9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/1

A TANÁCS (EU) 2017/2269 HATÁROZATA

(2017. december 7.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)	Annak érdekében, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) megfelelően el tudja látni feladatait, a Tanács ötévenként többéves keretet fogad el, amely meghatározza az Ügynökség tevékenységének tematikus területeit, összhangban a 168/2007/EK tanácsi rendelettel (2).

(2)	Az első többéves keretet a 2008/203/EK határozat (3) hozta létre. A második többéves keretet a 252/2013/EU tanácsi határozat (4) hozta létre.

(3)	A többéves keret végrehajtását kizárólag az uniós jog hatályán belül kell végezni.

(4)	A többéves keretnek összhangban kell lennie az Unió prioritásaival, az alapvető jogok területével összefüggő európai parlamenti állásfoglalásokból és tanácsi következtetésekből következő iránymutatások megfelelő figyelembevételével.

(5)	A többéves keretnek megfelelően figyelembe kell vennie az ügynökség pénzügyi és humán erőforrásait.

(6)

A többéves keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. A javasolt többéves keret szempontjából leginkább releváns uniós szervek, hivatalok és ügynökségek a következők: a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO); a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel (6) létrehozott és a (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) átnevezett Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex); a 2008/381/EK tanácsi határozattal (8) létrehozott Európai Migrációs Hálózat; az 1922/2006/EK (9) európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE); a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai adatvédelmi biztos; a 526/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA); a 2002/187/IB tanácsi határozattal (12) létrehozott Eurojust; a 2009/371/IB tanácsi határozattal (13) létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal (Europol); az (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL); az 1365/75/EGK tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound); valamint az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA).

(7)	Az Ügynökség tevékenységének tematikus területei között szerepelnie kell a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelemnek.

(8)

Arra való tekintettel, hogy az Unió mekkora jelentőséget tulajdonít a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek – az Európa 2020 növekedési stratégia öt célkitűzése közül is ez az egyik –, az ügynökségnek figyelembe kell vennie az alapvető jogok hatékony gyakorlását lehetővé tevő gazdasági és társadalmi előfeltételeket az e határozat által kijelölt tematikus területekkel kapcsolatos adatok gyűjtése és terjesztése során.

(9)	A javaslat előkészítése során a Bizottság konzultációt folytatott az Ügynökség igazgatótanácsával, és annak írásbeli észrevételeit 2016. március 1-jén megkapta. A Bizottság a 2016. május 19–20-i találkozó alkalmával további konzultációt folytatott az Ügynökség igazgatótanácsával.

(10)

A 168/2007/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Ügynökség – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére – a többéves keretben meghatározott tematikus területeken kívüli tevékenységet is végezhet, feltéve, hogy ezt az Ügynökség pénzügyi és humánerőforrásai lehetővé teszik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Többéves keret

(1) A Tanács elfogadja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az Ügynökség) 2018–2022 közötti időszakra szóló többéves keretét.

(2) Az Ügynökség a 168/2007/EK rendelet 3. cikkének megfelelően ellátja az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, az e határozat 2. cikkében megállapított tematikus területeken belül.

2. cikk

Tematikus területek

A tematikus területek a következők:

a)	az igazságszolgáltatáshoz való jog és a bűncselekmények áldozatai;

egyenlőség és a megkülönböztetés bármely fajtája, így például nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság, vagy az állampolgárság alapján;

c)	információs társadalom, különösen a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme;

d)	igazságügyi együttműködés, a büntetőügyekben való együttműködés kivételével;

e)	migráció, határok, menedékjog, valamint a menekültek és migránsok integrációja;

f)	rasszizmus, idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia;

g)	a gyermekek jogai;

h)	a romák integrációja és társadalmi befogadása.

3. cikk

Kiegészítő jelleg és más szervekkel való együttműködés

(1) Az Ügynökség a többéves keret végrehajtása érdekében biztosítja az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, a tagállamokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal való megfelelő együttműködést és koordinációt a 168/2007/EK rendelet 6., 7., 8. és 10. cikkében foglaltak szerint.

(2) Az Ügynökség a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos kérdésekkel csak a 2. cikk b) pontjában említett, a megkülönböztetéssel kapcsolatos általános kérdéseket érintő munkája keretén belül, és csak az e munkához szükséges mértékben foglalkozik, figyelembe véve, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetéssel kapcsolatos adatok gyűjtése a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) feladata. Az Ügynökség és az EIGE együttműködést folytat a 2010. november 22-i együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

(3) Az Ügynökség együttműködést folytat más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, mint például: az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügynökséggel a 2009. október 8-i együttműködési megállapodás szerint; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) a 2010. május 26-i együttműködési megállapodás szerint; az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) a 2013. június 11-i együttműködési megállapodás szerint; az Eurojust-tal a 2014. november 3-i egyetértési megállapodás szerint; valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséggel (eu-LISA), a 2016. július 6-i együttműködési megállapodás szerint. Az Ügynökség emellett együttműködik az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) és az Európai Migrációs Hálózattal a jövőbeli együttműködési megállapodások szerint. Az említett szervekkel való együttműködés a 2. cikkben meghatározott tematikus területek hatálya alá tartozó tevékenységekre korlátozódik.

(4) Az ügynökség munkáját az információs társadalom, különösen pedig a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme területén az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Adatvédelmi Testülettel, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával (JRC) együttműködve, munkájukat kiegészítve végzi.

(5) Az Ügynökség összehangolja tevékenységét az Európa Tanács tevékenységével a 168/2007/EK rendelet 9. cikke alapján és az abban a cikkben említett, az Európai Közösség és az Európa Tanács között létrejött, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről szóló megállapodás (17) alapján.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. ANVELT

(1) 2017. június 1-jei egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o.).

(3) A Tanács 2008/203/EK határozata (2008. február 28.) a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 63., 2008.3.7., 14. o.).

(4) A Tanács 252/2013/EU határozata (2013. március 11.) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2013 és 2017 közötti többéves keretének létrehozásáról (HL L 79., 2013.3.21., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(6) A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(8) A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1922/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról (HL L 403., 2006.12.30., 9. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).

(12) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(13) A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2219 rendelete (2015. november 25.) az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2015.12.4., 1. o.).

(15) A Tanács 1365/75/EGK rendelete (1975. május 26.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról (HL L 139., 1975.5.30., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

(17) Megállapodás az Európai Közösség és az Európa Tanács között az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről (HL L 186., 2008.7.15., 7. o.).

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/5

A TANÁCS (EU) 2017/2270 HATÁROZATA

(2017. október 9.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. és 209. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)	A 2012/273/EU tanácsi határozattal (2) összhangban 2013. április 30-án partnerségi és együttműködési keretmegállapodást írtak alá egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia között, figyelemmel annak későbbi időpontban való megkötésének feltételére is.

(2)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás megkötését az Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodás 56. cikke szerinti vegyes bizottság elnöki tisztségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tölti be.

A vegyes bizottságban – a tárgyalt témától függően – az Unió, vagy adott esetben az Unió és a tagállamok képviselői vesznek részt.

3. cikk

A megállapodás 63. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (3).

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2017. október 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. KIISLER

(1) 2017. február 15-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2012/273/EU határozata (2012. május 14.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 134., 2012.5.24., 4. o.).

(3) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/7

Partnerségi és együttműködési

KERETMEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia között

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

MONGÓLIA KORMÁNYA, a továbbiakban: Mongólia,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének,

MIVEL a Felek úgy vélik, hogy e megállapodás a köztük fennálló szélesebb, szilárd kapcsolat részét képezi, amely azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a Felek együttesen részes felei,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek a többek között az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Egyesült Nemzetek Szervezete által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek, jogállamiság, emberi jogok és alapvető szabadságok, ideértve a kisebbséghez tartozó személyek jogai melletti elkötelezettségét, és az ezek megerősítésére irányuló szándékát,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság, a nemzetközi jog tiszteletben tartása, a jó kormányzás elve és a korrupció elleni küzdelem iránt, továbbá népeik gazdasági és társadalmi haladásának elősegítésére irányuló szándékukat a fenntartható fejlődés elvének, és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek e közös értékeken alapuló együttműködésének fokozására irányuló szándékukat,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE népeik gazdasági és társadalmi haladásának elősegítésére irányuló szándékukat a fenntartható fejlődés elvének valamennyi dimenziója figyelembevételével,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság elősegítése, valamint a hatékony multilateralizmus és a viták együttműködés révén történő békés rendezése iránt – elsősorban az Egyesült Nemzetek keretében,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a politikai és gazdasági kérdésekben, valamint a nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság tekintetében folytatott együttműködés fokozására irányuló szándékukat, mely alapvető előfeltétele a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának, a szegénység felszámolásának és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának,

MIVEL a Felek szerint a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra nézve, és fokozni kívánják a terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést az ENSZ Biztonsági Tanácsának ide vonatkozó jogi eszközeivel, különösen az 1373. ENSZ BT határozattal összhangban. Az Európai Tanács által 2003 decemberében elfogadott európai biztonsági stratégia megállapította, hogy a biztonság szempontjából a terrorizmus jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést. E tekintetben az Európai Unió kulcsfontosságú intézkedéseket foganatosított, köztük a 2001-ben elfogadott és 2004-ben aktualizált, terrorizmus leküzdéséről szóló cselekvési tervet és a madridi merényletek nyomán született 2004. március 25-i, terrorizmus leküzdéséről szóló jelentős nyilatkozatot. Az Európai Unió emellett 2005 decemberében elfogadta az EU terrorizmusellenes stratégiáját,

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése mellett és annak valamennyi formája elleni küzdelem iránt, valamint a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében folytatott együttműködés fokozása és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt,

MIVEL a Felek megerősítik, hogy a terrorizmus elleni hatékony intézkedéseknek és az emberi jogok védelmének egymást ki kell egészíteniük és kölcsönösen meg kell erősíteniük,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a nemzeti szinten hozott intézkedésekkel, valamint a globális együttműködés fokozásával biztosítani kell üldözésük hatékonyságát,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a béke és a nemzetközi jogérvényesülés vonatkozásában, és hogy az Európai Unió Tanácsa 2003. június 16-án elfogadta a Nemzetközi Büntető Bíróságról szóló közös álláspontot, melyet egy 2004. február 4-én elfogadott cselekvési terv követett.,

MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, továbbá hogy meg kívánják erősíteni párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen. Az 1540. sz. ENSZ BT határozat konszenzusos elfogadása alátámasztja az egész nemzetközi közösség tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettségét. Az Európai Unió Tanácsa 2003. november 17-én uniós politikát fogadott el a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó politikának az Európai Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiba való beillesztéséről. Az Európai Tanács emellett 2003. december 12-én elfogadott egy, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát is,

MIVEL az Európai Tanács megállapította, hogy a kézi- és könnyűfegyverek egyre növekvő fenyegetést jelentenek a békére, a biztonságra és a fejlődésre nézve, és 2006. január 13-án EU stratégiát fogadott el a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozásának leküzdéséről. E stratégiában az Európai Tanács átfogó és következetes biztonság- és fejlődéspolitikai megközelítés biztosításának szükségességét hangsúlyozta,

KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés valamennyi vetületének előmozdítása iránti teljes elkötelezettségüket, amely kiterjed a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az élelmiszerbiztonságra, valamint a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák hatékony előmozdítására és végrehajtására,

KIEMELVE a kapcsolatok és az együttműködés elmélyítésének fontosságát a visszafogadás, a menedékjog és a vízumpolitika terén, valamint a migrációval és az emberkereskedelemmel kapcsolatos közös fellépés jelentőségét,

MEGISMÉTELVE a kereskedelem, különösen a nyersanyagok kereskedelmének jelentőségét a kétoldalú kapcsolataikban, kiemelve továbbá elkötelezettségüket a nyersanyagokra vonatkozó egyedi szabályoknak a kereskedelmi és befektetési albizottságban történő megállapítása iránt,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Európai Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen Mongóliát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően –, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Mongóliát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően,

MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket kapcsolataik erősítése iránt az együttműködés fokozása céljából, valamint a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataiknak az egyenlőség, a diszkriminációmentesség és a kölcsönös előnyök biztosítása alapján történő megszilárdítására, elmélyítésére és diverzifikálására irányuló közös szándékukat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság alapelvének tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.

2. A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.

3. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi szempontjának támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások leküzdésével kapcsolatos együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok, így a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt. A Felek megerősítik a magas szintű környezetvédelemhez és a befogadó társadalmi struktúrákhoz való ragaszkodásukat.

4. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a segélyhatékonyságról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozat iránt és megállapodnak együttműködésük megerősítésében a fejlődési teljesítmény további javítása céljából.

5. A Felek megerősítik a felelősségteljes kormányzás elvéhez, így az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem elvéhez való ragaszkodásukat.

2. cikk

Az együttműködés célkitűzései

A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)	politikai és gazdasági együttműködés kialakítása valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b)	együttműködés kialakítása a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni küzdelem terén;

c)	együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelem terén;

a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös fejlesztése; együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a befektetéssel kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen a kereskedelmi forgalom és a befektetések elősegítése és a kereskedelem és a befektetés akadályainak elhárítása, illetve megszüntetése érdekében;

együttműködés kialakítása a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén, beleértve a jogállamiságot és a jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, valamint az embercsempészet és emberkereskedelem, a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, a pénzmosás és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet;

együttműködés kialakítása valamennyi egyéb közös érdekű ágazatban: különösen a makrogazdasági politika és pénzügyi szolgáltatások, adózás és vámügy, ezen belül a jó adóügyi kormányzás, iparpolitika és kis- és középvállalkozások (kkv-k), információs társadalom, audiovizuális ágazat és média, tudomány és technológia, energiaügy, közlekedés, oktatás és kultúra, környezetvédelem és természeti erőforrások, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, egészségügy, foglalkoztatás és szociális ügyek, valamint statisztika területén;

g)	mindkét Fél részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott szubregionális és regionális együttműködési programokban;

h)	a Felek szerepének erősítése és egymásról alkotott képének javítása egymás régióiban;

i)	az emberek közötti megértés előmozdítása az olyan, különböző nem kormányzati szervezetek, mint az agytrösztök a tudósok, a civil társadalom és a média közötti együttműködés révén, szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok és egyéb tevékenységek keretében;

j)	a szegénység felszámolásának támogatása a fenntartható fejlődés kontextusában, és Mongólia progresszív integrációja a világgazdaságba.

3. cikk

A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése ellen folytatott küzdelem

1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések, megállapodások és egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos fennálló kötelezettségeik – így az 1540. sz. ENSZ BT-határozat – teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés e megállapodás lényeges elemét képezi.

3. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához a következők révén:

—	valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírásának, megerősítésének, illetve az azokhoz történő csatlakozásnak és azok teljes körű végrehajtásának előmozdítása;

—

hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját (beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését), valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket. A párbeszéd regionális szinten is megvalósulhat.

4. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek –tiltott gyártása, továbbadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3. A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét, továbbá megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja e kötelezettségvállalást.

5. cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

(a Nemzetközi Büntetőbíróság)

1. A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, hatékony üldözésüket a nemzeti és a nemzetközi szinten hozott megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is beleértve. A Felek úgy vélik, hogy a hatékonyan működő Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása jelentős előrelépést jelent a nemzetközi béke és jogérvényesülés vonatkozásában.

2. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és megteszik az adott esetben szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy teljes mértékben támogassák a Római Statútum, valamint a hozzá kapcsolódó eszközök egyetemességét és integritását, és megállapodnak abban, hogy megerősítik a Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködésüket. A Felek vállalják, hogy végrehajtják a Római Statútumot, és megteszik a szükséges lépéseket a hozzá kapcsolódó eszközök – mint például a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás – megerősítése érdekében.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy e kérdésekben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk egymással.

6. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1. A Felek, újólag megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, összhangban az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogot, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, továbbá figyelemmel az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes ENSZ-stratégiára, megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén.

2. A Felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:

az ENSZ BT 1373. és 1267. sz.határozatának, valamint az utóbbit felváltó határozatainak, köztük az 1822. sz. ENSZ BT-határozatnak, továbbá az egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények és jogi eszközök alapján rájuk háruló megfelelő kötelezettségek teljes körű végrehajtása keretében;

b)	a terroristákról, a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban folytatott információcsere révén;

c)	a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere révén;

a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, ideértve a terrorcselekmények jogi fogalom-meghatározása tekintetében kialakítandó nemzetközi egyetértés elmélyítése érdekében folytatott együttműködés révén, valamint különösen a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás előmozdítása révén;

e)	a vonatkozó bevált módszerek megosztása révén az emberi jogoknak a terrorizmus elleni küzdelemben megvalósított védelme terén;

f)	a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, Ázsia-Európa találkozó (ASEM) keretén belüli együttműködésük végrehajtása és megerősítése révén.

II. CÍM

KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

7. cikk

Mongólia és az EU együttműködése az alapelvek, szabályok és normák tekintetében

1. A Felek megállapodnak abban, hogy biztosítják a közös európai alapelvek, szabályok és normák megvalósulását Mongóliában, és együttműködnek az információcsere és a tapasztalatok megosztásának előmozdítása során, az előbbiek meghonosítása és végrehajtása érdekében.

2. A Felek törekszenek a hatóságaik közötti, standardizációs kérdésekben folytatandó párbeszéd és együttműködés megerősítésére, amely a Felek megállapodása alapján magába foglalhatja egy együttműködési keret létrehozását, amely megkönnyíti a szakértők, az információ és a szakértelem cseréjét.

8. cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

1. A Felek vállalják, hogy eszmecserét folytatnak és együttműködnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, így az Egyesült Nemzetek Szervezetében és megfelelő ENSZ-ügynökségekben, programokban és testületekben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Barátság és Együttműködés Egyezmény (TAC) és az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) keretében.

2. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy előmozdítják az agytrösztök, a tudósok, a nem kormányzati szervezetek és a média közötti együttműködést a jelen megállapodás hatálya alá tartozó területeken. Ezen együttműködés magában foglalhatja különösen képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által megállapított egyéb tevékenységeket.

9. cikk

Regionális és kétoldalú együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e keret vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt Fél részvételének megerősítésére, miközben – a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az összhangot az Európai Unió és más, az ASEM-ben részes felek részvételével zajló egyéb tevékenységekkel.

2. A Felek adott esetben kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban.

III. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉRDEKÉBEN

10. cikk

Általános elvek

1. A fejlesztési együttműködés központi célkitűzése a szegénység csökkentése a fenntartható fejlődés és a világgazdaságba való integráció keretében a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében. A Felek prioritásaikkal és közös érdekű területeikkel összhangban rendszeres párbeszédet folytatnak a fejlesztési együttműködésről.

2. A Felek fejlesztési együttműködési stratégiái többek között a következőkre irányulnak:

a)	az emberi és társadalmi fejlődés támogatása;

b)	fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása;

c)	a környezeti fenntarthatóság és regeneráció, valamint a bevált módszerek és a természeti erőforrások megőrzésének elősegítése;

d)	az éghajlatváltozás következményeinek megelőzése és enyhítése;

e)	a világgazdaságba és a nemzetközi kereskedelemi rendszerbe történő további integrációt célzó politikák és eszközök támogatása;

f)	a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozat, az accrai cselekvési menetrend és más, a segélynyú jtás- és hatékonyság javítására irányuló nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelő folyamatok kialakítása.

11. cikk

Gazdasági fejlődés

1. A Felek törekednek a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és a szegénység csökkentésének ösztönzésére, valamint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére.

2. A Felek megerősítik a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása iránti elkötelezettségüket és újólag meg kell erősíteniük a segélyhatékonyságról szóló, 2005. évi párizsi nyilatkozat iránti elkötelezettségüket.

3. A megállapodásnak emellett a kereskedelem társadalmi és környezetvédelmi szempontjaira vonatkozó elkötelezettségeket is célzottan tartalmaznia kell, és meg kell erősítenie, hogy a kereskedelemnek elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést annak minden dimenziójában, továbbá elő kell mozdítania a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak felmérését.

12. cikk

Társadalmi fejlődés

1. A Felek törekednek az egymást kölcsönösen megerősítő gazdasági és társadalmi politikák szükségességének kiemelésére, hangsúlyozzák a tisztességes munkalehetőségek megteremtésének kulcsfontosságú szerepét, valamint elkötelezik magukat a társadalmi párbeszéd mellett.

2. A Felek törekednek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normái hatékony végrehajtásának elősegítésére és a munkaügy és szociális ügyek terén folytatott együttműködésük megerősítésére.

3. A Felek törekednek továbbá azon politikák támogatására, amelyek célja, hogy környezetbarát és fenntartható módon biztosítsák a népesség élelmiszerhez és az állatok takarmányhoz való hozzáférését, valamint élelmiszer- és a takarmányellátását.

13. cikk

Környezetvédelem

1. A Felek újólag megerősítik a magas szintű környezetvédelem, a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség, ideértve az erdők megőrzésének és igazgatásának szükségességét a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

2. A Felek törekednek a környezetvédelem terén létrejött többoldalú környezetvédelmi egyezmények megerősítésének, végrehajtásának és az azoknak való megfelelés elősegítésére.

3. A Felek törekednek a globális környezetvédelmi kérdésekben, különösen az éghajlatváltozás tekintetében folytatott együttműködésük megerősítésére.

IV. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BEFEKTETÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

Általános elvek

1. A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából.

2. A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják kereskedelmi csereforgalmuk fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelem akadályainak megszüntetésével, különösen a nem vámjellegű akadályok megfelelő időben történő megszüntetésével és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek e téren végzett munkáját.

3. Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában nyújtott támogatás segítette a fejlődő országokat, a Felek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folytatott konzultációk erősítésére törekednek.

4. A Felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák – agrárpolitika, élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi politika – alakulásáról.

5. A Felek – egyebek mellett a 10–27. cikkben említett területeken – ösztönzik a kereskedelmi és befektetési kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi problémák megoldását.

15. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések

1. A Felek együttműködnek élelmiszerbiztonsági, valamint egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekben az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében a Felek területén.

2. A Felek megvitatják az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló kereskedelmi világszervezeti (WTO) megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (Codex) alapján általuk foganatosított vonatkozó intézkedéseket, és információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös megértést és együttműködést. E kapacitásépítés a Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben.

4. A Felek bármely Félnek az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések, illetve az e cikk hatálya alá tartozó egyéb, ide kapcsolódó sürgős kérdések megfontolására irányuló kérelme alapján időben párbeszédet kötelesek folytatni egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekben.

16. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőség-értékelési eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében.

17. cikk

Vámügyi együttműködés

1. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziójának fokozására, beleértve a közlekedési szolgáltatásokat, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékonyabb és eredményesebb vámügyi érvényesítésére, a kereskedelem megkönnyítése, illetve a csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására.

2. Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy a jövőben fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül.

18. cikk

Kereskedelmi könnyítések

A Felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel, a tranzit és az egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, növelik a vámszabályok, valamint a kereskedelmi szabályozások átláthatóságát, fejlesztik a vámegyüttműködést és a hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási rendszereket, valamint a nemzetközi kezdeményezések keretében törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is, a kereskedelem megkönnyítését is ideértve.

19. cikk

Beruházás

A Felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő feltárására, valamint a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén – a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

20. cikk

Versenypolitika

A Felek ösztönzik a versenyjogi szabályok hatékony létrehozását és fenntartását, valamint az információ-terjesztést annak érdekében, hogy a másik Fél piacain működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és a jogbiztonságot. A Felek megosztják egymással álláspontjukat valamennyi olyan versenykorlátozó gyakorlattal kapcsolatban, amely hátrányosan érintheti a kétoldalú kereskedelmet és a beruházások áramlását.

21. cikk

Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és harmadik országok piacain.

22. cikk

Tőkeáramlás

A Felek törekednek a tőke áramlásának megkönnyítésére a megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében.

23. cikk

Közbeszerzés

A Felek olyan eljárási szabályok megállapítására törekednek, ideértve a megfelelő átláthatósági és jogorvoslati rendelkezéseket, amelyek hozzájárulnak egy olyan hatékony közbeszerzési rendszer kialakításához, amely az állami beszerzések során biztosítja a pénz optimális értékét és megkönnyíti a nemzetközi kereskedelmet.

A Felek kölcsönös előnyök elérése érdekében együttműködnek közbeszerzési eljárási piacaik egymás irányába történő kölcsönös megnyitása céljából.

24. cikk

Átláthatóság

A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaik és rendelkezéseik érvényre juttatásában és ennek érdekében megerősítik az 1994. évi GATT 1994 X. cikkében és a GATS III. cikkében foglalt kötelezettségvállalásaikat.

25. cikk

Nyersanyagok

1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket és a kölcsönös megértés támogatását a nyersanyagok tekintetében.

2. Ezen együttműködésnek és a kölcsönös megértés e támogatásának olyan témákra kell irányulnia, mint a nyersanyag-ágazatok szabályozási keretei – beleértve a bányászati bevételek társadalmi és gazdasági fejlesztésre való átcsoportosítását és a bányászatra és a nyersanyag-ágazatokra vonatkozó környezetvédelmi és biztonsági szabályozásokat – és a nyersanyagok kereskedelme. A fokozottabb együttműködés és a kölcsönös megértés előmozdítása érdekében a Felek bármelyike kérheti nyersanyagokkal kapcsolatos eseti találkozók tartását.

3. A Felek elismerik, hogy átlátható, megkülönböztetés- és torzításmentes szabályokon alapuló környezet kialakításával lehet a leginkább a nyersanyag-előállításra és -kereskedelemre irányuló közvetlen külföldi beruházások számára kedvező környezetet teremteni.

4. Figyelemmel saját gazdaságpolitikáikra és gazdasági célkitűzéseikre, a kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak a nyersanyag-kereskedelem akadályainak lebontására irányuló együttműködésük fokozásáról.

5. Bármely Fél kérelmére, bármilyen, nyersanyag-kereskedelemmel kapcsolatos kérdés előterjeszthető és megvitatható a vegyes bizottsági és az albizottsági üléseken, amelyek jogosultak ezek tekintetében az 56. cikk alapján és a fenti bekezdésekben meghatározott elvekkel összhangban döntést hozni.

26. cikk

Regionális politika

A Felek támogatják a regionális fejlesztési politikát.

27. cikk

A szellemi tulajdon védelme

1. A Felek megerősítik a szellemi tulajdonjogok védelmének általuk tulajdonított fontosságot, és vállalják, hogy az említett jogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása és érvényesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket, különösen a szellemi tulajdonjogok megsértése tekintetében.

A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül kétoldalú megállapodást kötnek a földrajzi jelzések tekintetében.

2. A Felek információt és tapasztalatot cserélnek egymással a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos gyakorlat, e jogok előmozdítása, terjesztése, ésszerűsítése, érvényesítése, harmonizációja, védelme és hatékony alkalmazása vonatkozásában, valamint az e jogok megsértésének megelőzéséről, a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemről vámügyi együttműködés és az együttműködés más megfelelő formái, valamint az ilyen jogok ellenőrzésére és védelmére irányuló szervezetek létrehozása és megerősítése révén. A Felek segítik egymást a szellemi tulajdon védelmének, használatának és kereskedelmének az európai tapasztalaton alapuló fejlesztése terén és az erre vonatkozó ismeretek terjesztésének fokozása tekintetében.

28. cikk

A kereskedelmi és befektetési albizottság

1. A Felek megalapítják a kereskedelmi és befektetési albizottságot.

2. Az albizottság támogatja a vegyes bizottság munkáját a jelen fejezet hatálya alá tartozó valamennyi területen.

3. Az albizottság maga állapítja meg eljárási szabályait.

V. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÉN

29. cikk

Jogállamiság és jogi együttműködés

1. A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén folytatott együttműködésük során a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megszilárdításának és az intézmények minden szinten történő megerősítésének, különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

2. A Felek közötti együttműködés továbbá magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott kölcsönös információcserét. A Felek meglévő jogszabályi kereteiken belül törekednek a kölcsönös jogi segítségnyújtás kialakítására.

30. cikk

Személyes adatok védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően, amint azt többek között a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó, az ENSZ Közgyűlés 1990. december 14-i 45/95 határozatával elfogadott iránymutatás is tartalmazza.

2. A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ- és tapasztalatcsere formájában megnyilvánuló technikai támogatást.

31. cikk

Együttműködés a migráció terén

1. A Felek együttműködnek az illegális bevándorlás és az állampolgárságukkal rendelkező természetes személyek másik Fél területén való illegális tartózkodásának megelőzése érdekében.

2. Az illegális bevándorlás megelőzésére irányuló együttműködés keretén belül a Felek megállapodnak abban, hogy indokolatlan késedelem nélkül visszafogadják azon állampolgáraikat, akik nem teljesítik, illetve már nem teljesítik a másik Fél területére történő beutazás, ott tartózkodás, és letelepedés hatályos feltételeit. A Felek ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy az érintett tagállam vagy Mongólia illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletei – Mongólia, illetve az érintett tagállam kérésére – biztosítják, hogy a visszafogadandó személyt állampolgársága megállapítása céljából meghallgassák.

3. Az ezen egyetértés megfelelő kétoldalú együttműködési eszközök révén történő megvalósításához az EU pénzügyi támogatást nyújt.

4. A Felek megállapodnak arról, hogy bármely Fél kérelmére kölcsönös megegyezés alapján megállapodást hoznak létre az EU és Mongólia között az állampolgáraik visszafogadása tárgyában őket terhelő egyedi kötelezettségek megállapításáról, valamint a más országok állampolgárai és a hontalan személyek tekintetében fennálló kötelezettségek megállapításáról.

32. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén

1. A Felek együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok – így az egészségügy, az igazságügy, a vámügy és a belügy területén, valamint más érintett ágazatokban működők – közötti hatékony összehangolás révén – megfelelő figyelmet fordítva az emberi jogokra – kiegyensúlyozott megközelítést biztosítsanak azzal a céllal, hogy csökkenjen a tiltott kábítószerek kínálata, kereskedelme és kereslete. Ezen együttműködés célja továbbá, hogy csökkentse a kábítószerrel kapcsolatos ártalmakat, foglalkozzon a szintetikus kábítószerek előállításával, kereskedelmével és használatával, továbbá hogy hatékonyabban meg lehessen előzni a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok eltérítését.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószerekkel foglalkozó huszadik különleges ülésén (UNGASS) jóváhagyott, a kábítószerek iránti kereslet csökkentésének irányadó elveiről szóló politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával, valamint a kábítószerekkel foglalkozó ENSZ-bizottság 52., 2009. márciusi ülésén elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével.

3. A Felek közötti együttműködés keretei kiterjednek a műszaki és igazgatási együttműködésre, különösen a következő területeken: nemzeti jogszabályok és politikák megszövegezése, nemzeti szakintézmények és tájékoztatóközpontok létesítése, a kábítószerek területén a civil társadalom erőfeszítéseinek, valamint a kábítószerek iránti kereslet, illetve a kábítószerek által okozott károsodás csökkentésére irányuló erőfeszítések támogatása, személyi állomány képzése, a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok eltérítésének megelőzése. A Felek más területek bevonásában is megállapodhatnak.

33. cikk

Együttműködés a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűnözés, valamint a korrupció elleni küzdelemben. Ezen együttműködés célja különösen az olyan vonatkozó nemzetközi normák és jogi eszközök végrehajtása és előmozdítása, mint a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény, annak kiegészítő jegyzőkönyvei és a korrupció elleni ENSZ-egyezmény.

34. cikk

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket és kijelölt nem pénzügyi jellegű vállalkozásaikat és szakmáikat bármely bűncselekményből – például kábítószer-kereskedelemből vagy korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására lehessen használni.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a szabályozás kidolgozására és végrehajtására, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló technikai és igazgatási segítségnyújtást. Az együttműködés a Felek jogszabályainak keretében lehetővé teszi különösen a vonatkozó információk cseréjét, valamint az Unió és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírások elfogadását.

VI. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI

35. cikk

Együttműködés az emberi jogok terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között a nemzetközi emberi jogi okmányok megerősítése és végrehajtása érdekében.

2. Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:

a)	az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti cselekvési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása;

b)	az emberi jogok előmozdítása és oktatása;

c)	az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti és regionális intézmények megerősítése;

d)	az emberi jogokkal kapcsolatos széles körű érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között;

e)	az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés erősítése.

36. cikk

Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosabb közös szabályokat és normákat valósítanak meg, valamint a banki, a biztosítási ágazat és a pénzügyi ágazat egyéb területei számviteli, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából erősítik az együttműködést.

2. A Felek együttműködnek a szabályozási keretrendszer, az infrastruktúra és az emberi erőforrások fejlesztésében, valamint a vállalatirányítás és a nemzetközi számviteli normák Mongólia pénzügyi piacára történő bevezetésében a GATS és a WTO keretében elfogadott, pénzügyi szolgáltatásokról szóló kölcsönös egyetértésen alapuló kötelezettségvállalással összhangban álló bilaterális együttműködés keretén belül.

37. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcsere, valamint a gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása érdekében a regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében.

2. A Felek ezenkívül törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a Felek megállapodása szerint magában foglalhatja a monetáris politikát, a fiskális politikát, ezen belül a vállalkozások adózását, az államháztartást, a makrogazdasági stabilizációt és a külső adósságot.

3. A Felek együttműködnek és támogatják a Felek közötti kölcsönös egyetértést a gazdasági diverzifikáció és az ipari fejlődés területén.

38. cikk

Jó adóügyi kormányzás

A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának igényét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elvét és elkötelezik magukat annak megvalósítása mellett a tagállamok által az Unió keretében vállaltaknak megfelelően. Ennek érdekében a Felek – az uniós és a tagállami hatáskörök sérelme nélkül – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

39. cikk

Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén

A Felek – figyelemmel egymás gazdaságpolitikájára és célkitűzéseire – a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, többek között az alábbi eszközök révén:

a)	a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban az Európai Unió meglévő horizontális programjainak segítségével, ezen belül mindenekelőtt a puha és kemény technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között;

c)	információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált módszerek cseréje, ideértve a mikro- és kisvállalkozások esetét;

d)	a Felek magánszektorai tevékenységeinek megkönnyítése és támogatása;

a tisztességes munka, a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve. Ezen együttműködés keretében figyelemmel kell lenni a fogyasztói szempontokra is, például a termékekre vonatkozó információkra és a fogyasztók piaci szerepére;

f)	közös kutatási projektek végzése meghatározott ipari területeken, valamint a szabványokkal, a megfelelés-értékelési eljárásokkal és a műszaki előírásokkal kapcsolatos együttműködés a kölcsönös megállapodások szerint;

g)	támogatás nyújtása a bőrfeldolgozás során keletkező szennyvíz megtisztítására szolgáló üzemekkel kapcsolatos modern technikákra és technológiákra vonatkozó információk átadása révén;

h)	információcsere és partnerek, illetve együttműködési lehetőségek ajánlása a kereskedelem és a beruházás területén a kölcsönösen hozzáférhető hálózatokon keresztül;

i)	a Felek magánszektoraiban működő vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés támogatása;

j)	az együttműködés fokozására irányuló információcserékről, munkaértekezletekről és a Felek kis- és középvállalkozásai közötti egyéb ösztönző rendezvények megrendezéséről szóló kiegészítő megállapodás létrehozásának megfontolása;

k)	információnyújtás az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek európai piacra irányuló és az Európai Unió preferenciális rendszerének hatálya alá tartozó exportjához kapcsolódó technikai segítségnyújtásról.

40. cikk

Turizmus

1. A Felek – a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexe és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági elvek által vezérelve – törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, az idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, és az idegenforgalmi ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és az idegenforgalmi ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

41. cikk

Információs társadalom

1. A Felek – elismerve, hogy az információs és a kommunikációs technológiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében véleményt cseréljenek e területen politikáikról.

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott átfogó regionális párbeszédben;

b)	a Felek és Ázsia hálózatai és szolgáltatásai közötti összeköttetés és átjárhatóság;

c)	az információs és kommunikációs technológiák terén az új és fejlődő technológiák szabványosítása és terjesztése;

d)	az információs és kommunikációs technológiák terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

e)	együttműködés a digitális televíziózás terén, ideértve az alkalmazásáról, a szabályozási szempontokról és különösen a frekvencia-igazgatásról és -kutatásról folytatott tapasztalatcserét;

f)	együttműködés közös kutatási projektekben az információs és kommunikációs technológiák terén;

g)	az információs és kommunikációs technológiák biztonsági szempontjai és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem;

h)	a távközlés megfelelőségének értékelése a rádióberendezésekre is kiterjedően;

i)	együttműködés szélessávú hálózatok fejlesztése terén;

j)	az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos versenypolitikára vonatkozó információcsere.

42. cikk

Audiovizuális ágazat és média

A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az illetékes intézményeik és szereplőik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat és média terén. E területeken rendszeres szakpolitikai párbeszéd kialakításáról állapodnak meg.

43. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés terén, a közös érdekű és kölcsönös előnyöket ígérő területeken.

2. Az együttműködés a következőkre irányul:

a)	a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, többek között a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;

b)	a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti kutatási partnerségek kialakításának támogatása;

c)	a kutatók képzésének és mobilitásának támogatása;

d)	a Felek érintett felsőoktatási intézményei, kutatóközpontjai és ipara részvételének ösztönzése, köztük a kis- és középvállalkozásoké a rájuk vonatkozó tudományos kutatási és a technológiai fejlesztési programok keretén belül.

3. Az együttműködés a nemzetközi képzési és mobilitási rendszerek, valamint csereprogramok keretében folytatott közös kutatási projektek és cserék, találkozók és a tudósok képzésének formájában valósulhat meg, ami a kutatási eredmények, a tanulás és a bevált módszerek legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja.

4. Az együttműködési tevékenységeknek összhangban kell lenniük mindkét Fél jogi szabályozásával. Ezeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód és a kölcsönös előny elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon hatékony védelmét.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a saját kutatási és technológiai együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

44. cikk

Energiaügy

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az energiaügyi együttműködést a következők érdekében:

az energiabiztonság fokozása, egyebek mellett az energiaellátás diverzifikálása és az energia új, innovatív és megújuló formáinak fejlesztése révén (ideértve többek között a fenntartható bioüzemanyagokat és biomasszát, a szél- és a napenergiát, valamint a vízenergia-termelést), továbbá a megfelelő politikai keretek fejlesztésének támogatása a megújuló energiával kapcsolatos beruházásbarát környezet és egyenlő versenyfeltételek kialakítása, valamint ezeknek az érintett politikai területekbe történő integrálása érdekében;

b)	az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában;

c)	a nukleáris biztonság, -védelem, -non proliferáció és -biztosítékok tekintetében nemzetközileg elismert normák alkalmazásának támogatása;

d)	a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése;

e)	a kapacitásépítés fokozása és a beruházások megkönnyítése e területen, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a piaccal összhangban lévő szabályok alapján;

2. E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy támogatják a kapcsolatokat és a közös kutatást a Felek kölcsönös előnyére, különösen a vonatkozó regionális és nemzetközi keretek révén. A 43. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben Johannesburgban megtartott világcsúcs-találkozó következtetéseire hivatkozva a Felek kiemelik az energiaszolgáltatásokhoz való racionális hozzájutás és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatok kérdése kezelésének szükségességét. E tevékenységek az Európai Uniónak a fenntartható fejlődésről szóló világcsúcs-találkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

3. A Felek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseivel összhangban folytatják a nukleáris anyagok kereskedelmét. Amennyiben szükséges, az Európai Atomenergia-közösség és Mongólia külön megállapodást kötnek, amelynek speciális rendelkezései érvényesülnek a nukleáris anyagok kereskedelme tekintetében.

45. cikk

Közlekedés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék a befektetési lehetőségeket, valamint az áruk és a személyek mozgását, támogassák a repülési biztonságot és védelmet, felvegyék a küzdelmet a kalózkodással szemben, támogassák a környezetvédelmet, valamint növeljék közlekedési rendszereik hatékonyságát.

2. E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:

a Felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi és vidéki közlekedésre, a légiközlekedésre, a közlekedési logisztikára és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint az úthálózat, vasutak és repülőterek működtetésére;

b)	a műholdas navigációs rendszerrel kapcsolatos kérdések, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket. E tekintetben figyelemmel kell lenni az európai globális navigációs rendszerekre (EGNOS és Galileo);

párbeszéd a légiközlekedési szolgáltatások terén annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a kapcsolatok fejlődését olyan területeken, mint a repülésbiztonság és -védelem, repülési környezet, a légiforgalmi szolgáltatás, a versenyjog és a gazdasági szabályozás alkalmazása a légi szállítási ágazatban a szabályozási környezet közelítésének előmozdítása és a vállalkozás akadályainak megszüntetése érdekében. A közös érdekű projekteket továbbra is támogatni kell a polgári repülés terén. Ennek alapján a Felek megvizsgálják a szorosabb együttműködés lehetőségét a polgári repülés terén;

d)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése a közlekedési szektorban;

e)	biztonsági, védelmi és környezetvédelmi előírások végrehajtása főként a légi közlekedés tekintetében, összhangban a megfelelő nemzetközi egyezményekkel;

f)	a nemzetközi szabályozások jobb érvényesítésére és a jelen cikkben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására irányuló, megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés.

46. cikk

Oktatás és kultúra

1. A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget. Ennek érdekében a Felek támogatják és ösztönzik kulturális intézményeik és a civil társadalom tevékenységét.

2. A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a kulturális cserék ösztönzése terén, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ideértve az örökség megőrzése terén folytatott együttműködést a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása, a kulturális sokszínűség előmozdítása és a kulturális örökség megőrzése érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon, így például az UNESCO-ban. A kulturális sokszínűséggel kapcsolatosan a Felek abban is megállapodnak, hogy támogatják a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO-egyezmény megerősítését és végrehajtását.

4. A Felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek az érintett szakosított ügynökségeik közötti kapcsolatok létrehozását, valamint az információk, know-how, diákok, szakértők, fiatalok, ifjúságsegítők és technikai források cseréjének ösztönzését célzó intézkedésekre, kihasználva az Európai Unió ázsiai oktatási és kulturális programjai által biztosított lehetőségeket, valamint felhasználva a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy előmozdítják az Erasmus Mundus programhoz hasonló felsőoktatási programok végrehajtását a felsőoktatási együttműködés és modernizálás, valamint a felsőoktatási mobilitás előmozdítása érdekében.

47. cikk

Környezetvédelem, éghajlatváltozás és természeti erőforrások

1. A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének.

2. A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti a környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó világ-csúcstalálkozó eredményeit, valamint a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint vállalt valamennyi tevékenység elvégzése során.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának mérséklése, valamint gazdaságaik fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó növekedési pályára állítása érdekében együttműködnek az éghajlatváltozás terén. E tekintetben a Felek feltérképezik a szénpiaci mechanizmusok alkalmazhatóságát.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a kereskedelmi és környezetvédelmi politikák kölcsönös hatékonyságának, valamint a környezetvédelmi megfontolásoknak az együttműködés valamennyi területébe való integrálásának fokozása érdekében.

5. A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a környezetvédelemmel kapcsolatos regionális programokban, különösen a következők tekintetében:

a)	a környezettudatosság és a helyi részvétel fokozása, ideértve az őslakos és a helyi közösségek részvételét a környezetvédelmi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítésekben;

b)	az éghajlatváltozás enyhítése, különös tekintettel a környezetre és a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaira;

c)	a biológiai sokféleséget és biológiai biztonságot, valamint a vegyi kockázatokat is magában foglaló többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvételre és azok végrehajtására vonatkozó kapacitásépítés;

d)	környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása és alkalmazása, többek között szabályozó és környezetbarát eszközök használata révén;

e)	az erdőgazdálkodás javítása, ideértve az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet, valamint a fenntartható természeti erdőgazdálkodás támogatása;

f)	a szilárd és veszélyes hulladékok és módosított élő organizmusokat tartalmazó termékek határokon átnyúló illegális szállításának megakadályozása;

g)	a környezeti levegőminőség javítása, környezetbarát hulladékkezelés, fenntartható vízkészlet- és vegyianyag–gazdálkodás, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása;

h)	talajvédelem és -megőrzés, valamint fenntartható területgazdálkodás;

i)	a nemzeti parkok hatékony védelme, valamint a biológiai sokféleség területei és a sérülékeny ökoszisztémák kijelölése és védelme, kellő figyelemmel az ezeken a területeken vagy azok közelében élő helyi és őslakos közösségekre.

6. A Felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös hozzáférést, e programok konkrét feltételeivel összhangban:

a)	vízkészlet-figyelő rendszer felállítása és korszerűsítése;

b)	víz sótalanítására és újrahasznosítására szolgáló technológiák bevezetése;

c)	az ökoturizmus fejlesztése.

48. cikk

Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a párbeszédet a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés terén. A Felek a következők tekintetében biztosítják az információcserét és fejlesztik kapcsolataikat:

a)	agrárpolitika és általános nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari perspektívák;

b)	a növények, állatok, haszonállatok és az ezekből készült termékek kereskedelme elősegítésének lehetőségei, figyelemmel a mezőgazdasági szektorhoz kapcsolódó könnyűipar további fejlesztésére;

c)	állat- és haszonállat-jólét;

d)	vidékfejlesztési politika;

e)	tapasztalatcsere és együttműködési hálózatok a helyi vállalkozók, illetve a gazdasági szereplők között olyan területeken, mint például a kutatás és a technológiák átruházása;

f)	a növényekkel, állatokkal és haszonállatokkal, különösen az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel kapcsolatos egészség- és minőségpolitika;

g)	együttműködési javaslatok és kezdeményezések előterjesztése a nemzetközi mezőgazdasági szervezeteknél;

h)	fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság – különösen a növénytermesztés, bioüzemanyag előállítás, valamint a biotechnológia-átadás – fejlesztése;

i)	a növényfajták sokféleségének védelme, vetőmag-technológia, mezőgazdasági biotechnológia;

j)	a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kapcsolatos adatbázisok és információs hálózatok fejlesztése;

k)	mezőgazdasági és állategészségügyi képzések.

49. cikk

Egészségügy

1. A Felek megállapodnak abban, hogy az egészségügy területén az egészségügy feltételeinek javítása és a közegészség színvonalának emelése érdekében együttműködnek az egészségügyi ágazat olyan területein, mint az egészségügyi rendszer reformja, a komolyabb fertőző betegségek és egyéb egészségügyi veszélyek, a nem fertőző betegségek, valamint a nemzetközi egészségügyi megállapodások.

2. Az együttműködés főleg a következő területeket öleli fel:

a)	az egészségügyi ágazat rendszerének reformját célzó átfogó programok az egészségügyi rendszerek, szolgáltatások és feltételek, valamint információk fejlesztésére is kiterjedően;

b)	az epidemiológiával kapcsolatos közös tevékenységek, ideértve az olyan járványok korai megelőzésével kapcsolatos együttműködést is, mint a madárinfluenza, a pandémiás influenza és egyéb komolyabb fertőző betegségek;

c)	a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése az információk és a bevált módszerek cseréje, az egészséges életmód ösztönzése, továbbá az egészséget befolyásoló főbb tényezők, mint például a táplálkozási problémák, valamint a kábítószer-, az alkohol-, illetve a dohányzásfüggőség kezelése révén;

d)	egészségügyi tárgyú nemzetközi megállapodások, így például a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok végrehajtásának támogatása.

50. cikk

Foglalkoztatási és szociális ügyek

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézióval kapcsolatos együttműködést, valamint a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.

2. A Felek megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizáció folyamatát, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentése kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 2005. október 24-i 60/1 határozata (a világ-csúcstalálkozó eredménye) és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 2006. júliusi magas szintű miniszteri nyilatkozata (ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács E/2006/L.8, 2006. július 5.) is jóváhagyta. A Felek figyelembe veszik saját gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

3. A Felek megerősítik a nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi és szociális normák, különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló, 1998. évi nyilatkozatában és a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2008. évi nyilatkozatában rögzítettek teljes körű tiszteletben tartása és hatékony megvalósítása melletti elkötelezettségüket. A Felek a jelen megállapodás alapján folytatott valamennyi tevékenységük során kötelesek figyelembe venni a vonatkozó többoldalú szociális és munkaügyi megállapodások megvalósítását. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és technikai segítséget nyújtanak egymásnak annak érdekében, hogy megfelelően megerősítsék és hatékonyan végrehajtsák az 1998. évi ILO-nyilatkozatban meghatározott valamennyi ILO-egyezményt, illetve más vonatkozó egyezményeket.

4. Az együttműködés formái többek között magukban foglalhatnak kölcsönös megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten (például az ILO keretében) folytatott közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket is.

51. cikk

Statisztika

1. A Felek megállapodnak abban, hogy elősegítik a statisztikai módszerek és gyakorlatok – beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és terjesztését – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel az áruk és a szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a jelen megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra (gyűjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas bármely más területtel kapcsolatos statisztikai adatokat.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják az érintett hatóságok közötti közvetlen kapcsolat kialakítását annak érdekében, hogy megerősítsék a statisztika területén folytatott barátságos együttműködést, a statisztikai rendszer modernizálásával és minőségének javításával erősítsék a statisztikai testületek kapacitás-építését, megerősítsék az emberi erőforrásokat, valamennyi vonatkozó területen induljanak képzések, továbbá támogassák a nemzetközileg kialakított gyakorlatoknak megfelelő nemzeti statisztikai rendszert a szükséges infrastruktúrára is kiterjedően.

3. Az együttműködés a közös érdekű területeket öleli fel, és a következőkre fektet hangsúlyt:

Gazdasági statisztikák:

a.	Nemzeti számlák

b.	Üzleti statisztikák és nyilvántartásba vétel

c.	Mezőgazdasági, termelési, állattenyésztési, vidékfejlesztési statisztikák

d.	Környezet és ásványkincsek

Ipar

f.	Áruk és szolgáltatások külkereskedelme

g.	Nagy- és kiskereskedelmi statisztikák

h.	Ellenőrzési politika

i.	Élelmiszerbiztonság

j.	Fizetési mérleg

II.

Társadalmi statisztikák:

a.	Nemi statisztikák

b.	Migrációs statisztikák

c.	Háztartásokban végzett felmérések

III.

Információs technológia

a.	Az elektronikus technológiákkal kapcsolatos tapasztalatcsere és az adatbiztonságra, -védelemre, -tárolásra és titokvédelemre vonatkozó módszertan átadása és az ehhez kapcsolódó tapasztalatok átültetése

b.	Fogyasztók számára létrehozott online adatbázisok létesítésével kapcsolatos, felhasználóbarát weboldalon és az e területen folytatott képzésen alapuló tapasztalatcsere

c.	Mongólia Nemzeti Statisztikai Hivatala IT-szakembereinek támogatása az információs adatbázis létesítése során

d.	Együttműködés a felhasználók információs adatbázisokról folyó oktatásával kapcsolatos szerepvállalásban.

52. cikk

Civil társadalom

1. A Felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudósok jelen megállapodás hatálya alá tartozó párbeszédben és együttműködésben játszott szerepét és az ahhoz való potenciális hozzájárulását, és megállapodnak abban, hogy ösztönzik a szervezett civil társadalommal fenntartott hatékony párbeszédet és annak hatékony részvételét.

2. A Felek jogszabályi és igazgatási rendelkezései alapján a szervezett civil társadalom jogosult:

a)	a demokratikus alapelvekkel összhangban országos szinten részt venni a politika alakításának folyamatában;

b)	tájékoztatást kérni a fejlesztési és együttműködési stratégiákkal, valamint – különösen az őket érintő – ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkról – a fejlesztési folyamat valamennyi fázisára kiterjedően –, és részt venni azokon;

c)	pénzügyi forrásokban – feltéve, hogy a Felek belső szabályai azt lehetővé teszik –, valamint kapacitás-építési támogatásban részesülni a kritikus területeken;

d)	részt venni az őket érintő együttműködési programok végrehajtásában.

53. cikk

Együttműködés az állam és a közigazgatás modernizációja során

A Felek megállapodnak a közigazgatás modernizációjának érdekében folytatott együttműködésről. Az ezen a területen folytatott együttműködés a következő területekre összpontosul:

a)	szervezeti hatékonyság növelése;

b)	az intézmények hatékonyságának növelése a szolgáltatásnyújtás terén;

c)	a közpénzek átlátható kezelésének és elszámoltathatóságának biztosítása;

d)	a jogi és szervezeti keret fejlesztése;

e)	kapacitásépítés a politikák kialakítása és megvalósítása terén (közszolgáltatások nyújtása, költségvetés-tervezés és végrehajtás, korrupcióellenes fellépés);

f)	az igazságszolgáltatás rendszerének megerősítése; valamint

g)	a védelmi rendszer reformja.

54. cikk

Katasztrófa-kockázatkezelési együttműködés (DRM)

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a katasztrófa-kockázatkezeléssel kapcsolatos együttműködést a közösségek kockázatainak csökkentésére és a természeti katasztrófák következményeinek a társadalom valamennyi szintjén történő kezelésére irányuló intézkedések folyamatos fejlesztése és végrehajtása terén. A veszélyek és kockázatok kezelése, valamint a természeti katasztrófák kockázatának vagy az ilyen katasztrófáknak való kitettségnek a csökkentése során előtérbe kell helyezni a megelőző fellépéseket és a proaktív megközelítést.

2. Az e téren folytatott együttműködés a következő programelemekre összpontosít:

a)	a katasztrófakockázatok csökkentése, illetve megelőzése és enyhítése;

b)	a tudásmenedzsment, az innováció, a kutatás és az oktatás felhasználása a biztonság és ellenállás kultúrájának minden szinten való kialakítása érdekében;

c)	katasztrófakészültség;

d)	a katasztrófakezelésre vonatkozó szakpolitika, intézményi kapacitás és konszenzus kiépítése;

e)	katasztrófareagálás;

f)	katasztrófakockázat-elemzés és nyomon követés.

VII. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI

55. cikk

Az együttműködéshez szükséges források és a pénzügyi érdekek védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A Felek a fejlesztési támogatások és más támogatott együttműködési tevékenységek tekintetében fennálló pénzügyi érdekeik hatékony védelme érdekében kölcsönös technikai és igazgatási segítségnyújtás kidolgozásában és megvalósításában állapodnak meg. A Felek azonnal választ adnak a másik Fél igazságszolgáltatási hatóságai és/vagy nyomozóhatóságai által a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelem fokozása érdekében előterjesztett kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó igény tekintetében.

3. A Felek a Mongóliában végzett tevékenységének folytatására ösztönzik az Európai Befektetési Bankot (EBB), eljárásainak és finanszírozási feltételeinek megfelelően.

4. A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően hajtják végre a pénzügyi segítségnyújtást és együttműködnek az Európai Unió és Mongólia pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb illegális tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös igazgatási és jogi segítségnyújtás révén. Minden további, a Felek által kötendő megállapodás vagy finanszírozási eszköz tartalmaz egyedi pénzügyi együttműködési záradékokat, amelyek a helyszíni ellenőrzéseket, vizsgálatokat, felügyeleti intézkedéseket és csalás elleni intézkedéseket szabályozzák, ideértve többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzetteket is.

VIII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

56. cikk

Vegyes bizottság

1. A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre a két Fél megfelelően magas szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a)	e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;

b)	a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c)	javaslattétel a jelen megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében.

2. A vegyes bizottság és a 28. cikk alapján létrehozott albizottság a jelen megállapodásban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében jogosult döntést hozni az ott meghatározott ügyekben. A döntések a Felek adott ügyre vonatkozó álláspontjának kialakítása érdekében előírt belső eljárások lefolytatását követően, a Felek egyetértésével születnek. A döntések mindkét felet kötik, akik megteszik az azok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

3. A vegyes bizottság üléseit rendszerint évente, kölcsönösen elfogadott időpontban, Ulánbátorban, illetve Brüsszelben felváltva tartja. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

4. A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek a munkacsoportok a vegyes bizottság részére annak minden ülésén részletes jelentésben számolnak be tevékenységükről.

5. A Felek megállapodnak, hogy a Felek között létrejött vagy a későbbiekben létrejövő bármilyen ágazati megállapodás vagy jegyzőkönyv helyes működésének biztosítása is a vegyes bizottság feladata.

6. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

IX. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Felülvizsgálati záradék

1. A Felek a megállapodás hatályát közös megegyezéssel kiterjeszthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy azt egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

58. cikk

Más megállapodások

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Mongóliával, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodást kössenek Mongóliával.

E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

59. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1. Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

2. Amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet.

3. Mielőtt ezt megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt a vegyes bizottság rendelkezésére bocsátja, a mindkét Fél számára elfogadható megoldás megkeresése érdekében.

4. Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, az intézkedésekről konzultációt kell tartani a vegyes bizottságban.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek” kifejezés a megállapodás súlyos megsértését jelenti a Felek valamelyike részéről. A megállapodás súlyos megsértése a következő esetekben valósul meg:

i.	a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált megtagadása; vagy

ii.	a megállapodás lényeges elemeinek – nevezetesen az 1. cikk (1) bekezdésének, illetve 3. cikkének – megsértése.

60. cikk

Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértőket és tisztviselőket felruházzák a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel.

61. cikk

Területi hatály

Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést alkalmazzák a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint, másrészt Mongólia területén.

62. cikk

A felek fogalommeghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt Mongóliát jelenti.

63. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1. Ez a megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésről.

2. Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás automatikusan további egy–egy évvel meghosszabbodik, amennyiben bármely későbbi egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik Fél sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

3. A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, ha az utolsó Fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges formalitást teljesítette.

4. Amennyiben az egyik Fél a nyersanyagok exportja tekintetében olyan, a megállapodás parafálásának időpontjában érvényben lévőnél korlátozóbb kereskedelmi rendszert, például új tilalmat, korlátozást, vámot vagy bármilyen egyéb terhet vezet be, amely nem felel meg az 1994. évi GATT VIII., XI., XX. vagy XXI. cikkének vonatkozó rendelkezéseiben előírt feltételeknek, vagy amely nem került engedélyezésre WTO-mentesség keretében, illetve amelyről a vegyes bizottságban vagy az 56. cikk szerinti kereskedelmi és befektetési albizottságban nem született megállapodás, a másik Fél az 59. cikk (3) és (4) bekezdése alapján megfelelő intézkedéseket fogadhat el.

5. Ezt a megállapodást a másik Félhez intézett írásbeli felmondás útján bármelyik Fél megszüntetheti. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg.

64. cikk

Értesítések

A 63. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Mongólia Külügyminisztériumának kell megküldeni.

65. cikk

Hiteles szöveg

Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és mongol nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles.

Съставено в Улан Батор на тридесети април две хиляди и тринадесета година.

Hecho en Ulán Bator, el treinta de abril de dos mil trece.

V Ulánbátaru dne třicátého dubna dva tisíce třináct.

Udfærdiget i Ulaanbaatar den tredivte april to tusind og tretten

Geschehen zu Ulan-Bator am dreißigsten April zweitausenddreizehn.

Kahe tuhande kolmeteistkümnenda aasta aprillikuu kolmekümnendal päeval Ulaanbaataris.

Έγινε στο Ουλάν Μπατόρ, στις τριάντα Απριλίου δύο χιλιάδες δεκατρία.

Done at Ulaanbaatar on the thirtieth day of April in the year two thousand and thirteen.

Fait à Oulan-Bator, le trente avril deux mille treize.

Fatto a Ulan-Bator, addì trenta aprile duemilatredici.

Ulanbatorā, divi tūkstoši trīspadsmitā gada trīsdesmitajā aprīlī.

Priimta du tūkstančiai tryliktų metų balandžio trisdešimtą dieną Ulan Batore.

Kelt Ulánbátorban, a kétezer-tizenharmadik év április havának harmincadik napján.

Magħmul f'Ulaanbaatar, fit-tletin jum ta’ April tas-sena elfejn u tlettax.

Gedaan te Ulaanbaatar, de dertigste april tweeduizend vier dertien.

Sporządzono w Ułan Bator dnia trzydziestego kwietnia roku dwa tysiące trzynastego.

Feito em Ulaanbaatar, em trinta de abril de dois mil e treze.

Întocmit la Ulan Bator la treizeci aprilie două mii treisprezece.

V Ulanbátare tridsiateho apríla dvetisíctrinásť.

V Ulaanbaatarju, dne tridesetega aprila leta dva tisoč trinajst.

Tehty Ulaanbaatarissa kolmantenakymmenentenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattakolmetoista.

Som skedde i Ulaanbaatar den trettionde april tjugohundratretton.

Энэхүү хэлэлцээрийг Улаанбаатар хотноо 2013 оны 4 дүгээр сарын 30-ны өдөр үйлдэв.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България

Za Českou republiku

For Kongeriget Danmark

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā –

Lietuvos Respublikos vardu

Pour la Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Għal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Монгол Улсын Засгийн газрыг төлөөлж

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/36

A TANÁCS (EU) 2017/2271 HATÁROZATA

(2017. november 30.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. és 209. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel a Horvát Köztársaság csatlakozási okmányára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/949 tanácsi határozattal (2) összhangban az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet 2016. október 31-én aláírták.

(2)	A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió és tagállamai nevében jóváhagyásra kerül az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv.

A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyv (3) 4. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió és tagállamai nevében a Tanács elnöke teszi meg.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. SIMSON

(1) 2017. május 16-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2016/949 határozata (2016. június 6.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő aláírásáról (HL L 159., 2016.6.16., 1. o.).

(3) A jegyzőkönyv hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/37

JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok és

AZ EURÓPAI UNIÓ,

egyrészről, és

MONGÓLIA KORMÁNYA (a továbbiakban: Mongólia),

másrészről,

e jegyzőkönyv alkalmazásában a továbbiakban együttesen: a szerződő felek,

TEKINTETTEL a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz való 2013. július 1-jei csatlakozására.

MIVEL az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) 2013. április 30-án Ulánbátorban aláírták.

MIVEL 2011. december 9-én Brüsszelben aláírták a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést (a továbbiakban: a csatlakozási szerződés).

MIVEL a Horvát Köztársaság csatlakozási okmánya 6. cikkének (2) bekezdése szerint Horvátország megállapodáshoz történő csatlakozása az utóbbihoz csatolt jegyzőkönyv megkötése útján történik,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Horvát Köztársaság részes félként csatlakozik az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti, 2013. április 30-án Ulánbátorban aláírt partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, továbbá az Európai Unió többi tagállamával megegyező módon elfogadja és tudomásul veszi a megállapodás szövegét.

2. cikk

E jegyzőkönyv parafálását követő kellő időben az Európai Unió továbbítja tagállamainak, valamint Mongóliának a megállapodás horvát nyelvű változatát. Feltételezve e jegyzőkönyv hatálybalépését, nyelvi változat a megállapodás angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változatára vonatkozóakkal megegyező feltételek mellett válik hitelessé.

3. cikk

E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

4. cikk

1. Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, az Európai Unió, valamint Mongólia hagyja jóvá, saját eljárásaiknak megfelelően. A Szerződő Felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán helyezik letétbe.

2. Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő hónap első napján lép hatályba, de nem a megállapodás hatálybalépésének napja előtt.

5. cikk

E jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén valamint mongol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták e jegyzőkönyvet.

Съставено в Брюксел на тридесет и първи октомври през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el treinta y uno de octubre de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třicátého prvního října dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den enogtredivte oktober to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am einunddreißigsten Oktober zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta oktoobrikuu kolmekümne esimesel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα μία Οκτωβρίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the thirty-first day of October in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le trente-et-un octobre deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu trideset prvog listopada godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì trentuno ottobre duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trīsdesmit pirmajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų spalio trisdešimt pirmą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év október havának harmincegyedik napján.

Magħmul fi Brussell, fil-wieħed u tletin jum ta’ Ottubru fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, eenendertig oktober tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego pierwszego października roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em trinta e um de outubro de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la treizeci și unu octombrie două mii șaisprezece.

V Bruseli tridsiateho prvého októbra dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne enaintridesetega oktobra leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenäensimmäisenä päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den trettioförsta oktober år tjugohundrasexton.

Хоёр мянга арван зургаан оны аравдугаар сарын гучин нэгний өдөр Брюссель хотноо үйлдэв.

За държавите-членки

Por los Estados miembros

Za členské státy

For medlemsstaterne

Für die Mitgliedstaaten

Liikmesriikide nimel

Για τα κράτη μέλη

For the Member States

Pour les États membres

Za države članice

Per gli Stati membri

Dalībvalstu vārdā –

Valstybių narių vardu

A tagállamok részéről

Għall-Istati Membri

Voor de lidstaten

W imieniu Państw Członkowskich

Pelos Estados-Membros

Pentru statele membre

Za členské štáty

Za države članice

Jäsenvaltioiden puolesta

För medlemsstaterna

Гишүүн улсыг тѳлѳѳлж

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Европын Холбоог тѳлѳѳлж

За Монголия

Por Mongolia

Za Mongolsko

For Mongoliet

Für die Mongolei

Mongoolia nimel

Για τη Μογγολία

For Mongolia

Pour la Mongolie

Za Mongoliju

Per la Mongolia

Mongolijas vārdā –

Mongolijos vardu

Mongólia Részéről

Għall-Mongolja

Voor Mongolië

W imieniu Mongolii

Pela Mongólia

Pentru Mongolia

Za Mongolsko

Za Mongolijo

Mongolian Puolesta

För Mongoliet

Монгол Улсыг тѳлѳѳлж

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/40

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2272 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 8.)

egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről („Kabanosy staropolskie” [HKT])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikkére és 52. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Lengyelország az 1151/2012/EU rendelet 26. cikkének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz a „Kabanosy staropolskie” elnevezést abból a célból, hogy az bejegyzésre kerülhessen a hagyományos különleges termékek 1151/2012/EU rendelet 22. cikke szerinti nyilvántartásába. A „Kabanosy staropolskie” hosszú, vékony szárazkolbászfajta.

(2)	A „Kabanosy” elnevezés korábban az 509/2006/EK tanácsi rendelet (2) 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően – az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül – hagyományos különleges termékként bejegyzésre került (3).

(3)

Az 1151/2012/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett tagállami felszólalási eljárást követően a „Kabanosy” elnevezés kiegészítésre került a „staropolskie” kifejezéssel. Ez a kiegészítő kifejezés az elnevezés hagyományos jellegét jelzi, az 1151/2012/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően.

(4)	A „Kabanosy staropolskie” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet a Bizottság kézhez kapta és azt követően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(5)	2016. augusztus 26-án a Bizottsághoz indoklással ellátott felszólalási nyilatkozat érkezett. 2016. szeptember 9-én a Bizottság továbbította az indoklással ellátott felszólalási nyilatkozatot.

(6)

Románia állítása szerint a „Kabanosy staropolskie” elnevezés bejegyzése veszélyeztetné a részben azonos alakú „Cabanos” elnevezés létét, amely a „Kabanosy” román változatának román elnevezése. A „Cabanos” elnevezést olyan román előkészített húsokra használják, amelyek nyersanyagai és elkészítési módja jelentős egyezést mutatnak a „Kabanosy staropolskie” elnevezésű, Lengyelország által hagyományos különleges termékként (HKT) bejegyeztetni kívánt termékkel.

(7)	A Bizottság a felszólalást elfogadhatónak találta, ezért 2016. november 7-én kelt levelében felkérte Lengyelországot és Romániát, hogy egy három hónapos időszak alatt folytassák le a szükséges konzultációkat, hogy saját belső eljárásaiknak megfelelően megegyezésre jussanak egymással.

(8)	A felek között megállapodás született. Lengyelország 2017. február 2-án kelt levelében értesítette a Bizottságot a megállapodás kimeneteléről.

(9)	Lengyelország és Románia egyetértett abban, hogy az oltalom csak a „Kabanosy staropolskie” kifejezés egészére vonatkozzon. Ezáltal az oltalom nem akadályozhatja sem a „Kabanosy” kifejezés önmagában való használatát, sem az olyan változatainak használatát, mint a „Cabanos”.

(10)	A Bizottság megállapítja, hogy a megegyezés értelmében a „Kabanosy staropolskie” elnevezést be kell jegyezni mint HKT-t, és a kapcsolódó jogok méltányos gyakorlását biztosítani kell.

(11)	A „Kabanosy staropolskie” elnevezést tehát be kell jegyezni mint hagyományos különleges terméket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Kabanosy staropolskie” (HKT) elnevezés bejegyzésre kerül.

A „Kabanosy” HKT termékleírása a „Kabanosy staropolskie” HKT 1151/2012/EU rendelet 19. cikke szerinti termékleírásának minősül, az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása mellett.

A „Kabanosy staropolskie” (HKT) a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) XI. melléklete szerinti 1.2. osztályba Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

A „Kabanosy staropolskie” (HKT) teljes elnevezés élvez oltalmat. A „Kabanosy” kifejezés, valamint annak nyelvi változatai és fordításai az uniós jogrend elveinek és szabályainak betartásával továbbra is használhatóak az Európai Unió egész területén.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (HL L 93., 2006.3.31., 1. o.). A rendeletet az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és annak helyébe lépett.

(3) A Bizottság 1044/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 19.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kabanosy [HKT]) (HL L 275., 2011.10.20., 16. o.).

(4) HL C 188., 2016.5.27., 6. o.

(5) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/42

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2273 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 8.)

az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 836/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) módosított 889/2008/EK bizottsági rendelet (3) 42. cikke értelmében 2017. december 31-ig bizonyos feltételek mellett, és amennyiben nem állnak rendelkezésre ökológiai tartású jércék, legfeljebb 18 hetes, nem ökológiai tartású, tojástermelési célú jércék kivételes jelleggel bevihetők ökológiai állattartási termelőegységekbe.

(2)

Az uniós piacon nem áll rendelkezésre a tojótyúk-tartó gazdálkodók igényeit kielégítő minőségű és mennyiségű ökológiai tartású, tojástermelési célú jérce. Annak érdekében. hogy több idő álljon rendelkezésre az ökológiai tartású, tojástermelési célú jércék termelésének kialakításához, a legfeljebb 18 hetes, nem ökológiai tartású, tojástermelési célú jércék kivételes jelleggel történő felhasználását engedélyező termelési szabályok alkalmazási idejét indokolt 2018. december 31-ig meghosszabbítani.

(3)	A 836/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított 889/2008/EK bizottsági rendelet 43. cikke a 2015., 2016. és 2017. naptári évekre kivételes jelleggel megengedi legfeljebb 5 % nem ökológiai fehérjetakarmány használatát sertés- és a baromfifajok esetében.

(4)

Az uniós piacon nem áll rendelkezésre elegendő minőségű és mennyiségű ökológiai fehérjetakarmány az ökológiai termelést folytató mezőgazdasági üzemekben nevelt sertés- és a baromfifélék táplálkozási szükségleteinek kielégítésére. Az ökológiai fehérjenövény-termesztés még mindig nem képes lépést tartani a kereslettel. Ezért a nem ökológiai módszerrel előállított fehérjetakarmány használatát korlátozott mértékben megengedő kivételes szabály alkalmazási idejét helyénvaló 2018. december 31-ig meghosszabbítani.

(5)	A 889/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 889/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 42. cikk b) pontjában a „2017. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2018. december 31-ig” szöveg lép.

2.	A 43. cikkben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2018. naptári évben 5 %.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni:

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2) A Bizottság 836/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 31.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról (HL L 230., 2014.8.1., 10. o.).

(3) A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/44

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2274 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 8.)

egy, a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény halak takarmány-adalékanyagaként való új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Huvepharma EOOD)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény halak takarmány-adalékanyagaként való új felhasználásának engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolandó, a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény halak takarmány-adalékanyagaként történő felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)	E készítmény felhasználását a brojlercsirkék és -pulykák, tojójércék, tenyésztés céljából nevelt pulykák, tojótyúkok, egyéb hízó- és tojómadarak, elválasztott malacok, hízósertések és kocák esetében a 98/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 10 évre engedélyezte.

(5)

2017. március 21-i véleményében (3) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapította, hogy a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és az emberek egészségére, sem a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag hatékony lehet a szivárványos pisztrángok és a lazacok étrendjében, és e következtetés kiterjeszthető a többi úszós halra is. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerre vonatkozóan az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(6)

A Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékleteiben meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) A Bizottság 98/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. február 7.) a Pichia pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) brojlercsirkék és -pulykák, tojójércék, tenyésztés céljából nevelt pulykák, tojótyúkok, egyéb hízó- és tojómadarak, elválasztott malacok, hízósertések és kocák takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Huvepharma AD) (HL L 35., 2012.2.8., 6. o.).

(3) EFSA Journal 2017; 15(4):4763.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

Aktivitási egység/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyagok.

4a16

Huvepharma EOOD

6-fitáz

(EC 3.1.3.26)

Az adalékanyag összetétele

A Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény, amelynek minimális aktivitása:

4 000 OTU (1)/g szilárd formában

8 000 OTU/g folyékony formában

A hatóanyag jellemzése

Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26)

Analitikai módszer (2)

A 6-fitáz mennyiségi meghatározására takarmányban:

A nátrium-fitátból az enzim által felszabadított szervetlen foszfát mennyiségi meghatározásán alapuló kolorimetriás módszer

Halak

—

500 OTU

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.	Olyan takarmányban alkalmazandó, amely több mint 0,23 % fitin-kötésben lévő foszfort tartalmaz.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal és bőrvédő eszközökkel kell használni.

2027.12.29.

(1) 1 OTU az az enzimmennyiség, amely 5,5 pH-jú citrát-pufferben 37 °C-on percenként 1 mikromol szervetlen foszfátot szabadít fel 5,1 mM nátrium-fitátból, mérés kolorimetriával: kék foszfor-molibdát komplex 820 nm-en.

(2) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: http://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/47

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2275 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 8.)

egy Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény brojlercsirkéknek szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Centro Sperimentale del Latte)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélykérelmet nyújtottak be egy Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény új felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolandó Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény brojlercsirkéknek szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)	Az (EU) 2015/38 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába tartozó Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítményt tojótyúkoknak szánt takarmány-adalékanyagként tíz évre engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2017. március 21-i véleményében (3) megállapította, hogy a Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és az emberek egészségére, sem a környezetre. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az adalékanyag a súlynövekedés/végső súlyarányt a három értékelt tanulmány közül csak kettő szerint volt képes javítani. Két további tanulmányt a Hatóság kizárt az értékelésből a madarak szokatlanul magas halandósága és csekély növekedési teljesítménye miatt. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerre vonatkozóan az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(6)

Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy ezek a bizonyítékok elégséges mértékben igazolják a súlygyarapodásra vonatkozó tenyésztéstechnikai paraméterek javulását. A Hatóság megállapította, hogy a szolgáltatott adatok teljesítik az adalékanyag brojlercsirkék esetében való hatékony használatának alátámasztására vonatkozó feltételeket.

(7)

A Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/38 végrehajtási rendelete (2015. január 13.) a Lactobacillus acidophilus CECT 4529 készítmény tojótyúkok takarmány-adalékanyagaként történő felhasználásának engedélyezéséről és az 1520/2007/EK rendelet módosításáról (az engedély jogosultja: Centro Sperimentale del Latte) (HL L 8., 2015.1.14., 4. o.).

(3) EFSA Journal 2017; 15(4):4762.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

4b1715

Centro Sperimentale del latte

Lactobacillus acidophilus CECT 4529

Az adalékanyag összetétele:

Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény, amely tartalmaz legalább: 5 × 1010 CFU/g adalékanyagot (szilárd formában).

A hatóanyag jellemzése:

Életképes Lactobacillus acidophilus CECT 4529 sejtek

Analitikai módszer (1)

Számlálás: lemezkenéses módszer MRS-agar alkalmazásával (EN 15787).

Azonosítás: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE).

Brojlercsirkék

—

1 × 109

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatukból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között szemvédővel, bőrvédő eszközökkel és védőmaszkkal kell használni.

2027.12.29.

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/50

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2276 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. december 8.)

egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény kocáknak szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélykérelmet nyújtottak be egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény új felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény malacokban megjelenő előny céljából kocáknak szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába tartozó Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítményt brojlercsirkék esetében a 107/2010/EU bizottsági rendelet (2), tojójérce, hízókacsa, fürj, fácán, fogoly, gyöngytyúk, galamb, hízóliba és strucc esetében a 885/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3), elválasztott malacok és a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések esetében a 306/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4), hízópulykák és tenyészpulykák esetében a 787/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5), tojótyúkok és kisebb tojó-baromfifajok esetében pedig az (EU) 2015/1020 bizottsági végrehajtási rendelet (6) takarmány-adalékanyagként tíz évre engedélyezte.

(5)

2017. május 16-i véleményében (7) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapította, hogy a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és az emberek egészségére, sem a környezetre. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az ellés előtt 3 héttel kezdődő és a malacok elválasztásáig tartó időszakban a kocák étrendjéhez hozzáadott adalékanyag az ellés és az elválasztás közötti időszakban fokozhatja a malacok növekedését. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerre vonatkozóan az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(6)	A Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) A Bizottság 107/2010/EU rendelete (2010. február 8.) a Bacillus subtilis ATCC PTA-6737 brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 36., 2010.2.9., 1. o.).

(3) A Bizottság 885/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. szeptember 5.) a Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) tojójérce, hízókacsa, fürj, fácán, fogoly, gyöngytyúk, galamb, hízóliba és strucc takarmányadalékaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 229., 2011.9.6., 3. o.).

(4) A Bizottság 306/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 2.) a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény felhasználásának az elválasztott malacok és a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések tekintetében történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Kemin Europa N.V.) (HL L 91., 2013.4.3., 5. o.).

(5) A Bizottság 787/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. augusztus 16.) egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény hízópulykáknak és tenyészpulykáknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 220., 2013.8.17., 15. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2015/1020 végrehajtási rendelete (2015. június 29.) a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény tojótyúkoknak és kisebb tojó-baromfifajoknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 163., 2015.6.30., 22. o.).

(7) EFSA Journal 2017; 17(5):4855.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

4b1823

Kemin Europa N.V.

Bacillus subtilis ATCC PTA-6737

Az adalékanyag összetétele:

Legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyagot tartalmazó Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) készítmény

szilárd formában

A hatóanyag jellemzése:

A Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) csíraképes spórái

Analitikai módszer (1)

Számlálás: a takarmányminták hőkezelését követően triptontartalmú szójaagart alkalmazó lemezkenéses számlálási módszer.

Azonosítás: pulzáló erőterű gél-elektroforézist (PFGE) alkalmazó módszer.

Kocák

—

1 × 108

—

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.	Kocák esetében az ellést három héttel megelőző időponttól a teljes szoptatási időszakon át való alkalmazásra.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel, többek között védőmaszkkal kell használni.

2027.12.29.

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/53

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2277 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. december 8.)

a Peruból származó banán behozatalára a 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke értelmében alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló voltának megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia, Peru és Ecuador közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló, 2013. január 15-i 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia, Peru és Ecuador közötti – Peru tekintetében ideiglenesen 2013. március 1-jétől alkalmazandó – kereskedelmi megállapodás banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmust vezetett be.

(2)

Ezen, a 19/2013/EU rendelettel végrehajtott stabilizációs mechanizmus szerint, amint az érintett országok valamelyikéből származó (az Európai Unió 2012. január 1-jei Kombinált Nómenklatúrája szerinti 0803 00 19 vámtarifaszámú) friss banán behozatala meghaladja a meghatározott küszöbmennyiséget, a Bizottság a 19/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárás keretében végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben ideiglenesen felfüggesztheti az adott országból származó friss banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételeket, vagy úgy határozhat, hogy e felfüggesztés nem helyénvaló.

(3)	A Peruból származó friss banán Unióba irányuló behozatala 2017. október 16-án meghaladta a fent említett kereskedelmi megállapodásban meghatározott 93 750 tonnás küszöbmennyiséget.

(4)

Ezzel összefüggésben a Bizottság a 19/2013/EU rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében figyelembe vette az adott behozatalnak az uniós banánpiac helyzetére gyakorolt hatását annak eldöntése során, hogy fel kell-e függeszteni a kedvezményes vámtételeket. A Bizottság megvizsgálta az érintett behozatal uniós árszintre gyakorolt hatását, a más forrásból származó termékek behozatalának alakulását, valamint a friss banán uniós piacának általános stabilitását.

(5)	A Peruból származó friss banán behozatala a 2017-re meghatározott küszöbérték meghaladásakor a friss banán Európai Unióba irányuló összes behozatalának mindössze 2,7 %-át tette ki. A Peruból származó behozatal a friss banán Unióba irányuló összes behozatalának mindössze 2,25 %-át képviseli.

(6)

Az Unióval szintén szabadkereskedelmi megállapodást aláírt, jelentős exportáló országokból – nevezetesen Kolumbiából, Ecuadorból és Costa Ricából – származó frissbanán-behozatal az említett országokra vonatkozó küszöbérték 58,7 %, 61,4 %, illetve 60,4 %-át érte el. A stabilizációs mechanizmus keretében „kihasználatlan” mennyiségek (körülbelül 2,3 millió tonna) számottevően meghaladják a Peruból eddig érkezett összes behozatalt (93,8 ezer tonna).

(7)

Az árak tekintetében a Peruból származó banán behozatala nem szorította le a mindenféle származású banán importárát. 2017 első nyolc hónapjában a Peruból származó banán átlagos importára 732 EUR/tonna volt, ami meghaladja a mindenféle származású banán átlagos (súlyozott) uniós importárát (kb. 720 EUR/tonna). Sőt, utóbbi ár az éves tendenciát követi, és viszonylag stabil volt.

(8)

Annak utólagos értékeléséből, hogy ezek a behozatalok milyen hatást gyakoroltak a nagykereskedelmi árakra akkor, amikor Peru meghaladta a küszöbértéket, egyértelmű, hogy jóllehet 2017 szeptemberében a (mindenféle származású) banán súlyozott átlagos uniós nagykereskedelmi ára (861 EUR/tonna) 9,5 %-kal alacsonyabb volt a 2016. szeptemberi árnál (952 EUR/tonna), az EU-ból származó banán nagykereskedelmi ára viszonylag stabil maradt: 2017 szeptemberében 910 EUR/tonna a 2016 szeptemberében mért 915 EUR/tonnával összevetve.

(9)	Ezért ebben a szakaszban nincsen sem arra utaló jel, hogy a Peruból származó friss banán éves küszöbmennyiségen felüli behozatala zavarta volna az uniós banánpiac stabilitását, sem arra, hogy e behozatal jelentős hatást gyakorolt volna az uniós termelők helyzetére.

(10)	Arra sem utal semmi, hogy 2017 októberében az Unió legkülső régióiban a gazdasági helyzet súlyosan rosszabbodott volna vagy ennek veszélye fennállt volna.

(11)	Ezért a Peruból származó banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem tűnik helyénvalónak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Peruból származó és az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájában a 0803 00 19 vámtarifaszám alá besorolt friss banán behozatalára alkalmazott kedvezményes vámtétel ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 17., 2013.1.19., 1. o.

9.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/55

Helyesbítés a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról szóló, 2017. december 4-i (EU) 2017/2228 bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 319., 2017. december 5. )

A 4. oldalon, a Melléklet táblázatának „Hivatkozási szám” (a) oszlopában:

a következő szövegrész:

„»X”

helyesen:

„»306”.

Az 5. oldalon, a Melléklet táblázatának „Hivatkozási szám” (a) oszlopában:

a következő szövegrész:

„Y”

helyesen:

„307”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 326

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. december 9.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/2269 határozata (2017. december 7.) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018–2022 közötti többéves keretének létrehozásáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	A Tanács (EU) 2017/2270 határozata (2017. október 9.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás megkötéséről	5
	Partnerségi és együttműködési keretmegállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Mongólia között	7
*	A Tanács (EU) 2017/2271 határozata (2017. november 30.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről	36
	Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából	37
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2017/2272 végrehajtási rendelete (2017. december 8.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről (Kabanosy staropolskie [HKT])	40
*	A Bizottság (EU) 2017/2273 végrehajtási rendelete (2017. december 8.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról ( 1 )	42
*	A Bizottság (EU) 2017/2274 végrehajtási rendelete (2017. december 8.) egy, a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény halak takarmány-adalékanyagaként való új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Huvepharma EOOD) ( 1 )	44
*	A Bizottság (EU) 2017/2275 végrehajtási rendelete (2017. december 8.) egy Lactobacillus acidophilust (CECT 4529) tartalmazó készítmény brojlercsirkéknek szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Centro Sperimentale del Latte) ( 1 )	47
*	A Bizottság (EU) 2017/2276 végrehajtási rendelete (2017. december 8.) egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény kocáknak szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) ( 1 )	50
	HATÁROZATOK
*	A Bizottság (EU) 2017/2277 végrehajtási határozata (2017. december 8.) a Peruból származó banán behozatalára a 19/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke értelmében alkalmazott kedvezményes vámtételek ideiglenes felfüggesztése nem helyénvaló voltának megállapításáról	53

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról szóló, 2017. december 4-i (EU) 2017/2228 bizottsági rendelethez ( HL L 319., 2017.12.5. )	55


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.