25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/1

(1)

Az illetékes hatóságoknak kellő időben megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének értelmében a zárlati károsítókkal szemben, valamint az olyan károsítókkal szemben, amelyek nem szerepelnek a zárlati károsítók uniós jegyzékében, de amelyek esetében az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljesülhetnek a jegyzékbe való felvétel feltételei. E tekintetben elsődleges fontosságú az uniós jogszabályoknak való megfelelést biztosító hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek hatékonysága.

(2)

A hatékonyság az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt hatósági laboratóriumok által alkalmazott analitikai, vizsgálati vagy diagnosztikai módszerek minőségétől, egységességétől és megbízhatóságától, valamint az említett hatósági laboratóriumok által végzett elemzések, vizsgálatok és diagnosztikai vizsgálatok eredményeitől függ.

(3)

Ezeket a módszereket aktualizálni és amennyiben szükséges, javítani kell az általuk előállított analitikai, vizsgálati és diagnosztikai adatok minőségének, egységességének és megbízhatóságának biztosítása érdekében.

(4)

A korábbi fertőzésekre vonatkozó intézkedések azt jelzik, hogy az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkével összhangban kijelölt hatósági laboratóriumok számára előnyös lenne a koordináció és a segítségnyújtás a hatósági laboratóriumok által alkalmazott analitikai, vizsgálati vagy diagnosztikai módszerek fejlesztésére vagy alkalmazására vonatkozó egységes gyakorlatok javítása és előmozdítása, valamint az eredmények értelmezése tekintetében.

(5)

Ezért uniós referencialaboratóriumokat kell létrehozni annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az analitikai, vizsgálati vagy diagnosztikai módszerek javításához és harmonizációjához, a validált módszerek kifejlesztéséhez, valamint az említett hatósági laboratóriumok összehangolt támogatásához.

(6)

A megfelelő specializáció biztosítása érdekében a károsítók minden egyes meghatározott kategóriája számára specifikus uniós referencialaboratóriumot kell létrehozni. E kategóriáknak figyelembe kell venniük a károsítók természetét és biológiáját, amelyet tükröz a 2000/29/EK tanácsi irányelv (3) I. mellékletének A. részében és II. mellékletének A. részében szereplő osztályozásuk. Ebben a tekintetben a károsítók következő kategóriáira vonatkozóan kell uniós referencialaboratóriumokat létrehozni: rovarok és atkák, fonálférgek, baktériumok, gombák és petespórás gombák, valamint vírusok, vírusszerű szervezetek és fitoplazmák (az irányelvben említett „mycoplasm” aktualizált kifejezése),

a)

rovarokkal és atkákkal foglalkozó uniós referencialaboratórium;

b)

fonálférgekkel foglalkozó uniós referencialaboratórium;

c)

baktériumokkal foglalkozó uniós referencialaboratórium;

d)

gombákkal és petespórás gombákkal foglalkozó uniós referencialaboratórium;

e)

vírusokkal, vírusszerű szervezetekkel és fitoplazmákkal foglalkozó uniós referencialaboratórium.

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/3

(1)

Miután az Egyesült Államok a folyamatos dömping- és támogatás-ellentételezésről szóló törvényt (Continued Dumping and Subsidy Offset Act, a továbbiakban: CDSOA) nem hozta összhangba a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) megállapodásaiból eredő kötelezettségeivel, a 673/2005/EK rendelet 2005. május 1-jei hatállyal 15 %-os kiegészítő értékvámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára. A WTO engedélyével összhangban, amely szerint az Egyesült Államokkal szemben felfüggeszthető a vámkedvezmények alkalmazása, a Bizottság a CDSOA révén az adott időszakban az Európai Unióval szemben alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékének megfelelően évente kiigazítja a felfüggesztés mértékét.

(2)

A legutóbbi olyan év CDSOA-kifizetései, amelyekkel kapcsolatban adatok állnak rendelkezésre, a 2017. pénzügyi év (2016. október 1. – 2017. szeptember 30.) során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kifizetéseire vonatkoznak. Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala által közzétett adatok alapján az Unióval szembeni hatálytalanítás vagy gyengítés számított mértéke 682 823 USD.

(3)

A hatálytalanítás vagy gyengítés, és következésképpen a felfüggesztés mértéke csökkent. Ugyanakkor a felfüggesztés mértékét nem lehet a 673/2005/EK rendelet I. mellékletében foglalt terméklista kiegészítésével vagy az arról való törléssel a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékéhez igazítani. Ha egy termék kivételével minden terméket törölnének a terméklistáról, a megtorló intézkedések mértéke (4,3 %-os kiegészítő behozatali vám) meghaladná a CDSOA-kifizetések 72 %-ának megfelelő összeget, ha azonban az utolsó terméket meghagynák az I. mellékletben, akkor elmaradna attól. Következésképpen – az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – a Bizottságnak változatlanul kell hagynia az I. mellékletben szereplő terméklistát, és módosítania kell a kiegészítő vám mértékét a felfüggesztés mértékének a hatálytalanítás vagy gyengítés mértékéhez való igazítása céljából. Az I. mellékletben felsorolt négy terméket ezért a listán kell hagyni, és a rájuk vonatkozó kiegészítő behozatali vám mértékét 0,3 %-ra kell módosítani.

(4)

Az I. mellékletben felsorolt termékeknek az Amerikai Egyesült Államokból történő behozatalára kivetett 0,3 %-os kiegészítő értékvám egy évre vonatkozó hatása nem lépi túl a 682 823 USD kereskedelmi értéket.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kiegészítő behozatali vám módosított mértékének alkalmazása haladéktalanul megkezdődhessen, e rendeletnek a kihirdetése napján hatályba kell lépnie.

(6)

A 673/2005/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell,

1.

A 673/2005/EK rendelet 2. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A 952/2013/EU tanácsi rendelet (*1) alapján alkalmazandó vámtételen felül 0,3 %-os kiegészítő értékvámot kell alkalmazni az Amerikai Egyesült Államokból származó, az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozóan.

(*1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.”"

2.

A 673/2005/EK rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/6

(1)

Az (EU) 2016/1800 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadása után öt új külső hitelminősítő intézetet vettek nyilvántartásba vagy hitelesítettek. Az újonnan nyilvántartásba vett vagy hitelesített külső hitelminősítő intézetek hitelminősítéseinek objektív hitelminősítési kategóriákba sorolása érdekében ezért módosítani kell az említett végrehajtási rendelet mellékletét.

(2)

Az (EU) 2016/1800 bizottsági végrehajtási rendelet elfogadása óta egy külső hitelminősítő intézet regisztrációját visszavonták. A nyilvántartásból kivezetett intézményt ezért el kell távolítani az említett végrehajtási rendelet mellékletéből.

(3)

Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóságok (Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és Európai Értékpapírpiaci Hatóság) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(4)

Az európai felügyeleti hatóságok nyilvános konzultációt folytattak az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérték az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport, valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport véleményét.

(5)

Az (EU) 2016/1800 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/14

(1)

Az (EU) 2016/1799 bizottsági végrehajtási rendelet (2) III. melléklete a külső hitelminősítő intézetek (KHMI-k) által kibocsátott hitelkockázati hitelminősítéseket megfelelteti az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott hitelminőségi besorolásoknak (hozzárendelés).

(2)

Az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet elfogadása óta további hitelminősítő intézeteket vettek nyilvántartásba vagy hitelesítettek az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően. Emellett a nyilvántartásból töröltek egy olyan KHMI-t, amelynek tekintetében az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendelet elvégezte a hozzárendelést. Mivel az 575/2013/EU rendelet 136. cikkének (1) bekezdése minden KHMI esetében előírja a hozzárendelés meghatározását, az (EU) 2016/1799 rendeletet módosítani kell az újonnan nyilvántartásba vett vagy hitelesített KHMI-k tekintetében a hozzárendelés elvégzése, a kivezetett KHMI tekintetében pedig a hozzárendelés törlése érdekében.

(3)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (együttesen: az európai felügyeleti hatóságok) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(4)

Az európai felügyeleti hatóságok nyilvános konzultációt folytattak az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezték az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérték az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport, valamint az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport véleményét.

(5)

Az (EU) 2016/1799 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/21

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén hatályba lépett.

(2)

Az EGT-megállapodás 98. cikke szerint az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás XXII. mellékletének (Társasági jog) és 37. jegyzőkönyvének (a 101. cikkben hivatkozott listáról) módosításáról.

(3)

Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)

A 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(5)

Az EGT-megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében az EGT-megállapodás 37. jegyzőkönyvét ki kell bővíteni, hogy magában foglalja az 537/2014/EU rendelettel létrehozott, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságát, és az említett bizottsággal való társulásra vonatkozó eljárások meghatározása érdekében módosítani kell az EGT-megállapodás XXII. mellékletét.

(6)

Az EGT-megállapodás XXII. mellékletét és 37. jegyzőkönyvét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/25

(1)

Az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban Svédország 2016. február 17-én az említett rendelet XV. mellékletének megfelelő dokumentációt (a továbbiakban: a XV. melléklet szerinti dokumentáció) nyújtott be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: az Ügynökség) annak érdekében, hogy a diciklohexil-ftalát (DCHP) (EK-szám: 201-545-9, CAS-szám: 84-61-7) az említett rendelet 57. cikke c) és f) pontjának megfelelően különös aggodalomra okot adó anyagként kerüljön azonosításra, lévén, hogy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, valamint endokrin károsító tulajdonságai miatt, amelyekről tudományosan bizonyított, hogy valószínűleg olyan súlyos hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, amely az 57. cikk a)–e) pontjaiban felsorolt anyagokkal azonos mértékű aggodalomra ad okot.

(2)

2016. június 9-én az Ügynökség tagállami bizottsága elfogadta a XV. melléklet szerinti dokumentációra vonatkozó véleményét (3). Még azt megelőzően, hogy az Ügynökség tagállami bizottsága elfogadta volna véleményét, Svédország – a dokumentációban szereplő indoklások alaposabb kidolgozása érdekében – visszavonta arra vonatkozó javaslatát, hogy a DCHP-t endokrin károsító tulajdonságai miatt, amelyekről tudományosan bizonyított, hogy valószínűleg súlyos hatást gyakorolnak a környezetre, az 1907/2006/EK rendelet 57. cikke f) pontjának megfelelően azonosítsák.

(3)

A tagállami bizottság egyhangúlag egyetértett azzal, hogy a DCHP különös aggodalomra okot adó anyagként kerüljön azonosításra, mivel megfelel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikkének c) pontjában meghatározott kritériumoknak.

(4)

A tagállami bizottság egyhangúlag elismerte, hogy a DCHP esetében is tudományosan bizonyított az endokrin tevékenységre gyakorolt hatás, valamint az e tevékenység és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások közötti összefüggés, továbbá, hogy az anyag az emberi egészségre endokrin károsító hatással bírónak minősül, mivel megfelel a WHO/IPCS endokrin károsító anyagokra vonatkozó definíciójának.

(5)

A tagállami bizottság ugyanakkor nem jutott egyhangú megállapodásra arról, hogy a DCHP az emberi egészség tekintetében az endokrin rendszert károsító tulajdonságai miatt azonosítható-e az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének f) pontja értelmében az ugyanazon cikk a)–c) pontjaiban felsorolt más anyagokkal azonos mértékű aggodalomra okot adóként. A tagállami bizottság öt tagja úgy véli, hogy a XV. melléklet szerinti dokumentációban kiemelt, az emberi egészségre gyakorolt hatások ugyanazok, és ugyanazon hatásmechanizmusoknak tulajdoníthatók, mint amelyeket már figyelembe vettek az anyagnak az 57. cikk c) pontja szerint a fejlődésre gyakorolt káros hatások miatt különös aggodalomra okot adó anyagként történő azonosítására vonatkozó dokumentációban.

(6)

2016. június 22-én az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke (9) bekezdésének megfelelően a tagállami bizottság továbbította véleményét a Bizottsághoz, hogy határozzon a DCHP-nek az 57. cikk f) pontja alapján történő azonosításáról.

(7)

A Bizottság tudomásul vette a tagállami bizottság egyhangú véleményét a DCHP endokrin károsító tulajdonságairól, valamint arról, hogy az ezen hatásmechanizmus által kiváltott káros hatásokon alapult a reprodukciós toxicitásnak az 1907/2006/EK rendelet 57. cikke c) pontjának megfelelően történő megállapítása, valamint a különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítás is. A Bizottság nyugtázta, hogy az említett hatások a tagállami bizottság tagjainak többsége szerint az 57. cikk a)–e) pontjaiban felsorolt anyagokéval azonos mértékű aggodalomra adnak okot.

(8)

A Bizottság megjegyzi, hogy az 57. cikk nem zárja ki egy anyag többszöri azonosítását különös aggodalomra okot adóként több lényegi tulajdonsága alapján, még ha ezeknek az emberi egészségre gyakorolt hatása azonos is, és ugyanazon tudományos adatokon alapulnak. Ugyanezt a megközelítést követték a bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), a dibutil-ftalát (DBP), a benzil-butil-ftalát (BBP) és a diizobutil-ftalát (DIBP) esetében is a REACH (4) 57. cikke f) pontjának megfelelően.

(9)

Ezért a DCHP-t különös aggodalomra okot adó anyagként kell azonosítani az 57. cikk c) pontja értelmében, mivel megfelel az 1272/2008/EK rendelet szerinti 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként történő besorolásra vonatkozó kritériumoknak, valamint az 57. cikk f) pontja értelmében, az emberi egészségre valószínűleg káros hatást gyakorló, endokrin károsító tulajdonságai miatt.

(10)

Ez a határozat nincs kihatással a 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) előírásai alapján zajló, endokrin károsító anyagok azonosítását szolgáló kritériumok meghatározására irányuló munka kimenetelére.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/27

(1)

A tagállamok megvizsgálták a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es sáv használatának hatékonyságát abból a célból, hogy e frekvenciasávok használatát további technológiákra is kiterjesszék, ugyanakkor a GSM-rendszerrel és az egyéb, vezeték nélküli szélessávú rendszerekkel való műszaki összeférhetőség a 87/372/EGK tanácsi irányelv (2) szerint megfelelő eszközökkel biztosítva maradjon.

(2)

A dolgok internete (IoT) általában olyan, mindennapi tárgyakba beépített eszközök interneten keresztüli összekapcsolását jelenti, mely eszközök lehetővé teszik a szóban forgó tárgyak közötti adatcserét. A vezeték nélküli IoT megvalósítható egyebek mellett cellás technológiákon alapuló, általában engedélyköteles spektrumot alkalmazó elektronikus hírközlési szolgáltatásokon keresztül. A vezeték nélküli IoT-alkalmazások iparágak széles skálájának – például az energia- és a gépjárműiparnak – az igényeit szolgálják ki, és megfelelő spektrumhozzáférést igényelnek.

(3)

A 2002/622/EK bizottsági határozattal (3) létrehozott, rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) az IoT tekintetében kidolgozott spektrumütemtervében (4) azt az álláspontot képviseli, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások (mobilhálózatok) számára kijelölt frekvenciasávok felhasználhatók az újonnan megjelenő IoT-alkalmazások és -szolgáltatások céljaira. Következésképpen a mobilhálózatok útján, földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt, uniós szinten harmonizált frekvenciasávok fontos erőforrásnak bizonyulhatnak a vezeték nélküli IoT számára. Az RSPG arra a megállapításra jutott, hogy a szóban forgó sávok használatára vonatkozó harmonizált műszaki feltételeknek – a technológiasemlegesség elvével összhangban – figyelembe kell venniük a vezeték nélküli IoT-vel kapcsolatos igényeket.

(4)

2017. július 14-én a Bizottság a Rádióspektrum-határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján megbízást adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) arra, hogy felülvizsgálja a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es sáv földfelszíni vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására történő használatára vonatkozó harmonizált műszaki feltételeket annak érdekében, hogy e sávok az IoT céljaira is felhasználhatók legyenek. A megbízásban külön megemlítették, hogy a CEPT Elektronikus Hírközlési Bizottságának 266. jelentése szerint egyetlen másik, uniós szinten harmonizált frekvenciasáv esetében sincs szükség a frekvenciaosztásos duplex üzemmódon alapuló műszaki feltételek és a lehető legkevesebb megkötést tartalmazó műszaki feltételek (blokkszéli maszkok) módosítására az IoT céljaira történő felhasználás érdekében.

(5)

Az említett megbízás nyomán a CEPT 2018. március 13-án benyújtotta a Bizottságnak 66. jelentését (a továbbiakban: CEPT-jelentés), amely a mobil szélessávú (azaz cellás) hírközlő rendszerekkel összefüggésben a következő, az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által a közelmúltban meghatározott vezeték nélküli IoT-technológiákat (5) azonosította: Extended Coverage GSM IoT (bővített lefedettségű GSM alapú IoT, EC-GSM-IoT), LTE Machine Type Communications (LTE technológián alapuló, gépi típusú kommunikáció, LTE-MTC), LTE evolved Machine Type Communications (LTE technológián alapuló, továbbfejlesztett gépi típusú kommunikáció, LTE-eMTC), valamint Narrowband IoT (keskenysávú IoT, NB-IoT). A CEPT-jelentés nem azonosít UMTS-rendszeralapú vezeték nélküli IoT-technológiákat.

(6)

A fent említett cellás IoT-technológiák alkalmazására három módon kerülhet sor: a) a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásától függetlenül („önálló alkalmazás”), b) a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt frekvenciablokkon belüli erőforrások egy részének előzetes elkülönítésével („sávon belüli alkalmazás”) vagy c) a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt frekvenciablokk szélén („védősávban történő alkalmazás”).

(7)

A CEPT-jelentés szerint az EC-GSM-IoT a 87/372/EGK irányelv szerinti GSM-rendszer szerves részét alkotja. Természetéből adódóan rendelkezik a GSM-rendszerek spektrumjellemzőivel, és akár sávon belül, akár önállóan is alkalmazható. Következésképpen az EC-GSM-IoT technológia anélkül is megfelel a GSM-rendszerekre vonatkozó műszaki feltételeknek, hogy e feltételeket módosítani kellene.

(8)

Az LTE-MTC és az LTE-eMTC technológiákat illetően a CEPT-jelentés hangsúlyozza, hogy e két technológia kizárólag sávon belül alkalmazható, így az adóberendezésekre vonatkozó követelmények megegyeznek az LTE-rendszerekre vonatkozó követelményekkel, vagy még szigorúbbak azoknál. Következésképpen mind az LTE-MTC, mind az LTE-eMTC technológia anélkül is megfelel az LTE-rendszerekre vonatkozó műszaki feltételeknek, hogy e feltételeket módosítani kellene.

(9)

Az NB-IoT technológia tekintetében a CEPT-jelentés megállapítja, hogy mindhárom alkalmazási mód – azaz a sávon belüli, az önálló és a védősávban történő alkalmazás – egyaránt lehetséges. A jelentésben a CEPT javasolja a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es sáv használatára vonatkozó műszaki feltételeknek az önálló és a védősávban történő alkalmazás tekintetében történő módosítását.

(10)

Az ETSI a rádióberendezésekre vonatkozó 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) (a rádióberendezésekről szóló irányelv) 3. cikke (2) bekezdésének való megfelelés vélelmezését megalapozó harmonizált szabványokat fogadott el annak érdekében, hogy lehetővé tegye a vezeték nélküli IoT-technológiáknak a három alkalmazási mód szerinti használatát.

(11)

A CEPT-jelentés nem jelzett semmiféle olyan, a fent említett vezeték nélküli IoT-technológiáknak a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es frekvenciasávban történő bevezetéséből kifolyólag a tagállamok között a határokon átnyúló koordináció terén esetleg felmerülő problémát, amelyre ne lehetne megoldást találni.

(12)

Tekintettel a vezeték nélküli IoT-alkalmazások iránti növekvő piaci keresletre, a CEPT számára adott megbízás nyomán elvégzett munka eredményeit a lehető leghamarabb be kell építeni az uniós jogba, feltéve, hogy a cellás IoT-technológiáknak a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es frekvenciasávon belüli használata mellett megfelelő védelem biztosítható a szomszédos sávokban működő meglévő rendszerek számára.

(13)

Következésképpen a fentieknek megfelelően módosítani kell a 2009/766/EK bizottsági határozatot (7), amely megjelöli a 900 MHz-es és az 1 800 MHz-es sáv használata tekintetében engedélyezett földfelszíni rendszerek típusait.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádióspektrum-bizottság véleményével,

1.

a 2. cikk a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)   »GSM-rendszer«: az ETSI szabványaiban, különösen az EN 301 502, az EN 301 511 és az EN 301 908-18 szabványban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat, ideértve a bővített lefedettségű GSM alapú IoT-t (EC-GSM-IoT) is;”;

2.

a 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1 800 MHz-es frekvenciasávot a következők számára ki kell jelölni és rendelkezésre kell bocsátani:

3.

a szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

A 900 MHz-es frekvenciasávot 2018. szeptember 30-ával az EC-GSM-IoT számára ki kell jelölni és rendelkezésre kell bocsátani.”;

4.

a 2009/766/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/31

(1)

A Spodoptera frugiperda (Smith) (a továbbiakban: meghatározott szervezet) a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. része I. a) szakasza 22. pontjában szerepel olyan károsítóként, melynek előfordulása nem ismert az Unióban.

(2)

A meghatározott szervezet Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó egyedi intézkedéseket a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. része I. szakaszának 27.2. pontja határozza meg. Ezek az intézkedések különleges követelményeket tartalmaznak a Dendranthema (DC.) Des Moul., a Dianthus L. és a Pelargonium l'Hérit. ex Ait. növényeknek – amelyeken a károsító megtelepedhet – az Unióba történő behurcolására vonatkozóan.

(3)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményt fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a meghatározott szervezet milyen károsítóként sorolható be; a szakvéleményt 2017. június 28-án fogadták el (2). Ezen túlmenően a tagállamok a szóban forgó károsítót hordozó kereskedelmi áruk feltartóztatására vonatkozó adatokat nyújtottak be.

(4)

Tekintettel a meghatározott szervezet Afrikába történő közelmúltbeli behurcolására és ottani elterjedésére, az amerikai földrészen való elterjedtségére, valamint a tagállamok által a feltartóztatásokra vonatkozóan benyújtott adatokra, az Afrikából és az amerikai kontinensről származó egyes egyéb gazdanövények vonatkozásában, amelyeken a meghatározott szervezet megtelepedhet (a továbbiakban: meghatározott növények), az Unióba való behozataluk esetén egyedi intézkedéseket kell elrendelni.

(5)

Ezek az egyedi intézkedések rendelkeznek a meghatározott szervezetnek az Unió területén kellő időben történő kimutatásáról, a meghatározott növények Unióba történő behozatalára vonatkozó követelményekről, beleértve egy növényegészségügyi bizonyítványt, valamint az említett növényeknek az Unióba történő belépésekor végzendő hatósági ellenőrzésekről. A tagállamoknak évente felmérést kell végezniük a meghatározott szervezet területükön való előfordulásának felderítése érdekében, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy a vállalkozókat tájékoztassák a lehetséges előfordulásról és a meghozandó intézkedésekről.

(6)

Ezek az intézkedések az Unió területének a meghatározott szervezet behurcolásától, megtelepedésétől és elterjedésétől való fokozott védelme érdekében szükségesek.

(7)

Annak érdekében, hogy a felelős hivatalos szerveknek és a vállalkozóknak elegendő idő álljon rendelkezésére az új követelményekhez való alkalmazkodásra, ezt a határozatot 2018. június 1-jétől indokolt alkalmazni.

(8)

E határozatnak átmeneti jellegűnek kell lennie, azt 2020. május 31-ig kell alkalmazni, továbbá biztosítani kell az említett határidő előtt történő felülvizsgálatát.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

a meghatározott növényeket a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában említett növényegészségügyi bizonyítvány kíséri;

b)

a növények megfelelnek e határozat 4. cikke a), b), c), d) vagy e) pontjának. A megfelelő pontot a növényegészségügyi bizonyítvány „Kiegészítő nyilatkozat” rovatában fel kell tüntetni. A 4. cikk c) és d) pontja esetében a növényegészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell a c) pont iv. alpontjában említett, nyomonkövethetőséget biztosító információkat is;

c)

az Unióba történő behozatalukkor a felelős hivatalos szerv az e határozat 5. cikkének megfelelően megvizsgálja a meghatározott növényeket, és nem állapítja meg a meghatározott szervezet jelenlétét.

a)

olyan harmadik országból származnak, ahol a meghatározott szervezet jelenléte nem ismert;

b)

olyan területről származnak, amelyet az érintett ország nemzeti növényvédelmi szolgálata a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a meghatározott szervezet előfordulásától mentes területnek nyilvánított; a szóban forgó terület neve fel van tüntetve a növényegészségügyi bizonyítvány „származási hely” rovatában;

c)

az a) és b) pontban említettektől eltérő területekről származnak, és megfelelnek a következő feltételeknek:

d)

az a) és b) pontban említettektől eltérő területekről származnak, és megfelelnek a c) pont i–iv. alpontjának, továbbá hatékony kezelésnek vetették alá őket a meghatározott szervezettől való mentesség biztosítása érdekében;

e)

az a) és b) pontban említettektől eltérő területekről származnak, és betakarítás után hatékony kezelésnek vetették alá őket a meghatározott szervezettől való mentesség biztosítása érdekében, a kezelést pedig feltüntették a növényegészségügyi bizonyítványon.

a)

szemrevételezés

és

b)

a meghatározott szervezet feltételezett jelenléte esetén mintavétel és a megállapított károsító azonosítása.

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/35

„—

a Vietnam–Hollandia megállapodás 14. cikke,”,

„—

a Vietnam–Hollandia megállapodás 14a. cikke,”.

25.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/35

1.

A 47. oldalon, az 1. cikk 1. pontja a) alpontja első franciabekezdésében:

2.

A 48. oldalon, az 1. cikk 1. pontja c) alpontja első franciabekezdésében:

3.

A 48. oldalon, az 1. cikk 1. pontja d) alpontja első franciabekezdésében:

4.

A 48. oldalon, az 1. cikk 2. pontja c) alpontjában:

5.

A 48. oldalon, az 1. cikk 2. pontja j) alpontjában:

6.

A 49. oldalon, az 1. cikk 2. pontja m) alpontjában:

7.

Az 51. oldalon, a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában:

8.

A 68. oldalon, az V. melléklet b) pontja ii. alpontjának nyolcadik franciabekezdésében:

9.

A 71. oldalon, az V. melléklet d) pontja ix. alpontjának tizenkettedik franciabekezdésében: