I. MELLÉKLET

Az adatszolgáltató szanálási hatóságra vonatkozó információk

Adatszolgáltató szanálási hatóság
Benyújtási dátum
Kapcsolattartó személy
Név
E-mail
Telefon
Általános megjegyzések (nem kötelező)

II. MELLÉKLET

MREL információk

Kötelező

Egyszerűsített adatszolgáltatási mintadokumentum (ha a 90-es oszlopban „Igen” szerepel)

Nem kötelező az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában nulla feltőkésítési összegű intézmények esetében

Minden intézményre vonatkozóan kitöltendő

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában nulla feltőkésítési összegű intézmények esetében

Követelmény típusa

Összes kötelezettség és szavatolótőke

Teljes kockázati kitettségérték

A tőkeáttételi mutató nevezője

Veszteségviselési összeg

Feltőkésítési összeg

A szanálhatóság akadályaival, a mérettel, a rendszerszintű kockázatokkal és a betétbiztosítási rendszerek által fizetett hozzájárulásokkal összefüggő kiigazítások

Az MREL kombinált értékelése

Átmeneti és szanálás utáni intézkedések (adott esetben)

Jogi hivatkozás

A 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (7) és (8) bekezdése vagy a 806/2014/EU rendelet 12. cikkének (8) bekezdése

Általános információk

A 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (11) és (12) bekezdése vagy a 806/2014/EU rendelet 12. cikkének (10) bekezdése

Egyszerűsített adatszolgáltatási mintadokumentum (adott esetben)

Az (EU) 2016/962 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (4) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének (4) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának i. alpontja és/vagy 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

A 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (9) és (10) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkének (2) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) és (4) bekezdése (1)

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (4)–(11) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének (4) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának i. alpontja

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontja

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (5) és (6) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (7) és (8) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (8) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (9) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének (10) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 6. cikke

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkének (1) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkének (2) bekezdése

A 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (13) bekezdése

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikke

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikkének (2) bekezdése

Jogalany-azonosító (LEI)

Összevont vagy egyedi követelmény?

Az intézmény neve

Bejegyzés szerinti tagállam

Az adatszolgáltató szanálási hatóság a csoportszintű szanálási hatóság?

Az MREL-határozat vagy a mentességről szóló határozat dátuma

Az MREL alkalmazása alól szanálási hatóság által mentesítve?

Megjegyzések

Egyszerűsített adatszolgáltatási mintadokumentum (adott esetben)

Intézménykategória (adott esetben)

Az MREL megegyezik az alapértelmezett veszteségviselési összeggel?

A veszteségviselési összegre alkalmazott kiigazítások típusai (adott esetben)

Együttes határozattal megállapított MREL

Jelenlegi

A 140-es tétel adatszolgáltatási vonatkozási időpontja

Jelenlegi

A 160-as tétel adatszolgáltatási vonatkozási időpontja

Szanálás utáni feltételezett

Megjegyzések

Jelenlegi

A 200-as tétel adatszolgáltatási vonatkozási időpontja

Szanálás utáni feltételezett

Megjegyzések

Az (EU) 2016/1450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerinti alapértelmezett veszteségviselési összeg

Felfelé történő kiigazítás

Felfelé történő kiigazítások típusa(i)

Megjegyzések

Lefelé történő kiigazítás

Lefelé történő kiigazítások típusa(i)

Megjegyzések

Összesen (240 + 250 + 280)

Az engedélyezés feltételeinek való megfeleléshez

Alapértelmezett kiegészítő összeg a piaci bizalom pufferkövetelményeknek való megfelelés révén történő fenntartásához

A piaci bizalom fenntartásához szükséges kiigazítás a hasonló csoportokkal való összehasonlítás alapján

Megjegyzések

Az intézmény üzleti modelljére, finanszírozási modelljére és átfogó kockázati profiljára vonatkozóan az illetékes hatóságtól kapott információk figyelembevételével alkalmazott lefelé történő kiigazítás

Megjegyzések

A 330-as oszlop kiigazítása a csoport leányvállalatainak figyelembevételével

Megjegyzések

Összesen (320 + 330+ 340 + 360 + 380)

A hitelezői feltőkésítésből való kizárások miatt

Megjegyzések

A méret és a rendszerszintű kockázat miatt

Megjegyzések

A betétbiztosítási rendszer szanálásfinanszírozáshoz való hozzájárulása miatt

Megjegyzések

Összesen (410 + 430+ 450)

Összesen (310 + 400 + 470)

MREL az összes kötelezettség és szavatolótőke %-ában (480 / 140)

Az MREL szerződéses hitelezői feltőkésítési instrumentumok által teljesítendő százalékos aránya

A 490-es oszlopban megállapított követelmény teljesítésének előírt dátuma

Átmeneti intézkedések típusai

Tervezett MREL (az összes kötelezettség és szavatolótőke %-ában)

Az alkalmazás tervezett kezdőnapja

Tervezett MREL (az összes kötelezettség és szavatolótőke %-ában)

Az alkalmazás tervezett kezdőnapja

Tervezett MREL (az összes kötelezettség és szavatolótőke %-ában)

Az alkalmazás tervezett kezdőnapja

Tervezett MREL (az összes kötelezettség és szavatolótőke %-ában)

Az alkalmazás tervezett kezdőnapja

Számviteli keret

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

360

370

380

390

400

410

420

430

440

450

460

470

480

490

500

510

520

530

540

550

560

570

580

590

600

610

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

III. MELLÉKLET

Az MREL helye

Intézmény			Legfelső szintű anyavállalat			EU-szintű anyavállalat			Érintett közvetlen anyavállalat
Jogalany-azonosító (LEI)	Az intézmény neve	Bejegyzés szerinti tagállam	LEI-kód	Az intézmény neve	Bejegyzés szerinti ország	LEI-kód	Az intézmény neve	Bejegyzés szerinti tagállam	LEI-kód	Az intézmény neve	Bejegyzés szerinti ország

I. MELLÉKLET

A 642/2010/EU rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2018. március 2-től alkalmazandó behozatali vámok
KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1)  (2) (EUR/tonna)
1001 11 00	KEMÉNYBÚZA, vetőmag	0,00
1001 19 00	KEMÉNYBÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
	közepes minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
	gyenge minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
ex 1001 91 20	KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 99 00	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 10 00	ROZS, vetőmag	0,56
1002 90 00	ROZS, a vetőmag kivételével	0,56
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	0,56
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (3)	0,56
1007 10 90	CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével	0,56
1007 90 00	CIROKMAG, a vetőmag kivételével	0,56

---

(1)  Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a következő vámcsökkentésekben részesülhet:

—	tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tenger partján (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tenger partján található, amennyiben az áruk az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkeznek az Unióba,

—

tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, amennyiben az áruk az Atlanti-óceánon keresztül érkeznek az Unióba.

(2)  A 1001 11 00, a 1001 19 00, az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00 és a 1002 90 00 KN-kód alá tartozó, Kanadából származó termékek esetében a behozatali vámot a 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint kell kiszámítani.

(3)  Az importőr tonnánként 24 EUR átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

AZ I. MELLÉKLETBEN MEGÁLLAPÍTOTT VÁMOK KISZÁMÍTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT ADATOK

1.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek: (EUR/tonna)   Közönséges búza (1) Kukorica Tőzsde Minneapolis Chicago Tőzsdei jegyzés 193,300 117,450 Felár a Mexikói-öböl esetében 84,902 21,549 Felár a Nagy-tavak esetében — —

2.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek: Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam: 17,471 EUR/tonna Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam: — EUR/tonna

---

(1)  Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

TERVEZET

---

(1)   HL L 128., 2014.4.30., 49. o.

MELLÉKLET

KÖZÖS IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓAN

Az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy kölcsönösség alapján megkönnyítse az Unió polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.

A megállapodás kölcsönösség alapján kötelező jogokat és kötelezettségeket állapít meg az Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadási eljárások egyszerűsítése céljából.

A megállapodás 12. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) által elfogadott iránymutatások azt kívánják biztosítása, hogy az Unió tagállamai (a továbbiakban: tagállamok) és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei harmonizált módon hajtsák végre a megállapodást. Ezek az iránymutatások nem képezik a megállapodás részét, és ezért jogilag nem kötelező erejűek. Ugyanakkor határozottan ajánlott, hogy a diplomáciai és konzulátusi alkalmazottak a megállapodás végrehajtása során következetesen figyelembe vegyék az iránymutatásokat.

A cél az, hogy az iránymutatásokat a vegyes bizottság a megállapodás végrehajtási tapasztalatainak fényében rendszeresen naprakésszé tegye.

A megállapodás folyamatos és harmonizált végrehajtása, valamint a vízumkönnyítési vegyes bizottság eljárási szabályzatával való összhang biztosítása érdekében a felek megállapodtak arról, hogy a vegyes bizottság hivatalos ülései között nem hivatalosan tartják a kapcsolatot a sürgős ügyek elintézése érdekében. A vegyes bizottság soron következő ülésén részletes beszámolókat nyújtanak be az említett kérdésekről és a nem hivatalos kapcsolattartásról.

I.   ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1.1.   Cél és hatály

A megállapodás 1. cikke szerint: „E megállapodás célja, hogy kölcsönösen megkönnyítse az Unió polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást, a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.”

A megállapodás minden, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező uniós polgárra és azerbajdzsáni állampolgárra vonatkozik, a lakóhelyük szerinti országtól függetlenül.

A megállapodás nem alkalmazandó a tagállamok valamelyike vagy az Azerbajdzsán Köztársaság által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személyekre. A személyek e csoportjára az uniós vízumpolitikai vívmányok és az Azerbajdzsán Köztársaság nemzeti jogának szabályai vonatkoznak.

1.2.   A megállapodás hatálya

A megállapodás 2. cikke szerint:

A megállapodás 10. cikkének sérelme nélkül, –amely cikk az Unió diplomata-útlevéllel rendelkező polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárainak vízumkötelezettség alóli mentességéről rendelkezik – nem érinti a vízumkötelezettségről és a vízumkötelezettség alóli mentességről rendelkező meglévő szabályokat. Például az 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy más személykategóriák között mentesítse a vízumkötelezettség alól a polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzetet.

Ebben az összefüggésben hozzá kell tenni, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (2) 21. cikke szerint minden schengeni államnak el kell ismernie az egymás által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. Minden schengeni tagállam elfogadja a schengeni társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a Vízumkódex) alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre, mint például a vízumkérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező schengeni tagállam meghatározása, a vízumkiadás megtagadásának oka, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jog, a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályok, valamint a vízumkérelemmel kapcsolatos tájékoztatás. Ezenfelül a schengeni szabályok, nevezetesen, a z Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (4) (például a tagállamok területére való belépés megtagadása és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása stb.), valamint adott esetben a nemzeti jog továbbra is alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre is, mint például az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, a tagállamok területére való beléptetés megtagadása és kiutasítási intézkedések.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az (EU) 2016/399európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a Schengeni határellenőrzési kódex) 6. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek, vagyis az érintett személy nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, az érintett személyt úgy tekintik, hogy a közrendet, belső biztonságot veszélyezteti stb.

A Vízumkódexben szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók. Például a legfeljebb öt évig érvényes, hosszú érvényességi idejű, többszöri belépésre jogosító vízumok a megállapodás 4. cikkében említett személyek kategóriáin kívüli más kategóriákra nézve is kiadhatók, ha a Vízumkódex 24. cikkében szereplő feltételek teljesülnek. Ugyanígy, a Vízumkódex 16. cikkének (5) és (6) bekezdésében szereplő, a vízumdíj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezések szintén továbbra is alkalmazandók.

Az Azerbajdzsán Köztársaság tekintetében a migrációügyi szabályzat (5) és az Azerbajdzsán Köztársaság egyéb megfelelő normatív jogi aktusai alkalmazandók a megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre, mint például a vízumkiadás megtagadásának oka, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jog és a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályok, valamint a vízumkérelemmel kapcsolatos tájékoztatás, az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, az Azerbajdzsán Köztársaság területére való beléptetés megtagadása, a kiutasítási intézkedések.

Az Azerbajdzsán Köztársaság nemzeti jogában szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók, amennyiben a kérelmezőre nézve kedvezőbb rendszert jelentenek. Például továbbra is alkalmazandók az Azerbajdzsán Köztársaság az állami díjakról szóló törvény 17.2. cikkében foglalt rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a vízumdíj elengedését, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 38. cikkében foglalt rendelkezések, amelyek lehetővé teszik az elektronikus vízumok kiadását.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételeknek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 36. cikkében (a 36.1.7. cikk kivételével) foglalt feltételek nem teljesülnek, vagy ha fennállnak az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 16. cikkében felsorolt körülmények.

1.3.   A megállapodás hatálya alá tartozó vízumok típusai

A megállapodás 3. cikkének d) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „ »vízum«: valamely tagállam vagy Azerbajdzsán Köztársaság által kiadott engedély a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén való átutazáshoz vagy a tagállamok vagy Azerbajdzsán Köztársaság területén történő bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás céljából”.

A megállapodás által biztosított könnyítések mind a tagállamok egész területére érvényes egységes vízumokra, mind pedig a korlátozott területi érvényességű vízumokra vonatkoznak.

A megállapodás által előírt könnyítések az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 5. cikkében meghatározott valamennyi vízumra alkalmazandók.

1.4.   A vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamának kiszámítása

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex a következőképpen határozza meg a rövid távú tartózkodás fogalmát: „bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás, figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját”.

Ez a meghatározás az Azerbajdzsán Köztársaság által a megállapodással összhangban kiadott rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra is alkalmazandó.

A beutazás napja a tagállamok területén való tartózkodás első napja, a kiutazás napja pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napja. A „bármely” kifejezés a „folyamatosan aktualizált” 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, azaz a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekint vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 180 naponkénti 90 napra vonatkozó követelmény. Ez azt jelenti, hogy a tagállam területéről való, megszakítás nélküli 90 napos távollét esetén újabb, legfeljebb 90 napos tartózkodásra van lehetőség.

A rövid távú tartózkodás alábbi címen található online kalkulátorával kiszámíthatja, hogy az új szabályok alapján mennyi ideig tartózkodhat: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/border-crossing/index_en.htm.

Az új meghatározás alapján példák a tartózkodás kiszámítására:

Egy 1 évre szóló (2014. április 18. – 2015. április 18.), többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személy 2014. április 19-én utazik be első ízben háromnapos tartózkodás céljából. Ezt követően az említett személy 2014. június 18-án ismét beutazik 86 napos tartózkodás céljából. Mi a helyzet a konkrét dátumokkal? Mikor utazhat be ismét az említett személy?

2014. szeptember 11-én: 180 napos időszakon belül (2014. március 16. – 2014. szeptember 11.) az adott személy 3 napot (2014. április 19–21.), majd 86 napot (2014. június 18. – 2014. szeptember 11.) tartózkodott = 89 nap = nem került sor a tartózkodási idő túllépésére. A személy még 1 napot tartózkodhat a tagállamok területén.

2014. október 16-tól: Az említett személy beutazhat további 3 napos tartózkodás céljából (2014. október 16-án a 2014. április 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. október 17-én a 2014. április 20-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon stb.).

2014. december 15-től: Az említett személy beutazhat további 86 napos tartózkodás céljából (2014. december 15-én a 2014. június 18-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. december 16-án a 2014. június 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon stb.).

1.5.   A schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó tagállamokat, az Unió közös vízumpolitikájában részt nem vevő tagállamokat és a társult országokat illető helyzet

Az Unióhoz 2004-ben (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia), 2007-ben (Bulgária és Románia) és 2013-ban (Horvátország) csatlakozott tagállamokra nézve ez a megállapodás hatálybalépésétől kezdve kötelező.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia még nem hajtotta még végre teljeskörűen a schengeni vívmányokat. Ezek az országok továbbra is saját területükre korlátozott érvényességű nemzeti vízumokat bocsátanak ki. Miután az említett országok teljeskörűen végrehajtották a schengeni vívmányokat, teljeskörűen alkalmazni fogják a megállapodást.

A schengeni vívmányok e tagállamok által történő teljeskörű végrehajtásáig a nemzeti jog változatlanul minden, a megállapodás által nem szabályozott kérdésre alkalmazandó. Az említett időponttól kezdve a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a schengeni szabályok és/vagy a nemzeti szabályok alkalmazandók.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia felhatalmazást kapott arra, hogy a saját területén való rövid távú tartózkodáshoz elismerje valamennyi schengeni tagállam és a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat (6).

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke szerint a fenti egyezményben részes valamennyi félnek el kell ismernie a másik tagállam által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. Elfogadják a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A megállapodás nem vonatkozik Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra, de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek az Azerbajdzsán Köztársasággal.

Bár schengeni társult országok, a megállapodás nem kötelező Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra nézve. A megállapodás ugyanakkor közös nyilatkozatot tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy az említett schengeni társult országok késedelem nélkül a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátásának megkönnyítéséről szóló kétoldalú megállapodásokat kössenek az Azerbajdzsán Köztársasággal.

2013. december 3-án aláírták az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya és a Norvég Királyság kormánya közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást, amely 2015. június 1-jén hatályba lépett. 2016. október 10-én aláírták az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást, amely 2017. április 1-jén hatályba lépett. Ezenfelül 2017. február 15-én hatályba lépett az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásban említett, az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya és a Liechtensteini Hercegség kormánya közötti, a szabályok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás.

1.6.   A megállapodás és a kétoldalú megállapodások

A megállapodás 13. cikke szerint:

A megállapodás hatálybalépésének napjától a tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti hatályos kétoldalú megállapodásoknak a vízumkönnyítési megállapodás által szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. Az uniós joggal összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kétoldalú megállapodásaik és a megállapodás rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenségek megszüntetése érdekében.

Ha egy tagállam Grúziával olyan kétoldalú megállapodást vagy intézkedést kötött, amely az európai uniós megállapodás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik, például vízumkötelezettség alóli mentességet biztosítva a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek számára, ez a mentesség a megállapodás hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.

A következő tagállamok kötöttek kétoldalú megállapodást az Azerbajdzsán Köztársasággal a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkozóan: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Lettország és Szlovákia (7).

Az adott tagállam által a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentesítése csak e tagállam területén való utazásra alkalmazandó, a többi schengeni tagállamba történő utazásra nem.

II.   KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

2.1.   Azok a szabályok, amelyek minden vízumkérelmezőre vonatkoznak

Emlékeztetni kell arra, hogy a vízumdíjakra vonatkozó alább említett könnyítések, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának időtartama, az elveszett vagy ellopott okmányok esetében a távozás, valamint a vízum kivételes körülmények között történő meghosszabbítása valamennyi olyan vízumkérelmezőre és vízummal rendelkező személyre vonatkozik, akik az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai vagy a megállapodás által kötött tagállamok polgárai, ideértve a turistákat is.

2.1.1.   A vízumkérelmek feldolgozásának díja

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízumkérelmek feldolgozásának díja 35 EUR. Ez a díj alkalmazandó minden azerbajdzsáni és uniós vízumkérelmezőre (ideértve a turistákat is), és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat érinti, a belépések számától függetlenül.

A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint:

A díj alóli mentességhez bizonyítékot kell szolgáltatni arra nézve, hogy mindkét vízumkérelmező e kategóriába esik. Azokban az esetekben, amikor a kérelmezők fogyatékossága nyilvánvaló (vak személyek, végtag hiánya), elegendő a vizuális felismerés a konzulátus vízumirodájában.

Indokolt esetekben a fogyatékossággal élő személy képviselője vagy gyámja is benyújthatja a vízumkérelmet.

„e)	nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek; (Megjegyzés: a szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek);

f)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek;

g)	olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolták humanitárius okokból – beleértve sürgős orvosi ellátás érdekében, az ilyen személy kísérőjével, illetve közeli rokon temetésén történő részvétel vagy súlyosan beteg közeli rokon meglátogatása céljából – történő utazásuk szükségességét;

h)	civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői;”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy a tagállamokban vagy az Azerbajdzsán Köztársaságban nyilvántartásba vett civil társadalmi szervezetek vagy nonprofit szervezetek tagjai – lásd a megállapodás 4. cikkét.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a kérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy nyugdíjasok. A díjmentesség nem indokolt olyan esetekben, amikor az utazás célja díjazással járó tevékenység.

„j)	a 12 év alatti gyermekek;

k)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet;”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy újságírói szakmai vagy média szervezetek tagjai – lásd a megállapodás 4. cikkét.

A tagállamok a vízumdíjat elengedik a személyek fent említett kategóriái esetében. Ezenfelül, a Vízumkódex 16. cikkének (4) bekezdése szerint a személyek alábbi kategóriái is mentesülnek a vízumdíj alól:

—	a tudományos kutatás céljával az Európai Unión belül utazó, harmadik országbeli kutatók, a 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (8) meghatározottak szerint,

—	a nonprofit szervezetek azon 25 éves vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.

A Vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése szerint:

A Vízumkódex 16. cikkének (7) bekezdése szerint a vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben fogják felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és nem téríthető vissza, kivéve az olyan eseteket, amikor a kérelem nem befogadható vagy ha a konzulátus nem illetékes.

Az olyan eltérések elkerülése érdekében, amelyek vízum-shoppinghoz vezethetnek, a tagállamok azerbajdzsáni diplomáciai, illetve konzuli képviseleteinek törekedniük kell annak biztosítására, hogy hasonló vízumdíjat alkalmaznak minden azerbajdzsáni vízumkérelmező esetében, amennyiben a díjat külföldi pénznemben számítják fel.

Ehhez hasonlóan az Azerbajdzsán Köztársaság az állami díjakról szóló törvénye 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Azerbajdzsán Köztársaság is elengedi a vízumdíjat a személyek alábbi kategóriái esetében:

—	állami delegációk tagjai és tisztviselők,

—	nemzetközi humanitárius szervezetek képviselői az Azerbajdzsán Köztársaságban,

—	tanulmányokat folytató vagy állami programokon keresztül pedagógiai tevékenységekben részt vevő személyek,

—	védelmi célokból utazó személyek.

Az uniós és az azerbajdzsáni kérelmezők elismervényt kapnak a megfizetett vízumdíjról.

A megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése szerint:

A külső szolgáltatókkal való együttműködés módozatai tekintetében, a Vízumkódex 43. cikke részletes információkat nyújt azok feladatait illetően.

2.1.2.   A vízumkérelmek elbírálásának határideje

A megállapodás 7. cikke szerint:

A vízumkérelemről főszabály szerint az elfogadhatónak ítélt vízumkérelem benyújtásának napjától számított 10 naptári napon belül döntenek.

Ez az időszak egyes esetekben 30 naptári napra meghosszabbítható, különösen amikor a kérelem további alapos vizsgálata szükséges, vagy képviselet esetében amikor a képviselt tagállam hatóságaival konzultálnak.

Mindezen határidők kezdete a kérelem hiánytalanságához kötött, vagyis a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától indul.

Általános elvként a tagállamok olyan diplomáciai és konzuli képviseletei esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges várakozási idő nem számít bele a feldolgozási időbe. E kérdésre, valamint a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb gyakorlati előírásokra a Vízumkódex 9. cikkében szereplő általános szabályok és az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzata alkalmazandók.

A megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése szerint:

A megállapodás 7. cikke (3) bekezdésének végrehajtására tekintettel a személyes megjelenés időpontjának kitűzésekor figyelembe kell venni a vízumkérelmező állítása szerinti esetleges sürgősséget. A vízumkérelemről szóló döntéshozatal idejének csökkentéséről a konzuli tisztviselő dönt.

2.1.3.   Az ország elhagyása a személyazonosító okmányok elvesztése vagy ellopása esetén

A megállapodás 8. cikke szerint:

Amennyiben a személyazonosító okmányt elvesztették vagy ellopták, úgy a vízumbirtokosok a diplomáciai vagy konzuli képviseletek által kiállított, határátlépésre jogosító érvényes személyazonosító okmánnyal elhagyhatják az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok területét. A fogadó állam hatóságai nem várhatnak el semmilyen további okmányt, engedélyt vagy formaságot a vízumbirtokostól vagy a konzuli képviselettől.

2.1.4.   A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények miatt

A megállapodás 9. cikke szerint:

Ami a vízum érvényességi idejének indokolt személyes indokok esetén történő meghosszabbítását illeti, ha a vízumbirtokos a vízumbélyegen megjelölt dátumig nem hagyhatja el a tagállam területét, a Vízumkódex 33. cikkének rendelkezései alkalmazandóak, amennyiben azok összeegyeztethetők a megállapodással. A megállapodás értelmében ugyanakkor a vízum vis maior vagy humanitárius okok miatti meghosszabbítása ingyenes.

Az Azerbajdzsán Köztársaság tekintetében a külföldieknek az Azerbajdzsán Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásának meghosszabbítására vonatkozó kérdésekre a migrációügyi szabályzat alkalmazandó.

A külföldieknek az Azerbajdzsán Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásának meghosszabbításáról szóló határozat olyan hivatalos dokumentum, amely felhatalmazza a külföldieket az Azerbajdzsán Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásra.

Az Azerbajdzsán Köztársaságban meghosszabbított ideiglenes tartózkodással rendelkező külföldiek az állami határátkelőhelyeken keresztül útlevelük vagy egyéb határátlépési okmány és az ideiglenes tartózkodás meghosszabbításáról szóló határozat felmutatásával hagyhatják el az országot.

2.2.   Az egyes vízumkérelmezői kategóriákra vonatkozó szabályok

2.2.1.   Az utazás célját igazoló dokumentumok

A személyeknek a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt kategóriáira nézve az utazás célja tekintetében kizárólag a feltüntetett igazoló dokumentumok megléte szükséges. Ahogy az a megállapodás 4. cikkének (3) bekezdésében is szerepel, nem szükséges az utazás céljára nézve más igazolás, meghívó vagy jogosultság.

Ez ugyanakkor nem jelent mentesülést a vízumkérelem benyújtása vagy – például a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet meglétét – igazoló dokumentumok bemutatása céljából való személyes megjelenésre vonatkozó kötelezettség alól.

Ha egyedi esetekben kétség merül fel az utazás célját igazoló dokumentum hitelességét illetően, a Vízumkódex 21. cikkének (8) bekezdése és az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzata alapján a vízumkérelmezőt be lehet hívni további elbeszélgetésre a nagykövetségre és/vagy konzulátusra, ahol a kérelmező a látogatás valós céljával vagy visszatérési szándékával kapcsolatosan kikérdezhető. Az ilyen egyedi esetekben a vízumkérelmező további dokumentumokat nyújthat be önkéntesen, illetve a konzuli tisztviselő kivételesen erre kérheti. Az említett gyakorlat azonban nem lehet szisztematikus és azt a vegyes bizottság szorosan nyomon követi.

Főszabály szerint a megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése által előírt okmány eredeti példányát a vízumkérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. Ugyanakkor a konzulátus az okmány faxmásolata alapján is megkezdheti a vízumkérelem feldolgozását. Mindazonáltal a konzulátus az első vízumkérelem esetén kérheti, és kétség esetén egyedi esetekben be is kéri az eredeti okmányt.

A személyeknek a megállapodás 4. cikkében nem említett kategóriáira, például a turistákra vonatkozóan továbbra is az általános szabályok alkalmazandók az utazás célját igazoló dokumentumokra nézve. Ugyanez vonatkozik a 18 év alatti gyermekek utazásához való szülői hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokra.

Továbbra is a schengeni szabályok vagy a nemzeti jog vonatkozik a jelen megállapodás által nem szabályozott kérdésekre, így például az úti okmányok elismerésére és a visszatérés biztosítékaira, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására.

A megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint:

A meghívó személy aláírásának eredetiségét a lakóhely szerinti ország nemzeti jogszabályainak megfelelően az illetékes hatóságnak kell igazolnia. Az illetékes hatóságoknak érvényesíteniük kell a meghívót.

Ez a rendelkezés vonatkozik a diplomáciai és konzuli képviseleteken dolgozó alkalmazottak rokonaira is, akik a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területére 90 napot meg nem haladó családi látogatás céljából utaznak, a jogszerű tartózkodás és a családi kötelék igazolásának szükségességét kivéve.

Az illetékes hatóság által kibocsátott levélben fel kell tüntetni a vízumkérelmező nevét, ami megerősíti, hogy az adott személy a hivatalos értekezlet céljából a másik fél területére utazó küldöttség tagja. A vízumkérelmező nevét nem kell feltüntetni az értekezleten való részvételre szóló hivatalos meghívóban, de ez lehet a helyzet, ha a hivatalos meghívót egy adott személynek címezték.

Ez a rendelkezés a hivatalos küldöttség minden tagjára vonatkozik, függetlenül a birtokukban lévő útlevél típusától (szolgálati vagy magánútlevél).

A fentieken túl a nemzeti cégnyilvántartás a vállalkozói szövetségek létét megerősítő dokumentumot ad ki.

Az írásbeli kérelem kibocsátására illetékes szövetség a járművezető származási országának nemzeti szövetsége. Az írásbeli kérelmeket a tagállamok nemzeti szövetségeinek regionális vagy egyéb fióktelepei is kibocsáthatják.

Diákigazolványt csak akkor fogadnak el az utazás célját igazoló dokumentumként, ha azt az a fogadó egyetem, főiskola vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni.

„f)	tudományos, egyetemi, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme az említett tevékenységeken történő részvétel céljából;

g)

újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet esetében: — szakmai szervezet vagy a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolás vagy egyéb dokumentum, amely igazolja, hogy az érintett személy szakképzett újságíró és tartalmazza, hogy az utazás célja újságírói tevékenység végrehajtása, vagy amely igazolja, hogy az érintett személy az újságírót szakmai minőségben kísérő technikai személyzet tagja;”.

A szabadúszó újságírók és asszisztenseik nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Be kell nyújtani a szakmai újságírói szervezet vagy a vízumkérelmező munkáltatója által annak igazolására kiadott tanúsítványt vagy egyéb dokumentumot, hogy a vízumkérelmező hivatásos újságíró vagy újságírót szakmai minőségben kísérő személy, valamint arról, hogy az utazás célja újságírói tevékenység folytatása, illetve ilyen tevékenységhez való segítségnyújtás.

A nemzetközi sportesemények esetében a kísérő személyek az érintett sportolókat szakmai minőségben kísérő személyekre korlátozódik: edzők, masszőrök, menedzserek, orvosi stáb és a sportklub vezetője. A szurkolók tehát nem számítanak kísérő személyeknek.

A város vagy más település önkormányzati vezetője/polgármestere, aki az írásbeli kérelem kibocsátására jogosult, a csereprogram helyszínét biztosító fogadó város vagy település önkormányzati vezetője/polgármestere. Ez a kategória csak a hivatalos csereprogramot fedi le.

Be kell nyújtani az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentumát, amely megerősíti a három elemet (az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségessége és a kísérő személyek szükségessége, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet, pl. az előlegfizetés igazolása).

„k)

a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén tartott nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy más hasonló eseményeken részt vevő szabad foglalkozásúak esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, amely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét;

l)

civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, annak igazolása, hogy a személy a civil társadalmi szervezetet képviseli, valamint a nemzeti jogszabályokkal összhangban valamely hatóság által kiállított, az említett szervezet megfelelő nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány;”.

Be kell mutatni egy, a civil társadalmi szervezettől származó dokumentumot, amely megerősíti, hogy a vízumkérelmező e szervezetet képviseli.

A megállapodás nem terjed ki a civil társadalmi szervezetek egyes tagjaira.

„m)	temetésre utazó hozzátartozók esetében: — a halál tényét megerősítő hivatalos dokumentum, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolat igazolása;

n)	katonai és polgári temetőket látogató személyek esetében: — a sírhely létezését és megőrzését, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentum.”

A megállapodás nem határozza meg, hogy a fenti hivatalos dokumentumot mely hatóságoknak kell kibocsátani: azon országnak, ahol a sírhely található vagy a sírhelyet látogatni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti országnak. Elfogadható, hogy valamelyik ország illetékes hatósága kiadhat ilyen hivatalos dokumentumot.

A sírhely létezését és megőrzését, valamint a vízumkérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot be kell mutatni.

A megállapodás nem teremt új felelősségi szabályokat az írásbeli kérelmeket kibocsátó természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. A vonatkozó kérelmek hamis kibocsátásának eseteire a vonatkozó uniós és/vagy nemzeti jog alkalmazandó.

2.2.2.   Többszöri beutazásra jogosító vízum kiadása

Abban az esetben, ha a vízumkérelmezőnek gyakran kell a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területére utaznia, több tartózkodásra lehet rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kibocsátani, feltéve, hogy e látogatások teljes időtartama nem haladja meg a 90 napot egy 180 napos időszakon belül.

A megállapodás 5. cikke szerint:

Figyelembe véve az említett személykategóriák szakmai státuszát, illetve a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó azerbajdzsáni állampolgárhoz, vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó uniós polgárhoz vagy az állampolgársága szerinti tagállamban tartózkodó uniós polgárhoz fűződő családi kapcsolatát, indokolt, hogy öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító, illetve feladataik ellátásához és hivatali idejük érvényességének időtartamára korlátozott vízumot adjanak ki, amennyiben az kevesebb mint öt év.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a fogadó személy jogszerű tartózkodásáról.

A megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyeknek igazolniuk kell szakmai státuszuk és megbízatásuk időtartamát.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyekre, ha a megállapodás értelmében mentesek a vízumkötelezettség alól, azaz diplomata-útlevél birtokosai.

Olyan esetekben, amikor a gyakori vagy rendszeres utazás szükségessége vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időtartamra korlátozódik, a többszöri beutazásra jogosító vízum érvényességét ezen időtartamra korlátozzák.

Elvileg az egy évig érvényes többszöri beutazásra jogosító vízumokat akkor adják ki vízumkérelmezők fent említett kategóriái számára, ha az előző évben (12 hónapban) a vízumkérelmező legalább egy vízumot szerzett és a meglátogatott tagállam(ok) területére való belépésre és az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályaival összhangban használta azt (például nem tartózkodott a megengedett időtartamot meghaladóan), és ha indokolt a többszöri beutazásra jogosító vízum igénylése.

Olyan esetekben, amikor nem indokolt az egy évig érvényes vízum kibocsátása, például ha a csereprogram időtartama egy évnél rövidebb vagy ha az érintett személynek nem kell egy teljes évig utaznia, a vízum érvényessége egy évnél rövidebb lesz, feltéve, hogy a vízum kiadásának további követelményei teljesülnek.

A vízumkérelmezőknek a megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében említett kategóriái számára legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot adnak ki, feltéve, hogy az érintett személyek a megelőző két évben (24 hónapban) a meglátogatott tagállam(ok) területére történő beutazásra, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel a két egyéves időtartamú, többszöri beutazásra jogosító vízumot, és a többszöri beutazásra jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak. Meg kell jegyezni, hogy legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes vízumot csak akkor fogják kibocsátani, ha a vízumkérelmező két, legalább egy évig érvényes vízum birtokosa volt a megelőző két évben, és ezeket a vízumokat az adott személy a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használta fel. A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei minden egyes vízumkérelem értékelése alapján döntenek e vízumok érvényességi idejéről (legalább kettő és legfeljebb öt év).

Nem áll fenn kötelezettség a többszöri beutazásra jogosító vízum kiadására, ha a vízumkérelmező nem használta ki az előzőleg kiadott vízumot.

2.2.3.   A diplomata-útlevelek birtokosai

A megállapodás 10. cikke szerint:

A diplomaták tagállamokba történő kiküldetésére vonatkozó eljárásokat a megállapodás nem szabályozza. A szokásos akkreditációs eljárás alkalmazandó.

III.   EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN

A megállapodáshoz csatolt együttes nyilatkozatban a felek megállapodnak abban, hogy a vegyes bizottságnak értékelnie kell, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megállapodás működésére. E célból a felek megállapodtak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testre szabása érdekében tett intézkedésekről.

IV.   STATISZTIKA

Annak érdekében, hogy a vegyes bizottság hatékonyan nyomon tudja követni a megállapodás végrehajtását, a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei hat havonta kötelesek statisztikát küldeni a Bizottságnak, különösen – amennyiben lehetséges és havi bontásban – a következőkről:

—	az elutasított vízumkérelmek száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességének időtartama,

—	a díjmentesen kiadott vízumok száma.

---

(1)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(2)   HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(5)  Az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzata az Azerbajdzsán Köztársaság 713-IVQ. számú törvényével 2013. július 2-án került elfogadásra és 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 565/2014/EU határozata (2014. május 15.) a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2014.5.27., 23. o.).A diplomáciai kapcsolatok hiánya miatt Ciprus jelenleg mentesíti az azerbajdzsáni útlevéllel rendelkezőket (kivéve a diplomata-útlevéllel rendelkezőket) az 565/2014/EU határozat rendelkezései alól.

(7)  Mentesség a vízumkötelezettség alól az 539/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/761/EK ajánlása (2005. szeptember 28.) a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről (HL L 289., 2005.11.3., 23. o.).

MELLÉKLET

A 2009/821/EK határozat I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet a következőképpen módosul: a) A Belgiumra vonatkozó részben a Brüsszel-Zaventem repülőtérre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Brussel–Zaventem Bruxelles-Zaventem BE BRU 4 A Flight Care 2 NHC(2) U, E, O Avia Partner HC-T(2)   WFS HC-T(CH)(2)   Swiss Port HC(2)”   b) A Dániára vonatkozó részben a koppenhágai kikötőre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „København DK CPH 1 P   HC(1)(2), NHC-T(FR)(2), NHC-NT(2)”   c) A Németországra vonatkozó részben a Hannover-Langenhagen repülőtérre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Hannover-Langenhagen DE HAJ 4 A     O(10)” d) Az Írországra vonatkozó részben a shannoni repülőtérre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Shannon IE SNN 4 A   HC(2), NHC(2) E” e) A Spanyolországra vonatkozó rész a következőképpen módosul: i. Az alicantei repülőtérre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Alicante ES ALC 4 A   HC(2), NHC(2) (*) O(10) (*)” ii. A madridi repülőtérre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Madrid ES MAD 4 A Iberia HC-T(FR)(2)(*), HC-NT(2)(*), NHC(2) U, E, O Swissport HC(2), NHC(2) O PER4 HC-T(CH)(2)   WFS: World Wide Flight Services HC(2), NHC-T(CH)(2), NHC-NT O Alaire HC-T(2)”   iii. A vigói kikötőre vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép: „Vigo ES VGO 1 P T.C. Guixar HC, NHC-T(FR), NHC-NT   Frioya HC-T(FR)(2)(3)   Frigalsa HC-T(FR)(3)   Pescanova HC-T(FR)(2)(3)   Fandicosta (*) HC-T(FR)(2)(3) (*)   Frig. Morrazo HC-T(FR)(3)”

2.

A II. mellékletben a Horvátországra vonatkozó rész bejegyzéseinek helyébe a következő szöveg lép: „HR00001 BJELOVAR HR00007 GRAD ZAGREB HR00002 VUKOVAR HR00003 PULA HR00009 ŠIBENIK HR00008 SLAVONSKI BROD HR00004 SPLIT HR00005 VARAŽDIN HR00006 ZAGREB HR00010 KARLOVAC HR00011 SISAK HR00012 VIROVITICA”

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/247 végrehajtási határozat melléklete az alábbiaknak megfelelően módosul:

1.

Az A. részben a Hollandiára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „ Tagállam: Hollandia A következőket magában foglaló terület: Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően Groningen tartományban — Vanaf de kruising van Heirweg (Visvliet) en de N355, de N355 volgend in oostelijke richting tot aan de Bosscherweg. — De Bosscherweg volgend in noordelijke richting tot aan de Westerwaarddijk. — De Westwaarddijk volgend in oostelijke richting overgaand in de Oosterwaarddijk overgaand in zuidelijke richting tot aan de Pamaweg. — De Pamaweg volgend in oostelijke richting tot aan de Heereburen. — De Heereburen volgend in zuidelijke richting overgaand in oostelijke richting overgaand in zuidelijke richting overgaand in oostelijke richting tot aan de Frijtumerweg. — De Frijtumerweg volgend in zuidelijke richting tot aan de Balmahuisterweg. — De Balmahuisterweg volgend in zuidelijke richting tot aan de N355. — De N355 volgend in oostelijke richting overgaand in zuidelijke richting tot aan de Van Starkenborghkanaal ZZ. — De Van Starkenborghkanaal ZZ volgend in westelijke richting tot aan de Hoendiep Oostzijde. — De Hoendiep Oostzijde volgend in zuidelijke richting tot aan de Niekerkerdiep ZZ. — De Niekerkerdiep ZZ volgend in westelijke richting tot aan de Millinghaweg. — De Millinghaweg volgend in zuidelijke richting overgaand in de Fanerweg tot aan de Maarsdijk. — De Maarsdijk volgend in westelijke richting overgaand in noordelijke richting tot aan de N980. — De N980 volgend in zuidelijke richting overgaand in westelijke richting tot aan de De Noord. — De De Noord volgend in noordelijke richting tot aan de Caspar Roblesdijk. — De Caspar Roblesdijk volgend in westelijke richting tot aan de De Wieren. — De De Wieren volgend in noordelijke richting tot aan de Abel Tasmanweg. — De Abel Tasmanweg volgend in westelijke richting tot aan de Stationsweg. — De Stationsweg volgend in noordelijke richting tot aan de Heirweg. — De Heirweg volgend in oostelijke richting tot aan de kruising met de N355. 2018.3.29.”

2.

A B. részben a Hollandiára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „ Tagállam: Hollandia A következőket magában foglaló terület: Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően Groningen tartományban — Vanaf de kruising van de Kuipersweg en de N355 (Buitenpost), de N355 volgen in oostelijke richting tot aan de Steenharts. — De Steenharst volgend in noordelijke richting tot aan de Zevenhuisterweg. — De Zevenhuisterweg volgend in west noordelijke richting tot aan de Hesseweg. — De Hesseweg volgend in oostelijke richting tot aan de Brongersmaweg. — De Brongersmaweg volgend in noordelijke richting tot aan de Foijingaweg. — De Foijingaweg volgend in oostelijke richting tot aan de Wester-Nieuwkruisland. — De Wester-Nieuwkruisland volgend in noordelijke richting tot aan de Kwelderweg. — De Kwelderweg volgend in oostelijke richting tot aan de W. van der Ploegweg. — De W. van der Ploegweg volgend in noordelijke richting tot aan de Hooge Zuidwal. — De Hooge Zuidwal volgend in oostzuidelijke richting tot aan de N388. — De N388 volgend in noordelijke richting tot aan de Stationsstraat. — De Stationsstraat volgend in noordoostelijke richting tot aan het Hunsingokanaal (Water). — Het Hunsingokanaal (Water) volgend in oostelijke richting tot aan de Kanaalstraat. — De Kanaalstraat volgend in oostzuidelijke richting tot aan de Hoofdstraat. — De Hoofdstraat volgend in noordelijke richting tot aan de Vlakkeriet. — De Vlakkeriet volgend in oostelijke richting tot aan de Kattenburgerweg. — De Kattenburgerweg volgend in noordelijke richting overgaand in oostelijke richting overgaand in zuidelijke richting tot aan de Zuurdijksterweg. — De Zuurdijksterweg volgend in oostelijke richting tot aan de N983. — De N983 volgend in zuidelijke richting tot aan het Reitdiep (Water). — Het Reitdiep (Water) volgend in oostelijke richting tot aan het Aduarderdiep (Water) — Het Aduarderdiep (Water) volgend in zuidelijke richting tot aan het van Starkenborgh Kanaal (Water). — Het Starkenborgh Kanaal (Water) volgend in oostelijke richting tot aan de Gaaikemadijk. — De Gaaikemadijk volgend in zuidelijke richting tot aan de N355. — De N355 volgend in oostelijke richting tot aan de N977. — De N977 volgend in zuidelijke richting tot aan de Hoendiep. — De Hoendiep volgend in westelijke richting tot aan de Roderwolderdijk. — De Roderwolderdijk volgend in zuidelijke richting tot aan de A7. — De A7 volgend in westelijke richting tot aan de Matsloot. — De Matsloot volgend in zuidelijke richting tot aan de Sandebuur. — De Sandebuur volgend in westelijke richting overgaand in zuidelijke richting tot aan de Sandebuursedijk. — De Sandebuursedijk volgend in westelijke richting tot aan de Aan De Vaart. — De Aan de Vaart volgend in zuidelijke richting tot aan de Damweg. — De Damweg volgend in westelijke richting overgaand in de Turfweg tot aan de N372. — De N372 volgend in west noordelijke richting tot aan de Van Panhuijslaan. — De Van Panhuijslaan volgend in zuidelijke richting tot aan de Lindensteinlaan. — De Lindensteinlaan volgend in westelijke richting tot aan de Auwemalaan. — De Auwemalaan volgend in zuidelijke richting tot aan de Pastoor Hopperlaan. — De Pastoor Hopperlaan volgend in westelijke richting overgaand in de Veenderij tot aan de Turfring. — De Turfring volgend in zuidelijke richting overgaand in westelijke richting tot aan de Tolbertervaart. — De Tolbertervaart volgend in zuidelijke richting tot aan de N979. — De N979 volgend in westzuidelijke richting tot aan de Carolieweg. — De Carolieweg volgend in noordelijke richting overgaand in westelijke richting overgaand in de Grouwweg tot aan de Jonkersweg. — De Jonkersweg volgend in noordelijke richting tot aan de Nieuweweg. — De Nieuweweg volgend in westelijke richting overgaand in de Kruisweg tot aan de N980. — De N980 volgend in noordelijke richting tot aan de Leidijk. — De Leidijk volgend in westelijke richting tot aan de Zuiderweg. — De Zuiderweg volgend in westelijke richting tot aan de Oude Dijk. — De Oude Dijk volgend in noordelijke richting tot aan de N981. — De N981 volgend in westelijke richting tot aan de N358. — De N358 volgend in noordelijke richting overgaand in Lutkepost overgaand in de Kuipersweg tot aan de kruising met de N355. 2018.3.29. — Vanaf de kruising van Heirweg (Visvliet) en de N355, de N355 volgend in oostelijke richting tot aan de Bosscherweg. — De Bosscherweg volgend in noordelijke richting tot aan de Westerwaarddijk. — De Westwaarddijk volgend in oostelijke richting overgaand in de Oosterwaarddijk overgaand in zuidelijke richting tot aan de Pamaweg. — De Pamaweg volgend in oostelijke richting tot aan de Heereburen. — De Heereburen volgend in zuidelijke richting overgaand in oostelijke richting overgaand in zuidelijke richting overgaand in oostelijke richting tot aan de Frijtumerweg. — De Frijtumerweg volgend in zuidelijke richting tot aan de Balmahuisterweg. — De Balmahuisterweg volgend in zuidelijke richting tot aan de N355. — De N355 volgend in oostelijke richting overgaand in zuidelijke richting tot aan de Van Starkenborghkanaal ZZ. — De Van Starkenborghkanaal ZZ volgend in westelijke richting tot aan de Hoendiep Oostzijde. — De Hoendiep Oostzijde volgend in zuidelijke richting tot aan de Niekerkerdiep ZZ. — De Niekerkerdiep ZZ volgend in westelijke richting tot aan de Millinghaweg. — De Millinghaweg volgend in zuidelijke richting overgaand in de Fanerweg tot aan de Maarsdijk. — De Maarsdijk volgend in westelijke richting overgaand in noordelijke richting tot aan de N980. — De N980 volgend in zuidelijke richting overgaand in westelijke richting tot aan de De Noord. — De De Noord volgend in noordelijke richting tot aan de Caspar Roblesdijk. — De Caspar Roblesdijk volgend in westelijke richting tot aan de De Wieren. — De De Wieren volgend in noordelijke richting tot aan de Abel Tasmanweg. — De Abel Tasmanweg volgend in westelijke richting tot aan de Stationsweg. — De Stationsweg volgend in noordelijke richting tot aan de Heirweg. — De Heirweg volgend in oostelijke richting tot aan de kruising met de N355. 2018.3.29.”

MELLÉKLET

PARTNERSÉGI PRIORITÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS ÖRMÉNYORSZÁG KÖZÖTT

I.   HÁTTÉR

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: partnerségi és együttműködési megállapodás) 1996. április 22-én írták alá, és 1999. július 1-jén lépett hatályba. Egyrészről az EU és tagállamai, másrészről Örményország között 2017. február 27-én lezárultak az átfogó és megerősített partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások, és a megállapodás szövegét jelenleg véglegesítik aláírás céljából. Az EU–Örményország partnerségi prioritások a partnerek közötti együttműködés végrehajtásának megkönnyítésére irányulnak, többek között az új megállapodás összefüggésében. Céljuk az EU és Örményország közötti kapcsolat megerősítése, valamint az egyetemes értékek, a stabilitás, a reziliencia, a biztonság és a jólét előmozdítása a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a fenntartható gazdasági növekedés és a nyitottság alapelveire építve. A partnerségi prioritások összhangban állnak az Örmény Köztársaság és az EU által – többek között az európai szomszédságpolitika (ENP) felülvizsgálata (1) keretében – meghatározott prioritásokkal. A közös felelősségvállalás és a differenciálás elvét érvényesítő partnerségi prioritások a keleti partnerség 2015. évi rigai csúcstalálkozóján együttesen elfogadott négy prioritáson (2) alapulnak, amelyeket az EU és a keleti partnerség 2016 májusában tartott külügyminiszteri találkozója alkalmával mindkét fél megerősített a jövőbeli munkára irányadó keretként. Végezetül a partnerségi prioritások szintén illeszkednek a 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlesztési célokhoz és az éghajlatváltozásra vonatkozó 2015. évi Párizsi Megállapodáshoz, illetve az azokban foglalt, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósággal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvésekhez.

Az EU és Örményország közös érdekekkel és értékekkel rendelkezik, különös tekintettel Örményország gazdasági és politikai reformtörekvéseire, valamint a regionális együttműködésre, egyebek mellett a keleti partnerség keretében is. Az új átfogó megállapodás megújítja és átalakítja a kétoldalú kapcsolatok jogalapját, és e lendületet kihasználva érdemes megszilárdítani az EU–Örményország közötti kapcsolatokat, többek között a partnerségi prioritásokról való megállapodás révén. Ez az új, átfogó keret és az együttműködés prioritást élvező területei az arra vonatkozó kölcsönös érdekre épülnek, hogy az EU és Örményország egyéb nemzetközi kötelezettségeit szem előtt tartva fokozzuk szerepvállalásunkat.

A partnerségi prioritások a korábbi – többek között az európai szomszédságpolitikai cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben megvalósult – gyümölcsöző együttműködésen alapulnak, és annak helyébe lépnek. A partnerségi prioritásokat figyelembe véve kell kialakítani az új megállapodásban előirányzott rendszeres politikai párbeszéd és ágazati párbeszéd keretében tartott találkozók napirendjét, amely találkozók egyúttal a prioritások végrehajtási és nyomonkövetési kereteként fognak szolgálni.

A jövőbeli EU–Örményország pénzügyi együttműködés és programozás – különösen az Örményországra vonatkozó következő, 2017–2020 közötti időszakra szóló egységes támogatási keret – alapját ezek a partnerségi prioritások fogják képezni.

II.   PRIORITÁSOK

A partnerségi prioritások a közös érdekeket tükrözik, és azokra a területekre összpontosítanak, ahol az együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. Örményország és az EU fő célkitűzése változatlanul a közös értékeken, valamint a demokrácia és az emberi jogok iránti szilárd elkötelezettségen alapuló regionális stabilitás előmozdítása. A keleti partnerség összefüggésében fontos szerephez jut a civil társadalom, amelynek a kijelölt prioritások végrehajtásába való bevonását az EU és Örményország továbbra is szorgalmazza. A fenntartható növekedés irányába mutató gazdasági együttműködés területén jelentős kölcsönös érdekeink vannak, és fel fogjuk térképezni az üzleti környezet javításának valamennyi lehetséges módját. A gyorsabb és inkluzívabb növekedéshez meg kell erősíteni a közintézményekben rendelkezésre álló megfelelő készségeket és humántőkét, valamint javítani kell a kormányzást és az infrastrukturális összeköttetéseket. Mindezek biztosítása kedvező körülményeket teremt a kulcsfontosságú ágazatokban folytatott együttműködés szorosabbra fűzéséhez és a mobilitás fokozásához, ami a polgárok érdekeit szolgálja mind az EU-ban, mind pedig Örményországban. A prioritások összekapcsolódnak és kölcsönösen erősítik egymást. A multidiszciplináris és átfogó megközelítés jegyében minden egyes prioritásterület több elemből épül fel, amelyekre egyaránt szükség van a kitűzött cél eléréséhez. Ez a megközelítés magában foglalja a többoldalú együttműködési fórumokon – így például a keleti partnerségben – való közös és tevékeny szerepvállalást.

1.   Megerősített intézmények és jó kormányzás

Az EU és Örményország elkötelezett az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságok előmozdítását célzó további együttműködés iránt. Közös munkájuk során az örmény közigazgatás, kormányzás és igazságszolgáltatás folyamatos javítására, a korrupció elleni küzdelem fokozására és a civil társadalom megerősítésére törekednek. A nemek közötti egyenlőséget, valamint a környezetvédelmi és a szociális szempontokat valamennyi területen érvényre juttatják.

A fő hangsúlyt a releváns jogszabályok – köztük az új alkotmány – végrehajtására és érvényesítésére helyezik. 2016 szeptemberében többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az annak keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által megfogalmazott ajánlások alapján megállapodás született a választási reformról, amelyet a 2017. április 2-i parlamenti választások óta a gyakorlatban is alkalmaznak. A felek ugyancsak törekednek a civil társadalom – így egyebek mellett a szociális partnerek szervezetei – számára kedvező környezet kialakítására, valamint a civil társadalom döntéshozatalba való bevonására. A civil társadalom konzultáció útján részt vett a jelenlegi partnerségi prioritások kialakításában, és azok végrehajtásának nyomon követésében is fontos szerepet játszik majd.

A felek fokozzák erőfeszítéseiket a helyi önkormányzatokra és a bűnüldözésre is kiterjedő közigazgatási reform terén. Különös figyelmet fordítanak a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítására, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre és a tisztességes eljáráshoz való jogra. A reform első lépése a közigazgatási reform stratégiai keretének meghatározása lesz. Együttműködésünk célja a kormány elszámoltathatóságának és hatékonyságának javítása többek között a korszerű, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő humánerőforrás-menedzsment, valamint az elektronikus kormányzat széles körű – így például az egészségügyben történő – alkalmazása révén. A szakpolitikák kialakítása és értékelése világos tényadatokon fog alapulni, amelyeket többek között a színvonalas statisztikai szolgálat biztosít.

A közigazgatási reform és a jogállamiság megszilárdítására irányuló nemzeti erőfeszítések központjában a korrupció elleni küzdelem áll. Az együttműködés egyrészt a korrupcióellenes testületek megerősítésére, másrészt a vonatkozó joganyag felülvizsgálatára összpontosul, különös tekintettel a közbeszerzési rendszerre, a vagyonnyilatkozati rendszerre – a helyes végrehajtás biztosítása érdekében –, valamint a gazdasági vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű közfeladatok (közbeszerzés, vámügy, engedélyezés) kezelésére, a magas szintű etikai normák garantálása és az összeférhetetlenség kiküszöbölése érdekében. A felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban nyújtanak támogatást, továbbá együttműködnek az EU és Örményország pénzügyi érdekeinek védelme terén az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

A biztonsági ágazati együttműködés célja a biztonsági szereplők elszámoltathatóbbá tétele, valamint a közös aggályok kezelése a szervezett bűnözés, a kábítószerek és a terrorizmus elleni küzdelem terén – a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás problémáját is beleértve – olyan eszközök segítségével, amelyek összhangban állnak az EU–Örményország közötti kapcsolatok alapjául szolgáló különféle megállapodásokban lefektetett, a jogérvényesüléssel, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos rendelkezésekkel. A határigazgatás további korszerűsítése – a jogszerű mozgások megkönnyítésének köszönhetően – hozzájárul az ország és a régió biztonságához, valamint a gazdasági fejlődéshez egyaránt. A felek a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése terén is együttműködést folytatnak az örményországi jogi keret továbbfejlesztése, illetve egy teljes körűen működő vagyon-visszaszerzési hivatal létrehozása révén.

2.   Gazdasági fejlődés és piaci lehetőségek

A felek közös célja a fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődés megvalósítása Örményországban. A fenntartható növekedésnek szilárd gazdasági alapokon kell nyugodnia, amelyek makrogazdasági és pénzügyi stabilitást biztosítanak. Ennek részeként töretlen elkötelezettségre van szükség a fenntartható költségvetési politika iránt, miközben fenn kell tartani a szociális és a tőkekiadások szintjét, a külső sokkok elleni puffereket pedig konszolidálni kell. A kormányzás, a demokrácia és a gazdasági fejlődés szempontjából egyaránt fontos tényezőnek számító államháztartási gazdálkodás a nemzetközi bevált gyakorlatok alapelveit fogja érvényesíteni. A nemzetközi normáknak és a bevált gyakorlatoknak megfelelően megerősítik a bankfelügyeletet, hogy fokozzák a pénzügyi ágazat stabilitását és rezilienciáját. Az adó- és vámügyek korszerűsítése és megreformálása – a nemzetközi együttműködést és a csalás elleni küzdelem megerősítését is beleértve – lendületet fog adni a bevételek beszedésének.

A kedvezőbb üzleti környezet a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. E tekintetben a felek arra helyezik a hangsúlyt, hogy tovább egyszerűsítsék az adminisztratív eljárásokat és csökkentsék az adminisztratív költségeket, javítsák a forráshoz jutást a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára egy stabil és diverzifikált pénzügyi piacon, továbbá megerősítsék a tulajdonjogok védelmét és érvényesítését. Az erős vállalkozástámogató szervezetek és vállalkozói szövetségek elősegítenék, hogy a gazdasági szereplők új lehetőségeket ragadhassanak meg és véleményük nagyobb súllyal essen latba a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az EU és Örményország igyekszik javítani az örmény vállalatok arra vonatkozó képességét, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi – uniós és örményországi gazdasági szereplőket egyaránt felölelő – értékláncokba, ezáltal ösztönözve a technológia és a tudás átadását. Ebben az összefüggésben meghatározó szerephez jutnak a vállalkozástámogató szervezetek, az örményországi és európai vállalatok közötti kapcsolatteremtéshez nyújtott uniós segítség pedig megsokszorozhatja a nemzeti erőfeszítések hatását. A közvetlen külföldi befektetés részét képezheti Örményország nemzetközi értékláncokban való részvételének, egyúttal erősítheti és gyorsíthatja is azt, emellett pedig hozzájárulhat a helyi készségek és kompetenciák megteremtéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ennek érdekében alapvető fontosságú a beruházási keret javítása, mégpedig az átláthatóságának, a megbízhatóságának és a hatékonyságának fokozása révén. A vállalkozói tevékenységet támogató beruházási környezet további eleme a termék- és a szolgáltatáspiacokon megvalósuló tényleges verseny, amelyet egy erős és független, a legszigorúbb etikai normák alapján működő versenyhatóság garantál az antitrösztszabályokra vonatkozó hatékony jogérvényesítési mechanizmus és a szellemitulajdon-jogok, köztük a földrajzi árujelzők hatékony védelme révén. A növekedés előmozdítása szempontjából döntő mozzanat, hogy a vállalkozói tevékenység megkönnyítésére irányuló törekvések valamennyi szakpolitikában érvényesüljenek. Modern foglalkoztatás- és szociálpolitikára lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági fejlődés inkluzív legyen és valamennyi örmény állampolgár jóllétéhez hozzájáruljon. Ez magában foglalja a munkakörülmények – köztük a munkahelyi egészségvédelem és biztonság – hatékony felügyeletét biztosító megfelelő intézményeket is.

Az örményországi átfogó fejlesztési stratégia és az ágazatspecifikus stratégiák (kkv-stratégia, a kisvállalkozói intézkedéscsomag szerinti értékelés keretében megfogalmazott ajánlások, exportösztönzési stratégia, vidékfejlesztés stb.) végrehajtása egyaránt fontos a kkv-knak szóló (COSME), illetve kutatási és innovációs (Horizont 2020) uniós programokban való részvétel szempontjából, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt) szabályozási és infrastrukturális környezetének továbbfejlesztése érdekében, maradéktalanul kihasználva az e területeken igénybe vehető uniós támogatást.

A digitális gazdaság előmozdítása – többek között az örményországi digitális környezetnek az EU digitális egységes piacához való közelítése révén – fontos lépés lenne az örmény gazdaság és társadalom modernizációja felé.

Az e stratégiák végrehajtására vonatkozó nyomon követésnek magában kell foglalnia a köz- és magánszféra közötti párbeszédet és az érintett civil társadalmi szervezetekkel, köztük a szociális partnerek szervezeteivel való konzultációt.

A zöld gazdaság a fenntartható fejlődés irányába mutató jelentős növekedési pályát kínál. A környezetvédelmi szempontokat – köztük az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat – valamennyi releváns szakpolitikában érvényesíteni fogják.

Az EU és Örményország hatékony együttműködést alakított ki a mezőgazdaság, valamint a regionális és vidékfejlesztés területén annak érdekében, hogy Örményország-szerte előmozdítsák a termelői csoportok létrejöttét és az értékláncok megteremtését. A mezőgazdaság és az önellátó termelés tartogat ugyan lehetőségeket az élelmiszerbiztonság és az informális foglalkoztatás területén, mindazonáltal fontos, hogy többek között a kapacitásépítésen és a forráshoz jutáson keresztül tovább javítsák az ágazat versenyképességét. Az eddig elért eredményekre építve és a közigazgatás valamennyi szintjére kiterjedő reformmal összehangolva a felek továbbra is törekednek a régiókon átívelő gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére.

3.   Hálózatfejlesztés, energiahatékonyság, környezetvédelem és éghajlat-politika

Tengerparttal nem rendelkező országként Örményországnak megoldásokat kell találnia a hálózatfejlesztés jelentette kihívásokra. Ráadásul az országon belül is egyes térségek elszigeteltek, és csak igen korlátozott kapcsolataik vannak a gazdasági, politikai és társadalmi élet központjaival. Az EU-val és a keleti partnerség egyéb országaival – mindenekelőtt Grúziával – az e területeken folytatott együttműködés elősegítheti az ország földrajzi helyzetéből adódó nehézségek áthidalását.

Örményország növekedési potenciálját fellendítenék a jobb üzleti lehetőségek, közlekedési és logisztikai kapcsolatok és értékláncok, a továbbfejlesztett belső és határokon átnyúló összeköttetésekre építve. Örményországban a közúti, a vasúti és a légi közlekedés jelenti a fő közlekedési módokat. Mivel Örményország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU, Oroszország és Kína, a teherárut rendszerint a grúziai kikötőkből induló vasúti kompokon szállítják tovább. A felek együttműködnek a határokon végzett gyors vámkezelési eljárások kialakítása érdekében, mivel ezek valamennyi közlekedési mód esetében nélkülözhetetlenek a költséges késedelmek elkerüléséhez.

A felek – világosan kijelölt prioritások alapján – szintén együttműködést folytatnak a kiterjesztett transzeurópai közlekedési törzshálózatok (TEN-T) keretében, hogy javítsák Örményország nemzetközi piacokhoz való hozzáférését. A közúti biztonság területén való együttműködés – annak infrastrukturális és szakpolitikai vetületeire is kiterjedően – ugyancsak előtérbe kerül. Az infrastrukturális beruházásokat környezetbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens módon kell megvalósítani.

A közvetlen szomszédságon túlmutató tényleges összeköttetések és piacfejlesztés biztosítása érdekében fontos előrelépést tenni a polgári repülés reformja terén, amely adott esetben egy légiközlekedési megállapodás megkötéséhez vezethet az EU-val.

A jó környezetvédelmi irányítás (főként a környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai hatásvizsgálatok alkalmazása, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés és az igazságszolgáltatáshoz való jog), továbbá a környezetvédelem és az éghajlat-politika releváns szakpolitikákba való beépítése szilárd alapot teremt a fenntartható fejlődéshez. A vonatkozó reformoknak az új megállapodásban foglalt környezetvédelmi kötelezettségekre kell épülniük. A fokozott energiahatékonyság rövid időn belül számottevő és folyamatos megtakarításokat fog eredményezni, ugyanakkor az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes gazdaságra való átállást is előmozdítja – ezek az intézkedések a lakáságazatban összekapcsolhatók a Polgármesterek Szövetségének tevékenységével. Amíg az ország nukleáris energiából biztosítja a megfelelő szintű energiaellátást, fontos garantálni a magas szintű nukleáris biztonságot: ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szabványaira, valamint az uniós szabványokra és gyakorlatokra kell alapozni, az átfogó és megerősített partnerségi megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

A modern társadalom működésének egyik elengedhetetlen feltétele a megbízható és megfizethető energiaellátás, amelynek fenntarthatóságát többek között a környezeti és az éghajlati hatások mérséklése révén kell biztosítani. A nagyobb mértékű energia- és erőforrás-hatékonyság – egyebek mellett a lakáságazatban –, valamint a megújuló energia fokozott használata szintén hozzájárul e célkitűzés megvalósításához az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és a villamosenergia-piacra vonatkozó, korszerű jogszabályok végrehajtása révén. Az említett célok mindemellett a szolgáltatások és az infrastruktúra közbeszerzésén keresztül is előmozdíthatók.

A szomszédos országokkal kialakított összeköttetések bővítése és javítása ugyancsak hozzájárulhat az energiabiztonsághoz. Örményországnak a keleti partnerségen belüli többoldalú együttműködésben való folyamatos és tevékeny részvétele kulcsfontosságú azon közös érdekű projektek azonosításához, amelyekhez esetleg uniós pénzügyi támogatás vehető igénybe. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia kapacitásépítéssel történő ösztönzése, valamint a beruházási prioritások egyértelmű kijelölése kulcsfontosságú az örményországi energiabiztonság garantálásához.

Végül, a metsamori atomerőmű bezárását és biztonságos leszerelését, valamint az erre vonatkozó ütemterv/cselekvési terv mielőbbi elfogadását változatlanul kiemelt célként kell kezelni, szem előtt tartva, hogy az atomerőmű helyett új kapacitásra van szükség Örményország energiabiztonsága és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében.

4.   Mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy megkönnyítsék állampolgáraik mobilitását, valamint hogy az emberek közötti kapcsolatok körét kiterjesszék többek között az ifjúságra, a diákokra, a kutatókra, a művészekre, valamint a kulturális és az üzleti szereplőkre irányuló célzott intézkedéseken keresztül. Ezzel újólag megerősítik, hogy változatlanul az egyik legfontosabb cél a felek állampolgárainak biztonságos és megfelelően kezelhető környezetben történő fokozott mobilitása. A felek továbbá kellő időben megfontolják annak lehetőségét, hogy – amennyiben megvalósulnak a megfelelően kezelhető és biztonságos mobilitás feltételei, többek között a felek közötti vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtása – párbeszédet kezdenek az EU és Örményország közötti vízumkérdésekről. Együtt fognak működni az irreguláris migráció elleni közdelem terén – egyebek mellett a visszafogadási megállapodás végrehajtásával, valamint a határigazgatási politika és a kapcsolódó jogi és operatív keretek előmozdításával.

A migrációs áramlások kezelése a vízumkönnyítési megállapodáson / visszafogadási megállapodáson alapul. Az EU elismeri, hogy Örményország fontos szerepet játszik a szíriai menekültek letelepítésében, ezért támogatásra jogosult a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból (3).

A globális piacon jelentkező kihívások kezeléséhez a készségek megfelelő tárházára van szükség minden szinten – a vállalkozásoktól kezdve a közigazgatásig. A kisgyermekkori nevelés, az alapfokú, középfokú és felsőoktatás, a szakképzés, továbbá az oktatási és képzési rendszer és a vállalkozások közötti együttműködés egyaránt megerősítésre szorul annak érdekében, hogy maradéktalanul hozzá tudjon járulni a szükséges készségek megteremtéséhez. Örményországnak a Horizont 2020 programhoz való társulása nyomán a kutatás és az innováció kiemelt figyelemben fog részesülni.

---

(1)  JOIN(2015) 50 final, 2015. november 18.

(2)  Lásd a II. rész („Prioritások”) alatti négy címet.

(3)  A Bizottság 2014. december 10-i C(2014) 9615 határozata a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap, a „Madad alap” létrehozásáról.