2018.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/1

A TANÁCS (EU) 2018/565 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 12.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 359/2011/EU rendeletet.

(2)	A 2011/235/KKBP tanácsi határozat (2) felülvizsgálata alapján a Tanács úgy határozott, hogy az abban foglalt korlátozó intézkedések hatályát 2019. április 13-ig meg kell újítani.

(3)	A Tanács továbbá azt is megállapította, hogy naprakésszé kell tenni a 359/2011/EU rendelet I. mellékletében foglalt 29 személyre és egy szervezetre vonatkozó bejegyzéseket.

(4)	A 359/2011/EU rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 359/2011/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének a napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2018. április 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

T. DONCHEV

(1) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

(2) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (2011. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).

MELLÉKLET

A következő bejegyzések a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 359/2011/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékében szereplő megfelelő bejegyzések helyébe lépnek:

„Személyek

	Név	Azonosító adat	Indokolás	A jegyzékbe való felvétel időpontja
1.	AHMADI- MOQADDAM Esmail	Születési hely: Teherán (Irán) Születési idő: 1961	Korábban a fegyveres erők főparancsnokának biztonsági ügyekért felelős vezető tanácsadója. 2005-től 2015 elejéig az Iráni Nemzeti Rendőrség vezetője. A parancsnoksága alatt álló erők brutális támadásokat hajtottak végre békés tüntetőkkel szemben, valamint 2009. június 15-én erőszakos éjszakai támadást intéztek a Teheráni Egyetem kollégiumai ellen. Jelenleg a jemeni népet támogató iráni központ vezetője.	2011.4.12.
3.	ARAGHI (ERAGHI) Abdollah		Korábban az IRGC szárazföldi erői vezetőjének helyettese. Közvetlen, személyes felelőssége volt a tüntetések leverésében 2009 nyara folyamán.	2011.4.12.
9.	NAQDI Mohammad-Reza	Születési hely: Najaf (Irak) Születési idő: 1952 körül	Az IRGC kulturális és szociális ügyekért felelős helyettes vezetője. Korábban a Basij parancsnoka. Az IRGC Basij erőjének parancsnokaként Naqdi felelt a Basij által 2009 végén elkövetett visszaélésekért, vagy pedig közreműködött azokban, ideértve a 2009. decemberi Ashura-napi tüntetések elleni erőszakos fellépést, amelynek következtében 15 személy meghalt, és tüntetők százait tartóztatták le. A Basij parancsnokává való 2009. októberi kinevezése előtt Naqdi a Basij hírszerzési részlegének vezetője volt, így ő felelt a választásokat követő erőszakos fellépések során letartóztatott személyek kihallgatásáért.	2011.4.12.
10.	RADAN Ahmad-Reza	Születési hely: Iszfahán (Irán) Születési idő: 1963	Korábban a Nemzeti Rendőrséghez kapcsolódó Iráni Bűnüldöző Erők Stratégiai Tanulmányi Központjának vezetője. A Rendőrségi Stratégiai Tanulmányok Központjának korábbi vezetője, az Iráni Nemzeti Rendőrség korábbi helyettes vezetője 2014. júniusig. Radan 2008-tól volt az Iráni Nemzeti Rendőrség helyettes vezetője, és ilyen minőségében felelt a rendőrség által a tüntetőkkel szemben elkövetett verésekért, gyilkosságokért, önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért. Jelenleg az IRGC-nek az iraki „terroristaellenes” erők kiképzéséért felelős parancsnoka.	2011.4.12.
11.	RAJABZADEH Azizollah		Korábban a Teheráni Katasztrófaenyhítő Szervezet (TDMO) vezetője. A Teheráni Rendőrség korábbi vezetője (2010. januárig). Nagy-Teherán Bűnüldöző Erőinek parancsnokaként Azizollah Rajabzadeh a legmagasabb rangú személy, akit a Kahrizak Börtönben történt visszaélések kapcsán vád alá helyeztek.	2011.4.12.
12.	SAJEDI-NIA Hossein		Rendőrségi műveleti parancsnokhelyettes. Korábban a Teheráni Rendőrség vezetője, az Iráni Nemzeti Rendőrség korábbi helyettes vezetője, aki a rendőri műveletekért felel. Az iráni fővárosban a tüntetések leverésére irányuló műveletek koordinálásáért felel a Belügyminisztérium nevében.	2011.4.12.
13.	TAEB Hossein	Születési hely: Teherán Születési idő: 1963	Az IRGC hírszerzési vezetője. Korábban az IRGC hírszerzési alparancsnoka. A Basij parancsnoka 2009 októberéig. A parancsnoksága alá tartozó erők részt vettek békés tüntetők tömeges megverésében, meggyilkolásában, fogva tartásában és kínzásában.	2011.4.12.
16.	HADDAD Hassan (alias Hassan ZAREH DEHNAVI)		Korábban a Teheráni Forradalmi Bíróság biztonságért felelős tisztségviselő-helyettese. Korábbi bíró, Teheráni Forradalmi Bíróság, 26. körzet. A választásokat követő válság kapcsán fogva tartottak ügyeiért felelős személy, aki az említett személyek elhallgattatása céljából rendszeresen megfélemlítette a fogvatartottak családját. Döntő szerepe volt a kahrizaki börtönbe való bebörtönzések elrendelésében. 2014. novemberben az iráni hatóságok hivatalosan elismerték, hogy szerepe volt a fogvatartottak halálában.	2011.4.12.
21.	MOHSENI-EJEI Gholam-Hossein	Születési hely: Edzsije Születési idő: 1956 körül	A Hasznosítási Tanács tagja. Irán főügyésze 2009. szeptember óta, valamint a bírói kar helyettes vezetője és szóvivője. Hírszerzési miniszter a 2009-es választások idején. A 2009-es választások idején ő volt a hírszerzési miniszter, és az irányítása alá tartozó hírszerzési ügynökök aktivisták, újságírók, a rendszert bírálók és reformpárti politikusok százainak fogva tartásáért és kínzásáért, valamint hamis vallomások kikényszerítéséért voltak felelősek. Ezenfelül politikai szereplőket hamis vallomások megtételére kényszerítettek elviselhetetlen kihallgatások folyamán, amelyeknek részeként kínozták, bántották, zsarolták őket, és családtagjaikat megfenyegették.	2011.4.12.
26.	SHARIFI Malek Adjar (más néven: SHARIFI Malek Ajdar)		A Legfelsőbb Bíróság bírája, a 43. körzet vezetője. A Kelet-Azerbajdzsáni Bíróság korábbi vezetője. Sakineh Mohammadi- Ashtiani tárgyalásáért felelős személy.	2011.4.12.
28.	YASAGHI Ali-Akbar		A Legfelsőbb Bíróság bírája, a 44. körzet vezetője. Setad-e Dieh Alapítvány vezérigazgató-helyettese. Korábbi tárgyalásvezető bíró, Meshedi Forradalmi Bíróság. A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülésben megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot, a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt.	2011.4.12.
32.	ZANJIREI Mohammad-Ali		Az Iráni Börtönök Szervezete vezetőjének vezető tanácsadója és korábban az Iráni Börtönök Szervezetének helyettes vezetője, felelős a börtönökben történt visszaélésekért és jogfosztásokért. Számos fogoly esetében elrendelte a magánzárkába való áthelyezést.	2011.4.12.
33.	ABBASZADEH- MESHKINI Mahmoud		Az Emberi Jogi Tanács tanácsadója. Korábban az Emberi Jogi Tanács titkára. Ilám tartomány korábbi kormányzója. A Belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója. A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság elnökeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért. 2010-ben felfüggesztette két, Moussavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete tevékenységét. 2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen elutasított miden nem kormányzati eseményt, megtagadva ezáltal a tüntetéshez fűződő alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát. 2009-ben megtagadta az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertartásának megtartására vonatkozó engedélyt.	2011.10.10.
34.	AKBARSHAHI Ali-Reza		Az Iráni Kábítószer-felügyeleti Parancsnokság (más néven: Iráni Kábítószer Elleni Parancsnokság) korábbi főigazgatója. A teheráni rendőrség korábbi parancsnoka. Vezetése alatt a rendőri erők törvénytelen erőszakot alkalmaztak a gyanúsítottakkal szemben a letartóztatás és az előzetes fogva tartás során. A teheráni rendőrség továbbá 2009 júniusában részt vett a teheráni egyetemi kollégiumokkal szembeni rajtaütésekben, amelyek során egy iráni madzslisz bizottság szerint több mint 100 diák sérült meg a rendőrség és a Basij akciói nyomán. Jelenleg a vasúti rendőrség vezetője.	2011.10.10.
36.	AVAEE Seyyed Ali-Reza (más néven: AVAEE Seyyed Alireza)		Igazságügyi miniszter. A különleges nyomozó hivatal korábbi igazgatója. 2016. júliusig belügyminiszter-helyettes és az állami nyilvántartó szerv vezetője. 2014. április óta tanácsadó a Bírák Fegyelmi Bíróságán. A teheráni bírói kar korábbi elnöke. A teheráni bírói kar elnökeként felelős volt az emberi jogok megsértésért, önkényes letartóztatásokért, a fogvatartottak jogainak megtagadásáért és a kivégzések számának növekedéséért.	2011.10.10.
40.	HABIBI Mohammad Reza		Az igazságügyi minisztérium jazdi hivatalának vezetője. Iszfahán korábbi helyettes ügyésze. Részt vett a vádlottaktól a tisztességes eljárást megtagadó eljárásokban; ilyen volt például a 2011 májusában azt követően kivégzett Abdollah Fathi ügye, hogy Habibi a 2010. márciusi tárgyalásán figyelmen kívül hagyta a meghallgatáshoz való jogát és a mentális egészségi állapotát. Közreműködött tehát a szabályszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében, ami hozzájárult a halálbüntetés túlzott és egyre terjedő alkalmazásához, valamint ahhoz, hogy 2011 eleje óta ugrásszerűen megnőtt a kivégzések száma.	2011.10.10.
45.	JOKAR Mohammad Saleh		A Forradalmi Gárda parlamenti ügyekkel foglalkozó helyettes vezetője. 2011-től 2016-ig Jazd tartomány parlamenti képviselője, továbbá a parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja. A Basij tanulói szervezetének korábbi parancsnoka. A Basij tanulói szervezetének parancsnokaként tevékenyen részt vett az iskolákban és egyetemeken zajló tüntetések elfojtásában, valamint az aktivisták és az újságírók bírósági eljárás nélküli fogva tartásában.	2011.10.10.
48.	MAHSOULI Sadeq (más néven: MAHSULI Sadeq)	Születési hely: Urmia (Irán) Születési idő: 1959/60	Mahmúd Ahmadinezsád korábbi iráni elnöknek és a Hasznosítási Tanács jelenlegi tagjának a tanácsadója és az Ellenállási Front helyettes vezetője. Népjóléti és társadalombiztosítási miniszter 2009 és 2011 között. Belügyminiszter 2009. augusztusig. Belügyminiszterként Mahsoulinak hatalma volt valamennyi rendőri erő, belügyminisztériumi biztonsági ügynök és titkosrendőr felett. Az irányítása alatt álló erők hajtották végre 2009. június 14-én a Teheráni Egyetem kollégiumaival szembeni támadásokat, valamint ők kínozták meg a diákokat a minisztérium alagsorában (az alagsor hírhedt 4. szintjén). Más tüntetők a rendőrség által Mahsouli irányítása mellett működtetett kahrizaki börtönben szenvedtek súlyos visszaéléseket.	2011.10.10.
50.	OMIDI Mehrdad, más néven: Reza, más néven: OMIDI Reza		A rendőrség VI. részlegének (nyomozói osztály) vezetője. Az iráni rendőrség hírszerző szolgálatainak korábbi vezetője. Az iráni rendőrség számítógépes bűnözéssel foglalkozó osztályának korábbi vezetője. Felelős az internetet használó több ezer reformpárti személlyel és politikai ellenféllel szembeni vizsgálatokért és vádemelésekért. Felelős ezért a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő személyekkel szembeni, az emberi jogokat súlyosan megsértő kemény fellépések irányításáért.	2011.10.10.
51.	SALARKIA Mahmoud	A teheráni „Persepolis” Futballklub korábbi igazgatója.	Teherán város benzin- és közlekedési bizottságának korábbi vezetője. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyettese a 2009-es erőszakos fellépések idején. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyetteseként közvetlenül felelős volt az ártatlan, békés tüntetőkkel és aktivistákkal szemben kiadott számos letartóztatási parancsért. Az emberijog-védők beszámolói szerint jóformán valamennyi letartóztatott személyt – az ő utasítása alapján – minden érintkezési lehetőségtől elzárva (nem léphetnek kapcsolatba az ügyvédjükkel és a családjukkal), vádemelés nélkül tartják fogva változó hosszúságú ideig, gyakran olyan körülmények között, hogy az erőszakos eltűnésnek is tekinthető. A családjukat gyakran nem is értesítik a letartóztatásról.	2011.10.10.
53.	TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn)		Iszlamsahr polgármestere. Korábbi iráni parlamenti képviselő. Teherán tartomány korábbi főkormányzója (»Farmandar«) 2010 szeptemberéig, felelős volt a rendőri erők beavatkozásáért és ezáltal a tüntetések elnyomásáért. 2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő kemény fellépésekben játszott szerepéért.	2011.10.10.
54.	TAMADDON Morteza (más néven: TAMADON Morteza)	Születési hely: Shahr Kord-Iszfahán Születési idő: 1959	Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának korábbi vezetője. Az Iszlám Forradalmi Gárda tagja, Teherán tartomány korábbi főkormányzója. Kormányzóként, valamint Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának vezetőjeként általános felelősség terheli az Iszlám Forradalmi Gárda által Teherán tartományban elkövetett minden elnyomó tevékenységért, beleértve a 2009. júniusa óta zajló politikai tüntetések leverését is. Jelenleg a Naszír ad-Dín Túszí Műszaki Egyetem igazgatósági tagja.	2011.10.10.
55.	ZEBHI Hossein		A Legfelsőbb Bíróság bírája. Az iráni főügyész korábbi helyettese. A választásokat követő tüntetésekkel kapcsolatos számos bírósági ügyben jár el.	2011.10.10.
59.	BAKHTIARI Seyyed Morteza	Születési hely: Meshed (Irán) Születési idő: 1952	Reza imám síremléke őrzőjének helyettese. A Különleges Vallási Bíróság korábbi tisztségviselője. Korábbi igazságügy-miniszter 2009 és 2013 között. Igazságügy-minisztersége idején az iráni börtönviszonyok színvonala jócskán a nemzetközileg elfogadott normák szintje alá süllyedt, és a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód általános gyakorlattá vált. Emellett kulcsszerepet játszott az iráni diaszpóra fenyegetésében és zaklatásában azáltal, hogy bejelentette egy olyan különleges bíróság felállítását, amely kizárólag az országhatárokon kívül élő irániakkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Emellett az ő irányítása alatt hirtelen megugrott az Iránban végrehajtott kivégzések száma, beleértve a kormány által elhallgatott titkos kivégzéseket és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért való kivégzéseket is.	2011.10.10.
60.	HOSSEINI Dr Mohammad (más néven: HOSSEYNI Dr Seyyed Mohammad; Seyed, Sayyed és Sayyid)	Születési hely: Rafszandzsán, Kermán tartomány Születési idő: 1961	Mahmúd Ahmadinezsád korábbi iráni elnök tanácsadója és a YEKTA keményvonalas politikai csoport szóvivője. Korábbi kulturális és iszlámügyi miniszter (2009–2013). A Forradalmi Gárda volt tagja, közreműködött az újságírók elnyomásában.	2011.10.10.
69.	MORTAZAVI Seyyed Solat	Születési hely: Fárszán, Csahármahál és Bahtijári tartomány (dél) – (Irán) Születési idő: 1967	Irán második legnagyobb városának, Meshednek a korábbi polgármestere, ahol rendszeresen tartanak nyilvános kivégzéseket. Politikai ügyekért felelős korábbi belügyminiszter-helyettes. Felelős volt a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő személyekkel szembeni erőszakos fellépésért. Később a 2012-es parlamenti választások és a 2013-as elnökválasztás idejére az iráni választási bizottság vezetőjévé nevezték ki.	2012.3.23.
73.	FAHRADI Ali		A teheráni igazságügyi minisztérium jogi és a hatósági ellenőrzésekkel foglalkozó felügyelőségének helyettes vezetője. Korábbi karadzsi ügyész. Többek között azzal, hogy vádeljárást folytat halálbüntetést kiszabó tárgyalásokon, súlyosan megsérti az emberi jogokat. Ügyészsége idején nagy számban hajtottak végre kivégzéseket a karadzsi régióban.	2012.3.23.
75.	RAMEZANI Gholamhossein		2011 óta a védelmi minisztérium hírszerző szolgálatának vezetője; 2009. november – 2011. március: a Pasdaran hírszerzési részlegének parancsnoka; 2008. március – 2009. november: a Pasdaran hírszerzési részlegének alparancsnoka; 2006. április – 2008. március: a Pasdaran védelmi és hírszerzési részlegének vezetője. Közreműködött a véleménynyilvánítás szabadságának elfojtásában, többek között kapcsolatban állt olyan személyekkel, akik a bloggerek/újságírók 2004-es letartóztatásáért és megkínzásáért felelősek, és a híradások szerint szerepe volt a választásokat követő 2009-es tüntetések elfojtásában.	2012.3.23.
82.	SARAFRAZ Mohammad (Dr) (más néven: Haj-agha Sarafraz)	Születési hely: Teherán Születési idő: kb. 1963 Lakóhely: Teherán Munkahely: az IRIB és a PressTV székhelye, Teherán	A Legfelsőbb Kibertér-ügyi Tanács volt tagja. Az Islamic Republic of Iran Broadcasting (IRIB) korábbi elnöke. Az IRIB World Service és a Press TV műsorszolgáltatók korábbi vezetője; ő volt felelős a programokat érintő döntésekért. Szoros kapcsolatban áll az állambiztonsági apparátussal. Vezetése alatt a Press TV és az IRIB együttműködött az iráni biztonsági szolgálatokkal és az ügyészekkel, és a fogvatartottakból kikényszerített vallomásokat sugárzott, többek között az iráni–kanadai újságíró és filmes, Maziar Bahari vallomását az »Iran Today« című, hetente jelentkező magazinműsorban. Bahari kényszer hatására tett vallomását a börtönben vették fel, és ennek 2011-es sugárzásáért az OFCOM független médiaszabályozó szervezet 100 000 GBP büntetést szabott ki a Press TV-re az Egyesült Királyságban. Sarafraz tehát megsértette a szabályszerű és tisztességes eljáráshoz való jogot.	2013.3.12.

Szervezetek

Elnevezés

Azonosító adat

Indoklás

A jegyzékbe való felvétel időpontja

A számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység (Cyber Police)

Székhelye: Teherán, Irán

Honlap: http://www.cyberpolice.ir

A számítástechnikai bűnözésre szakosodott iráni rendőrségi egység az Iráni Iszlám Köztársaság rendőrségének része és 2011 januárjában jött létre, vezetője pedig 2015 elejéig (a jegyzékbe vett) Esmail Ahmadi-Moqaddam volt. Ahmadi-Moqaddam hangsúlyozta, hogy a számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység felveszi a harcot azokkal a forradalomellenes és a rendszert bíráló csoportokkal, amelyek 2009-ben az internetes közösségi hálózatokat felhasználva tüntetéshullámot indítottak Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztása ellen. A számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység 2012 januárjában új iránymutatásokat bocsátott ki az internetkávézókra vonatkozóan, megkövetelve az internetet használóktól azt, hogy személyes adataikat megadják a kávézók tulajdonosainak, akiknek ezen adatokat fél éven át meg kell őrizniük a felkeresett webhelyek jegyzékével együtt. A szabályok azt is előírják a kávézók tulajdonosai számára, hogy a kávézókban zárt láncú televíziós kamerákat (CCTV) működtessenek, és a felvételeket fél éven át megőrizzék. Ezek az új szabályok olyan naplófájlok létrejöttét eredményezhetik, amelyeket aztán a hatóságok felhasználhatnak aktivisták vagy bármely más, a rezsim szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek felkutatásához.

Az iráni média 2012 júniusában arról számolt be, hogy a számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység szigorú fellépést készít elő a virtuális magánhálózatok (VPN) ellen. A számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység 2012. október 30-án (parancs nélkül) letartóztatta Sattar Beheshti bloggert, amiért „a nemzetbiztonság ellen irányuló tevékenységeket folytatott a közösségi hálózatokon és a Facebookon”. Sattar Beheshti a blogján kritikát fogalmazott meg az iráni kormánnyal szemben. A bloggert 2012. november 3-án holtan találták cellájában; a feltételezések szerint a számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység kihallgató tisztjei kínozták őt halálra.

2013.3.12.”

2018.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/14

A TANÁCS (KKBP) 2018/568 HATÁROZATA

(2018. április 12.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 2011/235/KKBP határozatot (1).

(2)	A 2011/235/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Tanács úgy határozott, hogy az abban foglalt korlátozó intézkedéseket 2019. április 13-ig meg kell újítani.

(3)	A Tanács továbbá azt is megállapította, hogy naprakésszé kell tenni a 2011/235/KKBP határozat mellékletében foglalt egyes személyekre vonatkozó bejegyzéseket.

(4)	A 2011/235/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/235/KKBP határozat a következőképpen módosul:

A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ezt a határozatot 2019. április 13-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.”

2.	A határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének a napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2018. április 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

T. DONCHEV

(1) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (2011. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).

MELLÉKLET

A következő bejegyzések a személyeknek és szervezeteknek a 2011/235/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékében szereplő megfelelő bejegyzések helyébe lépnek:

„Személyek

	Név	Azonosító adat	Indoklás	A jegyzékbe való felvétel időpontja
1.	AHMADI- MOQADDAM Esmail	Születési hely: Teherán (Irán) Születési idő: 1961	Korábban a fegyveres erők főparancsnokának biztonsági ügyekért felelős vezető tanácsadója. 2005-től 2015 elejéig az Iráni Nemzeti Rendőrség vezetője. A parancsnoksága alatt álló erők brutális támadásokat hajtottak végre békés tüntetőkkel szemben, valamint 2009. június 15-én erőszakos éjszakai támadást intéztek a Teheráni Egyetem kollégiumai ellen. Jelenleg a jemeni népet támogató iráni központ vezetője.	2011.4.12.
3.	ARAGHI (ERAGHI) Abdollah		Korábban az IRGC szárazföldi erői vezetőjének helyettese. Közvetlen, személyes felelőssége volt a tüntetések leverésében 2009 nyara folyamán.	2011.4.12.
9.	NAQDI Mohammad-Reza	Születési hely: Najaf (Irak) Születési idő: 1952 körül	Az IRGC kulturális és szociális ügyekért felelős helyettes vezetője. Korábban a Basij parancsnoka. Az IRGC Basij erőjének parancsnokaként Naqdi felelt a Basij által 2009 végén elkövetett visszaélésekért, vagy pedig közreműködött azokban, ideértve a 2009. decemberi Ashura-napi tüntetések elleni erőszakos fellépést, amelynek következtében 15 személy meghalt, és tüntetők százait tartóztatták le. A Basij parancsnokává való 2009. októberi kinevezése előtt Naqdi a Basij hírszerzési részlegének vezetője volt, így ő felelt a választásokat követő erőszakos fellépések során letartóztatott személyek kihallgatásáért.	2011.4.12.
10.	RADAN Ahmad-Reza	Születési hely: Iszfahán (Irán) Születési idő: 1963	Korábban a Nemzeti Rendőrséghez kapcsolódó Iráni Bűnüldöző Erők Stratégiai Tanulmányi Központjának vezetője. A Rendőrségi Stratégiai Tanulmányok Központjának korábbi vezetője, az Iráni Nemzeti Rendőrség korábbi helyettes vezetője 2014. júniusig. Radan 2008-tól volt az Iráni Nemzeti Rendőrség helyettes vezetője, és ilyen minőségében felelt a rendőrség által a tüntetőkkel szemben elkövetett verésekért, gyilkosságokért, önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért. Jelenleg az IRGC-nek az iraki »terroristaellenes« erők kiképzéséért felelős parancsnoka.	2011.4.12.
11.	RAJABZADEH Azizollah		Korábban a Teheráni Katasztrófaenyhítő Szervezet (TDMO) vezetője. A Teheráni Rendőrség korábbi vezetője (2010. januárig). Nagy-Teherán Bűnüldöző Erőinek parancsnokaként Azizollah Rajabzadeh a legmagasabb rangú személy, akit a Kahrizak Börtönben történt visszaélések kapcsán vád alá helyeztek.	2011.4.12.
12.	SAJEDI-NIA Hossein		Rendőrségi műveleti parancsnokhelyettes. Korábban a Teheráni Rendőrség vezetője, az Iráni Nemzeti Rendőrség korábbi helyettes vezetője, aki a rendőri műveletekért felel. Az iráni fővárosban a tüntetések leverésére irányuló műveletek koordinálásáért felel a Belügyminisztérium nevében.	2011.4.12.
13.	TAEB Hossein	Születési hely: Teherán Születési idő: 1963	Az IRGC hírszerzési vezetője. Korábban az IRGC hírszerzési alparancsnoka. A Basij parancsnoka 2009 októberéig. A parancsnoksága alá tartozó erők részt vettek békés tüntetők tömeges megverésében, meggyilkolásában, fogva tartásában és kínzásában.	2011.4.12.
16.	HADDAD Hassan (alias Hassan ZAREH DEHNAVI)		Korábban a Teheráni Forradalmi Bíróság biztonságért felelős tisztségviselő-helyettese. Korábbi bíró, Teheráni Forradalmi Bíróság, 26. körzet. A választásokat követő válság kapcsán fogva tartottak ügyeiért felelős személy, aki az említett személyek elhallgattatása céljából rendszeresen megfélemlítette a fogvatartottak családját. Döntő szerepe volt a kahrizaki börtönbe való bebörtönzések elrendelésében. 2014. novemberben az iráni hatóságok hivatalosan elismerték, hogy szerepe volt a fogvatartottak halálában.	2011.4.12.
21.	MOHSENI-EJEI Gholam-Hossein	Születési hely: Edzsije Születési idő: 1956 körül	A Hasznosítási Tanács tagja. Irán főügyésze 2009. szeptember óta, valamint a bírói kar helyettes vezetője és szóvivője. Hírszerzési miniszter a 2009-es választások idején. A 2009-es választások idején ő volt a hírszerzési miniszter, és az irányítása alá tartozó hírszerzési ügynökök aktivisták, újságírók, a rendszert bírálók és reformpárti politikusok százainak fogva tartásáért és kínzásáért, valamint hamis vallomások kikényszerítéséért voltak felelősek. Ezenfelül politikai szereplőket hamis vallomások megtételére kényszerítettek elviselhetetlen kihallgatások folyamán, amelyeknek részeként kínozták, bántották, zsarolták őket, és családtagjaikat megfenyegették.	2011.4.12.
26.	SHARIFI Malek Adjar (más néven: SHARIFI Malek Ajdar)		A Legfelsőbb Bíróság bírája, a 43. körzet vezetője. A Kelet-Azerbajdzsáni Bíróság korábbi vezetője. Sakineh Mohammadi- Ashtiani tárgyalásáért felelős személy.	2011.4.12.
28.	YASAGHI Ali-Akbar		A Legfelsőbb Bíróság bírája, a 44. körzet vezetője. Setad-e Dieh Alapítvány vezérigazgató-helyettese. Korábbi tárgyalásvezető bíró, Meshedi Forradalmi Bíróság. A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülésben megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot, a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt.	2011.4.12.
32.	ZANJIREI Mohammad-Ali		Az Iráni Börtönök Szervezete vezetőjének vezető tanácsadója és korábban az Iráni Börtönök Szervezetének helyettes vezetője, felelős a börtönökben történt visszaélésekért és jogfosztásokért. Számos fogoly esetében elrendelte a magánzárkába való áthelyezést.	2011.4.12.
33.	ABBASZADEH- MESHKINI Mahmoud		Az Emberi Jogi Tanács tanácsadója. Korábban az Emberi Jogi Tanács titkára. Ilám tartomány korábbi kormányzója. A Belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója. A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság elnökeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért. 2010-ben felfüggesztette két, Moussavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete tevékenységét. 2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen elutasított miden nem kormányzati eseményt, megtagadva ezáltal a tüntetéshez fűződő alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát. 2009-ben megtagadta az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertartásának megtartására vonatkozó engedélyt.	2011.10.10.
34.	AKBARSHAHI Ali-Reza		Az Iráni Kábítószer-felügyeleti Parancsnokság (más néven: Iráni Kábítószer Elleni Parancsnokság) korábbi főigazgatója. A teheráni rendőrség korábbi parancsnoka. Vezetése alatt a rendőri erők törvénytelen erőszakot alkalmaztak a gyanúsítottakkal szemben a letartóztatás és az előzetes fogva tartás során. A teheráni rendőrség továbbá 2009 júniusában részt vett a teheráni egyetemi kollégiumokkal szembeni rajtaütésekben, amelyek során egy iráni madzslisz bizottság szerint több mint 100 diák sérült meg a rendőrség és a Basij akciói nyomán. Jelenleg a vasúti rendőrség vezetője.	2011.10.10.
36.	AVAEE Seyyed Ali-Reza (más néven: AVAEE Seyyed Alireza)		Igazságügyi miniszter. A különleges nyomozó hivatal korábbi igazgatója. 2016. júliusig belügyminiszter-helyettes és az állami nyilvántartó szerv vezetője. 2014. április óta tanácsadó a Bírák Fegyelmi Bíróságán. A teheráni bírói kar korábbi elnöke. A teheráni bírói kar elnökeként felelős volt az emberi jogok megsértésért, önkényes letartóztatásokért, a fogvatartottak jogainak megtagadásáért és a kivégzések számának növekedéséért.	2011.10.10.
40.	HABIBI Mohammad Reza		Az igazságügyi minisztérium jazdi hivatalának vezetője. Iszfahán korábbi helyettes ügyésze. Részt vett a vádlottaktól a tisztességes eljárást megtagadó eljárásokban; ilyen volt például a 2011 májusában azt követően kivégzett Abdollah Fathi ügye, hogy Habibi a 2010. márciusi tárgyalásán figyelmen kívül hagyta a meghallgatáshoz való jogát és a mentális egészségi állapotát. Közreműködött tehát a szabályszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében, ami hozzájárult a halálbüntetés túlzott és egyre terjedő alkalmazásához, valamint ahhoz, hogy 2011 eleje óta ugrásszerűen megnőtt a kivégzések száma.	2011.10.10.
45.	JOKAR Mohammad Saleh		A Forradalmi Gárda parlamenti ügyekkel foglalkozó helyettes vezetője. 2011-től 2016-ig Jazd tartomány parlamenti képviselője, továbbá a parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja. A Basij tanulói szervezetének korábbi parancsnoka. A Basij tanulói szervezetének parancsnokaként tevékenyen részt vett az iskolákban és egyetemeken zajló tüntetések elfojtásában, valamint az aktivisták és az újságírók bírósági eljárás nélküli fogva tartásában.	2011.10.10.
48.	MAHSOULI Sadeq (más néven: MAHSULI Sadeq)	Születési hely: Urmia (Irán) Születési idő: 1959/60	Mahmúd Ahmadinezsád korábbi iráni elnöknek és a Hasznosítási Tanács jelenlegi tagjának a tanácsadója és az Ellenállási Front helyettes vezetője. Népjóléti és társadalombiztosítási miniszter 2009 és 2011 között. Belügyminiszter 2009. augusztusig. Belügyminiszterként Mahsoulinak hatalma volt valamennyi rendőri erő, belügyminisztériumi biztonsági ügynök és titkosrendőr felett. Az irányítása alatt álló erők hajtották végre 2009. június 14-én a Teheráni Egyetem kollégiumaival szembeni támadásokat, valamint ők kínozták meg a diákokat a minisztérium alagsorában (az alagsor hírhedt 4. szintjén). Más tüntetők a rendőrség által Mahsouli irányítása mellett működtetett kahrizaki börtönben szenvedtek súlyos visszaéléseket.	2011.10.10.
50.	OMIDI Mehrdad, más néven: Reza, más néven: OMIDI Reza		A rendőrség VI. részlegének (nyomozói osztály) vezetője. Az iráni rendőrség hírszerző szolgálatainak korábbi vezetője. Az iráni rendőrség számítógépes bűnözéssel foglalkozó osztályának korábbi vezetője. Felelős az internetet használó több ezer reformpárti személlyel és politikai ellenféllel szembeni vizsgálatokért és vádemelésekért. Felelős ezért a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő személyekkel szembeni, az emberi jogokat súlyosan megsértő kemény fellépések irányításáért.	2011.10.10.
51.	SALARKIA Mahmoud	A teheráni „Persepolis” Futballklub korábbi igazgatója.	Teherán város benzin- és közlekedési bizottságának korábbi vezetője. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyettese a 2009-es erőszakos fellépések idején. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyetteseként közvetlenül felelős volt az ártatlan, békés tüntetőkkel és aktivistákkal szemben kiadott számos letartóztatási parancsért. Az emberijog-védők beszámolói szerint jóformán valamennyi letartóztatott személyt – az ő utasítása alapján – minden érintkezési lehetőségtől elzárva (nem léphetnek kapcsolatba az ügyvédjükkel és a családjukkal), vádemelés nélkül tartják fogva változó hosszúságú ideig, gyakran olyan körülmények között, hogy az erőszakos eltűnésnek is tekinthető. A családjukat gyakran nem is értesítik a letartóztatásról.	2011.10.10.
53.	TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn)		Iszlamsahr polgármestere. Korábbi iráni parlamenti képviselő. Teherán tartomány korábbi főkormányzója (»Farmandar«) 2010 szeptemberéig, felelős volt a rendőri erők beavatkozásáért és ezáltal a tüntetések elnyomásáért. 2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő kemény fellépésekben játszott szerepéért.	2011.10.10.
54.	TAMADDON Morteza (más néven: TAMADON Morteza)	Születési hely: Shahr Kord-Iszfahán Születési idő: 1959	Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának korábbi vezetője. Az Iszlám Forradalmi Gárda tagja, Teherán tartomány korábbi főkormányzója. Kormányzóként, valamint Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának vezetőjeként általános felelősség terheli az Iszlám Forradalmi Gárda által Teherán tartományban elkövetett minden elnyomó tevékenységért, beleértve a 2009. júniusa óta zajló politikai tüntetések leverését is. Jelenleg a Naszír ad-Dín Túszí Műszaki Egyetem igazgatósági tagja.	2011.10.10.
55.	ZEBHI Hossein		A Legfelsőbb Bíróság bírája. Az iráni főügyész korábbi helyettese. A választásokat követő tüntetésekkel kapcsolatos számos bírósági ügyben jár el.	2011.10.10.
59.	BAKHTIARI Seyyed Morteza	Születési hely: Meshed (Irán) Születési idő: 1952	Reza imám síremléke őrzőjének helyettese. A Különleges Vallási Bíróság korábbi tisztségviselője. Korábbi igazságügy-miniszter 2009 és 2013 között. Igazságügy-minisztersége idején az iráni börtönviszonyok színvonala jócskán a nemzetközileg elfogadott normák szintje alá süllyedt, és a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód általános gyakorlattá vált. Emellett kulcsszerepet játszott az iráni diaszpóra fenyegetésében és zaklatásában azáltal, hogy bejelentette egy olyan különleges bíróság felállítását, amely kizárólag az országhatárokon kívül élő irániakkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Emellett az ő irányítása alatt hirtelen megugrott az Iránban végrehajtott kivégzések száma, beleértve a kormány által elhallgatott titkos kivégzéseket és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért való kivégzéseket is.	2011.10.10.
60.	HOSSEINI Dr Mohammad (más néven: HOSSEYNI Dr Seyyed Mohammad; Seyed, Sayyed és Sayyid)	Születési hely: Rafszandzsán, Kermán tartomány Születési idő: 1961	Mahmúd Ahmadinezsád korábbi iráni elnök tanácsadója és a YEKTA keményvonalas politikai csoport szóvivője. Korábbi kulturális és iszlámügyi miniszter (2009–2013). A Forradalmi Gárda volt tagja, közreműködött az újságírók elnyomásában.	2011.10.10.
69.	MORTAZAVI Seyyed Solat	Születési hely: Fárszán, Csahármahál és Bahtijári tartomány (dél) – (Irán) Születési idő: 1967	Irán második legnagyobb városának, Meshednek a korábbi polgármestere, ahol rendszeresen tartanak nyilvános kivégzéseket. Politikai ügyekért felelős korábbi belügyminiszter-helyettes. Felelős volt a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő személyekkel szembeni erőszakos fellépésért. Később a 2012-es parlamenti választások és a 2013-as elnökválasztás idejére az iráni választási bizottság vezetőjévé nevezték ki.	2012.3.23.
73.	FAHRADI Ali		A teheráni igazságügyi minisztérium jogi és a hatósági ellenőrzésekkel foglalkozó felügyelőségének helyettes vezetője. Korábbi karadzsi ügyész. Többek között azzal, hogy vádeljárást folytat halálbüntetést kiszabó tárgyalásokon, súlyosan megsérti az emberi jogokat. Ügyészsége idején nagy számban hajtottak végre kivégzéseket a karadzsi régióban.	2012.3.23.
75.	RAMEZANI Gholamhossein		2011 óta a védelmi minisztérium hírszerző szolgálatának vezetője; 2009. november – 2011. március: a Pasdaran hírszerzési részlegének parancsnoka; 2008. március – 2009. november: a Pasdaran hírszerzési részlegének alparancsnoka; 2006. április – 2008. március: a Pasdaran védelmi és hírszerzési részlegének vezetője. Közreműködött a véleménynyilvánítás szabadságának elfojtásában, többek között kapcsolatban állt olyan személyekkel, akik a bloggerek/újságírók 2004-es letartóztatásáért és megkínzásáért felelősek, és a híradások szerint szerepe volt a választásokat követő 2009-es tüntetések elfojtásában.	2012.3.23.
82.	SARAFRAZ Mohammad (Dr) (más néven: Haj-agha Sarafraz)	Születési hely: Teherán Születési idő: kb. 1963 Lakóhely: Teherán Munkahely: az IRIB és a PressTV székhelye, Teherán	A Legfelsőbb Kibertér-ügyi Tanács volt tagja. Az Islamic Republic of Iran Broadcasting (IRIB) korábbi elnöke. Az IRIB World Service és a Press TV műsorszolgáltatók korábbi vezetője; ő volt felelős a programokat érintő döntésekért. Szoros kapcsolatban áll az állambiztonsági apparátussal. Vezetése alatt a Press TV és az IRIB együttműködött az iráni biztonsági szolgálatokkal és az ügyészekkel, és a fogvatartottakból kikényszerített vallomásokat sugárzott, többek között az iráni–kanadai újságíró és filmes, Maziar Bahari vallomását az „Iran Today” című, hetente jelentkező magazinműsorban. Bahari kényszer hatására tett vallomását a börtönben vették fel, és ennek 2011-es sugárzásáért az OFCOM független médiaszabályozó szervezet 100 000 GBP büntetést szabott ki a Press TV-re az Egyesült Királyságban. Sarafraz tehát megsértette a szabályszerű és tisztességes eljáráshoz való jogot.	2013.3.12.

Szervezetek

Elnevezés

Azonosító adat

Indoklás

A jegyzékbe való felvétel időpontja

A számítástechnikai bűnözésre szakosodott rendőrségi egység (Cyber Police)

Székhelye: Teherán, Irán

Honlap: http://www.cyberpolice.ir

2013.3.12.”

2018.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/23

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/570 IRÁNYMUTATÁSA

(2018. február 7.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/3)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére, valamint 20. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)	Az egységes monetáris politika elérése magával vonja az eurorendszer által használandó eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen mindazon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2)	Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatást (EKB/2014/60) (1) a monetáris politikai műveleteket illetően módosítani kell az operációs vonatkozásokhoz kapcsolódó bizonyos technikai és szerkesztési finomítások beiktatása érdekében.

(3)

Az ügyfelekre vonatkozó keretszabályozást illetően technikai és szerkesztési pontosításokra van szükség. A Kormányzótanács szükségesnek tartja továbbá az ügyfelek monetáris politikai műveletekhez való hozzáférésére vonatkozó automatikus korlátozás bevezetését, amely az illetékes hatóság általi azon megállapítást követően érvényesülne, hogy az adott ügyfél „fizetésképtelen, illetve várhatóan fizetésképtelenné fog válni”.

(4)

Az eurorendszer a fedezetként elfogadható eszközökre vonatkozó egységes keretet alakított ki annak érdekében, hogy az eurorendszer valamennyi hitelműveletére harmonizált módon, az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) végrehajtása útján kerüljön sor azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro. A Kormányzótanács megítélése szerint bizonyos pontokon módosítani kell az eurorendszer fedezeti keretszabályozását, így a befektetési alapok finanszírozási struktúrájának instabilitásából eredő különleges kockázatok miatt ki kell zárni a befektetési alapokat az elfogadható kibocsátók és garanciavállalók köréből, módosítani kell az elfogadható eszközök saját felhasználásának tilalma alóli kivételekre, az ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználására, a hitelintézet vagy azzal szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, garantált, fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználására, valamint a fedezett kötvények minősítésének átláthatósági követelményeire vonatkozó szabályokat.

(5)

Az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok az eurorendszer fedezeti keretszabályozásában a továbbiakban nem lehetnek fedezetként elfogadhatóak, mivel az üzleti ingatlannal fedezett értékpapírok kockázatai és összetettsége – mind a mögöttes eszközöket, mind a strukturális jellemzőket tekintve – jelentős mértékben különböznek az eurorendszer által fedezetként elfogadott más eszközfedezetű értékpapíroktól.

(6)

Az eurorendszer megköveteli az eszközfedezetű értékpapírokat fedező, pénzáramlást generáló eszközök portfóliójára vonatkozó átfogó és standardizált kölcsönszintű adatok rendelkezésre bocsátását. A kölcsönszintű adatokat az érintett feleknek az eurorendszer által kijelölt kölcsönszintű adattár részére kell szolgáltatniuk. Az átláthatóság érdekében tovább kell pontosítani az eurorendszernek a kölcsönszintű adattárak kijelölésére vonatkozó követelményeit, valamint a tényleges kijelölési eljárást.

(7)

Az elfogadható eszközöknek meg kell felelniük az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek, amelyeket az eurorendszer hitelminősítő keretrendszere (ECAF) határoz meg, amely rögzíti az eurorendszer elfogadható eszközökre vonatkozó magas hitelminőségi követelményei fenntartásának biztosítására szolgáló eljárásokat, szabályokat és módszereket. Az ECAF-ra vonatkozóan bizonyos technikai és szerkesztési jellegű finomításokra van szükség.

(8)	Az eurorendszer által az ügyfelek kötelezettségeinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat pontosítani kell.

(9)	Az eurorendszer ügyfelei a központi értéktárak által üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszereket (SSS), valamint az SSS-ek közötti kapcsolatokat vesznek igénybe ahhoz, hogy az eurorendszer hitelműveletei céljára megfelelő fedezetet mobilizáljanak.

(10)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 18.2. cikke értelmében az Európai Központi Bank (EKB) meghatározza a saját maga vagy a nemzeti központi bankok (NKB-k) által végzendő nyíltpiaci és hitelműveletekre vonatkozó általános elveket, beleértve azoknak a feltételeknek a közzétételére vonatkozó elveket is, amelyek alapján ilyen műveleteket végezhetnek.

(11)

Az eurorendszer egységes keretszabályozást alakított ki a fedezetként elfogadható forgalomképes, valamint nem forgalomképes eszközökre vonatkozóan, amelyek mobilizálhatók belföldi, illetve határokon átnyúló alapon. Az SSS-ek és az SSS-ek közötti kapcsolatok csak akkor vehetők igénybe a forgalomképes eszközök eurorendszeren belüli mobilizálása céljára, ha azokat az eurorendszer elfogadhatóként értékelte.

(12)	Az eurorendszer 1998 óta felhasználói standardokat alkalmaz az SSS-ek és az SSS-ek közötti kapcsolatok értékeléséhez annak érdekében, hogy meghatározza az eurorendszer hitelműveletei céljára való elfogadhatóságukat.

(13)

A 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) és a kapcsolódó – szabályozástechnikai standardokat és végrehajtás-technikai standardokat egyaránt magukban foglaló – technikai standardok elfogadása nyomán, és a 909/2014/EU rendelet és az eurorendszer felhasználói követelményei közötti jelentős átfedésekre tekintettel az eurorendszer úgy döntött, hogy áramvonalasítja az SSS-ek és az SSS-ek közötti kapcsolatok értékelésére vonatkozó eljárást.

(14)	Meg kell határozni azokat a kifejezetten az eurorendszer által támasztott követelményeket, amelyeket a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelmények nem fednek le a központi értéktárakra vonatkozóan.

(15)

Az eurorendszer követelményeket dolgozott ki a háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökök eurorendszer hitelműveleteiben való igénybevételére vonatkozóan. Hasonló értékelési eljárásnak kell vonatkoznia minden háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökre, akár határokon átnyúló, akár belföldi szolgáltatásokat nyújt.

(16)	Több módosítást kell eszközölni azon változtatások figyelembevétele érdekében, amelyekről a Kormányzótanács a fedezetlen banki kötvényeknek az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként való elfogadhatóságára vonatkozó feltételeket illetően határozott.

(17)	Számos kisebb módosításra van szükség az egyértelműség érdekében, többek között a több kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat, az implicit hitelminősítési szabályt és a meg nem felelésre vonatkozó keretet illetően.

(18)	Ezért az (EU) 2015/510 iránymutatást (EKB/2014/60) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. »központi értéktár«: a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).” "

A szöveg a következő 22a. ponttal egészül ki:

„22a. »közvetlen kapcsolat«: két központi értéktár által üzemeltetett SSS közötti megállapodás, amelynek alapján az egyik központi értéktár értékpapírszámla nyitása útján a másik központi értéktár által üzemeltetett SSS közvetlen résztvevőjévé válik az értékpapírok könyvelési tételen keresztül történő átruházásának lehetővé tétele érdekében;”.

A szöveg a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki:

„25a. »elfogadható kapcsolat«: olyan közvetlen vagy közvetített kapcsolat, amely az eurorendszer értékelése szerint megfelel a VIa. mellékletben rögzített, az eurorendszer hitelműveleteiben való felhasználás céljára való elfogadhatóság feltételeinek, és amelyet közzétesznek az elfogadható kapcsolatok eurorendszer által fenntartott listáján az EKB honlapján. Az elfogadható közvetített kapcsolat mögöttes elfogadható közvetlen kapcsolatokból áll;

25b. »elfogadható SSS«: központi értéktár által üzemeltetett olyan SSS, amely az eurorendszer értékelése szerint megfelel a VIa. mellékletben rögzített, az eurorendszer hitelműveleteiben való felhasználás céljára való elfogadhatóság feltételeinek, és amelyet közzétesznek az SSS-ek eurorendszer által fenntartott listáján az EKB honlapján;”.

d)	A 33. pontot el kell hagyni.

A 35. pont helyébe a következő szöveg lép:

„35. »pénzügyi vállalat«: az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) A. mellékletében meghatározott pénzügyi vállalat;

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 2010) (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).” "

A 46. pont helyébe a következő szöveg lép:

„46. »napközbeni hitel«: az EKB/2012/27 iránymutatás (*3) 2. cikkének 26. pontjában meghatározott napközbeni hitel;

(*3) Az EKB/2012/27 iránymutatás (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).” "

g)	A szöveg a következő 46b. ponttal egészül ki: „46b. »befektetési alap«: az 549/2013/EU rendelet A. mellékletében meghatározott pénzpiaci alap vagy nem pénzpiaci alap;”.

A szöveg a következő 76a. ponttal egészül ki:

„76a. »közvetített kapcsolat«: két különböző központi értéktár által üzemeltetett SSS-ek közötti létrehozott kapcsolat, amely központi értéktárak értékpapírügyleteket vagy -átruházásokat (transzfereket) cserélnek egy közvetítőként eljáró harmadik központi értéktár által üzemeltetett SSS-en keresztül, vagy – a TARGET2-Securitiesben részt vevő központi értéktárak által üzemeltetett SSS-ek esetében – több közvetítőként eljáró központi értéktár által üzemeltetett SSS-en keresztül;”.

A 82. pont helyébe a következő szöveg lép:

„82. »értékpapír-elszámolási rendszer« (SSS): a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott értékpapír-kiegyenlítési rendszer, amely lehetővé teszi értékpapírok átruházását vagy fizetés nélkül, vagy fizetéssel (szállítás fizetés ellenében, DVP);”.

A 95. pont helyébe a következő szöveg lép:

„95. »háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök«: elfogadható SSS-t üzemeltető olyan központi értéktár, amely szerződést kötött egy NKB-val, amelynek alapján ezen központi értéktár az adott NKB ügynökeként bizonyos fedezetkezelési szolgáltatásokat nyújt;”.

A 4. cikk 1. táblázata helyébe a következő szöveg lép:

„1. táblázat

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei jellemzőinek áttekintése

A monetáris politikai műveletek kategóriái		Instrumentumok típusa		Lejárat	Gyakoriság	Eljárás
A monetáris politikai műveletek kategóriái		Likviditásbővítő	Likviditásszűkítő	Lejárat	Gyakoriság	Eljárás
Nyíltpiaci műveletek	Irányadó refinanszírozási műveletek	Penziós ügyletek	—	1 hét	Hetente	Standard tendereljárások
	Hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek	Penziós ügyletek	—	3 hónap (*4)	Havonta (*4)	Standard tendereljárások
	Finomhangoló műveletek	Penziós ügyletek	Penziós ügyletek	Nem szabványos	Nem szabványos	Tendereljárások Kétoldalú eljárások (*5)
		Devizaswapok	Devizaswapok
		—	Lekötött betétek gyűjtése
	Strukturális műveletek	Penziós ügyletek	Penziós ügyletek	Nem szabványos	Nem szabványos	Standard tendereljárások (*6)
		—	EKB-kötvények kibocsátása	Kevesebb mint 12 hónap		Standard tendereljárások (*6)
		Végleges (outright) vételek	Végleges (outright) eladások	—		Kétoldalú eljárások Tendereljárások (*7)
Jegybanki rendelkezésre állás	Aktív oldali rendelkezésre állás	Penziós ügyletek	—	Egynapos (overnight)	Ügyfél kezdeményezése alapján való hozzáférés
Jegybanki rendelkezésre állás	Betéti rendelkezésre állás	—	Betétek	Egynapos (overnight)	Ügyfél kezdeményezése alapján való hozzáférés

A 6. cikk (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)	amelyekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;”.

A 7. cikk (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)	amelyekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, amelyeknek az ilyen műveletekre vonatkozó ajánlatot benyújtó valamennyi ügyfélnek eleget kell tennie;”.

A 8. cikk (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően:

i.	a finomhangoló műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és

ii.	az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;”.

A 9. cikk (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)	azokra az ügyfelekre irányadó, a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, a következőktől függően: i. a strukturális műveletek végzésére szolgáló adott instrumentumtípus; és ii. az adott instrumentumtípus esetén alkalmazandó eljárás;”.

A 10. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Működési jellemzőiket tekintve a monetáris politikai célokból végrehajtott penziós ügyletek:

a)	végezhetők likviditásbővítő vagy likviditásszűkítő műveletek formájában;

b)	gyakorisága és lejárati ideje a nyíltpiaci műveletek azon kategóriájától függ, amelyhez azokat használják;

c)	amelyek a nyíltpiaci műveletek kategóriájába tartoznak, standard tendereljárás formájában kerülnek lebonyolításra, a finomhangoló műveletek kivételével, amelyek tendereljárás vagy kétoldalú eljárás formájában kerülnek lebonyolításra;

d)	amelyek az aktív oldali rendelkezésre állás kategóriájába tartoznak, a 18. cikkben leírtak szerint kerülnek lebonyolításra;

e)	végrehajtására decentralizált módon, az NKB-k hatáskörébe rendelve kerül sor, a 45. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.”

8.	A 11. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6) A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapokban részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, az adott művelet esetében alkalmazandó eljárástól függően.”

9.	A 12. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(7) A lekötött betétek gyűjtésében részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak, az adott művelet esetében alkalmazandó eljárástól függően.”

10.	A 13. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6) Az EKB-kötvények kibocsátására irányuló standard tendereljárásban részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.”

11.	A 14. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A végleges adásvételi ügyletekben részt vevő ügyfelekre a harmadik részben meghatározott elfogadhatósági feltételek vonatkoznak.”

12.

A 25. cikk (2) bekezdésében szereplő 5. és 6. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„ 5. táblázat

A standard tendereljárások műveleti lépéseinek indikatív ütemezése (az időpontok közép-európai idő (1) szerint kerültek feltüntetésre)

Szövege kép

(1)	A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

6. táblázat

A gyorstender-eljárások műveleti lépéseinek indikatív ütemezése (az időpontok közép-európai idő (1) szerint kerültek feltüntetésre)

Szövege kép

(1)	A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.”

13.

Az 55. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben való részvételhez kapcsolódó elfogadhatósági feltételek

Az eurorendszer monetáris politikai műveletei tekintetében az eurorendszer – az 57. cikk fenntartásával – csak az alábbi feltételeknek megfelelő intézmények részvételét engedélyezi:

a)	amelyek az eurorendszer KBER Alapokmánya 19.1. cikke szerinti kötelezőtartalék-rendszere hatálya alatt állnak, és amelyeket nem mentesítettek az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere alapján fennálló kötelezettségeik alól a 2531/98/EK rendelet és az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) alapján;

amelyek a következők egyikének megfelelnek:

i.	legalább egy, a 2013/36/EU irányelvvel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban az illetékes hatóságok által gyakorolt harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyeleti forma hatálya alá tartoznak;

ii.	a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett köztulajdonban levő hitelintézetek, amely az illetékes hatóságok által gyakorolt, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti felügyelethez hasonló szintű felügyelet alá tartoznak;

iii.

olyan intézmények, amelyek az illetékes hatóságok által gyakorolt, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyelethez hasonló szintű, az illetékes hatóságok által gyakorolt nem harmonizált felügyelet alá tartoznak, mint például az EGT-n kívül bejegyzett intézményeknek az azon tagállamokban letelepedett fióktelepei, amelyeknek a pénzneme az euro. Egy adott intézménynek az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben való részvétele céljára való elfogadhatóságának értékelése szempontjából főszabályként a nem harmonizált felügyelet akkor tekintendő az illetékes hatóságok által gyakorolt, a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet szerinti harmonizált uniós vagy EGT-beli felügyelethez hasonló szintűnek, ha a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott, vonatkozó Bázel III standardokat az adott joghatóság felügyeleti rendszerében végrehajtottnak tekintik;

c)	amelyek pénzügyi helyzete stabil, az 55a. cikkben foglaltaknak megfelelően;

d)	amelyek megfelelnek a székhely szerinti NKB vagy az EKB által az adott instrumentum vagy művelet tekintetében alkalmazott szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott minden működési feltételnek.”

14.

A 61. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EKB a honlapján megjelölt módszerekkel összhangban honlapján közzéteszi az elfogadható forgalomképes eszközök naprakésszé tett listáját, és azt minden olyan napon aktualizálja, amikor a TARGET2 működik. Az elfogadható forgalomképes eszközök listáján szereplő forgalomképes eszközök az eurorendszer hitelműveleteiben való felhasználás céljára a listán való közzétételük időpontjában válnak elfogadhatóvá. E szabály alóli kivételként az aznapi értéknapon elszámolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok különleges esetében az eurorendszer az elfogadhatóságot a kibocsátás napjától biztosíthatja. A 87. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelt eszközöket az elfogadható forgalomképes eszközök e listáján nem teszik közzé.”

15.

A 66. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A (2) bekezdés fenntartásával az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az EGT-n belül, központi bank által vagy elfogadható SSS-en keresztül kell kibocsátani.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A nemzetközi központi értéktárakon keresztül kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak – adott esetben – az alábbi feltételeknek kell megfelelniük.

A globális, bemutatóra szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat új világpiaci kötvények (new global notes, NGN) formájában kell kibocsátani, és azokat egy letéti őrzést végző olyan intézménynél kell letétbe helyezni, amely nemzetközi központi értéktár vagy elfogadható SSS-t üzemeltető központi értéktár. Ez a követelmény nem alkalmazandó a 2007. január 1-jét megelőzően globális, bemutatóra szóló klasszikus világpiaci kötvényként (classic global notes, CGN) kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, valamint az ilyen kötvények azonos ISIN alatt történő helyettesíthető egyszerűsített kibocsátásaira, az egyszerűsített kibocsátás időpontjától függetlenül.

A globális, névre szóló formában kibocsátott, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok új biztonsági őrzési rendszerének keretében kell kibocsátani. A fentiektől eltérően ez nem alkalmazandó a globális, névre szóló formában 2010. október 1-jét megelőzően kibocsátott nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra.

c)	Az egyedi kötvény formájú, nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csak akkor elfogadhatóak, ha azokat egyedi kötvény formájában 2010. október 1-jét megelőzően bocsátották ki.”

16.

A 67. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak könyvelési tétel formájában átruházhatónak kell lenniük, és azokat valamely olyan tagállamban, amelynek a pénzneme az euro, az NKB-nál vagy elfogadható SSS-nél vezetett számlán kell tartani és elszámolni, úgy, hogy a fedezettel kapcsolatos jogok érvényesítése valamely olyan tagállam joga szerint történjen, amelynek a pénzneme az euro.”

A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Továbbá, amennyiben az ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhasználása háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások – belföldi és/vagy határokon átnyúló – igénybevételével jár, e szolgáltatásokat olyan háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynöknek kell nyújtania, amelyet az EKB honlapján közzétett, a háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökök eurorendszer hitelműveleteiben történő igénybevétele tekintetében az eurorendszer által érvényesített követelmények (»Eurosystem standards for the use of triparty agents (TPAs) in Eurosystem credit operations«) alapján kedvezően értékeltek.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha az a központi értéktár, amelyben az eszközt kibocsátották, nem azonos azzal a központi értéktárral, amelyben az eszközt tartják, az e két központi értéktár által üzemeltetett SSS-eket elfogadható kapcsolatnak kell összekötnie, a 150. cikkel összhangban.”

17.

A 69. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tagállamok központi bankjainak, közszektorbeli intézményeknek, ügynökségeknek, hitelintézeteknek, a hitelintézetektől eltérő pénzügyi vállalatoknak, nem pénzügyi vállalatoknak, multilaterális fejlesztési bankoknak vagy nemzetközi szervezeteknek kell kibocsátaniuk vagy garantálniuk. Az egynél több kibocsátóval rendelkező forgalomképes eszközök esetében ez a követelmény minden egyes kibocsátóra vonatkozik.”

b)	A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A befektetési alapok által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem elfogadhatóak.”

18.

A 70. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az elfogadhatóság érdekében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az EGT-ben vagy valamely EGT-n kívüli G10-beli országban letelepedett kibocsátónak kell kibocsátania, az e cikk (3)–(6) bekezdésében és a 81a. cikk (4) bekezdésében rögzített kivételek fenntartásával. Az egynél több kibocsátóval rendelkező forgalomképes eszközök esetében ez a követelmény minden egyes kibocsátóra vonatkozik.”

19.	A 73. cikk (1) bekezdésének b) pontját el kell hagyni.

20.	A 73. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

21.

A 81a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„81a. cikk

Hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások vagy azokkal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott bizonyos fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó elfogadhatósági feltételek

(1) A 64. cikktől eltérően és feltéve, hogy minden további elfogadhatósági feltételnek megfelelnek, a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások, vagy azokkal a 141. cikk (3) bekezdése szerinti szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott alábbi alárendelt fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejáratig elfogadhatóak, amennyiben azokat 2018. december 31. előtt bocsátották ki és alárendelésük nem a (2) bekezdésben meghatározott szerződéses alárendelésből és nem is a (3) bekezdés szerinti strukturális alárendelésből ered:

—	az (EU) 2015/774 európai központi banki határozat (EKB/2015/10) (*8) 2. cikkében meghatározott elismert ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

—	az adókivetésre jogosult uniós közszektorbeli szervezet által a 114. cikk (1)–(4) bekezdésében és a 115. cikkben rögzített jellemzőknek megfelelő garancia útján garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szerződéses alárendelés valamely fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapír feltételein alapuló alárendelés, függetlenül attól, hogy ezt az alárendelést jogszabály elismeri-e vagy sem.

(3) A 2014/59/EU irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok vagy hasonló helyreállítási és szanálási keretrendszer hatálya alá tartozó holdingtársaságok, a köztes holdingtársaságokat is ideértve, által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem elfogadhatóak.

(4) A hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások vagy azokkal a 141. cikk (3) bekezdésében említett szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében – a 70. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint a multilaterális fejlesztési bankok vagy nemzetközi szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével – a kibocsátónak az Unióban letelepedettnek kell lennie.

(5) Azok a fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek 2018. április 16. előtt elfogadhatóak voltak, azonban nem felelnek meg az e cikkben rögzített elfogadhatósági követelményeknek, 2018. december 31-ig elfogadhatóak maradnak, amennyiben a forgalomképes eszközökre vonatkozó minden további elfogadhatósági feltételnek megfelelnek.

(*8) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/774 határozata (2015. március 4.) a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról (HL L 121., 2015.5.14., 20. o.).” "

22.

A 84. cikk a) pontja iii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

ECAI kibocsátási minősítés hiányában, illetve fedezett kötvények esetén a IXb. melléklet követelményeinek megfelelő kibocsátási minősítés hiányában az eurorendszer figyelembe vehet ECAI kibocsátói vagy ECAI garanciavállalói minősítést. Amennyiben ugyanarra a kibocsátásra vonatkozóan több ECAI kibocsátói és/vagy ECAI garanciavállalói minősítés is rendelkezésre áll, az eurorendszer ezek közül a legjobb minősítést veszi figyelembe.”

23.

A 87. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat olyan tagállambeli, amelynek a pénzneme az euro, regionális kormányzat, helyi önkormányzat vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott »közszektorbeli intézmény« (a továbbiakban: a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmény) bocsátja ki vagy garantálja, az eurorendszer a hitelminősítést az alábbi szabályokkal összhangban végzi el.

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyeket a tőkekövetelmények szempontjából az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdése vagy 116. cikkének (4) bekezdése értelmében azon központi kormányzattal azonos módon kell kezelni, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnek felel meg.

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) pontban nem említett regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok vagy a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, az ezen szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz azon hitelminőségi besorolást kell hozzárendelni, amely a valamely elfogadott ECAI által azon központi kormányzatra vonatkozóan, amelynek joghatósága alá székhelyük tartozik, biztosított legjobb hitelminősítésnél eggyel alacsonyabb hitelminőségi besorolásnak felel meg.

Amennyiben a kibocsátók vagy garanciavállalók az a) és a b) pontban nem említett, a 2. cikk 75. pontjában meghatározott »közszektorbeli szervezetek«, implicit hitelminősítés nem kerül levezetésre, és az e szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a magánszektorbeli szervezetek által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal azonos módon kell kezelni.”

A 9. táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„9. táblázat

Implicit hitelminősítés az ECAI-hitelminősítéssel nem rendelkező kibocsátók vagy garanciavállalók esetében

	A kibocsátók vagy garanciavállalók besorolása az 575/2013/EU rendelet (tőkekövetelményekről szóló rendelet (*9)) alapján	A megfelelő osztályhoz tartozó kibocsátók vagy garanciavállalók implicit hitelminősítése az ECAF-ból levezetve
1. osztály	Regionális kormányzatok, helyi hatóságok és a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények, amelyeket az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdése és 116. cikkének (4) bekezdése alapján a tőkekövetelmények szempontjából a központi kormányzattal azonos módon kezelnek	A szervezet székhelyéül szolgáló ország központi kormányzatának ECAI-hitelminősítésén alapul
2. osztály	Egyéb regionális kormányzatok, helyi hatóságok és a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények	A szervezet székhelyéül szolgáló ország központi kormányzatának ECAI-hitelminősítésénél egy hitelminőségi besorolással alacsonyabb (*10) hitelminősítésen alapul
3. osztály	A 2. cikk 75. pontjában meghatározott közszektorbeli szervezetek, amelyek nem a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti közszektorbeli intézmények	Úgy kezelik, mint a magánszektorbeli kibocsátókat vagy adósokat

24.

A 90. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„90. cikk

A hitelkövetelések tőkeösszege és kamatozása

Az elfogadhatóság érdekében a hitelköveteléseknek a végső törlesztésig a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)	a tőkeösszeg rögzített és feltételhez nem kötött; és

a kamatláb nem eredményezhet negatív pénzáramlást, így a kamatláb az alábbiak valamelyike:

i.	kamatszelvény nélküli (zéró kupon);

ii.	rögzített;

iii.

változó, vagyis egy referencia-kamatlábhoz kötött, és a következő kamatszelvény-struktúrával rendelkezik: kamatszelvény kamatlába = referencia-kamatláb ± x, és f ≤ kamatszelvény kamatlába ≤ c, ahol:

—

a referencia-kamatláb egy adott időpontban kizárólag az alábbiak egyike:

—	euro pénzpiaci kamat, például EURIBOR, LIBOR, vagy hasonló indexek,

—	egy állandó lejáratú swap kamata, például CMS, EIISDA, EUSA,

—	egy egyéves vagy annál rövidebb lejárattal rendelkező euroövezeti államkötvény hozama, vagy számos ilyen kötvény indexéhez kapcsolt hozam,

—	az f (alsó határ) és c (felső határ) olyan számok, amelyek – amennyiben rendelkezésre állnak – vagy a kibocsátáskor előre meghatározottak, vagy idővel csak a kibocsátáskor előre meghatározott pályán változhatnak meg. A felár (x) a hitelkövetelés élettartama alatt változhat.”

25.

A 138. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	nem forgalomképes RMBD-k;”.

A szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	a 2015. május 1. előtt kibocsátott multi-cédulas, amennyiben a mögöttes cédulas megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1)–(3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”

26.

A 139. cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést ellenőrizni kell, vagyis amennyiben fedezett kötvények esetén az alkalmazandó jogszabályok vagy a kibocsátási tájékoztató nem zárják ki az (1) bekezdés b) pontjában említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a fedezeti alaphoz tartozó eszközök köréből és a kibocsátó vagy azzal szoros kapcsolatban álló valamely szervezet ilyen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki, az NKB-k a következő intézkedéseket (az összes vagy egyes intézkedéseket) hozhatják az (1) bekezdés b) pontjának való megfelelésre irányuló ad hoc ellenőrzések végzése érdekében.

a)	Az NKB-k rendszeres felügyeleti jelentéseket szerezhetnek be, amelyek áttekintést nyújtanak a fedezett kötvények fedezeti alapjához tartozó eszközökről;

Amennyiben a felügyeleti jelentések nem szolgálnak elegendő információval az ellenőrzés céljára, az NKB-k a fedezett kötvényt potenciálisan az (1) bekezdés b) pontját sértő módon mobilizáló ügyféltől saját igazolást vagy kötelezettségvállalást szerezhetnek be, amelyben az ügyfél megerősíti, hogy a fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz a fedezett kötvényt az (1) bekezdés b) pontját sértő módon mobilizáló ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott állami garanciában részesülő fedezetlen banki kötvényeket. Az ügyfél saját igazolását az ügyfél vezérigazgatójának, pénzügyi igazgatójának vagy valamilyen más, hasonló rangú vezetőjének, vagy nevükben valamilyen általuk meghatalmazott aláíró félnek kell aláírnia.

Az NKB-k a fedezett kötvényt potenciálisan az (1) bekezdés b) pontját sértő módon mobilizáló ügyféltől évente beszerezhetik a külső könyvvizsgálóktól vagy a fedezeti alap kezelőjétől származó, arra vonatkozó utólagos megerősítést, hogy a fedezett kötvények fedezeti alapja nem tartalmaz a fedezett kötvényt potenciálisan az (1) bekezdés b) pontját sértő módon mobilizáló ügyfél vagy azzal szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott, állami garanciában részesülő fedezetlen banki kötvényeket.

(4) Ha az ügyfél a (3) bekezdésnek megfelelően az NKB kérésére nem bocsátja rendelkezésre a saját igazolást és megerősítést, a fedezett kötvényt az adott ügyfél az (1) bekezdésnek megfelelően fedezetként nem mobilizálhatja.”

27.

A 141. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„141. cikk

A hitelintézetek és a velük szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó korlátozások

(1) Az ügyfél nem nyújthat be vagy használhat fel fedezetként hitelintézet vagy e hitelintézettel szoros kapcsolatban álló bármely más szervezet által kibocsátott fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amennyiben az adott hitelintézet vagy azzal szoros kapcsolatban álló szervezet által kibocsátott fedezet értéke együttesen meghaladja az ügyfél által fedezetként felhasznált eszközök haircut alkalmazása utáni teljes értékének 2,5 %-át. Ez a küszöb nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a)	ha ezen eszközök értéke az alkalmazandó haircut után nem haladja meg az 50 millió eurót;

b)	ha ezen eszközöket adókivetésre jogosult közszektorbeli szervezet garantálja a 114. cikkben rögzített jellemzőknek megfelelő garancia útján; vagy

c)	ha ezen eszközöket (a 2. cikk 2. pontjában meghatározott) ügynökség, multilaterális fejlesztési bank vagy nemzetközi szervezet bocsátotta ki.

(2) Amennyiben a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok két vagy több kibocsátója között összeolvadásra kerül sor vagy szoros kapcsolat jön létre, az (1) bekezdés szerinti küszöb a szoros kapcsolat létrejöttének vagy az összeolvadás hatálybalépésének időpontjától számított hat hónap elteltével kerül figyelembevételre.

(3) E cikk alkalmazásában a kibocsátó szervezet és valamely másik szervezet közötti »szoros kapcsolatok« jelentése megegyezik a 138. cikkben említett, az ügyfél és valamely másik szervezet közötti »szoros kapcsolatok« jelentésével.”

28.

A 148. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a forgalomképes eszközöket a következők egyike útján kell mobilizálni: i. elfogadható kapcsolatok; ii. az alkalmazandó CCBM eljárások; iii. elfogadható kapcsolatok a CCBM-el együtt; és”.

b)	Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) Az ügyfelek az elfogadható eszközök átruházását elfogadható SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlájukon keresztül hajtják végre.”

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Azok az ügyfelek, amelyek nem rendelkeznek NKB-nál vezetett letéti számlával vagy elfogadható SSS-nél vezetett értékpapír-elszámolási számlával, az ügyleteket levelező hitelintézetnél vezetett értékpapír-elszámolási vagy letéti számlán keresztül is elszámolhatják.”

29.

A 150. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„150. cikk

Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok

(1) A levelezőbanki rendszeren (CCBM) kívül az ügyfelek az elfogadható kapcsolatokat is felhasználhatják a forgalomképes eszközök határokon átnyúló átutalása céljára. Az EKB honlapján közzéteszi az elfogadható kapcsolatok listáját.

(2) Az elfogadható kapcsolaton keresztül tartott eszközök felhasználhatók az eurorendszer hitelműveleteihez, és az ügyfél által kiválasztott bármely más célra is.

(3) Az elfogadható kapcsolatok felhasználásának szabályait a VI. melléklet tartalmazza.”

30.

A 151. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„151. cikk

CCBM elfogadható kapcsolatokkal együtt

(1) Az ügyfelek az elfogadható kapcsolatokat a CCBM-mel együtt is igénybe vehetik az elfogadható forgalomképes eszközök határokon átnyúlóan történő mobilizálásához.

(2) Az SSS-ek közötti elfogadható kapcsolatok CCBM-mel együttesen történő igénybevétele esetén az ügyfelek a kibocsátó SSS-ben kibocsátott eszközöket – közvetlenül vagy letétkezelőn keresztül – a befektető SSS-nél vezetett számlán tartják.

(3) A (2) bekezdés alapján mobilizált eszközök kibocsáthatók az euroövezeten kívüli, EGT-beli SSS-ben, amely az eurorendszer értékelése szerint megfelel a VIa. mellékletben rögzített elfogadhatósági feltételeknek, feltéve, hogy a kibocsátó SSS és a befektető SSS között elfogadható kapcsolat áll fenn.

(4) A CCBM elfogadható kapcsolatokkal együttesen történő igénybevételének szabályait a VI. melléklet tartalmazza.”

31.

A 152. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A CCBM (ideértve az elfogadható kapcsolatokkal együtt igénybe vett CCBM-et is) alapul szolgálhat a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételéhez., A háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételében közreműködik egy NKB, amely a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokat az eurorendszer általi, határokon átnyúló igénybevételre kínálja, és amely azon NKB-k levelezőbankjaként jár el, amelyeknek az ügyfelei az eurorendszer hitelműveletei céljára az ilyen háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások határokon átnyúló igénybevételét kérték.

Ahhoz, hogy háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásait az első albekezdésnek megfelelően az eurorendszer általi, határokon átnyúló igénybevételre kínálja, az érintett háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynöknek meg kell felelnie az eurorendszer által a »Correspondent central banking model (CCBM) – Procedures for Eurosystem counterparties« című dokumentumban (2.1.3. szakasz, második bekezdés) rögzített további funkcionális követelményeknek.”

32.

A 156. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Ha egy ügyfél egy 12 hónapos időszak alatt több mint két alkalommal nem tesz eleget a 154. cikk (1) bekezdése c) pontjában megjelölt valamely kötelezettségnek, és minden egyes kötelezettségszegés tekintetében:

a)	pénzügyi szankció került alkalmazásra;

b)	a pénzügyi szankció kiszabásáról szóló minden határozatot közöltek az ügyféllel;

c)	a kötelezettségszegés minden esete a kötelezettségszegés ugyanazon típusára vonatkozik,

az eurorendszer a harmadik kötelezettségszegés alkalmával az ügyfelet a felfüggesztés közlését követő tartalékolási időszak első likviditásbővítő nyíltpiaci műveletétől kezdődően felfüggeszti.

Ha az ügyfél ismét kötelezettségszegést követ el, az ügyfél a felfüggesztés közlését követő tartalékolási időszak első likviditásbővítő nyíltpiaci műveletétől kezdődően mindaddig felfüggesztésre kerül, amíg egy 12 hónapos időszak el nem telik anélkül, hogy az ügyfél újabb ilyen kötelezettségszegést követne el.

Minden 12 hónapos időszakot a 154. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt valamely kötelezettség megsértéséért kirótt szankció közlésének időpontjától kell számítani. Az e közléstől számított 12 hónapon belül elkövetett második és harmadik kötelezettségszegést figyelembe kell venni.”

33.

A 158. cikk a következőképpen módosul:

A (3a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3a) Az eurorendszer prudenciális okok alapján felfüggesztheti, korlátozhatja vagy kizárhatja azon ügyfelek monetáris politikai műveletekhez való hozzáférését, amelyek az eurorendszertől eredő likviditást juttatnak az azonos banki »csoporthoz« (a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában és a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*11) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerint) tartozó másik szervezethez, amennyiben az e likviditásban részesülő szervezet i. nem elfogadható, a tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő szervezet vagy ii. prudenciális okok alapján mérlegelésen alapuló intézkedés hatálya alatt áll.

(*11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).” "

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A mérlegelésen alapuló bármely más intézkedés sérelme nélkül az eurorendszer prudenciális okból korlátozza azon ügyfeleknek az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését, amelyeket az érintett hatóságok úgy tekintenek, hogy azok »fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni« a 806/2014/EU rendelet 18. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontjában megállapított feltételek, illetve a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a)–d) pontját végrehajtó nemzeti jogszabályokban megállapított feltételek alapján. A korlátozás megfelel az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés abban az időpontban fennálló szintjéhez, amikor az ilyen ügyfelekről megállapítják, hogy azok »fizetésképtelenek, illetve várhatóan fizetésképtelenné fognak válni«. Az NKB-k szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseik útján biztosítják, hogy a hozzáférés korlátozása az adott ügyféllel szemben automatikus legyen, ne igényeljen külön határozatot, és hogy a hozzáférés korlátozása az azt követő napon hatályos legyen, hogy az illetékes hatóságok megállapították, hogy az adott ügyfél »fizetésképtelen, illetve várhatóan fizetésképtelenné válik«. Ez a korlátozás nem érinti az eurorendszer által hozható esetleges további mérlegelésen alapuló intézkedéseket.”

34.

A 159. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az eurorendszer kizárhatja a következő eszközöket az elfogadható forgalomképes eszközök listájáról:

olyan ügyfelek vagy azokkal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott, más szervezettel együttesen kibocsátott, kezelt vagy garantált eszközök, amelynek pénzeszközeit befagyasztották, és/vagy amellyel szemben az Unió a Szerződés 75. cikke alapján, vagy valamely tagállam a pénzeszközök felhasználását korlátozó egyéb intézkedéseket rendelt el; és/vagy

olyan ügyfelek vagy azokkal szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott, más szervezettel együttesen kibocsátott, kezelt vagy garantált eszközök, amelynek tekintetében az EKB Kormányzótanácsa az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférést felfüggesztő, korlátozó vagy kizáró határozatot hozott.”

35.

A 166. cikk (4a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4a) Az NKB-k olyan szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a székhely szerinti NKB mindenkor olyan jogi helyzetben legyen, hogy pénzügyi szankciót róhasson ki a hitel vagy a visszavásárlási ár bármely összege teljes vagy részleges visszafizetésének vagy megfizetésének, vagy a megvásárolt eszközök lejáratkor vagy egyébkénti esedékességkor történő átadásának ügyfél általi elmulasztásáért, amennyiben a 166. cikk (2) bekezdése alapján nem áll rendelkezésére korrekciós intézkedés. A pénzügyi szankciót a VII. melléklet III. szakaszának megfelelően kell kiszámítani, figyelembe véve azon pénzösszeget, amelyet az ügyfél nem tudott megfizetni vagy visszafizetni, illetve azon eszközök összegét, amelyeket az ügyfél nem tudott átadni, valamint azon naptári napok számát, amelyek alatt az ügyfél nem fizette meg vagy fizette vissza az összeget, illetve nem adta át az eszközt.”

36.	A szöveg új VIa. melléklettel egészül ki, és a VII., VIII. és IXa. melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok NKB-ival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2) Azon tagállamok NKB-i, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2018. április 16-tól alkalmazzák, az 1. cikk 24 pontja kivételével, amelynek esetében meghozzák a szükséges intézkedéseket és azokat 2018. október 1-jétől alkalmazzák. Az ezen intézkedések szövegét és az azokhoz kapcsolódó eszközöket legkésőbb 2018. március 16-ig megküldik az EKB-nak, kivéve az 1. cikk 24 pontját érintő intézkedések szövegét és az azokhoz kapcsolódó eszközöket, amelyeket 2018. szeptember 3-ig küldenek meg.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. február 7-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(*4) A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 7. cikk (3) bekezdése és a 7. cikk (4) bekezdése szerint.

(*5) A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja, a 11. cikk (5) bekezdésének c) pontja és a 12. cikk (6) bekezdésének c) pontja szerint.

(*6) A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja és a 13. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerint.

(*7) A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja és a 14. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint.”

(*9) E táblázat az 575/2013/EU rendeletre a tőkekövetelményekről szóló rendeletként is hivatkozik.

(*10) A hitelminőségi besorolásokkal kapcsolatos információkat az EKB honlapján teszik közzé.”

MELLÉKLET

A szöveg a következő VIa. melléklettel egészül ki:

„VIa. MELLÉKLET

AZ ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK ÉS AZ ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK EURORENDSZER HITELMŰVETELEIBEN VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK

I. AZ ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREKRE (SSS-EK) ÉS AZ SSS-EK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK

Az olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro, letelepedett központi értéktár, az olyan tagállamnak, amelynek pénzneme az euro, a nemzeti központi bankja (NKB) vagy a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 1. cikke (4) bekezdésében megjelölt közszerve (a továbbiakban: SSS-üzemeltető vagy az SSS üzemeltetője) által üzemeltetett SSS elfogadhatóságát az eurorendszer a következő feltételek alapján határozza meg:

a)	az euroövezeti SSS-üzemeltető megfelel a központi értéktár engedélyezésére vonatkozó, a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelményeknek; és

b)	azon tagállam NKB-je, ahol az adott SSS működik, az euroövezeti SSS-üzemeltetővel megfelelő szerződéses vagy egyéb megállapodásokat alakított ki és tart fenn, amelyek magukban foglalják az eurorendszer II. szakaszban rögzített követelményeit.

Ha az euroövezeti központi értéktár tekintetében a 909/2014/EU rendelet III. címében rögzített engedélyezési eljárás még nem zárult le, az a) és b) pont nem alkalmazandó. Ebben az esetben az e központi értéktár által üzemeltetett SSS-nek ehelyett »Az értékpapír-elszámolási rendszereknek és kapcsolatoknak az eurorendszer hitelműveleteihez történő felhasználás céljára való elfogadhatóságának meghatározása érdekében elvégzett értékelésének kerete« című dokumentum (2014. január, közzétéve az EKB honlapján) szerinti kedvező értékeléssel kell rendelkeznie.

Az eurorendszer a közvetlen kapcsolatok és a közvetített kapcsolatok elfogadhatóságát a következő feltételek alapján határozza meg:

a)	a közvetlen kapcsolat, vagy közvetített kapcsolat esetén valamennyi mögöttes közvetlen kapcsolat megfelel a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelményeknek;

azon tagállamok NKB-i, ahol a befektető SSS, az esetleges közvetítő SSS és a kibocsátó SSS letelepedett, az euroövezeti SSS-üzemeltetőkkel megfelelő szerződéses vagy egyéb megállapodásokat alakítottak ki és tartanak fenn, amelyek magukban foglalják az eurorendszer II. szakaszban rögzített követelményeit;

c)	a kapcsolattal érintett befektető SSS, esetleges közvetítő SSS és kibocsátó SSS közül az eurorendszer mindegyiket elfogadhatónak minősítette.

Ha a kapcsolattal érintett valamely SSS-t üzemeltető központi értéktár tekintetében a 909/2014/EU rendelet III. címében rögzített engedélyezési eljárás még nem zárult le, az a)–c) pont nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ilyen központi értéktár által üzemeltetett SSS-t érintő kapcsolatoknak ehelyett »Az értékpapír-elszámolási rendszereknek és kapcsolatoknak az eurorendszer hitelműveleteihez történő felhasználás céljára való elfogadhatóságának meghatározása érdekében elvégzett értékelésének kerete« című dokumentum (2014. január) szerinti kedvező értékeléssel kell rendelkeznie.

Mielőtt meghatározná az egy vagy több olyan SSS-t érintő közvetlen vagy közvetített kapcsolat elfogadhatóságát, amely SSS-t az Európai Gazdasági Térség (EGT) olyan államában, amelynek a pénzneme nem az euro, letelepedett központi értéktár, vagy olyan EGT-államnak, amelynek a pénzneme nem az euro, NKB-ja vagy közszerve üzemelteti (a továbbiakban: euroövezeten kívüli EGT-beli SSS, amelyet euroövezeten kívüli EGT-beli SSS-üzemeltető üzemeltet), az eurorendszer döntés-előkészítő elemzést végez, amelynek keretében figyelembe veszi többek között az ezen SSS-ekben kibocsátott vagy tartott elfogadható eszközök értékét.

Amennyiben a döntés-előkészítő elemzés kedvező eredménnyel zárul, az eurorendszer a nem euroövezeti EGT-beli SSS-eket érintő kapcsolat elfogadhatóságát a következő feltételek alapján határozza meg.

a)	A kapcsolattal érintett SSS-ek euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetői és maga a kapcsolat is megfelel a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelményeknek.

Közvetlen kapcsolatok esetén azon tagállam NKB-je, ahol a befektető SSS működik, a befektető SSS euroövezeti üzemeltetőjével megfelelő szerződéses vagy egyéb megállapodásokat alakított ki és tart fenn. E szerződéses vagy egyéb megállapodásoknak rögzíteniük kell az euroövezeti SSS-üzemeltető azon kötelezettségét, hogy a II. szakaszban szereplő rendelkezéseket a kibocsátó SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjével fennálló jogi megállapodásaiban végrehajtsa.

Közvetített kapcsolatok esetén minden olyan mögöttes közvetlen kapcsolatnak, amelyben euroövezeten kívüli EGT-beli SSS jár el kibocsátó SSS-ként, meg kell felelnie az első bekezdés b) pontjában szereplő követelménynek. Olyan közvetített kapcsolat esetén, ahol mind a közvetítő SSS, mind a kibocsátó SSS euroövezeten kívüli EGT-beli SSS, azon tagállam NKB-jének, ahol a befektető SSS működik, a befektető SSS euroövezeti üzemeltetőjével megfelelő szerződéses vagy egyéb megállapodásokat kell kialakítania és fenntartania. E szerződéses vagy egyéb megállapodásoknak nem csak az euroövezeti SSS-üzemeltető azon kötelezettségét kell rögzíteniük, hogy a II. szakaszban szereplő rendelkezéseket a közvetítő SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjével fennálló jogi megállapodásaiban végrehajtsa, hanem a közvetítő SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjének azon kötelezettségét is, hogy a II. szakaszban szereplő rendelkezéseket a kibocsátó SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjével fennálló jogi megállapodásaiban végrehajtsa.

c)	Az eurorendszer a kapcsolattal érintett valamennyi euroövezeti SSS-t elfogadhatónak tekinti.

d)	Azon euroövezeten kívüli EGT-állam NKB-je, ahol a befektető SSS működik, vállalja, hogy a belföldi elfogadható piacokon kereskedés tárgyát képező elfogadható eszközökről az eurorendszer által meghatározott módon adatot szolgáltat.

Ha a kapcsolattal érintett befektető SSS-t, közvetítő SSS-t vagy kibocsátó SSS-t üzemeltető központi értéktár tekintetében a 909/2014/EU rendelet III. címében rögzített engedélyezési eljárás még nem zárult le, az a)–d) pont nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ilyen központi értéktár által üzemeltetett SSS-t érintő kapcsolatnak ehelyett »Az értékpapír-elszámolási rendszereknek és kapcsolatoknak az eurorendszer hitelműveleteihez történő felhasználás céljára való elfogadhatóságának meghatározása érdekében elvégzett értékelésének kerete« című dokumentum (2014. január) szerinti kedvező értékeléssel kell rendelkeznie.

II. AZ EURORENDSZER KÖVETELMÉNYEI

A jogi megalapozottság biztosítása érdekében az SSS-üzemeltetőnek – akár megfelelően aláírt szerződés formájában, akár az érintett SSS-üzemeltető kötelező szerződéses feltételeire hivatkozással vagy egyéb módon – kötelező erejű jogi dokumentációra való hivatkozással igazolnia azon tagállam NKB-je felé, ahol az adott SSS működik, hogy:

az adott SSS-üzemeltető által üzemeltetett SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultságra, az SSS-üzemeltető által működtetett kapcsolatokon keresztül (a kapcsolt SSS-ek üzemeltetői által fenntartott számlákon) tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultságot is ideértve, valamely EGT-állam joga irányadó;

b)	az SSS résztvevőinek az adott SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultsága világos, egyértelmű és biztosítja, hogy az SSS résztvevői ne legyenek kitéve az adott SSS-üzemeltető fizetésképtelenségének;

c)	amennyiben az SSS kibocsátó SSS-ként jár el, a kapcsolt befektető SSS-nek a kibocsátó SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultsága világos, egyértelmű és biztosítja, hogy a befektető SSS és annak résztvevői ne legyenek kitéve a kibocsátó SSS üzemeltetője fizetésképtelenségének;

d)	amennyiben az SSS befektető SSS-ként jár el, az adott SSS-nek a kapcsolt kibocsátó SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultsága világos, egyértelmű és biztosítja, hogy a befektető SSS és annak résztvevői ne legyenek kitéve a kibocsátó SSS üzemeltetője fizetésképtelenségének;

e)	nincs olyan zálogjog vagy az alkalmazandó nemzeti jog vagy szerződéses megállapodások szerinti hasonló mechanizmus, amely az NKB-nek az SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultságaira negatív hatást gyakorolna;

f)	az SSS-ben tartott értékpapírokat érintő, különösen az i. SSS-üzemeltető; ii. az értékpapírok biztonsági őrzésében részt vevő bármely harmadik fél; vagy iii. bármely kapcsolt kibocsátó SSS fizetésképtelensége esetén fellépő hiány elosztására vonatkozó eljárás világos és egyértelmű;

g)	az SSS jogi keretrendszere alapján az értékpapírok követelése esetén követendő eljárások világosak és egyértelműek, ideértve – amennyiben az SSS befektető SSS-ként jár el – a kapcsolt kibocsátó SSS felé teljesítendő esetleges alaki követelményeket is.

Az SSS-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy amikor az általa üzemeltetett SSS befektető SSS-ként jár el, a kapcsolatokon keresztül történt értékpapír-átruházások a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében véglegesek legyenek, vagyis ne legyen lehetséges az ilyen értékpapír-átruházások visszavonása, megszüntetése, felbontása vagy más módon történő visszafordítása.

Amennyiben az általa üzemeltetett SSS kibocsátó SSS-ként jár el, az SSS-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a kibocsátó és a kibocsátó SSS közötti közvetítőként eljáró SSS kivételével nem vesz igénybe harmadik fél intézményt, például bankot vagy bármely másik felet, vagy az SSS-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy SSS-ét közvetlen vagy közvetített kapcsolat fűzi egy olyan SSS-hez, amelyet ezen (egyedi és közvetlen) viszony jellemez.

A központi banki ügyletek kiegyenlítéséhez használt SSS-ek közötti kapcsolatok igénybevétele érdekében olyan megoldásokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik vagy a központi banki pénzben történő, szállítás fizetés ellenében alapú napközbeni kiegyenlítést vagy a fizetés nélküli (FOP) napközbeni kiegyenlítést, amely lehet valós idejű bruttó elszámolás vagy napközbeni véglegességű csoportosan (kötegelten) feldolgozott folyamatok sorozata. A TARGET2-Securities elszámolással kapcsolatos jellemzői következtében ez a követelmény teljesítettnek minősül az olyan közvetlen és közvetített kapcsolatok esetében, ahol a kapcsolatban részt vevő minden SSS integrálásra került a TARGET2-Securitiesbe.

A működési időt és a nyitvatartási napokat illetően:

a)	az SSS-nek és kapcsolatainak minden TARGET2 munkanapon elszámolási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk;

b)	az SSS-nek működnie kell az EKB/2012/27 iránymutatás (3) II. mellékletének V. függelékében említett napközbeni feldolgozás ideje alatt;

a közvetlen vagy közvetített kapcsolatokban érintett SSS-eknek lehetővé kell tenniük résztvevőik számára, hogy a befektető SSS-hez legalább közép-európai idő (4) szerint 15.30-ig szállítás fizetés ellenében alapú, aznapi elszámolásra irányuló utasításokat nyújthassanak be a kibocsátó és/vagy (adott esetben) a közvetítő SSS-en keresztül;

a közvetlen vagy közvetített kapcsolatokban érintett SSS-eknek lehetővé kell tenniük résztvevőik számára, hogy a befektető SSS-hez legalább közép-európai idő szerint 16.00-ig fizetés nélküli (FOP) aznapi elszámolásra irányuló utasításokat nyújthassanak be a kibocsátó vagy (adott esetben) a közvetítő SSS-en keresztül;

e)	az SSS-eknek olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják, hogy a fenti b)–d) pontban megjelölt működési időket vészhelyzet esetén meghosszabbítják.

A TARGET2-Securities elszámolással kapcsolatos jellemzői következtében ezek a követelmények teljesítettnek minősülnek a TARGET2-Securitiesbe integrált SSS-ek esetében, valamint azon közvetlen és közvetített kapcsolatok esetében, ahol a kapcsolatban részt vevő minden SSS integrálásra került a TARGET2-Securitiesbe.

III. KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS

1.	Azon euroövezeti SSS-üzemeltetőknek, amelyek azt kívánják, hogy szolgáltatásaikat az eurorendszer hitelműveleteiben felhasználják, az elfogadhatóság értékelése iránti kérelmet kell benyújtaniuk azon tagállam NKB-jához, ahol az SSS letelepedett.

2.	Kapcsolatok esetében, az euroövezeten kívüli EGT-beli SSS-eket érintő kapcsolatokat is ideértve, a befektető SSS-nek kell benyújtania az elfogadhatóság értékelése iránti kérelmet azon tagállam NKB-jához, ahol a befektető SSS működik.

Az eurorendszer elutasíthatja a kérelmet, vagy ha az SSS vagy a kapcsolat már elfogadható, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az elfogadhatóságot, amennyiben:

a)	az I. szakaszban szereplő elfogadhatósági feltételek közül egy vagy több nem teljesül;

b)	az SSS vagy kapcsolat felhasználása hatással lehet az eurorendszer hitelműveleteinek biztonságára vagy hatékonyságára és a pénzügyi veszteség kockázatának teheti ki az eurorendszert, vagy prudenciális okok alapján egyébként úgy tekintik, hogy kockázatot jelent.

4.	Az eurorendszernek az SSS vagy kapcsolat elfogadhatóságáról hozott határozatát közlik az SSS-üzemeltetővel, amely az elfogadhatóság értékelése iránti kérelmet benyújtotta. Az eurorendszer az elutasító határozatot indokolással látja el.

5.	Az SSS vagy kapcsolat akkor használható fel az eurorendszer hitelműveletei céljára, amint közzétételre került az elfogadható SSS-ek és elfogadható kapcsolatok eurorendszer által vezetett listáján az EKB honlapján.

”

2.	A VII. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép: „ AZ ÖTÖDIK RÉSZNEK MEGFELELŐEN ALKALMAZANDÓ SZANKCIÓK ÉS A HETEDIK RÉSZNEK MEGFELELŐEN ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZANKCIÓK KISZÁMÍTÁSA ”

3.	A VII. melléklet I. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép: „I. AZ ÖTÖDIK RÉSZNEK MEGFELELŐEN ALKALMAZANDÓ PÉNZBÜNTETÉSEK KISZÁMÍTÁSA”

4.	A VII. melléklet II. szakaszának címe helyébe a következő szöveg lép: „II. AZ ÖTÖDIK RÉSZNEK MEGFELELŐEN ALKALMAZANDÓ NEM PÉNZÜGYI SZANKCIÓK KISZÁMÍTÁSA”

A VII. melléklet a következő III. szakasszal egészül ki:

„III. A HETEDIK RÉSZNEK MEGFELELŐEN ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI SZANKCIÓK KISZÁMÍTÁSA

Az NKB-k a 166. cikk (4a) bekezdése szerinti pénzügyi szankciót a következők szerint számítják ki:

A 166. cikk (4a) bekezdésében említett valamely kötelezettség nemteljesítése esetén a pénzügyi szankciót azon aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába plusz 2,5 százalékpontos büntetőkamatláb használatával kell kiszámítani, amely azon a napon volt irányadó, amikor a kötelezettség nemteljesítése megkezdődött.

A pénzügyi szankciót az a) pontban foglaltakkal összhangban a büntetőkamatláb alkalmazásával kell kiszámítani az ügyfél által vissza nem fizetett vagy ki nem fizetett készpénz összege, vagy a rendelkezésre nem bocsátott eszközök értéke alapján, majd ezt az összeget az X/360-as együtthatóval kell megszorozni, ahol X azon naptári napok száma, de legfeljebb hét, amely időtartam alatt az ügyfél nem volt képes: i. a hitel bármely összegét visszafizetni, a visszavásárlási árat vagy egyébként esedékes készpénzt megfizetni; vagy ii. az eszközöket lejáratkor vagy a szerződéses vagy szabályozási rendelkezések szerinti egyéb esedékességkor átadni.

A pénzügyi szankció kiszámításához a fenti 1. pont a) és b) alpontjával összhangban a következő képletet kell használni:

[EUR [az ügyfél által vissza nem fizetett vagy ki nem fizetett készpénz összege vagy a rendelkezésre nem bocsátott eszközök értéke] * (az alkalmazandó aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába a kötelezettség nem teljesítésének kezdetekor + 2,5 százalékpont * [X]/360 (ahol X azon naptári napok száma, amelyek alatt az ügyfél nem teljesítette a fizetést, visszafizetést vagy átadást) = EUR […]]”.

A VIII. melléklet II. szakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A rendelkezésre nem álló adatmezők rögzítése érdekében minden kölcsönszintű adatűrlap hat »nincs adat« (ND) opciót foglal magában, amelyeket minden olyan esetben ki kell tölteni, amikor a kölcsönszintű adatűrlapban foglaltaknak megfelelően egy adott adat szolgáltatására nincs lehetőség.

1. táblázat

Az ND opciók magyarázata

»Nincs adat« opció	Magyarázat
ND1	Nincs adatgyűjtés, mivel azt a kockázatvállalási feltételek nem kívánták meg
ND2	Az adat az alkalmazás során összegyűjtésre került, de nem került feltöltésre az adatszolgáltatási rendszerbe a kitöltés során
ND3	Az adat az alkalmazás során összegyűjtésre került, de az adatszolgáltatási rendszertől eltérő rendszerbe került feltöltésre
ND4	Az adat összegyűjtésre került, de csak ÉÉÉÉ-HH-t követően áll rendelkezésre
ND5	Nem releváns
ND6	Az adott joghatóság tekintetében nem alkalmazandó”

7.	A VIII. melléklet III. szakasza 1. pontjának a) alpontjában az „ND1–ND7” szövegrész helyébe az „ND1–ND6” szöveg lép.

8.	A VIII. melléklet III. szakaszának 3. pontjában az „ND5, ND6 és ND7” szövegrész helyébe az „ND5 és ND6” szöveg lép.

A VIII. melléklet IV. szakasza I. alszakasza 3. pontjának a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

stabil technológiai rendszereket és operatív ellenőrzéseket kell kialakítania és fenntartania, amelyek lehetővé teszik számára a kölcsönszintű adatok oly módon történő feldolgozását, amely megfelel az eurorendszer kölcsönszintű adatok benyújtására és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelményeinek a 78. cikkben és e mellékletben meghatározottak szerinti kölcsönszintűadat-közlési kötelezettség hatálya alá tartozó elfogadható értékpapírok tekintetében.

A kölcsönszintű adattár technológiai rendszerének így különösen lehetővé kell tennie az adatfelhasználók számára kölcsönszintű adatokról, kölcsönszintű adatértékekről, valamint az adatszolgáltatás időbélyegzőjéről kivonat készítését mind manuális, mind automatikus folyamatok útján, amelyek az eszközfedezetű értékpapírokkal kapcsolatos valamennyi ügyletre vonatkozó kölcsönszintű adatszolgáltatásra kiterjednek, amelyet az adott kölcsönszintű adattáron keresztül nyújtottak be, továbbá szükség esetén több kölcsönszintű adatfájl egy letöltési kérésben történő kinyerését.”

10.

A VIII. melléklet IV. szakasza II. alszakaszának 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.

Az eurorendszer észszerű időn belül (a (3) bekezdésben említett értesítéstől számított 60 munkanapra törekedve) megvizsgálja a kölcsönszintű adattár által benyújtott, kijelölés iránti kérelmet annak alapján, hogy a kölcsönszintű adattár megfelel-e az ezen iránymutatásban meghatározott követelményeknek. E vizsgálat részeként az eurorendszer felszólíthatja a kölcsönszintű adattárat arra, hogy hajtson végre egy vagy több élő interaktív demonstrációt az eurorendszer alkalmazottaival annak érdekében, hogy szemléltesse a kölcsönszintű adattár technikai kapacitásait az ezen melléklet IV. szakasza I. alszakasza (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények tekintetében. Amennyiben az eurorendszer ilyen demonstrációra szólít fel, úgy az a kérelmezési eljárás kötelező követelményének tekintendő. A demonstráció tesztfájlok használatát is magában foglalhatja.”

11.

A VIII. melléklet IV. szakasza a következő IIa. alszakasszal egészül ki:

„IIa. A kijelölés iránti kérelem hiánytalannak minősítéséhez szükséges információk

Az eurorendszer nyílt hozzáférésre, megkülönböztetésmentességre és átláthatóságra vonatkozó követelményeit illetően a kérelmezőknek a következőkre vonatkozó információkat kell szolgáltatniuk:

a)	az adatfelhasználók számára a kölcsönszintű adatokhoz való hozzáférés részletes feltételei és a hozzáférésre vonatkozó esetleges korlátozások, valamint ezen hozzáférési feltételek és hozzáférési korlátozások közötti esetleges eltérésekre vonatkozó részletek, valamint ezen eltérések indokai;

politikai nyilatkozatok vagy egyéb írásbeli leírás az adatfelhasználók részére egy meghatározott kölcsönszintűadat-fájlhoz való hozzáférés megadására vonatkozó folyamatról és az alkalmazott feltételekről, valamint – akár e politikai nyilatkozatokban vagy egyéb írásbeli leírásban – a megkülönböztetésmentességet biztosító esetleges technikai vagy eljárási biztosítékokra vonatkozó további részletek.

Az eurorendszer lefedettségre vonatkozó követelményét illetően a kérelmezőknek a következőkre vonatkozó információkat kell szolgáltatniuk.

A kölcsönszintű adattárral kapcsolatos szolgáltatások terén foglalkoztatott alkalmazottak száma, az e területen foglalkoztatott alkalmazottak technikai háttere és/vagy az e területhez hozzárendelt egyéb erőforrások, valamint annak leírása, hogy a kérelmező hogyan kezeli és őrzi meg ezen alkalmazottak know-how-ját és/vagy az egyéb erőforrásokat az alkalmazottakat vagy erőforrásokat érintő változások ellenére a technikai és működési folytonosság napi szintű biztosítása érdekében.

Naprakész lefedettségi statisztikák, ideértve azt is, hogy a kérelmező jelenleg hány, az eurorendszer fedezeti műveletei céljára elfogadható kinnlevő eszközfedezetű értékpapírt tart nyilván, ideértve az ilyen eszközfedezetű értékpapírok bontását a pénzáramlást generáló eszközök adósainak földrajzi helye és a pénzáramlást generáló eszközök osztályának a 73. cikk (1) bekezdésében megjelölt típusa szerint. Amennyiben a kérelmező valamely eszközosztályt jelenleg nem tart nyilván, információkkal kell szolgálni a kérelmező terveiről ezen eszközosztályok jövőbeli lefedésével kapcsolatban és annak technikai megvalósíthatóságáról.

A kérelmező kölcsönszintű adattár-rendszerének technikai működése, ideértve a következők írásbeli leírását:

i.	a felhasználói felületre vonatkozó felhasználói útmutató, amely elmagyarázza, hogyan lehet a kölcsönszintű adatokhoz hozzáférni, azokat kinyerni és benyújtani, mind adatfelhasználói, mind adatszolgáltatói szempontból;

ii.

a kérelmező adattár-rendszerének jelenlegi technikai és operatív kapacitása, így például, hogy hány eszközfedezetű értékpapírokkal kapcsolatos tranzakció tárolható a rendszerben (és hogy a rendszer könnyen bővíthető-e), hogyan tárolják az eszközfedezetű értékpapírokkal kapcsolatos korábbi tranzakciókra vonatkozó kölcsönszintű adatokat és azokhoz az adatfelhasználók és adatszolgáltatók hogyan férhetnek hozzá, valamint egy adott adatszolgáltató által egy eszközfedezetű értékpapírokkal kapcsolatos tranzakció keretében feltölthető kölcsönök számára vonatkozó esetleges felső korlátok;

iii.	a kérelmező jelenlegi technikai és operatív kapacitása az adatszolgáltatók általi adatbenyújtást illetően, vagyis azon technikai folyamat, amelynek útján az adatszolgáltató kölcsönszintű adatokat tud benyújtani, valamint annak megjelölése, hogy ez manuális vagy automatikus folyamat-e; valamint

iv.	a kérelmező jelenlegi technikai és operatív kapacitása az adatfelhasználók általi adatkinyerést illetően, vagyis azon technikai folyamat, amelynek útján az adatfelhasználó kölcsönszintű adatokat tud kinyerni, valamint annak megjelölése, hogy ez manuális vagy automatikus folyamat-e.

A következők technikai leírása:

az adatszolgáltatók által benyújtott és a kérelmező által a kölcsönszintű adatok benyújtására elfogadott fájlformátumok (Excel sablonfájl, XML sémák stb.), ideértve minden ilyen fájlformátumot elektronikus formában, valamint annak megjelölése, hogy a kérelmező biztosít-e eszközöket az adatszolgáltatók részére ahhoz, hogy a kölcsönszintű adatokat a kérelmező által elfogadott fájlformátumokba konvertálják;

ii.	a kérelmező jelenlegi technikai és operatív kapacitása a kérelmező rendszerére vonatkozó tesztelési és validálási dokumentációt illetően, ideértve a kölcsönszintű adatok megfelelési értékének kiszámítását;

iii.	rendszere frissítésének és új verzióinak gyakorisága, valamint a karbantartási politika és a tesztelési politika;

iv.	a kérelmező technikai és operatív kapacitása az eurorendszer jövőbeli kölcsönszintű adatűrlap-frissítéseihez, így a jelenlegi mezők módosításához, valamint mezők hozzáadásához vagy törléséhez való alkalmazkodást illetően;

v.	a kérelmező technikai és operatív kapacitása a katasztrófa utáni helyreállítást és az üzletmenet-folytonosságot illetően, tekintettel különösen a redundancia fokára az egyedi tárolási és biztonsági megoldásokat illetően adatközpontjában és szerverarchitektúrájában;

vi.	a kérelmező jelenlegi technikai és operatív kapacitásának leírása a kölcsönszintű adatokra vonatkozó belső ellenőrzési architektúráját illetően, ideértve az információs rendszerek ellenőrzését és az adatintegritást.

Az eurorendszer megfelelő irányítási struktúrára vonatkozó követelményét illetően a kérelmezőknek a következőkre vonatkozó információkat kell szolgáltatniuk:

a)	a társasági formájára vonatkozó adatok, vagyis alapokmánya vagy társasági szerződése, valamint részvényesi struktúrája;

a kérelmező belső audit eljárásaira (amennyiben vannak) vonatkozó információk, ideértve az ilyen auditok lefolytatásáért felelős személyeket, annak megjelölését, hogy az auditokat külső ellenőrzés alá vonják-e, és amennyiben az auditokat belső szinten folytatják le, milyen intézkedéseket hoznak az összeférhetetlenség megelőzésére vagy kezelésére;

c)	arra vonatkozó információk, hogy a kérelmező irányítási struktúrája hogyan szolgálja az eszközfedezetű értékpapírok piaca szereplőinek érdekeit, különösen, hogy díjpolitikáját figyelembe veszik-e e követelménnyel összefüggésben;

d)	annak írásbeli megerősítése, hogy az eurorendszer folyamatosan hozzá fog férni a kérelmező irányítási struktúrája folyamatos megfelelőségének, valamint a IV. szakasz I. alszakasza 4. pontjában szereplő irányítási követelményeknek való megfelelés figyelemmel kíséréséhez szükséges dokumentációhoz.

A kérelmezőnek rendelkezésre kell bocsátania a következők leírását:

a)	a kérelmező hogyan számítja ki az adatminőségi értéket, és hogyan teszi közzé az értéket a kérelmező adattár-rendszerében és teszi ezáltal hozzáférhetővé az adatfelhasználók számára;

b)	a kérelmező által lefolytatott adatminőségi ellenőrzések, ideértve a folyamatot, az ellenőrzések számát és az ellenőrzött mezők felsorolását;

a kérelmező jelenlegi kapacitása a következetességre és a pontosságra vonatkozó ellenőrzések jelentését illetően, vagyis hogy hogyan állítják elő a létező jelentéseket az adatszolgáltatók és adatfelhasználók számára, a kérelmező platformjának arra való képessége, hogy automatizált és egyéni jelentéseket készítsen az adatfelhasználók kéréseinek megfelelően, valamint a kérelmező platformjának arra való képessége, hogy automatikusan értesítéseket küldjön az adatfelhasználóknak és adatszolgáltatóknak (például arról való értesítést, hogy egy adott tranzakcióhoz kölcsönszintű adatokat töltöttek fel).”

12.

A IXa. melléklet 1. szakaszának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az aktuális lefedettséget illetően a hitelminősítő intézetnek az a) fedezetlen banki kötvények; b) vállalati kötvények; c) fedezett kötvények; és d) eszközfedezetű értékpapírok négy eszközkategória közül legalább háromban legalább az alábbi mértékű lefedettséget kell biztosítania:”

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(3) Az EKB/2012/27 iránymutatás (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).

(4) A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

2018.4.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/45

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/571 IRÁNYMUTATÁSA

(2018. február 7.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható minden eszköz esetében különleges kockázatkezelési intézkedések kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél mulasztása miatt a fedezetet értékesíteni kell. Az eurorendszer kockázatkezelési keretrendszerének rendszeres felülvizsgálata eredményeként több módosítást kell eszközölni a megfelelő védelem biztosítása érdekében.

(2)	Ezért az (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/35) (1) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az I–IV. haircut-kategóriába sorolt forgalomképes eszközök esetében az alkalmazandó haircut az eszköz hátralevő futamidejétől és kamatszelvény-szerkezetétől (rögzített, kamatszelvény nélküli, változó) függ, az ezen iránymutatás mellékletében található 2. táblázat alapján meghatározottak szerint. A haircut meghatározása szempontjából releváns futamidő az eszköz hátralevő futamideje, tekintet nélkül a kamatszelvény-szerkezet típusára. A kamatszelvény-szerkezetet illetően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	azon változó kamatozású kamatszelvények, amelyek átállítási időszaka több mint egy év, rögzített kamatozásúaknak tekintendők;

b)	azon változó kamatozású kamatszelvények, amelyek tekintetében a referencia-kamatláb valamely euroövezeti inflációs index, rögzített kamatozásúaknak tekintendők;

c)	azon változó kamatozású kamatszelvények, amelyek nem nullával egyenlő alsó korláttal rendelkeznek, és/vagy azon változó kamatozású kamatszelvények, amelyek felső korláttal rendelkeznek, rögzített kamatozásúaknak tekintendők;

a több típusú kamatszelvény-szerkezettel rendelkező eszközökre alkalmazott haircut kizárólag az eszköz hátralevő élettartama alatt érvényesülő kamatszelvény-szerkezettől függ, és az azonos hátralevő futamidejű és hitelminőségi besorolású forgalomképes eszközre irányadó legmagasabb haircutnak felel meg. E célra az eszköz hátralevő élettartama alatt érvényesülő bármely típusú kamatszelvény-szerkezet figyelembe vehető.”

A szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A saját felhasználású fedezett kötvények hátralevő futamidejét a jogilag rögzített leghosszabb lejárati időként kell meghatározni, figyelembe véve a kötvények feltételeiben szereplő, a tőke törlesztését érintő halasztásra vonatkozó jogokat. E bekezdés alkalmazásában a »saját felhasználású« az olyan fedezett kötvények ügyfél általi benyújtását vagy felhasználását jelenti, amelyeket maga az ügyfél vagy azzal az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikkének megfelelően meghatározott szoros kapcsolatban álló más szervezet bocsátott ki vagy garantál.”

A 4. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a b) pont alkalmazásában a »saját felhasználású« jelentése megegyezik a 3. cikk (2a) bekezdésében meghatározottakkal.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Egyedi hitelkövetelésekre a hátralevő futamidő, a hitelminőségi besorolás, a kamatszelvény-szerkezet és az NKB által alkalmazott értékelési módszer alapján az ezen iránymutatás mellékletében található 3. táblázatban foglaltnak megfelelően meghatározott speciális haircut irányadó.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kamatfizetés akkor tekintendő változó kamatnak, ha a kamatozás referencia-kamatlábhoz kötött, a szelvényre vonatkozó kamatláb átállítási időszaka pedig legfeljebb egy év. Azok a kamatszelvényre történő fizetések, amelyeknek az átállítási időszaka egy évnél hosszabb, rögzített kamatozásúaknak tekintendők, és a haircut szempontjából releváns futamidő a hitelkövetelés hátralevő futamideje.”

A (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Egy hitelkövetelés a haircutok alkalmazása szempontjából rögzített kamatozású hitelkövetelésnek minősül, amennyiben fennáll annak lehetősége, hogy a hitelkövetelés az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 90. cikke b) pontja iii. alpontjában felsorolt valamely elfogadható referencia-kamatláb értékétől függő rögzített kamatlábat fog fizetni, különösen, ha a kamatszelvény (kamatláb) kifejezett felső korláttal vagy nullával nem egyenlő alsó korláttal rendelkezik.”

d)	Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) A nem forgalomképes jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumokra 31,5 %-os haircut vonatkozik.”

4.	A melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2018. április 16-tól alkalmazzák, az 1. cikk (3) bekezdésének c) pontja kivételével, amelynek esetében meghozzák a szükséges intézkedéseket és azokat 2018. október 1-jétől alkalmazzák. Az ezen intézkedések szövegét és az azokhoz kapcsolódó eszközöket legkésőbb 2018. március 16-ig megküldik az EKB-nak, kivéve az 1. cikk (3) bekezdésének c) pontját érintő intézkedések szövegét és az azokhoz kapcsolódó eszközöket, amelyeket 2018. szeptember 3-ig küldenek meg.

3. cikk

Címzettek

Ennek a iránymutatásnak azon tagállamok nemzeti központi bankjai a címzettjei, amelyek pénzneme az euro.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. február 7-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) melléklete a következőképpen módosul:

A 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„2. táblázat

Az I–IV. haircut-kategóriába tartozó elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei

		Haircut-kategóriák
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	I. kategória			II. kategória			III. kategória			IV. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású
1. és 2. besorolás	0-1	0,5	0,5	0,5	1,0	1,0	1,0	1,0	1,0	1,0	7,5	7,5	7,5
	1-3	1,0	2,0	0,5	1,5	2,5	1,0	2,0	3,0	1,0	10,0	10,5	7,5
	3-5	1,5	2,5	0,5	2,5	3,5	1,0	3,0	4,5	1,0	13,0	13,5	7,5
	5-7	2,0	3,0	1,0	3,5	4,5	1,5	4,5	6,0	2,0	14,5	15,5	10,0
	7-10	3,0	4,0	1,5	4,5	6,5	2,5	6,0	8,0	3,0	16,5	18,0	13,0
	> 10	5,0	7,0	2,0	8,0	10,5	3,5	9,0	13,0	4,5	20,0	25,5	14,5
		Haircut-kategóriák
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	I. kategória			II. kategória			III. kategória			IV. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású	rögzített kamatozású	kamatszelvény nélküli	változó kamatozású
3. besorolás	0-1	6,0	6,0	6,0	7,0	7,0	7,0	8,0	8,0	8,0	13,0	13,0	13,0
	1-3	7,0	8,0	6,0	9,5	13,5	7,0	12,0	15,0	8,0	22,5	25,0	13,0
	3-5	9,0	10,0	6,0	13,5	18,5	7,0	16,5	22,0	8,0	28,0	32,5	13,0
	5-7	10,0	11,5	7,0	14,0	20,0	9,5	18,5	26,0	12,0	30,5	35,0	22,5
	7-10	11,5	13,0	9,0	16,0	24,5	13,5	19,0	28,0	16,5	31,0	37,0	28,0
	> 10	13,0	16,0	10,0	19,0	29,5	14,0	19,5	30,0	18,5	31,5	38,0	30,5

A 3. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„3. táblázat

A rögzített vagy változó kamatozású elfogadható hitelkövetelésekre alkalmazott haircutok szintjei

		Fedezetértékelési módszertan
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*2)	Rögzített kamatozás, és az NKB által meghatározott elméleti áron alapuló fedezetértékelés	Változó kamatozás, és az NKB által meghatározott elméleti áron alapuló fedezetértékelés	Rögzített kamatozás, és az NKB által meghatározott, fennálló állomány szerinti fedezetértékelés	Változó kamatozás, és az NKB által meghatározott, fennálló állomány szerinti fedezetértékelés
1. és 2. besorolás (AAA és A- között)	0-1	10,0	10,0	12,0	12,0
	1-3	12,0	10,0	16,0	12,0
	3-5	14,0	10,0	21,0	12,0
	5-7	17,0	12,0	27,0	16,0
	7-10	22,0	14,0	35,0	21,0
	> 10	30,0	17,0	45,0	27,0
		Fedezetértékelési módszertan
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*2)	Rögzített kamatozás, és az NKB által meghatározott elméleti áron alapuló fedezetértékelés	Változó kamatozás, és az NKB által meghatározott elméleti áron alapuló fedezetértékelés	Rögzített kamatozás, és az NKB által meghatározott, fennálló állomány szerinti fedezetértékelés	Változó kamatozás, és az NKB által meghatározott, fennálló állomány szerinti fedezetértékelés
3. besorolás (BBB+ és BBB- között)	0-1	17,0	17,0	19,0	19,0
	1-3	28,5	17,0	33,5	19,0
	3-5	36,0	17,0	45,0	19,0
	5-7	37,5	28,5	50,5	33,5
	7-10	38,5	36,0	56,5	45,0
	> 10	40,0	37,5	63,0	50,5

(*1) Vagyis [0-1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1-3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.”

(*2) Vagyis [0-1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1-3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 95

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. április 13.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2018/565 végrehajtási rendelete (2018. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról	1
	*	A Tanács (EU) 2018/566 végrehajtási rendelete (2018. április 12.) a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK rendelet 9. cikkének végrehajtásáról	9
	*	A Bizottság (EU) 2018/567 végrehajtási rendelete (2018. április 12.) az Izlandról származó kolbászra és sertéshúsra vonatkozó behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről ( 1 )	11
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2018/568 határozata (2018. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról	14
	*	A Tanács (KKBP) 2018/569 végrehajtási határozata (2018. április 12.) a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat végrehajtásáról	21
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/570 iránymutatása (2018. február 7.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/3)	23
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/571 iránymutatása (2018. február 7.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/4)	45
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/572 iránymutatása (2018. február 7.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2014/31 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/5)	49


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.