(1)

Az 1370/2013/EU tanácsi rendelet (1) 3. cikke mennyiségi korlátozást állapít meg a sovány tejpornak az említett rendelet 2. cikkében említett rögzített áron történő felvásárlására vonatkozóan. Az e korlátozást meghaladó mennyiségek tekintetében a felvásárlást pályázati eljárás útján kell lefolytatni a maximális felvásárlási ár meghatározása érdekében.

(2)

Az (EU) 2018/147 tanácsi rendelet (2) a sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó mennyiségi korlátozás 2018. évi értékének nullában történő megállapítása révén módosította az 1370/2013/EU rendeletet. Erre azért került sor, hogy ne lehessen rögzített áron felvásárolni a sovány tejport olyan helyzetben, amikor ez nem lenne összhangban a biztonsági háló célkitűzéseivel.

(3)

A tej- és tejtermékágazaton belül továbbra is eltérően alakulnak a tejzsír- és a tejfehérjeárak. 2018-ban a sovány tejpor uniós piaci árai ezidáig az állami intervenciós szint alatt maradtak, míg a vajárak több mint kétszer olyan magasak, mint az állami intervenciós szint.

(4)

A nyers tejért a mezőgazdasági termelőknek fizetett árak 2018-ban olyan szinten vannak, amely a vaj és a sajt iránti jelenlegi erős keresletnek köszönhetően – a viszonylag alacsony tejfehérjeárak ellenére – jövedelmezővé teszi a tejtermelést. A 2018. évi állami intervenció pályázati eljárás keretében történő végrehajtása nem akadályozta meg, hogy a nyerstejárak e szinteken maradjanak.

(5)

A tej- és tejtermékpiac alapvető jellemzői a kínálat, a kereslet és az árak alakulása tekintetében – és ezen belül a tejzsír- és a tejfehérjeárak közötti eltérést illetően – 2019-ben várhatóan nem változnak jelentősen. Ezért helyénvaló a sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó mennyiségi korlátozás értékét nullában megállapítani a 2019. év tekintetében.

(6)

Az 1370/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben előírt ideiglenes intézkedés azonnali hatást gyakoroljon a piacra, valamint hogy a piaci szereplők a következő intervenciós kampány megkezdése előtt kellő időben értesüljenek az intézkedésről, ennek a rendeletnek a kihirdetése napját követő napon kell hatályba lépnie,

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet értelmében az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha azokat a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte, és ha azok szerepelnek az engedélyezett állítások jegyzékén.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet előírja továbbá, hogy az élelmiszer-vállalkozók az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához nyújthatják be az egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmeiket. Az illetékes nemzeti hatóságnak az érvényes kérelmeket továbbítania kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság).

(3)

A kérelmek kézhezvételét követően a hatóságnak arról haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és véleményt kellett nyilvánítania az egészségre vonatkozó állításról.

(4)

A Bizottság az egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséről a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz.

(5)

A Laboratoire Nurilia által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, a Condensyllel® és a spermiumok DNS-károsodásának csökkenésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról. A spermiumok fokozott mértékű DNS-károsodása a férfiak esetében a csökkent nemzőképesség/meddőség egyik kockázati tényezője (EFSA-Q-2016-00665. sz. kérdés) (2). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „A kvercetinre és betalainra standardizált szárított opuntiagyümölcs-kivonat, és az N-acetil cisztein, a cink, a B3, E, B6, B2, B9 és B12 vitamin Condensylben® található kombinációja csökkenti a spermiumok DNS-károsodását (spermium nukleáris dekondenzációs index és DNS-fragmentációs index). A spermiumok fokozott mértékű DNS-károsodása (spermium nukleáris dekondenzációs index és DNS-fragmentációs index) a férfiak esetében a csökkent nemzőképesség/meddőség egyik kockázati tényezője”.

(6)

A Bizottság és a tagállamok 2017. május 5-én kapták meg a Hatóság tudományos szakvéleményét, amelynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem állapítható meg ok-okozati összefüggés a Condensyl® fogyasztása és a férfiak csökkent nemzőképessége/meddősége összefüggésében a DNS-károsodás csökkenése között. Ennek megfelelően az állítás nem engedélyezhető, mivel az nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(7)

A Cargill R&D Centre Europe által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania a legalább 90 % eritritoltartalmú cukormentes kemény édességekkel és a foglepedék mennyiségének csökkenésével, és ezáltal a szuvasodás kockázatának csökkenésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (EFSA-Q-2017-00002. sz. kérdés (3)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „A legalább 90 % Zerose® eritritolt tartalmazó cukormentes kemény édességek bizonyítottan csökkentik a foglepedék mennyiségét. A foglepedék nagy mennyiségben olyan kockázati tényező, amely hozzájárulhat a fogszuvasodás kialakulásához.”

(8)

A Bizottság és a tagállamok 2017. július 21-én kapták meg a Hatóság tudományos szakvéleményét, amelynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem állapítható meg ok-okozati összefüggés a legalább 90 % eritritoltartalmú cukormentes kemény édességek fogyasztása és a foglepedék mennyiségének csökkenése, és ezáltal a szuvasodás kockázatának csökkenése között. Ennek megfelelően az állítás nem engedélyezhető, mivel az nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(9)

A Biosearch LIFE által az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében benyújtott kérelem alapján a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, a Lactobacillus fermentum CECT 5716-tal és az anyatejben lévő Staphylococcus mennyiségének csökkenésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról. Az anyatejben nagy mennyiségben jelen lévő Staphylococcus a fertőző emlőgyulladás kialakulásának egyik kockázat tényezője (EFSA-Q-2016-00318. sz. kérdés) (4). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „A Lactobacillus fermentum CECT 5716 csökkenti az anyatejben a Staphylococcus mennyiségét. Az anyatejben nagy mennyiségben jelen lévő Staphylococcus az emlő bakteriális eredetű diszbiózisának/az emlőgyulladás kialakulásának egyik kockázati tényezője”.

(10)

A Bizottság és a tagállamok 2017. július 24-én kapták meg a Hatóság tudományos szakvéleményét, amelynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem állapítható meg ok-okozati összefüggés a Lactobacillus fermentum CECT 5716 fogyasztása és az anyatejben lévő Staphylococcus mennyiségének csökkenése, és ezáltal a fertőző emlőgyulladás kockázatának csökkenése között. Ennek megfelelően az állítás nem engedélyezhető, mivel az nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet értelmében az élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása csak akkor megengedett, ha azokat a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte, és ha azok szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet előírja továbbá, hogy az élelmiszer-vállalkozók az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához nyújthatják be az egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmeiket. Az illetékes nemzeti hatóságnak az érvényes kérelmeket tudományos értékelés céljából továbbítania kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA, a továbbiakban: Hatóság), valamint tájékoztatás céljából a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(3)

A Hatóságnak véleményt kell nyilvánítania az adott, egészségre vonatkozó állításról.

(4)

A Bizottság az egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséről a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz.

(5)

Miután a Laboratoires Nutrition et Cardiométabolisme az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania a Stablor® elnevezésű, meghatározott makro- és mikroelem-összetétellel és meghatározott arányú aminosav-tartalommal rendelkező (a triptofán semleges aminosavakhoz viszonyított aránya specifikus) és a zsírmentes testtömeg megőrzése mellett a viszcerális zsír csökkentését elősegítő italkészítménnyel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA-Q-2016-00319 (2)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Kiegyensúlyozott étrend és kismértékben korlátozott kalóriabevitel mellett a Stablor® fogyasztása elősegíti a hasi elhízás által érintett, kardiometabolikus kockázatoknak kitett túlsúlyos vagy elhízott személyeknél a viszcerális zsír csökkenését, miközben a zsírmentes testtömeg megmarad.”

(6)

A Bizottság és a tagállamok 2017. február 28-án megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Stablor® csökkentett energiatartalmú étrend mellett történő fogyasztása és a viszcerális zsírnak a zsírmentes testtömeg megőrzése mellett történő csökkenése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(7)

Miután a Suomen Terveysravinto Oy az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, a kurkuminnal és az ízületek megfelelő működésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA- Q-2016-00856 (3)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „A kurkumin hozzájárul az ízületek megfelelő működéséhez.”

(8)

A Bizottság és a tagállamok 2017. május 8-án megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a kurkumin fogyasztása és az ízületek egészségi állapotának megőrzése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(9)

Miután a Marks and Spencer PLC az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania a szénhidrát és a fehérje 1,8 vagy annál kisebb energiaarányban, csökkentett energiatartalmú étrend mellett történő fogyasztásával és a testsúly csökkentésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA-Q-2016-00436 (4)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Csökkentett energiatartalmú étrend (< 8 368 kJ/2 000 kcal/nap) legalább 12 hétig történő követése mellett elősegíti a testsúly és a testzsír mennyiségének csökkentését.”

(10)

A Bizottság és a tagállamok 2017. június 13-án megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a szénhidrát és a fehérje 1,8 vagy annál kisebb energiaarányban, csökkentett energiatartalmú étrend mellett történő fogyasztása és a testsúly csökkenése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(11)

Miután a Loc Troi vállalatcsoport az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, aVibigaba (csíráztatott barna rizs) csökkentett energiatartalmú étrend mellett, a testsúly csökkentése céljából történő fogyasztásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA-Q-2017-00032 (5)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Csökkentett energiatartalmú étrend mellett segít csökkenteni a testsúlyt.”

(12)

A Bizottság és a tagállamok 2017. július 21-én megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) csökkentett energiatartalmú étrend mellett történő fogyasztása és a testsúly csökkenése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(13)

Miután a Loc Troi vállalatcsoport az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) fogyasztásával és a normál vércukorszint hosszú távú megőrzésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA-Q-2017-00033 (6)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Hozzájárul a normál vércukorszint megőrzéséhez.”

(14)

A Bizottság és a tagállamok 2017. július 21-én megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) fogyasztása és a normál vércukorszint hosszú távú megőrzése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(15)

Miután a Loc Troi vállalatcsoport az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) fogyasztásával és a normál vérnyomás megőrzésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA-Q-2017-00031 (7)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Hozzájárul a normál vérnyomás megőrzéséhez.”

(16)

A Bizottság és a tagállamok 2017. július 21-én megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) fogyasztása és a normál vérnyomás megőrzése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(17)

Miután a Loc Troi vállalatcsoport az 1924/2006/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be, a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania egy, a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) fogyasztásával és a vér normál koleszterinszintjének megőrzésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról (a kérdés száma: EFSA- Q-2017-00030 (8)). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének megőrzéséhez.”

(18)

A Bizottság és a tagállamok 2017. július 21-én megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Vibigaba (csíráztatott barna rizs) fogyasztása és a vér normál koleszterinszintjének megőrzése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Ennek megfelelően az állítás engedélyezése nem helyénvaló, mivel az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A referenciamutatók fontos szerepet játszanak sok pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árának meghatározásában, valamint számos befektetési alap teljesítményének mérésében. A referenciamutatók kezelése és az azokhoz való hozzájárulás sok esetben manipuláció kockázatának van kitéve, és az érintett személyek gyakran kerülnek szembe összeférhetetlenséggel.

(2)

Ahhoz, hogy a referenciamutatók betöltsék gazdasági szerepüket, reprezentatívnak kell lenniük az általuk tükrözött mögöttes piaci vagy gazdasági valóság tekintetében. Ha valamely referenciamutató már nem reprezentatív egy mögöttes piac, például a bankközi kamatlábak tekintetében, akkor fennáll a kockázata, hogy negatív hatást gyakorol, többek között a piac integritására, a háztartások finanszírozására (hitelek és jelzáloghitelek), valamint az Unión belüli vállalkozásokra.

(3)

Amennyiben egy konkrét referenciamutatót referenciaként használó pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok összértéke magas, általánosságban növekednek a felhasználókat, a piacokat és az Unió gazdaságát érintő kockázatok. Az (EU) 2016/1011 rendelet ezért különböző kategóriákba tartozó referenciamutatókat hoz létre, és kiegészítő követelményeket ír elő egyes, kritikusnak tekintett referenciamutatók integritásának és megalapozottságának biztosítására, ideértve az illetékes hatóságok azon jogkörét, hogy bizonyos feltételek mellett valamely kritikus referenciamutató kezelését vagy az ahhoz való hozzájárulást kötelezővé tehetik.

(4)

Az (EU) 2016/1368 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az (EU) 2016/1011 rendelet alapján megállapította a pénzügyi piacokon használt kritikus referenciamutatók jegyzékét.

(5)

A Bizottság az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a kritikus referenciamutatók jegyzékének összeállítása és legalább kétévente történő felülvizsgálata céljából.

(6)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a kritikus referenciamutatók jegyzékébe többek között az a referenciamutató vehető fel, amelyet olyan adatszolgáltatók szolgáltatnak, amelyek többségükben valamely tagállam területén találhatók, és amely referenciamutatót az adott tagállamban kritikusnak minősítenek.

(7)

2018. január 22-én a svéd illetékes hatóság (Finansinspektionen) az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján javasolta, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) ismerje el kritikus referenciamutatóként a stockholmi bankközi kamatláb (STIBOR) elnevezésű mutatót, mivel az Svédországban kritikusnak minősül, és olyan adatszolgáltatók adatszolgáltatásán alapul, amelyek többségükben Svédországban találhatók.

(8)

A STIBOR azon kamatlábak átlaga alapján számított referencia-kamatláb, amelyek mellett a svéd pénzpiacon aktív bankok hajlandóak különböző futamidőkre fedezetlen pénzeszközöket kölcsönözni egymásnak. 2018. január 22-én hét bank vett részt a STIBOR panelben, ebből hat Svédországban, egy pedig Dániában található.

(9)

Az ESMA-nak benyújtott értékelésben a Finansinspektionen megállapította, hogy ha a STIBOR-t beszüntetnék, vagy azt olyan bemeneti adat vagy olyan adatszolgáltatói panel alapján állítanák elő, amely már nem teljes mértékben tükrözi a mögöttes piaci vagy gazdasági valóságot, az Svédországban jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a pénzügyi piacok működésére.

(10)

A Finansinspektionen az értékelésben bemutatta, hogy a STIBOR kimagasló összegben, 3 500 milliárd euro névérték tekintetében referenciaként szolgál a svéd koronában denominált tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek árazásához. A svéd koronában denominált kötvények csaknem egynegyede a STIBOR-t használja referenciaként, továbbá a STIBOR-t használják a svéd háztartásoknak és nem pénzügyi intézményeknek nyújtott összes hitel 75 %-ának árazásához is. A STIBOR-t referenciaként használó pénzügyi eszközök és pénzügyi ügyletek teljes értéke mintegy nyolcszor nagyobb Svédország bruttó nemzeti termékénél. A STIBOR ezért Svédországban létfontosságú a pénzügyi stabilitás és a piaci integritás szempontjából. Az értékelés megállapította, hogy a STIBOR megszüntetése vagy megbízhatatlansága Svédországban jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna a pénzügyi piacok működésére, a vállalkozásokra és a fogyasztókra, mivel azt hitelek, fogyasztóihitel-termékek és befektetési alapok kapcsán egyaránt használják.

(11)

Az ESMA 2018. február 23-án a Bizottságnak megküldött véleménye szerint a svéd Finansinspektionen figyelembe vette az (EU) 2016/1011 rendelet 20. cikke (3) bekezdésében szereplő összes szempontot és kritériumot, továbbá kvantitatív adatokkal támasztotta alá a STIBOR kritikus referenciamutatóként való elismerésének jogosultságát, illetve a STIBOR-nak a svéd gazdaságban betöltött létfontosságú szerepére vonatkozó analitikai érvelést.

(12)

Az (EU) 2016/1368 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A STIBOR alapvető fontosságára, széles körű használatára és a svédországi tőkeelosztásban betöltött szerepére tekintettel e rendeletnek sürgősséggel hatályba kell lépnie.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélykérelmet nyújtottak be a Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény új felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolandó, Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény kutyák és macskák takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába tartozó, Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény takarmány-adalékanyagként való alkalmazását tojótyúkok esetében az (EU) 2015/38 bizottsági végrehajtási rendelet (2), brojlercsirkék esetében pedig az (EU) 2017/2275 bizottsági végrehajtási rendelet (3) tíz évre engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. április 19-i véleményében (4) megállapította, hogy a Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy az adalékanyag javíthatja a macskák és kutyák székletének állagát. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a római köményből (Cuminum cyminum L.) előállított tinktúra valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába való besorolását kérte.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. április 17-i véleményében (2) megállapította, hogy a római köményből (Cuminum cyminum L.) előállított tinktúra – a javasolt felhasználási feltételek mellett – nincs káros hatással sem az állati vagy az emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság megállapította, hogy mivel a római kömény magja általánosan elfogadott élelmiszer-ízesítő, és alapvetően ugyanezt a szerepet töltené be takarmányokban felhasználva is, hatásosságának más módon történő bizonyítása nem szükséges. Ez a megállapítás tehát a takarmányokra is kiterjeszthető. A Hatóság megjegyezte továbbá, hogy az adalékanyag felhasználóinak biztonsága szempontjából nem zárható ki a bőr-, illetve szemirritáció lehetősége. Ezenkívül az adalékanyag számos olyan vegyületet tartalmaz, amelyekről ismert, hogy érzékeny személyeknél allergiás reakciót váltanak ki. Ezért fennáll a szenzibilizáció lehetősége. Következésképpen megfelelő óvintézkedéseket kell tenni.

(4)

A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az említett adalékanyag értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

A kérelmező az érintett anyagok felhasználási mennyiségére tett javaslatot a Hatóságnak. A szóban forgó javaslatot figyelembe véve a Hatóság úgy ítélte meg, hogy egyes felhasználási mennyiségek biztonságosak. Az élelmiszerláncban végrehajtott hatósági ellenőrzések céljából a takarmány-adalékanyag címkéjén fel kell tüntetni az ajánlott maximális hatóanyag-tartalmat.

(7)

Az a tény, hogy az érintett anyag ivóvízben való felhasználása nem engedélyezett, nem zárhatja ki azt, hogy az anyagot vízzel bejuttatott takarmánykeverékben használják fel.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A megállapodást a 2009/156/EK tanácsi határozat (2) alapján az Unió nevében 2008. november 26-án aláírták, és azt 2016. szeptember 3-a óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)

A Horvát Köztársaságnak az Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést 2011. december 9-én írták alá, és az 2013. július 1-jén hatályba lépett.

(3)

A Horvát Köztársaság csatlakozási okmányának letétbe helyezésével 2017. november 8-án csatlakozott a megállapodáshoz.

(4)

A megállapodás 77. cikke alapján a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatot hozhat az új tagállamok Unióhoz történő csatlakozását követően esetlegesen szükséges módosító intézkedésekről.

(5)

Helyénvaló meghatározni a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság éves ülésén a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak a Horvát Köztársaságnak az Unióhoz történő csatlakozását követően a megállapodás szükséges módosításaival kapcsolatos határozata elfogadása tekintetében az Unió által képviselendő álláspontot,

(1)

A megállapodást a 2009/152/EK tanácsi határozat (2) alapján az Unió nevében 2009. január 15-én aláírták, és azt 2014. augusztus 4. óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)

A Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést 2011. december 9-én írták alá, és az 2013. július 1-jén hatályba lépett.

(3)

A Horvát Köztársaság csatlakozási okmányának letétbe helyezésével 2017. november 8-án csatlakozott a megállapodáshoz.

(4)

A megállapodás 102. cikke alapján a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatot hozhat az új tagállamok Unióhoz történő csatlakozását követően esetlegesen szükséges módosító intézkedésekről.

(5)

Helyénvaló meghatározni a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság éves ülésén a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottságnak a Horvát Köztársaságnak az Unióhoz történő csatlakozását követően a megállapodás szükséges módosításaival kapcsolatos határozata elfogadása tekintetében az Unió által képviselendő álláspontot,