19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/1

(1)

A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságtól (HTMGB) kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3)

A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – az azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke (1) és (4) bekezdéssel összhangban a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, valamint tiszteletben kell tartani a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseit.

(4)

2017. évi 41. éves ülésszakán a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta a nagy rombuszhalnak a 29-es földrajzi alterületen (Fekete-tenger) folytatott halászatát érintő többéves gazdálkodási tervről szóló GFCM/40/2017/4. sz. ajánlást. Az ajánlás a nagy rombuszhal tekintetében két évre (2018–2019) teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapít meg és emellett ideiglenes kvótákat határoz meg. Ezt az intézkedést át kell ültetni az uniós jogba.

(5)

A halászati lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, továbbá figyelemmel az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre.

(6)

A HTMGB rendelkezésre álló tudományos szakvéleményeinek megfelelően a fekete-tengeri sprattállomány fenntarthatósága érdekében a halászati mortalitás jelenlegi szintjét változatlanul kell hagyni.

(7)

A spratthalászat tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében említett kirakodási kötelezettség 2015. január 1-jétől alkalmazandó. A nagy rombuszhal halászata tekintetében az az említett cikkben hivatkozott kirakodási kötelezettség 2017. január 1-jétől alkalmazandó.

(8)

Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (2) és különösen annak a fogások nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(9)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (3) 2. cikkének megfelelően meg kell határozni azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(10)

A nagy rombuszhal állománya vonatkozásában további korrekciós intézkedésekre van szükség. A jelenleg alkalmazandó, április 15-től június 15-ig tartó két hónapos halászati tilalmi időszak érvényben tartása továbbra is védelmet nyújtana az állománynak a nagy rombuszhal ívási időszakában. A halászati erőkifejtés szabályozása és a halászati napok évi 180 napra való korlátozása kedvezően hatna a nagy rombuszhal állományának védelmére.

(11)

A halászati lehetőségeket az alkalmazandó uniós joggal való teljes összhangban kell felhasználni.

(12)

A halászati tevékenységek végzésének folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a Fekete-tengeren 2018. január 1-jén megkezdődhessenek az érintett halászati tevékenységek. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

a)

spratt (Sprattus sprattus);

b)

nagy rombuszhal (Psetta maxima).

a)

az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)

az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/6

(1)

Az 1310/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott, a Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások részletekben való fizetését lehetővé tevő ideiglenes rendszer egyszerűsített módszeren alapult, és csak a szervezetek egy korlátozott csoportjára, nevezetesen az Európai Központi Bank (EKB) által jelentősnek tekintett szervezetekre (a továbbiakban: jelentős szervezetek) terjedt ki. Az ideiglenes rendszer bevezetésére azért került sor, hogy biztosított legyen a Testület létrehozásához elegendő forrás, ugyanakkor minimálisak legyenek az akkoriban korlátozott struktúrával és működési kapacitással rendelkező Testület adminisztratív terhei. Az ideiglenes rendszer a tervek szerint addig működik, amíg a Bizottság végleges rendszert fogad el az igazgatási kiadásokhoz nyújtott hozzájárulások meghatározására és beszedésére.

(2)

mivel a Testület már stabilabb struktúrával és működési kapacitással rendelkezik, helyénvaló létrehozni a Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott éves hozzájárulások végleges rendszerét. A végleges rendszernek az 1310/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott ideiglenes rendszer helyébe kell lépnie.

(3)

Ennek a végleges rendszernek nem csak a jelentős szervezetekre, hanem az Egységes Szanálási Mechanizmus hatálya alá tartozó összes szervezetre vonatkozóan rendelkeznie kell az igazgatási hozzájárulások meghatározásáról és beszedéséről. A hozzájárulásokat a részt vevő tagállamokban az említett szervezetek konszolidációjának legmagasabb szintjén kell kiszámítani, mivel a Testület döntéshozatali hatásköre kiterjed a konszolidáció körén belüli csoport összes leányvállalatára a csoportszintű szanálási tervek elfogadása, a csoportok szanálhatóságának értékelése és a csoportokra vonatkozó szanálási határozatok elfogadása tekintetében. E feladatok ellátása kiadásokkal jár a Testület számára a konszolidáció körébe tartozó minden egyes leányvállalattal kapcsolatos információk és adatok összegyűjtése és elemzése során. Mivel ezek a kiadások a Testület által az Egységes Szanálási Mechanizmus hatálya alá tartozó szervezeteknek nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, azokat az említett szervezeteknek kell megfizetniük, és ezért az igazgatási hozzájárulásokat az összevont beszámolóik alapján, a részt vevő tagállamokon belül a konszolidáció legmagasabb szintjén kell kiszámítani, és csoportonként csak egyetlen hozzájárulást kell számítani.

(4)

A 806/2014/EU rendelet 65. cikkének (3) bekezdése értelmében a Testületnek kell meghatároznia és beszednie a hozzájárulásokat, valamint biztosítania kell, hogy azokat teljes mértékben és időben befizessék. Annak érdekében, hogy a Testület teljesíteni tudja ezeket a követelményeket, biztosítani kell egy, a 806/2014/EU rendelet 2. cikkében említett intézményektől és szervezetektől származó igazgatási hozzájárulások beszedésére szolgáló hatékony rendszert. Az említett intézményekre és szervezetekre már jelenleg is az uniós jogszabályokban meghatározott számos adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazandó. Konkrétabban, az 1163/2014/EU európai központi banki rendelet (3) szerint az EKB a felügyeleti díjak kiszámítása céljából adatokat gyűjt a teljes eszközállományról és a teljes kockázati kitettségről. Az 1163/2014/EU rendeletnek megfelelően összegyűjtött adatokat érdemben fel lehet használni a Testületnek nyújtott igazgatási hozzájárulások kiszámításához. A 806/2014/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdése értelmében a Testületnek és az EKB-nak az említett rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során szorosan együtt kell működniük, mindenekelőtt egymás rendelkezésére bocsátják a feladataik ellátásához szükséges összes információt. Hatékonyabb megkérni az EKB-t, hogy az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (4) által ráruházott feladatai és hatáskörei gyakorlása során általa kapott és ellenőrzött adatokat továbbítsa a Testületnek, mintsem megkettőzni az érintett intézmények és szervezetek adatszolgáltatási terhét. Az EKB és a Testület közötti adatmegosztás lehetővé teszi továbbá a Testület általi adatellenőrzési eljárás megkettőzésének elkerülését, és a Testület és az EKB azon kötelezettségére épül, hogy szorosan együtt kell működniük a 806/2014/EU rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során. Az adatszolgáltatási és -ellenőrzési eljárások bárminemű megkettőzése elkerülhetetlenül több időt venne igénybe a hozzájárulások kiszámítása és beszedése során, és kevésbé hatékony rendszert eredményezne. Következésképpen az együttműködési kötelezettség részeként az EKB számára elő kell írni, hogy a hozzájárulások Testület általi kiszámítása céljából továbbítsa a Testületnek az érintett intézményektől és szervezetektől kapott adatokat. A Testületnek a lehető legnagyobb mértékben az EKB által összegyűjtött adatokra kell támaszkodnia. A Testületnek az e rendelet szerinti feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben kell hozzáférnie a fent említett adatokhoz.

(5)

A hozzájárulások felosztásának tükröznie kell a Testület közvetlen hatáskörébe tartozó szervezetek, illetve a nemzeti szanálási hatóságok hatáskörébe tartozó szervezetek esetében felmerülő munkaterhelés és a kapcsolódó kiadások közötti különbséget. Ennek a rendeletnek ezért meg kell határoznia, hogy hogyan kell felosztani a hozzájárulásokat a szervezetek e két csoportja között. Az e rendelet által létrehozott végleges rendszernek elő kell írnia a két csoporton belüli szervezetek számára, hogy az általuk egyénileg a Testület számára jelentett – megfigyelhető adatok alapján becsült – forrásigényekkel arányosan fizessenek hozzájárulást.

(6)

Annak érdekében, hogy mind a Testület, mind az érintett szervezetek biztosak legyenek abban, hogy hogyan kell kiigazítani az egyéni éves hozzájárulásokat számítási hiba vagy az alapul szolgáló adatok változása esetén, ennek a rendeletnek külön szabályokat kell megállapítania ebben a tekintetben. Ha a Testület hibát vét az éves hozzájárulás kiszámításában, elő kell írni számára a hiba javítását. Ennek a követelménynek az amiatt felmerülő hibákra is vonatkoznia kell, hogy a Testület helytelenül alkalmazza az egyéni éves hozzájárulások kiszámításának módszertanát. Ilyen esetekben minden hozzájárulást módosítani kell. Ezzel szemben azon esetek, amelyekben az egyéni éves hozzájárulások kiszámításához használt bemeneti adatok nem helyesek vagy a számítás elvégzését követően módosulnak, nem tekintendők számítási hibának, és ezért eltérően kezelendők. Ilyen esetekben csak azon szervezetek hozzájárulását kell módosítani, amelyek adatai nem voltak helyesek vagy módosultak.

(7)

A Tanács 1. rendeletének (5) 3. cikkével összhangban a hozzájárulás-fizetési felszólítást és a Testület általi bármely egyéb közlést azon tagállam nyelvén kell megfogalmazni, amelyben a címzett intézmény letelepedett.

(8)

A hozzájárulások teljes mértékű és időben történő befizetésének biztosítása érdekében az éves hozzájárulások befizetésének végrehajthatónak kell lennie, és részleges fizetés, nemfizetés vagy a hozzájárulás-fizetési felszólításban meghatározott fizetési feltételeknek való meg nem felelés esetén késedelmi kamat alkalmazandó.

(9)

Az ideiglenes rendszer hatálya alá tartozó jelentős szervezetek hozzájárulásait újra ki kell számítani azon összegek fényében, amelyeket az ideiglenes rendszer keretében korábban teljesítettek. Az ideiglenes rendszer alapján fizetett részletek és a végleges rendszernek megfelelően kiszámított hozzájárulások közötti bármely különbség kiegyenlítésére az átmeneti időszak végét követő év tekintetében a Testület igazgatási kiadásainak fedezésére szolgáló hozzájárulás kiszámítása keretében kerül sor.

(10)

mivel ez a rendelet bevezeti a Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások végleges rendszerét, az ideiglenes rendszerről szóló rendeletre már nincs szükség, és azt hatályon kívül kell helyezni,

1.

az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) igazgatási kiadásaihoz a 806/2014/EU rendelet 2. cikkében említett szervezetek által nyújtandó hozzájárulások kiszámításának végleges rendszere;

2.

a hozzájárulások fizetésének módja;

3.

a hozzájárulások teljes mértékben és időben történő befizetésének biztosításához szükséges nyilvántartási, számviteli, beszámolási és egyéb szabályok;

4.

az átmeneti időszakban fizetendő hozzájárulások újraszámításának és kiigazításának a módszertana.

a)

95 % a következő szervezeteknek és csoportoknak:

b)

5 % a 806/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak.

a)

a felügyeleti díjak céljából az 1163/2014/EU rendelet 4. cikke szerint meghatározott minden egyes hozzájárulás-fizetésre kötelezett azonosító és kapcsolattartási adatai;

b)

a 1163/2014/EU rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott díjtényezők;

c)

valamely hozzájárulás-fizetésre kötelezett jelentős-e az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban, vagy olyan szervezet vagy csoport-e, amellyel kapcsolatban az EKB az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban úgy döntött, hogy minden vonatkozó hatáskörével közvetlenül él;

d)

minden olyan adat, amelyet az EKB a hozzájárulás-fizetésre kötelezett adatszolgáltatása hiányában maga határozott meg, az 1163/2014/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban;

e)

az egyes hozzájárulás-fizetésre kötelezettek díjszámításának alapjául szolgáló érvényességi dátum, amely meghatározza az időtartamot, ameddig a hozzájárulás-fizetésre kötelezett a felügyeleti díj hatálya alá tartozott, és az adott díjfizetési időszakban az 1163/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban bármely jogállásváltozás.

a)

elektronikusan vagy egyéb hasonló távközlési eszköz útján;

b)

faxon;

c)

futárszolgálattal;

d)

tértivevényes ajánlott levélben;

e)

nyomtatott példány kézbesítése vagy személyes átadása útján.

a)

a kiszervezés céljából kötött szerződések nem rendelkeznek a Testület felelősségének átruházásáról;

b)

a kiszervezés céljából kötött szerződések nem rendelkeznek sem a Testület a 806/2014/EU rendelet 45. cikke és 46. cikkének (1) bekezdése szerinti elszámoltathatóságának, sem az említett rendelet 47. cikke szerinti függetlenségének kizárásáról;

c)

a kiszervezés nem fosztja meg a Testületet a kockázatai kezeléséhez szükséges rendszerektől és kontrollmechanizmusoktól;

d)

a szolgáltató a Testületével egyenértékű üzletmenet-folytonossági intézkedéseket alkalmaz;

e)

a Testület megtartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti megfelelésének értékeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat; a Testület hatékonyan felügyeli a kiszervezett funkciókat és folyamatosan kezeli a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatokat;

f)

a Testület közvetlenül hozzáfér a kiszervezett feladatok szükséges ellenőrzését számára lehetővé tevő lényeges információkhoz.

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/15

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Lenticchia di Altamura” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Lenticchia di Altamura” elnevezést be kell jegyezni,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/16

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Görögország kérelmét (2) a „Μελεκούνι” (Melekouni) elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Μελεκούνι” (Melekouni) elnevezést be kell jegyezni,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/17

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) (3) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/25/EU irányelv célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. E cél eléréséhez módosítani kell az említett irányelvben az azokra a közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan megállapított értékhatárokat, amelyek egyúttal a megállapodás hatálya alá is tartoznak, így biztosítva, hogy azok megfeleljenek a megállapodásban meghatározott értékhatárok euróban kifejezett, a legközelebbi ezresre lekerekített egyenértékének.

(3)

A koherencia érdekében a 2014/25/EU irányelvben megállapított azon értékhatárokat is célszerű módosítani, amelyek nem tartoznak a megállapodás hatálya alá.

(4)

A 2014/25/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

az a) pontban a „418 000 EUR” összeg helyébe „443 000 EUR” lép;

2.

a b) pontban az „5 225 000 EUR” összeg helyébe „5 548 000 EUR” lép.

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/19

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) (3) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/24/EU irányelv célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó ajánlatkérő szervek számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. E cél eléréséhez módosítani kell az említett irányelvben az azokra a közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan megállapított értékhatárokat, amelyek egyúttal a megállapodás hatálya alá is tartoznak, így biztosítva, hogy azok megfeleljenek a megállapodásban meghatározott értékhatárok euróban kifejezett, a legközelebbi ezresre lekerekített egyenértékének.

(3)

A koherencia érdekében a 2014/24/EU irányelvben megállapított azon értékhatárokat is célszerű módosítani, amelyek nem tartoznak a megállapodás hatálya alá.

(4)

A 2014/24/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 13. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/21

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) (3) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2014/23/EU irányelv célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó közszolgáltató ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. E cél eléréséhez módosítani kell az említett irányelvben az azokra a közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan megállapított értékhatárokat, amelyek egyúttal a megállapodás hatálya alá is tartoznak, így biztosítva, hogy azok megfeleljenek a megállapodásban meghatározott értékhatárok euróban kifejezett, a legközelebbi ezresre lekerekített egyenértékének.

(3)

A koherencia érdekében a 2014/23/EU irányelvben megállapított azon értékhatárokat is célszerű módosítani, amelyek nem tartoznak a megállapodás hatálya alá.

(4)

A 2014/23/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/22

(1)

A 2014/115/EU határozattal (2) a Tanács jóváhagyta a Kereskedelmi Világszervezet keretében megkötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) (3) módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A megállapodás olyan plurilaterális eszköz, melynek célja a szerződő felek közbeszerzési piacainak egymás előtti megnyitása. Minden olyan közbeszerzési szerződésre vonatkozik, amelynek értéke eléri vagy meghaladja a megállapodásban meghatározott, különleges lehívási jogként kifejezett összegeket (a továbbiakban: értékhatárok).

(2)

A 2009/81/EK irányelv célja többek között, hogy lehetővé tegye az irányelvet alkalmazó ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek számára, hogy egyidejűleg a megállapodásban meghatározott kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. E cél eléréséhez módosítani kell az említett irányelvben az azokra a közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan megállapított értékhatárokat, amelyek egyúttal a megállapodás hatálya alá is tartoznak, így biztosítva, hogy azok megfeleljenek a megállapodásban meghatározott értékhatárok euróban kifejezett, a legközelebbi ezresre lekerekített egyenértékének.

(3)

A koherencia érdekében a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott, módosított értékhatároknak megfelelően módosítani kell a 2009/81/EK irányelvben levő értékhatárokat is. A 2009/81/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

1.

az a) pontban a „418 000 EUR” összeg helyébe „443 000 EUR” lép;

2.

a b) pontban az „5 225 000 EUR” összeg helyébe „5 548 000 EUR” lép.

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/24

(1)

A Bizottság az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelettel (2) az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára.

(2)

Az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet azonban nem biztosított lehetőséget arra, hogy azok a vállalatok, amelyek nem exportáltak nagy szakítószilárdságú poliészterfonalakat az eredeti vizsgálati időszak alatt, felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be annak megállapítására, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra kivetett vámtétel hatálya alá tartozhatnak-e.

(3)

Ilyen felülvizsgálatra akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó exportáló országban egy új exportőr vagy gyártó elegendő bizonyítékot bocsát a Bizottság rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy (1) az intézkedések alapját képző vizsgálati időszakban nem exportálta a terméket; (2) nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amelyre a bevezetett intézkedések alkalmazandók; valamint (3) a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett árut, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba.

(4)

Ezért helyénvaló az (EU) 2017/325 végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az új exportőrök ilyen felülvizsgálati kérelmet nyújthassanak be.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével.

(6)

A fentiek fényében az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet 1. cikkét ennek megfelelően módosítani kell,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/26

(1)

A Bizottság 743/2013/EU végrehajtási rendeletét (2) azt követően fogadták el, hogy a Bizottság ellenőrzési szolgálata Törökországban hiányosságokat tárt fel az Unióba irányuló exportra szánt kéthéjú kagylók tenyésztésére vonatkozó hatósági ellenőrzések végrehajtása terén, továbbá hogy egyes tagállamok arról számoltak be, hogy Törökországból olyan kéthéjúkagyló-szállítmányok érkeztek, amelyek nem feleltek meg az uniós mikrobiológiai előírásoknak.

(2)

A Bizottság ellenőrzési szolgálata 2015 szeptemberében végzett legutóbbi ellenőrzése során megállapította, hogy az Unióba irányuló exportra szánt kéthéjú kagylók tenyésztésére vonatkozó ellenőrzési rendszer továbbra is súlyos hiányosságokat mutat. Az illetékes török hatóságok tájékoztatást nyújtottak a hiányosságok korrekciójára vonatkozóan meghozott intézkedésekről. Ugyanakkor a hiányosságok egy része – többek között a laboratóriumok teljesítménye tekintetében – még mindig fennáll.

(3)

A szóban forgó termékek jellege miatt a 743/2013/EU végrehajtási rendelet alkalmazását indokolt meghosszabbítani mindaddig, amíg kellő garanciák nem állnak rendelkezésre, a tagállamok által végzett vizsgálatok nem bizonyítják a szállítmányok megfelelőségét, a nyomonkövetési ellenőrzés pedig meg nem erősíti, hogy az intézkedések megszüntetése lehetséges.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/28

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amelynek III. fejezete tartalmazza az elterjedés elleni küzdelem érdekében mind az Európai Unióban (EU), mind a harmadik országokban meghozandó intézkedések listáját.

(2)

Az Unió aktívan dolgozik a stratégia, valamint az annak III. fejezetében felsorolt intézkedések végrehajtásán, többek között úgy, hogy pénzügyi forrásokat szabadít fel a többoldalú nonproliferációs rendszer és a többoldalú bizalomépítő intézkedések megerősítését célzó egyedi projektek támogatására. A ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex (a továbbiakban: a kódex) az említett többoldalú nonproliferációs rendszer szerves része.

(3)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a 2003/805/KKBP közös álláspontot (1). Az említett közös álláspont többek között felszólítja az Uniót a kódexnek a lehető legtöbb ország – különösen a ballisztikus rakétákkal rendelkezők – általi aláírásának előmozdítására, valamint a kódex további fejlesztésére és végrehajtására, különös tekintettel a bizalomépítő intézkedésekre, valamint a kódex és az Európai Nemzetek Szervezete (ENSZ) többoldalú nonproliferációs rendszere közötti szorosabb kapcsolat előmozdítására.

(4)

A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el, valamint elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumot. A dokumentum kitér többek között arra, hogy a tömegpusztító fegyverek, illetve hordozóeszközeik elterjedése továbbra is az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti, és a nonproliferációs politika a közös kül- és biztonságpolitika lényeges részét képezi.

(5)

A Tanács 2008. december 18-án elfogadta a kódexnek a stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2008/974/KKBP határozatot (2).

(6)

A Tanács 2012. július 23-án elfogadta a 2012/423/KKBP határozatot (3). E határozat hozzájárult a kódex egyetemessé tételének és az abban foglalt elvek betartásának sikeres előmozdításához.

(7)

A Tanács 2014. december 15-én elfogadta a 2014/913/KKBP határozatot (4). E határozat hozzájárult a kódex ismertségének növeléséhez, ezáltal új államokat ösztönzött a csatlakozásra. A kódex egyetemességének, továbbá megfelelőbb végrehajtásának és továbbfejlesztésének előmozdítása érdekében az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd folytatása az Unió egyik prioritása. Ez a határozat ehhez a folyamathoz hivatott hozzájárulni.

(8)

Általánosságban egyre nagyobb mértékű aggodalomra ad okot a nemzetközi közösségen belül a tömegpusztító fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakéták nem szűnő elterjedése, különös tekintettel a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában jelenleg zajló rakétaprogramokra.

(9)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) az 1540 (2004) sz. határozatában (ENSZ BT-határozat) hangsúlyozta, az 1977 (2011) sz. és a 2325 (2016) sz. ENSZ BT-határozatában pedig emlékeztetett arra, hogy a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, ezért – egyebek mellett – arra kötelezte az államokat, hogy tartózkodjanak a nem állami szereplőknek a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és hordozóeszközeik kifejlesztését, megszerzését, előállítását, birtoklását, szállítását, átadását vagy felhasználását illető bármilyen jellegű támogatásától. A nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereknek, valamint hordozóeszközeiknek a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetését a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a nukleáris leszerelésről szóló 1887 (2009) sz. ENSZ BT-határozat újólag megerősítette,

a)

minél több állam ösztönzése a kódex aláírására, illetve végső soron a kódex egyetemessé tételének elősegítése;

b)

a kódex maradéktalan végrehajtásának támogatása;

c)

az aláíró és a nem aláíró államok közötti párbeszéd elősegítése egyrészt a bizalomépítés, az átláthatóság fokozása és az önmérséklet ösztönzése érdekében, másrészt azért, hogy mindannyian stabilabb és biztonságosabb környezetben élhessünk;

d)

a kódex láthatóságának növelése, valamint nyilvánosság figyelmének felhívása a ballisztikus rakéták elterjedése által jelentett kockázatokra és veszélyekre;

e)

annak kifejtése – elsősorban tudományos elemzések segítségével –, hogy miként lehet kiterjeszteni a kódexet, illetve hogyan lehet elősegíteni a kódex és más vonatkozó többoldalú eszközök – így a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer, az 1540(2004) sz. ENSZ BT-határozat és a világűrbe kijuttatott objektumok Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilvántartása – egymást kisegészítő működését.

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/34

(1)

A Tanács 2014. július 22-én elfogadta az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) [helyesen: EUAM Ukrajna] szóló 2014/486/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2017. november 20-án elfogadta a 2014/486/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2017/2161 határozatot (2), amellyel 2019. május 31-ig meghosszabbította az EUAM Ukrajna megbízatását, és az ennek megfelelő időszakra biztosította a missziónak szánt pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

A polgári műveleti parancsnok ajánlását követően a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) 2017. december 13-án megállapodott arról, hogy Odesszában regionális jelenlétet kell létesíteni.

(4)

A 2019. május 31-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget ezért felül kell vizsgálni, és a 2014/486/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az EUAM Ukrajna végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/35

(1)

Bulgária 2011. május 18-i levelében bejelentett a Bizottságnak bizonyos, a BDZ Holding EAD SA (2) (a továbbiakban: BDZ Holding) és annak leányvállalatai a BDZ Passenger EOOD (a továbbiakban: BDZ Passenger) és a BDZ Cargo EOOD (a továbbiakban: BDZ Cargo) javára végrehajtandó intézkedéseket.

(2)

2011. május 20-i levelével Bulgária bővebb tájékoztatást küldött a Bizottságnak. 2011. július 15-i és 2011. szeptember 28-i levelében a Bizottság további információkat kért. Bulgária 2011. szeptember 5-i és 2011. október 7-i levelében további információkat közölt.

(3)

2011. november 9-i levelében a Bizottság tájékoztatta Bulgáriát arról a határozatáról, amely szerint az intézkedések tekintetében megindítja a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). 2012. január 12-i levelében Bulgária észrevételeket nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az intézkedéssel kapcsolatban nyújtsák be észrevételeiket.

(5)

A Bizottság egy érdekelt féltől kapott észrevételeket. A Bizottság 2012. május 16-i levelével továbbította ezeket Bulgáriának, és lehetőséget adott arra, hogy Bulgária válaszoljon rájuk. Bulgária észrevételeit 2012. június 13-i levelében kapta meg a Bizottság. 2012. december 10-i levelében a Bizottság tájékoztatta az érdekelt felet, hogy észrevételeinek betekinthető változatát továbbította Bulgáriának.

(6)

2012. április 12-i, 2012. július 24-i, 2012. december 10-i, 2013. május 7-i, 2013. november 5-i, 2014. május 6-i, 2014. június 6-i, 2014. július 29-i, 2015. április 29-i, 2015. december 14-i, 2016. április 26-i, 2016. szeptember 15-i, 2016. október 20-i és 2017. április 3-i levelében a Bizottság további tájékoztatást kért.

(7)

Bulgária a kért további tájékoztatást 2012. június 7-i, 2012. szeptember 28-i, 2013. január 31-i, 2013. február 1-jei, 2013. május 30-i, 2013. október 2-i, 2013. október 15-i, 2013. december 2-i, 2014. január 3-i, 2014. február 6-i, 2014. április 22-i, 2014. május 14-i, 2014. június 23-i, 2014. augusztus 4-i, 2014. augusztus 20-i, 2014. szeptember 1-jei, 2014. szeptember 13-i, 2014. szeptember 23-i, 2015. június 1-jei, 2015. december 9-i, 2016. január 20-i, 2016. május 31-i, 2016. október 12-i és 2016. november 7-i levelében adta meg a Bizottságnak.

(8)

2014. április 22-i és 2016. október 12-i levelével Bulgária visszavonta az (1) preambulumbekezdésben említett intézkedések részeként a BDZ Holding részére nyújtandó szerkezetátalakítási támogatásról szóló bejelentését. 2017. április 5-i levelével Bulgária módosította bejelentését azzal, hogy csökkentette az (1) preambulumbekezdésben említett intézkedések részeként tervezett adósságelengedéssel érintett adósság összegét.

(9)

2016. november 7-i levelével Bulgária kivételesen beleegyezett, hogy a Bizottság kizárólag angol nyelven fogadja el és jelentse be ezt a határozatot.

(10)

Az intézkedések kedvezményezettje a BDZ Holding és annak két leányvállalata, a BDZ Passenger és a BDZ Cargo. Ezek a 100 %-ban állami tulajdonú társaságok díjazás ellenében vasúti személy- és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak Bulgáriában.

(11)

A BDZ Holding (4) részvénytársaság 2001-ben jött létre, amikor a Bolgár Államvasutakat felosztották vasúti pályahálózat-működtető társaságra (Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság), valamint szállítási szolgáltató társaságra (BDZ Holding).

(12)

2007-ben a BDZ Holdingot szerkezetátalakítás keretében holdingtársasággá szervezték át, és létrehozták három, áruszállítással, személyszállítással, illetve vontatással foglalkozó leányvállalatát. A BDZ Holding anyavállalat tulajdonába kerültek a személy- és teherkocsik, valamint a mozdonyok, amelyeket bérbe adott leányvállalatainak. Ez utóbbiak feleltek a vasúti járművek karbantartásáért. A BDZ Holding feladata volt továbbá az átszervezés előtt keletkezett adósságok törlesztése. Mivel az így kialakított szerkezet nem bizonyult hatékonynak, ezért a vontatási szolgáltató 2010-ben egyesült a BDZ Holdinggal.

(13)

2011-ben a személy- és teherkocsik, valamint a mozdonyok tulajdonjoga átkerült a BDZ Holdingtól a BDZ Passenger és a BDZ Cargo leányvállalathoz. A működéshez nem szükséges eszközök a BDZ Holding tulajdonában maradtak.

(14)

A BDZ Holding Szófiában (Bulgáriában) rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, Bulgária területén végez áru- és személyszállítást, így a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint teljes mértékben jogosult regionális támogatásra.

(15)

A BDZ Cargo korlátolt felelősségű társaság a nemzetközi és a belföldi vasúti áruszállítási piacon egyaránt jelen van. Bulgária 2007-ben liberalizálta vasúti áruszállítási piacát. Azóta több magánszereplő is megjelent a piacon. A BDZ Cargo (nettó tonnakilométerben kifejezett) piaci részesedése 2016-ban 43 % volt, fő versenytársai pedig a Bolgár Vasúttársaság (25 %), a DB Schenker Rail Bulgaria (18 %), a Bulmarket (6 %) és a Rail Cargo (4 %) voltak.

(16)

A BDZ Passenger korlátolt felelősségű társaság Bulgáriában egyedüliként nyújt belföldi személyszállítási szolgáltatásokat. A BDZ Passenger közszolgáltatási kötelezettséget teljesít, amellyel lefedi a vasúti személyszállítási piac hozzávetőlegesen 90 %-át. A BDZ Passenger 2009-ben kötött közszolgáltatási szerződést 15 év időtartamra (2010–2025).

(17)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság négy intézkedést jelölt meg, amely a BDZ Holding és leányvállalatai, a BDZ Passenger és a BDZ Cargo részére nyújtandó állami támogatásnak minősülhet:

(18)

Bulgária azt tervezte, hogy szerkezetátalakítási támogatást nyújt a BDZ Holding részére hat, összesen 550 millió BGN (281 millió EUR) értékű tőkeemelés formájában 2011 és 2016 között, és ezt a szerkezetátalakítási támogatást 2011-ben bejelentette a Bizottságnak. Ugyanakkor az illetékes hatóságok ez idáig nem hoztak jogerős határozatot a támogatás odaítéléséről, és Bulgária sem folyósította a pénzeszközöket.

(19)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szerkezetátalakítási támogatás a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülne, és kétségbe vonta, hogy a támogatás összeegyeztethető lenne a belső piaccal.

(20)

A Bulgária által közölt adatok szerint Bulgária 2007. január 1-jei uniós csatlakozását megelőzően a BDZ Holding és leányvállalatai 2006. december 31-én806 729 558 BGN (412 millió EUR) összegű fennálló kötelezettséggel és tartalékkal rendelkeztek.

(21)

A BDZ Holding kötelezettségeit és tartalékait egyrészt pénzügyi intézmények, például a Kreditanstalt für Wiederaufbau (a továbbiakban: KfW), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: EBRD) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: IBRD) által elsősorban járműfelújításra nyújtott kölcsönök, másrészt kereskedelmi vonatkozású, többek között a bolgár vasúti pályahálózat-üzemeltető Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló kötelezettségek, az alkalmazottak és a biztosítók felé fennálló tartalékok és kötelezettségek, köztük a BDZ Holding, a Siemens és a KfW között 2005-ben létrejött járművásárlási szerződésből eredő kötelezettségek tették ki. A kötelezettségeket és a tartalékokat az alábbi 1. táblázat ismerteti összegszerű bontásban.

1. táblázat

A BDZ Holding és leányvállalatai kötelezettségeinek és tartalékainak áttekintése a 2006. december 31-i állapot szerint

(22)

Bulgária azt tervezte, hogy a BDZ Holdingnál és leányvállalatainál 2007. január 1. előtt keletkezett kötelezettségek egy részét vagy egészét átvállalja.

(23)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kötelezettségek elengedése a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülne, és kétségbe vonta, hogy a támogatás összeegyeztethető lenne a belső piaccal. Bulgária nem hivatkozott a vasúti iránymutatás alkalmazására, és nem indokolta, hogy az intézkedés összhangban van az iránymutatás vonatkozó követelményeivel (6). A Bizottság ezért nem tudott a rendelkezésre álló információk alapján nem tudott állást foglalni e támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségéről.

(24)

A Bulgária által nyújtott tájékoztatás szerint a BDZ Holding és leányvállalatai nem fizették a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságot megillető összes pályahasználati díjat. Következésképpen az eljárás megindításáról szóló határozat rögzítette, hogy 45 millió BGN összegű kereskedelmi kötelezettség áll fenn a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé.

(25)

mivel Bulgária nem ismertette e kereskedelmi kötelezettségek eredetét és alakulását, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában úgy ítélte meg, hogy az említett adósságok érvényesítésének mellőzése a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet. Ezzel összefüggésben a Bizottság rámutatott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezettségek érvényesítésének közvállalkozások általi mellőzése (7) állami támogatásnak minősülhet, ha egy feltételezett piacgazdasági szereplő ugyanebben a helyzetben nem úgy járt volna el, ahogy a közvállalkozások, és érvényesítette volna a kötelezettségeket (8). Mindazonáltal a Bizottság előtt nem voltak ismertek olyan pontos, tényszerű jelek, amelyek arra utaltak volna, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyeket egy gondos hitelező ugyanabban a helyzetben végrehajtott volna. A Bizottság ezért felkérte Bulgáriát, hogy nyújtson tájékoztatást arról, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság megpróbálta-e érvényesíteni a kötelezettségeket, és ha igen, hogyan.

(26)

Amennyiben megállapítást nyert, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősül, a Bizottság az akkor bejelentett szerkezetátalakítási támogatásra és az azt kísérő szerkezetátalakítási tervre tekintettel az intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségét is kétségbe vonta. Ezzel összefüggésben a Bizottság felkérte Bulgáriát, hogy egészítse ki a szerkezetátalakítási tervet az említett, Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló adósságok rendezésének módjára vonatkozó információkkal.

(27)

Bulgária az általa nyújtott tájékoztatás szerint korábban 72 millió BGN (36,7 millió EUR) összegben térített vissza hozzáadottérték-adót (héa) a BDZ Holding részére.

(28)

mivel az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatala idején Bulgária nem tisztázta, milyen okokból hajtotta végre a héa-visszatérítést, és hogy ez az intézkedés összhangban volt-e a 2006/112/EK tanácsi irányelvvel (9), a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a héa-visszatérítés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyezte, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a támogatás fogalma nemcsak a pozitív juttatásokat foglalja magában, hanem azokat az intézkedéseket is, amelyek különböző formában enyhítik a rendes körülmények között a vállalkozások költségvetésében megjelenő terheket. Ezért a Bizottság felkérte Bulgáriát, hogy nyújtson bővebb tájékoztatást a héa BDZ Holding részére történő visszatérítésének okairól.

(29)

A BDZ Cargo egyik, vasúti árufuvarozással foglalkozó versenytársa, aki nem kívánta felfedni kilétét, észrevételeket nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozatban megjelölt két intézkedéssel kapcsolatosan.

(30)

A tervezett szerkezetátalakítási támogatást (az 1. intézkedést) illetően a versenytárs azt javasolta, hogy kompenzációs intézkedésként értékesíteni kellene a BDZ Holding és leányvállalatai, a BDZ Passenger és a BDZ Cargo használaton kívüli mozdonyait. A versenytárs előadta, hogy a BDZ Holding nem bocsátotta használaton kívüli járműállományát a versenytársak rendelkezésére, akik így semmilyen egyéb forrásból nem tudtak mozdonyokat beszerezni vagy bérelni.

(31)

A BDZ Holding és leányvállalatai részéről a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló késedelmes adósságok fizetésének nemteljesítését (a 3. intézkedést) illetően a versenytárs kifejtette, hogy minden áruszállító ugyanazokat a díjakat köteles fizetni, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé felhalmozódott kötelezettségek érvényesítésének mellőzése azonban versenyelőnyhöz juttatja a BDZ Holdingot és leányvállalatait. Ezenkívül a versenytárs kérte, hogy a BDZ-re a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatást alkalmazzák, a BDZ Cargót pedig piaci feltételek mellett privatizálják.

(32)

Bulgária az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszában és azt követően nyújtott tájékoztatásokban észrevételeket és pontosításokat fogalmazott meg az eljárás megindításáról szóló határozatban említett tényekkel kapcsolatosan.

(33)

2014. április 22-i levelében Bulgária visszavonta a szerkezetátalakítási támogatás bejelentését. Ugyanakkor későbbi beadványaiban is említést tett a szerkezetátalakítási támogatásról, és csak 2016. november 7-i levelében vonta vissza jogerősen.

(34)

Bulgária jelezte, hogy a BDZ Holdingnak nyújtani tervezett szerkezetátalakítási támogatás helyett refinanszírozni kívánja a BDZ Holding kötelezettségeit oly módon, hogy elengedi az adósságok Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett és még fennálló részét.

(35)

Bulgária előadta, hogy uniós csatlakozása előtt egy nappal, azaz 2006. december 31-én a BDZ Holding kötelezettségeinek és tartalékainak teljes összege 806,7 millió BGN (412 millió EUR) volt, ahogy azt az 1. táblázat is mutatja. A BDZ Holding pénzügyi szükségleteire és az általa visszafizetett kötelezettségekre figyelemmel Bulgária összesen 601,9 millió BGN-t (307,1 millió EUR-t) tervezett elengedni a BDZ Holding kötelezettségeiből. Bulgária azonban 2017. április 5-i levelével módosította bejelentését, és arra kérte a Bizottságot, hogy 223,45 millió BGN (114,25 millió EUR) összegű adósságelengedést hagyjon jóvá. A bejelentés módosítását követően a késedelmi kamatokkal együtt elengedni tervezett adósságok közé egyrészt az uniós csatlakozás előtt keletkezett, a KfW IPEX Bank felé még fennálló adósság, másrészt a 2007. november 19-i, BG2100032072 ISIN azonosító számú kötvénykibocsátás keretében kötvényt vásárló kötvénytulajdonosok, valamint az uniós csatlakozás előtt a KfW IPEX Bank, az EBRD, az IBRD, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság és a NEC AD felé fennállt adósságok refinanszírozásával összefüggésben a Pénzügyminisztérium felé keletkezett adósságok tartoztak. Bulgária az alábbiak szerint közölte a Bizottsággal a még kint levő összegeket, és magyarázatokkal szolgált (lásd a 2. táblázatot).

2. táblázat

A BDZ Holding 2006. december 31-én fennálló, elengedni tervezett kötelezettségei

(36)

Az IBRD és az EBRD felé fennálló kötelezettségeket illetően Bulgária előadta, hogy ezeket az 1995-ben felvett kölcsönöket 100 %-os állami kezességvállalással fedezték. Mivel a BDZ Holding nem tudta teljesíteni az esedékes kifizetéseket, aktiválták az állami kezességvállalást, és a Pénzügyminisztériumnak kellett törlesztenie az adósságokat. Következésképpen az államadósságról szóló törvény (10) értelmében az állami kezességvállalás alapján teljesített kifizetések időpontjától az állam a kifizetések összegének mértékéig megszerezte a hitelmegállapodásokban rögzített hitelezői jogokat a BDZ Holdinggal szemben. A BDZ Holding köteles az állam által az IBRD és az EBRD részére kifizetett összegeket késedelmi kamattal együtt visszatéríteni. A 2007. november 19-i, BG2100032072 ISIN azonosító számú kötvénykibocsátással refinanszírozott többi adósságot illetően Bulgária bizonyítékokat szolgáltatott a KfW IPEX Bank, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság és a NEC AD felé teljesített adósságtörlesztésre.

(37)

Bulgária nem vitatja, hogy az adósságelengedés a BDZ Holding javára nyújtott állami támogatásnak minősülne. Azonban Bulgária úgy véli, hogy az adósságok elengedése a vasúti iránymutatás 56–60. pontja értelmében összeegyeztethető lenne a belső piaccal, ennek alátámasztására pedig az alábbi indokokat hozta fel.

(38)

Először is, mindegyik kötelezettséget egyértelműen és egyedileg meghatározták, és azok Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkeztek. A kötelezettségek az uniós csatlakozás előtt szerepeltek a BDZ Holding összevont pénzügyi beszámolójában, illetve azt megelőzően visszavonhatatlanul kötött szerződésekből eredtek.

(39)

Másodszor, az összes elengedni tervezett kötelezettség közvetlenül kapcsolódott a vasúti személy- és áruszállítási tevékenységhez, és főként dízel és villamos motorvonatok beszerzésére és a társaság tulajdonában lévő teherkocsik javítására és korszerűsítésére, valamint a vasúti szolgáltatások nyújtásával összefüggésben – például a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé – fennálló kötelezettségek fedezésére fordított kölcsönök formájában keletkeztek.

(40)

Harmadszor, a BDZ Holding 2016-ban túlzott mértékben eladósodott, és emiatt megfelelt minden olyan, a bolgár jogszabályokban rögzített feltételnek, amely alapján fizetésképtelenségi eljárást lehetett indítani ellene. A túlzott eladósodottság következtében a társaság nem rendelkezett a működéshez szükséges szilárd pénzügyi alapokkal. A társaság felhalmozódott lejárt kötelezettségei miatt saját tevékenységeiből nem tudta kielégíteni tőkeszükségletét. A társaság nemzetközi hitelezői visszautasították az adósságok átütemezését állami kezességvállalás nélkül, amely Bulgária álláspontja szerint valószínűleg állami támogatással kapcsolatos aggályokat vetett volna fel. A BDZ Holding üzleti tervéből kiderül, hogy az uniós csatlakozás előtt keletkezett adósságok elengedésére a társaság pénzügyi mutatóinak javítása céljából lenne szükség.

(41)

Negyedszer, az adósságelengedésnek kizárólag az a célja, hogy megszüntesse a BDZ Holdingnál Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett adósságokat, és rendezze a társaság pénzügyi helyzetét. Az adósságok elengedése nem lépheti túl a társaság pénzügyi életképességének helyreállításához észszerűen szükséges mértéket.

(42)

Ötödször, a kötelezettségek elengedése nem juttatná a BDZ Holdingot olyan versenyelőnyhöz, amely meggátolná a hatékony verseny kialakulását a piacon. Nem növelné BDZ Holding kapacitását, nem változtatna a piaci helyzetén, és nem tenné lehetővé, hogy a társaság új piacokat szerezzen más tagállamokban. Emellett új szereplőket sem tartana vissza a piacra lépéstől, tekintettel arra, hogy a BDZ Cargo mellett jelenleg nyolc szereplő tevékenykedik a bolgár vasúti szállítási piacon (11).

(43)

Bulgária ezenkívül kifejtette, hogy a társaság nehéz pénzügyi helyzete korlátozta a beruházási lehetőségeit. Forráshiány miatt csak az elengedhetetlen (rendszeres vagy sürgős) javításokat végezték el, a nagyjavításokat elhalasztották. A személykocsik 94 %-a 15 évnél, a teherkocsik 90 %-a pedig 29 évnél öregebb. A dízel motorvonatok 90 %-a és a villamos motorvonat 45 %-a 30 évnél öregebb. A társaság tulajdonában lévő vasúti járművek és mozdonyok működési hatékonysága jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A korlátozott mértékben elvégzett javítások miatt folyamatos romlik a vasúti szolgáltatások színvonala és járatok szűnnek meg.

(44)

Bulgária arra is felhívta a figyelmet, hogy a BDZ Holdingot kényszerítő erejű behajtási intézkedések fenyegették például azáltal, hogy nemzetközi hitelezői értékesíthették volna eszközeit, és befagyaszthatták volna bankszámláját, miután a londoni High Court of Justice elrendelte követeléseik kifizetését.

(45)

Miután a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában felkérte, nyújtson tájékoztatást arról, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság érvényesítette-e a korábbi adósságokat, illetve szándékozik-e behajtani vagy érvényesíteni a még fennálló adósságokat, és ha igen, hogyan, Bulgária válaszul előadta, hogy a BDZ Holding és leányvállalatai a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is rendszeresen törlesztik a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló adósságaikat. Állításának alátámasztásaképpen Bulgária ismertette a BDZ Holding és leányvállalatai által a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságnak pályahasználati díjként, villamosenergia-szolgáltatásért és egyéb kísérő szolgáltatásokért fizetendő összegek alakulásáról, amelyet a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság összes vasúti szolgáltatóra alkalmazott díjszabása alapján számítottak ki.

(46)

Bulgária megjegyezte, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat után, 2011 novembere és 2016 augusztusa között a BDZ Holding összesen 503,2 millió BGN-t (257 millió EUR-t) fizetett a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságnak. A fizetést banki átutalással, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság BDZ Holding felé fennálló adósságainak beszámításával és adósság-eszköz cserékkel teljesítette.

(47)

Bulgária állítása szerint a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság minden szükséges intézkedést megtett, hogy a BDZ Holding és leányvállalatai lejárt kötelezettségeit bírósági eljárás indítása nélkül behajtsa. Bulgária megjegyezte, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság és a BDZ Holding rendszeresen tartott megbeszéléseket, hogy a lejárt kötelezettségek törlesztéséről egyeztessen. Hasonlóképpen a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság rendszeresen küldött leveleket – köztük közjegyző által hitelesített felszólítást (12) –, amelyekben a lejárt kötelezettségek és azok kamatai törlesztésére szólította fel a BDZ Holdingot (13).

(48)

A Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság a késedelmes fizetésekre vonatkozó törvényi kamat belföldi és külföldi pénznemben való kiszámításáról szóló, 2012. szeptember 29-i 100. minisztertanácsi rendelet (14) (a továbbiakban: a 100. rendelet) értelmében késedelmi kamatot számított fel a lejárt kötelezettségekre. Bulgária előadta, hogy a 100. rendelet szerint a BGN-ben kifejezett kötelezettségek késedelmes fizetésére vonatkozó éves törvényi kamatláb a Bolgár Nemzeti Bank által megállapított, az adott év január 1-jétől vagy július 1-jétől hatályos jegybanki alapkamat 10 %-os kockázati felárral növelt értéke. 2016 szeptemberében a fizetendő kamatterhek összege 23,3 millió BGN (12 millió EUR) volt.

(49)

Bulgária állítása szerint a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság piacgazdasági hitelezőként járt el, ugyanis gazdaságilag észszerűbb volt a mindkét fél által elismert lejárt tartozásokat behajtani, mint csődeljárást kezdeményezni, és vállalni azt a kockázatot, hogy a kötelezett esetleg beszünteti a tevékenységét. Bulgária közölte, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság kellene viselnie a bírósági eljárás költségeit illeték formájában, amelynek értéke a követelt összeg 4 %-át tenné ki. Ezenkívül bírósági eljárás indítása esetén a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság nem tudta volna teljes mértékben érvényesíteni követelését, mivel a BDZ Holdingnak és leányvállalatainak úgy kellett volna visszafizetniük kötelezettségeiket, hogy bármely hitelezőjüket előnyben részesítették volna. Bulgária szerint tekintettel arra, hogy a BDZ Holding és leányvállalatai a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság legjelentősebb ügyfelei, amit az a tény is alátámaszt, hogy 2015-ben a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság bevételének 77 %-a a BDZ Holdingtól és leányvállalataitól származott, a BDZ Holding csődje kedvezőtlenül érintette volna a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság jövedelmezőségét, mely így kevésbé lett volna képes megfelelően fenntartani a belföldi vasúti pályahálózatot.

(50)

A Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság egyebek mellett az alkalmazottai és azok családtagjai részére díjmentesen vagy kedvezményes áron biztosított utazási igazolványokkal, a BDZ Holding tulajdonát képező kül- és beltéri létesítmények és helyiségek bérletével, vontatás biztosításával, vasúti áruszállítással, átrakodással és munkaszerelvények szervizelésével összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért tartozik pénzösszegekkel a BDZ Holdingnak. Bulgária jelezte, hogy a 2008 és 2011 közötti időszakban a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságnak összesen 45 532 415 BGN (23,8 millió EUR) adóssága keletkezett a BDZ Holding és leányvállalatai felé az általuk nyújtott szolgáltatásokért, ahogy azt a táblázat is összefoglalja. 2016 augusztusában a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság BDZ Holding felé fennálló követelései 1 094 367 BGN-t (0,6 millió EUR-t) tettek ki.

3. táblázat

A Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság BDZ Holding felé fennálló adósságai a 2008 és 2011 közötti időszakban

(51)

Miután a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában felkérte, nyújtson tájékoztatást arról, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság szándékozik-e behajtani vagy érvényesíteni a még fennálló adósságokat, és ha igen, hogyan, Bulgária válaszul előadta, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság és a BDZ Holding 2012. december 1-jén és 2013. május 31-én szerződést kötött, amelynek értelmében a két társaság elismert bizonyos kölcsönös követeléseket, és úgy határozott, hogy a fennálló kötelezettségek egy részét adósság-eszköz csereügylet formájában fizeti vissza. Az adósság-eszköz csereügylet célja a BDZ Holding és leányvállalatai Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló, elismert kötelezettségeinek megszüntetése volt a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság számára hasznosnak ítélt, kellő likviditású eszközök átadásával. Ez a művelet a nemzeti jogszabályok – különösem a szerződésekről és kötelezettségekről szóló törvény 65. szakaszának (2) bekezdése – értelmében megengedett, jogalapját pedig a Minisztertanács határozatai képezik.

(52)

Bulgária 2016. november 7-i beadványában kiemelte, hogy a 2013 és 2016 közötti időszakban kicserélt eszközök összértéke héával együtt 25,9 millió BGN (13,3 millió EUR). A csere első szakasza 2013 decemberében zajlott le a Minisztertanács 2013. augusztus 12-i 481. határozata alapján, 23 millió BGN (11,8 millió EUR) értékben. Ezt követően a Minisztertanács 2015. december 10-i 965. határozata alapján 2015 decemberében, illetve 2016. július 29-i 626. határozata alapján 2016 augusztusában ingatlancserékre került sor 1,1 millió BGN (0,58 millió EUR) és 1,8 millió BGN (0,9 millió EUR) összegben. A cserék tárgyát képező konkrét eszközöket a felek előre megjelölték attól függően, hogy további használatukra igényt tartanak-e. Bulgária közölte, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság ennek megfelelően 16 ingatlant, köztük a várnai komphajózási komplexumban található létesítményeket és a sztara zagorai irodaépületet szerezte meg.

(53)

Bulgária azt is jelezte, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság önállóan döntött arról, mely eszközök bírnak üzleti jelentőséggel a számára. Állítása alátámasztása céljából Bulgária rámutatott, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság 2016 augusztusában visszautasította az egyik javasolt adósság-részvény cserét bizonyos eszközöket illetően, aminek következtében a BDZ 10 millió BGN (5,1 millió EUR) helyett mindössze 1,8 millió BGN (0,9 millió EUR) értékben cserélt eszközöket. Az eljárás átlátható volt. A kicserélt eszközöket a Bolgár Független Értékbecslői Kamara által kiállított oklevéllel rendelkező független értékbecslők értékelték. Az eszközök értékét piaci elvek és módszerek alapján, a bolgár jogszabályokban is rögzített nemzetközi és európai értékbecslési előírások alapján határozták meg. Bulgária szerint ezek az eszközök a független értékbecslők által megállapított irányáron értékesíthetők az ingatlanpiacon. A BDZ Holding és a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság által kialkudott végső árak az értékbecslésekben foglaltakkal azonos nagyságrendűek voltak.

(54)

Következésképpen Bulgária úgy véli, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság piacgazdasági hitelezőként járt el, az adósság-eszköz cseréket pedig szokásos piaci feltételek mellett fogadták el ás hajtották végre.

(55)

Bulgária azt állítja, hogy a BDZ Holding helytelenül értelmezte és alkalmazta a hatályos tagállami jogszabályokat, emiatt pedig tévesen fizetett be 72 millió BGN (36,8 millió EUR) héát a közszolgáltatási kötelezettség ellentételezésének összege után a 2004. december 1. és 2008. február 29. közötti időszakra. A hibára a Nemzeti Adóhivatal által 2009-ben végzett ellenőrzésről készült jelentésből derült fény. Bulgária előadta, hogy a BDZ Holding megtette az adóügyi és biztosítási eljárási törvénykönyv alapján szükséges jogi lépéseket az indokolatlanul befizetett héa visszatérítés útján történő visszafizettetése érdekében. Az indokolatlanul befizetett adó összegét a nemzeti adóhatóságok által kiadott jogi aktusok határozták meg.

(56)

Bulgária továbbá jelezte, hogy a BDZ Holdingot a bolgár Közlekedési és Hírközlési Minisztérium és a társaság között 2004. június 29-én létrejött és 2004 szeptemberében aláírt közszolgáltatási szerződés alapján bízták meg közszolgáltatási kötelezettség ellátásával. A közszolgáltatási kötelezettség közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezése a szállítási szolgáltatások nyújtása során keletkező veszteségek fedezése céljából jár. Ezenfelül a szerződés rendelkezései értelmében a szolgáltatás nyújtása és az ellentételezés a járatok, ülőhelyek és üzemórák számával kapcsolatos feltételek teljesülésétől függ. Az ellentételezés mértéke továbbá csökkenthető, ha a megtett kilométerek, az ülőhelyek és az üzemórák számára vonatkozó követelmények nem teljesülnek.

(57)

Bulgária előadta, hogy a 2006. december 31-ig hatályos, hozzáadottérték-adóról szóló törvény 29. szakasza értelmében a szolgáltatásnyújtás adóalapja a szolgáltató által kapott és felvett, a szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódó összes pénzügyi eszközt, így a szubvenciókat is tartalmazza. Bulgária emellett kifejtette, hogy a hozzáadottérték-adóról szóló törvény 20. szakaszának (6) bekezdése értelmében a termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódó összes pénzügyi eszköz (például szubvenció) az állami költségvetésből vagy más szerv által nyújtott támogatásnak minősül, így a termékek vagy szolgáltatások ellenében teljesített többletfizetésnek tekintendő. A Nemzeti Adóhivatal nyilatkozatai (15) alapján Bulgária előadta, hogy a veszteségek, költségek vagy eszközbeszerzések fedezése céljából kapott szubvenciók nem tartoznak a hozzáadottérték-adóról szóló törvény hatálya alá, ahogy ez a közszolgáltatási szerződés esetében is fennáll. Ezzel összefüggésben Bulgária egyértelművé tette, hogy a tagállami rendelkezések lehetővé teszik az adóhatóság által utólagos ellenőrzés és felülvizsgálat után kiadott héaértékelésen alapuló héa-visszatérítést. Bulgária továbbá előadta, hogy uniós csatlakozását megelőzően nem volt köteles teljes mértékben harmonizálnia héajogszabályát.

(58)

Bulgária szerint a hozzáadottérték-adóról szóló új törvény 2007. január 1-jei hatálybalépésével a bolgár héajogszabály rendelkezései teljes mértékben összhangba kerültek a 2006/112/EK irányelvvel. Bulgária emellett közölte hogy a hozzáadottérték-adóról szóló új törvény 26. szakaszának (3) bekezdése értelmében a szolgáltatásnyújtás adóalapja a szolgáltató által kapott és felvett, a szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódó összes pénzügyi eszközt (például szubvenciót) is tartalmazza. Bulgária továbbá kifejtette, hogy a hozzáadottérték-adóról szóló új törvény szerint a termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül kapcsolódó összes pénzügyi eszköz (például szubvenció) az állami költségvetésből vagy más szerv által nyújtott támogatásnak minősül, így a termékek vagy szolgáltatások ellenében teljesített többletfizetésnek tekintendő. Bulgária azonban előadta, hogy a veszteségek vagy kiadások, így többek között az eszközbeszerzés vagy -értékesítés fedezése céljából kapott szubvenciók nem tartoznak a hozzáadottérték-adóról szóló új törvény hatálya alá.

(59)

Bulgária szerint a közszolgáltatások nyújtásából származó bevétel után a 2004. december 1. és 2008. február 29. közötti időszakra tévesen felszámított héa okozta hibát az illetékes adóhatóság egyik ellenőrzése során felismerte. Erre figyelemmel Bulgária kifejtette, hogy az illetékes adóhatóság említett megállapításai alapján határozatok születtek a visszatérítésről, és elkészült a 2011. február 7-i 29010038. számú adóellenőrzési jelentés a bolgár adóügyi és biztosítási eljárási törvénykönyv szerint (16). Bulgária továbbá jelezte, hogy a héa-visszatérítési eljárásokat a bolgár adóügyi és biztosítási eljárási törvénykönyv 128. és 129. szakasza rögzíti.

(60)

Bulgária álláspontja szerint ezért a tévesen felszámított héa nem minősült állami támogatásnak.

(61)

Bulgária a (32) és (34) preambulumbekezdésben leírtak szerint visszavonta a BDZ Holding részére nyújtandó szerkezetátalakítási támogatásról (az 1. intézkedés) szóló bejelentését. Bulgária jelezte, hogy ehelyett el kívánja engedni a 2007. január 1-jei uniós csatlakozását megelőzően a BDZ Holdingnál keletkezett adósságokat (a 2. intézkedés).

(62)

Az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 10. cikke értelmében az érintett tagállam bejelentését megfelelő határidőn belül visszavonhatja, mielőtt a Bizottság meghozná határozatát a támogatásról. Az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint abban az esetben, amikor a Bizottság a bejelentés visszavonásakor már megkezdte a hivatalos vizsgálati eljárást, az eljárást a Bizottságnak le is kell zárnia.

(63)

A Bizottság rámutat arra, hogy a szerkezetátalakítási támogatást még nem ítélték oda. Mivel Bulgária visszavonta bejelentését, és nem nyújt 550 millió BGN összegű szerkezetátalakítási támogatást a BDZ Holdingnak, a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást a bejelentett szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozóan le kell zárni.

(64)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint „[…] a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(65)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított kritériumok halmozottan értelmezendők. Ennélfogva az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy az állami intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősüljön:

(66)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottságnak mindenekelőtt meg kell állapítania, ki(k) lesz(nek) a 2. intézkedés kedvezményezettje(i). A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése a vállalkozás fogalmára utal a támogatás kedvezményezettjének meghatározásakor. Az uniós bíróságok megerősítették, hogy e rendelkezés alkalmazásában a vállalkozás nem szükségszerűen egyetlen jogi személy, hanem vállalatcsoport is lehet (17). Annak megállapításához, hogy az érintett az e rendelkezés értelmében vett vállalkozás-e, mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy „gazdasági egységről” van-e szó. A gazdasági egység több jogi személyből is állhat. Ezt követően ez a gazdasági egység tekinthető érintett vállalkozásnak. E tekintetben az uniós bíróságok azt vizsgálják, hogy fennáll-e az irányítási jogokat biztosító részesedés, valamint léteznek-e egyéb működési, gazdasági és szervezeti kapcsolatok (18).

(67)

A szóban forgó ügyben Bulgária közölte, hogy a BDZ Holding jogi személy, amelynek 2007 előtt keletkezett adósságait kívánják elengedni. Sőt, Bulgária a (34), (35) és (36) preambulumbekezdésben leírtak szerint a BDZ Holdingot tekinti a 2. intézkedés egyedüli kedvezményezettjének. Azonban bizonyos tényezők arra utalnak, hogy nem kizárólag a BDZ Holding jogi személye az érintett vállalkozás.

(68)

Először, a tulajdonviszonyokat illetően megjegyzendő, hogy a BDZ Holding 100 %-os részesedéssel rendelkezik az BDZ Passenger és a BDZ Cargo társaságban egyaránt. A BDZ Holding ezért ellenőrzést gyakorol a BDZ Passenger és a BDZ Cargo összes üzleti tevékenysége felett, közös irányításpolitikát alakít ki, és célokat határoz meg mindkét leányvállalata számára.

(69)

Másodszor, a kezdetben nyújtott kölcsönöket elsősorban a BDZ Cargo és a BDZ Passenger által egyaránt használt eszközök, így mozdonyok, teher- és személykocsik beszerzése és javítása céljából vették fel. Az adósságok elengedése tehát mindkét leányvállalat által nyújtott vasúti szállítási szolgáltatásokat érinti. Míg a 2007. évi átszervezés után a vasúti járművek tulajdonosa a BDZ Holding lett, és ez a társaság adta bérbe őket a BDZ Cargo és a BDZ Passenger részére, addig a 2011. évi átszervezést követően a járművek átkerültek leányvállalatai a BDZ Cargo és a BDZ Passenger tulajdonába (lásd a (12) és (13) preambulumbekezdést). Ezért a vasúti járművek finanszírozására felhasznált adósságok elengedése céljából végrehajtandó 2. intézkedés tulajdonképpen a BDZ Cargo és a BDZ Passenger javára történt.

(70)

E megfontolások alapján nemcsak a BDZ Holdingot, de leányvállalatait, a BDZ Passengert és a BDZ Cargót is az adósságelengedés kedvezményezettjének kell tekinteni. A BDZ Passenger és a BDZ Cargo tevékenységeinek a 2.1. pontban szereplő leírásából következik, hogy a két társaság a BDZ Holding ellenőrzése alatt álló, egyetlen gazdasági egységet képez, és mindketten díjazás ellenében nyújtanak szolgáltatásokat Bulgáriában. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a személy- és áruszállítási szolgáltatások nyújtása, valamint e tevékenységek irányítása és összehangolása révén a BDZ Holding és leányvállalatai, a BDZ Passenger és a BDZ Cargo gazdasági tevékenységet végez, ezért pedig a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak minősül.

(71)

Ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, a szóban forgó intézkedést állami forrásokból kell finanszírozni, és az intézkedés odaítélésére irányuló döntésnek az államnak betudhatónak kell lennie (19).

(72)

Az adósságelengedést közvetlenül a bolgár állami költségvetésből finanszírozzák, és a tagállam központi hatóságai hajtják végre.

(73)

Az adósságelengedés ezért állami források felhasználásával jár, amelyről az állam döntött, és amely az államnak tudható be.

(74)

A Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az előny olyan gazdasági előny, amelyet egy adott vállalkozás rendes piaci körülmények között – azaz állami beavatkozás nélkül – nem szerzett volna meg (20). Csak az intézkedésnek az adott vállalkozásra gyakorolt hatása releváns, az állami beavatkozás oka és célja azonban nem (21).

(75)

Ebben az esetben Bulgária 223,45 millió BGN (114,25 millió EUR) összegben enged majd el a BDZ Holding vasúti tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó adósságokat. Egyik észszerű piacgazdasági szereplő sem engedne el ilyen nagyságrendű kötelezettségeket ellentételezés nélkül. Ezenkívül az intézkedés felmenti a BDZ Holdingot az adósságtörlesztési kötelezettségei alól, az így felszabaduló pénzeszközöket pedig a BDZ Holding és leányvállalatai tevékenységeik fejlesztésére és pénzügyi mutatóik javítására fordíthatják.

(76)

Ennélfogva megállapítható, hogy Bulgária a BDZ Holding kötelezettségeinek elengedésére irányuló döntésével olyan gazdasági előnyhöz juttatja a BDZ Holdingot, a BDZ Passengert és a BDZ Cargót amelyhez szokásos piaci feltételek mellett nem jutottak volna hozzá.

(77)

Az állami intézkedések akkor tartoznak a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá, ha „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését” előnyben részesítik. Ennek alapján az állami támogatás fogalma csak a vállalkozásokat előnyben részesítő olyan intézkedésekre terjed ki, amelyek szelektíven juttatják előnyhöz e vállalkozásokat. Az adósságelengedés csak a BDZ Holding és leányvállalatai számára előnyös, ezért a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában szelektív.

(78)

Megállapítást nyert, hogy a tervezett adósságelengedés szelektív előnyhöz juttatná a BDZ Holdingot és leányvállalatait, a BDZ Passengert és a BDZ Cargót.

(79)

Feltételezhető, hogy a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint értelmében torzul a verseny, amikor az állam pénzügyi előnyt biztosít egy olyan liberalizált ágazat valamely vállalkozásának, ahol verseny zajlik vagy verseny alakulhatna ki (22).

(80)

Ezzel összefüggésben Bulgária 2002-ben megnyitotta a vasúti áruszállítási piacot más belföldi gazdasági szereplők előtt. Az uniós vasúti áruszállítási piacot kezdetben az első vasúti intézkedéscsomag nyitotta meg a verseny előtt 2003. március 15-én, a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózatban (23). A második vasúti csomag 2006. január 1-jével minden nemzetközi áruszállítást, 2007. január 1-jétől pedig a belföldi vasúti áruszállítást liberalizálta (24). Ugyanakkor ezt az időpontot megelőzően több tagállam is egyoldalúan liberalizálta belföldi piacát.

(81)

A BDZ Cargo piaci részesedése a bolgár vasúti áruszállítási piacon 2016-ban 43 % volt. A (15) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a BDZ Cargo közvetlen versenyben áll a piacon más vasúti áruszállítókkal.

(82)

A személyszállítás terén a harmadik vasúti csomag 2010. január 1-jével megnyitotta a nemzetközi személyszállítási piacot a verseny előtt (25). Ez csak a nemzetközi szolgáltatásokat érinti, ugyanakkor kiterjed a kedvezményezettek ilyen vonalakon folytatott tevékenységeire is. Mindenesetre, ahogy azt a Bíróság az Altmark Trans ügyben én hozott ítéletében megállapította, az a tény, hogy a szállítótársaság csak egy tagállamban tevékenykedik, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a támogatás torzítsa az Unión belüli kereskedelmet (26). E tekintetben megjegyzendő, hogy 1995 óta több tagállam egyoldalúan megnyitotta vasúti személyszállítási piacát, és az egyik tagállamban vasúti szállító társaságnak biztosított előny csökkentheti annak az esélyét, hogy másik tagállamból származó versenytárs jelenjen meg az adott földrajzi piacon.

(83)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az intézkedés torzítja a belső piacon folyó versenyt, vagy azzal fenyeget.

(84)

Ha egy tagállam által nyújtott támogatás egy vállalkozás pozícióját az Unión belüli kereskedelemben részt vevő versenytársaival szemben erősíti, akkor azok versenyképességét a támogatás által korlátozottnak kell tekinteni (27). Elegendő, ha a támogatás kedvezményezettje a verseny számára nyitott piacon más vállalkozásokkal verseng (28).

(85)

Ebben az esetben a kedvezményezett más, szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal versengve nyújt szolgáltatásokat a belföldi piacon, és e szolgáltatások egy része több tagállamot is érint. Ezért a tervezett adósságelengedéssel a BDZ Holdingnak és leányvállalatainak juttatott szelektív gazdasági előny erősíti e társaság gazdasági helyzetét azzal, hogy megszünteti a vasúti szolgáltató 2007 előtt keletkezett adósságait. Következésképpen a BDZ Holding és leányvállalatai anélkül nyújthatnának vasúti szállítási szolgáltatásokat a belföldi piacon, hogy viselniük kellene beruházásaik és működésük költségeit.

(86)

Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a tervezett adósságelengedés befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(87)

Az előzőek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a Bulgária által tervezett adósságelengedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

(88)

A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a projektjeikről, amelyek támogatásokat nyújtanak vagy módosítanak, és e projekteket csak a végleges határozatot követően valósíthatják meg.

(89)

mivel a BDZ Holding és leányvállalatai javára tervezett adósságelengedést még nem hajtották végre, a Bizottság úgy véli, hogy Bulgária eleget tett a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeknek (29).

(90)

mivel az adósságelengedés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy ez a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

(91)

Az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése bizonyos kivételeket állapít meg az (1) bekezdésben megfogalmazott azon általános szabály alól, hogy az állami támogatás a belső piaccal nem összeegyeztethető. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja a következőképpen rendelkezik: a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.”

(92)

Ebben az összefüggésben a vasúti iránymutatás 4. szakasza meghatározza a keretet annak értékeléséhez, hogy a Bizottságnak a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell-e a nyilvánítania a vasúttársaságoknak adósságelengedés formájában nyújtott támogatást.

(93)

A Bizottság egyetért Bulgáriával abban, hogy az adósságelengedés összeegyeztethetőségének értékelésére a vasúti iránymutatás 4. szakasza vonatkozik. Valóban, a vasúti iránymutatás 54. pontja értelében „[a] 91/440/EGK tanácsi irányelv  (30) 9. cikkének fényében a Bizottság ezen túlmenően úgy ítéli meg, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az [állami] támogatásokat a pénzügyi szerkezetátalakítás hiányában engedélyezni lehet abban az esetben, ha az adósság elengedése korábbi, az ágazat verseny előtti megnyitására vonatkozó feltételeket meghatározó 2001/12/EK irányelv hatálybalépése előtt keletkezett adósságokat érint.” A vasúti iránymutatás 56. pontja szerint az Unióhoz a 2001/12/EK irányelv hatálybalépése után csatlakozott tagállamok esetében a csatlakozás időpontját kell figyelembe venni az irányelv tagállamra való alkalmazhatóságának kezdeteként. Következésképpen 2007. január 1. az az időpont, amelyet figyelembe kell venni annak meghatározása céljából, hogy a vasúti iránymutatással összhangban mely, uniós csatlakozás előtti adósságok engedhetők el.

(94)

Bulgária állítása szerint a tervezett adósságelengedés megfelel a vasúti iránymutatásban rögzített valamennyi összeegyeztethetőségi feltételnek. Ennélfogva a Bizottságnak értékelnie ezt az állítást. A vasúti iránymutatás 55–61. pontja értelmében a Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett adósságok elengedése formájában nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint valóban összeegyeztethetőnek tekinthető a belső piaccal az alábbi öt feltétel együttes teljesülése esetén:

(95)

A vasúti iránymutatás előírja, hogy az elengedni kívánt adósságokat egyértelműen és egyedileg meg kell határozni, és Bulgária esetében követelmény még, hogy az adósságoknak az ország uniós csatlakozása előtt kellett keletkezniük. A vasúti iránymutatásból következik, hogy összesített vagy meghatározatlan adósság nem ellentételezhető. Az ellentételezés nem megengedett például akkor, ha általános adósságtételeket (például „adósság az összes beszállító felé”) terveznek elengedni. Az ellentételezés abban az esetben sem megengedett, ha egyetlen hitelező felé fennálló, összesített adósságtételeket (például különféle elemekből, például folyószámlahitelekből, kezességvállalásokból vagy hosszú lejáratú kölcsönökből eredő, „bizonyos bank felé fennálló összes kötelezettség”) terveznek elengedni.

(96)

Bulgária 223,45 millió BGN (114,25 millió EUR) összeget tervez elengedni a BDZ Holding adósságaiból. A (35) preambulumbekezdésben és a 2. táblázatban foglaltak szerint az elengedni kívánt 223,45 millió BGN Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett és a csatlakozás időpontjában fennálló pénzügyi kötelezettségekből, valamint azt követően, a Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett adósság helyettesítésével vagy refinanszírozásával a BDZ Holdingnál keletkezett adósságokból tevődik össze, ahogy azt a BDZ Holding 2006. évi összevont pénzügyi beszámolója, illetve az érintett adósságok törlesztésével kapcsolatos információk is alátámasztják. Mindegyik elengedni tervezett adósság egyedileg meghatározható úgy, hogy hitelszerződésekből (pénzügyi hitelezők: KfW IPEX Bank, EBRD, IBRD) vagy meghatározott pályahálózat-működtetési (Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság) vagy villamosenergia-szolgáltatókkal (NEC AD) meglévő rendes szerződéses jogviszonyból származik.

(97)

Ugyanez vonatkozik a BDZ Holding azon egyedileg meghatározott adósságtörlesztési kötelezettségeire, amelyek a 2007. november 19-i, BG2100032072 ISIN azonosító számú kötvénykibocsátás keretében kötvényt vásárló kötvénytulajdonosok és a Pénzügyminisztérium felé állnak fenn, amikor ez utóbbi a BDZ Holding hitelezőjévé vált (lásd a (35) és (36) preambulumbekezdést, valamint a 2. táblázatot). Az adósságok mindkét esetben kellően egyediek, az így szerzett bevételt pedig olyan, jól körülhatárolt, csatlakozás előtti adósság refinanszírozására használták fel, amelyet a BDZ Holding nem tudott saját forrásaiból törleszteni és rendezni. Következésképpen a jelenleg kint lévő összegek gazdasági szempontból mindössze a korábbról megmaradt adósság átvitelének tekinthetők.

(98)

Végül pedig arra tekintettel, hogy az elengedni tervezett 223,45 millió BGN összegű adósság Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett, egyértelműen és egyedileg meghatározott adósságokból származik, nem szükséges állást foglalni azzal kapcsolatosan, hogy a Bulgária által szintén csatlakozás előtti adósságként megjelölt, a 806,7 millió BGN és a 223,45 millió BGN közötti különbözetet kitevő többi adósság (lásd 1. táblázat, valamint a (35) és a (20) preambulumbekezdés) – többek között a BDZ Holding tartalékai és kereskedelmi kötelezettségei – is jogszerűen elengedhetők-e a vasúti iránymutatás alapján. A különbözetet kitevő adósságállományra nem terjed ki e határozat hatálya alá.

(99)

Ezért megállapítást nyert, hogy a szóban forgó intézkedés a Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett, egyértelműen és egyedileg meghatározott, 223,45 millió BGN összegű adósság elengedésére irányul.

(100)

Bulgária közölte, hogy a BDZ Holdingnál keletkezett összes adósság közvetlenül kapcsolódik a vasúti személy- és áruszállítási tevékenységhez (lásd a (39) preambulumbekezdést).

(101)

A Bizottság megjegyezte, hogy az elengedni kívánt adósságok valóban vasúti járművek megújításának és javításának, például dízel és villamos motorvonatok beszerzésének, illetve a társaság tulajdonában lévő teherkocsik korszerűsítésének finanszírozásával összefüggésben merültek fel. Ezzel szemben bizonyos adósságokat, például a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló kötelezettségeket, a BDZ Holding szolgáltatásainak finanszírozására használtak fel. Ezek a szolgáltatások jelentik a BDZ Holding és leányvállalatai fő tevékenységét, és közvetlenül kapcsolódnak a vasúti szállítási tevékenységhez.

(102)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az érintett adósságok közvetlenül kapcsolódnak a vasúti szállítási tevékenységhez.

(103)

Bulgária előadta, hogy a vonatkozó bolgár jogszabályok értelmében a BDZ Holding fizetésképtelen és túlzott mértékben eladósodott volt, és emiatt megfelelt minden olyan, a bolgár jogszabályokban rögzített feltételnek, amely alapján fizetésképtelenségi eljárást lehetett indítani ellene. Ez a tény hitelt érdemlően jelzi az eladósodottságot. Bulgária ezenfelül előadta, hogy a társaság eladósodottsága miatt nem tudta teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit.

(104)

A BDZ Holding teljes adósságállománya 2006. december 31-én 806,7 millió BGN volt, és össztőkéjének (saját tőke és adósságok) 78 %-át tette ki, következésképpen adósságának és saját tőkéjének aránya négy volt. A BDZ Holding pénzügyi helyzete 2007 óta jelentősen romlott. A BDZ Holding adósságának és saját tőkéjének aránya 2011-től 7,5 fölé emelkedett (9), 2012-ben elérte a 14-et, 2013-ban pedig a 15-öt, 2014-ben viszont -209, 2015 októberében pedig -33 volt (31). Ezenkívül a BDZ Holding 499,1 millió BGN (255 millió EUR) összértékű fennálló kötelezettségei 2015 októberében az eszközök könyv szerinti értékének (582,4 millió BGN [298 millió EUR]) a 86 %-át tették ki.

(105)

A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a BDZ Holding 2007. január 1. és 2016. szeptember 28. között ugyan 724 millió BGN-t (370 millió EUR-t) visszafizetett fennálló adósságaiból, mégsem tudott teljes egészében eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek. A társaság nemzetközi hitelezők felé fennálló lejárt kötelezettségei miatt a londoni High Court of Justice 2015. július 20-án 66,7 millió EUR (130,4 millió BGN) és évi 8 %-os késedelmi kamat fizetésére utasította a BDZ-t (32).

(106)

Ezenkívül a BDZ Holding túlzott mértékű eladósodottságra tekintettel a társaság az adósságelengedés elmaradása esetén súlyos nehézségbe ütközne kötelezettségei teljesítését illetően, végeredményben pedig akár felszámolásra is kerülhet.

(107)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a BDZ Holding túlzott mértékben eladósodott, amely meggátolja hatékony és eredményes pénzgazdálkodását.

(108)

Ezenkívül a támogatásnak szükségesnek kell lennie a túlzott eladósodottság orvoslásához annyiban, hogy a piaci verseny várható alakulása nem tenné lehetővé a BDZ Holding és leányvállalati pénzügyi helyzetének rendezését észszerű időn belül.

(109)

Eladósodottsága miatt a BDZ Holding nem tudott eleget tenni az összes pénzügyi kötelezettségének, és jelentős elmaradása volt a vasúti járműveinek korszerűsítésével kapcsolatos beruházásokat illetően. A vasúti járművek korszerűsítésével és karbantartásával kapcsolatos beruházások terén fennálló elmaradása miatt a társaság járműállománya túlkoros és részben elavult volt. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a BDZ Passenger személykocsi-állományának 82 %-a 20 évnél, mozdonyainak 74 %-a pedig 25 évnél öregebb. 2015-ben a BDZ Cargo mozdonyainak mintegy 50 %-a javítás alatt állt vagy üzemképtelen volt. A BDZ Cargo teherkocsi-állományának nagyjából 51 %-a hasonlóképpen üzemképtelen volt és javításra szorult 2015-ben.

(110)

A BDZ Holding a támogatás nélkül nem tudná sem a Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett, még fennálló adósságait visszafizetni, sem vasúti járműveinek korszerűsítésébe saját forrásaiból beruházni.

(111)

Szemléltetésképpen, a társaság 2016. évi elszámolt nyeresége (336,2 millió BGN) figyelembevételével, minden egyéb körülmény változatlansága esetén átlagosan 66 %-os egyszeri ár-, illetve díjemelést kellene végrehajtani, hogy a társaság rövid távon kitermelje azt a 223,45 millió BGN működési bevételt, amely az elengedni tervezett adósság visszafizetéséhez szükséges. A BDZ Holding leányvállalatai eközben viszont kizárólag olyan földrajzi területen tevékenykednek, amely a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint teljes mértékben jogosult regionális támogatásra. A jelentős díjemelés ilyen földrajzi területeken súlyosabb társadalmi hatásokkal járhat, mint az Európai Unió gazdagabb térségeiben. Következésképpen a BDZ Holding bevételének növelését és adósságállományának szükséges mértékű csökkentését célzó, feltételezett díjemelés aránytalanul nagy társadalmi hatást gyakorolna a vasúti személyszállítást igénybe vevő bolgár utasokra vagy a BDZ áruszállítási szolgáltatásait igénybe vevő társaságokra, ha a közszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező személyszállítási szolgáltatásokat illetően jogilag egyáltalán végrehajtható, az áruszállítási szolgáltatásokat illetően pedig üzletileg fenntartható lenne.

(112)

Következésképpen a tervezett adósságelengedésen kívül nincs olyan egyéb, hitelt érdemlő feltételezett szakpolitikai intézkedés, amely lehetővé tenné a társaság további működését. Ebből következik, hogy a szóban forgó intézkedés szükséges a BDZ Holding eladósodottságának orvoslásához annyiban, hogy a piaci verseny várható alakulása nem tenné lehetővé a BDZ Holding és leányvállalati pénzügyi helyzetének rendezését belátható időn belül.

(113)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a BDZ Holding pénzügyi helyzetére tekintettel az adósságelengedés összege a társaság megmaradásához szükséges minimumra korlátozódik, és a pénzügyi stabilitás előfeltétele. Az összeg alapvetően a hitelezők – a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság – felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges. A BDZ Holding és leányvállalatai még mindig rendelkeznek 2007. január 1. előtt keletkezett kötelezettségekkel, amelyek nemfizetése esetén felmerülne a felszámolás kockázata a kedvezményezettnél. A pénzügyi mutatók alapján a társaság jelenleg nem tudja saját forrásaiból teljesíteni a kifizetéseket, és észszerűen nem várható el tőle, hogy díjait vagy árait jelentős mértékben emelje azzal a céllal, hogy rövid távon nagyobb összegű bevételt termeljen.

(114)

A Bizottság emellett megjegyezte, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban a BDZ Holding elsősorban eszközértékesítésből származó saját forrásaira támaszkodva visszafizetett 166 millió BGN-t a 2007. január 1. előtt keletkezett kötelezettségeiből. Mivel ezek az összegeket el is lehetett volna engedni, észszerűen feltételezhető, hogy a BDZ Holding ezeket a forrásokat a vasúti járműveinek és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztésére és korszerűsítésére is fordíthatta volna. A társaság technikai jellemzők és információs rendszerek tekintetében elmaradt a vasúti ágazat fejlődési ütemétől. Ezért amennyiben a BDZ Holding az uniós csatlakozás előtt keletkezett adósság egy részének visszafizetésében saját forrásaira is támaszkodott, az adósságelengedés nem tekinthető úgy, hogy túllépne a szükséges mértéken, még akkor sem, ha mentesíti a társaságot a visszafizetési kötelezettségek alól, és pénzügyi mozgásteret biztosít számára a későbbi korszerűsítésekhez vagy javításokhoz szükséges beruházások végrehajtásához.

(115)

E megfontolásokra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az adósságelengedés végrehajtása nem tekinthető úgy, hogy kedvezőbb helyzetbe hozná a BDZ Holdingot egy ugyanolyan tevékenységi körű, átlagos, megfelelően irányított vállalkozásnál.

(116)

Az adósságelengedés mindössze azt teszi lehetővé, hogy a BDZ Holding rendezze működési tevékenységeinek finanszírozási viszonyait, arra azonban nem kínál lehetőséget, hogy a BDZ Holding vagy leányvállalatai terjeszkedjenek, vagy új piacokon jelenjenek meg. Erre figyelemmel a támogatás nem gátolná a hatékony verseny kialakulását a piacon. Nem befolyásolná a versenytársak piaci helyzetét, továbbra is változatlan feltételek mellett versenghetnének a BDZ Holdinggal.

(117)

A Bizottság emellett úgy véli, hogy az adósságok elengedése nemcsak indokolatlanul torzítaná a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel csak a BDZ Holding számára tenné lehetővé pénzügyi helyzete stabilizálását, amelyben akadályozták a piac liberalizálása előtt keletkezett kötelezettségei. A Bizottság továbbá megállapította, hogy semmi nem tartja vissza az új piaci szereplőket attól, hogy a bolgár szállítási piacon megjelenjenek. A (15) és a (42) preambulumbekezdésben leírtak szerint a BDZ Cargo mellett jelenleg nyolc áruszállító tevékenykedik a bolgár vasúti szállítási piacon. Nincs bizonyíték arra, hogy az adósságelengedés megváltoztatná ezt a versenyhelyzetet.

(118)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a Bulgária által végrehajtani tervezett adósságelengedés formájában nyújtott, 223,45 millió BGN (114,25 millió EUR) összegű állami támogatás (a 2. intézkedés) eleget tesz a vasúti iránymutatás 4. fejezetében a belső piaccal való összeegyeztethetőségre vonatkozóan rögzített feltételeknek.

(119)

mivel Bulgária az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatala előtt nem ismertette a BDZ Holding részéről a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló kötelezettségek eredetét és alakulását, a lejárt kötelezettségek érvényesítésének mellőzése a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhetett.

(120)

A Bulgária által közölt adatok szerint (lásd a 4.3. szakaszt) a BDZ Holding részéről a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló kötelezettségek egy részét a társaságnál Bulgária uniós csatlakozása előtt keletkezett kötelezettségek teszik ki. Ezeknek az uniós csatlakozás előtti adósságoknak egy részét (26,3 millió BGN összegig) később refinanszírozták a 2007. november 19-i kötvénykibocsátásból befolyt bevételekből. A kötvénykibocsátás még fennálló adósságnak minősül, ezért alá kell vetni a 6.1. szakaszban tárgyalt „2. intézkedés: a 2007 előtt keletkezett adósságok elengedése” tekintetében elvégzendő értékelésnek. A társaság tehát kifizette a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságot.

(121)

Bulgária ezen túlmenően a még fennálló követelésekkel kapcsolatos helyzet tisztázása érdekében további tájékoztatást nyújtott a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság által az adósságok érvényesítése céljából hozott rendelkezésekről és intézkedésekről (lásd a 4.3. szakaszt). Bulgária szerint a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság minden szükséges intézkedést megtett, hogy a BDZ Holding és leányvállalatai lejárt kötelezettségeit bírósági eljárás indítása nélkül behajtsa úgy, hogy közben az esedékes összegek lehető legnagyobb részét visszafizetteti.

(122)

Annak ellenőrzése érdekében, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság a lejárt kötelezettségek kifizetésére vonatkozó haladék és megállapodás révén indokolatlanul előnyben részesítette-e a BDZ Holdingot, a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy ilyen megállapodásból rendes piaci feltételek mellett is előnye származott-e volna (33). Ebből a célból a Bizottságnak értékelnie kell, hogy egy feltételezett piacgazdasági hitelező a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságéhoz hasonló helyzetben, a felé fennálló adósságok lehető legnagyobb mértékű visszafizettetésére törekedve hozzájárult volna-e a haladékhoz, és hajlandó lett volna-e újratárgyalni a lejárt követelések kifizetését hasonló feltételek mellett (34). A Bizottságnak tehát azt kell megvizsgálnia, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság piacgazdasági hitelezőtől elvárható gondossággal járt-e el, mielőtt választott a követelései egyedi és békés úton történő érvényesítése, illetve a kollektív visszafizettetési eljárás indítása (amely végeredményben a BDZ Holding és leányvállalatai csődjéhez vezetett volna) közül.

(123)

A Bizottság rámutatott arra, hogy a kellő gondossággal eljáró piacgazdasági hitelezőnek a legelőnyösebb alternatíva megtalálásához mindegyik alternatíva előnyeit és hátrányait értékelnie kell, figyelembe véve többek között a visszafizettethető összegeket, a társaság korábbi gazdasági kitettségét, a visszafizettetési eljárás időtartamát és a költségeket (35).

(124)

A Bizottság először is azt állapította meg, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló adósságok az (állami tulajdonú) vállalkozások közötti rendszeres, hosszú távú üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkeztek: a BDZ Holding és leányvállalatai a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság legfontosabb ügyfelei közé tartoznak, működési bevételének több mint 70 %-át generálják. A Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság részéről a BDZ Holding felé fennálló, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság által igénybe vett különféle szolgáltatásokkal összefüggésben 2008 és 2011 között felhalmozódott, 46,5 millió BGN összegű adósság (3. táblázat) szintén alátámasztja, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság és a BDZ Holding folyamatos együttműködés és egymásrautaltság alakult ki. Ha a BDZ Holding és leányvállalatai kollektív fizetésképtelenségi eljárás következtében esetleg távoznának a piacról, az közvetlen, súlyos hatást gyakorolna a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság pénzügyi helyzetére. A BDZ Holding csődje miatt egyúttal csökkent volna a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság nyeresége, és romlott volna a belföldi vasúti pályahálózat megfelelő fenntartása iránti képessége, ami a BDZ Holding leányvállalatain kívüli egyéb ügyfeleitől származó üzleti bevételek további csökkenésének veszélyével járt volna.

(125)

Ebből következik tehát, hogy egy piaci hitelező, amely olyan üzleti kapcsolatot ápol adósával (adósaival), mint a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság a BDZ Holdinggal, körültekintően közelített volna minden olyan feltételezett adósságérvényesítési intézkedéshez, amelynek következtében legnagyobb ügyfele eltűnt volna a piacról, szemben azzal a hitelezővel, amely egyszeri követelésekkel rendelkezik, és üzletileg vagy pénzügyileg nem függ attól, hogy adósa e követelések érvényesítése után a piacon marad-e.

(126)

Másodszor, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság BDZ Holding és leányvállalatai felé fennálló követeléseit nem lehetett volna elsőbbséget élvező követelésként érvényesíteni egy feltételezett kollektív fizetésképtelenségi eljárás keretében, amelyben a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság visszafizetése semmilyen előnyt nem élvezhetett volna más hitelezőkkel szemben (lásd a (49) preambulumbekezdést). Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló határozatban megjelölt, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló adósság (45 millió BGN) kevesebb volt, mint a más hitelezők felé fennálló adósság (lásd az 1. táblázatot). Sőt, a BDZ Holding eszközeinek könyv szerinti értékét a kollektív fizetésképtelenségi eljárás keretében végrehajtott kényszerértékesítés során felszámolási engedménnyel kellene csökkenteni. A felszámolási engedmény az eszközök fajtájától függően akár az eszközérték 75 %-át is elérheti. Ezért a BDZ Holding eszközeinek felszámolási értéke nagy valószínűséggel elegendő lett volna a felszámolási költségek, az alkalmazotti fizetésék és az összes fennálló kötelezettség fedezésére. Példaként a 2011. éve véve, a felszámolási költségek, az alkalmazotti fizetések és minden fennálló kötelezettség összesen 778 millió BGN-t tett ki, míg a BDZ Holding eszközeinek könyv szerinti értéke 933 millió BGN volt. Következésképpen a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság ténylegesen csak fennálló követeléseinek elenyésző hányadát tudná visszafizettetni kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítása esetén.

(127)

Ezenkívül a Bizottság az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban úgy véli, hogy a költségek az elhúzódó bírósági eljárással együtt befolyásolhatják a hitelezőt a társaság felszámolására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos döntésében (36). Ezzel összefüggésben a Bizottság egyetért azzal, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságnak különleges érdeke fűződött a BDZ Holdinggal és leányvállalataival való együttműködés folytatásához, nemcsak a BDZ Holding által a jövőben termelendő üzleti bevételek miatt, de azért is, hogy a 2011 novemberéig felhalmozott, még fennálló, nem elsőbbségi kötelezettségek lehető legnagyobb részét behajtsa ahelyett, hogy a társaság felszámolását kezdeményezné. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a csoport kényszerfelszámolásához vezető, hosszadalmas kollektív fizetésképtelenségi eljárás bizonytalan és alacsony visszafizetési arány mellett nem lett volna helytálló és észszerű lehetőség a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság számára az adósságkövetelések lehető legnagyobb részének behajtása szempontjából.

(128)

A Bizottság ezenfelül megállapította, hogy a BDZ Holding és leányvállalatai rendszeresen törlesztették adósságaikat a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé, és a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságot nem kezelték megkülönböztetett módon a csoport többi magánhitelezőjéhez képest. Fizetési késedelem esetén a BDZ Holding nem jutott előnyhöz a törlesztés elhalasztásával, mivel a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság a késedelmes fizetés esetén jelentős felárat számít fel, amely a Bolgár Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamat 1 000 bázisponttal megnövelt értékének felel meg (lásd a (48) preambulumbekezdést). Szemléltetésképpen, a Bizottság álláspontja szerint az 1 000 bázispont a BDZ Holdinghoz hasonlóan pénzügyi nehézségekkel küzdő társaságnak gyenge fedezettel nyújtott kölcsönre vonatkozó, piacon érvényes kamatfelárnak felel meg (37). A lejárt kötelezettségeket rendszeres banki átutalással, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság részéről a BDZ Holding és leányvállalatai felé fennálló kötelezettségeinek beszámításával és adósság-eszköz cserékkel fizették vissza. A BDZ Holding és leányvállalatai 2011 és 2016 között például 503 millió BGN (257 millió EUR) összeget fizettek a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság által nyújtott szolgáltatásokért. Tekintette arra, hogy a BDZ Holding felszámolása esetén nagyon csekély a valószínűsége a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság által támasztott követelések csekély – vagy egyáltalán bármekkora – részének visszaszerzésére, a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaságnak 2011 óta törlesztett adósság összege utólagosan megerősíti, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság részéről a legészszerűbb döntés az volt, hogy nem érvényesítette követeléseit.

(129)

Ezenkívül ugyan nem állnak rendelkezésre konkrét adatok az eljárás megindításáról szóló határozatban említett, uniós csatlakozás előtti adósságról, a Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság például az eljárás megindításáról szóló határozat után végrehajtott adósság-eszköz cserék útján teljesített kötelezettségeket illetően szokásos piaci feltételeknek megfelelően megállapodásokat kötött a BDZ Holdinggal és leányvállalatival az (51), (52) és (53) preambulumbekezdésben leírtak szerint, elismerve a késedelmes adósságokat, és ezzel megkönnyítve visszafizetésüket.

(130)

A Bulgária által közölt bővebb tájékoztatás és az azt alátámasztó bizonyítékok alapján és a fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság piacgazdasági hitelezőként járt el, ezért az adósságok törlesztésének elhalasztása és a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság, illetve a BDZ Holding és leányvállalatai között létrejött megállapodások nem juttatták ez utóbbiakat olyan, indokolatlan gazdasági előnyhöz, amelyben szokásos piaci feltételek mellett nem részesültek volna.

(131)

A Bizottság ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak, ahogy a BDZ Holding és leányvállalatai a pályahálózat-működtető (Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság) felé 2011 novembere előtt is fennállt, késedelmes adósságaikat kezelték.

(132)

mivel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás meglétének megállapításához szükséges feltételeknek együttesen kell teljesülniük, rendelkezései nem alkalmazandók, ha a feltételek bármelyik nem teljesül. Ezért nem szükséges értékelni, hogy a BDZ Holding és leányvállalatai részéről a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló korábbi késedelmes adósságok fizetésének nemteljesítése megfelel-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített többi feltételnek.

(133)

A Bizottság azért vonta vizsgálat alá a 4. intézkedést, mivel Bulgária nem tisztázta, milyen okokból hajtotta végre a héa-visszatérítést, és hogy ez az intézkedés összhangban volt-e a 2006/112/EK irányelvvel. A Bizottság tehát úgy vélte, hogy a héa-visszatérítés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet. Ezért a Bizottság felkérte Bulgáriát, hogy nyújtson bővebb tájékoztatást a héa BDZ Holding részére történő visszatérítésének okairól.

(134)

Az eljárás megindításáról szóló határozat nyomán Bulgária leszögezte, hogy a 4. intézkedés a közszolgáltatási kötelezettség Közlekedési Minisztériumtól kapott ellentételezése után a 2004. december 1. és 2008. február 29. közötti időszakra indokolatlanul kivetett és befizetett, 72 millió BGN (36,7 millió EUR) összegű héát érinti (lásd az (55)–(59) preambulumbekezdést). Bulgária kifejtette, hogy az adminisztratív hibát az illetékes nemzeti adóhatóság észlelte a tagállami jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján végrehajtott felülvizsgálat során. A hibát a 2009. január 14-i 2900180. számú, a 2009. július 8-i 290900153. számú, a 2010. augusztus 12-i 100337. számú és a 2011. februári 290100380. számú adó-visszatérítési határozattal javították ki.

(135)

A Bizottság rámutatott arra, hogy az állami támogatás fogalmát illetően nem csak a pozitív gazdasági előny biztosítása bír jelentőséggel. A gazdasági terhek alóli mentesítés, például az adókedvezmény szintén előnynek minősülhet. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közszolgáltatási kötelezettség Közlekedési Minisztériumtól kapott ellentételezése után felszámított héa visszatérítése gazdasági előnyhöz juttatta-e a BDZ Holdingot a vállalkozások költségvetésébe rendszerint belefoglalt terhek enyhítésével (38), illetve hogy a közszolgáltatási kötelezettség ellentételezése után felszámított héát valóban indokolatlanul vetették-e ki. A jogellenesen kivetett adók visszatérítése esetén nem keletkezik előny (39).

(136)

A 2006/112/EK irányelv 73. cikke értelmében a szolgáltatásnyújtás, így a személyszállítási szolgáltatások nyújtása is héaköteles, és az adóalap tartalmaz mindent, ami azon teljesítés ellenértékét képezi, amelyet a nyújtott szolgáltatásért a szolgáltatás megrendelőjétől vagy harmadik személytől a szolgáltatás nyújtója kap, vagy amelyet e személyeknek kapniuk kell, beleértve az ezen értékesítés árát közvetlenül befolyásoló ellentételezést vagy támogatásokat. Továbbá az irányelv 132. cikk értelmében a közszolgáltatási kötelezettség ellátásával megbízott vállalkozások nem mentesülnek a héafizetés alól.

(137)

Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közszolgáltatási kötelezettség BDZ Holdingnak nyújtott ellentételezése közvetlenül befolyásolja-e a nyújtott szolgáltatások árát. A közszolgáltatási kötelezettség ellentételezésének célja a személyszállítási szolgáltatásokból eredő veszteségek kompenzálása meghatározott feltételek teljesülése esetén, például a vonatok által megtett kilométerek száma, az ülőhelyek száma, a járatsűrűség vagy egyéb minőségi szempontok alapján. A közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott ellentételezés összege különösen akkor csökken, ha eltérések mutatkoznak többek között a megtett kilométerek, az ülőhelyek és az üzemórák számában, illetve az adott szolgáltatásra vonatkozóan meghatározott egyéb minőségi szempontokban. A közszolgáltatási kötelezettség ellentételezése ezért nem tekinthető úgy, hogy közvetlenül befolyásolná a szállítási szolgáltatások árát, ehelyett inkább a közszolgáltatási kötelezettség ellátásából eredő veszteségeket kompenzálja.

(138)

A bolgár héajogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a veszteségek fedezésével összefüggésben nyújtott ellentételezés héaköteles lenne. A hibát az illetékes hatóság észlelte egy ellenőrzés során, aminek nyomán több határozatot is hozott (lásd az (59) preambulumbekezdést) a bolgár adóügyi és biztosítási eljárási törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban.

(139)

Következésképpen a héát indokolatlanul vetették ki a BDZ Holdingnak a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott ellentételezés után a 2004. december 1. és 2008. február 29. közötti időszakra. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az indokolatlanul kivetett héa visszatérítése nem juttatja gazdasági előnyhöz a BDZ Holdingot.

(140)

Tekintettel arra, hogy a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás meglétének megállapításához szükséges feltételeknek együttesen kell teljesülniük, bármelyikük nem teljesülése döntő jelentőségű. Ezért nem szükséges értékelni, hogy a 4. intézkedés megfelel-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített többi feltételnek.

(141)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a 4. intézkedés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nem minősül állami támogatásnak.

(142)

A BDZ Holdingnak nyújtandó szerkezetátalakítási támogatással (1. intézkedés, 5. szakasz) kapcsolatos bejelentés visszavonására tekintettel a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást a bejelentett szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozóan le kell zárni.

(143)

Ami a BDZ Holding és leányvállalatai 223,45 millió BGN (114,25 millió EUR) összegű adósságának elengedését (2. intézkedés, 6.1. szakasz) illeti, ez az intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, és eleget tesz a vasúti iránymutatás összeegyeztethetőségi feltételeinek. A 2. intézkedést ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(144)

A Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság felé fennálló, 45 millió BGN összegű, késedelmes adósságok fizetésének nemteljesítését (3. intézkedés, 6.2. szakasz) illetően a Nemzeti Vasúti Infrastruktúra Társaság piacgazdasági hitelezőként járt el. A 3. intézkedés tehát nem minősül állami támogatásnak.

(145)

Ami a tévesen befizetett héa visszatérítését (4. intézkedés, 6.3. szakasz) illeti, mivel a héát indokolatlanul vetették ki, visszatérítése nem minősült állami támogatásnak,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/56

(1)

2014. június 12-én a Seprox Biotech vállalat a szintetikus hidroxitirozolnak (a továbbiakban: hidroxitirozol) a 258/97/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti új élelmiszer-összetevőként az uniós piacon való forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet nyújtott be az illetékes spanyol hatósághoz. A célcsoport az általános népesség, kivéve a három évnél fiatalabb gyermekeket, a terhes nőket és a szoptató nőket.

(2)

2015. március 2-án Spanyolország illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelő jelentését. Az említett jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a hidroxitirozol megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az új élelmiszer-összetevők vonatkozásában megállapított feltételeknek.

(3)

A Bizottság az elsődleges értékelési jelentést 2015. április 10-én továbbította a többi tagállamnak.

(4)

A 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében megállapított 60 napos időszakon belül több tagállam is indokolt kifogással élt.

(5)

2015. november 19-én a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy végezze el a hidroxitirozol mint a 258/97/EK rendelet szerinti új élelmiszer-összetevő újbóli értékelését.

(6)

Az EFSA a „Scientific Opinion on the safety of hydroxytyrosol as a novel food pursuant to Regulation (EC) No 258/97” (Tudományos szakvélemény a hidroxitirozol mint a 258/97/EK rendelet értelmében vett új élelmiszer-összetevő biztonságosságáról) címet viselő, 2017. január 31-i szakvéleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy a hidroxitirozol a javasolt felhasználási módok és mennyiségek betartása mellett biztonságos.

(7)

Az említett szakvélemény megfelelően alátámasztja azt a megállapítást, hogy a hidroxitirozol a javasolt módon és mennyiségben történő felhasználás mellett megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek.

(8)

Figyelembe véve, hogy az engedély iránti kérelem bizonyos népességi csoportokat kizár, a hidroxitirozolt tartalmazó élelmiszerek hevítés mellett mutatott technikai teljesítményére pedig bizonyos feltételeket határoz meg, a hidroxitirozolt tartalmazó élelmiszereket megfelelően fel kell címkézni.

(9)

Az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) követelményeket állapít meg a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására vonatkozóan. A hidroxitirozol használatát az említett rendelet sérelme nélkül engedélyezni kell.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

„Ezt az élelmiszert nem fogyaszthatják három évnél fiatalabb gyermekek, terhes nők és szoptató nők;

b)

Ez az élelmiszer főzésre, sütésre vagy zsírban sütésre nem használható.”

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/60

(1)

A 2000/29/EK irányelv IV. melléklete meghatározza azokat a különleges előírásokat, amelyeket be kell tartani a növények és növényi termékek valamely tagállamba való behozatalára és tagállamokon belüli mozgására vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2017/1279 bizottsági végrehajtási irányelv (2) a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részének I. szakaszát kiegészítette a 16.2.e) és 16.4.e) pontokkal. Ezek a pontok ilyen különleges előírásokat rögzítenek egyes ipari feldolgozásra szánt termések (a Citrus L., a Fortunella Swingle, a Poncirus Raf., a Microcitrus Swingle, a Naringi Adans., a Swinglea Merr. és azok hibridjeinek termése) (a továbbiakban: meghatározott termések) vonatkozásában. E pontok alapján a Bizottságnak el kell fogadnia a szóban forgó termések Unión belüli szállításának, tárolásának és feldolgozásának feltételeit.

(3)

Annak érdekében, hogy az illetékes hivatalos szervek és a vállalkozók megfelelhessenek a meghatározott termésekre vonatkozó feltételeknek, helyénvaló e meghatározott termések Unión belüli szállítását az e termésekre vonatkozó adatok bejelentéséhez kötni.

(4)

A vonatkozó feltételeknek való megfelelés hatékony ellenőrzése érdekében elő kell írni, hogy a meghatározott termések Unión belüli szállítására csak a felelős hivatalos szervek felügyelete mellett kerülhet sor.

(5)

Különös feltételeket kell megállapítani a meghatározott termések ipari feldolgozására vonatkozóan, hogy biztosítani lehessen az Unió területének növényegészségügyi védelmét a károsító szervezetektől. Ezeknek a feltételeknek többek között rendelkezniük kell a létesítményekről, a hulladékról és a melléktermékekről, valamint nyilvántartás vezetéséről.

(6)

Az Unió növényegészségügyi védelmének és – szükség esetén – a tárolási tevékenység ellenőrzésének biztosítása érdekében a meghatározott terméseket a létesítmény helye szerinti tagállam által e célra jóváhagyott, nyilvántartásba vett létesítményben kell tárolni oly módon, hogy megelőzhető legyen a meghatározott szervezetek elterjedésének esetleges kockázata. A tárolásra vonatkozóan különös feltételeket kell megállapítani, hogy biztosítani lehessen e termékek hatékony nyomonkövethetőségét, a szóban forgó tevékenység ellenőrzését, valamint az Unió területének növényegészségügyi védelmét.

(7)

mivel a tagállamoknak az (EU) 2017/1279 irányelvnek való megfeleléshez szükséges nemzeti rendelkezéseiket 2018. január 1-jétől kell alkalmazniuk, e határozatot ugyanattól a naptól kell alkalmazni.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

a meghatározott termések mennyisége;

b)

a tárolóeszközök azonosító száma;

c)

a behozatal várható időpontja és az Unióba való belépés helye;

d)

a 4. cikkben említett létesítmények neve, címe és helye.

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/63

(1)

2015. szeptember 22-én a Glycom A/S vállalat az N-acetil-D-neuraminsavnak (a továbbiakban: N-acetil-D-neuraminsav [NANA]) a 258/97/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti új élelmiszer-összetevőként az uniós piacon való forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet nyújtott be az illetékes ír hatósághoz.

(2)

2016. március 8-án Írország illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelő jelentését. Az említett jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy az N-acetil-D-neuraminsav megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az új élelmiszer-összetevők vonatkozásában megállapított feltételeknek.

(3)

A Bizottság az elsődleges értékelési jelentést 2016. március 15-én továbbította a többi tagállamnak.

(4)

A 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében megállapított 60 napos időszakon belül több tagállam is indokolt kifogással élt.

(5)

2016. július 14-én a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy végezze el az N-acetil-D-neuraminsav mint a 258/97/EK rendelet szerinti új élelmiszer-összetevő újbóli értékelését.

(6)

Az EFSA a „Scientific Opinion on the safety of N-acetyl-D-neuraminic acid as a novel food pursuant to Regulation (EC) No 258/97” (Tudományos szakvélemény az N-acetil-D-neuraminsav mint a 258/97/EK rendelet értelmében vett új élelmiszer biztonságosságáról) címet viselő, 2017. június 28-i véleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy az N-acetil-D-neuraminsav az étrend-kiegészítőktől eltérő élelmiszerekhez adva, a javasolt módon és mennyiségben történő felhasználás mellett a normál népesség számára biztonságos. Az étrend-kiegészítők esetében az EFSA azt állapította meg, hogy az N-acetil-D-neuraminsav a javasolt módon és mennyiségben történő felhasználás mellett a 10 évnél idősebbek számára biztonságos, továbbá a 10 évnél fiatalabb gyermekek számára is, amennyiben a különféle forrásokból összeadódó expozíció nem haladja meg a 11 mg/ttkg értéket.

(7)

Az EFSA szakvéleménye ezért megfelelően alátámasztja azt a megállapítást, hogy az N-acetil-D-neuraminsav a normál népesség számára a javasolt módon és mennyiségben történő felhasználás mellett megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek. Továbbá a szakvélemény azt a megállapítást is megfelelően alátámasztja, hogy az N-acetil-D-neuraminsav a javasolt módon és mennyiségben történő felhasználás mellett, étrend-kiegészítők összetevőjeként használva megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek, amennyiben megfelelő címkézés biztosítja, hogy a 10 évnél fiatalabb gyermekek esetében a különféle forrásokból összeadódó expozíció nem haladja meg a 11 mg/ttkg határértéket.

(8)

Olyan címkézési követelmények, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy az étrend-kiegészítőket fogyasztók különféle jellemzőkről tájékoztatást kapjanak, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében már jelenleg is vonatkoznak az N-acetil-D-neuraminsavat tartalmazó termékekre. Ezen túlmenően a címkézésre vonatkozó egyedi rendelkezések szükségesek annak biztosításához, hogy az N-acetil-D-neuraminsavat tartalmazó étrend-kiegészítők akkor is biztonságosak legyenek, ha csecsemők, kisgyermekek vagy 10 évesnél fiatalabb gyermekek fogyasztják azokat anyatejjel vagy más, hozzáadott N-acetil-D-neuraminsavat tartalmazó élelmiszerekkel együtt.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

19.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/68

(1)

Az 549/2004/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra (továbbiakban: FAB) vonatkozó terveket, és ezek keretében kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket vagy FAB-szintű célkitűzéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot. Az 549/2004/EK rendelet előírja továbbá, hogy a Bizottság az említett rendelet 11. cikke (6) bekezdésének d) pontjában felsorolt értékelési kritériumok alapján értékeli a szóban forgó célok megfelelőségét. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a 390/2013/EU végrehajtási rendelet határozza meg.

(2)

A teljesítménytervek értékelését követően a Bizottság elfogadta az (EU) 2015/348 végrehajtási határozatot (3), amely többek között megállapította, hogy a Málta, Bulgária és Lengyelország által benyújtott teljesítményterveknek a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozó céljai összhangban vannak a második referencia-időszakra (2015–2019) meghatározott uniós szintű teljesítménycélokkal.

(3)

A Bizottság ezt követően elfogadta az (EU) 2017/1985 bizottsági végrehajtási határozatot (4), amelyben a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően az érintett tagállamok kérelme alapján engedélyezte a három tagállamnak, hogy felülvizsgálják a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozó 2017., 2018. és 2019. évi céljaikat.

(4)

Mindezek alapján Málta, Bulgária és Lengyelország felülvizsgálta a szóban forgó célokat, ennek megfelelően módosította teljesítménytervét, és 2016-ban benyújtotta azokat a Bizottságnak a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelemmel együtt.

(5)

A Bizottság a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 14. cikkének megfelelően értékelte a módosított terveket, különös tekintettel a felülvizsgált célokra. A Bizottság a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. melléklete 1. pontjával összefüggésben értelmezett 5. pontjában leírt elvekkel összhangban értékelte a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozó, az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeiben kifejezett célok összhangját az uniós szintű célokkal, különös figyelemmel az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakban az évi átlagos 3,3 %-os csökkentési célhoz viszonyított, illetve az első és a második referencia-időszak teljes időszakában (2012–2019) az évi átlagos 1,7 %-os csökkentési célhoz viszonyított alakulására, valamint az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokéhoz viszonyított szintjére.

(6)

Málta esetében az értékelés alátámasztotta, hogy a felülvizsgált célok az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett évi átlagos 3 %-os csökkentésén alapulnak. Ez csekély mértékben elmarad az útvonali szolgálatok megállapított átlagos egységköltségeinek az adott időszakra tervezett uniós szintű csökkentésétől. Ugyanakkor az első és a második referencia-időszak egészére vonatkozóan az útvonali szolgálatok tervezett megállapított egységköltségei az uniós szintű célnál nagyobb mértékben csökkennek (– 4,6 %). Emellett Málta 2019-re vonatkozó felülvizsgált célkitűzése az útvonali szolgálatok olyan tervezett megállapított egységköltségein alapul, amelyek számottevően alacsonyabbak (40,4 %), mint az útvonali szolgálatoknak a Máltához hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokban megállapított átlagos egységköltségei. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint Málta 2017., 2018. és 2019. évi felülvizsgált céljai összhangban vannak a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozóan a második referencia-időszakra megállapított, uniós szintű célokkal.

(7)

Bulgária esetében az értékelés alátámasztotta, hogy a felülvizsgált célok az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett évi átlagos 1,1 %-os csökkentésén alapulnak. Ez elmarad az útvonali szolgálatok uniós szinten megállapított átlagos egységköltségeinek az adott időszakra tervezett csökkentésétől. Ugyanakkor az első és a második referencia-időszak egészére vonatkozóan az útvonali szolgálatok tervezett megállapított egységköltségei az uniós szintű célnál nagyobb mértékben csökkennek (– 2,3 %). Emellett Bulgária 2019-re vonatkozó felülvizsgált célkitűzése az útvonali szolgálatok olyan tervezett megállapított egységköltségein alapul, amelyek alacsonyabbak (3,0 %), mint az útvonali szolgálatoknak a Bulgáriához hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokban megállapított átlagos egységköltségei. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint Bulgária 2017., 2018. és 2019. évi felülvizsgált céljai összhangban vannak a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozóan a második referencia-időszakra megállapított, uniós szintű célokkal.

(8)

Lengyelország esetében az értékelés alátámasztotta, hogy a felülvizsgált célok az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett évi átlagos 0,1 %-os csökkentésén alapulnak. Ez elmarad az útvonali szolgálatok uniós szinten megállapított átlagos egységköltségeinek az adott időszakra tervezett csökkentésétől. Az első és a második referencia-időszak egészére vonatkozóan az útvonali szolgálatok tervezett megállapított átlagos egységköltségei emelkednek (+ 1,4 %). Lengyelország 2019-re vonatkozó felülvizsgált célkitűzése ugyanakkor az útvonali szolgálatok olyan tervezett megállapított egységköltségein alapul, amelyek számottevően alacsonyabbak (14,9 %), mint az útvonali szolgálatoknak a Lengyelországhoz hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokban megállapított átlagos egységköltségei. Figyelembe véve az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek kedvező szintjét, valamint az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségei terén megfigyelhető kedvezőtlen trendet indokoló egyedi körülményeket, nevezetesen a biztonsághoz kapcsolódó intézkedések szükségességét, a Bizottság összességében úgy véli, hogy Lengyelország 2017., 2018. és 2019. évi felülvizsgált céljai összhangban vannak a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozóan a második referencia-időszakra megállapított, uniós szintű célokkal.

(9)

Ezért az (EU) 2015/348 végrehajtási határozatot módosítani kell, a Bulgária, Málta és Lengyelország által megállapított felülvizsgált célok figyelembevételével,