2018.4.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/3

FORDÍTÁS

1. MÓDOSÍTÁS

az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NATI-9406 számú együttműködési megállapodáshoz

MIVEL az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió módosítani kívánják az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött, 2011. március 3-án Budapesten aláírt NAT-I-9406 számú együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a 2011. évi megállapodás),

EZÉRT az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió a következőkben állapodnak meg:

I. cikk

A 2011. évi megállapodást – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – teljes egészében törölni kell, és azt az e megállapodáshoz fűzött kiegészítéssel kell felváltani, amely magában foglalja a NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodást, a NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás 1. mellékletét, a NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás 1. mellékletének 1., 2. és 3. függelékét, valamint a NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás 1. melléklete 1. függelékének 1., 2., 3., 4. és 5. csatolmányát.

II. cikk

Hatálybalépés és megszűnés

E megállapodás – beleértve annak kiegészítését is – a hatálybalépéséig az aláírás időpontjától kezdve ideiglenesen alkalmazandó.

E megállapodás – beleértve annak kiegészítését is – azon a napon lép hatályba, amelyen az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió írásban értesítették egymást arról, hogy e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárultak, és e megállapodás a megszűnéséig hatályban marad.

E megállapodást – beleértve annak kiegészítését is –, bármelyik fél hatvan (60) napos felmondási idővel, bármikor írásban megszüntetheti. E megállapodás megszűnésével annak kiegészítése is megszűnik, beleértve a felek által az együttműködési megállapodásnak megfelelően elfogadott összes mellékletet, függeléket és csatolmányt is.

III. cikk

Aláíró felek

Az Egyesült Államok és az Európai Unió elfogadják e megállapodás rendelkezéseit, és ezt az erre szabályszerűen feljogosított képviselőik aláírásával jelzik.

Kelt Brüsszelben, kétezer-tizenhét december tizenharmadikán, angol nyelven, két példányban.

az Európai Unió részéről

az Amerikai Egyesült Államok részéről

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NAT-I-9406 számú

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. MÓDOSÍTÁSÁHOZ FŰZÖTT KIEGÉSZÍTÉS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS NAT-I-9406A

az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a légiforgalmi szolgáltatási rendszerek korszerűsítéséről, a polgári repüléssel kapcsolatos kutatásról és fejlesztésről, valamint a globális interoperabilitásról

MIVEL az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közös céljának tekinti a polgári repülés terén az együttműködés támogatását és előmozdítását, és

MIVEL az ilyen irányú együttműködés mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban ösztönzést ad a polgári repüléstechnikai, repülésbiztonsági és repüléshatékonysági fejlesztéseknek,

EZÉRT az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: együttesen: a felek, külön-külön: a fél) megállapodnak abban, hogy a következő feltételek mellett közös programokat hajtanak végre:

I. cikk

Célok

A. Ez az együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás), annak mellékletei, függelékei és csatolmányai meghatározzák a polgári repüléssel kapcsolatos kutatás, fejlesztés és hitelesítés, valamint a légiforgalmi szolgáltatási rendszerek (ATM) korszerűsítésének valamennyi szakasza terén kialakítandó kölcsönös együttműködés feltételeit. Az ATM-korszerűsítés magában foglalja a globális interoperabilitás biztosítására irányuló kutatási, fejlesztési, hitelesítési és üzemeltetési tevékenységeket. A felek e célból személyi és egyéb erőforrásokat, valamint más kapcsolódó szolgáltatásokat biztosíthatnak e megállapodásban, valamint annak mellékleteiben, függelékeiben és csatolmányaiban előirányzott együttműködéshez szükséges mértékig. E megállapodás és valamennyi melléklet, függelék és csatolmány keretében lefolytatandó összes tevékenység az azok céljára elkülönített pénzügyi és egyéb szükséges források rendelkezésre állásának függvénye.

B. E megállapodás célkitűzései az alábbiakban felsorolt területeken folytatott együttműködés révén teljesíthetők:

1)	programokkal, projektekkel, kutatási eredményekkel vagy szakmai publikációkkal kapcsolatos információcsere;

2)	közös elemzések végrehajtása;

3)	a polgári repüléssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és hitelesítési programok és projektek koordinálása, valamint az ATM-korszerűsítési tevékenységek koordinálása és ezeknek a felek általi együttes végrehajtása;

4)	tudományos és műszaki munkatársak cseréje;

5)	kutatási tevékenységek és kompatibilitási vizsgálatok végrehajtásához szükséges meghatározott berendezések, szoftverek és rendszerek cseréje;

6)	szimpóziumok és konferenciák közös szervezése; és

7)	kölcsönösségen alapuló egyeztetés a megfelelő nemzetközi testületekben kialakítandó összehangolt együttes fellépéshez.

C. Az alkalmazandó törvényekkel, rendeletekkel, szabályzatokkal és azok esetleges módosításaival és kiegészítéseivel összhangban a felek a lehető legnagyobb mértékben előmozdítják a résztvevőknek e megállapodás és annak mellékletei, függelékei és csatolmányai alapján végzett együttműködési tevékenységekbe történő bevonását annak érdekében, hogy hasonló lehetőségeket nyújtsanak a tevékenységeikben való részvételhez. A felek az alábbi elvekkel összhangban vonják be a résztvevőket a viszonossági alapon folytatott együttműködésbe:

1)	kölcsönös előnyök;

2)	hasonló lehetőségek együttműködést igénylő tevékenységek folytatására;

3)	méltányos és tisztességes elbánás;

4)	az együttműködési tevékenységeket feltételezhetően érintő információk kellő időben történő cseréje; és

5)	átláthatóság.

D. Az együttműködésen alapuló, említett tevékenységeket a II. cikkben meghatározott mellékletek, függelékek és csatolmányok szerint kell lefolytatni.

II. cikk

Végrehajtás

A. Ezt a megállapodást az annak különös mellékleteiben, függelékeiben és csatolmányaiban foglaltak teljesítésével kell végrehajtani. Az említett – e megállapodás szerves részét alkotó – mellékletek, függelékek és csatolmányok helyzettől függően meghatározzák egy adott területen vagy cél érdekében folytatandó együttműködés jellegét és tartamát, a szellemi tulajdon, a felelősség, a finanszírozás és a költségfelosztás kezelését, valamint más releváns kérdéseket. A felek kifejezett eltérő rendelkezése hiányában, e megállapodásban vagy annak valamely mellékletében, amennyiben a mellékletek, függelékek vagy csatolmányok bármely rendelkezését nem lehet összeegyeztetni e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel, e megállapodás rendelkezései az irányadók.

B. E megállapodás, valamint annak mellékletei, függelékei és csatolmányai szerinti együttműködési tevékenységek összehangolását és igazgatását az Amerikai Egyesült Államok kormánya nevében a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration), az Európai Unió nevében az Európai Bizottság végzi.

C. E megállapodással kapcsolatos koordináció és igazgatás céljából kijelölt hivatalok, amelyekhez e megállapodás értelmében nyújtott szolgáltatások iránti összes kérelmet intézni lehet, a következők:

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Federal Aviation Administration (Szövetségi Légügyi Hatóság)

Office of International Affairs (Nemzetközi Ügyek Hivatala)

Africa, Europe & Middle East Office (Afrikai, Európai és Közel-keleti Iroda), AEU

Wilbur Wright Bldg., 6th Floor, East

600 Independence Ave., S.W.

Washington, D.C.

20591 - USA

Telefon: + 1-202-267-1000

Fax: + 1-202-267-7198

Az Európai Unióban:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Mobility and Transport (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság)

Directorate for Aviation

Rue de Mot, 24

1040 Brussels - Belgium

Telefon: + 32-2-299-19-15

D. A konkrét tevékenységekkel kapcsolatos technikai kapcsolattartások módjait e megállapodás mellékleteiben, függelékeiben és csatolmányaiban ismertetetteknek megfelelően kell rögzíteni.

III. cikk

Vezetés

A. A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos irányítás

A felek e megállapodással az alábbi személyek által működtetett irányítási rendszert állítanak fel:

a)	az Amerikai Egyesült Államok képviselőjeként a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) igazgatója és

b)	az Európai Unió képviselőjeként az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE) főigazgatója.

A továbbiakban: a felek képviselői.

A felek képviselői figyelemmel kísérik e megállapodás mellékleteinek, valamint kapcsolódó függelékeinek és csatolmányainak tárgyát képező ügyekben folytatott együttműködést.

A felek képviselői:

a)	mellékleteket és azokra vonatkozó módosításokat fogadnak el; valamint

b)	javaslatokat fogadnak el e megállapodás más jellegű módosítására vonatkozóan.

A felek képviselői e megállapodás, valamint annak mellékletei, függelékei és csatolmányai hatályán belül foglalkoznak a következőkkel:

a)	e megállapodás, valamint annak mellékletei, függelékei és csatolmányai végrehajtását érintő változások és az esetlegesen felmerülő kérdések;

b)	egységes megközelítések az új technológiák és eljárások – ideértve a kutatási, értékelési és ATM-korszerűsítési tevékenységeket is – bevezetéséhez és az azokra való átálláshoz, valamint egyéb, közös érdekű területekhez; és

c)	az egyes felek rendelettervetei és jogszabálytervezetei, amelyek a másik fél érdekeit érinthetik e megállapodás, valamint annak mellékletei, függelékei és csatolmányai hatályán belül.

A felek képviselői nem kötelesek rendszeres üléseket tartani. Ülések ad hoc jelleggel hívhatók össze. Ezek az ülések lefolytathatók telefonon, videokonferencia útján vagy személyes találkozó keretében. A felek képviselőinek döntéseit dokumentálni kell, és e döntéseket konszenzussal kell meghozni.

A felek képviselői ad hoc jelleggel meghívhatnak adott terület szakértőit, és adott esetben technikai munkacsoportokat hozhatnak létre.

B. A mellékletek végrehajtásával kapcsolatos irányítás

E megállapodás minden egyes mellékletével kapcsolatos irányítást az azokhoz tartozó végrehajtó bizottság végzi. Az egyes végrehajtó bizottságokat társelnökként az FAA és az Európai Bizottság megfelelő végrehajtói szintű és az alkalmazandó mellékletben kijelölt képviselői vezetik.

A felek adott esetben más végrehajtó bizottsági tagokat is kijelölnek a felelősségi körükbe tartozó területek képviseletére.

A végrehajtó bizottság ad hoc jelleggel meghívhat adott terület szakértőit.

A végrehajtó bizottságok figyelemmel kísérik a vonatkozó mellékletek, valamint az azokhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok értelmében létrehozott bizottságok, munkacsoportok és egyéb csoportok munkáját. A végrehajtó bizottságok belső irányítási eljárásokat dolgoznak ki és fogadnak el.

A végrehajtó bizottság a társelnökök konszenzusa alapján hozza meg valamennyi döntését. E döntéseket írásban rögzíti, a társelnökök azokat aláírják.

A végrehajtó bizottságok a vonatkozó mellékletek, valamint az azokhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok működésével kapcsolatos bármilyen ügyet tárgyalhatnak. Különösen a következők tartoznak a felelősségi körükbe:

a)	figyelemmel kísérik a vonatkozó mellékletek, valamint az azokhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok tárgyát képező ügyekben folytatott együttműködést, megfelelő iránymutatást adva az azok alapján dolgozó személyzetnek;

fórumot biztosítanak a vonatkozó mellékletek, valamint az azokhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok hatálya alá tartozó, alábbi témákkal kapcsolatos egyeztetéshez:

—	a mellékletek, függelékek és csatolmányok végrehajtását érintő változások és az esetlegesen felmerülő kérdések;

—	egységes megközelítések az új technológiák és eljárások bevezetéséhez, kutatási, értékelési és ATM-korszerűsítési tevékenységekhez és egyéb, közös érdekű területekhez; és

—	az egyes felek rendelettervezetei és jogszabálytervezetei, amelyek a másik fél érdekeit érinthetik a vonatkozó melléklet hatályán belül;

c)	jóváhagyják és továbbítják a felek képviselőinek a vonatkozó mellékletek módosítására irányuló javaslatokat;

d)	a felek képviselőivel folytatott konzultációt követően a vonatkozó mellékletekhez kapcsolódó függelékeket és azokra vonatkozó módosításokat fogadnak el;

e)	a vonatkozó mellékletek függelékeihez kapcsolódó csatolmányokat és azokra vonatkozó módosításokat fogadnak el.

IV. cikk

Szakembercsere

A felek e megállapodás mellékleteiben, függelékeiben és csatolmányaiban ismertetett tevékenységek végrehajtásához szakembercsere formájában egymás műszaki munkatársait is igénybe vehetik. A szakembercserét e megállapodásban, valamint annak mellékleteiben, függelékeiben és csatolmányaiban meghatározott feltételek szerint kell lebonyolítani. A felek által a szakembercsere keretében foglalkoztatott műszaki munkatársak a vonatkozó mellékletben, függelékben vagy csatolmányban meghatározott munkát végezhetik. Közös megegyezés alapján ezek a műszaki munkatársak delegálhatók az Egyesült Államok vagy az Európai Unió szerveitől vagy szerződéses vállalkozóitól.

V. cikk

A berendezések kölcsönzésére vonatkozó rendelkezések

E megállapodás vonatkozó mellékletében, függelékében vagy csatolmányában foglaltaknak megfelelően az egyik fél (a továbbiakban: kölcsönbeadó) berendezést kölcsönözhet a másik félnek (a továbbiakban: kölcsönbevevő). A mellékletek, függelékek vagy csatolmányok eltérő rendelkezése hiányában, az alábbi általános szabályok vonatkoznak valamennyi berendezéskölcsönzésre:

A.	A kölcsönzött berendezés értékét a kölcsönbeadó határozza meg.

A kölcsönbevevő a kölcsönzött berendezést a kölcsönbeadónak a felek által a vonatkozó mellékletben, függelékben vagy csatolmányban megjelölt telephelyén veszi birtokba és letétbe. A berendezés mindaddig a kölcsönbevevő birtokában és felügyelete alatt marad, amíg az alábbi H. pontnak megfelelően vissza nem kerül a kölcsönbeadóhoz.

C.	A kölcsönbevevő saját költségén szállítja át a kölcsönzött berendezéseket a felek által a vonatkozó mellékletben, függelékben vagy csatolmányban megjelölt telephelyre.

D.	A felek együttműködnek egymással a kölcsönzött berendezések szállításához szükséges engedélyek – ideértve a kiviteli engedélyeket is – rendelkezésre bocsátása érdekében.

A kölcsönbevevő felelős üzembe helyezni a kölcsönzött berendezéseket a felek által a vonatkozó mellékletben, függelékben vagy csatolmányban megjelölt telephelyen. A kölcsönbeadó igény szerint segítséget nyújthat a kölcsönbevevőnek a kölcsönzött berendezés üzembe helyezéséhez a felek által egyeztetett feltételek mellett.

F.	A kölcsön tartama alatt a kölcsönbevevő a kölcsönzött berendezést megfelelő műszaki állapotban üzemelteti és tartja fenn, gondoskodik annak folyamatos működőképességéről, valamint lehetővé teszi, hogy azt a kölcsönbeadó bármely észszerű időpontban ellenőrizhesse.

G.	A kölcsönbeadó segítséget nyújt a kölcsönbevevőnek az olyan általános cikkek és speciális alkatrészek beszerzési forrásának beazonosításához, amelyekhez a kölcsönbevevő közvetlenül nem tud hozzájutni.

H.	E megállapodás vagy a vonatkozó melléklet, függelék vagy csatolmány megszűnésekor vagy lejártakor, illetve amikor a kölcsönzött berendezésre már nincs szükség, a kölcsönbevevő saját költségén visszajuttatja azt a kölcsönbeadónak.

Amennyiben az e megállapodás szerint kölcsönzött, a kölcsönbevevő birtokában vagy felügyelete alatt lévő berendezés elveszett vagy megrongálódott, a kölcsönbevevő a kölcsönbeadó igényeinek megfelelően vagy megjavítja azt, vagy az elveszett vagy megrongálódott berendezés (a fenti A. pont szerint a kölcsönbeadó által meghatározott) értékének megfelelően kompenzálja a kölcsönbeadót.

J.	E megállapodás értelmében kölcsönzött berendezéseket kizárólag kutatási, fejlesztési és hitelesítési célokra lehet rendelkezésre bocsátani, tényleges polgári repülési vagy egyéb üzemeltetési célokra semmilyen körülmények között nem használhatók.

K.	A technológiáknak, berendezéseknek és egyéb cikkeknek e megállapodás szerint végrehajtott cseréjére a felek hatályos jogszabályai és szakpolitikái alkalmazandók.

VI. cikk

Finanszírozás

A. Amennyiben e megállapodás valamely melléklete, függeléke vagy csatolmánya másképp nem rendelkezik, mindkét fél maga fedezi e megállapodásban foglaltak végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeit.

B. E megállapodást ezen együttműködési program azonosítása érdekében az Egyesült Államok látta el a NAT-I-9406A számmal, és e megállapodással kapcsolatos minden levélváltáskor erre a számra kell hivatkozni.

VII. cikk

Információk kiadása

A. Kivéve hatályos jogszabályi előírás alapján, vagy ha arról a felek előzetesen írásban megállapodnak, egyik fél sem hozhat harmadik felek tudomására semmilyen információt vagy anyagot e megállapodás, annak mellékletei, függelékei vagy csatolmányai értelmében egyeztetett programmal vagy az azzal összefüggésben végrehajtott feladatokkal kapcsolatban, kivéve i. a feladatok elvégzésével vagy a programokkal megbízott vállalkozóknak vagy alvállalkozóknak, a szóban forgó feladatok vagy programok végrehajtásához szükséges mértékig, illetve ii. a felek egyéb állami hatóságainak.

B. Ha a felek egyike úgy ítéli meg, hogy jogszabályi vagy rendeleti kötelezettségekből adódóan bizonyosan vagy valószínűsíthetően szükség lesz az e cikk A. pontja szerinti információk kiadására, erről a lehető leghamarabb, még az információk közzététele előtt tájékoztatja a másik felet. A felek a megfelelő lépések meghatározása céljából ezt követően konzultálnak egymással.

VIII. cikk

Szellemi tulajdonjogok

A. Az a fél, amely a megállapodás mellékleteiben, függelékeiben vagy csatolmányaiban foglalt feltételeknek megfelelően szellemi tulajdont (azaz a megállapodás alkalmazásában az adathordozó formátumától függetlenül elemzéseket, jelentéseket, adatbázisokat, szoftvereket, know-how-t, műszaki vagy kereskedelmi szempontból érzékeny információkat, adatokat, feljegyzéseket, kapcsolódó dokumentációt és anyagokat) bocsát a másik fél rendelkezésére, a rendelkezésre bocsátást megelőző jogállásnak megfelelően az átadott szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok birtokosa marad. E megállapodás mellékleteinek, függelékeinek vagy csatolmányainak megfelelően dokumentumokat vagy egyéb szellemi tulajdont rendelkezésre bocsátó fél az adott helyzetnek megfelelően köteles egyértelműen ellátni a dokumentumot vagy a szellemi tulajdont „bizalmas üzleti információ”, „jogvédett” vagy „üzleti titok” megjelöléssel.

B. E megállapodás valamely melléklete, függeléke vagy csatolmánya eltérő rendelkezése hiányában, az egyik fél szellemi tulajdonát átvevő másik fél:

1.	nem szerez a szellemi tulajdon felett szellemi tulajdonjogot az átvétellel; és

nem tájékoztatja az e megállapodás valamely mellékletével, függelékével vagy csatolmányával kapcsolatos program végrehajtásával megbízott vállalkozók vagy alvállalkozók kivételével más harmadik felet a szellemi tulajdonról a másik fél írásbeli hozzájárulása nélkül. Ha egy fél információt ad ki a programban részt vevő vállalkozók vagy alvállalkozók számára, akkor azt:

a)	korlátoznia kell a vállalkozók vagy alvállalkozók számára a szellemi tulajdon használatát a vonatkozó mellékletben, függelékben vagy csatolmányban meghatározott célokra; és

b)	tilalmat kell elrendelnie a vállalkozók vagy alvállalkozók számára a szellemi tulajdon harmadik felekkel való további megosztására, kivéve ha ahhoz a másik fél előzetesen írásban hozzá nem járult.

C. E megállapodás vonatkozó melléklete, függeléke vagy csatolmánya eltérő rendelkezése hiányában, a felek által e megállapodással, illetve annak mellékleteivel, függelékeivel vagy csatolmányaival összefüggésben, közösen létrehozott szellemi tulajdon a felek közös tulajdonába kerül.

A felek mindegyike nem kizárólagos, visszavonhatatlan jogokkal rendelkezik minden országban az ilyen szellemi tulajdon reprodukciójára, további alkotásokhoz való felhasználására, nyilvános terjesztésére és fordítására vonatkozóan azzal a feltétellel, hogy az említett reprodukció, felhasználás, terjesztés vagy fordítás a másik fél szellemi tulajdonjogának védelmét nem befolyásolja. A nyilvános terjesztést megelőzően az egyes feleknek joguk van ellenőrizni az említett szellemi tulajdon fordítását.

A tudományos és szakmai folyóiratokban megjelent cikkek nyilvánosan közzétett összes példányán, valamint e megállapodás, illetve annak mellékletei, függelékei és csatolmányai értelmében folytatott együttműködés alapján létrejövő, nem jogvédett tudományos jelentésekben és könyvekben fel kell tüntetni a szerzők nevét, kivéve ha kifejezetten nem kérik nevük elhagyását.

D. Amennyiben a felek egyike nem ért egyet a másik fél által e megállapodás, illetve annak mellékletei, függelékei vagy csatolmányai szerint egy adott dokumentum vagy más szellemi tulajdon kapcsán meghatározott „bizalmas üzleti információ”, „jogvédett” vagy „üzleti titok” minősítéssel, akkor a kifogást emelő fél konzultációt kezdeményez a másik féllel a kérdés rendezésére. A konzultációkra a felek képviselői vagy a megfelelő végrehajtó bizottság üléseinek alkalmával, illetve e megállapodás mellékletei, függelékei vagy csatolmányai értelmében létrehozott egyéb bizottságok ülésein is sor kerülhet.

IX. cikk

Mentesség és felelősség

A. A felek e megállapodás vonatkozó mellékleteiben, függelékeiben és csatolmányaiban meghatározott tevékenységekkel összefüggő mentességi és felelősségi kérdésekkel a szükséges mértékben foglalkoznak.

B. A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás, illetve annak mellékletei, függelékei és csatolmányai szerint vállalt tevékenységeket kellő szakmai gondossággal hajtják végre, és megtesznek minden észszerűen elvárható lépést a harmadik feleket érintő, lehetséges kockázatok minimalizálása, valamint az összes biztonsági és felügyeleti követelmény betartása érdekében.

X. cikk

Módosítások

A. A felek a megállapodást, annak mellékleteit, függelékeit és csatolmányait mindkét fél által aláírt, írásos megállapodással módosíthatják. A mellékletek, függelékek és csatolmányok a III. cikkben meghatározott módon is módosíthatók.

B. A megállapodás, illetve a megállapodás mellékleteinek, függelékeinek vagy csatolmányainak módosításai a bennük foglalt feltételeknek megfelelően lépnek hatályba.

XI. cikk

A viták rendezése

A felek a megállapodásnak, annak mellékleteinek, függelékeinek és csatolmányainak értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos minden vitás kérdést konzultáció útján rendeznek. A felek a felmerült vitás kérdések rendezéséhez nem fordulnak nemzetközi bírósághoz vagy harmadik félhez.

XII. cikk

A mellékletek, függelékek és csatolmányok hatálybalépése és megszűnése

A. A megállapodás hatálybalépését követően a III. cikknek megfelelően elfogadott bármely külön melléklet, függelék vagy csatolmány a benne foglalt feltételeknek megfelelően lép hatályba.

B. Valamely mellékletet, függeléket vagy csatolmányt bármelyik fél hatvan (60) napos felmondási idővel, bármikor írásban megszüntethet. Valamely melléklet, függelék vagy csatolmány megszűnését követően mindkét félnek százhúsz (120) nap áll rendelkezésére tevékenységeinek lezárására.

C. A megállapodás megszüntetése nem érinti a feleknek az V., VII., VIII. és IX. cikk értelmében fennálló jogait és kötelezettségeit. A megállapodás megszűnését követően mindkét félnek százhúsz (120) nap áll rendelkezésére tevékenységeinek lezárására.

1. MELLÉKLET

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS NAT-I-9406A AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTT

A LÉGI FORGALOM KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL ÉS A GLOBÁLIS INTEROPERABILITÁSRÓL

I. cikk

Célkitűzés

Ez a melléklet az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) végrehajtása céljából meghatározza a felek légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszerek korszerűsítésére irányuló NextGen, illetve egységes európai égbolt tevékenységei közötti – a felek ATM-rendszereinek globális interoperabilitásához szükséges – együttműködés kialakításának feltételeit, figyelembe véve a polgári és a katonai légtérhasználók érdekeit.

II. cikk

Alapelvek

A felek ATM-korszerűsítési tevékenységei keretében, valamint a megállapodás I. cikkének C. pontjában meghatározott elveknek megfelelően a felek:

A.	lehetővé teszik az adott helyzetnek megfelelően a másik fél kormányzati szervei és iparági testületei számára a tanácsadó testületekben és ipari kezdeményezésekben való részvételt, összhangban ezen testületek és kezdeményezések szabályzataival és a vonatkozó törvényekkel és jogszabályokkal;

B.	törekednek arra, hogy lehetőséget biztosítsanak egymás iparági érdekeltjei számára a munkaprogramokban való részvételre, valamint a párhuzamos ATM-korszerűsítési tevékenységekkel kapcsolatos információkhoz és eredményekhez való hozzáférésre;

kölcsönösen megnevezik azokat a területeket – függelékekben vagy csatolmányokban –, az e melléklet IV. cikke értelmében létrehozott végrehajtó bizottságon keresztül amelyek konkrét lehetőséget biztosítanak az egyes feleknek az egymás tanácsadó testületeiben, kezdeményezéseiben, programjaiban és projektjeiben való részvételre; és

D.	figyelemmel kísérik e melléklet végrehajtását a végrehajtó bizottságon keresztül, és adott esetben új függelékeket és csatolmányokat, illetve meglévő függelékekre és csatolmányokra vonatkozó módosításokat fogadnak el a megállapodás III. cikke B. pontjának megfelelően.

III. cikk

A munka tárgya

A munka tárgya, hogy a felek kölcsönös együttműködés útján hozzájáruljanak egymás globális interoperabilitást szolgáló ATM-korszerűsítési erőfeszítéseihez, amely nem kizárólagosan az alábbi területeken valósul meg:

—	magas szintű rendszermeghatározás, üzemeltetési koncepciók, az architektúra meghatározása és műszaki alapkövetelmények;

—	menetrend és szabványosítási tevékenységek;

—	a SESAR és a NextGen ATM-kezdeményezésekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés;

—	útvonalközpontú üzemeltetés;

—	globális interoperabilitás és harmonizáció, ideértve a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) kezdeményezéseihez nyújtott támogatást is;

—	információkezelés;

—	távközlési, navigációs és felderítési kezdeményezések;

—	ATM-rendszerek és ATM-képességek üzemeltetése;

—	a szabványok végrehajtásának harmonizációja;

—	a teljesítmény ATM-rendszerekkel és korszerűsítési kezdeményezésekkel kapcsolatos mérése;

—	a repülési működési teljesítmény mérése;

—	gazdasági modellezés és elemzés;

—	a légiforgalom áramlására vonatkozó információk;

—	az ATM-ek biztonságával kapcsolatos kezdeményezések;

—	új légi járművek – többek között pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) –integrációja az ATM-be;

—	az ATM területével kapcsolatos kiberbiztonság;

—	ösztönző mechanizmusok;

—	emberi tényezők;

—	repülőtér-fejlesztési tevékenységek.

A felek igény szerint, kölcsönösségi alapon, önállóan vagy közösen, egymás tájékoztatására szánt jelentéseket készítenek, melyekben ismertetik a használati koncepciókat, a modelleket, a prototípusokat, az értékeléseket és hitelesítéseket, valamint az ATM műszaki és üzemeltetési aspektusaival összefüggésben végzett összehasonlító tanulmányokat. Az értékeléshez és hitelesítéshez az eszközök széles skáláját igénybe lehet venni, mint például a szimulációkat és éles próbákat vagy demonstrációkat is.

IV. cikk

Irányítás

A felek végrehajtó bizottságot állítanak fel a megállapodás III. cikke B. pontjának megfelelően:

amelyet társelnökként a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) vezető NextGen-tisztviselője vagy az általa kijelölt személy, valamint az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága (DG MOVE) „egységes európai égbolt” egységének vezetője vagy az általa kijelölt személy vezet;

B.	amelybe a végrehajtó bizottságba a felek az ATM-mel kapcsolatos felelősségi körük alapján további bizottsági tagokat jelölnek ki;

amely évente legalább egy alkalommal ülésezik az alábbi célokból:

1.	a függelékekben és csatolmányokban meghatározott, folyamatban lévő közös projektek és tevékenységek alakulásának nyomon követése és áttekintése;

2.	az elért eredmények értékelése;

3.	e melléklet eredményes végrehajtásának figyelemmel kísérése és biztosítása, szükség esetén konzultáció ipari részvételi mechanizmusokról vagy a felmerült kérdések továbbítása a felek – a megállapodás III. cikkének A. pontjában említett – képviselőinek.

A végrehajtó bizottság az e melléklet, valamint az ahhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok végrehajtásával kapcsolatos bármilyen ügyet megtárgyal. A megállapodás III. cikkének B. pontjával összhangban különösen a következők tartoznak a végrehajtó bizottság felelősségi körébe:

1.	figyelemmel kíséri e melléklet, valamint az ahhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok tárgyát képező ügyekben folytatott együttműködést, megfelelő iránymutatást nyújtva az azok alapján dolgozó személyzetnek;

fórumot biztosít az e melléklet, valamint az ahhoz kapcsolódó függelékek és csatolmányok hatálya alá tartozó, alábbi témákkal kapcsolatos egyeztetéshez:

—	e melléklet, annak függelékei és csatolmányai végrehajtását érintő változások és az esetlegesen felmerülő kérdések;

—	egységes megközelítés új technológiák és eljárások – ideértve a kutatási, értékelési és üzemeltetési tevékenységeket is – bevezetéséhez és az azokra való átálláshoz, valamint egyéb, közös érdekű területekhez; és

—	az egyes felek rendelet- és jogszabálytervezetei, amelyek a másik fél érdekeit érinthetik e melléklet hatályán belül;

3.	jóváhagyja és továbbítja a felek képviselőinek az e melléklet módosítására irányuló javaslatokat;

4.	a felek képviselőivel folytatott konzultációt követően az e melléklethez kapcsolódó függelékeket és azokra vonatkozó módosításokat fogad el;

5.	az e melléklet függelékeihez kapcsolódó csatolmányokat és azokra vonatkozó módosításokat fogad el.

E.	A végrehajtó bizottság létrehozza saját munkarendjét. Döntéseit a két társelnök konszenzussal hozza meg. Ezeket a döntéseket írásban kell rögzíteni, a társelnökök pedig azokat aláírásukkal megerősítik.

F.	A végrehajtó bizottság elősegíti a szinergiákat és a konzisztenciát, és elkerüli az e melléklet függelékei vagy csatolmányai alapján végzett munka megkettőződését.

G.	A végrehajtó bizottság adott esetben koordinációt folytat a megállapodás alapján felállított többi végrehajtó bizottsággal a szinergiák és a konzisztencia elősegítése, valamint a megállapodás többi melléklete alapján végzett munka megkettőződésének elkerülése érdekében.

H.	A végrehajtó bizottság szükség esetén jelentést tesz a felek képviselőinek.

V. cikk

Mentesség és felelősség

A felek az e mellékletben és vonatkozó függelékeiben vagy csatolmányaiban meghatározott tevékenységekkel összefüggő mentességi és felelősségi kérdésekkel a szükséges mértékben foglalkoznak.

VI. cikk

Végrehajtás

Az e mellékletben meghatározott összes munkát függelékekben vagy csatolmányokban kell részletezni, amelyek hatálybalépésükkor a melléklet szerves részeivé válnak.

A függelékeket és csatolmányokat folyamatos számozással kell ellátni, azoknak ismertetniük kell a felek vagy az általuk a munkával megbízott szervezetek által végrehajtandó feladatokat, amely tartalmazza a munkavégzés helyszínét és tervezett időtartamát, a végrehajtáshoz szükséges személyi és egyéb erőforrásokat, a becsült költségeket, illetve a munkával kapcsolatos egyéb releváns információkat.

VII. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Valamely függelék vagy csatolmány eltérő rendelkezése hiányában, mindkét fél maga fedezi a tevékenységei végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeit.

VIII. cikk

Kapcsolattartó pontok

Az e melléklettel kapcsolatos koordináció és irányítás céljából kijelölt hivatalok a következők:

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Federal Aviation Administration (Szövetségi Légügyi Hatóság)

Office of International Affairs (Nemzetközi Ügyek Hivatala)

Africa, Europe & Middle East Office (Afrikai, Európai és Közel-keleti Iroda), AEU

Wilbur Wright Bldg., 6th Floor, East

600 Independence Avenue, S.W.

Washington, D.C. 20591 - USA

Telefon: + 1 202-267-1000

Fax: + 1 202-267-7198

Az Európai Unióban:

Single European Sky Unit („Egységes Európai Égbolt” egység)

Directorate-General for Mobility and Transport (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság)

Directorate for Air Transport

European Commission (Európai Bizottság)

Rue de Mot 24

1040 Brussels - Belgium

Telefon: + 32-2-299-19-15

IX. cikk

Megszűnés

E melléklet megszűnésével az e melléklet részeként elfogadott összes függelék és csatolmány is megszűnik.

1. melléklet 1. függeléke:

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a kutatást, fejlesztést, hitelesítést és globális interoperabilitást szolgáló SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

Ez a függelék az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. mellékletének végrehajtása céljából meghatározza a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszerek korszerűsítésére a felek által indított NextGen, illetve SESAR program globális interoperabilitásához szükséges kutatási, fejlesztési és hitelesítési együttműködés kialakításának feltételeit, figyelembe véve a polgári és a katonai légtérhasználók érdekeit.

II. cikk

Fogalommeghatározások

E függelék alkalmazásában a „hitelesítés” olyan megerősítés, hogy a kidolgozás teljes ciklusát tekintve a javasolt megoldás – ezen belül az elképzelés, rendszer és eljárás –, megfelel az érintett felek igényeinek.

III. cikk

Alapelvek

Az e függelék szerinti együttműködést a megállapodás I. cikkének C. pontjában meghatározott elveknek megfelelően viszonossági alapon kell folytatni.

Az e függelék V. cikke értelmében létrehozott koordinációs bizottság figyelemmel kíséri e függelék végrehajtását, és megnevezi azokat a területeket, amelyek konkrét lehetőséget biztosítanak az egyes feleknek az egymás tanácsadó testületeiben, kezdeményezéseiben, kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységeiben való részvételre, különös tekintettel azokra a területekre, amelyek teret adnak a magas szintű rendszer-meghatározásra, így az interoperabilitás, az architektúra és a műszaki alapkövetelmények meghatározására. A koordinációs bizottság e függelék V. cikkének megfelelően csatolmányokra tehet javaslatot a megnevezett területekre vonatkozóan.

IV. cikk

A munka tárgya

A munka tárgya, a globális interoperabilitást szolgáló ATM-kutatáshoz, -fejlesztéshez és -hitelesítéshez való hozzájárulás. A munka magában foglalhatja például az e cikk 1–5. pontjában meghatározott tevékenységeket, de nem korlátozódik kizárólag azokra.

1. Keresztirányú tevékenységek

Keresztirányú tevékenységnek az olyan feladatok végrehajtása tekintendő, amelyek nem kötődnek egy adott üzemeltetési vagy műszaki fejlesztéshez, hanem a SESAR és a NextGen program kölcsönös egymásrautaltságával függenek össze. Ezek a tevékenységek az együttműködés szempontjából különös jelentőséggel bírnak, mivel bármely esetleges szemléletkülönbség jelentős anyagi következményekkel járhat a harmonizációra és az interoperabilitásra nézve. Ezen a téren a feleknek az alábbiak kezelésére kell törekedniük:

a)	üzemeltetési koncepció és menetrend;

b)	elkülönítés;

c)	menetrendek felállítása, ezen belül szabványosítás és szabályozás a szinkronizálás elősegítését szem előtt tartva;

d)	üzletmenettel kapcsolatos tanulmányok (business case) és beruházástervezés;

e)	környezet;

f)	a technikai erőfeszítések koordinálása az ATM-korszerűsítés terén globálisan és az ICAO keretén belül végrehajtott szabványosítási tevékenységek előmozdítása érdekében;

g)	repülőelektronikai menetrendek szinkronizálása és következetessé tétele a légtérhasználók optimális gazdasági hatékonyságának biztosítása érdekében és

h)	a légtérhasználók szemszögéből nézve a zökkenőmentes működést biztosító/fenntartó műszaki és üzemeltetési módosítások koordinált megvalósítása.

2. Információ kezelése

Az információkezelés területén a fő hangsúly arra helyeződik, hogy az érdekeltek teljes közösségéhez időben eljusson az ATM-mel kapcsolatos összes pontos és releváns információ, mégpedig zökkenőmentes (interoperábilis), biztonságos és az együttes határozathozatalt támogató módon. Ezen a téren a feleknek az alábbiakra kell törekedniük:

a)	a rendszerszintű információkezelés (SWIM) interoperabilitása;

b)	a légügyi információkezelés (AIM) interoperabilitása; és

c)	meteorológiai információk cseréje.

3. Repülési út tervezése

A repülési út tervezése négydimenziós (4D) repülési útra vonatkozó adatok légi/légi és légi/földi cseréjét foglalja magában, amely a terminológiára és a repülési útra vonatkozó információk meghatározásának és cseréjének konzisztens megközelítését igényli, a repülés valamennyi fázisában. Ezen a téren a feleknek az alábbiakra kell törekedniük:

a)	a repülési út egységes meghatározása és cseréje;

b)	repülés tervezése és dinamikus repülési terv-frissítése;

c)	légiforgalmi szolgáltatások (ezen belül repülési út integrációja és az előrejelzés);

d)	pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) integrációja az ATM-be; és

e)	a SESAR és a NextGen működési koncepcióinak, szolgáltatásmeghatározásainak és alkalmazásainak, ezen belül a négydimenziós (4D) repülési útak meghatározása és az adatcsere formátumnak közelítése.

4. Kommunikáció, navigáció és légtérfelügyelet (CNS) és fedélzeti interoperabilitás

A CNS és a fedélzeti interoperabilitás kiterjed többek között a fedélzeti felszerelések megtervezésére és a műszakilag kölcsönösen átjárható légi/légi és légi/földi alkalmazások és rendszerek kifejlesztésére. Ezen a téren a feleknek az alábbiakra kell törekedniük:

fedélzeti interoperabilitás, ezen belül:

i.	légi járművek összeütközését elhárító fedélzeti rendszer (ACAS);

ii.	repülőelektronikai menetrend; és

iii.	légi elkülönítéssegítő rendszerek (ASAS) a légi/légi és légi/földi elkülönítés támogatására.

Kommunikáció, ezen belül:

i.	adatkapcsolat-szolgáltatások és adatkapcsolat-technológiák; és

ii.	rugalmas kommunikációs architektúra.

Navigáció, ezen belül:

i.	teljesítményalapú navigáció; és

ii.	globális navigációs műholdrendszerbeli (GNSS) alkalmazások útvonal és megközelítés tekintetében, köztük függőleges irányítással végzett megközelítéshez.

Légtérfelügyelet, ezen belül:

i.	automatikus alárendelt felügyeleti (ADS) szolgáltatások és technológiák; valamint

ii.	földi légtérellenőrzés.

5. Együttműködésen alapuló projektek

Az együttműködésen alapuló projektek közé azok az ad hoc projektek tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a felek egyetértenek, hogy összehangolt koordinációra és együttműködésre van szükség.

A felek igény szerint, kölcsönösségi alapon, önállóan vagy közösen, egymás tájékoztatására szánt jelentéseket készítenek, melyekben ismertetik a használati koncepciókat, a modelleket, a prototípusokat, az értékeléseket és hitelesítéseket, valamint az ATM műszaki és üzemeltetési aspektusaival összefüggésben végzett összehasonlító tanulmányokat. Az értékeléshez és hitelesítéshez az eszközök széles skálája igénybe vehető, köztük szimulációk és éles próbák is.

V. cikk

Irányítás

A felek a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében indítanak és irányítanak projekteket és tevékenységeket, és gondoskodnak arról, hogy a munka mindvégig eredményorientált, pragmatikus és időszerű maradjon, szinergiákat teremtve a megkettőződés elkerülése mellett. Ennek érdekében koordinációs bizottság létrehozására van szükség:

A.	amelyet társelnökként a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) és az Európai Bizottság egy-egy képviselője vagy egy-egy általuk kijelölt személy vezet.

B.	A koordinációs bizottságba tagként egyfelől az FAA, másfelől az Európai Bizottság azonos számú résztvevőt jelöl ki.

A koordinációs bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik az alábbi célokból:

1.	a csatolmányokban meghatározott és az e cikk F. pontjának megfelelően létrehozott munkacsoportok által végrehajtott, folyamatban lévő közös projektek és tevékenységek alakulásának nyomon követése és áttekintése;

2.	az elért eredmények értékelése;

3.	adott esetben új projektek és tevékenységek beindítására vonatkozó javaslatok előterjesztése;

4.	csatolmányokra vagy e függelék csatolmányainak módosítására irányuló javaslatok kidolgozása, amelyeket a koordinációs bizottság a végrehajtó bizottság elé terjeszt elfogadásra; és

5.	e függelék eredményes végrehajtásának figyelemmel kísérése és biztosítása, szükség esetén konzultáció ipari részvételi mechanizmusokról vagy a felmerült kérdések továbbítása a végrehajtó bizottságnak.

D.	A koordinációs bizottság létrehozza saját munkarendjét. Döntéseit a két társelnök konszenzussal hozza meg. E döntéseket írásban rögzíti, a társelnökök vagy az általuk kijelölt személyek pedig azokat aláírásukkal megerősítik.

E.	A koordinációs bizottság a megállapodás 1. mellékletének IV. cikke értelmében létrejött végrehajtó bizottságnak tartozik elszámolási kötelezettséggel.

A koordinációs bizottság adott esetben az e függelék szerinti konkrét projektek vagy tevékenységek végrehajtására munkacsoportokat hoz létre. Az egyes munkacsoportokban a felek részéről megfelelő számú tag vehet részt, létszámuk korlátozott. A munkacsoportok igény szerinti rendszerességgel üléseznek, tevékenységük során be kell tartaniuk a koordinációs bizottság utasításait, amely felé a rendszeres jelentéstétel kötelezettségével is tartoznak.

VI. cikk

Mentesség és felelősség

A felek az e függelékben és vonatkozó csatolmányaiban meghatározott tevékenységekkel összefüggő mentességi és felelősségi kérdésekkel a szükséges mértékben foglalkozhatnak.

VII. cikk

Végrehajtás

Az e függelékben meghatározott összes munkát csatolmányokban kell részletezni, amelyek hatálybalépésükkor a függelék szerves részeivé válnak.

A csatolmányoknak ismertetniük kell a felek vagy az általuk a munkával megbízott munkacsoportok által végrehajtandó feladatokat, megadva a munkavégzés helyszínét és tervezett időtartamát, a végrehajtáshoz szükséges személyi és egyéb forrásokat, a becsült költségeket, illetve a munkával kapcsolatos egyéb releváns információkat.

VIII. cikk

Pénzügyi rendelkezések

E függelék valamely csatolmányának eltérő rendelkezése hiányában, mindkét fél maga fedezi a tevékenységei végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeit.

IX. cikk

Kapcsolattartó pontok

Az e függelékkel kapcsolatos koordináció és irányítás céljából kijelölt hivatalok a következők:

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Federal Aviation Administration (Szövetségi Légügyi Hatóság)

Office of International Affairs (Nemzetközi Ügyek Hivatala)

Africa, Europe & Middle East Office (Afrikai, Európai és Közel-keleti Iroda), AEU

Wilbur Wright Bldg., 6th Floor, East

600 Independence Avenue, S.W.

Washington, D.C. 20591 - USA

Telefon: + 1 202-267-1000

Fax: + 1 202-267-7198

Az Európai Unióban:

Single European Sky Unit („Egységes Európai Égbolt” egység)

Directorate-General for Mobility and Transport (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság)

Directorate for Air Transport

European Commission (Európai Bizottság)

Rue de Mot 24

1040 Brussels - Belgium

Telefon: + 32 2 296 84 30

A konkrét tevékenységekkel kapcsolatos technikai kapcsolattartás módját az e függelék csatolmányaiban ismertetetteknek megfelelően kell rögzíteni.

X. cikk

Megszűnés

E függelék megszűnésével a felek által e függelék részeként elfogadott összes csatolmány is megszűnik.

1. melléklet 1. függelékének 1. csatolmánya

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a globális interoperabilitás érdekében a keresztirányú tevékenységek terén kialakítandó SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. melléklete 1. függelékének (a továbbiakban: 1. függelék) ezen 1. csatolmánya meghatározza a NextGen és a SESAR program globális interoperabilitása érekében a keresztirányú jellegű tevékenységek (a továbbiakban: keresztirányú tevékenységek) terén kialakítandó együttműködés feltételeit.

E csatolmány:

1.	ismerteti a végrehajtandó feladatokat; és

2.	meghatározza a megállapodás VIII. cikkében foglalt, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések alóli kivételeket.

II. cikk

A munka tárgya

Az Egyesült Államok és az EU (a továbbiakban: a felek) megállapodnak abban, hogy adott esetben több keresztirányú tevékenységek kapcsán is koordinációt folytatnak, különös tekintettel az alábbiakban ismertetett tevékenységekre. Az Egyesült Államok nevében a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) hajtja végre e csatolmányt. Az EU nevében az Európai Bizottság hajtja végre e csatolmányt, és e célból a SESAR közös vállalkozást jelölheti ki az e csatolmány szerinti együttműködési tevékenységek ellátására.

A felek törekednek a működési koncepciók egységes meghatározásának kialakítására azokon a területeken, amelyeken erre szükség van az optimális teljesítmény és az interoperabilitás légtérhasználók számára történő biztosításához, valamint egy közös végrehajtási ütemtervben való megállapodásra. E feladat az elkülönítési módszerekkel és a kapcsolódó légiforgalmi szolgáltatások (ATM) meghatározásával kapcsolatos különleges koordinációs tevékenységeket is magában foglal. E koordinációs tevékenységek végrehajtása során a felek figyelembe veszik a következőket:

1.	azt a fontos szerepet, amelyet a tevékenységek játszanak az e csatolmány és az 1. függelék többi csatolmánya alapján végzett egyéb koordinációs tevékenységek támogatásában; és

az alábbiak szükségességét: i. a SESAR és a NextGen alapvető elemeivel kapcsolatos koordinált álláspont és közös értelmezés kialakítása, különös tekintettel megfelelő üzemeltetési, környezetvédelmi, biztonsági és védelmi célok elérésére; ii. kiegészítő jellegű szabályozások kidolgozása; valamint iii. az interoperabilitás tervezett üzemeltetések során történő megvalósítására és fenntartására szolgáló módszerek kidolgozása.

A felek koordinálják az 1. függelékben ismertetett keresztirányú tevékenységekkel kapcsolatos saját szabványosítási és szabályozási menetrendjeik kidolgozását az új szabványok és szabályozások globális szintű elfogadásával kapcsolatos szinkronizálás hiányából eredő jelentősebb interoperabilitási problémák elkerülése érdekében. Ugyanezen okból a felek arra törekednek, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet keretében meghatározzanak és elősegítsenek egy, a jövőbeli üzemeltetési és műszaki képességekre vonatkozó nemzetközi szabályozással és szabványokkal kapcsolatos harmonizált megközelítést.

A felek koordinálják az üzemeltetési intézkedésekkel, módszerekkel és tervezéssel kapcsolatos megközelítésüket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a műszaki és üzemeltetési módosításoknak az Egyesült Államok és az EU ATM-rendszereibe történő zökkenőmentes bevezetését, és hogy összehangolják az üzemi szintű bevezetéssel kapcsolatos ütemterveket és időpontokat az interoperabilitást kiemelkedően igénylő területeken.

A felek koordinálják a legjobb teljesítményeredményekhez szükséges üzemeltetési módosításokkal kapcsolatos megközelítésüket a biztonság, a védelem, a környezetvédelem, az emberi tényezők és az üzletmenettel kapcsolatos (business case) területeken. E területen meg kell keresni a legjobb modellezési gyakorlatokat és fejlesztési módszereket, és koordinálni kell azokat, különös tekintettel a kiegészítő jellegű célkitűzés elérésére és az alapul szolgáló indokok megértésére annak érdekében, hogy megalapozottan összehasonlíthatók legyenek a SESAR és a NextGen teljesítményelemei és hatásai.

III. cikk

Irányítás és végrehajtás

Az e csatolmány alapján végzett munkát az 1. függelék V. cikke szerinti feltételekkel kell irányítani. A keresztirányú tevékenységek igazgatásának részletesebb szabályait a felek az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott közös igazgatási dokumentumban határozzák meg. E dokumentum ismerteti az egyes konkrét feladatokkal kapcsolatos eszközöket, szerepeket, felelősségi köröket és az azok végrehajtásában részt vevőket, valamint a keresztirányú tevékenységekre vonatkozó munkamódszereket.

Az e csatolmány alapján végrehajtandó feladatokat tovább kell bontani önálló keresztirányú tevékenységekre vagy egymással összefüggő keresztirányú tevékenységek csoportjaira. Az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott munkaprogram: részletezi az egyes önálló keresztirányú tevékenységekkel vagy azok egyes csoportjaival kapcsolatos munka tartalmát; mindkét fél esetében meghatározza a technikai kapcsolattartás módját; és ismerteti az egyes tevékenységek más tevékenységekkel való viszonyát.

IV. cikk

Finanszírozás

Mindkét fél maga viseli az általa e csatolmány alapján végrehajtott feladatokkal összefüggésben felmerülő költségeit.

V. cikk

Szellemi tulajdonjogok

A megállapodás VIII. cikkében (Szellemi tulajdonjogok) meghatározott feltételeket kell alkalmazni. Mindazonáltal, ha az egyik fél hozzá kíván férni a másik fél tulajdonában lévő szellemi tulajdonhoz a felek által e csatolmány alapján közösen létrehozott szellemi tulajdon használata érdekében, a hozzáférést engedélyeznie kell a tulajdonosnak a megállapodás VIII. cikkének B. pontjában részletesen meghatározott feltételek mellett, kivéve, ha a felek kivételesen szigorúbb feltételekhez kötötték az ilyen hozzáférési jogok gyakorlását.

VI. cikk

Kapcsolattartó pontok

A felek tájékoztatják egymást a műszaki koordinációval és az e csatolmány alapján elvégzendő keresztirányú tevékenységek irányításával kapcsolatos kapcsolattartó pontjaikról.

1. melléklet 1. függelékének 2. csatolmánya

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a globális interoperabilitás érdekében az információkezelés terén kialakítandó SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. melléklete 1. függelékének (a továbbiakban: 1. függelék) e 2. csatolmánya meghatározza a NextGen és a SESAR program globális interoperabilitása érekében az információkezelés terén kialakítandó együttműködés feltételeit.

E csatolmány:

1.	ismerteti a végrehajtandó feladatokat; és

2.	meghatározza a megállapodás VIII. cikkében foglalt, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések alóli kivételeket.

II. cikk

A munka tárgya

Az Egyesült Államok és az EU (a továbbiakban: a felek) megállapodnak abban, hogy adott esetben – az alábbi pontokban részletesebben ismertetett – több tevékenységben is koordinációt folytatnak az információkezelés területén, különös tekintettel a rendszerszintű információkezelés (SWIM) koncepcióját hasznosítva egy hálózatközpontú interoperábilis légiforgalmi szolgáltatási (ATM) képességet támogató információcserére (a továbbiakban együtt: információkezelési tevékenységek). Az Egyesült Államok nevében a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) hajtja végre e csatolmányt. Az EU nevében az Európai Bizottság hajtja végre e csatolmányt, és e célból a SESAR közös vállalkozást jelölheti ki az e csatolmány szerinti együttműködési tevékenységek ellátására.

A felek együttműködnek egy interoperábilis SWIM műszaki infrastruktúra meghatározásában és megvalósításában. E munka magában foglalja az interoperábilis SWIM műszaki infrastruktúra többek között alábbi alapképességeinek meghatározását: egységes üzenetváltási rendszerek; nyilvántartási szolgáltatások (beleértve a katalogizálást és a keresést is); biztonsági szolgáltatások; a cserélendő kulcsfontosságú információk következetes kialakítása, ideértve azok jellemzőit is; valamint optimális ATM-vonatkozású működési teljesítmény lehetővé tétele a SESAR- és NextGen-régiók egész területén. Szükség szerint egységes információkezelési funkciókat kell meghatározni. A felek mérlegelik a légi járműveknek és repülőtereknek a SWIM műszaki infrastruktúra részeként történő integrálását.

A felek következetes terminológiát dolgoznak ki az ATM-mel kapcsolatos, mind a földi szállítási, mind a légi szállítási műveletekre vonatkozó, együttműködésen alapuló döntéshozatalt támogató információk időszerű, pontos és biztonságos megosztásához, amennyiben az ilyen terminológia fokozná és/vagy fenntartaná az interoperabilitást a nagy teljesítményű műveletek javára. A következetes terminológia kidolgozása során a felek figyelembe veszik, hogy az ilyen terminológia milyen módon támogatja az e csatolmány és egyéb csatolmányok alapján végzett többi koordinációs tevékenységet. A felek előmozdítják a SESAR és NextGen üzemeltetési koncepciók egyik kulcsfontosságú képességének alapvető elemeivel kapcsolatos közös értelmezést is: a megfelelő információ megfelelő személyekhez megfelelő időben történő eljuttatása megvalósításának elősegítése a megfelelő üzemeltetési döntések meghozatalának támogatása érdekében.

A felek koordinálják információkezelési tevékenységeiket annak érdekében, hogy következetessé tegyék az információkezelést a légügyi információkezelés (AIM), a meteorológiai információk cseréje és az 1. függelék 3. csatolmánya szerinti repüléstervezés keretein belül és keretei között, figyelembe véve az alábbiakhoz információt igénylő általános üzemeltetési forgatókönyveket: i. a stratégiai tervezésben, a végrehajtásban és a repülés utáni fázisokban nyújtandó támogatás; valamint ii. az információkkal kapcsolatos interoperábilis és egységes teljesítménykövetelmények kialakítása.

A felek szükség szerint az információcsere egyéb területeire is kiterjesztik az információkezelés körét a SESAR és a NextGen teljesítményelemeinek és hatásainak javítása érdekében.

III. cikk

Irányítás és végrehajtás

Az e csatolmány alapján végzett munkát az 1. függelék V. cikke szerinti feltételekkel kell irányítani. Az információkezelési tevékenységek igazgatásának részletesebb szabályait a felek az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott közös igazgatási dokumentumban határozzák meg. E dokumentum ismerteti az egyes konkrét feladatokkal kapcsolatos eszközöket, szerepeket, felelősségi köröket és az azok végrehajtásában részt vevőket, valamint az információkezelési tevékenységekre vonatkozó munkamódszereket.

Az e csatolmány alapján végrehajtandó feladatokat tovább kell bontani önálló információkezelési tevékenységekre vagy egymással összefüggő információkezelési tevékenységek csoportjaira. Az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott munkaprogram: részletezi az egyes önálló információkezelési tevékenységekkel vagy azok egyes csoportjaival kapcsolatos munka tartalmát; mindkét fél esetében meghatározza a technikai kapcsolattartás módját; és ismerteti az egyes tevékenységek más tevékenységekkel való viszonyát.

IV. cikk

Finanszírozás

Mindkét fél maga viseli az általa e csatolmány alapján végrehajtott feladatokkal összefüggésben felmerülő költségeit.

V. cikk

Szellemi tulajdonjogok

A megállapodás VIII. cikkében (Szellemi tulajdonjogok) meghatározott feltételeket kell alkalmazni. Mindazonáltal ha az egyik fél hozzá kíván férni a másik fél tulajdonában lévő szellemi tulajdonhoz a felek által e csatolmány alapján közösen létrehozott szellemi tulajdon használata érdekében, a hozzáférést engedélyeznie kell a tulajdonosnak a megállapodás VIII. cikkének B. pontjában részletesen meghatározott feltételek mellett, kivéve, ha a felek kivételesen szigorúbb feltételekhez kötötték az ilyen hozzáférési jogok gyakorlását.

VI. cikk

Kapcsolattartó pontok

A felek tájékoztatják egymást a műszaki koordinációval és az e csatolmány alapján elvégzendő információkezelési tevékenységek irányításával kapcsolatos kapcsolattartó pontjaikról.

1. melléklet 1. függelékének 3. csatolmánya

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a globális interoperabilitás érdekében a repülésiút-tervezés terén kialakítandó SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. melléklete 1. függelékének (a továbbiakban: 1. függelék) e 3. csatolmánya meghatározza a NextGen és a SESAR program globális interoperabilitása érekében a repülésiút-tervezési tevékenységek terén (a továbbiakban: a repülésiút-tervezési tevékenységek”) kialakítandó együttműködés feltételeit.

E csatolmány:

1.	ismerteti a végrehajtandó feladatokat; és

2.	meghatározza a megállapodás VIII. cikkében foglalt, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések alóli kivételeket.

II. cikk

A munka tárgya

Az Egyesült Államok és az EU (a továbbiakban: a felek) megállapodnak abban, hogy adott esetben több tevékenységben is koordinációt folytatnak a repülésiút-tervezési tevékenységek vonatkozásában. E terület egyike a SESAR és NextGen üzemeltetési koncepciók kulcsfontosságú képességeinek, és koordinációra van szükség a repülési út, a repüléstervezéshez, a stratégiai tervezéshez, a végrehajtáshoz és a repülés utáni fázisokhoz való viszony közös értelmezésének biztosításához, valamint valamennyi légtérhasználóra tekintettel, ideértve a pilóta nélküli légijármű-rendszereket (UAS) is. E tevékenységeket részletesebben ismertetik az alábbi pontok. Az Egyesült Államok nevében a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) hajtja végre e csatolmányt. Az EU nevében az Európai Bizottság hajtja végre e csatolmányt, és e célból a SESAR közös vállalkozást jelölheti ki az e csatolmány szerinti együttműködési tevékenységek ellátására.

A felek együttműködnek a jövőbeli légiforgalmi szolgáltatási környezetet leíró különböző üzemeltetési forgatókönyvek tekintetében a négydimenziós repülésiút-adatok, valamint az olyan interoperábilis és teljesítményorientált megoldáshoz vezető (a légi-földi, légi-légi és földi-földi adatcserét, valamint a rendszerszintű információkezelési formátumokra való áttérést támogató) adatcsere-formátum egységes meghatározásának kialakításában, amely az 1. függelék 1. csatolmányában foglaltaknak megfelelően formalizálható a Polgári Repülési Berendezésekkel Foglalkozó Európai Szervezet (EUROCAE), a „Radio Technical Commission for Aeronautics” szövetség (RTCA) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet megfelelő szabványosítási tevékenységei révén.

A felek a négydimenziós repülésiút-adatokkal kapcsolatos műveletekkel összefüggésben koordinálják az alábbiakra vonatkozó koncepciók kidolgozását: repüléstervezés és üzemeltetési stratégiai tervezés; a repülés végrehajtása során történő tervezés; a repülésiút-adatok dinamikus frissítése a repülés végrehajtása során; valamint repülés utáni elemzés és archiválás. E koordináció célja globálisan interoperábilis és egységes teljesítménykövetelmények kialakítása.

A felek koordinálják a kereslet és a kapacitás kiegyensúlyozására, a forgalom szinkronizálására és a konfliktuskezelő alkalmazásokra vonatkozó koncepciók kidolgozását. E koordináció magában foglalja az alapul szolgáló légi- és földi repülésiút-előrejelzésre vonatkozó információk cseréjét és annak a teljesítménnyel kapcsolatban globálisan interoperábilis és egységes megoldásokhoz vezető, különböző rendszerekbe és üzemeltetési eljárásokba történő integrálását.

A felek koordinálják az UAS polgári műszeres repülési szabályok hatálya alá tartozó légtérben történő üzemeltetését lehetővé tevő üzemeltetési módszereknek, eljárásoknak és technológiai követelményeknek a teljesítménnyel kapcsolatban globálisan interoperábilis és egységes megoldásokhoz vezető kidolgozását. E koordináció célja az UAS olyan légtérben történő üzemeltetésének biztonságos lehetővé tétele, amelyben pilóta által végzett polgári műveletekre kerülhet sor.

III. cikk

Irányítás és végrehajtás

Az e csatolmány alapján végzett munkát az 1. függelék V. cikke szerinti feltételekkel kell irányítani. A repülésiút-tervezési tevékenységek igazgatásának részletesebb szabályait a felek az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott közös igazgatási dokumentumban határozzák meg. E dokumentum ismerteti az egyes konkrét feladatokkal kapcsolatos eszközöket, szerepeket, felelősségi köröket és az azok végrehajtásában részt vevőket, valamint a repülésiút-tervezési tevékenységekre vonatkozó munkamódszereket.

Az e csatolmány alapján végrehajtandó feladatokat tovább kell bontani önálló repülésiút-tervezési tevékenységekre vagy egymással összefüggő repülésiút-tervezési tevékenységek csoportjaira. Az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott munkaprogram részletezi az egyes önálló repülésiút-tervezési tevékenységekkel vagy azok egyes csoportjaival kapcsolatos munka tartalmát; mindkét fél esetében meghatározza a technikai kapcsolattartás módját; és ismerteti az egyes tevékenységek más tevékenységekkel való viszonyát.

IV. cikk

Finanszírozás

Mindkét fél maga viseli az általa e csatolmány alapján végrehajtott feladatokkal összefüggésben felmerülő költségeit.

V. cikk

Szellemi tulajdonjogok

VI. cikk

Kapcsolattartó pontok

A felek tájékoztatják egymást a műszaki koordinációval és az e csatolmány alapján elvégzendő repülésiút-tervezési tevékenységek irányításával kapcsolatos kapcsolattartó pontjaikról.

1. melléklet 1. függelékének 4. csatolmánya

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a globális interoperabilitás érdekében a CNS és a fedélzeti interoperabilitás terén kialakítandó SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

A. Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. melléklete 1. függelékének (a továbbiakban: 1. függelék) e 4. csatolmánya meghatározza a NextGen és a SESAR program globális interoperabilitása érekében a kommunikációval, navigációval és légtérfelügyelettel (CNS), valamint a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos tevékenységek (a továbbiakban: CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos tevékenységek) terén kialakítandó együttműködés feltételeit.

B. E csatolmány:

1.	ismerteti a végrehajtandó feladatokat; és

2.	meghatározza a megállapodás VIII. cikkében foglalt, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések alóli kivételeket.

II. cikk

A munka tárgya

Az Egyesült Államok és az EU (a továbbiakban: a felek) megállapodnak abban, hogy adott esetben a CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos tevékenységek koordinációt folytatnak, különös tekintettel az alábbi pontokban meghatározott tevékenységekre. Az Egyesült Államok nevében a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) hajtja végre e csatolmányt. Az EU nevében az Európai Bizottság hajtja végre e csatolmányt, és e célból a SESAR közös vállalkozást jelölheti ki az e csatolmány szerinti együttműködési tevékenységek ellátására.

A. Kommunikáció

A felek a jövőbeli kommunikációs technológiák interoperabilitásának biztosítására irányuló munkát végeznek többek között az alábbi területeken:

a)	légi/földi és légi/légi adatkapcsolat-szolgáltatások;

alhálózatok, ideértve egy földfelszíni rendszert (például a hosszúhullámú digitális légügyi távközlési rendszert), egy rövidhullámú szélessávú repülőtér-központú rendszert (vagyis a légügyi mobil repülőtéri távközlési rendszert), a jövőbeli műholdas kommunikációs megoldásokat és a kommunikációsrendszer-kezelési funkciókat (vagyis a multilinkkezelést, a szolgáltatásminőség-kezelést és a biztonságot) is; és

c)	a katonai légi járművek lehetséges összekapcsolása a légiforgalmi szolgáltatási rendszerrel katonai adatkapcsolaton keresztül.

A felek koordinációt folytatnak a rádiófrekvenciás spektrum hatékony használatának és annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiák mentesek legyenek a káros zavarástól.

A felek a repülőelektronikai fejlesztéssel, különösen a például légi járművek fedélzetén történő használatra szánt szoftverrádiókat használó rugalmas kommunikációs architektúra kialakításával kapcsolatos megközelítésüket is koordinálják.

B. Navigáció

A felek interoperábilis navigációs infrastruktúrák biztosítására irányuló munkát végeznek az útvonali és repülőtéri manőverezési teljesítményalapú navigációs eljárások támogatására, figyelembe véve a földi navigációs infrastruktúra (például a VOR) racionalizálásának lehetőségét. A navigációs infrastruktúrák interoperabilitásával kapcsolatos koordinációs tevékenységük keretében a felek:

1.	a globális navigációs műholdrendszer egészére alapozzák a megoldásokat;

2.	a földi vagy műholdas fokozó rendszereket használó precíziós megközelítésekkel és nem precíziós megközelítésekkel kapcsolatos közös megoldásokat dolgoznak ki; és

3.	koordinálják a több üzemmódú vevőberendezéssel kapcsolatos repülőelektronikai fejlesztésre vonatkozó megközelítéseket is.

C. Légtérfelügyelet

A felek az automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés-adatközléssel (ADS-B) kapcsolatos fejlesztési terveik következetességének biztosítására irányuló munkát végeznek, támogatva egyúttal mind a földi légtérellenőrzési alkalmazások, mind a légi elkülönítéssegítő rendszerek (ASAS) szükségleteit az „ADS-B adatkimenet/adatbemenet” képesség fejlesztése révén.

A felek mérlegelhetik i. az 1090 ADS-B alaprendszer hasznos élettartamának meghosszabbításával és ii. egy új ADS-B rendszer létrehozásával kapcsolatos lehetőségeket.

D. Fedélzeti interoperabilitás

A felek a mind a SESAR, mind a NextGen igényeit kielégítő következetes repülőelektronikai szabványok létrehozása céljából a repülőelektronikai menetrendek felállításával kapcsolatban a SESAR és a NextGen keretében végzett tevékenységek harmonizációjának biztosítására irányuló munkát végeznek.

A felek koordinálják egy olyan funkcionális architektúra létrehozását, amely mind a SESAR, mind a NextGen koncepcionális elemeit (például a négydimenziós műveleteket, a légi járművek összeütközését elhárító fedélzeti rendszert [ACAS] és az ASAS-funkciókat), valamint azok alapjait (például a CNS-t) is támogatja, és amely több fizikai repülőgép-platformon (például fővonali, regionális, általános vagy katonai célú repülés) is bemutatható a jövőbeli felszereléssel és az utólagos átalakítással kapcsolatos szempontok mérlegelésekor.

E. Spektrum

A felek:

1.	koordinálják spektrumhatékony CNS-rendszerek kifejlesztését; és

2.	együttműködnek annak biztosításában, hogy a légügyi rádiófrekvenciás spektrum káros zavarástól mentes maradjon, valamint hogy rendelkezésre álljon a jelenlegi és jövőbeli CNS-rendszerek üzemeltetéséhez szükséges spektrum.

III. cikk

Irányítás és végrehajtás

A. Az e csatolmány alapján végzett munkát az 1. függelék V. cikke szerinti feltételekkel kell irányítani. A CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos tevékenységek igazgatásának részletesebb szabályait a felek az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott közös igazgatási dokumentumban határozzák meg. E dokumentum ismerteti az egyes konkrét feladatokkal kapcsolatos eszközöket, szerepeket, felelősségi köröket és az azok végrehajtásában részt vevőket, valamint a CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó munkamódszereket.

B. Az e csatolmány alapján végrehajtandó feladatokat tovább kell bontani a CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos önálló tevékenységekre vagy a CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos, egymással összefüggő tevékenységek csoportjaira. Az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott munkaprogram részletezi az egyes CNS-szel és fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos önálló tevékenységekkel vagy azok egyes csoportjaival kapcsolatos munka tartalmát; mindkét fél esetében meghatározza a technikai kapcsolattartás módját; és ismerteti az egyes tevékenységek más tevékenységekkel való viszonyát.

IV. cikk

Finanszírozás

Mindkét fél maga viseli az általa e csatolmány alapján végrehajtott feladatokkal összefüggésben felmerülő költségeit.

V. cikk

Szellemi tulajdonjogok

VI. cikk

Kapcsolattartó pontok

A felek tájékoztatják egymást a műszaki koordinációval és az e csatolmány alapján elvégzendő, a CNS-szel és a fedélzeti interoperabilitással kapcsolatos tevékenységek irányításával kapcsolatos kapcsolattartó pontjaikról.

1. melléklet 1. függelékének 5. csatolmánya

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a globális interoperabilitás érdekében az együttműködési projektek terén kialakítandó SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

A. Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: Egyesült Államok) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. melléklete 1. függelékének (a továbbiakban: 1. függelék) ezen 5. csatolmánya meghatározza a NextGen és a SESAR program globális interoperabilitása érekében az együttműködési projektek terén kialakítandó együttműködés feltételeit.

B. E csatolmány:

1.	ismerteti a végrehajtandó feladatokat; és

2.	meghatározza a megállapodás VIII. cikkében foglalt, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezések alóli kivételeket.

II. cikk

A munka tárgya

Az Egyesült Államok és az EU (a továbbiakban: a felek) megállapodnak abban, hogy adott esetben több együttműködési projektben is koordinációt folytatnak, különösen, de nem kizárólag az alábbi pontokban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatban. Az Egyesült Államok nevében a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) hajtja végre e csatolmányt. Az EU nevében az Európai Bizottság hajtja végre e csatolmányt, és e célból a SESAR közös vállalkozást jelölheti ki az e csatolmány szerinti együttműködési tevékenységek ellátására.

A. A felek megállapodnak abban, hogy az e csatolmány szerinti együttműködési projektek célja a transzatlanti járatok teljesítményének növelése, a repülés használóit szolgáló technológiák és eljárások bevezetését helyezve a középpontba. Ez az együttműködés az adatgyűjtést is lehetővé fogja tenni, lehetőséget teremtve az elemzés és mérés szabványosítására.

B. A felek együttműködnek az Atlanti Kibocsátás-csökkentési Együttműködési Kezdeményezés (AIRE-megállapodás) keretében környezetkímélő légiforgalmi szolgáltatási megoldások bevezetésének felgyorsítása érdekében. Az együttműködés kiterjedhet többek között a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos információcserére, a közös programtervezésre és – amennyiben lehetséges – a bevezetés előtti közös vagy koordinált hitelesítési projektek végrehajtására.

III. cikk

Irányítás és végrehajtás

A. Az e csatolmány alapján végzett munkát az 1. függelék V. cikke szerinti feltételekkel kell irányítani. Az együttműködési projektek igazgatásának részletesebb szabályait a felek az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott közös igazgatási dokumentumban határozzák meg. E dokumentum ismerteti az egyes konkrét feladatokkal kapcsolatos eszközöket, szerepeket, felelősségi köröket és az azok végrehajtásában részt vevőket, valamint az együttműködési projektekre vonatkozó munkamódszereket.

B. Az e csatolmány alapján végrehajtandó feladatokat tovább kell bontani önálló együttműködési projektekre vagy egymással összefüggő együttműködési projektek csoportjaira. Az 1. függelék értelmében létrehozott koordinációs bizottság által jóváhagyott munkaprogram részletezi az egyes önálló együttműködési projektekkel vagy azok egyes csoportjaival kapcsolatos munka tartalmát; mindkét fél esetében meghatározza a technikai kapcsolattartás módját; és ismerteti az egyes tevékenységek más tevékenységekkel való viszonyát.

IV. cikk

Finanszírozás

Mindkét fél maga viseli az általa e csatolmány alapján végrehajtott feladatokkal összefüggésben felmerülő költségeit.

V. cikk

Szellemi tulajdonjogok

A megállapodás VIII. cikkében (Szellemi tulajdonjogokra vonatkozó meghatározott feltételeket kell alkalmazni. Mindazonáltal ha az egyik fél hozzá kíván férni a másik fél tulajdonában lévő szellemi tulajdonhoz a felek által e csatolmány alapján közösen létrehozott szellemi tulajdon használata érdekében, a hozzáférést engedélyeznie kell a tulajdonosnak a megállapodás VIII. cikkének B. pontjában részletesen meghatározott feltételek mellett, kivéve, ha a felek kivételesen szigorúbb feltételekhez kötötték az ilyen hozzáférési jogok gyakorlását.

VI. cikk

Kapcsolattartó pontok

A felek tájékoztatják egymást a műszaki koordinációval és az e csatolmány alapján végrehajtandó együttműködési projektek irányításával kapcsolatos kapcsolattartó pontjaikról.

1. melléklet 2. függeléke

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között a légiforgalmi szolgáltatások teljesítményének mérésével kapcsolatos együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

Ez a függelék az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. mellékletének végrehajtása céljából meghatározza az összehasonlítható működési teljesítménymutatók – ideértve „kaputól kapuig” működési teljesítménnyel és a költséghatékonysággal, valamint a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszer üzemanyag-hatékonyságra gyakorolt hatásával kapcsolatos mutatókat is – kidolgozására irányuló együttműködés feltételeit. Az összehasonlítható mutatók és módszerek az ipari konszenzus és együttműködés kulcsfontosságú elemét képezik. E munka az egyesült államokbeli és az európai ATM-vonatkozású működési teljesítmény összevetéséről a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) és az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (EUROCONTROL) által készített és először 2009-ben közzétett jelentések folytatását jelenti.

II. cikk

Alapelvek

Az e függelék szerinti együttműködést a megállapodás I. cikkének C. pontjában meghatározott elveknek megfelelően viszonossági alapon kell folytatni.

Az e függelék IV. cikke értelmében létrehozott teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság figyelemmel kíséri e függelék végrehajtását. A teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság e függelék IV cikkének megfelelően csatolmányokra tehet javaslatot a megnevezett területekre vonatkozóan.

III. cikk

A munka tárgya

A munka keretében az ATM-mel kapcsolatos közös teljesítménymérési keret kialakításából kell részt vállalni. A munka magában foglalhatja például az e cikk A. pontjának 1. és 2. alpontjában meghatározott tevékenységeket, de nem kizárólag azokra korlátozódik:

1.	egységes meghatározások és adatok kidolgozása az egyes felek ATM-teljesítménymérésével kapcsolatos kihívásokra és eredményekre vonatkozó információk oktatási célú cseréjének megkönnyítése érdekében;

2.	a működési teljesítmény értékelésére szolgáló egységes módszertan kidolgozása, amely támogatja a közös kiemelt jelentőségű területeket. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban alkalmazott jelenlegi teljesítménykeretek szolgálnak e fejlesztés egyik kiindulópontjául.

A felek igény szerint, kölcsönösségi alapon, önállóan vagy közösen, egymás tájékoztatására szánt, az összehasonlítható eredmények alábbi iránymutatások alapján történő előállítására szolgáló egységes módszerekre összepontosító elemzéseket és jelentéseket készítenek:

1.	az eredményeknek az ATM-vonatkozású működési teljesítmény összevetéséről az FAA és az EUROCONTROL által készített 2009. évi közös jelentésen kell alapulniuk;

2.	az elemzéseknek magukban kell foglalniuk a késések és az üzemanyag-hatékonyság repülési fázisonkénti (beszállókapu, gurulás, felszállás, utazórepülés és süllyedés) részletes lebontását;

3.	az eredményeknek tartalmazniuk kell a létesítményszintű teljesítményt a mindkét fél által megfelelőnek tekintett mértékben, összhangban az FAA és az EUROCONTROL legutóbbi jelentéseivel;

4.	az elemzések elkészítése során a feleknek meg kell osztaniuk egymással az adatokat és a részletes módszertant a módszerek összhangjának biztosítása érdekében; és

5.	az elemzéseknek meg kell határozniuk a teljesítménybeli eltéréseket kiváltó okokat, ideértve adott esetben az időjárást, a menetrendi gyakorlatokat és az ATM-technológiákat és -eljárásokat.

A felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés jövőbeli területei magukban foglalhatják a léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos költségek lebontását és a kapcsolódó költséghatékonysági méréseket.

A felek várakozása szerint az elért teljesítményre vonatkozó közös elemzések elvégzése, illetve időszakos jelentések elkészítése tartós folyamat lesz. A felek megállapodnak abban, hogy eltérő közös döntésük hiányában e munka eredményeit az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban álló mértékben nyilvánosságra hozzák.

IV. cikk

Irányítás

A felek a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében indítanak és irányítanak projekteket és tevékenységeket, és gondoskodnak arról, hogy a munka mindvégig eredményorientált, pragmatikus és időszerű maradjon, szinergiákat teremtve a megkettőződés elkerülése mellett. Ennek érdekében teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság létrehozására van szükség amelyet

A.	társelnökként az FAA és az Európai Bizottság egy-egy képviselője vagy egy-egy általuk kijelölt személy vezet.

B.	A teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottságba tagként egyfelől az FAA, másfelől az Európai Bizottság azonos számú résztvevőt jelöl ki.

A teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik az alábbi célokból:

1.	az e függelék III. cikkében meghatározott tevékenységek figyelemmel kísérése;

2.	az elért eredmények értékelése;

az e függelék csatolmányaiként vagy a csatolmányok módosításaként létrehozandó új projektekre vagy közös tevékenységekre irányuló javaslatok kidolgozása, amelyeket a teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság a megállapodás 1. mellékletének IV. cikke értelmében létrehozott végrehajtó bizottság elé terjeszt elfogadásra;

4.	szükség esetén konzultáció ipari részvételi mechanizmusokról vagy az e függelék szerinti tevékenységekkel kapcsolatban felmerült kérdések továbbítása a megállapodás 1. mellékletének IV. cikke értelmében létrehozott végrehajtó bizottságnak és

5.	az e függelék III. cikkében ismertetett időszakos elemzések és jelentések jóváhagyása azok közzététele vagy megosztása előtt.

D.	A teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság létrehozza saját munkarendjét. Döntéseit a két társelnök konszenzussal hozza meg. E döntéseket írásban rögzíti, a társelnökök vagy az általuk kijelölt személyek pedig azokat aláírásukkal megerősítik.

E.	A teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság a végrehajtó bizottságnak tartozik elszámolási kötelezettséggel.

A teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság adott esetben az e függelék szerinti konkrét projektek vagy tevékenységek végrehajtására munkacsoportokat hoz létre. Az egyes munkacsoportokban a felek részéről megfelelő számú tag vehet részt, létszámuk korlátozott. A munkacsoportok igény szerinti rendszerességgel üléseznek, tevékenységük során be kell tartaniuk a teljesítményelemzés-felülvizsgálati bizottság utasításait, amely felé a rendszeres jelentéstétel kötelezettségével is tartoznak.

V. cikk

Mentesség és felelősség

A felek az e függelékben és vonatkozó csatolmányaiban meghatározott tevékenységekkel összefüggő mentességi és felelősségi kérdésekkel a szükséges mértékben foglalkozhatnak.

VI. cikk

Végrehajtás

Az e függelékben meghatározott összes munkát – szükség szerint – csatolmányokban kell részletezni, amelyek hatálybalépésükkor a függelék szerves részeivé válnak.

A csatolmányoknak ismertetniük kell a végrehajtandó feladatokat, megadva a munkavégzés helyszínét és tervezett időtartamát, a végrehajtáshoz szükséges személyi és egyéb forrásokat, a becsült költségeket, illetve a munkával kapcsolatos egyéb releváns információkat.

VII. cikk

Pénzügyi rendelkezések

E függelék valamely csatolmányának eltérő rendelkezése hiányában, mindkét fél maga fedezi a tevékenységei végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeit.

VIII. cikk

Kapcsolattartó pontok

Az e függelékkel kapcsolatos koordináció és irányítás céljából kijelölt hivatalok a következők:

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Federal Aviation Administration (Szövetségi Légügyi Hatóság)

Office of International Affairs (nemzetközi ügyi hivatal)

Africa, Europe & Middle East Office (Afrikai, Európai és Közel-keleti Iroda), AEU-10

Wilbur Wright Bldg., 6th Floor, East

600 Independence Avenue, S.W.

Washington, D.C. 20591 - USA

Telefon: + 1 202-267-1000

Fax: + 1 202-267-7198

Az Európai Unióban:

Directorate for Aviation and International Transport Affairs

Directorate-General for Mobility and Transport (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság)

European Commission (Európai Bizottság)

Rue de Mot 24

1040 Brussels - Belgium

Telefon: + 32 2 296 84 30

IX. cikk

Megszűnés

E függelék megszűnésével a felek által e függelék részeként elfogadott összes csatolmány is megszűnik.

1. melléklet 3. függeléke

együttműködési megállapodás NAT-I-9406A az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között az üzemeltetési tevékenységeket és a globális interoperabilitást szolgáló SESAR-NextGen együttműködésről

I. cikk

Célkitűzés

Ez a függelék az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NAT-I-9406A számú együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 1. mellékletének végrehajtása céljából meghatározza a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) rendszerek korszerűsítésére a felek által indított NextGen, illetve SESAR program globális interoperabilitása érdekében az üzemeltetési programok és projektek terén történő együttműködés kialakításának feltételeit, figyelembe véve a polgári és a katonai légtérhasználók érdekeit.

II. cikk

Alapelvek

Az e függelék szerinti együttműködést a megállapodás I. cikkének C. pontjában meghatározott elveknek megfelelően viszonossági alapon kell folytatni. Az e függelék IV. cikke értelmében létrehozott üzemeltetési koordinációs bizottság figyelemmel kíséri e függelék végrehajtását, és megnevezi azokat a területeket, amelyek konkrét lehetőséget biztosítanak az egyes feleknek az egymás tanácsadó testületeiben, kezdeményezéseiben és üzemeltetési programjaiban és projektjeiben való részvételre. Az üzemeltetési koordinációs bizottság e függelék IV. cikkének megfelelően csatolmányokra tehet javaslatot a megnevezett területekre vonatkozóan.

III. cikk

A munka tárgya

A munka keretében a globális interoperabilitásnak a felek ATM-üzemeltetési tevékenységei tekintetében történő előmozdításából kell részt vállalni. A munka magában foglalhatja például az e cikk A. pontjának 1–3. alpontjában meghatározott tevékenységeket, de nem kizárólag azokra korlátozódik.

1. Az együttműködés általános területei:

a)	információk és vélemények megosztása az ATM-üzemeltetéshez (és -végrehajtáshoz) szükséges szabványok és eljárások globális harmonizációjának területén;

b)	a NextGen-nel és SESAR-ral kapcsolatos végrehajtási tervekre vonatkozó információk megosztása a végrehajtási prioritások és szinergiák azonosítása céljából;

c)	az üzemeltetési eljárások, az üzemeltetési képzés és a műszaki követelmények harmonizálása;

d)	a szabványok végrehajtásának harmonizációja;

e)	lehetőség szerint az interoperabilitással kapcsolatos végrehajtási tevékenységek szinkronizálása;

f)	az ipari szabványokkal kapcsolatos potenciális hiányosságok és szükségletek azonosítása;

g)	az interoperabilitással és a globális harmonizációval kapcsolatos potenciális hiányosságok, kockázatok, problémák és lehetőségek azonosítása, valamint az esetlegesen javasolt enyhítő intézkedésekkel kapcsolatos információcsere;

h)	a programok megfelelő időben történő végrehajtásával kapcsolatos kockázatok, problémák, prioritások és lehetőségek azonosítása, valamint a potenciális enyhítő stratégiák megosztása;

i)	a kockázatok, problémák és lehetőségek figyelemmel kísérése, majd a vonatkozó intézkedések megállapításainak megosztása a felek között;

j)	annak meghatározása, hogy mi minősül sikernek az ATM-korszerűsítés és -harmonizáció terén, majd a tevékenységek alakulásának figyelemmel kísérése e siker biztosítása érdekében;

k)	a bevált gyakorlatok és a tanulságok megosztása mind az üzemeltetési, mind a projektirányítás területén a végrehajtási tevékenységek során;

l)	üzletmenettel kapcsolatos tanulmányok és beruházási döntések;

a keresztirányú problémákkal kapcsolatos információk megosztása releváns üzemeltetési ügyekben; ideértve többek között a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) végrehajtással kapcsolatos problémáit is. A technikai erőfeszítések koordinálása az ATM terén globálisan és az ICAO keretén belül végrehajtott előkészítési és végrehajtási tevékenységek előmozdítása érdekében; valamint

n)	a teljes életciklussal kapcsolatos megközelítés értékelése és a teljes életciklussal kapcsolatos stratégiák kidolgozása üzemeltetési nézőpontból.

2. Az együttműködés programozott kiemelt jelentőségű területei:

a)	kommunikáció, navigáció és légtérfelügyelet (CNS), ideértve az adatátvitelt (Data Communication – Egyesült Államok) / adatkapcsolat-szolgáltatásokat (EU) is;

információkezelés, ideértve a rendszerszintű információkezeléssel (SWIM) kapcsolatos interoperabilitást (Egyesült Államok) / (EU) is, amely a következőket foglalja magában:

—	SWIM irányítás;

—	SWIM-szabványok használata;

—	SWIM-szolgáltatások használata;

c)	érkezéskezelés, ideértve az időalapú áramlásszervezést (Time-Based Flow Management, TBFM – Egyesült Államok) / érkezéskezelést (AMAN – EU) is;

d)	programhatékonysági értékelés; valamint a végrehajtást elősegítő ösztönző mechanizmusok.

Minden egyes programozott kiemelt jelentőségű terület tekintetében azonosítani és jelenteni kell a harmonizációs kockázatokat, problémákat és lehetőségeket, és – lehetőség szerint – az e területek kezelésére vonatkozó javaslatokat kell kidolgozni. Az üzemeltetési koordinációs bizottság e függelék IV. cikke alapján a jövőbeli együttműködés új területeit határozhatja meg.

3. Együttműködésen alapuló projektek:

Az együttműködésen alapuló projektek a végrehajtást fenyegető interoperabilitási és harmonizációs kockázatok mérsékléséhez szükségesnek tekintett területeket foglalnak magukban. Az együttműködésen alapuló projektek közé tartozhatnak azok az ad hoc projektek, amelyekkel kapcsolatban a felek úgy döntenek, hogy összehangolt koordinációra vagy szinkronizációra van szükség.

A felek igény szerint, kölcsönösségi alapon, önállóan vagy közösen, egymás tájékoztatására szánt, az ATM műszaki és üzemeltetési aspektusaival összefüggő üzemeltetési programjaikat, projektjeiket és tevékenységeiket ismertető elemzéseket és jelentéseket osztanak meg vagy készítenek.

IV. cikk

Irányítás

A felek a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében indítanak és irányítanak projekteket és tevékenységeket, és gondoskodnak arról, hogy a munka mindvégig eredményorientált, pragmatikus és időszerű maradjon, szinergiákat teremtve a megkettőződés elkerülése mellett. Ennek érdekében üzemeltetési koordinációs bizottság létrehozására van szükség, amelyet

A.	társelnökként a Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) és az Európai Bizottság egy-egy képviselője vagy egy-egy általuk kijelölt személy vezet.

B.	Az üzemeltetési koordinációs bizottságba tagként egyfelől az FAA, másfelől az Európai Bizottság megfelelő számú résztvevőt jelöl ki.

Az üzemeltetési koordinációs bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik az alábbi célokból:

1.	az e függelék III. cikkében meghatározott tevékenységek figyelemmel kísérése;

2.	az elért eredmények értékelése;

3.	adott esetben új projektek és tevékenységek beindítására vonatkozó javaslatok előterjesztése;

4.	csatolmányokra vagy e függelék csatolmányainak módosítására irányuló javaslatok kidolgozása, amelyeket az üzemeltetési koordinációs bizottság a megállapodás 1. mellékletének IV. cikke értelmében létrehozott végrehajtó bizottság elé terjeszt elfogadásra; és

5.	e függelék eredményes végrehajtásának figyelemmel kísérése és biztosítása, szükség esetén konzultáció ipari részvételi mechanizmusokról vagy a felmerült kérdések továbbítása a végrehajtó bizottságnak.

D.	Az üzemeltetési koordinációs bizottság létrehozza saját munkarendjét. Döntéseit a két társelnök konszenzussal hozza meg. E döntéseket írásban rögzíti, a társelnökök vagy az általuk kijelölt személyek pedig azokat aláírásukkal megerősítik.

E.	Az üzemeltetési koordinációs bizottság a végrehajtó bizottságnak tartozik elszámolási kötelezettséggel.

Az üzemeltetési koordinációs bizottság adott esetben az e függelék szerinti konkrét projektek vagy tevékenységek végrehajtására munkacsoportokat hoz létre. Az egyes munkacsoportokban a felek részéről megfelelő számú tag vehet részt, létszámuk korlátozott. A munkacsoportok igény szerinti rendszerességgel üléseznek, tevékenységük során be kell tartaniuk az üzemeltetési koordinációs bizottság utasításait, amely felé a rendszeres jelentéstétel kötelezettségével is tartoznak.

V. cikk

Mentesség és felelősség

A felek az e függelékben és vonatkozó csatolmányaiban meghatározott tevékenységekkel összefüggő mentességi és felelősségi kérdésekkel a szükséges mértékben foglalkozhatnak.

VI. cikk

Végrehajtás

Az e függelékben meghatározott összes munkát csatolmányokban kell részletezni, amelyek hatálybalépésükkor a függelék szerves részeivé válnak.

A csatolmányoknak ismertetniük kell a felek vagy az általuk a munkával megbízott munkacsoportok által végrehajtandó feladatokat, megadva: a munkavégzés helyszínét és tervezett időtartamát, a végrehajtáshoz szükséges személyi és egyéb forrásokat, a becsült költségeket, illetve a munkával kapcsolatos egyéb releváns információkat.

VII. cikk

Pénzügyi rendelkezések

E függelék valamely csatolmányának eltérő rendelkezése hiányában, mindkét fél maga fedezi a tevékenységei végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeit.

VIII. cikk

Kapcsolattartó pontok

Az e függelékkel kapcsolatos koordináció és irányítás céljából kijelölt hivatalok a következők:

Az Amerikai Egyesült Államokban:

Federal Aviation Administration (Szövetségi Légügyi Hatóság)

Office of International Affairs (nemzetközi ügyi hivatal)

Africa, Europe & Middle East Office (Afrikai, Európai és Közel-keleti Iroda), AEU

Wilbur Wright Bldg., 6th Floor, East

600 Independence Avenue, S.W.

Washington, D.C. 20591 - USA

Telefon: + 1 202-267-1000

Fax: + 1 202-267-7198

Az Európai Unióban:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Mobility and Transport (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság)

Directorate for Aviation

Single European Sky Unit („egységes európai égbolt” egység)

Rue de Mot 24

1040 Brussels - Belgium

Telefon: + 32 2 296 84 30

A konkrét tevékenységekkel kapcsolatos technikai kapcsolattartás módját az e függelék csatolmányaiban ismertetetteknek megfelelően kell rögzíteni.

IX. cikk

Megszűnés

E függelék megszűnésével a felek által e függelék részeként elfogadott összes csatolmány is megszűnik.

2018.4.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/38

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/540 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. november 23.)

a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 347/2013/EU rendelet létrehozza az olyan közös érdekű projektek kijelölésének, megtervezésének és végrehajtásának keretét, amelyekre szükség van a villamos energia, a földgáz és a kőolaj kapcsán meghatározott kilenc földrajzilag stratégiai jelentőségű infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosó, valamint az intelligens hálózatok, a villamosenergia-szupersztrádák és a szén-dioxid-szállítási hálózatok kapcsán meghatározott három uniós infrastruktúra-prioritásnak minősülő terület megvalósításához.

(2)	A 347/2013/EU rendelet értelmében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy összeállítsa a közös érdekű projektek uniós listáját (a továbbiakban: uniós lista).

(3)	A regionális csoportok kiértékelték az uniós listára történő felvételre javasolt projekteket, és azok megfelelnek a 347/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(4)

A regionális csoportok szakértői szintű ülésein megállapodás született a közös érdekű projektek regionális listáinak tervezetéről. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) 2017. október 10-i, az értékelési kritériumok és a költség-haszon elemzés minden régióban egységes alkalmazására vonatkozó pozitív véleményeit követően a regionális csoportok döntéshozó testületei 2017. október 17-én elfogadták a regionális listákat. A 347/2013/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a regionális listák elfogadását megelőzően valamennyi projektjavaslat megkapta azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét az adott projekt érinti.

(5)	Az uniós listára történő felvételre javasolt projektekről egyeztetések zajlottak az érintett érdekelt feleket – többek között az energiatermelőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket és az elosztókat – képviselő szervezetekkel, valamint fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel.

(6)	A közös érdekű projekteket a transzeurópai energia-infrastruktúra szempontjából stratégiai jelentőségű prioritásonként, a 347/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott sorrendben kell feltüntetni a listán. Az uniós lista nem tartalmazhat semmiféle rangsort a projektek között.

(7)	A közös érdekű projekteknek vagy önálló projektekként, vagy – ha egymással összefüggő vagy (potenciálisan) versenyben álló projektekről van szó – több közös érdekű projektből álló klaszterek részeként kell szerepelniük a listán.

(8)	Az uniós lista összeállítására kétévente kerül sor, ezért az (EU) 2016/89 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) létrehozott lista már nem érvényes, és azt új listának kell felváltania.

(9)	A 347/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

(2) A Bizottság (EU) 2016/89 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. november 18.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról (HL L 19., 2016.1.27., 1. o.).

MELLÉKLET

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„VII. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA (»UNIÓS LISTA«) A 3. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT

A. A LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ELVEK

1. Közös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös érdekű projektek klasztereinek a következő típusai kerülnek létrehozásra:

az egymással összefüggő közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:«. Az ilyen klaszter olyan közös érdekű projektek azonosítására szolgál, amelyek ugyanazzal az országok közötti szűk keresztmetszettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben valamennyi közös érdekű projektet végre kell hajtani annak érdekében, hogy az EU egészére kiterjedő előnyök érzékelhetők legyenek;

az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:«. Az ilyen klaszter esetében bizonytalanság áll fenn az országok közötti szűk keresztmetszetek mértékét illetően. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös érdekű projektet végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy egy, több vagy az összes projekt valósuljon-e meg. A közös érdekű projektek szükségességét a projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni, többek között a kapacitási szükségletek tekintetében is; valamint

az egymással versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek egyikét foglalja magában:«. Az ilyen klaszter ugyanazzal a szűk keresztmetszettel foglalkozik. A szűk keresztmetszet mértéke azonban biztosabban meghatározható, mint az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek esetében, ezért a közös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik közös érdekű projekt valósuljon meg. Szükség esetén a közös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni a közös érdekű projektek megvalósításának szükségességét.

Valamennyi közös érdekű projektre ugyanazok a 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2. Alállomások és kompresszorállomások kezelése

Az alállomások és az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások a közös érdekű projektek részének tekintendők, ha földrajzilag a szállítási vezetéken találhatók. Az alállomások, az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások külön projektnek tekintendők, és külön említendők az uniós listán, ha földrajzilag a szállítási vezetéktől eltérő helyen találhatók. A 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

3. A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek és azok a projektek, amelyek más közös érdekű projektek részévé váltak

Az 1391/2013/EU rendeletben és az (EU) 2016/89 rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektek közül több projekt az alábbi okok közül egyből vagy többől kifolyólag már nem tekinthető közös érdekű projektnek:

—	a projektet már beüzemelték vagy a közeljövőben be fogják üzemelni, így nem alkalmazhatók rá a 347/2013/EU rendelet rendelkezései,

—	az új adatok alapján a projekt nem felel meg az általános kritériumoknak,

—	a projektgazda nem nyújtotta be újra a projektet az említett uniós lista összeállítását célzó kiválasztási folyamatban, vagy

—	a projektet a kiválasztási eljárás során alacsonyabb helyre rangsorolták, mint a listára való felvételre javasolt más közös érdekű projekteket.

Az ilyen projektek (kivéve a már beüzemelt projektek) következő uniós listára való felvételét mérlegelni lehet, amennyiben a jelenlegi uniós listára való felvétel megtagadását megalapozó okok időközben megszűnnek.

Az ilyen projektek nem közös érdekű projektek, de az átláthatóság és a tisztánlátás érdekében az eredeti azonosító számukkal felsorolásra kerülnek a VII. melléklet C. pontjában »A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek« cím alatt.

Ezenkívül az 1391/2013/EU rendeletben és az (EU) 2016/89 rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektek közül egyes projektek a végrehajtási folyamat során más közös érdekű projektek (klaszterek) szerves részévé váltak.

Az ilyen projektek már nem tekinthetők önálló közös érdekű projektnek, de az átláthatóság és a tisztánlátás érdekében az eredeti azonosító számukkal felsorolásra kerülnek e melléklet C. pontjában »Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik« cím alatt.

4. A »két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek« meghatározása

A két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek alatt olyan projektek értendők, amelyek egyszerre tartoznak a kiemelt jelentőségű villamosenergia-folyosók egyikéhez és a kiemelt jelentőségű tematikus területnek minősülő villamosenergia-szupersztrádákhoz.

B. A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA

1. Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

Szám

Meghatározás

1.1.

A (jelenleg »NEMO« projektként ismert) Belgium–Egyesült Királyság klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.1.1.

Gezelle (BE) és Richborough (UK) környékének összekapcsolása

1.1.2.

Belső vezeték Richborough környéke és Canterbury (UK) között

1.3.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Niebüll és Brunsbüttel (DE) között

1.4.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

Cotentin (FR) és Exeter (UK) környékének (jelenleg »FAB« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.2.

Tourbe (FR) és Chilling (UK) (jelenleg »IFA2« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.3.

Coquelles (FR) és Folkestone (UK) (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.4.

Le Havre (FR) és Lovedean (UK) (jelenleg »AQUIND« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.5.

Dunkerque (FR) környékének és Kingsnorth (UK) környékének (jelenleg »Gridlink« projektként ismert) összekapcsolása

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németország–Norvégia klaszter

1.8.1.

Wilster (DE) és Tonstad (NO) összekapcsolása

1.8.2.

A dél-norvégiai belső vonalak megerősítése

1.9.

1.9.1.

A (jelenleg »Greenlink« projektként ismert) Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Wexford (IE) és Pembroke, Wales (UK) között

1.10.

Az Egyesült Királyság–Norvégia összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.10.1.

Blythe (UK) és Kvilldal (NO) (jelenleg »North Sea Link« projektként ismert) összekapcsolása

1.10.2.

Peterhead (UK) és Simadalen (NO) (jelenleg »NorthConnect« projektként ismert) összekapcsolása

1.12.

Villamosenergia-tároló létesítmények klasztere az Egyesült Királyságban, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.12.1.

Sűrített levegős energiatároló, Larne

1.12.2.

Sűrített levegős energiatároló, Cheshire

1.12.3.

A (jelenleg »CARES« projektként ismert) sűrített levegős energiatároló, Middlewich

1.12.4.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Cruachan II.

1.12.5.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Coire Glas

1.13.

A (jelenleg »Ice Link« projektként ismert) Izland–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

1.15.

Antwerpen (BE) és Kemsley (UK) környékének összekapcsolása

1.16.

Hollandia–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.17.

Sűrített levegős energiatároló, Zuidwending (NL)

1.18.

A (jelenleg »iLand« projektként ismert) tengeri, szivattyús energiatározó, Belgium

2. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

Szám

Meghatározás

2.2.

2.2.1.

A (jelenleg »ALEGrO« projektként ismert) első összekapcsolás Lixhe (BE) és Oberzier (DE) között

2.2.4.

Belgium és Németország második összekapcsolása

2.4.

Codrongianos (IT), Lucciana (Korzika, FR) és Suvereto (IT) (jelenleg »SACOI 3« projektként ismert) összekapcsolása

2.5.

2.5.1.

Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) (jelenleg »Savoie-Piemont« projektént ismert) összekapcsolása

2.7.

Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) összekapcsolása

2.9.

A (jelenleg »Ultranet« projektként ismert) belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a nyugati határon való kapacitásnövelés érdekében

2.10.

A (jelenleg »Suedlink« projektként ismert) belső vezeték Brunsbüttel-Großgartach és Wilster-Grafenrheinfeld (DE) között az északi és a déli határokon való kapacitásnövelés érdekében

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.13.1.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.13.2.

Srananagh (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.14.

Thusis/Sils (CH) és Verderio Inferiore (IT) (jelenleg »Greenconnector« projektként ismert) összekapcsolása

2.15.

2.15.1.

Airolo (CH) és Baggio (IT) összekapcsolása

2.16.

Belső vezetékek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.16.1.

Belső vezeték Pedralva és Sobrado (PT) (korábban: Pedralva és Alfena [PT]) között

2.16.3.

Belső vezeték Vieira do Minho, Ribeira de Pena és Feira (PT) – korábban Frades B, Ribeira de Pena és Feira (PT) – között

2.17.

Portugália–Spanyolország összekapcsolás Beariz–Fontefría (ES), Fontefría (ES)–Ponte de Lima (PT) (korábban: Vila Fria/Viana do Castelo) és Ponte de Lima–Vila Nova de Famalicão (PT) (korábban: Vila do Conde [PT]) között, ideértve a Beariz (ES), Fontefría (ES) és Ponte de Lima (PT) helyszíneken található alállomásokat

2.18.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek kapacitásnövelése, Kaunertal, Tirol (AT)

2.23.

A (jelenleg »BRABO II + III« projektként ismert) belső vezetékek Belgium északi határánál Zandvliet és Lillo-Liefkenshoek (BE), valamint Liefkenshoek és Mercator (BE) között, ideértve egy Lillóban (BE) található alállomást

2.24.

A belgiumi belső gerinchálózat nyugati része Horta és Mercator (BE) között

2.27.

2.27.1.

Aragón (ES) és Pyrénées-Atlantiques (FR) összekapcsolása

2.27.2.

Navarra (ES) és Landes (FR) összekapcsolása

2.28.

2.28.1.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Mont-Negre (ES)

2.28.2.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Navaleo (ES)

2.28.3.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Girones & Raïmats (ES)

3. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

Szám

Meghatározás

3.1.

Ausztria–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.1.1.

St. Peter (AT) és Isar (DE) összekapcsolása

3.1.2.

Belső vezeték St. Peter és Tauern (AT) között

3.1.4.

Belső vezeték Westtirol és Zell-Ziller (AT) között

3.2.

3.2.2.

Belső vezeték Lienz és Obersielach (AT) között

3.4.

Wurmlach (AT) és Somplago (IT) összekapcsolása

3.7.

Bulgária–Görögország klaszter Marica-Kelet 1 és N. Santa között, és a Bulgáriában szükséges megerősítések, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.7.1.

Marica Iztok–1 (BG) és N. Santa (EL) összekapcsolása

3.7.2.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Plovdiv (BG) között

3.7.3.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Marica Iztok-3 (BG) között

3.7.4.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Burgasz (BG) között

3.8.

A (jelenleg »Fekete-tengeri folyosó« projektként ismert) Bulgária–Románia klaszter – kapacitásnövelés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.8.1.

Belső vezeték Dobrudzsa és Burgasz (BG) között

3.8.4.

Belső vezeték Cernavodă és Stâlpu (RO) között

3.8.5.

Belső vezeték Gutinaș és Smârdan (RO) között

3.9.

3.9.1.

Žerjavenec (HR)/Hévíz (HU) és Cirkovce (SI) összekapcsolása

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« projektként ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

3.11.

Belső vezetékek klasztere a Cseh Köztársaságban, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.11.1.

Belső vezeték Vernéřov és Vítkov (CZ) között

3.11.2.

Belső vezeték Vítkov és Přeštice (CZ) között

3.11.3.

Belső vezeték Přeštice és Kočín (CZ) között

3.11.4.

Belső vezeték Kočín és Mírovka (CZ) között

3.11.5.

Belső vezeték Mírovka és a V413 vezeték (CZ) között

3.12.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Bajorország között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

3.14.

A (jelenleg »GerPol Power Bridge« projektként ismert) Lengyelországban több ponton végzett belső megerősítés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.14.2.

Belső vezeték Krajnik és Baczyna (PL) között

3.14.3.

Belső vezeték Mikułowa és Świebodzice (CZ) között

3.14.4.

Belső vezeték Baczyna és Plewiska (PL) között

3.16.

3.16.1.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Bős (Gabčíkovo) (SK) és Gönyű (HU) és Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK) között

3.17.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Sajóvánka (HU) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK) között

3.21.

Salgareda (IT) és a Divača–Bericevo régió (SI) összekapcsolása

3.22.

A (jelenleg »Mid Continental East Corridor« projektként ismert) Románia–Szerbia klaszter, valamint Olaszország–Montenegró klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.22.1.

Resicabánya (Reșița) (RO) és Pančevo (RS) összekapcsolása

3.22.2.

Belső vezeték Portile de Fier és Resicabánya (Reșița) (RO) között

3.22.3.

Belső vezeték Resicabánya (Reșița) és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.4.

Belső vezeték Arad és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.5.

Villanova (IT) és Lastva (ME) összekapcsolása

3.23.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Yadenitsa (BG)

3.24.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Amfilochia (EL)

3.27.

Szicília (IT) és Tunézia (TU) (jelenleg »ELMED« projektként ismert) összekapcsolása

4. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

Szám

Meghatározás

4.1.

A (jelenleg »Kriegers Flak Combined Grid Solution« projektként ismert) Dánia–Németország összekapcsolás a Kriegers Flak (DK) és a Baltic 1 és 2 (DE) tengeri szélerőművek révén Ishøj/Bjæverskov (DK) és Bentwisch (DE) között

4.2.

A (jelenleg »Harmadik összekapcsolás« [Third interconnection] projektként ismert) Észtország–Lettország klaszter Kilingi-Nõmme és Riga között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.2.1.

Kilingi-Nõmme (EE) és Riga CHP2 alállomás (LV) összekapcsolása

4.2.2.

Belső vezeték Harku és Sindi (EE) között

4.2.3.

Belső vezeték Riga CHP 2 and Riga HPP (LV) között

4.4.

4.4.1.

Belső vezeték Ventspils, Tume és Imanta (LV) között

4.4.2.

Belső vezeték Ekhyddan és Nybro/Hemsjö (SE) között

4.5.

4.5.2.

Belső vezeték Stanisławów és Ostrołęka (PL) között

4.6.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Észtországban

4.7.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek kapacitásnövelése, Kruonis (LT)

4.8.

A balti államok villamosenergia-rendszerének integrálása és szinkronizálása az európai hálózatokkal, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.8.1.

Tartu (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása

4.8.2.

Belső vezeték Balti és Tartu (EE) között

4.8.3.

Tsirguliina (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása

4.8.4.

Belső vezeték Eesti és Tsirguliina (EE) között

4.8.5.

Belső vezeték egy litvániai alállomás és az államhatár (LT) között

4.8.7.

Belső vezeték Paide és Sindi (EE) között

4.8.8.

Belső vezeték Vilnius és Neris (LT) között

4.8.9.

A balti államok villamosenergia-rendszerének az európai hálózatokkal való szinkronizálásának további infrastrukturális vonatkozásai

4.10.

A (jelenleg »Harmadik Finnország–Svédország összekapcsolás« [Third interconnection Finland – Sweden] projektként ismert) Finnország–Svédország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.10.1.

Észak-Finnország–Észak-Svédország összekapcsolás

4.10.2.

Belső vezeték Keminmaa és Pyhänselkä (FI) között

5. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

Szám

Meghatározás

5.1.

5.1.1.

Kétirányú fizikai áramlás a Moffat összekapcsolási ponton (IE/UK)

5.1.2.

A SNIP vezeték (Skóciától Észak-Írországig) korszerűsítése a kétirányú fizikai áramlás lehetővé tétele érdekében Ballylumford és Twynholm között

5.1.3.

Az Islandmagee föld alatti gáztároló (UGS) létesítmény fejlesztése Larne-nál (Észak-Írország)

5.3.

Shannon LNG-terminál és összekötő vezeték (IE)

5.4.

5.4.1.

ES–PT (3. összekapcsolás) – 1. szakasz

5.4.2.

ES–PT (3. összekapcsolás) – 2. szakasz

5.5.

5.5.1.

A (jelenleg »STEP« projektként ismert) South Transit East Pyrenees tranzitvezeték

5.5.2.

A (jelenleg »Midcat« projektként ismert) Spanyolország–Franciaország keleti gáztengely – összekapcsolási pont az Ibériai-félsziget és Franciaország között, ideértve a St-Avit, Palleau és St. Martin de Crau helyszíneken található kompresszorállomásokat

5.10.

A TENP vezetéken kétirányú szállítást lehetővé tévő összekapcsolás, Németország

5.11.

Olaszország és Svájc között kétirányú szállítást lehetővé tévő összekapcsolás Passo Gries összekapcsolási pontnál

5.19.

Máltának az európai gázhálózathoz kapcsolása – gázvezeték-összeköttetés Olaszországgal Gelánál

5.21.

Alacsonyról magas fűtőértékű gázra való átállás Franciaországban és Belgiumban

6. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

Szám

Meghatározás

6.2.

Lengyelország–Szlovákia–Cseh Köztársaság–Magyarország összekapcsolás a kapcsolódó belső megerősítésekkel, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

6.2.1.

Lengyelország–Szlovákia összekapcsolás

6.2.2.

Észak-déli gázfolyosó Kelet-Lengyelországban

valamint

6.2.10.

Lengyelország és a Cseh Köztársaság (jelenleg »Stork II« projektként ismert) összekapcsolása

6.2.11.

Észak-déli gázfolyosó Nyugat-Lengyelországban

6.2.12.

Tvrdonice–Libhošť vezeték, ideértve a břeclavi kompresszorállomás korszerűsítését (CZ)

és az alábbi közös érdekű projekteket:

6.2.13.

A Szlovákia–Magyarország összekapcsolás szállítási kapacitásának növelése

6.2.14.

A magyarországi átviteli rendszernek a Szlovákia–Magyarország összekapcsolás kapacitásnöveléséhez szükséges bővítése Vecsés és Városföld között

6.4.

Osztrák–cseh kétirányú összekapcsolás (BACI) közös érdekű projekt (1) Baumgarten (AT) – Reinthal (CZ/AT) – Brečlav (CZ) között legfeljebb 6,57 milliárd m3/év kapacitással

6.5.

Krk klaszter – LNG-terminál és -csővezeték Magyarország és további országok felé –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.5.1.

Krk-szigeten (HR) LNG-terminál fejlesztése 2,6 milliárd m3/év kapacitásig – I. szakasz, valamint az Omišalj–Zlobin (HR) összekötő csővezeték

6.5.5.

»1. számú kompresszorállomás« a horvát gázszállítási rendszerben

6.5.6.

Krk-szigeten (HR) LNG-terminál bővítése 2,6 milliárd m3/év kapacitás fölé – II. szakasz, valamint a Zlobin–Bosiljevo–Sisak–Kozarac–Slobodnica (HR) csővezeték

6.8.

A Görögország–Bulgária összekapcsolások klasztere és a Bulgáriában szükséges megerősítések, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.8.1.

A (jelenleg »IGB« projektként ismert) Görögország–Bulgária összekapcsolás Komotini (EL) és Sztara Zagora (BG) között és a gázkompresszor-állomás Kipiben (EL)

6.8.2.

A bolgár átviteli rendszer rehabilitációja, korszerűsítése és bővítése

6.9.

6.9.1.

LNG-terminál Észak-Görögországban

6.10.

A (jelenleg »IBS« projektként ismert) Bulgária–Szerbia gázösszekapcsolás közös érdekű projekt

6.20.

A délkelet-európai föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

6.20.2.

A hireni föld alatti gáztároló kibővítése (BG)

6.20.3.

Dél-kavalai föld alatti gáztároló létesítmény, valamint mérő- és szabályozóállomás (EL)

és egy az alábbi közös érdekű projektek közül:

6.20.4.

Depomureș tároló Romániában

6.20.6.

Föld alatti gáztároló, Sărmăşel (Románia)

6.23.

Magyarország–Szlovénia összekapcsolás (Nagykanizsa – Tornyiszentmiklós (HU) – Lendva (Lendava) (SI) – Kidričevo)

6.24.

Klaszter – (a jelenleg »ROHUAT/BRUA« projektként ismert) szakaszos kapacitásbővítés a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria kétirányú átviteli folyosón, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az 1. szakaszban 1,75 milliárd m3/év, a 2. szakaszban pedig 4,4 milliárd m3/év földgáz szállítását, és új fekete-tengeri források kiaknázását a 2. és a 3. szakaszban:

6.24.1.

ROHUAT/BRUA – 1. szakasz, beleértve a következőket:

—	Románia és Magyarország közötti kétirányú szállítás: a magyarországi szakasz 1. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán

—	A romániai átviteli kapacitás fejlesztése Podișortól Recasig, beleértve egy új csővezetéket, mérőállomást és három új kompresszorállomást Podisorban, Bibestiben és Jupában

—	GCA, mosonmagyaróvári kompresszorállomás (fejlesztés az osztrák oldalon)

6.24.4.

ROHUAT/BRUA – 2. szakasz, beleértve a következőket:

—	Városföld–Ercsi–Győr csővezeték (HU)

—	Ercsi–Százhalombatta gázvezeték (HU)

—	Városföldi kompresszorállomás (HU)

—	A romániai átviteli kapacitás bővítése 4,4 milliárd m3/év értékre Magyarország felé, Recastól Horiáig és a kompresszorállomások bővítése Podisorban, Bibestiben és Jupában

—	Csővezeték a Fekete-tenger és Podișor (RO) között a fekete-tengeri földgáz átvételére

—	Románia és Magyarország közötti kétirányú szállítás: a magyarországi szakasz 2. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán vagy Algyőn (HU)

6.24.10.

ROHUAT/BRUA – 3. szakasz, beleértve a következőket:

—	A román átviteli rendszer fejlesztése Onesti és Isaccea között és kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra Isacceánál

—	A román átviteli rendszer fejlesztése Onesti és Nadlac között

—	A román átviteli rendszer meghosszabbítása a fekete-tengeri földgáz átvételéhez

6.25.

Klaszter – infrastruktúraépítés diverzifikáció céljából, a közép- és délkelet-európai térség gázellátásának új forrásokból történő növelésére –, amely az alábbi, összehangolt és hatékony módon kidolgozott közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.25.1.

A (jelenleg »Eastring« projektként ismert) csővezetékrendszer Románián és Magyarországon keresztül Bulgária és Szlovákia között

6.25.4.

A bolgár gázelosztó központ fejlesztését lehetővé tevő infrastruktúra

6.26.

6.26.1.

Horvátország–Szlovénia–Ausztria klaszter Rogatecnél, amely az alábbiakat foglalja magában:

—	Horvátország–Szlovénia összekapcsolás (Lučko–Zabok–Rogatec)

—	Kompresszorállomás, Kidričevo, a korszerűsítés második szakasza (SI)

—	2. és 3. számú kompresszorállomás a horvát gázszállítási rendszerben

—	GCA 2015/08: Belépés/kilépés Murfeldnél (AT)

—	A Murfeld–Ceršak összekapcsolás korszerűsítése (AT–SI)

—	A rogateci összekapcsolás korszerűsítése

7. Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

Szám

Meghatározás

7.1.

Közös érdekű projektek klasztere – integrált, specifikus és méretezhető szállítási infrastruktúra és kapcsolódó berendezések a Kaszpi-tenger térségében található új forrásokból legalább 10 milliárd m3/év földgáz Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül az EU piacaira (Görögországba és Olaszországba) történő szállítására –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

7.1.1.

A Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül haladó (jelenleg a »transzkaszpi gázvezeték« [TCP], a »dél-kaukázusi csővezeték jövőbeni meghosszabbítása« [SCPFX] és a »transzanatóliai földgázvezeték« [TANAP] kombinációjaként ismert) gázvezeték

7.1.3.

A Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba érkező (jelenleg »transzadriai gázvezeték« [TAP] néven ismert) gázvezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást, valamint egy kompresszorállomást Nea Meszimvriában

7.3.

Infrastruktúrafejlesztési közös érdekű projektek klasztere a kelet-mediterrán gázkészletekből származó új gáz szállítására, beleértve a következőket:

7.3.1.

A kelet-mediterrán gázkészletektől Krétán keresztül a görög szárazföldre érkező (jelenleg »EastMed« néven ismert) csővezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást Megalopoliban,

és ennek függvényében az alábbi közös érdekű projektek:

7.3.3.

A (jelenleg »Poszeidón gázvezeték« projektként ismert) gázvezeték Görögország és Olaszország között

7.3.4.

Olaszország belső, észak-déli átviteli kapacitásának megerősítése (jelenleg »Adriatica Line« projektként ismert)

7.5.

A ciprusi gázinfrastruktúra fejlesztése (jelenleg »Ciprus Gas2EU« projektként ismert)

8. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

Szám

Meghatározás

8.1.

8.1.1.

A (jelenleg »Balticconnector« projektként ismert) Észtország–Finnország összekapcsolás

8.2.

Infrastruktúra-korszerűsítések klasztere a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.2.1.

A Lettország–Litvánia összekapcsolás megerősítése

8.2.2.

Az Észtország–Lettország összekapcsolás megerősítése

8.2.4.

Az Inčukalns föld alatti gáztároló kibővítése (LV)

8.3.

Infrastruktúraklaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.3.1.

A Nybro – Lengyelország/Dánia összekapcsolás megerősítése

8.3.2.

A (jelenleg »balti csővezeték« [»Baltic Pipe«] projektként ismert) Lengyelország–Dánia összekapcsolás

8.5.

A (jelenleg »GIPL« projektként ismert) Lengyelország–Litvánia összekapcsolás

8.6.

LNG-terminál, Göteborg, Svédország

8.7.

A Świnoujście LNG-terminál kapacitásnövelése Lengyelországban

9. Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (»OSC«)

Szám

Meghatározás

9.1.

Adamowo–Brody csővezeték: az Uktransnafta részvénytársaság Brodyban (Ukrajna) található kezelőtelepét és az adamowói olajtárolót (Lengyelország) összekötő csővezeték

9.2.

Pozsony (Bratislava)–Schwechat csővezeték: Schwechatot (Ausztria) és Pozsonyt (Bratislavát) (Szlovák Köztársaság) összekötő csővezeték

9.4.

Litvinov (Cseh Köztársaság)–Spergau (Németország) csővezeték: a Barátság kőolajvezeték meghosszabbítási projektje a TRM Spergau finomítóig

9.5.

Klaszter – pomerániai csővezeték (Lengyelország) –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

9.5.1.

Olajterminál építése Gdańskban (II. szakasz)

9.5.2.

A pomerániai csővezeték kibővítése: a csővezetékrendszer második csővezetéke

9.6.

TAL Plus: a TAL csővezeték kapacitásnövelése Trieszt (Olaszország) és Ingolstadt (Németország) között

10. Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

Szám	Meghatározás
10.3.	SINCRO.GRID (Szlovénia, Horvátország) – Szinergikus, érett technológián alapuló megoldások innovatív integrációja a szlovén és a horvát villamosenergia-rendszerek működési biztonságának egyidejű növelése érdekében
10.4.	ACON (Cseh Köztársaság, Szlovákia) – Az ACON (Again COnnected Networks, ismét csatlakoztatott hálózatok) fő célja a cseh és a szlovák villamosenergia-piacok integrációjának előmozdítása
10.5.	ALPEKID (Ausztria, Olaszország) – Szinergikus, érett technológián alapuló megoldások innovatív integrációja az olasz és az osztrák regionális villamosenergia-rendszerek működési hatékonyságának egyidejű növelése érdekében
10.6.	Smart Border Initiative (Franciaország, Németország) – A kezdeményezés összekapcsolja a Franciaország és Németország által kidolgozott szakpolitikákat annak érdekében, hogy az energetikai átállásra vonatkozó stratégiáikban és az európai piaci integrációban támogassa városaikat és területeiket

11. Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek listája

Szám

Meghatározás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

1.1.

1.1.1.

Gezelle (BE) és Richborough (UK) környékének összekapcsolása

1.3.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Niebüll és Brunsbüttel (DE) között

1.4.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

Cotentin (FR) és Exeter (UK) környékének (jelenleg »FAB« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.2.

Tourbe (FR) és Chilling (UK) (jelenleg »IFA2« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.3.

Coquelles (FR) és Folkestone (UK) (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.4.

Le Havre (FR) és Lovedean (UK) (jelenleg »AQUIND« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.5.

Dunkerque (FR) környékének és Kingsnorth (UK) környékének (jelenleg »Gridlink« projektként ismert) összekapcsolása

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németország–Norvégia klaszter

1.8.1.

Wilster (DE) és Tonstad (NO) összekapcsolása

1.8.2.

A dél-norvégiai belső vonalak megerősítése

1.10.

Az Egyesült Királyság–Norvégia összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.10.1.

Blythe (UK) és Kvilldal (NO) (jelenleg »North Sea Link« projektként ismert) összekapcsolása

1.10.2.

Peterhead (UK) és Simadalen (NO) (jelenleg »NorthConnect« projektként ismert) összekapcsolása

1.13.

A (jelenleg »Ice Link« projektként ismert) Izland–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

1.15.

Antwerpen (BE) és Kemsley (UK) környékének összekapcsolása

1.16.

Hollandia–Egyesült Királyság összekapcsolás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

2.2.

2.2.1.

A (jelenleg »ALEGrO« projektként ismert) első összekapcsolás Lixhe (BE) és Oberzier (DE) között

2.2.4.

Belgium és Németország második összekapcsolása

2.4.

Codrongianos (IT), Lucciana (Korzika, FR) és Suvereto (IT) (jelenleg »SACOI 3« projektként ismert) összekapcsolása

2.5.

2.5.1.

Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) (jelenleg »Savoie-Piemont« projektént ismert) összekapcsolása

2.7.

Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) összekapcsolása

2.9.

A (jelenleg »Ultranet« projektként ismert) belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a nyugati határon való kapacitásnövelés érdekében

2.10.

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.13.1.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.13.2.

Srananagh (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« projektként ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

3.12.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Bajorország között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

3.27.

Szicília (IT) és Tunézia (TU) (jelenleg »ELMED« projektként ismert) összekapcsolása

Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

4.1.

12. Határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat

Szám	Meghatározás
12.1.	Teesside CO2-szállítási csomópont (Egyesült Királyság, a további szakaszokban Hollandia, Belgium, Németország)
12.2.	»CO2 SAPLING Project« – CO2-szállítási és infrastruktúra-projekt (Egyesült Királyság, a további szakaszokban Hollandia, Norvégia)
12.3.	»Rotterdam Nucleus« (Hollandia és Egyesült Királyság)
12.4.	Határokon átnyúló CO2-szállítási összeköttetések az Egyesült Királyságban és Hollandiában található emisszióforrások, valamint egy norvégiai tárolóhely között

C. A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTNEK MÁR NEM TEKINTHETŐ PROJEKTEK LISTÁJA ÉS AZON PROJEKTEK LISTÁJA, AMELYEK MOST MÁR MÁS KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK SZERVES RÉSZÉT KÉPEZIK

1. Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

1.1.3.

1.2.

1.5.

1.9.2.

1.9.3.

1.9.4.

1.9.5.

1.9.6.

1.11.1.

1.11.2.

1.11.3.

1.11.4.

2. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

2.2.2.

2.2.3.

2.3.1.

2.3.2.

2.5.2.

2.6.

2.8.

2.11.1.

2.11.2.

2.11.3.

2.12.

2.15.2.

2.15.3.

2.15.4.

2.16.2.

2.19.

2.20.

2.21.

2.22.

2.25.1.

2.25.2.

2.26.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
2.1.	3.1.4.

3. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

3.1.3.

3.2.1.

3.2.3.

3.3.

3.5.1.

3.5.2.

3.6.1.

3.6.2.

3.8.2.

3.8.3.

3.8.6.

3.9.2.

3.9.3.

3.9.4.

3.13.

3.14.1.

3.15.1.

3.15.2.

3.16.2.

3.16.3.

3.18.1.

3.18.2.

3.19.2.

3.19.3.

3.20.1.

3.20.2.

3.25.

3.26.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
3.19.1.	3.22.5.

4. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

4.5.1.

4.5.3.

4.5.4.

4.5.5.

4.8.6.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
4.3.	4.8.9.
4.9.	4.8.9.

5. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

5.2.

5.6.

5.7.1.

5.7.2.

5.9.

5.12.

5.13.

5.14.

5.15.1.

5.15.2.

5.15.3.

5.15.4.

5.15.5.

5.16.

5.17.1.

5.17.2.

5.18.

5.20.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
5.8.1.	5.5.2.
5.8.2.	5.5.2.

6. Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

6.3.

6.5.3.

6.5.4.

6.7.

6.8.3.

6.9.2.

6.9.3.

6.11.

6.12.

6.16.

6.17.

6.19.

6.20.1.

6.20.5.

6.21.

6.22.1.

6.22.2.

6.25.2.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
6.1.1.	6.2.10.
6.1.2.	6.2.11.
6.1.3.	6.2.11.
6.1.4.	6.2.11.
6.1.5.	6.2.11.
6.1.6.	6.2.11.
6.1.7.	6.2.11.
6.1.8.	6.2.2.
6.1.9.	6.2.11.
6.1.10.	6.2.2.
6.1.11.	6.2.2.
6.1.12.	6.2.12.
6.2.3.	6.2.2.
6.2.4.	6.2.2.
6.2.5.	6.2.2.
6.2.6.	6.2.2.
6.2.7.	6.2.2.
6.2.8.	6.2.2.
6.2.9.	6.2.2.
6.5.2.	6.5.6.
6.6.	6.26.1.
6.8.4.	6.25.4.
6.13.1.	6.24.4.
6.13.2.	6.24.4.
6.13.3.	6.24.4.
6.14.	6.24.1.
6.15.1.	6.24.10.
6.15.2.	6.24.10.
6.18.	7.3.4.
6.24.2.	6.24.1.
6.24.3.	6.24.1.
6.24.5.	6.24.4.
6.24.6.	6.24.4.
6.24.7.	6.24.4.
6.24.8.	6.24.4.
6.24.9.	6.24.4.
6.25.3.	6.24.10.
6.26.2.	6.26.1.
6.26.3.	6.26.1.
6.26.4.	6.26.1.
6.26.5.	6.26.1.
6.26.6.	6.26.1.

7. Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

7.1.2.

7.1.5.

7.1.7.

7.2.1.

7.2.2.

7.2.3.

7.4.1.

7.4.2.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik
A projekt eredeti azonosító száma	Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták
7.1.6.	7.1.3.
7.1.4.	7.3.3.
7.3.2.	7.5.

8. Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

8.1.2.1.

8.1.2.2.

8.1.2.3.

8.1.2.4.

8.2.3.

8.4.

8.8.

9. Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (»OSC«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

9.3.

10. Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

10.1.

10.2.

11. Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

1.5.

”

(1) A BACI közös érdekű projektként történő megvalósítása a »Trading Regional Upgrade« (Kereskedelem regionális fejlesztése) kísérleti projekt eredményétől függ.

2018.4.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/66

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/545 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. április 4.)

az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 21. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/797 irányelvben említett, a jármű-engedélyezési eljárásra vonatkozó gyakorlati szabályoknak csökkenteniük kell a jármű-engedélyezési eljárás összetettségét, hosszát és költségét, egységes feltételeket kell biztosítaniuk az uniós járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély harmonizálásához, valamint elő kell segíteniük a jármű-engedélyezési eljárásban részt vevő valamennyi fél közötti együttműködést. A jármű-engedélyezési eljárás hosszának és költségének csökkentése érdekében az időkereteket gyakorlatilag a lehető legrövidebbre kell szorítani.

(2)

Figyelembe véve a nemzeti biztonsági hatóságok által az engedélyezési eljárás és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (14) bekezdésében említett együttműködési megállapodások előkészítése során szerzett tapasztalatokat, a kérelmezővel koordináció formájában történő korai kapcsolatfelvétel („előzetes kötelezettségvállalás”) a jármű-engedélyezési eljárásban részt vevő felek közötti kapcsolattartást segítő bevált gyakorlat. Az ilyen előzetes kötelezettségvállalást a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelem benyújtását megelőzően kell felajánlani azzal a céllal, hogy az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok megismerjék a projektet. Annak érdekében, hogy a kérelmező tisztában legyen azzal, hogy mire számíthat, az előzetes kötelezettségvállalásnak egyértelművé kell tennie a kérelmező számára az alkalmazandó szabályokat, részletesen le kell írnia a kérelmező számára a jármű-engedélyezési eljárást, beleértve a döntéshozatali eljárást, és igazolnia kell, hogy a kérelmező elegendő információt kapott. A kérelmező felelős annak biztosításáért, hogy a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelme benyújtásakor az összes követelmény teljesüljön. Feladatainak ellátása során más szervezetek, például a megfelelőségértékelő szervezetek, a beszállítók és a szolgáltatók is segítik.

(3)

A méretgazdaságosság és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a járműtípus-engedélynek lehetővé kell tennie a kérelmező számára, hogy előállítson bizonyos számú, ugyanazon tervnek megfelelő járművet, továbbá meg kell könnyítenie azok engedélyezését. A járműtípus meghatározza azt a tervet, amelyet az adott típusnak megfelelő valamennyi járműre alkalmazni kell. Minden új járműtípus esetében követni kell az engedélyezési eljárást, és egy új típust csak abban az esetben szabad létrehozni, ha azt engedélyezték.

(4)

Be kell vezetni a járműtípus változatának és kivitelének fogalmát annak érdekében, hogy egy meglévő típuson belül a kialakításra vagy módosításra vonatkozó lehetőségeket lehessen meghatározni a jármű életciklusa alatt; a változatok és a kivitelek közötti különbség pedig az, hogy a változatokat engedélyeztetni kell, míg a kiviteleket nem.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a járműtípus az idők során is megfeleljen a követelményeknek, valamint hogy a terv olyan változtatásait, amelyek befolyásolják az alapvető konstrukciós jellemzőket, a járműtípus új változatainak és/vagy kiviteleinek tekintsék, a járműtípus tekintetében konfigurációmenedzsment eljárást kell alkalmazni. A járműtípus konfigurációmenedzsmentjéért felelős jogalany az a kérelmező, amely megkapta a járműtípus-engedélyt.

(6)	A járművek tekintetében szükség van egy, az olyan változtatásokra korlátozódó konfigurációmenedzsment eljárásra, amelyekre az engedélyezett járműtípus konfigurációmenedzsment eljárása nem terjed ki.

(7)

Az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (a továbbiakban: Ügynökség) ki kell dolgoznia egy, az e rendeletben meghatározott követelmények leírását és szükség esetén magyarázatát tartalmazó iránymutatást. Az iránymutatást naprakésszé kell tenni, közzé kell tenni és díjmentesen elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Az információknak az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikkében említett egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül történő cseréjére és rögzítésére szolgáló módszer harmonizálása érdekében az iránymutatásnak tartalmaznia kell az Ügynökség által a nemzeti biztonsági hatóságokkal együttműködésben kidolgozott mintákat is.

(8)	Az Ügynökségnek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak belső intézkedéseket vagy eljárásokat kell végrehajtaniuk a jármű-engedélyezési eljárás követelményeinek teljesítése érdekében.

(9)

Tekintettel arra, hogy a tapasztalati visszajelzés bevált gyakorlatnak tekinthető, a nemzeti biztonsági hatóságokat és az Ügynökséget ösztönözni kell arra, hogy osszák meg egymással a kapcsolódó releváns információkat. E szolgáltatás nyújtása céljából az Ügynökségnek protokollt és eljárásokat kell kidolgoznia az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok közötti adatrögzítésre és információcserére vonatkozóan.

(10)

Az értékelések felesleges ismétlésének elkerülése, valamint a kérelmező adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése érdekében az Ügynökségnek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak adott esetben figyelembe kell venniük az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (14) és (15) bekezdése alapján kötött együttműködési megállapodásokat és többoldalú megállapodásokat.

(11)

A jármű-engedélyezési eljárás egyes szakaszaiban hozott határozatok igazolása érdekében az Ügynökségnek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak az egyablakos ügyintézés keretében az összes releváns információt és a határozatok dokumentált indokait nyilvántartásba kell venniük. Amennyiben az Ügynökségnek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak az értékelés céljára saját információkezelési rendszereik vannak, ugyanezen célból gondoskodniuk kell arról, hogy az összes vonatkozó információt továbbítsák az egyablakos ügyintézési rendszerbe. Az érdekelt felek közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok iránymutatásainak gyakorlati szabályokat kell megállapítaniuk az olyan kommunikációkra vonatkozóan, amelyek a döntéshozatali folyamat szempontjából nem relevánsak, és amelyeket ezért nem kell az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül benyújtani.

(12)

Amennyiben a járműtípus tervezett alkalmazási területe egy tagállamon belüli hálózatra vagy hálózatokra korlátozódik, a hasonló jellemzőjű hálózatokkal rendelkező szomszédos tagállamok állomásaira közlekedő járművek esetében az engedély az alkalmazási terület kiterjesztése nélkül is érvényes, ha ezek az állomások a határhoz közel helyezkednek el. Ilyen esetben a kérelmező a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelmét az ügynökségnek vagy a nemzeti biztonsági hatóságnak nyújthatja be. Amennyiben az Ügynökség jár el engedélyező szervként, akkor az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (8) bekezdésének megfelelően konzultálnia kell az érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal, és figyelembe kell vennie a vonatkozó határokon átnyúló megállapodásokat.

(13)

Amennyiben az Ügynökség jár el engedélyező szervként, a kérelmező számára – az (EU) 2016/797 irányelv IV. melléklete 2.6. pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül – biztosítani kell azt a jogot, hogy a kérelmét az Unió hivatalos nyelveinek egyikén nyújthassa be az Ügynökségnek. Az értékelés során a nemzeti biztonsági hatóság számára biztosítani kell azt a jogot, hogy az értékeléssel kapcsolatos dokumentumokat tagállamának egyik nyelvén juttassa el az Ügynökséghez, anélkül, hogy azokat le kelljen fordítani.

(14)

A kérelmezők adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése érdekében az Ügynökségnek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak belső szabályokat vagy eljárásokat kell kidolgozniuk a járműtípus-engedélyek és/vagy forgalombahozatali járműengedélyek kiadására vonatkozóan. E tekintetben a kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kérelem dokumentációjában egyes iratokat másolatban nyújtsanak be. A járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiállítását követően az eredeti dokumentumoknak ellenőrzés céljából az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok rendelkezésére kell állniuk.

(15)

Össze kell hangolni az értékelési eljárás során felmerülő kérdések kategorizálását annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmező tisztában legyen az Ügynökség vagy valamely nemzeti biztonsági hatóság által felvetett kérdések súlyosságával. Ez a kategorizálás különösen akkor fontos, ha több nemzeti biztonsági hatóság is részt vesz a folyamatban. A jármű-engedélyezési eljárás megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében olyan esetekben, amikor nincsenek alkalmazandó nemzeti szabályok, az Ügynökségnek az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal folytatott konzultációját az érintett tagállam esetében az alkalmazási terület helyes meghatározásának ellenőrzésére kell korlátozni. Olyan esetekben, amikor az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) külön rendelkezéseket tartalmaznak, lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazási terület a teljes uniós hálózatra kiterjedjen, és az Ügynökség által végzett ellenőrzéseknek elegendőnek kell lenniük.

(16)

Az (EU) 2016/797 irányelv 54. cikke (2) bekezdésének megfelelően a járművek és a járműtípusok engedélyei az említett irányelv 21. cikke (12) bekezdésének és 24. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül érvényben maradnak. A szóban forgó járművek felújítása vagy korszerűsítése esetén e rendelet rendelkezéseit az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdésével összhangban kell alkalmazni.

(17)

Az (EU) 2016/797 irányelv 54. cikkének (4) bekezdése értelmében az új jármű-engedélyezési rendszer alkalmazása 2019. június 16-án kezdődik. A tagállamoknak azonban lehetőségük van arra, hogy az említett irányelv 57. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentsék az Ügynökségnek és a Bizottságnak, hogy meghosszabbítják az átültetési időszakot, és ennek következtében 2020. június 16-ig továbbra is a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) megfelelően adhatnak ki járműtípus-engedélyt és/vagy forgalombahozatali járműengedélyt. Eltérő engedélyező szervek esetén 2019. június 16. és 2020. június 15 között két különböző jogi rendszer létezhet párhuzamosan. Ezért tisztázni kell, hogy az új rendszert hogyan kell a régi rendszerrel együttesen alkalmazni azokban az esetekben, amikor a tervezett alkalmazási terület egy vagy több ilyen tagállamot foglal magában.

(18)

Amennyiben egy nemzeti biztonsági hatóság felismeri, hogy 2019. június 16., illetve – azon tagállamok tekintetében, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdése értelmében értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot – 2020. június 16. előtt nem fog tudni a 2008/57/EK irányelvvel összhangban járműtípus-engedélyt/üzembehelyezési járműengedélyt kiállítani, akkor az Ügynökségnek – amennyiben ő jár el engedélyező szervként – az értékelések felesleges ismétlésének, valamint a kérelmezőt sújtó további terhek és késedelem elkerülése érdekében el kell fogadnia a nemzeti biztonsági hatóság által végzett értékelés eredményeit.

(19)

A járművek forgalomba hozatalának megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az Ügynökség által kibocsátott járműtípus-engedélyt és/vagy forgalombahozatali járműengedélyt egyenértékűnek kell tekinteni a 2008/57/EK irányelv 26. cikkében említett járműtípus-engedéllyel, valamint a 2008/57/EK irányelv 22. és 24. cikkében említett jármű-üzembehelyezési engedéllyel.

(20)

Az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti ÁME-knek, valamint a nemzeti szabályoknak fokozatos átmenetet kell biztosítaniuk, különösen az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének (23) bekezdésében meghatározott előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekteket figyelembe véve.

(21)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 96/48/EK tanácsi irányelv (4) 21. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Az e rendeletben megállapított követelményeket az alábbi felek kötelesek teljesíteni:

a)	a kérelmező, amikor az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelmet nyújt be;

b)	az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok, amikor járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelmet dolgoznak fel, valamint előzetes kötelezettségvállalás tekintetében;

c)	az engedélyező szerv, amikor járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadásáról határoz;

d)	a pályahálózat-működtetők, amikor a hálózatukban(hálózataikban) vizsgálatok elvégzéséhez biztosítják a feltételeket, valamint az alkalmazási terület tekintetében járműengedélyezéshez szolgáltatnak információkat.

(2) Ez a rendelet az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (16) és (17) bekezdésének sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „engedélyező szerv”: a járműtípus-engedélyt és/vagy forgalombahozatali járműengedélyt kiadó szerv;

2. „alapvető konstrukciós jellemzők”: azok a paraméterek, amelyeket a megadott járműtípus-engedélyben a járműtípus meghatározására használnak, és amelyeket rögzítettek az Engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásában.

3. „konfigurációmenedzsment”: olyan módszeres szervezési, műszaki és adminisztratív eljárás, amelyet a jármű és/vagy a járműtípus teljes életciklusa során hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentáció egységessége és a változások nyomonkövethetősége megvalósuljon és folyamatosan fennálljon azzal a céllal, hogy:

a)	a vonatkozó uniós jogból és a nemzeti szabályokból eredő követelmények teljesüljenek;

b)	a módosításokat vagy a műszaki dokumentációban, vagy a kiadott engedélyt kísérő dokumentációban ellenőrizzék és dokumentálják;

c)	az információk és az adatok naprakészek és pontosak legyenek;

d)	az érintett felek szükség szerint tájékoztatást kapjanak a módosításokról;

4. „a kérelem beérkezésének dátuma”:

a)	amennyiben az Ügynökség jár el engedélyező szervként, az Ügynökségnek és a tervezett alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságoknak a kérelem átvételi elismervényén feltüntetett dátumot követő első közös munkanapja;

b)	amennyiben egy nemzeti biztonsági hatóság jár el engedélyező szervként, az érintett tagállamban a kérelem átvételi elismervényén feltüntetett dátumot követő első munkanap;

5. „változást kezelő szerv”: a járműtípus-engedély jogosultja, a birtokosa vagy az általuk megbízott szerv;

6. „járműtípus-engedély jogosultja”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járműtípus-engedélyezés iránti kérelmet benyújtotta, és azt megkapta, illetve a jogutódja;

7. „alapos gyanú”: a kérelmező által a kérelmében szolgáltatott információkkal kapcsolatban az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által felvetett, a 41. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint „4. típusba” sorolt kérdés indokolással és bizonyítékkal alátámasztva;

8. „alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóság” vagy „alkalmazási terület szerinti NSA”: az alábbi feladatok közül egyet vagy többet ellátó nemzeti biztonsági hatóság:

a)	az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott értékelések;

b)	az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdésében előírt konzultációk;

szükség esetén kiadja a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára történő felhasználására vonatkozó ideiglenes engedélyeket, és intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a hálózaton végzett vizsgálatokat az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint el lehessen végezni;

9. „előzetes kötelezettségvállalás”: a kérelmező kérésére végrehajtott, az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző eljárási szakasz;

10. „előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételei”: az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok véleménye az előzetes kötelezettségvállalási dokumentációról;

11. „követelmények meghatározása”: a követelmények kérelmező által a vonatkozó uniós és nemzeti követelmények betartásának biztosítása érdekében végrehajtott azonosításának, kijelölésének, végrehajtásának és jóváhagyásának folyamata. A követelmények meghatározását integrálni lehet a termékfejlesztési folyamatokba;

12. „biztonságos integráció”: a biztonságra vonatkozó alapvető követelmény teljesítése az (EU) 2016/797 irányelv III. mellékletében előírtak szerint, amikor a műszaki összeegyeztethetőség tekintetében részeket, például járművet vagy alrendszert integrálnak az egésszel, vagy járművet a hálózattal;

13. „járműtípus-változat”: járműtípus kialakítására vonatkozó olyan választási lehetőség, amelyet a járműtípusnak az (EU) 2016/797 irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti első engedélyezése során hoztak létre, vagy egy meglévő járműtípuson annak életciklusa során végrehajtott olyan módosítások, amelyek okán az említett irányelv 24. cikkének (1) bekezdésével és 21. cikkének (12) bekezdésével összhangban új engedély szükséges a járműtípusra;

14. „járműtípus-kivitel”: járműtípus vagy típusváltozat kialakítására, vagy egy meglévő típuson vagy típusváltozaton annak életciklusa során végrehajtott változtatásokra vonatkozó választási lehetőség, amelyet azért hoztak létre, hogy tükrözze az alapvető konstrukciós jellemzők olyan módosításait, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 24. cikkének (1) bekezdésével és 21. cikkének (12) bekezdésével összhangban nem igényelnek új engedélyt a járműtípusra;

15. „forgalombahozatali járműengedély”: az engedélyező szerv által azt követően kiadott határozat, hogy megalapozott bizonyosságot szerzett arról, hogy a kérelmező és a jármű tervezésében, gyártásában, ellenőrzésében és jóváhagyásában részt vevő jogalanyok teljesítették kötelezettségeiket és feladataikat annak érdekében, hogy biztosítsák a vonatkozó jogszabályokban foglalt alapvető követelményeknek való megfelelést, vagy biztosítsák az engedélyezett típusnak való megfelelést, amely lehetővé teszi, hogy a járművet a járműengedélyben és a járműtípus-engedélyben meghatározott használati feltételeknek és adott esetben egyéb korlátozásoknak megfelelően forgalomba hozzák és biztonságosan használják az alkalmazási területen;

16. „járműtípus-engedély”: az engedélyező szerv által azt követően kiadott határozat, hogy megalapozott bizonyosságot szerzett arról, hogy a kérelmező és a járműtípus tervezésében, gyártásában, ellenőrzésében és jóváhagyásában részt vevő jogalanyok teljesítették kötelezettségeiket és feladataikat annak érdekében, hogy biztosítsák a vonatkozó jogszabályokban foglalt alapvető követelményeknek való megfelelést, amely lehetővé teszi, hogy egy e tervnek megfelelően gyártott járművet a járműtípus-engedélyben meghatározott és a szóban forgó típusnak megfelelően engedélyezett valamennyi járműre alkalmazandó, a járműre vonatkozó használati feltételeknek és adott esetben egyéb korlátozásoknak megfelelően forgalomba hozzanak és biztonságosan használjanak a járműtípus alkalmazási területén;

17. „vonatkozó időpont”: 2019. június 16., kivéve azon tagállamok tekintetében, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdése értelmében értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot arról, hogy meghosszabbították az említett irányelv átültetési időszakát, ebben az esetben a vonatkozó időpont 2020. június 16.

3. cikk

A kérelmező feladatai

A kérelmező a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelmét e rendelet rendelkezéseivel összhangban nyújtja be.

A kérelmező felelős annak biztosításáért, hogy az alkalmazandó jogszabályok vonatkozó követelményeit azonosítsa, valamint a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelme benyújtásakor teljesítse azokat.

4. cikk

Az engedélyező szerv feladatai

(1) Az engedélyező szerv a járműtípus-engedélyeket és/vagy forgalombahozatali járműengedélyeket (a továbbiakban: engedélyek) az (EU) 2016/797 irányelv 21., 24. és 25. cikkével, valamint e rendelet rendelkezéseivel összhangban adja ki.

(2) Az engedély kiadása vagy megtagadása céljából az engedélyező szerv:

a)	koordinálja a feladatok átruházását az érintett felekre, valamint a felek közötti koordinációs megállapodások megkötését;

b)	elvégzi a kérelem értékelését annak érdekében, hogy megalapozott bizonyosságot szerzett arról, hogy a járműtípus és/vagy a jármű megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;

c)	e rendelettel összhangban összeállítja az igazoló dokumentumokat, az összes vonatkozó értékelés eredményeit, valamint az engedély kiadására vagy megtagadására vonatkozó határozatának dokumentált indokait.

(3) Abban az esetben, ha az Ügynökség az engedélyező szerv, az Ügynökség összehangolja az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságoknak a járműtípus-engedéllyel és/vagy forgalombahozatali járműengedéllyel kapcsolatos tevékenységeit.

(4) Az engedélyező szerv a kérelmező kérésére előzetes kötelezettségvállalást tesz.

(5) Az engedélyező szerv feladatait nyíltan, megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon végzi, szakmai megítélésére támaszkodik, szem előtt tartja a pártatlanságot és az arányosságot, és határozataihoz dokumentált indokokat mellékel.

(6) Az engedélyező szerv belső szabályokat vagy eljárásokat hoz létre a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadásának kezelésére. A szóban forgó szabályoknak vagy eljárásoknak figyelembe kell venniük az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (14) bekezdésében említett megállapodásokat, valamint adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (15) bekezdésében említett többoldalú megállapodásokat.

(7) Amennyiben a kérelmező az 5. cikk (2) bekezdése szerint jelzi, hogy a járműtípus-engedély érvényessége érintett, az engedélyező szerv ennek megfelelően aktualizálja az Engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartását.

(8) Amennyiben a kérelmező kérelmében jelzi, hogy a jármű(vek) vagy a járműtípus tervezett alkalmazási területe a hasonló jellemzőjű hálózatokkal rendelkező szomszédos tagállamok határhoz közel elhelyezkedő állomásait is magában foglalja, az engedélyező szerv:

a)	a járműtípus-engedély és/vagy járműengedély kiadása előtt megerősítést kap a szomszédos tagállamok nemzeti biztonsági hatóságaitól arra vonatkozóan, hogy a vonatkozó, bejelentett nemzeti szabályok és a vonatkozó határokon átnyúló megállapodásokra vonatkozó kötelezettségek teljesülnek; valamint

b)	a kiadott engedélyben meghatározza, hogy a járműtípus-engedély és/vagy járműengedély az alkalmazási terület kiterjesztése nélkül is érvényes a szóban forgó állomásokra.

5. cikk

A járműtípus-engedély jogosultjának feladatai

(1) A járműtípus-engedély jogosultja felelős a járműtípus konfigurációmenedzsmentjéért, valamint a 46. cikkel összhangban kiadott határozat kísérő dokumentációjáért.

(2) A járműtípus-engedély jogosultja – az 53. és az 54. cikk sérelme nélkül – a járműtípus konfigurációmenedzsmentjének részeként tájékoztatja a járműtípus-engedélyt kiadó engedélyező szervet az uniós jog minden olyan változásáról, amely befolyásolja a típusengedély érvényességét.

6. cikk

A pályahálózat-működtető feladatai

(1) Az alkalmazási területen a pályahálózat-működtető feladatai a kérelmező által a 18. cikk szerint benyújtott információk alapján, a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély keretében az alábbiak azonosítására és biztosítására korlátozódnak:

a)	a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára történő felhasználására vonatkozó üzemeltetési feltételek;

b)	a hálózaton végrehajtott vizsgálatok során a biztonságos és megbízható működés biztosításához az infrastruktúra területén szükséges intézkedések;

c)	az infrastruktúra-létesítményekben a hálózaton végrehajtott vizsgálatok elvégzéséhez szükséges intézkedések.

(2) Az alkalmazási terület érintett pályahálózat-működtetői:

a)	támogatják a kérelmezőt a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára történő felhasználására vonatkozó feltételek tekintetében;

b)	a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára történő felhasználásához megkülönböztetéstől mentesen tájékoztatást nyújtanak az infrastruktúráról;

a kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében és (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül meghatározzák és biztosítják a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára történő felhasználásához szükséges feltételeket és intézkedéseket;

d)	a kérelmező beleegyezésével részt vesznek az előzetes kötelezettségvállalásban.

7. cikk

Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok feladatai

(1) Járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadása céljából az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok felelősek a következőkért:

a)	a 40. cikk szerinti értékelés őket terhelő része;

b)	a 40. cikk (6) bekezdésével összhangban értékelési dokumentáció kiadása az engedélyező szerv számára.

(2) Feladataik ellátása során az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok feladataikat nyíltan, megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon végzik, szakmai megítélésükre támaszkodnak, szem előtt tartják a pártatlanságot és az arányosságot, és következtetéseikhez dokumentált indokokat mellékelnek.

(3) Az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a kérelmező kérésére előzetes kötelezettségvállalást tesznek.

(4) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok megosztanak az Ügynökséggel és minden más nemzeti biztonsági hatósággal a műszaki és üzemeltetési kérdésekkel kapcsolatos tapasztalati visszajelzésekből származó minden olyan információt, amelyek lényegesek lehetnek a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadása szempontjából, mint például:

a)	az (EU) 2016/798 irányelv 4. cikke (5) bekezdése b) pontjának értelmében kapott információk;

b)	az alapvető követelményeknek való meg nem felelés, ami az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikke szerint az engedély módosításához vagy visszavonásához vezethet;

c)	az ÁME-knek az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikke szerinti hiányosságai.

(5) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok belső szabályokat vagy eljárásokat hoznak létre a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadásának kezelésére. A szóban forgó szabályoknak vagy eljárásoknak figyelembe kell venniük az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (14) bekezdésében említett megállapodásokat, valamint adott esetben az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (15) bekezdésében említett többoldalú megállapodásokat.

(6) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok létrehozzák, közzéteszik és naprakészen tartják a nyelvet érintő szabályaikra, a kommunikációra vonatkozó rendelkezéseikre és az ideiglenes engedélyezési eljárásra vonatkozó iránymutatásokat, amennyiben azt a nemzeti jogi keret előírja, és ezeket díjmentesen elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

8. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1) Az Ügynökség az Unió valamennyi hivatalos nyelvén létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja az e rendeletben meghatározott követelményeket ismertető és magyarázó iránymutatásokat, és azokat díjmentesen elérhetővé teszi a nyilvánosság számára. Az iránymutatások az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által az információk cseréjére és rögzítésére használható mintákat, valamint a kérelmező által a kérelemhez használható mintákat egyaránt tartalmaznak.

(2) Az Ügynökség protokollt és eljárásokat dolgoz ki a 7. cikk (4) bekezdésében említett adatrögzítésre és információcserére vonatkozóan. A vonatkozó információkhoz más érintett felek is hozzáférhetnek, feltéve, hogy biztosítják az információk bizalmas kezelését.

9. cikk

Engedélyezett jármű használata

Az (EU) 2016/797 irányelv 23. cikkében említett ellenőrzések elvégzése után a vasúti társaság vagy a pályahálózat-működtető a járműtípus-engedélyben és/vagy forgalombahozatali járműengedélyben meghatározott, a járműre vonatkozó használati feltételeknek és egyéb korlátozásoknak megfelelően használhatja a járművet az alkalmazási területen.

10. cikk

Nyelv

(1) Amennyiben a járműtípus-engedélyt és/vagy a forgalombahozatali járműengedélyt az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (5)–(7) bekezdésének megfelelően adják ki, a kérelmező:

a)	a kérelmet és a kérelmet kísérő dokumentációt az Unió egyik hivatalos nyelvén nyújtja be;

b)	a kérelmet kísérő dokumentáció egyes részeit kérésre az (EU) 2016/797 irányelv IV. mellékletének 2.6. pontjával összhangban lefordítja. Ebben az esetben az alkalmazandó nyelvet a nemzeti biztonsági hatóság határozza meg, és azt a 7. cikk (6) bekezdésében említett iránymutatások tartalmazzák.

(2) Az Ügynökség által a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiállításával kapcsolatban hozott bármely határozatot, beleértve a határozat alapjául szolgáló dokumentált indokokat és adott esetben a járműtípus-engedélyt és/vagy a forgalombahozatali járműengedélyt az (1) bekezdés a) pontjában említett nyelven kell megszövegezni.

11. cikk

A vasút-villamosoknak az egységes európai vasúti térségben való használatára vonatkozó jármű-engedélyezési eljárás

(1) Az uniós vasúti rendszerben való üzemeltetésre szánt vasút-villamos járműtípus-engedélyének és/vagy vasút-villamos forgalombahozatali járműengedélyének kiadása céljából a tagállamok – az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikkének sérelme nélkül és amennyiben nem vonatkozik átjárhatósági műszaki előírás (ÁME) az (EU) 2016/797 irányelv 1. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett, érintett vasút-villamos járműre vagy vasút-villamos járműtípusra – alkalmazhatják a nemzeti jogi keretükben a vasút-villamos járműtípus-engedélyének és/vagy vasút-villamos forgalombahozatali járműengedélyének kiadására vonatkozóan előírt eljárást. Ebben az esetben a kérelmezőnek a vasút-villamos járműtípus-engedélyének és/vagy a vasút-villamos forgalombahozatali járműengedélyének megadása céljából követendő eljárást illetően hivatkoznia kell az érintett tagállam nemzeti jogi keretére.

(2) Az uniós vasúti rendszerben határon átnyúló üzemeltetésre szánt vasút-villamos járműtípus-engedélye és/vagy vasút-villamos forgalombahozatali járműengedélye esetében a kérelmező – amennyiben nem vonatkozik ÁME az érintett vasút-villamos járműtípusra – az érintett tagállamok által kijelölt engedélyező szervekhez fordul, amelyek a vasút-villamos járműtípus-engedélyének és/vagy a vasút-villamos forgalombahozatali járműengedélyének kiadása céljából együttműködnek.

(3) Más esetekben az (EU) 2016/797 irányelv hatálya alá tartozó vasút-villamos jármű és vasút-villamos járműtípus engedélyezése az e rendeletben meghatározott eljárás szerint történik.

12. cikk

Határokon átnyúló megállapodások

(1) A nemzeti biztonsági hatóságok a honlapjukon közzéteszik az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdése értelmében a határokon átnyúló megállapodások tekintetében annak érdekében követendő eljárást, hogy az engedély a szomszédos tagállamok állomásaira is vonatkozzon, különös tekintettel a következőkre:

a)	a nemzeti biztonsági hatóságok között meglévő, határokon átnyúló megállapodások, amelyeket esetleg alkalmazni kell;

b)	az ilyen határokon átnyúló megállapodások hiányában követendő eljárás.

(2) Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdése alapján a szomszédos tagállamok állomásaira is vonatkozó engedélyek kiadását célzó eljárásról szóló határokon átnyúló megállapodások tekintetében a nemzeti biztonsági hatóságok meghatározzák az alkalmazandó eljárást, és legalább a következő adatokat megadják:

a)	az eljárási szakaszok;

b)	a határidők;

c)	a műszaki és földrajzi hatály;

d)	az érintett felek szerepei és feladatai; valamint

e)	az érintett felekkel folytatott konzultációra vonatkozó gyakorlati szabályok.

2. FEJEZET

A KÉRELEM ELŐKÉSZÍTÉSE

13. cikk

A követelmények meghatározása

(1) Az azonosított kockázatok kezelésére és megfelelő szintre való csökkentésére vonatkozó általános célkitűzéssel összhangban a kérelmező a kérelem benyújtása előtt elvégez egy, a követelmények meghatározására irányuló eljárást, amely biztosítja, hogy a jármű tervezésére annak teljes életciklusa során vonatkozó valamennyi szükséges követelményt:

a)	megfelelően azonosítsák;

b)	funkciókhoz vagy alrendszerekhez rendeljék hozzá, vagy használati feltételek vagy egyéb korlátozások révén kezeljék őket; valamint

c)	végrehajtsák és érvényesítsék.

(2) A kérelmező által végrehajtott követelménymeghatározás különösen a következő követelményekre vonatkozik:

a)	az (EU) 2016/797 irányelv 3. cikkében említett és III. mellékletében meghatározott, alrendszerekre vonatkozó alapvető követelmények;

b)	az alrendszerek műszaki összeegyeztethetősége a járművön belül;

c)	az alrendszerek biztonságos integrálása a járművön belül; valamint

d)	a jármű műszaki összeegyeztethetősége az alkalmazási területen lévő hálózattal.

(3) A kérelmező a jármű és az alrendszerek „biztonsága”, valamint az alrendszerek közötti biztonságos integráció alapvető követelmények esetében az ÁME-k és a nemzeti szabályok hatálya alá nem tartozó szempontok tekintetében a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárást alkalmazza a követelmények meghatározására szolgáló módszertanként.

14. cikk

A vonatkozó engedély meghatározása

(1) A kérelmező az alábbi esetek közül azonosítja és választja ki a vonatkozó engedélyt:

első engedély: az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (1) bekezdése értelmében az engedélyező szerv által egy új járműtípusra – ideértve adott esetben annak változatait és/vagy kiviteleit is, valamint adott esetben az adott típus első járművét – kiadott járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély;

b)	megújított járműtípus-engedély: járműtípus-engedélynek az (EU) 2016/797 irányelv 24. cikkének (3) bekezdése szerinti megújítása, amely nem teszi szükségessé a járműtípus tervezésének megváltoztatását;

kiterjesztett alkalmazási terület: az érintett engedélyező szerv által egy már engedélyezett járműtípusra és/vagy járműre azzal a céllal kiadott járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (13) bekezdésének megfelelően a terv módosítása nélkül kiterjessze az alkalmazási területet;

d)	új engedély: az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdése és 24. cikkének (3) bekezdése értelmében az engedélyező szerv által egy már engedélyezett járműtípusra és/vagy járműre annak módosítását követően kiadott járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély;

típusmegfelelőségi engedély: az (EU) 2016/797 irányelv 25. cikkének (1) bekezdése értelmében egy már engedélyezett és érvényes járműtípusnak megfelelő járműre vagy járműsorozatra az adott típusnak való megfelelőségi nyilatkozat alapján kiadott forgalombahozatali járműengedély. Adott esetben egyértelműen meg kell határozni a járműtípus azon kivitelét és/vagy a járműtípus azon változatát, amelynek a jármű vagy járműsorozat megfelel.

(2) A c) és d) esetre vonatkozó járműtípus-engedélyek esetében a kérelmező – amennyiben a meglévő járműtípus-engedély jogosultja is egyben – határoz arról, hogy az engedély eredményeként a következők közül melyik jön létre:

a)	új járműtípus; vagy

b)	új járműtípus-változat az alapját képező típuson belül.

Ha a kérelmező nem a meglévő járműtípus-engedély jogosultja, az engedély a 15. cikk (4) bekezdésének megfelelően új típus létrejöttét eredményezi.

(3) A kérelmező egyesítheti a következőket:

a)	egy új engedély iránti kérelem és egy kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozó engedély iránti kérelem; vagy

b)	egy első engedély iránti kérelem és egy típusmegfelelőségi engedély iránti kérelem.

Az egyesített kérelemre a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidők vonatkoznak. Az egyesített kérelem nyomán az engedélyező szerv adott esetben több engedélyezési határozatot is hozhat.

15. cikk

Már engedélyezett járműtípus módosításai

(1) Egy engedélyezett járműtípus minden módosítását elemezni kell és be kell sorolni a következő módosítások egyikébe, valamint engedélyeztetni kell az alábbiak szerint:

olyan módosítás, amely az alrendszerek tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációkhoz képest nem eredményez eltérést. Ebben az esetben nincs szükség megfelelőségértékelő szervezet általi ellenőrzésre, és az alrendszerekre vonatkozó eredeti EK-hitelesítési nyilatkozatok és a járműtípus-engedély továbbra is érvényesek és változatlanok maradnak;

olyan módosítás, amely az alrendszerek tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációkhoz képest olyan eltérést eredményez, amely új ellenőrzéseket igényelhet, és ezért a vonatkozó megfelelőségértékelési modulok szerint ellenőrzést igényel, de nem befolyásolja a járműtípus alapvető konstrukciós jellemzőit, és nem igényel új engedélyt az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint;

c)	a járműtípus alapvető konstrukciós jellemzőinek olyan megváltoztatása, amely az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint nem igényel új engedélyt;

d)	olyan módosítás, amely az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint új engedélyt igényel;

(2) Amennyiben a módosítás az (1) bekezdés b) vagy c) pontjába tartozik, az alrendszerek tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációt naprakésszé kell tenni, és a járműtípus-engedély jogosultjának kérésre az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó információkat.

(3) Amennyiben a módosítás az (1) bekezdés c) pontjába tartozik, a járműtípus-engedély jogosultja egy járműtípus új kivitelét vagy egy járműtípus-változat új kivitelét hozza létre, és a vonatkozó információkat megadja az engedélyező szervnek. Az engedélyező szerv az 50. cikkel összhangban az ERATV-ben nyilvántartásba veszi a járműtípus új kivitelét vagy a járműtípus-változat új kivitelét.

(4) Ha a változást kezelő szerv nem a járműtípus-engedély jogosultja, és a meglévő járműtípus módosításait az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjába sorolták be, a következőképpen kell eljárni:

a)	új járműtípust kell létrehozni;

b)	a változást kezelő szerv lesz a kérelmező; valamint

c)	az új járműtípus engedélyezése iránti kérelem a meglévő járműtípuson alapulhat, és a kérelmező választhatja a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott engedélyezési eljárást.

16. cikk

Már engedélyezett jármű módosításai

(1) Egy már engedélyezett jármű olyan módosításai, amelyek karbantartás keretében történő helyettesítéshez kapcsolódnak, és amelyek alkatrészeknek a jármű megelőző vagy javító karbantartása keretében azonos funkciójú és teljesítményű alkatrészekre való cseréjére korlátozódnak, nem igényelnek forgalombahozatali engedélyt.

(2) A jármű bármely más módosítását a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően elemezni és osztályozni kell.

(3) A változást kezelő szerv a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban új forgalombahozatali engedélyt kér, ha a módosítás a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontjába tartozik.

(4) Ha egy már engedélyezett járműnek a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjába besorolt módosításait kezelő szerv nem a járműtípus-engedély jogosultja, akkor:

a)	értékeli az alrendszerek tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációkhoz képest tapasztalt eltéréseket;

b)	megállapítja, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (12) bekezdésében meghatározott kritériumok egyike sem teljesül;

c)	aktualizálja az alrendszerek tekintetében az EK-hitelesítési nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációkat;

d)	a változásokról értesíti az engedélyező szervet.

Ez vonatkozhat egy járműre vagy több azonos járműre.

Az engedélyező szerv 4 hónapon belül indokolással ellátott határozatot adhat ki, amelyben helytelen besorolás vagy nem kellően megalapozott információk esetén engedély iránti kérelem benyújtását kéri.

(5) A jármű minden módosítása az üzembentartó vagy a megbízott szerv felelősségi körébe tartozó konfigurációmenedzsment hatálya alá tartozik.

17. cikk

A szabályok meghatározása, beleértve az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülést

(1) A kérelmező a 14. cikk szerint kiválasztott engedélyezési eset és a 13. cikk szerinti követelménymeghatározás alapján azonosít minden alkalmazandó szabályt, különösen az ÁME-ket és a nemzeti szabályokat.

A kérelmező tanulmányozza és figyelembe veszi az ÁME-k hiányosságainak az Ügynökség honlapján közzétett jegyzékét.

Ebben az esetben a kérelmezőnek meg kell határoznia a megfelelés Ügynökség által kiadott elfogadható módjai közül azt, amelyiket az ÁME-kkel összefüggésben a járműtípus-engedélyezési és/vagy forgalombahozatali jármű-engedélyezési eljárás céljára az ÁME-knek való megfelelés megállapításához alkalmazni kell.

(2) A kérelmező meghatároz minden olyan esetet, amely szükségesség teszi az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülést, és az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkének rendelkezéseivel összhangban benyújtja kérelmét az érintett tagállamoknak. Amennyiben az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülés olyan járművekre vonatkozik, amelyek alkalmazási területe egynél több tagállamra terjed ki, az engedélyező szerv és a jármű alkalmazási területe szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok összehangolják a kérelmezővel a projekt végső interoperabilitásának előmozdítása érdekében meghozandó alternatív intézkedéseket.

(3) Amennyiben egy ÁME új változata átmeneti intézkedésekről rendelkezik, a kérelmező már az átmeneti időszak alatt kiválaszthat követelményeket a szóban forgó ÁME ezen új változatából, amennyiben ez az új változat ezt kifejezetten lehetővé teszi.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés értelmében egy ÁME újabb változatából választanak követelményeket, a következőképpen kell eljárni:

a kérelmező az ÁME különböző változataiból is kiválaszthatja az alkalmazandó követelményeket, és:

i.	megindokolja és dokumentálja az ÁME különböző változataiból kiválasztott alkalmazandó követelményrendszerek összhangját;

ii.	az I. mellékletben előírtak szerint az engedély iránti kérelemben meghatározza, hogy a követelmények mely részeit választotta ki az ÁME különböző változataiból;

iii.

amennyiben előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételei vannak érvényben, a kérelmező adott esetben a 24. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kérelmet nyújt be az engedélyező szervhez az adott ÁME-re vonatkozó előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeinek módosítására vagy aktualizálására;

b)	a kérelem értékelésekor az engedélyező szerv ellenőrzi a kérelmező által javasolt ÁME követelményeinek teljességét;

c)	a kérelmezőnek e követelmények tekintetében nem kell az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke szerinti, az ÁME alkalmazása alóli mentesülésre vonatkozó kérelmet benyújtania.

(5) Amennyiben a tagállami jogszabályok így rendelkeznek, a kérelmező – az ÁME-k tekintetében a (3) bekezdésben foglaltakkal azonos módon – különböző nemzeti szabályokból választhat ki követelményeket.

(6) A kérelmező és a bejelentett szervezet vagy szervezetek az EK-megfelelőségi ellenőrzés keretében, az érintett ÁME-k elfogadásáig alkalmazhatják a megfelelésnek az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett elfogadható módjait.

(7) A kérelmező és a kijelölt szervezet vagy szervezetek a nemzeti szabályoknak való megfelelés bizonyítása keretében alkalmazhatják a megfelelésnek az (EU) 2016/797 irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti szinten elfogadható módjait.

18. cikk

A járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára való használatához szükséges intézkedések azonosítása és meghatározása

A kérelmező a vizsgálatra vonatkozó nemzeti szabályok alapján azonosítja és meghatározza a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára való használatához szükséges intézkedéseket.

19. cikk

A járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára való használatára vonatkozó ideiglenes engedély

(1) A járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára való használatára vonatkozó ideiglenes engedélyt csak a nemzeti biztonsági hatóság adhat ki, amennyiben azt a tagállam nemzeti jogi kerete előírja és meghatározza.

(2) A járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára való használatára vonatkozó ideiglenes engedély iránti kérelmeket értékelő nemzeti biztonsági hatóságok a vonatkozó nemzeti jogi keretnek megfelelően értékelik.

20. cikk

A jármű tervezett használati feltételeinek és az egyéb korlátozásoknak a meghatározása

A kérelmező meghatározza a jármű tervezett használati feltételeit és a járműtípushoz kapcsolódó egyéb korlátozásokat.

21. cikk

A megfelelőségértékelések meghatározása

A kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv IV. mellékletének rendelkezései szerint meghatározza a szükséges megfelelőségértékeléseket.

3. FEJEZET

ELŐZETES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

22. cikk

Előzetes kötelezettségvállalás

(1) A kérelmező kérésére az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok kezelik az előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelmeket, hogy az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeit a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély iránti kérelem benyújtása előtt meghatározzák. A kérelmező az előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelmet hivatalosan az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül nyújtja be, és csatolja hozzá a legalább a 23. cikkben előírt információkat tartalmazó dokumentációt.

(2) A 24. cikk (2) bekezdésében említett vélemény kiadásától a kérelmező járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelme benyújtásáig eltelt idő nem haladhatja meg a 84 hónapot.

(3) A kérelmező által az előzetes kötelezettségvállaláshoz kiválasztott engedélyező szerv a következők valamelyikének bekövetkeztéig nem módosítható:

a)	a kérelmező benyújtotta a vonatkozó járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelmét;

b)	a 24. cikk (2) bekezdésében említett vélemény kiadásától a kérelmező járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelme benyújtásáig eltelt időre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott határidő letelt; vagy

c)	a kérelmező kérte az előzetes kötelezettségvállalás megszüntetését.

(4) Amennyiben a kérelmező az előzetes kötelezettségvállalás ideje alatt módosítani kívánja az engedélyező szervet, kérnie kell a meglévő előzetes kötelezettségvállalás megszüntetését. A kérelmező ezt követően új, előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelmet küldhet az új engedélyező szervnek.

(5) A kérelmező az előzetes kötelezettségvállalási eljárás során bármikor benyújthat engedély iránti kérelmet az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül. Ebben az esetben az előzetes kötelezettségvállalási szakasz megszűnik.

(6) Előzetes kötelezettségvállalás esetén az engedélyező szerv és adott esetben az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok által a kérelmező számára felvetett kérdések nyomon követésére a 41. cikkben meghatározott, a kérdések azonosítására és kategorizálására vonatkozó pontokat kell alkalmazni.

23. cikk

Az előzetes kötelezettségvállalási dokumentáció

Az előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelmet kísérő előzetes kötelezettségvállalási dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	az engedélyre váró járműtípus és/vagy jármű leírása, beleértve adott esetben a tervezett változatokat és/vagy kiviteleket, valamint az azok kidolgozásához szükséges feladatok és tevékenységek leírását;

b)	a kérelmező által választott engedélyező szerv és a 14. cikk szerint kiválasztott engedélyezési eset vagy esetek;

c)	a tervezett alkalmazási terület meghatározása;

d)	a jármű várható használati feltételeinek és az egyéb korlátozásoknak a meghatározása a 20. cikk szerint;

e)	a kérelmezőnek a jármű-engedélyezési eljárásból rá háruló részre vonatkozó terve, ideértve adott esetben a hálózaton végrehajtott vizsgálatokra vonatkozó tervet;

f)	a 13. cikk szerinti követelménymeghatározás eljárására vonatkozó módszertan meghatározása;

g)	a kérelmező által meghatározott azon szabályok és követelmények jegyzéke, amelyeket a 17–18. cikkel összhangban kell alkalmazni;

h)	a 21. cikk értelmében azonosított megfelelőségértékelések jegyzéke, beleértve az alkalmazandó modulokat és adott esetben a közbenső hitelesítési nyilatkozatok (ISV) használatát;

i)	adott esetben a járműnek a hálózaton végrehajtott vizsgálatok céljára való használatára vonatkozó gyakorlati szabályok leírása;

j)	azon dokumentáció tartalmának jegyzéke, amelyet a kérelmező a járműtípus-engedélyhez és/vagy forgalombahozatali járműengedélyhez várhatóan benyújt az engedélyező szervhez és a jármű alkalmazási területe szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokhoz;

k)	a 10. cikkel összhangban a jármű-engedélyezési eljárás során használandó nyelvre vonatkozó javaslat;

a kérelmezőnek a jármű-engedélyezési eljárásból rá háruló részre vonatkozó szervezetének bemutatása, beleértve többek között a kérelmező elérhetőségi adatait, a kapcsolattartó személyekre vonatkozó információkat, valamint az engedélyező szervvel és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal való koordináció és találkozók megszervezésére irányuló kéréseket.

24. cikk

Az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételei

(1) Az előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy az előzetes kötelezettségvállalási dokumentáció hiánytalan, vagy felkérik a kérelmezőt a megfelelő kiegészítő információk benyújtására, és erre észszerű határidőt határoznak meg.

(2) Amennyiben a kérelmező arról kap tájékoztatást, hogy dokumentációja hiánytalan, az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok legkésőbb két hónappal a dokumentáció hiánytalan voltának visszaigazolását követően az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül véleményt adnak ki a kérelmező által az előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelemben javasolt megközelítésről. A kiadott vélemény megállapítja az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeit, beleértve az ÁME-k és a nemzeti szabályok azon változatainak meghatározását, amelyeket a (4) bekezdés sérelme nélkül a későbbi engedély iránti kérelem esetében alkalmazni kell.

(3) Az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételei meghatározzák, hogy a 10. cikk értelmében melyik nyelvet kell használni.

(4) Az előzetes kötelezettségvállalási dokumentációt érintő olyan módosítások esetén, amelyek az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételei szempontjából relevánsak, a kérelmező egy olyan módosított és aktualizált előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelmet nyújt be, amely csak a módosításokat, valamint a változatlan részekkel való kapcsolódási pontokat veszi figyelembe. Ez a következő helyzetekben fordulhat elő:

a)	a terv vagy az értékelési módszertan főbb biztonsági kérdésekből eredő módosításai;

b)	a jogi követelmények olyan változásai, amelyek érvénytelenítik az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeit; vagy

c)	a kérelmező által önként bevezetett módosítások.

(5) Az engedélyező szerv és adott esetben az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok 1 hónapon belül felülvizsgálják a módosított és aktualizált előzetes kötelezettségvállalás iránti kérelmet és elkészítik a véleményüket róla, továbbá ezt a véleményt módosított és aktualizált előzetes kötelezettségvállalási referenciafeltételekben rögzítik.

4. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

25. cikk

Megfelelőségértékelés

Minden megfelelőségértékelő szervezet felelős a dokumentációk összeállításáért és a 26. cikk szerint elvégzett megfelelőségértékeléseivel kapcsolatos valamennyi szükséges jelentés elkészítéséért.

26. cikk

Ellenőrzések végrehajtása és bizonyítékok megállapítása

(1) A kérelmező az I. mellékletben említett bizonyítékok megállapításához elvégzi az egyes engedélyezési esetekre vonatkozó szükséges ellenőrzéseket.

(2) Az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok nem írják elő az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációban feltüntetendő bizonyítékokra vonatkozó követelményeket, de alapos gyanú esetén további ellenőrzések elvégzésére kérhetik a kérelmezőt.

27. cikk

A nem megfelelő elemek korrekciója

(1) A kérelmező elvégzi az ÁME-k és/vagy a nemzeti szabályok követelményeinek meg nem felelő elemek korrekcióját, kivéve, ha az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkével összhangban mentesítést kapott az ÁME alkalmazása alól. Ez a nemzeti szabályok tekintetében értelemszerűen alkalmazható, amennyiben a tagállam nemzeti jogi kerete ezt lehetővé teszi.

(2) A meg nem felelés mérséklése érdekében a kérelmező az alábbiak közül egy vagy több lehetőséget végrehajtva járhat el:

a)	módosítja a tervet; ebben az esetben az eljárás csak a módosított elemek és a módosítás által érintett elemek tekintetében a 13. cikk szerinti követelménymeghatározástól újrakezdődik;

b)	a 20. cikk szerint meghatározza a jármű használati feltételeit és az egyéb korlátozásokat; ebben az esetben a kérelmező meghatározza, az érintett megfelelőségértékelő szervezet pedig ellenőrzi a jármű használati feltételeit és az egyéb korlátozásokat.

(3) A kérelmező által egy nem megfelelő elem kijavítása céljából a 20. cikk értelmében a jármű használati feltételeire és az egyéb korlátozásokra tett javaslatnak a 25. cikk szerint szükséges megfelelőségértékelésen kell alapulnia.

5. FEJEZET

A KÉRELEM BENYÚJTÁSA

28. cikk

A kérelemre vonatkozó bizonyítékok megállapítása

A járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kérelmezője a kérelmet alátámasztó bizonyítékokat a következőképpen állapítja meg:

a)	összeállítja a járművet alkotó alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokat, és az EK-nyilatkozatokat kísérő műszaki dokumentációban bizonyítékot szolgáltat a 21. cikk szerinti azonosítást követően elvégzett megfelelőségi értékelések következtetéseiről;

biztosítja, hogy az ÁME-k és/vagy a nemzeti szabályok által meg nem határozott alrendszerek közötti kapcsolódási pontokra is kiterjedjenek a 13. cikkben említett követelménymeghatározások, és a pontok megfeleljenek az (EU) 2016/797 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alapvető követelményeknek;

29. cikk

A kérelmet kísérő dokumentáció összeállítása

(1) A kérelmező elkészíti és strukturált módon összeállítja a kérelmet kísérő dokumentációnak az I. melléklettel összhangban előírt tartalmát.

(2) A 14. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett engedély esetében a kérelmező ellenőrzi a meglévő járműtípus-engedély érvényességét.

(3) A kérelmező a 14. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett engedély esetében benyújtja az engedélyező szerv határozatának kiadásához szükséges dokumentációt, beleértve – amennyiben rendelkezésre áll – az előző engedélyre vonatkozó dokumentációt kísérő dokumentumokat is.

30. cikk

A kérelem tartalma és hiánytalansága

(1) Ahhoz, hogy az engedélyező szerv és adott esetben az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a kérelmet hiánytalannak tekintsék, tartalmaznia kell az I. mellékletben meghatározott információkat.

(2) A 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozó engedélyre a következő pontok vonatkoznak:

a kérelmező által a 46. cikknek megfelelően kiadott határozathoz tartozó eredeti teljes kísérő dokumentációhoz csatolandó dokumentációt a vonatkozó nemzeti szabályok, valamint a kiterjesztett alkalmazási terület tekintetében a jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőség szempontjaira kell korlátozni;

amennyiben az eredeti járműtípus-engedély az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülést is magában foglalt, a kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkével összhangban az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülésre vonatkozóan hozott és a kiterjesztett alkalmazási területre kiterjedő határozatokat mellékeli a 46. cikknek megfelelően kiadott határozathoz tartozó eredeti teljes kísérő dokumentációhoz;

c)	a 2008/57/EK irányelv alapján vagy azt megelőzően engedélyezett járművek és/vagy járműtípusok esetében a kérelmező által az a) pontban említett szempontok tekintetében az eredeti dokumentációhoz csatolandó információknak a vonatkozó nemzeti szabályokat is tartalmazniuk kell.

31. cikk

Az engedély iránti kérelem benyújtása az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül

(1) A kérelmező az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikkében említett egyablakos ügyintézési rendszer egyetlen belépési pontján keresztül nyújtja be a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelmet, amelynek az I. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia.

(2) A járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (5) és (8) bekezdésével összhangban kiválasztja az engedélyező szervet.

(3) A kérelmező által kiválasztott engedélyező szerv mindaddig nem módosítható, amíg az engedélyező szerv határozatot nem hoz a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról, vagy a kérelmező vissza nem vonja a kérelmet.

(4) A kérelmező dokumentációját az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül továbbítani kell az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokhoz.

6. FEJEZET

A KÉRELEM FELDOLGOZÁSA

32. cikk

A kérelem hiánytalanságának ellenőrzése

(1) Az engedélyező szerv a 30. cikkel összhangban ellenőrzi a kérelmező által a kérelemben benyújtott információk és dokumentáció hiánytalan voltát.

(2) Az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok:

a)	ellenőrzik, hogy az alkalmazási terület a rájuk vonatkozó részben helyesen van meghatározva;

b)	a III. mellékletben meghatározottaknak megfelelően felvetik az alkalmazandó nemzeti szabályok értékeléséhez rendelkezésre bocsátott információk és dokumentáció hiánytalanságával kapcsolatos esetleges kérdéseket.

(3) A hiánytalanságnak az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzése keretében az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok ellenőrzik, hogy:

a)	a kérelmező a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelemben a 30. cikkben említett összes előírt információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátotta;

b)	a rendelkezésre bocsátott információk és dokumentáció relevánsnak tekinthetők, valamint azok alapján az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a 38–40. cikkel összhangban el tudják végezni értékeléseiket.

33. cikk

A kérelem visszaigazolása

(1) Az egyablakos ügyintézési rendszer automatikus átvételi elismervényt hoz létre a kérelem kézhezvételéről a kérelmező számára.

(2) A kérelem értékelése a kérelem kézhezvételének napján kezdődik.

34. cikk

A kérelem értékelésére vonatkozó határidő

(1) Az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok – külön-külön, a rájuk háruló részre vonatkozóan – a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül értékelik a kérelem 32. cikk szerinti hiánytalanságát. Az engedélyező szerv erről tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) Amennyiben a kérelmezőt arról tájékoztatják, hogy dokumentációja hiánytalan, a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiállításáról szóló végleges határozatot legkésőbb négy hónappal a dokumentáció hiánytalanságának visszaigazolását követően meg kell hozni.

(3) A 14. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti típusmegfelelőségi engedély esetében az engedélyező szerv a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül határozatot hoz.

(4) Amennyiben a kérelmezőt arról tájékoztatják, hogy dokumentációja hiányos, a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiállításáról szóló végleges határozatot legkésőbb négy hónappal azt követően meg kell hozni, hogy a kérelmező a hiányzó információkat benyújtotta, kivéve, ha a kérelem alapvetően hibás, ebben az esetben azt el kell utasítani.

(5) Még abban az esetben is, ha a kérelem a (2) bekezdés szerint hiánytalan, az engedélyező szerv vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok az értékelés során bármikor kiegészítő információkat kérhetnek úgy, hogy azok benyújtására észszerű határidőt határoznak meg anélkül, hogy az értékelést felfüggesztenék, kivéve, ha a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Amennyiben az engedélyező szervben vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokban alapos gyanú merül fel, és a kérelmező számára előírják, hogy további információkat nyújtson be, az engedélyező szerv felfüggesztheti az értékelést, és a kérelmezővel kötött, kellően rögzített megállapodással meghosszabbíthatja az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (4) bekezdésében megállapított határidőt. A kiegészítő információk benyújtására rendelkezésre álló határidőnek arányosnak kell lennie azzal, hogy a kérelmező számára mekkora nehézséget jelent a kért információk biztosítása. Az értékelés és a határidő folytatódik azt követően, hogy a kérelmező rendelkezésre bocsátotta a kért információkat. A kérelmezővel való megállapodás hiányában az engedélyező szerv vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a rendelkezésre álló információk alapján hozzák meg határozatukat.

35. cikk

Kommunikáció a kérelem értékelése során

(1) Az engedélyező szerv, az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok és a kérelmező a 41. cikkben említett összes kérdésben az egyablakos rendszeren keresztül kommunikálnak egymással.

(2) A jármű-engedélyezési eljárás valamennyi szakaszát, a kérelemre vonatkozó határozatot és a határozat alapjául szolgáló dokumentált indokokat az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül kell közölni a kérelmezővel.

(3) Az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok iránymutatásaiban fel kell tüntetni az egymással és a kérelmezőkkel folytatott kommunikációra vonatkozó szabályokat.

36. cikk

A kérelem értékeléséhez kapcsolódó információkezelés

(1) Az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok az egyablakos ügyintézési rendszerben nyilvántartásba veszik az értékelés (többek között a kérelemhez kapcsolódó összes dokumentum értékelése) rájuk háruló részét illetően a jármű-engedélyezési eljárás azon szakaszainak eredményeit, amelyekben részt vesznek, a következőkkel összefüggésben:

átvétel;

kezelés;

c)	értékelés;

d)	a kérelem értékelésének következtetései a 45. cikk szerint;

e)	a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadásáról vagy kiadásának elutasításáról hozott végleges határozat;

f)	a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély végleges dokumentációja a 47. cikkel összhangban.

(2) A járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadásáról vagy kiadásának elutasításáról hozott végleges határozatot az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül kell közölni a kérelmezővel.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok esetében az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok az egyablakos ügyintézési rendszer által biztosított dokumentum-ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

(4) Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóságok a hozzájuk címzett kérelmek feldolgozására információs rendszert alkalmaznak, az összes vonatkozó információt beviszik az egyablakos ügyintézési rendszerbe.

37. cikk

Koordináció az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok között a kérelem értékelése céljából

(1) A kérelem értékelése céljából az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok megtervezik, megszervezik és elfogadják az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikkének (10) bekezdésében említett nemzeti szabályok kategorizálásának és a kölcsönös elfogadásnak a figyelembevétele érdekében szükséges szabályokat. A kérelem értékelésére vonatkozóan elfogadott szabályokat közölni kell az engedélyező szervvel és a kérelmezővel.

(2) Az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok minden kérdés kezelése érdekében egyeztetnek egymással, beleértve azokat az eseteket, amelyek a kérelem módosítását és/vagy kiegészítő információk kérését tehetik szükségessé, amennyiben a kiegészítő információk benyújtása befolyásolja az értékelés időtartamát, vagy hatással lehet a munkájukra, és megállapodnak a további teendőkről.

(3) A (2) bekezdésben említett koordinációs tevékenységek lezárásakor az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok külön-külön, a rájuk háruló részre vonatkozóan határoznak arról, hogy az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül tájékoztatják a kérelmezőt minden olyan esetről, amely a kérelem módosítását és/vagy kiegészítő információk kérését teheti szükségessé.

(4) Mielőtt az engedélyező szerv meghozná a végleges határozatát, és mielőtt az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok benyújtanák az értékelési dokumentációt, az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok:

a)	megvitatják értékeléseik eredményét; valamint

b)	megállapodnak a használati feltételekről és az egyéb korlátozásokról és/vagy az alkalmazási területre vonatkozó kizárásokról, amelyeket a járműtípus-engedélyben és/vagy forgalombahozatali járműengedélyben fel kell tüntetni.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett koordinációs tevékenységek eredménye alapján az engedélyező szerv a kérelmező rendelkezésére bocsátja a határozat dokumentált indokait. Ennek során figyelembe veszi az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságoknak a 40. cikk (6) bekezdésében említett, a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadására vagy kiadásának elutasítására vonatkozó értékelő dokumentációit, beleértve a jármű használati feltételeit és az egyéb korlátozásokat és/vagy az alkalmazási területre vonatkozó kizárásokat, amelyeket a járműtípus-engedélyben és/vagy a forgalombahozatali járműengedélyben fel kell tüntetni.

(6) A koordinációs tevékenységekről az engedélyező szerv vezet nyilvántartást az egyablakos ügyintézési rendszerben a 36. cikkel összhangban.

38. cikk

A kérelem értékelése

A kérelem értékelését az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok végzik el annak érdekében, hogy megalapozott bizonyosságot szerezzenek arról, hogy a kérelmező és a kérelmezőt támogató jogalanyok teljesítették kötelezettségeiket és feladataikat a jármű és/vagy járműtípus tervezésének, gyártásának, ellenőrzésének és jóváhagyásának szakaszában annak érdekében, hogy biztosítsák a vonatkozó jogszabályokban foglalt alapvető követelményeknek való megfelelést, hogy a kérelemben meghatározott használati feltételeknek és egyéb korlátozásoknak megfelelően forgalomba lehessen hozni és a járműtípus alkalmazási területén biztonságosan lehessen használni.

39. cikk

A kérelem engedélyező szerv általi értékelése

(1) Az engedélyező szerv a II. mellékletben meghatározott szempontokat értékeli.

(2) Amennyiben a járműtípus-engedélyt és/vagy a forgalombahozatali járműengedélyt olyan alkalmazási területre adják ki, amely egy tagállamon belüli hálózatokra korlátozódik, és amennyiben a kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdésével összhangban azt kéri, hogy a nemzeti biztonsági hatóság legyen az engedélyező szerv, az engedélyező szervnek az (1) bekezdésben meghatározott értékeléseken felül a III. mellékletben említett szempontokat is értékelnie kell. Ebben az esetben az engedélyező szerv a III. mellékletben felsorolt szempontok mellett azt is ellenőrzi, hogy van-e a 8. cikk (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett releváns információ, és a kérelem értékeléséhez azt is figyelembe veszi. Minden felmerült kérdést rögzíteni kell a 41. cikkben meghatározott naplóban.

(3) Amennyiben a kérelmező a követelménymeghatározásra nem szabványosított módszertant alkalmaz, az engedélyező szerv a II. mellékletben meghatározott kritériumokat alkalmazva értékeli a módszertant.

(4) Az engedélyező szerv az alkalmazott módszertől függetlenül ellenőrzi a követelménymeghatározásra alkalmazott módszertannal kapott bizonyítékok hiánytalanságát, megfelelőségét és következetességét. Egy, a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti új engedély esetében az engedélyező szerv által elvégzett értékelés a jármű módosított részeire, valamint az azok által a jármű változatlan részeire gyakorolt hatásra korlátozódik. Az engedélyező szerv által a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti „kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozó” engedély esetében elvégzendő ellenőrzések az alkalmazandó nemzeti szabályokra, valamint a kiterjesztett alkalmazási terület tekintetében a jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőségre korlátozódnak. Az engedélyező szerv a korábbi engedélyezés során már elvégzett ellenőrzéseket nem ismétli meg.

(5) Az engedélyező szerv értékelési dokumentációt állít ki, amely a következőket tartalmazza:

a)	egyértelmű nyilatkozat arról, hogy az értékelés eredménye a kérelmezőnek az érintett alkalmazási területre vonatkozó kérelme és adott esetben a felhasználási feltételek vagy a korlátozások tekintetében negatív vagy pozitív;

b)	az elvégzett értékelések összefoglalása;

c)	jelentés az érintett alkalmazási területre vonatkozó kérdéseket tartalmazó napló alapján;

d)	kitöltött ellenőrzőlista, amely igazolja, hogy a II. mellékletben és adott esetben a III. mellékletben meghatározott valamennyi szempont értékelése megtörtént.

40. cikk

A kérelemnek az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok általi értékelése

(1) Az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a III. mellékletben felsorolt szempontokat értékelik. Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által elvégzendő értékelések kizárólag az alkalmazási területtel kapcsolatos nemzeti szabályokra vonatkoznak, figyelembe véve a 37. cikk (1) bekezdésében említett elfogadott szabályokat.

(2) A követelménymeghatározás értékelése során az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok a követelménymeghatározásra alkalmazott módszertan segítségével a kérelmező által benyújtott bizonyítékok hiánytalanságát, megfelelőségét és következetességét ellenőrzik.

(3) Egy, a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett új engedély esetében az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által elvégzett értékelés a jármű módosított részeire, valamint az azok által a jármű változatlan részeire gyakorolt hatásra korlátozódik.

(4) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozó engedély esetében elvégzendő ellenőrzések az alkalmazandó nemzeti szabályokra, valamint a kiterjesztett alkalmazási terület tekintetében a jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőségre korlátozódnak. Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok a korábbi engedélyezés során már elvégzett ellenőrzéseket nem ismétlik meg.

(5) Az (EU) 2016/797 irányelv 6. és 14. cikkével összhangban az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok a III. mellékletben felsorolt szempontok mellett azt is ellenőrzik, hogy van-e a 8. cikk (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett releváns információ, és a kérelem értékeléséhez azt is figyelembe veszik. Minden felmerült kérdést rögzíteni kell a 41. cikkben meghatározott naplóban.

(6) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok értékelési dokumentációt állítanak ki, amely a következőket tartalmazza:

a)	egyértelmű nyilatkozat arról, hogy az értékelés eredménye a kérelmezőnek az érintett alkalmazási területre vonatkozó kérelme és adott esetben a felhasználási feltételek vagy a korlátozások tekintetében negatív vagy pozitív;

b)	az elvégzett értékelések összefoglalása;

c)	jelentés az érintett alkalmazási területre vonatkozó kérdéseket tartalmazó napló alapján;

d)	kitöltött ellenőrzőlista, amely igazolja, hogy a III. mellékletben meghatározott valamennyi szempont értékelése megtörtént.

41. cikk

A kérdések kategorizálása

(1) Az engedélyező szerv és adott esetben az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a kérelem dokumentációjának általuk elvégzett értékelése során azonosított kérdéseket egy naplóban rögzítik, és azokat a következőképpen kategorizálják:

a) „1. típus”: olyan kérdés, amellyel kapcsolatban a kérelmezőnek választ kell adnia a kérelem dokumentációjának megértéséhez;

b) „2. típus”: olyan kérdés, amely a kérelem dokumentációjának módosításához vezethet vagy a kérelmező részéről kisebb jelentőségű intézkedést igényel; a meghozandó intézkedést a kérelmező megítélésére kell bízni, és az nem zárhatja ki a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiállítását;

c) „3. típus”: olyan kérdés, amely miatt a kérelmezőnek módosítania kell a kérelem dokumentációját, de nem zárja ki a járműtípus-engedélynek és/vagy a forgalombahozatali járműengedélynek a kérelmező által a kérelemben meghatározottakhoz képest további és/vagy szigorúbb járműhasználati feltételekkel és egyéb korlátozásokkal való kiállítását, de a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadásához a kérdést meg kell oldani; a kérdés megoldása érdekében a kérelmező által meghozandó intézkedésre a kérelmezőnek kell javaslatot tennie, és abban azzal a féllel kell megállapodnia, amelyik a kérdést feltárta;

d) „4. típus”: olyan kérdés, amely miatt a kérelmezőnek módosítania kell a kérelem dokumentációját; a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély mindaddig nem adható ki, amíg a kérdést meg nem oldják; a kérdés megoldása érdekében a kérelmező által meghozandó intézkedésre a kérelmezőnek kell javaslatot tennie, és abban azzal a féllel kell megállapodnia, amelyik a kérdést feltárta. A 4. típusú kérdések közé tartozik különösen az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikkének (2) bekezdése szerinti meg nem felelés.

(2) A kérelmező által a kérdésnek megfelelően adott választ vagy meghozott intézkedést követően az engedélyező szerv vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok újra megvizsgálják az általuk feltárt problémákat, adott esetben új kategóriába sorolják azokat, és minden egyes azonosított kérdéshez az alábbi státuszok valamelyikét rendelik hozzá:

a)	„függőben lévő kérdés”, ha a kérelmező által benyújtott bizonyíték nem kielégítő, és további információra van szükség;

b)	„lezárt kérdés”, amennyiben a kérelmező válasza megfelelő volt, és már nem áll fenn további aggályos kérdés.

42. cikk

Alapos gyanú

(1) Alapos gyanú esetén az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok az alábbiak közül egy vagy több lehetőséget végrehajtva járhatnak el:

a)	elvégzik a kérelemben megadott információk alaposabb és részletesebb ellenőrzését;

b)	kiegészítő információkat kérnek a kérelmezőtől;

c)	felkérik a kérelmezőt arra, hogy végezzen vizsgálatokat a hálózaton.

(2) Az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok kérése meghatározza azt a kérdést, amely a kérelmező részéről cselekvést igényel, de nem határozza meg a kérelmező által végrehajtandó korrekciós intézkedések jellegét vagy tartalmát. A kérelmező dönti el, hogy mi a legmegfelelőbb módja annak, hogy az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok kérésére választ adjon.

(3) Az engedélyező szerv a kérelmező által javasolt intézkedések tekintetében egyeztet az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal.

(4) Az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok a 35. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül felhasználják a 41. cikkben említett, a kérdéseket tartalmazó naplót a felmerült alapos gyanúk kezelésére. Az alapos gyanút/gyanúhoz mindig:

a)	a 41. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti 4. típusú kérdésként kell besorolni;

b)	meg kell indokolni; valamint

c)	mellékelni kell a kérelmező által megválaszolandó kérdés egyértelmű leírását.

(5) Amennyiben a kérelmező az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok kérésére kész kiegészítő információkat szolgáltatni az (1) bekezdés b) és c) pontja értelmében, a kiegészítő információk benyújtására vonatkozó határidőt a 34. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(6) Amennyiben az alapos gyanú eloszlatható a kérelmező által a kérelemben meghatározottakhoz képest további és/vagy szigorúbb járműhasználati feltételek és egyéb korlátozások bevezetésével, és ehhez a kérelmező hozzájárul, ilyen járműhasználati feltételekkel és egyéb korlátozásokkal a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadható.

(7) Amennyiben a kérelmező nem járul hozzá ahhoz, hogy további információkat szolgáltasson az engedélyező szerv és/vagy az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok által felvetett alapos gyanú eloszlatása érdekében, az engedélyező szerv a rendelkezésre álló információk alapján hoz határozatot.

43. cikk

Az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok által végrehajtott értékelésekre vonatkozóan az engedélyező szerv által végrehajtandó ellenőrzések

(1) Az engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által végrehajtott értékelések összhangban állnak-e egymással a 40. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett értékelések eredményei tekintetében.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok értékelései összhangban állnak egymással, az engedélyező szerv ellenőrzi, hogy:

a)	a 40. cikk (6) bekezdésének d) pontjában említett ellenőrzőlistákat hiánytalanul kitöltették;

b)	minden releváns kérdést lezártak.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy az értékelések nem állnak összhangban egymással, az engedélyező szerv felkéri az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságokat az okok további vizsgálatára. E vizsgálat eredményeként az alábbi két lehetőség egyikére vagy mindkettőre sor kerül:

a)	az engedélyező szerv felülvizsgálhatja a 39. cikkben említett értékelését;

b)	az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok felülvizsgálhatják értékelésüket.

(4) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok (3) bekezdésben említett vizsgálatainak eredményeit meg kell osztani valamennyi olyan, az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatósággal, amely érintett a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti kérelemben.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett ellenőrzőlista hiányos, vagy ha vannak olyan kérdések, amelyeket még nem zártak le a (2) bekezdés b) pontja szerint, az engedélyező szerv felkéri az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokat az okok további vizsgálatára.

(6) Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok választ adnak az engedélyező szervtől a (3) bekezdésben említett értékelések egymással való összhangjának hiányával, a (2) bekezdés a) pontjában említett ellenőrzőlisták hiányos voltával és/vagy a (2) bekezdés b) pontja szerint nem lezárt kérdésekkel kapcsolatban kapott felkérésekre. Az engedélyező szerv teljes mértékben figyelembe veszi az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által az alkalmazandó nemzeti szabályokra vonatkozóan elvégzett értékeléseket. Az engedélyező szerv által elvégzett ellenőrzések mértéke az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések egymással való összhangjára és hiánytalanságára korlátozódik.

(7) Amennyiben az engedélyező szerv és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok nem értenek egyet, az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (7) bekezdésében említett választott bírósági eljárást kell alkalmazni.

44. cikk

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (7) bekezdése és az (EU) 2016/796 rendelet 12. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti választott bírósági eljárás

Amennyiben az Ügynökség jár el engedélyező szervként, az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (7) bekezdésében meghatározott időkereteken belül, az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal folytatott konzultációt követően, egy kölcsönösen elfogadható értékelés kialakításához szükséges együttműködés során felfüggesztheti az engedélyezési eljárást adott esetben mindaddig, amíg a fellebbezési tanács határozatot nem hoz. Az Ügynökség tájékoztatja a kérelmezőt a felfüggesztés indokairól.

45. cikk

A kérelem értékelésének következtetései

(1) Az engedélyező szerv az alábbiak független ellenőrzésével biztosítja, hogy a kérelem értékelésének folyamatát helyesen hajtsák végre:

a)	a kérelem értékelési folyamatának különböző szakaszait helyesen alkalmazták;

b)	elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a kérelem valamennyi releváns szempontját értékelték;

c)	a kérelmezőtől írásbeli válasz érkezett a 3. és a 4. típusú kérdésekre és a kiegészítő információk iránti kérésekre;

d)	a 3. és a 4. típusú kérdéseket minden esetben megoldották, vagy ha nem sikerült megoldani, ennek indokai világosan dokumentálva vannak;

e)	az értékelések és a meghozott határozatok dokumentálva vannak, méltányosak és egymással összhangban állnak;

f)	a levont következtetések az értékelés dokumentációin alapulnak, és az értékelés egészét tükrözik.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kérelem értékelésére vonatkozó eljárást helyesen alkalmazták, elegendő megerősíteni az (1) bekezdés helyes alkalmazását, amihez mellékelni kell az esetleges észrevételeket.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kérelem értékelésére vonatkozó eljárást nem alkalmazták helyesen, világosan és egyértelműen meg kell határozni az indokokat, amelyek ehhez a következtetéshez vezettek.

(4) Az értékelési tevékenységek befejezéseként az engedélyező szerv a 39. cikk (5) bekezdésével és a 40. cikk (6) bekezdésével összhangban kiadott értékelési dokumentációk alapján elkészíti a (2) vagy a (3) bekezdésre vonatkozó értékelési dokumentációt.

(5) Az engedélyező szerv a (4) bekezdésben említett értékelési dokumentációban foglalt következtetéséről dokumentált indokolást ad.

46. cikk

A kérelem engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó határozat

(1) Az engedélyező szerv a 34. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az értékelés befejezését követő egy héten belül határozatot hoz a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadásáról, illetve a kérelem elutasításáról. Ezt a határozatot a 45. cikk (5) bekezdésében említett dokumentált indokok alapján kell meghozni.

(2) Az engedélyező szerv kiadja a járműtípus-engedélyt és/vagy a forgalombahozatali járműengedélyt, amennyiben a II. mellékletben és adott esetben a III. mellékletben felsorolt szempontok 38. cikk szerinti értékelése megalapozott bizonyosságot nyújt arra vonatkozóan, hogy a kérelmező és a kérelmezőt támogató jogalanyok az előírt mértékben teljesítették kötelezettségeiket.

(3) Amennyiben a II. mellékletben és adott esetben a III. mellékletben felsorolt szempontok 38. cikk szerinti értékelése nem nyújt megalapozott bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező és a kérelmezőt támogató jogalanyok az előírt mértékben teljesítették kötelezettségeiket és feladataikat, az engedélyező szerv elutasítja a kérelmet.

(4) Az engedélyező szerv határozatában feltünteti a következőket:

a)	a jármű használati feltételei és egyéb korlátozások;

b)	a határozat indokai;

c)	a határozat elleni fellebbezés lehetősége és módja, valamint a vonatkozó határidők.

(5) A jármű használati feltételeit és az egyéb korlátozásokat a járműtípus alapvető konstrukciós jellemzőinek megfelelően kell meghatározni.

(6) Az engedélyezési határozat nem tartalmazhat semmilyen időben korlátozott járműhasználati feltételt vagy egyéb korlátozást, kivéve, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)	azért szükséges, mert az ÁME-knek és/vagy a nemzeti szabályoknak való megfelelés nem igazolható teljes mértékben az engedély kiadása előtt; és/vagy

b)	az ÁME-k és/vagy a nemzeti szabályok előírják, hogy a kérelmezőnek megalapozott becslést kell készítenie a megfelelőségről.

Az engedély ebben az esetben tartalmazhat olyan feltételt, miszerint a valós használatnak meghatározott időn belül igazolnia kell, hogy a teljesítmény összhangban áll a becsléssel.

(7) A járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadásáról, illetve a kérelem elutasításáról hozott jogerős határozatot rögzíteni kell az egyablakos ügyintézési rendszerben, és az értékelés dokumentációjával együtt az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül továbbítani kell a kérelmezőnek és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságoknak.

(8) Amennyiben a határozat elutasítja a kérelmet, vagy a kérelmező által a kérelemben meghatározottaktól eltérő járműhasználati feltételekkel és egyéb korlátozásokkal adja meg a járműtípus-engedélyt és/vagy a forgalombahozatali járműengedélyt, a kérelmező kérheti, hogy az engedélyező szerv az e rendelet 51. cikkével összhangban vizsgálja felül határozatát. Amennyiben a kérelmező nem elégedett az engedélyező szerv válaszával, az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban fellebbezést nyújthat be az illetékes hatósághoz.

7. FEJEZET

VÉGLEGES DOKUMENTÁCIÓ

47. cikk

A járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély végleges dokumentációja

(1) A járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély a 48. cikkben és/vagy a 49. cikkben említett információkat tartalmazó dokumentum.

(2) A kibocsátott járműtípus-engedélyhez és/vagy forgalombahozatali járműengedélyhez egyedi európai azonosító számot (EIN) kell hozzárendelni, amelynek szerkezetét és tartalmát az Ügynökség határozza meg és kezeli.

(3) A járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély tartalmazhat a kérelmező által a kérelemben meghatározottaktól eltérő járműhasználati feltételeket és egyéb korlátozásokat.

(4) Az engedélyező szerv a járműtípus-engedélyt és/vagy forgalombahozatali járműengedélyt dátummal és jogszerű aláírással látja el.

(5) Az engedélyező szerv gondoskodik a 46. cikknek megfelelően kiadott határozatnak és a határozatot kísérő teljes dokumentációnak az 52. cikk szerinti archiválásáról.

48. cikk

A kiadott járműtípus-engedélyben szereplő információk

Az engedélyező szerv által kiadott járműtípus-engedélynek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az engedélyező szervet a járműtípus-engedély kiadására felhatalmazó jogalap;

a következők azonosítása:

i.	az engedélyező szerv;

ii.	a kérelem;

iii.	a 14. cikk meghatározása szerinti engedélyezési eset;

iv.	a járműtípus-engedély kérelmezője;

v.	a járműtípus-engedélyhez kapcsolódó EIN;

a járműtípus alapvető konstrukciós jellemzőinek meghatározása:

i.	amely a típus- és/vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványokban szerepel;

ii.	a jármű alkalmazási területe;

iii.	a jármű használati feltételei és az egyéb korlátozások;

iv.	a 402/2013/EU rendelet 16. cikkének rendelkezései szerinti hivatkozás a 402/2013/EU rendelet 3. cikkének 11. pontjában említett javaslattevőnek a járműtípusra vonatkozó írásos nyilatkozatára, beleértve a dokumentum azonosítóját és változatát;

a következők azonosítása:

i.	a járműtípus azonosítója a 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozat (6) II. melléklete szerint;

ii.	a járműtípus változatai (adott esetben);

iii.	a járműtípus kivitelei (adott esetben);

iv.	az ÁME-kben és adott esetben a nemzeti szabályokban a jármű és az alkalmazási terület közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére meghatározott paraméterek értékei;

v.	a járműtípusnak a vonatkozó ÁME-knek és nemzeti szabályoknak való megfelelősége, az (1) bekezdés d) pontjának iv. alpontjában említett paraméterek tekintetében;

e)	hivatkozás az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokra;

f)	hivatkozás az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályokra, amelyeknek a járműtípus megfelel;

g)	hivatkozás a 45. cikk (5) bekezdésében említett határozat dokumentált indokaira;

h)	a járműtípus-engedély kiadásáról szóló határozat dátuma és helye;

i)	a járműtípus-engedély kiadásáról szóló határozat aláírója; valamint

j)	a határozat elleni fellebbezés lehetősége és módja, valamint a vonatkozó határidők, beleértve a nemzeti fellebbezési eljárásra vonatkozó információkat is.

49. cikk

A kiadott forgalombahozatali járműengedélyben szereplő információk

Az engedélyező szerv által kiadott forgalombahozatali járműengedélynek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az engedélyező szervet a forgalombahozatali járműengedély kiadására felhatalmazó jogalap;

a következők azonosítása:

i.	az engedélyező szerv;

ii.	a kérelem;

iii.	a 14. cikk meghatározása szerinti engedélyezési eset;

iv.	a forgalombahozatali járműengedély kérelmezője;

v.	a forgalombahozatali járműengedélyhez kapcsolódó EIN;

c)	hivatkozás a járműtípus ERATV-ben való nyilvántartására, beleértve adott esetben a járműtípus változatára és/vagy a járműtípus kivitelére vonatkozó információkat;

a következők azonosítása:

i.	a járművek;

ii.	az alkalmazási területek;

iii.	a jármű használati feltételei és az egyéb korlátozások;

e)	hivatkozás az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatokra;

f)	hivatkozás az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályokra, amelyeknek a jármű megfelel;

g)	hivatkozás a 45. cikk (5) bekezdésében említett határozat dokumentált indokaira;

h)	a 14. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti típusmegfelelőségi engedély esetében hivatkozás az engedélyezett járműtípusnak való megfelelésre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatra, beleértve adott esetben a járműtípus kivitelére és/vagy a járműtípus változatára vonatkozó információkat;

i)	a forgalombahozatali járműengedély kiadásáról szóló határozat dátuma és helye;

j)	a forgalombahozatali járműengedély kiadásáról szóló határozat aláírója; valamint

k)	a határozat elleni fellebbezés lehetősége és módja, valamint a vonatkozó határidők, beleértve a nemzeti fellebbezési eljárásra vonatkozó információkat is.

50. cikk

Nyilvántartásba vétel az ERATV-ben és az ERADIS-ban

(1) Az ERATV-t az engedélyező szerv tölti ki a kérelmező által a járműtípus-engedély iránti kérelem részeként megadott információkat felhasználva. A kérelmező felelős az engedélyező szerv számára szolgáltatott adatok sértetlenségéért. Az engedélyező szerv felelős a kérelmező által szolgáltatott adatok összhangjának ellenőrzéséért és az ERATV-bejegyzésnek a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéért.

(2) Az engedélyező szerv gondoskodik arról, hogy az Európai Vasúti Ügynökség interoperabilitási és biztonsági adatbázisát (European Railway Agency Database of Interoperability and Safety – ERADIS) járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadása előtt értelemszerűen aktualizálják.

(3) A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 15. cikk (3) bekezdése szerinti módosítások esetében az engedélyező szerv a járműtípus-engedély jogosultja által megadott információkat felhasználva az ERATV-ben nyilvántartásba veszi a járműtípus új kivitelét vagy a járműtípus-változat új kivitelét. A járműtípus-engedély jogosultja felelős az engedélyező szerv számára szolgáltatott adatok sértetlenségéért. Az engedélyező szerv felelős a járműtípus-engedély jogosultja által szolgáltatott adatok összhangjának ellenőrzéséért és az ERATV-bejegyzésnek a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéért.

Járműtípus új kivitelének vagy járműtípus-változat új kivitelének nyilvántartásba vételéig az új kivitelnek megfelelően módosított járműveket haladéktalanul üzemeltetni lehet.

51. cikk

Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (11) bekezdése szerinti felülvizsgálat

(1) Amennyiben az engedélyező szerv határozata elutasítást vagy a kérelmező által a kérelemben meghatározottaktól eltérő járműhasználati feltételeket és egyéb korlátozásokat tartalmaz, a kérelmező a határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül kérheti a határozat felülvizsgálatát. A vonatkozó kérelmet a kérelmező az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül nyújtja be.

(2) A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyeket a kérelmező szerint a járműengedélyezési eljárás során nem vettek megfelelően figyelembe.

(3) Az engedélyezésre vonatkozó határozat kiadásának időpontját követően kidolgozott és az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül benyújtott kiegészítő információk nem fogadhatók el bizonyítékként.

(4) Az engedélyező szerv – adott esetben az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokkal együttműködve – biztosítja a felülvizsgálati eljárás pártatlanságát.

(5) A felülvizsgálati eljárás a kérelmező kérésének megfelelően azokat a kérdéseket vizsgálja meg, amelyek az engedélyező szerv elutasító határozatát igazolják.

(6) Amennyiben az Ügynökség jár el engedélyező szervként, a határozatának visszavonásáról vagy helybenhagyásáról szóló határozat felülvizsgálatába adott esetben be kell vonni az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságokat.

(7) Az engedélyező szerv a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül helybenhagyja vagy visszavonja elsőfokú határozatát. A szóban forgó határozatot az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül továbbítani kell az érintett feleknek.

52. cikk

A 46. cikk szerint kiadott határozat és az azt kísérő teljes dokumentáció archiválása

(1) A 46. cikk szerint kiadott határozatot és az azt kísérő teljes dokumentációt legalább 15 évig meg kell őrizni az egyablakos ügyintézési rendszerben.

(2) Az engedélyező szerv által a 46. cikk szerint kiadott határozatot kísérő teljes dokumentáció tartalmazza az engedélyező szerv által használt valamennyi dokumentumot és az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok értékelési dokumentációit.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megőrzési idő lejárta után a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély kiadása céljából a 46. cikk szerint kiadott határozatot és az azt kísérő teljes dokumentációt irattározni kell, és a jármű élettartamának megszűnését követő öt évig kell megőrizni, az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikkében említett nyilvántartásban rögzített formában.

8. FEJEZET

KIADOTT ENGEDÉLY FELFÜGGESZTÉSE VAGY VISSZAVONÁSA VAGY MÓDOSÍTÁSA

53. cikk

Kiadott engedély felfüggesztése, visszavonása vagy módosítása

(1) Az engedélyező szerv az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikkének (3) bekezdésével összhangban a jármű típusengedélyének felfüggesztése formájában átmeneti biztonsági intézkedéseket alkalmazhat.

(2) Az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben, a súlyos biztonsági kockázat kezelése érdekében hozott intézkedések áttekintését követően az engedélyt kiadó engedélyező szerv határozhat úgy, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonja vagy módosítja az engedélyt.

(3) A kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikkének (5) bekezdésével összhangban fellebbezést nyújthat be az engedély visszavonására vagy módosítására vonatkozó határozat ellen.

(4) Az engedélyező szerv tájékoztatja az Ügynökséget, amennyiben az engedély visszavonásáról vagy módosításáról hoz határozatot, és megindokolja határozatát. Az Ügynökség az összes nemzeti biztonsági hatóságot tájékoztatja az engedély visszavonására vagy módosítására vonatkozó határozatról, valamint a határozat indokairól.

54. cikk

Kiadott engedély felfüggesztésének vagy visszavonásának vagy módosításának hatása az ERATV-ben, az ERADIS-ban és a járműnyilvántartásban történő nyilvántartásba vételre

(1) Amennyiben az engedélyező szerv járműtípus-engedély visszavonásáról, felfüggesztéséről vagy módosításáról hoz határozatot, az (EU) 2016/797 irányelv 26. cikke (4) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel aktualizálja az ERATV-t, és gondoskodik arról, hogy az ERADIS-t ennek megfelelően aktualizálják.

(2) A jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozat tükröződjön az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikkében említett nyilvántartásban.

9. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Amennyiben egy nemzeti biztonsági hatóság felismeri, hogy az érintett tagállamban a vonatkozó időpont előtt nem tud a 2008/57/EK irányelvvel összhangban járműengedélyt kiállítani, erről haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt és az Ügynökséget.

(2) Az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdésében említett esetben a kérelmező dönt arról, hogy kérelmének értékelését továbbra is a nemzeti biztonsági hatóság végezze, vagy az Ügynökséghez nyújt be kérelmet. A kérelmező mindkét érintettet tájékoztatja, az alkalmazandó eljárás pedig a következő:

a)	abban az esetben, ha a kérelmező úgy döntött, hogy az Ügynökséghez nyújt be kérelmet, a nemzeti biztonsági hatóság átadja az Ügynökségnek a kérelem dokumentációját és az általa elvégzett értékelés eredményeit. Az Ügynökség elfogadja a nemzeti biztonsági hatóság által elvégzett értékelést;

abban az esetben, ha a kérelmező úgy döntött, hogy az eljárást a nemzeti biztonsági hatósággal folytatja, a nemzeti biztonsági hatóság véglegesíti a kérelem értékelését, és az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkével és e rendelettel összhangban határoz a járműtípus-engedély és/vagy a forgalombahozatali járműengedély kiadásáról.

(3) Amennyiben az alkalmazási terület nem korlátozódik egyetlen tagállamra, az engedélyező szerv az Ügynökség, és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás alkalmazandó.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben a kérelmező a járműtípus-engedély és/vagy forgalombahozatali járműengedély iránti felülvizsgált kérelmét az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül, e rendelet rendelkezéseivel összhangban nyújtja be. A kérelmező a dokumentáció kiegészítéséhez segítséget kérhet az érintett engedélyező szervektől.

(5) Az Ügynökség által 2019. június 16. és 2020. június 16. között kiadott járműengedélyek és/vagy járműtípus-engedélyek kizárják azon tagállamok hálózatát vagy hálózatait, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdésével összhangban értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot, még nem ültették át az említett irányelvet, és még nem helyezték hatályba a nemzeti átültető intézkedéseiket. Azon tagállamok nemzeti biztonsági hatóságai, amelyek ilyen értesítést küldtek:

a)	az Ügynökség által kiadott járműtípus-engedélyt a járműtípusoknak a 2008/57/EK irányelv 26. cikkével összhangban kiadott engedélyével egyenértékűnek tekintik, és a szóban forgó járműtípus tekintetében a 2008/57/EK irányelv 26. cikkének (3) bekezdését alkalmazzák;

b)	az Ügynökség által kiadott járműengedélyt a 2008/57/EK irányelv 22. vagy 24. cikkével összhangban kiadott első engedéllyel egyenértékűnek tekintik, és a 2008/57/EK irányelv 23. vagy 25. cikkével összhangban kiegészítő engedélyt adnak ki.

(6) A (2) bekezdés a) pontjában és az (5) bekezdésben említett esetekben a nemzeti biztonsági hatóság és az Ügynökség együttműködnek egymással és összehangolják munkájukat az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett elemekre vonatkozó értékelés elvégzése céljából.

(7) Azok a tagállamok, amelyek az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdésével összhangban értesítették az Ügynökséget és a Bizottságot, még nem ültették át az említett irányelvet, és még nem helyezték hatályba a nemzeti átültető intézkedéseiket, a teherkocsikra vonatkozó ÁME-ről szóló 321/2013/EU rendelet melléklete 7.1.2. pontjának megfelelő és forgalombahozatali járműengedéllyel rendelkező tehervagonokat 2019. június 16. és 2020. június 16 között a 2008/57/EK irányelv alkalmazásában üzembe helyezési engedéllyel rendelkező járműként kezelik.

56. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. június 16-tól kell alkalmazni azon tagállamokban, amelyek nem küldtek az Ügynökség vagy a Bizottság részére az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést. Ezt a rendeletet 2020. június 16-tól valamennyi tagállamban alkalmazni kell.

Az 55. cikk (1) bekezdését azonban 2019. február 16-tól valamennyi tagállamban alkalmazni kell. Az 55. cikk (2), (3), (4) és (6) bekezdésében előírt könnyítő intézkedéseket 2019. február 16-tól kell elérhetővé tenni. Az 55. cikk (5) bekezdését 2019. június 16-tól valamennyi tagállamban alkalmazni kell.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (átdolgozás) (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

(4) A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.).

(5) A Bizottság 402/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 30.) a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2013.5.3., 8. o.).

(6) A Bizottság 2011/665/EU végrehajtási határozata (2011. október 4.) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról (HL L 264., 2011.10.8., 32. o.).

I. MELLÉKLET

A kérelem tartalma

(M) a kérelmező által kötelezően benyújtandó információ.

(O) olyan információ, amelyet a kérelmező opcionálisan benyújthat.

1. A kérelem típusa (M):

1.1.

Típusengedély

a)	Járműtípus változatai (adott esetben)

b)	Járműtípus kivitelei (adott esetben)

1.2.

Forgalombahozatali engedély

a)	Egyetlen jármű; vagy

b)	Járműsorozat

2. Engedélyezési eset (M):

2.1.	Első engedély

2.2.	Új engedély

2.3.	Kiterjesztett alkalmazási terület

2.4.	Megújított típusengedély

2.5.	Típusmegfelelőségi engedély

3. Az alkalmazási terület (M):

3.1.	Tagállamok

3.2.	Hálózatok (tagállamonként)

3.3.	Hasonló jellemzőjű hálózatokkal rendelkező szomszédos tagállamok állomásai, ha ezek az állomások a határhoz közel helyezkednek el, az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdése szerint (adott esetben)

3.4.	A kiterjesztett alkalmazási terület meghatározása (csak a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozó engedélyezési esetre vonatkozik)

3.5.	A teljes uniós hálózat

4. Kibocsátó hatóság (M):

4.1.	Az Ügynökség; vagy

4.2.	A tagállam nemzeti biztonsági hatósága (csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az alkalmazási terület egyetlenegy tagállamra korlátozódik, és a kérelmező az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (8) bekezdése szerint kéri)

5. A kérelmező adatai:

5.1.	Hivatalos elnevezés (M)

5.2.	A kérelmező neve (M)

5.3.	Rövidítés (O)

5.4.	Teljes postai cím (M)

5.5.	Telefonszám (M)

5.6.

Fax (O)

5.7.	E-mail-cím (M)

5.8.	Weboldal (O)

5.9.	Uniós adószám (O)

5.10.

Egyéb lényeges információk (O)

6. A kapcsolattartó adatai:

6.1.	Utónév (M)

6.2.	Vezetéknév (M)

6.3.	Beosztás (M)

6.4.	Teljes postai cím (M)

6.5.	Telefonszám (M)

6.6.

Fax (O)

6.7.	E-mail-cím (M)

6.8.	Használatos nyelvek (M)

7. A járműtípus-engedély jelenlegi jogosultja (első engedély esetében nem alkalmazható) (M):

7.1.	Hivatalos elnevezés (M)

7.2.	A típusengedély jogosultjának neve (M)

7.3.	Rövidítés (O)

7.4.	Teljes postai cím (M)

7.5.	Telefonszám (M)

7.6.

Fax (O)

7.7.	E-mail-cím (M)

7.8.	Weboldal (O)

7.9.	Uniós adószám (M)

7.10.

Egyéb lényeges információk (O)

8. Az értékelő szervezetekre vonatkozó információk (M):

8.1.

Bejelentett szervezet(ek):

a)	Hivatalos elnevezés (M)

b)	A bejelentett szervezet neve (M)

c)	A bejelentett szervezet azonosító száma (M)

d)	Rövidítés (O)

e)	Teljes postai cím (M)

f)	Telefonszám (M)

Fax (O)

h)	E-mail-cím (M)

i)	Weboldal (O)

j)	Uniós adószám (M)

k)	Egyéb lényeges információk (O)

8.2.

Kijelölt szervezet(ek):

a)	Hivatalos elnevezés (M)

b)	A kijelölt szervezet neve (M)

c)	Rövidítés (O)

d)	Teljes postai cím (M)

e)	Telefonszám (M)

Fax (O)

g)	E-mail-cím (M)

h)	Weboldal (O)

i)	Uniós adószám (M)

j)	Egyéb lényeges információk (O)

8.3.

Az értékelő szerv (CSM RA), típusmegfelelőségi engedély esetében nem alkalmazandó:

a)	Hivatalos elnevezés (M)

b)	Az értékelő szerv (CSM RA) neve (M)

c)	Rövidítés (O)

d)	Teljes postai cím (M)

e)	Telefonszám (M)

Fax (O)

g)	E-mail-cím (M)

h)	Weboldal (O)

i)	Uniós adószám (M)

j)	Egyéb lényeges információk (O)

9. Előzetes kötelezettségvállalás:

9.1.	Hivatkozás az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeire (O)

9.2.	Egyéb lényeges projektinformációk (O)

10. A járműtípus leírása ((*) a 2011/665/EU határozat II. mellékletének megfelelően kell meghatározni) (M):

10.1.

Típusazonosító (*)

10.2.

A járműtípus kivitelei (adott esetben)

10.3.

A járműtípus változatai (adott esetben):

10.4.

Az ERATV-ben való nyilvántartásba vétel dátuma (*) (első engedélyre nem vonatkozik)

10.5.

Típusnév (*)

10.6.

Alternatív típusnév (adott esetben)

10.7.

Kategória (*)

10.8.

Alkategória (*)

11. A járművekre vonatkozó információk (a 2007/756/EK határozatnak (1) megfelelően kell meghatározni, amennyiben rendelkezésre áll) (M)

11.1.

EVN-számok vagy előzetesen lefoglalt járműszámok

11.2.

A járművek egyéb meghatározása, amennyiben EVN-számok vagy előzetesen lefoglalt járműszámok nem állnak rendelkezésre

12. Hivatkozás a meglévő járműtípus-engedélyre (első engedély esetében nem alkalmazható) (M)

13. Az engedélyezett járműtípushoz képest végrehajtott módosítások leírása (csak új engedély esetén alkalmazandó) (M)

14. A jármű használatára vonatkozó feltételek és egyéb korlátozások (a 2011/665/EU határozat II. mellékletének megfelelően kell meghatározni) (M):

14.1.

Kódolt korlátozások

14.2.

Kódolatlan korlátozások

15. További CCS funkciók (M)

16. Alkalmazandó szabályok (M):

16.1.

ÁME-k, beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jogszabályi hivatkozást

16.2.

A teljes uniós hálózatot lefedő alkalmazási területre vonatkozó egyedi ÁME-rendelkezések (adott esetben)

16.3.

Az ÁME újabb változatából kiválasztott követelmények meghatározása szemben az értékelésre alkalmazandó ÁME-vel (beleértve a visszavont követelményeket) (adott esetben)

16.4.

Nemzeti szabályok (adott esetben)

16.5.

Az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülés az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkének rendelkezései szerint (adott esetben)

16.6.

A kiterjesztett alkalmazási területre alkalmazandó szabályok.

16.7.

Aktualizált ÁME-k és/vagy nemzeti szabályok (csak típusengedély megújítása esetén alkalmazandó)

17. A kérelmező megerősítése és aláírása (M)

18. Mellékletek (M):

A kérelemben feltüntetendő információkat az engedélyezési esetek határozzák meg. Az alkalmazandó engedélyezési eset oszlopában található (x) azt jelzi, hogy az információ az adott engedélyezési esetre vonatkozóan kötelező (M).

Első engedély

Megújított típusengedély

Kiterjesztett alkalmazási terület

Új engedély

Típusmegfelelőségi engedély

18.1.

A 13. cikk (1) bekezdése szerinti követelménymeghatározást alátámasztó bizonyítékok.

Amennyiben a kérelmező a 402/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott módszertant alkalmazza, a bizonyíték a javaslattevőnek a 402/2013/EU rendelet 16. cikkében említett nyilatkozata és a 402/2013/EU rendelet 15. cikkében említett biztonságértékelési jelentés.

Más módszertan alkalmazása esetén olyan bizonyíték szükséges, amely igazolja, hogy ugyanolyan mértékű bizonyosságot nyújt, mint a 402/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott módszertan.

18.2.

Megfeleltetési táblázat, amely azt adja meg, hogy a II. és a III. mellékletnek megfelelően értékelendő szempontokhoz szükséges információk hol találhatók

18.3.

Az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülésre vonatkozó határozatok az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke szerint (adott esetben)

18.4.

Az adott típusnak való megfelelésre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat és a kapcsolódó dokumentáció (az (EU) 2016/797 irányelv 24. cikke)

18.5.

A mobil alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatok, beleértve a kísérő műszaki dokumentációt (az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke).

18.6.

A kérelmet kísérő dokumentáció és a korábbi engedélyre vonatkozó határozat, vagy adott esetben hivatkozás az egyablakos ügyintézési rendszerben archivált, a 46. cikknek megfelelően kiadott határozatra és az azt kísérő teljes dokumentációra.

18.7.

A követelménymeghatározásra alkalmazott módszertan meghatározása és adott esetben (2) leírása a következők tekintetében:

a)	az (EU) 2016/797 irányelv 3. cikkében és III. mellékletében meghatározott, alrendszerekre vonatkozó alapvető követelmények;

b)	az alrendszerek műszaki összeegyeztethetősége a járművön belül;

c)	az alrendszerek biztonságos integrálása a járművön belül; valamint

d)	a jármű műszaki összeegyeztethetősége az alkalmazási területen lévő hálózattal.

18.8.

A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer, biztonságértékelési jelentés (a 402/2013/EU rendelet 15. cikke), amely az alrendszerek „biztonsága”, valamint az alrendszerek biztonságos integrációja alapvető követelményekre vonatkozó követelménymeghatározásra terjed ki.

18.9.

Amennyiben az ÁME-k és/vagy a nemzeti szabályok nem fedik le teljes mértékben, a járműnek az alkalmazási területen lévő hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét igazoló dokumentum.

18.10.

A kockázatra vonatkozó nyilatkozat (a 402/2013/EU rendelet 16. cikke), amely az alrendszerek „biztonsága”, valamint az alrendszerek biztonságos integrációja alapvető követelményekre vonatkozó követelménymeghatározásra terjed ki az ÁME-k és a nemzeti szabályok hatálya alá nem tartozó szempontok tekintetében.

18.11.

A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer, biztonságértékelési jelentés (a 402/2013/EU rendelet 15. cikke), amely a jármű általános biztonsági szintjének lehetséges módosítására terjed ki.

18.12.

A kockázatra vonatkozó nyilatkozat (a 402/2013/EU rendelet 16. cikke), amely a jármű általános biztonsági szintjének lehetséges módosítására terjed ki.

18.13.

Az ERATV-hez szükséges információk (a 2011/665/EU határozat II. melléklete szerint)

18.14.

Karbantartási és üzemeltetési dokumentáció (beleértve a mentést is), ha a 18.4. és/vagy a 18.5. pontban nem szerepel.

(1) A Bizottság 2007/756/EK határozata (2007. november 9.) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról (az értesítés a C(2007) 5357. számú dokumentummal történt) (HL L 305., 2007.11.23., 30. o.).

(2) Nem szabványosított módszertan.

II. MELLÉKLET

Az engedélyező szerv által végzett értékelés szempontjai

Az engedélyező szerv által értékelendő információkat az engedélyezési esetek határozzák meg. Az alkalmazandó engedélyezési eset oszlopában található (x) azt jelzi, hogy ez a szempont az adott engedélyezési esetre vonatkozóan kötelező.

Első engedély

Megújított típusengedély

Kiterjesztett alkalmazási terület

Új engedély

Típusmegfelelőségi engedély

A kérelem összhangban áll az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeivel (adott esetben)

A kérelmező a megfelelő engedélyezési esetet választotta ki.

A kérelmező helyesen határozta meg az ÁME-ket és más alkalmazandó uniós jogszabályokat.

A kiválasztott megfelelőségértékelő szervek (bejelentett szervezet(ek)), értékelő szerv (CSM RA) megfelelő akkreditációval vagy adott esetben elismeréssel rendelkezik/rendelkeznek.

Az ÁME-k alkalmazása alóli mentesülés az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkének rendelkezései szerint:

5.1.	Érvényesség (a használat időtartama és területe);

5.2.	Alkalmazandó a projektre; valamint

5.3.	Összhangban áll az azonosított és alkalmazott szabályokkal.

6.1.

A követelménymeghatározásra alkalmazott módszertan megfelel a célnak a következő szempontok tekintetében?

a)	Szabványosított/elfogadott módszertant alkalmaztak? valamint

b)	A tervezett módszer megfelelő az általa lefedett alapvető követelmények tekintetében?

6.2.

Amennyiben az alkalmazott módszertan nem szabványosított, vagy más alapvető követelményekre vonatkozik, mint amire tervezték, ellenőrizni kell a következő szempontokat annak értékelése érdekében, hogy a módszertan megfelelő mértékben figyelembe veszi őket és kiterjed rájuk:

a)	Az alkalmazott független értékelés mértéke

b)	A rendszer meghatározása

c)	A veszély azonosítása és osztályozása

d)	Kockázatelfogadási elvek

e)	Kockázatértékelés

f)	A meghatározott követelmények

g)	A követelményeknek való megfelelés igazolása

h)	Veszélykezelés (napló)

Elegendő bizonyíték a követelménymeghatározásra alkalmazott módszertanról:

7.1.

Amennyiben a 402/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárást alkalmazták követelménymeghatározásra szolgáló módszertanként, ellenőrizni kell a következőket:

a)	A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer, a javaslattevő aláírt nyilatkozata (a 402/2013/EU rendelet 16. cikke) igazolja, hogy valamennyi azonosított veszély és kapcsolódó kockázat elfogadható szintű ellenőrzés alatt áll.

A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer, biztonságértékelési jelentés (a 402/2013/EU rendelet 15. cikke) igazolja a javaslattevő nyilatkozatát a meghatározott hatályra vonatkozóan, a 13. cikk szerint, valamint legalább az alrendszerek „biztonsága”, valamint a járművön belüli alrendszerek biztonságos integrációja alapvető követelményeket.

7.2.

Amennyiben a 402/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott kockázatkezelési eljárástól eltérő módszertant alkalmaztak követelménymeghatározásra szolgáló módszertanként, ellenőrizni kell a következőket:

a)	A rendszer meghatározása teljes és összhangban van a jármű kialakításával?

b)	A veszély azonosítása és osztályozása következetes és megalapozott?

c)	Valamennyi kockázatot megfelelően kezelték és csökkentették?

d)	A kockázatkezelésből eredő követelményeket megfelelő módon visszavezetik a kockázathoz és a követelménynek való megfelelés bizonyítékához?

e)	Az egész folyamat során strukturáltan és egységesen kezelik a veszélyeket?

f)	A független értékelő véleménye pozitív?

EK-hitelesítési nyilatkozatok és EK-tanúsítványok (az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke), ellenőrzések:

8.1.

Aláírások

8.2.	Érvényesség

8.3.

Hatály

8.4.	A jármű használati feltételei és az egyéb korlátozások, meg nem felelések

8.5.	Mentesülés az ÁME-k alkalmazása alól (adott esetben)

8.6.	Az összes alkalmazandó jogszabályra kiterjed, ideértve az egyéb, nem vasúti vonatkozású jogszabályokat is

8.7.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek (érvényesség, hatály, használati feltételek és egyéb korlátozások):

a)	EK-megfelelőségi tanúsítványok

b)	EK-alkalmazhatósági tanúsítványok

A megfelelőségértékelő szervezetek jelentései (az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke), ellenőrzések:

9.1.	Összhang az EK-hitelesítési nyilatkozatokkal és az EK-tanúsítványokkal

9.2.	Valamennyi alkalmazandó szabályra kiterjed

9.3.	Az eltéréseket és (adott esetben) a meg nem feleléseket meghatározták, és megfelelnek a mentesülésre vonatkozó kérelmeknek.

9.4.	Az alkalmazott modulok kombinációja megengedett

9.5.	A jármű használati feltételeit és az egyéb korlátozásokat megfelelően azonosították, és azok összhangban vannak az engedély iránti kérelem feltételeivel.

9.6.	A megfelelőségértékelő szervezetek által felhasznált bizonyítékok megfelelnek az ÁME-kben leírt alkalmazandó értékelési szakaszoknak (a tervezés felülvizsgálata, típusvizsgálat stb.).

10.

Az alkalmazási terület szerinti nemzeti biztonsági hatóságok által végzett értékelések ellenőrzése a 43. cikk szerint

11.

Az eredeti járműtípus-engedély érvényessége

12.

Az eredeti járműtípus-engedély érvényes az érintett alkalmazási területre

13.

A jármű jelenlegi használati feltételei és az egyéb korlátozások

14.

15.

16.

A jóváhagyott járműtípushoz képest bekövetkező módosításokat megfelelően leírták, és azok megfelelnek a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszernek, a biztonságértékelési jelentésnek (a 402/2013/EU rendelet 15. cikke)

17.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatokat és az EK-tanúsítványokat megfelelően aktualizálták a módosított és/vagy aktualizált szabályokkal kapcsolatban.

18.

A megfelelőségértékelő szervezetek jelentéseit megfelelően aktualizálták a módosított és/vagy aktualizált szabályokkal kapcsolatban:

18.1.

A módosított és/vagy aktualizált szabályokra kiterjed

18.2.

Bizonyíték van arra, hogy a járműtípus még mindig megfelel a követelményeknek

19.

Bizonyíték arra, hogy a járműtípus kialakítása nem változott

20.

Azon jármű vagy sorozat azonosítása, amelyre a járműtípusnak való megfelelésre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat vonatkozik

21.

Az adott típusnak való megfelelésre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat és az alátámasztó dokumentáció (az (EU) 2016/797 irányelv 24. cikke)

III. MELLÉKLET

Az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok által végzett értékelés szempontjai

Ez a melléklet nem alkalmazandó, ha az alkalmazási terület a teljes uniós hálózatra kiterjed, és az ÁME-k erre vonatkozó konkrét feltételeket tartalmaznak.

Az alkalmazási terület szerinti érintett nemzeti biztonsági hatóságok által a vonatkozó nemzeti szabályokkal kapcsolatban értékelendő információkat az engedélyezési esetek határozzák meg. Az alkalmazandó engedélyezési eset oszlopában található (x) azt jelzi, hogy ez a szempont az adott engedélyezési esetre vonatkozóan kötelező.

Első engedély

Új engedély

Kiterjesztett alkalmazási terület

Megújított típusengedély

A kérelem összhangban áll az előzetes kötelezettségvállalás referenciafeltételeivel (adott esetben)

Az érintett tagállam esetében az alkalmazási területet helyesen határozták meg.

A kérelmező helyesen határozta meg az érintett alkalmazási területre vonatkozó nemzeti szabályokat és követelményeket.

Az érintett alkalmazási területre vonatkozó kiválasztott megfelelőségértékelő szervek (kijelölt szervezet(ek)), értékelő szerv (CSM RA) megfelelő akkreditációval vagy adott esetben elismeréssel rendelkezik/rendelkeznek.

Elegendő bizonyíték a követelménymeghatározásra alkalmazott módszertanról kizárólag az alkalmazási területre vonatkozó nemzeti szabályok tekintetében:

5.1.

a)	A rendszer meghatározása teljes és összhangban van a jármű kialakításával?

b)	A veszély azonosítása és osztályozása következetes és megalapozott?

c)	Valamennyi kockázatot megfelelően kezelték és csökkentették?

d)	A kockázatkezelésből eredő követelményeket megfelelő módon visszavezetik a kockázathoz és a követelménynek való megfelelés bizonyítékához?

EK-hitelesítési nyilatkozatok és tanúsítványok (nemzeti szabályok) (az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke), ellenőrzések:

6.1.

Aláírások

6.2.	Érvényesség

6.3.

Hatály

6.4.	A jármű használati feltételei, egyéb korlátozások, meg nem felelések

A megfelelőségértékelő szervezetek jelentései (az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke), ellenőrzések:

7.1.	Összhang az EK-hitelesítési nyilatkozatokkal és tanúsítványokkal

7.2.	Az eltéréseket és (adott esetben) a meg nem feleléseket meghatározták

7.3.	A használati feltételeket és az egyéb korlátozásokat megfelelően azonosították, és azok összhangban vannak az engedély iránti kérelem feltételeivel.

7.4.	A megfelelőségértékelő szervezetek által felhasznált bizonyítékok megfelelnek a nemzeti szabályokban leírt alkalmazandó értékelési szakaszoknak.

A jármű jelenlegi használati feltételei és az egyéb korlátozások

10.

11.

12.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatokat és az EK-tanúsítványokat megfelelően aktualizálták a módosított/aktualizált nemzeti szabályokkal kapcsolatban.

13.

A megfelelőségértékelő szervezetek jelentéseit megfelelően aktualizálták a módosított/aktualizált szabályokkal kapcsolatban.

13.1.

A módosított/aktualizált nemzeti szabályokra kiterjed

13.2.

Bizonyíték van arra, hogy a járműtípus még mindig megfelel a követelményeknek

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 90

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. április 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2018/538 határozata (2017. december 7.) az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti NAT-I-9406 együttműködési megállapodás 1. módosításának az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról	1
		1. módosítás az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött NATI-9406 számú együttműködési megállapodáshoz	3
	*	A Tanács (EU) 2018/539 határozata (2018. március 20.) az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a biztosításra és a viszontbiztosításra vonatkozó prudenciális intézkedésekről szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről	36
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2018/540 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 23.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról	38
	*	A Bizottság (EU) 2018/541 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 20.) az (EU) 2017/2358 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és az (EU) 2017/2359 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az alkalmazásuk kezdőnapja tekintetében történő módosításáról ( 1 )	59
	*	A Bizottság (EU) 2018/542 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. január 22.) a bizonyos tengerfenéki fajoknak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv létrehozásáról szóló (EU) 2017/86 felhatalmazáson alapuló rendelet görög nyelvi változatának helyesbítéséről	61
	*	A Bizottság (EU) 2018/543 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. január 23.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet spanyol nyelvű változatának helyesbítéséről ( 1 )	63
	*	A Bizottság (EU) 2018/544 rendelete (2018. március 27.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, kormos marlinra irányuló halászat tilalmáról	64
	*	A Bizottság (EU) 2018/545 végrehajtási rendelete (2018. április 4.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról ( 1 )	66
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/546 határozata (2018. március 15.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2018/10)	105
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2018/547 határozata (2018. március 27.) a szavatolótőkéről szóló, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2018/11)	110

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2018. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2017/127 rendelet módosításáról szóló, 2018. január 23-i (EU) 2018/120 tanácsi rendelethez ( HL L 27., 2018.1.31. )	112
*	Helyesbítés az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. április 20-i (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 171., 2017.7.4. )	112

Szám	01/TQ120
Tagállam	Spanyolország
Állomány	BUM/ATLANT
Faj	Kormos marlin (Makaira nigricans)
Övezet	Atlanti-óceán
A tilalom bevezetésének időpontja	2018.1.1.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.