30.11.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2205 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 29.)

a közúti műszaki ellenőrzés során azonosított, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművekről történő értesítési eljárások részletes szabályairól

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/47/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/47/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdése szerint azokban az esetekben, amikor súlyos vagy veszélyes hiányosságokat találnak egy nem az ellenőrzés helye szerinti tagállamban nyilvántartott járművön, a kapcsolattartó értesíti a járművet nyilvántartó tagállam kapcsolattartóját az ellenőrzés eredményeiről. Az értesítésnek ki kell terjednie azon közúti ellenőrzési jegyzőkönyvnek az irányelv IV. mellékletében meghatározott elemeire, amelyet az ellenőrnek a 2014/47/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése szerint a részletes ellenőrzés befejezése után kell elkészítenie.

(2)	A nemzeti kapcsolattartók közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a Bizottságnak részletes szabályokat kell elfogadnia az értesítési eljárás végrehajtására vonatkozóan.

(3)	A 2014/47/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésének megfelelően az értesítést lehetőség szerint az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 16. cikkében említett nemzeti elektronikus nyilvántartáson keresztül kell továbbítani.

(4)	Az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése meghatározza a nemzeti elektronikus nyilvántartások kötelező minimális tartalmát. A közúti ellenőrzési jegyzőkönyvnek a 2014/47/EU irányelv IV. mellékletében meghatározott elemei azonban nem képezik e kötelező minimális tartalom részét.

(5)	Az 1071/2009/EK rendelet 16. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a nemzeti elektronikus nyilvántartásokat össze kell kapcsolni.

(6)

Az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke (2) bekezdésének korlátozott hatálya és a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásának (ERRU) ebből eredő korlátozott hatálya miatt a 2014/47/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítés nem továbbítható az említett nyilvántartási rendszert használó nemzeti elektronikus nyilvántartáson keresztül.

(7)	A szükségtelen adminisztratív terhek és költségek elkerülése érdekében azonban az ERRU felépítését fel kell használni a 2014/47/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítések üzenetküldő rendszerének kifejlesztéséhez.

(8)	Az ERRU-n keresztül történő összekapcsolásra vonatkozó közös szabályokat az 1213/2010/EU bizottsági rendelet (3) állapítja meg.

(9)

Az (EU) 2016/480 bizottsági végrehajtási rendelet (4) jelentős módosításokat fog bevezetni az ERRU általános funkciói tekintetében, és 2019. január 30-át ól az 1213/2010/EU rendelet helyébe lép. A közúti műszaki ellenőrzésekről (RSI) szóló értesítések küldésére használt rendszer az ERRU általános funkcióira fog épülni.

(10)	Az adminisztratív terhek és eljárások korlátozása, valamint a koherencia biztosítása érdekében ezért szükséges, hogy a közúti műszaki ellenőrzéseket követő értesítésekhez használt üzenetküldő rendszer 2019. január 30-tól szintén alkalmazandóvá váljon.

(11)

A személyes adatok 2014/47/EU irányelv szerinti feldolgozása során alkalmazni kell a személyes adatok védelemére vonatkozó – különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott –rendelkezéseket. A tagállamoknak mindenekelőtt megfelelő biztonsági intézkedéseket kell foganatosítaniuk a személyes adatokkal való visszaélés megelőzése érdekében.

(12)	A személyes adatok 2014/47/EU irányelv szerinti feldolgozása során adott esetben alkalmazni kell a személyes adatok védelemére vonatkozó, a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott rendelkezéseket is.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 19. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével összhangban kerülnek elfogadásra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzésének (RSI) eredményeiről a 3. cikkben említett RSI-rendszeren keresztül történő értesítésre alkalmazandó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az (EU) 2016/480 rendelet fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1. „RSI-üzenet”: a 2014/47/EU irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében említett részletesebb közúti ellenőrzést követően az RSI-rendszeren vagy más biztonságos hálózaton keresztül strukturált formában küldött értesítő üzenet az e rendelet mellékletében foglaltak szerint.

2. „Részletesebb RSI-jegyzőkönyv”: egy, a 2014/47/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett részletesebb közúti ellenőrzést követően kibocsátott dokumentum.

3. „A járművet nyilvántartó tagállam”: az a tagállam, ahol a járművet nyilvántartásba vették, vagy – abban az esetben, ha a jármű nyilvántartásba vétele nem a nemzeti jogszabályok alapján történt – ahol forgalomba helyezték.

3. cikk

Az RSI-rendszer

(1) A Bizottság az (EU) 2016/480 rendeletnek megfelelően üzenetküldő rendszert (RSI-rendszer) hoz létre, felhasználva a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása üzenetküldő rendszerének felépítését. Az RSI-rendszer a 2014/47/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség teljesítését hivatott megkönnyíteni.

(2) Az RSI-rendszernek meg kell felelnie az (EU) 2016/480 végrehajtási rendelet I. mellékletében, III. mellékletének 1. és 2. pontjában, V., VI. és VII. mellékletében, valamint e rendelet mellékletében meghatározott műszaki előírásoknak.

4. cikk

Értesítés

(1) A közúti műszaki ellenőrzést végző tagállam kapcsolattartója haladéktalanul értesíti az ellenőrzés eredményeiről a járművet nyilvántartó tagállamot.

(2) A közúti műszaki ellenőrzést végző tagállam az RSI-rendszer alkalmazásával értesíti a járművet nyilvántartó tagállamot a mellékletben meghatározott eljárásoknak és műszaki követelményeknek megfelelően.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. június 30-tól kell alkalmazni.

Az 4. cikk (1) bekezdését azonban 2018. május 20-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 127., 2014.4.29., 134. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).

(3) A Bizottság 1213/2010/EU rendelete (2010. december 16.) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 335., 2010.12.18., 21. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2016/480 végrehajtási rendelete (2016. április 1.) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett nemzeti elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról és az 1213/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2016.4.2., 4. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

MELLÉKLET

Az XML üzenetek tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények

1. Fejrész

A rendszerrel váltott valamennyi XML-üzenetnek azonos fejrésszel kell rendelkeznie a feladó, a címzett, a kiküldés dátuma és időpontja, valamint néhány technikai információ azonosítására.

„Common Header” (közös fejrész)		Kötelező
„Version” (verzió)	Az XML-előírások hivatalos verzióját az üzenetek XML sémaleíró nyelv file-jában (XSD) meghatározott névjelzésben és az XML üzenetek Fejrész elemének version attribútumában kell megadni. A verziószámot („n.m”) az XSD minden új verziójában rögzített értékként kell meghatározni.	Igen
„Test Identifier” (tesztazonosító)	Választható azonosító teszteléshez. A teszt kezdeményezőjének kell beírnia az azonosítót, és a munkafolyamat valamennyi résztvevőjének ugyanazt az azonosítót kell továbbítania/visszaküldenie. Az éles rendszerben figyelmen kívül kell hagyni, és nem kell használni, még ha meg is van adva.	Nem
„Technical Identifier” (technikai azonosító)	Olyan univerzális egyedi azonosító (UUID), amely minden egyes üzenetet egyedileg azonosít. A küldő generálja az univerzális egyedi azonosítót, és írja be ezt az attribútumot. Az éles rendszerben ez az adat nem kerül felhasználásra.	Igen
„Workflow Identifier” (munkafolyamat-azonosító)	A munkafolyamat-azonosító egy univerzális egyedi azonosító (UUID), amelyet a megkereső tagállamnak kell generálnia. Ezt követően a munkafolyamathoz tartozó összes üzenetben ezt az azonosítót kell használni.	Igen
„Sent At” (küldés ideje)	Az üzenet elküldésének időpontja az egyeztetett világidő (UTC) formátumában.	Igen
„Timeout” (időtúllépés)	Ez egy választható dátum- és időpont-attribútum (UTC-formátumban). Ezt az értéket csak a központi platform adja meg továbbított megkeresések esetében. Arról tájékoztatja a megkeresett tagállamot, hogy a megkeresés során mikor következik be időtúllépés. Ez az érték választható, így valamennyi üzenettípus esetében ugyanaz a fejrész-definíció alkalmazható függetlenül attól, hogy a „Timeout” attribútum előírás-e, vagy sem. NEM KELL HASZNÁLNI, mivel csak értesítéseket küldenek, nem várható válasz.	Nem
„From” (feladó)	Az üzenetet küldő tagállam ISO 3166-1 Alpha 2 szerinti kódja vagy „EU” (az „EU” a közös platformról küldött hibaüzenetek esetében használatos).	Igen
„To” (címzett)	Annak a tagállamnak az ISO 3166-1 Alpha 2 szerinti kódja, amelynek az üzenetet címezték, vagy „EU” (az „EU” a közös platformra küldött hibaüzenetek esetében használatos).	Igen

2. Részletesebb jelentés

A részletesebb közúti műszaki ellenőrzés eredményének közlése esetén az RSI-üzenet és az automatikusan küldött nyugtázó üzenet a következőképpen épül fel.

Az értesítés megkönnyítése érdekében a IV. mellékletben meghatározott ellenőrzőlistát, a mulasztás okait és a 2014/47/EU irányelv II. mellékletében meghatározott hiányosságok értékelését az RSI-üzenetben nem kötelező tartalomként kell feltüntetni.

Az RSI-üzenetet az ellenőrzés helye szerinti tagállam minden esetben megküldi a járművet nyilvántartó tagállamnak. Az RSI üzenet fogadását nem lehet megtagadni.

A nyugtázó üzenet az értesítő üzenet fogadásának elismerésére szolgál.

Az RSI értesítési kérelem

Kötelező

„Business Case Identifier” (ügyazonosító)

Olyan sorszám vagy hivatkozási szám, amely az ügyeket egyedileg azonosítja.

Az ügyazonosítót fel lehet használni arra az esetre, ha egy üzenet több munkafolyamatát használják ugyanazon ügy kezelésére, például az első, majd a későbbiekben egy részletesebb értesítés küldésekor, mindkét esetben ugyanazon ügyre vonatkozóan.

(Szöveg)

Igen

„Sending Authority” (küldő hatóság)

Az RSI-üzenetet küldő illetékes hatóság

(Szöveg)

Igen

„RSI Details” (RSI-adatok)

Igen

„RSI Identifier” (RSI-azonosító)

Az RSI egyedi azonosítója az ellenőrzés helye szerinti tagállamban.

Elősegíti a kommunikációt, és lehetővé teszi a járművet nyilvántartó tagállam számára, hogy további információkat kérjen az ellenőrzés helye szerinti tagállamtól, amely azt az azonosítót az adatbázisban való kereséshez használhatja.

(Szöveg)

Nem

„Location” (helyszín)

Az a hely, ahol az RSI történt. Pontos koordinátákkal, településsel, várossal stb.

(Szöveg)

Igen

„Date/Time” (dátum/időpont)

Az RSI dátuma az ISO 8601 UTC formátumban (YYYY-MM-DDThh:mm:ssZ)

Igen

„Inspector” (ellenőr)

Annak a tisztviselőnek, ellenőrnek vagy hatóságnak a neve, aki az RSI-t végezte.

(Szöveg)

Igen

„Vehicle Details” (a jármű adatai)

Igen

„Category” (kategória)

Jármű-kategória:

—	N2 (3,5 és 12 t között)

—	N3 (12 t felett)

—	O3 (3,5 és 12 t között)

—	O4 (10 t felett)

—	M2 (> 9 ülés, legfeljebb 5 t)

—	M3 (> 9 ülés 5 t felett)

—

T1b

—

T2b

—

T3b

—

T4.1b

—

T4.2b

—

T4.3b

—	Egyéb jármű-kategória:

(Választható lista, csak egy tétel választandó)

Igen

„Other category” (egyéb kategória)

Adja meg az egyéb kategóriát:

—	M1, N1, O1, O2, T1a, T2a, T3a, T4a, T4.1a, T4.2a, T4.3a, C, R1a, R1b, R2a, R2b, R3a, R3b, R4a, R4b, S1a, S1b, S2a, S2b, L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e, L7e

(Választható lista, csak egy tétel választandó, csak az „Other” választása estén, de nem kötelező)

Nem

„Registration” (nyilvántartásba vétel)

A jármű nyilvántartási száma.

(Szöveg)

Igen

„VIN” (jármű-azonosító szám)

A jármű jármű-azonosító száma.

(Szöveg)

Igen

„Odometer” (kilométer-számláló)

A jármű kilométer-számláló állása az RSI idején.

FONTOS: Ha a jármű kilométer-számlálóval van ellátva, akkor ezt a mezőt ki kell tölteni, egyébként „0”.

(Szám)

Igen

„Transport Undertaking/Holder Details” (a fuvarozási vállalkozás/jogosult adatai)

Igen (vagy a vállalkozás vagy a jogosult tölti ki)

„Transport Undertaking” (fuvarozási vállalkozás)

Igen (csak ha van ilyen)

„Undertaking Name” (a vállalkozás neve)

A fuvarozási vállalkozás neve.

(Szöveg)

Igen

„Undertaking Address” (a vállalkozás címe)

A fuvarozási vállalkozás címe (cím, irányítószám, település, ország).

(Szöveg)

Igen

„Undertaking Community Licence” (a vállalkozás közösségi engedélye)

A közösségi engedély száma (az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendelet szerint)

FONTOS: Amennyiben a közösségi engedély ismeretes, ezt a részt ki kell tölteni.

(Szöveg)

Igen

Jogosult (amennyiben nem vállalkozás)

Igen (csak jogosult esetében)

Vállalat

Igen (csak akkor, ha a jogosult vállalkozás)

„Name” (név)

A jogosult vállalkozás neve.

(Szöveg)

Igen

„Address” (cím)

A jogosult vállalkozás címe (cím, irányítószám, város, ország).

(Szöveg)

Igen

„Natural person” (természetes személy)

Igen (csak akkor, ha a jogosult természetes személy)

„Family Name” (családnév)

A jogosult családneve.

(Szöveg)

Igen

„First Name” (utónév)

A jogosult utóneve(i).

(Szöveg)

Igen

„Address” (cím)

A jogosult címe (cím, irányítószám, város, ország).

(Szöveg)

Igen

„Registration certificate” (forgalmi engedély)

A forgalmi engedély száma:

Nem

„Driver Details” (a járművezető adatai)

Igen

„Family Name” (családnév)

A járművezető családneve.

(Szöveg)

Igen

„First Name” (utónév)

A járművezető utóneve(i).

(Szöveg)

Igen

„Driving Licence” (vezetői engedély)

A járművezető jogosítványának száma. Amennyiben lehetséges, az azonosítás megkönnyítése érdekében.

(Szöveg)

Nem

„Driving Licence country” (a vezetői engedélyt kibocsátó ország)

Az az ország, ahol a vezetői engedélyt az ISO 3166-1 alpha-2 kétbetűs kóddal kibocsátották.

Nem

„Checked item” (ellenőrzött tétel)

(ezt a szakaszt minden egyes ellenőrzött tétel esetében meg kell ismételni; az RSI-üzenetek esetében kötelező, és legalább egy tételt ellenőrzött tételként kell megjelölni)

Igen

„Item” (tétel)

A 2014/47/EU irányelv IV. mellékletének ellenőrzőlistájában meghatározott tételek.

Egy tétel kiválasztása azt jelenti, hogy a tételt ellenőrizték.

Az ellenőrzőlista tételei:

(0)	Azonosító adatok

(1)	Fékberendezés

(2)	Kormányberendezés

(3)	Láthatóság

(4)	Világítóberendezések és elektromos rendszer

(5)	Tengelyek, kerekek, gumiabroncsok, felfüggesztés

(6)	Alváz és az alvázra erősített részek

(7)	Egyéb berendezések, ezen belül menetíró készülék és sebességkorlátozó készülék

(8)	Környezetterhelés, ezen belül kibocsátások és tüzelőanyag- és/vagy olajszivárgás

(9)	Kiegészítő vizsgálatok az M2 és M3 kategóriájú járművek esetében

(10)	Rakományrögzítés

(Választható lista, csak egy tétel választandó)

Igen

„Failed?” Nem felelt meg?

Az ellenőrzés eredménye valamennyi Checked item (ellenőrzött tétel) esetében (Megfelelt/nem felelt meg) Ha nem felelt meg, akkor igaz.

(Igaz/Nem igaz)

Igen

„Checked item detail” (az ellenőrzött tétel részletei)

(Amennyiben az eredmény az, hogy „nem felelt meg”, ezt a szakaszt valamennyi ellenőrzött tétel esetében meg kell ismételni az összes észlelt hiányosság tekintetében)

Nem (csak akkor, ha az eredmény az, hogy „nem felelt meg”, további részletek feltüntetése azonban nem kötelező)

„Reason for failure” (a hiba oka)

A Checked item = Failed (az ellenőrzött tétel nem felelt meg) valamennyi esetében a hiányosság részleteit a 2014/47/EU irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint kell megadni.

Az ellenőrzőlista tételei:

—	0.1.a A JÁRMŰ AZONOSÍTÓ ADATAI > Rendszámtáblák (amennyiben a követelmények szükségessé teszik) > A rendszámtábla (rendszámtáblák) hiányzik (hiányoznak) vagy olyan gyengén van(nak) rögzítve, hogy leeshet(nek).

—	1.1.1.a Fékberendezés > Műszaki állapot és üzemképesség > Üzemi fékpedál/fékkar tengelye > Túl szoros a tengely.

—	6.2.5.a.1 ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK > Vezetőfülke és karosszéria > Vezetőülés > Hibás szerkezetű ülés.

—

Stb.

(Választható lista, csak egy tétel választandó, ha több hiányosság van, ezt az alszakaszt egyenként meg kell ismételni)

A hiányosság értékelését nem adják meg, ismeretes a 2014/47/EU irányelv II. melléklete értelmében.

FONTOS: Az II. mellékletben a hiba bizonyos okait nem kell számozni, azaz a 6.2.5. számnál két lehetőség van: a rendszerben az 1-es, illetve a 2-es szám feltüntetésével jelezzük, hogy melyikre utalunk.

Igen

„Rectified?” (elhárították?)

A hibát az ellenőrzés helye szerinti tagállamban elhárították? Igaz = Igen

(Igaz/Nem igaz)

Nem

„Result of inspection” (a felülvizsgálat eredménye)

Igen

„Result of inspection” (a felülvizsgálat eredménye)

Az RSI eredménye (Megfelelt/Nem felelt meg): Igaz, amennyiben megfelelt

(Igaz/Nem igaz)

Igen

„Prohibition or Restriction” (tiltás vagy korlátozás)

A veszélyes hiányosságokkal rendelkező jármű használatának tilalma vagy korlátozása.

(Igaz/Nem igaz)

Igen

„PTI Requested?” (időszakos műszaki felülvizsgálat szükséges?)

Az ellenőrzés helye szerinti tagállam rendszeres műszaki vizsgálatot kér a járművet nyilvántartó tagállamtól? Igaz = Igen

(Igaz/Nem igaz)

Igen

„RSI Notification Acknowledgement” (az RSI- értesítés nyugtázása)

(Automatikusan továbbküldve)

Kötelező

„Status Code” (státuszkód)

A nyugtázás státuszkódja

(Választható lista, csak egy tétel választandó)

Igen

„Status Message” (a státuszra vonatkozó üzenet)

A státuszkódhoz fűzött további megjegyzések.

(Szöveg)

Nem

30.11.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2206 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 29.)

a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Előző vizsgálatok és meglévő intézkedések

(1)

2005 júliusában a Tanács az 1174/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik (a továbbiakban: kézi emelőkocsik) behozatalára. Az intézkedések 7,6 % és 46,7 % közötti dömpingellenes értékvám kivetését foglalták magukban (a továbbiakban: eredeti intézkedések).

(2)

2008 júliusában a Tanács az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti hivatalból indított részleges időközi felülvizsgálatot követően a 684/2008/EK rendelettel (3) pontosította az intézkedések hatályát és egyes termékekre – a magasemelőkre, a rakodógépekre, az ollós emelőkre és a mérleges raklapemelőkre vonatkozóan – megszüntette a dömpingellenes intézkedéseket, mivel megállapította, hogy ezek a termékek jellemzőiket, különleges funkcióikat és meghatározott célra történő felhasználásukat tekintve eltérnek a kézi emelőkocsiktól.

(3)

2009 júniusában a Tanács az alaprendelet 13. cikke szerinti, az intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálatot követően a 499/2009/EK rendelettel (4) kiterjesztette az 1174/2005/EK rendelettel kivetett, az „összes többi vállalatra” alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot a Thaiföldön feladott kézi emelőkocsikra, függetlenül attól, hogy azokat Thaiföldről származóként jelentették-e be vagy sem.

(4)	2011 októberében a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1008/2011/EU végrehajtási rendelettel (5) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára.

(5)

2013 áprilisában a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a 372/2013/EU végrehajtási rendelettel (6) módosította az 1008/2011/EU rendeletet, és a Kínából származó kézi emelőkocsik valamennyi, Unióba irányuló behozatalára alkalmazandó 70,8 %-os vámtételt vetett ki.

(6)

2014 szeptemberében a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően a 946/2014/EU végrehajtási rendelettel (7) módosította az 1008/2011/EU rendeletet, és a Kínából származó kézi emelőkocsik Ningbo Logitrans Handling Equipment Co. vállalattól érkező behozatalára 54,1 %-os egyedi vámtételt vetett ki.

(7)

2016 augusztusában a Bizottság az alaprendelet 13. cikke szerinti, az intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálatot követően az (EU) 2016/1346 végrehajtási rendelettel (8) kiterjesztette a hatályban lévő végleges dömpingellenes vámokat a Kínából származó, kismértékben módosított, az alvázba (a villákba) be nem épített „tömegkijelző rendszerrel” felszerelt kézi emelőkocsik behozatalára.

(8)	A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a Kínából származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja, amely egy 70,8 %-os értékvám.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(9)	A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Kína ellen hatályban lévő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(10)	A kérelmet két uniós gyártó, a Toyota Material Handling Manufacturing Sweden AB és a PR Industrial S.r.l. (a továbbiakban együttesen: kérelmezők) nyújtotta be, amelyek termelése a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(11)	A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával járna.

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(12)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. október 12-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (10) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a hatályvesztési felülvizsgálatnak az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megindítását.

1.4. Az intézkedések lehetséges kijátszására vonatkozó párhuzamos vizsgálat

(13)

2017. július 19-én a Bizottság az (EU) 2017/1348 végrehajtási rendelet (11) az alaprendelet 13. cikkével összhangban vizsgálatot indított a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek a Vietnamban feladott – akár Vietnamból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalával történő lehetséges kijátszásának kivizsgálására.

1.5. Vizsgálat

1.5.1. Érdekelt felek

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(15)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy ismertessék álláspontjukat és az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.6. Analóg ország

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vett, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) Brazíliát tervezi figyelembe venni. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek az analóg ország kiválasztásával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel.

(17)

A Bizottság felvette a kapcsolatot a brazil hatóságokkal, a kézi emelőkocsik két ismert brazíliai gyártóját tájékoztatta a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre. Az egyik brazíliai gyártó kész volt együttműködni. Nem érkezett válasz egyetlen más ismert gyártótól, sem pedig más brazíliai gyártótól.

(18)

A Bizottság más potenciális analóg országok ismert gyártóit is felkérte az együttműködésre, valamint felvette a kapcsolatot Kambodzsa, India, Malajzia, Tajvan, Törökország és az Egyesült Államok illetékes hatóságaival arra kérve őket, hogy bocsássák a Bizottság rendelkezésére a kézi emelőkocsikat gyártó és piacukon értékesítő ismert gyártók és gyártói szövetségek nevét és címét. Mindazonáltal a megkeresett országok közül egy sem nyújtotta be a kért információkat, és az említett országokban működő gyártók egyike sem volt kész az együttműködésre.

(19)

A (17) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően, csak a két nagy brazíliai gyártó egyike működött együtt. A rendelkezésre álló piaci információk további vizsgálatát követően Brazília mindenesetre megfelelő analóg országnak minősül, többek között versenypiacát tekintve is. A legalább két belföldi gyártó jelenléte és a behozatal ténye azt bizonyítja, hogy van valódi verseny. Brazíliában nincsenek hatályban dömpingellenes intézkedések, és a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) 2012 és 2016 közötti időszakra vonatkozó nyilvánosan elérhető behozatali adatai (12) szerint a brazil piac a szokásos 14 %-os MFN-behozatalivám ellenére behozatalra nyitott piacnak minősült. A vizsgálat során semmilyen jel nem utalt arra, hogy versenypiaci helyzete alapján Brazília nem volna megfelelő választás. Ezért a Bizottság Brazíliát alkalmazta analóg országként.

1.7. Mintavétel

(20)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. . cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.7.1. Mintavétel a Kínában működő exportáló gyártók körében

(21)	Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(22)

A Bizottság – annak eldöntése érdekében, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő exportáló gyártókat, hogy a felülvizsgálat megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Azonban egyetlen exportáló gyártó sem jelentkezett. Ezért nem volt szükség mintavételre.

1.7.2. Mintavétel az importőrök körében

(23)

Tekintettel a független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, helyénvalónak tűnt annak mérlegelése, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt kell-e alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Azonban egyetlen független importőr sem jelentkezett együttműködési szándékkal. Ezért nem volt szükség mintavételre.

1.7.3. Mintavétel az uniós gyártók körében

(24)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a kézi emelőkocsiknak hat gyártója van az Unióban. Öt uniós gyártó jelentkezett a legitimációs szakaszban. Az eljárás megindításának idején még egy ismert uniós gyártó volt. Ez a hat uniós gyártó képviseli a teljes uniós termelést. A Bizottság mind a hat gyártót meg kívánta vizsgálni, és nem alkalmazott mintavételt. Ennek megfelelően a Bizottság az összes érdekelt felet tájékoztatta, és felkérte őket észrevételeik megtételére. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel.

1.8. Kérdőívek

(25)	A Bizottság kérdőíveket küldött a hat ismert uniós gyártónak és két brazíliai, kézi emelőkocsikat előállító gyártónak. Öt uniós gyártó és a kézi emelőkocsik egyik brazíliai gyártója nyújtotta be a kérdőívre adott válaszait a Bizottságnak.

(26)	Egyetlen felhasználó sem szolgáltatott információkat a Bizottság számára, vagy jelentkezett a vizsgálat során.

1.9. Ellenőrző látogatások

(27)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping vagy az abból eredő kár folytatódásának valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

Uniós gyártók:

—	PR Industrial S.r.l., Casole d'Elsa, Olaszország,

—	Toyota Material Handling Manufacturing Sweden AB, Mjölby, Svédország,

—	Logitrans A/S – Denmark, Ribe, Dánia,

—	ZAKREM Sp. z o.o., Grajewo, Lengyelország,

—	VMH – Material Handling s. r. o., Veľký Šariš, Szlovákia,

Analóg országbeli gyártó:

—	Paletrans Equipamentos, Cravinhos, Brazília.

1.10. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(28)

A dömping és a kár vizsgálata a 2015. október 1-jétől2016. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(29)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező terméket a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8427 90 00 (TARIC-kódok: 8427900011, 8427900013 és 8427900019) és az ex 8431 20 00 (TARIC-kódok: 8431200011, 8431200013 és 8431200019) KN-kód alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika alkotják. Az erre a termékre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztették ugyanezen, azonban behozatalkor az alvázba be nem épített, azaz a villákba be nem épített tömegmérő mechanizmust tartalmazó, úgynevezett „tömegkijelző rendszerrel” rendelkező termékként bejelentett termékre, amely jelenleg a 8427900030 és 8431200050 TARIC-kódok alá tartozik (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A termékkör fenti meghatározását a 2016. augusztus 8-i (EU) 2016/1346 bizottsági végrehajtási rendelethez kiadott helyesbítésnek (13) megfelelően aktualizálták.

(30)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a felülvizsgálat tárgyát képező termék, a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termékek, az analóg országban gyártott és az analóg ország piacán értékesített termékek, valamint az uniós gyártók által előállított és az Unióban értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint felhasználása megegyeznek, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1. Előzetes megjegyzések

(31)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt történt-e dömping, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(32)

A (22) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt e vizsgálat során. A Bizottság ezért tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kínai exportáló gyártó vonatkozásában felhasználhatók a rendelkezésre álló tények annak meghatározásához, hogy jelenleg van-e folyamatban dömping, és hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(33)

Ennek alapján a dömping fennállásával és a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, köztük különösen:

i.	a kérelemben szereplő információk;

ii.	az Eurostat statisztikái és az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis);

iii.	a kínai export nyilvánosan elérhető statisztikái;

iv.	az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által működtetett, az Egyesült Államok Statisztikai Hivatalának adatait használó, interaktív kereskedelmi adatbázisban (USITC DataWeb) szereplő nyilvánosan elérhető statisztikák;

v.	a svájci Genfben működő Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) piaci elemzéssel és kutatással foglalkozó osztályának „Trade Map” adatbázisából nyilvánosan elérhető statisztikák.

3.2. Dömping

3.2.1. Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesült exportáló gyártók

3.2.1.1. Rendes érték

(34)

Egy exportáló gyártó piacgazdasági elbánásban részesült a (7) preambulumbekezdésben említett, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálat keretében. Mivel ez az exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban, a rá vonatkozó rendes értéket a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg.

(35)

A rendes értéket egy megfelelő harmadik országba irányuló export exportárainak kínai gyártelepi szintre történt átszámítása alapján határozták meg. Ebben az esetben a Bizottság a Kínából származó kézi emelőkocsik Egyesült Államokba irányuló behozatalára vonatkozó adatokat (14) használta. 2016-ban megközelítőleg 424 000 darab Kínából származó kézi emelőkocsit importáltak az Egyesült Államokba körülbelül 76,115 millió USD értékben. A Bizottság a gyártelepi ár kiszámításához az ugyanezen év átlagos euróárfolyamát alkalmazta, valamint elvégezte az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt kiigazítások szintjével azonos szintű levonásokat a tengeri fuvarozási költségek (5,5 %), a tengeri biztosítási költségek (0,05 %) és a belföldi szállítási költségek (1,67 %) vonatkozásában.

(36)	Tekintettel arra, hogy az együttműködés hiánya miatt más információ nem állt rendelkezésre, ezen hatályvesztési felülvizsgálat esetében ez minősült a legészszerűbb módszertannak.

3.2.1.2. Exportár

(37)	A szóban forgó exportáló gyártó esetében az exportár a felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az általa végzett, Unióba irányuló behozatalára vonatkozó, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatokon alapult.

3.2.1.3. Összehasonlítás

(38)

A Bizottság a rendes értéket és az így megállapított exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a tengeri fuvarozási, az anyagmozgatási és a belföldi szállítási költségek tekintetében végzett kiigazításokat az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt információk alapján.

3.2.1.4. Dömpingkülönbözet

(39)	A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(40)	Ezen az alapon a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékos arányában kifejezett súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a Ningbo Logitrans Handling Equipment Co. esetében 5,7 % volt.

3.2.2. Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban nem részesült exportáló gyártók

3.2.2.1. Rendes érték

(41)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban nem részesült kínai exportáló gyártók esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint, vagyis egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(42)

A (16)–(18) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság Brazíliát jelölte ki analóg országnak és egy brazíliai exportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. A rendes értéket e tekintetben a kézi emelőkocsik analóg országbeli – az összes értékesítésen belül több mint 20 %-ot képviselő – nyereséges értékesítések gyártelepi árai alapján határozták meg, minden egyéb esetben pedig az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban számtanilag képezték.

3.2.2.2. Exportár

(43)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt az exportárak meghatározása az alaprendelet 18. cikkével összhangban történt, vagyis annak alapját a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis képezte. A felülvizsgálati időszak alatti exportár kiszámítása során a Bizottság különösen a (70) preambulumbekezdésben említett importárakat használta, oly módon, hogy ezekből az importárakból az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt kiigazításokkal azonos szintű kiigazításokat vont le a tengeri fuvarozás, az anyagmozgatási költségek és a belföldi szállítás vonatkozásában.

3.2.2.3. Összehasonlítás

(44)

A Bizottság a rendes értéket és az így megállapított exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a tengeri fuvarozási, az anyagmozgatási és a belföldi szállítási költségek tekintetében végzett kiigazításokat az (5) preambulumbekezdésben említett részleges időközi felülvizsgálat ténymegállapításaiban használt információk alapján.

3.2.2.4. Dömpingkülönbözet

(45)	A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(46)

Ezen az alapon a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékos arányában kifejezett súlyozott átlagos dömpingkülönbözet az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban nem részesült valamennyi, Kínában működő gyártó esetében 29,2 % volt.

3.2.3. A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(47)

A felülvizsgálati időszak alatti dömping ténymegállapításán túlmenően a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következőkre terjedt ki: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, a kínai exportőrök egyéb harmadik országokban tanúsított magatartása, valamint az uniós piac vonzereje.

(48)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel az alaprendelet 18. . cikkével összhangban a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a (22) preambulumbekezdésben említett források szolgáltak.

3.2.4. A Kínában rendelkezésre álló termelési és szabad kapacitás

(49)	Egyéb információforrások hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelést és termelési kapacitást illető elemzés alapjául a vizsgálat során a kérelmezők által benyújtott, a legnagyobb 22 kínai gyártóra vonatkozó adatok szolgáltak.

(50)

Ez alapján a Bizottság becslése szerint a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás legalább 2,5 millió darab évente, a tényleges éves termelés pedig körülbelül 2,0 millió darab, vagyis a Kínában rendelkezésre álló becsült szabad kapacitás legalább évi fél millió darab gyártásához elegendő. Ez azonban óvatos becslés, mivel a kérelmezők állítása szerint további 34 ismert kínai vállalat gyárt kézi emelőkocsikat Kínában kisebb tételben.

(51)	Ez a becsült szabad kapacitás az uniós piacon 2014 és 2016 között megvalósult átlagos éves összfelhasználás körülbelül 100 %-ának felel meg. A Bizottság észszerűnek fogadta el ezt a becslést, tekintettel arra, hogy semmi nem bizonyította az ellenkezőjét.

3.2.5. A kínai exportőrök magatartása egyéb harmadik országokban

(52)

A kínai exportőrök egyéb harmadik országokkal szemben tanúsított magatartása tekintetében nem állnak rendelkezésre olyan statisztikák, amelyek kizárólag a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkoznak. A kínai exportstatisztikai adatbázis vonatkozó árukódjai alá más termékek is tartoznak – konkrétan a „Targonca emelő- vagy szállítószerkezettel, motor nélkül” –, amelyek egységára meghaladja a kézi emelőkocsik egységárát, ami magasabb átlagos exportárat eredményez.

(53)

A felülvizsgálati kérelem nem szolgál adatokkal. A kínai exportstatisztikai adatbázis adatai – mégha az (52) preambulumbekezdésben jelölt korlátozások mellett is – helyettesítő adatokként szolgálhatnak az exportvolumennel kapcsolatos tendenciákra vonatkozó közelítő tájékoztatás biztosítása érdekében (15). A Bizottság ezen az alapon megállapította, hogy 2014-től 2016-ig az exportvolumenek jelentősek és viszonylag állandóak voltak.

(54)

A kínai exportstatisztikai adatbázis szerint a felülvizsgálati időszakban az átlagos értékesítési egységár az Unióban 221 EUR volt, míg más, harmadik országbeli piacokon csak 162 EUR-t ért el. Emlékeztetni kell arra, hogy – az (52) preambulumbekezdésben ismertetett okokból kifolyólag – a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokban alkalmazott árszintje a valóságban még ennél is alacsonyabb.

(55)

A kínai belföldi felhasználás a kérelem szerint körülbelül fél millió darab évente. Az együttműködés és egyéb adatok hiányában azonban semmi nem utal annak lehetőségére, hogy Kína a jövőben fel fog venni valamennyit a szabad kapacitásból. Az (56) és (57) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően azonban az uniós piac várhatóan vonzani fogja a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalát.

3.2.6. Az uniós piac vonzereje

(56)

Az uniós piac mindig is vonzó volt a kézi emelőkocsik kínai exportáló gyártói számára. Ezt mutatja az is, hogy az eredeti vizsgálat óta folyamatosan jelen vannak és korábban jelentős erőfeszítéseket tettek a hatályban lévő intézkedéseknek a (3) preambulumbekezdésben említett Thaiföldön keresztül történő, valamint a termék (7) preambulumbekezdésben említett kismértékű módosítása révén való kijátszása érdekében.

(57)	Az uniós piac vonzerejének fennállását továbbá az a tény is megerősítené, hogy – amint az az (54) preambulumbekezdésben is szerepel – a kínai exportáló gyártók a más harmadik országbeli piacokon felszámított átlagos áraknál magasabb árakat tudnak elérni az uniós piacon.

3.3. Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről

(58)

A fentiek alapján a Bizottság úgy vélte, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volna a dömping folytatódásának valószínűsége. Az uniós piacra irányuló behozatal tekintetében megállapított, felülvizsgálati időszak alatti dömpingkülönbözetek alapján ténylegesen valószínűsíthető, hogy a behozatal Kínából továbbra is dömpingárakon fog érkezni. Ezen túlmenően, tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési és szabad kapacitásra – a felvevő kapacitással kapcsolatos jelek hiánya ellenére –, valamint az uniós piac vonzerejére, a szóban forgó behozatal keretében valószínűleg továbbra is nagy mennyiségű importáru fog belépni az uniós piacra, amely mennyiség az intézkedések hatályvesztése esetén minden valószínűség szerint jelentős mértékben tovább növekedne.

4. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(59)	A felülvizsgálati időszak alatt hat gyártó állította elő a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(60)

Csak öt uniós gyártó válaszolt a kérdőívre. A hatodik uniós gyártó kész volt az együttműködésre, de nem nyújtott be kitöltött kérdőívet. E gyártó termelése a teljes uniós termelésnek 2 %-át teszi ki. Ennek megfelelően a Bizottság ténymegállapításait öt olyan uniós gyártó adataira tudta alapozni, amelyek termelése a teljes uniós termelés 98 %-át teszi ki, valamint a hatodik gyártóra vonatkozó, a legitimációs szakaszban benyújtott információk alapján végzett becslésekre.

4.2. Uniós felhasználás

(61)	A Bizottság az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósult értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozta meg az uniós felhasználást.

(62)	Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésére vonatkozó adatok meghatározásának alapjául az öt uniós gyártó kérdőívre adott válaszai, valamint a hatodik vállalat piaci részesedése alapján végzett becslés szolgált.

(63)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Uniós felhasználás (darab)	363 641	543 535	427 879	529 212
Index (2013 = 100)	100	149	118	146
Forrás: Az uniós gazdasági ágazat kérdőívre adott válaszai és Eurostat-statisztikák.

(64)	2013 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 46 %-kal emelkedett. 2014 és 2015 között csökkenést mutatott, majd a felülvizsgálati időszakban a 2014-es szinthez hasonló szintre nőtt.

4.3. Az érintett országból érkező behozatal

(65)	A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az Eurostat rendelkezésre álló statisztikáit használta fel a figyelembe vett időszak alatt a Kínai Népköztársaságból az Unióba érkező behozatal volumenének és árainak meghatározása céljából.

4.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(66)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Kínai behozatal (darab)	239 251	113 929	85 976	85 482
Index	100	48	36	36
Kínai piaci részesedés (%)	66	21	20	16
Index	100	32	31	25
Forrás: Az Eurostat statisztikái.

(67)	A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 64 %-kal csökkent. Ez a csökkenés főleg 2013 és 2015 között történt, míg a felülvizsgálati időszak alatt a behozatal szintje a 2015-ös szinthez hasonló volt.

(68)	Ezt a csökkenést a dömpingellenes vám (46,7 %-ról 70,8 %-ra való) emelkedésének fényében kell értékelni, amely az (5) preambulumbekezdésben említett időközi felülvizsgálatot követően, 2013-ban következett be.

(69)	A figyelembe vett időszak alatt a kínai piaci részesedés 66 %-ról 16 %-ra esett vissza, ami összességében 50 százalékpontos (vagy 75 %-os) csökkenést jelentett.

4.3.2. Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(70)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal súlyozott átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Kínai importárak (EUR/darab)	117	119	146	154
Index	100	102	125	132
A hatályban lévő dömpingellenes vámok nélküli árak. Forrás: Az Eurostat statisztikái.

(71)	A Kínából érkező behozatal árai a figyelembe vett időszakban folyamatosan emelkedtek, 2013 és a felülvizsgálati időszak között összesen 32 %-kal.

(72)

A vizsgálattal érintett kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt megvalósított áralákínálás meghatározása érdekében a következő tényezőket hasonlította össze:

—	az uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga, valamint

—	az Eurostat statisztikáin alapuló átlagos kínai importár, amely magában foglalja a dömpingellenes vámokat.

(73)	Ez alapján a felülvizsgálati időszakban a kínai importárak 1,9 %-kal (vagy a dömpingellenes vámok nélküli kínai importárak esetében 41 %-kal) alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak.

4.4. Harmadik országokból érkező behozatal

(74)

Az érintett országtól eltérő harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal volumene az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint alakult. A mennyiségre és az árakra vonatkozó tendenciák az Eurostat adatain alapulnak. Ez alapján a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

A harmadik országokból érkező behozatal volumene, piaci részesedése és árai

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Malajzia (darab)	2 933	252 004	136 046	182 177
Index	100	8 592	4 638	6 211
Piaci részesedés (%)	1	46	32	34
Index	100	5 748	3 942	4 268
Átlagár (EUR/darab)	118	146	153	149
Index	100	124	130	127
Vietnam (darab)	6 817	22 133	30 329	58 512
Index	100	325	445	858
Piaci részesedés (%)	2	4	7	11
Index	100	217	378	590
Átlagár (EUR/darab)	112	123	141	135
Index	100	110	126	121
Egyéb harmadik országok (*1) (darab)	6 893	9 328	11 442	17 528
Index	100	135	166	254
Piaci részesedés (%)	2	2	3	3
Index	100	91	141	175
Átlagár (EUR/darab)	951	430	288	346
Index	100	45	30	36
Harmadik országok összesen (darab)	16 643	283 465	177 817	258 217
Index	100	1 703	1 068	1 552
Piaci részesedés (%)	5	52	42	49
Index	100	1 139	908	1 066
Átlagár (EUR/darab)	461	153	160	160
Index	100	33	35	35

(75)

A harmadik országbeli piacokról érkező behozatal volumene jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban (míg 2013-ban 16 643 darab volt, a felülvizsgálati időszakra 258 217 darabra emelkedett). A felülvizsgálati időszak alatt ezen országok összesített piaci részesedése 49 %-ot ért el. Ezt a növekedést a kínai behozatal piaci részesedésében jelentkező, (69) preambulumbekezdésben ismertetett csökkenés (– 75 %) fényében kell értékelni.

(76)	A harmadik országokból érkező behozatal átlagára 2013 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal nőtt.

(77)

E behozatalok közül a Malajziából érkező behozatal volumene meredeken emelkedett a figyelembe vett időszakban, piaci részesedése pedig 2013 és a felülvizsgálati időszak között 1 %-ról 34 %-ra nőtt. A Malajziából érkező behozatal importárai 27 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban áltagosan 3 %-kal alacsonyabbak voltak a (dömpingellenes vámok nélkül számított) kínai áraknál, az uniós gazdasági ágazat áraitól pedig 13 %-kal maradtak el.

(78)

A Vietnamból érkező behozatal volumene hasonlóképpen jelentősen növekedett, piaci részesedése pedig 2013 és a felülvizsgálati időszak között 2 %-ról 11 %-ra emelkedett. A Vietnamból érkező behozatal importárai 21 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban áltagosan 12 %-kal alacsonyabbak voltak a (dömpingellenes vámok nélkül számított) kínai áraknál, az uniós gazdasági ágazat áraitól pedig 22 %-kal maradtak el.

5. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT GAZDASÁGI HELYZETE

5.1. Általános megjegyzések

(79)	A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(80)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a kérdőívekre adott válaszokban szereplő adatok alapján értékelte, a hatodik gyártót illető becslést pedig a legitimációs szakaszban kapott információkra alapozta. A Bizottság a mikrogazdasági mutatók értékelését a kitöltött kérdőívet visszaküldő öt uniós gyártó válaszaiban megadott adatok alapján végezte.

(81)	A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(82)	A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, átlagos egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

5.2. Makrogazdasági mutatók

5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(83)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Termelési volumen (darab)	134 632	187 979	194 129	226 379
Index	100	140	144	168
Termelési kapacitás (darab)	412 539	412 305	422 716	422 862
Index	100	100	102	103
Kapacitáskihasználás (%)	33	46	46	54
Index	100	140	141	164
Forrás: Kitöltött kérdőívek, a hatodik gyártóra vonatkozó becslés (a legitimációs válaszok alapján).

(84)

2013 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat termelése folyamatos növekedést mutatott, és a teljes figyelembe vett időszak alatt 68 %-kal emelkedett, míg ugyanebben az időszakban a kapacitás viszonylag állandó maradt, mindössze 3 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználás ebből kifolyólag 64 %-kal emelkedett. A növekedés ellenére azonban a kapacitáskihasználás továbbra is alacsony maradt, mindössze 54 %-ot ért el a felülvizsgálati időszakban.

5.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(85)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen (darab)	107 747	146 141	164 086	185 513
Index	100	136	152	172
Piaci részesedés (%)	30	27	38	35
Index	100	91	129	118
Forrás: Kitöltött kérdőívek, a hatodik gyártóra vonatkozó becslés (a legitimációs válaszok alapján).

(86)	A figyelembe vett időszak alatt folyamatosan és jelentősen – összességében 72 %-kal – növekedett az uniós gazdasági ágazat független uniós vevők részére történt értékesítéseinek volumene.

(87)

A piaci részesedés 2013 és 2014 között 9 %-kal csökkent, mivel az értékesítési volumen emelkedése (36 %) lassabb volt, mint a felhasználásé (49 %). A következő évben az értékesítési volumen további 12 %-os növekedést mutatott, a felhasználás azonban 21 %-kal visszaesett. A piaci részesedés így 42 %-kal emelkedett. 2015 és a felülvizsgálati időszak között a piaci részesedés végül 8 %-kal csökkent.

5.2.3. Növekedés

(88)

A (64) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően 2013 és a felülvizsgálati időszak között az értékesítési volumen (72 %-os) növekedéséhez a felhasználás (34 %-os) emelkedése társult. Ezenfelül – a (75) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – a (Kínától különböző) egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene ugyanezen időszak alatt szintén 34 %-kal nőtt, míg a kínai behozatal volumene 64 %-kal visszaesett (lásd a (67) preambulumbekezdést). Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2013 és a felülvizsgálati időszak között 30 %-ról 35 %-ra emelkedett (ami 5 százalékpontos növekedés).

5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(89)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

Index	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak létszáma	222	265	271	289
Index	100	119	122	130
Termelékenység (darab/alkalmazott)	607	710	716	785
Index	100	117	118	129
Forrás: Kitöltött kérdőívek, a hatodik gyártóra vonatkozó becslés (a legitimációs válaszok alapján).

(90)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatott alkalmazottak létszáma a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal emelkedett. Mivel ugyanebben az időszakban a termelés még gyorsabb ütemben növekedett (68 %-kal), a termelékenység – vagyis az egy alkalmazott által előállított átlagos darabszám – 29 %-kal nőtt.

5.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(91)	A Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozóan 2005-ben alkalmaztak először dömpingellenes intézkedéseket. 2013-ban, egy időközi felülvizsgálatot követően, az intézkedések szintjét megemelték.

(92)

A (40) és a (46) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően a felülvizsgálati időszak során azonosított dömpingkülönbözetek meghaladták a csekély mértékű különbözetet meghatározó szintet. A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal volumene 34 %-kal csökkent, ami egyúttal azt eredményezte, hogy Kína piaci részesedése 66 %-ról 16 %-ra csökkent 2013 és a felülvizsgálati időszak között. A (73) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a kínai importárak a felülvizsgálati időszak során 1,9 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak az Unió piacán. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ezért hatásosnak tekintetők. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jelentősen növelni tudta értékesítési volumenét és piaci részesedését, ami kedvező hatással volt a pénzügyi helyzetére, és ezáltal meg tudta kezdeni a korábbi, kárt okozó dömping hatásaiból való felépülést.

5.3. Mikrogazdasági mutatók

5.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(93)

Az öt uniós gyártó független uniós vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Átlagos értékesítési árak és egységköltségek

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/darab)	304	283	280	277
Index	100	93	92	91
Termelési egységköltség (EUR/darab)	321	285	285	264
Index	100	89	89	82
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(94)	Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységárai a figyelembe vett időszak alatt összességében 9 %-kal csökkentek. Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége ugyanakkor 18 %-kal mérséklődött. E csökkenés legfőbb oka a nyersanyagok (konkrétan az acél) árának visszaesése volt.

5.3.2. Munkaerőköltségek

(95)

Azon öt uniós gyártó átlagos munkaerőköltségei, akik válaszoltak a kérdőívre, a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)	31 607	35 860	32 403	30 519
Index	100	113	103	97
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(96)	Az uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2013 és a felülvizsgálati időszak között kismértékben, 3 %-kal csökkent. 2013 és 2014 között először növekedett, majd folyamatosan csökkent, és a felülvizsgálati időszakban a 2013-as szintnél alacsonyabb szintet ért el.

5.3.3. Készletek

(97)

Azon öt uniós gyártó készleteinek szintje, akik válaszoltak a kérdőívre, a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
Zárókészlet (darab)	5 949	9 509	6 011	8 048
Index	100	160	101	135
Zárókészlet a termelés százalékában (%)	4	5	3	4
Index	100	114	70	80
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(98)	Az uniós gazdasági ágazaton belüli zárókészletek 60 %-kal nőttek 2013-ról 2014-re, majd ezt követően 59 %-kal csökkentek 2014-ről 2015-re. 2015 és a felülvizsgálati időszak között a készletek ismét 34 %-kal emelkedtek. A zárókészletek összességében 35 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban.

(99)	A zárókészletek termeléshez viszonyított százalékos aránya azonban 20 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

5.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(100)

Azon öt uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése, akik válaszoltak a kérdőívre, a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2013	2014	2015	Felülvizsgálati időszak
A független vevőknek történő, Unión belüli értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)	– 5,7	– 0,7	– 1,7	4,6
Index	100	187	170	281
Pénzforgalom (EUR)	1 351 755	850 864	3 391 912	4 086 913
Index	100	63	251	302
Nettó beruházások (EUR)	689 176	2 072 908	782 675	837 146
Index	100	301	114	121
Beruházások megtérülése (a beruházások könyv szerinti nettó értékének %-ában kifejezett nyereség)	– 96	– 9	– 23	68
Index	100	190	176	270
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(101)

A Bizottság a kérdőívre adott válaszaikat benyújtó öt uniós gyártó jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékos arányában. A jövedelmezőség 2013 és a felülvizsgálati időszak között – 5,7 %-ról + 4,6 %-ra javult. Az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak kivételével a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt.

(102)

A pénzforgalom, amely az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi, kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszakban.

(103)

A beruházások 21 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban és különösen jelentős növekedést mutattak 2014-ben, amikor 201 %-kal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Ezt főképp az váltotta ki, hogy az egyik uniós gyártó megvásárolt egy üzleti egységet, amelynek egyik résztevékenysége a kézi emelőkocsik gyártása.

(104)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ez 2013 és a felülvizsgálati időszak között – 96 %-ról 68 %-ra javult. Összességében a beruházások megtérülésének növekedése (+ 170 %) lényegében összhangban áll a jövedelmezőségnek a figyelembe vett időszakban bekövetkezett emelkedésével (181 %).

5.4. A kárra vonatkozó következtetés

(105)

A hatályban lévő dömpingellenes vámoknak köszönhetően – és különösen azóta, hogy 2013-ban, az (5) preambulumbekezdésben említett időközi felülvizsgálatot követően az intézkedések mértéke 70,8 %-ra emelkedett – az uniós gazdasági ágazat meg tudta kezdeni a korábbi, kárt okozó dömping hatásaiból való felépülést.

(106)

A figyelembe vett időszakban láthatóan javult szinte valamennyi mutató, konkrétan a termelési volumen, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a foglakoztatás, a termelékenység, a készletek, a beruházások, a beruházások megtérülése és végezetül a jövedelmezőség. A termelési egységköltség részben a nyersanyagköltségek csökkenése és a termelési volumen növekedése miatt esett vissza.

(107)

Az uniós gazdasági ágazat azonban épp csak megkezdte a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülést, és ez a felépülés még törékeny. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat csak a figyelembe vett időszak végén, azaz a felülvizsgálati időszak során tudott nyereségeket elkönyvelni. Hasonlóképpen, a felhasználás meredek (+ 46 %-os) emelkedése jellemezte környezetben az uniós gazdasági ágazat csak 5 százalékponttal tudta növelni piaci részesedését.

(108)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az uniós gazdasági ágazatot a figyelembe vett időszak alatt nem érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett jelentős kár. Mindazonáltal a fentiekben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is törékeny, mivel felépülése csak a közelmúltban kezdődött meg.

6. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

6.1. Előzetes megjegyzés

(109)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinteken valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és az intézkedések hatályvesztése esetén fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(110)

Tekintettel arra a ténymegállapításra, amely szerint az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszakban, a Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne-e a jelentős kár. Ehhez az elemzéshez a Bizottság a (49)–(57) preambulumbekezdésben leírt, következő ténymegállapításokat vette figyelembe:

—	a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési és szabad kapacitás ((49)–(51) preambulumbekezdés),

—	a kínai exportáló gyártók más harmadik országokkal szemben tanúsított magatartása ((52)–(55) preambulumbekezdés), valamint

—	az uniós piac vonzereje ((56) és (57) preambulumbekezdés).

(111)

A Bizottság továbbá értékelte azon valószínűsíthető hatásokat, amelyeket a kínai behozatal gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra abban az esetben, ha a kínai behozatal ismét jelentős mennyiségeket tenne ki.

6.2. A kínai behozatal lehetséges árszintjei az uniós piacon

(112)

A Bizottság a kínai behozatalnak a felülvizsgálati időszakban alkalmazott dömpingellenes vámok nélküli árát vette figyelembe annak értékelése érdekében, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen árszint valószínűsíthető az uniós piacra érkező kínai behozatal esetében. Ez alapján a kínai árak valószínűleg átlagosan körülbelül 41 %-kal alákínálnának az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak, amint azt a (73) preambulumbekezdés is kifejti.

(113)

Amennyiben az uniós gazdasági ágazat ilyen árnyomást kifejtő, nagy volumenű behozatallal szembesülne, jövedelmezősége valószínűleg azonnal zuhanásnak indulna, és fennállna annak a kockázata is, hogy az uniós gazdasági ágazat ismét veszteséges lenne. Az uniós gazdasági ágazat vagy kénytelen lenne csökkenteni az árait, ami közvetlen negatív hatással lenne a jövedelmezőségre, vagy úgy dönthetne, hogy a jövedelmezőség fenntartása érdekében nem módosítja árainak szintjét. Mindazonáltal a múltbéli tapasztalatok alapján ez hátrányosan befolyásolná az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenét a kínai exportőrök javára. Az értékesítési volumen csökkenése nyomán ráadásul az egységköltségen belül megnövekedne az állandó költségek aránya is, tekintettel különösen arra, hogy a szóban forgó gazdasági ágazat tőkeintenzív. Következésképpen ez is negatív hatással lenne az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Az uniós piacon felszámított értékesítési áraknak a felülvizsgálati időszakban alkalmazotthoz hasonló szinten való tartása ezért nem tekinthető életképes stratégiának, mivel hosszú távon nem lenne fenntartható.

(114)

Ezen túlmenően, a fent ismertetett forgatókönyv még a felhasználás növekedése mellett is érvényes maradna. Tekintettel arra, hogy Kínában hatalmas szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami valószínűsíthetően export formájában megjelenne az Unió piacán az uniós gazdasági ágazat árainál körülbelül 41 %-kal alacsonyabb árakon, az uniós gazdasági ágazat valóban nem lenne képes kezelni a kínai behozatal várhatóan jelentős megugrását, és az említett behozatal az uniós gazdasági ágazat jelenlegi piaci részesedésének megszerzése mellett valószínűleg a megnövekedett felhasználás támasztotta igényeket is kielégítené. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai behozatal piaci részesedése az első hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszakában elérte a 83 %-ot.

(115)

Végezetül, a vám nélküli kínai importárak alapján megállapított alulértékesítési különbözet a felülvizsgálati időszakban körülbelül 75 % volt, amely az intézkedések hatályvesztése esetén jelentkező lehetséges alulértékesítési különbözetek tekintetében is észszerű becslésnek tekinthető.

6.3. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal hatása

(116)

A (77) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a figyelembe vett időszak alatt a növekvő felhasználás jellemezte piacon Kína piaci részesedésének jelentős részét a Malajziából érkező behozatal szerezte meg. Ezért, míg Malajzia piaci részesedése 33 százalékponttal nőtt, Kínáé 50 százalékponttal visszaesett. Eközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése mindössze 5 százalékpontos növekedést mutatott.

(117)

A (112) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai importárak valószínűleg jelentősen alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak. A figyelembe vett időszak alatt a kínai importárak (dömpingellenes vámok nélkül) a Malajziából érkező behozatal ugyanezen időszakbeli árainál is következetesen alacsonyabbak voltak, kivéve a felülvizsgálati időszakban, amikor 3 %-kal meghaladták azokat.

(118)

A kínai exportáló gyártók piaci részesedésük visszanyerése érdekében valószínűleg képesek lennének tovább csökkenteni az áraikat. Határozottan erre utal az egyéb harmadik országokba irányuló kínai exportnak a kínai exportstatisztikai adatbázis szerinti árszintje is, amint azt az (54) preambulumbekezdés (16) ismerteti.

(119)

Ez alapján az alacsony árú kínai behozatal várhatóan valószínűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és a Malajziából érkező behozatal volumenére egyaránt hatással lenne. Tekintve, hogy az uniós gazdasági ágazat átlagos árai magasabbak voltak a malajziai importáraknál, arra is számítani lehet, hogy a kínai behozatal valószínűleg hátrányosabban befolyásolná az uniós gazdasági ágazat értékesítését, mint a malajziai behozatalt, mivel az uniós gazdasági ágazat vevői sokkal ösztönzöttebbek lennének arra, hogy visszatérjenek a kínai beszállítókhoz, mint a malajziai beszállítók vevői.

(120)

Ez alapján valószínűsíthető, hogy az Unió piacán (újból) megjelenő, alacsony árú kínai behozatal képes lenne visszanyerni piaci részesedését, és ezt főként az uniós gazdasági ágazat kárára tenné.

(121)

A Vietnamból érkező behozatalt illetően – melynek piaci részesedése 9 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszak alatt – elmondható, hogy arra vonatkozóan jelenleg folyamatban van a (7) preambulumbekezdésben említett, az intézkedések kijátszására vonatkozó vizsgálat azzal az indokkal, hogy ez a behozatal állítólag Kínából származik.

(122)

A vietnami behozatal mindenesetre a figyelembe vett időszak egészében az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál alacsonyabb árakon érkezett, amint azt a (78) preambulumbekezdés is leírja. A fent leírtak szerint ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós gazdasági ágazat vevői ösztönzöttebbek lesznek arra, hogy átpártoljanak a Kínából érkező alacsony árú behozatalhoz, mint a vietnami beszállítók vevői. 2014 kivételével a vietnami beszállítók már korábban is kínai importáraknál alacsonyabb áron értékesítettek kézi emelőkocsikat az uniós piacon. Ez alapján várható, hogy a kínai behozatal nagyobb negatív hatással lesz az uniós gazdasági ágazatra, mint a vietnami behozatalra.

6.4. A kár megismétlődésnek valószínűségére vonatkozó következtetés

(123)

Összefoglalva, a vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinten valósult meg a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság továbbá megállapította, hogy Kínában jelentős termelési és szabad kapacitás áll rendelkezésre, úgy értékelte, hogy a kínai exportáló gyártók harmadik országok piacán alacsonyabb áron értékesítik a terméket, mint az uniós piacon, figyelembe vette a kínai exportáló gyártók folyamatos jelenlétét az uniós piacon, valamint azt, hogy jelentős erőfeszítést tettek a hatályban lévő intézkedések kijátszása érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság úgy becsülte, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai behozatal várható árával az uniós árak tekintetében jelentős alákínálás és áron aluli értékesítés valósulna meg. Végezetül, a Bizottság értékelése szerint az egyéb harmadik országokból érkező behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása elmarad attól a hatástól, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai behozatal váltana ki. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

7. UNIÓS ÉRDEK

(124)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításai nyomán a Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(125)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat elkezdett felépülni a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból. A Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban a kár feltehetően megismétlődne, mivel az uniós gazdasági ágazat potenciálisan jelentős mennyiségű dömpingelt kínai behozatalnak lenne kitéve, amely jelentős árnyomást fejtene ki.

(126)

Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete valószínűleg romlana, ami az értékesítési volumen és a piaci részesedés jelentős csökkenésével járna, és valószínűleg veszteséget eredményezne.

(127)

Ezzel szemben az intézkedések fenntartása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megszilárdítsa a közelmúltban kialakult jó gazdasági helyzetét.

7.2. A független importőrök és a felhasználók érdeke

(128)

A Bizottság a vizsgálat megindításakor tizenkét ismert importőrrel és kilenc ismert felhasználóval vette fel a kapcsolatot. Egyetlen importőr sem válaszolt a mintavételi űrlapra vagy tett észrevételt. Az importőrökhöz hasonlóan a felhasználók egyike sem jelentkezett vagy nyújtott be észrevételeket.

(129)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az eredeti intézkedések 2005-ben történt bevezetéséhez vezető vizsgálat, valamint az intézkedések 2011-ben történt kiterjesztéséhez vezető hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések nem lennének jelentős hatással az importőrökre, illetve a felhasználókra az Unióban.

(130)

mivel nincs olyan új bizonyíték, amely ettől különböző következtetéshez vezethetne, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem fog jelentős hatást gyakorolni az importőrökre, illetve a felhasználókra az Unióban.

7.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(131)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok az uniós érdek tekintetében, amelyek a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólnának.

8. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(132)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy ezt a tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. Egyetlen fél sem nyújtott be a fenti ténymegállapításokat kifogásoló észrevételt.

(133)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó kézi emelőkocsik behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(134)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8427 90 00 (TARIC-kódok: 8427900011, 8427900013 és 8427900019) és ex 8431 20 00 (TARIC-kódok: 8431200011, 8431200013 és 8431200019) KN-kódok alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik – azaz alváz és hidraulika – behozatalára, valamint az ugyanezen, azonban behozatalkor az alvázba be nem épített, azaz a villákba be nem épített tömegmérő mechanizmust tartalmazó úgynevezett „tömegkijelző rendszerrel” rendelkező termékként bejelentett termékre, amely jelenleg a 8427900030 és 8431200050 TARIC-kódok alá tartozik. E rendelet alkalmazásában kézi emelőkocsinak olyan kocsi minősül, amely görgőkkel ellátott, raklapok mozgatására szolgáló emelővillákkal rendelkezik, és amelyet a gyalogos gépkezelő sima, egyenletes, kemény felületen, csuklós kar segítségével kézi erővel tol, von és kormányoz. A kézi emelőkocsikat kizárólag arra tervezték, hogy az emelőkar pumpálásával olyan magas szintre lehessen velük emelni a rakományt, hogy az elszállítható legyen, és nincs más kiegészítő funkciójuk vagy felhasználásuk, mint például i. a rakományok mozgatása és emelése magasabbra helyezésük vagy raktározásuk segítése céljából (magasemelők); ii. raklapok egymásra helyezése (rakodógépek); iii. a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelése (ollós emelők); vagy iv. a rakomány felemelése és mérése (mérleges raklapemelők).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtétel a következő:

Vállalat	Vámtétel (%)	TARIC-kiegészítő kód
Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, 58, Jing Yi Road, Economy Development Zone, Changxing (Csanghszing), Zhejiang Province, 31300, Kínai Népköztársaság	70,8	A603
Ningbo Logitrans Handling Equipment Co., Ltd.,	54,1	A070
Összes többi vállalat	70,8	A999

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 1174/2005/EK rendelete (2005. július 18.) a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 189., 2005.7.21., 1. o.).

(3) A Tanács 684/2008/EK rendelete (2008. július 17.) a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozataláról szóló 1174/2005/EK rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések hatályának pontosításáról (HL L 192., 2008.7.19., 1. o.).

(4) A Tanács 499/2009/EK rendelete (2009. június 11.) a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára az 1174/2005/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett ugyanezen termék behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 151., 2009.6.16., 1. o.).

(5) A Tanács 1008/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 10.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó, a Thaiföldön feladott – függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be – kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 268., 2011.10.13., 1. o.).

(6) A Tanács 372/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 22.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1008/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 112., 2013.4.24., 1. o.).

(7) A Bizottság 946/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 4.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1008/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 265., 2014.9.5., 7. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2016/1346 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 8.) a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára a 372/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel módosított 1008/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó, kismértékben módosított kézi emelőkocsik behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 214., 2016.8.9., 1. o.).

(9) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 34., 2016.1.29., 15. o.).

(10) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 373., 2016.10.12., 3. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2017/1348 végrehajtási rendelete (2017. július 19.) a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára a 372/2013/EU végrehajtási rendelettel módosított 1008/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Vietnamban feladott – akár Vietnamból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – behozatallal történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatal nyilvántartásbavételi kötelezettségének bevezetéséről (HL L 188., 2017.7.20., 1. o.).

(12) www.trademap.org a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) piaci elemzéssel és kutatással foglalkozó osztályától.

(13) Helyesbítés a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára a 372/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel módosított 1008/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kínai Népköztársaságból származó, kismértékben módosított kézi emelőkocsik behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2016. augusztus 8-i (EU) 2016/1346 bizottsági végrehajtási rendelethez (HL L 202., 2017.8.3., 8. o.).

(14)

Forrás: Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága által működtetett, az Egyesült Államok Statisztikai Hivatalának adatait használó, interaktív kereskedelmi adatbázis (USITC DataWeb).

(15) A kínai exportstatisztikai adatbázis vonatkozó árukódjai alá más termékek is tartoznak – konkrétan a „Targonca emelő- vagy szállítószerkezettel, motor nélkül” –, amelyek egységára magasabb. Egy ilyen adatbázis használata a kézi emelőkocsik exportárának túlbecsüléséhez vezethet.

(*1) Malajzia és Vietnam nélkül.

Forrás: Az Eurostat statisztikái és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló statisztikák (Malajzia 2014-es adatai esetében).

(16) A Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai exportstatisztikai adatbázis vonatkozó KN-kódja alá más termékek is tartoznak – konkrétan a „Targonca emelő- vagy szállítószerkezettel, motor nélkül” –, amelyek egységára magasabb.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 314

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. november 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/2204 végrehajtási rendelete (2017. november 17.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Međimursko meso 'z tiblice [OFJ])	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/2205 végrehajtási rendelete (2017. november 29.) a közúti műszaki ellenőrzés során azonosított, súlyos vagy veszélyes hiányosságokkal rendelkező haszongépjárművekről történő értesítési eljárások részletes szabályairól ( 1 )	3
	*	A Bizottság (EU) 2017/2206 végrehajtási rendelete (2017. november 29.) a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	12
	*	A Bizottság (EU) 2017/2207 végrehajtási rendelete (2017. november 29.) a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 412/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról	31
		A Bizottság (EU) 2017/2208 végrehajtási rendelete (2017. november 29.) az 1187/2009/EK rendeletben említett kontingens keretében a Dominikai Köztársaságba exportálandó egyes tejtermékekre vonatkozó kiviteliengedély-kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról	33

Vállalat	TARIC-kiegészítő kód
Fujian Dehua Huamao Ceramics Co., Ltd	C303
Fujian Dehua Jiawei Ceramics Co., Ltd	C304
Fujian Dehua New Qili Arts Co., Ltd	C305
Quanzhou Dehua Hengfeng Ceramics Co., Ltd	C306


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.