4.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1787 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. június 12.)

az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetlen irányítás keretébe tartozó forrásoknak az integrált tengerpolitika és a közös halászati politika célkitűzései közötti elosztása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 508/2014/EU rendelet rendelkezik az integrált tengerpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló intézkedések finanszírozásáról.

(2)	Az 508/2014/EU rendelet VI. címe meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek az Unió által a közvetlen irányítás elvével összhangban finanszírozhatók.

(3)	Az 508/2014/EU rendelet III. melléklete tartalmazza a közvetlen irányítás keretébe tartozó források indikatív elosztását az integrált tengerpolitikának és a közös halászati politikának a szóban forgó rendelet 82. és 85. cikkében meghatározott konkrét célkitűzései között.

(4)

Az 508/2014/EU rendelet keretében finanszírozott intézkedésekre vonatkozó programozási időszak a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra esik. A programozási időszak harmadik évének lejártával a különböző kiadási területeken végrehajtott cselekvések kapcsán összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes területeken különbségek vannak a források megfelelő elosztása és az 508/2014/EU rendelet III. mellékletében meghatározott százalékos értékek között.

(5)	E különbségeket eddig az 508/2014/EU rendelet 14. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával lehetett kezelni. Az említett cikk lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az egyes esetekben a pénzügyi keret értékének legfeljebb 5 %-áig eltérjen az indikatív százalékos értékektől.

(6)	Az 508/2014/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó rendelet III. mellékletében meghatározott százalékos értékek kiigazítása érdekében.

(7)

Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak a programozási időszak fennmaradó részében történő felhasználása, valamint az 508/2014/EU rendelet 82. és 85. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseknek a célkitűzések megvalósításához való hozzájárulása a lehető legnagyobb mértékű legyen, ki kell igazítani a szóban forgó rendelet III. mellékletében szereplő indikatív forráselosztást.

(8)	Az 508/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 508/2014/EU rendelet III. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

MELLÉKLET

„

III. MELLÉKLET

A VI. CÍM I. ÉS II. FEJEZETE SZERINTI FORRÁSOKNAK A 82. ÉS A 85. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT CÉLKITŰZÉSEK KÖZÖTTI INDIKATÍV ELOSZTÁSA (1)

A 82. cikkben előírt célkitűzések:

1.	Integrált irányítás kidolgozása és végrehajtása a tengerpolitikai és a tengerpartokkal kapcsolatos ügyek területén – 6 %

2.	Ágazatközi kezdeményezések kidolgozása – 24 %

3.	A fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az innováció és az új technológiák támogatása – 17 %

4.	A tengeri környezet védelmének előmozdítása – 5 %

A 85. cikkben előírt célkitűzések:

1.	Tudományos szakvélemények gyűjtése, kezelése és terjesztése a KHP keretében – 11 %

2.	Meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a KHP keretében – 11 %

3.	Nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások – 13 %

4.	Tanácsadó testületek, valamint a KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek – 7 %

5.	A piacra vonatkozó ismeretek, többek között elektronikus piacok kialakítása – 6 %

”

(1) A százalékban megadott értékek a 14. cikkben szereplő összegre vonatkoznak, kivéve a 92. cikk szerinti juttatást.

4.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/5

A TANÁCS (EU) 2017/1789 HATÁROZATA

(2017. szeptember 25.)

a Görögországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/415/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Tanács 2009. április 27-én a Bizottság ajánlása alapján, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 104. cikkének (6) bekezdése szerint a 2009/415/EK tanácsi határozattal (1) megállapította, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn. A Tanács megállapította, hogy a költségvetési hiány 2007-ben elérte a GDP 3,5 %-át, meghaladva ezzel a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, és úgy becsülte, hogy 2008-ban a GDP 3,6 %-át (az egyszeri intézkedések nélkül számítva – az egyszeri intézkedésekkel együtt a GDP 3,4 %-át) fogja kitenni. 2009 tekintetében arra számított, hogy a költségvetési hiány eléri a GDP 4,4 %-át (vagy az egyszeri intézkedésekkel együtt a GDP 3,7 %-át). A bruttó államadóság 2007-ben a GDP 94,8 %-át, 2008-ban 94,6 %-át tette ki, ez az arány jóval a Szerződés által a GDP 60 %-ában megállapított referenciaérték felett volt. A Bizottság szolgálatainak 2009. januári időközi előrejelzése azzal számolt, hogy a GDP-arányos államadósság tovább emelkedik, 2009-ben a GDP 96,3 %-ára, 2010-ben pedig 98,5 %-ára.

(2)

A Tanács 2009. április 27-én a Bizottság ajánlása alapján, az EK-Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2), 3. cikkének (4) bekezdése szerint ajánlást intézett Görögországhoz azzal a céllal, hogy legkésőbb 2010-ig igazítsa ki a túlzott hiányt azáltal, hogy a költségvetési hiányt hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkenti. A Tanács a görög kormány számára az eredményes intézkedések megtételének határidejeként 2009. október 27-ét jelölte meg.

(3)

A Tanács 2009. november 30-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Görögország nem tett eredményes intézkedéseket; ezért a Tanács 2010. február 16-án a Bizottság ajánlása alapján, az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerint felszólította Görögországot, hogy tegyen intézkedéseket a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő kiigazítása érdekében. A Tanács az eredményes intézkedések megtételének határidejeként 2010. május 15-ét jelölte meg.

(4)

A görög kormány pénzügyi helyzetének rendkívül súlyos romlása miatt az eurót használó tagállamok 2010-ben Görögország kérésére úgy döntöttek, hogy a Nemzetközi Valutaalap által biztosított multilaterális segítségnyújtáshoz kapcsolódva stabilitási támogatást nyújtanak Görögországnak az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. 2012 márciusa óta az eurót használó tagállamok által biztosított támogatás formája az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből nyújtott kölcsön.

(5)

A Tanács 2010. május 10-én az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése és 136. cikke alapján elfogadta a 2010/320/EU határozatot (3), amelyben felszólította Görögországot a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű, legkésőbb 2014-ig megvalósítandó hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára.

(6)

A 2010/320/EU határozat több alkalommal jelentős mértékben módosult. Az említett határozat 2011. július 12-én a 2011/734/EU tanácsi határozattal (4) került átdolgozásra. A 2011/734/EU határozat ezt követően 2011. november 8. és 2012. december között szintén több alkalommal jelentős mértékben módosításra kerültt (5).

(7)	Görögország 2015. július 8-án hároméves hitel formájában pénzügyi támogatást kért az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM), és 2015. július 12-én elvi megállapodás született arról, hogy Görögország legfeljebb 86 000 millió EUR összegű hitelben részesül.

(8)

A 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és különösen annak 7. cikke szerint ha valamely tagállam pénzügyi támogatást kér az Európai Stabilitási Mechanizmustól, makrogazdasági kiigazítási programot kell készítenie (a továbbiakban: a program), amelyet a Tanács hagy jóvá. E program azon reformok elfogadását hivatott biztosítani, amelyekre az államháztartás fenntarthatóbbá tétele és a szabályozási környezet javítása érdekében szükség van.

(9)	A Tanács az (EU) 2015/1411 végrehajtási határozattal (7) hagyta jóvá a Görögország által kidolgozott programot. Az Európai Stabilitási Mechanizmus nevében eljáró Bizottság és a görög hatóságok 2015. augusztus 19-én aláírták a konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodást.

(10)

A Tanács 2015. augusztus 19-én a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerint elfogadta a 2015/1410/EU határozatot (8), amelyben felszólította Görögországot a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű, legkésőbb 2017-ig végrehajtandó hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára.

(11)	A 472/2013/EU rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban Görögország mentesült a túlzotthiány-eljárásból fakadó külön jelentéstételi kötelezettség alól, és jelentését programja keretében nyújtotta be.

(12)

2016 júniusában Görögország sikeresen lezárta a program első felülvizsgálatát. 2017. június 15-én az eurócsoport üdvözölte a második görögországi felülvizsgálathoz tartozó előzetes intézkedések végrehajtását, amelyek lehetővé teszik a felülvizsgálat lezárását. Az eurócsoport 2016. május 24-i és 2017. június 15-i ülésén pontosabban meghatározták, szükség esetén milyen intézkedéseket hoznak a program sikeres lezárása után a görög adósság fenntarthatóságának biztosítására.

(13)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 479/2009/EK tanácsi rendelet (9) 3. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(14)

A túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről a Tanács a közölt adatok alapján határoz. Emellett a túlzott hiány helyzetének fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére csak akkor kerülhet sor, ha a Bizottság előrejelzései szerint a hiány az előrejelzésnek megfelelő időtávon nem haladja meg a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket (10).

(15)

Görögország 2017. áprilisi adatszolgáltatását követően a Bizottság (Eurostat) által a 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok, a program első felülvizsgálata és a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

—

2009 óta, amikor a hiány a GDP mintegy 15,1 %-át kitevő értéken tetőzött, az államháztartás egyenlege egyenletesen javult, és a hiány 2015-ben a GDP 5,9 %-ára (az Eurostat által közölt, a pénzügyi szektorhoz kapcsolódó kormányzati beavatkozások nettó hatását leszámítva a GDP 3,2 %-ára (11)) csökkent, majd 2016-ban a GDP 0,7 %-ának megfelelő többletbe fordult. A hiánycsökkentést nagyjából azonos mértékben ösztönözte a kiadások visszafogása és az államháztartási bevételek konszolidációja.

—

Figyelembe véve az első felülvizsgálat során elfogadott költségvetési csomagot, amely 2018-ban várhatóan a GDP 3 %-ának megfelelő eredménnyel jár, és a második felülvizsgálat során megállapított, a szociális szolidaritási jövedelem rendszerének országos bevezetésével összefüggő költségvetési hatások részbeni ellensúlyozását célzó intézkedéseket, a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése 2017-ben a GDP 1,2 %-át kitevő hiánnyal, 2018-ban pedig változatlan politikát feltételezve a GDP 0,6 %-át kitevő többlettel számol. A görög hatóságok által 2017 májusában, azaz a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzésének határideje után elfogadott, 2018–2021 közötti középtávú költségvetési stratégiában felvázolt intézkedések várhatóan javítják a 2018. évi, illetve a középtávú költségvetési eredményt. Így a tervek szerint a hiány az előrejelzésnek megfelelő időtávon a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

—

A nagy költségvetési hiányok, a csökkenő nominális GDP és a bankszektornak nyújtott pénzügyi támogatás miatt Görögország GDP-arányos államadóssága a 2012. évi jelentős adósságátalakítás ellenére a 2008. évi 109,4 %-ról (12) 2016-ra 179,0 %-ra emelkedett. Ezen belül Görögország GDP-arányos államadóssága a 2015. évi 177,4 %-ról 2016-ban 179,0 %-ra emelkedett, mivel a 2016. évi költségvetési többletet részben a szükséges készpénztartalékok feltöltésére fordították. Az emelkedés a statisztikai szabályok alapján az államadósságba be nem számított hátralékok felszámolásához kötődő további pozitív SFA-tételekhez is kapcsolódott. A GDP-arányos államadósság a hátralékok felszámolásának folytatódásával 2017-ben várhatóan nagyjából változatlan marad, 2018-ban azonban a költségvetési többletnek és a kedvező konjunkturális körülményeknek betudhatóan a GDP 174,6 %-ra csökken.

(16)

A Bizottság (Eurostat) által 2017 áprilisában közzétett 2016. évi görögországi költségvetési eredmény, valamint a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján Görögország teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a Tanács hatályon kívül helyezze a Görögországban fennálló túlzott hiányról szóló határozatát. Ugyanakkor a Tanácsnak benyújtandó, a Görögországban fennálló túlzott hiányról szóló határozatának hatályon kívül helyezésére vonatkozó bizottsági ajánlás szempontjából szerepet játszó egyes elemekről – beleértve a középtávú költségvetési pályát – az eurócsoport 2017. június 15-i ülésén is megbeszéléseket folytattak.

(17)

A túlzott hiány kiigazítását követő évtől, azaz 2017-től Görögország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába tartozik, és Görögországot a Bizottság a 2018 közepéig tartó időszakban a program szerint továbbra is figyelemmel kíséri. Azt követően Görögországnak megfelelő ütemben kell haladnia középtávú költségvetési célja felé – beleértve a kiadási referenciaérték betartását – és az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1a) bekezdésével összhangban meg kell felelnie az adósságkritériumnak.

(18)	Az EUMSZ 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban a túlzott hiányt kiigazították.

(19)	A Tanács véleménye szerint a görögországi túlzott hiány kiigazítása megtörtént, ezért a 2009/415/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből az következik, hogy Görögországban a túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2009/415/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) A Tanács 2009/415/EK határozata (2009. április 27.) a Görögországban fennálló túlzott hiányról (HL L 135., 2009.5.30., 21. o.).

(2) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(3) A Tanács 2010/320/EU határozata (2010. június 8.) Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról (HL L 145., 2010.6.11., 6. o.).

(4) A Tanács 2011/734/EU határozata (2011. július 12.) Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról (HL L 296., 2011.11.15., 38. o.).

(5) A 2011. november 8-i 2011/791/EU tanácsi határozattal, a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló 2011/734/EU határozat módosításáról (HL L 320., 2011.12.3., 28. o.), a 2012. március 13-i 2012/211/EU tanácsi határozattal, a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló 2011/734/EU határozat módosításáról (HL L 113., 2012.4.25., 8. o.) és a 2012. december 4-i 2013/6/EU tanácsi határozattal, a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló 2011/734/EU határozat módosításáról (HL L 4., 2013.1.9., 40. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

(7) A Tanács 2015/1411/EU végrehajtási határozata (2015. augusztus 19.) Görögország makrogazdasági kiigazítási programjának jóváhagyásáról (HL L 219., 2015.8.20., 12. o.). A 2015/1411/EU végrehajtási határozat újbóli közzétételre került valamennyi hivatalos nyelven a HL L 91., 2016.4.7., 27. o.. oldalán.

(8) A Tanács 2015/1410/EU határozata (2015. augusztus 19.) Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról (HL L 219., 2015.8.20., 8. o.). A 2015/1410/EU határozat újbóli közzétételre került valamennyi hivatalos nyelven a HL L 91., 2016.4.7., 18. o.. oldalán.

(9) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(10) „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” című, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által 2017. május 15-én elfogadott útmutatóval összhangban. Lásd: http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9344-2017-INIT/en/pdf.

(11) Az Eurostat adatai szerint az elsődleges egyenleg 2016-ban elérte a GDP 3,9 %-át. A programban szereplő fogalommeghatározás szerint az elsődleges egyenleg a GDP 4,2 %-ának felelt meg. A programban szereplő meghatározás nem foglalja magában a bankok feltőkésítésének egyszeri költségét, a migrációhoz kapcsolódó, uniós transzferek nélküli költségeket, az eurót használó tagállamoknak az euróövezetbeli nemzeti központi bankok bevételére vonatkozó határozataihoz kapcsolódó transzfereket (az értékpapírpiaci programnak és a nettó pénzügyi eszközökről született megállapodásnak megfelelő nyereségek), valamint a privatizációs bevételek egy részét, magában foglalja ugyanakkor a feldolgozatlan adó-visszatérítések állományváltozásait.

(12) 2008-ra vonatkozóan a GDP-arányos államadósságot felfelé korrigálták az eredetileg közzétett 94,6 %-os értékről, az államadósságot, illetve a GDP-t érintő statisztikai felülvizsgálatok miatt.

4.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/9

A TANÁCS (EU) 2017/1790 HATÁROZATA

(2017. szeptember 25.)

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által létrehozott Együttműködési Tanácsban az EU és Örményország közötti partnerség prioritásainak elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. és 209. cikkeire, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről Európai Közösségek és tagállamaik, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 1996. április 22-én írták alá és 1999. július 1-jén lépett hatályba.

(2)	A megállapodás 78. cikke szerint a megállapodás céljainak elérése érdekében a megállapodás által lérehozott Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat tehet.

(3)	Az ágazati alapú közös munka irányának és hangsúlyainak meghatározása céljából a Felek megállapodtak arról, hogy tárgyalásokat folytatnak a partnerségi prioritásokról.

(4)	A partnerségi prioritásokat az Együttműködési Tanács fogadja el.

(5)	Az EU–Örményország partnerségi prioritások elfogadása tekintetében az Együttműködési Tanácsban képviselendő uniós álláspontot a Tanács fogadja el,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által létrehozott Együttműködési Tanácsban az EU–Örményország partnerségi prioritások elfogadása tekintetében képviselendő uniós álláspont az Együttműködési Tanács e határozathoz csatolt ajánlástervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. szeptember 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) HL L 239., 1999.9.9., 3. o.

TERVEZET

AZ EU–ÖRMÉNYEORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS …/2017. sz. AJÁNLÁSA

(…)

az EU–Örményország partnerségi prioritásokról

AZ EU-ÖRMÉNYORSZÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra és különösen annak 78. cikkére,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 1996. április 22-én aláírták, és az 1999. július 1-jén hatályba lépett.

(2)	A megállapodás 78. cikke szerint a megállapodás céljainak elérése érdekében a Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat tehet.

(3)	A megállapodás 95. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, és biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

(4)	Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata a partnerekkel való szerepvállalás új szakaszát helyezte kilátásba, amely mindkét Fél részéről fokozott felelősségvállalást feltételez.

(5)	Az Unió és Örményország a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó, Örményország rezilienciájának és stabilitásának előmozdítását és megerősítését célzó prioritások elfogadásával kívánja megszilárdítani a közöttük fennálló partnerséget.

(6)	A megállapodás részes Felei ezért megállapodtak az EU–Örményország partnerségi prioritások szövegéről, amely támogatja a megállapodás végrehajtását, és az együttesen azonosított közös érdekű területeken való együttműködésre összpontosít,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:

1. cikk

Az Együttműködési Tanács elfogadja a mellékletben található EU–Örményország partnerségi prioritásokat.

2. cikk

Ez az ajánlás az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, ….

az Együttműködési Tanács részéről

az elnök

(1) HL EU L 239., 1999.9.9., 3. o.

4.10.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 256/11

Helyesbítés a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 175., 2017. július 7. )

A 715. oldalon az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletét módosító II. melléklet 8. pontjában:

a következő szövegrész:

„a 2.3. pont utolsó mondata a következőképpen módosul:”

helyesen:

„a 2.4. pont utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:”.

A 727. oldalon az (EU) 2017/1151 rendelet IIIA. mellékletét módosító II. melléklet 36. pontjában:

a következő szövegrész:

„d)

»A vizsgálati út dinamikus feltételeinek ellenőrzése és a valós vezetési feltételek melletti végső kibocsátási eredmény kiszámítása az 1. módszerrel (mozgóablakos átlagolás)« címet követő 1. pontban az »1. lépés Az adatok szegmentálása és a hidegindítási kibocsátások kizárása (a 4. függelék 4. pontja).« szakasz helyébe a következő szöveg lép: »1. lépés Az adatok szegmentálása.«;

»Az ebben a pontban leírt számítást az első ponttól (előrefelé) kell elvégezni.«;

f)	»A vizsgálati út dinamikus feltételeinek ellenőrzése és a valós vezetési feltételek melletti végső kibocsátási eredmény kiszámítása az 1. módszerrel (mozgóablakos átlagolás)« címet követő 3.1. pontban a második bekezdés második és negyedik franciabekezdését el kell hagyni;

»Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek vizsgálata esetén az ablakszámításnak a gyújtás pontjánál kell kezdődnie és magában kell foglalnia azokat a vezetési eseményeket, amelyek során nem történik CO2-kibocsátás.«;

»Azon N2 kategóriájú járművek esetében, amelyeket a 92/6/EGK irányelvvel összhangban a jármű sebességét 90 km/h-ra korlátozó készülékkel szereltek fel, az autópályán történő vezetés ablakainak aránya a teljes vizsgálat során nem lehet kevesebb 5 %-nál.«;

»Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek vizsgálata esetén és ha az 50 %-os minimális követelmény nem teljesül, a tol1 felső pozitív tűrést 1 %-os lépésekben meg lehet növelni, amíg a normális ablakokra vonatkozó 50 %-os célértéket el nem érik. Ezen eljárás alkalmazása esetén a tol1 soha nem haladhatja meg az 50 %-ot.«;

»Az összes átlagoló ablak esetében, beleértve a 4. függelék 4. pontja szerinti hidegindítás adatpontjait is, a súlyozó függvény értéke 1.«;”

helyesen:

„36a.

Az 5. függelék a következőképpen módosul:

a)	az 1. pontban az »1. lépés Az adatok szegmentálása és a hidegindítási kibocsátások kizárása (a 4. függelék 4. pontja).« szakasz helyébe a következő szöveg lép: »1. lépés Az adatok szegmentálása.«;

b)	a 3.1. pontban az első bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: »Az ebben a pontban leírt számítást az első ponttól (előrefelé) kell elvégezni.«;

c)	a 3.1. pontban a második bekezdés második és negyedik franciabekezdését el kell hagyni;

d)	a 3.2. pont a következő bekezdéssel egészül ki: »Nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek vizsgálata esetén az ablakszámításnak a gyújtás pontjánál kell kezdődnie és magában kell foglalnia azokat a vezetési eseményeket, amelyek során nem történik CO2-kibocsátás.«;

»A VIZSGÁLATI ÚT TELJESSÉGÉNEK ÉS NORMALITÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE« címet követő 5. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

az 5.3. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

g)	a 6.1. pont a következő bekezdéssel egészül ki: »Az összes átlagoló ablak esetében, beleértve a 4. függelék 4. pontja szerinti hidegindítás adatpontjait is, a súlyozó függvény értéke 1.«”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 256

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. október 4.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/1787 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. június 12.) az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetlen irányítás keretébe tartozó forrásoknak az integrált tengerpolitika és a közös halászati politika célkitűzései közötti elosztása tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/1788 végrehajtási rendelete (2017. szeptember 22.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Ossolano [OEM])	4
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/1789 határozata (2017. szeptember 25.) a Görögországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/415/EK határozat hatályon kívül helyezéséről	5
	*	A Tanács (EU) 2017/1790 határozata (2017. szeptember 25.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által létrehozott Együttműködési Tanácsban az EU és Örményország közötti partnerség prioritásainak elfogadása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról	9

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a könnyű személy- és haszongépjárművek valós vezetési feltételek melletti kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 7-i (EU) 2017/1154 bizottsági rendelethez ( HL L 175., 2017.7.7. )	11