24.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/625 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. március 5.)

az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 48. cikkére, 49. cikke (3) bekezdésére, 65. cikkére, 73. cikkére, 96. cikke (4) bekezdésére, 97. cikke (6) bekezdésére, 98. cikke (5) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 101. cikke (5) bekezdésére, 103. cikke (3) bekezdésére, 106. cikke (3) bekezdésére, 121. cikkére, 168. cikkére, 194. cikke (3) bekezdésére és 196. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 207/2009/EK tanácsi rendelettel (2) kodifikált 40/94/EK tanácsi rendelet (3) egy olyan, kifejezetten az Unióra szabott védjegyrendszert hozott létre, amelynek keretében az Unió egész területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentés alapján.

(2)

A 207/2009/EK rendeletet módosító (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) összehangolta a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. Az összehangolás nyomán létrejövő új jogi kerethez való igazodás érdekében elfogadásra került az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) és az (EU) 2017/1431 bizottsági végrehajtási rendelet (6).

(3)

A 207/2009/EK rendeletet az (EU) 2017/1001 rendelet kodifikálta. Az egyértelműség és az egyszerűsítés érdekében a felhatalmazáson alapuló rendeletekben szereplő hivatkozásoknak tükrözniük kell az érintett alap-jogiaktus kodifikációja nyomán a cikkek tekintetében végrehajtott újraszámozást. Az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és a benne szereplő rendelkezéseket – az (EU) 2017/1001 rendeletre való naprakésszé tett hivatkozásokkal ellátva – e rendeletben kell lefektetni.

(4)

A felszólalás eljárási szabályainak biztosítaniuk kell, hogy a Hivatal az európai uniós védjegybejelentések vizsgálatát és a védjegyek lajstromozását egy átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárás alkalmazásával eredményesen, hatékonyan és gyorsan végezze. A jogbiztonság és az egyértelműség fokozása érdekében a szóban forgó felszólalási szabályoknak figyelembe kell venniük az (EU) 2017/1001 rendeletben meghatározott, kiterjesztett viszonylagos kizáró okokat, különösen a felszólalási eljárás elfogadhatóságára és indokolására vonatkozó követelmények tekintetében; szükség van továbbá a szabályok kiigazítására, hogy azok jobban tükrözzék az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát és kodifikálják a Hivatal gyakorlatát.

(5)

Annak érdekében, hogy az uniós védjegyrendszer rugalmasabb, következetesebb és korszerűbb legyen, a jogbiztonság biztosítása mellett csökkenteni kell a felek adminisztrációs terheit is az ellenérdekű fél részvételével zajló (inter partes) eljárásokban, a korábbi jogok alátámasztására vonatkozó követelmények enyhítése révén az olyan esetekben, ahol a releváns bizonyíték tartalma online hozzáférhető valamely, a Hivatal által elismert forrásból, továbbá az eljárás nyelvén benyújtandó bizonyítékokra vonatkozó követelmények enyhítésével.

(6)	Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében fontos pontosan és teljeskörűen meghatározni az európai uniós védjegybejelentések módosítására vonatkozó követelményeket.

(7)

Az uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására és az uniós védjegyek törlésére vonatkozó eljárási szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az adott uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárás révén eredményesen és hatékonyan megvalósítható legyen. A nagyobb fokú egyértelműség, következetesség, valamint hatékonyság és jogbiztonság érdekében az uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására és az uniós védjegyek törlésére vonatkozó eljárási szabályokat összhangba kell hozni a felszólalási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokkal, és csak a megszűnés megállapítására irányuló, illetve törlési eljárások sajátos jellegéből adódóan szükséges különbségeket kell megtartani. Ezenfelül a meghatalmazással nem rendelkező ügynök által lajstromoztatott uniós védjegy átruházására irányuló kérelmek esetében a törlési eljárásban alkalmazott eljárást kell alkalmazni, mivel az a gyakorlatban a védjegy törlésének alternatívájaként szolgál.

(8)

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata (7) értelmében, ellenkező rendelkezés hiányában, a Hivatal mérlegelési jogkörrel rendelkezik a késedelmesen benyújtott olyan bizonyítékok vizsgálata során, amelyeket valamely felszólalás indokolása vagy a korábbi védjegy tényleges használatának bizonyítása érdekében nyújtanak be a felszólalási vagy a törlési eljárással összefüggésben. A jogbiztonság biztosítása érdekében az említett mérlegelési jogkör releváns határait pontosan meg kell határozni a felszólalási eljárásokra vagy az uniós védjegyek törlésére irányuló eljárásra vonatkozó szabályokban.

(9)

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a Hivatal első fokon hozott határozatainak átlátható, alapos, tisztességes és pártatlan, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog sajátos természetének megfelelő és az (EU) 2017/1001 rendeletben meghatározott elveket tiszteletben tartó fellebbezési eljárásban történő, eredményes, hatékony és a fellebbezésnek a felek által meghatározott hatályán belül teljeskörű felülvizsgálatára, az eljárási szabályoknak, valamint a felek eljárási garanciáinak egyértelműbbé tétele és konkretizálása révén meg kell erősíteni a jogbiztonságot és az előreláthatóságot, különösen azokban az esetekben, amikor az ellenérdekű fél él a csatlakozó fellebbezés benyújtásának jogával.

(10)

Annak érdekében, hogy a fellebbezési tanácsok szervezete eredményes és hatékony legyen, a fellebbezési tanácsok elnökének, az egyes tanácsok elnökeinek, valamint a fellebbezési tanácsok tagjainak az (EU) 2017/1001 rendeletben és e rendeletben rájuk bízott feladatuk ellátása során biztosítaniuk kell a tanácsok által a fellebbezési eljárásban függetlenül meghozott határozatok magas színvonalát és következetességét, valamint a fellebbezési eljárás hatékonyságát.

(11)

Annak érdekében, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 166. cikkének megfelelően biztosított legyen a fellebbezési tanácsok elnökének, az egyes tanácsok elnökeinek, valamint a fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége, az igazgatótanácsnak figyelembe kell vennie az említett cikket a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatását célzó megfelelő végrehajtási szabályoknak a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban történő elfogadásakor.

(12)

A fellebbezési eljárások átláthatóságának és előreláthatóságának növelése érdekében a fellebbezési tanácsokra eredetileg a 2868/95/EK bizottsági rendeletben (8) és a 216/96/EK bizottsági rendeletben (9) előírt eljárási szabályokat egyetlen szövegbe kell foglalni és megfelelő módon össze kell kapcsolni azokkal az eljárási szabályokkal, amelyeket alkalmazni kell a Hivatal azon fórumaira, amelyeknek a határozatai fellebbezés tárgyát képezhetik.

(13)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében kodifikálni kell és egyértelműbbé kell tenni a szóbeli eljárásokra vonatkozó bizonyos eljárási szabályokat, különösen az ilyen eljárások nyelvét illetően. Ezenfelül nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kell biztosítani azon lehetőség bevezetésével, hogy a szóbeli eljárásban technikai eszközök segítségével is részt lehessen venni és a szóbeli eljárás jegyzőkönyvét az eljárásról készült hangfelvétellel lehessen helyettesíteni.

(14)

Az eljárások még észszerűbbé és következetesebbé tétele érdekében valamennyi eljárásra vonatkozóan meg kell határozni a Hivatalhoz benyújtandó bizonyítékok alapvető szerkezetét és formátumát, valamint az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket, ha a bizonyítékokat nem az említett szerkezetnek és formátumnak megfelelően nyújtják be.

(15)	Az uniós védjegyrendszernek az internet korszakához való igazítással történő korszerűsítése érdekében meg kell határozni továbbá az „elektronikus eszközök” fogalmát a kézbesítéssel összefüggésben, valamint olyan kézbesítési formákat, amelyek nem avultak el.

(16)	A hatékonyság, az átláthatóság és a felhasználóbarát jelleg biztosítása érdekében a Hivatalnak valamennyi hivatalos nyelvén online kitölthető formanyomtatványokat kell elérhetővé tennie a Hivatal előtti eljárásokban történő kommunikációhoz.

(17)

A nagyobb fokú egyértelműség, következetesség és hatékonyság érdekében be kell vezetni egy rendelkezést a felszólalási, a megszűnés megállapítására irányuló, a törlési és a fellebbezési eljárások felfüggesztésére vonatkozóan, amely a mindkét fél által kért felfüggesztés maximális időtartamát is meghatározza.

(18)

A határidők számítására és időtartamára vonatkozó szabályoknak, a valamely határozat visszavonására vagy valamely lajstrombejegyzés törlésére irányuló eljárásnak, az eljárások újrafelvételére vonatkozó részletes szabályoknak és a Hivatal előtti képviselet részleteinek biztosítaniuk kell az uniós védjegyrendszer gördülékeny, eredményes és hatékony működését.

(19)	A nemzetközi védjegyek eredményes és hatékony lajstromozását úgy kell biztosítani, hogy az teljes mértékben összhangban legyen a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv szabályaival.

(20)

Az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet és az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet a korábban a 2868/95/EK és a 216/96/EK rendeletben meghatározott szabályok helyébe lépett, így ez utóbbi rendeletek hatályukat vesztették. Hatályon kívül helyezésük ellenére a 2868/95/EK és a 216/96/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit egyes, az (EU) 2017/1430 rendelet alkalmazásának kezdőidőpontja előtt megindított eljárásokra azok lezárásáig továbbra is alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következőket meghatározó szabályokat állapít meg:

a)	az uniós védjegyeknek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) történő lajstromozása elleni felszólalások benyújtására és megvizsgálására vonatkozó eljárás részletei;

b)	az uniós védjegybejelentések módosítását szabályozó eljárás részletei;

c)	az uniós védjegyek megszűnésének megállapítására vagy törlésére, valamint a meghatalmazással nem rendelkező ügynök nevében lajstromozott uniós védjegyek átruházására vonatkozó részletek;

a fellebbezésre irányuló kérelem formális tartalma, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára irányuló eljárás, a fellebbezési tanácsok határozatainak formális tartalma és formája, valamint a fellebbezési díj visszatérítése, a fellebbezési tanácsok szervezetére vonatkozó részletszabályok, továbbá azok a feltételek, amelyek mellett egyetlen tag határoz valamely fellebbezésről;

e)	a szóbeli eljárás és a bizonyításfelvétel részletszabályai;

f)	a Hivatal általi kézbesítés részletszabályai, valamint a Hivatallal folytatott kommunikáció eszközeire vonatkozó szabályok;

g)	a határidők számítására és időtartamára vonatkozó részletszabályok;

h)	a valamely határozat visszavonására vagy az uniós védjegyek lajstromában szereplő bejegyzés törlésére irányuló eljárás;

i)	a Hivatal előtti eljárások újrafelvételére vonatkozó részletszabályok;

a közös képviselő kijelölésének feltételei és az arra vonatkozó eljárások, azon feltételek, amelyek alapján az alkalmazottak és hivatásos képviselők képviseleti meghatalmazást nyújthatnak be, valamint az említett meghatalmazás tartalma, továbbá azok a körülmények, amelyek esetén valamely személy törölhető a hivatásos képviselők listájából;

az együttes védjeggyel, tanúsító védjeggyel vagy hitelesítési jeggyel kapcsolatos alapbejelentésen és alaplajstromozáson alapuló nemzetközi lajstromozásra irányuló eljárások részletszabályai, valamint a valamely nemzetközi lajstromozással szembeni felszólalás benyújtására vagy vizsgálatára irányuló eljárás.

II. CÍM

FELSZÓLALÁSI ELJÁRÁS ÉS A HASZNÁLAT IGAZOLÁSA

2. cikk

Felszólalás

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke szerint egy vagy több korábbi védjegy vagy egyéb jogok alapján felszólalás nyújtható be, feltéve, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 46. cikke szerint felszólalást benyújtó jogosultak vagy feljogosított személyek valamennyi korábbi védjegyre vagy jogra jogosultak azt megtenni. Ha valamely korábbi védjegynek egynél több jogosultja van (társjogosultság), vagy ha valamely korábbi jogot több mint egy személy gyakorolhat, az (EU) 2017/1001 rendelet 46. cikke szerinti felszólalást a jogosultak vagy a feljogosított személyek bármelyike vagy mindegyike benyújthatja.

(2) A felszólalás a következőket tartalmazza:

a)	a felszólalással megtámadott bejelentés ügyszáma és az uniós védjegy bejelentőjének neve;

a felszólalás alapját képező korábbi védjegy vagy jog egyértelmű azonosítása, konkrétan:

amennyiben a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti valamely korábbi védjegy, a korábbi védjegy ügyszáma vagy lajstromszáma, annak jelzése, hogy a korábbi védjegy lajstromozva van-e vagy lajstromozás iránti bejelentés tárgyát képezi-e, valamint annak a tagállamnak a feltüntetése, ideértve indokolt esetben a Benelux-államokat is, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegy oltalom alatt áll, vagy adott esetben annak feltüntetése, hogy uniós védjegyről van szó;

ii.	amennyiben a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti közismert védjegy, annak a tagállamnak (azoknak a tagállamoknak) a megjelölése, ahol a védjegy közismert, és a védjegy megjelenítése;

iii.

amennyiben a felszólalás alapja a jogosult engedélyének hiánya az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint, annak a területnek a megjelölése, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a védjegy megjelenítése, valamint adott esetben annak feltüntetése, hogy a korábbi védjegy bejelentés tárgya vagy lajstromozták, amely esetben a bejelentés ügyszámát, illetve a lajstromszámot is meg kell adni;

iv.

amennyiben a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti valamely korábbi védjegy vagy más megjelölés, annak megjelölése, hogy milyen jogról van szó, a korábbi védjegy vagy megjelölés megjelenítése, és annak jelzése, hogy a korábbi védjegyre vagy megjelölésre vonatkozó jog az egész Unióban vagy csak egy vagy több tagállamban áll fenn, és az utóbbi esetben e tagállamok megnevezése;

amennyiben a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (6) bekezdése szerinti valamely korábbi eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, annak feltüntetése, hogy milyen megjelölésről vagy jelzésről van szó, a korábbi eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megjelenítése, és annak jelzése, hogy az adott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés az egész Unióban vagy csak egy vagy több tagállamban áll-e oltalom alatt, és az utóbbi esetben e tagállamok megnevezése;

c)	a felszólalás alapja egy olyan értelmű nyilatkozat formájában, miszerint a felszólaló fél által hivatkozott korábbi védjegyek vagy jogok mindegyike vonatkozásában teljesülnek az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (1), (3), (4), (5) vagy (6) bekezdése szerinti követelmények;

d)	korábbi védjegybejelentés vagy -lajstromozás esetében a korábbi védjegy benyújtásának és, ha rendelkezésre áll, lajstromozásának és elsőbbségének időpontja;

e)	az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (6) bekezdése szerinti korábbi jogok esetében a lajstromozásra irányuló bejelentés időpontja, vagy ha ez az időpont nem áll rendelkezésre, az oltalom megadásának időpontja;

f)	korábbi védjegybejelentés vagy -lajstromozás esetében a korábbi védjegy lajstromozás vagy bejelentés szerinti megjelenítése; ha a korábbi védjegy színes, a megjelenítésnek is annak kell lennie;

g)	azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyeken az egyes felszólalási okok alapulnak;

a felszólaló félre vonatkozóan:

i.	a felszólaló fél azonosítása az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet (10) 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

ii.	ha a felszólaló fél képviselőt bízott meg, vagy ha a képviselet az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alapján kötelező, a képviselő neve és üzleti címe az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

iii.

ha a felszólalást a védjegy használatára feljogosított személy vagy olyan személy terjeszti elő, aki a vonatkozó uniós jogszabályok vagy nemzeti jogszabályok alapján jogosult valamely korábbi jog gyakorlására, egy ilyen értelmű nyilatkozat és a felszólalás benyújtására vonatkozó felhatalmazás vagy jogosultság feltüntetése;

i)	azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek ellen a felszólalás irányul; ilyen megjelölés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felszólalás a felszólalás tárgyát képező uniós védjegybejelentésben szereplő minden áru és szolgáltatás ellen irányul.

(3) Amennyiben a felszólalás alapja egynél több korábbi védjegy vagy jog, a (2) bekezdést minden ilyen védjegyre, megjelölésre, eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre alkalmazni kell.

(4) A felszólalás tartalmazhat továbbá egy indokolással ellátott nyilatkozatot, amely ismerteti a felszólalást alátámasztó okokat, tényeket, érveket és azok bizonyítékait.

3. cikk

Nyelvhasználat a felszólalási eljárás során

A felszólaló fél vagy a bejelentő a felszólalási eljárás kontradiktórius részének a 6. cikk (1) bekezdése szerinti kezdőidőpontját megelőzően tájékoztathatja a Hivatalt arról, hogy a bejelentő és a felszólaló fél az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (8) bekezdése alapján másik eljárási nyelvben állapodott meg. Ha a felszólalás nem a szóban forgó nyelven került benyújtásra, a bejelentő kérelmezheti, hogy felszólaló fél nyújtsa be a felszólalás e nyelven készült fordítását. Az ilyen értelmű kérelemnek legkésőbb a felszólalási eljárás kontradiktórius részének megkezdésére előírt időpontig meg kell érkeznie a Hivatalhoz. A Hivatal meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a felszólaló félnek be kell nyújtania a fordítást. Ha a felszólaló fél a fordítást nem nyújtja be, vagy késedelmesen nyújtja be, az eljárásnak az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkével összhangban meghatározott nyelve (eljárási nyelv) nem változik.

4. cikk

A felszólalási eljárásban részt vevő felek tájékoztatása

A felszólaló fél által benyújtott felszólalást és minden dokumentumot, valamint az elfogadhatóság megállapítása előtt a Hivatal által valamely félnek címzett valamennyi közlést a Hivatal a felszólalás benyújtásáról szóló tájékoztatás részeként megküldi a másik félnek is.

5. cikk

A felszólalás elfogadhatósága

(1) Ha a felszólalás díját az (EU) 2017/1001 rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felszólalási határidőn belül nem fizették meg, a felszólalást be nem nyújtottnak kell tekinteni. Ha a felszólalás díját a felszólalási határidő lejártát követően fizették meg, azt a felszólaló fél részére vissza kell téríteni.

(2) Ha a felszólalást a felszólalási határidő lejártát követően nyújtják be, a Hivatal a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja.

(3) Ha a felszólalást az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (5) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtják be, vagy ha a felszólalás nem felel meg e rendelet 2. cikke (2) bekezdése a), b) vagy c) pontjának, és e hiányosságokat a felszólalási határidő lejárta előtt nem orvosolják, a Hivatal a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja.

(4) Amennyiben a felszólaló fél nem nyújtja be az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (7) bekezdése által előírt fordítást, a felszólalást mint nem elfogadhatót el kell utasítani. Amennyiben a felszólaló fél hiányos fordítást nyújt be, a felszólalás le nem fordított része nem vehető figyelembe az elfogadhatóság vizsgálatánál.

(5) Ha a felszólalás nem felel meg a 2. cikk (2) bekezdésének d)–h) pontjában foglalt rendelkezéseknek, a Hivatal értesíti erről a felszólaló felet, és két hónapos határidőn belül történő hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiányokat nem pótolják a megjelölt határidőn belül, a Hivatal a felszólalást mint nem elfogadhatót elutasítja.

(6) A Hivatal a bejelentőt tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti minden olyan megállapításról, mely szerint a felszólalás be nem nyújtottnak tekintendő, és minden olyan határozatról, melynek értelmében az a (2), a (3), a (4) vagy az (5) bekezdés alapján elfogadhatatlanság okán elutasításra került. Amennyiben valamely felszólalás a 6. cikk (1) bekezdése szerinti kézbesítést megelőzően a (2), a (3), a (4) vagy az (5) bekezdés alapján mint nem elfogadható teljes egészében elutasításra kerül, a Hivatal nem határoz a költségekről.

6. cikk

A felszólalási eljárás kontradiktórius részének megindítása és az eljárás azt megelőző lezárása

(1) Ha a felszólalást az 5. cikk értelmében elfogadhatónak nyilvánítják, a Hivatal értesítést küld a feleknek, amelyben tájékoztatja őket arról, hogy a felszólalási eljárás kontradiktórius része az értesítés kézhezvételétől számított két hónap elteltével kezdődik. Ez a határidő legfeljebb 24 hónapra hosszabbítható meg, ha a két hónapos határidő lejárta előtt mindkét fél kéri a meghosszabbítást.

(2) Ha a bejelentést az (1) bekezdésben említett határidőn belül visszavonják vagy olyan árukra vagy szolgáltatásokra korlátozzák, amelyek nem tárgyai a felszólalásnak, vagy a Hivatalt tájékoztatják a felek közötti megegyezésről, vagy a bejelentést párhuzamos eljárásban elutasítják, a felszólalási eljárás lezárásra kerül.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül a bejelentő korlátozza a bejelentését azáltal, hogy töröl néhány olyan árut vagy szolgáltatást, amely ellen a felszólalás irányul, a Hivatal felszólítja a felszólaló felet, hogy az általa megállapított határidőn belül nyilatkozzon, fenntartja-e a felszólalását, és ha igen, mely fennmaradó áruk vagy szolgáltatások tekintetében. Ha a felszólaló fél a korlátozásra való tekintettel visszavonja a felszólalását, a felszólalási eljárás lezárul.

(4) Ha a felszólalási eljárás a (2) vagy a (3) bekezdés alapján az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt lezárul, a Hivatal nem határoz a költségekről.

(5) Ha a felszólalási eljárás a bejelentésnek a (2) bekezdés szerinti visszavonása vagy korlátozása miatt vagy a felszólalásnak a (3) bekezdés szerinti visszavonása miatt az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt lezárul, a felszólalási díjat vissza kell téríteni.

7. cikk

A felszólalás alátámasztása

(1) A Hivatalnak lehetőséget kell adnia a felszólaló félnek arra, hogy benyújtsa a felszólalása alátámasztására szolgáló tényeket, bizonyítékokat és érveket, vagy kiegészítse a 2. cikk (4) bekezdése alapján már benyújtott bármely tényt, bizonyítékot vagy érvet. Ennek érdekében a Hivatalnak meg kell állapítania egy határidőt, amely nem lehet kevesebb két hónapnál attól az időponttól kezdve, amikor a felszólalási eljárás kontradiktórius része a 6. cikk (1) bekezdése értelmében megkezdődik.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidőn belül a felszólaló fél benyújtja a korábbi védjegye vagy joga létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát, valamint a felszólalásra való jogosultságát igazoló bizonyítékot. A felszólaló fél különösen az alábbi bizonyítékokat nyújtja be:

ha a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (2) bekezdése a), illetve b) pontjának értelmében vett korábbi védjegy, amely nem uniós védjegy, a benyújtásának vagy lajstromozásának bizonyítéka az alábbiakkal igazolva:

i.	a megfelelő benyújtási bizonylat vagy az azon igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata, amelyhez a bejelentést benyújtották, ha a védjegyet még nem vették lajstromba; vagy

ii.

ha a korábbi védjegyet lajstromba vették, a megfelelő lajstromozási igazolás és adott esetben a legújabb megújítási igazolás másolata, amelyből kitűnik, hogy a védjegy oltalmának időtartama meghaladja az (1) bekezdésben említett határidőt vagy annak bármilyen meghosszabbítását, vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata;

ha a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti közismert védjegy, annak bizonyítéka, hogy az említett védjegy közismert a vonatkozó területen az e rendelet 2. cikke (2) bekezdése g) pontjának megfelelően megjelölt áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

c)	ha a felszólalás alapja a jogosult hozzájárulásának hiánya az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint, a felszólaló fél korábbi védjegyre vonatkozó tulajdonjogának és az ügynökkel vagy képviselővel fennálló kapcsolatának bizonyítéka;

ha a felszólalás alapja egy korábbi jog az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint, az említett jognak a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban való használatára, valamint megszerzésére, folyamatos fennállására és oltalmi hatályára vonatkozó bizonyíték, ideértve – amennyiben a korábbi jogra valamely tagállam joga alapján hivatkoznak – a hivatkozott nemzeti jog tartalmának világos megjelölését a vonatkozó rendelkezések vagy ítélkezési gyakorlat kiadásának csatolásával;

ha a felszólalás alapja egy korábbi eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (6) bekezdésében említettek szerint, a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére, folyamatos fennállására és oltalmi hatályára vonatkozó bizonyíték, ideértve – amennyiben a korábbi eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre valamely tagállam joga alapján hivatkoznak – a hivatkozott nemzeti jog tartalmának világos megjelölését a releváns rendelkezések vagy ítélkezési gyakorlat kiadásának csatolásával;

ha a felszólalás alapja az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerinti jó hírnévvel rendelkező védjegy, az e bekezdés a) pontjában említett bizonyíték mellett az azt igazoló bizonyíték, hogy a védjegy az Unióban vagy az érintett tagállamban jó hírnévvel rendelkezik az e rendelet 2. cikke (2) bekezdése g) pontjának megfelelően megjelölt áruk vagy szolgáltatások tekintetében, valamint arra utaló bizonyíték vagy érv, hogy a bejelentés tárgyát képező védjegy alapos ok nélküli használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(3) Ha a korábbi jogokra vonatkozó bejelentés benyújtásával vagy az ilyen jogok lajstromozásával kapcsolatos, a (2) bekezdés a) pontjában vagy – adott esetben – a (2) bekezdés d) vagy e) pontjában említett bizonyíték, illetve a releváns nemzeti jog tartalmával kapcsolatos bizonyíték a Hivatal által elismert forrásból online hozzáférhető, a felszólaló fél a bizonyítékot az említett forrásra való hivatkozás révén is szolgáltathatja.

(4) A benyújtásra, lajstromozásra vagy megújításra vonatkozó bármely, a (2) bekezdés a), d) vagy e) pontjában említett igazolást vagy azzal egyenértékű dokumentumot, továbbá a jog megszerzését és az oltalom hatályát szabályozó, a (2) bekezdés d) és e) pontjában említett alkalmazandó nemzeti jogszabályban foglalt rendelkezéseket – ideértve a (3) bekezdésben említett, online elérhető bizonyítékokat is – az eljárás nyelvén kell benyújtani, vagy a szóban forgó dokumentumokhoz és bizonyítékokhoz csatolni kell az eljárás nyelvén készült fordítást. A fordítást a felszólaló félnek kérés nélkül, az eredeti dokumentum benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül be kell nyújtania. A felszólaló fél által a felszólalás alátámasztására benyújtott bármely más bizonyítékra az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 24. cikke alkalmazandó. A vonatkozó határidőn túl benyújtott fordítások nem vehetők figyelembe.

(5) A Hivatal nem veszi figyelembe azokat az írásbeli beadványokat, illetve a beadványok azon részeit, amelyeket a Hivatal által az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyújtottak be az eljárás nyelvén, illetve amelyekhez e határidőn belül nem mellékelték az eljárás nyelvén készült fordítást.

8. cikk

A felszólalás vizsgálata

(1) Ha a felszólaló fél a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül nem nyújtott be bizonyítékot, vagy ha a benyújtott bizonyíték nyilvánvalóan irreleváns vagy nyilvánvalóan elégtelen ahhoz, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek a korábbi jogok bármelyike tekintetében megfeleljen, a felszólalást mint megalapozatlant el kell utasítani.

(2) Ha a Hivatal a felszólalást az (1) bekezdés alapján nem utasítja el, továbbítja a bejelentőnek a felszólaló fél beadványát, és felszólítja, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hivatal által megállapított határidőn belül.

(3) Ha a bejelentő nem nyújt be észrevételeket, a Hivatal a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határoz a felszólalásról.

(4) A Hivatal közli a bejelentő által benyújtott észrevételeket a felszólaló féllel, és – ha ezt szükségesnek ítéli – felszólítja őt, hogy a Hivatal által megjelölt határidőn belül válaszoljon azokra.

(5) Ha a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejártát követően a felszólaló fél a határidőn belül benyújtott releváns tényeket vagy bizonyítékot kiegészítő, a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított ugyanazon követelménnyel kapcsolatos tényeket vagy bizonyítékot nyújt be, a Hivatal az (EU) 2017/1001 rendelet 95. cikkének (2) bekezdésében szereplő mérlegelési jogkörének gyakorlásával dönti el, hogy elfogadja-e ezeket a kiegészítő tényeket és bizonyítékokat. E célból a Hivatal figyelembe veszi különösen az eljárás szakaszát, valamint azt, hogy az említett tények és bizonyítékok első ránézésre relevánsnak tűnnek-e az ügy kimenetele szempontjából, továbbá hogy a tények és bizonyítékok késedelmes benyújtása elfogadható okokkal magyarázható-e.

(6) Ha a Hivatal az adott körülmények között szükségesnek tartja, felszólítja a kérelmezőt, hogy válaszul további észrevételeket terjesszen elő.

(7) Ha a Hivatal a felszólalást az (1) bekezdés alapján nem utasította el, ugyanakkor a felszólaló fél által benyújtott bizonyítékok nem elégségesek ahhoz, hogy a 7. cikk alapján a felszólalást a korábbi jogok bármelyike tekintetében alátámasszák, a felszólalást mint megalapozatlant el kell utasítani.

(8) A 6. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a felszólalási eljárás kontradiktórius részének kezdőnapja után. Amennyiben a bejelentő a megtámadott bejelentést vissza kívánja vonni vagy korlátozni szeretné, azt egy külön dokumentumban kell megtennie.

(9) Indokolt esetben a Hivatal felszólíthatja a feleket, hogy meghatározott kérdésekre korlátozzák az észrevételeiket, amely esetben lehetővé kell tennie a feleknek, hogy a többi kérdést az eljárás későbbi szakaszában vessék fel. A Hivatal nem köteles tájékoztatni a feleket arról a lehetőségről, hogy benyújthatnak bizonyos releváns tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket korábban elmulasztottak benyújtani.

9. cikk

Több felszólalás

(1) Ha ugyanazzal az uniós védjegybejelentéssel kapcsolatban több felszólalást is benyújtottak, a felszólalásokat a Hivatal egy eljárásban vizsgálhatja meg. A Hivatal a későbbiekben úgy is határozhat, hogy a felszólalásokat külön-külön vizsgálja meg.

(2) Ha egy vagy több felszólalás előzetes vizsgálatából az állapítható meg, hogy az uniós védjegyként lajstromozni kívánt megjelölés feltehetően nem részesülhet oltalomban a bejelentésben foglalt árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások vagy azok egy része tekintetében, a Hivatal a szóban forgó bejelentés ellen irányuló többi felszólalási eljárást felfüggesztheti. A Hivatal a felfüggesztéssel érintett felszólaló feleket tájékoztatja minden releváns, a folyamatban lévő eljárásokkal összefüggő határozatáról.

(3) Az (1) bekezdésben említett, bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével azokat a felszólalásokat, amelyekkel kapcsolatban a (2) bekezdésnek megfelelően az eljárást felfüggesztették, elintézettnek kell tekinteni, és erről az érintett felszólaló feleket tájékoztatni kell. A felszólalások ily módon történő elintézését az (EU) 2017/1001 rendelet 109. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában érdemi határozathoz nem vezető ügynek kell tekinteni.

(4) A Hivatal a felszólalás díjának 50 %-át visszatéríti mindazoknak a felszólaló feleknek, akiknek a felszólalását a (3) bekezdésnek megfelelően elintézettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az adott felszólalással kapcsolatos eljárás felfüggesztése az eljárás kontradiktórius részének kezdete előtt történt.

10. cikk

A használat igazolása

(1) A valamely korábbi védjegy használatának igazolása iránt az (EU) 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem csak akkor fogadható el, ha azt külön dokumentumban szereplő feltétlen kérésként, a Hivatal által e rendelet 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott határidőn belül nyújtják be.

(2) Amennyiben a bejelentő kérelmezte valamely korábbi védjegy használatának igazolását az (EU) 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények szerint, a Hivatalnak fel kell szólítania a felszólaló felet, hogy a Hivatal által meghatározott határidőn belül nyújtsa be a szükséges igazolást. Ha a felszólaló fél a határidő lejártát megelőzően nem nyújtja be a bizonyítékokat vagy a használat elmaradásának megindokolását, vagy a benyújtott bizonyítékok, illetve indokok nyilvánvalóan irrelevánsak vagy nyilvánvalóan elégtelenek, a Hivatal a felszólalást, amennyiben az a korábbi védjegyen alapul, elutasítja.

(3) A használat igazolására szolgáló adatoknak és bizonyítékoknak meg kell határozniuk az ellentartott védjegy használatának helyét, idejét, kiterjedését és jellegét azon áruk vagy szolgáltatások tekintetében, amelyek kapcsán a védjegyet lajstromozták, és amelyek a felszólalás alapjául szolgálnak.

(4) A (3) bekezdésben említett bizonyítékokat az 55. cikk (2) bekezdésével, valamint a 63. és a 64. cikkel összhangban kell benyújtani, és a bizonyítékoknak az olyan igazoló iratokra és tárgyi bizonyítékokra kell szorítkozniuk, mint például csomagolóanyagok, címkék, árjegyzékek, katalógusok, számlák, fényképek, újsághirdetések és az (EU) 2017/1001 rendelet 97. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett írásbeli nyilatkozatok.

(5) A használat igazolása iránti kérelem a felszólalás alapjával kapcsolatos észrevételekkel egyidejűleg is benyújtható. Az ilyen észrevételeket a használat igazolására válaszként adott észrevételekkel együtt is be lehet nyújtani.

(6) Ha a felszólaló fél a bizonyítékokat nem a felszólalási eljárás nyelvén nyújtotta be, a Hivatal felhívhatja a felszólaló felet, hogy az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 24. cikkének megfelelően nyújtsa be a bizonyítékoknak az eljárás nyelvén készült fordítását.

(7) Ha a (2) bekezdésben említett határidő lejártát követően a felszólaló fél a határidőn belül benyújtott releváns adatokat vagy bizonyítékot kiegészítő, a (3) bekezdésben megállapított ugyanazon követelménnyel kapcsolatos adatokat vagy bizonyítékot nyújt be, a Hivatal az (EU) 2017/1001 rendelet 95. cikkének (2) bekezdésében szereplő mérlegelési jogkörének gyakorlásával dönti el, hogy elfogadja-e a szóban forgó kiegészítő adatokat vagy bizonyítékokat. E célból a Hivatal figyelembe veszi különösen az eljárás szakaszát, valamint azt, hogy az említett adatok, illetve bizonyítékok első ránézésre relevánsnak tűnnek-e az ügy kimenetele szempontjából, továbbá hogy az adatok, illetve a bizonyítékok késedelmes benyújtása elfogadható okokkal magyarázható-e.

III. CÍM

A BEJELENTÉS MÓDOSÍTÁSA

11. cikk

A bejelentés módosítása

(1) A bejelentés módosítására irányuló, az (EU) 2017/1001 rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a bejelentés ügyszáma;

b)	a bejelentő neve és címe az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban;

c)	a bejelentés módosítandó elemének megjelölése és az elem a módosított formában;

d)	ha a módosítás a védjegy megjelenítésére vonatkozik, a módosított megjelenítés az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 3. cikkének megfelelően.

(2) Ha a bejelentés módosításával kapcsolatos követelmények nem teljesülnek, a Hivatal értesíti a bejelentőt a hiányosságról és meghatározza a hiányosság orvoslásának határidejét. Ha a kérelmező a hiányosságot a megjelölt határidőn belül nem orvosolja, a Hivatal a módosítási kérelmet elutasítja.

(3) Ha a módosított védjegybejelentést az (EU) 2017/1001 rendelet 49. cikkének (2) bekezdése szerint közzéteszik, e rendelet 2–10. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(4) Az ugyanazon kérelmező által benyújtott két vagy több védjegybejelentés ugyanazon elemének módosítása egyetlen kérelem benyújtásával is kérelmezhető.

(5) Az (1), a (2) és a (4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a bejelentő által meghatalmazott képviselő nevének, illetve üzleti címének kijavítása iránti kérelmekre.

IV. CÍM

MEGSZŰNÉS ÉS TÖRLÉS VAGY ÁTRUHÁZÁS

12. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 63. cikke alapján a Hivatalhoz benyújtott, a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	annak az uniós védjegynek a lajstromszáma, amely oltalma megszűnésének megállapítását, illetve amelynek törlését kérik, továbbá a jogosult neve;

b)	a kérelem alapja egy olyan értelmű nyilatkozat formájában, miszerint teljesülnek az (EU) 2017/1001 rendelet 58., 59., 60., 81., 82., 91., illetve 92. cikke szerinti követelmények;

a kérelmezővel kapcsolatban:

i.	a kérelmező azonosítása az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban;

ii.	ha a kérelmező képviselőt bízott meg, vagy ha a képviselet az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alapján kötelező, a képviselő neve és üzleti címe az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

d)	azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyek vonatkozásában az oltalom megszűnésének megállapítását, illetve a védjegy törlését kérik; ilyen megjelölés hiányában úgy tekintik, hogy a kérelem a megtámadott uniós védjeggyel jelölt minden áru vagy szolgáltatás ellen irányul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények mellett a viszonylagos kizáró okon alapuló törlési kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem esetében azon korábbi jog megjelölése, amelyen a kérelem alapul, e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban, amely értelemszerűen alkalmazandó az ilyen kérelemre;

az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a kérelem alapjául szolgáló korábbi jog természetének feltüntetése, a korábbi jog bemutatása, és annak jelzése, hogy ez a korábbi jog az egész Unióban, vagy csak egy vagy több tagállamban érvényes-e, és az utóbbi esetben az érintett tagállamok megnevezése;

c)	az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének d)–g) pontja szerinti részletek, amelyek értelemszerűen alkalmazandók az ilyen kérelemre;

d)	ha a kérelmet a védjegy használatára feljogosított személy vagy olyan személy terjeszti elő, aki a vonatkozó uniós jogszabályok vagy nemzeti jogszabályok alapján jogosult valamely korábbi jog gyakorlására, a kérelem benyújtására vonatkozó felhatalmazás vagy jogosultság feltüntetése.

(3) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke szerinti törlési kérelem egynél több korábbi védjegyen vagy korábbi jogon alapul, e cikk (1) bekezdésének b) pontját és (2) bekezdését minden ilyen védjegyre vagy jogra alkalmazni kell.

(4) A kérelem továbbá tartalmazhat egy indokolással ellátott nyilatkozatot, amely ismerteti az alapjául szolgáló tényeket, érveket és azok bizonyítékait.

13. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a törlésre irányuló eljárás során használt nyelvek

A megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését kérő személy vagy az uniós védjegy jogosultja a 17. cikk (1) bekezdésében említett közlésnek az uniós védjegy jogosultja általi kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztathatja a Hivatalt arról, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (8) bekezdése alapján másik eljárási nyelvben állapodtak meg. Ha a kérelem nem a szóban forgó nyelven került benyújtásra, a védjegy jogosultja kérelmezheti, hogy kérelmező nyújtsa be a kérelem e nyelven készült fordítását. Az ilyen értelmű kérelemnek a 17. cikk (1) bekezdésében említett közlésnek az uniós védjegy jogosultja általi kézhezvételét követő két hónapon belül meg kell érkeznie a Hivatalhoz. A Hivatal meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a kérelmezőnek be kell nyújtania a fordítást. Amennyiben a kérelmező a fordítást nem nyújtja be, vagy késedelmesen nyújtja be, az eljárás nyelve nem változik.

14. cikk

A felek tájékoztatása a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemről

A megszűnés megállapítása vagy törlés iránti kérelmet és a kérelmező által benyújtott minden dokumentumot, valamint az elfogadhatóság megállapítása előtt a Hivatal által valamely félnek címzett valamennyi közlést a Hivatal megküldi a másik félnek is a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem benyújtásáról szóló tájékoztatásként.

15. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem elfogadhatósága

(1) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 63. cikkének (2) bekezdésében előírt díjat nem fizették meg, a Hivatal felhívja a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül fizesse meg a díjat. Ha az előírt díjat nem fizetik be a megadott határidőn belül, a Hivatal tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet nem tekinti benyújtottnak. Ha a díjat a meghatározott határidőn túl fizették meg, azt a kérelmező részére visszatérítik.

(2) Ha a kérelmet az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (5) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtják be, vagy ha a kérelem nem felel meg e rendelet 12. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának, illetve adott esetben e rendelet 12. cikke (2) bekezdése a) vagy b) pontjának, a Hivatal a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja.

(3) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében előírt fordítást nem nyújtják be a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem benyújtásának időpontjától számított egy hónapon belül, a Hivatal a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja.

(4) Ha a kérelem nem felel meg a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt rendelkezéseknek, a Hivatal erről értesíti a kérelmezőt, és felszólítja, hogy két hónapon belül orvosolja a hiányosságokat. Ha a hiányosságok orvoslása nem történik meg az említett határidőn belül, a Hivatal a kérelmet mint nem elfogadhatót elutasítja.

(5) A Hivatal a kérelmezőt és az uniós védjegy jogosultját tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti minden olyan megállapításról, mely szerint az oltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet be nem nyújtottnak tekintik, és minden olyan döntésről, melynek értelmében az oltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet a (2), a (3) vagy a (4) bekezdés alapján elfogadhatatlanság okán elutasítják. Amennyiben valamely, az oltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem a (2), a (3) vagy a (4) bekezdés alapján mint nem elfogadható a 17. cikk (1) bekezdése szerinti kézbesítést megelőzően teljes egészében elutasításra kerül, a Hivatal nem határoz a költségekről.

16. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem alátámasztása

(1) A kérelmező a megszűnés megállapítására, illetve törlésre irányuló eljárás kontradiktórius részének lezárulásáig benyújtja a kérelmet alátámasztó tényeket, bizonyítékokat és érveket. A kérelmező különösen az alábbiakat nyújtja be:

a)	az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja vagy 59. cikke alapján benyújtott kérelem esetében a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem alapjául szolgáló okokat alátámasztó tényeket, érveket és bizonyítékokat;

b)	az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem esetében az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt bizonyítékokat, a 7. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával;

az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a releváns korábbi jog megszerzésére, folyamatos fennállására és oltalmi hatályára vonatkozó bizonyítékokat, valamint az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a kérelmező jogosult a kérelem benyújtására, ideértve – amennyiben a korábbi jogra valamely tagállam joga alapján hivatkoznak – a hivatkozott nemzeti jog tartalmának világos megjelölését a vonatkozó rendelkezések vagy jogszabályok kiadásának csatolásával. Ha a korábbi jogra vonatkozó bejelentés benyújtásával vagy az ilyen jogok lajstromozásával kapcsolatos, az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti bizonyítékok, illetve a releváns nemzeti jog tartalmával kapcsolatos bizonyítékok a Hivatal által elismert forrásból online hozzáférhetők, a kérelmező a bizonyítékokat az említett forrásra való hivatkozás révén is szolgáltathatja.

(2) A korábbi jogokra vonatkozó bejelentés benyújtásával vagy az ilyen jogok lajstromozásával vagy megújításával kapcsolatos bizonyítékokat, illetve adott esetben a releváns nemzeti jog tartalmával kapcsolatos bizonyítékokat – ideértve az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett, online elérhető bizonyítékokat is – az eljárás nyelvén kell benyújtani, vagy azokhoz csatolni kell az eljárás nyelvén készült fordításukat. A fordítást a kérelmezőnek kérés nélkül, a szóban forgó bizonyítékok benyújtásától számított egy hónapon belül be kell nyújtania. A kérelmező által kérelmének alátámasztására benyújtott, illetve az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, oltalom megszűnésének megállapítására irányuló kérelem esetében a vitatott uniós védjegy jogosultja által benyújtott minden más bizonyítékra az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 24. cikke alkalmazandó. A vonatkozó határidőn túl benyújtott fordítások nem vehetők figyelembe.

17. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata

(1) Ha a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják a 15. cikk értelmében, a Hivatal közleményt küld a feleknek, amelyben tájékoztatja őket arról, hogy a megszűnési, illetve törlési eljárás kontradiktórius része megkezdődött, és felhívja az uniós védjegy jogosultját, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit.

(2) Ha a Hivatal az (EU) 2017/1001 rendelet 64. cikke (1) bekezdésével összhangban felszólította valamelyik felet, hogy egy meghatározott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit, és az adott fél az említett határidőn belül nem terjeszt elő észrevételt, a Hivatal az eljárás kontradiktórius részét lezárja és a megszűnésről vagy törlésről a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján határoz.

(3) Ha a kérelmező nem nyújtotta be a kérelem alátámasztásához szükséges tényeket, érveket vagy bizonyítékokat, a Hivatal a kérelmet mint megalapozatlant elutasítja.

(4) A 62. cikk sérelme nélkül a felek által benyújtott minden észrevételt meg kell küldeni a másik érintett félnek.

(5) Ha a jogosult lemond a 12. cikk szerinti kérelem tárgyát képező uniós védjegyről abból a célból, hogy a védjegy csak a kérelem által nem érintett árukra vagy szolgáltatásokra terjedjen ki, vagy ha egy párhuzamos eljárás keretében megállapítják az adott védjegy oltalmának megszűnését, illetve törlik a védjegyet, illetve ha a védjegy oltalma lejár, az eljárás lezárásra kerül, kivéve, ha az (EU) 2017/1001 rendelet 57. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, vagy ha a kérelmező igazolja, hogy jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ügyben érdemi határozat szülessen.

(6) Ha a jogosult egyes, a kérelem tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások törlése révén részlegesen lemond az uniós védjegyről, a Hivatal felszólítja a kérelmezőt, hogy az általa megállapított határidőn belül nyilatkozzon, fenntartja-e a kérelmet, és ha igen, mely fennmaradó áruk vagy szolgáltatások tekintetében. Ha a kérelmező a lemondásra tekintettel visszavonja kérelmét, vagy a Hivatal értesítést kap arról, hogy megegyezés jött létre a felek között, az eljárás lezárásra kerül.

(7) Amennyiben a jogosult le kíván mondani a megtámadott uniós védjegyről, azt egy külön dokumentumban kell megtennie.

(8) A 8. cikk (9) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

18. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló több kérelem

(1) Ha ugyanazon uniós védjeggyel kapcsolatban több megszűnés megállapítására vagy törlésre irányuló kérelmet is benyújtottak, a kérelmeket a Hivatal egy eljárásban is vizsgálhatja. A Hivatal a későbbiekben úgy is határozhat, hogy a kérelmeket külön eljárásban vizsgálja.

(2) A 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

19. cikk

A használat igazolása a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemmel kapcsolatban

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a megszűnés megállapítására irányuló kérelem esetében a Hivatal felszólítja az uniós védjegy jogosultját, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára vagy arra, hogy a használat alapos indokkal maradt el. Ha a jogosult a határidő lejártát megelőzően nem szolgáltat bizonyítékot a tényleges használatra vonatkozóan, vagy nem nyújtja be a használat elmaradásának megindokolását, illetve ha a benyújtott bizonyítékok vagy indokok nyilvánvalóan irrelevánsak vagy nyilvánvalóan elégtelenek, az uniós védjegy oltalma megszűnik. E rendelet 10. cikkének (3), (4), (6) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2) A valamely korábbi védjegy használatának igazolása iránt az (EU) 2017/1001 rendelet 64. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem csak akkor fogadható el, ha azt az uniós védjegy jogosultja külön dokumentumban szereplő feltétlen kérésként, a Hivatal által e rendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott határidőn belül nyújtja be. Amennyiben az uniós védjegy jogosultja az (EU) 2017/1001 rendelet 64. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően kérelmezte valamely korábbi védjegy használatának igazolását vagy a használat elmaradásának megfelelő megindokolását, a Hivatalnak fel kell szólítania a törlést kérő felet, hogy a Hivatal által meghatározott határidőn belül nyújtsa be a szükséges bizonyítékokat. Ha a törlést kérő fél a határidő lejártát megelőzően nem szolgáltat bizonyítékot a tényleges használatra vonatkozóan, vagy nem nyújtja be a használat elmaradásának megindokolását, illetve ha a benyújtott bizonyítékok vagy indokok nyilvánvalóan irrelevánsak vagy nyilvánvalóan elégtelenek, a Hivatal a törlés iránti kérelmet, amennyiben az a korábbi védjegyen alapul, elutasítja. E rendelet 10. cikkének (3)–(7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

20. cikk

Átruházás iránti kérelem

(1) Amennyiben valamely védjegy jogosultja az (EU) 2017/1001 rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével és (2) bekezdésének a) pontjával összhangban törlés helyett átruházásért folyamodik, e rendelet 12–19. cikkének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerint kérelmezett átruházást a Hivatal vagy valamely uniós védjegybíróság részben vagy teljes egészében engedélyezi és a határozat vagy ítélet jogerőssé vált, a Hivatalnak gondoskodnia kell az uniós védjegy ennek eredményeként megvalósuló részleges vagy teljes átruházásának a lajstromba történő bejegyzéséről és közzétételéről.

V. CÍM

FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS

21. cikk

Fellebbezési kérelem

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott fellebbezésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a fellebbező neve és címe az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)	képviselő megbízása esetén a képviselő neve és üzleti címe az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

c)	ha a képviselet az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alapján kötelező, a képviselő neve és üzleti címe az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

d)	a fellebbezéssel érintett határozat világos és egyértelmű megjelölése, feltüntetve a határozat meghozatalának időpontját és azon eljárás ügyszámát, amelyben a fellebbezéssel érintett határozatot hozták;

e)	amennyiben a fellebbezéssel érintett határozatot csak részben vitatják, azon áruk vagy szolgáltatások világos és egyértelmű megjelölése, amelyek tekintetében a fellebbezéssel érintett határozatot vitatják.

(2) Amennyiben a fellebbezést az Uniónak egy, az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén nyújtják be, a fellebbezőnek a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül be kell nyújtania a fordítását.

(3) Ha az ellenérdekű fél hiányában zajló (ex parte) eljárásban a fellebbezéssel érintett határozatot az eljárás nyelvétől eltérő másik hivatalos nyelven hozták meg, a fellebbező a fellebbezést akár az eljárás nyelvén, akár a fellebbezéssel érintett határozat nyelvén benyújthatja; mindkét esetben a fellebbezés során használt nyelv lesz a fellebbezési eljárás nyelve, és a (2) bekezdés nem alkalmazandó.

(4) Ellenérdekű fél részvételével zajló eljárásban a fellebbezési kérelmet kézbesítik az ellenérdekű félnek, amint a fellebbezést benyújtották.

22. cikk

A fellebbezés indokolása

(1) A fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő, az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikke (1) bekezdésének negyedik mondata alapján benyújtott írásbeli nyilatkozatban világosan és egyértelműen meg kell adni a következőket:

a)	az a fellebbezési eljárás, amelyre vonatkozik, megjelölve a megfelelő fellebbezés számát vagy a fellebbezéssel érintett határozatot az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően;

b)	a fellebbezés azon indokai, amelyek alapján a megtámadott határozat megsemmisítését kérik az e rendelet 21. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően meghatározott korlátok között;

c)	a hivatkozott okok alátámasztására szolgáló tények, bizonyítékok és érvek, az 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően benyújtva.

(2) Az indokolást a fellebbezési eljárásnak a 21. cikk (2) és (3) bekezdése alapján megállapított nyelvén kell benyújtani. Amennyiben az indokolást az Unió valamely másik hivatalos nyelvén nyújtják be, a fellebbezőnek az eredeti indokolás benyújtásától számított egy hónapon belül be kell nyújtania a fordítását.

23. cikk

A fellebbezés elfogadhatósága

(1) A fellebbezési tanács a fellebbezést mint nem elfogadhatót elutasítja, ha:

a)	a fellebbezést a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül nem nyújtották be;

a fellebbezés nem felel meg az (EU) 2017/1001 rendelet 66. vagy 67. cikkének, vagy az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 21. cikkének (2) és (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek, kivéve, ha ezeket a hiányosságokat a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül orvosolják;

c)	a fellebbezés nem felel meg a 21. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában szereplő követelményeknek, és a fellebbező a fellebbezési tanács ez irányú tájékoztatása ellenére sem orvosolta ezeket a hiányosságokat a fellebbezési tanács által erre megadott határidőn belül;

d)	az indokolást a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül nem nyújtották be;

az indokolás nem felel meg a 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő követelményeknek, és a fellebbező a fellebbezési tanács ez irányú tájékoztatása ellenére sem orvosolta ezeket a hiányosságokat a fellebbezési tanács által erre megadott határidőn belül, illetve nem nyújtotta be az indokolás fordítását az eredeti indokolás benyújtásától számított egy hónapon belül a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

(2) Amennyiben a fellebbezés elfogadhatatlannak tűnik, azon fellebbezési tanács elnöke, amelyik részére az ügyet a 35. cikk (1) bekezdése alapján kiosztották, kérheti a fellebbezési tanácsot, hogy haladéktalanul döntsön a fellebbezés elfogadhatóságáról, mielőtt az ellenérdekű félnek a fellebbezést vagy az indokolást kézbesítenék.

(3) A fellebbezési tanács a fellebbezést be nem nyújtottnak nyilvánítja, ha a fellebbezési díjat az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikke (1) bekezdésének első mondatában meghatározott határidőn túl fizetik meg. Ebben az esetben e cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

24. cikk

Válaszbeadvány

(1) Ellenérdekű fél részvételével zajló eljárásokban az ellenérdekű fél a fellebbező indokolásának kézbesítéstől számított két hónapon belül válaszbeadványt nyújthat be. Kivételes esetben ez a határidő az ellenérdekű fél indokolással ellátott kérelmére meghosszabbítható.

(2) A válaszbeadványnak tartalmaznia kell az ellenérdekű fél nevét és címét az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, és értelemszerűen meg kell felelnie az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában, 22. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében szereplő feltételeknek.

25. cikk

Csatlakozó fellebbezés

(1) Amennyiben az ellenérdekű fél az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikkének (2) bekezdése alapján olyan okra hivatkozva kéri a megtámadott határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását, amely a fellebbezésben nem szerepel, ezt a csatlakozó fellebbezést a válaszbeadvány benyújtására vonatkozóan e rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtania.

(2) A csatlakozó fellebbezést a válaszbeadványtól különálló dokumentumban kell benyújtani.

(3) A csatlakozó fellebbezésnek tartalmaznia kell az ellenérdekű fél nevét és címét az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, és értelemszerűen meg kell felelnie az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b)–e) pontjában, valamint 22. cikkében szereplő feltételeknek.

(4) A csatlakozó fellebbezés mint nem elfogadható elutasításra kerül, ha:

a)	az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtották be;

b)	a (2) bekezdésben vagy a 21. cikk (1) bekezdésének d) pontjában szereplő követelmények figyelmen kívül hagyásával nyújtották be;

nem felel meg a (3) bekezdésében szereplő követelményeknek, és az ellenérdekű fél a fellebbezési tanács ez irányú tájékoztatása ellenére sem orvosolta ezeket a hiányosságokat a fellebbezési tanács által erre megadott határidőn belül, illetve nem nyújtotta be a csatlakozó fellebbezés és a vonatkozó indokolás fordítását az eredeti csatlakozó fellebbezés benyújtásától számított egy hónapon belül.

(5) A fellebbezőt fel kell szólítani, hogy a kézbesítés napjától számított két hónapon belül tegye meg észrevételeit az ellenérdekű fél csatlakozó fellebbezésével kapcsolatban. Különleges körülmények között a fellebbezési tanács a fellebbező indokolással ellátott kérelmére meghosszabbíthatja ezt a határidőt. A 26. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

26. cikk

Válasz és viszonválasz az ellenérdekű felek közötti eljárásokban

(1) A fellebbezőnek a válaszbeadvány kézbesítésétől számított két héten belül benyújtott, indokolással ellátott kérelmére a fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet 70. cikkének (2) bekezdése alapján engedélyezheti a fellebbezőnek, hogy a fellebbezési tanács által meghatározott határidőn belül válaszával kiegészítse az indokolást.

(2) Ilyen esetben a fellebbezési tanácsnak az ellenérdekű fél számára is engedélyeznie kell, hogy válaszbeadványát a fellebbezési tanács által meghatározott határidőn belül viszonválasszal egészítse ki.

27. cikk

A fellebbezés vizsgálata

(1) Az ellenérdekű fél hiányában zajló eljárásokban és a fellebbezés tárgyát képező áruk és szolgáltatások vonatkozásában a fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet 45. cikke (3) bekezdésének megfelelően az (EU) 2017/1001 rendelet 42. cikke alapján jár el, ha a védjegybejelentésre vonatkozóan olyan elutasítási okot hoz fel, amelyre az említett rendelkezés alkalmazása során a fellebbezéssel érintett határozatban nem hivatkoztak.

(2) Az ellenérdekű fél részvételével zajló eljárásban a fellebbezés és adott esetben a csatlakozó fellebbezés vizsgálata az indokolásban és adott esetben a csatlakozó fellebbezésben hivatkozott indokokra korlátozódik. A felek által fel nem vetett jogkérdéseket a fellebbezési tanács csak abban az esetben vizsgálja, ha lényeges eljárási követelményeket érintenek, vagy ha a felek által előadott tényekre, bizonyítékokra és érvekre tekintettel az (EU) 2017/1001 rendelet helyes alkalmazásának biztosításához szükség van e kérdések tisztázására.

(3) A fellebbezés vizsgálata kiterjed a következőkkel kapcsolatos állításokra és kérelmekre is, feltéve, hogy a fellebbezés indokolásában vagy adott esetben a csatlakozó fellebbezésben felvetették őket, és hogy a Hivatalnak a fellebbezéssel érintett határozatot hozó szervezeti egységei, illetve munkatársai előtt folyó eljárásban történő felvetésükre kellő időben sor került:

a)	használat révén szerzett megkülönböztető képesség az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében és 59. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

b)	a korábbi védjegy használat útján szerzett piaci ismertsége az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában;

c)	a használat igazolása az (EU) 2017/1001 rendelet 47. cikkének (2) és (3) bekezdése vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 64. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében.

(4) Az (EU) 2017/1001 rendelet 95. cikkének (2) bekezdésével összhangban a fellebbezési tanács csak akkor fogadhat el első alkalommal előterjesztett tényeket és bizonyítékokat, ha az említett tények és bizonyítékok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)	első ránézésre relevánsnak tűnnek az ügy kimenetele szempontjából; valamint

alapos indok miatt nem lettek kellő időben benyújtva, különösen, ha csupán kiegészítik azokat a releváns tényeket és bizonyítékokat, amelyeket már kellő időben benyújtottak, vagy azért kerülnek benyújtásra, hogy a fellebbezéssel érintett határozatban első fokon hivatalból tett vagy vizsgált megállapításokat vitassák.

(5) A fellebbezési tanács legkésőbb a fellebbezésről vagy adott esetben a csatlakozó fellebbezésről szóló határozata meghozatalakor dönt a megtámadott védjegyoltalomnak a kérelmező vagy a jogosult által a fellebbezési eljárás során az (EU) 2017/1001 rendelet 49., 50. és 57. cikkével összhangban bejelentett korlátozására, megosztására vagy az oltalomról való részleges lemondásra vonatkozó kérelmekről. Ha a fellebbezési tanács elfogadja a korlátozást, megosztást vagy részleges lemondást, haladéktalanul értesíti a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egységet és az ugyanazon védjegyre vonatkozó párhuzamos eljárásokkal foglalkozó szervezeti egységeket.

28. cikk

A fellebbezési tanács közlései

(1) A fellebbezési tanácsnak a fellebbezés vizsgálata során vagy az eljárások békés rendezésének elősegítésére tett közléseit az előadó készíti elő és azt a fellebbezési tanács nevében, a fellebbezési tanács elnökével egyetértésben az előadó írja alá.

(2) Amennyiben valamely fellebbezési tanács a felekkel a ténybeli vagy jogi kérdésekre vonatkozó előzetes véleményét illetően kommunikál, jeleznie kell, hogy az ilyen közlés számára nem kötelező erejű.

29. cikk

Közérdekű kérdésekre vonatkozó megjegyzések

A fellebbezési tanács hivatalból vagy a Hivatal ügyvezető igazgatójának indokolással ellátott, írásbeli kérésére felkérheti az ügyvezető igazgatót, hogy megjegyzéseket fűzzön azokhoz a közérdekű kérdésekhez, amelyek az előtte folyamatban lévő eljárások során felmerülnek. A feleknek jogukban áll benyújtani az ügyvezető igazgató megjegyzéseire vonatkozó észrevételeiket.

30. cikk

A feltétlen kizáró okok vizsgálatának újbóli megnyitása

(1) Ha az ellenérdekű fél hiányában zajló eljárásokban a fellebbezési tanács úgy ítéli meg, hogy a védjegybejelentésben felsorolt árukra vagy szolgáltatásokra olyan feltétlen kizáró ok lehet alkalmazandó, amely nem képezi a fellebbezés tárgyát, értesíti a bejelentés vizsgálatáért felelős személyt, aki dönthet úgy, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 45. cikkének (3) bekezdése alapján újból megnyitja a vizsgálatot az említett áruk vagy szolgáltatások tekintetében.

(2) Ha felszólalási osztály valamely határozata képezi a fellebbezés tárgyát, és a fellebbezési tanács úgy ítéli meg, hogy a védjegybejelentésben felsorolt áruk vagy szolgáltatások mindegyike vagy némelyike tekintetében feltétlen kizáró ok áll fenn, indokolással ellátott közbenső határozattal és az (EU) 2017/1001 rendelet 66. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül felfüggesztheti a fellebbezési eljárást és a megtámadott bejelentést visszautalhatja az adott bejelentés vizsgálatáért felelős elbírálónak azzal az ajánlással, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 45. cikkének (3) bekezdése alapján nyissa meg újból a vizsgálatot.

(3) Amennyiben a megtámadott bejelentést a (2) bekezdés alkalmazásában visszautalták, az elbíráló haladéktalanul értesíti a fellebbezési tanácsot arról, hogy a megtámadott bejelentés vizsgálatát újból megnyitotta-e. Amennyiben a vizsgálat újbóli megnyitására sor került, a fellebbezési eljárás továbbra is fel lesz függesztve mindaddig, amíg az elbíráló meg nem hozta határozatát, és – ha a megtámadott bejelentést részben vagy teljes egészében elutasítja – amíg az elbíráló e határozata jogerőre nem emelkedik.

31. cikk

Fellebbezés elsőbbségi vizsgálata

(1) A fellebbező vagy az ellenérdekű fél indokolással ellátott kérésére és a másik fél meghallgatását követően a fellebbezési tanács dönthet úgy, hogy az ügy különös sürgősségére és körülményeire tekintettel a fellebbezést elsőbbséggel vizsgálja meg, a 23. és a 26. cikk rendelkezéseinek, köztük a határidőkre vonatkozó rendelkezéseknek a sérelme nélkül.

(2) A fellebbezés elsőbbségi vizsgálatára irányuló kérelem a fellebbezési eljárás során bármikor benyújtható. A kérelmet külön dokumentumban kell benyújtani, és azt a sürgősségre és az ügy sajátos körülményeire vonatkozó bizonyítékokkal alá kell támasztani.

32. cikk

A fellebbezési tanács határozatának alaki követelményei

A fellebbezési tanács határozatának a következőket kell tartalmaznia:

a)	annak megjelölése, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;

b)	a határozathozatal napja;

c)	a felek és képviselőik neve;

d)	a vonatkozó fellebbezés száma és a fellebbezéssel érintett határozat megjelölése a 21. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően;

e)	a fellebbezési tanács összetételének megjelölése;

f)	a határozat meghozatalában részt vevő elnök és tagok neve és – a 39. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül – aláírása, feltüntetve azt is, hogy ki volt az ügy előadója, vagy ha a határozatot egyetlen tag hozta, a határozatot meghozó tag neve és aláírása;

g)	az irodavezető neve és aláírása, vagy adott esetben az irodavezető nevében aláíró irodai tag neve és aláírása;

h)	a felek által előterjesztett tények és érvek összefoglalása;

i)	a határozat indokolása;

j)	a fellebbezési tanács határozata, amely szükség esetén a költségek viseléséről is rendelkezik.

33. cikk

A fellebbezési díj visszatérítése

A fellebbezés díjat a fellebbezési tanács határozata alapján vissza kell téríteni, ha:

a)	a fellebbezés az (EU) 2017/1001 rendelet 68. cikke (1) bekezdésének második mondata alapján nem tekinthető benyújtottnak;

a Hivatal határozathozatalra jogosult munkatársa vagy szervezeti egysége, aki vagy amely a megtámadott határozatot elfogadta, az (EU) 2017/1001 rendelet 69. cikkének (1) bekezdése értelmében kijavítja a határozatot vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 103. cikkének alkalmazásában visszavonja a határozatot;

a fellebbezési tanácsnak az e rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett ajánlása nyomán sor került a vizsgálati eljárásnak az (EU) 2017/1001 rendelet 45. cikkének (3) bekezdése szerinti újbóli megnyitására, és ezt követően a megtámadott bejegyzést az elbíráló jogerős határozata elutasította, aminek következtében a fellebbezés okafogyottá vált;

d)	a fellebbezési tanács a visszatérítést lényeges eljárási hibára tekintettel méltányosnak tartja.

34. cikk

A fellebbezéssel érintett határozat kijavítása és visszavonása

(1) Amennyiben egy ellenérdekű fél hiányában zajló eljárás során a fellebbezést nem utasítják el a 23. cikk (1) bekezdése alapján, a fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet 69. cikkének alkalmazásában továbbítja a fellebbezést és a fellebbezés indokolását a Hivatal azon munkatársának vagy szervezeti egységének, aki vagy amely a megtámadott határozatot elfogadta.

(2) Ha a Hivatal azon munkatársa vagy szervezeti egysége, aki vagy amely a fellebbezéssel érintett határozatot elfogadta, úgy határoz, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 69. cikkének (1) bekezdése értelmében kijavítja a határozatot, erről haladéktalanul értesíti a fellebbezési tanácsot.

(3) Ha a Hivatal azon munkatársa vagy szervezeti egysége, aki vagy amely a fellebbezéssel érintett határozatot elfogadta, az (EU) 2017/1001 rendelet 103. cikkének (2) bekezdése alapján megindította a fellebbezéssel érintett határozat visszavonására irányuló eljárást, e rendelet 71. cikkének alkalmazása céljából erről haladéktalanul értesíti a fellebbezési tanácsot. Az eljárás végső eredményéről szintén haladéktalanul értesíti a fellebbezési tanácsot.

35. cikk

A fellebbezés kiosztása valamely tanácshoz és az előadó kijelölése

(1) Amint a fellebbezést benyújtották, a fellebbezési tanácsok elnökének az (EU) 2017/1001 rendelet 166. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említettek szerint, a fellebbezési tanácsok elnöksége által meghatározott objektív szempontok alapján ki kell osztania az ügyet valamelyik fellebbezési tanácsnak.

(2) Minden egyes, a fellebbezési tanácsnak az (1) bekezdés alapján kiosztott ügy esetében az adott fellebbezési tanács elnöke a tanács valamely tagját vagy az elnököt kijelöli előadónak.

(3) Amennyiben az ügy a 36. cikk (1) bekezdése alapján egyetlen tag hatáskörébe tartozik, az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (5) bekezdése alapján az ügyben eljáró fellebbezési tanács jelöli ki az előadót mint egyetlen tagot.

(4) Amennyiben a fellebbezési tanács valamely ügyre vonatkozó határozatát a Törvényszék vagy – adott esetben – a Bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette vagy megváltoztatta, a fellebbezési tanácsok elnöke az (EU) 2017/1001 rendelet 72. cikkének (6) bekezdésével összhangban, az említett ítéletnek való megfelelés érdekében az ügyet e cikk (1) bekezdésének megfelelően újra kiosztja egy olyan fellebbezési tanácsnak, amelyben a megsemmisített határozatot elfogadó tagok nem vehetnek részt, kivéve, ha az ügyet a kibővített fellebbezési tanács (a továbbiakban: Nagytanács) elé utalják, vagy ha a megsemmisített határozatot a Nagytanács hozta.

(5) Ha ugyanazon határozat ellen több fellebbezést nyújtanak be, valamennyi fellebbezést egy eljárásban kell elbírálni. Amennyiben ugyanazon feleket érintő fellebbezéseket nyújtanak be ugyanazon védjegyre vonatkozó, külön határozatok ellen, vagy a fellebbezések más, lényeges ténybeli vagy jogi elemei közösek, a szóban forgó fellebbezések a felek hozzájárulásával egyesített eljárásban vizsgálhatók.

36. cikk

Egy tag hatáskörébe tartozó esetek

(1) Az ügyben eljáró fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (2) bekezdése értelmében a következő határozatok meghozatalára egyetlen tagot is kijelölhet:

a)	a 23. cikk szerinti határozatok;

b)	azon fellebbezési eljárások lezárására vonatkozó határozatok, amelyeket a megtámadott vagy a korábbi védjegyoltalom, illetve védjegy visszavonása, elutasítása, az arról való lemondás vagy annak törlése miatt hoznak meg;

c)	azon fellebbezési eljárások lezárására vonatkozó határozatok, amelyeket a felszólalás visszavonása, a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésre irányuló kérelem visszavonása vagy a fellebbezés visszavonása miatt hoznak meg;

d)	az (EU) 2017/1001 rendelet 102. cikkének (1) bekezdése és 103. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedésekről szóló határozatok, feltéve, hogy a fellebbezésről szóló határozat kijavítása vagy adott esetben visszavonása egy egyetlen tag által hozott határozatra vonatkozik;

e)	az (EU) 2017/1001 rendelet 104. cikkének (4) bekezdése alapján hozott határozatok;

f)	az (EU) 2017/1001 rendelet 109. cikkének (4), (5) és (8) bekezdése alapján hozott határozatok;

g)	az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikkében szereplő okok alapján ellenérdekű fél hiányában zajló eljárásban hozott olyan határozatok elleni fellebbezésekről szóló határozatok, amelyek vagy nyilvánvalóan megalapozatlanok, vagy nyilvánvalóan megalapozottak.

(2) Amennyiben az egyetlen tag úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek nem, vagy már nem teljesülnek, a tag az ügyet – az e rendelet 41. cikke szerinti határozattervezet benyújtásával – visszautalja a háromtagú fellebbezési tanácsnak.

37. cikk

A Nagytanács elé utalás

(1) A fellebbezési tanács – az ügyeknek az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (3) bekezdése alapján a Nagytanács elé történő terjesztésére vonatkozó lehetőség sérelme nélkül – egy számára kiosztott ügyet a Nagytanács elé terjeszt, amennyiben úgy ítéli meg, hogy el kell térnie a vonatkozó jogszabálynak a Nagytanács egy korábbi határozatában adott értelmezésétől, vagy ha megállapítja, hogy a fellebbezési tanácsok egymástól eltérő határozatokat hoztak egy olyan jogkérdésben, amely az ügy kimenetelét befolyásolhatja.

(2) A Nagytanács elé terjesztendő fellebbezési ügyekről szóló valamennyi határozatban indokolni kell, hogy a fellebbezési tanács vagy adott esetben a fellebbezési tanácsok elnöksége miért tartja ezt indokoltnak, továbbá az ilyen határozatokat közölni kell az ügyben részes felekkel és közzé kell tenni a Hivatal Hivatalos Lapjában.

(3) A Nagytanács az ügyet haladéktalanul visszautalja az eredetileg kijelölt fellebbezési tanács elé, ha úgy ítéli meg, hogy a Nagytanács elé történő utalás feltételei nem, vagy már nem teljesülnek.

(4) A jogkérdéssel kapcsolatos, indokolással ellátott, az (EU) 2017/1001 rendelet 157. cikke (4) bekezdésének l) pontja szerinti véleményre irányuló kérelmet írásban kell a Nagytanács elé terjeszteni, abban meg kell jelölni azt a jogkérdést, amelynek az értelmezését kérik; a kérelem tartalmazhatja továbbá az ügyvezető igazgató véleményét a különböző lehetséges értelmezésekre, valamint azok jogi és gyakorlati következményeire vonatkozóan. A kérelmeket a Hivatal Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(5) Amennyiben egy fellebbezési tanácsnak egy előtte folyó ügyben ugyanazon jogkérdésben kell döntenie, mint amelyet egy, az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (3) bekezdése vagy 157. cikke (4) bekezdésének l) pontja alapján a Nagytanács elé utalt ügyben már felvetettek, a fellebbezési tanács felfüggeszti az eljárást mindaddig, amíg a Nagytanács el nem fogadja határozatát vagy indokolással ellátott véleményét.

(6) A gyártókat, szolgáltatókat, kereskedőket vagy fogyasztókat képviselő csoportok vagy szervezetek, amelyeknek érdeke fűződhet a Nagytanács elé terjesztett fellebbezés vagy indokolással ellátott vélemény iránti kérelem eredményéhez, a Nagytanács elé utalásról szóló határozatnak vagy adott esetben az indokolással ellátott vélemény iránti kérelemnek a Hivatal Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított két hónapon belül benyújthatják írásbeli észrevételeiket. Nem lehetnek felek a Nagytanács előtti eljárásban és költségeiket maguk viselik.

38. cikk

Változás a tanács összetételében

(1) Ha a szóbeli eljárást követően a fellebbezési tanács összetétele a 43. cikk (2) és (3) bekezdése szerint megváltozik, valamennyi felet tájékoztatni kell arról, hogy az új összetételű tanács előtt bármelyik fél kérelmére új szóbeli eljárást kell lefolytatni. Új szóbeli eljárást kell lefolytatni akkor is, ha ezt a fellebbezési tanács új tagja kéri, és ehhez a tanács többi tagja hozzájárult.

(2) Az új tagot a többi taggal azonos módon kötik a tanács korábban hozott közbenső határozatai.

39. cikk

Tanácskozás, szavazás és a határozatok aláírása

(1) Az előadó a fellebbezési tanács többi tagja elé terjeszti a határozat tervezetét, és észszerű határidőt állapít meg a kifogások vagy a változtatási javaslatok megtételére.

(2) Ha a fellebbezési tanács tagjainak véleménye eltér, a tanács a meghozandó határozat megvitatása céljából összeül. A tanácskozásokon csak a tanács tagjai vesznek részt; a fellebbezési tanács elnöke azonban engedélyezheti más tisztviselők, így például az irodavezető vagy tolmácsok részvételét. A tanácskozás titkos, és annak titkosságát meg kell őrizni.

(3) A fellebbezési tanács tagjainak tanácskozásán elsőként az előadó, utolsóként pedig – ha nem ő az előadó – az elnök nyilvánít véleményt.

(4) Ha szavazásra van szükség, a szavazás ugyanebben a sorrendben történik, azzal az eltéréssel, hogy mindig az elnök szavaz utolsóként. Tartózkodásnak helye nincs.

(5) A fellebbezési tanácsnak a határozat meghozatalában részt vevő valamennyi tagja aláírja a határozatot. Ha azonban a végleges határozat meghozatalát követően a tanács valamelyik tagja akadályoztatás miatt nem tud eljárni, helyettesítésére nem kerül sor, az illető tag nevében a határozatot az elnök írja alá. Az elnök akadályoztatása esetén a határozatot az elnök nevében a fellebbezési tanácsnak a 43. cikk (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, legkorábbtól fogva működő tagja írja alá.

(6) Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határozatot az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 36. cikkének (1) bekezdése szerint egyetlen tagnak kell meghoznia. Ilyen esetekben a határozatokat az adott tag írja alá.

40. cikk

A fellebbezési tanács elnöke

A fellebbezési tanácsot az elnök vezeti, akinek feladatai a következők:

a)	a fellebbezési tanácsnak a 35. cikk (2) bekezdése alapján kiosztott ügyek esetében az említett fellebbezési tanács valamely tagját vagy saját magát előadónak kijelöli;

b)	az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikkének (2) bekezdése alapján a fellebbezési tanács nevében kijelöli az előadót mint egyetlen tagot;

c)	felkéri a fellebbezési tanácsot, hogy e rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján határozzon a fellebbezés elfogadhatóságáról;

d)	irányítja az ügynek az előadó által e rendelet 41. cikke alapján végzett előkészítő vizsgálatát;

e)	vezeti a szóbeli eljárást és a bizonyításfelvételt, valamint aláírja a vonatkozó jegyzőkönyveket.

41. cikk

A fellebbezési tanács előadója

(1) Az előadó elvégzi a számára kijelölt fellebbezés előzetes vizsgálatát, előkészíti az ügyet a fellebbezési tanács által folytatandó vizsgálatra és tanácskozásra, és elkészíti a fellebbezési tanács által meghozandó határozat tervezetét.

(2) Ennek érdekében az előadó – szükség esetén és a fellebbezési tanács elnökének irányítása mellett – a következő feladatokat látja el:

a)	az (EU) 2017/1001 rendelet 70. cikkének (2) bekezdése alapján felhívja a feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket;

b)	határoz a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmekről, adott esetben megállapítja az e rendelet 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikkének (5) bekezdése és 26. cikke szerinti határidőket, továbbá határoz a 71. cikk szerinti felfüggesztésekről;

c)	előkészíti a 28. cikk szerinti közléseket és a szóbeli eljárást;

d)	aláírja a szóbeli eljárás és a bizonyításfelvétel jegyzőkönyvét.

42. cikk

Az iroda

(1) A fellebbezési tanácsok mellett irodát kell létrehozni. Az iroda végzi a fellebbezési tanácsok elé kerülő eljárással kapcsolatos összes irat átvételét, továbbítását, megőrzését és kézbesítését, valamint a vonatkozó iratanyagok összeállítását.

(2) Az irodát az irodavezető vezeti. Az irodavezető – a (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül – az e cikkben említett feladatait a fellebbezési tanácsok elnökének felügyelete mellett végzi.

(3) Az irodavezető gondoskodik az (EU) 2017/1001 rendeletben, e rendeletben, vagy a fellebbezési tanács elnökségének az (EU) 2017/1001 rendelet 166. cikke (4) bekezdésének c) és d) pontja szerint hozott határozataiban meghatározott valamennyi alaki követelmény és határidő betartásáról. Ennek érdekében az irodavezető feladatai a következők:

a)	aláírja a fellebbezési tanácsok fellebbezésekkel kapcsolatban hozott határozatait;

b)	elkészíti és aláírja a szóbeli eljárás és a bizonyításfelvétel jegyzőkönyvét;

c)	hivatalból vagy a fellebbezési tanács kérésére indokolással ellátott véleményt nyújt be a fellebbezési tanácshoz az eljárási és alaki követelményeket illetően, ideértve az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanságokat is;

d)	e rendelet 34. cikke (1) bekezdésének megfelelően továbbítja a fellebbezést a Hivatal azon munkatársának vagy szervezeti egységének, aki vagy amely a megtámadott határozatot elfogadta;

e)	a fellebbezési tanács nevében az e rendelet 33. cikkének a) és b) pontjában meghatározott esetekben elrendeli a fellebbezési díj visszatérítését.

(4) Az irodavezető feladatai a fellebbezési tanácsok elnökének felhatalmazása alapján a következőkre terjednek ki:

a)	a 35. cikk (1) és (4) bekezdésének megfelelően kiosztja az ügyeket;

b)	az (EU) 2017/1001 rendelet 166. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján végrehajtja a fellebbezési tanácsok elnökségének a fellebbezési tanácsok előtti eljárások levezetésével kapcsolatos határozatait.

(5) Az irodavezető a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára a fellebbezési tanácsok elnöksége által adott felhatalmazás alapján egyéb feladatokat is elláthat a fellebbezési tanácsok előtti eljárások levezetésével vagy a tanácsok munkájának szervezésével kapcsolatban.

(6) Az irodavezető az e cikkben említett feladatok ellátásával megbízhatja az iroda más tagjait is.

(7) Amennyiben az irodavezető a 43. cikk (4) bekezdése értelmében akadályoztatva van, vagy amennyiben az irodavezetői pozíció betöltetlen, a fellebbezési tanácsok elnöke az iroda valamely tagját jelöli ki, hogy az irodavezető feladatait annak távollétében vagy hiányában elvégezze.

(8) Az iroda tagjainak munkáját az irodavezető irányítja.

43. cikk

A szolgálati idő szerinti rangsor, valamint a tagok és elnökök helyettesítése

(1) Az elnökök és tagok szolgálati idejét a hivatalba lépésnek a kinevezési okiratban meghatározott vagy ennek hiányában a Hivatal igazgatótanácsa által megállapított időpontja alapján kell számítani. A szolgálati idő egyenlősége esetén, a szolgálati idő szerinti rangsor az életkor alapján kerül megállapításra. Azok az elnökök és tagok, akiknek a megbízatása megújításra kerül, megőrzik korábbi helyüket a szolgálati idő szerinti rangsorban.

(2) Valamely fellebbezési tanács elnökének akadályoztatása esetén a szóban forgó elnököt az (1) bekezdés szerint meghatározott szolgálati idő alapján az adott fellebbezési tanácsnak a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagja helyettesíti, vagy ha az adott fellebbezési tanács egyetlen tagja sem áll rendelkezésre, a fellebbezési tanácsok többi tagjai közül az, aki a leghosszabb szolgálati idővel rendelkezik.

(3) Valamely fellebbezési tanács tagjának akadályoztatása esetén a szóban forgó tagot az (1) bekezdés szerint meghatározott szolgálati idő alapján az adott fellebbezési tanácsnak a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagja helyettesíti, vagy ha az adott fellebbezési tanács egyetlen tagja sem áll rendelkezésre, a fellebbezési tanácsok többi tagjai közül az, aki a leghosszabb szolgálati idővel rendelkezik.

(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a fellebbezési tanácsok elnökeit és tagjait akadályoztatottnak kell tekinteni szabadság, betegség, elkerülhetetlen kötelezettség vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikke és e rendelet 35. cikkének (4) bekezdése szerinti kizárás esetén. Az elnök akkor is akadályoztatottnak tekintendő, ha e rendelet 47. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenesen a fellebbezési tanácsok elnökeként jár el. Amennyiben az elnök vagy valamely tag pozíciója betöltetlen, feladataikat ideiglenesen az e cikk (2) és (3) bekezdésének a helyettesítésre vonatkozó rendelkezései alapján kell elvégezni.

(5) Minden olyan tag, aki magát akadályoztatottnak tartja, haladéktalanul értesíti az érintett fellebbezési tanács elnökét. Minden olyan elnök, aki magát akadályoztatottnak tartja, haladéktalanul és egyidejűleg értesíti a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott helyettesét és a fellebbezési tanácsok elnökét.

44. cikk

Kizárás és kifogás

(1) Mielőtt valamely fellebbezési tanács az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikkének (4) bekezdése alapján határozatot hoz, az érintett elnököt vagy tagot fel kell hívni, hogy tegye meg észrevételeit a kizárási vagy kifogási ok fennállásáról.

(2) Ha a fellebbezési tanács az érintett tagjától vagy az eljárás feleitől eltérő forrásból tudomást szerez valamely olyan okról, amely kizárás vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikkének (3) bekezdése szerinti kifogás alapjául szolgálhat, az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárást kell követni.

(3) Az érintett eljárást az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikkének (4) bekezdése szerint meghozandó intézkedésekre vonatkozó határozat meghozataláig felfüggesztik.

45. cikk

Nagytanács

(1) A Nagytanácsnak az (EU) 2017/1001 rendelet 167. cikkének (2) bekezdésében említett rotáción alapuló összeállítása érdekében az e rendelet 43. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott szolgálati idő szerinti listát kell készíteni, amely a fellebbezési tanácsok elnökének és az egyes tanácsok elnökeinek kivételével a fellebbezési tanácsok valamennyi tagját felsorolja. Amennyiben egy fellebbezést az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a Nagytanács elé utalnak, a Nagytanács tagja az ügynek a Nagytanács elé történő utalást megelőzően kijelölt előadója is.

(2) A fellebbezési tanácsoknak a Nagytanács elnökeként eljáró elnökére a 40. cikk alkalmazandó. A Nagytanács előadójára a 41. cikk alkalmazandó.

(3) Amennyiben a fellebbezési tanácsok elnöke akadályoztatás folytán nem tud a Nagytanács elnökeként eljárni, a fellebbezési tanácsok elnökét e feladata és adott esetben a Nagytanács előtti előadói feladata ellátásában a fellebbezési tanácsoknak a 43. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott szolgálati idő alapján leghosszabb szolgálati idővel rendelkező elnöke helyettesíti. A Nagytanács valamely tagjának akadályoztatása esetén a szóban forgó tagot a fellebbezési tanácsok egy másik, az (EU) 2017/1001 rendelet 167. cikkének (2) bekezdése és e cikk (1) bekezdése szerint kijelölendő tagja helyettesíti. E rendelet 43. cikkének (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(4) Amennyiben a Nagytanács legalább hét tagja – beleértve az elnököt és az előadót is – nincs jelen, a Nagytanács nem tarthat tanácskozást és szavazást az ügyről, továbbá előtte nem folytatható le a szóbeli szakasz.

(5) A Nagytanács tanácskozásaira és szavazására a 39. cikk (1)–(5) bekezdése alkalmazandó. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A Nagytanácsnak az (EU) 2017/1001 rendelet 157. cikke (4) bekezdésének l) pontja alapján meghozott határozataira és értelemszerűen az indokolással ellátott véleményeire a 32. cikk alkalmazandó.

46. cikk

A fellebbezési tanácsok elnöksége

(1) A fellebbezési tanácsok elnöksége a következő feladatokat látja el:

a)	dönt a fellebbezési tanácsok összetételéről;

b)	megállapítja a fellebbezési ügyeknek a fellebbezési tanácsokhoz való kiosztására vonatkozó objektív kritériumokat, és döntést hoz az említett kritériumok alkalmazásával kapcsolatban felmerülő konfliktusokban;

c)	a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára megállapítja a fellebbezési tanácsok kiadási szükségleteit a Hivatal kiadási becsléseinek elkészítése céljából;

d)	megállapítja belső eljárási szabályzatát;

e)	az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikke szerint megállapítja a tagok kizárására és a velük szembeni kifogásra alkalmazandó eljárási szabályokat;

f)	meghatározza az iroda számára a munkavégzési utasításokat;

g)	további intézkedéseket hoz az (EU) 2017/1001 rendelet 165. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 166. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, a fellebbezési tanácsokra vonatkozó szabályok meghatározására és a munkájuk szervezésére irányuló feladatainak ellátása érdekében.

(2) Az elnökség csak akkor folytathat érvényesen tanácskozást, ha tagjainak legalább kétharmada, köztük az elnökség elnöke és a fellebbezési tanácsok elnökeinek fele – adott esetben felfelé kerekítve – jelen van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Az elnökség által a 43. cikk (1) bekezdése, a 45. cikk (1) bekezdése, valamint e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján hozott határozatokat a Hivatal Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

47. cikk

A fellebbezési tanácsok elnöke

(1) Amennyiben a fellebbezési tanácsok elnöke a 43. cikk (4) bekezdése értelmében akadályoztatás folytán nem tud eljárni, az (EU) 2017/1001 rendelet 166. cikkének (4) bekezdésével a fellebbezési tanácsok elnökére ruházott vezetői és szervezői feladatokat a fellebbezési tanácsoknak az e rendelet 43. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott szolgálati idő alapján leghosszabb szolgálati idővel rendelkező elnöke látja el.

(2) Amennyiben a fellebbezési tanácsok elnökének pozíciója betöltetlen, az elnöki feladatokat ideiglenes jelleggel a fellebbezési tanácsoknak a 43. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott szolgálati idő alapján leghosszabb szolgálati idővel rendelkező elnöke látja el.

48. cikk

Más eljárásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatósága a fellebbezési eljárásban

E cím eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezési eljárásban értelemszerűen alkalmazni kell a Hivatal azon munkatársának vagy szervezeti egységének eljárására vonatkozó előírásokat, aki vagy amely a fellebbezéssel érintett határozatot hozta.

VI. CÍM

SZÓBELI ELJÁRÁS ÉS BIZONYÍTÁS

49. cikk

Idézés szóbeli eljárásra

(1) A feleket az (EU) 2017/1001 rendelet 96. cikke szerinti szóbeli eljárásra meg kell idézni, és fel kell hívni figyelmüket e cikk (3) bekezdésére.

(2) Az idézés kibocsátásakor a Hivatal adott esetben felkéri a feleket, hogy a tárgyalás előtt közöljék a releváns információkat és nyújtsák be a releváns dokumentumokat. A Hivatal felkérheti a feleket, hogy a szóbeli eljárásban egy vagy több konkrét kérdésre összpontosítsanak. A Hivatal a feleknek lehetővé teheti, hogy a szóbeli eljárásban videokonferencia révén vagy más technikai eszköz segítségével vegyenek részt.

(3) Ha a Hivatal előtt tartandó szóbeli eljárásra szabályosan beidézett fél nem tesz eleget az idézésnek, az eljárás nélküle is lefolytatható.

(4) A Hivatal gondoskodik arról, hogy az ügyben a szóbeli eljárás befejeztével érdemi határozatot hozhasson, kivéve, ha ez különleges okokból nem lehetséges.

50. cikk

A szóbeli eljárás nyelve

(1) A szóbeli eljárást az eljárás nyelvén kell lefolytatni, kivéve, ha a felek az Unió valamely más hivatalos nyelvének használatában egyeznek meg.

(2) A Hivatal a szóbeli eljárás során az Unió egy másik hivatalos nyelvét is használhatja, és valamely fél kérelmére a szóban forgó fél számára is engedélyezheti ezt, feltéve, hogy az eljárás nyelvére történő szinkrontolmácsolás biztosítható. A szinkrontolmácsolás költségeit az adott esettől függően a kérelmet előterjesztő fél vagy a Hivatal viseli.

51. cikk

Felek, tanúk vagy szakértők meghallgatása és szemle

(1) Ha a Hivatal felek, tanúk vagy szakértők meghallgatását vagy szemle lefolytatását tartja szükségesnek, erről közbenső határozatot hoz, amelyben megjelöli az alkalmazni kívánt bizonyítási eszközöket, a bizonyítandó tényeket, valamint a meghallgatás vagy a szemle napját, idejét és helyét. Ha a tanú vagy szakértő meghallgatását valamely fél kéri, a Hivatal határozatában megjelöli azt a határidőt, ameddig a kérelmező félnek a Hivatallal közölnie kell a tanúk vagy szakértők nevét és címét.

(2) A felek, tanúk és szakértők számára kiadott idézésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	az (1) bekezdésben említett határozat kivonata, amely megjelöli az elrendelt meghallgatás napját, idejét és helyét, valamint a tényeket, amelyekkel kapcsolatban a feleket, a tanúkat és a szakértőket meg kell hallgatni;

b)	az eljárásban részt vevő felek neve és az azon igényekre vonatkozó részletek, amelyekkel a tanúk vagy szakértők az 54. cikk (2)–(5) bekezdése alapján felléphetnek.

Az idézésben a beidézett feleknek, tanúknak vagy szakértőknek azt is fel kell ajánlani, hogy a szóbeli eljárásban videokonferencia révén vagy más technikai eszköz segítségével vegyenek részt.

(3) Az 50. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

52. cikk

Szakértők megbízása és szakvélemény

(1) A szakértő szakvéleményének formáját a Hivatal határozza meg.

(2) A szakértői megbízásnak tartalmaznia kell a következőket:

a)	a szakértő feladatának pontos leírása;

b)	a szakvélemény benyújtásának határideje;

c)	az eljárásban részt vevő felek neve;

d)	azon igényekre vonatkozó részletek, amelyekkel a szakértő az 54. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alapján felléphet.

(3) Amennyiben szakértő kijelölésére kerül sor, a szakvéleményt az eljárás nyelvén kell benyújtani, vagy ahhoz az eljárás nyelvén készült fordítást kell mellékelni. Az írásba foglalt szakvélemény másolatát – és adott esetben a fordítását – a felek számára meg kell küldeni.

(4) A felek kifogást emelhetnek a szakértő kijelölése ellen hozzá nem értés vagy ugyanazon okok alapján, amelyekre hivatkozva az (EU) 2017/1001 rendelet 169. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint az elbírálókkal, illetve valamely osztály vagy fellebbezési tanács tagjával szemben kifogást lehet emelni. A szakértő kijelölésével szembeni kifogást az eljárás nyelvén kell benyújtani, vagy ahhoz az eljárás nyelvén készült fordítást kell mellékelni. A kifogás kérdésében a Hivatal érintett szervezeti egysége határoz.

53. cikk

A szóbeli eljárásról készült jegyzőkönyv

(1) A szóbeli eljárásról és a szóbeli bizonyításfelvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a következőket:

a)	a szóbeli eljárás tárgyát képező ügy száma és a szóbeli eljárás időpontja;

b)	a Hivatal azon alkalmazottainak, valamint azon feleknek, a felek azon képviselőinek és azon tanúknak és szakértőknek a neve, akik jelen vannak;

c)	a felek beadványai és kérelmei;

d)	a bizonyítási eszközök;

e)	adott esetben a Hivatal által kibocsátott végzések vagy határozat.

(2) A jegyzőkönyv a vonatkozó uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás aktájának részét képezi. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a feleknek.

(3) Amennyiben a Hivatal előtti szóbeli eljárásról vagy bizonyításfelvételről felvétel készül, a felvétel helyettesíti a jegyzőkönyvet és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

54. cikk

A bizonyításfelvétel költségei a szóbeli eljárásban

(1) A Hivatal előtti bizonyításfelvétel feltételéül kiköthető, hogy a bizonyításfelvételt kérelmező fél letétbe helyezzen a Hivatalnál egy, a költségek becslése alapján megállapított összeget.

(2) A Hivatal által megidézett és előtte megjelenő tanúk, valamint szakértők utazásuk és tartózkodásuk indokolt költségeinek megtérítésére jogosultak, amennyiben ilyen költségek felmerülnek. A Hivatal e költségekre előleget adhat számukra.

(3) Azok a tanúk, akik a (2) bekezdés szerint költségtérítési igénnyel léphetnek fel, keresetkiesésük megfelelő megtérítésére, a szakértők pedig tevékenységük díjazására is jogosultak. E térítéseket a tanúk és a szakértők részére feladataik ellátását követően kell teljesíteni, ha a Hivatal hivatalból idézte meg őket.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján fizetendő összegeket és előleget a Hivatal ügyvezető igazgatója állapítja meg, és azokat a Hivatal Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. Az összegeket az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban, a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (11) és annak VII. mellékletében meghatározottak szerint kell kiszámítani.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alapján esedékes vagy kifizetett összegekért a következők felelnek:

a)	a Hivatal, ha a tanúkat és szakértőket hivatalból idézte meg;

az érintett fél, ha a tanúk, illetve a szakértők meghallgatását ő kérelmezte, az (EU) 2017/1001 rendelet 109. és 110. cikke és az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 18. cikke alapján a költségek viselése és megállapítása tárgyában hozott határozatra is figyelemmel. Az említett félnek a Hivatal számára az összes szabályszerűen kifizetett előleget vissza kell térítenie.

55. cikk

Az írásbeli bizonyítékok vizsgálata

(1) A Hivatal az előtte folyó eljárásokban a hozzá benyújtott vagy előtte bemutatott minden bizonyítékot olyan mértékben megvizsgál, amely szükséges ahhoz, hogy a szóban forgó eljárásban határozatot hozzon.

(2) A dokumentumokat vagy más bizonyítékokat a beadványhoz csatolt, folyamatos számozással ellátott mellékletekben kell benyújtani. A beadványban szerepelnie kell egy tárgymutatónak, amely minden mellékelt dokumentumra vagy bizonyítékra vonatkozóan feltünteti a következőket:

a)	a melléklet száma;

b)	a dokumentum vagy bizonyíték rövid leírása és adott esetben az oldalak száma;

c)	a beadvány azon oldalszáma, ahol az adott dokumentumot vagy bizonyítékot említik.

Az előterjesztő fél a mellékletek tárgymutatójában azt is feltüntetheti, hogy egy adott dokumentum mely konkrét részei szolgálnak érvei alátámasztására.

(3) Amennyiben a beadvány vagy a mellékletek nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Hivatal felhívhatja az előterjesztő felet, hogy a Hivatal által meghatározott határidőn belül orvosolja a hiányosságokat.

(4) Amennyiben a hiányosságokat a Hivatal által meghatározott határidőn belül nem orvosolják, és a Hivatal továbbra sem tudja pontosan megállapítani, hogy valamely dokumentum vagy bizonyíték milyen indokra vagy érvre vonatkozik, az adott dokumentumot vagy bizonyítékot a Hivatal nem veszi figyelembe.

VII. CÍM

A HIVATAL ÁLTAL TELJESÍTETT KÉZBESÍTÉS

56. cikk

A kézbesítésekre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A Hivatal előtti eljárások során a Hivatal kézbesítéseit az (EU) 2017/1001 rendelet 94. cikkének (2) bekezdésének megfelelően kell teljesíteni, és a kézbesítés a kézbesítendő dokumentumnak az érintett félhez történő továbbításából áll. A továbbítás történhet a dokumentumhoz való elektronikus hozzáférés biztosítása révén is.

(2) A kézbesítés módjai a következők:

a)	elektronikus eszközök révén az 57. cikknek megfelelően;

b)	postai úton vagy futárral az 58. cikknek megfelelően;

c)	hirdetményi kézbesítés útján az 59. cikknek megfelelően.

(3) Ha a címzett megadta az elektronikus elérhetőségi adatait, a Hivatal választhat az ilyen módon, illetve postai úton vagy futár révén történő kézbesítés között.

57. cikk

Elektronikus eszközökkel teljesített kézbesítés

(1) Elektronikus eszközökkel teljesített kézbesítésnek minősül a kábel, rádió, optikai eszközök, illetve más elektromágneses eszközök révén történő továbbítás, ideértve az internetet is.

(2) Az alkalmazandó konkrét elektronikus eszközökre vonatkozó részleteket, az elektronikus eszközök használatának módját és az elektronikus eszközök útján történő kézbesítés határidejét az ügyvezető igazgató határozza meg.

58. cikk

Postai úton vagy futár útján történő kézbesítés

(1) Az 56. cikk (3) bekezdése ellenére a fellebbezési határidő folyását megindító határozatokat, az idézéseket, valamint a Hivatal ügyvezető igazgatója által meghatározott egyéb iratokat futárszolgálattal vagy ajánlott postai levélben, mindkét esetben tértivevénnyel kell kézbesíteni. Minden más kézbesítés futárszolgálattal vagy ajánlott postai levélben, tértivevénnyel vagy anélkül, illetve rendes postai úton történik.

(2) Az 56. cikk (3) bekezdése ellenére azt a kézbesítést, amelynek címzettje az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belül nem rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephellyel, és nem bízott meg képviselőt az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a kézbesítendő iratnak rendes postai úton történő elküldésével kell teljesíteni.

(3) A tértivevénnyel vagy anélkül, futárszolgálat révén vagy postai ajánlott levél útján történő kézbesítés esetén a kézbesítendő iratot a postára adástól számított tizedik napon kell kézbesítettnek tekinteni, kivéve, ha az irat nem, vagy csak később érkezett a címzetthez. Vita esetén a Hivatalnak kell bizonyítania, hogy a levél célba ért, illetőleg – az esettől függően – azt, hogy a levelet mely napon kézbesítették a címzett részére.

(4) A futárszolgálat vagy ajánlott levél útján történő kézbesítést akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a levél átvételét megtagadják.

(5) A rendes postai úton történő kézbesítés a feladástól számított tizedik napon minősül teljesítettnek.

59. cikk

Hirdetményi kézbesítés

Ha a címzett címe nem állapítható meg, vagy ha az 56. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti kézbesítés legalább egy kísérlet után lehetetlennek bizonyul, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.

60. cikk

Kézbesítés a képviselők részére

(1) Ha képviselőt bíztak meg, illetve a 73. cikk (1) bekezdése alapján a bejelentésben első helyen megjelölt bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni, a kézbesítést a képviselő, illetve a közös képviselő részére kell teljesíteni.

(2) Ha egy fél több képviselőt bízott meg, a kézbesítést az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően kell teljesíteni. Ha több félnek egy közös képviselője van, elegendő az iratok egy példányának kézbesítése a közös képviselő részére.

(3) A Hivatal által a szabályszerű meghatalmazással rendelkező képviselőnek címzett kézbesítések vagy egyéb közlések ugyanolyan hatállyal bírnak, mintha azokat a képviselt személynek címezték volna.

61. cikk

Kézbesítési szabálytalanságok

Kézbesített iratok esetén, ha a Hivatal nem tudja bizonyítani az irat szabályszerű kézbesítését, vagy az irat kézbesítése során az arra vonatkozó szabályokat nem tartották be, az iratot az átvétel megállapított napján kell kézbesítettnek tekinteni.

62. cikk

Az iratok kézbesítése több fél esetén

A felek által benyújtott iratokat a többi fél számára hivatalból kézbesíteni kell. A kézbesítéstől el lehet tekinteni abban az esetben, ha az irat újabb előterjesztést nem tartalmaz és a határozat meghozatalához már rendelkezésre állnak a szükséges információk.

VIII. CÍM

ÍRÁSBELI KÖZLÉSEK ÉS FORMANYOMTATVÁNYOK

63. cikk

A Hivatalhoz írásban és egyéb módon benyújtott közlések

(1) Az uniós védjegybejelentést, valamint az (EU) 2017/1001 rendeletben előírt egyéb kérelmeket és a Hivatalnak címzett minden egyéb közlést a következőképpen kell benyújtani:

a)	a közlést elektronikus eszközzel továbbítva, mely esetben a feladó nevének feltüntetését az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni;

b)	a szóban forgó irat aláírt eredeti példányának a Hivatalhoz postai úton vagy futárszolgálattal történő kézbesítésével.

(2) A Hivatal előtti eljárások során a benyújtás vagy beterjesztés napja az a nap, amikor a közlés a Hivatalhoz megérkezik.

(3) Ha az elektronikus úton kapott közlés hiányos vagy olvashatatlan, vagy a Hivatalnak jogos kétségei vannak a továbbítás pontosságával kapcsolatban, a Hivatal erről a feladót tájékoztatja, és felhívja, hogy a Hivatal által megjelölt határidőn belül ismét küldje meg vagy az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően nyújtsa be az eredeti példányt. Amennyiben a felhívásnak a megjelölt határidőn belül eleget tesznek, az ismételten megküldött dokumentum vagy az eredeti dokumentum kézhezvételének időpontja számít az eredeti dokumentum kézhezvétele időpontjának. Azonban a védjegybejelentés bejelentési napjának elismerésével kapcsolatos hiány esetén a bejelentés napjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőn belül nem tesznek eleget, a közlés nem tekinthető beérkezettnek.

64. cikk

Postai úton vagy futár útján továbbított közlések mellékletei

(1) A közlések mellékletei adathordozón is benyújthatók az ügyvezető igazgató által meghatározott műszaki leírásoknak megfelelően.

(2) Amennyiben egynél több felet érintő eljárásban részt vevő valamely fél mellékleteket tartalmazó közlést nyújt be a 63. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján, a mellékleteket annyi példányban kell benyújtani, ahány fél részt vesz az eljárásban. A mellékleteket az 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően tárgymutatóval kell ellátni.

65. cikk

Formanyomtatványok

(1) A Hivatal díjmentesen a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő célokra szolgáló, online kitölthető formanyomtatványokat:

a)	uniós védjegybejelentés benyújtása, ideértve adott esetben a kutatási jelentés iránti kérelmet is;

b)	felszólalás benyújtása;

c)	megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtása;

d)	uniós védjegy törlésének vagy átruházásának kérelmezése;

e)	átruházás bejegyzésének kérelmezése, valamint az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 13. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett átruházási formanyomtatvány vagy átruházási irat;

f)	használati engedély bejegyzésének kérelmezése;

g)	uniós védjegyoltalom megújításának kérelmezése;

h)	fellebbezés;

i)	képviselő meghatalmazása egyedi vagy általános meghatalmazás formájában;

j)	nemzetközi bejelentés vagy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (12) szerinti utólagos kiterjesztés iránti kérelem benyújtása a Hivatalhoz.

(2) A Hivatal előtti eljárásban részt vevő felek felhasználhatják még:

a)	a védjegyjogi szerződés alapján összeállított vagy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlésének ajánlásai szerinti formanyomtatványokat;

b)	az (1) bekezdés i) pontjában említett formanyomtatvány kivételével az (1) bekezdésben említettekkel azonos tartalmú és formátumú formanyomtatványokat.

(3) A Hivatal az (1) bekezdésben említett formanyomtatványokat az Unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátja.

66. cikk

Képviselők közlései

A szabályszerű meghatalmazással rendelkező képviselő által a Hivatalnak címzett közlések ugyanolyan hatállyal bírnak, mintha a képviselt személytől származnának.

IX. CÍM

HATÁRIDŐK

67. cikk

Határidők számítása és hossza

(1) A határidő számításának kezdete az azt a napot követő nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezik, amely esemény lehet eljárási cselekmény, vagy egy másik határidő lejárta. Ha az eljárási cselekmény kézbesítés, az irányadó esemény – eltérő rendelkezés hiányában – a kézbesített irat átvétele.

(2) Az egy vagy meghatározott számú évben megjelölt határidő a megfelelő következő évnek abban a hónapjában és azon a napján jár le, amely hónapban és amely napon az említett esemény bekövetkezett. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

(3) Az egy vagy meghatározott számú hónapban megjelölt határidő a megfelelő következő hónapnak azon a napján jár le, amely napon az említett esemény bekövetkezett. Ha ez a nap a következő hónapban hiányzik, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

(4) Ha a határidőt egy vagy több hét időtartamban fejezik ki, az a megfelelő héten, a hét azonos napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének napja.

68. cikk

Határidők meghosszabbítása

A Hivatal – az (EU) 2017/1001 rendeletben, az (EU) 2018/626 végrehajtási rendeletben vagy e rendeletben megállapított egyedi vagy maximális határidőkre is figyelemmel – indokolással ellátott kérésre hozzájárulhat valamely határidő meghosszabbításához. Az erre irányuló kérést az érintett félnek a szóban forgó határidő lejárta előtt kell benyújtania. Két vagy több fél esetén a Hivatal a határidő meghosszabbítását a többi fél hozzájárulásához kötheti.

69. cikk

Határidők lejárta különleges esetekben

(1) Ha a határidő olyan napon jár le, amikor a Hivatal az iratok átvételére nem tart nyitva, illetve amikor a (2) bekezdésben említettektől eltérő okok miatt a szokásos postai küldeményeket nem kézbesítik ki abban a helységben, ahol a Hivatal található, a határidő meghosszabbodik az első olyan napig, amelyen a Hivatal az iratok átvételére nyitva áll, és amelyen a szokásos postai küldeményeket kézbesítik.

(2) Ha a határidő olyan napon jár le, amelyen a Hivatal helye szerinti tagállamban a postai kézbesítés általános jelleggel megszakad, vagy – amennyiben az ügyvezető igazgató az (EU) 2017/1001 rendelet 100. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezte a közlések elektronikus eszközökkel történő kézbesítését – olyan napon, amikor a Hivatal ténylegesen nem tud kapcsolódni az elektronikus kommunikációs eszközökhöz, a határidő meghosszabbodik a kézbesítés vagy a kapcsolódás megszakadásának megszűnését követő első olyan napig, amelyen a Hivatal fogadni tud dokumentumokat, vagy amelyen rendes postai kézbesítés történik, illetve amelyen a Hivatal ismét kapcsolódni tud az említett elektronikus kommunikációs eszközökhöz.

X. CÍM

HATÁROZAT VISSZAVONÁSA

70. cikk

Határozat visszavonása vagy lajstrombejegyzés törlése

(1) Ha a Hivatal – akár hivatalból eljárva, akár az eljárásban részt vevő felek által közölt információ alapján – azt állapítja meg, hogy valamely határozatot vissza kell vonni vagy valamely lajstrombejegyzést törölni kell az (EU) 2017/1001 rendelet 103. cikke alapján, tájékoztatja az érintett felet a tervezett visszavonásról, illetve törlésről.

(2) Az érintett fél a Hivatal által megadott határidőn belül benyújtja észrevételeit a tervezett visszavonásról, illetve törlésről.

(3) Ha az érintett fél hozzájárul a tervezett visszavonáshoz, illetve törléshez, vagy ha nem nyújtja be észrevételeit a megadott határidőn belül, a Hivatal visszavonja a határozatot vagy törli a lajstrombejegyzést. Ha az érintett fél nem járul hozzá a tervezett visszavonáshoz, illetve törléshez, a Hivatal határozatot hoz a tervezett visszavonás, illetve törlés tárgyában.

(4) Amennyiben a tervezett visszavonás, illetve törlés feltehetőleg egynél több felet érintene, az (1), a (2) és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó. Ezekben az esetekben a felek valamelyike által a (3) bekezdés alapján benyújtott észrevételeket mindig közölni kell a másik vagy a többi féllel az észrevételek benyújtására való felhívással együtt.

(5) Ha valamely határozat visszavonása vagy lajstrombejegyzés törlése már kihirdetett határozatot vagy lajstrombejegyzést érint, a visszavonást, illetve törlést is ki kell hirdetni.

(6) Az (1)–(4) bekezdés szerinti visszavonás, illetve törlés a határozatot meghozó szervezeti egység hatáskörébe tartozik.

XI. CÍM

AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

71. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1) A felszólalási, törlési és megszűnés megállapítására irányuló, továbbá fellebbezési eljárásban az illetékes szervezeti egység vagy a fellebbezési tanács felfüggesztheti az eljárást:

a)	hivatalból, ha a felfüggesztést az ügy körülményei indokolják;

b)	az ellenérdekelt fél részvételével zajló eljárásokban a felek valamelyikének indokolással ellátott kérelmére, ha a felfüggesztést az ügy körülményei indokolják, figyelembe véve a felek érdekeit és az eljárás szakaszát is.

(2) Az ellenérdekelt fél részvételével zajló eljárásokban mindkét fél kérelmére az illetékes szervezeti egység vagy fellebbezési tanács legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást. Ez a felfüggesztés a két fél kérelmére összesen legfeljebb két évre hosszabbítható meg.

(3) A felfüggesztés napjától az érintett eljárással kapcsolatos minden határidő megszakad, kivéve a vonatkozó díjfizetés határidejét. Az (EU) 2017/1001 rendelet 170. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a határidőket újra kell számítani oly módon, hogy az időszak az eljárás folytatásának napjától teljes egészében újrakezdődjön.

(4) Amennyiben az ügy körülményei indokolják, a feleket fel lehet hívni, hogy nyújtsák be észrevételeiket az eljárás felfüggesztésével vagy folytatásával kapcsolatban.

XII. CÍM

AZ ELJÁRÁS FÉLBESZAKADÁSA

72. cikk

Az eljárás folytatása

(1) Amennyiben a Hivatal előtti eljárás az (EU) 2017/1001 rendelet 106. cikkének (1) bekezdése alapján megszakad, a Hivatalt tájékoztatni kell arról, hogy ki az a személy, aki az (EU) 2017/1001 rendelet 106. cikkének (2) bekezdése alapján az eljárás folytatására jogosult. A Hivatal közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik féllel, hogy az eljárás egy, a Hivatal által meghatározandó naptól folytatódik.

(2) Ha az eljárásnak az (EU) 2017/1001 rendelet 106. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti félbeszakadása esetén a Hivatalt az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem értesítik új képviselő megbízásáról, az uniós védjegy bejelentőjével vagy jogosultjával közli a következőket:

a)	ha az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, az uniós védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha az értesítés benyújtására a közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor;

b)	ha az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó, e közlés kézbesítésétől kezdődően az eljárás az uniós védjegy bejelentőjével vagy jogosultjával folytatódik.

(3) A félbeszakadás napján az uniós védjegy bejelentője vagy jogosultja vonatkozásában folyamatban lévő határidők – a megújítási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével – az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek.

XIII. CÍM

KÉPVISELET

73. cikk

Közös képviselő kijelölése

(1) Több bejelentő esetén, ha az uniós védjegybejelentésben nem jelölnek meg közös képviselőt, a bejelentésben első helyen megnevezett azon bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az Európai Gazdasági Térségben van, vagy – adott esetben – e bejelentő kinevezett képviselőjét. Ha a bejelentők mindegyike köteles hivatásos képviselőt megbízni, a bejelentésben elsőként megnevezett képviselőt kell közös képviselőnek tekinteni. E rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet közösen benyújtó harmadik felekre, valamint az uniós védjegyoltalom közös jogosultjaira is.

(2) Ha az eljárás során több személyre történő átruházásra kerül sor, és e személyek nem jelöltek ki közös képviselőt, az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. Ha erre nincs lehetőség, a Hivatal felhívja az említett személyeket, hogy két hónapon belül jelöljenek ki közös képviselőt. Ha e felhívásnak nem tesznek eleget, a közös képviselőt a Hivatal jelöli ki.

74. cikk

Meghatalmazás

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (3) bekezdése értelmében természetes vagy jogi személyt képviselő alkalmazottak, valamint a Hivatal által az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (2) bekezdése alapján fenntartott jegyzékbe felvett jogi és szakmai képviselők csak akkor nyújtanak be a Hivatalhoz aláírással ellátott meghatalmazást az aktához történő csatolás végett az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikke (3) bekezdésének vagy 120. cikke (1) bekezdésének megfelelően, ha a Hivatal azt kifejezetten kéri, vagy – amennyiben több fél vesz részt abban az eljárásban, amelyben a képviselő a Hivatal előtt eljár – ha a másik fél azt kifejezetten kéri.

(2) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (3) bekezdése, illetve 120. cikkének (1) bekezdése alapján aláírással ellátott meghatalmazást kell benyújtani, ez a meghatalmazás az Unió bármely hivatalos nyelvén benyújtható. A képviseleti meghatalmazás egy vagy több bejelentésre vagy lajstromozott védjegyre is vonatkozhat, vagy lehet általános meghatalmazás, amely lehetővé teszi a képviselőnek, hogy eljárjon a Hivatalnál folytatott minden olyan eljárásban, amelyben a meghatalmazást adó személy félként vesz részt.

(3) A Hivatal meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az ilyen meghatalmazásokat be kell nyújtani. Ha a képviseleti meghatalmazást nem nyújtják be kellő időben, az eljárást a képviselt személlyel kell folytatni. A bejelentés benyújtásán kívül a képviselő eljárási cselekményei hatálytalanok, ha a képviselt személy nem hagyja jóvá azokat a Hivatal által meghatározott határidőn belül.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a meghatalmazást visszavonó iratokra.

(5) Azt a képviselőt, akinek képviseleti jogosultsága megszűnt, mindaddig képviselőnek kell tekinteni, amíg képviseleti jogosultságának megszűnéséről a Hivatal tájékoztatást nem kap.

(6) A meghatalmazás a benne foglalt eltérő rendelkezés hiányában a meghatalmazást adó személy halálával nem válik automatikusan érvénytelenné a Hivatal viszonylatában.

(7) A képviselő kijelöléséről a Hivatalnak küldött közlésben fel kell tüntetni a képviselő nevét és üzleti címét az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban. Ha már kijelölt képviselő jár el a Hivatal előtt, fel kell tüntetnie a nevét és a Hivatal által részére kiadott azonosító számot. Ha ugyanaz a fél több képviselőt bíz meg, a meghatalmazás eltérő rendelkezéseire tekintet nélkül a képviselők közösen vagy önállóan is eljárhatnak.

(8) A képviselők társulásának kijelölését vagy meghatalmazását bármely olyan képviselő kijelölésének vagy meghatalmazásának kell tekinteni, aki e társulás keretében működik.

75. cikk

A hivatásos képviselők jegyzékének módosítása

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (5) bekezdése alapján a hivatásos képviselőt a jegyzékből hivatalból törölni kell:

a)	a hivatásos képviselő halála vagy cselekvőképtelensége esetén;

b)	ha a hivatásos képviselő már nem az EGT valamely tagállamának állampolgára, kivéve, ha az ügyvezető igazgató az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján felmentést ad;

c)	ha a hivatásos képviselő székhelye vagy foglalkoztatásának helye már nem az EGT-ben van;

d)	ha a hivatásos képviselő már nem rendelkezik az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdése c) pontjának első mondatában említett jogosultsággal.

(2) A Hivatal hivatalból felfüggeszti a hivatásos képviselő bejegyzését, ha a képviselőnek az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdése c) pontjának első mondatában említett, a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal, illetve az EGT valamely tagállamának központi iparjogvédelmi hivatala előtti, természetes vagy jogi személyek képviseletére való jogosultságát felfüggesztették.

(3) Amennyiben a törlés feltételei már nem állnak fenn, azt a személyt, akit a jegyzékből töröltek, az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (3) bekezdése szerinti igazolással ellátott kérelem alapján újból be kell jegyezni a hivatásos képviselők jegyzékébe.

(4) Ha a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal vagy az érintett tagállamok valamelyikének központi iparjogvédelmi hivatala tudomást szerez valamely, az (1) és (2) bekezdésben említett esemény bekövetkeztéről, erről haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

XIV. CÍM

A NEMZETKÖZI VÉDJEGYLAJSTROMOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

76. cikk

Együttes és tanúsító védjegyek

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 193. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás az (EU) 2017/1001 rendelet 194. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely európai uniós együttes védjegyre vagy európai uniós tanúsító védjegyre vonatkozik, a Hivatal a következő esetekben hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést is kiad az (EU) 2018/626 végrehajtási rendelet 33. cikke szerint:

ha az (EU) 2017/1001 rendelet 76. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási okok valamelyike vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 85. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási okok valamelyike fennáll;

b)	amennyiben a védjegyhasználatra vonatkozó szabályzatot nem az (EU) 2017/1001 rendelet 194. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtották be.

(2) A védjegy használatáról rendelkező szabályzatnak az (EU) 2017/1001 rendelet 79. és 88. cikke szerinti módosítását az Európai Uniós Védjegyértesítőben közzé kell tenni.

77. cikk

Felszólalási eljárás

(1) Ha az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás ellen terjesztenek elő felszólalást az (EU) 2017/1001 rendelet 196. cikkének megfelelően, a felszólalásnak tartalmaznia kell:

a)	a felszólalással megtámadott nemzetközi lajstromozás számát;

b)	nemzetközi lajstromozás árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások megjelölését, amelyek ellen a felszólalás irányul;

c)	a nemzetközi lajstromozás jogosultjának nevét;

d)	az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b)–h) pontjában szereplő követelményeket.

(2) Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos felszólalási eljárás alkalmazásában e rendelet 2. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése, valamint 3–10. cikke a következő feltételek mellett alkalmazandó:

a)	az uniós védjegybejelentésre vonatkozó hivatkozásokat a nemzetközi lajstromozásra való hivatkozásként kell értelmezni;

b)	az uniós védjegybejelentés visszavonására vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió vonatkozásában a nemzetközi lajstromozásról történő lemondásra való hivatkozásként kell értelmezni;

c)	a bejelentőre vonatkozó hivatkozásokat a nemzetközi lajstromozás jogosultjára való hivatkozásként kell értelmezni.

(3) Ha a felszólalást az (EU) 2017/1001 rendelet 196. cikkének (2) bekezdésében említett egy hónapos határidő lejártát megelőzően nyújtották be, a felszólalást úgy kell tekinteni, hogy azt az egy hónapos határidő lejártát követő első napon nyújtották be.

(4) Amennyiben a nemzetközi lajstromozás jogosultja köteles képviseltetni magát a Hivatal előtti eljárásokban az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése szerint, és ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja még nem jelölt ki képviselőt az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése szerint, a nemzetközi lajstromozás jogosultjának címzett, az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólalásról szóló közlésben szerepelnie kell egy felhívásnak az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése értelmében vett képviselőnek a közlés időpontjától számított két hónapos határidőn belül történő kijelölésére vonatkozóan.

Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja e határidőn belül nem hatalmaz meg képviselőt, a Hivatal a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalmat elutasító határozatot hoz.

(5) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 193. cikke alapján az oltalom hivatalból közölt ideiglenes elutasításáról szóló értesítés kiadására kerül sor, a felszólalási eljárást fel kell függeszteni. Ha a hivatalból közölt ideiglenes elutasítás a védjegy oltalmának elutasításáról rendelkező jogerős határozathoz vezet, a Hivatal az ügyben nem hoz határozatot, visszatéríti a felszólalás díját, és nem hoz határozatot a költségek viselése tárgyában.

78. cikk

Értesítés felszólaláson alapuló ideiglenes elutasításról

(1) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 196. cikkének (2) bekezdése alapján nemzetközi lajstromozással szembeni felszólalást nyújtanak be a Hivatalhoz, vagy ha a felszólalást e rendelet 77. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtottnak kell tekinteni, a Hivatal az oltalom felszólalás alapján történő ideiglenes elutasításáról szóló értesítést küld a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájának (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda).

(2) Az oltalom felszólaláson alapuló ideiglenes elutasításáról szóló értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a nemzetközi lajstromozás száma;

b)	annak közlése, hogy az elutasítás alapja az a tény, hogy felszólalást nyújtottak be, az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének azon rendelkezéseire történő utalással együtt, amelyen a felszólalás alapul;

c)	a felszólaló fél neve és címe.

(3) Ha a felszólalás védjegybejelentésen vagy -lajstromozáson alapul, a (2) bekezdésben említett értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)	a bejelentési nap, a lajstromozás napja, és ha van, az elsőbbség napja;

b)	az ügyszám, illetve ha eltér, a védjegy lajstromszáma;

c)	a jogosult neve és címe;

d)	a védjegy ábrázolása;

e)	az áru- vagy szolgáltatásjegyzék, amely a felszólalás alapjául szolgál.

(4) Ha az ideiglenes elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, a (2) bekezdésben említett értesítésben meg kell jelölni ezeket az árukat vagy szolgáltatásokat.

(5) A Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát a következőkről:

a)	ha a felszólalási eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, arról, hogy a védjegy az Unióban oltalmat élvez;

b)	amennyiben a védjegyoltalom elutasításáról szóló határozat az (EU) 2017/1001 rendelet 66. cikke szerinti fellebbezést vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 72. cikke szerinti keresetet követően jogerőre emelkedett, arról, hogy a védjegyoltalmat az Unióban elutasították;

c)	ha a b) pontban említett elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, azon árukról és szolgáltatásokról, amelyek vonatkozásában a védjegy az Unióban oltalmat élvez.

(6) Amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 193. cikkének (2) bekezdése vagy e cikk (1) bekezdése alapján egy nemzetközi lajstromozás tekintetében több ideiglenes elutasítást adtak ki, az e cikk (5) bekezdésében említett értesítésnek a védjegyoltalom (EU) 2017/1001 rendelet 193. és 196. cikke szerinti teljes vagy részleges elutasítására kell vonatkoznia.

79. cikk

Az oltalom elismeréséről szóló értesítés

(1) Ha a Hivatal nem adott ki az (EU) 2017/1001 rendelet 193. cikke szerinti, hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést, és nem érkezett be hozzá felszólalás az (EU) 2017/1001 rendelet 196. cikkének (2) bekezdésében említett, a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn belül, továbbá a Hivatal nem adott ki hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést harmadik felek által tett észrevételek eredményeként, a Hivatal értesítést küld a Nemzetközi Irodának az oltalom elismeréséről, amelyben közli, hogy a védjegy az Európai Unióban oltalmat élvez.

(2) Az (EU) 2017/1001 rendelet 189. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e cikk (1) bekezdésben említett, az oltalom elismeréséről szóló újabb értesítés ugyanolyan hatályú, mint a Hivatal nyilatkozata az elutasításról szóló értesítés visszavonásáról.

XV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

80. cikk

Átmeneti intézkedések

Azokra a folyamatban lévő eljárásokra, amelyekre ez a rendelet a 82. cikkével összhangban nem alkalmazandó, a 2868/95/EK és a 216/96/EK rendelet rendelkezései a szóban forgó eljárások lezárultáig továbbra is alkalmazandók.

81. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályát veszti.

82. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a hatálybalépés (1) bekezdésben említett napjától kell alkalmazni, a következő kivételekkel:

a)	a 2–6. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott felszólalásokra;

b)	a 7. és a 8. cikk nem alkalmazandó azokra a felszólalási eljárásokra, amelyek kontradiktórius része 2017. október 1. előtt kezdődött meg;

c)	a 9. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtti felfüggesztésekre;

d)	a 10. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, a használat igazolására irányuló kérelmekre;

e)	a III. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, módosításra irányuló kérelmekre;

f)	a 12–15. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, megszűnés megállapítására vagy védjegy törlésére, illetve átruházásra irányuló kérelmekre;

g)	a 16. és a 17. cikk nem alkalmazandó azokra az eljárásokra, amelyek kontradiktórius része 2017. október 1. előtt kezdődött meg;

h)	a 18. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtti felfüggesztésekre;

i)	a 19. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, a használat igazolására irányuló kérelmekre;

j)	az V. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott fellebbezésekre;

k)	a VI. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt indított szóbeli eljárásokra és azokra az írásbeli bizonyítékokra, amelyek esetében a benyújtásra rendelkezésre álló időszak a szóban forgó időpont előtt kezdődött meg;

l)	a VII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt teljesített kézbesítésekre;

m)	a VIII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt beérkezett közlésekre és rendelkezésre bocsátott formanyomtatványokra;

n)	a IX. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt meghatározott határidőkre;

o)	a X. cím nem alkalmazandó a határozatoknak a 2017. október 1. előtti visszavonására, illetve a lajstrombejegyzéseknek az ugyanazon időpont előtti törlésére;

p)	a XI. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt a felek által kérelmezett vagy a Hivatal által elrendelt felfüggesztésekre;

q)	a XII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt félbeszakadt eljárásokra;

r)	a 73. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt beérkezett uniós védjegybejelentésekre;

s)	a 74. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt kijelölt képviselőkre;

t)	a 75. cikk nem alkalmazandó a hivatásos képviselők jegyzékébe 2017. október 1. előtt tett bejegyzésekre;

u)	a XIV. cím nem alkalmazandó az uniós védjegyekre vonatkozó, 2017. október 1. előtti megjelölésekre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 154., 2017.6.16., 1. o.

(2) A Tanács 207/2009/EK rendelete ( 2009. február 26.) a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.).

(3) A Tanács 40/94/EK rendelete (1993. december 20.) a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 341., 2015.12.24., 21. o.)

(5) A Bizottság (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 18.) az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint a 2868/95/EK és a 216/96/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 205., 2017.8.8., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelete (2017. május 18.) az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 205., 2017.8.8., 39. o.).

(7) A C-29/05. P. sz., OHIM kontra Kaul GmbH (ARCOL kontra CAPOL) ügyben 2007. március 13-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2007:162, 42–44. pont; a C-621/11. P. sz., New Yorker SHK Jeans GmbH& Co. KG kontra OHIM (FISHBONE kontra FISHBONE BEACHWEAR) ügyben 2013. július 18-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:484, 28–30. pont; a C-610/11. P. sz., Centrotherm Systemtechnik GmbH kontra OHIM (CENTROTHERM) ügyben 2013. szeptember 26-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:593, 85–90 és 110–113. pont; a C-120/12. P. sz. Bernhard Rintisch kontra OHIM (PROTI SNACK kontra PROTI) ügyben 2013. október 3-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:638, 32. és 38–39. pont; a C-121/12. P. sz. Bernhard Rintisch kontra OHIM, (PROTIVITAL kontra PROTI) ügyben 2013. október 3-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:639, 33. és 39–40. pont; a C-122/12. P. sz., Bernhard Rintisch kontra OHIM, (PROTIACTIVE/PROTI) ügyben 2013. október 3-án hozott ítélet, ECLI:EU:C:2013:628, 33. és 39–40. pont; a C-597/14. P. sz., EUIPO kontra Xavier Grau Ferrer ügyben 2016. július 21-én hozott ítélet, ECLI:EU:C:2016:579, 26–27. pont.

(8) A Bizottság 2868/95/EK rendelete (1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.).

(9) A Bizottság 216/96/EK rendelete (1996. február 5.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról (HL L 28., 1996.2.6., 11. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2018/626 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 104., 2018.4.24., 37. o.).

(11) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(12) HL L 296., 2003.11.14., 22. o.

24.4.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/37

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/626 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. március 5.)

az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (6) bekezdésére, 31. cikke (4) bekezdésére, 35. cikke (2) bekezdésére, 38. cikke (4) bekezdésére, 39. cikke (6) bekezdésére, 44. cikke (5) bekezdésére, 50. cikke (9) bekezdésére, 51. cikke (3) bekezdésére, 54. cikke (3) bekezdése második albekezdésére, 55. cikke (1) bekezdése második albekezdésére, 56. cikke (8) bekezdésére, 57. cikke (5) bekezdésére, 75. cikke (3) bekezdésére, 84. cikke (3) bekezdésére, 109. cikke (2) bekezdése első albekezdésére, 116. cikke (4) bekezdésére, 117. cikke (3) bekezdésére, 140. cikke (6) bekezdésére, 146. cikke (11) bekezdésére, 161. cikke (2) bekezdése második albekezdésére, 184. cikke (9) bekezdésére, 186. cikke (2) bekezdésére, 187. cikke (2) bekezdésére, 192. cikke (6) bekezdésére, 193. cikke (8) bekezdésére, 198. cikke (4) bekezdésére, 202. cikke (10) bekezdésére és 204. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet a 207/2009/EK rendelet kodifikált, egy olyan, kifejezetten az Unióra szabott védjegyrendszert hozott létre, amelynek keretében az Unió egész területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentés alapján.

(2)

Az (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) összehangolta a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. Az összehangolás nyomán létrejövő új jogszabályi keretekhez való igazodás érdekében elfogadásra került az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) és az (EU) 2017/1431 bizottsági végrehajtási rendelet (5).

(3)

A 207/2009/EK tanácsi rendeletet (6) az (EU) 2017/1001 rendelet kodifikálta. Az egyértelműség és az egyszerűsítés érdekében a végrehajtási rendeletekben szereplő hivatkozásoknak tükrözniük kell az érintett alap-jogiaktus kodifikációja nyomán a cikkek tekintetében végrehajtott újraszámozást. Az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és a benne szereplő rendelkezéseket – az (EU) 2017/1001 rendeletre való naprakésszé tett hivatkozásokkal ellátva – e rendeletben kell lefektetni.

(4)

Az egyértelműség, a jogbiztonság és a hatékonyság érdekében, továbbá az európai uniós védjegybejelentések benyújtásának megkönnyítése céljából alapvető fontosságú pontosan és kimerítően meghatározni az európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő kötelező és opcionális tartalmi elemek körét, ugyanakkor el kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket.

(5)

Az (EU) 2017/1001 rendelet értelmében a védjegyet már nem kötelező grafikai eszközökkel megjeleníteni, feltéve, hogy a megjelenítés lehetővé teszi az illetékes hatóságok és a nyilvánosság számára az oltalom tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását. Ezért a jogbiztonság érdekében egyértelműen rögzíteni kell, hogy a lajstromba vétel által biztosított kizárólagos jog pontos tárgyát a megjelenítés határozza meg. A megjelenítést adott esetben az érintett védjegy típusának jelzésével kell kiegészíteni. A megjelenítést adott esetben kiegészítheti továbbá a jel leírása. Az említett jelzésnek és leírásnak összhangban kell lennie a megjelenítéssel.

(6)

Továbbá annak érdekében, hogy az európai uniós védjegybejelentések benyújtási folyamata során biztosítva legyen a következetesség, valamint hogy a korábban bejegyzett jogokra vonatkozó kutatások eredményességét fokozni lehessen, célszerű meghatározni általános, valamennyi védjegy megjelenítésének esetében betartandó elveket, továbbá egyes védjegytípusok tekintetében – azok sajátos jellegének és alkotóelemeinek figyelembevételével – a megjelenítésre vonatkozó konkrét szabályokat és követelményeket.

(7)

A korszerűsítés iránti igényből kifolyólag, a grafikai megjelenítés mellett – az új technológiákkal összhangban – különféle műszaki alternatívák kerülnek bevezetésre, hogy a lajstromozási eljárás jobban illeszkedjen a technikai fejlődéshez. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyrendszer továbbra is összhangban álljon a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott jegyzőkönyvvel (7) (Madridi Jegyzőkönyv) létrehozott rendszerrel, meg kell határozni a védjegy megjelenítésének benyújtására vonatkozó műszaki előírásokat, ezen belül az elektronikus úton benyújtott védjegyek megjelenítésére vonatkozóakat. Az (EU) 2017/1001 rendelettel összhangban, valamint a rugalmasság növelése és a technológiai fejlődéshez való gyorsabb alkalmazkodás érdekében célszerű, hogy a Hivatal ügyvezető igazgatója határozhassa meg az elektronikus úton benyújtott védjegyekre vonatkozó műszaki előírásokat.

(8)

Az elsőbbségi és a szenioritási igények benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt az eljárásokat egyszerűsíteni. Ezért a jövőben nem lesz szükséges hitelesített másolatot benyújtani a korábbi bejelentésről vagy lajstromozásról. Továbbá elsőbbség igénylése esetén a Hivatal számára a továbbiakban nem lesz előírva, hogy az aktában szerepeljen a korábbi védjegybejelentés másolata.

(9)

Miután eltörlésre került az az előírás, hogy a védjegyeket kötelező grafikus formában megjeleníteni, bizonyos védjegytípusok elektronikus formátumban is megjeleníthetők, és ezek már nem alkalmasak hagyományos módon történő közzétételre. Annak érdekében, hogy – az átláthatóságot és a jogbiztonságot szem előtt tartva – a bejelentésekkel kapcsolatos valamennyi információ közzétételre kerüljön, egy védjegynek a Hivatal által vezetett elektronikus lajstromra mutató link útján történő elérhetővé tételét úgy kell tekinteni, hogy az a védjegy közzétételi célból történő megjelenítésének érvényes módja.

(10)

Ugyanezen okokból lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy olyan védjegyokiratokat állítson ki, amelyben a védjegy megjelenítését elektronikus link helyettesíti. Továbbá a lajstromba vételt követően kiadott okiratok vonatkozásában – és az olyan kérelmeknek való megfelelés érdekében, amelyeket egy olyan időpontban nyújtottak be, amikor a lajstromozási adatok megváltozhattak –, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az okiratról olyan naprakész változatot lehessen kiadni, amelyben szerepelnek a lajstromban tett lényeges későbbi bejegyzések.

(11)	A korábbi rendszer alkalmazása során világossá vált, hogy az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében bizonyos rendelkezéseket egyértelműsíteni kell, különösen a részleges átruházások és a részleges lemondások tekintetében.

(12)

A jogbiztonság érdekében, ugyanakkor bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva, meg kell határozni az (EU) 2017/1001 rendelet szerint benyújtott európai uniós együttes védjegyek és európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok minimális tartalmi elemeit, hogy ennek révén a piaci szereplők élhessenek az ezen új védjegytípusok biztosította oltalommal.

(13)	A Hivatal előtti eljárások során a nyertes félnél felmerült képviseleti költségek tekintetében indokolt maximális mértékeket meghatározni annak biztosítására, hogy a másik fél többek között taktikai okokból ne élhessen vissza a költségek viselésére vonatkozó kötelezettséggel.

(14)	A hatékonyság érdekében a Hivatal számára lehetővé tenni az elektronikus közzétételt.

(15)	A Hivatal és a tagállami hatóságok között az igazgatási együttműködés keretében eredményes és hatékony információcserét kell biztosítani, kellőképpen szem előtt tartva az iratokba való betekintéssel kapcsolatos korlátozásokat.

(16)	Az átalakítás iránti kérelmekre vonatkozó követelményeket úgy kell kialakítani, hogy gördülékenyen működő és hatékony kapcsolódási pontot képezzenek az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek között.

(17)

A Hivatal előtti eljárások egyszerűsítése érdekében biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy csak az eljárás szempontjából releváns dokumentumrészek fordítását kelljen benyújtani. Ugyanezen célból indokolt úgy rendelkezni, hogy a Hivatal kizárólag kétség felmerülése esetén kérhessen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fordítás megfelel az eredeti szövegnek.

(18)	A hatékonyság érdekében indokolt, hogy a felszólalásokkal, illetve az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmekkel kapcsolatosan a Hivatal által meghozandó bizonyos határozatokat a Hivatal munkatársai egyénileg is meghozhassanak.

(19)	mivel az Unió csatlakozott a Madridi Jegyzőkönyvhöz, fontos, hogy a védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó részletes követelmények teljes egészében összhangban álljanak a Jegyzőkönyv szabályaival.

(20)

Az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet a korábban a 2868/95/EK bizottsági rendeletben (8) meghatározott szabályok helyébe lépett, így ez utóbbi rendelet hatályát vesztette. A rendelet hatályon kívül helyezése ellenére egyes olyan eljárásokra, amelyeket az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőidőpontja előtt indítottak, lezárultukig továbbra is a 2868/95/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(21)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a végrehajtási szabályokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következőket meghatározó szabályokat állapít meg:

a)	az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő tartalmi elemek;

b)	a valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igényléséhez és a szenioritás igényléséhez szükséges dokumentáció, valamint a kiállítási elsőbbség igényléséhez benyújtandó bizonyítékok;

c)	európai uniós védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

d)	a védjegybejelentés megosztására vonatkozó nyilatkozat tartalma, az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja, és a megosztott védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

e)	a védjegyokirat tartalma és formája;

f)	a védjegyoltalom megosztására irányuló nyilatkozat tartalmi elemei, és az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja;

g)	a módosítás iránti kérelemben és a név vagy cím megváltoztatása iránti kérelemben feltüntetendő tartalmi elemek;

h)	az átruházás bejegyzése iránti kérelem tartalmi elemei, az átruházás megállapításához szükséges okiratok, és a részleges átruházás iránti kérelem feldolgozásának módja;

i)	a lemondásról szóló nyilatkozatban feltüntetendő tartalmi elemek, és azon okiratok, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik fél a lemondáshoz hozzájárult;

j)	az európai uniós együttes védjegy és az európai uniós tanúsító védjegy használatára irányadó szabályozás tartalmi elemei;

k)	az eljárások szükséges és ténylegesen felmerült költségeinek felső összeghatára;

l)	az Európai Uniós Védjegyértesítőben és a Hivatal Hivatalos Lapjában való közzétételre vonatkozó egyes részletek;

m)	a Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcserére és az iratbetekintés lehetővé tételére vonatkozó részletes szabályok;

n)	az átalakítás iránti kérelemben és az átalakítás iránti kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

o)	a Hivatal előtti írásbeli eljárások során használandó azon igazoló iratok köre, amelyeket az Unió bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani, a fordítás benyújtásának szükségessége és a fordításokra vonatkozó előírt követelmények;

p)	a felszólalási osztály és a törlési osztály munkatársai által egyénileg meghozandó határozatok;

a védjegyek nemzetközi lajstromozása tekintetében:

i.	a nemzetközi bejelentés benyújtására szolgáló formanyomtatvány;

ii.	az érvénytelenítésre vonatkozó tényekről és az érvénytelenítést kimondó határozatokról a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájának (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) küldendő értesítés, valamint az értesítés megfelelő időpontja;

iii.	a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelemre vonatkozó részletes követelmények;

iv.	a nemzetközi lajstromozással kapcsolatos szenioritási igényben feltüntetendő tartalmi elemek, valamint a Nemzetközi Irodának küldendő értesítésben feltüntetendő információk;

v.	az oltalom hivatalból történt ideiglenes elutasításáról szóló, a Nemzetközi Irodának megküldendő értesítésben feltüntetendő tartalmi elemek;

vi.	az oltalom végleges megadásáról vagy elutasításáról szóló értesítés tartalmi elemei;

vii.	az érvénytelenítésről szóló értesítés tartalmi elemei;

viii.

a nemzetközi lajstromozás átalakítása iránti kérelemben és az ilyen kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

ix.	az átalakítás iránti kérelemben feltüntetendő tartalmi elemek.

II. CÍM

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

2. cikk

A bejelentés tartalma

(1) Az európai uniós védjegybejelentésnek tartalmaznia kell:

a)	a védjegy európai uniós védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet;

a bejelentő nevét, címét és a lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerinti államot. Természetes személyek esetében a nevet a családi név (nevek) és az utónév (utónevek) feltüntetésével kell megadni. Jogi személyek és az (EU) 2017/1001 rendelet 3. cikke szerinti szervezetek esetében a név a hivatalos elnevezésükből és jogi formájukból áll, amelyek a szokásos módon rövidíthetők. A vállalkozás nemzeti azonosító száma is megadható, amennyiben van ilyen. A Hivatal kérheti a bejelentőtől, hogy az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint adjon meg telefonszámot vagy az elektronikus kommunikációra szolgáló más elérhetőséget. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több cím is meg van adva, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve, ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg. Amennyiben a Hivatal már kiadott azonosító számot, elegendő, ha a bejelentő azt és a nevét tünteti fel;

c)	azon áruk vagy szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a védjegy lajstromozását kérik, az (EU) 2017/1001 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ez a jegyzék részben vagy egészben kiválasztható a Hivatal által rendelkezésre bocsájtott, előzetesen elfogadott tételeket tartalmazó adatbázisból;

d)	a védjegy e rendelet 3. cikke szerinti megjelenítését;

amennyiben a bejelentő képviselőt bízott meg, a képviselő nevét és üzleti címét vagy azonosító számát a b) pontnak megfelelően; ha a képviselőnek egynél több üzleti címe van, illetve kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni kézbesítési címként, kivéve, ha a bejelentésben feltüntették, hogy melyik cím szolgál kézbesítési címként;

f)	amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 35. cikke alapján egy korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a korábbi bejelentés benyújtásának napja, valamint az az ország, ahol, illetve amelyre nézve azt benyújtották;

g)	amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 38. cikke alapján kiállítási elsőbbséget igényelnek, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a kiállítás neve, valamint az áruk vagy szolgáltatások első bemutatásának időpontja;

amennyiben a bejelentés benyújtásával egyidejűleg az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok valamelyikében lajstromozott egy vagy több korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is – szenioritását igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel(nek) az(ok) a tagállam(ok), amely(ek)ben vagy amely(ek)re kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az az időpont, amelytől kezdődően a lajstromozás hatályba lépett, a lajstromszám, valamint azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a védjegyet lajstromozták. Ilyen nyilatkozat az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett időszakon belül is tehető;

i)	adott esetben arról szóló nyilatkozatot, hogy a bejelentés az (EU) 2017/1001 rendelet 74. cikke szerinti európai uniós együttes védjegy vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 83. cikke szerinti európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

j)	annak a nyelvnek a megjelölését, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (3) bekezdése szerinti második nyelv megjelölését;

k)	a bejelentő vagy képviselője aláírását, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 63. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

l)	adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 43. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet.

(2) A bejelentés részét képezheti egy arra vonatkozó állítás, hogy az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján a megjelölés a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet, valamint annak feltüntetése, hogy a szóban forgó állítás elsődleges vagy másodlagos állításnak minősül-e. Ilyen állítást tartalmazó nyilatkozat az (EU) 2017/1001 rendelet 42. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett időszakon belül is tehető.

(3) Európai uniós együttes védjegyre vagy európai uniós tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentésnek részét képezhetik az adott védjegy használatára vonatkozó szabályzatok. Amennyiben a bejelentésnek nem képezik részét ilyen szabályzatok, azokat az (EU) 2017/1001 rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében és 84. cikkének (1) bekezdésében említett időszakon belül kell benyújtani.

(4) Több bejelentő esetén a bejelentésben valamelyik bejelentőt vagy képviselőt meg lehet jelölni közös képviselőként.

3. cikk

A védjegy megjelenítése

(1) A védjegyet általánosan rendelkezésre álló technológia felhasználásával kell valamilyen megfelelő formában megjeleníteni, oly módon, hogy az lehetővé tegye a védjegynek a lajstromban való egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív módon történő megjelenítését annak érdekében, hogy a védjegyjogosult számára biztosított oltalom tárgyát az illetékes hatóságok és a nagyközönség egyértelműen és pontosan meg tudják határozni.

(2) A védjegy megjelenítése határozza meg a lajstromba vétel tárgyát. Amennyiben a megjelenítést a (3) bekezdés d) és e) pontjának, f) pontja ii. alpontjának, h) pontjának vagy a (4) bekezdésnek megfelelően leírás kíséri, annak összhangban kell állnia a megjelenítéssel, és nem bővítheti annak hatókörét.

(3) Amennyiben a bejelentés az a)–j) pontban felsorolt védjegytípusok valamelyikére vonatkozik, erre külön utalást kell tartalmaznia. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül a védjegy típusának és megjelenítésének összhangban kell állnia egymással a következők szerint:

a)	a kizárólag szavakból vagy betűkből, számokból, egyéb szokásos tipográfiai elemekből, illetve ezek kombinációjából álló védjegyek (szóvédjegyek) esetében a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet szokványos írásmóddal és formázással, grafikai elemek vagy színek nélkül kell ábrázolni;

az olyan védjegyek esetében, amelyek nem szokványos betűtípussal vagy formázással készültek, vagy valamilyen grafikai elemet vagy színt tartalmaznak (ábrás védjegy), ideértve a kizárólag figuratív elemekből álló védjegyeket, valamint a szó- és figuratív elemeket egyaránt tartalmazó védjegyeket is, a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet valamennyi elemet és – adott esetben – színt feltüntetve kell ábrázolni;

az olyan védjegyek esetében, amelyek részben vagy egészben térbeli ábrázolású alakzatok, mint például a tárolók, a csomagolások, maguk a termékek vagy azok megjelenése (térbeli védjegy), a védjegyet a térbeli alakzat grafikus ábrája, például számítógéppel generált kép, vagy fénykép formájában kell benyújtani. A grafikus ábra vagy a fénykép több különböző nézetből ábrázolhatja a védjegyet. Amennyiben a megjelenítést nem elektronikus formában nyújtják be, legfeljebb hat különböző nézetet tartalmazhat;

ha a védjegy árun való elhelyezésének vagy árura való erősítésének konkrét módja jelenti magát a védjegyet (pozícióvédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely megfelelően megadja a védjegy elhelyezkedését és az adott termékhez képesti méretét vagy arányát. Azokat az elemeket, amelyek nem képezik a lajstromozás tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy a védjegyet hogyan erősítik a termékre;

az olyan védjegyek esetében, amelyeket kizárólag bizonyos elemek ismétlődése alkot (mintavédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely mutatja az ismétlődési mintát. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy az elemek hogyan ismétlődnek;

a színvédjegyek esetében:

i.	ha a védjegyet kizárólag egy adott szín képezi, körvonalak nélkül, a védjegyet e szín ábrázolásának benyújtásával kell megjeleníteni, egy általánosan elismert színkódra való hivatkozással megjelölve az adott színt;

ii.

ha a védjegyet kizárólag egy adott színkombináció képezi, körvonalak nélkül, a védjegyet a színkombináció egységes és meghatározott, szisztematikus elrendezését bemutató módon kell megjeleníteni, egy általánosan elismert színkódra való hivatkozással megjelölve az alkalmazott színeket. Mellékelhető továbbá egy leírás a színek szisztematikus elrendezéséről;

g)	a kizárólag egy adott hangot vagy hangkombinációt tartalmazó védjegy (hangvédjegy) esetében a védjegyet a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásának benyújtásával kell megjeleníteni;

ha a védjegyet részben vagy egészben az alkotóelemeinek mozgása vagy helyváltoztatása alkotja (mozgásvédjegy), a védjegyet videofájl vagy egy, az adott mozgást vagy helyváltoztatást bemutató állóképekből álló sorozat benyújtásával kell megjeleníteni. Állóképek bemutatása esetén azokat meg lehet számozni, illetve a sorozathoz fűzött magyarázatokkal lehet kiegészíteni;

i)	a részben vagy egészben kép és hang kombinációja által alkotott védjegy (multimédia-védjegy) esetében a védjegyet egy olyan audiovizuális fájl benyújtásával kell megjeleníteni, amely bemutatja az adott kép- és hangkombinációt;

j)	a hologram jellegű elemekből álló védjegy (hologramvédjegy) esetében a védjegyet videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell megjeleníteni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen.

(4) Amennyiben a védjegy a (3) bekezdésben felsorolt típusok egyikébe sem tartozik, a megjelenítésnek meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak, és leírás csatolható hozzá.

(5) Az elektronikus formában benyújtott védjegy-megjelenítések esetében a Hivatal ügyvezető igazgatója határozza meg az elektronikus fájl formátumát és méretét, valamint minden egyéb lényeges műszaki előírást.

(6) Ha a megjelenítést nem elektronikus formában nyújtják be, magát a védjegyet a bejelentés szöveges részét tartalmazó laptól különálló egyetlen lapon kell ábrázolni. A védjegy ábrázolását tartalmazó egyetlen lapon szerepelnie kell az összes releváns nézetnek vagy képnek, és a lap nem haladhatja meg az A/4-es méretet (29,7 cm × 21 cm). Körben legalább 2,5 cm-es szegélyt kell hagyni.

(7) Ha a védjegy elhelyezkedésének iránya nem nyilvánvaló, azt a „felső rész” szavak szerepeltetésével kell jelezni minden egyes ábrán.

(8) Az ábrázolásnak olyan minőségűnek kell lennie, hogy:

a)	azt legalább 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen kicsinyíteni; vagy

b)	azt legfeljebb 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen nagyítani.

(9) Mintadarab benyújtása nem minősül a védjegy megfelelő megjelenítésének.

4. cikk

Elsőbbség igénylése

(1) Ha az (EU) 2017/1001 rendelet 35. cikkének megfelelően a bejelentéssel egyidejűleg egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, a bejelentőnek a bejelentési naptól számított három hónapon belül fel kell tüntetnie a korábbi bejelentés ügyszámát és be kell nyújtania annak másolatát. A másolaton szerepelnie kell a korábbi bejelentés bejelentési napjának.

(2) Ha azt a korábbi bejelentést, amelyre vonatkozóan elsőbbséget igényelnek, nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, a bejelentőnek – amennyiben a Hivatal erre felszólítja – a Hivatal által megjelölt határidőn belül be kell nyújtania a korábbi bejelentésnek a bejelentés első vagy második nyelvén készült fordítását.

(3) Ha az elsőbbség igénylése egy vagy több korábbi lajstromozásra vonatkozik, az (1) és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

5. cikk

Kiállítási elsőbbség

Ha az (EU) 2017/1001 rendelet 38. cikkének (1) bekezdése alapján a bejelentéssel egyidejűleg kiállítási elsőbbséget igényelnek, a bejelentőnek a bejelentési naptól számított három hónapon belül igazolást kell benyújtania, amelyet a kiállítás alatt az a hatóság adott ki, amely a kiállításon az ipari tulajdon oltalmáért felelt. Az igazolás azt tanúsítja, hogy a védjegyet a bejelentés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában használták. Az igazoláson fel kell továbbá tüntetni a kiállítás megnyitásának napját és – ha a termék vagy szolgáltatás első bemutatása nem esik egybe a kiállítás megnyitásának napjával – az első bemutatás napját. Az igazoláshoz mellékelni kell a védjegy tényleges használatának a hatóság által megfelelően tanúsított leírását.

6. cikk

Nemzeti védjegy szenioritásának igénylése az európai uniós védjegyként történő lajstromozás előtt

Amennyiben egy, az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkének (1) bekezdése szerinti, korábban már lajstromozott védjegy szenioritását igénylik az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkének (2) bekezdése szerint, akkor a bejelentőnek a szenioritási igény Hivatal általi kézhezvételétől számított három hónapon belül be kell nyújtania a szóban forgó lajstromozásról szóló irat egy másolati példányát a Hivatalhoz.

7. cikk

A bejelentés közzétételének tartalma

A bejelentés közzététele a következőket tartalmazza:

a)	a bejelentő neve és címe;

adott esetben a bejelentő által meghatalmazott, az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikke (3) bekezdésének első mondatában említett képviselőtől eltérő képviselő neve és üzleti címe. Ha egyazon üzleti cím alatt több képviselő is fel van tüntetve, csak az első helyen megnevezett képviselő nevét és székhelyének címét kell közzétenni, és a nevet az „és mások” szavakkal kell kiegészíteni. Kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott kézbesítési címet kell közzétenni. Ha az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikkének (8) bekezdése alapján képviselők társulását bízzák meg, csak a társulás nevét és üzleti címét kell közzétenni;

c)	a védjegy megjelenítése, adott esetben a 3. cikkben említett elemekkel és leírásokkal együtt. Amennyiben a megjelenítés elektronikus fájlformátumban történt, a megjelenítést e fájlra mutató linkkel kell elérhetővé tenni;

az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke a Nizzai Osztályozásban szereplő osztályok szerinti csoportosításban, az egyes csoportok előtt jelezve a nizzai osztályozás szerinti azon osztályjelzetet, amelybe az adott áru- vagy szolgáltatáscsoport tartozik, és az egyes csoportokat az említett osztályozás sorrendjében feltüntetve;

e)	a bejelentés napja és az ügyszám;

f)	adott esetben a bejelentő által az (EU) 2017/1001 rendelet 35. cikkével összhangban benyújtott elsőbbségi igény adatai;

g)	adott esetben a bejelentő által az (EU) 2017/1001 rendelet 38. cikkével összhangban benyújtott kiállítási elsőbbségi igény adatai;

h)	adott esetben a bejelentő által az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkével összhangban benyújtott szenioritási igény adatai;

i)	adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilatkozat arról, hogy a védjegy azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyekre vonatkozóan a lajstromozását kérik, a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet;

j)	adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés európai uniós együttes védjegy vagy európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

k)	azon nyelv feltüntetése, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint azon második nyelvé, amelyet a bejelentő az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikke (3) bekezdése alapján megjelölt;

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés az (EU) 2017/1001 rendelet 204. cikkének (2) bekezdése szerint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származik, a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelő nemzetközi lajstromozás napjával vagy azzal a nappal együtt, amelyen a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztését a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromba bejegyezték, és adott esetben a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napjával együtt.

8. cikk

A bejelentés megosztása

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 50. cikke szerinti megosztásról szóló nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	a bejelentés ügyszáma;

b)	a bejelentő neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)	a megosztási bejelentés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d)	az eredeti bejelentésben maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

(2) A Hivatal valamennyi megosztási bejelentés számára külön aktát nyit, amely az eredeti bejelentés ügyiratainak teljes másolatát tartalmazza, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal valamennyi megosztási bejelentésnek új bejelentésszámot ad.

(3) Valamennyi megosztási bejelentés közzétételének tartalmaznia kell a 7. cikkben meghatározott adatokat és elemeket.

III. CÍM

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

9. cikk

Védjegyokirat

Az (EU) 2017/1001 rendelet 51. cikkének (2) bekezdése alapján kiállított védjegyokiratnak tartalmaznia kell a lajstromba bejegyzett, az (EU) 2017/1001 rendelet 111. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tételeket és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy e tételek a lajstromban szerepelnek. Amennyiben a védjegy elektronikus fájlformátumban került megjelenítésre, a vonatkozó tételt e fájlra mutató linkkel kell elérhetővé tenni. Az okiratot adott esetben ki kell egészíteni egy, az (EU) 2017/1001 rendelet 111. cikke (3) bekezdésének megfelelően a lajstromba bejegyzendő összes tételt tartalmazó kivonattal és egy arról szóló nyilatkozattal, hogy e tételek a lajstromban szerepelnek.

10. cikk

A védjegyoltalom módosítására irányuló kérelem tartalma

A védjegynek az (EU) 2017/1001 rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a)	az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)	az európai uniós védjegy jogosultjának nevét és címét e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)	az európai uniós védjegy megjelenítésében módosítandó elemet és az említett elemet annak módosított formájában, az (EU) 2017/1001 rendelet 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

d)	a módosított európai uniós védjegy megjelenítését e rendelet 3. cikkével összhangban.

11. cikk

A védjegyoltalom megosztásáról szóló nyilatkozat

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerinti, védjegyoltalom megosztásról szóló nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)	az európai uniós védjegy jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)	a megosztott védjegyoltalom tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztott védjegyoltalmat kérelmeznek, az egyes megosztott védjegyoltalmakhoz tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d)	az eredeti védjegyoltalomban maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

(2) A Hivatal a megosztott védjegyoltalom számára külön aktát nyit, amelynek tartalmaznia kell az eredeti védjegyoltalom ügyiratának teljes anyagát, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal a megosztott védjegyoltalomnak új lajstromszámot ad.

12. cikk

Európai uniós védjegy jogosultja vagy európai uniós védjegy bejelentője nevének vagy címének megváltoztatására irányuló kérelem

Az (EU) 2017/1001 rendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerinti, a lajstromozott európai uniós védjegy jogosultja nevének vagy címének megváltoztatására irányuló kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)	az európai uniós védjegy jogosultjának a lajstromba bejegyzett neve és címe, kivéve, ha a Hivatal már kiadott azonosító számot: ilyen esetben elegendő, ha a bejelentő e számot és a védjegyjogosult nevét tünteti fel;

c)	az európai uniós védjegy jogosultjának új neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.

Az európai uniós védjegy bejelentője nevének vagy címének megváltoztatására irányuló kérelmekre az első albekezdés b) és c) pontja értelemszerűen alkalmazandó. Az ilyen kérelemnek a bejelentésszámot is tartalmaznia kell.

IV. CÍM

ÁTRUHÁZÁS

13. cikk

Átruházás bejegyzése iránti kérelem

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 20. cikkének (5) bekezdése szerinti, átruházás bejegyzése iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)	az új védjegyjogosult adatai e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint;

c)	ha az átruházás nem vonatkozik az árujegyzékben szereplő összes árura vagy szolgáltatásra, azoknak az árujegyzékben szereplő áruknak vagy szolgáltatásoknak az adatai, amelyekre az átruházás vonatkozik;

d)	a szabályszerű átruházási okirat, az (EU) 2017/1001 rendelet 20. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

e)	adott esetben az új jogosult képviselőjének neve és üzleti címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően.

(2) Az európai uniós védjegybejelentés átruházásának bejegyzése iránti kérelmekre az (1) bekezdés b)–e) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a következők bármelyike megfelelő bizonyítékul szolgál az átruházásról:

a)	a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője, és a jogutód vagy annak képviselője által aláírt átruházás bejegyzése iránti kérelem;

b)	amennyiben a kérelmet a bejegyzett jogosult vagy annak képviselője nyújtja be, a jogutód vagy annak képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a jogutód vagy annak képviselője hozzájárul az átruházás bejegyzéséhez;

c)	amennyiben az átruházás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód nyújtja be, a bejegyzett jogosult vagy képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a bejegyzett jogosult hozzájárul a jogutód bejegyzéséhez;

d)	az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, megfelelően kitöltött átruházási formanyomtatvány vagy okirat, a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője és a jogutód vagy annak képviselője aláírásával ellátva.

14. cikk

A részleges átruházás bejegyzése iránti kérelem feldolgozása

(1) Ha az átruházás bejegyzése iránti kérelem a lajstromozott védjegy alá tartozó áruknak vagy szolgáltatásoknak csak egy részére vonatkozik, a bejelentőnek oly módon kell szétosztania az eredeti védjegyoltalomban szereplő árukat vagy szolgáltatásokat az eredeti védjegyoltalom és a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelem között, hogy az eredeti védjegyoltalomban és a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelemben szereplő áruk vagy szolgáltatások között ne legyen átfedés.

(2) A Hivatal az új védjegyoltalom számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti védjegyoltalom ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új védjegyoltalomnak új lajstromszámot ad.

(3) Az európai uniós védjegybejelentés átruházásának bejegyzése iránti kérelmekre az (1) és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó. A Hivatal az új európai uniós védjegybejelentésnek új bejelentésszámot ad.

V. CÍM

LEMONDÁS

15. cikk

Lemondás

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 57. cikkének (2) bekezdése szerinti lemondásról szóló nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)	a védjegyjogosult neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)	ha az oltalomról csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében mondanak le, azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében a védjegy továbbra is lajstromozva marad.

(2) Ha a védjegylajstrom az adott európai uniós védjegy vonatkozásában valamely harmadik fél jogára vonatkozó bejegyzést is tartalmaz, akkor e harmadik fél lemondáshoz való hozzájárulásának elegendő bizonyítéka a fél vagy képviselője által aláírt, a lemondáshoz való hozzájárulásról szóló nyilatkozat.

VI. CÍM

EURÓPAI UNIÓS EGYÜTTES VÉDJEGY ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

16. cikk

Az európai uniós együttes védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok tartalma

Az (EU) 2017/1001 rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerinti, az európai uniós együttes védjegyek használatára vonatkozó szabályzatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a kérelmező neve;

b)	a szervezet célja, illetve az a cél, amelyre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetet létrehozták;

c)	a szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet képviseletére felhatalmazott szervek;

d)	szervezet esetében a tagság feltételei;

e)	az európai uniós együttes védjegy megjelenítése;

f)	az európai uniós együttes védjegy használatára jogosult személyek;

g)	adott esetben az európai uniós együttes védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

h)	az európai uniós együttes védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások, ezen belül adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j), k) vagy l) pontja szerinti korlátozások;

i)	adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 75. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett lehetőség biztosítása.

17. cikk

Az európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok tartalma

Az (EU) 2017/1001 rendelet 84. cikke szerinti, az európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a kérelmező neve;

b)	arról szóló nyilatkozat, hogy a bejelentő megfelel az (EU) 2017/1001 rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)	az európai uniós tanúsító védjegy megjelenítése;

d)	az európai uniós tanúsító védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások;

e)	az európai uniós tanúsító védjegy keretében tanúsítandó áruk vagy szolgáltatások jellemzői, így például az áruk anyaga, előállítási módja, illetve a szolgáltatások nyújtása, minőség vagy pontosság;

f)	az európai uniós tanúsító védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

g)	az európai uniós tanúsító védjegy használatára jogosult személyek;

h)	annak meghatározása, hogy a tanúsító szerv hogyan fogja ellenőrizni az említett jellemzőket, és hogyan fogja felügyelni az európai uniós tanúsító védjegy használatát.

VII. CÍM

KÖLTSÉGEK

18. cikk

A költségek felső összeghatára

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 109. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett költségeket a vesztes fél viseli, és e költségek felső határai a következők:

ha a nyertes felet nem képviselő képviseli, e fél utazási és napidíjköltsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és a szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút tekintetében, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkének megfelelően, az alábbiak szerint:

i.	az első osztályú vasúti menetdíj a szokásos pótdíjakkal együtt, ha a vasúton megtett teljes távolság legfeljebb 800 km, vagy a turistaosztályú repülőjegy ára, ha a teljes vasúti távolság meghaladja a 800 km-t, vagy az útvonal tenger fölött halad;

ii.	napidíj az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) (10) VII. mellékletének 13. cikkében meghatározottak szerint;

b)	a képviselők utazási költségei az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése szerint, az e bekezdés a) pontjának i. alpontjában meghatározott határig;

a nyertes félnél az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése értelmében felmerült képviseleti költségek az alábbiak szerint:

i.	felszólalási eljárásban: 300 EUR;

ii.	európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a védjegy törlésére irányuló eljárásban: 450 EUR;

iii.	fellebbezési eljárásban: 550 EUR;

iv.	ha olyan szóbeli eljárásra került sor, amelyre a feleket az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke szerint idézték meg, az i., ii. vagy iii. pontban szereplő összeg, és további 400 EUR.

(2) Ha az európai uniós védjegyet többen jelentik be, vagy a lajstromozott védjegynek több jogosultja van, vagy amennyiben több fél nyújt be felszólalást, illetve kérelmezi a megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését, és ezek együttesen nyújtották be a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, a vesztes félnek az (1) bekezdés a) pontjában említett költségeket csak egy ilyen személyre vonatkozóan kell viselnie.

(3) Ha a nyertes felet az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése értelmében több képviselő képviseli, a vesztes félnek az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett költségeket csak egy képviselőre vonatkozóan kell viselnie.

(4) A vesztes fél nem kötelezhető arra, hogy a nyertes félnek a Hivatal előtti eljárás során felmerülő, az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említettektől eltérő költségeket, kiadásokat és díjakat megtérítsen.

VIII. CÍM

RENDSZERES IDŐKÖZÖNKÉNT TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTEL

19. cikk

Rendszeres időközönként történő közzététel

(1) Ha az (EU) 2017/1001 rendelet, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy e rendelet értelmében bizonyos információk az Európai Uniós Védjegyértesítőben közzétételre kerülnek, közzétételük napjának a közzétételnek az Európai Uniós Védjegyértesítőben feltüntetett napját kell tekinteni.

(2) Ha a védjegy lajstromozására vonatkozó adatok a közzétett bejelentéshez képest nem változtak, a már közzétett bejelentés adataira való hivatkozás tekintendő a szóban forgó adatok közzétételének.

(3) A Hivatal elektronikus formában közzéteheti a Hivatal Hivatalos Lapjának számait.

IX. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

20. cikk

A Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcsere

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 152. cikkének sérelme nélkül, a Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai – ideértve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalt is – kérésre kölcsönösen tájékoztatják egymást az európai uniós, illetve nemzeti védjegybejelentések benyújtásával, valamint az e bejelentésekre és az e bejelentések alapján lajstromozott védjegyekre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos lényeges adatokról.

(2) Az (EU) 2017/1001 rendelet alkalmazásában a Hivatal és a tagállamok bíróságai vagy hatóságai vagy közvetlenül, vagy a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalain keresztül folytatnak információcserét egymással.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett információcserével kapcsolatos költségeket az a hatóság viseli, amely az információt nyújtja. Az ilyen információnyújtás díjtalan.

21. cikk

Iratbetekintés

(1) A tagállamok bíróságai vagy hatóságai betekinthetnek az európai uniós védjegybejelentésekkel vagy a védjegylajstromba bejegyzett európai uniós védjegyekkel kapcsolatos iratokba: ez az eredeti példányokba, azok másolataiba, illetve, ha az iratokat más hordozókon tárolják, a műszaki hordozókba való betekintés útján történik.

(2) A Hivatal az európai uniós védjegybejelentésekkel vagy a bejegyzett európai uniós védjegyekkel kapcsolatos iratoknak vagy azok másolatainak a tagállamok bíróságai vagy ügyészségei részére történő átadásakor közli a szóban forgó iratokba való betekintéssel kapcsolatos, az (EU) 2017/1001 rendelet 114. cikke alapján alkalmazandó korlátozásokat.

(3) A tagállamok bíróságai és ügyészségei az előttük folyó eljárások során a Hivatal részéről nekik átadott okiratokba vagy azok másolataiba harmadik felek számára is engedélyezhetik a betekintést. A betekintés során az (EU) 2017/1001 rendelet 114. cikkét kell alkalmazni.

X. CÍM

ÁTALAKÍTÁS

22. cikk

Az átalakítás iránti kérelem tartalma

Egy európai uniós védjegybejelentésnek vagy európai uniós védjegynek az (EU) 2017/1001 rendelet 139. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	az átalakítás kérelmezőjének neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)	az európai uniós védjegybejelentés ügyszáma, illetve az európai uniós védjegy lajstromszáma;

c)	az átalakítás indokának megjelölése az (EU) 2017/1001 rendelet 139. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d)	annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve, ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

ha az átalakítást az (EU) 2017/1001 rendelet 139. cikke (6) bekezdésnek megfelelően azért kérik, mert az európai uniós védjegyoltalom egy európai uniós védjegybíróság határozata alapján megszűnt, azon időpont megjelölése, amikor a szóban forgó határozat jogerőre emelkedett, továbbá a határozat egy másolata, amely benyújtható azon a nyelven, amelyen a határozatot meghozták.

23. cikk

Az átalakítás iránti kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek

Az átalakítás iránti kérelem (EU) 2017/1001 rendelet 140. cikke (2) bekezdése szerinti közzétételének a következőket kell tartalmaznia:

a)	azon európai uniós védjegy bejelentésének ügyszáma vagy lajstromszáma, amelynek tekintetében az átalakítást kérik;

b)	a bejelentésnek vagy a lajstromozásnak az Európai Uniós Védjegyértesítőben korábban történt közzétételére való utalás;

c)	annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

d)	ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik;

e)	ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)	az átalakítás iránti kérelem kelte.

XI. CÍM

NYELVEK

24. cikk

Igazoló iratok benyújtása az írásbeli eljárás során

E rendelet vagy az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a Hivatal előtti írásbeli eljárás során használandó igazoló iratokat az Unió bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani. Ha az ilyen iratok nyelve nem azonos az eljárásnak az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikke szerint meghatározott nyelvével, a Hivatal – saját hatáskörben vagy a másik fél megalapozott kérésére – előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül nyújtsák be az iratoknak az eljárás nyelvén készült fordítását.

25. cikk

A fordításokra vonatkozó követelmények

(1) Ha egy iratról fordítást kell benyújtani a Hivatalhoz, a fordítás szövegében meg kell adni, hogy mely dokumentumról készült, és a fordításnak követnie kell az eredeti dokumentum felépítését és tartalmát. Ha valamelyik fél jelezte, hogy a dokumentumnak csak egyes részei relevánsak, akkor a fordítás korlátozódhat csak ezekre a részekre.

(2) Az (EU) 2017/1001 rendelet, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az alábbi esetekben úgy kell tekinteni, hogy az olyan irat, amelynek be kell nyújtani a fordítását, nem érkezett be a Hivatalhoz:

a)	ha a Hivatal a fordítást az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez;

b)	ha az e rendelet 26. cikkében említett igazolást nem nyújtják be a Hivatal által előírt határidőre.

26. cikk

A fordítások hitelessége

Ellenkező értelmű bizonyíték vagy jelzés hiányában a Hivatal úgy tekinti, hogy a fordítás megegyezik az eredeti szöveggel. Amennyiben kétely merül fel, a Hivatal előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül igazolást nyújtsanak be arra vonatkozóan, hogy a fordítás megegyezik az eredeti szöveggel.

XII. CÍM

A HIVATAL SZERVEZETE

27. cikk

A felszólalási osztályok, illetve a törlési osztályok tanácsainak tagjai által egyénileg is meghozható határozatok

Az (EU) 2017/1001 rendelet 161. cikke (2) bekezdésének vagy 163. cikke (2) bekezdésének megfelelően a felszólalási osztályok, illetve a törlési osztályok tanácsainak egy tagja hozza meg az alábbi típusú határozatokat:

a)	a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b)	az (EU) 2017/1001 rendelet 109. cikke (7) bekezdése első mondatának megfelelően fizetendő költségek összegének meghatározásával kapcsolatos határozatok;

c)	az eljárás megszüntetésével kapcsolatos határozatok vagy annak megerősítéséről szóló határozatok, hogy nincs szükség érdemi határozat meghozatalára;

d)	felszólalásnak az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtti elutasítása tárgyában hozott határozatok;

e)	az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos határozatok;

f)	több felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok.

XIII. CÍM

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

28. cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtására szolgáló formanyomtatvány

A Hivatal által a nemzetközi bejelentés benyújtására rendelkezésre bocsátott, az (EU) 2017/1001 rendelet 184. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatványnak tartalmaznia kell a Nemzetközi Iroda által biztosított formanyomtatvány összes elemét. A bejelentők a Nemzetközi Iroda által rendelkezésre bocsátott hivatalos formanyomtatványt is használhatják.

29. cikk

Az érvénytelenítésre vonatkozó tényekről és az érvénytelenítést kimondó határozatokról a Nemzetközi Irodának küldendő értesítés

(1) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül értesíti a Nemzetközi Irodát az alábbi esetekben:

ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében visszavonták, azt visszavontnak kell tekinteni, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával elutasította;

ha a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegyoltalom lemondás miatt vagy azért szűnt meg, mert nem újították meg, megszűnését megállapították, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával törölte, vagy azt egy európai uniós védjegybíróság védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölte;

c)	ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést vagy védjegyoltalmat megosztották két bejelentésre vagy két lajstromozásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	a nemzetközi lajstromozás száma;

b)	a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

c)	az alapbejelentést vagy alaplajstromozást érintő tények és határozatok, valamint e tények bekövetkezésének, illetve e határozatok jogerőre emelkedésének napja;

d)	az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett esetben a nemzetközi lajstromozás törlésére irányuló kérelem;

e)	ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tények csak néhány áru vagy szolgáltatás vonatkozásában érintik az alapbejelentést vagy alaplajstromozást, ezen áruk vagy szolgáltatások, vagy a nem érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése;

f)	az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben minden egyes érintett európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás száma.

(3) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás napjától számított ötéves időszak lejártával értesíti a Nemzetközi Irodát az alábbi esetekben:

a)	ha fellebbezés van folyamatban az elbírálónak az (EU) 2017/1001 rendelet 42. cikke értelmében meghozott, azon európai uniós védjegybejelentést elutasító határozatával szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

b)	ha felszólalás van folyamatban azon európai uniós védjegybejelentéssel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

c)	ha megszűnés megállapítására irányuló vagy törlési kérelem elbírálása van folyamatban azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

ha az európai uniós védjegylajstromba bejegyezték, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy az európai uniós védjegy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be egy európai uniós védjegybíróság előtt azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították, de a lajstromba még nem jegyezték be az európai uniós védjegybíróságnak a viszontkereset tárgyában hozott határozatát.

(4) Amint a (3) bekezdésben említett eljárások jogerős határozattal vagy a lajstromba történő bejegyzéssel befejeződnek, a Hivatal a (2) bekezdésnek megfelelően értesíti a Nemzetközi Irodát.

(5) Az (1) és a (3) bekezdés alkalmazásában a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegynek részét képezi a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentésből eredő európai uniós védjegylajstromozás.

30. cikk

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem

(1) A Hivatalhoz az (EU) 2017/1001 rendelet 187. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott, védjegyoltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelemnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)	a kérelmet az e rendelet 31. cikkében említett formanyomtatványok egyikén nyújtották be, és tartalmazza a formanyomtatványban előírt összes adatot és információt;

b)	tartalmazza annak a nemzetközi lajstromozásnak a számát, amely tekintetében a kiterjesztést kérik;

c)	az áruk vagy szolgáltatások jegyzékét lefedi a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzéke;

d)	a nemzetközi formanyomtatványban szereplő adatok alapján a bejelentő jogosult a Hivatalon keresztül a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtására a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdése ii. alpontjának és 3b. cikke (2) bekezdésének értelmében.

(2) Amennyiben a területi kiterjesztés iránti kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott összes követelménynek, a Hivatal felkéri a bejelentőt a megállapított hiányoknak az általa megjelölt határidőn belüli pótlására.

31. cikk

A területi kiterjesztés iránti kérelemhez használandó formanyomtatvány

A Hivatal által a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem benyújtására rendelkezésre bocsátott, az (EU) 2017/1001 rendelet 187. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatványnak tartalmaznia kell a Nemzetközi Iroda által biztosított hivatalos formanyomtatvány összes elemét. A bejelentők a Nemzetközi Iroda által rendelkezésre bocsátott hivatalos formanyomtatványt is használhatják.

32. cikk

A szenioritás igénylése a Hivatal előtt

(1) Az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül, az (EU) 2017/1001 rendelet 192. cikkének (1) bekezdésével összhangban a szenioritási igénynek a következőket kell tartalmaznia:

a)	a nemzetközi lajstromozás száma;

b)	a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

d)	az érintett lajstromozás száma és benyújtásának napja;

e)	azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet bejegyezték, és azoké, amelyek tekintetében szenioritást igényelnek;

f)	az érintett védjegyokirat másolata.

(2) Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikkének (2) bekezdése értelmében a Hivatal előtt képviselő útján köteles eljárni, a szenioritási igénynek tartalmaznia kell az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselő meghatalmazását is.

(3) Ha a Hivatal elfogadta a szenioritási igényt, erről értesíti a Nemzetközi Irodát, és megadja a következőket:

a)	az érintett nemzetközi lajstromozás száma;

b)	azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

c)	a releváns lajstromozás száma;

d)	a releváns lajstromozás hatályossá válásának napja.

33. cikk

A Nemzetközi Iroda értesítése a hivatalból közölt ideiglenes elutasításokról

(1) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom részben vagy egészben történő, az (EU) 2017/1001 rendelet 193. cikkének (2) és (5) bekezdése szerinti, hivatalból közölt ideiglenes elutasításáról szóló, a Nemzetközi Irodának megküldendő értesítésnek – az említett rendelet 193. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények sérelme nélkül – a következőket kell tartalmaznia:

a)	a nemzetközi lajstromozás száma;

b)	az (EU) 2017/1001 rendelet azon rendelkezéseire való utalás, amelyek az ideiglenes elutasítás szempontjából relevánsak;

annak jelzése, hogy az oltalom ideiglenes elutasítását a Hivatal határozatával fogja megerősíteni, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja nem szünteti meg az elutasítás okait oly módon, hogy észrevételeit az ideiglenes elutasítás Hivatal általi kiadásától számított két hónapos határidőn belül a Hivatalhoz benyújtja;

d)	ha az ideiglenes elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, ezen áruk vagy szolgáltatások megjelölése.

(2) A Nemzetközi Irodának küldött minden egyes hivatalból közölt, ideiglenes elutasításról szóló értesítés tekintetében, és feltéve, hogy lejárt a felszólalás benyújtására megadott határidő, és hogy nem került sor az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 78. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólaláson alapuló ideiglenes elutasítás kiadására, a Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát a következőkről:

a)	ha a Hivatal előtti eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, annak ténye, hogy a védjegy az Unióban oltalom alatt áll;

b)	ha a védjegy oltalmát elutasító határozat jogerőre emelkedett, adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 66. cikke alapján történő fellebbezést vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 72. cikke alapján történő keresetindítást követően, annak ténye, hogy az Unióban a védjegy oltalmát elutasították;

c)	ha a lajstromozás b) pont szerinti elutasítása csak az áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti, azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy oltalmat élvez az Unióban.

34. cikk

Nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről a Nemzetközi Irodának küldendő értesítés

Az (EU) 2017/1001 rendelet 198. cikkének (3) bekezdésében említett értesítést keltezéssel kell ellátni, és az értesítésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a Hivatal mondta ki, vagy azon európai uniós védjegybíróság megjelölése, amelyik az érvénytelenítést kimondta;

b)	annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a nemzetközi lajstromozás jogosultját megillető jogok megszűnésének megállapítása, a védjegy feltétlen kizáró okok miatti törlése, vagy viszonylagos kizáró okok miatti törlése formájában mondták ki;

c)	annak feltüntetése, hogy az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek nincs helye;

d)	a nemzetközi lajstromozás száma;

e)	a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

f)	ha az érvénytelenítés nem vonatkozik az összes árura vagy szolgáltatásra, azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében az érvénytelenítést kimondták, illetve amelyek tekintetében az érvénytelenítést nem mondták ki;

g)	az a nap, amelyen az érvénytelenítést kimondták, azon időpont megjelölésével, amikortól az érvénytelenítés hatályos.

35. cikk

A nemzetközi lajstromozás nemzeti védjegybejelentéssé vagy tagállamot megjelölő bejelentéssé való átalakítása iránti kérelem

(1) Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásnak az (EU) 2017/1001 rendelet 139. és 202. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé vagy tagállamot megjelölő bejelentéssé történő átalakítása iránti kérelemnek – az említett rendelet 202. cikkének (4)–(7) bekezdésében meghatározott követelmények sérelme nélkül – a következőket kell tartalmaznia:

a)	a nemzetközi lajstromozás száma;

a nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Unióra történő utólagos kiterjesztésének napja, illetve – adott esetben – a nemzetközi lajstromozással kapcsolatban igényelt elsőbbségre vonatkozó adatok az (EU) 2017/1001 rendelet 202. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint a szenioritás igénylésére vonatkozó adatok az (EU) 2017/1001 rendelet 39., 40. vagy 191. cikkének megfelelően;

c)	az (EU) 2017/1001 rendelet 140. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 22. cikkének a), c) és d) pontjában említett adatok és elemek.

(2) Az (1) bekezdésben említett átalakítás iránti kérelem közzétételének tartalmaznia kell a 23. cikkben említett tartalmi elemeket.

36. cikk

Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítása európai uniós védjegybejelentéssé

Az (EU) 2017/1001 rendelet 204. cikkének (3) bekezdése szerinti átalakítás bejegyzése iránti kérelemnek az e rendelet 2. cikkében említett adatokon és elemeken túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

a)	a törölt nemzetközi lajstromozás száma;

b)	az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozást törölte;

c)	adott esetben a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztése bejegyzésének napja;

d)	adott esetben a nemzetközi bejelentésben igényelt elsőbbség napja, ahogyan az a Nemzetközi Iroda által vezetett nemzetközi lajstromban szerepel.

XIV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

Átmeneti intézkedések

Azokra a folyamatban lévő eljárásokra, amelyekre ez a rendelet a 39. cikkével összhangban nem alkalmazandó, a szóban forgó eljárások lezárultáig továbbra is a 2868/95/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a hatálybalépés (1) bekezdésben említett időpontjától kezdve kell alkalmazni, a következő kivételekkel:

a)	a II. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott európai uniós védjegybejelentésekre, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

b)	a 9. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt bejegyzett európai uniós védjegyekre;

c)	a 10. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, módosításra irányuló kérelmekre;

d)	a 11. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, megosztásról szóló nyilatkozatokra;

e)	a 12. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, név vagy cím megváltoztatására irányuló kérelmekre;

f)	a IV. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, átruházás bejegyzése iránti kérelmekre;

g)	az V. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, lemondásról szóló nyilatkozatokra;

h)	a VI. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, európai uniós együttes védjegyre vagy európai uniós tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentésre, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

i)	a VII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt indított eljárások során felmerült költségekre;

j)	a VIII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtti közzétételekre;

k)	a IX. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, tájékoztatási vagy iratbetekintési kérelmekre;

l)	a X. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, átalakítás iránti kérelmekre;

m)	a XI. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott igazoló iratokra vagy fordításokra;

n)	a XII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt hozott határozatokra;

a XIII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott vagy tett nemzetközi bejelentésekre, a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás érvénytelenítésére vonatkozó tényekről és határozatokról szóló értesítésekre, területi kiterjesztés iránti kérelmekre, szenioritási igényekre, hivatalból közölt ideiglenes elutasításokról szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozásnak nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre, valamint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás európai uniós védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 154., 2017.6.16., 1. o.

(2) A Tanács 40/94/EK rendelete (1993. december 20.) a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 341., 2015.12.24., 21. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 18.) az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint a 2868/95/EK és a 216/96/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 205., 2017.8.8., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelete (2017. május 18.) az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 205., 2017.8.8., 39. o.)

(6) A Tanács 207/2009/EK rendelete ( 2009. február 26.) a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.)

(7) HL L 296., 2003.11.14., 22. o.

(8) A Bizottság 2868/95/EK rendelete (1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 104., 2018.4.24., 1. o.).

(10) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 104

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. április 24.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről	1
	*	A Bizottság (EU) 2018/626 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	37
	*	A Bizottság (EU) 2018/627 rendelete (2018. április 20.) az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes nyelvi változatainak helyesbítéséről ( 1 )	57


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.