ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 252

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. szeptember 29.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1602 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

1

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1603 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

3

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1604 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

22

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1605 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

23

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1606 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság

26

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1607 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

28

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1608 állásfoglalása (2017. április 27.) a Bizottság 2015. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentésekről

66

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1609 határozata (2017. április 27.) az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

101

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1610 határozata (2017. április 27.) a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

103

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1611 határozata (2017. április 27.) a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

105

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1612 határozata (2017. április 27.) az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

107

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1613 határozata (2017. április 27.) a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

109

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1614 határozata (2017. április 27.) az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

111

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1615 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz – Bizottság

113

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1616 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

115

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1617 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság

116

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1618 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék

120

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1619 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék

121

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1620 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

124

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1621 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

125

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1622 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

129

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1623 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

130

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1624 határozata (2017. április 27) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

133

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1625 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

134

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1626 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai ombudsman

136

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1627 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz – Európai ombudsman

137

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1628 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

139

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1629 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

140

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1630 határozata (2017. április 27.) a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

143

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1631 állásfoglalása (2017. április 27.) a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

145

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1632 határozata (2017. április 27.) a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

159

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1633 határozata (2017. április 27.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

161

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1634 állásfoglalása (2017. április 27.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

162

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1635 határozata (2017. április 27.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

165

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1636 határozata (2017. április 27.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

166

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1637 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

167

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1638 határozata (2017. április 27.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

170

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1639 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

171

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1640 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

172

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1641 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

175

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1642 határozata (2017. április 27.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

176

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1643 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

177

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1644 határozata (2017. április 27.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

181

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1645 határozata (2017. április 27.) az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) (CEPOL) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

182

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1646 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) (CEPOL) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

183

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1647 határozata (2017. április 27.) az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) (CEPOL) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

186

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1648 határozata (2017. április 27.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

187

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1649 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

188

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1650 határozata (2017. április 27.) az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

192

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1651 határozata (2017. április 27.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

193

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1652 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

194

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1653 határozata (2017. április 27.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

197

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1654 határozata (2017. április 27.) az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

198

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1655 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

199

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1656 határozata (2017. április 27.) az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

203

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1657 határozata (2017. április 27.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

204

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1658 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

205

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1659 határozata (2017. április 27.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

208

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1660 határozata (2017. április 27.) az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

209

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1661 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

210

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1662 határozata (2017. április 27.) az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

214

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1663 határozata (2017. április 27.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

215

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1664 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

216

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1665 határozata (2017. április 27.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

219

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1666 határozata (2017. április 27.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

220

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1667 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

221

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1668 határozata (2017. április 27.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

224

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1669 határozata (2017. április 27.) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

225

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1670 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

226

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1671 határozata (2017. április 27.) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

231

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1672 határozata (2017. április 27.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

232

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1673 állásfoglalása (2017. április 27.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

233

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1674 határozata (2017. április 27.) a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

236

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1675 határozata (2017. április 27.) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

237

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1676 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

238

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1677 határozata (2017. április 27.) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

242

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1678 határozata (2017. április 27.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

243

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1679 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

244

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1680 határozata (2017. április 27.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

249

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1681 határozata (2017. április 27.) az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

250

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1682 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

251

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1683 határozata (2017. április 27.) az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

256

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1684 határozata (2017. április 27.) a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

257

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1685 állásfoglalása (2017. április 27.) a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

258

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1686 határozata (2017. április 27.) a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

261

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1687 határozata (2017. április 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

262

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1688 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

263

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1689 határozata (2017. április 27.) az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

266

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1690 határozata (2017. április 27.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

267

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1691 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

268

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1692 határozata (2017. április 27.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

271

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1693 határozata (2017. április 27.) az Európai Vasúti Ügynökség (most: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

272

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1694 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Vasúti Ügynökség (most: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

273

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1695 határozata (2017. április 27.) az Európai Vasúti Ügynökség (most: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

277

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1696 határozata (2017. április 27.) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

278

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1697 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

279

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1698 határozata (2017. április 27.) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

283

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1699 határozata (2017. április 27.) az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

284

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1700 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

285

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1701 határozata (2017. április 27.) az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

288

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1702 határozata (2017. április 27.) a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

289

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1703 állásfoglalása (2017. április 27.) a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

290

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1704 határozata (2017. április 27.) a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

294

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1705 határozata (2017. április 27.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről)

295

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1706 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

296

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1707 határozata (2017. április 27.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

299

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1708 határozata (2017. április 27.) az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

300

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1709 állásfoglalása (2017. április 27.) az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

301

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1710 határozata (2017. április 27.) az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

302

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1711 határozata (2017. április 27.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

303

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1712 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

304

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1713 határozata (2017. április 27.) az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

307

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1714 határozata (2017. április 27.) az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

308

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1715 állásfoglalása (2017. április 27.) az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

309

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1716 határozata (2017. április 27.) az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

312

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1717 határozata (2017. április 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

313

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1718 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

314

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1719 határozata (2017. április 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

318

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1720 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

319

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1721 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

320

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1722 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

323

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1723 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

324

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1724 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

326

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1725 határozata (2017. április 27.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

330

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1726 határozata (2017. április 27.) az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

331

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1727 állásfoglalása (2017. április 27.) az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

332

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1728 határozata (2017. április 27.) az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

335

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1729 határozata (2017. április 27.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

336

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1730 állásfoglalása (2017. április 27.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

337

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1731 határozata (2017. április 27.) a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

340

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1732 határozata (2017. április 27.) a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

341

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1733 állásfoglalása (2017. április 27.) a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

342

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1734 határozata (2017. április 27.) a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

345

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1735 határozata (2017. április 27.) az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

346

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1736 állásfoglalása (2017. április 27.) az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

347

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1737 határozata (2017. április 27.) az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

350

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1738 határozata (2017. április 27.) a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

351

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1739 állásfoglalása (2017. április 27.) a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

352

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1740 határozata (2017. április 27.) a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

355

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1741 határozata (2017. április 27.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

356

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1742 állásfoglalása (2017. április 27.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

357

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1743 határozata (2017. április 27.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

360

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1744 határozata (2017. április 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) 2015-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

361

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1745 állásfoglalása (2017. április 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

362

 

*

Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2017/1746 határozata (2017. április 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

366

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1747 határozata (2017. április 27.) a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

367

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1748 állásfoglalása (2017. április 27.) a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

368

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1749 határozata (2017. április 27.) a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

371

 

*

Az Európai Parlament (EU) 2017/1750 állásfoglalása (2017. április 27.) az uniós ügynökségek 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

372

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1602 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0270/2016) (2),

tekintettel a 2015. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament) (3),

tekintettel a belső ellenőr 2015-ös pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzatról szóló, 2014. június 16-i elnökségi határozatra (7) és különösen annak 22. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0153/2017),

A.

mivel az elnök 2016. július 4-én elfogadta a Parlament 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B.

mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő 2016. június 24-én megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy az életbe léptetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

C.

mivel a Számvevőszék a 2015-ös igazgatási és egyéb kiadásokra vonatkozó külön értékelésében kijelentette, hogy nem állapított meg súlyos hiányosságokat a vizsgálata tárgyát képező, az intézmények és szervek 966/2012/EU, Euratom rendeletben előírt éves tevékenységi jelentései és a belső ellenőrzési rendszerei tekintetében;

D.

mivel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek;

1.

mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételükről (L sorozat).

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 354., 2016.9.27., 1. o.

(4)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(5)  HL C 375., 2016.10.13., 10. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  PE 422.541/Bur.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/3


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1603 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0153/2017),

A.

mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a „Parlament”) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy megalapozott bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

B.

mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 129 kérdést küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

C.

mivel az ellenőrzés – különösen az éves mentesítési eljárás formájában gyakorolt ellenőrzés – elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Parlament politikai vezetőségét és igazgatását az uniós polgárok elszámoltathassák; mivel a közpénzek kezelése terén mindig lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében; mivel a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének és az emberi erőforrások megfelelő irányításának a költségvetés végrehajtása során alapvető tényezőknek kell lenniük,

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodásának áttekintése

1.

megjegyzi, hogy a Parlament hivatalos felügyeleti rendszere a költségvetési és pénzgazdálkodás terén a következő négy fő elemből áll:

a)

a végleges elszámolás igazolása a Parlament számvitelért felelős tisztviselője által;

b)

a belső ellenőr éves jelentése és véleménye a belső ellenőrzési rendszerről;

c)

az uniós intézmények, közöttük a Parlament igazgatási és egyéb kiadásaira vonatkozóan a külső ellenőr, a Számvevőszék által végzett értékelés; valamint

d)

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által előkészített mentesítési eljárás, amelynek eredményeképpen a Parlament megadja elnöke számára a költségvetés végrehajtásáról szóló mentesítésre vonatkozó határozatát.

2.

megjegyzi, hogy a belső ellenőr éves jelentése különellenőrzések alapján tett megállapításokat tartalmaz; célja a költségvetési és pénzügyi igazgatás javítása, de nem az, hogy önmagában átfogó képet nyújtson a Parlament költségvetési és pénzgazdálkodásáról; megjegyzi, hogy ehhez hasonlóan a Számvevőszék jelentésében a Parlament ügyletei csupán kis ellenőrzési mintát (mindössze 16 tranzakciót) képviselnek;

3.

megérti, hogy az igazgatási kiadások tekintetében általában tapasztalt alacsony hibaarány lehet az oka annak, hogy a Számvevőszék viszonylag kevés figyelmet szentelt a Parlament ügyleteinek;

4.

rámutat azonban, hogy a tekintélyvesztés kockázata még figyelemreméltóan alacsony hibaszázalék esetén is viszonylag magas, tekintettel arra, hogy az ilyen pénzügyi és költségvetési hibák negatív hatást gyakorolhatnak az intézmény hitelességére nézve;

5.

hozzáteszi, hogy a jelenlegi időkben, amikor általánossá vált a teljesítményalapú költségvetés-tervezés szükségességét hirdető felfogás, a mentesítésnek nem csak a szabálytalanságok feltárására kellene korlátozódnia, hanem intézkedéseket kell foganatosítani a kézzelfogható teljesítmény és eredmények mérése érdekében is, és hogy ez is különösen fontos a Parlament esetében, mivel az eredmények hiánya közvetlen hatást gyakorol az intézmény jó hírnevére;

6.

megjegyzi, hogy ennek fényében a Parlament által a mentesítési eljárás keretében végzett mivel lehetőséget kínál a Parlament igazgatásának elszámolásaival kapcsolatos alaposabb ellenőrzésre; felszólít az elszámolás és a könyvvizsgálat tekintetében az olyan belső szakértelem megerősítésére, amelyet az előadók a mentesítésekre vonatkozó jelentéseik elkészítésekor igénybe vehetnek;

A Parlament elszámolása

7.

megállapítja, hogy a Parlament 2015-ben összesen 1 794 929 112 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2015. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret (1) 5. fejezetének 19,78 %-át tette ki, ami összességében 2,2 %-os növekedést jelentett a 2014. évi költségvetéshez képest (1 755 631 742 EUR);

8.

tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2015. december 31-én bevételként szereplő összeg 176 367 724 EUR (2014: 174 436 852 EUR), ebből 27 988 590 EUR címzett bevétel (2014: 26 979 032 EUR);

9.

rámutat, hogy a kötelezettségvállalások 71 %-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások); megjegyzi, hogy ez azt jelenti, hogy a Parlament kiadásaira a folyamatosság magas szintje jellemző, nagyrészt a képviselők és az alkalmazottak javadalmazásához kapcsolódóan, amelyet a személyzeti szabályzatnak és egyéb szerződéses kötelezettségeknek megfelelően kiigazítottak;

10.

tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a)   Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2015-ös előirányzatok:

1 794 929 112

a 2014-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

a 2014-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

277 911 825

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2015-ben:

27 988 590

címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2014-ből:

106 077 150

Összesen:

2 206 906 677

b)   Az előirányzatok felhasználása a 2015-ös pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 176 992 756

végrehajtott kifizetések:

1 770 807 099

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

392 379 176

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

törölt előirányzatok:

43 720 402

c)   Költségvetési bevételek (EUR)

2015-ben beérkezett:

176 367 724

d)

2015. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 511 058 599

11.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a Parlament költségvetésébe bejegyzett előirányzatok 99,1 %-át kötötték le 0,9 %-os törlési arány mellett, és a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni;

12.

felhívja a figyelmet arra, hogy a törölt előirányzatok teljes összege 41 422 684 EUR volt, a törlések nagy részére a fizetések és az épületekkel kapcsolatos kiadások tekintetében került sor;

13.

megjegyzi, hogy a maradványösszeg-átcsoportosítás 71 000 000 eurót tett ki, ami az előzetes előirányzati fejezetekből és egyéb forrásokból átcsoportosított végleges előirányzatok 4 %-át teszi ki, így segítve a Konrad Adenauer épület éves lízingdíjának finanszírozását; nyomatékosan kéri, hogy a Parlament ingatlanpolitikáját kellő egyértelműséggel határozzák meg a költségvetési stratégia keretén belül; véleménye szerint a maradványösszegek átcsoportosításának szintje rendkívül magas; meggyőződése, hogy hatékony költségvetési gazdálkodással a maradványösszegek átcsoportosítását a lehető legkisebbre kell csökkenteni; kéri ezzel kapcsolatban a Számvevőszéket, hogy készítsen jelentést a Parlament ingatlanpolitikájáról;

A Számvevőszék által a 2015. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

14.

tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint, ugyanakkor hét számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány 0,6 % (emelkedés a 2014-es 0,5 %-ról);

15.

komoly aggodalmának ad hangot a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy a valamennyi uniós intézményre vonatkozóan megvizsgált 151 ügylet közül 22 (14,6 %) esetében észleltek hibát; megjegyzi azonban, hogy e 22 ügylet közül csak hét hiba esetén került sor számszerűsítésre és lett ezáltal pénzügyi következménye, így a becsült hibaszint 0,6 %;

16.

tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék 2015-re vonatkozó éves jelentésében az Európai Parlamenttel kapcsolatban tett konkrét megállapításokat; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a 2014-ben teljesített kiadások engedélyezésének és elszámolásának ellenőrzése során; e hiányosságok a Parlament vizsgált, egy vagy több képviselőcsoportra kiterjedő 16 ügylete közül csak egyet érintettek, és 2015-ben e hiányosságokat orvosolták;

17.

tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztetési eljárás során adott parlamenti válaszokat; kéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is tájékoztassa az illetékes bizottságot a jobb iránymutatás biztosítására, valamint a képviselőcsoportok részére elkülönített költségvetési előirányzatokra vonatkozó jelenlegi ellenőrzési keret felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásának végrehajtásáról;

A belső ellenőr éves jelentése

18.

megállapítja, hogy 2017. január 30-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr közös, nyitott ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, és elmondta, hogy 2015-ben az alábbi tárgyakban fogadott el jelentéseket:

a belső ellenőrzési jelentésekből fakadó, még lezáratlan fellépések nyomon követése,

a többnyelvűségre vonatkozó magatartási kódex,

IT: működési hatékonyság és teljesítménymérés,

pénzügyi irányítási rendszer (FMS),

adósságbehajtási eljárás,

üzletmenet-folytonossági tervezés,

IT: adatközpont leltár és külső szakértelem bevonásával kapcsolatos ügyek;

19.

tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr véleményét, amely szerint az alább teendőkre van szükség:

indokolással ellátott javaslat készítése, amelynek célja, hogy frissítse a többnyelvűségre vonatkozó magatartási kódexet a tolmácsolási szolgáltatások tekintetében, és amely a háromoldalú egyeztetésekkel kapcsolatos ülések tervezésére alkalmazandó egyedi rendelkezéseket tartalmaz,

a tolmácsolással kísért ülésekre alkalmazandó szabályozási keret javítása, beleértve a következőket: a jelenlegi szabálycsomagok jobb összehangolása; intézkedések az igényeknek a hét folyamán történő egyenletesebb beosztása, illetve a nem eléggé kihasznált idősávok azonosítása és kitöltése érdekében; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az utolsó pillanatban törölt ülések számát, mivel ezek következményeként jelentős mértékben fordul elő a források helytelen elosztása,

érdemleges kritériumok és tájékoztató jellegű küszöbértékek meghatározása a jogi eljárások megindítása és a tartozás elengedése, valamint ezeknek a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőhöz jóváhagyásra történő benyújtása tekintetében,

megfelelő igazgatás és politika kialakítása (ideértve az intézményi és gyakorlati útmutatást) az üzletmenet-folytonossági irányítás tekintetében;

20.

tudomásul veszi, hogy 2015 végén, a nyomonkövetési ellenőrzéseket követően a belső ellenőrzési keret felülvizsgálatából négy – mindegyik mérsékelt kockázatú – fellépés maradt lezáratlan, amelyek közül az egyik határidejét a Parlament új pénzügyi irányítási rendszerére tekintettel 2017-re halasztották; felkéri a belső ellenőrt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot az ezen intézkedésekkel kapcsolatban elért haladásról;

21.

kéri a belső ellenőrt, hogy éves jelentésében figyelmét jobban összpontosítsa a hiányosságokkal és/vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos vonatkozásokra; kéri továbbá a belső ellenőrt, hogy bocsássa a Költségvetési Ellenőrző Bizottság rendelkezésére a megbízatásának ellátása során azonosított problémákkal kapcsolatos nyomon követésről, fejleményekről és megoldásokról szóló jelentést; kéri a főtitkárt, hogy vezessen be eljárásokat a teljesítmény és az eredmények mérése érdekében;

A 2014. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

22.

tudomásul veszi a 2014. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2016. október 20-án adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2014. évi mentesítési állásfoglalásával kapcsolatos különböző kérdésekről és kérésekről szóló főtitkári beszámolót, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; sajnálja ugyanakkor, hogy számos pályázat esetében nem került sor nyomon követésre, és erre sem magyarázatot, sem indokolást nem szolgáltattak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakrabban nyíljon lehetőség a főtitkárral való párbeszédre a Költségvetési Ellenőrző Bizottságon belül a Parlament költségvetését és annak végrehajtását érintő kérdésekben;

23.

megjegyzi, hogy következetlenség volt megfigyelhető a Parlament mentesítésére vonatkozó jelentéstervezet előterjesztésének időpontja és a Parlament főtitkárához intézhető kiegészítő kérdések lehetséges előterjesztésének időpontja között; kéri a főtitkárt, hogy a módosításokra vonatkozó határidőt megelőzően, és szükség esetén a bizottságban tartandó szavazás előtt adjon választ a kiegészítő kérdésekre;

A Parlament 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

24.

tudomásul veszi a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között – a Számvevőszék tagja és a belső ellenőr jelenlétében – 2017. január 30-án folytatott eszmecserét;

25.

elégedettségét fejezi ki a Parlament igazgatásának azon kötelezettségvállalásával kapcsolatban, hogy folyamatosan és hatékony módon javítja a Parlament szolgálatainak összteljesítményét, ugyanakkor úgy véli, hogy bizonyos esetekben túl hosszadalmas a változások gyakorlatba történő átültetése;

26.

megjegyzi, hogy a Parlament évente minden polgárnak 3,60 eurójába kerül, így más parlamenti rendszerekkel összevetve semmilyen szégyenkeznivalója nincsen, már csak azért sem, mert kiadásainak egyharmada olyan döntő tényezők (a többnyelvűség és a munkahelyek száma) következménye, amelyek felett a Parlamentnek magának korlátozott a befolyása, és amelyek ebben a formában más parlamentekre nem érvényesek;

27.

megjegyzi azonban, hogy a különböző főigazgatóságokon a teljesítményalapú költségvetés-tervezésre fordított figyelem változó, jól működik például a Pénzügyi Főigazgatóságon (DG FINS), az igazgatás más területein azonban még mindig kezdeti szakaszában jár; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy egyértelmű és mérhető célkitűzések kerüljenek meghatározásra, és ezek az igazgatási rendszerben mindenütt álljanak átvilágítás alatt;

28.

tudomásul veszi a főtitkár válaszát az ePetition alkalmazás hozzáférhetőségéről a képviselők és a nyilvánosság számára, valamint a Jogi Szolgálat jelentését; kéri a főtitkárt, hogy számoljon be a Jogi Szolgálat ajánlásainak nyomon követésére irányuló intézkedésekről;

29.

üdvözli, hogy az igazgatás komoly figyelmet szentel a fenntarthatóságnak, különösen a közbeszerzési eljárások keretében; megjegyzi mindazonáltal, hogy a közbeszerzésről szóló új irányelv (2) hatálybalépésével lehetővé vált a szociális és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok súlyának növelése a legalacsonyabb ár feltételével szemben;

30.

felhívja a főtitkárt, hogy terjesszen elő cselekvési tervet arra vonatkozóan, miként kell alkalmazni a fenntarthatósági kritériumokat a Parlament közbeszerzési eljárásai során, és hogy e szempontból értékelje a zöld közbeszerzés mint eszköz szerepét;

31.

elismeri, hogy a Számvevőszék szerint a Parlament több helyszínre való széttagolódása miatt keletkező költségek elérik az évi 114 millió eurót, és tudomásul veszi az európai uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalása (3) megállapításait, miszerint a Parlament személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó állomány által teljesített valamennyi kiküldetés 78 %-a a parlamenti székhelyek földrajzi elkülönülésének közvetlen következménye; emlékeztet arra, hogy becslések szerint ezen elkülönülés környezeti hatása jelentős, ugyanis 11 000 és 19 000 tonna közötti mennyiségű CO2 kibocsátását jelenti; felhívja az Elnökséget, hogy kérje fel a főtitkárt ütemterv haladéktalan kidolgozására a Parlament egyetlen székhelyének kialakítása tekintetében; ismételten felhívja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkozzanak a Parlament több korábbi állásfoglalásában megfogalmazott, az egyetlen székhely megteremtésére vonatkozó ütemterv szükségességével; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság kilépése és a jelenleg az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező uniós ügynökségek áttelepítése kitűnő lehetőséget ad több kérdés egyidejű megoldására; felhívja azonban a figyelmet az EUMSZ 341. cikkére, amely előírja, hogy az uniós intézmények székhelyeit a tagállamok kormányainak közös egyetértése alapján kell meghatározni, valamint az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hez csatolt 6. jegyzőkönyvre, amely előírja, hogy a Parlament székhelye Strasbourgban van; emlékeztet rá, hogy az „egyetlen székhely” megoldáshoz szerződésmódosításra van szükség;

32.

emlékeztet az igazgatás által a Parlament 2013. évi mentesítésére vonatkozó kérdőív 75. kérdésére adott válaszra, azaz arra, hogy úgy határozott, „szakít a tartós kiküldetések gyakorlatával …, … ami jelentős megtakarításokhoz vezet majd”, úgy véli azonban, hogy ennek homlokegyenest ellentmond az a tény, hogy a személyi állomány 13 tagja jelenleg tartós kiküldetésen van; véleménye szerint a személyi állomány valamely tagjának tartós – külföldi munkavégzési támogatás és napidíjak folyósítását is maga után vonó – kiküldetése olyan helyszínre, ahol a szóban forgó személy már eleve ott lakik és dolgozik, az adófizetők pénzének helytelen felhasználása, és ellentétes a személyzeti szabályzattal; ragaszkodik ahhoz, hogy tisztázzák minden tartós kiküldetés körülményeit, és hozzák nyilvánosságra azok indoklását és költségeit;

33.

emlékeztet arra, hogy az Unió minden tisztviselőjének és egyéb alkalmazottjának (még a kabinetekben dolgozóknak is) kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva kell végezniük feladataikat, a személyzeti szabályzatban lefektetett szabályoknak megfelelően; rámutat, hogy az Unió tisztviselőit az adófizetők pénzéből fizetik, amely nem arra való, hogy olyan sajtómunkatársat vagy egyéb alkalmazottat finanszírozzon, akiket az elnök bármely nemzeti politikai érdekének előmozdításával bíznak meg; felhívja az Elnökséget, hogy a Parlament szabályaiban rögzítsen egyértelmű rendelkezéseket;

34.

tudomásul veszi az elnök 2015. október 21-i határozatát, amellyel arra tett kísérletet, hogy a Parlamenten belül vezetői álláshelyek betöltésére kerüljön sor szabályos eljárások és különösen pályázati felhívás lefolytatása nélkül; megjegyzi, hogy ez a határozat „nem felel meg a szabályoknak” (ezt a választ adta az igazgatás a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második kérdőíve kapcsán); ragaszkodik az elnök határozatának hivatalos visszavonásához;

35.

megjegyzi, hogy 2015. december 15-én az elnök a hivatalosan járó kabineti juttatásokon kívül és azok felső határát meghaladóan, a döntést saját hatáskörébe vonva nem-maximált speciális juttatást osztott ki kabinetjének munkatársai között, jóllehet a személyzeti szabályzat nem tartalmaz semmilyen rendelkezést ilyen speciális juttatás tekintetében; ismét felveti a kérdést e hatáskör gyakorlásának jogszerűségét, valamint a speciális juttatás érvényességét illetően; kéri annak megfontolását, hogy a szóban forgó határozatot nem kellene-e visszavonni;

A látogatócsoportok részére nyújtott támogatások kezelése

36.

tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2016. október 24-én elfogadta a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályokat;

37.

üdvözli, hogy ez jelentős mértékben csökkenti a készpénzfizetést és bevezeti a kötelező elektronikus átutalásokat, ezáltal csökkentve a lopással és a Parlament hírnevének csorbulásával kapcsolatos kockázatokat, miközben továbbra is jelentős rugalmasságot biztosít; támogatja az Elnökség azon szándékát, hogy a végrehajtás után egy évvel értékeli majd a felülvizsgált rendszert; sajnálatát fejezi azonban ki amiatt, hogy parlamenti asszisztenseket lehet kijelölni arra, hogy kifizetéseket a saját személyes számlájukon fogadjanak, és igazolják a képviselőcsoport kiadásait; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez szükségtelen jogi és pénzügyi felelősséget ró akkreditált parlamenti asszisztensekre, és potenciális kockázatnak teszi ki őket; nyomatékosan felhívja az Elnökséget, hogy ezt a kérdést prioritással vizsgálja felül;

38.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament megadta a mentesítést elnöke számára a Parlament költségvetésének a 2014-es költségvetési évre vonatkozó végrehajtása tekintetében, és az utolsó pillanatban jelentős bekezdéseket törölt, amelyek további kérdéseket vetettek fel az elnök politikai tevékenységeivel, valamint a 2014-es európai parlamenti választások során tanúsított pénzügyi magatartásával kapcsolatban;

Átláthatósági nyilvántartás és összeférhetetlenség

39.

üdvözli a média és a nagyközönség erősödő figyelmét a Parlament és igazgatása iránt; megjegyzi, hogy egyes újságírók szerint nehéz az általuk keresett konkrét információk megszerzése; rámutat, hogy az intézmény legitimitása szempontjából alapvető fontosságú a Parlament és igazgatása átláthatósága, és javítani kell az információhoz való hozzáférést, egyidejűleg tiszteletben tartva a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat;

40.

felszólítja az Elnökséget, hogy a Parlament weboldalán géppel olvasható formátumban tegye közzé a hozzá a főtitkár által benyújtott releváns dokumentumokat, kivéve, ha az azokban foglalt információk jellege miatt ez nem lehetséges, például a személyes adatok védelmére tekintettel;

41.

hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá és elérhetőbbé kell tenni a Parlament belső döntéshozó szerveinek munkáját, különös tekintettel az Elnökségre; felszólít arra, hogy az elnökségi napirendeket időben tegyék közzé az intraneten, az ülések jegyzőkönyveit pedig sokkal hamarabb tegyék közzé; megjegyzi, hogy nem szükséges megvárni, míg az összes nyelvi fordítás elkészül;

42.

emlékeztet a képviselők azon kötelezettségére, hogy haladéktalanul értesíteniük kell az igazgatást az érdekeltségi nyilatkozatokban bekövetkezett minden változásról;

43.

felkéri a főtitkárt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Elnökségnek, kiemelve az Elnökség valamennyi fellépésre irányuló kérelmét és határozatát; felhívja a főtitkárt, hogy alakítson ki olyan cselekvési tervet és időrendet, amely lehetővé teszi az Elnökség számára, hogy nyomon kövesse és/vagy válaszoljon a Parlament mentesítési állásfoglalásaiban szereplő ajánlásokra és az eredményeket foglalja bele éves nyomonkövetési dokumentumába; felkéri a főtitkárt, hogy az Elnökségnek benyújtott minden jelentős költségvetési hatással járó projektről időben tegyen jelentést a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak;

44.

úgy véli, hogy az európai parlamenti képviselők számára lehetővé kell tenni a Parlament weboldalának felhasználását arra, hogy a választókörzetük számára a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítsák, és ezért arra kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki olyan rendszert, amelyben a képviselők közzétehetik az érdekcsoportok képviselőivel folytatott találkozóik részleteit; és nyomatékosan felhívja a főtitkárt, hogy további késedelem nélkül tegye ezt lehetővé, amint azt a Parlament már a 2014. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában is igényelte;

45.

felhívja az Elnökséget, hogy határozza meg és tegye közzé az általános költségtérítés felhasználására vonatkozó szabályokat,

46.

megállapítja, hogy a képviselők közül sokan nem tudnak arról, hogy az általános költségtérítésből fennmaradó összegeket vissza lehet fizetni; emlékezteti a képviselőket arra, hogy az általános költségtérítés nem tekinthető személyes fizetésük kiegészítésének; felkéri a főtitkárt, hogy kezelje prioritásként ezen információ terjesztését; sürgeti a képviselőket, hogy megbízatásuk lejártával fizessék vissza a fennmaradó összegeket;

47.

hasonlóképpen felszólítja a főtitkárt, hogy azon képviselők számára, akik szeretnék saját honlapjukon közzétenni a számukra a Parlament által folyósított egyéb juttatás részleteit, biztosítsa a megfelelő, könnyen újrafeldolgozható adatokat;

48.

felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az ez iránt érdeklődő képviselőcsoportoknak nyújtson hasonló támogatást;

49.

megállapítja, hogy a Parlament honlapján számos dokumentum elérhető az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok elismerésére vonatkozó határozattal kapcsolatosan, a számukra juttatott végleges finanszírozási összegek részleteivel együtt; kéri a Parlamentet, hogy kérje fel a Bizottságot az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet (4) felülvizsgálatára irányuló javaslat benyújtására, amely a visszaélések megelőzése érdekében többek között szigorúbb követelményeket fogalmazna meg az európai politikai pártok és alapítványok létrehozásával kapcsolatban;

50.

üdvözli, hogy külön formanyomtatványt vezettek be, amelyen az előadók feltüntethetik, hogy milyen érdekképviselők befolyásolták jelentéseiket („jogalkotási lábnyom”);

51.

ismételten felszólítja a Parlament igazgatását egy jelentés készítésére arról, hogy az érdekképviselők és egyéb külső szervezetek hogyan használják a Parlament épületeit;

52.

aggodalommal tölti el, hogy a képviselők jelenlegi magatartási kódexét esetleg tovább kell javítani az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, különös figyelmet fordítva az alábbiakra:

a képviselők fizetett mellékállásai,

volt képviselők európai intézményeket célzó lobbitevékenységei olyan időszakban, amely alatt átmeneti juttatásra jogosultak,

a képviselők érdekeltségi nyilatkozatainak nyilvántartásba vétele,

a tanácsadó bizottság összetétele és hatásköre.

Kommunikációs Főigazgatóság

53.

üdvözli a Parlament kommunikációs tevékenységének teljesítményét mérő mutatók kidolgozását, és felkéri a főtitkárt, hogy a Parlament 2016-os tevékenységeiről szóló jelentésében szenteljen külön szakaszt a kommunikáció terén alkalmazott ezen új, teljesítményalapú megközelítés hatékonyságának;

54.

támogatja az újságírók és a Parlament tevékenységei iránt érdeklődő polgárok látogatásainak megkönnyítését célzó különböző programokat;

55.

e tekintetben megismétli a 2014. évi mentesítésben szereplő felhívását, melyben megállapították, hogy a Parlament weboldala továbbra sem túl felhasználóbarát, nehéz rajta navigálni, és nem tart lépést a legújabb technológiai fejlődéssel, aminek eredményeként nehéz gyorsan megtalálni a releváns információkat; arra is rámutattak, hogy – tekintettel az európai polgárokkal folytatott kommunikáció jelentőségére – a weboldal nem járult hozzá a Parlament imázsának a szélesebb nyilvánosság körében való javításához;

56.

felszólítja a Kommunikációs Főigazgatóságot, hogy vezessen be hatékonyabb és felhasználóbarátabb weboldalt, amely hatékonyabb keresőmotort használ, és amely kedvezőbb képet alakít ki a szélesebb nyilvánosság körében a Parlamentről és közvetlenebbül válaszol a polgárok igényeire és érdeklődésére; megállapítja, hogy a jelentős források ráfordítása ellenére csak középszerű eredményeket sikerült elérni;

57.

aggodalmának ad hangot a Parlament kommunikációs stratégiájának hatékonyságát illetően; e tekintetben felhív a jelenlegi stratégia átfogó felülvizsgálatára, és külön felszólít aktívabb megközelítésre azon polgárokat illetően, akiket nem érdekelnek különösebben a Parlament tevékenységei, sőt, esetleg akár szkeptikusan viszonyulnak az intézmény működéséhez; felkéri a főtitkárt olyan új stratégia kidolgozására, amelynek célja ezen utóbbi polgárok fokozottabb megszólítása is, megkönnyítve az információhoz való hozzáférést, megfelelően kezelve a Parlamenttel szemben kialakult alaptalan előítéleteket, elkerülve egyúttal a szükségtelen és költséges reklámkampányokat;

58.

kiemeli, hogy szükség van a Parlament tájékoztatási irodái küldetésének korszerűsítésére az új kommunikációs technológiák és minták alkalmazásának optimalizálása és az irodáknak a polgárokhoz való földrajzi közelség adta kivételes helyzetéből adódó előnyök kihasználása céljából, a „helyi szintre” vitt tevékenységek, például a képviselők és a civil társadalom részvételével folytatott viták rendezése további erősítése érdekében, az emberek meghallgatása és a velük való kapcsolatfelvétel céljából; hangsúlyozza, hogy az online vitáknak és az említett rendezvények által kiváltott médiafigyelemnek hozzá kell járulnia a polgárok bevonásának további erősítéséhez; rámutat arra, hogy a tagállamokban működő tájékoztatási irodák épületekkel és személyzettel összefüggő költségei aránytalanul magasak az ezen irodák kulcsfeladataira fordított összegekhez képest; felszólítja a főtitkárt, hogy 2017 végéig terjessze a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elé a brüsszeli és strasbourgi tájékoztatási irodák részletes tevékenységi és pénzügyi jelentését, különös hangsúlyt fektetve az azok által teremtett hozzáadott értékre;

59.

aggodalmát fejezi ki a Parlament egyes tagállamokbeli tájékoztatási irodáira vonatkozó írásbeli választ igénylő kérdésekre adott válaszok miatt, mivel az esetek többségében tényleges működési költségeik töredékét teszik ki az irodák tényleges céljaival és feladataival kapcsolatos költségek, a források nagy részét ugyanis irodabérleti díjakra, valamint a személyzet fizetésére és utazási költségeire fordítják;

60.

felkéri a főtitkárt, hogy javítsa a különböző főigazgatóságok közötti belső kommunikációt annak érdekében, hogy például olyan fontos új eszközök kifejlesztése, mint a „jogalkotási vonat” szélesebb körben ismertté váljon a belső és külső közönség számára egyaránt;

LUX díj

61.

üdvözli a CONT bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság számára tartott előadást arról a felmérésről – és annak megállapításairól –, amelyet a 2013-as mentesítési eljárásban megfogalmazott kérésnek megfelelően annak meghatározása érdekében végeztek, hogy a tagállamokban ismert-e a LUX díj, és ha igen, miként vélekednek róla az emberek;

62.

emlékeztet arra, hogy a közvéleménykutatás főként arra vonatkozott, hogy az európai parlamenti képviselők és a filmkészítők körében mennyire ismert a LUX filmdíj célja, vagyis az, hogy szemléltesse a polgárok számára a Parlament elkötelezettségét a konszenzus tárgyát képező értékek, például az emberi jogok és a szolidaritás, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség mellett;

63.

megállapítja, hogy a feltett kérdésekre az európai parlamenti képviselők csupán alacsony hányada, 18 %-a adott választ, azaz valamennyi képviselőcsoportból és tagállamból összesen 137 képviselő, és hogy a képviselők körében 90 %-nál magasabb az ismertségi arány, a LUX filmdíj célját az EP-képviselők 75 %-a értette meg, és több mint 80 %-uknak pozitív a képe a LUX filmdíjról;

64.

nincs meggyőződve azon módszer helyességéről, hogy európai parlamenti képviselők jelölik ki a pályázókat és ők választják ki a díj nyertesét is, ezért felkéri az Elnökséget, hogy készítsen jelentést az elérni kívánt eredményeket biztosító alternatív modellekről, támogatva például a filmkészítők saját szervezetei által indított hasonló kezdeményezéseket;

65.

megjegyzi, hogy az elmúlt években nőtt ugyan a nézők száma, de az Unió egészében 43 000 néző még mindig igen kevés, ezért a Lux filmdíj létjogosultsága megkérdőjelezhető;

Az Európai Történelem Háza

66.

sajnálatát fejezi ki az Európai Történelem Házának eredetileg 2016 márciusára tervezett megnyitásával kapcsolatos sorozatos késedelmek miatt, a megnyitást ugyanis előbb 2016 szeptemberére, majd novemberére halasztották, majd végül 2017. május 6-ra ütemezték át;

67.

aggodalmának ad hangot az ideiglenes kiállítások természetéről jelenleg folyamatban lévő vitákkal kapcsolatban; hangsúlyozza az Európai Történelem Háza tudományos függetlenségének fontosságát a kiállítások tartalma és tervezése tekintetében, mivel ezeket kizárólag muzeológiai és történelmi kritériumok határozzák meg;

68.

örömmel állapítja meg, hogy a becslések szerint az Európai Történelem Háza évente több mint 250 000 látogatót fogad majd; rámutat, hogy az éves működési költségek előzetesen becsült összege 13,3 millió EUR; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magas működési költségekhez képest arányosan kevés a látogató, szem előtt tartva, hogy 2015-ben a Parlament 326 080 látogatót fogadott és működési költségei csupán 4,3 millió eurót tettek ki;

69.

megjegyzi, hogy a Parlamentárium létrehozásának, valamint az Európai Történelem Háza megnyitásának következtében a Parlament és közvetlen környezete polgárokat és turistákat vonzó látványossággá válik, amely növeli a Parlament szerepének ismertségét, és a polgárok számára szemlélteti a Parlament elkötelezettségét a konszenzus tárgyát képező értékek, például az emberi jogok és a szolidaritás iránt; felkéri az Elnökséget, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy párbeszédet kezdjen a helyi hatóságokkal annak kialakítása érdekében, hogy miként járulhatnak hozzá az Európai Történelem Háza finanszírozásához és menedzsmentjéhez;

70.

felhívja az Elnökséget, hogy fontolják meg az Európai Történelem Háza igazgatásának hozzáigazítását egy intézményközibb megközelítéshez, feltárva a többi uniós intézménnyel, különösen a Bizottsággal és a Tanáccsal való további együttműködés lehetőségét;

71.

üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy évi 800 000 euróval járul hozzá az Európai Történelem Háza működési költségeihez; úgy véli ugyanakkor, hogy a Bizottságnak a becsült éves működési költségek sokkal nagyobb hányadával kellene hozzájárulnia a finanszírozáshoz;

Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)

72.

nyugtázza, hogy 2015. december 31-én összesen 5 391 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a Főtitkárságon (96-tal több, mint 2014. december 31-én), és összesen 771 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a képviselőcsoportoknál (26-tal több, mint 2014. december 31-én); a DG PERS a szerződéses alkalmazottakkal együtt 9 402 alkalmazottat foglalkoztatott (467-tel többet, mint 2014. december 31-én);

73.

megállapítja, hogy 2015. január 1-jén a Parlament létszámtervéből 47 álláshelyet töröltek, a személyzeti szabályzat 2014. évi felülvizsgálatával és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban, így a teljes létszámterv 6 739 álláshely, ebből 5 723 (84,9 %) a Főtitkárság és 1 016 (15,1 %) a képviselőcsoportok számára; megállapítja, hogy 2015. december 31-én a Főtitkárság álláshelyeinek 4,9 %-a volt betöltetlen, míg ez az arány 2014 végén 9,6 % volt;

74.

üdvözli, hogy a főigazgatók körében a 2014. évi 18,2 %/81,8 %-ról 2015-ben 33,3 %/66,7 %-ra javult a nemek közötti egyensúly, megjegyzi ugyanakkor, hogy az igazgatók körében a nemek közötti egyensúly a 2014. évi 34 %/66 %-ról 31,1 %/68,9 %-ra romlott 2015-ben; emlékeztet arra, hogy a Parlament személyzetének abszolút többségét nők alkotják, de a vezető beosztásoknak csupán korlátozott részét töltik be nők; megjegyzi, hogy az osztályvezetők körében a nemi egyensúly tovább javult, a 2014. év végi 30 %/70 %-ról 2015 végére 31,2 %/66,8 %-ra nőtt; hangsúlyozza, hogy ezért továbbra is fennáll az egyensúlyhiány a vezető beosztások terén, és hogy továbbra is rendkívül fontos az ezekre az álláshelyekre vonatkozó esélyegyenlőségi program; határozott véleménye szerint 2019-re a Parlamentben a vezető beosztások legalább 40 %-át nőknek kell betölteniük;

75.

meglepetését fejezi ki amiatt, hogy a Parlament vezető beosztású tisztviselők kinevezését segítő tanácsadó bizottsága kizárólag felsővezetőkből áll, és felkéri a főtitkárt, hogy a bizottságban kapjon helyet egy szakszervezeti képviselő is;

76.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak – nevezetesen egy adott tagállam állampolgárai által betöltött álláshelyek száma és ezen tagállam lakosságának mérete közötti kapcsolatnak – továbbra is az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell lennie, különösen az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok vonatkozásában; üdvözli, hogy a Parlament személyzetének összetétele immár kiegyenlített az Unióhoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében; rámutat azonban arra, hogy ezek a tagállamok az Unió lakosságán belüli 21 %-os részarányukhoz képest még mindig csak a személyzet 3 %-át képviselik a „magasabb besorolású tisztviselők” (AD12–16) szintjén a három munkahelyszínen, és e tekintetben további előrelépésre van szükség;

77.

elismeri, hogy bizonyos tevékenységek – például az étkezdék üzemeltetése és a takarítás – esetében a Parlament előnyben részesítette a kiszervezést, és ennek következtében egyes főigazgatóságok esetében a parlamenti épületekben tartózkodó külső személyzet akár meg is haladhatja a tisztviselők számát;

78.

megállapítja azonban, hogy az ilyen kiszervezési döntések nem adnak magyarázatot a külső személyzet minden tagjának alkalmazására, többek között az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságon (DG ITEC) nehéz indokolni a külső alkalmazottak és a tisztviselők arányát;

79.

úgy véli, a külső személyzet nem használható fel arra, hogy ellensúlyozza a személyzeti szabályzat 2014. évi felülvizsgálata és a jelenlegi többéves pénzügyi keret kapcsán elfogadott létszámleépítést;

80.

tudomásul veszi a főtitkár válaszait a Parlament által kötött külső szerződések feltételeivel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az igazgatásnak gondosan és rendszeresen gondoskodnia kell a Parlament épületeiben dolgozó teljes külső személyzetre – többek között az étkezdék személyzetére, a takarító és karbantartó személyzetre stb. – alkalmazandó foglalkoztatási, biztonsági és jóléti jogszabályok szolgáltatók általi szigorú betartásáról; felhívja a Parlamentet, hogy vezessen be rendszeres riasztási és nyomonkövetési mechanizmusokat a hanyagság, visszaélés vagy jogsértés bármilyen elszigetelt vagy rendszeres eseteinek megelőzése és észlelése céljából, amely lehetővé teszi az azonnali fellépést;

81.

tudomásul veszi, hogy jelenleg folyamatban vannak azok az eljárások, amelyeknek az a célja, hogy a biztonsági őrök szolgálatát, illetve a gépjárművezetők szolgálatát maradéktalanul házon belül lássák el; felhívja a főtitkárt, számoljon be a CONT bizottság előtt arról, hogy milyen tanulságokat vontak le ezen eljárásokból, és azok eredményeképpen milyen megtakarításokat sikerült elérni;

82.

aggodalommal állapítja meg, hogy azokon a heteken, amikor a képviselők máshol dolgoznak – például választókerületi heteken vagy a strasbourgi plenáris ülések ideje alatt –, az étkeztetési személyzetet nem a szerződésükben szereplő óráknak megfelelően fizetik ki, és jelentős számban csökkentett munkaidőre osztják be őket, ami befolyásolja foglalkoztatásukat és keresetüket; felhívja a főtitkárt, hogy az étkeztetési szolgáltatóval folytatott tárgyalások során találjon olyan megoldást, amely a munkavállalók számára rendszeres munkaórákat és kifizetéseket biztosít minden héten;

83.

megjegyzi, hogy 2015 végén a Parlamentnél 1 813 akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott az egy évvel korábbi 1 686-hoz képest; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az akkreditált parlamenti asszisztensek és a helyi asszisztensek jogaira, mivel ezen asszisztensek szerződései közvetlenül kapcsolódnak az általuk támogatott európai parlamenti képviselők mandátumához, szem előtt tartva, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek a személyzet olyan tagjai, akik a Parlamenttel kötött munkaszerződéssel rendelkeznek, míg a helyi asszisztensekre különböző nemzeti jogszabályok vonatkoznak;

84.

sajnálja, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekre irányadó rendelkezések alkalmazásáról szóló értékelő jelentést nem terjesztették 2016 végéig a CONT bizottság elé a 2014-es mentesítési eljárás során kért módon, és a jelentést még mindig nem nyújtották be;

85.

rámutat arra, hogy zaklatási vagy visszaélés bejelentésére vonatkozó ügyek esetén az akkreditált parlamenti asszisztensek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel szerződésük az európai parlamenti képviselő és asszisztense közötti kölcsönös bizalmon alapul; ha ez a bizalom hiányzik, az már önmagában is a szerződés megszüntetésének oka lehet; ezen túlmenően, ha egy képviselőnek le kell mondania, mert hírneve valamely bűncselekmény vagy egyéb jogsértés miatt csorbul, ez általában azt is jelenti, hogy valamennyi asszisztense szerződését felbontják; felszólít ezért arra, hogy a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében azonnal erősítsék meg az akkreditált parlamenti asszisztensek zaklatással foglalkozó tanácsadó bizottságbeli képviseletét, ahogy azt már korábban is kérte a 2013. és a 2014. évi mentesítéssel összefüggésben; felhívja az Elnökséget, hogy rendeljen megfelelő pénzeszközöket a panaszos akkreditált parlamenti asszisztensek utazási és ellátási költségeinek fedezésére, akik gyakran nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy Brüsszelbe utazzanak, és személyesen adják elő az ügyüket a zaklatási ügyekkel foglalkozó bizottság előtt; felszólít továbbá a pénzügyi kompenzációs intézkedések lehetőségének megvizsgálására az akkreditált parlamenti asszisztensek számára a személyzeti szabályzat következő felülvizsgálata során az akkreditált parlamenti asszisztensekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és különös kiszolgáltatottságuk elismerése érdekében a zaklatással vagy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekben;

86.

üdvözli az igazgatás azon szándékát, hogy elindítsa az akkreditált parlamenti asszisztensek által a strasbourgi kiküldetésekért kapott átalányjuttatásának – amely jelentősen alacsonyabb a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező tisztviselők juttatásánál – kiigazítására irányuló folyamatot; hangsúlyozza, hogy e kiigazításnak átlátható számítási módszeren kell alapulnia, és hogy közvetlen összefüggést kell mutatnia a határozatlan időre kinevezett tisztviselőknek járó juttatások és lakhatási támogatások felső határai felfelé irányuló módosításával; hangsúlyozza továbbá, hogy be kell vezetni a juttatások automatikus indexálását is azok jövőbeli felülvizsgálata céljából;

87.

elyteleníti, hogy az Elnökség nem reagált a Parlament által a 2013. és 2014. évi mentesítési állásfoglalásban megfogalmazott azon kérésre, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekre is a személyzet többi tagjának járó napidíjak legyenek alkalmazandók; kéri a főtitkárt, hogy bármely változtatás végrehajtása előtt nyújtson be egy becslést azon többletköltségekről, amelyeket e kiigazítás eredményezne; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 2009 óta nem kerültek kiigazításra a jelenlegi kiküldetési visszatérítési felső határértékek az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozóan, és hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek és egyéb alkalmazottak közötti eltérés tovább növekedett legalább 40 %-ra azt követően, hogy bevezették a Tanács által 2016. szeptember 9-én elfogadott új felső határértékeket, és 2016. szeptember 10-től a mai napig csak tisztviselőkre alkalmazták azokat; kéri ezért az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ennek az egyenlőtlenségnek az orvoslására;

88.

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az akkreditált parlamenti asszisztens munkaviszonya képviselőjének halála vagy lemondása esetén a vonatkozó naptári hónap végén megszűnik; hangsúlyozza, hogy ez azt is jelentheti, hogy amennyiben a képviselő hivatali ideje véletlenül az adott hónap utolsó napján járna le, az akkreditált parlamenti asszisztens egynapos felmondási idővel sem rendelkezne; szorgalmazza ezen elfogadhatatlan helyzet megoldását a személyzeti szabályzatok következő felülvizsgálata során a felmondási időszakok naptári hónapok helyett inkább meghatározott időtartamokhoz – például négy hét – kötésével; felszólítja továbbá az Elnökséget, hogy mielőbb vezessen be olyan ideiglenes intézkedéseket, amelyek az ilyen jogi felülvizsgálat megtörténtéig átmeneti megoldást jelenthetnek erre a problémára;

89.

aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy képviselők arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy egyszerűen utazási költségtérítés nélkül vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret hagy a visszaélésekre: amennyiben az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját forrásaikból kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; felszólítja az Elnökséget a személyzeti szabályzatok megfelelő végrehajtásának biztosítására és a szabályokat megsértő képviselők megbüntetéséről;

90.

megállapítja, hogy a gyakornokok Brüsszelben és Luxemburgban 0,50 EUR, Strasbourgban pedig 0,80 EUR kedvezményt kapnak valamennyi önkiszolgáló étteremben a főétkezések árából; úgy véli azonban, hogy figyelembe véve a gyakornokok fizetésének átlagos szintjét, valamint az utóbbi két évben tapasztalható magas árakat, ezek a kedvezmények nem elegendőek ahhoz, hogy akár csak minimális hatást gyakoroljanak pénzügyi helyzetükre; felhívja a főtitkárt, hogy biztosítson keresetükkel arányos árengedményeket a gyakornokok számára;

91.

felhívja az Elnökséget, hogy gondoskodjon azon akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságainak garantálásáról, akik megszakítás nélkül dolgoztak legalább két jogalkotási cikluson keresztül. e tekintetben felkéri az adminisztrációt, hogy állítson össze egy javaslatot, amely figyelembe veszi azt a határozatot, hogy 2014-ben előrehozott választásokat tartsanak, és a felvételi eljárásban töltött időt, amikor kiszámítják a személyzeti szabályzatban előírt 10 éves szolgálati időszakot;

92.

felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt több képviselő is kérte;

93.

kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy vizsgálják meg és oldják meg az akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos, főként a legutóbbi ciklusváltás során felmerült problémákat (például a szerződések késedelmes aláírása, a szerződések megszakítása, az európai választások előrehozatala), amelyek komoly következményekkel járhatnak az akkreditált parlamenti asszisztensek jövőbeli munkajogára; kéri, vonják be az akkreditált parlamenti asszisztensek képviselőit a megoldások keresésébe;

94.

kéri a Parlamentet, hogy az esélyegyenlőség és a munkavállalók munkával kapcsolatos jogainak tiszteletben tartása érdekében fogadjon el az akkreditált parlamenti asszisztensek besorolására vonatkozó iránymutatásokat és dolgozzon ki az egyes besorolási osztályokra érvényes, a felelősségi köröket és feladatokat meghatározó világos munkaköri leírást;

95.

megállapítja, hogy 2015-ben a szolgálati viszony 154 esetben szűnt meg: 126 esetben nyugdíjba vonulás, 13 esetben egészségkárosodás, 9 esetben lemondás, 6 esetben pedig elhalálozás miatt; felkéri a főtitkárt, hogy szigorúan érvényesítse a személyzeti szabályzat 16. cikkének (4) bekezdését, amely a parlamenti hivatali megbízatás lejárta utáni esetleges összeférhetetlenségekről szól, különösen lemondások esetében, mivel meglepő, hogy eddig még nem tettek közzé potenciális összeférhetetlenségi esetet;

96.

aggodalommal jegyzi meg, hogy nem került sor a személyzetre vonatkozó egyedi intézkedésekre, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy kilép az Unióból; elismeri, hogy ez a kérdés az összes európai intézményt érinti, ugyanakkor felkéri a főtitkárt, hogy folytasson párbeszédet a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a „Brexit” esetén a brit alkalmazottak ne váljanak áldozattá, és maradéktalanul megőrizhessék személyzeti szabályzatbeli, szerződéses és szerzett jogaikat;

97.

a képzések hatékonyabb megszervezésére szólít fel, hogy azok jobban alkalmazkodjanak az akkreditált parlamenti asszisztensek speciális igényeihez; az adminisztrációnak figyelembe kellene vennie a Parlament és képviselők tevékenységének ütemezését és személyre szabott menetrendeket és egyedi témákat kellene meghatároznia;

98.

rámutat arra, hogy a Parlament személyzetének 43 %-a úgy véli, hogy a távmunka kedvezően hatna munkahelyi elégedettségükre; hangsúlyozza, hogy a Parlament az egyetlen intézmény, amely nem vezetett be távmunkás rendszert és rugalmas munkaidőt, miközben mindkettő már sok éve működik a legtöbb más intézményben, beleértve a Bizottságot is, és bizonyítottan eredményes a nagyobb termelékenység és az alkalmazottak jobb életminősége szempontjából; megjegyzi, hogy a Parlament 2016. októberében bevezette az alkalmi távmunkát; kéri a főtitkárt, hogy készítsen jelentést e szolgáltatás bevezetésérők minden érintett szolgálat számára, beleértve a képviselőket és asszisztenseiket is; felszólít arra is, hogy a rugalmas munkaidő a lehető leghamarabb váljon részévé a Parlament munkavégzési gyakorlatának;

99.

felhívja a Parlamentet, hogy módosítsa a képviselők és a képviselőcsoportok által felkínált szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályait, hogy javuljon a gyakornokok helyzete a Parlamentben, beleértve a méltó bérezést, a korlátozott idejű gyakornokoskodás meghatározását és a tanulmányi szerződést is;

DG FINS

A Parlament által odaítélt szerződések

100.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a Parlament honlapján minden évben közzéteszi az 15 000 eurónál nagyobb értékű szerződést elnyert vállalkozóinak teljes jegyzékét, és hogy a lista tartalmazza a vállalkozók nevét és címét, a szerződés típusát, tárgyát, időtartamát és értékét, a választott beszerzési eljárás típusát és a vonatkozó főigazgatóságot;

101.

rámutat, hogy ez a lista túlmutat a költségvetési rendeletben meghatározott átláthatósági követelményeken; minden uniós intézményt arra ösztönöz, hogy teljeskörűen tegye elérhetővé a közbeszerzést elnyerő összes vállalkozókra és szerződésekre vonatkozó információt, beleértve a korlátozott eljárások keretében vagy közvetlenül odaítélt szerződéseket;

102.

támogatja a Számvevőszék arra vonatkozó következtetését, hogy az uniós intézményeknek a közbeszerzési tevékenységük tényleges átláthatósága és eredményes utólagos monitoringja érdekében a közbeszerzési szerződéseikre vonatkozó egységes nyilvános adatbázist kell létrehozniuk;

103.

rámutat, hogy korábbi felhívásai ellenére a Parlament utazási irodája által kínált szolgáltatások még mindig nem megfelelőek, mivel árai viszonylag magasak és nem volt képes megállapodni a jelentősebb légitársaságokkal annak érdekében, hogy jobb árakat kínáljanak, és rugalmasabbak legyenek az utazások szervezése során;

104.

felhívja az irodát, hogy aktívan törekedjen alacsonyabb árakra, bármelyik légitársaságról van is szó; kéri, hogy az ügynökség vezessen be visszajelzési eljárást (felhasználói elégedettségi felmérések), hogy meg tudja határozni azokat a területeket, ahol további fejlődésre lenne szükség;

Önkéntes nyugdíjalap

105.

megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2015 végén 276,8 millió euróra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányát; megjegyzi továbbá, hogy 2015 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 155,5 millió EUR, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 432,3 millió EUR;

106.

emlékeztet arra, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg, de megjegyzi, hogy 2015-ben az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 15,8 millió EUR volt;

107.

rámutat arra, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerülése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait;

108.

ismét felhívja az elnökséget, hogy a lehető leghamarabb értékelje a nyugdíjalap jelenlegi helyzetét;

109.

emlékeztet a tavalyi mentesítési állásfoglalás (5) 112. bekezdésére, amely felszólít a nyugdíjalap jelenlegi helyzetének értékelésére; sajnálja, hogy eddig még nem készült ilyen értékelés;

110.

emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága 2013-ban érvényesnek ítélte azt a határozatot, amely szerint az alap tagjainak nyugdíjkorhatára a tőke korai felélésének megelőzése és a korhatár új képviselői statútumhoz való hozzáigazítása érdekében 60-ról 63 évre emelkedik;

111.

úgy véli, hogy mivel a nemzeti nyugdíjalapoknak rendszerint szigorú előírásoknak kell megfelelniük és nem járhatnak semmiféle biztosításmatematikai hiánnyal, és jelenleg az önkéntes nyugdíjalap biztosításmatematikai hiánya biztosításmatematikai kötelezettségeinek 64 %-át teszi ki, felszólítja a főtitkárt, hogy nyújtson be az Elnökségnek egy átfogó cselekvési tervet az alap idő előtti kimerülésének elkerülése érdekében;

Egyéb kérdések

112.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament a kifizetéseiért és elszámolásaiért felelős pénzügyi intézmények kiválasztása során egyáltalán nem fordít figyelmet ezen intézmények vállalati társadalmi felelősségvállalási politikáira, és felkéri a főtitkárt, hogy gondoskodjon arról, hogy a jövőben a Parlament elsősorban azon pénzügyi intézményekkel működjön együtt, amelyek befektetési politikája a fenntarthatóságra és a vállalati társadalmi felelősségvállalás más vonatkozásaira összpontosít;

113.

hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek 2015-ben átlagosan 106,25 millió eurója volt különböző bankszámlákon úgy, hogy nem hozott kamatjövedelmet; felkéri a főtitkárt annak megvizsgálására, hogy szükség van-e ilyen magas összegű likvid tőkére, valamint felhívja arra, hogy e tekintetben javítson a pénzgazdálkodáson, és ha lehetséges, akkor találja meg az ilyen betétekből származó jövedelmek gyarapításának módjait;

DG ITEC

114.

elégedett a DG ITEC 2014–2019 közötti időszakra vonatkozó stratégiai irányvonalaival; úgy véli, hogy számos változtatást hajtanak végre a képviselők és a személyzet elektronikus munkakörnyezetében, azonban e változtatások következményei – többek között az új lehetőségek – viszonylag kevéssé ismertek, és főként a DG ITEC-en belül fejlesztik ki őket; felszólít a DG ITEC és a DG COMM szorosabb együttműködésére a számos végrehajtott vagy hamarosan végrehajtandó újításra vonatkozó belső és külső kommunikáció javítása érdekében;

115.

tudomásul veszi a DG ITEC arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Google keresőmotorján javítsa a Parlament weboldalaira történő mutatásokat; úgy véli ugyanakkor, hogy a Parlament weboldalán található keresőmotorral való keresésnek érdemi eredményekhez kellene vezetnie, amely segítené a felhasználókat, hogy a weboldal portálja révén könnyen eljussanak a releváns oldalakra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a keresőmotor jelenleg nem működik megfelelően, és felkéri a főtitkárt, hogy e régóta fennálló problémára mielőbb találjon megoldást;

116.

aggodalommal állapítja meg, hogy annak ellenére, hogy a DG ITEC évente összesen több mint 35 millió eurót fordít új hardverek beszerzésére, nincs a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható közbeszerzésre vonatkozó egyértelmű politika, és felkéri a főtitkárt, hogy e tekintetben dolgozzon ki cselekvési tervet annak biztosítására, hogy a jövőben minden hardverre vonatkozó közbeszerzés részét képezzék a környezetvédelmi és szociális kiválasztási szempontok;

117.

kéri, hogy a DG ITEC a Parlament minden weboldalát tegye a hordozható eszközök számára hozzáférhetővé, mivel – jóllehet a Parlament és a szakbizottságok oldalainak látogató közül igen sokan iPad-et vagy mobiltelefont használnak – a jelenlegi felhasználói felületeket nem lehet a hordozható eszközökkel kompatibilisnek tekinteni; javasolja intézkedések bevezetését a weboldalak hordozható eszközök számára történő hozzáférhetőségének kézzelfogható és észszerű időn belül megvalósítandó javítása érdekében;

118.

fontosnak tartja a képviselők megbízatása szempontjából, hogy a nyomtatók irodáikban maradjanak; rámutat, hogy az olcsó generikus nyomtatópatronok veszélyes szintű részecskekibocsátással járhatnak, ami károsíthatja az egészséget; ezért olyan intézkedések megtételére szólítja fel a DG ITEC-et és az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságot (DG INLO), amelyek környezetbarát nyomatók beszerzését ösztönzik és biztosítják az eredeti patronok kizárólagos használatát, ugyanakkor lehetőséget teremtenek a képviselőknek és személyzetüknek arra, hogy stratégiai közelségben, de irodáikon kívül is elhelyezhessenek nyomtatókat;

119.

megjegyzi, hogy az Elnökség 2015. szeptember 7-én elfogadta az információs és kommunikációs technológiai rendszerbiztonsági politikát („IKT-biztonságpolitika”); hangsúlyozza, hogy tekintettel a jelenlegi globális körülményekre, sürgősen szükség van egy sokkal szilárdabb, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kockázatok kezelését teljes mértékben figyelembe vevő IKT-biztonságpolitika végrehajtására; üdvözli ezzel összefüggésben a parlamenti kiberbiztonsági tisztviselő kinevezését;

120.

megismétli a 2014. évi mentesítésről szóló állásfoglalásban szereplő azon felhívását, hogy hozzanak létre sürgősségi gyors riasztórendszert, amely lehetővé teszi a DG ITEC számára, hogy a Biztonsági és Védelmi Főigazgatósággal (DG SAFE) együttműködve gyors sms vagy e-mail üzeneteket küldjön azon képviselőknek és a személyzet azon tagjainak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy elérhetőségi adataik szerepeljenek a sürgősségi helyzetekben alkalmazandó kommunikációs listán;

121.

elismerésének ad hangot amiatt, hogy a DG ITEC a Parlament összes épületében elérhetővé tette a wifit; megjegyzi azonban, hogy a wifi a strasbourgi ülésteremben megbízhatatlan, különösen, amikor szavazások és kiemelt viták során sok képviselő egyidejűleg használja a rendszert; felhívja a főtitkárt, hogy e tekintetben tegye meg a szükséges intézkedéseket;

Uniós Belső Politikák Főigazgatósága

122.

üdvözli, hogy a parlamentközi küldöttségek egyes nyilvános üléseit már webstreaming révén közvetítik; kéri a főtitkárt, hogy folytassa e szolgáltatás fejlesztését és bővítését, a küldöttségek honlapjainak tartalmával együtt;

DG INLO

123.

megjegyzi, hogy a 2010-re vonatkozó középtávú ingatlanstratégia jelenleg felülvizsgálat alatt áll; kéri a stratégia hosszabb távú perspektívát nyújtó kiterjesztését, valamint hogy készüljön a Brexit valószínűsíthető következményeivel foglalkozó tanulmány;

124.

üdvözli, hogy 2019-től kezdve nőni fog a képviselők és asszisztenseik összesített irodaterülete Strasbourgban; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy amíg nem találnak megoldást a Parlament egyetlen munkahelyszínének megvalósítására, biztosítsa az asszisztensenkénti minimális négyzetméternyi helyet a munkakörülményekkel kapcsolatos hatályos szabályokkal összhangban, mivel jelenleg a Parlament e kérdésben képviselt álláspontja sebezhető, mert szándékosan szemben áll a minimális irodaterületre vonatkozó szabályokkal;

125.

mélyen sajnálja a képviselők és asszisztenseik brüsszeli irodáiban levő bútorok cseréjére vonatkozó döntést, és felszólít annak azonnali leállítására; megjegyzi, hogy a legtöbb bútor tökéletesen ellátja funkcióját és elfogadhatóan néz ki, ezért egyáltalán nincs szükség lecserélésükre; úgy véli, hogy néhány képviselő visszajelzése – ellentétben egy általános felméréssel – önmagában nem jelent elegendő indokot a változtatásra, és az adminisztráció ízléssel, divattal és a divatjamúlt stílussal kapcsolatos érvei is elfogadhatatlanok; egyes bútordarabokat csak akkor kell lecserélni, ha azok egyértelműen megrongálódtak, veszélyesek vagy jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a munkahelyen valamilyen egyedi vagy általános okból (például ergonomikusabb irodai székek kifejlesztése); a pénzügyi nehézségeket okozó jelenlegi gazdasági válság idején az ilyen külsőségekkel kapcsolatos megfontolások súlyosan ronthatják a Parlament és a képviselők hitelességét a polgárok és a közvélemény szemében;

126.

elismeri, hogy az Elnökség 2013. évi és 2015. évi határozataival összhangban az új étkeztetési szerződések nem rendelkezik közvetlen támogatásról a Parlament költségvetéséből; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy 2015-ben bizonyos szolgáltatásokat a piaci áraknál magasabbért kínáltak; ebben a vonatkozásban a kávéfelszolgálást említi az ülések ideje alatt; megjegyzi, hogy az árakat 2016 augusztusában felülvizsgálták;

127.

mélyen sajnálja, hogy önkényes, szubjektív és aránytalan kritériumokat alkalmaztak a sofőrök felvétele és e szolgálat biztonsági okokból történő 2016-ban megkezdett internalizálása során; sajnálja, hogy az eljárás során nem vették figyelembe a sofőrök által az azon évek során szerzett készségeket és tapasztalatokat, amikor közvetlen kapcsolatban álltak a képviselőkkel, valamint a köztük kialakult bizalmi viszonyt, és azt, hogy így munkanélkülivé válnak, sokan közülük már olyan korban, amikor nehezen találnak munkát;

Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság (DG INTE)

128.

aggodalmát fejezi ki a DG INTE és a tolmácsok képviselői között 2014 januárjában kezdődött, problematikus szociális párbeszéd miatt, amelyben mindmáig nem született megállapodásra; felkéri a főtitkárt, hogy kezdeményezze az érintett felek közötti közvetítést az álláspontok kölcsönös megértésének javítása és annak érdekében, hogy minden fél számára elfogadható megoldást találjanak;

129.

elégedett a DG INTE modernizációs folyamata terén már elért haladással, különös tekintettel a tolmácsok javuló rendelkezésre állásával, a tolmácsok által tolmácsolással töltött órák számának mérsékelt növekedésével és a tolmácsolási munkateher jobb eloszlásával; megjegyzi, hogy a statisztikákhoz szolgáló számítási módszer egyértelműbbé vált, és hogy az éves szabadságot és a betegszabadságot immár nem veszik figyelembe a tolmácsfülkében tolmácsolással töltött átlagos óraszám kiszámításakor;

130.

tájékoztatást kér a főtitkártól a 2014. évi költségvetés mentesítéséről szóló állásfoglalás elfogadása óta annak érdekében tett intézkedésekről, hogy a Parlament konferenciaszervezési tevékenységének áramvonalasabbá tétele révén nagyobb erőforrás-hatékonyságot érjenek el és hatékonyabban szervezzék az üléseket;

DG SAFE

131.

üdvözli a Parlament épületeiben és épületei körül a biztonság és a védelem növelésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket; elismeri, hogy a parlamenti biztonság annak a kényes egyensúlynak a fenntartását jelenti, amelynek értelmében egyrészről számos védintézkedést figyelembe vesznek, másrészt viszont ezzel egy túlzottan a biztonságra összpontosító rendszert alakítanak ki, ami lassítja a Parlament működését; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy tovább kell javítani a Parlament biztonságát, és felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az alkalmazottakat megfelelően kiképezzék feladatuk szakszerű ellátására, többek között vészhelyzetekben is;

132.

felhívja a főtitkárt, hogy a belga, francia és luxemburgi hatóságokkal folytatott együttműködés mellett biztosítsa az aktív együttműködést a többi intézménnyel is;

133.

felhívja a DG ITEC-et és a DG SAFE-t, hogy erősítsék meg a kibervédelmi képességeket, tekintettel a kibertámadások elmúlt hónapokban megnövekedett veszélyére;

Környezetbarát Parlament

134.

emlékeztet arra, hogy az Elnökség a Parlamentben 2004. április 19-én elindította a környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) nevű projektet; megjegyzi, hogy az Elnökség 2016-ban elfogadott egy felülvizsgált környezetvédelmi politikát, amely fenntartja és megerősíti a Parlament környezeti teljesítmény folyamatos javítása iránti elkötelezettségét;

135.

üdvözli, hogy létrehoztak egy intézményközi helpdesket a zöld közbeszerzések vonatkozásában, amelyet immár maradéktalanul végre kell hajtani, egyértelmű célokat megállapítva e területen, és fokozni kell zöld közbeszerzésekkel kapcsolatos belső tájékoztatási, ösztönző és irányítási erőfeszítéseket; hangsúlyozza továbbá, hogy az alvállalkozó szolgáltatóknak is eleget kell tenniük e szabályoknak; sajnálja, hogy a Parlament sok műanyagpalackot, -poharat, -dobozt és -csomagolást használ;

136.

szem előtt tartja a Parlament kötelezettségvállalását, amely szerint 2020-ig 2006-hoz képest 30 %-kal csökkenti az egy TME-re eső CO2-kibocsátást; elismerését fejezi ki, hogy 2006 és 2015 között a mutató mintegy 24,3 %-kal csökkent;

137.

ezért rendkívül fontosnak tekinti, hogy a Parlament új, nagyobb kihívásokat jelentő, mennyiségi célokat tűzzön ki magának, és hogy azokat a felelős szolgálatoknak rendszeresen mérniük kell; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az Elnökség 2015-ben úgy határozott, hogy a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának teljes mennyiségét ellentételezi, beleértve a képviselők repülőútjait származási országuk, illetve a Parlament munkahelyei között;

138.

emlékezteti a Parlamentet kötelezettségvállalására az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) kapcsolatban, amely előírja, hogy vállalja, „hogy az alkalmazandó költségvetési és közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a tulajdonukban és használatukban lévő épületekre vonatkozóan betartják ugyanazokat az előírásokat, mint amelyek” az irányelv „5. és 6. cikke alapján a tagállamok központi kormányzatainak épületeire vonatkoznak”, mivel épületeik a figyelem központjában állnak, és mivel azok energiahatékonysága tekintetében vezető szerepet kell játszania; hangsúlyozza, hogy sürgősen eleget kell tenni e nyilatkozatnak, többek között saját hitelességének megőrzése miatt is az épületek energetikai teljesítményéről és az energiahatékonyságról szóló irányelvek folyamatban levő felülvizsgálata során;

139.

kéri az Elnökséget, hogy tanulmányozzon egy ösztönző rendszert, amely támogatja a fenntarthatóbb és hatékonyabb közlekedést az otthon és a munkahely közötti ingázás terén;

140.

üdvözli a Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy végrehajtson egy átfogó politikát az élelmiszer-hulladék mennyiségnek csökkentésére; felhívja a Parlamentet annak biztosítására, hogy aktívan megelőzzék az élelmiszer-pazarlást valamennyi étkeztetési szolgáltatónál a Parlament minden épületében; felhívja a Parlamentet, hogy javítsa arra vonatkozó gyakorlatát, hogy az eladatlan élelmiszereket jótékony célra eladományozza;

141.

elfogadja, hogy egy hatékony ülésterem-foglalási rendszer és ingatlankezelési nyilvántartás jelentős potenciált hordozhat magában a Parlament költségei és környezetvédelmi erőfeszítései vonatkozásában, és felhívja a főtitkárt, hogy alkalmazza ezt a megközelítést;

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

142.

tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2015-ben a következőképpen használták fel:

Képviselő-csoport

2015

2014 (*2)

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok (*1)

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje (%)

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje (%)

A következő időszakra átvitt összegek (2011)

PPE

17 440

10 198

17 101

98,06

8 720

19 919

7 908

17 796

89,34

9 960

S

15 256

5 748

15 379

100,81

5 625

15 619

4 653

14 850

95,07

5 422

ECR

5 959

1 614

5 065

84,99

2 509

5 014

1 060

4 476

105,43

1 598

ALDE

5 692

2 517

5 865

103,03

2 344

6 214

1 774

5 491

88,35

2 498

GUE/NGL

4 305

1 256

3 832

89,02

1 729

3 527

417

2 689

76,62

1 255

Verts/ALE

4 153

1 293

3 890

93,67

1 556

4 292

1 389

4 396

88,41

1 287

EFDD

3 843

1 643

3 629

94,45

1 856

3 231

1 142

2 708

88,83

1 615

ENF

1 587

0

827

52,09

760

 

 

 

 

 

Független képviselők

1 627

533

1 001

61,51

214

1 991

441

1 281

64,32

533

Összesen

59 860

24 803

56 588

94,53

25 312

59 807

18 784

53 687

89,76

24 168

143.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék éves jelentésében azt javasolta, hogy a Parlament „vizsgálja felül a képviselőcsoportok számára elkülönített költségvetési előirányzatok végrehajtására vonatkozó jelenlegi ellenőrzési keretét, és emellett nyújtson jobb iránymutatást a kiadások jóváhagyására és pénzügyi rendezésére vonatkozó kontrollokra és a kapcsolódó közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabálygyűjtemények alkalmazásának megerősített figyelemmel kísérése keretében”;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

144.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (7):

Párt

Rövidítés

Saját források (*3)

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85 %)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség

Európai Néppárt

PPE

1 926

8 053

12 241

85

363

Európai Szocialisták Pártja

PES

1 246

5 828

8 024

85

40

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

561

2 093

2 789

85

90

Európai Zöldek Pártja

EGP

480

1 666

2 245

85

83

Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

AECR

395

1 952

2 401

85

8

Európai Baloldal Pártja

EL

372

1 484

2 044

85

71

Európai Demokrata Párt

EDP/PDE

120

457

577

85

0

EUDemokraták

EUD

55

292

370

85

3

Európai Szabad Szövetség

EFA

127

636

845

85

0

Európai Keresztény politikai Mozgalom

ECPM

87

461

560

85

4

Európai Szövetség a Szabadságért

EAF

94

494

588

85

7

Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége

AENM

53

292

399

85

0

Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért

MENF

161

401

562

85

0

Nemzetek és Szabadság Európája

ADDE

250

821

1 070

85

– 403

Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért

MELD

91

44

226

85

– 208

Összesen

 

6 017

24 974

34 943

85

59

145.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel (8):

Alapítvány

Rövidítés

Kapcsolódó párt

Saját források (*4)

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85 %)

Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja

WMCES

PPE

949

4 725

5 674

85

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS

PES

847

3 848

4 695

85

Európai Liberális Fórum

ELF

ALDE

183

880

1 063

85

Zöld Európai Alapítvány

GEF

EGP

163

914

1 077

85

Európa Átalakítása

TE

EL

159

847

1 066

85

Európai Demokraták Intézete

IED

PDE

47

284

331

85

Maurits Coppieters Központ

CMC

EFA

57

241

298

85

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND

AECR

323

1 100

1 423

85

Európai Alapítvány a Szabadságért

EFF

EAF

47

268

315

85

Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete

OEIC

EUD

33

132

165

85

Európai Keresztény Politikai Alapítvány

CPFE

ECPM

51

267

318

85

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FELD

MELD

50

248

298

85

Közvetlen Demokráciáért Európában Intézet

IDDE

ADDE

144

673

817

85

Európai Identitások és Hagyományok

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

AENM

32

169

201

85

Összesen

 

 

3 085

14 596

17 681

85

146.

aggodalommal jegyzi meg, hogy bizonyos pártok és alapítványok (Szövetség a Közvetlen Demokráciáért Európában, Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért, Kezdeményezés a Közvetlen Demokráciáért Európában, Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért) esetében súlyos szabálytalanságokat tártak fel a nemzeti pártok tiltott – közvetlen vagy közvetett – finanszírozása és az adományok terén;

147.

aggodalmát fejezi ki a Parlamentet e szabálytalanságok következtében érő reputációs kockázat miatt, és meg van győződve arról, hogy gyors és eredményes intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék és kezeljék a hasonló szabálytalanságokat; úgy véli azonban, hogy e szabálytalanságok csak néhány politikai párt és alapítvány esetében fordultak elő; úgy véli, hogy e szabálytalanságoknak nem kellene megkérdőjelezniük a többi politikai párt és alapítvány pénzügyi irányítását;

148.

tudatában van annak, hogy az új rendeletek, nevezetesen az 1141/2014/EU, Euratom rendelet, valamint a 2014. október 22-i 1142/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) a 2018-as pénzügyi évtől kezdődően hatással lesznek majd az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozására, elismeri emellett az európai politikai pártokért és az európai politikai alapítványokért felelős, újonnan létrehozott hatóság fontos szerepét, valamint az Elnökség folyamatban lévő megbeszéléseit a főtitkár azon javaslataival kapcsolatban, amelyek a fent említett rendeletek által nem megoldott számos kérdés kezelésére vonatkoznak; felhívja a Parlament belső ellenőrét, hogy az új rendelet hatálybalépését követően mihamarabb készítsen egy új ellenőrzési jelentést az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásáról;

149.

e tekintetben fontosnak tartja, hogy megvizsgálják a külső és belső ellenőrzések jelenlegi rendszerének a súlyos szabálytalanságok megelőzése terén mutatkozó esetleges hiányosságait; tudomásul veszi az EY külső könyvvizsgáló nyilatkozatait, amelyek értelmében az EY ellenőrzéseinek célja, hogy kellő bizonyosságot szerezzenek arról, hogy az éves beszámolókban nem fordulnak elő lényeges hibás állítások, és hogy a gazdálkodó egység eleget tett a szabályoknak és rendelkezéseknek, továbbá, hogy az ellenőrzések keretében teszteléssel megvizsgálták a véleményüket alátámasztó bizonyítékokat; ugyanakkor megjegyzi, hogy az ellenőrzések nem terjednek ki az esetleges hamis nyilatkozatok és dokumentumok vizsgálatára, ezért csak némileg korlátozott betekintést lehet nyerni a vizsgált pénzügyi tevékenységekbe;

150.

megjegyzi, hogy a DG FINS nem rendelkezik az európai politikai pártok és alapítványok beszámolóinak ellenőrzéséért felelős emberi erőforrással (2 teljes munkaidős egyenérték); határozott véleménye, hogy tekintettel a hírnevet fenyegető magas kockázatra, több erőforrást lehetne fordítani erre a tevékenységre;

151.

felhívja az Elnökséget, hogy amennyiben a titkosítási elvek lehetővé teszik, könnyítse meg az európai politikai pártok és alapítványok zárójelentéseiben hivatkozott dokumentumokhoz és különösen a beszámolókhoz és a végrehajtott ellenőrzésekhez való hozzáférést;

152.

kéri az újonnan létrehozott hatóságot, hogy tevékenysége megkezdése után egy évvel, azaz 2017-ben nyújtson be előrehaladási jelentést a Parlamentnek; és felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy a hatóság rendelkezésére álljon a feladatai teljesítéséhez szükséges valamennyi erőforrás;


(1)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(3)  HL C 436., 2016.11.24., 2. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

(5)  HL L 246., 2016.9.14., 3. o.

(6)  Az Európai parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(*1)  valamennyi összeg ezer euróban

(*2)  A 2014 májusában tartott parlamenti választások miatt a 2014-es év két külön pénzügyi évből állt. A táblázatban szereplő, 2014-re vonatkozó számadatok az összevont összegekre vonatkoznak.

(7)  

Megjegyzések:

valamennyi összeg ezer euróban

Megjegyzés (1): a megelőző évből a költségvetési rendelet 125. cikkének 6) bekezdésével összhangban áthozott bevételek teljes összege;

(*3)  valamennyi összeg ezer euróban

(8)  

Megjegyzések:

valamennyi összeg ezer euróban

(*4)  valamennyi összeg ezer euróban

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1142/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2014.11.4., 28. o.).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/22


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1604 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0271/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0131/2017),

1.

elhalasztja a Tanács főtitkára számára az Európai Tanács és a Tanács 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/23


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1605 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0131/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén történő további megerősítése;

1.   tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2015. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

2.   elégedetten nyugtázza, hogy a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Tanács és a Tanács tekintetében nem tártak fel jelentős hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött területeken;

3.   tudomásul veszi, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetése 2015-ben összesen 541 791 500 EUR volt (2014-ben 534 202 300 EUR), 92,6 %-os végrehajtási aránnyal;

4.   tudomásul veszi, hogy a Tanács 2015. évi költségvetése 7,6 millió euróval nőtt (+ 1,4 %);

5.   tudomásul veszi, hogy a Tanács Főtitkársága közzétette a Jogi Szolgálat, továbbá a Kommunikációs és Tájékoztatási Főigazgatóság, illetve az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatójának éves tevékenységi jelentését;

6.   tudomásul veszi az Adminisztrációs Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében szereplő magyarázatokat az előirányzatok strukturális szintű fel nem használásáról; aggódik amiatt, hogy a fel nem használt előirányzatok aránya továbbra is magas bizonyos kategóriákban; ösztönzi fő teljesítménymutatók kidolgozását a költségvetési tervezés javítása érdekében;

7.   továbbra is aggódik a 2015-ről 2016-ra átvitt – különösen az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó – előirányzatok nagyon magas száma miatt;

8.   megismétli, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését külön kell választani pénzgazdálkodásuk átláthatóságának előmozdítása és a két intézmény elszámoltathatóságának javítása érdekében;

9.   kéri, hogy a humánerőforrások áttekintése kategóriák, besorolási fokozatok, nemek, állampolgárság és szakképzettség szerinti bontásban készüljön;

10.   hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak, nevezetesen a személyzet állampolgársága és a tagállamok mérete közötti kapcsolatnak az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell maradnia, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek 2004 óta csatlakoztak az Unióhoz; üdvözli, hogy az Európai Tanács és a Tanács teljes mértékű kiegyensúlyozottságot ért el a 2004 előtt és után az Unióhoz csatlakozott tagállamok tisztviselői között, de rámutat arra, hogy a 2004-ben vagy azután az Unióhoz csatlakozott tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amivel kapcsolatban még javulásra van szükség;

11.   tudomásul veszi, hogy a Tanács Főtitkársága rendelkezik nemek közötti egyensúllyal foglalkozó politikával; üdvözli a nemek egyensúlyát jellemző pozitív tendenciát az vezetői álláshelyek tekintetében; felhívja azonban a Tanácsot, hogy tegyen további erőfeszítéseket, rámutatva arra, hogy a nemek közötti egyensúly aránya a vezetői álláshelyeken még mindig csak 30 %/70 % volt 2015 végén;

12.   üdvözli a Tanács Főtitkárságáról 2015-ben távozott, volt vezető tisztviselők (1) szakmai tevékenységére vonatkozó információkat; helyesli az ilyen adatok teljeskörű átláthatóságát és évente történő közzétételét;

13.   komoly aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Tanács Főtitkársága még 2015-ben sem hajtotta végre a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, ahogy azt az ombudsman is megjegyezte; felhívja a Tanácsot, hogy további késedelem nélkül hajtsa végre a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat;

14.   megállapítja, hogy a Tanács létszámterve megfelel az intézményközi megállapodás azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni; tájékoztatást kér arról, hogy miként illeszkedik ebbe a csökkentésbe 19 új álláshely létrehozása; javasolja, hogy a Tanács tegyen jelentést a Parlamentnek a létszámcsökkentést érintő késedelem ellensúlyozására tett alternatív megtakarítási lehetőségekről;

15.   tudomásul veszi az Adminisztrációs Főigazgatóság minőségének és hatékonyságának javítása érdekében történt átszervezését; arra számít, hogy ennek a reformnak pozitív hatása lesz a Tanács költségvetésének végrehajtására;

16.   aggódik az Európa épület átadásának késése miatt; tájékoztatást kér a halasztás pénzügyi következményeiről;

17.   ismételten kéri, hogy a Tanács ingatlanpolitikáját nyújtsák be a mentesítésért felelős hatósághoz; emlékezteti a Tanácsot a Parlament azon kérésére, hogy készítsen állapotjelentést az ingatlanprojektekről, és részletes bontásban ismertesse az eddig felmerült költségeket;

18.   elégedetten nyugtázza, hogy a Tanács Főtitkársága 2015-ben megkapta az ökodinamikus vállalat minősítést, 2016-ban pedig az EMAS-tanúsítványt hatékony környezetvédelmi vezetéséért;

Jelenlegi helyzet

19.   tudomásul veszi a Tanács főtitkárának hivatalos válaszát a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának azon meghívására, hogy részt vegyen a többi intézmény főtitkáraival folytatott eszmecserén; megállapítja, hogy a válasz csupán megismétli a Tanács korábban már kinyilvánított álláspontját a pénzügyi információk cseréjéről; megjegyzi, hogy a Tanács Főtitkárságának 2016. november 17-én küldött, a képviselők kérdéseit tartalmazó kérdőív megválaszolatlan maradt;

20.   ismételten rámutat arra, hogy a Tanácsnak átláthatónak és az uniós polgárok előtt teljeskörűen elszámoltathatónak kell lennie az Unió intézményeként rábízott pénzeszközök tekintetében; kitart amellett, hogy ennek megfelelően a Tanácsnak a többi intézményhez hasonlóan teljes mértékben és jóhiszeműen részt kell vennie az éves mentesítési eljárásban; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának hatékony felügyeletéhez a Parlament és a Tanács közötti, együttműködési megállapodáson alapuló együttműködésre van szükség; rendkívül sajnálja az eddigi mentesítési eljárások során tapasztalt nehézségeket;

21.   kitart amellett, hogy a Tanács kiadásait ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a többi intézmény kiadásait, és utal arra, hogy az ellenőrzés alapjai az elmúlt években a Parlament által elfogadott mentesítési állásfoglalásokban meghatározásra kerültek;

22.   emlékeztet arra, hogy a Parlament a többi intézménynek akkor ad mentesítést, miután megvizsgálta a benyújtott dokumentumokat és a feltett kérdésekre adott válaszokat; sajnálatának ad hangot, amiért kérdéseire a Parlament rendre nem kap választ a Tanácstól; ennek értelmében sokkal jobb együttműködést remél a Tanács főtitkárával, akinek 2015 volt az első hivatali éve;

23.   sajnálja, hogy a múltban nem került sor a mentesítés megadására a Parlament és a Tanács közötti elégtelen együttműködés miatt; megjegyzi, hogy mindkét fél részéről jó szándék mutatkozik, és optimizmusát fejezi ki annak kapcsán, hogy előrelépés történik a jövőbeli együttműködés javítása céljából, ami javítaná a Parlament és a Tanács közvélemény általi megítélését; felhívja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy haladjanak tovább ezen az úton;

24.   hangsúlyozza, hogy a Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 316., 317. és 319. cikke és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 164–167. cikke értelmében mentesítési jogkörrel rendelkezik, és megerősíti, hogy a mentesítés megadásáról vagy meg nem adásáról szóló döntés a Parlament uniós polgárokkal szembeni kötelessége;

25.   emlékeztet arra, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 55. cikkében meghatározott költségvetési autonómia révén az említett rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott valamennyi intézmény autonómiát élvez saját költségvetési szakasza végrehajtásában; megerősíti, hogy – a jelenlegi szabályok értelmezésével és a gyakorlattal, valamint a Tanács költségvetési autonómiájával összhangban – az átláthatóság és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus elszámoltathatóság fenntartása érdekében a Parlament külön-külön ad mentesítést az egyes intézményeknek;

26.   úgy véli, hogy pozitív jelet küldene az uniós polgárok felé az, ha a Parlament, az Európai Tanács és a Tanács között egy nyílt és formális párbeszéd eredményeképpen megfelelő együttműködés alakulna ki.


(1)  A személyzeti szabályzat 16. cikkének harmadik és negyedik bekezdése.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/26


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1606 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottság „2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről” című jelentésére (COM(2016) 446),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05876/2017 – C8-0037/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (6);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a tagállamok parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/28


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1607 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság,

tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) („költségvetési rendelet”), valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (2) („alkalmazási szabályok”),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel Európa az intézményeibe vetett bizalom megrendülésével néz szembe, és ezért minden egyes uniós intézménynek vállalnia kell saját felelősségét, és így a Parlamentnek különösen alaposan kell eljárnia, amikor a Bizottság elszámolását ellenőrzi;

B.

mivel az uniós intézményeknek és tagállamoknak javítaniuk kell kommunikációs politikájukat annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassák a polgárokat az uniós költségvetés révén elért eredményekről és azok hozzáadott értékéről;

C.

mivel a Parlamentnek erős elkötelezettséget kell vállalnia az uniós polgárok azzal kapcsolatos aggályaiért, hogy az uniós költségvetés mire kerül elköltésre, és az EU hogyan védi érdekeiket;

D.

mivel az uniós intézményeknek szilárd és rugalmas uniós költségvetési rendszer kialakításán kell munkálkodniuk, amely nemcsak rugalmassága révén működik, hanem a stabil és nyugtalan időkben egyaránt gyors alkalmazkodóképessége révén is;

E.

mivel a kohéziós politika egyértelmű hozzáadott értéket jelent a polgárok életminőségének javítása révén Európa-szerte azáltal, hogy a szolidaritás kulcsfontosságú politikája és a közpénzekből történő beruházások létfontosságú forrása;

F.

mivel az uniós intézményeknek egyértelmű álláspontot kell kialakítaniuk és meg kell állapodniuk arról, hogy mely kiemelt uniós politikai célokat és közjavakat kell először finanszírozni polgáraink aggályainak megválaszolása és politikáink hiányosságainak megszüntetése céljából;

G.

mivel az uniós kiadások – jóllehet az EU GNI-jének 1 %-ára korlátozódnak – fontos eszközét képezik az egész Európára kiterjedő szakpolitikai célkitűzések elérésének az európai hozzáadott érték felhasználásával, és az uniós tagállamok államháztartási kiadásainak átlagosan 1,9 %-át teszik ki;

H.

mivel, bár az uniós költségvetés százalékos aránya a) a tagállamok teljes összesített kiadásainak arányában és b) a költségvetés el nem számolt/nem megfelelően elköltött/elpazarolt elemei tekintetében alacsony, a tényleges érintett összegek jelentősek, és így indokolják a fokozott ellenőrzést;

I.

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a Bizottságot terheli a végső felelősség az uniós költségvetés végrehajtását illetően, és mivel a tagállamoknak kötelességük jóhiszeműen együttműködni a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően használják fel;

J.

mivel amikor a Parlament mentesítést ad a Bizottságnak, ellenőrzi, hogy a forrásokat helyesen használták-e fel, és a szakpolitikai célok megvalósultak-e;

Költségvetés, programozási időszakok és politikai prioritások

1.

megjegyzi, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret hétéves programozási időszaka nem igazodik a Parlament és a Bizottság ötéves mandátumához, és hogy ez eltéréseket eredményez a pénzügyi évre vonatkozó költségvetés és mentesítés tekintetében; rámutat továbbá, hogy a tízéves stratégiai tervezési ciklus és az Európa 2020 stratégia sem igazodik az uniós költségvetési gazdálkodás hétéves ciklusához; úgy véli, hogy ez az uniós politikai irányítás jelentős hiányosságának egyik oka, mivel a Parlamentet és a Bizottságot kötik a szakpolitikai célkitűzésekre és finanszírozásra vonatkozó korábbi megállapodások, ami miatt úgy tűnhetne, hogy az európai választások lényegtelenek ebben az összefüggésben;

2.

megállapítja, hogy 2015-ben az uniós költségvetésnek két hosszú távú politikai program célkitűzéseinek megvalósítását kellett támogatnia, úgymint:

a)

az Európa 2020 stratégiát és

b)

a Juncker elnök által meghatározott 10 politikai prioritást,

ugyanakkor ezzel egyidejűleg számos válsághelyzetre is reagálnia kellett: menekültek, a biztonság hiánya Európában és szomszédságában, görög pénzügyi instabilitás és az orosz exporttilalom gazdasági hatása, valamint a pénzügyi válság elhúzódó hatása és strukturális következményei a munkanélküliségre, a szegénységre és az egyenlőtlenségre nézve;

3.

megjegyzi, hogy az uniós politikák különböző rövid, közép- és hosszú távú célokat követhetnek, amelyek megvalósítását szükségszerűen nem határozhatja meg egyetlen egy többéves pénzügyi keret; úgy véli, hogy meg kell fontolni új egyensúly kialakítását a politikai menetrend meghatározása, a szakpolitikák végrehajtása és a pénzügyi keretek között;

4.

sajnálja, hogy az ideiglenes költségvetési konstrukciók nem teremtenek ideális rendszert ahhoz, hogy a szociális és a politikai szándékok a kiadási programok hasznos operatív célkitűzéseiben öltsenek testet;

5.

rámutat, hogy 2020-ban alkalom nyílik a hosszú távú stratégia és a politikai döntéshozatal költségvetési ciklussal való összhangba hozatalára, és javasolja, hogy éljünk ezzel az alkalommal;

6.

aggódik amiatt, hogy 2015-ben az uniós költségvetés éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásainak aránya csak 17,3 % volt, és hogy a 2014–2016-os időszakban ez az arány átlagban csak 17,6 %-ot tett ki a Számvevőszék („Számvevőszék”) szerint (3), miközben a célkitűzés a pénzügyi időszak végére legalább 20 %-os arány elérése volt; ezért hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék szerint komoly annak a veszélye, hogy további éghajlatváltozás-kezelési erőfeszítések hiányában a 20 %-os cél nem teljesül;

7.

továbbá rámutat, hogy a Párizsi Megállapodás előtt az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt kiadások tekintetében 20 %-os célról született megegyezés; meggyőződése, hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az uniós költségvetés még inkább éghajlatbarát legyen; továbbá hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata kiváló lehetőséget teremt azon célkitűzés elérésének biztosítására, hogy a kiadások 20 %-át az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésre fordítsák, valamint a küszöb esetleges megemelésére, összhangban az Uniónak a COP 21 konferencián tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

8.

üdvözli a Bizottság által indított, teljesítményalapú költségvetés-tervezésre irányuló megközelítést; úgy ítéli meg, hogy az uniós költségvetésnek minden eddiginél hatékonyabbnak és eredményesebbnek kell lennie a szűkös pénzügyi források miatt; sajnálja azonban, hogy a Bizottság főleg a teljesítményre, semmint az eredményekre összpontosít;

Meghozandó intézkedések

9.

támogatja a Számvevőszék 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 28-i tájékoztató dokumentumában (39. és 40. pont) tett javaslatot, mely szerint eljött az idő, hogy a Bizottság egyéb lehetőségeket is vizsgáljon, úgymint:

gördülő költségvetés-tervezési program ötéves tervezési horizonttal, célkitűzések és szakpolitikák szerinti felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés(ek) és gördülő értékelési program,

a programok és rendszerek időtartamának inkább a szakpolitikai szükségleteken, mint a pénzügyi tervezési időszak hosszán alapuló meghatározása; annak előírása a tagállamok és a Bizottság számára, hogy a kiadások összegének meghatározása előtt mutassák be jól megalapozott a) uniós finanszírozási igényeiket és b) elérendő eredményeiket;

10.

felhívja a Bizottságot, hogy az eredményközpontú uniós költségvetésről szóló következő szakértői ülés napirendjére vegye fel a Számvevőszék fent említett, 2016. október 28-i tájékoztató dokumentumának 39. és 40. pontjában tett javaslatokat és a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásait, az eredményközpontú uniós költségvetésről szóló következő konferencia előkészítése érdekében, amely a pénzügyi keret meghatározása előtt vitathatná meg, hogy mely szakpolitikai területekre kell az uniós költségvetést költeni;

11.

támogat a Számvevőszék 31/2016. számú különjelentésében szereplő minden ajánlást és különösen azt, hogy a Bizottság tárjon fel minden lehetséges, többek között a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatában és egyes jogalapok felülvizsgálatában rejlő alkalmat annak érdekében, hogy biztosítsa az éghajlatváltozás elleni fellépés irányába való tényleges elmozdulást; felhívja a Számvevőszéket, hogy 2018 végéig adjon ki nyomonkövetési jelentést az uniós költségvetés éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt kiadásairól;

12.

felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyabban használja ki a meglévő jogi kereten belül az eredményességi tartalék tekintetében rejlő lehetőségeket, hogy ezáltal egy valódi anyagi ösztönzőt hozzon létre a pénzgazdálkodás hatékonyságának tényleges javítására; továbbá kéri az eredményességi tartalék eszközként való megerősítését a teljesítménytől függő alkotórész növelésével a következő jogalkotási keretben;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy kiemelt céljait irányítsa az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtása felé az európai szemeszter eszközeinek felhasználásával;

14.

felhívja a Bizottságot, hogy tervezze meg a 2021-ben kezdődő pénzügyi időszakra vonatkozó politikai prioritásokat, és a tervezetet idejekorán bocsássa a Parlament rendelkezésére;

15.

sajnálja, hogy a Bizottság nem végezte el az Európa 2020 stratégia teljes körű felülvizsgálatát a stratégia végrehajtásának biztosítása érdekében az Unió változások idejére szóló, az Európai Tanács által 2014. júniusban elfogadott stratégiai menetrendjében előírtak szerint;

16.

felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Párizsi Megállapodást, és haladéktalanul növelje az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt kiadásokkal kapcsolatos célt 20 %-ról 30 %-ra;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy a következő uniós költségvetéseket úgy állítsa össze, hogy azok hatékonyabbak és eredményesebbek legyenek, és hozza azokat jobban összhangba az Európa 2020 stratégia céljaival és az Unió éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos céljaival, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

Árnyékköltségvetések

18.

rámutat, hogy az uniós szakpolitikákat támogató számos pénzügyi mechanizmus nem közvetlenül az uniós költségvetésből kerül finanszírozásra és nem szerepel az Unió mérlegében: ide tartozik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az európai stabilitási mechanizmus, az Egységes Szanálási Mechanizmus és az Európai Beruházási Bankhoz kötődő Európai Beruházási Alap;

19.

megállapítja, hogy más mechanizmusok csak részben szerepelnek az Unió mérlegében, ilyenek például a forrásokat ötvöző uniós eszközök és az Európai Stratégiai Beruházási Alap;

20.

rámutat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban egyre nagyobb mértékben alkalmaztak elsősorban hitelekből, tőkeinstrumentumokból, biztosítékokból és közvetett irányítás alatti kockázat-megosztási eszközökből álló pénzügyi eszközöket, továbbá rámutat, hogy az Európai Beruházási Bank Csoport kezelte majdnem az összes közvetett irányítás alatti pénzügyi eszközt; úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ annak értékelésére, hogy ezen eszközök révén mit sikerült elérni, különös tekintettel társadalmi és környezeti hatásukra; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök kiegészíthetik, de nem válthatják fel a vissza nem térítendő támogatásokat;

21.

sajnálja, hogy az efféle pénzügyi eszközök fokozódó használata – a megosztott irányítás alatti pénzügyi eszközökkel (pénzügyi konstrukciók) együtt – nagyobb kockázatot jelent nem csak a jelenlegi és jövőbeli célok elérése tekintetében megfelelő és hiteles uniós költségvetés fenntartása, hanem az elszámoltathatóság és az uniós szakpolitikák és műveletek összehangolása szempontjából is; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök alkalmazásának kiterjesztését eredményeik, teljesítményük és hatékonyságuk átfogó értékelésének kell megelőznie; rámutat a Számvevőszék különjelentéseire (4), amelyek megállapították, hogy a pénzügyi eszközök nem az elvárt módon működnek és/vagy túlméretezettek és/vagy sikertelenek a magántőke bevonása tekintetében;

22.

figyelmezteti a Bizottságot, hogy a pénzügyi eszközöket vagy a finanszírozási megállapodásokat nem kötik szükségszerűen az Unió politikai céljai, és olyan projekteket is finanszírozhatnak, amelyek nincsenek összhangban az uniós kötelezettségvállalásokkal;

23.

rámutat, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap elindítása hatással volt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elindításának késedelmére, és hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap néhány más pénzügyi eszköz felhasználására is hatással lesz;

Meghozandó intézkedések

24.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek révén az uniós költségvetés végrehajtására irányuló uniós finanszírozási mechanizmusok – amelyek jelenleg különböző eszközöket és azok ötvözését foglalják magukban, így például programokat, strukturális és beruházási alapokat, vagyonkezelői alapokat, a stratégiai beruházási alapot, garanciaalapokat, mechanizmusokat, pénzügyi eszközöket és makroszintű pénzügyi támogatási eszközöket stb. – világosabbá, egyszerűbbé és koherensebbé válhatnak, valamint jobban tudják biztosítani a kellő átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a teljesítményt, és megértetik a nagyközönséggel, hogyan történik az uniós szakpolitikák finanszírozása és azok milyen előnyökkel járnak; sajnálja, hogy az új költségvetési rendeletre irányuló 2016. szeptemberi javaslat nem kezeli megfelelően ezeket a problémákat;

25.

felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozásának fényében értékelje újra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközére vonatkozó előzetes értékelést, és terjesszen a Parlament elé értékelést arról, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap milyen hatást gyakorol más uniós programokra és pénzügyi eszközökre;

26.

kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a (24. bekezdésben felsorolt) pénzügyi eszközök és finanszírozási megállapodások EU 2020 stratégiához való hozzájárulását; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök és a finanszírozási megállapodások összhangban legyenek az uniós stratégiával, célokkal és az Unió által vállalt kötelezettségekkel;

27.

üdvözli Oettinger biztos azon szándékát, hogy a különféle árnyékköltségvetéseket hosszú távon visszahozza az uniós költségvetésbe; úgy véli, hogy ez nagyban növelné a demokratikus elszámoltathatóságot; szilárd meggyőződése, hogy ezt a problémát a lehető leghamarabb – ám legkésőbb a következő programozási időszak végéig – meg kell oldani; kéri a Bizottságot, hogy 2017. november előtt készítsen erre vonatkozóan egy közleményt;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

28.

sajnálja, hogy jelentős az elmaradás a 2007–2013-as időszakra vonatozó strukturális alapok felhasználásában; megállapítja, hogy 2015 végén a fennmaradó, kifizetetlen kötelezettségvállalások az összes jóváhagyott operatív programra rendelkezésre álló 446,2 milliárd EUR 10 %-át tették ki;

29.

hangsúlyozza, hogy ez a helyzet valóban komoly kihívást jelenthet és alááshatja az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyságát, mivel néhány tagállamban a lehívatlan uniós hozzájárulás és az előírt társfinanszírozás együttesen meghaladja az összes államháztartási kiadás 15 %-át, ha az utolsó két pénzügyi keret időszakát, 2007–2013-at és 2014–2020-at vesszük figyelembe;

30.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2015 végére a 2007–2013-as programozási időszak vonatkozásában a strukturális alapok felhasználatlan – kifizetést nem eredményező – kötelezettségvállalásainak több mint fele öt tagállamnál és fő kedvezményezettnél (Cseh Köztársaság, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Románia) összpontosult, és a késedelemnek különböző okai voltak: kapacitás és igazgatási segítség hiánya, nemzeti források hiánya az uniós műveletek társfinanszírozására, késedelmek a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret regionális programjainak benyújtásában stb.;

31.

rámutat, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret újdonsága, hogy a kifizetések felső határa és a kötelezettségvállalások felső határa alatti felhasználatlan összegek automatikusan megnövelik a rugalmasságot a további években;

32.

hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások összege 2015-ben minden korábbi évnél magasabb volt, és épp csak az általános felső határ (a rendelkezésre álló összeg 97,7 %-a) alatt volt;

33.

rámutat, hogy 2015-ben az operatív kiadások több mint háromnegyede a korábbi TPK szabályai szerint működő támogatási rendszerekbe irányult, azaz a mezőgazdasági termelőknek 2014-re kifizetett támogatásokra, kohéziós projektekre és a 2007-ben indult hetedik keretprogram kutatási projektjeire;

34.

elfogadhatatlannak találja, hogy 2015 végén az európai strukturális és beruházási alapokért – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kivételével – felelős nemzeti hatóságok kevesebb mint 20 %-a volt kijelölve; úgy véli, hogy ezek kijelölése szükséges lenne ahhoz, hogy a tagállami hatóságok költségnyilatkozatot tudjanak benyújtani a Bizottságnak; úgy véli, hogy a 2014–2020-as időszakra bevezetésre került számos újdonság az egyszerűsítési törekvések ellenére adminisztratív terhekhez vezet;

35.

rámutat, hogy az új irányítási és ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos, általában a programozási időszak elején esedékes megfelelőségértékelési eljárások végrehajtása terén tapasztalható nehézségek a források felhasználásában bekövetkező késedelmek egyik fő okát jelentik;

36.

megállapítja, hogy a világszintű gazdasági visszaesés, amely közvetlen hatással jár az állami költségvetésekre alkalmazott költségvetési megszorító intézkedések formájában és nehézségeket okoz a belső finanszírozás előteremtésében, szintén a források felhasználásában bekövetkező késedelem egyik fő oka;

37.

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ennek következtében fennáll a veszélye, hogy a 2014–2020-as programozási időszak költségvetési végrehajtásában jelentkező késedelem valószínűleg még a 2007–2013-as időszakban tapasztaltaknál is nagyobb lesz; attól tart, hogy a következő többéves pénzügyi keret a fennálló kötelezettségvállalások (reste à liquider,„RAL”) korábban soha nem látott magas szintjével indulhat, ami veszélyeztetheti az uniós költségvetés kezelését az első években; reméli, hogy a Bizottság tanult ebből, és megelőzi a hasonló késedelmeket a jövőben;

38.

nyugtázza, hogy a Bizottság 2015 márciusában a kifizetetlen számlák mértékének csökkentését célzó rövid távú intézkedéseket tartalmazó kifizetési tervet fogadott el, ugyanakkor rámutat, hogy míg ezen intézkedések a rövidebb távú készpénzforgalmi gazdálkodás javítását célozzák, a fennálló kötelezettségvállalások nagy összegének kezelése hosszabb távú perspektívát és a kiváltó okok (igazgatási és működési nehézségek, makroökonómiai korlátozások stb.) alapos értékelését igényli hatékony stratégia kialakítása érdekében, hogy ezek a problémák a jövőben ne forduljanak elő;

39.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti eljárás megindítása gondokat okozhat az uniós költségvetés kezelésében, különösen a kifizetések vonatkozásában; rámutat, hogy e kulcsfontosságú elemmel bármely kilépni szándékozó tagállammal kötendő minden ideiglenes vagy végleges megállapodásban foglalkozni kell;

Meghozandó intézkedések

40.

kéri, hogy a Bizottság tegyen lépéseket a fennmaradó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos szabályok és ütemtervek szigorúbb betartása érdekében, többek között az alábbiak révén:

i.

a 2007–2013 közötti programok lezárása és a vonatkozó kötelezettségvállalások visszavonása;

ii.

a kohéziós kiadások területén a nettó korrekciók megfelelő használata;

iii.

a vagyonkezelői számlákon tartott pénz mennyiségének csökkentése és

iv.

kifizetési tervek és előrejelzések összeállítása azokon a területeken, ahol a fennmaradó kötelezettségvállalások jelentős mértékűek;

41.

ismételten kéri, hogy a Bizottság évente készítsen aktuális hosszú távú, 7–10 évre szóló cash-flow előrejelzéseket, a költségvetési felső határokra, a kifizetési igényekre, a kapacitáskorlátokra és a kötelezettségvállalások esetleges visszavonására kiterjedően, hogy a kifizetési igények jobban összhangba kerüljenek a rendelkezésre álló forrásokkal;

42.

kéri, hogy a Bizottság a költségvetési és pénzgazdálkodása során több tagállam jelenlegi nehéz helyzetére való tekintettel sürgősen vegye figyelembe egyes tagállamok kapacitási korlátait és sajátos társadalmi-gazdasági körülményeit; felhívja a Bizottságot, hogy – elkerülendő a források kihasználatlanságát és növelendő a felhasználási arányokat, különösen az európai strukturális és beruházási alapok területén – használjon fel minden rendelkezésre álló eszközt technikai segítségnyújtás és az új strukturálisreform-támogató program révén e tagállamok támogatására;

43.

megismétli, hogy egyszerűsíteni kell és világossá kell tenni a szabályokat és eljárásokat mind uniós, mind tagállami szinten, hogy a kedvezményezettek könnyebben férjenek hozzá az uniós forrásokhoz, és az igazgatási szolgálatok megfelelően tudják kezelni ezeket a forrásokat; úgy véli, hogy az egyszerűsítés hozzá fog járulni a pénzeszközök gyors elosztásához, a magasabb felhasználási arányhoz, a nagyobb hatékonysághoz és átláthatósághoz, kevesebb végrehajtási hiba előfordulásához és a kifizetési időszakok lerövidítéséhez; úgy gondolja, hogy egyensúlyt kell teremteni a szabályok, az eljárások és az ellenőrzések egyszerűsítése, illetve stabilitása között; megjegyzi, hogy a sikeres végrehajtás szükséges előfeltétele, hogy az esetleges pályázók és kedvezményezettek minden esetben megfelelő tájékoztatást és iránymutatást kapjanak;

44.

felhívja a Bizottságot, hogy tartózkodjon a rendelkezésére álló technikai segítségnyújtás újabb csökkentésétől, és terjesszen elő cselekvési tervet a hatékony és időben történő felhasználásra, különös hangsúlyt fektetve azokra a tagállamokra és régiókra, amelyek el vannak maradva és amelyekben alacsony a felhasználási arány;

Pénzügyi konstrukciók

45.

sajnálja, hogy a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozóan 2015 végéig a pénzügyi konstrukciókhoz való hozzájárulásoknak csak a 75 %-át (5) fizették ki a végső felhasználóknak megosztott irányításban (2014 végén 57 %-ot fizettek ki, 2012 végén pedig 37 %-ot), és hogy a közvetett irányítású pénzügyi konstrukciókban tartott készpénz összege továbbra is magas (2015-ben 1,3 milliárd euro, 2014-ben 1,3 milliárd euro, 2013-ban 1,4 milliárd euro);

46.

aggodalommal állapítja meg, hogy a megosztott irányítású pénzügyi eszközök fel nem használt összegei továbbra is jelentősek, és ezek 80 %-a 2014 végén öt tagállamban összpontosult (amelyből Olaszország teszi ki a teljes összeg 45 %-át); úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak 2018 vége előtt el kellene végeznie ezen eszközök átfogó értékelését, hogy meg tudja állapítani, hogy azokat folytatni kell-e a következő pénzügyi programozási időszakban;

47.

kéri, hogy a Bizottság téríttesse vissza a megosztott irányítású pénzügyi eszközök fel nem használt összegeit és a közvetett irányítású pénzügyi eszközök azon fel nem használt összegeit, amelyek a korábbi többéves pénzügyi keretekből megmaradtak és amelyekre nézve a támogathatósági időszak lejárt;

A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata

48.

üdvözli, hogy – csakúgy, mint 2007 óta minden évben – a Számvevőszék hitelesítő véleményt adott ezúttal a 2015-ös beszámoló megbízhatóságáról, megállapítva, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek voltak, és megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2015. december 31-ével záródó évről szóló beszámoló alapját képező kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

49.

mélyen sajnálja, hogy a 22. egymást követő évben a kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi, abból adódóan, hogy a felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek;

50.

sajnálja, hogy a javulás ellenére a kifizetések legvalószínűbb hibaaránya 3,8 %; emlékeztet arra, hogy a 2014-es pénzügyi évben 4,4 %, a 2013-as pénzügyi évben 4,7 %, a 2012-es pénzügyi évben 4,8 %, a 2011-es pénzügyi évben pedig 3,9 % volt a becsült legvalószínűbb hibaarány a kifizetések tekintetében;

51.

hangsúlyozza, hogy bár a helyzet javult a korábbi évekhez képest, a legvalószínűbb hibaarány még mindig jelentősen meghaladja a 2 %-os lényegességi küszöböt; hangsúlyozza, hogy ha a Bizottság, a tagállami hatóságok, illetve a független könyvvizsgálók felhasználták volna a rendelkezésükre álló valamennyi információt, akkor a hibák jelentős részét még a kapcsolódó kifizetések folyósítása előtt megelőzhették, illetve feltárhatták és kijavíthatták volna; elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelkezésre álló információkat ne használják fel a hibaszint csökkentésére; határozottan úgy véli, hogy a tagállamoknak döntő szerepük van e tekintetben; sürgeti a tagállamokat, hogy használják fel az összes rendelkezésre álló információt a hibák megelőzése, feltárása és javítása és a megfelelő lépések megtétele érdekében;

52.

sajnálja, hogy a közös agrárpolitika jogi keretének 2015-ös változása miatt a Számvevőszék tranzakciótesztjei már nem terjednek ki a kölcsönös megfeleltetésre, és ezzel megnehezíti az előző pénzügyi évvel való összehasonlítást; 2014-ben az ilyen hibák a TPK 2. fejezetén („Természeti erőforrások”) belül 0,6 százalékponttal járultak hozzá az általános becsült hibaszinthez, míg a 2011–2014-es időszakban éves hozzájárulásuk az általános becsült hibaszinthez 0,1 és 0,2 százalékpont közötti volt;

53.

aggodalommal jegyzi meg, hogy ha a Bizottság és a tagállamok által hozott korrekciós intézkedéseket nem alkalmazták volna a Számvevőszék által ellenőrzött kifizetések esetében, a teljes becsült hibaarány 3,8 % helyett 4,3 % lett volna;

54.

nyugtázza, hogy az irányítási módnak kevés hatása van a hibaszintre, mivel a Számvevőszék a tagállamokkal megosztott irányítási rendszerben, illetve a Bizottság által közvetlenül kezelt kiadások tekintetében közel azonos (4,0 %, illetve 3,9 %) becsült hibaszintet állapított meg;

55.

rámutat, hogy a Számvevőszék a legmagasabb hibaszintet ismét a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén (5,2 %) és a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területén (4,4 %) azonosította be, a legalacsonyabb becsült hibaszint pedig az „Igazgatási kiadások” területét jellemezte a (0,6 %); hangsúlyozza, hogy a hibák általánosságban nem minősülnek csalásnak; azt javasolja, hogy a Számvevőszék készítsen különjelentést, amely egy tömör, a bevált gyakorlatokat összefoglaló dokumentum elkészítése érdekében megvizsgálja és összehasonlítja ezeket a területeket;

56.

megállapítja, hogy a költségtérítéses és a jogosultságalapú rendszerek eltérő kockázati mintázata jelentősen befolyásolja a hibaszintet a különböző kiadási területeken; ahol az Unió a támogatásra jogosult tevékenységek költségeit a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési kérelmek alapján téríti meg, a hibaszint 5,2 %, ahol pedig a kifizetések költségtérítés helyett bizonyos feltételek teljesülése alapján történnek, a hibaszint 1,9 %; azt javasolja, hogy egy, e bevált gyakorlatokat tartalmazó különjelentés elkészítése érdekében Számvevőszék vizsgálja meg és hasonlítsa össze ezeket a területeket;

Éves irányítási és teljesítményjelentés: irányítási eredmények és a Bizottság belső irányítási eszközei

57.

megállapítja, hogy a 2014-es állapothoz képest a kifizetések esetében a kockázatnak kitett összegek mértéke – a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló 2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésében (COM(2016)446) meghatározottak szerint – mintegy 10 %-kal csökkent, ami főként a mezőgazdaság területén jelzett kockázatnak kitett összegek csökkenéséből adódik;

58.

megjegyzi, hogy a Bizottság elismeri, hogy a kiadást lényeges hibaszint jellemzi, ugyanis ahogyan azt a 2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésében is bemutatja, a kockázatnak kitett összeg 3,3–4,5 milliárd euro között mozog, azaz a kifizetések 2,3–3,1 %-át érinti; megjegyzi, hogy a Bizottság úgy becsüli, hogy a következő években 2,1–2,7 milliárd euro értékben fog hibákat beazonosítani és korrigálni;

59.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy az évek során javult a Bizottság kockázatnak kitett összegek arányának felbecsülésére használt módszertana, ám az egyes főigazgatóságok a szabálytalan kiadások szintjét nem következetes módszertan alapján határozzák meg (lásd főként Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 1.38. bekezdését); javasolja e gyakorlat mihamarabbi szabályozását és standardizálását;

60.

megállapítja, hogy a javulások ellenére a Bizottság nem szüntette meg annak kockázatát, hogy túlbecsülik a korrekciós intézkedések hatásait;

61.

rámutat különösen arra, hogy a 2015-ös kiadások több mint háromnegyede esetében a Bizottság főigazgatóságai a kockázatnak kitett összegekkel kapcsolatos becslésüket a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokra alapozzák, miközben az érintett főigazgatóságok (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO)) éves tevékenységi jelentéseiből úgy tűnik, hogy kihívást jelent a tagállami ellenőrzési jelentések megbízhatósága, jóllehet a tagállamok adatszolgáltatása javult; elfogadhatatlannak tartja, hogy a tagállamok nem működnek együtt tisztességesen az Európai Bizottsággal az ellenőrzési jelentések és azok megbízhatósága tekintetében;

62.

hangsúlyozza, hogy csökkenne a végfelhasználókra háruló ellenőrzési teher, ha alkalmazásra kerülne az egységes ellenőrzési megközelítés, melyben nem végeznének külön európai ellenőrzést, hanem a tagállami ellenőrzésekre építenének; úgy véli azonban, hogy egy ilyen folyamatos elszámoltathatósági lánc csak akkor lenne megvalósítható, ha a tagállami ellenőrzések megfelelőek lennének, és ha a Bizottság és a tagállamok meg tudnának egyezni az elvekről és az értelmezésekről; felszólítja a Bizottságot, hogy e tekintetben legyen proaktív, és tegyen közzé iránymutatásokat;

63.

úgy véli, hogy a mentesítés megadásának a pénzgazdálkodás tagállami szintű, szükséges javításától kellene függenie; e tekintetben felhívja a figyelmet a nemzeti nyilatkozatok eszközére, amely segíthet abban, hogy nemzeti szinten el lehessen érni a fokozottabb elszámoltathatóságot és felelősségvállalást;

64.

rámutat, hogy a többéves programozás sajátos volta, valamint a költségvetési eljárásra alkalmazandó regionális, nemzeti és uniós szabályok összetettsége és felhalmozódása miatt, továbbá mivel a hibákat több mint 10 évvel az előfordulásuk után is korrigálni lehet, mesterséges lenne a jövőbeni korrekciók becsült hatását az elmúlt hat évben rögzített korrekciókra alapozni;

65.

hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy amennyiben a Bizottság meg lenne győződve a korrekciós képességének hatékonyságáról, a főigazgatóknak nem kellene semmilyen pénzügyi fenntartással sem élniük éves tevékenységi jelentésükben;

66.

rámutat, hogy a Bizottság jelentése (6) szerint a végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések összesen 3,9 milliárd eurót tesznek ki; megállapítja, hogy a Számvevőszék három csoportba sorolta ezeket: 1,2 milliárd eurónyi, még a kiadás Bizottság általi elfogadását megelőzően a forrásnál alkalmazott korrekciók és visszafizettetések (mezőgazdaság, kohézió, közvetlen/közvetett irányítás); 1,1 milliárd eurónyi, a tagállamok általi, a kiadás elfogadását követő visszavonás, melynek során új kohéziós projektekkel helyettesítettek nem támogatható összegeket; 1,6 milliárd eurónyi nettó korrekció (mezőgazdaság, közvetlen/közvetett irányítás);

67.

hangsúlyozza, hogy amennyiben nagy a szabálytalanság kockázata, a helyes gyakorlat a kockázat bemutatása, valamint a kockázat mértékének és valószínűsíthető hatásának számszerűsítése; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság jelentése e tárgyban a „korrekciós képességre” fordít nagy figyelmet, nem pedig a beazonosított hibák számszerűsítésére vagy jellegük vizsgálatára, valamint az ilyen hibák elkerülését lehetővé tevő, releváns megelőző intézkedések végrehajtására; rámutat különösen arra, hogy a Bizottság uniós költségvetés védelméről szóló közleményei nem tartalmaznak becslést a kezdeti vagy a jóváhagyott visszaigénylési kérelmek tekintetében tapasztalt szabálytalanságok szintjére vonatkozóan;

68.

osztja a Számvevőszék 27/2016. sz. különjelentésében megfogalmazott véleményét, mely szerint a Kinnock-Prodi reform által bevezetett, a biztosok „politikai felelőssége” és a főigazgatók operatív felelőssége közötti különbségtétel miatt nem feltétlenül világos, hogy a politikai felelősség kiterjed-e a költségvetés főigazgatóságok általi végrehajtására, vagy elkülönül attól (lásd a 27/2016. sz. számvevőszéki különjelentés vezetői összefoglalójának 5. pontját);

69.

felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosok kollégiuma nem vállal felelősséget az éves beszámolókért az elnök vagy a költségvetésért felelős biztos általi előszó vagy jelentés révén, és hogy a Bizottság nem tesz éves nyilatkozatot az irányításról vagy a belső ellenőrzésről, ami pedig összhangban áll a bevált gyakorlattal és a tagállamok által követett hagyományos gyakorlattal;

Meghozandó intézkedések

70.

ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információt, amelynek révén lehetőség szerint összevethető lenne a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat;

71.

ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy évente adjon ki egy egységes, megfelelő „megbízhatósági nyilatkozatot” a főigazgatók éves tevékenységi jelentései alapján, és végezzen saját statisztikai becslést a hibaszintről; kéri a Bizottságot, hogy külön értékelje, mekkora összegű uniós forrásokat tervez visszaszerezni visszafizettetések vagy pénzügyi korrekció révén a 2015. pénzügyi év tekintetében;

72.

felkéri a Bizottságot, hogy végezzen alapos elemzést az úgynevezett „visszamenőleges projektekről”, vagyis arról a gyakorlatról, melynek során a regionális operatív programokba olyan projekteket illesztenek be, amelyeket a hatóságok más pénzeszközök felhasználásával már elindítottak, és amelyek működési problémákat mutató vagy a szabályokat megsértő intézkedéseket vagy projekteket tartalmazhatnak vagy helyettesíthetnek, és hogy ez az elemzés tartalmazzon előzetes értékeléseket arról, hogy a helyettesítő projektek megfelelnek-e a tervezett célkitűzéseknek;

73.

felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyi kimutatásához fűzzön éves nyilatkozatot az irányításról és a belső ellenőrzésről, amely különösen az alábbiakra tér ki:

a Bizottság belső irányítási eszközeinek bemutatása,

az év során végzett stratégiai és műveleti kockázati tevékenységek értékelése; és

egy közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóság nyilatkozat,

valamint az uniós költségvetés védelméről szóló közleményébe foglaljon bele a kezdeti vagy a jóváhagyott visszaigénylési kérelmek tekintetében tapasztalt szabálytalanságok szintjére vonatkozó becslést;

74.

felszólítja a tagállamokat, hogy szolgáltasson megbízható adatokat az Európai Bizottság számára, különösen az ellenőrzési jelentések tekintetében;

Politikai fenntartások

75.

csatlakozik a DG REGIO, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE), a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME), a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DG DEVCO) és a DG AGRI főigazgatói által az éves tevékenységi jelentésükben megfogalmazott fenntartásokhoz; véleménye szerint ezek a fenntartások azt mutatják, hogy a Bizottság és a tagállamok által bevezetett ellenőrzési eljárások nem tudnak megfelelő garanciát nyújtani az adott szakpolitikai területeken végrehajtott valamennyi, alapul szolgáló tranzakció jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

76.

tudni szeretné, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója (DG RTD) miért fogalmazott meg a korábbi évekhez hasonlóan horizontális fenntartást a hetedik keretprogramon belüli összes kifizetés és költségigénylés vonatkozásában; felhívja a Bizottságot, hogy végre dolgozzon ki működőképesebb kockázatalapú megközelítést és szükség esetén fogalmazzon meg egyedi fenntartást;

Az uniós költségvetés révén elért eredmények

Éves irányítási és teljesítményjelentés: teljesítményértékelés

77.

megállapítja, hogy az EU költségvetésére vonatkozó 2015. évi éves irányítási és teljesítményjelentés, két korábbi jelentést ötvöz: az EUMSZ 318. cikkével összhangban készített értékelő jelentést és a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdése által előírt összefoglaló jelentést;

78.

üdvözli, hogy a jelentés a költségvetés minden egyes fejezete vonatkozásában a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret programjai végrehajtásával kapcsolatos információkat tartalmaz, bizonyítékokkal szolgál a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret programjainak eredményeiről és bemutatja az Európa 2020 stratégiával meglévő összefüggéseket;

79.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az úgynevezett értékelő jelentés egyrészt összekeveri a tevékenységek leírását az eredményekkel, másrészt a politikák hatásának értékelésére törekszik, és a jövőre vonatkozó ígéreteket tesz;

80.

rámutat arra, hogy a tagállamoknak nem kötelező szerepeltetniük közös mutatókat programjaikban, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap kivételével, és hogy a tagállami szintű ellenőrzés első szakaszában nem kerül sor az eredmények értékelésére;

81.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ahelyett, hogy a Bizottság egyszerűsítené a belső irányítási eszközeit, új többéves stratégiai tervet határozott meg minden bizottsági szervezeti egység számára olyan közös általános célkitűzések alapján, amelyek lefedik a Juncker vezette Bizottság tíz politikai prioritását, valamint támogatják az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és a Szerződésben foglalt kötelezettségeknek a teljesítését;

82.

ismételten felszólít a tematikus koncentrációra, ahogyan azt a 2014-es költségvetési évre vonatkozó mentesítési jelentésében is tette; felszólítja a Bizottságot annak tanulmányozására, hogy a tematikus koncentráció milyen mértékben tudna hozzájárulni a szabályozási és az ellenőrzési teher egyszerűsítéséhez és csökkenéséhez;

83.

felhívja a Bizottságot, hogy kellő időben fogadja el az éves irányítási és teljesítményjelentését ahhoz, hogy azt a Számvevőszék éves jelentésében figyelembe tudja venni; kitart amellett, hogy az e jelentésben szereplő információknak a lehető legobjektívebbnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell a Bizottság által szakpolitikái megvalósítása során az előző évben elért eredményeket; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az olyan hosszú távú politikai programozási időszakok fenntartásának szükségességét, mint a tíz évet felölelő Európa 2020 stratégia;

84.

felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a teljesítménymutatók kialakításának folyamata átlátható és demokratikus legyen, bevonva valamennyi uniós intézményt, partnert és érdekelt felet annak érdekében, hogy a mutatókat alkalmassá tegyék az uniós költségvetés végrehajtásának mérésére, valamint hogy meg lehessen felelni az uniós polgárok elvárásainak;

Meghozandó intézkedések

85.

felszólítja a Bizottságot, hogy következő teljesítményjelentéseiben megfelelőbben értékelje az összes szakpolitika eredményeit és teljesítményét; felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelműen és összefoglalva mutassa meg az európai szakpolitikák uniós célkitűzésekhez való hozzájárulását, és értékelje, mennyiben járultak hozzá az EU 2020 céljaihoz;

Horizont 2020

86.

emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 egy ambiciózus, széles körű program, amelynek általános célkitűzései három prioritáson alapulnak: kiváló tudomány, ipari vezető szerep, valamint társadalmi kihívások;

87.

megjegyzi, hogy a Juncker vezette Bizottság tíz politikai prioritást fogadott el a 2014–2019 közötti időszakra, melyek nem teljesen azonosak az Európa 2020 stratégia prioritásaival; ez ahhoz vezet, hogy a Horizont 2020 esetében a jogi keretek és a programra előirányzott költségvetés az Európa 2020 stratégiát tükrözi, miközben a Bizottság a Horizont 2020 végrehajtása során 2014 óta a stratégiai tervezés és az irányítási keretek tekintetében a tíz politikai prioritásra helyezte át a hangsúlyt;

88.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még nem határozta meg, hogy a két prioritáscsoport hogyan viszonyul egymáshoz, és felkéri a Bizottságot, hogy tisztázza ezeket a kapcsolatokat;

89.

hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 sikerének egyik fontos tényezője a tagállami és az uniós kutatási és innovációs programok közötti eredményes szinergia és a kiegészítő jelleg; nyugtázza, hogy a Bizottság a Horizont 2020 időközi értékelése keretében elemezni kívánja a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) közötti hatásokat és szinergiákat;

90.

tudomásul veszi a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésében szereplő, a nemzeti és az uniós kutatási programok közötti kiegészítő jellegre vonatkozó két példát, és azt, hogy a bolgár és a portugál legfőbb ellenőrző intézmények megállapították, hogy míg országukban egyes területekre jellemző a nemzeti és uniós kutatási programok közötti kiegészítő jelleg, tagállami szinten hiányosságok is tapasztalhatók a nemzeti cselekvési terveken és stratégiákon belül meghatározott, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó mutatók tekintetében, valamint néhány probléma tapasztalható a Horizont 2020 valamennyi résztvevője közötti, nemzeti szintű koordináció és kölcsönhatás tekintetében (7); tudomásul veszi továbbá, hogy Bulgária volt az első olyan tagállam, amely önkéntesen vette igénybe a Horizont 2020 szakpolitika-támogató eszközt, és ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa tovább azokat a tagállamokat, amelyeknek korszerűsíteniük kell kutatási és innovációs ágazatukat;

91.

emlékeztet, hogy a Horizont 2020 jogi keretei több, a teljesítménymenedzsment szempontjából fontos elemet is bevezetnek, ilyenek pl. a célkitűzések és a fő teljesítménymutatók alkalmazása; hangsúlyozza, hogy a jóváhagyott célkitűzések és mutatók általánosságban tényleges javulást jelentenek a korábbi keretprogramokhoz képest;

92.

rámutat, hogy a Horizont 2020-ban alkalmazott teljesítménymutatókat továbbra is számos hiányosság jellemzi, mint például:

i.

csak az inputokat és outputokat mérő mutatók részaránya az eredmény- és hatásmutatókhoz képest (8),

ii.

az összehasonlítási alap hiánya, valamint

iii.

a nem kellően ambiciózus célszámok;

93.

sajnálja, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a Bizottság a Horizont 2020 munkaprogramjait és a kapcsolódó pályázati felhívásokat nem használja fel arra, hogy a hangsúlyt egyre inkább a teljesítményre helyezze (9);

94.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék által vizsgált pályázatokban és támogatási megállapodásokban a célkitűzések kellően a teljesítményre összpontosítottak, ha ezt a Bizottság előírta, és hogy ugyanez vonatkozik a pályázatok elbírálási folyamatára is;

95.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Horizont 2020-at előmozdító egyedi munkaprogramok és a kapcsolódó ajánlati felhívások esetében a várt hatás szélesebb körű fogalmának előtérbe helyezése a várt eredménnyel szemben megnöveli annak veszélyét, hogy az erre vonatkozó információ túl általános lesz és megnehezíti a Horizont 2020 teljesítményértékelésének összesítését (10);

96.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem mindig használja következetesen a teljesítménnyel kapcsolatos fogalmakat (pl. „output”, „eredmény”, „teljesítmény” és „hatás”);

97.

sajnálja, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a jelenlegi struktúra nem teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy a Horizont 2020-on belül elkülönítve kövesse nyomon a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció összetevőinek kiadásait és teljesítményét; ezenkívül bár a költségvetési folyamat a közzétett programnyilatkozatok keretében tartalmazza a Horizont 2020 programnak az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulását, sajnálatos, hogy a Bizottság mindeddig nem készített érdemi beszámolót a Horizont 2020 végrehajtásáról, és arról, az hogyan járult hozzá az Európa 2020 stratégia megvalósításához; felhívja a Bizottságot, hogy amint rendelkezésre állnak a Horizont 2020 program eredményei, tegyen érdemi jelentést annak végrehajtásáról és az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásáról;

98.

azt javasolja, hogy növeljék a nemzeti kapcsolattartó pontok szerepét, hogy helyben minőségi technikai segítséget lehessen nyújtani; úgy véli, hogy az eredmények éves értékelése, a képzések és a jól teljesítő nemzeti kapcsolattartó pontok ösztönzése növelni fogja a Horizont 2020 program sikerességi arányát;

Meghozandó intézkedések

99.

felszólítja a Bizottságot, hogy jövőbeli teljesítményjelentéseiben egyértelműen és hiánytalanul tüntesse fel, hogyan hárult hozzá a Horizont 2020 program az Európa 2020 stratégiához;

A „Természeti erőforrások” terület alatti kiadásokért felelős négy főigazgatóság irányítási tervei és éves tevékenységi jelentései.

100.

sajnálatát fejezi ki a Számvevőszék azon észrevételei miatt, amelyek szerint a DG AGRI, a DG CLIMA, a DG ENVI és a DG MARE esetében a vezetői tervekben és az éves tevékenységi jelentésekben szereplő számos célkitűzés közvetlenül szakpolitikai vagy jogalkotási dokumentumokból lett átvéve, ezért túl általános ahhoz, hogy irányítási és ellenőrzési eszközként lehessen alkalmazni;

Meghozandó intézkedések

101.

kéri, hogy a Bizottság:

értékelje a munkaprogramok teljesítményét a Horizont 2020-ra vonatkozó jogszabályok magas szintű célkitűzéseinek a munkaprogramok operatív célkitűzésekre történő lebontásával,

pontosítsa az Európa 2020 stratégia (2010–2020), a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret, a Bizottság 2015–2019-es prioritásai közötti kapcsolatokat,

gondoskodjon az „input”, „output”, „eredmény” és „hatás” kifejezések összes tevékenységében való, következetes alkalmazásáról, a jobb szabályozásra vonatkozó iránymutatásaival összhangban,

hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy az azonos projekten belül azonos munkát végző kutatók azonos fizetést kapjanak,

készítsen egy országok szerint lebontott listát azokról a vállalatokról, amelyek jegyezve vannak a tőzsdén és/vagy éves beszámolójukban nyereséget könyvelnek el, és amelyek a Horizont 2020 programból támogatást kapnak;

Bevételek

102.

üdvözli, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy a bevételeket nem jellemzi lényeges hibaszint és különösen azt, hogy a vizsgált rendszerek hatásosak a GNI-alapú és a héaalapú saját források tekintetében is, hogy a vizsgált rendszerek általában véve eredményesek a tradicionális saját források esetében, a Számvevőszék által meglátogatott tagállamokban ugyanakkor a fő belső kontrollmechanizmusok csak részben eredményesek, és a Számvevőszék nem talált hibákat az ellenőrzött tranzakciókban;

103.

emlékeztet arra, hogy a fenntartás olyan eszköz, amely révén a tagállamok által benyújtott GNI-adatok kétséges tételein kiigazításokat lehet eszközölni, és üdvözli, hogy a Számvevőszék a 2015-ben áttekintett megszüntetett fenntartásokban nem állapított meg súlyos problémákat;

104.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár haladás történt a görög GNI-adatok megbízhatóságának javítása terén, ezeket a fenntartásokat még nem szüntették meg; megjegyzi, hogy ez az egyetlen fennálló általános fenntartás 2015 végén, és hogy a fenntartás a 2008. és 2009. évre vonatkozik;

105.

a vámokra vonatkozóan megállapítja, hogy a Számvevőszék úgy találta, hogy a tarifaszabályozások és a behozatali előírások importőrök általi tiszteletben tartásának ellenőrzésére (beleértve a vámkezelés utáni ellenőrzéseket) alkalmazott módszertan minőségét és eredményeit tekintve eltérő volt a különböző tagállamokban; a Számvevőszék kiemelte, hogy a francia hatóságok az adósságról szóló értesítésekkel kapcsolatban megszakítják a hároméves elévülési időszakot, és hogy ez a gyakorlat eltér a többi tagállam által alkalmazottól, és az Unión belüli gazdasági szereplők közötti eltérő bánásmódhoz vezet (11);

106.

a tradicionális saját forrásokat illetően megállapítja, hogy 2015 végén a Bizottság 325, az uniós vámszabályoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos olyan nyitott kérdést tartott nyilván, amelyet a tagállami vizsgálatok során határoztak meg;

107.

rámutat, hogy a Számvevőszék a vámokra és a cukorilletékekre vonatkozó nyilatkozatok esetében úgy találta, hogy a tagállamok nem kezelik hatékonyan a követeléseket (B-számlák), és hogy a Bizottság a felkeresett 22 tagállam közül 17-ben talált hasonló hiányosságokat;

108.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék kockázatokat azonosított a vámtartozásoknak az Unión kívül nyilvántartott vállalatoktól, illetve az Unión kívüli országok állampolgáraitól történő behajtásával kapcsolatban, és számos olyan esetet talált, ahol különböző tagállamok nem tudták a vámtartozásokat behajtani a pl. belaruszi, brit Virgin-szigeteki, oroszországi, svájci, törökországi és ukrajnai állampolgároktól vagy vállalatoktól;

109.

hangsúlyozza, hogy a GNI-egyenlegek kiemelt felülvizsgálatai kisebb hatással is járhattak volna, ha érvényben lett volna olyan közös uniós felülvizsgálati politika, amely összehangolja a nagyobb felülvizsgálatok menetrendjét;

110.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is érvényben vannak azok a strukturális és jogi elemek, amelyek 2014. október végére politikai incidensig vezettek az egyes tagállamok hozzájárulásai tekintetében;

Meghozandó intézkedések

111.

felszólítja a Bizottságot, hogy

tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára harmonizált legyen a vámtartozásról szóló értesítés elévülési ideje egy utólagos ellenőrzést követően,

gondoskodjon arról, hogy a tagállamok helyesen jelentsék be a beszedett vámok összegét a negyedéves kimutatásaikban, és nyújtson iránymutatást a rögzítendő adatokról,

amennyire lehetséges, könnyítse meg a vámtartozások tagállamok általi behajtását azokban az esetekben, amikor az adósok nem rendelkeznek uniós tagállamban székhellyel,

tökéletesítse az Európai Gazdasági Térségből és az Európai Szabadkereskedelmi Társulástól érkező hozzájárulások és a korrekciós mechanizmusok kiszámítására vonatkozó ellenőrzéseket,

hozza meg a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy csökkenjen annak hatása, ha a tagállamok megváltoztatják a közölt GNI-jük számbavételi módszereit és forrásait;

A Bizottság 2014-re vonatkozó mentesítésének nyomon követése  (12)

112.

rámutat, hogy a Bizottság egyetértett azzal, hogy új intézkedéseket hoz a 2014. pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot kísérő parlamenti állásfoglalásban rögzített 88 felkérés nyomán;

113.

megjegyzi, hogy a Bizottság megítélése szerint 227 parlamenti felkérés esetében a kívánt intézkedést már megtették, vagy az folyamatban van, és hogy a Bizottság 35 parlamenti felkérést – a fennálló jogi és pénzügyi keretekhez, illetve saját intézményi szerepéhez vagy előjogaihoz kapcsolódó okok miatt – nem tud elfogadni;

114.

sajnálja, hogy a Bizottság válaszai néha továbbra is homályosak és nem egyértelműek;

115.

üdvözli a Bizottság a hat fő vállalásból öt teljesítését célzó intézkedéseit;

116.

ragaszkodik ugyanakkor ahhoz, hogy a Bizottság utasítsa főigazgatóságait, hogy tegyenek közzé az európai szemeszterrel összefüggésben éves tevékenységi jelentéseikben szerepeltetett minden országspecifikus ajánlást (hatodik vállalás);

117.

kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül álláspontját, különösen, ami a tagállamok által továbbított adatok megbízhatóságát, az uniós források végső kedvezményezettek tekintetében érvényesülő átláthatóságát, az etikai bizottság tevékenységeinek átláthatóságát, a korrupció elleni küzdelmet, valamint az európai iskolák igazgatási struktúráinak reformját illeti;

118.

határozottan elítéli, hogy a Bizottság nem érzi szükségét az uniós korrupcióellenes jelentés további közzétételének; úgy véli, hogy bármi is legyen a Bizottság szándéka a korrupció elleni harccal kapcsolatban, ez az utolsó pillanatban történő visszavonás negatív üzenetet közvetít nem csupán a tagállamok, hanem a polgárok felé is; ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a korrupció még mindig kihívást jelent az Unió és a tagállamok számára; és hatékony korrupcióellenes intézkedések nélkül aláássa a gazdasági teljesítményt, a jogállamiságot és a demokratikus intézmények Unión belüli hitelét; felszólítja a Bizottságot, hogy véglegesítse és tegye közzé a 2016. évi korrupcióellenes jelentést, lépjen fel gyorsan és határozottan a tagállami és az uniós intézményekben tapasztalható korrupció felszámolása ellen, és adjon megbízást az uniós intézményeken belüli korrupcióellenes normák független értékelésére;

119.

ismételten határozottan felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokban tapasztalható korrupció szintjének mérésére és a tagállamok korrupció elleni politikáinak értékelésére a stockholmi programban meghatározott követelmények alapján dolgozzon ki egy szigorú mutatórendszert és könnyen alkalmazható, egységes kritériumokat; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki korrupciós indexet a tagállamok kategóriákba sorolása érdekében; úgy véli, hogy a korrupciós index olyan szilárd alapot biztosíthat, melyre a Bizottság felépítheti országspecifikus ellenőrzési mechanizmusát az uniós források elköltésének ellenőrzése érdekében;

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

EU 2020

120.

megállapítja, hogy az ismétlődő hibaarány, valamint a végrehajtás és a lezárás késlekedése ellenére a hetedik keretprogram egy magas szintű szakértői csoport által végzett utólagos értékelése (13) szerint a hetedik keretprogram sikeres volt; a magas szintű szakértői csoport különösen hangsúlyozta, hogy a hetedik keretprogram:

ösztönözte a tudományos kiválóságot egyéni és intézményi szinten,

elősegítette az úttörő kutatást a hetedik keretprogram új „Ideas” programja révén (Európai Kutatási Tanács),

stratégiai módon bevonta az ipart és a kkv-kat,

megerősítette az együttműködés új módját és a nyílt innovációs keretet,

megerősítette az európai kutatási térséget azáltal, hogy katalizálta az együttműködés kultúráját, és a tematikus kihívásokat kezelni képes átfogó hálózatokat épített ki,

a „Cooperation” programban kezelt néhány társadalmi kihívást a kutatás, technológia és innováció segítségével,

ösztönözte a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek és politikák harmonizációját,

ösztönözte a kutatók mobilitását Európa egészében: a „People” program megteremtette a megfelelő feltételeket a kutatók nyitott munkaerőpiaca számára,

előmozdította az európai kutatási infrastruktúrákba való beruházást,

elérte, hogy a kutatások Európa területén és világszerte kritikus tömeggé álljanak össze;

121.

sajnálattal állapítja meg, hogy a hetedik keretprogram értékelése összefüggésében az érdekelt felekkel 2015. február és május között tartott nyilvános konzultáció a következő gyengeségekre mutatott rá:

komoly adminisztratív terhek, illetve nehézkes jogi és pénzügyi szabályok,

nagyarányú túljelentkezés,

nem elegendő összpontosítás a társadalmi hatásokra,

a témakörök és felhívások hatóköre túl szűk volt,

nem elegendő összpontosítás az ipar részvételére,

magas küszöbérték az újonnan érkezőknek, alacsony sikerességi arány a pályázatok (19 %) és a pályázók (22 %) tekintetében,

gyenge kommunikáció;

122.

mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy valószínűleg nem teljesül azon célkitűzés, hogy a tagállamok 2020-ra bruttó hazai termékük (GDP) 3 %-át kutatásra fordítsák; ezért úgy véli, hogy le kellene állítani az uniós költségvetés kutatási programokkal kapcsolatos ismétlődő csökkentését; felszólítja a tagállamokat, hogy nőjenek fel a kihíváshoz; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy vonja le a szükséges következtetéseket a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata és a következő többéves pénzügyi keret számára;

123.

üdvözli az Innovatív Unió keretébe tartozó kötelezettségvállalások teljesítése terén elért előrehaladást: 2014 közepére az összes kötelezettségvállalás teljesült, vagy folyamatban volt;

124.

üdvözli továbbá, hogy a Horizont 2020 keretében a kis- és középvállalkozások számára biztosított források aránya a 2014-es 19,4 %-ról 2015-ben 23,4 %-ra nőtt, és javasolja e tendencia proaktív ösztönzését;

125.

elfogadhatatlannak tartja, hogy a DG RTD nem tett eleget a Parlament azon kérésének, hogy a Bizottság összes főigazgatósága tegye közzé valamennyi országspecifikus ajánlását az éves tevékenységi jelentésében; aggodalommal állapítja meg, hogy a Horizont 2020 keretprogramhoz tartozó 20 legfontosabb projekt listáján csupán korlátozott számú terület képviselteti magát;

Általános kérdések

126.

rámutat, hogy a 2015. évi számvevőszéki jelentés ötödik fejezete az alábbi területek kifizetéseivel foglalkozik: kutatás (10,4 milliárd EUR), oktatás, képzés, ifjúság és sport (1,8 milliárd EUR), űrkutatás (1,4 milliárd EUR), közlekedés (1,3 milliárd EUR), egyéb fellépések és programok (1,1 milliárd EUR), energia (0,5 milliárd EUR), a vállalkozások és kis- és középvállalkozások versenyképessége (COSME) (0,3 milliárd EUR); a kutatás ezért a kiadások 62 %-át teszi ki;

127.

megállapítja, hogy a kutatási keretprogramok végrehajtásának felelősségén osztoznak a különböző bizottsági főigazgatóságok, végrehajtó ügynökségek, közös vállalkozások és az úgynevezett 185. cikk szerinti szervezetek (tagállamokkal kialakított partnerségek), melyek mindegyike szoros koordinációt igényel;

128.

rámutat, hogy a Számvevőszék vizsgálata szinte kizárólag a hetedik kutatási keretprogram (FP7) kifizetéseire vonatkozott;

129.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a DG RTD éves tevékenységi jelentése szerint 2015 végére még mindig nem került lezárásra az FP7-be tartozó 1 915 projekt, összesen 1,63 milliárd euro értékben; ez késleltetheti a Horizont 2020 végrehajtását;

Irányítási és kontrollrendszerek (MCS)

130.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a kutatási és egyéb belső politikákra vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési rendszerek „részben hatékonyak”;

131.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2015-ben a Számvevőszék az általa ellenőrzött 150 tranzakció közül 72 tranzakció esetében (48 %) hibát észlelt; a Számvevőszék az általa számszerűsített 38 hiba alapján 4,4 %-ra becsülte a hibaszintet; továbbá, a számszerűsíthető hibák közül 16 esetben a Bizottság, a tagállami hatóságok vagy a független könyvvizsgálók elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, az e fejezetre becsült hibaarány 0,6 %-kal kisebb lett volna;

132.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 38 számszerűsíthető hibát tartalmazó tranzakció közül 10 esetében a Számvevőszék a vizsgált tételek több mint 20 %-át meghaladó hibát észlelt; a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” 2015-ös általános becsült hibaszintjének 77 %-át ez a 10 eset tette ki (9 a hetedik kutatási keretprogramból, egy a 2007–2013-as versenyképességi és innovációs programból);

133.

sajnálja, hogy a Számvevőszák által feltárt legtöbb számszerűsített hiba (38-ból 33) a kedvezményezettek által bejelentett nem támogatható személyzeti és közvetett költségek megtérítésével volt kapcsolatos, és hogy a Számvevőszék által a költségelszámolásokban talált szinte valamennyi hibát az okozta, hogy a kedvezményezettek vagy félreértelmezték a bonyolult támogathatósági szabályokat, vagy helytelenül számították ki a támogatható költségeiket, amiből azt az egyértelmű következtetést lehet levonni, hogy a szabályokat egyszerűsíteni kell;

134.

üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés jelentős mértékben javult;

135.

tudni szeretné, hogy a DG RTD főigazgatója miért fogalmazott meg az előző évekhez hasonlóan horizontális fenntartást a hetedik keretprogramon belüli összes költségigénylés vonatkozásában (1,47 milliárd EUR); azon a véleményen van, hogy a horizontális fenntartások általában véve nem tekinthetők hatékony és eredményes pénzgazdálkodási eszköznek; elismeri ugyanakkor, hogy a hetedik keretprogram kiadásainak bizonyos elemeire nem volt fenntartva tartalék, amennyiben a kockázatok (és így a fennmaradó hibaarányok) bizonyítottan jelentős mértékben alacsonyabbak voltak, mint az összes kiadás esetében; megjegyzi, hogy a kutatás és technológiai fejlesztés területén ez az egyes közös vállalkozások kiadásaira érvényes; megjegyzi, hogy a DG RTD-n kívül ez érvényes továbbá a Kutatási Végrehajtó Ügynökség Marie Curie-program keretén belüli kiadásaira, valamint az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségének valamennyi kiadására;

136.

csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2015-ben nem vett részt a kutatási és innovációs kiadások Közös Támogatási Központjában;

137.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztos szerint a hetedik keretprogram 2020 előtt nem kerül teljes körű végrehajtásra és értékelésre, ami késedelmet okozhat a jövőbeli nyomonkövetési programokban; sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a Horizont 2020-at követő keretprogram bemutatását megelőzően tegye közzé az értékelő jelentést;

Horizont 2020

138.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretében csak előlegfizetésre került sor 2015 végéig; figyelmezteti a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 projekt kései elkezdése késleltetheti a program végrehajtását; figyelmeztet arra, hogy a program végére hátralék gyűlhet fel;

139.

aggodalmának ad hangot a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy miközben a politikai célkitűzéseket meghatározó többéves programok, mint pl. az Európa 2020 vagy a Horizont 2020 egymással párhuzamosan haladnak, nincs tényleges kapcsolat közöttük (14);

140.

sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a Horizont 2020-ról szóló első ellenőrzési jelentés kevés információt tartalmazott a program és a strukturális alapok közötti szinergiahatásokról (15); felkéri a Bizottságot, hogy amint rendelkezésre állnak a program eredményei, tegyen jelentést ezekről a szinergiahatásokról;

141.

mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék véleménye szerint (16) a Horizont 2020 nem eléggé teljesítményorientált;

Meghozandó intézkedések

142.

megismétli a már a Bizottság 2014. évi mentesítéséről szóló állásfoglalásban (17) is szereplő azon kérését, hogy a Bizottság utasítsa minden főigazgatóságát, hogy tegyenek közzé az európai szemeszterrel összefüggésben éves tevékenységi jelentéseikben szerepeltetett minden országspecifikus ajánlást;

143.

felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azon célkitűzés elérésére, mely szerint a GDP-jük 3 %-át kutatásra és fejlesztésre költik; úgy véli, hogy ez fellendítené a kiválóságot és az innovációt; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy a Polgármesterek Szövetségének már meglévő dinamikájára építve vizsgálja meg egy tudományos szövetség létrehozásának lehetőségét helyi, regionális és nemzeti szinten; felszólítja a tagállamokat és a Parlamentet, hogy az uniós költségvetésen keresztül is tegyenek erőfeszítést;

144.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az „uniós innovációs output” fő teljesítménymutatót, mivel a saját szavai szerint „a mutató összetett jellege nem (…) megfelelő célkitűzések rögzítésére” (18);

145.

sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon különösen azt a 16 számszerűsíthető hibát, amelyek esetében a Bizottság, a tagállami hatóságok vagy a független könyvvizsgálók elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ezenkívül részletesen tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a megtett korrekciós intézkedésekről 2017. október vége előtt;

146.

felhívja a Bizottságot, hogy részletesen tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a hibák 77 %-át produkáló 10 tranzakcióról és a meghozott korrekciós intézkedésekről;

147.

felszólítja a Bizottságot, hogy korszerűsítse az irányítási és kontrollrendszereit annak érdekében, hogy a horizontális fenntartások feleslegessé váljanak; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát 2017. november előtt a meghozott intézkedésekről;

148.

felhívja a Bizottságot, hogy a Számvevőszékkel együtt – például a 2016–2020-as stratégiai tervezési és beszámolási folyamat útján – tisztázza az Európa 2020 stratégia (2010–2020), a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret, a Bizottság 2015–2019-es prioritásai közötti összefüggéseket; úgy véli, hogy ez megerősítené a monitoring- és beszámolási keretet, és lehetővé tenné a Bizottság számára az eredményes beszámolást arról, hogyan járul hozzá az uniós költségvetés az Európa 2020 céljainak megvalósulásához;

Vegyes kérdések

149.

megállapítja, hogy a 04 03 01 05. sz., „Munkavállalói szervezeteket érintő tájékoztatási és képzési intézkedések” megnevezésű költségvetési sor keretében nyújtott működési támogatásokat kizárólag két konkrét szakszervezeti intézet, az Európai Szakszervezeti Intézet és a Munkavállalókat érintő kérdések európai központja kapta; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a működési támogatásokat és a partnerségi keretmegállapodásokat alapvetően vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni, és ezért azokra nyílt pályázati eljárás és közzététel vonatkozik; általános aggályának ad hangot amiatt, hogy az ilyen odaítélési eljárásokat a de facto monopolhelyzettel vagy a szervek technikai kompetenciájával, a magas fokú specializációval vagy az igazgatási hatáskörrel indokolják (az alkalmazási szabályok 190. cikkének (1) bekezdése c) és f) albekezdése); úgy véli, hogy épp az vezet de facto monopolhelyzethez, magas szintű kompetenciához, specializációhoz és hatáskörökhöz, ha a működési támogatásokat huzamos ideig kizárólagosan bizonyos szerveknek ítélik oda, ami az alkalmazási szabályok 190. cikke alapján még jobban indokolja e működési támogatások kizárólagos odaítélését;

150.

ezzel kapcsolatban emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a költségvetési rendelet 125. és azt követő cikkeiben meghatározott átláthatósági és közzétételi szabályok alóli kivételeket korlátozásokkal kell értelmezni és alkalmazni; felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy törekedjenek az átláthatósági és közzétételi elvek alóli kivételek időtartamának és alkalmazási körének egyértelmű meghatározására, ezzel tovább korlátozva azok használatát;

Meghozandó intézkedések

151.

arra kéri a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet 125. és azt követő cikkeiben meghatározott átláthatósági és közzétételi szabályok alóli kivételeket korlátozásokkal értelmezze és alkalmazza; kéri a Bizottságot, hogy egyértelműen határozza meg az átláthatósági és közzétételi elvek alóli kivételek időtartamát és alkalmazási körét, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy ily módon tovább korlátozza azok használatát;

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

EU 2020

152.

megállapítja, hogy a 2007–2013 közötti időszakra szóló Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)/Kohéziós Alap (KA) utólagos értékelése (19) szerint 2023-ra 1 euro kohéziós politikai beruházás további 2,74 euróval fogja növelni a bruttó hazai terméket (GDP); üdvözli azt a tényt, hogy a strukturális és kohéziós alapokat elsősorban a kis- és középvállalkozások innovációjára (32,3 milliárd EUR), a vállalkozások általános támogatására (21,4 milliárd EUR), a kutatásba és technológiai fejlesztésre (KTF) (17,5 milliárd euro), a közlekedési beruházásokra (82,2 milliárd EUR), az energetikai beruházásokra (11,8 milliárd EUR), a környezeti beruházásokra (41,9 milliárd EUR), a kulturális és idegenforgalmi beruházásokra (12,2 milliárd EUR) és a városi és szociális infrastruktúrákra (28,8 milliárd EUR) fordítják;

153.

üdvözli, hogy az ERFA és a KA bizonyos mértékig ellensúlyozni tudták a 2007–2008-as pénzügyi válság hatásait, ami azt jelzi, hogy a strukturális alapok nélkül az európai régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek még tovább fokozódtak volna;

154.

üdvözli a kohéziós politikának a 2007–2013-as programozási időszak utólagos értékeléseiben kimutatott, az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos eredményeit:

az ERFA és a KA keretében: a „Foglalkoztatás” megnevezésű 1. címben és a „K+F és innováció” megnevezésű 2. címben – 41 600 kutatással kapcsolatos álláshely létesült, és 400 000 kkv kapott támogatást; az „Éghajlatváltozás és energia” megnevezésű 3. címben – 3 900 MW további kapacitással növelték a megújulóenergia-termelést,

az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében: a „Foglalkoztatás” megnevezésű 1. címben – legalább 9,4 millió ember jutott munkához (melyből több mint 300 000 támogatott személy önfoglalkoztatóvá vált); az „Oktatás” megnevezésű 4. címben – legalább 8,7 millió ember kapott képesítést/diplomát;

155.

megjegyzi azonban, hogy csak nagyon kevés program volt eredményközpontú és mérte a hatásokat; ezért alig lehet tudni valamit a beruházások fenntarthatóságáról;

156.

kiemeli azonban, hogy 2015-ben csak nagyon kevés program volt eredményközpontú és mérte a hatásokat; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy a költségvetés eredményközpontú végrehajtása érdekében határozza meg a szükséges mutatókat és állapodjon meg azokról; megjegyzi ugyanakkor, hogy ebben a szakaszban alig lehet tudni valamit a beruházások fenntarthatóságáról és európai hozzáadott értékéről;

157.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem tájékoztatták azokról az intézkedésekről, amelyekre a Bizottság az európai szemeszter keretében kérte fel a tagállamokat; felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet a tagállamok által az európai szemeszter keretében hozott intézkedésekről;

158.

komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék már a 2014. évi éves jelentésében jelezte, hogy a 2014–2020-as programozási időszak megkezdése késedelmet szenved; valamint amiatt, hogy 2015 végén az Európai Strukturális és Befektetési alapokért felelős tagállami hatóságoknak még mindig kevesebb mint 20 %-át jelölték ki;

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap: általános kérdések

159.

üdvözli, hogy a Számvevőszék az éves jelentésének fejezeteit a többéves pénzügyi keret fejezeteihez igazította; úgy véli ugyanakkor, hogy e fejezet forrásai annyira jelentősek – ERFA: 28,3 milliárd EUR, KA: 12,1 milliárd EUR, ESZA: 10,3 milliárd EUR) –, hogy a Számvevőszék ellenőrzési stratégiájának meg kellene különböztetnie az ERFA-t és a KA-t az ESZA-tól;

160.

aggódik amiatt, hogy a tagállamok különösen a programozási időszak végén a nemzeti keretben rendelkezésre álló források felhasználására törekednek, nem pedig a szakpolitikai célkitűzések elérésére; felszólítja a Bizottságot, hogy technikai segítségnyújtás révén támogassa a legrosszabbul teljesítő tagállamokat, különösen a pénzügyi időszak végén;

161.

fontosnak tartja, hogy a közbeszerzésről szóló irányelvet (20) még át nem ültető 16 tagállam, a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelvet (21) még át nem ültető 19 tagállam, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelvet (22) még át nem ültető 17 tagállam mielőbb ültessék át az adott irányelvet, mivel az irányelvek az egyszerűsítést célozzák; kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze az e téren elért előrehaladást;

162.

hangsúlyozza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) jelentőségét; 2015. november végéig csaknem 320 000 fiatal vett részt az IFK által támogatott fellépésekben, és 22-ből 18 tagállam indított fellépést az IFK keretében; az IFK rendelkezésre álló forrásainak 28 %-át lekötötték, 20 %-át kedvezményezetteknek adták szerződések keretében, és 5 %-át kifizették kedvezményezetteknek; megjegyzi, hogy 2015. november végéig három tagállam (Spanyolország, Írország és az Egyesült Királyság) még nem kötött le forrásokat;

163.

tudomásul veszi az ESZA és a fiatal innovatív vállalkozásokat támogató program (YIE) 2014–2015-ös végrehajtásának előzetes eredményeit, valamint azt, hogy ezek tevékenységeiben 2,7 millióan vettek részt, ezen belül 1,6 millió munkanélküli és 700 000 inaktív személy;

164.

ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy első tanulmány (23) rámutat a nyújtott szolgáltatások hatékonyságának hiányára és néhány tagállam esetében az adatgyűjtés hiányosságaira;

Irányítási és kontrollrendszerek (MCS)

165.

megjegyzi, hogy 2015 folyamán a kifizetések több mint 80 %-a a 2007–2013-as programozási időszak operatív programjainak folyósított időközi kifizetés volt, és e programok támogathatósági időszaka 2015. december 31-én véget ért; a 2014–2020-as programozási időszak előlegkifizetései mintegy 7,8 milliárd eurót tettek ki;

166.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Olaszországban a gyakornokok ifjúsági garancia révén nyújtandó fizetését elfogadhatatlan késésekkel biztosítják; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel a helyzetet, és dolgozzon ki konkrét cselekvési tervet az e problémával küzdő tagállamok számára;

167.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék 223 tranzakciót vizsgált meg (120 tranzakció az ERFA-t, 52 a Kohéziós Alapot, 44 pedig az ESZA-t érintette);

168.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a becsült hibaarányt 5,2 %-ban állapította meg (2014: 5,7 %); nyugtalanítónak találja, hogy a Számvevőszék az előző évekhez hasonlóan megállapította, hogy „számszerűsíthető hibáknál a tagállami hatóságok 18 esetben elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő elszámolása előtt megelőzzék, illetve feltárják és kijavítsák a hibákat; nyomatékosan kéri ezért a tagállamokat, hogy használják fel az összes rendelkezésre álló információt a hibák megelőzése, feltárása és javítása érdekében; sürgeti a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok felhasználják-e az összes rendelkezésre álló információt a hibák megelőzése, feltárása és javítása érdekében; ha az összes ilyen információt felhasználták volna, a becsült hibaszint 2,4 százalékponttal kisebb lett volna erre a fejezetre.” (24)

169.

rámutat, hogy az ERFA/KA kiadásainak szabályszerűsége tekintetében a Számvevőszék szerint a fő kockázat egyrészt az volt, hogy a kedvezményezettek a tagállami támogathatósági szabályok és/vagy az uniós strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben található, a tagállamiaknál kisebb számú támogathatósági rendelkezés értelmében támogatásra nem jogosult költségeket is bejelentenek, másrészt a szerződések odaítélésekor az uniós, illetve tagállami közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés volt; a Bizottság ezen a szakpolitikai területen 3 % és 5,6 % között becsülte a hibák kockázatát;

170.

megjegyzi, hogy az ESZA-kiadások esetében a Számvevőszék azt állapította meg, hogy a szabályszerűség fő kockázata a humántőke-beruházások immateriális jellegéből adódik, valamint abból, hogy a projektek végrehajtásába számos, sok esetben kis partnert vonnak be; a Bizottság ezen a szakpolitikai területen 3 % és 3,6 % között becsülte a hibák kockázatát;

171.

sajnálattal állapítja meg, hogy a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” fejezet egészének kiadásait érintő egyik fő hibaforrás továbbra is a közbeszerzési szabályok megszegése; emlékeztet arra, hogy a közbeszerzési szabályok súlyos megsértésének minősül például a szerződések, pótlólagos munkák vagy szolgáltatások indokolatlan közvetlen odaítélése, ajánlattevők jogellenes kizárása, valamint összeférhetetlenségek és hátrányosan megkülönböztető kizárási kritériumok; úgy véli, hogy a hibák és visszaélések felszámolása érdekében alapvető fontosságú egy teljes átláthatósági politika alkalmazása az ajánlatkérők és az alvállalkozók adataira;

172.

hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítés, többek között az egyszerűsített költségelszámolási módszer, csökkenti a hibák kockázatát; rámutat azonban arra, hogy az irányító hatóságok tartanak az ezzel járó munkatehertől, jogbizonytalanságoktól és attól a kockázattól, hogy minden szabálytalanság rendszerhibának lenne tekinthető;

173.

üdvözli, hogy a tagállamok éves ellenőrzési jelentései az évek során egyre megbízhatóbbá váltak: csak 14 ERFA/KA esetben igazították ki több mint 2 %-kal felfelé a tagállamok által jelentett hibaarányt;

174.

sajnálja, hogy a DG REGIO-nak 67 fenntartást kellett megfogalmaznia (az egy évvel korábbi 77-hez képest) megbízhatatlan irányítási és kontrollrendszerek miatt 13 tagállamban, valamint egy fenntartást az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz a Görögország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti, határokon átnyúló programjával kapcsolatban; a szóban forgó 67 program közül 22 Spanyolországot, 10 Magyarországot, 7 pedig Görögországot érinti; e fenntartások becsült pénzügyi hatása ugyanakkor a 2014. évi 234 millió euróról 2015-ben 231 millió euróra csökkent az ERFA/KA vonatkozásában;

175.

továbbá sajnálja, hogy a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) 23 fenntartást fogalmazott meg (az előző évi 36-hoz képest) megbízhatatlan irányítási és kontrollrendszerek miatt 11 tagállamban; megállapítja, hogy e fenntartások becsült pénzügyi hatása a 2014. évi 169,4 millió euróról 2015-ben 50,3 millió euróra csökkent az ESZA vonatkozásában;

176.

támogatja a Bizottság azon terveit, hogy a kohéziós politika programjaival kapcsolatos hatásértékelések javítását kiemelten kezelje (25); azt kérdezi a Bizottságtól, hogy a megállapításokat hogyan fogja jogszabályokba foglalni a következő programozási időszakban;

Pénzügyi konstrukciók

177.

megjegyzi, hogy a tagállamok irányító hatóságainak bejelentése alapján 2015 végén összesen 1 025 pénzügyi konstrukció működött (77 holdingalap és 975 külön alap); ezek 89 %-át a vállalkozások, 7 %-ukat a városfejlesztési projektek és 4 %-ukat az energiahatékonysági/megújuló energiával kapcsolatos alapok pénzügyi konstrukciói teszik ki;

178.

tudomással bír arról, hogy ezek a pénzügyi konstrukciók 25 tagállamban működtek (Írország, Luxemburg és Horvátország kivételével minden tagállamban) és 188 operatív programból kaptak pénzügyi támogatást, amelyek közül egy határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos operatív program volt;

179.

tudomásul veszi, hogy az operatív programok pénzügyi konstrukciókba befizetett hozzájárulásainak összértéke 16,9 milliárd EUR volt, amelyből 11,7 milliárd eurót tesznek ki a strukturális alapok (az ERFA és az ESZA); továbbá elismeri, hogy a végső kedvezményezettek számára folyósított kifizetések 2015 végéig elérték a 12,7 milliárd eurót, amiből 8,6 milliárd eurót képviseltek a strukturális alapok, így az operatív programok által a pénzügyi konstrukciókba fizetett összegek felhasználási aránya csaknem elérte a 75 %-ot;

180.

rámutat, hogy Lengyelország, Magyarország, Olaszország és Franciaország a pénzügyi konstrukciók fő kedvezményezettjei;

181.

osztja a Számvevőszék azon véleményét, hogy a Bizottságnak kell biztosítania, hogy az ERFA és ESZA pénzügyi eszközeihez kapcsolódó, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó valamennyi költséget elég korán szerepeltessék a zárónyilatkozatokban ahhoz, hogy az ellenőrző hatóságok el tudják végezni ellenőrzésüket; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak a pénzügyi konstrukciókat alkalmazó minden tagállamot ösztönöznie kellene arra, hogy a zárásra való tekintettel végezzék el ezen eszközök alkalmazásának külön ellenőrzését;

182.

mélyen aggódik amiatt, hogy a több mint 1 000 pénzügyi konstrukció pénzügyi összetettsége a „költségvetések galaxisainak” nagy részét teszi ki, ami lehetetlenné teszi a demokratikus elszámoltathatóságot;

Európai Beruházási Bank

183.

mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a megosztott irányítású pénzügyi eszközöket végrehajtó Európai Beruházási Bank/Európai Beruházási Alap -kezelésű alapok általában magasabb költségeket és díjakat eredményeznek, amit a Számvevőszék a 19/2016. számú, „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programidőszak tanulságai” című különjelentésének megállapításai is kimutattak, és arra bátorítja a Számvevőszéket, hogy a jelenlegi időszakra vonatkozóan is hajtson végre hasonló ellenőrzést;

184.

felhívja a Bizottságot, hogy a mentesítési eljárásban való felhasználás céljából 2018-tól minden év júniusáig nyújtson be jelentést a jelenlegi többéves pénzügyi keret indulásától számított végrehajtásáról és az Európai Beruházási Bankcsoport által irányított és végrehajtott valamennyi, az uniós költségvetés forrásait használva működő pénzügyi eszköz aktuális állásáról és az elért eredményekről;

Egyedi esetek

185.

megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatási vizsgálatokat indított, például Németországban a Volkswagen-csoporttal kapcsolatban a kibocsátási botrány ügyében, Franciaországban a Nemzeti Fronttal és elnökével kapcsolatban, illetve a cseh köztársaságbeli, „Gólyafészek” nevű projekt ügyében az állítólagos szabálytalanságok miatt; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát, amikor a vizsgálatok lezárulnak;

186.

mélyen aggódik amiatt, hogy Magyarországon a Számvevőszék és a DG REGIO súlyos szabálytalanságokat tárt fel a budapesti 4-es metróvonal építésével kapcsolatban; megjegyzi, hogy az OLAF igazgatási vizsgálata alapján, amely 2012-ben kezdődött és csak nemrégiben zárult le az ügy bonyolultsága miatt, előfordulhat, hogy a Bizottságnak vissza kell követelnie 228 millió eurót, az Európai Beruházási Banknak pedig 55 millió eurót; és hogy a hűtlen kezelést projektszinten állapították meg; megjegyzi, hogy az ügyről készült OLAF-jelentés magyarországi és egyesült királyságbeli nyomozást is javasol; felszólítja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát az előrehaladásról és a meghozott intézkedésekről;

187.

sajnálja, hogy a román parlament elfogadott egy rendeletet, amely megakadályozhatta volna a korrupció elleni tényleges fellépést, és amely lehetőséget biztosított volna a jogellenes cselekményekben érintett politikusok felmentésére; úgy véli, hogy ezek az új jogalkotási intézkedések nagyon negatív hatással lehetnek a Bizottságnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló törekvéseire, mivel Románia a strukturális alapok fontos kedvezményezettje; felhívja a Bizottságot, hogy a szavazást megelőzően kellő időben tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát azokról az intézkedésekről, amelyeket a helyzet megoldására tesz;

Meghozandó intézkedések

188.

megismétli a már a Bizottság 2014. évi mentesítéséről szóló állásfoglalásban (26) is szereplő azon kérését, hogy a Bizottság utasítsa minden főigazgatóságát, hogy tegyenek közzé az európai szemeszterrel összefüggésben éves tevékenységi jelentéseikben szerepeltetett minden országspecifikus ajánlást;

189.

kéri a Számvevőszéket, hogy ellenőrzési stratégiájában továbbra is legyen külön-külön azonosítható egyrészt az ERFA és a Kohéziós Alap, másrészt az ESZA, tekintettel azok pénzügyi jelentőségére;

190.

felhívja a Bizottságot, hogy:

biztosítsa az irányítási és kontrollrendszerek megerősítését a hiányosságokat mutató 15 tagállamban (27), és ezen törekvéséről tegyen jelentést írásban a Parlament illetékes bizottságának 2017. október előtt,

tisztázza a különbséget a visszaigényelhető és vissza nem igényelhető hozzáadottérték-adó között,

tegyen jelentést a 2007–2013-as pénzügyi időszak vége után visszavont kötelezettségvállalások összegéről (ország, alap, összeg),

a Számvevőszék ajánlásával összhangban a következő programozási időszakra vonatkozó jogalkotási javaslat elkészítésekor javasolja az európai strukturális és beruházási alapokat tervezési és megvalósítási mechanizmusának szükséges aktualizálását, figyelembe véve az egyszerűsítés nyomon követésével foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatait, annak érdekében, hogy megerősítse a kohéziós politikának az uniós régiók és tagállamok közötti eltérések és egyenlőtlenségek kezeléséhez való hozzájárulását; kéri a Bizottságot, hogy korai szakaszban készítsen erre vonatkozóan egy közleményt,

tervezzen a következő programozási időszakra kezelhetőbb és mérhetőbb teljesítménymutatókat, mivel a Parlament ugyanolyan fontosságot tulajdonít egyrészt a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzésének, másrészt a teljesítménynek,

irányozza elő a teljes átláthatóságot és a dokumentumokhoz való hozzáférést az Unió által finanszírozott infrastrukturális munkálatokra vonatkozóan, a hangsúlyt különösen a vállalkozók és alvállalkozók adataira helyezve;

191.

teljes mértékben támogatja az Oettinger biztos által megfogalmazott álláspontot, hogy a pénzügyi eszközöket és az „árnyékköltségvetéseket” hosszú távon vissza kell emelni az uniós költségvetésbe, mivel ez azt jelentené, hogy a Bizottság elszámoltatható lenne a Parlament felé; kéri a Bizottságot, hogy 2017. november előtt készítsen erre vonatkozóan egy közleményt;

Közös agrárpolitika

192.

emlékeztet arra, hogy a KAP 2013. évi reformja során bevezetett közvetlen támogatási rendszerek csak a 2015-ös elszámolási évben léptek hatályba, és hogy ez a jelentés a 2015-ös költségvetési év kiadásaira vonatkozik, amelyek a 2014-ben, a korábbi KAP-rendszerek utolsó évében benyújtott, közvetlen támogatás iránti kérelmeknek felelnek meg;

Megfelelőségi kérdések

193.

rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret 2. fejezete, a „Természeti erőforrások” Számvevőszék által becsült hibaszintje 2,9 % a 2015-ös pénzügyi évben; megjegyzi, hogy ez a szint hasonló a 2014. évihez, ha figyelembe vesszük a Számvevőszék kölcsönös megfeleltetési hibákkal kapcsolatos megközelítésének megváltozását, amelyeket a hibaarány már nem tartalmazza;

194.

felhívja ezért a Bizottságot, hogy a felső vezetői szinteken az elszámoltathatóság és a jelentéstétel javítása érdekében vizsgálja meg a vezetők belső mobilitására vonatkozó szabály rugalmasabb és hatékony alkalmazását azon esetekben, amelyekben valamely tisztség hosszú ideig való betöltése a Számvevőszék megállapításai szerint rendszeresen magas hibaaránnyal és az érintett szervezeti egység irányítási eredményeivel kapcsolatos, tartós fenntartásokkal párosul;

195.

rámutat, hogy a „Piaci beavatkozások és közvetlen támogatások” Számvevőszék által becsült hibaszintje 2,2 %, ami valamivel meghaladja a 2 %-os lényegességi küszöböt (a 2014. évivel megegyező szint), miközben a „Vidékfejlesztés és egyéb politikák” területén a becsült hibaszint továbbra is magas 5,3 %-kal, de alacsonyabb, mint az elmúlt évben becsült 6 %;

196.

hangsúlyozza, hogy a közvetlen támogatások terén majdnem minden hiba a támogatható hektárok túlbecsült számának volt tulajdonítható annak ellenére, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer megbízhatósága az elmúlt években folyamatosan javult, és rámutat, hogy a vidékfejlesztés terén a hibák felét a kedvezményezett vagy a projekt támogathatóságának hiánya, 28 %-uk esetében közbeszerzési kérdések, 8 %-uknál pedig az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások be nem tartása okozta;

197.

határozottan sajnálja, hogy mindkét területen, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés terén is a tagállami hatóságok a lényegességi küszöb közelébe vagy az alá csökkenthették volna a hibák szintjét (28), mivel vagy rendelkeztek elegendő információval a hiba feltárásához, vagy maguk követték el a hibát; sürgeti a tagállamokat, hogy használják fel az összes rendelkezésre álló információt a hibák megelőzése, feltárása és javítása és a megfelelő lépések megtétele érdekében;

198.

üdvözli, hogy a Bizottság jelentősen csökkentette a folyamatban lévő szabályszerűségi eljárások számát: a 2014. évi 192-ről 2015-ben 34-re, és hogy az eljárás egyszerűsítése céljából bevezetett jogszabályi változásokat követően a Bizottság ma szorosabban nyomon követi az ellenőrzési folyamatot annak érdekében, hogy megfeleljen a belső és külső határidőknek;

Irányító hatóságok

199.

sajnálja, hogy a Számvevőszék a tagállami kifizető ügynökségek egyes fő kontrollfunkcióit érintő hiányosságokat talált, amelyek a következőkhöz kapcsolódtak:

a)

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból esetében:

a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, az adminisztratív kontrollok,

a helyszíni vizsgálatok minősége,

a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartására vonatkozó paraméterek meghatározásának következetlensége, valamint

a helytelen kifizetéseket követő visszafizettetési eljárások;

b)

a vidékfejlesztési támogatásnál:

a jogosultsági feltételekkel kapcsolatos adminisztratív ellenőrzések, különösen a közbeszerzésre vonatkozók;

c)

a kölcsönös megfeleltetésnél a kontrollstatisztikák megbízhatósága és a mintagyűjtés;

A tagállamok által továbbított adatok megbízhatósága

200.

megállapítja, hogy 2015-ben első ízben kellett az igazoló szervezeteknek igazolniuk a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét; fájlalja, hogy a Bizottság csak korlátozott mértékben tudta felhasználni e szervezetek munkáját jelentős módszertani és végrehajtási hiányosságok miatt, amilyenek például:

a nem megfelelő ellenőrzési stratégiák,

a túl kis méretű minták vétele,

az igazoló szervezetek ellenőreinek elégtelen szaktudása és jogi szakértelme;

201.

mélyen sajnálja, hogy még mindig vannak problémák a tagállamok által közölt adatok megbízhatóságával kapcsolatban:

a)

a közvetlen kifizetéseknél:

a DG AGRI a 2 %-nál magasabb, de 5 %-ot meg nem haladó hibaarányt mutató 69 kifizető ügynökség közül 12-nél hajtott végre kiigazításokat (feltöltéseket), miközben eredetileg csak egy kifizető ügynökség korlátozta nyilatkozatát,

a DG AGRI 10 kifizető ügynökség esetében fenntartásokat fogalmazott meg: 3-at Spanyolország, egyet-egyet Franciaország, Bulgária, Ciprus, Olaszország (Calabria) és Románia vonatkozásában, valamint egyet-egyet Spanyolország és Franciaország vonatkozásában a POSEI programmal (a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program) kapcsolatban;

b)

a vidékfejlesztés területén:

a DG AGRI 72 kifizető ügynökség közül 36-nál hajtott végre kiigazításokat (feltöltéseket), és 14 esetben a kiigazított hibaarány több mint 5 % volt,

a DG AGRI 24 kifizető ügynökség esetében fenntartásokat fogalmazott meg, amelyek 18 tagállamot érintettek; Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország (4 kifizető ügynökség), Lettország, Hollandia, Portugália, Románia, Svédország, Spanyolország (3 kifizető ügynökség) és Egyesült Királyság (2 kifizető ügynökség),

ezenkívül a DG AGRI közbeszerzéssel kapcsolatos fenntartásokat fogalmazott meg 2 tagállam, Németország és Spanyolország esetében;

202.

hangsúlyozza, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnál a DG AGRI és a Számvevőszák által megállapított hibaarányok eltérnek egymástól (29), míg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnál a DG AGRI által jelzett 4,99 %-os kiigazított hibaarány nagyjából összhangban van a Számvevőszék által becsült hibaszinttel;

Teljesítménnyel kapcsolatos kérdések

203.

megjegyzi, hogy csakúgy, mint 2014-ben, a Számvevőszék egyes kiválasztott vidékfejlesztési tranzakcióknál vizsgálta a teljesítménnyel kapcsolatos kérdéseket, és aggódik amiatt, hogy a projektek 44 %-ánál elégtelen bizonyíték volt arra, hogy a költségek észszerűek, és hogy hiányosságok voltak tapasztalhatók az intézkedések célzottságában és a projektkiválasztásban, többek között alig kapcsolódtak az Európa 2020 stratégia céljaihoz; felhívja a Bizottságot, hogy minden lehetséges intézkedést tegyen meg ezen aggasztó helyzet javítása érdekében;

Fő teljesítménymutatók

204.

aggódik a Bizottság által a mezőgazdasági tényezőjövedelemmel kapcsolatban a DG AGRI által meghatározott 1. számú fő teljesítménymutató mérésére használt adatok megbízhatósága miatt; úgy véli, hogy a melléktevékenységként folytatott gazdálkodás alacsony nyersanyagárakból eredő, jelenlegi tendenciáját nem veszik kellő mértékben figyelembe, és megjegyzi többek között, hogy:

a)

a Bizottság nem tudja megadni azoknak a mezőgazdasági termelőknek a pontos számát, akik 2015-ben felhagytak tevékenységükkel a tejipari és a sertéshúsválságok miatt, mivel„nem rendelkezik könnyen elérhető adatokkal a piacra újonnan belépőkről vagy az ágazatot elhagyó mezőgazdasági termelők számáról” (1. és 3. írásbeli választ igénylő kérdés – Hogan biztos 2016. november 29-i meghallgatása);

b)

2013 az utolsó olyan év, amelyre vonatkozóan elérhetők számadatok a mezőgazdasági üzemek számáról: 10 841 000 egyszemélyes mezőgazdasági üzem volt;

c)

a KAP első pillére kedvezményezettjeinek száma 2015-ben: 7 246 694 uniós mezőgazdasági termelő és 127 268 piaci intézkedések keretében támogatott kedvezményezett;

d)

a mezőgazdasági tényezőjövedelmet „éves munkaegység” alapján számítják, amely megfelel egy teljes munkaidőben egy mezőgazdasági üzemben foglalkoztatott személy által végzett munkának, és a 28 uniós tagállamban 2013-ban a teljes mezőgazdasági munkaerő 9,5 millió éves munkaegységnek felelt meg, közülük 8,7 millióan (92 %) állandó munkaviszonyban voltak (30)  (31);

e)

a Számvevőszék 1/2016. számú különjelentésében megállapította, hogy a KAP mezőgazdasági termelők jövedelmével kapcsolatos teljesítményének mérésére alkalmazott bizottsági rendszer kialakítása nem megfelelő, és a mezőgazdasági termelők jövedelmének elemzésére használt statisztikai adatok mennyiségüket és minőségüket tekintve jelentős korlátokkal bírnak;

205.

attól tart, hogy a Bizottság nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy átfogó éves adatokat szolgáltasson az 1. számú fő teljesítménymutatóhoz, és következésképpen ahhoz sem, hogy pontosan és átfogóan nyomon kövesse a mezőgazdasági termelők jövedelmének alakulását;

206.

úgy ítéli meg, hogy a vidékfejlesztés terén tapasztalható foglalkoztatási rátával kapcsolatos 4. számú fő teljesítménymutató nem lényeges, mivel a vidékfejlesztés terén a foglalkoztatási rátát nem csak a KAP intézkedései befolyásolják, és mivel a vidéki munkahelyek fenntartása és létrehozása sok egyéb eszköz, nevezetesen európai strukturális és beruházási alapok hatáskörébe is tartozik;

Méltányos KAP

207.

hangsúlyozza, hogy nagy különbségek vannak a tagállamok között a mezőgazdasági termelők átlagjövedelme tekintetében (32), és emlékeztet arra, hogy tavaly a Parlament megállapította, hogy „fenntarthatatlan, hogy az uniós mezőgazdasági üzemek 44,7 %-a évente 4 000 eurónál kisebb bevételhez jut; továbbá, hogy a KAP közvetlen támogatásai kedvezményezettjeinek 80 %-a kapja meg a kifizetések mintegy 20 %-át, és a KAP közvetlen támogatásai kedvezményezettjeinek 79 %-a évente legfeljebb 5 000 euróban részesül” (33);

208.

tudomásul veszi, hogy a DG AGRI főigazgatója 2015-ös éves tevékenységi jelentésében egy oldalon számolt be „a közvetlen kifizetések elosztásában tapasztalható tendenciáról”, és ismételten hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak kell élniük a KAP 2013-as reformja által a KAP-támogatások újrafelosztása tekintetében kínált lehetőségekkel;

209.

úgy ítéli meg, hogy a közvetlen kifizetések nem töltik be azon szerepüket, hogy biztonsági hálós mechanizmusként szolgáljanak a mezőgazdasági üzemek jövedelmének stabilizálására, tekintettel arra, hogy a kifizetések jelenlegi egyenlőtlen eloszlása szerint az összes uniós mezőgazdasági üzem 20 %-a kapja meg az összes közvetlen kifizetés 80 %-át, ami nem a termelési szintet tükrözi, és abból ered, hogy a tagállamok a kifizetéseket továbbra is a hagyományos kritériumokra alapozzák, elismerve ugyanakkor, hogy a – kis vagy nagy – mezőgazdasági üzemek mérete az egyes tagállamokon múlik; véleménye szerint a nagyobb mezőgazdasági üzemeknek nem feltétlenül van szükségük ugyanolyan fokú támogatásra a mezőgazdasági üzemek jövedelmének stabilizálásához, mint a kisebb mezőgazdasági üzemeknek a jövedelemingadozás idején, mivel ki tudják használni a méretgazdaságosságot, ami vélhetően ellenállóbbá teszi őket; úgy véli, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – a Bizottság által javasolt és a Parlament által is támogatott – felső korlát megállapítása elegendő pénzügyi erőforrást biztosíthat a KAP méltányosabbá tétele számára;

Bioüzemanyagok

210.

rámutat, hogy a Számvevőszék által a fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszerről készített 18/2016. sz. különjelentésben tett megállapítások szerint a fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszer nem teljesen megbízható, és csalást tesz lehetővé, mert a Bizottság önkéntes rendszerek elismeréséről döntött, amelyek nem rendelkeznek megfelelő ellenőrzési eljárással annak biztosítására, hogy a hulladékból előállított bioüzemanyagok tényleg hulladékból származnak;

Egyszerűsítés

211.

hangsúlyozza, hogy 25/2016. sz. különjelentésében a Számvevőszék ellenőrizte, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer lehetővé teszi-e a tagállamok számára azon mezőgazdasági földterületek mérésének és támogathatóságának megbízható ellenőrzését, amelyek után a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, és hogy a rendszerek megfelelően kiigazításra kerültek-e ahhoz, hogy megfeleljenek a 2014–2020-as KAP követelményeinek, különösen a környezetbarátabbá tétellel kapcsolatos kötelezettségeknek;

212.

aggódik a Számvevőszék azon következtetése miatt, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel kapcsolatban 2015. májusban hat jelentős változás került bevezetésre, és hogy a szabályok bonyolultsága és a változások által megkövetelt eljárások tovább növelték a tagállamok igazgatási terheit;

Cseh kifizető ügynökség

213.

kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a 2016. január 8-án annak érdekében indított szabályszerűségi záróelszámolási eljárást, hogy részletes és pontos információkat szerezzen a Cseh Köztársaság állami mezőgazdasági intervenciós alapját érintő összeférhetetlenségi kockázatról; megjegyzi, hogy az összeférhetetlenség kezelésének elmaradása végül azt eredményezheti, hogy az illetékes hatóság visszavonja a kifizető ügynökség hitelesítését vagy a Bizottság pénzügyi korrekciókat szab ki; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlamentet, ha bármely szabályszerűségi záróelszámolási eljárás végén a DG AGRI az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység gyanújával kapcsolatos információt továbbít az OLAF-nak;

Szabályszerűségi záróelszámolási vizsgálat

214.

úgy ítéli meg, hogy a Bizottságnak kiemelt figyelmet kell fordítania a KAP egyszerűsítésére és a kedvezményezettek és kifizető ügynökségek igazgatási terheinek csökkentésére az elkövetkező években; úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak tartózkodnia kell kisebb szabályszerűségi záróelszámolási vizsgálatok indításától vagy folytatásától, miközben törekednie kell a KAP és a KAP-hibaarányok eredményes kezelésével kapcsolatos pozitív tendencia folytatására azáltal, hogy figyelmét korrekciós képességének fenntartására és a tagállamok által megteendő korrekciós intézkedésekre összpontosítja;

Meghozandó intézkedések

215.

felszólítja a Bizottságot, hogy:

a)

a rendelkezésére álló összes jogi eszköz, különösen a kifizetések felfüggesztésének alkalmazásával törekedjék továbbra is azon esetek kezelésére, ahol a nemzeti jog nem felel meg az uniós jognak;

b)

évente szenteljen figyelmet a tagállamok által végzett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer-minőségértékelések eredményeinek, és ellenőrizze, hogy minden negatív értékelésű tagállam csakugyan megteszi-e a szükséges korrekciós intézkedéseket;

c)

vizsgálja felül a jelenlegi jogi keretet avégett, hogy egyszerűsítse és optimalizálja a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer-vonatkozású szabályokat a KAP következő időszakára, például úgy, hogy újra megfontolás tárgyává teszi a 2 %-os stabilitási küszöb és a 100 fás szabály szükséges voltát;

d)

biztosítsa, hogy a vidékfejlesztési hibák kezelésére irányuló valamennyi tagállami cselekvési tervben szerepeljenek hathatós közbeszerzési vonatkozású intézkedések;

e)

annak érdekében, hogy egységes ellenőrzési megközelítést valósítson meg a mezőgazdasági kiadások területén, kísérje figyelemmel és aktívan támogassa az igazoló szervezeteket a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálatával kapcsolatos munkájuk és módszertanuk javítása során, és olyan, különösen a KAP-kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó vélemények kiadásában, amelyek minősége és terjedelme lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meggyőződjön a kifizető ügynökségek ellenőrzési adatainak megbízhatóságáról, illetve adott esetben e vélemények alapján megbecsülje a kifizető ügynökségek hibaarányában szükséges kiigazítást;

f)

aktualizálja a Mezőgazdasági Főigazgatóság ellenőrzési kézikönyvét, és adja meg, hogy milyen részletes ellenőrzési eljárások és dokumentációs követelmények vonatkoznak a tagállamok által szolgáltatott és pénzügyi korrekciók kiszámításához alkalmazott adatok ellenőrzésére;

g)

tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tagállamoktól pontos és átfogó adatokat kapjon az uniós mezőgazdasági termelők számáról és azok jövedelméről, hogy valóban mérni tudja és nyomon tudja követni a DG AGRI főigazgatójának éves tevékenységi jelentésében említett, a mezőgazdasági jövedelemre vonatkozó, 1. számú fő teljesítménymutatót;

h)

alakítsa át a vidéki területek foglalkoztatására vonatkozó, 4. számú fő teljesítménymutatót, hangsúlyozandó a KAP keretében hozott intézkedéseknek az e területek foglalkoztatására gyakorolt konkrét hatásait;

i)

a Tanács keretein belül kezdeményezzen rendszeres vitákat a tagállamok között a 2013. évi KAP-reform során bevezetett azon rendelkezések végrehajtásáról, melyek célja a közvetlen kifizetések kedvezményezettek közötti újraelosztása, valamint az e tekintetben tett előrelépésekről számoljon be teljeskörűen a DG AGRI éves tevékenységi jelentésében; (34)

j)

az egyszerűsített és korszerűsített KAP-ról való elmélkedés keretében értékelje, hogy a közvetlen kifizetési rendszer kialakítása megfelelően szolgálja-e az összes mezőgazdasági üzem jövedelmének stabilizálását, vagy hogy egy eltérő szakpolitikai tervezés vagy a közvetlen kifizetések elosztásának eltérő modellje eredményezheti-e a közpénzek e célokhoz való jobb hozzáigazítását;

k)

alapjaiban módosítsa a fenntartható bioüzemanyagok tanúsítási rendszerét, és ezen belül ténylegesen ellenőrizze, hogy a bioüzemanyag előállításához szükséges nyersanyagok uniós termelői betartják-e a mezőgazdaságra vonatkozó uniós környezetvédelmi előírásokat és elegendő bizonyítékot szolgáltatnak-e a bioüzemanyagok előállításához használt hulladék és maradékanyagok eredetére vonatkozóan, valamint mérje fel, hogy az önkéntes rendszerek irányítása csökkenti-e az összeférhetetlenség kockázatát;

l)

50 000 euróról emelje 100 000 euróra azt a küszöbértéket, amely alatt nem szükséges lefolytatni az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálatokat (35);

m)

vegye újra fontolóra a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, kötelező felső korlát bevezetését;

Globális Európa

Hibaarányok

216.

rámutat arra, hogy a Számvevőszék megállapításai szerint a „Globális Európa” kiadásai jelentős, a becslések szerint 2,8 %-os hibaaránnyal rendelkeznek (2014-ben ez a szám 2,7 % volt);

217.

sajnálja, hogy a több adományozótól származó és a költségvetés-támogatási tranzakciókat kizárva a Bizottság által közvetlenül kezelt költségekre vonatkozó hibaarányt 3,8 %-ban határozták meg (2015-ben ez a szám 3,7 % volt);

218.

megjegyzi, hogy amennyiben a Bizottság – illetve a Bizottság által kinevezett ellenőrök – által összegyűjtött valamennyi információt a hibák kijavítására használták volna, a Globális Európa fejezet becsült hibaaránya 1,6 %-kal alacsonyabb lett volna; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy használja fel az összes rendelkezésre álló információt a hibák megelőzése, feltárása és javítása és a megfelelő lépések megtétele érdekében;

219.

kiemeli, hogy a Számvevőszék által vizsgált költségvetés-támogatási tranzakciók jogszerűségi és szabályszerűségi hibáktól mentesek voltak;

220.

kiemeli, hogy a becsült hibaarány 33 %-át képviselő legjelentősebb hibatípus a fel nem merült kiadásokkal, vagyis a Bizottság általi elfogadás és egyes esetekben elszámolás pillanatában fel nem merült kiadásokkal kapcsolatos;

221.

kiemeli, hogy a becsült hibaarány 32 %-át képviselő legjelentősebb hibatípus a nem támogatható kiadásokkal, vagyis:

a)

a szerződés nélkül végzett tevékenységekhez kapcsolódó vagy a jogosultsági időszakon kívül felmerült kiadásokkal;

b)

a származási szabályok megsértésével;

c)

a nem támogatható adókkal és a hibásan közvetlen költségként felszámolt közvetett költségekkel kapcsolatos;

Megbízhatósági nyilatkozat

222.

emlékeztet arra, hogy megbízhatósági nyilatkozatában a DG NEAR főigazgatója úgy ítéli meg, hogy az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) által kezelt két pénzügyi eszköz – az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz esetében a kockázatosnak minősülő összegből adódó pénzügyi kitettség a 2 %-os lényegességi küszöb alatt van, és a főigazgatóság egészére az átlagos determinált hibaarány 1,12 %;

223.

sajnálja, hogy ez a nyilatkozat nem áll összhangban a Számvevőszék általi ellenőrzés eredményeivel, és megjegyzi, hogy a DG NEAR jelentésében elismeri, hogy az alkalmazott megközelítés további javításra szorul;

224.

megjegyzi különösen, hogy a DG NEAR kiadásainak 90 %-ára számolt fennmaradó hibaarányt, és három hibaarányt kapott: fennmaradó hibaarány a közvetlen irányítású Előcsatlakozási Támogatási Eszköz-tranzakciókra, fennmaradó hibaarány a közvetett irányítású Előcsatlakozási Támogatási Eszköz-tranzakciókra, és fennmaradó hibaarány az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköznél alkalmazott összes irányítási módra; a kiadások további 10 %-ára a DG NEAR más bizonyossági forrásokat használt;

225.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a „kedvezményezett országgal együttes közvetett irányítás” irányítási módra vonatkozó fennmaradó hibaarány kiszámítása, amely vegyíti az ellenőrző hatóságok nem statisztikai mintavétellel kapott eredményeit a DG NEAR által régebben számított hibaarányokkal, nem kellően reprezentatív, és nem nyújt kellően pontos információt a kockázatosnak minősülő kifizetések összegéről; rámutat arra, hogy a Számvevőszék szerint fennáll annak kockázata, hogy a számítás alulbecsüli a hibaszintet, és potenciálisan hatással lehet a főigazgató által adott bizonyosságra;

226.

üdvözli azt a tényt, hogy a DG DEVCO főigazgatója véget vetett a DG DEVCO műveletei tekintetében alkalmazott, a tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó általános fenntartás korábbi gyakorlatának, valamint hogy a Parlament ajánlásait követve a 2015. évi éves tevékenységi jelentésében kockázatok szerint differenciált megbízhatósági nyilatkozatot tett;

227.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által feltárt kontrollhiányosságok miatt az Afrikai Békekeret esetében külön fenntartás alkalmazására is sor került; úgy véli, hogy ezt a fenntartást már korábban kellett volna alkalmazni, mivel a feltárt hiányosságok az Afrikai Békekeret 2004-es létrehozása óta fennállnak; kijelenti, hogy a DG DEVCO valamennyi művelete tekintetében alkalmazott általános fenntartás egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a DG DEVCO pénzügyi irányítása nem átlátható;

228.

megjegyzi, hogy a DG DEVCO két kiadási területet értékelt magas kockázatúnak:

i.

a közvetlen irányítás keretében nyújtott támogatásokat;

ii.

a nemzetközi intézményekkel folytatott közvetett irányítást;

ugyanakkor egyetért a Számvevőszék azon véleményével, mely szerint indokolható lehetett volna egy fenntartás a kedvezményezett országokkal együtt végzett közvetett irányítás tekintetében, különösen mivel a kedvezményezett országok által közvetetten végrehajtott támogatások esetében ugyanolyan szintű kockázatelemzésre lenne szükség, mint a közvetlenül végrehajtott támogatások esetében;

229.

rámutat arra, hogy a Számvevőszék megállapításai szerint (lásd a Számvevőszék EFA-ról szóló, 2015. évi éves jelentésének 48–50. pontjait) a DG DEVCO korrekciós képességét túlbecsülték azáltal, hogy a 2009 és 2015 között hibák és szabálytalanságok okán kibocsátott visszafizetési felszólításokban szereplő átlagos éves összeg kiszámítása során nem vonták ki az előfinanszírozás és a kamatbevétel visszafizettetését, valamint a törölt visszafizetési felszólításokat;

Az ellenőrzési és megelőzési rendszerek hiányosságai

230.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a Bizottság ellenőrzési rendszerében, ugyanis:

a kedvezményezettek által megbízott külső ellenőrök által végzett költségvizsgálat néhány esetben nem tárta fel a hibákat, aminek eredményeként a Bizottság támogatásra nem jogosult költségeket fogadott el,

egyes esetekben késedelemmel került sor a kiadások bizottsági jóváhagyására, engedélyezésére és kifizetésére,

a Bizottság által (az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében) az ikerintézményi eszközök tekintetében az egyösszegű és az átalányalapú költségek vonatkozásában felállított külön szabályok megszövegezése azt a kockázatot hordozta magában, hogy a végrehajtó tagállami partner nyereségre tesz szert;

A külső támogatások kezeléséről szóló jelentések

231.

ismételten sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós küldöttségvezetők által kiállított, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentéseket nem csatolták a DG DEVCO és a DG NEAR éves tevékenységi jelentéseihez, amint azt a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése előirányozza; sajnálatosnak tartja, hogy ezeket rendszeresen bizalmasnak minősítik, miközben a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése értelmében azokat „az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket”;

232.

megállapítja, hogy mivel a fő teljesítménymutatók elemzését a DG NEAR most először hajtotta végre, nem lehet következtetéseket levonni a „tendenciák” tekintetében, valamint hogy 2015-ben a DG NEAR vonatkozásában öt fő teljesítménymutatót nem számítottak ki;

233.

rámutat arra, hogy

a)

a küldöttségenként átlagosan elért célértékek alapján mérve a küldöttségek teljesítménye összességében javult;

b)

a küldöttségek által kezelt projektportfólió összértéke 30 milliárd euróról 27,1 milliárd euróra csökkent; valamint

c)

a megvalósítási problémákkal küzdő projektek aránya 53,5 %-ról 39,7 %-ra csökkent;

234.

hangsúlyozza, hogy i. a Stabilitási Eszköz, ii. a MIDEAST eszköz és iii. az Európai Fejlesztési Alap még mindig aggasztóan sok végrehajtási nehézséggel küzd, és hogy fennáll annak kockázata, hogy az Európai Fejlesztési Alap által kiadott 4 euróból 3 elfogadhatatlan módon nem éri el a célját vagy késve ér célba;

235.

megállapítja, hogy a küldöttségvezetők 3 782 projektről számoltak be, melyek 27,41 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást jelentenek, valamint hogy

a)

800, összesen 9,76 milliárd EUR összegű projekt (21,2 %) (a teljes projektportfólió 35,6 %-a) van kitéve valamiféle (akár korábbi, akár jelenlegi) kimeneti kockázatnak, és az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott projektek a kockázatnak kitett teljes összeg 72 %-át teszik ki (7 milliárd EUR);

b)

648, összesen 6 milliárd EUR összegű projekt (17,1 %) (a teljes projektportfólió 22 %-a) van kitéve a késedelem kockázatának, és az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott projektek az összes késedelmes projekt kétharmadát teszik ki;

c)

1 125, összesen 10,89 milliárd EUR összegű projekt (29,75 %) (a teljes projektportfólió 39,71 %-a) van kitéve annak a kockázatnak, hogy nem éri el célját vagy későn hajtják végre, és az Európai Fejlesztési Alap a kockán forgó 10,8 milliárd EUR 71 %-áért felelős;

236.

üdvözli, hogy a Bizottság most először kérdéseket tett fel az uniós küldöttségvezetők számára a projektek a priori kockázatairól, ami egy központosított kockázatkezelési folyamat első lépése lehet; azt javasolja, hogy az azon nehéz területtel kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján, amelyen valamely küldöttség tevékenykedhet, a Bizottság fokozza a küldöttségekkel arról folytatott párbeszédet, hogy hogyan kezelhető a kockázat a projekt végrehajtási fázisában;

237.

megállapítja, hogy a DG DEVCO felelősségi körébe tartozó négy legrosszabbul teljesítő küldöttség a jemeni, a közép-afrikai köztársasági, a gaboni és a mauritániai, a DG NEAR felelősségi körébe tartozó négy legrosszabbul teljesítő küldöttség pedig a szíriai, az egyiptomi, az albániai és a koszovói;

238.

elvárja, hogy a DG DEVCO 2016-ban tegyen előrelépést az alábbi prioritások megvalósítása tekintetében, és hogy ezekről 2016. évi éves tevékenységi jelentésében számoljon be:

a)

a döntésekkel és szerződésekkel kapcsolatos pénzügyi előrejelzések pontosságának növelése;

b)

a 30 napos időszakon belül végrehajtott kifizetések százalékos arányának növelése;

c)

az ellenőrzések hatékonyságának növelése;

d)

valamennyi olyan küldöttség teljesítményének javítása, amelynél 2015-ben a fő teljesítménymutatók kevesebb mint 60 %-át értékelték pozitívan, különösen cselekvési tervek elfogadása és információs rendszerek megvalósítása révén;

239.

elvárja, hogy a DG NEAR 2016-ban valósítsa meg az alábbi prioritásokat, és hogy ezekről 2016. évi éves tevékenységi jelentésében számoljon be:

a)

a külső támogatások kezeléséről szóló 2015-ös jelentésekből hiányzó öt fő teljesítménymutató bevezetése;

b)

a fő teljesítménymutatók nyomon követését szolgáló lehetőségek javítása;

A migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos uniós kiadások a szomszédos országokban

240.

emlékeztet arra, hogy az uniós külkapcsolatok egyik fontos eleme az, hogy a szegénység elleni küzdelemnek a rendezetlen jogállású migránsok ellenőrizetlen érkezésének megelőzését szolgáló feltételek megteremtését is kell céloznia;

241.

egyetért „Az Európai Unió külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadások 2014-ig a dél-mediterrán térség és a keleti partnerség országaiban” című 9/2016. sz. számvevőszéki különjelentés legfőbb megállapításaival, és külön hangsúlyozza, hogy az eszközök fennálló szétaprózottsága hátráltatja i. az alapok végrehajtásával és ii. a felelősségi körök azonosításával kapcsolatos parlamenti ellenőrzést, és így nehezíti a migrációval összefüggő külső fellépések támogatására ténylegesen elköltött pénzösszegek pontos felmérését;

Világbank

242.

a Politico által 2016. december 2-án közzétett, a Georgieva biztos Világbankkal fenntartott kapcsolatai miatti összeférhetetlenségre vonatkozó aggasztó információk fényében emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2014. évi költségvetésével kapcsolatos mentesítésről szóló legutóbbi állásfoglalásában a Parlament a felszólította a Bizottságot arra, hogy 2017 végéig vizsgálja felül a biztosokra vonatkozó magatartási kódexet, többek között meghatározva, hogy mi minősül összeférhetetlenségnek; hangsúlyozza, hogy az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása hiányában a Parlament nem tudja megfelelően és következetesen megállapítani, hogy fennáll-e a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség;

243.

úgy véli, hogy a Bizottság Világbankkal kötött új finanszírozási megállapodása (36), amely az átalányalapú kezelési díjat egy összetettebb képlettel váltja fel, és konkrétan rendelkezik arról, hogy a közvetlenül a Világbank által végrehajtott egyes projektek esetén 17 %-os díjat számítsanak fel személyzeti kiadásokra és tanácsadókra, feltehetőleg káros lesz az uniós költségvetés szempontjából, és azt eredményezheti, hogy a kifizetések meghaladják a kezelési díjakra megszabott 7 %-os felső korlátot, amit tilt az uniós költségvetési rendelet 124. cikkének (4) bekezdése;

244.

hangsúlyozza, hogy a Világbanknak fizetett kezelési díjat nem használják fejlesztési és együttműködési projektekre; nem érti, hogy a Bizottságnak miért kellene visszatérítést fizetnie a Világbank számára olyan banki tevékenységekért, amelyek banki megbízatásának központi elemét képezik;

Nemzetközi irányítócsoport

245.

gratulál a Bizottságnak a T-381/15. sz. ügyben folytatott eljárás 2017. február 2-i eredményéhez; felteszi a kérdést, hogy az nemzetközi irányítócsoporttal kötött szerződések közül jelenleg melyek vannak még folyamatban;

Meghozandó intézkedések

246.

felszólítja:

a DG DEVCO-t és a DG NEAR-t, hogy javítsák a kedvezményezettek által megbízott ellenőrök által végzett költségvizsgálatok minőségét azzal, hogy olyan új intézkedéseket vezetnek be, mint például minőségmátrix használata a kedvezményezett által megbízott ellenőr által végzett munka minőségének ellenőrzéséhez, vagy az ellenőrrel kötött szerződés feltételeinek jóváhagyása,

a DG NEAR-t, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy az ikerintézményi eszközön keresztül történő finanszírozás megfeleljen a nonprofit szabálynak és tartsa be a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét,

a DG NEAR-t, hogy vizsgálja felül a fennmaradó hibaarány meghatározásának módszertanát, hogy statisztikailag pontos információt adjon a közvetett irányítású Előcsatlakozási Támogatási Eszköz -tranzakciók kifizetéseinél a kockázatosnak minősülő összegről,

a DG DEVCO-t, hogy vizsgálja felül jövőbeni korrekciós képességének becslését, és a számításkor ne vegye figyelembe az előfinanszírozás és a kamatbevétel visszafizettetését, illetve a korábban kibocsátott és törölt visszafizetési felszólításokat,

a DG DEVCO-t és a DG NEAR-t, hogy az uniós küldöttségvezetők által kiállított, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentést csatolják éves tevékenységi jelentéseikhez, amint azt a költségvetési rendelet 67. cikkének (3) bekezdése előirányozza, és éves tevékenységi jelentésükben jelöljék a végrehajtási problémákkal küzdő képviseletek helyzetének megoldására, a késedelmek lerövidítésére és a programok egyszerűsítésére hozott intézkedéseket,

a Bizottságot, hogy tegye közzé az uniós küldöttségvezetők megbízhatósági nyilatkozatait,

a Bizottságot, hogy:

i.

egyértelműsítse a célkitűzéseket,

ii.

bővítse ki és javítsa a szomszédos országokra vonatkozó migrációs és menekültügyi politikája teljesítménymérési keretét,

iii.

a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat egyértelműen meghatározott és számszerűsített prioritásokra összpontosítsa, és

iv.

erősítse tovább a fejlesztés és a migráció közötti kapcsolatot;

a Bizottságot, hogy a biztosokra vonatkozó magatartási kódexbe illessze be, mi tekinthető összeférhetetlenségnek, alapjaiban gondolja át, hogy a nemzetközi szervezetekkel és megbízott szervezetekkel kialakított finanszírozási megállapodásaiba szükséges-e beilleszteni a megbízatásuk lényegi elemét képező tevékenységekhez kapcsolódó személyzeti költségek visszatérítésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint 2017 végéig mindenre kiterjedően számoljon be a Parlamentnek az ezzel kapcsolatos elképzeléseiről, valamint az új költségmegtérülési politika alkalmazásának hatásáról;

Migráció és biztonság

247.

üdvözli, hogy a kérdés politikai érzékenységére való tekintettel éves jelentése 8. fejezetének második részében a Számvevőszék első alkalommal foglalkozott a migrációs és biztonsági politikával; megállapítja, hogy az e területre fordított 0,8 milliárd euro az uniós költségvetés kis, de egyre növekvő része;

248.

fájlalja, hogy a Számvevőszék nem határozta meg az e szakpolitikai területre vonatkozó hibaarányt, ugyanakkor a DG HOME főigazgatója 2015. évi éves tevékenységi jelentésében úgy becsüli, hogy a közvetlenül a DG HOME által kezelt, nem kutatásra irányuló támogatások esetében a fennmaradó többéves hibaarány 2,88 %;

249.

osztja a Számvevőszék azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy a migrációs áramlások kapcsán kinyilvánított szolidaritással és az ezen áramlások kezelésével kapcsolatban a Bizottság által elvégzett ellenőrzések nem terjedtek ki a legtöbb kulcsfontosságú folyamat ellenőrzésének tesztelésére, és emiatt fennáll annak a kockázata, hogy a Bizottság néhány eredménytelen kontrollrendszerrel rendelkező éves program esetében úgy ítéli meg, hogy azok észszerű bizonyosságot nyújtanak, és ezért azokra utólagos ellenőrzései során nem fog kiemelt figyelmet fordítani;

250.

emlékeztet arra, hogy a DG HOME hiányosságokat tárt fel az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Visszatérési Alap, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, valamint a Külső Határok Alap irányítási és ellenőrzési rendszereiben a 2007–2013-as időszakban, Csehország, Németország, Franciaország és Lengyelország részéről;

251.

úgy véli, hogy a DG HOME 2015. évi éves tevékenységi jelentésében szereplő 1. fő teljesítménymutató nem lényeges, ugyanis a rendezetlen jogállású migránsok harmadik országokba történő visszatérésének arányát nem befolyásolja jelentősen a DG HOME által végzett irányítás;

252.

fájlalja, hogy a Bizottság szerint „nehéz, ha nem lehetetlen megbecsülni azt az összeget, amelyet az egyes országok egy migránsra/menedékkérőre költenek, ugyanis a migrációs áramlások kezelése számos tevékenységet felölel” (37);

253.

felkéri a Számvevőszéket, hogy a 2016. évi éves jelentésében bocsásson a költségvetési ellenőrző hatóság rendelkezésére egy valószínűsíthető hibaarányt a migrációs és biztonsági politikával kapcsolatban, és értékelje a Bizottság szolgálatainak e szakpolitikai területre vonatkozó korrekciós képességét;

254.

aggodalmának ad hangot a menekültügyi alapok ellenőrzésével kapcsolatban, amelyeket a tagállamok vészhelyzetben gyakran a hatályos szabályokat be nem tartva használnak fel; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság szigorúbb ellenőrzési rendszert alakítson ki, többek között a menekültek és menedékkérők emberi jogainak tiszteletben tartása érdekében;

Meghozandó intézkedések

255.

javasolja, hogy a DG HOME

a)

éves tevékenységi jelentésében az általa feltárt hibákat körültekintően számszerűsítse és elemezze jellegüket, és nyújtson több információt „korrekciós képességének” megbízhatóságával kapcsolatban;

b)

alapjainak kezelése tekintetében mozdítsa elő az egységesített költségelszámolási módszerek, az egyösszegű átalány, valamint a standard „egységköltségek” alkalmazását;

c)

körültekintően vonja le a tanulságokat a múltból az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Visszatérési Alap, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, valamint a Külső Határok Alap irányításában a 2007–2013-as időszakban feltárt hiányosságok tekintetében;

d)

a költségvetési hatóságot, valamint a költségvetési ellenőrző hatóságot lássa el a lehető legpontosabb adatokkal a migránsokra/menedékkérőkre elköltött összegekről, hogy szilárdan alá lehessen támasztani a finanszírozási programok költségvetési igényeit, elismerve ugyanakkor, hogy az emberi élet értéke nem számszerűsíthető;

e)

tesztelje a SOLID programok céljára használt belső tagállami ellenőrzési rendszerek hatékonyságát a legtöbb kulcsfontosságú folyamat tekintetében: kiválasztási és odaítélési eljárások, projektfigyelés, kifizetések és számvitel;

f)

alakítson ki és támogasson több szinergiát a migrációs áramlásokat esetlegesen befolyásoló programokért felelős valamennyi szervezeti egység között;

Igazgatás

256.

megállapítja, hogy egy tisztviselőt ki lehet nevezni vezető szakértői vagy vezető asszisztensi posztra, ami megnyitja a lehetőséget az AD14-es vagy AST11-es besorolási fokozatba történő előléptetés előtt, valamint hogy amennyiben egy tisztviselőt vezető szakértői posztra neveznek ki, nincs lehetőség arra, hogy visszakapja tanácsosi állását; sajnálja, hogy ez az intézkedés nem áll összhangban azokkal a rendelkezésekkel, melyek célja az igazgatási kiadások csökkentése vagy a besorolás és a funkció közötti kapcsolat megerősítése; felszólítja a Bizottságot, hogy vessen véget ennek a gyakorlatnak;

257.

aggodalommal állapítja meg, hogy az AD11-es és annál magasabb besorolási fokozat esetén csökkent az előléptetést megelőzően az adott besorolási fokozatban eltöltött évek átlagos száma: az AD12-es fokozatban például 2008-ban egy tisztviselőt átlagosan csak 10,3 évente léptettek elő, 2015-ben viszont 3,8 évente, ami jól mutatja, mennyire felgyorsult az előléptetés üteme a magasabb fizetéssel járó besorolási fokozatokban; arra kéri a Bizottságot, hogy az AD11-nél vagy AST9-nél magasabb fokozatokban lassítsa le az előléptetés ütemét;

258.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak – nevezetesen a személyzet állampolgársága és a tagállamok nagysága közötti kapcsolatnak – továbbra is az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell lennie, különösen az Unióhoz 2004 óta csatlakozó tagállamok vonatkozásában, továbbá üdvözli, hogy a Bizottság az Unióhoz 2004 előtt és után csatlakozó tagállamokból származó tisztviselők tekintetében kiegyensúlyozottabb arányt ért el; rámutat ugyanakkor, hogy az utóbbi tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amelyekkel kapcsolatban még előrelépésre van szükség;

259.

aggodalommal állapítja meg, hogy Luxemburgban túl magas árat számítanak fel az orvosi szolgáltatásokért, és hogy nehezen biztosítható, hogy az uniós intézmények közös betegségbiztosítási rendszerébe tartozók a luxemburgi állampolgárokkal azonos bánásmódban részesüljenek; felhívja az intézményeket és különösen a Bizottságot, hogy követeljék meg és biztosítsák, hogy a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (38) 4. cikkét, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a területükön működő egészségügyi szolgáltatók ugyanazt a díjtáblázatot alkalmazzák a más tagállamokból érkező betegekre, mint a hazai betegekre, valamennyi tagállam és különösen a Luxemburgi Nagyhercegség is érvényesítse; kéri továbbá megfelelő szankciók kiszabását az irányelv be nem tartása esetén;

OLAF

260.

megjegyzi, hogy a biztosok testülete a belga hatóságok kérésére a „Dalli-ügyhöz” kapcsolódó vizsgálattal összefüggésben felfüggesztette az OLAF főigazgatójának mentelmi jogát; úgy véli, hogy a főigazgató esetében hármas összeférhetetlenség áll fenn:

miközben a testület a mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó határozatra irányuló eljárást folytatta, a főigazgató annak lehetőségét vizsgálta, hogy OLAF-vizsgálatokat indít a Bizottság tagjaival szemben,

miután a testület meghozta a főigazgató mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozatát, a főigazgató eljárást indított a Bizottsággal szemben egy, a határozat elfogadásához kapcsolódó állítólagos szabálytalanság miatt; ugyanakkor továbbra is képviselte a Bizottságot a tárcájához kapcsolódó szakpolitikai ügyekben,

azt követően, hogy a főigazgató mentelmi jogának felfüggesztését megerősítették, a belga ügyész nyomozást kezdett a főigazgatónak a szóban forgó büntetőügyben betöltött szerepét illetően, ugyanakkor azonban továbbra is az OLAF, és így a főigazgató partnereként dolgozik a belga területen elkövetett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelemben;

úgy véli, hogy ezen összeférhetetlenségek károsak lehetnek az OLAF és a Bizottság jó hírnevére nézve egyaránt; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy küldje kényszerszabadságra az OLAF főigazgatóját a belga hatóságok által folytatott vizsgálat lezárásáig, és nevezzen ki ideiglenes helyettest;

261.

sokkolták azok a hírek, hogy az OLAF számításai szerint az Egyesült Királyság vámhivatalának „folyamatos hanyagsága” az EU-t 1,987 milliárd EUR vámbevételtől fosztotta meg kínai árukkal kapcsolatban; valamint hogy egy nagyon összetett szervezett bűnözői hálózat is 3,2 milliárd EUR hozzáadottértékadó-bevételtől fosztott meg olyan nagyobb uniós országokat, mint Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország; a teljes ügyhöz való hozzáférést, valamint rendszeres tájékoztatást kér;

Magatartási kódex

262.

határozottan úgy véli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkének való megfelelés érdekében erőteljes etikai szabályozásra van szükség; kitart amellett, hogy a jól működő magatartási kódexek folyamatos figyelmet igényelnek; hangsúlyozza, hogy egy magatartási kódex csak megfelelő alkalmazása és betartásának következetes – nem csak incidensek esetén való – ellenőrzése mellett lehet hatékony megelőző intézkedés;

263.

tudomásul veszi a biztosokra vonatkozó magatartási kódex felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot; fájlalja ugyanakkor, hogy a felülvizsgálat az Európai Bizottság volt elnökére vonatkozó várakozási időszak csupán három évre való meghosszabbítására korlátozódik; kéri a Bizottságot, hogy 2017 végéig vizsgálja felül a biztosokra vonatkozó magatartási kódexet, többek között végrehajtva a Parlament azon ajánlását, hogy az eseti etikai bizottságot hatáskörének bővítése és független szakértők bevonása érdekében meg kell reformálni, valamint meghatározva, hogy mi minősül „összeférhetetlenségnek”, kritériumokat vezetve be a mandátum lejárta utáni foglalkoztatás összeegyeztethetőségének értékeléséhez, és három évre hosszabbítva meg a biztosoknál alkalmazandó várakozási időszakot;

264.

rámutat arra, hogy az összeférhetetlenségek tekintetében jelentős lépés az esetlegesen összeférhetetlen helyzetek áttekintésekor az Európai Bizottság elnökére, a Bizottság eseti etikai bizottságára és a főtitkárra vonatkozó átláthatóság növelése; megjegyzi, hogy a Bizottság csak akkor elszámoltatható a nyilvánosság felé, ha az etikai bizottság véleményeit proaktívan közzéteszik;

265.

felhívja a biztosok testületét, hogy hozzon határozatot most, hogy a Bizottság volt elnöke ügyében eljáró eseti etikai bizottság ajánlását véglegesítették, és utalja az ügyet a Bíróság elé véleményezésre;

Szakértői csoportok

266.

üdvözli a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozatot (39), azonban sajnálja, hogy annak ellenére, hogy számos nem kormányzati szervezet érdeklődést mutatott iránta, a Bizottság nem szervezett teljeskörű nyilvános konzultációt; ismételten hangsúlyozza, hogy fontos megújítani a civil társadalom és a szociális partnerek képviselői bevonásának formáit az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az uniós intézmények átláthatósága és működése;

267.

hangsúlyozza, hogy az átláthatóság hiánya negatív hatással van az uniós polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmára; úgy véli, hogy a bizottsági szakértői csoportok rendszerének valódi, egyértelmű átláthatósági alapelveken és kiegyensúlyozott összetételen alapuló megreformálása javítani fogja az adatok elérhetőségét és megbízhatóságát, ami elő fogja segíteni a polgárok Unióba vetett bizalmának erősödését;

268.

úgy véli, hogy a Bizottságnak előrelépéseket kell tennie a szakértői csoportok kiegyenlítettebb összetétele irányába; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a maximális átláthatóság és egyensúly érdekében még nem tettek egyértelmű különbséget a gazdasági, illetve nem gazdasági érdekeket képviselők között;

269.

emlékeztet arra, hogy a Parlament és az európai ombudsman is ajánlotta a Bizottságnak, hogy hozza nyilvánosságra a szakértői csoportok napirendjeit, háttérdokumentumait, üléseinek és vitáinak jegyzőkönyveit;

Szaktanácsadók

270.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra valamennyi szaktanácsadó nevét, feladatkörét, beosztását és szerződésének fő elemeit (munkaidő, a szerződés időtartama, a munkavégzés helye); úgy ítéli meg, hogy a szaktanácsadók esetében fennáll az összeférhetetlenség kockázata; határozottan úgy véli, hogy az összeférhetetlenséget el kell kerülni, mivel az veszélyeztetné az intézmények hitelességét; felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a szaktanácsadók érdekeltségi nyilatkozatait;

Európai Iskolák

271.

megjegyzi, hogy az egyes iskolák felelősek éves beszámolóikért (amelyek az „általános keretet” alkotják); megállapítja, hogy a 2015. évi költségvetés előirányzatai 288,8 millió eurót tettek ki, melyhez a Bizottság 168,4 millió euróval járult hozzá (58 %);

272.

megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy oly sok állítólagosan reformmal töltött év után a Számvevőszék még mindig rendkívül kritikus az Európai Iskolák pénzgazdálkodása tekintetében:

„II.

Az Európai Iskolák nem készítették el éves beszámolójukat a hivatalosan megállapított határidőn belül. Számos hibát találtak, melyek többségét (a felülvizsgálat eredményeképpen) a beszámoló végleges változatában kijavították. Ezek a hibák az elszámolási eljárások rendszerszintű hiányosságaira utalnak. (…)

IV.

A két kiválasztott iskola kifizetési rendszerét jelentős hiányosságok jellemzik: nincs automatikus kapcsolat az elszámolási és a kifizetési rendszerek között, a feladatok nincsenek szigorúan elkülönítve, az elszámolási rendszeren kívüli kifizetéseket a rendszer nem utasítja el automatikusan, és általánosságban alacsony az ellenőrzés szintje. E hiányosságok nagy kockázatot hordoznak magukban a kifizetések jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében.

V.

A Számvevőszék a közbeszerzési eljárásokban is számos jelentős hiányosságot tárt fel, melyek az átláthatóság és az azonos bánásmód elvei veszélyeztetésének kockázatát hordozzák.

VI.

A Számvevőszék néhány esetben nem találta bizonyítottnak a felvett munkaerő képzettségét, és hiányosságokat tárt fel személyi aktájuk tekintetében.

VII.

Ennek eredményeképpen a Számvevőszék nem tudta megerősíteni a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét.”

273.

sajnálja, hogy „a Számvevőszék nem tudta megerősíteni a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét”;

274.

sajnálja továbbá, hogy a Számvevőszék megállapításaival összhangban és a 2003 és 2012 között vélhetően elkövetett csalás miatt a Bizottság ismételten reputációs fenntartást fogalmazott meg a kifizetésekkel kapcsolatban;

275.

megjegyzi, hogy az Európai Iskolák rendszere számára biztosított költségvetés nagyságrendje jelentősen meghaladja 2 kivételével mind a 32 ügynökségét; úgy véli, hogy az Európai Iskolák rendszerének pénzügyi elszámoltathatóságát az európai ügynökségekhez hasonló szintre kell emelni, többek között a rendelkezésére bocsátott 168,4 millió euróra vonatkozó külön mentesítési eljárás révén;

276.

emlékeztet arra, hogy a Parlament a Bizottság 2010. évre vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás során már megkérdőjelezte „az Európai Iskolákról szóló egyezmény döntéshozatali és finanszírozási” struktúráit, és kérte, hogy a Bizottság „vizsgálja meg a tagállamokkal az egyezmény felülvizsgálatát, és 2012. december 31-ig tegyen jelentést az elért eredményekről” (40); megjegyzi, hogy a Parlamenthez semmiféle jelentés nem érkezett az elért eredményekről;

277.

megjegyzi, hogy az Európai Iskolák rendszerének jelenlegi pénzügyi és szervezeti válsága az ötödik brüsszeli iskola megnyitásával kapcsolatos tervek és egy tagállam az Európai Iskolákról szóló egyezményből való jövőbeli kilépésének lehetséges következményei miatt még súlyosabbá válhat; kétségbe vonja, hogy az Európai Iskolák rendszere a jelenlegi szervezeti és finanszírozási formában elegendő erőforrással rendelkezik-e a Brüsszelben tervezett, öt iskolára való bővítés megvalósításához; megjegyzi, hogy ez azzal a kockázattal jár, hogy a jövőben még jelentősebb problémák alakulnak ki egyes nyelvi szekciók túlterhelése miatt, amelyeknek a jelenlegi finanszírozási modell mellett a német és az angol nyelvi szekció esetében csak négy, illetve három brüsszeli iskola ellátására van kapacitásuk;

278.

elfogadhatatlannak tartja, hogy a tagállami képviselők továbbra is megadják a mentesítést az Európai Iskoláknak annak ellenére, hogy az éves költségvetés 58 %-át fizető Bizottság, valamint a Számvevőszék ezzel ellentétes álláspontot képvisel;

279.

teljes mértékben támogatja a Számvevőszéknek az Európai Iskolák 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló, 2015. november 11-i jelentésében kiadott 11 ajánlást, amelyek a számvitel, a személyzet, a közbeszerzési eljárások, az ellenőrzési standardok és a kifizetési kérdések területére terjednek ki;

280.

üdvözli a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság által kidolgozott, frissített cselekvési tervet, mely a Bizottság által megfogalmazott fenntartás és a Számvevőszék által kiadott megállapítások kezelését célozza;

281.

felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen közleményt a Parlament és a Tanács számára, melyben megvizsgálja, hogyan lehet még 2017 novembere előtt a leghatékonyabban megreformálni az Európai Iskolák igazgatási struktúráját;

282.

kéri a Bizottságot, hogy az irányítási, pénzügyi, szervezeti és pedagógiai kérdésekre kiterjedő reformfolyamat valamennyi szempontját illetően teljes mértékben lássa el feladatát; kéri, hogy a Bizottság évente terjesszen az e területeken elért eredményeket értékelő jelentést a Parlament elé, lehetővé téve, hogy annak illetékes bizottsága ellenőrizhesse az iskolák rendszerének irányítását és értékelhesse az uniós költségvetésből a rendszer számára rendelkezésre bocsátott erőforrások felhasználását; kéri az illetékes biztost, hogy kísérje szoros figyelemmel e kérdést, valamint hogy személyesen vegyen részt az igazgatótanács félévente tartott ülésein; ismételten hangsúlyozza a Parlament azon álláspontját, hogy sürgető szükség van az Európai Iskolák rendszerének „átfogó felülvizsgálatára”; kéri a szóban forgó felülvizsgálat első tervezetének 2017. június 30-ig való előterjesztését;

A bizottságok véleményei

Külügyi Bizottság

283.

bár üdvözli az elért eredményeket, megjegyzi, hogy a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) 10 polgári missziója közül 6 esetében a Bizottság még nem ismerte el, hogy megfelelnek a költségvetési rendelet 60. cikkének; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza az annak érdekében végzett munkát, hogy az Európai Számvevőszék ajánlásával összhangban akkreditálja a KBVP valamennyi polgári misszióját, ezáltal lehetővé téve, hogy közvetett irányítás keretében költségvetés-végrehajtási feladatokat kapjanak;

284.

üdvözli a missziótámogatási platform létrehozását, amelynek célja, hogy csökkentse az adminisztratív terheket és fokozza a KBVP polgári misszióinak hatékonyságát; sajnálatát fejezi ki a platform korlátozott mérete és hatásköre miatt, és ismételten további előrelépést sürget egy közös szolgáltató központ felállítása felé, amely további költségvetési nyereségeket és hatékonyságnövelést eredményezne, mivel központosítaná az összes olyan missziótámogatási szolgáltatást, amelyeket nem kell helyi szinten biztosítani;

285.

megismétli azon véleményét, hogy az Unió pénzügyi szabályait jobban hozzá kell igazítani a külső fellépések – többek között a válságkezelés – sajátosságaihoz, és hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet jelenlegi felülvizsgálatának nagyobb rugalmasságot kell biztosítania;

286.

aggodalommal tölti el, hogy nem állnak rendelkezésre a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás felhasználását közvetlenül ellenőrző eszközök; felhívja a Bizottságot, hogy az ilyen jellegű támogatást fokozottabban kösse mérhető paraméterekhez;

287.

üdvözli továbbá a Számvevőszék 13/2016. sz. különjelentésében megfogalmazott, a Moldova államigazgatásának megerősítésére irányuló uniós segítségnyújtásról szóló ajánlást, valamint a 32/2016. sz. különjelentésben szereplő, az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról szóló ajánlást; úgy véli, az Uniónak teljes mértékben ki kellene használnia a feltételrendszer befolyásoló hatását és biztosítania kellene a vállalt reformok végrehajtásának megfelelő ellenőrzését annak érdekében, hogy mind Moldovában, mind Ukrajnában pozitívan járuljon hozzá a demokratikus gyakorlatok megerősítéséhez;

Fejlesztés és együttműködés

288.

ennek kapcsán üdvözli az Európai Számvevőszék 9/2016. számú különjelentését az Unió külső migrációs kiadásairól a dél-mediterrán térségben és a keleti szomszédság országaiban; kiemeli, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy az Unió külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadások nem bizonyultak hatékonynak, szinte lehetetlen mérni az eredményeket, nem egyértelmű, hogy a bevándorlás pozitív hatásának biztosítására irányuló bizottsági megközelítés valóban működik-e, a visszaküldéshez és a visszafogadáshoz nyújtott támogatás hatása elenyésző, és a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása – amelynek valamennyi fellépés alapjául kellene szolgálnia – továbbra is csak elméletben valósul meg, és nem a gyakorlatban;

289.

üdvözli a Számvevőszék 15/2016. számú különjelentését a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokról a Nagy-tavak régiójában; rámutat, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint az afrikai Nagy-tavak vidékén a konfliktusok által sújtott lakosságnak nyújtott humanitárius segélyt a Bizottság általában véve eredményesen irányította; hangsúlyozza, hogy ez éles ellentétben áll a migrációs kiadásokkal, és úgy véli, hogy ez további bizonyítéka annak, hogy a jól megtervezett fejlesztési politika sokkal jobb eredményre vezet, mint a rövid távú migrációs intézkedések;

290.

nagyon aggasztja a legutóbbi bizottsági javaslatokra jellemző azon tendencia, hogy a támogatható kiadások és a hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult országok fejlesztési kiadásai, valamint a fejlesztési együttműködési támogatásra jogosult országok meghatározása tekintetében figyelmen kívül hagyják a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) jogilag kötelező erejű rendelkezéseit; emlékeztet arra, hogy az uniós kiadások jogszerűsége a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik kulcsfontosságú alapelve, és hogy ha a Bizottság hiteles kíván maradni a jogállamiságot illetően, a politikai megfontolások nem írhatják felül az egyértelmű jogi rendelkezéseket; ezzel összefüggésben emlékezteti a Bizottságot az Európai Unió Bíróságának a Marokkóval és Nyugat-Szaharával folytatott együttműködés tárgyában nemrégiben hozott ítéletére (42), amelyben a Bíróság kimondja, hogy az Unió következetesen megsértette a nemzetközi jogot;

291.

általánosságban egyetért a költségvetési támogatás használatával, de sürgeti a Bizottságot, hogy esetre lebontva állapítsa és határozza meg egyértelműbben a költségvetési támogatás révén elérendő fejlesztési eredményeket, és mindenekelőtt erősítse meg azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek a kedvezményezett országokban figyelemmel kísérik az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot és a demokráciát; mélységes aggodalmának ad hangot a költségvetési támogatás esetleges használata miatt olyan országokban, ahol nincs demokratikus felügyelet, vagy azért, mert nincs működő parlamentáris demokrácia, és a civil társadalom és a média nem szabad, vagy azért, mert a felügyeleti szerveknek nincs erre kapacitásuk;

292.

felhívja a Bizottságot, hogy az európai szomszédságpolitika példáját követve és a „többért többet” elvet bevezetve építse be a fejlesztés ösztönzőkre épülő megközelítését; úgy véli, hogy minél jobb eredményeket elérve és minél gyorsabban halad egy adott ország a demokratikus intézmények felépítése és megszilárdítása, a korrupció felszámolása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása irányába belső reformjai tekintetében, annál több támogatást kell kapnia az Uniótól; úgy véli, hogy e pozitív feltételeken alapuló megközelítés és a vidéken élő közösségeket szolgáló kis léptékű projektek finanszírozására való fokozott összpontosítás valódi változást hozhat, és garantálhatja, hogy az uniós adófizetők pénzét fenntarthatóbb módon költsék el;

293.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Unió Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjának felállításakor nem került sor előzetes konzultációra a Parlamenttel; hatékonyabb erőfeszítéseket kér az Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alap projektjeiről szóló határozatok átláthatóságának fokozására, és hangsúlyozza, hogy továbbra sem létezik a Parlamenttel való rendszeres konzultációt szolgáló megfelelő keret, és sajnálatának ad hangot amiatt, hogy ezzel kapcsolatban semmilyen intézkedésre nem került sor;

Foglalkoztatás és szociális ügyek

294.

tudomásul veszi a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a Bizottság használja fel a 2007 és 2013 közötti programozási időszak alatt szerzett tapasztalatokat és készítsen jelentést a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó nemzeti támogathatósági szabályok célzott elemzéséről, és hogy ennek alapján nyújtson iránymutatást a tagállamok számára az egyszerűsítés és a szükségtelenül összetett és nehézkes szabályok elkerülése vonatkozásában;

295.

felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a terhekről szóló éves felmérésébe bevonja az uniós finanszírozási programokat is, a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (43) megfelelően; kiemeli, hogy a tehercsökkentésre vonatkozó, az uniós finanszírozási programokat is tartalmazó éves célértékek bevezetése fokozná a megfelelést, és ezáltal hozzájárulna a hibaarány csökkenéséhez;

296.

üdvözli, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban nagyobb hangsúlyt kapnak az eredmények; úgy véli azonban, hogy az eredménymutatók és a monitoringrendszerek további fejlesztése hozzájárulna a megbízható pénzügyi elszámoltathatósághoz és növelné a jövőbeni operatív programok hatékonyságát;

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

297.

elégedett az illetékességi körébe tartozó öt decentralizált ügynökség munkájával, amelyek olyan technikai, tudományos vagy irányítási feladatokat látnak el, amelyek segítik az uniós intézményeket politikáik kidolgozásában és végrehajtásában a környezetvédelmi politika és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén, valamint az ügynökségek költségvetéseinek végrehajtásával;

298.

elégedettségének ad hangot a LIFE+ működési költségvetésének általános végrehajtásával kapcsolatban, amely 2015-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében elérte a 99,95 %-ot, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig a 98,93 %-ot; hangsúlyozza, hogy a LIFE+ hozzájárult a polgárok ismereteinek növeléséhez, a jogalkotásban és az uniós környezetvédelmi politika végrehajtásában való részvételük fokozásához, valamint ezen ágazat irányításának javításához; megjegyzi, hogy 2015-ben 225,9 millió EUR került lekötésre intézkedések támogatására, 40 millió EUR került felhasználásra az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzügyi eszközökre és 59,2 millió EUR a Bizottság kezdeményezési és a politikák és a jogalkotás alakulásának nyomon követésével kapcsolatos szerepének támogatását célzó intézkedésekre; megjegyzi, hogy 10,2 millió EUR került felhasználásra a LIFE-nak nyújtott igazgatási támogatásra és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség támogatására;

299.

nyugtázza, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a 108 747 880 euro 99,9 %-ára, a kifizetési előirányzatok esetében a 47 479 530 euro 91,77 %-ára javította a végrehajtási arányt, továbbá az igazgatási kiadásokat leszámítva a kifizetések végrehajtási aránya eléri a 96,88 %-ot;

300.

nyomatékosan kéri a költségvetési hatóságot, hogy a jövőben összpontosítson az Unió számára valódi hozzáadott értéket képviselő kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre; tudomásul veszi, hogy összesen 1 400 000 euro kötelezettségvállalási előirányzatot és 5 599 888 euro kifizetési előirányzatot kitevő tíz kísérleti projekt és öt előkészítő intézkedés került végrehajtásra;

301.

tudomásul veszi, hogy a második közegészségügyi program (2008–2013) értékelése 2015-ben lezárult; üdvözli, hogy a harmadik közegészségügyi program 2015-ben megerősítésre került az információk és a bevált gyakorlatok a jelentős számú migráns, menedékkérő és menekült fogadásával kapcsolatos kihívásokkal szembesülő tagállamok közötti cseréjének támogatása és elősegítése érdekében, különösen arra való tekintettel, hogy az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság személyes egészségügyi nyilvántartást készít a migránsok egészségügyi értékeléséről az uniós fogadóállomásokon és fogadóterületeken való felhasználás céljából, továbbá kiegészítő költségvetést állít össze a migránsok egészségéhez kapcsolódó projektekre;

Közlekedés és idegenforgalom

302.

megjegyzi, hogy 2015-ben 12,8 milliárd EUR került elkülönítésre 263 közlekedési projekt számára az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2014. évi pályázati felhívásai keretében 2015-ben aláírt támogatási megállapodások révén; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó finanszírozás összesen 28,3 milliárd EUR összegű befektetést hozott létre, ötvözve az uniós hozzájárulást a regionális és tagállami költségvetésekkel, valamint az Európai Beruházási Bank kölcsöneivel;

303.

megjegyzi, hogy a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” területen, amelyhez a közlekedés is tartozik, a Számvevőszék csak hét olyan ügyletet ellenőrzött, amely a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) hatáskörébe tartozik; megjegyzi, hogy az ellenőrzés csupán az egyik ügylet esetében tárt fel hibákat, továbbá, hogy a hibák a közbeszerzési szabályok be nem tartására vonatkoznak;

304.

rámutat, hogy az Európai Beruházási Bank értékelő jelentése kitér az infrastrukturális és innovációs támogatási keret portfóliójának földrajzi egyensúlyhiányaira és egyes ágazatokra történő koncentrációjára, továbbá arra, hogy az e támogatási keret alatti finanszírozás (63 %-ban) három tagállamra összpontosul; sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb értékelje ki az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak az Unió egészére gyakorolt hatását; sajnálja, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapot nem fordítják kellő mértékben az innovatív közlekedési projektekre valamennyi közlekedési mód esetében, például a fenntartható közlekedési módok előmozdítására vagy a digitalizációs folyamatok, valamint az akadálymentes hozzáférés további ösztönzésére;

305.

sajnálja, hogy a Bizottság (Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság) még nem hozott létre formális és konszolidált stratégiai dokumentumot a TEN-T törzshálózati folyosók fejlesztésének ellenőrzésére vonatkozóan; sürgeti a Bizottságot az ellenőrzési tevékenységre és az átláthatóságra vonatkozó fenti stratégiai dokumentum elfogadására; emlékeztet, hogy az átláthatóság és a valamennyi érdekelt féllel való konzultáció hozzájárul a közlekedési projektek sikeréhez;

306.

rámutat arra, hogy a 2014–2020-as időszak közlekedési projektjeit számos forrásból finanszírozzák, beleértve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, a Kohéziós Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot; ezért felhívja a Bizottságot olyan szinergiák kidolgozására, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a különböző támogatási források hatékonyabban osszák el a rendelkezésre álló finanszírozást, valamint ötvözik e forrásokat; felhívja a Bizottságot, hogy évente dolgozzon ki és tegyen közzé – többek között a honlapjain – könnyen hozzáférhető listákat az említett alapokból társfinanszírozott közlekedési módokról – többek között a modális részesedés százalékos arányában, illetve turisztikai projektekről;

Regionális fejlesztés

307.

kéri a Bizottságot, hogy a magas szintű munkacsoport (44) munkáján keresztül fordítson kiemelt figyelmet a tagállami támogathatósági szabályokra a tagállami irányítási és ellenőrzési rendszerek ellenőrzésekor, és segítsen a tagállamoknak e szabályokat egyszerűsíteni a változások érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az egységes ellenőrzés elve alkalmazásának fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy egyszerű és hatékony iránymutatás segítségével tisztázza a visszaigényelhető hozzáadottérték-adó fogalmát, a „vissza nem igényelhető” héa eltérő értelmezéseinek és az uniós támogatások optimálisnál alacsonyabb felhasználásának elkerülése érdekében; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek koherens információkat kapjanak a támogatási feltételekkel kapcsolatban, különös tekintettel a kiadások támogathatóságára és a költségtérítés felső korlátaira;

308.

sajnálattal állapítja meg, hogy az irányító hatóságok által benyújtott költségtérítési igények szintje 2015-ben alacsonyabb volt, mint 2014-ben, ami a kifizetetlen költségtérítési igények szintjét a 2014. évi 23,2 milliárd euróról 2015-ben 10,8 milliárd euróra csökkentette, amelyből 2,8 milliárd euro 2014 vége óta kifizetetlen maradt; rámutat arra, hogy a költségvetés végrehajtásának késedelmei a 2014–2020 közötti időszakban nem lehetnek nagyobbak, mint az előző időszakban, nehogy ez a támogatási időszak végére a kifizetetlen igények felhalmozódásához vezessen; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és ahhoz igazítsa kifizetési tervét;

309.

sajnálattal állapítja meg, hogy 2016. június 30-ig nem minden tagállam ültette át a közbeszerzésről szóló irányelveket, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is segítse a tagállamok ezen irányelvek átültetéséhez és az előzetes feltételrendszerre vonatkozó cselekvési tervek végrehajtásához szükséges kapacitásának növelését, ami alapvető előfeltétele a csalárd és nem csalárd szabálytalanságok megelőzésének; hangsúlyozza a 2014–2020 közötti az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közbeszerzési cselekvési terv végrehajtásának fontosságát, melynek célja az elektronikus közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, felgyorsítása és harmonizációja;

310.

megállapítja, hogy az ERFA és az ESZA pénzügyi eszközének átlagos folyósítási aránya 2014 végén 57 % volt, ami csupán 10 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest; sajnálattal veszi tudomásul a Számvevőszék arra vonatkozó észrevételét, hogy a végső kedvezményezetteknek történő kifizetés jogosultsági időszakának meghosszabbítását az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában inkább bizottsági határozattal tegyék lehetővé, mintsem rendeletmódosítással; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék minden 2015. december 31. utáni kifizetést szabálytalannak minősíthet; aggodalommal állapítja meg, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az ERFA és az ESZA keretében működő pénzügyi eszközök induló alaptőkéjének jelentős részét alapkezelői költségekre és díjakra fordították;

311.

üdvözli a Számvevőszék teljesítményre összpontosító megközelítését, és jó gyakorlatnak tartja, hogy az irányító hatóságok határozzák meg a lényeges eredménymutatókat, melyekkel azt mérik, hogy a projekt mennyiben járult hozzá az operatív programok kitűzött céljainak megvalósításához az addicionalitás feltételével összhangban; hangsúlyozza, hogy a kommunikációt fokozni kell; felhívja a Bizottságot, hogy találjon hatékonyabb kommunikációs csatornákat az esb-alapok felhasználásával végrehajtott beruházások láthatóságának növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy korlátozott számban dolgozzon ki vonatkozó mutatókat, amelyek segítségével mérhető a teljesítmény;

312.

arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki a területi eszközöket, biztosítva, hogy az integrált városfejlesztési stratégiákat finanszírozás céljára kellő időben jóváhagyják, ami lehetővé teszi a városok számára az átfogó stratégiákba történő beruházást, a növekedésre és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatékonyabb hosszú távú hatást biztosítva;

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

313.

kéri a Számvevőszéket, hogy a következő pénzügyi évet követően is készítsen különálló értékeléseket az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a 2. fejezet vonatkozásában, mivel a különálló értékelések lehetővé teszik az egymástól jelentős mértékben eltérő hibaarányokra vonatkozó, célzott javító intézkedések megtételét;

314.

sürgeti a Bizottságot és a tagállami hatóságokat, hogy továbbra is foglalkozzanak a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos szabályozás összetettségével, és ahol csak lehet, egyszerűsítsék azt, különösen amikor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és a vidékfejlesztési alapok igazgatása több különböző szinten történik a tagállamokon belül;

315.

üdvözli a kiegészítő pénzügyi eszközök új generációját, úgy véli, hogy ezeket egyértelműbe célkitűzések mentén kell kialakítani, valamint gondoskodni kell a megfelelő fokú ellenőrzésről a végrehajtási időszak végén, a pénzügyi eszközök hatásának vizsgálata és a hibaarány növekedésének elkerülése érdekében;

316.

kéri, hogy azon nemzeti kifizető ügynökségek esetében, amelyek nem feleltek meg a várakozásoknak az utóbbi három év során, a felelős uniós tisztviselőket a már alkalmazásban lévő uniós tisztviselők közül válasszák ki a szóban forgó tagállam állampolgárai helyett;

317.

felhívja a figyelmet az agrárpolitika irányítási rendszerének többéves jellegére, és hangsúlyozza, hogy a rendelet (45) végrehajtásához kapcsolódó szabálytalanságok végső értékelése csak a programozási időszak végén válik lehetségessé;

318.

megjegyzi, hogy a KAP egyszerűsítése nem veszélyeztetheti a gazdaságilag életképes élelmiszertermelést, és olyan rendelkezéseket sürget, amelyek az agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazatot a karbonszegény gazdaság felé mozdítják el;

Halászat

319.

örömmel látja, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által az Európai Halászati Alap programjainak (2007–2013) egyes tagállamokban működő irányítási és ellenőrzési rendszere kapcsán a 2014. évi éves jelentésben megfogalmazott fenntartások nyomon követésének köszönhetően jelentős mértékben, csak ötre csökkent az operatív programok száma az érintett tagállamokban;

320.

bízik abban, hogy a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által bevezetett belső ellenőrzési rendszer kellő garanciát nyújt ahhoz, hogy a tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatokat megfelelő módon lehessen kezelni;

321.

üdvözli, hogy a konkrétan a halászatra irányuló, a Számvevőszék által vizsgált 12 tranzakció egyike sem mutatott számszerűsíthető hibát;

322.

sajnálatosnak tartja azonban azt, hogy a tagállamok többsége nagyon későn nyújtotta be az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal kapcsolatos operatív programjait, ami jelentős késedelmeket okoz az alapok felszabadításában;

323.

ezért megállapítja, hogy 2015. június 30-ig egyetlen kiadást sem lehetett bejelenteni a Bizottságnak, és így azt addig ellenőrizni sem tudták; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak az előirányzatokat megosztott irányításban kell végrehajtaniuk;

Kultúra és oktatás

324.

megismétli, hogy a fiatalok mobilitását segítő valamennyi uniós program belefoglalása az Erasmus+ programba elsődlegesen azok hatékonyságának növelése céljából történik, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy ragaszkodjon a megállapított célokhoz és a program költségvetési soraihoz, hogy annak központi elemei megmaradjanak;

325.

üdvözli mind az Erasmus+, mind a Kreatív Európa programok válaszkészségét a menekültek/migránsok integrálása nyomán felmerülő kihívásokra és a radikalizálódás elleni küzdelemre való reagálás során 2015-ben;

326.

megjegyzi, hogy a Diákhitelgarancia-eszköz (az Erasmus+ program keretében a mesterképzéshez nyújtott hitel) először 2015-ben vált hozzáférhetővé, amikor két spanyol és francia bank elindította a programot; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy ez megvalósítható hiteleszköz legyen, alapvető fontosságú a széles körű földrajzi lefedettség biztosítása és a hitelezési feltételek Bizottság általi szoros nyomon követése;

327.

emlékeztet, hogy 2015 volt az első év, amikor a Kreatív Európa programot két bizottsági főigazgatóság, az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága irányította; kitart amellett, hogy koordinált megközelítést kell alkalmazni, hogy a nemzetközi szervezeti kihívások ne befolyásolják hátrányosan a program működését vagy közmegítélését;

Állampolgári jogok, bel- és igazságügy

328.

felszólítja a Bizottságot, hogy készítsék el és nyújtsák be a mentesítésért felelős hatósághoz a feltárt összeférhetetlenségi esetek dokumentációját;

329.

sajnálja, hogy a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében a fő teljesítménymutatók nem szemléltetik azt, hogy hány embert segítettek, telepítettek át, helyeztek át vagy küldtek vissza 2015-ben; sajnálja, hogy nem állnak rendelkezésre mutatók a nemzeti bűnüldözési hatóságok közötti koordináció és együttműködés megerősítésének céljából elfogadott intézkedések hatásának értékelésére;

330.

ösztönzi egyértelműbb, hosszú távú szakpolitikai prioritások kidolgozását, melyeket konkrétabb operatív prioritásokká kell alakítani; e tekintetben hangsúlyozza a más szervekkel, különösen az ügynökségekkel való szorosabb együttműködés jelentőségét;

331.

sajnálja, hogy a Bizottság információbiztonsági irányítási struktúrái nem illeszkednek az elismert bevált gyakorlatokhoz (a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzési jelentése szerint);

A nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdések

332.

rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőségnek horizontális, minden szakpolitikai területen érvényesítendő célkitűzésnek kell lennie; megállapítja azonban, hogy a programok nagy részének nincsenek külön költségvetési előirányzattal rendelkező konkrét, célzott fellépései e célkitűzés teljesítéséhez, és a jobb adatgyűjtés nemcsak a nemek közötti egyenlőséghez hozzájáruló intézkedésekre elkülönített előirányzatok számszerűsítését eredményezi, hanem javítja ezen uniós támogatások hatásának értékelését is;

333.

ismételten felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést a költségvetési folyamat minden szakaszában, beleértve többek között a költségvetés végrehajtását és a végrehajtás – ideértve az ESBA, ESZA, ERFA és a Horizont 2020 programok végrehajtásának – értékelését az uniós tagállamokban tapasztalható hátrányos megkülönböztetés leküzdése érdekében; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó, közös, az eredményeket és hatásokat számszerűsítő mutatókat – amelyek lehetővé tennék a költségvetés végrehajtásának nemek közötti egyenlőség szempontjából való jobb értékelését – kell beépíteni a költségvetés tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe, összhangban az eredményközpontú uniós költségvetésre irányuló kezdeményezéssel és a teljesítményre való összpontosítással;

334.

felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés elemzését az új és meglévő költségvetési sorok esetében egyaránt, és amennyiben lehetséges, hajtsa végre a szükséges szakpolitikai változtatásokat a nemek közötti egyenlőtlenség közvetett előfordulásának megakadályozása érdekében.


(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(3)  A Számvevőszék 31/2016. számú különjelentése.

(4)  A Számvevőszék 5/2015. és 19/2016. sz. különjelentése

(5)  Európai Bizottság, DG REGIO: Összefoglaló a pénzügyi konstrukciók finanszírozása és végrehajtása terén elért előrehaladással kapcsolatban az irányító hatóságok által az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 67. cikke (2) bekezdésének j) pontjával összhangban szolgáltatott adatokról, 2007–2013-as programidőszak, 2015. december 31-i állapot, 2016. szeptember 20., 61. o.

(6)  Lásd a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 1.39. pontját.

(7)  Lásd a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 3.22. és 3.23. pontját.

(8)  Lásd a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 3.29. pontját.

(9)  Lásd a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 3.33. és 3.38. pontját.

(10)  Lásd a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 3.56. pontját.

(11)  Lásd a Számvevőszék 2015. évi éves jelentésének 4.16. pontját.

(12)  COM(2016) 674, SWD(2016) 338, SWD(2016) 339.

(13)  Elkötelezettség és koherencia – a hetedik uniós keretprogram (2007–2013) utólagos értékelése, 2015. november.

(14)  Európai Számvevőszék, 2015. évi éves jelentés, 3.19. pont.

(15)  Európai Számvevőszék, 2015. évi éves jelentés, 3.22. pont.

(16)  Európai Számvevőszék, 2015. évi éves jelentés, 3. rész.

(17)  Az Európai Parlament (EU, Euratom) 2016/1461 állásfoglalása (2016. április 28.) az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek, 8. bekezdés (HL L 246., 2016.9.14., 27. o.).

(18)  2015. évi éves tevékenységi jelentés, Kutatási és Innovációs Főigazgatóság, Brüsszel 2016., 11. oldal, 8. lábjegyzet.

(19)  SWD(2016) 318.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(23)  Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés első eredményei, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága számára készített végleges jelentés, 2016. június.

(24)  A Számvevőszék éves jelentése a 2015-ös pénzügyi évről, 6.36. bekezdés.

(25)  A Crețu biztosnak feltett 19. írásbeli választ igénylő kérdésre adott válasz.

(26)  Lásd a 2016. április 28-i állásfoglalás 8. bekezdését.

(27)  Az Európai Számvevőszék 2015. évi éves jelentése, 6.9. bekezdés, 8. lábjegyzet.

(28)  E hibák elkerülése becslésünk szerint 0,9 százalékponttal csökkentette volna a hibaszintet a „Piaci beavatkozások és közvetlen támogatások” terén, míg 3,2 százalékponttal a „Vidékfejlesztés és egyéb politikák” területén.

(29)  A DG AGRI éves tevékenységi jelentése szerint az összesített kiigazított hibaarány a 2014-es 2,61 %-ról 2015-ben 1,47 %-ra esett.

(30)  A teljes munkaidő a munkaszerződésre vonatkozó irányadó tagállami rendelkezésekben megkövetelt minimális órák száma. Ha a tagállami előírások nem rendelkeznek az órák számáról, akkor az éves minimális munkaórák számát 1 800-nak kell venni, amely 225 nyolcórás munkanapnak felel meg.

(31)  Az utolsó gazdaságszerkezeti felmérés szerint (Eurostat) a 28 uniós tagállam mezőgazdasági munkaereje a 2007–2013-as időszak során összesen 2,3 millió éves munkaegységgel esett, amely 19,8 %-os csökkenésnek felel meg.

(32)  Lásd a 3. írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ – Hogan biztos 2016. november 29-i meghallgatása.

(33)  Lásd a 2016. április 28-i állásfoglalás 317. bekezdését.

(34)  A tagállamoknak saját területükön csökkenteniük kell a kedvezményezetteket megillető hektáronkénti kifizetések közötti különbségeket (ez az úgynevezett „belső konvergencia”). Elviekben (akadnak kivételek) legalább 5 %-kal csökkenteniük kell azokat a 150 000 EUR feletti kifizetéseket is, amelyeket valamely kedvezményezett az alaptámogatási rendszerből vagy az egységes területalapú támogatási rendszerből kap. A tagállamok ezenkívül a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti keret legfeljebb 30 %-át átcsoportosíthatják valamennyi farm első 30 hektárja számára („átcsoportosítással nyújtható támogatás”), valamint abszolút felső határt állapíthatnak meg az egyes kedvezményezettek alaptámogatási rendszerből vagy egységes területalapú támogatási rendszerből származó bevételei tekintetében.

(35)  Lásd az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 35. cikkének (1) bekezdését (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.), valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(36)  A Bizottság C(2016) 2210 határozata (2016. április 12.) a Világbank-csoporthoz tartozó valamely jogalany által az Unióval kötött keretmegállapodás keretében végrehajtott tevékenységekre vonatkozó, egységköltségek alapján történő visszatérítés alkalmazását lehetővé tevő C(2014) 5434 bizottsági határozat módosításáról.

(37)  Lásd a 23. írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ – Avramopoulos biztos 2016. november 29-i meghallgatása.

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(39)  C(2016) 3301.

(40)  Lásd az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalásának, az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek 38. bekezdését (HL L 286., 2012.10.17., 31. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(42)  A Bíróság C-104/16 P. sz. Tanács kontra Front Polisario ügyben 2016. december 21-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2016:973.

(43)  Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(44)  Az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeinek érdekében történő egyszerűsítés nyomon követésével foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport.

(45)  Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/66


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1608 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Bizottság 2015. évi mentesítéséhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében elkészített számvevőszéki különjelentésekre,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0338/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről (III. szakasz – Bizottság) szóló, 2017. április 27-i határozatára (5), valamint a határozat szerves részét képező megjegyzéseket tartalmazó állásfoglalására,

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05876/2017 – C8-0037/2017)

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0160/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

B.

mivel a Számvevőszék különjelentései információkat szolgáltatnak a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos aggasztó kérdésekről, ezért hasznosak a Parlament számára a mentesítési hatóságként betöltött szerepének gyakorlása tekintetében;

C.

mivel a Parlament számvevőszéki különjelentésekkel kapcsolatos észrevételei szerves részét képezik a fent említett, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság) vonatkozó mentesítésről szóló, 2017. április 27-i határozatának;

I. rész —   A Számvevőszék 18/2015. számú, „Pénzügyi támogatás a nehézségekkel küzdő tagállamoknak” című különjelentése

1.

tudomásul veszi az Európai Számvevőszék különjelentésének megállapításait és ajánlásait;

2.

üdvözli az uniós gazdasági kormányzásról szóló első különjelentést, és várakozással tekint a következő években megjelenő további jelentések elé;

3.

sajnálja, hogy a Számvevőszék e jelentésében nem szerepel valamennyi tagállam, amely pénzügyi támogatást kapott a pénzügyi válság kezdete óta – beleértve a Görögországot célzó programot –, az összehasonlítás megkönnyítése érdekében;

4.

üdvözli azonban, hogy a Számvevőszék speciális különjelentést fog készíteni Görögországról; felhívja a Számvevőszéket, hogy hasonlítsa össze a két különjelentés eredményeit és különösen foglalkozzon a Parlamentnek a Görögországról szóló jelentéshez tett javaslataival, beleértve a közép- és hosszú távú eredményeket (vagyis a lehetséges adósságelengedésről folyó jelenlegi vita);

5.

ösztönzi a Számvevőszéket, hogy e téren erősítse tovább emberi erőforrásait és szakértelmét munkája minőségének javítása érdekében; felhívja ezzel együtt a Számvevőszéket, hogy teljes mértékben vegye figyelembe a Számvevőszék által kért külső szakértői jelentéseket, mint az ellenőrzés alapjául szolgáló háttér-információkat;

6.

felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék az EU Tanácsa által meghatározott, nagyon rövid távú és konkrét forgatókönyvű pénzügyi támogatásra korlátozta az ellenőrzést anélkül, hogy figyelembe vette volna a már nyilvános és tudományos vita részét képező költségvetési egyensúlyhiányok más lehetséges megoldásait, mint az államadósságok kölcsönössé tétele vagy az adósságelengedés;

7.

sajnálja, hogy a jelentés csak a támogatás kezelésére összpontosít, de nem elemzi, és nem vizsgálja a program tartalmát és a pénzügyi támogatással kapcsolatban megállapított feltételeket;

8.

tudomásul veszi, hogy az uniós politikai szinten hozott egyedi intézkedéseket és a program fő jellemzőit csak a különjelentésben részletezik; annak elemzésére ösztönzi a Számvevőszéket, hogy az elfogadott intézkedések megfeleltek-e a programok célkitűzéseinek és milyen hatással voltak a szélesebb politikai keretre és a hosszú távú célkitűzésekre, többek között az Európa 2020 stratégiára;

9.

tudomásul veszi, hogy a pénzügyi támogatási programok célkitűzései azok voltak, hogy a támogatott országok visszatérjenek a pénzügyi piacokra, fenntartható államháztartást valósítsanak meg, beinduljon a növekedés és csökkenjen a munkanélküliség; sajnálja, hogy a Számvevőszék megállapításai nem elemezték teljeskörűen a program eredményeit e célkitűzések vonatkozásában;

10.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék következtetéseit elsősorban a Bizottságra, mint a pénzügyi támogatás kezelőjére összpontosította, de úgy véli, hogy a jobb megértés érdekében több figyelmet kellett volna fordítani a Nemzetközi Valutaalapra és az Európai Központi Bankra, amelyek a kezdetekben támogatták a Bizottságot a programok előkészítésében és nyomon követésében;

11.

osztja a Bizottság azon véleményét, hogy alábecsülték a Tanács és más partnerek szerepét a program létrehozásában és kezelésében; kéri a Számvevőszéket és a Bizottságot, hogy elemezzék a Tanács által elfogadott intézkedések helytállóságát és az Európai Központi Bank szerepét, valamint azt, hogy az intézkedések megfelelőek voltak-e a program célkitűzéseinek eléréséhez és hozzájárultak-e az Unió célkitűzéseihez, többek között a gazdasági válság felszámolásához, több munkahely létrehozásához és a növekedéshez;

12.

sajnálja, hogy a partnerek nem mindig osztották meg a rendelkezésre álló információkat a Bizottsággal, aminek következtében a tárgyalócsoport megközelítése következetlen volt; sürgeti a Bizottságot, hogy kössön hivatalos megállapodásokat a partnereivel annak érdekében, hogy kellő időben teljes hozzáférése legyen a rendelkezésre álló információkhoz és így a jövőben elkerülje a hasonló problémákat;

13.

kiemeli, hogy a programokban jelzett reformok némelyike (vagyis a munkaerőpiacok reformja) csak hosszú távú eredményekhez tud vezetni a versenyképesség terén, miközben a támogatási programok főleg azonnali, rövid távú eredményekre törekednek;

14.

megjegyzi, hogy a programokat főleg a kiadási oldalra (a munkaerőpiacok reformjai, nyugdíj- és munkanélküli ellátási rendszerek, a helyi szervezetek csökkentése stb.), valamint az állami programok kiadásainak csökkentésére alapozták; tisztában van azzal, hogy e csökkentésekre a támogatott országok pénzügyi piacainak reformja érdekében került sor;

15.

sürgeti a Tanácsot, hogy alaposan vizsgálja felül a jövőbeni programokban a pénzügyi támogatásra rendelkezésre álló eszköztárat és intézkedéscsomagot a lakosságra gyakorolt hatás, a belső keresletre gyakorolt nem kívánatos hatás és a válság társadalomra hárított költségeinek csökkentése érdekében;

16.

kiemeli, hogy a nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás a tőkepiacon felvett hitelek formájában történt, az uniós költségvetés garanciaként történt felhasználásával; úgy véli, hogy aláásták a Parlament költségvetési hatóságként játszott szerepét e programokban, így tovább csökkentve a nyújtott pénzügyi támogatás demokratikus legitimitását;

17.

sürgeti a Bizottságot, hogy a pénzügyi támogatás keretében, amikor az uniós költségvetés forog kockán, jobban vonja be a Parlamentet;

18.

fontosnak tartja az Európai Központi Bank szerepének tanulmányozását a tagállamoknak a célkitűzéseik eléréséhez nyújtott közvetlen segítségnyújtásban, valamint a pénzügyi programok ideje alatt az Unió pénzügyi struktúrájához nyújtott szélesebb támogatásban;

19.

úgy véli, hogy a válság idején nehéz volt előre jelezni bizonyos váratlan egyensúlyhiányokat, amelyek néhány tagállamban pusztító hatással jártak; kiemeli az előrejelzés nehézségét a példátlan 2007–2008-as globális gazdasági válság nagyságát és jellegét illetően;

20.

osztja a Számvevőszék azon véleményét, hogy a felügyelet jogi keretére a válságot megelőzően fordított figyelem nem volt megfelelő az ügyletek alapjául szolgáló költségvetési pozíciókban rejlő kockázatok azonosítására súlyos gazdasági válságok idején;

21.

üdvözli a jogalkotók jóváhagyását a pénzügyi válság eredményeként bevezetett hatos és kettes csomaghoz, amelyek a felügyelet válság által feltárt gyengeségeit kezelik; úgy véli azonban, hogy az uniós gazdasági kormányzás keretének az utóbbi években zajlott reformja nem vezetett a válság teljes felszámolásához, és felhívja a Bizottságot, hogy elemezze tovább az új keret más hasonló gazdaságokhoz (Egyesült Államok, Japán és más OECD-országok) viszonyított erősségeit és gyengeségeit és szükség esetén javasoljon új reformokat;

22.

felhívja a Bizottságot, hogy kövesse a Számvevőszék ajánlásait a makrogazdasági és költségvetési előrejelzései minőségének további javítása tekintetében;

23.

tudomásul veszi a Számvevőszék következtetését, miszerint a Bizottságnak sikerült nagyon szűkös időkereten belül és korlátozott tapasztalattal új feladatokat ellátnia a pénzügyi támogatási programok kezelése érdekében; kiemeli a Számvevőszék azon következtetését, hogy a körülményeket figyelembe véve ez jelentős eredmény;

24.

üdvözli a döntést, amely lehetővé tette a pénzügyi támogatás kezelésének a Bizottság és nem más pénzügyi partnerek felelősségi körébe történő helyezését, így olyan személyre szabott támogatást téve lehetővé, amely figyelembe veszi a tagállamok sajátosságait és felelősségvállalását;

25.

véleménye szerint a tagállamokat egyenlően kellene kezelni, ugyanakkor rugalmasságra van szükség a programoknak és a reformoknak a sajátos nemzeti körülményekhez való hozzáigazítása érdekében; úgy véli, hogy a Bizottság jövőbeni programjai és a Számvevőszék jelentései vonatkozásában szükség lehet arra, hogy a szigorúan uniós intézkedések végrehajtását beazonosítsák és megkülönböztessék a feltevéseken alapuló nemzeti menetrendektől;

26.

tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését a Bizottság nehézségeit illetően az információk nyomon követésében és azt, hogy eljárásai nem irányultak a meghozott döntések visszatekintő értékelésére;

27.

hangsúlyozza, hogy a programok korai szakaszában a Bizottság súlyos időbeli és politikai nyomás alatt látta el feladatait olyan bizonytalan kockázatok mellett, amelyek az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztették, előre nem jelezhető következményeket okozva a gazdaságban;

28.

úgy véli, hogy bár nem volt korábbi tapasztalata a pénzügyi támogatás terén, a Bizottság „menet közben” tanulta meg és hajtotta végre megfelelően és viszonylag gyorsan e programokat és javította azok kezelését a későbbiek esetében;

29.

egyetért a Számvevőszék azon ajánlásaival, hogy a Bizottság elemezze tovább az országonkénti kiigazítások fő aspektusait, és hasonlítsa össze a gazdasági előrejelzéseket is, beleértve a lakáspiacot, illetve az állami és magánadósságokat; sürgeti valamennyi tagállamot, hogy módszeresen és rendszeresen bocsássák a megfelelő adatokat a Bizottság rendelkezésére;

30.

úgy véli, hogy az első uniós program kezdete és a Számvevőszék elemzésének vége közötti időkeret jobban kidolgozott ajánlásokat kell, hogy lehetővé tegyen a jövőbeni programokhoz mind a javulások, mind a program eredményei tekintetében, a Számvevőszék és a Bizottság közötti intézményközi és kontradiktórius párbeszéd következményeként;

31.

úgy véli, hogy az átláthatóság és a polgárok jobb tájékoztatása érdekében a Bizottság válaszait és a Számvevőszék véleményét kéthasábos formában kellene feltüntetni, hogy lehetővé váljon a vélemények összehasonlítása, ahogy az a Számvevőszék éves jelentésében történik;

32.

figyelembe véve az uniós pénzügyi irányításról szóló ezen új jelentések érzékenységét, azt ajánlja, hogy a sajtóközlemények és más tájékoztató dokumentumok teljes mértékben tükrözzék a Számvevőszék megállapításait és ajánlásait;

II. rész —   A Számvevőszék 19/2015. számú, „A Görögországnak nyújtott technikai segítség javításához több figyelmet kell fordítani az eredményekre” című különjelentése

33.

megjegyzi, hogy ezen állásfoglalás tervezetének elkészítésekor a Bizottság már benyújtotta a strukturálisreform-támogató program létrehozására irányuló javaslatát; üdvözli, hogy a Bizottság szemmel láthatóan figyelembe vette a Számvevőszék ajánlásait, és reméli, hogy a strukturálisreform-támogató program a Görögországgal foglalkozó munkacsoport működéséből levont tanulságokra építve a technikai segítségnyújtás hatékony eszközeként fog szolgálni;

34.

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a munkacsoport ad-hoc, gyors felállítása előidézte a munkacsoport néhány működési problémáját; felhív arra, hogy legyen minden technikai segítségnyújtási projekt kötelező előfeltétele a helyzet alapos helyszíni felmérése és egy tömör, lépésekre lebontott cselekvési terv kidolgozása; kéri, hogy a Bizottság az elkövetkező technikai segítségnyújtási programjaiban alkalmazzon tervszerűbb megközelítést, többek között a megbízatások kezdeti és lejárati időpontját is tartalmazó ütemtervet;

35.

hangsúlyozza, hogy a külön költségvetés a sikeres technikai segítségnyújtási programok alapvető előfeltétele, mind a kiadások megtervezése, mind pedig azok észszerűsítése érdekében, elkerülve ezáltal azt, hogy az egyes költségvetési tételek tekintetében különböző ellenőrzési szinteket és szabályokat kelljen alkalmazni;

36.

megjegyzi, hogy a munkacsoport elismerésre méltóan sok projektet irányított, amelyekben számos partnerszervezet vett részt; úgy véli, hogy az adminisztratív koordinációra irányuló erőfeszítések minimalizálása és a hatékonyság növelése érdekében a programok észszerűsítése, valamint a partnerszervezetek számának és a projektek hatókörének korlátozása révén javítani lehetett volna a technikai segítségnyújtás hatását;

37.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kedvezményezett tagállam és a munkacsoport nem nyújtott be a Bizottságnak rendszeres tevékenységi jelentéseket; rámutat, hogy a Bizottságnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy negyedévente tevékenységi jelentéseket kapjon, túlzott késedelem nélkül, valamint átfogó zárójelentést a Görögországgal foglalkozó munkacsoport munkájának lezárulását követően, észszerű határidőn belül, utólagos értékelés formájában; kéri a Bizottságot, hogy a technikai segítségnyújtás eredményorientáltságához szükséges módosítások elvégzése érdekében módszeresen kövesse nyomon a technikai segítségnyújtás végrehajtását; kéri továbbá, hogy a technikai segítségnyújtás és a Görögországgal foglalkozó munkacsoport különböző jelentéseibe iktassanak be egy arra vonatkozó elszámolást, hogy pontosan hogyan és hol folyósították Görögországnak a „megmentésére szánt pénzügyi forrásokat” (bailout funds);

38.

felhívja a Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot, hogy ragadják meg a 2017–2020-as időszakra vonatkozó strukturálisreform-támogató programról folyó eszmecsere által kínált alkalmat, és tekintsék át a területfelelősök bevált gyakorlatait; ösztönzi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen találjon módot arra, hogy közvetlenül a tagállamoktól tudjon szakértőket kölcsönözni, hogy a nemzeti ügynökségek megkerülése révén kihagyjanak egy újabb, összetett és adminisztratív terhekkel járó szintet;

39.

azt kéri a tagállamoktól, hogy tanúsítsanak erősebb elkötelezettséget: a teljesítményalapú megközelítés mind a Parlament, mind pedig a nemzeti parlamentek számára lehetővé tenné, hogy költségvetési felügyeleti bizottságaikon keresztül támogatóbb szerepet vállaljanak;

III. rész —   A Számvevőszék 21/2015. számú, „Az uniós fejlesztési és együttműködési fellépések eredményorientált megközelítésével kapcsolatos kockázatok vizsgálata” című különjelentése

40.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, és azzal kapcsolatos megjegyzéseit és ajánlásait az alábbiakban foglalja össze;

41.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság beépítette a kockázatelemzést külső műveleteinek kezelésébe, amelyeket olyan összetett és az instabil környezetben hajt végre, melyet többfajta kockázat, a partnerországok eltérő fejlettségi szintje és kormányzási struktúrája jellemez;

42.

különösen üdvözli a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a Bizottság javítsa a hosszú távú eredményekre (teljesítmény, eredmény és hatás) vonatkozó terminológia használatát, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a különböző projektek finanszírozásáról szóló döntéseket megelőzően tényleges SMART-célokat kell kijelölni;

43.

hangsúlyozza, hogy külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a célkitűzések „realisztikusak és megvalósíthatóak” legyenek annak elkerülése érdekében, hogy a partnerország ugyan teljesíti az eredeti célkitűzéseket, ám a fejlődést illetően nincs jelentős eredmény;

44.

szükségesnek tartja a költségvetési eredményekre való összpontosítástól, mint egyedüli irányítási célkitűzéstől való tartózkodást, mivel ez káros lehet a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére és az eredmények elérésére nézve;

45.

emlékeztet arra, hogy a jelentős – külső, pénzügyi és operatív – kockázati tényezők az azonosítástól a végrehajtási szakaszig történő rendszeres nyomon követése, feltérképezése és minősítése nemcsak az eredményes pénzgazdálkodást és a kiadások eredményességét, hanem az uniós intézkedések hitelességének, fenntarthatóságának és reputációjának biztosítását is szolgálja; úgy véli, hogy az előkészítő műveletek, valamint az országok kockázati profiljának kialakítása megkönnyítik a gyors kockázatcsökkentési stratégiák kidolgozását arra az esetre, ha egy partnerországban romlik a helyzet;

46.

hangsúlyozza, hogy az ellenőrzési környezetet és a kockázatkezelési feladatköröket folyamatosan ki kell igazítani ahhoz, hogy azok figyelembe vegyék a támogatási eszközök és lehetőségek új formáit, úgymint a finanszírozási források ötvözését, a vagyonkezelői alapokat és a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való partnerségeket;

47.

ismételten hangsúlyozza, hogy új egyensúlyt kell teremteni az abszorpciós kapacitás, a szabályszerűség és a teljesítmény között, és hogy annak tükröződnie kell a műveletek igazgatása során;

48.

úgy véli, hogy a partnerországok kapacitásépítésének, kormányzási struktúrájának és szerepvállalásának fejlesztése szintén fontos módja a rendszerszintű kockázatok mérséklésének egy olyan környezet kialakítása érdekében, amely kedvez annak, hogy a finanszírozás elérje a kívánt célokat és megfeleljen a három „E” (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) követelményének;

49.

szükségesnek tartja továbbá a politikai és szakpolitikai párbeszéd megerősítését, valamint a segélyek feltételekhez való kötésének és a logikai láncstruktúrának a szigorítását annak érdekében, hogy egyrészt a kifizetéseknek a felmutatott eredményektől való függővé tétele révén biztosítani lehessen a finanszírozási megállapodások keretében folyósított kifizetésekre vagy térítésekre vonatkozó döntések és előfeltételek, másrészt az egyes célok és mutatók relevanciája közötti koherenciát;

50.

különösen a társfinanszírozott és a több adományozót magukban foglaló kezdeményezések esetén ösztönzi a nemzetközi intézményeket, hogy:

becsüljék fel és tervezzék meg a projekt várható hozadékát, és azt, hogy az egyes partnerek mennyiben járulnak hozzá a végeredményhez és a szélesebb körű hatásokhoz, annak elkerülése érdekében, hogy megkérdőjeleződjön, kinek jár elismerés az eredményekért, vagyis hogy mi köszönhető az uniós támogatásnak, és mi a többi adományozó hozzájárulásának,

ötvözzék kormányzási struktúrájukat az uniós struktúrákkal, különösen a kockázatkezelési módszerek javítása révén; vegyék figyelembe, hogy a források helyettesíthetőségét a pénzkezelési kockázatok magas szintje miatt szorosan nyomon kell követni;

51.

felhívja a Bizottságot, hogy a döntéshozatali folyamatok során levont tanulságok figyelembevételével biztosítsa, hogy az értékelés és a politikaalkotás között érdemi kapcsolat legyen;

52.

emlékeztet arra, hogy a teljesítmény nyomon követésének és az eredmények értékelésének aláásása káros a nyilvános elszámoltathatóság és politikai döntéshozók átfogó tájékoztatása szempontjából;

IV. rész —   A Számvevőszék 23/2015. számú, „Vízminőség a Duna vízgyűjtő területén: haladás tapasztalható a víz-keretirányelv végrehajtása terén, de sok még a teendő” című különjelentése

53.

úgy véli, hogy a Bizottságnak iránymutatásokat kell biztosítania a vízminőséggel kapcsolatos előrelépésekre vonatkozó differenciáltabb jelentéstételhez;

54.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottságnak elő kell segítenie az adatok összehasonlíthatóságát, például az ökológiai állapot tekintetében értékelt fiziko-kémiai anyagok számában mutatkozó eltérések csökkentése révén;

55.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a víz-keretirányelv célkitűzéseként meghatározott jó vízminőség a felé tett tagállami előrelépés nyomon követését;

56.

felkéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a víz megbízható ellenőrzéséről annak érdekében, hogy víztestenként pontos információkkal rendelkezzenek a helyzetről és a szennyezés eredetéről, lehetővé téve a korrekciós intézkedések célzottabbá tételét és költséghatékonyságuk növelését;

57.

ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglalt intézkedéseket meghatározó szervek és a projekteket finanszírozásra jóváhagyó szervek közötti koordinációt;

58.

ösztönzi a tagállamokat, hogy értékeljék és biztosítsák a végrehajtási mechanizmusok eredményességét, különös tekintettel az elérni kívánt lefedettségre és az alkalmazott szankciók visszatartó erejére;

59.

felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a vízterhelési díj gazdasági eszközként és a „szennyező fizet” elv alkalmazásának módjaként való felhasználásban rejlő lehetőséget, legalább a vízminőséget kedvezőtlenül érintő fő anyagok esetében;

60.

felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó normáknak és a tagállamok által elfogadott minimumkövetelményeknek ne csak a meglétét értékelje szisztematikusan, hanem a megfelelőségét is;

61.

megjegyzi, hogy a Bizottságnak útmutatást kell biztosítania a diffúz szennyezés területén a költségmegtérülés lehetséges módszereiről;

62.

felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a gazdasági eszközök (például a környezetvédelmi adók) alkalmazásában rejlő lehetőségeket a szennyezés csökkentésére sarkalló ösztönzőként és a „szennyező fizet” elv alkalmazási módjaként;

63.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a végrehajtási mechanizmusok (uniós és nemzeti mechanizmusok) számbavétele alapján azonosítsák, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni az ellenőrzési mechanizmusok kialakítását és végrehajtását, valamint biztosítani azok eredményességét;

V. rész —   A Számvevőszék 24/2015. számú, „A Közösségen belüli héacsalás kezelése: fokozottabb fellépésre van szükség” című különjelentése

64.

úgy gondolja, hogy a Bizottságnak kezdeményeznie kellene egy a Közösségen belüli héacsalás nagyságának megbecsülésére szolgáló közös rendszer létrehozását, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megfelelő mutatók tükrében értékeljék saját teljesítményüket; a teljesítményt a Közösségen belüli héacsalás előfordulásának csökkentése, úgy véli, hogy a csalások felderítési arányának fokozása és az ezt követően behajtott adó összegének növelése szempontjából kell vizsgálni;

65.

úgy véli, hogy az Eurofisc mint hatékony korai előrejelző rendszer teljesítményének javítása érdekében a Bizottságnak javasolnia kell a tagállamoknak, hogy a) vezessenek be közös kockázatelemzést annak biztosítására, hogy az Eurofisc útján kicserélt információk kellően csalásközpontúak legyenek; b) növeljék ezen információcserék gyorsaságát és gyakoriságát; c) alakítsanak ki megbízható és felhasználóbarát informatikai környezetet; d) határozzanak meg releváns mutatókat és célértékeket a teljesítmény mérésére a különböző tevékenységi területeken; e) vegyenek részt az Eurofisc valamennyi tevékenységi területében;

66.

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok adóhatóságai közötti, a Közösségen belüli héacsalás elleni fellépésre szolgáló közigazgatási együttműködési keret értékelésének keretében végezzen monitoringlátogatásokat kockázati alapon kiválasztott tagállamokban; úgy véli, hogy e monitoringlátogatások középpontjában a megkeresésekre adott tagállami válaszok időszerűségének, a nemzetközi héainformációcsere-rendszer megbízhatóságának, a többoldalú ellenőrzések gyorsaságának és a közigazgatási együttműködésről szóló korábbi bizottsági jelentések hasznosulásvizsgálatának javítása kell, hogy álljon;

67.

szem előtt tartva, hogy tagállamoknak információkra van szükségük a nem uniós országoktól a vállalkozások és fogyasztók között e-kereskedelem formájában az interneten keresztül nyújtott szolgáltatások és immateriális javakra kivetett héa beszedése érdekében, felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamok kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokról szóló tárgyalásait azokkal az országokkal, ahol a legtöbb digitális szolgáltató letelepedési helye van, és írja alá ezeket a megállapodásokat; a harmadik országokkal folytatott együttműködés erősítése és a héa-beszedés érvényesítése érdekében;

68.

úgy véli, hogy mivel a Közösségen belüli héacsalás gyakran összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel, a Bizottságnak és a tagállamoknak fel kell számolniuk a közigazgatási, igazságügyi és bűnüldöző hatóságok közötti nemzeti és uniós szintű információcsere útjában álló jogi akadályokat; konkrétan az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és az Europolnak hozzáférést kellene kapniuk a nemzetközi héainformációcsere-rendszer és az Eurofisc adataihoz, és a tagállamoknak részesülniük kellene az általuk szolgáltatott hírszerzési információk előnyeiből;

69.

úgy véli, hogy a Bizottságnak elegendő pénzügyi forrást kellene biztosítania a bűnözés általi fenyegetettség elleni európai multidiszciplináris platform (EMPACT) kezdeményezés égisze alatt a tagállamok által létrehozott és a Tanács által ratifikált operatív cselekvési tervek életképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében;

VI. rész —   A Számvevőszék 25/2015. számú, „A vidéki infrastruktúrára nyújtott uniós támogatások: az ár-érték arány sokkal jobb lehetne” című különjelentése

70.

elismeri a vidéki infrastruktúrával kapcsolatos, az uniós alapok – különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – támogatásában részesülő, a mezőgazdasági hasznokon túlmutató beruházások fontosságát azokon a területeken, ahol a vidéki területeket sújtó jelentős gazdasági problémák és a finanszírozási források szűkössége miatt nem lett volna lehetőség támogatásra;

71.

rámutat, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap infrastrukturális projektekhez nyújtott támogatása megosztott irányításon alapul, ahol a tagállamok felelősek az irányításért, a nyomon követésért és az ellenőrzésért, valamint a projektek kiválasztásáért és végrehajtásáért, míg a Bizottság szerepe az, hogy felügyelje az irányítási és kontrollrendszerek működésének megfelelőségét a tagállamokban; úgy véli, hogy ezeket a szerepeket egyértelműbben meg kell határozni annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára világos legyen, hogy az ellenőrző szervek mely területeken rendelkeznek hatáskörrel; hangsúlyozza, hogy mind a Bizottságnak, mind a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét;

72.

úgy véli, hogy a Számvevőszék által a 25/2015. számú különjelentésben megfogalmazott megállapítások és ajánlások hasznosak lesznek ahhoz, hogy tovább javítsák a vidéki infrastruktúrák uniós finanszírozású beruházásainak teljesítményalapú hasznosítását, illetve hogy jobb ár-érték arányt érjenek el; felkéri a Bizottságot azok végrehajtására;

73.

határozottan javasolja, hogy a vidéki infrastruktúrákra irányuló uniós beruházások kifejezetten olyan projekteket célozzanak meg, amelyek hozzájárulnak a közszolgáltatások javításához és/vagy a munkahelyteremtéshez és a gazdasági fejlődés támogatásához a vidéki térségekben, és amelyek esetében kimutathatóan szükség van közforrásokból való támogatásra, és amelyek hozzáadott értéket nyújtanak, emellett biztosítani kell azt is, hogy ezek a támogatások kiegészítő beruházások legyenek, és nem az alapvető szolgáltatások nemzeti finanszírozásának helyettesítésére használják fel őket;

74.

javasolja, hogy a tagállamok összehangolt megközelítés keretében mérjék fel a finanszírozási szükségleteket és adott esetben a finanszírozás szűkösségét, indokolva ezzel a vidékfejlesztési programban foglalt intézkedések alkalmazását, és ennek során az uniós alapokon és programokon túlmenően vegyék számításba azokat a nemzeti, regionális és helyi programokat, valamint állami és magánforrásokat, amelyek képesek kielégíteni – vagy már teszik is – ugyanazokat a szükségleteket, mint a vidékfejlesztési program;

75.

felszólítja a Bizottságot, hogy a 2014–2020-as időszak vidékfejlesztési programjai következetességének biztosítása érdekében az általa használt ellenőrzőlista segítségével és a megtett első lépésekre támaszkodva biztosítsa a hatékony koordinációt és a különböző uniós alapok közötti kiegészítő jelleget, valamint nyújtson további iránymutatást a tagállamok számára a programok végrehajtása során nem csupán arra vonatkozóan, hogy hogyan érhető el nagyobb komplementaritás, hanem a tekintetben is, hogy hogyan lehet elkerülni az alapok behelyettesítésének kockázatát és hogyan lehet mérsékelni a „talált pénz” jelenség kockázatát; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok előmozdítása révén is avatkozzon be;

76.

javasolja a tagállamoknak, hogy a „talált pénz” effektus kockázatának csökkentése érdekében az infrastrukturális intézkedések támogatási mértékének meghatározása előtt mérjék fel, hogy milyen összegű állami támogatás szükséges a beruházások ösztönzéséhez, továbbá hogy a projektkiválasztási eljárás során adott esetben a támogatási kérelmek jóváhagyása előtt ellenőrizzék, hogy a kérelmező elegendő tőkével vagy tőkéhez való hozzáféréssel rendelkezik-e a projekt egészének vagy egy részének finanszírozásához; ösztönzi, hogy a tagállamok helyesebben használják a vezetői információs rendszereket;

77.

felhív az addicionalitás elvének minden szinten való tiszteletben tartására, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy megfelelő nyomon követési bizottságokat hozzanak létre, és hogy azok aktívan vegyenek részt a koordinációban; kéri a Bizottságot, hogy megfelelően használja ki tanácsadói szerepét a nyomon követési bizottságokban;

78.

üdvözli, hogy a Bizottság 2014 márciusában iránymutatást bocsátott ki, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy a programozási időszak egészében biztosítsák a támogathatósági és kiválasztási kritériumok átlátható és egységes alkalmazását, továbbá azt, hogy a kiválasztási kritériumokat olyan esetekben is alkalmazzák, amikor a rendelkezésre álló költségvetésből minden támogatható projekt finanszírozható lenne, valamint hogy a támogatásból zárják ki azokat a projekteket, amelyek teljes pontszáma nem ér el egy bizonyos küszöbértéket; felhívja a tagállamokat, hogy szigorúan tartsák magukat ehhez az iránymutatáshoz az uniós finanszírozású vidéki infrastruktúra-projektek esetén;

79.

kéri, hogy a tagállamok alakítsanak ki és következetesen alkalmazzanak olyan kritériumokat, amelyek a legköltséghatékonyabb, azaz az olyan projekteket helyezik előre, amelyek költségegységenként potenciálisan a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a vidékfejlesztési programban meghatározott célkitűzések eléréséhez; kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a projektek becsült költsége az árakkal kapcsolatos aktuális, a tényleges piaci árakat tükröző információkon alapuljon, és hogy a közbeszerzési eljárások tisztességes, átlátható módon menjenek végbe, ösztönözve a valódi versenyt; tudomásul veszi az uniós társfinanszírozásban részesülő projektekben felmerülő leggyakoribb hibák elkerüléséről szóló iránymutatásokat, amelyeket a Bizottság 2014 végén dolgozott ki, és minden tagállamot arra ösztönöz, hogy 2016 végéig teljesítse a közbeszerzésre vonatkozó előzetes feltételrendszert;

80.

emellett a kiválasztási folyamat átláthatóbbá tételére szólít fel; úgy ítéli meg, hogy a vidéki területeken a helyi problémákra vonatkozó közvéleményt az irányító hatóságoknak figyelembe kellene venniük a támogatási kérelmek jóváhagyásakor; elismeri, hogy a helyi szervezetek fontos szerepet tölthetnek be ebben a folyamatban;

81.

azt javasolja a Bizottságnak, hogy jövőbeni ellenőrzései során térjen ki a vidéki infrastrukturális projektek eredményességi vizsgálatára; arra számít, hogy a Bizottság által a korábbi problémák alapján a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan eszközölt javítások meg fogják hozni a várt eredményt;

82.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan követelményeket, amelyek arra kötelezik a kedvezményezetteket, hogy gondoskodjanak az uniós beruházások által finanszírozott infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatóságáról és megfelelő karbantartásáról, továbbá hogy ellenőrizzék a vonatkozó követelmények végrehajtását;

83.

kéri, hogy a tagállamok szabjanak észszerű határidőt a pályázatok és a kifizetési kérelmek feldolgozására és azt tartsák be, mivel a legtöbb esetben a kedvezményezetteknek már áthidaló hiteleket kellett lehívniuk, hogy munkájukat befejezhessék;

84.

javasolja, hogy a 2014–2020-as időszakra a Bizottság és a tagállamok gyűjtsenek időszerű, releváns és megbízható adatokat, amelyek hasznos információkat nyújtanak a finanszírozott projektek és intézkedések által elért eredményekről; várakozása szerint ezen információk alapján elvben következtetéseket lehet majd levonni az elköltött források hatékonyságáról és eredményességéről, megállapítható lesz, hogy mely intézkedések és infrastrukturális projekttípusok járulnak leginkább hozzá az uniós célkitűzésekhez, valamint ezen információk szilárd alapot teremtenek majd az intézkedések irányításának javításához is;

85.

ösztönzi a tagállamokat annak biztosítására, hogy világos, konkrét és – amennyiben lehetséges – számszerűsített célokat tűzzenek ki azon projektek tekintetében, amelyekre támogatási szerződést kötnek, és ezáltal könnyítsék meg a projektek végrehajtását és nyomon követését, valamint azt, hogy az irányító hatóságok hasznos visszajelzéseket kapjanak;

86.

tudomásul veszi, hogy a „közösségi szinten irányított helyi fejlesztés” fontos a Számvevőszék által azonosított hiányosságok felszámolásában;

VII. rész —   A Számvevőszék 1/2016. számú, „Megfelelő-e a mezőgazdasági termelők jövedelmével kapcsolatosan a KAP teljesítményét mérő bizottsági rendszer kialakítása és az megbízható adatokon alapul-e?” című különjelentése

87.

javasolja hogy a mezőgazdasági háztartások rendelkezésére álló jövedelemre vonatkozó információk biztosítása és a mezőgazdasági termelők életszínvonalának jobb megértése érdekében a Bizottság dolgozzon ki átfogóbb statisztikai keretrendszert; úgy véli, hogy e célból a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben és egy közös módszertan alapján mérlegelnie kell, hogy mi a legjobb módja a meglévő uniós statisztikai eszközök fejlesztésének és kombinálásának;

88.

javasolja, hogy a Bizottság fejlessze tovább a mezőgazdasági termelők jövedelmének a gazdaság többi ágazatában elért jövedelmekkel való összehasonlítására szolgáló keretrendszert is;

89.

felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az mezőgazdasági számlarendszereket, hogy jobban kiaknázza a bennük rejlő lehetőségeket, annak érdekében, hogy:

részletesebb információt nyújtson a mezőgazdasági jövedelmet befolyásoló tényezőkről,

biztosítsa a regionális szintű adatok tagállamokkal kötött hivatalos megállapodások alapján történő továbbítását,

90.

véleménye szerint a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy továbbfejleszthetők-e a mezőgazdasági számlarendszerek annak érdekében, hogy észszerű becslést lehessen adni a mezőgazdasági termelők által előállított közjavak gazdasági értékére vonatkozóan és biztosítsa, hogy a jövedelemmutatókban megfelelően használják a mezőgazdasági számlarendszerek adatait;

91.

javasolja, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelmére vonatkozó elemzését a Bizottság a mezőgazdaság aktuális helyzetét számba vevő mutatókra, valamint a KAP-intézkedések valamennyi kedvezményezettjére vonatkozó, elegendő és következetes adatokra alapozza; erre a meglévő igazgatási adatok közötti szinergiák kialakítása, illetve a mezőgazdasági számviteli információs hálózat vagy más megfelelő statisztikai eszközök továbbfejlesztése révén kerülhet sor;

92.

véleménye szerint tekintettel a mezőgazdasági számlarendszerek által a KAP monitoringjában játszott jelentős szerepre, a Bizottságnak rendszeres jelentéstételi kötelezettséget kellene bevezetnie a mezőgazdasági számlarendszerek minőségéről, és kellően meg kellene bizonyosodnia afelől, hogy a tagállamok az általuk nyújtott adatok összehasonlíthatósága és az európai statisztikákra vonatkozó minőségi kritériumoknak megfelelő összeállítása érdekében minőségbiztosítási keretrendszert alakítanak ki;

93.

javasolja, hogy a Bizottság oly módon orvosolja a mezőgazdasági számviteli információs hálózat alkalmazása terén azonosított hiányosságokat, hogy egyértelmű menetrendben állapodik meg az érintett államokkal, és ösztönzi a rendszer lehetőségeinek jobb kihasználását;

94.

sürgeti a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a mezőgazdasági számviteli információs hálózat statisztikai adatainak tagállamok általi létrehozására vonatkozó jelenlegi minőségi rendszert annak biztosítása érdekében, hogy a KAP által érintett ágazatok és gazdasági méretosztályok minden tagállamban megfelelően reprezentáltak legyenek, tükrözve a KAP által kínált lehetőségek közül a tagállamok által választott lehetőségeket is;

95.

javasolja, hogy a Bizottság a Számvevőszék által megállapított hiányosságok figyelembevételével a következők révén javítsa a mezőgazdasági termelők jövedelmével kapcsolatos KAP-intézkedések teljesítményére vonatkozó adatok megbízhatóságát és teljességét:

határozzon meg megfelelő operatív célkitűzéseket és viszonyítási alapokat már a kezdetektől fogva, amelyek viszonylatában a következő programozási időszakra vonatkozóan összehasonlítható a KAP-intézkedések teljesítménye,

értékelései keretében a teljesítménymutatók jelenlegi keretét egyéb releváns és jó minőségű adatokkal egészítse ki az elért eredmények mérése céljából,

szintén az értékelései keretében vizsgálja meg a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatására irányuló intézkedések eredményességét és hatékonyságát;

VIII. rész —   A Számvevőszék 3/2016. számú, „A Balti-tenger eutrofizációja elleni küzdelem: további és eredményesebb fellépésre van szükség” című különjelentése

96.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, és támogatja annak ajánlásait;

97.

rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tápanyag-kibocsátások csökkentése tekintetében korlátozott mértékben történt csak előrelépés annak ellenére, hogy a 2007–2013 közötti időszakban az Unió 14,5 milliárd EUR-val járult hozzá a balti-tengeri régió tagállamaiban a szennyvízkezelési és vízvédelmi intézkedésekhez, továbbá a 2001–2014 közötti időszakban 44 millió EUR-val Oroszországban és Fehéroroszországban a vízminőség javítására irányulóan; kéri a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a fent említett intézkedések költséghatékonyságára;

98.

hangsúlyozza, hogy a Balti-tenger jó ökológiai állapotának elérését leginkább az eutrofizáció veszélyezteti; kiemeli az eutrofizáció elleni küzdelem fontosságát a világ egyik legszennyezettebb tengerén; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (HELCOM) tápanyag-csökkentési intézkedése keretében, amely az összes balti ország számára tápanyag-csökkentési célokat tűz ki, korlátozott mértékű előrelépés történt a tápanyagmennyiség csökkentése terén; sajnálja, hogy az uniós irányelvet néhány tagállam csak részben alkalmazta;

99.

hangsúlyozza, hogy a nitrátprogrammal kapcsolatos tagállami eljárásokat a legújabb tudományos mutatókra és tanácsokra alapozva kell kialakítani;

100.

kéri a Bizottságot, hogy írja elő a tagállamoknak, hogy gyűjtsenek adatokat a tápanyagszennyezés csökkentésére irányuló intézkedések költséghatékonyságáról annak céljából, hogy megbízható elemzés készülhessen a jövőbeni intézkedési programok kialakításához;

101.

sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a Balti-tengerbe jutó tápanyagokra vonatkozó monitoringadatok megbízhatóságát, mivel az nem garantált;

102.

sürgeti a Bizottságot egyrészt, hogy mozdítsa elő a nitrátérzékeny területek hatékony kijelölését a tagállamokban annak érdekében, hogy az erősen érzékeny területeken megfelelő intézkedéseket alakítsanak ki, másrészt hogy ne terhelje szükségtelenül a nem nitrátérzékeny területeken működő gazdálkodókat; hangsúlyozza, hogy a balti-tengeri régió tagállamainak újra kell értékelniük nitrátérzékeny területeik kijelölését;

103.

aggodalommal állapítja meg a települési szennyvízből eredő tápanyagszennyezés csökkentésére irányuló fellépések eredménytelenségét; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (7) végrehajtásának hatékony nyomon követését, valamint azt, hogy a tagállamok teljes mértékben megfeleljenek az irányelvnek;

104.

sajnálja, hogy konkrét tevékenységek esetében a HELCOM-ajánlásokat csak részben sikerült teljesíteni és végrehajtani az uniós irányelv értelmében;

105.

megjegyzi, hogy az oroszországi és fehéroroszországi projektek finanszírozásában magas volt a tőkeáttételi hatás; aggodalmát fejezi ki a projekteket érintő késedelmek miatt, ami az erőforrások jelentős veszteségeit eredményezheti; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben fokozza erőfeszítéseit, és még inkább összpontosítson a HELCOM által beazonosított legfőbb szennyezőkre; úgy véli továbbá, hogy az uniós és nem uniós államok közötti együttműködés tekintetében meg kell határozni a bevált gyakorlatokat és azokat széles körűen alkalmazni kell;

IX. rész —   A Számvevőszék 4/2016. számú, „Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek a tőle várt hatás eléréséhez módosítania kell működési mechanizmusait és egyes strukturális elemeit” című különjelentése

106.

üdvözli az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT) foglalkozó különjelentést, és az alábbiakban foglalja össze megjegyzéseit, illetve ajánlásait;

107.

üdvözli a Számvevőszék megállapításait és ajánlásait;

108.

megállapítja, hogy a Számvevőszék számos hiányosságot tárt fel a kulcsfontosságú fogalmak és működési folyamatok terén, és négy ajánlást tett arra nézve, hogy az EIT hogyan válhat úttörő és innovatív intézetté;

109.

emlékeztet az EIT 2012. és 2013. évi mentesítésére, amikor is az EIT mentesítésének megadására vonatkozó határozatot elhalasztották, mivel a támogatások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos bizonyítékok nem voltak kielégítőek, nem álltak rendelkezésre kielégítő bizonyítékok arról, hogy nem lépték túl a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) globális kiadásainak 25 %-os felső határát, a végre nem hajtott áthozatok szintje magas volt, és késedelmesen hajtották végre a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának ajánlásait;

110.

úgy véli, hogy az idei számvevőszéki jelentés komoly aggályokat vet fel az EIT alapját, finanszírozási modelljét és működését illetően;

111.

tudomásul veszi a Bizottságnak a jelentésre adott válaszát, amelyben a Bizottság kifejti álláspontját a tényekről és a megállapításokról; megállapítja, hogy a Bizottság egyetért a Számvevőszék ajánlásainak többségével;

112.

megjegyzi, hogy a jelentés szerint 2015-ben számos olyan előrelépés történt az EIT-ben, amely tükrözi a Számvevőszék megállapításait és megfelel ajánlásainak; megállapítja, hogy szoros nyomon követésre és értékelésre van szükség annak ellenőrzése érdekében, hogy e változtatások elérték-e a kívánt hatást;

113.

hangsúlyozza, hogy az EIT és a TIT-ek közötti többéves támogatási megállapodás és a TIT-ek többéves stratégiája nem akadályozhatja meg a TIT-ek éves jelentéstételét;

114.

rámutat, hogy a teljesítmény nyomon követésének és az eredmények értékelésének aláásása alapvető a nyilvános elszámoltathatóság és a politikai döntéshozók átfogó tájékoztatása szempontjából; hangsúlyozza, hogy ennek az EIT és a TIT-ek esetében is érvényesülnie kell;

115.

megjegyzi, hogy a kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztos az uniós szintű innovációs politika kulcsfontosságú szakpolitikai koncepciójaként 2015-ben bevezette a „nyílt innováció” fogalmát; úgy véli, hogy nem világos, hogy e koncepcióban milyen szerepet játszik az EIT; hangsúlyozza, hogy ez a koncepció nem biztosít egyértelmű keretet egy koherens és összehangolt bizottsági fellépéshez, mivel a koncepciónak túl sok szakpolitikai vetülete van, illetve túl sok eszköz és főigazgatóság érintett az innováció támogatásában;

116.

felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa az innovációs politika összehangoltságát és hatékonyságát, és az illetékes főigazgatóságok hangolják össze a fellépéseket és eszközöket, továbbá tájékoztassák erről a Parlamentet;

117.

aggodalommal tölti el, hogy a TIT-ekben a vállalkozásoknak a kutatási projektek kiválasztásába történő bevonása olyan helyzetek kialakulásához vezethet, hogy a kutatók pénzügyileg vagy más módon függeni fognak az ágazatoktól és nem tekinthetők függetlennek; ennek az aggodalmának azon fejlemény tükrében ad hangot, hogy a vállalkozások befolyása a tudományos életre és az alapkutatásra folyamatosan nő;

118.

tudomásul veszi, hogy az EIT küldetése közé tartozik az együttműködés előmozdítása a felsőoktatás, a kutatás és az innováció között; megjegyzi, hogy gyakran a vállalatok járnak a legjobban, mivel ők a forgalmazott innovatív termékek jogtulajdonosai és ők fölözik le a hasznot; hangsúlyozza, hogy ebben a helyzetben mérlegelni kell annak lehetőségét, hogy az együttműködési modellbe olyan struktúrát építsenek be, amelynek keretében a támogatások – legalább részben – vissza tudnak kerülnek az EIT-hez;

119.

úgy véli, hogy az említett javítások és az a tény, hogy a Bizottság egyetértett az ajánlásokkal, alapot szolgáltat ahhoz, hogy kivárjuk a további fejleményeket az EIT-tel kapcsolatban;

120.

kéri az EIT-et, hogy 2016. évi éves jelentésébe foglaljon bele a számvevőszéki ajánlások végrehajtására vonatkozó mélyreható elemzést a mentesítésért felelős hatóság számára;

121.

felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a számvevőszéki ajánlások nyomán hozott intézkedések végrehajtásáról és nyomon követéséről;

X. rész —   A Számvevőszék 5/2016. számú, „A Bizottság gondoskodik-e a szolgáltatási irányelv eredményes alkalmazásáról?” című különjelentése

122.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja az abban foglalt ajánlásokat, és örömmel veszi, hogy a Bizottság azokat elfogadja és a jövőben figyelembe veszi;

123.

megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy egyes szolgáltatásokat kiemeltek az irányelv hatálya alól, a szolgáltatási irányelv (8) alkalmazási köre továbbra is igen széles, ami szükségessé tette, hogy a Bizottság intézkedéscsomagot fogadjon el helyes végrehajtásának biztosítása céljából;

124.

hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási piac nem aknázta még ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket, és hogy a szolgáltatási irányelv sikeres végrehajtása jelentős hatással van a növekedésre és a munkahelyteremtésre; bár az irányelv teljes körű végrehajtásának potenciális előnyei még nem ismertek, úgy véli, hogy a Bizottságnak tanulmányt kellene készítenie a pozitív kimeneti hatások lehető legmegbízhatóbb számszerű felbecsülése érdekében;

125.

bátorít további ágazatok utólagos beemelésére az irányelv hatálya alá, a piaci integráció ágazati akadályainak szélesebb körű lebontása érdekében azzal a végső céllal, hogy akadálymentesítsük a szolgáltatások belső piacát, és kiaknázzuk az EU teljes növekedési, versenyképességi és munkahely-teremtési potenciálját;

126.

úgy véli, hogy a tagállamok jobban is hasznosíthatták volna a Bizottság által az átültetés, megvalósítás és végrehajtás támogatása céljából elfogadott intézkedéseket, különösen ha megosztották volna egymással az eljárás különböző szakaszaiban tapasztalt nehézségeiket, egyeztették volna a lehetséges megoldásokat, és kicserélték volna bevált gyakorlataikat;

127.

egyetért azzal, hogy a Bizottságnak, amennyire lehet, csökkentenie kell a kötelezettségszegési eljárások hosszát;

128.

sajnálatosnak tartja, hogy a vállalkozások és a fogyasztók körében nem váltak kellően ismertté az olyan eszközök, mint az egyablakos ügyintézési pontok, a belső piaci információs rendszer és az Európai Fogyasztói Központok (ECC-hálózat), így azokat nem is használták széles körben a szolgáltatási irányelv alkalmazásával összefüggésben felmerülő problémák esetén;

129.

megjegyzi, hogy az online szolgáltatások nyújtása a szolgáltatók és a megrendelők körében fennálló bizonytalanságok miatt továbbra is korlátozott mértékű;

XI. rész —   A Számvevőszék 6/2016. számú, „Az állatbetegségek megfékezésére irányuló felszámolási, védekezési és figyelemmel kísérési programok” című különjelentése

130.

üdvözli a Számvevőszék ajánlásait, és üdvözli, hogy ezeket elfogadta a Bizottság;

131.

üdvözli, hogy az állatbetegségekkel kapcsolatos programokat az ellenőrzés során sikeresnek ítélték meg, és hogy a technikai tanácsadást, a kockázatelemzést és a támogató mechanizmusokat szintén jónak értékelték; üdvözli ezen uniós állat-egészségügyi programok pozitív eredményeit; arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőben is alkalmazzák a sikeres megközelítést;

132.

úgy véli, hogy az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó kimeneti mutatók széles tárát tovább kell javítani, különösen a technikai végrehajtással kapcsolatos és a gazdasági mutatókat, ami lehetővé tenné a programok költséghatékonyságának elemzését;

133.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság szerint a programok költséghatékonyságát nehezen lehet megítélni, különösen, mivel még nemzetközi szinten sincsenek elérhető modellek; megjegyzi továbbá, hogy a programok megfelelő költség-haszon aránya már bebizonyosodott, hiszen elkerülték a betegségek terjedését, megelőzték az emberi fertőzéseket és életeket mentettek;

134.

megállapítja, hogy az érintett információs rendszerek jobban is támogathatnák a járványügyi információk cseréjét és a múltbeli eredményekhez való egyszerű hozzáférést, lehetővé téve ezáltal az ellenőrzési tevékenységek tagállamok közötti összehangolását; tudomásul veszi, hogy a Bizottság szerint a meglévő informatikai eszközöket úgy fejlesztik tovább, hogy azok jobb támogatást nyújtsanak a tagállamoknak; ösztönzi a Bizottságot, hogy ügyeljen arra, hogy a kifejlesztett informatikai eszközök a szükséges információk cseréjének szempontjából hozzáadott értéket képviseljenek;

135.

úgy véli, hogy a Bizottságnak támogatnia kellene a vakcinák tagállami felhasználásra való rendelkezésre állását, ha az járványügyi szempontból indokolt; üdvözli azt a tényt, hogy már két betegség esetében létrehoztak vakcina-/antigénbankot; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a kockázatelemzést, amely szükségessé teheti más vakcina-/és antigénbankok felállítását;

136.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság vállalja annak biztosítását, hogy a tagállamok szükség szerint szisztematikusan felvegyék a vadon élő állatokra vonatkozó szempontokat állat-egészségügyi programjaikba;

137.

megállapítja, hogy bizonyos országokban a programok nem voltak annyira sikeresek az állatbetegségek felszámolása terén és meglehetősen lassú volt az előrehaladás; felkéri a Bizottságot és vele együttműködésben a tagállamokat, hogy részesítsék előnyben ezeket a konkrét eseteket és készítsenek részletes stratégiát, amelynek segítségével hatékonyabban lehetne e betegségeket – különösen a szarvasmarha-gümőkórt az Egyesült Királyságban és Írországban, valamint a juh- és kecskebrucellózist Dél-Olaszországban – felszámolni;

138.

aggodalommal állapítja meg, hogy az állatbetegségekre vonatkozó jogszabályok még mindig túlságosan bonyolultak és nem egységesek; üdvözli, hogy 2016. márciusban egy keretjogszabály – a fertőző állatbetegségekről szóló rendelet („állat-egészségügyi rendelet”) (9) – elfogadására került sor; megállapítja, hogy az új rendelet elfogadását követően öt évvel lesz alkalmazandó; üdvözli, hogy az új rendelet egyszerűsített, egyszerűbb és egyértelműbb szabályokat tartalmaz;

XII. rész —   A Számvevőszék 7/2016. számú, „Hogyan kezeli épületeit az Európai Külügyi Szolgálat világszerte?” című különjelentése

139.

üdvözli Számvevőszék jelentését és az alábbiakban foglalja össze megjegyzéseit, illetve ajánlásait;

140.

hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek és a tagállamoknak közös érdekük az épületek kezelésével kapcsolatos helyi együttműködés továbbfejlesztése, folyamatosan különleges figyelmet fordítva a biztonsági kérdésekre, a legjobb ár-érték arány elérésére és az Unió imázsára;

141.

üdvözli, hogy tovább terjedt az a gyakorlat, mely szerint az uniós küldöttségek és a tagállamok közösen bérelnek épületet, és hogy 17 társbérleti egyetértési megállapodást írtak alá; ösztönzi az EKSZ-t, hogy próbálja tovább terjeszteni ezt a bevált gyakorlatot; úgy véli, hogy ennek a politikának innovatív megközelítéseket kellene magában foglalnia, amelyek egyszerre célozzák egy, az erre nyitott tagállamokkal való társbérletre vonatkozó összehangolt stratégia meghatározását, valamint az épületekkel és a logisztikával kapcsolatos megfelelő költségmegosztási megállapodások kialakítását;

142.

sajnálatát fejezi ki a külképviseletek irodahelyiségeinek és rezidenciáinak kezelésére szolgáló információs rendszer nem megfelelő nyilvántartása és pontatlanságai miatt; kéri az Unió küldöttségei által kódolt adatok teljességének és megbízhatóságának rendszeres felülvizsgálatát;

143.

sürgeti az EKSZ-t, hogy erősítse meg az épületpolitikája terén felmerült összes költség ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eszközeit, az összes kiadás megfelelő áttekintésének és nyomon követésének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy hangsúlyt kell fektetni az épületpolitikában meghatározott plafonértékek tiszteletben tartására a külképviseletek irodahelyiségei teljes éves bérleti költségének csökkentése érdekében, a helymegosztásban részt vevő szervezetek hozzájárulásának megfelelőségére, helymegosztás esetén a működési költségek fedezésére, és a költségek helyi piaci feltételeknek való megfelelésére;

144.

úgy véli, hogy gyorsan fejleszteni kell az ingatlankezeléssel kapcsolatos jogi és műszaki szakértelmet, egyidejűleg figyelembe véve minden lehetséges költséghatékony alternatív megoldást, úgymint külső szakértelem (pl. helyi brókerek) igénybevételét a piacfelmérésre vagy akár a tulajdonossokkal való tárgyalásra;

145.

támogatja egy középtávú stratégia megvalósítását, amely minden lehetőséget számba vesz, a beruházási prioritásoktól és vásárlási lehetőségektől kezdve a bérletek megújításán át a tagállamokkal való helymegosztásig, figyelembe véve a személyzettel kapcsolatos előrejelzéseket és a politikatervezést és -fejlesztést is;

XIII. rész —   A Számvevőszék 8/2016. számú, „Vasúti árufuvarozás az Unióban: az ágazat még nincs sínen” című különjelentése

146.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja az abban foglalt ajánlásokat, és örömmel veszi, hogy a Bizottság azokat elfogadja és a jövőben figyelembe veszi;

147.

ráirányítja a figyelmet azokra a területekre, ahol a tagállamok és a Bizottság fellépése a leginkább szükséges: a piacok liberalizációja, forgalomirányítási eljárások, adminisztratív és műszaki akadályok, a vasúti árufuvarozási ágazat teljesítményének nyomon követése és átláthatósága, az egyes közlekedési módok közötti tisztességes verseny, a szakpolitikai célok és a támogatások elosztása közötti következetes megközelítés, nagyobb összhang a tagállamok és a Bizottság között a projektkiválasztás, -tervezés és -menedzsment, és a vasúthálózat karbantartása terén;

148.

megjegyzi, hogy a Bizottság nem megfelelően mérte fel a vasúti ágazatban – különösen a vasúti árufuvarozás terén – 2000 óta bevezetett jogalkotási csomagok hatását; sajnálja, hogy a számos projektre fordított uniós források nem bizonyulnak költséghatékonynak;

149.

úgy véli, hogy a vasúti ágazat jelenlegi helyzete alapján nem fognak teljesülni a 2030-ra kitűzött átcsoportosítási célok;

150.

megállapítja, hogy a tagállamoknak érdekükben áll a jövőbeli vasúti árufuvarozásra vonatkozó jogszabály közös és kötelező hatásvizsgálata a hálózat összeférhetetlenségeivel kapcsolatos hiányosságok hatékony kezelése érdekében;

151.

megjegyzi, hogy a vasúti ágazat általában véve meglehetősen korporatív, ami kihathat arra, hogy a piac megnyitását inkább fenyegetésnek, mint előnynek tekintik;

152.

a vasúti árufuvarozást kulcsfontosságúnak tekinti a termékek egységes piaca terén, és tekintettel arra, hogy hatalmas pozitív lehetőségek rejlenek benne az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések megvalósítása és a közúti közlekedés csökkentése terén, sürgeti a Bizottságot, hogy adjon neki új lendületet az egységes piaci stratégia keretében; kéri, hogy vezessenek be egy vasúti árufuvarozásra vonatkozó stratégiát;

153.

átfogó értékelést kér az Unió vasúti árufuvarozását illetően, különös tekintettel a 913/2010/EU rendelet (10) végrehajtására, többek között az egyablakos ügyintézésre és a vonalkiosztásra, valamint ezzel párhuzamosan az árufuvarozási folyosók és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz folyosói értékelésére, többek között az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében már jóváhagyott projekteket illetően;

154.

átfogó értékelés elvégzését kéri a tagállami vasúti rendszerek interoperabilitását illetően;

155.

kéri, hogy értékeljék a tagállamok közlekedési stratégiáit, amelyeket a partnerségi megállapodások megkötését követően készítettek el, a határokon átnyúló harmonizációt és a TEN-T folyosók operabilitását illetően;

156.

kéri, hogy készítsenek cselekvési tervet a negyedik vasúti csomag teljeskörű és gyors végrehajtásának támogatására;

157.

sajnálatát fejezi ki a Számvevőszék 8/2010. sz. különjelentésében azonosított, az erős és versenyképes európai vasúti közlekedés fejlesztését gátló számos akadály miatt, amelyek továbbra is akadályozzák az ágazat fejlődését;

XIV. rész —   A Számvevőszék 9/2016. számú, „Az EU külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadások 2014-ig a dél-mediterrán térség és a keleti partnerség országaiban” című különjelentése

158.

üdvözli a Számvevőszék jelentését és megjegyzéseit és ajánlásait az alábbiakban foglalja össze;

159.

nyugtázza a Számvevőszék kritikus szemléletét és a számos hiányosságot, amelyekre rámutat, különös tekintettel a forrásfelhasználás hatékonyságának hiányára;

160.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az összes számvevőszéki észrevételt, és tegye meg a kért intézkedéseket ugyanezen hibák megismétlésének elkerülése érdekében a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó migrációs politika során; felhív az összes számvevőszéki ajánlás végrehajtására;

161.

úgy véli, hogy a forrásfelhasználás során kiindulási mutatókon, progresszív referenciaértékeken és mérhető és reális célkitűzéseken alapuló, jobb monitoring- és értékelési rendszereket kell követni; felhívja a Bizottságot a jelenlegi migrációs programokban foglalt összes mutató, referenciaérték és célkitűzés felülvizsgálatára;

162.

véleménye szerint folyamatosan átfogó és összehangolt válaszadásra kell törekedni, mivel a migrációs válság különféle ágazatokon és intézményi kereteken átívelő problémákat vet fel;

163.

felszólít az uniós külső migrációs politika és a szakpolitikai lehetőségek stratégiai értelmezésének és keretének folyamatos finomítására a kulcsszereplők bevonásával, biztosítandó az egyértelműséget és a külső migrációs mechanizmusok összehangolt és koherens igénybevételét rövid, közép-, és hosszú távon, az uniós költségvetés keretein belül vagy azon kívül;

164.

felhívja a Bizottságot, hogy konstruktívan segítse elő az intézmények, mechanizmusok és érintett szereplők közötti koordináció javítását a migrációs válság megelőzése érdekében;

165.

felhív minden főbb szereplőt, hogy fontolják meg és megfelelően vegyék figyelembe a beavatkozások rugalmassága, a pénzeszközök kiegészítő jellege, szintje és hatásának szükséges növelése, valamint a lehetséges szinergiák és az uniós beavatkozás addicionalitása közötti egyensúlyt;

166.

ezzel összefüggésben úgy véli, hogy kellően figyelembe kell venni a támogatások megfelelő hozzárendelését a különböző, folyamatosan változó külső migrációs kérdésekhez, egyidejűleg biztosítva a kifizetett források megfelelő felügyeletét is a hűtlen kezelés és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében;

167.

úgy véli, hogy feltétlenül össze kell hangolni a jobb eredmények iránti törekvést a megfelelő források rendelkezésre állásával annak biztosítása érdekében, hogy a migrációs válság által keltett jelenlegi és jövőbeni kihívásokra adott átfogó és fenntartható uniós válasz igen ambiciózus legyen; úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata e kihívások kezelésének megfelelő fóruma azzal a céllal, hogy növeljék e források költségvetését;

168.

úgy véli, hogy finanszírozási hiányon túl az is hátráltatja az alapok végrehajtásával és a felelősségi körök beazonosításával kapcsolatos parlamenti ellenőrzést – és így nehezíti a migrációval összefüggő külső fellépések támogatására ténylegesen elköltött pénzösszegek pontos felmérését –, hogy az eszközök szétaprózódtak, és céljaik nem kapcsolódnak egymáshoz; sajnálja, hogy ez a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányához vezet; szükségesnek tartja a meglévő szakpolitikai eszközök felhasználásának új alapokra helyezését, célkitűzések világos és megújított halmazát követve, fokozva általános hatékonyságukat és láthatóságukat;

169.

úgy véli, hogy az Unió külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadásait hatékonyabban kell végrehajtani, és hogy a kiadásoknak teljesíteniük kell a „hozzáadott érték” kritériumait annak érdekében, hogy megfelelő életkörülményeket lehessen biztosítani az emberek számára a származási országukban, és el lehessen kerülni a gazdasági migrációs hullámok növekedését;

170.

felhívja a Bizottságot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tervek szerint 2016 októberében indult tevékenységeinek nyomon követésére, értékelésére és felülvizsgálatára;

171.

üdvözli az uniós vagyonkezelői alapok létrehozását és az arra vonatkozó szándékot, hogy vészhelyzetben a forrásokat gyorsabban és rugalmasabb módon fizessék ki, és hogy többféle támogatási forrást vegyenek igénybe a válságok számos dimenziójának kezelése érdekében;

172.

megjegyzi, hogy a szükséghelyzeti alapok egy eseti válaszintézkedés részét képezik, ami azt mutatja, hogy az uniós költségvetés és a többéves pénzügyi keret nem rendelkezik a nagyobb válságok esetében alkalmazandó gyors és átfogó megközelítéshez szükséges erőforrásokkal és rugalmassággal; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az alapok a költségvetési hatóság megkerülését eredményezik, ami aláássa a költségvetés egységességét;

173.

üdvözli a Bizottságnak a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata részeként tett azon javaslatát, hogy egy új, visszavont előirányzatokból finanszírozandó európai uniós válságtartalékot hozzanak létre, amely további eszközként szolgálna a sürgős uniós problémák gyors megválaszolására; felszólítja a Tanácsot, hogy teljes mértékben támogassa ezt a javaslatot;

174.

hangsúlyozza a kielégítő ellenőrzési mechanizmusok fontosságát a költségvetés végrehajtása politikai ellenőrzésének biztosításához a mentesítési eljárással összefüggésben; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a költségvetési hatóság és a költségvetési ellenőrző hatóság bevonásának javítása érdekében, és hangolja jobban össze a vagyonkezelői alapokat és más mechanizmusokat a költségvetési normákkal, nevezetesen az Unió költségvetésében való feltüntetésük által;

175.

sajnálja, hogy a Bizottság nem szolgált részletes információkkal a tényleges kifizetésekről, és felhívja a Bizottságot, hogy a migrációval összefüggő külső fellépésekre szánt összegek jobb nyomon követése és ellenőrzése érdekében hozzon megfelelő intézkedéseket a pénzügyi információs rendszerben való kódolás megerősítése és egyszerűsítése érdekében;

176.

kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy átfogó tárhelyet az Unió migrációval kapcsolatos kiadásainak rögzítésére, beleértve az összes már megvalósított, folyamatban lévő vagy tervezett projektet; úgy véli, hogy az interaktív adatbázisnak világtérképen ábrázolva kellene ismertetnie az eredményeket az érdekelt felekkel és a polgárokkal, lehetővé téve az országok, projekttípusok és a megfelelő összegek szerinti keresést;

177.

véleménye szerint hosszú távon az előrelátó irányítás hatékonyabbnak bizonyulna, mint az egyszerű válaszadás, úgymint a válságkezelés;

178.

emlékeztet a Parlament migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésére, amely többek között a migráció kiváltó okainak kezelésre révén a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolat megerősítését, valamint a migrációs válsággal kapcsolatos támogatások átalakítását is magában foglaló, új szakpolitikai elegy;

XV. rész —   A Számvevőszék 10/2016. számú, „Tovább kell javítani a túlzott hiány esetén követendő eljáráson, annak eredményes végrehajtása érdekében” című különjelentése

179.

üdvözli a Számvevőszék jelentésében szereplő megállapításokat és ajánlásokat;

180.

javasolja, hogy a Bizottság javítsa a túlzotthiány-eljárás átláthatóságát a túlzotthiány-eljárás keretében javasolt strukturális reformoknak való megfelelésről szóló országértékelései rendszeres közzétételével, valamint nagyobb átláthatóság révén a szabályok alkalmazásában;

181.

úgy véli, hogy a tagállamokkal való konzultációt követően a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie a Parlament részére az országspecifikus túlzotthiány-eljárások terén elért eredményekről;

182.

javasolja a Bizottságnak, hogy folytassa tovább a tagállami költségvetési tanácsok bevonását, és biztosítsa, hogy az Európai Költségvetési Tanács vállaljon formális szerepet a túlzotthiány-eljárásban; tudomásul veszi, hogy az elmúlt években javult a túlzotthiány-eljárás átláthatósága és elismeri, hogy bizonyos politikailag érzékeny információk nem mindig hozhatók nyilvánosságra;

183.

ajánlja, hogy a túlzotthiány-eljárás összpontosítson jobban az államadósság csökkentésére; megjegyzi, hogy 2014 végén mindössze 13 tagállam esetében volt 60 % alatt a bruttó hazai termékhez viszonyított adósság mértéke; rámutat arra, hogy jelenleg számos tagállam van súlyosan eladósodva – annak ellenére, hogy az Unióban mérsékelt fellendülés tapasztalható – és az államadósságszintek magasabbak most, mint 2010-ben;

184.

tudomásul veszi, hogy az adósságplafonra vonatkozó szabályt csak 2011-ben a túlzotthiány-eljárás keretében vezették be; úgy véli, hogy az államadósságszintek csökkentése, különösen a súlyosan eladósodott tagállamokban, hosszú távon javítani fogja a gazdasági növekedés fenntarthatóságát;

185.

javasolja annak biztosítását, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében tartsanak fenn elegendő rugalmasságot a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásában; hangsúlyozza, hogy mivel előre nem látható események következhetnek be a makrogazdasági politikában, a szilárd gazdasági kormányzás keretének kiigazíthatónak kell lennie, hogy figyelembe vehesse a gazdasági fejleményeket;

186.

úgy véli, hogy a Bizottságnak biztosítania kell azt, hogy a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó szabályokat szorosan összehangolják az európai szemeszterben elfogadott strukturális reformintézkedésekkel;

XVI. rész —   A Számvevőszék 11/2016. számú, „Az adminisztratív kapacitás erősítése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban: kevés haladás nehéz körülmények között” című különjelentése

187.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja annak ajánlásait és ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az ajánlásokat Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság igazgatási kapacitásainak megerősítése során;

188.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy korlátozott előrelépés történt az igazgatási kapacitások megerősítése terén, nem volt jelentős előrelépés egyes kulcsfontosságú területeken a jogszabályok végrehajtása terén, mint például a professzionális, független közszolgálat fejlesztése;

189.

megjegyzi, hogy csak részleges előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem és az átláthatóság fokozása terén;

190.

megjegyzi azonban, hogy a Bizottságnak nehéz politikai környezetben kell működnie és azzal kell szembesülnie, hogy hiányzik a nemzeti hatóságok politikai akarata és elkötelezettsége a fennmaradó problémák kezelésére; megállapítja, hogy a folyamatos politikai válság teremtette korlátok szerepet játszottak a támogatott projektek sikerében;

191.

tudomásul veszi és támogatja a Bizottság által az országban uralkodó politikai válság megoldása terén játszott kulcsfontosságú szerepet, és üdvözli a biztos közvetítőként való bevonását az egymással szemben álló politikai felek közötti párbeszédbe;

192.

felhívja a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a politikai vezetőkkel a politikai spektrum teljes egészében, a nemzeti hatóságokkal, valamint az igazságszolgáltatási és a bűnüldözéssel foglalkozó szakértőkkel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni aktív küzdelem terén, valamint annak érdekében, hogy szigorú intézkedéseket és mechanizmusokat hajtsanak végre a korrupció és a gazdasági bűncselekmények megelőzése érdekében, összhangban az ország büntetőjogával;

193.

határozottan ajánlja, hogy a Bizottság használja fel a politikai párbeszédet és a nemzeti hatóságokkal kötött szerződéseket annak érdekében, hogy javítsa a közbeszerzési rendszer és a közkiadások átláthatóságának hatékonyságát;

194.

felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a korrupció elleni küzdelmet, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem létezik eredményes kormányzati stratégia a korrupció elleni küzdelem terén; megismétli, hogy fenntartható eredmények elérése érdekében határozottabb politikai kötelezettségvállalásra van szükség a nemzeti hatóságok részéről;

195.

felhívja a Bizottságot, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) végrehajtását illetően építsen azon sikeres projektek elért eredményeire, amelyek fenntarthatóak, számszerűsíthető hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a szabályoknak megfelelően hajtottak végre és használtak fel;

196.

üdvözli, hogy a Bizottság létrehozott olyan projekteket, amelyek a civil társadalmi szervezetekre összpontosítanak; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa ezt a gyakorlatot, és hogy hozzon létre erős kapcsolatot a helyi nem kormányzati szervezetekkel;

197.

ösztönzi a Bizottságot, hogy tervezzen olyan projekteket, amelyek megerősítik a visszaélést bejelentő személyek jogait és helyzetét, felhívva a közvélemény figyelmét a korrupciós ügyekre és csalásokra;

198.

tudomásul veszi, hogy bár sok projekt megfelelő irányítás mellett zajlott, az eredmény nem mindig volt fenntartható, vagy egyáltalán nem is volt eredmény; megjegyzi továbbá, hogy a projektek nem mindig illeszkedtek az igazgatási kapacitásépítés megerősítésének átfogó megközelítésébe; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a stratégiai tervezést és biztosítsa a projektek fenntarthatóságát és életképességét azáltal, hogy ezt a projektek előfeltételéül szabja;

199.

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét; felhívja a Bizottságot, hogy segítsen azon projektek tervezésében, amelyek az országba irányuló további beruházások kiindulópontjai lennének; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tulajdonítson kiemelt jelentőséget az olyan kulcsterületeken magas potenciállal rendelkező projekteknek, mint például a közbeszerzés és a kiválasztási eljárások, és ne finanszírozzon várhatóan csak korlátozott mértékben fenntartható projekteket;

200.

ösztönzi a Bizottságot, hogy rugalmasan reagáljon a nem várt fejleményekre, akár a vonatkozó források felszabadítása, akár a források felmerülő problémák kezelése érdekében történő növelése révén;

XVII. rész —   A Számvevőszék 12/2016. számú, „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című különjelentése

201.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, és az alábbiakban foglalja össze észrevételeit, illetve ajánlásait;

202.

üdvözli a Számvevőszék megállapításait és ajánlásait;

203.

tudomásul veszi a Bizottság és az érintett ügynökségek válaszát, amely többek között fontos tájékoztatást nyújt azokról az intézkedésekről, amelyekre az ellenőrzés óta került sor;

204.

hangsúlyozza, hogy az ügynökségek feladata a többéves és éves programozás, valamint támogatási intézkedéseik (működési és pénzügyi) lebonyolítása; úgy véli ezért, hogy az Unió céljai és szakpolitikái megvalósítása érdekében döntő fontosságú, hogy az ügynökségek eredményesen vezessék a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos tevékenységeket;

205.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált ügynökségek általában a szabályoknak megfelelően ítélték oda és folyósították a támogatásokat;

206.

mindazonáltal megállapítja, hogy a Számvevőszék azonosított bizonyos hiányosságokat a finanszírozási lehetőségek, az odaítélési eljárások, a kontrollrendszerek és a teljesítménymérés terén, továbbá öt ajánlást tett e hiányosságok orvoslása érdekében;

207.

megállapítja, hogy egy-egy finanszírozási eszköz valamely ügynökség általi stratégiailag indokolt kiválasztása erősítheti az eszköz eredményességét és hatékonyságát, ezáltal pedig az ügynökség feladatainak megvalósítását; hangsúlyozza, hogy az előzetes értékelések nem megfelelő hasznosítása hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ügynökségek nem megfelelő finanszírozási eszközöket választottak és rosszul alakították ki a támogatás formáját;

208.

sajnálatát fejezi ki az ügynökségek támogatási tevékenységeinek közös általános leírása és az eredmények elnagyolt leírása miatt, amelyek hiányos éves munkatervekhez vezetnek;

209.

rámutat annak fontosságára, hogy az ügynökségek támogatási intézkedéseit a megbízatásukhoz és stratégiai célkitűzéseikhez igazítsák; arra ösztönöz ezért minden ügynökséget, hogy a konkrét finanszírozási eszköz kiválasztásának elősegítése céljából dolgozzon ki saját iránymutatásokat és kritériumokat, amelyek az ügynökség szükségleteinek elemzésén, erőforrásain, az elérni kívánt célokon, a megcélzott potenciális kedvezményezetteken, valamint a szükséges verseny szintjén és a korábbi döntésekből levont tanulságokon alapulnak;

210.

megjegyzi, hogy az ügynökségek munkaprogramjaiban fel kell tüntetni, hogy mely tevékenységeket kell támogatás révén végezni, a támogatási intézkedésekkel elérni kívánt konkrét célokat és várható eredményeket, valamint a támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges tervezett pénzügyi és emberi erőforrásokat;

211.

úgy véli, hogy a jól meghatározott éves programozáshoz rendkívül fontos a stratégiai célok, valamint a megcélzott eredmények és hatások meghatározása;

212.

hangsúlyozza, hogy egyes ügynökségeket saját szabályozási keretük kényszerít a támogatási eljárások használatára; aggodalommal jegyzi meg ugyanakkor, hogy az ügynökségek nem mindig mérlegelték következetesen a rendelkezésükre álló összes finanszírozási lehetőséget, és hogy a támogatások nem minden esetben bizonyultak a legmegfelelőbb eszköznek; rámutat továbbá a Számvevőszék azon észrevételére, mely szerint a támogatási eljárások korlátozóbb jogosultsági kritériumokat és megengedőbb pénzügyi elbírálási kritériumokat alkalmaznak, mint a közbeszerzések, ezért nem ennek kellene az alapértelmezett finanszírozási opciónak lennie; úgy véli azonban, hogy a támogatási eljárások említett hiányosságai és a közbeszerzési eljárások adminisztratív költségei között gondosan egyensúlyt kell tartani, ezért nem ért egyet a Számvevőszék azon észrevételével, hogy a közbeszerzésnek kellene az alapértelmezett opciónak lennie;

213.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, mely szerint az ügynökségek nem alakítottak ki megfelelő monitoring- és utólagos értékelési rendszereket; felhívja az ügynökségeket, hogy dolgozzanak ki utólagos értékeléseket annak érdekében, hogy javítsák a támogatással finanszírozott tevékenységek monitoringját és az azokról szóló jelentéstételt;

214.

rámutat, hogy a teljesítmény nyomon követésének és az eredmények értékelésének aláásása alapvető a nyilvános elszámoltathatóság és a politikai döntéshozók átfogó tájékoztatása szempontjából; kiemeli, hogy – decentralizált jellegük miatt – az ügynökségek esetében ez még nagyobb jelentőséggel bír; felhívja az ügynökségeket, hogy a támogatások tekintetében hozzanak létre eredmény- és hatásorientált fő teljesítménymutatókon, valamint utólagos értékelési eredményeken alapuló monitoring- és jelentési rendszereket; úgy véli, hogy a fő teljesítménymutatók elengedhetetlenek az előrehaladás, a hatás és az eredmények nyomon követése és értékelése szempontjából;

215.

aggodalommal állapítja meg, hogy a fő teljesítménymutatók még mindig inkább az inputra vagy az outputra koncentrálnak az eredmények vagy a hatások helyett; felhívja az ügynökségeket, hogy még inkább stratégiai módon alakítsák ki a fő teljesítménymutatóikat, és hogy azokat az eredményekre és a hatásokra alapozzák;

216.

felhívja az ügynökségeket, hogy végezzék el az éves munkaprogramjaik kockázatfelmérésének értékelését a hatékonyság pontosabb végrehajtás, ellenőrzés és értékelés révén való javítása céljából;

217.

javasolja, hogy stratégiai pénzügyi célokat rendeljenek rövid távú célokhoz, a pénzügyi döntések pontosságának javítása érdekében;

218.

felhívja az uniós ügynökségek hálózatát, hogy nyújtson segítséget az ügynökségeknek finanszírozási eljárásaik javításához, különösen a teljesítménymonitoring eljárásainak e tekintetben való javításához;

219.

különösen kiemeli a Számvevőszék azon észrevételét, amely a támogatási eljárásokra és az átláthatóság, egyenlő bánásmód és a lehetséges összeférhetetlenségek elkerülésének szükségességére vonatkozik; felhívja az érintett ügynökségeket, hogy a lehető legrövidebb időn belül hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait;

220.

felhívja az ügynökségeket, hogy alkalmazzanak egyedi támogatási eljárásokat olyan hivatalos belső eljárások kialakítására, amelyek érvényesítik az átláthatóság és egyenlő bánásmód elveit, és amelyek védelmet nyújtanak az összeférhetetlenségekkel szemben; hangsúlyozza, hogy ezen okból az ügynökségeknek meg kellene erősíteniük ellenőrzési rendszerüket a támogatási projektek végrehajtása tekintetében;

221.

felhívja a Bizottságot és a szóban forgó különjelentés készítésekor ellenőrzés alá vont ügynökségeket, hogy a Parlamentet lássák el az ajánlások végrehajtásáról szóló naprakész információkkal;

XVIII. rész —   A Számvevőszék 13/2016. számú, „Uniós segítségnyújtás Moldova államigazgatásának megerősítésére” című különjelentése

222.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja annak ajánlásait és ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az ajánlásokat a Moldovai Köztársaság igazgatási kapacitásainak megerősítése tekintetében;

223.

aggodalommal állapítja meg, hogy az Unió csak részben járult hozzá a közigazgatás megerősítéséhez, és hogy a Számvevőszék számos hiányosságot észlelt, többek között az ellenőrzött programok és projektek tervezésének és végrehajtásának gyengeségeit;

224.

megjegyzi azonban, hogy a Bizottságnak nehéz politikai környezetben kell működnie és széles körben elterjedt korrupcióval, valamint a közintézmények számos gyengeségével kell szembenéznie, például a túlzott bürokráciával, az alapvető funkciókra való összpontosítás hiányával, az alkalmazottak gyors fluktuációjával, az alacsony hatékonysággal és az elszámoltathatóság hiányával; megjegyzi továbbá, hogy Moldovában nagy a politikai instabilitás, gazdasági nehézségek vannak, nagy a szegénység és jelentős a kivándorlás;

225.

megjegyzi, hogy bár a politikai körülmények és külső tényezők fontos szerepet játszottak a tervezett programok sikerében, és azok sok esetben kívül estek a Bizottság ellenőrzésén, voltak olyan konkrét gyengeségek, amelyeket a Bizottság orvosolhatott volna;

226.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék által azonosított gyengeségek közé tartozott a Bizottság lassú válaszadása a hirtelen fejleményekre, a programok gyenge összehangoltsága a moldovai nemzeti stratégiákkal, az ambiciózus célok hiánya, a tágan meghatározott és nem egyértelmű feltételek, valamint a további ösztönző támogatások megítélése indokolásának hiánya;

227.

felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze moldovai partnereit pontos, mérhető célokat tartalmazó rendszeralapú, egyértelműen meghatározott nemzeti stratégiák kidolgozására, valamint a programok kialakításának jobb összekapcsolására ezekkel a stratégiákkal;

228.

ösztönzi a Bizottságot, hogy végezzen előzetes értékeléseket a pénzügyi igények egyértelmű értékelésére és alakítson ki fókuszált és indokolással ellátott költségvetési tervezést;

229.

felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a korrupció elleni küzdelmet, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem létezik igazán eredményes kormányzati stratégia a korrupció elleni küzdelem terén; üdvözli a korrupcióellenes főtanácsadó kinevezését a miniszterelnökségen; hangsúlyozza azonban, hogy fenntartható eredmények elérése érdekében e téren nagyra törőbb és hatékonyabb stratégiára, valamint határozottabb politikai kötelezettségvállalásra van szükség a nemzeti hatóságok részéről; felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy összpontosítsanak a korrupció elleni küzdelemre és tegyék prioritássá a közigazgatás nagyobb átláthatóságát és feddhetetlenségét;

230.

felhívja a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet a politikai vezetőkkel a politikai spektrum teljes egészében, a nemzeti hatóságokkal, valamint az igazságszolgáltatási és a bűnüldözéssel foglalkozó szakértőkkel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a korrupció és a szervezett bűnözés elleni aktív küzdelem terén, valamint annak érdekében, hogy szigorú intézkedéseket és mechanizmusokat hajtsanak végre a korrupció és a gazdasági bűncselekmények megelőzése érdekében, összhangban az ország büntetőjogával;

231.

ösztönzi a Bizottságot, hogy tervezzen olyan projekteket, amelyek megerősítik a visszaélést bejelentő személyek jogait és helyzetét, felhívva a közvélemény figyelmét a korrupciós ügyekre és csalásokra;

232.

megjegyzi, hogy a segítségnyújtás fő módjai az ágazati költségvetés-támogatás (a támogatások 74 %-a) és a projektek; sajnálattal jegyzi meg, hogy a költségvetés-támogatás csak korlátozott hatást fejtett ki az államigazgatás megerősítésére;

233.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az ágazati költségvetés-támogatás módszere rendkívül kockázatos módja a költségvetési elosztásnak, különösen a moldovai viszonyok között, ahol a közigazgatást megbénítja a masszív korrupció és azt helyi oligarchák uralják; felhívja a Bizottságot, hogy egy alapos kockázatelemzés alapján gondolja újra az igénybe vett módszereket;

234.

felhívja a Bizottságot, hogy olyan módszereket használjon, amelyek látható és kézzelfogható eredményeket hoznak a moldovai polgárok számára;

235.

megjegyzi, hogy a projekttervezés általában megfelelő volt, bár azok tárgyát és időzítését nem hangolták össze, és hogy a közigazgatási kapacitás bővítését célzó technikai segítségnyújtás a szükségesnél később érkezett;

236.

sajnálja, hogy bár a projektek általában meghozták a várt eredményeket, azok nem mindig voltak fenntarthatóak, amiért részben politikai szándékok és külső tényezők voltak felelősek; felhívja a Bizottságot, hogy építsen azon sikeres projektek elért eredményeire, amelyek fenntarthatóak, számszerűsíthető hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a szabályoknak megfelelően hajtottak végre és használtak fel; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a stratégiai tervezést és biztosítsa a projektek fenntarthatóságát és életképességét azáltal, hogy ezt a projektek előfeltételéül szabja;

237.

megjegyzi, hogy a projektek részben ugyan hozzájárultak a közigazgatás megerősítéséhez, azonban nem mindig voltak összhangban a moldovai közigazgatás szükségleteivel és céljaival; felhívja a Bizottságot, hogy a projekteket jobban összpontosítsa a konkrét nemzeti szükségletekre;

238.

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét; felhívja a Bizottságot, hogy segítsen azon projektek tervezésében, amelyek az országba irányuló további beruházások kiindulópontjai lehetnek, és alakítson ki erre vonatkozó együttműködést a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tulajdonítson kiemelt jelentőséget az olyan kulcsterületeken magas potenciállal rendelkező projekteknek, mint például a közbeszerzés és a kiválasztási eljárások, és ne finanszírozzon várhatóan csak korlátozott mértékben fenntartható projekteket;

239.

aggodalommal jegyzi meg, hogy bár a Bizottság 2012-ben kialakított egy szisztematikusabb kockázatelemzési módszert, magas szintű irányítóbizottságokat állított fel a költségvetés-támogatási műveletek esetében és kidolgozott egy korai figyelmeztető rendszert az újonnan jelentkező kockázatok vonatkozásában, mégsem tudta időben észlelni az „évszázad lopását”, melynek során a betétesek 1 milliárd USD-ját – közte valószínűleg uniós forrásokból származó befizetéseket is – sikkasztották el egy hatalmas korrupciós botrányban; megjegyzi, hogy a költségvetés-támogatási kifizetéseket 2015 júliusában felfüggesztették, és folytatásukat a makroökonómiai és költségvetési helyzet javulásától, valamint egy IMF-megállapodás megkötésétől tették függővé;

240.

felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a korai figyelmeztető rendszert és a kockázatok elemzését, hogy gyorsabban és rugalmasabban tudjon reagálni a potenciális veszélyekre;

241.

megjegyzi, hogy a moldovai építési és közigazgatási kapacitás kulcsfontosságú kérdés, hiszen az ország nem tartja ellenőrzése alatt teljes területét, ami ösztönzést jelent az oroszpárti erők szeparatista törekvései számára; emlékeztet rá, hogy Moldovának van európai jövője, ezért stratégiai partner az Unió számára;

242.

sajnálja, hogy Moldovában jelenleg instabil a politikai helyzet, ami hosszú távon rontja az ország demokratikus intézményeinek hitelét, ezért csak korlátozottan tud fejlődni a demokrácia irányába, csökken az uniós integráció támogatottsága és erősödnek az oroszpárti politikai kezdeményezések;

243.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa moldovai szerepvállalását, erősítve az Unió és Moldova közti politikai elköteleződést és gazdasági integrációt; hangsúlyozza az uniós támogatás, iránymutatás és ellenőrzés jelentőségét a prioritást élvező reformok vonatkozásában, melyek célja az állami intézmények átpolitizálódásának kezelése, a rendszerszintű korrupció elleni fellépés és a közigazgatás e célok elérése érdekében történő reformja;

XIX. rész —   A Számvevőszék 14/2016. számú, „A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség” című különjelentése

244.

emlékeztet az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre (11), a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvre (12), valamint az Unióban a mozgás és a tartózkodás szabadságáról szóló 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (13);

245.

üdvözli a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló, 2008. évi tanácsi kerethatározatot (14), a Parlament 2011. március 9-i állásfoglalását a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (15), a Bizottság 2011. április 5-i, „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közleményét (COM (2011)173) a Tanács 2013. december 9-i ajánlását a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről (16) és a Bizottság „Jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének végrehajtása (2015)” című, 2015. június 17-i közleményét (COM(2015) 299);

246.

emlékeztet arra, hogy a romák integrációja társadalmi befogadásuktól és attól függ, hogy milyen mértékben élvezhetik ugyanazokat a jogokat, amelyeket valamennyi európai polgár – akik közé a romák is teljes mértékben tartoznak – számára biztosítanak;

247.

emlékeztet a romák társadalmi befogadásáról szóló közös alapelvekre (17), nevezetesen a tíz közös alapelvre, amelyeket a romák társadalmi befogadásával foglalkozó Európai Roma Platform 2009-ben, Prágában tartott első ülésén vizsgált meg, azt megelőzően, hogy azokat a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács 2009. június 8-i ülésének következtetéseihez csatolt mellékletébe beemelték;

248.

támogatja a Számvevőszék ajánlásait, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait;

249.

sajnálja, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban kevés figyelem irányult a romák társadalmi befogadásának és integrációjának kérdésére; kéri, hogy a jövőbeni uniós stratégiai keret kidolgozásakor fokozottan vegyék figyelembe a romákat és más marginalizálódott közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetést és a társadalmi befogadásukat nehezítő körülményeket;

250.

sajnálja, hogy a Számvevőszék vizsgálata nem terjedt ki a jelentős roma népességgel rendelkező országok szélesebb körére, például Szlovákiára, Görögországra és Franciaországra;

251.

felkéri a tagállamokat, hogy határozzák meg, mely hátrányos helyzetű embereket kívánják megcélozni szükségleteik és az előttük álló kihívások függvényében, továbbá hogy az európai források elosztásakor fordítsanak különös figyelmet a roma népességre;

252.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kohéziós politika alapjainak – a társadalmi befogadással, az integrációval és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos projektek számára az egyetlen rendelkezésre álló eszköz – összetettsége nem teszi lehetővé, hogy az alapok kellőképpen hozzájáruljanak a romák társadalmi integrációjához és biztosítsák az őket illető jogok érvényesülését;

253.

úgy véli, hogy ezért minden tagállamnak el kell fogadnia egy, a romák támogatását célzó törvények, rendeletek, közigazgatási rendelkezések és alapok tényleges hatásának elemzésére irányuló ütemtervet, és meg kell határozniuk, hogy mely területeken kell az erőforrásokat és igazgatási kapacitásokat nemzeti, regionális és helyi szinten megerősíteni, hogy támogatást nyújtsanak a társadalmi befogadást, az integrációt és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet célul kitűző projektek létrehozásához és irányításához;

254.

felhívja a Bizottságot, hogy adjon részletes tájékoztatást a romák számára rendelkezésre álló finanszírozásról, vizsgálja meg a meglévő akadályokat és ezeket az alapok egyszerűsítése keretében vegye figyelembe;

255.

elismeri annak fontosságát, hogy az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásakor a marginalizálódott roma közösségeket segítő hosszú távú projektek kerüljenek kiválasztásra;

256.

hangsúlyozza, hogy a romák és más marginalizálódott közösségek társadalmi integrációjára irányuló projektek esetében rugalmasabb kiválasztási kritériumok kialakítására van szükség;

257.

felszólítja a Bizottságot, hogy a következő programozási időszakban, illetve az operatív programok felülvizsgálatakor biztosítsa, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiában szereplő, a romák integrációjával kapcsolatos célkitűzések minden operatív szinten megjelenjenek az európai strukturális és beruházási alapok kereteiben;

258.

sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a romákra vonatkozóan bocsássanak rendelkezésére releváns és harmonizált statisztikai adatokat, hogy jobban meg lehessen ítélni társadalmi, adminisztratív és gazdasági befogadásukat;

259.

hangsúlyozza, hogy a lakhatásból való kirekesztettség, a hajléktalanság, az oktatásból való kirekesztettség, a munkanélküliség és a munkához való hozzáférés terén megvalósuló hátrányos megkülönböztetés gyakran a marginalizálódás kulcsfontosságú elemeit képezik; kiemeli ezért a romák és egyéb marginalizálódott közösségek javára szolgáló integrált kezdeményezések fontosságát a lakhatás, az oktatás és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén;

260.

hangsúlyozza, hogy a romákkal szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem egyik legfőbb akadálya az, hogy a szervezetekhez vagy intézményekhez – például a rendőrséghez vagy a szociális szolgálatokhoz – nagyon kevés bejelentés érkezik a megkülönböztetés eseteiről; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy az intézményi megkülönböztetés, valamint a romák körében az intézményekkel szembeni bizalmatlanság kezelésére alakítsanak ki stratégiát;

261.

felszólítja a Bizottságot, hogy – a marginalizálódott közösségek képviselőivel, elsősorban a roma népességgel és a „szakosított intézetekkel” együttműködve – alakítson ki képzési rendszert a tagállami hatóságok körében a diszkriminatív gyakorlatok elleni fellépés érdekében, és tegye ezt példaértékűvé az egészséges, konstruktív és hatékony párbeszéden alapuló befogadás elősegítéséhez;

262.

emlékeztet a Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjára, amelynek keretében a 2014–2020 közötti időszak során 900 millió EUR áll rendelkezésre, és amely különös figyelmet fordít a kiszolgáltatott személyekre, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre;

263.

felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy európai alap létrehozását, amelynek célja kifejezetten a roma népesség és más marginalizálódott közösségek társadalmi befogadása, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa egy ilyen alap kiadásainak megfelelő ellenőrzését;

264.

arra kéri a Bizottságot, hogy a romák társadalmi befogadására alakítson ki valódi európai stratégiát, amely egy olyan európai cselekvési terv lenne, amelynek kidolgozására és végrehajtására valamennyi politikai és közigazgatási szinten kerül sor, és amely bevonja a roma közösség képviselőit, továbbá az egyenlőség, a jogokhoz való hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség alapvető értékein alapul; hangsúlyozza, hogy e stratégiának hozzá kell járulnia a romák társadalmi befogadásához, valamint az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz, a közügyekben való részvételhez, a képzéshez és az Unión belüli szabad mozgáshoz való hozzáférésükhöz;

265.

hangsúlyozza azonban, hogy a tagállamoknak meg kell hozniuk minden, a romák támogatását célzó intézkedést, valamint biztosítaniuk kell saját területükön a nemzeti jogszabályok és valamennyi jog mindenfajta megkülönböztetés nélküli egységes alkalmazását, illetve érvényesítését;

XX. rész —   A Számvevőszék 15/2016. számú, „Eredményesen irányította a Bizottság az afrikai Nagy-tavak régiójában konfliktusok által sújtott lakosságnak nyújtott humanitárius segélyt?” című különjelentése

266.

üdvözli az uniós fejlesztési és együttműködési fellépések eredményorientált megközelítésével kapcsolatos kockázatok vizsgálatának szentelt különjelentést, és azzal kapcsolatos megjegyzéseit és ajánlásait az alábbiakban foglalja össze;

267.

üdvözli, hogy a jelentés eredménye szerint a humanitárius segélyt hatékonyan kezelték, különösen a bizonytalansággal és kiszámíthatatlansággal jellemezhető nehéz munkakörülmények között, melyek valódi kihívássá tették a hatékony végrehajtást;

268.

felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolására irányuló erőfeszítéseit, úgy véli, hogy amennyiben ezt a helyi feltételek lehetővé teszik, ezt akár a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolását célzó, szolgálatok közötti állandó platformon keresztül is támogatni lehetne; úgy véli, hogy egy ilyen platform szolgálhatná többek között a potenciálisan összekapcsolható programok meghatározását; úgy véli, hogy amennyiben lehetséges, egyértelműen meghatározott koordinációs célkitűzésekkel rendelkező integrált megközelítéseket kell kidolgozni, valamint az érintett felek mindegyikére kiterjedő, koherens, országokra vagy régiókra vonatkozó stratégiát kell kialakítani;

269.

felhívja továbbá a Bizottság szolgálatait, hogy jobban ügyeljenek a rövid távú humanitárius tevékenységekről a hosszú távú fejlesztési beavatkozásokra való áttérésre, és hogy egy közös humanitárius és fejlesztési keret segítségével, közös stratégiát követve ne csak a különböző uniós szereplők között, hanem a nemzeti prioritások és egyéb nemzetközi szervezetek tekintetében is biztosítsák a koherens koordinációt;

270.

úgy véli, hogy el kell végezni a humanitárius beavatkozások tényleges végrehajtásának rendszerszintű felértékelését és az adminisztratív költségek felmérését a régióban, jobban összpontosítva a hatékonyságra, valamint a közös és rendszeres költségelemekre vonatkozó esetleges referenciaértékek kidolgozása révén;

271.

az időigényes és költséges meghosszabbítások elkerülése érdekében ösztönzi adott esetben az időkeretek beavatkozási környezethez történő jobb hozzáigazítását;

272.

felhívja az Unió és az ENSZ érintett intézményeit, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben és hajtsák végre a finanszírozási és igazgatási keretegyezményt; felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek a finanszírozási és igazgatási keretegyezmény és a kapcsolódó iránymutatások végrehajtásáról, valamint azonosítsa a javítandó területeket, illetve tegyen javaslatokat e tekintetben;

273.

emlékeztet arra, hogy az ENSZ-től és a nemzetközi szervezetektől származó jelentéseknek gondoskodniuk kell a finanszírozás lehető legpontosabb nyomon követhetőségéről, a segítségnyújtásnak a beavatkozás kezdetekor közösen megállapított operatív vonatkozásaival való összehasonlításokról, valamint a Bizottság szolgálatainak való hasznos visszajelzések nyújtásáról; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság időben megkapja a jelentéseket partnerszervezeteitől, hogy lehetővé váljon a humanitárius segítségnyújtás és a finanszírozási módozatok gyors kezelése vagy kiigazítása;

274.

hangsúlyozza, hogy javítani kell az ENSZ elszámoltathatóságát és átláthatóságát az uniós források felhasználásával kapcsolatban, valamint hatékonyabbá kell tenni a nemzetközi szinten megállapított humanitárius és fejlesztési stratégiai irányvonalak és célok megvalósítását;

275.

felkéri a Bizottságot, hogy vezessen be eredményértékeléseket a humanitárius megvalósítási tervek szintjén, így lehetővé téve a humanitárius megvalósítási tervek összehasonlító teljesítményértékelését és a bevált gyakorlatok megosztását;

276.

sajnálatosnak tartja, hogy az információk hiányosak vagy nem eléggé eredményorientáltak, ami megakadályozza, hogy a Bizottság megfelelően ellássa ellenőrzési feladatkörét;

277.

kitart amellett, hogy annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa ellenőrzési jogát, minden szinten szükség van a legnagyobb mértékű átláthatóság és intézményi elszámoltathatóság elérésére az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, teljes körű és megbízható költségvetési információkhoz és pénzügyi adatokhoz való hozzáférés biztosítása révén;

XXI. rész —   A Számvevőszék 16/2016. számú, „Az Unió oktatási célkitűzései: a programok összhangban vannak velük, ám a teljesítmény mérésében hiányosságok mutatkoznak” című különjelentése

278.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja az abban foglalt ajánlásokat, és örömmel veszi, hogy a Bizottság azokat elfogadja és a jövőben fontolóra veszi;

279.

üdvözli e tekintetben, hogy a Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020-as időszakra szóló jogszabályi keretében végrehajtotta a Számvevőszék korábbi ajánlásait, így biztosítva a jobb értékarányosságot, például teljesítménymérési keret és tartalék, előzetes feltételrendszer, közös output- és eredménymutatók révén;

280.

hangsúlyozza, hogy a teljesítményre és az eredményekre kell összpontosítani, továbbá elégedett, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra szóló új szabályozási keret rendelkezéseket tartalmaz a tagállamok által elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozóan;

281.

megjegyzi, hogy a 2007–2013-as időszakban végrehajtott projektek esetében hiányosságok mutatkoznak a teljesítménymérést illetően, különösen a célok és az output-/eredménymutatók meghatározása tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az eredménymutatók még mindig nem teljesen megbízhatóak, és elvárja, hogy a 2014–2020-as programozási időszak második felére javítsák ki ezt a hiányosságot;

282.

üdvözli a korai iskolaelhagyók számának csökkenésére és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára vonatkozó tendenciát; az oktatási célkitűzések jobb teljesítése érdekében felhívja a tagállamokat, hogy igazítsák specifikus nemzeti céljaikat az uniós célokhoz;

283.

megállapítja, hogy az Unióban a friss diplomások foglalkoztatási rátájára vonatkozóan a 2020-ig elérendő célértéket 82 %-ban határozták meg, és hogy a felkeresett öt tagállam közül négyben még mindig nem érték el ezt az célt; rámutat, hogy az említett négy tagállamot súlyos gazdasági válság sújtotta, amelyből még csak most kezdenek kilábalni; úgy véli, hogy ezen tagállamok számára még mindig lehetséges e cél elérése, vagy akár meghaladása;

284.

hangsúlyozza, hogy tekintettel az iskolai végzettség és a foglalkoztathatóság közötti szoros kapcsolatra, megfelelő szintű uniós beruházást kell fenntartani az oktatás terén;

XXII. rész —   A Számvevőszék 17/2016. számú, „Az uniós intézmények többet tehetnének a közbeszerzéseikhez történő hozzáférés javítása érdekében” című különjelentése

285.

üdvözli a Számvevőszék jelentésének megállapításait és ajánlásait;

286.

felhív az uniós intézmények által, valamint tagállami szinten meghirdetett közbeszerzések átláthatóbbá tételére, a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumok és információk nyilvános elérhetősége révén; úgy véli, hogy az uniós intézmények közbeszerzési lehetőségeinek internetes megjelenése kívánnivalókat hagy maga után, a feltüntetett információ hiányos, nem világos és túl sok különböző honlap között terül szét;

287.

határozottan támogatja a Számvevőszék arra irányuló javaslatát, hogy az uniós intézmények hozzanak létre egy egyablakos elektronikus ügyintézési szolgáltatást a közbeszerzési tevékenységeikre vonatkozóan, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy egy közös on-line felületen érjék el az összes vonatkozó információt és az uniós intézményekkel ezen a honlapon keresztül tudjanak kapcsolatot tartani. úgy véli, hogy a közbeszerzési eljárásokat, beleértve a vonatkozó szabályokkal és az üzleti lehetőségekkel kapcsolatos kommunikációt, a vonatkozó közbeszerzési dokumentációt, az ajánlatok benyújtását és más, az intézmények és gazdasági szereplők közötti kommunikációt „egyablakos ügyintézéssel” kell folytatni.

288.

kéri az összes tagállam számára fizetett európai támogatásokat feltüntető bizottsági honlap közzétételét az intézmény három munkanyelvének egyikén, amely minden tagállamra vonatkozóan ugyanolyan típusú adatokat tartalmaz, legalább a szerződés értékét és tárgyát, a szerződő fél nevét, (adott esetben) az alvállalkozók nevét, a szerződés időtartamát és azt, léteznek-e további kapcsolódó dokumentumok; rámutat, hogy ez lehetővé teszi az összes tagállam nem kormányzati szervezetei és polgárai számára, hogy utánanézzenek, hogyan költik el a pénzt, és milyen a projektek költséghatékonysága;

289.

kitart amellett, hogy az ajánlatkérő szervek feladata olyan piaci alapú közbeszerzés biztosítása, amelyre elegendő számú ajánlattételhez vezet, és kiegyensúlyozott hozzáférést biztosít minden gazdasági szereplő számára; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a költségvetési rendelet 2016-os, folyamatban lévő felülvizsgálata során a Bizottság tegyen javaslatot egy közös közbeszerzési szabálykönyvre. hangsúlyozza, hogy kifejezetten ösztönözni kell a kis- és középvállalkozások részvételét, a jelenlegi helyzettel ellentétben, amelyben csak a nagy piaci szereplők élveznek előnyt; hangsúlyozza, hogy az építési szerződések megkötését megelőző piaci felmérés szabályainak és a közbeszerzési eljárások nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezésekeinek is helyet kell kapniuk a közös közbeszerzési szabálykönyvben, és a közbeszerzési irányelvtől (18) való eltéréseket indokolni kell;

290.

emlékeztet arra, hogy a korlátozott körű közbeszerzési eljárások alkalmazása az ajánlatkérő szervek által elriasztja az esetleges pályázókat, akadályozza az átláthatóságot és az arra vonatkozó információhoz jutást, hogy hogyan költik el az adófizetők pénzét; hangsúlyozza, hogy a Tanács a legtöbb közbeszerzés során korlátozott körű eljárásokat alkalmazott, és az uniós intézmények közbeszerzéseik több mint 25 %-át korlátozott körű eljárás keretében ítélték oda 2010 és 2014 között; kéri, hogy az ilyen típusú eljárásokat csak nagyon korlátozott számú, megfelelően indokolt esetben alkalmazzák;

291.

tudomásul veszi, hogy a Parlament honlapján minden évben közzéteszi a 15 000 EUR-nál nagyobb értékű szerződést elnyert vállalkozóinak teljes jegyzékét, ám nem teszi közzé az összes szerződést; minden intézményt arra ösztönöz, hogy teljeskörűen tegye elérhetővé a közbeszerzést elnyerő összes vállalkozókra és szerződésekre vonatkozó információt, beleértve a korlátozott eljárások keretében vagy közvetlenül odaítélt szerződéseket;

292.

hangsúlyozza a nagyobb nyilvánosság, illetve a közbeszerzési pályázatok minden piaci szereplő számára átlátható módon történő közzétételének szükségességét; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék megállapításai szerint „az Európai Parlament tárgyalásos eljárást követően kötött egy 133,6 millió EUR értékű” épületvételi vagy -bérleti szerződést „egy olyan brüsszeli épületre, amely a szerződés 2012. június 27-i aláírásakor még nem állt készen”, figyelmen kívül hagyva, hogy az alkalmazási szabályok 134. cikkének (1) bekezdése alapján a lehető legszélesebb körben történő meghirdetés alól kizárólag a már meglévő épületek kaphatnak mentességet; hangsúlyozza, hogy a még befejezetlen vagy meg nem épített épületek esetében nyitott és kompetitív közbeszerzési eljárást kell folytatni, és úgy véli, hogy ezt a szabályt minden építési szerződésre ki kell terjeszteni, tekintettel a szerződések összetettségére és a rájuk szánt források magas összegére;

293.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy az uniós intézmények lehetőség szerint osszák részekre a szerződéseket, hogy ezzel is növeljék a közbeszerzési eljárásokban történő részvételt; hangsúlyozza, hogy 2014-ben a Tanács 10 éves időtartamra több mint 93 millió EUR értékben ítélt oda keretszerződést a jelenlegi és jövőbeni épületeiben található gépészeti berendezések kezelésére, karbantartására, javítására és korszerűsítésére egy társaságnak, a szerződés részekre osztása nélkül. megjegyzi, hogy a Bizottság hasonlóképp járt el 2015-ben az „Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat” elnevezésű, ingyenes uniós jogi tanácsadási szolgáltatásra vonatkozó, öt évre szóló, közel 9 millió EUR értékű szerződésének odaítélésekor; hangsúlyozza, hogy a részekre osztás elmulasztása, a keretszerződések rendkívül hosszú időtartamával (10 vagy 7 év, a leghosszabb idejű, 17 évre szóló szerződést a Tanács a Justus Lipsus épület esetében ítélte oda) együtt tönkreteszi a versenyt, ösztönzi az átláthatatlanságot és növeli a korrupció esélyét; ezért felkéri az összes intézményt, hogy vessenek véget ezeknek a gyakorlatoknak, amelyek teljes mértékben ellentétesek az átláthatóság és a bevált gyakorlat alkalmazásának szellemével, amelyeket az Uniónak ösztönöznie kellene;

294.

sürgeti az uniós intézményeket megfelelő ellenőrzési és értékelési eszközök, illetve módszerek kidolgozására és végrehajtására, a szabálytalanságok felismerése és jelzése érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy hatékonyabb felügyeleti, jelző, elemzési és jelentési technológia szükséges a csalás és korrupció elleni küzdelemben; hangsúlyozza, hogy az erre vonatkozó szaktudást a tagállamok számára is rendelkezésre kell bocsátani; hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek központi szerepét a visszaélések felfedése terén, és emlékeztet arra, hogy minden európai intézménynek és ügynökségnek kötelező szabályokat kell elfogadnia a visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében a 2014. január 1-jén hatályba lépett személyzeti szabályzat 22c. cikke értelmében;

295.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a Bizottságnak javaslatot kellene tennie az Unió költségvetési rendeletének oly módon történő módosítására, amely lehetővé teszi az olyan gazdasági szereplőktől érkező panaszok gyors vizsgálatát, amelyek úgy vélik, hogy velük szemben tisztességtelen bánásmódot alkalmaztak; megjegyzi, hogy az ilyen vizsgálatot azelőtt kell elvégezni, hogy a gazdasági szereplők az európai ombudsmanhoz vagy az Unió bíróságaihoz fordulnának;

296.

úgy véli, hogy a közbeszerzések terén a jogérvényesítés elsősorban hozzáértő és független felügyeleti testületek és ügynökségek létrehozása révén biztosítható, amelyek a közbeszerzések korrupciós eseteinek felderítésére összpontosítanak; rámutat, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak meg kellene osztaniuk a közbeszerzéssel kapcsolatos információkat és hírszerzési információkat egymással, illetve az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és egyéb nyomozó hatóságokkal; nyomatékosan ajánlja, hogy a nyomozói jogkörrel rendelkező hatóságok, különösen az OLAF javítsa ügykezelési rendszerét, hogy jelentéseket és statisztikákat tudjon készíteni a gyanús ügyekben folytatott vizsgálatokról és ezen vizsgálatok eredményeiről;

297.

üdvözli a Számvevőszék arra vonatkozó következtetését, hogy az uniós intézmények a közbeszerzési tevékenységük eredményes utólagos monitoringja érdekében hozzanak létre a közbeszerzési szerződéseikre vonatkozó egységes nyilvános adatbázist;

298.

hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési adatok központi gyűjtése elősegíti a hasznos, pontos és részletes statisztikák létrehozását a közbeszerzések során jelentkező korrupció megelőzésének, jelzésének és felderítésének, valamint a megfelelő ellenintézkedések tételének céljával; hangsúlyozza, hogy a központi közbeszerzési adatbázisok (a TED-et beleértve) adatmezőkkel való kiegészítése révén jelezhetőek volnának a közbeszerzések szabálytalanságokra utaló gyanús körülményei; felhívja az uniós intézményeket annak biztosítására, hogy ezen adatbázisok kitöltése kellő időben és hiánytalanul történjék;

299.

hangsúlyozza az oknyomozó újságíróknak és a nem kormányzati szervezeteknek a közbeszerzési eljárások átláthatósága biztosításában, valamint a csalás és az összeférhetetlenség felderítésében betöltött szerepét; szilárd meggyőződése, hogy a fent említett kategóriáknak teljes körű hozzáférést kell biztosítani az ARACHNE, az ORBIS és egyéb kapcsolódó eszközökhöz és adatbázisokhoz, amelyek lehetővé teszik a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenség vagy korrupció gyanújának feltárását az európai intézményekben és valamennyi tagállamban, különös tekintettel azon beszerzésekre, amelyek uniós alapok igénybevételével történtek;

300.

sürgeti az intézményeket és az ügynökségeket, hogy mindig tegyék közzé a közép- és felsővezetők, a képviselők, a szakértők, valamint a bármilyen típusú vezető testületek és struktúrák tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait, még a kirendelt nemzeti szakértők esetében is, mivel az ilyen szakértők önéletrajzait mindig nyilvánosan elérhetővé kell tenni; hangsúlyozza, hogy az egyes intézmények és ügynökségek által még mindig használatos összeférhetetlenségi nyilatkozat nem alkalmas a közzétételre, mivel az összeférhetetlenség fennállásának vagy hiányának vizsgálata mindig egy független szerv vagy testület feladata kellene, hogy legyen;

301.

kéri a Számvevőszéket, hogy rendszeresen tegye közzé a visszaélések bejelentésére, valamint az összeférhetetlenségre vagy az ellenőrzési, illetve vizsgálati eljárások során felderített forgóajtó-jelenségre vonatkozó valamennyi eset eredményeit, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább évente tegyen közzé különjelentést valamennyi európai ügynökségben és közös vállalkozásban talált összeférhetetlenségre vonatkozó politikáról és esetről, különös tekintettel az ipari ágazatokban működő vállalkozásokra;

302.

üdvözli a Számvevőszék azon ajánlását, hogy az uniós intézmények végezzenek társintézményi értékelést a kölcsönös tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében;

XXIII. rész —   A Számvevőszék 18/2016. számú, „A fenntartható bioüzemanyagok tanúsítására szolgáló uniós rendszer” című különjelentése

303.

üdvözli a Számvevőszék jelentését különösen az abban foglalt észrevételeket és ajánlásokat; megállapítja, hogy a Bizottság ötből négy ajánlást teljes egészében, egyet pedig részben elfogadott; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a tagállamok által szolgáltatott adatok megbízhatóságára vonatkozó ajánlás teljes körű elfogadását;

304.

megjegyzi, hogy az Uniót a globális környezetvédelmi politika egyik vezetőjének tekintik, amely nemzetközi szinten meghatározza a környezetvédelmi normákat és bevált gyakorlatokkal szolgál a környezet védelmére és a globális piacon való versenyképes jelenlét megőrzésére; megjegyzi, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési programban az EU 2050-re a „jólét bolygónk felélése nélkül” célját tűzi ki; megjegyzi, hogy az egyik prioritás annak biztosítása, hogy „jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból származzon, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk”;

305.

megjegyzi, hogy az Unió a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben (19) kötelezettséget vállalt arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ra legalább 10 % legyen, amit csak a bioüzemanyagok kiterjedt használatával lehet elérni; megjegyzi azonban, hogy a bioüzemanyagok előállítása járhat bizonyos kockázatokkal a földhasználat vonatkozásában, ezért biztosítani kell annak fenntarthatóságát;

306.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható bioüzemanyagok hatékony és megbízható tanúsítási rendszerének felállítása fontos lépés a 7. környezetvédelmi cselekvési programban szereplő politikai prioritások teljesítése felé; megjegyzi, hogy a bioüzemanyagok fenntarthatóságát a Bizottság által elismert önkéntes rendszerek tanúsítják; sajnálja, hogy a Számvevőszék szerint a bioüzemanyagok fenntarthatóságának uniós tanúsítási rendszere nem teljesen megbízható;

307.

sajnálja, hogy a Bizottság elismerési eljárása nem veszi figyelembe a fenntarthatóság és a tisztességes kereskedelem néhány fő aspektusát, például a földhasználattal kapcsolatos konfliktusokat, a kényszer- vagy gyermekmunkát, a gazdálkodók sanyarú munkakörülményeit, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a földhasználat közvetett megváltozását, amelyeket más kontextusban rendkívül fontosnak tart; úgy véli, hogy ebben az esetben a Bizottság szakpolitikái nem állnak összhangban egymással; felhívja a Bizottságot, hogy alakítsa át értékelési módszerét, hogy az átfogóbb jellegű legyen és hogy az önkéntes rendszerek tanúsítási eljárásai foglalják magukban ezeket a tényezőket; felhívja a Bizottságot, hogy követelje meg az önkéntes rendszerektől, hogy évente nyújtsanak be jelentést tanúsítási tevékenységeik alapján a fentiekben említett kockázatokra vonatkozó releváns információkról;

308.

megjegyzi, hogy a Bizottság eddig két jelentést nyújtott be a bioüzemanyagokkal kapcsolatos uniós politikának az Unióban és harmadik országokban a társadalmi fenntarthatóságra, valamint az élelmiszerek elérhető áron való rendelkezésre állására gyakorolt hatásáról; sajnálja, hogy a jelentések csak kevés információt tartalmaztak és következtetéseik sem voltak egyértelműek; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a jelentéstételi rendszert és készítsen a Parlament számára részletes elemzést, hogy tájékoztatni lehessen a nyilvánosságot ezekről a fontos kérdésekről;

309.

mély aggodalommal jegyzi meg, hogy a bioüzemanyagok előállítása az étkezési célú haszonnövények termesztésével versenyezhet, hogy a bioüzemanyagok előállítására használt növények masszív elterjedése rendkívül nagy hatást gyakorolhat a fejlődő országok környezetvédelmi és egészségügyi előírásaira, például Dél-Amerikában és Dél-Ázsiában, és hogy ez tömeges erdőirtásokhoz és a hagyományos mezőgazdaság hanyatlásához vezethet, ami hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásokkal jár a helyi közösségekre nézve; sajnálja, hogy a Bizottság jelentése nem foglalkozik a fejlődő országok szélesebb értelemben vett fejlesztési kérdéseivel; felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon összehangoltabb és koherensebb megközelítést környezetvédelmi, energetikai, fejlesztési és más, kapcsolódó politikáiban; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a közvetett földhasználat-változás hatására;

310.

sajnálja, hogy a Bizottság elismert olyan önkéntes rendszereket is, amelyek nem rendelkeznek megfelelő eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az a hulladék, amelyből a bioüzemanyagot előállítják, valóban hulladék volt-e, vagy hogy az Unióban megtermelt bioüzemanyag-alapanyagok megfelelnek-e az uniós agrár-környezetvédelmi követelményeknek; felhívja a Bizottságot annak ellenőrzésére, hogy az uniós bioüzemanyagalapanyag-termelők ténylegesen teljesítik-e az uniós agrár-környezetvédelmi követelményeket; felhívja a Bizottságot, hogy igazolja megfelelően a bioüzemanyagok előállításához felhasznált hulladékok vagy maradékanyagok eredetét;

311.

aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány elismert rendszer nem volt eléggé átlátható, vagy olyan irányítási struktúrával rendelkezett, amely csak kevés gazdasági szereplő képviselőiből állt; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az önkéntes rendszerek összeférhetetlenségtől való mentességét és a többi érintettel való hatékony kommunikációt;

312.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az önkéntes rendszerek és a gazdasági szereplők nagyobb átláthatóságát, előírva, hogy a rendszerek hozzanak létre egy hivatalos honlapot, amelyen részletesen nyilvánosságra hozzák az önkéntes rendszerekre, tanúsítási eljárásaikra, alkalmazottaikra, a kiadott tanúsításokra, az ellenőrzési jelentésekre, a panaszokra és az együttműködő gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat;

313.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság nem felügyeli az elismert önkéntes rendszerek működését, ezért nem tud meggyőződni a tanúsítások minőségéről; sajnálja, hogy nincs konkrét panaszkezelési rendszer, ami miatt a Bizottság nem tudja ellenőrizni, hogy a panaszokat megfelelően kezelik-e; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be egy felügyeleti rendszert annak ellenőrzésére, hogy az önkéntes rendszerek tanúsításai eleget tesznek-e az elismerésükkor rögzített szabályoknak; felhívja a Bizottságot annak előírására, hogy az önkéntes rendszereknek honlapjukon létre kell hozniuk egy átlátható, felhasználóbarát, informatív és elérhető panaszkezelési rendszert; felhívja a Bizottságot, hogy felügyelje a panaszkezelési rendszereket és adott esetben tegye meg a szükséges lépéseket;

314.

üdvözli, hogy a Bizottság iránymutatásokat ad az önkéntes rendszerek számára, amelyek hozzájárulhatnak a bevált gyakorlatok terjedéséhez és a hatékonyság fokozásához; azonban megjegyzi, hogy azok nem kötelező jellegűek és nem is hajtották végre azokat teljeskörűen; felhívja a Bizottságot, hogy tegye kötelezővé az iránymutatásokat az önkéntes rendszerek számára, hogy biztosítani lehessen az előírások teljesítését;

315.

megjegyzi, hogy a tagállamok felelőssége annak biztosítása, hogy a bioüzemanyagok fenntarthatóságáról szóló, a Bizottsághoz benyújtott statisztikai adatok megbízhatóak legyenek, azonban fennáll a statisztikák túlbecsülésének veszélye; felhívja a Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat statisztikáik megfelelő bizonyítékokkal való alátámasztására, például egy tanúsítvány vagy nyilatkozat formájában, amelyet a fenntartható bioüzemanyagokra vonatkozó adatok összegyűjtéséért felelős szervezet bocsát ki és továbbít a nemzeti hatósághoz, amely elküldi azt az Eurostat számára;

316.

hangsúlyozza, hogy a tagállamok által benyújtott adatok gyakran nem hasonlíthatók össze egymással az eltérő meghatározások miatt, ami lényegében ellehetetleníti a valós helyzet felmérését; felhívja a Bizottságot a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv felsorolásában korábban nem szerepelő azon hulladékanyagok meghatározásának harmonizálására, amelyeket a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv módosításáról szóló (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) elfogadását megelőzően a fejlett bioüzemanyagokat előállító üzemekben használtak;

317.

aggdalommal jegyzi meg, hogy a hulladékból és maradványanyagokból készülő bioüzemanyagok konkrét értéke (kétszeres beszámítás) növeli a csalás veszélyét; rámutat, hogy párbeszédre van szükség a Bizottság és a tagállamok között az ellenőrzés és a csalások megelőzése területén; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen ilyen párbeszédet;

318.

üdvözli a Számvevőszék jelentésében említett önkéntes rendszer példáját, amely szigorú szabályokat állapít meg a fenntartható termelés vonatkozásában, nem csupán a környezeti károk megelőzése érdekében, például a talaj, a víz és a levegő védelmével, hanem a gazdaságokban dolgozó alkalmazottak megfelelő munkakörülményeinek biztosítása és egészségének védelme céljából is, az emberi, a munkaügyi és a földdel kapcsolatos jogok tiszteletben tartásával együtt; úgy ítéli meg, hogy ez jó példa a bevált gyakorlatokra; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy platform létrehozását az önkéntes rendszerek számára, ahol megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat;

XXIV. rész —   A Számvevőszék 19/2016. számú, „A pénzügyi eszközök szerepe az uniós költségvetés végrehajtásában – a 2007–2013-as programidőszak tanulságai” című különjelentése

319.

üdvözli a Számvevőszék jelentésének megállapításait és ajánlásait;

320.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a pénzügyi eszközök általános áttekintése során bebizonyosodott, hogy azok nem vezettek az uniós beruházások javításához; megjegyzi, hogy mindenekelőtt a Bizottság, és a tagállamok magasabb kockázatot vállaltak, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magánszektor költségvetéshez való hozzájárulása nem volt jelentős;

321.

hangsúlyozza, hogy a végső kedvezményezettek tényleges pénzügyi támogatásához képest magasak az alapkezelői költségek és díjak; javasolja, hogy vezessenek be adóplafont a pénzügyi közvetítőkre; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap méretét, hogy lehetőség szerint kihasználhassák az alapok működtetésének sokkal kedvezőbb gazdasági feltételeiben rejlő előnyöket;

322.

úgy véli, hogy a Bizottság kivételes helyzetben van ahhoz, hogy további útmutatást adjon a tagállamoknak az ilyen pénzügyi eszközök létrehozásához, mind tagállami, mind uniós szinten (mely utóbbiakat közvetlenül vagy közvetve a Bizottság irányítja; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy a pénzügyi eszközök ne tartozzanak az elfogadhatatlan adókikerülési rendszerek hatálya alá;

323.

aggódik amiatt, hogy bizonyos esetekben adómegállapítások révén próbálták a pénzügyi eszközöket vonzóbbá tenni a magánbefektetők számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság úgy véli, hogy az előzetes adóügyi megállapodások önmagukban nem minősülnek ellentétesnek saját politikájával; kéri a Bizottságot, hogy akadályozza meg a feltételes adómegállapítás uniós pénzeszközök használatára vonatkozó valamennyi formáját;

324.

egyetért azzal, hogy a vizsgált programozási időszak (2007–2013) tanulságait vegyék figyelembe az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó pénzügyi eszközök kialakítása során; hangsúlyozza, hogy a javaslatoknak a puszta megfelelés helyett a teljesítményt és az eredményességet kell szem előtt tartaniuk; úgy véli, hogy a projekteknek több értékkel kell szolgálniuk a regionális szakosodás és az európai régiók gazdasági fejlődése tekintetében;

325.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előző időszak jogalapja lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az uniós hozzájárulásnak egy részét bankszámlákon és az alapokat kezelő pénzügyi közvetítőknél parkoltassák, ahelyett, hogy ténylegesen felhasználnák a tervezett célokra; tudomásul veszi a zárási iránymutatásában a Bizottság által bevezetett módosításokat; felkéri a Bizottságot, hogy aktívan kövesse nyomon a helyzetet annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhető legyen az ilyen gyakorlat;

326.

úgy véli, hogy a tőkeáttételi hatásnak meg kell mutatnia, mekkora arányban vonzotta a magánbefektetést a kezdeti uniós és tagállami pénzügyi hozzájárulás; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék különjelentésének megállapításai azt mutatják, hogy sem a megosztott, sem a központi irányítású pénzügyi eszközök nem voltak sikeresek a magántőke bevonásában; úgy gondolja, hogy a pénzügyi konstrukciók társfinanszírozására – az uniós hozzájárulással együtt – úgy kell tekinteni, mint a köztámogatás egyik részére;

327.

kéri a Bizottságot, hogy adjon olyan, az uniós költségvetés valamennyi területére alkalmazandó meghatározást a pénzügyi eszközök tőkeáttételéről, amely világosan megkülönbözteti az operatív programok keretében történő magán- és tagállami közfinanszírozás tőkeáttételét a további magán- és közforrások tőkeáttételétől, és figyelembe veszi az érintett eszköz típusát; javasolja, hogy a tagállamok tegyenek további erőfeszítéseket a pénzügyi eszközök megújuló hatásával kapcsolatos adatgyűjtés, -kezelés és -megosztás tekintetében;

328.

felhívja a figyelmet arra, hogy kezdettől fogva egyértelmű és konkrét becsült tőkeáttételt kell megállapítani a jövőbeli pénzügyi eszközök forrásai vonatkozásában; elvárja, hogy a 2007–2013-as programidőszak alatt az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap keretében működő pénzügyi eszközöknél a Bizottság biztosítsa, hogy a tagállamok hiánytalan és megbízható adatokat szolgáltassanak az indulótőkéhez való, mind az operatív programokon keresztüli, mind az azokon kívüli magán-hozzájárulásokról;

329.

úgy véli, hogy a jelentős infrastrukturális projektek pénzügyi konstrukciójára vonatkozó intézkedéseiről történő döntést megelőzően az irányító hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy javaslatukat magas színvonalú, szabványosított és közösen megállapított módszertan alapján elkészített független, előzetes értékeléssel megfelelően alátámasszák; támogatja azt a javaslatot, hogy a jelentős infrastrukturális projekteket tartalmazó operatív programok jóváhagyását megelőzően a Bizottság ellenőrizze, hogy azok összhangban vannak-e a független, előzetes értékeléssel, és győződjön meg ez utóbbiak megfelelő színvonaláról;

330.

javasolja az irányító hatóságoknak, hogy az alapkezelő díjazását kapcsolják össze a ténylegesen megtörtént beruházások minőségével, s ez utóbbit azzal mérjék, hogy mennyiben járultak hozzá az operatív programok stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez és az eszköz által végzett beruházásokból a működésre visszajuttatott források értékéhez.

331.

javasolja, hogy az irányító hatóságok és az uniós intézmények alkalmazzanak proaktív megközelítést és nyújtsanak helyszíni segítséget a régiókban a pénzügyi eszközök jobb felhasználásával kapcsolatban;

332.

határozottan támogatja, hogy a Bizottság végezzen összehasonlító elemzést a 2014–2020-as programidőszak vissza nem térítendő támogatásainak és pénzügyi eszközeinek végrehajtási költségeire nézve (mind központi, mind megosztott irányításnál), a tényleges szintjük, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és a kohéziós politika 11. tematikus célkitűzésének megvalósítására gyakorolt hatásuk megállapításának céljából; megjegyzi, hogy az így nyerhető információk különösen relevánsak volnának a 2020 utáni időszak jogalkotási javaslatainak előkészítéséhez; teljes körű teljesítményértékelést kér 2019 vége előtt az ilyen eszközök jövőjének megfontolása érdekében;

XXV. rész —   A Számvevőszék 20/2016. számú, „Az adminisztratív kapacitás erősítése Montenegróban: előrelépés történt, de sok fontos területen jobb eredményekre van szükség” című különjelentése

333.

üdvözli a Számvevőszék jelentését, támogatja annak ajánlásait és ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az ajánlásokat Montenegró adminisztratív kapacitásainak megerősítése tekintetében;

334.

üdvözli, hogy az uniós előcsatlakozási támogatás hozzájárult az adminisztratív kapacitás erősítéséhez; megállapítja ugyanakkor, hogy az előrehaladás több kulcsfontosságú területen is nagyon lassú volt;

335.

sajnálja, hogy bár a projektek általában meghozták a várt eredményeket, azok nem mindig voltak fenntarthatóak, amiért részben a nemzeti hatóságok politikai szándékai és külső tényezők felelősek; felhívja a Bizottságot, hogy építsen azon sikeres projektek elért eredményeire, amelyek fenntarthatóak, számszerűsíthető hozzáadott értékkel rendelkeznek, és amelyeket a szabályoknak megfelelően hajtottak végre és használtak fel; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a stratégiai tervezést és biztosítsa a projektek fenntarthatóságát és életképességét azáltal, hogy ezt egyértelmű követelményként szabja meg;

336.

sajnálja a nemzeti hatóságok alacsony szintű kötelezettségvállalását, amely hátráltatja az adminisztratív kapacitás megerősítésének előrehaladását; felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy a hatékonyság növelése érdekében kövessék nyomon a projekteredményeket; hangsúlyozza, hogy erős politikai akaratra van szükség az államigazgatás hatékony depolitizálása és megszelídítése érdekében;

337.

üdvözli, hogy a projektek a legtöbb esetben jól össze voltak hangolva más IPA-projektekkel és adományozói beavatkozásokkal; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy volt példa gyengébb koordinációra is, ami bizonyos erőfeszítések esetében átfedésekhez vezetett; felkéri a Bizottságot, hogy a Montenegrót célzó tevékenységeit jobban hangolja össze a több kedvezményezettet érintő egyéb projektekkel;

338.

sajnálja, hogy a Bizottság jelentéseiben szereplő információk nem voltak elegendőek ahhoz, hogy ki lehessen mutatni az adminisztratív kapacitás erősítésében elért időbeli előrehaladást; megállapítja, hogy a jelentések a közigazgatásnak nem mindig ugyanazokat a részeit értékelték, és hogy nem határozták meg minden esetben egyértelműen, milyen kritériumok szerint értékelik az adminisztratív kapacitást, ami megnehezítette az időbeli összehasonlítást;

339.

üdvözli ugyanakkor a 2015-ös eredményjelentésekben az éves értékelésre alkalmazott új beszámolási módszert, amely az értékelési skálák jobb összehangoltságát mutatja, és jobb összehasonlíthatóságot biztosít; felkéri a Bizottságot, hogy a jövőben is erre a beszámolási módszerre építsen;

340.

nyugtázza, hogy a Bizottság nem pénzügyi eszközöket is felhasznált a reformfolyamat támogatására politikai párbeszéd formájában, ám hangsúlyozza, hogy fontos kérdések maradtak megoldatlanok;

341.

sajnálja, hogy az előző évben a korrupcióellenes jogszabályok bevezetése terén elért bizonyos eredmények ellenére a korrupció elleni küzdelem terén továbbra is lassú az előrehaladás; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság egész rendszerének eredményesebben kell működnie, különös figyelemmel a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem megerősítésére; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a nemzeti hatóságokat a kapacitáserősítésre a pénzügyi nyomozás és a visszaélést bejelentő személyek védelme terén;

342.

üdvözli, hogy a Korrupcióellenes Ügynökség 2016-ban megkezdte munkáját; megjegyzi ugyanakkor, hogy a korrupció számos területen továbbra is elterjedt és komoly problémát jelent;

343.

megjegyzi, hogy a projektmenedzsment decentralizációja értékes kapacitásépítést eredményezhet a működési struktúrákban a részletes előzetes ellenőrzéseknek köszönhetően; megállapítja továbbá, hogy pozitív eredményekkel járhat az IPA keretében a projektmenedzsment terén felhalmozott bevált gyakorlatok kiterjesztése az ugyanezen a területen működő közigazgatás további részére; felhívja a Bizottságot, hogy éljen ezzel a lehetőséggel a montenegrói kapacitásépítés hatékonyságának előmozdítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a nemzeti hatóságokat a kapacitásépítéssel kapcsolatos bevált gyakorlat hasznosítására;

344.

megjegyzi, hogy a régióban a csatlakozási folyamatot tekintve Montenegró a legfejlettebb állam; hangsúlyozza, hogy az Unió pótolhatatlan szerepet tölt be az országban; ugyanakkor sajnálattal jegyzi meg, hogy Montenegrót mostanában politikai instabilitás és polarizáció sújtja, illetve Oroszország és a NATO – melynek erőihez az ország 2017-ben fog csatlakozni – között vergődik azok befolyásért folytatott, egyre intenzívebb küzdelmében; felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a nemzeti hatóságokkal folytatott politikai párbeszédet a kormány és az ellenzék közötti kompromisszum elérésének elősegítése érdekében;

XXVI. rész —   A Számvevőszék 22/2016. számú, „A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk” című különjelentése

345.

üdvözli a Számvevőszéknek az atomerőművek leszerelésével kapcsolatos elkötelezett munkáját, amit bizonyít a jelenlegi és a 2011-es különjelentés is (21);

346.

támogatja a Számvevőszék ajánlásait, melyek többségét a Bizottság teljes mértékben elfogadta;

347.

emlékeztet arra, hogy 2012 óta a Költségvetési Ellenőrző Bizottság különös figyelmet fordít az atomerőművek leszerelésének kérdésére, és ezért tényfeltáró látogatásokat szervezett a három atomerőműhöz 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben;

348.

hangsúlyozza, hogy a nukleáris biztonság alapvető fontosságú kérdés nem csak az érintett tagállam, hanem az Unió és szomszédsága teljes népessége számára;

349.

kiemeli, hogy Litvániában kiemelt kérdésként kell kezelni a nukleáris fűtőelemek 2-es blokkból történő eltávolítását és biztonságos ideiglenes tárolását;

350.

emlékeztet arra, hogy Litvániában a késedelmek egyik legfőbb oka az volt, hogy éveken keresztül nem sikerült megoldani a nemzeti hatóságok és a külső szerződéses felek között felmerült műszaki és üzleti vitákat; úgy véli, hogy annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek a leszerelési folyamatot hátráltató hasonló problémák, erre a célra létrehozott projektmenedzsment-csoportokat kell kijelölni; kérdezi a Bizottságtól, hogy működik-e mindhárom érintett tagállamban ilyen projektmenedzsment-csoport;

351.

emlékezteti a Bizottságot, hogy a szlovák Számvevőszék 2015-re a JAVYS (22) ellenőrzését tervezte; kéri, hogy tájékoztassák ezen ellenőrzés megállapításairól; ezzel összefüggésben felhívja az illetékes bolgár és litván hatóságokat, hogy ellenőrizzék az ignalinai és a kozloduji leszerelési folyamatot;

352.

aggodalmát fejezi ki a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítményekkel kapcsolatos munkálatok késedelmei miatt; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát az elért előrehaladásról;

353.

felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a finanszírozási hiány megoldására irányuló erőfeszítésekről, különösen Litvánia esetében;

354.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék becslése szerint a leszerelés költségei a három tagállamban – a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek elhelyezésének költségeit is beleértve – 11 388 millió EUR-t tesznek ki; úgy véli, hogy a leszerelés költségeinek nem kellene magukban foglalniuk a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek elhelyezésének költségeit, mivel ez a tagállamok felelősségi körébe tartozik és ezt nemzeti forrásokból kell fedezni;

355.

felhívja a Bizottságot, hogy az érintett három tagállammal közösen nyújtson be jelentést a kiégett fűtőelemek és a három atomerőmű leszerelése által generált radioaktív hulladékok kezelésének jelenlegi helyzetéről;

356.

felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen dolgozzon a nagy aktivitású hulladékok számára szolgáló geológiai tárolók beazonosításának lehetőségein;

357.

hangsúlyozza, hogy az ignalinai atomerőmű bezárása Litvánia csatlakozásának az Unió által meghatározott feltétele volt, és hogy cserébe Litvánia uniós támogatásban részesült a bezárás, a leszerelés és a társadalmi és gazdasági hatás kezelésének elősegítésére, összhangban a 2003-as csatlakozási okmány 4. jegyzőkönyvével; nyugtázza, hogy Litvánia betartotta a kötelezettségeit, ami az ignalinai erőmű reaktorainak ütemezés szerinti bezárását illeti; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a leszerelés késedelme miatt, és javasolja, hogy az uniós hatóságok részletesebben vizsgálják ki a folyamatot;

358.

emlékeztet arra, hogy a nukleáris biztonság az egész Unió lakossága szempontjából kiemelt jelentőségű, és miközben tudomásul veszi a Számvevőszék finanszírozás folytatására vonatkozó ajánlásait, ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság mélyrehatóan elemezze Litvániában, Bulgáriában és Szlovákiában a kifejezetten a nukleáris leszerelést célzó finanszírozási programokat 2020 utáni folytatásának szükségességét; hangsúlyozza, hogy bármely, a Bizottság által e három tagállamban a nukleáris leszerelésre javasolt, 2020 utáni potenciális új uniós támogatásnak világos szabályokat és a leszerelés folytatását célzó megfelelő ösztönzőket és hatékony ellenőrzési mechanizmusokat kell magában foglalnia a finanszírozás és az ütemezés tekintetében egyaránt, és egyúttal kiemeli az uniós pénzügyi források hatékony felhasználásának szükségességét;

359.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az atomerőművek leszereléséhez és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezéséhez kapcsolódó valamennyi jövőbeli költséget megfelelően, a nemzetközi standardokkal és az uniós jogszabályokkal összhangban vegyék számviteli nyilvántartásba és számítsák ki;

360.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a három ország cselekvési terveit annak érdekében, hogy a hasonló projektekre közös közbeszerzéseket javasolhasson, különösen a tanácsadás és a hulladéktárolási létesítmények megtervezése terén;

361.

felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a 2007–2013-as pénzügyi időszakban a leszerelési folyamatot Litvániában, Bulgáriában és Szlovákiában, ideértve az uniós pénzügyi támogatások költséghatékony felhasználását is;

362.

felhívja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, hogy ellenőrizze a leszerelési támogatási alapok 2007 és 2013 közötti működését;

363.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy a 2014–2020-as finanszírozási időszakra vonatkozó finanszírozási tervek és részletes leszerelési tervek, azaz a második és a harmadik előzetes feltétel (23) bizottsági értékelése nem volt megfelelő; megkérdezi, hogy ki viseli a pénzügyi felelősséget a Bizottság ezen mulasztása miatt; ezzel összefüggésben tájékoztatást kér arról a végrehajtott cselekvési tervről, amely orvosolta a feltárt hiányosságokat;

XXVII. rész —   A Számvevőszék 23/2016. számú, „Tengeri szállítás az Unióban: zavaros vizeken – sok eredménytelen és fenntarthatatlan beruházás” című különjelentése

364.

üdvözli a Számvevőszék különjelentését, és támogatja az abban foglalt ajánlásokat;

365.

üdvözli, hogy az elmúlt évtizedben a tengeri szállítás mértéke nőtt az Unióban annak ellenére, hogy a tagállami kikötők használatát illetően jelentős különbségek figyelhetők meg;

366.

hangsúlyozza, hogy a tagállami kikötők beruházási politikáját nemzeti szinten meghozott politikai döntésekkel összhangban alakítják ki, amelyek eltérhetnek az ugyanezen tagállamok által meghatározott uniós stratégiától; úgy véli, hogy a Bizottság elsődleges feladatának annak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy az infrastruktúra támogatására szolgáló nemzeti szintű tevékenységek az Unióban összhangban állnak az uniós közlekedési politikával, továbbá hogy összehangolja ezeket az uniós szintű stratégiákkal; sajnálja, hogy a Bizottság nem rendelkezik az összes forrással az efféle következetesség biztosításához;

367.

elismeri, hogy a kikötői infrastruktúrába való beruházások hosszú távú beruházások; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb esetben ugyanakkor a beruházások megtérülése alacsony és lassú;

368.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb esetben kidolgoztak nemzeti kikötőfejlesztési stratégiákat, de a végrehajtási tervek megalapozottsága és a koordináció terén továbbra is hiányosságok mutatkoznak;

369.

súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Számvevőszék azt állapította meg, hogy nem készülnek jelentések az összevont kapacitásadatokra vonatkozóan, valamint hogy nem megbízható a rendelkezésre álló kapacitásra vonatkozó jelentéstétel;

370.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem bocsátanak rendelkezésre adatokat a törzskikötők kapacitására vonatkozóan, ami akadályozza, hogy a Bizottság figyelemmel kísérhesse a kapacitásokat; kiemeli, hogy javítani kell a helyzetet, hogy a Bizottság az Unió egészére vonatkozó kikötőfejlesztési tervet terjeszthessen elő; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok számára határozzon meg az adatok közlésére szolgáló egyértelmű jelentéstételi rendszert;

371.

úgy véli, hogy jobb együttműködés és átláthatóbb eljárások révén javítani lehet az Európai Beruházási Bank és a Bizottság közötti koordinációt;

XXVIII. rész —   A Számvevőszék 25/2016. számú, „A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePaR): hasznos eszköz a mezőgazdasági földterületek támogathatóságának meghatározásában, de irányítása még tökéletesíthető” című különjelentése

372.

javasolja, hogy a tagállamok a KAP jelenlegi szakaszában számszerű költség-haszon elemzéssel és kockázatelemzéssel erősítsék a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatainak megbízhatóságának javítására irányuló törekvéseiket a rendszer időszerű és alapos frissítése révén; úgy véli, hogy tekintettel az arányossági alapú területfelmérés összetettségére, az ezzel a lehetőséggel élő tagállamok a KAP jelenlegi időszakában folytassák arra irányuló törekvéseiket, hogy egyértelmű leírásokkal és értékelési kritériumokkal szolgáló arányossági katalógust dolgozzanak ki, valamint alkalmazzanak kiegészítő technikai eszközöket az ortofotók elemzésének nagyobb objektivitása és a reprodukálhatóság biztosítása érdekében; javasolja, hogy a tagállamok vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy – amennyiben az megvalósítható és költséghatékony – a tulajdon- és bérleti jogokra nézve is vigyenek be adatokat a MePaR rendszerükbe;

373.

javasolja, hogy a Bizottság támogatásával és a KAP jelenlegi szakaszában a tagállamok dolgozzanak ki és hozzanak létre keretrendszert MePaR rendszereik működési és frissítési költségeinek értékelésére; úgy véli, hogy ezáltal a tagállamok képesek lesznek mérni MePaR rendszereik teljesítményét és a rendszerfejlesztések költséghatékonyságát;

374.

javasolja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy MePaR rendszereik alkalmazásakor megbízhatóan azonosítsák, tartsák nyilván és eredményesen kísérjék figyelemmel az ökológiai jelentőségű területeket, az állandó gyepterületeket és az új kategóriákba sorolt földterületeket; javasolja, hogy végezzenek költség-haszon elemzést is a kölcsönös megfeleltetés és a vidékfejlesztés keretében védett valamennyi tájképi elem MePaR rendszereikbe való felvételéről, amelynek célja a környezet és a biológiai sokféleség szempontjából előnyös ilyen elemek monitoringjának és védelmének fokozása lenne;

375.

javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja felül a jelenlegi jogi keretet avégett, hogy egyszerűsítse és optimalizálja a MePaR-vonatkozású szabályokat a KAP következő időszakára, például úgy, hogy újra megfontolás tárgyává teszi a 2 %-os stabilitási küszöb és a 100 fás szabály szükséges voltát;

376.

javasolja, hogy a Bizottság a 2017-es minőségértékelés megkezdése előtt végezzen költség-haszon elemzést annak megállapításához, hogy a MePaR-ban rögzített parcellák sokaságának jobb lefedése érdekében lehetne-e javítani a minőségértékelési minták reprezentativitását;

377.

javasolja, hogy 2016-tól kezdődően a Bizottság javítsa a minőségértékelési eredmények monitoringját azáltal, hogy elemzi a minőségértékelési beszámolók esetleges ellentmondásait, figyelemmel kíséri azok sorsát, visszacsatolást ad a tagállamoknak és biztosítja, hogy szükség esetén kiigazító cselekvési terveket készítsenek és hajtsanak végre; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen részletes éves trendelemzést is mindegyik tagállamra és referenciaparcella-típusra nézve, hogy az esetleges problémákat időben fel lehessen tárni;

XXIX. rész —   A Számvevőszék 26/2016. számú, „A kölcsönös megfeleltetés eredményesebbé tétele és az egyszerűsítés elérése továbbra is kihívást jelent” című különjelentése

378.

javasolja, hogy a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó hatásvizsgálatának részeként a Bizottság vizsgálja meg, hogyan fejleszthetné tovább a kölcsönös megfeleltetés teljesítményének mérésére szolgáló mutatókat; javasolja továbbá annak vizsgálatát is, hogy e mutatókban miként vehetné figyelembe a kölcsönös megfeleltetési szabályok mezőgazdasági termelők általi betartásának mértékét a környezetvédelmi előírások mezőgazdaságban való alkalmazásának és végrehajtásának erősítése érdekében a KAP összhangja céljából;

379.

javasolja, hogy azért, hogy a felmerült problémák ne forduljanak újra elő, a Bizottság a különböző követelményeket a helyi területi igények szerint vegye figyelembe; továbbá úgy véli, hogy szorosabban össze kell kapcsolni a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó követelményekkel a kifizetési szinteket, amelyek lehetővé tennék a konkrét környezeti problémák kezelését és ellentételeznék a termelőket ezzel egy időben sújtó korlátozásokat;

380.

javasolja, hogy a Bizottság mostantól ossza meg hatékonyabban a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek megsértésével kapcsolatos információkat az érintett szolgálatok között, ezzel segítve őket a kötelezettségszegések okainak és a megoldásuk érdekében meghozandó megfelelő intézkedéseknek azonosításában;

381.

kéri, hogy a 2020 utáni KAP-ra vonatkozóan a Bizottság vegye tervbe a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó szabályok javítását, és szólítsa fel a tagállamokat jelenlegi adminisztratív ellenőrzéseik hatékony elvégzésére, felhasználva minden rendelkezésre álló információt; úgy véli, ez lehetővé tenné a főbb kontrolltételekre történő célirányosítást;

382.

javasolja, hogy a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó hatásvizsgálatának részeként a Bizottság elemezze a hasonló környezeti célkitűzésekkel működő két rendszerrel (a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó normák és zöldítés) szerzett tapasztalatokat azzal a céllal, hogy további szinergiákat mozdítson elő közöttük; úgy véli, hogy ez az elemzés vegyen figyelembe olyan kritériumokat, mint az előírások környezeti hatása és a szabályok mezőgazdasági termelők általi betartásának történeti adatai;

383.

ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszertant a kölcsönös megfeleltetés költségeinek mérésére a KAP teljesítményéről szóló, 2018 végéig elkészítendő jelentés után;

384.

javasolja, hogy a kölcsönös megfeleltetési intézkedések számára határozzanak meg minőségi mutatókat és konkrétabb célokat; egyszerű, gyors és egyszerűsített alkalmazási módszert javasol a kedvezményezettek számára;

385.

javasolja, hogy a 2020 utáni KAP tekintetében a Bizottság ösztönözze a szankciók uniós szinten egységesebb alkalmazását a súlyosság, a mérték, a tartósság, a visszatérő jelleg és a szándékosság fogalmának további pontosításával, de figyelembe véve a különböző tagállamok sajátos körülményeit is; úgy véli, hogy e cél elérése érdekében uniós szintű minimumfeltételeket kell bevezetni;

386.

véleménye szerint a 2007–2013-as időszakból levonható tanulságként a 2014–2020-as időszakban és azt követően a mutatóknak a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásának konkrét eredményeit kell értékelniük;

XXX. rész —   A Számvevőszék 27/2016. számú, „Az Európai Bizottság szervezetirányítási rendszere: helyes gyakorlatok?” című különjelentése

387.

javasolja, hogy amikor a Bizottság úgy határoz, hogy nem követi a helyes gyakorlatokat, ugyanúgy indokolja meg döntését, mint ahogy az a közérdeklődésre számot tartó európai gazdálkodó egységek esetében elő van írva; javasolja, hogy a Bizottság összpontosítson erőteljesen az eredményekre, ugyanakkor vonja le a tanulságokat a tapasztalatokból;

388.

javasolja a Bizottság számára, hogy:

a)

kérje fel a Belső Ellenőrzési Szolgálatot, hogy több ellenőrzést végezzen magas szintű szervezetirányítási témákban;

b)

tökéletesítse belső kontrollrendszerének a COSO 2013 elvei szerinti kiigazítását;

c)

hozza előbbre az éves beszámoló közzétételét;

d)

gyűjtse össze a különböző jelentésekben már bemutatott információkat egy, az elnöke felelősségi körébe tartozó egységes elszámoltathatósági jelentés vagy jelentéssorozat formájában, amely a beszámolókon felül tartalmazza a következőket is:

szervezetirányítási nyilatkozat,

az operatív és stratégiai kockázatok ismertetése,

a nem pénzügyi teljesítményről szóló jelentés,

információk az év során végzett tevékenységekről és a szakpolitikai célkitűzések eléréséről,

az ellenőrzési bizottság szerepéről és következtetéseiről szóló jelentés, valamint

közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatósági nyilatkozat, adott esetben a más jelentésekben megjelent információkra mutató hivatkozásokkal;

e)

nyújtsa be ezt az egységes elszámoltathatósági jelentést vagy jelentéssorozatot a beszámoló ellenőrzése céljából: úgy véli, hogy ez utóbbi jelentés(ek)nek analitikusnak, tömörnek, könnyen érthetőnek, valamint az ellenőrök, az alkalmazottak és az uniós polgárok számára hozzáférhetőnek kell lennie, ugyanakkor szigorúan követnie kell a nemzetközi számviteli standardokat és a helyes gyakorlatok alkalmazását;

f)

éves beszámolója vagy az azt kísérő megjegyzések részeként következetes módszertan alapján becsült hibaszintet tegyen közzé, és minden lépésbe vonja be az érdekelt feleket, beleértve a Parlamentet is, a hibaszámítás statisztikai módszerének kiválasztásakor; úgy véli, hogy a módszertannak egyértelműnek és következetesnek kell lennie;

g)

rendszeresen frissítse és tegye közzé szervezetirányítási rendszerét, és indokolja a kiválasztott keretrendszer kapcsán választott struktúrákkal és folyamatokkal kapcsolatos döntéseit;

h)

alakítsa át az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottságot olyan ellenőrzési bizottsággá, amelyben többségben vannak a független külső tagok, és terjessze ki annak megbízatását a kockázatkezelésre, a pénzügyi beszámolásra, valamint az utólagos ellenőrző részlegek és ellenőrzési igazgatóságok munkájára és eredményeire;

389.

ragaszkodik ahhoz, hogy:

a)

a nemzetközi szervezetek magas szintű irányításának egy üzleti modellt kell követnie, illetve átláthatónak, elszámoltathatónak, felelősnek és leginkább hatékonynak kell lennie;

b)

a magas szintű irányításnak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó világhoz, valamint fejlődnie kell és a potenciális kihívásokat azelőtt kell felderítenie, mielőtt problémákká válnak;

c)

a Bizottság különböző struktúrái közötti horizontális és vertikális kapcsolatoknak világosnak és követhetőnek kell lenniük; elengedhetetlen a bürokrácia csökkentésének folytatása; ajánlott a különböző struktúrák között szorosabb koordináció kialakítása is;

d)

nagyobb láthatóságra van szükség az éves irányítás által a tagállamokban elért eredmények vonatkozásában; a nyilvánosságra hozott és hatékonyan ismertetett megbízható adatok fontos döntéseket tudnak támogatni;

e)

az alapos előzetes, utólagos és félidős értékelésnek biztosítania kell minden elköltött euro értékét; a szerepvállalás elősegítése érdekében a dokumentumnak információkat kell nyújtania a vonatkozó költségekről és valamennyi kiadás hasznáról;

f)

elő kell mozdítani a közbeszerzés stratégiai felhasználását: a tagállamok évente költségvetésük körülbelül 14 %-át fordítják szolgáltatásokra, munkálatokra és eszközök beszerzésére; a közbeszerzést fontos eszközként kell alkalmazni az Európa 2020 célkitűzések megvalósításához;

XXXI. rész —   A Számvevőszék 28/2016. számú, „A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban: fontos kérdésekben előrelépés történt, de még sok a tennivaló” című különjelentése

390.

üdvözli a számvevőszéki jelentést, támogatja az abban foglalt ajánlásokat, valamint arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az ajánlásokat a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek Unión belüli kezelése érdekében tett további intézkedések végrehajtása során;

391.

megismétli a Számvevőszék azon ajánlását, miszerint az első jelentési ciklus során levont tanulságokat a következő jelentés előtt megfelelően alkalmazni kell; A jövőbeli jelentéstétel megfelelőségének biztosítása érdekében a folyamatnak következetesnek kell lennie valamennyi tagállamban;

392.

elismeri a 2008–2013-ra vonatkozó egészségügyi stratégia óta tett előrelépést, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jobb és még inkább stratégiai nyomon követésre van szükség;

393.

támogatja a Számvevőszék azon ajánlását, hogy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság dolgozzon ki stratégiai tervet az előtte álló működési és stratégiai kihívások kezelésére;

394.

megjegyzi, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban nincs érvényben hatékony válaszintézkedést biztosító hivatalos eljárás az olyan esetekre, amikor segítséget kérnek tőlük; úgy véli, hogy ez tarthatatlan;

395.

javasolja, hogy az egészségügyhöz kapcsolódó feladatkörökkel rendelkező különböző bizottsági szolgálatok, valamint az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság strukturált megközelítés kialakításán dolgozik az együttműködés javítása érdekében;

396.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem léptek fel együttesen a pandémiás influenza elleni oltóanyag közös beszerzésének felgyorsítása érdekében, és elismeri, hogy az influenza olyan probléma, amely évi rendszerességgel érinti az egyes tagállamokban az egészségügyi szolgáltatásokat; úgy véli, hogy egy valamennyi tagállamra kiterjedő, összehangolt megközelítés javítaná az uniós polgárok egészségét, és csökkentené a költségeket;

397.

felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, hogy dolgozzanak együtt a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer továbbfejlesztésén; hangsúlyozza, hogy egy ilyen széles körben használt rendszert aktualizálni kell, hogy az az optimális használhatóság érdekében tükrözze a bekövetkezett technológiai változásokat.

398.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0143. (lásd e Hivatalos Lap 26. oldalát).

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(11)  A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22. o.).

(12)  A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(14)  A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (HL L 328., 2008.12.6., 55. o.).

(15)  Az Európai Parlament 2011. március 9-i állásfoglalása a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról (HL C 199. E, 2012.7.7., 112. o.).

(16)  HL C 378., 2013.12.24., 1. o.

(17)  Lásd a 14/2016 sz. különjelentés III. mellékletét, 74–76. o.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).

(21)  16/2011. sz. különjelentés: „Az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatás: eredmények és a jövő kihívásai”.

(22)  Jadrové vyrad'ovacia spoločnost' (JAVYS): Az atomerőmű tulajdonosa és a Bohunicei Atomerőmű leszerelésének felelőse.

(23)  Lásd: COM(2011) 783, 1368/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 346., 2013.12.20., 1. o.) és 1369/2013/Euratom tanácsi rendelet (HL L 346., 2013.12.20., 7. o.), valamint C(2014) 5449 bizottsági végrehajtási határozat.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/101


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1609 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017– C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (10);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 417., 2016.11.11., 2. o.

(4)  HL C 449., 2016.12.1., 51. o.

(5)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(9)  HL L 343., 2013.12.19., 46. o.

(10)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/103


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1610 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016)475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016)674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)338 és SWD(2016)339),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016)628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016)322),

tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017 – C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

tekintettel a „Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség” létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad az Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (10);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 417., 2016.11.11., 10. o.

(4)  HL C 449., 2016.12.1., 61. o.

(5)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(9)  HL L 341., 2013.12.18., 73. o.

(10)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/105


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1611 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017 – C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség”„Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (11);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 417., 2016.11.11., 2. o.

(4)  HL C 449., 2016.12.1., 41. o.

(5)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(9)  HL L 341., 2013.12.18., 69. o.

(10)  HL L 363., 2014.12.18., 183. o.

(11)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/107


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1612 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017 – C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (10);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 417., 2016.11.11., 9. o.

(4)  HL C 449., 2016.12.1., 157. o.

(5)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(9)  HL L 346., 2013.12.20., 58. o.

(10)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/109


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1613 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (5),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017 – C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad az Kutatási Végrehajtó Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (10);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 417., 2016.11.11., 11. o.

(4)  HL C 449., 2016.12.1., 230. o.

(5)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(9)  HL L 346., 2013.12.20., 54. o.

(10)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/111


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1614 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (4),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017 – C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére,

tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra (9),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

A.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával;

1.

mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (10);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 417., 2016.11.11., 11. o.

(4)  HL C 449., 2016.12.1., 219. o.

(5)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(6)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(8)  HL L 297., 2004.9.22., 6. o.

(9)  HL L 352., 2013.12.24., 65. o.

(10)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/113


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1615 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz – Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0269/2016) (2),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel a Bizottság „2015. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentés az uniós költségvetésről” című jelentésére (COM(2016)0446),

tekintettel a Bizottságnak a 2015-ben elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2016) 628) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2016) 322),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), valamint a Számvevőszék különjelentéseire,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05876/2017 – C8-0037/2017),

tekintettel a Tanács által a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i ajánlásra (05874/2017 – C8-0038/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0150/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;

2.

ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban, valamint a Bizottság 2015. évi mentesítése kapcsán a Számvevőszék által készített különjelentésekről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalásában (7);

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(7)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0144 (lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/115


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1616 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 0475 – C8-0272/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0136/2017),

1.

mentesítést ad a Bíróság hivatalvezetője számára a Bíróság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bíróságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/116


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1617 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – Bíróság,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0136/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;

2.

örömmel látja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2015. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően a Bíróság igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.

megállapítja, hogy 2015-ben a Bíróság összesen 357 062 000 EUR összegű előirányzattal rendelkezett (2014-ben ez az összeg 355 367 500 EUR volt), és hogy az előirányzatok végrehajtási aránya 99 %-os volt; üdvözli, hogy a 2015-ös végrehajtási arány nagyon magas volt, és megegyezett a 2014-es aránnyal;

4.

megállapítja, hogy a Bíróság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételei 44 856 000 EUR-t tettek ki; felhívja a Bíróságot, hogy adjon magyarázatot arra, hogy a 2015-ös pénzügyi évben megállapított jogosultságok (49 510 442 EUR) miért magasabbak 10,4 %-kal a becsültnél;

5.

megállapítja, hogy a 2014-ről 2015-re átvitt jogosultságokból származó jövedelem 84 620,37 EUR-t tett ki és hogy ennek 84,28 %-a az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevétel;

6.

megállapítja, hogy a Bíróság költségvetése elsősorban igazgatási jellegű, és mintegy 75 %-át a Bíróságon dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez és az intézmény által betöltött különleges funkciókhoz kapcsolódik; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak a Bíróság költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem annak konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában; e tekintetben felszólítja a Bíróságot, hogy napi műveleteibe is jobban vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

7.

üdvözli a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységei terén 2015-ben mutatott produktivitást, amikor is 1 711 ügyet utaltak a három testület elé, és 1 755 ügy került lezárásra; megállapítja, hogy ez a Bíróság eddigi fennállása során éves viszonylatban a legtöbb ügyet jelenti;

8.

megjegyzi, hogy a Bíróság 2015-ben 616 ügyet zárt le, ami csökkenést jelent 2014-hez képest (2014-ben 719 ügyet zárt le) és 713 új ügyet tárgyalt (2014-ben 622-t);

9.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a Törvényszék 831 új ügyet kapott és 987 ügyet zárt le, ami az előző évekhez képest általános növekedést jelez;

10.

megállapítja, hogy 2015-ben a Közszolgálati Törvényszéken a 2014. évihez hasonlóan 152 ügyet zártak le, és 167 új ügy indult; hangsúlyozza, hogy tíz évvel a létrehozását követően 2015 volt a Közszolgálati Törvényszék fennállásának utolsó éve; úgy véli, hogy a Bíróságnak mélyreható elemzést kell végeznie erről a tíz évről;

11.

megállapítja, hogy a három igazságszolgáltatási fórum 2015-ös statisztikái megerősítik az eljárások időtartamát illetően az előző években tapasztalt trendet, amely kielégítő szintet mutat [Bíróság: 15,3 hónap (2014-ben 15 hónap) előzetes döntéshozatalra utalások esetén, 1,9 hónap (2014-ben 2,2 hónap) sürgős előzetes döntéshozatalra utalások esetén, 17,6 hónap (2014-ben 20 hónap) közvetlen keresetek estén és 14 hónap (2014-ben 14,5 hónap) fellebbezések esetén; a Törvényszék és Közszolgálati Törvényszék esetében 20,6 hónap (2014-ben 23,4 hónap) illetve 12,1 hónap (2014-ben 12,7 hónap) az összes eljárást tekintve]; úgy véli, hogy a Bíróság alapokmányának 2015-ben elfogadott módosításai csak tovább támogathatják ezt az egyszerűsítési erőfeszítést;

12.

üdvözli, hogy a megoldott ügyek száma 2007 és 2015 között 57 %-kal nőtt, ami főként a törvényszékek és a kisegítő alkalmazottak összehangolt erőfeszítéseinek köszönhető, annak ellenére, hogy a kisegítő alkalmazotti kapacitás ebben az időszakban csak rendkívül korlátozott mértékben nőtt;

13.

nyugtázza, hogy 2015-ben került elfogadásra a Bíróság igazságszolgáltatási szervezetrendszerének reformja, amellyel párhuzamosan kidolgozásra került a Törvényszék új eljárási szabályzata; tudomásul veszi, hogy a reform a törvényszéki bírák számának 2019-ig, három szakaszban megvalósuló megduplázása révén lehetővé teszi, hogy a Bíróság megbirkózzon a növekvő számú ügyekkel; várakozással tekint a reform abban a tekintetben elért eredményeinek elemzése elé, hogy a Bíróság észszerű időn belül és a tisztességes bírósági eljárással kapcsolatos követelményeknek megfelelően tudja-e az ügyeket kezelni;

14.

úgy véli, hogy a reform lehetővé fogja tenni a Bíróság mint intézmény számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban megbirkózzon növekvő munkaterhével, és szolgálni tudja az igazságszolgáltatáshoz folyamodókat, tiszteletben tartva az észszerű időn belül jogszerű eljáráshoz való jogukat, összhangban a minőségi és jól működő szolgáltatásra vonatkozó célkitűzésekkel;

15.

tudomásul veszi a tagok magatartási kódexének soron következő átdolgozását, amelynek során tisztázásra kerülnek a külső tevékenységek végzésének feltételeivel és a tagok pénzügyi érdekeltségeinek közzétételével kapcsolatos kérdések; felhív az átláthatóság fokozására minden egyes bíró külső tevékenységeivel kapcsolatban; kéri, hogy a Bíróság a honlapján és az éves tevékenységi jelentéseiben nyújtson tájékoztatást a bírák egyéb állásairól és fizetett külső tevékenységeiről;

16.

megállapítja, hogy a küldetésekkel kapcsolatos 295 500 EUR kötelezettségvállalásból csak 41 209 EUR került felhasználásra; rámutat, hogy az ilyen alulfinanszírozást el lehetne kerülni; kéri, hogy a Bíróság javítsa a küldetésekkel kapcsolatos költségvetés-tervezést és elszámoltathatóságot, és hangsúlyozza a küldetések költséghatékonysága elvének szükségességét;

17.

úgy véli, hogy a Bíróságnak az igazságszolgáltatási tevékenységeivel kapcsolatos ülések kivételével a külső felekkel folytatott ülései tekintetében közzé kellene tennie egy általános áttekintést a résztvevőkről és az ülések tartalmáról;

18.

kéri, hogy a Bíróság 2017. júniusig nyújtsa be a lobbistákkal, szakmai szervezetekkel és civil társadalommal folytatott megbeszéléseinek listáját a mentesítésért felelős hatóságnak; kéri, hogy a Bíróság 2017 júniusáig mutassa be e megbeszélések jegyzőkönyveit;

19.

megelégedéssel nyugtázza az e-Curia alkalmazásban eszközölt javításokat, és hogy azt az összes tagállam használta 2015-ben; úgy véli, hogy a dokumentumok dematerializálása mellett javítani kell az adatbiztonságot;

20.

megállapítja, hogy a 2015-ös éves irányítási jelentése szerint a Bíróság szorosan együttműködik a Számvevőszék azon csapatával, amelyik a teljesítményértékelésével van megbízva; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Bíróság akadályozta az ellenőrző csoport munkáját az ellenőrzési folyamat elején; megelégedéssel nyugtázza, hogy a Bíróság javította az ellenőrökkel való együttműködését, és további dokumentumokat nyújtott be a Számvevőszéknek; tisztában van azzal, hogy a tanácskozások titkosságának elvére szükség van a döntéshozók függetlenségének megóvása, a döntések következetességének és véglegességének előmozdítása, valamint annak megelőzése érdekében, hogy a döntéshozóknak több időt kelljen a döntéseikkel kapcsolatos tanúskodással tölteniük, mint magával a döntések meghozatalával; ugyanakkor rámutat, hogy a tanácskozások titkosságának elve ab ovo megakadályoz minden külső ellenőrzést, ezért felhívja a Bíróságot, hogy dolgozzon ki belső ellenőrzési/korrekciós mechanizmust annak érdekében, hogy ilyen esetekben bizonyos fokú ellenőrzést tudjon biztosítani;

21.

tudomásul veszi, hogy a Bíróság megfelelt az intézményközi megállapodás azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni;

22.

nyugtázza, hogy a személyzet nagyfokú fluktuációja ellenére magas a betöltött álláshelyek aránya (98 %), és támogatja a Bíróság aktív munkaerő-felvételi politikáját; felhívja a Bíróságot, hogy hozzon szabályokat a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan;

23.

üdvözli a Bíróság és az Európai Központi Bank közötti 2015-ös személyzetcserét, és elvárja az együttműködés folytatását a következő években;

24.

üdvözli a Bíróság azon kezdeményezését, hogy javítsa a nemek egyensúlyát a vezetői álláshelyeken, és hogy a nők és férfiak aránya a közép- és felsővezetői posztokon 2015-ben elérte a 35 %–65 %-os arányt; úgy véli ugyanakkor, hogy az intézményen belül további előrehaladást lehetne elérni e téren; megjegyzi továbbá, hogy a Parlament és a Tanács célkitűzésként határozták meg a nők és férfiak egyenlő képviseletének biztosítását a Törvényszék új bíráinak kinevezése során (1);

25.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak, nevezetesen a személyzet állampolgársága és a tagállamok mérete közötti kapcsolatnak az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell maradnia, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek 2004-ben és azóta csatlakoztak az Unióhoz;

26.

üdvözli, hogy a Bíróság az Unióhoz 2004 előtt, a 2004-ben és az azt követően csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében kiegyensúlyozottabb arányt ért el; mély aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a közép- és felsővezetői posztokon tapasztalható földrajzi egyensúlyhiány miatt, ami hátrányosan érinti az Unióhoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokat; felszólítja a Bíróságot, hogy próbálja meg orvosolni ezt a helyzetet, és készítsen jelentést a Parlament számára az e téren elért előrehaladásról;

27.

sajnálja, hogy a Bíróság visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályzata csak 2016 elején került elfogadásra; javasolja, hogy a Bíróság tájékoztassa személyzetét ezekről a szabályokról, hogy valamennyi munkatársa értesüljön róluk; kéri, hogy a Bíróság 2017 júniusáig nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének 2015. évi eseteiről (ha voltak ilyenek), és arról, hogy azokat hogyan kezelték és zárták le;

28.

sürgeti a Bíróságot, hogy vezesse be érdekeltségi nyilatkozatok benyújtását az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett, mivel az összeférhetetlenséggel kapcsolatos önértékelés már önmagában összeférhetetlenséget teremt; úgy véli, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteket független félnek kell értékelnie; kéri, hogy a Bíróság 2017 júniusáig készítsen jelentést a bevezetett változásokról, és jelezze, hogy ki ellenőrzi az összeférhetetlenségi helyzeteket; megismétli, hogy az átláthatóság kulcsfontosságú a közvélemény bizalmához; felhívja a Bíróságot, hogy alakítson ki egyértelmű szabályokat a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban, és hogy vezessen be visszatartó erejű szankciókat, úgymint nyugdíjcsökkentés, vagy hasonló szerveknél való munkavégzés tilalma legalább 3 évre a „forgóajtó-jelenség” megelőzése érdekében;

29.

nyugtázza a Bíróság együttműködését a Bizottság és a Parlament tolmácsolási szolgálataival az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottság keretében, amely főként a tolmácsolás területét fedi le; elvárja, hogy az együttműködést a fordítás területére is kiterjesszék, és támogatja ezt, ahol csak lehetséges, a Bíróság feladatainak akadályozása nélkül;

30.

felhívja a Bíróságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a fordítás költségeiről a fő intézményközi tevékenységi és teljesítménymutatók kidolgozásával foglalkozó intézményközi munkacsoport által kidolgozott összehangolt módszertan alapján;

31.

tudomásul veszi, hogy a Bíróság fordítói igazgatóságának munkaterhe 1,4 %-kal emelkedett, és hogy a produktivitása 2015-ben 7 %-kal nőtt a kiszervezés ellenőrzésének és új fordítástámogató eszközök alkalmazásának köszönhetően;

32.

támogatja a kiadások és a hivatali gépjárművek használata feltételeinek felülvizsgálatát, amelyet közösen végez a Bíróság belső ellenőrzési szolgálata és a Számvevőszék; felhívja a Bíróságot, hogy e felülvizsgálat keretében vegye fontolóra a tagjai és személyzete rendelkezésére álló hivatali gépjárművek számának csökkentését; felhívja továbbá a Bíróságot, hogy javítsa a hivatali gépjárművek magáncélú használatának ellenőrzését;

33.

üdvözli a Bíróság nagyra törő környezetvédelmi célkitűzések iránti elkötelezettségét; ösztönzi az intézményt a zöld közbeszerzés elveinek alkalmazására, és szabályok és megfelelő költségvetés felállítását kéri a kibocsátáskompenzációra vonatkozóan;

34.

tudomásul veszi a Bíróság épületekkel kapcsolatos politikájára vonatkozó részletes tájékoztatást, különös tekintettel a jelenlegi épületegyüttes ötödik bővítésére;

35.

üdvözli a Bíróság levéltárának megnyitását az Európai Unió firenzei levéltárában;

36.

üdvözli a Bíróság azon kezdeményezését, hogy éves tevékenységi jelentését új formátumban adja ki; felhívja a Bíróságot, hogy tegye közzé a Számvevőszék éves jelentését, különös tekintettel a Bíróságra vonatkozó részekre;

37.

felhívja a Bíróságot az uniós polgárok felé irányuló kommunikációs politikájának javítására;

38.

nem tartja kielégítőnek a Bíróság által a Parlament juttatásokra vonatkozó (26.) kérdésére adott választ; felszólítja a Bíróságot a kérdés tisztázására és világos és részletes megválaszolására.


(1)  Lásd: Melléklet a Parlament 2015. október 28-i jogalkotási állásfoglalásához – Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata, Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0377.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/120


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1618 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0273/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0151/2017),

1.

mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Számvevőszéknek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/121


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1619 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

tekintettel az Európai Számvevőszék „Az összeférhetetlenségek kezelése a kiválasztott uniós ügynökségeknél” című, 15/2012. számú különjelentésére;

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0151/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

méltányolja a Számvevőszék és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága közti együttműködést, és örvend annak, hogy a Parlament kérései alapján rendszeres visszajelzést kap; üdvözli azt az új gyakorlatot, amely lehetővé teszi a Parlament számára, hogy benyújtsa javaslatait a Számvevőszéknek az éves munkaprogramjához; még strukturáltabb éves vitát szorgalmaz a Számvevőszék elnöke és a parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezlete között;

2.

rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy független külső könyvvizsgáló cég auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; tudomásul veszi a könyvvizsgálói véleményt, mely szerint a beszámoló a Számvevőszék pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad;

3.

nyugtázza, hogy 2015-ben a Számvevőszék összesen 132 906 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2014-ben 133 498 000 EUR-val), és hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 98,68 % volt; hangsúlyozza, hogy a végrehajtási arány a 2014-es szint (98,8 %) alatt maradt;

4.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése tisztán adminisztratív jellegű, amelynek nagy részét az intézményben dolgozókkal kapcsolatos kiadások teszik ki; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak az intézmény költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem konkrét, mérhető, reális és határidőhöz kötött célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában; e tekintetben üdvözli, hogy a Számvevőszék napi műveleteire is alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

5.

emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában a decentralizált ügynökségek tekintetében elfogadott közös megközelítés értelmében (54. bekezdés) a decentralizált ügynökségek ellenőrzéséért „továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli”; arra buzdítja a Számvevőszéket, hogy a költségvetési rendelet folyamatban levő felülvizsgálata és a pénzügyi keretszabályzat azt követő módosítása keretében tegyen javaslatokat az ügynökségek ellenőrzésével kapcsolatos kérdés megoldására; úgy véli, hogy tisztázni kell a kérdést, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a decentralizált ügynökségekre háruló esetleges túlzott adminisztratív terheket, a Számvevőszék munkája szükségességének és hatékonyságának aláásása nélkül;

6.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben megreformálták a Számvevőszéket, amit az sikeresnek tekint; várja a Számvevőszék 2013–2017-es stratégiája félidős értékelésének kézhezvételét, amely tartalmazni fogja a reform fő célkitűzései teljesülésének elemzését is;

7.

üdvözli, hogy az Unió hozzáadott értéke megjelenik a Számvevőszék jelentéseiben; további együttműködésre szólít fel a többi uniós intézménnyel a jó pénzügyi kormányzás teljesítménymutatóinak és prioritásainak kidolgozása érdekében;

8.

megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet 163. cikkének módosítása előírja, hogy „a különjelentések […] 13 hónapot meg nem haladó időn belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek” (1); megjegyzi, hogy 2015-ben nem tartották be ezt az időkeretet; sürgeti a Számvevőszéket, hogy a jelentések minőségének romlása nélkül tartsa be ezt az időkeretet; ennek kapcsán arra buzdítja a Számvevőszéket, hogy javítsa a különjelentéseiben megfogalmazott ajánlásait, hogy azok még célzottabbak legyenek;

9.

úgy véli, hogy a célintézményeknek nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük a Számvevőszék különjelentéseire, amelyeknek ezzel foglalkozó éves jelentéseket kellene tartalmazniuk; hangsúlyozza, hogy a különjelentések hatékonyságát fokozni lehetne, ha a jelentések ugyanakkor készülnének el az egyes szakpolitikai területekre vonatkozóan, lehetővé téve a Parlament számára, hogy a mentesítési eljáráson kívül ad hoc jelentéseket készítsen e különjelentésekkel kapcsolatban;

10.

sajnálja, hogy a Számvevőszék a mai napig nem készített különjelentést az összeférhetetlenségről az összes ügynökség vonatkozásában, különös tekintettel az iparban tevékenykedő ügynökségekre, annak ellenére, hogy a Parlament mentesítési állásfoglalásaiban több alkalommal is szorgalmazta ezt 2012 óta; sürgeti a Számvevőszéket, hogy első alkalommal 2017 június végéig, majd azután évente készítse el és tegye közzé az összeférhetetlenségről szóló különjelentést; az uniós intézmények, szervek és ügynökségek feddhetetlensége, valamint az uniós ügynökségek – különösen az iparban tevékenykedő ügynökségek – és a lobbicsoportok közötti összeférhetetlenség elkerülése szempontjából elengedhetetlennek tartja a Számvevőszék összeférhetetlenségről szóló éves jelentéseit;

11.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megfelel az intézményközi megállapodás azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni; kéri, hogy 2017 júniusáig tájékoztassák arról, hogy e csökkentés miként áll összhangban a Számvevőszék 2015-ös új felvételeivel, valamint a 2015-ös felvételek százalékos arányáról;

12.

sajnálja, hogy a Számvevőszék tagjai között 2015-ben aránytalanság volt tapasztalható a nemek tekintetében (5 nő, 23 férfi), és hogy a nők száma 2016-ban háromra csökkent; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy a Számvevőszéken továbbra is aránytalanság tapasztalható a nemek tekintetében a felső- és középvezetői posztokon (30,4 % nő 69,6 % férfival szemben); felhívja a Számvevőszéket a nemek közötti egyensúly előmozdítására, elsősorban a vezetői posztokon; felszólítja továbbá a Számvevőszéket, hogy készítsen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára a hozott intézkedésekről és az elért eredményekről, küldetésének aláásása nélkül;

13.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak, nevezetesen a személyzet egy bizonyos állampolgársággal rendelkező tagjai és az adott tagállam mérete közötti viszonyított aránynak az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell maradnia, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek 2004-ben vagy azóta csatlakoztak az Unióhoz; üdvözli, hogy a Számvevőszék az Unióhoz 2004 előtt, a 2004-ben vagy az azt követően csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében teljes mértékű kiegyensúlyozottságot ért el; rámutat ugyanakkor, hogy a 2004-ben vagy azt követően csatlakozó tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amelyekkel kapcsolatban még előrelépésre van szükség;

14.

aggasztónak tartja a személyzet által betegszabadság miatt kivett napok magas számát; felhívja a Számvevőszéket, hogy jóléti tevékenységeit irányítsa alkalmazottai jólétének biztosítására, hogy ezáltal jobban tudják ellátni fő feladatukat,

15.

tudomásul veszi a Számvevőszék által az alkalmazottai betegszabadságának kiszámítására használt módszert; úgy véli, hogy ez a módszer nem megfelelő a betegség miatti távollétek tényleges kiszámítására; felhívja a Számvevőszéket, hogy az egyes alkalmazottak elmulasztott munkanapjain alapuló kiszámítási rendszert alkalmazzon, amint azt más intézmények is teszik;

16.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék öt intézményen kívüli közösségi napot (away days) szervezett, elsősorban a Számvevőszék reformjára való felkészülés jegyében, amelyeken kevés alkalmazott (csupán 107) vett részt; felszólítja a Számvevőszéket, hogy az emberi erőforrások proaktív és pozitív fejlesztése érdekében jóléti tevékenységeit tegye célzottabbá, a lehető legtöbb alkalmazott részvételével;

17.

tudomásul veszi a Számvevőszéknek az összeférhetetlenségek és az alkalmazottak és tagok kötelezettségszegésének megelőzésére szolgáló megerősített etikai keretét; felhívja a Számvevőszéket, hogy számoljon be a Parlamentnek a zaklatások elleni belső szabályainak felülvizsgálatáról;

18.

sürgeti a Számvevőszéket, hogy vezesse be érdekeltségi nyilatkozatok benyújtását az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett, mivel az összeférhetetlenséggel kapcsolatos önértékelés már önmagában összeférhetetlenséget teremt; úgy véli, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteket egy független harmadik félnek kell értékelnie; kéri, hogy a Számvevőszék 2017 júniusáig készítsen jelentést a bevezetett változásokról, és jelezze, hogy ki ellenőrzi az összeférhetetlenségi helyzeteket; megismétli, hogy az integritás és átláthatóság kulcsfontosságú a közvélemény bizalmához; felhívja a Számvevőszéket, hogy alakítson ki egyértelmű szabályokat a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban, és hogy vezessen be visszatartó erejű szankciókat, úgymint nyugdíjcsökkentés, vagy hasonló szerveknél való munkavégzés tilalma legalább 3 évre a „forgóajtó-jelenség” megelőzése érdekében;

19.

emlékezteti a Számvevőszéket, hogy a decentralizált uniós ügynökségeknek igazgatási magatartási kódexet kell elfogadniuk, és hogy átláthatósági nyilvántartás alkalmazására ösztönzik őket, amely referenciaként szolgál az érintett érdekeltek képviselőivel fenntartott kapcsolataik terén;

20.

felhívja a Számvevőszéket, hogy csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodáshoz;

21.

üdvözli az átláthatósági portál létrehozását a Számvevőszék honlapján, valamint azt, hogy a Számvevőszék már rendelkezik szabályokkal a visszaélések bejelentésére vonatkozóan; javasolja, hogy a Számvevőszék tájékoztassa személyzetét ezekről a szabályokról, hogy valamennyi munkatársa értesüljön róluk; kéri, hogy a Számvevőszék 2017 júniusáig nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének 2015. évi eseteiről (ha voltak ilyenek), és arról, hogy azokat hogyan kezelték és zárták le;

22.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2015-ben három épületet birtokolt: K1, K2 és K3; kéri a Számvevőszéket, hogy éves tevékenységi jelentésében szerepeltesse ezen épületek felújítási munkáinak tervezését, és hogy a felújítások során biztosítsa a lehető legmagasabb szintű energiahatékonysági előírások teljesülését;

23.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ingatlanpolitikájának összefoglalója szerepelt éves tevékenységi jelentésében, de a jövőben részletesebb tájékoztatást kér ezzel kapcsolatban;

24.

megjegyzi a fordítási munkák mennyiségének növekedését 2015-ben, amely 2014-hez képest közel 3 %-kal nőtt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék reformja keretében optimalizálták a fordítási igazgatóság struktúráját; felhívja a Számvevőszéket, hogy pontosítsa, hogy miként javult ezen igazgatóság munkavégzése;

25.

tudomásul veszi a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közti tárgyalásokat egy adminisztratív megállapodás lehetőségéről; kéri a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet az erről szóló tárgyalások állásáról;

26.

ismét felhívja a Számvevőszéket, hogy a hatályos titoktartási és adatvédelmi szabályoknak megfelelve éves tevékenységi jelentésében számoljon be azon lezárt OLAF-esetek eredményéről és következményeiről, amelyekben a vizsgálat érintette a Számvevőszéket vagy annak valamely alkalmazottját;

27.

tudomásul veszi a belső ellenőrzési szolgálat ajánlását, hogy vegyék fontolóra a Számvevőszék szolgálati gépjárműveinek racionálisabb használatát; kéri a Számvevőszéket, hogy e kérdést az Európai Unió Bíróságával együttműködésben kezelje, és tájékoztassa a Parlamentet a flottakezelés racionalizálása érdekében tett lépésekről;

28.

üdvözli a Számvevőszék erőfeszítéseit és eredményeit a környezeti lábnyoma csökkentése terén; megjegyzi hogy a Számvevőszék 2013-ban elindította a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) projektjét, melynek célja, hogy 2016 végére megszerezze az EMAS-tanúsítványt; üdvözli, hogy a Számvevőszék 2015. november 13-án elfogadta környezetvédelmi politikáját, amely hivatalossá teszi részvételét egy minőségi környezetgazdálkodási kezdeményezésben; aggodalmának ad hangot az EMAS-tanúsítvány késedelme miatt;

29.

hangsúlyozza, hogy fontos az együttműködés Unión belüli egyetemekre való kiterjesztése az európai könyvvizsgálatra vonatkozó szakirányú képzések létrehozása érdekében; kéri, hogy a Számvevőszék folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a jövőbeli kibővített együttműködés alakulásáról és eredményeiről;

30.

felhívja a Számvevőszéket, hogy tegyen lehetővé olyan ajánlások elkészítését, amelyek az Unió költségvetésével, működésével és küldetésével kapcsolatos jobb kommunikációval, valamint azzal foglalkoznak, hogy mindezt hogyan lehetne jobban elmagyarázni az uniós polgároknak.


(1)  Lásd a COM(2016) 605 bizottsági javaslat 251. cikkének (1) bekezdését.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/124


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1620 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0278/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., és 164–167. cikkére,

tekintettel a Számvevőszék „Hogyan kezeli épületeit az Európai Külügyi Szolgálat világszerte” című, 7/2016. számú különjelentésére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0122/2017),

1.

mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/125


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1621 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0122/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint az általános hibaarány az 5. fejezetben (igazgatás) – beleértve az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) költségvetését is – továbbra is viszonylag alacsony (2015-ben megközelítőleg 0,6 %) volt;

2.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem tárt fel jelentős hiányosságokat az EKSZ éves tevékenységi jelentésében és belső-kontroll rendszereiben;

3.

felhívja az EKSZ-t, hogy orvosolja a Számvevőszék által megállapított hiányosságokat az uniós külképviseletek helyi alkalmazottainak felvételi eljárását (pl. az eljárás egyes szakaszai átláthatóságának hiánya), illetve a közbeszerzési eljárásokat (nevezetesen az ajánlatok a megadott műszaki leírásokhoz képesti hibás értékelése, vagy nem a megfelelő közbeszerzési eljárás alkalmazása) illetően;

4.

egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy az alacsony értékű közbeszerzési eljárások iránymutatásainak, kialakításának, koordinálásának és végrehajtásának javítása igen fontos, mivel e szerződések összértéke a 2015-ben megkötött szerződések 4,5 %-át tette ki; támogatja az EKSZ azon szándékát, hogy a teljes külképviseleti hálózat számára regionális szemináriumokat tart és adminisztratív segítséget nyújt a közbeszerzésekhez;

5.

felhívja az EKSZ-t, hogy javítsa kiválasztási eljárását oly módon, hogy az összes alátámasztó dokumentációt integrálja a folyamatba; kéri az EKSZ-t, hogy jobban hangolja össze a kirendeltségeken folyó közbeszerzési eljárásokat; megismétli arra irányuló kérését, hogy orvosolni kell az ezen a területen továbbra is fennálló hiányosságokat, és adminisztratív támogatást kell nyújtani azoknak a kirendeltségeknek, ahol a helyzet a legkritikusabb;

6.

üdvözli, hogy a képviseletvezetők felügyeletét megerősítő, mind az elszámoltathatóságra, mind a jelentéstételi követelményekre kiterjedő javított és még átfogóbb iránymutatásokat adtak ki 2015 vonatkozásában a külső támogatások kezeléséről szóló jelentés (EAMR) keretében;

7.

sajnálatát fejezi ki annak kapcsán, hogy a kötelezettségvállalások az előzetes ellenőrzések során megállapított szabálytalansági hibaaránya a 2014-es 18,3 %-ról 2015-ben 22,4 %-ra nőtt;

8.

megjegyzi, hogy 2015-ben az EKSZ teljes költségvetése 602,8 millió EUR volt, ami 2014-hez képest 16,2 %-os növekedést jelentett, és ami abból adódott, hogy 71,5 millió EUR-t átcsoportosítottak az EKSZ-hez egyrészt a Bizottság igazgatási költségvetéséből (25,2 millió EUR), másrészt egyéb költségvetési sorokból (mintegy 46,3 millió EUR összegben) annak érdekében, hogy fedezzék az uniós kirendeltségek közös költségeit, mint például a bérleti díjakat, a biztonsági szolgálatot és az informatikai költségeket; megjegyzi, hogy az EFA-alapok ebbe nem számítanak bele;

9.

rámutat, hogy az EKSZ igazgatási költségvetésének végrehajtása továbbra is aggodalomra ad okot, mivel egyes kirendeltségek az EKSZ saját költségvetésén túl 33 különböző költségvetési tételből kapnak költségvetési hozzájárulást a Bizottságtól; felkéri az összes érdekelt felet, hogy a költségvetés végrehajtásának megkönnyítése érdekében egyértelműsítsék és egyszerűsítsék a költségvetési forrásokat és megoldásokat; üdvözli, hogy a közelmúltban megoldást találtak az EFA igazgatási költségeinek fedezésére, és hogy azokat 2016-tól kezdődően az EKSZ költségvetéséből fogják folyósítani fejenként járó átalányösszeg alapján;

10.

tudomásul veszi, hogy a székhely költségvetése 218,9 millió EUR volt, amelyből 140,5 millió EUR-t (azaz 64,7 %-ot) a tisztviselők és a külső személyzet fizetésére és egyéb juttatásaira, 30 millió EUR-t (azaz 13,7 %-ot) az épületekre, és 30,7 millió EUR-t a helyi informatikai rendszerekre, valamint berendezésekre és bútorokra irányoztak elő;

11.

megállapítja, hogy a küldöttségek 383,9 millió EUR összegű költségvetése a következőképpen oszlott meg: 155,8 millió EUR (azaz 40,6 %) az épületekkel kapcsolatos költségekre, 105,5 millió EUR (27,5 %) a tisztviselők javadalmazására, 60,1 millió EUR (15,7 %) a külső személyzetre és a külső szolgáltatásokra, 20,6 millió EUR (5,4 %) az alkalmazottakhoz kapcsolódó egyéb kiadásokra és 41,9 millió EUR (10,9 %) az egyéb igazgatási kiadásokra; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 204,7 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottak adminisztratív költségeinek fedezésére;

12.

megismétli arra irányuló kérését, hogy – különösen a kirendeltségeken – fordítsanak nagyobb figyelmet az „üzletmenet-folytonosságára” és a „dokumentumkezelésre”, mivel ezek kulcsfontosságúak a belső ellenőrzési standardok, illetve a vezetés szempontjából, különösen a menedzsmenthez – a nyomonkövetéshez, az értékeléshez, a jelentéstételhez és a projektekhez – használt információk rendelkezésre állását és megbízhatóságát illetően;

13.

megállapítja, hogy csupán két kirendeltség élt fenntartással a megfelelő pályázati eljárás és a megbízhatósági nyilatkozathoz szükséges legfontosabb vezetői információk hiánya kapcsán;

14.

támogatja az EKSZ és a külső ügyekben a csalás megelőzésével és felderítésével foglalkozó bizottsági szolgálatok közötti rendszeres kapcsolatot;

15.

támogatja egy regionális európai központ létrehozását, amely kezdeményezés azt célozza, hogy az uniós küldöttségek adminisztratív támogatása javuljon a pénzügyi irányítás, a közbeszerzés és a humánerőforrás-kezelés terén; várakozással tekint a kísérleti projekt 2017-es értékelésére; arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytassa ezt – a tudás központosítására irányuló – gyakorlatot esetleg más régiókban is annak érdekében, hogy a kirendeltségek adminisztratív terhei és költségei csökkenjenek;

16.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy a kirendeltségek vezetői tudatában legyenek annak, hogy – politikai funkciójukon túlmenően – kulcsfontosságú szerepet töltenek be a megbízhatóság, az irányítás és az elszámoltathatóság tekintetében, különösen az olyan tényezők mérlegelése kapcsán, amelyek miatt a Számvevőszék fenntartással élhet; arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy nyújtson képzést és szaktanácsadást a kirendeltségek vezetőinek és különösen a tagállami diplomatáknak;

17.

tudomásul veszi az EKSZ szervezeti felépítésének azt célzó változtatásait és egyszerűsítését, hogy a jelentéstételi útvonal, valamint a válságokra vagy politikai kihívásokra az EKSZ által adandó válasz megfogalmazását elősegítő információáramlás egyszerűsödjön, és hogy az igazgatóságok számának leredukálásával csökkenjen a hierarchia;

18.

tudatában van, hogy az EKSZ esetében döntő fontosságú az emberi erőforrások helyes kezelése, mivel az EKSZ három forrásból toboroz munkatársakat és dönt a kirendeltségekre kiküldött személyzetről, ugyanakkor az éves leépítési célkitűzés miatt székhelyén 2015-ben 17 álláshelyet kellett megszüntetnie;

19.

megjegyzi, hogy a tagállami diplomaták az EKSZ teljes AD állományának 32,9 %-át (307 fő) teszik ki a 2014-es 33,8 %-hoz képest; rámutat arra, hogy ez az arány a kirendeltségeken magasabb, 43,1 %-os (166 tagállami diplomata), míg a székhelyen 25,7 %-os; felszólít a személyzet kiegyensúlyozottabb elosztására, és emlékezteti az EKSZ-t annak fontosságára, hogy egyesítse a tagállamok és az EKSZ személyzetének szakértelmét minden szinten;

20.

hangsúlyozza, hogy a küldöttségi vezetőként dolgozó tagállami diplomaták száma 63 a 134 álláshelyből, ami összességében 47 %-nak felel meg; rámutat, hogy e 63 álláshely betöltése terén nem érvényesül a nemek egyenlősége (16 %/84 %), és a 63 hely közül mindössze 16-ot tölt be olyan tagállam állampolgára, amelyik 2004-ben vagy később csatlakozott az Unióhoz; megjegyzi továbbá, hogy a küldöttségek 29 helyettes vezetője között is egyenlőtlen (24 %/76 %) volt a nemek megoszlása, és 6 küldöttségvezető-helyettes volt tagállami diplomata;

21.

megállapítja, hogy a tagállamokból érkező kirendelt nemzeti szakértők száma 2015-ben tovább nőtt (2014-hez képest 8 %-kal), és így immár 434 (akik közül 376-an a székhelyen, 58-an a képviseleteken dolgoznak); megjegyzi, hogy a Brüsszelben dolgozó 376 kirendelt nemzeti szakértő 40 %-ának (azaz 151 főnek) a fizetését saját nemzeti hatósága folyósítja;

22.

emlékezteti az EKSZ-t, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani az EKSZ személyzeti összetételére vonatkozóan az EKSZ létrehozásáról szóló tanácsi határozatban a tagállamokból és az uniós intézményektől érkező munkatársak tekintetében meghatározott arányt;

23.

megjegyzi, hogy a teljes személyzet szintjén a nemek szerinti megoszlás a 47 %/53 %-os aránnyal majdnem egyenlő, ám az AD besorolású alkalmazottak körében ez a különbség 31,7 %/68.3 % (a 2014. évi 31 %/69 % aránnyal szemben); megjegyzi, hogy ez a 30 %-os arány 2011 óta stabil;

24.

ismételten aggodalmának ad hangot a nemek közötti egyensúlynak a vezetésben mutatkozó hiánya miatt, mivel ez a szint jelenleg 21,4 %/78,6 %; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a másik nemből a vezetői pozícióra jelentkezők aránya továbbra is alacsony, 16 %-os volt; úgy véli, hogy fontos lenne előrelépni e tekintetben, ezért felhívja az EKSZ-t, hogy dolgozza át feltételrendszerét és munkaerő-felvételi politikáját annak érdekében, hogy mindkét nemet egyaránt vonzza a vezetői pozíciókba;

25.

emlékeztet arra, hogy a földrajzi egyensúly és különösen a személyzet állampolgársága és a tagállamok mérete közötti kapcsolat fontos eleme az EKSZ emberi erőforrás-kezelésének, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek 2004 óta csatlakoztak az Unióhoz; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ezek a tagállamok továbbra is alulreprezentáltak mind a személyzetben, mind a vezetés szintjén; ezért felhívja az EKSZ-t, hogy jelentősen javítson ezen a helyzeten; rámutat ugyanakkor, hogy ezek a tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amelyekkel kapcsolatban még előrelépésre van szükség;

26.

üdvözli az alelnök/főképviselő által a Parlament felé tett azon ígéretet, hogy a fennálló egyensúlyhiányt – ami abból adódik, hogy a nemzeti diplomaták többségben vannak a képviseletek vezetői pozícióin – megszünteti, és felhívja az EKSZ-t, hogy 2017 folyamán terjessze elő az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politikájának felülvizsgálatát, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a nemek közötti egyensúly és a munkavállalók intézmények közötti mobilitása, arra is figyelemmel, hogy ez az emberi erőforrások tekintetében milyen hatással lesz arra a célra, hogy egy átfogó uniós stratégia révén fokozni kell az uniós külső fellépéseket és az unió ismertségét;

27.

ösztönzi az EKSZ-t, hogy fejlessze tovább az uniós küldöttségek szerepét, különösen azáltal, hogy a konzuli segítségnyújtás terén előmozdítja és támogatja a tagállamok közötti koordinációt;

28.

emlékezteti az EKSZ-t, hogy a gazdasági diplomácia és lobbitevékenység közötti határvonal elmosódik; kéri ezért az EKSZ-t, hogy csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló jövőbeli intézményközi megállapodáshoz, amely a jogi lehetőségek függvényében az uniós küldöttségekre is kiterjed majd;

29.

tudomásul veszi, hogy éves szinten 160 millió EUR-t fordítanak az uniós küldöttségek működtetésére, ami az előző pénzügyi évhez képest több mint 50 %-os növekedés; megjegyzi, hogy a küldöttségek 80 %-át továbbra is bérlik, és hogy a bérleti díjak 2015-ben 53,04 millió EUR-t tettek ki; üdvözli az épületekkel kapcsolatos politika hatékonyabb kezelésére és a beszerzési költségek csökkentésére szolgáló 200 millió EUR összegű hitelkeretet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hitelkeret és a kiadások növekedése ellenére csak néhány küldöttségi épület van az EKSZ tulajdonában; felszólítja az EKSZ-t, hogy ne csak az adott évben a küldöttségek épületeire érvényes szerződéseket terjessze elő, hanem az éves tevékenységi beszámolóban adjon áttekintést az összes küldöttségi épület helyzetéről;

30.

felszólítja az EKSZ-t, hogy a Számvevőszék 7/2016. számú különjelentésével összhangban vizsgálja felül ingatlanpolitikáit, különösen az alábbiak tekintetében:

a tagállamok vagy a küldöttségi épületekben elszállásolt más uniós intézmények és szervek által fizetett kiadások következetességének és teljes megtérülésének szükségessége;

a küldöttségek épületeinek jobb kiválasztása;

a székhelyek közvetlen bevonása ingatlanbérlés vagy -vásárlás (vagy bérleti szerződés megújítása) előtt;

az ingatlangazdálkodási információs rendszer továbbfejlesztése, hogy az EKSZ megbízhatóbb és relevánsabb információkkal rendelkezzen a tervezési folyamat céljaira;

31.

felhívja az EKSZ-t, hogy igyekezzen jobban kihasználni az ingatlanokat, különösen azáltal, hogy kiemelt kérdésként kezeli a használatlanul álló és szükségtelenül nagy méretű ingatlanok, illetve a kapcsolódó kiadások (7,8 millió EUR) problémáját, amelyre a Számvevőszék is felhívta a figyelmet; elismeri ugyanakkor, hogy az épületek kezelése a gyakran összetett környezetben kihívást jelenthet;

32.

hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek és a tagállamoknak közös érdekük az épületek használatának megosztása és a kezelésükkel kapcsolatos helyi együttműködés továbbfejlesztése, folyamatosan megkülönböztetett figyelmet fordítva a biztonsági kérdésekre, a legjobb ár-érték arány elérésére és az Unió imázsára;

33.

üdvözli, hogy tovább terjedt az a gyakorlat, mely szerint az uniós küldöttségek és a tagállamok közösen bérelnek épületet, és hogy 2015-ben hat társbérleti egyetértési megállapodást írtak alá, és hogy így 2015 végére összesen 86 társbérleti megállapodás volt érvényben; ösztönzi az EKSZ-t, hogy próbálja tovább terjeszteni ezt a bevált gyakorlatot; úgy véli, hogy ennek a politikának innovatív megközelítéseket kellene magában foglalnia, amelyek egyszerre célozzák egy, az erre nyitott tagállamokkal való társbérletre vonatkozó összehangolt stratégia meghatározását, valamint az épületekkel és a logisztikával kapcsolatos megfelelő költségmegosztási megállapodások kialakítását; megjegyzi, hogy a társbérleti megállapodások a külpolitikát formáló egyéb szervezetekre – így például az Európai Beruházási Bankra, az ECHO-ra, a közös biztonsági és védelmi missziókra és az Európai Unió különleges képviselőire – is vonatkozhatnak;

34.

sajnálatát fejezi ki a külképviseletek irodahelyiségeinek és rezidenciáinak kezelésére szolgáló információs rendszer nem megfelelő nyilvántartása és pontatlanságai miatt; a hasznos terek és a bérleti díjak jobb tervezése, valamint a takarékosság érdekében kéri az Unió küldöttségei által kódolt adatok teljességének és megbízhatóságának rendszeres felülvizsgálatát;

35.

sürgeti az EKSZ-t, hogy erősítse meg az ingatlanpolitikája terén felmerült összes költség ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eszközeit, az összes kiadás megfelelő áttekintésének és nyomon követésének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy hangsúlyt kell fektetni az ingatlanpolitikában meghatározott plafonértékek tiszteletben tartására a külképviseletek irodahelyiségei teljes éves bérleti és egyéb járulékos költségeinek csökkentése érdekében, továbbá a társbérletben részt vevő szervezetek hozzájárulásának megfelelőségére, társbérlet esetén a működési költségek fedezésére, és a költségek helyi piaci feltételeknek való megfelelésére;

36.

úgy véli, hogy mihamarabb fejleszteni kell az ingatlankezeléssel kapcsolatos jogi és műszaki szakértelmet, egyidejűleg figyelembe véve minden lehetséges költséghatékony alternatív megoldást, úgymint külső szakértelem (pl. helyi brókerek) igénybevételét a piacfelmérésre vagy akár a tulajdonosokkal való tárgyalásra;

37.

kéri az EKSZ-től a küldöttségeket illetően végzett összes ellenőrzés éves listáját;

38.

felszólítja az EKSZ-t, hogy a küldöttségek ellenőrző szerve által végeztesse el az európai uniós nagyköveti rezidenciák közül az öt legutóbbi bérleti vagy vételi műveletének ellenőrzését, kitérve az albániai Tiranában található rezidenciára, és hogy tegyen erről jelentést a Parlamentnek;

39.

támogatja egy középtávú stratégia megvalósítását, amely minden lehetőséget számba vesz, a beruházási prioritásoktól és vásárlási lehetőségektől kezdve a bérletek megújításán át a tagállamokkal való helymegosztásig, figyelembe véve a személyzettel kapcsolatos előrejelzéseket és a politikatervezést és -fejlesztést is;

40.

arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy ingatlanpolitikájában folytassa a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS), valamint a környezetbarát közbeszerzés elvének alkalmazását, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a 139 kirendeltség helyi viszonyai miatt bizonyos fokú rugalmasságra van szükség;

41.

azon a véleményen van, hogy az EKSZ és képviseletei biztonságát tovább kell erősíteni, és felhívja az EKSZ-t, hogy ezt a kérdést kezelje kiemelten képviseletei épületeinek és helyiségeinek kiválasztásakor; úgy véli, hogy az épületek biztonságának az ingatlanpolitika szerves részét kellene képeznie, és hogy az EKSZ evakuálási terveit és az evakuálásra irányuló döntéseket szükség esetén össze kell hangolni az érintett tagállamok képviseleteivel;

42.

üdvözli, hogy az EKSZ közös jövőkép és együttes fellépés tervét irányozza elő egy erősebb Európa megvalósítása céljával, ami a régió és az egész világ békéjéhez és biztonságához járul hozzá;

43.

felhívja az EKSZ-t az uniós polgárok felé irányuló kommunikációs politikájának javítására.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/129


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1622 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0274/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0144/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, a Régiók Bizottságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/130


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1623 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0144/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2015. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: az EGSZB) igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései lényegi hibától mentesek voltak;

2.

elégedetten jegyzi meg, hogy a Számvevőszék 2015-ös éves jelentésében az EGSZB tekintetében nem tárt fel lényeges hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött területeken;

3.

megjegyzi, hogy 2015-ben az EGSZB 129 100 000 EUR összegű költségvetéssel rendelkezett (2014-ben ez az összeg 128 559 380 EUR volt), a felhasználási arány pedig 95,9 %-os volt; rámutat, hogy 2014-hez képest 2015-ben a felhasználási arány enyhe növekedése volt megfigyelhető;

4.

megállapítja, hogy az EGSZB költségvetése elsősorban igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó és egyéb fenntartási költségekből áll össze; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak az EGSZB költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában; e tekintetben felszólítja az EGSZB-t, hogy napi műveleteiben is vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

5.

tudomásul veszi a 2014. évi mentesítési állásfoglalásához kapcsolódó észrevételeket, amelyeket az EGSZB éves tevékenységi jelentéséhez csatoltak; üdvözli, hogy 2015-ben létrehoztak egy közbeszerzési támogató szolgálatot;

6.

megjegyzi, hogy 2015 volt az EGSZB új hivatali időszakának első éve, ami hatással lehetett különösen a jogalkotási igazgatóságok, többek között a tolmácsolási, a kommunikációs és az emberi erőforrások igazgatóságának eredményeire;

7.

tudomásul veszi, hogy a Parlament és az EGSZB közötti együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) végrehajtásáról szóló jelentés időben és pozitívan értékeli a két intézmény közti együttműködést;

8.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB szerint a megállapodásban említett „fokozott együttműködés” jellegét alaposabban tisztázni kell, és hogy egyes elemeket még teljes mértékben végre kell hajtani, és azok további elkötelezettséget tesznek szükségessé mindkét intézmény részéről; meggyőződése, hogy a megállapodás maradéktalan végrehajtása érdekében további erőfeszítésekre van szükség, és hogy a szinergiák kialakítása pozitív eredményekkel jár majd mindkét fél számára;

9.

megismétli kérését, hogy a megállapodásból származó költségvetési megtakarításra vonatkozó közös értékelést foglalják bele a megállapodás félidős értékelésébe vagy a soron következő nyomonkövetési jelentésbe;

10.

megállapítja, hogy az EGSZB véleményeit nem integrálják kellőképpen a Parlament munkafolyamataiba, és felhívja az EGSZB-t, hogy a Parlament főtitkárával együttműködésben dolgozzon ki javaslatokat az EGSZB és a Parlament eljárásainak e tekintetben történő harmonizálására;

11.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben az EGSZB és a Régiók Bizottsága új, kétoldalú igazgatási együttműködési megállapodást írt alá; bízik abban, hogy a megállapodás a Régiók Bizottsága és az EGSZB teljesítményét illetően fokozza a hatékonyságot; úgy véli, hogy a munkavégzés felesleges megkettőzésének elkerülése érdekében a hasonló munkát végző adminisztrációs osztályokat össze kell vonni;

12.

megállapítja, hogy az RMD és a REM épületek közötti közvetlen átjárót a Parlament biztonsági okokból lezárta a 2015. novemberi párizsi terrorista támadás következtében; bízik abban, hogy a Parlament újból megvizsgálja a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat, mivel az átjáró újbóli megnyitása mindhárom intézmény javát szolgálná;

13.

üdvözli a 2015-ben alkalmazott igazgatási módosításokat, különösen a tagok utazási költségeinek visszatérítésére vonatkozó költségalapú rendszer maradéktalan végrehajtását és a tagok weboldalának teljes átdolgozását; felszólítja az EGSZB-t, hogy nyújtson összehasonlító évenkénti áttekintést a tagok 2014., 2015. és 2016. évi utazási kiadásairól;

14.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB eljárási szabályzata szerint tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el; megállapítja, hogy a tagok érdekeltségi nyilatkozatai az EGSZB honlapján elérhetők; felhívja az EGSZB-t, hogy csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló jövőbeli intézményközi megállapodáshoz;

15.

aggodalmának ad hangot az üres állandó álláshelyek nagy száma miatt 2015-ben, és arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy felvételi eljárásainak javítása céljából vezesse be a szükséges intézkedéseket;

16.

aggodalommal állapítja meg, hogy továbbra is kiegyensúlyozatlan a felső- és középvezetői beosztások nemek közötti megoszlása (a felsővezetők körében ez az arány 30 %/70 %); megállapítja továbbá a felső- és középvezetői álláshelyek földrajzi kiegyensúlyozatlanságát, különösen az Unióhoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokból származó személyzet hiányát; szorgalmazza, hogy az EGSZB javítson ezeken az egyensúlyhiányokon, és a megtett intézkedésekről, valamint azok eredményeiről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

17.

tudomásul veszi az EGSZB tervét, hogy meg kíván felelni az intézményközi megállapodás (1) azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni; kéri, hogy tájékoztassák arról, hogy e csökkentés miként áll összhangban a 2016. évi helyzettel, amikor három új álláshelyet hoztak létre; javasolja, hogy az EGSZB tegyen jelentést a Parlamentnek a létszámcsökkentést érintő esetleges késedelem ellensúlyozására tett alternatív megtakarításokról;

18.

üdvözli, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok 2016 elején hatályba léptek;

19.

teljes mértékben támogatja etikai tanácsadói álláshelyek létrehozását, hogy segítsenek az esetleges zaklatással kapcsolatos helyzetekkel és külön képzési programokkal a vezetőség számára, hogy javítsák a visszaélés bejelentésére vonatkozó ügyekkel és kezelésükkel kapcsolatos ismereteket; sajnálja, hogy három zaklatással kapcsolatos ügy kapcsán jogi eljárás indult;

20.

az EGSZB által a kérdésben nyújtott hiányos tájékoztatás miatt nem tud véleményt nyilvánítani a személyzet betegszabadság miatti hiányzásairól; felszólítja az EGSZB-t, hogy tegyen jelentést arról, hogy a személyzet betegszabadsággal töltött munkanapjainak száma az egyes személyekre lebontva hány napot eredményez;

21.

tudomásul veszi, hogy az EGSZB 2014-hez képest résztvevőnként 35 %-kal csökkentette az intézményen kívüli közösségi napok (away days) átlagos költségét és hogy csak a személyzet 218 tagja vett részt a rendezvényen a 2014. évi 415 főhöz képest; felszólítja az EGSZB-t, hogy a személyzet közérzetének továbbjavítása érdekében közérzetjavító tevékenységeit úgy célozza, hogy azok minél nagyobb számú alkalmazottat vonjanak be;

22.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a kért, de igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatások aránya a 2014-es 4,3 %-ról 2015-re 3,5 %-ra csökkent;

23.

üdvözli a fordítással kapcsolatos adatoknak az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottság által meghatározott harmonizált módszerek szerinti benyújtását; tudomásul veszi, hogy jelenleg zajlik a Régiók Bizottságának közreműködésével a fordítói magatartási kódex felülvizsgálata;

24.

megállapítja, hogy a fordítások kiszervezési aránya 2015-ben majdnem 10 %-ra nőtt a személyzet Parlamenthez történő, a megállapodásnak megfelelő áthelyezése következtében; felszólítja az EGSZB-t, hogy értékelje a már gyakorlatban működő helyzet költséghatékonyságát;

25.

nagyra értékeli az EGSZB oktatási és fejlesztési stratégiai keretét, különösen a munkatársak egymás közötti képzésére helyezett új hangsúlyt; felkéri az EGSZB-t, hogy következő éves tevékenységi jelentésében tájékoztasson e módszer eredményességéről;

26.

elégedetten nyugtázza az EGSZB által a környezeti lábnyom terén eddig tett erőfeszítéseket és eredményeket és az uniós környezetvédelemi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vonatkozó tanúsítás megújítását;

27.

tudomásul veszi az EGSZB és az Európai Csalás Elleni Hivatal közti igazgatási megállapodást, melynek célja, hogy létrejöjjön az együttműködés strukturált kerete és elősegítsék a gyors információcserét;

28.

üdvözli, hogy éves tevékenységi jelentésében az EGSZB tájékoztatást nyújtott ingatlanpolitikájáról, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek észszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak;

29.

tudomásul veszi az EGSZB tájékoztatási és kommunikációs politikája erősítése terén tett erőfeszítéseit és eredményeit; hangsúlyozza azonban, hogy fontosabb, hogy az uniós döntéshozatalról kiadott véleményeinek hatékonyságát javítsa, azok általános ismertsége helyett.


(1)  Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/133


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1624 HATÁROZATA

(2017. április 27)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0275/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0141/2017),

1.

mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Régiók Bizottságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/134


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1625 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0141/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

tudomásul veszi, hogy a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy a Régiók Bizottsága tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;

2.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék ellenőrzési munkája alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2015. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.

megállapítja, hogy a Régiók Bizottságának költségvetése elsősorban igazgatási jellegű, és jelentős részét az ott dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó és egyéb fenntartási költségekből áll össze; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak egészében a Régiók Bizottsága költségvetésére kellene alkalmazni, hanem konkrét, mérhető, reális és határidőhöz kötött célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet tagjainak éves terveihez; e tekintetben felszólítja a Régiók Bizottságát, hogy napi műveleteibe is jobban vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

4.

megjegyzi, hogy 2015-ben a Régiók Bizottsága 88 900 000 EUR jóváhagyott költségvetéssel rendelkezett (ehhez képest 2014-ben ez az összeg 87 600 000 EUR-t tett ki), amelyből 87 200 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzat volt, 98,2 %-os felhasználási aránnyal; megállapítja, hogy a felhasználási arány 2015-ben kissé csökkent;

5.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság új, kétoldalú igazgatási együttműködési megállapodást írt alá; bízik abban, hogy a megállapodás a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság teljesítményét illetően fokozza a hatékonyságot;

6.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Parlament és a Régiók Bizottsága közötti együttműködési megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) megfelelő időben került sor, és pozitívan értékeli a két intézmény együttműködését; megállapítja ugyanakkor, hogy a megállapodásban említett „fokozott” együttműködés jellegét még tisztázni kell;

7.

üdvözli, hogy a Régiók Bizottsága érdekelt a Parlamenttel való együttműködés módszeresebb megközelítésében, különösen a politikai területeken és a parlamenti kutatószolgálattal (EPRS); úgy véli, hogy a további szinergiák kialakítása mindkét intézmény számára kedvező eredményekkel jár;

8.

megismétli kérését, hogy a megállapodásból származó költségvetési megtakarításra vonatkozó közös értékelést foglalják bele a megállapodás soron következő nyomonkövetési jelentésbe;

9.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Régiók Bizottsága által 2015-ben kitűzött egyik olyan cél sem teljesült, amely fokozni akarta a Parlament és a Tanács részvételét a Régiók Bizottsága által készített véleményekkel kapcsolatos tevékenységekben;

10.

megállapítja, hogy az RMD és a REM épületek közötti közvetlen átjárót a Parlament biztonsági okokból lezárta a 2015. novemberi párizsi terrorista támadás következtében; bízik abban, hogy a Parlament újból megvizsgálja a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat, mivel az átjáró mindhárom intézmény javát szolgálná;

11.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2015-ben egyes költségvetési tételek esetében következetesen csökkent a kifizetések végrehajtási aránya; megállapítja, hogy 2015 a Régiók Bizottsága hatodik ciklusának kezdő éve volt; ennek ellenére úgy véli, hogy a Régiók Bizottsága nem hagyhatja, hogy ez befolyásolja a költségvetés kezelését; felszólítja a Régiók Bizottságát, hogy javítsa teljesítményét és jobban készüljön fel hetedik ciklusának kezdő évére;

12.

sürgeti a Régiók Bizottságát, hogy javítsa tovább műveleteinek átláthatóságát, és éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele a tagjai kiküldetéseivel kapcsolatos összes rendelkezésre álló adatot részletes költségkimutatással;

13.

felhívja a Régiók Bizottságát, hogy csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló jövőbeli intézményközi megállapodáshoz;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy továbbra is fennáll a nemek közötti egyenlőtlenség a felső- és középvezetői szintű munkakörökben (a felsővezetők esetében 25 %/75 %, a középvezetőknél 38 %/62 % az arány); szorgalmazza, hogy a Régiók Bizottsága javítson a nemek közötti egyenlőtlenségen, és a megtett intézkedésekről, valamint azok eredményeiről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

15.

elégedetten veszi tudomásul a vezetői állásokba kinevezettek közötti megfelelő földrajzi kiegyensúlyozottságot;

16.

igen aggasztónak tartja a Régiók Bizottságának személyzete által betegszabadság miatt kivett napok magas számát; felszólítja a Régiók Bizottságát, hogy vizsgálja meg az okokat, összpontosítson arra, hogy emberierőforrás-irányítása javítsa a helyzetet és az ilyen jellegű hiányzás elkerülése érdekében olyan közérzetjavító tevékenységeket vegyen célba, amelyekben minél nagyobb számú alkalmazott vesz részt;

17.

aggodalmának ad hangot, amiért az informatikai projektek teljesítményével kapcsolatos ellenőrzést követően belső alkalmazásra kidolgozott ajánlásokat nem hajtják megfelelően végre; felhívja a Régiók Bizottságát, hogy további késedelem nélkül javítson a helyzeten;

18.

üdvözli a fordítással kapcsolatos adatoknak az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottság által meghatározott harmonizált módszerek szerinti benyújtását; tudomásul veszi, hogy a fordítói magatartási kódex jelenlegi felülvizsgálatára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közreműködésével kerül sor;

19.

megállapítja, hogy a fordítások kiszervezési aránya a 2014-es 2,57 %-ról 2015-ben majdnem 10 %-ra nőtt a személyzet Parlamenthez történő, a megállapodásnak megfelelő áthelyezése következtében; felszólítja a Régiók Bizottságát, hogy értékelje a gyakorlatban már működő új helyzet költséghatékonyságát;

20.

tudomásul veszi, hogy a bizottság 2015 decemberében elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokat; megállapítja, hogy 2015-ben visszaélések bejelentésével kapcsolatban egy ügy indult; kéri a Régiók Bizottságát, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ügy fejleményeiről;

21.

alapvetőnek tartja, hogy a Régiók Bizottsága haladéktalanul hozzon intézkedéseket a Közszolgálati Törvényszéke által hozott két ítélet (1) és az Európai Csalás Elleni Hivatal esetismertetése (2), az Európai Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalának jelentése (3) és a Parlament állásfoglalásai (4) nyomán, és 2017 végéig igazságos, tisztességes és méltányos módon zárja le a Régiók Bizottsága korábbi belső ellenőrének visszaélés bejelentésével kapcsolatos ügyét;

22.

alapvetően fontosnak tartja, hogy a Régiók Bizottsága együtt dolgozzon az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal a két intézmény tisztviselőit érintő zaklatási ügyben a Közszolgálati Törvényszék által hozott ítéletnek (5) való azonnali megfelelés érdekében, hogy beszámoljon a Parlamentnek az eredményekről, továbbá hogy felülvizsgálja a zaklatásokról érkező jövőbeli bejelentések kezelésére irányuló eljárását annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban legyen a Közszolgálati Törvényszék joggyakorlatával;

23.

elégedetten nyugtázza a bizottság által a környezeti lábnyom terén eddig tett erőfeszítéseket és eredményeket és az uniós környezetvédelemi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vonatkozó tanúsítás megújítását;

24.

tudomásul veszi a Régiók Bizottságának tájékoztatási és kommunikációs politikája erősítése terén tett erőfeszítéseit és eredményeit;

25.

üdvözli, hogy éves tevékenységi jelentésében a Régiók Bizottsága tájékoztatást nyújtott ingatlanpolitikájáról, különös tekintettel annak fontosságára, hogy az e politikához kapcsolódó költségek észszerűek maradjanak, és ne legyenek túl magasak.


(1)  A Közszolgálati Törvényszék F-86/11. sz. ügyben 2013. május 7-én hozott ítélete (ECLI:EU:F:2011:189) és F-156/12. sz. ügyben 2014. november 18-án hozott ítélete (ECLI:EU:F:2014:247).

(2)  Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot lezáró, 2003. október 8-i jelentése.

(3)  Az Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalának 2008. május 8-i jelentése.

(4)  A Régiók Bizottsága belső ellenőre ügyének támogatásáról szóló, 2004. január 29-i (HL L 57., 2004.2.25., 8. o.), 2004. április 21-i (HL L 330., 2004.11.4., 153. o.), 2005. április 12-i (HL L 196., 2005.7.27., 54. o.), 2006. április 27-i (HL L 340., 2006.12.6., 44. o.), 2015. április 29-i (HL L 255., 2015.9.30., 132. o.) és 2016. április 28-i (HL L 246., 2016.9.14., 152. o.) parlamenti állásfoglalás.

(5)  A Közszolgálati Törvényszék 2013. február 26-i ítélete, F-124/10. számú, Vassilliki Labiri kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ügy ECLI:EU:F:2013:21).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/136


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1626 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai ombudsman

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 0475 – C8-0276/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0142/2017),

1.

mentesítést ad az európai ombudsman számára az európai ombudsman 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai ombudsmannak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/137


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1627 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz – Európai ombudsman

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VIII. szakasz – Európai ombudsman,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0142/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az emberi erőforrásokkal és az európai ombudsman (a továbbiakban: az ombudsman) beszerzéseivel kapcsolatosan ellenőrzött területek vonatkozásában;

2.

hangsúlyozza, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék megállapította, hogy a 2015. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az ombudsman igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.

hangsúlyozza, hogy az ombudsman költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és ennek összege 2015-ben 10 346 105 EUR-t (2014-ben 9 857 002 EURt) tett ki; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak az ombudsman költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem konkrét, mérhető, teljesíthető, reális és határidőhöz kötött (SMART) célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában; e tekintetben felszólítja az ombudsmant, hogy napi műveleteiben is vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

4.

megjegyzi, hogy az összes előirányzat 92,32 %-át lekötötték (2014-ben ez az arány 97,87 % volt) és 86,19 %-át kifizették (2014-ben 93,96 %-át), 92,32 %-os felhasználási arány mellett (szemben a 2014. évi 97,87 %-kal); megjegyzi, hogy a felhasználási arány 2015-ben tovább csökkent;

5.

megjegyzi, hogy a felhasználási arány 2015-ös csökkenése befolyásolta az ombudsman azon döntését, hogy számos költségvetési sort – ezek nevezetesen a kiküldetések, reprezentációs költségek, valamint kiadványok és fordítások – lefaragott, következésképp e sorok költségvetését is csökkentette;

6.

elismeri, hogy az ombudsman az uniós intézmények között élen jár az átláthatóság terén; felszólít mindazonáltal a felvételi feltételek és eljárások átláthatóságának további javítására; kéri az ombudsmant, hogy jelölje ki a főtanácsadó feladatait, és tisztázza a szervezeti diagramban betöltött helyét; tekintettel az intézmény szervezeti felépítésének 2015. novemberi elfogadását megelőzően bekövetkezett változtatásokra, kéri az ombudsmant, hogy biztosítsa azt, hogy szervezeti diagramjának frissített verziója elérhető legyen a weboldalán;

7.

üdvözli, hogy az ombudsman folytatja a Bizottság „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos ügyeinek kivizsgálását; aggodalmát fejezi ki azon „belső forgóajtó-ügyekkel” kapcsolatban, amelyek vagy az ombudsman és a többi intézmény között zajlanak, és az ombudsman ellenőrzése alá tartozhatnak, vagy pedig a többi intézmény között zajlanak, amelyek egymás munkáját ellenőrizhetik; kéri az ombudsmant, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és amennyiben szükségesnek ítéli, dolgozzon ki szabályokat az összeférhetetlenség elkerülése érdekében;

8.

üdvözli a 2015-ös éves irányítási tervnek a 2019-re irányuló stratégia keretében történő hatékony végrehajtását; megjegyzi, hogy az ombudsman által meghatározott, a fő teljesítménymutatókon keresztül történő teljesítményértékelés keretében kitűzött célok túlnyomó része megvalósult; bízik abban, hogy ez a tendencia az elkövetkező években is folytatódik;

9.

elismeri, hogy az ombudsman kulcsfontosságú szerepet tölt be az arra irányuló folyamatban, hogy a személyzeti szabályzat 22a., 22b., és 22c. cikkeiben meghatározott, a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló belső szabályokat 2015 végéig vezessék be az uniós intézményeknél; kéri az ombudsmant, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel az említett szabályok végrehajtását, és állapítsa meg, hogy ezek megfelelő védelmet nyújtanak-e a Parlament akkreditált parlamenti asszisztensei számára;

10.

bátorítja az ombudsmant a zaklatás megelőzéséről és az ellene folytatott harcról szóló szabályok kidolgozásában;

11.

elismeri az ombudsman stratégiai és saját kezdeményezéseinek fontosságát, és felkéri az ombudsmant, hogy vizsgálatai eredményeiről rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot; megismétli, hogy az ombudsman számára az elsődleges prioritást annak kell képeznie, hogy észszerű időn belül kezelje a polgároktól érkező panaszokat; kéri az ombudsmant, hogy feladatai ellátása során a hivatali visszásság fogalmát a lehető legtágabban értelmezze, és stratégiai munkájában fűzze szorosabbra az együttműködést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságával;

12.

tudomásul veszi a közérdek és nem közérdek új fogalommeghatározásait, amelyeket a beérkező panaszok szétválogatására vonatkozó végrehajtási rendelkezések vezettek be; kéri az ombudsmant, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot, hogy az említett fogalommeghatározások milyen hatással voltak a teljesítményére;

13.

üdvözli, hogy az ombudsman internetes oldalán közzéteszi azon külső érdekelt felek személyazonosságát és egyéb adatait, akikkel találkozik;

14.

tudomásul veszi a 2015-ben kezelt panaszok során elért eredményeket, és üdvözli, hogy az uniós intézmények 90 %-os arányban eleget tettek az ombudsman javaslataiban foglaltaknak; felhívja az ombudsmant, hogy éves tevékenységi jelentéseiben írja le részletesen, hogy az uniós intézmények milyen mértékben tettek eleget a javaslataiban foglaltaknak; kéri az ombudsmant, hogy elemezze annak lehetséges okait, ha az uniós intézmények nem tettek eleget a javaslataiban foglaltaknak, és kéri az uniós intézményeket, hogy növeljék tovább megfelelési arányukat;

15.

üdvözli a vezetői szinten a nemek között 2015-ben megteremtett egyensúlyt; helyesli, hogy az ombudsman támogatja az olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy az intézmény alkalmazottai körében fenntartsák a nők és férfiak egyenlő részvételét;

16.

sajnálatát fejezi ki azonban a közép- és felsővezetők szintjén tapasztalható egyértelmű, földrajzi értelemben vett egyensúlyhiánnyal kapcsolatban, különösképp azon vezetők túlságosan nagy aránya tekintetében, akik az ombudsman állampolgársága szerinti tagállamból érkeztek; felhívja az ombudsmant, hogy gondoskodjon ennek a helyzetnek a fenntartható kiigazításáról;

17.

tudomásul veszi az ombudsman azon tervét, hogy az intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően öt év alatt 5 %-kal csökkenti a személyi állományt, és kéri, hogy tájékoztassák arról, hogy az említett létszámleépítés miként egyeztethető össze azzal a 2016-os előrejelzéssel, mely szerint öt új álláshelyet hoznak létre;

18.

aggodalommal tölti el az ombudsmannal szemben 2015-ben az európai adatvédelmi biztos elé beterjesztett két panasz, és kéri, hogy szolgáljanak részletekkel e panaszokkal kapcsolatosan a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára;

19.

üdvözli a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szabályainak következetes alkalmazását, a papírmentes dokumentumkezelést, az állandó zöld mobilitási rendszer megteremtését és az ülések során a videokonferencia használatát; ösztönzi a zöld közbeszerzések elveinek további alkalmazását, és kéri az ombudsmant, hogy állapítson meg szabályokat és költségvetést a kibocsátáskompenzációra vonatkozóan;

20.

üdvözli, hogy az ombudsman kifejtette, hogy azért nincs ingatlanpolitikája, mert szolgálatai a Parlamentben működnek, és kéri, hogy tájékoztassák a jelenlegi helyezettel kapcsolatos minden fejleményről vagy változásról;

21.

üdvözli a kimerítő tájékoztatást az ombudsman rendelkezésére álló valamennyi emberi erőforrásról, besorolási fokozatok, nemek és állampolgárság szerinti bontásban, és kéri, hogy ez az információ automatikusan kerüljön be az ombudsman éves tevékenységi jelentésébe;

22.

elvárja, hogy az ombudsman éves tevékenységi jelentésében továbbra is törekedjen a minőség megőrzésére, és kéri az ombudsmant, hogy nyújtson be átfogó éves hatástanulmányt, amely fontos eszközként szolgál munkájának értékeléséhez;

23.

szorgalmazza, hogy a nemzeti ombudsmanok, továbbá a tagállamok és az uniós intézmények hatóságai jobban támogassák az ombudsman munkáját azáltal, hogy felhívják az uniós polgárok figyelmét arra, hogy bármely uniós intézmény vagy szerv által elkövetett hivatali visszásság esetén módjukban áll az ombudsmanhoz fordulni.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/139


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1628 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016) 475 – C8-0277/2016) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0140/2017),

1.

mentesítést ad az európai adatvédelmi biztos számára a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai adatvédelmi biztosnak, az Európai Unió Tanácsának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 69., 2015.3.13.

(2)  HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)  HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(4)  HL C 380., 2016.10.14., 147. o.

(5)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/140


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1629 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0140/2017),

A.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2015. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az európai adatvédelmi biztos (a továbbiakban: a biztos) igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;

2.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a biztos tekintetében nem tárt fel lényeges hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzött területeken (öt felvételi eljárás, öt közbeszerzési eljárás és egy pénzügyi tranzakció); hangsúlyozza, hogy ez már a negyedik egymást követő év, amikor a Számvevőszék nem tárt fel komoly hiányosságokat;

3.

megállapítja, hogy 2015-ben a biztos összesen 8 760 417 EUR összegű előirányzattal rendelkezett (2014-ben ez az összeg 8 012 953 EUR volt), és hogy az előirányzatok végrehajtási aránya 96 %-os volt (2014-ben 92 %); üdvözli e javuló eredményt;

4.

megjegyzi, hogy a biztos költségvetése nagyrészt igazgatási jellegű, és jelentős részét az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez kapcsolódó és egyéb fenntartási költségekből áll össze; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak egészében a biztos költségvetésére kellene alkalmazni, hanem konkrét, mérhető, reális és határidőhöz kötött célokat is magában kellene foglalnia az egyes osztályok, egységek és a személyzet tagjainak éves terveihez; e tekintetben felszólítja a biztost, hogy napi műveleteibe is jobban vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

5.

aggodalommal jegyzi meg, hogy három belső ellenőrzési rendszermutató kapcsán úgy ítélték meg, hogy jelentős további erőfeszítésekre van szükség, különösen a „célkitűzések és teljesítménymutatók” vonatkozásában, amelyek esetében javasolják SMART célkitűzések kialakítását, releváns, elfogadott, hiteles, könnyű és megbízható mutatókkal együtt; üdvözli a biztos azon kötelezettségvállalását, hogy e mutatók kapcsán minden ajánlást végrehajt;

6.

megjegyzi, hogy bár a biztos csak egy felső vezetői poszttal rendelkezik, középvezetői szinten a nemek megoszlása aránytalan (40/60 %); felhívja a biztost, hogy továbbra is törekedjen arra, hogy a nemek egyensúlyát a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vevő felvételi és előléptetési politikát folytasson;

7.

nagy elégedettséggel jegyzi meg, hogy a biztos személyzetének egyes tagjai átlagosan csak 6,6 napot voltak távol betegszabadság miatt;

8.

hangsúlyozza, hogy a biztos különféle munkaidő utáni eseményeket szervezett; felhívja a biztost, hogy vizsgálja meg, miként lehetne elismerni azon alkalmazottakat, akik a legtöbbet teszik az intézmény jóléti tevékenységeiért, folytassa e tevékenységeket és igyekezzen bevonni a lehető legtöbb alkalmazottat; felhívja a biztost, hogy ossza meg az uniós intézményekkel és más uniós szervekkel az e téren szerzett tapasztalatait;

9.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a biztos kijelölt két zaklatás elleni tanácsost, akik bizalmas segítséget nyújthatnak, és akik a Bizottság hálózatához tartoznak; megjegyzi, hogy az intézményből nem jelentettek zaklatási ügyeket;

10.

tudomásul veszi, hogy a biztos 2015. december 16-án elfogadta a biztosok magatartási kódexét; hangsúlyozza azonban, hogy ez a kódex csupán egy e kérdésben kiadott nyilatkozat, és nem rendelkezik szabályokról az összeférhetetlenség elkerülésére; sajnálja, hogy a biztos hivatala tagjainak és személyzetének önéletrajza és érdekeltségi nyilatkozata nem áll rendelkezésre nyilvános betekintésre; felhívja a biztost, hogy készítse el és nyújtsa be a mentesítésért felelős hatósághoz a feltárt összeférhetetlenségi esetek dokumentációját;

11.

üdvözli, hogy az adatvédelmi biztos rendszeresen tájékoztatja alkalmazottait a vezetőségi ülésekről és azok eredményéről;

12.

elégedetten veszi tudomásul, hogy legalább honlapján közzéteszi, ha a biztos részt vesz uniós intézményeken kívüli szervezetekkel vagy magánzókkal (beleértve a lobbistákat is) folytatott bármilyen szakmai ülésen; megjegyzi továbbá, hogy minden olyan konferenciát feltüntetnek honlapján, amelyeken részt vesz, és hivatalos felszólalásait is közzé teszik; megismétli a biztoshoz intézett felhívását, hogy éves tevékenységi jelentésében nyújtson részletes tájékoztatást hivatala tagjainak és személyzetének kiküldetéseiről, hiszen az azzal kapcsolatos információk az átláthatóság és a költséghatékonysági garanciák szempontjából nem eléggé részletesek;

13.

felhívja a biztost, hogy csatlakozzon a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló jövőbeli intézményközi megállapodáshoz, amennyiben az létrejön;

14.

tudomásul veszi, hogy 2015 júliusában felállítottak egy kis munkacsoportot, amelynek feladata az Európai Adatvédelmi Testület létrehozásához szükséges jogi, működési és költségvetési eszközök értékelése volt, és amely fel fogja váltani a 29. cikk szerinti munkacsoportot; üdvözli a megfelelő címekben szereplő előirányzatok 2015-ben elért felhasználási arányát; felhívja a biztost, hogy foglalja bele éves tevékenységi jelentésébe a munkacsoport megállapításait;

15.

különösen üdvözli a biztos által az adatvédelmi csomaggal kapcsolatos jogszabályok (az általános adatvédelmi rendelet (1) és az adatvédelmi irányelv (2)) kidolgozása, az Europol reformja (3), az utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv (4) és az EU-USA adatvédelmi pajzs (5) kidolgozása során betöltött tanácsadói szerepet, valamint a biztos által a közös európai menekültügyi rendszer első reformcsomagjával (Eurodac, EASO és dublini rendeletek) (6) kapcsolatban kifejtett véleményt, továbbá az Európai Adatvédelmi Testület felállításában való részvételét;

16.

üdvözli a biztos uniós intézményekkel és a többi uniós testülettel főként igazgatási, közbeszerzési, pénzügyi, számviteli és költségvetési ügyekben folytatott együttműködését; kéri a biztost, hogy minden szolgálati szintű megállapodásra és az ilyen együttműködések eredményeire vonatkozó információt szerepeltessen éves tevékenységi jelentésében;

17.

üdvözli a biztos 2015–2019 közötti időszakra vonatkozó stratégiájának és a kapcsolódó fő teljesítménymutatóknak a kidolgozását, amelyek célja erőforrásai felhasználásának ellenőrzése és szükség esetén kiigazítása; elismeri, hogy a kiválasztott fő teljesítménymutatók azt jelzik, hogy e stratégia végrehajtása nagyrészt megfelelően zajlik; felhívja a biztost, hogy továbbra is illessze be éves tevékenységi jelentésébe az eredménytáblát és pontosítsa a külső és belső mutatók közötti különbséget;

18.

üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos kifejtette, hogy azért nincs ingatlanpolitikája, mert szolgálatai a Parlament egyik épületében működnek, és kéri, hogy tájékoztassák a jelenlegi helyezettel kapcsolatos minden fejleményről vagy változásról;

19.

üdvözli, hogy kimerítő tájékoztatást adnak a biztos rendelkezésére álló valamennyi emberi erőforrásról, besorolási fokozatok, nemek és állampolgárság szerinti bontásban, és kéri, hogy ez az információ automatikusan kerüljön be éves tevékenységi jelentésébe;

20.

tudomásul veszi a biztos tervét, hogy meg kíván felelni az intézményközi megállapodás (7) azon előírásának, hogy a személyzetet öt év alatt 5 %-kal kell csökkenteni; tisztában van az azzal kapcsolatos jövőbeli kihívással, hogy az uniós intézményeket és testületeket fel kell készíteni a 2018. május 25-étől hatályos általános adatvédelmi rendelet alkalmazására; javasolja, hogy a biztos tájékoztassa a Parlamentet a létszámcsökkentést miatti esetleges késedelem ellensúlyozására tett alternatív megtakarításokról;

21.

megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó ügynökségeket, így a biztost is vonja ki az 5 %-os általános létszámcsökkentés hatálya alól, mivel a jelenlegi politikai környezetben e szervek egyre több munkát kell végezzenek;

22.

tudomásul veszi, hogy a biztos 2015-ös éves tevékenységi jelentésének bevezetője hivatkozik a közbeszerzések és a kiküldetések lebonyolítására vonatkozó külön szakaszokra; felszólít arra, hogy következő éves tevékenységi jelentése tartalmazza az elmúlt három-négy év ugyanezen adatainak áttekintését is;

23.

tudomásul veszi, hogy a biztos teljesítette a Parlament 2014-es mentesítési jelentésben megfogalmazott ajánlást, és közzétette az odaítélt szerződések jegyzékét; ajánlja, hogy az átláthatóság és a bizalom megteremtése érdekében a biztos éves tevékenységi jelentésével együtt tegye közzé a számvevőszéki jelentést is;

24.

sürgeti a biztost, hogy tegyen eleget a személyzeti szabályzat 16. cikkében szereplő szabályoknak, és a Bizottság által kiadott ajánlásokkal összhangban léptessen életbe egyértelmű és kötelező erejű szabályokat a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozóan;

25.

üdvözli, hogy a biztos 2016. június 16-án közzétette a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokról szóló határozatát;

26.

felhívja a biztost, hogy az uniós polgárokkal való kapcsolatában javítsa kommunikációs politikáját;

27.

ösztönzi a biztos növekvő hozzájárulását az innovációt előrelendítő és a magánélet védelmét és az adatvédelmet erősítő megoldásokhoz, különösen az átláthatóság, a felhasználói ellenőrzés és az elszámoltathatóság növelése révén az óriási méretű adathalmazok feldolgozása során; tudomásul veszi, hogy több vélemény készült, amelyek felszólítanak az új technológiák előnyeinek lehető legnagyobb mértékű kihasználására az alapvető jogok veszélyeztetése nélkül.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.). Lásd: HL C 38., 2014.2.8., 3. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.). Lásd: HL C 392., 2015.11.25., 11. o.

(5)  Lásd: HL C 257., 2016.7.15., 8. o.

(6)  Lásd: HL C 9., 2017.1.12., 3. o.

(7)  Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/143


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1630 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2016)485 – C8-0326/2016),

tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2016)386),

tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásokra (05376/2017–C8-0081/2017, 05377/2017–C8-0082/2017, 05378/2017–C8-0083/2017, 05379/2017–C8-0084/2017),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016)674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)338 és SWD(2016)339),

tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra (4),

tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra (a továbbiakban: tengerentúli társulási határozat) (5),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a 1995. december 20-i belső megállapodás 33. cikkére (6),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, 2000. június 23-i, Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve alapján nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról, továbbá az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2000. szeptember 18-i belső megállapodás 32. cikkére (7),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére (8),

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére (9),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére (10),

tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat 119. cikkére (11),

tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet 50. cikkére (12),

tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére (13),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2017),

1.

mentesítést ad a Bizottság számára a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 375., 2016.10.13., 287. o.

(2)  HL C 375., 2016.10.13., 297. o.

(3)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4)  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5)  HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6)  HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(7)  HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(8)  HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(9)  HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10)  HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11)  HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12)  HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13)  HL L 58., 2015.3.3., 17. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/145


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1631 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2017),

A.

mivel az Unió afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal (AKCS-országok) fenntartott kapcsolatainak kereteit biztosító, az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouba aláírt (1) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított (2) partnerségi megállapodás (a továbbiakban: a Cotonoui Megállapodás) fő célja a szegénység mérséklése, és végső fokon felszámolása, összhangban a fenntartható fejlődésre vonatkozóan megfogalmazott célkitűzésekkel;

B.

mivel a 2013/755/EU határozat fő célja a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) fokozatos fejlődéséhez való hozzájárulás a TOT-ok versenyképességének fokozása és ellenálló képességének erősítése révén, csökkentve gazdasági és környezeti kiszolgáltatottságukat, valamint elősegítve az együttműködést közöttük és más partnereik között;

C.

mivel az Európai Fejlesztési Alapok (EFA-k) az Unió legfontosabb pénzügyi eszközei az AKCS-országokkal és a TOT-okkal folytatott fejlesztési együttműködés terén;

D.

mivel az ajánlati felhívások és a szerződések odaítélése tekintetében az EFA kormányközi jellegét tükröző különböző végrehajtási módszereket alkalmaznak 79 országban, összetett szabályokkal és eljárásokkal;

E.

mivel az EFA tevékenységeit nagy kihívásokat rejtő környezetben hajtják végre, ahol vagy geopolitikai, vagy intézményi szempontból magas kockázattal kell szembenézni;

F.

mivel az EFA megfelelő végrehajtását befolyásoló külső tényezők csökkenthetik vagy megsemmisíthetik a fejlesztési erőfeszítéseket;

G.

mivel az EFA-t a tagállamok finanszírozzák és a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) irányítja, míg egyedül a Bizottság számoltatható el az EFA mentesítéséért;

H.

mivel az Unió rendelkezik a potenciállal és súllyal ahhoz, hogy alakítsa a globális és geopolitikai kihívásokra adandó válaszokat;

I.

mivel tagállamainak történelme kötelezettségeket ró az Unióra az AKCS-országok és a TOT-ok fejlesztése tekintetében;

J.

mivel az Unió, valamint az AKCS-országok és a TOT-ok jövője összekapcsolódik földrajzi tényezők, a globalizáció és a demográfiai változások miatt;

K.

mivel a 2100-ra szóló globális népesedési előrejelzések az új migrációs áramlatok, fegyveres konfliktusok, globális felmelegedés és a számos gazdasági és szociális válság hatásaival kombinálva megkívánja az Unió azonnali figyelmét, különösen fejlesztési politikai célkitűzései keretében; mivel a fejlesztési támogatás alapvető eszköz, amelynek sokféle végrehajtási módszerét úgy kell optimalizálni, hogy e sokféle globális kihívással szembe lehessen nézni;

L.

mivel a migrációs válság nemcsak megkérdőjelezte a nemzetközi segítségnyújtási elveket és célkitűzéseket, hanem kiemelte, hogy az összes tagállamnak egységesebben és feltételek nélkül alkalmaznia kell a szolidaritás elvét;

M.

mivel a jelenlegi migrációs válság nem árnyékolhatja be a demográfiai csúcsokhoz kapcsolódó migrációs hullámok fenntarthatóságát, amelyek másféle válaszokat igényelnek;

N.

mivel az AKCS-országok és a TOT-ok felé megújított, új pénzügyi ösztönzőket és eszközöket igénylő megközelítésre van szükség;

O.

mivel friss figyelmet kell fordítani arra, hogy az AKCS-országok nagy része a fejlődő kis szigetállamok körébe tartozik; mivel a szigetek, különösen az AKCS-szigetek új nemzetközi szerepet játszanak, különösen az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi tárgyalások eredményeképpen;

P.

mivel számos TOT található ugyanabban a régióban, mint az AKCS-országok; mivel a TOT-ok hasonló globális kihívásokkal szembesülnek, ám – az AKCS-országoktól eltérően – az európai családba tartoznak, ezért fokozott figyelmet kellene kapniuk a pénzeszközök kifizetésénél; mivel a TOT-ok igen kis mérete és a TOT-ok és az Unió közötti intézményi kapcsolat olyan sajátosságok, amelyeket figyelembe kellene venni;

Q.

mivel a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága és Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága 2013 szeptemberében egyetértési memorandumot írt alá annak érdekében, hogy erősítse a legkülső régiók, a TOT-ok és az AKCS-országok közötti együttműködést;

R.

mivel az Unió külső beavatkozásai nemzetközi szervezeteken keresztül zajlanak, amelyek vagy uniós alapokat kezelnek vagy az Unióval együtt finanszírozzák a projekteket, beleértve a felügyelettel és az irányítással kapcsolatos kihívásokat;

S.

mivel az uniós kötelezettségvállalás szintjét és jellegét a különböző területeken, például a demokratizálódás, az emberi jogok, a jó kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén elért mérhető eredmények alapján differenciálni kell és feltételektől függővé kell tenni, támogatást ajánlva fel a szükséges területeken a fejlődés elősegítése érdekében;

T.

mivel az AKCS-országok és a TOT-ok nagyobb felelősségvállalásának biztosításához kulcsfontosságú a rendszeres és alapos politikai párbeszéd, illetve a szakpolitikai célkitűzések kiigazításának képessége;

U.

mivel alapvető fontosságú, hogy biztosítsák az összes uniós politika és az uniós fejlesztési politikák célkitűzései közötti koherenciát;

V.

mivel alapvető fontosságú az Unió láthatóságának elősegítése és az Unió értékeinek támogatása a fejlesztési támogatás minden formájában;

W.

mivel a segítségnyújtás hatékonyságát fokozza a végrehajtási eljárások egyszerűsítése;

X.

mivel a fenntarthatóság elengedhetetlen a fejlesztési segély általános hatékonyságának növeléséhez a hatások folyamatos nyomon követése révén minden segítségnyújtási forma esetében;

Y.

mivel az uniós kormányzási támogatás a valódi kormányzási reformok végrehajtását célzó fejlesztési segély egyik kulcsfontosságú eleme;

Z.

mivel a költségvetés támogatása, miközben a változások egyik fő motorja lehet és kulcsszerepet játszik a fő fejlesztési kihívások kezelésében, jelentős támogatáskezelési kockázattal jár, és csak akkor szabad nyújtani, amennyiben átláthatóságot, elszámoltathatóságot és hatékonyságot eredményez a politikai reformok iránti bizonyított elkötelezettség mellett; mivel a költségvetési támogatás különösen a kis és elszigetelt területek, mint például az AKCS-szigetek igényeihez igazodik;

AA.

mivel az átláthatóság és az elszámoltathatóság a demokratikus ellenőrzés és a hatékony fejlesztési segély előfeltétele;

AB.

mivel az igazgatási költségek kezelését folyamatosan nyomon kell követni minden körülmények között és minden segítségnyújtási forma tekintetében;

AC.

mivel a törvénytelen pénzáramlások a fejlődő országokban súlyosbítják a szegénységet;

AD.

mivel a mentesítésért felelős hatóság megismételte az EFA uniós költségvetésbe történő bevonására irányuló felhívását az EFA és az általános fejlesztési politikák láthatóságának és demokratikus ellenőrzésének fokozása érdekében;

AE.

mivel ahhoz, hogy az uniós polgárok elköteleződjenek a fejlesztési politika mellett, maximális átláthatóság, jó irányítás és teljesítmény szükséges,

Megbízhatósági nyilatkozat

Az alapok 2015. évi pénzügyi végrehajtása

1.

megállapítja, hogy 2015-ben a kiadások négy EFA-t érintettek, nevezetesen a nyolcadik EFA-t, amely 12 480 millió EUR-t tett ki, a kilencedik EFA-t, ami 13 800 millió EUR-t, a tizedik EFA-t, 22 682 millió EUR-t, valamint a tizenegyedik EFA-t, amelynek összege 30 506 millió EUR volt; megállapítja, hogy a tizenegyedik EFA 29 089 millió EUR-t irányoz elő az AKCS-országok számára, valamint 364,5 millió EUR-t a TOT-ok számára, és e két összeg 1 134 millió EUR-t, illetve 5 millió EUR-t foglal magában az EBB AKCS-országokra vonatkozó beruházási eszköze tekintetében; megjegyzi, hogy 1 052,5 millió EUR a Bizottság az EFA-k programozására és végrehajtására vonatkozó kiadásaihoz tartozik;

2.

megállapítja, hogy e pénzeszközöket projekteken és költségvetési támogatáson keresztül használják fel az alábbi négy módon: a kifizetések 42 %-a közvetlen irányítás keretében történik, ennek 24 %-át költségvetési támogatáson keresztül folyósították; megállapítja, hogy a fennmaradó 58 %-ot közvetett irányítás keretében folyósították, 31 %-ot nemzetközi szervezeteken, 24 %-ot harmadik országokon, 3 %-ot pedig az uniós tagállamok szervein keresztül;

3.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2015. évi kiadások még mindig tartalmaznak az 1995-ben elindított nyolcadik EFA-ból származó pénzeszközöket;

4.

üdvözli a Europe Aid 2015. évi erőfeszítéseit a 2015. évi 5 034 millió EUR-t kitevő nettó globális kötelezettségvállalások tekintetében a tizenegyedik EFA hatálybalépése miatt, amely 27 839 millió EUR-val emelte meg a kötelezettségvállalásokra fordítható forrásokat; megjegyzi, hogy a tizenegyedik EFA hatással volt a fennálló kötelezettségvállalások végrehajtásának arányára, ami 98 %-ról 69,7 %-ra csökkent a globális kötelezettségvállalások, valamint 91,2 %-ról 63,5 %-ra az egyedi kötelezettségvállalások esetében;

5.

sajnálja, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya, amivel 2015-ben szembesült a Bizottság, nehéz költségvetési helyzethez vezetett a fejlesztési együttműködés terén, ami káros hatással volt az alapok globális teljesítményére, különösen a 483 millió EUR 2016-ra történő áthozatala és a késedelmi kamatok 1 millió EUR-ra becsült összegének kifizetése; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a fejlesztési támogatás folyamatosságát a jelenlegi kifizetési hiányok hátrányos következményeinek korlátozása érdekében;

6.

tudomásul veszi a Bizottság – teljes hatáskörére vonatkozó – folyamatos erőfeszítéseit a régebbi előfinanszírozások (39 % elérve, 25 %-os cél mellett) és régebbi fennálló kötelezettségvállalások vagy régebbi RAL (reste à liquider) 46 % elérve, 25 %-os cél mellett) csökkentésére, illetve a nyitott lejárt szerződések számának csökkentésére, bár az EFA alatti lejárt szerződések esetében kevésbé kielégítő volt az előrelépés; ösztönzi a Bizottság szervezeti egységeit, hogy folytassák az EFA-k arányának csökkenését a lejárt szerződésekben;

A beszámoló megbízhatósága

7.

üdvözli, hogy a Számvevőszék a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös költségvetési évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentésében megállapítja, hogy a végleges éves beszámoló minden lényeges szempontból híven, valamint az EFA pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek és a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően tükrözi az EFA-k 2015. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és a nettó eszközérték változásait;

8.

üdvözli a Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy megoldja a 2015. évi pénzügyi kimutatásokban 2,5 millió EUR realizált kamatként feltüntetett összeget eredményező, 750 000 EUR feletti előfinanszírozási összegekre felszámított kamat, valamint a 250 000 EUR és 750 000 EUR közötti előfinanszírozási összegekre felszámított kamat visszafizettetésének kérdését; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a 250 000 EUR alatti összegek eseteit is;

9.

sajnálja – a visszafizetési felszólítások kezelésének összefüggésében – az elköltetlen előfinanszírozásnak megfelelő 9,6 millió EUR-t kitevő, működésből származó bevételek pontatlan nyilvántartását;

10.

sajnálja, hogy a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA keretében 29,6 millió EUR összegű visszafizetési felszólítást töröltek kódolási hibák, korrekciók vagy módosítások miatt; kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést arról a 15,8 millió EUR-ról, amely továbbra is peres eljárás tárgyát képezi;

11.

komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy 1 millió EUR összegű beszedési utalványból 623 000 EUR-tól tekintettek el a Bizottság és az adós közötti peren kívüli egyezséget követően (3); elismeri, hogy ez megfelel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: költségvetési rendelet) (4), valamint a beszedési utalványokra vonatkozó arányossági elvnek; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az adófizetők pénze forog kockán, amelyet minden eszközzel védelmezni kell;

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

12.

üdvözli, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a 2015-ös évről szóló beszámoló alapját képező bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak;

13.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék becslése szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA kifizetési tranzakcióit jellemző legvalószínűbb hibaarány megegyezik a 2014. évivel, azaz 3,8 %, amely magasabb a 2013-as 3,4 %-nál és a 2012-es 3 %-nál; felhívja az EBB-t és a Bizottságot, hogy készítsenek cselekvési tervet a lényegi hibák növekvő tendenciájára vonatkozóan, és nyújtsák be azt a mentesítésért felelős hatóságnak;

14.

aggodalmát fejezi ki azonban a Számvevőszéknek a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott véleménye miatt, mely szerint a kifizetéseket lényegi hibák befolyásolják; aggódik a kifizetési ügyletek mintavételeinek eredményei miatt, amelyekben 140 kifizetésből 35 (25 %) hibás volt; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési rendszerek és azok hatékonyságának ellenőrzése nem csak a Bizottság székhelyére és a kedvezményezett országokban lévő uniós képviseletekre terjed ki, hanem más szereplőkre is, például az AKCS-országok által kinevezett engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselőkre, ahol szintén gyakran bukkannak az ellenőrzések során hiányosságokra; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa és erősítse meg ezeket a törékeny intézményi és adminisztratív kapacitásokat;

15.

aggodalommal tölti el, hogy a 3,8 %-os 2015. évi hibaarány alapját képező hibák típusai megegyeznek a 2014. évi hibatípusokkal, vagyis az igazoló dokumentumok hiánya (e hibakategória 3 692 833 EUR összeget érint) és a közbeszerzési szabályoknak a kedvezményezettek általi be nem tartása (e hibakategória 1 176 140 EUR összeget érint), e hibák a becsült hibaarány 70 %-át teszik ki (míg 2014-ben 63 %-át); kéri az EBB-t és a Bizottságot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és hatékonyan javítsák a projektek finanszírozására vonatkozó, mind előzetes, mind utólagos ellenőrzéseket, hogy jelentősen csökkentsék az olyan kategóriákba tartozó hibák számát, mint például „igazoló dokumentumok hiánya” és „a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés”;

16.

kifejezi továbbá tartósan fennálló aggodalmát az előzetes ellenőrzések gyengeségei miatt, mivel 28-ból 16, előzetes ellenőrzésre került végső ügyletet engedélyeztek később az előzetes ellenőrzés számszerűsíthető hibái ellenére; sajnálja, hogy a megtalált hibák többsége – az előző évekhez hasonlóan – programbecsléseket, támogatásokat és nemzetközi szervezetekkel irányított műveleteket érintett; ezért felkéri a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az előzetes ellenőrzésekre az EFA végrehajtása jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében; elismeri, hogy a költségvetési támogatás jellege korlátozza a költségvetés-támogatás folyósítása ténybeli hibái arányának, vagyis a tranzakciók hibáknak való kitettségének értékelését;

17.

hangsúlyozza az abban a nemzeti megközelítésben rejlő kockázatot, amely a többadományozós projektekhez nyújtott bizottsági hozzájárulásokat szabályszerűségi hibáktól mentesnek nyilvánítja, amikor más adományozók hozzájárulásaival együtt kezelik és nem különítik el konkrétan meghatározható kiadási tételekre, mivel a Bizottság mindaddig feltételezi, hogy az uniós támogathatósági szabályokat betartották, amíg az egyesített összegben van annyi támogatható kiadás, ami fedezi az uniós hozzájárulás összegét;

18.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti megközelítés jelentősen korlátozza a Számvevőszék munkáját, különösen annak fényében, hogy a 2015. költségvetési évre 763 millió EUR-t folyósítottak költségvetési támogatásként, ami az EFA 2015. évi kiadásainak 24 %-át teszi ki;

19.

sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsan orvosolja az előzetes ellenőrzések hiányosságait, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság számára elegendő információ állt rendelkezésre információs rendszereiből, hogy megelőzze, felismerje és kijavítsa a számszerűsíthető hibákat, mielőtt a kifizetést folyósítja, azonnali pozitív hatást gyakorolt volna a becsült hibaarányra, amely 1,7 százalékponttal alacsonyabb lett volna;

20.

tudomásul veszi, hogy 89,9 millió EUR-t fizettettek vissza szabálytalanságok és hibák miatt jogosulatlan kifizetések visszatérítésére;

A biztosítási keret elemei

21.

üdvözli a váltást az általános fenntartásról a megkülönböztetett fenntartás kijelölése felé, az EFA-ra vonatkozó korábbi parlamenti állásfoglalások kérésének megfelelően, nevezetesen i) tematikus fenntartás a két magas kockázatú, függőben lévő támogatási területre közvetlen irányítás keretében (a 2015-ben kifizetett teljes összeg 18 %-a) és nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányítás keretében; és ii) külön fenntartás az Afrikai Békekeret részére;

22.

tudomásul veszi a Bizottság által tett, két magasabb kockázatú területet célzó lépéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést e lépések végrehajtásáról a Parlamentnek;

23.

kéri a Bizottságot, hogy finomítsa tovább tevékenységalapú költségvetés-tervezésének kockázatértékelését annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ágazati biztosítás megfelelő szintjét; ebben az összefüggésben kéri, hogy értékeljék a közvetett irányítás kockázati szintjét és sérülékenységét;

24.

aggodalmát fejezi ki a közvetett igazgatás kockázatos jellege miatt, különösen a források nyomon követhetőségének hiánya esetén, amikor ezeket a Nemzetközi Együttműködési és a Fejlesztési Főigazgatóság folyósítja a helyi szereplőknek és alvállalkozóknak;

25.

úgy véli, hogy a külső ellenőrzések megállapításainak nyomon követésére szolgáló eszközök javulása pozitív eredmény; üdvözli a Bizottság által kifejlesztett új ellenőrzési alkalmazást és minőségi rácsot, és támogatja a Számvevőszék ezen új eszközök javítására irányuló ajánlását;

26.

üdvözli, hogy a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tanulmányt négy egymást követő évben elvégezték, és az ellenőrzési, monitoring és auditálási stratégia kulcsfontosságú eszközévé vált,

27.

hangsúlyozza, hogy a fennmaradó hibaarányt úgy számítják, hogy az ellenőrző hatóságok éves hibaarányából levonják a nemzeti és uniós szinten előírt többéves pénzügyi korrekciókat;

28.

súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éves tevékenységi jelentésben foglalt lezárt szerződések 2015. évi fennmaradó hibaarányát 2,2 %-ra becsülik, ami továbbra is meghaladja a 2 %-os lényegességi küszöböt, és körülbelül 174 millió EUR-nak felel meg, ebből 98 millió EUR vonatkozik az EFA-kra;

29.

felhívja a Bizottságot, hogy tartsa fenn magas szintű módszertani normáit a fennmaradó hibaarányra vonatkozó értékeléseiben, valamint gondosan kövesse nyomon és tartassa be a pénzügyi korrekciókat a tagállamokkal;

30.

felhívja a figyelmet arra, hogy új egyensúlyt kell teremteni az abszorpciós kapacitás, a szabályszerűség és a teljesítmény között, és hogy annak tükröződnie kell a műveletek igazgatása során;

31.

üdvözli a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága becsült ellenőrzési költségeinek a 2014-es 371 millió EUR-ról 2015-ben 293 millió EUR-ra való csökkenését, és ösztönzi a Bizottságot, hogy javítsa tovább a főigazgatóság ellenőrzésének költséghatékonyságát, biztosítva ugyanakkor, hogy a lehető legkevesebb esetben hibázzanak;

32.

kéri a Bizottságot, hogy előzetes és utólagos értékelési, menedzsment- és teljesítményértékelési eszközeibe a Bizottság „eredményorientált költségvetés” című kezdeményezésével összhangban foglalja bele az uniós külső politikáknak és fellépéseknek a kedvezményezett országok helyzetére gyakorolt hatását, amelynek elemzését a kezdeményezés célozza;

Az uniós fejlesztési együttműködés eredményorientált megközelítéséhez kapcsolódó kockázatok

33.

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság beépítette a kockázatelemzést külső műveleteinek kezelésébe, amelyeket olyan összetett és az instabil környezetben hajt végre, melyet többfajta kockázat, a partnerországok eltérő fejlettségi szintje és kormányzási struktúrája jellemez;

34.

rámutat, hogy javítani kell a hosszú távú eredményekre (teljesítmény, eredmény és hatás) vonatkozó terminológia használatát, és rámutat annak fontosságára, hogy a különböző projektek finanszírozásáról szóló döntéseket megelőzően tényleges és fenntartható SMART-célokat kell kijelölni; hangsúlyozza, hogy külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a célkitűzések „realisztikusak és megvalósíthatóak” legyenek az olyan esetek elkerülése érdekében, hogy a partnerország ugyan teljesíti az eredeti célkitűzéseket, ám a fejlődést illetően nincs jelentős eredmény; megismétli, hogy a fejlesztési célok értékelése során figyelembe kell venni szociális és környezeti, valamint gazdasági szempontokat;

35.

szükségesnek tartja a költségvetési eredményekre való összpontosítástól mint egyedüli irányítási célkitűzéstől való tartózkodást, amely káros lehet a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére és az eredmények elérésére nézve; hangsúlyozza, hogy az ösztönzőkre épülő megközelítést, melyet pozitív feltételek rendszerére alapoznak – amely ösztönzőket eredményez a jól teljesítő és szigorúbb ellenőrzéseket a rosszul teljesítő kedvezményezettek számára – külön szigorú teljesítménymutatókhoz kell kapcsolni, melyek lehetővé teszik a hiányosságok és az elért eredmények értékelését célzó számszerűsíthető megközelítést;

36.

határozottan kiemeli, hogy az összes, pozitív feltételeken alapuló rendszernek kivétel nélkül meg kell felelnie az elővigyázatosság elvének;

37.

emlékeztet arra, hogy a jelentős – külső, pénzügyi és operatív – kockázati tényezők az azonosítástól a végrehajtási szakaszig történő rendszeres nyomon követése, feltérképezése és minősítése nemcsak az eredményes pénzgazdálkodást és a kiadások eredményességét, hanem az uniós intézkedések hitelességének, fenntarthatóságának és hírnevének biztosítását is szolgálja; úgy véli, hogy az előkészítő műveletek, valamint az országok kockázati profiljának kialakítása megkönnyítik a gyors kockázatcsökkentési stratégiák kidolgozását arra az esetre, ha egy partnerországban romlik a helyzet;

38.

hangsúlyozza, hogy folyamatosan ki kell igazítani az ellenőrzési környezetet és a kockázatkezelési feladatköröket ahhoz, hogy azok figyelembe vegyék a támogatási eszközök és lehetőségek új formáit, úgymint a finanszírozási források ötvözését, a vagyonkezelői alapokat és a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való partnerségeket, és akkor is, amikor a kedvezményezett országok különböző típusú támogatásokból részesülnek;

39.

úgy véli, hogy a partnerországok kapacitásépítésének, kormányzási struktúrájának és szerepvállalásának fejlesztése szintén nélkülözhetetlen a rendszerszintű kockázatok mérséklésének érdekében, ami lehetővé teszi, hogy a finanszírozás elérje a kívánt célokat és megfeleljen a három „E” (economy, efficiency, effectiveness –gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) követelményének, figyelmet fordítva az ökológiára, az egyenlőségre és az etikára is; ösztönzi e tekintetben a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább a helyi könyvvizsgáló cégek és helyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét és kockázatait, teljes átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása mellett;

40.

elismeri, hogy a költségvetési rendelet lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy helyi könyvvizsgáló cégeket alkalmazzanak; azonban hangot ad komoly aggodalmának a EuropeAid menedzsmentinformációs rendszerének hiányosságai miatt a külső ellenőrzések eredményei és nyomon követése tekintetében, amint azt a Számvevőszék az EFA-ra vonatkozó 2014. évi mentesítési eljárása során megemlítette; sürgeti a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságát, hogy vezesse be az ellenőrzések megbízhatóságának értékelésére alkalmazott minőségmátrixot a kedvezményezettek által közvetlenül alkalmazott helyi könyvvizsgáló cégek által elvégzett ellenőrzések és költségvizsgálatok esetében, ahol az elégtelen minőség kockázatát magasabbnak értékelik, és az ellenőrzési és vizsgálati jelentések nem tartalmaznak elegendő információt a ténylegesen elvégzett munkáról ahhoz, hogy a jelenleg alkalmazott mátrixot hatékonyan lehessen használni;

Az EFA-támogatás hatékonyságának javítása

41.

hangsúlyozza továbbá, hogy a fejlesztési támogatás – különösen az alkalmazott eszközök, a támogatásnyújtási módszerek és az érintett pénzeszközök – hitelességének megalapozásához szükséges, hogy fel lehessen mutatni az e támogatás révén elért eredményeket, de azt is, hogy a külső politikák és az uniós fellépések közötti koherencia, valamint a fejlesztési támogatás célkitűzései, különösen a szociális fejlődésre, az emberi jogok védelmére és a környezetvédelemre irányuló célkitűzések is megvalósulnak;

42.

emlékeztet arra, hogy a támogatás hatékonysága, a partnerország fejlesztési eredmények iránti felelősségvállalása és a partnerországok irányítási kereteire való támaszkodás olyan vezérelvek, amelyeket rendszeresen finomítani kell;

43.

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy a projektek végrehajtásának módját hozzáigazítsák a kitűzött célokhoz minden egyes esetben és minden egyes projekt esetében; úgy véli, hogy a hatékonyság tekintetében jobb eredményt lehet elérni olyan projektek támogatása révén, amelyek igazodnak az előre meghatározott célkitűzésekhez, valamint konkrét és azonosítható eredményekhez vezetnek és a helyi közösségek fenntartható fejlődését célozzák;

44.

úgy véli, hogy az EFA-n keresztül finanszírozott infrastrukturális projektek esetében alapvető fontosságú egy független külső értékelés, amely figyelembe veszi a projektek szociális és környezeti hatását, valamint hozzáadott értékét; úgy véli, hogy a finanszírozási határozatokat megfelelő költség-haszon elemzéshez kell kapcsolni, és hogy a támogatást olyan projekteknek kell megítélni, amelyek megvalósítása nem jár hátrányos környezeti, pénzügyi vagy szociális hatással;

45.

emlékeztet arra, hogy a teljesítmény nyomon követésének és az eredmények értékelésének aláásása káros a nyilvános elszámoltathatóság céljai és a politikai döntéshozók átfogó tájékoztatása szempontjából; rámutat, hogy elengedhetetlen, hogy a Parlament világos képet kapjon az Unió fő célkitűzései megvalósulásának valós mértékéről; hangsúlyozza egy kiegyensúlyozottabb megközelítés fontosságát, amely kevesebb titoktartást és nagyobb átláthatóságot foglal magában, különösen a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések tekintetében;

46.

úgy véli, hogy a kiválasztott végrehajtási módban rejlő eredendő kockázatok értékelése alapvetően fontos az Unió pénzügyi forrásainak lekötése előtt és a várható eredmények figyelembevételekor; úgy véli, hogy a projektek sokfélesége, mind a tárgy, mind a végrehajtás tekintetében, alapvető fontosságú az EFA-támogatás eredményességének biztosítása érdekében;

47.

úgy véli, hogy az igazgatási és technikai erőforrások erőteljesebb támogatására van szükség az EFA-támogatások hatékonyságának javításához, különösen a szabályok összetettségére való tekintettel, mivel az EFA költségvetési rendelete nem önálló dokumentum és más jogi forrásokkal együtt kell alkalmazni, ami a jogbizonytalanság és a hibák jelentős kockázatát hordozza;

48.

úgy véli, hogy a pénzeszközök elosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítésére van szükség a források jobb kihasználásának biztosítása, valamint a támogatás hatékonyságának fokozása érdekében; ösztönzi a Bizottságot, hogy kezdeményezze a pénzeszközök elosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítését és támogassa a helyi partnereket a projektek végrehajtásában; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az egyszerűsítés nem történhet a jelenlegi előzetes és utólagos ellenőrzések és ellensúlyok kárára, amelyek nélkülözhetetlenek az átfogó felügyelethez; hangsúlyozza, hogy már most is állandó hiányosságok állnak fenn az előzetes ellenőrzések során, és e területen az egyszerűsítést gondosan mérlegelni kell a kockázatokkal szemben; emlékezteti a Bizottságot, hogy fektessen hangsúlyt a kisebb adminisztratív terhek és a hatékony pénzügyi ellenőrzés közötti megfelelő egyensúlyra a fejlesztési források kiosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítése mellett;

49.

kijelenti, hogy a források elosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítése nem jelentheti azt, hogy az előirányzatokat az alap-jogiaktusok céljaitól és elveitől eltérően használják fel, és úgy véli, hogy a vagyonkezelői alap révén történő finanszírozás nem történhet az EFA és a hosszú távú uniós szakpolitikák rovására;

„Tudás, teljesítmény és eredmények” munkacsoport

50.

üdvözli az EU fejlesztési és együttműködési eredménykerete elindításával összefüggő projektek kiválasztott eredményeiről szóló első jelentést, kiegészítő lépésként a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy javítja elszámoltathatóságát és kibővíti a folyamatban lévő műveletek eredményeiről szóló jelentéstételét; különösen érdekli a szervezeti teljesítménymutatók jegyzéke, amelyek segítségével mérik és bejelentik a fejlődésre gyakorolt hatásokat, valamint a partnerországok és a Bizottság szervezeti egységei által elért eredményeket;

51.

úgy véli, hogy hasznos lenne ezt az információt rendszeresen feltüntetni a következő éves tevékenységi jelentésekben az eredményekhez való uniós hozzájárulások alakulásának követése érdekében a fejlesztési együttműködés különböző területein, mint az államháztartás irányítása, a jó kormányzás vagy a támogatásötvözési tevékenységek révén elért tőkeáttételi hatások;

Az uniós képviseletek által elért eredmények értékelése

52.

üdvözli az Unió képviseletei által elért globális eredmények elemzésében elért haladást, amely a fő teljesítménymutatók és a kitűzött célok összehasonlításából származó eredményeken alapul a belsőkontroll-rendszerek és az ellenőrzési rendszerek hatékonysága, valamint a műveletek és források 2015-ös hatékony kezelése tekintetében;

53.

nagyratörőbb ambíciókra szólít fel az EFA-források stratégiája, kezelése és elszámoltathatósága vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy ez egy lehetőség valamennyi EFA-tevékenység rezilienciájának optimalizálására a gazdasági és pénzügyi hatékonysági kritériumok megerősítése, illetve a hatékonyság és az eredményesség terén elérhető előnyök azonosítása révén, amelyeket az irányítás eredményessége tükröz; úgy véli, hogy az igényfelmérések előkészítése egy hatékony előzetes szakasz az uniós finanszírozás végleges hatékonyságának biztosításához;

54.

tudomásul veszi a külső támogatások kezeléséről szóló 86 jelentésben szereplő információk rendkívüli fontosságát ahhoz, hogy a Bizottság megbízhatósági nyilatkozatot adjon ki a külső támogatások kezeléséről, valamint a képviseletek teljesítményében tapasztalható pozitív tendenciát, mivel 2015-ben a 24 fő teljesítménymutatóból 20 megfelelt a céloknak, míg 2014-ben csak 15;

55.

sajnálja azonban, hogy a 86 képviseletből kilenc nem érte el fő teljesítménymutatóik 60 %-os referenciaértékét; felhívja a Bizottság szervezeti egységeit, hogy a képviseletekre vonatkozó tendenciák elemzésének finomítása és konszolidálása érdekében szorosan kövessék nyomon azokat a képviseleteket, amelyek a közelmúltban érték el a 60 %-os célt, vagy amelyek éppen csak meghaladták azt;

56.

felkéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy rendszeresen frissítsék a fő teljesítménymutatók, valamint a kapcsolódó értékelési módok meghatározását, és fejlesszék tovább kockázatértékelésüket, különösen a kockázati profil létrehozása révén (előzetes vagy utólagos kockázatok) az egyes képviseletek portfóliójának projektjeiben azzal a céllal, hogy már a korai szakaszban kizárólag életképes projekteket válasszanak ki; határozottan javasol egy átfogóbb előzetes kockázatértékelést, hogy csak a legéletképesebb projekteket válasszák ki;

57.

felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy tipológiát a projektek végrehajtásában előforduló akadályok és nehézségek okaira annak érdekében, hogy haladéktalanul azonosítsák a legmegfelelőbb válaszokat és korrekciós intézkedéseket;

58.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy a képviseletek vezetői folyamatosan tudatában legyenek annak, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be a megbízhatóság átfogó erősítése és a műveletek irányítása tekintetében, különösen az olyan tényezők mérlegelése kapcsán, amelyek miatt a Számvevőszék fenntartással élhet;

59.

határozottan megismétli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat személyzetét alkalmazó uniós képviseletek elszámoltathatóságát átfogó módon meg kell erősíteni; úgy véli, hogy ezt a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések mellett kell végrehajtani, amelyeket az uniós képviseletek vezetői készítenek és írnak alá;

60.

úgy véli, hogy az uniós képviseletek vezetőit egyértelműen emlékeztetni kell feladataikra, illetve irányítási és ellenőrzési felelősségükre, és arra, hogy ne csak feladataik politikai oldalára koncentráljanak;

61.

felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen jelentést a megtett korrekciós intézkedésekről akkor, ha egy projekt három egymást követő évben „piros” minősítést kap az 5. fő teljesítménymutatóval (azaz a végrehajtás előrehaladása esetében piros jelzésű projektek százalékos aránya) és a 6. fő teljesítménymutatóval kapcsolatban (azaz az eredmények elérése esetében piros jelzésű projektek százalékos aránya) annak érdekében, hogy gyorsan újravizsgálják az eredeti programozási célkitűzéseket, a rendelkezésre álló pénzeszközöket megfelelőbb projektekre és támogatási igényekre csoportosítsák át vagy akár csak megfontolják a projekt leállítását;

62.

tudomásul veszi a projektfinanszírozás és a közvetlen költségvetés-támogatás folyósítása leállításának diplomáciai következményeit, de határozottan hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát;

63.

sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel és annak szervezeteivel folytatott műveletek nyomon követésére, a régi fennálló kötelezettségvállalásokra – különösen az Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében – és a közös külkapcsolati információs rendszerből származó, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések elkészítéséhez használt adatok és értékek megbízhatóságára;

64.

hangsúlyozza, hogy a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik és a tizenegyedik EFA összes forrása 76,88 milliárd EUR-t tesz ki, amelyből 41,98 milliárd EUR a kifizetések összege; rendkívül aggódik amiatt, hogy a fennálló kötelezettségvállalások összege 11,61 milliárd EUR és a 2015 végén rendelkezésre álló egyenleg 23,27 milliárd EUR-t tesz ki;

Eredményorientált monitoring

65.

felhívja a Bizottságot, hogy a döntéshozatali folyamatok során levont tanulságok figyelembevételével biztosítsa, hogy az értékelés és a politikaalkotás között érdemi kapcsolat legyen; kéri a Bizottságot, hogy jelöljön ki megfelelő irányítási kapacitás a különféle értékelési tevékenységekhez és biztosítsa a EuropeAid értékelés és az eredményorientált monitoringrendszerek megbízhatóságát;

66.

emlékeztet, hogy a Bizottság minőségbiztosítás iránti elkötelezettsége részeként külső, objektív és pártatlan visszajelzést kell nyújtani a Bizottság támogatási projektjeinek és programjainak teljesítményéről; úgy véli, hogy az értékelések eredményei olyan kulcsfontosságú elemek, melyeket hasznosítani kell a szakpolitikákban és a politikai felülvizsgálati folyamatokban, elősegítve a stratégiai politikai célkitűzések kiigazítását és a többi uniós szakpolitikával való koherencia fokozását; helyénvalónak tartja garantálni, hogy a finanszírozott projektek végső értékelése egy utólagos független elemzésen alapul;

67.

úgy véli, hogy a különböző típusú értékelések eredményeinek elemzésébe és összesítésébe való befektetés segíti a Bizottságot, hogy ne csak átfogó képet kapjon a trendekről, hanem tanulságok levonását is lehetővé tegye, ami erősíti az értékelési folyamatok hatékonyságát, és közben jobb bizonyítékot is szolgáltat a döntéshozatal és a politikaformálás terén;

68.

úgy véli, hogy a tudás valamennyi eszköz révén való megosztása kulcsfontosságú nem csak az értékelési kultúra, hanem elsősorban az eredményes teljesítménykultúra kialakítása szempontjából;

Költségvetés-támogató tevékenységek

69.

megjegyzi, hogy az 5 746 000 EUR összegű összes kifizetésből 1 266 440 EUR-t (22 %) fordítottak költségvetés-támogatásra 2015-ben;

70.

úgy véli, hogy a költségvetés-támogatás a fejlesztési támogatás sajátosságaihoz igazított olyan támogatási mód, amely az ország felelősségvállalásának és a támogatás hatékonyságának fokozása révén konkrét eredményeket mutat a fejlesztési politika célkitűzéseinek elérése terén; megjegyzi azonban, hogy a költségvetés-támogatás pénzkezelési kockázatokkal jár és bizonytalansághoz vezethet az eredmények és a teljesítmény tekintetében; felhívja a Bizottságot a fejlesztési támogatás helyes használatának biztosítására a költségvetés-támogatáson keresztül, különösen azáltal, hogy személyre szabott képzéseket nyújt és technikai segítségnyújtást biztosít a kedvezményezettek számára;

71.

üdvözli a Bizottság 2016. évi éves költségvetés-támogatási jelentését, amely áttekinti a 2015-ös kulcsfontosságú eredménymutatókat az uniós költségvetés-támogatásban részesülő országokban; ösztönzi a Bizottságot, hogy közelgő éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele e jelentés eredményeit;

72.

emlékeztet a négy támogathatósági feltétel folyamatos betartására a szerződéskötés előtti szakaszban, a kitűzött célok alakulására és a jóváhagyott várható eredményekre a költségvetés-támogatás ellenőrzése során;

73.

hangsúlyozza, hogy egyértelműen ki kell mutatni a költségvetés-támogatás alkalmazásának a kívánt fejlesztési eredményekhez való hozzájárulását, és a támogatás felhasználását az államháztartási gazdálkodás és a demokratikus felügyelet és elszámoltathatóság javulásától, valamint a kedvezményezett országok nemzeti parlamentjei és polgárai számára biztosított teljes átláthatóságtól kell függővé tenni; elsődlegesnek tartja e támogatás összekötését a korrupció elleni hatékony harccal azokban az országokban, amelyek költségvetés-támogatásban részesülnek;

74.

úgy véli, hogy a kifizetésre vonatkozó teljesítménykritériumoknak alapvető tényezőknek kell lenniük a költségvetés-támogatási tevékenységek kezelése során, valamint az elmélyült politikai és szakpolitikai párbeszéd érdekében;

75.

szükségesnek tartja a politikai és szakpolitikai párbeszéd megerősítését, valamint a támogatások feltételekhez való kötésének és a logikai láncstruktúrának a szigorítását annak érdekében, hogy a kifizetéseknek az elért eredményektől, a kiválasztott célkitűzésektől és az előre meghatározott fő teljesítménymutatóktól való függővé tétele révén biztosítani lehessen a döntések és a kifizetési előfeltételek közötti koherenciát; felkéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy ennek megfelelően erősítsék meg jobban a felügyeleti keretet; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel és rendszeresebben tegyen jelentést a teljesítményről és az eredményekről;

76.

felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a 2015-ben elindított addisz-abebai adózási kezdeményezés végrehajtásáról, különösen az adókikerülés, az adókijátszás és a jogellenes pénzmozgások kezelése érdekében indított tevékenységekről; úgy véli továbbá, hogy a kormányzati hatékonyság és a közpénzekkel való gazdálkodás, a korrupció és a csalás jelentik a folyamatosan és alaposan ellenőrizendő fő kockázatokat;

A vagyonkezelői alapok és a támogatásötvözési eszközök felügyeleti dimenziójának fejlesztése

77.

elismeri a külön vagyonkezelői alapok kialakítására vonatkozó indoklást, mint a különböző érdekelt felektől származó pénzügyi forrásokat összefogó eszköz azzal a céllal, hogy növeljék a rugalmasságot és felgyorsítsák a nemzetközi problémákra, nagyobb válságokra vagy vészhelyzetekre adandó uniós választ; úgy véli ugyanakkor, hogy a kisebb léptékű, egyértelműen azonosított célkitűzésekkel, szereplőkkel és kedvezményezettekkel bíró, konkrét eredményeket hozó és hosszú távú stratégiára választ adó projektek is hatékonyan részt vehetnek az e kihívások leküzdésére tett uniós válaszokban;

78.

úgy véli, hogy bármely új fejlesztési eszköznek az EFA-val való koherenciáját és komplementaritását megfelelően figyelembe kell venni, különösen a támogatás hatása, valamint a teljes hozzájárulásokból fedezett igazgatási és adminisztratív költségek szempontjából; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új fejlesztési eszközök mindig összhangban legyenek az Unió átfogó stratégiájával és fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel;

79.

aggodalmát fejezi ki a vagyonkezelői alapok és a támogatásötvözési platformok sokfélesége miatt, amelyeket a tagállamok jelentős összegekkel finanszíroznak, de nem részei az uniós költségvetésnek; határozottan kiemeli az irányítás, a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében felmerülő lehetséges problémákat; figyelmezteti a Bizottságot a fejlesztési politika célkitűzéseinek kiszervezésével és felhígításával kapcsolatos kockázatokra; felhívja a Számvevőszéket, hogy segítse a kockázatok értékelését, az átláthatóság és az elszámoltathatóság átfogó javítását, valamint hasonlítsa össze a vagyonkezelői alapok által és az EFA közvetlen vagy közvetett irányítása alatt végrehajtott beruházások hatékonyságát;

80.

megjegyzi, hogy a szükséghelyzeti alapok eseti válaszintézkedés részét képezték, ami azt mutatja, hogy az EFA, az uniós költségvetés és a többéves pénzügyi keret nem rendelkezik a nagyobb válságok esetében alkalmazandó gyors és átfogó megközelítéshez szükséges erőforrásokkal és rugalmassággal; úgy véli, hogy több időre van szükség hatékonyságának bizonyításához;

81.

tudomásul veszi az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért létrehozását, de sajnálatának ad hangot, amiért nem került sor a Parlamenttel való előzetes konzultációra annak ellenére, hogy a Parlamentnek a Bizottság által vállalt politikai elkötelezettség alapján fokozott felügyeleti joga van az EFA programozása tekintetében; megjegyzi, hogy a tagállamok és más adományozók (Svájc és Norvégia) által eredetileg vállalt összeg 57 %-át fizették be a szükséghelyzeti alapba (vagyis 47,142 millió EUR-t); megjegyzi, hogy az EFA tartalékából 1,4 milliárd EUR-t fognak felhasználni a szükséghelyzeti alaphoz, és hogy a tagállamok által teljesített összes pénzügyi vállalás mindössze 81,492 millió EURt tesz ki (azaz az előre jelzett 1,8 milliárd EUR 4,3 %-át); tudomásul veszi a Bêkou szükséghelyzeti alap által vállalt és kifizetett 34,925 millió EUR-t;

82.

felhívja a Bizottságot, hogy hajtson végre átfogó ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek biztosítják a politikai ellenőrzést – különösen a Parlament részéről – ezen új eszközök irányítása, igazgatása és végrehajtása terén a mentesítési eljárással összefüggésben; fontosnak tartja, hogy egyedi célkitűzésekkel, célokkal és felülvizsgálatokkal rendelkező egyedi felügyeleti stratégiákat dolgozzanak ki ezen eszközökre;

83.

rendkívül aggódik amiatt, hogy a célkitűzések nem eléggé konkrétak, illetve nincsenek kötelező érvényű mutatók és mérhető célok a vagyonkezelői alapok teljesítményének értékeléséhez; kéri, hogy erősítsék meg jobban a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó, a tervezett fellépésekkel – többek között az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban álló közép- és hosszú távú célokkal – kapcsolatos rendelkezéseket (vagy eredménymátrixokat vagy kereteket);

84.

különösen érdeklik a meglévő támogatásötvözési eszközök által elért tőkeáttételi arányokra vonatkozó információk, különös tekintettel a hozzáadott értékre és az addicionalitásra a klasszikus uniós támogatáshoz képest;

A nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kereteinek megerősítése

85.

megjegyzi, hogy a nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési ügynökségekkel közvetett irányítás révén végrehajtott EFA-beavatkozások összege 810 millió EUR volt, ebből 347 millió EUR az ENSZ Biztonsági Tanácsa révén;

86.

elismeri a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés hozzáadott értékét bizonyos körülmények között; rámutat azonban olyan visszatérő hiányosságokra, mint a hibaarányt érintő pénzügyi hibák szintje, a jelentéstételi hiányosságok, annak problémája, hogy kinek tulajdoníthatóak az eredmények és ennek következtében az Unió mint adományozó láthatóságának hiánya, valamint annak szükségessége, hogy az eredményorientáltság és az ár-érték arány tekintetében összehangolják az elvárásokat;

87.

különösen a társfinanszírozott és a több adományozót magukban foglaló kezdeményezések esetén ösztönzi a Bizottságot vagy a nemzetközi intézményeket, hogy:

i.

becsüljék fel és tervezzék meg a projekt várható hozadékát, és azt, hogy az egyes partnerek mennyiben járulnak hozzá a végeredményhez és a szélesebb körű hatásokhoz, annak elkerülése érdekében, hogy megkérdőjeleződjön, kinek jár elismerés az eredményekért, vagyis hogy mi köszönhető az uniós támogatásnak, és mi a többi adományozó hozzájárulásának;

ii.

ötvözzék a kormányzási struktúrákat az uniós struktúrákkal, különösen kockázatkezelési módszereik javítása révén; vegyék figyelembe, hogy a források helyettesíthetőségét a pénzkezelési kockázatok magas szintje miatt szorosan nyomon kell követni;

iii.

javítsák a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kereteinek modelljeit, különösen az irányítási költségek alaposabb ellenőrzésének biztosítása érdekében;

iv.

biztosítsanak koherenciát a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés keretében végrehajtott projektek, illetve az uniós fellépések és szakpolitikák között;

Az Afrikai Békekeret igazgatása

88.

megjegyzi, hogy az Afrikai Békekeret (a továbbiakban: APF) az az uniós pénzügyi eszköz, amelynek célja az Afrikával való együttműködés támogatása a béke és biztonság területén, és amely 2015-ben összesen 901,2 millió EUR lekötött előirányzattal és 600 millió EUR értékű szerződéssel, és a tizenegyedik EFA keretében fizetett teljes összeggel rendelkezett; tudomásul veszi, hogy az APF pénzeszközeinek közel 90 %-át az Afrikai Unió Bizottságával – az Afrikai Unió végrehajtó szervével – aláírt megállapodások révén kezelik;

89.

megállapítja, hogy a Bizottság nem bízik az évek óta működő APF végrehajtásában; ezzel összefüggésben meglepőnek tartja a Bizottság javaslatát, hogy még több forrást irányítsanak az afrikai biztonsági fellépések céljára; azt is hangsúlyozza, hogy 15 éve átmeneti megoldásnak számít az APF EFA-ból történő finanszírozása; hangsúlyozza, hogy ezekben az években a fejlesztésfinanszírozás pénzügyi szempontból jelentősen hozzájárult az afrikai biztonságpolitikákhoz, miközben nem léteznek fejlesztési célú uniós biztonsági kiadások;

90.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az APF irányítását és operatív nyomon követését ellenőrző rendszer nem tudta hatékony megvédeni az EFA-t az illegális és a szabálytalan kiadásoktól és az enyhítő intézkedések végrehajtása nem volt megfelelő a feltárt intézményi hiányosságok orvoslásához; sajnálja az APF finanszírozott tevékenységeire vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi rendszerek hiányosságait is;

91.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési rendelet követelményeinek megfelelően elvégzett pillér-értékelések eredményeit nem vették figyelembe, nevezetesen a számviteli, közbeszerzési és átruházási eljárások meg nem felelését illetően; sajnálja, hogy a korrekciós intézkedéseket nem hajtották végre gyorsabban;

92.

felkéri a Bizottságot, hogy igazítsa ki az irányítást, a koordinációt és a részt vevő érdekelt felek (vagyis a Bizottság szervezeti egységei, az Európai Külügyi Szolgálat és az uniós képviseletek) feladatait az APF finanszírozásának nyomon követésében és a folyamatban lévő projektjeiről való jelentéstétel során;

93.

kéri a Bizottságot, hogy a korrekciós intézkedésekről, a visszafizetésekről és az APF pénzeszközeinek igazgatásában megvalósuló javulásokról megfelelő időben tegyen jelentést a Parlament számára;

Együttműködés a TOT-okkal

94.

tudomásul veszi, hogy az EFA-k elsősorban az afrikai országokra összpontosítanak, és úgy véli, hogy a TOT-okat nem kellene háttérbe szorítani a politikai célkitűzéseket illetően; felhívja a Bizottságot, hogy valósítson meg több szinergiát az Unió belső és horizontális politikái és a TOT-ok konkrét részvétele között;

95.

úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani a támogatás teljesítményére és a fejlesztési politika hatására, de a TOT-okkal egy földrajzi területen található országokra vonatkozó más európai és nemzetközi politikákra is; felszólít, hogy fordítsanak különös figyelmet Mayotte sajátos helyzetére azon okból kifolyólag, hogy 2014-ben TOT-ból legkülső régióvá vált;

96.

felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a finanszírozás méltányos és egyenlő mértékű előnyöket nyújtson valamennyi TOT számára; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a TOT-ok közigazgatási szerveit az EFA és a projektek végrehajtásában, különösen a képzés és a technikai segítségnyújtás révén;

97.

emlékeztet a TOT-ok földrajzi jellemzőire; felhívja a Bizottságot, hogy integrálja jobban a TOT-ok finanszírozására vonatkozó célzott fő teljesítménymutatókat; arra is felhívja a Bizottságot, hogy a BEST előkészítő intézkedés (a biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások önkéntes rendszere az Unió legtávolabbi régióiban és tengerentúli országokban és területeken) kibővítésének részeként javasoljon egy állandó mechanizmust a biológiai sokféleség védelmére, az ökoszisztéma-szolgáltatások kidolgozására és az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésére az Unió tengerentúli országaiban és területein;

98.

újból felszólítja a Bizottságot, hogy 2020-ra a hozzon létre egy egyedi finanszírozási eszközt a TOT-ok számára, figyelembe véve különleges státuszukat és azt, hogy az európai család tagjai;

Az EFA válasza a sürgető globális kihívásokra

A migráció és a fejlesztési támogatás

99.

emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztési politika fő célkitűzése a szegénység csökkentése, majd felszámolása, valamint, hogy az EFA révén haladás történt az AKCS-országokban és a TOT-okban; úgy véli, hogy a sikeres fejlesztési támogatás és a migrációs kérdések kapcsolódnak egymáshoz, mivel a migráció társadalmi és gazdasági sebezhetőségből eredhet, és mivel a migráció kiváltó okainak enyhítése a célzott fejlesztési támogatásra vezethető vissza;

100.

tudomásul veszi az Unió nemrégiben elfogadott globális stratégiáját a fenntartható fejlődés 2030-ig való eléréséről, ami tovább fogja erősíteni a fejlesztés és a migráció közötti kapcsolatot, illetve bevonja a migrációt és a biztonságot az új fejlesztési és együttműködési keretbe;

101.

emlékeztet a Parlament migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésére, amely többek között a migráció kiváltó okainak kezelése révén a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolat megerősítését, valamint a migrációs válságra adott válaszokkal kapcsolatos támogatások átalakítását is magában foglaló, új szakpolitikai elegy;

102.

tudomásul veszi, hogy az Unió megerősítette a biztonsági terület reformjának támogatását; úgy véli azonban, hogy a Bizottságnak biztosítani kell, hogy az alapokat ne orientálják a biztonság előmozdítására a demokratikus reformok támogatásának ezzel párhuzamos megerősítése nélkül;

103.

úgy véli, hogy a migrációs válság kiterjedése a gyorsabb és hatékonyabb támogatásnyújtás iránti igényt váltotta ki; hasznosnak véli megfelelő ágazati kódot kidolgozni a migrációra az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságában, hogy jobban integrálják a migrációt a fejlesztési menetrendbe és célokba, hogy megkönnyítsék a pénzeszközök kódolását és felhasználását, és hogy jobban nyomon követhetők és ellenőrizhetők legyenek a migráció kiváltó okai elleni harccal kapcsolatos külső tevékenységet célzó összegek;

104.

üdvözli, hogy egy külső beruházási terv indítását tervezik Afrikában az Európai Stratégiai Beruházási Alap mintájára a beruházások terén fennálló konkrét szűk keresztmetszetek kezelése érdekében; úgy véli, hogy ez az egyik legmegfelelőbb és leghatékonyabb eszköz a Parlament azon hosszú távú céljának eléréséhez, hogy az embereknek megfelelő lakhatási feltételeket nyújtson, és ezáltal kezelje az Afrikából kiindult, túlzott mértékű migráció kiváltó okait is;

105.

elismeri, hogy az EFA pénzeszközei hozzájárulnak a jelenlegi globális menekültügyi és migrációs válság kiváltó okainak kezeléséhez; kiemeli, hogy az EFA pénzeszközei nem használhatók fel a rendelkezésekben meghatározott olyan céloktól eltérően, mint a biztonsági ellenőrzések a határokon és a hatékony visszatérési intézkedések; felhívja a Bizottságot, hogy kötelezze el magát konstruktívan az uniós költségvetés, az EFA és a kétoldalú együttműködések közötti szinergiák megvalósítására, a migrációs válság megelőzésével kapcsolatos kérdések kezelése érdekében;

106.

felszólít az uniós külső migrációs politika és a szakpolitikai lehetőségek stratégiai értelmezésének és keretének folyamatos finomítására a kulcsszereplők bevonásával, biztosítandó az egyértelműséget és a külső migrációs mechanizmusok összehangolt és koherens igénybevételét rövid, közép-, és hosszú távon, az uniós költségvetés keretein belül vagy azon kívül;

107.

úgy véli, hogy feltétlenül össze kell hangolni a jobb eredmények szükségességét a megfelelő források rendelkezésre állásával annak biztosítása érdekében, hogy a migrációs válság által keltett jelenlegi és jövőbeni kihívásokra adott átfogó és fenntartható uniós válasz igen ambiciózus legyen; úgy véli, hogy az EU külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadásait hatékonyabban kell végrehajtani, és hogy a kiadásoknak teljesíteniük kell a „hozzáadott érték” kritériumait annak érdekében, hogy megfelelő életkörülményeket lehessen biztosítani az emberek számára a származási országukban és más AKCS-országokban;

108.

felhív minden főbb szereplőt, hogy fontolják meg és megfelelően vegyék figyelembe a beavatkozások rugalmassága, a pénzeszközök kiegészítő jellege, szintje és hatásának szükséges növelése, valamint a lehetséges szinergiák és az uniós beavatkozás addicionalitása közötti egyensúlyt;

109.

úgy véli, hogy az is hátráltatja az alapok végrehajtásával és a felelősségi körök beazonosításával kapcsolatos parlamenti ellenőrzést – és így nehezíti a migrációval összefüggő külső fellépések támogatására ténylegesen elköltött pénzösszegek pontos felmérését –, hogy az eszközök szétaprózódtak, és céljaik nem kapcsolódnak egymáshoz; sajnálja, hogy ez a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányához vezet; szükségesnek tartja a meglévő szakpolitikai eszközök felhasználásának új alapokra helyezését, célkitűzések világos és megújított halmazát követve, fokozva általános hatékonyságukat és láthatóságukat;

110.

ezzel összefüggésben úgy véli, hogy kellően figyelembe kell venni a támogatások megfelelő hozzárendelését a különböző, folyamatosan változó külső migrációs kérdésekhez, egyidejűleg biztosítva a kifizetett források megfelelő felügyeletét is a hűtlen kezelés és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy más AKCS-országok továbbra is élvezzék az EFA-ból nyújtott támogatást;

111.

úgy véli, hogy az éghajlatváltozás és annak kihívásai, a migráció és a fejlődés szorosan összekapcsolódnak; felszólít ezen összefüggés jobb megértésére a fejlesztési támogatás előirányozásában és a fejlesztési politika célkitűzéseiben; felhívja a Bizottságot és az EBB-t annak elkerülésére, hogy a migrációval kapcsolatos problémák kezelésére költött pénzeszközöket egyszerűen megnövelik anélkül, hogy figyelembe vennék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó és az egyéb fejlesztési projekteket;

EBB-hozzájárulások

112.

megjegyzi, hogy 2015-ben 936 millió EUR-t különítettek el az AKCS-országokra és a TOT-okra, 15 országban és 6 regionális csoportosulásban végrehajtott projektekre;

113.

támogatja az AKCS beruházási keret átfogó céljait, azaz a helyi magánszektor támogatását, a foglalkoztatás és a helyi és regionális szinten a fenntartható fejlődésnek kedvező társadalmi-gazdasági infrastruktúrák fejlesztésének támogatását, valamint a magánszektor és a kulcsfontosságú infrastruktúrák fejlesztését az EU–Afrika Infrastrukturális Vagyonkezelői Alapban;

114.

üdvözli az EBB azon erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon egy uniós válaszhoz a kiemelten fontos nemzetközi kérdésekben, különösen az EBB AKCS migrációs csomagja és gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezése révén, az Uniót és a partnerországokat támogatva a migrációhoz hozzájáruló társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében és előrevetítve a külső beruházási tervet; megemlíti azonban, hogy az EBB tevékenységeinek megfelelő politikai és demokratikus ellenőrzése folyamatos kihívást jelent;

115.

felkéri az EBB-t, hogy tartson ki a beruházások hosszú távú hatása és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk mellett és adjon annak prioritást valamennyi gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi aspektusban;

116.

ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa tovább a helyi magánszektor, mint a fenntarthatóság kulcstényezője fejlődését, támogassa a kedvezményezettek közvetlen érdekét szolgáló szociális és gazdasági alapinfrastruktúrát, valamint új helyi és regionális partnerek keresését a mikrofinanszírozás speciális területén; felkéri az EBB-t, hogy a pénzeszközök felhasználásának jobb indoklásával növelje az addicionalitást;

117.

felkéri az EBB-t annak biztosítására, hogy a folyamatban lévő projektet folyamatosan nyomon követik, és hogy az eredeti célokat és kritériumokat ténylegesen teljesítik a projekt élettartama alatt; úgy véli, hogy az EBB-nek figyelembe kell vennie a projekt és célkitűzései lehetséges alakulását;

118.

üdvözli az EBB második, külső műveleteinek eredményeiről, illetve a hárompilléres értékelési keretrendszer (3PA) és az eredménymérési keret használatáról, a beruházási projektek várt eredményeinek előzetes értékelése céljából készített 2015-ös jelentését;

119.

úgy véli, hogy a beruházási eszköz eredményeit és teljesítményét mérő keretnek minden egyes projekt esetében mérnie kellene a fejlődésre gyakorolt hatást; kiemeli annak fontosságát, hogy ugyanazokat a globális célokat és stratégiákat kell meghatározni, mint az uniós fejlesztési politikákban; felkéri az EBB-t, hogy tevékenységeit hangolja jobban össze az Unió fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel;

120.

felszólít az AKCS beruházási keret továbbhitelezői megállapodásainak rendszeres közzétételére, valamint az átláthatóság növelésére az igazgatótanácsi határozatok és az irányítóbizottság dokumentumai vonatkozásában;

121.

úgy véli, hogy az AKCS beruházási keretre vonatkozó ellenőrzés jó gyakorlati megoldás a Parlament és a Számvevőszék közötti együttműködés és kollaboratív ellenőrzés szempontjából; sajnálja azonban, hogy a TOT-okban végrehajtott projektekre és a számukra elkülönített pénzeszközökre nem terjed ki az ellenőrzés; sajnálja, hogy a beruházási keret nem tartozik a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett éves számvevőszéki ellenőrzés hatálya alá, és a Parlament mentesítési eljárásának sem képezi tárgyát;

A Cotonou utáni megállapodás felé

122.

elismeri az EFA eredményeit, ugyanakkor úgy véli, hogy új távlatokat kell megfontolni az AKCS-országok és a TOT-ok tájképében és az új fenntartható célkitűzések fejlődésében bekövetkezett változások – különösen a béke, a humanitárius segítségnyújtás, az éghajlatváltozás és annak kihívásai, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a migráció közötti összefüggés – figyelembevétele érdekében;

123.

üdvözli a Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Megújított partnerség az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni térség országaival” című közös közleményt, amelyet a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. november 22-én tett közzé (JOIN(2016)0052), és további megbeszéléseket szorgalmaz az uniós intézmények között az EU–AKCS kapcsolatok jövőjéről;

124.

megállapítja, hogy miközben a Bizottság az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet jelentős egyszerűsítéseire tett javaslatot, az egyes EFA-kra továbbra is külön-külön saját költségvetési rendeletük vonatkozik; úgy véli, hogy egy egységes költségvetési rendelettel csökkenteni lehetne a különböző EFA-k irányításának és végrehajtásának összetettségét; továbbá hangsúlyozza, hogy a Parlament hosszú ideje kéri az EFA uniós költségvetésbe történő beemelését;

125.

úgy véli, hogy a Cotonou utáni megállapodásban további koherenciát kell biztosítani a fejlesztési célok és az Unió külső politikái között, és központi szerepet kell betölteniük az olyan tényezőknek, mint az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a fenntartható fejlődést szolgáló fellépések;

126.

nagy várakozással tekint a 11. EFA félidős felülvizsgálatáról szóló részletes tájékoztatás és konzultáció elé, amely felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet és a fejlesztési politikára vonatkozó új európai konszenzust, de amelynek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a globális partnerség Nairobiban tartott magas szintű fórumán megerősített fejlesztéshatékonysági elveket, különösen a kedvezményezett országok prioritásokért vállalt felelősségét;

127.

javasolja, hogy a Cotonou utáni megállapodás mutasson túl a gazdasági kérdéseken és mozdítsa elő a hatékony politikai párbeszédet; emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszéd az egyik kulcs a támogatás teljesítményének és hatékonyságának biztosításához;

128.

úgy véli, hogy a Cotonou utáni megállapodásnak elő kell mozdítania a helyi közösségek és általában a civil társadalom megerősítését és részvételét, különösen helyi partnerségi megállapodások kialakítása révén, a projektek megfelelő helyi szintű végrehajtásának biztosítása érdekében, különösen a közvetett irányítás keretében;

129.

felszólít annak elismerésére, hogy az éghajlatváltozás és annak kihívásai, illetve a biológiai sokféleség csökkenése hatást gyakorol valamennyi fejlesztési tényezőre; úgy véli, hogy a Cotonou utáni megállapodásnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a kedvezményezett országok fenntartható fejlődésére és különösen az energia-önellátás kérdésére;

130.

felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el és fejlessze tovább a szigeti dimenziót a fejlesztési politikában, és hozzon létre egy speciális eszközt, amely lehetővé teszi a kis fejlődő szigetállamokban a források jobb elosztását, a teljesítményt és a kiigazított ellenőrzést;

131.

javasolja a Bizottságnak, hogy készítsen előzetes értékelést és rendszeresebben tegyen jelentést a fejlesztési politikának az azonos földrajzi térségben található országokra és régiókra gyakorolt hatásáról, és tegyen lehetővé nagyobb szinergiákat az ezekben a régiókban rendelkezésre álló valamennyi alap között;

132.

megismétli, hogy a Parlament már régóta támogatja a költségvetésbe emelést a demokratikus ellenőrzés és az elszámoltathatóság növelése, valamint a hatékonyság, az átláthatóság és a láthatóság fokozása érdekében az EFA felhasználásának vonatkozásában; hangsúlyozza azt is, hogy a költségvetésbe emelés csökkentené a tranzakciós költségeket, és egyszerűsítené a jelentéstételi és számviteli követelményeket azáltal, hogy csak egy igazgatási szabályozást és döntéshozatali struktúrát kellene követni;

A Parlament állásfoglalásainak nyomon követése

133.

felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglalja bele a Parlament éves mentesítési állásfoglalásában foglalt parlamenti ajánlások nyomon követésének áttekintését.


(1)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2)  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(3)  CAB D(2016) Ares 06675546. sz. közlemény

(4)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/159


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1632 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2016) 485 – C8-0326/2016),

tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2016) 386),

tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásokra (05376/2017–C8-0081/2017, 05377/2017–C8-0082/2017, 05378/2017–C8-0083/2017, 05379/2017–C8-0084/2017),

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016) 674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016) 338 és SWD(2016) 339),

tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra (4),

tekintettel az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra (a továbbiakban: tengerentúli társulási határozat) (5),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, 1995. december 20-i belső megállapodás 33. cikkére (6),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, 2000. június 23-i, Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve alapján nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról, továbbá az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2000. szeptember 18-i belső megállapodás 32. cikkére (7),

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére (8),

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére (9),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére (10),

tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat 119. cikkére (11),

tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet 50. cikkére (12),

tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére (13),

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2017),

1.

jóváhagyja a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 375., 2016.10.13., 287. o.

(2)  HL C 375., 2016.10.13., 297. o.

(3)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4)  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5)  HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6)  HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(7)  HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(8)  HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(9)  HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10)  HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11)  HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12)  HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13)  HL L 58., 2015.3.3., 17. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/161


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1633 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0075/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5), és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0147/2017),

1.

mentesítést ad az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 17. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/162


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1634 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0147/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 11 266 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,55 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség:

a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által kidolgozott és elfogadott költségvetés-tervezési iránymutatásokat vette alapul éves költségvetése tervezésének és végrehajtásának javítása érdekében, és előzetesen felvett belső képzést dolgozott ki a költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról,

éves jelentésébe belefoglalta az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság érdekében tett intézkedések aktuális helyzetét;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 95,09 %-os volt, amivel az ügynökség megvalósította a tervezett célkitűzését, és ami 2014-hez képest 0,09 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 74,88 %-os volt, ami 2014-hez képest 5,04 %-os növekedést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.

a Számvevőszék jelentése alapján tudomásul veszi, hogy a III. cím (Operatív kiadások) esetében az átvitt lekötött előirányzatok 1 360 000 eurót (59 %) tettek ki, a 2014-es 1 570 000 euróhoz (62 %) képest; megállapítja továbbá, hogy ezek az átvitelek elsősorban az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) végrehajtásának hosszú távú jellegéből adódtak;

4.

a számvevőszéki jelentés alapján nyugtázza, hogy a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében az átvitt lekötött előirányzatok 790 000 eurót (35 %) tettek ki, a 2014. évi 980 000 euróhoz (41 %) képest; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az átvitelek főként a 2015-ben elmaradt tanulmányok és szolgáltatások miatt keletkeztek;

5.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket; tudomásul veszi, hogy az ügynökség nehézségekbe ütközött az évenkéntiség elvének a REMIT végrehajtási projektjének többéves jellegével történő összeegyeztetése során;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2015 végén 54 ideiglenes tisztviselőt, 20 szerződéses alkalmazottat, 6 kirendelt nemzeti szakértőt, 9 gyakornokot és 6 ideiglenes alkalmazottat foglalkoztatott; megjegyzi továbbá, hogy 2015-ben nem történt változás a létszámtervben;

7.

tudomásul veszi, hogy a munkaügyi átvilágítás szerint az ügynökség álláshelyeinek 67,83 %-a operatív, 22,89 %-a adminisztrációs és koordinálási, míg 9,28 %-a általános jellegű volt;

8.

megjegyzi, hogy 2015-ben 75 alkalmazott vett részt az intézményen kívüli közösségi napon (away day), amelynek költsége 6 517 EUR (fejenként 87 EUR) volt;

Belső kontrollrendszerek

9.

megjegyzi, hogy az ügynökség megfelelt az összes belsőkontroll-standard minimum-előírásainak;

10.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2015-ben értékelte belső ellenőrzési rendszerének hatékonyságát annak felmérése érdekében, hogy hol van szükség további javulásra; tudomásul veszi, hogy az ügynökség ennek megfelelő intézkedéseket szándékozott végrehajtani; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a bevezetett intézkedésekről;

Belső ellenőrzés

11.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata előzetes látogatást tett az ügynökségnél a közbeszerzési eljárások ellenőrzése kapcsán; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat az ellenőrzést 2016 elejére tervezte; megjegyzi továbbá, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat egy teljeskörű kockázatértékelési és informatikai kockázatelemzési ellenőrzést is tervezett 2016 elejére, amelynek megállapításai alapján született meg az ügynökség új stratégiai ellenőrzési terve; várakozással tekint az ügynökség 2016-os éves tevékenységi jelentése elébe, amelyben beszámol a Belső Ellenőrzési Szolgálat által végzett ellenőrzésekről;

12.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a „keret-iránymutatások kidolgozása és az üzemi és kereskedelmi szabályzattal kapcsolatos vélemények” témában 2014-ben végzett ellenőrzést követően kiadott hat ajánlás közül kettőt 2014-ben, kettőt pedig 2015-ben hajtottak végre és zártak le; tudomásul veszi, hogy az ügynökség a két fennmaradó ajánlást 2016-ban szándékozott végrehajtani; megállapítja, hogy a 2013-ról fennmaradó, a tervezésre, a költségvetés-készítésre és a monitoringra vonatkozó utolsó lezáratlan ajánlást 2015-ben lezárták;

Teljesítmény

13.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2015 végén felmérést indított, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy értékeljék szabályozási tevékenységeit, munkamódszereit, hatékonyságát (például az időben történő rendelkezésre bocsátást), átláthatóságát, az érdekelt felek bevonását és kiadványait; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2015 októberében a módszertanra vonatkozó javaslatról szóló tanulmányt tett közzé annak felmérése érdekében, hogy milyen hatást gyakorolnak a földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások a végrehajtásra és a belső piacra; kéri az ügynökséget, hogy a továbbiakban is tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ügy fejleményeiről;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó személyzeti politikát fogadott el, amely külön rendelkezéseket tartalmaz a vezetőségre, az igazgatótanácsra, a szabályozói tanácsra, a fellebbezési tanácsra, a munkacsoportok elnökeire és alelnökeire, valamint a speciális munkacsoportok vezetőre vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség honlapján közzétette az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, de rámutat, hogy a szabályozói tanács egyes tagjainak önéletrajza és érdekeltségi nyilatkozata továbbra is hiányzik; felhívja az ügynökséget, hogy tegye közzé ezeket a dokumentumokat, és tegye lehetővé a nyilvánosság betekintését a felső vezetés ügyeibe; tudomásul veszi, hogy 2016-ban az igazgatótanács potenciális összeférhetetlenséget tárt fel egyik tagja esetében, és az ügyet az eseti eljárás keretében kezelte; kéri az ügynökséget, hogy az esetről nyújtson részletesebb tájékoztatást a mentesítésért felelős hatóság számára;

15.

elégedetten nyugtázza, hogy az ügynökség az OLAF útmutatása alapján csalás elleni stratégiát fogadott el a 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozóan, és hogy valamennyi alkalmazott részt vett a környezettudatosság erősítését célzó képzésen;

16.

tudomásul veszi, hogy a nemzetközi oktatási programok végrehajtásáról szóló jogszabályt a fogadó tagállam 2016. június 16-án fogadta el, és az 2016. július 15-én lépett hatályba; tudomásul veszi, hogy a fogadó tagállam a jogszabály elfogadását követően megvalósíthatósági tanulmányba kezdett; emlékeztet rá, hogy az ügynökség többször jelezte a fogadó tagállam felé annak sürgősségét, hogy Európai Iskolát hozzanak létre Ljubljanában; helyteleníti, hogy az ügynökség és a szlovén állam közötti megállapodás hatálybalépését követő több mint négy évvel az Európai Iskolát még mindig nem hozták létre;

17.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (2).


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.

(2)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/165


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1635 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0075/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5), és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0147/2017),

1.

jóváhagyja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 17. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/166


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1636 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a testület válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0076/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0143/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottsága számára a Testület 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 22. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/167


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1637 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0143/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (a továbbiakban: a hivatal) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 4 017 244 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,5 %-os csökkentést jelent;

B.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint a hivatal 2015-re szóló költségvetéséhez való teljes uniós hozzájárulás 3 498 143 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,31 %-os csökkentést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék a hivatal 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

elismeri, hogy a hivatal:

felkéri az irányítóbizottság összes tagját, az igazgatási vezetőt és a személyzetet, hogy az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nyújtsanak be éves érdekeltségi nyilatkozatot és azokat tegyék közzé a hivatal honlapján,

teljes mértékben végrehajtotta a 6. (Kockázatkezelés) és a 12. (Információ és kommunikáció) belsőkontroll-standardokat; elismeri, hogy ennek következtében a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata

lezárta azon két ajánlását, amelyek a belsőkontroll-standardok végrehajtásának korlátozott felülvizsgálatával kapcsolatos 2014-es nyomon követés után még nyitottak maradtak;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 95,65 %-os volt, ami 2014-hez képest 2,26 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 80,31 %-os volt, ami 2014-hez képest 4,65 %-os növekedést jelent;

3.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől; megjegyzi, hogy a hivatal kiszervezte a számviteli tisztviselői szerepkört az Európai Bizottság számviteli tisztviselőjéhez, és hogy a részletességben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából ered; elismeri, hogy a hivatal kész követni bármilyen költségvetési útmutatást a következő pénzügyi évre vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatban, amennyiben ilyen útmutatás kiadásra kerül; sürgeti a Számvevőszéket és az az uniós ügynökségek hálózatát, hogy dolgozzanak ki a decentralizált ügynökségek bevált gyakorlatain alapuló közös jelentéstételi iránymutatásokat;

4.

megjegyzi, hogy a hivatal kiigazította a 2015. és 2016. évi költségvetést azon előirányzott hozzájárulások tekintetében, amelyek 2014-ben nem érkeztek be az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) nemzeti szabályozó hatóságaitól; megjegyzi, hogy az EFTA-megállapodásról szóló tárgyalás a Bizottság és az érintett országok között zajlik, így a hivatalnak nincs ráhatása a tárgyalásokra;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a II. cím alatt lekötött előirányzatok 134 228 eurós (44 %) átviteli szintje magas volt a 2014-es 91 757 euróhoz (40 %) képest; megjegyzi, hogy ezek az átvitelek zömében 2015 utáni szolgáltatásnyújtásokra vonatkoznak és nem szükségszerűen utalnak a költségvetési tervezés hiányosságára;

Átcsoportosítások

6.

elégedettséggel állapítja meg, hogy a költségvetési átcsoportosítások száma a 2014-es 37-ről 2015-ben 17-re csökkent; megjegyzi továbbá, hogy az I. cím (Személyzeti költségek) alatt nem történt változás a teljes kiadások tekintetében, a II. cím (Igazgatási kiadások) kiadásai 33 %-kal csökkentek, míg a III. cím (Operatív kiadások) 13 %-kal nőtt; megjegyzi, hogy az eredeti költségvetés szerkezete kisebb mértékben változott, mint 2014-ben;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

7.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal alulbecsülte a professzionális rendezvényszervezési szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségleteit; megjegyzi, hogy a 2013-ban aláírt négyéves keretszerződés 2014 decemberében érte el maximális összegét; megjegyzi, hogy a hivatal azért becsülte alul e szükségleteit, mert váratlan változások történtek a 2014-es záró plenáris ülésének szervezésében; úgy véli, hogy az ilyen helyzetek megismétlődésének elkerülése érdekében a hivatalnak a tagjaival és megfigyelőivel együtt működési módszert kell kidolgoznia az ilyen ülésekre; rámutat arra, hogy 2015 augusztusában közbeszerzési eljárás indult egy új keretszerződés aláírására, és hogy a köztes időszakban a hivatal beszerzési rendelések és kis értékű szerződések (tárgyalásos eljárások) keretében szerezte be a szolgáltatásokat; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy nyílt közbeszerzési eljárást kellett volna alkalmazni, ahol minden érdekelt gazdasági partner jogosult pályázatot benyújtani; megjegyzi, hogy a hivatal 2016-ban felülvizsgálta aktuális közbeszerzési szabályait a folyamat racionalizálása céljából, beleértve az e-pályáztatás alkalmazását; üdvözli, hogy a hivatal már tett lépéseket közbeszerzési szabályainak javítására és nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek eredményeképpen 2016 januárjától több féllel kötött, lépcsőzetes rendszerű keretszerződést kötött három vállalattal;

8.

megjegyzi, hogy az álláshelyek száma a 2014 év végi 28-ról 2015 végére 27-re csökkent; megjegyzi, hogy a hivatal többletfeladatokat vállalt, ami többletmunkaterhet eredményezett és ez tetézte a szakértői személyi állomány cserélődése miatt előállt személyzeti felvételi nehézségeket; elismeri, hogy a hivatalnak sikerült fenntartható működést elérnie és egyensúlyt teremtenie a munkateher személyzet körében történő elosztásában;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

9.

megjegyzi, hogy a hivatal napi rendszerességgel frissítette a BEREC/BEREC Hivatal dokumentumainak nyilvános dokumentumtárát; elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal az összeférhetetlenségre vonatkozó politikával foglalkozó külön részt hozott létre és honlapján új részt különített el az elnök beszédei számára;

10.

megjegyzi, hogy a hivatal éves jelentésébe az átláthatóságról, elszámoltathatóságról és feddhetetlenségről szóló alfejezetet iktatott be; megjegyzi, hogy éves jelentése megfelel a bizottsági iránymutatásoknak, amelyek nem rendelkeznek az átláthatóságról, elszámoltathatóságról és feddhetetlenségről szóló szabványos fejezetről;

11.

üdvözli, hogy a hivatal aktívan részt vett az ügynökségközi jogi hálózat csaláselleni munkacsoportjának tevékenységében; elégedetten veszi tudomásul, hogy ezen együttműködés eredményeképpen 2017 februárjában elfogadásra került a hivatal csalás elleni stratégiája;

12.

megjegyzi, hogy a hivatal várhatóan 2017 első felében véglegesíti a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát és a szabályzattervezetet előzetes ellenőrzés céljából már elküldte az európai adatvédelmi biztosnak; felhívja a hivatalt, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére vonatkozó olyan belső politikát, amely elősegíti az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait az e politikára vonatkozó jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és vezessen be anonim belső jelentéstételi csatornát; felhívja a hivatalt, hogy tegyen közzé jelentéseket a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről, és azokat bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; kéri a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

Belsőkontroll-rendszerek

13.

megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat belsőkontroll-standardok végrehajtására vonatkozó 18 ajánlásából az utolsó kettőt 2015-ben lezárták, és ezzel befejeződött a belsőkontroll-standardok végrehajtása; elismeri, hogy a belsőkontroll-standardoknak való magas szintű megfelelés fenntartása jelentős adminisztratív terhet ró a hivatalra, tekintettel a hivatal kis méretére és arra, hogy a belsőkontroll-standardok keretét általánosságban nem kisméretű szervezetekre tervezték;

14.

elismeri, hogy a kockázati önértékelési eljárás nem tárt fel kritikus kockázatokat; megjegyzi, hogy a kockázatértékelés eredményeiről szóló jelentés több jelentős kockázatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a hivatal kockázat-nyilvántartást készített, amely tartalmazza a kockázatértékelés során feltárt legjelentősebb kockázatokat és a kockázatok megszüntetésére irányuló cselekvési terveket;

Belső ellenőrzés

15.

elégedetten konstatálja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által végzett ellenőrzés eredményei azt állapították meg, hogy az ellenőrzött folyamatok a célnak megfelelőek és azok irányítása és szervezése hatékony és eredményes módon történik; megjegyzi azonban, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat észrevételei további fejlődés lehetőségeket említenek több konkrét területen; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásainak végrehajtása érdekében a hivatal cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtását 2016-ra tervezték;

Egyéb kérdések

16.

megjegyzi, hogy a Bizottság 2016 szeptemberében rendeleti javaslatot (COM(201) 591) terjesztett elő, amelyben javasolta a hivatal teljes jogú ügynökséggé történő átalakítását kibővített feladatkörökkel; hangsúlyozza, hogy a jogalkotási folyamat lezárása nyomán végrehajtott bármilyen reformnak biztosítania kell a maximális hatékonyságot és költséghatékonyságot, valamint az átláthatóság és az összeférhetetlenség elleni védelem lehető legmagasabb szintjét és arra kell törekednie, hogy előmozdítsa az elektronikus kommunikációra vonatkozó uniós szabályozói rendszer hozzáadott értékét;

17.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/170


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1638 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a testület válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtása tekintetében az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0076/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0143/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 22. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/171


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1639 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0054/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0075/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 27. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/172


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1640 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0075/2017),

A.

mivel pénzügyi kimutatásai szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: központ) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 49 585 500 EUR volt, ami 2014-hez képest 11,88 %-os csökkenést jelent;

B.

mivel a Számvevőszék a központ 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolóiról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megjegyzi, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 88,16 %-os volt, ami az előző évhez képest 8,82 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 78,58 %-os volt, ami az előző évhez képest 6,61 %-os növekedést jelent;

2.

megjegyzi, hogy a központ különféle lépéseket tett költségvetési többletének csökkentése érdekében; megjegyzi különösen a dokumentumok fordítási díjának csökkenését 2015-ben, az előző évi költségvetési eredmény ügyfeleknek történő automatikus visszatérítésének bevezetését, valamint azt, hogy a 2017–2019-re szóló programozási dokumentum tervezete a költségvetési hiány figyelembevételével készült el, és ennek következtében tovább csökkent az árstabilitási tartalék összege;

3.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a költségvetési többlet csökkentésére hozott intézkedések eredményeként a központ 2015. évi készpénzkészlete és rövid távra lekötött bankbetéteinek állománya 2014 végéről 2015 végére 44 000 000 EUR-ról 38 300 000 EUR-ra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy a központ tartaléka 2014-ről 2015-re 40 400 000 EUR-ról 34 000 000 EUR-ra csökkent, tükrözve a 2015-ös árcsökkentéseket;

4.

megjegyzi, hogy a központ operatív kiadásai 11,23 %-kal csökkentek 2015-ben, elsősorban a külső fordításra küldött oldalszám 9,56 %-os csökkenése és a külső fordításra küldött dokumentumok oldalankénti átlagköltségének csökkenése miatt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

megjegyzi, hogy a központ kis mértékben, a 2014-es 8,40 %-ról 2015-ben 9,63 %-ra növelte a lekötött előirányzatok következő évre történő átvitelének általános szintjét, ami 1,23 %-os emelkedést jelent; megjegyzi, hogy az átvitt lekötött előirányzatok összege a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 29 %-os volt; megállapítja, hogy ezek az átvitelek főleg a 2015-ben bérelt további helyiségek felújítására, valamint olyan informatikai szolgáltatásokra vonatkoztak, amelyek 2015 végéig nem valósultak meg; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

6.

aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a központ 5 900 000 EUR összegű, 2015 végén rendelkezésre álló előirányzatot törölt (a teljes költségvetés 12 %-a); rámutat arra, hogy ezek a törlések a külső fordítási költségek túlbecslésével voltak kapcsolatosak, valamint azzal, hogy a létszámterv teljesítésének mértéke nem érte el a költségvetésben előirányzott szintet; megjegyzi azonban, hogy a központ fokozottabban nyomon követte a külső fordítás költségeit, és költségvetési előrejelzéseit 2016-tól kezdődően naprakész számokra alapozta; üdvözli a központ 2015-ben és 2016-ban arra tett erőfeszítéseit, hogy javítsa a külső fordítási szolgáltatások költségbecslését, amely jelentős változásokhoz vezetett az elmúlt három költségvetés előrejelzésében;

Belső ellenőrzés

7.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) befejezte a jelentéstételi szakaszt a dokumentumok fordítási munkafolyamatának kezeléséről szóló ellenőrzési jelentés kapcsán, amelyet a 2014-ben végzett helyszíni vizsgálat alapján készített el; megállapítja, hogy az ellenőrzés számos erősséget tárt fel a központ műveleteiben, de arra a következtetésre jutott, hogy a központnak további erőfeszítéseket kell tennie eljárásai eredményességének és költséghatékonyságának biztosítása érdekében; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az IAS ajánlásainak végrehajtásáról;

8.

megjegyzi, hogy a központ végrehajtotta az IAS 2014-es ellenőrzéséből származó „nagyon fontos” és „fontos” ajánlásokat; tudomásul veszi, hogy a központ által jelentett végrehajtási szintet az IAS kielégítőnek találta egy nyomonkövetési ellenőrzés lefolytatásához; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a nyomonkövetési ellenőrzés eredményeiről;

Belső kontroll

9.

megjegyzi, hogy a központ éves tevékenységi jelentése szerint a 2015. évi éves önértékelés során a központ vezetése értékelte kulcsfontosságú kontrolljainak megfelelését és hatékonyságát; megjegyzi, hogy elérték a valamennyi belsőkontroll-standardnak való megfeleléshez szükséges végrehajtási szintet, amennyiben az év végére lezárták a belső ellenőr üzletmenetfolytonosság-menedzsmenttel kapcsolatos ajánlásait;

10.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a központnak még nincs üzletmenet-folytonossági terve, aminek eredményeként nem felel meg a 10. belsőkontroll-standardnak; tudomásul veszi, hogy a központ vezetősége 2016-ban jóváhagyta az üzletmenet-folytonossági stratégiát és az operatív üzletmenet-folytonossági terveket, valamint felülvizsgálta az üzletmenet-folytonossági dokumentumokat;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

11.

megállapítja, hogy a központ igazgatótanácsa 2016 októberében elfogadta a központ csalás elleni stratégiáját; megjegyzi, hogy 2017. évi éves jelentésében a központ külön fejezetet fog szentelni az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a feddhetetlenségnek; aggodalommal jegyzi meg, hogy a központ honlapjáról hiányzik az igazgató, az igazgatótanács tagjai és póttagjai önéletrajza; felhívja a központot, hogy tegye közzé ezeket az önéletrajzokat a vezetősége felett szükséges nyilvános felügyelet és vizsgálat biztosítása érdekében;

Teljesítmény

12.

tudomásul veszi, hogy a központ az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával (a továbbiakban: EUIPO) közösen tervezi a közösségi védjegyek előzetes feldolgozását a fordítási memóriák megosztása és a két szervezet munkafolyamatainak összehangolása érdekében, ami biztosítja a folyamat átláthatóságát és hatékonyságát; sajnálja, hogy a központ és az EUIPO közötti tárgyalások nem voltak eredményesek, mivel az EUIPO úgy határozott, hogy nem vesz részt a projektben; ösztönzi a központot, hogy tárjon fel új lehetőségeket belső eljárásai hatékonyságának javítására;

13.

megjegyzi, hogy a központ általános ügyfél-elégedettségi felmérést végzett 2015-ben; megállapítja, hogy a felmérés következtetései alapján a központ vezetése cselekvési tervet hagyott jóvá, amelyet 2016-ban és 2017-ben hajtanak végre; elégedetten jegyzi meg, hogy ez a cselekvési terv egyértelmű hangsúlyt fektet a fordítás minőségbiztosítására, valamint arra, hogy felhívja a figyelmet a központra, mint nyelvi szolgáltatásnyújtóra és népszerűsítse azt;

14.

megjegyzi, hogy a központ éves tevékenységi jelentése szerint, a központ vezetése által végzett év végi felülvizsgálat alapján és az új súlyozási tényezőket alkalmazva, a központ munkaprogramjának átfogó végrehajtási aránya 83,2 % volt 2015-ben, ami 2,3 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest; felkéri a központot, hogy ismét ellenőrizze az éves munkaprogram tervezését és a teljes végrehajtást, valamint tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a lehetséges beavatkozásokról és javításokról;

15.

elégedetten nyugtázza, hogy a központ új, fordítási minőségbiztosítási cselekvési tervet fogadott el a 2015–2016-os időszakra; megjegyzi, hogy a központ 2015. évi munkaprogramjában e cselekvési tervre 50 %-os megvalósítási arányt határoztak meg, és hogy 2015 végére a terv 49,4 %-át végrehajtották; megállapítja, hogy a 2015. évi fordítási minőségbiztosítási cselekvési terv a központ belső fordítóinak nyújtott széleskörű képzésre összpontosított, akik, többek között, képzésben részesültek a feliratozási technikákról, valamint a központban alkalmazott szoftvercsomag használatáról az ügyfeleknek nyújtott új feliratozási szolgáltatás érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a fordítási minőségbiztosítási cselekvési terv részeként a külső szolgáltatásnyújtó ellenőrzését is végrehajtották 2015-ben;

16.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/175


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1641 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0054/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0075/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 27. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/176


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1642 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0048/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12a. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0145/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatója számára a központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 32. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/177


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1643 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0145/2017),

A.

mivel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (a továbbiakban: a központ) pénzügyi kimutatásai szerint a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 18 356 560 EUR volt, ami 2014-hez képest 6,27 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

tudomásul veszi, hogy:

a szerepe fejlesztésének és megerősítésének lehetőségeire vonatkozó, a rendszeres külső értékelés keretében javasolt 23 ajánlás és kapcsolódó fellépés közül 2015 végéig 11-et lezártak, és a központnak tájékoztatni kell a mentesítésért felelős hatóságot a fennmaradó ajánlások végrehajtása terén elért haladásról,

a központ épületén végzett munkálatok 2015 decemberében zárultak le és a központ átvételi jegyzőkönyvet írt alá a munkálatokért felelős vállalattal a felújított területek használatára vonatkozóan, amely vállalatot felkérték, hogy nyújtson be cselekvési tervet az épület állapotának a munkálatok befejezését követően legalább tíz évig terjedő nyomon követésére;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 98,61 %-os volt, ami az előző évhez képest 3 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,04 %-os volt, ami az előző évhez képest 3,33 %-os csökkenést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.

megállapítja, hogy a központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített számvevőszéki jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az átvitt lekötött előirányzatok aránya a II. cím (igazgatási kiadások) esetében összesen 28 %-ot (477 994 EUR-t) tett ki; megállapítja, hogy ezekre az átvitelekre nagyrészt a központ épületének javított területein a felújításához szükséges olyan hálózati és más informatikai berendezések nagy száma miatt került sor, amelyeket 2015 végéig még nem szállítottak le vagy számláztak ki; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében a központ operatív programjának több éves jellegével lehet indokolni és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá mindig ellentmondanak az évenkéntiség költségvetési elvének, különösen ha azokat a központ előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

4.

megjegyzi, hogy a központ további megtakarítások felhasználására volt képes, amelyek a bérekre vonatkozó súlyozási tényező 2014-ben 83,8 %-ról 79,9 %-ra történt kiigazítása miatt keletkeztek; megjegyzi továbbá, hogy e kiigazítás tényét csak 2015 novemberében hozták a központ tudomására; megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a központ közvetlenül az év vége előtt fel tudta használni ezeket a forrásokat, a kifizetésre csak 2016-ban került sor;

Átcsoportosítás

5.

tudomásul veszi a központ éves tevékenységi jelentéséből, hogy a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának maximálása érdekében a központ 57 átcsoportosítást végzett 2015-ben az I. címből (személyzeti kiadások) a II. (igazgatási kiadások) és a III. címbe (működési kiadások), összesen 586 100 EUR értékben; megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

megjegyzi, hogy a központ 70 közbeszerzési eljárást bonyolított le 2015-ben, amely 2014-hez képest 32 %-os növekedést jelent, ennek 21 %-a nyílt eljárással, 79 %-a pedig tárgyalásos eljárással történt;

7.

üdvözli, hogy a központ továbbra is aktívan elkötelezett a munkaerő-toborzás és foglalkoztatás egyenlő feltételei mellett, alkalmazottai 61 %-a nő, 39 %-a pedig férfi, célja továbbá a földrajzi egyensúly biztosítása is; üdvözli, hogy a nők minden besorolási szinten – beleértve az irányítási szintet is – képviseltetve vannak;

8.

megjegyzi, hogy 2015 végén fizetéscsökkentésre került sor; felhívja a központot annak biztosítására, hogy ez ne vezessen negatív hatásokhoz munkatársai élet- és munkakörülményei, valamint a központ azon képessége tekintetében, hogy álláshelyeit versenyképessé és vonzóvá tegye;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

9.

elismeri, hogy bevett eljárásként a központ igazgatója felkérte az újonnan kinevezett igazgatótanácsi tagokat, hogy az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó, a központ által 2014 októberében elfogadott politikával összhangban írjanak alá egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot; megállapítja továbbá, hogy a központ rendszeresen emlékezteti és bátorítja az igazgatótanács azon néhány tagját, aki még ezt nem tette meg, hogy nyújtson be nyilatkozatot arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség; sürgeti ezt a pár igazgatótanácsi tagot, hogy további késedelem nélkül nyújtson be aláírt nyilatkozatot; felhívja a központot, hogy tegye közzé a honlapján ezeket a dokumentumokat, hogy lehetővé váljon a nyilvánosság szükséges betekintése a központ felső vezetésének ügyeibe;

10.

emlékeztet arra, hogy a központ 2014. október 22-én elfogadta csalás elleni stratégiáját, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére szolgáló politikáját; tudomásul veszi, hogy a központ etikára, integritásra és belső ellenőrzési kérdésekre vonatkozó rendszeres figyelemfelkeltő tevékenységet kínál alkalmazottainak, többek között áttekintést nyújtva a központ csalás elleni stratégiájáról, az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó alapelvekről, a szabálytalanságokra (visszaélések bejelentésére) vonatkozó iránymutatásokról és a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekről;

Belső kontroll

11.

megjegyzi, hogy éves munkaprogramja részeként a központ rendszeresen végez kockázatértékelést és készít kockázatkezelési tervet annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy mely kockázatok befolyásolhatják a központ céljainak elérését; megállapítja, hogy a központ a szervezetre gyakorolt lehetséges hatásai, illetve ezek jelentkezésének valószínűsége alapján értékeli a kockázatokat; megelégedéssel veszi tudomásul a 2015. évi munkaprogramból, hogy a központ vezetői a tevékenységek és a projektek szintjén kezelték a kockázatokat, amelyek szintje a referenciaérték alatt marad;

12.

tudomásul veszi, hogy a központ vezetői egyetlen referenciaérték feletti általános kockázatot nevezett meg az érdekelt felek előre nem látható (külső) igényeit illetően; megjegyzi, hogy az érdekeltek – köztük az Unió intézményei – ilyen igényeit nehéz kielégíteni a központ rendelkezésére álló erőforrásokból; tudomásul veszi, hogy a központ rendszeresen tájékoztatja az irányító testülete tagjait munkaprogramja változásairól és arról, hogy a fejlemények szoros nyomon követése lehetővé teszi a központ számára az igények megelőlegezését és e tevékenységek megfelelő beépítését vagy az éves munkaprogram kiigazítását a rendelkezésre álló forrásokkal és az igényekkel összhangban;

Belső ellenőrzés

13.

elismeri, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) az IAS 2013 és 2015 közötti stratégiai ellenőrzési terve részeként ellenőrzést végzett „a közbeszerzésről, a csalások megelőzését és a jogi tanácsadást is beleértve”; megállapítja, hogy a végleges ellenőrzési jelentés öt ajánlást tartalmazott, melyből egy „nagyon fontos”, négy pedig „fontos” volt; megállapítja továbbá, hogy a központ cselekvési tervet készített az összes ajánlások megvalósítása érdekében, amelyeket 2016 végéig kell végrehajtani; felszólítja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

Teljesítmény

14.

megjegyzi, hogy a központ szorosan együttműködik az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) és az Eurofunddal (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért), amelyet a három ügynökség közötti együttműködési megállapodásokkal, valamint korábban közösen elfogadott éves munkaprogramokkal tettek hivatalossá;

15.

tudomásul veszi, hogy a központ aktívan hozzájárult számos uniós ügynökség teljesítményjavítási hálózatának, például a „tevékenységalapú költségvetés-tervezéssel, költségszámítással és irányítással” foglalkozó munkacsoport tevékenységéhez, és együttműködik más uniós ügynökségekkel a bevált gyakorlatok összegyűjtése és az uniós ügynökségek tevékenységalapú irányítását segítő eszköztár kidolgozása céljából;

16.

megjegyzi, hogy a központ teljesítménymérő rendszere (PMS) a tervezési és jelentéstételi folyamatok szerves részét képezi; megjegyzi, hogy a PMS érthetővé teszi a központ eredményeit, relevanciáját és hatékonyságát, továbbá alkalmazottai körében egy folyamatos javításra törekvő kultúrát mozdít elő; elégedetten veszi tudomásul, hogy a PMS 2015-ben végzett belső felülvizsgálata megerősítette, hogy a PMS egyértelmű elemzési eszközt nyújt a központ teljesítményének megértéséhez, az elért eredményekre összpontosítva;

Egyéb megjegyzések

17.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a központ számára a görög hatóságok által biztosított épület egy aktív törésvonalon helyezkedik el, aminek következtében az épület strukturális károkat szenvedett; elismeri, hogy az épületen végzett helyreállítási munkálatokat 2015 decemberében befejezték; megjegyzi, hogy a központ átvételi jegyzőkönyvet írt alá a felújított területek használatára vonatkozóan, és a munkálatokért felelős vállalatot felkérték, hogy nyújtson be cselekvési tervet az épület állapotának a munkálatok befejezését követően legalább tíz évig terjedő nyomon követésére;

18.

megjegyzi, hogy a központ az épülettel kapcsolatos különböző biztonsági problémák elhárításán dolgozik; megjegyzi különösen, hogy biztonsági problémát jelentenek az épület üveghomlokzata és a központ konferenciatermeinek tetőablakai, ami a központ helyiségeinek rendelkezésre állását is befolyásolja; felszólítja a központot és a Bizottságot, hogy készítsenek elő egy olyan kockázatértékelési dokumentumot, amely az építkezés lehetséges javításaira vagy a egy másik épületbe való esetleges áthelyezésre vonatkozó jövőbeli döntések alapjául szolgálhatnak;

19.

megjegyzi, hogy a javítási munkálatokat és a szerkezeti megerősítéseket 2015-ben befejezték; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a közelmúltban, 2016 áprilisában elvégzett repedésvizsgálat során kiderült, hogy a javítási munkálatok eredményesnek bizonyultak; üdvözli a stabilitás és a csúszás mértékének ellenőrzésére szolgáló valamennyi szükséges rendszer üzembe helyezését, valamint egy olyan csúszásbiztosítás megkötését az épületre, amely átfogóan foglalkozik a szerkezeti károsodással;

20.

megjegyzi, hogy a központban még mindig vannak különféle biztonsági problémák az épület üveg homlokzatával, valamint a központ konferenciatermeinek mennyezeti világításával kapcsolatosan, amelyek az elhasználódás egyre jelentősebb jeleit mutatják; megjegyzi, hogy e problémák teljes megoldását célzó munkálatokat 2016 novemberében fejezték be; megjegyzi továbbá, hogy mivel az ablakok javítása rendkívül fontos volt, a munkálatokat a központ költségvetéséből finanszírozták, valamint a központ jelenleg aktívan nyomon követi a görög hatóságokkal a pénzügyi kötelezettség kérdését; felszólítja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a munkálatok befejezéséről és azok eredményességéről, valamint a pénzügyi köztelezettség kérdéséről; felhívja továbbá a központot annak megvizsgálására, hogy a jelenlegi épülettel kapcsolatos ismétlődő problémák nem kérdőjelezik-e meg nemcsak az épület gazdasági életképességét, hanem – ami sokkal fontosabb – a személyzet biztonságát és védelmét, valamint hogy előnyösebb megoldás lenne-e a központ elköltöztetése egy új épületbe;

21.

nagyra értékeli a központ magas színvonalú kutatásait, elemzéseit és technikai tanácsait, amelyek révén támogatja az egész életen át tartó tanulással és a szakképzéssel kapcsolatos európai politikák kidolgozását és hozzájárul megvalósításukhoz, hogy lehetővé tegye, hogy a munkavállalók megfelelő készségeket szerezzenek és hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok eléréséhez;

22.

üdvözli, hogy a központ a kompetenciákra és a készségekre összpontosít, ami egyéb célok mellett elősegíti, hogy a szakképzést jobban a munkaerőpiaci igényekhez igazítsa és különösen üdvözli a készségekről és munkahelyekről készített első európai felmérést, valamint az új uniós „készségkörkép” elindítását; üdvözli, hogy a központ több országspecifikus tájékoztatást és elemzést nyújtott, és kiterjesztette támogatását az egyes tagállamokra a politikáik végrehajtásával kapcsolatban biztosított szakértelem révén;

23.

megjegyzi, hogy a központ munkáját vezérlő politikai keret 2015-ben fejlődött, és új elsődleges célokat foglal magában a 2015 és 2020 közötti időszakra, amelyeket a szakképzésért felelős miniszterek hagytak jóvá a rigai következtetésekben;

24.

megjegyzi, hogy a központ 2015 elején új belső struktúrát alakított ki, és hogy 2015 volt a központ első teljes éve a Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának fennhatósága alatt;

25.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/181


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1644 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0048/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12a. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0145/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 32. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/182


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1645 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) (CEPOL) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Rendőrakadémia 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Rendőrakadémia 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a CEPOL válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a CEPOL számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0064/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról és a 2000/820/IB határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/681/IB (4) tanácsi határozatra,

tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i 2015/2219/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0081/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 36. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 256., 2005.10.1., 63. o.

(5)  HL L 319., 2015.12.4., 1. o.

(6)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/183


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1646 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) (CEPOL) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0081/2017),

A.

mivel pénzügyi kimutatásai szerint az Európai Rendőrakadémia (a továbbiakban: az akadémia) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 8 471 000 euro volt, ami a 2014-es évhez képest 1,22 %-os növekedést jelent; mivel az akadémia költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Rendőrakadémia 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az akadémia éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 95,51 %-os volt, ami a 2014-es 97,40 %-hoz képest 1,89 %-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 79 %-os volt, ami a 2014-es 82,40 %-hoz képest 3,40 %-os csökkenést jelent;

2.

megállapítja, hogy az Unio és a közel-keleti és észak-afrikai régió közötti, a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló képzési partnerségi támogatási megállapodás a Bizottsággal való aláírását követően 2 500 000 eurós költségvetésben állapodtak meg, amelyből 300 000 eurót az akadémia költségvetésében 2015. évi célhoz kötött bevételként könyveltek el, a fennmaradó 2 200 000 eurót pedig 2016 és 2017 során folyósítják; kéri, hogy a projekteket, és azoknak az Unió biztonságához nyújtott hozzáadott értékét mélyrehatóan elemezzék, és amennyiben azok hasznosnak bizonyulnak, az elkövetkező években folytassák és bővítsék őket;

3.

tudomásul veszi, hogy az év végén az összes kifizetés 89 %-át fizették ki időben, ezzel meghaladva azt a célkitűzést, hogy az összes kifizetés 85 %-át a jogilag megszabott határidőn belül folyósítsák; megjegyzi, hogy a beszállítók nem számoltak fel kamatot késedelmes kifizetés miatt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megállapítja, hogy összesen 1 406 984 eurót vittek át 2016-ra, amely a teljes 2015-ös költségvetés 17 %-ának felelt meg; a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi, hogy a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében átvitt lekötött előirányzatok 212 456 eurót (49 %-ot) tettek ki, a 2014-es 383 940 euróhoz (59 %) képest; tudomásul veszi, hogy ennek oka az volt, hogy 2014 szeptemberében az akadémia az Egyesült Királyságból Magyarországra költözött, és ezért új szolgáltatási és beszállítási szerződéseket kellett kötnie; tudomásul veszi, hogy az ezen éves szerződések keretében beszerzett legtöbb szolgáltatás esetében a szolgáltatásnyújtás 2015 végéig még nem történt meg;

5.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

6.

megállapítja, hogy a Bramshillből (Egyesült Királyság) Budapestre (Magyarország) történő átköltözés költsége megközelítőleg 1 006 515 euro volt, amely összeget 2014 és 2015 során költöttek el; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bizottság és az Egyesült Királyság közötti megállapodással összhangban az 570 283 eurós összeget fele-fele arányban az Egyesült Királyság hatóságai és a Bizottság fizette; tudomásul veszi, hogy az átköltözési költségvetésbe befolyó, az Egyesült Királyság által fizetett hozzájárulást az akadémia költségvetésében célhoz kötött bevételként könyvelték el, és azt teljes mértékben felhasználták; üdvözli, hogy a végleges átköltözési költségvetéshez szükséges további 35 %-ot az akadémia a költségvetéséből fedezte, a személyzeti juttatásokra Magyarországon alkalmazandó alacsonyabb korrekciós együtthatóból keletkező megtakarítások révén;

7.

megállapítja, hogy a személyzet egyes tagjai jogvitát kezdeményeztek az akadémiával amiatt, hogy az átköltözés milyen feltételek között bonyolódott, és hogy az jövedelmükre negatív hatással volt; tudomásul veszi továbbá, hogy a Bíróság még nem hozott ítéletet, és hogy a bírósági eljárás még nem zárult le; megjegyzi, hogy az átköltözés költsége végleges összegének fedeznie kell a Bíróság ítéletéből eredő pénzügyi kötelezettségeket, és felkéri az akadémiát, hogy számoljon be az ítéletről és az átköltözés végleges költségéről;

Átcsoportosítás

8.

megállapítja, hogy az akadémia az év során tíz átcsoportosítást hajtott végre, valamennyit ugyanazon költségvetési cím alatt; megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

9.

tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzát közzétették az akadémia honlapján; tudomásul veszi, hogy az akadémia személyzetének tagjait és az akadémiával közvetlenül együttműködő más személyeket is felkérték arra, hogy töltsék ki az érdekeltségi nyilatkozatot; elégedetten nyugtázza, hogy az önéletrajzokat és az érdekeltségi nyilatkozatokat az akadémia honlapján rendezett, látható, és felhasználóbarát módon hozzáférhetően tették közzé;

10.

helyteleníti, hogy annak ellenére, hogy az akadémia 2014 novemberében az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikát fogadott el, szakértőinek önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait nem tette közzé honlapján; emlékezteti az akadémiát, hogy az átláthatóság, valamint az uniós polgároknak az uniós intézményekbe vetett bizalmának megőrzése érdekében ezeket nyilvánosságra kellene hoznia; felhívja az akadémiát, hogy a 2014. január 1-jén hatályba lépett uniós személyzeti szabályzat 22c. cikke értelmében fogadjon el egyértelmű és szigorú stratégiát a visszaélések bejelentésére, illetve vezessen be szabályokat a „forgóajtó-jelenség” kiküszöbölése érdekében;

11.

tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács által 2016 májusában megfogalmazott átfogó stratégia részeként az akadémia kommunikációs stratégiát dolgozott ki, amelynek célja, hogy a közösségi médián keresztül növelje internetes ismertségét; tudomásul veszi, hogy az akadémia 2016 végén és 2017 elején részletesen auditálta honlapját; felkéri az akadémiát, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ennek az ellenőrzésnek a kimeneteléről;

Teljesítmény

12.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben az akadémia képzési portfóliója 151 képzési tevékenységet tartalmazott, köztük 85 házon belüli képzést és 66 internetes szemináriumot, valamint az európai rendőrségi csereprogram (EPEP) keretében 428 cserelátogatást, 24 internetes modult, egy internetes tanfolyamot és kilenc közös tantervet; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az akadémiai képzések immár az ötödik egymást követő évben egyre szélesebb kört szólítanak meg, és hogy az akadémia 2015-ben 12 992 bűnüldözési szakembert képzett (a 2014. évi 10 322-vel szemben);

13.

tudomásul veszi, hogy a helyi oktatási programok száma (85) meghaladta a kitűzött célt (80), és hogy azoknak 3 073 résztvevője volt, ami a betervezett létszámhoz (2 755) képest 12 %-os növekedés; ösztönzi mindazonáltal az akadémiát, hogy tevékenységének az Unió biztonságára kifejtett hatásáról adjon hívebb beszámolót;

14.

megállapítja, hogy az akadémián átfogó értékelési rendszer biztosítja a képzési portfólió minőségét; megjegyzi továbbá, hogy a képzések értékelése nem csak a hatékonyságot, hanem a résztvevők elégedettségét is méri; tudomásul veszi, hogy az általános elégedettség magas, csaknem 94 %-os volt a résztvevők körében, akik úgy nyilatkoztak, hogy nagyon elégedettek, vagy elégedettek voltak az akadémia tevékenységével;

15.

üdvözli, hogy 2015-ben az akadémia webes szemináriumokat szervezett a bűnüldöző szervek tisztviselői részére a gyűlölet-bűncselekményekre és a nemi alapú erőszak különböző megjelenési formáinak felderítésére és nyomozására vonatkozó friss információkról és bevett gyakorlatokról, és tudatosságfokozó képzést szervezett a roma közösségek és az LMBTI-személyek által tapasztalt kihívásokról (pl. túl erős vagy túl gyenge rendőri fellépés, a rendőri erőkbe vetett bizalom hiánya) és arról, hogy ezeket a kérdéseket hogyan lehet kezelni a bűnüldözési szervek szintjén; felszólít az alapvető jogok terén nyújtott képzések és a rendőri erők azokkal való megismertetésének folytatására;

Egyéb megjegyzések

16.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az akadémia auditált költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan; megjegyzi, hogy az akadémia kiszervezte a számviteli tisztviselői szerepkört az Európai Bizottság számviteli tisztviselőjéhez, és hogy a részletességben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából ered; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy iránymutatást dolgozzon ki az ügynökségek 2016. évi költségvetési beszámolóihoz;

17.

tudomásul veszi, hogy az akadémia erősíti adminisztratív kapcsolatait és együttműködését az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel, különös tekintettel a közbeszerzési eljárásokra és a személyzettel kapcsolatos kérdésekre; tudomásul veszi különösen azt, hogy a két intézmény együttműködik a személyzeti szabályzat végrehajtási szabályainak betartatása terén, illetve hogy kidolgozott terveik vannak egy közös személyzeti bizottság létrehozására, továbbá hogy közös képzéseket szerveznek a két ügynökség alkalmazottai számára;

18.

megjegyzi, hogy az akadémia kiterjesztett felelősségi körének és megbízatásának ellátásához a források jelenlegi szintje nem elegendő; az akadémia 2016-ban befejeződött ötéves értékelése alapján megjegyzi, hogy szükség van az akadémia emberi és pénzügyi erőforrásainak megerősítésére; felkéri a Bizottságot, hogy az akadémia költségvetésének kidolgozásakor ezt vegye figyelembe; felkéri a költségvetési hatóságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy további emberi és pénzügyi erőforrásokat biztosítson az akadémia számára annak érdekében, hogy az képes legyen eleget tenni feladatainak;

19.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/186


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1647 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Rendőrakadémia (most az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége) (CEPOL) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Rendőrakadémia 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Rendőrakadémia 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a CEPOL válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a CEPOL számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0064/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) létrehozásáról és a 2000/820/IB határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/681/IB (4) tanácsi határozatra és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2219/2015 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0081/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Rendőrakadémia 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 36. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 256., 2005.10.1., 63. o.

(5)  HL L 319., 2015.12.4., 1. o.

(6)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/187


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1648 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0059/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 60. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0087/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 56. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/188


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1649 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0087/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (az ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 204 907 790 EUR volt, ami 2014-hoz képest 11,58 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetésének 18,27 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösképpen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 98 %-os volt, ami 2014-hoz képest 0,9 %-os emelkedés; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 91 % volt;

2.

megjegyzi, hogy a személyzeti költségekre vonatkozó kötelezettségvállalás 539 000 eurós enyhe csökkenése az év során az ügynökségtől távozó munkatársak (19 ideiglenes alkalmazott és 3 szerződéses alkalmazott) és az új munkatársak felvétele (23 ideiglenes alkalmazott és 3 szerződéses alkalmazott) együttes hatásának következménye, mivel utóbbiak főleg az év 3 utolsó hónapjában kezdték meg munkájukat; megjegyzi továbbá, hogy a személyzeti kiadások a teljes 2015. évi költségvetés 1,7 %-ával csökkentek, és jelenleg a teljes költségvetés 53 %-át teszik ki;

3.

megjegyzi, hogy az egyéb igazgatási kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás abszolút értékben 5 692 000 euróval (3,8 %) 21 949 000 euróra nőtt, amely az ügynökség teljes költségvetésének 15,7 %-a; megjegyzi, hogy ezt a növekedést főleg az ügynökség 2016. évi költözésének költségei, és az informatikai beruházások ezzel összefüggő növekedése okozza;

4.

üdvözli, hogy az ügynökség 2015 során erőfeszítéseket tett a tervezés és az ellenőrzés szintjének javítására, különösen a költségvetés végrehajtásának aránya és a keretszerződések kezelése, valamint a kockázatok és késedelmek felső vezetés felé időben történő jelzése tekintetében;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött, átvitt előirányzatok összege 4 400 000 EUR volt (20,2 %), a 2014-es 3 600 000 EUR (22 %) összeghez képest; megállapítja továbbá, hogy a III. cím (Operatív kiadások) esetében az előirányzatok átvitele 2 000 000 eurót (32 %) tett ki, szemben a 2014-es 2 000 000 euróval (38,1 %); nyugtázza, hogy az átvitelek főleg az év vége felé megrendelt informatikai fejlesztésekkel, valamint a több éven át zajló szabályozási tevékenységekkel és kutatási projektekkel kapcsolatosak, amelyek ezért 2015 után is folytatódnak;

6.

megállapítja, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

7.

megjegyzi, hogy az ügynökség az átszervezését követően 24 felvételi eljárást folytatott tartaléklistákról, 33 külső és 80 belső kiválasztási eljárás megszervezésén túlmenően, amelyek eredményeképp az ügynökség az év végére elérte teljes létszámát; tudomásul veszi, hogy az ügynökség a 2016. évi éves jelentésben ki fog térni a személyzet ágazatok és bevételi források szerinti kategóriákra történő lebontására;

8.

az ügynökség tájékoztatása nyomán tudomásul veszi, hogy 2015 második felében új szabályozást fogadott el az ideiglenes alkalmazottak felvételére és alkalmazására vonatkozó eljárás általános végrehajtási rendelkezéseiről az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke f) pontjának megfelelően; elismeri továbbá, hogy az új szabályozás elősegíti a belső mobilitást, az ügynökségek közötti mobilitást és harmonizálja a külső kiválasztási eljárásokra vonatkozó szabályokat;

9.

üdvözli, hogy az ügynökség fokozatosan átalakítja a felvételi stratégiáját reaktív (a felmerülő hiányok pótlásával kapcsolatos szükségletek azonosítása, a távozók automatikus helyettesítését célzó tervezés) megközelítés helyett proaktív megközelítést (előre tervezés, prioritások kialakítása és átcsoportosítás, az erőforrásigényt az általános stratégiai célkitűzésekhez igazítva) alkalmazva;

10.

az ügynökség tájékoztatása nyomán tudomásul veszi, hogy az javította a beszerzési eljárások tervezésének és ellenőrzésének szintjét; rámutat különösen arra, hogy az ügynökség negyedéves költségvetés-ellenőrzési gyakorlatokat és eseti beszerzési megbeszéléseket vezetett be, és rendszeres visszajelzést ad a felső vezetésnek annak érdekében, hogy jelezze a végrehajtás terén jelentkező késedelmet vagy kockázatokat; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást dolgozott ki a beszerzésekről és a szerződéskezelésről az ügynökség érintett feleivel együttműködve, valamint további felügyeleti eszközöket alkalmazott, mint például a szerződések lejártának vagy meghosszabbításának felügyelete, a keretszerződések alkalmazásának központi felügyelete, valamint a dokumentumokhoz és információhoz való jobb hozzáférés az informatikai rendszeren keresztül;

11.

tudomásul veszi az ügynökség álláshelyeire vonatkozó második teljesítmény-összehasonlítási vizsgálat eredményeit, melyek szerint a munkakörök 13,8 %-a igazgatási támogatással és koordinációval, 79,5 %-a operatív feladatokkal, 6,7 %-a pedig ellenőrzési és pénzügyi feladatokkal kapcsolatos; tudomásul veszi továbbá, hogy az igazgatási területről operatív feladatokra csoportosítottak át álláshelyeket (+ 0,8 százalékpont); úgy véli, hogy a következő éves jelentésben ki kellene térni a személyzet ágazatok és bevételi források (díjak és illetékek, illetve uniós támogatás) szerinti kategóriákra történő lebontására annak érdekében, hogy tisztább képet lehessen alkotni a szükséges forrásokról; megjegyzi, hogy az álláshelyek betöltése tekintetében a kialakított tervhez képest most első ízben sikerült teljes kihasználtságot elérni;

12.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben az ügynökség 33 beszerzési eljárást indított több mint 60 000 EUR értékben, köztük 12 eljárást a MOVE2016 projekt támogatása érdekében; tudomásul veszi továbbá, hogy kb. 350 konkrét szerződést írtak alá a keretszerződések alapján, és 200 alacsony értékű szerződést kötöttek;

13.

rámutat, hogy az ügynökség közbeszerzés-tervezésén – főként a keretszerződések tekintetében – még lehetne javítani.

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

üdvözli az összeférhetetlenség megfelelő megelőzését és kezelését, és elvárja, hogy a Parlament, a Tanács és a közvélemény évente tájékoztatást kapjon ezen intézkedések eredményeiről és nyomon követéséről;

15.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2014 novemberében csalás elleni stratégiát fogadott el, hogy javítsa a csalás hatékony megelőzését és felderítését, valamint ellenintézkedéseket dolgozzon ki; megelégedéssel állapítja meg, hogy 2015-ben nem tártak fel csalást;

16.

megjegyzi, hogy 2015 második felében és 2016-ban az ügynökség újraértékelte és azóta is folyamatosan felügyeli rendszerét és ellenőrzési környezetét; megjegyzi, hogy a fenti értékelés fő eredményeképpen az ügynökség magatartási kódexet dolgozott ki a munkáját segítő külső szakértők számára, beleértve az összeférhetetlenségre vonatkozó politikát és egy nyilatkozatot a kódex tudomásulvételéről;

17.

megjegyzi, hogy az ügynökség közzétette honlapján vezetősége tagjainak az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatait és önéletrajzát; sajnálja azonban, hogy néhány önéletrajz még hiányzik vagy következetlenségeket tartalmaz; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikát vezetett be, amely figyelembe veszi a külső személyzetet, a kölcsönmunkaerőt és a kirendelt nemzeti szakértőket; sajnálja, hogy az ügynökség nem készített tervet az érdekeltségi nyilatkozatok ténybeli helytállóságának ellenőrzésére vagy a frissítésükre szolgáló folyamat bevezetésére; arra ösztönzi a hatóságot, hogy orvosolja a problémát vezetősége szükséges nyilvános felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében; megállapítja, hogy az ügynökség bevezette és végrehajtotta a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát;

18.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem tett külön kezdeményezéseket az érdekelt felekkel és a lobbistákkal fenntartott kapcsolatainak átláthatóbbá tétele érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy dolgozzon ki proaktív átláthatósági politikát a lobbistákra vonatkozóan;

Belső ellenőrzések

19.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) elvégezte a korábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos lezáratlan fellépések felülvizsgálatát; tudomásul veszi továbbá az IAS következtetését, miszerint a korábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos 11 lezáratlan, felülvizsgált fellépésből 10 végrehajtásra került, a fennmaradó fellépés befejezésének tervezett időpontja a 2017–2020. évi többéves tervezésről szóló dokumentum 2015. decemberi közzététele; elismeri továbbá, hogy ezt az utolsó fellépést az IAS 2016 februárjában végrehajtottnak tekintette;

20.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési részlege (IAC) nyolc ellenőrzés-megfelelési vizsgálatot végzett az ügynökségben; rámutat, hogy az IAC 2015. évi ellenőrzési tevékenysége nyomán született főbb ajánlásokat 2016-ban kellett végrehajtani; várakozással néz az ügynökség következő éves jelentésére és az ellenőrzésekkel kapcsolatos további részletekre;

Belső kontroll

21.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben az ügynökség elvégezte az „EASA irányítási standardok” éves értékelését, amely egyaránt tartalmazza a belsőkontroll-standardokat és az ISO-szabványokat; elismeri, hogy az értékelés következtetései szerint az ügynökség irányítási rendszere megfelel a vonatkozó irányítási standardoknak, az irányítás és a folyamatok szintjén egyaránt bevezetett, szilárd felügyeleti rendszernek köszönhetően; megjegyzi, hogy az értékelés további fejlesztési lehetőségeket tárt fel az üzletmenet folytonossága és az információ- és dokumentációkezelés területén; tudomásul veszi, hogy az ügynökség cselekvési tervet tett közzé, amely meghatározza a politika keretét és a végrehajtási terv sarokköveit; elismeri továbbá, hogy az ügynökség 2016. első felében lezárta az üzletmenet folytonosságáért felelős tisztviselő felvételi eljárását;

22.

tudomásul veszi, hogy 2015 folyamán 18 utólagos kontroll lefolytatására került sor, amelyek a következő területekre terjedtek ki: visszatérítés, közbeszerzési eljárások,tanúsítási szolgáltatásnyújtók és vállalatspecifikus szolgáltatások; üdvözli, hogy az ellenőrzések tárgyát képező valamennyi ügylet jogszerű és szabályos volt;

Egyéb megjegyzések

23.

kiemeli az ügynökségnek a maximális repülésbiztonság Európa-szerte történő biztosítása terén betöltött fontos szerepét; hangsúlyozza, hogy közös európai értékelési és riasztó rendszerre van szükség Európában, különösen a konfliktusövezetek felett végrehajtott repülésekkel összefüggésben; hangsúlyozza, hogy a polgári légi közlekedési ágazat gyors fejlődésére tekintettel – erre példa a pilóta nélküli légi járművek(drónok) egyre jobban elterjedő használata – az ügynökség szabályozási és végrehajtási feladatainak sikeres végrehajtásához biztosítani kell a szükséges pénzügyi, tárgyi és emberi erőforrásokat a biztonság és a környezetvédelem területén, anélkül, hogy ez veszélyeztetné függetlenségét és pártatlanságát;

24.

rámutat, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) felülvizsgálata előirányozza az ügynökség hatáskörének kibővítését, és hogy az ügynökség új hatásköreinek meghatározásakor maradéktalanul figyelembe kell venni az új technológiák, például a távirányítású légijármű-rendszerek szerepét; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ügynökség megfelelő finanszírozásban részesüljön annak biztosítása érdekében, hogy sikeresen eleget tehessen új megbízatásainak, valamint megfelelő személyzet álljon rendelkezésére a kiegészítő feladatok elvégzéséhez is; hangsúlyozza, hogy az ügynökség azon álláshelyei (ideértve az azokhoz kapcsolódó nyugdíjakat is), amelyeket teljes mértékben az ágazat finanszíroz (ezért nincsen hatásuk az Unió költségvetésére), semmiféle kötelező létszámleépítés tárgyát nem képezhetik;

25.

üdvözli, hogy az Igazgatótanács elfogadta a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves programozási dokumentumot, amely többek között tartalmazza az ügynökség stratégiáját, többéves célkitűzéseit és éves fellépéseit;

26.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség és a német közlekedési minisztérium nemrég megállapodtak az ügynökség székhelyéről szóló megállapodás szövegéről, amelyet 2016 decemberében írtak alá; tudomásul veszi, hogy a megállapodást a nemzeti jogszabályok szerint a német Bundestagnak még ratifikálnia kell; tudomásul veszi továbbá, hogy a költözést követően az éves négyzetméterenkénti bérleti díj 20 %-kal kevesebb, mint a korábbi épületben; elismeri, hogy ez a csökkenés lehetővé teszi megfelelőbb helyszínek biztosítását, amelyekben olyan tevékenységek is szervezhetők, amelyekre előzőleg eseti alapon bérelt üléstermekben került sor;

27.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly hiányát (23 % nő és 77 % férfi) az igazgatótanács tagjai és póttagjai körében; szorgalmazza, hogy az ügynökség javítson ezen az egyensúlyhiányon, és az eredményekről mielőbb tájékoztassa a Parlamentet;

28.

a mentesítő határozatot kísérő, horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (2).


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, a 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).

(2)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/192


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1650 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0059/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 60. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0087/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 56. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/193


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1651 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2)

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0078/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0093/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 66. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/194


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1652 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0093/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatásai szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal („a hivatal”) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 15 944 846 EUR volt, ami a 2014-es évhez képest 1,76 %-os növekedést jelent; mivel a hivatal költségvetésének 94 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék a hivatal 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

A 2012-re, 2013-ra és 2014-re vonatkozó mentesítés nyomon követése

1.

aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2012., 2013. és 2014. évi, a felvételi eljárásokkal, a késedelmes kifizetésekkel, a személyzet jelentős fluktuációjával és a költségek megtérítésével kapcsolatos megjegyzései tekintetében fennmaradó kérdések és a válaszul adott korrekciós intézkedések nagy számát; felszólítja a hivatalt, hogy 2017-ben a lehető legtöbb korrekciós intézkedést zárja le;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 93,74 %-os volt, ami 2014-hez képest 9,05 %-os emelkedést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 77,32 %-os volt, ami 2014-hez képest 5,99 %-os emelkedést jelent;

3.

emlékeztet, hogy az ügyvezető igazgató határozata szerint a hivatal által szervezett találkozók résztvevőit három kategóriába (A, B vagy C) sorolják a költségek megtérítése tekintetében; tudomásul veszi, hogy az „A” kategóriába tartozó résztvevők, akiknek konkrét feladatuk van a találkozókon, átalányalapú utazásiköltség-térítést és napidíjat kapnak, a „B” kategóriába tartozó résztvevők csak átalányalapú utazásiköltség-térítésre jogosultak, míg a „C” kategóriába tartozó résztvevők semmilyen költségtérítésre nem jogosultak; rámutat, hogy az „A” kategóriás költségtérítésre jogosult résztvevők száma a 2014-as 69 %-ról 2015-re 52 %-ra csökkent; megállapítja, hogy a meghívólevelekben az alkalmazandó visszatérítési kategóriáról szóló felvilágosításra vonatkozó részhez kapcsolódó fellépést végrehajtották;

4.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2015-ben a hivatal 1 024 kifizetést (29,2 %) teljesített a költségvetési rendeletben meghatározott határidőn túl, ami 0,6 %-os növekedést jelent az előző évhez képest és a késedelmes kifizetések tekintetében az átlagos késést 29 napra teszi; tudomásul veszi, hogy 2015 második felében a hivatal a késedelmes kifizetések csökkentése érdekében számos intézkedést tartalmazó stratégiát vezetett be; üdvözli, hogy ezen intézkedések végrehajtása nyomán a késedelmes kifizetések aránya jelentősen csökkent, a 2015. januártól augusztusig terjedő időszakban jellemző 38,3 %-os arányról 12,6 %-ra a 2015. szeptembertől decemberig terjedő időszakban; megállapítja, hogy e 2016 májusáig folytatódó pozitív tendencia ellenére a késedelmes kifizetések aránya 2016 júniusától a hivatal operatív tevékenységeinek növekedése miatt megnőtt, és így megnőtt az ugyanakkora létszámú személyzet által feldolgozott pénzügyi tranzakciók száma is; megállapítja, hogy 2016 novemberében a pénzügyi kezdeményezési funkció decentralizálva lett az operatív részlegekhez és az igazgatási osztályokhoz, az ellenőrzési funkció ugyanakkor központosítva maradt az igazgatási részlegen; megállapítja, hogy ez pozitív eredményekkel járt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

megállapítja, hogy a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások) 1 076 583 EUR, azaz 36,9 % volt (szemben a 2014 évi 635 492 EUR-val, azaz 28,7 %); elismeri, hogy az átvitelek főként a 2015 utolsó negyedévében megkötött informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokra (400 000 EUR) és a költségvetési hatóság 2015 végi, a személyzet létszámának növelésére vonatkozó határozatát követően a további munkatársak várható felvételéhez kapcsolódó informatikai infrastrukturális fejlesztésekre (300 000 EUR) vonatkoznak; megállapítja, hogy ezek az átvitelek indokoltak és előre tervezettek voltak a hivatalnak a migrációs válságban játszott szerepe miatt, amire tekintettel a költségvetési hatóság 2016-ra jelentősen növelte a hivatal költségvetését és személyzetét; megállapítja, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökség operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat a hivatal előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

elégedetten állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügyvezető igazgató új politikát hagyott jóvá az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak felvétele tekintetében, amely orvosolja a Számvevőszék által a korábbi ellenőrzések során azonosított problémákat;

7.

tudomásul veszi, hogy a hivatal 2016. januárban elfogadta az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak felvételére vonatkozó frissített végrehajtási szabályokat; megállapítja továbbá, hogy az ügyvezető igazgató 2016 augusztusában jóváhagyta a frissített felvételi politikát;

8.

megállapítja, hogy 2015. december 31-én a hivatalnak összesen 93 szolgálatban lévő és kinevezett főből állt a személyzete, ebből 61 ideiglenes alkalmazott, 21 szerződéses alkalmazott és 11 kirendelt nemzeti szakértő; kiemeli, hogy a teljes személyzet 63 %-a nő, 37 %-a férfi;

Belső ellenőrzések

9.

megállapítja, hogy a hivatal a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) és a Számvevőszéknek az ajánlásaival, valamint a hivatal 2012 novemberében elfogadott belsőkontroll-standardjaival összhangban továbbfejlesztette belső ellenőrzéseit; megállapítja, hogy az éves beszámoló ellenőrzése mellett az IAS ellenőrzési jelentést készített a hivatal állandó és vészhelyzeti/különleges támogatási tevékenységei keretében végzett képzések irányításáról; megállapítja, hogy a hivatal cselekvési tervet dolgozott ki az IAS ajánlásainak kezelésére;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

10.

tudomásul veszi, hogy a hivatal végrehajtotta a csalás megelőzéséről és a csalásellenes stratégiáról szóló igazgatósági határozatot; tudomásul veszi, hogy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos eljárást 2017. február 23-án aláírták, és az összhangban áll a Bizottság visszaélések bejelentéséről szóló iránymutatásaival;

11.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hivatal 2015-ben nem tette közzé sem igazgatótanácsa tagjainak, sem felső vezetőinek önéletrajzait; megállapítja, hogy a hivatal 2017 márciusában közzétette felső vezetőinek önéletrajzait; megállapítja továbbá, hogy a hivatal már értesítette igazgatótanácsát, és hogy szándékában áll a tagok önéletrajzait közzétenni, amint összegyűjtötték azokat; felhívja a hivatalt, hogy mihamarabb tegye közzé ezeket a dokumentumokat a vezetősége felett szükséges nyilvános felügyelet és vizsgálat biztosítása érdekében;

12.

megismétli, hogy az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése kulcsfontosságú a szervezet egészsége szempontjából; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság kulcsfontosságú szerepet tölt be az uniós polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának fenntartásában.

Teljesítmény

13.

megállapítja, hogy a hivatal éves jelentése szerint 2015-ben 26 „EU+” államból 275 résztvevő és egyéb érdekelt felek vettek részt 23, a hivatal által szervezett, oktatóknak szóló képzésen; megállapítja továbbá, hogy a hivatal 271 nemzeti képzési programot végzett „EASO Training Curriculum” elnevezésű elektronikus oktatási platformján 3 611 menekültekkel foglalkozó tisztviselő számára;

14.

tudomásul veszi, hogy a fordítási és tolmácsolási költségekkel kapcsolatos hatékonyság fokozása érdekében a hivatal szolgálati szintű megállapodást kötött a Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságával; tudomásul veszi továbbá, hogy a hivatal nyílt ajánlattételi felhívást írt ki lépcsőzetes rendszerű keretszerződésre öt területen úgy, hogy az odaítélés kritériuma a legalacsonyabb ár; felszólítja a hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítő hatóságnak az elért megtakarításokról;

15.

tudomásul veszi, hogy a hivatal további intézkedéseket dolgozott ki a menekültügyi és befogadási rendszereik tekintetében különleges támogatást igénylő tagállamok megsegítésére, és hogy különleges támogatást nyújtott Ciprusnak, Bulgáriának, Görögországnak és Olaszországnak; megállapítja továbbá, hogy 2015-ben a hivatal továbbfejlesztette tevékenységeit azon tagállamok támogatására, amelyek menekültügyi és befogadási rendszerei különös nyomás alatt állnak, különösen támogatást nyújtva Görögországnak és Olaszországnak, és megerősítve a hivatal azon képességét, hogy vészhelyzetben időben és hatékonyan lépjen fel;

Egyéb megjegyzések

16.

emlékeztet arra, hogy 2015-ben rekordszámú, közel 1 400 000 nemzetközi védelem iránti kérelem készült; elismeri, hogy a hivatal jelentős erőfeszítéseket tett az európai migrációs stratégia által ráruházott feladatok teljesítése érdekében, különösen az uniós fogadóállomások kialakítása terén; tudomásul veszi a hivatal által a menekültválság kezelésére tett erőfeszítéseket;

17.

ösztönzi különösen a menedékkérő gyermekekre, köztük a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó kérdésekhez kapcsolódóan felkínált támogatást és gyakorlati együttműködést; üdvözli a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységek EASO-hálózatának elindítását;

18.

elismeri, hogy a hivatal költségvetése 2016-ban jelentősen nőtt, hogy a hivatal lépést tudjon tartani az európai migrációs stratégiához, az uniós fogadóállomások kialakításához, az uniós vezetők Nyugat-Balkánról szóló csúcstalálkozójának határozataihoz és az EU–Törökország nyilatkozathoz kapcsolódó további feladatokkal; elégedetten állapítja meg, hogy a hivatal számos lépést tett annak érdekében, hogy lépést tartson a feladatok ilyen példátlan mértékű növekedésével, többek között megfelelő képzéssel és tanácsadással kísérve a pénzügyi kezdeményezés decentralizálását; tudomásul veszi továbbá, hogy emiatt több alkalmazottra, és ennek megfelelően több irodaterületre van szükség;

19.

megjegyzi, hogy 2015-ben csak 7 alkalmazott vett részt az intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek költsége viszonylag magas, 4 000 EUR (fejenként 571 EUR) volt;

20.

tudomásul veszi, hogy a hivatal módosította bérleti szerződését, és 2016 második felében az általa jelenleg elfoglalt épület egy további blokkjára is kiterjesztette irodái területét; tudomásul veszi, hogy a Parlament és a Tanács jóváhagyását követően a hivatal immár abban a helyzetben van, hogy 2017. július 1-jétől az egész épületet kibérelje és átvegye; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ingatlannal kapcsolatos további fejleményekről;

21.

megállapítja, hogy a hivatal céljai között szerepelt az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje lehetőségének feltárása annak érdekében, hogy az Európai Migrációs Hálózat visszatéréssel foglalkozó szakértői csoportjával szoros együttműködésben általánosan érvényesítsék a sikertelenül járt menedékkérők visszatérésére vonatkozó elemeket;

22.

megállapítja, hogy 2015-ben a hivatal kommunikációs terve szerepének, értékeinek és tevékenységeinek számos eszköz és külső kommunikációs tevékenységek révén történő előmozdítására összpontosított, többek között kiadványok, közösségi média, weboldal és az információs nap megszervezése révén;

23.

üdvözli a hivatal komoly eredményeit, több mint 117 ülés és műhelyfoglalkozás megszervezésével, 3 764 nemzeti személyzet kiképzésével, 272 áthelyezett személlyel és több mint 100 civil társadalmi szervezettel folytatott konzultációval; tudomásul veszi az Ernst & Young által végzett független ellenőrzés eredményeit és a hivatal kötelezettségvállalását arra, hogy ennek megfelelő cselekvési tervet készít; egyetért azzal, hogy a hivatalnak jobban kell kommunikálnia tevékenységei eredményeit és hatásait; üdvözli a származási országhoz kapcsolódó dokumentumok jobb webes interfészének fejlesztését; megállapítja, hogy 2015 végén a portálon keresztül már 17 000 származási országgal kapcsolatos dokumentum volt elérhető;

24.

elismeri, hogy a hivatal éves jelentése szerint 2014-ben megkezdte egy kombinált tartalomkezelő rendszer és adatbázis, az információs és dokumentációs rendszer (Information and Documentation System, IDS) fejlesztését egy olyan informatikai eszköz formájában, amely részletes és naprakész áttekintést nyújt a közös európai menekültügyi rendszer gyakorlati működéséről;

25.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/197


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1653 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2)

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0078/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0093/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 66. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/198


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1654 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0072/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0079/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 72. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/199


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1655 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0079/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 33 419 863 EUR volt, ami 0,54 %-os csökkenést jelent 2014-hez képest abból adódóan, hogy a hatóságot nemrég hozták létre; mivel a hatóságot az Unió (13 367 600 EUR, azaz 40 %) és a tagállamok (20 051 400 EUR, azaz 60 %) hozzájárulásaiból finanszírozzák;

B.

mivel a Számvevőszék a hatóság 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válságot követően a pénzügyi felügyeleti rendszer javításának biztosítása céljából a Parlament volt a hajtóerő az új és átfogó Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) létrehozása mögött, amely magában foglalja a három európai felügyeleti hatóságot is;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

2.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a 2012-es évre vonatkozó számvevőszéki jelentésben az iskolázatási támogatással kapcsolatban tett, a 2013-as és 2014-es számvevőszéki jelentésekben „folyamatban lévőnek” jelzett megjegyzés tekintetében a hatóság korrekciós intézkedéseket hozott, és szerződést kötött 21-ből 20 olyan iskolával, ahová a személyzetének gyermekei járnak;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

megállapítja, hogy a Számvevőszék értékelése nagyon rövid, és kevés javaslatot tartalmaz a hatóság hatékonyabb költségvetési gazdálkodására vonatkozóan;

4.

elismeri, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,34 %-os volt, ami 2014-hez képest 0,47 %-os csökkenést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,70 %-os volt, ami 5,76 %-os növekedést jelent; a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a magas végrehajtási arány egyszerre eredménye a jó költségvetési tervezésnek és ellenőrzésnek, valamint a hatóság korlátozott jellegű költségvetésének; megjegyzi, hogy a hatóság munkaprogramjának fontos elemeit 2016-ra kellett halasztani vagy költségvetési elvonások miatt csökkentett szinten kellett megvalósítani;

5.

megállapítja, hogy a Parlament és a Tanács az előző évhez képest 6 %-kal csökkentette a hatóság 2015-ös pénzügyi forrásait, annak ellenére, hogy a személyzeti létszámot növelte; megállapítja, hogy ezen elvonások megvalósítása érdekében a hatóságnak szűkebbre kellett szabnia a munkaprogramját és csökkentenie kellett a költségeket olyan területeken, mint az operatív küldetések és ülések, operatív it-projektek és a személyzet képzése; elismeri továbbá, hogy az év folyamán az euro értéke jelentős mértékben csökkent az angol fonttal szemben, ami arra kényszerítette a hatóságot, hogy 1,9 millió EUR összegű költségvetés-módosítást kérelmezzen, amelyet 2015 augusztusában elfogadtak, biztosítandó, hogy a hatóság teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit;

6.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a források elosztása során megfelelően biztosítsák a prioritások érvényesülését és a hatékonyságot; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a költségvetés csökkentését nem úgy kellett volna megvalósítani, hogy elhalasztják a standardok és útmutatók kiadását, vagy hogy nem vesznek részt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság munkacsoportjaiban; hangsúlyozza, hogy a hatóság eszköztárának esetleges bővülését megfelelő rangsorolási intézkedéseknek kell kísérniük; javasolja, hogy mivel a hatóság munkaterhelése a jogalkotási feladatokról fokozatosan áttevődik a felügyeleti konvergenciára és a végrehajtásra, költségvetése és alkalmazotti létszáma ennek megfelelően kerüljön meghatározásra;

7.

üdvözli, hogy a hatóság 2016-os költségvetése jelentős mértékben emelkedett annak köszönhetően, hogy a hatóság, az Európai Parlament és a Tanács figyelembe vették az előző évben szerzett tapasztalatokat, és így a növekedés az eredeti 2015-ös költségvetéshez képest elérte a 20 %-ot;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

8.

tudomásul veszi, hogy a hatóság a 2014-es 15,90 %-ról 2015-ben 9,7 %-ra csökkentette a lekötött előirányzatok átvitelének általános szintjét; a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi, hogy a II. cím (igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatok átvitele nagy volt, 1 487 794 EUR, azaz az e cím alatti összes lekötött előirányzat 28 %-a, a 2014-es 3 431 070 EUR-hoz, azaz 48 %-hoz képest; nyugtázza, hogy az átvitelek a hatóság új épületére vonatkozó értéknövekedés-kiegyenlítés alapján fizetendő fennálló héaköveteléssel kapcsolatos megoldatlan kérdést, valamint az Egyesült Királyság Ingatlanbecslő Hivatala által a kereskedelmi bérleti díjakkal kapcsolatosan kibocsátott egyik számlát érintették;

9.

üdvözli, hogy a hatóság az előző évhez képest 2016 vonatkozásában 40 %-kal csökkentette az előrevitt előirányzatokat, miközben a teljes költségvetés a két év között 0,5 %-kal csökkent; nyugtázza, hogy ez a 2014-es magas értékekhez képest (ami ahhoz kapcsolódott, hogy 2014 decemberében a hatóság új helyiségekbe költözött) 2015 végére az átvitelek szokásos szintjéhez való visszatérést tükrözi;

Átcsoportosítások

10.

a hatóság beszámolója alapján nyugtázza, hogy a hatóság 2015-ben 30 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre; megállapítja, hogy a hatóság pénzügyi szabályzatának 27. cikkében említett 10 %-os határt csak egy alkalommal lépték túl; megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

11.

megállapítja, hogy a hatóság teljes személyzetének létszáma a 2014-es 146-ról 2015-ben 156-ra emelkedett, és 45 %-ban nők, 55 %-ban férfiak alkották; megjegyzi, hogy a lemondásokból, szerződések meghosszabbításának hiányából vagy szerződések megszűnéséből adódóan a személyzeti fluktuáció 10,3 %-ot ért el, amely 2,6 %-kal alacsonyabb volt mint a 2014-ben; megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság az előző évhez hasonlóan munkaügyi átvilágítást hajtott végre, amely kimutatta, hogy az álláshelyek 80,1 %-a „operatív”, azaz közvetlenül a hatóság megbízatásának végrehajtását érinti, 12,5 %-a „igazgatás és koordináció”, 7,4 %-a pedig „semleges”; hangsúlyozza, hogy minden, a hatóság megbízatásának közvetlen végrehajtásához kapcsolódó négy álláshelyre csak egy igazgatási pozíció jut;

12.

megjegyzi, hogy a hatóságnak a személyzeti szabályzat 1d. és 27. cikkével összhangban biztosítania kell a földrajzi egyensúlyt, a nemek közötti egyensúlyt és az egyenlő bánásmód elvének megvalósulását; megállapítja, hogy a hatóság az álláshirdetéseit közzétette a honlapján;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

13.

megállapítja, hogy a hatóság 2014 októberében összeférhetetlenségi politikát fogadott el, és 2012 óta rendelkezik etikai iránymutatásokkal; megállapítja, hogy a munkaerő-felvételi eljárás során a jövőbeni alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell az esetleges összeférhetetlenségekről, amellett, hogy önéletrajzukat értékelik; megállapítja, hogy a személyzetnek évente nyilatkozna kell az esetleges összeférhetetlenségekről, amit a hatóság etikai ügyekkel foglalkozó tisztviselője értékel; tudomásul veszi, hogy a felügyeleti tanácsi tagoknak és póttagoknak szintén nyilatkozniuk kell tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségeikről, beleértve a gazdasági érdekeltségeket, különös tekintettel pénzintézetek részvényeinek esetleges birtoklására; megállapítja továbbá, hogy ezeket a nyilatkozatokat a hatóság felső vezetésének nyilatkozataival együtt közzéteszik a hatóság honlapján és évente frissítik; sajnálja azonban, hogy a hatóság honlapján nem teszik közzé az igazgatótanács és a felügyeleti tanács tagjainak életrajzát; felhívja a hatóságot, hogy mihamarabb tegye közzé ezeket az önéletrajzokat a vezetősége felett szükséges nyilvános felügyelet és vizsgálat biztosítása érdekében;

14.

megállapítja, hogy a hatóság csalás elleni stratégiát fogadott el, melyet a tervek szerint 2016 végéig kellett teljes mértékben végrehajtani; megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság 2016-ban csaláskockázat-értékelési eljárást hajtott végre az összes osztályon, amellett, hogy belső internetes hálózatán külön részt alakított ki a csalás elleni küzdelemre, kommunikációs csatornát biztosítva a visszaélést bejelentő személyek számára;

15.

megállapítja a hatóság tájékoztatása alapján, hogy a hatóság szorosan együttműködik az összes tagállammal az illetékességi körébe tartozó témákban írt, rendszeresen közzétett szabályozási jelentések elkészítése során; megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság intézkedéseket hozott az átláthatóság biztosítására a nyilvános beszédeket magukban foglaló események és az érdekelt felekkel tartott találkozók tekintetében;

16.

úgy véli, hogy a felügyelőbizottsági ülések és az érdekképviseleti csoportok nyilvánosan elérhető jegyzőkönyveit azonnal nyilvánosságra kellene hozni az ülések és a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala közötti jelenlegi akár három hónapos időbeli különbség csökkentése, valamint a lefolytatott vitákról és a tagok álláspontjáról és szavazási szokásairól való jobb tájékoztatás érdekében; úgy véli, hogy az uniós polgárokat az események internetes közvetítésével is jobban tájékoztatni lehetne; aggódik amiatt, hogy a különböző érintett felek, így a Parlament is, gyakorlatilag nem egyformán férnek hozzá a belső ülések dokumentumaihoz és az azokon elhangzó információkhoz; üdvözli, hogy az európai felügyeleti hatóságok közül a hatóság teszi közzé a legmegfelelőbb mértékben a személyzete és az érdekelt felek közötti ülésekkel kapcsolatos információkat; véleménye szerint a hatóságnak ki kell alakítania egy biztonságos csatornát a visszaélést bejelentő személyek számára az elkövetkező évekre szóló cselekvési terve keretében;

Belső ellenőrzés

17.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) elvégezte az informatikai projektek kezelésére vonatkozó, eredetileg négy ajánlás megfogalmazásához vezető korlátozott felülvizsgálat nyomon követését; megállapítja továbbá, hogy az IAS dokumentumalapú vizsgálata alapján egy „fontos” ajánlás 2015 februárjában lezárásra került;

18.

megállapítja, hogy az IAS elvégezte a humánerőforrás-menedzsment vizsgálatát, amely hat ajánlást eredményezett, ezek közül kettő „nagyon fontos”, négy „fontos” és egy sem kritikus; üdvözli, hogy a hatóság az összes észrevételt és ajánlást elfogadta, és megfelelő cselekvési terveket fogadott el, amelyeket a hatóság rendszeresen nyomon követ;

Teljesítmény

19.

tudomásul veszi, hogy a hatóság szorosan együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) valamennyi támogatási feladat során az adminisztratív költségek lehetséges csökkentése, a szinergiák erősítése és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében; várakozással tekint a hatóság további, a más decentralizált ügynökségekkel való együttműködés fokozására, valamint az általános és az igazgatási költségek további csökkentésére tett erőfeszítései elé;

Egyéb megjegyzések

20.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság állampolgárai 2016. június 23-án úgy szavaztak, hogy elhagyják az Uniót; rámutat, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke úgy rendelkezik, hogy a kilépést elhatározó állam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak, majd az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben meghatározzák az illető állam kilépésének szabályait; a számvevőszéki jelentés alapján nyugtázza, hogy a londoni székhelyű hatóság beszámolóját és kiegészítő mellékleteit a beszámoló aláírásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján készítették el, amikor a népszavazás eredményei még nem voltak ismertek és az 50. cikk alkalmazásáról szóló hivatalos értesítésre még nem került sor;

21.

nyugtázza, hogy a 2016. június 23-i egyesült királysági szavazást követően a hatóság hatásvizsgálatokat készített az összes támogatási területre vonatkozóan, úgymint információs technológia, emberi erőforrások, közbeszerzés, vállalati szolgáltatások és kommunikáció, melyeket a fejlemények fényében frissíteni fognak;

22.

üdvözli, hogy a hatóság részletes információkkal látta el a mentesítésért felelős hatóságot az egyesült királysági fizikai jelenlétéhez kapcsolódó jelenlegi szerződéses kötelezettségekről; megállapítja, hogy a bérleti szerződésen kívül a hatóság maximális lehetséges szerződéses kötelezettsége 33,16 millió EUR, ugyanakkor a szerződések korai felmondása nem jár kötbérrel, amennyiben tiszteletben tartják a vonatkozó egy illetve három hónapos felmondási időt; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor egy átköltözési határozat lehetséges működési és üzletmenet-folytonossági kockázatai és kapcsolódó költségei miatt, úgymint az esetlegesen rövid határidőn belül elvégzendő további közbeszerzési tevékenység, amennyiben az időzítés miatt nem áll majd kellő idő rendelkezésre az új helyre való költözésre;

23.

megállapítja, hogy a hatóság 12 évre szóló bérleti szerződést írt alá, amely 2026. december 8-án ér véget, és rendes szerződéses feltételek alapján kötelessége a bérleti díj egész időszakra való kifizetése; nyugtázza ugyanakkor, hogy a hatóság a szerződés félidejében érvénybe léptethető kilépési záradékot harcolt ki, amelynek alkalmazása mentesítené attól a kötelezettségétől, hogy a második hat évre ki kelljen fizetnie a bérleti díjat; megjegyzi továbbá, hogy amennyiben a kilépési záradék életbe lép, a hatóságnak vissza kell fizetnie az egyik olyan ösztönző (mentesség a bérleti díj fizetése alól 32 hónapon át) felét, amelyet már megkapott, és amely a szerződés teljes időtartamán (12 év) alapult; megjegyzi, hogy a hatóságnak távozásakor vissza kell állítania az ingatlan eredeti állapotát, és hogy ez esetben a hatóságnak fizetnie kell az épületben általa elhelyezett irodai berendezések elszállításáért; megjegyzi, hogy a pontos összeg szakértői becslések és további tárgyalások alapján kerül megállapításra; kéri, hogy a hatóság tájékoztassa a Parlamentet az összegről, amint az világossá válik;

24.

kéri, hogy a Bizottság és a Tanács – miután az Egyesült Királyság kormánya életbe léptette az 50. cikket – tegyék átláthatóvá és demokratikussá a hatóság új székhelyével kapcsolatos értékelési és döntéshozatali folyamatot;

25.

emlékeztet rá, hogy a hatóság vegyes finanszírozási rendszere – amely jelentős mértékben támaszkodik az illetékes nemzeti hatóságoktól érkező hozzájárulásokra – nem megfelelő, rugalmatlan, nehézkes, és potenciálisan veszélyezteti a szervezet függetlenségét; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a 2016 második negyedévére tervezett fehér könyvben és a 2017-re benyújtandó jogalkotási javaslatban vezessen be másfajta finanszírozási megállapodást, amely az uniós költségvetésben szereplő külön költségvetési soron és a nemzeti hatóságok hozzájárulásainak a piaci szereplők által fizetett díjakkal való teljes felváltásán alapul;

26.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja valamennyi feladat teljeskörű és határidőkön belüli ellátását – kizárólag a Parlament és a Tanács által rábízott feladatokat kellene ellátnia; úgy véli, hogy a hatóságnak teljes mértékben ki kell használnia a megbízatását az arányosság tényleges elősegítésére; hangsúlyozza, hogy amikor a hatóság felhatalmazást kap 2. és 3. szintű intézkedések meghozatalára, e szabványok kidolgozása során különösen figyelnie kell a különböző nemzeti piacok sajátosságaira, és hogy az érintett piaci szereplőket és fogyasztóvédelmi szervezeteket idejekorán be kell vonni a szabványalkotás folyamatába, valamint a tervezési és végrehajtási szakaszokba;

27.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság nem él teljes mértékben a jogi keretében megállapított minden előjogával; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak biztosítania kell forrásai maximalizálását, hogy teljes mértékben meg tudjon felelni előírt megbízatásának; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Parlament és a Tanács által adott megbízásra való erőteljesebb összpontosítás hozzájárulhatna az eszközök hatékonyabb felhasználásához és a célok eredményesebb teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy munkájának ellátása során – különös műszaki szabványok és technikai tanácsok kidolgozásakor – a hatóságnak időben, rendszeresen és átfogóan tájékoztatnia kell a Parlamentet és a Tanácsot tevékenységeiről;

28.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/203


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1656 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0072/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0079/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 72. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/204


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1657 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0061/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 23. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0082/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 77. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/205


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1658 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel a „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című, 12/2016. sz. számvevőszéki különjelentésre,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0082/2017),

A.

mivel pénzügyi kimutatásai szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a központ) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 58 451 950 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,36 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetésének 97,03 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék a központ 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

tudomásul veszi, hogy:

a központ felülvizsgálta függetlenségi politikáját és belső eljárást alakított ki e politika végrehajtására; megjegyzi továbbá, hogy a frissített politikát a központ igazgatótanácsa 2016 júniusában jóváhagyta, és hogy az a személyzet valamennyi tagja számára előírja érdekeltségi nyilatkozat benyújtását a szolgálati jogviszony megkezdése előtt; tudomásul veszi ezen felül, hogy a felülvizsgált politika a személyzet valamennyi, egy adott közbeszerzési eljárásban érintett tagja számára előírja az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozat aláírását,

a központ kulcsfontosságú információkat nyújt a nagyközönség számára az Unió valamennyi hivatalos nyelvén; tudomásul veszi, hogy a szakértőket célzó tartalom a fordítás magas költsége miatt csak angolul érhető el;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

2.

a Számvevőszék jelentése alapján megjegyzi, hogy különböző, a központ közbeszerzési eljárásainak átláthatóságát érintő hiányosságokat találtak, többek között azt, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a központ éves munkaprogramjával, a becsült szerződéses értéket nem indokolták megfelelően, illetve nem adtak meg pénzügyi referenciaértéket a pályázó pénzügyi kapacitásának felméréséhez; a központ tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy 2016-ban bevezette a közbeszerzésfigyelő alkalmazás új verzióját, amely világosabbá teszi a közbeszerzési eljárások és az éves munkaprogram közötti kapcsolatot; tudomásul veszi továbbá, hogy a központ minden 25 000 eurót meghaladó értékű közbeszerzés elindítása előtt előírja a becsült szerződéses értékek indoklását;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 94,05 %-os volt, ami 2014-hez képest 4,72 %-os csökkenést jelent; tudomásul veszi, hogy a csökkenés a Svédországban 2014-től a fizetésekre alkalmazott alacsonyabb súlyozási tényezőből és a késedelmes munkaerő-felvételi eljárásokból adódik, mivel ezek az előre jelzettnél alacsonyabb személyzeti költségeket eredményeztek; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 76,27 %-os volt, ami 2014-hez képest 4,1 %-os csökkenést jelent;

4.

emlékeztet arra, hogy uniós ügynökségként a központ költségvetése euróban van megadva; azonban sok kiadása merül fel svéd koronában (SEK), mivel Svédországban, egy euróövezeten kívüli országban helyezkedik el; továbbá a központ az átváltási árfolyamok ingadozásának is ki van téve, mivel egyrészt bankszámlái pénzneme a svéd korona, másrészt bizonyos műveleteket egyéb külföldi pénznemben bonyolít le;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

nyugtázza, hogy a lekötött előirányzatok átvitelének szintje a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében 23 %-os (1 600 000 EUR), a III. cím (Operatív kiadások) esetében pedig 42 %-os (7 500 000 EUR) volt; tudomásul veszi, hogy a II. cím tekintetében az átvitelek főként a tervezett hardver- és szoftverbeszerzéshez kapcsolódtak, valamint olyan ingatlan-tanácsadási szolgáltatásokhoz, amelyekre vonatkozóan a kifizetés csak 2016-ban volt esedékes; tudomásul veszi továbbá, hogy a III. cím alatti átvitelek a központ többéves projektjeit és az operatív tevékenységekhez nyújtott informatikai támogatást érintették;

6.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem; megjegyzi, hogy sok esetben az átvitelek előre tervezettek és azokról tájékoztatják a Számvevőszéket; felszólít a „tervezett” és „indokolt” egyértelmű meghatározására, mivel a kiadásokat a központ befolyásán kívüli okok miatt nem tudták 2015-ben végrehajtani;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

7.

tudomásul veszi, hogy a központ igazgatótanácsának döntése nyomán 2015. május 1-től a megbízott igazgató helyettesíti a központ igazgatóját addig, amíg az új igazgató hivatalba nem lép;

8.

tudomásul veszi, hogy a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó teljes létszám 2015-ben 277-ről 260-ra csökkent a központ létszámtervében 2018-ig végrehajtandó csökkentés következtében; megjegyzi továbbá, hogy 2015 végén a központnál dolgozó ideiglenes alkalmazottak száma 168, a szerződéses alkalmazottak száma pedig 92 volt; tudomásul veszi, hogy 2015-ben az ideiglenes alkalmazottak és a szerződéses alkalmazottak fluktuációs aránya 8,3 % volt, és hogy késés volt számos vezető tisztviselői álláshely betöltésénél, részben a központ igazgatójának függőben lévő kinevezése, majd álláshelyének megüresedése miatt;

9.

megjegyzi, hogy a közbeszerzési eljárásokat illetően a központ megkülönböztetett figyelmet fordított a pályázati dokumentumok következetességének biztosítására; hangsúlyozza, hogy a központ közbeszerzésekről, szerződésekről és támogatásokról szóló felülvizsgált eljárása kiegészítő minőségellenőrzési mechanizmust biztosít; felhívja a központot különösen arra, hogy az átláthatóság javítása érdekében alaposan ellenőrizze az összeférhetetlenségeket a pályázatok, a közbeszerzések, a munkaerő-felvétel és a szerződések terén;

10.

kéri a központot, hogy a közbeszerzések során alkalmazza szigorúan a titoktartásra és a kizárásra vonatkozó intézkedéseket, végezzen minden esetben megfelelő háttérvizsgálatokat, és összeférhetetlenség esetén a kizárási kritériumokat alkalmazva zárjon ki vállalkozásokat a részvételből, mivel ez alapvető az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

11.

elégedetten nyugtázza, hogy rutin- és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is végeznek az igazgatótanács tagjai által benyújtott önéletrajzok kapcsán, és azokban az esetekben, amikor más források (például nyilvánosan rendelkezésre álló információk) ténybeli pontatlanságokat tárnak fel, bizalommal való visszaélésre vonatkozó eljárást indítanak;

12.

megjegyzi, hogy a központ nem tett külön kezdeményezéseket a lobbistákkal fenntartott kapcsolatainak átláthatóbbá tétele érdekében, és hogy kidolgozás alatt van a gyógyszeripari ágazattal való találkozókra vonatkozó belső eljárás; felhívja a központot, hogy dolgozzon ki proaktív átláthatósági politikát a lobbistákra vonatkozóan;

Belsőkontroll-rendszerek

13.

megjegyzi, hogy a központ elvégezte belsőkontroll-standardjai végrehajtásának felülvizsgálatát, és hogy ennek eredményeit a központ vezetősége validálta; tudomásul veszi, hogy a központ valamennyi belsőkontroll-standardját végrehajtotta;

14.

megjegyzi, hogy a központ eljárással rendelkezik annak biztosítására, hogy az ellenőrzések mellőzését vagy a meghatározott folyamatoktól és eljárásoktól való eltéréseket kivételekről szóló jelentések formájában dokumentálják; megjegyzi, hogy 2015-ben 28 ilyen kivételt dokumentáltak, ami 14 kivétellel kevesebb mint 2014-ben;

Belső ellenőrzés

15.

tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végzett a központ adatkezeléséről; megjegyzi továbbá, hogy a végleges jelentést 2015 novemberében adták ki, amely négy nagyon fontos és két fontos észrevételt tartalmazott; tudomásul veszi, hogy a központ cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet 2016 és 2017 során hajtanak végre;

Teljesítmény

16.

a központ éves jelentése alapján megjegyzi, hogy a teljesítménymutatókra vonatkozó célkitűzések többségét megvalósították; megjegyzi különösen, hogy a központ igazgatótanácsa és tanácsadó fóruma tagjainak jóváhagyott éves és egyedi érdekeltségi nyilatkozatai arányára vonatkozó mutatók 87,9 %-os, illetve 89,2 %-os arányt értek el, miközben a kitűzött cél 100 % volt; megjegyzi továbbá, hogy a központ pénzügyi keretszabályzata szerinti határokon belül kifizetett számlák arányára vonatkozó mutató 78,07 %-kal valamivel a 80 %-os cél alatt maradt;

17.

megjegyzi, hogy ötéves külső értékelése mellett a központ 2015 óta két éves belső értékelést is elvégzett az ebola miatti nyugat-afrikai fellépéseiről; azt is megjegyzi, hogy a (közös értékelési kereten alapuló) minőségbiztosítási rendszer – a kétévente elvégzett önértékelések alapján – betekintést ad abba, hogy miként lehet javítani a szervezetet és korrekciós intézkedésekhez vezet; tudomásul veszi, hogy a hatékonyság növelése érdekében a központ feltérképezte üzleti folyamatait, és 2016-ban felülvizsgálta és a Lean-módszerrel újraformálta e folyamatokat, melyet 2017-ben tovább folytat;

18.

megjegyzi, hogy a központ által a honlap látogatottságának 10 %-os növelésére 2015-re kitűzött célt nem érték el, elsősorban a 2014-es ebola-válság során tapasztalt példa nélküli magas látogatottság miatt; tudomásul veszi azonban, hogy a közösségi médián belüli szervezeti fiókja követőinek száma 40 %-kal nőtt 2014-hez képest;

19.

hangsúlyozza, hogy a központnak továbbra is támogatnia kell az érdekelt felekkel és az állampolgárokkal folytatott párbeszédet, és azt bele kell foglalnia a végrehajtandó prioritásokba és tevékenységekbe;

20.

javasolja a központ számára hatásmutatók kidolgozását; úgy véli, hogy ezek a hatásmutatók alapvető eszközök a központ hatékonyságának méréséhez;

Egyéb megjegyzések

21.

hangsúlyozza, hogy az ebolajárvány alkalmat adott az Unió készültségi előírásainak és jogi keretének tesztelésére, és hogy az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendszeresen összeül a gyors kockázatelemzéseken és a központ iránymutatásain alapuló, megfelelő intézkedések megvitatása érdekében;

22.

emlékeztet, hogy az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (1) keretet biztosít a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek leküzdésének koordinálásához és kezeléséhez a tagállamokkal, az Egészségügyi Világszervezettel, a központtal és más nemzetközi partnerekkel együttműködve;

23.

tudomásul veszi, hogy a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert, amelyet az 1082/2013/EU határozattal hoztak létre a riasztásokról való értesítés és a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek leküzdésére hozott intézkedésekről szóló jelentéstétel érdekében, folyamatosan figyelemmel kísérték; 2015-ben 88 értesítés érkezett, amelyek alapján 280 üzenetre és információcserére került sor, illetve 37 különböző eseményt kezeltek, például az ebolajárványt, a menekültek beáramlását, a közel-keleti, légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírust, a gyermekbénulást, az egészségügyi ellenintézkedések hiányát, a Zika-vírust és egy kínai vegyianyag-gyár felrobbanását; hangsúlyozza, hogy a központ és a tagállamok szoros együttműködésben minden eseményt nyomon követtek;

24.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (2).


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(2)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/208


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1659 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0061/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 23. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0082/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 77. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/209


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1660 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0068/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 97. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 82. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/210


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1661 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatásai szerint az Európai Vegyianyag-ügynökség („az ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 114 412 841 EUR volt, ami a 2014-es évhez képest 0,26 %-os növekedést jelent;

B.

mivel az ügynökség 7 318 792 EUR uniós támogatásban részesült és 300 000 EUR támogatást kapott az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből, de más hozzájárulást vagy finanszírozást nem kapott a Bizottságtól;

C.

mivel a Számvevőszék az Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

emlékeztet, hogy az ügynökség a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a költségvetési rendelet) 185. cikkével összhangban konszolidált szerv, és vezető szerepet tölt be a szabályozó hatóságok között a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak az emberi egészség és a környezet, valamint az innováció és a versenyképesség javára történő végrehajtásában; megjegyzi, hogy az ügynökség segít a vállalatoknak a jogszabályoknak való megfelelésben, a nemzetközi szervezetekkel és az érdekelt felekkel együttműködve előmozdítja a vegyi anyagok biztonságos felhasználását, tájékoztatást nyújt a vegyi anyagokról és foglalkozik a különös aggodalomra okot adó vegyi anyagokkal;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

2.

az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a mentesítésért felelős hatóság előző évi ajánlásaival összhangban jövő évi jelentésében külön fejezetet szentel az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és az feddhetetlenségnek;

Az ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége

3.

a Számvevőszék jelentése alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség 50 %-ban fizette alkalmazottai gyermekeinek napköziköltségét a helsinki Európai Iskolában; továbbá megállapítja, hogy a hozzájárulás gyermekenként évi 1 000 EUR-ra korlátozódik, ami 2015-ben megközelítőleg 95 000 EUR-t tett ki, a Számvevőszék jelentése alapján tudomásul veszi, hogy a költségvetési hatóságot erről az intézkedésről nem tájékoztatták a költségvetési eljárás keretében; tudomásul veszi, hogy az ügynökség a 2018–2020-as programozási dokumentumában és 2018. évi pénzügyi kimutatásában tájékoztatni fogja az intézkedésről a költségvetési hatóságot; megállapítja emellett, hogy az ügynökség már frissítette a megfelelő költségvetési sorhoz tartozó megjegyzéseket, és beírta az intézkedésre vonatkozó információkat az ügynökség 2016. évi költségvetésének első módosításába;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

4.

megállapítja, hogy az 1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet) értelmében az ügynökséget az ipar által fizetett díjakból és egy, a költségvetési rendelet 208. cikke értelmében nyújtott uniós kiegyenlítő támogatásból finanszírozzák; üdvözli, hogy az eredeti feltételezéssel ellentétben, 2015-ben az ügynökség működését teljes mértékben a becsültnél magasabb díjbevételek, valamint az előző évek REACH- és CLP-műveleteiből (osztályozás, címkézés, csomagolás) származó bevételekből képzett tartalék révén finanszírozták;

5.

a biocid termékeket illetően megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet 208. cikke értelmében az ügynökség 2015-ben összesen 5 423 667 EUR díjat szedett be (a 2014. évi 1 265 774 euróhoz képest), míg az uniós támogatás összege 5 789 000 EUR volt (a 2014. évi 5 064 194 euróhoz képest), és hogy ezen felül az EFTA-hozzájárulások – többek között Svájcból – összesen 307 791 eurót tettek ki 2015-ben;

6.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 98,48 %-os volt, ami 1,4 %-os emelkedést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,84 %-os volt, ami 2014-hez képest 0,38 %-os enyhe emelkedést jelent;

7.

tudomásul veszi, hogy tekintettel a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyásról szóló rendelet), és a költségvetési rendelet 208. cikkének értelmében a Környezetvédelmi Főigazgatóság 2015-ben 1,22 millió EUR támogatást fizetett az ügynökségnek a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokkal és növényvédő szerekkel kapcsolatos fellépésekre;

Átcsoportosítások

8.

megállapítja, hogy az ügynökség összesen 44 átcsoportosítást végzett 1 395 000 EUR összegben; elégedetten nyugtázza, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege mind az ügynökség éves jelentése, mind a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai szerint a költségvetési szabályok keretei között maradt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

9.

a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi, hogy a IV. cím (Biocidokkal kapcsolatos operatív kiadások) esetében az átvitt lekötött előirányzatok 1 500 000 EUR összeget (74 %) tettek ki; megállapítja, hogy ezek az átcsoportosítások elsősorban egy 1 400 000 EUR összegű nagyszabású informatikai projekttel kapcsolatosak, amely csak 2015 második felében indult el, amikorra a finanszírozásához elegendő díjbevétel összegyűlt; tudomásul veszi, hogy az ügynökség továbbra is vigyázni fog arra, hogy elkerülje az előirányzatok indokolatlan átvitelét;

10.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

11.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség felvételi célkitűzése teljesült, az álláshelyek 98 %-át betöltötték 2015 végére a REACH/CLP (az anyagok és keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása) és a PIC (veszélyes anyagok kivitele és behozatala) tekintetében; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi továbbá, hogy a fenti arány nem lépheti túl a 98 %-ot, mivel az ügynökségnek előírták a személyzet 2 %-kal történő csökkentését (10 álláshely), hogy megfeleljen a 2016. évi létszámtervnek; tudomásul veszi, hogy a biocidok tekintetében betöltött álláshelyek aránya 83 %-os volt a díjbevételek mértéke és az ügynökség számára 2016-ra engedélyezett személyi állomány miatti bizonytalanság következtében;

12.

kiemeli, hogy mivel az ügynökség munkaterhe nem csökkent 2015-ben, elegendő humán és pénzügyi erőforrást kell elkülöníteni;

13.

az ügynökség éves jelentése alapján megállapítja, hogy 2015-ben az ügynökség 739 szerződést írt alá, amelyek közül 540 keretszerződések alá tartozott, 199 szerződés pedig új közbeszerzési eljárás eredménye volt; megjegyzi, hogy ez utóbbiból 25 szerződést kivételes tárgyalásos eljárások eredményeképpen írtak alá a költségvetési rendelet megfelelő szabályai alapján;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

elégedetten nyugtázza, hogy az önéletrajzok és az érdekeltségi nyilatkozatok az ügynökség honlapján jól szerkesztettek, láthatók, hozzáférhetők és felhasználóbarátok;

15.

megállapítja, hogy az ügynökség 2015 decemberében elfogadta a visszaélést jelentő személyekkel kapcsolatos iránymutatásokat; megállapítja, hogy az ügynökség 2015–2016-ra szóló csalás elleni stratégiájának 2014. decemberi elfogadását követően az ügynökség már végrehajtott különböző intézkedéseket, amelyek a csalás elleni cselekvési tervből következtek; tudomásul veszi, hogy a stratégia elfogadását megelőzően alkalmazott belső csaláskockázat-értékelési eljárás megállapítása szerint az ügynökség kockázati profilja alacsony; nyugtázza, hogy a stratégia fő célja a csalásellenes kultúra széles körű kialakítása az ügynökségnél, előtérbe helyezve a tudatosságot;

16.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2015-ben belső iránymutatásokat fogadott el a személyzet számára; tudomásul veszi továbbá, hogy az iránymutatások magukban foglalnak olyan lehetséges feltételeket, amelyeket az aktív foglalkoztatást követő kétéves időszakra a kinevezésre jogosult hatóság a személyzet korábbi tagjaira vonatkozóan meghatározhat, ha új állást töltenek be; megállapítja, hogy az ügynökség az összeférhetetlenségekkel foglalkozó tanácsadó bizottsággal rendelkezik, amely ajánlásokat fogalmaz meg az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács számára az egyes észlelt összeférhetetlenségekkel kapcsolatban; elismeri, hogy az összeférhetetlenségek elkerülését szolgáló szigorú intézkedések következtében 2015-ben nem észleltek konkrét összeférhetetlenséget;

17.

megállapítja, hogy az ügynökség nagyszabású összeférhetetlenségi politikát és részletes csalás elleni stratégiát hajtott végre annak érdekében, hogy a személyzet és az ügynökség számára dolgozó szakértők körében hozzájáruljon a magas fokú etikus magatartási kultúrához;

18.

megállapítja, hogy az ügynökség bizottságai a tagállami hatóságok vagy az ügynökség igazgatótanácsa által kijelölt nemzeti delegáltakból állnak; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség bizottságai egy nyilvános pályázati felhívás nyomán összesen kilenc választott taggal rendelkeznek, amit az ügynökség alapító jogi aktusa tesz lehetővé; megállapítja, hogy e választott tagok eljárhatnak előadókként, de szavazati joguk nincs, valamint az ügynökség összeférhetetlenségek megelőzését szolgáló politikája teljes mértékben alkalmazandó rájuk is; várakozással tekint az ügynökség igazgatótanácsának a választott tagokkal kapcsolatos tapasztalatokról szóló, 2017-re ütemezett jelentése elé;

19.

megállapítja, hogy az ügynökség 2015-ben az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően a kért dokumentumok 27 %-ához biztosított teljes és 68 %-ához részleges hozzáférést; megállapítja, hogy a részleges elutasítás fő indoka a személyiség és a magánszemély becsületének védelme, valamint a kereskedelmi üzleti információk védelme volt; elismeri, hogy részleges hozzáférés biztosításakor elvben a dokumentum nagy részét a kérelmező rendelkezésére bocsátják; megállapítja, hogy az ügynökség 2015-ben a kért dokumentumok 5 %-a esetében utasította el a hozzáférést elsősorban a még folyamatban lévő döntéshozatal, az érzékeny üzleti információk és a bírósági eljárások védelmére tekintettel;

Teljesítmény

20.

megállapítja, hogy az ügynökség 2015 decemberében nyújtotta be az igazgatótanácshoz értékelési keretét és megközelítését; nyugtázza, hogy e megközelítés egy sor értékelési és ellenőrzési eszközt hozott létre, köztük egy irányítási keretet, a módszertani egységességet biztosító értékelési koordinációs funkciót, egy értékelési ellenőrzőlistát és az előzetes és utólagos értékelésekre vonatkozó gördülő tervet; elismeri az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse irányítási keretét és az előzetes és utólagos értékelésekre vonatkozó megközelítését;

21.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség új integrált szabályozási stratégiát dolgozott ki, amely valamennyi REACH-re és CLP-re vonatkozó eljárást összefog a releváns rendeletek céljainak, valamint a fenntartható fejlődésről tartott 2002-es világszintű csúcsértekezleten 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében;

22.

megjegyzi, hogy az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a biocidokról szóló rendelet) végrehajtása 2015-ben váratlanul jelentős intézkedéseket eredményezett, ami azt mutatja, hogy a vállalatok egyre inkább tisztában vannak a változásokkal és az új uniós engedélyezési eljárás nyújtotta lehetőségekkel; ugyanakkor aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség számára nehézséget okozott a biocidokkal kapcsolatos munkaterhelés kezelése a létszámstop miatt;

23.

megjegyzi, hogy 2015-ben közel 8 200 regisztrálási dokumentációt (főleg frissítések), illetve 250 termék- és folyamatorientált K+F értesítést kaptak, és hogy a kérelmek teljes száma 10 %-kal csökkent 2014-hez képest;

24.

javasolja az ügynökség számára hatásmutatók kidolgozását; úgy véli, hogy ezek a hatásmutatók alapvető eszközök az ügynökség hatékonyságának méréséhez;

Belső ellenőrzés

25.

megállapítja, hogy 2015-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrzést végzett „Előrejelzés, kalkuláció, valamint a díjak beszedése és a költségek a REACH-, a CLP- és a biocid termékekről szóló rendelet értelmében” címmel; megállapítja emellett, hogy az ellenőrzés eredményeként az IAS két „kiemelten fontos”, egy „fontos” ajánlást fogalmazott meg, és „kritikus” ajánlást nem adott; tudomásul veszi, hogy az ügynökség válaszként az ajánlásokra cselekvési tervet dolgozott ki;

26.

megállapítja, hogy az ügynökség belső ellenőrzési részlege (IAC) megbízhatósági ellenőrzéseket végzett az általános jelentés teljesítménymutatóiról, az ECHA információs szolgálatáról, a szerződések kezeléséről és a kifizetésekről; megjegyzi, hogy az ellenőrzések nyomán öt „kiemelten fontos” és két „fontos” ajánlás született; tudomásul veszi, hogy az ügynökség vezetősége által az IAC ajánlásaira adott válaszként kidolgozott cselekvési tervet az IAC megfelelőnek találta;

Egyéb megjegyzések

27.

megelégedéssel nyugtázza a nemek egyensúlyát az igazgatótanács tagjai között;

28.

megjegyzi, hogy 2015-ben 453 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek költsége 113 975 EUR volt (251,60 EUR fejenként), és 565 alkalmazott vett részt zárt értekezleteken, aminek költsége 31 468 EUR-t (fejenként 54,25 EUR-t) tett ki;

29.

üdvözli, hogy javult a vegyi anyagokra vonatkozó információk bemutatásának módja az ügynökség honlapján, ami elősegíti, hogy a vállalatok és a fogyasztók többet látogassák azt;

30.

megjegyzi, hogy az ügynökség nem kormányzati szervezetekkel folytatott vitákra szolgáló vitafóruma hasznos fórum a civil társadalom érdeklődésére számot tartó főbb ügyek megvitatásához;

31.

üdvözli a REACH-rendelet szerinti engedélyezési eljárás kidolgozása terén tett előrehaladást, és tudomásul veszi az ügynökség következtetéseit, miszerint további fejlődés érhető el; üdvözli ezzel összefüggésben az ügynökségnek a Parlamenttel való párbeszéd kezdeményezése terén mutatott proaktív megközelítését a Parlament 2015. november 25-i, az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a di(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) alkalmazására vonatkozó engedélyt megadó XXX bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló állásfoglalásában (4) felvetett kérdések kezelése érdekében;

32.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (5).


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 649/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról (HL L 201., 2012.7.27., 60. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0409.

(5)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/214


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1662 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0068/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 97. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Vegyianyag-ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 82. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/215


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1663 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0052/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0085/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 87. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 126., 2009.5.21., 13. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/216


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1664 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel a „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című, 12/2016. sz. számvevőszéki különjelentésre,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0085/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 49 156 474 EUR volt, ami 2014-hez képest 6,50 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetésének 74 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,36 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 87,5 %-os volt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

2.

tudomásul veszi, hogy 2015-ről 2016-ra 4 944 739 EUR-t vittek át, ami hasonló összeg, mint az azt megelőző évben; megállapítja, hogy a III. cím (operatív kiadások) alatt átvitt összeg 57 %-át az Európai Témaközpontokhoz való 2015. évi hozzájárulás végső kifizetése tette ki, amelyet a megállapodások szerint a negyedik negyedéves értékelő jelentés 2016-os benyújtása után kellett teljesíteni; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

3.

tudomásul veszi, hogy a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodásban (1) rögzített általános elvekkel összhangban az ügynökség 5 %-kal csökkentette személyzetét; megállapítja, hogy a Bizottság „teljeskörűen működő ügynökségnek” minősítette az ügynökséget, ami azt jelenti, hogy további 5 %-os létszámleépítést vár tőle; üdvözli, hogy az ügynökség a leépítést úgy hajtotta végre, hogy az nem járt negatív hatással többéves munkaprogramja főbb részeinek végrehajtására; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az esetleges további költségvetési megszorítások ne veszélyeztessék az ügynökség azon képességét, hogy feladatait ellássa;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

4.

megállapítja, hogy az igazgatótanács 2014 novemberében fogadta el az ügynökség csalás elleni stratégiáját, amely az összeférhetetlenségi kérdések megfelelő kezelésére, valamint a csalás elleni tevékenységek kidolgozására irányul, elsősorban a megelőzés, a felderítés, a figyelemfelhívás és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) folytatott szorosabb együttműködés révén; megállapítja, hogy az ügynökség az OLAF által az EU decentralizált ügynökségei számára összeállított módszertannak és útmutatónak megfelelően elvégezte tevékenységeinek csaláskockázat-értékelését a csalás becsült kockázata és lehetséges hatása alapján;

5.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség dokumentumtárat hozott létre, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé tette internetes honlapján; megjegyzi, hogy az ügynökség 2016 során felülvizsgálta az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó, 2014-ben bevezetett politikáját, és azt a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatokra és az ügynökségtől távozó alkalmazottak kötelezettségeire vonatkozó további információkkal egészítette ki;

6.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség igazgatótanácsának tagjai nem kötelesek önéletrajzaikat és érdekeltségi nyilatkozataikat nyilvánosságra hozni, és ebből következően ezek közül csak néhány található meg az ügynökség honlapján; felhívja az ügynökséget, hogy tegyen meg mindent e helyzet orvoslására és annak biztosítására, hogy vezetőségének munkáját megfelelően felügyelik és ellenőrzik; tudomásul veszi, hogy az ügynökség honlapján közzétette felső vezetése önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait;

7.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2016 decemberében saját belső iránymutatásokat fogadott el a visszaélések bejelentésére vonatkozóan; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzatának végrehajtásáról;

8.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem tett külön kezdeményezéseket a lobbistákkal fenntartott kapcsolatainak átláthatóbbá tétele, illetve az átláthatóság fokozása érdekében;

9.

ösztönzi az ügynökséget, hogy továbbra is hívja fel a figyelmet az összeférhetetlenségi politikára a személyzete körében a folyamatban lévő figyelemfelkeltő tevékenységekkel párhuzamosan, és kötelezően megvitatandó elemként a feddhetetlenség és átláthatóság belefoglalását kéri a felvételi eljárásokba és a teljesítményértékelésekbe;

Belső ellenőrzés

10.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS ellenőrzést végzett az adat- és információkezelésre vonatkozóan – az informatikai komponenst is beleértve –, amely 2015-ben fejeződött be; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az IAS megállapítása szerint az adatok és információk kezelésére az ügynökség által bevezetett irányítási és kontrollrendszerek a jelenlegi körülmények között hatékonyan működnek; megjegyzi továbbá, hogy az adatok és információk várható jelentős növekedéséhez hasonló kihívások kezeléséhez az ügynökségnek tovább kell fejlesztenie adat- és információkezelési rendszerét;

Belső kontrollrendszerek

11.

tudomásul veszi, hogy a 2014-es új követelmények szerint a belső ellenőrzési részleg 2015-ös és 2016-os terveit az ügynökség igazgatótanácsa elfogadta; megállapítja, hogy a tervek három fő célkitűzése az ellenőrzés, a tanácsadás és a többi ellenőrrel való együttműködés;

12.

tudomásul veszi, hogy a belső ellenőrzési részleg kockázatelemzési rendszert állított fel a helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek kiválasztására, aminek eredményeképpen három különböző támogatást ellenőriztek a visszaigényelt személyzeti költségek helytállóságának és pontosságának tekintetében; megjegyzi, hogy a 2015 októberében jóváhagyott új politika alapján 2016-ban további helyszíni ellenőrzésekre került sor;

Kommunikáció

13.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2015-ben átfogóan felülvizsgálata termékportfolióját azzal a céllal, hogy azt korszerűsítése, és a felhasználók információfeldolgozási igényeire szabja; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség a jobb tervezésre, az adatok megjelenítésére és infografikonok bevezetésére törekedett, és e célból naprakésszé tette profilját, illetve jobban odafigyelt a közösségi médiákra és a médiakapcsolatokra;

14.

hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek továbbra is támogatnia kell az érdekelt felekkel és az állampolgárokkal folytatott párbeszédet, és azt be kell építenie a prioritások és a végrehajtandó intézkedések közé;

Egyéb megjegyzések

15.

tudomásul veszi a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az ellenőrzött közbeszerzési eljárások alapján az ügynökség egyetlen vállalkozóval írt alá keretszerződéseket, akitől rögzített árú egyedi szerződések keretében különböző szolgáltatásokat vett igénybe; aggodalommal veszi tudomásul, hogy mivel az ügynökség csak egyetlen vállalkozástól kért rögzített árú ajánlatot, megszűnt az ár alapján történő verseny, és nőtt az egyetlen vállalkozótól való függés;

16.

az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a műholdfelvétel-készítés és -elemzés sajátos piacán a verseny szintje viszonylag korlátozott, mivel a kapcsolódó szektorokban kevés vállalkozó van jelen, így az árak stabilak és következetesek; megjegyzi továbbá, hogy a nyújtandó szolgáltatások technikai jellege és összetettsége különböző szakértelmek összevonását teszi szükségessé, amit a piacon tevékenykedő vállalkozók csak akkor tudnak biztosítani, ha egy konzorcium keretében egyesítik erőiket; tudomásul veszi, hogy az ügynökség tudatosan választotta azt, hogy egyetlen gazdasági szereplőnek ítélte oda a keretszerződést, és hogy ez a döntés a konkrét piaci tényezők felmérésén alapult;

17.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség arra törekszik, hogy javítsa a nemek közötti egyensúlyt a középvezetés körében, ám aggodalommal állapítja meg, hogy jelentős a nemek közötti egyensúlyhiány a felső vezetésben; sürgeti az ügynökséget ezen egyensúlyhiány kiigazítására és az eredmények Parlamenttel való mielőbbi közlésére;

18.

emlékeztet arra, hogy létrehozása óta az ügynökség, európai környezeti információs és megfigyelőhálózatával (EIONET) együtt információforrást jelent azok számára, akik érintettek az uniós környezetvédelmi és éghajlatpolitika, valamint a fenntartható fejlesztési politikák kialakításában, elfogadásában, végrehajtásában és értékelésében, továbbá a nyilvánosság számára;

19.

üdvözli az ügynökség által ötödik alkalommal kiadott, a környezet állapotáról szóló éves jelentést (SOER 2015);

20.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség kifejlesztette azokat az információs rendszereket és adatáramlás-kezelési eljárásokat, amelyek segítik az országokat és a vállalkozásokat a jelentéstételben és az adatok minőségének javításában, különös tekintettel a fluortartalmú gázokról szóló új rendeletben előírt módosított jelentéstételi rendszerre, valamint a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó, a Bizottságtól 2015-ben az ügynökséghez átkerült jelentéstételre;

21.

emlékeztet a folyamatban levő „Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és EIONET hálózatának értékelése” című értékelés fontosságára, melynek 2017 végére kell elkészülnie, annak érdekében, hogy részletesebben értékelje, hogy az ügynökség milyen mértékben érte el célkitűzéseit és hajtotta végre a megbízatásában és a többéves munkaprogramjában foglalt feladatait;

22.

javasolja az ügynökség számára, hogy alakítson ki hatásmutatókat, és úgy véli, hogy ezek a hatásmutatók alapvetően fontos eszközt jelentenének az ügynökség eredményességének mérésében;

23.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló 2017. április 27-i állásfoglalására (2).


(1)  Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(2)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/219


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1665 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0052/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0085/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 87. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 126., 2009.5.21., 13. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/220


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1666 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0067/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0100/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 93. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/221


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1667 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0100/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 9 217 000 EUR volt, ami az előző évhez képest nem jelent változást; mivel a hivatal költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi évben tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,59 %-os volt, amivel a hivatal megvalósította célkitűzését, és ami 2014-hez képest 0,50 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,24 %-os volt, amivel a hivatal megvalósította célkitűzését, és ami 2014-hez képest 3,81 %-os növekedést jelent;

2.

üdvözli az elektronikus közbeszerzések, megrendelések és számlázások e-Prior moduljainak végrehajtását, együttműködésben a Bizottság Informatikai Főigazgatóságával (DG DIGIT); megjegyzi, hogy a végrehajtott modulokat fokozatosan vezették be 2016-ban, ami miatt megnövekedett az elektronikus munkafolyamatok száma, minek köszönhetően nőtt a hatékonyság és az adatok megbízhatósága és javult az ellenőrzési nyomvonal; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a modul végrehajtását követően elért hatékonyságnövekedésről;

3.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatal minden kifizetését a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott időkorlátokon belül teljesítette, így a beszállítók nem számítottak fel késedelmi kamatokat; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetések átlagos ideje 2015-ben 20 nap volt;

4.

megjegyzi, hogy a hivatal költségvetésének tényleges csökkenése korlátozta az arra vonatkozó célkitűzésének elérésére vonatkozó képességét, hogy a közös halászati politika szabályainak valódi és egységes végrehajtása érdekében megszervezze a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeinek operatív összehangolását;

5.

hangsúlyozza a hivatal szerepének fontosságát a megreformált közös halászati politika végrehajtásában és az abban foglalt célkitűzések elérésében, különös tekintettel a kirakodási kötelezettségre és a halászati tevékenységek nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó elvárásokra; hangsúlyozza, hogy értékelni kellene annak lehetőségét, hogy az elkövetkező években növekedjenek a hivatal működésére fordított előirányzatok;

6.

sajnálja, hogy a hivatal erőforrásainak és kapacitásának csökkenése azzal a következménnyel járhat, hogy gyengül a halászati ellenőrzés, ami miatt fokozódhat a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat, ami károsan befolyásolná az ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságát;

7.

rámutat, hogy az új uniós migrációs politika és különösen a parti őrségi feladatok általános fejlesztésének részeként az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozása új ellenőrzési és együttműködési feladatokkal jár a hivatal számára, ami magasabb szintű finanszírozást és több műszaki és humánerőforrást igényel;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

8.

üdvözli, hogy a 2015-ről 2016-ra átvitt források mennyisége 11 %-ról 7 %-ra csökkent 2014-hez képest; megjegyzi, hogy a II. cím (igazgatási kiadások) átviteli aránya 20 %-os volt, ami 2014-hez képest 5 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a III. cím (operatív kiadások) átviteli aránya 20 %-os volt, ami 2014-hez képest 10 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

9.

megjegyzi, hogy a hivatal tovább csökkentette a 2014-ről áthozott törölt kötelezettségvállalások arányát, amely 3,45 % volt, ami 0,9 %-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva;

Átcsoportosítások

10.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hivatal végleges beszámolója szerint a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

11.

üdvözli, hogy a hivatal számos igényt a saját vagy a Bizottság meglevő szerződéseinek felhasználásával teljesített, hogy optimalizálja a rendelkezésre álló források felhasználását; tudomásul veszi, hogy a DG DIGIT által az információtechnológia terén végzett közbeszerzési szolgáltatások újraszámlázásáról szóló egyetértési megállapodást 2016 elején írták alá; megjegyzi, hogy a hivatal az e-igazgatás végrehajtására és a közbeszerzési eljárások racionalizálására és optimalizálására összpontosít;

12.

sajnálja, hogy egyáltalán nem fordítottak figyelmet a hivatal alkalmazottainak munkakörülményeire, akik pedig kulcsszerepet játszanak abban, hogy a létszám növelése nélkül el tudják látni az újabb feladatokat is;

13.

úgy véli, hogy a hivatal rendkívül jó ár-érték arányt képvisel, bár a következő években növelni kell humán- és pénzügyi erőforrásait;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

nyugtázza, hogy a hivatal elfogadta az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó átfogó politikáját és egy csalás elleni stratégiát; tudomásul veszi, hogy a 2017 végéig végrehajtandó összesen 13 fellépés közül kilencet már végrehajtottak; megjegyzi, hogy a hivatal csalások megelőzését és észlelését célzó ellenőrzései hasonlóak a tranzakciók jogszerűségét és szabályosságát biztosító ellenőrzésekhez, mint például a „négy szem elve”, a pénzügyi és számviteli rendszerek automatizált ellenőrzései, a bérszámfejtés externalizálása és a testületi tagok által minden esetben aláírt érdekeltségi nyilatkozatok; elégedetten veszi tudomásul, hogy a hivatalnál létrehozása óta nem történtek visszaélésszerű cselekmények;

15.

megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató és az igazgatósági tagok, valamint a felső vezetők érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait leadták és azokat közzétették a hivatal honlapján; sajnálja azonban, hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ténybeli pontosságát nem ellenőrizték; felhívja a hivatalt, hogy rendszeresen ellenőrizze és frissítse az összeférhetetlenségi nyilatkozatok pontosságát;

16.

megjegyzi, hogy a Bizottság még nem válaszolt a hivatalnak a visszaélések bejelentésével foglalkozó szabályzat végrehajtási szabályainak tervezetére; kéri a hivatalt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e szabályzat létrehozásáról és végrehajtásáról;

Belsőkontroll-rendszerek

17.

megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa elfogadott belső ellenőrzési szabályokat, melyek célja a szakpolitikai és operatív célok teljesülésének biztosítása; elismeri, hogy a belső ellenőrzési rendszerben a legtöbb belső ellenőrzési szabályt magas szinten végrehajtották, négy esetben közepes, egy esetben pedig alacsony mértékben;

18.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a hivatal még nem teljesen felel meg a 10. (Üzletmenet-folytonosság), a 11. (Dokumentumkezelés) és a 12. (Információ és kommunikáció) belsőkontroll-standardnak; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal kifejtette, hogy e szabályokat még nem hajtották végre teljeskörűen, elsősorban költségvetési korlátok miatt; felhívja a hivatalt, hogy hajtsa végre e belső ellenőrzési szabályokat és a végrehajtás eredményeiről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

Belső ellenőrzés

19.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) „A megbízhatóság építőkövei” elnevezésű ellenőrzése nyomán hat „fontosnak” minősített ajánlást adott ki, melyeket a hivatal teljeskörűen végrehajtott; megállapítja továbbá, hogy a hivatalnak nincsenek az IAS ellenőrzései nyomán tett lezáratlan ajánlásai;

20.

tudomásul veszi, hogy a hivatal kialakította és végrehajtotta a Számvevőszék, az IAS és a belső ellenőrzés valamennyi ellenőrzési ajánlásának központi monitoringját, hogy azokat konszolidálni és monitorozni lehessen, és javuljon a megfelelő cselekvési tervek nyomon követése; megjegyzi, hogy 2015 végén csak négy ajánlás nem volt lezárva, melyek közül egyik sem kritikus vagy nagyon fontos;

Teljesítmény

21.

tudomásul veszi, hogy a hivatal éves kockázatértékelése során két kritikus kockázatot azonosítottak; megjegyzi, hogy amennyiben nem fogadják el időben a Bizottság egyedi ellenőrzési és vizsgálati programját, a hivatalnak el kellene készítenie a közös alkalmazások stratégiai tervezését, hogy ne kerüljön veszélybe a hivatal igazgatási munkaprogramjának végrehajtása, és elkerülhető legyen annak veszélye, hogy nem használnak fel költségvetési előirányzatokat; felhívja a hivatalt, hogy számoljon be arról, hogy miként tervezi a fennmaradó kockázatok elfogadható szintre csökkentését;

Egyéb megjegyzések

22.

tudomásul veszi, hogy a hivatal megkezdte az együttműködést az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel az „Európai parti őrség létrehozása” elnevezésű kísérleti projektre való felkészülés és annak végrehajtása érdekében; megjegyzi, hogy a kísérleti projekt tapasztalatait fel fogják használni az új „határprojekt” végrehajtása során, melynek célja a három tengeri ügynökség feladatainak meghatározása a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságokkal való együttműködés és azok támogatása terén, szolgáltatásokat, tájékoztatást, felszereléseket és képzést biztosítva számukra, és összehangolva a többcélú fellépéseket;

23.

emlékeztet, hogy a tengeri ágazatban működő egyéb uniós ügynökségekkel közös operatív tevékenységek megvalósítása céljából erősíteni kell a hivatal megbízatását a tengeri katasztrófák megelőzése és az európai parti őrségek feladatainak összehangolása érdekében;

24.

rámutat, hogy 2016 kulcsév volt az új közös halászati politika végrehajtása szempontjából a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség előírása miatt, és hogy a halászati ellenőrzési tevékenységek tagállamok közötti operatív koordinálása megfelelő humán- és pénzügyi erőforrásokat igényel; aggódik a tengerfenéki halászat esetében előírt kirakodási kötelezettség végrehajtásának gyakorlati nehézségei miatt, és úgy véli, hogy az ellenőrzések során figyelembe kell venni e nehézségeket;

25.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/224


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1668 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hivatal válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0067/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Halászati Bizottság véleményére (A8-0100/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 93. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/225


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1669 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2)

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0060/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 44. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0098/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 97. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/226


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1670 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0098/2017),

tekintettel a „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című, 12/2016. sz. számvevőszéki különjelentésre,

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a hatóság) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 79 659 347 EUR volt; mivel a hatóság költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,81 %-os volt, ami 2014-hoz képest 0,12 %-os emelkedés; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 90,10 %-os volt, ami 2014-hez képest 0,80 %-os növekedést jelent;

2.

emlékeztet arra, hogy 2015 volt a hatóságnak az Unió többéves pénzügyi keretében történő működésének második éve; megállapítja, hogy a felhasználatlan előirányzatok összege 1 089 millió EUR volt; hangsúlyozza, hogy az alulhasznosítás megfelel a hatóság fel nem használt címzett bevételeinek (a hatóság 2014. évi eredménye), amelyeket 2016-ban hasznosítottak;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

3.

tudomásul veszi a hatóság létszámtervének 2 %-os csökkentését, ami hét álláshelynek felel meg, és aminek eredményeként a hatóság fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hatékonyabb és eredményesebb eljárásokat vezessen be; megállapítja, hogy 2015 végén a tisztviselők, ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők a rendelkezésre álló 477 álláshelyből 446-ot töltöttek be; megjegyzi, hogy az álláshelyek éves átlagos kihasználtsági aránya 94,7 %-os volt (a rendelkezésre álló 447 álláshelyből 423 volt betöltve);

4.

megjegyzi, hogy a hatóság személyzete a személyzeti szabályzat jogi hatálya alá tartozik, és ez a szabályzat szabja meg a tisztviselők és alkalmazottak jogait és kötelezettségeit; megállapítja továbbá, hogy a személyzeti szabályzatot kiegészíti a hatóság helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzata, amely meghatározza, hogy a nyilvánosság milyen szolgáltatásokat várhat el a hatóság személyzetétől, valamint egy gyakorlati útmutató a személyzet által követendő etikai és magatartási normákról, amely lefekteti a feddhetetlenség legmagasabb normáinak eléréséhez szükséges etikai elveket; tudomásul veszi, hogy a hatóság elismeri a médiával folytatott kommunikáció jelentőségét, és hogy a Kommunikációs Osztályon belül külön szolgálat kezeli a média kéréseit és ismerteti a hivatal munkáját az újságírókkal; megállapítja, hogy 2014-ről 2015-re a hatóság 1 %-kal, összesen 75 %-ra növelte az emberi erőforrások tudományos kutatással foglalkozó részarányát;

5.

elismeri, hogy a hatóság fejlett összeférhetetlenség-szűrési eszközt fejlesztett ki a közbeszerzések vonatkozásában, amit az ügyvezető igazgató határozata alapozott meg; megállapítja, hogy az eszközt úgy alakították ki, hogy megelőzze a tudományos jellegű közbeszerzési eljárások kapcsán az összeférhetetlenségeket;

6.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hatóságon belüli leépítések komolyan árthatnak felkészültségének és hírnevének; ezért úgy véli, hogy biztosítani kellene, hogy ne kerüljön sor leépítésekre;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

7.

megállapítja, hogy a hatóság megkezdte a függetlenséggel és a tudományos döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos politikájának felülvizsgálatát, melynek során nyilvános konzultációt is folytat annak biztosítására, hogy az érdekelt felek nézeteit figyelembe vegyék; felkéri a hatóságot, hogy a véglegesítés után számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a felülvizsgálat eredményéről;

8.

tudomásul veszi, hogy a hatóság befejezte a szakértői és személyzete által benyújtott éves érdekeltségi nyilatkozatok érvényesítési folyamatának a jogi és szabályozási osztályon történő központosítását;

9.

hangsúlyozza, hogy az olyan vállalatokkal pénzügyi érdekeltségben álló szakértők, amelyeknek anyagait a hatóság értékeli, nem lehetnek tagjai a hatóság tudományos bizottságainak és munkacsoportjainak, továbbá az ilyen szakértőket a hatóság az érdekeltségük lejártát követő két éven belül nem nevezheti ki; meggyőződése, hogy a hatóság számára elegendő költségvetést kell biztosítani ahhoz, hogy olyan független belső szakértőket alkalmazzon, akik esetében nem áll fenn összeférhetetlenség;

10.

felhívja a hatóságot, hogy új függetlenségi politikájában vezessen be kétéves visszavonulási időszakot (cooling-off period) az olyan vállalatokhoz kötődő összes lényegi érdekeltségre, amelyek termékeit a hatóság értékeli, valamint az általuk finanszírozott szervezetekre;

11.

tudomásul veszi, hogy a hatóság elkötelezte magát egy kétéves visszavonulási időszak bevezetése mellett az alábbi érdekeltségek vonatkozásában: irányító szervben vagy tudományos tanácsadói testületben való tagság, foglalkoztatás és tanácsadás; sajnálja, hogy a kutatásfinanszírozás nem szerepel a kétéves visszavonulási időszak által lefedett érdekeltségek listáján, a mentesítésért felelős hatóság legutóbbi mentesítési határozatainak megfelelően; felhívja a hatóságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az intézkedést a mentesítésért felelős hatóság ismételt kérésének megfelelően;

12.

megállapítja, hogy a hatóság eljárási standardot vezetett be a kötelező képzésekkel kapcsolatban, melyeket úgy alakítottak ki, hogy felhívják a személyzet figyelmét különböző területekre a szervezeti kockázatok csökkentése, valamint az uniós szabályozásnak, a horizontális politikáknak és az ellenőrzési normáknak való megfelelés biztosítása érdekében;

13.

elismeri, hogy a hatóság létrejötte óta közzéteszi honlapján igazgatótanácsi ülései jegyzőkönyveit; megjegyzi továbbá, hogy ezek az ülések a nyilvánosság számára regisztrációt követően nyitottak, és hogy a nyilvános ülések hangfelvétele elérhető a hatóság honlapján;

14.

tudomásul veszi, hogy a függetlenséggel foglalkozó 2011-es politikája elfogadása óta a hatóság a szakértői által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatok 100 %-át értékeli és validálja, ami évente átlagosan 6 000–7 000 érdekeltségi nyilatkozat hatósági személyzet általi, a hatóság függetlenséggel foglalkozó politikájának és az érdekeltségi nyilatkozatokról szóló szabályainak megfelelő értékelését és validálását jelenti; tudomásul veszi, hogy a hatóság ezenkívül évente kétszer további megfelelőségi és valósághűségi ellenőrzéseket végeztet a fent említett szokásos ellenőrzésekben részt nem vevő személyzettel; felhívja a hatóságot, hogy ellenőrzéseinek eredményeit tegye közzé éves jelentésének mellékletében; tudomásul veszi, hogy a 2011. évi politika felülvizsgálata folyamatban van, ennek keretében 2017 tavaszára nyilvános konzultációt terveznek, és hogy az új függetlenségi politika elfogadásának céldátuma 2017 nyara; aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikája nem veszi figyelembe az ideiglenes személyzetet;

15.

ragaszkodik hozzá, hogy a hatóság legyen következetes függetlenségi politikájának végrehajtásában, különösen a testületek elnökei és alelnökei vonatkozásában;

16.

megállapítja, hogy miután a mentesítésért felelős hatóság a problémát a hatóság tudomására hozta, az igazgatótanácsi tagok immár valamennyi összeférhetetlenségi nyilatkozata megtalálható a hatóság weboldalán; hangsúlyozza, hogy a hatóság vezetősége szükséges felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében fontos e dokumentumok közzététele;

17.

tudomásul veszi, hogy a visszaélések bejelentéséről szóló végrehajtási szabályok elfogadásáig, a hatóság 2016 januárjában új eljárási standardot vezetett be a megtorlással szembesülő, visszaéléseket bejelentők kérelmeinek kezelésére; tudomásul veszi, hogy a hatóság további iránymutatást vár a Bizottságtól, mielőtt megfogalmazza a visszaélések bejelentésére vonatkozó saját szabályzatát; kéri a Bizottságot, hogy mielőbb adja ki ezt a további iránymutatást, és felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

18.

elégedetten veszi tudomásul, hogy a hatóság 2015 márciusában elfogadta csalás elleni stratégiáját és egy kapcsolódó cselekvési tervet, és hogy az igazgatótanácsnak 2016 decemberében benyújtott végrehajtási jelentés szerint az összes intézkedést végrehajtották; megállapítja, hogy az abban beütemezett fellépések a megelőzés, az észlelés, a kivizsgálás és a nyomon követés területébe tartoztak;

19.

tudomásul veszi, hogy a hatóság 2015-ben elindította az „Átláthatóság és szerepvállalás a kockázatértékelésben” projektet, hogy kommunikációs stratégiájával összhangban 2020-ig tudományos folyamatai tekintetében egyértelműséget biztosítson és továbbfejlessze az átláthatóságra és a szerepvállalásra irányuló megközelítéseket, rendszeres kapcsolatot létesítve az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal a tudományos értékelések és eredmények kialakításának teljes folyamata során, elsősorban nyilvános konzultációs mechanizmusokon keresztül;

20.

megállapítja, hogy a hatóság számos strukturált mechanizmust indított el az érdekelt felekkel való kapcsolatainak kezelésére annak biztosítása céljából, hogy a szerepvállalásra átlátható módon kerüljön sor és elkerüljék a szükségtelen befolyás kockázatát; megállapítja, hogy a mechanizmusok között szerepel a nyilvános konzultáció egyes tudományos véleményekről és iránymutató dokumentumokról, tájékoztató gyűlések a jelentkezők részére, nyitott tudományos plenáris ülések, az érdekelt felek találkozói és az ügyvezető igazgató találkozói;

21.

tudomásul veszi azt is, hogy a hatóság személyzete minden évben kötelező képzésen vesz részt, és kötelesek évente benyújtani érdekeltségi nyilatkozataikat, melyek részletezik saját vagy családjuk pénzügyi és szellemi tulajdonnal kapcsolatos esetleges érdekeltségeit, többek között lobbistákkal való magánjellegű kapcsolataikat; tudomásul veszi, hogy a hatóság külső szakértőinek is évente be kell nyújtaniuk érdekeltségi nyilatkozataikat, mielőtt tudományos munkát kezdenének a hatóság számára, ezek mindegyike elérhető a nyilvánosság számára a hatóság honlapján; megállapítja, hogy ezeket az érdekeltségi nyilatkozatokat a hatóság függetlenségi politikájával összhangban értékelik, és amennyiben összeférhetetlenséget állapítanak meg, a szakértő nem végezhet tudományos munkát a hatóság számára; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések végrehajtásáról és eredményeiről;

22.

megállapítja, hogy a hatóság nem alkalmaz visszavonulási időszakot a szakértőkre a hatósággal való együttműködésük lejárta után, viszont arányos visszavonulási időszakot vezetett be e szakértők kiválasztási eljárásával összefüggésben, amely kettőtől öt évig terjedő ideig korlátozza egyes szerepek betöltése tekintetében lehetőségeiket, miután a hatóság alkalmazásában álltak, vagy tanácsadást végeztek a hatósággal való kapcsolatukkal átfedésben lévő ügyekben;

23.

megállapítja, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre irányuló kérelmek 64 %-a esetében biztosítottak részleges hozzáférést a kért dokumentumokhoz, és hogy a hozzáférés részleges biztosításával kapcsolatban a személyes adatokkal kapcsolatos kivétel volt a védelem leggyakoribb indoka (a részleges hozzáférések 51 %-a esetében), ezt követte a kereskedelmi érdekekkel kapcsolatos kivétel (a részleges hozzáférési ügyek 33 %-ában) és a folyamatban lévő döntéshozatalra vonatkozó kivétel (a részleges hozzáférési ügyek 23,5 %-ában);

24.

tudomásul veszi, hogy 2016 júliusában az igazgatótanács támogatta az érdekelt felek bevonására irányuló új megközelítést, amely lehetővé teszi a hatóság számára, hogy az érdekelt felek széles körével különböző csatornákon keresztül lépjen kapcsolatba, hogy elérését kiterjessze a képviseleti szervekre, például a fogyasztói szervezetekre és az élelmiszerlánc területén tevékenykedő más civil szervezeti szereplőkre;

25.

megjegyzi, hogy az átláthatóság érdekében 2017-től a hatóság internetes közvetítés révén élőben fog nyilvános tudományos üléseket közvetíteni;

26.

felszólítja a hatóságot, hogy tegye közzé az élelmiszer-biztonsági szervezetek listáját, valamint a szakértők érdekeltségeiről szóló értékeléseit;

27.

úgy véli, hogy a hatóságnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a közvéleményre, és amennyire csak lehetséges, el kell köteleznie magát a nyitottság és átláthatóság mellett; ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy 2015-ben a hatóság sikeresen tesztelte a tudományos bizonyítékok felhasználásának új módszertani megközelítését; e tekintetben üdvözli továbbá, hogy a hatóság egyre több érdekelt fél számára engedett betekintést adattárházába, ezzel is javítva az adatok megosztását; üdvözli az ügynökség által kifejezetten az átláthatóság és a kockázatértékelési eljárásában való szerepvállalás növelése érdekében végzett intézkedések egy külső tudományos jelentés formájában 2016 júniusában közzétett hatásértékelését (1); ösztönzi a hatóságot, hogy haladjon tovább ezen az úton, különösen a 2017. évi függetlenségi áttekintésének kontextusában;

28.

rámutat arra, hogy számos uniós rendelkezés, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartája felruházza a polgárokat azzal a joggal, hogy hozzáférjenek a nyilvános dokumentumokhoz; emlékezteti a hatóságot arra, hogy a tudományos megalapozottságot legjobban az eredmények átláthatósága és ellenőrizhetősége biztosítja;

Belső kontroll

29.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a hatóság belső ellenőrzési részlege a hatóság számvizsgáló bizottsága által jóváhagyott éves ellenőrzési tervnek megfelelően megfelelési vizsgálatokat és más külön feladatokat végzett; tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési megbízatások között szerepelt a belsőkontroll-standardok végrehajtása, az ABAC-ban biztosított felhasználói hozzáférési jogok érvényesítése, két jelentés a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és a Számvevőszék még nem teljesített ajánlásainak nyomon követéséről, valamint a „Vállalatirányítás, a szakértők szerepe az EFSA tudományos döntéshozatali folyamatában” témakörben végzett ellenőrzés előzetes eredménye;

30.

megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat szerint a hatóság belsőkontroll-rendszere megfelelő biztosítékot nyújt az ellenőrzött folyamatok esetében kitűzött működési célkitűzések megvalósítása tekintetében, kivéve az előzetes, az időközi és az utólagos értékelések formalizálását és fokozását, valamint az ABAC számviteli rendszer felhasználói hozzáférési jogai és a felhatalmazási aktusok közti eltéréseket; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belsőkontroll-rendszer hiányosságainak kezelése érdekében tett fellépésekről;

31.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a hatóság még nem vezetett be egyértelmű és átfogó, minden műveleti területre kiterjedő, a kontrollok gyakoriságát és hatókörét megszabó utólagos pénzügyi kontrollstratégiát; felkéri a hatóságot annak megvizsgálására, hogy ez a további ellenőrzési lépés megfelel-e a célnak egy kockázatalapú értékelési környezetben;

Belső ellenőrzés

32.

megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat jelentést adott ki „A szabályozott termékek kockázatértékelésének és értékelésének tudományos támogatása az adatgyűjtésre és -elemzésre összpontosítva” címmel; tudomásul veszi a Belső Ellenőrzési Szolgálat következtetését, hogy bár a hatóság adatgyűjtési és -elemzési folyamata általában megfelelően támogatja a szabályozott termékekre vonatkozó kockázatértékelési és értékelési tudományos tevékenységeit, továbbra is vannak gyenge pontok, különösen az adatirányítás területén; a hatóság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a hatóság cselekvési tervet fogadott el, amely kezeli a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapításait, továbbá azt, hogy az év végén a cselekvési tervben tervezett valamennyi fellépés az előírt határidőknek megfelelő ütemben folyamatban volt;

33.

a hatóság éves jelentéséből megállapítja, hogy 2015 elején a Belső Ellenőrzési Szolgálat nyolc „nagyon fontos” ajánlást adott ki; tudomásul veszi, hogy „A szabályozott termékek kockázatértékelésének és értékelésének tudományos támogatása az adatgyűjtésre és -elemzésre összpontosítva” ellenőrzés és a még nem teljesített ajánlásokat nyomon követő ellenőrzés összevont hatása következtében csak három „nagyon fontos” ajánlás maradt nyitva; tudomásul veszi, hogy a hatóság már 2015 folyamán végrehajtotta a cselekvési tervben szereplő fellépések egy részét, és 2016-ban szándékozott meghatározni és elfogadni egy átfogó adatkezelési keretet;

Teljesítmény

34.

tudomásul veszi, hogy a hatóság uniós szinten, többek között az Európai Vegyianyag-ügynökséggel, az Európai Gyógyszerügynökséggel, a spanyol Agencia Española de Consumo – Seguridad Alimentaria y Nutrición ügynökséggel és a brit UK Food Standards Agency partnerszervezetekkel közös tudományos tevékenységeket és együttműködési kezdeményezéseket indított vagy újított meg; ezenkívül megállapítja, hogy a hatóság további együttműködési cseréket bonyolított le számos nemzetközi partnerügynökséggel; elégedettséggel állapítja meg, hogy ezen együttműködés célja az élelmiszerbiztonságot javító módszerek és megközelítések megosztása, ilyenek többek között a jobb kockázatértékelés módszerei, a megjelenő kockázatok gyors azonosítása és a közös érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatos adatmegosztás;

Egyéb megjegyzések

35.

megjegyzi, hogy a hatóság felső vezetésének 5 álláshelyén optimális a nemek közötti egyensúly (40 %/60 %); aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a hatóság igazgatótanácsában jelentős aránytalanság (20 %/80 %) tapasztalható a nemek tekintetében;

36.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a személyzet 24 tagja vett részt intézményen kívüli közösségi napokon (away days), aminek költsége 5 816 EUR volt (242,33 EUR fejenként); megjegyzi, hogy a személyzet 31 tagja vett részt zárt konferenciákon, aminek költsége viszonylag magas, 23 096,16 EUR volt (745,03 EUR fejenként); felhívja a hatóságot, hogy nyújtson be pontosabb információkat a mentesítésért felelős hatósághoz zárt konferenciáinak tartalmáról és költségeiről;

37.

üdvözli, hogy a hatóság hozzájárult az uniós élelmiszer- és takarmánylánc biztonságosságához azáltal, hogy az uniós kockázatkezelőket az élelmiszerlánccal kapcsolatban átfogó, független és naprakész tudományos állásfoglalásokkal látta el, és hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtott a nyilvánosság számára tevékenységéről és az annak alapjául szolgáló információkról, továbbá hogy együttműködött az érdekelt felekkel és intézményi partnerekkel az uniós élelmiszer-biztonsági rendszerbe vetett bizalom és a koherencia előmozdítása érdekében;

38.

megjegyzi, hogy a hatóság több mint 600 tudományos értekezést publikált, amelyek az élelmiszerlánc egészére kiterjedtek, és hozzájárultak a népegészségügyi helyzet javításához;

39.

azt is megjegyzi, hogy a hatóság a közegészségügyi kockázatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal együttműködésben, a kombinált adathalmaz kiaknázása révén értékelte; üdvözli, hogy az ügynökség alkalmanként együttműködik az Európai Gyógyszerügynökséggel (pl. az antimikrobás szerek fogyasztásának és az antimikrobiális rezisztenciának az emberből és élelmiszertermelő állatokból származó baktériumokban való előfordulásának integrált elemzéséről szóló első közös jelentés bemutatása) és az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (pl. az endokrin zavarokat okozó anyagok azonosítását lehetővé tévő tudományos útmutatás közös kidolgozása);

40.

üdvözli, hogy 2015-ben a hatóság többéves projektet indított a méheket stresszelő körülmények és az egészséges méhkolóniák felmérése érdekében, többek között a célból, hogy ambiciózus és összehangolt keretet hozzon létre a méhkolóniák egészségi állapotának helyszíni felmérésére;

41.

hangsúlyozza, hogy a tudományos hitelesség alapvető eleme a függetlenség az átgondolt tudományos tanulmányok tekintetében, illetve az eredmények megismételhetősége;

42.

hangsúlyozza, hogy 2015-ben több fontos mérföldkő letételére került sor a hatóság, valamint a kockázatkezelők és nyilvánosság közötti kommunikáció terén: ilyen volt a kiterjedt felhasználói felméréseken alapuló új honlap létrehozása, és az EFSA-kiadvány megjelentetése egy külső szakmai kiadványfelületen, illetve eredményeket sikerült elérni az alkalmazások helpdeskjét illetően is, amelyet a hatóság azért üzemeltet, hogy a szabályozott termékek biztonsági értékeléséhez segítséget nyújtson; e projektek és egyéb kezdeményezések révén a hatóság biztosította, hogy továbbra is hatékony és megbízható, az uniós fogyasztók érdekeit szolgáló tudományos tanácsadást nyújtson;

43.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a hatóság összekötő hivatalt nyitott Brüsszelben az uniós intézmények, a média és az érdekelt felek közötti kommunikáció és párbeszéd javítása érdekében;

44.

úgy véli, hogy a hatóságnak továbbra is ösztönöznie kell az érdekelt feleket és az állampolgárokat a rendszeresen részvételre, valamint hogy adjanak információkat meghatározott interakciós pontokon végig a tudományos eredmények kidolgozása során, többek között szabályozott termékekre vonatkozóan, az EFSA 2020. évi stratégiájában foglaltak szerint;

45.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak el kell kezdenie a jelenlegi öt hatásmutató felülvizsgálatát, továbbá újakat kell kidolgoznia; úgy véli, hogy ezek a hatásmutatók alapvető eszközök a hatékonyság méréséhez;

46.

úgy véli, hogy a hatóságnak törekednie kell arra, hogy korlátozza a szakértők utazási idejét olyan IT-eszközök használata révén, mint az interaktív videokonferenciák vagy webináriumok;

47.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (2).


(1)  „Az átláthatóság és az EFSA kockázatértékelési eljárásában való szerepvállalás növelése érdekében végzett meghatározott intézkedések hatásértékelése”, EFSA Supporting publication (kapcsolódó közlemény) 2016:EN-1047.

(2)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/231


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1671 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0060/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 44. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0098/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 97. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/232


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1672 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0071/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0106/2017),

1.

mentesítést ad a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatója számára az intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 102. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/233


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1673 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0106/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az intézet) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 7 658 166 EUR volt, ami 2014-hez képest 4,33 %-os csökkenést jelent; mivel az intézet költségvetésének 97,5 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az intézet 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, valamint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként magas, 98,55 %-os lett a költségvetés végrehajtási aránya, ami azt jelzi, hogy a kötelezettségvállalásokat időben megtették; ez az arány 2014-hez képest enyhe, 0,5 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 67,64 %-os volt, ami az előző évhez képest 4,35 %-os csökkenést jelent;

2.

tudomásul veszi, hogy az intézet a III. cím (operatív kiadások) alá tartozó kifizetéseinek alacsony végrehajtási aránya abból származott, hogy négy projektje jelentős kihívásokkal szembesült, ami azt okozta, hogy ezeket átvitték 2016-ra; megállapítja, hogy a projektek késedelmeit többek között a Tanács elnökségének egy tanulmány témájára vonatkozó késedelmes döntése, valamint közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, olyan késedelmek okozták, amelyek az intézet hatáskörén kívül eső okokból következtek be;

3.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2015-ben a költségvetés teljesítési aránya 2,2 %-os volt, ami jelentős mértékben a Bizottság által meghatározott 5 %-os szankcionálási határ alatt maradt, és azt jelzi, hogy kielégítő volt a költségvetés-végrehajtási teljesítmény; megállapítja a pozitív tendenciát a költségvetés teljesítési arányának csökkentése tekintetében, ami 2012-ben 7,3 %-ot tett ki;

4.

megjegyzi, hogy 2015-ben az intézet szerződést kötött egy külső tanácsadóval, hogy adjon tanácsot, miként tudna az intézet átalakulni projektalapú szervezetté, valamint áttérni a tevékenységalapú költségvetés-tervezésre/költségszámításra; megjegyzi, hogy a szolgáltatások magukban foglaltak többek között számos reformot a munkafolyamatok maximalizálása, a minőségbiztosítás, valamint a monitoring- és a vezetői eszközök fejlesztése érdekében; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a projekt sikeres első évét követően az intézet 2016-tól tovább folytatta a megközelítés teljeskörű végrehajtását;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy a III. cím (operatív kiadások) esetében az átvitt lekötött előirányzatok aránya 61 %-os volt, szemben a 2014-es 54 %-os aránnyal; elismeri, hogy ezek az átvitelek főként az intézet tevékenységeinek jellegéből adódnak, amelyek több hónapos és gyakran az év végén is átnyúló tanulmányok elkészítését is magukban foglalják; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészükben az intézet operatív programjainak többéves jellege, illetve a Tanács elnökségének egyes tanulmányok témájára vonatkozó késedelmes döntése indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az intézet előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

6.

üdvözli, hogy a 2014-ről átvitt előirányzatok összesített törlési aránya 2,2 %-os, ami a Bizottság által meghatározott 5 %-os felső korlát alatt marad, és azt mutatja, hogy a kifizetések révén jól használták fel az előző évről áthozott előirányzatokat;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

7.

megjegyzi, hogy az intézet közbeszerzési szerződéseit a lehető legszélesebb körben pályáztatták, míg az alacsony értékű szerződésekre vonatkozó tárgyalásos eljárások esetében a meghívott pályázók számát úgy állapították meg, hogy biztosítsák a nyilvánosság és arányosság közti egyensúlyt; megjegyzi továbbá, hogy 41, összesen 3 086 063 EUR értékű operatív közbeszerzési eljárás zárult le, míg a 2015-ös működési költségvetés többi részét fordításra, a szakértőknek fizetett napidíjakra, személyzeti kiküldetésekre és számla ellenében történő eseti beszerzésekre fordították;

8.

kiemeli, hogy a beszámolók szerint az intézet személyzete túlterhelt, ezért ismételten kéri, hogy rendeljenek több személyzetet az intézethez, hogy zökkenőmentesen végezhesse a kiemelt területekre, többek között a nők elleni erőszak elleni küzdelemre vonatkozó munkát, valamint hogy jobban tudja segíteni a Bizottságot a vonatkozó adatok biztosítása és technikai segítségnyújtás révén;

9.

megállapítja, hogy az intézet létszámtervének kihasználtsági aránya 2015 végén 100 %-os volt (28 ideiglenes alkalmazott, 11 szerződéses alkalmazott és 11 kirendelt nemzeti szakértő); megjegyzi, hogy az év során különösen aktív volt a munkaerő-felvétel, mivel nem kevesebb mint 12 pozíció betöltését hirdették meg nyílt eljárás keretében; megállapítja, hogy 19 ország állampolgára képviselteti magát az intézetben; üdvözli, hogy az intézet továbbra is teljes mértékben elkötelezett annak biztosítása iránt, hogy alkalmazottai részesüljenek a szakmai fejlődésük elősegítéséhez szükséges képzésben; megjegyzi, hogy ennek eredményeként 2015-ben 185 résztvevő 8 különböző képzési programban vett részt;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

10.

rámutat, hogy az intézet belsőkontroll-rendszere a feladatok elkülönítésén, kockázatkezelési és kontrollstratégián, az összeférhetetlenség elkerülésén, megfelelő ellenőrzési nyomvonalakon és az adatrendszerekben található adatok megbízhatóságán, valamint a teljesítmény figyelemmel kísérésére és a belsőkontroll-rendszer azonosított gyenge pontjainak nyomon követésére szolgáló, kidolgozott eljárásokon alapul;

11.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az intézet igazgatótanácsa egyes tagjainak és alkalmazottainak önéletrajza és érdekeltségi nyilatkozata nincs közzétéve az intézet honlapján; felhívja az intézetet, hogy tegye közzé ezeket az önéletrajzokat, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság szükséges betekintését a felső vezetés tevékenységébe;

12.

megállapítja, hogy az előző évi hattal szemben 2015-ben az intézet három kivételt rögzített pénzügyi és eljárási eltérésekkel kapcsolatban; megelégedéssel állapítja meg, hogy 2015-ben nem tártak fel csalást, és nem veszett el egyetlen eszköz sem;

13.

megelégedéssel jegyzi meg, hogy csalás elleni stratégiájának 2014. novemberi elfogadását követően 2015 és 2016 során számos képzést szerveztek az intézet alkalmazottai számára;

14.

megállapítja, hogy 2015-ben az intézet átalakította honlapját annak érdekében, hogy az információkat vonzóbbá tegye, valamint átdolgozta kommunikációs stratégiáját is, amely rögzíti a kommunikációra, az érdekelt felek bevonására és a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó átfogó célkitűzéseket; megállapítja, hogy 2016-ban az intézet új monitoringmechanizmust vezetett be valamennyi kommunikációs eszközére vonatkozóan; kéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új mechanizmus eredményeiről;

Belső ellenőrzés

15.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrizte az intézet működési folyamatait támogató közbeszerzéseket; tudomásul veszi, hogy az intézet 2015. október közepén megkapta az IAS végleges jelentését; megállapítja, hogy 2015-ben az IAS ajánlásainak 90 %-át (51-ből 46-ot) 2015 végéig már végrehajtották, többek között a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2015-ös, „Az EIGE működési folyamatait támogató közbeszerzések” című ellenőrzésének ajánlásait, valamint az IAS 2015–2017-es időszakra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervéből eredő ajánlásokat;

16.

rámutat, hogy az IAS által elvégzett ellenőrzés eredményei értelmében egy ajánlást minősítettek „nagyon fontosnak”, amelyet 2016. januárban „fontosnak” minősítettek át, és ötöt „fontosnak”, amelyek közül négy a 2015-ös ellenőrzéshez kapcsolódott, egy pedig a 2013-ashoz, amelyet 2016-ban már végrehajtottak; megjegyzi, hogy cselekvési tervet fogadtak el, melynek értelmében valamennyi ajánlást 2016 első felében végre kell hajtani; felhívja az intézetet, hogy továbbra is számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

Belső kontrollrendszerek

17.

megállapítja, hogy a belsőkontroll-standardok végrehajtása érdekében az intézet kiegészítette minőségbiztosítási politikáját, és a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikát, valamint üzletmenet-folytonossági tervet dolgozott ki és fogadott el; megállapítja, hogy utólagos ellenőrzést is végzett, szigorította csalás elleni intézkedéseit, valamint számos intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy olyan környezetet alakítson ki, amely nem tűri a zaklatást; megjegyzi, hogy egyes intézkedéseket eredményesen végrehajtottak 2015 végéig, míg más intézkedéseket 2016 során kellett végrehajtani; felkéri az intézetet, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az említett intézkedések sikeres végrehajtásáról;

Egyéb megjegyzések

18.

megállapítja, hogy az intézet kialakított egy új folyamatot annak érdekében, hogy rendszeresen figyelemmel kísérje az Unió nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szakpolitikai intézkedéseit, ami lehetővé teszi számára, hogy munkája alapján időszerű és releváns inputokat biztosítson; megállapítja, hogy meghatározott témákat illetően hatékony szinergia alakult ki az intézet és a Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (FEMM bizottság) között, a bizottság tagjaival fenntartott közvetlen kapcsolat révén; megjegyzi, hogy az intézet hozzájárult számos ügynökség munkaprogramjának megtervezéséhez;

19.

megállapítja, hogy az intézet szorosan együttműködik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA) és az Európai Alapítvánnyal az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND); megjegyzi, hogy a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fokozása érdekében az intézet megbeszéléseket tartott olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépés szakértői csoportja (GREVIO); megjegyzi továbbá, hogy az intézet hozzájárult az UNESCO a nemek közötti egyenlőség és a média kapcsolatáról szóló konferenciájához, és elvállalta, hogy 2016-ban munkaértekezletet szervez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (ENSZ EGB) a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikák témájáról;

20.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az intézet a szinergiákra törekszik bizonyos feladatok összevonása és más ügynökségekkel megosztott szolgáltatások bevezetése révén; tudomásul veszi az intézet és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) között aláírt megállapodást, melyet annak érdekében kötöttek, hogy a felek az utólagos ellenőrzések terén szolgáltatásokat és szakértőket cseréljenek egymással;

21.

nagyra értékeli az intézet közreműködését a FEMM bizottság jelenlegi munkájában; fokozottabb egyeztetésre szólít fel a FEMM bizottság jogalkotási és nem jogalkotási prioritásai és az intézet kutatási tevékenysége tekintetében, figyelembe véve az intézet által kidolgozott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatót is; tudomásul veszi, hogy az intézet külső értékelésének eredménye összességében pozitív lett;

22.

üdvözli az intézet 2015. évi kulcsfontosságú eredményeit, különösen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató második kiadását, a nemekkel kapcsolatos statisztikai adatbázis véglegesítését, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó online platform megvalósítását;

23.

tudomásul veszi az intézet felépítésének olyan átalakítására irányuló erőfeszítéseit, hogy a hangsúly a kommunikációra és az érdekelt felek bevonását szolgáló fellépésekre essen, és szorgalmazza a Bizottsággal való további koordinációt annak biztosítása érdekében, hogy az intézet által nyújtott technikai segítségnyújtás támogassa az uniós szakpolitikák kidolgozásával, végrehajtásával, nyomon követésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat, valamint hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában megvalósuljon;

24.

üdvözli, hogy prioritást kapott több, különböző területet érintő, színvonalas és jól látható eredmény elérését célzó munka a nemek közötti egyenlőség érvényesítése céljának szem elől tévesztése nélkül; kéri, hogy abban az esetben, ha sor kerül az 1922/2006/EK rendelet felülvizsgálatára, az intézet feladatai közé vegyék fel a nők és a migráns nők elleni erőszak, valamint a női nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelmet;

25.

emlékeztet arra, hogy az intézetet azért hozták létre, hogy hozzájáruljon és erősítse a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, például mindenekelőtt a nemek közötti egyenlőségnek az összes uniós politikában és a kapcsolódó nemzeti politikákban történő érvényesítése révén, hogy küzdelmet folytasson a nemi alapon való megkülönböztetés ellen, valamint hogy növelje az uniós polgárok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságát;

26.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/236


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1674 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0071/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A8-0106/2017),

1.

jóváhagyja a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 102. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/237


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1675 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0073/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0101/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 107. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/238


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1676 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0101/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 20 212 701 EUR volt, ami 2014-hez képest 6,35 %-os csökkenést jelent; mivel a hatóság költségvetésének 40 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék a hatóság 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

1.

hangsúlyozza, hogy a hatóság alapvető szerepet játszik az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának erősítésében és a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációban, valamint a pénzügyi stabilitás, az átláthatóság, az integráltabb és biztonságosabb pénzpiacok és a magas színvonalú fogyasztóvédelem, továbbá a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának biztosításában ezen a területen;

2.

emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válságot követően a pénzügyi felügyeleti rendszer javításának biztosítása céljából a Parlament volt a hajtóerő az új és átfogó Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) létrehozása mögött, amely magában foglalja a három európai felügyeleti hatóságot is;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

3.

a számvevőszéki jelentés alapján a Számvevőszék 2014-es jelentésében az átvitelekkel, átcsoportosításokkal és költségvetési gazdálkodással kapcsolatban tett két észrevétellel összefüggésben megállapítja, hogy a kiigazító intézkedések a 2015-ös számvevőszéki jelentés szerint „folyamatban” vannak;

4.

megállapítja, hogy a Számvevőszék úgy találta, hogy a költségvetési átcsoportosítások, átvitelek és a kapcsolódó kötelezettségvállalások összhangban állnak a költségvetési rendelet különrendelkezéseivel, jóllehet a 2015-ös tevékenységek fedezetéül szolgáló 2014-es kötelezettségvállalások mértéke ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési elvével;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

megállapítja, hogy az előirányzatok átvitele a III. cím esetében (operatív kiadások) 2 300 000 EUR volt (a kiadások 45 %-a), szemben a 2014-es 4 700 000 EUR-val (a kiadások 66 %); nyugtázza, hogy az átvitelekre főként a Szolvencia II. irányelv végrehajtását támogató többéves információs technológiai programmal kapcsolatos egyedi szerződések és az év végén aláírt szerződések miatt került sor; a hatóság tájékoztatása alapján továbbá nyugtázza, hogy 2016-tól kezdve a hatóság információs technológiai programjának fokozott végrehajtásával az átvitt előirányzatoknak kielégítő szintre kellett csökkenniük; rámutat, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat a hatóság előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

6.

rámutat, hogy a kezdeti és végleges költségvetés közötti különbség az I. cím (személyzeti költségek) esetében mérsékelt, 2,56 %-os csökkenést eredményezett, míg a II. cím (igazgatási kiadások) esetében 9,36 %-os növekedést; nyugtázza, hogy a végrehajtott költségvetés-módosítás és átcsoportosítások eredményeként a III. cím (operatív kiadások) esetében 21,19 %-kal nőtt a költségvetés; elismeri, hogy az eredeti költségvetés szerkezete általában véve kisebb mértékben változott, mint 2014-ben; tudomásul veszi továbbá, hogy az átcsoportosítások szintje és jellege a hatóság pénzügyi szabályainak keretei között maradt;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

7.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,97 %-os volt, amivel a hatóság megvalósította a tervezett célkitűzését, és ami 2014-hez képest 0,03 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,75 %-os volt, amivel a hatóság megvalósította célkitűzését, és ami 2014-hez képest 9,65 %-os növekedést jelent;

8.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság kifinomultabb és kevésbé eredményközpontú fő teljesítménymutatók kialakításán dolgozik, melyek megbízhatóbb alapot teremtenének annak megítéléséhez, hogy a hatóság elérte-e stratégiai céljait;

9.

rámutat, hogy közösen elfogadott megoldás született a költségvetési többlet vagy deficit tagállamok közötti megosztására a hozzájárulási kulcsoknak megfelelően; felhívja a Bizottságot az elfogadott eljárás jogilag hivatalossá tételére;

10.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a források elosztása során megfelelően biztosítsák a megfelelő szintet, a prioritások érvényesülését és a hatékonyságot, és hogy a hatóság költségvetésében van még lehetőség észszerűsítésre; hangsúlyozza ezért, hogy a hatóság eszköztárának esetleges bővülését megfelelő rangsorolási intézkedéseknek kell kísérniük; javasolja, hogy mivel a hatóság munkaterhelése a jogalkotási feladatokról fokozatosan áttevődik a felügyeleti konvergenciára és a végrehajtásra, költségvetése és alkalmazotti létszáma ennek megfelelően kerüljön meghatározásra;

11.

arra a következtetésre jut, hogy a hatóság finanszírozási rendszerét felül kell vizsgálni; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenlegi finanszírozási rendszer módosításának lehetőségét a piaci szereplők által fizetendő, megfelelően és arányosan meghatározott díjak bevezetésével, ami esetleg kiválthatná az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulásait és biztosítaná a hatóság autonómiáját és felügyeleti tevékenységeit;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

12.

a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a hatóság 2015-ben 26 munkaerő-felvételi kampányt hajtott végre, és az év végére a létszámtervében szereplő álláshelyek 95,6 %-át feltöltötte, ami nem éri el a meghatározott 100 %-os célértéket; a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a célkitűzést főként azért nem sikerült megvalósítani, mert magas a munkaerő-fluktuáció, a felvételi kampányok sikertelenek voltak és a kiválasztott jelöltek nem fogadták el a felajánlott szerződést;

13.

a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a felvétellel kapcsolatos problémák összefügghetnek a magas lakhatási költségekkel mivel a hatóság központja Frankfurtban van, valamint a hatóság korlátozott pénzügyi vonzerejével más uniós szervekhez képest, úgymint az Európai Központi Bank vagy az egységes felügyeleti mechanizmus; a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a hatóság felülvizsgálta a vonatkozó humánerőforrás-folyamatokat azok hatékonyságának növelése érdekében;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

14.

megjegyzi, hogy a hatóságnak 2017 elejére kellett kialakítania a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

15.

aggodalommal állapítja meg, hogy a felső vezetői testület tagjainak önéletrajzán kívül a hatóság honlapján nem teszik közzé az igazgatótanácsi és a felügyeleti tanácsi tagok önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; felhívja a hatóságot, hogy vezetősége szükséges nyilvános felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében tegye közzé ezeket a dokumentumokat;

16.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság etikai szabályzata tartalmaz a lobbistákkal és az érdekelt felekkel való kapcsolattartás átláthatóságának fokozására irányuló intézkedéseket, és hogy a személyzet e szabályzaton keresztül kap tanácsot és iránymutatást azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülhetik el az érdekelt felek vagy érdekelt felek egy csoportja általi nem megfelelő befolyást; megállapítja továbbá, hogy a hatóság 2016 júliusától részleteket közöl a honlapján a külső érdekeltekkel, a média képviselőivel és más intézményekkel tartott találkozóiról és a vonatkozó tevékenységeiről;

17.

úgy véli, hogy a felügyelőbizottsági ülések és az érdekképviseleti csoportok nyilvánosan elérhető jegyzőkönyveit azonnal nyilvánosságra kellene hozni az ülések és a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala közötti jelenlegi akár három hónapos időbeli különbség csökkentése, valamint a lefolytatott vitákról és a tagok álláspontjáról és szavazási szokásairól való jobb tájékoztatás érdekében; úgy véli, hogy az uniós polgárokat az események internetes közvetítésével is jobban tájékoztatni lehetne; aggódik amiatt, hogy a különböző érintett felek, így a Parlament is, gyakorlatilag nem egyformán férnek hozzá a belső ülések dokumentumaihoz és az azokon elhangzó információkhoz; véleménye szerint a hatóságnak ki kell alakítania egy biztonságos csatornát a visszaélést bejelentő személyek számára az elkövetkező évekre szóló cselekvési terve keretében;

Belsőkontroll-rendszerek

18.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) 2016 áprilisában lezárta a 10. (üzletmenet-folytonosság) és a 11. (iratkezelés) belsőkontroll-standarddal kapcsolatos ajánlásait;

19.

nyugtázza, hogy a hatóság belsőkontroll-standardjait 2015-ben felülvizsgálták és összehangolták a Bizottság standardjaival; megállapítja továbbá, hogy a belsőkontroll-standardokat 2015 végére megfelelően végrehajtották, beleértve az iratkezelési eljárás végrehajtására és a hatóság üzletmenet-folytonossági kapacitása fennmaradó részeinek végrehajtására vonatkozó két standardot; nyugtázza, hogy 2016-ra várták az IAS belsőkontroll-standardok teljeskörű végrehajtására vonatkozó hivatalos határozatát; várakozással tekint a belsőkontroll-standardok sikeres végrehajtásának megerősítésére és a hatóság ezzel kapcsolatos jelentésére a következő éves jelentésében;

Belső ellenőrzés

20.

megjegyzi, hogy az IAS 2015-ben ellenőrzést végzett „A felügyeleti kollégiumok előmozdítása és egységes felügyeleti kultúra kialakítása az EIOPA-ban” címmel; megállapítja, hogy az IAS egyik ajánlását sem minősítették kritikusnak vagyok nagyon fontosnak; a hatóság tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az ellenőrzési jelentésre válaszul a hatóság cselekvési tervet dolgozott ki az IAS által tett összes ajánlás kezelése érdekében, amit később az igazgatótanácsa jóváhagyott;

Kommunikáció

21.

nyugtázza, hogy 2015-ben új kommunikációs intézkedéseket vezettek be, melyek főleg az elérhetőséggel, a közösségi hálózatokkal és kulcsfontosságú témákra vonatkozó ismertetőkkel kapcsolatosak, valamint a hatóság vezetősége és szakértői releváns eseményeken való részvételének fokozásával; megállapítja, hogy 2016-ban felülvizsgálták a kommunikációs stratégiát azzal a céllal, hogy hozzáférhetőbb és könnyebben érthető információkat biztosítsanak főként a fogyasztók és a nagyközönség számára, fő célkitűzésként határozva meg a hatóság honlapjának felülvizsgálatát és újratervezését; felkéri a hatóságot az új stratégia mihamarabbi megvalósítására;

Egyéb kérdések

22.

megállapítja, hogy 2015-ben 41 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek összköltsége 9 174 EUR volt, fejenként 223 EUR, és 120 alkalmazott vett részt „egyéb eseményeken,” aminek összköltsége 9 900 EUR volt, fejenként 82,5 EUR;

23.

megállapítja, hogy a Számvevőszék értékelése nagyon rövid, és kevés javaslatot tartalmaz a hatóság hatékonyabb költségvetési gazdálkodására vonatkozóan; sajnálja, hogy néhány tagállam 2015 végéig nem fizette be a teljes éves hozzájárulását; megjegyzi, hogy e tekintetben előrelépés történt 2014-hez képest;

24.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja valamennyi feladat teljeskörű és határidőkön belüli ellátását – szigorúan a Parlament és a Tanács által rábízott feladatokhoz kell ragaszkodnia; megállapítja, hogy a hatóság jelentős forrásokat használ fel az iránymutatásokkal és ajánlásokkal kapcsolatos munkára; úgy véli, hogy a hatóságnak teljes mértékben ki kell használnia a megbízatása által biztosított mozgásteret tevékenységei arányosságának tényleges javítására; hangsúlyozza, hogy amikor a hatóság felhatalmazást kap 2. és 3. szintű intézkedések meghozatalára, e szabványok kidolgozása során különösen figyelnie kell a különböző nemzeti piacok sajátosságaira, és hogy az érintett piaci szereplőket és fogyasztóvédelmi szervezeteket idejekorán széles körűen be kell vonni a szabványalkotás folyamatába, valamint a tervezési és végrehajtási szakaszokba;

25.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság nem él teljes mértékben a jogi keretében megállapított minden előjogával; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak biztosítania kell forrásai maximalizálását, hogy teljes mértékben meg tudjon felelni előírt megbízatásának; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Parlament és a Tanács által adott megbízásra való erőteljesebb összpontosítás a célok eredményesebb teljesítéséhez vezethetne; hangsúlyozza, hogy munkájának ellátása során – különös tekintettel végrehajtási jogszabályok megalkotására – a hatóságnak rendszeresen és átfogóan tájékoztatnia kell a Parlamentet és a Tanácsot tevékenységeiről;

26.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/242


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1677 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0073/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0101/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 107. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/243


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1678 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az EIT számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0077/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0127/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója számára az EIT 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 112. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/244


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1679 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel a Számvevőszék 12/2016. sz., „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című különjelentésére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0127/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet („az intézet”) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 266 566 618 EUR volt, ami 2014-hez képest 14,35 %-os növekedést jelent;

B.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az intézet 2015-re szóló költségvetéséhez való teljes uniós hozzájárulás 215 030 200 EUR volt, ami 2014-hez képest 26,63 %-os növekedést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék az intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében („számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, azonban nem tudott elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékhoz jutni az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén,

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozó záradék alapja

1.

emlékeztet arra, hogy a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban az intézet költségvetéséhez való uniós hozzájárulást a Horizont 2020 pénzügyi keretösszege biztosítja, valamint hogy az intézetet kötik a 1290/2013/EU rendelet rendelkezései („a Horizont 2020 szabályai”); emlékeztet továbbá arra, hogy a Horizont 2020 az utódprogramja a 2007 és 2013 közötti időre szóló hetedik keretprogramnak, amelyben az intézet nem vett részt;

2.

rámutat, hogy 2014. január 1-jétől a támogatásokkal kapcsolatos, közvetett elszámolható költségek megtérítésének jogalapja a Horizont 2020 szabályai 29. cikkének az intézet pénzügyi szabályzata (1) 90. cikkének (1) bekezdésével együtt értelmezett (1) bekezdése, amely a támogatásokkal kapcsolatos közvetett elszámolható költségek átalányösszegű, 25 %-os térítését írja elő; megjegyzi ugyanakkor, hogy az intézet korábbi, 2014. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezett pénzügyi szabályzata (2) 75. cikkének (8) bekezdése szerint a non-profit közintézményekre, felsőoktatási intézményekre, kutatóintézetekre és kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan a közvetett költségek átalányösszegű megtérítésének küszöbét 40 %-ra lehetett volna emelni;

3.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az intézmény a 2014 februárjában aláírt támogatási megállapodásaiban a Horizont 2020 akkor hatályos szabályaival ellentétes módon a közvetett elszámolható költségek átalányösszegű, 40 %-os megtérítését írta elő; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék véleménye szerint, mivel az intézmény nem vett részt a hetedik keretprogramban, a Horizont 2020 szabályainak – a hetedik keretprogramról a Horizont 2020-ra való áttérésről szóló – 57. cikke nem volt alkalmazandó az intézetre, aminek következtében a Számvevőszék megállapította, hogy e térítések szabálytalanok voltak;

4.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2015-ös támogatási tranzakciókból vett minta utólagos ellenőrzése során feltárt hibák alapján az átalányösszegű térítések miatti túlfizetések helyesbítése után a 2014. évi támogatási megállapodások esetében a fennmaradó hibaarány 2 % volt; megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az utólagos ellenőrzés során feltárt hibák és az átalányösszegű térítések miatti együttes hibaarány az intézet 2015-ös kiadásainak 4,9 %-át tette ki, amelynek eredményeképpen a Számvevőszék korlátozó záradékot adott ki az intézet beszámolójának alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

5.

megjegyzi ugyanakkor, hogy az intézet támogatási megállapodásai a tudományos és innovációs társulások (TIT) 2014. évi üzleti terveinek elkészítésére vonatkozó felhíváson alapultak, amelyet az intézet 2013 áprilisában tett közzé; megjegyzi továbbá, hogy az intézet pénzügyi szabályzata, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 189. cikke szerint az intézet felhívása lehetővé tette az intézet pénzügyi szabályzata 75. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kategóriákba tartozó kedvezményezettek számára, hogy a 2014-re tervezett tevékenységeikre vonatkozó projektköltségvetésüket a közvetett költségek tervezésekor a 40 %-os átalányösszegű térítési arány figyelembevételével határozzák meg; megjegyzi, hogy a 2013. áprilisi felhívásban részt vevő TIT-ek e javaslat kidolgozásakor és benyújtásakor e rendelkezést vették alapul;

6.

megjegyzi továbbá, hogy az intézet igazgatótanácsa a 2014. évi TIT-üzleti tervek külső szakértők általi értékelését követően, 2013. december 5-én, a Horizont 2020 szabályainak elfogadása előtt döntött a TIT-eknek biztosított finanszírozási előirányzatról; az intézet tájékoztatása alapján megjegyzi, hogy a 2014. évi támogatási megállapodásokat az éves felhívásban foglalt eredeti feltételekkel összhangban írták alá;

7.

úgy véli, hogy a Horizont 2020 szabályai 57. cikkének (2) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések nem korlátozódtak kizárólag a hetedik keretprogram keretében nyújtott támogatásokra, hanem hatályuk kiterjedt azokra a kutatás és az innováció területén folyamatban lévő tevékenységekre is, amelyekre hatálybalépése után a Horizont 2020 szabályait kellett alkalmazni, így az intézet 2014. évi támogatási megállapodásaira is; hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 szabályainak 57. cikkében foglalt átmeneti intézkedés célja a jogbiztonság megteremtése és a tevékenységek kezdeményezésekor hatályos jogi keret folytonosságának biztosítása; elismeri, hogy az intézet későbbi támogatási megállapodásai összhangban állnak a Horizont 2020 hatályban lévő szabályaival, különösen a támogatásokkal kapcsolatos közvetett elszámolható költségek átalányösszegű, 25 %-os térítési arány alkalmazása tekintetében, valamint hogy az intézet ez ügyben nem tudott további korrekciós intézkedéseket tenni; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék által szabálytalannak ítélt összegek visszafizettetésére irányuló kísérletek azt eredményezhetik, hogy az intézet számos kedvezményezettje jogi eljárást indít, ami azzal a kockázattal járhat, hogy csorbul az intézet, valamint a Horizont 2020 és a Bizottság egészének jó hírneve;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

8.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az intézet 2015-ben tájékoztatta a TIT-eket, hogy az első öt évben (2010 és 2014 között) általa nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem haladta meg a TIT-ek összes költségére vonatkozó 25 %-os felső határt; megjegyzi továbbá, hogy a TIT-ek kiegészítő tevékenységeinek hiányos fogalommeghatározása megakadályozta az arra vonatkozó egyértelmű értékelést, hogy a kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódó költségeket bele kell-e számítani az intézet hozzájárulásának maximális mértékébe; megállapítja, hogy az intézet és a Bizottság elfogadta a Számvevőszék azon ajánlását, hogy a TIT-partnerekre háruló operatív és pénzügyi jelentéstételi terhek könnyítése érdekében törölje el a 25 %-os finanszírozási feltételt; elismeri, hogy e módosítás elfogadásáig az intézetnek az alkalmazandó jogalapot kell végrehajtania;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

9.

megállapítja, hogy az intézet végleges beszámolója szerint a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetési ellenőrzési erőfeszítéseinek eredményeként a költségvetés engedélyezett végrehajtási aránya 90,58 %-os volt, ami 2014-hez képest 3,55 %-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 96,49 %-os volt, ami 2014-hez képest 4,02 %-os növekedést jelent;

10.

a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy noha az intézetnek lehetősége van arra, hogy a fel nem használt előirányzatokat a következő három év költségvetésében újra szerepeltesse, nem igazította ki folyamatait időben ahhoz, hogy a 2014-es támogatási megállapodásokból rendelkezésre álló 26 600 000 eurót a 2015–2017-es költségvetésekben újra szerepeltesse; megjegyzi továbbá, hogy ezen előirányzatok abból erednek, hogy a TIT-ek a vártnál kisebb mértékben vették igénybe a forrásokat; megjegyzi, hogy az intézet 2015-ben költségvetési felülvizsgálatot hajtott végre, továbbá felkérte a TIT-eket 2015. évi üzleti terveik és költségvetésük felülvizsgálatára, amelyeket módosított formában be is nyújtottak; megjegyzi, hogy a TIT-költségvetések csökkenése következtében az intézet visszavonhatta az el nem költött összegekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket törölt és a 2016-ra vonatkozó tervezett bevételek és kiadásokban újra szerepeltetett; megjegyzi, hogy ennek eredményeképpen a TIT-ekkel szoros együttműködésben javult az intézet költségvetési gazdálkodása;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

11.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében 400 000 EUR (44 %) volt a 2014-es 500 000 euróhoz (36 %) képest; elismeri, hogy ezen átvitelek többnyire az év végén túlnyúló it-szolgáltatási szerződésekkel és olyan ülésekkel kapcsolatosak, amelyek számlái még nem érkeztek be;

12.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja, és nem szükségszerűen a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig állnak ellentétben az évenkéntiség költségvetési elvével, különösen, ha előre tervezik őket és a Számvevőszéket tájékoztatják róluk;

Belső kontrollrendszerek

13.

emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 szabályainak 34. cikke értelmében a 325 000 eurónál nagyobb összeg megtérítését igénylő TIT-partnerektől kért pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás (CFS) célja, hogy hozzájáruljon a költségkimutatások intézet általi előzetes ellenőrzéséhez; megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint ezen igazolások minősége jelentős ingadozást mutat, ami korlátozza a belőlük nyerhető bizonyosságot, valamint az intézet részéről további ellenőrzések elvégzését teszi szükségessé; megjegyzi, hogy az intézet szerint a 2014-es támogatási megállapodásoktól kezdve azt a könyvvizsgálói igazolási módszertant használja, amelyet a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága dolgozott ki a Horizont 2020 számára; megjegyzi, hogy a felülvizsgált módszertan részletesebb iránymutatásokat és közösen elfogadott eljárásokat foglal magában, valamint 63 egységes ténymegállapítást valamennyi költségkategóriára kiterjedően; elismeri, hogy az intézet a műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítására előzetes és utólagos ellenőrzéseken alapuló, a támogatásokra vonatkozó átfogó megbízhatósági stratégiát dolgozott ki, amely a CFS-t is magában foglalja;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

megjegyzi, hogy az igazgatótanács tagjainak, az ideiglenes igazgatónak és a felső vezetés tagjainak éves érdekeltségi nyilatkozatait közzétették az intézet honlapján; megjegyzi, hogy a benyújtott nyilatkozatok átvilágítására is sor kerül ténybeli helytállóságuk ellenőrzése céljából; megállapítja, hogy a szakértők esetében az intézet a Horizont 2020 összeférhetetlenségi szabályait követi;

15.

megjegyzi, hogy az intézet visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályzatát 2017 első felében tervezi elfogadni; sürgeti az intézetet, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére vonatkozó olyan belső politikát, amely elősegíti az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait az e politika tekintetében fennálló kötelességeikkel és jogaikkal kapcsolatban, biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és vezessen be anonim belső jelentéstételi csatornát; felhívja az intézetet, hogy tegyen közzé jelentéseket a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről, és azokat bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; felkéri az intézetet, hogy e kérdés eredményeiről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

16.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a TIT-ek ajánlatait és üzleti terveit értékelő külső szakértők kiválasztására az intézet pénzügyi szabályzatának 89. cikkét alkalmazza, hogy mentesüljön a szándéknyilatkozati felhívás közzétételének kötelezettsége alól; megjegyzi ugyanakkor, hogy az intézet nem dolgozta ki teljes mértékben az ezen eltérés alkalmazását szabályozó belső eljárásokat; megjegyzi, hogy a gyakorlatban az intézet saját szakértői bázisát más uniós intézmények és szervek meglévő szakértői listáit és adatbázisait felhasználva alkotta meg, de – az intézet igazgatótanácsának és munkatársainak ajánlásait követve – olyan személyeket is kiválasztott, akik nem szerepelnek ezeken a listákon; mindazonáltal üdvözli a TIT-ek ajánlatait értékelő szakértők kiválasztási folyamatában elért javulást, és arra ösztönzi az intézetet, hogy kötelezze el magát e folyamat hatékonyságának és eredményességének javítása mellett, és megfelelő belső intézkedések meghozatala által biztosítsa annak maximális átláthatóságát és feddhetetlenségét, kiküszöbölve az esetleges összeférhetetlenségeket;

17.

aggodalommal állapítja meg, hogy az intézet nem indított külön kezdeményezéseket az érdekelt felekkel és lobbistákkal fenntartott kapcsolatainak átláthatóbbá tétele érdekében; felhívja az intézetet, hogy dolgozzon ki proaktív átláthatósági politikát a lobbistákra vonatkozóan;

Felvételi eljárások

18.

elégedettséggel állapítja meg, hogy az intézet egy sor, 2015-ben és 2016-ban végrehajtott, a személyzeti irányítás, a felvételi eljárás és a munkakörnyezet javítására irányuló intézkedés révén elérte teljes létszámát; megállapítja, hogy az intézet 2016 decemberében a 63 engedélyezett álláshelyen 59 személyt alkalmaz, ami az intézet történetének legmagasabb létszámát jelenti, és hogy az üres álláshelyek betöltésére irányuló felvételi eljárás folyamatban van; elismeri ugyanakkor, hogy az intézet által tett lépések nem ellensúlyozhatják teljes mértékben a magyarországi bérszínvonalra vonatkozó alacsony és folyamatosan csökkenő korrekciós együttható kedvezőtlen hatásait;

Egyéb megjegyzések

19.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék tájékoztatása szerint a Bizottság által az intézet pénzügyi autonómiájának elérésére eredetileg meghatározott időpont 2010 volt; megjegyzi továbbá, hogy az intézet 2011-ben részleges pénzügyi autonómiát kapott azzal a feltétellel, hogy a 60 000 EUR fölötti támogatási ügyletekhez és közbeszerzésekhez továbbra is a Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges; megjegyzi, hogy az intézet az általa adott tájékoztatás szerint felkérte a Bizottságot a teljeskörű pénzügyi autonómiához vezető folyamat újraindítására; elismeri továbbá, hogy a Bizottság 2016 májusában meghatározta a folyamat menetrendjét és ütemezését, és várakozással tekint a Bizottság pénzügyi autonómiára vonatkozó értékelése elé, amely 2017 első felére várható; megjegyzi, hogy az intézet reményei szerint 2016 vége előtt teljes pénzügyi autonómiát kapott volna, és kéri, hogy az ezen üggyel kapcsolatos fejleményekről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

20.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az intézet általános eredményességét – kétségtelen létjogosultsága ellenére – gátolta működési keretének összetett volta, valamint az irányítási problémák; megjegyzi, hogy az intézet a teljes innovációs rendszert támogatni tudja az induló vállalkozásoktól a több TIT-partner által irányított innovációalapú projektekig, ugyanakkor uniós szinten nem folytat kellő koordinációt a Bizottság illetékes főigazgatóságaival, továbbá a TIT-ek és egyéb uniós kezdeményezések közötti interakció nem elégséges;

21.

megjegyzi, hogy az intézet finanszírozza az „EIT Digitális Mesteriskola programot”, amely a hallgatónkénti legfeljebb 8 000 eurós átalányösszeget kombinálja a tényleges költségekkel, amelyek átalányösszegű közvetett költségeket is magukban foglalnak; megjegyzi, hogy a Számvevőszék tájékoztatása szerint ezt a finanszírozási modellt hivatalosan sosem határozták meg, és az nem teszi lehetővé az átalányösszeg által és a tényleges költségek elszámolása által lefedett tevékenységek elkülönítését; megjegyzi, hogy az intézet tájékoztatása szerint a költségelszámolás egyszerűsítése érdekében e programok finanszírozása tekintetében egy egyszeri átalányösszegen alapuló modell felé kell elmozdulnia, amint elegendő statisztikai adat áll rendelkezésre az egyszeri átalányösszeg meghatározására; kéri az intézetet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az új finanszírozási modell végrehajtásáról;

22.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a TIT-felügyelőbizottság határozata alapján egy TIT- jogalany 646 000 EUR összegben fizetett díjazást 55 alkalmazottjának, amelyet az intézet teljes mértékben megtérített; megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint ilyen teljesítményalapú díjazások közpénzből való kifizetése szokatlan gyakorlat; elfogadja ugyanakkor, hogy a TIT-ek üzleti alapon működő szervezetek, amelyek pénzügyi fenntarthatóságra törekszenek, és amelyeknél a változó elemek alapjavadalmazás részeként való szerepeltetése erőteljes ösztönzést jelenthet a jó teljesítményre, és biztosítja a megfelelő ár-érték arányt; megjegyzi továbbá, hogy a Horizont 2020 kifejezetten rendelkezik arról, hogy az alapjavadalmazás változó elemei elszámolható költségek; hangsúlyozza, hogy az intézmény által a TIT-vezetők fizetéséhez nyújtott hozzájárulást – a teljesítményalapú javadalmazást is beleértve – az intézet által a 2016-os és későbbi támogatási megállapodásokban rögzített felső érték alatt kell tartani; megjegyzi, hogy az átalakított, 2016-tól alkalmazandó, kettős felső értéket rögzítő szabályok értelmében a 2015-ben kifizetett magas szintű teljesítményalapú kiegészítő javadalmazás a továbbiakban már nem lehetséges;

23.

megjegyzi, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvét akkor sem tartották be, amikor egy TIT-partner személyenként 800 és 3 250 EUR közötti napidíjért PR-szolgáltatásokat szerzett be, és ezeket az intézet teljes egészében megtérítette;

24.

megjegyzi, hogy 2015-ben 45 alkalmazott vett részt „egyéb rendezvényeken”, amelyek költsége 10 730,21 eurót (fejenként 238,45 eurót) tett ki;

25.

aggodalommal állapítja meg, hogy az intézet általános láthatósága csekély, és a TIT-partnerek némelyikének nincs tudomása az intézménnyel való kapcsolatáról; kéri, hogy fokozzák az intézet mint egyedülálló innovációs közösség márkanevének láthatóságát és ismertségét; üdvözli, hogy a Forbes 30 év alatti 30-as listájára az intézet közösségének 18 tagjának sikerült felkerülnie, amely listán Európa legjobb fiatal innovátorai és vállalkozói szerepelnek;

26.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (4).


(1)  Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatótanácsának 2013. december 27-i határozata az Európai Innovációs és Technológiai Intézet pénzügyi szabályzatának elfogadásáról.

(2)  Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2009. április 20-i határozata az Európai Innovációs és Technológiai Intézet pénzügyi szabályzatának elfogadásáról.

(3)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(4)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/249


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1680 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az intézet válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az EIT számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0077/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0127/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 112. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/250


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1681 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2017-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0055/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 68. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0084/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 123. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/251


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1682 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0084/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Gyógyszerügynökség („az ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 308 097 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 9,07 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés oka főként egy költségvetés-módosítás, amely növelte a szolgáltatásnyújtásból befolyt készpénz mennyiségét (5 000 000 EUR), illetve a címzett bevétel módosítása (980 000 EUR); mivel az ügynökség költségvetésének 11,1 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

az ügynökség tájékoztatása alapján megállapítja, hogy:

bár a díjak beszedése során előfordultak késedelmek, ahogy a mentesítésért felelős hatóság megjegyzi, ezek nem befolyásolták az ügynökség és a tagállamok alkalmasságát közegészségügyi feladataik – a farmakovigilancia tevékenységeket beleértve – ellátására; megjegyzi, hogy a biztonság-felügyeleti és szabályozói tevékenységek megfeleltek az uniós farmakovigilanciai jogszabályok által előírtaknak; továbbá elismeri, hogy a farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók kezelése az ügynökség fő felelősségi területétől elválasztva történik, valamint „A tagállamok és az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó farmakovigilanciai tevékenysége (2012–2014)” című bizottsági jelentés szerint az ügynökség sikeresen végezte a farmakovigilanciával kapcsolatos tevékenységeket;

az összes tervezett beszerzés szerepel az ügynökség munkaprogramjában, amelyet igazgatótanácsa elfogadott, és megfelel a pénzügyi rendelet követelményeinek; elismeri, hogy a tanácsadói szolgáltatások keretszerződéséből eredő összes egyedi szerződés az ügynökség hatásköréből és üzleti szükségleteiből következik, és a tevékenységeket, célkitűzéseket és a követelményeket meghatározó igazoló dokumentumok egészítik ki őket;

elkötelezett amellett, hogy tovább erősíti az összeférhetetlenségnek a beszerzési eljárások során történő kiválasztási feltételként való harmonizált alkalmazására vonatkozó iránymutatásait;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 94,05 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,27 %-os csökkenés; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,09 %-os volt, ami 4,79 %-os növekedést jelent;

3.

emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet értelmében az ügynökség költségvetési bevétele az uniós hozzájárulásokból származó készpénzből, valamint a gyógyszerkészítmények forgalombahozatali engedélyére irányuló kérelmek, az engedélyezést követő tevékenységek, illetve a különböző adminisztratív tevékenységek után fizetendő díjakból tevődik össze;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2016-ra átvitt kötelezettségvállalási előirányzatok aránya a 2014. évi 17,70 %-ról 14,78 %-ra csökkent; elismeri, hogy a 2016-ra való nem automatikus átvitel megfelel az ügynökség pénzügyi szabályzatának, és különböző informatikai fejlesztéseket, üzleti tanácsadást és tudományos tanulmányokat foglal magában; rámutat, hogy ezek az átvitelek nem a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem is mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének, mivel a kiadásokat az ügynökségtől független okok miatt nem lehetett 2015-ben végrehajtani;

Átcsoportosítások

5.

megelégedéssel állapítja meg, hogy az ügynökség éves tevékenységi jelentése szerint a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabály keretei között maradt; az ügynökség tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy 2015 folyamán az ügynökség kilenc átcsoportosítást hajtott végre, amelyek összesített értéke 22 026 000 EUR, illetve a végleges előirányzatok 7,15 %-a volt, ami 4,7 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy az átcsoportosított előirányzatokból mindenekelőtt a számítástechnikai infrastruktúra fejlesztésére és a költségvetés igazgatási tételeinek egyéb kiigazítására szolgáló kiadásokat fedezték;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

megjegyzi, hogy a dolgozói elkötelezettségre vonatkozó 2015-ös felmérés eredményei további előrelépést jelentenek 2013-hoz képest; megállapítja ugyanakkor, hogy a fennmaradó kérdések közt szerepel az osztályok közötti együttműködés, a döntéshozatali folyamatok objektivitása és a felsőbb vezetés iránti bizalom; a hivatal tájékoztatása alapján megállapítja, hogy a fennmaradó problémák kezelésére cselekvési tervet dolgoztak ki, amelyet 2016 során fogadtak el; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

7.

emlékeztet arra, hogy az ügynökség munkaterhelése folyamatosan növekszik, és az tükröződik a kérelmezőknek felszámított díjakból származó bevételek költségvetési növekedésében; aggodalommal jegyzi meg, hogy az elmúlt évek leépítései érintették a kérelmezői díjakból finanszírozott személyzetet is, tekintet nélkül az adott munkaterhelésre; ezért határozottan támogatja a rugalmasság bevezetését a kérelmezői díjakból finanszírozott személyzetre vonatkozó létszámtervben szereplő álláshelyek számának módosítását illetően, összhangban a növekvő kereslettel;

8.

emlékeztet arra, hogy a Közszolgálati Törvényszék ítéletét követően, amelyet 2014. november 13-án hirdettek ki, és amely megsemmisíti a Bizottságnak az ügynökség ügyvezető igazgatói posztjára jelöltek listáját elfogadó döntését, és ennek következtében az ügyvezető igazgatónak az igazgatótanács által 2011 novemberében történt kinevezését, az ügyvezető igazgatói poszt újra meghirdetésre és betöltésre került, és a nehéz körülmények ellenére az ügynökség végrehajtotta munkaprogramját;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

9.

az ügynökség tájékoztatása alapján megállapítja, hogy az ügynökség közzétette a tudományos bizottságok tagjai és a szakértők összeférhetetlenségi nyilatkozatainak kezelésével kapcsolatos felülvizsgált politikáját, amely 2015-ben lépett hatályba; üdvözli, hogy az ügynökség tevékenységeiben a politika végrehajtásának időpontját követően részt vevő szakértők érdekeltségi nyilatkozatai a felülvizsgált politika alapján kerültek értékelésre; tudomásul veszi, hogy az ügynökség rendszeres előzetes ellenőrzéseket végzett az új szakértők érdekeltségi nyilatkozatait illetően; tudomásul veszi továbbá a bizottsági tagok és az üléseken részt vevő szakértők összeférhetetlenségi nyilatkozatainak kezelésére vonatkozó éves utólagos ellenőrzések következtetéseit; megjegyzi, hogy az ügynökség 2016 októberében naprakésszé tette a fenti politikát, hogy még egyértelműbbé tegye azokat a korlátozásokat, amelyek az iparágban munkát vállaló szakértőkre vonatkoznak, és hogy összeegyeztesse azokat a korlátozásokat, amelyek a bizottság és a munkacsoportoknak tagjainak az iparágban érdekeltséggel rendelkező közeli családtagjaira vonatkoznak a vezetőség tagjaira vonatkozó korlátozásokkal; felhívja az ügynökséget, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a módosított szabályzat hatásvizsgálatának összegzését;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség munkatársainak – illetve a leendő munkatársaknak a felvételt megelőzően tett – érdekeltségi nyilatkozatai kezelésére vonatkozó módosított politika 2016. október végén került véglegesítésre; megjegyzi, hogy a felülvizsgálat adott esetben biztosította az igazgatótanács tagjaira, illetve a tudományos bizottság tagjaira és szakértőire vonatkozó módosított politikáknak megfelelő kiigazítást;

11.

megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsának tagjai egymással szemben álló érdekeinek kezelésére vonatkozó módosított politikát az igazgatótanács 2015 decemberében fogadta el; tudomásul veszi, hogy az új politika 2016 májusában lépett életbe;

12.

megjegyzi, hogy 2016 júniusában az ügynökség igazgatótanácsa elfogadta az érintettekkel való kapcsolattartás átfogó keretét, amely tartalmazza az érintettekkel ápolt kapcsolat fő elemeire vonatkozó elveket, és kiemeli, hogy az átláthatóság e kapcsolatok kezelésének alapvető eleme; megjegyzi, hogy 2015-ben az igazgatótanács hivatalos keretet fogadott el az iparági szereplőkkel való kapcsolattartásról, és éves jelentést adott ki a velük folytatott párbeszédről; megjegyzi továbbá, hogy az iparági szereplők 2017-re érvényes támogathatósági feltételeit 2016 júniusában véglegesítették, illetve a kritériumok szerint támogatható érintett iparági szervezetek listáját 2017 januárjában teszik közzé az ügynökség honlapján;

13.

megjegyzi, hogy „A bizottság tagjaival és a szakértőkkel szemben hűtlen kezelés esetén alkalmazandó eljárást” 2015 áprilisában naprakésszé tették; megjegyzi, hogy ez az eljárás meghatározza, hogyan kezeli az ügynökség a szakértők és bizottsági tagok téves vagy hiányos érdekeltségi nyilatkozatait; elismeri, hogy az ügynökség azonnal kizárja a tudományos bizottság vagy a munkacsoportok tagjait a gyógyszerek értékelésében való bármilyen részvételből, amint egy gyógyszergyártó cég alkalmazásába kívánnak lépni;

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség csalás elleni stratégiájának részeként csalás elleni hivatalt hozott létre; tudomásul veszi, hogy az ügynökség belső felmérést végzett arról, mennyire tudatos a felsővezetés körében a csalás elleni küzdelem, továbbá hogy kötelező, csalás elleni e-tanulási tanfolyamot dolgozott ki és indított a személyzet minden tagja számára; megjegyzi továbbá, hogy a beszerzési mintaszerződéseket csalás elleni záradékkal egészítették ki;

15.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2014 novemberében fogadta el a Bizottság a visszaélések belső bejelentésére vonatkozó iránymutatásait; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség jelenleg a külső forrásból származó, a hatáskörébe tartozó ügyekről szóló jelentések kezelésére vonatkozó politikát (pl. a visszaélések külső bejelentésére vonatkozó szabályok) dolgoz ki, amely új politika elfogadását 2017 végére tervezi; üdvözli ezt a politikát, amely fokozni hivatott az ügynökség erőfeszítéseit az integritás és szabálykövetés kultúrájának terjesztésére a szabályozási dokumentumok előkészítése és benyújtása során;

16.

elégedetten veszi tudomásul, hogy 2016. december 31. óta végrehajtásra kerül az ügynökség szakértőire és személyzetére vonatkozó jelenlegi várakozási időszakok megerősítésére vonatkozó új szabályozás;

17.

elégedetten veszi tudomásul, hogy 2015-ben az ügynökség új ötéves keretstratégiát fogadott el a vállalati kommunikációk tekintetében, amely az érdekelt felek körében ugyanazon évben végzett felmérés eredményeire támaszkodik; megjegyzi, hogy ez a stratégia meghatározza, hogyan kívánja az ügynökség hatékonyabbá tenni kommunikációját annak érdekében, hogy teljesítse feladatát, elérje célkitűzéseit és szervezeti prioritásait a közegészség előmozdítása terén az Unióban;

18.

emlékezteti az ügynökséget, hogy a 2003/63/EK irányelv szerint a gyógyszerek uniós fogalomba hozatalának engedélyezésére csak akkor nyílik lehetőség, ha etikai irányelveknek megfelelően tesztelték azokat, emlékezteti továbbá az ügynökséget azon kötelezettségvállalására, hogy kiegészítő ellenőrzéseket végez az unión kívüli klinikai vizsgálatok esetében a gyógyszerpiaci forgalmazásra vonatkozó engedély megadása előtt (1); ezért, tekintettel az ilyen vizsgálatokhoz kapcsolódó sajátos kockázatokra, kéri az ügynökséget, hogy évente tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára az annak biztosítása érdekében megtett intézkedésekről, hogy az uniós piacra szánt gyógyszereket az etikai elveknek megfelelően vizsgálták az alacsonyabb és a közepes jövedelmű országokban, a jogszabályoknak megfelelően;

19.

ösztönzi az ügynökséget, hogy továbbra is hívja fel a figyelmet az összeférhetetlenségi politikájára a személyzete körében a folyamatban lévő figyelemfelkeltő tevékenységekkel párhuzamosan, és kötelezően megvitatandó elemként a feddhetetlenség és átláthatóság belefoglalását kéri a felvételi eljárásokba és a teljesítményértékelésekbe;

Teljesítmény

20.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség teljesítette célkitűzéseit az éves tevékenységi jelentésében szereplő minőségi és mennyiségi teljesítménymutatók többsége tekintetében; megjegyzi, hogy ez a részletes lista olyan teljesítménymutatókat tartalmaz, mint a betöltött álláshelyek aránya az ügynökség létszámtervében, a pénzügyi rendelet korlátain belüli kifizetések aránya, vagy a partnerek és/vagy érintett felek elégedettségének szintje az ügynökség kommunikációját illetően;

Belsőkontroll-rendszerek

21.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2014-ben elvégezte az ügynökség céljainak elérését befolyásoló esetleges kockázatok elemzését; tudomásul veszi, hogy a feltárt kockázatok közül egyet sem minősítettek kritikusnak, és 2015 során egyik se fordult elő;

22.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség belsőkontroll-standardjának hatékonyságát az ügynökség vezetéséhez intézett belső kérdőív révén értékelték; tudomásul veszi, hogy az értékelés hatékonynak minősíti a belsőkontroll-standardok végrehajtását; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség lépéseket kíván tenni a belsőkontroll-standardok hatékonyságának és alkalmazásának további javítása érdekében a célkitűzéseket és a teljesítménymutatókat, az operatív struktúrát, az iratkezelést, illetve az információkat és a kommunikációt illetően;

Belső ellenőrzés

23.

tudomásul veszi, hogy 2015 végén az ügynökségre vonatkozóan a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által végrehajtott ellenőrzések nyomán adott 11 „nagyon fontos” ajánlás maradt lezáratlan; tudomásul veszi, hogy az összes ajánlásra a Belső Ellenőrzési Szolgálattal közösen meghatározott időhatárokon belül került sor;

24.

tudomásul veszi, hogy 2015. december 31-én nem volt az ügynökségre vonatkozó „kritikus” vagy „nagyon fontos” lezáratlan ajánlás a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által végrehajtott ellenőrzések nyomán; elismeri, hogy 2015-ben az IAS ellenőrzést végzett a gyermekgyógyászati szabályozási eljárásokra vonatkozóan, és nem tárt fel semmilyen kritikus vagy nagyon fontos problémát;

25.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben az ügynökség Belső Ellenőrzési Szolgálata több területen is ellenőrzéseket hajtott végre, és az év végén egyetlen kritikus ajánlás sem maradt lezáratlan; tudomásul veszi, hogy a termékekkel kapcsolatos információk biztonságával, illetve a megbízhatóság építőköveivel és a videofelügyelet bizonyos elemeivel kapcsolatban az ellenőrzések további fejlesztések szükségességét tárták fel; tudomásul veszi, hogy az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki a feltárt problémák kezelése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a végrehajtott intézkedések eredményeiről;

Egyéb megjegyzések

26.

emlékeztet arra, hogy 2015-ben volt az ügynökség fennállásának 20. évfordulója, valamint a gyógyszerekre vonatkozó első uniós jogszabály 50. évfordulója;

27.

megjegyzi, hogy 2015-ben az ügynökség 93 gyógyszer forgalombahozatali engedélyének megadását javasolta, köztük 39 új hatóanyagét; hangsúlyozza, hogy ezeket a hatóanyagokat korábban még sosem engedélyezték semmilyen gyógyszerben az Unióban, és nem kapcsolódnak semmilyen más engedélyezett anyag kémiai szerkezetéhez;

28.

hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek a továbbiakban is elő kell mozdítania az érdekelt felekkel és a polgárokkal folytatott párbeszédet, és azt bele kell foglalnia a végrehajtandó prioritásokba és tevékenységekbe;

29.

ismételten rámutat arra, hogy az ügynökség az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek értékelése és felügyelete révén fontos szerepet tölt be a közegészségügy és az állategészségügy védelme és előmozdítása területén;

30.

elismeri, hogy az ügynökség 2014 márciusában kísérleti projektet indított az adaptív útvonalak biztonságos alkalmazására irányulóan; megjegyzi, hogy a projekt célja a megfelelő eszközök meghatározása a jelenlegi szabályozási keretrendszerben egy meghatározott betegpopuláció kielégítetlen orvosi igényeit kezelő gyógyszerek forgalomba hozatala érdekében, valamint azt biztosítandó, hogy a forgalombahozatali engedélyezés csak abban az esetben történik meg, ha az előnyök és kockázatok mérlege pozitív, a betegbiztonság veszélyeztetése, illetve a szabályozási jóváhagyás szabványainak megváltoztatása nélkül;

31.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság állampolgárai 2016. június 23-án úgy szavaztak, hogy elhagyják az Uniót; rámutat, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke úgy rendelkezik, hogy a kilépést elhatározó állam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak, majd az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben meghatározzák az illető állam kilépésének szabályait; a számvevőszéki jelentés alapján nyugtázza, hogy a londoni székhelyű ügynökség beszámolóját és kiegészítő mellékleteit a beszámoló aláírásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján készítették el, amikor a népszavazás eredményei még nem voltak ismertek és az 50. cikk alkalmazásáról szóló hivatalos értesítésre még nem került sor;

32.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazás eredményét követően az ügynökség munkacsoportot hozott létre, amely a székhelyváltás előkészítésével, az arra történő operatív és pénzügyi felkészüléssel, a személyzeti ügyekkel és a (belső és külső) kommunikáció szempontjaival foglalkozik; megjegyzi, hogy a jelenleg zajló munka az EMA személyzetében a székhely áthelyezése esetén keletkező veszteség következményeit vizsgálja, továbbá a külső szakértők terén keletkező veszteséget, mivel az Egyesült Királyság szakértői esetleg nem lesznek elérhetők az EMA tudományos bizottságai és egyéb fórumai számára; megjegyzi, hogy 2017 első negyedévének végére elérhetővé kell válnia a fenti problémákra megoldással szolgáló hatásvizsgálatnak;

33.

üdvözli, hogy az ügynökség információkkal látta el a mentesítésért felelős hatóságot az egyesült királysági fizikai jelenlétéhez kapcsolódó jelenlegi szerződéses kötelezettségekről; aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség 2039-ig tartó bérleti szerződése nem tartalmaz idő előtti felmondást lehetővé tevő kikötést, amely mentesítené az ügynökséget a bérleti díj és a kapcsolódó költségek terhe alól, továbbá, hogy a 2017-től 2039-ig fizetendő bérleti díj nagysága megközelítőleg 347,6 milllió EUR; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fenti ügy fejleményeiről;

34.

elismeri, hogy a Költségvetési Bizottság 2011. május 24-i véleményében felhívta a figyelmet a megszüntetési záradék hiányára, és a bérleti szerződés aláírására 2011-ben került sor, mikor nem volt előre látható az Egyesült Királyság esetleges kilépése az Unióból; azonban észszerűen elvárható a költözéssel kapcsolatos költségek felvetése az Unió és az Egyesült Királyság kormánya között a kilépésére vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalásokon; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a fenti ügy fejleményeiről;

35.

hangsúlyozza az Egyesült Királyság uniós tagságról szóló népszavazása eredménye következésképpen az ügynökséget fenyegető költségvetési volatilitás kockázatát; a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szellemében javasolja, hogy az ügynökség tartson fenn költségvetési tartalékot a 2017-ben vagy azt követően az ezen döntés következményeképpen esetlegesen felmerülő, előre nem látható költségekre és a kedvezőtlen árfolyam-ingadozásra való reagálás érdekében, biztosítandó, hogy az ügynökség továbbra is hatékonyan el tudja látni feladatait; ebben a tekintetben felkéri az ügynökséget egy átfogó üzletmenet-folytonossági terv kidolgozására, amely kitér a költségvetési és az üzletmenettel kapcsolatos volatilitás kettős és összefüggő kockázatára;

36.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2014 márciusában „Adaptív útvonalak” néven kísérleti projektet indított egyes gyógyszerek forgalombahozatali engedélyezésének meggyorsítása érdekében, az úgynevezett forgalomba hozatalt követő engedélyezés révén; aggódik amiatt, hogy a kísérleti projekt számos közegészségügyi problémát vet fel, és hátráltatja az ügynökség alapvető feladatának ellátását, amely a gyógyszerek biztonságának garantálása; kéri az ügynökséget, hogy készítsen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára a projektről és az annak biztosítása érdekében tett lépésekről, hogy az eljárás meggyorsítása nem akadályozza alapvető feladatának ellátását;

37.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (2).


(1)  Vitaanyag az uniós szabályozó hatóságokhoz az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek forgalombahozatali engedélye iránti kérelmekkel együtt benyújtott, az Unión/Európai Gazdasági Térségen kívül végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó etikai és helyes klinikai gyakorlattal kapcsolatos szempontokról (az Európai Gyógyszerügynökség dokumentuma EMA/121340/2011).

(2)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/256


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1683 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0055/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 68. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0084/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 123. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/257


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1684 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0051/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0099/2017),

1.

mentesítést ad a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatója számára a központ 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 128. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/258


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1685 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0099/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a központ) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 18 519 843 EUR volt, ami 2014-hez képest 18,15 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés elsősorban a központ (többek között az épületeinek eladásából származó) 5 000 000 EUR összegű saját bevételének és 600 000 EUR összegű címzett bevételének (IPA 5) tudható be; mivel a központ költségvetésének 79,9 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

a központ tájékoztatása alapján tudomásul veszi a következőket:

a központ elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső eljárásokat és szabályokat, amelyek átültetik a Bizottság iránymutatásait, és amelyek összhangban állnak az európai ombudsman ajánlásaival,

a központ igazgatója, aki a központ felső vezetésének egyedüli tagja, önként közzétette érdekeltségi nyilatkozatát a központ honlapján;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,83 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 97,35 %-os volt, ami 2014-hez képest 2,42 %-os növekedést jelent; elégedetten állapítja meg, hogy a lekötött előirányzatok általános magas szintje azt jelezte, hogy a kötelezettségvállalások időben megtörténtek;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.

elégedetten állapítja meg, hogy a II. cím (adminisztratív költségek) vonatkozásában átvitt lekötött előirányzatok 8 %-os aránya (406 487 EUR) alacsony volt a 2014. évi 26 %-hoz (673 534 EUR) képest; megjegyzi, hogy a központ 2015-ben a 2014-ről 2015-re átvitt források 93,69 %-át felhasználta;

Közbeszerzési eljárások

4.

tudomásul veszi, hogy a központ új közbeszerzési tervet léptetett érvénybe, amelyet valamennyi osztály szoros együttműködésével sikeresen végrehajtott; tudomásul veszi továbbá, hogy a központ részt vett az ügynökségek közbeszerzési területen dolgozó tisztviselői hálózatának találkozóján, ahol végrehajtási intézkedések további kidolgozása céljából történő tapasztalatcsere folyt a pályázati és más pénzügyi folyamatok észszerűsítése és optimalizálása érdekében;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

5.

tudomásul veszi, hogy a központ igazgatótanácsa új szabályokat fogadott el az igazgatótanács és a tudományos bizottság tagjai körében felmerülő összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése céljából; tudomásul veszi, hogy ebből következően a tagok nyilatkozatait közzétették a központ honlapján; nyugtázza, hogy az életrajzok és az érdekeltségi nyilatkozatok rendszerezetten, jól láthatóan, hozzáférhetően és felhasználóbarát módon jelennek meg a honlapon; megjegyzi, hogy a központ igazgatótanácsa 2014 decemberében fogadta el az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikáját; megjegyzi, hogy ez a politika 2015 szeptembere óta van érvényben (beleértve az igazgatótanács és a tudományos bizottság tagjai által használandó érdekeltségi nyilatkozatok formanyomtatványát is);

6.

elismeri, hogy a központ a honlapján közzétette az igazgatótanács tagjait érintő összes érdekeltségi nyilatkozatot és szakmai tevékenységeik összefoglalóját, valamint a tudományos bizottság tagjait érintő valamennyi érdekeltségi nyilatkozatot és önéletrajzaik összefoglalóját; felszólítja a központot, hogy tegye közzé honlapján a kinevezett, a helyettes vagy megfigyelő tagok önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát is;

Belső kontrollrendszerek

7.

megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a központ nem tartotta tiszteletben egy 2012-ben aláírt keretszerződéshez kapcsolódó, az eljárást megindító hirdetmény által meghatározott felső határt; szintén megjegyzi, hogy a központ elmondása szerint az eljárást megindító hirdetményben hivatkozott összeg a vonatkozó pénzügyi szabályoknak megfelelően egy becsült összeg volt, a megkötött szerződés pedig sem ilyen összeget, sem más felső határértéket nem említett; tudomásul veszi, hogy a központ felmondta ezt a szerződést és új közbeszerzési eljárást indított az említett szolgáltatásokat illetően; üdvözli, hogy a központ külön eljárást vezetett be közbeszerzéseinek, többek között a keretszerződések központi tervezésének és nyomon követésének javítása érdekében;

Belső ellenőrzés

8.

tudomásul veszi, hogy lezárult az egyetlen jelentős, függőben lévő, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) által 2013-ban végzett, „Költségvetés és ellenőrzés az EMCDDA-n belül” című ellenőrzéshez kapcsolódó ajánlás végrehajtása;

9.

megjegyzi, hogy az IAS ellenőrzést végzett a központban az informatikai projektmenedzsment területére vonatkozóan, amelynek eredményeképpen hat főbb ajánlás született: ezek az üzleti és az IT-szempontok összehangolására, az IT projektmenedzsmentre, valamint a vezetéssel és rendszerfejlesztéssel kapcsolatos követelményekre terjednek ki; megjegyzi továbbá a központ által rendelkezésre bocsátott információk alapján, hogy a központ megfelelő cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet jóváhagyott az igazgatótanács, és hogy az ajánlásokat tartalmilag követnie kell a központnak; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról;

10.

tudomásul veszi, hogy az IAS átfogó kockázatértékelést végzett a központ irányítását, valamint alapvető üzleti és támogatási folyamatait illetően, valamint hogy az IAS 2016–2018-ra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési terve két fő területet jelölt ki későbbi ellenőrzés céljából (az adatok gyűjtésének, validálásának és minőségbiztosításának irányítását, valamint a kiadványkezelést);

Csalás elleni stratégia

11.

megjegyzi, hogy a központ az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) módszertanával és iránymutatásaival összhangban 2016 júniusában csalás elleni stratégiát fogadott el; megjegyzi, hogy ez a stratégia integrálja, kiegészíti és továbbfejleszti azokat az intézkedéseket, amelyek már korábban is érvényben voltak a személyzeti etikára, illetve a harmadik felek által felajánlott ajándékokra és vendéglátásra vonatkozó tudatosság növelése érdekében;

Egyéb megjegyzések

12.

megjegyzi, hogy a központ személyzetének átvilágítására szolgáló vizsgálat eredményei szerint 2015-ben az emberi erőforrások 68,56 %-a foglalkozott operatív tevékenységekkel, 20,68 %-ot jelöltek ki adminisztratív támogatási és koordinációs feladatokra, és 10,76 % végzett semlegesnek tekintett műveleteket;

13.

elégedettséggel veszi tudomásul a központ arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy erősítse az együttműködést más uniós ügynökségekkel, különös tekintettel a bel- és igazságügyi, illetve az egészségügyi területen működőekkel; szintén tudomásul veszi, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel létrehozott szinergiák a telekommunikációs és az internetalapú szolgáltatások költségeinek megosztásának köszönhetően előrelépést eredményeztek a hatékonyság terén;

14.

kiemeli a központ különböző küldetéseit illetően elért sikereit; üdvözli a 2016–2018-as időszakra vonatkozó új stratégiát és munkaprogramot; ösztönzi azonban egy sokkal hosszabb távra szóló stratégia kialakítását és végrehajtását, amint arra a központ igazgatója kötelezettséget vállalt;

15.

hangsúlyozza a központ fontos szerepét az új tendenciák feltárása, a kábítószerek által az európai fiatalok egészségére és biztonságára vonatkozóan jelentett fenyegetések értékelése, valamint a megelőző stratégiák kialakítása tekintetében; üdvözli 98 új pszichoaktív anyag bejelentését; ösztönzi, hogy tegyenek folyamatos erőfeszítéseket az internet használatának mint a kábítószer-kínálat eszközének figyelemmel kísérése érdekében;

16.

tudomásul veszi, hogy a központ 45 publikációt tett közzé, szakértelmével mintegy 300 kulcsfontosságú külső tudományos és intézményi eseményhez járult hozzá, valamint hogy személyzete hozzájárult 27 tudományos cikk elkészítéséhez; ösztönzi az eredmények közösségi média és online eszközök révén történő terjesztését;

17.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/261


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1686 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a központ válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0051/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0099/2017),

1.

jóváhagyja a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 128. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 376., 2006.12.27., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/262


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1687 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0058/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 19. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0130/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 133. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/263


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1688 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0130/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 54 611 883 EUR volt, ami 2014-hez képest 4,21 %-os növekedést jelent;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,23 %-os volt, ami 2014-hez képest 4,45 %-os növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 96,52 %-os volt, ami 2,75 %-os növekedést jelent;

2.

nyugtázza, hogy az ügynökség 2014-ben átalakította a költségvetése szerkezetét – ami hatással van a 2015-ös költségvetésre – az ügynökség működési szükségleteinek hatékonyabb támogatása érdekében; nyugtázza továbbá, hogy az átalakítás második szakasza hatással lesz a 2016-os költségvetésre; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az új költségvetési struktúra gyakorlati hatásáról és az általa biztosított előnyökről;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék éves ellenőrzése, valamint az ügynökség éves beszámolója szerint nem tártak fel figyelemre méltó problémákat a 2015-ös átvitelek szintjével kapcsolatban; megállapítja, hogy a 2014-ről 2015-re átvitt teljes összeg (35 987 101 EUR) 46 %-át használták fel, 50 %-a még nem került lezárásra (esedékes, még ki nem fizetett összeg) és 4 %-át törölték; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja, nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítás

4.

megállapítja, hogy az ügynökség 2015-ben összesen 10 átcsoportosítást hajtott végre a költségvetési címek között; elismeri, hogy ezek az átcsoportosítások nem érték el a kiinduló költségvetési sor pénzügyi évre vonatkozó előirányzatainak 10 %-át a különböző címek közötti átcsoportosítások esetében; megállapítja, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

5.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 88 közbeszerzési eljárást indított, ebből 13 különleges tárgyalásos eljárás, 75 pedig nyílt és alacsony értékű tárgyalásos eljárás volt;

6.

az ügynökség éves tevékenységi jelentése alapján megjegyzi, hogy 2015-ben az ügynökség jóváhagyott létszámterve 207 álláshelyet tartalmazott; megállapítja, hogy jóllehet az ügynökség 2015-ös létszámterve 207 olyan álláshelyet tartalmazott, amely a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, az ügynökség a 2015-ös munkaprogramban javasolt tevékenységeket 202 ilyen álláshellyel hajtotta végre, mivel a 2016-ra tervezett elvonásokra tekintettel öt álláshelyet befagyasztottak;

7.

nyugtázza az ügynökség álláshelyeire vonatkozó második összehasonlító teljesítményértékelés eredményeit, miszerint az álláshelyek 21,67 %-a igazgatási támogatással és koordinációval, 71,29 %-a operatív feladatokkal, 7,05 %-a pedig ellenőrzési és pénzügyi feladatokkal kapcsolatos; sajnálatát fejezi ki a személyzet folyamatos csökkenése miatt, miközben az ügynökség feladatainak köre egyre bővül;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

8.

megjegyzi, hogy az ügynökség közzétette az igazgatótanács tagjai által aláírt elkötelezettségi és titoktartási nyilatkozatokat és a tagok önéletrajzát, ahogyan azt a mentesítésért felelős hatóság a korábbi mentesítési eljárások során kérte;

9.

aggodalommal állapítja meg, hogy az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatát nem tették közzé az ügynökség honlapján, és hogy az ügynökség nem gondoskodott az igazgatósági tagok érdekeltségi nyilatkozatának semmilyen ellenőrzéséről vagy frissítéséről; ösztönzi a hatóságot, hogy vezetősége szükséges nyilvános felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében tegye közzé ezeket a dokumentumokat és vezessen be ellenőrzéseket;

10.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2015-ben a csalások megelőzésére és felderítésére vonatkozó stratégiát fogadott el az OLAF csalás elleni stratégiára vonatkozó módszertana és iránymutatása, valamint a Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE) csalás elleni stratégiája alapján;

11.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem tett külön kezdeményezéseket az érdekelt felekkel és a lobbistákkal fenntartott kapcsolatainak átláthatóbbá tétele érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy dolgozzon ki proaktív átláthatósági politikát a lobbistákra vonatkozóan;

Belső ellenőrzés

12.

nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség ellenőrzési szervei nem tettek olyan kritikus ellenőrzési ajánlásokat vagy észrevételeket, amelyek fenntartás bevezetéséhez vezetnének az éves megbízhatósági nyilatkozatban; megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2015-öt megelőző években végrehajtott különféle ellenőrzések nyomán tett összes ajánlás és észrevétel lezárásra került 2015. december 31. előtt;

Belső kontroll

13.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség több belső intézkedést is kidolgozott és bevezetett tevékenységei ellenőrzésének biztosítása érdekében, valamint hogy észszerű bizonyosságot nyújtson a vezetése számára a célkitűzéseinek megvalósításáról; megállapítja, hogy az ügynökség a Bizottság hasonló standardjai alapján belsőkontroll-standardokat hajtott végre, továbbá teljesítette az igazgatótanácsa által elfogadott minimumkövetelményeket;

Teljesítmény

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség operatív szinten a tengeri megfigyelés, felügyelet és információmegosztás terén széles körű együttműködést folytatott más uniós ügynökségekkel és szervekkel (EFCA, Frontex, EU NAVFOR, MAOC-N), a meglévő szakértelem és szolgáltatások kölcsönösen hasznos kiaknázása érdekében; megállapítja, hogy 2014 decemberétől kezdve az ügynökség ad otthont Madridban a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) üzletmenet-folytonossági létesítményének; tudomásul veszi, hogy az ügynökség folytatta az együttműködést az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA), hogy az is használni tudja üzletmenet-folytonossági központját; tudomásul veszi, hogy szorosan együttműködött a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) a két ügynökség közötti együttműködés és szinergiák kialakítása érdekében, az eredményesség és a hatékonyság fokozása, valamint a költségek csökkentése céljából, tekintettel az ügynökségek földrajzi közelségére;

Egyéb megjegyzések

15.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly jelentős hiányát (20 %/80 %) az ügynökség igazgatótanácsának tagjai és póttagjai körében; sürgeti az ügynökséget ezen egyensúlyhiány kiigazítására és az előrehaladás Parlamenttel való mielőbbi közlésére;

16.

kiemeli az ügynökségnek a tengerészeti biztonság javításában, Európában a hajók, illetve a part menti, gáz- és olajkitermelési létesítmények által okozott szennyezés megelőzésében és a tagállamok és a Bizottság részére a nemzetközi és uniós jog keretében történő segítségnyújtásban betöltött szerepét; üdvözli és ösztönzi az ügynökség által a menekültügyi válsággal kapcsolatban más európai ügynökségekkel folytatott együttműködést, és hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek meg kell kapnia a feladatainak sikeres végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat, többek között a megbízatásán kívül eső, rendkívüli jelentőségű tevékenységek vonatkozásában is (pl. az ügynökség hozzájárulása know-how-val, operatív támogatással és személyzettel a menekültügyi válság megoldásához);

17.

kiemeli, hogy az ügynökség szakértelme és házon belüli képességei lehetőséget adnak arra, hogy kiszélesítse tevékenységét és átfogóbb szolgáltatásokat nyújtson, ezzel hozzájárulva az uniós szabályozási keret és a biztonsági és környezeti normák kiterjesztéséhez;

18.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/266


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1689 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0058/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 19. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0130/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 133. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/267


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1690 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0062/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0115/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 138. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 165., 2013.6.18., 41. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/268


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1691 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0115/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 10 064 274 EUR volt, ami 2014-hez képest 3,37 %-os növekedést jelent;

B.

mivel az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetéséhez való uniós hozzájárulás 9 155 661 eurót tett ki, ami a 2014-es évhez képest 3,8 %-os növekedést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a „számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösképpen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. év nyomon követése

1.

Tudomásul veszi, hogy

2016. évi éves jelentésében az ügynökség külön fejezetet fog szentelni az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a feddhetetlenségnek,

a 2013. és 2014. évi mentesítések nyomán az athéni irodák ingatlanbérleti díjainak a görög hatóságok általi kifizetése még mindig jelentős késéssel történik, ami a maga során késlelteti az athéni és az irákliói (heraklioni) főbérlőknek való kifizetéseket;

2.

az ügynökség továbbra is komoly erőfeszítéseket tett a helyzet orvoslása érdekében a görög hatóságokkal való kapcsolattartás során, minthogy jelenleg semmilyen más megoldás sem tűnik lehetségesnek, és a Bizottságnak, az ügynökségnek és a görög hatóságoknak megoldást kell találniuk az ügyre, hogy jelentősen lecsökkentsék azt a kockázatot, amelynek az ügynökség ki van téve;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya magas, 100 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 92,89 %-os volt, ami 2014-hez képest 7,28 %-os növekedést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megállapítja, hogy a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (igazgatási kiadások) esetében 150 000 EUR volt (22 %), szemben a 2014-es 600 000 EUR összeggel (49 %); megállapítja továbbá, hogy ezek az átvitelek elsősorban az IT-infrastruktúrába való beruházásokra vonatkoztak, amelyeket a terveknek megfelelően 2015 végén rendeltek meg; rámutat, hogy az átvitt előirányzatok összaránya a 2014. évi 15 %-ról 7 %-ra csökkent 2015-ben;

5.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

megjegyzi, hogy 2015 végén az ügynökség 69 főből álló személyzetet foglalkoztatott; megjegyzi továbbá, hogy 2015-ben 4 fő lépett ki az ügynökségből, és 17 új személyzeti tagot vettek fel;

7.

megjegyzi, hogy az ügynökség számára nehéz szakképzett személyzetet toborozni, vonzani és megtartani, főképpen a felajánlott munkahelyek jellege miatt (szerződéses alkalmazotti helyek), illetve az ügynökség görögországi alkalmazottainak fizetésére érvényes, alacsony szorzási együttható miatt; felhívja az ügynökséget és a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a probléma lehetséges megoldásairól;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

8.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2017 első negyedévében szándékozik elfogadni a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát; sürgeti az ügynökséget, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére vonatkozó olyan belső politikát, amely elősegíti az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait az e politika tekintetébenfennálló jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és vezessen be anonim belső jelentéstételi csatornát; felhívja az ügynökséget, hogy tegyen közzé éves jelentéseket a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről, és azokat bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

9.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség igazgatótanácsi és felügyelőtestületi tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nem teszik közzé az ügynökség honlapján, csak az igazgatótanács elnökének életrajzát; aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség az érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzésére vagy felfrissítésére nézve semmilyen megoldásról sem rendelkezett; felhívja az ügynökséget, hogy vezetősége szükséges nyilvános felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében további késedelem nélkül tegye közzé ezeket a dokumentumokat; felhívja az ügynökséget, hogy gondoskodjék az adott érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzéséről és frissítéséről;

10.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség nem írt elő semmilyen konkrét kezdeményezést a lobbistákkal és más érintettekkel fenntartott kapcsolatainak átláthatóbbá tétele érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy dolgozzon ki proaktív átláthatósági politikát a lobbistákra vonatkozóan;

Belső ellenőrzés

11.

megállapítja, hogy az ügynökségnek egyetlen nyitott ajánlása volt a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) részéről, melyeket 2015 januárjában lezárt; tudomásul veszi továbbá, hogy az IAS 2016-ra tervezte az ügynökség kockázatfelmérését; várakozással néz az ügynökség 2016-os éves jelentésére és az elvégzett kockázatértékeléssel kapcsolatos további részletekre;

Belső kontroll

12.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, kiterjedt utólagos ellenőrzés, összhangban a 8. számú („folyamatok és eljárások”) belső ellenőrzési standarddal számos ajánláshoz vezetett, amelyek mindenikének eleget tettek 2015-ben; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség 2014-es költségvetésének 70,99 %-át kitevő 174 pénzügyi tranzakciót ellenőriztek, ennek eredményeképpen pedig 1 ajánlás született a kifizetések késedelmessége kapcsán; tudomásul veszi, hogy a késedelem következtében semennyi kamatot nem kellett fizetni;

Egyéb megjegyzések

13.

megjegyzi, hogy az 526/2013/EU rendelet preambulumbekezdése szerint „az elsősorban az Ügynökség adminisztratív feladataival foglalkozó személyzetet Iráklióban kell elhelyezni”; megjegyzi, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az ügynökség nem tekintette a költözést korlátozó tényezőnek az 526/2013/EU rendelet preambulumbekezdését;

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a helyi hatóságokkal és a Bizottsággal folytatott kommunikációja során továbbra is hangsúlyozta az ügynökség athéni közös hivatali épületbe való költözésének előnyeit; tudomásul veszi továbbá, hogy az Iráklióban maradó 14 fős személyzet, illetve a bútorok átköltöztetésének becsült költségei hozzávetőlegesen 360 000 eurót tesznek ki; arra bátorítja a görög hatóságokat, a Bizottságot és az ügynökséget, hogy mielőbb találjanak megoldást az ügynökség két helyszínen tartózkodásának problémájára, mert ez biztosítaná az uniós alapok sokkal hatékonyabb felhasználását;

15.

megjegyzi, hogy 2015-ben 68 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napokon (away days), aminek költsége 9 585 EUR volt (141 EUR fejenként);

16.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/271


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1692 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0062/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0115/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 138. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 165., 2013.6.18., 41. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/272


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1693 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Vasúti Ügynökség (most: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0063/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 39. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 65. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0128/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Vasúti Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 151. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 138., 2016.5.26., 1. o.

(6)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/273


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1694 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Vasúti Ügynökség (most: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0128/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Vasúti Ügynökség („az ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 26 345 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 2,45 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a fogadó tagállam kormányával újraindította a székhelyre vonatkozó megállapodásról folytatott tárgyalásokat, amelynek lehetővé kell tennie az ügynökség műveleteinek egy helyre történő központosítását és a költségek csökkentését; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a tárgyalások előrehaladásáról;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,10 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,76 %-os növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,78 %-os volt, ami 2014-hez képest 3,96 %-os növekedést jelent;

3.

megjegyzi, hogy a 2016 júniusában hatályba lépett, az ügynökségről szóló új rendelet rendelkezéseivel összhangban az ügynökség felhatalmazást kap arra, hogy bizonyos új hatásköreiért díjat számítson fel, beleértve a biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek kiállítását, valamint az európai vasúti forgalomirányítási rendszerhez (ERTMS) kapcsolódó pálya menti projektek előzetes jóváhagyását; megjegyzi, hogy az ügynökség díjmechanizmust hoz létre, és figyelembe veszi a többi ügynökség és az érintett nemzeti szervek által alkalmazott gyakorlatokat; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen új mechanizmus kidolgozásáról és végrehajtásáról;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az átvitelek szintje alacsonyabb volt, mint a Számvevőszék által a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésére használt tájékoztató jellegű határértékek (10 % az I. cím, 20 % a II. cím és 30 % a III. cím esetében);

5.

megjegyzi, hogy javulás tapasztalható 2014-hez képest az átvitelek terén (a II. cím alatt a 2014-es 24,53 %-hoz képest 18,98 %, és a III. cím alatt a 2014-es 37,93 %-hoz képest 29,42 %); üdvözli, hogy a Számvevőszék által a költségvetés átvitelek szintjére vonatkozó (10 % az I. cím, 20 % a II. cím és 30 % a III. cím esetében) végrehajtásának ellenőrzésére használt tájékoztató jellegű határértékeket elérték;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

megjegyzi, hogy 2015 végén az ügynökségnek 154 állandó alkalmazottja volt, ebből 134 ideiglenes alkalmazott, 20 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő, a 2014. év végi 151 állandó alkalmazotthoz képest; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség szerint a személyzet 62 %-a férfi és 38 %-a nő; megjegyzi, hogy az ügynökség munkaügyi átvilágítása szerint az ügynökség munkaköreinek 64,61 %-a az operatív tevékenységeivel kapcsolatos (a 2014. évi 67,59 %-hoz képest), 21,14 %-a az igazgatási támogatással és koordinációval (a 2014. évi 20,72 %-hoz képest) és 14,25 %-a semleges (a 2014. évi 11,69 %-hoz képest);

7.

sajnálja, hogy a számláknak csak 92,6 %-át fizették ki a megszabott 30 napos határidőn belül, abból adódóan, hogy az ügynökség személyzete késve dolgozta fel azokat, hogy készpénzhiány alakult ki, és hogy nem sikerült megállapodni a szállítókkal a számlák tartalmáról;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

8.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló, igazgatótanácsa tagjaira vonatkozó új politikája jóváhagyásra került; megállapítja, hogy következésképpen az ügynökség közzétette honlapján igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzait és az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozataikat; megállapítja továbbá, hogy az összeférhetetlenségi politika 2017. évi felülvizsgálatát követően közzéteszik az ügynökség igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait; felhívja az ügynökséget, hogy haladéktalanul tegye közzé a honlapján igazgatótanácsa tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait, és ezzel párhuzamosan végezze el a politika felülvizsgálatát; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az intézkedés eredményéről;

9.

megjegyzi, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló szabályokat 2017-ben fogják elfogadni; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e szabályok végrehajtásáról;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az ügynökség megkezdte a csalás elleni stratégiájában meghatározott cselekvési terv végrehajtását; különösen kiemeli, hogy az ügynökség két alkalommal szervezett az etikáról és a feddhetetlenségről szóló képzést, többek között az etikai értékekről és a csalás megelőzéséről; megjegyzi, hogy az ügynökség vezetésének részvételi aránya magas volt, de a személyzet többi tagjának jelenléti aránya viszonylag alacsony volt; megjegyzi, hogy a képzést a tervek szerint 2016-ban is folytatták;

11.

megjegyzi, hogy 2015-ben az ügynökség nem továbbított csalás gyanújával kapcsolatos ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF); felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az OLAF vizsgálatainak eredményeiről és az OLAF megállapításairól;

Belső ellenőrzés

12.

elismeri, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) az ügynökség számára nem adott ki egyetlen kritikus vagy nagyon fontos ajánlást sem; megjegyzi, hogy a IAS az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelésére és a külső kommunikációra vonatkozó ellenőrzést végzett; tudomásul veszi, hogy ennek eredményeként a IAS négy fontos ajánlást fogalmazott meg; tudomásul veszi az ügynökség tájékoztatását, miszerint ezen ajánlások kellő időben történő végrehajtása az ügynökség kommunikációs stratégiája keretében folyamatban volt;

13.

megjegyzi, hogy a szakértelem irányításáról az interoperabilitás terén, az éves tevékenységi jelentésekről, valamint a tervezési és költségvetési folyamatról készített korábbi ellenőrzések tekintetében a IAS megállapította, hogy az ügynökség egy kivételével valamennyi ajánlást végrehajtotta, megjegyzi továbbá, hogy a felvételi eljárás megerősítéséről szóló, még lezáratlan, „nagyon fontosnak” minősített ajánlás tekintetében az ügynökség felülvizsgálta kiválasztási eljárását és átmeneti intézkedésként bevezette az összes kiválasztási eljárás belső ellenőrzési koordinátora általi előzetes ellenőrzését; megjegyzi, hogy az előzetes ellenőrzés eredményeit az ajánlás lezárására vonatkozó alátámasztó bizonyítékként a IAS rendelkezésére kell bocsátani, és várakozással tekint annak értékelésére;

Belső kontrollrendszerek

14.

megjegyzi, hogy 2015-ben az ügynökség még nem felelt meg teljes mértékben az összes belsőkontroll-standardnak (ICS); megjegyzi, hogy hat standard (nevezetesen az „Etika és értékek” (2. sz.), „A személyzet tagjai felvétele, mobilitás és a személyzet fluktuációja” (3. sz.), „Az alkalmazottak teljesítménye, menedzsment és fejlesztés” (4. sz.), a „Vezetői felügyelet” (9. sz.), „Az üzletmenet folytonossága” (10. sz.), valamint a „Dokumentumkezelés” (11. sz.)) végrehajtása folyamatban volt, és a 8. sz. („Folyamat és eljárások”) részben már megvalósult; elégedetten állapítja meg, hogy az „Információ és kommunikáció” nevű, 12. sz. standardot 2015-ben végrehajtották;

15.

nyugtázza, hogy az ügynökség a belsőkontroll-standardokban előírt követelmények és az ISO 9001-es szabvány alapján jóváhagyott egy integrált irányítási rendszert;

16.

tudomásul veszi, hogy a 2015-ös kockázatértékelés rávilágított az ügynökség megbízatásának kiterjesztésével kapcsolatos kockázatokra, tekintettel a negyedik vasúti csomag műszaki pillérének hatálybalépésére, valamint az átjárhatóságot befolyásoló lehetséges biztonsági kérdésekkel és a vasúti versenyképességet befolyásoló innovációs kihívásokkal összefüggő kockázatokra;

Kommunikációs politika

17.

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség kommunikációs stratégiát fogadott el, amelynek célja a közösségi média terén folytatott tevékenységek növelése, nyilvános hírlevele és vállalati arculatterve újraindítása, valamint egy digitális képekből álló adattár létrehozása, amely illusztrálná az ügynökség munkáját, és hangsúlyozná azt az állítását, miszerint „a társadalomért” dolgozik; megjegyzi, hogy 2017 elejére az ügynökségnek új nyilvános honlapja lesz (a 2017. évi egységes programozási dokumentummal összhangban);

18.

megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban az ügynökség több intézkedést tett annak érdekében, hogy tevékenységéről, eredményeiről és hozzáadott értékéről a külvilágnak is beszámoljon: számos nyilvános rendezvényt szervezett, többek között az InnoTrans kiállítást 2016 szeptemberében, a vasutak digitalizációjáról szóló fórumot Firenzében, ünnepi eseményt a 4. vasúti csomag megszavazásának és az ügynökség azt követő névváltoztatásának alkalmából, emellett pedig operatív egységei számos műhelyfoglalkozást szerveztek egész Európában;

Egyéb megjegyzések

19.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly jelentős hiányát az ügynökség felső vezetése körében (86 %/14 %) és igazgatótanácsán belül (85 %/15 %); szorgalmazza, hogy az ügynökség javítson ezeken az egyensúlyhiányokon, és az eredményekről mielőbb tájékoztassa a Parlamentet;

20.

megjegyzi, hogy 2015-ben 43 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek költsége 5 000 EUR volt (116 EUR fejenként), és 320 alkalmazott vett részt „egyéb eseményeken” (aminek összköltsége 21 000 EUR, 65 EUR fejenként);

21.

kiemeli az ügynökségnek a vasút más közlekedési módokkal szembeni versenyképessége javítása terén betöltendő stratégiai szerepét azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív és műszaki akadályokat, ösztönzi a piacra lépést, továbbá biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a közpénzek hatékonyabb elköltését a vasúti közszolgáltatásokra és az infrastruktúra hatékonyabb irányítását;

22.

emlékeztet az ügynökségnek az európai vasúti rendszerek biztonságának és átjárhatóságának biztosítása terén betöltött szerepére; üdvözli az ügynökség által az ERTMS kifejlesztésének, tesztelésének és megvalósításának nyomon követése, valamint az egyes ERTMS-projektek értékelése során játszott szerepet; továbbá emlékeztet arra is, hogy az ügynökség szerepe (pl. a járműengedélyre és a biztonsági tanúsítványra vonatkozó egyablakos ügyintézés) és hatáskörei jelenleg felülvizsgálat tárgyát képezik a negyedik vasúti csomag keretében; hangsúlyozza, hogy kötelességei bővülésével az ügynökségnek meg kell adni a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat új feladatainak eredményes és hatékony végrehajtásához; aggodalommal mutat rá az ellentmondásra aközött, hogy a nemrég elfogadott jogszabály kiterjeszti az ügynökség megbízatását, ám az ügynökségre vonatkozó költségvetés csökken a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során;

23.

támogatja az ügynökség 2015-ös, arra irányuló kezdeményezését, hogy egy olyan új eljárást vezessen be, amelynek célja, hogy a 2016-os munkaprogram kialakításában a tagállamok és az érdekelt felek fokozottabban vegyenek részt; üdvözli az ERTMS nevű, érdekelt feleket tömörítő platform létrehozását, és emlékeztet arra, hogy az ERTMS kulcsfontosságú az egységes európai vasúti térség létrehozásához; hangsúlyozza ezért, hogy kiemelt fontosságú az ERTMS fejlesztésének és alkalmazásának optimalizált koordinációja, amely egy egységes, átlátható, stabil, megfizethető és interoperábilis ERTMS-rendszert biztosít Európa-szerte;

24.

üdvözli az ügynökség azon proaktív megközelítését, hogy 2016-ban a negyedik vasúti csomag elfogadása, az ügynökség új státusza és kibővülő szerepköre előkészítéséhez munkacsoportot állított fel;

25.

üdvözli a nemzeti szabályok észszerűsítésére összpontosító, a tagállamok között meglévő akadályok hatásának csökkentését, illetve ezek felszámolását célzó programot;

26.

támogatja az ügynökséget az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA) a közös biztonsági kultúra kialakítása érdekében folytatott fokozott együttműködés előmozdítása terén;

27.

emlékeztet az Európai Parlamentnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz áthelyezett összegek maradéktalan pótlására vonatkozóan a költségvetési eljárás során képviselt álláspontjára;

28.

A mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/277


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1695 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Vasúti Ügynökség (most: az Európai Unió Vasúti Ügynöksége) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az Ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0063/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 39. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 65. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0128/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Vasúti Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 151. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 138., 2016.5.26., 1. o.

(6)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/278


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1696 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0074/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0124/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 162. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/279


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1697 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0124/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 34 031 603 EUR volt, ami 2,3 %-os növekedést jelent 2014-hez képest a hatóságra ruházott további feladatok miatt;

B.

mivel az Unió hozzájárulása a hatóság költségvetéséhez 2015-ben összesen 9 703 423 EUR-t tett ki, ami a 2014-es évhez képest 12,35 %-os csökkenést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

hangsúlyozza, hogy a hatóság alapvető szerepet játszik az uniós jogszabályok egységes alkalmazásának erősítésében és a nemzeti hatóságok közötti jobb koordinációban, valamint a pénzügyi stabilitás, az átláthatóság, az integráltabb és biztonságosabb pénzpiacok és a magas színvonalú fogyasztóvédelem, továbbá a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának biztosításában ezen a területen;

2.

emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válságot követően a pénzügyi felügyeleti rendszer javításának biztosítása céljából a Parlament volt a hajtóerő az új és átfogó Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) létrehozása mögött, amely magában foglalja a három európai felügyeleti hatóságot is;

A 2011-re, 2012-re és 2014-re vonatkozó mentesítés nyomon követése

3.

aggodalommal veszi tudomásul a számvevőszéki jelentésből, hogy a 2011-es és 2012-es számvevőszéki jelentésben tett három megjegyzés kapcsán a kiigazító intézkedések állapota még mindig „folyamatban” megjegyzéssel szerepel; sürgeti a hatóságot a kiigazító intézkedés mielőbbi végrehajtására, és arra, hogy a végrehajtás eredményeit közölje a mentesítésért felelős hatósággal;

4.

továbbá megállapítja, hogy a felügyelt szervezetektől kért, bevételként megjelenő, inkább becsléseken, mint tényleges költségeken alapuló díjakkal kapcsolatos 2014-es számvevőszéki megjegyzés nyomán tett kiigazító intézkedés állapota „folyamatban” megjegyzéssel szerepel; elismeri, hogy a Számvevőszék ajánlásának végrehajtása érdekében a hatóság tevékenységalapú költségelszámolási rendszert alakított ki a felügyelt szervezetektől kért díjak számítására; megjegyzi, hogy a hatóság és a mentesítésért felelős hatóság még mindig várja a Számvevőszék e kiigazító intézkedésre vonatkozó megállapításait;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

5.

tudomásul veszi, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,64 %-os volt, ami 2014-hez képest 0,08 %-os növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 84,54 %-os volt, ami 2014-hez képest 3,38 %-os növekedést jelent;

6.

megjegyzi, hogy a 2015-ös költségvetést két egymást követő költségvetési módosítással csökkentették, ezzel racionálisan használva fel az uniós forrásokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a források elosztása során megfelelően biztosítsák a megfelelő szintet, a prioritások érvényesülését és a hatékonyságot; hangsúlyozza, hogy a hatóság eszköztárának esetleges bővülését megfelelő rangsorolási intézkedéseknek kell kísérniük; javasolja, hogy mivel a hatóság munkaterhelése a jogalkotási feladatokról fokozatosan áttevődik a felügyeleti konvergenciára és a végrehajtásra, költségvetése és alkalmazotti létszáma ennek megfelelően kerüljön meghatározásra;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

7.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a lekötött előirányzatok 2016-ra való átvitele elérte a 26 %-ot a II. cím (igazgatási kiadások) esetében, valamint a 33 %-ot a III. cím (operatív kiadások) esetében; megjegyzi, hogy ezek az átvitelek főleg a hatóság nagy informatikai projektjeinek többéves jellegéhez, valamint a csak 2016-ban visszatéríthető kiküldetési költségekhez kapcsolódnak; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében a hatóság operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat a hatóság előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

8.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság éves tevékenységi jelentése szerint a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt; megállapítja, hogy a hatóság költségvetése a költségvetés-módosítást követően 372 709 euróval csökkent; továbbá megállapítja, hogy a hatóság az I. cím (Személyzeti kiadások) alól 650 423 EUR, míg a III. cím (operatív kiadások) alól 1 068 357 EUR összegben átcsoportosításokat hajtott végre a II. cím (infrastrukturális és igazgatási kiadások) költségvetési szükségleteinek fedezésére;

Közbeszerzés, felvételi eljárások és a szolgálatból való kilépés utáni kötelezettségekre vonatkozó szabályok

9.

megállapítja, hogy a hatóság 2015-ben 186 munkatársat foglalkoztatott, szemben az előző évi 168-cal, ami 10,7 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a hatóság új végrehajtási szabályokat fogadott el az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének f) pontja szerinti ideiglenes alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozóan; megjegyzi, hogy 2015-ben a személyzeti fluktuációs arány 8,9 % volt, amely nem éri el a hatóság által kitűzött 10 %-os célt;

10.

megállapítja, hogy a hatóság módosította felvételi iránymutatásait, amelyek ismertetik a felvételi folyamat különböző lépéseit, és figyelembe veszik a Számvevőszék és egyéb ellenőrzési vizsgálatok több ajánlását; tudomásul veszi, hogy a hatóság új gyakornoki politikát fogadott el, a gyakornokok kiválasztása terén nagyobb átláthatóságra törekedve és egyszerűsítve a gyakornoki juttatásokra vonatkozó szabályokat;

11.

megállapítja, hogy a hatóság törekszik a lehető legjobb nemek szerinti és földrajzi egyensúly elérésére felvételi folyamata során; megjegyzi, hogy a hatóság összes munkatársának 44 %-a nő volt, 56 %-a pedig férfi; megállapítja, hogy a hatóság 22 különböző uniós ország állampolgárát, továbbá az Európai Gazdasági Térség egy országának (Norvégia) 1 állampolgárát is foglalkoztatja;

12.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság számos fontos szabályt vezetett be a szakértők és a személyzet kötelezettségeire vonatkozóan arra az esetre, ha kilépnek a hatóságtól, többek között azt, hogy alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben elismerik, hogy tudomásuk van arról, hogy továbbra is állnak fenn kötelezettségeik a hatóság felé;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

13.

megállapítja, hogy a hatóság 2015-ben összeférhetetlenségi politikát alkalmazott a nem a személyzethez tartozók, többek között a felügyeleti tanácsa, igazgatótanácsa és fellebbviteli tanácsa tagjaira vonatkozóan; a hatóság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy ez a politika a Parlament által 2013. februárban szervezett, „Az összeférhetetlenség jobb elkerülése” című műhelymegbeszélés következtetéseinek, a Számvevőszék 15/2012. számú különjelentésében foglalt ajánlásoknak, valamint a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel kapcsolatos iránymutatások tervezetének felhasználásával került kidolgozásra; továbbá megjegyzi, hogy a hatóság 2015-ben alkalmazta az összeférhetetlenségi politikát személyzetére vonatkozóan, amely többek között megköveteli, hogy a személyzet minden tagja éves nyilatkozatot töltsön ki az esetleges összeférhetetlenségekkel kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy a hatóság felső vezetésének önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai közzétételre kerültek a hatóság honlapján;

14.

megjegyzi, hogy 2015. januárban a hatóság igazgatótanácsa elfogadta a 2015–2017 közötti időszakra szóló, csalás elleni stratégiát, amelynek célja, hogy javítsa a hatóság abbéli képességeit, hogy megelőzze, feltárja, kivizsgálja és szankcionálja a csalás gyanújára utaló eseteket;

15.

megjegyzi, hogy a hatóság igazgatótanácsi tagjainak érdekeltségi nyilatkozat helyett az összeférhetetlenség hiányát igazoló nyilatkozatot kell aláírniuk, sajnálja azonban, hogy az igazgatótanácsi tagok nyilatkozatait és önéletrajzait nem teszik közzé a hatóság honlapján; felhívja a hatóságot, hogy vezetősége szükséges nyilvános felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében tegye közzé ezeket a dokumentumokat;

16.

megelégedéssel nyugtázza, hogy rendszeresen értékelik az érdekeltségi nyilatkozatok ténybeli helytállóságát, legalább évente egyszer, és hogy az etikai munkacsoport az egyszeri nyilatkozatokat is értékeli, amennyiben ilyeneket kap, valamint hogy ténybeli pontatlanságok és következetlenségek feltárása esetén megfelelő lépéseket tesznek a kérdések tisztázása érdekében;

17.

tudomásul veszi, hogy a hatóság a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok elfogadását tervezi 2017 első felére; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

18.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság külön kezdeményezéseket tett az érdekelt felekkel fenntartott, az etikai szabályai vezérelte kapcsolatainak átláthatóbbá tétele érdekében; továbbá megjegyzi, hogy az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatokat központilag koordinálják és tartják nyilván a külső kommunikációs politika és eljárások részeként; megjegyzi, hogy a hatóság honlapján közzéteszi az elnök és az ügyvezető igazgató programját, jelezve konferenciákon való részvételüket, érdekelt felekkel, a média képviselőivel, valamint más intézményekkel tartott megbeszéléseiket és egyéb lényeges tevékenységeiket, továbbá 2016 júliusa óta a hatóság honlapján közzéteszi a külső érdekelt felek és a hatóság személyzete közötti megbeszéléseket is;

19.

úgy véli, hogy a felügyelőbizottsági ülések és az érdekképviseleti csoportok nyilvánosan elérhető jegyzőkönyveit azonnal nyilvánosságra kellene hozni az ülések és a jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozatala közötti jelenlegi akár három hónapos időbeli különbség csökkentése, valamint a lefolytatott vitákról és a tagok álláspontjáról és szavazási szokásairól való jobb tájékoztatás érdekében; úgy véli, hogy az uniós polgárokat az események internetes közvetítésével is jobban tájékoztatni lehetne; aggódik amiatt, hogy a különböző érintett felek, így a Parlament is, gyakorlatilag nem egyformán férnek hozzá a belső ülések dokumentumaihoz és az azokon elhangzó információkhoz; véleménye szerint a hatóságnak ki kell alakítania egy biztonságos csatornát a visszaélést bejelentő személyek számára az elkövetkező évekre szóló cselekvési terve keretében;

20.

megállapítja, hogy a hatóság aktív és célzott politikát folytat, hogy az uniós polgárok körében ismertebbé tegye céljait, az előtte álló kihívásokat és tevékenységeit; továbbá megjegyzi, hogy a hatóság közös fogyasztóvédelmi napot tart az Európai Bankhatósággal (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA);

Belső ellenőrzés

21.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) 2015-ben ellenőrzést végzett az érdekelt felek kezelésére és a külső kommunikációra vonatkozóan; megjegyzi, hogy a hatóság az IAS öt ajánlása alapján cselekvési tervet dolgozott ki, amelyet az IAS elfogadott; tudomásul veszi, hogy a hatóság rendszeresen nyomon követi a cselekvési tervben leírt intézkedések végrehajtását;

22.

a hatóság tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az IAS által az előző években kiadott minden kritikus vagy nagyon fontos ajánlás lezárásra került;

Teljesítmény

23.

megállapítja, hogy a Számvevőszék ellenőrizte a hitelminősítő intézetek hatóság által végzett felügyeletét; tudomásul veszi, hogy a hatóság az ellenőrzést követően cselekvési tervet készített a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtására; felhívja a hatóságot, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a cselekvési terv végrehajtásáról és az elért eredményekről;

Egyéb megjegyzések

24.

hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja valamennyi feladat teljeskörű és határidőkön belüli ellátását – gondosan a Parlament és a Tanács által rábízott feladatokhoz kell ragaszkodnia; úgy véli, hogy a hatóságnak teljes mértékben ki kell használnia a megbízatása által biztosított mozgásteret tevékenységei arányosságának tényleges javítására; hangsúlyozza, hogy amikor a hatóság felhatalmazást kap 2. és 3. szintű intézkedések meghozatalára, e szabványok kidolgozása során különösen figyelnie kell a különböző nemzeti piacok sajátosságaira, és hogy az érintett piaci szereplőket és fogyasztóvédelmi szervezeteket idejekorán be kell vonni a szabványalkotás folyamatába, valamint a tervezési és végrehajtási szakaszokba;

25.

aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság nem él teljes mértékben a jogi keretében megállapított minden előjogával; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak biztosítania kell forrásai maximalizálását, hogy teljes mértékben meg tudjon felelni előírt megbízatásának; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Parlament és a Tanács által adott megbízásra való erőteljesebb összpontosítás az eszközök hatékonyabb felhasználását és a célok eredményesebb teljesítését eredményezhetné; hangsúlyozza, hogy munkájának ellátása során – különös tekintettel végrehajtási jogszabályok megalkotására – a hatóságnak rendszeresen és átfogóan tájékoztatnia kell a Parlamentet és a Tanácsot tevékenységeiről;

26.

arra a következtetésre jut, hogy a hatóság finanszírozási rendszerét felül kell vizsgálni; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenlegi finanszírozási rendszer módosításának lehetőségét további, a piaci szereplők által fizetendő, megfelelően és arányosan meghatározott díjak bevezetésével, ami esetleg részben kiválthatná az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulásait, miközben biztosítaná autonómiáját és felügyeleti tevékenységeit;

27.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/283


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1698 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0074/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A8-0124/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Értékpapírpiaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 162. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/284


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1699 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0057/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 17. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0118/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Képzési Alapítvány igazgatója számára az alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 168. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 354., 2008.12.31., 82. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/285


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1700 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0118/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Képzési Alapítvány (a továbbiakban: az alapítvány) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 20 153 042 EUR volt, ami 2014-hez képest 0,02 %-os csökkenést jelent; mivel az alapítvány költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az alapítvány 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a 2013-as évre vonatkozó számvevőszéki jelentésben említett, egyetlen alacsony hitelminősítésű banknál vezetett számlán tartott 7,5 millió EUR összegű forrás, amely a 2014-es számvevőszéki jelentésben „folyamatban” megjegyzéssel szerepelt, még mindig „folyamatban” megjegyzéssel szerepel; elismeri azonban, hogy az ennél a banknál tartott tőke 2015-ben 1,8 millió EUR-ra csökkent; megjegyzi továbbá, hogy a banki működés sajátosságai következtében az alapítványnak meg kell tartania egy olasz bankot;

2.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a 2014-es évre vonatkozó számvevőszéki jelentésben tett megjegyzés vonatkozásában kiigazító intézkedésre került sor, és hogy e megjegyzés immár „lezárult” minősítést kapott;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetési ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,89 %-os, ami azt jelzi, hogy a kötelezettségvállalásokat időben megtették, és hogy a kifizetési előirányzatok 96,04 %-os végrehajtási aránya magas volt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megállapítja, hogy az alapítvány I. és II. címmel kapcsolatos átvitelei 3,3 %-ra csökkentek a 2014-es 6,4 %-hoz képest; megállapítja, hogy az I. cím (személyzeti kiadások) alatti átvitelek 180 398 EUR-t (1,4 %) tettek ki; megállapítja továbbá, hogy a II. cím esetében (igazgatási kiadások) 316 442 EUR-t (16,1 %) vittek át, ami jelentős, 20,1 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest; megállapítja, hogy a III. cím (operatív kiadások) alatti átvitelek 4 %-kal, 36,4 %-ra nőttek, főként a 2015 második felében tervezett tevékenységek bővülése és a források III. címhez történő, 2015. decemberi átcsoportosításának hatásai következtében, amelynek az volt a célja, hogy az alapítvány maximálisan támogathassa az operatív tevékenységeket;

5.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az alapítvány előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

6.

tudomásul veszi, hogy az alapítvány 2015-ben kilenc költségvetési átcsoportosítást végzett, eggyel többet, mint 2014-ben, továbbra is megfelelve a Számvevőszék által neki címzett ajánlásoknak; elismeri, hogy a magasabb összegű átcsoportosított kifizetési előirányzatok kapcsolódnak a 2015-ben végrehajtott költségvetési szerkezetátalakításhoz, és az előző év – amelyben költségvetési sorok szűntek meg – tevékenységeinek kifizetése céljából volt rájuk szükség; tudomásul veszi továbbá, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege az alapítvány pénzügyi szabályainak keretei között maradt;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

7.

megjegyzi, hogy az alapítvány nem gyűjtötte össze és nem tette közzé igazgatótanácsa összes tagjának összeférhetetlenségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy nem létezik olyan mechanizmus, amely kötelezné a tagokat e nyilatkozatok benyújtására; megjegyzi, hogy az alapítvány honlapján elérhető nyilatkozatok és önéletrajzok közül néhány csak jelszóval nyitható meg; felhívja az alapítványt, hogy fogadjon el szigorú iránymutatásokat az igazgatótanácsi tagok összeférhetetlenségének megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, továbbá fogadjon el és hajtson végre egyértelmű összeférhetetlenségi politikát, összhangban az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés nyomon követéséről szóló ütemtervvel; felhívja az alapítványt, hogy a fenti iránymutatásoknak megfelelően tegye közzé valamennyi vonatkozó dokumentumot, és tegye lehetővé a nyilvánosság betekintését a felső vezetés ügyeibe; üdvözli, hogy összegyűjtötték az alapítvány érdekelt munkatársainak összeférhetetlenségi nyilatkozatait;

8.

megállapítja, hogy az alapítvány tájékoztatása alapján a tervek szerint 2016 végén valamennyi alkalmazott számára tájékoztató előadást tartanak a csalásról és az összeférhetetlenségről; megjegyzi továbbá, hogy a kiválasztási bizottság tagjai a pályázók listájának kézhezvételét követően összeférhetetlenségi nyilatkozatot írnak alá; elismeri, hogy a személyzet valamennyi új tagja részt vesz az etikáról és a feddhetetlenségről – és többek között az összeférhetetlenségről és a csalásról – szóló előadáson;

Belső ellenőrzés

9.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) az ellenőrzési tervvel összhangban nem végzett ellenőrzést 2015 során; megállapítja, hogy 2015 végén az alapítványnak egy, „a közbeszerzéssel kapcsolatos választótestület tagjainak hivatalos kinevezésére” vonatkozó függőben lévő ellenőrzési ajánlása volt; megállapítja, hogy 2015 szeptemberében a IAS visszaminősítette az ajánlást „nagyon fontosról”„fontosnak”, és azt az alapítványnál tett következő látogatása során helyszíni ellenőrzéssel hivatalosan lezárja;

10.

megjegyzi, hogy a Bizottság ellenőrzésekre vonatkozó intézményközi keretszerződései révén az alapítvány megbízásából három utólagos ellenőrzés készült; megjegyzi továbbá, hogy az ellenőrzések eredményei általánosságban pozitívak voltak, bár a teljesítmény- és a rendszerellenőrzés, valamint „az Európai Képzési Alapítvány teljesítménymenedzsmentjére vonatkozó keretének fejlesztésére és fejlesztési tervére vonatkozó gyakorlataira” irányuló ellenőrzések azonosítottak néhány orvosolandó problémát; elismeri, hogy az alapítvány azonnal intézkedésekbe kezdett a feltárt hiányosságok kezelése érdekében;

Egyéb megjegyzések

11.

tudomásul veszi és üdvözli, hogy az alapítvány folyamatosan hozzájárul a partnerországok oktatási és képzési rendszereinek modernizálásához és a humántőkéjük fejlesztéséhez, ideértve a migrációval kapcsolatos uniós párbeszéd, illetve a szomszédos országokkal kialakított mobilitási partnerség terén nyújtott támogatást; tudomásul veszi, hogy az alapítvány a migránsok támogatására szolgáló foglalkoztatási és képesítési intézkedések tárát alakította ki (MISMES), illetve hogy ajánlásokat fogalmazott meg a képesítések és a migráció kapcsán; üdvözli az alapítvány és a partnerországok közötti együttműködést a NEET-jelenség (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) elemzése terén;

12.

tudomásul veszi, hogy az alapítvány belső átszervezése 2015. január 1-jével lépett hatályba, és reméli, hogy az átszervezés nyomán az alapítvány jobb eredményeket tud majd felmutatni;

13.

elismerésének ad hangot amiatt, hogy az alapítvány 96 %-ban teljesítette a munkaprogramjában meghatározott célokat;

14.

örömmel üdvözli, hogy az alapítvány minden tekintetben tiszteletben tartja a 2004. évi uniós személyzeti szabályzatot;

15.

tudomásul veszi, hogy az alapítvány erőfeszítéseket tett vagyona biztonságának megőrzésére, és reméli, hogy a folyamat a közeljövőben lezárul;

16.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/288


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1701 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0057/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 17. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0118/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Képzési Alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 168. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 354., 2008.12.31., 82. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/289


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1702 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0079/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0105/2017),

1.

mentesítést ad a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 173. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/290


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1703 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0105/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 67 559 100 EUR volt, ami 2014-hez képest 13,77 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a Számvevőszék a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

1.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség egy vállalkozóval 2 000 000 EUR összegű keretszerződést kötött beszerzési szolgáltatásokra, többek között képzési, coaching és oktatási szolgáltatásokra, és hogy a keretszerződés nem pontosította, hogy a beszerzési szolgáltatásoknak összhangban kell lenniük az ügynökség pénzügyi szabályzatában foglalt beszerzési rendelkezésekkel; tudomásul veszi, hogy a kérdéses keretszerződést az ügynökség pénzügyi szabályzatának megfelelően, nyílt eljárásban ítélték oda; továbbá tudomásul veszi, hogy bár nem volt kifejezett rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a vállalkozóra érvényes az említett pénzügyi szabályzat, a feltételek egy kötelező követelményt is tartalmaztak, miszerint a piacon elérhető legalacsonyabb árat kell biztosítani, valamint hogy az ügynökség árfelülvizsgálatot írhat elő, ha egy alacsonyabb ár is elérhető;

2.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség egy 20 000 000 EUR becsült értékű szerződéssel kapcsolatban szándéknyilatkozati felhívást írt ki, és a jelölteknek a tárgyalásos eljárásban való részvételre történő előválogatása az engedélyezésre jogosult tisztviselő által adott meghatalmazás nélkül történt; megjegyzi, hogy a tárgyalásos eljárás megindítása előtt nem került sor a 966/2012/EU, Euratom rendelet és az annak alkalmazására vonatkozó szabályok szerinti előválogatásra; továbbá megjegyzi, hogy a szándéknyilatkozati felhívás piaci előrejelzési eszközként, és nem pályázati eljárás keretében került alkalmazásra; úgy értesült, hogy a piaci előrejelzést a működési indítványozó tisztviselő készítette közvetlen felettese felügyeletével egy kétlépéses megközelítés alkalmazásával, amelynek során egy külső tanácsadó is segítséget nyújtott a technikai szempontokhoz, és amely egy dokumentumalapú felmérés készítéséből és egy szándéknyilatkozati felhívás kiírásából állt;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,68 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig magas, 99,4 %-os volt;

4.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2016-ban a tervezetteknek megfelelően költségvetési irányítási modellt vezetett be; tudomásul veszi, hogy a költségvetési irányítási modell hivatalos formába öntötte és megosztotta az ügynökség vezetői között a költségvetési felelősséget a tervezés, a végrehajtás és a nyomon követés terén osztályvezetői szinten és azon felül;

5.

emlékeztet arra, hogy az 1077/2011/EU rendelet szerint a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak (schengeni társult országok) hozzájárulást kell fizetniük az ügynökség költségvetéséhez; megjegyzi, hogy a schengeni társult országokkal még mindig nem került sor az ügynökség munkájában való részvételükről – többek között a szavazati jogokra és az ügynökség költségvetéséhez való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezésekről – szóló részletes szabályokat tartalmazó megállapodások megkötésére; aggodalommal állapítja meg, hogy e megállapodások hiányában a schengeni társult országok az ügynökség költségvetésében a III. címhez (működési kiadások) az Unióval megkötött társulási megállapodások egyik rendelkezése alapján járulnak hozzá, az ügynökség költségvetésének I. és II. címe (személyzeti és egyéb igazgatási kiadások) alá tartozó tevékenységekhez azonban ezek az országok még nem járulnak hozzá; tudomásul veszi, hogy az ügynökség minden jogilag lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy a társult országok az ügynökség költségvetéséhez pénzügyileg hozzájáruljanak; emlékeztet arra, hogy a schengeni társult országokkal folytatott tárgyalásokat a Bizottság, és nem az ügynökség vezeti;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

továbbá megjegyzi, hogy a Számvevőszék a közbeszerzési eljárások ellenőrzése alapján megállapította, hogy az ügynökség 2015-ben egyetlen vállalkozóval kötött szerződéses megállapodást, illetve folytatott tárgyalásokat úgy, hogy nem határozta meg pontosan a kért szolgáltatásokat; mélyen aggódik amiatt, hogy a 2015-ben aláírt megállapodások nagy kockázatot jelentenek a gazdaságosság elvével ellentétesen történő eljárás tekintetében, károsítják e közbeszerzések költséghatékonyságát és sokkal jobban ki vannak téve a korrupció kockázatának; megjegyzi, hogy az ilyen megállapodások tovább korlátozhatják a versenyt is és növelhetik a vállalkozótól való függést; tudomásul veszi, hogy különösen az irányítás alatt álló rendszerek esetében az ügynökség befolyásán kívüli tényezők korlátozzák a versenytárgyalások szisztematikus újbóli megnyitásának lehetőségét; ösztönzi, hogy az ügynökség lehetőség szerint több beszállítóval kössön megállapodást, illetve pontosabban határozza meg az igényelt szolgáltatásokat; várja az ügynökség 2016-os közbeszerzési eljárásaira vonatkozó számvevőszéki ellenőrzést, és bízik abban, hogy az ügynökség 2016-ban javított a megfigyelt közbeszerzési eljárásokon;

7.

nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség teljes állományi létszáma 135 fő volt (117 ideiglenes alkalmazott, 12 szerződéses alkalmazott és 6 kirendelt nemzeti szakértő); továbbá megjegyzi, hogy a személyzeti állomány 33 %-át nők, 67 %-át férfiak teszik ki;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

8.

nyugtázza, hogy a II. cím (igazgatási kiadások) alatti átvitt lekötött előirányzatok 9 000 000 EUR-t (a lekötött előirányzatok 50 %-a) tettek ki, a 2014. évi 15 000 000 EUR-hoz (87 %) képest; továbbá megjegyzi, hogy ezek az átvitelek főleg a strasbourgi épület kibővítését érintő nagy volumenű szerződésnek, valamint többéves szerződések keretében nyújtott szolgáltatásoknak tulajdoníthatók; tudomásul veszi, hogy az ügynökség jelentős erőfeszítést tett a tervezés és a koordináció terén annak ellenőrzése érdekében, hogy a nem differenciált előirányzatok átvitele valamennyi esetben ténylegesen szükséges volt-e;

9.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Belső kontrollrendszerek

10.

elismeri az ügynökség által a belsőkontroll-standardok alkalmazására tett erőfeszítéseket, amelyek jelentős előrelépést tettek lehetővé az alapkövetelmények teljeskörű alkalmazása felé az ügynökség pénzügyi önállóságának 2013. májusi elnyerése óta eltelt viszonylag rövid időkereten belül; megjegyzi azonban, hogy a belsőkontroll-standardok alkalmazása még nem minden szempontból felel meg az alapkövetelményeknek, továbbá azt, hogy négy belsőkontroll-standard alkalmazását még nem kezdték meg, hat nagyrészt alkalmazásra került, további hatot pedig teljeskörűen alkalmaztak;

11.

megjegyzi, hogy Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 14 ajánlást adott ki a belsőkontroll-standardok alkalmazásával kapcsolatban, amelyek közül ötöt nagyon fontosnak, kilencet pedig fontosnak minősített; továbbá megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat nem azonosított kritikus problémákat;

12.

elismeri, hogy a mentesítésért felelős hatóság és a Számvevőszék 2014-es kérésének megfelelően az ügynökség megkötötte a szükséges biztosításokat a tárgyi eszközökre;

13.

sajnálja, hogy 2015-ben az ügynökség belső igazgatási folyamatával kapcsolatban két olyan eseményt jelentettek, amikor az adatvédelmi szabályok megsértésére került sor; üdvözli az adatvédelem és az adatbiztonság erősítését az ügynökségnél további tájékoztatók, a személyzetnek szóló képzés és az adatvédelmi politika és eljárások, cselekvési terv és munkaprogram elkészítése révén;

Belső ellenőrzés

14.

megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési egység (a továbbiakban: IAC) elvégezte a szerződések ügynökségen belüli kezelésével kapcsolatos belső kontrollrendszer hatékonyságának ellenőrzését; tudomásul veszi, hogy az IAC nem azonosított kritikus problémákat; továbbá megjegyzi, hogy az IAC öt ajánlást adott ki a szerződések kezelésének meghatározásával és szervezésével, valamint a szerződések irányításával kapcsolatban;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

15.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2017 folyamán kívánja elfogadni a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályzatát; kéri az ügynökséget, hogy fogadja el a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső politikáját, amely elő fogja segíteni az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, hogy rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait e politika tekintetében a jogaikkal és a kötelességeikkel kapcsolatban, hogy biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, hogy rendszeresen kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és hogy vezessen be név nélküli belső jelentéstételi csatornát; kéri az ügynökségtől a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követésérnek mikéntjéről szóló éves jelentések közzétételét és ezen éves jelentéseknek a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére bocsátását; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

16.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak önéletrajzát és a tanácsadó csoportok tagjainak önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nem teszik közzé az ügynökség honlapján; sajnálja, hogy az ügynökség nem ellenőrizte az érdekeltségi nyilatkozatok ténybeli helytállóságát, és nem biztosította frissítésük folyamatát sem; sürgeti az ügynökséget, hogy fogadjon el iránymutatásokat az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének következetes politikájára vonatkozóan, továbbá fogadjon el és hajtson végre egyértelmű összeférhetetlenségi politikát, összhangban az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés nyomon követéséről szóló bizottsági ütemtervvel, és tegye közzé ezeket a politikákat annak érdekében, hogy biztosítsa a nyilvánosság szükséges betekintését a vezetőség tevékenységébe és a vezetőség ellenőrzését;

17.

megjegyzi, hogy az ügynökség csalás elleni stratégiájának végrehajtásáról szóló első éves nyomonkövetési jelentést 2016 áprilisában adták ki, és hogy az közel 60 %-os végrehajtási szintet mutatott; megjegyzi, hogy a következő nyomonkövetési jelentés 2017 márciusában esedékes; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e jelentés eredményeiről; megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2015 novemberében fogadta el az ügynökség csalás elleni stratégiáját és egy cselekvési tervet; továbbá megjegyzi, hogy az ügynökség a cselekvési tervből eredő új szabályokat 2017 végéig kívánja elfogadni, és elfogadásuk után azonnal meg akarja kezdeni alkalmazásukat;

Kommunikáció és együttműködés más ügynökségekkel

18.

elégedetten nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség 12 nagyobb figyelemfelkeltő és a láthatóságot növelő intézkedést hajtott végre; megjegyzi, hogy ezek magukban foglalták az éves konferenciát, két iparági kerekasztal-megbeszélést, az Európa-nap megünneplését, az Európa-napi ünnepségeken a határőrségek fellépését, három tájékoztató eseményt az érdekelt felekkel és az információk terjesztőivel, egy filmet a bel- és igazságügyi együttműködés területén működő ügynökségekről és szerepükről az uniós politikák polgárok érdekében történő megvalósítása terén, egy tájékoztató kampányt az intelligens határellenőrzés kísérleti projektjéről, amely különböző nyelvi változatokban tájékoztató anyag készítéséből és terjesztéséből állt, valamint a láthatóság növelését és fokozott jelenlétet a médiában;

Egyéb megjegyzések

19.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség lezárta a tárgyalásokat, és megkötötte a székhelyről szóló megállapodást Franciaországgal a strasbourgi operatív helyszínével kapcsolatban; megjegyzi, hogy a megállapodást még meg kell erősítenie a francia parlamentnek;

20.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az ügynökség 2014 végén lezárta a tárgyalásokat, és megkötötte a székhelyről szóló megállapodást Észtországgal tallinni székhelye tekintetében; megjegyzi, hogy az észt parlament 2015. február 18-án megerősítette az ügynökség székhelyéről kötött megállapodást;

21.

tudomásul veszi, hogy a dublini rendszer reformjának fényében és az európai migrációs stratégiában foglaltaknak megfelelően az ügynökség elvégezte az Eurodac rendszer kezelésének reformjából eredő esetleges hatás kezdeti értékelését; tudomásul veszi, hogy az értékelés eredményeit megkapta a Bizottság, és azt figyelembe vette a dublini rendszer reformjára irányuló javaslata során;

22.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly jelentős hiányát az ügynökség igazgatótanácsának összetételében; sürgeti az ügynökséget ezen egyensúlyhiány kiigazítására és az eredmények Parlamenttel való mielőbbi közlésére;

23.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a rendelkezésére álló irodaterületet teljes mértékben kihasználja, ami következésképpen minimálisra csökkentette a munkaállomásokra eső egységköltséget; mindazonáltal elvárja, hogy az egészséges és biztonságos munkahellyel kapcsolatos jogi követelmények teljesüljenek a munkavállalók tekintetében;

24.

nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség 97 alkalmazottja vett részt intézményen kívüli napokon (away days), amelyek költsége 9 227 EUR volt (fejenként 95,13 EUR), és 448 alkalmazott vett részt „egyéb eseményeken”, amelyek összköltsége 29 807,65 EUR volt (fejenként 66,54 EUR);

25.

üdvözli, hogy az igazgatótanács 2015 márciusában teljesítménymutatókat fogadott el az ügynökség munkájának értékelésére; úgy véli, hogy e teljesítménymutatóknak jobban kellene tükrözniük az ügynökség fellépései által a biztonságra, a migrációra, a határigazgatásra és az alapvető jogokra gyakorolt hatásokat; várja az e mutatók alkalmazásából származó eredményeket a 2016-os év vonatkozásában; felhívja az ügynökséget, hogy javítsa munkája láthatóságát online platformokon keresztül;

26.

üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a bel- és igazságügyi rendszereknek a változó elsődleges politikai célokhoz és az év során bekövetkező váratlan eseményekhez való igazítására irányulnak; elismeri az ügynökség növekvő jelentőségét a schengeni térség működésének biztosítása terén; felhívja az ügynökséget, hogy kísérje szoros figyelemmel pénzügyi és emberi erőforrásait, és szükség esetén megfelelő időben nyújtson be indoklással ellátott kiigazítási kérelmeket;

27.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/294


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1704 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0079/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0105/2017),

1.

jóváhagyja a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 173. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/295


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1705 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére (1), az ügynökség válaszával együtt,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0053/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0116/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 179. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 216., 1994.8.20., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/296


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1706 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0116/2017),

A.

mivel – pénzügyi kimutatásai szerint – az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség („az ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 16 852 526 EUR volt, ami 2014-hez képest 2,34 %-os csökkenést jelent;

B.

mivel az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetéséhez való uniós hozzájárulás 14 732 995 EUR-t tett ki, ami 2014-hez képest 3,54 %-os növekedést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a „számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

D.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerinta 2014-es évre vonatkozó jelentésben tett két megjegyzés vonatkozásában kiigazító intézkedésekre került sor, és hogy a két megjegyzés immár „nem alkalmazandó”, illetve „lezárult” minősítést kapott;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 97,5 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,2 %-os csökkenést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,1 %-os volt, ami 2014-hez képest 3,50 %-os csökkenést jelent;

3.

nyugtázza, hogy az ügynökség tevékenységalapú költségvetés-tervezését, amely 2014-ben kísérleti szakaszban volt, 2015-ben teljeskörűen bevezették, lehetővé téve, hogy az ügynökség előre tudjon tervezni, és nagyobb hangsúlyt fektethessen az együttműködésre és a csapatmunkára a szervezeten belül; nyugtázza továbbá, hogy az ügynökség jelentős előrehaladást ért el a tevékenységalapú irányításra és költségvetés-tervezésre szolgáló e-eszköz kifejlesztése terén, amelyet a tervek szerint 2016-ban vezettek be; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e-eszköz alkalmazásának a szervezetre gyakorolt hatásáról;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

4.

megállapítja, hogy a II. cím (igazgatási kiadások) alatti költségvetés végrehajtása elérte a 97,4 %-ot; megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a II. cím alatt lekötött előirányzatok szintje elérte a 25,56 %-ot, főként a két naptári évet érintő időszakra kötött szolgáltatásokhoz, valamint olyan informatikai szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, amelyeket 2015 végéig még nem teljesítettek teljes mértékben vagy még nem számláztak ki;

5.

megállapítja, hogy a III. cím (operatív kiadások) alatti költségvetés végrehajtása elérte a 98,36 %-ot; megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a lekötött előirányzatok szintje a III. cím esetében 40,80 %-ot tett ki, főként a több évig tartó, nagyszabású kutatási projektekhez kapcsolódóan, valamint abból adódóan, hogy 2016 januárjában került sor egy irányító testületi ülésre, amelyet 2015 utolsó negyedévében kellett volna megszervezni;

6.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjának több éves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat az ügynökség előre betervezi, és erről tájékoztatja a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

7.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során 10 költségvetési átcsoportosításra került sor összesen 723 300 EUR összegben annak érdekében, hogy azokról a területekről, ahol költségvetési megtakarításokat azonosítottak be, a szűkös forrásokkal rendelkező területekre csoportosítsák át a pénzeszközöket, biztosítandó az éves célkitűzések elérését; megelégedéssel állapítja meg, hogy az ügynökség éves tevékenységi jelentése szerint a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

8.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben az ügynökség összesen 7 926 184 EUR összegben szerzett be szerződéses alapon árukat és szolgáltatásokat; megállapítja továbbá, hogy a közbeszerzési összeg 16,64 %-át négy nyílt eljárás keretében ítélték oda, 11,41 %-át pedig 77 tárgyalásos eljáráson keresztül; tudomásul veszi, hogy a közbeszerzési összeg 64,73 %-át 170 keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződésen vagy beszerzési rendelésen keresztül, 7,22 %-át pedig a Bizottság szolgáltatási szintű vonatkozó megállapodásain és keretszerződésein keresztül kötötték le;

9.

megállapítja hogy 2015-ben az ügynökség jelentős előrehaladást ért el a 2013-as személyzeti szabályzat végrehajtása terén, biztosítva belső szabályzata és eljárásai összhangját; megállapítja, hogy közbeszerzési eljárás indult külső tanácsadók toborzására, akik az ügynökség felépítésével és munkaszervezésével kapcsolatban nyújtanak tanácsot, és meghatározzák az emberi és pénzügyi erőforrások maximalizálásának lehetőségeit a hatékonyság és az eredményesség javítása révén, az ügynökség által a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves stratégiai programban rögzített célkitűzések lehető legjobb megvalósítása érdekében; nyugtázza, hogy az ügynökség 2015-ben hat betöltetlen álláshelyet töltött be, két munkaerő-felvételi eljárás pedig a tervek szerint 2016-ban ért véget;

10.

elismeri, hogy az ügynökség 2015-ben két ideiglenes AST álláshely eltörlésével 5 %-kal csökkentette személyzetét, összhangban a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodásban rögzített általános elvekkel (1); megjegyzi, hogy a Bizottság „teljeskörűen működő ügynökségnek” minősítette az ügynökséget, ami azt jelenti, hogy 2016-ban további 5 %-os létszámleépítésre és egy AST álláshely eltörlésére kerül sor; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az esetleges további költségvetési megszorítások ne veszélyeztessék az ügynökség azon képességét, hogy feladatait ellássa;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

11.

nyugtázza, hogy az ügynökség irányító testülete csalás elleni stratégiát fogadott el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) uniós ügynökségek számára kiadott iránymutatásait követve; megállapítja, hogy a 2015 és 2018 közötti időszakra vonatkozó csalás elleni stratégia célkitűzéseit részletes cselekvési tervben ültették át a gyakorlatba, megvalósítását pedig az ügynökség elnöksége felügyeli; megelégedéssel állapítja meg, hogy 2015-ben nem továbbítottak ügyeket az OLAF-nak, és hogy az OLAF nem kezdeményezett vizsgálatot az ügynökség tevékenységével kapcsolatban más információforrások alapján;

12.

megállapítja, hogy az ügynökségnek még be kell vezetnie a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát; megállapítja, hogy az ügynökség várja a Bizottság iránymutatását; sürgeti az ügynökséget, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére vonatkozó olyan belső politikát, amely elősegíti az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait az e politika tekintetében fennálló jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és vezessen be anonim belső jelentéstételi csatornát; felhívja az ügynökséget, hogy tegyen közzé a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről szóló éves jelentéseket, és azokat bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

13.

aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikája nem veszi figyelembe a külső személyzetet, a kölcsönmunkaerőt és a kirendelt nemzeti szakértőket; felhívja az ügynökséget, hogy frissítse politikáját, hogy az kiterjedjen a külső személyzetre, a kölcsönmunkaerőre és a kihelyezett nemzeti szakértőkre is, és erről számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

14.

megállapítja, hogy az ügynökség honlapját 2015-ben teljesen újratervezték és -indították, a honlap 25 nyelven elérhető, és „OSH wiki” egészíti ki, amely részletes információkkal szolgál a biztonsággal és az egészséggel kapcsolatos témák széles körében; megelégedéssel nyugtázza, hogy a projekt részeként az ügynökség együttműködött a Fordítóközponttal egy olyan új funkció kialakítása érdekében a honlap háttértámogatási szolgálatánál, amely nagyban megkönnyíti a fordítások kezelését, és hogy ezt a funkciót most más ügynökségek és szervek rendelkezésére bocsátják;

Belső ellenőrzés

15.

nyugtázza, hogy 2015 végén nem volt az ügynökségre vonatkozó„kritikus” vagy „nagyon fontos” lezáratlan ajánlás a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által végrehajtott ellenőrzések nyomán; nyugtázza, hogy 2015 júniusában az IAS lezártnak minősítette a legutolsó „nagyon fontos” lezáratlan ajánlást, amelyet még a „Beszámolás és a megbízhatóság építőkövei” témakörben, 2013-ban végzett ellenőrzése nyomán tett; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség nyomon követte az IAS 2012-es és 2013-as ellenőrzései nyomán tett utolsó lezáratlan ajánlásokat, és azokat felülvizsgálatra benyújtotta az IAS-nek;

Teljesítmény

16.

nyugtázza, hogy az ügynökség üzletmenet-folytonossági tervét teljeskörűen felülvizsgálták, tesztelték és hogy a végleges változat elfogadásra került; tudomásul veszi, hogy az ügynökség ikt-csapata kapcsolatba lépett az EU hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjával az informatikai biztonság javítása céljából; megjegyzi, hogy az ügynökség saját eszközt vezetett be a szoftverekkel kapcsolatos problémák nyilvántartására, ezáltal is növelve a beszállítók elszámoltathatóságát és biztosítva az események előzményeihez való könnyebb hozzáférést;

Egyéb megjegyzések

17.

elismeri az ügynökség szerepét az Európai Unió 2014–2020-as munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének végrehajtása terén; kiemeli az ügynökség, a foglalkozási vegyianyag-expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság által a 2004/37/EK irányelv (2) keretében a rákkeltő anyagokra és mutagénekre vonatkozó kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékekkel összefüggésben végzett értékes munkát;

18.

értékeli az ügynökség egészséges és biztonságos munkahelyek Unión belüli és kívüli előmozdításában betöltött szerepét; nyugtázza a többéves stratégiai programja végrehajtása terén elért előrehaladást, különös tekintettel a „Biztonságosabb és egészségesebb munka bármely életkorban” projektre és az online interaktív kockázatértékelési eszközre (OiRA);

19.

felhívja az ügynökséget, hogy folytassa a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos körülmények szoros nyomon követését, elemzését és az azokról való jelentéstételt, és hogy terjesszen elő kezdeményezéseket azok javítására;

20.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (3).


(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).

(3)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/299


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1707 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére (1), az ügynökség válaszával együtt,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0053/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0116/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 179. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 216., 1994.8.20., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/300


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1708 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0069/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (4), és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0126/2017),

1.

mentesítést ad az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 184. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 41., 2008.2.15., 15. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/301


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1709 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0126/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Euratom Ellátási Ügynökség („az ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 125 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 20,19 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetéséből 119 000 EUR (95,2 %) az uniós költségvetésből, 6 000 EUR (4,8 %) saját bevételeiből (a befizetett tőke utáni banki kamat) származik;

B.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 98,92 %-os volt, ami 2014-hez képest 7,84 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 62,86 %-os volt, ami 2014-hez képest 18,27 %-os csökkenést jelent; szorgalmazza, hogy az ügynökség a jövőben a legmesszebbmenőkig tartsa tiszteletben az évenkéntiség elvét.

2.

a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi, hogy a lekötött előirányzatok átvitelének szintje 41 482 EUR (50,5 %) volt a II. cím (igazgatási kiadások) esetében, szemben a 2014-es 8 970 EUR-val (14,9 %); a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi, hogy a fenti átvitelek a 2015 negyedik negyedévében rendelt informatikai hardver és tanácsadói szolgáltatások beszerzésével kapcsolatosak, mivel a beszerzés a pénzügyi év végénél tovább tartott elsősorban az arról szóló döntés meghozatalának késése miatt, hogy fel lehet-e használni a Bizottság Informatikai Főigazgatóságának keretszerződéseit;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

3.

nyugtázza, hogy 2015 végén az ügynökség személyzete 17 főből állt, akik mindannyian a Bizottság tisztviselői; megállapítja továbbá, hogy egy szerződéses alkalmazott helyébe, miután felmondott, nem vettek fel új alkalmazottat;

Egyéb megjegyzések

4.

az ügynökség tájékoztatása alapján nyugtázza, hogy 2015-ben az ügynökség 375 tranzakciót, köztük szerződéseket, szerződésmódosításokat és előkészítő tevékenységekről szóló értesítéseket dolgozott fel a nukleáris anyagokkal való ellátás biztonságának garantálása érdekében;

5.

megállapítja, hogy 2015-ben az ügynökség javaslattervezetet dolgozott ki és terjesztett tanácsadó bizottsága elé szabályzatának módosítása céljából, hogy az összhangban álljon az aktuális piaci gyakorlatokkal; megállapítja továbbá, hogy elfogadása esetén, ez lenne a szabályzat első felülvizsgálata 1975 óta; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a szabályzat módosításának alakulásáról;

6.

a mentesítő határozatot kísérő, horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/302


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1710 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0069/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (4), és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0126/2017),

1.

jóváhagyja az Euratom Ellátási Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 184. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 41., 2008.2.15., 15. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/303


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1711 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0049/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0111/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatója számára az alapítvány 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 188. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 139., 1975.5.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/304


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1712 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0111/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: az alapítvány) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 20 860 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 0,42 %-os növekedést jelent,

B.

mivel a Számvevőszék az alapítvány 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek,

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

megjegyzi, hogy az alapítvány elkötelezte magát a honlapján elérhető érdekeltségi nyilatkozatok és önéletrajzok számának növelése mellett, és hogy igyekezett minden igazgatósági tagjától beszerezni a nyilatkozatokat, amikor az új irányítótestületet a jelenlegi igazgatótanács megbízatásának 2016. novemberi lejártakor kinevezték; megjegyzi azonban, hogy néhány igazgatótanácsi tag önéletrajza és érdekeltségi nyilatkozata még mindig hiányzik; felhívja az alapítványt, hogy vezetősége szükséges nyilvános felügyeletének és ellenőrzésének biztosítása érdekében szerezze be és tegye közzé ezeket a dokumentumokat;

2.

megjegyzi a számvevőszéki jelentés alapján, hogy a 2013-as számvevőszéki jelentésben a befogadó tagállam és az alapítvány közötti átfogó székhely-megállapodás kapcsán tett megjegyzés „végrehajtva” minősítéssel szerepel;

3.

megjegyzi a számvevőszéki jelentés alapján, hogy a 2014-es számvevőszéki jelentésben a személyzeti szabályzat alapítvány általi megszegése kapcsán tett megjegyzés „végrehajtva” minősítéssel szerepel;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

4.

tudomásul veszi, hogy az alapítvány erőfeszítéseket tesz munkaprogramjának teljes mértékű véghezvitelére, amihez a költségvetési alapok teljes igénybevételére szükség van; megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,9 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 87,35 %-os volt, ami 2014-hez képest 7,55 %-os növekedést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a III. cím (Operatív kiadások) esetében a 2016-ra átvitt lekötött előirányzatok összege 2 135 164 EUR (31,2 %) volt, a 2014-es 3 814 156 EUR-hoz (53,7 %) képest; tudomásul veszi, hogy az alapítvány lekötött előirányzatai leginkább a menetrendnek megfelelően végrehajtott többéves projekteknek köszönhetőek;

6.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja, és nem szükségszerűen a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, és nem mindig állnak ellentétben az évenkéntiség költségvetési elvével, különösen, ha előre tervezik őket és a Számvevőszéket tájékoztatják róluk; üdvözli, hogy az alapítvány és a Számvevőszék kidolgozott egy eljárást annak egyértelmű eldöntésére, hogy mi számít „tervezett”, illetve „nem tervezett” átvitelnek;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

7.

megjegyzi, hogy az alapítvány közbeszerzésekkel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottsága (ACPC), amely véleményezi a legalább 250 000 EUR értékű szerződésjavaslatokat, 2015-ben öt aktát vizsgált meg, és valamennyi véleménye pozitív volt; megjegyzi továbbá, hogy az ACPC az öt 2015-ben kötött szerződés közül kettőt utólag is ellenőrzött; megjegyzi, hogy bár az ACPC egyedi észrevételeket és ajánlásokat tett, megelégedett azzal, hogy az alapítvány megfelelt a közbeszerzési eljárásnak;

Teljesítmény

8.

megjegyzi, hogy az alapítvány nem érte el a munkaprogramjában tervezett eredményekre vonatkozó 80 %-os célt, bár 2014-hez képest javult teljesítménye; megjegyzi, hogy az alapítvány elsősorban azért nem tudta teljesíteni a célt, mert beszállítói késtek és kevés alkalmazottja volt; megjegyzi továbbá, hogy 2016-ra reálisabb mennyiségű projektet és célt terveztek és hajtottak végre, összhangban az alapítvány szűkös erőforrásaival; aggódik amiatt, hogy a jelenlegi erőforrásokkal hosszú távon nem biztosítottak az alapítvány pán-európai felmérései, és hogy az alapítvány nem tud újabb feladatokat vállalni, például a migránsokkal, a menekültekkel vagy a bejelentetlen munkavégzéssel kapcsolatban, annak ellenére, hogy igazgatótanácsa azt határozottan kéri; felszólítja az alapítványt és a Bizottságot, hogy oldják meg a személyzeti erőforrások szűkös mivoltának problémáját, és a lehetséges megoldásokról jelezzenek vissza a mentesítésért felelős hatóságnak;

9.

aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak számának 10 %-os csökkentése miatt az alapítvány egyes projektjei késedelmet szenvedtek, és hozzájárult ahhoz, hogy nehéz viták folytak a negatív prioritásokról az igazgatótanáccsal; tudomásul veszi, hogy az alapítványnak sikerült eleget tennie a Bizottság által előírt csökkentéseknek, annak ellenére, hogy a létszámtervében szereplő valamennyi álláshely be volt töltve a korábbi években; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az esetleges további költségvetési megszorítások ne veszélyeztessék az alapítvány azon képességét, hogy feladatait ellássa; felhívja a költségvetési hatóságot, hogy vegye ezt figyelembe a költségvetési eljárás során;

Belsőkontroll-rendszerek

10.

megállapítja, hogy miután 2014-ben prioritássá vált, az alapítvány belső ellenőrzési koordinátora a személyzeti allokációval és mobilitással, a folyamatokkal és eljárásokkal, valamint a dokumentumkezeléssel kapcsolatos három belsőkontroll-standard továbbfejlesztésére összpontosított; megjegyzi továbbá, hogy a belső ellenőrzési bizottság két tagja részt vett egy oktatóknak szóló, az Európai Csalás Elleni Hivatal által szervezett csalás elleni képzésen;

Belső ellenőrzés

11.

megjegyzi, hogy 2015-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) nem végzett ellenőrzéseket az alapítványnál; megjegyzi, hogy az IAS által 2013-ban végzett, az ügyfélkapcsolatokra és az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelésére vonatkozó ellenőrzés három függőben levő ajánlását 2015-ben lezárták;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

12.

üdvözli, hogy az alapítvány 2016-ban külön képzés keretében felhívta valamennyi alkalmazottja figyelmét az összeférhetetlenséggel kapcsolatos és csalás elleni politikájára; továbbá elégedetten jegyzi meg, hogy e képzés a tervek szerint az új alkalmazottak betanítási programjának szerves részét fogják képezni;

Egyéb megjegyzések

13.

megjegyzi, hogy 2015-ben 17 alkalmazott vett részt két intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek költsége 2 136 EUR volt (azaz 126 EUR fejenként);

14.

tudomásul veszi az eTendering platform hatékonyságát a pályázati felhívások kezelése terén, aminek lényege az ajánlattételi felhívások közzététele, a konkrétumokra és az eljárásokra vonatkozó kérdések és válaszok intézése;

15.

üdvözli a jelenlegi 2017–2020 közötti tervezési dokumentum közzétételét, amely meghatározza a program szakpolitikáját és intézményi kontextusát, leírja a négyéves időszak programját, és meghatározza a 2017-es munkatervet;

16.

hangsúlyozza, hogy az alapítványnak otthont adó tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így például többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatást és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az alapítvány működéséhez;

17.

tudomásul veszi, hogy a befogadó tagállam által az alapítvány számára nyújtandó elhelyezésre vonatkozó részleteket az alapítvány és a tagállam közötti székhely-megállapodásnak kell tartalmaznia;

18.

elismeri az alapítvány előrelépését a 2013–2016-os időszakra vonatkozó, a szociális és munkaügyi politikák alakítását elősegítő kutatásokra irányuló jelenlegi négyéves program végrehajtása terén; üdvözli, hogy az uniós élet- és munkakörülmények folyamatos javítása érdekében az alapítvány számos minőségi felméréssel, tanulmánnyal, előadással, rendezvénnyel és projekttel járult hozzá a szakpolitika alakításához; tudomásul veszi az Európai Parlament „Az európai feldolgozóipar jövője” elnevezésű kísérleti projektjének elindulását; fontosnak tartja az alapítvány és a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága közötti szoros együttműködés fenntartását, hogy továbbra is konstruktív és tényalapú vitákat lehessen folytatni; felhívja az alapítványt, hogy folytassa az élet- és munkakörülmények szoros nyomon követését, elemzését és az azokról való jelentéstételt, és hogy biztosítson szakértelmet azok javítására;

19.

tudomásul veszi az alapítvány által kifejtett jelentős hatást, különösen az uniós intézmények támogatása terén, amint azt a konszolidált éves tevékenységi jelentésben szereplő teljesítménymutatók is alátámasztják;

20.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/307


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1713 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az alapítvány válaszaival együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0049/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0111/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 188. o.

(2)  Lásd az 1. Lábjegyzetet..

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 139., 1975.5.30., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/308


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1714 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszával (1) együtt,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Eurojust számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0056/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (4) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0129/2017),

1.

mentesítést ad az Eurojust adminisztratív igazgatója számára az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 193. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/309


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1715 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0129/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 33 818 351 EUR volt; mivel az Eurojust költségvetése teljes egészében az Unió költségvetéséből származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Eurojust éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

elismeri, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a korábbi mentesítések nyomon követése tekintetében kiigazító intézkedésekre került sor, és két megjegyzés „folyamatban lévő”, egy megjegyzés pedig „nem alkalmazandó” minősítést kapott;

2.

elismeri, hogy az Eurojust – a Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságával és a Költségvetési Főigazgatóságával egyeztetve – értékeli a differenciált előirányzatok felhasználását a működési tevékenységek finanszírozásának biztosítása érdekében, amelyek nem tervezhetőek előre, és amelyeknek egész évben folytatódniuk kell;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

3.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,99 %-os volt, ami a 2014-es adathoz képest 0,17 %-os emelkedést jelent; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,69 %-os emelkedést jelent;

4.

sajnálja, hogy a finanszírozásával kapcsolatos ismert strukturális problémák miatt az Eurojust a költségvetés rendelkezésre állásával kapcsolatos problémákkal küzdött, és hogy az Eurojust immár második éve kénytelen volt enyhítő intézkedésekhez folyamodni, amelyek miatt módosítani kellett a költségvetést; sajnálja, hogy a pénzügyi bizonytalanság, amellyel az Eurojust szembesült, egyes megkezdett tevékenységei, valamint értékes technológiai fejlesztések elhalasztását tette szükségessé; kéri, hogy az Eurojust és a Bizottság oldják meg ezeket az ismert strukturális problémákat, és biztosítsák a finanszírozás megfelelő szintjét a következő évekre;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

5.

megjegyzi, hogy a 2014-ről 2015-re átvitt összeg 4 246 726 EUR volt, amelynek 87,6 %-a került felhasználásra; megjegyzi továbbá, hogy az év végén 525 194 EUR összeget töröltek, ami hasonló a 2014-es összeghez;

6.

megjegyzi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatok szintje 1 600 000 EUR (21 %) volt a 2014-es 1 500 000 EUR (20 %) összeghez képest; elismeri, hogy az átvitelek főként biztonsági és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra, valamint ikt-projektekre, hardverre és karbantartásra vonatkozó egyedi szerződésekkel, valamint az új székhely tanácsadási és projektköltségeivel, továbbá az év vége előtt megrendelt, de 2016-ban teljesített szolgáltatásokkal voltak kapcsolatosak;

7.

megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökség operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

8.

megjegyzi, hogy az Eurojust 23 darab 15 000 EUR értéket meghaladó szerződést írt alá, ami 2014-hez képest csekély mértékű, 14 %-os csökkentést jelent; megállapítja, hogy a szerződések 82,6 %-a esetében nyílt közbeszerzési eljárást alkalmaztak, ami a beszerzések összegének 95,44 %-át tette ki;

9.

megjegyzi, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya 2015. december 31-én 2,4 % volt a 2014. december 31-i 4,8 %-hoz képest; megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2015-ös létszámterv 97,6 %-a végrehajtásra került;

10.

megállapítja, hogy 2015-ben az Eurojust végrehajtotta az álláshelycsökkentések második hullámát, ami 2 %-nak, azaz 4 álláshelynek felelt meg annak érdekében, hogy elérje a Parlament és a Tanács által megállapított 5 %-os célértéket; megjegyzi továbbá, hogy a csökkentések 1 %-os, azaz három álláshelyet érintő utolsó hullámának végrehajtását 2016-ra tervezték az igazgatási támogatás területén; elismeri, hogy a létszámcsökkentés megerősítette az operatív álláshelyek arányát a szervezetnél;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

11.

megjegyzi, hogy az Eurojust megerősítette, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó egyértelmű szabályok szerves részét képezik a bizalom kultúrája megteremtésének és a csalás elleni küzdelemnek a személyzeti szabályzat 22c. cikkében foglaltaknak megfelelően; megjegyzi, hogy az Eurojust jelenleg dolgoz ki új szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére; rámutat arra, hogy a szabályzattervezet előzetes vitájára már 2016. október 4-én sor került az Eurojust testületében; felkéri az Eurojustot, hogy számoljon be a folyamat további alakulásáról és a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályok majdani elfogadásáról;

12.

megjegyzi, hogy bár a testületi tagok önéletrajzainak rövid összefoglalói online elérhetőek, az érdekeltségi nyilatkozatok nem; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az Eurojust testülete 2016 januárjában iránymutatásokat fogadott el az összeférhetetlenségek megelőzéséről és kezeléséről; megjegyzi, hogy az Eurojust jelenleg véglegesíti az érdekeltségi nyilatkozatok összeállításának folyamatát, amelynek eredményeit a későbbiekben közzéteszi honlapján; felkéri az Eurojustot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a kérdésben elért előrelépésről;

13.

aggasztónak tartja, hogy az Eurojust nem irányozta elő a szakértők, a testületi tagok és a személyzet érdekeltségi nyilatkozatainak ellenőrzését vagy frissítését;

14.

sajnálja, hogy a független közös ellenőrző szerv igazgatási személyzete és tagjai nem tették közzé érdekeltségi nyilatkozataikat; felszólít a nyilatkozatok azonnali közzétételére; felhívja az Eurojustot két gyakorlati útmutató kidolgozására, egyrészt az intézményi irányításról, másrészt az összeférhetetlenségről a Bizottság által 2013 decemberében kiadott útmutatásnak megfelelően, valamint egyértelmű szabályok megállapítására a „forgóajtó-jelenség” megelőzése érdekében;

Belső ellenőrzés

15.

elismeri, hogy az Eurojust éves jelentése szerint szűkös informatikai ellenőrzési erőforrásai miatt a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) elhalasztotta az „Ellenőrzés és beszámolás – a megbízhatóság építőkövei” témakörben végzett ellenőrzést, amelyre végül 2016 januárjában került sor; várja az Eurojust következő éves jelentését és az ellenőrzés további részleteit;

16.

megállapítja, hogy az IAS 2015. március 27-ével lezárta az összes korábbi függőben lévő ajánlást; emlékeztet rá, hogy 2014-ben az IAS megvizsgálta a koordinációs értekezletek és koordinációs központok irányítását és szervezését az Eurojustnál; megjegyzi, hogy az IAS 2015-ben végleges ellenőrzési jelentést adott ki egy „fontos” minősítésű ajánlással; elégedetten jegyzi meg, hogy az Eurojust végrehajtotta a kiigazító intézkedéseket és az ajánlás ennek következtében „lezárult” minősítést kapott;

17.

megjegyzi, hogy az eredményszemléletű számviteli rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos projekt lehetővé tette az Eurojust igazgatási humánerőforrásainak hatékonyabb kihasználását, míg az adminisztratív igazgató által az összes igazgatási alkalmazott számára 2015 áprilisától bevezetett új idő-nyilvántartási eszköz (eRecording) lépést jelentett a tevékenységalapú nyomon követés és jelentéstétel irányában;

Egyéb megjegyzések

18.

ösztönzi az Eurojustot, hogy továbbra is kezelje prioritásként a terrorizmust, az emberkereskedelmet és embercsempészetet és a kiberbűnözést; üdvözli, hogy a tagállamok növekvő mértékben használják ki a koordinációs értekezletek és a koordinációs központok kínálta lehetőséget, és értékelik a harmadik országok nagyobb bevonását a közös nyomozócsoportokba; üdvözli, hogy folyamatosan növekszik azon esetek száma, amelyekben a tagállamok az Eurojust segítségét kérték, és hogy ez a növekedés 2014-hez képest 23 %-ot tesz ki; úgy véli, hogy költségvetését ennek megfelelően növelni kell;

19.

elismeri, hogy az Eurojust a fogadó tagállammal együtt jelenleg készül arra, hogy az intézmény új helyszínre költözzön; megjegyzi, hogy az új helyszínen zajló építkezés 2015 tavaszán kezdődött és a tervek szerint 2017 tavaszára fejeződik be; felkéri az Eurojustot, hogy számoljon be a továbbiakban a mentesítésért felelős hatóságnak az új helyszínre történő átköltözésről és ismertesse a költözés kapcsán felmerült teljes költségeket;

20.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly jelentős hiányát az Eurojust felső vezetése és a testületi tagok körében; sürgeti az Eurojustot ezen egyensúlyhiány mielőbbi javítására, és az eredményeknek az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal való közlésére;

21.

megjegyzi, hogy az Eurojust hét szolgálati gépkocsival rendelkezik, amelyek éves költsége 20 000 EUR;

22.

megjegyzi, hogy 2015-ben 64 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napokon (away days), aminek költsége 9 346,98 EUR volt (146,04 EUR fejenként);

23.

sajnálja, hogy 2015. évi éves jelentésében az Eurojust kijelentette, hogy a korrupció nem szerepel az Unió prioritásai között; megjegyzi, hogy ennek az állításnak ellentmond az a 90 korrupciós eset, amelyekhez 2015-ben az Eurojust szakértői segítségét kérték (kétszer annyi, mint 2014-ben) az Eurojust éves jelentése szerint; tudomásul veszi, hogy Görögország, Románia és Horvátország kérték a legtöbb segítséget a korrupcióval kapcsolatos ügyekben;

24.

a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/312


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1716 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Eurojust válaszával (1) együtt,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az Eurojust számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0056/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (4) és különösen annak 36. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0129/2017),

1.

jóváhagyja az Eurojust 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Eurojust adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 193. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/313


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1717 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Rendőrségi Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Europol válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0070/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (4), és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0107/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Rendőrségi Hivatal igazgatója számára az Europol 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Rendőrségi Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 198. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/314


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1718 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0107/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: hivatal) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 94 926 894 EUR volt, ami 2014-hez képest 12,55 %-os növekedést jelent; mivel ez a növekedés a hivatal megbízatásának kiterjesztésével járó, új vagy további feladatoknak tulajdonítható;

B.

mivel a Számvevőszék a hivatal 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

megállapítja, hogy a Számvevőszék 2015-ös jelentésében „lezárult” minősítést kapott a 2013-as számvevőszéki jelentésben a beszerzési eljárások hatékonyságával kapcsolatban tett megjegyzés;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

2.

elégedetten állapítja meg, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya magas, 99,80 %-os volt, amely azt mutatja, hogy a kötelezettségvállalások időben megtörténtek; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89 %-os volt, ami 2014-hez képest 4 %-os emelkedést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.

tudomásul veszi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött, átvitt előirányzatok elérték a 42 000 000 EUR összeget (41 %), a 2014-es 1 900 000 EUR (27 %) összeghez képest; tudomásul veszi, hogy ezek az átvitelek többnyire építkezési munkálatokra vonatkoztak, amelyek után a számlák még nem érkeztek be vagy ügyintézésük 2015 végéig még folyamatban volt; tudomásul veszi, hogy a hivatal továbbra is törekszik a költségvetés hatékony és megfelelő végrehajtására, különös tekintettel az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos átvitelekre; megjegyzi, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

4.

tudomásul veszi, hogy 2015 végén a hivatal által foglalkoztatott személyzet összlétszáma 627 fő volt, amelyből 483 fő szerepelt a létszámtervben, 140 fő szerződéses alkalmazott, 4 fő pedig helyi alkalmazott volt; tudomásul veszi továbbá, hogy a nem a hivatalhoz tartozó személyzet (kirendelt nemzeti szakértők, összekötő tisztviselők, illetve az összekötő hivatalok személyzete, a gyakornokok és a kivitelezők) létszáma 386 fő volt; feljegyzi, hogy 2015-ben a hivatal 86 új személyzeti tagot vett fel (45 ideiglenes és 41 szerződéses alkalmazottat), és hogy 62 személyzeti tag (49 ideiglenes és 13 szerződéses alkalmazott) kilépett a szervezetből;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

5.

tudomásul veszi, hogy a hivatal igazgatójának és helyetteseinek önéletrajzai és az összeférhetetlenség fennállásának hiányáról szóló nyilatkozatai 2015 szeptembere óta megtalálhatók a hivatal honlapján; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a hivatal igazgatótanácsi tagjainak önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai nincsenek közzétéve a hivatal honlapján; tudomásul veszi, hogy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (1) (az új Europol-rendelet) 2017. május 1-jétől alkalmazandó; tudomásul veszi, hogy az új Europol-rendelet alkalmazásától fogva a hivatal igazgatótanácsa az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat fogad el tagjaira nézve, többek között érdekeltségi nyilatkozataik tekintetében; felhívja a hivatalt, hogy honlapján tegye közzé igazgatótanácsi tagjainak életrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait, tegye lehetővé a nyilvánosság szükséges betekintését a felső vezetés ügyeibe, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az összeférhetetlenségről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

6.

elégedettséggel nyugtázza, hogy a hivatal szigorú szabályozói kereteket alkalmaz a szakértők, az igazgatótanácsi és a személyzeti tagok által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatok tárgyilagos helyességének ellenőrzése terén, összhangban a hivatal különleges szerepével, és hogy szükség esetén a hivatal együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF);

7.

elégedetten veszi tudomásul, hogy az összeférhetetlenség hiányának biztosítása érdekében a releváns fő területeken (személyzetfelvétel, beszerzés és a szervezetből kilépő személyzet) eseti keresés alapján folyik a nyílt forráskódú kutatás, illetve hogy az érvényes ikt-keretszerződések (tanácsadás) alá tartozó versenyek, illetve a költségvetési rendelet (2) alkalmazási szabályai 134. cikkének megfelelően tárgyalt eljárások kapcsán az érintett személyzet érdekeltségi nyilatkozatait rendszeresen ellenőrzik a versenyekben részt vevő vállalatokkal való esetleges összeköttetések kiszűréséért, illetve eseti alapon sor kerül további ellenőrzésre is;

8.

elégedetten állapítja meg, hogy 2016 végén a hivatal további megoldásokat léptetett életbe a visszaéléseket bejelentőkre vonatkozóan;

9.

észrevételezi, hogy a hivatal jelenleg a Bizottság csalás elleni stratégiáját alkalmazza; megjegyzi, hogy az új Europol-rendelet 2017. májusi hatálybalépésétől fogva érvényben lesz az a jogi előírás, hogy a hivatal alakítsa ki a saját stratégiáját a csalások megelőzésére; azt is megjegyzi, hogy a hivatal az igazgatótanácsa elé terjeszteni készül egy stratégiatervezetet, hogy gondoskodjék ennek még az új Europol-rendelet hatálybalépése előtt történő elfogadásáról; felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot a csalás elleni stratégiájával kapcsolatos fejleményekről;

Belsőkontroll-rendszerek

10.

tudomásul veszi, hogy 2015-ben a hivatalban zajlott kockázatkezelési tevékenységek egyaránt foglalkoztak a Számvevőszék, a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS), a belső ellenőrzés és az ombudsman által megnevezett belső kockázatokkal és javításra váró területekkel; tudomásul veszi továbbá, hogy a kockázatkezelési tevékenységek közé tartozott a 2015-ös munkatervben kitűzött fő üzleti célokat fenyegető kockázatok figyelemmel követése is; tudomásul veszi, hogy 2015 végéig a hivatal kockázatértékelési naplója 12 szervezeti kockázatról számolt be, 19 ezt csökkentő fellépéssel, amelyek 84 %-át 2015-ben végrehajtották vagy megoldották;

Belső ellenőrzés

11.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék, az Europol Közös Felügyeleti Szerve, a Bizottság adatvédelemért felelős tisztviselője, valamint a belső ellenőrzés által tett, még függőben maradt, kritikus jellegűnek vagy nagyon fontosnak minősített összes auditálási ajánlás 75 %-ának 2015-ben eleget tettek; felszólítja a hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a még függőben lévő ajánlások végrehajtásának előmeneteléről, illetve azon okokról, amelyek miatt úgy döntött, hogy nem foglalkozik velük;

12.

megjegyzi, hogy 2015-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrizte az érdekelt felekkel kapcsolatos irányítást; megjegyzi továbbá, hogy az IAS négy ajánlást adott, amelyek közül egyet sem minősítettek kritikusnak vagy nagyon fontosnak;

Egyéb megjegyzések

13.

észrevételezi, hogy a hivatal székhelyének otthont adó Hollandia hatóságai a jelenlegi fenyegetettséget lényegesként ítélték meg (5 fokozatból a 4.); tudomásul veszi, hogy a hivatal szoros kapcsolatban van az illetékes holland hatóságokkal a hivatal érintettségének folyamatos felmérése céljából, ideértve az adott helyzethez illő biztonsági intézkedéseket, illetve az üzletmenet folytonosságáért hozott megoldások kiigazítását;

14.

tudomásul veszi, hogy a hivatal fejlődő képességei – különösen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ, és 2016 óta a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja – következtében erősödött a hivatal kiberfenyegetettségi profilja; elismeri továbbá, hogy a hivatalnak van működő információbiztonsági irányítási rendszere, amelyet a releváns nemzetközi standardokkal és a szakmában legjobban bevált gyakorlatok példáival összhangban folyamatos jelleggel kiigazítanak;

15.

tudomásul veszi, hogy a hivatal 2016-ban felfrissítette ikt-hálózati szerkezetét a leglényegesebb üzleti adatai és a velük kapcsolatos rendszerek – köztük a tagállamokkal és harmadik felekkel történő információcsere-kapacitások – védelmének megerősítése érdekében; továbbá tudomásul veszi, hogy ezen intézkedések részeként a fő tevékenységgel kapcsolatos adatoknak és rendszereknek helyet adó hálózatot CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL (EU BIZALMAS) szintűnek minősítették;

16.

elégedetten nyugtázza, hogy a hivatal új – 2017 májusától alkalmazandó – jogi kerete további intézkedéseket ír elő arra nézve, hogy a Parlamentnek külön, a saját részére összeállított tájékoztatást kell nyújtani a hivatal munkájáról, és ezen belül az érzékeny operatív ügyekről is;

17.

elégedetten nyugtázza, hogy a hivatalnak kimerítő mennyiségű megoldás és megállapodás áll rendelkezésére a képességekre vonatkozó szolgáltatások megosztása tekintetében, ideértve a fogadó állammal közös versenytárgyalási eljárásokat, különféle más ügynökségekkel kötött számos operatív és stratégiai megállapodásokat, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával kötött támogatási megállapodást, valamint a Frontex-szel az uniós fogadóállomások kialakítása kapcsán folytatott szoros együttműködést;

18.

tudomásul veszi, hogy a hivatal 16 szolgálati gépjárművel rendelkezik, köztük egy operatív üzleti célokra specializált járművel, amely 73 000 EUR összegbe került (37 000 EUR volt a karbantartás, 16 000 EUR a biztosítások/engedélyek költsége, 20 000 EUR pedig az üzemanyagra fordított kiadás);

19.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a hivatal használja a magántulajdonban lévő, WorldCheck nevű ellentmondásos adatbázist, amely gyakran csak nyilvános források alapján köt egyes személyeket és szervezeteket a terrorizmushoz, megfelelő vizsgálat, átláthatóság vagy hatékony jogorvoslati módok biztosítása nélkül; felhívja a hivatalt, hogy magyarázza el a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának, hogy hogyan használja ezt a magántulajdonban lévő adatbázist munkája során, hogy a bizottság értékelni tudja, hogy helyénvaló-e közpénzeket felhasználni WorldCheck-licencek vásárlására;

20.

üdvözli, hogy a hivatal hatékonyan és eredményesen szállítja a tagállamok illetékes bűnüldözési hatóságai és az együttműködő partnerek által elvárt termékeket és szolgáltatásokat; elismeri, hogy a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) több mint 732 000 működési üzenetet dolgozott fel, és hogy csaknem 40 000 ehhez kapcsolódó ügyet indított, hogy az Europol Információs Rendszer több mint 633 000 keresést dolgozott fel, hogy a hivatal 812 műveletet támogatott, több mint 4 000 működési jelentést készített és 98 közös fellépést hangolt össze;

21.

kiemeli, hogy a terrortámadásokra és a migrációs válságra adott válaszul és a Bizottság biztonsági és migrációs ütemterve fényében a hivatal megbízatását megerősítették, költségvetése nőtt és személyzete bővült; üdvözli a hivatal által a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (EU IRU), a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja (EMSC) és a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja (ECTC) felállítása terén tett sikeres erőfeszítéseket; ösztönzi a hivatalt, hogy e három új eszköz fejlesztésére összpontosítson;

22.

ösztönzi a hivatalt, hogy egyszerűsítse az elemzési munkafájlokkal és az Europol új elemzési rendszerével kapcsolatos folyamatokat, és biztosítsa a szükséges forrásokat a magas szintű adatbiztonság, titoktartás és adatvédelem biztosítására;

23.

ösztönzi a hivatalt, hogy javítsa tovább a partnerei közötti információmegosztást, valamint a tagállamokkal, a nemzeti bűnüldöző szervekkel és az Eurojusttal folytatott együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem céljából, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az adatvédelmi és titoktartási szabályokat, többek között a célhoz kötöttség elvét; felkéri a hivatalt, hogy fordítson nagyobb figyelmet munkájának online platformokon történő ismertetésére.

24.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (3).


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(2)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(3)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/318


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1719 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Rendőrségi Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Europol válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti visszaélések bejelentéséről szóló nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0070/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozatra (4), és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0107/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Rendőrségi Hivatal 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Rendőrségi Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 198. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 121., 2009.5.15., 37. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/319


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1720 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0050/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0146/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 203. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/320


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1721 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0146/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 21 229 000 EUR volt, ami 2014-hez képest nem jelent változást; mivel az ügynökség költségvetésének 98,23 %-a az uniós költségvetésből származik;

B.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösképpen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

C.

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

elégedetten állapítja meg, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya az előző évhez hasonlóan 100 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 71,62 %-os volt, ami az előző évhez képest 2,17 %-os növekedést jelent; tudomásul veszi, hogy a lekötött előirányzatok általános magas szintjét, ami azt jelzi, hogy a kötelezettségvállalások időben megtörténtek;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

2.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a III. cím (operatív kiadások) alatt lekötött, 2016-ra átvitt előirányzatok elérték az 5 723 282 EUR összeget (70 %), az előző évi 5 848 956 EUR (75 %) összeghez képest; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint ezek az átvitelek főként az ügynökség tevékenységeinek természetét tükrözik, amely több hónapos és gyakran az év végén is átnyúló tanulmányok elkészítését is magukban foglalják;

3.

megállapítja, hogy a 2014-ről 2015-re átvitt előirányzatok végrehajtási szintje 2015-ben 98,32 %-os volt, és csak 104 366,35 EUR-t kellett törölni, ami a teljes összeg 1,61 %-a;

4.

megállapítja, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Átcsoportosítások

5.

megállapítja, hogy 2015-ben két költségvetési átcsoportosítást terjesztettek az igazgatótanács elé jóváhagyásra, és hogy a címek között összesen 835 734 EUR összeg került átcsoportosításra; ezen túlmenően megállapítja, hogy ezek az átcsoportosítások főként az igazgatási kiadások terén keletkezett többlethez, operatív projektekhez vagy operatív kiadásokhoz kapcsolódtak; megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2015-ben két ideiglenes (egy AD és egy AST) álláshely eltörlésével csökkentette személyzetét, összhangban a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodásban (1) rögzített általános elvekkel; emellett tudomásul veszi, hogy 2015 novemberében a költségvetési hatóság jóváhagyott két új AD álláshelyet az ügynökség személyzete számára, a jelenleg tartó menedékügyi/migrációs helyzettel összefüggésben;

Teljesítmény

7.

megjegyzi, hogy az elmúlt években az Ügynökség széles körű reformfolyamatba kezdett, amely tervezési, ellenőrzési és értékelési szerepének a fokozatos újradefiniálásához vezetett, ideértve egy belső teljesítményfigyelésre szolgáló, átfogóbb rendszert, egy teljeskörű funkcionalitást nyújtó nyomonkövetési és értékelési politikát, valamint egy nyomon követésre és értékelésre vonatkozó éves cselekvési tervet; megjegyzi, hogy jelenleg öt előzetes és négy utólagos értékelés van folyamatban, illetve hogy ennek a gyakorlatnak az eredményét az Ügynökség 2016-os éves tevékenységi jelentésében teszik majd közzé;

8.

sajnálatának ad hangot, amiért az ügynökség mandátuma továbbra is korlátozza az alapvető jogok előmozdításában betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy az ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére kifejtse véleményét a jogalkotási javaslatokról, valamint hogy hatáskörének ki kell terjednie az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében védett jogok minden területére, ideértve például a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyeket is;

9.

üdvözli az ügynökség komoly eredményeit; megállapítja, hogy az ügynökség 60 olyan rendezvényt tartott, amelyen részt vettek kulcsfontosságú partnerei és az érdekelt felek, hogy megvitassák a különböző tematikus területekkel kapcsolatos alapvető jogokat; elismeri, hogy az Ügynökség 240 prezentáció és meghallgatás során kínálta fel szakértelmét, és kutatásait 32 jelentés és tanulmány keretében ismertette; emlékeztet, hogy az Ügynökség 122 esetben fejtette ki véleményét a tagállamok, az Unió és más nemzetközi szervezetek megkeresésére adott válaszként; üdvözli továbbá az Ügynökség Parlamentre vonatkozó proaktív megközelítését;

Belső ellenőrzés

10.

megelégedéssel állapítja meg, hogy a jelentéstételi időszak végén az utólagos ellenőrzések semmilyen behajtandó összegre nem derítettek fényt;

11.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) 2015-ben nyomonkövetési ellenőrzést végzett két, 2013 végén tett kötelezettségvállalás kapcsán, amelyek a humán erőforrások és a szerződések igazgatására vonatkoztak; megjegyzi, hogy ennek eredményeképpen minden ajánlás lezárásra került, kivéve egy „nagyon fontos” minősítésűt, és egy „nagyon fontos”-ról „fontos”-ra visszaminősített ajánlást; megelégedéssel nyugtázza, hogy az IAS összes 2015 előtti ajánlását teljesítették és lezárták;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

12.

megjegyzi, hogy a Közszolgálati Törvényszék által 2015-ben az ügynökség ellen folytatott két peres eljárás viszonylatában az ítélet az ügynökségnek kedvezett a T-107/13 P ügyben, és az ügynökség éppen a jogi költségek fellebbező féltől való behajtásának folyamatánál tart, míg a T-658/13 P ügyben az ügynökség eleget tett az ítéletben foglaltaknak; megjegyzi továbbá, hogy az F-25/14. és az F-106/13. sz. egyesített ügyekben az ítélet végrehajtása folyamatban van, illetve az ügynökség újra foglalkoztatja a fellebbezőt és kifizette ennek perköltségeit, míg a fellebbezés függőben van; tudomásul veszi, hogy az ombudsman 178/2013/LP ügye nem függ össze egyetlen olyan bírósági üggyel sem, amelynek az ügynökség részese vagy részese volt;

13.

megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat mellett az ügynökség egy olyan gyakorlati útmutatót is adott a személyzete számára a vezetésről és az érdekellentét megelőzéséről, amely számos különféle ügyről nyújt kiterjedt információt és tanácsot; ezen túlmenően megjegyzi, hogy az ügynökség rendszeres képzéseket tart a személyzete számára etikai és feddhetetlenségi témákban, valamint közzéteszi az összes aktív igazgatótanácsi és tudományos bizottsági, valamint a vezetőségi tag érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát;

14.

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2012 óta az ügynökség alkalmazza a Bizottság visszaélések nyilvánosságra hozatalára vonatkozó iránymutatásait, az igazgatótanácsának 2012/04. számú határozatával (2) összhangban;

15.

megjegyzi, hogy az ügynökség alkalmazza a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatot, illetve értékeli a vezetőségi, az igazgatótanácsi és tudományos bizottsági tagok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatainak ellenőrzését, és a nyilatkozatokat közzéteszi az ügynökség honlapján az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szakpolitikája részeként;

16.

megjegyzi, hogy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) elfogadása nyomán az ügynökségnek meg kell fontolnia, hogy miként ülteti át belső szinten az irányelvet; bátorítja az ügynökséget, hogy hajtsa végre az irányelv releváns előírásait, és hogy a végrehajtásról tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak; tudomásul veszi, hogy az ügynökség jelenleg értelemszerűen a Bizottság visszaélések nyilvánosságra hozatalára vonatkozó iránymutatásait alkalmazza, az igazgatótanácsának 2012/04. számú határozatával összhangban; kéri az ügynökséget, hogy fontolja meg, vajon mennyiben lenne megfelelőbb, ha a többi ügynökség mintájára konkrét intézkedéseket hozna a visszaéléseket bejelentők védelmére;

17.

megjegyzi, hogy az ügynökség csalás elleni stratégiát fejlesztett ki, amely szükség esetén – elkötelezett kockázatértékelés után – új ellenőrzések bevezetését mérlegeli; megjegyzi továbbá, hogy a stratégiát az ügynökség igazgatótanácsa 2014. decemberi ülésén fogadta el egy erre vonatkozó cselekvési tervvel együtt, amelyet 2015 folyamán hajtottak végre;

18.

megjegyzi, hogy az ügynökség tervezi, hogy éves jelentésében standard fejezetet szentel az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak és a feddhetetlenségnek;

Egyéb megjegyzések

19.

aggodalommal veszi tudomásul a nemek közötti egyensúly jelentős eltolódását az ügynökség hat felső vezetői álláshelye tekintetében, amelyek közül ötöt azonos nemű személyek töltenek be; sürgeti az ügynökséget ezen egyensúlyhiány kiigazítására és az eredmények mielőbbi közlésére;

20.

megjegyzi, hogy 2015-ben 199 alkalmazott vett részt intézményen kívüli közösségi napokon (away days), aminek költsége 13 860,62 EUR volt (70 EUR fejenként);

21.

üdvözli, hogy az ügynökség 2015 során elsősorban az Unióba érkező menekülteket és migránsok helyzetével kapcsolatos alapjogokra összpontosított, amit különösen az ügynökség Görögországban és Olaszországban felállított uniós fogadóállomásokon érvényesülő alapvető jogokról szóló véleménye tükröz; különösen elismeri, hogy az ügynökség jelentős mértékben fokozta tevékenységét a bevándorlás és a migránsok integrációja, a vízum és határellenőrzés, valamint a menekültügyi eljárások területén;

22.

üdvözli, hogy 2015-ben az ügynökség folytatta a romák unióbeli helyzetéről szóló kutatását, és ezzel hozzájárult az Unió és a tagállamok integrációs politikái hatékonyságának és hiányosságainak nyomon követéséhez; különösen üdvözli az ügynökség kutatáson alapuló politikai ajánlásait a cigányellenesség elleni sikeres harccal és a romák befogadásáért folyó küzdelemmel összefüggésben;

23.

üdvözli, hogy az ügynökség folyamatosan törekszik arra, hogy megállapításait a széles nyilvánosság számára hozzáférhető módon közzétegye a közösségi média platformjain; határozottan ösztönzi az ügynökség munkáinak online platformokon történő további terjesztését;

24.

javasolja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés javasolt új tematikus területeinek beillesztését az új többéves keretbe, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások. kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés az uniós jog részévé vált, így az ügynökség feladatkörébe tartozik;

25.

A mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (4).


(1)  Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(2)  http://fra.europa.eu/sites/default/files/eb_decision_2012_04-whistleblowing_rules.pdf

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(4)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/323


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1722 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0050/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0146/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 203. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/324


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1723 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség („ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0065/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 30. cikkére (4),

tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 76. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0137/2017),

1.

mentesítést ad az Európai Határ- és Parti Őrség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Határ- és Parti Őrség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 208. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(5)  HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(6)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/326


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1724 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel a Számvevőszék 12/2016. sz. „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című különjelentésére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0137/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) (az „ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetése 143 300 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 46,31 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés főként két, összesen 28 000 000 EUR összegű költségvetés-módosításnak az eredménye, melyek földközi-tengeri műveleteket érintettek;

B.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az ügynökség 2015-re szóló költségvetéséhez való uniós hozzájárulás összesen 133 528 000 EUR volt, ami 2014-hez képest 53,82 %-os növekedést jelent;

C.

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében („számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy az ügynökség éves beszámolójának alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek;

A beszámoló megbízhatóságáról adott korlátozó záradék alapja

1.

nyugtázza, hogy a Számvevőszék korlátozó záradékot adott ki az ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról; megállapítja, hogy a korlátozó záradék azon alapul, hogy az ügynökség 1 723 336 EUR-val alábecsülte a 2015-ben felmerülő, de még ki nem számlázott, a tengerfelügyelethez kapcsolódóan előfinanszírozott szolgáltatások költségét; megállapítja továbbá, hogy ez a számviteli hiba hatással volt az elhatárolt költségekre és lényeges hibás állítást eredményezett az ügynökség mérlegében és eredménykimutatásában; rámutat ugyanakkor, hogy a számviteli hiba nem vezetett szabálytalan vagy jogszerűtlen művelethez, és hogy a forrásokat nem használták fel helytelenül;

2.

sajnálja, hogy elhatárolandó költségeket a számvitelért felelős tisztviselő egy olyan jelentés alapján becsülte meg, amely nem vette figyelembe az előfinanszírozás elhatárolandó részét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a számvitelért felelős tisztviselő nem vette észre időben ezt a hibát, és nem konzultált a partnerügynökségi kollégájával; megállapítja, hogy ennek eredményeképpen a beszámoló elkészítésekor nem vették figyelembe az esetlegesen elhatárolandó költségek egy részét;

3.

nyugtázza, hogy az ügynökség kiigazító intézkedéseket hozott az ilyen problémák jövőbeni elkerülése érdekében; tudomásul veszi, hogy az ügynökség elhatárolandó költségek helyes becslésével megbízott számvitelért felelős tisztviselője az összes rendelkezésre álló releváns adatra és információra fogja alapozni a becslést, beleértve az elhatárolandó költségek tekintetében érintett partnerügynökségek információit; nyugtázza, hogy az ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője fokozni fogja az efféle hibák elkerülésére irányuló erőfeszítéseit a rendelkezésre álló adatok keresztellenőrzése és a számvitelért felelős tisztviselővel való szorosabb együttműködés révén;

4.

megállapítja, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az ügynökség éves beszámolója – a felmerülő, de még ki nem számlázott költségekkel kapcsolatos probléma hatásainak kivételével – minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat;

Megjegyzések az ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

5.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség 2015-ben utólagos ellenőrzést végzett Izlandon, és 1 400 000 EUR értékben szabálytalan kifizetéseket tárt fel egy 2011 és 2015 között hét közös műveletben részt vevő hajó értékcsökkenése kapcsán; rámutat különösen arra, hogy az izlandi parti őrség egy olyan hajó értékcsökkenésének megtérítését igényelte, amelynek hasznos élettartama már meghaladta az ügynökség iránymutatásában szereplő időtartamot;

6.

nyugtázza, hogy az ügynökség pénzügyi szabályzatának végrehajtási szabályai úgy rendelkeznek, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elállhat egy megállapított összeg visszafizettetésétől, amennyiben a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével; nyugtázza továbbá, hogy ezen elvvel összhangban és külső jogi tanácsadásra támaszkodva az engedélyezésre jogosult tisztviselő 600 000 EUR visszafizettetését jelentette be, ami a 2014 óta nyújtott támogatásokat fedi le; nyugtázza, hogy ugyanezen okból az engedélyezésre jogosult tisztviselő bejelentette 200 000 EUR 2016-ban esedékes visszatérítésének megtagadását; tudomásul veszi, hogy amióta az ügynökség utólagos ellenőrzéseket folytat, továbbá az ügynökség kedvezményezettjei – azaz a tagállamok határigazgatással és migrációs kérdésekkel foglalkozó hatóságai – felé az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ügynökség bevált gyakorlata szerint járt el, és az utolsó két évben folytatott együttműködésre vonatkozó szabálytalan kifizetéseket fizettette vissza;

7.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a Belső Biztonsági Alap (ISF) tekintetében fennáll a kettős finanszírozás kezeletlen kockázata; emlékezet rá, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra létrehozott, a határigazgatást támogató eszközből és a rendőrségi együttműködést támogató eszközből álló ISF 3 800 000 000 EUR-val rendelkezik tevékenységek finanszírozására; emlékeztet rá, hogy a Bizottság a határigazgatást támogató eszköz keretében megtéríti a tagállamoknak eszközök – például szárazföldi járművek vagy hajók – vásárlását, akárcsak olyan működési költségeiket, mint az üzemanyag-fogyasztás vagy a karbantartás; rámutat, hogy az ilyen költségeket az ügynökség a közös műveletek résztvevőinek is megtéríti; nyugtázza, hogy az ügynökség a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságával együttműködésben intézkedéseket hozott e kockázat enyhítésére; megállapítja, hogy ezen intézkedések magukban foglalják az ISF adatbázishoz való hozzáférést, amelyben az összes terv és a kedvezményezettek jelentései hozzáférhetők, a megosztott irányítás közös rendszerével kapcsolatos képzést, valamint előzetes és utólagos ellenőrzéseket az alátámasztó dokumentumok ellenőrzése és ezzel egyidejűleg a kedvezményezettek figyelmének felhívása révén;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

8.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,86 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,21 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 69,50 %-os volt, ami 2014-hez képest 0,71 %-os csökkenést jelent;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

9.

megállapítja, hogy az előirányzatok átvitele a II. cím (igazgatási kiadások) esetében 3 200 000 EUR volt (a lekötött előirányzatok 38 %-a), szemben a 2014-es 4 500 000 EUR-val (36 %); megállapítja továbbá, hogy III. cím (operatív kiadások) esetében az előirányzatok átvitele 40 200 000 EUR-t (35 %) tett ki, szemben a 2014-es 28 400 000 EUR-val (44 %); nyugtázza, hogy a II. cím esetében az átvitelek elsősorban az év végén átnyúló informatikai szerződésekre vezethetők vissza, míg a III. cím esetében az ügynökség műveleteinek többéves jellegéből adódtak; nyugtázza továbbá, hogy az ügynökség folytatja az átvitelek összegének csökkentésére irányuló erőfeszítéseit az évenkéntiség költségvetési elvének fokozottabb tiszteletben tartása érdekében;

10.

megállapítja, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

11.

az ügynökség információi alapján megállapítja, hogy az ügynökség 2015-ben 34 munkaerő-felvételi eljárást indított, amelyből a tervek szerint 2016-ban 14 lezárult; megállapítja továbbá, hogy 2015-ben az ügynökség 47 alkalmazottat vett fel;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

12.

nyugtázza, hogy közbeszerzési eljárásai átláthatóságának biztosítása érdekében az ügynökség az általa odaítélt, az előírt értékhatárokat túllépő szerződéseket közétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az előírt értékhatárok alattiakat pedig a saját honlapján;

13.

nyugtázza, hogy az ügynökség közzétette honlapján ügyvezető igazgatójának és ügyvezetőigazgató-helyettesének összeférhetetlenség fennállásának hiányáról szóló nyilatkozatát; tudomásul veszi továbbá, hogy az igazgatótanács tagságában nemrégiben bekövetkezett változásokkal függ össze az, hogy az ügynökség néhány igazgatótanácsi tagjainak még nem tették közzé az összeférhetetlenség fennállásának hiányáról szóló nyilatkozatát; nyugtázza, hogy az ügynökség közzéteszi honlapján e nyilatkozatokat, amint megkapja őket;

14.

elismeri az ügynökség átláthatósággal kapcsolatos, folyamatban lévő munkáját; megjegyzi, hogy előrehaladásra van szükség, és értékelő bizottságokat kell felállítani;

15.

megállapítja, hogy az ügynökség magatartási kódexe az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos valamennyi kérdést lefedi, és a teljes személyzetre vonatkozik; megelégedéssel nyugtázza, hogy 2016-ban az ügynökség frissítette az összeférhetetlenség fogalmának értelmezéséről a személyzetének írt belső iránymutatást; megjegyzi, hogy az ügynökség nem tervezte az érdekeltségi nyilatkozatok ténybeli helytállóságának vagy a frissítésük folyamatának ellenőrzését;

16.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Frontex nem fordított kellő figyelmet a meglévő lehetséges összeférhetetlenségekre, amikor a közös műveletekre szóló támogatások megtárgyalásával foglalkozó csoportokat összeállította; felhívja az ügynökséget, hogy vezessen be az átláthatóság elveinek megóvását és a tárgyalócsoportok összeférhetetlensége hiányának biztosítását célzó intézkedéseket és megfelelő szabályozást;

17.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség dolgozik a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályzatának véglegesítésén; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e szabályzat létrehozásáról és végrehajtásáról;

18.

sajnálja a Számvevőszék 12/2016. sz. különjelentésében szereplő következtetéseket, melyek szerint az ügynökség nem dolgozott ki megfelelő összeférhetetlenségi politikát a kétoldalú tárgyalócsoportokban részt vevő alkalmazottak vonatkozásában; felhívja az ügynökséget, hogy dolgozzon ki hivatalos összeférhetetlenségi politikát a támogatások kiválasztási és odaítélési folyamatában részt vevő külső szakértők, alkalmazottak és igazgatósági tagok vonatkozásában, figyelembe véve a több kisebb összeférhetetlenség kumulatív hatását és a hatékony helyesbítő intézkedések határozásának szükségességét;

Belső kontroll

19.

az ügynökség információi alapján megállapítja, hogy az ügynökség 2015 végén értékelte belső kontrollrendszere hatékonyságát; megállapítja, hogy az értékelés alapján a belsőkontroll-standardokat végrehajtják és a standardok működnek; megjegyzi ugyanakkor, hogy az ügynökség költségvetési előirányzatainak jelentés növelése óta nagyobb súly nehezedik a belsőkontroll-rendszerre, melyet tovább kell javítani; nyugtázza, hogy az ügynökség nyolc belsőkontroll-standard esetében állapította meg, hogy további előrelépéseket lehetne elérni, és stratégiát dolgozott ki a hiányosságok kezelésére; várakozással tekint az ügynökség következő éves jelentésére és a belsőkontroll-rendszerének javításával kapcsolatos további részletekre;

Belső ellenőrzés

20.

megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) 2015-ben ellenőrizte a közbeszerzést és a vagyonkezelést, és ennek eredményeképpen négy „fontos” ajánlást tett; tudomásul veszi, hogy az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki ezen ajánlások kezelése érdekében;

21.

nyugtázza az IAS következtetéseit, melyek szerint 2016. január 1-jétől nem volt egy lezáratlan „kritikus” ajánlás sem; megjegyzi ugyanakkor, hogy a humánerőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos („nagyon fontos”) és az it-projektek irányításával kapcsolatos („fontos”) ajánlást nem hajtották végre a cselekvési tervben rögzített határidőn belül; nyugtázza, hogy a végrehajtás késedelmét az okozta, hogy függőben volt az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak felvételére vonatkozó új végrehajtási szabályok elfogadása, valamint hogy az ügynökség úgy határozott, hogy az ikt-irányítást az ikt-stratégia elfogadása előtt hajtja végre a végrehajtás következetességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében;

Egyéb megjegyzések

22.

emlékeztet rá, hogy az előző években a támogatási megállapodások nagy és folyamatosan növekvő száma, valamint az ezekkel kapcsolatos, az ügynökség által ellenőrizendő kiadások nagyságrendje azt jelezte, hogy hatékonyabb, illetve költséghatékonyabb finanszírozási mechanizmust lehetne alkalmazni az ügynökség operatív tevékenységeinek finanszírozására; nyugtázza, hogy az ügynökség új alapító rendelete visszavonta a „támogatás” kifejezést mint az ügynökség és a tagállamok intézményei közötti műveleti tevékenységekre szolgáló szerződéses eszközt; reméli, hogy ez a módosítás lehetővé teszi az ügynökség számára műveleti tevékenységei pénzgazdálkodásának egyszerűsítését; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kérdéssel kapcsolatos további fejleményekről;

23.

üdvözli, hogy 2015-ben az ügynökség több mint 250 000 ember megmentéséhez járult hozzá a tengereken; üdvözli, hogy a 2015 tavaszán bekövetkezett tragikus eseményeket követően növelték az ügynökség kutatási és mentési kapacitását;

24.

felhív az információcsere javítására a Frontex, a bel- és igazságügyi együttműködés területén aktív ügynökségek és a tagállamok között, az adatvédelmi szabályoknak és különösen a célhoz kötöttség elvének való teljeskörű megfelelés mellett, a Frontex támogatással finanszírozott közös műveletei hatékonyságának javítása érdekében; sajnálja, hogy a közös műveletek tényleges hatását nehéz értékelni;

25.

rámutat, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Frontex operatív programjainak többsége nem rendelkezik mennyiségi célokkal, a közös műveletek pedig konkrét célértékekkel; aggodalommal állapítja meg, hogy ez – az együttműködő országok általi elégtelen dokumentációval – hosszú távon akadályozhatja a közös műveletek hatékonyságának utólagos ellenőrzését; felhívja a Frontexet stratégiai programtervezésének javítására, és arra, hogy releváns stratégiai célokat tűzzön ki támogatási tevékenységeihez, valamint eredményes eredményorientált monitoring- és jelentési rendszereket hozzon létre releváns és mérhető fő teljesítménymutatókkal;

26.

megjegyzi, hogy a határokon átnyúló műveletekben résztvevő államok költségtérítési igénylőlapokon jelentik be felmerült költségeiket: az „állandó költségeket” (értékcsökkenés és karbantartás), a „változó költségeket” (főként üzemanyag) és a „kiküldetési költségeket” (főként juttatások és egyéb személyzeti költségek); megjegyzi továbbá, hogy a bejelentett költségek valós értékeken alapulnak és országonként más-más normákat követnek, vagyis a résztvevő államok eltérő megközelítést alkalmaznak, s ez az összes érintett fél számára megterhelő rendszert eredményez; ösztönzi az ügynökséget, hogy amennyiben lehetséges az efféle, nem hatékony megoldások elkerülése érdekében alkalmazzon egyszerűsített költségelszámolási módszereket;

27.

emlékeztet rá, hogy az (EU) 2016/1624 rendelet 57. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ügynökség székhelyről szóló megállapodását az ügynökség igazgatótanácsa jóváhagyásának megszerzését követően és legkésőbb 2017. április 7-ig meg kell kötni; megelégedéssel nyugtázza, hogy 2017. január 23-án az ügynökség és a lengyel kormány aláírta a székhelyről szóló megállapodás tervezetét; megjegyzi továbbá, hogy a megállapodást 2017 februárjában be kell mutatni az ügynökség igazgatótanácsának, amelynek – amennyiben elfogadja a megállapodást – fel kell jogosítania az ügynökség igazgatóját a megállapodás lengyel kormánnyal való aláírására, ekképpen előkészítve a lengyel parlament általi későbbi jóváhagyást;

28.

aggályosnak tartja a nemek közötti egyensúly jelentős hiányát (93 %/7 %) az ügynökség igazgatótanácsában; továbbá megjegyzi, hogy az ügynökség felső vezetői munkacsoportjának mindkét tagja ugyanahhoz a nemhez tartozik;

29.

emlékeztet, hogy az ügynökségnek megfelelő forrásokkal és személyzettel kell ellátnia alapjogi tisztviselőjét a panaszkezelési mechanizmus bevezetése és az ügynökség alapvető jogok ellenőrzésével és védelmének biztosításával kapcsolatos stratégiájának további fejlesztése és megvalósítása érdekében;

30.

üdvözli a nemzeti hatóságok számára az uniós fogadóállomásokon nyújtott segítséget a migránsok beazonosítása és nyilvántartásba vétele, a visszaküldéshez kapcsolódó tevékenységek, valamint az Unió belső biztonsága terén; üdvözli az Europollal aláírt operatív együttműködési megállapodást, melynek célja a határokon átnyúló bűnözés és a migránscsempészés megakadályozása; felszólít az Europollal és a bel- és igazságügy terén tevékenykedő egyéb ügynökségekkel való további és hatékonyabb együttműködésre.

31.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/330


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1725 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (jelenleg Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség („ügynökség”) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra, (05873/2017 – C8-0065/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 30. cikkére (4),

tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 76. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0137/2017),

1.

jóváhagyja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Határ- és Parti Őrség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 208. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(5)  HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(6)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/331


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1726 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0066/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0148/2017),

1.

mentesítést ad az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 214. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/332


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1727 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0148/2017),

A.

mivel a pénzügyi kimutatások szerint az Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: ügynökség) 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetéséhez való uniós hozzájárulás 27 606 414 EUR volt, ami 2014-hez képest 8,82 %-os növekedést jelent;

B.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében („a számvevőszéki jelentés”) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

C.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

Megjegyzések a beszámoló megbízhatóságáról

1.

a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a számviteli rendszereket utoljára 2012-ben érvényesítették; megállapítja, hogy az egyetlen rendszer, amelybe az ügynökség közvetlenül visz be számvitellel kapcsolatos adatokat, ABAC (eredményszemléletű elszámolási) rendszer, nem az ügynökség tulajdona és azt a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (DG Budget) központilag rendszeresen érvényesíti;

2.

tudomásul veszi, hogy a legutóbbi helyi rendszerérvényesítés óta a helyi rendszerek nem módosultak, és hogy az ügynökség Prágába költözése nem eredményezett változást a pénzügyi folyamatokban, illetve az információ-áramlásban; megállapítja, hogy kinevezése előtt az ügynökség új könyvvizsgálója megismerte a helyi rendszereket; tudomásul veszi, hogy a számviteli rendszerek rendszeres érvényesítésére a Költségvetési Főigazgatóság és az ügynökség között létrejött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint, a Költségvetési Főigazgatóság kockázatértékelése alapján kerül sor; elismeri, hogy a kockázat jelenleg alacsony, így a következő érvényesítésre 2020-ban, vagy ha a rendszerekben változás történik, akkor 2018-ban kerül sor;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

elégedettséggel állapítja meg, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya elérte a 100 %-ot; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya is 100 %, ugyanakkor ebbe az arányba beletartoznak a kifizetési előirányzatok nem automatikus átvitelei is a költségvetés III. címe keretében fennmaradó kifizetési előirányzatok felhasználásának maximalizálása érdekében;

4.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség átlagos kifizetési időtartama 13 nap, ami a Bizottság 30 napos küszöbértéke és az ügynökség által célként kitűzött 20 nap alatt van; megállapítja, hogy az ügynökség összesen 4 267 pénzügyi tranzakciót dolgozott fel, ami 24 %-os növekedést jelent 2014-hez képest;

5.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2014-ben a Bizottsággal kötött három új hatáskör-átruházási megállapodás (az EGNOS hasznosítása, a Galileo hasznosítása és a Horizont 2020) aláírását követően 2015-ben nagy összegű átruházott költségvetést kezelt; megállapítja, hogy a Galileo hasznosítására vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodást 2015 decemberében írták alá, ami további 300 000 000 eurót rendelt az ügynökséghez; tudomásul veszi, hogy 2015-ben összesen 116 067 789 eurónyi átruházott költségvetést kötöttek le és 183 108 199 eurót fizettek ki;

6.

megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan; megállapítja, hogy a Költségvetési Főigazgatósággal kötött, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás értelmében az ügynökség beszámolóit és a kapcsolódó jelentéseket a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője készíti, így a részletességben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából ered; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy iránymutatást dolgoz ki az ügynökségek 2016. évi költségvetési beszámolóihoz;

Átcsoportosítások

7.

megállapítja, hogy az ügynökség 2015-ben nyolc belső átcsoportosítást hajtott végre, melyeket az ügyvezető igazgató engedélyezett; megjegyzi, hogy az ügynökség éves jelentése és a Számvevőszék jelentése szerint a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a pénzügyi szabályzat keretei között maradt;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

8.

tudomásul veszi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a lekötött előirányzatok átvitelének szintje 2 500 000 EUR (42 %) volt a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében, szemben a 2014-es 3 400 000 euróval (54 %); elismeri, hogy ezek az átvitelek elsősorban az ügynökség számára 2015-ben nyújtott olyan szolgáltatásokra vonatkoztak, amelyek számlái csak 2016-ban érkeztek be, egy sor nagy értékű informatikai szerződésre, valamint egy 2015 végén kötött kockázatértékelési szerződésre; elismeri továbbá, hogy ezek az eredetileg 2016-ra tervezett projektek azért indultak el már 2015-ben, hogy hasznosítsák a más költségvetési sorok megtakarításai révén felszabaduló forrásokat;

9.

megállapítja, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek operatív programjainak többéves jellege indokolhatja és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének sem, különösen ha azokat előre betervezik és erről tájékoztatják a Számvevőszéket;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

10.

megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökségnél 2015-ben jelentős volt a fluktuáció, 14 alkalmazott távozott és 26 új érkezett; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint a viszonylag nagyarányú személyzeti fluktuáció abból adódik, hogy a munkaerőpiac eme rendkívül versenyképes és technikai ismereteket igénylő szegmensében nehézséget jelent a kulcsfontosságú munkaerő vonzása és megtartása, főként székhelyének elhelyezkedése és amiatt, hogy itt az uniós korrekciós együttható viszonylag alacsony, ami kihat a cseh köztársaságbeli fizetések szintjére; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség mindent megtesz vonzerejének növelése érdekében, többek között küldetése jelentőségének nyomatékosítása révén; felhívja az ügynökséget és a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a költségvetési hatóságnak az ügynökségbeli álláshelyek vonzerejének lehetséges javításáról; felszólítja az ügynökséget, hogy készítsen a jelentős személyzeti fluktuáció problémáját hatékonyan orvosló cselekvési tervet;

11.

úgy véli, hogy a személyzeti politikát és eljárást a 2013. december 2-i intézményközi megállapodásnak megfelelően az ügynökségre ruházott új feladatoknak megfelelően ki kell igazítani; hangsúlyozza, hogy a megfelelő személyzeti létszám lehetővé fogja tenni az ügynökség számára küldetése teljesítését, és megismétli, hogy amennyiben nem sikerül elérni a megfelelő személyzeti létszámot, az jelentős hátrányokhoz és kockázatokhoz vezet;

12.

megállapítja továbbá, hogy növelni kell az ideiglenes alkalmazotti álláshelyek számát, hogy biztosítani lehessen az új feladatok teljesítését; emlékeztet, hogy a feladatok és az erőforrások közötti szakadék kiszervezés révén történő áthidalása költségesebbnek bizonyult és megakadályozta, hogy az ügynökség kialakítsa és megtartsa az uniós űrpolitika végrehajtásához szükséges készségeket és kompetenciákat;

Belsőkontroll-rendszerek

13.

megállapítja, hogy az ügynökség üzletmenet-folytonossági terveket vezetett be a Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban található biztonsági objektumainál; megállapítja, hogy nem létezik azonban az ügynökség prágai székhelyére, illetve az ügynökség teljes egészére érvényes üzletmenet-folytonossági terv; tudomásul veszi, hogy azon értékelés alapján, miszerint a létező üzletmenet-folytonossági terv egyelőre elég a székhely vonatkozásában, úgy döntött, elsődlegesen új objektumainak üzletmenet-folytonossági terveit biztosítja, amíg a székhelyen belüli műveleteket és tevékenységeket nem stabilizálják; tudomásul veszi továbbá az ügynökség azon szándékát, miszerint a következő évben globális szinten aktualizálni fogja az üzletmenet-folytonossági tervet; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az üzletmenet-folytonossági terv módosításairól; felhív továbbá a cseh köztársaságbeli bérszintekre kiható korrekciós együttható új értékelésére a megfelelő egyensúly visszaállítása érdekében;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

14.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa beleegyezett, hogy valamennyi tagjától egyéni érdekeltségi nyilatkozat kitöltését fogja kérni; tudomásul veszi azt is, hogy az igazgatótanács elnökének és elnökhelyettesének érdekeltségi nyilatkozatait hamarosan közzéteszik a honlapon; kéri az ügynökséget, hogy haladéktalanul gyűjtse össze és tegye közzé az érdekeltségi nyilatkozatokat és az önéletrajzokat, és ennek révén tegye lehetővé a nyilvánosság számára felső vezetésének a nyilvánosság általi szükséges áttekintését, és hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben bekövetkezett fejleményekről;

15.

megállapítja, hogy az ügynökség kivizsgál és megold minden, az egyes érdekeltségi nyilatkozatok ténybeli pontosságával kapcsolatos potenciális problémát, és hogy az igazgatótanács tagjait rendszeresen emlékeztetik e kötelezettségük és az információk szükség szerinti frissítésének teljesítésére;

16.

megállapítja, hogy az ügynökség nem vezetett be külön szabályokat a visszaélések bejelentésével kapcsolatban a személyzeti szabályzatban említett szabályokon felül; sürgeti az ügynökséget, hogy fogadjon el a visszaélések bejelentésére vonatkozó olyan belső politikát, amely elősegíti az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúráját a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassa és részesítse képzésben alkalmazottait az e politika tekintetében fennálló jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsa a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövesse nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát és vezessen be anonim belső jelentéstételi csatornát; felszólítja az ügynökséget, hogy tegyen közzé éves jelentést a visszaélések bejelentésével kapcsolatos esetek számáról és azok nyomon követéséről, és azt bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; tudomásul veszi, hogy az ügynökség tájékoztatta a személyzetet a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a visszaélések bejelentéséről szóló szabályzata létrehozásáról és végrehajtásáról;

Kommunikáció

17.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség a 2015-ben Luxembourgba, Milánóba, Oslóba, Zágrábba, Stockholmba, Rigába, Ljubljanába és Athénba ellátogató európai űrkiállítási projekt elsődleges partnere és kezdeményezője, és több százezer helyi polgárt fogadott; tudomásul veszi, hogy minden kiállításlátogatás számos helyi szereplővel, többek között a helyi iparral, a városvezetésekkel és a tudományos élettel való együttműködés eredménye volt; megállapítja azt is, hogy az ügynökség az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Tudomány és Társadalom” elnevezésű kezdeményezésének aktív partnere volt;

18.

elégedetten állapítja meg, hogy az ügynökség 2015-ben átalakította honlapját, többek közt frissítette tartalmát, elemzést végzett a felhasználói igényekről és tapasztalatokról, teljesítmény-összehasonlítási vizsgálatot végzett és átalakította információs architektúráját;

Egyéb megjegyzések

19.

megállapítja, hogy az ügynökség 2015. évi munkaprogramját csak 2015 márciusában fogadták el, és hogy a 2014–2020-as többéves munkaprogram elfogadása még várat magára; megállapítja továbbá, hogy a fő tervezési dokumentumok késői elfogadása veszélyezteti az ügynökség céljainak elérését; tudomásul veszi, hogy a többéves munkaprogram ügynökség általi kidolgozását a Bizottság által irányított európai GNSS-program gyorsan változó státusza akadályozta, mivel az ügynökség minden tevékenysége ettől függ; tudomásul veszi továbbá, hogy a többéves munkaprogram további változatainak elkészítése után és a Bizottsággal folytatott megbeszéléseket követően az a határozat született, hogy a többéves munkaprogram a 2017–2020 közötti időszakot lefedő egységes programozási dokumentum részét képezi majd; kéri az ügynökséget, hogy a hosszú távú tervezéssel kapcsolatos fejleményekről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

20.

aggodalommal veszi tudomásul a nemek közötti egyensúly jelentős eltolódását az ügynökség igazgatótanácsában a felső vezetők körében; szorgalmazza, hogy az ügynökség javítson ezeken az egyensúlyhiányokon, és az eredményekről mielőbb tájékoztassa a Parlamentet;

21.

megjegyzi, hogy 2015-ben 126 alkalmazott vett részt két intézményen kívüli közösségi napon (away days), aminek költsége 12 077 EUR volt (96 EUR fejenként);

22.

a mentesítő határozatot kísérő, horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2017. április 27-i állásfoglalására (1).


(1)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155 (lásd e Hivatalos Lap 372. oldalát).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/335


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1728 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05873/2017 – C8-0066/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0148/2017),

1.

jóváhagyja az Európai GNSS Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 449., 2016.12.1., 214. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/336


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1729 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0088/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0103/2017),

1.

mentesítést ad a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 7. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 8. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/337


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1730 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0103/2017),

A.

mivel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást (a továbbiakban: közös vállalkozás) az 560/2014/EU tanácsi rendelet köz- és magánszféra közötti partnerségként hozta létre 10 éves időtartamra azzal a céllal, hogy összehozza az összes érdekelt felet és hozzájáruljon ahhoz, hogy az Unió kulcsszereplővé váljon a fejlett bioalapú termékek és bioüzemanyagok kutatása, demonstrálása és piaci alkalmazása terén;

B.

mivel a közös vállalkozás irányító testülete 2014. október 14-i határozatával elfogadott pénzügyi szabályzatának 38. és 43. cikke értelmében a közös vállalkozásnak saját éves beszámolót kell készítenie és elfogadnia, és a beszámoló elkészítése az irányító testülete által kinevezett számvitelért felelős tisztviselő kötelessége;

C.

mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a bioalapú iparágak konzorciuma (BIC) által képviselt ágazati partnerek;

D.

mivel a közös vállalkozás kutatási tevékenységeihez és igazgatási költségeihez való maximális uniós hozzájárulás 975 000 000 EUR, amelyet a Horizont 2020 költségvetéséből kell finanszírozni, és a közös vállalkozás többi tagjának összesen legalább 2 730 000 000 EUR hozzájárulást kell biztosítania a közös vállalkozás tevékenységének időtartama alatt, beleértve legalább 182 500 000 EUR készpénzes hozzájárulást és legalább 1 755 000 000 EUR természetbeni hozzájárulást további tevékenységekre, valamint a közös vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatos természetbeni hozzájárulásokat;

Általános megjegyzések

1.

megjegyzi, hogy 2015 fontos év volt a közös vállalkozás számára, mivel 2015. október 26-án elérte működési kapacitását és pénzügyi függetlenségét, és hogy 2015 előtt a Bizottság felelt a működésért, és ideiglenes ügyvezető igazgatót jelölt ki 2014. július 23-tól2015. szeptember 30-ig, amikor is a programiroda állandó ügyvezető igazgatója elfoglalta hivatalát; elégedetten veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás független működésének első néhány hónapjában nem derült fény semmilyen rendszerjellegű hibára;

2.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2015 áprilisában elfoglalta új brüsszeli irodáját; üdvözli, hogy a közös vállalkozás által támogatott első projektek összesen 71 000 000 EUR magánfinanszírozást ösztönöztek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2015-ös éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

4.

nyugtázza, hogy a közös vállalkozás éves beszámolója szerint a végleges 2015-ös költségvetés 209 422 797 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 21 075 192 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott, melyek végrehajtási aránya 87 % illetve 89 % volt;

5.

megállapítja, hogy 2015-ben az összes operatív kötelezettségvállalás (180 390 497 EUR) globális szinten történt és két 2015-ös pályázati felhíváshoz kapcsolódott, amelyekre az odaítélési eljárások folyamatban voltak 2015. december 31-én;

6.

megjegyzi, hogy 2015-ben a 2015 májusában és augusztusában közzétett két pályázati felhíváshoz a Bizottság 206 390 497 EUR-val járult hozzá, és hogy ezek közül az első felhívás, amely 100 000 000 EUR költségvetéssel volt meghirdetve, kiemelt felhívás volt, és három projekt kiválasztását eredményezte összesen 73 741 237 EUR finanszírozási kérelemmel, míg a második felhívás költségvetése 106 000 000 EUR volt, és értékelésére 2016-ban került sor;

7.

megállapítja, hogy a független működésének megkezdése utáni két hónapban a közös vállalkozás sikeresen megbirkózott a 2014-es felhívás folyamatban lévő projektjeivel és az értékelésekkel, az első 2015-ös felhívás támogatási megállapodásának előkészítésével, továbbá feldolgozott 25 kötelezettségvállalást, 100 kifizetést, 5 visszafizetési felszólítást és az összes év végi határidős tranzakciót, úgymint kötelezettségvállalások visszavonása, elhatárolások, adó-visszatérítési hitelek kiszámítása;

8.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2015-ben két felhívást tett közzé, azonban 2015 szeptembere és októbere között csak a kiemelt innovációs fellépésekre vonatkozó 2015.1. felhívás értékelése zajlott le; felhívja a közös vállalkozást, hogy készítsen jelentést a mentesítésért felelős hatóság részére a kutatási, innovációs, valamint demonstrációs fellépésekre vonatkozó 2015.2. felhívás eredményeiről;

9.

nyugtázza, hogy 10 támogatási megállapodás került aláírásra összesen 49 653 711 EUR értékben, és hogy 2015 decemberében három finanszírozásban részesítendő pályázat került kiválasztása összesen 73 741 237 EUR értékben;

10.

nyugtázza, hogy 2015. december 31-ig a közös vállalkozás nem részesült az Uniótól eltérő tagjaitól származó természetbeni hozzájárulásban; megállapítja, hogy a közös vállalkozás a 2015 júliusában aláírt támogatási megállapodások alapján ezzel összefüggésben 3 503 128 EUR becsült természetbeni hozzájárulást számolt el, amit a számvevőszéki jelentés is elismer;

11.

rámutat, hogy a magánszektorbeli szereplők számára nehézséget okoz a természetbeni hozzájárulásokkal kapcsolatos becslések január 31-i határidőig való bemutatása, és attól tart, hogy ez visszatérő problémává válik a többi közös vállalkozás esetében is; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó általános beszámolási időszak 18 hónap, és hogy ez a kettős beszámolás az egyszerűsítési trenddel szembe megy;

12.

emlékeztet rá, hogy a számvevőszéki jelentés azt javasolta, hogy a Bizottság terjesszen elő egyértelmű iránymutatásokat a közös vállalkozás költségvetési beszámolójára és pénzgazdálkodására és megjegyzi, hogy az ajánlást követően az iránymutatások kiadására 2016. december 20-án sor került;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

13.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2015. évi igazgatási költségvetést arra a feltételezésre alapozták, hogy év végére a közös vállalkozás mind a 22 alkalmazottját felveszik és ők megkezdik tevékenységeiket; megjegyzi, hogy csak 13 álláshelyet töltöttek be addig az időpontig, ami kihatott a személyzeti költségekre; megjegyzi ugyanakkor, hogy a fel nem használt költségvetési előirányzatokat újra hozzáférhetővé tették a 2016-os költségvetésben; üdvözli, hogy 2016-ban a közös vállalkozás folytatta a munkaerő-felvételi eljárásokat, és 22 rendelkezésre álló álláshelyből 20-at feltöltött;

Belső kontroll

14.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás irányító testülete belsőkontroll-standardokat fogadott el a Bizottság által a saját osztályai vonatkozásában meghatározott 16 hasonló standard alapján, kellően figyelembe véve a közös vállalkozás irányítási környezetével kapcsolatos kockázatokat; üdvözli, hogy a közös vállalkozás ideiglenes ügyvezető igazgatója bevezette a belső irányítási és kontroll rendszereket és a belső ellenőrzési keret végrehajtását biztosító eljárásokat;

15.

nyugtázza, hogy a közös vállalkozás a pénzügyi eljárásaira vonatkozó kézikönyvet fogadott el az alkalmazottai számára, amely bemutatja a költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi folyamatokat, és lefedi az összes pénzügyi műveletet, figyelembe véve a „karcsú” struktúráját és az irányítási környezettel és a pénzügyi műveletek jellegével összefüggő kockázatokat;

16.

nyugtázza, hogy a közös vállalkozás előzetes ellenőrzéseket végzett az operatív kiadások tekintetében, melyek szerepeltek a pénzügyi szabályzatában és a pénzügyi eljárásaira vonatkozó kézikönyvében; rámutat, hogy az operatív kiadásokra vonatkozó 2015-ös előzetes ellenőrzések a 2014-es felhívás projektjeinek előfinanszírozásával foglalkoztak;

17.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás belsőkontroll-eljárásokat alakított ki a csalások és szabálytalanságok felderítése és megelőzése észszerű garanciájának biztosítása érdekében;

18.

rámutat, hogy a számvevőszéki jelentés utal arra, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és jelenleg programot dolgoz ki a támogatások kedvezményezettjeinek utólagos ellenőrzésére, amelyet 2017-től terveznek bevezetni; megállapítja, hogy ezek az ellenőrzések szolgálnak a mögöttes tranzakciók – ideértve a közös vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjaitól származó készpénzes és természetbeni hozzájárulásait is – jogszerűségi és szabályszerűségi értékelésének fő eszközeiként;

Jogi keret

19.

nyugtázza, hogy 2015. december 23-án a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságának javaslata alapján elfogadták a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának módosítását, annak tisztázására, hogy a Számvevőszék egy könyvvizsgáló magáncég jelentésére alapozza a munkáját, jóllehet, folytatja a közös vállalkozás éves ellenőrzését;

Az összeférhetetlenségek megelőzése, kezelése és az átláthatóság

20.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás elfogadta a tagjai vonatkozásában az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályzatát, tehát különleges intézkedések voltak érvényben a támogatási pályázatok, projektek és ajánlatok értékelésével megbízott szakértők kiválasztása és bevonása, és a konkrét esetekben való véleménynyilvánítás és tanácsadás tekintetében;

21.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés utal arra, hogy a Bizottság 2011 júniusában csalás elleni stratégiát fogadott el, amelyet 2015 márciusában frissítettek a Horizont 2020 változásainak figyelembevétele érdekében; felkéri a közös vállalkozást, hogy éves tevékenységi jelentésének egy részében foglalkozzon a csalás elleni stratégiával;

22.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés utal arra, hogy a Bizottság iránymutatásokat adott ki a közös vállalkozások számára az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozólag, amelynek része volt az összeférhetetlenségi nyilatkozat egységes formanyomtatványa is, amelyet a közös vállalkozásnak bele kellett volna foglalnia az eljárásaiba; felkéri a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e nyilatkozatok elkészítéséről;

Egyéb

23.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás közvetlenül részt vegyen a Horizont 2020 keretprogram félidős felülvizsgálatában azzal a céllal, hogy a közös vállalkozások eljárásait egyszerűsítsék és harmonizálják.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/340


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1731 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0088/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0103/2017),

1.

elhalasztja a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 7. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 8. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 130. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/341


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1732 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0087/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0094/2017),

1.

mentesítést ad a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 15. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 17. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 77. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/342


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1733 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0094/2017),

A.

mivel a közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését;

B.

mivel a 558/2014/EU rendelettel (1) létrehozott Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás (a közös vállalkozás) 2014. június 27-i hatállyal a Tiszta Égbolt közös vállalkozás helyébe lépett a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram alatt elfogadott új alapító rendelet értelmében;

C.

mivel a közös vállalkozás célja az, hogy lezárja a hetedik keretprogram kutatási és innovációs tevékenységeit és irányítsa a Horizont 2020 kutatási és innovációs tevékenységeit, és mivel a közös vállalkozás időtartamát 2024. december 31-ig meghosszabbították;

D.

mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió, amelyet az Európai Bizottság képvisel, valamint az „integrált technológiademonstrációs rendszerek” (ITD), az innovatív légijármű-fejlesztési platformok (IADP) és a transzverzális területek vezetői, és az egyes ITD-k társult tagjai;

E.

mivel a közös vállalkozáshoz az Unió legfeljebb 1 755 000 000 euróval járul hozzá, amelyet a Horizont 2020 költségvetéséből fizet;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

a közös vállalkozás tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a Horizont 2020 által előírt szabályoknak megfelelően éves tevékenységi jelentésében nyilvánosságra hozta a teljesítménymutatókat és a horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat, és tudomásul veszi, hogy a kitűzött céljait ezek többségében elérte;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

2.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás 2015-ös éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetét, illetve az akkor véget ért évben lezajlott műveletei és pénzforgalma eredményeit;

3.

tudomásul veszi, hogy a Tiszta Égbolt közös vállalkozásról készített jelentésében („számvevőszéki jelentés”) a Számvevőszék jelezte, hogy az éves beszámoló alapjául szolgáló ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

4.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2015-ös végleges költségvetése 440 705 606 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 245 990 262 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; elégedetten nyugtázza, hogy a közös vállalkozás sikeresen szembenézett a fennállása legnagyobb költségvetésének kezelésével járó kihívásokkal (a kötelezettségvállalások esetében 192 %, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 166 % a 2014-es költségvetéshez képest);

5.

megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,47 %-os (2014-ben 82,58 %), a kifizetési előirányzatoké pedig 75,44 %-os volt (2014-ben 90,19 %); megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok alacsonyabb végrehajtási arányát a projektek késedelmes megkezdése okozta, az e projektek esetében az ITD-hez és IADP-hez szükséges technikai kiigazítás, illetve a 2016-os előfinanszírozási kifizetésekre történő átállás miatt;

6.

megjegyzi, hogy a 2015-ben tett operatív kötelezettségvállalások (226 000 000 EUR) 52,7 %-a támogatások odaítélésére irányuló lezárult eljárásokon alapuló egyedi kötelezettségvállalás volt, a fennmaradó 47,3 % (203 500 000 EUR) pedig a Horizont 2020 globális kötelezettségvállalásaihoz tartozott: kiemelt partnerek kiválasztására kiírt két pályázathoz, és két olyan pályázati felhíváshoz, amelyeknél az odaítélési eljárás 2015 végén még folyamatban volt;

7.

megállapítja, hogy a hetedik keretprogram alatt finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységekre szánt, összesen 800 000 000 euróból a közös vállalkozásnak 756 956 027 EUR összegű kötelezettségvállalása (94,6 %) és 740 274 715 EUR összegű kifizetése (92,5 %) volt 2015 végén; megjegyzi továbbá, hogy mivel a közös vállalkozás a hetedik keretprogram keretében már nem jogosult pályázati felhívás kiírására, a fennmaradó kötelezettségvállalások szükség esetén a tagokkal kötött támogatási megállapodások keretében kerültek felhasználásra;

8.

megjegyzi, hogy a hetedik keretprogramnak a többi tag hozzájárulásából finanszírozott operatív tevékenységeire rendelkezésre álló 550 909 549 EUR teljes összegéből 2015 végén 501 609 427 eurót (91 %) validált az irányító testület, 37 880 240 EUR várt validálásra a korábbi évekből (2008–2014), 12 578 796 EUR volt a tagok 2015-ös természetbeni hozzájárulása és 13 507 539 eurót tett ki a többi tag készpénz hozzájárulása a közös vállalkozás igazgatási költségeihez;

9.

megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretében finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységekre szánt 1 755 000 000 euróból a közös vállalkozás 436 682 680 EUR értékben vállalt operatív kötelezettséget, és 89 799 324 eurót fizetett ki; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 3 319 723 EUR készpénzzel járult hozzá;

10.

megjegyzi, hogy a többi tagnak a Horizont 2020 (kiegészítő tevékenységeken kívüli) operatív és igazgatási költségeihez való természetbeni és készpénzben történő hozzájárulásainak 1 229 000 000 EUR minimális teljes összegéből 2015 végén a közös vállalkozás felé 47 103 981 EUR összegű, az operatív tevékenységekhez történő természetbeni hozzájárulásról számoltak be; megjegyzi, hogy 3 537 520 eurót tett ki a többi tag készpénz hozzájárulása a közös vállalkozás igazgatási költségeihez;

11.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 operatív kiadásokhoz kapcsolódóan bejelentett 47 103 981 EUR összegű természetbeni hozzájárulásokból 27 776 996 eurót igazoltak a tanácsi rendelettel összhangban, de ezt az irányító testület még nem validálta, valamint 19 326 985 EUR összegű hozzájárulás tekintetében még nem történt meg az igazolás és validálás; e tekintetben megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a tagok pénzügyi jelentéseinek nagy részét 2016. szeptemberig megkapta, és hogy a validált természetbeni hozzájárulások összege 17 400 000 euróval magasabb volt a becsléseknél; rámutat, hogy a magánszektorbeli szereplők számára nehézséget okozott a természetbeni hozzájárulásokkal kapcsolatos számadatok január 31-i határidőig való bemutatása, és aggódik, hogy ez visszatérő problémává válhat;

Pályázati felhívások

12.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2015-ben először hajtott végre egyidejűleg két kutatási programot, nevezetesen a Tiszta Égbolt programot a hetedik keretprogram alatt, és a Tiszta Égbolt 2 programot a Horizont 2020 keretében;

13.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2015-ben 2 pályázati felhívást indított, az összesen beérkező 232 ajánlatból 230 támogatható volt és 68 ajánlatot választott ki finanszírozásra;

14.

elismeri, hogy a Tiszta Égbolt programban több mint 10 jelentős (földi és légi tesztelésű) demonstrációs rendszer készült és 106 projektet fejeztek be 2015-ben;

15.

méltányolja, hogy a részvétel szélesítését illetően a Tiszta Égbolt 2 program első éve során 76 új kiemelt partner csatlakozott a programhoz (az eredeti Tiszta Égbolt 66 társult tagjához képest), és hogy ez a tendencia folytatódik (133 kiemelt partner 2016 végén); továbbá 294 partner került ki az első 4 nyílt versenypályázati felhívásból, amelynek eredményeként a programnak 384 résztvevője van;

16.

megjegyzi, hogy a kkv-k részvétele a 2015-ben kiírt pályázati felhívásokban alacsonyabb volt a tervezett 35 %-os aránynál, nyugtázza azonban a közös vállalkozás eredményeit a kkv-k programba való bevonásának 36 %-ra növelése terén, és ösztönzi a közös vállalkozást, hogy érjen el további előrelépést terjesztési tevékenységei során;

Kulcsfontosságú kontrollok és felügyeleti rendszerek

17.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentumalapú ellenőrzésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket végez a támogatások kedvezményezettjeinél;

18.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás keretében belső ellenőrzési eljárásokat alakítottak ki a csalások és szabálytalanságok felderítésének és megelőzésének észszerű biztosítása jegyében;

19.

megjegyzi, hogy az utólagos ellenőrzések során a közös vállalkozás 1,52 %-os fennmaradó hibaarányt jelentett;

Csalás elleni stratégia

20.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás pénzügyi szabályzata kimondja, hogy a költségvetést eredményes és hatékony belső kontroll-standardokkal összhangban kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését;

21.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás kutatás terén érvényes csalás elleni aktualizált stratégiáját az irányító testület 2016 áprilisában fogadta el, és az figyelembe veszi a Horizont 2020 keretében bevezetett változásokat;

22.

a Számvevőszék jelentése alapján megjegyzi, hogy a közös vállalkozás belső kontroll-eljárásokat vezetett be, amelyek észszerű bizonyosságot nyújtanak a csalások és a szabálytalanságok megelőzéséről és felderítéséről (a kifizetések előzetes ellenőrzése, összeférhetetlenségi politika, utólagos ellenőrzések a támogatások kedvezményezettjeinél), és végrehajtotta a cselekvési tervben szereplő intézkedéseket, úgymint a Bizottság adatbázisainak igénybevétele a kizárt szervezetek vagy az esetleges kettős finanszírozás beazonosítására;

Belső kontroll-rendszerek

23.

a Számvevőszék jelentése alapján megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) ellenőrzést végzett az uniós finanszírozású kutatás eredményeinek terjesztéséről; megjegyzi továbbá, hogy ennek eredményeként az IAS javításokat javasolt, úgymint a tagokkal kötött támogatási megállapodások keretében a tagok által elért kutatási eredmények használatával és terjesztésével kapcsolatos tervezés és beszámolás, a kiemelt partnerek által a kutatási eredmények terjesztéséről és kiaknázásáról készített beszámolók értékelése, a teljesítménnyel kapcsolatos monitoring és beszámolás, valamint a közös vállalkozásnál a kutatási eredmények központi terjesztése és a kedvezményezettek kiadványainak minőségellenőrzése; megjegyzi továbbá, hogy az IAS két nagyon fontos ajánlást tett, és hogy a közös vállalkozás célzott cselekvési tervet dolgozott ki azok végrehajtása érdekében;

24.

megjegyzi, hogy az IAS részlegesen lezárta a tagok által elért kutatási eredmények használatával és terjesztésével kapcsolatos tervezést és beszámolást illető kérdéseket, és kitűzte a 2017-ben esedékes teljes megvalósításhoz kapcsolódó határidőket; megjegyzi, hogy a teljesítménnyel kapcsolatos monitoringra és beszámolásra vonatkozó ajánlást az IAS lezárta;

Egyéb

25.

megjegyzi, hogy a nemek képviseleti aránya rendkívül kiegyensúlyozatlan különösen a műszaki felülvizsgálatokban (nők: 3,2 %, férfiak: 96,8 %), és nagyon kiegyensúlyozatlan a tudományos bizottságokban (nők: 14,3 %, férfiak: 85,7 %) illetve a programkoordinációs bizottságokban (nők: 16,7 %, férfiak: 83,3 %); sürgeti a közös vállalkozást, hogy javítsa a nemek képviseleti arányát a különböző testületeiben és terjesszen elő egy tervet e cél megvalósításához;

26.

üdvözli a régiókkal való együttműködés, valamint a Tiszta Égbolt 2 finanszírozásának az esb-alapokkal való növelése terén elért haladást, és ösztönzi a közös vállalkozást, hogy folytassa ezeket az erőfeszítéseket;

27.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás közvetlenül részt vegyen a Horizont 2020 keretprogram félidős felülvizsgálatában azzal a céllal, hogy a közös vállalkozások eljárásait egyszerűsítsék és harmonizálják.


(1)  A Tanács 558/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 77. o.).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/345


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1734 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0087/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0094/2017),

1.

jóváhagyja a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 15. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 17. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 77. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/346


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1735 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0091/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2017),

1.

mentesítést ad az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 24. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 25. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/347


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1736 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2017).

A.

mivel az ECSEL Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés közös vállalkozása (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2014. június 7-én jött létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkében foglaltak szerinti közös vállalkozásként azzal a céllal, hogy 2024. december 31-ig megvalósuljon a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek (ECSEL) közös technológiai kezdeményezés;

B.

mivel az elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos, köz- és magánszféra közötti partnerségnek ötvöznie kell egymással a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció összetettségének kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket;

C.

mivel a közös vállalkozás 2014 júniusában az 561/2014/EU tanácsi rendelettel jött létre abból a célból, hogy az ENIAC és az ARTEMIS közös vállalkozások helyébe lépjen és jogutódjuk legyen;

D.

mivel a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok és az önkéntes alapon a Horizont 2020-hoz társult országok (a továbbiakban: részt vevő államok), valamint az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatában működő uniós társaságokat és más szervezeteket képviselő magánszférabeli tagegyesületek (a továbbiakban: magánszférabeli tagok); mivel a közös vállalkozásnak nyitva kell állnia új tagok előtt;

E.

mivel a közös vállalkozás átfogó hatásának vizsgálatakor figyelembe kell venni az Uniótól és a részt vevő államoktól eltérő minden jogalanynak a közös vállalkozás céljaihoz hozzájáruló beruházásait is; mivel ezen átfogó beruházások várható összértéke legalább 2 340 000 000 EUR lesz;

F.

mivel a Horizont 2020 teljes időszakában a közös vállalkozáshoz való hozzájárulás az Unió részéről 1 184 874 000 EUR, a részt vevő államoktól 1 170 000 000 EUR és a magánszférabeli tagoktól 1 657 500 000 EUR;

G.

mivel a kutatáshoz rendelkezésre álló finanszírozás optimális felhasználásának biztosítása érdekében az ENIAC és az ARTEMIS közös vállalkozásokból a közös vállalkozásba történő átmenetet hozzá kell igazítani a hetedik keretprogramból a Horizont 2020-ba történő átmenethez, és azzal össze kell hangolni;

A 2014. évi mentesítés nyomon követése

1.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás egyedi teljesítménymutatókat tett közzé az éves tevékenységi jelentésében, amint azt a Horizont 2020 előírja;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

2.

megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) a közös vállalkozás éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból hűen és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

3.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 108 500 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatból és 168 000 000 EUR összegű kifizetési előirányzatból állt; továbbá megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 100 %-os, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya pedig 90,95 %-os volt;

4.

sajnálja, hogy a Számvevőszék ismételten csak korlátozó záradékot adott ki a beszámoló alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről a nemzeti finanszírozó hatóságokkal a projektkifizetések utólagos ellenőrzésére vonatkozóan aláírt adminisztratív megállapodások miatt, valamint azért, mert a közös vállalkozás ellenőrzési stratégiái jelentős mértékben a nemzeti finanszírozó hatóságokra támaszkodnak;

5.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a számvevőszéki jelentés megállapítása szerint a közös vállalkozás nem tudott megbízható súlyozott hibaarányt vagy fennmaradó hibaarányt kiszámítani a nemzeti finanszírozó hatóságok által alkalmazott módszerek és eljárások közötti jelentős különbségek miatt, és így a Számvevőszék nem tudta megítélni, hogy az utólagos ellenőrzések eredményesen működtek-e, és hogy ez a kulcsfontosságú kontroll elegendő bizonyossággal szolgált-e a hetedik keretprogramhoz tartozó projektek esetében az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; elismeri, hogy a kérdés a hetedik keretprogram jogi keretének felépítéséhez kapcsolódik, és így nem a közös vállalkozás teljesítménye okozza a problémát;

6.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás átfogóan értékelte a nemzeti garanciarendszereket, és megállapította, hogy az ellenőrzési jelentések megfelelően védhetik a közös vállalkozás tagjainak pénzügyi érdekeit; továbbá megjegyzi, hogy a mentesítési határozat 2014-ben való elhalasztására adott reakcióként a közös vállalkozás felkérte a nemzeti finanszírozó hatóságokat olyan írásbeli nyilatkozat kiadására, amely szerint a nemzeti eljárások végrehajtása kellően garantálja az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét; a mentesítésért felelős hatóság figyelembe vette a nemzeti finanszírozó hatóságok nyilatkozatát az elhalasztott mentesítési folyamat során, és 2016 októberében megadta a mentesítést a közös vállalkozás számára; elismeri, hogy a közös vállalkozás az előző év jó példáját követve 2017 januárjában felkérte a nemzeti finanszírozó hatóságokat, hogy adjanak ki hasonló írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket benyújthat a mentesítésért felelős hatósághoz;

7.

kiemeli annak tényét, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságok által alkalmazott módszerek és eljárások eltéréseivel kapcsolatos kérdések a Horizont 2020 projektek végrehajtása szempontjából már nem lényegesek;

8.

megjegyzi, hogy 2015 végére a közös vállalkozás hetedik keretprogramból finanszírozandó kifizetései 293 000 000 EUR-t tettek ki (azaz az operatív kötelezettségvállalásai 47 %-át);

9.

megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretében uniós forrásból finanszírozandó operatív és igazgatási költségekhez nyújtott hozzájárulások teljes összegéből a közös vállalkozás 257 500 000 EUR összegben vállalt kötelezettséget (a teljes keret 22 %-a), és 56 000 000 EUR-t (a kötelezettségvállalások 22 %-át) fizetett ki; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 1 400 000 EUR készpénzzel járult hozzá;

10.

sajnálja, hogy a 28 részt vevő állam közül, amelyeknek az uniós pénzügyi hozzájárulással arányos pénzügyi hozzájárulást kellett nyújtaniuk a közös vállalkozás operatív költségeihez, csak 11 jelentett be összesen 15 800 000 EUR kifizetést;

11.

megjegyzi, hogy a magánszférabeli tagoktól azt várták, hogy legalább 1 657 500 000 EUR természetbeni hozzájárulást teljesítsenek, és hogy a magánszférabeli tagok természetbeni hozzájárulásának összege 2015-re 58 700 000 EUR volt; e tekintetben elfogadja, hogy a Bizottság 2016-ban iránymutatást adott ki, melyben lehetővé teszi, hogy a projektekhez történő pénzügyi hozzájárulást csak a projekt végén állapítsák meg, amikor a magánszférabeli tagok ki tudják számítani saját természetbeni hozzájárulásaikat; továbbá megjegyzi, hogy a közös vállalkozás igazgatási költségeihez a magánszférabeli tagok 2015 végéig 3 600 000 EUR készpénzzel járultak hozzá;

Kulcsfontosságú kontrollok és felügyeleti rendszerek

12.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be; megjegyzi, hogy ezek az ellenőrzések kulcsfontosságú eszközök a műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének értékeléséhez, és hogy a közös vállalkozás utólagos ellenőrzéseket dolgozott ki a Horizont 2020-ból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóan;

Pályázati felhívások

13.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás két pályázatot írt ki kutatási és innovációs és innovációs fellépésekre, és hogy 2015-ben 76 támogatható projektleírás és 62 támogatható teljes pályázat érkezett be (a 2014-es 48-hoz képest); továbbá megjegyzi, hogy 2015-ben a sikerarány 13 % volt a kutatási és innovációs pályázatoknál (a 2014-es 18 %-hoz képest) és 33 % az innovációs pályázatoknál (a 2014-es 43 %-hoz képest); megjegyzi, hogy a 2015-ös alacsonyabb sikerarány a benyújtott projektek magasabb számának tulajdonítható;

14.

megjegyzi, hogy a 2015-ös projektportfólió a közös vállalkozás 25 projektjéből, amelyek közül 13-at 2015-ben választottak ki, valamint 60 megörökölt projektből állt (ARTEMIS és ENIAC közös vállalkozások); továbbá megjegyzi, hogy a közös vállalkozás pályázati felhívásainak 32 %-ában vettek részt kis- és középvállalkozások;

Jogi keret

15.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás irányító testülete által elfogadott fő döntések magukban foglalják a csalás elleni stratégiáról, a személyzeti szabályzatról és az átfogó összeférhetetlenségi politikáról hozott határozatokat;

Belső ellenőrzés

16.

megjegyzi, hogy 2015-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) elvégezte a közös vállalkozás kockázatértékelését, és aggódik amiatt, hogy két „nagy hatású/magas kockázatú” igazgatási folyamatot (nevezetesen a kockázatkezelést és a csalás elleni stratégiát), továbbá két „nagy hatású/magas kockázatú” működési folyamatot azonosított (nevezetesen az utólagos ellenőrzéseket és a CSC-eszközök összehangolását/végrehajtását) a közös vállalkozásnál; üdvözli azonban, hogy a közös vállalkozás már mérsékelte, és további erőfeszítéseket tesz e kockázatok mérséklésére;

Csalás elleni stratégia

17.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a közös vállalkozás pénzügyi szabályzata szerint a közös vállalkozás költségvetését eredményes és hatékony belsőkontroll-standardokkal összhangban kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését;

18.

megjegyzi, hogy 2016-ban a közös vállalkozás elkötelezte magát a belső csalásellenes stratégiában foglalt, a belső ellenőrzési környezet javítására tett intézkedések folytatása mellett;

19.

elismeri, hogy a közös vállalkozás irányító testülete 2015 májusában jóváhagyta a kutatás terén közös frissített, csalás elleni stratégiát, és e stratégia alapján 2016-ban csalás elleni végrehajtási tervet fogadott el; tudomásul veszi továbbá, hogy a közös vállalkozás 2016 decemberében frissítette utólagos ellenőrzési stratégiáját;

20.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés megállapítja, hogy a közös vállalkozásnál már működtek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy észszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséhez (többek között a kifizetések előzetes ellenőrzése, összeférhetetlenségi politika és utólagos ellenőrzések a támogatások kedvezményezettjeinél);

Egyéb

21.

felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás közvetlenül részt vegyen a Horizont 2020 keretprogram félidős felülvizsgálatában, amelynek célja, hogy a közös vállalkozások eljárásait egyszerűsítsék és harmonizálják.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/350


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1737 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0091/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0113/2017),

1.

jóváhagyja az ECSEL közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 24. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 25. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 152. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/351


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1738 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0090/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0109/2017),

1.

mentesítést ad a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 47. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 49. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 108. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/352


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1739 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0109/2017),

A.

mivel az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: FCH) 2008 májusában hozta létre az 521/2008/EK tanácsi rendelet a köz- és magánszféra közötti partnerségként a 2017. december 31-ével záródó időszakra, hogy a piaci alkalmazások fejlesztésére összpontosítson, és ezáltal elősegítse az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia mielőbbi bevezetésére tett további ipari erőfeszítéseket; mivel az 521/2008/EK rendeletet az 559/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezte;

B.

mivel az 559/2014/EU rendelet 2014 májusában létrehozta a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozást (a továbbiakban: FCH2), amely átveszi az FCH helyét a 2024. december 31-ig tartó időszakra;

C.

mivel az FCH tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, az Európai Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiával Foglalkozó Közös Technológiai Kezdeményezés Ipari Csoport (a továbbiakban: ipari csoport) és a New European Research Grouping on Fuel Cells and Hydrogen – N.ERGHY kutatási csoport (a továbbiakban: kutatási csoport);

D.

mivel az FCH2 tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, az Industry Grouping Hydrogen Europe ipari csoport (a továbbiakban: második ipari csoport) és a N.ERGHY kutatási csoport (a továbbiakban: második kutatási csoport);

E.

mivel az Unió a teljes időszak alatt – a hetedik kutatási keretprogram és a Horizont 2020 költségvetéséből – legfeljebb 470 000 000 EUR-val járul hozzá az FCH-hoz és 665 000 000 EUR-val az FCH2-höz, amiből a működési költségekhez rendelt arány nem haladhatja meg a 20 000 000, illetve a 19 000 000 EUR-t;

F.

mivel az FCH2 esetében a második ipari csoport és a második kutatási csoport közös hozzájárulása a működési költségek 50 %-át teszi ki, amiből 43 %-ot a második ipari csoport, 7 %-ot pedig a második kutatási csoport fedez, és mindkettőnek természetbeni hozzájárulást kell biztosítania az operatív költségekhez és kiegészítő tevékenységek keretében természetbeni hozzájárulást kell biztosítania az FCH2 célkitűzéseihez legalább 380 000 000 EUR összegben, amelyből legalább 285 000 000 EUR kiegészítő tevékenységek keretében nyújtott természetbeni hozzájárulás;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy az FCH közös vállalkozás 2015-ös éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának előírásaival összhangban tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

2.

megjegyzi, hogy az FCH2 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 132 583 855 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 95 089 121 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok szintje 2014-hez képest 17 %-kal nőtt, elsősorban a 2015-re vonatkozó pályázati felhívások nagyobb száma miatt, és hogy a kifizetési előirányzatok szintje 2 %-os csökkentést mutatott 2014-hez képest;

3.

megjegyzi, hogy az FCH2 éves tevékenységi jelentése megállapítja, hogy a közös vállalkozás 29 új ellenőrzés elindításával folytatta az utólagos ellenőrzéseket; üdvözli, hogy a fennmaradó hibaarány 0,98 % volt;

4.

tudomásul veszi, hogy az FCH2 pénzügyi és operatív dokumentációs adat-felülvizsgálaton alapuló előzetes eljárásokat vezetett be, és a támogatások kedvezményezettjeit utólagos ellenőrzéseknek veti alá; megjegyzi, hogy ezek az ellenőrzések a műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének megállapítására szolgáló kulcsfontosságú eszközök;

5.

hangsúlyozza, hogy az év végéig a költségvetés végrehajtása az összes finanszírozási forrás tekintetében elérte a 87,3 %-ot a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében, ami a 2015-ös felhívás értékelésének eredménye miatt némi csökkenést jelent az előző évhez képest; megjegyzi, hogy több projektjavaslat nem felelt meg a minőségi előírásoknak és elutasításra került, ami 13 700 000 EUR fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatot eredményezett; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83 %-os volt, ami az FCH2 esetében ez idáig a legjobb végrehajtási arány;

6.

megállapítja, hogy a 2015-ben tett, 193 500 000 EUR összegű összes operatív kötelezettségvállalás 42,6 %-a lezárult támogatás-odaítélési eljárásokon és szerződéseken alapuló egyedi kötelezettségvállalás volt; megjegyzi, hogy 57,3 % globális kötelezettségvállalás volt, amelyek esetében az odaítélési eljárás nem zárult le a Horizont 2020 projektek 2015-ös pályázati felhívásaival kapcsolatos értékelési és tárgyalási eljárások időigényessége miatt;

7.

üdvözli, hogy összesen 59 kutatási és ipari szervezet összesen 188 570 000 EUR összegű összesített beruházási összegről számolt be, ami az FCH2 teljes időtartamára meghatározott célérték 60 %-a;

8.

elismeri, hogy az ágazat egyértelmű tanúbizonyságot tett arról, hogy mind az ipari, mind a kutatási oldalon be kíván ruházni az innovatív technológiákba, valamint fejleszteni és értékesíteni akarja azokat; megjegyzi, hogy a 16 különböző tagállamtól érkező kiegészítő tevékenységek keretében megvalósuló természetbeni hozzájárulásokkal kapcsolatos kérelem 33–67 %-os arányban oszlott meg a kutatási és az ipari kérelmek között; üdvözli, hogy az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai ágazat eltökélt, hogy ugyanezen az úton haladjon tovább azáltal, hogy minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy meggyőző számadatokat produkáljon a 2016-os jelentéstételi időszakra;

9.

megjegyzi, hogy az FCH2 végleges beszámolójának elkészítésekor a közös vállalkozás nem kapta meg a szükséges jelentéseket a Horizont 2020 projekteket végrehajtó tagjaitól, mert azok még nem voltak esedékesek, ezért megjegyzi, hogy a Horizont 2020-ra vonatkozó 2015-ös természetbeni hozzájárulások beszámolóban szereplő összegei a tagok esetében 2015 végéig felmerült költségek FCH2 általi becslésén alapultak; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a természetbeni hozzájárulásokról szóló beszámoló a 2016 szeptemberében esedékes, projektek keretében történő első jelentéstétel részét képezi majd; emlékeztet rá, hogy a Számvevőszék jelentése azt javasolta, hogy a Bizottság terjesszen elő egyértelmű iránymutatásokat az FCH2 költségvetési beszámolójára és pénzgazdálkodására vonatkozóan, továbbá megjegyzi, hogy az ajánlást követően az iránymutatások kiadására 2016. december 20-án sor került;

Átcsoportosítás

10.

megjegyzi, hogy az igazgatási költségek fedezésére szükséges források jobb elosztása érdekében egyazon alcímen belüli különböző költségvetési sorok közötti két átcsoportosítás történt; rámutat arra, hogy az átcsoportosítások nem voltak hatással a megszavazott költségvetésre;

Pályázati felhívások

11.

elismeri, hogy az FCH2 sikeresen áttért a Horizont 2020-ra, mivel aláírta a 2014-es felhívásból származó első támogatási megállapodásokat; megjegyzi, hogy 2015 végére az FCH2 15 folyamatban lévő és 15 előkészítés alatt álló Horizont 2020 projekttel rendelkezett a 2014-es, illetve a 2015-ös felhívások eredményeként;

12.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretében megkötött első támogatási megállapodások (2014-es felhívás) aláírására átlagosan nyolc hónapos odaítélési idővel került sor (kivéve három megfelelően indokolt esetet), ami tükrözi a gyors támogatás-előkészítési szakasszal kapcsolatos erőfeszítéseket az új szabályok és új eszközök keretében; hangsúlyozza, hogy ez a 15 projekt 82 100 000 EUR hozzájárulást jelent, amelynek 55 %-a innovációs tevékenységekre, 41 %-a kutatási és innovációs tevékenységekre, míg maradék 4 %-a több területet érintő tevékenységekre vonatkozik; megjegyzi, hogy a kis- és középvállalkozások a sikeres projektekben részt vevők számának 25 %-át és az FCH hozzájárulások 24 %-át képviselték a 2014-es felhívásban;

13.

megjegyzi, hogy az FCH2 Horizont 2020 keretében történt második pályázati felhívását 2015. május 5-én tették közzé a pályázatok benyújtására vonatkozó 2015. augusztus 27-i határidővel és 123 000 000 EUR becsült költségvetéssel, és hogy 61 támogatható pályázat érkezett be, amelyből 15 projektet választottak ki összesen 109 916 764 EUR összegű finanszírozásra;

Jogi keret

14.

megjegyzi, hogy az (EU, Euratom) 2015/1929 rendelet módosította az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokat; megjegyzi, hogy az FCH2-nek felül kell vizsgálnia pénzügyi szabályait és hozzá kell azokat igazítania a felülvizsgált modellhez; megjegyzi, hogy az FCH2 felülvizsgált pénzügyi szabályzatát az irányító testület 2016 májusában elfogadta, miután annak tervezetét jóváhagyás céljából benyújtották a Bizottsághoz;

15.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) 2015 novemberében fejezett be egy ellenőrzést az FCH2-nél a Horizont 2020 javasolt támogatásainak értékelési és kiválasztási folyamatára vonatkozó eljárásokra nézve; felhívja a figyelmet arra, hogy az IAS ajánlásokat fogalmazott meg arra nézve, hogy az FCH2 tegye egyértelműbbé és átláthatóbbá a támogatási javaslatok témáinak kiválasztását; sürgeti az FCH2-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a kiválasztási eljárás átláthatóbbá tétele érdekében tett intézkedésekről;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

üdvözli, hogy egyrészt a mentesítésért felelő hatóság ajánlása, másrészt a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és az FCH2 belső ellenőre által közösen végzett ellenőrzés nyomán megfogalmazott ajánlás alapján az FCH2 belső szabályzatot készített, amely átfogóbb módon határozza meg az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeket; elégedettséggel ismeri el, hogy a 2015. november 30-án tartott belső ellenőrzési tudatosságnövelő szemináriumon az FCH2 munkatársai képzést kaptak az összeférhetetlenségek meghatározásáról és lehetséges megelőzéséről, valamint az ajándékok, szívességek vagy kifizetések elfogadásával kapcsolatos beszámolási előírásokról;

17.

elégedetten állapítja meg, hogy az FCH2 részt vett a bizottsági szinten újonnan elfogadott közös „csalás elleni stratégia és csalás elleni cselekvési terv”-nek megfelelő megelőző és kiigazító intézkedésekben és azokat 2015-ben megvalósította;

Egyéb

18.

hangsúlyozza, hogy az FHC2 célkitűzéseihez hozzájáruló alapkutatások nem zárhatók ki a Horizont 2020 keretében meghirdetett más pályázati felhívásokból, ha egyértelműen nem áll fenn az FCH2 felhívások megkettőzése;

19.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás keretében belső ellenőrzési eljárásokat alakítottak ki a csalások és szabálytalanságok felderítésének és megelőzésének észszerű garanciája jegyében;

20.

megjegyzi, hogy jóváhagyás céljából 2016 végéig az irányító testület elé kellett volna bocsátani az alkalmazottakra vonatkozó, bizottsági sablon alapján összeállított általános szabályzatot;

21.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az FCH2 közvetlenül részt vegyen a Horizont 2020 keretprogram félidős felülvizsgálatában azzal a céllal, hogy a közös vállalkozások eljárásait egyszerűsítsék és harmonizálják.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/355


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1740 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0090/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0109/2017),

1.

jóváhagyja a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 47. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 49. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 108. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/356


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1741 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésre (1), a közös vállalkozás válaszával együtt,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0089/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0083/2017),

1.

mentesítést ad az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 57. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 58. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 54. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/357


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1742 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0083/2017),

A.

mivel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozást (a továbbiakban: IMI közös vállalkozás) 2007 decemberében hozták létre tíz éves időszakra annak érdekében, hogy jelentősen javuljon a gyógyszerfejlesztés folyamatának hatékonysága és eredményessége, azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszeripari ágazat hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket gyártson;

B.

mivel az 557/2014/EU tanácsi rendelet 2014. májusi elfogadását követően 2014 júniusában az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás (a továbbiakban: IMI 2 közös vállalkozás) az IMI közös vállalkozás helyébe lépett azzal a céllal, hogy véglegesítse a hetedik keretprogram kutatási tevékenységeit, és 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás működésének időszakát;

C.

mivel az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (a továbbiakban: EFPIA) a közös vállalkozás alapító tagjai;

D.

mivel a közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését;

E.

mivel az IMI közös vállalkozáshoz az Unió a 10 éves időszak alatt – a hetedik keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 1 000 000 000 EUR-val járul hozzá, és az alapító tagoknak egyenlő mértékben kell hozzájárulniuk a folyó költségekhez, egyenként a teljes uniós finanszírozás 4 %-át meg nem haladó összeggel;

F.

mivel az IMI 2 közös vállalkozáshoz az Unió a 10 éves időszak alatt – a Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 1 638 000 000 EUR-val járul hozzá, és a Bizottság kivételével a tagoknak kell biztosítaniuk a folyó költségek 50 %-át, továbbá a működési költségekhez pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulást, vagy mindkettőt kell biztosítaniuk, az Unió pénzügyi hozzájárulásával egyenlő mértékben;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a közös vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

2.

rámutat a közös vállalkozás beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló, a 2015. évre vonatkozó számvevőszéki hitelesítő véleményre, és megállapítja, hogy a közös vállalkozás elérte a lényegességi küszöböt;

3.

megjegyzi, hogy a végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 315 269 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 195 411 000 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott;

4.

megállapítja, hogy a 2015-ös pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 91,04 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,34 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,68 %-os volt, ami 2014-hez képest 1,22 %-os csökkenést jelent; a közös vállalkozás tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a kifizetési előirányzatoknak a vártnál alacsonyabb végrehajtási arányát főként több Horizont 2020 projekttel kapcsolatos tárgyalások késedelme okozta; megállapítja, hogy az operatív tevékenységekre vonatkozóan a felhasználási arány 91,17 %-os volt a kötelezettségvállalási előirányzatok és 72,74 %-os a kifizetési előirányzatok esetében;

5.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2015 végéig az Unió által a hetedik keretprogram keretében biztosított forrásokból 966 000 000 EUR-ra vállalt kötelezettséget, és 538 100 000 EUR-t (az operatív kötelezettségvállalások 55,7 %-át) fizetett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a még nem teljesített operatív kifizetések magas szintjét elsősorban az okozta, hogy a közös vállalkozás első éveiben lassan és késve indultak be a tevékenységek, és hogy ezt az összeget a 2021 végéig érvényes aláírt támogatási megállapodások jövőbeli kifizetéseinek fedezésére használják majd fel;

6.

tudomásul veszi, hogy a hetedik keretprogram alatt a többi tag természetbeni és készpénzes hozzájárulására előirányzott 1 milliárd EUR összegből 2015 végéig 503 100 000 EUR összegű természetbeni hozzájárulás folyt be a közös vállalkozáshoz operatív költségekre, amelyből az irányító testület 321 800 000 EUR-t, azaz 63,9 %-ot validált;

7.

megállapítja, hogy a Horizont 2020 keretében az Unió által finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységekre szánt 1 638 000 000 EUR-ból a közös vállalkozás 351 700 000 EUR értékben vállalt operatív kötelezettséget, és 45 900 000 EUR-t (az operatív kötelezettségvállalások 13 %-át) fizetett ki; tudomásul veszi, hogy a kifizetések alacsony szintjét elsősorban a Horizont 2020 megállapodásokra nézve az ágazati partnerekkel folytatott tárgyalások késedelme okozta;

8.

tudomásul veszi, hogy a Horizont 2020 alatt a tagok természetbeni és készpénzes hozzájárulására előirányzott 1 425 000 000 EUR összegből 2015 végéig 68 600 000 EUR összegű hozzájárulást folyt be a közös vállalkozáshoz; a Horizont 2020 keretében aláírt 11 támogatási megállapodás összesen 123,5 millió EUR összegű kötelezettségvállalást tartalmaz természetbeni hozzájárulásként;

9.

rámutat, hogy 2015 szeptembere óta a közös vállalkozás a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez szervezte ki a számvitelért felelős tisztviselői feladatkört;

10.

emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék jelentése szerint egyértelmű bizottsági iránymutatásra lenne szükség a közös vállalkozások költségvetési beszámolására vonatkozóan, és üdvözli, hogy ennek az ajánlásnak megfelelően 2016. december 20-án a Bizottság kiadott ilyen iránymutatást;

Csalás elleni stratégia

11.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás csalás elleni aktualizált stratégiáját az igazgatótanács 2015 júliusában fogadta el, és az figyelembe veszi a Horizont 2020 keretében bevezetett változásokat;

12.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy egy, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) utalt csalásgyanús eset kapcsán a hivatal úgy döntött, hogy nem indít vizsgálatot; tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás technikai és pénzügyi ellenőrzést végzett, és hogy a technikai ellenőrzés tudományos hiányosságokat tárt fel az egyik kedvezményezett munkájában, aminek eredményeképpen kizárták a részvételből, az előirányzott kifizetéseket megvonták tőle, és 398 115,65 EUR-t kellet visszafizetnie a projektkoordinátornak; megállapítja, hogy a projekt pénzügyi ellenőrzése során nem találtak lényegi hiányosságokat; hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek, illetve a belső ellenőrzési eljárások fontos szerepét az uniós költségvetési kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságok feltárása és jelentése, továbbá a hűtlen kezelés tárgyát képező pénzeszközök visszaszerzése terén;

Belsőkontroll-rendszerek

13.

tudomásul veszi, hogy a támogatások kezelése és az ahhoz kapcsolódó folyamatok előzetes kontrolljának ellenőrzését a Belső Ellenőrzési Szolgálat (a továbbiakban: IAS) végezte; rámutat, hogy a közös vállalkozásnál már korábban is észleltek hiányosságokat az előzetes ellenőrzések dokumentálásában, és megjegyzi, hogy az ellenőrzés nyomán három ajánlás született, amelyek azt javasolják, hogy a közös vállalkozás kockázatalapúbb és kiegyensúlyozottabb megközelítés révén tegye eredményesebbé előzetes kontrollját, és erősítse meg a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványok kontrolleljárásait, továbbá hogy javítsa az előzetes kontroll megállapításait összefoglaló vezetői jelentési folyamatot; nyugtázza, hogy nem adtak ki kritikus ajánlást a közös vállalkozás tekintetében, és hogy 2015 márciusa óta a közös vállalkozás folyamatosan hajtja végre az IAS ellenőrzési ajánlásait;

14.

tudomásul veszi, hogy pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezettek be; tudomásul veszi továbbá, hogy a közös vállalkozás a támogatások kedvezményezettjeinek utólagos ellenőrzését is elvégezte; tudomásul veszi, hogy az utólagos ellenőrzések során 1,5 %-os fennmaradó hibaarányt állapítottak meg;

15.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás belső ellenőrzési eljárásokat alakított ki a csalások és szabálytalanságok felderítésének és megelőzésének észszerű garantálása érdekében;

16.

a közös vállalkozástól kapott tájékoztatás alapján tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás folyamatosan hajtja végre az IAS-sal egyeztetett fellépéseket, és hogy a korábbi években végzett ellenőrzések nyomán született, a fő teljesítménymutatókra és az időközi projektjelentésekre vonatkozó két ajánlást a vezetőség 2015-ben végrehajtotta, az IAS pedig lezárta azokat; megjegyzi továbbá, hogy a projektellenőrzési folyamat és az informatikai rendszerek javítására vonatkozó egyetlen lezáratlan ajánlás kapcsán a közös vállalkozás végrehajtotta a megállapodás szerinti intézkedéseket, és az IAS 2016 áprilisában lezárta az aktát;

Egyéb

17.

megjegyzi, hogy 2015-ben a kedvezményezettek 15,6 %-a volt kkv, ami enyhe csökkenést jelent 2014-hez képest; ösztönzi a közös vállalkozást, hogy folytassa erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a kkv-k részvétele nagyobb arányú legyen;

18.

tudomásul veszi, hogy a mentesítésért felelős hatóság kérésének megfelelően a közös vállalkozás 2016 májusában részletes jelentést tett közzé az IMI projektek társadalmi-gazdasági hatásáról;

19.

felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás közvetlenül részt vegyen a Horizont 2020 keretprogram félidős felülvizsgálatában a közös vállalkozások további egyszerűsítésének és harmonizálásának céljával.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/360


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1743 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésre (1), a közös vállalkozás válaszával együtt,

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0089/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére,

tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0083/2017),

1.

jóváhagyja az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 57. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 58. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 169., 2014.6.7., 54. o.

(5)  HL L 38., 2014.2.7., 2. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/361


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1744 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) 2015-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0085/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (4) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0108/2017),

1.

mentesítést ad a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 33. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 34. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/362


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1745 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0108/2017),

A.

mivel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást („Fusion for Energy”) (a továbbiakban: közös vállalkozás) a 2007/198/Euratom tanácsi határozattal, 2007 márciusában hozták létre 35 éves időtartamra,

B.

mivel a közös vállalkozás tagjai a Bizottság által képviselt Euratom, az Euratom tagállamai és harmadik országok, melyek együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal a szabályozott magfúzió terén,

C.

mivel a Közös Vállalkozás célja az uniós hozzájárulás biztosítása az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési projekthez; az Euratom és Japán között kötött, a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységekről szóló megállapodás végrehajtása; és egy demonstrációs fúziós reaktor (DEMO) megépítésének előkészítése;

D.

mivel a Közös Vállalkozás 2008 márciusában kezdte meg önálló működését,

Általános megjegyzések

1.

megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: „a Számvevőszék”) a közös vállalkozás éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: „a számvevőszéki jelentés”) megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2015-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét;

2.

elismeri, hogy a Számvevőszék jelentése véleménye szerint a Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek;

3.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy hogy a Számvevőszék jelentése ismét hangsúlyozza, hogy az ITER tevékenységeinek bonyolultsága miatt a közös vállalkozás által a projekt ITER kiépítési szakaszára nyújtott hozzájárulást illetően jelentős a költségnövekedés kockázata, ugyanakkor azonban azt is elismeri, hogy jelentős haladást sikerült elérni számos területen, ami a projekt egész szerkezeti kezelésére kihat;

4.

hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás felelős az Unió hozzájárulásáért az ITER-projekthez, és hogy a költségvetés 6 600 000 000 EUR-t kitevő felső korlátját 2020-ig tartani kell; hangsúlyozza továbbá, hogy az ITER-projekttel kapcsolatban a fő kihívás annak biztosítása, hogy a valósághoz igazodó ütemtervet és költségvetési tervet tartani kell, és hogy bármely eltérést vagy problémát annak a lehető legkorábbi szakaszában fel kell fedezni; megállapítja, hogy a Számvevőszék jelentése „figyelemfelhívó megjegyzésében” ismét megjegyzi, hogy az építési szakaszra vonatkozóan a költségvetésben eredetileg 2010-ben figyelembe vett költségek megkétszerezése (a költségvetés felső korlátja jelenleg 6 600 000 000 EUR) nem foglalja magában a váratlan helyzetek kezelését; tudomásul veszi ezért, hogy a közös vállalkozás 2015-ben frissített pénzügyi értékelésében a hozzájárulás tekintetében némi előrelépést történt, ez ugyanis már átfogóbb adatot szerepeltet; tisztában van azzal, hogy a közelmúltban bekövetkezett és jelenleg is folyamatban lévő változások kulcsfontossággal bírnak a projekt jövőbeli sikere szempontjából;

5.

komoly aggodalmának ad hangot azzal összefüggésben, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a közös vállalkozás 2015-ben nagyszabású vizsgálatot indított annak megállapítása céljából, hogy mekkora összegűre becsülhető a közös vállalkozásnak az ITER projekt építési szakaszához való hozzájárulásával kapcsolatos hozzájárulás megvalósítása, és az értékelés eredménye szerint ez az összeg várhatóan mintegy 2 375 000 000 euróra emelkedik, ami 35 %-kal nagyobb a Tanács által 2010-ben jóváhagyott összegnél; megjegyzi, hogy ez az összeg nagyobb a közös vállalkozás által 2014 novemberében előrejelzett növekedésnél, de elismeri, hogy ennek oka a számítások szélesebb hatókörének tudható be, ez ugyanis kiterjed a teljes kiépítési szakaszra, míg a korábbi felmérés csak az odaítélt szerződések költségeltéréseinek becslésével foglalkozott. üdvözli a közös vállalkozás által a költségek átfogóbb és a valóságot jobban tükröző költségbecslések érdekében tett erőfeszítéseket;

6.

rámutat, hogy a Számvevőszék jelentése hivatkozik a közös vállalkozás irányítóbizottsága által 2015-ben, az ITER cselekvési tervével összhangban elfogadott cselevési tervre, amelynek célja a projekt bonyolultságából fakadó kihívások leküzdése; megjegyzi, hogy az ITER Szervezete Tanácsa (az ITER Tanács) 2016. júniusi ülésén ad referendum elfogadta az ITER projektre vonatkozó új ütemezést és forrásokat (egy új „alapforgatókönyvet”, amelyhez a projekt építési szakaszának első stratégiai mérföldkövére, az ún. „első plazmára” vonatkozó szakaszos megközelítés társul), amit a valósághoz igazodónak tekintettek, és további mérföldkövek kijelölését is tartalmazta 2016-ra és 2017-re vonatkozóan, és az első plazma megvalósítása tekintetében 2015-öt tűzte ki célidőpontként; megjegyzi továbbá, hogy az ITER Tanács 2016. novemberi ülésén ad referendum jóváhagyta az első plazmára vonatkozó, 2015-ig tartó, valamint a Deterium Tritium műveletre vonatkozó, 2035-ig tartó átfogó ütemtervet; megjegyzi azonban, hogy az Európai Unió Tanácsa még nem fogadta el az új alapforgatókönyvet;

7.

ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottságnak 2017 júliusa előtt terjesszen elő közleményt az ITER-projektről, ez ugyanis elengedhetetlen az egész projekt átláthatóságának biztosításához és a további intézkedések foganatosításához;

8.

rámutat, hogy a közös vállalkozás új igazgatóját 2016 januárjában nevezték ki, és már számos kulcsfontosságú változtatást bevezetett; megjegyzi, hogy az igazgató a 2015-ös cselekvési tervet kiegészítő 21 új intézkedést irányzott el; megjegyzi, hogy az új intézkedések nem csupán a költségvetés és az időkeret javítására szorítkoznak, hanem rendkívül nagyra törők, céljuk ugyanis a széleskörű és átfogó előrelépés biztosítása az ITER projekt hatékonyságát érintő számos területen, többek között az igazgatás és a kommunikáció, valamint a személyi állomány továbbképzése és szakmai fejlesztése terén;

9.

megjegyzi, hogy az elhalasztott 2014-es mentesítés megadására irányuló eljárás során a mentesítésért felelős hatóság felkérte a közös vállalkozás igazgatóját, hogy terjesszen elő előrehaladási jelentést valamennyi fontos intézkedéssel kapcsolatban, kimutatva, hogy a projekt jó irányba halad, és hogy ezek az intézkedések végrehajtásra kerültek; elismeri, hogy a jelentést 2017 januárjában a mentesítésért felelős hatóság elé terjesztették;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

10.

megjegyzi, hogy a végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 467 901 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 586 080 000 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megjegyzi ezenkívül, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 100 %, illetve 99 %-os volt; megjegyzi azonban, hogy az eredeti 2015-ös költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokhoz viszonyítva a felhasználási arány csak 49 %, illetve 82 % volt;

11.

megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokból (467 900 000 EUR) 52 %-ot közvetlen egyedi kötelezettségvállalás alapján, míg a fennmaradó 48 %-ot globális kötelezettségvállalások alapján használták fel; rámutat, hogy az egyedi kötelezettségvállalásoknak az eredetileg tervezettnél alacsonyabb szintű teljesítménye főleg azzal magyarázható, hogy mind az ITER szervezet, mind pedig Japán kisebb összegű készpénz-hozzájárulást igényelt, továbbá egyes szerződések teljesítését – például a távműködtetés, a diagnosztizálás és a plazmatechnológia területén – későbbi időszakokra tették át;

12.

megjegyzi, hogy a költségvetés végrehajtását globális kötelezettségvállalások egyensúlyozták a folyamatban lévő közbeszerzések 2016-ban megvalósítandó lezárására irányuló 2015-ös munkaprogram legutóbbi módosításával összhangban, amelyek fő érintett területei a következők: épületek (a fő építési szerződések módosításaira vagy opcióira) és vákuumkamra (a főkamra beszerzésének véglegesítésére);

13.

elismeri, hogy a 2015-re vonatkozó költségvetés teljes végrehajtásának köszönhetően a törölt kötelezettségvállalások szintje 2015-re igen alacsony volt, a költségvetés mindössze 0,1 %-át képviselte; megjegyzi, hogy a törölt kötelezettségvállalások 925 783 EUR teljes összege – ami a 2015-ben a nyitott igazgatási kötelezettségvállalására ki nem fizetett összegnek felel meg – 2014-ből került áthozatalra;

14.

megjegyzi, hogy a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eredménykimutatás egyenlegének összege 1 070 000 EUR volt; megjegyzi, hogy bizonyos egyéb bevételek is befolytak a költségvetésbe, például Görögországból a tagsági hozzájárulás 2014-es összegének késedelmes befizetése, valamint a Spanyolország késedelmes befizetése utáni kamatok;

15.

elismeri, hogy 2015 folyamán a közös vállalkozás 4 200 kifizetési ügyletet bonyolított le (a munkabérek kifizetését leszámítva), ami a 2014-es kifizetésekhez képest némi csökkenést mutat (3 %); megjegyzi továbbá, hogy 1 500 kifizetés számlateljesítésnek felelt meg, éspedig az e számlák kifizetéséhez szükséges idő mintegy hét nappal csökkent, ami a kapcsolódó pénzügyi eljárások optimalizálására irányuló erőfeszítéseknek köszönhető; elégedettségének ad hangot amiatt, hogy a kifizetési kérelmek elektronikus feldolgozásának alkalmazása terén 2014-ben a hatékonyság tekintetében jelentős előrelépést lehetett elkönyvelni;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

16.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás irányítótanácsa csalásellenes stratégiát és cselekvési tervet fogadott el a 2015 és 2017 közötti időszakra, ami figyelembe veszi a közös vállalkozás működésének összefüggésrendszerét, azaz azt, hogy felelősséget visel nagy összegű közpénzek igazgatásáért, valamint a potenciális csalási mechanizmusok felfedezéséért; megjegyzi, hogy konkrét célkitűzéseket határoztak meg, többek között az etikai vonatkozásokért, illetve az OLAF-fal fenntartott kapcsolatokért felelős tisztviselők kinevezése és a tudatosság fokozása tekintetében;

17.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás határozatot 2015-ben hozott az informátorokra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a testületeire és bizottságaira alkalmazandó 2013-as összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatáról;

Személyzeti felvételi eljárás

18.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás rendelkezéseket fogadott el a személyzeti szabályzat alkalmazása tekintetében; sajnálja, hogy a személyzeti szabályzat bizonyos egyedi végrehajtási szabályainak elfogadása még mindig várat magára;

19.

megjegyzi azonban, hogy hogy a legfontosabb kihívások egyikét továbbra is a különösen kiemelt területeken szükséges munkatársak rendelkezésre állása jelenti, és bátorítja az igazgatót, hogy fokozza a közös vállalkozás és az ITER szervezet együttműködése keretében a források optimalizálására irányuló erőfeszítéseit;

Belső kontroll

20.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint jelentős haladást sikerült elérni a felügyeleti és ellenőrzési rendszerek számos területén, és hogy a Számvevőszék ezek közül is kiemelkedő eredménynek tekintette az építési szakasz befejezésével kapcsolatos becsült kiadások kiszámítását;

21.

elismeri, hogy a közös vállalkozás Irányítóbizottsága átfogó ellenőrzési és átvilágítási stratégiát fogadott el, amelynek fő célkitűzése, hogy észszerű biztosítékot kell szolgáltatni az igazgató és az érintett külső szereplők számára a közös vállalkozás belső ellenőrzési rendszereinek teljesítménye tekintetében;

22.

elismeri, hogy a közös vállalkozás számítógépes szerződéskövető rendszert dolgozott ki (egy honlapot, amelyen a beszállítókkal dokumentumok cserélhetők), amely a kitűzött mérföldkövekkel, valamint általában véve a projekt egészével kapcsolatos előrehaladás átvilágításának fontos eszközét képezi; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás megkezdte a szerződéskövető rendszer eltérések és változtatások tekintetében történő kiegészítésének kidolgozását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a szerződések valamennyi módosításának kezelését; bátorítja a közös vállalkozást, hogy fejlessze tovább és maradéktalanul használja ki az e rendszerek által kínált lehetőségeket;

23.

megjegyzi, hogy 2015-ben a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlege két kötelezettségvállalást lezárt, valamint három nyomonkövetési kötelezettségvállalást bonyolított le; elvárja, hogy a közös vállalkozás tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ajánlásokról, valamint az e kötelezettségvállalások tekintetében elért haladásról; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata elismerte a közös vállalkozás által a közbeszerzések terén elért előrelépést, és azt a következtetést vonta le, hogy a 2014-ben megfogalmazott kilenc ellenőrzési ajánlás közül hét megfelelően végrehajtásra került;

24.

elismeri, hogy a közös vállalkozás folyamatosan javítja belső ellenőrzését, és erőforrásait az első plazmára vonatkozó mérföldkő elérése érdekében megvalósítandó ITER-eredményekre összpontosítja, betartva a 2020-ig tartó időszakra meghatározott költségvetési felső határt. megjegyzi, hogy a közös vállalkozás tulajdonosi és felelősségi szerkezetét 2016 októberében egy új, kereskedelmi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó részleg létrehozásával továbbfejlesztették; felhívja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a fent nevezett szerkezeti változtatásoknak köszönhetően elért eredményekről;

Operatív közbeszerzések és támogatások

25.

megjegyzi, hogy 2015 folyamán összesen 73 operatív közbeszerzési eljárás indult, és 79 közbeszerzési szerződés megkötésére került sor mintegy 326 000 000 EUR értékben; megjegyzi, hogy a legnagyobb értékű operatív közbeszerzési szerződések odaítélésére és aláírására az épületek és a távműködtetésű berendezések tekintetében került sor, de fajsúlyos közbeszerzési szerződéseket írtak alá a mágnesekkel és a neutrális sugárzással kapcsolatos rendszerek tekintetében is;

26.

elismeri, hogy 2015 folyamán az 1 000 000 EUR érték feletti közbeszerzési szerződések megkötéséhez szükséges átlagos időtartam a 2014-es adatok szerinti 240 napról 140 napra csökkent, de tovább kell csökkenteni 100 napra; rámutat, hogy az 1 000 000 EUR érték alatti közbeszerzési szerződések megkötéséhez szükséges átlagos időtartam a 2014-es adatokhoz képest gyakorlatilag változatlan maradt;

27.

tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás által lefolytatott tárgyalásos eljárások a 2015-ben elindított operatív közbeszerzési eljárások 45 %-át tették ki (2014-ben ez az adat 58 % volt); meggyőződése, hogy jóllehet a közös vállalkozás 2015-ben csökkentette a tárgyalásos eljárások százalékos arányát, további erőfeszítésekre van még szükség – amennyiben lehetséges és szükséges – az operatív közbeszerzési eljárások során biztosítandó verseny fokozása érdekében; elismeri, hogy mivel egyes, rendkívül sajátságos termékek beszállítása esetén a verseny is rendkívül korlátozott, a tárgyalásos eljárások gyakran a legmegfelelőbb beszerzési módszert jelentik, különös tekintettel arra a kockázatra, hogy nyílt közbeszerzési eljárás körülményei között a szerződést a kellő tapasztalatokkal nem rendelkező, tehát a gyakorlati követelményeknek nem megfelelő gazdasági szereplőnek ítélhetik oda; felhívja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a közbeszerzési eljárások során biztosítandó verseny fokozása érdekében foganatosított intézkedésekről (amennyiben ilyen intézkedésekre lehetőség van);

28.

hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék jelentése jelentős haladást állapít meg a közbeszerzési eljárások tekintetében, ugyanakkor azonban több gyengeségre is rámutat, például két projekt befejezésével kapcsolatban a tényleges kiadások meghaladják a becsült összeget, egy közbeszerzési eljárás esetében pedig csúszott a határidő; felhívja a közös vállalkozást, hogy lépjen előre az ITER szervezettel a közbeszerzési megállapodásokhoz nyújtható hitelek elosztásáról folytatott tárgyalások terén;

Jogi keret

29.

felhívja a figyelmet a Számvevőszék jelentésében szereplő azon észrevételre, hogy 2015 decemberében a közös vállalkozás irányítótestülete végre módosította pénzügyi szabályzatát és alkalmazási szabályait annak érdekében, hogy összhangba hozza azokat az új uniós pénzügyi kerettel, valamint az e téren 2016. január 1-jén hatályba lépett jogszabályokkal; hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság kedvező véleményt bocsátott ki a közös vállalkozás által a pénzügyi szabályokban bevezetett módosításokról, de arra kérte a közös vállalkozást, hogy vegye fontolóra az új uniós pénzügyi kerettől való egyedi eltérésekre vonatkozó bizonyos rendelkezések továbbfejlesztését; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás válasza szerint a közös vállalkozás tervei között szerepel ilyen rendelkezéseknek a végrehajtási szabályokba történő beépítése 2016 végéig; kéri a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

30.

elismeri, hogy a közös vállalkozás felülvizsgálta mindazon munkaügyi eljárásait és folyamatait, amelyeket új pénzügyi szabályzata és annak végrehajtási szabályai, valamint a közbeszerzésre és hitelnyújtásra vonatkozó új belső szabályai érintenek; elégedetten veszi tudomásul a közös vállalkozás válaszát, amely szerint megtörtént az új rendelkezések beépítése a munkaügyi rendbe (a politikákba, a folyamatokba, az eljárásokba stb.);

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika

31.

megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2016-ban elfogadta a szellemi tulajdonra vonatkozó egységes dokumentumot; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás formailag egységesítette e dokumentum felhasználását, e dokumentum alkalmazását ugyanis külön lépésként beillesztette minden új közbeszerzési eljárás lebonyolítási rendjébe;

Befogadási megállapodás

32.

elégedetten jegyzi meg, hogy 2016 májusában a közös vállalkozás igazgatója az irodahelyiségeket illetően – az irányítótestület jóváhagyását követően – meghosszabbított, hosszú távú bérleti szerződést írt alá a Spanyol Királysággal, az eddigi irodafelületet egyúttal 1 000 m2-rel megnövelve; tudomásul veszi továbbá, hogy az irányítótanács jóváhagyta a közös vállalkozás által használt irodahelyiségek felújítását.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/366


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2017/1746 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Fusion for Energy) 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2),

tekintettel a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0085/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (4) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0108/2017),

1.

jóváhagyja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 33. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 34. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/367


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1747 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2)

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0086/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 4b. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0096/2017).

1.

mentesítést ad a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 66. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 68. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/368


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1748 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0096/2017),

A.

mivel a SESAR közös vállalkozás (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2007 februárjában jött létre annak érdekében, hogy irányítsa az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási programot (SESAR), amelynek célja az európai légiforgalmi szolgáltatások korszerűsítése;

B.

mivel a 721/2014/EU (1) tanácsi rendelet elfogadását követően a SESAR 2. program 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás élettartamát;

C.

mivel a SESAR-projektek az Eurocontrol által irányított „meghatározási szakaszból” (2004–2007), a 2008–2013-as programozási időszak által finanszírozott és a közös vállalkozás által irányított első „fejlesztési szakaszból” (2008–2016), valamint a „fejlesztési szakasszal” párhuzamosan zajló „kiépítési szakaszból” (2014–2020) állnak; mivel a kiépítési szakaszban kerül sor az új légiforgalom-irányítási infrastruktúra nagyszabású kiépítésére és alkalmazására, és ezt a szakaszt a tervek szerint a gazdasági szereplők és más érintettek fogják irányítani;

D.

mivel a közös vállalkozás 2007-ben kezdte meg önálló működését;

E.

mivel a közös vállalkozást a köz- és a magánszféra közötti partnerségnek tervezték, melynek alapító tagjai az Unió és az Eurocontrol;

F.

mivel a SESAR-projekt 2008 és 2015 közötti fejlesztési szakaszának költségvetése 2 100 000 000 EUR volt, amelyet egyenlő részben biztosított az Unió, az Eurocontrol, valamint a résztvevő magán- és állami partnerek, és mivel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó SESAR 2. program kiépítési szakaszának 585 000 000 EUR összegű költségvetését a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: Horizont 2020) finanszírozza; mivel az új Horizont 2020 tagsági megállapodások alapján az Eurocontrol hozzájárulása várhatóan 500 000 000 EUR körüli lesz, és a többi légiközlekedési ágazati partner hozzájárulása 720 700 000 EUR körül fog alakulni;

G.

mivel a közös vállalkozás köteles külön számlán vezetni az első program (2007–2016: hetedik kutatási keretprogram/TEN-T finanszírozás (SESAR 1.)) és a második program (2014–2024: Horizont 2020 finanszírozás (SESAR 2.)) (együtt SESAR 2020) eszközeit;

Általános megjegyzések

1.

megjegyzi a számvevőszéki jelentés alapján, hogy a közös vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat;

2.

tudomásul veszi a közös vállalkozás és a SESAR fejlesztési program a SESAR 1. 2015-re ütemezett lezárása miatti átállását, és hogy a légiforgalom-irányítási kutatás és innováció (ATM) a kezdeti 2007–2013-as pénzügyi kereten túlment, és az a Horizont 2020 alatti 2014–2020-as pénzügyi keretbe nyúlt át; tudomásul veszi a SESAR 2. programba való átmenetet, és a SESAR 2020 keretén belüli felderítő kutatási, valamint ipari kutatási és innovációs projektek elindítását és végrehajtását;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

3.

tudomásul veszi, hogy 2015 volt az első olyan év, amelynek során – a hetedik kutatási keretprogram és a TEN-T költségvetéséből finanszírozott – SESAR 1. – a Horizont 2020 keretprogramból finanszírozott – SESAR 2.-vé vált, mivel az Eurocontrollal és a légiközlekedési ágazattal a Horizont 2020 keretprogram alatt kötött támogatási és kétoldalú megállapodások 2015 végéig nem léptek életbe;

4.

megállapítja a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentés alapján, hogy a SESAR 1. végleges költségvetése a 2015. pénzügyi évre vonatkozóan 30 229 774 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 126 733 842 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott, és szintén tudomásul veszi, hogy a SESAR 2020 költségvetése a 2015. pénzügyi évre vonatkozóan 51 470 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 10 300 000 EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott;

5.

megállapítja a számvevőszéki jelentés alapján, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 100, illetve 82,3 %-os volt; a közös vállalkozás válaszából kiemeli, hogy a kifizetési előirányzatok 82,3 %-os aránya a Horizont 2020 kéthónapos késésének volt köszönhető, amire a közös vállalkozásnak nem volt befolyása; megjegyzi, hogy a kapcsolódó, fel nem használt 2015. évi kifizetési előirányzatok teljes egészében újra bekerültek a 2016-os költségvetésbe;

6.

megjegyzi, hogy a 2015-ben vállalt összes operatív kötelezettségvállalásból (74 500 000 EUR) 29 % a támogatások és szerződések odaítélésére irányuló lezárult eljárásokon alapuló egyedi kötelezettségvállalás volt, a fennmaradó 71 % pedig olyan globális kötelezettségvállalás volt, amelyre az odaítélési eljárás még nem fejeződött be; tudomásul veszi, hogy a 2015-ös globális kötelezettségvállalások magas szintje abból következik, hogy az 51 470 000 EUR értékű első Horizont 2020-pályázatokat 2015 második felében írták ki, és a kapcsolódó megállapodásokat 2016-ban írták alá;

7.

megjegyzi, hogy a 2015. évi ellenőrzés részeként 61 000 000 EUR összegben 15 tag vonatkozásában 257 költségelszámolást ellenőriztek (ami az 560 800 000 EUR összes igényelt költség 11 %-a), és hogy a fennmaradó hibaarány 0,70 % volt;

Átcsoportosítás

8.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás két, összesen 79 500 EUR összegű költségvetési átcsoportosítást hajtott végre 2015 során; megállapítja, hogy a 2015. évi átcsoportosítások szintje és jellege a közös vállalkozás pénzügyi szabályzata 26. cikkének (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szabályok keretei között maradt;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

9.

megállapítja a számvevőszéki jelentés alapján, hogy a 2015. évi operatív költségvetés szerint a létszámtervben 39 ideiglenes alkalmazott és három kirendelt nemzeti szakértő szerepel, azaz összesen 42 álláshely, amelyből 2015 végén 41 volt betöltve;

10.

rámutat, hogy a közös vállalkozás a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt és a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználását biztosító pénzügyi szabályzatának megfelelően 13 közbeszerzési eljárást folytatott le, megközelítőleg 76 700 000 EUR értékben; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás 28 szerződést írt alá, ebből 20 a keretszerződések értelmében kötött egyedi szerződés, 8 pedig a 2014-ben és 2015-ben indított közbeszerzési eljárások eredménye volt;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

11.

megjegyzi, hogy 2015 során a közös vállalkozás igazgatótanácsa csalás elleni stratégiát fogadott el, amely figyelembe vette a Bizottság által a decentralizált ügynökségekkel kapcsolatos közös uniós megközelítés keretében meghatározott prioritásokat, kijelölte a közös vállalkozás számára az irányvonalakat, és meghatározta az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács csalás elleni küzdelmet illető céljait az elkövetkező két–három éves időszakra;

12.

üdvözli, hogy a közös vállalkozás 2015-ben sokoldalú megközelítést fogadott el a kockázatok hatékony felülvizsgálatára, kezelésére és enyhítésére, és hogy vannak ellenőrzési mechanizmusai az összeférhetetlenség megfelelő megelőzésére és kezelésére, és elvárja, hogy a Parlament, a Tanács és a nyilvánosság évente tájékoztatást kapjon ezen intézkedések eredményeiről és nyomon követéséről;

13.

megállapítja a számvevőszéki jelentés alapján, hogy 2015 júliusában a Bizottság iránymutatásokat adott ki a közös vállalkozások számára az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozólag, amelynek része volt az összeférhetetlenségi nyilatkozat egységes formanyomtatványa is; sürgeti a közös vállalkozást, hogy eljárásaiban vegye figyelembe ezeket az iránymutatásokat, és tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az említett nyilatkozatok benyújtásáról;

Belső kontroll

14.

megállapítja, hogy a SESAR 2020 beindítása kihatással volt a belső ellenőrzési rendszerre, és hogy ennek következtében eltérő megközelítést kellett kialakítani, illetve folyamatosan új eljárásokat kell bevezetni a Horizont 2020 keretprogram alatt; megállapítja, hogy 2015-ben a SESAR 2020 programirányítása és alapkezelése a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó szabályok és elvek hatálya alá került, ami miatt számos változtatásra volt szükség a közös vállalkozás hivatalvezetésében és működési struktúrájában;

Belső ellenőrzés

15.

megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: IAS) 2015 októberében ellenőrizte az operációs vezetést és a főterv frissített változatát; megállapítja, hogy az IAS 9 ajánlást adott ki, melyből egy „nagyon fontos”, hat pedig „fontos” volt; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az egyik nagyon fontos ajánlást és a hat fontos ajánlás közül ötöt végrehajtottak; felhívja a közös vállalkozást, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a fennmaradó ajánlások végrehajtásáról;

16.

nyugtázza, hogy az IAS ellenőrizte a főtervet, és ennek kapcsán három fő ajánlást tett, és a közös vállalkozás ezek megvalósítása érdekében részletes cselekvési tervet készített; kéri a közös vállalkozást, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

Ajánlattételi felhívások

17.

megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretprogram alatti finanszírozás során 2015-ben két intézkedéstípus tekintetében három pályázati felhívást tettek közzé; ezek a fellépések mindenekelőtt a kutatásra és innovációra vonatkoztak, de ide tartoztak az innovációs intézkedések is; tudomásul veszi, hogy a felhívások 28 témát érintettek, és hogy a beérkezett ajánlatokat a minőség és a hatás, illetve a végrehajtás minőségének és hatékonyságának alapján értékelték; a harmadik pályázati felhívás a végleges tagsági kérelmekre vonatkozott;

18.

megállapítja, hogy a közös vállalkozás az aktualizált európai légiforgalmi szolgáltatási (ATM) főtervben meghatározott prioritásoknak megfelelően elfogadta a SESAR 2020 többéves munkaprogramját, amely a közös vállalkozás átfogó munkaprogramja, és részletesen ismerteti a SESAR 2020 megvalósításához szükséges operatív, technikai és transzverzális tevékenységeket;

Egyéb kérdések

19.

megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2015 decemberében elfogadta a légiforgalmi szolgáltatási főtervet (ATM-főterv, 2015-ös kiadás), amely mind a SESAR kiépítésére, mind az üzemeltetésére kiterjed; üdvözli a SESAR 2035-ön túli koncepciójának kidolgozását, amely nagyratörő teljesítménycélokat és előzetes üzleti szempontokat tűz ki;

20.

üdvözli a távirányítású légijármű-rendszerek meghatározási szakaszával kapcsolatban a Bizottság által adott megbízatás sikeres teljesítését; hangsúlyozza, hogy előzetes megállapodásra van szükség a szélesebb értelemben vett légi közlekedési ágazattal a pilóta nélküli légi járműveknek a polgári légtérbe való biztonságos integrálásáról; megjegyzi továbbá, hogy a távirányítású légijármű-rendszerekkel kapcsolatos tevékenységeknek az ATM-főtervben való megfelelő lefedettsége alapját képezni hivatott, a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos kilátásokról szóló tanulmány kidolgozása 2015 decemberében megkezdődött;

21.

tudomásul veszi az emberi erőforrások terén folytatott 2015-ös teljesítmény-összehasonlítási vizsgálat eredményeit: 54 % operatív álláshely, 44 % adminisztratív álláshely és 2 % meghatározás nélküli álláshely;

22.

kiemeli a közös vállalkozás alapvető szerepét az egységes európai égbolt pillérét képező SESAR-projekt keretében folytatott kutatások koordinálása és végrehajtása terén.


(1)  A Tanács 721/2014/EU rendelete (2014. június 16.) az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendeletnek a közös vállalkozás időtartamának 2024-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 192, 2014.7.1., 1. o.).


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/371


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1749 HATÁROZATA

(2017. április 27.)

a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a közös vállalkozás válaszával együtt (1),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2)

tekintettel a 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásra (05875/2017 – C8-0086/2017),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 4b. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0096/2017).

1.

jóváhagyja a SESAR közös vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Antonio TAJANI

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 473., 2016.12.16., 66. o.

(2)  HL C 473., 2016.12.16., 68. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 64., 2007.3.2., 1. o.

(5)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


29.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/372


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2017/1750 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2017. április 27.)

az uniós ügynökségek 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira,

tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016)674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)338 és SWD(2016)339),

tekintettel a decentralizált ügynökségek 2015-ös évre vonatkozó éves beszámolóiról készített éves számvevőszéki különjelentésekre (1),

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 110. cikkére,

tekintettel a Számvevőszék „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című, 12/2016. sz. különjelentésére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A8-0149/2017),

A.

mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő átfogó megállapításokat, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 3. cikkével,

B.

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

1.

hangsúlyozza, hogy az ügynökségek jelentős befolyással rendelkeznek az európai polgárok számára alapvető fontosságú területek, mint például az egészségügy, a környezetvédelem, az emberi és szociális jogok, a migráció, a menekültek, az innováció, a pénzügyi felügyelet és a biztonság szakpolitikai és döntéshozatali folyamataiban; hangsúlyozza az ügynökségek által végzett feladatok fontosságát, és közvetlen hatásukat az uniós polgárok mindennapi életére; fenntartja, hogy az ügynökségeknek alapvető szerepe van az Unió láthatóságának fokozásában a tagállamokban; hangsúlyozza továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és a független információk gyűjtésével foglalkozó ügynökségek esetében; emlékeztet, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka független technikai, illetve tudományos értékelések készítése volt;

2.

az uniós ügynökségek és egyéb szervek 2015-ös éves számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatos eredmények összefoglalása (a továbbiakban: „a számvevőszéki összefoglaló”) alapján megjegyzi, hogy az ügynökségek 2015. évi költségvetése mintegy 2,8 milliárd EUR volt, ami körülbelül 7,7 %-os növekedést jelent 2014-hez képest, és az Unió általános költségvetésének mintegy 2 %-át teszi ki; rámutat, hogy az ügynökségek költségvetésének legnagyobb részét a Bizottság támogatása teszi ki, míg a bevétel többi, csaknem az egyharmadát kivető részét díjak és egyéb források alkotják;

3.

megjegyzi, hogy az ügynökségek 9 965 állandó, ideiglenes, szerződéses vagy kirendelt alkalmazottat foglalkoztatnak, az előző évhez képest észrevehető, 6,25 %-os növekedéssel, ezért szorosabb nyomonkövetést igényel a fejlődés e tekintetben; megérti ugyanakkor, hogy leginkább a migrációs ügyekkel és a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésével foglalkozó ügynökségekben emelkedett az alkalmazottak száma, mivel mindkét területet megújították és megerősítették 2015-ben, mint uniós prioritást;

4.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló szerint a Számvevőszék hitelesítő záradékot adott ki az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kivételével az összes ügynökség éves beszámolójához; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökségek éves beszámolóinak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak minden ügynökség esetében, kivéve Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), amely számára a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki;

5.

elismeri, hogy 2015-ben az ügynökségek a várakozásoknak megfelelően hajtották végre a munkaprogramjukat; megjegyzi azonban, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatáról és a következő, 2020 utáni többéves pénzügyi keretről jelenleg zajló viták értékes alkalmat jelentenek az előretekintésre és ezen alkalmak kiaknázására, hogy pozitív változásokat hozzanak az ügynökségek költségvetésének, eredményeinek és többéves munkaprogramjainak kezelésében;

6.

emlékeztet rá, hogy az ügynökségek éves munkaprogram-tervezetének és többéves stratégiájának megvitatása az illetékes bizottságokban azt hivatott biztosítani, hogy a programok és a stratégiák kiegyensúlyozottak legyenek, és tükrözzék a tényleges politikai prioritásokat, valamint hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában rögzített célok megvalósításához;

7.

elégedettséggel jegyzi meg, hogy néhány ügynökség már együttműködik a tematikus csoportjukon belül, ilyenek például a bel- és igazságügyi együttműködés területén aktív ügynökségek (4) és az európai felügyeleti hatóságok (5); további együttműködésre ösztönzi az ebben még részt nem vevő többi ügynökséget is a tematikus csoportjukban lévő ügynökségekkel amikor csak lehet, nemcsak a megosztott szolgáltatások és a szinergiák, hanem a közös szakpolitikák terén is; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fontolja meg állapotfelmérések közreadását az ügynökségek közös szakpolitikai területeiről; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Egyesült Királyságban lévő ügynökségek átköltöztetése során vegye figyelembe az azonos tematikus csoportosuláson belüli többi ügynökséggel való jobb együttműködés lehetőségeit, és vezessen be megosztott szolgáltatásokat;

8.

úgy véli, hogy az eredményeken alapuló uniós költségvetés új megközelítéséről szóló viták keretén belül, valamint a tematikus együttműködés javítása terén elért haladás és a „Hogyan járulnak hozzá az uniós ügynökségek és egyéb szervek az Európa 2020 stratégiához és a Juncker-Bizottság menetrendjéhez?” című jelentés keretében az ügynökségek által végzett tevékenység alapján minden érintett uniós intézménynek, nevezetesen a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Számvevőszéknek is figyelembe kell vennie ezt a tematikus megközelítést az éves mentesítési eljárás során, az ezen állásfoglalás mellékletében található javaslatot követve;

9.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a szabályozott termékek kockázatelemzésével foglalkozó szabályozó ügynökségek és különösen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Vegyianyag-ügynökség vagy az Európai Gyógyszerügynökség nem rendelkeznek a küldetésük megfelelő teljesítéséhez szükséges pénzügyi és jogi forrásokkal:

Közös megközelítés és a Bizottság ütemterve

10.

emlékeztet, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában közös megközelítést fogadott el a decentralizált ügynökségek tekintetében (a „közös megközelítés”), amely az ügynökségek jövőbeni irányításáról és reformjáról szóló politikai megállapodásként szolgál; emlékeztet továbbá, hogy a közös megközelítést a Bizottság 2012. decemberi ütemtervén (az „ütemterv”) keresztül hajtották végre;

11.

nyugtázza a közös megközelítés végrehajtásáról szóló második eredményjelentést (COM(2015)179), és értékeli a számos területen elért előrehaladást működésük észszerűsítése terén; üdvözli a Bizottság és az ügynökségek törekvéseit és az ütemterv megvalósítása terén tett előrehaladást;

12.

megjegyzi, hogy az ütemterv ügynökségek által végrehajtott legtöbb fellépése hozzájárult az elszámoltathatóságuk és átláthatóságuk javításához, ami további jele az ügynökségek számottevő erőfeszítéseinek a közös megközelítés végrehajtására, dacára a források okozta nyomásnak, és azt mutatja, hogy az ügynökségek felelősek, elszámoltathatóak és átláthatóak; megjegyzi továbbá az uniós ügynökségek hálózatának (a „hálózat”) tájékoztatása alapján, hogy a közös megközelítésben előirányzott intézkedések végrehajtása gyakorlatilag befejeződött;

13.

aggodalmát fejezi ugyanakkor amiatt, hogy az intézkedések végrehajtása emellett egy általánosan negatív hatással is járt az ügynökségek hatékonyságára nézve, valamint hogy bizonyos területeken a végrehajtás a költségek jelentős növekedésével járt, mind a humán, mind a pénzügyi erőforrások terén; megjegyzi továbbá, hogy ezek a megnövekedett költségek az intézkedések végrehajtása során jelentkeztek, de a jövőben is folyamatosan fel fognak merülni;

14.

elismeri az ütemterv végrehajtása által az ügynökségekre rótt adminisztratív terhet, valamint az ügynökségek adatainak összegyűjtéséhez és összefoglalásához, illetve a hálózatba való elküldésükhöz kapcsolódó számos feladat kiszervezését, különösen ami a költségvetési és a mentesítési eljárást illeti; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot ezen erőfeszítések elismerésére, valamint további források biztosítására az ügynökségek létszámtervében, különösen a hálózat állandó titkárságának feladataihoz kapcsolódóan;

15.

megjegyzi, hogy a jelentéstételi eljárások javítására kidolgozott új mechanizmusok végrehajtásának fényében a feladatok kettős elvégzése és a kettős jelentéstétel elkerülése, valamint a nagyobb hatékonyság elérése érdekében fel kell hagyni a korábbi jelentéstételi mechanizmusok használatával;

16.

úgy véli, hogy az ügynökségeknek folytatniuk kell a Bizottsággal, a Parlamenttel és a Számvevőszékkel való szoros együttműködésben a tevékenységeik egészének eredményeit és hatékonyságát mérő átfogó mutatók kidolgozását; megjegyzi, hogy végső célként a mutatók kiegyensúlyozott számát kell kitűzni, amely fokozza az ügynökségek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és támogatja a költségvetési hatóságnak a költségvetésre és a személyzetre vonatkozó döntéseit;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

17.

emlékeztet, hogy az évenkéntiség elve egyike az uniós költségvetés hatékony végrehajtásának szavatolása érdekében elengedhetetlen számviteli alapelveknek az egységességgel és az egyensúllyal együtt; megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló alapján a költségvetési és pénzügyi irányítás terén a leggyakoribb kérdés továbbra is az átvitt lekötött előirányzatok magas aránya, ami 32 ügynökséget érint, a 2014-es 28 ügynökséghez képest; megjegyzi továbbá a Számvevőszék beszámolója alapján, hogy az továbbra is az ügynökségek egyes költségvetési címeire nézve saját maga által meghatározott küszöbérték szerint számolt be ezekről az ügyekről;

18.

megjegyzi azonban, hogy az átviteleket gyakran részben vagy teljes egészében az ügynökségek tevékenységének több éves jellege indokolhatja, és nem feltétlenül a költségvetési tervezés és végrehajtás hiányosságaira utalnak, továbbá nem is mindig mondanak ellent az évenkéntiség költségvetési elvének; megjegyzi, hogy az ilyen operatív programok miatti átviteleket az ügynökségek sok esetben előre megtervezik, és arról beszámolnak a Számvevőszéknek, ami megkönnyíti a tervezett és a nem tervezett átvitelek egyértelmű megkülönböztetését;

19.

rámutat, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) már megegyezett elviekben a „tervezett” és a „nem tervezett” átvitelek közötti átlátható megkülönböztetésről, amit már évek óta alkalmaz a Eurofound; ösztönzi a hálózatot, az ügynökségeket és a Számvevőszéket annak megvizsgálására, hogy a „tervezett” és a „nem tervezett” átvitelek közötti megkülönböztetésre és azok átlátható kommunikációjára lehetne-e eljárást alkalmazni, amíg a kérdés nem kerül be a költségvetési rendeletbe;

20.

kiemeli, hogy a törölt átvitelek szintje azt mutatja, hogy az ügynökségek mennyire becsülték fel megfelelően pénzügyi szükségleteiket, és hogy az jobb indikátor a helyes költségvetési tervezés tekintetében, mint az átvitt előirányzatok szintje;

21.

hangsúlyozza ezért, hogy szükség van a „tervezett és bejelentett” átvitelek egyértelmű fogalmának meghatározására a Számvevőszék jelentésének e téren való egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy a mentesítésért felelős hatóság képes legyen megkülönbözteti egymástól a helytelen költségvetési tervezés eredményeképpen keletkező, illetve a többéves programokat és a közbeszerzési tervezést támogató költségvetési eszközként használt átviteleket;

22.

követeli e tekintetben, hogy a „tervezett és bejelentett” átvitelek fogalmát és a többi szükséges iránymutatást foglalják bele a költségvetési rendelet és a pénzügyi keretrendelet következő felülvizsgálatába; felhívja a Bizottságot, a Számvevőszéket és a hálózatot e kérdés megvitatására, és lehetséges megoldási javaslatok benyújtására különösen a többéves programozás és közbeszerzés területein a pénzgazdálkodás egyszerűsítése érdekében;

23.

megállapítja, hogy az ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentés részletességi szintje bizonyos ügynökségeknél eltér a többi ügynökségétől, ami arra utal, hogy sürgető szükség van egyértelmű iránymutatásra az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan; elismeri, hogy az eltérő jelentést benyújtó ügynökségek kiszervezték a számviteli tisztviselői szerepkört a Bizottság számviteli tisztviselőjéhez, és hogy a részletességben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából ered; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy iránymutatást dolgozzon ki az ügynökségek 2016. évi költségvetési beszámolóihoz; felkéri a hálózatot és a Bizottságot, hogy tegyenek jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak az e kérdéssel kapcsolatos további fejleményekről;

24.

megjegyzi, hogy az ügynökségek általában a szabályokkal összhangban ítélnek oda és fizetnek ki támogatásokat; felkéri az ügynökségeket a támogatáskezelésük javítására és az odaítélt támogatások hatékonysága mérésének prioritásként való kezelésére;

25.

sürget minden ügynökséget, hogy állítsanak össze átfogó üzletmenet-folytonossági tervet a váratlan és súlyos események vagy körülmények eredményeként jelentkező kapcsolódó kockázatok és üzleti ingadozás kezelésére;

26.

üdvözli a Számvevőszék „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél” című, 12/2016. sz. különjelentését;

Az ügynökségek közötti és más intézményekkel való együttműködés – megosztott szolgáltatások és szinergiák

27.

kiemeli a megosztott szolgáltatások előnyeit, amelyek lehetővé teszik az adminisztratív végrehajtási szabályok és az emberi erőforrásokhoz és a pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó eljárások következetes alkalmazását, valamint kiemeli az ügynökségek között megosztott szolgáltatások potenciális hatékonyságnövelő hatását, különösen ha figyelembe vesszük az ügynökségek előtt álló költségvetési és személyzeti megszorításokat;

28.

aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány ügynökségnek továbbra is két – egy operatív és egy adminisztratív – székhelye van; úgy véli, hogy a lehető leghamarabb meg kell szüntetni azokat a kettős székhelyeket, amelyek nem nyújtanak semmilyen operatív hozzáadott értéket;

29.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a pénzügyi és emberi erőforrások terén elérni kívánt hatékonyságnövelés érdekében az ügynökségek az indokolatlan átfedések elkerülésén és az információ megbízhatóvá, pontossá és könnyen elérhetővé tételén dolgoztak; megelégedéssel nyugtázza, hogy ezen erőfeszítések eredményeképp létrejött egy közös online szolgáltatási katalógus, amelynek működtetésében a hálózat összes ügynökségének részvételére számítanak vagy azáltal, hogy azok új szolgáltatásokat javasolnak és ajánlanak fel, vagy pedig azáltal, hogy szolgáltatásokat igényelnek a központosított platformon keresztül, amelyen 2017 januárjától 21 ügynökség összesen 184 szolgáltatás megosztását ajánlja fel, beleértve a dokumentumok megosztását és a szakértői fórumokon való részvételt is;

30.

elismeri továbbá, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) aláírt egy „igazoló vizsgálati” kísérleti programot, amely alkalmas lenne annak feltárására, hogy az EUIPO képes-e a hálózatban szereplő többi ügynökség számára nagyon olcsó helyreállítási szolgáltatásokat nyújtani informatikai katasztrófák esetén; egyetért azzal, hogy egy ilyen rendszer nemcsak a jobb ikt-szolgáltatások és az alacsonyabb működtetési költségek miatt lehet előnyös, hanem egy erősebb hálózatot és kiforrottabb infokommunikációs technológiákat is eredményezhet; felkéri a hálózatot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a kísérleti programmal kapcsolatos további fejleményekről;

31.

megjegyzi, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 20 ügynökség nevében kiírt egy közös nyílt ajánlattételi felhívást egy cloud-bróker szolgáltató kiválasztása érdekében; megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2016 szeptemberében megkötött szerződés az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint az ügynökségeknek mintegy 2,5 millió EUR pénzügyi megtakarítást jelent;

32.

tudomásul veszi, hogy a hálózat jelenleg az uniós ügynökségek extranetének közös szolgáltatásai között szereplő közös közbeszerzési eszköz kifejlesztésén dolgozik; megelégedéssel nyugtázza, hogy ez az eszköz számos ügynökséget szolgálna és támogatna, ezáltal még inkább előmozdítva egy közös külső szolgáltató használatát, ami következésképpen a források megtakarításához és nagyobb teljesítményhez vezetne;

33.

hangsúlyozza az uniós ügynökségek teljesítményjavítási hálózatának keretében az ügynökségek között folyó együttműködés és az elképzelések és gyakorlatok megosztásának fontosságát, amely hozzájárul a kiegyensúlyozottabb irányításhoz és az ügynökségek közötti összhang fokozódásához; hangsúlyozza, hogy a hálózatnak javítania kell a hatékonyságot, és nem szabad többletköltségeket okoznia, vagy növelnie a bürokráciát;

34.

üdvözli az Európai Képzési Alapítvány és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ közötti együttműködés szisztematikusabbá válását, amely a közös éves munkaprogramjuknak köszönhetően mélyíti a megbízatásuk tekintetében meglévő szinergiákat, különösen a közös rigai ellenőrzési keret kidolgozása és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel a készségigények előrejelzésére és az eszközök és módszerek összepárosítására vonatkozó hat módszertani útmutató véglegesítése terén folytatott együttműködésük révén;

Humánerőforrás-gazdálkodás

35.

emlékeztet, hogy az intézményközi megállapodás (6) (27) bekezdése az alkalmazotti létszám 5 %-os fokozatos csökkentésére hív fel valamennyi intézménynél, szervnél és ügynökségénél 2013 és 2017 között; üdvözli, hogy a legtöbb ügynökség már teljesítette az 5 %-os csökkentést a 2012-es létszámtervéhez képest, vagy meg is haladta azt;

36.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság további 5 %-os rátát állapított meg az ügynökségek számára egy újrafoglalkoztatási alap létrehozása érdekében, amelyből az új feladatokkal megbízott vagy újonnan létrehozandó ügynökségek számára álláshelyeket tud majd biztosítani; különösen aggódik amiatt, hogy e további leépítéssel az ügynökség feladatainak és éves munkaprogramjának teljesítése egyre nehezebbé válik, különösen a bizottságok által teljeskörűen működő ügynökségeknek minősített ügynökségek számára; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot annak biztosítására, hogy az esetleges további költségvetési megszorítások ne veszélyeztessék az ügynökségek azon képességét, hogy feladataikat eredményesen ellássák; megjegyzi, hogy számos példa van arra, hogy az ügynökségek a feladataik elvégzéseiben kapacitásuk határához érnek, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság esetében az élelmiszerbiztonság garantálása vagy a Eurofound esetében a migránsokhoz és menekültekhez kapcsolódó új feladatok elvégzése tekintetében;

37.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak – nevezetesen a személyzet állampolgársága és a tagállamok nagysága közötti kapcsolatnak – továbbra is az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell lennie, különösen az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok vonatkozásában, továbbá üdvözli, hogy az uniós ügynökségek az Unióhoz 2004 előtt és után csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében kiegyensúlyozottabb arányt ért el; rámutat ugyanakkor, hogy ezek a tagállamok továbbra is alulreprezentáltak a magasabb igazgatási szinteken és a vezetői álláshelyeken, amelyekkel kapcsolatban még előrelépésekre van szükség;

38.

meggyőződése, hogy az ügynökségek ágazati szereplők által fizetett díjakból, tehát nem az uniós költségvetésből finanszírozott személyzetét elvileg nem érintheti az intézményközi megállapodás által előírt 5 %-os csökkentésen felüli további létszámcsökkentés; sürgeti a Bizottságot és a költségvetési hatóságot, hogy kezelje külön esetként a főként az uniós költségvetésből finanszírozott ügynökségeket, és készítsen egy külön keretet a főleg az ágazati szereplők által finanszírozott ügynökségek számára, amelynek arányban kell állnia az adott ügynökség által nyújtott szolgáltatásokkal;

39.

megjegyzi, hogy az uniós ügynökségek által finanszírozott projektek és programok végrehajtása közvetlen szerepet játszik a munkahelyteremtésben az Unióban; megjegyzi továbbá, hogy az Unió számos támogatási programja teremt munkahelyeket nagyon sok különböző módon, többek között a bónuszok kifizetéséhez hasonló ösztönzők használatával, ami jelentős egyenlőtlenséghez vezet az Unióban létrehozott munkahelyek minőségében; sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a közvetlen munkahelyteremtés uniós költségvetéséből finanszírozott támogatások, programok és projektek hatásának alapos és átfogó értékelését; kéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb adja ki ezt az értékelést, és nyújtsa be azt a Parlamentnek;

40.

elismeri az arra tett erőfeszítéseket, hogy az ügynökségek munkatársai és vezetői között mindkét nem egyenlő arányban legyen képviselve; sürgeti a munkatársai körében nem megfelelő nemek közötti egyensúllyal rendelkező ügynökségeket, hogy javítsák ki ezt az egyensúlyhiányt, és az eredményekről a lehető leghamarabb tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot;

Összeférhetetlenség és átláthatóság

41.

a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó etikai iránymutatások részeként és a személyzeti szabályzat előírásainak megfelelően minden ügynökség elfogadott már a visszaélések bejelentésére vonatkozó általános szabályokat; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy az ügynökségek csupán 65 %-a vezetett be a visszaélések bejelentésére vonatkozó további belső szabályokat; a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy azon esetekben, amelyekben a vonatkozó szabályok még nincsenek érvényben, az elfogadási folyamat már megkezdődött és jelenleg függőben van; megjegyzi, hogy számos esetben az ügynökségek a Bizottság útmutatására vagy észrevételeire várnak szabályaik véglegesítéséhez; továbbá tudomásul veszi, hogy a szabályok véglegesítésének és végrehajtásának 2017. első felében meg kellene történnie; felszólítja azokat az ügynökségeket, amelyek még nem fogadtak el a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, hogy ezt késlekedés nélkül tegyék meg, és ezáltal erősítsék meg a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső politikájukat az átláthatóság és elszámoltathatóság kultúrájának előmozdítása céljából a munkahelyen, rendszeresen tájékoztassák és részesítsék képzésben alkalmazottaikat jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatban, biztosítsák a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét, időben kövessék nyomon a visszaélést bejelentő személyek által közölt esetek tartalmát, folyamatosan tájékoztatva a visszaélést bejelentő személyt és a potenciálisan érintett személyeket az eljárás haladásáról, és vezessenek be anonim belső jelentéstételi csatornát; felszólítja az ügynökségeket, hogy évente tegyenek jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a bejelentett visszaélések számáról és azok nyomon követéséről; felszólítja az ügynökségeket, és ezzel egyidőben a Bizottságot is, hogy biztosítsanak kellő iránymutatást és jóváhagyást ott, ahol szükséges;

42.

megjegyzi, hogy a szakértői csoportokat, tudományos paneleket és bizottságokat igénybe vevő 16 ügynökség közül személyzeti politikájában 13 vette figyelembe az ombudsman OI/6/2014/NF. számú saját kezdeményezésű vizsgálatában kifejezett aggályait a bizottsági szakértői csoportok összetételét illetően; arra bátorítja a fennmaradó ügynökségeket, hogy minél hamarabb vegyék figyelembe az ombudsman aggodalmait;

43.

tudomásul veszi, hogy az igazgatótanács tagjainak, a vezető tisztviselőknek, valamint a belső szakértőknek önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait a tavalyi 74 %-kal szemben idén az ügynökségek 84 %-a közzétette; megállapítja továbbá, hogy az ügynökségek 60 %-a ellenőrzi legalább évente egyszer a szakértők, az igazgatótanács tagjai és a vezető tisztviselők érdekeltségi nyilatkozata tartalmának tényszerű helytállóságát; felhívja az összes ügynökséget, hogy fogadjanak el koherens megvalósítást célzó szigorú iránymutatásokat az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, és azt a közös megközelítés nyomon követéséről szóló ütemtervvel összhangban hajtsák végre; felhívja azokat az ügynökségeket, amelyek még nem vezettek be erre vonatkozó szabályt, hogy a nyilvános felügyelet biztosítása és a vezetőség ellenőrzése érdekében rendszeresen ellenőrizzék a nyilatkozatokat;

44.

üdvözli az ügynökségeknek az átláthatóság maximalizálására tett erőfeszítéseit az érdekeltségi nyilatkozatok és az önéletrajzok honlapjukon való megjelentetésével; megjegyzi azonban, hogy számos esetben hiányzik valamely dokumentum; emlékeztet azonban arra, hogy az ügynökségeknek nincs megfelelő előírásuk az alapító rendeletükben e dokumentumok benyújtásának kötelezővé tételére; azt várja ezért, hogy az érintett ügynökségek alapító rendeleteinek bárminemű felülvizsgálata magában fogja foglalni valamennyi vezetőségi tag érdekeltségi nyilatkozatának és önéletrajzának kötelező benyújtására vonatkozó előírást; felhívja emellett a Bizottságot, hogy használja ki a költségvetési rendelet most zajló felülvizsgálatát, hogy a lehető legmesszebb elmenjen e kérdés megoldásában;

45.

felhívja az ügynökségeket e tekintetben, hogy tegyenek további lépéseket az átláthatóbb vezetés felé; hangsúlyozza, hogy a lehetséges összeférhetetlenségek követése és felderítése érdekében alapvető fontosságú az állandó és hatékony belső felügyelet;

46.

megjegyzi, hogy az ügynökségek elkötelezettnek mutatkoznak egyrészt a csalás vagy bármely egyéb szabálytalanság megelőzése, felfedése és megakadályozása, másrészt azok előfordulása esetén a megfelelő intézkedések végrehajtása iránt; megelégedéssel nyugtázza, hogy a hálózat létrehozott egy csaláselleni munkacsoportot az ügynökségközi jogi hálózaton belül azzal a céllal, hogy elősegítse az ügynökségek között a csalás elleni stratégiák harmonizálását és az azokhoz kapcsolódó sztenderd módszerek kialakítását; a hálózat tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökségek többsége nagyobb csalás elleni tudatosságról számolt be; tudomásul veszi továbbá, hogy a bevált gyakorlatok elősegítése és megosztása érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal és/vagy a Számvevőszék képviselőit rendszeresen meghívták a fent említett ügynökségközi jogi hálózat munkacsoportjába, hogy ismertessék a témát ezen intézmények szempontjából és támogassák az ügynökségeket, illetve hogy felhívják azok figyelmét a csalással kapcsolatos kérdésekre;

47.

hangsúlyozza, hogy minden ügynökségnek ellenőrzési és iránymutatási mechanizmussal kell rendelkeznie olyan bírósági eljárásokhoz kapcsolódó jogi költségek esetére, amikor egy ügynökség az érintett fél; ösztönzi az ügynökségeket a bevált gyakorlatok megosztására e tekintetben;

48.

felhívja az ügynökségeket, hogy alakítsanak ki közös iránymutatásokat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alkalmazására, különösen ami a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat illeti;

49.

ösztönzi az ügynökségeket ismertségük további erősítésére, illetve hogy továbbra is fejlesszenek különböző kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül be tudják mutatni a munkájukat és tevékenységüket a nagyközönség számára;

50.

megjegyzi, hogy több ügynökségnél az igazgatótanácsi és vezetőségi tagok az „összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatot” tettek közzé „érdekeltségi nyilatkozat” helyett; hangsúlyozza, hogy nem maguknak az igazgatótanács vagy a vezetőség tagjainak kell kinyilatkoztatniuk, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség; hangsúlyozza, hogy ez önmagában összeférhetetlenséget képez; az „érdekeltségi nyilatkozatok” független ellenőrzését kéri;

Kommunikáció és láthatóság

51.

megjegyzi, hogy az ügynökségek számos csatornán aktívan népszerűsítik munkájukat, különösképpen úgy, hogy weboldalaik tartalmát tájékoztatás és az elvégzett munka ismertetése céljából rendszeresen frissítik; emellett megjegyzi, hogy a közösségi média egyre inkább az ügynökségek általános kommunikációs eszközévé válik; megállapítja, hogy a nyílt napok, a célzott kampányok és az ügynökségek alapfeladatait elmagyarázó videók azon tevékenységek részét képezik, amelyek a polgárok oktatását szolgálják, és amelyekkel lehetővé teszik számukra, hogy többet tudjanak meg az ügynökségek és az uniós intézmények munkájáról; elismeri, hogy az általános vagy speciális médiakapcsolati tevékenységeket rendszeresen mérik különböző mutatók segítségével, valamint hogy minden ügynökségnek van saját, egyéni igényeihez igazodó, specifikus tevékenységeket tartalmazó kommunikációs terve;

Egyéb megjegyzések

52.

megismétli a 2013-as és 2014-es mentesítési eljárás során ismertetett véleményét, amely szerint a Parlament, a Tanács és a Bizottság a közös megközelítés 54. bekezdésében létrejött megállapodása értelmében az ilyen kiszervezett külső ellenőrzésekért „minden szempontból továbbra is teljes mértékben a Számvevőszéknek kell felelnie, amely az összes szükséges adminisztratív és közbeszerezési eljárást kezeli”; emellett megismétli, hogy a magánszektorbeli ellenőrök bevonását tartalmazó új ellenőrzési megközelítés jelentős adminisztratív terhet ró az ügynökségekre, valamint hogy az ellenőrzési szerződések közbeszerzési eljárására és kezelésére szánt idő további kiadásokat eredményezett, tovább apasztva ezáltal az ügynökségek amúgy is csökkenő forrásait; aggodalmát fejezi ki a lehetséges összeférhetetlenség miatt olyan esetekben, amikor az ilyen magánszektorbeli ellenőrök vagy azok vállalatai az uniós ügynökségekkel egyértelmű üzleti érdekkel rendelkező magánszektorbeli vállalatoknál is végeznek ellenőrzési vagy konzultációs feladatokat; hangsúlyozza, hogy ezt a problémát a költségvetési rendelet folyamatban levő felülvizsgálata és a pénzügyi keretszabályzat azt követő módosítása keretében mindenképpen meg kell oldani; felszólítja a felülvizsgálatban érintett feleket, hogy sürgősen adjanak felvilágosítást az üggyel kapcsolatban az adminisztratív terhek jelentős csökkentése és az előnyben részesített, közellenőrzési rendszeren alapuló megközelítéshez való visszatérés érdekében;

53.

megjegyzi, hogy a számvevőszéki összefoglaló szerint az Egyesült Királyságban (UK) az Unióból való kilépésről tartott népszavazás, amely 2016. június 23-án, mérlegfordulónap után került megrendezésre, az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – amelyek több más uniós ingatlannal és tájékoztatási irodával együtt Londonban találhatók – éves jelentésében az „Egyéb” című bekezdésben szerepel; nyugtázza, hogy e bekezdés tisztázza, hogy a két ügynökség beszámolóját és kiegészítő mellékleteit a beszámoló aláírásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján készítették el, amikor az Egyesült Királyság állampolgárainak döntése még nem volt ismert, és az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének alkalmazásáról szóló hivatalos értesítésre még nem került sor; az ez ügyben felmerülő, az Európai Bankhatóságot és az Európai Gyógyszerügynökséget érintő következményekre vonatkozó észrevételekért az Európai Bankhatóság 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2017. április 27-i (7) állásfoglalására és az Európai Gyógyszerügynökség 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló 2017. április 27-i (8) állásfoglalására hivatkozik;

54.

nyugtázza az Unió három háromoldalú ügynöksége létrehozásáról szóló rendeletek felülvizsgálatára irányuló javaslatok egyidejű közzétételét, összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-i közös nyilatkozatában rögzített elvekkel; hangsúlyozza ezen ügynökségek jelenlegi háromoldalú irányítási rendszere fenntartásának és javításának fontosságát, biztosítva a nemzeti hatóságok, valamint az európai munkáltatói és munkavállalói szervezetek tevékeny részvételét irányításukban és működésükben; emlékeztet rá, hogy létszámcsökkentések kerültek végrehajtásra, és ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a további csökkentések korlátozhatják az ügynökségek azon képességét, hogy teljesítsék megbízatásukat;

55.

nyugtázza a Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának (DG EMPL) hatáskörébe tartozó négy uniós ügynökség folyamatban lévő értékelését és célravezetőségi vizsgálatát, amely 2016 decemberében indult, és a tervek szerint 2017 decemberében ér véget (9); úgy véli, hogy ezen értékeléseknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a Parlament megalapozott döntéseket hozzon az ügynökségek munkájának hatékonyságával és hatásával kapcsolatban; hangsúlyozza a szinergiák kiaknázásának szükségességét a négy ügynökség egymást átfedő tevékenységei tekintetében, valamint az ügynökségek és a Bizottság között, csakúgy, mint a munka megkettőzése elkerülésének fontosságát.

56.

üdvözli a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó minden ügynökség stabil eredményét és rugalmasságát; üdvözli rugalmasságukat abban, hogy alkalmazkodnak a folyamatosan változó politikai prioritásokhoz és a váratlan eseményekhez; sajnálja azonban, hogy nincsenek olyan hatékony mutatók, amelyek tükröznék munkájuknak a belső biztonságra, a migrációra, a határigazgatásra és az alapvető jogok alakulására gyakorolt hatását; üdvözli, hogy több ügynökség erőfeszítéseket tett költségvetési gazdálkodása javítására, optimalizálta költségvetése felhasználását és jobb költségvetési tervezési folyamatot hajtott végre;

57.

üdvözli a bel- és igazságügy területén működő minden ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy tovább finomítják költségvetési eljárásaikat, hangsúlyozza azonban, hogy elsődleges céljuknak a helyszíni működési hatékonyság javításának és a Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat által feltárt inkább szerkezeti kérdések kezelésének kell lennie;

58.

elismeri, hogy nagyszámú ügynökséget hoztak létre a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos szakpolitikai területen, és emlékeztet arra, hogy ezek az ügynökségek milyen fontos, a polgárok életére közvetlenül ható feladatokat látnak el; hangsúlyozza, hogy minden ügynökség valós igények nyomán jött létre; meggyőződése, hogy e szakpolitikai terület minden ügynöksége különleges és szükséges feladatot lát el, európai többletértéket nyújtva;

59.

kéri, hogy a bel- és igazságügy területén működő minden ügynökség azonosítsa a pénzügyi, az erőforrások terén felmerülő vagy egyéb szűk keresztmetszeteket, amelyek akadályozzák működési teljesítményüket, továbbá megfelelő időben kérjenek kiigazításokat;

60.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).


(1)  HL C 449., 2016.12.1.

(2)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(4)  Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA), Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), Európai Rendőrakadémia (CEPOL) (2016.7.1. óta: az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)), az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) (2017.5.1. óta: a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust).

(5)  Az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH), az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH).

(6)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(7)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0163 (lásd e Hivatalos Lap 199. oldalát).

(8)  E napon elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0172 (lásd e Hivatalos Lap 251. oldalát).

(9)  http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2016_empl_020_evaluation_agencies_en.pdf


MELLÉKLET

JAVASLAT AZ EP ÁLTAL MENTESÍTETT ÜGYNÖKSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSÁRÓL

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

UNIÓS ÜGYNÖKSÉGEK

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS ÜGYEK

EBA; EIOPA; ESMA

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK

CdT; EU-OSHA; Eurofound; Cedefop, ETF

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG

EGT; EFSA; ECDC; ECHA; EMA

IPAR, KUTATÁS ÉS ENERGIAÜGY

EIT, ACER; BEREC; ENISA; EURATOM; GSA

KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM

EASA; EMSA; EKT;

HALÁSZAT

EFCA

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

Eurojust, FRA, Frontex, EASO; EMCDDA; CEPOL, eu-LISA; Europol

A NŐI JOGOK ÉS A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG

EIGE