(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/2285 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/2285 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/2285 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelet (3) által elindított pályázati eljárás keretében értékesítésre kínált tejpor mennyiségének meghatározása érdekében a rendelet 1. cikke rögzíti azt az időpontot, amely előtt a sovány tejpornak betárolásra kellett kerülnie.

(2)

A tej és tejtermékek piacának jelenlegi helyzete, vagyis az árak alakulása és az intervenciós készletek nagysága indokolttá teszi a sovány tejpor további mennyiségeinek a betárolási időpont módosítása általi értékesíthetővé tételét.

(3)

Az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A sovány tejpor késedelem nélküli értékesíthetőségének érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A Tanács 2016. július 12-én a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadott határozatában megállapította, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése értelmében 2013. június 21-én kiadott tanácsi ajánlás nyomán Portugália nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kezelése érdekében.

(2)

Miután a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy Portugália nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítása érdekében, a Bizottságnak pénzbírság kiszabására irányuló javaslatot kell a Tanács elé terjesztenie.

(3)

A Portugália által fizetendő pénzbírság mértéke elviekben az előző évi portugál GDP 0,2 %-ának felel meg, ám ez az összeg kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott kérelme nyomán csökkenthető vagy azt akár törölni is lehet.

(4)

Portugália 2015. évi GDP-je 179,37 milliárd EUR voltés ennek 0,2 %-a 358 738 200 EUR-t tesz ki.

(5)

Az 1173/2011/EU rendelet 2. cikkének 3. pontja szerint a „kivételes gazdasági körülmények” olyan körülmények, amelyek között a referenciaértéket túllépő államháztartási hiány kivételesnek tekinthető a Szerződés 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében és az 1467/97/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározottak alapján. Ez utóbbi rendelet szerint kivételesnek kell tekinteni a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését, ha az i. az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan rendkívüli esemény következménye, amely jelentős hatást gyakorol az államháztartás helyzetére, vagy ii. súlyos gazdasági visszaesésnek – vagyis a GDP volumene negatív éves növekedési ütemének, vagy a GDP volumenének a potenciális növekedéshez képest nagyon alacsony éves növekedési ütemével jellemezhető, hosszabban tartó időszak alatt felhalmozódott kibocsátási veszteségnek – az eredménye.

(6)

Portugália tekintetében a fenti feltételek alkalmazása az alábbi következtetésekhez vezet:

(7)

Ebből adódóan nem állnak fenn olyan kivételes gazdasági körülmények, amelyek indokolnák a pénzbírság összegének csökkentését.

(8)

2016. július 18-án Portugália indokolással ellátott kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a Tanácsnak a pénzbírság összegének nullára csökkentésére. Portugália az alábbi indokokkal támasztotta alá kérelmét:

Portugália emlékeztet a költségvetési konszolidációra irányuló jelentős erőfeszítésekre, valamint a legutóbbi gazdasági kiigazítási program keretében végrehajtott strukturális reformokra. Újból megerősíti határozott elkötelezettségét a túlzott hiány 2016-ban történő megszüntetése iránt, beleértve arra vonatkozó kötelezettségvállalását is, hogy szükség esetén intézkedéseket fogad el a költségvetési eltérések korrekciójára, valamint hogy költségvetési kiigazítást hajt végre 2017-ben, összhangban a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus költségvetési ajánlással. Portugália úgy véli, hogy a szankciók alkalmazása hátrányosan befolyásolná a túlzott hiány kiigazítására irányuló költségvetési célok elérését ebben az évben. Rámutat továbbá gazdaságpolitikai kötelezettségvállalásaira, elsősorban a pénzügyi rendszer stabilizálására irányuló, valamint a 2016. évi nemzeti reformprogramban bemutatott intézkedésekre. Végezetül Portugália úgy véli, hogy a jelenlegi európai és nemzetközi környezetben bármilyen szankció indokolatlannak minősül, különös tekintettel az Egyesült Királyság uniós tagságával kapcsolatban tartott népszavazás eredménye nyomán kialakult nagyfokú bizonytalanságra.

(9)

Mindezen érvek értékelése az alábbi megállapításokhoz vezet.

(10)

Bár Portugália nem tett a Tanács 2013. június 21-i ajánlásának megfelelő, hatékony intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítására, a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott költségvetési kiigazítás összességében véve igen jelentős volt. Az államháztartási hiány egyszeri intézkedések nélkül számított, a GDP több mint 5 %-ával való csökkenését a strukturális egyenleg több mint 6 %-os javulása váltotta ki. Mindazonáltal ez a lendület a gazdasági program lezárását követően megtorpant, amint erre a Tanács 2016. július 12-i határozata is rámutatott. A költségvetési kiigazítást a szilárdabb gazdasági fellendülést előkészítő strukturális reformok átfogó csomagja kísérte a 2014 júniusában sikeresen lezárt kiigazítási program keretében. Továbbra is fontos kihívásokkal kell számolni, mivel a magán- és közszektor magas eladósodottsága változatlanul terhet jelent a gazdaság számára, és a még mindig magas munkanélküliség is akadályozza a gazdasági kiigazítást.

(11)

A portugál hatóságok arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy 2016-ban megszüntetik a túlzott hiányt, majd 2017-ben eleget tesznek az országspecifikus költségvetési ajánlásnak, fontos jel, amely tükrözi a kormány azon szándékát, hogy megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. 2016 tekintetében a kormány megerősíti az eurócsoport 2016. február 11-i találkozóján benyújtott előterjesztését, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a költségvetés végrehajtása során felmerülő esetleges eltérések kiigazítása érdekében szükség esetén költségvetési intézkedéseket fogad el. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a stabilitási programban kiemelteknek megfelelően fenntartja a GDP 0,2 %-át kitevő előirányzatok befagyasztását. A 2016. július 18-i indokolással ellátott kérelemhez csatolt melléklet kiegészítő információkat tartalmaz az említett előirányzatok lehetséges felhasználási módját illetően, ami hitelesebbé teszi az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy ezeket az előirányzatokat nem költik el mindaddig, amíg a befagyasztás szükséges. Ezek az információk először is rámutatnak, hogy az előirányzatokat olyan közintézmények számára különítették el, amelyek finanszírozása a 2015. évihez képest már eleve nőtt, ezért ezek az intézmények adott esetben nem tartanak majd igényt további forrásokra. Másodszor, az említett előirányzatok elköltéséhez a közszolgáltatásokat nyújtó szerveknek a pénzügyminiszter kifejezett jóváhagyását igénylő kiadási engedéllyel kell rendelkezniük. Végezetül, ezek az előirányzatok a már betervezett előirányzatokat és a tartalékokat egészítik ki, amelyek szintén jóváhagyást igényelnek.

(12)

A túlzott hiány tartós korrekciója, és különösen a 2017. évi költségvetés kiigazítása tekintetében a 2016. július 18-i indokolással ellátott kérelem főként a 2016. októberben benyújtandó költségvetésiterv-javaslatra hivatkozik, és vállalja az országspecifikus költségvetési ajánlás betartását, amely legalább a GDP 0,6 %-ának megfelelő strukturális kiigazítást ír elő. Ez javulást jelent a 2017. évi stabilitási programban meghatározott, a GDP csupán 0,35 %-ának megfelelő mértékű strukturális kiigazításhoz képest, de a konkrét kiigazítási intézkedéseket még meg kell határozni.

(13)

Ami a szankcióknak a túlzott hiány 2016-ban való kiigazítására gyakorolt állítólagos káros hatását illeti, a bírságot az 1173/2011/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése a GDP 0,2 %-ára korlátozza, amely összeg kellően alacsony ahhoz, hogy összeegyeztethető legyen a túlzott hiány kiigazításával. Továbbá, az esetleges bírság nem befolyásolná a strukturális egyenleg változását.

(14)

A legfontosabb gazdaságpolitikai területeket érintő strukturális reformok és a bankrendszer stabilizálását célzó intézkedések folytatására irányuló kötelezettségvállalás üdvözlendő, annál is inkább, mivel ezek az intézkedések a Portugáliára vonatkozó releváns országspecifikus ajánlások részét is képezik. A 2016-ra és az azt követő időszakra tervezett, például az üzleti környezet javítására vagy a vállalkozások alultőkésítettségének kezelésére szolgáló egyéb strukturális reformok tekintetében az ismertetett intézkedések nem térnek el lényegesen a 2016. évi nemzeti reformprogramban szereplőktől. E reformok elvileg ugyan tartós eredményeket hozhatnak, végrehajtásukat azonban kockázatok övezik. Végül, a 2016. július 18-i indokolással ellátott kérelem melléklete kifejezetten hivatkozik annak szükségességére, hogy kidolgozzák a nemteljesítő hitelek csökkentésének programját.

(15)

Ami a határozat megfelelőségét illeti a jelenlegi európai és nemzetközi környezetben, a Tanács teljes mértékben tudatában van annak, hogy a jelenlegi körülmények, és különösen az Egyesült Királyság uniós tagságával kapcsolatban tartott népszavazás eredménye, fokozott bizonytalanságot eredményeznek.

(16)

Tekintettel Portugália 2016. július 18-i indokolással ellátott kérelmére és a fenti pontokra, különösen a gazdasági kiigazítási program keretében végrehajtott költségvetési kiigazításra, amelyhez a strukturális reformok átfogó csomagja társult, az arra vonatkozó kötelezettségvállalásokra, hogy Portugália i. szükség esetén költségvetési intézkedéseket fogad el a 2016. évi költségvetés végrehajtása során felmerülő esetleges eltérések kiigazítására, ii. a GDP 0,25 %-ának megfelelő további strukturális kiigazításokat hajt végre 2017-ben a GDP 0,35 %-ának megfelelő mértékű, a 2016. áprilisi stabilitási programban megállapított kiigazításon felül, valamint iii. strukturális reformokat hajt végre a fennálló kihívásokra tekintettel megállapított kulcsfontosságú területeken, ideértve a bankrendszer stabilizálását célzó intézkedéseket, a Portugália által előterjesztett indokok alapján a GDP 0,2 %-ának megfelelő összegű pénzbírság eltörlése indokoltnak minősül,

(1)

A Tanács 2016. július 12-én a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadott határozatában megállapította, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése értelmében 2013. június 21-én kiadott tanácsi ajánlás nyomán Spanyolország nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kezelése érdekében.

(2)

Miután a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy Spanyolország nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kiigazítása érdekében, a Bizottságnak pénzbírság kiszabására irányuló javaslatot kell a Tanács elé terjesztenie.

(3)

A Spanyolország által fizetendő pénzbírság mértéke elvileg az előző évi spanyolországi GDP 0,2 %-ának felel meg, ám ez az összeg kivételes gazdasági körülmények miatt vagy az érintett tagállam indokolással ellátott kérelme nyomán csökkenthető vagy azt akár törölni is lehet.

(4)

Spanyolország 2015. évi GDP-je 1 081,19 milliárd EUR volt és ennek 0,2 %-a 2 162,38 millió EUR-t tesz ki.

(5)

Az 1173/2011/EU rendelet 2. cikkének 3. pontja szerint a „kivételes gazdasági körülmények” olyan körülmények, amelyek között a referenciaértéket túllépő államháztartási hiány kivételesnek tekinthető a Szerződés 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében és az 1467/97/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározottak alapján. Ez utóbbi rendelet szerint kivételesnek kell tekinteni a költségvetési hiány referenciaértékének túllépését, ha az i. az érintett tagállam által nem befolyásolható olyan rendkívüli esemény következménye, amely jelentős hatást gyakorol az államháztartás helyzetére, vagy ii. súlyos gazdasági visszaesésnek – vagyis a GDP volumene negatív éves növekedési ütemének, vagy a GDP volumenének a potenciális növekedéshez képest nagyon alacsony éves növekedési ütemével jellemezhető, hosszabban tartó időszak alatt felhalmozódott kibocsátási veszteségnek – az eredménye.

(6)

Spanyolország tekintetében a fenti feltételek alkalmazása az alábbi következtetésekhez vezet:

(7)

Ebből adódóan nem állnak fenn olyan kivételes gazdasági körülmények, amelyek indokolnák a pénzbírság összegének csökkentését.

(8)

2016. július 13-án Spanyolország indokolással ellátott kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a Tanácsnak a pénzbírság összegének nullára csökkentésére. Spanyolország az alábbi indokokkal támasztotta alá kérelmét:

Emlékeztetett rá, hogy a kihívásokkal teli gazdasági helyzet dacára kiemelkedő eredményeket ért el a széles körű reformprogram végrehajtása terén, ami meghatározónak bizonyult a gazdasági tevékenység és a munkahelyteremtés erőteljes fellendülésének, illetve a felhalmozott egyensúlyhiány kiigazításának előmozdítása szempontjából. Spanyolország szintén kiemelte a válságot követően végrehajtott jelentős költségvetési kiigazítást, valamint az alacsony, sőt adott esetben negatív inflációnak a költségvetési kiigazítási folyamatra és a gazdaság egészére gyakorolt káros hatását. Módszertani aggályokat is felvetett annak kapcsán, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés értékelésének jelenlegi módszertana feltételezésük szerint nem képes figyelembe venni a váratlan negatív inflációs hatásokat, és a potenciális GDP-növekedést sem tudja pontosan mérni Spanyolország esetében. Végül Spanyolország felvázolta a 2016. évi költségvetési hiány csökkentése érdekében tett intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat, és megerősítette a túlzott hiány 2017-ig történő kiigazítása iránti elkötelezettségét.

(9)

Mindezen érvek értékelése az alábbi megállapításokhoz vezet.

(10)

A spanyol gazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években. Ez többek között a kihívásokkal teli gazdasági helyzetben végrehajtott reformoknak köszönhető, amelyek elősegítették a merev munkaerő- és termékpiaci struktúrák kezelését. 2014 elején sikeresen lezárult a spanyolországi pénzügyi intézmények feltőkésítésére irányuló pénzügyi támogatási program, és ezzel összefüggésben nagy horderejű strukturális reformok valósultak meg, ami megteremtette a gazdasági fellendülés szilárd alapját. Spanyolország a program befejezése után további strukturális reformokat hajtott végre, többek között megreformálta a fizetésképtelenségre vonatkozó keretet, befejezte a bankszektor szerkezetátalakítását, átszervezte a közigazgatást és független költségvetési tanácsot hozott létre. A monetáris politikára és a megerősített euróövezeti irányítási keretre támaszkodva mindez a tőkebeáramlás élénkülését és a pénzügyi feltételek javulását ösztönző helyzetet teremtett. 2013 második felében újra növekedésnek indult a gazdaság, így jól haladt a belső és a külső egyensúly helyreállítása, amihez a reformoknak köszönhető versenyképesség-javulás is hozzájárult. A fellendüléshez társuló erőteljes munkahelyteremtést a bérnövekedés folyamatos kordában tartása és a munkaerő-piaci reformok hatása is ösztönzi. A gazdasági egyensúly helyreállítása terén tett előrelépések ellenére azonban továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézni, hiszen az állami és a magánszektor nagy adósságállománya miatt – ami a nettó külső kötelezettségek kiugróan magas szintjében is megmutatkozik – Spanyolország ki van téve a piaci hangulat változásaiból eredő kockázatoknak, és a változatlanul magas munkanélküliség visszaveti a gazdasági kiigazítást.

(11)

Spanyolország ugyan a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott hiány kezelése érdekében, azt azonban el kell ismerni, hogy az ország a túlzott hiány mérséklése érdekében már számottevő költségvetési kiigazítást hajtott végre 2012. évi és kisebb mértékben 2013. évi költségvetésében is. A költségvetési kiigazítás terén tett jelentős strukturális erőfeszítéseket a társadalmi kohézióra is kiható nehéz gazdasági körülmények nyomán kialakult konszolidációs kifáradás követte, amire a 2016. július 12-i tanácsi határozat is rámutatott. Tény, hogy a 2013 harmadik negyedéve óta tartó erőteljes gazdaságélénkülés dacára Spanyolország a legutóbbi tanácsi ajánlásban vizsgált időszakban folyamatosan kedvezőtlen gazdasági feltételeket tapasztalt. 2013-ban a kibocsátási rés elérte a potenciális GDP – 8,5 %-át, és a gyors ütemű javulás ellenére 2015-ben még mindig erősen negatív, – 4.0 % volt. A munkanélküliségi ráta 2013-ban 26,1 %-on tetőzött, a társadalmi kirekesztés és egyenlőtlenség pedig a válságot követően tovább súlyosbodott, így 2014-ben a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők összesített aránya 29,2 %-kal uniós szinten a legmagasabbak között volt.

(12)

Ebben az összefüggésben elmondható, hogy bár az elmúlt években bevezetett intézkedések némelyike közvetlen negatív hatást gyakorolt az államháztartásra, közép- és hosszú távon összességében mégis fellendíthetik a növekedést és a foglalkoztatást, és így az államháztartás fenntarthatóságához is hozzájárulhatnak. A társadalombiztosítási járulékok fizetése alóli mentességek, illetve a kedvezményes járulékfizetés lehetőségei táplálták a tartós költségvetési hiányt, ugyanakkor bizonyos mértékben a társadalmi kohéziót is fokozták, mivel az alacsonyabb jövedelmű, illetve kevésbé képzett munkavállalókra és az új határozatlan idejű munkaszerződésekre irányultak. A 2014 végén elfogadott – egyébként alulfinanszírozott – adóreformok célja, hogy fokozottan növekedésbaráttá tegyék az adórendszert, valamint javítsák az adóügyi irányítást és méltányosságot.

(13)

A 2016-os évet illetően a spanyol kormány – ügyvivői minőségében – hiánycsökkentő intézkedéseket vezetett be a Spanyolország által a túlzott hiány időben történő kiigazításának biztosítása érdekében végrehajtandó intézkedésekről szóló, 2016. március 9-i bizottsági ajánlásnak megfelelően, ami üdvözlendő fejlemény. A tartományi kormányzatokra vonatkozó költségvetési fegyelem érvényesítését célzó nemzeti jogi előírások végrehajtása érdekében a kormány április 6-án 12 tartományi kormányzatot felszólított, hogy a 2016. évi hiánycéljaiknak való megfelelés biztosítása érdekében hagyják jóvá a költségvetési előirányzatok csökkentését. Míg az érintett kormányzatok által eddig elfogadott 2016. évi kiadáscsökkentések jócskán elmaradnak a 2016. évi stabilitási programban szereplő elvárt összegektől, Spanyolország központi kormánya jóváhagyta a költségvetési előirányzatoknak a GDP mintegy 0,2 %-ának megfelelő csökkentését. Július 13-án a spanyol ügyvivő kormány bejelentette, hogy elkötelezett a további szükséges hiánycsökkentő intézkedések bevezetése iránt. Ami a bevételi oldalt illeti, a társasági adóról szóló törvény módosításai – amelyek elfogadása közvetlenül az új kormány megalakulása után esedékes – a tervek szerint ellensúlyozni fogják a társasági adó részletfizetésére (pagos fraccionados) vonatkozó szabályok változása miatt 2016-ban várható, a GDP mintegy 0,5 %-ának megfelelő bevételkiesést, így biztosítva, hogy a társaságiadó-bevétel elérje a 2016. évi stabilitási programban meghatározott szintet. Ami a kiadási oldalt illeti, közeledik a központi kormányzat költségvetési évének lezárása (amelyről július 14-én határoztak), és ez 2016 második felében elősegítheti a túlköltekezés megfékezését. Mindazonáltal az említett intézkedéseket továbbra is jelentős végrehajtási kockázatok övezik, különösen abban a tekintetben, hogy a parlament időben elfogadja-e a társasági adóról szóló törvény szükséges módosításait, és azok képesek lesznek-e ellensúlyozni a társaságiadó-bevételek várható kiesését. A kormány további adócsalás elleni intézkedések végrehajtására is kötelezettséget vállalt.

(14)

Spanyolország a Bizottsághoz benyújtott indokolással ellátott kérelmében szintén kiemelte az alacsony, sőt adott esetben negatív inflációnak a költségvetési kiigazítási folyamatra és a gazdaság egészére gyakorolt káros hatását. Amint azt a 2016. július 12-i tanácsi határozat is megállapította, 2013 és 2015 között a (GDP-deflátorral mért) spanyolországi infláció valóban jóval elmaradt az ajánlást alátámasztó makrogazdasági alapforgatókönyvben megadottól (sőt 2014-ben negatívvá vált és elérte a –0,4 %-ot). Mindazonáltal az alacsony, sőt negatív inflációnak a spanyolországi költségvetési eredményekre gyakorolt hatását nagyrészt ellensúlyozta a vártnál magasabb reál GDP-növekedés.

(15)

Spanyolország módszertani aggályokat is felvetett annak kapcsán, hogy az eredményes intézkedésekre vonatkozó jelenlegi módszertan Spanyolország esetében feltételezésük szerint nem képes figyelembe venni a váratlan negatív inflációs hatásokat, és a potenciális GDP-növekedést sem tudja pontosan mérni. A Spanyolország által végrehajtott strukturális kiigazítások esetleges alábecslését illetően szem előtt kell tartani, hogy a Bizottság a potenciális növekedés becslésekor a közösen elfogadott és a Tanács által jóváhagyott, termelési függvényen alapuló módszertant alkalmazza. A negatív infláció hatásai tekintetében a Bizottság elemzése keretében elismeri, hogy a költségvetési felügyelet vonatkozásában alkalmazott – az államháztartási egyenlegre vonatkozó adatoknak a potenciális kibocsátási előrejelzések alapján történő kiigazításán alapuló – módszertan negatív inflációs sokk esetén valóban a strukturális kiigazítás alábecsléséhez vezethet. Ezt a megközelítést ugyanakkor kiegészíti a költségvetési kiigazítás úgynevezett alulról építkező mérése, amelynek során megvizsgálják a kiadási célok teljesülését, a bevételi oldalon pedig a tervezett diszkrecionális intézkedések végrehajtását. A strukturális egyenleg változásával ellentétben az alulról építkező mérés nagy valószínűséggel túlbecsli a negatív inflációs sokkot követő költségvetési kiigazítást. Spanyolország esetében az alulról építkező módszertan is azt mutatja, hogy 2013 és 2015 között nem valósult meg kumulált erőfeszítés annak ellenére, hogy az ajánlás a GDP 3,0 %-ának megfelelő kumulált strukturális kiigazítást szorgalmazott.

(16)

A Spanyolország által benyújtott indokolással ellátott kérelmet és a fentieket figyelembe véve – különös tekintettel a spanyol kormány által 2012 óta végrehajtott és jelenleg is folyamatban lévő, mélyreható strukturális reformokra, a 2013. júniusi tanácsi ajánlásban vizsgált időszakban fennálló, kihívásokkal teli gazdasági helyzetre, a spanyol ügyvivő kormány által az indokolással ellátott kérelemben bejelentett hiánycsökkentési kötelezettségvállalásokra, továbbá a Spanyolország által a túlzott hiány időben történő kiigazításának biztosítása érdekében végrehajtandó intézkedésekről szóló, 2016. március 9-i bizottsági ajánlásnak megfelelően bevezetett konszolidációs intézkedésekre – a GDP 0,2 %-ának megfelelő összegű pénzbírság eltörlése indokoltnak minősül,

(1)

Az (EU) 2015/789 bizottsági végrehajtási határozat (2) alkalmazásában szerzett tapasztalatok és különösen a szóban forgó határozat legutóbbi, az (EU) 2016/764 végrehajtási határozattal (3) való módosítása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a Xylella fastidiosa (Wells et al.) (a továbbiakban: a meghatározott szervezet) Unióba való további behurcolása és Unión belüli terjedése elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében számos további intézkedésre van szükség, és az említett határozat egyes rendelkezéseit ki kell igazítani.

(2)

Jóllehet a tagállami szinten értékelt kockázat alapján végzett felmérésekre továbbra is szükség van, e felméréseket alaposabban és összehangoltabb módon kell végezni, biztosítva, hogy minden tagállam ugyanolyan mértékű elővigyázatossággal járjon el a meghatározott szervezet elleni fellépés kapcsán. Ezért a felmérések végzésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a Bizottság által kibocsátott megfelelő szakmai iránymutatásokat.

(3)

A nemzetközi szabványok előírásainak megfelelően a meghatározott szervezet legalább két különböző, más biológiai paramétereket vizsgáló vagy a genom más-más részeit célzó teszt használatával azonosítható a legmegbízhatóbban. E tesztek jegyzékét elérhetővé kell tenni egy az átláthatóság érdekében nyilvános hozzáférésű bizottsági adatbázisban. Mivel a meghatározott szervezet azonosítása a körülhatárolt területeken kívül más érzékenységű teszteket kíván, külön kell meghatározni a körülhatárolt területeken használandó és az azokon kívül használandó teszteket.

(4)

Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak közzé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti tervüket az interneten.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015. januári szakvéleményében (4) hivatkozott tudományos források lehetségesnek tartják a genetikai rekombinációt a meghatározott szervezetnek a világ különböző részein honos alfajai között, amely képessé tenné azt újabb, az adott alfajjal korábban nem fertőzöttnek nem talált növényfajok károsítására. Ezért, és mivel a közelmúltban különböző alfajok kimutatását jelentették az Unión belül, a nagyobb elővigyázatosság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy azokat a területeket, ahol egynél több alfajt észleltek, a meghatározott szervezet és annak valamennyi lehetséges alfaja vonatkozásában körül kell határolni. Ezenfelül, ha egy alfaj jelenlétének megállapítása folyamatban van, az érintett tagállamnak elővigyázatosságból körül kell határolnia az érintett területet a meghatározott szervezet és annak valamennyi lehetséges alfaja vonatkozásában.

(6)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pufferzónákban végzett felmérések során az erőforrásokat a növényegészségügyi kockázatnak megfelelően kell elosztani. Ezért helyénvaló rendelkezni arról, hogy pufferzónákon belüli felmérést a fertőzött területet legalább 1 kilométeres szélességben övező területen 100 m × 100 m-es négyzetrács alapján, a pufferzónában ettől távolabb pedig 1 km × 1 km-es négyzetrács alapján kell végezni.

(7)

Az eddigi tapasztalatok és az EFSA által jelentett tudományos bizonyítékok alapján a fertőzött növények körüli 100 méteres körzetből minden gazdanövényt azonnal el kell távolítani egészségi állapotuktól függetlenül, mert ez javítja a meghatározott szervezet felszámolásának esélyét. Azon visszaszorítási intézkedésekhez képest, amelyek keretében csak a fertőzött növényeket távolítják el, és csak a körülhatárolt terület egyes részein, az összes gazdanövény eltávolítása magasabb garanciát nyújt az adott területen a tünetmentes fertőzésekkel, és ezáltal a meghatározott szervezet terjedésével szemben. Ezért arányosnak tűnik a fertőzött területeket övező pufferzóna szélességét 10 km-ről 5 km-re csökkenteni azon esetekben, ahol körülhatárolt területet hoznak létre a kórokozó felszámolása érdekében. Ennek a szélességnek azonban továbbra is 10 km-nek kell maradnia a visszaszorítás céljából körülhatárolt területek esetében, hiszen ezekben nagyobb elővigyázatosságra van szükség a meghatározott szervezet nagyobb elterjedtsége miatt.

(8)

Szintén helyénvaló a pufferzóna szélességét 1 km-re csökkenteni olyan körülmények esetén, amelyek garantáltan gátolják a meghatározott szervezet továbbterjedését, ha a fertőzött növényeket azonnal eltávolítják, és a helyzetet megfelelően figyelemmel kísérik. Hasonlóképpen helyénvaló 12 hónappal egy terület kijelölése után megszüntetni annak körülhatárolását, ha a területen intenzív mintavételi programot hajtanak végre a meghatározott szervezet jelenlétének kizárására.

(9)

A meghatározott szervezet elleni fellépést szolgáló intézkedések tekintetében az átláthatóság fokozása és a lakosság tájékoztatása érdekében a tagállamoknak közzé kell tenniük és naprakészen kell tartaniuk a területükön található körülhatárolt területek jegyzékét, a Bizottságnak pedig közzé kell tennie és naprakészen kell tartania a tagállamok által bejelentett ilyen területek jegyzékét.

(10)

A tapasztalat azt mutatja, hogy az arányosság érdekében el kell tekintetni körülhatárolt terület létrehozásától olyan esetekben, amikor a meghatározott szervezet jelenlétét annak vektoraitól fizikailag bizonyítottan védett területen mutatják ki. Ez azért is arányos intézkedés, mert ilyen esetekben a meghatározott szervezet terjedésének kockázata alacsony, viszont azonnali felszámolásának esélye magasabb az ellenőrzött környezetnek köszönhetően.

(11)

A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy engedélyezzék gazdanövények telepítését a fertőzött területeken belüli elhatárolt, a pufferzónától legalább 20 km-re eső helyeken és megfelelő körülmények között, ezzel nagyobb rugalmasságot biztosítva számukra. Az ilyen telepítések során előnyben kell részesíteni a meghatározott szervezettel szemben toleránsnak vagy ellenállónak bizonyult fajtákat, ezzel csökkentve a bakteriális fertőző anyag mennyiségét az adott területeken.

(12)

Egyes helyek hagyományaira és történelmére tekintettel lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamok úgy határozzanak: egyes, hivatalosan történelmi értékűvé nyilvánított gazdanövényeket nem kell eltávolítani, ha nem fertőződtek meg a meghatározott szervezettel, még akkor sem, ha 100 méteres körzeten belül találhatók a megvizsgált és a meghatározott szervezettel fertőzött növényektől. Azonban e növények megfertőződésének megelőzése és a meghatározott szervezet terjedésének megfékezése érdekében bizonyos feltételeket kell előírni számukra.

(13)

Annak érdekében, hogy a körülhatárolt területeken a meghatározott szervezet jelenlétének kimutatására szolgáló nyomon követés megfelelő időpontokban történjen, továbbá a jogbiztonság érdekében elő kell írni, hogy a nyomon követés és a megfelelő vizsgálatok a Bizottság által kiadott idevágó szakmai iránymutatásoknak megfelelően történjenek.

(14)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a visszaszorítási intézkedések hatálya alá tartozó fertőzött területeket az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat mellékletében felsoroltakra kell korlátozni.

(15)

Figyelemmel a meghatározott szervezet Unión belüli helyzetére, és az Unió más részein további visszaszorítási területek elismerésére, a növények eltávolítását el kell végezni a teljes visszaszorítási területen, ahol a meghatározott szervezet jelenlétét hivatalos felmérések igazolják. Az Unió egyéb területeinek védelme érdekében hatósági felméréseket kell végezni legalább az olyan termelési helyek közelében, amelyek számára engedélyezett a meghatározott növények kivitele a körülhatárolt területről, a valamilyen kulturális, társadalmi vagy tudományos értékkel rendelkező növények közelében, valamint a fertőzött területen belül az annak határától mért 20 km-es sávban. Ez a követelmény azonban nem alkalmazandó azon szigetekre, amelyek teljes egésze visszaszorítási területnek minősül, és amelyek több mint 10 km-re találhatók a legközelebbi uniós szárazföldi ponttól, mivel e szigetek fizikailag mindenképpen elhatároltak.

(16)

Az EFSA által 2016 márciusában alacsonynak értékelt növényegészségügyi kockázatra (5) tekintettel indokolt megengedni a meghatározott szervezet egy vagy több alfajával szemben ellenállónak bizonyult meghatározott növényfajták kivitelét a körülhatárolt területekről a 92/105/EGK bizottsági irányelvnek (6) megfelelően kiállított növényútlevelek nélkül.

(17)

A vektorrovarok repülési terjedési képességére figyelemmel indokolt és arányosabb engedélyezni a meghatározott növények szállítását olyan termelési helyekről, amelyek 100 méteres körzetét évente két alkalommal megvizsgálták, és ahonnan a fertőzés tüneteit mutató vagy fertőzött növényeket haladéktalanul eltávolították. A következetesség érdekében hasonló szabályt kell alkalmazni azon harmadik országok termelési helyeire vonatkozóan, ahol a meghatározott szervezet jelenléte ismert.

(18)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a körülhatárolt területeken kívüli olyan területeken, ahol gazdanövényeket nevelnek, éves ellenőrzéseket végeznek, és tünetek esetén mintavételt és vizsgálatot hajtanak végre, ezáltal megbízhatóan garantálva a meghatározott szervezet jelenlétének kizárását. Ezért és az Unióban a védelem egységes szintjének elérése érdekében e helyszínek kapcsán külön követelményeket kell megállapítani.

(19)

A Coffea, a Lavandula dentata L., a Nerium oleander L., az Olea europaea L., a Polygala myrtifolia L., és a Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb fajok bizonyítottan többször is megfertőződhetnek a meghatározott szervezettel, és könnyű terjedési útvonalat nyújtanak a betegség számára az Unión belül. Folynak még a visszakövetési munkálatok annak meghatározására, hogy az Unióban talált fertőzött növények honnan származhattak, de az elővigyázatosság jegyében rendelkezni kell arról, hogy a szóban forgó növényeket csak a meghatározott szervezet jelenlétét kizáró éves hatósági ellenőrzésnek, mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak alávetett helyszíneken szabad nevelni. E növényeknek a meghatározott szervezettel szembeni fokozott érzékenységére tekintettel annak jelenlétét legalább két pozitív vizsgálati eredmény alapján kell megállapítani, melyek közül legalább az egyiknek a Bizottság megfelelő adatbázisában szereplő molekuláris vizsgálatnak kell lennie.

(20)

Hasonló követelményt kell alkalmazni azon harmadik országok tekintetében, ahol a meghatározott szervezet jelenlétét még nem észlelték. Ezenfelül az említett növények Unión belüli szállításával kapcsolatos adatokat a vállalkozóknak legalább három évig meg kell őrizniük a nyomonkövethetőség és a hatósági vizsgálatok utólagos ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében.

(21)

Az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat szigorú rendelkezéseket vezet be egyes, a meghatározott szervezet európai izolátumaival fertőződő növényfajok (gazdanövények) Unión belüli szállítása tekintetében. Ezekre a gazdanövényekre akkor is szigorú feltételek vonatkoznak, ha soha nem nevelték őket körülhatárolt területeken.

(22)

Ugyanakkor Belgium, a Cseh Köztársaság, Franciaország és Spanyolország az (EU) 2017/167 bizottsági végrehajtási határozat (7) értelmében ideiglenes engedélyt kapott a 2008/90/EK tanácsi irányelv (8) I. mellékletében szereplő, nem rovarmentes környezetben, szabadföldön termesztett egyes gyümölcstermő növényfajokhoz tartozó prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok minőségtanúsítására. Több ilyen fajról, nevezetesen a Juglans regia L., az Olea europaea L., a Prunus amygdalus Batsch, a P. amygdalus × P. persica, a P. armeniaca L., a P. avium (L.) L., a P. cerasus L., a P. domestica L., a P. domestica × P. salicina, a P. dulcis (Mill.) D.A. Webb, a P. persica (L.) Batsch és a P. salicina Lindley fajokról ismert, hogy fogékonyak a meghatározott szervezet európai és nem európai izolátumaira, és szerepelnek az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat I. mellékletében, mint „meghatározott növények”.

(23)

Mivel a meghatározott szervezet egyre nagyobb fenyegetést jelent az Unió területén, olyan esetekben, amikor eltérnek a rovarmentes termesztési környezetre vonatkozó előírástól, e prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok minőségtanúsítását ki kell egészíteni más növényegészségügyi biztosítékokkal, még akkor is, ha a szóban forgó növények nem az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat szerinti körülhatárolt területen helyezkednek el.

(24)

Ezért az említett, az (EU) 2017/167 végrehajtási határozat hatálya alá tartozó prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok csak növényútlevéllel szállíthatók az Unió területén. E rendelkezés célja biztosítani, hogy a prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok, valamint az ezekből előállított minden szaporítóanyag és gyümölcstermő növény mentes legyen a meghatározott szervezettől. Az említett prebázis anyanövényeket és prebázis szaporítóanyagokat ezért vizuális vizsgálatnak, mintavételnek és molekuláris vizsgálatnak kell alávetni, biztosítandó, hogy mentesek a meghatározott szervezettől, ugyanakkor azt is, hogy növény-egészségügyi állapotukat a szaporítási folyamat során megőrzik.

(25)

Végül minden olyan növényfajt, amelyet a Bizottság az (EU) 2015/789 végrehajtási határozat legutóbbi módosítása óta meghatározott növényként azonosított, fel kell venni az említett határozat I. mellékletébe.

(26)

Az (EU) 2015/789 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(27)

Annak érdekében, hogy a vállalkozók és a felelős hivatalos szervek alkalmazkodhassanak az ültetésre szánt Coffea, Lavandula dentata L., Nerium oleander L., Olea europaea L., Polygala myrtifolia L., és Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb növények (kivéve vetőmagjaik) szállítására vonatkozó új követelményekhez, az erre vonatkozó rendelkezést 2018. március 1-jétől kell alkalmazni.

(28)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményével,

1.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*1)  Guidelines for the survey of Xylella fastidiosa (Wells et al.) in the Union territory (Iránymutatás a Xylella fastidiosa (Wells et al.) jelenlétének felméréséhez az Unió területén) http://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/ph_biosec_legis_guidelines_xylella-survey.pdf” "

2.

A 3a. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 16. cikk a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A Coffea, Lavandula dentata L., a Nerium oleander L., az Olea europaea L., a Polygala myrtifolia L. és a Prunus dulcis (Mill.) D.A. Webb ültetésre szánt növényei (a vetőmagok kivételével) csak akkor hozhatók be az Unióba, ha a meghatározott szervezet kimutatására alkalmas, a nemzetközi szabványoknak megfelelő, megfelelő időpontokban végzett mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot magukban foglaló éves hatósági ellenőrzésnek alávetett területekről származnak, és e vizsgálatok kizárták a meghatározott szervezet jelenlétét, a követett mintavételi módszer pedig 99 %-os megbízhatósággal képes kimutatni a fertőzött növények 5 %-os vagy annál nagyobb arányú jelenlétét, és e mintavétel a tüneteket mutató és az azok közelében található, tünetmentes növényekre irányul.”

10.

A 17. cikk (4) bekezdésének c), d) és e) pontjai helyébe a következő szöveg lép:

11.

Az I. melléklet e határozat I. mellékletének megfelelően módosul.

12.

A II. melléklet helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép.

13.

A rendelet egy III. melléklettel egészül ki, melynek szövegét e határozat III. melléklete tartalmazza.

(1)

2011. január 31-én a Calanus AS norvég vállalat a norvég gazdasági övezetben és a Jan Mayen körüli halászati övezetben fogott Calanus finmarchicus rákféléből (tengeri zooplanktonból) nyert olajnak a 258/97/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti új élelmiszerként az uniós piacon való forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet nyújtott be az Egyesült Királyság illetékes hatóságához.

(2)

2016. október 21-én az Egyesült Királyság illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelő jelentését. Az említett jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a Calanus finmarchicus-ból nyert olaj megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az új élelmiszerek vonatkozásában megállapított feltételeknek.

(3)

A Bizottság az elsődleges értékelési jelentést 2016. november 8-án továbbította a többi tagállamnak.

(4)

A 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében megállapított 60 napos időszakon belül több tagállam is indokolt kifogással élt, különösen a termelési folyamatra, a tárolási stabilitásra és a toxikológiai adatokra vonatkozó információk elégtelen volta miatt. A kérelmező azonban kiegészítő információkat nyújtott be, amelyekkel a tagállamok és a Bizottság megelégedésére eloszlatta a fenti aggályokat.

(5)

A 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) követelményeket határoz meg az étrend-kiegészítőkre vonatkozóan. A Calanus finmarchicus-ból nyert olaj használata az említett irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül engedélyezhető.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2009/827/EK bizottsági határozat (2) a 258/97/EK rendeletnek megfelelően engedélyezte az aztékzsályamag (Salvia hispanica) új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalát pékáruban (kenyér- és zsemlefélék).

(2)

A 2013/50/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) a 258/97/EK rendeletnek megfelelően engedélyezte az aztékzsályamag (Salvia hispanica) új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalát a következő termékekben: pékáru (sütött sütőipari termékek), reggeli gabonapehely, gyümölcs-, csonthéjas és magkeverékek, valamint előrecsomagolt aztékzsályamag önmagában.

(3)

Az ír élelmiszer-biztonsági hatóság 2015. szeptember 18-án levélben engedélyezte az aztékzsályamagnak (Salvia hispanica) a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, további élelmiszer-kategóriákban (nevezetesen gyümölcslevekben és gyümölcs italkeverékekben) új élelmiszer-összetevőként való kiterjesztett felhasználását.

(4)

2016. szeptember 5-én a MEGGLE Hrvatska d.o.o. vállalat kérelmet nyújtott be a horvát illetékes hatóságnak az aztékzsályamagnak (Salvia hispanica) további élelmiszer-kategóriákban (nevezetesen: joghurtban) új élelmiszer-összetevőként való kiterjesztett felhasználása iránt.

(5)

2017. január 11-én Horvátország illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelő jelentését. E jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy az aztékzsályamag (Salvia hispanica) felhasználásának kiterjesztése és a javasolt maximális felhasználási mennyiségek megfelelnek a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az új élelmiszerek vonatkozásában megállapított kritériumoknak.

(6)

A Bizottság az elsődleges értékelési jelentést 2017. január 16-án továbbította a többi tagállam számára.

(7)

A 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében megállapított 60 napos időszakon belül több tagállam is indokolt kifogással élt, elsősorban a hiányos információk miatt. A kérelmező azonban kiegészítő információkat nyújtott, amelyekkel a tagállamok és a Bizottság megelégedésére eloszlatta a fenti aggályokat.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

2016. június 10-én az Ekoidé AB vállalat a nagyobb mennyiségű D2-vitamint tartalmazó, UV-fénnyel kezelt gombáknak (Agaricus bisporus) a 258/97/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerinti új élelmiszerként az uniós piacon való forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet nyújtott be az illetékes svéd hatósághoz.

(2)

2017. február 27-én Svédország illetékes hatósága közzétette elsődleges értékelő jelentését. Az említett jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb mennyiségű D2-vitamint tartalmazó, UV-fénnyel kezelt gombák (Agaricus bisporus) megfelelnek a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az új élelmiszer-összetevők vonatkozásában megállapított feltételeknek.

(3)

A Bizottság az elsődleges értékelési jelentést 2017. március 2-án továbbította a többi tagállamnak.

(4)

A 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében megállapított 60 napos időszakon belül több tagállam is indokolt kifogással élt. A kérelmező azonban kiegészítő információkat nyújtott be, amelyekkel a tagállamok és a Bizottság megelégedésére eloszlatta a fenti aggályokat.

(5)

Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) VI. melléklete A. részének 1. pontja előírja, hogy az élelmiszer nevében vagy ahhoz kapcsolódóan minden olyan esetben szerepelnie kell azon kezelési módszernek, amelynek az élelmiszert alávetették, amikor az ilyen tájékoztatás elmulasztása a fogyasztók félrevezetését jelentené. Mivel a fogyasztók általában nem számítanak arra, hogy a gombák UV-fénnyel legyenek kezelve, a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében az élelmiszer nevében vagy ahhoz kapcsolódóan ennek az információnak szerepelnie kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Ausztrália 2016. augusztus 22-én benyújtott egy jelentést, amelyben ismertette a repcemag ausztráliai termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó számítások eredményét. Ausztráliában a NUTS 2 szintű régiók leírásához leginkább hasonlító statisztikai régiók az államok. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó becslések számszerűsítésére ezért az ausztrál államok szintjén került sor.

(2)

Az Ausztrália által benyújtott jelentés megvizsgálása után a Bizottság úgy véli, hogy a jelentés megfelel a 2009/28/EK irányelvben megállapított feltételeknek, amelyek értelmében a harmadik országok használhatnak az alapértelmezett értékek kiszámításához figyelembe vett földrajzi területeknél kisebb területekre (ausztrál államok) jellemző értékeket: az említett jelentésben szereplő adatok a mezőgazdasági nyersanyagok (repcemag) termesztéséből származó kibocsátásra vonatkoznak; a repcemag termesztéséből származó, jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás várhatóan alacsonyabb lesz az alapértelmezett értékek kiszámításánál feltételezett kibocsátásoknál vagy megegyezik azokkal; az üvegházhatásúgáz-kibocsátás e jellemző mértékei most bejelentésre kerültek a Bizottság részére.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodás (a továbbiakban: AKCS–EU partnerségi megállapodás) 68. cikke rendelkezik arról, hogy kiegészítő támogatási mechanizmust kell bevezetni az AKCS-államok gazdaságára hatást gyakorló külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások enyhítésére. A 68. cikk (4) bekezdése rögzíti, hogy a támogatási mechanizmus módozatait az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. melléklete szabályozza.

(2)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletében jelenleg meghatározott mechanizmusokat ki kell igazítani a Felek szükségleteinek tükrözése, valamint a támogatás rugalmas és gyors célba juttatásának biztosítása érdekében.

(3)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a kérdéses megállapodás Ia., II., III., IV. és VI. mellékletét.

(4)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára.

(5)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 16. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat.

(6)

Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2017. május 5-én felhatalmazta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát arra, hogy határozatot fogadjon el az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének a külső sokkok tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a II. melléklet 3. fejezetének módosításáról.

(7)

Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról szóló határozatot el kell fogadni,