(1)

2016. május 23-i levelével Lengyelország, az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban, tejtermelők számára létrehozott támogatási programot jelentett be (a továbbiakban: támogatási program).

(2)

2016. június 1-jei levelével Lengyelország további információkat nyújtott. 2016. július 11-én a Bizottság levélben további információkat kért, amelyeket a lengyel hatóságok 2016. július 15-i levelükben biztosítottak.

(3)

A Bizottság 2016. szeptember 16-i levelében (1) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) értesítette Lengyelországot, hogy a támogatásra vonatkozóan az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott. Ugyanebben a levelében a Bizottság kifejezte arra vonatkozó kétségeit, hogy a támogatási program összeegyeztethető-e a belső piaccal.

(4)

Lengyelország 2016. október 12-én kelt levelében információkat nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy egy hónapon belül tegyék meg észrevételeiket.

(6)

A Bizottság az érdekelt felektől nem kapott észrevételt, és erről 2017. január 13-i levelében tájékoztatta Lengyelországot.

(7)

2016. november 14-én és 2017. január 13-án a Bizottság levélben további információkat kért Lengyelországtól. E levelekre Lengyelország 2017. január 20-i levelében válaszolt.

(8)

A tej- és tejtermékágazatban a termelés mennyiségi korlátozása (a továbbiakban: tejkvótarendszer) sok éven át alapvető piacpolitikai eszköz volt. 1984-ben vezették be, és többször is meghosszabbították, legutóbb az 1234/2007/EK tanácsi rendelettel (3) (a továbbiakban: egységes KPSZ-rendelet) 2015. március 31-ig. Az utolsó kvótaév ezért 2014–2015. volt. A tejkvótarendszer elsődleges célja az volt, hogy az adott piacon csökkentse a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiányt, valamint az ebből származó strukturális többleteket, és így kedvezőbb piaci egyensúlyt teremtsen. Egy bizonyos garantált küszöbérték fölött a közvetlenül fogyasztásra begyűjtött vagy értékesített tej mennyiségére illetéket vetettek ki. Az illetéket a tagállamoknak akkor kellett megfizetniük, amint a nemzeti kvótát túllépték. A tagállamok a nemzeti kvótájuk túllépésének megfelelő illetéket egy 1 %-os átalányösszeg visszatartásával befizették az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba (EMGA); a visszatartott összeg arra szolgált, hogy abból fedezni lehessen egyes termelők esetleges csődeseteit vagy végleges képtelenségüket arra, hogy megfizessék az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulást. Ezt követően a tagállamoknak a fizetés terhét meg kellett osztaniuk azon termelők között, amelyek hozzájárultak a túltermeléshez. E termelők pedig az érintett tagállam előtt – azon tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló mennyiséget – felelősek voltak az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulás megfizetéséért. (4)

(9)

A 2014–2015-ös kvótaévre Lengyelországban a nagykereskedelmi szállítók (tejtermelők) számára meghatározott nemzeti kvótát 580,3 millió kg-mal túllépték, ami miatt 659,8 millió PLN (megközelítőleg 152,7 millió EUR) illetéket kellett befizetni az uniós költségvetésbe. Az egyéni kvótájukat túllépő lengyel tejtermelőknek 100 kg-onként 90,98 PLN összegű illetéket kellett fizetniük a tejkvóta túllépéséért.

(10)

2015 márciusában a tej alacsony árára és a tejágazat pénzügyi nehézségeire figyelemmel az 595/2004/EK bizottsági rendeletet (5) módosította az (EU) 2015/517 bizottsági végrehajtási rendelet (6) az azon termelőkre nehezedő pénzügyi terhek könnyítése érdekében, akiknek a 2014–2015-ös kvótaévre vonatkozóan többletilletéket kellett fizetniük.

(11)

Ennek alapján Lengyelország olyan szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé tették az érintett lengyel tejtermelők számára, hogy a tejkvóta túllépéséért kirótt illetéket három részletben fizessék meg (7). Az érintett tejtermelőknek az esedékes illeték legalább egyharmadát kitevő első részletet 2015. szeptember 30-ig kellett megfizetniük, 2016. szeptember 30-ig pedig meg kellett fizetniük a fizetendő illeték teljes összegének újabb legalább egyharmadát. A fizetendő illeték fennmaradó részét 2017. szeptember 30-ig kellett teljesíteni. A részletfizetésre vonatkozó rendszereket az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben (8) meghatározott feltételekkel összhangban alkalmazták.

(12)

Amint az a fenti (1) preambulumbekezdésben szerepel, 2016. május 23-án Lengyelország támogatási programot jelentett be a Bizottságnak, amellyel elengedné a tejtermelőknek a 2014–2015-ös kvótaévre rendelkezésre álló egyedi kvóták túllépéséből keletkezett illetékhátralékot (a továbbiakban: fizetendő illeték).

(13)

A támogatási rendszer nemzeti jogalapja a tejtermelők számára támogatási program létrehozásáról szóló minisztertanácsi határozat (9) (a továbbiakban: minisztertanácsi határozat) és az államháztartási törvény (10).

(14)

A minisztertanácsi határozat értelmében a tejtermelő kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter határozatot hoz a fizetendő illeték teljes összegének vagy egy részének a leírásáról.

(15)

A minisztertanácsi határozat értelmében azon tejtermelőknek biztosítható támogatás, akik:

(16)

A minisztertanácsi rendelet értelmében a támogatás attól az időponttól kezdve nyújtható, amikor a Bizottság 2017. október 31-ig kedvező döntést hoz a támogatási program belső piaccal való összeegyeztethetőségéről.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt értékelése szerint az állami támogatás EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett valamennyi feltétele teljesül (az eljárás megindításáról szóló határozat (28)–(33) preambulumbekezdése).

(18)

A belső piaccal való összeegyeztethetőség kérdését illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a támogatás nem tekinthető az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában, sem pedig az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt eltérésnek (az eljárás megindításáról szóló határozat (35)–(36) preambulumbekezdése).

(19)

Továbbá a Bizottságnak kétségei voltak az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának alkalmazhatóságát illetően, mivel úgy tűnt, hogy támogatás nem felel meg az agrárágazatban alkalmazandó állami támogatási szabályokban, azaz a 702/2014/EU bizottsági rendeletben (11), az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatásban, 2014–2020 (12) (a továbbiakban: mezőgazdasági iránymutatás), a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatásban (13) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás), illetve az 1408/2013/EU rendeletben előírt támogatási kategóriák egyikének sem (az eljárás megindításáról szóló határozat (37)–(39) és (48)–(49) preambulumbekezdése). Ezenkívül a támogatás nem tűnt előmozdítani a tejágazat fejlődését az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(20)

Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapította továbbá, hogy a támogatási program sérti az egységes KPSZ-rendeletnek a tejilleték szabályozására vonatkozó rendelkezéseit (az eljárás megindításáról szóló határozat (40)–(47) preambulumbekezdése).

(21)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor felmerült kételyek eloszlatása érdekében Lengyelország nem nyújtott be észrevételt. Ugyanakkor a lengyel hatóságok 2016. október 12-i és 2017. január 20-i levelében kifejtette, hogy a Bizottság kedvező határozatának hiányára tekintettel a támogatást nem vezették be és nem fogják bevezetni Lengyelországban (vö.: (16) preambulumbekezdés).

(22)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől.

(23)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „[h]a a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(24)

Ahhoz, hogy valamely intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősüljön, a következő együttes feltételeknek kell teljesülniük: i. az intézkedésnek az államnak betudhatónak kell lennie és azt állami forrásokból kell finanszírozni; ii. előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezettet; iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(25)

A támogatási program a fizetendő illeték leírását biztosítja. Nemzeti rendelkezésekből ered, ezért az államnak tudható be. Ezenkívül az állami költségvetésből is finanszírozzák abban az értelemben, hogy az illetéket Lengyelország már kifizette az EMGA-nak, a fizetendő illeték leírásával tehát a lengyel állam olyan jövedelmekről mond le, amelyeket más célra használhatna. Az egyébként az államnak befizetendő bevételekről való lemondás állami források átruházásának minősül (14).

(26)

A támogatási program potenciális kedvezményezettei Lengyelország egyes tejtermelő mezőgazdasági üzemei ((15) preambulumbekezdés) (15).

(27)

Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az előny olyan gazdasági előny, amelyet egy adott vállalkozás rendes piaci körülmények között – azaz állami beavatkozás nélkül – nem tudott volna megszerezni (16). A bejelentett intézkedés akkor minősül állami támogatásnak, ha olyan előnyt biztosít a kedvezményezett számára, amely révén a szokásosan a saját költségvetéséből fizetendő költségek megfizetése alól mentesül.

(28)

Az utóbbi idők ítélkezési gyakorlata, nevezetesen a Törvényszék T-538/11. sz., Belga Királyság kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítélete ismételten hangsúlyozta, hogy „a vállalkozás költségvetésére általában nehezedő teher fogalma magában foglalja többek között azokat a kiegészítő költségeket, amelyeket a vállalkozásoknak olyan, a gazdasági tevékenységre vonatkozó kötelezettségek miatt kell viselniük, amelyek valamely jogszabályból, rendeletből vagy megállapodásból erednek”  (17).

(29)

Az olyan költségek, mint a jelen esetben a tejilleték, olyan költségek, amelyeket a tejtermelőknek saját költségvetésükből kell viselniük a szokásos üzleti tevékenység keretében. A tejilleték fizetésének kötelezettsége az egységes KPSZ-rendeletből, valamint a tej és tejtermékek piacának szervezésére vonatkozó nemzeti szabályokból ered (lásd a (8) – (10) preambulumbekezdést). Amennyiben bizonyos vállalkozások teljesen vagy részlegesen mentesülnek az ilyen költségek alól, az azt jelenti, hogy előnyben részesülnek.

(30)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a támogatási program szelektív előnyt biztosít a tejtermelők számára.

(31)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egy vállalkozás versenyhelyzetének valamely állami támogatás hatására jelentkező javulása általában a versenynek az ilyen támogatásban nem részesülő más vállalkozások hátrányára bekövetkező torzulását jelzi (18). Az Unión belüli kereskedelem előtt nyitott piacon működő vállalkozás számára nyújtott támogatás a tagállamok közötti kereskedelemre is hatással lehet (19). A mezőgazdasági termékek – köztük a tej – Unión belüli kereskedelme jelentős (20), és Lengyelország az Unió egyik legnagyobb tejtermelője (21).

(32)

Az e határozatban vizsgált támogatási program agrárágazati tevékenységeknek, különösen a tejfeldolgozók tevékenységeinek a támogatására szolgál. Amint az a fentiekben is szerepel, a tejfeldolgozók termékeinek kereskedelme az Unión belül is folyik. A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó program alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(33)

A mezőgazdasági termékek jelentős mértékű kereskedelmére tekintettel feltételezhető, hogy a szóban forgó program torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, és alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(34)

A támogatási programról tehát megállapítható, hogy az az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás.

(35)

Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok kötelessége a Bizottságot a támogatás nyújtására irányuló mindennemű szándékról tájékoztatni. A tagállamok továbbá ezeket a támogatásokat addig nem hajthatják végre, amíg a Bizottság azokat összeegyeztethetőnek nem minősíti (felfüggesztési kötelezettség).

(36)

A támogatási programot 2016. május 23-án jelentették be a Bizottságnak, és annak végrehajtására még nem került sor. Ezért megállapítható, hogy Lengyelország betartotta az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

(37)

mivel így a bejelentett támogatási program az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a mezőgazdaság területére vonatkozó állami támogatási szabályok fényében értékelni kell az összeegyeztethetőségét. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tagállam feladata annak bizonyítása, hogy valamely intézkedés összeegyeztethető a belső piaccal (22). A Bizottság megjegyzi, hogy a lengyel hatóságok nem adtak elő semmilyen információt arra vonatkozóan, hogy a támogatási program miért lenne a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető a Bizottság állami támogatási eszközei és különösen az alább felsorolt eszközök alapján.

(38)

Amint arra az eljárás megindításáról szóló határozat már kitért, az értékelt támogatási program nem felel meg egyik olyan támogatási kategóriának sem, amelyekről a mezőgazdasági iránymutatás vagy a 702/2014/EU rendelet rendelkezik. A Bizottság Lengyelország erre vonatkozó észrevétele hiányában megjegyzi, hogy a mezőgazdasági iránymutatás és a 702/2014/EU rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos kételyeit megerősítve látja.

(39)

Továbbá, amint az már az eljárás megindításáról szóló határozatban is szerepel, az értékelt program szerinti támogatás nem felel meg a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatás feltételeinek. A Bizottság Lengyelország erre vonatkozó észrevétele hiányában megjegyzi, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alkalmazhatóságával kapcsolatos kételyeit megerősítve látja.

(40)

A Bizottság továbbá Lengyelország csekély összegű támogatással kapcsolatos észrevétele hiányában megjegyzi, hogy az 1408/2013/EU rendelet alkalmazhatóságával kapcsolatos kételyeit megerősítve látja.

(41)

Bejelentésében Lengyelország a mezőgazdasági iránymutatás 30. pontjára hivatkozott. A mezőgazdasági iránymutatás 30. pontja értelmében a Bizottság a mezőgazdasági iránymutatás vagy bármely más vonatkozó állami támogatási szabály hatálya alá nem tartozó támogatási intézkedéseket eseti alapon, közvetlenül az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése alapján értékeli, figyelembe véve az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkében meghatározott szabályokat, a KAP-ot és analógia útján a mezőgazdasági iránymutatást, ha lehetséges. A mezőgazdasági iránymutatás hatálya alá nem tartozó állami támogatást bejelentő tagállamoknak be kell bizonyítaniuk, hogy a szóban forgó állami támogatás megfelel a mezőgazdasági iránymutatás I. részének 3. fejezetében meghatározott közös értékelési elveknek. A Bizottság az ilyen intézkedéseket csak akkor hagyja jóvá, ha az ágazat fejlődéséhez történő pozitív hozzájárulás egyértelműen túlsúlyban van a belső piaci verseny torzulásának és a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolásának kockázatával szemben.

(42)

A Bizottság az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése hatálya alá eső támogatási ügyekben jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik (23).

(43)

Az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése négy esetet jelöl meg, amikor az állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. A Bizottság véleménye szerint az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában előírt eltérések nem alkalmazandók a jelen esetben, mivel a szóban forgó támogatási program nem az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítását célozza, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, és a támogatások nem is valamely közös európai érdeket szolgáló projekt megvalósítását vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését vagy a kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítását célozzák.

(44)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(45)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával való összeegyeztethetőség érdekében a támogatásnak közös érdekű célt kell szolgálnia. E tekintetben a mezőgazdasági ágazatban nyújtott támogatásnak különösen összhangban kell lennie a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének szabályaival. Amennyiben egy adott területen létezik a piac közös szervezésére vonatkozó szabályozás, a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek aláásnák azt, vagy kivételeket eredményeznének (24).

(46)

A tej- és tejtermékágazatban az érintett szabályokat az egységes KPSZ-rendelet és az 595/2004/EK rendelet határozza meg. Az 595/2004/EK rendelet részletes szabályokat állapít meg a tej- és tejtermékágazatban alkalmazandó illetékre, és többek között az illeték megfizetésére vonatkozóan. Az (EU) 2015/517 végrehajtási rendelet által bevezetett módosítás lehetővé tette a tagállamoknak, hogy a 2014. április 1-jén kezdődő 12 hónapos időszakhoz kapcsolódóan fizetendő illeték összegét 2017. szeptember 30-ig három éves részletben kamat nélkül fizettessék meg. Az egységes KPSZ rendelet az illeték megfizetése tekintetében nem ír elő további kivételt. Lengyelország az említett engedélyt csekély összegű támogatás felhasználásával élve használta ki. Emellett a jelenlegi támogatási rendszer az illeték (második és harmadik részlet) törléséről rendelkezik azon mezőgazdasági termelők esetében, akik a számukra rendelkezésre álló mennyiséget túllépték, és így a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezésére vonatkozó szabályok értelmében a lengyel állam előtt felelősek az illeték megfizetéséért. Egyes lengyel tejtermelőknek az illeték megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítése aláásná a kvótarendszert, és torzítaná az azon termelőkkel való versenyt, akik betartották a kvótát vagy lépéseket tettek az egyéni illetékük megfizetésére (25).

(47)

Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a tejilleték leírása nem egyeztethető össze az egységes KPSZ-rendelettel és az 595/2004/EK rendelettel, és így a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének a tejkvótarendszerre vonatkozó szabályaival.

(48)

A tejilleték leírása csupán a vállalkozások pénzügyi helyzetének javítását célzó eszköz, amely semmiképpen sem járul hozzá az ágazat fejlődéséhez, nem követ közös érdekű célt, és nem egyeztethető össze a KPSZ szabályaival.

(49)

Másfelől, amennyiben egy állami támogatási intézkedés szükségképpen az uniós jog megsértésével jár, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (26).

(50)

Következésképpen a támogatási program nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

(51)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett támogatási program az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, amely összeegyeztethetetlen a belső piaccal.

(52)

mivel a támogatási programot nem hajtották végre ((21) preambulumbekezdés), nincs szükség az állami támogatás visszafizettetésére,