16.7.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/973 RENDELETE

(2018. július 4.)

az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye – amelynek az Unió részes fele – rendelkezik állományvédelmi kötelezettségekről, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy a halászott fajok állományméretét a maximális fenntartható hozamot (a továbbiakban: MFH) biztosító szinten kell fenntartani vagy arra a szintre kell helyreállítani.

(2)

Az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2015. évi New Yorkban tartott csúcstalálkozóján az Európai Unió és tagállamai kötelezettséget vállaltak, hogy 2020-ig hatékonyan szabályozzák a halászatot, véget vetnek a túlhalászásnak, az illegális, nem bejelentett és szabályozatlan halászatnak, valamint a destruktív halászati gyakorlatoknak, és a tudományon alapuló gazdálkodási terveket hajtanak végre annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt helyreállítsák a halállományokat legalább arra a szintre, amely képes az MFH biztosítására a biológiai jellemzőik által meghatározott módon.

(3)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban meghatározza a közös halászati politika szabályait. A közös halászati politikának hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez, a gazdaságilag hasznosított valamennyi faj esetében folytatott fenntartható gazdálkodáshoz és különösen a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (4) 1. cikkének (1) bekezdésében előírt, 2020-ig elérendő jó környezeti állapot eléréséhez.

(4)	A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászat és az akvakultúra környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.

(5)	A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos szükség szerinti védelmi intézkedést kell elfogadni bármilyen kombinációban, például többéves terveket, technikai intézkedéseket, a halászati lehetőségek meghatározását és kiosztását.

(6)

Az 1380/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulniuk. Az említett rendelkezések értelmében az e rendelet által létrehozott többéves tervnek (a továbbiakban: a terv) célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célértékeket, állományvédelmi referenciapontokat, biztosítékokat, valamint a nem szándékos fogások elkerülésére és csökkentésére szolgáló technikai intézkedéseket kell tartalmaznia.

(7)	A „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” alatt olyan, a legfrissebb tudományos adatok és módszerek által alátámasztott, nyilvánosan elérhető tudományos szakvélemény értendő, amelyet uniós vagy nemzetközi szinten elismert, független tudományos testület bocsátott ki vagy vizsgált felül.

(8)

A terv hatálya alá tartozó állományokra vonatkozóan a Bizottságnak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményt kell beszereznie. Ennek érdekében egyetértési megállapodásokat köt a Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES). Az ICES által kibocsátott tudományos szakvéleménynek a terven kell alapulnia, és meg kell jelölnie különösen az FMFH és a biomassza-referenciapontokat, azaz az MFH Btrigger és Blim értékét. Ezeket az értékeket meg kell jelölni az adott állományra vonatkozó szakvéleményben, valamint adott esetben bármely egyéb, nyilvánosan elérhető tudományos szakvéleményben, többek között – például – az ICES által kibocsátott vegyes halászatra vonatkozó szakvéleményben.

(9)

A 676/2007/EK (5) és az 1342/2008/EK (6) tanácsi rendelet határozza meg az Északi-tengeren és szomszédos vizein a tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal állományainak fenntartható kiaknázására vonatkozó szabályokat. Ezeket és más tengerfenéken élő állományokat vegyes halászatban kezelik. Ezért helyénvaló egy egységes többéves terv létrehozása, amely figyelembe veszi az ilyen műszaki kölcsönhatásokat.

(10)

Továbbá az ilyen többéves tervet alkalmazni kell az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára. Ezek az állományok a tőkehal-, a lepényhal- és a porcoshalfajok, a norvég homár (Nephrops norvegicus) és a norvég garnéla (Pandalus borealis), amelyek a vízoszlop alján vagy annak közelében élnek.

(11)

Bizonyos tengerfenéken élő állományok kiaknázása egyaránt történik az Északi-tengeren és szomszédos vizein. Ennélfogva a főleg az Északi-tengeren kiaknázott állományokra vonatkozó célokkal és biztosítékokkal kapcsolatos terv rendelkezéseinek hatályát az Északi-tengeren kívüli területekre is ki kell terjeszteni. Továbbá az olyan halállományok esetén, amelyek az Északi-tengerben is megtalálhatók, amelyek kiaknázása azonban főleg az Északi-tengeren kívül történik, megfelelő célok és biztosítékok meghatározása szükséges a többéves tervekben az Északi-tengeren kívüli területekre, ahol ezen állományokat főként kiaknázzák, és e többéves tervek hatályát ki kell kiterjeszteni úgy, hogy azok az Északi-tengert is magukban foglalják.

(12)

A terv földrajzi hatályának az ICES állományokra vonatkozó legfrissebb tudományos szakvéleményében megjelölt állományok földrajzi eloszlásán kell alapulnia. A jövőben szükség lehet az állományok tervben meghatározott földrajzi eloszlásának megváltoztatására vagy az újabb tudományos információk fényében, vagy pedig az állományok vándorlása miatt. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állományok tervben meghatározott földrajzi eloszlásának kiigazítására vonatkozóan, amennyiben az ICES változást jelez az érintett állományok földrajzi eloszlásában.

(13)

Amennyiben közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, az Uniónak tárgyalásokat kell kezdenie ezen harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett állományokkal fenntartható módon, az 1380/2013/EU rendeletben, különösen 2. cikkének (2) bekezdésében és e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően gazdálkodjanak. Ha nem jön létre hivatalos megállapodás, az Uniónak minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy a fenntartható állománygazdálkodás lehetővé tétele érdekében közös szabályokról állapodjanak meg ezen állományok halászatát illetően, elősegítve ezáltal, hogy az uniós szereplők egyenlő feltételekkel vehessenek részt ezen állományok halászatában.

(14)

A terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához és különösen az MFH eléréséhez és fenntartásához a célállományokra vonatkozóan, ezáltal végrehajtva a fogási korlátok által érintett, tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettséget, elősegítve a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítását a part menti halászat és a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével, és végrehajtva a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését. A tervnek továbbá részletesen meg kell határoznia az Északi-tenger uniós vizein a kirakodási kötelezettség végrehajtását valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.

(15)

Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően kell meghatározni, és azoknak meg kell felelniük a többéves tervekben rögzített céloknak, időkereteknek és rátáknak.

(16)

Az MFH elérésére és fenntartására vonatkozó célkitűzésnek megfelelő halászati mortalitás célértékét (a továbbiakban: F) célszerű az MFH-nak megfelelő értékek tartományaként (a továbbiakban: FMFH) meghatározni. Ezekre a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapuló tartományokra a tudományos szakvélemények változásainak figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása, a kirakodási kötelezettség végrehajtásához való hozzájárulás, valamint a vegyes halászat jellemzőinek figyelembevétele érdekében van szükség. Az FMFH-tartományokat az ICES-nek kell kiszámítania és megadnia, különösen a fogásmennyiségre vonatkozó rendszeres szakvéleménye keretében. A terv alapján ezeket a tartományokat olyan módon kell megállapítani, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményezzenek, amint azt az ICES meghatározta, válaszul az EU arra irányuló kérésére, hogy az ICES a kiválasztott északi-tengeri és balti-tengeri állományok tekintetében adja meg az FMFH-tartományokat. A tartomány felső határa úgy került meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak valószínűsége, hogy az állomány a Blim érték alá csökken. E felső határérték megfelel továbbá az ICES „irányadó szabályának”, amely szerint, ha a szaporodóképes biomassza vagy az abundancia rossz állapotú, az F értékét olyan szintre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határt, amely megegyezik az FMFH-pontértékkel, megszorozva a szaporodóképes biomasszával vagy abundanciával a teljes kifogható mennyiség (TAC) évében, elosztva az MFH Btrigger értékkel. Az ICES ezeket a szempontokat és ezt az irányadó szabályt alkalmazza a halászati mortalitásról és a fogási lehetőségekről szóló tudományos szakvéleménye kibocsátásához.

(17)

A halászati lehetőségek meghatározása céljából meg kell állapítani az FMFH-tartomány tekintetében egy felső küszöbértéket normál használat esetére, valamint – feltéve, hogy az adott állomány jó állapotban lévőnek tekinthető – egy bizonyos esetekre vonatkozó felső határt. A halászati lehetőségek csak akkor határozhatók meg a felső határnál, ha tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján erre szükség van vegyes halászat esetén e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez, vagy az állomány fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák által okozott komoly károsodásának elkerülése érdekében, vagy azért, hogy a halászati lehetőségek évenkénti változásait korlátozni lehessen.

(18)

Olyan állományoknál, amelyek esetében rendelkezésre állnak az MFH-ra vonatkozó célértékek, valamint a védőintézkedések alkalmazása céljából állományvédelmi referenciapontokat szükséges létrehozni, amelyeket a halállományok esetében a szaporodóképes állomány biomasszájának küszöbszintjei, a norvég homár esetében pedig az abundancia küszöbszintjei fejeznek ki.

(19)

Megfelelő védőintézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szintek alá esik. A védőintézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőségek csökkentését és konkrét védelmi intézkedéseket, amennyiben a tudományos szakvélemény szerint korrekciós intézkedésekre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb megfelelő intézkedéssel, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedésekkel vagy az említett rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedésekkel.

(20)

Lehetővé kell tenni a norvég homárra vonatkozó TAC-nak az ICES 2a. körzetben és 4. alterületen történő olyan meghatározását, amely megfelel az egyes funkcionális egységek számára megállapított fogási korlátok és az említett TAC területhez tartozó funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegének. Ez azonban nem zárhatja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.

(21)

Amennyiben a Tanács úgy véli, hogy a halászati lehetőségek tekintetében egy bizonyos állomány esetében a hobbihorgászat jelentős hatással jár, lehetővé kell tenni számára, hogy a kereskedelmi célú fogásokra meghatározzon egy olyan TAC-ot, amely figyelembe veszi a hobbihorgászat mértékét és/vagy egyéb, a hobbihorgászatot korlátozó intézkedéseket fogadjon el, mint például a napi legnagyobb kifogható mennyiség és a halászati tilalmi időszak.

(22)	Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek további gazdálkodási intézkedéseket is elő kell írnia, amelyeket az említett rendelet 18. cikkének megfelelően pontosabban meg kell határozni.

(23)

A halászati tevékenységek zavart okozó – és a tőkehalállományok állapotára esetlegesen kedvezőtlen hatást gyakorló – áthelyeződésének megakadályozása érdekében célszerű fenntartani a halászati engedélyek rendszerét, amely korlátozza az ICES 7d. körzetben tartózkodó halászhajók motorjainak összkapacitását, amint az az 1342/2008/EK rendelet alapján korábban érvényben volt.

(24)	A közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkező tagállamokból érkező közös ajánlások benyújtásának határidejét az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően kell meghatározni.

(25)

Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság tudományos szakvélemények alapján 2023. augusztus 6-ig, majd azt követően ötévente értékelje e rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljeskörű teljesítését, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások kimutatását. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.

(26)

A műszaki és a tudományos fejlődéshez való, kellő időben és arányos módon történő alkalmazkodás, valamint a rugalmasság biztosítása és bizonyos intézkedések alakításának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően e rendelet kiegészítéseként jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet hatálya alá tartozó állományokat érintő, az állományok földrajzi eloszlására vonatkozó változásokat követő kiigazítások, a korrekciós intézkedésekre és a kirakodási kötelezettség teljesítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (7) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(27)	A jogbiztonság biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében támogathatónak tekinthetők.

(28)	A 676/2007/EK és az 1342/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: a terv) határoz meg az Északi-tenger uniós vizeiben (ICES 2a. és 3a. körzet, illetve 4. alterület) a tengerfenéken élő alábbi állományokra vonatkozóan, ideértve az ezen állományokat kiaknázó halászatokat, továbbá az Északi-tenger szomszédos vizeiben élő állományokra vonatkozóan, amennyiben azok az Északi-tengeren túl is fellelhetők:

a)	közönséges tőkehal (Gadus morhua) a 4. alterületen (Északi-tenger) és a 7d. körzetben (Keleti-csatorna) valamint a 3a.20. körzetben (Skagerrak);

b)	foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a 4. alterületen (Északi-tenger) és a 6a. körzetben (Skóciától nyugatra fekvő területek), valamint a 3a.20. körzetben (Skagerrak);

c)	sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a 4. alterületen (Északi-tenger) és a 3a.20. körzetben (Skagerrak);

d)	fekete tőkehal (Pollachius virens) a 4. alterületen (Északi-tenger) és a 6 alterületen (Rockall és a Skóciától nyugatra fekvő területek), valamint a 3a körzetben (Skagerrak és Kattegat);

e)	közönséges nyelvhal (Solea solea) a 4. alterületen (Északi-tenger);

f)	közönséges nyelvhal (Solea solea) a 3a. körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a 22–24. alkörzetben (a Balti-tenger nyugati része);

g)	vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a 4. alterületen (Északi-tenger) és a 7d. körzetben (a La Manche csatorna keleti része);

h)	ördöghal (Lophius piscatorius) a 3a. körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a 4. alterületen (Északi-tenger), valamint a 6. alterületen (Rockall és a Skóciától nyugatra fekvő területek);

i)	norvég garnéla (Pandalus borealis) a 4a. körzet keleti részén (az Északi-tenger északi része, Norvég-árok) és a 3a.20. körzetben (Skagerrak);

j)	norvég homár (Nephrops norvegicus) a 3a. körzetben (3–4. funkcionális egység);

k)

norvég homár a 4. alterületen (Északi-tenger), funkcionális egységek szerint: — norvég homár a Botney Gut-Silver Pit területén (5. funkcionális egység); — norvég homár a Farn Deeps területén (6. funkcionális egység); — norvég homár a Fladen Ground területén (7. funkcionális egység); — norvég homár a Firth of Forth területén (8. funkcionális egység); — norvég homár a Moray Firth területén (9. funkcionális egység); — norvég homár a Noup területén (10. funkcionális egység); — norvég homár a Norwegian Deeps területén (32. funkcionális egység); — norvég homár a Horn's Reef területén (33. funkcionális egység); — norvég homár a Devil's Hole területén (34. funkcionális egység).

Amennyiben tudományos szakvélemény változást jelez az e bekezdés első albekezdésében felsorolt állományok földrajzi eloszlásában, a Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, hogy az említett változás figyelembevétele érdekében az e bekezdés első albekezdésében felsorolt meghatározott területek kiigazítása révén módosítsa ezt a rendeletet. Az ilyen kiigazítások nem terjeszthetik ki az állományok területeit a 2–7. alterületekhez tartozó uniós vizeken túlra.

(2)   Amennyiben tudományos szakvélemény alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott állománylistát módosítani kell, javaslatot nyújthat be e lista módosítására vonatkozóan.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett szomszédos vizek tekintetében csak a 4. és a 6. cikk, valamint a 7. cikk szerinti halászati lehetőségekhez kapcsolódó intézkedések alkalmazandók.

(4)   Ez a rendelet alkalmazandó az (1) bekezdés első albekezdésében felsorolt állományok halászata során az Északi-tengeren történt járulékos fogásokra is. Ha azonban egyéb, többéves terveket meghatározó uniós jogi aktusok a biomasszához kapcsolódó FMFH-tartományokat és biztosítékokat állapítanak meg ezekre az állományokra vonatkozóan, akkor azokat a tartományokat és biztosítékokat kell alkalmazni.

(5)   Ez a rendelet továbbá részletesen meghatározza az Északi-tenger uniós vizein a kirakodási kötelezettség teljesítését valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 850/98/EK tanácsi rendelet (9) 3. cikkében, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (10) 4. cikkében és az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.   „FMFH-tartomány”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által megadott olyan értéktartomány, amelyben az adott tartományon belüli valamennyi halászati mortalitási szint maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményez hosszú távon egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az érintett állomány szaporodási folyamatát. Úgy kell megállapítani, hogy hosszú távon az MFH-hoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményezzen. Felső határa úgy kerül meghatározásra, hogy legfeljebb 5 % legyen annak valószínűsége, hogy az állomány a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont határértéke (Blim) alá csökken;

2.   „MFH Flower”: az FMFH-tartományon belüli legalacsonyabb érték;

3.   „MFH Fupper”: az FMFH-tartományon belüli legmagasabb érték;

4.   „FMFH-pontérték”: a becsült halászati mortalitás azon értéke, amely egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett MFH-t eredményez hosszú távon;

5.   „alsó FMFH-tartomány”: az MFH Flower-től az FMFH-pontértékig terjedő értékeket tartalmazó tartomány;

6.   „felső FMFH-tartomány”: az FMFH-pontértéktől az MFH Fupper-ig terjedő értékeket tartalmazó tartomány;

7.   „Blim”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES által megadott, a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó azon referenciapont, amely alatt a reprodukciós kapacitás csökkenhet;

8.   „MFH Btrigger”: a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményben, különösen az ICES által megadott, a szaporodóképes állomány biomasszájára, illetve a norvég homár állományainak esetében az abundanciára vonatkozó referenciapont, amely alatt konkrét és megfelelő gazdálkodási fellépést kell tenni annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva az állományokat hosszú távon az MFH előállítására képes szint felett állítsák helyre.

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK

3. cikk

Célkitűzések

(1)   A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, és annak biztosítására kell törekednie, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák az MFH-t biztosítani képes szint fölé, és tartsák fenn ezt a szintet.

(2)   A tervnek a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékben történő elkerülésével és csökkentésével hozzá kell járulnia a visszadobások megszüntetéséhez és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke által előírt, a fogási korlátok által érintett és e rendelet alá tartozó fajokra vonatkozóan előírt kirakodási kötelezettség teljesítéséhez.

(3)   A tervnek a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt célkitűzéssel.

(4)   A tervnek különösen törekednie kell:

a)	a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található 3. mutatóban leírt feltételek teljesítésének biztosítására; és

b)	a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulásra, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.

(5)   A terv keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleménnyel. Ha nem áll rendelkezésre elegendő adat, az adott állományok számára összehasonlítható szintű védelmet kell biztosítani.

III. FEJEZET

CÉLÉRTÉKEK

4. cikk

Célértékek

(1)   A halászati mortalitás célértékét a 2. cikkben meghatározott FMFH-tartományokkal összhangban a lehető leghamarabb és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt állományok tekintetében, és azt követően az FMFH-tartományokon belül kell tartani, e cikkel összhangban.

(2)   Az e terven alapuló FMFH-tartományokat az ICES-től kell kérni.

(3)   Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor a Tanács halászati lehetőségeket ír elő egy adott állományra vonatkozóan, ezeket a lehetőségeket az adott időpontban az adott állomány tekintetében rendelkezésre álló alsó FMFH-tartományon belül kell megállapítania.

(4)   Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségeket az FMFH-tartományoknál alacsonyabb szinten is meg lehet határozni.

(5)   A (3) és a (4) bekezdéstől eltérve egy állományra vonatkozóan a halászati lehetőségeket az adott időpontban az adott állomány tekintetében rendelkezésre álló felső FMFH-tartománnyal összhangban is meg lehet határozni, feltéve, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett állomány az MFH Btrigger érték felett van:

a)	ha erre vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

b)	ha erre a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez; vagy

c)	az egymást követő évek halászati lehetőségei több mint 20 %-os változásának elkerülése érdekében.

(6)   A halászati lehetőségeket mindenképpen úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a szaporodóképes állomány biomasszájának szintje kevesebb mint 5 %-os valószínűséggel csökkenjen a Blim alá.

5. cikk

A járulékos fogásokkal való gazdálkodás

(1)   Az 1. cikk (4) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan a gazdálkodási intézkedéseket – adott esetben a halászati lehetőségeket ideértve – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény figyelembevételével és a 3. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban kell meghatározni.

(2)   Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő tudományos adatok, ezekkel az állományokkal az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatossági megközelítés alapján kell gazdálkodni.

(3)   Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett állományok tekintetében a vegyes halászati gazdálkodás során figyelembe kell venni annak nehézségét, hogy minden állományt egyidejűleg az MFH szerint halásszanak, különösen olyan helyzetekben, amikor ez a halászat idő előtti leállítását eredményezi.

IV. FEJEZET

BIZTOSÍTÉKOK

6. cikk

Védelmi referenciapontok

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományok teljes reprodukciós kapacitásának biztosítására a következő védelmi referenciapontokat kell kérni az ICES-től a terv alapján:

a)	MFH Btrigger az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan;

b)	Blim az 1. cikk (1) bekezdésében említett állományokra vonatkozóan.

7. cikk

Biztosítékok

(1)   Ha a tudományos szakvélemények alapján egy adott évre vonatkozóan az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája, illetve – a norvég homár állományainak esetében – abundanciája az MFH Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység gyorsan visszatérhessen az MFH biztosítására képes szint fölé. Különösen, a 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérően, a halászati lehetőségeket olyan szinteken kell meghatározni, amelyek megfelelnek a felső FMFH-tartomány alatti halászati mortalitásnak, figyelembe véve a biomassza csökkenését.

(2)   Ha a tudományos szakvélemények alapján az 1. cikk (1) bekezdésében említett bármely állomány szaporodóképes biomasszája, illetve – a norvég homár állományainak esetében – abundanciája a Blim érték alatt van, további korrekciós intézkedést kell tenni annak érdekében, hogy az érintett állomány vagy funkcionális egység gyorsan visszatérhessen az MFH biztosítására képes szint fölé. Különösen, a 4. cikk (3) és (5) bekezdésétől eltérve, az említett korrekciós intézkedések magukban foglalhatják az érintett állomány vagy funkcionális egység célzott halászatának felfüggesztését és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(3)   Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)	az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikkével összhangban hozott sürgősségi intézkedések;

b)	az e rendelet 8. és 9. cikkének értelmében hozott intézkedések.

(4)   Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegét, súlyosságát, időtartamát és rendszerességét figyelembe véve kell kiválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája, illetve a norvég homár állományainak esetében az abundancia a 6. cikkben említett szintek alatt van.

8. cikk

Konkrét védelmi intézkedések

Ha a tudományos szakvélemények alapján korrekciós intézkedésekre van szükség az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében említett bármely tengerfenéken élő állomány védelme érdekében, vagy ha az 1. cikk (1) bekezdése szerinti bármely állomány szaporodóképes biomasszája, illetve – a norvég homár állományainak esetében – abundanciája egy adott évre vonatkozóan az MFH Btrigger érték alatt van, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16. cikkének, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiegészíthetik ezt a rendeletet azzal, hogy szabályokat állapítanak meg a következőkre vonatkozóan:

a)	a halászeszközök jellemzői, különösen a szembőség, a horogméret, az eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata;

b)	a halászeszközök használata, különösen az eszközök merítési ideje és merítési mélysége, a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében;

c)	konkrét területekre vonatkozó halászati tilalom vagy korlátozás az ívó és a növendék halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy a nem célzott halfajok védelme érdekében;

d)	konkrét időszakokra vonatkozó halászati vagy bizonyos típusú halászeszközök használatára vonatkozó tilalom vagy korlátozás, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy a nem célzott halfajok védelme érdekében;

e)	minimális állományvédelmi referenciaméretek, a fiatal tengeri élőlények védelmének biztosítása érdekében;

f)	a szelektivitáshoz kapcsolódó más jellemzők.

V. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

Technikai intézkedések

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan kiegészítse ezt a rendeletet:

a)	a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

b)	a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében;

c)

bizonyos halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom bizonyos területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő halak vagy nem célzott halfajok védelme vagy az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében; és

d)	minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó bármely állomány tekintetében, a fiatal tengeri élőlények védelme céljából.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

VI. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

10. cikk

Halászati lehetőségek

(1)   A rájuk vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 17. cikke szerinti halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamok figyelembe veszik a vegyes halászatokon részt vevő hajók feltételezhető fogási összetételét.

(2)   Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése értelmében a tagállamok, miután a Bizottságot erről értesítették, elcserélhetik a számukra kiosztott halászati lehetőségek egészét vagy egy részét.

(3)   E rendelet 7. cikkének sérelme nélkül, a norvég homár állományára vonatkozó TAC a 2a. és a 4. ICES övezetekben megegyezhet a funkcionális egységekre érvényes fogási korlátok és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével.

(4)   Ha a tudományos szakvélemények alapján a hobbihorgászat jelentős hatással van egy adott állomány halászati mortalitására, a Tanács ezt figyelembe véve korlátozhatja a hobbihorgászatot a halászati lehetőségek meghatározásakor, a megcélzott teljes halászati mortalitás túllépésének elkerülése érdekében.

VII. FEJEZET

A KIRAKODÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Az Északi-tenger uniós vizein érvényes kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések

Az Északi-tengerben élő valamennyi olyan faj állományai tekintetében, amelyekre az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében kirakodási kötelezettség vonatkozik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 16. cikkének, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy e kötelezettség részletes meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (5) bekezdésének a)–e) pontjában előírtak szerint.

VIII. FEJEZET

HOZZÁFÉRÉS A VIZEKHEZ ÉS AZ ERŐFORRÁSOKHOZ

12. cikk

Halászati engedélyek és a kapacitás felső határértékei

(1)   Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi ICES övezet vonatkozásában, az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban minden tagállam halászati engedélyt ad ki a lobogója alatt közlekedő azon hajóknak, amelyek az adott területeken halászati tevékenységet folytatnak. Ezekben a halászati engedélyekben a tagállamok korlátozhatják az adott halászeszközt alkalmazó hajók kW-ban kifejezett összkapacitását.

(2)   A La Manche csatorna keleti részén (ICES 7d. körzet) élő tőkehal tekintetében – az 1380/2013/EU rendelet II. mellékletében a kapacitásra vonatkozóan megállapított felső határértékek sérelme nélkül – az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kiadott halászati engedéllyel rendelkező hajók kW-ban kifejezett összkapacitása nem lehet nagyobb, mint a 2006-ban vagy 2007-ben az érintett ICES övezetben az alább említett halászeszközök egyikével halászati tevékenységet folytató hajók maximális kapacitása:

a)	olyan fenékvonóhálók és kerítőhálók (OTB, OTT, PTB, SDN, SSC, SPR), amelyek szembősége: i. 100 mm-es vagy annál nagyobb; ii. 70 mm-es vagy annál nagyobb, de 100 mm-nél kisebb; iii. 16 mm-es vagy annál nagyobb, de 32 mm-nél kisebb;

b)	olyan merevítőrudas vonóhálók (TBB), amelyek szembősége: i. 120 mm-es vagy annál nagyobb; ii. 80 mm-es vagy annál nagyobb, de 120 mm-nél kisebb;

c)	kopoltyúhálók és állítóhálók (GN);

d)	tükörhálók (GT);

e)	horogsorok (LL).

(3)   Minden tagállam összeállítja és vezeti az (1) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét, és azt hivatalos honlapján elérhetővé teszi a Bizottság és a többi tagállam számára.

IX. FEJEZET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

13. cikk

Az Unió és harmadik országok számára közös érdekű állományokkal való gazdálkodás elvei és célkitűzései

(1)   Amennyiben közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, az Unió tárgyalásokba kezd ezen harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett állományokkal fenntartható módon, az 1380/2013/EU rendeletben – különösen annak 2. cikke (2) bekezdésében – és e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően gazdálkodjanak. Ha nem jön létre hivatalos megállapodás, az Unió minden erőfeszítést megtesz, hogy a fenntartható állománygazdálkodás lehetővé tétele érdekében közös szabályokról állapodjanak meg ezen állományok halászatát illetően, elősegítve ezzel, hogy az uniós szereplők egyenlő feltételekkel vehessenek részt ezen állományok halászatában.

(2)   A harmadik országokkal való közös állománygazdálkodás keretében az Unió halászati lehetőségeket cserélhet harmadik országokkal az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében.

X. FEJEZET

REGIONALIZÁCIÓ

14. cikk

Regionális együttműködés

(1)   Az e rendelet 8., 9. és 11. cikkében említett intézkedésekre az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1)–(6) bekezdését kell alkalmazni.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában azok a tagállamok, amelyek közvetlen gazdálkodási érdekeltséggel rendelkeznek, közös ajánlásokat nyújthatnak be az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban, első alkalommal legkésőbb 2019. augusztus 6-ig, azt követően pedig a terv értékelésének az e rendelet 15. cikkével összhangban történő minden egyes benyújtását követő 12 hónapon belül. Akkor is benyújthatnak ilyen ajánlásokat, ha azt szükségesnek vélik, különösen abban az esetben, ha hirtelen változás áll be az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány helyzetében. Az adott naptári évre vonatkozó intézkedésekre irányuló közös ajánlásokat legkésőbb a megelőző év július 1-jéig kell benyújtani.

(3)   Az e rendelet 8., 9. és 11. cikkében adott felhatalmazások nem sérthetik az uniós jogszabályok, köztük az 1380/2013/EU rendelet egyéb rendelkezései alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket.

XI. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS

15. cikk

A terv értékelése

2023. augusztus 6-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére a tervnek az e rendelet hatálya alá tartozó állományokra, valamint az ezen állományokat kiaknázó halászatra vonatkozó eredményeiről és az azokra gyakorolt hatásáról, különös tekintettel a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérésére.

XII. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 1. cikk (1) bekezdésében, valamint a 8., a 9. és a 11. cikkben említett felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. augusztus 5-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (1) bekezdésében, valamint a 8., a 9. és a 11. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 1. cikk (1) bekezdése, valamint a 8., a 9. és a 11. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

XIII. FEJEZET

AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAPBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

17. cikk

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás

A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában úgy tekintendők, mint a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez szükséges intézkedések.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 676/2007/EK és az 1342/2008/EK rendelet hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 75., 2017.3.10., 109. o.

(2)  Az Európai Parlament 2018. május 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. június 18-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(5)  A Tanács 676/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról (HL L 157., 2007.6.19., 1. o.).

(6)  A Tanács 1342/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2008.12.24., 20. o.).

(7)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(9)  A Tanács 850/98/EK rendelete (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).

(10)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

---

---

---

16.7.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/14

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/974 RENDELETE

(2018. július 4.)

a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)	Az 1365/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). A rendeletet az áttekinthetőség és észszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2)	A belvízi utak az uniós közlekedési hálózatok jelentős részei, és a belvízi szállítás előmozdítása a közös közlekedéspolitika egyik célja, mind a gazdasági hatékonyság, mind a közlekedés energiafogyasztása és környezeti hatásainak csökkentése miatt.

(3)	A Bizottságnak szüksége van a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákra a közös közlekedéspolitika, valamint a régiókkal és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos politikák szállításra vonatkozó elemeinek ellenőrzése és fejlesztése érdekében.

(4)	Valamennyi szállítási móddal kapcsolatos uniós statisztikát közös fogalmak és szabványok szerint kell gyűjteni, azzal a céllal, hogy megvalósuljon a szállítási módok közötti lehető legjobb összehasonlíthatóság.

(5)	Belvízi szállítás nem minden tagállamban van, ezért e rendelet hatálya azokra a tagállamokra korlátozódik, amelyekben ez a szállítási mód létezik.

(6)	A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) referenciakeretet biztosít e rendelet rendelkezései számára.

(7)

A gazdasági és technikai helyzet alakulásának és a nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározások változásainak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletnek a belvízi szállítás statisztikai lefedettség küszöbértékének 1 000 000 tonnánál nagyobb tömegre való felemelésére, a fogalommeghatározások kiigazítására és új fogalmak meghatározására, valamint az e rendelet mellékleteinek kiigazítására vonatkozóan, hogy azok tükrözzék a kódok és a nómenklatúra tekintetében nemzetközi szinten vagy a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban bekövetkezett változásokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (5) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(8)	A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(9)

Az e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy adattovábbítással kapcsolatos szabályokat, ezen belül adatcsere-szabványokat, valamint az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályokat fogadjon el, továbbá hogy az előállított adatok minőségének biztosítását szolgáló módszertani követelményeket és kritériumokat dolgozzon ki és tegyen közzé. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(10)

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kísérleti tanulmányokat készítsenek a belvízi személyszállításra vonatkozó statisztikai adatok elérhetőségéről, a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is beleértve. Az Uniónak hozzá kell járulnia az említett kísérleti tanulmányok elkészítéséhez. Ezen hozzájárulások a 223/2009/EK rendelet 5. cikkében említett nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok részére, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően nyújtott támogatások útján valósulhatnak meg,

(11)

mivel e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált adatok előállítását lehetővé tevő statisztikai szabványok létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél az említett statisztikai szabványok létrehozásának terjedelme miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös szabályokat állapít meg a belvízi szállítással kapcsolatos európai statisztikák előállítására vonatkozóan.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)   A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) azokat az adatokat, amelyek a nemzeti területükön zajló belvízi szállítással kapcsolatosak.

(2)   Azok a tagállamok, amelyekben a belvízi utakon belföldi, nemzetközi vagy átmenő forgalomban szállított áruk összes mennyisége meghaladja az évi 1 000 000 tonnát, a 4. cikk (1) bekezdésében említett adatokat szolgáltatják.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyekben nem zajlik nemzetközi vagy átmenő belvízi szállítás, a belföldi belvízi forgalomban szállított áruk összes mennyisége azonban meghaladja az évi 1 000 000 tonnát, csak a 4. cikk (2) bekezdése szerint előírt adatokat szolgáltatják.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)	az 50 tonnánál kisebb bruttó hordképességű hajókkal végzett áruszállításra;

b)	az elsősorban személyszállításra használt hajókra;

c)	a kompátkelésre használt hajókra;

d)	a kikötőigazgatás és a hatóságok által kizárólag nem kereskedelmi célokra használt hajókra;

e)	a kizárólag üzemanyag-vételezéshez vagy -tárolásra használt hajókra;

f)	az nem áruszállításra használt hajókra, mint például a halászhajókra, kotróhajókra, műhelyhajókra, lakóhajókra és kedvtelési célú hajókra.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének módosítására vonatkozóan az említett bekezdésben említett statisztikai lefedettség küszöbértékének a gazdasági és technikai helyzet alakulásának figyelembevétele érdekében történő megemelése érdekében.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „hajózható belvízi út”: olyan vízfolyás, mely nem képezi a tenger részét, és mely természetes vagy ember alkotta jellemzőinél fogva elsősorban belvízi hajók számára hajózható;

b)   „belvízi hajó”: elsősorban hajózható belvízi utakon vagy olyan vizeken történő áruszállítás vagy tömegközlekedés céljából tervezett úszó munkagép, melyeken vagy melyek közvetlen közelében található védett vizeken vagy területeken kikötői rendelkezések alkalmazandók;

c)   „a hajó nemzetisége”: az az ország, melyben a hajót bejegyezték;

d)   „belvízi szállítás”: áru és/vagy utasok belvízi hajón történő szállítása, mely teljes egészében vagy részben hajózható belvízi utakon történik;

e)   „nemzeti belvízi szállítás”: belvízi szállítás egy nemzeti terület két kikötője között, függetlenül a hajó nemzetiségétől;

f)   „nemzetközi belvízi szállítás”: belvízi szállítás különböző nemzeti területeken elhelyezkedő két kikötő között;

g)   „átmenő belvízi szállítás”: belvízi szállítás egy másik nemzeti területen vagy területeken elhelyezkedő két kikötő közötti nemzeti területen keresztül, feltéve, hogy a nemzeti területen belüli teljes út alatt nem történik átrakodás;

h)   „belvízi forgalom”: egy hajó összes mozgása egy adott hajózható belvízi úton.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk első bekezdésének módosítására vonatkozóan a fogalommeghatározások kiigazítása vagy új fogalommeghatározások elfogadása, illetve a nemzetközi szinten módosított vagy elfogadott releváns fogalommeghatározások figyelembevétele érdekében.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

4. cikk

Adatgyűjtés

(1)   Az adatgyűjtést az I–IV. mellékletben foglalt táblázatoknak megfelelően kell elvégezni.

(2)   A 2. cikk (3) bekezdésében említett esetben az adatgyűjtést az V. mellékletben foglalt táblázatnak megfelelően kell elvégezni.

(3)   E rendelet alkalmazásában az árukat a VI. mellékletnek megfelelően kell besorolni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek módosítására vonatkozóan, hogy azok tükrözzék a kódok és a nómenklatúra tekintetében nemzetközi szinten vagy a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban bekövetkezett változásokat.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

5. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1)   2018. december 8-ig a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben kidolgozza a belvízi személyszállításra – beleértve a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is – vonatkozó statisztikák összeállításának megfelelő módszerét.

(2)   2019. december 8-ig a Bizottság az e rendelet hatálya alá tartozó adatokat szolgáltató tagállamok által elkészítendő önkéntes kísérleti tanulmányokat indít a belvízi személyszállításra – beleértve a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is – vonatkozó statisztikai adatok elérhetőségéről. Az említett kísérleti tanulmányok célja, hogy felmérjék ezen új adatgyűjtések megvalósíthatóságát, a kapcsolódó adatgyűjtések költségeit és a statisztikák minőségét.

(3)   2020. december 8-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett kísérleti tanulmányok eredményeiről. A Bizottság adott esetben – e jelentés eredményeitől függően – észszerű határidőn belül jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendeletnek a belvízi személyszállításra – beleértve a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is – vonatkozó statisztikák tekintetében történő módosítása céljából.

(4)   Az Unió általános költségvetéséből – adott esetben és az uniós hozzáadott értéket figyelembe véve – hozzájárulást kell biztosítani az említett kísérleti tanulmányok finanszírozásához.

6. cikk

Az adatok továbbítása

(1)   Az adatok továbbítását a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni, legkésőbb a releváns megfigyelési időszak végét követő öt hónapon belül.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az adatoknak a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításával kapcsolatos szabályokat, többek között adatcsere-szabványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Terjesztés

A 4. cikkben említett adatokon alapuló európai statisztikák terjesztésének gyakorisága hasonló a tagállami statisztikák továbbítása vonatkozásában megállapítotthoz.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Az adatok minősége

(1)   Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a módszertani követelményeket és kritériumokat, amelyek az előállított adatok minőségének biztosítását szolgálják. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok minőségének biztosításáért.

(3)   A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét. A tagállamok jelentést juttatnak el a Bizottság (Eurostat) számára, amely tartalmazza azokat az információkat és adatokat, amelyeket a Bizottság (Eurostat) a továbbított adatok minőségének ellenőrzése érdekében kér.

(4)   E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a minőségjelentések részletes szabályait, felépítését, gyakoriságát és összehasonlíthatósági elemeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A végrehajtásról szóló jelentések

2020. december 31-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság az európai statisztikai rendszer bizottságával folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a jövőbeli fejleményekről.

A Bizottság az említett jelentésben áttekinti a tagállamok által a lehetséges javításokkal és a felhasználói igényekkel kapcsolatban továbbított vonatkozó információkat. E jelentés értékeli különösen:

a)	az Uniónak, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit a költségeikhez viszonyítva;

b)	a továbbított adatok minőségét és az alkalmazott adatgyűjtési módszereket.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 2. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben és a 4. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben és a 4. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 2. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk, illetve a 4. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1365/2006 rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  Az Európai Parlament 2018. május 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. június 18-i határozata.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1365/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról és a 80/1119/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 264., 2006.9.25., 1. o.).

(3)  Lásd a VII. mellékletet.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(5)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

---

---

---

---

---

---

---

---

---

16.7.2018

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/30

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/975 RENDELETE

(2018. július 4.)

a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja biztosítani, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható módon történjen.

(2)

A 98/392/EK tanácsi határozattal (4) az Unió elfogadta az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amely többek között a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és a velük folytatott gazdálkodásra vonatkozó elveket és szabályokat állapít meg. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben.

(3)

A 2012/130/EU tanácsi határozat (5) értelmében az Unió szerződő fele a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek (a továbbiakban: SPRFMO-egyezmény), amely 2010. július 26-án létrehozta a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO).

(4)

Az SPRFMO keretében a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet bizottsága (a továbbiakban: SPRFMO-bizottság) felel azon intézkedések elfogadásért, amelyek célja az elővigyázatossági megközelítés és a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazása révén biztosítani a halászati erőforrások hosszú távú megőrzését és fenntartható hasznosítását, és ezáltal az ezen erőforrásoknak otthont adó tengeri ökoszisztémák megóvását. Ezek az intézkedések az Unióra nézve kötelező érvényűvé válhatnak.

(5)	Biztosítani kell, hogy az SPRFMO által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések (a továbbiakban: SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések) maradéktalanul átültetésre kerüljenek az uniós jogba, és hogy uniós végrehajtásuk ezáltal egységes és eredményes legyen.

(6)

Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában az SPRFMO jogosult az SPRFMO-egyezmény szerződő feleire (a továbbiakban: a szerződő felek) nézve kötelező állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések elfogadására. Ezen intézkedések címzettjei elsősorban a szerződő felek, és kötelezettségeket írnak elő az üzemeltetőkre, például hajóparancsnokokra vonatkozóan.

(7)	E rendelet hatálya nem terjedhet ki az SPRFMO által meghatározott halászati lehetőségekre, mivel azok kiosztása a halászati lehetőségekről szóló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott éves rendeletek keretében történik.

(8)	Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtása során az Uniónak és a tagállamoknak a szelektív és a környezetre kevesebb káros hatással járó halászati eszközök és technológiák alkalmazásának előmozdítására kell törekedniük.

(9)

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések jövőbeli, kötelező érvényű módosításainak az uniós jogba való mielőbbi belefoglalása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek és vonatkozó cikkeinek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (6) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(10)	A közös halászati politika szabályainak betartása érdekében uniós jogszabályok kerültek elfogadásra egy ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszer létrehozására, amely – többek között – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) tevékenységek elleni küzdelemről is rendelkezik.

(11)

Különösen, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (7) a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert hoz létre, a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (8) pedig megállapítja az 1224/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (9) létrehozza az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Ezen túlmenően az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) meghatározza az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek fennhatósága alá tartozó vizeken halászati műveleteket folytató uniós halászhajók halászati engedélyeinek kibocsátására és kezelésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek az Unió szerződő fele. Az említett rendeletek már most végrehajtanak több, az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseiben foglalt rendelkezést. E rendelkezéseket tehát nem szükséges belefoglalni e rendeletbe.

(12)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése kirakodási kötelezettséget vezetett be, amely 2015. január 1-jétől alkalmazandó a kisméretű, illetve nagyméretű nyílt vízi fajok halászatában, az ipari célú halászatban és a balti-tengeri lazachalászatban. Ugyanakkor az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint a kirakodási kötelezettség nem érinti az Unió nemzetközi, például az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseiből eredő kötelezettségeit,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló halállományok kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halászatára vonatkozó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedéseket állapít meg.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

a)	az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen működő uniós halászhajók;

b)	az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket átrakó uniós halászhajók;

c)	olyan harmadik országbeli halászhajók, amelyek uniós kikötőbe kívánnak behajózni vagy uniós kikötőben ellenőrzés tárgyát képezik, és amelyek az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket szállítanak.

3. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

E rendelet az 1005/2008/EK, az 1224/2009/EK és az (EU) 2017/2403 rendelet sérelme nélkül alkalmazandó, kivéve, ha e rendelet kifejezetten másként rendelkezik.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az SPRFMO-egyezmény 5. cikkében meghatározott földrajzi terület;

2.   „halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt bármilyen méretű hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakodásban részt vevő hajókat, a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező halszállító hajókat, a konténerhajók kivételével;

3.   „uniós halászhajó”: valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

4.   „az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások”: minden, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen található tengeri biológiai erőforrás, kivéve az alábbiakat:

a)	helyhez kötött fajok, amennyiben azok az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye (a továbbiakban: az ENSZ Tengerjogi Egyezménye) 77. cikkének (4) bekezdése értelmében a parti államok nemzeti joghatósága alá tartoznak;

b)	az ENSZ Tengerjogi Egyezményének I. mellékletében felsorolt nagy távolságra vándorló fajok;

c)	anadróm és katadróm fajok;

d)	tengeri emlősök, tengeri hüllők és tengeri madarak;

5.   „SPRFMO halászati termékek”: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen valamely halászati tevékenység keretében kitermelt vízi szervezetek és a belőlük származó termékek;

6.   „halászati tevékenység”: halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, vontatása és húzása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése és kirakodása;

7.   „fenékhalászat”: bármilyen, olyan halászeszközzel felszerelt halászhajóval folytatott halászat, amely a műveletek szokásos végzése során valószínűleg érintkezésbe kerül a tengerfenékkel vagy fenéklakó szervezetekkel;

8.   „fenékhalászati lábnyom”: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban folytatott fenékhalászat területi kiterjedése;

9.   „IUU-halászat”: az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 1–4. pontjában meghatározott bármilyen jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászati tevékenység;

10.   „az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezete”: az SPRFMO titkársága által összeállított és az SPRFMO megfelelési és műszaki bizottsága elé terjesztett, olyan halászhajókat felsoroló lista első tervezete, amelyekről feltételezhető, hogy IUU halászatot folytatnak;

11.   „felderítő halászat”: az utóbbi tíz évben nem végzett vagy bizonyos halászeszközzel vagy módszerrel nem folytatott halászat;

12.   „nagy méretű nyílt vízi eresztőháló”: olyan kopoltyúháló vagy egyéb háló, esetleg hálók kombinációja, amelynek hossza több mint 2,5 km, és rendeltetése az, hogy a víz felszínén vagy a vízben való sodródásakor a halak belegabalyodjanak, beleakadjanak vagy fennakadjanak rajta;

13.   „mélytengeri kopoltyúháló”, például tükörháló, rögzített háló, lehorgonyzott háló, eresztőháló: olyan egyszeres, kétszeres vagy háromszoros hálófalból álló, függőleges helyzetben, a vízfenéken vagy ahhoz közel tartott hálófüzér, amelyeken a halak kopoltyújuknál fogva vagy más módon fennakadnak, vagy amelyekbe belegabalyodnak. A mélytengeri kopoltyúháló egyszeres vagy ritkábban két- vagy háromszoros hálóból áll, amelyeket ugyanarra a tartókötélre szerelnek. Egy halászeszközben több hálótípus kombinálható. Ezeket a hálókat egymagukban, vagy – gyakrabban – nagy számban sorban elhelyezve („hálóflották” formájában) alkalmazzák. Az eszközt a fenékhez rögzíthetik, lehorgonyozhatják, vagy hagyhatják sodródni, szabadon vagy a hajóhoz erősítve.

14.   „az SPRFMO nem szerződő együttműködő fele (CNCP)”: olyan állam vagy halászatot folytató jogalany, amely nem részes fele az SPRFMO-egyezménynek, de vállalta, hogy teljes mértékben együttműködik az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtásában;

15.   „SPRFMO-hajónyilvántartás”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatra jogosult halászhajóknak az SPRFMO titkársága által fenntartott, a szerződő felek és a CNCP-k által tett értesítéseken alapuló jegyzéke;

16.   „átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található bármely halászati termék egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő áthelyezése;

17.   „más aggasztó állapotú fajok”: a XIII. mellékletben felsorolt fajok;

18.   „veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely olyan tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét (azaz az ökoszisztéma szerkezetét és funkcióját) – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – veszélyezteti a halászati műveletek szokásos végzése során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés okozta jelentős károsodás, beleértve a zátonyokat, a fenékhegyeket, a hidrotermikus forrásokat, a hidegvízi korallzátonyokat és a hidegvízi szivacsokat.

II. CÍM

BIZONYOS FAJOKAT ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Fattyúmakréla ( Trachurus murphyi )

5. cikk

Tájékoztatás a fattyúmakréla kvótájának kimerítéséről

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a fattyúmakréla-halászatra a fogási korlát 100 %-ának elérésétől kezdve vonatkozó tilalom életbelépésének időpontjáról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

6. cikk

Megfigyelői jelenlét a fattyúmakréla halászatában

A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók útjai tekintetében legalább 10 %-os tudományos megfigyelői jelenlét legyen biztosított. Azon halászhajók esetében, amelyek évente legfeljebb két utat tesznek meg, a 10 %-os megfigyelői jelenlétet a vonóhálós halászhajók esetében az aktív halászati napok, az erszényes kerítőhálós hajók esetében pedig a végrehajtott hálókivetések száma alapján kell kiszámítani.

7. cikk

A fattyúmakrélával kapcsolatos adatszolgáltatás

(1)   A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkével összhangban minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak az előző havi fattyúmakréla-fogásokat. A Bizottság ezeket az információkat minden hónap 20. napjáig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)   Az (1) bekezdésen túlmenően a tagállamok bejelentik a Bizottságnak a fattyúmakréla-halászatra vonatkozó következő adatokat:

a)	minden hónap 15. napjáig az előző hónapban átrakásban részt vevő halászhajóik jegyzékét. A Bizottság ezeket az információkat minden hónap 20. napjáig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

b)	legkésőbb 45 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt az előző évre vonatkozó éves tudományos jelentést. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb 30 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

8. cikk

A fattyúmakrélára vonatkozó halászati lehetőségek elosztása

Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamok a rendelkezésükre álló fattyúmakréla-állományra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, szociális és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaznak, továbbá törekszenek egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatással járó halászati technikákat alkalmaznak.

II. FEJEZET

Tengeri madarak

9. cikk

Horogsoros hajókra vonatkozó, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések

(1)   Az e cikkben foglalt, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések valamennyi, horogsorral halászó uniós halászhajóra alkalmazandók.

(2)   A tengerfenéki horogsort használó valamennyi uniós halászhajónak zsinórnehezékeket és madárriasztó zsinórokat kell használnia.

(3)   Az uniós halászhajók nem helyezhetnek ki horogsort éjjel.

(4)   A zsinórnehezékeket az I. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.

(5)   A madárriasztó zsinórokat a II. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.

(6)   Az uniós halászhajók nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe a horogsorok kivetésekor és fedélzetre húzásakor. Amennyiben ez nem valósítható meg, vagy ahol a működés biztonságosságára vonatkozó aggályok miatt el kell távolítani a biológiai hulladékot, a hajók a hulladékot kötelesek adagolva, legalább két vagy több órás időközönként dobni a tengerbe.

10. cikk

Vonóhálós hajókra vonatkozó, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések

(1)   Az e cikkben foglalt, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések valamennyi, vonóhálót használó uniós halászhajóra alkalmazandók.

(2)   Az uniós halászhajók a halászat során kötelesek két madárriasztó zsinórt kihelyezni, vagy ha gyakorlati módszerek miatt nem lehetséges e zsinórok hatékony telepítése, akkor madárriasztó zsinórfüggönyt kell használniuk.

(3)   A madárriasztó zsinórfüggönyöket a III. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.

(4)   Ahol ez az intézkedés megvalósítható, az uniós halászhajók nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe a kivetés és a fedélzetre húzás során.

(5)   Ahol lehetséges és észszerű, az uniós halászhajóknak a belsőségeket hallisztté kell alakítaniuk, és a folyékony hulladék/szennyvíz kivételével minden hulladékot a fedélzeten kell tartaniuk. Amennyiben ez nem lehetséges és megfelelő, a halászhajók a hulladékot kötelesek adagolva, legalább két vagy több órás időközönként a tengerbe dobni.

(6)   Amennyiben lehetséges, a hálókat minden halászati művelet után meg kell tisztítani, eltávolítva a beléjük akadt halakat és a tengerfenékről felszedett anyagokat annak érdekében, hogy a halászeszköz kivetésekor csökkenjen a madarakkal való interakció lehetősége.

(7)   Hálóbehúzás során a csörlők megfelelő karbantartásával és helyes fedélzeti módszerek alkalmazásával minimálisra kell csökkenteni a háló vízfelszínen töltött idejét.

11. cikk

A tengeri madarakra vonatkozó adatok bejelentése

A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett éves tudományos jelentésben a tagállamok megadják a következőket:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő és az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó egyes halászhajóik által alkalmazott, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések;

b)	a tengeri madarak járulékos fogásának rögzítésére szolgáló megfigyelői jelenlét mértéke.

c)	a tengeri madarak megfigyelt interakcióival kapcsolatos bármilyen adat.

III. CÍM

BIZONYOS HALÁSZATI MÓDSZEREKET ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, -VÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Fenékhalászat

12. cikk

Fenékhalászati engedély

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül fenékhalászatot folytassanak.

(2)   Azon tagállamok, amelyek halászhajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen fenékhalászati tevékenységet szándékoznak folytatni, engedély iránti kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 45 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 30 nappal a tudományos bizottság ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)	a fenékhalászati lábnyomot, amelyet a 2002. január 1-jétől2006. december 31-ig tartó időszakban az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett fenékhalászati tevékenységgel vagy erőkifejtéssel kapcsolatos adatai alapján az érintett tagállam határoz meg;

b)	az átlagos éves fogásmennyiséget a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban;

c)	a fenékhalászat hatásvizsgálatát;

d)

annak értékelését, hogy a javasolt tevékenységek elősegítik-e a célfajokkal és a járulékosan kifogott nem célfajokkal való fenntartható gazdálkodást, valamint védik-e azokat a tengeri ökoszisztémákat, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak, többek között a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése révén.

(3)   A (2) bekezdés c) pontjában említett hatásvizsgálatot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mélytengeri halászatra vonatkozó, 2009-ben közzétett iránymutatásaival (a továbbiakban: a FAO mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásai) összhangban kell elvégezni, és annak figyelembe kell vennie a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírásokat, valamint azokat a területeket, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulása.

(4)   A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti hatásvizsgálatokat aktualizálják, amennyiben a halászatban olyan lényeges változás következik be, amely valószínűleg hatással van a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és ezeket az információkat, amint azok rendelkezésre állnak, továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság az információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

13. cikk

A fenékhalászati lábnyom területén kívül folytatott vagy a referencia-időszak fogásmennyiségét túllépő fenékhalászat

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül a fenékhalászati lábnyom területén kívüli vagy a referencia-időszak fogásmennyiségét túllépő fenékhalászatot folytassanak.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a fenékhalászati lábnyom területén kívül, vagy a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett átlagos éves fogásmennyiséget meghaladó mennyiségben kívánnak halászatot folytatni, engedélyre irányuló kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz legkésőbb 80 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon éves ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 60 nappal a tudományos bizottság ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)	a fenékhalászat hatásvizsgálatát;

b)

annak értékelését, hogy a javasolt tevékenységek elősegítik-e a célfajokkal és a járulékosan kifogott nem célfajokkal való fenntartható gazdálkodást, valamint védik-e azokat a tengeri ökoszisztémákat, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak, többek között a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése révén.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett hatásvizsgálatot a FAO mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásaival összhangban kell elvégezni, és annak figyelembe kell vennie a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírásokat, valamint azokat a területeket, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulása.

(4)   A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatokat aktualizálják, amennyiben a halászatban olyan lényeges változás következik be, amely valószínűleg hatással van a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és ezeket az információkat, amint azok rendelkezésre állnak, továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság az információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

14. cikk

A fenékhalászat által veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák

(1)   Amíg az SPRFMO tudományos bizottsága nem dolgoz ki szakvéleményt a küszöbértékekről, a tagállamok a FAO mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásainak 68. bekezdését figyelembe véve meghatározzák a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelése esetén alkalmazandó küszöbértékeket.

(2)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára előírják, hogy szüntessék be a fenékhalászati tevékenységet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen lévő bármely olyan résztől számított öt tengeri mérföldön belül, ahol az észlelések száma meghaladja az ökoszisztémák észlelése esetén alkalmazandó, az e cikk (1) bekezdése szerinti küszöbértékeket. A tagállamok a IV. mellékletben foglalt iránymutatások szerint bejelentik a Bizottságnak a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelését. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

15. cikk

Megfigyelői jelenlét a fenékhalászatban

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, fenékhalászatot folytató vonóhálós halászhajóik 100 %-án legyen megfigyelő, az egyéb fenékhalászati eszközt használó, lobogójuk alatt közlekedő halászhajók esetében pedig legalább 10 %-os megfigyelői jelenlétet biztosítanak.

16. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó adatszolgáltatás

(1)   A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkének megfelelően minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak a tengerfenéki fajok előző havi fogásait.

(2)   A tagállamok az egyes hónapok 15. napjáig átadják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, aktív halászatot folytató halászhajók és átrakási műveletekben részt vevő halászhajók jegyzékét. A Bizottság ezeket az információkat a beérkezésüktől számított öt napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak megtiltják a fenékhalászati műveletekben való részvételt, ha a halászhajó-azonosítás tekintetében az V. mellékletben meghatározott minimálisan előírt adatokat nem bocsátották rendelkezésre.

II. FEJEZET

Felderítő halászat

17. cikk

Felderítő halászatra irányuló engedély

(1)   Azok a tagállamok, amelyek a lobogójuk alatt közlekedő valamely halászhajó számára engedélyezni kívánják a felderítő halászatot, az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt legalább 80 nappal benyújtják a Bizottságnak a következőket:

a)	az V. mellékletben foglalt információkat tartalmazó, engedélyre irányuló kérelem;

b)	a VI. melléklet szerinti halászati műveleti terv, beleértve a 18. cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti SPRFMO adatgyűjtési tervnek való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalást.

(2)   A Bizottság az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt legkésőbb 60 nappal továbbítja az SPRFMO bizottságának a kérelmet, az SPRFMO tudományos bizottságának pedig a halászati műveleti tervet.

(3)   A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a felderítő halászatot engedélyező SPRFMO-határozatról.

18. cikk

Felderítő halászat

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül felderítő halászatot folytassanak.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi halászhajó kizárólag az SPRFMO által jóváhagyott halászati műveleti tervnek megfelelő felderítő halászatot folytasson.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az SPRFMO adatgyűjtési tervében előírt adatokat a Bizottság rendelkezésére bocsássák, amely továbbítja az adatokat az SPRFMO titkárságának.

(4)   A felderítő halászatban való részvételre engedéllyel rendelkező uniós halászhajók nem folytathatják a szóban forgó felderítő halászatot mindaddig, amíg az SPRFMO adatgyűjtési tervében meghatározott adatokat be nem nyújtották az SPRFMO titkárságának arra a legutóbbi idényre vonatkozóan, amelyben a halászat történt, és amíg a tudományos bizottságnak nem volt alkalma ezen adatok felülvizsgálatára.

(5)   Azok a tagállamok, amelyek halászhajói felderítő halászatban vesznek részt, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén egy vagy több független megfigyelő tartózkodjon annak érdekében, hogy az SPRFMO adatgyűjtési tervének megfelelően elegendő adatot lehessen gyűjteni.

19. cikk

A felderítő halászatot folytató halászhajók cseréje

(1)   A 17. és a 18. cikk ellenére a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati műveleti tervben nem szereplő hajójuk számára engedélyezhetik a felderítő halászatot, amennyiben az említett tervben szereplő valamely uniós halászhajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem tud halászni. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és megadja:

a)	a tervezett cserehajó részletes adatait;

b)	a cserét indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat;

c)	a cserehajó által használandó halászeszköz-típusok jellemzőit és teljes leírását.

(2)   A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

III. FEJEZET

Nagyméretű nyílt vízi eresztőhálók, mélytengeri kopoltyúhálók és egyéb kopoltyúhálók

20. cikk

Nagyméretű nyílt vízi eresztőhálók és mélytengeri kopoltyúhálók

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület egészén tilos a nagyméretű nyílt vízi eresztőhálók, illetve az összes mélytengeri kopoltyúháló használata.

21. cikk

Kopoltyúhálók

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fedélzetükön kopoltyúhálóval áthajózni kívánó hajók tagállamai kötelesek:

a)	a hajónak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való belépése előtt legalább 36 órával értesíteni arról az SPRFMO titkárságát, beleértve a be- és kilépés várható időpontját, illetve a fedélzeten szállított kopoltyúháló hosszát;

b)	gondoskodni arról, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen való tartózkodás ideje alatt a lobogójuk alatt közlekedő hajókon kétóránként jelentést küldő hajómegfigyelési rendszer (VMS) működjék;

c)	az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület elhagyását követően 30 napon belül a VMS-helyzetjelentéseket az SPRFMO titkárságának továbbítani; valamint

d)

amennyiben a hajó véletlenül kopoltyúhálót veszít el, vagy az fedélzetéről a vízbe esik, a lehető legrövidebb időn belül, de mindenképpen az eszköz elveszítésétől vagy vízbe esésétől számított 48 órán belül közölni az SPRFMO titkárságával az elveszítés napját, idejét, helyét és az elveszített kopoltyúháló (méterekben megadott) hosszát.

IV. CÍM

KÖZÖS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Engedélyek

22. cikk

SPRFMO-hajónyilvántartás

(1)   A tagállamok minden év november 15-ig benyújtják a Bizottságnak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a következő évben halászatra engedéllyel rendelkező, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók jegyzékét, beleértve az V. mellékletben előírt információkat is. A Bizottság a jegyzéket továbbítja az SPRFMO titkárságának. Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó halászati engedélyek kibocsátásának mérlegelésekor a tagállamok figyelembe veszik a halászhajók és az üzemeltetők korábbi megfelelését.

(2)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény területén folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajókról legalább 20 nappal az ilyen hajóknak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépésének dátuma előtt tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat legalább 15 nappal az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépés dátuma előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozó adatok naprakészek legyenek. Bármilyen módosításról legkésőbb a módosítást követő 10 napon belül értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság erről az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül tájékoztatja az SPRFMO titkárságát.

(4)   Visszavonás, visszaszolgáltatás vagy bármilyen, az engedélyt érvénytelenítő egyéb körülmény esetén a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot annak érdekében, hogy a Bizottság ezeket az információkat az engedély érvénytelenítésének időpontjától számított három napon belül továbbíthassa az SPRFMO titkárságának.

(5)   Az SPRFMO-hajónyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az SPRFMO hatáskörébe tartozó fajokat érintő halászati tevékenységet folytassanak.

II. FEJEZET

Átrakás

23. cikk

Az átrakásra vonatkozó általános rendelkezések

(1)   Ez a fejezet a következő átrakási műveletekre alkalmazandó:

a)	az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrásokkal és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végrehajtott átrakási műveletek;

b)	az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrásokkal és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajokkal összefüggésben az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül végrehajtott átrakási műveletek.

(2)   Tengeren és kikötőben történő átrakásra csak az SPRFMO-hajónyilvántartásban szereplő halászhajók között kerülhet sor.

(3)   Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az üzemanyag, a személyzet, a halászeszközök vagy más áruk tengeren történő áthelyezésére, illetve átszállására csak az SPRFMO-hajónyilvántartásban szereplő halászhajók között kerülhet sor.

(4)   Az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajok uniós vizeken történő tengeri átrakása tilos.

24. cikk

Értesítés a fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakásáról

(1)   Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós halászhajó által kifogott fattyúmakréla és tengerfenéki fajok minden egyes átrakásával kapcsolatban – függetlenül attól, hogy arra hol kerül sor – a lobogó szerinti tagállam hatóságai egyidejűleg eljuttatják a Bizottságnak és az SPRFMO titkárságának a következő információkat:

a)

az átrakásra vonatkozó szándékról szóló értesítés, amelyben meg kell adni egy 14 napos időszakot, amelyben a tervek szerint sor kerül az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fattyúmakréla és tengerfenéki fajok átrakására, és amelynek az említett 14 napos időszak első napja előtt hét nappal meg kell érkeznie a címzettekhez;

b)	a tényleges átrakásra vonatkozó értesítés, amelynek az említett művelet végrehajtásának becsült ideje előtt legalább 12 órával meg kell érkeznie a címzettekhez.

A tagállamok engedélyezhetik az uniós halászhajó üzemeltetőjének, hogy ezen információkat elektronikus úton közvetlenül az SPRFMO titkárságának adja át, azzal a feltétellel, hogy az információkat egyidejűleg továbbítja a Bizottságnak is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítéseknek a VII. mellékletnek megfelelően tartalmazniuk kell az átrakási művelet tekintetében rendelkezésre álló releváns információkat, beleértve a becsült dátumot és időpontot, a tervezett helyszínt, a halászati tevékenységet és az érintett uniós halászhajókra vonatkozó információkat.

25. cikk

A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakásának nyomon követése

(1)   Ha az átadó vagy fogadó uniós halászhajó fedélzetén megfigyelő tartózkodik, köteles ellenőrizni az átrakási műveleteket. A megfigyelő az átrakott halászati termékek mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából a VIII. mellékletnek megfelelően kitölti az SPRFMO átrakási naplót, majd átadja a napló egy példányát a megfigyelt hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2)   A halászhajó lobogója szerinti tagállam a megfigyelő kiszállásától számított 10 napon belül benyújtja a Bizottságnak az SPRFMO átrakási naplóban szereplő megfigyelési adatokat. A Bizottság ezeket az adatokat a kiszállás napjától számított 15 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Az átrakás alatt álló halászati termékek mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából, valamint a megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a fedélzeten tartózkodó megfigyelőnek teljeskörű hozzáféréssel kell rendelkeznie a megfigyelt uniós halászhajóhoz, beleértve a személyzetet, a halászeszközöket, a felszerelést, a nyilvántartásokat (elektronikus formátumban is) és a halraktárakat.

26. cikk

A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakása után szolgáltatandó információk

(1)   Az átrakási műveletben részt vevő hajók tagállamai a IX. mellékletnek megfelelően, legkésőbb hét nappal az átrakás után egyidejűleg tájékoztatják az SPRFMO titkárságát és a Bizottságot az összes operatív részletről.

(2)   A tagállamok engedélyezhetik az uniós halászhajó üzemeltetőjének, hogy az (1) bekezdés szerinti információkat közvetlenül az SPRFMO titkárságának továbbítsa elektronikus úton azzal a feltétellel, hogy az információkat egyidejűleg a Bizottságnak is továbbítja. Az SPRFMO titkárság által az uniós halászhajó üzemeltetőjének küldött, pontosítások iránti valamennyi kérést továbbítani kell a Bizottságnak.

III. FEJEZET

Adatgyűjtés és -szolgáltatás

27. cikk

Adatgyűjtés és -szolgáltatás

(1)   A 7., a 11., a 14., a 16., a 18., a 25. és a 26. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeken túlmenően azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, megadják a Bizottságnak az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év szeptember 15-ig bejelentik a Bizottságnak az előző naptári évben kifogott összes faj/fajcsoport élőtömegét. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év június 15-ig bejelentik a Bizottságnak a vonóhálós halászatra vonatkozó adatokat hálóvontatásonkénti bontásban; a fenékhorogsoros halászatra vonatkozó adatokat horogsor-kihelyezésenkénti bontásban; a kirakodási adatokat a hűtőhajókat is beleértve, és az átrakási műveletekre vonatkozó adatokat. A Bizottság ezeket az információkat június 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes követelményeket állapíthat meg az e cikk szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Megfigyelői programok

28. cikk

Megfigyelői programok

(1)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, megfigyelői programokat hoznak létre a X. mellékletben szereplő adatok gyűjtésére.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év szeptember 15-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az előző naptári évre vonatkozó, X. mellékletben megállapított vonatkozó megfigyelési adatokat. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év augusztus 15-ig éves jelentést nyújtanak be a megfigyelői program előző évi végrehajtásáról. A jelentésnek ki kell terjednie a megfigyelők képzésére, a program kialakítására és hatóterületére, az összegyűjtött adatok típusára, valamint az év során felmerült bármilyen problémára. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 1-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

29. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)   Az uniós halászhajók fedélzetén működő műholdas nyomkövető eszköz biztosítja a VMS-adatok automatikus továbbítását a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjának, rendes műholdas navigációs működési feltételek mellett 100 méternél kisebb megengedett eltéréssel.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy halászati megfigyelő központjuk automatikusan és folyamatosan, legalább óránként jelenti a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó hajók VMS-adatait az SPRFMO titkárságának, valamint hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók fedélzetén működő műholdas nyomkövető eszközök alkalmasak legyenek a VMS-adatokat legalább 15 percenként jelenteni.

(3)   Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területbe beletartozik az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívüli 100 tengeri mérföldes terület, amelyen belül e cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókon abban az esetben, ha a műholdas nyomkövető eszköz antennája fizikailag elkülönítve van felszerelve, egyetlen közös antennát használnak a műholdas navigáció dekóderéhez és adóberendezéséhez, és hogy a fizikailag elkülönült egység egyetlen, közbeiktatott csatlakozás nélküli kábellel van csatlakoztatva az antennához.

V. FEJEZET

Harmadik országbeli halászhajók ellenőrzése tagállami kikötőkben

30. cikk

Kapcsolattartó pontok és kijelölt kikötők

(1)   Azok a tagállamok, amelyek kikötőikbe olyan harmadik országbeli hajókat kívánnak beengedni, amelyek fedélzetükön az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket vagy ilyen erőforrásokból származó halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben vagy tengeren, az alábbiak szerint járnak el:

a)	az 1005/2008/EK rendelet 5. cikke alapján kijelölik azokat a kikötőket, amelyekbe a harmadik országbeli halászhajók belépési engedélyt kérhetnek;

b)	kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 6. cikke szerinti előzetes értesítés fogadása céljából;

c)	kijelölnek egy kapcsolattartó pontot az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentés átvétele céljából.

(2)   A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontok és a kijelölt kikötők listáját érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 40 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

31. cikk

Előzetes értesítés

(1)   Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kikötő szerinti tagállamok előírják, hogy azok a harmadik országbeli halászhajók, amelyek kikötőikben szándékoznak kirakodni vagy átrakni az SPRFMO szabályozása alá eső olyan halászati erőforrásokat, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át, legkésőbb 48 órával a kikötőbe való érkezés becsült időpontja előtt a XI. melléklettel összhangban jelentsék be a következő információkat:

a)	a hajó azonosítása (külső azonosító, név, lobogó, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) nyilvántartása szerinti szám (ha van) és a nemzetközi rádióhívójel (a továbbiakban: IRCS));

b)	annak a kijelölt kikötőnek a neve, ahová a halászhajó be kíván lépni, valamint a kikötés célja (kirakodás vagy átrakás);

c)	a halászati engedély példánya vagy adott esetben a halászhajó számára az SPRFMO szabályozása alá eső halászati termékek halászatára irányuló műveletek támogatására vagy az ilyen halászati termékek átrakására vonatkozóan kiállított egyéb engedély példánya;

d)	a kikötőbe érkezés becsült napja és időpontja;

e)	a fedélzeten lévő minden egyes, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termék kilogrammban kifejezett becsült mennyisége, a fogás helye szerinti területek megadásával. Ha a hajó fedélzetén nem találhatók ilyen halászati termékek, akkor nullás jelentést kell benyújtani;

f)	a kirakodásra vagy átrakásra szánt minden egyes, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termék kilogrammban kifejezett becsült mennyisége, a fogás helye szerinti területek megadásával;

g)	a halászhajó legénységének jegyzéke;

h)	a halászati út időpontjai.

(2)   Ha a harmadik országbeli halászhajó SPRFMO halászati termékeket szállít fedélzetén, az (1) bekezdéssel összhangban nyújtott információhoz mellékelni kell egy, az 1005/2008/EK rendelet III. fejezetével összhangban hitelesített fogási tanúsítványt.

(3)   A kikötő szerinti tagállamok további információkat is kérhetnek, hogy megállapíthassák, részt vett-e a halászhajó IUU-halászatban vagy kapcsolódó tevékenységekben.

(4)   A kikötő szerinti tagállam az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb vagy rövidebb értesítési időszakot is előírhat, figyelembe véve többek között a halászati termék típusát, valamint a halászterületek és a kikötőik közötti távolságot. Ilyen esetben a kikötő szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információkat az SPRFMO titkárságának.

32. cikk

A kikötői kirakodásra vagy átrakásra vonatkozó engedély

Miután a 31. cikk értelmében megkapta a vonatkozó információkat, a kikötő szerinti tagállam dönt arról, hogy engedélyezi-e a harmadik országbeli halászhajónak a kikötőjébe való belépést. Amennyiben egy harmadik országbeli halászhajó nem kap engedélyt a kikötőbe való belépésre, a kikötő szerinti tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információkat az SPRFMO titkárságának. A kikötő szerinti tagállamok az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a kikötőbe való belépést.

33. cikk

Kikötői ellenőrzések

(1)   A kikötő szerinti tagállamok a harmadik országbeli halászhajók által a kijelölt tagállami kikötőkben végzett, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termékeket érintő kirakodási és átrakási műveletek legalább 5 %-át ellenőrzik.

(2)   Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a kikötő szerinti tagállamok ellenőrzik a harmadik országbeli halászhajókat, amennyiben:

a)

egy másik szerződő fél, nem szerződő együttműködő fél vagy illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet meghatározott halászhajó ellenőrzését kéri, különösen abban az esetben, ha a szóban forgó halászhajó bizonyítottan IUU-halászatot folytatott, illetve alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a halászhajó IUU-halászatban vett részt;

b)	a halászhajó nem adott a 31. cikkben előírt teljeskörű tájékoztatást;

c)	a halászhajó az SPRFMO vagy más regionális halászati gazdálkodási szervezet rendelkezéseinek megfelelően nem kapott engedélyt a kikötőbe való belépésre vagy a kikötőhasználatra.

34. cikk

Ellenőrzési eljárás

(1)   E cikket az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásra vonatkozó szabályokon túlmenően kell alkalmazni.

(2)   A tagállami ellenőrök kötelesek érvényes személyazonossági okmányt maguknál tartani. Bármely relevánsnak ítélt dokumentumot lemásolhatnak.

(3)   Az ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy a harmadik országbeli halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, és – amennyire lehetséges – a fogott hal minősége ne romoljon.

(4)   A hajóparancsnok az ellenőrzés befejeztével lehetőséget kap arra, hogy a jelentéshez észrevételt vagy ellenvetést fűzzön, és hogy az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban felvegye a kapcsolatot az érintett kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságával. Az ellenőrzési jelentés mintáját a XII. melléklet tartalmazza. A jelentés másolatát át kell adni a hajóparancsnoknak.

(5)   A kikötő szerinti tagállam az ellenőrzés befejezésétől számított 12 munkanapon belül továbbítja a Bizottságnak az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (3) bekezdésében említett, e rendelet XII. mellékletnek megfelelően kitöltött ellenőrzési jelentés egy példányát. A Bizottság a jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított 15 munkanapon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(6)   Ha az ellenőrzési jelentés nem küldhető el 15 munkanapon belül a Bizottság részére a jelentésnek az SPRFMO titkársága részére történő továbbítás céljából, a kikötő szerinti tagállam kellő időn belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára az SPRFMO titkárságának 15 munkanapon belüli értesítését.

35. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a kikötői ellenőrzések során bizonyított megsértése esetén követendő eljárás

(1)   Amennyiben az ellenőrzés során gyűjtött információk alapján bizonyított, hogy egy harmadik országbeli halászhajó megsértette az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkén túlmenően e cikket kell alkalmazni.

(2)   A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az ellenőrzési jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt munkanapon belül eljuttatják a Bizottsághoz. A Bizottság haladéktalanul továbbítja a jelentést az SPRFMO titkárságának és a lobogó szerinti szerződő félnek, illetve a nem szerződő együttműködő fél kapcsolattartó pontjának.

(3)   A jogsértés esetén hozott intézkedésről a kikötő szerinti tagállam haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti szerződő fél, illetve a nem szerződő együttműködő fél illetékes hatóságát és a Bizottságot, amely az információt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

VI. FEJEZET

Érvényesítés

36. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a tagállamok által bejelentett állítólagos megsértése

A tagállamok az SPRFMO bizottságának éves ülése előtt legalább 145 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely szerint egyes halászhajók az utóbbi két évben adott esetben nem tartották be az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, és adott esetben az éves ülés előtt legalább 120 nappal továbbítja őket az SPRFMO titkárságának.

37. cikk

Uniós halászhajó felvétele az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe

(1)   Amennyiben a Bizottság hivatalos értesítést kap az SPRFMO titkárságától valamely uniós halászhajónak az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe való felvételéről, akkor az értesítést – az SPRFMO titkársága által rendelkezésre bocsátott alátámasztó bizonyítékokkal és minden egyéb dokumentált információval együtt – legkésőbb 45 nappal az SPRFMO bizottsága éves ülése előtt továbbítja a lobogó szerinti tagállamnak észrevételezés céljából. A Bizottság ezeket az információkat megvizsgálja és az SPRFMO éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)   A Bizottság általi értesítést követően a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti a tulajdonost halászhajójának az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe való felvételéről, valamint arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha a hajó ténylegesen felkerül az SPRFMO által elfogadott IUU-hajólistára.

38. cikk

Az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajókra vonatkozó intézkedések

(1)   Az SPRFMO IUU-hajólistájának elfogadásakor a Bizottság felkéri a lobogó szerinti tagállamot, hogy értesítse az SPRFMO IUU-hajólistáján szereplő halászhajó tulajdonosát a hajó listára való felvételéről, valamint a listára vétel következményeiről.

(2)   Az SPRFMO IUU-hajólistáján szereplő halászhajó nevének vagy IRCS-ének megváltozásával kapcsolatos információval rendelkező tagállamnak ezen információkat mihamarabb továbbítania kell a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

39. cikk

Az állítólagos meg nem felelésnek az SPRFMO titkársága által bejelentett esetei

(1)   Ha a Bizottság az SPRFMO titkárságától bármilyen olyan információt kap, amely szerint valamely tagállam esetében felmerül az SPRFMO-egyezmény és/vagy az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések be nem tartásának gyanúja, a Bizottság ezen információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(2)   A tagállam az SPRFMO bizottságának éves ülése előtt legalább 45 nappal a Bizottság rendelkezésére bocsátja a feltételezett meg nem feleléssel összefüggésben elvégzett esetleges vizsgálatok eredményeit, és ismerteti a Bizottsággal a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az SPRFMO éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

40. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a szerződő felek vagy nem szerződő együttműködő felek által bejelentett állítólagos megsértése

(1)   A tagállamok kijelölnek egy kapcsolattartó pontot a kikötői ellenőrzési jelentések szerződő felektől és együttműködő nem szerződő felektől történő fogadása céljából.

(2)   A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontot érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 40 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Amennyiben a valamely tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont szerződő féltől vagy nem szerződő együttműködő féltől olyan ellenőrzési jelentést kap, amely igazolja, hogy a tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megszegte az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a lobogó szerinti tagállam haladéktalanul kivizsgálja az állítólagos jogsértést, és az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül értesíti a Bizottságot a vizsgálat állásáról és az esetlegesen meghozott jogérvényesítési intézkedésekről annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztathassa az SPRFMO titkárságát. Ha a tagállam az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül nem tud helyzetjelentést adni a Bizottságnak, a három hónapos időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy mikor nyújtja be a helyzetjelentést. A Bizottság a vizsgálat helyzetére vagy késedelmére vonatkozó információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

41. cikk

A műholdas nyomkövető eszköz műszaki meghibásodása

(1)   Műholdas nyomkövető eszközük műszaki meghibásodása esetén az uniós halászhajók megfelelő telekommunikációs eszközök segítségével kötelesek a lobogójuk szerinti tagállam halászati felügyelő központjának négyóránként jelenteni a következő adatokat:

a)

IMO-szám;

b)

IRCS;

c)	a hajó neve;

d)	a hajóparancsnok neve;

e)	pozíció (szélesség és hosszúság), dátum és időpont (UTC);

f)	tevékenység (halászat/áthaladás/átrakás).

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a műholdas nyomkövető eszköz műszaki hibáját az (1) bekezdésben rögzített bejelentési kötelezettség kezdetétől számított 60 napon belül nem sikerül elhárítani, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók beszüntessék a halászatot, elrakjanak minden halászeszközt és haladéktalanul visszatérjenek a kikötőbe, hogy megjavíttassák a műholdas nyomkövető eszközt.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdését a 404/2011/EU rendelet 25. cikkében meghatározott követelményeken felül kell alkalmazni.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizalmasság

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.

43. cikk

Módosítási eljárás

Az SPRFMO meglévő állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit érintő módosításoknak az uniós jogba történő belefoglalása érdekében a Bizottság a 44. cikknek megfelelően felhatalmazást kap az alábbiak módosítását célzó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

a)	e rendelet mellékletei;

b)

a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 12. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 22. cikk (1)-(4) bekezdésében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 27. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 28. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében, a 34. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 35. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 36. cikkben, a 37. cikk (1) bekezdésében, a 39. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 41. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított határidők;

c)	a 6. és a 15. cikkben meghatározott megfigyelői jelenlét;

d)	a 12. cikk (2) bekezdésében a fenékhalászati lábnyom meghatározásához használt referencia-időszak;

e)	a 33. cikk (1) bekezdésben megállapított ellenőrzési lefedettség;

f)

a 7. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 12. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében, 14. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 18. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 28. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében és a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott adat- és információszolgáltatási követelmények.

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 43. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. július 19-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 43. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 43. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 288., 2017.8.31., 129. o.

(2)  Az Európai Parlament 2018. május 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. június 18-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)  A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5)  A Tanács 2012/130/EU határozata (2011. október 3.) a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 67., 2012.3.6., 1. o.)

(6)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(7)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8)  A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(9)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---