2018.2.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/1

A TANÁCS (EU) 2018/264 RENDELETE

(2018. február 19.)

az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek és a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható, valamint a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2038/1999/EK tanácsi rendelet (1) 33. cikkének (8) bekezdése és 34. cikkének (5) bekezdése felhatalmazta a Bizottságot, hogy részletes szabályokat fogadjon el a cukorágazat közös piacszervezésének keretében kvótával rendelkezőktől beszedendő termelési alapilleték, illetve a kiegészítő illeték kiszámításához szükséges együttható meghatározása céljából.

(2)	A 2267/2000/EK (2) és az 1993/2001/EK bizottsági rendelet (3) megállapította a cukorágazati termelési illetékek összegét, valamint a kiegészítő illeték számítási együtthatóját.

(3)

A cukorágazati piac közös szervezésének reformja keretében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet (4) hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2038/1999/EK rendeletet. A 318/2006/EK tanácsi rendelet (5) hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1260/2001/EK rendeletet. A 318/2006/EK rendelet, amelyet később hatályon kívül helyezett és felváltott az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (6), a termelési kvóták rendszerének önfinanszírozásán alapuló, változó cukortermelési illetékeket olyan új termelési díjjal váltotta fel, amelynek célja a cukorágazatban a cukorpiac közös szervezésének keretében felmerülő kiadások fedezéséhez való hozzájárulás. Az 1234/2007/EK rendeletet hatályon kívül helyező és felváltó 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében ez az ideiglenes termelési díj 2017. szeptember 30-ig volt alkalmazandó.

(4)

A Bíróság a C-585/15. sz. Raffinerie Tirlemontoise ügyben 2017. február 9-én meghozott ítéletében (8) érvénytelennek nyilvánította a 2267/2000/EK és az 1993/2001/EK rendeletet. A Bíróság az ítéletében kijelentette, hogy a 2038/1999/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az átlagos veszteség kiszámítása céljából az e rendelkezés hatálya alá tartozó termékek export-visszatérítéseihez kapcsolódó tényleges költségek teljes összegét el kell osztani ezen exportált termékek mennyiségeinek egészével, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak tekintetében ténylegesen fizettek-e visszatérítést, vagy sem.

(5)

A Bíróság emellett azt is kijelentette, hogy a 2038/1999/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a termelési illetékek teljes összegének kiszámítása céljából a kiszámított átlagos veszteséget az e rendelkezés hatálya alá tartozó termékek export-visszatérítéseihez kapcsolódó tényleges költségek teljes összegének ezen exportált termékmennyiségek egészével való elosztásával kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak tekintetében ténylegesen fizettek-e visszatérítést, vagy sem.

(6)	A Bíróság ítéletének való megfelelés érdekében a termelési illetékeket és a kiegészítő illetékeket ezért a megfelelő szinten kell megállapítani.

(7)

Az „átlagos veszteség” nevezetesen úgy számítandó ki, hogy a ténylegesen kifizetett visszatérítések teljes összegét el kell osztani a visszatérítésre jogosult termékek teljes exportált mennyiségével, függetlenül attól, hogy visszatérítéssel vagy visszatérítés nélkül exportált mennyiségekről van szó. A Bíróság által előírt módszer alkalmazása az „átlagos veszteség” és az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági évre kivetett illetékekből fedezendő „teljes veszteség” számottevő csökkenését eredményezi.

(8)

A termelési illetékeknek az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági év tekintetében történő felülvizsgálata kihat arra az összegre, amelyet a cukortermelőknek a cukorrépa-termesztők számára kellett fizetniük az A, illetve a B illeték maximális összege és ezen illetékeknek az érintett gazdasági években kivetett összege közötti különbség alapján.

(9)

A cukorágazat piacának közös szervezésére vonatkozóan 2006-ig érvényben lévő szabályok értelmében az illetéket ténylegesen a cukorgyártók fizették, ám e költségek 60 %-a a cukorrépa-termesztőknek fizetett alacsonyabb árakon keresztül visszakerült hozzájuk. A 2038/1999/EK rendelet 36. cikkének (2) bekezdése értelmében, amennyiben az illetékek összegei az A, illetve a B illeték maximális szintje (azaz a fehér cukor intervenciós árának 2 %-a vagy 37,5 %-a) alatt kerültek megállapításra, a cukorgyártók kötelesek voltak a cukorrépa-értékesítőknek kifizetni az adott illeték maximális összege és az alapilleték, illetve a B illeték ténylegesen kivetett összege közötti különbség 60 %-át.

(10)	Meg kell határozni ezért azon felülvizsgált összegeket, amelyeket a cukortermelők kötelesek visszafizetni a cukorrépa-értékesítőknek. Kizárólag a régi és az új összegek különbözetét kell visszatéríteni a cukorrépa-értékesítők részére.

(11)

Az 1999/2000-es gazdasági év tekintetében az illetékek által nem fedezett teljes veszteségnek a Bíróság által előírt módszer alapján újraszámolt összege 66 941 664 EUR-t tesz ki. A 2038/1999/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett együtthatót ennek megfelelően kell megállapítani és visszamenőleges hatállyal alkalmazni a szóban forgó gazdasági évre.

(12)	A 2000/2001-es gazdasági év tekintetében az illetékek által nem fedezett teljes veszteségnek a Bíróság által előírt módszer alapján újból kiszámolt összege 49 376 802 EUR-t tesz ki.

(13)

Jogbiztonsági megfontolásból, valamint a különböző tagállamokban működő érintett gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az e rendeletben rögzített illetékeket a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (9) 2. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése értelmében meg kell állapítani. Ezt a határidőt azonban nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tagállamoknak a nemzeti jog szerint az említett időpontot követően kell visszatérítést fizetniük az érintett gazdálkodóknak.

(14)	A 2267/2000/EK és az 1993/2001/EK rendeletben meghatározott cukorágazati termelési illetékek tekintetében jogtalanul kifizetett összegek és az e rendeletben meghatározott illetékek közötti különbözetet vissza kell téríteni.

(15)

A Bíróság ítéletéből következik, hogy a helyesbített illetékeket ugyanazon időpontoktól kezdődően kell alkalmazni, mint amelyektől az érvénytelennek nyilvánított illetékeket alkalmazták. Az e rendelet alapján kiszámított termelési illetékek és kiegészítő illetékek ezért a 2267/2000/EK és az 1993/2001/EK rendelet hatálybalépésének időpontjától alkalmazandók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozóan a cukorágazatban fizetendő termelési illetékeket a melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó termelési illetéket kiegészítő illeték kiszámításához szükséges együtthatót a melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A cukorgyártók által a cukorrépa-értékesítők részére a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó A és B illetékek alapján fizetendő összegeket a melléklet 3. pontja határozza meg.

2. cikk

(1) Az e rendeletben rögzített illetékek megállapításának az 609/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett határideje legkésőbb 2018. szeptember 30., kivéve, ha a tagállamok a kifizetett, de nem esedékes összegeknek a gazdasági szereplők általi visszaigénylésére vonatkozó nemzeti jog alkalmazása miatt nem tudják tartani az említett határidőt.

(2) A 2267/2000/EK és az 1993/2001/EK rendeletben rögzített cukorágazati termelési illetékek és az e rendelet 1. cikkében meghatározott illetékek közötti különbözetet vissza kell téríteni azon gazdasági szereplők részére, amelyek illetéket fizettek az 1999/2000-es és a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozóan, az említett gazdasági szereplők kellően indokolt kérelme alapján.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket az alábbi időpontoktól kell alkalmazni:

—	2000. október 13. az 1999/2000-es gazdasági év vonatkozásában,

—	2001. október 12. a 2000/2001-es gazdasági év vonatkozásában.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. PORODZANOV

(1) A Tanács 2038/1999/EK rendelete (1999. szeptember 13.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről (HL L 252., 1999.9.25., 1. o.).

(2) A Bizottság 2267/2000/EK rendelete (2000. október 12.) az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek, valamint a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható megállapításáról (HL L 259., 2000.10.13., 29. o.).

(3) A Bizottság 1993/2001/EK rendelete (2001. október 11.) a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról (HL L 271., 2001.10.12., 15. o.).

(4) A Tanács 1260/2001/EK rendelete (2001. június 19.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(5) A Tanács 318/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(6) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(8) A Bíróság 2017. február 9-i ítélete, C-585/15. sz. Raffinerie Tirlemontoise ügy, ECLI:EU:C:2017:105.

(9) A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett cukorágazati termelési illetékek

1999/2000-es gazdasági év

(EUR/tonna)

2000/2001-es gazdasági év

(EUR/tonna)

(a)	az A cukorra és a B cukorra vonatkozó termelési alapilleték, fehér cukor

12,638

(b)	a B cukorra vonatkozó B illeték, fehér cukor

236,963

111,114

(c)	az A izoglükózra és a B izoglükózra vonatkozó termelési alapilleték, szárazanyag

5,330

(d)	a B izoglükózra vonatkozó B illeték, szárazanyag

99,425

46,636

(e)	az A inulinszirupra és a B inulinszirupra vonatkozó termelési alapilleték, szárazanyag, cukor/izoglükóz-egyenértékben kifejezve

12,638

(f)	a B inulinszirupra vonatkozó B illeték, szárazanyag, cukor/izoglükóz-egyenértékben kifejezve

236,963

111,114

2.	Az 1. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő illeték kiszámításához szükséges együttható az 1999/2000-es gazdasági év tekintetében: 0,10034

A cukorgyártók által a cukorrépa-termelőknek a B illeték maximális összege, illetve az illeték ténylegesen kivetett összege közötti különbség alapján fizetendő, az 1. cikk (3) bekezdésében említett összeg

2000/2001-es gazdasági év

(EUR/tonna)

A B illeték alapján a szabványos minőségű cukorrépára vonatkozó ár

9,816

2018.2.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/266 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 19.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Thym de Provence” (OFJ))

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) a „Thym de Provence” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő bejegyzésére.

(2)	2017. június 9-én a Bizottság kézhez kapta Németország felszólalását és indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatát. A Bizottság 2017. június 22-én továbbította Franciaországnak Németország felszólalását és indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatát.

(3)

Németország azért szólalt fel a „Thym de Provence” elnevezés bejegyzése ellen, mert az veszélyeztetné az „Herbes de Provence” (németül: „Kräuter der Provence”) kifejezés használatát, mely kifejezés a fűszer- és ízesítőszer-készítés terén általánosan elterjedt megnevezése egy meghatározott típusú fűszerkeveréknek, amely többnyire rozmaring, oregánó, kakukkfű, zsálya és levendula, illetve ezek mellett esetenként még babérlevél és egyéb fűszerek, például szerecsendió és lóhere különböző kombinációiból áll. Míg az „Herbes de Provence” néven ismert fűszerkeverék összetevői között szerepelnek tipikus provence-i fűszernövények, a keverék olyan egyéb fűszereket – például babérlevelet és szerecsendiót – is tartalmaz, amelyek nem jellemzőek Provence-ra. Ezenkívül az „Herbes de Provence” olyan növények felhasználásával készül, amelyek nem feltétlenül Provence-ból származnak. A „Thym de Provence” elnevezés bejegyzése ezért veszélyeztetheti az említett fűszernövények és fűszerek együtteséből álló keverék „Herbes de Provence” néven történő forgalmazását.

(4)	A Bizottság a felszólalást elfogadhatónak találta, ezért 2017. augusztus 1-jén kelt levelében felkérte Franciaországot és Németországot, hogy egy három hónapos időszak alatt folytassák le a szükséges konzultációkat, hogy saját belső eljárásaiknak megfelelően megegyezésre jussanak egymással.

(5)	A felek között megállapodás született. Franciaország 2017. november 6-án értesítette a Bizottságot a megállapodás eredményeiről.

(6)

Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy az „Herbes de Provence” kifejezés és fordításai használatát a „Thym de Provence” elnevezés OFJ-ként történő bejegyzését követően továbbra is meg kell engedni az Unió területén, feltéve, hogy az uniós jogrend alapján alkalmazandó elvek és szabályok teljesülnek.

(7)	Mivel a Franciaország és Németország között létrejött megállapodás tartalma összhangban van az 1151/2012/EU rendelet és a további uniós jogszabályok rendelkezéseivel, azt figyelembe kell venni.

(8)	A fentiekre tekintettel a „Thym de Provence” elnevezést indokolt bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Thym de Provence” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben szereplő elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.8. osztályba – A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Az „Herbes de Provence” kifejezés és fordításai továbbra is használhatók az Unió területén belüli piaci forgalomban, feltéve, hogy az uniós jogrend alapján alkalmazandó elvek és szabályok teljesülnek.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 19-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 92., 2017.3.24., 14. o.

(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

2018.2.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/267 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 19.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében, a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kódok alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Termék (ún. „mesterkeverék”) termoplasztikus pellet formájában, az alábbi összetevőkből:

—	levendulaolaj,

—	borsmentaolaj,

—	citronellál,

—	nátrium-benzoát,

—	polimer (etilén-vinil-acetát [EVA] vagy alacsony sűrűségű polietilén [LDPE]).

A terméket nyersanyagként használják az illóolajok hordozóanyagaként a műanyag átalakítási folyamata során. A cél annak megakadályozása, hogy egyes állatok megrágják és károsítsák a műanyag késztermékeket.

3302 90 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontja, valamint a 3302 , a 3302 90 és a 3302 90 90 KN-kód szövege határozza meg.

A 3901 vtsz. alá történő besorolás kizárt, mivel a termék polimertartalma (EVA vagy LDPE) csak az illóolajok hordozására szolgál.

Az illóolajok a fő összetevők és azok adják a termék lényeges jellemzőjét (a rágcsálók, termeszek és egyéb állatok elriasztására szolgáló tulajdonságok).

Ezért a terméket a 3302 90 90 KN-kód alá kell besorolni, mint egyéb illatanyag-keveréket, illetve egy vagy több ilyen alapanyagon alapuló, az iparban nyersanyagként használt keveréket.

Termék (ún. „mesterkeverék”) termoplasztikus pellet formájában, az alábbi összetevőkből:

—	permetrin (ISO),

—	timololaj,

—	eugenololaj,

—	citrálolaj,

—	denatónium-benzoát,

—	benzoesav származékok,

—	lidokain (INN),

—	polimer (etilén-vinil-acetát [EVA] vagy alacsony sűrűségű polietilén [LDPE]).

A terméket nyersanyagként használják a rovarölő szer hordozóanyagaként a műanyag átalakítási folyamata során. A cél annak megakadályozása, hogy a termeszek megrágják és károsítsák a műanyag késztermékeket.

3808 91 10

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 3808 , a 3808 91 és a 3808 91 10 KN-kód szövege határozza meg.

A 3901 vtsz. alá történő besorolás kizárt, mivel a termék polimertartalma (EVA vagy LDPE) csak a rovarölő szer hordozására szolgál.

A 3302 vtsz. alá történő besorolás kizárt, mivel a termék csak nyomokban tartalmaz illóolajokat (timolt, eugenolt és citrált). Ezért azok nem járulnak hozzá jelentős mértékben a termék lényeges jellemzőjéhez. A rovarölő szer (permetrin (ISO)) a fő összetevő, és ez adja a termék lényeges jellemzőjét (azaz teremeszek elleni hatását).

Ezért a terméket a 3808 91 10 KN-kód alá kell besorolni a piretroid alapú rovarölő szerek közé.

2018.2.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/268 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2018. február 21.)

az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy az irányadó árakat bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani kell.

(3)	Ezért az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 21-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(3) A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

KN-kód	Árumegnevezés	Irányadó ár (EUR/100 kg)	A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg)	Származási hely (1)
0207 12 10	Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva	116,8	0	AR
0207 12 90	Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva	132,1	0	AR
0207 12 90	Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva	118,7	0	BR
0207 14 10	A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva	244,4	17	AR
		225,4	22	BR
		314,4	0	CL
		255,8	13	TH
0207 27 10	Pulyka darabolva, csont nélkül, fagyasztva	320,5	0	BR
0207 27 10	Pulyka darabolva, csont nélkül, fagyasztva	314,7	0	CL
0408 91 80	Tojás, héj nélkül, szárítva	446,6	0	AR
1602 32 11	A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból készült termékek főzés nélkül	224,3	19	BR

”

(1) A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.

2018.2.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/272 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. február 20.)

A „Tengeri Biológiai Erőforrások Európai Központja” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (EMBRC-ERIC) létrehozásáról

(Az értesítés a C(2018) 826. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, francia, görög, holland, olasz, portugál és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Belgium, Franciaország, Görögország, Izrael, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság felkérte a Bizottságot a „Tengeri Biológiai Erőforrások Európai Központja” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (EMBRC-ERIC) létrehozására. E tagállamok megállapodtak abban, hogy az EMBRC-ERIC fogadó tagállama Franciaország lesz.

(2)

mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Unióból való kilépésre irányuló szándékát, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében a kilépési megállapodás dátumától kezdődően, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról határoz. Így a kilépésről rendelkező megállapodás előírásainak sérelme nélkül a kilépés időpontjától fogva az Egyesült Királyság a 723/2009/EK rendelet 2. cikke b) pontja szerinti harmadik országnak tekintendő e végrehajtási határozat értelmezésében.

(3)	A 72/2015 EGT vegyes bizottsági határozat (2) belefoglalta az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba a 723/2009/EK rendeletet.

(4)	A Bizottság a 723/2009/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően elbírálta a kérelmet, és megállapította, hogy az megfelel a rendelet követelményeinek.

(5)	Az európai kutatási infrastruktúra-konzorcium közösségi jogi keretéről szóló rendelet végrehajtásával foglalkozó bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Létrejön a „Tengeri Biológiai Erőforrások Európai Központja” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (EMBRC-ERIC).

(2) Az EMBRC-ERIC alapszabályának alapvető elemeit a melléklet határozza meg.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, Izrael Állam, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, az Olasz Köztársaság, a Portugál Köztársaság és a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 20-án.

a Bizottság részéről

Carlos MOEDAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 206., 2009.8.8., 1. o.

(2) Az EGT Vegyes Bizottság 72/2015 határozata (2015. március 20.) az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításáról [2016/755] (HL L 129., 2016.5.19., 85. o.).

MELLÉKLET

AZ EMBRC-ERIC ALAPSZABÁLYÁNAK ALAPVETŐ ELEMEI

Az EMBRC-ERIC alapszabályának alábbi cikkei és azok bekezdései a 723/2009/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghatározzák az alapvető elemeket.

1. Feladatok és tevékenységek

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 4. cikke)

Az EMBRC-ERIC működési elve, hogy egy központi szervezet alatt decentralizált egyéni csomópontok szolgáltatási szintre vonatozó megállapodásban rögzített módon hangolják össze működésüket. A vezetését ellátó ügyvezető igazgatót titkárság, a csomópontok bizottsága és összekötő tisztviselők támogatják. A székhely és a csomópontok és/vagy operátorok, valamint ezek erőforrásai közötti kapcsolatot az e kutatási infrastruktúra nagy ívű céljaihoz szükséges szolgáltatásnyújtás, termékek és tevékenységek tekintetében szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások szabályozzák.

2.	Az EMBRC-ERIC egyetlen hozzáférési pontot kínál szolgáltatások és kutatási platformok, tengeri ökoszisztémák, biológiai erőforrások, elektronikus infrastruktúrák és metaadatok széles skálájához.

Az EMBRC-ERIC szolgáltatásai és tevékenységei többek között az alábbiak:

a)	hozzáférést biztosít kutatási platformok, biológiai erőforrások, analitikai szolgáltatások és adatok tárházához;

b)	közös kutatási és fejlesztési tevékenységeket hajt végre a nemzeti csomópontok részvételével egy hosszú távú, összehangolt fejlesztési program alapján;

c)	támogatja a hozzáférést tengeri biológiai anyagokhoz, így genetikai anyagokhoz is, valamint a tengeri biológiai erőforrások használatával kapcsolatos tanácsadáshoz és iránymutatáshoz;

d)	közös alaptechnológiák és gyakorlatok meghatározásával integrált munkafolyamatokat biztosít a biológiai, analitikai és adatforrásokhoz való hozzáférést segítő színvonalas szolgáltatásokhoz;

e)	erősíti a tudomány és az ipar kapcsolatát összehangolt tudás- és technológia-megosztás révén;

f)	képzési központokat és továbbképzési tanfolyamokat biztosít a kutatók és a technikai személyzet számára;

g)	együttműködik a kapcsolódó és/vagy szomszédos területek kutatási infrastruktúráival;

h)	bevonja az európai tengeri régiók megfelelő érdekeltjeit, támogatja környezetpolitikájukat és a kék biogazdaságot.

4.	E tevékenységek végzésére az alapszabály 21–26. cikkekben előírt politikákkal összhangban kerül sor. Az alapszabályt csatolni kell a működési szabályzathoz és a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

2. Az EMBRC-ERIC székhelye

(az EMBRC-ERIC alapszabálya 2. cikkének (2) bekezdése)

Az EMBRC-ERIC alapszabály szerinti székhelye a franciaországi Párizs.

3. Elnevezés

(az EMBRC-ERIC alapszabálya 2. cikkének (1) bekezdése)

A kutatási infrastruktúra neve „Tengeri Biológiai Erőforrások Európai Központja” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium, a továbbiakban: EMBRC-ERIC.

4. A működés időtartama

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 27. cikke)

1.	Az EMBRC-ERIC kezdetben 2040. december 31-ig működik.

2.	Az alapszabály 8. cikkének sérelme nélkül az EMBRC-ERIC működése a kezdeti időtartam után további ötéves időszakokkal hosszabbodik meg a közgyűlés által az alapszabály 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban hozott határozat alapján.

5. Megszűnés

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 28. cikke)

1.	Az EMBRC-ERIC felszámolására a közgyűlés által a 15. cikk (9) bekezdésével összhangban hozott határozat alapján kerül sor.

Az ügyvezető igazgatónak tíz napon belül írásban kell értesítenie a Bizottságot az alábbiakról:

a)	a közgyűlés megszüntető határozata; majd

b)	a megszüntetési eljárás lezárása.

3.	Az alapszabály 9. cikkének sérelme nélkül az EMBRC-ERIC eszközeinek vagy tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó eszközöket illetve kötelezettségeket a tagok között a megszűnésig végrehajtott halmozott hozzájárulásuk arányában kell elosztani.

4.	Az EMBRC-ERIC azon a napon szűnik meg, amikor az Európai Bizottság a megfelelő hirdetményt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

6. Kötelezettségek

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 9. cikke)

1.	Az EMBRC-ERIC felelős a tartozásaiért.

2.	Az egyes tagoknak az EMBRC-ERIC tartozásaiért és kötelezettségeiért viselt pénzügyi felelőssége az EMBRC-ERIC számára teljesített hozzájárulásukra korlátozódik.

3.	Az EMBRC-ERIC a kiépítésével és működtetésével összefüggő kockázatokra megfelelő biztosítást köt.

7. Hozzáférési politika, adatpolitika és adatterjesztés

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 22. cikke)

Az EMBRC-ERIC hozzáféréssel, adatokkal és adatterjesztéssel, valamint a szolgáltatásnyújtással, továbbá a kutatási platformokhoz, tengeri ökoszisztémákhoz, biológiai erőforrásokhoz és elektronikus infrastruktúrához való hozzáférés biztosításával kapcsolatos politikáit az ügyvezető igazgató a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra.

Az EMBRC-ERIC mindenféle felhasználó felé nyitott, beleértve az európai és nem európai országok felhasználóit, de a hozzáférés nem feltétlenül ingyenes. A hozzáférési kérelmeket egy egyszerűsített eljárás keretében ellenőrzik a jogosultság és a megvalósíthatóság szempontjából. Az EMBRC-ERIC műszaki és tudományos leírása nyújt bővebb tájékoztatást a felhasználói hozzáférés feltételeiről.

3.	A hozzáférést felügyelik, a felhasználói elégedettséget pedig visszajelzések alapján mérik a hozzáférés és a szolgáltatások minőségének folyamatos javítását lehetővé tévő minőségbiztosítás keretében.

4.	Az EMBRC-ERIC előmozdítja az elektronikus infrastruktúrák interoperabilitását és szabványosítását, hogy nagy mennyiségű különböző típusú előállított adatot tudjon kezelni, és vagy magáévá teszi, vagy kifejleszti a közösség által elfogadott adatkezelési protokollokat, eszközöket és szaktudást.

Az EMBRC-ERIC előmozdítja a nyílt adatforrás és a nyílt adathozzáférés elveit, támogatja a tudásmegosztást és az adatok és információk terjesztését, nevezetesen együttműködik más európai környezeti és biológiai adatokkal foglalkozó, illetve bioinformatikai kezdeményezésekkel, amilyen az ELIXIR és a Lifewatch ERIC, valamint elismert adatraktárakkal, amilyen az EurOBIS, az Emodnet, a PANGAEA, a GEOSS és a COPERNICUS.

6.	Az EMBRC-ERIC hozzáférési politikáját, adatpolitikáját és terjesztéspolitikáját az alapszabály 15. cikke (10) bekezdésének megfelelően a közgyűlés fogadja el, és ezeket csatolni kell a működési szabályzathoz.

8. Tudományos értékelési politika

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 23. cikke)

1.	Az EMBRC-ERIC tevékenységeinek, szolgáltatásainak és platformjainak tudományos felülvizsgálatára háromévente kerül sor az ügyvezető igazgató koordinációja alatt. A felülvizsgálat eredményét be kell mutatni a közgyűlésnek.

2.	Az EMBRC-ERIC tudományos értékelési politikáját az alapszabály 15. cikke (10) bekezdésének megfelelően a közgyűlés fogadja el, és azt csatolni kell a működési szabályzathoz.

9. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 21. cikke)

Az ügyvezető igazgató a tudományos és innovációs tanácsadó testülettel való konzultációt követően elkészíti az EMBRC-ERIC szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politikáját. E politika rendelkezik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok azonosításáról, jogosultjainak megállapításáról, védelméről, kezeléséről és fenntartásáról, továbbá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból eredő technológiatranszfer-tevékenységekről, és azt az ügyvezető igazgató a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra.

Az EMBRC-ERIC szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politikája szabályozza a tulajdonos és a felhasználók jogait az EMBRC-ERIC égiszén belül, valamint harmadik felekkel és szerződéses partnerekkel szemben. Jogszerű és méltányos használatot tesz lehetővé, az EMBRC-ERIC résztvevői számára pedig megfelelő kompenzációt nyújt szellemi hozzájárulásukért és tulajdonuk megosztásáért.

3.	Az Alapszabály egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megváltoztatja az operátorok számára a tagok vonatkozó jogszabályaiban és rendelkezéseiben, valamint az általuk megkötött nemzetközi egyezményekben meghatározott, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat és politikákat.

4.	Azon szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, amelyeket az EMBRC-ERIC személyzete hoz létre, szerez meg vagy fejleszt ki, az EMBRC-ERIC-et illetik meg.

5.	Az EMBRC-ERIC szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politikáját az alapszabály 15. cikke (10) bekezdésének megfelelően a közgyűlés fogadja el, és azt csatolni kell a működési szabályzathoz.

10. Foglalkoztatáspolitika

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 24. cikke)

1.	Az EMBRC-ERIC esélyegyenlőséget biztosító munkaadó. Az EMBRC-ERIC munkaerő-felvételi eljárásai tiszteletben tartják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség elvét.

2.	A munkaszerződéseknek meg kell felelniük azon ország alkalmazandó nemzeti jogszabályainak és előírásainak, ahol a személyzet a tevékenységét végzi.

3.	Az EMBRC-ERIC minden betöltendő álláshelyet meghirdet, és megfelelő határidőt tűz ki pályázatok benyújtására.

4.	Az EMBRC-ERIC az álláshelyeket a fent említett határidő előtt nem tölti be.

5.	Az EMBRC-ERIC foglalkoztatáspolitikáját a közgyűlés fogadja el, és azt csatolni kell a működési szabályzathoz, valamint közzé kell tenni az EMBRC-ERIC honlapján.

6.	A foglalkoztatáspolitikát a fogadó tag jogrendje határozza meg.

11. Beszerzéspolitika

(az EMBRC-ERIC alapszabályának 25. cikke)

1.	Az ügyvezető igazgató elkészíti és az alapszabály 15. cikke (10) bekezdésének megfelelően a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a beszerzések keretében alkalmazandó részletes eljárásokat és kritériumokat.

2.	A beszerzéspolitika tiszteletben tartja az átláthatóság, az arányosság, a kölcsönös elismerés, az egyenlő bánásmód, a verseny és a megkülönböztetésmentesség elvét.

3.	Az EMBRC-ERIC beszerzéspolitikája értelmében a termékek és szolgáltatások beszerzésére vonatkozó eljárásokat, beszerzéseket és felhívásokat közzé kell tenni az EMBRC-ERIC honlapján.

4.	Az EMBRC-ERIC beszerzéspolitikáját az alapszabály 15. cikke (10) bekezdésének megfelelően kell elfogadni, és csatolni kell a működési szabályzathoz.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 51

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	61. évfolyam 2018. február 23.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2018/264 rendelete (2018. február 19.) az 1999/2000-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek és a kiegészítő illetékre alkalmazandó számítási együttható, valamint a 2000/2001-es gazdasági évre vonatkozó cukorágazati termelési illetékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2018/265 végrehajtási rendelete (2018. február 16.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Squacquerone di Romagna [OEM])	5
	*	A Bizottság (EU) 2018/266 végrehajtási rendelete (2018. február 19.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Thym de Provence (OFJ))	6
	*	A Bizottság (EU) 2018/267 végrehajtási rendelete (2018. február 19.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	8
		A Bizottság (EU) 2018/268 végrehajtási rendelete (2018. február 21.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról	11
		A Bizottság (EU) 2018/269 végrehajtási rendelete (2018. február 22.) a sovány tejpornak az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott tizenhetedik részleges pályázati felhíváshoz kapcsolódó minimális eladási áráról	13
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2018/270 határozata (2018. február 15.) a nemzeti központi bankok külső könyvvizsgálóiról szóló 1999/70/EK határozatnak a Central Bank of Cyprus külső könyvvizsgálói tekintetében történő módosításáról	14
	*	A Tanács (EU) 2018/271 határozata (2018. február 15.) a Régiók Bizottságának az Olasz Köztársaság által javasolt egy tagja kinevezéséről	16
	*	A Bizottság (EU) 2018/272 végrehajtási határozata (2018. február 20.) A Tengeri Biológiai Erőforrások Európai Központja európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (EMBRC-ERIC) létrehozásáról (Az értesítés a C(2018) 826. számú dokumentummal történt) ( 1 )	17

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az 501/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletnek az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követő módosításáról szóló, 2018. január 11-i (EU) 2018/49 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 7., 2018.1.12. )	23


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.