2017.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/4

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1943 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó információkat és követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok alapos értékelést végezhessenek a befektetési vállalkozások engedélyének megadására és engedélykérelmeik elutasítására vonatkozó eljárás részeként, a kérelmező számára elő kell írni, hogy az engedély iránti kezdeti kérelem időpontjában nyújtson be pontos információkat az illetékes hatóságnak. Az illetékes hatóságnak fenn kell tartania azon jogát, hogy további tájékoztatást kérjen a kérelmezőtől az értékelési eljárás során a 2014/65/EU irányelvben meghatározott kritériumokkal és határidőkkel összhangban.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság általi értékelés pontos információkon alapuljon, elengedhetetlen, hogy a kérelmező benyújtsa vállalati dokumentumainak másolatát, beleértve az alapító okiratának, szabályzatának és alapszabályának hitelesített másolatát, valamint a vállalkozás nemzeti cégnyilvántartásba való bejegyzésének másolatát.

(3)

A kérelmezőnek be kell nyújtania a rendelkezésre álló tőkeforrásokra, többek között a tőkebevonás során a pénzügyi források áthelyezéséhez alkalmazott eszközökre vonatkozó információt, hogy az illetékes hatóságok értékelhessék, hogy a pénzügyi bűncselekmények területét érintő minden vonatkozó követelménynek megfelelnek-e.

(4)

Előfordulhat, hogy az újonnan alapított szervezetek a kérelem benyújtásakor csak arról tudnak információt adni, hogy hogyan vonnak majd be tőkét, valamint hogy milyen típusú és összegű tőkét vonnak be. Mindazonáltal az engedély megszerzése céljából az engedély megadása előtt be kell nyújtani az illetékes hatóságoknak a befizetett részvénytőke és más típusú bevont tőke bizonyítékát, a tőkeforrásokra vonatkozó információkkal együtt. Ez a bizonyíték magában foglalhatja az érintett tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó banki kivonatok másolatát.

(5)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok értékelni tudják azon személy jó hírnevét, aki a javasolt befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok közül irányítani fogja a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét, elő kell írni a kérelmező számára, hogy szolgáltasson információkat ezekről a személyekről.

(6)

A befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét irányító személyek tapasztalatának értékelése céljából a kérelmezőnek az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a vezető testület tagjainak és az üzleti tevékenységet ténylegesen irányító személyeknek a releváns képzésére és szakképzésére, szakmai tapasztalatára, valamint kapcsolódó hatásköreikre és meghatalmazottjaikra vonatkozó információkat.

(7)	A kérelmezőnek be kell nyújtania a befektetési vállalkozást érintő pénzügyi információkat az illetékes hatóságnak, hogy az értékelhesse az adott befektetési vállalkozás pénzügyi stabilitását.

(8)	Mivel az újonnan alapított vállalkozások a kérelem benyújtásának időpontjában esetleg még nem tudnak információt adni a könyvvizsgálókról; az ilyen kérelmezőket mentesíteni kell ennek az információnak az illetékes hatóság számára való biztosítása alól, kivéve, ha már kijelölték a könyvvizsgálókat.

(9)

A befektetési vállalkozás szervezeti felépítésének értékelése szempontjából releváns információknak magukban kell foglalniuk a belső kontrollrendszerre, az összeférhetetlenségek felfedésére irányuló intézkedésekre és az ügyféleszközök védelmét szolgáló intézkedésekre vonatkozó adatokat, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja, hogy az adott befektetési vállalkozás teljesíteni tudja-e a 2014/65/EU irányelv 16. cikke szerinti kötelezettségeit.

(10)

Az illetékes nemzeti hatóságok természetes személyt vagy egyetlen természetes személy által irányított jogi személyt is engedélyezhetnek befektetési vállalkozásként. Ezért indokolt meghatározni azon befektetési vállalkozások irányítására alkalmazandó engedélyezési követelményeket, amelyek természetes személyek, vagy egyetlen természetes személy által irányított jogi személyek.

(11)

Az engedélyezési eljárás tekintetében a jogbiztonság, egyértelműség és kiszámíthatóság biztosítása érdekében indokolt, hogy azok a kritériumok, amelyek alapján az illetékes hatóságok egy befektetési vállalkozás engedélyezése során értékelik a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok alkalmasságát, ugyanazok a kritériumok legyenek, mint amelyeket a 2014/65/EU irányelv 13. cikke a szándékolt részesedésszerzés értékelésére vonatkozóan meghatároz. Az illetékes hatóságoknak a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok alkalmasságát és a vállalkozás pénzügyi stabilitását mindenekelőtt a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét irányító személyek jó hírnevével és tapasztalatával, valamint a vállalkozás pénzügyi stabilitásával kapcsolatos kritériumok figyelembevételével kell értékelniük.

(12)

A felügyeleti funkciók hatékony gyakorlását esetleg gátló akadályok azonosítása érdekében az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a befektetési vállalkozás csoportstruktúrájának összetettségét és átláthatóságát, a csoporthoz tartozó vállalkozások földrajzi helyzetét és a csoporthoz tartozó vállalkozások által végzett tevékenységeket.

(13)	A személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alkalmazandó.

(14)	. A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(15)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(16)	Az (ESMA) az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikkével összhangban nyilvános konzultációt folytatott, elemezte a felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az említett rendelet 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános információk

A 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmezőnek olyan kérelmet kell benyújtania az illetékes hatóságnak, amely tartalmazza a következő általános információkat:

a neve (beleértve a hivatalos nevét, és minden más használandó kereskedelmi nevét); jogi struktúrája (többek között arra vonatkozó információ, hogy jogi személy, vagy ha a nemzeti jog engedélyezi, természetes személy lesz-e), a központi ügyviteli hely, valamint – létező vállalkozások esetében – a bejegyzett székhely címe; elérhetőségek; nemzeti azonosító száma, amennyiben van ilyen; valamint:

i.	belföldi fióktelepek esetében: információ a fióktelep működési helyéről;

ii.	belföldi függő ügynökök esetében: a függő ügynökök alkalmazására irányuló szándékára vonatkozó információk;

b)	a nyújtandó befektetési szolgáltatások és végzendő tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások és pénzügyi eszközök listája, valamint hogy sor kerül-e ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek tartására (akár ideiglenesen is);

c)	a vállalati dokumentumok másolatai és a nemzeti cégnyilvántartásba való bejegyzés bizonyítéka, ahol alkalmazandó.

2. cikk

A tőkére vonatkozó információk

A 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmezőnek az illetékes hatóság számára információkat, és adott esetben bizonyítékot kell szolgáltatnia a rendelkezésére álló tőkeforrásokról. Az információnak magában kell foglalnia a következőket:

a)	magán pénzügyi források felhasználásának részletei, beleértve az ilyen források eredetét és rendelkezésre állását;

b)	tőkeforrásokhoz és pénzügyi piacokhoz való hozzáférés részletei, ideértve a kibocsátott vagy kibocsátandó pénzügyi eszközök részleteit;

c)	a bevont tőkével kapcsolatos releváns megállapodások és szerződések;

kölcsönforrások felhasználására vagy várható felhasználására vonatkozó információk, ideértve az érintett hitelezők nevét és a nyújtott vagy nyújtandó hiteleszközökre vonatkozó részleteket, beleértve lejárati időpontokat, futamidőket, biztosítékokat és garanciákat, a kölcsönforrások (vagy várhatóan kölcsönvett források) eredetére vonatkozó információval együtt, ha a hitelező nem felügyelt pénzügyi intézmény;

a pénzügyi források vállalkozásnak történő átadásának módjára vonatkozó részletek, ideértve az ilyen pénzeszközök átadására használt hálózatot.

A b) pont alkalmazásában a bevont tőke típusaira vonatkozó információnak – ha releváns – az 575/2013/EU rendelet szerint meghatározott tőketípusokra kell hivatkoznia, különösen, hogy a tőke tartalmaz-e elsődleges alapvető tőkeelemeket, kiegészítő alapvető tőkeelemeket vagy járulékos tőkeelemeket.

3. cikk

A részvényesekre vonatkozó információk

A 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmezőnek a következő információkat kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátania a részvényeseiről:

a)	a befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek listája, valamint e részesedések összege, és közvetett részesedés esetén azon személy neve, akin keresztül a részt birtokolják, valamint a végső tulajdonos neve;

a befektetési vállalkozásban (közvetlen vagy közvetett) befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek esetében a 2004/39/EK és 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részesedést szerezni kívánó személyek által egy befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésnek a bejelentésébe foglalandó információk kimerítő jegyzékére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. július 11-i (EU) 2017/1946 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 3., 4. és 5. cikkével összhangban a befektetési vállalkozásban részesedés szerzése és a befolyásoló részesedés növelése esetén a részesedést szerezni kívánó személytől megkövetelt dokumentáció;

egy csoport tagjait képező vállalati részvényesek esetében a csoport szervezeti ábrája a csoporton belüli minden egyes vállalkozás fő tevékenységeinek megjelölésével, a csoporton belüli szabályozott vállalkozások megnevezése és az érintett felügyeleti hatóságok nevei, valamint a csoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások és a csoporthoz tartozó egyéb nem pénzügyi vállalkozások közötti kapcsolat.

d)	A b) pont alkalmazásában, amennyiben a befolyásoló részesedés tulajdonosa nem természetes személy, a dokumentációnak a vezető testület minden tagjára és a vezérigazgatóra, vagy bármely más ezekkel egyenértékű feladatot ellátó személyre is ki kell terjednie.

4. cikk

A vezető testületre és az üzleti tevékenységet irányító személyekre vonatkozó információk

a vezető testület tagjai és az üzleti tevékenységeket ténylegesen irányító személyek, valamint kapcsolódó hatásköreik és meghatalmazottjaik tekintetében:

i.	személyes adatok, beleértve a személy nevét, születési idejét és helyét, nemzeti személyazonosítási számát, ha van ilyen, címét és kapcsolatfelvételi adatait;

ii.	a pozíció, amelyre az adott személyt kinevezték vagy ki fogják nevezni;

iii.

önéletrajz, feltüntetve a vonatkozó iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakmai tapasztalatokat, ideértve azon szervezetek neveit, ahol az illető dolgozott, valamint a betöltött funkciók jellegét és időtartamát, különös tekintettel a betölteni kívánt pozíció területén folytatott bármely tevékenységre; e tevékenységek ismertetésekor az előző 10 évben betöltött pozíciókra vonatkozóan részletezni kell minden delegált jogkört és belső döntéshozatali jogkört és az ellenőrzés alá tartozó működési területeket;

iv.	az adott személy jó hírnevére és tapasztalataira vonatkozó dokumentáció, például referenciaszemélyek listája a kapcsolatfelvételi adatokkal együtt, és ajánlólevelek;

a bűnügyi nyilvántartás adatai, és bűnügyi nyomozásokra és büntetőeljárásokra vonatkozó információk, vonatkozó polgári és közigazgatási ügyek, valamint ellenük indított fegyelmi ügyek (ideértve vállalatigazgatói minőségben történő kizárást, a csődöt, a fizetésképtelenségi és hasonló eljárásokat), mindenekelőtt hivatalos tanúsítvány révén (ha és amennyiben rendelkezésre áll a vonatkozó tagállamtól vagy harmadik országtól) vagy más egyenértékű dokumentum révén; folyamatban lévő vizsgálatok esetében az információk megadhatók egy nyilatkozattal;

vi.

információk egy szakma, üzleti tevékenység vagy foglalkozás végzésére vonatkozó bejegyzés, felhatalmazás, tagság vagy engedély megtagadásáról; vagy ilyen bejegyzés, felhatalmazás, tagság vagy engedély visszavonásáról, bevonásáról vagy megszüntetéséről; vagy szabályozói vagy állami szerv, vagy szakmai testület vagy szövetség általi kizárásról;

vii.	információk a munkaviszonyból vagy bizalmi állásból, bizalmi vagyonkezelői viszonyból való elbocsátásról vagy hasonló helyzetről;

viii.

arra vonatkozó információ, hogy felvásárlóként vagy az üzleti tevékenységet irányító személyként jó hírnevének és tapasztalatának értékelését már elvégezték-e (beleértve az értékelés dátumát, az adott hatóság azonosítását és az értékelés eredményének igazolását);

ix.	az adott személy és közeli rokonai pénzügyi és nem pénzügyi érdekeltségeinek vagy a vezetőtestület tagjaival és ugyanazon intézménynél, az anyaintézménynél és leányvállalatoknál kulcspozíciót betöltő személyekkel, valamint részvényesekkel való kapcsolatainak leírása;

x.	a vezető testület tagjai alkalmasságára vonatkozó, maga a kérelmező által végzett értékelés eredményének részletei;

xi.	a személy vállalkozáson belüli feladatkörének végrehajtására fordított minimális időre vonatkozó információ (éves és havi megjelölés);

xii.	a tagok feladatkörükkel való kezdeti megismertetésére és képzésére fordított humán- és pénzügyi erőforrásokra vonatkozó információk (éves megjelölés);

xiii.

az adott személy által jelenleg betöltött ügyvezető és nem ügyvezető igazgatói pozíciók felsorolása.

Az a) pont ix. alpontja alkalmazásában a pénzügyi érdekek magukban foglalják a hitelműveleteket, garanciákat és biztosítékokat, míg a nem pénzügyi érdekek magukban foglalhatják a családi vagy szoros kapcsolatokat.

b)	a belső vezető és ellenőrző testületek személyzete.

5. cikk

Pénzügyi információk

előzetes információk egyéni és ahol alkalmazandó, konszolidált csoportszinten és szubkonszolidált szinten, beleértve a következőket:

az első három pénzügyi évre vonatkozó előzetes számviteli tervek, beleértve a következőket:

—	előzetes mérlegtervek,

—	előzetes eredménykimutatások vagy jövedelmi kimutatások;

ii.	a fenti előrejelzések tervezéséhez használt feltételezések, valamint a számadatok magyarázatai, többek között az ügyfelek várható száma és típusa, az ügyletek/megbízások várható volumene, a várhatóan kezelt eszközök;

iii.	ahol alkalmazandó, a vállalkozásnak az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti tőkekövetelményének és likviditási követelményének előzetes számításai, valamint az előzetes tőkemegfelelési mutató az első évre vonatkozóan;

a már működő vállalkozások esetében a kötelező beszámoló egyéni szinten, és adott esetben konszolidált csoportszinten és szubkonszolidált szinten az elmúlt három pénzügyi időszakra vonatkozóan, külső könyvvizsgáló által jóváhagyva, amennyiben a pénzügyi kimutatásokat könyvvizsgáló ellenőrzi, beleértve a következőket:

a mérleg;

ii.	az eredménykimutatás vagy jövedelmi kimutatás;

iii.

az éves jelentések és pénzügyi mellékletek, valamint a vállalkozás pénzügyi kimutatásai szempontjából releváns adott terület vonatkozó cégbíróságánál vagy hatóságánál nyilvántartásba vett minden egyéb dokumentum, és adott esetben a vállalkozás könyvvizsgálójának az elmúlt három évre, vagy a tevékenység megkezdése óta eltelt időre vonatkozó jelentése;

az 575/2013/EU rendelet szerinti összevont alapú felügyelet hatókörére vonatkozó elemzés, beleértve az arra vonatkozó információt, hogy a csoporthoz tartozó mely vállalkozások tartoznak az összevont alapú felügyelet követelményeinek körébe az engedélyezést követően és a csoporton belül mely szinten lesznek alkalmazandók ezek a követelmények teljes körűen vagy szubkonszolidált alapon.

6. cikk

A vállalkozás szervezetére vonatkozó információk

a következő három évre szóló induló üzleti terv, beleértve a tervezett szabályozott és nem szabályozott tevékenységekre vonatkozó információkat, a földrajzi elhelyezkedést és a befektetési vállalkozás által végzendő tevékenységeket. Az üzleti tervben szereplő releváns információ a következőket foglalja magában:

i.	a leendő ügyfelek és a megcélzott befektetők lakóhelye;

ii.	marketing- és reklámtevékenységek és intézkedések, beleértve az ajánlati és a reklámanyagok nyelveit; azon tagállamok azonosítása, amelyekben a reklámok a legláthatóbbak és leggyakoribbak; a reklámanyagok típusa (annak felmérésére, hogy hol lesz leginkább kiterjedt a tényleges marketing);

iii.	a közvetlen értékesítők, pénzügyi befektetési tanácsadók és forgalmazók személyazonossága, tevékenységük földrajzi elhelyezkedése;

b)	a vállalkozás könyvvizsgálóinak adatai, ha az engedély kérelmezésének időpontjában rendelkezésre állnak;

a vállalkozás szervezeti felépítése és belső kontrollrendszerei, többek között:

i.	a belső (vezető és felügyeleti) funkciók vezetőinek személyes adatai, beleértve a részletes önéletrajzot, feltüntetve a vonatkozó iskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint a szakmai tapasztalatot;

ii.	a különböző tervezett tevékenységekhez rendelt (mindenekelőtt humán és technikai) erőforrások leírása;

iii.	az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek tartásával kapcsolatos információ, részletezve az ügyféleszközök védelmére szolgáló intézkedéseket (amennyiben a pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket letétkezelőnél tartják, a letétkezelő neve, és a kapcsolódó szerződések);

iv.	annak ismertetése, hogy a vállalkozás hogyan fogja teljesíteni a rá vonatkozó prudenciális és üzleti magatartási követelményeket.

d)	a székhely szerinti tagállam befektetővédelmi rendszerének tagjává válása érdekében a befektetési vállalkozás által benyújtott kérelem státusára vonatkozó információ, vagy a befektetővédelmi rendszerbeli tagság bizonyítéka, ha rendelkezésre áll;

a kiszervezett (kiszervezni szándékozott) funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek listája, valamint a külső szolgáltatókkal kötött vagy tervezett szerződések listája, és a kiszervezett funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek ellenőrzéséhez rendelt (mindenekelőtt humán és technikai, valamint a belsőkontroll-rendszerhez tartozó) erőforrások felsorolása;

f)	a befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtása során felmerülő összeférhetetlenségek azonosítására, és megelőzésére vagy kezelésére irányuló intézkedések, valamint a termékirányítási szabályok leírása;

g)	a vállalkozás tevékenységeinek nyomon követését szolgáló rendszerek leírása, beleértve a készenléti rendszereket, ha vannak, valamint amennyiben a vállalkozás algoritmikus kereskedést kíván folytatni és/vagy közvetlen elektronikus hozzáférést nyújtani, a rendszerek és kockázat-ellenőrzések;

h)	a megfelelési, belsőkontroll- és kockázatkezelési rendszerekre vonatkozó információk (nyomonkövetési rendszer, belső ellenőrzés, és a tanácsadási és segítségnyújtási funkciók).

i.	a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása kockázatának értékelésére és kezelésére szolgáló rendszerek részletei;

j)	üzletmenet-folytonossági tervek, beleértve a rendszereket és a humánerőforrást (kulcsszemélyzet);

k)	nyilvántartás-kezelési, nyilvántartás-vezetési és nyilvántartás-megőrzési szabályzatok;

l)	a vállalkozás eljárási kézikönyvének leírása.

7. cikk

Általános követelmények

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához az 1. és 6. cikkben meghatározottak szerint benyújtandó információnak mind a vállalkozás központi ügyviteli helyére, mind a fióktelepeire és függő ügynökeire ki kell terjednie.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a 2–5. cikkben meghatározottak szerint benyújtandó információnak a vállalkozás központi ügyviteli helyére kell kiterjednie.

8. cikk

A természetes személy befektetési vállalkozások, vagy az egyetlen természetes személy által irányított jogi személy befektetési vállalkozások irányítására alkalmazandó követelmények

(1) Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti a kérelmező természetes személyt vagy egyetlen természetes személy által irányított jogi személyt befektetési vállalkozásként, ha:

a)	az illetékes hatóságok rövid időn belül fel tudják venni a kapcsolatot a természetes személlyel;

b)	a természetes személy elegendő időt tud fordítani erre a funkcióra;

c)	a befektetési vállalkozás irányító testületei vagy szabályzatai felhatalmaznak egy személyt az igazgató közvetlen helyettesítésére és összes feladatának ellátására, ha utóbbi ezek ellátására nem képes;

az előző pont szerint felhatalmazott személynek kellően jó hírnévvel és elegendő tapasztalattal kell rendelkeznie az igazgató helyettesítéséhez a hiányzás ideje alatt, vagy amíg új igazgatót ki nem jelölnek, hogy biztosított legyen a befektetési vállalkozás megbízható és prudens irányítása. A természetes személy befektetési vállalkozások esetében felhatalmazott személynek a vállalkozás felszámolása során a fizetésképtelenségi szakértők és az érintett hatóságok segítése céljára is rendelkezésre kell állnia. A szóban forgó személynek a szükséges mértékben rendelkezésre kell állnia e funkció ellátásához.

(2) A természetes személy vagy egyetlen természetes személy által irányított jogi személy kérelmező befektetési vállalkozásnak az engedélyezési eljárása részeként az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania az e cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint felhatalmazott személlyel kapcsolatban a 4. cikk (1) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontjában felsorolt információkat.

9. cikk

A befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesekre és tagokra alkalmazandó követelmények

Az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmező kérelme kellő garanciát kínál a vállalkozás megbízható és prudens irányítására, úgy, hogy az összes következő szempont alapján értékeli a javasolt befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok alkalmasságát, tekintettel az egyes javasolt befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényeseknek és tagoknak a befektetési vállalkozásra gyakorolt valószínűsíthető befolyására:

a)	a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét a jövőben irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;

b)	a javasolt befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok jó hírneve;

c)	a javasolt befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok pénzügyi stabilitása, különösen a befektetési vállalkozásban folytatott és tervezett üzleti tevékenységtípusokkal kapcsolatban;

annak kérdése, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e teljesíteni és folyamatosan teljesíteni a 2014/65/EU irányelv 15. cikkében és adott esetben a 2002/87/EK (6) és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott prudenciális követelményeket és különösen, hogy vajon az a csoport, amelynek részévé válik, olyan szerkezetű-e, amely lehetővé teszi a hatékony felügyelet gyakorlását, az illetékes hatóságok közötti hatékony információcserét és az illetékes hatóságok közötti hatáskörmegosztás meghatározását;

léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a befektetési vállalkozás engedélyezésével kapcsolatban pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 1. cikke értelmében, vagy hogy a befektetési vállalkozás engedélyezése növelheti annak kockázatát.

10. cikk

A felügyeleti funkciók hatékony gyakorlása

Az a csoportszerkezet, amelyen belül a befektetési vállalkozás működni fog, a 2014/65/EU irányelv 10. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában az illetékes hatóság felügyeleti funkciója gyakorlását akadályozónak minősül a következő esetek bármelyikében:

a)	összetett és nem eléggé átlátható;

b)	a csoporthoz tartozó vállalkozások földrajzi helyzetével rendelkezik;

a csoporthoz tartozó vállalkozások által végzett olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek akadályozhatják az illetékes hatóságot abban, hogy hatékonyan értékelje a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok alkalmasságát vagy a befektetési vállalkozással való szoros kapcsolatok befolyását.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátumtól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(4) Lásd e Hivatalos Lap 32. oldalát.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

2017.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1944 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 13.)

a 2004/39/EK és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vonatkozó bejelentés kapcsán az érintett illetékes hatóságok között folytatott konzultációs folyamat egységes formanyomtatványaira, mintadokumentumaira és eljárásaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10a. cikke (8) bekezdésének hatodik albekezdésére,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 12. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

A befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vagy -növelésre vonatkozó bejelentések tagállami illetékes hatóságok általi precíz értékelésének biztosítása érdekében közös egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat kell meghatározni. A szóban forgó esetekben az érintett illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell egymással, és egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk minden alapvető vagy lényeges információt.

(2)

Együttműködésük elősegítése és információcseréjük hatékonyságának biztosítása érdekében a 2004/39/EK irányelv 48. cikke szerint kijelölt illetékes hatóságoknak ki kell jelölniük a kifejezetten a 2004/39/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében előírt konzultációs folyamatért felelős kapcsolattartókat, akiknek központosított jegyzékét az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA) kell vezetnie.

(3)

Az illetékes hatóságok közötti, időben történő és hatékony együttműködés biztosítása érdekében egyértelmű határidőket kell rendelni a konzultációs eljárásokhoz. Az egyértelműség érdekében az együttműködési eljárás részeként a megkereső hatóságnak előzetes értesítést kell küldenie a megkeresett hatóságnak, hogy azt tájékoztassa a folyamatban lévő értékelésről.

(4)	Az eljárásoknak alkalmasaknak kell lenniük annak biztosítására is, hogy az illetékes hatóságok a kapott információk minőségére és lényegességére vonatkozó visszajelzések cseréjével együttműködjenek a folyamat tökéletesítésében.

(5)	Az illetékes hatóságok, más hatóságok, szervek vagy személyek közötti információcserének vagy -továbbításnak összhangban kell lennie a személyes adatokra vonatkozóan a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott szabályokkal.

(6)	Az ESMA által e rendelet alkalmazásában végzett személyesadat-feldolgozásra a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vonatkozik.

(7)	Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(8)	Az ESMA az érintett illetékes hatóságok közötti konzultációs folyamat egységes formanyomtatványai, mintadokumentumai és eljárásai bevezetésének költségeiről és hasznáról nem folytatott nyilvános konzultációt vagy vizsgálatot, mivel alkalmazási körük és hatásuk fényében ezt aránytalannak tartotta.

(9)

A 2014/65/EU irányelv 2014. július 2-án lépett hatályba. A 2014/65/EU irányelv 12. cikkének (9) bekezdése felváltja a 2004/39/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdését, és felhatalmazza az ESMA-t a 2004/39/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében meghatározottakkal azonos végrehajtás-technikai standardok kidolgozására. Továbbá a 2004/39/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdésének és 10. cikke (4) bekezdésének tartalma megegyezik a 2014/65/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésének, illetve 11. cikke (2) bekezdésének tartalmával. A 2014/65/EU irányelv 94. cikkének (1) bekezdése értelmében a 2004/39/EK irányelv 2017. január 3-ával hatályát veszti. A Bizottság által a 2004/39/EK irányelv 10a. cikke (8) bekezdésével összhangban elfogadott technikai standardokat a 2014/65/EU irányelv 12. cikkének (8) bekezdése szerint is megfelelőnek kell tekinteni, következésképpen a technikai standard 2018. január 3-át követően tovább alkalmazandó, anélkül, hogy bármilyen további módosításra lenne szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az azon konzultációs folyamat keretében folytatott információcsere során alkalmazandó egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat, amely a célvállalkozás illetékes hatósága (a megkereső hatóság) és a részesedést szerezni kívánó személy, vagy az olyan engedéllyel rendelkező szervezet illetékes hatósága (a megkeresett hatóság) között zajlik, amely vagy a részesedést szerezni kívánó személy leányvállalata, vagy a részesedést szerezni kívánó személy ellenőrzése alatt áll.

2. cikk

Kijelölt kapcsolattartók

(1) A 2004/39/EK irányelv 48. cikke szerint kijelölt illetékes hatóságok kijelölik az e rendelet alkalmazásában folytatott kommunikációért felelős kapcsolattartókat, és e személyekről értesítik az ESMA-t.

(2) Az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok általi használatra szolgáló, a kijelölt kapcsolattartókat tartalmazó jegyzéket az ESMA vezeti és aktualizálja.

3. cikk

Előzetes értesítés

(1) A megkereső hatóság a részesedést szerezni kívánó személy által a 2004/39/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban tett bejelentés átvételét követő három munkanapon belül előzetes értesítést küld a megkeresett hatóságnak.

(2) A megkereső hatóság az előzetes értesítést az I. mellékletben meghatározott mintadokumentum kitöltésével küldi meg, az abban meghatározott összes információt feltüntetve.

4. cikk

Konzultációs értesítés

(1) A megkereső hatóság a részesedést szerezni kívánó személy által a 2004/39/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban tett bejelentés átvételét követően a lehető leghamarabb, de nem később, mint 20 munkanapon belül konzultációs értesítést küld a megkeresett hatóságnak.

(2) A megkereső hatóság az (1) bekezdésben említett konzultációs értesítést írásban, postai úton, illetve fax vagy biztonságos elektronikus eszköz útján küldi meg, és – amennyiben a megkeresett hatóság a 3. cikkben említett előzetes értesítésre adott válaszában nem rendelkezik másképp – címzettként a megkeresett hatóság kijelölt kapcsolattartóját tünteti fel.

(3) A megkereső hatóság az (1) bekezdésben említett konzultációs értesítést a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum kitöltésével küldi meg, meghatározva különösen az általa kért információk bizalmas jellegével kapcsolatos kérdéseket, és pontosítva az általa a megkeresett hatóságtól kért lényeges információk részleteit.

5. cikk

Átvételi elismervény a konzultációs értesítésről

A megkeresett hatóság az átvételtől számított két munkanapon belül átvételi elismervényt küld a konzultációs értesítésről, amelyben feltünteti a kijelölt kapcsolattartó bármely további elérhetőségét, és adott esetben a válaszadás becsült időpontját.

6. cikk

A megkeresett hatóság válasza

(1) A konzultációs értesítésre írásban, postai úton, illetve fax vagy biztonságos elektronikus eszköz útján kell válaszolni. Címzettként – a megkereső hatóság egyéb rendelkezése híján – a kijelölt kapcsolattartót kell feltüntetni.

(2) A megkeresett hatóság a konzultációs értesítés átvételét követően a lehető leghamarabb, de nem később, mint a konzultációs értesítés átvételét követően 20 munkanapon belül a megkereső hatóság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a)	a konzultációs értesítésben kért lényeges információkat, ideértve a részesedést szerezni kívánó személy részesedésszerzésével kapcsolatos véleményét vagy fenntartásait is;

b)	saját kezdeményezésére minden olyan egyéb alapvető információt, amely befolyásolhatja az értékelést.

(3) Amennyiben a megkeresett hatóság nem képes a (2) bekezdésben előírt határidő betartására, úgy erről értesíti a megkereső hatóságot, megjelöli a késedelem okát és a válaszadás becsült időpontját. A megkeresett hatóság rendszeres visszajelzést ad a kért információ rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos előrehaladásról.

(4) A megkeresett hatóság a (2) bekezdés szerinti információkat a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum használatával bocsátja rendelkezésre.

7. cikk

Konzultációs eljárások

(1) A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság a konzultációs értesítéssel és a válasszal kapcsolatos kommunikáció céljaira a 4. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott eszközök közül a leggyorsabbat használja, figyelembe véve a titoktartási megfontolásokat, a továbbításhoz szükséges időt, a továbbítandó üzenet volumenét és a megkereső hatóság információhoz való hozzáférésének egyszerűségét. A megkereső hatóság azonnal megadja a megkeresett hatóság által kért pontosításokat.

(2) Ha a kért információt a megkeresett hatóság tagállamának másik hatósága birtokolja, vagy birtokolhatja, akkor a megkeresett hatóság a 6. cikknek megfelelően haladéktalanul összegyűjti és megküldi a megkereső hatóságnak az információkat.

(3) A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság együttműködik a megkeresés végrehajtása során esetlegesen felmerülő problémák megoldásában, ideértve azt is, ha a segítségnyújtás becsült költségei túl nagyok a megkeresett hatóság számára.

(4) Amennyiben az értékelési időszak alatt új információ vagy további információ iránti igény merül fel, úgy a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy minden további lényeges információ cseréjére sor kerüljön e rendeletnek megfelelően.

(5) A 4. cikk (2) bekezdésétől és a 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben az információ cseréjére a 2004/39/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett értékelési időszak végét megelőző 15 munkanapon belül kerül sor, úgy azt szóban is végre lehet hajtani. Az ilyen információt a részt vevő illetékes hatóságok egyéb rendelkezése híján a későbbiekben a 4. cikk (2) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően meg kell erősíteni.

(6) A megkeresett hatóság és a megkereső hatóság visszajeleznek egymásnak a konzultációra okot adó értékelés kimeneteléről, illetve adott esetben a kapott információ vagy más segítség hasznosságáról, illetve az ilyen információ vagy segítség nyújtásakor felmerült problémákról.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(2) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Előzetes értesítés mintadokumentuma

[Az (EU) 2017/1944 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikke]

Szövege kép

Szövege kép

A megkeresett hatóság tagállamában lévő érintett engedélyezett szervezet(ek) neve és a részesedést szerezni kívánó személyhez fűződő kapcsolata

[Ha a részesedést szerezni kívánó személy a 2004/39/EK irányelv 10. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti engedélyezett szervezet, akkor elég megadni a részesedést szerezni kívánó személy nevét. Ha a részesedést szerezni kívánó személy a 2004/39/EK irányelv 10. cikke (4) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti kategóriába tartozó engedélyezett szervezet, akkor ki kell fejteni a részesedést szerezni kívánó személynek a megkeresett hatóság tagállamában letelepedett érintett engedélyezett szervezethez fűződő kapcsolatát is]

A célvállalkozás azonosítása:

[Itt a 2004/39/EK és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részesedést szerezni kívánó személyek által egy befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésnek a bejelentésébe foglalandó információk kimerítő jegyzékére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. július 11-i (EU) 2017/1946 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkének a) pontja szerinti információt kell megadni]

A részesedést szerezni kívánó személy célvállalkozásbeli részesedésének jelenlegi és tervezett mértéke:

[Itt a 2004/39/EK és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részesedést szerezni kívánó személyek által egy befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésnek a bejelentésébe foglalandó információk kimerítő jegyzékére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. július 11-i (EU) 2017/1946 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikke c) pontjának i., ii. és iii. alpontja szerinti információt kell megadni]

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az értékelési eljárás (*) [dátum]-án/-én befejeződik. A továbbiakban meg fogjuk küldeni a konzultációs értesítést is, amely tartalmazni fogja a tervezett részesedésszerzésre vonatkozó összes alapvető információt, és amelyben feltüntetjük az általunk megkapni kívánt további lényeges információkat is. Addig is azonban, amennyiben a részesedésszerzéssel kapcsolatban vannak alapvető információik, illetve kifejtendő véleményük vagy fenntartásaik, úgy hálásak lennénk, ha azokat a lehető legkorábban, de legkésőbb az ezen előzetes értesítést követő konzultációs értesítés átvétele utáni 20 munkanapon belül rendelkezésünkre bocsátanák.

(*) A 2004/39/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Tisztelettel:

[aláírás]

II. MELLÉKLET

Konzultációs értesítés mintadokumentuma

[Az (EU) 2017/1944 bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikke]

Szövege kép

Konzultációs értesítés

Hivatkozási szám:

Dátum:

Általános információk

FELADÓ:

Tagállam:

Megkereső hatóság:

Hivatalos cím:

(A kijelölt kapcsolattartó elérhetőségei)

Név:

Tel.:

E-mail:

CÍMZETT:

Tagállam:

Megkeresett hatóság:

Hivatalos cím:

(A kijelölt kapcsolattartó elérhetőségei)

Név:

Tel.:

E-mail:

Tisztelt [a megfelelő személy neve]!

A 2004/39/EK és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vonatkozó bejelentés kapcsán az érintett illetékes hatóságok között folytatott konzultációs folyamat egységes formanyomtatványaira, mintadokumentumaira és eljárásaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2017. június 13-i (EU) 2017/1944 bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikkének megfelelően konzultációs értesítést küldünk az alábbiakban részletezett ügy vonatkozásában.

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az értékelési eljárás (*) [dátum]-án/-én befejeződik, ezért hálásak lennénk, ha a kért információt és bármely más alapvető vagy lényeges információt [e levél átvételétől számított 20 munkanap]-ig rendelkezésünkre bocsátanák, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor jeleznék, hogy – az értékelési eljárás említett határidejére is figyelemmel – várhatóan mikor tudják megadni a kért segítséget.

(*) A 2004/39/EK irányelv 10a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Szövege kép

A tervezett részesedésszerzésre vonatkozó információk

Tárgy

[Ismertesse az információt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó releváns mellékletekre]

A tervezett részesedésszerzés részletei

[Ismertesse az információt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó releváns mellékletekre]

Az egyéb részt vevő felügyeleti hatóságok adatai

[Ismertesse az információt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó releváns mellékletekre]

Előzmény:

[Ha a megkeresésnek volt előzménye, az azonosítás érdekében adja meg a korábbi megkeresés adatait]

A kért segítség típusa

A kért információ [ha van ilyen]:

[Ismertesse részletesen a kért konkrét információt, ideértve a kért lényeges dokumentumokat, és hogy a kért információ miért jelent segítséget. Példaként említhetők a következők:

— A részesedést szerezni kívánó személy vagy az érintett engedélyezett szervezet részesedési struktúrája, és a részvényesek fő jellemzői

— A részesedést szerezni kívánó személy vagy az érintett engedélyezett szervezet rátermettségére (alkalmasságára és magatartására) vonatkozó legfrissebb értékelés

— A részesedést szerezni kívánó személy vagy az érintett engedélyezett szervezet pénzügyi stabilitására vonatkozó legfrissebb értékelés, adott esetben a kapcsolódó nyilvános vagy külső könyvvizsgálói jelentésekkel együtt

— A részesedést szerezni kívánó személy vagy az érintett engedélyezett szervezet irányítási struktúrájára, valamint igazgatási és számviteli eljárásaira, belsőkontroll-rendszerére, vállalatirányítására, csoportstruktúrájára stb. vonatkozó, a megkeresett hatóság által készített legfrissebb értékelés]

A megkereső hatóság által adott kiegészítő információ

[Ismertesse, hogy a megkereső hatóság a tárggyal összefüggésben tartott-e kapcsolatot vagy fog-e kapcsolatot tartani a megkeresett hatóság tagállamának más hatóságával vagy bűnüldöző hatóságával vagy bármely más olyan hatósággal, amely a megkereső hatóság tudomása szerint komolyan érdekelt a megkeresés tárgyában]

Tisztelettel:

[aláírás]

III. MELLÉKLET

A megkeresett hatóság válaszának mintadokumentuma

[Az (EU) 2017/1944 bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikke]

Szövege kép

Szövege kép

2017.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/22

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1945 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 19.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kérelmező és engedélyezett befektetési vállalkozások által és számukra nyújtandó értesítések tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Helyénvaló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása egy olyan egységes mechanizmus biztosítása érdekében, amellyel a tagállamok illetékes hatóságai hatékonyan gyakorolhatják hatásköreiket a vállalkozások befektetési szolgáltatások nyújtására, befektetési tevékenységek végzésére és ahol releváns, kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyezése tekintetében.

(2)

A 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmező és az illetékes hatóság közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot specifikusan az engedélyezési eljárás céljára, és a kapcsolattartó pontra vonatkozó információkat közzé kell tenniük weboldalukon.

(3)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóság értékelni tudja, hogy a vállalkozás vezetőtestületében bekövetkező változások veszélyeztethetik-e a vállalkozás hatékony, megalapozott és megbízható vezetését, és megfelelően figyelembe tudja venni az ügyfelei érdekeit és a piac integritását, egyértelmű határidőket kell meghatározni az ilyen változásokra vonatkozó információ benyújtására.

(4)

Mindazonáltal ha a vezetőtestületben bekövetkező változás a vállalkozás ellenőrzésén kívüli tényezők miatt történik – például a vezetőtestület egy tagjának halála esetén –, mentesíteni kell a vállalkozásokat azon követelmény alól, hogy a változásokra vonatkozó információkat a változás érvénybelépése előtt benyújtsák. Ilyen körülmények között a vállalkozások számára engedélyezni kell, hogy a változást követő 10 munkanapon belül értesítsék az illetékes hatóságot.

(5)	A személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alkalmazandó.

(6)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(7)	Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kapcsolattartó pont kijelölése

Az illetékes hatóságoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot, amely a 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmezőktől kapott minden információt kezel. A kijelölt kapcsolattartó pont elérhetőségét közzé kell tenni és rendszeresen frissíteni kell az illetékes hatóság weboldalán.

2. cikk

A kérelem benyújtása

(1) A 2014/65/EU irányelv II. címének megfelelően befektetési vállalkozásként történő engedélyezésért folyamodó kérelmezőnek az I. mellékletben meghatározott mintadokumentum kitöltésével kell benyújtania kérelmét az illetékes hatóságnak.

(2) A kérelmezőnek a II. mellékletben meghatározott mintadokumentum kitöltésével vezetőtestületének minden tagjára vonatkozóan információkkal kell ellátnia az illetékes hatóságot.

3. cikk

A kérelem formanyomtatványának kézhezvétele és átvételi elismervény

Az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül átvételi elismervényt küld a kérelmezőnek, amelybe belefoglalja az 1. cikkben említett kijelölt kapcsolattartó pont elérhetőségét.

4. cikk

További információ kérése

Ha a kérelem értékeléséhez további információra van szükség, az illetékes hatóság kérést küld a kérelmezőnek, amelyben megjelöli a rendelkezésre bocsátandó információkat.

5. cikk

A vezetőtestület tagságában bekövetkezett változások bejelentése

(1) A befektetési vállalkozás értesíti az illetékes hatóságot a vezetőtestülete tagságában bekövetkező változásról, mielőtt a változás érvénybe lép.

Amennyiben megalapozott indokokból nem lehetséges megtenni az értesítést a változás érvénybelépése előtt, akkor azt a változást követően 10 munkanapon belül kell megtenni.

(2) A befektetési vállalkozás a III. mellékletben meghatározott formátumban nyújtja be az (1) bekezdésben említett változásra vonatkozó információkat.

6. cikk

A határozat közlése

Az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében említett hat hónapos időszakon belül papíron, elektronikus úton, vagy mindkét módon tájékoztatja a kérelmezőt az engedély megadására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról.

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

I. MELLÉKLET

Befektetési vállalkozásként való engedélyezés iránti kérelem formanyomtatványa

Szövege kép

Szövege kép

— A kérelem elkészítéséért felelős személy:

Név:

Státusz/pozíció:

Telefonszám:

Fax (ha van):

E-mail:

— A kérelem jellege (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

Engedély

Már megszerzett engedély módosítása

TARTALOM

A kérelmező vállalkozásra vonatkozó általános információk

[Illessze be a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó információkat és követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkében említett információt. Adja meg az említett információt itt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó vonatkozó mellékletekre.]

A tőkére vonatkozó információk

[Illessze be az (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett információt. Adja meg az említett információt itt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó vonatkozó mellékletekre.]

A részvényesekre vonatkozó információk

[Illessze be az (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett információt. Adja meg az említett információt itt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó vonatkozó mellékletekre.]

A vezető testületre és az üzleti tevékenységet irányító személyekre vonatkozó információk

[Illessze be az (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében említett információt. Adja meg az említett információt itt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó vonatkozó mellékletekre.]

Pénzügyi információk

[Illessze be az (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében említett információt. Adja meg az említett információt itt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó vonatkozó mellékletekre.]

A szervezetre vonatkozó információk

[Illessze be az (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében említett információt. Adja meg az említett információt itt, vagy hivatkozzon az információt tartalmazó vonatkozó mellékletekre.]

II. MELLÉKLET

A vezető testület tagjainak listája

Szövege kép

Szövege kép

III. MELLÉKLET

A vezető testület tagságában bekövetkezett változásokra vonatkozó információk bejelentése

Szövege kép

Szövege kép

Szövege kép

2017.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/32

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1946 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. július 11.)

a 2004/39/EK és 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részesedést szerezni kívánó személyek által a befektetési vállalkozásokban tervezett befolyásolórészesedés-szerzés bejelentésébe foglalandó információk kimerítő jegyzékére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 12. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az eredeti bejelentés idején egy befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedést szerezni kívánó személytől információk kimerítő jegyzékét kell megkövetelni, hogy az illetékes hatóságok el tudják végezni a szándékolt részesedésszerzés értékelését. Függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy – a részesedést szerezni kívánó személy köteles megadni a részesedést szerezni kívánó személy és a vállalkozást majdan irányító személyek személyazonosságára vonatkozó információkat, hogy a célvállalkozás illetékes hatósága értékelhesse a részesedést szerezni kívánó érintett személy jó hírnevét.

(2)

Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy, ugyancsak szükség van a tényleges tulajdonosok személyazonosságára, valamint a részesedést szerezni kívánó személy vállalkozását ténylegesen irányító személyek jó hírnevére és tapasztalataira vonatkozó információkra. Hasonlóképpen, amikor a részesedést szerezni kívánó személy szervezeti formája vagyonkezelő vállalkozás, vagy a szándék szerint az lesz, a célvállalkozás illetékes hatósága számára szükséges, hogy információt szerezzen mind a vagyonkezelő vállalkozás eszközeit majdan kezelő vagyonkezelők kilétéről, mind az adott eszközök tényleges tulajdonosainak kilétéről, hogy értékelni tudja e személyek jó hírnevét és tapasztalatait.

(3)

Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy természetes személy, ezeket az információkat be kell szerezni mind a részesedést szerezni kívánó személlyel, mind a részesedést szerezni kívánó személy által hivatalosan irányított vagy ellenőrzött minden vállalkozással kapcsolatban, hogy a célvállalkozás illetékes hatóságát a jó hírnév értékelése szempontjából fontos teljes körű információval lássák el. Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy, ezt az információt minden olyan személyre vonatkozóan be kell szerezni, aki ténylegesen irányítja a részesedést szerezni kívánó személy vállalkozását, a részesedést szerezni kívánó személy ellenőrzése alatt álló bármely vállalkozásra, valamint minden olyan részvényesre vonatkozóan, aki jelentős befolyást gyakorol a részesedést szerezni kívánó személyre, hogy az illetékes hatóság a jó hírnév értékelése szempontjából fontos teljes körű információval rendelkezzen.

(4)

A jó hírnév értékelése szempontjából releváns információnak tartalmaznia kell korábbi vagy folyamatban levő büntetőeljárás, valamint polgári vagy közigazgatási ügyek részleteit. Hasonlóképpen, információt kell szolgáltatni minden, még le nem zárult vizsgálatról és eljárásról, szankcióról vagy a részesedést szerezni kívánó személlyel szembeni más végrehajtási döntésekről, valamint meg kell adni egyéb információkat, úgymint bejegyzés megtagadása vagy munkahelyről vagy vagyonkezelő vállalkozásban betöltött pozícióból történő elbocsátás, amelyek relevánsnak minősülnek a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevének megítélése érdekében.

(5)

A részesedést szerezni kívánó személynek információt kell szolgáltatnia arról, hogy egy másik illetékes hatóság vagy más hatóság végzett-e már rá vonatkozóan jó hírnévre vonatkozó értékelést részesedést szerző személyként vagy olyan személyként, aki hitelintézet, életbiztosító, biztosító vagy viszontbiztosító üzleti tevékenységétirányítja, és amennyiben igen, akkor ennek az értékelésnek az eredményét is rendelkezésre kell bocsátania annak biztosítása érdekében, hogy a más hatóságok által elvégzett vizsgálatok eredményét a célvállalkozás illetékes hatósága megfelelően figyelembe vegye a részesedést szerezni kívánó személy értékelésekor.

(6)	A részesedést szerezni kívánó személyre vonatkozóan pénzügyi információkat kell szolgáltatni az adott részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi stabilitásának értékelése érdekében.

(7)

Tájékoztatást kell adni a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi és nem pénzügyi érdekeltségeire vagy a célvállalkozás bármely részvénytulajdonosával vagy igazgatójával vagy felső vezetésével, vagy a célvállalkozásban szavazati jog gyakorlására jogosult személlyel vagy magával a célvállalkozással, vagy annak csoportjával való kapcsolataira vonatkozóan, hogy a célvállalkozás illetékes hatósága felmérhesse, valamilyen esetleges összeférhetetlenség nincs-e hatással a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi stabilitására.

(8)

Bizonyos további információkra – ideértve a szándékolt részesedésszerzés előtt vagy után tulajdonolt vagy tulajdonolni tervezett részesedésre vonatkozó információkat – akkor van szükség, amikor a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy, hogy a célvállalkozás illetékes hatósága elvégezhesse a szándékolt részesedésszerzés értékelését, mivel ilyen esetekben a szóban forgó jogi vagy csoportszerkezetek összetettek lehetnek, és részletes áttekintést tehetnek szükségessé a jó hírnevet, szoros kapcsolatokat, más felekkel együttesen megteendő lehetséges intézkedést, valamint a célvállalkozás illetékes hatóságának azon képességét illetően, hogy folytassa a célvállalkozás hatékony felügyeletét.

(9)

Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy harmadik országban alapított gazdálkodó egység vagy egy, az Unión kívül alapított csoport része, további információkat kell szolgáltatni, hogy a célvállalkozás illetékes hatósága felmérhesse, vannak-e a harmadik ország jogi szabályozása által támasztott akadályai a célvállalkozás hatékony felügyeletének, valamint meggyőződjön a részesedést szerezni kívánó személynek az adott harmadik országban meglévő jó hírnevéről.

(10)

Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy állami befektetési alap, a részesedést szerezni kívánó személy köteles információt szolgáltatni, meghatározva az alap ellenőreit és befektetési politikájának részleteit. Ez fontos a célvállalkozás illetékes hatósága számára mind a jó hírnév értékeléséhez, mind annak megállapításához, hogy befolyásolja-e bármi a célvállalkozás hatékony felügyeletét.

(11)

Meg kell követelni az olyan specifikus információkat, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy a szándékolt részesedésszerzés befolyásolja-e majd a célvállalkozás illetékes hatóságának azon képességét, hogy elvégezze a célvállalkozás hatékony felügyeletét. Ide értendő annak értékelése, hogy a részesedést szerezni kívánó személy szoros kapcsolatai befolyásolják-e majd a célvállalkozás képességét, hogy továbbra is időszerű és pontos információt szolgáltasson a felügyeleti hatósága részére. Jogi személyek esetén ugyancsak szükséges a szándékolt részesedésszerzés által a célvállalkozás és azon csoport összevont alapú felügyeletére gyakorolt hatás értékelése, amely csoporthoz a részesedésszerzést követően tartozna.

(12)

A részesedést szerezni kívánó személy köteles információt szolgáltatni a szándékolt részesedésszerzés finanszírozásáról, ideértve a finanszírozás minden eszközére és forrására vonatkozó információkat, továbbá képesnek kell lennie bizonyítékokkal szolgálni minden pénz és eszköz eredeti forrásáról, hogy a célvállalkozás illetékes hatósága felmérhesse, fennáll-e pénzmosási tevékenységek kockázata.

(13)

Azon részesedést szerezni kívánó személyek, akik 20–50 % közötti befolyásoló részesedéssel bírnak a célvállalkozásban, kötelesek információt szolgáltatni a stratégiáról a célvállalkozás illetékes hatóságának, a szándékolt részesedésszerzés átfogó értékelésének biztosítása érdekében. Hasonlóképpen, azon részesedést szerezni kívánó személyek, akik 20 %-osnál kevesebb befolyásoló részesedéssel bírnak a célvállalkozásban, de más módon, például a részesedést szerezni kívánó személy és a meglévő részvényesek közötti kapcsolatok, hatályos részvényesi megállapodások, részvények, részesedések és szavazati jogok részvényesek közötti elosztása, vagy a részesedést szerezni kívánó személy által a célvállalkozás csoportszerkezetében elfoglalt pozíció révén ezzel egyenértékű befolyással rendelkeznek abban, kötelesek megadni ezt az információt, hogy a szándékolt részesedésszerzés értékelése során biztosított legyen a magas fokú homogenitás.

(14)

Amennyiben a célvállalkozás ellenőrzésének változtatását tervezik, a részesedést szerezni kívánó személy – általános szabályként – teljes körű üzleti tervet köteles benyújtani. Ugyanakkor, amennyiben nem tervezik a célvállalkozás ellenőrzésének megváltoztatását, akkor elegendő bizonyos információ birtoklása a vállalkozás jövőbeli stratégiáját, valamint a részesedést szerezni kívánó személy célvállalkozásra vonatkozó szándékait illetően annak felmérése érdekében, hogy ez nem lesz-e kihatással a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi stabilitására.

(15)

Arányos, hogy bizonyos esetekben a részesedést szerezni kívánó személynek csak korlátozott információt kell benyújtania. Csak bizonyos egyszerűsített tájékoztatást szükséges a célvállalkozás illetékes hatósága részére szolgáltatni különösen akkor, ha a részesedést szerezni kívánó személyt a célvállalkozás illetékes hatósága az előző két éven belül értékelte, vagy amikor a célvállalkozás egy kis befektetési vállalkozás, és a részesedést szerezni kívánó személy az Unión belül engedélyezett és felügyelt gazdálkodó egység.

(16)	Az illetékes hatóságok, más hatóságok, szervek vagy személyek közötti információcserét vagy -továbbítást a személyes adatokra vonatkozóan a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(17)	E rendelet alkalmazásában az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) általi személyesadat-feldolgozásra a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazandó.

(18)	Ez a rendelet az ESMA által az Európai Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(19)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(20)

A 2014/65/EU irányelv 2014. július 2-án lépett hatályba. Az említett irányelv 12. cikkének (8) bekezdése felváltja a 2004/39/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdését, és felhatalmazást tartalmaz az ESMA részére a 2004/39/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében meghatározottakkal azonos szabályozástechnikai standardok kidolgozására. Továbbá a 2004/39/EK irányelv 10b. cikke (4) bekezdésének és 10. cikke (4) bekezdésének tartalma megegyezik a 2014/65/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésének, illetve 11. cikke (2) bekezdésének tartalmával. A 2014/65/EU irányelv 94. cikkének (1) bekezdése értelmében a 2004/39/EK irányelv 2018. január 3-ával hatályát veszti. A technikai standardtervezetek Bizottság általi, a 2004/39/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésével összhangban történő elfogadását a 2014/65/EU irányelv 12. cikke (8) bekezdése szerint is megfelelőnek kell tekinteni, következésképpen a technikai standard 2018. január 3. után is alkalmazandó anélkül, hogy bármilyen további módosításra lenne szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályokat határoz meg a szándékolt részesedésszerzés értékelése céljából azon információkra vonatkozóan, amelyeket a részesedést szerezni kívánó személynek kell a szándékolt részesedésszerzésre vonatkozó, azon befektetési vállalkozás illetékes hatóságainak benyújtandó bejelentésbe foglalnia, amely vállalkozásban a részesedést szerezni kívánó személy befolyásoló részesedést szerezne vagy azt növelné (a továbbiakban: célvállalkozás).

2. cikk

A részesedést szerezni kívánó személy által megadandó információk

A részesedést szerezni kívánó személy a célvállalkozás illetékes hatóságának megadja adott esetben a 3–12. cikkben meghatározott információkat, attól függően, hogy azok természetes személyre, jogi személyre vagy vagyonkezelő vállalkozásra vonatkoznak-e.

3. cikk

A részesedést szerezni kívánó személy kilétére vonatkozó általános információk

(1) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy természetes személy, akkor a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbi azonosítási információkkal látja el:

a)	személyes adatok, beleértve a személy nevét, születési idejét és helyét, címét és kapcsolatfelvételi adatait, valamint (ahol ilyen van) a nemzeti személyi azonosító számát;

b)	részletes önéletrajz (vagy azzal egyenértékű dokumentum), feltüntetve a vonatkozó iskolai végzettséget és képzéseket, korábbi szakmai tapasztalatokat és minden jelenleg folytatott szakmai tevékenységet vagy más releváns funkciót.

(2) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy, akkor a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbi információkkal látja el:

a)	a cégnevet és a jogi személy székhelyének bejegyzett címét és postacímét (ha eltér az előbbitől), kapcsolatfelvételi adatait és – adott esetben – nemzeti azonosító számát igazoló dokumentumok;

b)	bejegyzett jogi forma a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

c)	a jogi személy vállalkozói tevékenységének naprakész áttekintése;

a vállalkozást ténylegesen irányító személyek teljes listája, nevük, születési idejük és helyük, címük, kapcsolatfelvételi adataik, nemzeti azonosító számuk (ahol ilyen van), részletes önéletrajzuk, feltüntetve a vonatkozó iskolai végzettséget és képzést, korábbi szakmai tapasztalataikat, valamint minden jelenleg folytatott szakmai tevékenységüket és más releváns funkcióikat;

e)	minden olyan személy azonosítása, aki a jogi személy tényleges tulajdonosának tekinthető, nevük, születési idejük és helyük, címük, kapcsolatfelvételi adataik és – ahol ilyen van – nemzeti azonosító számuk.

(3) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy vagyonkezelő vállalkozás vagy a szándék szerint az lesz, akkor a részesedést szerezni kívánó személy a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbi információkkal látja el:

a)	a vagyonkezelő vállalkozás létesítő okiratának feltételei szerint az eszközöket kezelő minden vagyonkezelő személyazonossága;

b)	a kezelt vagyon valamennyi kedvezményezettjének személyazonossága és a jövedelemelosztásból való részesedéseik;

c)	a vagyonkezelő vállalkozás minden vagyonrendelőjének személyazonossága.

4. cikk

A részesedést szerezni kívánó természetes személyre vonatkozó további információk

A részesedést szerezni kívánó természetes személy a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbi információkkal is ellátja:

a részesedést szerezni kívánó személyt vagy az általa irányított vagy ellenőrzött minden vállalkozást illetően az elmúlt tíz évre vonatkozóan:

(1)

bűnügyi nyilvántartások, vagy bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások, vonatkozó polgári és közigazgatási ügyek, valamint fegyelmi ügyek igazolása, ideértve vállalatigazgatói minőségben történő kizárást, továbbá csőd, fizetésképtelenségi és hasonló eljárások igazolása, elsősorban hivatalos tanúsítvány vagy más egyenértékű dokumentum révén;

(2)	a részesedést szerezni kívánó személlyel szembeni folyamatban levő vizsgálatokra, végrehajtási eljárásokra, szankciókra vagy más végrehajtási döntésekre vonatkozó információk, amelyek egy nyilatkozattal megadhatóak;

(3)

kereskedelmi, üzleti tevékenység vagy foglalkozás végzésére vonatkozó bejegyzés, felhatalmazás, tagság vagy engedély megtagadása; vagy ilyen bejegyzés, felhatalmazás, tagság vagy engedély visszavonása, bevonása vagy megszüntetése; vagy szabályozói vagy állami szerv, vagy szakmai testület vagy szövetség általi kizárás;

(4)	munkaviszonyból vagy bizalmi állásból, bizalmi viszonyból való elbocsátás vagy hasonló helyzet;

b)	arra vonatkozó információ, hogy a részesedést szerezni kívánó személy jó hírnevének értékelését egy másik felügyeleti hatóság már elvégezte-e, e hatóság azonosítása és az értékelés eredményének igazolása;

c)	a részesedést szerezni kívánó személy jelenlegi pénzügyi helyzetére vonatkozó információ, ideértve a bevételi forrásokra, eszközökre és kötelezettségekre, adott vagy kapott biztosítékokra és garanciákra vonatkozó részleteket;

d)	a részesedést szerezni kívánó személy üzleti tevékenységeinek leírása;

e)	pénzügyi információk, ideértve a részesedést szerezni kívánó személy által ellenőrzött vagy irányított vállalkozásokra és – adott esetben – a részesedést szerezni kívánó személyre vonatkozó hitelminősítéseket és nyilvánosan hozzáférhető jelentéseket;

a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi és nem pénzügyi érdekeltségei vagy kapcsolatai:

(1)	a célvállalkozás bármely más jelenlegi részvényesével;

(2)

bármely személlyel, aki a célvállalkozásban szavazati jogokat gyakorolhat, bármely vagy több esetben az alábbiak közül:

—

egy harmadik fél birtokában lévő szavazati jogok, amely harmadik féllel az adott természetes vagy jogi személy olyan megállapodást kötött, amely a birtokukban lévő szavazati jogok összehangolt gyakorlásával tartós közös politika elfogadására kötelezi őket a kérdéses célvállalkozás vezetése irányában,

—	egy harmadik fél birtokában lévő szavazati jogok az adott természetes személlyel vagy jogi személlyel kötött olyan megállapodás alapján, amely a kérdéses szavazati jogok ellenszolgáltatás fejében történő ideiglenes átruházását írja elő,

—	az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeket biztosítékként helyeztek el az adott természetes vagy jogi személynél, azzal a feltétellel, hogy ez a személy ellenőrzi a szavazati jogokat, és bejelenti a szavazati jogok gyakorlásának a szándékát,

—	az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeknél az adott természetes vagy jogi személy haszonélvezettel rendelkezik,

—	szavazati jogok, amelyeket az f) pont ii. alpontjának első négy tétele értelmében az adott természetes vagy jogi személy által ellenőrzött vállalkozás birtokol vagy gyakorolhat,

—	az adott természetes vagy jogi személynél letétbe helyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeket az adott természetes vagy jogi személy – a részvényesektől kapott külön utasítások hiányában – saját belátása szerint gyakorolhat,

—	egy harmadik fél által saját nevében, az adott természetes vagy jogi személy megbízásából birtokolt szavazati jogok,

—	azok a szavazati jogok, amelyeket az adott természetes vagy jogi személy meghatalmazottként gyakorolhat, ha a szavazati jogokat – a részvényesek konkrét utasításai hiányában – saját belátása szerint gyakorolhatja;

(3)	az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület vagy a célvállalkozás felső vezetésének bármely tagja, a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban;

(4)	maga a célvállalkozás és csoportja;

g)	információ a részesedést szerezni kívánó személy minden egyéb olyan érdekeltségére vagy tevékenységére vonatkozóan, amely ellentétben állhat a célvállalkozás érdekeltségeivel vagy tevékenységeivel és ezen összeférhetetlenségek kezelésének lehetséges megoldásai.

Az f) pont alkalmazásában a hitelműveleteket, garanciákat és biztosítékokat a pénzügyi érdekeltségek részének kell tekinteni, míg a családi vagy szoros kapcsolatok a nem pénzügyi érdekeltségek részének minősülnek.

5. cikk

A részesedést szerezni kívánó jogi személyre vonatkozó további információk

(1) A részesedést szerezni kívánó jogi személy a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbi információkkal is ellátja:

a részesedést szerezni kívánó személyre, a részesedést szerezni kívánó személy vállalkozását ténylegesen irányító minden személyre, a részesedést szerezni kívánó személy ellenőrzése alatt álló minden vállalkozásra és az e) pontban meghatározottak szerint a részesedést szerezni kívánó személyre jelentős befolyást gyakorló minden részvényesre vonatkozó információ. Az információknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:

(1)

bűnügyi nyilvántartások, bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások, vonatkozó polgári és közigazgatási ügyek, valamint fegyelmi ügyek igazolása, ideértve vállalatigazgatói minőségben történő kizárást, továbbá csőd, fizetésképtelenségi és hasonló eljárások igazolása, hivatalos tanúsítvány vagy más egyenértékű dokumentum révén;

(2)	a részesedést szerezni kívánó személlyel szembeni folyamatban levő vizsgálatokra, végrehajtási eljárásokra, szankciókra vagy más végrehajtási döntésekre vonatkozó információk, amelyek egy nyilatkozattal megadhatóak;

(3)

(4)	a részesedést szerezni kívánó személy vállalkozását ténylegesen irányító minden személy és a részesedést szerezni kívánó személyre jelentős befolyást gyakorló minden részvényes munkaviszonyból vagy bizalmi állásból, bizalmi viszonyból való elbocsátása vagy hasonló helyzete;

b)	arra vonatkozó információ, hogy a részesedést szerezni kívánó személy vagy a részesedést szerezni kívánó személy vállalkozását irányító személy jó hírnevének értékelését egy másik felügyeleti hatóság már elvégezte-e, e hatóság azonosítása és az értékelés eredményének igazolása;

a részesedést szerezni kívánó személy vagy – adott esetben – azon csoport, ahová a részesedést szerezni kívánó személy tartozik, valamint a vállalkozását ténylegesen irányító személyek alábbiakkal meglévő pénzügyi érdekeltségeinek, nem pénzügyi érdekeltségeinek vagy kapcsolatainak ismertetése:

(1)	a célvállalkozás bármely más jelenlegi részvényese;

(2)

bármely személy, aki a célvállalkozásban szavazati jogokat gyakorolhat, az alábbi esetek bármelyikében vagy azok kombinációjában:

—

—	egy harmadik fél birtokában lévő szavazati jogok az adott természetes vagy jogi személlyel kötött olyan megállapodás alapján, amely a kérdéses szavazati jogok ellenszolgáltatás fejében történő ideiglenes átruházását írja elő,

—	az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeket biztosítékként helyeztek el az adott természetes vagy jogi személynél, azzal a feltétellel, hogy ez a személy ellenőrzi a szavazati jogokat, és bejelenti a szavazati jogok gyakorlásának a szándékát,

—	az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeknél az adott természetes vagy jogi személy haszonélvezettel rendelkezik,

—	szavazati jogok, amelyeket a c) pont ii. alpontjának első négy tétele értelmében az adott természetes vagy jogi személy által ellenőrzött vállalkozás birtokol vagy gyakorolhat,

—	az adott természetes vagy jogi személynél letétbe helyezett részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok, amelyeket az adott természetes vagy jogi személy – a részvényesektől kapott külön utasítások hiányában – saját belátása szerint gyakorolhat,

—	egy harmadik fél által saját nevében, az adott természetes vagy jogi személy megbízásából birtokolt szavazati jogok,

—	azok a szavazati jogok, amelyeket az adott természetes vagy jogi személy meghatalmazottként gyakorolhat, ha a szavazati jogokat – a részvényesek konkrét utasításai hiányában – saját belátása szerint gyakorolhatja;

(3)	az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület vagy a célvállalkozás felső vezetésének bármely tagja;

(4)	maga a célvállalkozás és a csoport, amelyhez tartozik;

d)	információ a részesedést szerezni kívánó személy minden egyéb olyan érdekeltségére vagy tevékenységére vonatkozóan, amely ellentétben állhat a célvállalkozás érdekeltségeivel vagy tevékenységeivel és ezen összeférhetetlenségek kezelésének lehetséges megoldásai;

e)	a részesedést szerezni kívánó személy részesedési struktúrája a jelentős befolyással rendelkező minden részvényes személyazonosságával, valamint a tőkéből és a szavazati jogokból való részesedésükkel, ideértve minden részvényesi megállapodást;

amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy leányvállalatként vagy anyavállalatként egy csoport része, a teljes vállalati struktúra részletes szervezeti ábrája, valamint a csoport gazdálkodó egységei jelentős befolyással bíró részvényeseinek tőkéből és szavazati jogokból való részesedésére, továbbá a csoport gazdálkodó egységei által jelenleg végzett tevékenységekre vonatkozó információk;

g)	amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy leányvállalatként vagy anyavállalatként egy csoport része, a csoport pénzügyi és nem pénzügyi szervezetei közötti kapcsolatokra vonatkozó információk;

h)	a csoporton belüli hitelintézetek, életbiztosítók, biztosítók vagy viszontbiztosítók, kollektív befektetési vállalkozások és azok kezelő, illetőleg befektetési vállalkozások azonosítása, valamint a vonatkozó felügyeleti hatóságok nevei;

törvény által előírt pénzügyi kimutatások egyéni, valamint – ahol rendelkezésre áll – konszolidált és szubkonszolidált szinten a legutóbbi három pénzügyi időszakra vonatkozóan. Ahol e pénzügyi kimutatásokat külső könyvvizsgáló ellenőrzi, a részesedést szerezni kívánó személy köteles a külső könyvvizsgáló által jóváhagyott kimutatásokat benyújtani. A törvény által előírt pénzügyi kimutatások:

(1)

a mérleg;

(2)	az eredménykimutatás vagy jövedelmi kimutatás;

(3)	az éves jelentések és pénzügyi mellékletek, valamint a részesedést szerezni kívánó személyhez kötődően releváns adott terület vonatkozó cégbíróságánál vagy hatóságánál nyilvántartásba vett minden egyéb dokumentum.

j)	ahol rendelkezésre áll, a részesedést szerezni kívánó személy hitelminősítésére és csoportja átfogó minősítésére vonatkozó információ.

A c) pont alkalmazásában a hitelműveleteket, garanciákat és biztosítékokat a pénzügyi érdekeltségek részének kell tekinteni, míg a családi vagy szoros kapcsolatok a nem pénzügyi érdekeltségek részének minősülnek.

Az i) pont alkalmazásában, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy újonnan alapított gazdálkodó egység, a törvény által előírt pénzügyi kimutatások helyett a részesedést szerezni kívánó személy a célvállalkozás illetékes hatóságának az első három üzleti évre előre jelzett mérlegeket, eredménykimutatásokat vagy jövedelmi kimutatásokat köteles benyújtani, ideértve a tervezéskor alkalmazott feltételezéseket.

(2) Ahol a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy, amelynek székhelye harmadik országban van bejegyezve, a részesedést szerezni kívánó személy a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbiakban ismertetett további információkkal látja el:

a)	az érintett külföldi illetékes hatóságok által a részesedést szerezni kívánó személyre vonatkozóan kiadott igazolás az adók és járulékok befizetéséről vagy azzal egyenértékű dokumentum;

b)	az érintett külföldi illetékes hatóságok arra vonatkozó nyilatkozata, hogy nincs akadálya vagy korlátja a célvállalkozás felügyeletéhez szükséges információk megadásának;

c)	az adott harmadik országnak a részesedést szerezni kívánó személyre alkalmazandó szabályozási rendszerére vonatkozó általános információk.

(3) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy állami befektetési alap, akkor a célvállalkozás illetékes hatóságát az alábbi többletinformációkkal látja el:

a)	az alap befektetési politikájának meghatározásáért felelős minisztérium vagy állami szerv neve;

b)	a befektetési politika részletei és a befektetésekre vonatkozó korlátozások;

c)	az alap befektetési döntéseinek meghozataláért felelős személyek neve és beosztása, továbbá a befolyásoló részesedésszerzés vagy az azonosított minisztérium vagy állami szerv által az alap és a célvállalkozás napi működésére gyakorolt, a 11. cikk (2) bekezdése szerinti bármely befolyás részletei.

6. cikk

A célvállalkozás üzleti tevékenységét a jövőben ténylegesen irányító személyekre vonatkozó információk

A részesedést szerezni kívánó személy az alábbi információkkal látja el a célvállalkozás illetékes hatóságát minden olyan személy jó hírnevével és tapasztalataival kapcsolatban, aki a szándékolt részesedésszerzés eredményeként ténylegesen irányítani fogja a célvállalkozás üzleti tevékenységét:

a)	személyes adatok, beleértve a személy nevét, születési idejét és helyét, címét és kapcsolatfelvételi adatait, valamint (ahol ilyen van) a nemzeti személyi azonosító számát;

b)	a pozíció, amelyre az adott személyt kinevezték vagy ki fogják nevezni;

részletes önéletrajz, feltüntetve a vonatkozó iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakmai tapasztalatokat, ideértve azon szervezetek neveit, ahol az illető dolgozott, valamint a betöltött funkciók jellegét és időtartamát, különös tekintettel a betölteni kívánt pozíció területén folytatott bármely tevékenységre, továbbá az adott személy tapasztalataira vonatkozó dokumentáció, például referenciaszemélyek listája a kapcsolatfelvételi adatokkal együtt, és ajánlólevelek. E tevékenységek ismertetésekor az utóbbi 10 évben betöltött pozíciókra vonatkozóan az adott személynek meg kell adnia delegált jogköreit, belső döntéshozatali jogköreit és az ellenőrzése alá tartozó működési területeket. Amennyiben az önéletrajz más releváns tapasztalatokat is tartalmaz, ideértve vezetőtestületi képviseletet, azt közölni kell;

a következőkre vonatkozó információk:

(1)

bűnügyi nyilvántartások, vagy bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások, vonatkozó polgári és közigazgatási ügyek, valamint fegyelmi ügyek igazolása, ideértve vállalatigazgatói minőségben történő kizárást, továbbá csőd, fizetésképtelenségi és hasonló eljárások igazolása, hivatalos tanúsítvány vagy más egyenértékű dokumentum révén;

(2)	az adott személlyel szembeni folyamatban levő vizsgálatok, végrehajtási eljárások, szankciók vagy más végrehajtási döntés, amely egy nyilatkozattal megadható;

(3)

(4)	munkaviszonyból vagy bizalmi állásból, bizalmi viszonyból való elbocsátás vagy hasonló helyzet;

e)	arra vonatkozó információ, hogy az üzleti tevékenységet irányító személyként jó hírnevének értékelését egy másik felügyeleti hatóság már elvégezte-e, e hatóság azonosítása és az értékelés eredményének igazolása;

az adott személy pénzügyi érdekeltségeinek és nem pénzügyi érdekeltségeinek leírása, vagy az adott személy vagy közeli rokonainak kapcsolatai a vezetőtestület tagjaival és kulcspozíciót betöltő személyekkel ugyanazon intézménynél, az anyaintézménynél és leányvállalatoknál, továbbá a részvényesekkel;

g)	az a minimális idő (évi és havi bontásban), amelyet az adott személy a célvállalkozáson belüli tevékenységeinek elvégzésére fog fordítani;

h)	az adott személy által jelenleg betöltött ügyvezető és nem ügyvezető igazgatói pozíciók felsorolása.

Az f) pont alkalmazásában a hitelműveleteket, részesedéseket, garanciákat és biztosítékokat a pénzügyi érdekeltségek részének kell tekinteni, míg a családi vagy szoros kapcsolatok a nem pénzügyi érdekeltségek részének minősülnek.

7. cikk

A szándékolt részesedésszerzésre vonatkozó információk

A szándékolt részesedésszerzésre vonatkozóan a részesedést szerezni kívánó személy a következő információkkal látja el a célvállalkozás illetékes hatóságát:

a)	a célvállalkozás azonosítása;

b)	a részesedést szerezni kívánó személy szándékainak részletezése a szándékolt részesedésszerzésre vonatkozóan, ideértve a stratégiai befektetést vagy portfólióbefektetést;

a részesedést szerezni kívánó személy által a szándékolt részesedésszerzés előtt és után a célvállalkozásban tulajdonolt vagy tulajdonolni tervezett részesedésekre vonatkozó információk, ideértve az alábbiakat:

(1)	a részvények száma és típusa, valamint e részvények névértéke;

(2)	a célvállalkozás teljes tőkéjének az a százalékos aránya, amelyet a szándékolt részesedésszerzés előtt és után a részesedést szerezni kívánó személy által tulajdonolt vagy megszerezni szándékozott részvények képviselnek;

(3)	a célvállalkozás összes szavazati jogának az a része, amelyet a szándékolt részesedésszerzés előtt és után a részesedést szerezni kívánó személy által tulajdonolt vagy tulajdonolni tervezett részvények képviselnek, amennyiben ez eltér a célvállalkozás tőkéjéből való részesedéstől;

(4)	szándékolt részesedésszerzés előtt és után a részesedést szerezni kívánó személy által a célvállalkozásban tulajdonolt vagy megszerezni szándékozott részesedések piaci értéke euróban és helyi pénznemben.

más felekkel együttesen végzett tevékenységek leírása, ideértve e felek szándékolt részesedésszerzés finanszírozásához való hozzájárulását, a szándékolt részesedésszerzésre vonatkozó pénzügyi megállapodásban való részvétel eszközeit és a szándékolt részesedésszerzésre vonatkozó jövőbeli szervezeti rendelkezéseket;

e)	a más részvényesekkel a célvállalkozással kapcsolatban megkötni szándékozott részvényesi megállapodások tartalma;

f)	a javasolt felvásárlási ár és az ezen ár meghatározásakor alkalmazott kritériumok, továbbá a piaci érték és a javasolt felvásárlási ár eltérése esetén az eltérés okára vonatkozó magyarázat.

8. cikk

A javasolt új csoportszerkezetre és annak a felügyeletre gyakorolt hatására vonatkozó információk

(1) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy, meg kell adnia a célvállalkozás illetékes hatóságának azon csoport összevont alapú felügyelete hatókörének elemzését, amelyhez a szándékolt részesedésszerzés után tartozna. Ennek az elemzésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó információt, hogy a szándékolt részesedésszerzést követően a csoport mely tagjai tartoznának az összevont alapú felügyelet követelményeinek körébe, és a csoporton belül mely szinteken lennének érvényesek ezek a követelmények konszolidált vagy szubkonszolidált alapon.

(2) A részesedést szerezni kívánó személy emellett arra vonatkozó elemzést is köteles benyújtani a célvállalkozás illetékes hatóságának, hogy a szándékolt részesedésszerzés milyen hatást gyakorol a célvállalkozás azon képességére, hogy továbbra is időszerű és pontos információkat szolgáltasson felügyeleti hatóságának, ideértve a részesedést szerezni kívánó személy célvállalkozással való szoros kapcsolatainak hatását.

9. cikk

A szándékolt részesedésszerzés finanszírozására vonatkozó információk

A részesedést szerezni kívánó személy részletes magyarázattal szolgál a célvállalkozás illetékes hatóságának a szándékolt részesedésszerzés finanszírozásának forrásairól, beleértve az alábbiakat:

magán pénzügyi források felhasználására, valamint a pénzeszközök eredetére és rendelkezésre állására vonatkozó részletes információk, ideértve minden releváns támogató dokumentumot, igazolandó az illetékes hatóság számára, hogy a szándékolt részesedésszerzés révén pénzmosási kísérletre nem kerül sor;

b)	a szándékolt részesedésszerzés fizetési módjára és a pénzeszközök átutalására használt hálózatra vonatkozó részletes információk;

c)	tőkeforrásokhoz és pénzügyi piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes információk, ideértve a kibocsátandó pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes információkat;

hitelfelvételre vonatkozó információk, ideértve a vonatkozó hitelezők nevét és a nyújtott hiteleszközökre vonatkozó részletes információkat, beleértve a lejárati időpontokat, futamidőket, biztosítékokat és garanciákat, az ilyen hitelfelvételek visszafizetésére felhasználandó jövedelemforrásokra, valamint – ha a hitelező nem felügyelt pénzügyi intézmény – a hitelek eredetére vonatkozó információkkal együtt;

e)	a célvállalkozás más részvényeseivel kötött pénzügyi megállapodásokra vonatkozó információk;

a részesedést szerezni kívánó személy vagy a célvállalkozás azon eszközeire vonatkozó információk, amelyeket értékesíteni szándékoznak a szándékolt részesedésszerzés finanszírozásának elősegítése érdekében, valamint az értékesítés feltételei, ideértve az árat, az értékmegállapítást, az eszközök jellemzőire vonatkozó részleteket, valamint arra vonatkozó információkat, hogy mikor és hogyan szerezték be az eszközöket.

10. cikk

A legfeljebb 20 %-os befolyásoló részesedést eredményező részesedésszerzésre vonatkozó további tájékoztatási követelmények

Amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy legfeljebb 20 %-os befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a részesedést szerezni kívánó személy stratégiáról szóló dokumentumot bocsát a célvállalkozás illetékes hatóságának rendelkezésére, amely az alábbi információkat tartalmazza:

az az időszak, amíg a részesedést szerezni kívánó személy a szándékolt részesedésszerzést követően meg kívánja tartani részvénytulajdonát, valamint a részesedést szerezni kívánó személy arra irányuló szándéka, hogy belátható időn belül növelje, csökkentse vagy fenntartsa részvényállományának szintjét;

b)	a részesedést szerezni kívánó személy célvállalkozással kapcsolatos szándékainak jelzése, többek között az, hogy szándékozik-e bármilyen formájú ellenőrzést gyakorolni a célvállalkozás fölött, valamint e szándék észszerű magyarázata;

c)	a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi helyzetére és arra vonatkozó információ, hogy hajlandó további saját pénzeszközökkel támogatni a célvállalkozást, amennyiben az saját tevékenységeinek fejlesztése érdekében vagy pénzügyi nehézségek esetén szükséges.

11. cikk

A 20–50 %-os befolyásoló részesedést eredményező részesedésszerzésre vonatkozó további tájékoztatási követelmények

(1) Amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy 20–50 % közötti befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a részesedést szerezni kívánó személy stratégiáról szóló dokumentumot bocsát a célvállalkozás illetékes hatósága rendelkezésére, amely az alábbi információkat tartalmazza:

a)	a 10. cikkben meghatározott minden információ;

b)	a részesedést szerezni kívánó személy által a célvállalkozással összefüggésben a pénzügyi helyzetre gyakorolni kívánt befolyás részletei, ideértve az osztalékpolitikát, a stratégiai fejlesztést és a célvállalkozás erőforrásainak elosztását;

c)	a részesedést szerezni kívánó személy célvállalkozással kapcsolatos középtávú szándékainak és elvárásainak leírása, a 12. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott minden elemre kiterjedően.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 10. cikk szerinti, részesedést szerezni kívánó személy az e bekezdésben meghatározott információkat is a célvállalkozás illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy részesedése által gyakorolt befolyás – a célvállalkozás részesedési szerkezetének átfogó értékelése alapján – egyenlő lenne a 20–50 %-os részesedés által gyakorolt befolyással.

12. cikk

Az 50 %-os vagy azt meghaladó befolyásoló részesedést eredményező részesedésszerzésre vonatkozó további tájékoztatási követelmények

(1) Amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy 50 %-os vagy azt meghaladó befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, vagy hogy a célvállalkozás a leányvállalatává válik, a részesedést szerezni kívánó személy stratégiai fejlesztési tervet, a célvállalkozás becsült pénzügyi kimutatásait, valamint a részesedésszerzésnek a célvállalkozás vállalatirányítására és általános szervezeti felépítésére gyakorolt hatását tartalmazó üzleti tervet bocsát a célvállalkozás illetékes hatóságának rendelkezésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett stratégiai fejlesztési terv általánosságban jelzi a szándékolt részesedésszerzés fő céljait, valamint azok elérésének főbb módjait, ideértve:

a)	a szándékolt részesedésszerzés általános célját;

b)	a középtávú pénzügyi célokat, amelyek kifejezhetőek tőkearányos jövedelmezőségként, költség–haszon aránnyal, egy részvényre jutó nyereségként vagy más megfelelő fogalmakkal;

c)	tevékenységek, termékek, megcélzott vásárlók lehetséges átirányítását, valamint pénzeszközök és erőforrások lehetséges újraelosztását, amelyek várhatóan kihatással lesznek a célvállalkozásra;

d)	a célvállalkozásnak a részesedést szerezni kívánó személy csoportstruktúrájába való felvételét és integrálását célzó általános módszereket, ideértve a csoport más vállalataival való majdani kölcsönhatások leírását, továbbá a csoporton belüli kapcsolatokat meghatározó elvek ismertetését.

(3) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az Unióban engedélyezett és felügyelt gazdálkodó egység, a d) pontban említett tájékoztatás céljára elegendő megadni azt, hogy a szándékolt részesedésszerzés mely szervezeti egységeket érinti a csoportszerkezeten belül.

(4) A célvállalkozás (1) bekezdésben említett becsült pénzügyi kimutatásai három éves időtartamra vonatkozóan egyedi és konszolidált alapon is az alábbiakat tartalmazzák:

a)	előre jelzett mérleg és jövedelmi kimutatás;

b)	előre jelzett prudenciális tőkekövetelmények és tőkemegfelelési mutató;

c)	kockázati kitettségek szintjére vonatkozó tájékoztatás, ideértve a hitel-, piaci és működési kockázatokat, valamint más releváns kockázatokat;

d)	csoporton belüli tranzakciók előrejelzése.

(5) Az (1) bekezdésben említett, a részesedésszerzésnek a célvállalkozás vállalatirányítására és általános szervezeti felépítésére gyakorolt hatása az alábbiakra gyakorolt hatásokat tartalmazza:

az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület, valamint az ilyen döntéshozó szerv által létrehozott legfontosabb bizottságok összetétele és feladatai, ideértve az irányítóbizottságot, a kockázatkezelési bizottságot, a könyvvizsgáló bizottságot, a javadalmazási bizottságot, és beleértve a vállalkozás vezetésére kinevezendő személyekre vonatkozó információkat;

igazgatási és számviteli eljárások és belső kontrollok, ideértve a könyveléssel, belső ellenőrzéssel, a pénzmosás elleni küzdelemnek való megfeleléssel és kockázatkezeléssel kapcsolatos eljárásokban és rendszerekben bekövetkező változásokat, továbbá a belső ellenőri, megfelelési vezetői és kockázatkezelői kulcspozíciókba történő kinevezést;

az átfogó informatikai rendszerek és szervezet, ideértve az informatikai kiszervezési politikával, az adat-folyamatábrával, a használatban levő belső és külső szoftverekkel, továbbá a lényeges adat- és rendszerbiztonsági eljárásokkal (például biztonsági mentés, folytonossági tervek és ellenőrzési nyomvonalak) kapcsolatos minden változást;

d)	a kiszervezést szabályozó elvek, ideértve az érintett területekre vonatkozó információkat, a szolgáltatók kiválasztását, továbbá a kiszervezési szerződés szerződő feleinek jogait és kötelezettségeit, úgymint ellenőrzési intézkedések és a szolgáltatótól elvárt szolgáltatásminőség;

e)	minden egyéb releváns információ, amely a részesedésszerzésnek a célvállalkozás vállalatirányítására és általános szervezeti felépítésére gyakorolt hatására vonatkozik, ideértve a részvényesek szavazati jogaival kapcsolatos minden módosítást.

13. cikk

Egyszerűsített tájékoztatási követelmények

(1) A 2. cikktől eltérve, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az Unióban engedélyezett és felügyelt gazdálkodó egység, és a célvállalkozás megfelel a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, a részesedést szerezni kívánó személy az alábbi információkat nyújtja be a célvállalkozás illetékes hatóságának:

ha a részesedést szerezni kívánó személy természetes személy:

(1)	a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott információ;

(2)	a 4. cikk c)–g) pontjában meghatározott információ;

(3)	a 6., 7. és 9. cikkben meghatározott információ;

(4)	a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információ;

(5)	amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy legfeljebb 20 %-os befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a 10. cikk szerinti, stratégiáról szóló dokumentum;

(6)	amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy 20–50 % közötti befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a 11. cikk szerinti, stratégiáról szóló dokumentum.

ha a részesedést szerezni kívánó személy jogi személy:

(1)	a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott információ;

(2)	az 5. cikk (1) bekezdésének c)–j) pontjában meghatározott információ és – adott esetben – az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott információ;

(3)	a 6., 7. és 9. cikkben meghatározott információ;

(4)	a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információ;

(5)	amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy legfeljebb 20 %-os befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a 10. cikk szerinti, stratégiáról szóló dokumentum;

(6)	amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy 20–50 % közötti befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a 11. cikk szerinti, stratégiáról szóló dokumentum.

ha a részesedést szerezni kívánó személy vagyonkezelő vállalkozás:

(1)	a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott információ;

(2)	adott esetben az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott információ;

(3)	a 6., 7. és 9. cikkben meghatározott információ;

(4)	a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információ;

(5)	amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy legfeljebb 20 %-os befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a 10. cikk szerinti, stratégiáról szóló dokumentum;

(6)	amennyiben a szándékolt részesedésszerzés azt eredményezné, hogy a részesedést szerezni kívánó személy 20–50 % közötti befolyásoló részesedést szerez a célvállalkozásban, a 11. cikk szerinti, stratégiáról szóló dokumentum.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célvállalkozásnak teljesítenie kell a következő feltételeket:

a)	nem tartja ügyfeleinek eszközeit;

nincs engedélye a 2004/39/EK irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. és 6. pontjában hivatkozott „Sajátszámlás kereskedés” vagy „Pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalása és/vagy pénzügyi eszközök kihelyezése a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján” elnevezésű befektetési szolgáltatások nyújtására és tevékenységek végzésére;

c)	amennyiben engedéllyel rendelkezik a 2004/39/EK irányelv I. melléklete A. szakaszának 4. pontjában hivatkozott „Portfóliókezelés” befektetési szolgáltatás nyújtására, a vállalkozás által kezelt eszközök 500 millió EUR alatt vannak.

(3) Amennyiben a 4. és 5. cikkben említett információt illetően a célvállalkozás illetékes hatósága az előző két évben értékelte az (1) bekezdésben említett részesedést szerezni kívánó személyt, akkor utóbbi csak azokat az információkat adja meg, amelyek az előző értékelés óta változtak.

Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az első albekezdésnek megfelelően csak azokat az információkat adja meg, amelyek az előző értékelés óta változtak, a részesedést szerezni kívánó személy aláír egy nyilatkozatot, amelyben tájékoztatja a célvállalkozás illetékes hatóságát, hogy a többi információ aktualizálása nem szükséges.

14. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(2) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

2017.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/44

A TANÁCS (EU) 2017/1947 HATÁROZATA

(2017. október 23.)

az Európai Unió és Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Unió és Örményország közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 12. cikke vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) állít fel. Az említett szerint a vegyes bizottság feladata különösen a megállapodás végrehajtásának figyelemmel kísérése.

(2)	A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározza a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.

(3)

A közös iránymutatásokra annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei a megállapodást teljeskörűen harmonizált módon hajtsák végre, továbbá annak érdekében, hogy tisztázható legyen a megállapodás rendelkezései, valamint a megállapodás szerződő feleinek a megállapodás által nem szabályozott vízumkérdésekre továbbra is alkalmazandó jogszabályai közötti kapcsolat.

(4)	Helyénvaló meghatározni a vegyes bizottságban a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt a 2000/365/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)	E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában Írország nem vesz részt a 2002/192/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás 12. cikke által létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt vegyes bizottsági határozattervezeten alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2017. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. IVA

(1) HL L 289., 2013.10.31., 2. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(3) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(4) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL FELÁLLÍTOTT VEGYES BIZOTTSÁG 201. SZ. HATÁROZATA

(…)

a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadásáról

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 12. cikkére,

mivel e megállapodás 2014. január 1-jén hatályba lépett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …,

az Európai Unió részéről

az Örmény Köztársaság részéről

(1) HL L 289., 2013.10.31., 2. o.

MELLÉKLET

KÖZÖS IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁHOZ

Az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2014. január 1-jén hatályba lépett megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy kölcsönösség alapján megkönnyítse az Örmény Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.

A megállapodás kölcsönösség alapján kötelező jogokat és kötelezettségeket állapít meg az Örmény Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadási eljárások egyszerűsítése céljából.

A megállapodás 12. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) által elfogadott ezen iránymutatások azt kívánják biztosítani, hogy az Unió tagállamainak (a továbbiakban: a tagállamok) diplomáciai és konzuli képviseleti megfelelően és harmonizált módon hajtsák végre a megállapodást. Ezek az iránymutatások nem képezik a megállapodás részét, ezért jogilag nem kötelező erejűek. Ugyanakkor határozottan ajánlott a diplomáciai és konzulátusi alkalmazottak számára, hogy a megállapodás végrehajtása során következetesen vegyék figyelembe az iránymutatásokat.

A cél az, hogy ezeket iránymutatásokat a vegyes bizottság a megállapodás végrehajtási tapasztalatainak fényében naprakésszé tegye.

A megállapodás folyamatos és harmonizált végrehajtása, valamint a vegyes bizottság eljárási szabályzatával való összhang biztosítása érdekében a felek megállapodtak arról, hogy a vegyes bizottság hivatalos ülései között nem hivatalosan tartják a kapcsolatot a sürgős ügyek elintézése érdekében. A vegyes bizottság soron következő ülésén részletes beszámolókat nyújtanak be az említett kérdésekről és a nem hivatalos kapcsolattartásról.

I. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1.1. Cél és hatály

A megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése szerint:

„(1) E megállapodás célja, hogy megkönnyítse az Örményország állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.”.

A megállapodás minden, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező örmény állampolgárra vonatkozik, a lakóhelyük szerinti országtól függetlenül.

A megállapodás nem alkalmazandó az Örményország által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személyekre. Az uniós vízumpolitikai vívmányok szabályai vonatkoznak e személycsoportra.

2013. január 10-étől valamennyi uniós polgár és a schengeni társult államok valamennyi állampolgára mentesül a vízumkötelezettség alól, ha 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó időtartamra utazik Örményországba, vagy Örményország területén átutazik.

A megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése szerint:

„(2) Amennyiben Örményország az uniós polgárok vagy azok egyes kategóriái számára ismét bevezeti a vízumkötelezettséget, úgy az e megállapodás által Örményország állampolgárainak nyújtott ugyanazon könnyítések alkalmazandók automatikusan viszonossági alapon az uniós polgárokra is.”.

1.2. A megállapodás hatálya

A megállapodás 2. cikke szerint:

„(1) Az e megállapodásban előírt vízumkönnyítések csak annyiban alkalmazandók Örményország állampolgáraira, amennyiben ezek az Unió vagy a tagállamok törvényei és rendeletei, e megállapodás vagy egyéb nemzetközi megállapodások alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól.

(2) Az e megállapodás rendelkezései által nem szabályozott kérdésekre – úgymint a vízumkiadás megtagadása, az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, a beléptetés megtagadása és a kiutasítási intézkedések – Örményország vagy a tagállamok nemzeti joga, illetve a közösségi jog alkalmazandó.”.

A megállapodás – a 10. cikkének sérelme nélkül – nem érinti a vízumkötelezettségről és a vízumkötelezettség alóli mentességről rendelkező meglévő szabályokat. Például az 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy más személykategóriák között mentesítse a vízumkötelezettség alól a polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzetet.

Ebben az összefüggésben hozzá kell tenni, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (2) 21. cikke szerint minden schengeni tagállamnak el kell ismernie az egymás által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. Minden schengeni tagállam elfogadja a schengeni társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a Vízumkódex) alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre – mint például a vízumkérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező, a schengeni tagállam meghatározására, a vízumkiadás megtagadásának okára, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jogra, a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályokra, valamint a vízumkérelemmel kapcsolatos tájékoztatásra. Ezenfelül a schengeni szabályok (például a tagállamok területére való belépés megtagadása és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, stb.), illetve adott esetben a nemzeti jog (például az úti okmányok elismerése és a kiutasítási intézkedések, stb.) továbbra is alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre is.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: a Schengeni határellenőrzési kódex) 6. cikkében lefektetett feltételek nem teljesülnek, vagyis az érintett személy nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, az érintett személyt úgy tekintik, hogy a közrendet, belső biztonságot veszélyezteti stb.

A Vízumkódexben szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók. Például a legfeljebb öt évig érvényes, hosszú érvényességi idejű, többszöri belépésre jogosító vízumok a megállapodás 5. cikkében említett személyek kategóriáin kívüli más kategóriákra nézve is kiadhatók, ha a Vízumkódex 24. cikkében szereplő feltételek teljesülnek. Ugyanígy, a Vízumkódex 16. cikkének (5) és (6) bekezdésében szereplő, a vízumdíj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezések szintén továbbra is alkalmazandók.

1.3. A megállapodás hatálya alá tartozó vízumok típusai

A megállapodás 3. cikkének d) pontjának meghatározása szerint a „vízum”: „valamely tagállam által kiadott engedély a tagállamok területén való átutazáshoz vagy a tagállamok területére történő bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, a tagállamok területén való tervezett tartózkodás céljából”.

A megállapodás által biztosított könnyítések mind a tagállamok egész területére érvényes egységes vízumokra, mind pedig a korlátozott területi érvényességű vízumokra vonatkoznak.

1.4. A vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamának kiszámítása

A 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) újra meghatározta a rövid távú tartózkodás fogalmát. A rövid távú tartózkodás jelenlegi meghatározása a következő: „bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás, figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját”. Ez a meghatározás 2013. október 18-án lépett hatályba és szerepel a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben.

A beutazás napja a tagállamok területén való tartózkodás első napja, a kiutazás napja pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napja. A „bármely” kifejezés a „folyamatosan aktualizált” 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, azaz a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekint vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 180 naponkénti 90 napra vonatkozó követelmény. A tagállam területéről való, megszakítás nélküli 90 napos távollét esetén tehát újabb, legfeljebb 90 napos tartózkodásra van lehetőség.

A rövid távú tartózkodás alábbi címen található online kalkulátorával kiszámíthatja, hogy az új szabályok alapján mennyi ideig tartózkodhat. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/border-crossing/index_en.htm.

A jelenlegi meghatározás alapján példák a tartózkodás kiszámítására:

Egy 1 évre szóló (2014. április 18. – 2015. április 18.), többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személy 2014. április 19-én utazik be első ízben három napos tartózkodás céljából. Ezt követően az említett személy 2014. június 18-án ismét beutazik 86 napos tartózkodás céljából. Mi a helyzet a konkrét dátumokkal? Mikor utazhat be ismét az említett személy?

2014. szeptember 11-én: Az utolsó 180 nap (2014. március 16. – 2014. szeptember 11.) során az említett személy három napot (2014. április 19–21.) plusz 86 napot (2014. június 18 – 2014. szeptember 11.) tartózkodott = 89 nap = nem került sor a tartózkodási idő túllépésére. A személy még egy napot tartózkodhat a tagállamok területén.

2014. október 16-tól: Az említett személy beutazhat további három napos tartózkodás céljából. 2014. október 16-án a 2014. április 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. október 17-én a 2014. április 20-i tartózkodás irrelevánssá válik (mivel kívül esik a 180 napos időszakon; stb.).

2014. december 15-étől: az említett személy beutazhat további 86 napos tartózkodás céljából (2014. december 15-én a 2014. június 18-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. december 16-án a 2014. június 19-i tartózkodás irrelevánssá válik stb.).

1.5. A schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamokat, az Unió közös vízumpolitikájában részt nem vevő tagállamokat és a társult országokat illető helyzet

Az Unióhoz 2004-ben (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia), 2007-ben (Bulgária és Románia) és 2013-ban (Horvátország) csatlakozott tagállamokra nézve hatálybalépésétől kezdve kötelező ez a megállapodás.

A schengeni vívmányokat Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia nem hajtotta még végre teljeskörűen. Ezek az országok továbbra is saját területükre korlátozott érvényességű nemzeti vízumokat bocsátanak ki. Onnantól kezdődően, hogy teljeskörűen végrehajtják a schengeni vívmányokat, az említett tagállamok teljeskörűen alkalmazni fogják a megállapodást.

A nemzeti jog változatlanul minden, a megállapodás által nem fedezett kérdésre alkalmazandó a schengeni vívmányok e tagállamok által történő teljes körű végrehajtásáig. Az említett időponttól kezdve a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a schengeni szabályok és/vagy a nemzeti szabályok alkalmazandók.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia felhatalmazást kapott arra, hogy a saját területén való rövid távú tartózkodáshoz elismerje a schengeni tagállamok és társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat (6).

A megállapodás nem vonatkozik Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra, de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek Örményországgal.

Bár schengeni társult országok, a megállapodás nem kötelező Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra nézve. Ugyanakkor közös nyilatkozatot tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy az említett schengeni társult országok késedelem nélkül a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátásának megkönnyítéséről szóló kétoldalú megállapodásokat kössenek Örményországgal.

1.6. A megállapodás és a kétoldalú megállapodások

A megállapodás 13. cikke szerint:

„E megállapodás – hatálybalépésétől kezdve – elsőbbséget élvez az egyes tagállamok és Örményország közötti bármely két- vagy többoldalú megállapodás vagy egyezmény rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi megállapodások vagy egyezmények rendelkezései e jelen megállapodásban tárgyalt kérdéseket érintenek.”.

A megállapodás hatálybalépésének napjától a tagállamok és az Örményország közötti hatályos kétoldalú megállapodásoknak a vízumkönnyítési megállapodás által szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. Az uniós joggal összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kétoldalú megállapodásaik és a megállapodás rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenségek megszüntetése érdekében.

Ha egy tagállam olyan kétoldalú megállapodást kötött vagy intézkedést fogadott el Örményországgal, amely az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik, az ilyen megállapodás vagy intézkedés a megállapodás hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.

II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

2.1. Azok az új szabályok, amelyek minden vízumkérelmezőre vonatkoznak

Emlékeztetni kell arra, hogy a vízumdíjakra vonatkozó alább említett könnyítések, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának időtartama, az elveszett vagy ellopott okmányok esetében a távozás, valamint a vízum kivételes körülmények között történő meghosszabbítása minden örmény vízumkérelmezőre és vízummal rendelkező személyre vonatkozik, ideértve a turistákat is.

2.1.1. A vízumkérelmek feldolgozásának díja

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

„(1) A vízumkérelmek elbírálásának díja 35 EUR.”.

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízumkérelmek feldolgozásának díja 35 EUR. Ez a díj alkalmazandó minden örmény vízumkérelmezőre (ideértve a turistákat is), és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat érinti, a belépések számától függetlenül.

A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint: (Megjegyzés: minden végrehajtó intézkedés kövesse a kategóriát):

„(2) A személyek alábbi kategóriái mentesülnek a vízumkérelem feldolgozásának díja alól, a 3. bekezdés sérelme nélkül:

a)	nyugdíjasok;”

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk arról, hogy nyugdíjasok, például nyugdíjas kiskönyvet vagy a nyugdíj kézhezvételének igazolását. A díjmentesség nem indokolt olyan esetekben, amikor az utazás célja díjazással járó tevékenység.

„b)	a 12 év alatti gyermekek;”

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk életkorukra vonatkozóan.

„c)	a nemzeti kormány vagy helyi önkormányzatok tagjai, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagjai, amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól;”.

A regionális kormányok tagjai területi közigazgatások tagjaiként értendők, azaz a régiók (marzpet) kormányzói és helyetteseik, valamint Jereván polgármestere és helyettese. Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek be kell nyújtaniuk az örmény hatóságok pozíciójukra vonatkozóan kiállított igazolását.

„d)	fogyatékossággal élő személyek és szükség esetén kísérőik;”.

A díj alóli mentességhez bizonyítékot kell szolgáltatni arra nézve, hogy mindkét vízumkérelmező e kategóriába esik. Fogyatékosság esetén a vízumkérelmezőknek kivonatot kell felmutatniuk a fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolásból. Amennyiben a vízumkérelmezők fogyatékossága nyilvánvaló (vak személyek, végtaghiány), elegendő a vizuális felismerés a konzulátus vízumirodájában.

Indokolt esetekben a fogyatékossággal élő személy képviselője vagy gyámja is benyújthatja a vízumkérelmet.

„e)	a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárok vagy pedig az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárok közeli hozzátartozói – házastársai, gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), szülei (beleértve a gyámot is), nagyszülei és unokái;

hivatalos küldöttségek azon tagjai, ideértve az állandó tagokat is, akik Örményországnak címzett hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek valamely tagállam területén tárgyalásokon, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken;

g)	tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramokat, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységeket – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérő tanárok;

h)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet;”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy újságírói szakmai vagy média szervezetek tagjai;

„i)	nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek;”.

A szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek.

„j)

a civil társadalomi szervezetek képviselői és az örmény közösség tagállamokban bejegyzett nonprofit szervezetei által meghívott személyeknek – beleértve csereprogramok van pán örmény és közösségi támogatási programok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői:”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek bizonyítékot kell felmutatniuk arra vonatkozóan, hogy civil társadalmi szervezetek vagy nonprofit szervezetek tagjai.

„k)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek;

olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolják humanitárius okokból történő utazásuk szükségességét, beleértve a sürgős egészségügyi ellátásban való részesülést és az ilyen személyt kísérő személyt, a közeli hozzátartozó temetésén való részvételt vagy súlyosan beteg közeli hozzátartozó meglátogatását”.

A személyek említett kategóriái díjmentességben részesülnek. Ezenfelül, a Vízumkódex 16. cikkének (4) bekezdése szerint a személyek alábbi kategóriái is mentesülnek a vízumdíj alól:

—	a tudományos kutatás céljával az Európai Unión belül utazó, harmadik országbeli kutatók, a 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (7) megfogalmazottak szerint;

—	a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.

A Vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése szerint:

„(6) egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál”.

A Vízumkódex 16. cikkének (7) bekezdése szerint a vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben fogják felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és a vízumdíj nem téríthető vissza, kivéve az olyan eseteket, amikor a kérelem nem befogadható vagy ha a konzulátus nem illetékes.

Az olyan eltérések elkerülése érdekében, amelyek vízum-shoppinghoz vezethetnek, a tagállamok örményországi diplomáciai, illetve konzuli képviseleteinek biztosítaniuk kell, hogy hasonló vízumdíjat alkalmaznak minden örmény vízumkérelmező esetében, amennyiben a díjat külföldi pénznemben számítják fel.

Az örmény vízumkérelmezők elismervényt kapnak a megfizetett vízumdíjról, a Vízumkódex 16. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

A megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése szerint:

„(3) Ha a tagállam a vízumkiadás céljából külső szolgáltatóval folytat együttműködést, a külső szolgáltató szolgáltatási díjat számíthat fel. E díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről feladatai ellátása során felmerült költségekkel, és összege nem haladhatja meg a 30 EUR-t. Az érintett tagállamok fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.”.

A külső szolgáltatókkal való együttműködés módozatai tekintetében a Vízumkódex 43. cikke részletes információkat nyújt a feladatokat illetően.

2.1.2. A vízumkérelmek elbírálásának határideje

A megállapodás 7. cikke szerint:

„(1) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei a vízumkérelem és a vízum kiadásához szükséges dokumentumok kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül döntenek a vízumkérelemről.

(2) A vízumkérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalának időtartamát egyéni esetekben 30 naptári napra terjeszthetik ki, különösen akkor, ha a kérelem további ellenőrzést tesz szükségessé.

(3) A vízumkérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalának időtartamát sürgős esetekben 2 vagy annál kevesebb munkanapra csökkenthetik.”.

A vízumkérelemről főszabály szerint az elfogadható vízumkérelem benyújtásának napjától számított 10 naptári napon belül döntenek.

Ez az időszak egyes esetekben 30 naptári napra meghosszabbítható, különösen amikor a kérelem további alapos vizsgálata szükséges, vagy képviselet esetében amikor a képviselt tagállam hatóságaival konzultálnak.

Mindezen határidők kezdete a kérelem hiánytalanságához kötött, vagyis a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától indul.

Általános elvként a tagállamok olyan diplomáciai és konzuli képviseletei esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges várakozási idő nem számít bele a feldolgozási időbe. E kérdésre, valamint a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb gyakorlati előírásokra a Vízumkódex 9. cikkében szereplő általános szabályok alkalmazandók.

A megállapodás 7. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint, ha a vízumkérelem benyújtásához személyes megjelenés szükséges, erre főszabály szerint az időpontkérés időpontjától számított két héten belül kerül sor”.

„Igazoltan sürgős esetben” (amikor a vízumkérelmező általa előre nem látható okból nem tudott volna korábban vízumot kérni), „a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartania”.

A személyes megjelenés időpontjának kitűzésekor figyelembe kell venni a vízumkérelmező állítása szerinti esetleges sürgősséget. A megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti, a vízumkérelemről szóló döntéshozatal idejének csökkentéséről szóló határozatot a konzuli tisztviselő hozza meg.

2.1.3. A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények miatt

A megállapodás 9. cikke szerint:

„Örményország azon állampolgárai számára, akik vis maior vagy humanitárius okokból nem tudják a vízumukban megállapított időn belül elhagyni a tagállamok területét, a fogadó állam által alkalmazott jogszabályokkal összhangban és a tartózkodási helyük szerinti államba történő visszatérésükhöz szükséges időszakra díjmentesen meghosszabbítják vízumaik érvényességét.”.

Ami a vízum érvényességi idejének indokolt személyes indokok esetén történő meghosszabbítását illeti, ha a vízumbirtokos a vízumbélyegen megjelölt dátumig nem képes elhagyni a tagállam területét, a Vízumkódex 33. cikkének rendelkezései alkalmazandóak, amennyiben azok összeegyeztethetők a megállapodással. Ugyanakkor a megállapodás értelmében a vízum vis maior vagy humanitárius okok miatti meghosszabbítása ingyenes.

2.2. Az egyes vízumkérelmezői kategóriákra vonatkozó szabályok

2.2.1. Az utazás célját igazoló dokumentumok

A megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt személykategóriákra nézve kizárólag a feltüntetett, az utazás célját igazoló dokumentumok megléte szükséges. Ahogy az a megállapodás 4. cikk (3) bekezdésében is szerepel, nem szükséges az utazás céljára nézve más igazolás, meghívó vagy jogosultság. Ez ugyanakkor nem jelent mentesülést a vízumkérelem benyújtása vagy – például a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet meglétét – igazoló dokumentumok bemutatása céljából való személyes megjelenésre vonatkozó kötelezettség alól.

Ha egyedi esetekben kétség merül fel az utazás célját igazoló dokumentum hitelességét illetően, a Vízumkódex 21. cikkének (8) bekezdése alapján a vízumkérelmezőt be lehet hívni további részletes elbeszélgetésre a nagykövetségre és/vagy a konzulátusra, ahol az adott kérelmező a látogatás valós céljával vagy visszatérési szándékával kapcsolatosan kikérdezhető. Az ilyen egyedi esetekben a vízumkérelmező további dokumentumokat nyújthat be, illetve a konzuli tisztviselő kivételesen erre kérheti. A vegyes bizottság ezt a kérdést szorosan figyelemmel fogja követni.

A személyeknek a megállapodás 4. cikk (1) bekezdésében nem említett kategóriáira, például a turistákra vonatkozóan továbbra is az általános szabályok alkalmazandók az utazás célját igazoló dokumentumokra nézve. Ugyanez vonatkozik a 18 év alatti gyermekek utazásához való szülői hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokra.

A megállapodásban nem szabályozott kérdésekre – így például az úti okmányok elismerésére, a visszatérés biztosítékaira, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására – a schengeni szabályok és a nemzeti jog alkalmazandó.

Főszabály szerint a megállapodás 4. cikk (1) bekezdése által előírt okmány eredeti példányát a vízumkérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. Ugyanakkor a konzulátus az okmány faxmásolata alapján is megkezdheti a vízumkérelem feldolgozását. Mindazonáltal a konzulátus az első vízumkérelem esetén kérheti, és kétség esetén egyedi esetekben be is kéri az eredeti okmányt.

A megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint:

„(1) Az örmény állampolgárok alábbi kategóriái esetében a következő dokumentumok elegendőek a másik Fél területére történő beutazás céljának indokolásához:

olyan közeli hozzátartozók – házastársak, gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is), szülők (beleértve a gyámot is), nagyszülők és unokák – esetében, akik a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárokat vagy pedig az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárokat látogatnak meg:

—	a fogadó személy írásbeli kérelme;”.

A megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az örmény közeli hozzátartozók tagállamokba történő utazásait a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárok vagy az Unió azon polgárainak meglátogatása céljából, akik a saját tagállamuk területén élnek.

A meghívó személy aláírásának eredetiségét a lakóhely szerinti ország nemzeti jogszabályainak megfelelően az illetékes hatóságnak kell igazolnia. Az illetékes hatóságoknak érvényesíteniük kell a meghívót. Az Örmény Köztársaság által a tagállamokba küldött diplomaták, technikai és igazgatási személyzet és egyéb tisztviselők esetében az aláírás hitelességét a diplomáciai képviselet vagy konzulátus vezetője által küldött levél vagy kibocsátott note verbale útján erősítik meg.

„b)

hivatalos küldöttségek tagjai, ideértve azok állandó tagjait is, akik Örményországnak címzett hivatalos meghívást követően értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által valamely tagállam területén tartott eseményeken vesznek részt:

—	az illetékes örmény hatóság által küldött levél annak megerősítésére, hogy a kérelmező a fenti eseményeken történő részvétel céljából a tagállamok területére utazó küldöttség tagja, illetve annak állandó tagja, valamint a hivatalos meghívó másolata;”.

Az illetékes hatóság által kibocsátott levélben fel kell tüntetni a vízumkérelmező nevét, ami megerősíti, hogy az adott személy a hivatalos értekezlet céljából a másik fél területére utazó küldöttség tagja. A vízumkérelmező nevét nem szükséges feltüntetni az értekezleten való részvételre szóló hivatalos meghívóban, de szükséges lehet, ha a hivatalos meghívót egy adott személynek címezték.

Ez a rendelkezés a hivatalos küldöttség minden tagjára vonatkozik, függetlenül a birtokukban lévő útlevél típusától.

„c)

tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységek keretében – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok esetében:

—	írásbeli kérelem vagy a fogadó egyetemre, főiskolára, illetve iskolába történő beiratkozás igazolása vagy diákigazolványok vagy az elvégzendő kurzusok igazolása;”

Diákigazolványt csak akkor fogadnak el az utazás céljának igazolására, ha azt a fogadó egyetem, főiskola vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni.

„d)

orvosi indokokból utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek esetében:

—	az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentuma, amely megerősíti az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségességét és a kísérő személyek szükségességét, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet bizonyítása.”.

Benyújtják az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentumát, amely megerősíti a három elemet (az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségessége és a kísérő személyek szükségessége, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet, pl. az előlegfizetés igazolása).

„e)

újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet esetében:

—

a szakmai szervezet vagy a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolás vagy egyéb dokumentum, amely igazolja, hogy az érintett személy szakképzett újságíró, valamint közli, hogy az utazás célja újságírói tevékenység végrehajtása, vagy igazolja, hogy az érintett személy az újságírót szakmai minőségben kísérő technikai személyzet tagja;”.

A szabadúszó újságírók és asszisztenseik nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Be kell nyújtani az annak igazolására szolgáló tanúsítványt vagy egyéb dokumentumot, hogy a vízumkérelmező hivatásos újságíró vagy újságírót szakmai minőségben kísérő személy, valamint az érintett személy munkáltatója által kiállított eredeti dokumentumot arról, hogy az utazás célja újságírói tevékenység folytatása, illetve ilyen tevékenységhez való segítségnyújtás.

Örményországban számos olyan szakmai szervezet létezik, amelyek újságírók vagy újságírót szakmai minőségben kísérő személyek érdekeit képviselik, és olyan tanúsítványt tudnak kiállítani, amely igazolja, hogy egy adott személy hivatásos újságíró vagy egy konkrét területen szakmai minőségben őt kísérő személy. E szervezetek létezésének ellenőrzése céljából a konzulátusok lekérdezhetik a www.e-register.am weboldalt. A konzulátusok elfogadhatják a kérelmező munkáltatójának igazolását.

„f)

nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek esetében:

—	a fogadó szervezettől, a tagállamok illetékes hatóságaitól, nemzeti sportszövetségeitől vagy nemzeti Olimpiai Bizottságától származó írásos kérelem;”.

A nemzetközi sportesemények esetében a kísérő személyek az eseményen szakmai minőségben résztvevőkre korlátozódik: edzők, masszőrök, menedzserek, orvosi stáb és a sportklub vezetője. Következésképpen a szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek.

„g)

üzletemberek és üzleti szervezetek képviselői esetében:

—

a fogadó jogi személy, vállalkozás vagy szervezet, illetve annak irodája vagy kirendeltsége, a tagállamok központi vagy helyi hatóságai, vagy valamely tagállam területén rendezett kereskedelmi és ipari kiállítás, konferencia és tudományos tanácskozás szervezőbizottsága által küldött írásbeli kérelem, az illetékes hatóságok nemzeti jogszabályok szerinti hozzájárulásával;”.

Az üzleti szervezetek létezésének ellenőrzése céljából a konzulátusok lekérdezhetik a www.e-register.am weboldalt.

„h)

nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy más hasonló eseményeken részt vevő szabad foglalkozásúak esetében:

—	a fogadó szervezet írásbeli kérelme, amely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét;

a civil társadalmi szervezetek képviselőinek és az örmény közösség tagállamokban bejegyzett nonprofit szervezetei által meghívott személyeknek – beleértve csereprogramok vagy pánörmény és közösségi támogatási programok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői esetében:

—

a fogadó szervezet írásbeli kérelme, annak igazolása, hogy a személy a civil társadalmi szervezetet képviseli, illetve pánörmény vagy közösségi támogatási tevékenységben vesz részt, valamint a nemzeti jogszabályokkal összhangban a hatóság által kiállított, az említett szervezet megfelelő nyilvántartásba való bejegyzését igazoló tanúsítvány;”.

Be kell mutatni egy, a civil társadalmi szervezettől származó dokumentumot, amely megerősíti, hogy a vízumkérelmező e szervezetet képviseli.

A civil társadalmi szervezet létrehozásáról szóló tanúsítvány kiadására illetékes örmény állami hatóság az igazságügyi minisztérium.

A jogi személyek állami nyilvántartása az a nyilvántartás, amelyben nyilvántartják a civil társadalmi szervezetek létrehozására vonatkozó tanúsítványokat. Az Igazságügyi Minisztérium kezeli a nem kormányzati szervezetek elektronikus adatbázisát, amely az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el: https://www.e-register.am/

A megállapodás nem terjed ki maguknak a civil társadalmi szervezeteknek az egyes tagjaira.

„j)

tudományos, egyetemi, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek esetében:

—	a fogadó szervezet írásbeli kérelme az említett tevékenységeken történő részvétel céljából;”.

„k)

a tagállamok területére szállító, Örményországban nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői esetében:

—	Örményország nemzetközi közúti közlekedést biztosító fuvarozóinak nemzeti szövetsége (szakszervezete) által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, útvonalának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetésével;”

Az írásbeli kérelmek hivatásos sofőrök számára történő biztosítása tekintetében illetékes örmény nemzeti fuvarozói szövetség az Örmény Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetsége.

„l)

testvérvárosok vagy más települési önkormányzatok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői:

—	e városok vagy önkormányzati hatóságok közigazgatási vezetőjének/polgármesterének írásbeli kérelme;”.

A város vagy más település önkormányzati vezetője/polgármestere, aki az írásos kérelem kibocsátására jogosult, a csereprogram helyszínét biztosító fogadó város vagy település önkormányzati vezetője/polgármestere. Ez a kategória csak a hivatalos csereprogramot fedi le.

„m)

katonai és polgári temetőket látogató személyek esetében:

—	a sírhely létezését és megőrzését, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentum.”.

A megállapodás nem határozza meg, hogy a fent említett hivatalos dokumentumot mely hatóságoknak kell kibocsátani: azon országnak, ahol a sírhely található vagy a sírhelyet látogatni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti országnak. El kell fogadni, hogy ilyen hivatalos dokumentumot bármely ország illetékes hatóságai kiadhatnak.

A sírhely létezését és megőrzését, valamint a vízumkérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot be kell mutatni.

A megállapodás nem teremt új felelősségi szabályokat az írásbeli kérelmeket kibocsátó természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. Az ilyen kérelmek hamis kibocsátásának eseteire a vonatkozó uniós és/vagy nemzeti jog alkalmazandó.

2.2.2. Többszöri belépésre jogosító vízumok kiadása

Abban az esetben, ha a vízumkérelmezőnek gyakran kell a tagállamok területére utaznia, több tartózkodásra lehet rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kibocsátani, feltéve, hogy e látogatások teljes időtartama nem haladja meg a 90 napot egy 180 napos időszakon belül.

A megállapodás 5. cikke szerint:

„(1) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek alábbi kategóriái részére:

házastársak, 21. életévüket még be nem töltött vagy eltartott gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is) és szülők (beleértve a gyámot is), akik a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárokat vagy pedig az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó uniós polgárokat látogatnak meg;

b)	a nemzeti kormány vagy regionális önkormányzatok tagjai, az alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagjai, amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól, feladataik ellátásához;

c)	hivatalos küldöttségek állandó tagjai, akik Örményországhoz címzett hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által valamely tagállam területén tartott eseményeken.

Ettől eltérve, amennyiben a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni, különösen akkor, ha

—	az a) pontban említett személyek esetében az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárok tartózkodási engedélye érvényességének időtartama,

—	a b) pontban említett személyek esetében a hivatali idő,

—	a c) pontban említett személyek esetében a hivatalos küldöttségben való állandó tagsági jogviszonyuk érvényessége,

öt évnél rövidebb.”.

Figyelembe véve e személykategóriák szakmai státuszát, illetve a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó örmény állampolgárokhoz vagy az állampolgársága szerinti tagállamban tartózkodó uniós polgárhoz fűződő családi kapcsolatát, indokolt, hogy öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító, illetve feladataik ellátásához és hivatali idejük érvényességének időtartamára korlátozott vízumot adjanak ki, amennyiben az kevesebb, mint öt év.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a fogadó személy jogszerű tartózkodásáról.

A megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyeknek igazolniuk kell szakmai státuszuk és megbízatásuk időtartamát.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyekre, ha a megállapodás értelmében mentesek a vízumkötelezettség alól, azaz diplomata-útlevél birtokosai.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a hivatalos delegáció tagjakénti állandó státuszukra, valamint annak szükségességére nézve, hogy rendszeresen részt vegyenek az értekezleteken, megbeszéléseken, tárgyalásokon vagy csereprogramokban.

Olyan esetekben, amikor a gyakori vagy rendszeres utazás szükségessége vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időtartamra korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességét ezen időtartamra korlátozzák.

„(2) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot állítanak ki a személyek alábbi kategóriái részére, feltéve, hogy a megelőző egy évben legalább egy vízumot szereztek és azt a meglátogatott államba történő beutazásra, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel:

a)	hivatalos küldöttségek azon tagjai, akik Örményországnak címzett hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek valamely tagállam területén tárgyalásokon, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken;

a civil társadalmi szervezetek képviselői és az örmény közösség tagállamokban bejegyzett nonprofit szervezetei által meghívott személyek – beleértve csereprogramok vagy pánörmény és közösségi támogatási programok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából a tagállamokba utazó képviselői;

c)	nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken résztvevő, a tagállamokba rendszeresen utazó szabad foglalkozásúak;

d)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő, a tagállamokba rendszeresen utazó személyek;

e)	tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok keretében történő utazást is – rendszeresen utazó diákok és posztgraduális hallgatók;

f)	testvérvárosok vagy más települési önkormányzatok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői;

g)	orvosi indokokból rendszeresen utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek;

h)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet;

i)	üzletemberek vagy üzleti szervezetek képviselői, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba;

j)	nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek;

k)	a tagállamok területére szállító, Örményországban nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői.

Az első mondattól eltérve, amennyiben a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni.”.

Elvileg az egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumokat akkor adják ki a vízumkérelmezők fent említett kategóriái számára, ha az előző évben (12 hónapban) a vízumkérelmező legalább egy vízumot szerzett és a meglátogatott tagállam(ok) területére való belépésre és az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályaival összhangban használta azt (például nem tartózkodott a megengedett időtartamot meghaladóan), és ha indokolt a többszöri belépésre jogosító vízum igénylése.

Olyan esetekben, amikor nem indokolt az egy évig érvényes vízum kibocsátása, például ha a csereprogram időtartama egy évnél rövidebb vagy ha az érintett személynek nem kell egy teljes évig utaznia, a vízum érvényessége egy évnél rövidebb lesz, feltéve, hogy a vízum kiadásának további követelményei teljesülnek.

„(3) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek e cikk (2) bekezdésében említett kategóriái részére, feltéve, hogy azok a megelőző két évben a meglátogatott államba történő beutazásra, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel az egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, kivéve, ha a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, amely utóbbi esetben a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni.

(4) Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett személyek tagállamok területén történő tartózkodásának teljes időtartama nem haladhatja meg 180 napos időszakonként a 90 napot.”.

A vízumkérelmezőknek a megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében említett kategóriái számára legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki, feltéve, hogy az érintett személyek a megelőző két évben (24 hónapban) a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel a két egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, és a többszöri belépésre jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak. Meg kell jegyezni, hogy a legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes vízumot csak akkor fogják kibocsátani, ha a vízumkérelmező két, legalább egy évig érvényes vízum birtokosa volt a megelőző két évben, és ezeket a vízumokat az adott személy a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használta fel. A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei minden egyes vízumkérelem értékelése alapján döntenek e vízumok érvényességi idejéről (legalább kettő és legfeljebb öt év).

Nem áll fenn kötelezettség a többszöri belépésre jogosító vízum kiadására, ha a kérelmező nem használta ki az előzőleg kiadott vízumot.

2.2.3. A diplomata-útlevelek birtokosai

A megállapodás 10. cikke szerint:

„(1) Örményország érvényes diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum nélkül léphetnek be, hagyhatják el, vagy utazhatnak át a tagállamok területén.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett személyek 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó ideig tartózkodhatnak vízummentesen a tagállamok területén.”.

A diplomaták tagállamokba történő kiküldetésére vonatkozó eljárásokat a megállapodás nem szabályozza. A szokásos akkreditációs eljárás alkalmazandó.

III. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN

A megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatban a Felek megállapodnak abban, hogy a vegyes bizottságnak értékelnie kell, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megállapodás működésére. E célból a Felek megállapodtak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testre szabása érdekében tett intézkedésekről.

IV. STATISZTIKA

Annak érdekében, hogy a vegyes bizottság hatékonyan nyomon tudja követni a megállapodás végrehajtását, a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei hat havonta kötelesek statisztikát küldeni a Bizottságnak. Lehetőség szerint e statisztikának havi bontásban információt kell tartalmaznia a következőkről:

—	a megállapodás által lefedett különböző kategóriák részére kibocsátott vízumok száma vízumtípusonként;

—	a megállapodás által lefedett különböző kategóriák elutasított vízumkérelmeinek száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességének időtartama,

—	a megállapodás által szabályozott különféle kategóriák részére díjmentesen kiadott vízumok száma.

(1) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(2) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2016/399/EU rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex), (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 610/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 182., 2013.6.29., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 565/2014/EU határozata ( 2014. május 15. ) a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2014.5.27., 23. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/761/EK ajánlása (2005. szeptember 28.) a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről (2005/761/EK) (HL L 289., 2005.11.3., 23. o.).

2017.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/64

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 204/16/COL sz. HATÁROZATA

(2016. november 23.)

az Íslandsbanki hf. és az Arion Bank hf. részére hitelmegállapodások keretében állítólagosan kedvező feltételekkel nyújtott állítólagos jogellenes állami támogatásról (Izland) [2017/1950]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: a Hatóság),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 61. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás) és különösen annak 24. cikkére,

TEKINTETTEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) és különösen 7. cikkének (2) bekezdésére, valamint a II. rész 13. cikkére,

MIUTÁN felszólították az érdekelteket, hogy nyújtsák be észrevételeiket, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I. TÉNYEK

1. AZ ELJÁRÁS

(1)

2013. szeptember 23-án a Hatósághoz panasz érkezett, amely szerint az Íslandsbanki hf. (a továbbiakban: ISB) és az Arion Bank hf. (a továbbiakban: Arion) jogellenes állami támogatást kapott az izlandi központi banktól (Central Bank of Iceland, a továbbiakban: CBI) kedvező kamatozású, hosszú távú hitelmegállapodások révén (1).

(2)

2013. október 23-án kelt levelében a Hatóság tájékoztatáskérést küldött az izlandi hatóságoknak (2), amelyre az izlandi hatóságok 2014. január 17-én válaszoltak (3). Ezt követően az ügyet a Hatóság és az izlandi hatóságok képviselői 2014 májusában, egy Reykjavíkban tartott találkozón tárgyalták meg. A tárgyalást 2014. június 5-én egy levél követte (4). Az ügyet a Hatóság és az izlandi hatóságok képviselői, köztük a CBI képviselői 2015 februárjában, egy Reykjavíkban tartott találkozón ismételten megtárgyalták. A tárgyalást egy 2015. február 24-én kelt levél (5) követte, amelyre az izlandi hatóságok 2015. április 1-jén válaszoltak (6).

(3)

2015. május 20-i 208/15/COL sz. határozatával a Hatóság hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett az állítólagosan kedvező feltételek mellett, hitelkiváltási megállapodás kertében az ISB és az Arion részére nyújtott jogellenes állami támogatás tekintetében. 2015. augusztus 28-án kelt levelükben (7) az izlandi hatóságok észrevételeket tettek a Hatóság határozatára. Ugyanezen a napon észrevételek érkeztek a Hatósághoz a két állítólagos kedvezményezett egyikétől, azaz az Ariontól is. (8)

(4)	2015. szeptember 24-én közzétették a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében (9). 2015. október 5-én kelt levelében a CBI az eljárást megindító határozatra vonatkozó észrevételeket nyújtott be (10).

(5)	2016. június 14-i levelében a Hatóság további információt kért a CBI-től, az ISB-től és az Ariontól (11). Az izlandi hatóságok a kért információt 2016. szeptember 20-i levelükben bocsátották rendelkezésre (12).

2. AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

2.1. HÁTTÉR

(6)

A szóban forgó intézkedések a CBI repóügyleteihez és értékpapír-kölcsönzéséhez kapcsolódnak. Központi banki és végső hitelezői szerepének részeként és más központi bankok monetáris politikájával összhangban a CBI rövid lejáratú hiteleket nyújt pénzügyi vállalkozásoknak repóügyletek formájában, a CBI erre vonatkozó szabályainak megfelelően. A pénzügyi intézmények a CBI által elfogadhatónak tekintett fedezet ellenében egynapos vagy hétnapos hitelt kérhetnek.

(7)

2007-ben és 2008-ban a repóügyletek volumene folyamatosan növekedett és a CBI a pénzügyi vállalkozások egyik fő likviditási forrásává vált. A repóügyletek csúcspontjukat 2008. október 1-jén, a bankok összeomlása előtt érték el, amikor a CBI 520 milliárd ISK összeget adott kölcsön a pénzügyi intézményeknek. Következésképpen a három kereskedelmi bank (Landsbankinn, Glitnir és Kaupthing) 2008. októberi összeomlásakor a CBI jelentős követelésállománnyal rendelkezett e hazai pénzügyi vállalkozásokkal szemben, melyeket különböző típusú biztosítékokkal fedeztek. Akkoriban a CBI hitelkeretek fedezetének közel 42 %-a az Államkincstár által garantált értékpapírok vagy eszközfedezetű értékpapírok formáját öltötte, míg a mögöttes fedezet 58 %-a a Glitnir, a Kaupthing és a Landsbankinn által kibocsátott kötvényekből állt. (13)

2.2. AZ ISB-VEL KÖTÖTT HITELMEGÁLLAPODÁS

(8)

A Glitnir 2008-as összeomlásával a CBI követelése lejárt és követelhető lett, így a CBI lett a fizetésképtelenné vált bank hitelezője. A pénzügyi felügyeleti hatóság (Financial Supervisory Authority, a továbbiakban: FME) 2008. októberi határozata révén főszabály szerint a Glitnir összes belföldi eszköze és kötelezettsége (kivéve néhány kizárt eszközt és kötelezettséget) a CBI-hez került át, beleértve a Glitnir CBI-vel szemben fennálló, hozzávetőlegesen 55,6 milliárd ISK összegnek megfelelő kötelezettségét is, valamint közvetett módon a mögöttes fedezet tulajdonjogát is (jelzáloghitel-portfólió) (14).

(9)

mivel a CBI-vel szemben fennálló tartozás rövid távú, fedezettel biztosított hitelből állt, az azonnali visszafizetés súlyosan érintette volna az ISB likviditási pozícióját és veszélyeztethette volna a bank átstrukturálását. A CBI szerint ennek alternatíváját az adósság CBI általi behajtása jelentette volna, amelynek következtében a CBI-nél megmaradt volna a jelzáloghitel-portfólió. Ezt egy központi bank számára nehéz lett volna kezelni. Akkoriban a jelzáloghitel-portfólió értékesítését fontolóra sem vették, figyelembe véve a pénzügyi válságot és a piacon található igen kevés potenciális vevőt.

(10)

Az ISB ezért újra kívánta tárgyalni a hitelt a CBI-vel, hogy azt észszerű amortizációs profilú, hosszú távú hitellé alakítsa át az ISB likviditási pozícióját érintő további negatív hatás elkerülése érdekében. A tárgyalásokat követően az ISB és a CBI2009. szeptember 11-én megállapodásra jutott, amelynek eredményeként az ISB 55,6 milliárd ISK összegben egyedi kötvényt bocsátott ki a CBI részére. A kötvény eszközfedezetű volt, ugyanazon vagy hasonló jelzáloghitel-portfólióval, mint a Glitnir által korábban kibocsátott fedezett kötvények. A kötvény túl volt biztosítva fedezettel, hitelfedezeti aránya (a továbbiakban: LTV) 70 %-nak felelt meg (15). A kötvény futamideje tíz év, kamatlába 4,5 % és fogyasztói árindexhez kötött.

2.3. AZ ARIONNAL KÖTÖTT HITELMEGÁLLAPODÁS

(11)

2008 októberében világos volt, hogy a Kaupthing már nem menthető meg, ezért az FME átvette a bank tevékenységeit. A 2008. október 6-án elfogadott, rendkívüli pénzpiaci körülmények miatti kincstári kifizetések jogalapjáról szóló 125/2008. törvénnyel (a továbbiakban: a rendkívüli körülményekkel kapcsolatos törvény) összhangban az FME úgy határozott, hogy a Kaupthing új és régi bankra osztja fel. A későbbiekben Arionná váló új bank főszabály szerint átvette a belföldi eszközök és kötelezettségek nagy részét. A CBI-vel szemben fennálló fedezett kötelezettségek és az ahhoz kapcsolódó fedezet, köztük a lakáscélúhitel-portfólió átruházása nem történt meg (16). A régi bankot szanálási bizottság felügyelete alá helyezték, majd később felszámolási eljárás alá került az összes tevékenység későbbi megszüntetésének céljával.

(12)

A Kaupthing, a kormány és az Arion 2009. szeptember 3-án megállapodásra jutott az Arion kapitalizációját és a Kaupthingtól az Arionnak járó megtérítést illetően (a továbbiakban: Kaupthing kapitalizációs megállapodás). E megállapodás szerint a Kaupthingnak lehetősége volt arra, hogy az új részvénytőke lejegyzésével ellenőrzést szerezzen az Arion felett és az új részvénytőkéért a régi bank saját eszközeivel (vagyis a fent leírt FME határozat értelmében át nem ruházott eszközökkel) kellett fizetnie.

(13)

Mielőtt a Kaupthing eldönthette, hogy többségi részesedést szerez-e az Arionban, meg kellett állapodnia a CBI-vel a fennmaradó követelések rendezését illetően, mivel az új részvénytőke megszerzéséért cserébe fizetendő néhány eszköz a CBI által a Kaupthingnak nyújtott hitelek, köztük a lakáscélúhitel-portfólió fedezetét képezte. Következésképpen 2009. november 30-án a pénzügyminisztérium és a Kaupthing szanálási bizottsága megállapodást kötött a CBI Kaupthinggal szemben fennálló követeléseinek rendezését illetően (a továbbiakban: rendezésről szóló megállapodás). Az egynapos hitelek rendezésére a rendezésről szóló megállapodás 3. cikke vonatkozott, és abban a felek megállapodtak, hogy az Arion Bank átvállalja a Kaupthing CBI-vel szemben fennálló adósságát egy hozzávetőlegesen […] (*1) milliárd ISK összegű kötvénynek a megállapodás II. függelékeként csatolt konkrét formában történő kibocsátásával, és a CBI cserébe átruházza a lakáscélúhitel-portfólióját az Arionra.

(14)

2010. január 22-én az Arion és a CBI hitelmegállapodást kötöttek, amely a CBI és az Arion szerint a rendezésről szóló megállapodás és a kapitalizációs megállapodás 3. cikkének formális teljesítését képviselte, vagyis a Kaupthing hitelezői ekkor az Arion tulajdonosaivá váltak. A hitelmegállapodás a fent említett kötvény helyébe lépett. A hitelmegállapodás alapvetően a kötvény feltételeit tükrözte, azzal, hogy a hitelmegállapodás tőkeösszege ISK helyett EUR-ban, USD-ban és CHF-ban volt megadva. A devizanem megjelölésének e megváltoztatása összhangban állt a rendezésről szóló megállapodás feltételeivel, amely a tőkeösszeg devizanemével szemben úgy rendelkezett, hogy az Arionnak a képességéhez mérten külföldi pénznemben kell törlesztenie a kamatokat és a részleteket. A rendezésről szóló megállapodás azt is rögzítette, hogy amennyiben az Arion nem tud külföldi pénznemben fizetni és ehelyett inkább ISK-ban kíván törleszteni, indokolással ellátott írásbeli kérelmet kell benyújtania a CBI-nek.

(15)

A hitelmegállapodás hét évre szóló, kétszer három éves időtartammal meghosszabbítható hitelt nyújtott, amelynek összege […] millió EUR, […] millió USD és […] millió CHF volt. Az Arion megváltoztathatta a hitel visszafizetésénél alkalmazott pénznemek kombinációját. A fizetendő kamat EURIBOR/LIBOR + 300 bázispont volt. Az Arion lakáscélúhitel-portfóliója fedezetként szolgált a CBI részére.

3. A PANASZ

(16)

A panaszos szerint az ISB, az Arion és a CBI közötti hitelmegállapodásokat az ISB és az Arion részére nyújtott szerkezetátalakítási támogatást jóváhagyó hatósági döntések nem vizsgálták (17). Mivel az intézkedésekkel ezekben az ügyekben nem foglalkoztak, a panaszos fontosnak tartja beszerezni a Hatóság véleményét i. e további állítólagos támogatási intézkedések EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségéről és ii. az ezen intézkedések bejelentése izlandi hatóságok általi elmulasztásának következményeiről.

(17)

A panaszos azt állítja, hogy amikor a CBI megkötötte az Arionnal és az ISB-vel a hitelmegállapodásokat, más izlandi bankok nem kaptak lehetőséget arra, hogy ilyen finanszírozás fogadjanak a CBI-től vagy más kormányhivataloktól. Következésképpen a panaszos azzal érvel, hogy a támogatás szelektív volt, mivel azt az izlandi bankpiacon versenyző bizonyos pénzügyi intézmények kapták csak meg. A panaszos szerint az ISB részére nyújtott hitel révén a bank támogatást kapott, hogy elkerülje a fedezett kötvény kérdésében a CBI által indított végrehajtást; és az Arion esetében a hitelt a bank árfolyamkockázatára vonatkozó megfelelő egyensúly biztosítása érdekében nyújtották. A panaszos azzal érvel, hogy más, támogatást nem kapó pénzügyi intézmények kénytelenek voltak a vevőknek kedvező piacokon kiárusítani eszközeiket.

(18)

A panaszos szerint a hitelmegállapodások a piaci kamatlábak alatt maradó, kedvező kamatozású, hosszú távú finanszírozás formájában egyértelmű előnyt biztosítottak az ISB és az Arion számára, amely viszont nem volt elérhető más piaci szereplők számára. A panaszos szerint egyetlen magánbefektető sem kötött volna meg ilyen megállapodást a pénzügyi piacokon ezekben a zavaros időkben. Azon állításának alátámasztása érdekében, amely szerint a kamatlábak az akkori piaci kamatlábak alatt maradtak, a panaszos az izlandi kormány 2009-es hitel-nemteljesítési csereügyletfelárakat (a továbbiakban: CDS-felár) és az Icelandic Housing Financing Fund (a továbbiakban: HFF) HFF150224-es és HFF150434-es kötvénykibocsátásainak 2009-es kamatlábait nyújtotta be. A panaszos fenntartja, hogy az intézkedések megerősítették az ISB és az Arion pozícióját a bankpiacon, következésképpen más piaci szereplők pozícióját hátrányosan érintették.

(19)

Végül a panaszos azzal érvel, hogy az ISB és az Arion izlandi kormány által végrehajtott és a Hatóság által az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése b) pontjának értelmében vett összeegyeztethető támogatásnak minősített szerkezetátalakítási tervei elegendőek voltak az izlandi gazdaságban fennálló zavar orvoslására. A panaszos szerint a fent említett megállapodások révén végrehajtott további támogatási intézkedések nem voltak szükségesek, megfelelők vagy arányosak az izlandi bankrendszer helyreállítása céljából, ezért összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.

4. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKLÁSA

(20)

A 208/15/COL sz. határozatban a Hatóság előzetesen értékelte, hogy a CBI által a Glitnir és a Kaupthing részére biztosított rövid távú hitelkeretek, valamint a CBI és az Arion és az ISB által egyaránt megkötött hitelmegállapodások az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülhetnek-e; és igenlő válasz esetén az állami támogatás az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek tekinthető-e.

(21)

A CBI bankok és más pénzügyi intézmények részére biztosított rövid távú repóügyleteit illetően a Hatóság megállapította, hogy a likviditási támogatásra és a központi banki szolgáltatásokra vonatkozó banki iránymutatás (18) teljesült. Ennek megfelelően a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a CBI által a Glitnir és a Kaupthing számára biztosított rövid távú hitelkeretek nem foglaltak magukban állami támogatást.

(22)

A CBI és Arion és ISB között állítólagosan kedvező feltételekkel megkötött hitelmegállapításokra tekintettel azonban a Hatóság előzetes következtetése szerint nem zárható ki, hogy e hitelmegállapodások az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek. A következő szempontokat határozták meg a 208/15/COL sz. határozatban:

i.	A Hatóság megjegyezte, hogy valamely központi bank által nyújtott állami támogatás az államnak tulajdoníthatónak tekinthető, következésképpen állami erőforrások átruházásának minősül.

ii.

A Hatóság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az értékelés tárgyát képező intézkedések összhangban állnak-e egy összehasonlítható jogi és ténybeli helyzetbe kerülő magánhitelező magatartásával. A Hatóság előzetes értékelése ezért rámutatott arra, az ISB és az Arion javát szolgáló gazdasági előny nem zárható ki.

iii.

Mivel nem áll rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy az állítólagosan kedvező hitelmegállapodásokat az ISB és az Arion helyzetével összehasonlítható jogi és ténybeli helyzetben levő összes vállalkozás számára elérhetővé tették, a Hatóság előzetes véleménye szerint az intézkedések szelektívnek tűnnek.

iv.

Végül a Hatóság megjegyezte, hogy bár az ISB és az Arion napjainkban főleg az izlandi piacon végeznek tevékenységet, olyan pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, amelyek az EGT-n belüli verseny és kereskedelem tárgyát képezik. A Hatóság előzetes véleménye szerint tehát az intézkedés torzíthatta az EGT-n belüli versenyt és befolyásolhatta a kereskedelmet.

(23)	A Hatóság szerint további bizonyítékra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy a hitelezési feltételek az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthetők-e.

(24)

Következésképpen az előzetes értékelését követően a Hatóság kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó intézkedések és közelebbről a hitelezési feltételek állami támogatásnak minősülnek-e, és hogy igenlő válasz esetén azok az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthetők-e.

5. A CBI ÉSZREVÉTELEI

5.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

(25)

A CBI megjegyzi, hogy az izlandi pénzügyi rendszer szerkezetátalakításával, annak jogi alapjával és a kormányzat általi végrehajtásával a Hatóság korábban, többek között az ISB és az Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozatokban foglalkozott. A CBI szerint nem észszerű a jelen ügyben vizsgálat tárgyát képező intézkedéseket a kontextusukból kiragadni és azokat egyedi eszközökként értékelni.

(26)

A CBI szerint valószerűtlen, hogy egy központi bank a Kaupthing (Arion) és ISB ügyben szóban forgó fedezethez hasonló fedezetet kényszerítsen ki. Az ilyen fedezet megszerzése esetén a CBI Izlandon az egyik legnagyobb lakáscélúhitel-portfólióval rendelkező kereskedelmi bank szerepét öltötte volna magára. Ez a központi banki szerepével nem állt volna összhangban. Fennállt az Arion és az ISB tevékenysége destabilizálásának kockázata is, amellyel a pénzügyi stabilitás került volna veszélybe. A Hatóságnak szem előtt kell tartania, hogy a CBI jogszabály alapján köteles elősegíteni a pénzügyi stabilitást. Ha a CBI behajtotta volna az ISB-vel szembeni követelését, az ISB likviditási pozíciója túlzottan meggyengült volna ahhoz, hogy egészséges bankként működjön, következésképpen a CBI nem lett volna olyan helyzetben, hogy az összes követelését behajtsa.

(27)

A CBI megjegyzi, hogy a banki iránymutatás sajnos nem foglalkozik azzal, hogy mi történik akkor, ha a monetáris politikai műveletekből eredő követeléseket nem teljesítik, és valamely központi bank kénytelen a követelések behajtására és a fedezetként szolgáló eszközök megszerzésére lépéseket tenni. A CBI azzal érvel, hogy a CBI követeléseinek hitelmegállapodássá való átalakítását nem az Arion és az ISB részére biztosított új finanszírozásnak, hanem a rövid távú hitelkeretekből eredő követeléseik visszafizettetése maximalizálását szolgáló hitelezői intézkedések rendes folytatásának kell tekinteni.

5.2. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(28)

Arra tekintettel, hogy a hitelmegállapodások előnyhöz juttatták-e a bankokat, a CBI először úgy érvel, hogy a kifizetések kezdeti késedelme nem foglalt magában állami támogatást, figyelembe véve a bankrendszer 2008. októberi összeomlását követően Izlandon uralkodó rendkívüli körülményeket. A kifizetések rendezése 2009 szeptemberében az ISB-vel és 2009 novemberében a Kaupthinggal nem tekinthető késedelemnek a CBI szerint, mivel Izland az IMF segítségnyújtása mellett átfogó banki szerkezetváltáson esett át, és nagyfokú bizonytalanság uralkodott a banki eszközök értékelésével kapcsolatban.

(29)

A CBI kiemeli, hogy jogszabály alapján köteles megőrizni a pénzügyi stabilitást és felügyelni a hitelintézetek devizaegyenlegét. Következésképpen a CBI jogszabály alapján köteles volt az akkoriban uralkodó súlyos helyzet kezelésére. A hitelmegállapodások megkötése a legjobb racionális gazdasági döntést jelentette e körülmények között. A CBI rámutat arra, hogy nemcsak hogy nem állt volna összhangban a központi banki szereppel a fedezet megszerzése, hanem az végső soron azt eredményezte volna, hogy a CBI a rövid távú hitel kisebb részének visszafizetését éri el.

(30)

Ezenfelül a CBI szerint a hitelmegállapodások feltételei, azaz a kamatlábak és a fedezet a CBI számára kedveztek. A CBI a világszerte kibocsátott eszközökkel kapcsolatban elérhető információra és a felek által akkoriban megkötött más megállapodások feltételeire hivatkozik (Arion, ISB, CBI, más belföldi pénzügyi intézmények és az állam) (19). A CBI szerint ezért a hitelmegállapodások feltételei mindkét esetben teljeskörűen összhangban álltak az akkori piaci feltételekkel, következésképpen teljeskörűen megfeleltek a piacgazdasági befektető elvének.

(31)

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy ezek a hitelmegállapodások szelektívek voltak-e, a CBI előadja, hogy az összehasonlítható jogi és ténybeli helyzetben levő összes vállalkozás egyenlő bánásmódban részesült. E tekintetben a CBI megjegyzi, hogy a Straumur, egy izlandi magánbefektetési bank szintén megállapodást kötött a CBI-vel a rövid távú hitelének rendezéséről (20). Ráadásul a CBI szerint az MP Bank nem volt hasonló ténybeli vagy jogi helyzetben, mivel annak rövid távú hiteleit nem a lakáscélúhitel-portfólióval összehasonlítható eszközök, hanem nyilvános értékpapírok, például államkincstári papírok és hasonlóan biztonságos eszközök, azaz meghatározott értékkel rendelkező és költségeket nem tartalmazó, illetve átruházással össze nem kötött, könnyen forgalmazható eszközök biztosították. Következésképpen a CBI elutasítja azt az állítást, amely szerint más izlandi bankok nem kaptak lehetőséget arra, hogy a CBI-től vagy más kormányzati szervektől ilyen finanszírozásra tegyenek szert.

(32)

Végül a CBI megjegyzése szerint a Hatóságnak figyelembe kell vennie, hogy a hitelmegállapodások megkötésének időszakában ténylegesen nem volt verseny az izlandi pénzügyi vállalkozások és az EGT más pénzügyi vállalkozásai között. 2008 novemberében az izlandi parlament elfogadta a 87/1992. sz. devizatörvényt módosító 134/2008. sz. törvényt, amely korlátozta a határokon átnyúló tőkemozgásokat és az azokhoz kapcsolódó devizaügyleteket, ezáltal lehetetlenné tette a külföldi pénzügyi szervezetek számára, hogy az izlandi piacon versenyezzenek (21). A CBI ezért azzal érvel, hogy az intézkedések nem torzíthatták a versenyt és nem befolyásolhatták az EGT-megállapodás szerződő felei közti kereskedelmet.

(33)	A fentiek alapján a CBI előadja, hogy a hitelmegállapodások megkötése nem minősülhet az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

5.3. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

(34)

Arra az esetre, ha a Hatóság ennek ellenére az intézkedéseket állami támogatásnak minősítené, a CBI előadja, hogy az intézkedéseket az EGT-megállapodással – annak 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján – összeegyeztethetőnek kell tekinteni, mivel az izlandi gazdaságban fennálló súlyos zavar orvoslása tekintetében szükséges, arányos és megfelelő intézkedések szerves részét képezték, következésképpen közvetlenül kapcsolódtak a Hatóság által az Arion és az ISB szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozataiban jóváhagyott szerkezetátalakítási támogatási intézkedésekhez.

6. AZ ARION ÉSZREVÉTELEI

6.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

(35)

Az Arion is előadja, hogy a jelen ügyben vizsgálat tárgyát képező intézkedések nem ragadhatók ki a kontextusukból és nem értékelhetők egyedi eszközökként. Az Arion arra enged következtetni, hogy a Hatóság az Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló döntésében már megvizsgálta és jóváhagyta az Arion szerkezetátalakítását és kapitalizációját.

(36)

Az Arion megjegyzi, hogy az ISK helyett külföldi pénznemben kifejezett hitel összhangban állt a rendezésről szóló megállapodás feltételeivel, amelyek szerint az Arionnak erejéhez mérten a kamatokat és a részleteket külföldi pénznemben kellett fizetnie, és csak rendkívüli körülmények esetén fizethetett ISK-ban. Az Arion azt is megjegyzi, hogy a rendezésről szóló megállapodás 4. cikke szerint a hitelező engedélyével az adós teljeskörűenvagy részben megváltoztathatja az adósságának pénznemét. A hitelmegállapodás feltételei ezért teljeskörűen összhangban állnak a rendezésről szóló megállapodás feltételeivel. Az Arion kiemeli, hogy a Hatóság már felülvizsgálta és jóváhagyta a rendezésről szóló megállapodás feltételeit az Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozatában (22).

(37)

Az Arion szerint helytelen a Hatóság 208/15/COL sz. határozatában szereplő azon indokolása, mely szerint a lakáscélúhitel-portfólió nélkül az Arion pozíciója „karcsú” lett volna. Az Arion szerint a lakáscélúhitel-portfólió ugyanis értékelt eszköz volt, mivel az Arion néhány fő ügyfelének hitelét tartalmazta, és annak adósságszolgálatát is az Arion látta el. A rendezésről szóló megállapodás (és nem az FME határozata) szerint a Kaupthing a lakáscélúhitel-portfóliót az Arion kapitalizációja részeként átruházhatta az Arionra. A rendezésről szóló megállapodás 3. cikke (következésképpen a lakáscélúhitel-portfólió átruházása) hiányában ugyanakkor más eszközök léptek volna a lakáscélúhitel-portfólió helyébe, hogy teljesítsék az Arion kapitalizációs és szerkezetátalakítási követelményeit.

6.2. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(38)

Az Arion szerint a CBI pozíciója a felszámolási eljárásokra vonatkozó hatályos előírásokkal összhangban a Kaupthinggal szemben követelést érvényesítő magánhitelező pozíciójának tekinthető a rendezésről szóló megállapodásban foglalt részletek szerint (23). A lakáscélúhitel-portfóliónak a rendezésről szóló megállapodás szerinti átruházására és a hitelmegállapodás megkötésére az akkoriban irányadó rendes piaci feltételekkel teljes összhangban került sor. Következésképpen a CBI magatartása megfelel a magánhitelezői teszt előírásainak. A CBI ezért nem nyújtott semmilyen olyan előnyt az Arion részére, amely bármilyen módon állami támogatásnak lenne tekinthető.

(39)

Az Arion szerint annak értékelése során, hogy a hipotetikus magánbefektető megkötötte volna-e a rendezésről szóló megállapodást és a hitelmegállapodást, a figyelembe veendő fő pontok az alábbiakban foglalhatók össze:

i)	Ez volt a CBI számára az egyetlen gazdaságilag és funkcionálisan is észszerű megoldás. A lakáscélúhitel-portfólió megszerzése azt eredményezte volna, hogy a CBI végső soron a rövid távú hitel kisebb összegének visszafizetését érte volna el.

ii)	A CBI biztosított hitelezőként az összes, akkoriban elérhető egyéb lehetőséget kimerítette.

iii)	Az adós Kaupthing felszámolási eljárás alá került, ezért a rövid távú hitelt a csődeljárásokról szóló 21/1991. sz. törvénnyel összhangban meg kellett szüntetni.

iv)	Az intézkedések összhangban álltak az régi bankok belföldi részének új bankokba történő áthelyezésére irányuló kormányzati céllal.

v)	Az Arion szerkezetátalakítása és kapitalizációja a pénzügyi ágazat átfogó szerkezetátalakításának részét képezte.

vi)

A hitelmegállapodás feltételei, azaz a kamatlábak és a fedezet a CBI számára kedveztek. Ez a világszerte kibocsátott eszközökkel kapcsolatban elérhető információból és a felek (azaz az Arion, a CBI, más belföldi pénzügyi intézmények és az állam) által akkoriban megkötött más megállapodások feltételeiből is egyértelműen kiderül.

(40)

mivel a Hatóság 208/15/COL sz. határozatában nehéznek találta a pénzügyi válság során a kamatlábak vonatkozásában megfelelő referenciaértékek meghatározását, az Arion a szóban forgó időszakban európai bankok által végzett fedezett kötvénykibocsátásairól és fedezetlen, nem alárendelt kötvénykibocsátásairól nyújtott információt. Mivel a CBI által nyújtott hitelt elsősorban jelzálog biztosítja, az Arion azzal érvel, hogy az az európai bankok által lakóingatlanra bejegyzett jelzálog igénybevételével, 2009 folyamán kibocsátott fedezett kötvényekkel hasonlítható össze. Az Arion szerint az általa rendelkezésre bocsátott adathalmaz (24) bizonyítja, hogy az európai bankok által fizetett finanszírozási árfolyam-különbözet a bankközi kamatlábat 0,1-1,90 %-kal haladta meg, míg a medián árfolyam-különbözet 0,72 % volt. A fedezett kötvényekért a legmagasabb kamatot 2009 szeptemberében a Bank of Ireland (a bankközi kamatlábat 1,9 %-kal meghaladó mértékben), míg 2009 novemberében azírországi EBS Mortgage finance (a bankközi kamatlábat 1,75 %-kal meghaladó mértékben) fizette. Az Arion szerint nehezen érthető, hogy egy jelzáloggal és más jó minőségű eszközökkel biztosított, LIBOR 3,00 %-os kamatozású kötvényt miként lehetne állami támogatásnak tekinteni, amikor a jelzálog fedezettel rendelkező európai bank legmagasabb finanszírozási költsége 1,9 %-kal haladta meg a bankközi kamatlábakat.

(41)

Az Arion szerint a rendezésről szóló megállapodásnak a tőkeösszeg ISK helyett a EUR-ban, USD-ban és CHF-ban történő kifejezésével kapcsolatos feltételeiből eredően a hitelmegállapodásban tett módosítás a CBI számára kedvező volt. Az Arion megjegyzi, hogy Izlandon a bankrendszer 2008 őszén bekövetkezett összeomlása óta a határon átnyúló tőkemozgásra és az ehhez kapcsolódó devizaügyletekre vonatkozóan szigorú korlátozásokat vezettek be. A magánhitelezői teszt e körülmények közötti alkalmazása csak arra a következtetésre vezethet, hogy a magánhitelező az ISK helyett inkább a külföldi pénznemben történő kifejezést részesítette volna előnyben. A pénznem e megváltoztatása tehát az adós helyett a hitelezőt juttatná előnyhöz.

(42)

Az Arion 2009 decemberében összehasonlította az „új” Landsbankinn (a továbbiakban: NBI) és a „régi” Landsbankinn (a továbbiakban: LBI) által megkötött rendezésről szóló megállapodásokat (a továbbiakban: LBI megállapodás). Az LBI megállapodás az NBI által az LBI részére egy EUR-ban, GBP-ben és USD-ban kifejezett, 247 milliárd ISK összegnek megfelelő, nem alárendelt, fedezett devizakötvény tíz éves futamidőre szóló kibocsátását tartalmazta. Ezenfelül 2013 elején 92 milliárd ISK értékben feltételhez kötött devizakötvény kibocsátására került sor. Ezek a nem alárendelt, fedezett kötvények az LBI-ből 2008. október 9-én az eszközök és kötelezettségek LBI által az NBI részére történő átadásáról szóló FME határozattal áthelyezett eszközök és kötelezettségek ellenértékét képezték. Ezek a nem alárendelt, fedezett kötvények 2018 októberében járnak le, és az első öt évben nincs lehetőség részletfizetésre. A kamatláb az első öt évben EURIBOR/LIBOR+ 175 bázispont, majd a fennmaradó öt évben EURIBOR/LIBOR+ 290 bázispont. A kötvényeket a Landsbankinn ügyfeleinek nyújtott hitelek halmaza biztosítja (25).

(43)

Az Arion szerint az LBI megállapodás feltételei a hitelmegállapodás feltételeivel közvetlenül összehasonlíthatóknak tekinthetők. Az eltérések az alábbiak szerint foglalhatók össze:

i)	175 bázispontos/290 bázispontos árrés magánhitelezőktől, szemben a hitelmegállapodás alapján a CBI által nyújtott 300 bázisponttal.

ii)	Közel 350 milliárd ISK-nak megfelelő tőkeösszeg egy magánhitelezőtől a hitelmegállapodás alapján a CBI által nyújtott […] milliárd ISK-hoz képest.

iii)	Magánhitelező esetén az ügyfeleknek nyújtott hitelek összevont fedezetalapja, szemben a hitelmegállapodás alapján a CBI esetén az állami, önkormányzati és lakáscélú jelzálogokkal kapcsolatos belföldi kitettség diverzifikált halmazával.

(44)

E két ügy közti fenti eltérések, vagyis a magasabb kamatláb, az alacsonyabb tőkeösszeg és az erősebb összevont fedezetalap az Arion szerint a hitelmegállapodás és a CBI számára kedveznek annak ellenére, hogy ebben az esetben a hitelező magánfél. Ez azt mutatja, hogy a hitelmegállapodás alapján az Arion részére nyújtott finanszírozás feltételei összhangban álltak az akkoriban uralkodó piaci feltételekkel.

(45)	Összefoglalva, az Arion előadja, hogy a CBI és Arion közti hitelmegállapodások megkötése nem minősülhet az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

6.3. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG

(46)	Arra az esetre, ha a Hatóság a fent bemutatott érvek ellenére úgy vélné, hogy az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, az Arion előadja, hogy ezek az intézkedések az EGT-megállapodással – annak 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján – összeegyeztethetőek.

(47)

mivel a szóban forgó intézkedések az Arion végső kapitalizációjának és Az Arion Hatóságnak benyújtott szerkezetátalakítási tervének elválaszthatatlan részét képezték, az Argon azzal érvel, hogy ezek az intézkedések nem választhatók el az adott ügyben a Hatóság által végzett átfogó értékeléstől. Következésképpen vonatkozik rájuk a Hatóság Arion szerkezetátalakítási támogatására vonatkozó határozata.

(48)

Az Arion továbbá azon a véleményen van, hogy amennyiben a Hatóság lehetségesnek tartja valamely, az Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozatban általa már felülvizsgált és jóváhagyott ügylet meghatározott részének ismételt megvizsgálását, a teljes ténybeli és jogi helyzetet figyelembe kell vennie. A szóban forgó intézkedések összeférhetősége Hatóság általi értékelésének ezért összhangban kell lennie az Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozatban szereplő értékeléssel, különösen abban a kérdésben, hogy a vonatkozó állami támogatási iránymutatásban szereplő kritériumok teljesültek-e.

7. AZ ISB ÉSZREVÉTELEI

(49)

Az ISB információt nyújtott a CBI-vel fennálló megállapodás megkötése időpontjában Európában forgalmazott hasonló eszközfedezetű értékpapírok feltételeiről. Az ISB szerint a hasonló európai eszközfedezetű értékpapírok akkoriban az állami kezességvállalással biztosított papírokhoz képest 40–80 bázispont felárral keltek el. Az ISB egy olyan grafikont bocsátott rendelkezésre, amely három országból, azaz Franciaországból, Németországból és Spanyolországból származó adatokat mutat be 2009-ből a fedezett kötvények felára és az állampapírok felára közötti felárkülönbözettel kapcsolatban. Az iBoxxban (26) szereplő felárak az öttől hét évig terjedő átlagos időtartamú mutatókkal rendelkező országokból származó összes forgalomban lévő, fedezett kötvény súlyozott átlagát jelentik.

bps

GER COV – Sov

FRA Cov – Sov

ESP Cov - Sov

01.ian..09

01.ian..10

01.ian..11

01.ian..12

01.ian..13

01.ian..14

01.ian..15

01.ian..16

200

150

100

-50

(50)	Ahogyan az a grafikonon látható, a felár jelentősen ingadozott ebben az időszakban és Spanyolország esetében pl. jelenleg negatív. 2009-ben e három ország esetében a felárkülönbözet 40–160 bázispont között mozgott.

II. ÉRTÉKELÉS

1. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(51)	A következő fejezetekben a Hatóság azt fogja megvizsgálni, hogy a CBI és az ISB és az Arion által is megkötött hitelmegállapodások magukban foglalnak-e az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást.

(52)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézkedés állami támogatásnak minősül, amennyiben a következő feltételek együttesen fennállnak: i. a támogatást az állam által vagy állami forrásból kell nyújtani; ii. gazdasági előnyhöz juttatja a vállalkozást; iii. szelektív; valamint iv. torzítja a versenyt és érinti kereskedelmet a szerződő felek között.

(53)

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állami támogatási szabályok alkalmazása alól a monetáris politika nem élvez átfogó mentességet (27). A likviditási támogatás – fenti 21. pontban említettnek megfelelő – kizárása az állami támogatási jogi szabályozás alkalmazása alól ugyanis a Hatóság 2008-as banki iránymutatásának 51. pontjában és 2013-as banki iránymutatásának 62. pontjában felsorolt feltételeket teljesítő intézkedésekre korlátozódik. (28) Ez nem azt jelenti, hogy a központi bankok összes intézkedése ki van zárva az állami támogatásiszabályok alkalmazása alól. A jelen ügyben a Hatóság úgy véli, hogy a hosszú távú hitelek CBI általi nyújtása nem felel meg a 2008-as és 2013-as banki iránymutatás fent említett pontjaiban rögzített feltételeknek, mivel az intézkedések a két banknak biztosított szerkezetátalakítási intézkedésekhez kapcsolódtak. Következésképpen a Hatóságnak az intézkedéseket az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján kell megvizsgálnia.

1.1. ÁLLAMI FORRÁSOK MEGLÉTE

(54)	Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak az a támogatás minősül, amelyet állam által vagy állami forrásból nyújtanak.

(55)	Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szempontjából valamennyi állami közigazgatási szervet lefedi, a központi kormányzattól a városi vagy legalacsonyabb közigazgatási szintig, akárcsak az állami vállalatokat és szerveket (29).

(56)	A vizsgálat tárgyát képező intézkedések az állítólagosan kedvező feltételek mellett a CBI, az Arion és az ISB által megkötött hitelmegállapodás formáját öltik.

(57)

Annak meghatározása érdekében, hogy a hosszú távú hitelek CBI általi nyújtása magában foglal-e állami erőforrásokat, meg kell vizsgálni, hogy a központi bank által megtett intézkedések állami forrásból származnak-e. A központi bankok általában függetlenek a központi kormányzattól. Ugyanakkor irreleváns, hogy a közszférán belül egy intézmény önálló-e vagy sem (30). Ráadásul általánosan elfogadott, hogy a központi bankok közfeladatot látnak el. A Hatóság megjegyzi, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint valamely, közcélt szolgáló intézmény által nyújtott pénzügyi támogatás állami támogatás nyújtását eredményezheti (31). Valamely központi bank által nyújtott közcélú támogatás ezért állami forrásból származónak tekinthető, így állami támogatásnak minősül (32). A 2013-as banki iránymutatás szerint ugyanis valamely központi bank által meghatározott hitelintézeteknek nyújtott finanszírozás általában állami erőforrások átruházását foglalja magában (33).

(58)	E megjegyzéseken túl azonban nyitva marad az a kérdés, hogy a szóban forgó hitelmegállapodásokat állam által vagy állami forrásokkal nyújtották-e, tekintettel arra a következő bekezdésben levont következtetésre, hogy az intézkedések nem biztosítottak gazdasági előnyt a bankok számára.

1.2. ELŐNY

(59)	Ahhoz, hogy az intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősüljenek, gazdasági előnyt kell nyújtaniuk egy vállalkozás számára.

(60)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak számít bármilyen olyan gazdasági előny, amelyhez a vállalkozás rendes piaci körülmények között nem jutott volna hozzá, és amely őt a versenytársainál kedvezőbb helyzetbe hozza. Kizárólag az intézkedés vállalkozásra gyakorolt hatása, és nem az állami fellépés oka vagy célja releváns. (34) Ahhoz, hogy az intézkedés támogatásnak minősüljön, pozitív gazdasági előny vagy gazdasági terhek alóli mentesítés formáját is öltheti. Ez utóbbi egy tág kategória, amely olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek általában a vállalkozó költségvetését terhelő díjakat mérséklik. Az, hogy a hitelmegállapodások kötése az ISB vagy Arion számára nyújtott előnynek minősül-e, végső soron attól függ, hogy a közjogi szervvel összehasonlítható méretű, azonos piaci feltételek között tevékenykedő magánhitelező hasonló feltételek mellett nyújtott volna-e hasonló hitelt.

(61)

Annak meghatározása érdekében, hogy egy közjogi szervezet úgy járt-e el, ahogyan azt bármely piacgazdasági szereplő hasonló helyzetben tette volna, kizárólag az állam vagy közjogi szerv, mint gazdasági szereplő – és nemmint hatóság – szerepéhez kapcsolódó előnyöket és kötelezettségeket kell figyelembe venni. (35) Ráadásul annak megállapítása érdekében, hogy valamely állami fellépés összhangban áll-e a piaci feltételekkel, a fellépést előzetes alapon, kizárólag a fellépés elhatározásakor rendelkezésre álló információ figyelembevételével kell megvizsgálni. Ezenfelül a valamely adott adósságügyletre vonatkozó konkrét piaci adatok hiányában az adósságinstrumentum piaci feltételeknek való megfelelése a hasonló piaci ügyletekkel való összehasonlítás alapján, azaz összehasonlító teljesítményértékeléssel is meghatározható.

(62)

Az Európai Unió bíróságai által kidolgozott és finomított magánhitelezői teszt (36) annak megállapítására szolgál, hogy az állami hitelező követelése – lehetőség szerint a törlesztések átütemezésével történő – visszafizetésének feltételei állami támogatást valósítanak-e meg. Amikor az állam nem befektetői vagy projekttámogatói pozícióban, hanem a fennálló adósság behajtásának maximalizálására törekvő hitelező helyzetében van, előfordulhat, hogy önmagában a fizetési halasztás formáját öltő engedékeny bánásmód nem elegendő az állami támogatás formájában nyújtott kedvező bánásmód feltételezéséhez. Ilyen körülmények esetén az állami hitelező magatartását össze kell vetni az összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben levő hipotetikus magánhitelező magatartásával. A központi kérdés az, hogy egy magánhitelező hasonló helyzetben hasonló bánásmódban részesítette volna-e az adóst.

(63)

A hitelmegállapodások vizsgálata előtt felmerül az a kérdés, hogy a fizetések rendezésével kapcsolatos kezdeti késedelem – amely tudomásunk szerint kb. 2008 októberétől 2009 végéig tartott – foglal-e magában állami támogatást. Általánosságban véve a közjogi szerveknek a hitel késedelmes törlesztésének tűrésére vonatkozó döntései az adós számára előnyt biztosítanak és állami támogatást foglalnak magukban. Míg az ideiglenes fizetési halasztás valószínűleg megfelel a magánhitelező magatartásának, így nem foglal magában állami támogatást, az ilyen, kezdetben a piaci feltételekkel összhangban álló magatartás állami támogatássá alakulhat az elhúzódó fizetési késedelmek eseteiben. (37)

(64)

A magánhitelező nézőpontjából az esedékessé vált követelés végrehajtása az önmagától értődő megnyilvánulási mód. Ez akkor is igaz, ha az adós vállalkozás pénzügyi nehézségekkel küzd, valamint fizetésképtelenség esetén is. A magánhitelezők ilyen körülmények között általában nem hajlandók további fizetési halasztást elfogadni, ha az nem juttatja őket egyértelmű előnyhöz. Ezzel szemben, ha az adós pénzügyi nehézségekbe ütközik, további hitelt csak szigorúbb feltételek, pl. magasabb kamatláb vagy átfogóbb biztosíték mellett kapna, mivel a visszafizetés veszélybe kerül. A kivételek indokoltak lehetnek olyan egyedi esetekben, amelyekben a végrehajtás mellőzése gazdaságilag észszerűbb alternatívának tűnik. Erről lenne szó akkor, ha a végrehajtás mellőzése más lehetséges alternatívákhoz képest a követelések lényegesen magasabb arányú behajtásának egyértelműen jobb kilátásával kecsegtetne, vagy akkor is, ha ezen a módon az ebből következő nagyobb veszteségek elkerülhetők lennének. A magánhitelezőnek érdeke fűződhet ahhoz, hogy az eszközei értékesítése helyett fenntartsa az adós vállalkozás üzleti tevékenységét, ezért bizonyos körülmények esetén csak az adósság egy részét hajtja be. Amikor a magánhitelező vállalja, hogy tartózkodik a követelésének teljes körű végrehajtásától, általában arra kéri az adóst, hogy nyújtson további biztosítékot. Ha erre nincs mód – például pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok esetében –, a magánhitelező a maximális megtérítés érdekében biztosítékot kér arra az esetre, ha az adós helyzete a későbbiekben javulna. Amennyiben az adós nem nyújt kellő biztosítékot, vagy nem tesz megfelelő kötelezettségvállalást, a magánhitelező általában nem fogadja el adósságátütemezési megállapodás megkötését, vagy megtagadja az adós számára további hitel nyújtását.

(65)

A törlesztések rendezésének kezdeti késedelmét illetően a CBI előadja, hogy a fizetések rendezése 2009 szeptemberében az ISB-vel, majd 2009 novemberében a Kaupthinggal nem tekinthető a bankrendszer 2008. októberi összeomlását követően Izlandon uralkodó rendkívüli körülmények által előidézett késedelemnek. Az összeomlástól a követelések rendezéséig tartó időszak alatt Izland az IMF segítségnyújtása mellett átfogó banki szerkezetátalakításon esett át, és jelentős bizonytalanság állt fenn a banki eszközök valós értékelését követően.Következésképpen a CBI-nek a bankok hitelezőjeként időre volt szüksége, hogy megfelelően értékelhesse a fedezetként szolgáló eszközöket. A Hatóság megvizsgálta ezeket az érveket, és úgy véli, hogy a CBI a kezdeti késedelmet illetően a magánhitelezői teszttel összhangban járt el.

(66)

Ezenfelül a Hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a nemteljesítő bankokkal szemben hasonló rövid távú követelésekkel rendelkező magánhitelező hozzájárult volna-e a fent rögzített feltételek mellett a lakáscélúhitel-portfóliók átruházásához és ezt követően azonos feltételek szerint hitelmegállapodások új bankokkal való megkötéséhez.

(67)

A Hatóság megjegyzi, hogy a Glitnir és a Kaupthing 2008 őszén bekövetkezett összeomlásának eredményeként a CBI olyan pozícióban találta magát, amelyben észszerűtlen lett volna az Arion és ISB ügyében szóban forgó fedezetekhez hasonló fedezet érvényesítését elvárni. Figyelembe véve, hogy a hitelportfóliók tették ki az Arion és az ISB ügyfélkörének nagy részét, e fedezet megszerzése veszélybe sodorta volna az Arion és az ISB pénzügyi stabilitását, és e vállalkozásokat csődbe vitte volna. A fedezet érvényesítése a CBI számára további adminisztratív költségekkel is járt volna. Ráadásul, amennyiben a hitelportfóliókat értékesítésre kínálták volna, a CBI akkor sem rendelkezett volna biztosítékkal az elfogadható mértékű behajtást illetően, és igencsak valószínűtlen volt, hogy a kellő tőkeerősségű befektetők készek lettek volna a portfóliókat megvásárolni, tekintettel az Izlandon akkoriban uralkodó piaci helyzetre. A lakáscélúhitel-portfóliók megszerzése – akár a fedezet érvényesítése révén, akár csődöt követően – következésképpen azt eredményezte volna, hogy a CBI végső soron a rövid távú hitel kisebb összegének visszafizetését érte volna el.

(68)

Miután szembesült ezzel a helyzettel, a CBI inkább hitelmegállapodást kötött a követelései teljeskörű, kamatot is magában foglaló, adminisztratív kiadások nélküli visszafizetésének biztosítása érdekében. Következésképpen a hitelmegállapodásokat abból a célból kötötték, hogy az akkoriban lehetséges legnagyobb mértékű visszafizetést érjék el.

(69)	Ezen elemek alapján a Hatóság úgy véli, hogy a CBI a hitelmegállapodások megkötésekor a követelései megfizetésének maximalizálására törekedett.

(70)	A Hatóságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó feltételek, különösen az irányadó kamatlábak kellően értékesek-e lettek volna a magánhitelező számára ahhoz, hogy megfeleljenek a magánhitelezői teszt követelményének.

(71)	A 208/15/COL sz. határozatban a Hatóság megjegyezte, hogy nehéz meghatározni a pénzügyi válság során a kamatlábak vonatkozásában a megfelelő referenciaértékeket. Erre válaszul az ISB, az Arion és a CBI további információt és észrevételeket nyújtottak be.

(72)

Az ISB előadja, hogy a kamatlábak összhangban állnak a hasonló eszközfedezetű kötvények akkoriban irányadó kamatlábaival. Az ISB kötvényének futamideje tíz év 4,5 %-os, fogyasztói árindexhez kötött kamatláb mellett, továbbá 70 %-os hitelfedezeti aránnyal túlbiztosított. A kamatlábat a kibocsátás időpontjában az állami kezességvállalással biztosított HFF kötvényekhez képest körülbelül 50 bázisponttal magasabban rögzítették. Ezzel összehasonlítva, a hasonló eszközfedezetű értékpapírok átlagos kamatlába akkoriban Európában az állami kezességvállalással biztosított értékpapírok kamatlábát 40–80 bázisponttal haladta meg. Az ISB egy grafikont is rendelkezésre bocsátott, amely azt mutatja, hogy Franciaország, Németország és Spanyolország esetében a felárkülönbözetek 2009-ben 40 és 160 bázispont között mozogtak.

(73)

Hasonlóképpen, az Arion előadja, hogy a CBI-vel a hitelmegállapodását piaci feltételek mellett kötötte. Az Arion ezt többek között az NBI és az LBI által megkötött, összehasonlítható megállapodással méri össze. Mindkét megállapodást nagyjából ugyanakkor, azaz 2009 végén és 2010 elején kötötték meg, és azok hasonló követelésrendezéseket tartalmaztak. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy az Arion hitelmegállapodásának feltételei szigorúbbak voltak a magánhitelezőt magában foglaló LBI megállapodásban szereplő feltételeknél. Úgy tűnik ugyanis, hogy az LBI megállapodás alacsonyabb kamatlábat írt elő, magasabb tőkeösszeget foglalt magában, és abban az Arion hitelmegállapodásánál gyengébb és kevésbé diverzifikált fedezet szerepelt.

(74)

2015. március 31-i levelében (38) az Arion kiegészítő információt nyújtott a 2009. január 1-jétől2010. december 31-ig tartó időszakban a bankok által Európában végrehajtott fedezett kötvénykibocsátásokról és nem alárendelt, fedezetlen kötvénykibocsátásokról. Figyelembe véve, hogy a CBI által nyújtott hitelt elsősorban jelzálog biztosítja, az Arion azzal érvel, hogy ez az európai bankok által lakóingatlanra bejegyzett jelzálog igénybevételével 2009 folyamán kibocsátott fedezett kötvényekhez hasonlatos. A fentieknek megfelelően az Arion általrendelkezésre bocsátott adathalmaz szerint az európai bankok által fizetett finanszírozási árfolyamkülönbözet a bankközi kamatlábat 0,1–1,90 %-kal haladta meg, míg a medián árfolyamkülönbözet 0,72 % volt. A fedezett kötvényekért a legmagasabb kamatot 2009 szeptemberében a Bank of Ireland (a bankközi kamatlábat 1,9 %-kal meghaladó mértékben), míg 2009 novemberében az írországi EBS Mortgage (a bankközi kamatlábat 1,75 %-kal meghaladó mértékben) fizette.

(75)

A CBI azt is előadja, hogy a hitelmegállapodások feltételei, azaz a kamatlábak és a fedezet a CBI-nek kedveztek. A CBI szerint ez egyértelműen következik a világszerte kibocsátott eszközökkel kapcsolatban elérhető információkból (ahogyan azt az Arion is dokumentálta, lásd fent) és az akkoriban megkötött más megállapodásokból, köztük az LBI megállapodásból.

(76)

A Hatóság megjegyzi, hogy a CBI és a bankok között megkötött megállapodások LIBOR + 3,00 %-os kamatozásúak, és azok fedezetét jelzálogok és más eszközök adják. Ahogyan azt az ISB és az Arion által rendelkezésre bocsátott információ mutatja, ez a kamatláb jóval az akkoriban megkötött összehasonlítható adósságinstrumentumok átlagos kamatlába felett van, és a jelzálogfedezettel akkoriban rendelkező bármely más európai bank legmagasabb finanszírozási költségét is meghaladta (pl. Bank of Ireland, bankközi kamatlábak + 1,9 %). A Hatóság úgy véli, hogy a bankok által biztosított összehasonlítható adósságinstrumentumokra vonatkozó információ megbízható, és pontos képet ad a hitelmegállapodások megkötése időpontjában fennálló piaci körülményekről. Ráadásul, mivel ezekben a kamatlábakban magánfelek állapodtak meg, a Hatóság úgy véli, hogy ezek az akkori piaci kamatlábak meghatározásához a panaszos által hivatkozott HFF-re vonatkozó CDS-felárakhoz és kamatlábakhoz képest megfelelőbb referenciaértékként szolgálnak.

(77)

Az Arionnal kötött hitelmegállapodást illetően a Hatóság megjegyzi, hogy a hitel ISK helyett külföldi pénznemben volt kifejezve. Ahogyan azt az Arion megjegyezte, a devizanem megjelölésének e megváltoztatása ugyanakkor összhangban állt a rendezésről szóló megállapodás feltételeivel, amely úgy rendelkezett, hogy az Arionnak a képességéhez mérten külföldi pénznemben kell törlesztenie a kamatokat és a részleteket, és hogy az Arion a hitelező engedélyével az adósság pénznemét részben vagy egészben megváltoztathatta. A fentieknek megfelelően a Hatóság már felülvizsgálta és jóváhagyta a rendezésről szóló terv feltételeit az Arion szerkezetátalakításának támogatásáról szóló határozatban. Ráadásul, ahogyan azt az Arion megjegyezte, a határon átnyúló tőkemozgás és az ahhoz kapcsolódó devizaügyletek szigorúbb izlandi korlátozása miatt a magánhitelező minden valószínűség szerint az ISK helyett a külföldi pénznemben történő megjelölést részesítette volna előnyben. A pénznem e megváltoztatása tehát az adós helyett a hitelezőt juttatná előnyhöz.

(78)

Az akkori piaci paramétereket és a benyújtott bizonyítékokat figyelembe véve a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy általában a hitelmegállapodásokban rögzített hitelezési feltételek és konkrétan a kamatlábak egyaránt elfogadhatók lettek volna az összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetbe került magánhitelező számára.

(79)	A fentiekre figyelemmel a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy a CBI és az ISB, illetve az Arion között létrejött hitelmegállapodások nem biztosítottak az ISB és az Arion számára gazdasági előnyt.

1.3. SZELEKTIVITÁS, VERSENYTORZULÁS ÉS A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖTTI KERESKEDELEM BEFOLYÁSOLÁSA

(80)

Ahhoz, hogy a vizsgált intézkedéseket az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak lehessen minősíteni, az intézkedésnek szelektívnek, valamint a verseny torzítására és az EGT-megállapodás szerződő felei közötti kereskedelem befolyásolására alkalmasnak kell lennie. Mindazonáltal, tekintettel a Hatóság következtetésére, amely szerint a jelen ügyben gazdasági előny biztosítása nem történt, és mivel az állami támogatás fennállásának konjunktív feltételei emiatt nem teljesülnek, a Hatóságnak e tekintetben további vizsgálatot nem kell folytatnia.

2. KÖVETKEZTETÉS

(81)	A fenti értékelés alapján a Hatóság úgy véli, hogy a CBI által az ISB-vel és az Arionnal megkötött hitelmegállapodások nem minősülnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A CBI és az Íslandsbanki hf., illetve az Arion banki hf. között létrejött hitelmegállapodások nem minősülnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak. A hivatalos vizsgálat ezzel lezárul.

2. cikk

Ennek a határozatnak Izland a címzettje.

3. cikk

E határozatnak csak az angol nyelvű változata hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 23-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Sven Erik SVEDMAN

elnök

Helga JÓNSDÓTTIR

testületi tag

(1) 684053. sz. dokumentum.

(2) 685741. sz. dokumentum.

(3) Az izlandi hatóságoktól érkezett válasz a CBI-től (696093. sz. dokumentum), az ISB-től (696092. sz. dokumentum) és az Ariontól (696089. sz. dokumentum) érkezett leveleket tartalmazott.

(4) 709261. sz. dokumentum.

(5) 745267. sz. dokumentum.

(6) Az izlandi hatóságoktól érkezett válasz a CBI-től (753104. sz. dokumentum) és az Ariontól (753101. sz. dokumentum) érkezett leveleket tartalmazott.

(7) 771173. sz. dokumentum.

(8) 771174. sz. dokumentum.

(9) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. május 20-i 208/15/COL sz. határozata az Íslandsbanki hf. és az Arion Bank hf. részére hitelkiváltási megállapodások keretében állítólagosan kedvező feltételekkel nyújtott állítólagos jogellenes állami támogatásról (a továbbiakban: 208/15/COL sz. határozat) (HL C 316., 2015.9.24., 6. o., és 57. sz. EGT-kiegészítés, 2015.9.24., 1. o.). Elérhető a következő címen: http://www.eftasurv.int/media/esa-docs/physical/208-15-COL.pdf.

(10) 775870. sz. dokumentum.

(11) 808042. sz. dokumentum.

(12) 819287., 819289., 819291., 819293. és 819295. sz. dokumentumok.

(13) A repóügyletekkel kapcsolatos fejlemények áttekintéséért lásd: CBI 2008-as éves jelentése, 9–11. o., elérhető a következő oldalon: http://www.sedlabanki.is/lisalib/getfile.aspx?itemid=7076.

(14) A Glitnir felállított egy fedezettkötvény-vásárlási programot, amelynek keretében jelzáloghitel-portfóliót értékesített a Glitni banka (GLB) Fund részére, amely cserébe kezességet vállalt a fedezettkötvény-vásárlási programban kibocsátott kötvényekért. A fedezett kötvényeket nem befektetőknek értékesítették, hanem a CBI-vel bonyolított repóügyletekben használták fedezetként. Az FME 2008. október 14-i határozatával többek között a Fund valamennyi részvényét átruházta az ISB-re. A fennmaradó fedezett kötvényeket a CBI a Glitnir vele szemben fennálló, immár az ISB-re átruházott és az FME határozatának meghozatala idején hozzávetőlegesen 55 milliárd ISK összegű adósságának fedezeteként tartotta magánál. Az ISB feladatát képezte a Fund működtetése, az eszközök (a jelzáloghitel-portfólió) védelme érdekében az eredeti adóssággal kapcsolatos összes kifizetés teljesítése és az eredeti kötvénykibocsátási programban résztvevő összes releváns fél részére történő díjfizetés. Mivel a Fund üzemeltetése és a Fundon keresztül teljesített hitellel kapcsolatos adósságszolgálat előrelátható költségeket és nehézségeket foglalt magában, az ISB újra kívánta tárgyalni a hitelt a CBI-vel, hogy többek között a hitel futamidejének meghosszabbítását kérje.

(15) A hitelfedezeti arány a hitelezők által a hitel valamely megvásárolt eszköz értékéhez viszonyított arányának kifejezésére használt pénzügyi fogalom.

(16) Lásd a kereskedelmi bankok átstrukturálásáról szóló pénzügyminiszteri jelentést, 13–17. oldal. A következő internetes oldalon érhető el: http://www.althingi.is/altext/pdf/139/s/1213.pdf.

(*1) A szögletes zárójelben lévő információk a szakmai titoktartás hatálya alá tartoznak.

(17) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2012. június 27-i 244/12/COL sz. nyilvános határozata az Íslandsbankinak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásról (a továbbiakban: ISB szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozat) (HL L 144., 2014.5.15., 70. o. és 28. sz. EGT-kiegészítés, 2014.5.15., 1. o.); és az EFTA Felügyeleti Hatóság 2012. július 11-i 291/12/COL sz. nyilvános határozata az Arion Banknak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásról (a továbbiakban: Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozat) (HL L 144., 2014.5.15., 169. o. és 28. sz. EGT-kiegészítés, 2014.5.15., 89. o.), 86., 149, 168. és 238. pont.

(18) A pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2013. december 1-jétől való alkalmazásáról szóló iránymutatás (a továbbiakban: 2013-as banki iránymutatás) (HL L 264., 2014.9.4., 6. o. és 50. sz. EGT-kiegészítés, 2014.9.4., 1. o.) 62. pont, amely a pénzügyi intézményekkel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok alkalmazásáról szóló iránymutatás (a továbbiakban 2008-as banki iránymutatás) (HL L 17., 2011.1.20., 1. o. és 3. sz. EGT-kiegészítés, 2011.1.20., 1. o.), 51. pont helyébe lépett.

(19) 819287. sz. dokumentum.

(20) Lásd: http://www.almchf.com/new-and-events/nr/121.

(21) E-03/11. sz., Pálmi Sigmarsson kontra Seðlabanki Íslands ügy [2011] EFTA Ct. Rep. 430.

(22) Az Arion szerkezetátalakítási támogatásáról szóló határozat, 86., 149., 168. és 238. pont.

(23) A hitelintézetek, mint például a Kaupthing pénzügyi átszervezését és fizetésképtelenségét a pénzügyi vállalkozásokról szóló 161/2002. sz. törvény rendelkezései szabályozzák, amelyek egy sor, a csődeljárásról szóló 21/1991. sz. törvénynek Izlandon az összes fizetésképtelenségi ügyre alkalmazandó általános rendelkezéseit kiegészítő fizetésképtelenségi szabályt tartalmaznak. A felszámolási eljárások sok szempontból hasonlítanak a csődeljárásokhoz, és valójában a csődeljárásról szóló törvény számos rendelkezése, köztük a követelések feldolgozása, valamint a hitelezők egyenlő bánásmódját biztosító más rendelkezése hivatkozás útján beépült az előbbi eljárásokba.

(24) Lásd az Arion 2015. március 31-i leveléhez mellékelt 1-3. mellékletet (753101. sz. dokumentum).

(25) 696088. sz. dokumentum.

(26) Az iBoxx kötvénypiaci indexek professzionális felhasználásra szolgáló referenciaértékek, melyek magukban foglalják a likvid befektetési minősítésű kötvények kibocsátását.

(27) Lásd: Görög Köztársaság kontra Bizottság ítélet, C-57/86, EU:C:1988:284, 9. pont.

(28) Habár a 2008-as banki iránymutatás már nincs hatályban, a vitatott intézkedések elfogadásának idején hatályban volt, ezért a Hatóságnak alkalmaznia kell azt a jelen ügyben.

(29) Németország kontra Bizottság ítélet, C-248/84, EU:C:1987:437, 17. pont.

(30) Air France kontra Bizottság ítélet, T-358/94, EU:T:1996:194, 58–62. pont.

(31) Olaszország kontra Bizottság ítélet, C-173/73, EU:C:1974:71, 16. pont; Steinicke és Weinling kontra Németországítélet, C-78/76, EU:C:1977:52.

(32) Lásd az 1999. november 10-i 2000/600/EK bizottsági határozat (Banco di Sicilia és Sicilcassa, HL L 256., 2000.10.10., 21. o.) (48) és (49) bekezdését, amelyben feltételesen jóváhagyta, hogy a Banca d'Italia által a bajban levő bankoknak nyújtott előlegek az állam által biztosított pénzügyi segítségnyújtásnak minősülnek.

(33) 2013-as banki iránymutatás, 62. pont.

(34) Olaszország kontra Bizottság ítélet, C-173/73, EU:C:1974:71, 13. pont.

(35) Bizottság kontra EDF ítélet, C-124/10 P, EU:C:2012:318, 79–81. pont; Belgium kontra Bizottság ítélet, C-234/84, EU:C:1986:302, 14. pont; Belgium kontra Bizottság ítélet, C-40/85, EU:C:1986:305, 13. pont; Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C-278/92–C-280/92. egyesített ügyek, EU:C:1994:325, 22. pont; és Németország kontra Bizottság ítélet, C-334/99, EU:C:2003:55, 134. pont.

(36) Lásd: Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C-342/96, EU:C:1999:210, 46. és az azt követő pontok; SIC kontra Bizottság ítélet, T-46/97, EU:T:2000:123, 98. és az azt követő pontok; DM Transport ítélet, C-256/97, EU:C:1999:332, 19. és az azt követő pontok; Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C-480/98, EU:C:2000:559,19. és az azt követő pontok; HAMSA kontra Bizottság ítélet, T-152/99, EU:T:2002:188, 167. pont; Spanyolország kontra Bizottság ítélet,C-276/02, EU:C:2004:521, 31. és az azt követő pontok; Lenzig kontra Bizottság ítélet, T-36/99, EU:T:2004:312, 134. és az azt követő pontok; Technische Glaswerke Ilmenau kontra Bizottság ítélet, T-198/01, EU:T:2004:222, 97. és azt követő pontok; Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C-525/04 P, EU:C:2007:698, 43. és az azt követő pontok; Olympiaki Aeroporia Ypiresies kontra Bizottság ítélet, T-68/03, EU:T:2007:253; és Buzek Automotive kontra Bizottság ítélet, T-1/08, EU:T:2011:216, 65. és az azt követő pontok.

(37) Jacobs DM Transport ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítványa, C-256/97., EU:C:1998:436, 38. pont.

(38) 753101. sz. dokumentum.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 276

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. október 26.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2017/1942 végrehajtási rendelete (2017. október 25.) a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 747/2014/EU rendelet 15. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/1943 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó információkat és követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	4
	*	A Bizottság (EU) 2017/1944 végrehajtási rendelete (2017. június 13.) a 2004/39/EK és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti befektetési vállalkozásban tervezett befolyásolórészesedés-szerzésre vonatkozó bejelentés kapcsán az érintett illetékes hatóságok között folytatott konzultációs folyamat egységes formanyomtatványaira, mintadokumentumaira és eljárásaira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	12
	*	A Bizottság (EU) 2017/1945 végrehajtási rendelete (2017. június 19.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kérelmező és engedélyezett befektetési vállalkozások által és számukra nyújtandó értesítések tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról ( 1 )	22
	*	A Bizottság (EU) 2017/1946 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. július 11.) a 2004/39/EK és 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részesedést szerezni kívánó személyek által a befektetési vállalkozásokban tervezett befolyásolórészesedés-szerzés bejelentésébe foglalandó információk kimerítő jegyzékére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	32
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/1947 határozata (2017. október 23.) az Európai Unió és Örmény Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról	44
	*	A Tanács (KKBP) 2017/1948 végrehajtási határozata (2017. október 25.) a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014/450/KKBP határozat végrehajtásáról	60
	*	A Bizottság (EU) 2017/1949 végrehajtási határozata (2017. október 25.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet értelmében Srí Lankát mint a Bizottság által nem együttműködő harmadik országnak tekintett harmadik országot azonosító 2014/715/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről	62

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 204/16/COL sz. határozata (2016. november 23.) az Íslandsbanki hf. és az Arion Bank hf. részére hitelmegállapodások keretében állítólagosan kedvező feltételekkel nyújtott állítólagos jogellenes állami támogatásról (Izland) [2017/1950]	64


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.