22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/1

A TANÁCS (EU) 2017/2414 HATÁROZATA

(2017. szeptember 25.)

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. és 209. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)	A 2012/272/EU tanácsi határozattal (2) összhangban 2012. július 11-én aláírták az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodást (a továbbiakban: megállapodás), figyelemmel annak megkötésére.

(2)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tölti be a megállapodás 48. cikke szerinti vegyes bizottság elnöki tisztségét.

A vegyes bizottságban – a tárgyalt témától függően – az Unió, vagy adott esetben az Unió és a tagállamok képviselői vesznek részt.

3. cikk

A megállapodás 57. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (3).

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) 2016. június 8-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2012/272/EU határozata (2012. május 14.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás Unió nevében történő aláírásáról (HL L 134., 2012.5.24., 3. o.).

(3) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/3

Partnerségi és együttműködési

KERETMEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-Szigeteki Köztársaság között

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

A FÜLÖP-SZIGETEKI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Fülöp-szigetek,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat,

MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének,

MIVEL a Felek úgy vélik, hogy e megállapodás a köztük fennálló szélesebb kapcsolat részét képezi, amely többek között azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a Felek együttesen részes felei,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más olyan vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek és emberi jogok melletti elkötelezettségét, amely okmányoknak a Felek részesei,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a jogállamiság és a jó kormányzás elve iránti elkötelezettségüket, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítására irányuló szándékukat,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság tekintetében folytatott együttműködés fokozására irányuló szándékukat a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés, a szegénység felszámolása és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának előmozdítása érdekében,

MIVEL a Felek a terrorizmust a globális biztonságot veszélyeztető tényezőnek tartják, és fokozni kívánják a terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést, teljes mértékben figyelembe véve az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiáját és az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) vonatkozó jogi eszközeit, különösen az 1373., 1267., 1822. és 1904. sz. ENSZ BT-határozatot,

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése és leküzdése, valamint a terrorizmus felszámolását biztosító hatékony nemzetközi jogi eszközök létrehozása iránt,

MIVEL a Felek újólag megerősítik, hogy a terrorizmus elleni hatékony intézkedéseknek és az emberi jogok védelmének egymást ki kell egészíteniük és kölcsönösen meg kell erősíteniük,

FELISMERVE a tiltott kábítószerrel való visszaélés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megerősítésének és fokozásának szükségességét, tekintettel arra, hogy azok súlyosan veszélyeztetik a nemzetközi békét, biztonságot, stabilitást és gazdasági fejlődést,

FELISMERVE, hogy a nemzetközi humanitárius joghoz, a népirtáshoz és egyéb emberiesség elleni bűncselekményekhez kapcsolódó, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a nemzetközi béke és igazságszolgáltatás javítása érdekében ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni,

MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, és meg kívánják erősíteni párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen. Az 1540. sz. ENSZ BT-határozat konszenzusos elfogadása alapozta meg az egész nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettségét,

FELISMERVE, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott kereskedelme, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére, biztonságra és fejlődésre,

FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai között létrejött 1980. március 7-i együttműködési megállapodás és a későbbi csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát,

FELISMERVE, hogy a Felek közötti kapcsolatokat az együttműködés fokozása céljából fontos megerősíteni, valamint felismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg, mélyítsék el és tegyék sokrétűvé,

FELISMERVE a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) és az Európai Unió közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát,

KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés, így a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében folytatott hatékony együttműködés támogatása iránti teljeskörű elkötelezettségüket,

KIEMELVE a jogérvényesülés és a biztonság terén folytatott fokozott együttműködés jelentőségét,

FELISMERVE a migráció és fejlődés előmozdítása terén folytatott átfogó párbeszéd és együttműködés, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák hatékony ösztönzése és végrehajtása iránti elkötelezettségüket,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra vagy mint különálló szerződő felekre, vagy mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek, összhangban az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, összhangban az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel,

FELISMERVE, hogy a Felek nagy fontosságot tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó megállapodásban foglalt elveknek és szabályoknak, valamint azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának,

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között végzett tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapul,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

(1) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban – amelyeknek a Felek szerződő felei – meghatározott demokratikus elvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása képezi az alapját a Felek belső és nemzetközi szakpolitikáinak, továbbá lényeges eleme e megállapodásnak.

(2) A Felek megerősítik, hogy vallják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeket.

(3) A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok, így a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt.

(4) A Felek újólag megerősítik a jó kormányzás elve iránti elkötelezettségüket.

(5) A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban folytatják.

2. cikk

Az együttműködés célkitűzései

A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttműködést az e megállapodásban foglaltak szerint. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)	politikai, társadalmi és gazdasági együttműködés kialakítása valamennyi releváns regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b)	együttműködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bűncselekmények elleni küzdelem terén;

c)	emberi jogi együttműködés kialakítása és párbeszéd indítása a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni küzdelemről;

d)	együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a békefolyamat és konfliktusmegelőzés előmozdítása terén;

együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a befektetésekkel kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen a kereskedelmi forgalom és a befektetések ösztönzése, valamint a kereskedelmet és a befektetéseket akadályozó tényezők megszüntetése érdekében, összhangban a WTO alapelveivel, továbbá a jelenlegi és jövőbeli regionális EU–ASEAN kezdeményezésekkel;

együttműködés kialakítása a jogérvényesülés és a biztonság területén, ideértve a jogi együttműködés, a tiltott kábítószerek, a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, az adatvédelem, valamint a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek kérdését;

g)	együttműködés kialakítása a migráció és a tengerészeti munkaügy terén;

együttműködés kialakítása az összes további közös érdekű ágazatban, mindenekelőtt a foglalkoztatás és a szociális ügyek, a fejlesztési együttműködés, a gazdaságpolitika, a pénzügyi szolgáltatások, a jó adóügyi kormányzás, az iparpolitika és a kkv-k, az információs és kommunikációs technológiák (ikt), az audiovizuális ágazat, a média és a multimédia, a tudomány és technológia, a közlekedés, a turizmus, az oktatás, a kultúra, a kultúrák és vallások közötti párbeszéd, az energiaügy, a környezetvédelem és a természeti erőforrások, ezen belül az éghajlatváltozás, a mezőgazdaság, a halászat és a vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés, az egészségügy, a statisztika, a katasztrófakockázatok kezelése (DRM), valamint a közigazgatás területén;

i)	mindkét Fél részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott szubregionális és regionális együttműködési programokban;

j)	a Fülöp-szigetek és az Európai Unió szerepének és ismertségének javítása;

k)	az emberek közötti megértés, valamint a szervezett civil társadalommal folytatott hatékony párbeszéd és kapcsolat előmozdítása.

3. cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

A Felek folytatják a véleménycserét és az együttműködést a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a megfelelő ENSZ-ügynökségekben és testületekben, így az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája (UNCTAD), az ASEAN–EU párbeszéd, az ASEAN regionális fórum (ARF), az Ázsia–Európa találkozó (ASEM), a WTO, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében.

4. cikk

Regionális és kétoldalú együttműködés

Az e megállapodás értelmében folytatott párbeszéd és együttműködés valamennyi területén – az Európai Unió és a Fülöp-szigetek közötti együttműködés keretébe tartozó ügyekre összpontosítva – a Felek kölcsönös megállapodás alapján regionális szinten folytatott tevékenységek, illetve mindkét keret vegyes alkalmazása révén is együttműködhetnek, figyelembe véve az érintett regionális csoportosulás regionális döntéshozatali folyamatait. Ebben a tekintetben, a megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az egyéb tevékenységek koherenciáját.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

5. cikk

Békefolyamat és konfliktusmegelőzés

A Felek megállapodnak abban, hogy többek között a béke támogatása és a békével kapcsolatos oktatási programok révén folytatják a konfliktusmegelőzés és a békekultúra előmozdítására irányuló együttműködési törekvéseket.

6. cikk

Együttműködés az emberi jogok terén

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek valamennyi emberi jog előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között azon nemzetközi emberi jogi okmányok révén, amelyeknek részes felei.

(2) Ezen együttműködést a Felek a kölcsönös megállapodásuk szerinti tevékenységeken keresztül folytatják, ideértve többek között a következőket:

a)	az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása;

b)	az emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság és oktatás előmozdítása;

c)	az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti intézmények megerősítése;

d)	amennyire lehetséges, az emberi jogokkal kapcsolatos regionális intézmények támogatásának elősegítése;

e)	az emberi jogokkal kapcsolatos érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között; és

f)	az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés.

7. cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

(1) A Felek elismerik, hogy a nemzetközi humanitárius joghoz, a népirtáshoz és egyéb emberiesség elleni bűncselekményekhez kapcsolódó, a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és adott esetben nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedések révén – a Nemzetközi Büntetőbíróságot is ideértve – ezeket a bűncselekményeket ki kell vizsgálni, a Felek vonatkozó hazai jogszabályaival összhangban.

(2) A Felek megállapodnak, hogy gyümölcsöző párbeszédet folytatnak egymással a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához történő egyetemes – saját törvényeikkel összhangban történő – csatlakozásról, a kapacitásépítéshez nyújtott segítséget is ideértve.

8. cikk

A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése ellen folytatott küzdelem

(1) A Felek úgy tekintik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében, illetve által való terjesztése.

(2) A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködve hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához, a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeik, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi – például az 1540. sz. ENSZ BT-határozat szerinti – kötelezettségeik teljeskörű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás alapvető elemét képezi.

(3) A Felek megállapodnak továbbá a következőkről:

megfelelő lépéseket tesznek a Felek más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből, így a vonatkozó ENSZ BT-határozatokból eredő kötelezettségeinek aláírása, a Felek megerősítési eljárásainak teljes mértékű tiszteletben tartásával azok megerősítésére való törekvés, illetve az azokhoz való csatlakozás és azok végrehajtása érdekében;

hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert hoznak létre, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk kivitelét és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezését az exportellenőrzés megsértése esetére.

A Felek elismerik, hogy az exportellenőrzés végrehajtása nem akadályozhatja a békés célokat szolgáló anyagok, felszerelések és technológia terén folytatott nemzetközi együttműködést, a békés felhasználás céljait ugyanakkor nem szabad a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leplezésére használni.

(4) A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely az említett elemeket kíséri és megszilárdítja. A Felek a párbeszéd regionális szintre helyezésére is törekedhetnek.

9. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

(1) A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott kereskedelme, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

(3) A Felek vállalják, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelméhez kapcsolódó kérdések és problémák vonatkozásában folytatott vélemény- és információcsere, valamint közös egyetértés kialakítása céljából rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, továbbá fokozzák az ilyen kereskedelem megelőzésére, leküzdésére és megszüntetésére irányuló képességeiket.

10. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

(1) A Felek újólag megerősítik annak fontosságát, hogy a terrorizmus megelőzésére és leküzdésére saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban, valamint a jogállamiság és a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Alapokmányának és a vonatkozó ENSZ BT-határozatoknak, az emberi jogi jogszabályoknak, a menekültjognak, a nemzetközi humanitárius jognak és azon nemzetközi egyezményeknek, amelyeknek részes felei, az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/28 sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiának és az EU és az ASEAN terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködéséről szóló 2003. január 28-i közös nyilatkozatnak a tiszteletben tartásával törekedjenek.

(2) Ennek érdekében a Felek megállapodnak a következők révén folytatott együttműködésben:

a)	a vonatkozó – így az 1373., az 1267., az 1822. és az 1904. – ENSZ BT-határozatok, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények és jogi eszközök végrehajtásának előmozdítása;

b)	az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés ösztönzése;

c)	az Interpol globális rendőrségi kommunikációs rendszerén (I-24/7) keresztül az Interpol működő nemzeti központi irodáinak igénybevétele révén információcsere, valamint a bűnüldözési együttműködés és koordináció megerősítése;

d)	a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcsere, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

e)	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel – így a technikai területekkel és a képzéssel – kapcsolatos vélemények cseréje, valamint a terrorizmus megelőzése és a radikalizálódás visszaszorítása tekintetében folytatott tapasztalatcsere;

a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás mielőbbi kialakítása;

g)	a legjobb gyakorlatok cseréje az emberi jogok védelme terén a terrorizmus elleni küzdelemben;

h)	a terrorizmus elleni küzdelem végrehajtásának és az azzal kapcsolatos fokozott együttműködésnek az előmozdítása az ASEM-en belül és az EU–ASEAN keretében.

11. cikk

Közigazgatási együttműködés

A Felek megállapodnak a közigazgatás terén való kapacitásépítés fokozása érdekében folytatott együttműködésről. Az ezen a területen folytatott együttműködés magában foglalhatja az irányítási módszerekkel, a szolgáltatásnyújtással, az intézményi kapacitás megerősítésével és az átláthatósággal kapcsolatos legjobb gyakorlatokról folytatott véleménycserét.

III. CÍM

KERESKEDELEM ÉS BERUHÁZÁS

12. cikk

Általános elvek

(1) A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről azzal a céllal, hogy erősítsék a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, valamint hogy a növekedés és a fejlődés előmozdításában nagyobb szerephez juttassák a többoldalú kereskedelmi rendszert.

(2) A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelmi akadályok – különösen a nem vámjellegű akadályok – felszámolásával és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által e területen végzett munkát.

(3) Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában nyújtott támogatás segítette a kedvezményezett fejlődő országok fejlődését, a Felek a WTO szabályaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folyatatott konzultációk erősítésére törekednek.

(4) A Felek rendszeresen tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák, így a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem – beleértve a hulladékkezelést is – alakulásáról.

(5) A Felek a 13–19. cikkben említett területeken ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi problémák megoldását és a kereskedelemmel kapcsolatos egyéb aggályok kezelését.

13. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések

(1) A Felek saját területük vonatkozásában az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében élelmiszer-biztonsági, valamint egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekben együttműködnek.

(2) A Felek megbeszéléseket és információcserét folytatnak az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (Codex) előírásai alapján általuk foganatosított intézkedésekről, például az általuk elfogadott jogszabályokról, szabályzatokról és rendeletekről, valamint a tanúsítási, ellenőrzési és felügyeleti eljárásokról, ideértve a létesítmények engedélyezésére és az övezetekbe sorolás alapelveinek érvényesítésére szolgáló eljárásokat is.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy kapacitásépítési együttműködést folytatnak egészségügyi és növény-egészségügyi, illetve a szükséges esetekben állatjólléti kérdésekben.

(4) A Felek az egészségügyhöz és növény-egészségügyhöz kapcsolódó ügyek, valamint az e cikk hatálya alá tartozó más sürgős kapcsolódó esetek megfontolása érdekében bármely Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekben.

(5) A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

14. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékeléssel kapcsolatos együttműködés kulcsfontosságú célkitűzés a kereskedelemfejlesztés szempontjából.

(2) A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében. Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy bármely Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos kérdésekről, és kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

(3) A kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos együttműködésre többek között párbeszéd, közös projektek, technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési programok révén kerülhet sor.

15. cikk

Vámügyek és kereskedelemkönnyítés

(1) A Felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel és az egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, biztosítják a vámügyi és kereskedelmi szabályozások átláthatóságát, vámegyüttműködést és hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási mechanizmusokat alakítanak ki, valamint a vonatkozó nemzetközi kezdeményezések keretében nézeteik közelítésére és közös fellépés kidolgozására törekednek, többek között a kereskedelemkönnyítés tekintetében is. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziója fokozására, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony és eredményes vámügyi érvényesítésének biztosítására, valamint a kereskedelemkönnyítés, illetve a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására.

(2) Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül.

(3) A Felek – kölcsönös megállapodás alapján – továbbra is mobilizálják a technikai segítségnyújtási erőforrásokat az e megállapodás szerinti vámügyi és kereskedelemkönnyítési együttműködés végrehajtásának támogatása érdekében.

16. cikk

Beruházás

A Felek a beruházókat érintő stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd, valamint a beruházásokat megkönnyítő lehetséges igazgatási mechanizmusok vizsgálata révén a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet elősegítésével ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését, összhangban hazai törvényeikkel és rendeleteikkel.

17. cikk

Versenypolitika

(1) A Felek ösztönzik a versenyjogi szabályok és az e szabályok végrehajtását végző hatóságok létrehozását és fenntartását. Támogatják a versenyszabályok hatékony, megkülönböztetésmentes és átlátható módon történő alkalmazását annak érdekében, hogy területükön előmozdítsák a jogbiztonságot.

(2) Ennek érdekében a Felek kapacitásépítési tevékenységeket végeznek a versenypolitika területén, az együttműködési eszközeik és programjaik keretében e célra rendelkezésre álló finanszírozási források függvényében.

18. cikk

Szolgáltatások

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy következetes párbeszédet alakítanak ki mindenekelőtt azzal a céllal, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási környezetéről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást – az e-kereskedelmet is beleértve –, és a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a Felek között és harmadik országok piacain.

(2) A Felek – elismerve egymás szolgáltatási ágazatának versenyképességét – megbeszéléseket kezdenek az egymás piacain kínált szolgáltatások kereskedelmében rejlő lehetőségek kiaknázásáról.

19. cikk

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

(1) A Felek újólag megerősítik, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének, és vállalják, hogy az említett jogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének biztosítása céljából meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ezzel párhuzamosan pedig biztosítják, hogy ezen intézkedések összhangban álljanak azokkal a legjobb gyakorlatokkal és nemzetközi előírásokkal, amelyeknek betartását a Felek vállalták.

(2) A Felek segítik egymást azoknak a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó programoknak az azonosításában és végrehajtásában, amelyek hozzájárulnak a technológiai innováció előmozdításához, valamint az önkéntes technológiaátadáshoz és humán erőforrás képzéséhez, továbbá a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében együttműködnek a fejlesztési menetrend végrehajtásában.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a földrajzi jelzésekkel (és azok védelmével), valamint a növényfajták védelmével kapcsolatos együttműködést, szem előtt tartva többek között – adott esetben – az Új Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójának (UPOV) szerepét.

(4) A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos gyakorlatokról, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének megelőzéséről – különösen a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelemről – mindenekelőtt vámügyi együttműködés és az együttműködés más megfelelő formái, valamint az ilyen jogok ellenőrzésére és védelmére irányuló szervezetek létrehozása és megerősítése révén.

IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS A BIZTONSÁG TERÜLETÉN

20. cikk

Jogi együttműködés

(1) A Felek elismerik a jogállamiság, valamint az összes kapcsolódó intézmény megerősítésének különös jelentőségét.

(2) A Felek közötti együttműködés magában foglalhatja a jogrendszerekkel és jogalkotással kapcsolatos legjobb gyakorlatokról folytatott kölcsönös információcserét is.

21. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelemben

(1) A Felek együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok – így a fő kábítószer-ellenes hivatalok, az egészségügy, az igazságügy, az oktatás, az ifjúságügy, a szociális jólét, a vámügy és a belügy területén, valamint egyéb releváns ágazatokban működő hatóságok és más érintett érdekeltek – közötti hatékony koordináción keresztül kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazzanak azzal a céllal, hogy csökkenjen a tiltott kábítószerek kínálata és kereslete, valamint a kábítószer-fogyasztókra, azok családjára és a társadalom egészére gyakorolt hatása, továbbá hatékonyabbá váljon a prekurzorok ellenőrzése.

(2) A Felek megállapodnak az említett célkitűzések megvalósítását szolgáló együttműködési módokban. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak azon vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek a Felek részes felei, az ENSZ Közgyűlésének 20., 1998. júniusi, kábítószerekkel foglalkozó különleges ülésszakán elfogadott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokról szóló politikai nyilatkozatával és nyilatkozatával, valamint az ENSZ kábítószer-bizottságának 52., 2009. márciusi ülésszakán a magas szintű csoport által elfogadott, a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével.

(3) A Felek közötti együttműködés keretei kiterjednek a műszaki és igazgatási együttműködésre, különösen a következő területeken:

a)	nemzeti jogszabályok és szakpolitikák megszövegezése;

b)	nemzeti intézmények és tájékoztatóközpontok létesítése;

c)	a kábítószerek területén a civil társadalom erőfeszítéseinek, valamint a kábítószerek iránti kereslet, illetve a kábítószerek által okozott károsodás csökkentésére irányuló erőfeszítések támogatása,

d)	személyzeti képzés;

e)	a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a bűnüldözés és információcsere erősítése;

f)	a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás;

g)	kábítószerprofil-alkotás, továbbá a veszélyes kábítószerek gyártásának, valamint az ellenőrzött prekurzorok átalakításának megelőzése, különösen azon prekurzorok tekintetében, amelyek elengedhetetlenek a tiltott kábítószer-előállításhoz;

h)	a Felek kölcsönös megállapodása alapján esetleges további területek.

22. cikk

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében, hogy megelőzzék a bűncselekményekből – például a kábítószer-kereskedelemből és korrupcióból – származó bevételek tisztára mosását.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó szabályozás kidolgozására és végrehajtására, valamint az e küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló jogi, technikai és adminisztratív segítségnyújtást. Az együttműködés a Felek jogszabályainak keretében lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét, valamint az Unió és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó megfelelő előírások elfogadását.

(3) Mindkét Fél ösztönzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében folytatott együttműködést, például kapacitásépítési projektek révén.

23. cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményben és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben, valamint az ENSZ korrupció elleni egyezményében meghatározottak szerint. Az együttműködés célja ezen egyezmények és egyéb olyan alkalmazandó jogi eszközök előmozdítása és végrehajtása, amelyeknek a Felek részes felei.

(2) Az együttműködés a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően kapacitásépítési intézkedéseket és projekteket is magában foglal.

(3) A Felek megállapodnak a bűnüldözési hatóságaik, hivatalaik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét Félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények megzavarásához és felszámolásához – a Felek jogszabályai keretében – való hozzájárulásról. A bűnüldözési hatóságok, hivatalok és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a Felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás, ideértve az Interpol globális rendőrségi kommunikációs rendszerén (I-24/7) keresztül az Interpol működő nemzeti központi irodáinak vagy az információcserét szolgáló más hasonló rendszernek az igénybevételét.

24. cikk

Személyes adatok védelme

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy a személyes adatok védelmét a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelő szintre emeljék, amint azt többek között az ENSZ-közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 sz. határozatával elfogadott, a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó iránymutatások is tartalmazzák.

(2) Az adatvédelemnek a személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés fokozása révén történő megerősítése magában foglalhat többek között információ- és szakértelemcsere formájában történő technikai segítségnyújtást, amely magában foglalhatja a következőket, de nem kizárólag azokra korlátozódik:

a)	az adatvédelemhez kapcsolódó információk, felmérések, kutatás, szakpolitikák, eljárások és legjobb gyakorlatok megosztása és cseréje;

b)	olyan közös képzések és oktatási programok, párbeszédek és konferenciák rendezése és/vagy ezeken való részvétel, amelyek növelik mindkét Fél adatvédelemmel kapcsolatos tudatosságát;

c)	az adatvédelmi szakpolitikákat tanulmányozó szakemberek és szakértők cseréje.

25. cikk

Menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek

A Felek törekednek arra, hogy adott esetben folytassák az együttműködést a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jóllétét érintő kérdésekben, figyelembe véve az eddig végzett munkát és az eddig nyújtott segítséget, a tartós megoldások keresését is ideértve.

V. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MIGRÁCIÓ ÉS A TENGERÉSZETI MUNKAÜGY TERÉN

26. cikk

Együttműködés a migráció és fejlesztés terén

(1) A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások közös kezelésének fontosságát. A Felek az együttműködés megerősítése céljából átfogó párbeszédre és konzultációra irányuló mechanizmust hoznak létre valamennyi migrációval kapcsolatos kérdésben. A migrációval kapcsolatos szempontoknak szerepelniük kell a migránsok származási, tranzit- és célországainak gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiákban/nemzeti fejlesztési keretben.

(2) A Felek közötti együttműködésnek – kölcsönös konzultáció alapján, a Felek egyetértésében végzett – konkrét igényfelmérésen kell alapulnia, és azt a hatályos vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosít:

a)	a migráció kényszerítő és vonzó tényezői;

b)	a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a migránsok védelmének és jogainak vonatkozásában, a migránsok jogainak tiszteletben tartását garantáló, alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek való megfelelés érdekében;

a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és végrehajtása a nemzetközi védelem tekintetében, a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi ENSZ-egyezmény és annak 1967. évi jegyzőkönyve, valamint más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök rendelkezéseinek való megfelelés, továbbá a visszaküldés tilalmára vonatkozó elv betartásának szavatolása érdekében;

a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni tisztességes bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal, a megkülönböztetéssel és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

hatékony és megelőző szemléletű szakpolitika kidolgozása azon esetek kezelésére, amikor az egyik Fél területén a másik Fél olyan állampolgára tartózkodik, aki nem teljesíti, illetve már nem teljesíti az érintett Fél területére történő beutazás, a területén való tartózkodás vagy ottlakás feltételeit, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem kérdésének kezelésére, beleértve az embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelmet és az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

e cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszaküldése – beleértve a származási országba történő önkéntes és fenntartható visszatérésük támogatását –, továbbá az ilyen személyek befogadása/visszafogadása e cikk (3) bekezdésének megfelelően. Az ilyen személyek visszaküldése tekintetében kellően figyelembe kell venni a Felek arra vonatkozó jogát, hogy különleges körülmények által indokolt esetben vagy humanitárius okokból tartózkodási engedélyt adjanak ki, illetve engedélyezzék a tartózkodást, továbbá a visszaküldés tilalmának elvét;

g)	a vízumokkal, az úti okmányok biztonságával és a határigazgatással kapcsolatban kijelölt közös érdekű kérdések;

h)	migrációs és fejlesztési kérdések, beleértve a humánerőforrás-fejlesztést, a szociális védelmet, a migrációból származó előnyök maximalizálását, a nemek közötti egyenlőséget és a fejlődést, az etikus munkaerő-toborzást és a körkörös migrációt, valamint a migránsok integrációját.

(3) A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az e téren folytatott együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

A Fülöp-szigetek az e cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti valamennyi állampolgárát, akik valamely uniós tagállam területén tartózkodnak, ez utóbbi kérésére indokolatlan késedelem nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát, és a tagállamban a szabályszerű eljárást lefolytatták.

Minden egyes tagállam az e cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti valamennyi állampolgárát, akik a Fülöp-szigetek területén tartózkodnak, ez utóbbi kérésére indokolatlan késedelem nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát, és a Fülöp-szigeteken a szabályszerű eljárást lefolytatták.

c)	A tagállamok és a Fülöp-szigetek e célból ellátják állampolgáraikat a szükséges okmányokkal. A megkereső állam a befogadásra, illetve a visszafogadásra vonatkozó kérelmeket a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságának továbbítja.

Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik semmilyen szabályszerű személyazonosító okmánnyal vagy az állampolgárságát igazoló más dokumentummal, a Fülöp-szigetek vagy a tagállam haladéktalanul felkéri az érintett illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet, hogy szükség esetén elbeszélgetés révén bizonyosodjon meg az érintett személy állampolgársága felől; és amint megbizonyosodtak arról, hogy az illető a Fülöp-szigetek vagy a tagállam állampolgára, az illetékes Fülöp-szigeteki vagy tagállami hatóságok kibocsátják a megfelelő dokumentumokat.

(4) A Felek megállapodnak arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül megállapodást kötnek állampolgáraik befogadásáról, illetve visszafogadásáról, rendelkezve abban más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadásáról is.

27. cikk

Tengerészeti munkaügy, oktatás és képzés

(1) A Felek megállapodnak a tengerészeti munkaügy terén folytatandó együttműködésről annak érdekében, hogy előmozdítsák és fenntartsák a tengerészek tisztességes élet- és munkakörülményeit, a tengerészek személyes biztonságát és védelmét, valamint a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó szakpolitikákat és programokat.

(2) A Felek továbbá megállapodnak a tengerészeti oktatás, képzés és a tengerészek képesítési bizonyítványainak kiállítása terén folytatandó együttműködésről annak érdekében, hogy biztosítsák a biztonságos és hatékony tengerészeti műveleteket, valamint a környezetkárosítás megelőzését; beleértve a személyzet kompetenciáinak fejlesztését a hajózási ágazat változó követelményeihez és a technológiai fejlődéshez történő alkalmazkodás érdekében.

(3) A Felek tiszteletben tartják és betartják az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményében előírt elveket és rendelkezéseket, különösen az egyes Feleknek a lobogójuk alatt közlekedő hajókon biztosított munkakörülmények, a személyzet és a szociális kérdések tekintetében fennálló feladatai és kötelezettségei vonatkozásában; a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló módosított nemzetközi egyezményt (STCW-egyezmény) a tengerészek képzési és kompetencia-követelményei tekintetében; valamint az azokban a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökben foglalt elveket és rendelkezéseket, amelyeknek a Felek részes felei.

(4) Az e területen folytatandó együttműködésnek a Felek közötti kölcsönös konzultáción és párbeszéden kell alapulnia, többek között a következőkre összpontosítva:

a)	tengerészeti oktatás és képzés;

b)	a tengerészeti vonatkozású tevékenységekkel kapcsolatos információmegosztás és támogatás;

c)	az alkalmazott tanulási módszerek és a képzéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok;

d)	a tengeri kalózkodással és terrorizmussal foglalkozó programok;

e)	a tengerészek joga a biztonságos és védett munkahelyhez, a fedélzeten biztosított tisztességes élet- és munkakörülményekhez, az egészségvédelemhez, az egészségügyi ellátáshoz és a jóléti intézkedésekhez, valamint a szociális védelem egyéb formáihoz.

VI. CÍM

GAZDASÁGI ÉS FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS MÁS ÁGAZATOK

28. cikk

Foglalkoztatási és szociális ügyek

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és társadalmi kohézióval kapcsolatos együttműködést – hivatkozva a 26. cikk (2) bekezdésének b) pontjára –, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a készségek fejlesztése, továbbá a nemek közötti egyenlőség és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.

(2) A Felek újólag megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizáció folyamatát, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentése kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 2005. október 24-i 60/1. sz. határozata (a 2005. évi világ-csúcstalálkozó záródokumentuma) és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa magas szintű csoportjának 2006. júliusi miniszteri nyilatkozata (ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottság E/2006/L.8, 2006. július 5.) is jóváhagyta. A Felek figyelembe veszik gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

(3) A Felek – megerősítve a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, amint e normákat különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában és az ILO-egyezményekben – amelyeknek a Felek részes felei – meghatározza – megállapodnak abban, hogy kölcsönös megállapodás alapján együttműködnek egyedi technikai segítségnyújtási programokban és projektekben. A Felek abban is megállapodnak, hogy párbeszédet és együttműködést folytatnak és kezdeményezéseket tesznek közös érdekű kérdésekben két-, illetve többoldalú szinten, így például az ENSZ, az IOM, az ILO, az ASEM és az EU–ASEAN keretében.

29. cikk

Fejlesztési együttműködés

(1) A fejlesztési együttműködés elsődleges célja a fenntartható fejlődés ösztönzése, amely hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok – így a millenniumi fejlesztési célok – megvalósításához. A Felek prioritásaikkal és a közös érdekű területekkel összhangban rendszeres párbeszédet indítanak a fejlesztési együttműködésről.

(2) A fejlesztési együttműködési párbeszéd többek között a következőkre irányul:

a)	az emberi és társadalmi fejlődés támogatása;

b)	tartós, mindenkire kiterjedő gazdasági növekedés elérése;

c)	a környezeti fenntarthatóság és a természeti erőforrások hatékony kezelésének támogatása, a legjobb gyakorlatok előmozdítását is beleértve,

d)	az éghajlatváltozás hatásának csökkentése és következményeinek kezelése,

e)	a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe történő mélyebb integráció végrehajtására irányuló kapacitás növelése;

f)	a szociális szolgáltatások fejlesztése érdekében az állami szektor reformjának támogatása, különösen az államháztartás irányítása terén;

g)	a segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat, az accrai cselekvési menetrend és más, a segélynyújtás és -hatékonyság javítására irányuló nemzetközi kötelezettségvállalások alapelveinek megfelelő folyamatok kialakítása.

30. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a gazdasági folyamataikkal és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcsere előmozdítása, valamint a regionális gazdasági együttműködés és integráció keretében folytatott gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos tapasztalatcsere terén.

(2) A Felek törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a Felek megállapodása szerint kiterjedhet a monetáris politikára, a fiskális politikára, ezen belül a vállalkozások adózására, az államháztartásra, a makrogazdasági stabilizációra és a külső adósságra.

31. cikk

Civil társadalom

A Felek elismerik a szervezett civil társadalom demokratikus kormányzásban játszott szerepét és az ahhoz való potenciális hozzájárulását, és megállapodnak abban, hogy a Felek vonatkozó hazai törvényeikkel összhangban ösztönzik a civil társadalommal fenntartott hatékony párbeszédet és együttműködést.

32. cikk

Katasztrófakockázatok kezelése

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a katasztrófakockázatok kezelésével kapcsolatos együttműködést a közösségeket érintő kockázatok csökkentésére és a természeti katasztrófák következményeinek a társadalom valamennyi szintjén történő kezelésére irányuló intézkedések folyamatos fejlesztésével és végrehajtásával. A veszélyek és kockázatok kezelése során a megelőző intézkedést és a proaktív megközelítést kell előtérbe helyezni, csökkentve a természeti katasztrófák kockázatát, illetve az ilyen katasztrófáknak való kitettséget.

(2) A Felek együttműködnek abban, hogy a katasztrófakockázatok kezelését a fejlesztési tervek és a természeti katasztrófákra vonatkozó szakpolitikák kialakítási folyamatának szerves részévé tegyék.

(3) Az e téren folytatott együttműködés a következő programelemekre összpontosít:

a)	a katasztrófakockázatok csökkentése, illetve megelőzése és enyhítése;

b)	a tudásmenedzsment, az innováció, a kutatás és az oktatás felhasználása a biztonság és az ellenálló képesség kultúrájának minden szinten való kialakítása érdekében;

c)	katasztrófakészültség;

d)	a katasztrófakezelésre vonatkozó szakpolitika, intézményi kapacitás és konszenzus kiépítése;

e)	katasztrófareagálás;

f)	a katasztrófakockázatok elemzése és nyomon követése;

g)	a katasztrófát követő helyreállítás és újjáépítés tervezése,

h)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése.

33. cikk

Energiaügy

(1) A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében:

a)	kedvező feltételek kialakítása a beruházások, különösen az infrastruktúrák és a megújuló energiára vonatkozó egyenlő versenyfeltételek tekintetében;

az energiabiztonság fokozása érdekében az energiaellátás diverzifikálása, beleértve az energia új, fenntartható, innovatív és megújuló formáinak fejlesztését, valamint a megújuló energiára vonatkozó egyenlő versenyfeltételek kialakítását célzó megfelelő szakpolitikai keretek intézményesítésének és a vonatkozó szakpolitikai területekbe történő belefoglalásának támogatását;

c)	egymáshoz közelítő energiaügyi normák kidolgozása, különösen a bio- és egyéb alternatív üzemanyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények és gyakorlatok tekintetében;

d)	az energia észszerű felhasználásának elérése az energiahatékonyságnak és -megőrzésnek az energiatermelésben, -szállításban, -elosztásban és végfelhasználásban történő ösztönzése révén;

a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése a Felek vállalkozásai között. Ezt megfelelő együttműködés révén lehet elérni, különösen az energiaágazat reformja, az energiaforrások fejlesztése, valamint a feldolgozólétesítmények és a bioüzemanyagok fejlesztése terén;

az e cikk hatálya alá tartozó valamennyi területen folyó kapacitásépítés fokozása és a beruházókat érintő stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd, valamint a beruházásokat megkönnyítő lehetséges igazgatási mechanizmusok vizsgálata révén a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet elősegítése, összhangban a Felek hazai törvényeivel és rendeleteivel.

(2) E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy támogatják a kapcsolatokat és a közös kutatást a Felek kölcsönös előnyére, különösen a vonatkozó regionális és nemzetközi keretek révén. A 34. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben Johannesburgban megtartott világ-csúcstalálkozó következtetéseire hivatkozva a Felek kiemelik a megfizethető energiaszolgáltatások és a fenntartható fejlődés közötti összefüggések kezelésének szükségességét. E tevékenységek az Európai Uniónak a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

(3) A Felek – az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes feleiként az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeikkel összhangban – megállapodnak abban, hogy rugalmas piaci alapú mechanizmusok, így a szénpiaci mechanizmus révén támogatják a fenntartható és megújuló energiával, a tüzelőanyag-váltással és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektekben folytatott műszaki együttműködést és magánpartnerségeket.

34. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy az e téren folytatott együttműködés – a fenntartható fejlődés megvalósítása közben – elősegíti a környezet megőrzését és javítását. A Felek által e megállapodás értelmében végzett tevékenységek során figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó eredményeinek, valamint azoknak a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a végrehajtását, amelyeknek a Felek részes felei.

(2) A Felek egyetértenek abban, hogy a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget fenntartható módon kell megőrizni és kezelni, hogy valamennyi generáció – fejlesztési igényeik figyelembevételével – élvezhesse azok előnyeit.

(3) A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a célból, hogy a kereskedelmi és a környezetvédelmi politikák egymást kiegészítő jellege erősödjön, valamint hogy a környezetvédelmi megfontolások fokozottabban beépüljenek az együttműködés valamennyi területébe.

(4) A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, a következők tekintetében:

a)	a környezettudatosság és a helyi részvétel fokozása a környezetvédelmi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítésekben, beleértve az őslakos kulturális közösségek/őslakos népcsoportok és a helyi közösségek részvételét is;

b)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és hatásainak enyhítésével, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos kapacitásépítés;

c)	a biológiai sokféleséget és biológiai biztonságot is magában foglaló, de nem csak ezekre korlátozódó többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvételre és azok végrehajtására vonatkozó kapacitásépítés;

d)	környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása, szabályozási és piaci alapú eszközök használata révén is;

e)	a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás – többek között az erdészeti irányítás – javítása, az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelem, valamint az erdőgazdálkodást is magában foglaló fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás támogatása;

f)	a nemzeti parkok és védett területek hatékony kezelése, valamint a biológiai sokféleség szempontjából értékes területek és a sérülékeny ökoszisztémák kijelölése és védelme, kellő figyelemmel az ezeken a területeken vagy azok közelében élő helyi és őslakos közösségekre,

g)	a szilárd és veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális szállításának megakadályozása;

h)	a part menti és tengeri környezet megóvása, valamint hatékony vízgazdálkodás;

i)	talajvédelem és -megőrzés, valamint fenntartható területgazdálkodás, a kimerült/elhagyott bányák helyreállítását is beleértve;

j)	a kapacitásépítés támogatása a katasztrófavédelem és a kockázatkezelés terén;

k)	fenntartható fogyasztási és termelési modellek támogatása gazdaságukban.

(5) A Felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikban való részvétel kölcsönös lehetőségét, e programok egyedi feltételeivel összhangban.

35. cikk

Mezőgazdaság, halászat és vidékfejlesztés

A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a fenntartható fejlődésre irányuló párbeszédet és együttműködést a mezőgazdaság, a halászat és a vidékfejlesztés terén. A párbeszéd kiterjedhet a következő területekre:

a)	agrárpolitika és általános nemzetközi mezőgazdasági perspektívák;

a növények, állatok, vízi állatok és az ezekből készült termékek kereskedelme elősegítésének lehetőségei, figyelembe véve azon vonatkozó nemzetközi egyezményeket, amelyeknek a Felek részes felei, így többek között a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményt és az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE);

c)	állatjóllét;

d)	fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;

e)	a növényekkel, állati és halászati termékekkel kapcsolatos minőségügyi politika és különösen a földrajzi jelzések;

f)	fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság, élelmiszeripar és bioüzemanyagok fejlesztése, valamint a biotechnológiák átadása;

g)	növényfajta-oltalom, vetőmag-technológia, terméshozamok javítása, a mezőgazdasági biotechnológiát is magukban foglaló alternatív terméstechnológiák;

h)	a mezőgazdasággal, halászattal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos adatbázisok fejlesztése;

i)	a humánerőforrás megerősítése a mezőgazdaság, az állategészségügy és a halászat terén;

j)	a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a halászati technológiákat, valamint a partvidéki és nyílt tengeri erőforrások megőrzését és kezelését;

k)	a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és a hozzá kapcsolódó kereskedelem megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása;

tapasztalatcserével és partnerségekkel, valamint a helyi vállalkozók és gazdasági szereplők közötti közös vállalkozások és együttműködési hálózatok fejlesztésével kapcsolatos intézkedések, beleértve a finanszírozási forrásokhoz jutás javítását célzó intézkedéseket például a kutatás és a technológiaátadás területén;

m)	a termelői társulások és a kereskedelmet ösztönző tevékenységek erősítése.

36. cikk

Regionális fejlesztés és együttműködés

(1) A Felek a regionális politika terén támogatják a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést.

(2) A Felek támogatják és erősítik a regionális politikával kapcsolatos információcserét és együttműködést, és különös hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére, a város-vidék kapcsolatokra és a vidékfejlesztésre.

(3) A regionális politika terén folytatott együttműködés a következő formákat öltheti:

a)	a regionális politikák kialakításának és végrehajtásának módszerei;

b)	többszintű kormányzás és partnerség;

c)	város-vidék kapcsolatok;

d)	vidékfejlesztés, beleértve a finanszírozási forrásokhoz jutás és a fenntartható fejlődés javítására irányuló kezdeményezéseket is;

e)	statisztika.

37. cikk

Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén

A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a gazdaság fejlődésének kedvező környezet kialakítása és az iparágak, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:

a)	a gazdasági szereplők – különösen a kkv-k – közötti kapcsolatépítés támogatása az információ- és tapasztalatcsere, a közös érdekű ágazatokban lévő lehetőségek azonosítása, a technológiaátadás, valamint a kereskedelem és a beruházások fokozása céljából;

b)	versenyképességük javítása érdekében a vállalkozások, különösen a kkv-k számára kedvező környezethez vezető keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

c)	mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális programokban, ezek egyedi feltételei szerint;

d)	a beruházások és közös vállalkozások támogatása a technológiaátadás, az innováció, a modernizáció, a diverzifikáció és a minőségi kezdeményezések ösztönzése érdekében;

e)	információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozási forrásokhoz jutással kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje, különösen a kis- és mikrovállalkozások esetében;

f)	a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve;

g)	kiválasztott ipari területeken végzett közös kutatási projektek kidolgozása, valamint a kapacitásépítési projektekkel – így a szabványokkal, a megfelelőségértékelési eljárásokkal és a műszaki előírásokkal – kapcsolatos együttműködés kölcsönös megállapodás szerint.

38. cikk

Közlekedés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a közlekedéspolitika valamennyi érintett területén együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék a beruházási lehetőségeket, az áruk és a személyek mozgását, előmozdítsák a tengeri és repülési biztonságot és védelmet, kezeljék a közlekedés okozta környezeti hatásokat, valamint növeljék közlekedési rendszereik hatékonyságát.

(2) E területen a Felek közötti együttműködés célja a következők előmozdítása:

a Felek közlekedéspolitikájával, közlekedésügyi szabályozásával és gyakorlataival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi és vidéki közlekedésre, a tengeri közlekedésre, a légi közlekedésre, a közlekedési logisztikára, a multimodális közlekedési hálózatok összekapcsolására és átjárhatóságára, valamint az úthálózat, a vasutak, kikötők és repülőterek működtetésére;

b)	az európai globális műholdas navigációs rendszerről (különösen a Galileóról) folytatott véleménycsere, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket;

c)	a párbeszéd folytatása a légiközlekedési szolgáltatások terén annak érdekében, hogy indokolatlan késedelem nélkül biztosítsák az egyes tagállamok és a Fülöp-szigetek közötti, a légiközlekedési szolgáltatásokról szóló hatályos kétoldalú megállapodások jogbiztonságát;

a párbeszéd folytatása a légiközlekedési infrastruktúra-hálózatok és műveletek fejlesztéséről az áruk és személyek gyors, hatékony, fenntartható, biztonságos és védett mozgása érdekében, valamint a légiközlekedési ágazat versenyjoga és gazdasági szabályozása alkalmazásának támogatása a szabályozási konvergencia elősegítése és a vállalkozási kedv ösztönzése, továbbá annak érdekében, hogy megvizsgálják a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit a légi közlekedés terén. Továbbra is ösztönözni kell a közös érdekű légiközlekedési együttműködési projekteket;

párbeszéd a tengeri közlekedéspolitika és tengeri közlekedési szolgáltatások terén, különösen a tengeri közlekedési ágazat fejlesztésének támogatása céljából, ami magában foglalja a következőket, de nem csak azokra korlátozódik:

i.	a tengeri közlekedést és kikötőket érintő jogszabályokról és egyéb szabályozásokról folytatott információcsere;

ii.

a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedéshez való korlátlan hozzáférés kereskedelmi alapon történő támogatása, a rakománymegosztásra vonatkozó záradék, illetve a másik Fél állampolgárai vagy vállalatai által üzemeltetett hajók esetében az állampolgárság szerinti bánásmódra és a legnagyobb kedvezmény elvére vonatkozó záradék bevezetésének mellőzése, valamint a háztól házig történő, tengeri szakaszt is tartalmazó szállítási szolgáltatások kérdései, figyelembe véve a Felek hazai törvényeit;

iii.	a kikötők hatékony igazgatása és a tengeri közlekedési szolgáltatások hatékonysága; és

iv.	a közös érdekű tengeri közlekedési együttműködés, valamint a 27. cikk szerinti tengerészeti munkaügy, oktatás és képzés területének támogatása.

párbeszéd a közlekedésbiztonsági, -védelmi és szennyezésmegelőzési normák hatékony végrehajtásáról, mindenekelőtt a tengeri közlekedés – különösen a kalózkodás elleni küzdelem – és a légi közlekedés tekintetében, összhangban azon vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek a Felek részes felei, továbbá összhangban a vonatkozó nemzetközi normákkal, ideértve a nemzetközi szabályozások jobb érvényesítésére irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést. Ennek érdekében a Felek támogatják a közlekedésbiztonsággal, -védelemmel és környezetvédelmi megfontolásokkal kapcsolatos – a tengerészeti és légi oktatásra és képzésre, a kutatásra és mentésre, valamint a balesetek és a váratlan események kivizsgálására is kiterjedő, de nem csak azokra korlátozódó – kérdésekre vonatkozó technikai együttműködést és segítségnyújtást. A Felek a környezetbarát közlekedési módok előmozdítására is figyelmet fordítanak.

39. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tudomány és a technológia területén, figyelembe véve saját szakpolitikai célkitűzéseiket.

(2) Az együttműködés a következőkre irányul:

a)	a tudománnyal és a technológiával kapcsolatos információk és know-how cseréjének ösztönzése, főleg a szakpolitikák és a programok végrehajtásával, valamint a kutatási és fejlesztési tevékenységekre vonatkozó szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban;

b)	a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti tartós kapcsolatok és kutatási partnerségek támogatása;

c)	a humánerőforrás képzésének, valamint a technológiai és kutatási kapacitásépítésnek a támogatása.

(3) Az együttműködés a nemzetközi képzési és mobilitási rendszerek és csereprogramok keretében folytatott közös kutatási projektek és cserék, valamint a kutatók találkozói és képzései formájában valósul meg, ami a kutatási és tanulási eredmények, valamint a legjobb gyakorlatok legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja. Kölcsönös megállapodás alapján más együttműködési formák is lehetségesek.

(4) Ezeknek az együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód és a kölcsönös előnyök elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon megfelelő védelmét. Az e megállapodás alapján folytatott együttműködéssel összefüggésben esetleg felmerülő, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos kérdések az együttműködési tevékenységek kezdetét megelőzően már érintett hivatalok vagy csoportok közötti tárgyalások tárgyát képezhetik, és kiterjedhetnek a szerzői joggal, a védjeggyel és a szabadalmakkal kapcsolatos kérdésekre, a Felek saját törvényeinek és rendeleteinek figyelembevételével.

(5) A Felek támogatják felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik – ezen belül a kkv-k – részvételét.

(6) A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a saját kutatási és technológiai együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

40. cikk

Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén

(1) A Felek – elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából –, törekednek arra, hogy a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében véleményt cseréljenek az e területre vonatkozó szakpolitikáikról.

(2) Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a szabályozó hatóság függetlenségéről és hatékonyságáról, az e-kormányzásról, a kutatásról és az ikt-alapú szolgáltatásokról – folytatott átfogó regionális párbeszédben;

b)	a Felek és Délkelet-Ázsia hálózatainak (például a TEIN-nek) és szolgáltatásainak összekapcsolása és átjárhatósága;

c)	az ikt terén az új és a kialakulóban lévő technológiák szabványosítása és terjesztése;

d)	az ikt terén a Felek közös érdeklődésére számot tartó témákkal kapcsolatos kutatási együttműködés támogatása;

e)	a digitális szakadék áthidalása érdekében a legjobb gyakorlatok megosztása;

f)	az ikt biztonsági szempontjaival és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiák és mechanizmusok kidolgozása és végrehajtása;

g)	a digitális televíziózás alkalmazásáról, a szabályozási szempontokról, valamint a frekvenciaigazgatásról és -kutatásról folytatott tapasztalatcsere;

h)	a humánerőforrás-fejlesztési erőfeszítések és tapasztalatcsere támogatása az ikt terén.

41. cikk

Audiovizuális ágazat, média és multimédia

A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az érintett intézményeik és szereplőik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat, média és multimédia terén. E területeken rendszeres szakpolitikai párbeszéd kialakításáról állapodnak meg.

42. cikk

Együttműködés a turizmus terén

(1) A Felek – a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexe és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvek által vezérelve – törekednek az információcsere javítására és legjobb gyakorlatok kialakítására a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdenek a technikai segítségnyújtást is magában foglaló együttműködés elősegítése érdekében a humánerőforrás képzése, valamint az úti célokra vonatkozó új technológiák kidolgozása terén, a fenntartható turizmus alapelveivel összhangban.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, a turizmus kedvezőtlen hatásainak enyhítésére és a turisztikai ágazatnak a helyi közösségek fenntartható fejlődéséhez való kedvező hozzájárulása növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi és őslakos közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

43. cikk

Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy az egymáshoz jobban közelítő közös szabályok és normák megvalósítása, valamint a banki, a biztosítási és a pénzügyi ágazat egyéb területeinek számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából erősítik az együttműködést.

(2) A Felek elismerik az e célt szolgáló technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési intézkedések jelentőségét.

44. cikk

Jó adóügyi kormányzás

(1) A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából – figyelembe véve a megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét is – a Felek elismerik és érvényesítik a jó adóügyi kormányzás elveit. Ennek érdekében a Felek – saját hatáskörüknek megfelelően – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy ezen alapelvek érvényesítésére mindenekelőtt a Fülöp-szigetek és a tagállamok közötti meglévő, illetve jövőbeli adóügyi megállapodások keretében kerül sor.

45. cikk

Egészségügy

(1) A Felek elismerik és megerősítik az egészségügy kiemelkedő fontosságát. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy az egészségügy és az egészségügyi ágazat fenntartható fejlődése érdekében kölcsönös alapon együttműködnek az egészségügyi ágazat olyan területein, mint az egészségügyi rendszer reformja, a főbb fertőző betegségek és egyéb egészségügyi veszélyek, a nem fertőző betegségek, valamint a nemzetközi egészségügyi megállapodások.

(2) Az együttműködés formái a következők:

az e cikk (1) bekezdésében felsorolt területeket lefedő programok, ideértve az egészségügyi rendszerek, az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, a szegény és veszélyeztetett helyzetű nők és közösségek számára nyújtott reprodukciós egészségügyi szolgáltatások, valamint az egészségügyi kormányzás javítása, amely utóbbi magában foglalja az államháztartás irányításának, az egészségügy finanszírozásának, az egészségügyi infrastruktúrának és informatikai rendszereknek, továbbá az egészségügyi irányításnak a fejlesztését;

b)	az epidemiológiával és a felügyelettel kapcsolatos közös tevékenységek, ideértve az információcserét, valamint az olyan egészségügyi veszélyek korai megelőzésével kapcsolatos együttműködést is, mint a madár- és járványos influenza és egyéb fertőző betegségek;

a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése információcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása révén, az egészséges életmód ösztönzése, az egészséget befolyásoló főbb tényezők – így például a táplálkozás, a kábítószer-, az alkohol- és a dohányfüggőség – kezelése, valamint a 39. cikkben előirányzott egészségügyi kutatási programok kidolgozása, továbbá az egészségfejlesztést célzó programok;

d)	azon nemzetközi egyezmények – így például a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok – végrehajtásának támogatása, amelyeknek a Felek részes felei;

e)	kölcsönös megállapodás alapján az egészségügyi szolgáltatások javítását, valamint az egészségügyi rendszerek humánerőforrásának és az egészségügyi feltételeknek a megerősítését célzó egyéb programok és projektek.

46. cikk

Oktatás, kultúra, kultúrák és vallások közötti párbeszéd

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási, sportügyi, kulturális és vallásközi együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget. Ennek érdekében a Felek támogatják és ösztönzik kulturális intézeteik tevékenységét.

(2) A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdenek az oktatási rendszerük korszerűsítésével kapcsolatos kölcsönös érdekű kérdésekről, beleértve az alapvető kompetenciákhoz tartozó kérdéseket és az európai normákhoz viszonyított értékelési eszközök fejlesztését.

(3) A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az oktatási, sportügyi és kulturális cserék terén az emberek közötti kapcsolatok, valamint a vallások és kultúrák közötti párbeszéd támogatása érdekében, és közös kezdeményezéseket tegyenek a társadalmi-kulturális élet különféle területein, ideértve a kulturális örökség megőrzése terén folytatott együttműködést, a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával. Ezzel kapcsolatosan a Felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit, valamint az ASEM vallásközi párbeszédet.

(4) A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása és a kulturális sokszínűség jobb megértésének és tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon és szervezetekben, így például az UNESCO-ban. Ezzel kapcsolatosan a Felek abban is megállapodnak, hogy támogatják a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO-egyezmény megerősítését és végrehajtását.

(5) A Felek ezenkívül hangsúlyt fektetnek az érintett hivatalaik közötti kapcsolatok megerősítését célzó intézkedések elfogadására, a szakértők, (az iskola falain belül és kívül) a fiatalok és az ifjúságsegítők közötti információcsere, valamint a know-how megosztásának előmozdítására, továbbá az oktatás és kultúra terén működő programjaik – így az Erasmus Mundus – és a Felek által e területeken szerzett tapasztalatok felhasználására.

47. cikk

Statisztika

A Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Unió és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek megfelelően elősegítik a statisztikai kapacitásépítést, a statisztikai módszerek és gyakorlatok – beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és terjesztését – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel többek között a nemzeti számlákkal, a közvetlen külföldi befektetésekkel, az információs és kommunikációs technológiával, az áruk és a szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra (gyűjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.

VII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

48. cikk

Vegyes bizottság

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre a két fél magas rangú tisztviselői szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a)	e megállapodás megfelelő működtetése és végrehajtása;

b)	a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c)	ajánlások tétele a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítására.

(2) A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva a Fülöp-szigeteken és az Európai Unióban tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

(3) A vegyes bizottság munkája elvégzésének támogatására szakértői albizottságokat hoz létre az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területre kiterjedően. Ezek az albizottságok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

(4) A Felek abban is megállapodnak, hogy a vegyes bizottság feladata a Felek között létrejött, illetve a jövőben létrehozandó ágazati megállapodások, illetve jegyzőkönyvek megfelelő működésének felügyelete is.

(5) A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1) A Felek közös megegyezéssel és a vegyes bizottság javaslatára bővíthetik a megállapodást az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

(2) E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

50. cikk

Együttműködési források

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

(2) A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően hajtják végre a pénzügyi segítségnyújtást, és együttműködnek pénzügyi érdekeik védelme érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken – saját törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban – hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös segítségnyújtás révén. Minden további, a Felek által kötendő megállapodás vagy finanszírozási eszköz tartalmaz egyedi pénzügyi együttműködési záradékokat, amelyek a helyszíni ellenőrzéseket, vizsgálatokat, ellenőrzéseket és csalás elleni intézkedéseket szabályozzák, ideértve többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az illetékes Fülöp-szigeteki nyomozóhatóságok által végzetteket is.

(3) A Felek az Európai Beruházási Bankot (EBB) a Fülöp-szigeteken végzett tevékenységének folytatására ösztönzik, eljárásainak és finanszírozási feltételeinek, az EBB és a Fülöp-szigetek között aláírt keretmegállapodásnak, valamint a Fülöp-szigetek hazai jogszabályainak megfelelően.

(4) A Felek kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást az e megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. Ezek az együttműködési tevékenységek adott esetben magukban foglalhatják a következőket, de nem kizárólag ezekre korlátozódnak: kapacitásépítési és technikai együttműködési kezdeményezések, szakértők cseréje, tanulmányok elvégzése, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot előmozdító jogi, jogérvényesítési és szabályozási keretek kialakítása, valamint egyéb tevékenységek a Felek megállapodása alapján.

51. cikk

Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek nemzeti/belső jogával, valamint szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértők és tisztviselők számára biztosítják a feladataik ellátásához szükséges eszközöket.

52. cikk

Más megállapodások

(1) Az Európai Uniót létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a Felek arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodást kössenek a Fülöp-szigetek és az egyes tagállamok között.

(2) E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt vagy vállalandó kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

53. cikk

A kötelezettségek teljesítése

(1) A Felek minden olyan általános vagy különös intézkedést meghoznak, amely a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. Gondoskodnak arról, hogy a megállapodásban előírt célkitűzések teljesüljenek.

(2) Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

(3) Amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt ezt megteszi, az (5) bekezdés szerinti különlegesen sürgős esetek kivételével, a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden fontos információt benyújt a vegyes bizottság számára, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak.

(4) Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, az intézkedésekről konzultációkat kell tartani a vegyes bizottságban.

(5) A Felek megállapodnak, hogy a megállapodás helyes értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek” kifejezés a megállapodás súlyos megsértését jelenti a Felek valamelyike részéről. A megállapodás súlyos megsértése a következő esetekben valósul meg:

a)	a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált megtagadása; vagy

b)	a megállapodás lényeges elemeinek – nevezetesen az 1. cikk (1) bekezdésének és a 8. cikk (2) bekezdésének – megsértése.

Az intézkedések különlegesen sürgős esetekben történő alkalmazását megelőzően bármely Fél kérheti a két Fél részvételével zajló sürgős ülés összehívását. Ilyen kérés esetén és 15 napon belül – hacsak a Felek nem állapodnak meg ettől eltérő, 21 napot nem meghaladó időtartamról – ülést kell tartani a helyzet alapos vizsgálata érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

54. cikk

A Felek fogalommeghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt a Fülöp-szigeteki Köztársaságot jelenti.

55. cikk

Területi hatály

Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Unióról szóló szerződést alkalmazzák az ott meghatározott feltételek szerint, másrészt a Fülöp-szigetek területén.

56. cikk

Értesítések

Az 57. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg a Fülöp-szigetek Külügyminisztériumának kell megküldeni diplomáciai csatornákon keresztül.

57. cikk

Hatálybalépés és időtartam

(1) A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesítette a másik felet az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.

(2) Ez a megállapodás ötéves időtartamra jön létre. A megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik Fél sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

(3) A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások az e cikk (1) bekezdésének megfelelően csak akkor lépnek hatályba, ha az utolsó Fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges alakiságot teljesítette.

(4) Ez a megállapodás a valamely Fél által a másik Félnek benyújtott, a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékát kifejező írásos nyilatkozattal mondható fel. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti a megállapodás tárgyát képező, illetve a megszűnés előtt e megállapodás értelmében megkezdett, folyamatban lévő projekteket.

58. cikk

Hiteles szöveg

(1) Ez a megállapodás két-két példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) A megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor. A szövegekben lévő bármilyen nyelvi eltérést a vegyes bizottság elé kell utalni.

Съставено в Пном Пен на единадесети юли две хиляди и дванадесета година.

Hecho en Phnom Penh el día once de julio del año dos mil doce.

V Phnompenhu dne jedenáctého července dva tisíce dvanáct.

Udfærdiget i Phnom Penh, den ellevte juli to tusind og tolv.

Geschehen zu Phnom Penh am elften Juli zweitausendzwölf.

Kahe tuhande kaheteistkümnenda aasta juulikuu üheteistkümnendal päeval Phnom Penhis.

Έγινε στην Πνομ Πενχ την ενδεκάτη Ιουλίου του έτους δύο χιλιάδες δώδεκα.

Done at Phnom Penh on the eleventh day of July in the year two thousand and twelve.

Fait à Phnom Penh le onze juillet deux mille douze.

Fatto a Phnom Penh addì undici luglio duemiladodici.

Pnompeņā, divi tūkstoši divpadsmitā gada vienpadsmitajā jūlijā.

Priimta Pnompenyje du tūkstančiai dvyliktų metų liepos vienuoliktą dieną.

Kelt Phnom Penh-ben, a kétezer-tizenkettedik év július havának tizenegyedik napján.

Magħmul fi Phnom Penh fil-ħdax-il jum ta' Lulju fis-sena elfejn u tnax.

Gedaan te Phnom-Penh, elf juli tweeduizend twaalf.

Sporządzono w Phnom Penh dnia jedenastego lipca roku dwa tysiące dwunastego.

Feito em Pnom Pene, aos onze dias do mês de julho de dois mil e doze.

Întocmit la Phnom Penh la data de unsprezece iulie a anului două mii doisprezece.

V Phnom Penh jedenásteho júla dvetisícdvanásť.

V Phnom Penhu, enajstega julija leta dva tisoč dvanajst.

Tehty Phnom Penhissä yhdentenätoista päivänä heinäkuuta vuonna kaksituhattakaksitoista.

Utfärdat i Phnom Penh den elfte juli tjugohundratolv.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България

Za Českou republiku

På Kongeriget Danmark vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā –

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Għal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

For the Republic of the Philippines

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/33

A TANÁCS (EU) 2017/2415 RENDELETE

(2017. december 21.)

a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 356/2010/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. december 21-i (KKBP) 2017/2427 határozatra (1),

tekintettel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. április 26-án elfogadta a 356/2010/EU rendeletet (2), amely – a későbbiekben módosított ENSZ Biztonsági Tanácsa1844 (2008) sz. ENSZ BT-határozat előírásainak megfelelően – bizonyos különleges korlátozásokat vezet be a rendelet I. mellékletében meghatározott természetes és jogi személyekkel, szervezetekkel és testületekkel szemben.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2017. november 14-én elfogadta a 2385 (2017) sz. ENSZ BT-határozatot. A vagyoni eszközök befagyasztására és a szomáliai sürgős szükségleteket kielégítő humanitárius segítségnyújtás időbeli eljuttatásához kapcsolódó pénzeszközök biztosítására vonatkozó mentesség tekintetében a 2385 (2017) sz. ENSZ BT-határozat fenntartotta a 2244 (2015) sz. ENSZ BT-határozat által bevezetett „az Egyesült Nemzetek Szervezete Szomáliára vonatkozó humanitárius reagálási tervében részt vevő nem kormányzati szervezeteket” hivatkozást, „a Szomáliára vonatkozó egységes ENSZ-felkérésben részt vevő nem kormányzati szervezeteket”-re való hivatkozás helyett.

(3)	A Tanács 2017. december 21-én elfogadta a (KKBP) 2017/2427 tanácsi határozatot annak érdekében, hogy a fenti ENSZ BT-határozat módosítását tükrözze.

(4)	Ez a módosítás a Szerződés hatálya alá tartozik, ennélfogva – különösen a valamennyi tagállam által történő egységes alkalmazásának biztosítása céljából – a végrehajtásához uniós szintű jogszabály szükséges.

(5)	A 356/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 356/2010/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 2. cikk (1) és (2) bekezdését nem kell alkalmazni azon pénzeszközök és gazdasági erőforrások hozzáférhetővé tételére, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a szomáliai sürgős szükségleteket kielégítő humanitárius segítségnyújtás az ENSZ-en, annak szakosodott ügynökségein és programjain, valamint az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státussal rendelkező, Szomáliában humanitárius segítséget nyújtó humanitárius szervezeteken és azok végrehajtással megbízott partnerein keresztül – ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete Szomáliára vonatkozó humanitárius reagálási tervében részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezeteket is – időben eljusson a térségbe.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) Lásd e Hivatalos Lap 78. oldalát.

(2) A Tanács 356/2010/EU rendelete (2010. április 26.) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 105., 2010.4.27., 1. o.).

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/35

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2416 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. október 20.)

az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az átalányalapú egységköltségeknek és egyösszegű átalányoknak a tagállami kiadások Bizottság általi visszatérítése céljából való meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról, valamint a felhatalmazáson alapuló rendelet helyesbítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Szociális Alap igénybevételének egyszerűsítése és a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt bővíteni a tagállamok költségeinek visszatérítése során alkalmazott átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok alkalmazási körét. A tagállamok költségeinek visszatérítése során alkalmazott átalányalapú egységköltségeket és egyösszegű átalányokat a tagállamok által benyújtott vagy az Eurostat által közzétett adatok és a közösen jóváhagyott – többek között az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 67. cikkének (5) bekezdésében és az 1304/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott – módszerek alapján kell megállapítani.

(2)

Tekintettel a tagállamok között egy adott művelettípusra vonatkozó költségszint tekintetében meglévő jelentős eltérésekre, a sajátosságok figyelembevétele érdekében az átalányalapú egységköltségek és egyösszegű átalányok meghatározása és összege az adott művelettípus és az érintett tagállam szerint különbözhet.

(3)	Ciprus benyújtotta a Bizottság által visszatérítendő, átalányalapú egységköltségek meghatározására szolgáló módszereit.

(4)	Németország az (EU) 2015/2195 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (3) hatálya alá még nem tartozó művelettípusokkal kapcsolatos módszereket nyújtott be a Bizottság által visszatérítendő, további átalányalapú egységköltségek meghatározására.

(5)	Franciaország az (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendeletben jelenleg meghatározott átalányalapú egységköltségek módosítására szolgáló adatokat nyújtott be.

(6)

Svédország az (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendeletben jelenleg meghatározott átalányalapú egységköltségek módosítására szolgáló adatokat nyújtott be. A Bizottság ennek megfelelően az (EU) 2017/2016 (4) felhatalmazáson alapuló rendeletben módosította az (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében meghatározott, a (Nationellt socialfondsprogram för investering för tillväxt och sysselsättning 2014–2020) (CCI-2014SE05M9OP001) operatív program „Supply of skills” 1. prioritási tengelyének keretében támogatott műveletekre vonatkozó átalányokat. A Bizottság azonban hibát követett el, amikor nem módosította az ugyanezen operatív program 2. és 3. prioritási tengelyére megállapított átalányokat is. Az e prioritási tengelyekre vonatkozó összegeket is módosítani kell, és a Svédország tekintetében megállapított összegeket az (EU) 2017/2016 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(7)	Az (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen kerül módosításra és helyesbítésre:

1.	Az I. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

2.	A II. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3.	A VIII. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

4.	A rendelet az e rendelet IV. mellékletében foglalt XV. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1) bekezdését 2017. december 5-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. október 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 9.) az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az átalány alapú egységköltségeknek és egyösszegű átalányoknak a tagállami kiadások Bizottság általi visszatérítése céljából való meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 313., 2015.11.28., 22. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2017/2016 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. augusztus 29.) az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az átalányalapú egységköltségeknek és egyösszegű átalányoknak a tagállami kiadások Bizottság általi visszatérítése céljából való meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról (HL L 298., 2017.11.15., 1. o.).

I. MELLÉKLET

„

I. MELLÉKLET

Svédország kiadásainak átalányalapú egységköltségek alapján történő visszatérítésére vonatkozó feltételek

1. Az átalányalapú egységköltségek meghatározása

Művelettípus (1)

A mutató elnevezése

Költségkategória

A mutatóhoz tartozó mértékegység

Összegek

1.	A (Nationellt socialfondsprogram för investering för tillväxt och sysselsättning 2014–2020) (CCI- 2014SE05M9OP001) operatív program »Supply of skills« 1. prioritási tengelyének keretében támogatott műveletek

Munkaórák száma

Az összes költségkategória, a résztvevők fizetésének kivételével

Ledolgozott munkaórák száma (2)

Bércsoport (SSYK-kód (3))

Régió: Stockholm (SE 11) (egységköltség/óra – összeg SEK-ben (4))

Az összes régió Stockholm (SE 12-33) kivételével (egységköltség/óra – összeg SEK-ben)

1	(912 – 913 -919 -921)

321

328

2	(414 – 415 – 421 – 422 -512 – 513 – 514 – 515 – 522 – 611 -612 -613 – 614 -826)

360

356

3	(331 – 348 – 411 – 412 – 413 – 419 – 711 – 712 – 713 – 714 – 721 – 722 – 723 – 724 – 731 – 732 – 734 – 741 – 742 – 743 – 811 – 812 – 813 – 814 – 815 – 816 – 817 – 821 – 822 – 823 -824 – 825 – 827 -828 -829 -831 – 832 – 833 – 834 – 914 – 915 – 931 – 932 – 933)

416

395

4	(223 – 232 – 233 – 234 – 235 – 243 – 249 – 313 – 322 – 323 – 324 – 332 – 342 – 343 – 344 – 345 – 346 – 347 – 511 – 011)

473

438

5	(213 – 221 – 231 – 241 – 244 – 245 – 246 – 247 – 248 – 311 – 312 – 315 – 321 – 341)

587

512

6	(211 – 212 – 214 – 222 – 242 – 314)

776

724

7 A

(121)

1 035

7 B

(111-123)

1 121

875

7 C

(131-122)

735

601

2.	A (Nationellt socialfondsprogram för investering för tillväxt och sysselsättning 2014–2020) (CCI-2014SE05M9OP001) operatív program »Supply of skills« 1. prioritási tengelyének keretében támogatott műveletek

A műveletben való részvétellel töltött órák

A résztvevők fizetése

A részvétellel töltött órák száma (2)

Régió: Stockholm (SE 11) (egységköltség/óra – összeg SEK-ben)

Az összes régió Stockholm (SE 12-33) kivételével (egységköltség/óra – összeg SEK-ben)

229

234

3.	A (Nationellt socialfondsprogram för investering för tillväxt och sysselsättning 2014–2020) (CCI-2014SE05M9OP001) operatív program »Increased transition to work« 2. prioritási tengelyének és a »Youth Employment Initiative« 3. prioritási tengelyének keretében támogatott műveletek

Munkaórák száma

Az összes költségkategória, a résztvevők juttatásainak kivételével

Ledolgozott munkaórák száma (2)

Foglalkozási kategória

Régió: Stockholm (SE 11) (egységköltség/óra – összeg SEK-ben)

Az összes régió Stockholm (SE 12-33) kivételével (egységköltség/óra – összeg SEK-ben)

Olyan műveletek projektvezetője, amelyek esetében a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban feltüntetett összes elszámolható kiadás meghaladja a 20 millió SEK-et

749

609

Olyan műveletek projektvezetője, amelyek esetében a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban feltüntetett összes elszámolható kiadás nem haladja meg a 20 millió SEK-et/olyan műveletek projektvezető-helyettese, amelyek esetében a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban feltüntetett összes támogatható kiadás meghaladja a 20 millió SEK-et

669

567

A projektben részt vevő dolgozó

463

420

A projektben részt vevő közgazdász

598

508

Ügyintéző

416

378

4.	A (Nationellt socialfondsprogram för investering för tillväxt och sysselsättning 2014–2020) (CCI- 2014SE05M9OP001) operatív program »Increased transition to work« 2. prioritási tengelyének és »Youth Employment Initiative« 3. prioritási tengelyének keretében támogatott műveletek

A műveletben való részvétellel töltött órák

A résztvevők juttatásai

A részvétellel töltött órák száma (2)

Pénzügyi támogatás (egységköltség/óra)

Életkor

(SEK)

18–24 év

25–29 év

30–64 év

A tevékenységhez nyújtott támogatás és fejlesztési támogatás (egységköltség/óra)

Életkor

(SEK)

15–19 év

20–24 év

25–29 év

30–44 év

45–69 év

Társadalombiztosítási és betegségi ellátás (egységköltség/óra)

Életkor

(SEK)

19–29 év (társadalombiztosítási ellátás)

30–64 év (betegségi ellátás)

Betegségi ellátás, rehabilitációs ellátás, valamint munkahelyi baleset esetén járó ellátás (egységköltség/óra)

Életkor

(SEK)

– 19 év

20–64 év

2. Az összegek kiigazítása

A táblázatban szereplő egységköltségek a 2015-ben ledolgozott vagy részvétellel töltött órákra alkalmazandók. A résztvevőknek a táblázat 4. pontjában szereplő juttatásaival kapcsolatos egységköltségek kivételével (melyek értéke nem kerül kiigazításra) a fenti összegek értéke 2016-tól kezdődően 2023-ig minden év január 1-jén automatikusan 2 %-kal emelkedik.

”

(1) Az átalányalapú egységköltségek összegei csak a műveletek azon részei esetében alkalmazandók, amelyek az e mellékletben meghatározott költségkategóriákra vonatkoznak.

(2) Az egy adott évben bejelentett órák teljes száma nem lehet magasabb a svédországi munkaórák standard éves számánál, azaz 1 862 óránál.

(3) Svédországban alkalmazott kód.

(4) Svédország pénzneme.

II. MELLÉKLET

„

II. MELLÉKLET

Franciaország kiadásainak átalányalapú egységköltségek alapján történő visszatérítésére vonatkozó feltételek

1. Az átalányalapú egységköltségek meghatározása

Művelettípus

A mutató elnevezése

Költségkategória

A mutatóhoz tartozó mértékegység

Összegek (EUR-ban)

A »PROGRAMME OPÉRATIONNEL NATIONAL POUR LA MISE EN ŒUVRE DE L'INITIATIVE POUR L'EMPLOI DES JEUNES EN METROPOLE ET OUTRE-MER« (CCI-2014FR05M9OP001) operatív program »Accompagner les jeunes NEET vers et dans l'emploi« 1. prioritási tengelyének keretében támogatott »Garantie Jeunes«

A »Garantie Jeunes« keretében a coaching (tanácsadás) kezdetétől számított legfeljebb 12 hónapban pozitív eredményt elérő NEET-fiatal (1)

—	a résztvevőknek fizetett juttatás

—	a »missions locales« tevékenységével összefüggésben felmerült költségek

Azon NEET-fiatalok száma, akik a coaching kezdetétől számított legfeljebb 12 hónapban az alábbi eredmények egyikét elérték:

—

képesítést adó szakmai képzésbe kezdtek az alábbi módon:

—	az egész életen át tartó tanulás keretébe tartozó képzésbe kezdtek, vagy

—	alapképzésbe kezdtek, vagy

—	vállalatot alapítottak, vagy

—	állást találtak, vagy

—	legalább 80 munkanapot töltöttek (fizetett vagy fizetés nélküli) munkahelyi környezetben.

6 400

2. Az összegek kiigazítása

A táblázatban szereplő átalányalapú egységköltség részben azon az átalányalapú egységköltségen alapul, amelyet teljes egészében Franciaország finanszíroz. A 6 400 EUR-ból 1 600 EUR az »instruction ministérielle du 11 octobre 2013 relative à l'expérimentation Garantie Jeunes prise pour l'application du décret 2013-80 du 1er octobre 2013 ainsi que par l'instruction ministérielle du 20 mars 2014« által meghatározott átalányalapú egységköltségnek felel meg, amely a »Garantie Jeunes« programba belépő NEET-fiatalok coachingolását ellátó »Missions Locales« ifjúsági állami foglalkoztatási szolgálatok által viselt költségek fedezésére szolgál.

Az 1. szakaszban meghatározott átalányalapú egységköltséget a tagállamnak kell naprakésszé tennie összhangban az (1) bekezdésben említett, ifjúsági állami foglalkoztatási szolgálatok által viselt költségek fedezésére szolgáló, 1 600 EUR értékű átalányalapú egységköltségnek a nemzeti szabályok szerinti kiigazításával.

”

(1) A »PROGRAMME OPÉRATIONNEL NATIONAL POUR LA MISE EN ŒUVRE DE L'INITIATIVE POUR L'EMPLOI DES JEUNES EN METROPOLE ET OUTRE-MER« által támogatott valamely műveletben részt vevő, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal.

III. MELLÉKLET

„

VIII. MELLÉKLET

Németország kiadásainak átalányalapú egységköltségek alapján történő visszatérítésére vonatkozó feltételek

1. Az átalányalapú egységköltségek meghatározása

Művelettípus

A mutató elnevezése

Költségkategória

A mutatóhoz tartozó mértékegység

Összegek

(EUR-ban)

1.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: Vezetői feladatokat ellátó tanárok továbbképzése B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	(a jelenlétet kívánó eseményeken és az iskolai folyamattámogatáson) az előirányzott 60 órából legalább 51 órán részt vettek, és

—	erről oklevelet kaptak.

4 702,60

2.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: Képzés a tanári munkaközösség számára. B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A befogadó iskolai fejlesztéssel foglalkozó műhelymunkán jelen lévő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

A nyolcórás műhelymunkán jelen lévő és arról bizonyítványt kapott résztvevők száma

33,32

3.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: További osztálytermi képzések tanároknak B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	az előirányzott 180 órából legalább 153 órán részt vettek, és

—	erről oklevelet kaptak.

11 474,14

4.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: A gyakorlati oktatással kapcsolatos továbbképzés B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	az előirányzott 30 órából legalább 26 órán részt vettek, és

—	erről oklevelet kaptak.

1 698,24

5.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: Továbbképzés nevelőknek B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	(külső oktató által tartott eseményeken és folyamattámogatáson) az előirányzott 42 órából legalább 36 órán részt vettek, és

—	erről oklevelet kaptak.

246,20

6.	Képzés szakiskolai tanárok számára: Technikai és speciális didaktikai képzés B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	a jelenlétet kívánó eseményeken az előirányzott 120 órából legalább 104 órán részt vettek, és

—	a kiscsoportos foglalkozásokon az előirányzott 60 órából legalább 51 órán részt vettek, és

—	sikeresen teljesítették az önálló tanulásra vonatkozó tantervben előirányzott feladatok mindegyikét, és

—	az ismertetett három kritérium teljesítése alapján erről oklevelet kaptak.

14 678,40

7.	Képzés szakiskolai tanárok számára: A bevándorlói háttérrel rendelkező fiatalok számára a német nyelv elsajátítása céljából nyújtott támogatás vonatkozásában biztosított képzés B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	a jelenlétet kívánó eseményeken az előirányzott 96 órából legalább 80 órán részt vettek, és

—	részt vettek hatórás egyéni tanácsadáson, és

—	sikeresen teljesítették az önálló tanulásra vonatkozó tantervben előirányzott feladatok mindegyikét, és

—	az ismertetett három kritérium teljesítése alapján erről oklevelet kaptak.

7 268,34

8.	Képzés szakiskolai tanárok számára: Az erősen heterogén összetételű tanulócsoportokon belüli fiatalok egyéni támogatását célzó képzés B. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	a jelenlétet kívánó eseményeken az előirányzott 120 órából legalább 104 órán részt vettek, és

—	a kiscsoportos foglalkozásokon az előirányzott 60 órából legalább 51 órán részt vettek, és

—	sikeresen teljesítették az önálló tanulásra vonatkozó tantervben előirányzott feladatok mindegyikét, és

—	az ismertetett három kritérium teljesítése alapján erről oklevelet kaptak.

14 105,51

9.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: A regionális iskolákban és a középiskolákban dolgozó tanárok továbbképzése az általános nyelv és az interkulturális oktatás terén C. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	az előirányzott 180 képzési órából legalább 153 órán részt vettek, és

—	erről oklevelet kaptak.

12 393,97

10.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: A szakiskolai vezetők továbbképzése az inkluzív tanítási és tanulási koncepciók végrehajtása területén C. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	a jelenlétet kívánó eseményeken az előirányzott 84 órából legalább 72 órán részt vettek, és

—	a kiscsoportos foglalkozásokon az előirányzott 60 órából legalább 51 órán részt vettek; és

—	sikeresen teljesítették az önálló tanulásra vonatkozó tantervben előirányzott feladatok mindegyikét, és

—	az ismertetett három kritérium teljesítése alapján erről oklevelet kaptak.

12 588,14

11.	Képzés az inkluzív iskolai fejlesztés területén: A szakiskolák tanárainak az óratervezésben alkalmazott inkluzív koncepciókkal kapcsolatos továbbképzése C. prioritási tengely OP 2014DE05SFOP009 (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)

A képzést sikeresen teljesítő résztvevők

Az összes elszámolható költség (személyzeti költségek, egyéb közvetlen és közvetett költségek)

Azon résztvevők száma, akik:

—	a jelenlétet kívánó eseményeken az előirányzott 120 órából legalább 104 órán részt vettek, és

—	a kiscsoportos foglalkozásokon az előirányzott 60 órából legalább 51 órán részt vettek; és

—	sikeresen teljesítették az önálló tanulásra vonatkozó tantervben előirányzott feladatok mindegyikét,

—	és az ismertetett három kritérium teljesítése alapján erről oklevelet kaptak.

13 704,25

2. Az összegek kiigazítása

Nem alkalmazandó.

”

IV. MELLÉKLET

„

XV. MELLÉKLET

Ciprus kiadásainak átalányalapú egységköltségek alapján történő visszatérítésére vonatkozó feltételek

1. Az átalányalapú egységköltségek meghatározása

Művelettípus

A mutató elnevezése

Költségkategória

A mutatóhoz tartozó mértékegység

Összegek

(EUR-ban)

A foglalkoztatás, humánerőforrás és társadalmi kohézió operatív program (CCI 2014CY05M9OP001) 3. prioritási tengelye szerinti »School and Social Inclusion Actions«

1.	A szerződés alapján alkalmazott tanárok egy 45 perces órára vonatkozó díja

2.	Az állandó és ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatott tanárok napidíja

Az összes költség, beleértve a közvetlen munkaerőköltségeket is

1.	Ledolgozott órák száma

2.	Ledolgozott napok száma

1.	21/45 perces óra

300/nap

A foglalkoztatás, humánerőforrás és társadalmi kohézió operatív program (CCI 2014CY05M9OP001) 3. prioritási tengelye szerinti »Establishment and Functioning of a Central Administration of Welfare Benefits Service«

Az állandó és ideiglenes foglalkoztatású kormányzati alkalmazottak havi aránya

Az összes költség, beleértve a közvetlen munkaerőköltségeket is

A ledolgozott hónapok száma a fizetési fokozat szerint differenciálva

Fizetési fokozat

Α1

1 794

1 857

2 007

2 154

2 606

3 037

3 404

3 733

4 365

A10

4 912

A11

5 823

A12

6 475

A13

7 120

2. Az összegek kiigazítása

Nem alkalmazandó.

”

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/48

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2417 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. november 17.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos származtatott termékekre alkalmazandó kereskedési kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU rendelet által előírt kötelezettség szerint a származtatott termékek bizonyos, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikkében említett elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriáival vagy releváns alkategóriáival szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben, szervezett kereskedési rendszerben vagy harmadik ország egyenértékű kereskedési helyszínén folytatható kereskedés. A kereskedési kötelezettség csak azon származtatott termékekre alkalmazandó, amelyek kellőképpen likvidek, és amelyekkel legalább egy kereskedési helyszínen kereskedni lehet.

(2)

Az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott kamatügyletek esetében a likviditás a legnagyobb mértékben szabványosított jellemzőkkel rendelkező származtatott ügyletekben koncentrálódik. Ezért ezeket a jellemzőket célszerű figyelembe venni a származtatott termékek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó kategóriáinak megállapításakor.

(3)

Hasonlóképpen, az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott kamatügyletek esetében a likviditás bizonyos referencia-futamidővel rendelkező származtatott ügyletekben koncentrálódik. Következésképp helyénvaló a kereskedési kötelezettséget az ilyen referencia-futamidővel rendelkező származtatott termékekre korlátozni. A közvetlenül a kereskedés végrehajtását követően kezdődő származtatott ügyleteknek egy előre meghatározott jövőbeli időpontban kezdődő származtatott ügyletektől való megkülönböztetése érdekében az ügylet futamidejét a hatálybalépés napjától, vagyis azon nap alapján kell számítani, amikortól az ügylet szerinti kötelezettségek érvénybe lépnek. Mindazonáltal a származtatott termékek likviditási jellemzőinek megfelelő figyelembevétele és a kereskedési kötelezettség kijátszásának elkerülése érdekében fontos, hogy a referencia-futamidőket ne szigorú küszöbértékekként, hanem a megcélzott időintervallumokra vonatkozó referenciaértékekként kezeljék.

(4)

A hitelderivatívák, vagyis az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó két index CDS esetében a likviditás az aktuális on-the-run sorozatban és a legutóbbi off-the-run sorozatban koncentrálódik. Következésképp helyénvaló a kereskedési kötelezettséget az említett sorozatokhoz tartozó származtatott termékekre korlátozni.

(5)

Az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) (tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek) és az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) (tőzsdén kívüli hitelderivatívák) az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó szerződő felek négy kategóriáját állapítja meg. Az egyes szerződőfél-kategóriák sajátosságainak figyelembevétele érdekében az említett felhatalmazáson alapuló rendeletek az elszámolási kötelezettség alkalmazásának fokozatos bevezetéséről is rendelkeznek. Az elszámolási kötelezettség és a kereskedési kötelezettség közötti kapcsolatra való tekintettel a szerződő felek egyes kategóriáira vonatkozó kereskedési kötelezettség csak akkor léphet hatályba, ha az adott kategóriára vonatkozó elszámolási kötelezettség már hatályba lépett.

(6)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(7)	Ez a rendelet az elfogadásakor rendelkezésre álló tényadatok és különösen a fennálló likviditási helyzet alapján kerül elfogadásra. A rendeletet felül fogják vizsgálni és a piaci fejlemények függvényében módosítani fogják.

(8)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(9)	A pénzügyi piacok zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében e rendeletet sürgősen hatályba kell léptetni és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapjával azonos naptól kezdve kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékek

A mellékletben meghatározott származtatott termékek a 600/2014/EU rendelet 28. cikkében említett kereskedési kötelezettség hatálya alá tartoznak.

A melléklet 1. táblázatában, 2. táblázatában és 3. táblázatában említett származtatott termékeket 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12, 15, 20 vagy 30 éves futamidővel rendelkezőnek kell tekinteni, ha az adott ügylet szerinti kötelezettségek hatálybalépése és az adott ügylet lezárásának napja közötti időtartam – plusz vagy mínusz öt nap eltéréssel – megegyezik az említett időtartamok valamelyikével.

2. cikk

A kereskedési kötelezettség hatálybalépésének időpontja

A 600/2014/EU rendelet 28. cikkében említett kereskedési kötelezettség az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében és az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett szerződő felek mindegyik kategóriája esetében az alábbi időpontok közül a későbbi napon lép hatályba:

a)	2018. január 3-án;

b)	a szerződő felek adott kategóriája tekintetében az (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében vagy az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett napon.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 6.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2015.12.1., 13. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 1.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 103., 2016.4.19., 5. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

MELLÉKLET

Kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékek

1. táblázat

Euróban (EUR) denominált fix-változó kamatcsereügyletek

Egydevizás fix-változó kamatcsereügyletek – EUR EURIBOR 3 és 6M
Kiegyenlítés pénzneme	EUR	EUR
Kereskedés kezdésének típusa	Azonnali (T+2)	Azonnali (T+2)
Opcionalitás	Nem	Nem
Futamidő	2,3,4,5,6,7,8,9,10,12,15,20,30 ÉV	2,3,4,5,6,7,10,15,20,30 ÉV
Névleges összeg típusa	Konstans névleges összeg	Konstans névleges összeg
Fix rész
Kifizetések gyakorisága	Évente vagy félévente	Évente vagy félévente
Kamatnapszámítási szabály	30/360 vagy Tényleges/360	30/360 vagy Tényleges/360
Változó rész
Referenciaindex	EURIBOR 6M	EURIBOR 3M
Újramegállapítási gyakoriság	Félévente vagy negyedévente	Negyedévente
Kamatnapszámítási szabály	Tényleges/360	Tényleges/360

2. táblázat

USA-dollárban (USD) denominált fix-változó kamatcsereügyletek

Egydevizás fix-változó kamatcsereügyletek – USD LIBOR 3M
Kiegyenlítés pénzneme	USD	USD
Kereskedés kezdésének típusa	Azonnali (T+2)	IMM (a következő kettő IMM nap)
Opcionalitás	Nem	Nem
Futamidő	2,3,4,5, 6,7,10,12,15,20,30 ÉV	2,3,4,5,6,7,10,12,15,20,30 ÉV
Névleges összeg típusa	Konstans névleges összeg	Konstans névleges összeg
Fix rész
Kifizetések gyakorisága	Évente vagy félévente	Évente vagy félévente
Kamatnapszámítási szabály	30/360 vagy Tényleges/360	30/360 vagy Tényleges/360
Változó rész
Referenciaindex	USD LIBOR 3M	USD LIBOR 3M
Újramegállapítási gyakoriság	Negyedévente	Negyedévente
Kamatnapszámítási szabály	Tényleges/360	Tényleges/360

Egydevizás fix-változó kamatcsereügyletek – USD LIBOR 6M
Kiegyenlítés pénzneme	USD	USD
Kereskedés kezdésének típusa	Azonnali (T+2)	IMM (a következő kettő IMM nap)
Opcionalitás	Nem	Nem
Futamidő	2,3,4,5, 6,7,10,12,15,20,30 ÉV	2,3,4,5,6,7,10,12,15,20,30 ÉV
Névleges összeg típusa	Konstans névleges összeg	Konstans névleges összeg
Fix rész
Kifizetések gyakorisága	Évente vagy félévente	Évente vagy félévente
Kamatnapszámítási szabály	30/360 vagy Tényleges/360	30/360 vagy Tényleges/360
Változó rész
Referenciaindex	USD LIBOR 6M	USD LIBOR 6M
Újramegállapítási gyakoriság	Negyedévente vagy félévente	Negyedévente vagy félévente
Kamatnapszámítási szabály	Tényleges/360	Tényleges/360

3. táblázat

Angol fontban (GBP) denominált fix-változó kamatcsereügyletek

Egydevizás fix-változó kamatcsereügyletek – GBP LIBOR 3 és 6M
Kiegyenlítés pénzneme	GBP	GBP
Kereskedés kezdésének típusa	Azonnali (T+0)	Azonnali (T+0)
Opcionalitás	Nem	Nem
Futamidő	2,3,4,5,6,7,10,15,20,30 ÉV	2,3,4,5,6,7,10,15,20,30 ÉV
Névleges összeg típusa	Konstans névleges összeg	Konstans névleges összeg
Fix rész
Kifizetések gyakorisága	Negyedévente vagy félévente	Negyedévente vagy félévente
Kamatnapszámítási szabály	Tényleges/365F	Tényleges/365F
Változó rész
Referenciaindex	GBP LIBOR 6M	GBP LIBOR 3M
Újramegállapítási gyakoriság	Félévente vagy negyedévente	Negyedévente
Kamatnapszámítási szabály	Tényleges/365F	Tényleges/365F

4. táblázat

Index CDS

Típus

Altípus

Földrajzi zóna

Referenciaindex

Kiegyenlítés pénzneme

Sorozat

Futamidő

Index CDS

Ügyletrészsorozat nélküli index

Európa

iTraxx Europe Main

EUR

on-the-run sorozat

első off-the-run sorozat

5 év

Index CDS

Ügyletrészsorozat nélküli index

Európa

iTraxx Europe Main

EUR

on-the-run sorozat

első off-the-run sorozat

5 év

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/54

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2418 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 19.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról („Nürnberger Bratwürste”/„Nürnberger Rostbratwürste” [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét, amely a 973/2013/EU bizottsági rendelettel (2) módosított 1257/2003/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Nürnberger Bratwürste”/„Nürnberger Rostbratwürste” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)	A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(3)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Nürnberger Bratwürste”/„Nürnberger Rostbratwürste” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Bizottság 973/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. október 10.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Nürnberger Bratwürste/Nürnberger Rostbratwürste [OFJ]) (HL L 272., 2013.10.12., 5. o.).

(3) A Bizottság 1257/2003/EK rendelete (2003. július 15.) az egyes elnevezéseknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben előírt „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK bizottsági rendelet mellékletének kiegészítéséről (Molise, Alto Crotonese, Welsh Lamb, Nürnberger Bratwürste vagy Nürnberger Rostbratwürste) (HL L 177., 2003.7.16., 3. o.).

(4) HL C 292., 2017.9.2., 12. o.

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/56

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2419 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 21.)

az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozóan az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2017. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2078 bizottsági végrehajtási rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg az Ukrajnából származó baromfihús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2017. december 1. és 7. között a 2018. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelet alapján a 2018. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 21-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 413/2014/EU végrehajtási rendelete (2015. november 18.) az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozó uniós behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 302., 2015.11.19., 63. o.).

(3) A Bizottság 1301/2006/EK rendelete (2006. augusztus 31.) az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).

MELLÉKLET

Tételszám

A 2018. január 1-jétőlmárcius 31-ig tartó alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

09.4273

2,644683

09.4274

23,716742

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/59

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2420 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 21.)

a cukorágazatra vonatkozóan a 891/2009/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2017. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek tárgyát képező mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítéséről és az ilyen engedélyek iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 891/2009/EK bizottsági rendelet (2) a cukorágazati termékek behozatalát illetően éves vámkontingenseket nyitott meg.

(2)

A 09.4321 rendelésszámú vámkontingens keretében a 2017. december 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2017. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki. A szóban forgó rendelésszámra vonatkozó új kérelmek benyújtását a vámkontingens-időszak végéig fel kell függeszteni.

(3)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 891/2009/EK rendelet alapján 2017. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

(2) A mellékletben szereplő rendelésszámra vonatkozó új behozataliengedély-kérelmek benyújtása a 2017/2018 vámkontingens-időszak végéig felfüggesztésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 21-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 891/2009/EK rendelete (2009. szeptember 25.) a cukorágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 254., 2009.9.26., 82. o.).

MELLÉKLET

„CXL engedményes cukor” 2017/2018 vámkontingens-időszak 2017. december 1. és 7. között benyújtott kérelmek
Rendelésszám	Ország	Odaítélési együttható (%)	Új kérelmek
09.4317	Ausztrália	—
09.4318	Brazília	—
09.4319	Kuba	—
09.4320	Bármely harmadik ország	—
09.4321	India	25,000213	Felfüggesztve
09.4329	Brazília	—
09.4330	Brazília	2022/2023-ban és 2023/2024-ben áll rendelkezésre

„Balkáni cukor” 2017/2018 vámkontingens-időszak 2017. december 1. és 7. között benyújtott kérelmek
Rendelésszám	Ország	Odaítélési együttható (%)	Új kérelmek
09.4324	Albánia	—
09.4325	Bosznia-Hercegovina	—
09.4326	Szerbia	—
09.4327	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	—

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/62

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2421 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 21.)

az Ukrajnából származó tojásra, tojástermékekre és albuminokra vonatkozóan az (EU) 2015/2077 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2018. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2077 bizottsági végrehajtási rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg az Ukrajnából származó tojás- és tojásfehérje-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2017. december 1. és 7. között a 2018. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiséghez.

(3)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Azok a mennyiségek, amelyekre az (EU) 2015/2077 végrehajtási rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2018. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez, e rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 21-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/2077 végrehajtási rendelete (2015. november 18.) az Ukrajnából származó tojásra, tojástermékekre és albuminokra vonatkozó uniós behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 302., 2015.11.19., 57. o.).

MELLÉKLET

Tételszám

A 2018. április 1-jétőljúnius 30-ig tartó alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg-ban, héjastojás-egyenértékben)

09.4275

279 202

09.4276

375 000

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/64

A TANÁCS (EU) 2017/2422 HATÁROZATA

(2017. november 6.)

az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás által létrehozott Társulási Tanácsban az EU–Grúzia társulási menetrend elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2014. június 27-én írták alá és 2016 július 1-jén lépett hatályba.

(2)	A megállapodás 406. cikkének (1) bekezdése szerint a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ajánlásokat fogadjon el.

(3)	A megállapodás alkalmazásának elősegítése céljából a Felek megállapodtak, hogy tárgyalásokat folytatnak egy társulási menetrendről, melynek célja, hogy meghatározza az ágazatonként folytatott közös munkájuk prioritásait.

(4)	A Felek megegyeztek a társulási menetrendről a megállapodás végrehajtásának előkészítése és elősegítése érdekében. A társulási menetrendet a megállapodás által létrehozott Társulási Tanácsnak kell elfogadnia.

(5)	Az EU–Grúzia társulási menetrend elfogadása tekintetében az Unió által a Társulási Tanácsban képviselendő álláspontot a Tanácsnek kell elfogadnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamai, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodással létrehozott Társulási Tanácsban az EU–Grúzia társulási menetrend elfogadása tekintetében az Unió által képviselendő álláspont a Társulási Tanácsnak az e határozathoz csatolt ajánlástervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. TAMM

(1) HL L 261., 2014.8.30., 4. o.

TERVEZET

AZ EU–GRÚZIA TÁRSULÁSI TANÁCS …/2017. sz. AJÁNLÁSA

(…)

az EU–Grúzia társulási menetrendről

AZ EU–GRÚZIA TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti EU–Grúzia társulási megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2014. június 27-én írták alá és 2016. július 1-jén hatályba lépett.

(2)	A megállapodás 406. cikkének (1) bekezdése szerint a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ajánlásokat fogadjon el.

(3)	A megállapodás 420. cikkének (1) bekezdése értelmében a Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, és biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

(4)	Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata a partnerekkel való szerepvállalás új szakaszát helyezte kilátásba, amely mindkét fél részéről fokozott felelősségvállalást feltételez.

(5)

Az Unió és Grúzia a közöttük fennálló partnerség megszilárdítása mellett döntöttek a 2017-2020-as időszakra vonatkozó prioritások elfogadásával, amelyek Grúzia rezilienciájának és stabilitásának előmozdítására és megerősítésére irányulnak, miközben szorosabb politikai társulásra és mélyebb gazdasági integrációra törekednek.

(6)	A megállapodás részes Felei ezért megállapodtak az EU–Grúzia társulási menetrend szövegéről, amely támogatja a megállapodás végrehajtását, és az együttesen azonosított közös érdekű területeken való együttműködésre összpontosít,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:

1. cikk

A Társulási Tanács ajánlja, hogy a Felek hajtsák végre a mellékletben foglalt EU–Grúzia társulási menetrendet.

2. cikk

A mellékletben foglalt, a 2017–2020-as időszakra szóló EU–Grúzia társulási menetrend a 2014–2016 közötti időszakra szóló, 2014. június 26-án elfogadott EU–Grúzia társulási menetrend helyébe lép.

3. cikk

Ez az ajánlás az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, [2017. hónap nap]-án/-én.

a Társulási Tanács részéről

az elnök

(1) HL L 261., 2014.8.30., 4. o.

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/67

A TANÁCS (EU) 2017/2423 HATÁROZATA

(2017. december 11.)

az EU–Törökország Társulási Tanácsban az EK–Törökország Társulási Tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 határozatának 2. jegyzőkönyve módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió és Törökország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folyamatos és kiegyensúlyozott erősödésének előmozdítására irányul, és Társulási Tanácsot hoz létre a társulás megvalósításának és fokozatos fejlesztésének biztosítására.

(2)

Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/98 határozata (2) meghatározza a mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerét. Az említett határozat 2. jegyzőkönyve az Unióból származó mezőgazdasági termékek Törökországba történő behozatalára alkalmazandó preferenciális rendszerre vonatkozó részleteket tartalmazza, beleértve a fagyasztott marhahús behozatalára vonatkozó preferenciális rendelkezéseket is.

(3)

Az Unió és Törökország konzultációkat folytatott, és megállapodott az Unióból származó marhahús Törökországba történő behozatalára alkalmazandó preferenciális rendszer módosításáról, valamint az 1/98 határozat 2. jegyzőkönyvének mellékletében foglalt meglévő vámkontingens hatályának a friss és a hűtött marhahúsra való kiterjesztéséről.

(4)	A megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének (3) 35. cikke értelmében az Unió és Törökország által egymásnak nyújtott preferenciális elbánás hatálya a Társulási Tanács határozatával módosítható.

(5)	Ezért az EU–Törökország Társulási Tanácsban az Unió által képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EU–Törökország Társulási Tanácsban az EK–Törökország Társulási Tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 határozatának 2. jegyzőkönyve módosításával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontnak az EU–Törökország Társulási Tanács e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. KIISLER

(1) Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló, 1963. szeptember 12-én Ankarában aláírt megállapodás (HL 217., 1964.12.29., 3687. o.).

(2) Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/98 határozata (1998. február 25.) a mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről (98/223/EK) (HL L 86., 1998.3.20., 1. o.).

(3) Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodáshoz csatolt, 1970. november 23-án aláírt kiegészítő jegyzőkönyv (HL L 293., 1972.12.29., 3. o.).

TERVEZET

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS … HATÁROZATA

(…)

a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi rendszerről szóló 1/98 határozat 2. egyzőkönyvének módosításáról

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodásra (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulási megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvre (2) és különösen annak 35. cikkére,

mivel:

(1)

Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/98 határozata (3) megállapítja a mezőgazdasági termékek Unió és Törökország közötti kereskedelmének preferenciális rendszerét. Az említett határozat 2. jegyzőkönyve az Unióból származó mezőgazdasági termékek Törökországba történő behozatalára alkalmazandó preferenciális rendszer részleteit tartalmazza, beleértve a fagyasztott marhahús behozatalára vonatkozó preferenciális rendelkezéseket is.

(2)

(3)	Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/98 határozatának 2. jegyzőkönyvét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az 1/98 határozat 2. jegyzőkönyvének melléklete az e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt…,

az EU–Törökország Társulási Tanács részéről

az elnök

(1) EUHL 217., 1964.12.29., 3687. o.

(2) EUHL L 293., 1972.12.29., 3. o.

(3) Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/98 határozata (1998. február 25.) a mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről (98/223/EK) (HL L 86., 1998.3.20., 1. o.).

MELLÉKLET

Az 1/98 határozat 2. jegyzőkönyvének mellékletében a 0202 20 KN-kódhoz tartozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

„KN-kód

Árumegnevezés

Az MFN-vám csökkentése (%)

Vámkontingens (nettó súly tonnában)

0201 20

0202 20

Másképpen darabolt marhahús, csonttal, frissen, hűtve vagy fagyasztva

50 % csökkentés maximum 30 %-os vámtétellel

5 000

0201 20

0202 20

Másképpen darabolt marhahús, csonttal, frissen, hűtve vagy fagyasztva

30 % csökkentés maximum 43 %-os vámtétellel

14 100 ”.

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/70

A TANÁCS (EU) 2017/2424 HATÁROZATA

(2017. december 18.)

Romániának a Chile, Izland és a Bahamai Közösség a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét. A gyermekek jogellenes elvitellel vagy visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

A Tanács elfogadta a 2201/2003/EK rendeletet (2) (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet), amelynek célja, hogy megvédje a gyermekeket a jogellenes elvitel vagy visszatartás káros hatásaitól, és eljárásokat állapítson meg a szokásos tartózkodási helyük szerinti államba történő gyors visszatérésük biztosítására, valamint garantálja a kapcsolattartási jogok és a felügyeleti jogok védelmét.

(3)

A Brüsszel IIa. rendelet kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között, és célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)	Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

Az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy csatlakozzanak az 1980. évi Hágai Egyezményhez, és támogatja az 1980. évi Hágai Egyezmény helyes végrehajtását, többek között azáltal, hogy a tagállamokkal együtt részt vesz a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által rendszeresen szervezett különbizottságokban.

(6)	Az uniós tagállamok és a harmadik államok között alkalmazandó közös jogi keret lehet a legjobb megoldás az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)	Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)	Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő felévé váljon. Az Unió ezért nem csatlakozhat ehhez az Egyezményhez, és nem helyezheti letétbe egy állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)	Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye (3) értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)	Chile 1994. február 23-án letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratát. Chile esetében az 1980. évi Hágai Egyezmény 1994. május 1-jén hatályba lépett.

(11)

Valamennyi érintett tagállam Románia kivételével már elfogadta Chile csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. Chile elfogadta Ciprus, Szlovénia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. A Chilében fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Románia az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Chile csatlakozását.

(12)	Izland 1996. augusztus 14-én letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratát. Izland esetében az 1980. évi Hágai Egyezmény 1996. szeptember 1-jén hatályba lépett.

(13)

Valamennyi érintett tagállam Románia kivételével már elfogadta Izland csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. Izland elfogadta Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Málta csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. Az Izlandon fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Románia az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni Izland csatlakozását.

(14)	A Bahamai Közösség 1993. október 1-jén letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okiratát. A Bahamai Közösség esetében az 1980. évi Hágai Egyezmény 1994. január 1-jén hatályba lépett.

(15)

Valamennyi érintett tagállam Románia kivételével már elfogadta a Bahamai Közösség csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. A Bahamai Közösség elfogadta Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. A Bahamai Közösségben fennálló helyzet értékelése nyomán megállapítást nyert, hogy Románia az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudja fogadni a Bahamai Közösség csatlakozását.

(16)

Romániát ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében helyezze letétbe a Chile, Izland és a Bahamai Közösség csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatát. Azok egyéb Uniós tagállamok, amelyek már korábban elfogadták Chilének, Izlandnak és a Bahamai Közösségnek az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozását nem kell új elfogadási nyilatkozatot letétbe helyezniük, mivel a nemzetközi közjog értelmében a már megtett nyilatkozatok továbbra is érvényesek.

(17)	A Brüsszel IIa. rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, így azok részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(18)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Románia felhatalmazást kap arra, hogy az Unió érdekében elfogadja Chile, Izland és a Bahamai Közösség csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez.

(2) Románia legkésőbb 2018. december 19-ig nyilatkozatot helyez letétbe az alábbi formában arról, hogy az Európai Unió érdekében elfogadja Chile, Izland és a Bahamai Közösség csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez:

„[TAGÁLLAM teljes neve] kijelenti, hogy az (EU) 2017/2424 tanácsi határozattal összhangban elfogadja Chile, Izland és a Bahamai Közösség csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményhez”.

(3) Románia tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a Chilének, Izlandnak és a Bahamai Közösségnek az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadásáról sszóló nyilatkozata letétbe helyezéséről, és a letétbe helyezést követően két hónapon belül közli a Bizottsággal a nyilatkozat szövegét.

2. cikk

Azok a tagállamok, amelyek már ezen határozat elfogadásának napja előtt letétbe helyezték a Chilének, Izlandnak és a Bahamai Közösségnek az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozataikat, nem kell letétbe helyezniük újabb nyilatkozatot.

3. cikk

Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek a határozatnak Románia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. SIMSON

(1) Az Európai Parlament 2017. november 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

(3) ECLI:EU:C:2014:2303.

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/73

A TANÁCS (EU) 2017/2425 HATÁROZATA

(2017. december 18.)

az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás által létrehozott, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban a Moldovai Köztársaság által a megállapodásnak a közbeszerzés területén történő végrehajtásával kapcsolatban benyújtott átfogó ütemtervre vonatkozó kedvező vélemény elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2016/839 tanácsi határozattal (1) kötötte meg, és a megállapodás 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 272. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint a Moldovai Köztársaság benyújtja az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz a közbeszerzési fejezet végrehajtásának átfogó, határidőket és mérföldköveket tartalmazó ütemtervét, amelynek tartalmaznia kell minden, az uniós vívmányokhoz való közelítéshez és intézményi kapacitásépítéshez kapcsolódó reformot.

(3)

A megállapodás 272. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően az ütemterv referenciadokumentumnak tekintendő a megállapodás V. címe 8. fejezetének végrehajtásához. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogatást nyújtson a Moldovai Köztársaságnak az ütemterv végrehajtásához.

(4)

A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatot készül elfogadni azzal a céllal, hogy kedvező véleményt adjon a Moldovai Köztársaság által a megállapodásnak a közbeszerzés területén történő végrehajtásával kapcsolatban benyújtott átfogó ütemtervre vonatkozóan. A megállapodás 438. cikkének (3) bekezdése szerint az említett Bizottság határozata kötelező érvényű a Felekre nézve, amelyek megteszik az azok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(5)	Helyénvaló megállapítani a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a Moldovai Köztársaság által benyújtott ütemterv teljesíti a megállapodás 272. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió nevében képviselendő álláspont a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. SIMSON

(1) A Tanács (EU) 2016/839 határozata (2016. május 23.) egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 141., 2016.5.28., 28. o.).

TERVEZET

A KERESKEDELMI FORMÁCIÓBAN ÜLÉSEZŐ EU–MOLDOVA TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG …/2017. sz. HATÁROZATA

(…)

a közbeszerzésre vonatkozó átfogó ütemtervet illető kedvező vélemény adásáról

A KERESKEDELMI FORMÁCIÓBAN ÜLÉSEZŐ TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti, 2014. június 27-én Brüsszelben aláírt társulási megállapodásra és különösen annak 272. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2016/839 tanácsi határozattal (1) kötötte meg, és 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 272. cikkének (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Moldovai Köztársaság benyújtja a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok végrehajtására vonatkozó átfogó, határidőket és mérföldköveket tartalmazó ütemtervet, amelynek tartalmaznia kell minden, az uniós vívmányokhoz való közelítéshez kapcsolódó reformot és az intézményi kapacitásépítést.

(3)

A 272. cikk (3) bekezdése szerint a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően ez az ütemterv a végrehajtási folyamat, vagyis a Moldovai Köztársaság közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályainak az uniós vívmányokhoz való közelítése referenciadokumentumának tekintendő.

(4)

A megállapodás 438. cikkének (3) bekezdése szerint a Társulási Bizottság hatáskörrel rendelkezik olyan területekkel kapcsolatos határozatok elfogadására, amelyek az e megállapodásban foglalt esetekre vonatkoznak. Ezek a határozatok kötelező érvényűek a Felekre nézve, és azok megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Társulási Bizottság a Felek közös egyetértésével fogadja el határozatait.

(5)	A megállapodás 438. cikkének (4) bekezdése szerint a Társulási Bizottság kereskedelmi formációban ülésezik a megállapodás V. címével kapcsolatos valamennyi kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdés kezelése érdekében.

(6)	A Moldovai Köztársaság által a közbeszerzésre vonatkozóan benyújtott ütemterv teljesíti a megállapodás 272. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(7)	Helyénvaló ezért, hogy a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatot fogadjon el a Moldovai Köztársaság által a megállapodásnak a közbeszerzés területén történő végrehajtásával kapcsolatban benyújtott átfogó ütemtervre vonatkozó kedvező véleményről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleményt nyilvánít a Moldovai Köztársaság kormánya által a 2016. december 14-i 1332. számú kormányhatározattal elfogadott, a 2016–2020-as időszakra szóló nemzeti közbeszerzési stratégiáról és az annak végrehajtására vonatkozó cselekvési tervről.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …,

a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság részéről

az elnök

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/77

A TANÁCS (KKBP) 2017/2426 HATÁROZATA

(2017. december 21.)

az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Európai Tanács 2015. március 19-én megállapodott arról, hogy meghozatalra kerülnek az ahhoz szükséges intézkedések, hogy a korlátozó intézkedések időtartama egyértelműen a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kapcsolódjon, szem előtt tartva, hogy a teljes körű végrehajtás 2015. december 31-re volt ütemezve.

(3)	A Tanács 2017. június 28-án2018. január 31-ig megújította a 2014/512/KKBP határozatot annak érdekében, hogy lehetősége legyen folytatni a minszki megállapodások végrehajtásának értékelését.

(4)	A minszki megállapodások végrehajtásának értékelését követően a 2014/512/KKBP határozatot további hat hónapra meg kell újítani, hogy a Tanácsnak lehetősége legyen folytatni az említett megállapodások végrehajtásának értékelését.

(5)	A 2014/512/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/512/KKBP határozat 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ezt a határozatot 2018. július 31-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) A Tanács 2014/512/KKBP határozata (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o.).

22.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/78

A TANÁCS (KKBP) 2017/2427 HATÁROZATA

(2017. december 21.)

a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2009/138/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. április 26-i 2010/231/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. április 26-án elfogadta a 2010/231/KKBP határozatot.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa 2017. november 14-én elfogadta a 2385 (2017) sz. határozatát. Ez a határozat mentességet irányoz elő az olyan vagyoni eszközök befagyasztására, valamint az olyan pénzügyi eszközök, egyéb pénzügyi eszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának a tilalmára vonatkozóan, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a szomáliai sürgős szükségleteket kielégítő humanitárius segítségnyújtás az ENSZ-en, valamint szakosodott ügynökségein és programjain, továbbá az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező, humanitárius segítséget nyújtó humanitárius szervezeteken, illetve végrehajtó partnereiken keresztül – ideértve az Egyesült Nemzetek szomáliai humanitárius reagálási tervében részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezeteket is – eljusson a térségbe.

(3)	A 2010/231/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/231/KKBP határozat 6. cikkének (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az (1) és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök és gazdasági erőforrások kifizetésére, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a szomáliai sürgős szükségleteket kielégítő humanitárius segítségnyújtás az ENSZ-en, valamint szakosodott ügynökségein és programjain, továbbá az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező, humanitárius segítséget nyújtó humanitárius szervezeteken, illetve végrehajtó partnereiken keresztül – ideértve az Egyesült Nemzetek szomáliai humanitárius reagálási tervében részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezeteket is – időben eljusson a térségbe.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) HL L 105., 2010.4.27., 17. o.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 343

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. december 22.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2017/2414 határozata (2017. szeptember 25.) egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről	1
		Partnerségi és együttműködési keretmegállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-Szigeteki Köztársaság között	3
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2017/2415 rendelete (2017. december 21.) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 356/2010/EU rendelet módosításáról	33
	*	A Bizottság (EU) 2017/2416 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 20.) az Európai Szociális Alapról szóló 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az átalányalapú egységköltségeknek és egyösszegű átalányoknak a tagállami kiadások Bizottság általi visszatérítése céljából való meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2015/2195 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról, valamint a felhatalmazáson alapuló rendelet helyesbítéséről	35
	*	A Bizottság (EU) 2017/2417 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 17.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos származtatott termékekre alkalmazandó kereskedési kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	48
	*	A Bizottság (EU) 2017/2418 végrehajtási rendelete (2017. december 19.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Nürnberger Bratwürste/Nürnberger Rostbratwürste [OFJ])	54
		A Bizottság (EU) 2017/2419 végrehajtási rendelete (2017. december 21.) az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozóan az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2017. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról	56
		A Bizottság (EU) 2017/2420 végrehajtási rendelete (2017. december 21.) a cukorágazatra vonatkozóan a 891/2009/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2017. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmek tárgyát képező mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítéséről és az ilyen engedélyek iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről	59
		A Bizottság (EU) 2017/2421 végrehajtási rendelete (2017. december 21.) az Ukrajnából származó tojásra, tojástermékekre és albuminokra vonatkozóan az (EU) 2015/2077 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2018. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	62
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/2422 határozata (2017. november 6.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás által létrehozott Társulási Tanácsban az EU–Grúzia társulási menetrend elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról	64
	*	A Tanács (EU) 2017/2423 határozata (2017. december 11.) az EU–Törökország Társulási Tanácsban az EK–Törökország Társulási Tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 határozatának 2. jegyzőkönyve módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	67
	*	A Tanács (EU) 2017/2424 határozata (2017. december 18.) Romániának a Chile, Izland és a Bahamai Közösség a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról	70
	*	A Tanács (EU) 2017/2425 határozata (2017. december 18.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás által létrehozott, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban a Moldovai Köztársaság által a megállapodásnak a közbeszerzés területén történő végrehajtásával kapcsolatban benyújtott átfogó ütemtervre vonatkozó kedvező vélemény elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	73
	*	A Tanács (KKBP) 2017/2426 határozata (2017. december 21.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról	77
	*	A Tanács (KKBP) 2017/2427 határozata (2017. december 21.) a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat módosításáról	78


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.