(1)

A Tanács 2018. március 12-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Kínával „Az Európai Unió – Az egyes baromfihús-készítményekre vonatkozó vámkedvezményeket érintő intézkedések” tárgyú DS492 számú WTO vitarndezési eljárással kapcsolatos közös megegyezésen alapuló megoldásról.

(2)

A tárgyalások lezárultak, és 2018. június 18-án az Európai Unió és Kína között levélváltás formájában megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) került parafálásra.

(3)

A megállapodást, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére, az Unió nevében alá kell írni,

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet célja, hogy a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajok állományait érintő fogások kirakodására irányuló kötelezettség bevezetésével az uniós halászat egészében fokozatosan felszámolja a visszadobás gyakorlatát.

(2)

A kirakodási kötelezettség végrehajtása érdekében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján visszadobási terveket fogadjon el a tagállamok által kidolgozott, az illetékes tanácsadó testületekkel egyeztetett közös ajánlások alapján.

(3)

Az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a Belgium, Franciaország, Hollandia, Portugália és Spanyolország (a továbbiakban: a délnyugati vizek csoportja) által 2016-ban benyújtott közös ajánlás nyomán visszadobási tervet hozott létre bizonyos tengerfenéki fajoknak a délnyugati vizeken folytatott halászatára vonatkozóan.

(4)

2017. június 2-án Belgium, Franciaország, Hollandia, Portugália és Spanyolország új közös ajánlást nyújtott be, amely javaslatot tett a visszadobási terv több ponton történő módosítására. Ennek alapján a Bizottság elfogadta az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosító (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendeletet (3).

(5)

2017. október 26-án a délnyugati vizek csoportja jelezte a Bizottságnak, hogy az (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szövegezési hiba fordul elő a szürke tőkehal kirakodási kötelezettség által érintett halászatának leírása tekintetében. Az említett melléklet jelenlegi változata szerint az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) VIIIc és IXa körzetében fenékvonóhálóval és kerítőhálóval folytatott szürketőkehal-halászatra akkor vonatkozik a kirakodási kötelezettség, ha a 2014/2015-ös időszakban a kirakodott szürke tőkehal összmennyisége az összes kirakodott faj több mint 5 %-át teszi ki, és meghaladja az 5 tonnát. Ez a feltétel azonban már nem alkalmazandó.

(6)

Ezért az (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendeletet helyesbíteni szükséges.

(7)

Mivel az (EU) 2016/2374 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében lévő szövegezési hiba az (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendeletből ered, és annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kirakodási kötelezettség alkalmazását érintő bármilyen folyamatossághiány vagy jogbizonytalanság, ennek a rendeletnek a kihirdetése napját követő napon kell hatályba lépnie, és azt visszamenőlegesen alkalmazni kell az (EU) 2018/44 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának kezdőnapjától,

1.

legalább 70 mm szembőségű hálót használ,

2.

a 2014/2015-ös időszakban (1) a kirakodott szürke tőkehal összmennyisége kiteszi az összes kirakodott faj több mint 5 %-át, és meghaladja az 5 tonnát.”

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megtagadásának feltételeiről és eljárásairól. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A 70/524/EGK irányelv valamennyi állatfajra vonatkozóan határozatlan időre engedélyezte a riboflavint (B2-vitamin) a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” csoportjába tartozó takarmány-adalékanyagként. Az említett terméket ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a legalább 80 %-os tisztaságú, a géntechnológiával módosított Bacillus subtilis KCCM-10445 törzs által termelt riboflavin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére. A kérelmező az adalékanyagnak a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

2010-ben – az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és a 378/2005/EK bizottsági rendelet (3) 3. cikkével összhangban – a kérelmező elküldte a takarmány-adalékanyag mintáit az 1831/2003/EK rendelet szerinti referencialaboratórium (a továbbiakban: referencialaboratórium) részére olyan formában, amelyben forgalomba hozatalát is tervezték. 2013-ban a 378/2005/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően a kérelmező új mintákat bocsátott a referencialaboratórium rendelkezésére azon minták helyett, amelyek felhasználhatósági ideje lejárt.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2013. december 4-i véleményében (4) megállapította, hogy a kérelmező által szolgáltatott információk alapján sem a termelő törzs, sem a rekombináns DNS („rDNS”) nem került kimutatásra a végtermékben, és ezért az nem vet fel biztonsági aggályokat a termelő törzs genetikai módosítása tekintetében. Azt is megállapították, hogy az adalékanyag nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre.

(6)

A referencialaboratórium azonban arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az illetékes nemzeti hatóságok egyike által végzett hatósági ellenőrzés keretében a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratórium az adalékanyag egyes referenciamintáiban kimutatta a termelő törzsből származó életképes sejtek és rDNS jelenlétét. Ezek a referenciaminták a referencialaboratórium részére 2010-ben az engedélyezési kérelemmel együtt benyújtott első készletből, valamint egy, a referencialaboratórium számára 2013-ben benyújtott frissített készletből álltak. Az említett eredményhez egy, a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 11. cikkének (2) bekezdése szerint a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratórium által kidolgozott polimeráz láncreakció (PCR) analitikai módszer alkalmazása vezetett.

(7)

A Bizottság és a referencialaboratórium tájékoztatta a kérelmezőt ezekről a megállapításokról, és lehetőséget biztosított számára, hogy megfelelő analitikai módszert terjesszen elő mind az rDNS, mind pedig a termelő törzsből származó életképes sejtek jelenlétének kimutatására annak érdekében, hogy az adalékanyag különböző mintáit további elemzésnek vessék alá. E célból a kérelmező több – Kínában és egy tagállamban letelepedett– laboratóriumot is felkért a minták új elemzéseinek elvégzésére. Az elemzések eredményei negatívak voltak mind a specifikus termelő törzsből való rDNS, mind az életképes sejtek kimutatása tekintetében. Úgy tűnt azonban, hogy a kérelmező által elvégzett új elemzések nem érintették a 2010-ben a referencialaboratórium részére benyújtott mintákat.

(8)

Ezzel párhuzamosan a Bizottság és a referencialaboratórium kérésére egy, a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratórium további elemzéseket végzett az adalékanyag mintáira vonatkozóan. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a 2010-es mintában a termelő törzsből származó életképes sejtek vannak jelen, az rDNS jelenlétét pedig mind a 2010., mind a 2013. évi mintákban kimutatták. A laboratórium további elemzésre mintákat küldött egy másik, a hatósági ellenőrzések elvégzése tekintetében illetékes nemzeti laboratóriumnak, amely megerősítette a termelő törzsből származó rDNS jelenlétét a 2010. és 2013. évi mintákban. Ezek az eredmények egy, a 882/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratórium által kidolgozott polimeráz láncreakció (PCR) analitikai módszer alkalmazásából származtak.

(9)

Az eredmények közti eltérésekből eredő probléma megoldása érdekében 2015-ben megállapodás született egyrészről a Bizottság és a referencialaboratórium, másrészről a kérelmező között arról, hogy a felek mindegyike felkér egy PCR-módszerre akkreditált független laboratóriumot az adalékanyag további elemzésére. E célból a 2010-es és a 2013-es mintákat tervezték felhasználni, és a kérelmezőt felkérték, hogy többek között olyan formában lévő mintákat bocsásson rendelkezésre, amelyben az adalékanyagot az adott időpontban forgalomba hozták. Megállapodás született arról, hogy megosztják és alkalmazzák mind a kérelmező, mind a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratóriumok által alkalmazott analitikai módszereket.

(10)

A kérelmező azonban ezt követően megtagadta a 2010-ben és 2013-ben benyújtott minták elemzését és a 2015-ben forgalomba hozott adalékanyagnak megfelelő minták benyújtását. A kérelmező nem volt hajlandó további együttműködést folytatni a Bizottsággal és a referencialaboratóriummal mindaddig, amíg az uniós jogszabályok meg nem határozzák a riboflavinban lévő rDNS kimutatásának egységes analitikai szabvány szerinti módszerét.

(11)

Az 1831/2003/EK rendelet értelmében a kérelmező köteles megfelelően és kielégítően bizonyítani, hogy az adalékanyag megfelel az említett rendeletben megállapított engedélyezési feltételeknek, a végrehajtási intézkedéseknek (6) és a Hatóság alkalmazandó iránymutatásainak (7), különösen az adalékanyag megfelelő mintáinak és a termelő törzs genetikai módosítására, az alkalmazott PCR-alapú módszerre és a DNS extrahálására vonatkozó protokollra vonatkozó valamennyi információ, valamint egyéb releváns adatok benyújtása révén, amelyek lehetővé teszik a Hatóság számára, hogy megállapítsa, hogy nem mutatható ki a termelő törzsből származó rDNS vagy életképes sejtek.

(12)

Az adalékanyagban a termelő törzsből származó életképes sejtek és rDNS jelenlétét jelző adatok alapján 2016 augusztusában a Bizottság felkérte a Hatóságot, hogy adjon ki új véleményt a géntechnológiával módosított Bacillus subtilisKCCM-10445 törzs által termelt riboflavin (80 %) valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való felhasználásának biztonságosságáról.

(13)

Az értékelés elvégzése érdekében a Hatóság felkérte a kérelmezőt kiegészítő információk és adatok benyújtására, különösen az adalékanyagot termelő törzsből származó életképes sejtek jelenlétének kimutatására szolgáló elemzési módszerre vonatkozóan. A kérelmező benyújtotta ezeket a kiegészítő információkat és adatokat. Ezenkívül a Hatóság felkérte a referencialaboratóriumot, hogy szolgáltasson további információkat és adatokat a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratóriumok által végzett elemzésekre vonatkozóan, amelyeket szintén benyújtottak.

(14)

A Hatóság 2018. március 7-i véleményében (8) megállapította, hogy a hatósági ellenőrzések tekintetében illetékes nemzeti laboratórium által szolgáltatott új adatok azt mutatják, hogy az adalékanyag referenciamintái a termelő törzsből származó életképes sejteket és/vagy DNS-t tartalmaznak. A Bacillus subtilis KCCM-10445 termelő törzs négy olyan génnel rendelkezik, amelyek az antimikrobiális rezisztenciáért felelősek és amelyek közül három a genetikai módosítások révén jött létre. A Hatóság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag kockázatot jelent a célfajokra, a fogyasztókra, a felhasználókra és a környezetre, mivel terjesztheti egy olyan géntechnológiával módosított törzs életképes sejtjeit és DNS-ét, amely emberi és állatgyógyászati jelentőségű antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képességet kódoló géneket hordoz.

(15)

Következésképpen nem nyert megállapítást, hogy a Bacillus subtilis KCCM-10445 által termelt riboflavin (80 %) nincs káros hatással sem az állati vagy emberi egészségre, sem a környezetre, amennyiben a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagként használják.

(16)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének i) pontjában említettek szerint a géntechnológiával módosított szervezetekből álló, azokat tartalmazó, vagy azokból előállított termékek forgalmazására vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartozó adalékanyag az említett jogszabályokkal összhangban kiadott engedélyhez kötött. Ilyen engedélyt nem adtak ki az adalékanyagban kimutatott, géntechnológiával módosított Bacillus subtilis KCCM-10445 törzs számára.

(17)

Ezért a Bacillus subtilis KCCM-10445 géntechnológiával módosított törzs által termelt riboflavin (80 %) értékelése azt mutatja, hogy nem teljesülnek az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek.

(18)

Ebből következően a Bacillus subtilis KCCM-10445 által termelt riboflavinnak (80 %) a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagként való engedélyezését meg kell tagadni. Amint arról a kérelmező a Hatóság 2018. március 7-i véleményének elfogadását követően a Bizottsággal folytatott információcsere alkalmával felvilágosítást kapott, az adalékanyag engedélyezésének e végrehajtási rendeletben meghatározott megtagadása nem érinti azt a lehetőséget, hogy a kérelmező az 1831/2003/EK rendeletnek megfelelően új engedélyezési kérelmet nyújtson be.

(19)

Ezért a Bacillus subtilis KCCM-10445 által termelt riboflavin (80 %) adalékanyagot és az azt tartalmazó takarmányt a lehető leghamarabb ki kell vonni a forgalomból. Gyakorlati okokból azonban indokolt biztosítani egy korlátozott időszakot a Bacillus subtilis KCCM-10445 által termelt riboflavin (80 %) adalékanyag és az azt tartalmazó takarmány meglévő készleteinek forgalomból való kivonására annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megfelelő módon megfelelhessenek a kivonási kötelezettségnek, figyelembe véve a tárgy szempontjából lényeges tényezőket is.

(20)

E tényezők közül kiemelendő, hogy mivel a Bacillus subtilis KCCM-10445 által termelt riboflavin (80 %) az uniós piac jelentős részét teszi ki a takarmányban felhasználandó riboflavin tekintetében, kerülni kell a riboflavin hiánya miatt az állatok egészségét vagy jólétét érő káros hatások kockázatát azáltal, hogy a piaci szereplőknek elegendő időt biztosítanak ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a helyzethez.

(21)

Ezenkívül figyelembe kell venni a Bacillus subtilis KCCM-10445 által termelt riboflavin (80 %) adalékanyagot tartalmazó előkeverékek, valamint a tápláléklánc alsóbb szintjeihez tartozó, az említett adalékanyaggal vagy előkeverékekkel előállított takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek forgalomból való eltávolításához és kivonásához szükséges időt és erőforrásokat. A termékek forgalomból való kivonásának ilyen gyakorlati korlátai még komolyabbak a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt takarmányok esetében, mivel ez a fajta takarmány általában nagyobb mértékben tartalmaz riboflavint, hosszabb az eltarthatósága és összetettebb megsemmisítési módszereket igényel. Ezért az érintett takarmánytermékek forgalomból való kivonásának határidejét ennek megfelelően kell megadni.

(22)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot. 2017. február 17-én a Tanács (EU) 2017/312 határozata (4) értelmében Radoslav ČUHA-t Miroslav BENKO váltotta fel póttagként.

(2)

Pavol FREŠO, Augustín HAMBÁLEK és István ZACHARIAŠ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága három tagjának helye megüresedett.

(3)

Martin BERTA, Tibor MIKUŠ, Miroslav BENKO és Richard TAKÁČ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága négy póttagjának helye megüresedett,

a)

tagként:

b)

póttagként:

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot.

(2)

Sven AMBROSY hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

—

Oliver SCHENK, Chef der Staatskanzlei und Staatsminister für Bundes- und Europaangelegenheiten (Freistaat Sachsen).