(1)

A Tanács 2007. április 23-án felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyaljon a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (a továbbiakban: ASEAN) tagállamaival. Ez a felhatalmazás kétoldalú tárgyalások lehetőségéről is rendelkezett.

(2)

A Tanács 2009. december 22-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytasson az egyes ASEAN-tagállamokkal, elsőként Szingapúrral, amely tárgyalásokat a Bizottságnak a meglévő tárgyalási irányelvekkel összhangban kellett folytatnia.

(3)

A Tanács 2011. szeptember 12-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy kiterjessze a Szingapúrral folyamatban lévő tárgyalásokat a beruházásvédelemre is.

(4)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodásra (a megállapodás) irányuló tárgyalások lezárultak, és a megállapodást az Unió nevében alá kell írni, figyelemmel a későbbi időpontban történő megkötéséhez szükséges eljárások lezárására,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2018/120 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2018. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2018-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az 1136/2006/EK tanácsi rendelettel (2) a Tanács dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megnevezése a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

A 796/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) a Tanács az 1225/2009/EK rendelet (4) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára ismételten végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be.

(3)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(4)

A felülvizsgálati kérelmet 2017. május 30-án nyújtotta be az Emelőkaros Gyorsfűzők Gyártószövetsége (a továbbiakban: kérelmező) három olyan uniós gyártó nevében, amelyek termelése az emelőkaros gyorsfűzők teljes uniós termelésének körülbelül 95 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(5)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2017. szeptember 1-jén az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(6)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2016. július 1-jétől2017. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. Ezenfelül a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, a kínai exportáló gyártókat, a tudomása szerint érintett importőröket/felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat.

(8)

Valamennyi érdekelt fél felkérést kapott arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertesse álláspontját, szolgáltasson információt és mindezeket támassza alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban meghallgatást kérjenek a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban az érdekelt felek körében mintavételt alkalmazhat.

(10)

Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(11)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A kért információk a termelési volumenre és a termelési kapacitásra is kiterjedtek. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(12)

A megkeresett 33 kínai exportőr/gyártó, valamint az egyéb kínai exportőrök/gyártók közül egy sem jelentkezett, illetve adta át a kért információkat.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a mintát a hasonló termék értékesítési volumene alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat becsült teljes termelésének több mint 75 %-át, az uniós gazdasági ágazat uniós független vevőknek történő értékesítéseinek pedig több mint 75 %-át tették ki a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A Bizottság a mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak ítélte.

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy jelentkezzenek, és a vállalataikra vonatkozóan bocsássák a rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletében kért információkat.

(15)

Ezenfelül az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság 26, a felülvizsgálati kérelemben megnevezett importőrrel vette fel a kapcsolatot, és felkérte őket, hogy ismertessék tevékenységüket, és töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítés II. mellékletét.

(16)

Egyetlen importőr sem jelentkezett a Bizottságnál.

(17)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak és három, a felülvizsgálati kérelemben azonosított felhasználónak.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött továbbá 38, piacgazdasággal rendelkező, esetlegesen figyelembe vehető harmadik országban (nevezetesen Indiában, Iránban, Japánban, Kambodzsában, Svájcban, Thaiföldön és Ukrajnában) működő gyártónak. A potenciális analóg országok egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet a Bizottságnak.

(19)

A mintában szereplő három uniós gyártó benyújtott kitöltött kérdőívet. A felhasználók közül egy sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(20)

A (12) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt, és nem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(21)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

Uniós gyártók

(22)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel: papírlapok és egyéb dokumentumok irattartókban és mappákban történő tárolására használt emelőkaros gyorsfűzők. Ezek a – Kínából származó, jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 8305100050) alá tartozó – emelőkaros gyorsfűzők hordozólapon elhelyezkedő, íves, rögzített fémelemekből (általában kettőből) állnak, és legalább egy olyan nyitó szerkezettel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a papírlapok és az egyéb dokumentumok elhelyezését és rendszerezését (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(23)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínában gyártott és az Unióba exportált termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék azonos alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel és azonos alapvető felhasználási módokkal rendelkezik. Ezért ezeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintette.

(24)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(25)

A (12) és (20) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(26)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: nyilvánosan hozzáférhető adatok, mint például vállalatok hivatalos weboldalai, valamint a felülvizsgálati kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől és a mintában szereplő uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információk.

(27)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés a rendes érték megállapítása céljából analóg ország használatát javasolta. Alternatív megoldásként, ha a megfelelő analóg országok egyike sem tanúsítana együttműködést, a Bizottság a rendes érték megállapítása céljából az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak figyelembevételét irányozta elő. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket annak megfelelőségével kapcsolatban, hogy a Bizottság a rendes értéket ilyen módon kívánja meghatározni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(28)

Az exportárak tekintetében a kínai exportáló gyártók és az uniós piacon működő független importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság nem tudott az exportértékesítésekre tranzakciónkénti exportmennyiséget vagy -árat meghatározni. Ezért a Bizottság megvizsgálta az exportár meghatározásának alternatív módozatait.

(29)

Először is azt vizsgálták, hogy az Eurostattól származó vagy más statisztikai adatok, például a tagállamok által az alaprendelet 14. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak jelentett adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis), más rendelkezésre álló adatokkal összevetve, felhasználhatók-e az exportárak megállapításának alternatív eszközeként. Az Eurostat-adatok azonban nem volt megfelelők, mivel az importstatisztikák a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő behozatalra is kiterjedtek. Hasonlóképpen, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis nem tette lehetővé az exportáraknak az uniós gazdasági ágazat áraival való, típusonként történő összehasonlítását. Továbbá a TARIC vagy a 14. cikk (6) bekezdés szerinti adatbázis az emelőkaros gyorsfűzők mennyiségét kilogrammban tartja nyilván, míg a rendes érték darabokon alapul.

(30)

Ezt követően a Bizottság megvizsgálta a felülvizsgálati kérelemben megadott exportárak felhasználhatóságát is. A Bizottság emlékeztet arra, hogy e módszert alkalmazták a (2) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során, és hogy az elvben lehetővé teszi a típusonkénti összehasonlítást is. A felülvizsgálati kérelemben benyújtott számlák azonban más harmadik országokba történő kivitelek exportáraira vonatkoztak.

(31)

Következésképpen nem lehetett Unióba irányuló exportárakon alapuló dömpingszámításokat végezni és a dömping tényét megerősítő megállapítást tenni. A vizsgálat ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét vizsgálta.

(32)

A dömping megismétlődésének valószínűségére irányuló vizsgálat a következőkre terjedt ki: a rendes érték és a harmadik országokra vonatkozó exportárak közötti kapcsolat; a gyártási, a termelési és a szabad kapacitás Kínában; az uniós piac vonzereje a kínai behozatalok szempontjából.

(33)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a más harmadik országokba irányuló kínai export áraival hasonlították össze.

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a rendes értéket egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik ország (az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett értéke, illetve az analóg ország által más országok, többek között az Unió esetében alkalmazott exportár alapján kellett meghatározni. Amennyiben ezek a módszerek nem állnak rendelkezésre, a rendes értéket bármely más észszerű alapon is meg lehet határozni, beleértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, amelyet szükség esetén megfelelően ki kell igazítani úgy, hogy egy észszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

(35)

Az uniós gazdasági ágazat által benyújtott felülvizsgálati kérelem több, az Unión kívüli, piacgazdasággal rendelkező országban (nevezetesen Indiában, Iránban és Thaiföldön) működő gyártót is megnevezett.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság Indiával, Thaifölddel és Iránnal tervezett együttműködést. Az eljárás megindításáról szóló értesítés ezen túlmenően pontosan kifejtette, hogy amennyiben a vizsgálatban nem működnek együtt az Unión kívüli más piacgazdasággal rendelkező országban működő gyártók, a Bizottság az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat szándékozik a rendes érték meghatározásának alapjául venni. Az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak szolgáltak az eredeti vizsgálat és a (2) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során a rendes érték meghatározásának alapjául.

(37)

A (18) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az eljárás megindítását követően a Bizottság felvette a kapcsolatot a gyártókkal, valamint más országok nyilvánosan elérhető forrásokból azonosítható potenciális gyártóival.

(38)

Az emelőkaros gyorsfűzők egy iráni gyártója jelezte együttműködési szándékát, de csak részleges választ adott a kérdőívre. A Bizottság kérései ellenére ez a gyártó nem szolgáltatott további információkat. Az e gyártó által szolgáltatott információk rendkívül hiányosak és/vagy következetlenek voltak, így azokat a rendes érték kiszámításához nem lehetett alapul venni.

(39)

A Bizottság által megkeresett más lehetséges analóg országok egyikében sem működött együtt egyetlen más gyártó sem.

(40)

Ennek megfelelően a Bizottság egyetlen lehetősége az volt, hogy a rendes érték meghatározásakor az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakra támaszkodjon.

(41)

Egyetlen érdekelt féltől sem érkezett észrevétel azzal kapcsolatban, hogy megfelelőnek tartották-e a rendes érték meghatározásának alapját.

(42)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban és a (34)–(41) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a rendes érték meghatározásához az Unióban a hasonló termékért a szokásos kereskedelmi forgalomban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakat használták.

(43)

Ennek eredményeként a rendes értéket a mintában szereplő uniós gyártók független vevők számára felszámított belföldi értékesítési árai súlyozott átlagaként határozták meg.

(44)

A Bizottság először azt vizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a hasonló terméknek a mintában szereplő uniós gyártók által független vevőknek történő belföldi összértékesítése reprezentatív volt-e, azaz elérte-e az Unióba exportált érintett termék teljes értékesítési volumenének legalább 5 %-át. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az Unióba exportált teljes értékesítési volumenre vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni. A (29) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az Eurostat és más statisztikák alkalmatlannak bizonyultak a dömping folytatódásának megállapítására. Az érintett termék Unióba irányuló behozatala mértékének jelzéséhez azonban felhasználhatók. Ennek alapján a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítéseit összességében kellően reprezentatívnak tekintették, a (63) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint figyelembe véve az adatok bizalmas jellegét. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt nem lehetett az egyes terméktípusokra lebontva reprezentatív elemzést végezni.

(45)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a mintában szereplő uniós gyártók belföldi értékesítései külön-külön a szokásos kereskedelmi forgalomban történt értékesítéseknek tekinthetők-e, azaz hogy a mintában szereplő egyes uniós gyártók átlagos értékesítési árai elérték vagy meghaladták-e az átlagos termelési költségeket, és ennek megfelelően nyereségesek voltak-e.

(46)

Ezért megállapítást nyert, hogy az uniós gyártók értékesítése átlagosan nyereséges volt, és ezért a rendes értéket a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a felülvizsgálati időszak során értékesített emelőkaros gyorsfűzők értékesítési árainak súlyozott átlaga alapján határozták meg.

(47)

Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő, a Kínából harmadik országokba irányuló exportárakra vonatkozó információk képezték a legmegfelelőbb alapot az érintett termék Unióba irányuló exportárainak kiszámításához.

(48)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportár súlyozott átlagával való összehasonlítását gyártelepi alapon végezték. E tekintetben a felülvizsgálati kérelemben szereplő elemek alapján az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése e) pontjának megfelelően a rendes értéket és az exportárat a belföldi fuvarozási és tengeri fuvarozási költségek különbségei tekintetében kiigazították. Az összehasonlítás tanúsága szerint a harmadik országokba irányuló kivitel felülvizsgálati kérelemben megadott exportárai a rendes értéknél 22,1 %–32,2 %-kal alacsonyabbak voltak. Ez arra enged következtetni, hogy az Unióba irányuló kivitelek exportárai a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén nagy valószínűséggel dömpingelt árak lennének.

(49)

Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában az alábbi következtetések főként a felülvizsgálati kérelemben szereplő, valamint az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálat során szolgáltatott és lehetőség szerint a nyilvánosan hozzáférhető információkkal összevetett információkra támaszkodnak.

(50)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az emelőkaros gyorsfűzők kínai termelési kapacitása 600 millió és 850 millió darab között van; ez a szám a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során becsült termelési kapacitáshoz (7) (600–700 millió darab) hasonló.

(51)

Emellett, amint az a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert (8), a kínai gyártási folyamat jellege (főként a munkaerő) miatt a Kínában az emelőkaros gyorsfűzőkre vonatkozó termelési kapacitás könnyen növelhető, többek között további munkaerő foglalkoztatásán keresztül, miközben a berendezésekbe való beruházás mértéke korlátozott marad.

(52)

Ezért a kínai termelési kapacitás körülbelül 240 %– 340 %-kal magasabb a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználásnál, és jelentősen magasabb az ugyanezen időszak alatti uniós termelésnél.

(53)

A felülvizsgálati kérelemben a kínai emelőkaros gyorsfűzők gyártását körülbelül 350 millió darabra becsülték, ezért a szabad kapacitásra vonatkozó óvatos becslés meghaladja a 260 millió darabot. Ez a szabad kapacitás nagyjából megfelel a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználásnak.

(54)

Ezek alapján alapos okkal feltételezhető, hogy Kína jelentős szabad kapacitással rendelkezik. A (49)–(53) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően erősen valószínűsíthető, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén ez a szabad kapacitás az uniós piac felé irányulna.

(55)

Az emelőkaros gyorsfűzők uniós piacon tapasztalt csökkenő felhasználása ellenére az emelőkaros gyorsfűzők iránti uniós kereslet továbbra is jelentős, és a világpiaci kereslet mintegy 45 %-át teszi ki. Az emelőkaros gyorsfűzők legnagyobb piaca továbbra is az uniós piac.

(56)

Csak korlátozott számú más olyan piac létezik, ahol emelőkaros gyorsfűzőket használnak. E piacok mérete ráadásul jóval kisebb, mint az uniós piacé, ezért nem tudnának jelentős mennyiségű kínai kapacitásfelesleget felvenni. Emellett a rendelkezésre álló információk alapján a kínai emelőkaros gyorsfűzők felhasználása nagyon alacsony, és várhatóan nem fog jelentős mértékben növekedni.

(57)

A (48) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Kínából harmadik országokba irányuló exportárak uniós piaci árakkal való összehasonlítása azt mutatta, hogy az uniós piacon uralkodó árak általában magasabbak voltak. Ez a tény vonzóbbá teszi az uniós piacot az ilyen olcsó behozatal számára, mivel több nyereséget eredményezhet.

(58)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac vonzó piac lenne a kínai export számára.

(59)

E megfontolások alapján az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából történő kivitele jelentős mennyiségben az uniós piacra irányulna. Amint azt a (34)–(48) preambulumbekezdés is mutatja, a behozatal minden valószínűség szerint dömpingelt árakon történne.

(60)

Tekintettel Kína jelentős kapacitásfeleslegére, a kínai belföldi piac korlátozott méretére és az uniós piac vonzerejére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kínai behozatala jelentős mennyiségben növekedne. A Bizottság továbbá megállapította, hogy a behozatal valószínűleg dömpingelt árakon történne. Ezért a dömping megismétlődésének a valószínűsége nagy.

(61)

A figyelembe vett időszakban az Unióban hat ismert gyártó állított elő emelőkaros gyorsfűzőket. E gyártók közül hármat a kérelmező képvisel. E hat gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot. A kérelmező által képviselt három uniós gyártót a (13)–(21) preambulumbekezdésben leírtak szerint felvették a mintába. A minta a (13) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a teljes uniós termelés és értékesítési volumen több mint 75 %-át teszi ki.

(62)

A mintában nem szereplő gyártók egyikét, a Mi.me.ca. Srl-t (Olaszország) a felülvizsgálati időszak alatt, 2017 januárjában fizetésképtelennek nyilvánították (9). Két másik, a mintában nem szereplő uniós gyártó, az EJA International (Hollandia) és a Technosteel (Olaszország) a figyelembe vett időszakot követően 2018-ban beszüntette az emelőkaros gyorsfűzők gyártását.

(63)

Figyelembe véve, hogy a mintában szereplő három vállalat közül kettő kapcsolatban áll egymással, a kárelemzéshez használt adatokat e rendelet a bizalmas üzleti információknak az alaprendelet 19. cikkében előírt védelmének biztosítása érdekében indexált formában tünteti fel.

(64)

A felülvizsgálati kérelemben benyújtott bizonyítékok, a kérelmező által szolgáltatott további adatok és a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszai alapján a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 270 és 330 millió darab között volt.

(65)

A Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalának a figyelembe vett időszak alatti volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján, a kilogrammban megadott teljes mennyiségre vonatkozó átváltási tényező alkalmazásával becsülte meg. A Bizottság ezt az átváltási tényezőt a korábbi lejárati felülvizsgálat során is felhasználta, hogy a behozatalra vonatkozó (kilogrammban meghatározott) statisztikákat darabszám alapján tüntesse fel, az átváltáshoz a legreprezentatívabb típus átlagos tömegét használva fel.

(66)

A kérelmező egy másik átváltási tényező alkalmazását javasolta, amely valamivel alacsonyabb volt, mint a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során alkalmazott érték. A Bizottság ezt a javaslatot azon az alapon utasította el, hogy nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely a behozatali tendenciákban és/vagy az uniós felhasználásban bekövetkezett változásra utalna. Ennek megfelelően a Bizottság megtartotta a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban alkalmazott átváltási tényezőt.

(67)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon belüli értékesítési volumene és a harmadik országokból érkező uniós behozatal volumene alapján határozta meg, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott adatok alapján.

(68)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző szakaszban szolgáltatott információkon és a mintában szereplő három uniós gyártó által a kérdőívre adott válaszaikban szolgáltatott, ellenőrzött információkon alapult.

(69)

Amint az a (63) preambulumbekezdésben szerepel, az alábbi táblázatokban a mintában szereplő három vállalat bizalmas adatai nem tüntethetők fel. Ezért szükség esetén a figyelembe vett időszak tendenciáinak bemutatására szolgáló értékek indexált formában vannak feltüntetve.

1. táblázat

Uniós felhasználás

(70)

Amint az az 1. táblázatban látható, az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt 11 %-kal csökkent; ez az irodavezetés növekvő digitalizációjával és az elektronikus iktatás térnyerésével magyarázható, mely kevesebb papíralapú másolatot és következésképpen a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogyasztásának csökkenését eredményezi.

(71)

A Bizottság a Kínából érkező behozatal figyelembe vett időszak alatti volumenét a (67) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai alapján állapította meg.

Ennek alapján a Kínából az Unióba irányuló behozatal és annak piaci részesedése a 2. táblázatban feltüntetettek szerint alakult:

2. táblázat

Az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatalának volumene és piaci részesedése

(72)

A figyelembe vett időszak alatt az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatalának volumene évről évre jelentősen csökkent, és a felülvizsgálati időszak végére jelentéktelen szintet ért el. Az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatala 2015-ben 45 %-kal, a következő évben pedig több mint 70 %-kal csökkent. Végezetül a felülvizsgálati időszakban a behozatal volumene alig néhány ezer darabra esett vissza.

(73)

Következésképpen a figyelembe vett időszakban Kína piaci részesedése is jelentősen visszaesett. A 2014. évi 5,6 %-ról a felülvizsgálati időszak végére majdnem 0 %-ra csökkent.

(74)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének és alternatív forrásoknak a hiányában nem lehetett pontos behozatali árat megállapítani. A (29) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően ennek oka az, hogy a statisztikák erre alkalmatlannak bizonyultak, mivel az egyik forrás az érintett terméken kívül más behozatalokkal kapcsolatos adatokat is tartalmazott, a másik forrás alapján pedig nem lehetett az exportárakat az uniós gazdasági ágazat áraival típusonként összehasonlítani.

(75)

Mindazonáltal a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rögzített importárak alkalmasak voltak a Kínából érkező behozatal árainak általános alakulásának megállapításához. A Kínából az Unióba irányuló behozatal árai a 3. táblázatban feltüntetettek szerint alakultak:

3. táblázat

Az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatalának átlagára

(76)

Amint az a 3. táblázatban látható, az importárak 2015-ben 13 %-kal emelkedtek, majd 2016-ban 3,5 %-kal csökkentek. Az árszint a felülvizsgálati időszak alatt 46 %-kal nőtt. Ezt az általános tendenciát azonban a felülvizsgálati időszak alatti igen alacsony importvolumen figyelembevételével kell értékelni, amely intézkedések hiányában az árszintekre nézve nem tekinthető reprezentatívnak.

(77)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének elmaradása és az alternatív információforrások hiánya következtében a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett alákínálási különbözetet megállapítani.

(78)

Az emelőkaros gyorsfűzők Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatala főként Indiából érkezett. Kis mennyiségű behozatal érkezett az Amerikai Egyesült Államokból, Egyiptomból, Izraelből, Japánból, Svájcból, Szerbiából, Tajvanról és Ukrajnából.

(79)

Az Unióba irányuló behozatal összesített volumenét, valamint az emelőkaros gyorsfűzők más harmadik országokból érkező behozatalának piaci részesedését és áralakulását a 4. táblázat mutatja be.

4. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(80)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene összességében jelentősen, 49 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(81)

mivel a figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós felhasználás csökkent, e növekedés hatására ugyanebben az időszakban e behozatalok piaci részesedése a 2014-es 3,8 %-ról a felülvizsgálati időszakra 6,3 %-ra nőtt.

(82)

A (29) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a rendelkezésre álló statisztikai adatok nem alkalmasak az Unióba irányuló exportárak megállapítására. Ezért az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatalához hasonlóan az egyéb harmadik országokból érkező behozatal vonatkozásában is csak tendenciák állapíthatók meg a behozatali árak alakulása terén. A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból importált termék átlagára folyamatosan nőtt. A legnagyobb növekedés 2015-ben következett be, amikor az árak 40 %-kal emelkedtek. 2016-ban az árak további 17,5 %-kal emelkedtek, majd a felülvizsgálati időszakban ismét csökkentek, 10,3 %-kal. A figyelembe vett időszakban az árak összességében 48 %-kal emelkedtek.

(83)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(84)

A kár meghatározásához a Bizottság makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat különböztetett meg. A Bizottság a kérelmezőtől kapott adatok alapján értékelte az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó makrogazdasági mutatókat, és azokat több uniós gyártó által az eljárás megindítása előtti szakaszban szolgáltatott információkkal, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokkal egybevetve ellenőrizte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, ellenőrzött adatok alapján értékelte. A Bizottság mindkét adatcsoportról megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak. Meg kell jegyezni, hogy a (61) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a mintában szereplő uniós gyártók az uniós termelés jelentős hányadát tették ki.

(85)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(86)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, átlagos egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(87)

A (63) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően, figyelembe véve, hogy a mintában szereplő három vállalat közül kettő kapcsolatban áll egymással, az 5. táblázatban szereplő adatok a bizalmas üzleti információknak az alaprendelet 19. cikkében előírt védelme biztosítása érdekében indexált formában kerülnek feltüntetésre.

(88)

Az 5. táblázat a teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás figyelembe vett időszak alatti alakulását tartalmazza:

5. táblázat

Az emelőkaros gyorsfűzők uniós termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(89)

A teljes uniós termelési volumen a figyelembe vett időszakban csak kismértékben nőtt, és a felülvizsgálati időszak alatt 2 %-kal magasabb szintet ért el.

(90)

A figyelembe vett időszakban az uniós termelési kapacitás állandó maradt.

(91)

Következésképpen az uniós kapacitáskihasználás mértéke a figyelembe vett időszakban a termelési volumen tendenciáját követte. A figyelembe vett időszakban a kapacitáskihasználás mértéke – a termelési volumen 2 %-os növekedését követve – összességében 2 %-kal nőtt.

(92)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének alakulását a 6. táblázat mutatja be:

6. táblázat

Az emelőkaros gyorsfűzők uniós értékesítési volumene és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

(93)

Míg az 5. táblázatban jelzetteknek megfelelően az uniós gyártók termelési volumene viszonylag stabil maradt, az uniós gyártók értékesítési volumene az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt 9 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanakkor 2 %-kal nőtt, főként a csökkenő uniós felhasználás és a Kínából érkező behozatal csökkenése miatt.

(94)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése 2 %-kal nőtt, és – amint azt a (70) és (93) preambulumbekezdés is említi – az uniós felhasználás 11 %-kal esett vissza, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon pedig 9 %-kal csökkent. A termelés növekedése az uniós gyártók exportértékesítéseinek növekedésével magyarázható.

(95)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység az emelőkaros gyorsfűzők uniós gazdasági ágazatában

(96)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottainak száma a figyelembe vett időszakban kismértékben, 2 %-kal nőtt, a termelékenység pedig stabil maradt.

(97)

A (31) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően nem lehetett a dömping tényét megerősítő megállapítást tenni. A vizsgálat ezért azt vizsgálta, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(98)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásaiból való felépülés jeleit mutatta. A jelenlegi vizsgálat során a figyelembe vett időszakban e felépülés folytatódott, amit az uniós gazdasági ágazat fő kármutatóinak kedvező alakulása is bizonyít. Ezenkívül az uniós piacon mutatkozó alacsonyabb keresletet, amelynek hatására a figyelembe vett időszak alatt 11 %-kal csökkent a felhasználás (lásd az 1. táblázatot), ellensúlyozta, hogy a (94) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az exportértékesítések nőttek.

(99)

Az uniós gazdasági ágazat által uniós független vevőknek történő értékesítéskor felszámított átlagos értékesítési árak a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Átlagos uniós értékesítési árak és egységköltségek

(100)

Az uniós gazdasági ágazat által uniós független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységár a figyelembe vett időszakban 5 %-kal csökkent.

(101)

Ugyanebben az időszakban az átlagos termelési egységköltség 4 %-kal csökkent.

(102)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségeinek alakulását a 9. táblázat mutatja be:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség az emelőkaros gyorsfűzők uniós gazdasági ágazatában

(103)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszak során összességében 4 %-kal emelkedtek.

(104)

Az uniós gyártók készletszintjeinek alakulását a figyelembe vett időszakban a 10. táblázat mutatja be:

10. táblázat

Az emelőkaros gyorsfűzők készletei az uniós gazdasági ágazatban

(105)

A készletek szintje 2016-ig 8 %-kal, majd a figyelembe vett időszakban 82 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat a készleteknek a figyelembe vett időszak végén bekövetkezett jelentős növekedését a felülvizsgálati időszak júliusi végével összefüggő szezonális értékesítési hatással magyarázta, ami abból adódik, hogy az emelőkaros gyorsfűzők értékesítésének csúcsa hagyományosan decemberre tehető, míg a termelés az egész évben stabil.

(106)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(107)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége az első két évben 34 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt meredeken csökkent. A figyelembe vett időszak alatt összességében 10 %-kal csökkent, de a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban megállapított 5 %-os nyereségcél felett maradt.

(108)

– 2014 és 2016 között 20 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt meredeken csökkent. Összességében 58 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(109)

Az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termék előállításába eszközölt beruházások 2015-ben 13 %-kal csökkentek, majd 2016-ban kismértékben, 4 %-kal, a felülvizsgálati időszak alatt pedig 12 %-kal növekedtek. Ez a figyelembe vett időszak során szerény 3 %-os növekedést eredményezett.

(110)

A beruházások megtérülése az adott beruházásból fakadó nyereséget vagy veszteséget méri a befektetett pénzösszeghez viszonyítva. A figyelembe vett időszak kezdetén ez az érték 42 %-on állt, 2016-ban pedig két év után 51 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszak alatt azonban a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszak elejénél is alacsonyabb szintre csökkent, ugyanakkor továbbra is 36 % maradt.

(111)

A vizsgálat kimutatta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat a hatályban lévő dömpingellenes vámok miatt továbbra is képes volt további felépülésre a korábban elszenvedett kárt követően. A kármutatók – mint a termelés, a kapacitáskihasználás és a piaci részesedés – mind pozitív tendenciát mutattak, a jövedelmezőség pedig a teljes időszak alatt meghaladta a nyereségcélt. Ez lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy termelékenységnövelő intézkedéseket hajtson végre a termelési egységköltség csökkentése érdekében, miközben az átlagos munkaerőköltség nőtt.

(112)

Az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatala a figyelembe vett időszakban csak korlátozott hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A hatályban lévő intézkedéseknek köszönhetően piaci részesedése a teljes figyelembe vett időszak alatt alacsony volt. Mindazonáltal az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatala – a felülvizsgálati időszak kivételével – továbbra is jelen volt az uniós piacon, ez pedig folyamatos érdeklődésről tanúskodik.

(113)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az uniós gazdasági ágazatra kedvezően hatottak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések, mivel folytatódhatott felépülése a korábbi, kárt okozó dömping hatásaiból.

(114)

A (31) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően nem lehetett a dömping tényét megerősítő megállapítást tenni. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a dömping megismétlődésének valószínűsége (lásd a (60) preambulumbekezdést).

(115)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság ezért megvizsgálta, hogy a jelentős kár megismétlődne-e, ha hatályukat vesztenék a Kínával szemben hozott intézkedések.

(116)

A kár megismétlődése valószínűségének megállapítása érdekében a Bizottság elemezte i. a Kínban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, ii. a kínai behozatal lehetséges árszintjeit abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék, iii. a kínai exportáló gyártók egyéb harmadik országokban tanúsított magatartását, iv. az uniós piac vonzerejét, valamint v. a kínai behozatal uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(117)

Az (52) és (53) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a kínai gyártók jelentős termelési kapacitással rendelkeznek Kínában, és ennek eredményeképpen a szabad kapacitásuk jelentősen meghaladja a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználást.

(118)

Ezenfelül a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely Kínában vagy bármely más harmadik ország piacán az emelőkaros gyorsfűzők iránti belföldi kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. Tekintetbe véve az emelőkaros gyorsfűzők uniós felhasználásának figyelembe vett időszak alatti csökkenését, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kínában vagy más harmadik országbeli piacokon a belföldi kereslet nem képes felvenni a rendelkezésre álló szabad kapacitást.

(119)

A (47) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt. Ezért megállapítást nyert, hogy a kínai behozatal lehetséges árszintjeinek meghatározásához a legmegfelelőbb alapot a Kínából harmadik országokba irányuló, a felülvizsgálati kérelemben szereplő exportárak nyújtják.

(120)

Ezen exportárszintek a lehetséges jövőbeli uniós árszintek észszerű becslésének tekinthetők abban az esetben is, ha az intézkedések hatályukat vesztenék.

(121)

A (42) és (48) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a harmadik országokba irányuló kínai exportárak 22,1 %–32,2 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai a felülvizsgálati időszakban. Hasonlóképpen az alákínálási különbözetek 8,9 % és 17,8 % között mozogtak.

(122)

Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy a Kínából érkező behozatal nagy valószínűséggel jelentős árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amennyiben a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

(123)

Az (55)–(57) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az emelőkaros gyorsfűzők legnagyobb piaca az uniós piac, továbbá az árak vonzóak a kínai gyártók számára. Nincsenek más jelentős exportpiacok, melyek képesek lennének a kínai kapacitásfelesleg felvételére, mivel az emelőkaros gyorsfűzőket csak korlátozott számú piacon használják. Következésképpen ez nagymértékben arra ösztönzi a kínai exportáló gyártókat, hogy exporttevékenységüket az Unió felé irányítsák, ahol magasabb árakat érnének el, miközben még így is jóval az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá tudnának kínálni. Ráadásul ez arra ösztönözné őket, hogy szabad kapacitásuknak legalább egy részét alacsony árakon exportálják az uniós piacra.

(124)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártóknak lehetőségük van, illetve ösztönzést is kapnak arra, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen növeljék az emelőkaros gyorsfűzők Unióba irányuló kivitelének volumenét, olyan dömpingárakat alkalmazva, amelyekkel lényegesen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnak.

(125)

Az alacsony árú behozatal növekedése jelentős árnyomást okozna az árérzékeny uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat – azzal a forgatókönyvvel számolva, hogy tartja a jelenlegi árszintet – nem lesz képes fenntartani értékesítési volumenét és piaci részesedését az olcsó kínai behozatallal szemben. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növekedne Kína piaci részesedése. Nagy valószínűség szerint ez az uniós gazdasági ágazat rovására történne. Az értékesítési volumen csökkenése alacsonyabb kapacitáskihasználáshoz és a termelési átlagköltségek növekedéséhez vezetne. Ez az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlását idézné elő, és csökkentené jövedelmezőségét, amely – jóllehet a figyelembe vett időszak alatt meghaladta a nyereségcélt – 2016 és a felülvizsgálati időszak között több mint 40 %-kal csökkent. E forgatókönyv szerint a költségnövekedés következtében a jövedelmezőség rövid távon a nyereségcél alá csökkenne, ez pedig megszüntetné az uniós gazdasági ágazat korábbi, a felépülést célzó erőfeszítéseit, amelyek révén eddig képes volt fenntartani a beruházások szükséges szintjét a versenyképesség megőrzése érdekében.

(126)

Amennyiben azonban az uniós gazdasági ágazat – értékesítési volumenének és piaci részesedésének megőrzése érdekében – az árszint csökkentése mellett döntene, pénzügyi helyzetének romlása szinte azonnal bekövetkezne. Ha az uniós gazdasági ágazatnak 8,9 %-kal – amely a megállapított alákínálás alacsonyabb tartománya (lásd a (121) preambulumbekezdést) – csökkentenie kellene értékesítési árait az uniós piacon annak érdekében, hogy összhangban legyen a kínai termékek áraival, azonnal veszteségessé válna.

(127)

E forgatókönyv bekövetkezte esetén az intézkedések hatályvesztése valószínűleg közvetlen, kedvezőtlen hatással járna az uniós gazdasági ágazatra nézve, mivel veszteséghez vezetne. Középtávon ez nem lenne fenntartható, és gyártási helyszínek bezárásához, végső soron pedig az uniós gazdasági ágazat megszűnéséhez vezetne. Meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gyártók száma hatról háromra csökkent.

(128)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése az emelőkaros gyorsfűzők kínai behozatala által okozott károk megismétlődéséhez vezetne, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete pedig valószínűleg romlana, ami jelentős kárt okozna.

(129)

Az a tény, hogy az emelőkaros gyorsfűzők Kínából az uniós piacra érkező behozatala jelenleg sokkal kisebb volumenű, mint az intézkedések bevezetése előtt, azt jelzi, hogy a jelenlegi dömpingellenes vámok sikeresen helyreállították a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei és az uniós gazdasági ágazat közötti torzulásmentes verseny feltételeit. A (128) és a (130) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése a kár megismétlődéséhez vezetne.

(130)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az emelőkaros gyorsfűzők dömpingelt, az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkező kínai behozatalának jelentős növekedésével járna, és az uniós gazdasági ágazat által az intézkedések első ízben való bevezetését megelőzően elszenvedett kár megismétlődéséhez vezetne. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(131)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett fél – köztük az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók – érdekének elemzésével történt.

(132)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(133)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az intézkedések elfogadása nem bizonyult ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben a dömpingellenes intézkedések már hatályban vannak, lehetővé teszi, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatásai is értékelésre kerüljenek.

(134)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping megismétlődésének és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(135)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg nagyon kedvezőtlenül hatna az uniós gazdasági ágazatra. Ez gyorsan a jövedelmezőség csökkenéséhez, sőt az uniós gazdasági ágazat veszteséges helyzetéhez vezetne, ami kedvezőtlen hatást gyakorolna más kártényezőkre is, például a termelési volumenre, a kapacitáskihasználás mértékére, a beruházásokra és a foglalkoztatásra. Hosszabb távon ez a helyzet nem lesz életképes, ami arra kényszeríti az uniós gyártókat, hogy beszüntessék tevékenységüket az uniós piacon.

(136)

Korábban az uniós gazdasági ágazat pozitív gazdasági és pénzügyi eredményt felmutató, életképes ágazatnak bizonyult. A Kínából érkező dömpingelt behozatal hiányában az ágazat nyereséges maradt, és a nyereségcélnál magasabb haszonkulcsot ért el.

(137)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ezért az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(138)

A (16) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően egyetlen importőr sem működött együtt ebben a vizsgálatban, és nem nyújtotta be a kért információkat. Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az intézkedések bevezetésének importőrökre gyakorolt hatása nem lesz jelentős. Eltérő tényekre utaló bizonyítékok hiányában ennek megfelelően megerősíthető, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül az importőröket.

(139)

Az emelőkaros gyorsfűzők importőrei rendszerint egyben az emelőkaros gyorsfűzők felhasználói is, mivel a terméket emelőkaros iratrendezők gyártása céljából importálják. A (15) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság a vizsgálat megindításakor 26 ismert importőrrel/felhasználóval vette fel a kapcsolatot, de egyikük sem válaszolt a mintavételi formanyomtatványra, és észrevételeket sem tettek.

(140)

A korábbi vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az emelőkaros gyorsfűzők költsége az emelőkaros iratrendezők kiskereskedelmi árának csak nagyon kis százalékát teszi ki, és így a vámok hatása (ha van ilyen) nem minősült jelentősnek.

(141)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy valószínű, hogy a dömpingelt behozatallal szembeni intézkedések nélkül az uniós gazdasági ágazat piaci jelenlétének nagy részét elveszítené, és hosszabb távon akár meg is szűnne. Az emelőkaros iratrendezők gyártói ezáltal a behozataltól függnének, ami a verseny jelentős csökkenéséhez vezetne az uniós piacon.

(142)

Ennek alapján megállapítható, hogy az emelőkaros gyorsfűzőkre vonatkozó intézkedések nem ellentétesek az Unió általános érdekével.

(143)

Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(144)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a Kínából származó emelőkaros gyorsfűzők behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartását szándékozik javasolni. A felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a fentiek közzétételét követő adott időszakon belül megtegyék észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(145)

A Bíróság legújabb ítélkezési gyakorlatára (10) való tekintettel helyénvaló rendelkezni a végleges vámok visszatérítésekor fizetendő késedelmi kamat esetében alkalmazandó kamatlábról, figyelemmel arra, hogy a vámokra vonatkozó hatályos irányadó rendelkezések nem írnak elő ilyen kamatlábat, és a nemzeti szabályok alkalmazása indokolatlanul torzítaná a gazdasági szereplők helyzetét attól függően, hogy melyik tagállamot választják a vámkezelés helyéül.

(146)

Az e rendeletben előírt intézkedésekről az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

(1)

Az 1059/2003/EK rendelet alkotja a regionális osztályozás jogi keretét, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az összehangolt regionális statisztikák Unión belüli gyűjtése, összeállítása és terjesztése.

(2)

A Bizottság az (EU) 2016/2066 rendelettel (2)2018. január 1-jei hatállyal módosította a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját (NUTS).

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának álláspontjával,

(1)

A Bizottság (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelete (3) megindította a sovány tejpor pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárást.

(2)

A huszonhetedik részleges pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt minimális eladási árat meghatározni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A 2007/25/EK bizottsági határozat (2) a magas patogenitású madárinfluenzával (HPAI) kapcsolatos, valamint a tulajdonosaik kíséretében lévő, kedvtelésből tartott madarak Unióba való behozatalára vonatkozó egyes védekezési intézkedéseket határoz meg. A H5N1 altípusba tartozó HPAI kitörésére válaszul fogadták el az állati és emberi egészség Unión belüli védelme érdekében. 2018. december 31-ig alkalmazandó.

(2)

A baromfik és más, fogságban élő madarak körében világszerte továbbra is előfordul a különböző H5 altípusokba és ritkábban a H7 altípusba tartozó HPAI kitörése. A HPAI több harmadik országban endémiássá vált, és újabb harmadik országokat is elért. Továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a HPAI vírust a kedvtelésből tartott madarak harmadik országokból történő behozatala révén behurcolják az Unióba, ezért fenn kell tartani a 2007/25/EK határozatban megállapított kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(3)

Ezen túlmenően számos, a baromfik és más, fogságban élő madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó szabályokat megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktust most készítenek elő az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) keretében. A baromfikat és más, fogságban élő madarakat érintő betegségekkel kapcsolatos egyes kockázatokra, valamint a kedvtelésből tartott madarak vonatkozásában előírt állategészségügyi garanciákra vonatkozó megközelítést az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályok fogják meghatározni. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályok figyelembe fogják venni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. szeptember 14-én elfogadott, a madárinfluenzára vonatkozó tudományos véleményben szereplő ajánlásokat (4) is.

(4)

Tekintettel a HPAI-val kapcsolatos globális járványügyi helyzetre, a baromfik és más, fogságban élő madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a 2007/25/EK határozat alkalmazásának időszakát 2019. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(5)

A 2007/25/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Szlovákia kérelmet nyújtott be arra vonatkozóan, hogy eltérhessen az 1099/2008/EK rendelet 4. cikkében említett nemzeti statisztikáknak a Bizottsághoz (Eurostat) való továbbítására vonatkozó kötelezettsége alól. A kérelem az ipari hulladék megújuló részére és a környezeti hőre vonatkozó statisztikák szolgáltatására vonatkozott.

(2)

A Szlovákia által szolgáltatott információk megerősítik, hogy az említett statisztikák összegyűjtése túlzott terhet róna a tagállami válaszadókra, konkrétan azért, mert az előírt adatok összegyűjtése és összeállítása során a válaszadókra háruló terhek csökkentése érdekében igazodni kell az új besorolásokhoz és új módszertant kell kidolgozni a nemzeti statisztikájukban. Az eltéréseket ezért biztosítani kell.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével,

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házi sertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának eseteit igazolták. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2018/1635 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis közelmúltbeli, Bulgáriában és Romániában észlelt előfordulásait követően.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti terjedésének kockázata a betegségnek a vadon élő sertéspopulációban történő lassú, természetes terjedéséhez, valamint az emberi tevékenységekből eredő kockázatokhoz kapcsolódik, amint azt a betegséghez kapcsolódó járványügyi helyzetnek az Unióban tapasztalt közelmúltbeli alakulása, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testületének 2015. július 14-én közzétett tudományos szakvéleménye mutatta, az EFSA 2017. március 23-án közzétett, a balti országokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzéséről szóló tudományos jelentése, valamint az EFSA 2017. november 8-án közzétett, a balti államokban és Lengyelországban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzéséről szóló tudományos jelentése (6) is alátámasztotta.

(3)

Az (EU) 2018/1635 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta a sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet megváltozott, és az említett betegség előfordulásának további eseteire is fény derült, amelyeket fel kell tüntetni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében.

(4)

2018 októberében egy esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulását észlelték a lengyelországi Kraśnick megyében. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak ezt az afrikai sertéspestis által érintett területét fel kell tüntetni az említett melléklet II. részében.

(5)

2018 októberében és novemberében az afrikai sertéspestis házi sertésekben való előfordulásának több esetét észlelték a romániai Dolj és Argeș megyékben. Az afrikai sertéspestis házi sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően Romániának ezeket az afrikai sertéspestis által érintett területeit mostantól nem a melléklet I. részében, hanem III. részében kell feltüntetni. Mivel a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. része azokat a területeket sorolja fel, ahol a helyzet még alakulóban van és dinamikusan változik, abban az esetben, ha egy terület az említett részben van feltüntetve, különös figyelmet kell fordítani a környező területekre gyakorolt hatásra.

(6)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén a közelmúltban bekövetkezett fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország és Románia esetében megfelelő méretű, új magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. és III. részében szereplő jegyzékbe. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,