21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/1

(1)

A 189/2014/EU tanácsi határozat (2) 1. cikke értelmében Franciaország engedélyt kapott arra, hogy meghosszabbítsa a 92/84/EGK irányelv (3) 3. cikkében az alkoholra meghatározott jövedéki adó teljes mértékénél alacsonyabb adómértéknek, valamint a „cotisation sur les boissons alcooliques” (VSS) elnevezésű adónak a francia nemzeti jogban előírt teljes mértékénél alacsonyabb adómértéknek a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területén előállított „hagyományos” rumra a Franciaország kontinentális területén történő alkalmazását.

(2)

A 189/2014/EU határozat 3. cikkének (1) bekezdéssel összhangban a „hagyományos” rumra alkalmazandó kedvezményes jövedéki adó és VSS 120 000 hl tiszta alkohol (hlpa) éves kontingensre korlátozódik.

(3)

2016. szeptember 22-én a francia hatóságok arra kérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő technikai kiigazítási javaslatot, amelynek alapján a 120 000 hlpa éves kontingenst 144 000 hlpa-ra emelik. A kérelmet az igényelt kiigazítást indokoló információkat összefoglaló jelentés kísérte. A hagyományos rum előállítói nem fértek hozzá kellő mértékben a francia anyaországi piachoz 2016-ban. Az előre jelzett növekedési rátákhoz egy 144 400 hlpa-nak megfelelő kontingensre volt szükség, és ezt a volument 2016 végén elérték. Az évi 120 000 hlpa kontingenst tehát 144 000 hlpa-ra kellene növelni.

(4)

A 189/2014/EU határozat által engedélyezett intézkedéseket a teljes rendszer mélyrehatóbb elemzése és felülvizsgálata során kell megvizsgálni. Ez az elemzés figyelembe veszi a Franciaország által készített, a 189/2014/EU határozat 4. cikkében előírt jelentést.

(5)

A 2016-os 120 000 hlpa kontingenst már 2016 vége előtt felhasználták, és a kontingens 2016. január 1-jére visszaható hatállyal történő megemelése nélkül a hagyományos rumtermelőket érő károk jelentősek és valószínűleg helyrehozhatatlanok lesznek. A hagyományos rumtermelők és a franciaországi nagy forgalmazókközötti kapcsolatot éves szerződések szabályozzák, amelyek a leszállított mennyiségekkel, a vételárral, továbbá az esetleges visszatérítésekkel és a promócióval kapcsolatos kötelezettségvállalásokat írnak elő. A kontingens kimerülése következtében az adóteher váratlanul és utólagosan megnövekedett a kontingenst meghaladó mennyiségek tekintetében, míg a hagyományos rum termelők az év elején, a szerződések aláírásakor nem láthatták előre sem a túllépés valószínűségét, sem annak mértékét. A kontingens visszaható hatályú növelése nélkül a hagyományos rumtermelőket jelentős veszteség éri a kontingenseken felüli mennyiségek tekintetében. Ezért tehát engedélyezni kell a kontingens 2016. január 1-jére visszaható hatályú növelését.

(6)

A 189/2014/EU határozat egyéb paraméterei változatlanok maradnak, továbbá a bizottsági szolgálatok által lefolytatott és 2016 júliusában véglegesített független gazdasági elemzés megerősítette, hogy a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion területéről származó hagyományos rum franciaországi behozatala a teljes francia alkoholfogyasztásnak csak csekély részét teszi ki. Ezért a rum tekintetében meglévő adókedvezmény nem alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt a franciaországi rumpiacon, még kevésbé az egységes piacon.

(7)

E határozat nem sérti a Szerződés 107. és 108 cikkének lehetséges alkalmazását.

(8)

Ennélfogva helyénvaló módosítani a 189/2014/EU határozatot,

1.

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2. cikkben említett rumra alkalmazandó, 1. cikkben említett kedvezményes jövedéki adó és VSS:

2.

Az 5. cik helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

E határozat a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra alkalmazandó, kivéve

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/3

(1)

A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 269/2014/EU rendeletet.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy miután az Oroszországi Föderáció 2017. szeptember 10-én kormányzóválasztást tartott a jogellenesen annektált Szevasztopolban, egy személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)

A 269/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/6

(1)

A közvetett elszámolási megállapodások nem tehetik ki a központi szerződő feleket, a klíringtagokat, az ügyfeleket, a közvetett ügyfeleket vagy a további szintű közvetett ügyfeleket kiegészítő partnerkockázatnak, és a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak megfelelő szintű védelemben kell részesülniük. Következésképp elengedhetetlen, hogy a közvetett elszámolási megállapodások minden típusa megfeleljen az említett felek biztonságát garantáló minimumfeltételeknek. E célból a közvetett elszámolási megállapodásokban érintett feleket külön kötelezettségek alá kell vonni, és a közvetett elszámolási megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2)

mivel a közvetett elszámolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek eszközeinek és pozícióinak a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 39. és 48. cikkében említettel egyenértékű hatást biztosító védelemben kell részesülniük, a közvetett ügyfelekre vonatkozó különböző fogalmak alapvető jelentőségűek e rendelet szempontjából, és azokat a rendeletben meg kell határozni.

(3)

Figyelembe véve, hogy a klíringtagoknak a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében vett résztvevőnek kell minősülniük, és a közvetett ügyfelek számára a 648/2012/EU rendelet szerint az ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, helyénvaló, hogy a közvetett elszámolási szolgáltatásokat hitelintézetek, befektetési vállalkozások, illetőleg a hitelintézetekkel vagy befektetési vállalkozásokkal egyenértékű harmadik országbeli jogalanyok nyújtsák.

(4)

A központi szerződő fél és a közvetett ügyfelek különböző szintjei közötti fokozottabb közvetítési tevékenység további működési lépéseket, kiegészítő számlákat, valamint összetettebb technológiai megoldásokat és feldolgozási folyamatokat tesz szükségessé. Ennek következtében a közvetett elszámolási megállapodások összetettebbek az ügyfélklíring-megállapodásoknál. Következésképpen a közvetítés összetettségét olyan követelmények előírásával kell enyhíteni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodások esetében alternatív, működési szempontból egyszerűbben kezelhető számlastruktúrákat lehessen igénybe venni az ügyfélklíring-megállapodások esetében alkalmazandó számlastruktúrákhoz képest.

(5)

Az ügyfélklíring-megállapodások egyénileg elkülönített számlák biztosítását teszik szükségessé. A közvetett elszámolási megállapodások esetében azonban – a lent említett nettósítást lehetővé tevő közvetett gyűjtőszámlákon felül – csak olyan bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúra biztosítását indokolt előírni, amely a közvetett ügyféltől a központi szerződő félig terjedően a lehívott letét átruházását biztosító mechanizmust, és – amennyiben erről megállapodás jön létre – a lehívott letétet meghaladó letét átruházását biztosító mechanizmust foglal magában és nem teszi lehetővé a különböző közvetett ügyfelek pozícióinak ugyanazon bruttó közvetettgyűjtőszámlán történő nettósítását. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az egyénileg elkülönített számlák esetében alkalmazottal egyenértékű módon lehessen azonosítani egyrészt a valamely konkrét közvetett ügyfél javára tartott biztosítékot és pozíciókat, másrészt az adott ügyfél vagy más közvetett ügyfelek javára tartott biztosítékot és pozíciókat.

(6)

Emellett a mechanizmus – tekintettel arra, hogy közvetett elszámolási megállapodásokhoz kapcsolódó bruttó gyűjtőszámla-struktúrában tartott eszközök és pozíciók ki lehetnek téve egy másik közvetett ügyfél veszteségének, mivel egyetlen számlán keverednek – a szóban forgó eszközök és pozíciók nemteljesítést követő értékesítéséhez szükséges azonosításának gyorsasága miatt hozzájárul a potenciális veszteség minimálisra csökkentéséhez.

(7)

Ez a mechanizmus továbbá sokkal egyszerűbb számlastruktúrát tesz lehetővé, amely az egyénileg elkülönített számlákhoz képest csökkenti a költségeket és az összetettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a különböző közvetett ügyfelek biztosítékának és pozícióinak megkülönböztetését, és az egyénileg elkülönített számla által kínált védelemmel egyenértékű védelmet biztosít. Mindazonáltal annak előírása, hogy bruttó közvetett gyűjtőszámlát kell kínálni, nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az olyan elszámolási megállapodások keretében, amelyekben központi szerződő fél, klíringtag, ügyfél, és közvetett ügyfelek egyetlen szintje vesz részt, a közvetett ügyfeleknek egyénileg elkülönített közvetett számlákat kínáljanak.

(8)

Az elszámolási szolgáltatások észszerűsítése és a klíringtagok, ügyfelek és közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok egyszerűsítése, és ezáltal a központi elszámoláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében egyes csoportok úgy kínálnak elszámolási szolgáltatásokat, hogy közvetítőként két, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szervezetet vonnak be a szolgáltatások nyújtásába. Hasonló okokból az ügyfél csoportja egyes esetekben egy szervezetet vesz igénybe arra, hogy a klíringtaggal közvetlenül foglalkozzon, és egy másik szervezetet arra, hogy a közvetett ügyféllel közvetlenül foglalkozzon. Ezekben az esetekben a csoport különböző gazdasági tevékenységeire kiterjedő elszámolási szolgáltatások észszerűsíthetők, és egyszerűsíthető a klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolat is. Az ilyen típusú megállapodásokat engedélyezni kell, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek biztosítják, hogy a partnerkockázat ne növekedjen, és a közvetett elszámolás megfelelő szintű védelemben részesüljön.

(9)

A központi szerződő félen, a klíringtagon, az ügyfélen és a közvetett ügyfelek egyetlen szintjén kívül más résztvevőket is magában foglaló közvetett elszámolási láncokban az egyénileg elkülönített számlák használata váratlan technikai nehézségekhez vezethet, mivel kezelni kell a láncon belüli egy vagy több fél potenciális nemteljesítését, valamint a nagyszámú egyénileg elkülönített számlát. Amennyiben ezekben a hosszabb láncokban egyénileg elkülönített számlát lehet választani, ez megtévesztheti a feleket, amelyek az egyénileg elkülönített számlákhoz szokásos esetben kapcsolódó szintű védelemre számítanak, mivel a szóban forgó hosszabb láncok némelyikében esetleg nem biztosítható ilyen szintű védelem. A téves feltételezésből eredő kockázatok elkerülése érdekében a hosszabb közvetett elszámolási láncokban csak elkülönített gyűjtőszámlák használata engedélyezhető, feltéve, hogy azok a szerződő felek, amelyek az említett megállapodások révén végzik az elszámolást, teljeskörű tájékoztatást kapnak az elkülönítés szintjéről és az adott típusú számlához kapcsolódó kockázatokról.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúrán belül lehívott letét összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egyénileg elkülönített számla közvetett elszámoláshoz való alkalmazása esetén került volna lehívásra, a központi szerződő félnek információkat kell kapnia a közvetett ügyfél javára tartott pozíciókról, hogy az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozóan ki tudja számítani a kapcsolódó letétlehívást.

(11)

Az ügyfélklíringgel való egyenértékűség biztosításához a klíringtagoknak olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél fizetésképtelensége esetén lehetővé teszik a közvetett ügyfelek pozícióinak alternatív ügyfélre történő átruházását. Ugyanebből az okból a klíringtagnak eljárásokkal kell rendelkeznie a közvetett ügyfelek pozícióinak és eszközeinek értékesítéséhez és az értékesítésből származó bevételeknek az érintett közvetett ügyfelek számára történő visszatérítéséhez, amennyiben ezen ügyfelek ismertek. Amennyiben az értékesítésből származó bevételek bármilyen okból nem téríthetők vissza közvetlenül az érintett közvetett ügyfeleknek, az értékesítésből származó bevételeket vissza kell utalni a nemteljesítő ügyfélhez, a közvetett ügyfelek javára.

(12)

Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén az ügyfél nemteljesítése esetén megállapítható a közvetett ügyfelek kiléte, és a klíringtag azonosítani tudja, hogy az egyes közvetett ügyfelekhez mely eszközök és pozíciók tartoznak.

(13)

A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfélnek biztosítania kell a közvetett ügyfél számára a számlastruktúrák közötti választás lehetőségét. Lehetséges azonban, hogy valamely közvetett ügyfél észszerű határidőn belül nem tájékoztatta az ügyfelet a választásáról. Ebben az esetben az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy az adott közvetett ügyfél számára közvetett elszámolási szolgáltatást nyújtson valamely számlastruktúra használatával, feltéve, hogy az ügyfél tájékoztatja a közvetett ügyfelet az alkalmazott számlastruktúráról, az adott számlához kapcsolódó kockázatokról és az elkülönítés szintjéről, valamint arról a lehetőségről, hogy a számlastruktúra bármikor módosítható.

(14)

A közvetett elszámolási megállapodások egyedi kockázatokkal járhatnak. Ezért szükség van arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodásokban részt vevő valamennyi fél – beleértve a klíringtagokat és a központi szerződő feleket is – folyamatosan azonosítsa, nyomon kövesse és kezelje az e megállapodásokból eredő lényeges kockázatokat. E célból különösen fontos az ügyfelek és a klíringtagok közötti megfelelő információmegosztás. A klíringtagoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információkat csak kockázatkezelési és letéti célokra használják, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni.

(15)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései és a 600/2014/EU rendelet megfelelő előírásai azonos időponttól legyenek alkalmazandók.

(16)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(17)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkének megfelelően az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

az ügyfél engedélyezett hitelintézet, befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

az ügyfél észszerű üzleti feltételek mellett nyújt közvetett elszámolási szolgáltatásokat, és nyilvánosságra hozza azokat az általános feltételeket, amelyek mellett az említett szolgáltatásokat nyújtja;

c)

a klíringtag elfogadta az e bekezdés b) pontjában említett általános feltételeket.

a)

az (1) bekezdés b) pontjában említett általános feltételek;

b)

az ügyfél arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy eleget tesz a közvetett ügyfél klíringtaggal szembeni kötelezettségeinek a közvetett elszámolási megállapodás hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

a)

gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal;

b)

olyan gyűjtőszámla az említett ügyfél által közvetett ügyfelei javára tartott eszközökkel és pozíciókkal, amelyhez kapcsolódóan a klíringtagnak biztosítania kell, hogy a közvetett ügyfél pozíciói ne ellentételezzék egy másik közvetett ügyfél pozícióit, továbbá, hogy a közvetett ügyfelek eszközeit ne lehessen felhasználni egy másik közvetett ügyfél pozícióinak fedezésére.

a)

elkülönített számla, amely kizárólag a közvetett ügyfélnek a klíringtag által a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál;

b)

elkülönített számla, amely kizárólag az egyes ügyfelek közvetett ügyfeleinek a klíringtag által a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartott eszközei és pozíciói tartására szolgál.

a)

biztosítja, hogy az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését, és magukban foglaljanak egy olyan részletes eljárást, amellyel a közvetett ügyfelek tájékoztatást kapnak valamely ügyfél nemteljesítéséről, továbbá a szóban forgó közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak értékesítéséhez szükséges várható időtartamról;

b)

miután valamely ügyfél nemteljesítése esetén lezárják a nemteljesítés kezelésére irányuló eljárást, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

a)

az (5) bekezdésben említett eljárásokba belefoglalja a következőket:

b)

szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy – az említett közvetett ügyfelek kérésére és a nemteljesítő ügyfél hozzájárulása nélkül – elindítja a nemteljesítő ügyfél által közvetett ügyfeleinek javára tartott eszközök és pozíciók átruházását azon másik ügyfél vagy klíringtag számára, amelyet a nemteljesítő ügyfél érintett közvetett ügyfelei kijelöltek. Az említett másik ügyfelet vagy klíringtagot kötelezni kell arra, hogy csak akkor fogadja el ezeket az eszközöket és pozíciókat, ha a szóban forgó másik ügyfél vagy klíringtag korábban erre vonatkozó kötelezettséget vállalva szerződéses kapcsolatba lépett az említett érintett közvetett ügyfelekkel;

c)

biztosítja, hogy abban az esetben, ha a b) pontban említett átruházásra a közvetett elszámolási megállapodásban rögzített, előzetesen meghatározott átruházási időszakban bármely okból nem került sor, az (5) bekezdésben említett eljárások valamely ügyfél nemteljesítését követően lehetővé tegyék a szóban forgó eszközök és pozíciók azonnali értékesítését, ideértve az adott eszközök és pozíciók központi szerződő fél szintjén történő értékesítését;

d)

az említett eszközök és pozíciók értékesítését követően szerződésben kötelezi magát arra, hogy elindítja az értékesítésből származó bevételek minden egyes közvetett ügyfeleknek történő kifizetésére irányuló eljárásokat;

e)

amennyiben a klíringtag nem tudta azonosítani a közvetett ügyfeleket vagy minden egyes közvetett ügyfél tekintetében végrehajtani az értékesítésből származó bevételek d) pontban említett kifizetését, a szóban forgó eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bármely egyenleget azonnal visszatéríti az említett ügyfélnek a közvetett ügyfelek javára.

a)

a közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

c)

a klíringtag a második szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

a)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

b)

az ügyfél és a közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de sem a klíringtag, sem a második szintű közvetett ügyfél nem tartozik a szóban forgó csoporthoz.

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

a)

a 4. cikk (5) és (6) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre, mintha az ügyfél klíringtag lenne;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre, mintha a közvetett ügyfél egy ügyfél lenne.

a)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél engedélyezett hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, illetőleg olyan harmadik országban letelepedett jogalany, amely hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülne, amennyiben az Unióban lenne letelepedve;

b)

a klíringtag és az ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

c)

a közvetett ügyfél és a második szintű közvetett ügyfél ugyanannak a csoportnak a tagja, de a harmadik szintű közvetett ügyfél nem tartozik ehhez a csoporthoz;

d)

a második szintű közvetett ügyfél és a harmadik szintű közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

e)

a klíringtag a harmadik szintű közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott számlán tartja.

a)

a 4. cikk (1), (5), (6) és (8) bekezdése úgy alkalmazandó az ügyfélre és a közvetett ügyfélre, mintha azok klíringtagok lennének;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2), (3), (6), (8) és (9) bekezdése úgy alkalmazandó a közvetett ügyfélre és a második szintű közvetett ügyfélre, mintha azok ügyfelek lennének.

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/13

(1)

A közvetett elszámolási megállapodások nem tehetik ki a központi szerződő feleket, a klíringtagokat, az ügyfeleket, a közvetett ügyfeleket vagy a további szintű közvetett ügyfeleket kiegészítő partnerkockázatnak, és a közvetett ügyfelek eszközeinek és pozícióinak megfelelő szintű védelemben kell részesülniük. Következésképp elengedhetetlen, hogy a közvetett elszámolási megállapodások minden típusa megfeleljen az említett felek biztonságát garantáló minimumfeltételeknek. E célból a közvetett elszámolási megállapodásokban érintett feleket külön kötelezettségek alá kell vonni, és a közvetett elszámolási megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(2)

mivel a közvetett elszámolási szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek eszközeinek és pozícióinak a 648/2012/EU rendelet 39. és 48. cikkében említettel egyenértékű hatást biztosító védelemben kell részesülniük, a közvetett ügyfelekre vonatkozó különböző fogalmak alapvető jelentőségűek e rendelet szempontjából, és azokat a rendeletben meg kell határozni.

(3)

Figyelembe véve, hogy a klíringtagoknak a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében vett résztvevőnek kell minősülniük, és a közvetett ügyfelek számára a 648/2012/EU rendelet szerint az ügyfelek számára biztosított védelemmel megegyező szintű védelmet kell biztosítani, helyénvaló, hogy a közvetett elszámolási szolgáltatásokat hitelintézetek, befektetési vállalkozások, illetőleg a hitelintézetekkel vagy befektetési vállalkozásokkal egyenértékű harmadik országbeli jogalanyok nyújtsák.

(4)

A központi szerződő fél és a közvetett ügyfelek különböző szintjei közötti fokozottabb közvetítési tevékenység további működési lépéseket, kiegészítő számlákat, valamint összetettebb technológiai megoldásokat és feldolgozási folyamatokat tesz szükségessé. Ennek következtében a közvetett elszámolási megállapodások összetettebbek az ügyfélklíring-megállapodásoknál. Következésképpen a közvetítés összetettségét olyan követelmények előírásával kell enyhíteni, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodások esetében alternatív, működési szempontból egyszerűbben kezelhető számlastruktúrákat lehessen igénybe venni az ügyfélklíring-megállapodások esetében alkalmazandó számlastruktúrákhoz képest.

(5)

Az ügyfélklíring-megállapodások egyénileg elkülönített számlák biztosítását teszik szükségessé. A közvetett elszámolási megállapodások esetében azonban – a lent említett nettósítást lehetővé tevő közvetett gyűjtőszámlákon felül – csak olyan bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúra biztosítását indokolt előírni, amely a közvetett ügyféltől a központi szerződő félig terjedően a lehívott letét átruházását biztosító mechanizmust, és – amennyiben erről megállapodás jön létre – a lehívott letétet meghaladó letét átruházását biztosító mechanizmust foglal magában és nem teszi lehetővé a különböző közvetett ügyfelek pozícióinak ugyanazon bruttó közvetett gyűjtőszámlán történő nettósítását. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az egyénileg elkülönített számlák esetében alkalmazottal egyenértékű módon lehessen azonosítani egyrészt a valamely konkrét közvetett ügyfél javára tartott biztosítékot és pozíciókat, másrészt az adott ügyfél vagy más közvetett ügyfelek javára tartott biztosítékot és pozíciókat.

(6)

Emellett a mechanizmus – tekintettel arra, hogy közvetett elszámolási megállapodásokhoz kapcsolódó bruttó gyűjtőszámla-struktúrában tartott eszközök és pozíciók ki lehetnek téve egy másik közvetett ügyfél veszteségének, mivel egyetlen számlán keverednek – a szóban forgó eszközök és pozíciók nemteljesítést követő értékesítéséhez szükséges azonosításának gyorsasága miatt hozzájárul a potenciális veszteség minimálisra csökkentéséhez.

(7)

Ez a mechanizmus továbbá sokkal egyszerűbb számlastruktúrát tesz lehetővé, amely az egyénileg elkülönített számlákhoz képest csökkenti a költségeket és az összetettséget, ugyanakkor lehetővé teszi a különböző közvetett ügyfelek biztosítékának és pozícióinak megkülönböztetését, és az egyénileg elkülönített számla által kínált védelemmel egyenértékű védelmet biztosít. Mindazonáltal annak előírása, hogy bruttó közvetett gyűjtőszámlát kell kínálni, nem zárhatja ki annak a lehetőségét, hogy az olyan elszámolási megállapodások keretében, amelyekben központi szerződő fél, klíringtag, ügyfél, és közvetett ügyfelek egyetlen szintje vesz részt, a közvetett ügyfeleknek egyénileg elkülönített közvetett számlákat kínáljanak.

(8)

Az elszámolási szolgáltatások észszerűsítése és a klíringtagok, ügyfelek és közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolatok egyszerűsítése, és ezáltal a központi elszámoláshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében egyes csoportok úgy kínálnak elszámolási szolgáltatásokat, hogy közvetítőként két, ugyanahhoz a csoporthoz tartozó szervezetet vonnak be a szolgáltatások nyújtásába. Hasonló okokból az ügyfél csoportja egyes esetekben egy szervezetet vesz igénybe arra, hogy a klíringtaggal közvetlenül foglalkozzon, és egy másik szervezetet arra, hogy a közvetett ügyféllel közvetlenül foglalkozzon. Ezekben az esetekben a csoport különböző gazdasági tevékenységeire kiterjedő elszámolási szolgáltatások észszerűsíthetők, és egyszerűsíthető a klíringtagok, az ügyfelek és a közvetett ügyfelek közötti üzleti kapcsolat is. Az ilyen típusú megállapodásokat engedélyezni kell, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek biztosítják, hogy a partnerkockázat ne növekedjen, és a közvetett elszámolás megfelelő szintű védelemben részesüljön.

(9)

A központi szerződő félen, a klíringtagon, az ügyfélen és a közvetett ügyfelek egyetlen szintjén kívül más résztvevőket is magában foglaló közvetett elszámolási láncokban az egyénileg elkülönített számlák használata váratlan technikai nehézségekhez vezethet, mivel kezelni kell a láncon belüli egy vagy több fél potenciális nemteljesítését, valamint a nagyszámú egyénileg elkülönített számlát. Amennyiben ezekben a hosszabb láncokban egyénileg elkülönített számlát lehet választani, ez megtévesztheti a feleket, amelyek az egyénileg elkülönített számlákhoz szokásos esetben kapcsolódó szintű védelemre számítanak, mivel a szóban forgó hosszabb láncok némelyikében esetleg nem biztosítható ilyen szintű védelem. A téves feltételezésből eredő kockázatok elkerülése érdekében a hosszabb közvetett elszámolási láncokban csak elkülönített gyűjtőszámlák használata engedélyezhető, feltéve, hogy azok a szerződő felek, amelyek az említett megállapodások révén végzik az elszámolást, teljeskörű tájékoztatást kapnak az elkülönítés szintjéről és az adott típusú számlához kapcsolódó kockázatokról.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bruttó közvetett gyűjtőszámla-struktúrán belül lehívott letét összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egyénileg elkülönített számla közvetett elszámoláshoz való alkalmazása esetén került volna lehívásra, a központi szerződő félnek információkat kell kapnia a közvetett ügyfél javára tartott pozíciókról, hogy az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozóan ki tudja számítani a kapcsolódó letétlehívást.

(11)

Az ügyfélklíringgel való egyenértékűség biztosításához a klíringtagoknak olyan eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél fizetésképtelensége esetén lehetővé teszik a közvetett ügyfelek pozícióinak alternatív ügyfélre történő átruházását. Ugyanebből az okból a klíringtagnak eljárásokkal kell rendelkeznie a közvetett ügyfelek pozícióinak és eszközeinek értékesítéséhez és az értékesítésből származó bevételeknek az érintett közvetett ügyfelek számára történő visszatérítéséhez, amennyiben ezen ügyfelek ismertek. Amennyiben az értékesítésből származó bevételek bármilyen okból nem téríthetők vissza közvetlenül az érintett közvetett ügyfeleknek, az értékesítésből származó bevételeket vissza kell utalni a nemteljesítő ügyfélhez, a közvetett ügyfelek javára.

(12)

Olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén az ügyfél nemteljesítése esetén megállapítható a közvetett ügyfelek kiléte, és a klíringtag azonosítani tudja, hogy az egyes közvetett ügyfelekhez mely eszközök és pozíciók tartoznak.

(13)

A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfélnek biztosítania kell a közvetett ügyfél számára a számlastruktúrák közötti választás lehetőségét. Lehetséges azonban, hogy valamely közvetett ügyfél észszerű határidőn belül nem tájékoztatta az ügyfelet a választásáról. Ebben az esetben az ügyfélnek képesnek kell lennie arra, hogy az adott közvetett ügyfél számára közvetett elszámolási szolgáltatást nyújtson valamely számlastruktúra használatával, feltéve, hogy az ügyfél tájékoztatja a közvetett ügyfelet az alkalmazott számlastruktúráról, az adott számlához kapcsolódó kockázatokról és az elkülönítés szintjéről, valamint arról a lehetőségről, hogy a számlastruktúra bármikor módosítható.

(14)

A közvetett elszámolási megállapodások egyedi kockázatokkal járhatnak. Ezért szükség van arra, hogy a közvetett elszámolási megállapodásokban részt vevő valamennyi fél – beleértve a klíringtagokat és a központi szerződő feleket is – folyamatosan azonosítsa, nyomon kövesse és kezelje az e megállapodásokból eredő lényeges kockázatokat. E célból különösen fontos az ügyfelek és a klíringtagok közötti megfelelő információmegosztás. A klíringtagoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információkat csak kockázatkezelési és letéti célokra használják, és hogy az üzleti szempontból érzékeny információkkal ne lehessen visszaélni.

(15)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendelet rendelkezései és a 600/2014/EU rendelet (3) 30. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott előírásai azonos időponttól legyenek alkalmazandók.

(16)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(17)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 10. cikkének megfelelően az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(18)

A 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (5) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 1. cikk b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)   »közvetett elszámolási megállapodás«: ügyfél, közvetett ügyfél vagy második szintű közvetett ügyfél által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtói és igénybevevői közötti szerződéses kapcsolatok rendszere;”.

(2)

Az 1. cikk a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„d)   »második szintű közvetett ügyfél«: a közvetett ügyfél ügyfele;

e)   »harmadik szintű közvetett ügyfél«: a második szintű közvetett ügyfél ügyfele.”.

(3)

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A közvetett elszámolási szolgáltatások ügyfelek általi nyújtására vonatkozó követelmények

(1)   Valamely ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

(2)   Az (1) bekezdésben említett ügyfél és a közvetett ügyfél írásban közvetett elszámolási megállapodást köt. A közvetett elszámolási megállapodás tartalmazza legalább a következő szerződéses feltételeket:

A közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(3)   A központi szerződő fél nem akadályozza meg az észszerű üzleti feltételeken alapuló közvetett elszámolási megállapodások megkötését.”.

(4)

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A központi szerződő felek kötelezettségei

(1)   A klíringtag kérésének megfelelően a központi szerződő fél megnyitja és vezeti a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlák bármelyikét.

(2)   Az a központi szerződő fél, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett valamely számlán, minden egyes közvetett ügyfél pozícióit elkülönítve tartja nyilván, kiszámítja az egyes közvetett ügyfelekre vonatkozó letéteket és bruttó alapon beszedi az említett letétek összegét, a 4. cikk (3) bekezdésében említett információk alapján.

(3)   A központi szerződő fél azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére.”.

(5)

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A klíringtagok kötelezettségei

(1)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat a klíringtag észszerű üzleti feltételekkel nyújtja és nyilvánosságra hozza azon általános feltételeket, amelyek mellett e szolgáltatásokat nyújtja.

Az első albekezdésben említett általános feltételek közé tartoznak a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfelek tekintetében a pénzügyi forrásokra és a működési kapacitásra vonatkozó minimumkövetelmények.

(2)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

(3)   A klíringtag, amely több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja, a központi szerződő fél számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges összes információt, hogy a központi szerződő fél azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat. Ez az információ az 5. cikk (4) bekezdésében említett információkon alapul.

(4)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó klíringtag az ügyfél kérésének megfelelően a központi szerződő félnél megnyitja és vezeti legalább a következő számlákat:

(5)   A klíringtag eljárásokat dolgoz ki a közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél nemteljesítésének kezelésére.

(6)   Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés a) pontjában említett számlán tartja:

(7)   Az a klíringtag, amely közvetett ügyfelek eszközeit és pozícióit a (2) bekezdés b) pontjában említett számlán tartja:

(8)   A klíringtag azonosít, nyomon követ és kezel a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázatot, amely hatással lehet a klíringtag kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességére. A klíringtag belső eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy az 5. cikk (8) bekezdésében említett információkat ne lehessen kereskedelmi célokra felhasználni.”.

(6)

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Az ügyfelek kötelezettségei

(1)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél választási lehetőséget kínál a közvetett ügyfelek részére legalább a 4. cikk (2) bekezdésében említett számlatípusok között, és biztosítja, hogy az említett közvetett ügyfelek teljeskörű tájékoztatást kapjanak az elkülönítés különböző szintjeiről és az egyes számlatípusokhoz kapcsolódó kockázatokról.

(2)   Amennyiben az ügyfél által meghatározott észszerű időtartamon belül a közvetett ügyfél nem választ számlát, az (1) bekezdésben említett ügyfél kijelöl számára egy számlatípust a 4. cikk (2) bekezdésében említettek közül. Az ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a közvetett ügyfelet a kijelölt számlatípushoz kapcsolódó kockázatokról. A közvetett ügyfél bármikor választhat másik típusú számlát, úgy, hogy azt írásban jelzi az ügyfél felé.

(3)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél olyan külön nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján el tudja különíteni a saját eszközeit és pozícióit a közvetett ügyfelek eszközeitől és pozícióitól.

(4)   Amennyiben a klíringtag több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit tartja a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán, az ügyfél a klíringtag számára napi alapon biztosítja az ahhoz szükséges információt, hogy a klíringtag azonosítani tudja az egyes közvetett ügyfelek javára tartott pozíciókat.

(5)   A közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújtó ügyfél közvetett ügyfelei választása alapján felkéri a klíringtagot, hogy nyissa meg és vezesse a központi szerződő félnél a 4. cikk (4) bekezdésében említett számlákat.

(6)   Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt közvetett ügyfelei számára ahhoz, hogy azok azonosítani tudják a pozícióik elszámolásához használt központi szerződő felet és klíringtagot.

(7)   Amennyiben a klíringtag egy vagy több közvetett ügyfél eszközeit és pozícióit a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett számlán tartja, az ügyfél a közvetett ügyfeleivel kötött közvetett elszámolási megállapodásba belefoglal minden szükséges feltételt annak biztosításához, hogy az említett ügyfél nemteljesítése esetén a klíringtag azonnal visszatéríthesse a közvetett ügyfeleknek a szóban forgó közvetett ügyfelek javára tartott eszközök és pozíciók értékesítéséből származó bevételeket a 4. cikk (7) bekezdésének megfelelően.

(8)   Az ügyfél megfelelő tájékoztatást nyújt a klíringtag számára a közvetett elszámolási szolgáltatások nyújtásából fakadó minden olyan lényeges kockázat azonosításához, nyomon követéséhez és kezeléséhez, amely hatással lehet a klíringtag ellenálló képességére.

(9)   Az ügyfél intézkedéseket tesz annak biztosításához, hogy nemteljesítése esetén haladéktalanul a klíringtag rendelkezésére bocsássa a közvetett ügyfeleire vonatkozó információkat, többek között a közvetett ügyfelek 5. cikk (4) bekezdésében említett kilétét.”.

(7)

A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

A közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   Valamely közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat második szintű közvetett ügyfeleknek, ha a közvetett elszámolási megállapodás felei teljesítik a (2) bekezdésben meghatározott követelmények egyikét és valamennyi következő feltétel teljesül:

A b) pontban említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetett elszámolási megállapodások feleinek teljesíteniük kell az alábbi követelmények egyikét:

(3)   A felek által a (2) bekezdés a) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

(4)   A felek által a (2) bekezdés b) pontjában említett helyzetben kötött közvetett elszámolási megállapodások esetében:

(8)

A szöveg a következő 5b. cikkel egészül ki:

„5b. cikk

A második szintű közvetett ügyfelek által nyújtott közvetett elszámolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények

(1)   Valamely második szintű közvetett ügyfél csak akkor nyújthat közvetett elszámolási szolgáltatásokat harmadik szintű közvetett ügyfeleknek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

Az első albekezdés (d) pontjában említett közvetett elszámolási megállapodás valamennyi elemét egyértelműen dokumentálni kell.

(2)   Amennyiben a második szintű közvetett ügyfél közvetett elszámolási szolgáltatásokat nyújt az (1) bekezdés alapján:

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/20

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Lengyelország kérelmét (2) a „Krupnioki śląskie” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Kiełbasa piaszczańska” elnevezést be kell jegyezni,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/21

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni egyes árucikkek besorolásáról.

(2)

A 211/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) az EN 228 szabványnak megfelelő benzin (motorbenzin) (30 tömegszázalék) és etil-alkohol (70 tömegszázalék) keverékéből álló terméket a 2207 20 00 KN-kód alá sorolták be.

(3)

A Bizottság a 626/2014/EU végrehajtási rendelettel (4) a Kombinált Nómenklatúra Második részének 22. árucsoportját egy 12. kiegészítő megjegyzéssel egészítette ki. Az érintett terméknek a 211/2012/EU végrehajtási rendelettel a 2207 20 00 KN-kód alá történő besorolásának indokolását összhangba kell hozni az említett kiegészítő megjegyzésben megállapított szabályokkal annak érdekében, hogy az etil-alkohol és más anyagok meghatározott keverékeinek tarifális besorolásai között ne legyenek eltérések, és a Kombinált Nómenklatúra alkalmazása az Unión belül egységes legyen. A 211/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletében szereplő árumegnevezésnek azt is egyértelművé kell tennie, hogy a terméket gépjármű-tüzelőanyagok előállításához nyersanyagként használják.

(4)

A 211/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/24

(1)

A 852/2004/EK rendelet célja, hogy magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítson az élelmiszer-biztonság tekintetében. Az „élelmiszer-higiénia” fogalmát a következőképpen határozza meg: azon intézkedések és feltételek, amelyek a veszélyek ellenőrzéséhez és valamely élelmiszer emberi fogyasztásra való alkalmasságának az élelmiszer szándékolt felhasználásának figyelembevételével történő biztosításához szükségesek. Élelmiszer-biztonsági veszély akkor merül fel, ha az élelmiszer veszélyes anyagoknak van kitéve, és ez az élelmiszer szennyeződéséhez vezet. Az élelmiszerekkel kapcsolatos veszélyek biológiai, kémiai vagy fizikai jellegűek lehetnek.

(2)

Az akrilamid a 315/93/EGK tanácsi rendelet (2) meghatározása szerinti szennyező anyag, és mint ilyen, kémiai veszélyt jelent az élelmiszerláncban.

(3)

Az akrilamid kis molekulatömegű, nagymértékben vízoldékony szerves vegyület, amely természetes módon előforduló összetevőkből, aszparaginból és cukrokból jön létre bizonyos élelmiszerekben, amennyiben azokat jellemzően 120 °C-nál magasabb hőmérsékleten és alacsony nedvességtartalom mellett állítják elő. Elsősorban zsiradékban vagy másképpen sütött, szénhidrátban gazdag élelmiszerekben – például gabonafélékben, burgonyafélékben, kávébabban – keletkezik, melyek nyersanyagai akrilamid-prekurzorokat tartalmaznak.

(4)

mivel egyes élelmiszerek esetében az akrilamid szintje jelentősen magasabb, mint az azonos termékkategóriába tartozó hasonló termékekben, a 2013/647/EU bizottsági ajánlás (3) felkérte a tagállamok illetékes hatóságait, hogy amennyiben egy adott élelmiszer akrilamidszintje meghaladja az említett ajánlás mellékletében meghatározott indikatív értékeket, vizsgálják meg az élelmiszer-vállalkozók által alkalmazott gyártási és feldolgozási módszereket.

(5)

2015-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA, a továbbiakban: Hatóság) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM) szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló akrilamidról (4). Állatokon végzett vizsgálatok eredménye alapján a Hatóság megerősíti a korábbi értékeléseket, melyek szerint az élelmiszerekben előforduló akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát valamennyi fogyasztói korcsoport tekintetében. Mivel az akrilamid a mindennapi élelmiszerek széles körében jelen van, ez a probléma minden fogyasztót érint, de testtömegük miatt a gyermekek számítanak a legveszélyeztetettebb korcsoportnak. Az akrilamid idegrendszerre, a születés előtti és utáni fejlődésre, valamint a férfiak reprodukciós képességeire gyakorolt lehetséges káros hatásai tekintetében a jelenlegi étrendi expozíció alapján nincs ok aggodalomra. Az akrilamiddal szembeni étrendi expozíció jelenlegi szintje rákkeltő hatásai miatt ad okot aggodalomra a különböző korcsoportokban.

(6)

Tekintettel a Hatóságnak az akrilamid rákkeltő hatásaival kapcsolatos következtetéseire, valamint arra, hogy az élelmiszer-vállalkozóknak jelenleg nem kell következetes, kötelező jellegű intézkedéseket hozniuk az alacsonyabb akrilamidszint elérésére, helyénvaló megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések révén biztosítani az élelmiszer-biztonságot és mérsékelni azon élelmiszerek akrilamid-tartalmát, amelyekben a nyersanyagok tartalmazzák az akrilamid prekurzorait. Kockázatcsökkentő megközelítést előtérbe helyező szemlélettel, például helyes higiéniai gyakorlatok, valamint a „veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok” (HACCP) elvén alapuló eljárások révén az akrilamid-tartalom mérsékelhető.

(7)

A 852/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban az élelmiszer-vállalkozóknak követniük kell azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek a szóban forgó rendelet célkitűzéseinek megvalósulásához, valamint megfelelő mintavételt és elemzést kell végezniük saját teljesítményük szinten tartása érdekében. Ezzel összefüggésben megfelelő célok kitűzése, például referenciaszintek meghatározása elősegítheti a higiéniai szabályok végrehajtását, egyben biztosítva, hogy bizonyos veszélyek vonatkozásában csökkenjen az expozíció szintje. A kockázatcsökkentő intézkedések csökkentenék az élelmiszerek akrilamidszintjét. A referenciaszintek betartásának ellenőrzése érdekében a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságát mintavétellel és elemzéssel ellenőrizni kell.

(8)

Következésképpen kockázatcsökkentő intézkedéseket kell meghatározni, amelyek azonosítják azon élelmiszer-feldolgozási lépéseket, amelyek során az élelmiszerekben akrilamid képződhet, és megállapítják, hogy a szóban forgó élelmiszerek akrilamid-tartalma milyen intézkedésekkel mérsékelhető.

(9)

Az e rendeletben előírt kockázatcsökkentő intézkedések a legújabb tudományos és műszaki ismereteken alapulnak, és bizonyítottan alacsonyabb akrilamidszintet eredményeznek, anélkül, hogy hátrányosan befolyásolnák a termékek minőségét és mikrobiológiai biztonságosságát. Ezek a kockázatcsökkentő intézkedések az érintett élelmiszer-vállalkozókat képviselő szervezetekkel, a fogyasztókkal és a tagállamok illetékes hatóságainak szakértőivel folytatott széles körű konzultációt követően kerültek kidolgozásra. Amennyiben a kockázatcsökkentő intézkedések élelmiszer-adalékanyagok és egyéb anyagok használatára is kiterjednek, az adalékanyagok és egyéb anyagok csak felhasználási engedélyüknek megfelelően alkalmazhatók.

(10)

A referenciaszintek a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére használandó teljesítménymutatók, amelyek a tág élelmiszer-kategóriákkal kapcsolatos tapasztalatok és előfordulási szintek figyelembevételén alapulnak. A referenciaszinteket azon a lehető legalacsonyabb szinten kell megállapítani, amely az összes releváns kockázatcsökkentő intézkedés alkalmazásával észszerűen elérhető. A referenciaszintek meghatározásakor figyelembe kell venni a Hatóság adatbázisából származó legfrissebb előfordulási adatokat, és azt kell feltételezni, hogy egy tág élelmiszer-kategória esetében a jó gyakorlatok alkalmazása révén a legmagasabb szint esetén is általában a termékek 10–15 %-ában csökkenthető az akrilamidszint. Megjegyzendő, hogy az egyes élelmiszer-kategóriák bizonyos esetekben igen tágak, és az ilyen tág élelmiszer-kategóriákon belül bizonyos élelmiszerek esetében előfordulhatnak olyan különleges előállítási, földrajzi vagy szezonális feltételek vagy termékjellemzők, amelyek miatt az összes kockázatcsökkentő intézkedés alkalmazása ellenére sem lehet elérni a referenciaszinteket. Ilyen helyzetekben az élelmiszer-vállalkozónak tudnia kell bizonyítani a vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását.

(11)

A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a referenciaszinteket annak érdekében, hogy egyre alacsonyabb szinteket állapítson meg, az élelmiszerekben jelen lévő akrilamid folyamatos csökkenésének megfelelően.

(12)

Az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszereket előállító élelmiszer-vállalkozók, akik kiskereskedelmi tevékenységet végeznek és/vagy közvetlenül csak helyi kiskereskedelmi egységeknek szállítanak, jellemzően kis méretű gazdasági szereplők. Ezért a kockázatcsökkentő intézkedéseket az ő működésük jellegéhez kell hozzáigazítani. Ugyanakkor azoknak az élelmiszer-vállalkozóknak, akik nagyobb összekapcsolt művelet vagy franchise-rendszer részét képezik, és akik központi szállításban részesülnek, nagyobb méretű vállalkozások esetében kivitelezhető további kockázatcsökkentő intézkedéseket is alkalmazniuk kell, mivel az ilyen intézkedések nemcsak tovább csökkentik az élelmiszerek akrilamid-tartalmát, de meg is valósíthatók az ilyen vállalkozások számára.

(13)

Az akrilamid-tartalom mérséklésére irányuló kockázatcsökkentő intézkedések hatásosságát mintavétellel és elemzéssel kell ellenőrizni. Helyénvaló meghatározni az élelmiszer-vállalkozók által elvégzendő mintavételre és elemzésre vonatkozó követelményeket. A mintavétel tekintetében analitikai követelményeket és mintavételi gyakoriságot kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a kapott vizsgálati eredmények az előállítás tekintetében reprezentatívak legyenek. Azok az élelmiszer-vállalkozók, akik e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszereket állítanak elő, és akik kiskereskedelmi tevékenységet végeznek és/vagy közvetlenül csak helyi kiskereskedelmi egységeknek szállítanak, mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy termelésüket az akrilamid-tartalom kimutatására irányuló mintavételezés és elemzés alá vonják, mivel ez a követelmény aránytalan terhet róna üzleti tevékenységükre.

(14)

A gazdasági szereplők által végzett mintavételen és elemzésen túlmenően a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) előírja azt is, hogy a tagállamok a takarmány- és élelmiszerjog betartásának biztosítása érdekében rendszeresen hatósági ellenőrzéseket végezzenek. A tagállamok által a hatósági ellenőrzések során végzett mintavételnek és elemzésnek meg kell felelnie a 882/2004/EK rendelet alkalmazásában megállapított mintavételi eljárásoknak és elemzési kritériumoknak.

(15)

E rendelet hatálybalépését követően az e rendeletben előírt intézkedések kiegészítéseként a 315/93/EGK rendelettel összhangban figyelembe kell venni az egyes élelmiszerekben előforduló akrilamid felső határértékeinek meghatározását.

(16)

A kockázatcsökkentő intézkedések élelmiszer-vállalkozók által történő végrehajtása magában foglalhatja a jelenlegi termelési folyamat megváltoztatását, ezért helyénvaló átmeneti időszakról rendelkezni az e rendeletben előírt intézkedések alkalmazása előtt.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom;

b)

burgonyaszirom, snack, sós keksz és burgonyapépből készült egyéb burgonyás termékek;

c)

kenyér;

d)

reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével);

e)

finompékáru: aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, pogácsa, tölcsér, ostya, lángos és mézeskalács, valamint sós keksz, ropogós kenyér és kenyérpótlók. Ebben a kategóriában a kekszen szárazsütemény (gabonaliszt-alapú sütött termék) értendő;

f)

kávé:

g)

pótkávé;

h)

a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) meghatározása szerinti bébiételek, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.

1.

„élelmiszer”, „élelmiszer-vállalkozó”, „kiskereskedelem”, „forgalomba hozatal” és „végső fogyasztó” az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. és 3. cikkében meghatározottak szerint;

2.

„referenciaszintek”: olyan teljesítménymutatók, amelyeket a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságának ellenőrzésére használnak, és amelyek a tág élelmiszer-kategóriákkal kapcsolatos tapasztalatok és előfordulási szintek figyelembevételén alapulnak.

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/45

(1)

A 255/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete hivatkozásokat tartalmaz a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény) 11. mellékletében – nevezetesen a 49. sz. módosítást tartalmazó 2001. júliusi 13. kiadásban – szereplő rendelkezésekre. 2016. november 10-én a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) módosította a Chicagói Egyezmény 11. mellékletét, beleszerkesztve az 50A. sz. módosítást.

(2)

A 255/2010/EU rendelet melléklete hivatkozásokat tartalmaz az ICAO Légi navigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárások – légiforgalom-irányítás című dokumentumában (PANS-ATM, 4444. sz. dokumentum) – nevezetesen a 6. sz. módosítást tartalmazó 2007-es 15. kiadásban – szereplő rendelkezésekre is. 2016. november 10-én az ICAO módosította a 4444. sz. dokumentumot, beleszerkesztve a 7A. sz. módosítást.

(3)

A 255/2010/EU rendeletben foglalt, a Chicagói Egyezmény 11. mellékletére és az ICAO 4444. sz. dokumentumára vonatkozó hivatkozásokat a módosítások figyelembevételével naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni nemzetközi jogi kötelezettségeiknek és biztosítani tudják az összhangot az ICAO nemzetközi szabályozási keretével.

(4)

A 255/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Egységes Égbolt Bizottság véleményével,

„1.

Chicagói Egyezmény, 11. melléklet (Légiforgalmi szolgálatok), 3. fejezet, 3.7.5. pont (Légiforgalomáramlás-szervezés) (14. kiadás, 2016. július, 50A. sz. módosítás).

2.

ICAO 4444. sz. dokumentum, Léginavigációs szolgálati eljárások – Légiforgalmi szolgáltatás (PANS-ATM), 3. fejezet (ATS-rendszerkapacitás és légiforgalomáramlás-szervezés) (a 7A. sz. módosítást tartalmazó 2016-os 16. kiadás).”

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/47

(1)

Az 1079/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének 3. pontja hivatkozásokat tartalmaz a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Léginavigációs szolgálati eljárások – Légiforgalmi szolgáltatás (4444. sz. PANS-ATM dokumentum) elnevezésű dokumentumában szereplő rendelkezésekre, nevezetesen a 6. sz. módosítást tartalmazó 2007-es 15. kiadásra. 2016. november 10-én az ICAO módosította a 4444. sz. dokumentumot, beleszerkesztve a 7A. sz. módosítást.

(2)

Az 1079/2012/EU végrehajtási rendeletben foglalt, a 4444. sz. dokumentumra vonatkozó hivatkozásokat a módosítás figyelembevételével naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni nemzetközi jogi kötelezettségeiknek és biztosítani tudják az összhangot az ICAO nemzetközi szabályozási keretével.

(3)

Az 1079/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/48

(1)

A Tanács 2014. július 22-én elfogadta az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) [helyesen: EUAM Ukrajna] szóló 2014/486/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2015. december 3-án elfogadta a (KKBP) 2015/2249 határozatot (2), amellyel 2017. november 30-ig meghosszabbította az EUAM Ukrajna megbízatását, és a 2016. november 30-ig terjedő időszakra biztosította a missziónak szánt pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

A (KKBP) 2016/712 tanácsi határozat (3) kiigazította a 2016. november 30-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget, a (KKBP) 2016/2083 tanácsi határozat (4) pedig meghatározta a 2016. december 1-je és 2017. november 30. közötti időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget.

(4)

A 2017. évi stratégiai felülvizsgálat alapján az EUAM Ukrajna missziót 2019. május 31-ig meg kell hosszabbítani.

(5)

A 2017. december 1-jétől2019. május 31-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi referenciaösszeget meg kell állapítani.

(6)

A 2014/486/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az EUAM Ukrajna végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

1.

a 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2014. november 30-ig terjedő időszakra 2 680 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2014. december 1-jétől2015. november 30-ig terjedő időszakra 13 100 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2015. december 1-jétől2016. november 30-ig terjedő időszakra 17 670 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2016. december 1-jétől2017. november 30-ig terjedő időszakra 20 800 000 EUR.

Az EUAM Ukrajnával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2017. december 1-jétől2019. május 31-ig terjedő időszakra 31 956 069,20 EUR.

Az ezt követő időszakok tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács dönt.”.

2.

a 19. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2019. május 31-ig kell alkalmazni.”.

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/50

(1)

A Tanács 2013. május 22-én elfogadta a 2013/233/KKBP határozatot (1), amellyel létrehozta az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő misszióját (EUBAM Líbia).

(2)

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a (KKBP) 2017/1342 határozatot (2), amelyben 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUBAM Líbia megbízatását, és rendelkezett a 2017. november 30-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszegről.

(3)

A 2013/233/KKBP határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározza a 2017. december 1-jétől2018. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszeget.

(4)

Az EUBAM Líbia végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/51

(1)

A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy miután az Oroszországi Föderáció 2017. szeptember 10-én kormányzóválasztást tartott a jogellenesen annektált Szevasztopolban, egy személyt fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)

A 2014/145/KKBP határozat mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/53

(1)

A 98/70/EK irányelv 7b. és 7c. cikke, valamint IV. melléklete, és a 2009/28/EK irányelv 17. és 18. cikke, valamint V. melléklete a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében hasonló fenntarthatósági kritériumokat, valamint a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók e kritériumoknak való megfelelése ellenőrzésére vonatkozóan hasonló eljárásokat határoz meg.

(2)

A 2009/28/EK irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok szempontjából figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában a tagállamoknak elő kell írniuk a gazdasági szereplők számára annak igazolását, hogy az említett irányelv 17. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülnek.

(3)

A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomasszatermékek előállítására vonatkozó szabványokat meghatározó önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 2009/28/EK irányelv 17. cikke (2) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. Ha egy gazdasági szereplő a Bizottság által elismert önkéntes rendszer szerinti bizonyítékokkal vagy adatokkal szolgál az elismerésről szóló határozat által érintett mértékig, a tagállamok nem kötelezhetik az adatszolgáltatót arra, hogy további bizonyítékokkal támassza alá a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést.

(4)

Az „RTRS EU RED” elnevezésű önkéntes rendszer elismerésére vonatkozó kérelmet, amely megfelelően tanúsítja, hogy a bioüzemanyag-szállítmányok teljesítik a 98/70/EK irányelvben, valamint a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumokat, 2017. június 14-én nyújtották be a Bizottságnak. A rendszer a szójából előállított bioüzemanyagokra vonatkozik; központjának címe Ciudad de la Paz 353, PISO3 OF 307. C1426AGE Buenos Aires, Argentína. Az elismert rendszer dokumentumait a 2009/28/EK irányelvvel létrehozott átláthatósági platformon elérhetővé kell tenni.

(5)

Az „RTRS EU RED” elnevezésű önkéntes rendszer értékelése során a Bizottság megállapította, hogy abban megfelelően érvényre jutnak a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumok, továbbá hogy a rendszer a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban tömegmérlegmódszert alkalmaz.

(6)

Az értékelés azt is igazolta, hogy az „RTRS EU RED” önkéntes rendszer esetében teljesülnek a megbízhatóság, az átláthatóság és a független audit tekintetében támasztott megfelelő normák, valamint a 98/70/EK irányelv IV. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv V. mellékletének módszertani követelményei.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság véleményével,

a)

ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy a rendszerben nem érvényesülnek a határozat szempontjából döntő jelentőségű elemek, vagy ha az említett elemek súlyosan, szerkezetükben sérülnek;

b)

ha a rendszer nem nyújtja be a Bizottságnak a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (6) bekezdése, illetve a 2009/28/EK irányelv 18. cikkének (6) bekezdése értelmében előírt éves jelentéseket;

c)

ha a rendszer nem vezeti be a független auditra vonatkozóan a 98/70/EK irányelv 7c. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott normákat, vagy a rendszer más olyan elemeinek javítását, amelyek a folytatólagos elismerés szempontjából döntő jelentőségűnek minősülnek.

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/55

(1)

A 2002/60/EK irányelv meghatározza az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében meghozandó alapvető uniós intézkedéseket, többek között az abban az esetben alkalmazandó intézkedéseket is, ha megerősítést nyer az afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulása.

(2)

2017-ben a Cseh Köztársaság afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának eseteit jelentette be a Bizottságnak, és megtette a 2002/60/EK irányelvben előírt járványvédelmi intézkedéseket.

(3)

A jelenlegi járványügyi helyzetre figyelemmel a Cseh Köztársaság a 2002/60/EK irányelvnek megfelelően az afrikai sertéspestis felszámolására irányuló tervet (a továbbiakban: felszámolási terv) nyújtott be a Bizottsághoz.

(4)

A megfelelő állategészségügyi védőintézkedések meghatározása és a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében a 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) mellékletében rögzítésre került a magas kockázatot jelentő területek uniós jegyzéke. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban módosította az (EU) 2017/1850 bizottsági végrehajtási határozat (3) annak érdekében, hogy a melléklet figyelembe vegye – egyebek mellett – az afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának a közelmúltban a Cseh Köztársaságban észlelt eseteit, így a szóban forgó melléklet I. és II. része jelenleg tartalmazza a Cseh Köztársaság fertőzött területeit is.

(5)

A Bizottság megvizsgálta a felszámolási tervet, és megállapította, hogy az megfelel a 2002/60/EK irányelv 16. cikkében meghatározott követelményeknek. A tervet ezért ennek megfelelően jóvá kell hagyni.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

21.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/57

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ír elő. A végrehajtási határozat melléklete a szóban forgó betegséggel összefüggő epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel e tagállamok bizonyos területeit az I–IV. részében. Ebben a felsorolásban Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország bizonyos területei szerepelnek.

(2)

2017 szeptemberében és októberében néhány esetben afrikai sertéspestis előfordulását figyelték meg vaddisznókban a lettországi Kuldīgas novads, a litvániai Jurbarko rajono savivaldybė, valamint a lengyelországi Bargłów Kościelny, Płaska, Sejny és Stary Brus gminy területén, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva. Ezek az esetek a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell.

(3)

2017 szeptemberében és októberében több afrikaisertéspestis-kitörés fordult elő házi sertésekben az észtországi Lääne-Nigula valdin, a lettországi Neretas novads, a litvániai Anykščių rajono savivaldybė, Kavarsko seniūnija, valamint a lengyelországi Lipsk gmina területén. Ezek a kitörések olyan területeken fordultak elő, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében vannak felsorolva. Ezek a kitörések a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell.

(4)

2016 októbere óta nem érkezett afrikai sertéspestis kitörésére vonatkozó bejelentés házi sertések esetében Lettország egyes, az említett melléklet III. részében felsorolt területeiről. Emellett az említett vírus terjedésének megakadályozását célzó biobiztonsági intézkedésekre vonatkozó nemzeti tervek alapján az érintett területeken működő gazdaságokban megfelelő módon megvalósult a biobiztonsági intézkedések felügyelete. E tények az epidemiológiai helyzet javulását jelzik Lettországban.

(5)

2017 júliusa óta nem érkezett afrikai sertéspestis kitörésére vonatkozó bejelentés házi sertések esetében Litvánia egyes, az említett melléklet III. részében felsorolt területeiről, amelyeken nincsenek nem kereskedelmi célú sertéstartó gazdaságok. Emellett az érintett területeken működő gazdaságokban megfelelő módon megvalósult a biobiztonsági intézkedések felügyelete. E tények az epidemiológiai helyzet javulását jelzik Litvániában.

(6)

Az Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország afrikai sertéspestissel kapcsolatos új állategészségügyi helyzetéből adódó kockázatok értékelése során figyelembe kell venni az EU területén élő érintett házisertés- és vaddisznóállományok szóban forgó betegséggel kapcsolatos jelenlegi epidemiológiai helyzetének alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozatban előírt járványügyi intézkedések célzottá tétele és az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megelőzése, ugyanakkor az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése és egyúttal a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében módosítani kell az említett végrehajtási határozat mellékletében szereplő, járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó területek uniós jegyzékét, figyelembe véve a szóban forgó betegséggel kapcsolatban Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban fennálló epidemiológiai helyzetben bekövetkezett változásokat.

(7)

Ennek megfelelően Lettországnak, Litvániának és Lengyelországnak az afrikai sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának legutóbbi esetei által érintett, és jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területeit az említett melléklet II. részében kell felsorolni.

(8)

Ezen túlmenően Észtországnak, Lettországnak, Litvániának és Lengyelországnak az afrikai sertéspestis házi sertésekben való előfordulásának legutóbbi kitörései által érintett, és jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében felsorolt területeit az említett melléklet III. részében kell felsorolni.

(9)

Ezen túlmenően Lettországnak a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. részében felsorolt azon konkrét területeit –amelyekről a közelmúltban nem érkezett afrikaisertéspestis-kitörésekre vonatkozó bejelentés – az említett melléklet II. részében kell felsorolni.

(10)

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,