ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2293 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. augusztus 3.)
az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékek és az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek tűzzel szembeni viselkedés tekintetében, vizsgálat nélkül történő osztályozásának feltételeiről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/364 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) által elfogadásra került egy, az építési termékek tűzzel szembeni viselkedéssel kapcsolatos teljesítményének osztályozását lehetővé tevő rendszer. A keresztrétegelt fa termékek és a szerkezeti furnérfa termékek az említett felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá eső építési termékek közé tartoznak. |
(2) |
A vizsgálatok azt mutatták, hogy az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékek és az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek stabil és kiszámítható tűzzel szembeni viselkedést mutatnak, amennyiben a termék formája és beépítése, átlagos sűrűsége és vastagsága tekintetében megfelelnek bizonyos feltételeknek. |
(3) |
Ezért úgy kell tekinteni, hogy az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékek és az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek további vizsgálatok nélkül is megfelelnek egy, az (EU) 2016/364 felhatalmazáson alapuló rendeletben a tűzzel szembeni viselkedés tekintetében meghatározott bizonyos osztálynak, amennyiben az említett feltételeket teljesítik, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Amennyiben a mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelnek, az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékeket és az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékeket úgy kell tekinteni, hogy vizsgálatok nélkül megfelelnek a mellékletben feltüntetett teljesítményosztályoknak.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 3-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 88., 2011.4.4., 5. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/364 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 1.) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzásáról (HL L 68., 2016.3.15., 4. o.)
MELLÉKLET
1. táblázat
A falakhoz és mennyezethez készült keresztrétegelt fa termékek és szerkezeti furnérfa termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályai
Termék (1) |
A termék leírása |
Legkisebb átlagos sűrűség (2) (kg/m3) |
Legkisebb teljes vastagság (mm) |
Osztály (3) |
Az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékek |
Legkisebb rétegvastagság: 18 mm |
350 |
54 |
D-s2, d0 (4) |
Az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek |
Legkisebb furnérvastagság: 3 mm |
400 |
18 |
D-s2, d0 (4) |
2. táblázat
A padlóburkolatokhoz készült keresztrétegelt fa termékek és szerkezeti furnérfa termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályai
Termék (5) |
A termék leírása |
Legkisebb átlagos sűrűség (6) (kg/m3) |
Legkisebb teljes vastagság (mm) |
Padlóburkolat osztálya (7) |
Az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékek |
Legkisebb rétegvastagság: 18 mm, a felszíni réteg fenyőből |
430 |
54 |
DFL-s1 (8) |
Az EN 16351 harmonizált szabvány szerinti keresztrétegelt fa termékek |
Legkisebb rétegvastagság: 18 mm, a felszíni réteg lucfenyőből |
400 |
54 |
DFL-s1 (8) |
Az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek |
Legkisebb furnérvastagság: 3 mm, a felszíni réteg fenyőből |
480 |
15 |
DFL-s1 (8) |
Az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek |
Legkisebb furnérvastagság: 3 mm, a felszíni réteg fenyőből |
430 |
20 |
DFL-s1 (8) |
Az EN 14374 harmonizált szabvány szerinti szerkezeti furnérfa termékek |
Legkisebb furnérvastagság: 3 mm, a felszíni réteg lucfenyőből |
400 |
15 |
DFL-s1 (8) |
(1) A termékszabványokban szereplő minden fafajtára és ragasztóra érvényes.
(2) Az EN 13238 szabványnak megfelelően előkészítve.
(3) Az (EU) 2016/364 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének 1. táblázata szerinti osztály.
(4) Az osztály bármilyen hordozófelületre vagy felület mögötti légrésre érvényes.
(5) Lépcsőfokokra is érvényes.
(6) Az EN 13238 szabványnak megfelelően előkészítve.
(7) Az (EU) 2016/364 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének 2. táblázata szerinti osztály.
(8) Az osztály bármilyen hordozófelületre vagy felület mögötti légrésre érvényes.
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/4 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2294 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. augusztus 28.)
az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a rendszeres internalizálók 2014/65/EU irányelv alkalmazásában meghatározott fogalmának pontosítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Annak érdekében, hogy az Unióban továbbra is biztosított legyen a rendszeres internalizálók 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti fogalommeghatározásának objektív és tényleges alkalmazása, további előírásokat kell meghatározni a befektetési vállalkozások által igénybe vehető megbízáspárosító konstrukciókkal összefüggésben az értékpapírpiacokat érintő legújabb technológiai fejleményekre vonatkozóan. |
(2) |
Az értékpapírpiacok technológiai fejlődésének eredményeként olyan elektronikus kommunikációs hálózatok jöttek létre, amelyek lehetővé teszik számos, „rendszeres internalizáló” megjelöléssel működni szándékozó befektetési vállalkozás összekapcsolását nagysebességű algoritmikus kereskedési technikákat alkalmazó más likviditásszolgáltatókkal. E változások kockázatot jelentenek az ügyfélmegbízások végrehajtása során folytatott bilaterális saját számlás kereskedésnek és multilaterális kereskedésnek az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) előírt egyértelmű elkülönítése szempontjából. Az említett technológiai és piaci fejlemények ismeretében ezért indokolt pontosan előírni, hogy egy rendszeres internalizáló nem végezhet rendszeres alapon kereskedési helyszínen kívül saját kitettség nélküli ügyletpárosítás vagy egyéb típusú de facto kockázatmentes back-to-back tranzakció útján egy adott pénzügyi eszközre vonatkozó belső vagy külső megbízáspárosítást. |
(3) |
Amennyiben a csoporton belüli központosított kockázatkezelés általában valamely befektetési vállalkozásnál harmadik féllel lebonyolított ügyletek eredményeként felhalmozódott kockázat átruházásával jár a csoporton belüli olyan másik szervezethez, amely nem tud árjegyzési vagy a kereskedési szándékokra vonatkozó egyéb információt biztosítani, illetőleg nem tudja visszautasítani vagy módosítani az ilyen tranzakciót, az említett kockázatátruházásokat akkor is saját számlás kereskedésnek kell tekinteni, ha a végrehajtás kizárólagos célja a csoport kockázatkezelésének központosítása. |
(4) |
Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának kezdőnapjára vonatkozó megfogalmazást hozzá kell igazítani a 2014/65/EU irányelvnek az alkalmazás kezdőnapjára vonatkozó rendelkezéséhez. |
(5) |
A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1. |
a rendelet a következő 16a. cikkel egészül ki: „16a. cikk Megbízáspárosító konstrukciókban való részvétel A befektetési vállalkozás tevékenysége nem minősül a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti saját számlás kereskedésnek, amennyiben a szóban forgó befektetési vállalkozás a saját csoportján kívüli jogalanyokkal megbízáspárosító konstrukciókban vesz részt, és a részvétel célja vagy következménye pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedési helyszínen kívüli de facto kockázatmentes back-to-back tranzakciók végrehajtása.” |
2. |
a 91. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
(2) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/6 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2295 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. szeptember 4.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megterhelt és a meg nem terhelt eszközökkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 443. cikke negyedik albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 575/2013/EU rendelet 443. cikkének negyedik albekezdése alkalmazásában az Európai Bankhatóság (EBH) 2014. június 27-én iránymutatást adott ki a megterhelt és a meg nem terhelt eszközöket érintő információk nyilvánosságra hozataláról (a továbbiakban: EBH-iránymutatás (2)). Az 575/2013/EU rendelet 443. cikkének második albekezdése szerint az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a meg nem terhelt eszközök mérleg szerinti értékének kitettségi osztály és eszközminőség szerinti nyilvánosságra hozatalával, valamint a terheletlen eszközök mérleg szerinti értéke teljes összegének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, figyelembe véve az Európai Rendszerkockázati Testület 2012. december 20-i, a hitelintézetek finanszírozásáról szóló, ESRB/2012/2 sz. ajánlását (a továbbiakban: az ESRB/2012/2. sz. ajánlás) (3), feltéve, hogy az EBH a jelentésében úgy ítéli meg, hogy e további nyilvánosságra hozatal megbízható és hasznos információkat eredményez. Az eszközterhelésről szóló jelentésében (4) az EBH arra a következtetésre jutott, hogy az Unióban rendkívüli fontos az eszközterhelésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala, mivel ez lehetővé teszi a piaci résztvevők számára az intézmények likviditási és tőkemegfelelési profiljának pontosabb megértését és elemzését, valamint e profilok tagállamok közötti egyértelmű és konzisztens összehasonlítását. E következtetések alapján az EBH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozott ki az eszközterhelésre vonatkozó nyilvánosságra hozatal teljes mértékben harmonizált megközelítésének érvényesítése érdekében. |
(2) |
Az EBH-iránymutatás egyaránt vonatkozik a megterhelt és a meg nem terhelt eszközökre. Ennek oka, hogy az 575/2013/EU rendelet 443. cikkének első albekezdése előírja az ESRB/2012/2. sz. ajánlás és különösen az eszközterhelésre vonatkozó piaci átláthatóságról szóló D. ajánlás (a továbbiakban: D. ajánlás) figyelembevételét. A D. ajánlás 1. pontjának a) alpontja mind a megterhelt, mind a meg nem terhelt eszközökre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát ajánlja. Az 575/2013/EU rendelet 443. cikkének második albekezdése azt is előírja, hogy az adott albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során figyelembe kell venni az Európai Rendszerkockázati Testület ESRB/2012/2 sz. ajánlását. Emellett a megbízható és érdemi információkat tartalmazó nyilvánosságra hozatal érdekében a standardnak a megterhelt eszközökre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Következésképpen mind a megterhelt, mind a meg nem terhelt eszközökre vonatkozó információkat nyilvánosságra kell hozni. |
(3) |
A D. ajánlás azt ajánlotta az EBH-nak, hogy az EBH-iránymutatás kialakítása során biztosítsa, hogy a központi bankok javára megterhelt eszközök szintjét és alakulását, valamint a központi bankok által nyújtott likviditási támogatás mértékét ne lehessen nyomon követni. Ezt az ajánlást ez a rendelet is figyelembe veszi. |
(4) |
A megterhelt eszközök vagy a kapott biztosítékok és más mérlegen kívüli tételek is szolgálhatnak a finanszírozás biztosítékául. Következésképpen az intézményeknek külön kell nyilvánosságra hozniuk az összes mérlegben szereplő eszközre vonatkozó terhelést és az összes mérlegen kívüli tételre vonatkozó terhelést annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a piaci szereplők számára az intézmények likviditási és tőkemegfelelési profiljának pontosabb megértését és elemzését, valamint a finanszírozást biztosító eszközök rendelkezésre állására vonatkozó információkhoz való hozzáférést. A közzétételnek minden kapott, minden mérlegen belüli és kívüli ügyletből származó biztosítékra ki kell terjednie azok lejárati idejére való tekintet nélkül, ideértve a központi bankokkal végzett műveleteket is. Míg a megterhelt eszközök között nyilvánosságra hozott eszközök magukban foglalják az összes partnerrel (köztük a központi bankokkal) végzett bármilyen művelet eredményeként megterhelt eszközöket, nem kötelező külön nyilvánosságra hozni a központi bankokkal végzett műveletek és az egyébpartnerekkel végzett műveletek eredményeként megterhelt eszközökre vonatkozó adatokat. Ez nem érinti a központi bankok azon lehetőségét, hogy szabadon állapítsák meg a sürgősségi likviditási támogatás nyilvánosságra hozatalának módját. |
(5) |
Az egységesség biztosítása, továbbá az összehasonlíthatóság és átláthatóság előmozdítása érdekében az eszközterhelésre vonatkozó adatszolgáltatási tábláknak a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) eszközterhelésre vonatkozó adatszolgáltatási követelményein kell alapulniuk. Mindazonáltal a nem kívánt következmények (például a központi banki sürgősségi likviditási támogatás azonosíthatóságának) elkerülése érdekében bizonyos eltéréseket kell alkalmazni. Mindenekelőtt – a D. ajánlást is figyelembe véve – a megterhelt és a meg nem terhelt eszközök összegére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala során a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVII. mellékletének megfelelően mediánértékeket kell közzétenni, nem pedig adott időpontbeli értékeket. Ehhez hasonlóan az egyes értékek és ügyletek vonatkozásában nyilvánosságra hozandó információkat kevésbé részletezett szinten kell megadni, mint a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben meghatározott adatszolgáltatási követelmények esetében. Továbbá, mivel az eszközterhelés jórészt az érintett intézmény kockázati profiljától és üzleti modelljétől függ, a mennyiségi adatokat szöveges tájékoztatással kell kiegészíteni. |
(6) |
A megterhelt és a meg nem terhelt eszközökre, valamint különösen az átruházott eszközökre, elzálogosított eszközökre és kapott és adott mérlegen kívüli biztosítékokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelményeket az alkalmazandó számviteli szabályozás által előírt, meglévő nyilvánosságra hozatali követelményeken felül kell alkalmazni. |
(7) |
Az 575/2013/EU rendelet 443. cikkében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelmények azon kisebb intézmények tekintetében való arányos alkalmazását biztosítandó, amely intézmények esetében az eszközterhelés szintje számottevő, e kisebb intézményeknek nem kell adatot szolgáltatniuk a megterhelt és a meg nem terhelt eszközök minőségéről. A megterhelt és a meg nem terhelt eszközök minőségére vonatkozó információk (az eszközminőségi mutatók) az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (6) meghatározott rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközök és magas likviditású és hitelminőségű eszközök eszközminőségi jellemzőin alapulnak. Mivel a bankcsoporthoz nem tartozó befektetési vállalkozásokra nem vonatkozik az említett felhatalmazáson alapuló rendelet, és mivel ha a befektetési vállalkozás bankcsoporthoz tartozik, a vonatkozó információkat konszolidált alapon kell nyilvánosságra hozni, az aránytalan költségek elkerülése érdekében helyénvaló a befektetési vállalkozásokat is mentesíteni a megterhelt és a meg nem terhelt eszközök minőségére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége alól. |
(8) |
Tekintettel az eszközminőségi mutatókra vonatkozó adatszolgáltatási követelmény újszerűségére, az e mutatók nyilvánosságára hozatalát előíró rendelkezések alkalmazását egy évvel késleltetni kell, lehetőséget adva ezzel az intézményeknek a szükséges informatikai rendszerek kialakítására. |
(9) |
E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik. |
(10) |
Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Nyilvánosságra hozatali követelmények minden intézmény számára
(1) Az intézmények az I. mellékelt A. táblájának C010, C040, C060 és C090 oszlopában, a II. mellékletben található útmutatónak megfelelően, eszköztípus szerint nyilvánosságra hozzák a megterhelt és a meg nem terhelt eszközöknek az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti összegét.
(2) Az intézmények az I. mellékelt B. táblájának C010 és C040 oszlopában, a II. mellékletben található útmutatónak megfelelően, eszköztípus szerint nyilvánosságra hozzák a kapott biztosítékokra vonatkozó információkat.
(3) Az intézmények az I. mellékelt C. táblájában, a II. mellékletben található útmutatónak megfelelően nyilvánosságra hozzák a megterhelt eszközökkel és a kapott biztosítékokkal összefüggő kötelezettségekre vonatkozó információkat.
(4) Az intézmények az I. melléklet D. táblájában, a II. mellékletben található útmutatónak megfelelően szöveges tájékoztatást adnak üzleti modelljüknek az eszközterhelés szintjére gyakorolt hatásáról és az eszközterhelésnek az üzleti modelljükben betöltött jelentőségéről.
2. cikk
Kiegészítő nyilvánosságra hozatali követelmények bizonyos intézmények számára
(1) Az 1. cikkben említett információk mellett a 2. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő intézmények nyilvánosságra hozzák a következőket:
a) |
az I. melléklet A. táblájának C030, C050, C080 és C100 oszlopában, a II. mellékletben található útmutatónak megfelelően az eszközminőségi mutatókat eszköztípus szerint; |
b) |
az I. melléklet B. táblájának C030 és C60 oszlopában, a II. mellékletben található útmutatónak megfelelően az eszközminőségi mutatókat kapott biztosítékok és kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok szerint, utóbbiak közé sorolva a fedezett kötvényeket és az eszközfedezetű értékpapírokat is. |
(2) Az (1) bekezdés csak azokra a hitelintézetekre alkalmazandó, amelyek megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:
a) |
a 680/2014/EU rendelet XVII. melléklete 1.6. szakaszában a 10. pont szerint számított összes eszköze meghaladja a 30 milliárd EUR-t; |
b) |
a megterhelt eszközöknek a 680/2014/EU rendelet XVII. melléklete 1.6. szakaszában a 9. pont szerint számított szintje meghaladja a 15 %-ot. |
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A 2. cikk 2019. január 2-tól alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 4-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) Iránymutatások a megterhelt és a meg nem terhelt eszközöket érintő információk nyilvánosságra hozataláról (EBA/GL/2014/03).
(3) HL C 119., 2013.4.25., 1. o.
(4) EBA Report on Asset Encumbrance (EBH-jelentés az eszközterhelésről), EBH, 2015. szeptember.
(5) A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).
(6) A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
I. MELLÉKLET
Nyilvánosságra hozatal céljára szolgáló táblák
A. tábla: Megterhelt és meg nem terhelt eszközök
A. tábla – Megterhelt és meg nem terhelt eszközök
|
Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke |
Megterhelt eszközök valós értéke |
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke |
Meg nem terhelt eszközök valós értéke |
|||||
|
ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető |
|
ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető |
|
ebből EHQLA és HQLA |
|
ebből EHQLA és HQLA |
||
010 |
030 |
040 |
050 |
060 |
080 |
090 |
100 |
||
010 |
Az adatszolgáltató intézmény eszközei |
|
|
|
|
|
|
|
|
030 |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
040 |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
050 |
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
060 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
|
|
|
|
070 |
ebből: központi kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
080 |
ebből: pénzügyi vállalkozás által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
090 |
ebből: nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
120 |
Egyéb eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
|
121 |
ebből: … |
|
|
|
|
|
|
|
|
B. tábla: Kapott biztosíték
B. tábla – Kapott biztosíték
|
Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke |
Meg nem terhelt |
|||
Megterhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke |
|||||
|
ebből EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető |
|
ebből EHQLA és HQLA |
||
010 |
030 |
040 |
060 |
||
130 |
Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték |
|
|
|
|
140 |
Látra szóló követelések |
|
|
|
|
150 |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok |
|
|
|
|
160 |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
|
|
|
|
170 |
ebből: fedezett kötvények |
|
|
|
|
180 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
190 |
ebből: központi kormányzat által kibocsátott |
|
|
|
|
200 |
ebből: pénzügyi vállalkozás által kibocsátott |
|
|
|
|
210 |
ebből: nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott |
|
|
|
|
220 |
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek |
|
|
|
|
230 |
Egyéb kapott biztosíték |
|
|
|
|
231 |
ebből: … |
|
|
|
|
240 |
A saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok |
|
|
|
|
241 |
Még nem elzálogosított, saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok |
|
|
|
|
250 |
ESZKÖZÖK, KAPOTT BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIBOCSÁTOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ SAJÁT ÉRTÉKPAPÍROK ÖSSZESEN |
|
|
|
|
C. tábla: Megterhelés forrásai
C. tábla – Megterhelés forrásai
|
Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok |
Megterhelt eszközök, megterhelt kapott biztosítékok és a fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő megterhelt, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok |
|
010 |
030 |
||
010 |
Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke |
|
|
011 |
ebből: … |
|
|
D. tábla: Kísérő szöveges tájékoztatás
D. tábla – Kísérő szöveges tájékoztatás
Szöveges tájékoztatás az üzleti modellnek az eszközterhelés szintjére gyakorolt hatásáról és az eszközterhelésnek az intézmény üzleti modelljében játszott szerepéről, amely kontextust biztosít az A–C. táblákban előírt közzétételekhez a felhasználók számára.
II. MELLÉKLET
Útmutató a nyilvánosságra hozatal céljára szolgáló táblák kitöltéséhez
1. |
A táblákban feltüntetett eltérő rendelkezés hiányában az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XVI. mellékletében meghatározottakkal azonos módon szolgáltatnak adatot az 1–7. táblázatban említett tételekről. Az 1. pontban említett tételek esetében a mediánértékeket kell nyilvánosságra hozni. A mediánértékek az előző 12 hónapra vonatkozó gördülő negyedéves mediánok, amelyeket interpolálással kell meghatározni. Konszolidált alapú nyilvánosságra hozatal esetén a konszolidáció megfelelő hatóköre az 575/2013/EU rendelet első része, II. címe, 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott prudenciális konszolidáció. |
A. tábla – Megterhelt és meg nem terhelt eszközök
1. tábla: Az A. tábla egyes soraira vonatkozó útmutató
Sorok |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
Az adatszolgáltató intézmény eszközei [IAS 1.9 (a), Alkalmazási útmutató (IG) 6] Az adatszolgáltató intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze, a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével, amennyiben az alkalmazandó számviteli standardok lehetővé teszik ezek megjelenítését a mérlegben. Az ebben a sorban feltüntetett érték a 030, 040 és 120 sorok az előző 12 hónap négy negyedéves időszak végi értékei összegének mediánja. |
030 |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 030 sorában jelentett instrumentumok mediánértékei, a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével akkor, ha az alkalmazandó számviteli standardok lehetővé teszik ezek megjelenítését a mérlegben. |
040 |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 040 sorában jelentett „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” mediánértékei, a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kivételével akkor, ha az alkalmazandó számviteli standardok lehetővé teszik ezek megjelenítését a mérlegben. |
050 |
ebből: fedezett kötvények A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 050 sorában jelentett „ebből: fedezett kötvények” mediánértékei. |
060 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 060 sorában jelentett „ebből: eszközfedezetű értékpapírok” mediánértékei. |
070 |
ebből: központi kormányzat által kibocsátott A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 070 sorában jelentett „ebből: központi kormányzat által kibocsátott” mediánértékei. |
080 |
ebből: pénzügyi vállalkozás által kibocsátott A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 080 sorában jelentett „ebből: pénzügyi vállalkozás által kibocsátott” mediánértékei. |
090 |
ebből: nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 090 sorában jelentett „ebből: nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott” mediánértékei. |
120 |
Egyéb eszközök Az intézmény mérlegben szereplő egyéb eszközeinek mediánértéke, a fenti sorokban említettek, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok és a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumok kivételével, melyek az IFRS hatálya alá nem tartozó intézmények esetében nem vezethetők ki a mérlegből. Ebben az esetben a hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírokat a B. tábla 240 sorában kell feltüntetni, míg a tulajdoni részesedést megtestesítő saját instrumentumokat ki kell zárni az eszközterhelésre vonatkozó adatszolgáltatásból. Az egyéb eszközök közé tartozik a készpénz (vagyis a forgalomban levő nemzeti és külföldi bankjegyek és érmék, amelyeket szokásosan fizetésre használnak), és ide sorolandók a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 020 sorában jelentett látra szóló követelések [IAS 1.54 (i)], köztük a központi bankoknál és egyéb intézményeknél levő látra szóló követelések. Az egyéb eszközök közé tartoznak továbbá a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 100 és 110 sorában jelentett, látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek, köztük a jelzáloghitelek. Az egyéb eszközök közé tartozhatnak továbbá az immateriális javak, köztük a cégérték (goodwill), a halasztott adókövetelések, az ingatlanok, gépek és egyéb befektetett eszközök, a származtatott eszközök, a fordított repoügyletek és a részvénykölcsönzésből származó követelések. Amennyiben a megtartott eszközfedezetű értékpapírok és megtartott fedezett kötvények mögöttes eszközei és fedezeti halmazát alkotó eszközei látra szóló követelések vagy látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek, ezeket is ebben a sorban kell feltüntetni. |
121 |
ebből: … Amennyiben az eszközterhelés üzleti modellben betöltött szerepével összefüggésben releváns, az intézmények ebben az „ebből:” sorban külön is megadhatják az „Egyéb eszközök” bármely összetevőjének mediánértékét. |
2. tábla: Az A. tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató
Oszlopok |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
Megterhelt eszközök könyv szerinti értéke Az intézmény által tartott, a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVII. mellékletének 1.7. szakasza szerinti megterhelt eszközök könyv szerinti értékének mediánértéke. A könyv szerinti érték a mérleg eszközoldalán feltüntetett összeg. |
030 |
ebből: EHQLA-ként és HQLA-ént elvileg elismerhető Az elvileg rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (EHQLA) és elvileg magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (HQLA) tekinthető megterhelt eszközök könyv szerinti értékének mediánértéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11., 12. és 13. cikkében felsorolt azon eszközök minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVII. melléklete szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök könyv szerinti értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti könyv szerinti érték. |
040 |
Megterhelt eszközök valós értéke A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 040 oszlopában jelentett „A megterhelt eszközök valós értéke” tétel mediánértéke. Az egyes kitettségi osztályok tekintetében közzétett valós érték a mediánérték kiszámításához figyelembe vett beszámolási időszak végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. |
050 |
ebből: EHQLA-ként és HQLA-ént elvileg elismerhető Az elvileg rendkívül magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (EHQLA) és elvileg magas likviditású és hitelminőségű eszközöknek (HQLA) tekinthető megterhelt eszközök valós értékének mediánértéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11., 12. és 13. cikkében felsorolt azon eszközök minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVII. melléklete szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. |
060 |
Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 060 oszlopában jelentett „Meg nem terhelt eszközök könyv szerinti értéke” tétel mediánértéke. |
080 |
ebből: EHQLA és HQLA Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11., 12. és 13. cikkében felsorolt meg nem terhelt azon EHQLA és HQLA könyv szerinti értékének mediánértéke, amelyek megfelelnek az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA könyv szerinti értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti könyv szerinti érték. |
090 |
Meg nem terhelt eszközök valós értéke A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.01 (AE-ASS) tábla 090 oszlopában jelentett „Meg nem terhelt eszközök valós értéke” tétel mediánértéke. Az egyes kitettségi osztályok tekintetében közzétett valós érték a mediánérték kiszámításához figyelembe vett beszámolási időszak végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. |
100 |
ebből: EHQLA és HQLA Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11., 12. és 13. cikkében felsorolt meg nem terhelt azon EHQLA és HQLA valós értékének mediánértéke, amelyek megfelelnek az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. |
B. tábla – Kapott biztosíték
3. tábla: A B. tábla egyes soraira vonatkozó útmutató
Sorok |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
||||
130 |
Az adatszolgáltató intézmény által kapott biztosíték Az intézmény által kapott biztosíték valamennyi osztálya. Ebben a sorban kell feltüntetni az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott értékpapírokat. Az intézmény által kapott biztosíték teljes összege a 140–160, 220 és 230 sorok az előző 12 hónap négy negyedéves időszak végi értékei összegének mediánja. |
||||
140 |
Látra szóló követelések Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely látra szóló követelést tartalmaz (lásd az A. tábla 120-as sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
150 |
Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot tartalmaz (lásd az A. tábla 030-as sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
160 |
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az A. tábla 040 sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
170 |
ebből: fedezett kötvények Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely fedezett kötvényeket tartalmaz (lásd az A. tábla 050 sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
180 |
ebből: eszközfedezetű értékpapírok Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely eszközfedezetű értékpapírt tartalmaz (lásd az A. tábla 060-as sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
190 |
ebből: központi kormányzat által kibocsátott Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely központi kormányzat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az A. tábla 070-es sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
200 |
ebből: pénzügyi vállalkozás által kibocsátott Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely pénzügyi vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az A. tábla 080-as sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
210 |
ebből: nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely nem pénzügyi vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaz (lásd az A. tábla 090-es sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
220 |
Látra szóló követelésektől eltérő kölcsönök és előlegek Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely látra szóló követeléseken kívüli kölcsönöket és előlegeket tartalmaz (lásd az A. tábla 120-as sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
230 |
Egyéb kapott biztosíték Ebben a sorban kell feltüntetni az intézmény által kapott olyan biztosíték mediánértékét, amely egyéb eszközt tartalmaz (lásd az A. tábla 120-as sorához tartozó jogszabályi hivatkozásokat és útmutatót). A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
231 |
ebből: … Amennyiben az eszközterhelés üzleti modellben játszott szerepével összefüggésben releváns, az intézmények ebben az „ebből:” sorban külön is megadhatják az „Egyéb kapott biztosíték” bármely összetevőjének mediánértékét. A sor tartalmaz az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben a kölcsönvevő intézmény által kapott minden értékpapírt. |
||||
240 |
A saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.02 (AE-COL) tábla 240 sorában jelentett „A saját fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok” tétel mediánértéke. |
||||
241 |
Még nem elzálogosított, saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.03 (AE-NPL) tábla 010 sorában jelentett „Még nem elzálogosított, saját kibocsátású fedezett kötvények és eszközfedezetű értékpapírok” tétel mediánértéke.A kétszeri beszámítás elkerülése érdekében a következő szabályok alkalmazandók az adatszolgáltató intézmény által kibocsátott és megtartott saját fedezett kötvényekkel és eszközfedezetű értékpapírokkal kapcsolatban:
|
||||
250 |
Eszközök, kapott biztosítékok és kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok összesen Az intézmény mérlegben nyilvántartott összes eszköze, az intézmény által kapott biztosíték valamennyi típusa és az intézmény által kibocsátott és megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok. Az ebben a sorban feltüntetett érték az A. tábla 010 sor és a B. tábla 130 és 240 sor az előző 12 hónap négy negyedéves időszak végi értékei összegének mediánja. |
4. tábla: A B. tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató
Oszlopok |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
Kapott, megterhelt biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke Kapott, megterhelt biztosíték, ideértve az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott biztosítékokat is, vagy az intézmény által tartott/megtartott, kibocsátott, megterhelt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékének mediánja, az 575/2013/EU rendelet 100. cikkének megfelelően. A pénzügyi instrumentum valós értéke az az ár, amelyet egy eszköz értékesítésekor kapnának, illetve egy kötelezettség átruházásakor kifizetnének egy piaci szereplők között létrejött szabályos ügylet alapján az értékelés időpontjában (lásd: IFRS 13 Valós értéken történő értékelés). Az egyes biztosítéki tételek tekintetében közzétett valós érték a mediánérték kiszámításához figyelembe vett beszámolási időszak végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. |
030 |
ebből: EHQLA-ként és HQLA-ént elvileg elismerhető Az EHQLA-ként és HQLA-ént elvileg elismerhető, kapott, megterhelt biztosíték, ideértve az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott biztosítékokat is, vagy az EHQLA-ként és HQLA-ént elvileg elismerhető, az intézmény által tartott/megtartott, kibocsátott, megterhelt hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékének mediánértéke. E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11., 12. és 13. cikkében felsorolt azon kapott biztosítékok vagy az ott felsorolt, az intézmény által tartott/megtartott azon kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok minősülnek EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek, amelyek – ha nem lennének a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVII. melléklete szerint megterhelt eszközök – megfelelnének az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek is. Az EHQLA-ként és HQLA-ként elvileg elismerhető megterhelt eszközök valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. |
040 |
Megterhelhető kapott biztosíték vagy kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapír valós értéke Az adatszolgáltató intézmény által többek között az értékpapír-kölcsönvételi ügyletekben kapott olyan biztosíték valós értékének mediánja, amelyek meg nem terhelt, de megterhelhető, mivel az intézmény számára megengedett a biztosíték értékesítése vagy újbóli elzálogosítása a biztosíték tulajdonosának nemteljesítése hiányában. Tartalmazza továbbá a saját fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő azon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékét is, mely értékpapírok meg nem terheltek, de megterhelhetők. Az egyes biztosítéki tételek tekintetében közzétett valós érték a mediánérték kiszámításához figyelembe vett beszámolási időszak végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. |
060 |
ebből: EHQLA és HQLA Az intézmény által kapott, meg nem terhelt, de megterhelhető azon biztosíték és az intézmény által kibocsátott és tartott/megtartott, a saját kibocsátású fedezett kötvényektől vagy értékpapírosítási pozícióktól eltérő meg nem terhelt, de megterhelhető, azon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értékének mediánértéke, amelyek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11., 12. és 13. cikkében felsorolt EHQLA-nak és HQLA-nak minősülnek, és amelyek megfelelnek az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. és 8. cikkében meghatározott általános és operatív követelményeknek, továbbá az említett felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében és 35–37. cikkében meghatározott, kitettségiosztály-specifikus követelményeknek. Az EHQLA és HQLA valós értéke az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10–16. cikkében meghatározott haircutok alkalmazása előtti valós érték. |
C. tábla – Megterhelés forrásai
5. tábla: A C. tábla egyes soraira vonatkozó útmutató
Sorok |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.04 (AE-SOU) tábla 010 sorában jelentett „Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke” tétel mediánértéke. |
011 |
ebből: … Amennyiben az eszközterhelés üzleti modellben játszott szerepével összefüggésben releváns, az intézmények ebben az „ebből:” sorban külön is megadhatják az „Megterhelés forrásaként meghatározott pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke” bármely összetevőjének mediánértékét, különösen akkor, ha az eszközterhelés egy része kötelezettségekhez kapcsolódik, másik része pedig nem. |
6. tábla: A C. tábla egyes oszlopaira vonatkozó útmutató
Oszlopok |
Jogszabályi hivatkozások és útmutató |
010 |
Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok A 680/2014/EU végrehajtási rendelet XVI. mellékletében, a F 32.04 (AE-SOU) tábla 010 oszlopában jelentett „Megfeleltetett kötelezettségek, függő kötelezettségek vagy kölcsönbe adott értékpapírok” tétel mediánértékei. A közzétett valós érték a mediánérték kiszámításához figyelembe vett beszámolási időszak végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. Tartalmazza a kapcsolódó finanszírozás nélküli kötelezettségeket, például a származtatott ügyleteket. |
030 |
Megterhelt eszközök, megterhelt kapott biztosítékok és a fedezett kötvénytől vagy eszközfedezetű értékpapírtól eltérő megterhelt, kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok Az eszközök, a kapott biztosítékok és a fedezett kötvényektől vagy eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő olyan kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok valós értéke, amelyeket az itt jelentett különböző típusú ügyletek eredményeként megterheltek. Az A. és a B. táblákban található kritériumokkal való összhang biztosítása céljából az intézmény mérlegben nyilvántartott eszközeit könyv szerinti értéken kell feltüntetni, a kapott, újrafelhasznált biztosítékokat, valamint a fedezett kötvényektől és eszközfedezetű értékpapíroktól eltérő megterhelt, kibocsátott saját értékpapírokat pedig valós értéken. A közzétett valós érték a mediánérték kiszámításához figyelembe vett beszámolási időszak végén megfigyelt különböző valós értékek mediánértéke. Tartalmazza a megfeleltetett kötelezettségek nélküli megterhelt eszközöket is. |
D. tábla – Kísérő szöveges tájékoztatás
7. tábla: A D. táblára vonatkozó útmutató
Jogszabályi hivatkozások és útmutató
A D. tábla kitöltése érdekében az intézmények közzéteszik az 1. és 2. pontban említett információkat.
1. |
Az eszközterhelésre vonatkozó általános szöveges információ, ideértve a következőket:
|
2. |
Az intézmény üzleti modelljének az eszközterhelés szintjére gyakorolt hatásával és az eszközterhelésnek az intézmény finanszírozási modelljében játszott szerepével kapcsolatos szöveges információk, ideértve a következőket:
|
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/20 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2296 RENDELETE
(2017. december 4.)
a Dánia lobogója alatt közlekedő hajók által a IV övezet uniós vizein folytatott, északi menyhalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-re megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2017. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 4-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
főigazgató
Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2017/127 rendelete (2017. január 20.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2017.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
20/TQ127 |
Tagállam |
Dánia |
Állomány |
LIN/04-C. |
Faj |
Északi menyhal (Molva molva) |
Övezet |
A IV övezet uniós vizei |
A tilalom bevezetésének időpontja |
2017.10.10. |
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/23 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2297 RENDELETE
(2017. december 4.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, norvég homárra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2017. évre. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2017-ra megállapított halászati kvótát. |
(3) |
Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2017. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 4-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
João AGUIAR MACHADO
főigazgató
Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2017/127 rendelete (2017. január 20.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2017. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2017.1.28., 1. o.).
MELLÉKLET
Szám |
21/TQ127 |
Tagállam |
Belgium |
Állomány |
NEP/8ABDE. |
Faj |
Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
Övezet |
VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe |
A tilalom bevezetésének időpontja |
2017.10.10. |
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/26 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2298 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. december 12.)
a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 669/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 669/2009/EK bizottsági rendelet (2) az I. mellékletében (a továbbiakban: a lista) felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatala kapcsán megállapítja a 882/2004/EK rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken elvégzendő fokozott hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat. |
(2) |
A 669/2009/EK rendelet 8. cikke előírja, hogy az illetékes hatóság a kijelölt beléptetési helyen köteles azonossági és fizikai ellenőrzéseket végezni az említett rendelet I. mellékletében felsorolt termékek szállítmányain. Az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében azonban egy új terméknek az I. mellékletbe történő felvételéről szóló határozat bizonyos feltételekkel rendelkezhet úgy, hogy az ellenőrzéseket a rendeltetési hely illetékes hatósága végezze el, amennyiben a termék rendkívül romlandó jellege vagy a csomagolás jellegzetességei miatt a kijelölt beléptetési helyen történő mintavétel elkerülhetetlen következményeként komoly élelmiszer-biztonsági kockázat lépne fel vagy a termék elfogadhatatlan mértékben megrongálódna. Az I. mellékletben szereplő bejegyzések számos termékre kiterjedhetnek, valamint az érintett termékek rendkívül romlandó jellegűként való besorolása változhat az I. mellékletbe való felvételt követően. Ezenkívül a már felsorolt termékek esetében a csomagolás jellemzői is változhatnak. Ezért helyénvaló módosítani a 669/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdését annak érdekében, hogy az ott említett eltérés az I. mellékletben már felsorolt termékekre és az ugyanott felsorolandó új termékekre is alkalmazható legyen. |
(3) |
A 669/2009/EK rendelet 2. cikke értelmében a listát rendszeresen, legalább félévenként felül kell vizsgálni, legalább a szóban forgó cikkben említett információforrások figyelembevételével. |
(4) |
Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentett közelmúltbeli élelmiszer-káresemények gyakorisága és jelentősége, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatósága által harmadik országokban végzett ellenőrzések megállapításai, valamint a tagállamok által a 669/2009/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott, a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira vonatkozó félévente benyújtott jelentések alapján a lista módosításra szorul. |
(5) |
A releváns információforrások az Indiából és Pakisztánból származó paprika (Capsicum spp.) szállítmányai esetében új kockázatok megjelenését jelzik, ezért ez esetben indokolt a fokozott hatósági ellenőrzések bevezetése. Így a listát ki kell egészíteni az ezekre a szállítmányokra vonatkozó bejegyzésekkel. |
(6) |
Ezenkívül a lista egyes bejegyzéseinek alkalmazási körét módosítani kell oly módon, hogy a jelenleg felsoroltaktól eltérő termékformákat is magukban foglaljanak, amennyiben az említett egyéb termékformák ugyanazt a kockázatot hordozzák. Ezért helyénvaló módosítani az Egyesült Államokból származó pisztáciára, valamint a Thaiföldről és Vietnamból származó paprikára (Capsicum spp.) vonatkozóan bejegyzéseket oly módon, hogy azok a pörkölt pisztáciát és a fagyasztott paprikát is magukban foglalják. |
(7) |
Ezen túlmenően a listát indokolt módosítani annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a kombinált nómenklatúra (KN) 0806 20 kódja alá sorolt szárított szőlőre vonatkozó bejegyzések a péppé aprított vagy zúzott, további kezelés nélküli szárított szőlőre is vonatkozzanak (3). |
(8) |
A listából ugyanakkor törölni kell az azon árucikkekre vonatkozó bejegyzéseket, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy általánosságban véve elegendő mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt biztonsági követelményeknek, és esetükben ezért a fokozott hatósági ellenőrzés a továbbiakban nem indokolt. Ennek megfelelően a listáról el kell hagyni az Egyiptomból származó csemegeszőlőre és a Thaiföldről származó padlizsánra vonatkozó bejegyzéseket. |
(9) |
A következetesség és az érthetőség biztosítása érdekében helyénvaló a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövegét léptetni. |
(10) |
A 669/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 669/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 9. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A 8. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság kivételes körülmények között, az I. mellékletben szereplő valamely termék vonatkozásában úgy rendelkezhet, hogy a közös beléptetési okmányon feltüntetett rendeltetési hely illetékes hatósága adott esetben az ilyen termékekből álló szállítmányon a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó telephelyén végezheti el az azonossági és fizikai ellenőrzést, amennyiben az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az alábbi feltételek teljesülése esetén:
|
2. |
A 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.
(2) A Bizottság 669/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).
(3) A Vámigazgatások Világszervezetének a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerhez fűzött magyarázata a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezménnyel létrehozott nómenklatúra 8. árucsoportjával kapcsolatban.
MELLÉKLET
I. MELLÉKLET
A kijelölt beléptetési helyen fokozott ellenőrzésnek alávetett, nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek
Takarmány és élelmiszer (tervezett felhasználás) |
KN-kód (1) |
TARIC-alszám |
Származási ország |
Veszély |
A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%) |
||||
Ananász (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
0804 30 00 |
|
Benin (BJ) |
20 |
|||||
|
|
|
Bolívia (BO) |
Aflatoxinok |
50 |
||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
(Takarmány és élelmiszer) |
|
||||||||
Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis, vigna unguiculata spp. unguiculata) (Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség) |
ex 0708 20 00 ; ex 0710 22 00 |
10 10 |
Kambodzsa (KH) |
50 |
|||||
Kínai zeller (Apium graveolens) (Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények) |
ex 0709 40 00 |
20 |
Kambodzsa (KH) |
50 |
|||||
Brassica oleracea (egyéb ehető káposztaféle, »kínai brokkoli«) (6) (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
ex 0704 90 90 |
40 |
Kína (CN) |
Növényvédőszer-maradék (2) |
20 |
||||
Tea, aromásítva is (Élelmiszer) |
0902 |
|
Kína (CN) |
10 |
|||||
|
|
|
Dominikai Köztársaság (DO) |
20 |
|||||
|
|
20 20 |
|||||||
|
|
10 10 |
|||||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
|
|
|||||||
Földieper (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
0810 10 00 |
|
Egyiptom (EG) |
10 |
|||||
|
|
|
Egyiptom (EG) |
10 |
|||||
|
|
20 20 |
|||||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
|
|
|||||||
|
|
|
Gambia (GM) |
Aflatoxinok |
50 |
||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
(Takarmány és élelmiszer) |
|
||||||||
|
|
|
Grúzia (GE) |
Aflatoxinok |
20 |
||||
|
|
||||||||
(Élelmiszer) |
|
||||||||
Pálmaolaj (Élelmiszer) |
1511 10 90 ; 1511 90 11 ; |
|
Ghána (GH) |
Szudánszínezékek (11) |
50 |
||||
ex 1511 90 19 ; 1511 90 99 |
90 |
||||||||
Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.) |
ex 0709 60 99 ; ex 0710 80 59 |
20 20 |
India (IN) |
10 |
|||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
|
|
|||||||
Szárított szőlő (beleértve a péppé aprított vagy zúzott, további kezelés nélküli szárított szőlőt) (Élelmiszer) |
0806 20 |
|
Irán (IR) |
Ochratoxin-A |
5 |
||||
Hüvelyes borsó (fejtetlen) (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
ex 0708 10 00 |
40 |
Kenya (KE) |
5 |
|||||
|
|
|
Madagaszkár (MG) |
Aflatoxinok |
50 |
||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
(Takarmány és élelmiszer) |
|
||||||||
Szezámmag (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
1207 40 90 |
|
Nigéria (NG) |
Szalmonella (14) |
50 |
||||
Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.) |
ex 0709 60 99 ; ex 0710 80 59 |
20 20 |
Pakisztán (PK) |
Növényvédőszer-maradék (2) |
10 |
||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
|
|
|||||||
|
|
|
Szenegál (SN) |
Aflatoxinok |
50 |
||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
(Takarmány és élelmiszer) |
|
||||||||
Málna (Élelmiszer – fagyasztott) |
0811 20 31 ; |
|
Szerbia (RS) |
Norovírus |
10 |
||||
ex 0811 20 11 ; ex 0811 20 19 |
10 10 |
||||||||
Görögdinnye (Egusi, Citrullus spp.) magja és az abból származó termékek (Élelmiszer) |
ex 1207 70 00 ; ex 1106 30 90 ; ex 2008 99 99 |
10 30 50 |
Sierra Leone (SL) |
Aflatoxinok |
50 |
||||
Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.) (Élelmiszer – szárított, pörkölt, zúzott vagy őrölt) |
ex 2008 99 99 ; 0904 21 10 ; |
79 |
Srí Lanka (LK) |
Aflatoxinok |
20 |
||||
ex 0904 21 90 ; ex 0904 22 00 |
20 11 ; 19 |
||||||||
|
|
|
Szudán (SD) |
Aflatoxinok |
50 |
||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|
||||||||
(Takarmány és élelmiszer) |
|
||||||||
Szezámmag (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
1207 40 90 |
|
Szudán (SD) |
Szalmonella (14) |
50 |
||||
Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.) |
ex 0709 60 99 ; ex 0710 80 59 |
20 20 |
Thaiföld (TH) |
10 |
|||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
|
|
|||||||
Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis, vigna unguiculata spp. unguiculata) |
ex 0708 20 00 ; ex 0710 22 00 |
10 10 |
Thaiföld (TH) |
20 |
|||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség) |
|
|
|||||||
Szárított szőlő (beleértve a péppé aprított vagy zúzott, további kezelés nélküli szárított szőlőt) (Élelmiszer) |
0806 20 |
|
Törökország (TR) |
Ochratoxin-A |
5 |
||||
|
|
|
Törökország (TR) |
Szulfitok (17) |
20 |
||||
|
|
||||||||
(Élelmiszer) |
|
||||||||
Citrom (Citrus limon, Citrus limonum) (Élelmiszer – friss, hűtött vagy szárított) |
0805 50 10 |
|
Törökország (TR) |
Növényvédőszer-maradék (2) |
20 |
||||
Édes paprika (Capsicum annuum) (Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
0709 60 10 ; 0710 80 51 |
|
Törökország (TR) |
10 |
|||||
Szőlőlevél (Élelmiszer) |
ex 2008 99 99 |
11 ; 19 |
Törökország (TR) |
50 |
|||||
Gránátalma (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
ex 0810 90 75 |
30 |
Törökország (TR) |
20 |
|||||
|
|
|
Uganda (UG) |
Növényvédőszer-maradék (2) |
20 |
||||
ex 0710 80 95 |
72 |
||||||||
|
|
80 73 |
|||||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség) |
|
|
|||||||
Szezámmag (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
1207 40 90 |
|
Uganda (UG) |
Szalmonella (14) |
50 |
||||
|
|
|
Egyesült Államok (US) |
Aflatoxinok |
10 |
||||
|
|
||||||||
|
|
20 20 |
|||||||
(Élelmiszer) |
|
|
|||||||
|
|
|
Üzbegisztán (UZ) |
Szulfitok (17) |
50 |
||||
|
|
||||||||
(Élelmiszer) |
|
||||||||
|
|
72 |
Vietnam (VM) |
50 |
|||||
|
|
20 |
|||||||
|
|
30 |
|||||||
|
|
40 |
|||||||
(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények) |
|
|
|||||||
Okra (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
ex 0709 99 90 |
20 |
Vietnam (VM) |
50 |
|||||
Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.) |
ex 0709 60 99 ; ex 0710 80 59 |
20 20 |
Vietnam (VM) |
50 |
|||||
(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott) |
|
|
|||||||
Pitahaya (sárkánygyümölcs) (Élelmiszer – friss vagy hűtött) |
ex 0810 90 20 |
10 |
Vietnam (VM) |
10 |
(1) Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a KN-kód az »ex« jelölést kapja.
(2) Legalább azon növényvédő szerek maradékai, amelyek a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott ellenőrzési programban szereplő, többféle szermaradék kimutatására alkalmazott GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel elemezhetők (a növényvédő szer nyomon követése kizárólag a növényi eredetű termékekben vagy azok felszínén történik).
(3) Etefon-szermaradékok.
(4) Klórbufám-szermaradékok.
(5) Fentoát-szermaradékok.
(6) Brassica oleracea L. convar. Botrytis (L) Alef var. Italica Plenck, cultivar alboglabra fajok. »Kai Lan«, »Gai Lan«, »Gailan«, »Kailan«, »kínai kel«, »Jie Lan« néven is ismertek.
(7) Trifluralin-szermaradékok.
(8) Az acefát, az aldikarb (aldikarb, valamint szulfoxidja és szulfonja összesen, aldikarbban kifejezve), az amitráz (amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázban kifejezve), a diafentiuron, a dikofol (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), a ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot) és a metiokarb (metiokarb, metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve) szermaradékai.
(9) A hexaflumuron, a metiokarb (metiokarb, metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve), a fentoát és a tiofanát-metil szermaradékai.
(10) A dikofol (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), a dinotefurán, a folpet, a prokloráz (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorázban kifejezve), a tiofanát-metil és a triforin szermaradékai.
(11) E melléklet alkalmazásában a »szudánszínezékek« megnevezés a következő vegyi anyagokra vonatkozik: i. Szudán I (CAS-szám: 842-07-9); ii. Szudán II (CAS-szám 3118-97-6); iii. Szudán III (CAS-szám 85-86-9); iv. bíborvörös vagy Szudán IV (CAS-szám: 85-83-6).
(12) Karbofurán-szermaradékok.
(13) Az acefát és a diafentiuron szermaradékai.
(14) Referencia-módszer: EN/ISO 6579-1 vagy annak alapján az EN/ISO 16140 legújabb verziójának vagy egyéb nemzetközileg elfogadott hasonló eljárásnak megfelelően validált módszer.
(15) A formetanát (formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve), a protifosz és a triforin szermaradékai.
(16) Az acefát, a dikrotofosz, a protiofosz, a kinalfosz és a triforin szermaradékai.
(17) Referencia-módszerek: EN 1988-1:1998, EN 1988-2:1998 vagy ISO 5522:1981.
(18) A diafenturion, a formetanát (formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve) és a tiofanát-metil szermaradékai.
(19) A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot) és a metrafenon szermaradékai.
(20) Prokloráz-szermaradékok.
(21) A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot), a fentoát és a kinalfosz szermaradékai.
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/33 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2299 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. december 12.)
a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M készítmény hízósertések, kevésbé jelentős elválasztott és hízósertésfélék, brojlercsirkék, kevésbé jelentős hízómadárfajok és kevésbé jelentős tojómadárfajok takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről, az említett takarmány-adalékanyag ivóvízben történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint a 2036/2005/EK, az 1200/2005/EK és a 413/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról (az engedély jogosultja: Danstar Ferment AG; képviselője: Lallemand SAS)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését. |
(2) |
A Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M készítmény takarmány-adalékanyagként való felhasználását a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően brojlercsirkék esetében az 1200/2005/EK bizottsági rendelet (3), hízósertések esetében pedig a 2036/2005/EK bizottsági rendelet (4) időbeli korlátozás nélkül engedélyezte. Az említett készítmény ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően – mint meglévő termék bekerült a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába. A készítményt elválasztott malacok, hízósertések, tojótyúkok és brojlercsirkék ivóvizében történő felhasználásra a 413/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) engedélyezte. |
(3) |
Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M készítmény brojlercsirkék és hízósertések takarmány-adalékanyagaként való újraértékelése iránt, valamint az említett rendelet 7. cikkének megfelelően a szóban forgó készítmény kevésbé jelentős elválasztott és hízósertésfélék, valamint kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfajok esetében, illetve ivóvízben történő felhasználásának engedélyezése iránt, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(4) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. április 20-i véleményében (6) megállapította, hogy a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a készítmény takarmányban és ivóvízben való felhasználása hatékony lehet a hízósertések és a brojlercsirkék tenyésztéstechnikai teljesítményének javítása tekintetében. Mivel az adalékanyag hatásmechanizmusa vélelmezetten azonos, a Hatóság úgy vélte, hogy a készítmény javíthatja a kevésbé jelentős elválasztott és hízósertésfélék, valamint a kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfajok tenyésztéstechnikai paramétereit is. A Hatóság úgyítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést. |
(5) |
A Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M-et tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell. |
(6) |
Az 1831/2003/EK rendelet szerinti új engedély megadása következtében az 1200/2005/EK rendeletet, a 2036/2005/EK rendeletet és a 413/2013/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
mivel biztonsági okok nem indokolják az engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére. |
(8) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Engedélyezés
Az I. mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Az 1200/2005/EK rendelet módosításai
Az 1200/2005/EK rendelet II. mellékletében a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M-re vonatkozó E 1712 számú bejegyzést el kell hagyni.
3. cikk
A 2036/2005/EK rendelet módosítása
A 2036/2005/EK rendelet I. mellékletében a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M-re vonatkozó E 1712 számú bejegyzést el kell hagyni.
4. cikk
A 413/2013/EU rendelet módosítása
A 413/2013/EU rendelet mellékletének helyébe e rendelet II. melléklete lép.
5. cikk
Átmeneti intézkedések
Az I. mellékletben szereplő készítmény és az azt tartalmazó takarmányok, amelyeket 2018. július 2. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2018. január 2. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).
(3) A Bizottság 1200/2005/EK rendelete (2005. július 26.) a takarmányokban lévő egyes adalékanyagok végleges engedélyezéséről és egy már engedélyezett takarmány-adalékanyag új alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről (HL L 195., 2005.7.27., 6. o.).
(4) A Bizottság 2036/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a takarmányokban lévő egyes adalékanyagok végleges engedélyezéséről és egyes már engedélyezett takarmány-adalékanyagok új alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről (HL L 328., 2005.12.15., 13. o.).
(5) A Bizottság 413/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 6.) a Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M-et tartalmazó készítménynek az elválasztott malacok, hízósertések, tojótyúkok és brojlercsirkék ivóvizében történő felhasználásra szánt adalékanyagaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Lallemand SAS) (HL L 125., 2013.5.7., 1. o.).
(6) EFSA Journal (2016); 14(6):4483.
I. MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||||||||
CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
CFU/l ivóvíz |
||||||||||||||||||||||||
Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók |
|||||||||||||||||||||||||
4d1712 |
a Lallemand SAS által képviselt Danstar Ferment AG |
Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M |
Az adalékanyag összetétele
A hatóanyag jellemzése Életképes Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M-sejtek Analitikai módszer (1) A takarmány-adalékanyag, előkeverékek, takarmányok és víz hatóanyagának számlálása: lemezkenéses módszer (EN 15786:2009). Azonosítás: pulzáló erőterű gél-elektroforézist (PFGE) alkalmazó módszer. |
Hízósertések Kevésbé jelentős elválasztott és hízósertésfélék Brojlercsirkék és kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfajok |
— |
1 × 109 |
— |
5 × 108 |
— |
|
2028.1.2. |
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.
II. MELLÉKLET
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||
CFU/l ivóvízben |
|||||||||||||||||
Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók |
|||||||||||||||||
4d1712 |
Lallemand SAS |
Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M |
Az adalékanyag összetétele Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5M készítmény legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyag-tartalommal A hatóanyag jellemzése Életképes Pediococcus acidilactici CNCM MA 18/5 M sejtek Analitikai módszerek (1) Számlálás: lemezkenéses módszer MRS agar alkalmazásával (EN 15786:2009) Azonosítás: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE) |
(Elválasztott) malacok Tojótyúkok |
— |
5 × 108 |
— |
|
2023. május 27. |
(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/39 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2300 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. december 12.)
a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Kambodzsában feladott, akár Kambodzsából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalával történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint az e behozatalra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére és 14. cikke (5) bekezdésére,
a tagállamok tájékoztatását követően,
mivel:
A. KÉRELEM
(1) |
Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be, hogy vizsgálja ki a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Kambodzsában feladott, akár Kambodzsából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalával történő lehetséges kijátszását, valamint vezessen be nyilvántartásbavételi kötelezettséget erre a behozatalra. |
(2) |
A kérelmet 2017. október 30-án nyújtotta be a citromsav gyártásával foglalkozó európai gazdasági ágazat. |
B. TERMÉK
(3) |
Az intézkedések lehetséges kijátszása által érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, az ex 2918 14 00 (TARIC-kód: 2918140090) és ex 2918 15 00 (TARIC-kód: 2918150019) KN-kódok alá tartozó citromsav (ideértve a trinátrium-citrát dihidrátot is) (a továbbiakban: érintett termék). |
(4) |
A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben meghatározottal, de – akár Kambodzsából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Kambodzsában adták fel, és jelenleg ugyanazon KN-kódok alá tartozik, mint az érintett termék (a továbbiakban: vizsgált termék). |
C. MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK
(5) |
A jelenleg hatályban lévő és esetlegesen kijátszott intézkedéseket az (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) az érintett termékre bevezetett dömpingellenes intézkedések alkotják (a továbbiakban: meglévő intézkedések). |
D. INDOKOK
(6) |
A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra nézve, hogy az érintett termékre vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseket a Kambodzsában feladott vizsgált termék behozatalával kijátsszák. |
(7) |
A benyújtott bizonyítékok a következők: |
(8) |
A kérelemből kitűnik, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követően jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínai Népköztársaságból és Kambodzsából az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában, aminek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs. |
(9) |
E változás a jelek szerint abból adódik, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék – adott esetben kisebb feldolgozási művelettel kísért – kambodzsai átrakodást követően érkezik az Unióba. |
(10) |
A kérelem továbbá elegendő bizonyítékot tartalmaz azt illetően, hogy a kialakult helyzet az érintett termékre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt aláássa. Úgy tűnik, hogy az érintett termék behozatalát a vizsgált termék jelentős volumenű behozatala váltotta fel. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre emellett arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik. |
(11) |
A kérelem végezetül elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék árai az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt árak. |
(12) |
Amennyiben a vizsgálat a Kambodzsában történő átrakodáson kívül az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó egyéb kijátszást megvalósító gyakorlatot is megállapít, a vizsgálat erre a gyakorlatra is kiterjedhet. |
(13) |
A kérelem emellett kifejti, hogy az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel szükségessé vált annak biztosításához, hogy ne csökkenjen túlságosan a meglévő dömpingellenes intézkedések által nyújtott hatékony védelem. |
E. ELJÁRÁS
(14) |
A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték indokolja az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindítását, továbbá a vizsgált termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban. |
a) Kérdőívek
(15) |
A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a Kambodzsában működő ismert exportőrök/gyártók, az exportőrök/gyártók ismert kambodzsai szervezetei, az Unióban működő ismert importőrök és ismert importőrszervezetek, valamint Kambodzsa és a Kínai Népköztársaság hatóságai részére. Információkat szükség szerint az uniós gazdasági ágazattól is be lehet kérni. |
(16) |
Valamennyi érdekelt félnek legkésőbb az e rendelet 3. cikkében meghatározott időpontig fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérdőívet kell igényelnie, tekintettel arra, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik. |
(17) |
Kambodzsa és a Kínai Népköztársaság hatóságai értesítést fognak kapni a vizsgálat megindításáról. |
b) Információgyűjtés és meghallgatások
(18) |
A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. |
c) Mentesség a behozatal nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alól
(19) |
Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgált termék behozatala mentesülhet a nyilvántartásba vétel vagy az intézkedések alól, amennyiben a behozatal nem minősül kijátszásnak. |
(20) |
mivel a lehetséges kijátszás az Unión kívül valósul meg, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján mentesség adható a vizsgált termékek Kambodzsában működő azon gyártói számára, amelyek bizonyítani tudják, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó gyártók egyikével (3) sem állnak kapcsolatban (4), és amelyekről bebizonyosodik, hogy nem folytatnak az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében kijátszást megvalósító gyakorlatot. Azoknak a gyártóknak, amelyek mentességet kívánnak szerezni, az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk. |
F. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
(21) |
Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat kijátszást állapít meg, már a behozatalra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének napjától megfelelő mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni. |
G. HATÁRIDŐK
(22) |
A jó közigazgatás érdekében meg kell állapítani azokat a határidőket, amelyeken belül:
|
(23) |
A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében megjelölt határidőn belül jelentkeznek-e. |
H. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA
(24) |
Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján. |
(25) |
Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat. |
(26) |
Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna. |
(27) |
A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia. |
I. A VIZSGÁLAT IDŐKERETEI
(28) |
A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet hatálybalépésének napjától számított kilenc hónapon belül lezárul. |
J. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
(29) |
A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően fogja kezelni. |
K. MEGHALLGATÓ TISZTVISELŐ
(30) |
Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. |
(31) |
A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. |
(32) |
További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/1036 rendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően vizsgálat indul annak megállapítása érdekében, hogy a jelenleg az ex 2918 14 00 (TARIC-kód: 2918140020) és ex 2918 15 00 (TARIC-kód: 2918150013) KN-kódok alá tartozó, Kambodzsában feladott, akár Kambodzsából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsavnak (ideértve a trinátrium-citrát dihidrátot is) az Unióba irányuló behozatalával megvalósul-e az (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett intézkedések kijátszása.
2. cikk
Az (EU) 2016/1036 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vámhatóságok megteszik az e rendelet 1. cikkében meghatározott, az Unióba irányuló behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépéseket.
A nyilvántartásba vétel kilenc hónappal e rendelet hatálybalépésének napját követően megszűnik.
A Bizottság rendelet útján utasíthatja a vámhatóságokat a nyilvántartásba vétel megszüntetésére az azon gyártók által előállított termékeknek az Unióba irányuló behozatala vonatkozásában, amelyek mentességet kértek a nyilvántartásba vétel alól, és amelyekről megállapítást nyert, hogy teljesítik a mentesség feltételeit.
3. cikk
(1) |
Az érdekelt feleknek az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük a Bizottságnál és kérniük a megfelelő kérdőíveket. |
(2) |
Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – a kérdőív kézhezvételétől számított 37 napon belül kell írásban kifejteniük álláspontjukat, benyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. |
(3) |
Azoknak a Kambodzsában működő gyártóknak, amelyek mentességet kérnek a behozatal nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alól, bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott kérelmüket ugyanezen a 37 napos határidőn belül kell benyújtaniuk. |
(4) |
Az érdekelt felek ugyanezen a 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is. |
(5) |
A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat. |
(6) |
Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az e rendeletben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (6) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A Bizottság felkéri azon feleket, amelyek e vizsgálat során információkat nyújtanak be, hogy indokolják meg a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket. Ha a bizalmas kezelésre irányuló kérelmet az információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen, az ilyen információkat a Bizottság kezelheti nem bizalmas jellegű információként is. |
(7) |
A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az (EU) 2016/1036 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja. |
(8) |
A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban. |
A Bizottság levelezési címe:
European Commission |
Directorate-General for Trade |
Directorate H |
Office: CHAR 04/039 |
1040 Bruxelles/Brussel |
BELGIQUE/BELGIË |
E-mail: TRADE-CITRIC-ACID-DUMPING@ec.europa.eu |
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Bizottság (EU) 2015/82 végrehajtási rendelete (2015. január 21.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatokról (HL L 15., 2015.1.22., 8. o.).
(3) Mindazonáltal mentesség akkor is adható, ha a gyártók az alábbi értelemben kapcsolatban állnak ugyan a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó meglévő intézkedések hatálya alá tartozó vállalatokkal, de nincs arra utaló bizonyíték, hogy az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó vállalatokkal fenntartott kapcsolatot az eredeti intézkedések kijátszására hozták létre vagy használták.
(4) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.) 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelet a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(6) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az (EU) 2016/1036 rendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.
HATÁROZATOK
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/45 |
A TANÁCS (EU) 2017/2301 HATÁROZATA
(2017. december 4.)
az Európai Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében képviselendő álláspont meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,
tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra (1),
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodást 2000. június 23-án Cotonouban aláírták. Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke szerint az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a megállapodás Ia., II., III., IV. és VI. mellékletét. |
(3) |
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése szerint az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára. |
(4) |
Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa úgy határozott, hogy átruházza hatásköreit az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára a 2017. május 6-án Dakarban rendezett közös miniszteri találkozó időtartamára azzal a céllal, hogy 2017. december 31. előtt határozat szülessen az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról. |
(5) |
Helyénvaló meghatározni az Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában képviselendő álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve. |
(6) |
A határozat az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetére lesz alkalmazandó, és célja, hogy javítsa a külső sokkhatások esetén nyújtandó támogatások finanszírozására szolgáló rendszer működését, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Unió által az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtása tekintetében képviselendő álláspontnak az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának az e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.
(2) Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságában az Unió képviseletében eljáró személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak kisebb módosításokat a határozattervezethez.
2. cikk
Az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának határozatát elfogadását követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 4-én.
a Tanács részéről
az elnök
U. PALO
(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
TERVEZET
AZ AKCS–EU NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGÁNAK …/2017 HATÁROZATA
(…)
az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról
AZ AKCS–EU NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra (1) és különösen annak 100. cikkére, összefüggésben 15. cikkének (4) bekezdésével és 16. cikkének (2) bekezdésével,
mivel:
(1) |
Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: AKCS–EU partnerségi megállapodás) 68. cikke rendelkezik arról, hogy kiegészítő támogatási mechanizmust kell bevezetni az AKCS-államok gazdaságára hatást gyakorló külső sokkokból eredő, rövid távú kedvezőtlen hatások enyhítésére. A 68. cikk (4) bekezdése rögzíti, hogy a támogatási mechanizmus módozatait az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. melléklete szabályozza. |
(2) |
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletében jelenleg meghatározott mechanizmusokat ki kell igazítani a Felek szükségleteinek tükrözése, valamint a támogatás rugalmas és gyors célba juttatásának biztosítása érdekében. |
(3) |
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 100. cikke kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa – az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján – átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a kérdéses megállapodás Ia., II., III., IV. és VI. mellékletét. |
(4) |
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 15. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságára. |
(5) |
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás 16. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat. |
(6) |
Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 2017. május 5-én felhatalmazta az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságát arra, hogy határozatot fogadjon el az AKCS–EU partnerségi megállapodás 68. cikkének a külső sokkok tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a II. melléklet 3. fejezetének módosításáról. |
(7) |
Az AKCS–EU megállapodás 68. cikkének végrehajtásáról szóló határozatot el kell fogadni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A külső sokkok eredményezte makrogazdasági instabilitás esetén az AKCS-országoknak nyújtott, az AKCS–EU partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 68. cikke szerinti pénzügyi támogatást e határozat rendelkezései szabályozzák.
2. cikk
(1) Kiegészítő pénzügyi támogatás mozgósítható a 11. Európai Fejlesztési Alap előre nem látott szükségletekre elkülönített tartalékából azzal a céllal, hogy enyhítsék a külső sokkok eredményezte, rövid távú kedvezőtlen hatásokat, ideértve az exportjövedelmekre gyakorolt hatásokat is, valamint hogy védelmet biztosítsanak a társadalmi-gazdasági reformoknak és azoknak a szakpolitikáknak, amelyeket veszélyeztet a jövedelem csökkenése.
(2) A külső sokkhatások által érintett AKCS-országok pénzügyi támogatás iránti kérelmet intézhetnek az Európai Bizottsághoz e célból, melyet a szükségletekre irányuló, eseti alapú megközelítést alkalmazva vizsgálnak meg az AKCS–EU partnerségi megállapodás szerint folytatott együttműködés többéves pénzügyi keretén belül.
(3) Az ilyen támogatást olyan eljárások alapján kell irányítani és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony tevékenységet. Az Európai Bizottság rendszeres jelentést tesz az AKCS–EU Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságnak.
3. cikk
A megállapodás szerződő feleit, az Európai Bizottságot és az AKCS-titkárságot tájékoztatni kell a 68. cikk gyakorlati végrehajtásának módozatairól.
4. cikk
Az AKCS–EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. fejezetét e határozattal összhangban kell alkalmazni.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt …,
az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága részéről
az elnök
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/49 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/2302 HATÁROZATA
(2017. december 12.)
a korábbi líbiai vegyifegyver-raktározó létesítményben elvégzendő tisztítási-ártalmatlanítási műveletek segítése céljából a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) által folytatott tevékenységeknek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásának keretében történő támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsa 2016. július 20-án elfogadta az EC-M-52/DEC.1 számú határozatot Líbia még meglévő vegyifegyver-készleteinek megsemmisítéséről és felkérte az OPCW főigazgatóját, hogy támogassa Líbiát az ország 2. kategóriába tartozó vegyi fegyvereinek megsemmisítésére irányuló módosított terv kidolgozásában. |
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2016. július 22-én elfogadta a 2298. számú ENSZ BT-határozatot, amelyben egyrészt üdvözölte és jóváhagyta az EC-M-52/DEC.1 számú határozatát, és felkérte az OPCW főigazgatóját, hogy rendszeresen tegyen jelentést a Biztonsági Tanácsnak mindaddig, amíg a megsemmisítési folyamat le nem zárul és amíg annak eredményességéről meg nem bizonyosodtak. |
(3) |
Az OPCW Végrehajtó Tanácsa 2016. július 27-én EC-M-52/DEC.2 számú határozatot fogadott el a Líbia 2. kategóriába tartozó, még meglévő vegyi fegyvereinek megsemmisítésére vonatkozó részletes követelményekről. |
(4) |
Az Európai Tanács a 2003. december 12-i ülésén elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiát (a továbbiakban: stratégia), amely hangsúlyozza, hogy a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: vegyifegyver-tilalmi egyezmény) és az OPCW alapvető fontosságú szerepet tölt be a vegyi fegyverektől mentes világ megteremtésében. |
(5) |
Az Unió aktívan végrehajtja ezt a stratégiát és érvényt szerez az annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseknek, elsősorban azáltal, hogy pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre multilaterális intézmények – mint például az OPCW – által irányított egyedi projektek támogatására. |
(6) |
Az OPCW főigazgatója 2016. augusztus 1-jén feljegyzést adott ki, amelyben önkéntes hozzájárulások befizetését kérte a Líbia támogatására létrehozott új alapba (S/1400/2016). |
(7) |
Az OPCW 2017. szeptember 29-én felkérte az Európai Uniót, hogy mérlegelje annak lehetőségét, hogy mielőbb segítséget nyújt a líbiai vegyifegyver-megsemmisítő és vegyifegyver-raktározó létesítményekben elvégzendő tisztítási-ártalmatlanítási műveletek finanszírozásához. |
(8) |
Az Unió mindig is határozottan és következetesen támogatta az OPCW-t megbízatásának végrehajtásában. A 2017. április 7-i uniós nyilatkozat kimondja, hogy az EU a továbbiakban is támogatni fogja az OPCW törekvéseit és tevékenységét. |
(9) |
E határozat technikai végrehajtásával az OPCW-t kell megbízni. Az uniós támogatású projektek csakis az OPCW Technikai Titkárságának részére befizetett önkéntes hozzájárulások révén finanszírozhatók. Az Unió által nyújtandó említett hozzájárulások döntő fontosságúak lesznek ahhoz, hogy az OPCW folytathassa a Végrehajtó Tanács idevágó határozataiban megjelölt feladatainak a teljesítését. |
(10) |
Az uniós pénzügyi hozzájárulás megfelelő végrehajtásának felügyeletével a Bizottságot kell megbízni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Unió támogatja az OPCW-t Líbia vegyifegyver-állományának teljes megsemmisítésében figyelemmel a vegyifegyver-tilalmi egyezményben meghatározott ellenőrzési intézkedésekre.
(2) E tanácsi határozat révén támogatott projekt hozzájárul az OPCW által a líbiai Ruwaghában található, korábbi vegyifegyver-raktározó létesítményben végzett tisztítási-ártalmatlanítási műveletekhez kapcsolódó költségekhez.
A projekt részletes leírása a mellékletben található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek technikai végrehajtása az OPCW feladata. Az OPCW e feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat az OPCW-vel.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 3 035 590,80 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.
(3) Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. Ebből a célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az OPCW-vel. A finanszírozási megállapodásban ki kell kötni, hogy az OPCW-nek biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak mértékével arányosan.
(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást e határozat hatálybalépését követően mielőbb megkösse. Tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről, valamint az említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
(1) A főképviselő az OPCW által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Ezek a jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.
(2) A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
(2) Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésben említett, a Bizottság és az OPCW között létrejött finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követően 20 hónappal hatályát veszti, vagy a hatálybalépését követő hat hónappal hatályát veszíti abban az esetben, ha ezen időpontig nem kerül sor a szóban forgó finanszírozási megállapodás megkötésére.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
S. MIKSER
MELLÉKLET
1. Háttér-információk
2014. februárban Líbia befejezte az 1. kategóriába tartozó vegyi fegyverek megsemmisítését az Al Jufra tartománybeli ruwaghai létesítményben. A megsemmisítési folyamat eredményeként 24 szállítótartályt töltöttek meg mérgező hulladékkal és három tartályt töltöttek meg sóoldattal. 2016-ban Líbia sikeresen dekantálta 2. kategóriába tartozó vegyi fegyvereket (prekurzorok), amelyeket 45 egyre romló állapotú tartályban tároltak, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványainak megfelelő, új tartályokba. Az OPCW Végrehajtó Tanácsa (2016. július 27-én kelt, EC-M-52/DEC.2 számú) határozatának megfelelően az új ISO-tartályokat Miszrata kikötőjébe szállították Németországba való továbbításuk, majd ott, egy erre specializálódott létesítményben való ártalmatlanításuk céljából. A dekantálás során egy tartályban exoterm reakció játszódott le. A tartályban maradt anyag ismeretlen volta és magas viszkozitása miatt a német hatóságoknak nem állt módjukban hozzájárulni a tartály megsemmisítés céljából történő fogadásához. A 45 db eredeti dekantált tartályt még mindig a ruwaghai létesítményben tárolják. E tartályok különböző mértékben károsodtak, és számos tartály még most is tartalmaz a falára ragadt vegyianyag-maradványokat, vagy olyanokat, amelyeket nem lehetett teljes mértékben kiszivattyúzni. Emellett a HD hidrolíziséből (desztillált kén-mustár) származó mintegy 350 tonna effluenst is tárolnak a ruwaghai telephelyen. Számos tartály vélhetően erősen savas és veszélyes, nem stabilizált vegyi anyagok reakciótömegét tartalmazza. Több tartály korrodált és szivárog, és megfelelő ártalmatlanításuk további kezelést igényel.
Az OPCW Végrehajtó Tanácsa a 83. ülésszakának (2016. november 11-én kelt) jelentésében felkérte az OPCW Technikai Titkárságát, hogy vegyen mintákat, amikor a líbiai biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi; azonban a biztonsági helyzet ezt máig nem tette lehetővé. A területen végzett mintavételt egy élő videoközvetítés segítségével a biztonsági helyzethez lehetne igazítani.
Az OPCW Végrehajtó Tanácsa a 2016. augusztus 26-án kelt, EC-M-53/DEC.1, számú határozatának 2. rendelkező bekezdésében – melyben üdvözölte egyes részes államoknak a megsemmisítési műveletek támogatását célzó önkéntes pénzügyi hozzájárulását és további felajánlásait –, elismerte, hogy az Európai Unió – az Unión belüli jóváhagyás függvényében – értesítette a Technikai Titkárságot azon szándékáról, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújt a még meglévő kiürített tartályok megsemmisítéséhez és Ruwagha környezeti kármentesítéséhez. Az Uniónak erre a sürgős kérdésre irányított figyelme lehetővé fogja tenni Líbia számára, hogy teljesen maga mögött hagyja a korábbi vegyifegyver-programokat, és ezt környezetvédelmi szempontból megfelelő módon tegye, és egyúttal rávilágít a régiónak nyújtott uniós hozzájárulás rövid, illetve hosszú távú hatásaira is.
2. Általános célok
A fellépés általános célja a Líbia vegyifegyver-állományának megszüntetéséhez és teljes megsemmisítéséhez való hozzájárulás.
A konkrét célok a következők:
— |
a ruwaghai (Al Jufra tartomány) korábbi líbiai vegyifegyver-raktározó létesítményben végzett tisztítási-ártalmatlanítási műveletek befejezése környezetvédelmi szempontból megfelelő módon, a vegyifegyver-tilalmi egyezményben (CWC) meghatározott ellenőrzési intézkedésekre is figyelemmel; |
— |
a CWC VII. cikkének (4) bekezdése alapján kijelölt líbiai nemzeti hatóság, valamint azok kapacitásának növelése, akik Líbiában részt vesznek a vegyi anyagok megsemmisítésében, megtisztításában vagy ártalmatlanításában; |
— |
azok képzése, akik – a Végrehajtó Tanács 83. ülésszakán készült jelentésnek megfelelően – részt vesznek a ruwaghai tartályparkban és körülötte a talajminták – OPCW-előírásoknak megfelelő – gyűjtésére, rögzítésére és szállítására irányuló erőfeszítésekben, élő videoközvetítés és az OPCW lezárt kamerái segítségével. |
3. A tevékenységek leírása
Az OPCW Technikai Titkársága segítséget fog nyújtani a líbiai nemzeti hatóságnak, amely a végső felelősséget viseli a tisztítási-ártalmatlanítási műveletek teljes végrehajtásáért.
Az OPCW Technikai Titkársága hozzájárulási megállapodást hoz létre az ENSZ Projekttámogatási Hivatalával (UNOPS) egy líbiai szakosodott vállalatnak a projekt végrehajtásával való megbízása, valamint e líbiai vállalat kifizetésének biztosítása céljából. Az OPCW a líbiai nemzeti hatósággal partnerségben felügyeli és validálja az elvégzett munkát.
1. Tevékenység: Az OPCW Technikai Titkársága, a líbiai nemzeti hatóság, a konzulensek és a szakértők közötti koordinációs ülések és szakmai látogatások
Tervezett tevékenységek:
— |
Az OPCW Technikai Titkársága, a líbiai képviselők és a líbiai nemzeti hatóságnak a projekthez kijelölt technikai tanácsadója közötti technikai konzultációs ülések. Biztonsági korlátozások miatt az ülésekre Tunéziában kerül sor. |
— |
Az UNOPS, illetve Líbia képviselőinek látogatásai gyártó vállalatoknál, szállító-, értékesítési és szolgáltató cégeknél. |
Ütemezés: a projekt teljes időtartama alatt.
2. Tevékenység: Szolgáltatási szerződések kötése:
Tervezett tevékenységek:
— |
műszaki konzulens felvétele a líbiai nemzeti hatósághoz; |
— |
szerződéskötés egy műszaki vállalattal ülepítő tó tervezésére; |
— |
helyi szerződéses alkalmazottak felvétele tisztítási-ártalmatlanítási munkálatok elvégzésére; |
— |
mintavételezési célokat szolgáló valós idejű videó közvetítésekhez szükséges távközlési berendezés. |
Ütemezés: a projekt 1–6. hónapjai.
3. Tevékenység: Műszaki és mintavételezési képzés a líbiai nemzeti hatóság számára
Tervezett tevékenységek:
— |
az OPCW-nek az ellenőrök képzésével foglalkozó csoportja által a mintavételről, a plombázásról és a felügyeleti láncról tartott képzés líbiai szakemberek számára; |
— |
líbiai szakemberek előre felvett és valós idejű videokonferencia keretében történő képzése Tuniszban. Helyszíni képzésre nincs lehetőség, mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Főosztálya nem támogatja azt, és a veszélyövezetben alkalmazott személyek biztosítása nagy összegbe kerülne; |
— |
képzésben részesült líbiai szakemberek általi mintavételezés. |
Ütemezés: a projekt 1–3. hónapjai.
4. Tevékenység: Berendezések és anyagok bérlése és közbeszerzése, a csere-, karbantartási és javítási költségeket is beleértve
Az ülepítő tavak építéséhez szükséges berendezések bérlése és közbeszerzése. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb berendezés bérelt legyen – ahelyett, hogy jogosultságot szerezzenek felette –, azonban egyes berendezések szennyeződni fognak és nem lesz mód azok visszaszolgáltatására. Így a projekt lezárultakor ezeknek a berendezéseknek a líbiai nemzeti hatóság lesz a jogosultja, amely megtartja őket. A semlegesítési folyamathoz használt vegyi anyagok, valamint a csövek és csővezetékek a projekt keretében felhasznált fogyó eszközök közé tartoznak. A fő építési munkákhoz szükséges minden berendezést – például a darukat, buldózereket és targoncákat – bérelni fogják.
A berendezések és anyagok líbiai vállalatoktól történő beszerzését és bérlését az UNOPS fogja végezni. Egyes eszközöket azonban – a célszerűség és a költségek függvényében – az OPCW is beszerezhet.
Ütemezés: a projekt teljes időtartama alatt, abban az esetben, ha berendezésekre és szolgáltatásokra van szükség.
5. Tevékenység: Védőeszközök és észlelőrendszerek, valamint egészségügyi felszerelések és egészségügyi ellátó szolgáltatás beszerzése
A veszélyes vegyi anyagok környezetében egyéni védőeszközöket kell használni. Várhatóan minden egyéni védőeszköz szennyeződni fog, és ezért az ország területén azokat meg kell semmisíteni. A nem használt eszközök a líbiai nemzeti hatóság tulajdonába kerülnek a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek megfelelően.
Az eszközök és az anyagok beszerzését az OPCW és az UNOPS fogja végezni.
Ütemezés: a projekt teljes időtartama alatt.
6. Tevékenység: A projekt végrehajtása
Az OPCW Technikai Titkársága fogja biztosítani a programirányítás felügyeletét. A programirányítás magában foglalja mérföldkövek meghatározását, belső ellenőrzések végzését, a szerződéses megállapodások felügyeletét, valamint a pénzgazdálkodást. Az UNOPS nem bocsátja a pénzeszközöket a líbiai vállalatok rendelkezésére mindaddig, amíg a líbiai nemzeti hatóság írásban meg nem erősíti az OPCW programigazgatójának, hogy a munkálatokat megfelelően elvégezték. A várható tevékenységek a következők:
— |
Külső szolgáltatások beszerzése vagy egyedi szolgáltatási megállapodások kötése a projekt végrehajtását szolgáló technikai segítségnyújtásra vonatkozóan. |
— |
Szolgáltatási díjak fizetése az Egyesült Nemzetek Szervezetének Projekttámogatási Hivatala által nyújtott közbeszerzési és szerződéskötési szolgáltatásokért. |
Ütemezés: a projekt teljes időtartama alatt.
4. Indikatív cselekvési terv
E tevékenység keretében a tevékenységek végrehajtására egy előkészítő és három operatív szakaszban fog sor kerülni.
Előkészítő szakasz:
Egy szakosodott vállalat megbízást kap arra, hogy nyújtson képzést a líbiai nemzeti hatóságnak a mintavétel terén, továbbá biztosítsa a műszaki tanácsadást és a támogatást a projekt teljes időtartama alatt. Az OPCW és az UNOPS között hozzájárulási megállapodás jön létre helyi vállalatoknak a következő feladatok elvégzésére történő megbízása céljából: ülepítő tó tervezése, egészségügyi sürgősségi ellátás biztosítása, a szükséges eszközök beszerzése és bérlése, valamint a tisztítási-ártalmatlanítási munkálatok elvégzése.
1. szakasz:
A szivárgó tartályok körüli talajt valós idejű videómonitoring mellett mintavételezni fogják. Ennek keretében valós időben továbbítják a képanyagot a műveleti központba, hogy az OPCW ellenőrei nyomon követhessék a mintagyűjtést és a minta becsomagolását. A vegyi anyagok elszállítását megelőzően már dekantált tartályokat fertőtlenítőszerrel és vízzel kiöblítik, majd az üres tartályokat megsemmisítésre kohókba szállítják. Az öblítővizet a helyszínen már rendelkezésre álló tartályokban fogják összegyűjteni az ülepítő tó megépítéséig.
2. szakasz:
Két ülepítő tó tervezésére és építésére fog sor kerülni az 1. szakaszban összegyűjtött anyag, valamint a 24 tartály korábban már semlegesített tartalmának befogadására a víz természetes módon történő elpárologtatása és a nem veszélyes sók beásása céljából. A 24 szennyezett tartály tartalmának semlegesítésére használt tartályokat megsemmisítés céljából elszállítják egy kohóba.
3. szakasz:
A jelenleg a ruwaghai telepen tárolt, desztillált kén-mustár (HD) hidrolíziséből származó mintegy 350 tonna effluens elemzése és – szükség esetén – kezelése, majd az ülepítő tavakba szivattyúzása semlegesítés, stabilizálás, párologtatás és beásás céljából.
5. Várt eredmények
A tevékenység várt eredményei a következők:
— |
a líbiai vegyifegyver-program felszámolása befejezése; |
— |
a líbiai Ruwaghában található, volt vegyifegyver-raktározó létesítmény teljes körű tisztítása/ártalmatlanítása megtörténik, beleértve a 45 dekantált tartály maradéktalan megsemmisítését is egy kohóba történő szállítás révén, továbbá beleértve a HD (desztillált kén-mustár) hidrolíziséből származó 350 tonna effluens stabilizálását és megsemmisítését; |
— |
a vegyifegyver-tilalmi szerződés alapján kijelölt líbiai nemzeti hatóságot célzó műszaki és mintavételezési képzés lezajlik; |
— |
Az OPCW irányításával befejeződik a szivárgó tartályok körüli talaj mintavételezése és elszállítása. |
6. Becsült időtartam
A projekt tervezett időtartama 20 hónap.
7. Az Unió láthatósága
Az uniós finanszírozás láthatósága az OPCW rendezvényein vagy ülésein: az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatást meg kell említeni az OPCW főigazgatója és a Végrehajtó Tanács jelentéseinek a Líbiában végzett tevékenységekről szóló részeiben. Az EU zászlaját a projekthez kapcsolódó minden dokumentumon fel kell tüntetni.
A berendezésekhez nyújtott uniós finanszírozás láthatósága: az OPCW kérni fogja a líbiai nemzeti hatóságot, hogy az uniós források felhasználásával beszerzett minden, nem fogyó eszköznek minősülő berendezésen tüntessenek fel a forrásra utaló megfelelő jelzést, beleértve az EU logóját. Az OPCW fel fogja kérni az UNOPS-t is, hogy alkalmazzon hasonló intézkedéseket az Európai Uniótól származó pénzügyi támogatás láthatóvá tételére. Amennyiben az uniós finanszírozás megjelenítése veszélyeztetheti az OPCW kiváltságait és mentességeit, illetve a szervezet alkalmazottainak vagy a végső kedvezményezetteknek a biztonságát, megfelelő alternatív megoldást kell találni.
8. Irányítóbizottság
E projekt irányítóbizottságát az EKSZ és az OPCW képviselői fogják alkotni. Az irányítóbizottság rendszeresen – legalább hathavonta – át fogja tekinteni e határozat végrehajtását, többek között elektronikus távközlési eszközök használatával.
9. Jelentéstétel
Az OPCW hathavonta szöveges jelentést fog készíteni az elért eredményekről a projekt céljainak teljesítésében tett előrelépés áttekintése céljából. Az OPCW a végrehajtási időszak végétől számított hat hónapon belül záró szöveges és pénzügyi jelentést fog benyújtani.
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/55 |
A TANÁCS (KKBP) 2017/2303 HATÁROZATA
(2017. december 12.)
az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2118 (2013) sz. határozatának és az OPCW Végrehajtó Tanácsa szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről szóló EC-M-33/Dec 1 határozata folytatódó végrehajtásának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsa 2013. szeptember 27-én, az EC-M-33. ülésén határozatot ( a továbbiakban: az EC-M-33/Dec 1) fogadott el a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről. |
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: az ENSZ BT) 2013. szeptember 27-én elfogadta a 2118 (2013) sz. határozatát, amelyben jóváhagyta az EC-M-33/Dec 1-et. |
(3) |
Az Európai Tanács a 2003. december 12-i ülésén elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amely hangsúlyozza, hogy a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény és az OPCW alapvető szerepet tölt be a vegyi fegyverektől mentes világ megteremtésében. |
(4) |
Az Unió aktívan végrehajtja a stratégiát és érvényt szerez az annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseknek, elsősorban azáltal, hogy pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre multilaterális intézmények – mint például az OPCW – által irányított egyedi projektek támogatására. |
(5) |
A Tanács 2013. december 9-én elfogadta a 2013/726/KKBP határozatot (1), amely – az Európai Unió Műholdközpontja (SatCen) műholdas képalkotó és kapcsolódó információs eszközeinek az OPCW részére történő rendelkezésre bocsátása révén – támogatta a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítése céljából létrehozott OPCW–ENSZ közös misszió biztonságával kapcsolatos helyzetfelismerési termékek biztosítását. A 2013/726/KKBP határozat 2015. szeptember 30-án hatályát vesztette. |
(6) |
A Tanács 2015. november 30-án elfogadta az OPCW és a 2235 (2015) ENSZ BT-határozat alapján létrehozott OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmus támogatásáról szóló (KKBP) 2015/2215 határozatot (2). |
(7) |
Az OPCW Technikai Titkársága 2017. július 10-én azt kérte, hogy az Unió továbbra is bocsásson rendelkezésre műholdas képalkotó eszközöket az OPCW szíriai műveleteinek támogatása céljából. Az OPCW szerint ez a szolgáltatás rendkívül hasznosnak bizonyult az OPCW tényfeltáró misszió ( a továbbiakban: a tényfeltáró misszió) és más csoportok, például a nyilatkozatokat értékelő csoport szíriai telepítéséhez a személyzet biztonsága és a missziók feladatainak hatékony végrehajtása tekintetében. |
(8) |
Az Unió mindig is határozottan és következetesen támogatta az OPCW-t megbízatásának végrehajtásában. Az Unió a 2017. április 7-i nyilatkozatában leszögezte, hogy a vegyi fegyverek alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot illetően továbbra is támogatja az OPCW erőfeszítéseit és munkáját – különösen Szíriában –, beleértve a tényfeltáró missziót, valamint az OPCW-ENSZ közös vizsgálati mechanizmust is. |
(9) |
E határozat technikai végrehajtásával az OPCW-t kell megbízni. Az uniós támogatású projektek csakis az OPCW Technikai Titkárságának részére befizetett önkéntes hozzájárulások révén finanszírozhatók. Az Unió által nyújtandó említett hozzájárulások döntő fontosságúak lesznek ahhoz, hogy az OPCW folytathassa az OPCW Végrehajtó Tanácsának vonatkozó határozataiban és a 2118 (2013) sz. ENSZ BT-határozatban megjelölt feladatainak a teljesítését. |
(10) |
Az uniós pénzügyi hozzájárulás megfelelő végrehajtásának felügyeletével a Bizottságot kell megbízni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Unió támogatja az OPCW tevékenységeit azzal, hogy hozzájárul a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésének vizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos költségekhez, valamint a 2118 (2013) sz. ENSZ BT-határozat és az EC-M-33/Dec 1 és az ezeket követően meghozott, kapcsolódó határozatok támogatását szolgáló, a legfontosabb kötelező feladatokat kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatos költségekhez.
(2) Az e határozat révén támogatott projekt a tényfeltáró misszió biztonságával kapcsolatos helyzetfelismerési termékek biztosítása, többek között a közúthálózatra vonatkozóan, a SatCen műholdas képalkotó eszközeinek az OPCW részére történő rendelkezésre bocsátása révén.
A projekt részletes leírása a mellékletben található.
2. cikk
(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.
(2) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt technikai végrehajtása az OPCW feladata. Az OPCW e feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. A főképviselő ebből a célból megköti a szükséges megállapodásokat az OPCW-vel.
3. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 1 003 717,00 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeggel finanszírozott kiadásokat az Unió költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni.
(3) Az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. Ebből a célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az OPCW-vel. A finanszírozási megállapodásban ki kell kötni, hogy az OPCW-nek biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát, annak mértékével arányosan.
(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást e határozat hatálybalépését követően mielőbb megkösse. Tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során esetlegesen felmerülő nehézségekről, valamint a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
4. cikk
(1) A főképviselő az OPCW által készített rendszeres beszámolók alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Az említett jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.
(2) A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az 1. cikk (2) bekezdésében említett projekt végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.
5. cikk
(1) Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
(2) Ez a határozat 12 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésben említett, a Bizottság és az OPCW közötti finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után hatályát veszti, vagy a hatálybalépését követő hat hónap elteltével veszíti hatályát abban az esetben, ha ezen időpontig nem kerül sor az említett finanszírozási megállapodás megkötésére.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.
a Tanács részéről
az elnök
S. MIKSER
(1) A Tanács 2013/726/KKBP határozata (2013. december 9.) a 2118 (2013) sz. ENSZ BT-határozatnak és az OPCW Végrehajtó Tanácsa EC-M-33/Dec 1 határozatának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 329., 2013.12.10., 41. o.).
(2) A Tanács (KKBP) 2015/2215 határozata (2015. november 30.) a Szíriai Arab Köztársaságban végrehajtott vegyi támadások elkövetőinek azonosítására szolgáló OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmust létrehozó 2235 (2015) ENSZ BT-határozat támogatásáról (HL L 314., 2015.12.1., 51. o.).
MELLÉKLET
1. Háttér-információk
Azt követően, hogy 2013 augusztusában állítólag vegyi fegyvereket vetettek be a Damaszkusz melletti Gúta körzetben, a Szíriai Arab Köztársaság vegyifegyver-programjának felszámolását célzó diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően 2013. szeptember 14-én, az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok közötti megállapodás nyomán létrejött a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésére irányuló keret.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsa 2013. szeptember 27-én elfogadta a szíriai vegyi fegyverek felszámolásáról szóló, történelmi jelentőségű határozatot (a továbbiakban: az EC-M-33/Dec 1), amelyben egy gyorsított ütemű programot határoz meg a szíriai vegyi fegyverek felszámolásának megvalósítása érdekében. Szíria 2013. október 14-én vált hivatalosan a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény részes államává. 2013. október 16-án hivatalosan is létrejött a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítése céljából létrehozott OPCW–ENSZ közös misszió (a továbbiakban: a közös misszió), amelynek legfontosabb feladata az, hogy felügyelje a szíriai vegyifegyver-programnak a mielőbbi, valamint a lehető legbiztosabb és legbiztonságosabb módon történő felszámolását. Az Unió 12 millió euróval járult hozzá az OPCW e célra létrehozott szíriai különleges alapjához, hogy finanszírozza a szíriai vegyianyag-készletek teljes megsemmisítését célzó tevékenységeket.
A közös misszió a szíriai kormánnyal együttműködve elérte, hogy a Szíria által kiadott nyilatkozatban bejelentett összes vegyi fegyvert 2014 augusztusáig elszállították Szíria területéről és megsemmisítették azokat. A közös misszió teljesítette megbízatását, ezért tevékenysége 2014. szeptember 30-án lezárult. Mindazonáltal ezen erőfeszítések ellenére folytatódtak a vegyi fegyverek állítólagos szíriai bevetéséről szóló beszámolók, ezért az OPCW továbbra is folytatta a fennmaradó ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeit.
Az OPCW főigazgatója 2014. április 29-én létrehozott egy OPCW tényfeltáró missziót (a továbbiakban: a tényfeltáró misszió), amelynek feladata, hogy tisztázza az azon állításokkal kapcsolatos tényeket, hogy a Szíriai Arab Köztársaságban ellenséges célból mérgező vegyi anyagokat használnak. A tényfeltáró misszió támogatja a 2235 (2015) sz. ENSZ BT-határozattal létrehozott közös vizsgálati mechanizmust, amely az elkövetők, a szervezők, a támogatók, illetve azok azonosítását célozza, akik a Szíriai Arab Köztársaságban valamilyen más módon vesznek részt vegyi anyagok fegyverként történő használatában. Ugyanakkor, mivel kérdésessé vált, hogy az OPCW teljes körű és pontos tájékoztatást kapott-e a Szíria által kiadott nyilatkozatban az ország vegyifegyver-programjáról, az OPCW főigazgatója nyilatkozatokat értékelő csoportnak nevezett szakértői csoportot (a továbbiakban: a nyilatkozatokat értékelő csoport) hozott létre azért, hogy ez a csoport párbeszédet folytasson a megfelelő szíriai hatóságokkal a szíriai nyilatkozatban fellelhető hiányosságok és következetlenségek rendezése céljából. A nyilatkozatokat értékelő csoport és a tényfeltáró misszió jelenleg is folytatja tevékenységeit. Folytatódnak az OPCW szíriai missziói, mivel továbbra is érkeznek vegyi fegyverek állítólagos használatának eseteiről szóló beszámolók. A csoportok telepítését megelőzően e misszióknak képalkotási támogatásra lesz szüksége a vizuális helyzetfelismerés és a biztonsági értékelések érdekében.
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia keretében az Unió a 2118 (2013) sz. ENSZ BT-határozat és az EC-M-33/Dec 1 támogatásáról szóló 2013/726/KKBP tanácsi határozat révén támogatta az OPCW szíriai misszióit. A 2013/726/KKBP határozat – az Európai Unió Műholdközpontja (SatCen) műholdas képalkotó és kapcsolódó információs eszközeinek – az OPCW részére történő rendelkezésre bocsátása révén – támogatta a közös misszió biztonságával kapcsolatos helyzetfelismerési termékek biztosítását, többek között a közúthálózatra vonatkozóan. A SatCen 2015. szeptember 30-ig biztosított műholdas képalkotási támogatást az OPCW-nek. Ez a szolgáltatás rendkívül hasznosnak bizonyult a tényfeltáró misszió és más csoportok (például a nyilatkozatokat értékelő csoport) szíriai telepítéséhez a személyzet biztonsága és a missziók feladatainak hatékony végrehajtása tekintetében.
A 2013/726/KKBP határozatot követő intézkedésként az OPCW 2017. július 10-én kérte az uniós műholdas képalkotási szolgáltatás újbóli biztosítását.
2. A projekt átfogó céljai
A projekt általános célja, hogy támogatást nyújtson a Szíriai Arab Köztársasággal kapcsolatos OPCW-missziókhoz, beleértve a tényfeltáró missziót és a nyilatkozatokat értékelő csoportot is.
A projekt különös céljai a következők:
— |
a közúthálózat állapotának felmérése, különösen útakadályok és olyan területek azonosítása, amelyeken nehézségekbe ütközik a közúti közlekedés, |
— |
az OPCW-nek küldött szíriai jelentések pontosságának ellenőrzése, |
— |
a létesítmények és a helyszínek környékének felmérése, |
— |
a helyszíni helyzetfelismerés javítása a Szíriai Arab Köztársaságba telepített terepmisszió és állandó misszió biztonsága tekintetében, illetve a felkeresendő/megvizsgálandó helyszínek tekintetében. |
3. A tevékenységek leírása
A SatCen ad-hoc megbízása, a 2014/401/KKBP tanácsi határozatnak megfelelően, az érdeklődésre számot tartó területen (Area of Interest - AOI) (érdeklődésre számot tartó helyszínek a szuverén szíriai állam területén) és az EKSZ megbízatási körén belül – beleértve a hozzá kapcsolódó igazgatási és jelentéstételi tevékenységeket is –, a következők tekintetében:
— |
képi hírszerzés (Imagery Intelligence - IMINT) és térinformatikai hírszerzés (Geospatial Intelligence - GEOINT), a SatCen termék- és szolgáltatásportfóliójában (1) foglaltaknak megfelelően, válságelhárítás, helyzetértékelés, részletes elemzés, vészhelyzeti tervezés és térképezés céljából, így például:
|
— |
az OPCW terepmissziójának személyzete részére nyújtott támogatás: a tervezett útvonalakra vonatkozó képi alapú termékek (például a közúthálózat állapotát felmérő útvonalelemzési termékek), |
— |
az OPCW személyzetének képzése a SatCen létesítményeiben: gyakorlati GEOINT-képzés, ArcGIS-szoftver-képzés, az IMINT termékek hasznosítására irányuló képzés. Ha kivitelezhető, az OPCW létesítményei is igénybe vehetők képzés céljára. |
A SatCen által nyújtott támogatás a legfeljebb heti öt FIR (vagy ezzel egyenértékű erőfeszítés (3)) formájában valósul meg, a projektnek a 8. pontban meghatározott teljes időtartamára.
4. Várt eredmények
A projekt várt eredményei a következők:
— |
lezárul a közúthálózat állapotának felmérése, különösen az útakadályok és az olyan területek azonosítása, amelyeken nehézségekbe ütközik a közúti közlekedés, |
— |
nagyobb útvonalbiztonság a telepített vizsgálati és ellenőrzési csoportok számára, |
— |
lezárul a szíriai jelentések ellenőrzése, |
— |
lezárul a létesítmények és a helyszínek környékének felmérése, |
— |
nagyobb helyzetismeret a telepített vizsgálati és ellenőrzési csoportok számára, |
— |
támogatás biztosított a nyilatkozatokat értékelő csoport és a tényfeltáró misszió számára, |
— |
fokozottabb képesség a létesítmények és a helyszínek környékének felmérésére, |
— |
az OPCW-személyzet nagyobb kapacitással rendelkezik a képi termékek hasznosításának elvégzéséhez, képi adatbázis kezeléséhez, és az ArcGIS használatához a képelemzésből származó, OPCW-specifikus termékek elkészítéséhez. |
5. A projekt kedvezményezettjei
A projekt kedvezményezettje az OPCW lesz, a csoportok szíriai telepítését megelőző vizuális helyzetfelismerés és biztonsági értékelések tekintetében.
Az OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmus, mivel a tényfeltáró misszió munkájára támaszkodik, szintén a projekt kedvezményezettje.
6. Projekt-végrehajtási csoport
Az OPCW a spanyolországi Torrejon de Ardozban található SatCen-nel együttműködve hajtja végre a projektet.
A projekt-végrehajtási csoportot az OPCW technikai tisztviselője és a SatCen projektfelelőse alkotja. A projekteredmények tényleges megvalósulásának és az eredményekről való jelentéstételnek a biztosítása érdekében a projekt-végrehajtási csoport felel a teljes projektciklus irányításáért, beleértve a jogi, az igazgatási, a nyomonkövetési és az ellenőrzési keretek kialakítását is.
7. Az Unió láthatósága
Az uniós finanszírozás láthatósága az OPCW rendezvényein vagy ülésein: az Unió által nyújtott pénzügyi támogatást meg kell említeni az OPCW főigazgatója és a Végrehajtó Tanács által készített, a fentebb említett tevékenységekről szóló jelentésekben. Az Unió zászlaját a projekthez kapcsolódó minden dokumentumon fel kell tüntetni. Amennyiben az uniós finanszírozás megjelenítése veszélyeztetheti az OPCW kiváltságait és mentességeit, illetve az OPCW alkalmazottainak vagy a végső kedvezményezetteknek a biztonságát, megfelelő alternatív megoldást kell találni.
8. Becsült időtartam
A projekt tervezett időtartama 12 hónap.
9. Irányítóbizottság
E projekt irányítóbizottságát az EKSZ, az OPCW és a SatCen képviselői fogják alkotni. Az irányítóbizottság rendszeresen – legalább hathavonta – át fogja tekinteni e határozat végrehajtását, többek között elektronikus távközlési eszközök használatával.
10. Jelentéstétel
Az OPCW hat hónap elteltével szöveges jelentést fog készíteni az elért eredményekről a projekt céljainak teljesítésében tett előrelépés áttekintése céljából. Az OPCW a végrehajtási időszak végétől számított hat hónapon belül szöveges és pénzügyi zárójelentést fog benyújtani.
(1) SatCen termék- és szolgáltatásportfólió, 2.4. változat – 2017. április 5.
(2) A LOI legnagyobb földrajzi kiterjedése általában 100 km2.
(3) A SatCen-termékeket egymással egyenértékű egységekké „változtatták vagy alakították át” azon adatok és munkateher közvetlen költségei alapján, amelyek egy termék elkészítéséhez szükségesek egy FIR tekintetében. Megjegyzés az igazgatótanács tagjainak: „A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS nyomon követése és a végrehajtási eljárások módosítására tett javaslat” (2017. március 30.).
13.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 329/61 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2304 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2017. december 12.)
a Hollandiában előforduló, a H5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes ideiglenes védintézkedésekről
(az értesítés a C(2017) 8719. számú dokumentummal történt)
(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfifélék vírusos fertőző betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két fő fajtájának kialakulásához vezethet, amelyek virulenciájuk tekintetében térnek el egymástól. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. E betegség súlyosan érintheti a baromfitartás nyereségességét. |
(2) |
A madárinfluenza főleg madarak esetében fordul elő, de bizonyos körülmények között a fertőzés megjelenhet embereknél is, bár ennek általában nagyon csekély a kockázata. |
(3) |
A madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy egyéb, fogságban élő madarakat tartó – gazdaságokra is átterjedhet. Ennek következtében – az élő madarak vagy az azokból előállított termékek kereskedelme révén – átterjedhet egyik tagállamból a másikba, vagy harmadik országokba is. |
(4) |
A 2005/94/EK tanácsi irányelv (3) megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelését és korai észlelését célzó megelőző intézkedéseket, valamint meghatározza a baromfifélék vagy más, fogságban élő madarak körében előforduló madárinfluenza-járvány kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Az említett irányelv magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén védő- és megfigyelési körzetek létesítését írja elő. |
(5) |
Hollandia értesítette a Bizottságot arról, hogy egy, a területén, Flevoland tartományban található, baromfit vagy egyéb, fogságban élő madarakat tartó gazdaságban a H5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték, és haladéktalanul meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt intézkedéseket, beleértve a védő- és megfigyelési körzetek létrehozását is. |
(6) |
A Bizottság Hollandiával együttműködve megvizsgálta az intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy a szóban forgó tagállam illetékes hatósága által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak a megerősített járványkitörés tényleges helyszínén található gazdaságtól. |
(7) |
Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarását megelőzendő, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében mielőbb meg kell határozni uniós szinten a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban Hollandiában létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket. |
(8) |
Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő üléséig e határozat mellékletében meg kell határozni egyrészt azokat a hollandiai védő- és megfigyelési körzeteket, amelyekben a 2005/94/EK irányelvben előírt állategészségügyi ellenőrző intézkedések kerülnek alkalmazásra, másrészt a szóban forgó regionalizáció időtartamát. |
(9) |
Ezt a határozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén felül kell vizsgálni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Hollandia gondoskodik arról, hogy a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerint kialakított védő- és megfigyelési körzetek legalább az e határozat mellékletének A. és B. részében felsorolt területeket magukban foglalják.
2. cikk
Ezt a határozatot 2018. január 10-ig kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2017. december 12-én.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(3) A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).
MELLÉKLET
A. RÉSZ
Az 1. cikkben említett védőkörzet:
ISO-országkód |
Tagállam |
Elnevezés |
||||||||||||||||||||
NL |
Hollandia |
A következőket magában foglaló terület: Biddinghuizen
|
B. RÉSZ
Az 1. cikkben említett megfigyelési körzet:
ISO-országkód |
Tagállam |
Elnevezés |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NL |
Hollandia |
A következőket magában foglaló terület: Biddinghuizen
|