12.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/1

(1)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) többek között összetételi és címkézési követelményeket ír elő az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében.

(2)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet úgy rendelkezik, hogy a tehéntejfehérjékből vagy kecsketejfehérjékből gyártott anyatej-kiegészítő tápszerek fehérjetartalma legalább 1,8 g fehérje/100 kcal (0,43 g/100 kJ) legyen.

(3)

A Bizottsághoz kérelem érkezett egy élelmiszer-vállalkozótól egy olyan, módosítatlan tehéntejfehérjékből gyártott anyatej-kiegészítő tápszer forgalomba hozatala iránt, amelynek fehérjetartalma legalább 1,61 g/100 kcal, vagyis alacsonyabb a 2006/141/EK bizottsági irányelvben (3) és az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szintnél.

(4)

A Bizottság kérésére az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2017. április 5-én szakvéleményt adott ki a legalább 1,6 g/100 kcal fehérjetartalmú anyatej-kiegészítő tápszerek kisgyermekek táplálására való használatának biztonságosságáról és megfelelőségéről. (4) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy azok a módosítatlan tehéntejfehérjékből vagy kecsketejfehérjékből gyártott, legalább 1,6 g/100 kcal (0,38 g/100 kJ) fehérjetartalmú anyatej-kiegészítő tápszerek, amelyek egyébiránt megfelelnek a vonatkozó uniós szabályokban előírt követelményeknek, biztonságosan használhatók és megfelelőek az Európában élő, kellő mennyiségű kiegészítő élelmiszert is fogyasztó kisgyermekek táplálására. E szakvélemény alapján és az innovatív termékek fejlesztésének ösztönzése érdekében az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében a tehéntejfehérjékből vagy kecsketejfehérjékből gyártott anyatej-kiegészítő tápszerek tekintetében előírt minimális fehérjetartalmat indokolt 1,6 g/100 kcal-ra csökkenteni.

(5)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

12.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/4

(1)

Az 1354/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezik a – többek között Izlandból származó – juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonatkozó éves uniós vámkontingensek megnyitásáról.

(2)

Az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet által megnyitott vámkontingenseket a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308a. és 308b. cikkének és 308c. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell kezelni. A 2454/93/EGK rendeletet felváltotta az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (4), majd az (EU) 2016/481 bizottsági végrehajtási rendelet (5)2016. május 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte. Ezért a 2454/93/EGK rendeletre vonatkozó utalásokat naprakésszé kell tenni.

(3)

Továbbá az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja a preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingensektől eltérő más vámkontingensek esetében elrendeli a 2454/93/EGK rendelet 47. cikkének megfelelően kiállított származási igazolást, származási bizonyítvány formájában. Úgy tűnik, hogy a származási bizonyítványra már nincs szükség, mivel a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 61. cikke értelmében a vámhatóságok előírhatják a nyilatkozattevő számára, hogy az áruk származását hivatalos származási bizonyítványtól eltérő módon igazolja. A 2454/93/EGK rendelet 47. cikkének megfelelően kiállított származási bizonyítvány ugyanakkor olyan információkat is tartalmazott, amelyekre továbbra is szükség van a termékek megkülönböztetésére a „vágotttest-egyenértékben” kifejezett mennyiségek kiszámítása céljából, az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében előírtak szerint. Ezért új, ezen információkat tartalmazó dokumentumra van szükség.

(4)

Az Európai Unió és Izland 2017. március 23-án egy mezőgazdasági termékekre vonatkozó kiegészítő kereskedelmi kedvezményekről szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) írt alá. A megállapodásnak az Unió nevében történő aláírását az (EU) 2016/2087 tanácsi határozat (7), annak megkötését pedig a 2017/1913/EU tanácsi határozat (8) engedélyezte.

(5)

A megállapodás V. mellékletével összhangban az Unió 1 200 tonna teljes mennyiséget ad hozzá Izlandnak a 0204 és 0210 vámtarifaszám alá tartozó, a juh- és kecskehúsra vonatkozó jelenlegi vámmentes vámkontingenséhez, és 300 tonna új, éves uniós vámmentes vámkontingenst nyit meg a 1602 90 kód alá tartozó, feldolgozott juhhúsra vonatkozóan. Az 1 200 tonna kiegészítő mennyiséget és a 300 tonna új mennyiséget a megállapodás V. mellékletében található táblázatban meghatározottak szerint kell elérni.

(6)

A termékeknek az 1354/2011/EU végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek alapján behozandó mennyiségeit az említett rendelet 3. cikkében meghatározott együtthatókkal kiszámított vágotttest-egyenértékben kell kifejezni. A feldolgozott juhhúsra vonatkozó új kontingens tekintetében meg kell határozni a vágott test tömegének egyenértékére való átváltás együtthatóját.

(7)

Ezért az 1354/2011/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A megállapodás előírja a 2018. május 1-jén való hatálybalépést. A 2018-ra vonatkozóan a megállapodás alapján rendelkezésre bocsátandó, a feldolgozott juh- és kecskehúsra vonatkozó kiegészítő mennyiségeket és a feldolgozott juhhúsra vonatkozó, új kvóta szerinti mennyiségeket arányosan kell kiszámítani, a megállapodás hatálybalépésének időpontját figyelembe véve.

(9)

Az 1354/2011/EU végrehajtási rendelet új rendelkezéseinek zökkenőmentes végrehajtása érdekében az e rendeletben megállapított valamennyi intézkedést ugyanazon a napon kell alkalmazni, amelynek meg kell egyeznie a megállapodás hatálybalépésének időpontjával.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

1.

A 3. cikk (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az 1439/95/EK rendelet II. A és B címétől eltérve az e rendeletben meghatározott vámkontingenseket az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 49–54. cikke szerint kell kezelni. Behozatali engedély nem szükséges.

(*1)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).”"

3.

A szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1)   A preferenciális vámtarifa-megállapodásokban előírtaktól eltérő vámkontingens hatálya alá eső termékek származását a hatályos uniós rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.

(2)   A preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingens hatálya alá eső termékek származását az adott megállapodásban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.”

4.

A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

(1)   Ahhoz, hogy a mellékletben szereplő vámkontingenseket igénybe lehessen venni, a szóban forgó termékekre vonatkozóan be kell mutatni az uniós vámhatóságoknak az érvényes származási igazolást, valamint egy, a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatot.

(2)   A preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingens esetén az (1) bekezdésben említett származási igazolás az adott megállapodásban meghatározott származási igazolás.

A preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingensektől eltérő más vámkontingensek esetében a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 61. cikke alkalmazandó.

Abban az esetben, ha az ugyanabból a harmadik országból származó és az első és a második albekezdés hatálya alá tartozó vámkontingenseket egyesítik, az érintett termékekkel kapcsolatban az uniós vámhatóságoknak be kell mutatni a vonatkozó megállapodásban meghatározott származási igazolást egy, a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozattal együtt.

(3)   A preferenciális vámtarifa-megállapodásban rögzített vámkontingensektől eltérő más vámkontingensek esetében az érintett termékekkel kapcsolatban az uniós vámhatóságok részére be kell nyújtani a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatot egy, a származási harmadik országban az illetékes hatóság vagy ügynökség által kiadott dokumentummal együtt. Ez a dokumentum a következőket tartalmazza:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).”"

5.

A melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

12.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/9

(1)

Görögország gazdasági kiigazítási programjának keretében privatizációs program végrehajtására vállalt kötelezettséget (2). Az állami tulajdonú Hellenic Defence Systems S.A. vállalatot (a továbbiakban: HDS) eredetileg e program keretében tervezték privatizálni.

(2)

2012 januárjában a Hellén Köztársaság Eszközfejlesztési Alapja (3) (a továbbiakban: HRADF) tájékoztatta a Bizottságot a HDS tervezett privatizációjáról. Annak tisztázása érdekében, hogy ezzel összefüggésben felmerülhetnek-e állami támogatással kapcsolatos kérdések, a Bizottság hivatalból megnyitotta az ügyet, és előzetes vizsgálat indítását kezdeményezte 2012. február 1-jén.

(3)

A vizsgálatból kiderült, hogy a HDS javára korábban állami intézkedéseket hajthattak végre. A Bizottság 2012. február 16-i és 2012. április 4-i levelében, 2012. április 10-i e-mailjében, valamint 2012. május 4-i, 2012. július 4-i és 2012. július 24-i levelében további felvilágosítást kért. A görög hatóságok 2012. március 9-én, 2012. július 18-án és 2012. augusztus 20-án válaszoltak. A Bizottság szolgálatai, valamint a görög hatóságok és a HRADF képviselői 2012. március 26-án, 2012. április 30-án és 2012. szeptember 11-én találkozót tartottak.

(4)

2013. március 6-i levelében (a továbbiakban: a 2013. március 6-i határozat) a Bizottság tájékoztatta Görögországot arról, hogy az alábbi 2.2. szakaszban említett egyes támogatási intézkedések tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: a hivatalos vizsgálati eljárás) megindításáról határozott.

(5)

Az eljárást megindító 2013. március 6-i bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottság felszólította a görög hatóságokat és az érintett feleket a támogatási intézkedésekről alkotott észrevételeik benyújtására.

(6)

A Bizottság 2013. július 1-jén kapta meg a görög hatóságok észrevételeit. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől.

(7)

A Bizottság 2013. július 23-i, 2014. augusztus 21-i, 2014. november 11-i, 2016. január 28-i, 2016. május 27-i és 2017. június 8-i levelében további tájékoztatást kért Görögországtól. A görög hatóságok 2013. augusztus 7-én, 2014. szeptember 22-én, 2014. december 16-án, 2016. február 25-én, 2016. június 24-én, 2016. november 17-én és 2017. július 3-án válaszoltak. A görög hatóságok 2013. augusztus és 2014. augusztus között több alkalommal nyújtottak további felvilágosítást, különösen a HDS polgári és katonai célú tevékenységeinek szétválasztásáról. A Bizottság szolgálatai és a görög hatóságok képviselői 2013 szeptemberében többször tartottak találkozót Athénban. Ezenkívül a Bizottság szervezeti egységei és a görög hatóságok 2016. március 17-én telefonos konferenciamegbeszélést folytattak.

(8)

2017. március 30-i levelükkel a görög hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy a Bizottság kizárólag angol nyelven fogadja el és jelentse be e határozatot.

(9)

A HDS védelmi vonatkozású és polgári felhasználású termékek gyártásával foglalkozott. A társaságban a görög állam 99,8 %-os, a Piraeus Bank (pénzügyi magánvállalkozás) 0,18 %-os, magánszemélyek pedig 0,02 %-os részesedéssel rendelkeztek. A HDS 2004-ben jött létre a Greek Powder and Cartridge Company SA (a továbbiakban: PYRKAL) és a Hellenic Arms Industry SA (a továbbiakban: EBO) egyesülésével. 2011. július 31-i állás szerint a HDS megközelítőleg ezer alkalmazottal rendelkezett, ezért nagyvállalatnak minősült (5). A görög hatóságok szerint a társaság termelése a 2004 és 2011 közötti időszak árbevételének átlagos hányadát tekintve a következőképpen oszlott meg:

(10)

A HDS ipari létesítménnyel rendelkezett Görögország különböző pontjain: […] (*1) A polgári célú termelés a lavriói ipari létesítmény területén található üzemben és az imittoszi létesítményben üzemelő gyártósoron zajlott.

(11)

A HDS legfontosabb két, 100 %-os tulajdonában álló leányvállalattal rendelkezett, az egyik a kettős felhasználású termékeket (8) gyártó Electromechanica Kymi Ltd., a másik a polgári felhasználású termékeket (9) gyártó Ipiros Metalworks Industry SA volt. A HDS-nek emellett még kilenc kisebb leányvállalata volt.

(12)

A Bizottság e határozatban a HDS említésekor a teljes vállalatcsoportra utal.

(13)

A görög hatóságok által nyújtott tájékoztatás szerint a HDS főbb pénzügyi adatai a 2013. március 6-i határozat alapján vizsgált intézkedésekkel által érintett időszakban, vagyis 2004 és 2011 között az alábbi 1. táblázatban foglaltak szerint alakultak.

1. táblázat

A HDS főbb pénzügyi adatai a vállalatcsoport szintjén, 2004–2011 között (millió EUR)

(14)

2013. március 6-i határozatában a Bizottság tájékoztatta Görögországot arról, hogy az alábbi három intézkedés tekintetében a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott.

(15)

A görög hatóságok által előadottak szerint az állam 2004 és 2011 között tizenegy, a HDS-nek több bank által különböző kamatokkal nyújtott kölcsönre vállalt kezességet 1 % kezességvállalási díj (a továbbiakban: a díj) mellett, amelyet a bankoknak járó részletek törlesztésével együtt kellett Görögország részére megfizetni. A görög hatóságok előadták, hogy a HDS e kölcsönök biztosítékaként semmilyen eszközt nem zálogosított el. Elmondásuk szerint a kölcsönök teljes összege 942,05 millió EUR volt, ebből a HDS összesen több mint 246 millió EUR visszafizetését nem teljesítette, ezért szükségessé vált a vonatkozó állami kezesség beváltása. Egyik említett állami kezességvállalást sem jelentették be a Bizottságnak állami támogatási értékelés céljából.

(16)

2012. március 9-i és 2017. július 3-i levelükben a görög hatóságok közölték az állami kezességvállalások, illetve a nemteljesítések jegyzékét, amelyet az alábbi 2. és 3. táblázat foglal össze:

2. táblázat

Görög állami kezességvállalások a HDS részére nyújtott kölcsönökre

3. táblázat

A görög állam által teljesített fizetések a HDS által vissza nem fizetett, kezességgel biztosított kölcsönök esetében

Forrás: a görög hatóságok 2012. március 9-i levele.

(17)

A görög hatóságok tájékoztatása szerint az állam 10 millió EUR összegű támogatást nyújtott a HDS részére 2003-ban, hogy beruházási tervet hajtson vége […], kizárólag a katonai célú termelés területén. Ezt a támogatást bejelentették a Bizottságnak állami támogatási értékelés céljából.

(18)

A HDS 2011. decemberi pénzügyi kimutatása szerint részvénytőkéje 2011 folyamán 158,2 millió euróval nőtt.

(19)

Külön kiemelendő, hogy a HDS 2011. júniusi féléves jelentése szerint 2011 első felében két tőkeemelés történt, előbb 50,6 millió EUR (2011. március), majd 62,5 millió EUR összegben (2011. május). Mivel a 2011 során végrehajtott részvénytőke-emelések teljes összege 158,2 millió EUR volt, ebből kikövetkeztető, hogy 2011 második felében harmadik tőkeemelés is történt 45,1 millió EUR összegben. Főrészvényesként kizárólag az állam járult hozzá pénzeszközökkel a tőkeemelésekhez.

(20)

A 2013. március 6-i határozatban a Bizottság előzetesen megállapította, hogy a három be nem jelentett intézkedés Görögországnak volt tulajdonítható, állami forrásból teljesült, és szelektív volt. Ezeknél az intézkedéseknél emellett fennállt a lehetősége annak, hogy torzítják a versenyt, és befolyásolják a Közösségen belüli kereskedelmet. Ezenkívül a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a HDS a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. évi iránymutatás (10) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült a fent megjelölt intézkedések meghozatalakor. A Bizottságnak kételyei voltak azzal kapcsolatosan, hogy egy piacgazdasági befektető ilyen formában finanszírozást (kezességvállalásokat, támogatást és tőkeemeléseket) nyújtott volna a HDS részére. A Bizottság ezért előzetesen megállapította, hogy a három intézkedés előnyhöz juttatták a HDS-t.

(21)

A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a HDS ugyan főként katonai termékeket állított elő a görög hadsereg számára, Görögország azonban az ügy előzetes vizsgálata során soha nem támasztotta alá az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazását, és egyszer sem hivatkozott rá hivatalosan, ezért a Bizottság ezt a pontot nem is vehette figyelembe az értékelés azon szakaszában.

(22)

Ezekre az előzményekre tekintettel a Bizottság azt az előzetes következtetést vonta le, hogy a három intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül. A Bizottság ezenkívül kétségeit fejezte ki a támogatás belső piaccal és különösen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. évi iránymutatással való összeegyeztethetőségét illetően, figyelembe véve, hogy ez iránymutatás akkoriban és jelenleg is a nehéz helyzetben lévő társaságok részére 2004 és 2011 között nyújtott állami támogatások értékelésének jogi keretét adja.

(23)

A görög hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárással összefüggő észrevételeikben előadták, hogy a három intézkedés mindössze a HDS katonai célú termelésének támogatására irányult, és teljes egészében szükséges volt Görögország alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez.

(24)

A görög hatóságok részletes tájékoztatást nyújtottak a társaság 2004 és 2011 között termelt összbevételéről, amiből kiderült, hogy a 482,4 millió EUR-s összbevétel 91,23 %-a a görög fegyveres erőknek értékesített katonai felhasználású termékekre vonatkozó vagy a görög fegyveres erők kötelezettségeihez, valamint a honvédelemhez és a biztonsághoz kapcsolódó szerződésekből, 3,11 %-a katonai felhasználású termékek (többek között Ciprusra történő) kivitelére vonatkozó szerződésekből, 5,66 %-a pedig polgári felhasználású termékek értékesítéséből származott.

(25)

A HDS polgári célú termelését illetően a görög hatóságok előadták, hogy ez a termelés a katonai célú termeléstől fizikailag és szervezetileg is elkülönülő gyártósorokon folyt ([…]), és a HDS külön számviteli nyilvántartást vezetett a katonai és a polgári célú termelés költségeiről és bevételeiről.

(26)

A katonai célú termeléssel kapcsolatosan a görög hatóságok közölték, hogy ez a termelés lényegéből adódóan összefüggött a görög fegyveres erők követelményeivel és ellátásával, és kizárólag olyan termékekre terjedt ki, amelyek szerepelnek a Tanács által 1958-ban összeállított fegyver-, lőszer- és hadianyagjegyzéken (11) (a továbbiakban: az 1958. évi tanácsi jegyzék). Ezzel összefüggésben Görögország 2003-tól kezdve összefoglalta a HDS által folytatott katonai célú termeléshez kapcsolódó összes olyan szerződést és értékesítést, amely lőszerekre (köztük könnyű tűzfegyverek lőszereire, gránátokra és harckocsilőszerekre), fegyverrendszerekre, gyalogsági fegyverekre (köztük pisztolyokra, puskákra, mozsárágyúkra), valamint légi járművek külső függesztőszerkezeteire vonatkozott. A görög hatóságok továbbá kifejtették, hogy a HDS kizárólag konkrét szerződések alapján folytatott katonai célú termelést, vagyis nem raktározott katonai felhasználású termékeket.

(27)

A görög hatóságok szerint a HDS katonai célú termelést végző gyártósorai képezik az egyetlen, fegyverek és lőszerek gyártására használt nemzeti ipari komplexumot Görögországban, ezért Görögország nemzeti ipari védelmi infrastruktúrájának nélkülözhetetlen részei. A HDS védelmi vállalatként jött létre, és alapítása óta így működött. Görögország a védelmi tervének kialakítása során mindig számolt a HDS infrastruktúráival, mivel azok a honvédelem és a biztonság érdekeit szolgálják. Mindezt figyelembe véve a HDS-nek a katonai célú termelést végző gyártósorain teljesen működőképes készenléti kapacitást kellett fenntartania a 1958. évi tanácsi jegyzékben szereplő termékekre vonatkozóan, még a tényleges és aktuális keresleten túlmenően is, hogy ezzel védje Görögország alapvető biztonsági érdekeit, például gondoskodjon a görög fegyveres erők ellátásának biztonságáról és működésének önállóságáról, és válsághelyzetekben, mozgósításkor vagy háború idején is ki tudja elégíteni a keresletet.

(28)

E körülményekre figyelemmel a görög hatóságok előadták, hogy mivel Görögország geopolitikai helyzete megköveteli az alapvető önellátást a legfontosabb fegyverek és lőszerek terén, a HDS katonai célú termelése nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen volt.

(29)

A katonai felhasználású termékek kivitelét illetően a görög hatóságok rámutattak arra, hogy a társaság 2004-es alapításától 2011-ig terjedő időszakban exportból származó teljes bevétel 15,02 millió EUR volt, tehát az összbevétel 3,1 %-át, illetve a védelmi tevékenységekből származó bevétel 3,3 %-át tette ki. […].

(30)

A görög hatóságok közölték, hogy a kivitel fennmaradó része, amely a HDS teljes árbevételének elenyésző hányada volt, közvetlenül a HDS-nek odaítélt szerződések alapján […] harmadik országokba irányult. […].

(31)

Következésképpen a görög hatóságok a katonai célú termeléssel kapcsolatosan kifejtették, hogy a három intézkedés olyan katonai gyártó támogatására irányult, amelynek nélkülözhetetlen szerepe van a görög fegyveres erők fegyverekkel és lőszerekkel való ellátásában. Görögország alapvető biztonsági érdekeire tekintettel tehát lényeges, hogy ez a gyár működjön. A görög hatóságok érvelésük alátámasztásaként különféle görög jogi aktusokra (12) hivatkoztak, amelyek rögzítették, hogy Görögország alapvető biztonsági érdekeinek kiszolgálásában az EBO és a PYRKAL is szerepet játszik, amely később a HDS-re szállt át.

(32)

Előadott érveikben a görög hatóságok a vizsgált intézkedésekkel összefüggésben kifejezetten hivatkoztak az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, és kifejtették, hogy Görögország alapvető biztonsági érdekeinek védelme érdekében volt szükség ezekre a fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedésekre.

(33)

[…]

(34)

A görög hatóságok elismerték, hogy a HDS polgári célú termelése veszteséges volt. Kifejtették, hogy a veszteségek a HDS jelentős működési költségeiből eredtek, ami összefüggött azzal, hogy a polgári célú termelés egy részét a görög fegyveres erőkkel kötött szerződésekért alvállalkozásba adták a katonai célú termelést végző üzletágnak. Ezt anélkül tették, hogy erre vonatkozóan adósságot jegyeztek volna be a katonai célú termelési számlák felé. Ezenkívül a katonai és a polgári célú termelést végző gyártósorok időnként ugyanúgy igénybe vették a HDS adminisztrációs és forgalmazási szolgáltatásait.

(35)

A görög hatóságok azzal érveltek, hogy az 1. intézkedés kizárólag a HDS katonai célú termelésének támogatására irányult, tekintettel arra, hogy a kölcsönöket kizárólag a Görögország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével összefüggő katonai célokra fordították. A görög hatóságok szerint ebből az következik, hogy az 1. intézkedést nem kell állami támogatási értékelésnek alávetni, mivel az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének b) pontjában rögzített kivétel hatálya alá tartozik. A görög hatóság ezzel összefüggésben előadták, hogy a katonai célú termelés elkülönült a polgári célú termeléstől, az állami kezesség nyújtásáról szóló jogi aktusok pedig utalást tartalmaztak arra, miszerint a kezességgel biztosított kölcsönök célja „az ország számára előállított katonai anyagok gyártásával összefüggésben a társaság működési igényeinek fedezése” volt.

(36)

A görög hatóságok továbbá kifejtették, hogy a HDS-nek nem állt volna módjában, hogy a szóban fogó kölcsönök biztosítékául bármilyen eszközt elzálogosítson, ugyanis a HDS létesítményei a nemzetbiztonsági szabályok értelmében védelmet élveztek, így ilyen szempontból nem voltak hozzáférhetőek. Következésképpen a társaság ingatlanvagyonának biztosítékként való felajánlása a görög hatóságok szerint ellentétes lett volna a társaság által szolgált nemzetbiztonsági célokkal, és akár minősített adatok nyilvánosságra hozatalával is járhatott volna. Ebből következik, hogy a HDS nem kísérelhetett meg ingatlanvagyona egy részének biztosítékként való elzálogosításával bankkölcsönhöz jutni. A görög hatóságok így azzal érveltek, hogy a társaság nem azért nem próbált állami kezességvállalás nélkül bankkölcsönt felvenni, mert nem tudott ilyen forrásokhoz jutni, hanem azért, mert a nemzetbiztonsági érdekekre tekintettel esetlegesen felmerülő kockázatok miatt eleve ki volt zárva, hogy biztosítékot nyújtson.

(37)

A National Bank of Greece, az Alpha Bank és az EFG Eurobank által 2011-ben nyújtott, 30 millió EUR összegű kölcsönre (a 10. kölcsön a fenti 2. táblázatban) vonatkozó állami kezességvállalással kapcsolatosan a görög hatóságok a 2013. augusztus 7-i és 2017. július 3-i beadványukban tisztázták, hogy a HDS végül csak 6 millió EUR összegű előleget kapott 2011. szeptember 8-án, a bankok visszalépése után pedig mindössze 7 095 858 EUR összegű kötvénykibocsátás történt 2013. március 19-én. Ezért az állami kezességvállalásból származó esetleges előny nem haladhatja meg ezt az összeget.

(38)

A görög hatóságok ehhez hasonlóan a Tbank által 2011-ben nyújtott, 10 millió EUR összegű kölcsönre (a 11. kölcsön a fenti 2. táblázatban) vonatkozó állami kezességvállalással kapcsolatosan is tisztázták a 2017. július 3-i beadványukban, hogy a HDS 6 millió EUR összegű előleget kapott (3 millió EUR-t 2011. július 5-én és újabb 3 millió EUR-t 2011. november 2-án). Mivel kötvénykibocsátás nem történt, a görög hatóságok állítása szerint az előleget nem fedezte állami kezesség.

(39)

A görög hatóságok szerint így a 2011-ben nyújtott kölcsönökre vállalt állami kezesség teljes összege 7 095 858 EUR volt, és nem 40 millió EUR, ahogy eredetileg a 2013. március 6-i határozatban szerepelt. A görög hatóságok nem vitatták a többi évben nyújtott kezességvállalásokat és kölcsönöket.

(40)

A görög hatóságok azzal érveltek, hogy a 2. intézkedés is csak a HDS katonai célú termelésének támogatására irányult, ezért nem kell állami támogatási értékelésnek alávetni, mivel az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése b) pontjában rögzített kivétel hatálya alá tartozik.

(41)

A görög hatóságok arra alapozták érvelésüket, hogy a 2. intézkedés tárgyát képező […] ipari létesítményben kizárólag […] (13) termékek katonai célú termelése folyt.

(42)

A görög hatóságok előadták, hogy a görög államnak többségi részvényesként a szóban forgó tőkeemelések végrehajtására hozott döntése megfelel annak, ahogy egy piacgazdasági befektető hasonló helyzetben viselkedett volna. A görög hatóságok azzal érveltek, hogy részvényesként a társaság részvénytőkéjének a vállalati életképesség biztosítása érdekében történő növelésére hozott döntésük tisztességes üzleti döntés volt arra tekintettel, hogy a társaságnak döntő szerepe van a honvédelemben és a biztonságban. Álláspontjuk szerint ezért a tőkeemelések nem minősülnek állami támogatásnak. 2017. július 3-i levelükben viszont a görög hatóságok megerősítették, hogy nem rendelkeznek a tőkeemelésekkel kapcsolatos észrevételeiket alátámasztó további információkkal vagy dokumentumokkal, hivatkozva a Bizottság azon kérésére, hogy amennyiben rendelkezésre áll, nyújtsák be i. a HDS szerkezetátalakítási tervét, amely a tőkeemelésre vonatkozó döntés meghozatala előtt készült; ii. az állam által végzett előzetes gazdasági elemzést arra vonatkozóan, hogy a kezességek beváltásából eredő követelések tőkévé alakítása gazdaságilag előnyösebb volt, mint e követelések megtartása vagy érvényesítése; valamint iii. az állam által végzett előzetes megtérülési elemzés a tőkeemelésekhez nyújtott új tőkére vonatkozóan.

(43)

Mindenesetre a görög hatóságok a másik két intézkedéshez hasonlóan még azzal érveltek, hogy a 3. intézkedés is csak a HDS katonai célú termelésének támogatására irányult, ezért nem kell állami támogatási értékelésnek alávetni, mivel az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése b) pontjában rögzített kivétel hatálya alá tartozik.

(44)

A szóban forgó tőkeemelések teljes összege a görög hatóságok 2013. július 1-ji beadványa szerint 107,6 millió EUR volt. 2013. augusztus 7-i beadványukban azonban a görög hatóságok végérvényesen tisztázták, hogy a 3. intézkedés alá tartozó tőkeemelések összesen 158,19 millió EUR-t tettek ki, ahogy az a 2013. március 6-i határozatban is szerepel.

(45)

A 158,19 millió EUR összegű teljes tőkeemelésből 154,19 millió EUR a HDS állam felé fennálló adósságainak tőkésítéséből származott. Ezek az adósságok az 1. intézkedés keretében vállalt kezességek beváltásából eredtek, miután a HDS nem tudta visszafizetni a felvett kölcsönöket. A fennmaradó 4 millió EUR-t új tőkeként vonták be.

(46)

2010. december 25-i ülésén a társaság közgyűlése egyetértett abban, hogy a HDS tőkéjét emelni kell. Ugyanakkor az egyes tőkeemelések pontos összegéről a közgyűlés 2011 folyamán különböző üléseken döntött, amely időpontokban Görögország vállalta a szükséges pénzeszközök biztosítását. A görög hatóságok szerint a 3. intézkedés keretében végrehajtott tőkeemelések a következő megoszlásban és időpontokban történtek:

4. táblázat

A 2011. évi tőkeemelések végrehajtásának időpontjai

(47)

A görög hatóságok előadták, hogy a kezességek beváltásából eredő adósságok tőkésítéséből származó, 154,19 millió euro összegű tőkeemelés nem tekinthető a HDS részére nyújtott „új” állami támogatásnak, mivel a Bizottság 2013. március 6-i határozatban megfogalmazott indoklása szerint az 1. intézkedéssel összefüggésben már állami támogatásnak minősült.

(48)

Gazdasági kiigazítási programjának az ország hitelezőit képviselő intézmények (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) általi rendszeres felülvizsgálata keretében Görögország 2013 közepén kötelezettséget vállalt arra, hogy 2013. augusztus végéig végleges döntést hoz a HDS jövőjéről. 2013. augusztus 27-én a görög hatóságok benyújtották a HDS jövőjére vonatkozó javaslatukat.

(49)

A javaslat szerint a polgári és a katonai célú tevékenységek mentén két részre bontanák a HDS-t. Ezt a folyamatot „felosztásnak” nevezték. A polgári célú tevékenységeket felszámolnák. A katonai rész szerkezetét átalakítanák, termelése pedig az ország alapvető biztonsági érdekei szempontjából szükséges termékekre korlátozódna.

(50)

A Bizottság és más intézmények szervezeti egységeivel folytatott egyeztetéseket követően a görög hatóságok 2013. december 16-i levelükben kötelezettséget vállaltak a felosztás végrehajtására, és cselekvési tervet nyújtottak be.

(51)

A 2014. február 26-i igazgatósági határozattal megkezdődött a társaság felosztása, a szerkezetátalakítás időpontját pedig 2014. február 28-ra tűzték ki (a „szerkezetátalakítási mérleg” fordulónapja). A 2014. május 21-i igazgatósági határozat rögzítette, hogy a Hellenic Defence Systems Industrial Commercial Ltd. (a továbbiakban: katonai HDS) lesz annak a jogutód részvénytársaságnak a neve, amely a jövőben kizárólag a Görögország alapvető biztonsági érdekei szempontjából szükséges fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával és kereskedelmével foglalkozik. Ugyanaz a határozat kimondta, hogy a Hellenic Civilian Production Systems Industrial Commercial Ltd. (a továbbiakban: polgári HDS) lesz annak a jogutód részvénytársaságnak a neve, amely átveszi az eredeti társaság kizárólag polgári célú tevékenységeit.

(52)

A 2014. május 26-i igazgatósági határozat jóváhagyta a társaság felosztására vonatkozó tervet, a szerkezetátalakítási mérleget és az igazgatóság magyarázó jelentését. A társaság meghatalmazott képviselői ugyanazon a napon aláírták a társaság felosztására vonatkozó tervet, amelyet ezután benyújtottak a felügyeleti hatóságnak. 2014. július 7-én jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói jelentést nyújtottak be, amelynek célja a társaság védelmi és katonai üzletágainál lévő eszközök könyv szerinti értékének felmérése és meghatározása volt.

(53)

2014. augusztus 28-i ülésén a közgyűlés jóváhagyta a társaság felosztására vonatkozó tervet, a szerkezetátalakítási mérleget, az igazgatóság magyarázó jelentését, az eredeti társaság eszközeinek könyv szerinti értékéről szóló könyvvizsgálói jelentést, valamint a két jogutód társaság feladatmeghatározását. Ezenkívül kinevezték a két jogutód társaság igazgatóságának tagjait.

(54)

Az eredeti társaság eszközeit és termelési kapacitását a 2014. február 28-i szerkezetátalakítási mérleg alapján felosztották. Az eredeti társaság katonai célú termeléshez kapcsolódó összes eszközét átruházták a katonai HDS-re. A görög hatóságok előadták, hogy az összes ilyen eszköz kizárólag az EUMSZ 346. cikkében meghatározott, védelmi vonatkozású termékek előállításához kapcsolódik.

(55)

A kizárólag a polgári célú termeléshez kapcsolódó összes eszközt átruházták a polgári HDS-re. E körbe tartozott különösen:

(56)

Attika régió a 22153/2014/2014.10.2. sz. határozattal engedélyezte a társaság felosztását, az eredeti társaság megszűnését és a két új társaság létrehozását. Ezt a határozatot, majd a két jogutód társaságot és azok alapszabályát is bejegyezték az általános cégnyilvántartásba.

(57)

A görög hatóságok előadták, hogy a HDS nem próbált állami kezességvállalás nélkül bankkölcsönt felvenni, de ennek nem az volt az oka, hogy nem tudott ilyen forrásokhoz jutni (lásd a (36) preambulumbekezdést). Az 1. intézkedéssel kapcsolatosan ezért a hivatalos vizsgálat során nem derülhetett fény a HDS részére 2004-től kezdve állami kezességvállalás nélkül nyújtandó kölcsönökre vonatkozó akkori kamatajánlatokra vagy piaci kezes által vállalt kezességre vonatkozó ajánlatokra. A Bizottság megalapozott tényekkel kívánta alátámasztani annak értékelését, hogy a HDS részére nyújtott kölcsönökre vállalt állami kezesség olyan előnyhöz juttatta-e a társaságot, amelyre piaci feltételek mellett nem tett volna szert, ezért a HDS 2004 és 2006 közötti pénzügyi helyzetére (1. táblázat) figyelemmel megvizsgálta, hogy a CCC+ (nagy kockázatú, nehéz helyzetben lévő vállalkozások), D (nemteljesítő vállalkozások) hitelminősítésű társaságok milyen piaci feltételek mellett juthattak forrásokhoz a pénzügyi piacról. Ennek érdekében a Bizottság pénzügyi adatokat gyűjtött a S&P Capital IQ Platform  (14) adatbázisból, különösen a hitel-nemteljesítési csereügyletek felárának és a kötvényhozamoknak a 2004 és 2006 közötti alakulásáról.

(58)

A hitel-nemteljesítési csereügylet pénzügyi cserére vonatkozó megállapodás, amelynek értelmében a hitel-nemteljesítési csereügylet eladója a kölcsön-visszafizetés (adós általi) elmulasztása esetén kártalanítja a vevőt (aki rendszerint a referenciahitelt nyújtó hitelező). Más szóval a hitel-nemteljesítési csereügylet eladója biztosítja a vevőt a referenciahitel visszafizetésének elmulasztása ellen. Ez az eszköz azért lényeges, mivel megmutathatja, milyen kockázati prémiumot/kezességvállalási díjat követelne meg a piaci szereplő a kölcsön-visszafizetés elmulasztásának kockázata elleni biztosítás fejében. A gyűjtött adatok szerint az ötéves futamidejű hitel-nemteljesítési csereügyletek felára a nagy pénzügyi kockázatú társaságok esetében 4,4 % és 33,5 % között alakult a 2004 és 2006 közötti időszakban.

(59)

A kötvényhozam a befektető által a kötvényen elért hozam összege, amely jól mutatja a hitelfelvétel átfogó költségét (vagyis a hitel költségének és a kapcsolódó kezességvállalás költségének az összegét) az adott társaság esetében. A gyűjtött adatok alapján a nagy pénzügyi kockázatú társaságok által kibocsátott, egyéves futamidejű kötvények kamatlába 12,9 % és 43,2 % között mozgott a 2004 és a 2006 közötti időszakban.

(60)

A határozat kiindulásképpen foglalkozik az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése b) pontja alkalmazásának kérdésével, majd pedig az e pontban rögzített kivétel hatálya alá nem tartozó tevékenységeket és intézkedéseket illetően megvizsgálja az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás meglétét és végezetül az ilyen támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

(61)

Az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének b) pontja a következőképpen rendelkezik: „a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; ezek az intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a belső piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében”.

(62)

Az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének b) pontjának hatálya alá tartozó termékek jegyzékét rögzítő, 1958. évi tanácsi határozatban (a továbbiakban: az 1958. évi tanácsi határozat) egyebek mellett a kézi és automata tűzfegyverek, a tüzérségi fegyverek, azok lőszerei, a bombák, a torpedók, a rakéták, a puskapor, a lőpor és a robbanóanyagok szerepelnek (a jegyzék 1., 2., 3., 4., 8. és 13. pontja). Ez a mostani ügyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy az EUMSZ 107. és 108. cikke nem alkalmazandó mindazokra az intézkedésekre, amelyek az 1958. évi tanácsi határozatban felsorolt termékekkel kapcsolatosak, amennyiben az intézkedéseket szükségesnek ítélik az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme szempontjából.

(63)

Az ítélkezési gyakorlat szerint annak a tagállamnak, amelyik az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének b) pontjára kíván hivatkozni, bizonyítania kell, hogy az intézkedések nem haladják meg az alapvető biztonsági érdekeik szempontjából szükséges mértéket (15).

(64)

A görög hatóságok kifejtették, hogy a HDS katonai célú termelése az 1958. évi tanácsi határozat, különösen annak 1., 2., 3., 4., 8. és 13. pontjának hatálya alá tartozik, ezért Görögország alapvető biztonsági érdekei szempontjából szükséges, mivel a HDS szakosodott, katonai felhasználású termékekkel látja el a görög fegyveres erőket. A 2. intézkedést illetően a görög hatóságok bizonyították, hogy az aígiói ipari létesítmény korszerűsítésére a görög fegyveres erőkkel az 1958. évi tanácsi határozatban, különösen annak 1. pontjában szereplő katonai felhasználású termékek gyártására kötött egyedi szerződés teljesítése érdekében volt szükség.

(65)

A görög hatóságok továbbá előadták, hogy a HDS polgári célú termelést végző gyártósorai elkülönültek a katonai célú termelést végző gyártósoroktól, a vizsgált intézkedések pedig csak a katonai célú termelésre nézve voltak előnyösek, amelynek termékeit elsősorban a görög fegyveres erőknek értékesítették.

(66)

Görögország ezen érveire figyelemmel a Bizottság elfogadja, hogy a HDS termelésének a katonai anyagok előállítására irányuló része az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazási körébe tartozónak tekinthető.

(67)

A Bizottság emellett a polgári és a katonai célú termelést végző gyártósorok fizikai elkülönülését sem vitatja. A görög hatóságok által közölt adatok azonban nem támasztották alá azt az állítást, miszerint a HDS a vizsgált időszakban külön számviteli nyilvántartást vezetett a polgári és a katonai célú termelésről. Ezenkívül a görög hatóságok elismerték, hogy a társaság a polgári célú termelést végző gyártósorokat alkalmanként katonai célú termelésre is használta anélkül, hogy ezért megfelelő ellentételezést nyújtott volna, holott valóban különálló számviteli nyilvántartás vezetése esetén ezt kellett volna tennie, a katonai és a polgári célú termelést végző gyártósorok pedig időnként ugyanúgy igénybe vették a HDS adminisztrációs és forgalmazási szolgáltatásait.

(68)

Fentiekre tekintettel, valamint a polgári és a katonai célú tevékenységek külön számviteli nyilvántartásának hiányában a Bizottság nem zárhatja ki, hogy a katonai célú termelésre irányuló intézkedések a HDS polgári célú termelése szempontjából is előnyösek voltak, és ezáltal a verseny torzulását okozták az érintett piacon. Ez az 1. és a 3. intézkedésre vonatkozik, amely céljától függetlenül alapvetően a HDS egészére nézve előnyös volt, így annak polgári célú termelésére is, amely pénzügyileg nem különült el a katonai célú termeléstől.

(69)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az 1. és a 3. intézkedést a Szerződés állami támogatási rendelkezései tükrében kell értékelni abban a mértékben, amennyiben a HDS polgári célú termelése szempontjából előnyös volt. Ugyanakkor a Bizottság elfogadja, hogy ezek az intézkedések a Szerződés 346. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesülnek a Szerződés állami támogatási rendelkezései szerinti értékelés alól abban a mértékben, amennyiben a katonai felhasználású termékek görög fegyveres erők számára történő előállítására és szállítására nézve előnyösek voltak.

(70)

A 2. intézkedést illetően a Bizottság megállapítja, hogy a Görögország által szolgáltatott bizonyítékok szerint a szóban forgó támogatás […] a polgári célú termelésre nézve semmilyen formában nem volt előnyös.

(71)

Következésképpen a Bizottság elfogadja, hogy a 2. intézkedés csak a 1958. évi tanácsi határozat hatálya alá tartozó katonai felhasználású termékek előállítása szempontjából volt előnyös, és e terméknek a görög hadseregnek való szállításához szükséges volt. A Bizottság ezért elfogadja, hogy a 2. intézkedés a Szerződés 346. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a Szerződés állami támogatási rendelkezései szerinti értékelés alól.

(72)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(73)

E rendelkezés értelmében egy intézkedés a következő feltételek együttes teljesülése esetén minősül állami támogatásnak: i. az intézkedés az államnak tudható be, és azt állami forrásokból finanszírozzák; ii. az intézkedés szelektív; iii. az intézkedés a vállalkozást gazdasági előnyben részesíti; és iv. az intézkedésnek torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, és alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(74)

Az állami kezességvállalásokat közvetlenül a görög állam nyújtotta, következésképpen az 1. intézkedés az államnak tudható be.

(75)

Az állami kezességvállalások meghatározásuknál fogva állami forrásokat kockáztatnak, mivel az állami kezességvállalás magában hordozza az állami források esetleges elvesztésének veszélyét. Továbbá minden olyan kezességvállalás, amely nem tartalmaz megfelelő ellentételezést, közvetlen veszteséget jelent az állami pénzügyi források számára. Az állam által a HDS felé felszámított 1 %-os díj a társaság pénzügyi helyzetére és esetleges nemteljesítésére figyelemmel nem tekinthető elégségesnek. Ezenkívül a HDS már 2004-ben – tehát a kezességvállalások többségének nyújtását megelőzően – sem tudott visszafizetni több kölcsönt. A kezességvállalások így állami forrásokat érintettek egyrészt a kezességvállalási díjak esetleges elmaradása, másrészt a HDS nemfizetése esetén az államháztartás kitettsége miatt.

(76)

Következésképpen az 1. intézkedésnél teljesül az állami forrásokra vonatkozó feltétel és az államnak való betudhatóság. Ezt a görög hatóságok sem vitatták.

(77)

mivel a kezességvállalásokat egyetlen kedvezményezett, azaz a HDS részére nyújtották eseti alapon, nem az esetlegesen az összes görög vállalkozás és gazdasági ágazat rendelkezésére álló, általános gazdaságpolitikai intézkedésként, ezért az intézkedés szelektív.

(78)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint annak megállapítása érdekében, hogy valamely állami intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül-e, meg kell határozni, hogy a kedvezményezett vállalkozás részesült-e olyan gazdasági előnyökből, amelyeket szokásos piaci körülmények között nem kapott volna meg (16).

(79)

Ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozás eredményeképpen javul, minden esetben megállapítható az előny megléte. Ugyanakkor, valamely hatóság beavatkozása nem feltétlenül részesíti előnyben a kedvezményezettet és ennélfogva nem minősül támogatásnak, ha arra a szokásos piaci feltételek mellett kerül sor, azaz, ha a hatóság úgy járt el, mint tette volna hasonló helyzetben egy körültekintő piacgazdasági szereplő. Erre figyelemmel megjegyzendő, hogy a tényállás idején és azóta is a görög állam a HDS többségi részvényese. E minőségében a görög állam öt különböző bank által nyújtott tizenegy kölcsönért vállalt kezességet 2004 és 2011 között. Nem zárható ki, hogy a többségi részvényes érdekében állhat kezességet vállalni a holdingtársaságának nyújtott kölcsönökre, amennyiben kevésbé költséges finanszírozás nagyobb összegű ellentételezést (osztalékot) vagy a holdingtársaság értékének növekedését eredményezheti a kezesként vállalt kockázat fokozódása árán. A HDS esetében viszont az állam nem számíthatott ilyen megtérülésre, mivel a HDS – ahogy az az 1. táblázatban szereplő számadatokból is kiderül – a jelzett időszakban nehéz pénzügyi helyzetben volt, különös tekintettel arra, hogy 2004-től folyamatosan veszteséges volt. Következésképpen az állami kezességvállalások indoklását és esetleges ellentételezését egyedi alapon kell értékelni, figyelmen kívül hagyva az esetlegesen várt részvényesi hozamokat.

(80)

A szóban forgó tizenegy kezesség különösen a 2004 és 2011 között a HDS részére kölcsönt nyújtó bankok által vállalt kockázat mérséklése révén csökkenthették a mögöttes kölcsönök kamatlábát. A kamatlábak eltérőek voltak ugyan, de kettő kivételével mindegyik 5 % alatt volt a jelzett időszakban. A HDS gyenge teljesítményére tekintettel még egyedi alapon történő értékelve sincs olyan körültekintő piacgazdasági szereplő, aki a 2004 és 2011 között nyújtott kölcsönökre vonatkozó feltételek mellett állami kezesség nélkül biztosított volna finanszírozást a HDS számára a 2004 és 2011 közötti időszakban.

(81)

E tekintetben a görög hatóságok azon állítását illetően, miszerint a HDS állami kezesség nélkül is piaci finanszírozáshoz jutott volna, meg kell különböztetni i. a 2004 és 2006 közötti időszakot és ii. a 2007 és 2011 közötti időszakot. A Bizottság szerint a HDS az 1. táblázatban szereplő pénzügyi adatai alapján a 2004 és 2006 közötti időszakban piaci finanszírozáshoz juthatott, jóllehet kedvezőtlenebb feltételekkel, mint az állami kezességvállalások esetén. A 2007 és 2011 közötti időszakban viszont jelentősen romlottak a HDS 1. táblázatban szereplő pénzügyi adatai, ami arra utal, hogy az állami kezességvállalások nélkül semmilyen feltételek mellett sem juthatott volna finanszírozáshoz a piacról.

(82)

A HDS a 2004 és 2006 közötti időszakban ugyan jelentős veszteségeket hozott át az előző évekből és adózás előtti eredménye is negatív volt, éves árbevétele mégis viszonylag stabil volt, mintegy 91–97 millió EUR között alakult. Ezenkívül a HDS saját tőkéje még pozitív volt, és először csak 2006-ban fordult negatívba. Ezért a HDS ugyan pénzügyi nehézségekre utaló jeleket mutatott a 2004 és 2006 közötti időszakban, ezek a nehézségek azonban nem voltak olyan nagyságrendűek, hogy ebben az időszakban teljesen kizárják a finanszírozáshoz jutás lehetőségét. Ami a finanszírozás mértékét illeti, az (58) és (59) preambulumbekezdésben említett hitel-nemteljesítési csereügyleti felárak és kötvényhozamok alátámasztják, hogy a nagy pénzügyi kockázatú társaságok egy része hozzáfért a pénzügyi piacokhoz a vizsgált, 2004 és 2006 közötti időszakban, és jelzik, hogy nagyságrendileg milyen feltételekkel tudtak az ilyen társaságok finanszírozáshoz jutni. Ezek a piaci adatok arra engednek következtetni, hogy a HDS az állami kezességvállalások hiányában is finanszírozáshoz juthatott volna a piacról, de az 1 %-ot jóval meghaladó kezességvállalási díj mellett.

(83)

Ennek megfelelően a 2. táblázatban szereplő, HDS számára nyújtott kölcsönök között is jelentős különbségek vannak a kezes nemteljesítési kockázatnak való kitettsége szempontjából: a tőkeösszeg 10 millió EUR-tól (a National Banktól 2004-ben felvett 4. kölcsön) a 164 millió EUR-ig (az Alpha Banktól 2006-ban felvett 3. kölcsön) terjed. Ezek a különbségek azonban nem nyilvánultak meg magasabb kezességvállalási díjakban. Következésképpen a HDS által a kezességvállalások ellentételezéseként az államnak fizetett, 1 %-nak megfelelő mértékű átalánydíj nem minősül piaci alapú díjnak, mivel nem tükrözi a kezességgel biztosított kölcsönök nemteljesítés esetén megnövekvő kockázatát.

(84)

A 2004 és 2006 között vállalt kezességek ezért olyan gazdasági előnyben részesítették a HDS-t, amelyhez piaci feltételek mellett nem jutott volna hozzá. Az előny összege a HDS által az állami kezességvállalások hiányában a piacról feltételezhetően szerzett finanszírozás költsége, illetve az állami kezességekért és a kapcsolódó kölcsönökért ténylegesen fizetett ár (alapkamat és kezességvállalási díjak) különbsége (17).

(85)

A vizsgálat során azonban nem derült fény a HDS részére állami kezességvállalás nélkül nyújtandó kölcsönökre vonatkozó akkori konkrét kamatajánlatokra vagy kezességre vonatkozó piaci ajánlatokra. A rendelkezésre álló piaci adatok ((58)–(59) preambulumbekezdés) olyan pénzügyi eszközöket írnak le, amelyek különösen a futamidő és az összeg tekintetében különböznek a HDS által igénybe vett kölcsönöktől és kezességvállalásoktól, és olyan társaságoktól származtak, amelyek pénzügyi adatai nem hasonlítottak a HDS fenti 1. táblázatban ismertetett (2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozó) adataihoz, és nemteljesítési előzményei sem voltak összevethetők a HDS fenti 3. táblázatban bemutatott (2004 és 2006 közötti időszakra vonatkozó) előzményeivel. Ezenkívül e társaságokkal szemben a HDS katonai célú termelése és fő ügyfelének, a görög fegyveres erőknek a tevékenysége további üzleti indok lehetett a görög bankok számára, hogy finanszírozást nyújtsanak a HDS részére. Következésképpen ez esetben a piaci adatok önmagukban nem adnak megbízható jelzést és pontos fokmérőt arra a költségre vonatkozóan, amelynek fejében a HDS piaci feltételek mellett juthatott volna ugyanazokhoz a kölcsönökhöz 2004 és 2006 között.

(86)

A 2004 és 2006 között nyújtott hat kölcsön esetében (vagyis a 2., 3., 4., 7., 8. és 9. kölcsön a 2. táblázatban) a piaci finanszírozás feltételezett költségének meghatározása érdekében ezért a Bizottság a referencia- és a leszámítolási kamatlábakról szóló közleményben (18) (a továbbiakban a 2008. évi közlemény) foglalt jelzéseket is figyelembe vette.

(87)

A HDS 1. táblázatban szereplő pénzügyi adatokon keresztül bemutatott, 2004 és 2006 közötti pénzügyi helyzetére tekintettel és figyelemmel arra, hogy a görög hatóságok nem tudtak a Bizottságnak olyan tervet benyújtani, amely hitelesen mutatott volna a társaság jövőjére nézve kedvező fejleményeket, a HDS hitelképessége (hitelminősítése) a 2008. évi közleményben meghatározott öt lehetséges minősítési kategória közül a legrosszabbnak – „Rossz/Pénzügyi nehézségek (CCC és ennél alacsonyabb)” – tekintendő. Ezenkívül a szóban forgó kölcsönöknek nem volt biztosítéka, ezért a 2008. évi közleményben meghatározott háromfokú skála szerint az „alacsony mértékű biztosítékkal” rendelkező hitelek közé voltak sorolhatók. Az egyes kölcsönök piaci kamatlábának kiszámításához ezért a 2008. évi közleményben foglaltaknak megfelelően 1 000 bázispontot kell adni a kölcsön nyújtásakor érvényes egyéves bankközi kamatlábhoz.

(88)

Még inkább alátámasztja a fenti számítás eredményének megbízhatóságát ebben az ügyben, hogy ez az eredmény a (58) és (59) preambulumbekezdésben foglalt hitel-nemteljesítési csereügyleti felárak és kötvényhozamok tartományába esik.

(89)

A HDS által 2004 és 2006 között felvett (a fenti (87) preambulumbekezdésben megjelölt) kölcsönökre nyújtott állami kezességvállalásokhoz kapcsolódó előny összegét tehát a következő módszerrel kell kiszámítani: i. a 2008. évi közlemény alapján, a (87) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kölcsön tőkeösszegére felszámított kamat, valamint ii. a bankok által a kölcsön tőkeösszegére felszámított kamatra és az állam által felszámított 1 %-os kezességvállalási díjra figyelemmel a HDS által fizetendő tényleges finanszírozási költség (lásd a 2. táblázatot) különbözete, amelyet arra az időszakra kell kiszámítani és felszámítani, amelyre a különböző összegeket a HDS rendelkezésére bocsátották.

(90)

Ehhez képest viszont a HDS pénzügyi helyzete jelentősen eltérő volt a 2007 és 2011 közötti időszakban. Az 1. táblázat szerint a HDS árbevétele az előző évekhez képest 2007-ben a harmadával csökkent, az árbevételének kétszeresét kitevő veszteségeket szenvedett el (adózás előtti eredménye negatív volt), forgalma négyszeresének megfelelő negatív saját tőkével rendelkezett, a korábbi évekről áthozott veszteségei pedig árbevétele közel kilencszeresét tették ki. A HDS negatív saját tőkéje 2007-ben szinte megnégyszereződött 2006-hoz képest, így kedvezőtlen alakulása nemcsak állandósult, de súlyosbodott is. 2007 után a pénzügyi adatok csak még nagyobb mértékben romlottak. A HDS árbevétele a 2006. évi 95 millió EUR-ról fokozatosan 39 millió EUR-ra zsugorodott, a korábbi évekről áthozott veszteségei pedig a 2006. évi 443 millió EUR-ról 1 131 millió EUR-ra halmozódtak 2011-re. A HDS negatív saját tőkéje 2011-ben közel tizennégyszerese volt a forgalmának, a korábbi évekről áthozott veszteségei pedig árbevétele közel huszonkilencszeresét tették ki. Ezenkívül a 3. táblázatból kiderül, hogy a HDS által vissza nem fizetett összegek 2007-től kezdve több tízmillió EUR-s nagyságrendűek voltak, és a 2007. évi 15 millió EUR-ról 90 millió EUR-ra nőttek 2011-re.

(91)

E bizonyítékokra tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy 2007-től kezdve annyira magas volt annak a kockázata, hogy a HDS nem tudja visszafizetni a fedezett kölcsönöket, hogy állami kezességvállalás nélkül semmiképpen sem tudott volna a kölcsönhöz jutni a piacon. A HDS 2007 és 2011 közötti pénzügyi adatai és nemteljesítési előzményei ismeretében valóban egyetlen piaci hitelező sem vállalta volna, hogy megfelelő kezességvállalás vagy biztosíték hiányában finanszírozást nyújt a HDS részére, mivel piaci hitelező arra számított volna, hogy az így nyújtott finanszírozás végül elveszik. Egyúttal egyetlen piaci kezes sem vállalt volna kezességet a HDS részére 2007 után nyújtott kölcsönökre a hitelezőkkel szemben anélkül, hogy előre nem kapott volna a kölcsön teljes tőkeösszegének megfelelő egyszeri díjat, ezzel teljes mértékben biztosítva a veszteséget, amelyet a kezes biztosan elszenvedett volna, amikor a HDS előbb vagy utóbb nem tudja visszafizetni a kölcsönöket. A HDS részére a 2007 és 2011 közötti időszakban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalma ezért az egyes kezességvállalások nyújtásakor előre felszámított, a kezességgel biztosított kölcsönök teljes tőkeösszegének megfelelő egyszeri kezességvállalási díjnak a HDS által az egyes kölcsönökre ténylegesen kifizetett kezességvállalási díjjal csökkentett összege (19).

(92)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a görög hatóságok pontosították a National Bank of Greece, az Alpha Bank és az EFG Eurobank által 2011-ben nyújtott, 30 millió EUR összegű kölcsönből (10. kezességvállalás a fenti 2. táblázatban) ténylegesen a HDS rendelkezésére bocsátott összeget, amely a 2013. március 6-i határozatban eredetileg szereplő 30 000 000 EUR helyett 7 095 858 EUR volt.

(93)

A Bizottság emellett tudomásul veszi a Tbank által 2011-ben nyújtott, 10 millió EUR összegű kölcsönre (11. kezességvállalás a fenti 2. táblázatban) vállalt állami kezességgel kapcsolatosan a görög hatóságoktól kapott pontosítást, miszerint nem történt kötvénykibocsátás.

(94)

A Bizottság azt is megállapítja, hogy még ha a fenti 2. táblázatban szereplő 10. kölcsönből csak 7 095 858 EUR-t, a 11. kölcsönből pedig semennyit sem bocsátottak ténylegesen a HDS rendelkezésére, az állami kezességvállalásokat akkor is a teljes összegre, azaz 40 millió EUR-ra nyújtották. Mindazonáltal csak a ténylegesen folyósított kölcsönök összege lényeges a visszafizetendő támogatás összegének megállapítása szempontjából, ahogy azt e határozat (135) preambulumbekezdése is rögzíti. A kezességvállalások nyújtásának időpontjai a 2. táblázatban szerepelnek.

(95)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy az 1. intézkedés keretében vállalt kezességek egy részét beváltották, így az állam a HDS hitelezőjévé vált (3. intézkedés). Ugyanakkor, amennyiben a nemteljesítések a vonatkozó kezességvállalás nyújtása után következtek be, ez az intézkedés állami támogatásnak minősítése és a gazdasági előny teljes összege szempontjából lényegtelen. Ennek oka, hogy a kezesség beváltása a kezes általi kezességvállalás természetes következménye. Más szóval a piaci feltételekhez képest kedvezőbb állami kezességvállalás gazdasági előnye az állam által felszámított kezességvállalási díj és az esetleges piaci kezes által feltételezhetően felszámított díj közötti különbségként fejezhető ki. A kezességvállalási díjban rejlő esetleges előny ezért attól függetlenül létezhet, hogy a kezességet beváltják-e, még akkor is, ha a mögöttes kölcsönt visszafizetik, a kezességet pedig nem váltja be a hitelező. Mindazonáltal, amennyiben a nemteljesítések már bekövetkeztek, amikor az új kezességvállalásokat nyújtotta volna, a piaci kezes figyelembe vette volna a HDS e korábbi nemteljesítéseit, és legalább a megnövekedett kockázatot beleszámította volna a HDS által az új kölcsönök után fizetendő kezességvállalási díjba, vagy nem nyújtott volna sem kezességvállalást, sem hitelt (20).

(96)

Végül pedig a Bizottság úgy véli, hogy az 1. intézkedést képező kezességvállalások állami támogatásnak minősítése szempontjából nincs jelentősége a görög hatóságok azon érvének, miszerint a HDS biztonsági okokból nem tudott biztosítékot nyújtani a vonatkozó kölcsönökre. Mivel az állami támogatás fogalma objektív fogalom, lényegtelen, hogy a HDS miért nem tudott biztosítékot nyújtani, csupán az számít, hogy a HDS kezességvállalás nélkül nem vehette volna fel a 2. táblázatban felsorolt kölcsönöket azonos feltételek mellett. Ugyanakkor a nem fedezett kölcsönök kockázatosabbak a hitelező számára, mint a fedezettek, így a vállalt kockázat ellentételezéseként magasabb kamatot kell felszámítania. Ezt az objektív tényt fejezi ki a 2008. évi közlemény szerint kiszámított kamatláb, amely fordítottan arányos a nyújtott biztosíték minőségével.

(97)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy az 1. intézkedés előnyhöz juttatta a HDS-t, ez az előny pedig a 2004 és 2006 között kapott kölcsönökre nyújtott kezességvállalások esetében a fenti (89) preambulumbekezdésben ismertetett, a 2007 és 2011 között kapott kölcsönökre nyújtott kezességvállalások esetében pedig a fenti (91) preambulumbekezdésben bemutatott módszerrel kiszámított összegnek felel meg.

(98)

A görög hatóságok e határozat (33) és (34) preambulumbekezdésében összefoglalt érvelését illetően a Bizottság úgy véli, hogy egy társaság pénzügyi nehézségeit az adott társaság pénzügyi és gazdasági mutatói alapján, objektíven kell értékelni. Ezért a pénzügyi nehézségek oka önmagában nem csökkentheti azok vonatkozó pénzügyi és gazdasági mutatókban is megnyilvánuló súlyosságát (21).

(99)

A szóban forgó intézkedések lehetővé tették, hogy a HDS katonai és polgári célú termelését is a szokásos piaci kamatoknál kedvezőbben finanszírozza. A szóban forgó intézkedések ezért alkalmasak a verseny torzítására, mivel az azonos piacon tevékenykedő más társaságoknak hasonló állami támogatás nélkül kell finanszírozniuk működésüket.

(100)

Ráadásul függetlenül attól, hogy a HDS által folytatott katonai célú termelés Görögország alapvető biztonsági érdekei szempontjából jelentőséggel bírt, a társaság olyan ágazatban is tevékenykedett, ahol polgári felhasználású termékek kereskedelme zajlik a tagállamok között.

(101)

Következésképpen az 1. intézkedés alkalmas arra, hogy a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja.

(102)

A fentiek fényében a Bizottság megállapítja, hogy a (15) és (16) preambulumbekezdésben ismertetett és az 1. intézkedésként meghatározott, Görögország által a HDS részére nyújtott kezességvállalások az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek, amennyiben a HDS polgári célú tevékenységeire nézve előnyösek voltak.

(103)

A Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó tőkeemeléseket a görög állam nyújtotta. A 3. intézkedés végrehajtása így az államnak tudható be, és azt állami forrásokból finanszírozzák.

(104)

A bevont állami források összegét illetően a Bizottság nem ért egyet a görög hatóságokkal abban, hogy bizonyos tőkeemelések nem tekinthetők a 3. intézkedés részének, mivel azok az állami kezességek (1. intézkedés) beváltásából eredő adósságok tőkésítését valósították meg. Ennek oka, hogy a kezesség beváltásából eredő adósság tőkésítése nem automatikus tőkévé alakítást jelent, hanem egy tudatos döntést az állam részéről arra vonatkozóan, hogy az adott adósságot nem érvényesíti.

(105)

Ez a tőkévé alakítás értékvesztéssel járhat, ugyanis az állam hitelezői pozícióját részvényesi pozícióra cseréli le, ezzel állami forrásokról mond le azon adósságok formájában, amelyeket nem kíván érvényesíteni. Ezenfelül a társaság esetleges felszámolása esetén a részvényes eleve kisebb valószínűséggel kapná vissza a befektetett tőkéjét, mint a hitelező, így az állam felé fennálló adósság tökévé alakítása azzal a következménnyel jár, hogy az állam állami forrásokról mond le.

(106)

mivel az intézkedést egyetlen vállalkozás, a HDS javára hajtották végre, a Bizottság megállapítja, hogy ez az intézkedés szelektív volt.

(107)

A fent leírtaknak megfelelően az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az előny olyan gazdasági előny, amelyet egy adott vállalkozás rendes piaci körülmények között nem tudott volna megszerezni. E tekintetben a Bizottság nem kapott a görög hatóságoktól semmilyen meggyőző bizonyítékot, amely igazolná azt az érvelésüket, hogy mivel az állam észszerűen eljáró piacgazdasági befektetőként járt el, a szóban forgó tőkeemeléseket szokásos piaci feltételek mellett hajtották végre, ezért azok nem minősülhetnek előnynek.

(108)

A Bizottság megállapítja, hogy a görög állam által részvényesként 2011 folyamán, 2011 májusa és decembere között jegyzett különböző tőkeemeléseket nem támasztotta alá olyan, az állítólagos befektetés várható hozamaira vonatkozó elemzés, amelyet egy észszerűen eljáró befektető a befektetési döntés meghozatalakor megvizsgált és figyelembe vett volna. Ahogy Görögország előadta, a tőkeemeléseket azért hajtották végre, hogy a honvédelemben és a biztonságban betöltött döntő szerepére tekintettel biztosítsák a HDS életképességét. Mindenesetre a tőkeemelések összege nem bizonyult elégségesnek a HDS negatív saját tőkéjének fedezésére, ezért pedig nem lehetett a vállalat értékének megőrzésére és szerkezetátalakításának támogatására irányuló intézkedésnek tekinteni.

(109)

Ezzel összefüggésben a Görögország által nyújtott tájékoztatásra figyelemmel nincs bizonyíték arra, hogy az állam előzetes gazdasági elemzést végzett arra vonatkozóan, hogy a kezességek beváltásából eredő követelések tőkévé alakítása gazdaságilag előnyösebb volt, mint e követelések megtartása vagy érvényesítése. A piaci hitelező szokásos esetben megvizsgálná, mely intézkedés előnyösebb gazdaságilag, mielőtt döntene.

(110)

Annak megítéléséhez, hogy az állam a szóban forgó tőkeemelésekkel előnyhöz juttatta-e a HDS-t, meg kell állapítani, hogy az állam ugyanúgy járt-e el, mint ahogy egy piacgazdasági szereplő hasonló helyzetben tette volna. Az ilyen piacgazdasági szereplő nem venne figyelembe közrenddel kapcsolatos szempontokat. Ezzel összefüggésben a görög hatóságok érve, vagyis az ország alapvető biztonsági érdekei szempontjából lényeges társaság fenntartása ezért nem tekinthető olyan szempontnak, amelyet egy piacgazdasági befektető figyelembe vett volna, így a szóban forgó tőkeemelések értékelésében nincs jelentősége.

(111)

Még ha semmilyen akkori bizonyíték sem áll rendelkezésre arra nézve, hogy a görög hatóságok elvégezték volna a (108) preambulumbekezdésben említett elemzést, a rendelkezésre álló számadatokból akkor is nyilvánvaló, hogy a tőkévé alakítás előnytelenebb volt, mint az adósságkövetelések változatlanul hagyása. Sőt, ami azt illeti, a HDS 2011-es hosszú és rövid lejáratú kötelezettségei a társaság mérlege szerint 1 008 millió EUR-t tettek ki. Mivel a társaság saját tőkéje ugyanebben az évben –537 millió EUR volt, katonai vonatkozású eszközeit pedig nem állt módjában értékesíteni, az állam minden valószínűség szerint semmit sem kapott volna vissza a tőkeemelés 154,19 millió EUR-s összegéből, amennyiben a társaságot felszámolják, vagy a befektetés megtérülésének bármilyen esélye nélkül folytatja működését. Egy piaci hitelező tehát megtartotta volna az adósságköveteléseket, amelyeknél – bár csekély volt ugyan – de a tőkévé alakításhoz képest még mindig nagyobb volt a megtérülés valószínűsége. Az adósságkövetelések (még a fedezet nélküliek is) előbb következnek a hitelezői rangsorban, mint a részvényesi követelések.

(112)

Ugyanezek a szempontok mutatis mutandis vonatkoznak a 4 millió EUR összegű tőkeinjekcióra is. Egyik piaci befektető sem mondana le a jegyzett összegekről a várható hozamok előzetes ismerete nélkül. Ez összefüggésben van azzal, hogy a görög hatóságok semmilyen előzetes gazdasági elemzést nem nyújtottak be a jövőbeli nyereségességre vonatkozóan, valamint azzal az 1. táblázatban bemutatott vizsgálattal, amely a részvényes tényleges és lehetséges hozamai szempontjából elemzi a HDS múltbeli és jelenlegi pénzügyi teljesítményét. A HDS 2004 óta nyújtott pénzügyi teljesítményéből valóban nyilvánvaló, hogy a társaság valóban nem fizetett hozamot a befektetett tőkére osztalék formájában. Eközben a saját tőke némileg pozitívból (41 millió EUR) jelentősen negatívba (537 millió EUR) fordult 2011-re, ezzel felemésztve a részvényesek által befektetett összes tőkét, így hiteles vállalati szerkezetátalakítási terv hiányában az elméleti kilátása is megszűnt annak, hogy a holdingtársaság értéke a jövőben növekedjen.

(113)

Következésképpen a Bizottság szerint egy észszerűen eljáró piaci befektető ezekkel a feltételekkel nem vett volna részt a HDS részvénytőke-emelésében, különösen olyan vállalati szerkezetátalakítási terv nélkül, amely előzetesen kilátásba helyezte volna a HDS életképességének helyreállítását és az állam mint részvényes befektetésének megfelelő megtérülését, valamint annak hiányában, hogy a Görögország által közölt számadatokból ilyen megtérülésre lehetett volna következtetni. A Bizottság így megállapítja, hogy az állam részvétele a 2011. évi tőkeemelésekben előnyhöz juttatta a kedvezményezettet, ez az előny pedig a tőkeemelések teljes összegének felel meg. Az intézkedés részletei és végrehajtásának időpontjai a 4. táblázatban szerepelnek.

(114)

A Bizottság úgy véli, hogy a (99) és (100) preambulumbekezdésben rögzített okok miatt a 3. intézkedés alkalmas arra, hogy a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja.

(115)

A fentiek fényében a Bizottság megállapítja, hogy a (42)–(47) preambulumbekezdésben ismertetett és a 3. intézkedésként meghatározott, Görögország által a HDS részére végrehajtott tőkeemelések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek, amennyiben a HDS polgári célú tevékenységeire nézve előnyösek voltak.

(116)

A fentiekre tekintettel, és amennyiben az 1. és 3. intézkedés a HDS polgári célú termelésére nézve előnyös volt, a Bizottság úgy véli, hogy ezek az intézkedések az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(117)

Az 1. és 3. intézkedés állami támogatásnak minősül, és azokat az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési és felfüggesztési kötelezettséget megszegve nyújtották. Következésképpen, ezek az intézkedések jogellenes állami támogatásnak minősülnek.

(118)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított állami támogatási tilalom sem nem abszolút érvényű, sem nem feltétel nélküli. Különösen az EUMSZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdése olyan jogalapot alkot, amelyek által egyes támogatási intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők.

(119)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamnak kell megjelölnie azokat a lehetséges okokat, amelyek alátámasztják a belső piaccal való összeegyeztethetőséget, és a tagállamnak kell igazolnia, hogy az összeegyeztethetőség előfeltételei fennállnak (22).

(120)

A görög hatóságok nem hivatkoztak az összeegyeztethetőség egyetlen lehetséges alapjára sem. Kitartottak amellett, hogy az 1. és 3. intézkedés kizárólag a Görögország alapvető biztonsági érdekei szempontjából lényeges katonai célú termelésre irányultak, és a 3. intézkedés semmi esetre sem minősül állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében, mivel nem juttatta előnyhöz a HDS-t, hanem a piacgazdasági befektető magatartásával összhangban került végrehajtásra.

(121)

Az intézkedések ugyan állami támogatásnak minősülnek, a Bizottság mindazonáltal helyénvalónak találta értékelni, hogy összeegyeztethetőek-e az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint, amely úgy rendelkezik, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

(122)

Annak érdekében, hogy e pont értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön, a támogatásnak egyértelműen meghatározott, közös érdekű célkitűzés megvalósítását kell szolgálnia, e célkitűzés tekintetében szükségesnek arányosnak kell lennie, ösztönző hatást kell kifejtenie, nem gyakorolhat olyan hatást az Unión belüli kereskedelemre, amely ellentétes a közös érdekkel, és meg kell felelnie az átláthatósági elveknek.

(123)

A Bizottság azonban megállapítja, hogy nem talált olyan közös érdekű célkitűzést, amelynek megvalósítását a támogatás szolgálhatta volna, ezt a megállapítást pedig a fentiekben leírtaknak megfelelően a görög hatóságok sem vitatták. Még ha a HDS-t nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak is lehetne tekinteni – amely esetben a támogatás összeegyeztethetőségét a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. évi iránymutatás alapján kellene értékelni –, a Bizottság megállapítja, hogy az ezen iránymutatásban foglalt összeegyeztethetőségi feltételek nem teljesülnek egyértelműen sem az 1. intézkedés (állami kezességvállalások), sem a 3. intézkedés (tőkeemelések) esetében.

(124)

A támogatás nem szűnt meg 6 hónap után, a görög hatóságok pedig nem jelentettek be – és nem is készítettek – szerkezetátalakítási tervet, amely helyreállítaná a vállalat életképességét, miközben nem hajtottak végre kompenzációs intézkedéseket a támogatás okozta versenytorzulás enyhítése érdekében. Nincs bizonyíték arra, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódott, különösen a támogatás kedvezményezettjének jelentős saját hozzájárulása révén. Végezetül pedig a hatóságok nem nyújtottak be felszámolási tervet sem.

(125)

A Bizottság nem azonosított bármely egyéb lehetséges alapot az 1. és 3. intézkedés összeegyeztethetőségére vonatkozóan.

(126)

A fentiekre való figyelemmel a Bizottság megállapítja, hogy az 1. és 3. intézkedéssel a HDS részére nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

(127)

A Szerződés és az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érintett államnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e azt a támogatást, amely a Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze a belső piaccal (23). Szintén a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata azt mutatja, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás eltörlése vonatkozásában a tagállamra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (24).

(128)

A Bíróság e tekintetben kimondta, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a összeegyeztethetetlen támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti helyzet (25).

(129)

Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (26) 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy „[a]mennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére […]”.

(130)

Következésképpen, mivel az 1. és 3. intézkedést az EUMSZ 108. cikkének megsértésével hajtották végre, és azokat jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek kell tekinteni, az intézkedésekkel juttatott jogtalan előnynek megfelelő összeget vissza kell fizettetni, hogy helyreálljon a támogatás nyújtása előtti piaci helyzet. A visszafizettetésnek ennélfogva arra az időszakra kell kiterjednie, amelynek során a kedvezményezett előnyben részesült, azaz a támogatásnak a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása és a tényleges visszafizetése közötti időszakra. A visszafizetendő összegek magukban foglalják a tényleges visszafizetésig fizetendő kamatokat. A vonatkozó ítélkezési gyakorlat szerint a visszafizettetési kamatok a támogatás kedvezményezettnek való tényleges rendelkezésre bocsátásának időpontjától számítandók (27).

(131)

A Bizottság mindazonáltal elfogadja, hogy a HDS termelésének a katonai anyagok előállítására irányuló része az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazási körébe tartozónak tekinthető. Az 1. és 3. intézkedés abban a mértékben mentesül a Szerződés állami támogatási rendelkezései szerinti értékelés alól, amennyiben a termelés e részére nézve előnyös volt. Ezért az állami finanszírozást fel kell osztani a termelés e két – katonai és polgári célú – része között, hogy megállapítható legyen az összeegyeztethetetlen támogatás polgári részről visszafizettetendő összege.

(132)

Annak megállapításához, hogy elkülönülő számviteli nyilvántartás hiányában milyen mértékben volt előnyös az 1. és 3. intézkedésnél megállapított állami támogatás a polgári célú termelésre nézve, a Bizottság a vonatkozó határozathozatali gyakorlatot követve (28) közvetett módszert alkalmaz, és azt vizsgálja, hogyan oszlik meg a HDS katonai felhasználású termékeinek és polgári felhasználású termékeinek értékesítése, ennek alapján pedig felosztja köztük az 1. és 3. intézkedésből származó előnyt.

(133)

A Bizottság azért tartja helyénvalónak a katonai és a polgári felhasználású termék 2004 és 2011 közötti értékesítésére vonatkozóan a görög hatóságok által közölt százalékos értékek (lásd a fenti (24) preambulumbekezdést) használatát, mivel ezek az adatok lefedik az intézkedések végrehajtásának időszakát. Ebben az időszakban a katonai célú termelés az értékesítés 94,34 %-át, a polgári célú termelés pedig 5,66 %-át adta.

(134)

Az 1. intézkedés esetében ez azt jelenti, hogy a polgári vonatkozású tevékenységgel összefüggésben nyújtott, összeegyeztethetetlen támogatásként visszafizettetendő állami támogatás az 5,66 %-a annak az összegnek, amelyet a 2004 és 2006 között kapott kölcsönökre nyújtott kezességvállalások esetében a fenti (89) preambulumbekezdésben ismertetett, a 2007 és 2011 között kapott kölcsönökre nyújtott kezességvállalások esetében pedig a fenti (91) preambulumbekezdésben bemutatott, a gazdasági előny meghatározására szolgáló módszerrel kell kiszámítani. Az előny alacsonyabb kezességvállalási díjak fizetése formájában nyilvánult meg. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a támogatást akkor bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére, amikor a kezességvállalási díjak esedékessé váltak az eredeti (vagy is a polgári HDS-re és katonai HDS-re való felosztás előtti) HDS részéről.

(135)

Ami a 2011. évi, kezességgel biztosított kölcsönök fel nem használt részét illeti (29), a Bizottság a következő megállapításokat fogalmazza meg a (91) preambulumbekezdésben leírt módszerben felhasználandó kölcsöntőkeösszeggel kapcsolatosan (30). Mivel a görög állam a teljes, 40 millió EUR-s összegre kezességet vállalt, úgy kell tekinteni, hogy a kezességet 40 millió EUR-ra vállalta. A görög állam kezességvállalásával a HDS valójában törvényes jogot szerzett arra, hogy a támogatásban részesüljön a felveendő 40 millió EUR összegű kölcsön alapján. Mivel azonban a HDS nem a teljes, 40 millió EUR-s összeget vette fel kölcsönként, ezért úgy tekintendő, hogy a támogatást csak a kezességgel biztosított kölcsönök formájában ténylegesen felvett összegekre, vagyis a 10. kölcsön esetében 7 095 858 EUR-ra, a 11. kölcsön esetében pedig 0 EUR-ra fizették. Tehát míg a nyújtott támogatást a teljes összegére (még ha nem is fizették ki) tekintettel meg kell szüntetni a jövőre nézve (31), addig csak a kezességgel biztosított kölcsönök alapján eddig ténylegesen kifizetett összeget kell tőkeösszegként felhasználni a visszafizettetendő összegnek a (91) preambulumbekezdésben leírt módszerrel történő kiszámításához (32).

(136)

A 3. intézkedés esetében a visszafizettetendő állami támogatás vonatkozó összege 8 953 593,86 EUR (33).

(137)

Ami a visszafizettetési kamatot illeti a Bizottság szerint azt az egyes intézkedésekre vonatkozóan a támogatás tényleges rendelkezésre bocsátásának vagy megvalósulásának időpontjai alapján kell kiszámítani.

(138)

Ezenkívül a Bizottság hasonló esetben (34) úgy vélte, hogy az összeegyeztethetetlen támogatást csak a támogatott társaság polgári vonatkozású részének kell visszafizetnie, hogy a visszafizetés ne olyan pénzeszközökkel történjen, amelyek egyébként a katonai célú tevékenység előnyét szolgálták volna (35).

(139)

Ebben az ügyben a Bizottság tudomásul veszi a HDS két jogutód társaságra, a katonai HDS-re és a polgári HDS-re való felosztását. Az eszközök és a termelési kapacitás elosztása (lásd az (54)–(55) preambulumbekezdést) alapján a polgári HDS a HDS polgári célú termelést végző üzletágának a jogutódja. Ez különösen azon a tényen alapul, hogy az eredeti HDS polgári célú termeléséhez kapcsolódó összes eszközt – ideértve az eredeti HDS összes földterületét és termelő létesítményét, gépét, berendezését, szállítóeszközét, kész- és félkész termékét, nyersanyagait, valamint a polgári felhasználású termékeket vásároló ügyfelei felé fennálló követeléseit – egyben átruházták a polgári HDS-re. Ezenkívül megállapítható, hogy a kötelezettségeket az eszközfelosztással összhangban osztották fel a katonai HDS és a polgári HDS között. Az 1. és 3. intézkedésekből eredő összeegyeztethetetlen támogatást így a polgári HDS bevételeiből és eszközeiből kell visszafizetni, az 1. intézkedésből esetlegesen megvalósuló további támogatást pedig a jövőre nézve meg kell szüntetni.

(140)

Végezetül a Bizottság emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az a tény, hogy egy vállalkozás nehéz helyzetben lehet vagy csődbe mehet, nem érinti a az összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítettetésére irányuló kötelezettséget (36). Ilyen körülmények között a támogatás nyújtása előtti piaci helyzet visszaállítása és így a jogellenesen nyújtott támogatásokból eredő versenytorzulás megszüntetése főszabály szerint a támogatás visszafizettetésére vonatkozó követelésnek a hitelezői követelések jegyzékébe történő felvételével érhető el (37). Amennyiben az állami hatóságok nem képesek visszatéríttetni a támogatás teljes összegét, a kötelezettség bejegyzése révén csak akkor teljesül a visszatéríttetési kötelezettség, ha a fizetésképtelenségi eljárás az érintett vállalkozás felszámolásához, vagyis tevékenységei végleges megszüntetéséhez vezet (38).

(141)

A 2. intézkedés a Szerződés 346. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesül a Szerződés állami támogatási rendelkezéseinek hatálya alól. Emellett az 1. és 3. intézkedésnek a HDS katonai célú termelésére eső részei a Szerződés 346. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesülnek a Szerződés állami támogatási rendelkezéseinek hatálya alól.

(142)

Az 1. és 3. intézkedés az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül, amennyiben a HDS polgári célú termelésére nézve előnyös volt. Görögország jogellenesen, az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtotta ezt az állami támogatást, amely a belső piaccal nem egyeztethető össze. A HDS polgári célú termelésére eső összegeket vissza kell fizetni,

a)

a kedvezményezettel visszafizettetendő teljes összeg (tőke és kamatok);

b)

az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c)

az azt igazoló dokumentumokat, hogy a kedvezményezettet felszólították a támogatás visszafizetésére.

12.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/30

(1)

A 66/401/EGK irányelv meghatározza a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásának egyes szabályait, és 23a. cikkében előírja, hogy egy EGT-állam teljesen vagy részben mentesíthető az irányelvben előírtak alkalmazásának kötelezettsége alól olyan fajok vetőmagjainak tekintetében, amely fajokat az EGT-állam területén szokás szerint nem szaporítanak, illetve forgalmaznak.

(2)

Norvégia 2017. július 3-án (864007. sz. dokumentum) kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy mentesítést kapjon a 66/401/EGK irányelvben előírtak alkalmazásának kötelezettsége alól azon 22 új faj tekintetében, amelyeket az EGT-megállapodás I. melléklete III. fejezete 1. részének 2. pontjában említett, új fajok, valamint a Lolium x boucheanum Kunth faj botanikai nevének hozzáadása tekintetében a 66/401/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. december 1-jei (EU) 2016/2109 bizottsági végrehajtási irányelv  (2) illesztett be az irányelvbe, tekintettel arra, hogy ezeket a fajokat Norvégiában szokás szerint nem szaporítják, illetve forgalmazzák.

(3)

Ennek megfelelően arra az időtartamra, ameddig ezek a feltételek fennállnak, Norvégiát a szóban forgó fajok tekintetében mentesíteni kell a 66/401/EGK irányelvben előírtak alkalmazásának kötelezettsége alól.

(4)

Ez a mentesítés nem sértheti a 66/401/EGK irányelvvel összhangban az EGT-megállapodás más Szerződő Feleinek területén termesztett vetőmagok norvégiai forgalmazását.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az állat- és növényegészségügyi kérdésekkel foglalkozó EFTA-bizottság véleményével,

—

Biserrula pelecinus,

—

Lathyrus cicera,

—

Medicago doliata,

—

Medicago italica,

—

Medicago littoralis,

—

Medicago murex,

—

Medicago polymorpha,

—

Medicago rugosa,

—

Medicago scutellata,

—

Medicago truncatula,

—

Ornithopus compressus,

—

Ornithopus sativus,

—

Plantago lanceolata,

—

Trifolium fragiferum,

—

Trifolium glanduliferum,

—

Trifolium hirtum,

—

Trifolium isthmocarpum,

—

Trifolium michelianum,

—

Trifolium squarrosum,

—

Trifolium subterraneum,

—

Trifolium vesiculosum,

—

Vicia benghalensis.

12.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/32

1.

A 13. oldalon, a címben:

2.

A 13. oldalon, az (5) preambulumbekezdésben:

3.

A 15. oldalon, a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjában:

4.

A 17. oldalon, a 8. cikk (2) bekezdésében:

5.

A 17. oldalon, a 10. cikk címében:

6.

A 17. oldalon, a 10. cikkben:

7.

A 18. oldalon, a 15. cikk b) pontjában:

8.

A 19. oldalon, a 19. cikk címében:

9.

A 19. oldalon, a 19. cikk (1) bekezdésében: