ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 172

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. július 5.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2017/1190 határozata (2017. június 12.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodással létrehozott Európai Unió/Svájc GNSS-bizottságban az említett bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

1

 

*

A Tanács (EU) 2017/1191 határozata (2017. június 16.) a Horvátországban fennálló túlzott hiányról szóló 2014/56/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

8

 

*

A Tanács (EU) 2017/1192 határozata (2017. június 26.) a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságban (CESNI) és a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) plenáris ülésén a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló szabványok elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

10

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/1193 határozata (2017. július 4.) az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója [helyesen: a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió] (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépés módosításáról

12

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/1194 határozata (2017. július 4.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló 2013/354/KKBP határozat módosításáról

13

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/1195 határozata (2017. július 4.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló 2014/129/KKBP határozat módosításáról

14

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1196 végrehajtási határozata (2017. július 3.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2017) 4432. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

16

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1197 végrehajtási határozata (2017. július 3.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelv szerinti ideiglenes kísérletnek az elit vetőmag és az elit vetőmagot megelőző generációkból származó nemesített vetőmag hatósági felügyelet mellett zajló szántóföldi ellenőrzése tekintetében történő szervezéséről szóló 2012/340/EU végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2017) 4442. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

30

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2017/1198 határozata (2017. június 27.) a hitelintézetek finanszírozási terveinek az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Központi Bank részére történő jelentéséről (EKB/2017/21)

32

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11-i (EU) 2015/1986 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 296., 2015.11.12. )

36

 

*

Helyesbítés a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról szóló, 2014. december 18-i 2014/955/EU bizottsági határozathoz ( HL L 370., 2014.12.30. )

36

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/1


A TANÁCS (EU) 2017/1190 HATÁROZATA

(2017. június 12.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodással létrehozott Európai Unió/Svájc GNSS-bizottságban az említett bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikke első bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2014. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák az Unió hatáskörébe tartozó elemek tekintetében.

(2)

A megállapodás 20. cikke létrehozza az Európai Unió/Svájc GNSS-bizottságot (a továbbiakban: a vegyes bizottság), továbbá úgy rendelkezik, hogy a vegyes bizottságnak el kell fogadnia saját eljárási szabályzatát.

(3)

Helyénvaló ezért meghatározni a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodással létrehozott Európai Unió/Svájc GNSS-bizottságban (a továbbiakban: a vegyes bizottság) a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspontnak a vegyes bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

(2)   A határozattervezet kisebb módosításairól a vegyes bizottságban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2017. június 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. CAMILLERI


(1)  HL L 15., 2014.1.20., 3. o.


TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ/SVÁJC GNSS-BIZOTTSÁG 1/2017 HATÁROZATA

(…)

az eljárási szabályzata elfogadásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ/SVÁJC GNSS-BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodásra és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2014. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazzák a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Svájc) és az Unió között az Unió hatáskörébe tartozó elemek tekintetében.

(2)

A megállapodás 20. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az Európai Unió/Svájc GNSS-bizottságnak (a továbbiakban: a vegyes bizottság) el kell fogadnia saját eljárási szabályzatát.

(3)

A megállapodás 20. cikkének (4) bekezdésének megfelelően a vegyes bizottság dönthet munkacsoportok, illetve szakértői csoportok felállításáról, amelyek segítik a vegyes bizottságot feladatainak végrehajtásában.

(4)

A megállapodás 27. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a megállapodás ideiglenes alkalmazása során a vegyes bizottság Svájc és az Unió képviselőiből áll,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A vegyes bizottság elfogadja az e határozat mellékletében foglalt eljárási szabályzatát.

Kelt Brüsszelben és Bernben, angol nyelven, […]-án/-én, illetve […]-án/-én.

a vegyes bizottság részéről

az elnök

titkár az Európai Unió részéről

titkár Svájc részéről


(1)  HL L 15., 2014.1.20., 3. o.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ/SVÁJC GNSS-BIZOTTSÁG (VEGYES BIZOTTSÁG) ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

A vegyes bizottság összetétele

(1)   A vegyes bizottság egyrészről az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és az Európai Unió tagállamai kormányainak képviselőiből, másrészről a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Svájc) szövetségi kormányának képviselőiből áll. A két félre a továbbiakban külön-külön mint félre, együttesen mint felekre történik utalás.

(2)   A felek képviselőit más, a felek nevében eljáró tisztviselők is kísérhetik.

(3)   A megállapodás ideiglenes alkalmazása alatt a vegyes bizottság egyrészről Svájc képviselőiből, valamint másrészről az Európai Unió képviselőiből áll.

2. cikk

Elnökség

(1)   A felek a vegyes bizottság elnökségét tizenkét havonta felváltva látják el.

A megállapodás hatálybalépésének naptári évében az elnökséget Svájc látja el.

(2)   Az elnökséget ellátó fél kijelöli a vegyes bizottság elnöki tisztjét betöltő személyt és annak helyettesét.

(3)   Az elnök irányítja a vegyes bizottság munkáját.

(4)   A megállapodás ideiglenes alkalmazása során e cikk rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

3. cikk

Megfigyelők

A vegyes bizottság a felek közös megegyezésével dönthet úgy, hogy szakértőket vagy más szervek képviselőit meghívja, hogy megfigyelőként részt vegyenek a vegyes bizottság ülésein abból a célból, hogy bizonyos témakörökben tájékoztatással szolgáljanak. A vegyes bizottság megállapodik arról, hogy e megfigyelők milyen feltételek mellett vehetnek részt az üléseken.

4. cikk

Titkárság

(1)   Az Európai Bizottságnak és Svájc kormányának egy-egy tisztviselője együttesen a vegyes bizottság titkáraiként járnak el.

(2)   A vegyes bizottság titkársága felel a felek közötti kommunikációért, beleértve a dokumentumok továbbítását is.

(3)   A titkársági feladatok ellátásáért az elnökséget ellátó fél felelős.

5. cikk

A vegyes bizottság ülései

(1)   A vegyes bizottság szükség szerint, főszabályként évente egy alkalommal ülésezik.

Az elnök a felekkel való konzultáció után egy kölcsönösen egyeztetett időpontra és helyre összehívja a vegyes bizottság ülését. Telefon- vagy videokonferencia is tartható, ha a felek ebben állapodnak meg.

Az elnök akár az Európai Unió, akár Svájc kérésére összehívja a vegyes bizottság rendkívüli ülését.

A vegyes bizottság egy, a megállapodás 22. cikkének (2) bekezdése szerinti kérés benyújtásától számított 15 naptári napon belül összeül.

(2)   Ha a felek másként nem állapodnak meg, a vegyes bizottság Brüsszelben vagy Svájcban ül össze attól függően, hogy az elnökséget melyik fél látja el.

(3)   Az elnök az ülés előtt legalább 21 naptári nappal megküldi a felek képviselőinek az ülésre szóló meghívót, valamint a napirendtervezetet és az ülésre szánt dokumentumokat. A megállapodás 22. cikkének (2) bekezdésének megfelelően összehívott ülésekre szánt dokumentumokat az ülés előtt legalább hét naptári nappal meg kell küldeni a feleknek.

(4)   Az elnök a felek beleegyezésével az adott ügy sajátosságaira való tekintettel lerövidítheti a (3) bekezdésben meghatározott határidőket.

(5)   A feleknek az ülés előtt legalább hét naptári nappal tájékoztatniuk kell az elnököt a küldöttségük összetételéről.

(6)   Ha a felek másképp nem döntenek, a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak.

6. cikk

Napirend

(1)   Az elnök a titkárok közreműködésével elkészíti az egyes ülések tervezett napirendjét.

(2)   Mindkét fél kérheti további napirendi pontok felvételét. Minden ilyen kérést megfelelően megindokolva, írásban, az ülés előtt legalább hét naptári nappal meg kell küldeni az elnöknek.

(3)   A vegyes bizottság az ülés kezdetén elfogadja a napirendet.

7. cikk

A vegyes bizottság munkacsoportjai

(1)   A megállapodás 20. cikke (4) bekezdésének megfelelően létrehozandó munkacsoportok, illetve szakértői csoportok összetételéről és működéséről a vegyes bizottság által megállapított megbízás alapján kell megállapodni.

(2)   A munkacsoportok, illetve szakértői csoportok ezt az eljárási szabályzatot értelemszerűen alkalmazzák.

(3)   A munkacsoportok, illetve szakértői csoportok a vegyes bizottság felügyelete alatt működnek, amelynek minden ülésük után jelentést nyújtanak be. Nem jogosultak határozatokat hozni, de ajánlásokat fogalmazhatnak meg a vegyes bizottság számára.

(4)   Ezen eljárási szabályzat 8. cikkének megfelelően a vegyes bizottság dönthet úgy, hogy módosítja vagy megszünteti valamely munkacsoport, illetve szakértői csoport megbízását.

8. cikk

Határozatok és ajánlások

(1)   A vegyes bizottság a megállapodásnak megfelelően a felek közös megegyezésével hoz határozatokat és fogalmaz meg ajánlásokat. A címük „határozat” vagy „ajánlás”, amelyet egy sorszám, az elfogadás időpontja és egy tárgymegjelölés követ.

(2)   A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait az elnök és a titkárok írják alá, és azokat meg kell küldeni a felek számára.

(3)   Bármelyik fél dönthet úgy, hogy a vegyes bizottság által elfogadott határozatot vagy ajánlást közzéteszi a saját hivatalos lapjában. A felek értesítik egymást arról, ha szándékukban áll valamely határozatot vagy ajánlást közzétenni.

(4)   A vegyes bizottság írásbeli eljárással is elfogadhatja határozatait és ajánlásait, amennyiben a felek erről állapodnak meg. Az írásbeli eljárás a titkárok közötti hivatalos jegyzékváltásból áll, akik a felek egyetértésével járnak el. E célból a javaslat szövegét ezen eljárási szabályzat 5. cikke alapján köröztetni kell egy, a javaslattal kapcsolatos fenntartások, illetve módosítások közlésére nyitva álló, 21 naptári napnál nem rövidebb határidő megjelölésével. Különleges körülményekre tekintettel az elnök a felekkel való egyeztetést követően lerövidítheti e határidőt. Miután megállapodtak az adott határozat vagy ajánlás szövegéről, azt az elnök és a titkárok aláírják.

(5)   A vegyes bizottságnak a megállapodás I. mellékletét módosító határozatait a megállapodás hiteles nyelvein kell elfogadni.

9. cikk

Jegyzőkönyv

(1)   A titkárság elkészíti az ülések jegyzőkönyvtervezetét. A tervezetnek tartalmaznia kell a meghozott határozatokat és a megfogalmazott ajánlásokat. A jegyzőkönyvtervezetet a vegyes bizottság elé kell terjeszteni elfogadásra. A vegyes bizottság általi elfogadást követően az elnök és a titkárok aláírják a jegyzőkönyvet.

(2)   A jegyzőkönyvtervezetet az ülést követő 21 naptári napon belül el kell készíteni, és azt jóváhagyás céljából írásbeli eljárás útján vagy a vegyes bizottság következő ülésén kell a vegyes bizottság elé terjeszteni.

10. cikk

Titoktartás

Amennyiben valamelyik fél bizalmasnak minősített információkat terjeszt a vegyes bizottság elé, a kérdéses információkat a másik félnek is akként kell kezelnie.

11. cikk

Költségek

(1)   Mindkét fél maga viseli a vegyes bizottság, a munkacsoportok, illetve a szakértői csoportok ülésein való részvételével kapcsolatban felmerült költségeit.

(2)   A vegyes bizottság szakértők kiküldetése esetén megegyezik a felmerülő költségek megosztásáról.

(3)   Az ülések megrendezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos költségeket az ülést rendező fél viseli.

12. cikk

Levelezés

A vegyes bizottság elnökének szóló vagy tőle származó leveleket a vegyes bizottság titkárságának kell küldeni.

13. cikk

Módosítás

Ezen eljárási szabályzat a 8. cikknek megfelelően a vegyes bizottság határozata alapján módosítható.


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/8


A TANÁCS (EU) 2017/1191 HATÁROZATA

(2017. június 16.)

a Horvátországban fennálló túlzott hiányról szóló 2014/56/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Bizottság ajánlása alapján 2014. január 28-án a Tanács – a Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének megfelelően – a 2014/56/EU határozattal (1) megállapította, hogy Horvátországban túlzott hiány áll fenn. A Tanács megállapította, hogy a 2014-re tervezett államháztartási hiány 5,5 % volt, tehát túllépte a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A 2014-re tervezett bruttó államadósság a GDP 62 %-a volt, vagyis meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(2)

2014. január 28-án a Tanács a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság ajánlása alapján ajánlást intézett Horvátországhoz azzal a céllal, hogy legkésőbb 2016 végéig szüntesse meg a túlzott hiányt.

(3)

2014. július 2-án a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Horvátország a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti, 2014. január 28-i tanácsi ajánlásnak megfelelően eredményes intézkedéseket tett.

(4)

A Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó statisztikai adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 479/2009/EK tanácsi rendelet (3) 3. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni az államháztartási hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó statisztikai adatokat.

(5)

A túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről a Tanács a közölt ststisztikai adatok alapján határoz. Emellett a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a Bizottság előrejelzése szerint a hiány az előrejelzés távlatában nem fogja meghaladni a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, valamint ha az adósságráta a jövőre nézve megfelel az adósságcsökkentési referenciaértéknek (4).

(6)

Horvátország 2016. áprilisi adatszolgáltatását követően a Bizottság (Eurostat) által a 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok, a 2017–2020-as konvergenciaprogram és a Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

Az államháztartási hiány a 2015. évi 3,4 %-ról 2016-ban a GDP 0,8 %-ára mérséklődött. A javulást alapvetően i. az erőteljes GDP-növekedésnek köszönhető bevételnövekedés, valamint ii. a kiadások visszafogása eredményezte. A hiányt ilyen módon sikerült a Tanács által megállapított határidőn belül a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaérték alá szorítani.

A horvát kormány által 2017. április 27-én benyújtott, 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó konvergenciaprogramban vázolt tervek szerint az államháztartási hiány 2017-ben a GDP 1,3 %-ára emelkedik, majd 2018-ban a GDP 0,8 %-ára csökken. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése 2017-re 1,1 %-os, 2018-ra pedig 0,9 %-os GDP-arányos hiánnyal számol. Így a tervek szerint a hiány az előrejelzés távlatában a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

A strukturális egyenleg, vagyis a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli államháztartási egyenleg a 2014–2016 közötti időszakban a GDP 3,0 %-ának megfelelő mértékben javult.

A GDP-arányos bruttó államadósság 2015-ben 86,7 %-on tetőzött, majd 2016-ban 84,2 %-ra mérséklődött, ami a GDP növekedésének és az adósságcsökkentő SFA-tételeknek tudható be. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése szerint az erőteljes nominális GDP-növekedés hatására 2018-ban az adósságráta tovább csökken, így eléri a 79,4 %-ot. Ennek alapján a 2016. évi adósságráta összhangban áll az adósságcsökkentési referenciaérték előretekintő elemével.

(7)

A Szerződés 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

(8)

A Tanács véleménye szerint Horvátországban a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, ezért a 2014/56/EU határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(9)

A túlzott hiány megszüntetését követő évtől, azaz 2017-től Horvátország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. Horvátország már 2016-ban elérte középtávú költségvetési célját, és a továbbiakban tartózkodnia kell az attól való eltéréstől, továbbá az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1a) bekezdésével összhangban meg kell felelnie az adósságkritériumnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Átfogó értékelés alapján megállapítást nyert, hogy Horvátországban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

2. cikk

A 2014/56/EU határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Horvát Köztársaság a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2017. június 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. SCICLUNA


(1)  A Tanács 2014/56/EU határozata (2014. január 28.) a Horvátországban fennálló túlzott hiányról (HL L 36., 2014.2.6., 13. o.).

(2)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(3)  A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(4)  „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” című útmutatóval összhangban, amely elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/coc/code_of_conduct_en.pdf


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/10


A TANÁCS (EU) 2017/1192 HATÁROZATA

(2017. június 26.)

a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságban (CESNI) és a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) plenáris ülésén a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló szabványok elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A belvízi hajózási ágazatban az uniós intézkedéseknek az egységesség biztosítására kell irányulniuk a belvizeken közlekedő hajókra alkalmazandó uniós műszaki követelmények kidolgozásakor.

(2)

A Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) keretében 2015. június 3-án létrehozták a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságot (CESNI) annak érdekében, hogy különféle területeken – különösen a hajók, az információs technológia és a legénység vonatkozásában – a belvízi hajózásra vonatkozó műszaki szabványokat dolgozzon ki.

(3)

A belvízi utakon történő közlekedés hatékonysága érdekében fontos, hogy a hajókra vonatkozó műszaki követelmények összeegyeztethetők, illetve az Európa-szerte eltérő jogi szabályozások által megengedett lehető legnagyobb mértékben harmonizáltak legyenek. Azon tagállamokat, amelyek egyben a CCNR-nek is tagjai, fel kell hatalmazni arra, hogy támogassák a CCNR-szabályok és az alkalmazandó uniós szabályok harmonizálását célzó határozatokat.

(4)

2017. július 6-i ülésén a CESNI várhatóan elfogadja a belvízi hajók műszaki követelményeiről szóló 2017/1 számú európai szabványt (a továbbiakban: „ES-TRIN 2017/1 szabvány”).

(5)

Az ES-TRIN 2017/1 szabvány a belvízi hajók biztonságának biztosításához szükséges egységes műszaki követelményeket fekteti le. A szabvány többek között a hajógyártásról, a belvízi hajók felszereléséről és berendezéseiről szóló rendelkezéseket, az egyes hajókategóriákról (például személyhajók, tolt kötelékek és konténerszállító hajók) szóló különös rendelkezéseket, az automatikus hajóazonosítási rendszerről, a hajók azonosításáról és a hajóbizonyítvány- és nyilvántartásmintákról szóló rendelkezéseket, átmeneti rendelkezéseket, valamint a műszaki szabvány alkalmazására vonatkozó utasításokat tartalmaz.

(6)

Az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1)2018. október 7-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2). Az (EU) 2016/1629 irányelv II. mellékletében közvetlenül hivatkozik olyan, vízi járművekre vonatkozó műszaki követelményekre, amelyeket az ES-TRIN 2015/1 szabvány tartalmaz. A Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az ES-TRIN szabvány legfrissebb változatára történő hivatkozást naprakésszé tegye, valamint arra, hogy meghatározza az alkalmazás kezdő napját.

(7)

Ezért az ES-TRIN 2017/1 szabvány hatással lesz az (EU) 2016/1629 irányelvre.

(8)

Az Unió nem tagja sem a CCNR-nek, sem a CESNI-nek. A Tanácsnak ezért fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy az említett szervekben az ES-TRIN 2017/1 szabvány elfogadása tekintetében az Unió álláspontját képviseljék,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottságban, a 2017. július 6-i ülésen az Unió által képviselendő álláspont az, hogy hozzá kell járulni a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről szóló 2017/1 számú európai szabványnak (a továbbiakban: „ES-TRIN 2017/1 szabvány”) és az azt kiegészítő, a belvízi hajózásban alkalmazott automatikus azonosító rendszer 2017/1 számú vizsgálati szabványának elfogadásához.

(2)   A Rajnai Hajózási Központi Bizottságnak (CCNR) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket megállapító plenáris ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a műszaki követelményeknek az ES-TRIN 2017/1 szabványban foglaltakkal való összehangolását célzó valamennyi javaslatot, többek között a hatálybalépés és az átmeneti rendelkezések tekintetében is.

2. cikk

(1)   Az Unió 1. cikk (1) bekezdése szerinti álláspontját a tagállamok az Unió érdekében együttesen eljárva képviselik.

(2)   Az Unió 1. cikk (2) bekezdése szerinti álláspontját a CCNR-tagsággal rendelkező tagállamok az Unió érdekében együttesen eljárva képviselik.

3. cikk

Az 1. cikk szerinti álláspontokat érintő kismértékű technikai változtatások újabb tanácsi határozat nélkül is elfogadhatók.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2017. június 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. MIZZI


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 389., 2006.12.30., 1. o.).


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/12


A TANÁCS (KKBP) 2017/1193 HATÁROZATA

(2017. július 4.)

az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója [helyesen: a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió] (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 42. cikkének (4) bekezdésére, valamint 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2005. december 12-én elfogadta az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A Tanács 2016. július 7-én elfogadta a 2005/889/KKBP együttes fellépés módosításáról szóló (KKBP) 2016/1107 határozatot (2), amellyel 2017. június 30-ig meghosszabbította az együttes fellépés alkalmazását.

(3)

Az EU BAM Rafah stratégiai felülvizsgálata nyomán a missziót további 12 hónappal, 2018. június 30-ig meg kell hosszabbítani.

(4)

A 2005/889/KKBP együttes fellépést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az EU BAM Rafah végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2005/889/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

1.

a 13. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EU BAM Rafah misszióval kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. július 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra 1 980 000 EUR.”;

2.

a 16. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ez az együttes fellépés 2018. június 30-án hatályát veszti.”.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS


(1)  A Tanács 2005/889/KKBP együttes fellépése (2005. december 12.) az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról (HL L 327., 2005.12.14., 28. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2016/1107 határozata (2016. július 7.) az Európai Uniónak a rafahi átkelőhelyen működő határőrizeti segítségnyújtó missziója (EU BAM Rafah) létrehozásáról szóló 2005/889/KKBP együttes fellépés módosításáról (HL L 183., 2016.7.8., 64. o.).


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/13


A TANÁCS (KKBP) 2017/1194 HATÁROZATA

(2017. július 4.)

az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló 2013/354/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, valamint 42. cikkének (4) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2013. július 3-án elfogadta a 2013/354/KKBP határozatot (1), amely 2013. július 1-jétől meghosszabbította az EUPOL COPPS megbízatását.

(2)

A Tanács 2016. július 7-én elfogadta a 2013/354/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2016/1108 határozatot (2), amellyel 2016. július 1-jétől2017. június 30-ig meghosszabbította a határozat alkalmazását.

(3)

Az EUPOL COPPS stratégiai felülvizsgálata nyomán a missziót további 12 hónappal, 2018. június 30-ig meg kell hosszabbítani.

(4)

A 2013/354/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az EUPOL COPPS végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/354/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

a 12. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EUPOL COPPS misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. július 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra 12 372 000 EUR.”;

2.

a 15. cikk harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a határozat 2018. június 30-án hatályát veszti.”.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS


(1)  A Tanács 2013/354/KKBP határozata (2013. július 3.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) (HL L 185., 2013.7.4., 12. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2016/1108 határozata (2016. július 7.) az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójáról (EUPOL COPPS) szóló 2013/354/KKBP határozat módosításáról (HL L 183., 2016.7.8., 65. o.).


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/14


A TANÁCS (KKBP) 2017/1195 HATÁROZATA

(2017. július 4.)

a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló 2014/129/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. március 10-én elfogadta a 2014/129/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2014/129/KKBP határozat úgy rendelkezik, hogy az 1. cikkének (3) bekezdésében említett konkrét tevékenységekre kiterjedő projekteket a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követő 36 hónapon belül kell végrehajtani.

(3)

A Tanács 2017. április 3-án elfogadta a (KKBP) 2017/632 határozatot (2), amellyel 2017. július 2-ig meghosszabbította a 2014/129/KKBP határozat végrehajtási időszakát.

(4)

2017. június 19-én a végrehajtó szerv (az EU Nonproliferációs Konzorciuma) engedélyt kért az Uniótól arra, hogy 2017. december 31-ig újból meghosszabbítsa a 2014/129/KKBP határozat végrehajtási időszakát, lehetővé téve ezáltal egy nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó nagyszabású éves konferencia 2017. évi megszervezését, valamint az EU Nonproliferációs Konzorciuma internetes platformjának 2017. július 2. utáni fenntartását és rendszeres naprakésszé tételét.

(5)

Következésképpen a 2014/129/KKBP határozatot a benne foglalt tevékenységek teljes körű végrehajtása érdekében ennek megfelelően módosítani kell, és időtartamát az említett időpontig meg kell hosszabbítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/129/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (3) bekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és az EU SALW stratégia, valamint az uniós intézmények és az uniós szellemi műhelyek e téren betöltött szerepe nemzetközi elősegítését célzó, nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó, harmadik országok és a civil társadalom részvételével tartandó négy nagyszabású éves konferencia megrendezésének lehetővé tétele, az e területre vonatkozó uniós szakpolitikák láthatóságának fokozása és a főképviselő megbízottjainak benyújtandó jelentések és/vagy ajánlások elkészítése céljából;”.

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekkel foglalkozó projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 4 034 254,15 EUR.”

3.

Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ezt a határozatot 2017. július 3-tól kell alkalmazni. Ez a határozat 2017. december 31-én hatályát veszti.”

4.

A mellékletben a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.   Időtartam

Ez a határozat 2017. december 31-én hatályát veszti.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS


(1)  A Tanács 2014/129/KKBP határozata (2014. március 10.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról (HL L 71., 2014.3.12., 3. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2017/632 határozata (2017. április 3.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról szóló 2014/129/KKBP határozat módosításáról (HL L 90., 2017.4.4., 10. o.).


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/16


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1196 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. július 3.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat módosításáról

(az értesítés a C(2017) 4432. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ír elő. Ezek az intézkedések magukban foglalják az élő sertések, sertéshús, előkészített sertéshús, sertéshústermékek és bármilyen egyéb, részben vagy teljes egészében sertéshúsból készült termék az érintett tagállamok bizonyos területeiről történő szállításának tilalmát.

(2)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (5) 6. cikke elismeri, hogy bizonyos gazdaságok különálló termelési egységekből állnak, és az illetékes hatóság által megállapított kockázati szintnek megfelelően eltérést tesz lehetővé egyes rendelkezések alól. Ezt a 2014/709/EU végrehajtási határozat 3. cikkében biztosított eltéréseknek is tükrözniük kell.

(3)

Az élő sertések azonnali vágás céljából történő szállítása kisebb kockázatot vet fel, mint az élő sertések más típusú szállítása, feltéve, hogy kockázatcsökkentő intézkedések vannak érvényben. A kockázatcsökkentő intézkedések közé felvehető az is, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének III. részében felsorolt területekről származó sertéseket csak a vágási nap végén vágják le, amikor ezután már nem vágnak le más sertéseket. Ezt tükröznie kell az említett végrehajtási határozat 4. cikkében foglalt, az élő sertéseket tartalmazó szállítmányok azonnali vágás céljából történő szállításának tilalma alóli mentességeknek.

(4)

A 2002/99/EK irányelv 3. cikke úgy rendelkezik, hogy az állati eredetű termékeket olyan állatokból kell nyerni, amelyek nem olyan mezőgazdasági üzemből, létesítményről, területről vagy területrészről érkeznek, amelyre az említett irányelv I. mellékletben megállapított szabályok vonatkoznak, beleértve a 2002/60/EK irányelvben az afrikai sertéspestissel kapcsolatban előírt ellenőrzési intézkedéseket. Következésképpen a 2002/60/EK irányelv értelmében meghatározott védő- és megfigyelési körzetekben található vágóhidak, daraboló üzemek és húsfeldolgozó létesítmények a sertéshús, előkészített sertéshús, sertéshústermékek és bármilyen egyéb, részben vagy teljes egészében sertéshúsból készült termék gyártása, feldolgozása és elosztása szempontjából korlátozás alá esnek. Figyelembe véve az ebből eredő kockázat elhanyagolható mértékét, mentességet kell biztosítani a védő- és megfigyelési körzetekben található vágóhidak, daraboló üzemek és húsfeldolgozó létesítmények részére, feltéve, hogy a termékeket a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I., II. vagy III. részében felsorolt területeken található létesítményekben megfelelő feltételek mellett állították elő, tárolták és dolgozták fel.

(5)

Az élő sertéseknek a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területekről más tagállamokba vagy harmadik országokba történő szállításával kapcsolatban érvényben levő intézkedéseket felül kell vizsgálni annak figyelembevétele érdekében, hogy a betegség nem fordul elő az említett melléklet I. részében felsorolt területeken. Az intézkedések fenntarthatóságának biztosítása érdekében arányos enyhítést kell bevezetni kizárólag az említett melléklet I. részében felsorolt területekről egy, az ugyanazon melléklet I. részben felsorolt területen fekvő gazdaságba történő sertésszállítmányokra vonatkozóan, feltéve, ha más kockázatcsökkentő intézkedések érvényben maradnak.

(6)

A vadon élő sertéseknek a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletében felsorolt tagállamokból történő szállításából eredő kockázatok enyhítésének szükségességével is foglalkozni kell. Ez a gyakorlat különösen nagy kockázatot jelentő árut érint, és a vadon élő sertésekre már érvényben levő intézkedések megerősítésével és kiterjesztésével meg kell előzni.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a sertésből – a vadon élő sertéseket is beleértve – származó termékekre a 2014/709/EU végrehajtási határozat alapján hatályban levő korlátozásokról szóló információkat hatékonyan közvetítik az utazóknak, indokolt, hogy a személyszállítási és postai szolgáltatók az említett végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területekről kiutazó utasok tudomására hozzák ezeket a követelményeket.

(8)

2017 májusában néhány esetben afrikai sertéspestis vaddisznókban történő előfordulását figyelték meg Tukuma novadsban és Ventspils novads egyes területein, Lettországban – egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva, és az említett melléklet I. részében jelenleg felsorolt területek szomszédságában található. A betegség ezen eseteinek előfordulása a kockázati szint emelkedését jelenti, amit figyelembe kell venni. Ennek megfelelően Lettország érintett területeit az említett melléklet I. része helyett annak II. részében kell felsorolni.

(9)

Mint azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által készített tudományos jelentések (6) dokumentálják, az afrikai sertéspestis vadon élő állatok közötti elterjedésének kockázata kapcsolódik a vaddisznó-populációban történő lassú természetes terjedéshez, valamint emberi tevékenységekhez. Az Unióban 2014 óta e betegséggel kapcsolatos járványügyi események figyelembevétele és az afrikai sertéspestisből eredő kockázatok kezelése érdekében, valamint a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletébe felveendő területek meghatározásában követendő proaktív megközelítés szükségessége miatt az említett melléklet II. és III. részében felsorolt területeket körülvevő elegendően nagy méretű, magasabb kockázatú területeket fel kell venni annak I. részébe a Lettországra, Litvániára és Lengyelországra vonatkozó bejegyzésekhez. Ezen újonnan felvett területeknek figyelembe kell venniük betegség szezonalitását a régióban, és a Bizottságnak felül kell azt vizsgálnia 2017 októberében, amikor a terjedés kockázatát a járványügyi helyzet változásának megfelelően újraértékelik.

(10)

Az Lettország, Litvánia és Lengyelország afrikai sertéspestissel kapcsolatos állategészségügyi helyzetéből adódó kockázatok értékelése során figyelembe kell venni a szóban forgó betegséggel kapcsolatos jelenlegi uniós epidemiológiai helyzet alakulását. A járványügyi intézkedések célzottá tétele és az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megelőzése, továbbá az Unión belüli kereskedelem szükségtelen zavarának elkerülése és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem indokolatlan akadályainak kiküszöbölése érdekében módosítani kell a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében előírt járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó területek uniós jegyzékét, tekintettel az érintett három tagállamnak a szóban forgó betegséggel kapcsolatos állategészségügyi helyzetére.

(11)

A 2014/709/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

a sertések legalább 30 napja vagy születésük óta a gazdaságban élnek, és a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem kerültek be élő sertések a melléklet II., III. vagy IV. részében felsorolt területekről:

a)

az adott gazdaságba; vagy

b)

abba a termelési egységbe, ahol az e cikk szerint szállított sertéseket tartják; a termelési egységet csak az illetékes hatóság határozhatja meg, feltéve, hogy a hatósági állatorvos megállapítja, hogy az említett termelési egységek felépítése, mérete, egymástól való távolsága, valamint az ott végrehajtott munkálatok olyan természetűek, hogy a termelési egységek teljesen különálló elszállásolási, tartási és etetési körülményeket biztosítanak, így a vírus nem terjedhet át egyik egységből a másikba; és”.

2.

A 4. cikk 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.

a vágóhídra történő megérkezésükkor ezeket a sertéseket a többi sertéstől elkülönítve tartják és vágják le, és levágásukra egy kizárólag a melléklet III. részében felsorolt területekről származó sertések levágására kijelölt napon kerül sor, vagy pedig egy vágási nap végén, amikor utánuk más sertést nem vágnak le;”.

3.

A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban vagy születésük óta megszakítás nélkül a gazdaságban élnek, és a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem kerültek be élő sertések a melléklet II., III. és IV. részében felsorolt területekről az adott gazdaságba;”.

4.

Az irányelv a következő 12a. cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Mentesség a védő- és megfigyelési körzetekben található vágóhidak, daraboló üzemek és húsfeldolgozó létesítmények részére

E határozat 4., 5., 6., 11., 12. és 13. cikkének sérelme nélkül, valamint a 2002/99/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt eltérésnek megfelelően az érintett tagállamok engedélyezhetik a sertéshús, előkészített sertéshús, sertéshústermékek és bármilyen egyéb, részben vagy teljes egészében sertéshúsból készült termék szállítását a 2002/60/EK irányelv értelmében meghatározott védő- és megfigyelési körzetekben található vágóhidakból, daraboló üzemekből és húsfeldolgozó létesítményekből, feltéve, ha ezek a termékek:

a)

előállítása, tárolása és feldolgozása a melléklet I., II. vagy III. részében felsorolt területeken elhelyezkedő, és a 12. cikknek megfelelően engedélyezett létesítményekben történt; valamint

b)

a melléklet II., III. és IV. részében felsorolt területeken kívül elhelyezkedő gazdaságokból származó és érkező sertésekből származnak, vagy a melléklet II. részében felsorolt területeken elhelyezkedő gazdaságokból származó és érkező sertésekből származnak, feltéve, hogy megfelelnek a 3. cikk 1. pontjában és a 3. cikk 2. vagy 3. pontjában meghatározott követelményeknek; valamint

c)

a 16. cikknek megfelelően megjelölik.”

5.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

ne szállítsanak élő vadon élő sertéseket a mellékletben felsorolt tagállamokból más tagállamokba – kivéve olyan területek esetében, amelyek mentesek az afrikai sertéspestistől és amelyeket hatékony földrajzi akadályok választanak el a mellékletben szereplő területektől –, illetve a mellékletben felsorolt területekről az ugyanabban a tagállamban található – a mellékletben felsorolt vagy nem felsorolt – más területekre;”.

b)

A cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az érintett tagállamok engedélyezhetik a vadon élő sertések szállítását a mellékletben nem felsorolt területekről ugyanazon tagállam más, a mellékletben nem felsorolt területére vagy más tagállamokba, feltéve, hogy:

a)

a korábban vadon élő sertések legalább 30 napja a gazdaságban élnek, és a gazdaságba a szállítás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem kerültek be élő sertések;

b)

a gazdaság biológiai védelmi intézkedéseket hajt végre;

c)

a korábban vadon élő sertések megfelelnek az (1) bekezdésben és a 3. cikk 2. vagy 3. pontjában meghatározott követelményeknek.

(4)   A (3) bekezdésben engedélyezett eltérés vonatkozásában meghatározott feltételeknek megfelelő, élő vadon élő sertéseket tartalmazó szállítmányok esetében az alábbi szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében és a 93/444/EGK határozat 3. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó állategészségügyi okmányokat és/vagy egészségügyi bizonyítványokat: »A sertések megfelelnek a 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat 15. cikke (3) bekezdésében előírt követelményeknek«.”

6.

Az irányelv a következő 15a. cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Személyszállítási és postai szolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége

A személyszállítási szolgáltatóknak – beleértve a repülőterek és kikötők üzemeltetőit, utazási ügynökségeket és postai szolgáltatókat is – fel kell hívniuk ügyfeleik figyelmét az e határozatban foglalt szabályokra, különösen a bármely érintett tagállam területéről kiutazó utasok és a postai szolgáltatások ügyfelei tekintetében a 2. és 15. cikkben meghatározott szabályokra vonatkozó információk megfelelő módon történő nyújtása által.”

7.

A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 3-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(6)  EFSA Journal 2015;13(7):4163 [92. o.]; valamint EFSA Journal 2017; 15(3):4732 [73. o.].


MELLÉKLET

MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novads,

Alsungas novads,

Auces novads,

Bauskas novada Īslīces, Gailīšu, Brunavas un Ceraukstes pagasts,

Bauskas pilsēta,

Brocēnu novads,

Dobeles novada Zebrenes, Naudītes, Penkules, Auru, Krimūnu un Bērzes pagasti, Jaunbērzes pagasta daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa P98, un Dobeles pilsēta,

Jelgavas novada Glūdas, Svētes, Platones, Vircavas, Jaunsvirlaukas, Zaļenieku, Vilces, Lielplatones, Elejas un Sesavas pagasts,

Kandavas novada Vānes un Matkules pagast,

Kuldīgas novads,

Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

republikas pilsēta Jelgava,

Rundāles novads,

Saldus novada Ezeres, Jaunauces, Jaunlutriņu, Kursīšu, Lutriņu, Novadnieku, Pampāļu, Rubas, Saldus, Vadakstes, Zaņas, Zirņu, Zvārdes un Šķēdes pagastis, Saldus pilsēta.,

Skrundas novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Talsu novada Ģibuļu pagasts,

Talsu pilsēta,

Tērvetes novads,

Ventspils novada Jūrkalnes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kazlų Rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė: Krekenavos seniūnijos dalis į vakarus nuo Nevėžio upės,

Pasvalio rajono savivaldybė: Joniškelio apylinkių, Joniškelio miesto, Namišių, Pasvalio apylinkių, Pumpėnų, Pušaloto, Saločių ir Vaškų seniūnijos,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Raseinių rajono savivaldybė,

Šakių rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, i Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gmina gminy Biała Piska, Orzysz, Pisz i Ruciane Nida w powiecie piskim,

gminy Miłki i Wydminy w powiecie giżyckim,

gminy Olecko, Świętajno i Wieliczki w powiecie oleckim.

 

w województwie podlaskim:

gmina Brańsk z miastem Brańsk, gminy Boćki, Rudka, Wyszki, część gminy Bielsk Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 (w kierunku północnym od miasta Bielsk Podlaski) i przedłużonej przez wschodnią granicę miasta Bielsk Podlaski i drogę nr 66 (w kierunku południowym od miasta Bielsk Podlaski), miasto Bielsk Podlaski, część gminy Orla położona na zachód od drogi nr 66 w powiecie bielskim,

gminy Dąbrowa Białostocka, Kuźnica, Janów, Nowy Dwór, Sidra, Sokółka, Suchowola i Korycin w powiecie sokólskim,

gminy Drohiczyn, Dziadkowice, Grodzisk i Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

powiat kolneński,

gminy Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, Łapy i Poświętne w powiecie białostockim,

powiat zambrowski,

gminy Bakałarzewo, Raczki, Rutka-Tartak, Suwałki i Szypliszki w powiecie suwalskim,

gminy Sokoły, Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

powiat augustowski,

powiat łomżyński,

powiat miejski Białystok,

powiat miejski Łomża,

powiat miejski Suwałki,

powiat sejneński.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Bielany, Ceranów, Jabłonna Lacka, Sabnie, Sterdyń, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mokobody, Przesmyki, Paprotnia, Skórzec, Suchożebry, Mordy, Siedlce, Wiśniew i Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Rzekuń, Troszyn, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

gminy Olszanka i Łosice w powiecie łosickim,

powiat ostrowski,

 

w województwie lubelskim:

gminy Hanna, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gminy Kąkolewnica Wschodnia, Komarówka Podlaska, Radzyń Podlaski, Ulat-Majorat i Wohyń w powiecie radzyńskim,

gmina Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski, gminy Drelów, Rossosz, Sławatycze, Wisznica, Sosnówka, Łomazy i Tuczna w powiecie bialskim,

gmina Trzebieszów i gmina wiejska Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Dębowa Kłoda, Jabłoń, Milanów, Parczew, Podedwórze i Siemień w powiecie parczewskim.

II. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Abja vald,

Alatskivi vald,

Elva linn,

Haaslava vald,

Haljala vald,

Halliste vald,

Harju maakond (välja arvatud osa Kuusalu vallast, mis asub lõuna pool maanteest nr 1 (E20), Aegviidu vald ja Anija vald),

Ida-Viru maakond,

Kambja vald,

Karksi vald,

Kihelkonna vald,

Konguta vald,

Kõpu vald,

Kuressaare linn,

Lääne maakond,

Lääne-Saare vald,

Laekvere vald,

Leisi vald,

Luunja vald,

Mäksa vald,

Meeksi vald,

Muhu vald,

Mustjala vald,

Nõo vald,

Orissaare vald,

osa Tamsalu vallast, mis asub kirde pool Tallinna-Tartu raudteest,

Pärnu maakond,

Peipsiääre vald,

Piirissaare vald,

Pöide vald,

Põlva maakond,

Puhja vald,

Rägavere vald,

Rakvere linn,

Rakvere vald,

Rannu vald,

Rapla maakond,

Rõngu vald,

Ruhnu vald,

Salme vald,

Sõmeru vald,

Suure-Jaani vald,

Tähtvere vald,

Tartu linn,

Tartu vald,

Tarvastu vald,

Torgu vald,

Ülenurme vald,

Valga maakond,

Vara vald,

Vihula vald,

Viljandi linn,

Viljandi vald,

Vinni vald,

Viru-Nigula vald,

Võhma linn,

Võnnu vald,

Võru maakond.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novada Trapenes, Gaujienas un Apes pagasts, Apes pilsēta,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novada Vīksnas, Bērzkalnes, Vectilžas, Lazdulejas, Briežuciema, Tilžas, Bērzpils un Krišjāņu pagasts,

Bauskas novada Mežotnes, Codes, Dāviņu un Vecsaules pagasts,

Beverīnas novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novada Vaboles, Līksnas, Sventes, Medumu, Demenas, Kalkūnes, Laucesas, Tabores, Maļinovas, Ambeļu, Biķernieku, Naujenes, Vecsalienas, Salienas un Skrudalienas pagasts,

Dobeles novada Dobeles, Annenieku, Bikstu pagasti un Jaunbērzes pagasta daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa P98,

Dundagas novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novada daļa, kas atrodas uz ziemeļrietumiem no autoceļa A2,

Gulbenes novada Līgo pagasts,

Iecavas novads,

Ikšķiles novada Tīnūžu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidaustrumiem no autoceļa P10, Ikšķiles pilsēta,

Ilūkstes novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novada Kalnciema, Līvbērzes un Valgundes pagasts,

Kandavas novada Cēres, Kandavas, Zemītes un Zantes pagasts, Kandavas pilsēta,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novada Krimuldas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V89 un V81, un Lēdurgas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V81 un V128,

Krustpils novads,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novada Skultes, Limbažu, Umurgas, Katvaru, Pāles un Viļķenes pagasts, Limbažu pilsēta,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novada Saunas pagasts,

Priekuļu novads,

Raunas novada Raunas pagasts,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novada Sīļukalna, Stabulnieku, Galēnu un Silajāņu pagasts,

Rojas novads,

Ropažu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa P10,

Rugāju novada Lazdukalna pagasts,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Saulkrastu novads,

Siguldas novada Mores pagasts un Allažu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa P3,

Skrīveru novads,

Smiltenes novada Brantu, Blomes, Smiltenes, Bilskas un Grundzāles pagasts un Smiltenes pilsēta,

Strenču novads,

Talsu novada Ķūļciema, Balgales, Vandzenes, Laucienes, Virbu, Strazdes, Lubes, Īves, Valdgales, Laidzes, Ārlavas, Lībagu un Abavas pagasts, Sabiles, Stendes un Valdemārpils pilsēta,

Tukuma novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes un Puzes pagastis, Piltenes pilsēta,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė: Nemunėlio Radviliškio, Pabiržės, Pačeriaukštės ir Parovėjos seniūnijos,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos miesto savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Kaišiadorių miesto savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė,

Kupiškio rajono savivaldybė: Noriūnų, Skapiškio, Subačiaus ir Šimonių seniūnijos,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė,

Prienų miesto savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie podlaskim:

gmina Dubicze Cerkiewne, części gmin Kleszczele i Czeremcha położone na wschód od drogi nr 66 w powiecie hajnowskim,

gmina Kobylin-Borzymy w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

część gminy Bielsk Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 (w kierunku północnym od miasta Bielsk Podlaski) i przedłużonej przez wschodnią granicę miasta Bielsk Podlaski i drogę nr 66 (w kierunku południowym od miasta Bielsk Podlaski), część gminy Orla położona na wschód od drogi nr 66 w powiecie bielskim,

gminy Szudziałowo i Krynki w powiecie sokólskim,

 

w województwie mazowieckim:

gmina Platerów w powiecie łosickim,

 

w województwie lubelskim:

gminy Piszczac i Kodeń w powiecie bialskim.

III. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Aegviidu vald,

Anija vald,

Järva maakond,

Jõgeva maakond,

Kadrina vald,

Kolga-Jaani vald,

Kõo vald,

Laeva vald,

Laimjala vald,

osa Kuusalu vallast, mis asub lõuna pool maanteest nr 1 (E20),

osa Tamsalu vallast, mis asub edela pool Tallinna-Tartu raudteest,

Pihtla vald,

Rakke vald,

Tapa vald,

Väike-Maarja vald,

Valjala vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Apes novada Virešu pagasts,

Balvu novada Kubuļu un Balvu pagasts un Balvu pilsēta,

Daugavpils novada Nīcgales, Kalupes, Dubnas un Višķu pagasts,

Garkalnes novada daļa, kas atrodas uz dienvidaustrumiem no autoceļa A2,

Gulbenes novada Beļavas, Galgauskas, Jaungulbenes, Daukstu, Stradu, Litenes, Stāmerienas, Tirzas, Druvienas, Rankas, Lizuma un Lejasciema pagasts un Gulbenes pilsēta,

Ikšķiles novada Tīnūžu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļrietumiem no autoceļa P10,

Inčukalna novads,

Jaunpiebalgas novads,

Krimuldas novada Krimuldas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V89 un V81, un Lēdurgas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V81 un V128,

Limbažu novada Vidrižu pagasts,

Preiļu novada Preiļu, Aizkalnes un Pelēču pagasts un Preiļu pilsēta,

Raunas novada Drustu pagasts,

Riebiņu novada Riebiņu un Rušonas pagasts,

Ropažu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa P10,

Rugāju novada Rugāju pagasts,

Salaspils novads,

Sējas novads,

Siguldas novada Siguldas pagasts un Allažu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa P3, un Siguldas pilsēta,

Smiltenes novada Launkalnes, Variņu un Palsmanes pagasts,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Vārkavas novads.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Biržų rajono savivaldybė: Vabalninko, Papilio ir Širvenos seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė: Alizavos ir Kupiškio seniūnijos,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė: Karsakiškio, Miežiškių, Naujamiesčio, Paįstrio, Raguvos, Ramygalos, Smilgių, Upytės, Vadoklių, Velžio seniūnijos ir Krekenavos seniūnijos dalis į rytus nuo Nevėžio upės,

Pasvalio rajono savivaldybė: Daujėnų ir Krinčino seniūnijos.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

gminy Czyże, Białowieża, Hajnówka z miastem Hajnówka, Narew, Narewka i części gminy Czeremcha i Kleszczele położone na zachód od drogi nr 66 w powiecie hajnowskim,

gminy Mielnik, Milejczyce, Nurzec-Stacja, Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim,

 

w województwie mazowieckim:

gminy Sarnaki, Stara Kornica i Huszlew w powiecie łosickim,

 

w województwie lubelskim:

gminy Konstantynów, Janów Podlaski, Leśna Podlaska, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie i Terespol z miastem Terespol w powiecie bialskim,

powiat miejski Biała Podlaska.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

tutto il territorio della Sardegna.


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/30


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1197 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. július 3.)

a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelv szerinti ideiglenes kísérletnek az elit vetőmag és az elit vetőmagot megelőző generációkból származó nemesített vetőmag hatósági felügyelet mellett zajló szántóföldi ellenőrzése tekintetében történő szervezéséről szóló 2012/340/EU végrehajtási határozat módosításáról

(az értesítés a C(2017) 4442. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13a. cikkére,

tekintettel a gabonavetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/402/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 13a. cikkére,

tekintettel a répavetőmag forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/54/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 19. cikkére,

tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (4) és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelvre (5) és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

A 2012/340/EU bizottsági végrehajtási határozat (6) egy, a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti ideiglenes kísérlet 2017. december 31-ig történő megszervezéséről rendelkezik, amelyben bármely tagállam részt vehet, és amely választást biztosít az elit vetőmag és az elit vetőmagot megelőző generációkból származó nemesített vetőmag hatósági szántóföldi ellenőrzése, illetve hatósági felügyelet mellett zajló szántóföldi ellenőrzése között.

(2)

Annak értékelése, hogy a hatósági szántóföldi ellenőrzés, illetve a hatósági felügyelet mellett zajló szántóföldi ellenőrzés közötti választás lehetősége jobb alternatívát jelent-e az elit vetőmag és az elit vetőmagot megelőző generációkból származó nemesített vetőmag hatósági szántóföldi ellenőrzése tekintetében, még nem zárult le, mert a kísérlet lezárásához több adatra volna szükség, különösen a hatósági ellenőrzés vizsgálatának legalacsonyabb szintjéről. Ezért az ideiglenes kísérlet időtartamát meg kell hosszabbítani.

(3)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/340/EU végrehajtási határozat 7. cikkében a „2017. december 31-én” kifejezés helyébe a következő kifejezés lép: „2019. december 31-én”.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 3-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.

(2)  HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.

(3)  HL L 193., 2002.7.20., 12. o.

(4)  HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

(5)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(6)  A Bizottság 2012/340/EU végrehajtási határozata (2012. június 25.) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK és a 2002/57/EK irányelv szerinti ideiglenes kísérletnek az elit vetőmag és az elit vetőmagot megelőző generációkból származó nemesített vetőmag hatósági felügyelet mellett zajló szántóföldi ellenőrzése tekintetében történő szervezéséről (HL L 166., 2012.6.27., 90. o.).


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/32


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2017/1198 HATÁROZATA

(2017. június 27.)

a hitelintézetek finanszírozási terveinek az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Központi Bank részére történő jelentéséről (EKB/2017/21)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendeletre (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (2), és különösen annak 21. cikkére,

tekintettel a felügyeleti testület javaslatára,

mivel:

(1)

2014. június 19-én az Európai Bankhatóság (EBH) elfogadta az ERKT/2012/2 ajánlásban foglalt A. ajánlás 4. bekezdése alapján a hitelintézetek finanszírozási terveire vonatkozó harmonizált fogalom-meghatározásokról és táblázatokról szóló iránymutatásait (3) (a továbbiakban: az EBH iránymutatások). Az EBH iránymutatások célja, hogy a táblázatok és fogalommeghatározások harmonizálása révén következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatokat honosítsanak meg, megkönnyítve a finanszírozási tervek hitelintézetek általi jelentését.

(2)

Az EBH iránymutatások címzettjei az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 4. cikkének 2. pontjában meghatározott, hatáskörrel rendelkező (illetékes) hatóságok, valamint az ERKT/2012/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (5) nemzeti végrehajtási keretének megfelelően finanszírozási terveiket az illetékes hatóságuk felé jelentő intézmények.

(3)

Kizárólag az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) és (2) bekezdésében és 5. cikke (2) bekezdésében rá ruházott feladatok ellátása céljából, az uniós jogban megállapítottakkal összhangban a mechanizmusban részt vevő tagállamokban adott esetben az Európai Központi Bank (EKB) minősül az illetékes hatóságnak, illetve a kijelölt hatóságnak. Ezért az 1024/2013/EU rendeletnek megfelelően jelentősnek minősített hitelintézetek vonatkozásában az EKB az EBH iránymutatások címzettje.

(4)

Az EBH iránymutatásoknak való megfelelés érdekében az EKB-nak biztosítania kell, hogy a jelentős hitelintézetek finanszírozási terveiket az EBH iránymutatások mellékletét képező finanszírozási terv táblázatban említett harmonizált táblázatoknak és fogalommeghatározásoknak megfelelően jelentik.

(5)

Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (2) bekezdésével és a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 21. cikkével összhangban, az EKB azon jogának sérelme nélkül, amely szerint közvetlenül megkaphatja a hitelintézetek által közölt adatokat vagy azokhoz folyamatosan közvetlenül hozzáférhet, az illetékes nemzeti hatóságoknak kifejezetten az EKB rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan adatot, amely az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra telepített feladatok elvégzéséhez szükséges.

(6)

Tekintettel arra, hogy a finanszírozási tervekre vonatkozó információk mikro- és makroprudenciális célokra szükségesek, az EKB úgy döntött, hogy előírja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy bocsássák rendelkezésére a hitelintézetek finanszírozási terveit.

(7)

Meg határozni, hogy az illetékes nemzeti hatóságok a finanszírozási terveket milyen módon bocsássák az EKB rendelkezésére. Így különösen meg kell határozni az információk benyújtásának formátumát, gyakoriságát és időzítését, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által az információk EKB-nak történő megküldése előtt elvégzendő minőségellenőrzések részleteit,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hatály

E határozat előírja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy bocsássák az EKB rendelkezésére bizonyos jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek finanszírozási terveit, valamint rögzíti az e finanszírozási tervek EKB-hoz történő benyújtására vonatkozó eljárásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a 468/2014/EU rendeletben (EKB/2014/17) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, a következő fogalommeghatározásokkal együtt:

1.   „jelentős hitelintézet”: olyan hitelintézet, amely a 468/2014/EU rendeletnek (EKB/2014/17) megfelelően jelentős felügyelt szervezet jogállással rendelkezik; és

2.   „kevésbé jelentős hitelintézet”: olyan hitelintézet, amely a 468/2014/EU rendeletnek (EKB/2014/17) megfelelően nem rendelkezik jelentős felügyelt szervezet jogállással.

3. cikk

A finanszírozási tervek jelentésére vonatkozó követelmények

(1)   Az illetékes nemzeti hatóságok az EKB rendelkezésére bocsátják a mechanizmusban részt vevő tagállamukban székhellyel rendelkező alábbi hitelintézetek azon finanszírozási terveit, amelyek megfelelnek az EBH iránymutatásoknak:

a)

jelentős hitelintézetek a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén, összevont alapon;

b)

felügyelt csoport részét nem képező jelentős hitelintézetek egyedi alapon;

c)

azon kevésbé jelentős hitelintézetek, amelyek tekintetében az illetékes nemzeti hatóság az Európai Bankhatóság EBA/DC/2015/130 határozata (6) alapján összevont alapon, vagy ha az adott intézmények nem képezik felügyelt csoport részét, egyedi alapon köteles a vonatkozó finanszírozási tervek EBH felé történő jelentésére.

(2)   Azon illetékes nemzeti hatóságok, amelyek az (1) bekezdés a) és b) pontjában nem említett jelentős hitelintézetek finanszírozási terveit gyűjtik, e finanszírozási terveket akkor nyújtják be az EKB-hoz, amennyiben azok az EBH iránymutatásoknak megfelelnek.

(3)   A finanszírozási terveket az EBH iránymutatások mellékletét képező finanszírozási terv táblázatban említett harmonizált táblázatoknak és fogalommeghatározásoknak megfelelően kell benyújtani az EKB-hoz. A finanszírozási terveknek az előző év december 31-i referencia-időponttal kell rendelkezniük.

4. cikk

Beküldési határidők

(1)   Az illetékes nemzeti hatóságok a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett jelentős hitelintézetek finanszírozási terveit az EBH iránymutatások 8. pontjában megjelölt beküldési határidőket követő 10. munkanapig nyújtják be az EKB-hoz.

(2)   Az illetékes nemzeti hatóságok a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 3. cikk (2) bekezdésében említett hitelintézetek finanszírozási terveit azokon a napokon közép-európai idő szerint 12:00-ig nyújtják be az EKB-hoz, amely napokig az illetékes nemzeti hatóságoknak az EBH iránymutatások 8. pontja értelmében a finanszírozási terveket be kell nyújtaniuk az EBH-hoz.

5. cikk

Adatminőségi ellenőrzések

(1)   Az illetékes nemzeti hatóságok figyelemmel kísérik és biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott adatok minőségét és megbízhatóságát. Az illetékes nemzeti hatóságok az EBH által kidolgozott és kezelt ellenőrzési szabályokat alkalmazzák, valamint alkalmazzák az EKB által az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködésben meghatározott további adatminőségi ellenőrzéseket.

(2)   Az ellenőrzési szabályoknak és a minőségellenőrzéseknek való megfelelést illetően az adatokat az alábbi, a pontosságra vonatkozó további minimumkövetelményeknek megfelelően kell benyújtani:

a)

az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben információkkal szolgálnak azon fejleményeket illetően, amelyekre a benyújtott adatok utalnak; és

b)

az információknak teljeskörűnek kell lenniük: a fennálló hiányosságokat el kell ismerni, azokra vonatkozóan az EKB részére magyarázattal kell szolgálni, és azokat indokolatlan késedelem nélkül pótolni kell.

6. cikk

Minőségi információk

(1)   Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül megküldik az EKB-nak a megfelelő magyarázatokat abban az esetben, ha az adatminőség a taxonómia valamely táblázata tekintetében nem garantálható.

(2)   Az illetékes nemzeti hatóságok továbbá közlik az EKB-val a benyújtott jelentős revíziók indokait.

7. cikk

A továbbítás formátumának meghatározása

(1)   Az EBH iránymutatások tekintetében az információcsere egységes technikai formátumának biztosítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságok az e határozatban megjelölt adatokat a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv szerinti taxonómia használatával nyújtják be.

(2)   A felügyelt szervezeteket a megfelelő adattovábbításban a jogalany-azonosító használata révén kell azonosítani.

8. cikk

Az első adatszolgáltatási referencia-időpontok

A 3. cikk szerinti adatszolgáltatás tekintetében az első referencia-időpont 2017. december 31.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a címzettjei a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2017. június 27-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 141., 2014.5.14., 1. o.

(3)  EBA/GL/2014/04.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(5)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2012/2 ajánlása (2012. december 20.) a hitelintézetek finanszírozásáról (HL C 119., 2013.4.25., 1. o.).

(6)  Az Európai Bankhatóság EBA/DC/2015/130 határozata (2015. szeptember 23.) az illetékes hatóságok EBH részére történő adatszolgáltatásáról.


Helyesbítések

5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/36


Helyesbítés a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11-i (EU) 2015/1986 bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 296., 2015. november 12. )

A 3. oldalon, a 4. cikkben:

a következő szövegrész:

„XVI”

helyesen:

„XVII”.


5.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/36


Helyesbítés a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról szóló, 2014. december 18-i 2014/955/EU bizottsági határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 370., 2014. december 30. )

A 47. oldalon, a 2000/532/EK határozat melléklete helyébe lépő mellékletben, az „Értékelés és osztályozás” rész 2. pontja második bekezdése negyedik francia bekezdésében:

a következő szövegrész:

„A koncentrációra vonatkozóan a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott határértékeket a tömbformában lévő, tiszta (veszélyes anyagokkal nem szennyezett) fémötvözetekre nem kell alkalmazni. A veszélyesnek minősülő hulladékmaradványok ebben a hulladékjegyzékben tételesen szerepelnek és csillaggal (*) vannak jelölve.”

helyesen:

„A koncentrációra vonatkozóan a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott határértékeket a tömör formában lévő, tiszta (veszélyes anyagokkal nem szennyezett) fémötvözetekre nem kell alkalmazni. A veszélyes hulladéknak minősülő hulladék ötvözetek ebben a hulladékjegyzékben tételesen szerepelnek és csillaggal (*) vannak jelölve.”