2017.11.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2093 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 15.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára az 1331/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal megvalósuló lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat lezárásáról, valamint az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelettel e behozatal tekintetében bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség megszüntetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Meglévő intézkedések

(1)

Az 1331/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács 71,9 %-os vámtétellel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletében megnevezettektől eltérő minden más vállalat esetében a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára.

(2)	A továbbiakban ezekre az intézkedésekre a „hatályban lévő intézkedések”, az eredeti rendelettel bevezetett intézkedésekhez vezető vizsgálatra pedig az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

1.2. A vizsgálat megindítása kérelem nyomán

(3)

A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek uniós gazdasági ágazatának piacvédelmi bizottsága (a továbbiakban: kérelmező) 2017. január 3-án kijátszásellenes vizsgálat megindítását kérelmezte az Európai Bizottságnál arra hivatkozva, hogy a Kínából származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekre bevezetett dömpingellenes intézkedéseket Indián keresztül kijátsszák.

(4)

A kérelem meggyőző bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a hatályban lévő intézkedések bevezetését követően a Kínából és az Indiából az Unióba irányuló kivitel tekintetében jelentős mértékben megváltozott a kereskedelem szerkezete, amit valószínűsíthetően a hatályban lévő intézkedések bevezetése idézett elő. A kérelmező állítása szerint egy ilyen változásnak semmilyen más megfelelő magyarázata vagy indoka nem volt, mint a hatályban lévő intézkedések bevezetése.

(5)

A bizonyítékok továbbá azt is jelezték, hogy a kialakult helyzet a hatályban lévő intézkedések javító hatását a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt aláássa. A bizonyítékok arra utaltak, hogy az Indiából érkező megnövekedett behozatal az eredeti vizsgálatban megállapított kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon valósult meg.

(6)	Végezetül arra utaló bizonyíték is volt, hogy az Indiában feladott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek a hasonló termék tekintetében az eredeti vizsgálat keretében meghatározott rendes értékhez képest dömpingáron érkeztek az Unióba.

(7)

Miután a tagállamok tájékoztatását követően megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2017/272 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított.

(8)	Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgálatot megindító rendelet kötelezte az Unióban működő vámhatóságokat az Indiában feladott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalának nyilvántartásba vételére.

1.3. A vizsgálat

(9)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról értesítette Kína és India hatóságait, exportáló gyártóit és kereskedőit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot. A Bizottság kérdőíveket küldött azoknak a kínai és indiai gyártóknak/exportőröknek, amelyeket ismert, illetve azoknak, amelyek a vizsgálatot megindító rendelet (15) preambulumbekezdésében megállapított határidőkön belül jelentkeztek. A Bizottság emellett az uniós importőröknek is küldött kérdőívet.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálatot megindító rendeletben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és meghallgatást kérjenek. A Bizottság több meghallgatást is lehetővé tett a kérelmező számára, és egy ízben a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt is került sor meghallgatásra.

(11)	Huszonkilenc indiai vállalat, egy kínai vállalat, kilenc független importőr, két, az érintett exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőr, egy ügynök és öt, az uniós gazdasági ágazathoz tartozó gyártó jelentkezett.

(12)	Huszonegy indiai vállalat küldte vissza kitöltve a kérdőívet, és kért mentességet az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az esetlegesen kiterjesztendő intézkedések alól.

(13)

A Bizottság minden mentességi kérelmet egyedileg megvizsgált. A Bizottság ellenőrző látogatást tett tizennégy olyan vállalatnál, amely vagy jelentős mennyiségben exportált az Unióba, vagy pedig válasza előzetes elemzésének tanúsága szerint teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint mentességre lehet jogosult.

(14)	Az Unióban működő független importőrök közül négy, a Kínában működő, az indiai gyártók mindegyikétől független exportáló gyártók közül pedig egy küldte vissza kitöltve a kérdőívet.

(15)

A következő indiai vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

—	Arvind Pipes & Fittings Industries Private Limited,

—	ASR Mettech Private Limited,

—	Chandan Steel Limited,

—	Heavy Metal and Tubes Limited,

—	Krystal Steel Manufacturing Private Limited,

—	Maxim Tubes Company Private Limited,

—	MBM Tubes Private Limited,

—	Patels Airflow Limited,

—	Ratnamani Metals & Tubes Limited,

—	Remi Edelstahl Tubulars Limited,

—	Sandvik Asia Private Limited,

—	Suraj Limited,

—	Tubacex Prakash India Private Limited,

—	Universal Stainless.

1.4. Vizsgálati időszak

(16)

A vizsgálati időszak 2009. április 1-jétől2016. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). Annak elemzéséhez, hogy a behozatal aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy fennáll-e dömping, a Bizottság a 2015. október 1-jétől2016. szeptember 30-ig tartó időszak (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) tekintetében gyűjtött részletesebb adatokat.

2. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

2.1. Általános szempontok

(17)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kijátszás megállapítása érdekében a Bizottság egymás után megvizsgálta a következő kérdéseket:

—	következett-e be változás a harmadik országok (India és Kína) és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében,

—	ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt-e elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nem volt,

—	e változás hatása a hasonló termék árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okozott-e, illetőleg aláásta-e a vám javító hatását,

—	voltak-e bizonyítékok a dömpingre a hasonló termék korábban – szükség esetén az alaprendelet 2. cikkével összhangban – megállapított rendes értékéhez viszonyítva.

2.2. Az érintett termék és a hasonló termék

(18)

A lehetséges kijátszással érintett terméket (a továbbiakban: érintett termék) a Kínai Népköztársaságból származó, rozsdamentes acélból készült varrat nélküli csövek alkotják (a szerelvényekkel ellátott, gázok és folyadékok továbbítására alkalmas, polgári légi járművekben való használatra szolgáló ilyen csövek kivételével). Az érintett termék jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 22 00, ex 7304 24 00, ex 7304 41 00, ex 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kódok alá tartozik. A jelenleg hatályban lévő intézkedések erre a termékre vonatkoznak.

(19)	A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben meghatározott „érintett termékkel”, de – akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Indiában adták fel, és jelenleg ugyanazon KN-kódok alá tartozik, mint az érintett termék.

(20)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek és az Indiában az Unióba feladott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és felhasználási területeik is megegyeznek, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

2.3. Az együttműködés szintje

(21)	Az indiai exportáló gyártók nagyon magas szintű együttműködést tanúsítottak. A 21 együttműködő gyártó 92 %-ot képviselt a varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveknek az adatszolgáltatási időszakban Indiából az Unióba érkező behozatalán belül.

(22)	A tizennégy ellenőrzött vállalat az együttműködő vállalatok teljes kivitelének 91 %-át adta, és 84 %-ot képviselt a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Indiából az Unióba érkező teljes behozatalán belül.

(23)

A Bizottság egy indiai együttműködő exportáló gyártó esetében az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdését alkalmazta annyiban, amennyiben a szóban forgó exportáló gyártó nem szolgáltatott olyan adatokat, amelyek alapján megfelelő szinten értékelni lehetett volna a vele kapcsolatban álló vállalatok tevékenységét. Ennek megfelelően a Bizottság a szóban forgó vállalat által szolgáltatott adatokat kiegészítette a rendelkezésre álló legjobb tényekkel, és így határozott meg megbízható adatokat a vállalat által behozott és az Unióba kivitt mennyiségekre vonatkozóan.

(24)

A kínai gyártók/exportőrök alacsony szintű együttműködést tanúsítottak, közülük csupán egy exportáló gyártó küldött vissza kitöltött kérdőívet. Ezért a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Kínából az Unióba, valamint Kínából Indiába irányuló kivitele tekintetében az Eurostat adatai és a kínai kereskedelmi statisztikák alapján kellett ténymegállapításokat megfogalmazni.

2.4. A vélt kijátszást megvalósító gyakorlat, eljárás vagy munka jellege

(25)	A vélt kijátszást megvalósító gyakorlat a kérelemben leírtak szerint a gyártási folyamattal függ össze. A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek gyártása két fő művelettel történik: meleg- és hidegalakítással.

(26)	Az előbbi, a melegalakítás, általában két módon végezhető: meleg kisajtolással vagy meleg lyukasztással.

(27)	Az így nyert melegen alakított cső közbenső termék, amely a végtermékként való felhasználhatóság előtt – egyes, a meleg kisajtolásos eljárással előállított melegen alakított csövek kivételével – további megmunkálást igényel.

(28)

A kérelmező azt állította, hogy a Kínából Indiába kivitt varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek már hidegen alakított csövek. Ezt az állítást alátámasztották a kínai exportstatisztikák, továbbá mellette szólt az a feltételezés is, hogy a kínai gyártók meleg lyukasztást alkalmaznak, amely után a csöveket azonnal és kötelezően hideg megmunkálásnak kell alávetni.

(29)	Miközben azonban a kínai exportstatisztikák szerint valóban csaknem valamennyi exportált varrat nélküli rozsdamentes acélcsövet hidegen alakított termékként állították vám elé, az Indiába való belépéskor hidegen alakított termékként vám elé állított csövek aránya csupán 2 % volt.

(30)	Az eltérés a Kínában alkalmazott héa-visszatérítési rendszerrel magyarázható, amelynek keretében a hidegen alakított varrat nélküli rozsdamentes acélcsövekre 13 % héa-visszatérítés igényelhető, míg a melegen alakított csövekre csupán 9 %.

(31)	Az ellenőrzések során a Bizottság meggyőződött arról, hogy az indiai gyártók csaknem kizárólag melegen alakított csöveket vásároltak, és a hidegalakítást Indiában végezték el.

(32)	A vizsgálat során az is megállapítást nyert, hogy a melegen alakított csövek a hidegalakítás előtt egyszerűen szállíthatók.

(33)

A Bizottság a vizsgálat során megállapította továbbá, hogy az Indiában végzett hidegalakítás a termék lényeges átalakítását jelenti, és hatására visszafordíthatatlanul módosulnak a termék alapvető tulajdonságai. A folyamat során megváltoznak a termék méretei, valamint fizikai, mechanikai és metallurgiai jellemzői.

2.5. A kereskedelem szerkezetének megváltozása

(34)

Az 1. táblázat bemutatja, hogy hogyan alakult a vizsgálati időszakban a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Kínából és Indiából az Unióba, valamint Kínából Indiába érkező behozatala:

1. táblázat

A varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatala a vizsgálati időszakban (tonna)

	Naptári év
	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	Adatszolgáltatási időszak
Kínából az Unióba érkező behozatal	17 094	20 841	15 279	4 181	2 437	1 804	1 951	2 317
Indiából az Unióba érkező behozatal	5 173	6 401	7 601	11 572	13 531	17 230	18 911	19 845
Kínából Indiába irányuló kivitel	23 555	35 454	37 824	41 505	40 146	49 039	43 364	44 129
Forrás: Eurostat (COMEXT), kínai kereskedelmi statisztikák

(35)	Az érintett termék Kínából az Unióba érkező behozatala jelentősen csökkent a vizsgálati időszakban, ezen belül is erős visszaesést mutatott a hatályban lévő intézkedések 2011-es bevezetése után.

(36)	A Kínából érkező behozatalnak az intézkedések bevezetése utáni visszaesését a későbbi években egyértelműen ellensúlyozta az Indiából érkező behozatal növekedése.

(37)

A kereskedelmi forgalom e változásai a kereskedelem szerkezetének változásaként értelmezhetők a két érintett ország és az Unió viszonylatában. A Kínából az Indiába érkező behozatal a vizsgálati időszakban stabil ütemű növekedést mutatott, és a növekedés java része már az intézkedések bevezetése előtt bekövetkezett.

(38)	A fenti adatok azt mutatják, hogy az eredeti vizsgálat 2010-es megindítása és a hatályban lévő intézkedések 2011. decemberi bevezetése után a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Indiából érkező behozatala javarészt kiváltotta az érintett termék Kínából az Unióba érkező behozatalát.

2.6. A dömpingellenes vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok hiánya

(39)	A Bizottság megvizsgálta, hogy az állításoknak megfelelően a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye volt-e, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs.

2.6.1. A Kínából Indiába érkező behozatal elemzése

(40)

Az alábbi táblázat bemutatja az indiai együttműködő vállalatok Kínából érkező behozatalait teljes értékesítésükkel összehasonlítva, valamint az Unióba végrehajtott kivitelüket. A Bizottság megjegyzi, hogy – a (21) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – ezek az adatok a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek Indiából az Unióba irányuló kivitelének túlnyomó részét lefedik.

(41)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ezek az adatok az Unióba irányuló kivitel tekintetében elegendően reprezentatívak az érintett indiai gazdasági ágazat szempontjából.

2. táblázat

A Kínából Indiába érkező behozatal (együttműködő vállalatok) és a teljes indiai értékesítés (tonna)

	Indiai pénzügyi év
	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	Adatszolgáltatási időszak
Teljes indiai értékesítés (A)	19 367	27 431	32 684	32 547	36 881	42 217	36 245	39 061
Kínából Indiába érkező behozatal (B)	7 852	15 146	14 284	17 465	18 246	21 914	17 313	19 640
A Kínából Indiába érkező behozatal és a teljes indiai értékesítés hányadosa (C = B/A)	41 %	55 %	44 %	54 %	49 %	52 %	48 %	50 %
Indiából az Unióba irányuló kivitel (D)	4 252	6 631	9 697	12 759	14 715	19 090	16 825	18 581
Forrás: Az együttműködő vállalatok kérdőívre adott válaszai

(42)

A Kínából Indiába érkező behozatal jóval kisebb mértékben nőtt, mint az Indiából az Unióba érkező behozatal. Az eredeti vizsgálat megindításának éve (2010) és az adatszolgáltatási időszak között az együttműködő indiai exportáló gyártók a kínai behozatalukat 15,1 ezer tonnáról 19,6 ezer tonnára (+ 29 %), míg az Unióba irányuló kivitelüket 6,6 ezer tonnáról 18,6 ezer tonnára (+ 180 %) növelték.

(43)	A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Kínából érkező behozatal alakulása szorosabb korrelációt mutatott a teljes értékesítés alakulásával, mint az Indiából az Unióba irányuló kivitelével.

(44)	Amikor az Indiából az Unióba irányuló kivitel meghatározó kezd lenni az értékesítések szempontjából, logikus, hogy korrelációt mutat a Kínából érkező behozatal növekedésével. Ugyanez következett volna be akkor is, ha az értékesítés a belföldi piacon vagy egy másik exportpiacon nőtt volna hasonlóan.

(45)	Annak ellenére, hogy az Unióba irányuló kivitelnek a teljes értékesítésen belüli részaránya a 2009–2010-es 25 %-ról az adatszolgáltatási időszakra 51 %-ra nőtt, a Kínából érkező behozatal és a teljes indiai értékesítés aránya stabilan 50 % körüli értéket mutatott.

(46)	Ez egyértelműen annak a jele, hogy az indiai gyártók következetesen kombinálták a Kínából és a más forrásokból származó nyersanyagokat, és erre az eredeti vám kivetése nem gyakorolt jelentős hatást.

2.6.2. Az üzleti modellek elemzése

(47)	Az Unióba irányuló kivitel túlnyomó részét adó vállalatok üzleti modellje a vám kivetése óta nem változott. Ezek a vállalatok a kérdéses gyakorlatot a Kínával szembeni eredeti vizsgálat 2010. szeptemberi megindítása előtt kezdték.

(48)	A vizsgálati időszak alatt ennek a gyakorlatnak megfelelő gazdasági indoka volt, amit az jelez, hogy a szóban forgó vállalatok már az eredeti vizsgálat megindítása előtt nyereségesek voltak, és nyereségesek is maradtak az adatszolgáltatási időszak végéig.

(49)	Fontos megjegyezni, hogy a hidegen alakított csövek gyártása jelentős tárgyieszköz-beruházást igényel, és e tárgyi eszközök értékét több éven keresztül írják le. A vállalatok többsége már az eredeti vizsgálat megindítása előtt rendelkezett a szükséges tárgyi eszközökkel.

2.6.3. A kínai kivitelre vonatkozó hatályos intézkedések hatása az Unióba irányuló indiai kivitelre

(50)

Az Unióba behozott indiai varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek átlagára az eredeti vizsgálat megindítása előtt 10 %-kal kisebb volt a Kínából behozott varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek áránál. Miután az eredeti vizsgálat nyomán kivetésre került a vám, az indiai behozatal a legolcsóbb importforrás maradt az uniós piacon. A Bizottság megjegyzi, hogy az átlagárak a behozatal termékszerkezetében fennálló esetleges eltérések miatt nem hasonlíthatók össze egymással közvetlenül. Az ugyanakkor elmondható, hogy jól jelzik az árszinteket.

(51)	Az intézkedések bevezetése és a kínai behozatal árának jelentős megnövekedése után az uniós kereslet természetes módon más exportáló országok felé fordult, és a versenyképes árú indiai termékek jó helyzetben voltak ahhoz, hogy ezt a lehetőséget kihasználják.

(52)	Mindamellett, hogy az Unióba irányuló kivitel részaránya a vizsgálati időszak alatt megnőtt, az uniós piac már az eredeti vizsgálat megindítása előtt is fontos exportpiaca volt az indiai gyártóknak.

(53)	Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett, a 2.3.3. pontban ismertetett változásnak megvoltak a Kínából származó varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára vonatkozó vámok kivetésétől eltérő, megfelelő gazdasági indokai.

3. AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA

(54)	Valamennyi érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérést kapott észrevételeinek megtételére. A kérelmező a végső nyilvánosságra hozatal nyomán megfogalmazott észrevételeiben további információkkal szolgált.

(55)

A kérelmező megkérdőjelezte a Bizottság azon döntését, hogy az egyetlen együttműködő kínai gyártónál nem végez ellenőrzést. A Bizottság azért nem ellenőrizte az együttműködő kínai gyártó által szolgáltatott adatokat, mert a szóban forgó gyártó Indiába irányuló kivitele elhanyagolható részt képvisel az Indiába irányuló teljes kínai kivitelen belül, így az ellenőrzésnek a vizsgálat szempontjából nem lett volna hozzáadott értéke. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(56)

A kérelmező kifogásolta, hogy a Bizottság nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy az USA-ba irányuló kínai kivitel zömét hidegen alakított termékként jelentik be. A Bizottság megerősítette, hogy az USA-ba irányuló kínai kivitel nem tárgya a vizsgálatnak, és hogy a Bizottság a jelen ügy szempontjából nem látja relevánsnak az USA-ba irányuló kínai kivitelt. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(57)

A kérelmező azt is felvetette, hogy egyes indiai gyártók esetében az általuk alkalmazott gyártóberendezések csak azt teszik lehetővé, hogy a gyártó hidegen alakított csövekből kiindulva állítsa elő a vizsgált terméket. Az indiai exportáló gyártók termelőlétesítményeiben végzett ellenőrzések során kiderült, hogy az indiai exportáló gyártók képesek az Unióba kivitt varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket melegen alakított csövekből előállítani. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(58)

A kérelmező megkérdőjelezte továbbá a Bizottság azon következtetését, amely szerint az Unióba irányuló kivitel túlnyomó részét adó exportáló gyártók üzleti modellje nem változott. A Bizottság ezt a felvetést elutasította, mert minden olyan ellenőrzött vállalat, amely az adatszolgáltatási időszakban exportált az Unióba (kivéve egy gyártót, amely csupán jelentéktelen mennyiséget értékesített az Unióban), a kérdéses gyakorlatot – nevezetesen hogy Kínából melegen alakított csöveket vásárol, és varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket gyárt és értékesít a belföldi piacon és exportra – az eredeti vizsgálat megindítása előtt kezdte el követni.

(59)

A kérelmező azt is előadta, hogy a Bizottság a Kínából Indiába behozott termékek besorolására vonatkozó ténymegállapításait az indiai importadatok, nem pedig a kínai exportstatisztikák alapján fogalmazta meg. Mint a fentiekben láttuk, a kínai statisztikákban hidegen alakított csövek kivitele szerepel, az indiai statisztikákban pedig melegen alakított csövek behozatala. A kérelmező azzal érvelt, hogy amennyiben a Bizottság az indiai importstatisztikákból kiindulva fogalmazta meg következtetéseit, meg kellett volna állapítania a hatályban lévő intézkedések kijátszását, mert 2015-ben a Kínából Indiába behozott hasonló termék 45 %-át vezetékcsőként jelentették be. A kérelmező szerint Indiában semmilyen olyan feldolgozást nem lehet végezni, amely változtatna e csövek kínai származásán. Végezetül a kérelmező azt is észrevételezte, hogy a Bizottság nem végzett további kutatást és nem fogalmazott meg következtetést az indiai importstatisztikákban található adatok helytállóságára vonatkozóan.

(60)

mivel a kínai export- és az indiai importstatisztikák adatai között ellentmondás volt, a Bizottság nem ezekből a statisztikai adatokból kiindulva fogalmazta meg ténymegállapításait. A nagyon magas szintű együttműködés módot adott arra, hogy a Bizottság a következtetéseit az együttműködő indiai gyártók által szolgáltatott ellenőrzött információk alapján fogalmazza meg. A vizsgálat a vállalati szintű tényleges adatokra, ezen belül is az indiai üzemekbe belépő félkész termékek jellegének és az ezen üzemekben elvégzett feldolgozásuk szintjének, valamint e tevékenység gazdasági indokának megerősítésére összpontosított.

(61)

A származási szabályokat megállapító vámjogszabályokkal kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a kijátszásellenes vizsgálat figyelembe veszi ugyan a vámjogszabályokat, de nem kizárólag azokra támaszkodik annak meghatározásakor, hogy megvalósul-e vagy sem a hatályban lévő intézkedések kijátszása. Továbbá a kérelmező kizárólag a Kínából Indiába behozott vezetékcsövekre utal. A valóságban Indiából az Unióba csaknem 90 %-kal kevesebb vezetékcső érkezik, mint Kínából Indiába, amire a kérelmező utal. A vizsgálat azonban nem tárt fel arra utaló bizonyítékokat, hogy ezzel az Indiából az Unióba érkező korlátozott mennyiségű vezetékcsővel az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében kijátszás valósulna meg. Ezért a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(62)

A kérelmező azt állította, hogy a Bizottság azon következtetése, hogy az indiai gyártók csaknem kizárólag melegen alakított csöveket vásároltak, kizárólag e gyártók megrendelésein alapult. A Bizottság ezt az állítást elutasította, mert következtetéseit az összes rendelkezésére álló információ alapján fogalmazta meg, nem csupán a megrendelések alapján. Az Indiában végzett ellenőrzés során a Bizottság minden egyes ellenőrzött indiai gyártónál megvizsgálta a félkész nyersanyagot, valamint a gyártási folyamatot és a végterméket. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(63)

A kérelmező továbbá azt is előadta, hogy a Bizottság nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a kínai gyártók által szállított meleg lyukasztással előállított csöveken nem végezték el már Kínában az első hidegalakítási műveletet, és ha ez így van, akkor az Indiában ezt követően végzett feldolgozás nem elegendő a származás megalapozásához. Mivel a kínai exportáló gyártók lényegében egyáltalán nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálatban, a Bizottság az indiai gyártók által Kínából beszerzett félkész termékek feldolgozottsági szintjével kapcsolatos ténymegállapításait az indiai gyártók által szolgáltatott, ellenőrzött információk alapján fogalmazta meg. A Bizottság nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy ezeken a termékeken Kínában már végeztek hidegalakítási műveletet. Továbbá a kérelmező állításának ellentmond az ellenőrzött indiai gyártási folyamatok jellege (ideértve a hidegalakításra való képességet is), valamint az a körülmény, hogy a kínai gyártók készek a melegen alakított félkész csöveket Indiába értékesíteni.

(64)

Emellett még akkor is, ha bizonyítható a kérelmező azon állítása, hogy egyes Indiába szállított félkész csöveken előzetesen korlátozott mértékű hidegalakítást végeztek Kínában, ez a feldolgozás csak korlátozott hatással lenne az Indiában végzett munkára. Ahogyan a fentiekben bemutattuk, a Bizottság megállapította, hogy minden Indiában működő ellenőrzött exportáló gyártó végrehajtott lényeges átalakítást Indiában, és bizonyította tevékenységének gazdasági indokát. Ezért a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(65)

A kérelmező bemutatott egy, az egyik indiai gyártóra vonatkozó jelentést, amely kijelentette, hogy egyes, a gyártó által Kínából melegen alakítottként behozott csöveken bizonyosan végeztek hidegalakítást is, mert ilyen csöveket lyukasztó ferdehengerléssel végzett melegalakítással nem lehet előállítani. A jelentés a szóban forgó egyetlen indiai gyártó által Kínából behozott termékek részletes adatain alapul.

(66)

A Bizottság észrevételezte, hogy az állítás csak a meleg lyukasztással előállított csövekre vonatkozik. A kínai gyártók azonban egyaránt alkalmaznak meleg lyukasztást és meleg kisajtolást. Emellett a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az indiai exportáló gyártók kisajtolással és lyukasztással előállított csöveket egyaránt importálnak. Ezért ez a felvetés nem foglalkozik azzal az eshetőséggel, hogy az adott indiai gyártó által behozott csövek meleg kisajtolással készültek. Emellett az adott gyártó importstatisztikáit a Bizottság csak a végső nyilvánosságra hozatal után kapta kézhez, így azokat nem volt módja ellenőrizni. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(67)

A kérelmező bemutatott egy olyan, két kiválasztott kínai exportáló gyártótól származó visszaigazoló elektronikus levelet, amelyben az exportáló gyártók kijelentik, hogy nem hajlandóak meleg lyukasztással előállított csöveket szállítani, ugyanakkor azonban készek hidegen alakított csövekre ajánlatot tenni.

(68)

Először: figyelembe véve a Kínában működő exportáló gyártók jelentős számát (az eredeti vizsgálatban 31 exportáló gyártói csoport tanúsított együttműködést), olyan információkból, amelyek közülük csak kettőre vonatkoznak, nem lehet következtetéseket levonni. Másodszor: a Bizottság észrevételezte, hogy a felvetés nem azzal foglalkozik, hogy az indiai exportáló gyártók képesek-e előállítani az általuk az Unióba kivitt terméket, hanem csupán rávilágít az érintett két kínai exportáló gyártó értékesítési politikájára. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(69)	A kérelmező azt állította, hogy Indiában nincs olyan üzem, amely képes volna 4 hüvelyknél nagyobb átmérőjű csöveket meleg lyukasztással előállítani, és megjegyezte, hogy a Bizottság ezt a kérdést nem elemezte.

(70)

A Bizottság rámutatott arra, hogy az indiai exportáló gyártók által az Unióba kivitt varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek mind Indiából, mind Kínából származó melegen alakított csövekből előállíthatók. Az indiai exportáló gyártók a rendelkezésükre álló berendezésekkel képesek a 4 hüvelyknél nagyobb átmérőjű kínai melegen alakított csöveket hidegalakításnak alávetni. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(71)

A kérelmező megkérdőjelezte a Bizottságnak a lényeges átalakításra vonatkozó, a (33) preambulumbekezdésben ismertetett következtetését, amely szerint a hidegalakítás visszafordíthatatlanul módosítja a termék alapvető tulajdonságait, és azt állította, hogy a költségeket tekintve nincs szó lényeges átalakításról.

(72)

A Bizottság észrevételezte, hogy a kérelmező nem vitatta, hogy a hidegalakítás során a terméknek megváltoznak a méretei, valamint fizikai, mechanikai és metallurgiai jellemzői. Értékelésében a Bizottság rámutatott arra, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kijátszás megvalósulásának hiányára vonatkozó ténymegállapítás ez esetben azon alapult, hogy az Indiában végzett feldolgozási tevékenységnek megfelelő magyarázata és gazdasági indoka volt. Emiatt nem volt szükség az átalakítás költségének kvantitatív értékelésére. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(73)

A kérelmező egy másik felvetése szerint a Bizottság nem vette figyelembe, hogy a Kínával szembeni intézkedések bevezetése előtt az Indiából az Unióba érkező behozatal zömét egyetlen uniós gyártó leányvállalatának termékei adták, és azt javasolta, hogy a Bizottság igazítsa ki az 1. táblázatot oly módon, hogy ezeket a behozatalokat levonja az adatokból, aminek az lenne a hatása, hogy az intézkedések bevezetése után az Indiából érkező behozatal nagyobb ütemű növekedést mutatna. A kérelmező azt állította továbbá, hogy e kivitel nélkül nem tekinthető úgy, hogy az eredeti vizsgálat megindítása előtt az Unió fontos exportpiaca volt az indiai exportáló gyártóknak.

(74)

A szóban forgó uniós gyártó leányvállalatától az Unióba irányuló, a vizsgálati időszakban viszonylag stabilnak mutatkozó kivitel figyelmen kívül hagyása nem változtatná meg az Indiából az Unióba irányuló kivitel növekedésének értékelését. Az Indiából az Unióba irányuló kivitel jelentős maradt, és a kereskedelem szerkezetének a (36) és a (37) preambulumbekezdésben ismertetett megváltozását eredményezte. Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban a Bizottság felhívja a figyelmet az eredeti vizsgálat keretében elvégzett elemzésre.

(75)	A kérelmező felvetette továbbá, hogy ellentétben a Bizottság azon ténymegállapításával, amely szerint a Kínából Indiába érkező behozatal az intézkedések bevezetése előtt nőtt meg, a valóságban a Kínából Indiába érkező behozatal megnövekedése időben egybeesett a vizsgálat megindításával.

(76)

A Bizottság az eredeti vizsgálatot 2010. szeptember 30-án indította meg. Mivel a varrat nélküli rozsdamentes acélcsöveket jellemzően rendelésre gyártják, nem pedig raktárról értékesítik, a Kína és India közötti tengeri árufuvarozás időigényét is figyelembe véve valószínűtlen, hogy az Indiába irányuló kínai kivitel 2009-es és 2010-es megnövekedése az eljárás megindítása után következett volna be. A konkrét esetben ez nem változtatja meg a Bizottság azon következtetését, hogy a Kínából Indiába érkező behozatal jóval az intézkedések bevezetése előtt nőtt meg, sem pedig a (37) és a (38) preambulumbekezdésben foglalt azon következtetést, amelyben a Bizottság egyébként egyetért a kérelmezővel, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott.

(77)

A kérelmező felvetette, hogy az Indiából az Unióba irányuló kivitel és a Kínából Indiába érkező behozatal aránya a vizsgálati időszakban megnőtt. A 2. táblázat adatai alapján valóban elmondható, hogy ez az arány (D/B) 54 %-ról 95 %-ra nőtt. A kérelmező álláspontjával ellentétben azonban ez nem az indiai gyártók üzleti modelljének megváltozását jelzi, hanem csupán azt, hogy az indiai gyártók számára fontosabb lett az uniós piac.

(78)

Annak megállapításához, hogy megváltozott-e az indiai gyártók üzleti modellje, az indiai gyártók tevékenységének teljes egészét kellett elemezni, nem csupán az általuk az Unióba értékesített mennyiségeket. Ezen elemzés céljára a Bizottság a Kínából Indiába érkező behozatal és az együttműködő indiai vállalatok teljes indiai értékesítése közötti összehasonlítást használta fel. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(79)	A kérelmező azt is felvetette, hogy a hideghúzás nem igényel jelentős tárgyieszköz-beruházást, és megkérdezte a Bizottságtól, ellenőrizte-e, hogy a vizsgálati időszak előtt, az adatszolgáltatási időszak kezdetéig hogyan alakult a kapacitáskihasználás.

(80)

A Bizottság ellenőrizte az együttműködő indiai exportáló gyártók kapacitáskihasználását, és megállapította, hogy általában véve a termelési kapacitás a vizsgálati időszakban mindvégig meghaladta a tényleges termelést. Ezt támasztja alá a (49) preambulumbekezdésben foglalt azon ténymegállapítás is, hogy a vállalatok többsége már az eredeti vizsgálat megindítása előtt rendelkezett a szükséges tárgyi eszközökkel. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy minden olyan ellenőrzött exportáló gyártó, amely az adatszolgáltatási időszakban exportált az Unióba, rendelkezett pilgerhengersorral és használta is azt. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította, és fenntartotta a jelentős beruházásigényre vonatkozó, a (49) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapítását.

(81)	Az (50) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításokkal kapcsolatos észrevételeiben a kérelmező összehasonlítást végzett az Eurostat adatain, és felfedezte, hogy 2014-ig az Indiából érkező behozatal átlagos ára magasabb volt, mint a Kínából kiinduló kivitel ára.

(82)

Az (50) preambulumbekezdésben a Bizottság a 2009-es átlagárakat hasonlította össze egymással a 627/2011/EU bizottsági rendelet (4) 4. és 17. táblázatában közzétett statisztikai adatok alapján, és alacsonyabb árat állapított meg India esetében. Mindazonáltal a kérelmező nem vitatja, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes vám kivetése után az indiai behozatal vált a legolcsóbb importforrássá az uniós piacon. Ezért a Bizottság ezt a felvetést is elutasította.

4. A VIZSGÁLAT LEZÁRÁSA

(83)	A fenti ténymegállapítások alapján a folyamatban lévő kijátszásellenes vizsgálatot helyénvaló lezárni.

(84)	A vizsgálat rámutatott arra, hogy a hidegalakítás a termék lényeges átalakítását jelenti, és a Kína, India és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásoknak megfelelő, a vám elkerülésétől eltérő magyarázata és gazdasági indoka van.

(85)

Ennélfogva a 13. cikk (1) bekezdésében foglalt, a kijátszás megállapításának alapjául szolgáló feltételek nem teljesülnek, és a Kínából származó érintett termék behozatalára bevezetett hatályban lévő intézkedéseket nem indokolt kiterjeszteni az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett azonos termék behozatalára.

(86)	Az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelettel az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett vizsgált termék behozatala tekintetében bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettséget helyénvaló megszüntetni.

(87)	Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság lezárja a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 22 00, ex 7304 24 00, ex 7304 41 00, ex 7304 49 10, ex 7304 49 93, ex 7304 49 95, ex 7304 49 99 és ex 7304 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7304110011, 7304110019, 7304220021, 7304220029, 7304240021, 7304240029, 7304410091, 7304491091, 7304499391, 7304499591, 7304499991 és 7304900091) alá tartozó, rozsdamentes acélból készült egyes varrat nélküli csövek behozatalára az 1331/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal megvalósuló lehetséges kijátszására vonatkozóan az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelettel megindított vizsgálatot, és megszünteti az e behozatal tekintetében bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettséget.

2. cikk

A vámhatóságok a behozatalnak az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelet 2. cikkében előírt nyilvántartásba vételét megszüntetik.

3. cikk

Az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 336., 2011.12.20., 6. o.

(3) HL L 40., 2017.2.17., 64. o.

(4) HL L 169., 2011.6.29., 1. o.

2017.11.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/11

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/2094 RENDELETE

(2017. november 3.)

a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló 795/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2017/32)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 22. cikkére, valamint a 34.1. cikke első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A Nemzetközi Fizetések Bankjának fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága (CPSS) és az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) Technikai Bizottsága 2012 áprilisában kiadta a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelveket (1). Ezt követően a CPSS jogutódja, a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI) és az IOSCO az alapelvekre vonatkozó útmutatást adott ki. Az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy a CPMI-IOSCO alapelveket és a későbbi útmutatást a 795/2014/EU európai központi bank rendelettel (EKB/2014/28) (2) hajtja végre annyiban, amennyiben azok a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre (SIPS) irányadóak.

(2)

A Kormányzótanács felülvizsgálta a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) általános alkalmazását, a rendelet 24. cikke szerint. A felülvizsgálat figyelembe vette a SIPS első átfogó értékelésének megállapításait. Az értékelés megállapította, hogy bizonyos kérdések javítást vagy pontosítást igényelnek, néhány esetben pedig azt, hogy jelentősebb módosítások szükségesek annak biztosítására törekedve, hogy a legmagasabb szintű felvigyázási standardok érvényesüljenek.

(3)	E rendelet alkalmazásában az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 35. cikkének (2) bekezdése alapján SIPS-hez közvetlen résztvevő útján hozzáférő pénzforgalmi intézményeket és elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket közvetett résztvevőként kell kezelni.

(4)

A tényleges kockázatcsökkentés biztosításához fontos az operatív, a kockázatkezelési és belső ellenőrzési funkciók egyértelmű szétválasztásának megtartása, ideértve azt is, hogy e feladatok ellátását különböző személyekre bízzák. Emellett a nem eurorendszer-beli SIPS üzemeltetők esetében a nemzeti jognak megfelelően biztosítani kell, hogy a vezető testületben – annak eredményességét fokozandó – legyen egy független tag is. Mivel az eurorendszer a Szerződésben és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában meghatározott közérdekű célkitűzésekkel és felelősségi körökkel, valamint intézményi felépítéssel rendelkezik, ezek alapján az eurorendszer-beli SIPS üzemeltetők mentesíthetők e követelmény alól.

(5)

A Kormányzótanács megállapította továbbá, hogy tovább kell pontosítani a SIPS üzemeltetők vezető testületének feladatkörét, amelybe beletartozik a SIPS vagy a SIPS üzemeltető kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló döntések és a SIPS működésére vonatkozó legfontosabb kockázati dokumentumok jóváhagyása.

(6)

A Kormányzótanács általánosságban egyetértett azzal, hogy lényegesen javítani kell a nettó késleltetett kiegyenlítési (deferred net settlement, DNS) rendszerekben keletkező likviditási kockázat csökkentését annak biztosításával, hogy valamennyi ciklus tekintetében hathatós likviditásikockázat-mérséklés valósuljon meg attól a pillanattól kezdve, hogy valamely átutalási megbízás bekerült a nettó kiegyenlítési pozíciók számításába és a pozíció a résztvevő részére látható.

(7)

A SIPS zavartalan működésének lehetővé tételéhez a résztvevőknek likviditásuk hathatós kezelésére megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük. A SIPS üzemeltetőnek figyelemmel kell kísérnie és elő kell segítenie a likviditás zavartalan áramlását rendszerszinten, az egyes résztvevők likviditási kitettségének figyelembevételével.

(8)

Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történjen meg. Mivel ez a követelmény akkor is érvényesül, ha a központi banki pénzben kiegyenlítést kínáló SIPS vészhelyzetben van, a más SIPS számára fizetéseket kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek még ilyen helyzetben is törekednie kell a végső kiegyenlítés lehetővé tételére.

(9)

A SIPS pénzeszközeinek az esetleges üzleti veszteségektől való védelmének biztosítására a SIPS üzemeltető által az általános üzleti kockázatok fedezésére tartott eszközöket el kell különíteni a napi üzleti műveletekre tartott eszközöktől. Ezen túlmenően meg kell különböztetni egyfelől a SIPS helyreállítási és a rendezett felszámolási tervét és másfelől a SIPS tőkeemelési tervét. Míg az utóbbinak tükröznie kell a tőkebevonás lehetőségét, az előzőnek azt kell biztosítania, hogy a szokásos üzletmenet folyamán a helyreállítási és a rendezett felszámolási terv céljára elérhető pénzeszközök ne essenek az ezen tervek végrehajtásához szükséges összeg alá.

(10)

A működési kockázatok eredményes kezelése egy olyan folytonos folyamat, amely a működési szabályzatok és eljárások rendszeres és szükség szerinti tesztelését és felülvizsgálatát teszi szükségessé, különösen a rendszer jelentős változásait követően. Ez különösen igaz a kiberkockázatok kezelése vonatkozásában, amelynek a jelentősége a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) közzététele óta megnövekedett. Ez a rendelet külön követelményeket határoz meg a kiberkockázatok mérséklése érdekében.

(11)

Ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok felvigyázási hatásköreiket eredményesen tudják gyakorolni, e hatásköröket két további eszközzel kell kiegészíteni. Először is, e hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük annak előírására a SIPS üzemeltető számára, hogy független szakértőt jelöljön ki a SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére. Emellett a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak képeseknek kell lenniük követelmények előírására a kijelölendő szakértő típusával, az elkészítendő jelentés tartalmával és hatályával, illetve a jelentés kezelésével kapcsolatban, beleértve annak közlését és közzétételét, továbbá a jelentés elkészítésének időzítésével kapcsolatban. Másodszor, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó, fent említett alapelvek B. feladatának megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságnak lehetőséget kell kapnia helyszíni vizsgálatok végzésére vagy e feladat átruházására.

(12)

Noha korrekciós intézkedések csak a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) megszegéséért írhatóak elő, előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek indokolják az ilyen intézkedések kiszabására irányuló eljárás megindítását a meg nem felelés gyanúja esetén, lehetőséget adva a SIPS üzemeltető számára arra, hogy a jogsértés megállapítása előtt a meghallgassák és magyarázatokkal szolgáljon. A korrekciós intézkedések kiszabásának eljárását határozatban kell meghatározni. Emellett az EKB-tól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az EKB-t azon szándékáról, hogy korrekciós intézkedéseket kíván előírni.

(13)	A Kormányzótanács általi felülvizsgálat megállapításaira figyelemmel és a CPMI-IOSCO útmutatás SIPS-et érintő végrehajtása érdekében a 795/2014/EU rendeletet (EKB/2014/28) megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

A (3) bekezdés ii. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

az összes euróban denominált feldolgozott fizetések legalább az alábbiak egyikét képviselik:

—	az Unióban az euróban denominált fizetések teljes mennyiségének 15 %-a,

—	az Unióban az euróban denominált, határon átnyúló fizetések teljes mennyiségének 5 %-a,

—	az euróban denominált fizetések teljes mennyisége 75 %-át kitevő piaci részesedés azon tagállam szintjén, amelynek pénzneme az euro;”.

b)	A (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „Az azonosítást évente el kell végezni.”

A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés értelmében elfogadott határozat annak hatályon kívül helyezéséig hatályban marad. A SIPS-ként azonosított fizetési rendszerek ellenőrző felülvizsgálatát évente el kell végezni annak ellenőrzése céljából, hogy e rendszerek továbbra is megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján SIPS-ként azonosításra kerültek.”

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A SIPS üzemeltetőknek folyamatosan együtt kell működniük a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és biztosítaniuk kell, hogy az általuk üzemeltetett SIPS megfeleljen a 3–21. cikkben foglalt követelményeknek, ideértve a szabályaik, eljárásaik, folyamataik és kereteik általános hatásossága tekintetében is. A SIPS üzemeltetőknek továbbá együtt kell működniük a hatáskörrel rendelkező hatósággal rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására irányuló tágabb célkitűzés támogatása érdekében.”

A 2. cikk a következőképpen módosul:

A 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.	»nettó késleltetett kiegyenlítési rendszer« (»DNS-rendszer«) olyan rendszer, amelynek vonatkozásában egy előre meghatározott kiegyenlítési ciklus végén nettó alapon központi banki pénzben történő elszámolásra kerül sor, például az üzleti nap végén vagy aközben;”.

A 18. pont helyébe a következő szöveg lép:

„18.

»közvetlen résztvevő« olyan jogi személy, amely valamely SIPS üzemeltetővel szerződéses viszonyban áll és amelyet kötnek az adott SIPS szabályai, továbbá amely számára megengedett fizetési megbízásoknak ebbe a rendszerbe történő küldése, és amely ettől a rendszertől fizetési megbízások fogadására képes;”.

A szöveg a következő 18a. ponttal egészül ki:

„18a.

»közvetett résztvevő« olyan jogi személy, amely nem rendelkezik a SIPS szolgáltatásaihoz való közvetlen hozzáféréssel, és amelyet általában közvetlenül nem kötnek az adott SIPS szabályai, továbbá amelynek átutalási megbízásait a SIPS valamely közvetlen résztvevőn keresztül számolja el, egyenlíti ki és tartja nyilván. A közvetett résztvevő valamely közvetlen résztvevővel áll szerződéses viszonyban. A vonatkozó jogi személyek köre az alábbiakra korlátozódik:

i.	az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek;

ii.	a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások;

iii.	bármely olyan vállalkozás, amelynek vállalatközpontja az Unión kívül található, és amelynek funkciói megfelelnek az i. és a ii. alpontban meghatározott uniós hitelintézet vagy befektetési vállalkozás funkcióinak;

iv.	a közjogi szervek és az állami garanciával rendelkező vállalkozások, valamint a 98/26/EK irányelv 2. cikkének c), d), e) és p) pontjában meghatározott központi partnerek, elszámoló ügynökök, elszámolóházak és rendszerüzemeltetők;

v.	az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 4. cikkének 4. pontjában és a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)."

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).” "

A szöveg a következő 40–44. ponttal egészül ki:

„40.

»független vezető testületi tag« a vezető testület nem ügyvezető tagja, aki nem áll a SIPS, a SIPS üzemeltető, ezek ellenőrző befolyást gyakorló részvényese, vezetése vagy résztvevője vonatkozásában összeférhetetlenséget felvető üzleti, családi vagy egyéb kapcsolatban, és ilyen kapcsolata a vezető testületi tagságot megelőző két évben sem állt fenn;

41.

»kapcsolt vállalkozás« olyan vállalat, amelynek irányítása alatt a résztvevő áll, amely a résztvevő irányítása alatt áll, vagy amellyel a résztvevő közös irányítás alatt áll. A vállalat irányításának meghatározása: a) a vállalat szavazó részvényosztályai legalább 20 %-ának tulajdonjoga, ellenőrzése vagy birtoklása; vagy b) a vállalat pénzügyi beszámolási célokra történő konszolidálása;

42.	»vészhelyzet« olyan esemény, történés vagy körülmény, amely veszteséghez vagy a SIPS működésének, szolgáltatásainak vagy funkcióinak megzavarásához vezethet, ideértve a végső kiegyenlítés zavarását vagy megakadályozását;

43.	»pénzügyi kötelezettségek« a résztvevők között, vagy a résztvevők és a SIPS üzemeltető közötti olyan, a SIPS-en belüli jogi kötelmek, amelyek az adott SIPS-be bevitt átutalási megbízások következtében merülnek fel;

44.	»korrekciós intézkedés« formájára, tartamára vagy súlyára tekintet nélkül minden olyan konkrét intézkedés vagy fellépés, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára ír elő a 3–21. cikk követelményeinek való meg nem felelés orvoslására vagy megismétlődésének megelőzésére.”

A 4. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A SIPS üzemeltetőjének olyan hathatós és dokumentált irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely egyértelmű és közvetlen felelősségi és elszámoltathatósági rendet tesz lehetővé. Az ilyen rendelkezéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság, a tulajdonosok és a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani. A SIPS üzemeltetőjének e rendelkezésekből a nyilvánosság számára egyszerűsített változatot kell hozzáférhetővé tennie.”

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A vezető testület összetételének biztosítania kell az integritást, továbbá az eurorendszer-beli SIPS kivételével a technikai tudás, valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét annak érdekében, hogy a vezető testület eleget tudjon tenni a feladatainak és felelősségi köreinek. A testület összetételének figyelembe kell vennie a hatáskörök nemzeti jognak megfelelő felosztását is. Az eurorendszer-beli SIPS-ek kivételével, és ha azt a nemzeti jog megengedi, a vezető testület nem ügyvezető beosztású testületi tagokat is magában foglal, ideértve legalább egy független vezetőségi tagot.”

A (7) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A vezető testületnek biztosítania kell, hogy három (működési, kockázatkezelési és belső ellenőrzési) egyértelmű és hathatós védelmi vonal létezzen, amelyek elkülönülnek egymástól, és megfelelő hatáskörrel, függetlenséggel, erőforrásokkal és a vezető testülethez megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek.”

A szöveg a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A vezető testület jóváhagyása szükséges azokhoz a határozatokhoz, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a SIPS kockázati profiljára és a SIPS műveleteire vonatkozó, legfontosabb kockázati dokumentumokra. A vezető testületnek legalább jóvá kell hagynia és évente felül kell vizsgálnia az 5. cikk (1) bekezdésében említett átfogó kockázatkezelési rendszert, a 15. cikk (1) bekezdésében említett működési kockázati keretrendszert, és a kapcsolódó, a 15. cikk (5) bekezdésében említett üzletmenet-folytonossági tervet, az 5. cikk (4) bekezdésében említett helyreállítási és rendezett felszámolási tervet és a 13. cikk (6) bekezdésében említett tőkeemelési tervet, a 6. cikk (1) bekezdésében említett, a hitelkockázatok kezelésére szolgáló, és a 8. cikk (1) bekezdésében említett, a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszert, a 7. cikkben említett, a kockázatkezelésre vonatkozó fedezeti keretrendszert, a SIPS 14. cikk (4) bekezdésében említett befektetési stratégiáját, és a 15. cikk (4a) bekezdésében említett kibervédelmi keretrendszert.”

Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell azokat az eseteket, amelyek működő vállalkozásként megakadályozhatják a SIPS-et ezen kritikus műveletek és szolgáltatások nyújtásában, valamint értékelnie kell valamennyi lehetséges helyreállítási opció hatékonyságát és – az eurorendszer-beli SIPS kivételével – a rendezett felszámolást. A SIPS üzemeltetőjének legalábbévente felül kell vizsgálnia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének megvalósítható tervet kell készítenie a SIPS helyreállítására és – az eurorendszer-beli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra. A helyreállítási és a rendezett felszámolási tervnek tartalmaznia kell többek között a főbb helyreállítási és rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalását, a SIPS kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítását, valamint a főbb stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírását. A SIPS üzemeltetője adott esetben a helyreállítási tervezéshez szükséges információkkal látja el az érdekelt hatóságokat.”

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Hitelkockázat

(1) A SIPS üzemeltetőnek a résztvevőivel szembeni, továbbá a SIPS fizetésekből, elszámolásból és kiegyenlítésből eredően a résztvevői közötti hitelkitettségek mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére szolgáló szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2) A SIPS üzemeltetőnek a hitelkockázat valamennyi forrását azonosítania kell. A hitelkockázatok mérése és figyelemmel kísérése napközben, időszerű információk és megfelelő kockázatkezelési eszközök használatával történik.

(2a) A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy

a)	a pénzügyi kötelezettségek legkésőbb akkor létrejöjjenek, amikor az átutalási megbízás bekerül a minden egyes résztvevő számára elérhető nettó kiegyenlítési pozíciók számításába; és

b)	a (3) és (4) bekezdéssel összhangban elegendő forrást tartson a létrejövő hitelezési kitettségek fedezésére legkésőbb az a) pontban említett pillanatban.

(3) Azon SIPS üzemeltetőnek, beleértve azt is, amely DNS-rendszert kiegyenlítési garanciával működtet, amely a SISP műveletek során a résztvevőivel szemben hitelkitettséggel szembesül, a valamennyi résztvevővel szembeni hitelkitettségét fedezettel, garanciaalapokkal, tőkeeszközökkel (az általános üzleti kockázat céljára szolgáló összeg levonását követően) vagy egyéb, ezekkel egyenértékű pénzügyi forrásokkal kell fedeznie.

(4) A SIPS üzemeltetőnek, beleértve azt is, amely DNS-rendszert kiegyenlítési garancia nélkül működtet, de amelyben a résztvevők a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredően hitelkitettségekkel szembesülnek, ezen résztvevőkre vonatkozóan szabályokkal vagy szerződéses megállapodásokkal kell rendelkeznie. A szabályoknak vagy szerződéses megállapodásoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben említettek szerint elégséges forrásokat bocsássanak rendelkezésre a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredő hitelkitettségek fedezésére azon két résztvevő vonatkozásában, amelyek kapcsolt vállalkozásaikkal együttesen a legnagyobb összesített hitelkitettséggel rendelkeznek.

(5) A SIPS üzemeltetőnek az egy vagy több résztvevőnek a SIPS-szel szembeni fizetési kötelezettsége nemteljesítéséből közvetlenül eredő veszteségek kezelésére szolgáló szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak rendelkezniük kell a fedezésre vélhetően nem kerülő veszteségek elosztásáról, ideértve annak a tőkének a visszafizetését is, amelyet egy SIPS üzemeltető esetlegesen likviditás-szolgáltatóktól kölcsönöz. Ezen szabályoknak és eljárásoknak magukban kell foglalniuk a SIPS üzemeltetőnek a SIPS által stresszhelyzetben felhasznált pénzügyi források (3) és (4) bekezdésben foglalt szintig történő feltöltésére vonatkozó szabályait és eljárásait.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Likviditási kockázat

(1) A SIPS üzemeltetőnek átfogó keretrendszert kell létrehoznia a SIPS résztvevői, a kiegyenlítő bankok, a nostro ügynökök, a letétkezelő bankok, a likviditás-szolgáltatók és az egyéb érintett jogalanyok által keletkeztetett likviditási kockázatok kezelésére. A SIPS üzemeltetőnek megfelelő eszközöket kell a résztvevők rendelkezésére bocsátania likviditásuk hatékony kezeléséhez, valamint figyelemmel kell kísérnie és elő kell segítenie a likviditás rendszeren belüli zavartalan áramlását.

(2) A SIPS üzemeltetőnek olyan működtetési és elemzési eszközöket kell kialakítania, amelyek alkalmassá teszik a kiegyenlítési és fedezeti folyamatok – ideértve a napközbeni likviditás felhasználását – folyamatos és kellő időben történő azonosítására, mérésére és figyelemmel kísérésére.

(2a) A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy

a)	a pénzügyi kötelezettségek legkésőbb akkor létrejöjjenek, amikor az átutalási megbízás bekerül a minden egyes résztvevő számára elérhető nettó kiegyenlítési pozíciók számításába; és

b)	a (3)–(6) bekezdéssel összhangban elegendő likvid forrást tartson legkésőbb az a) pontban említett pillanatban.

(3) A SIPS üzemeltetőnek a pénzügyi kötelezettségek létrejöttének pillanatától kezdődően mindenkor elegendő likvid forrásokkal kell rendelkeznie, illetve biztosítania kell, hogy a résztvevői rendelkeznek azokkal, minden olyan pénznemben, amelyben működik, a pénzügyi kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének a lehetséges stresszforgatókönyvek széles körének keretében történő teljesítése érdekében. Adott esetben ez a napközbeni, illetve a többnapos kiegyenlítésre is vonatkozik. A stresszforgatókönyveknek a következőket kell tartalmazniuk: a) az olyan résztvevő rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között történő nemteljesítése, amely kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont pénzügyi kötelezettséggel rendelkezik; és b) a (11) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egyéb forgatókönyvek.

(4) Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők rendelkeznek a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban olyan elegendő likvid forrásokkal, amelyek a pénzügyi kötelezettségek időszerű elszámolásához szükségesek egy olyan résztvevő nemteljesítése esetén, amely annak kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik az alábbiak bármelyike szerint a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján:

a)	készpénzben az eurorendszerrel; vagy

az eurorendszer (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2014/60) (*5) és az EKB/2014/31 európai központi bank iránymutatásban (*6) rögzített fedezeti keretszabályozásában meghatározott elfogadható fedezetben, feltéve, hogy a SIPS üzemeltető igazolni tudja, hogy az említett fedezet közvetlenül hozzáférhető, és aznap készpénzre váltható előre meghatározott és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodás használatával, stresszhelyzeti piaci körülmények esetében is.

(5) Az egyoldalú fizetéseket euróban elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban további likvid forrásokkal rendelkezzenek a (4) bekezdésben említettek szerint, illetve egy hitelképes kereskedelmi bankkal az alábbi eszközök egyikében vagy azok közül többen is:

a)	lekötött hitelkeretek;

b)	lekötött devizaswapügyletek;

c)	lekötött repók;

d)	a 7. cikk (1) bekezdése követelményeinek megfelelő olyan eszközök, amelyeket egy letétkezelő tart;

e)	befektetések.

Mindezen eszközöknek lehetővé kell tenniük a készpénz olyan időben történő rendelkezésre állását, hogy az aznapi kiegyenlítés befejezhető legyen. A SIPS üzemeltetőnek különösen képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a nem készpénz alapú eszközök közvetlenül hozzáférhetőek és aznap készpénzre válthatóak előre meghatározott és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodás használatával, stresszhelyzeti piaci körülmények esetében is.

A SIPS üzemeltetőnek készen kell állnia arra, hogy megfelelő belső elemzés alapján bemutassa a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a kereskedelmi bank hitelképes.

(6) A kétoldalú fizetéseket, illetve egyoldalú fizetéseket az eurótól eltérő pénznemben elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban elegendő likvid forrásokkal rendelkezzenek az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7) Amennyiben a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat a SIPS üzemeltető egyéb eszközökkel egészíti ki, ezen eszközöknek vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell lenniük (például hitelkeretek, swapok illetve repók) eseti alapon nemteljesítés bekövetkeztét követően, még akkor is, ha ezt nem lehet megbízhatóan előre elrendezni, illetve garantálni a rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között. Amennyiben a résztvevők a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat egyéb eszközökkel egészítik ki, a SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy ezen egyéb eszközök az e bekezdés első mondatában foglalt követelményeknek megfelelnek. Az eszközöket vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell tekinteni, amennyiben a SIPS üzemeltető figyelembe vette az érintett központi banknak a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályait és gyakorlatát.

(8) A SIPS üzemeltető nem feltételezheti azt, hogy rendkívüli központi banki hitel rendelkezésre fog állni.

(9) A SIPS üzemeltetőnek átvilágítást kell elvégeznie annak igazolása érdekében, hogy a SIPS (3) bekezdésben említett likvid forrásait rendelkezésre bocsátó valamennyi jogalanynak: a) elegendő és naprakész információ áll rendelkezésére a készpénz, illetve eszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos likviditási kockázatok megértése és kezelése tekintetében; és b) az előírtaknak megfelelően képes készpénzt, illetve eszközöket rendelkezésre bocsátani. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja az átvilágításra vonatkozó kötelezettsége betartását. Csak a kibocsátó központi banktól származó hitelhez hozzáféréssel rendelkező jogalanyok fogadhatók el likviditás-szolgáltatóként. A SIPS üzemeltetőnek rendszeresen tesztelnie kell a SIPS likvid forrásaihoz történő hozzáférésre vonatkozó eljárásait.

(10) A központi banki számlákhoz, pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, illetve az értékpapír-szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező SIPS üzemeltetőnek használnia kell ezeket a szolgáltatásokat, ha az a gyakorlatban megvalósítható.

(11) A SIPS üzemeltetőnek szigorú stressztesztek révén meg kell határoznia likvid forrásainak a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges összegét és rendszeresen vizsgálnia kell az arra való elégségességét. A stresszteszt elvégzésekor a SIPS üzemeltetőnek a releváns forgatókönyvek széles körét vizsgálnia kell, ideértve egy vagy több résztvevő ugyanazon a napon és két vagy több egymást követő napon történő nemteljesítését is.

Az ilyen forgatókönyvek vizsgálatakor figyelembe kell venni a SIPS felépítését és működését, és meg kell vizsgálni minden olyan jogalanyt, amely esetlegesen érdemi likviditási kockázatot jelenthet a SIPS számára, beleértve a kiegyenlítő bankokat, a nostro ügynököket, a letétkezelő bankokat, a likviditás-szolgáltatókat és a kapcsolt FMI-ket. Adott esetben a forgatókönyveknek többnapos időszakra kell vonatkozniuk.

(12) A SIPS üzemeltető dokumentálja a SIPS üzemeltető vagy a résztvevők által fenntartott készpénzállomány és egyéb eszközök tartásának okát, valamint megfelelő irányítási rendszert léptet életbe azokkal kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőnek egyértelmű eljárásokat kell meghatároznia a stresszteszt eredményéről szóló, a vezető testület számára történő beszámolásról, és ezeket az eredményeket a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszere megfelelőségének értékelésére, illetve módosítására kell felhasználnia.

(13) A SIPS üzemeltetőnek olyan egyértelmű szabályokat és eljárásokat kell bevezetnie, amelyek lehetővé teszik a SIPS számára a pénzügyi kötelezettségek aznapi, illetve adott esetben az időszerű napközbeni, illetve többnapos kiegyenlítését egy vagy több résztvevőjének nemteljesítését követően. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak:

a)	kezelniük az előre nem látott és vélhetően fedezetlen likviditási hiányosságokat;

b)	a pénzügyi kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének visszafordítása, visszavonása vagy késedelme elkerülésére kell irányulniuk;

c)	rendelkezniük kell arról, hogy stresszhelyzetben miként kell a SIPS által használt készpénzt és egyéb eszközöket feltölteni a (3)–(5) bekezdésben meghatározott szintig.

(*5) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.)."

(*6) Az Európai Központi Bank EKB/2014/31 iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).” "

A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történjen meg. A más SIPS számára fizetéseket kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek törekednie kell arra, hogy e más SIPS még vészhelyzetekben is képes legyen a kiegyenlítésre.”

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Általános üzleti kockázat

(1) A SIPS üzemeltetőnek megbízható irányítási és ellenőrzési rendszereket kell kialakítania az általános üzleti kockázatok, köztük az üzleti stratégia rossz kivitelezéséből eredő veszteségek, a negatív pénzáramlások, vagy az előre nem látható, illetve kirívóan magas működési költségek azonosítására, figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(2) A SIPS üzemeltetőnek megvalósítható tervet kell fenntartania a SIPS helyreállítására és – az eurorendszer-beli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra az 5. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint.

(3) A SIPS üzemeltető általános üzleti kockázati profilja, valamint a kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállításához és/vagy rendezett felszámolásához szükséges időtartam alapján határozza meg a (2) bekezdésben említett terv végrehajtásához szükséges eszközök összegét. Ez az összeg nem lehet kevesebb hat havi folyó működési költségnek megfelelő összegnél.

(4) A (3) bekezdésben említett összeg fedezésére a SIPS üzemeltetőnek tőkeeszközökkel – például közönséges részvényekkel, nyilvánosságra hozott tartalékokkal vagy egyéb eredménytartalékkal – fedezett likvid nettó eszközöket kell tartania, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként folytatni tudja a műveleteit és szolgáltatásait. Ezen eszközöknek ki kell egészíteniük a résztvevők nemteljesítésének, illetve a 6. és 8. cikkekben foglalt kockázatok fedezésére tartott forrásokat. A tőkekövetelmények megkettőzésének megelőzése érdekében ide sorolhatók a nemzetközi kockázatalapú tőkekövetelmények alapján tartott tőkeeszközök.

(5) A (4) bekezdésben említett, az általános üzleti kockázatok fedezése érdekében tartott eszközöknek megfelelően likvidnek és megfelelő minőségűnek kell lenniük ahhoz, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak, és azokat el kell különíteni a SIPS üzemeltetőnek napi működéshez használt eszközöktől. A SIPS üzemeltetőnek képesnek kell lennie az általános üzleti kockázatok fedezésére tartott eszközöket az árat érintő kedvezőtlen hatás nélkül, vagy minimális ilyen hatás mellett értékesítenie, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működést, ha általános üzleti veszteségeket szenved el.

(6) A SIPS üzemeltetőnek olyan, a kiegészítő tőkeemelésre vonatkozó, megvalósítható tervet kell elfogadnia, amely arra az esetre szolgál, ha a tőkéje a (3) bekezdésben említett összeg közelébe vagy az alá esik.

(7) A (3)–(6) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszer-beli SIPS-ekre.”

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)	A szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A SIPS üzemeltetőjének a rendszereket, működési politikákat, eljárásokat és ellenőrzéseket időszakonként és jelentős változások után felülvizsgálnia, ellenőriznie és tesztelnie kell.”

A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A SIPS üzemeltetőjének hathatós kibervédelmi keretrendszert kell kialakítania, a kiberkockázat kezelésére rendszeresített, megfelelő irányítási intézkedésekkel együtt. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell kritikus műveleteit és az azokat támogató eszközöket, valamint megfelelő intézkedéseket kell rendszeresítenie azok kibertámadásoktól való védelmére, az ilyen támadások azonosítására, az azokra való reagálás és azokat követő helyreállítás érdekében. Ezeket az intézkedéseket rendszeresen tesztelni kell. A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a kiberfenyegetések tekintetében megfelelő helyzetismerettel rendelkezzen. A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy folytonos tanulási és fejlesztési folyamat tegye lehetővé a kibervédelmi keretrendszernek a kiberkockázatok dinamikus jellegéhez időben és szükség szerint történő hozzáigazítását.”

10.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A hozzáférésre és a részvételre vonatkozó feltételek

(1) A SIPS üzemeltetőnek el kell fogadnia és nyilvánosságra kell hoznia a SIPS szolgáltatásaihoz történő hozzáférésre és az azokban történő részvételre vonatkozó megkülönböztetésmentes követelményeit a közvetlen, és – amennyiben vannak ilyenek – a közvetett résztvevők és az egyéb FMI-k számára. A SIPS üzemeltetőnek a követelményeket legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzáférési és részvételi követelményeket a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságával és hatékonyságával kell alátámasztani, valamint azokat a SIPS egyes kockázataira tekintettel és a kockázatokkal arányos módon kell kialakítani. Az arányosság elvének megfelelően a SIPS üzemeltetőnek olyan követelményeket kell kialakítania, amelyek a hozzáférést a lehető legszűkebb mértékben korlátozzák. Amennyiben a SIPS üzemeltető egy jelentkező jogalanytól megtagadja a hozzáférést, azt összehasonlító kockázatelemzés alapján írásban kell megindokolnia.

(3) A SIPS üzemeltetőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a résztvevők SIPS-hez történő hozzáférés és az abban történő részvétel követelményeinek való megfelelését. A SIPS üzemeltetőnek olyan megkülönböztetésmentes eljárásokat kell elfogadnia, amelyek rendelkeznek egy résztvevő részvételi jogainak felfüggesztéséről vagy rendezett megszüntetéséről, amennyiben a résztvevő nem felel meg a követelményeknek, és nyilvánosságra kell hoznia az ilyen eljárások lényeges főbb vonatkozásait. A SIPS üzemeltetőnek az eljárásokat legalább évente felül kell vizsgálnia.”

11.

A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A kockázatkezelés érdekében a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a SIPS szabályai, eljárásai és szerződési viszonyai lehetővé tegyék számára azt, hogy a közvetett részvételről információkat gyűjtsön a SIPS-nek a részvételből eredő anyagi kockázatai azonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében. Ezeknek az információknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)	a rendszerszintű tevékenységhez képest azon tevékenység aránya, amelyet a közvetlen résztvevők saját nevükben és a közvetett résztvevők nevében végeznek;

b)	azon közvetett résztvevők száma, amelyek egyedi közvetlen résztvevőn keresztül számolnak el;

c)	az egyes közvetett résztvevőktől eredő fizetési forgalom és érték a SIPS-ben;

d)	a c) pontban említett fizetések mennyisége és értéke az azon közvetlen résztvevők fizetéseinek mennyiségének, illetve értékének arányában, amelyeken keresztül a közvetett résztvevő hozzáfér a SIPS-hez.

(2) A SIPS üzemeltetőjének az (1) bekezdésben említett információk figyelembevételével azonosítania kell azokat a közvetlen és közvetett résztvevők közötti anyagi függőségeket, amelyek hatással lehetnek a SIPS-re.”

12.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogkörei

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak az alábbiakra:

a SIPS üzemeltetőtől – bármely időpontban – valamennyi olyan információ és dokumentum beszerzése, amely az ezen rendeletben foglalt követelményeknek történő megfelelés értékeléséhez, vagy rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdításához szükséges. A SIPS üzemeltetőnek a vonatkozó információkat indokolatlan késedelem nélkül jelentenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóság számára;

a SIPS üzemeltető számára annak előírása, hogy független szakértőt jelöljön ki a SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére. A hatáskörrel rendelkező hatóság követelményeket írhat elő a kijelölendő szakértő típusával, az elkészítendő jelentés tartalmával és hatókörével, a jelentés kezelésével, beleértve bizonyos elemei közlését és közzétételét, valamint a jelentés elkészítésének időzítésével kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőjének tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot arról, hogy az előírt követelményeket miként teljesítette;

c)	helyszíni ellenőrzés elvégzése vagy a helyszíni ellenőrzés elvégzésére megbízás adása. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, a hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzést előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogkörök gyakorlásának eljárásrendjéről és feltételeiről az EKB határozatot fogad el.”

13.

A szöveg a következő 21a. és 21b. cikkel egészül ki:

„21a. cikk

A felvigyázási tevékenységek megszervezése

A hatáskörrel rendelkező hatóság folyamatos és/vagy eseti felvigyázási tevékenységet folytathat annak értékelése érdekében, hogy a SIPS üzemeltető megfelel-e a 3–21. cikkben rögzített követelményeknek vagy a rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására vonatkozó követelménynek.

21b. cikk

Bizalmas kezelés

A hatáskörrel rendelkező hatóság által a SIPS üzemeltetővel bizalmas alapon megosztott információk a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belül megoszthatók. Az ilyen információkat a KBER tagjainak bizalmasként kell kezelniük, a KBER Alapokmánya 37.1. cikkében rögzített szolgálati titoktartási kötelezettségnek megfelelően.”

14.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Korrekciós intézkedések

(1) Amennyiben a SIPS üzemeltető nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy ez észszerűen gyanítható, a hatáskörrel rendelkező hatóság:

a)	írásban értesíti a SIPS üzemeltetőt a meg nem felelés vagy a gyanított meg nem felelés jellegéről; továbbá

b)	lehetőséget biztosít a SIPS üzemeltető számára arra, hogy meghallgatást nyerjen és magyarázatokat nyújtson.

(2) A SIPS üzemeltető által adott információk figyelembevételével a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket írhat elő a meg nem felelés orvoslása, illetve megismétlésének megelőzése érdekében.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul korrekciós intézkedéseket szabhat ki, amennyiben azt állapítja meg, hogy a meg nem felelés elég súlyos ahhoz, hogy az azonnali intézkedést igényeljen. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak határozatát indokolnia kell.

(4) Az EKB-tól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az EKB-t azon szándékukról, hogy valamely SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket kívánnak előírni.

(5) A korrekciós intézkedések kiszabhatóak önállóan vagy a 2532/98/EK tanácsi rendelet (*7) alapján kiszabott szankciókkal párhuzamosan.

(6) Az EKB a korrekciós intézkedések kiszabásának eljárásrendjét és feltételeit határozatban fogadja el.

(*7) A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).” "

15.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Szankciók

Az ezen rendeletben foglaltak megszegése esetén az EKB szankciókat szabhat ki. A szankcióknak meg kell felelniük a 2532/98/EK rendeletnek és a 2157/1999/EK európai központi banki rendeletnek (EKB/1999/4) (*8). Az EKB a szankciók összegének kiszámítására vonatkozó módszertanról szóló határozatot fogad el.

(*8) Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21. o.).” "

16.	A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép: „24. cikk Felülvizsgálat A Kormányzótanács ezen rendelet általános alkalmazását legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő két éven belül, majd azt követően háromévente felülvizsgálja, és értékeli, hogy annak módosítása szükséges-e.”

2. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Azon SIPS üzemeltetőknek, amelyeket a Kormányzótanács 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 1. cikkének (2) bekezdése szerinti határozatáról e rendelet hatálybalépését megelőzően értesítettek, a hatálybalépéstől számított egy év áll rendelkezésére az e rendeletben rögzített követelményeknek való megfelelésre, az 1. cikk 5. és 6. pontjában rögzített követelményeket kivéve, amelyek tekintetében 18 hónap áll rendelkezésükre.

(3) Azon SIPS üzemeltetőknek, amelyeket a Kormányzótanács 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 1. cikkének (2) bekezdése szerinti határozatáról e rendelet hatálybalépését követően értesítenek, az értesítés időpontjától számított egy év áll rendelkezésére az e rendeletben rögzített követelményeknek való megfelelésre, az 1. cikk 5. és 6. pontjában rögzített követelményeket kivéve, amelyek tekintetében 18 hónap áll rendelkezésükre.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2017. november 3-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) Elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankja honlapján: www.bis.org.

(2) Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28) (HL L 217., 2014.7.23., 16. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

2017.11.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/24

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2096 IRÁNYELVE

(2017. november 15.)

az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)	A 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja megtiltja az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm felhasználását a 2003. július 1. után forgalomba hozott járművek anyagaiban és alkatrészeiben.

(2)

A 2000/53/EK irányelv II. melléklete felsorolja az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti tilalom alól mentesített anyagokat és alkatrészeket. A mellékletet a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevételével rendszeresen módosítani kell, és az ólom használatára vonatkozó 2. c), 3. és 5. mentességet felül kell vizsgálni.

(3)

A műszaki és tudományos fejlődés értékelése igazolta, hogy a 2. c) mentesség hatálya alá tartozó anyagok és alkatrészek esetében továbbra is elkerülhetetlen az ólom alkalmazása. A jelenlegi információk alapján azonban a közeljövőben elérhetővé válhatnak az ólmot helyettesítő anyagok ezen anyagok és alkatrészek esetében. Egyes anyagok és alkatrészek esetében az ólmot helyettesítő anyagok várhatóan korábban válnak elérhetővé, ezért helyénvaló a 2. c) mentességet két alpontra bontani, a helyettesítő anyagok kifejlesztésében elért eredményeknek megfelelő különböző felülvizsgálati időpontokkal.

(4)

A műszaki és tudományos fejlődésről végzett értékelés alapján a 3. mentesség hatálya alá tartozó anyagok és alkatrészek esetében szintén továbbra is elkerülhetetlen az ólom használata. Vannak lehetséges helyettesítő anyagok, de ezeket tovább kell fejleszteni. Ezért a helyettesítő anyagok kifejlesztése terén elért eredmények figyelembevételével új felülvizsgálati időpontot kell megállapítani e mentesség vonatkozásában.

(5)

Végezetül a műszaki és tudományos fejlődés értékelése azt mutatta, hogy az 5. mentesség hatálya alá tartozó egyes anyagok és alkatrészek tekintetében az ólom helyett már léteznek alternatív megoldások, azonban ezek nem használhatók a mentesség hatálya alá tartozó valamennyi járműben. Az 5. mentesség hatálya alá tartozó egyéb anyagok és alkatrészek esetében az ólom használata továbbra is elkerülhetetlen. Következésképpen ezt a mentességet két alpontra kell bontani. Azon anyagok és alkatrészek esetében, amelyekre léteznek alternatívák, a mentesség hatályának végét úgy kell meghatározni, hogy szükséges idő álljon rendelkezésre annak biztosítására, hogy az ólom használata minden érintett járműben elkerülhető legyen. Az olyan anyagokra és alkatrészekre vonatkozó mentesség tekintetében, amelyek esetében az ólom használata továbbra is elkerülhetetlen, új felülvizsgálati időpontot kell megállapítani, figyelembe véve a helyettesítő anyagok kifejlesztése terén elért haladást.

(6)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 39. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/53/EK irányelv II. mellékletének helyébe ezen irányelv mellékletének szövege lép.

2. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2018. június 6-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 269., 2000.10.21., 34. o.

(2) HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól mentesített anyagok és alkatrészek

Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentráció, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentráció megengedett.

A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek – a kerékkiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével – mentesülnek a 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alól.

Anyagok és alkatrészek

A mentesség alkalmazási területe és hatályának vége

A 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja értelmében címke vagy más azonosító jelzés használata követelmény

Ólom mint ötvözőelem

1. a)

Acél megmunkálási célokra és tűzihorganyzott acél alkatrészek készletben, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal

1. b)

Folyamatosan horganyzott acéllemez legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

2. a)

Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2. b)

Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2. c) i.

Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal

(1)

2. c) ii.

A 2. c) i. pontban nem szereplő alumíniumötvözetek legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal (1)

(2)

3.	Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal

(1)

4. a)

Csapágycsészék és -perselyek

A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

4. b)

A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek

A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben

5. a)

Ólom olyan nagyfeszültségű rendszerek akkumulátoraiban (2), amelyeket kizárólag M1 és N1 kategóriájú járművek meghajtására használnak.

A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

5. b)

Ólom akkumulátorokban az 5. a) pontban nem szereplő alkalmazásokhoz

(1)

6.	Lengéscsillapítók

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

7. a)

Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben

A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

7. b)

Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

7. c)

Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

8. a)

Elektromos és elektronikus alkatrészek áramköri kártyára való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagok, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri kártyán lévő egyéb alkatrészek érintkezőinek ólomtartalmú bevonata

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. b)

Ólomtartalmú forraszanyag nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz

A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. c)

Ólomtartalmú bevonat alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőin

A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. d)

Ólomtartalmú forraszanyag üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben

A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. e)

Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot)

(3)

X (4)

8. f) a)

Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek

A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. f) b)

Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek, a járműkábelköteg csatlakozóinak érintkező felülete kivételével

(3)

X (4)

8. g)

Flip Chip integrált áramkörökben a félvezető süllyesztéke és hordozója között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag

(3)

X (4)

8. h)

Ólomtartalmú forraszanyag hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm2-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm2

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. i)

Ólomtartalmú forraszanyag elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

8. j)

Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz

A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (4)

9.	Szelepülések

A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként

10. a)

Olyan elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó-anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak

Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra:

—	izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata,

—	a 10. b), a 10. c) és a 10. d) pontban felsorolt alkatrészekben lévő dielektromos kerámiaanyagok.

X (5) (a motorok piezoelektromos alkatrészeinek kivételével)

10. b)

Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú, ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok

10. c)

125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

10. d)

Ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorberendezések érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban

A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezt követően az e járművekbe szánt pótalkatrészek

11.	Pirotechnikai indítópatronok

A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

12.	A gépjárművek szén-dioxid-kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai

A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

Hat vegyértékű króm

13. a)

Korrózióvédő bevonatok

A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

13. b)

A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok

A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

14.

Lakóautók abszorpciós hűtőgépeinek szénacél hűtőrendszerében használt korrózióálló anyag, legfeljebb a hűtőközeg 0,75 tömegszázalékos arányában, kivéve akkor, ha létezik más alkalmazható (vagyis lakóautókban való alkalmazásra a piacon elérhető) hűtési technológia, és az nem jár hátránnyal a környezetre, az egészségre és/vagy a fogyasztók biztonságára nézve

Higany

15. a)

A fényszórókban használt kisülőlámpák

A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

15. b)

Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek

A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

Kadmium

16.	Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai

A 2008. december 31. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

”

(1) Ezt a mentességet 2021-ben felül fogják vizsgálni.

(1)

(1a)	Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrahasznosított alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.

(2) Ezt a mentességet 2024-ben felül fogják vizsgálni.

(2)

(2a)

A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 374., 2006.12.27., 10. o.) meghatározása szerinti, 75 V feletti egyenáramú felhasználású rendszerek.

(3) Ezt a mentességet 2019-ben felül fogják vizsgálni.

(4) A 60 g/jármű átlagos határérték 10. a) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E kikötés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A 60 g/jármű átlagos határérték 8. a)–8. j) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E kikötés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

2017.11.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/2098 HATÁROZATA

(2017. november 3.)

a 795/2014/EU rendeletnek való meg nem felelésért kiszabandó korrekciós intézkedések előírásának eljárási vonatkozásairól (EKB/2017/33)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló, 2014. július 3-i 795/2014/EU európai központi banki rendeletre (EKB/2014/28) (1), és különösen annak 22. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Kormányzótanács a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre (SIPS) vonatkozó felvigyázási követelményeket határozott meg.

(2)	A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 22. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságok a felvigyázási követelményeknek való meg nem felelés esetén korrekciós intézkedéseket írhatnak elő.

(3)	Ugyanakkor, mivel a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) nem határoz meg a korrekciós intézkedések előírására vonatkozó részletes szabályokat és eljárásokat, az említett rendelet 22. cikke (6) bekezdésének megfelelően e szabályokat és eljárásokat ebben a határozatban kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

1. „hatáskörrel rendelkező hatóság”: a 795/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/28) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság;

2. „SIPS üzemeltető”: a 795/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/28) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott SIPS üzemeltető;

3. „korrekciós intézkedés”: a 795/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/28) 2. cikkének 44. pontjában meghatározott korrekciós intézkedés;

4. „meg nem felelés”: a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) bármely megsértése;

5. „meg nem felelés gyanúja”: a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére álló információkon és dokumentáción (a SIPS üzemeltető által szolgáltatott önértékelést is ideértve) alapuló észszerű indokok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a SIPS üzemeltető nem tett eleget a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt egy vagy több követelménynek;

6. „folyamatos meg nem felelés”: a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) bármely, értékelés által megerősített megsértése, amelyet a SIPS üzemeltető a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott határidőn belül nem orvosolt a hatáskörrel rendelkező hatósággal való megállapodás szerinti cselekvési tervnek megfelelően;

7. „értékeléstervezet”: a hatáskörrel rendelkező hatóság döntéshozó szerve által még jóvá nem hagyott jelentés, amely előzetes elemzést nyújt a SIPS szabályairól, eljárásairól és műveleteiről, valamint incidensekről vagy a SIPS működése szempontjából jelentősnek tekintett bármely egyéb kérdésről, és a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt felvigyázási követelményeknek való meg nem felelést azonosít;

8. „értékelés”: azokban az esetekben, amikor hatáskörrel rendelkező hatóságként az Európai Központi Bank (EKB) jár el, a Kormányzótanács által jóváhagyott jelentés, illetve azokban az esetekben, amikor hatáskörrel rendelkező hatóságként valamely nemzeti központi bank (NKB) jár el, az adott NKB döntéshozó szerve által jóváhagyott jelentés, amely rögzíti a 795/2014/EU rendeletben (EKB/2014/28) foglalt felvigyázási követelményeknek a SIPS üzemeltető által való megfelelés szintjét.

2. cikk

Általános elvek

(1) A SIPS üzemeltetők számára korrekciós intézkedések a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 22. cikkével és az e határozatban rögzített eljárással összhangban kerülnek előírásra.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok a korrekciós intézkedés előírására irányuló eljárást a következő esetekben indíthatják meg:

a)	értékelés által megerősített meg nem felelés esetén;

b)	folyamatos meg nem felelés esetén, amennyiben a SIPS üzemeltető számára még nem írtak elő korrekciós intézkedést;

c)	amennyiben értékeléstervezet a hatáskörrel rendelkező hatóság számára kellően súlyos és azonnali fellépést igénylő meg nem felelés gyanúját alapozza meg.

(3) A korrekciós intézkedések megfogalmazásának elég pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a SIPS üzemeltető számára lehetővé tegye, hogy indokolatlan késedelem nélkül fellépjen a meg nem felelés orvoslása vagy megismétlődésének elkerülése érdekében.

3. cikk

A SIPS üzemeltető tájékoztatása

(1) A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 22. cikke (1) bekezdésével összhangban és az értékeléstervezet vagy értékelés megállapításai alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság írásbeli tájékoztatást küld a SIPS üzemeltetőnek, amely tartalmazhatja további információk vagy magyarázat kérését.

(2) Az írásbeli tájékoztatás megjelöli a meg nem felelés vagy a meg nem felelés gyanúja jellegét, valamint a meg nem felelés vagy a meg nem felelés gyanújának megállapítását alátámasztó tényeket, információkat, értékeléseket vagy jogalapokat. Az írásbeli tájékoztatás megjelöli azon korrekciós intézkedés(eke)t, amely(ek) kiszabását a hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegeli. Rögzíti továbbá, hogy az eset súlyosnak minősül-e, és hogy a 4. cikk (2) bekezdése alapján azonnali intézkedésre van-e szükség.

(3) Folyamatos meg nem felelés esetén az írásbeli tájékoztatás rögzíti továbbá a SIPS üzemeltető által a hatáskörrel rendelkező hatósággal való megállapodás szerinti cselekvési terv végrehajtása terén elért haladás hiányát vagy nem kielégítő jellegét.

4. cikk

A meghallgatási szakasz megszervezése

(1) A SIPS üzemeltető számára meghallgatási lehetőséget kell biztosítani azáltal, hogy lehetőséget kell nyújtani a számára arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott – legalább az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 naptári napos – határidőn belül írásban észrevételeket tegyen az írásbeli tájékoztatásban szereplő, a meg nem felelés vagy a meg nem felelés gyanújának megállapítását alátámasztó tényekre, információkra, értékelésekre vagy jogalapokra, valamint a mérlegelt korrekciós intézkedés(ek)re. A SIPS üzemeltető kérheti a határidő meghosszabbítását, és a hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a határidőt hosszabbítja-e.

(2) Az olyan meg nem felelés esetén, amely a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban elég súlyosnak minősül ahhoz, hogy azonnali intézkedést igényeljen, a SIPS üzemeltető számára a meghallgatási és a magyarázatok adására vonatkozó lehetőséget a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott határidővel kell biztosítani, amely általában nem haladja meg az írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított három üzleti napot.

(3) A SIPS üzemeltető kérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságtól a meg nem felelésre vagy meg nem felelés gyanújára vonatkozó magyarázatok vagy dokumentumok rendelkezésre bocsátását. A hatáskörrel rendelkező hatóságok törekednek arra, hogy a vonatkozó magyarázatokat vagy dokumentumokat kellő időben a SIPS üzemeltető rendelkezésére bocsássák.

(4) A SIPS üzemeltető számára lehetőség biztosítható arra, hogy a meg nem felelés vagy a meg nem felelés gyanújának megállapítását alátámasztó tényekre, információkra, értékelésekre vagy jogalapokra megbeszélésen tegyen észrevételeket, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság ezt megfelelőnek ítéli vagy a SIPS üzemeltető ezt kéri. A SIPS üzemeltetőt a megbeszélésen harmadik fél támogathatja, a külső jogi tanácsadót is beleértve.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltetővel tartott minden megbeszélésről írásbeli jegyzőkönyvet készít. Azt követően, hogy elegendő időt biztosítottak számára a jegyzőkönyv tanulmányozására és a szükségesnek ítélt esetleges megjegyzések vagy változtatások rögzítésére, a SIPS üzemeltető a jegyzőkönyvet aláírja, és a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető rendelkezésére bocsátja annak egy példányát.

(6) A SIPS üzemeltető az észrevételeket, dokumentációt, magyarázatokat és bármely más információkat az általa megválasztott uniós nyelven bocsátja a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatósággal előzetesen más nyelv használatában nem állapodott meg.

5. cikk

Iratbetekintés

(1) A SIPS üzemeltető a korrekciós intézkedések előírására irányuló eljárás megindítását követően jogosult arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság iratanyagába betekintsen, a SIPS üzemeltetőn kívüli jogi és természetes személyek jogos érdekeinek fenntartásával. Az iratbetekintési jog nem terjed ki a bizalmas információkra.

(2) A SIPS üzemeltető indokolatlan késedelem nélkül eljuttatja a hatáskörrel rendelkező hatósághoz az iratbetekintéshez kapcsolódó bármely kérelmet.

(3) Az ügy iratanyagát a hatáskörrel rendelkező hatóság által a korrekciós intézkedések előírására irányuló eljárás során megszerzett, készített vagy összeállított valamennyi dokumentum alkotja.

(4) E cikk alkalmazásában bizalmas információkat jelenthetnek a hatáskörrel rendelkező hatóság belső dokumentumai, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság és az értékelés elkészítésében részt vevő személyek közötti levelezés.

6. cikk

Korrekciós intézkedések előírása

(1) A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) 22. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető által szolgáltatott információkat figyelembe véve korrekciós intézkedéseket írhat elő ez utóbbi számára. Az egyértelműség érdekében, amennyiben a korrekciós intézkedések előírására irányuló eljárást a meg nem felelés gyanúja alapján indították, korrekciós intézkedés csak azt követően írható elő, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság megfelelő döntéshozó szerve jóváhagyta a meg nem felelést azonosító jelentést.

(2) Amennyiben hatáskörrel rendelkező hatóságként az EKB jár el, a korrekciós intézkedések előírásáról szóló határozatot a Kormányzótanács hagyja jóvá. A határozat meghatározza a határidőt, amelyen belül a SIPS üzemeltetőnek a korrekciós intézkedéseket végre kell hajtania.

(3) Amennyiben hatáskörrel rendelkező hatóságként valamely NKB jár el, a korrekciós intézkedések előírásáról szóló határozatot az NKB döntéshozó szerve hagyja jóvá. A határozat meghatározza a határidőt, amelyen belül a SIPS üzemeltetőnek a korrekciós intézkedéseket végre kell hajtania. Az NKB a határozat egy példányát tájékoztatásul indokolatlan késedelem nélkül megküldi a Kormányzótanácsnak.

7. cikk

Határidők

A hatáskörrel rendelkező hatóság azon joga, hogy valamely értékelés által megerősített meg nem felelés tekintetében korrekciós intézkedéseket írjon elő, ezen értékelés véglegesítésétől számított két éven belül elévül.

8. cikk

A korrekciós intézkedések előírásáról szóló határozat közlése

A hatáskörrel rendelkező hatóság a korrekciós intézkedések előírásáról szóló határozatot a határozat meghozatalától számított hét naptári napon belül írásban (elektronikus úton is) közli a SIPS üzemeltetővel.

9. cikk

A korrekciós intézkedések végrehajtásának elmulasztása

A korrekciós intézkedések SIPS üzemeltető általi, megjelölt határidőn belül történő végrehajtásának elmulasztása az EKB részéről szankció kiszabását megalapozó külön oknak tekinthető, feltéve, hogy ugyanazon jogsértésért szankció még nem került kiszabásra.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2017. november 3-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 217., 2014.7.23., 16. o.

2017.11.16.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/38

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 35/17/COL HATÁROZATA

(2017. február 9.)

a Norvégia számára a Trondheim agglomerációban működő Ladehammeren települési szennyvíztisztító telep tekintetében nyújtandó mentességről és a 725/07/COL határozat visszavonásáról [2017/2099]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az EGT-megállapodás XX. mellékletének 13. pontjában hivatkozott, – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktusra A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (1), és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 725/07/COL határozatára, melyben a 91/271/EGK irányelv 8. cikke (5) bekezdésével összhangban mentességet nyújtott a Høvringen települési szennytisztító telepnek (452420. sz. dokumentum).

mivel:

(1)

A 91/271/EGK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy kivételes körülmények esetén, ha bizonyítható, hogy a magasabb követelményeket kielégítő kezelés nem jár környezeti előnyökkel, a 150 000 LE-nél nagyobb agglomerációk kevésbé érzékeny területeken kibocsátott szennyvizét az említett jogi aktus 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott enyhébb követelményű kezelésnek lehet alávetni.

(2)	Ilyen esetekben az EFTA-államok megküldik a Hatóságnak az azt igazoló dokumentációt, hogy a szennyvíztisztító telepről kibocsátott szennyvizet legalább elsődleges kezelésnek alávetették, és a kibocsátás nem károsítja a környezetet.

(3)	Norvégia a Lindesnestől a norvég-orosz határig terjedő part menti területét a 91/271/EGK irányelv 6. cikke értelmében vett „kevésbé érzékeny területként” jelölte ki.

(4)

2007. december 19-én a Hatóság a 725/07/COL határozatában elfogadta a Norvégia által a 91/271/EGK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése szerint benyújtott kérelmet, melyben a Høvringen szennyvíztisztító telep tekintetében a 91/271/EGK irányelv 4. cikkében előírtaknál kevésbé szigorú szabályok alkalmazását kérte az említett határozatban meghatározott feltételek szerint.

(5)

2010. február 20-án a Trondheimi Városi Tanács határozatot hozott Trondheim város nevében, mely szerint kérelmet nyújt be a 91/271/EGK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése értelmében a Ladehammeren települési szennyvíztisztító telepnek, valamint a Høvringen és a Ladehammeren szennyvíztisztító telep koordinált szennyvízkezelési igényeinek nyújtandó mentesség iránt, ahol a szennyvízkezelés meghatározása a következő: a bejövő szennyvízben található teljes lebegőanyag csökkentése legalább 70 %-kal, vagy legfeljebb 60 mg/l lebegőanyag-koncentráció a biokémiai oxigénigény legalább 20 %-os csökkentésével kombinálva.

(6)

2012. február 9-én a Hatóság találkozott a Környezetvédelmi Minisztérium és Trondheim város képviselőivel. Ezen a találkozón megvitatták a Høvringen szennyvíztisztító telepnek nyújtandó mentesség feltételeinek felülvizsgálatát, valamint a 91/271/EGK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése szerinti mentesség iránti kérelmet a Trondheim agglomerációban működő Ladehammeren szennyvíztisztító telepről származó települési szennyvíz Trondheim-fjordba bocsátásával kapcsolatban.

(7)	2012. június 25-én kelt levelében (638245. sz. dokumentum) a Hatóság felkérte Norvégiát, hogy nyújtson be részletesebb információt a mentesség iránti két kérelem alátámasztására, azok megvizsgálása céljából.

(8)	2012. november 9-én Norvégia (a 653035. sz. dokumentummal) válaszolt erre a kérésre, és kérelme alátámasztására különböző dokumentumokat nyújtott be.

(9)

A Hatóság kérésére Norvégia további információkat nyújtott be kérelme alátámasztására 2014. január 28-án (697161. sz. dokumentum), 2014. január 29-én (697372. sz. dokumentum), 2014. október 29-én (728105. sz. dokumentum), 2015. január 12-én (734689. sz. dokumentum), 2015. január 16-án (741891. sz. dokumentum), 2016. április 8-án (799935. sz. dokumentum) és 2016. szeptember 9-én (818158. sz. dokumentum).

(10)	A 91/271/EGK irányelvben a szennyvíztisztító telepek szennyvízkibocsátásaira vonatkozóan meghatározott követelmények a szárazföldi vagy biológiai eredetű, feloldódott és lebegő szerves részecskék lebomlásából származó oxigénigényre összpontosítanak.

(11)

A Trondheim-fjordnak nagy kapacitása van a szerves eredetű szennyező anyagok lebontására, tekintettel a nagy vízmélységre, a nagy víztérfogatra, valamint a fjord bemenete és a mélytengeri terület közötti hatékony vízcserére, ami biztosítja Norvég-tengerből származó, oxigénben gazdag atlanti vízzel való rendszeres ellátást.

(12)

Trondheim szennyvízgyűjtő rendszerét két körzet alkotja, a Høvringen és a Lade, melyek a város szennyvizének kb. 99 %-át fogadják. Az említett hidrodinamikai folyamat előnyeit kihasználva mindkét szennyvíztisztító telep szennyvíz-kivezetőit mélytengeri kibocsátásra kialakított diffúzor-rendszerrel látták el, ami biztosítja a higított szennyvíz felszíni réteg alatti biztonságos visszatartását, megelőzve az eutrofizációs folyamatokat a felszíni rétegben, valamint a mélyvízben és az üledékekben.

(13)	A Høvringen szennyvíztisztító telepről származó elfolyó kezelt szennyvizet a Trondheim-öböl nyugati oldalán, a Ladehammeren szennyvíztisztító telepről származó elfolyó, kezelt szennyvizet pedig a Trondheim-öböl keleti oldalán bocsátják ki.

(14)	A Hatóság által elvégzett értékelés igazolja, hogy a kibocsátócsövek kialakítása és az elvégzett ellenőrzés alapján sem a Høvringen, sem a Ladehammeren szennyvíztisztító telep kibocsátása nem éri el a Trondheim-öböl biológiailag aktív felszíni rétegét vagy nem gyakorol rá hatást.

(15)

Továbbá, az elvégzett vízminőségi tanulmányok igazolták, hogy sem a Høvringen, sem a Ladehammeren szennyvíztisztító telepről kibocsátott elfolyó kezelt szennyvíznek nincs érzékelhető hatása a víz minőségére a Trondheim-öbölben. Nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a Trondheim-öböl vizei eutrofizációnak lennének kitéve, és nincs arra vonatkozó bizonyíték sem, hogy a szennyvíztisztító telepekről kibocsátott elfolyó kezelt szennyvíz hatást gyakorolna a lágy aljzat faunájára.

(16)	A Hatóság által elvégzett technikai értékelés rámutat továbbá arra, hogy a fenéküledék-vizsgálatok eredményei alapján azonosított nehézfém- és szerves szennyező anyagok nem köthetők sem a Høvringen, sem a Ladehammeren szennyvíztisztító telepről kibocsátott elfolyó kezelt szennyvízhez.

(17)

Ettől függetlenül a szennyvíztisztító telepekről származó elfolyó szennyvíz nehézfémeket és vízben oldódott vagy lebegő szerves mikro-szennyező anyagokat tartalmaz, és a kémiai és/vagy biológiai kezelés alkalmazása bizonyos mértékben csökkentené a kibocsátott nehézfémek és szerves mikro-szennyező anyagok mennyiségét.

(18)

A Hatóság úgy véli, hogy összhangban a Trondheimi Városi Tanács által hozott 2010. február 20-i határozattal, a települési szennyvíz megfelelő kezelésének meghatározása a következő: a bejövő szennyvízben található teljes lebegőanyag csökkentése legalább 70 %-kal, vagy legfeljebb 60 mg/l lebegőanyag-koncentráció a biokémiai oxigénigény legalább 20 %-os csökkentésével kombinálva.

(19)

A Hatóság által megrendelt átfogó technikai értékelés szerint a Høvringen és a Ladehammeren szennyvíztisztító telepekről származó elfolyó kezelt szennyvíznek a jelek szerint nincs semmilyen mérhető környezeti hatása. A másodlagos kezelés és az elsődleges kezelés hatásainak mindkét szennyvíztisztító telep tekintetében elvégzett környezeti modellezése és modellező szimulációja nem igazolta azt, hogy a fejlettebb kezelés ezen túlmenő, kézzelfogható környezeti előnyökkel járna.

(20)

A Høvringen települési szennyvíztisztító telepnek nyújtott mentességről szóló, 2007. december 19-i határozata 8. cikkének (5) bekezdésében a Hatóság kimondta, hogy a kémiai és/vagy biológiai kezelés alkalmazása a Høvringen települési szennyvíztisztító telepen bizonyos mértékben csökkentené a kibocsátott nehézfémek és szerves mikro-szennyező anyagok mennyiségét. E határozat egyik feltétele szerint a szennyvíztisztító telepről származó települési szennyvíz kezelésének biztosítania kell a kibocsátás előtt a bejövő szennyvízben található teljes lebegőanyag csökkentését legalább 80 %-kal, valamint a biokémiai oxigénigény (2) legalább 20 %-os csökkentését.

(21)

A Høvringen települési szennyvíztisztító telep tekintetében benyújtott eredmények elemzését követően a Hatóság megállapította, hogy ezek nem elégségesek a mentességről szóló 2007. évi határozatban foglalt feltételek teljesítésének biztosításához. A Hatóság arra a következtetésre jut, hogy a mentesség nyújtásáról szóló, 2007. december 19-i eredeti határozatában foglalt feltételek nem teljesültek. Ezért a Hatóság úgy véli, hogy a Høvringen települési szennyvíztisztító telep tekintetében hozott, mentességről szóló határozatot vissza kell vonni.

(22)

A 91/271/EGK irányelv 18. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, valamint az EFTA-államok Állandó Bizottsága 2012. október 26-i 3/2012/SC és 4/2012/SC határozatában is előírt eljárással összhangban, a Hatóság 2016. december 8-án kelt levelében benyújtotta a környezeti kérdésekkel foglalkozó EFTA-bizottságnak a jelen határozat tervezetét. A bizottság eljárási szabályzatának megfelelően vélelmezhető, hogy a határozattervezetet 2017. január 26-án jóváhagyták.

(23)

A környezeti kérdésekért felelős testületi tag felhatalmazást kapott (3) arra, hogy a Hatóság nevében és hatáskörében elfogadja az intézkedéseket, amennyiben az elfogadandó intézkedéstervezetek – mint a jelen esetben – összhangban vannak a Hatóság munkáját segítő, környezeti kérdésekkel foglalkozó EFTA-bizottság által hozott véleménnyel,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

A Hatóság a (2)–(7) bekezdésben meghatározott feltételek mellett elfogadja a Norvégia által az EGT-megállapodás XX. mellékletének 13. pontjában említett jogi aktus (A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv) 8. cikkének (5) bekezdése szerint benyújtott kérelmet, melyben engedélyt kér a Trondheim agglomerációban működő Ladehammeren szennyvíztisztító telep tekintetében az említett jogi aktus 4. cikkében előírtaknál kevésbé szigorú szabályok alkalmazására.

2.	A Trondheim agglomerációban működő Ladehammeren szennyvíztisztító telepről származó települési szennyvizet a befogadó vízbe bocsátást megelőzően legkésőbb 2017. december 31-ig az ezen határozat mellékletében meghatározott kezelésnek kell alávetni.

2017. június 30-ig ki kell dolgozni a csatornarendszerben lévő nehézfémek és mikro-szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére, valamint a települési szennyvíz nehézfémekkel és mikro-szennyező anyagokkal való további szennyezésének megelőzésére irányuló stratégiát. A norvég illetékes hatóság által ellenőrizendő terv a következő kötelezettségekre terjed ki:

—	felmérések végzése és ellenőrzések a szennyezés potenciális forrásainak és a helyi szennyezők azonosítása céljából,

—	cselekvési tervek kidolgozása a szennyező források és a helyi szennyezők általi szennyezés megszüntetésére,

—	ellenintézkedések alkalmazása az azonosított szennyezőkkel szemben és a környezetszennyező források felszámolása érdekében.

4.	A Hatóság visszavonja a Norvégia által a 91/271/EGK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése szerinti mentesség iránt benyújtott kérelme elfogadásáról szóló, 2007. december 19-i 725/07/COL hatósági határozatot.

5.	A jogi aktus 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban Norvégia illetékes hatósága ellenőrzi, illetve elvégzi azokat a vizsgálatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kibocsátás nem károsítja-e a környezetet.

A norvég kormány 2018. január 31-ével kezdődően kétévente jelentést nyújt be a Hatóságnak, melyben ismerteti az előző időszakban a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elvégzett ellenőrzés eredményeit, és beszámol különösen a települési szennyvíz nehézfémekkel és mikro-szennyező anyagokkal való további szennyezésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekről. Amennyiben nem teljesülne az ezen határozatban foglalt valamelyik követelmény, a jelentésnek ennek indokolását is tartalmaznia kell.

7.	A (6) bekezdésben említett jelentéstételi időszakot követően, vagy bármilyen új fejlemények esetében a Hatóság felülvizsgálja a helyzetet, és szükség esetén új határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Hatóság munkáját segítő, környezeti kérdésekkel foglalkozó EFTA-bizottságnak.

8.	Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

9.	A határozat Norvégia kiértesítésével lép hatályba.

10.	Ez a határozat angol nyelven hiteles.

11.	Ennek a határozatnak Norvégia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 9-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Helga JÓNSDÓTTIR

testületi tag

Carsten ZATSCHLER

igazgató

(1) HL L 135., 1991.5.30., 40. o.

(2) BOD 5, 20 °C-on.

(3) Az 1994. szeptember 23-i 17/94/COL határozat (624326. sz. dokumentum).

MELLÉKLET

A Trondheim agglomerációban működő Ladehammeren települési szennyvíztisztító telepről kibocsátott szennyvízre vonatkozó követelmények

Paraméter	1. opció	2. opció
Paraméter	A csökkentés minimális százaléka (*1)	A csökkentés minimális százaléka (*1)	Maximális koncentráció az elfolyó szennyvízben (mg/l)
Biokémiai oxigénigény (BOD 5, 20 °C-on) nitrifikáció nélkül	N.A.	20	N.A.
Összes lebegőanyag	70	N.A.	60

(*1) Csökkenés a belépő (kezeletlen) szennyvíz koncentrációjához képest.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 299

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. november 16.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/2093 végrehajtási rendelete (2017. november 15.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek behozatalára az 1331/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal megvalósuló lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat lezárásáról, valamint az (EU) 2017/272 végrehajtási rendelettel e behozatal tekintetében bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség megszüntetéséről	1
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2094 rendelete (2017. november 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről szóló 795/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2017/32)	11
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2095 rendelete (2017. november 3.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2157/1999/EK rendelet módosításáról (EKB/2017/34)	22
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/2096 irányelve (2017. november 15.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról ( 1 )	24
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2097 határozata (2017. november 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelmények megsértése esetén kiszabható szankciók kiszámítására vonatkozó módszertanról (EKB/2017/35)	31
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2017/2098 határozata (2017. november 3.) a 795/2014/EU rendeletnek való meg nem felelésért kiszabandó korrekciós intézkedések előírásának eljárási vonatkozásairól (EKB/2017/33)	34

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 35/17/COL határozata (2017. február 9.) a Norvégia számára a Trondheim agglomerációban működő Ladehammeren települési szennyvíztisztító telep tekintetében nyújtandó mentességről és a 725/07/COL határozat visszavonásáról [2017/2099]	38


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.