ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 170
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
60. évfolyam
2017. július 1.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2017/1164 rendelete (2017. június 22.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található akrinatrin, metalaxil és tiabendazol megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2017/1178 végrehajtási határozata (2017. június 2.) az egyes tagállamokban előforduló bőrcsomósodáskórral kapcsolatos állategészségügyi védőintézkedésekről szóló (EU) 2016/2008 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2017) 3624. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/1 |
A TANÁCS (EU) 2017/1163 HATÁROZATA
(2017. június 20.)
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,
tekintettel a Horvát Köztársaság csatlakozási okmányára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),
mivel:
|
(1) |
A (EU) 2017/75 tanácsi határozatnak (2) megfelelően 2016. december 15-én aláírták az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv), annak későbbi időpontban való megkötésére is figyelemmel. |
|
(2) |
A jegyzőkönyv megkötése külön eljárás tárgyát képezi az Európai Atomenergia-közösség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében. |
|
(3) |
A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet az Unió és tagállamai nevében a Tanács jóváhagyja (3).
2. cikk
A Tanács elnöke kijelöli azokat a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) a jegyzőkönyv (4) 7. cikkében meghatározott jóváhagyó okmány Unió és tagállamai nevében történő letétbe helyezésére.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2017. június 20-án.
a Tanács részéről
az elnök
H. DALLI
(1) 2017. május 16-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).
(2) A Tanács (EU) 2017/75 határozata (2016. november 21.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 12., 2017.1.17., 1. o.).
(3) A jegyzőkönyv szövegét a HL 2017. január 17-i L 12. számában az aláírásáról szóló határozattal együtt tették közzé.
(4) A megállapodás hatálybalépésének időpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.
RENDELETEK
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1164 RENDELETE
(2017. június 22.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található akrinatrin, metalaxil és tiabendazol megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 49. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az akrinatrin tekintetében a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része állapított meg maradékanyag-határértékeket (MRL-eket). A metalaxil és a tiabendazol tekintetében az említett rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része állapított meg MRL-eket. |
|
(2) |
Az akrinatrin tekintetében érvényben lévő MRL-ek felülvizsgálatával kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a 396/2005/EK rendelet (2) 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően indokolással ellátott véleményt adott ki. A Hatóság a maradékanyag meghatározásának módosítását javasolta. A Hatóság megállapította, hogy a banánra, a dinnyére, a paprikára, a görögdinnyére, az őszibarackra és a sárgabarackra/kajszira érvényes MRL kockázatot jelent a fogyasztókra nézve. Ezért helyénvaló csökkenteni ezeket az MRL-eket. Más termékek esetében a Hatóság a jelenlegi MRL-ek emelését vagy változatlanul hagyását szorgalmazta. Megállapította, hogy a galambbegysaláta, az endívia, a kerti zsázsa, a vörös mustár, a szójabab és az összes állati eredetű termék tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. A Hatóság a hiányzó adatok ellenére megállapította, hogy a legbiztonságosabb helyes mezőgazdasági gyakorlat nem felel meg az akrinatrin jóváhagyására vonatkozó korlátozásoknak az almatermésűek, a sárgabarack/kajszi, a cseresznye, az őszibarack, a szilva, a szamóca, a banán, a fokhagyma, a vöröshagyma, a paradicsom, a paprika, padlizsán/tojásgyümölcs, az okra/bámia, az ehető héjú kabakosok, az apró uborka, a cukkini, a dinnye, a sütőtök, a görögdinnye, a saláta, a (friss, hüvelyes) bab, és a szójabab tekintetében és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A szóban forgó termékekre vonatkozó MRL-eket ezért a kimutatási határértéknek megfelelő értéken kell megállapítani. |
|
(3) |
A metalaxil tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság a 396/2005/EK rendelet (3) 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően indokolással ellátott véleményt adott ki. A Hatóság véleményében a maradékanyag meghatározásának módosítását és az MRL-ek csökkentését javasolta a fejeskáposzta, a kínai kel, a karalábé, a spenót, a mangold, a (friss, hüvelyes és hüvely nélküli) bab, a (friss, hüvelyes és hüvely nélküli) borsó, a spárga, a póréhagyma, a (száraz) bab, a (száraz) borsó, a (száraz) csillagfürt, a lenmag, a mák, a repcemag, a mustármag, a gomborkamag, a kukorica, a sertéshús és -zsír, a szarvasmarhahús és -zsír, a kecskehús és -zsír, a baromfihús és -zsír, a tej és a madártojás esetében. A Hatóság megállapította, hogy a grapefruitfélék, a narancs, a citrom, a zöld citrom/lime, a mandarin, az alma, a körte, a csemegeszőlő, a borszőlő, a szamóca, a vöröshagyma, a paprika, a szójabab, a sertésmáj és -vese, a szarvasmarhamáj és -vese, a juhmáj és -vese, valamint a baromfimáj tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. A Hatóság megállapította, hogy a birsalma, a naspolya, a japán naspolya, az avokádó, az apró uborka, a gyapotmag, az árpa, a hajdina, a köles, a zab, a rizs, a rozs, a cirok, a búza, a magvakból készült fűszerek és a cukorrépa (gyökér) tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre információk, és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A szóban forgó termékekre vonatkozó MRL-eket ezért a kimutatási határértéknek megfelelő értéken kell megállapítani. A termésekből készült fűszerek tekintetében ideiglenes MRL-eket kell meghatározni. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő négy éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. |
|
(4) |
A tiabendazol tekintetében érvényes MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság a 396/2005/EK rendelet (4) 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően indokolással ellátott véleményt adott ki. Megállapította, hogy a mangóra és a termesztett gombára érvényes MRL kockázatot jelent a fogyasztókra nézve. Ezért helyénvaló csökkenteni ezeket az MRL-eket. A Hatóság a tej és más állati eredetű termékek tekintetében a maradékanyag meghatározásának módosítását javasolta. Az alma, a körte, a burgonya, a cikóriasaláta, a sertésizom és -zsír, valamint a baromfiizom és -zsír tekintetében meghatározott MRL-ek csökkentését ajánlotta. Más termékek esetében a jelenlegi MRL-ek emelését vagy változatlanul hagyását szorgalmazta. Megállapította, hogy a grapefruitfélék, a narancs, a citrom, a zöld citrom/lime, a mandarin, a birsalma, a közönséges naspolya, a japán naspolya, kumkvat/japán törpemandarin, az avokádó, a banán, a papája, a burgonya, a cikóriasaláta és az összes állati eredetű termék tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, és a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel a fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. |
|
(5) |
Azon termékek tekintetében, amelyeken a szóban forgó növényvédő szer használata nem engedélyezett, és amelyekre vonatkozóan nincs hatályban import tűréshatár vagy CXL (Codex maximum residue limits, a Codex által meghatározott maximális maradékanyag-határértékek), az MRL-eket az adott meghatározási határnak megfelelő értéken vagy a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapértéken kell megállapítani. |
|
(6) |
A Bizottság konzultációt folytatott a növényvédő szerek maradékanyagaival foglalkozó uniós referencialaboratóriumokkal arról, hogy szükséges-e az egyes kimutatási határértékek kiigazítása. Az említett laboratóriumok több anyag tekintetében is arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos áruk vonatkozásában a technikai fejlődés következtében egyedi meghatározási határokat kell megállapítani. |
|
(7) |
Az MRL-ekkel kapcsolatos megfelelő módosítások – a Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a tárgy szempontjából lényeges tényezőket figyelembe véve – megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. |
|
(8) |
A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül kikérte az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét az új MRL-ekről, és figyelembe vette megállapításaikat. |
|
(9) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(10) |
A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében e rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően állítottak elő, és amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított. Mivel a hatályos MRL-ek mellett nem zárható ki a fogyasztókat érintő kockázat, e rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve az akrinatrin tekintetében a banán, a dinnye, a paprika, a görögdinnye, az őszibarack és a sárgabarack/kajszi esetében 0,01 mg/kg, a tiabendazol tekintetében a mangó és a termesztett gomba esetében 0,01 mg/kg határértéket kell alkalmazni valamennyi termékre. |
|
(11) |
A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-vállalkozók felkészülhessenek az MRL-ek módosulásából fakadó új követelmények teljesítésére. |
|
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Azon termékekre, amelyeket 2018. január 21. előtt állítottak elő, a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó:
|
1. |
a metalaxil hatóanyag tekintetében valamennyi termékben, illetve annak felületén; |
|
2. |
az akrinatrin hatóanyag tekintetében valamennyi termékben, illetve annak felületén, a banán, a dinnye, a paprika, a görögdinnye, az őszibarack és a sárgabarack/kajszi kivételével; |
|
3. |
a tiabendazol hatóanyag tekintetében valamennyi termékben, illetve annak felületén, a mangó és a termesztett gombák kivételével; |
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 21-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for acrinathrin according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény az akrinatrin maradékanyag-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról). EFSA Journal 2015;13(7):4203.
(3) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on combined review on the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for the active substances metalaxyl and metalaxyl-M. (Indokolással ellátott vélemény a metalaxil és a metalaxil-M hatóanyagok jelenlegi MRL-jeinek összevont felülvizsgálatáról) EFSA Journal 2015;13(4):4076.
(4) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Reasoned opinion on the revision of the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for thiabendazole (Indoklással ellátott vélemény a tiabendazol jelenlegi szermaradék-határértékei felülvizsgálatának értékeléséről). EFSA Journal 2016;14(6):4516.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A III. mellékletben az akrinatrinra, a metalaxilra és a tiabendazolra vonatkozó oszlopokat el kell hagyni. |
(*1) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(*2) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja
(2) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/31 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1165 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. április 20.)
az egyes gyümölcsfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Oroszország kormánya 2014. augusztus 7-én betiltotta bizonyos Unióból származó termékeknek, többek között gyümölcs- és zöldségféléknek az Oroszországi Föderációba (a továbbiakban: Oroszország) történő behozatalát. E fontos exportpiac kiesése és az abból eredő jelentős árcsökkenés miatt félő volt, hogy a tilalom súlyos piaci zavarokhoz vezet. 2016. június 29-én Oroszország meghosszabbította a tilalom időbeli hatályát 2017 végéig. |
|
(2) |
Az importtilalomra reagálva a Bizottság egy sor ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedést fogadott el. Ezek az intézkedések szerepeltek a 913/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2), amelyet a 932/2014/EU (3), az 1031/2014/EU (4), az (EU) 2015/1369 (5) és az (EU) 2016/921 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) meghosszabbított és megerősített. |
|
(3) |
A nem állandó kultúrák termesztése könnyebben adaptálható, így e kultúrák termelői gyorsabban tudnak alkalmazkodni a piaci helyzethez. Az uniós piac helyzetének rendszeres nyomon követése és értékelése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nem állandó kultúrákkal (zöldségekkel és néhány gyümölccsel) rendelkező piac helyzete javult, mivel az orosz importtilalom által érintett termékek többségét átirányították, és így az árak stabilizálódtak ezeken a piacokon. |
|
(4) |
mivel az állandó kultúrák (bizonyos gyümölcsök) merevebbek, alkalmazkodásuk hosszabb időt vesz igénybe, az egyes állandó kultúrák piacának helyzete még nem javult kellőképpen. |
|
(5) |
Az adott körülmények között egyes állandó kultúrák, így például a csonthéjas gyümölcsök, a citrusfélék, az alma és a körte piacán továbbra is fennáll az uniós piaci zavarok veszélye, ezért mindaddig, amíg ez a helyzet fennáll, megfelelő intézkedések elfogadására és végrehajtására van szükség. |
|
(6) |
Az Unió piacán tehát továbbra is olyan helyzet uralkodik, amelyben az 1308/2013/EU rendelet szerinti szokásos intézkedések láthatóan nem elégségesek. |
|
(7) |
Ezért az ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedésekre továbbra is szükség van, és azokat indokolt további egy évvel meghosszabbítani egyes állandó kultúrák tekintetében. |
|
(8) |
Az uniós pénzügyi támogatást a tilalom által még mindig érintett becsült mennyiségek alapján kell nyújtani. E mennyiségeket az egyes tagállamok vonatkozásában az említett ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések hatálybalépése óta visszavont termékek szintjével összhangban kell kiszámítani. A mennyiségeket továbbá indokolt jelentősen csökkenteni annak figyelembevétele érdekében, hogy a termelőknek időközben lehetőségük volt a körülményekhez alkalmazkodni és a termelést átirányítani. |
|
(9) |
Az e rendeletben megállapított intézkedések hatálya alól ki kell zárni azokat a termékeket, amelyek esetében a piacról kivont mennyiségek 2016-ban különösen alacsonyak voltak a 2014 közepe óta kivont korábbi mennyiségekhez képest. Ezért az ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedéseknek csak az almára, a körtére, a csonthéjas gyümölcsökre és a citrusfélékre kell kiterjedniük. |
|
(10) |
Ha valamely tagállamban egy adott termék esetében nagyon alacsony volt a szóban forgó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések kihasználtsága, és ebből kifolyólag aránytalanul nagyok voltak a támogatás nyújtásának adminisztratív költségei, indokolt lehetővé tenni az érintett tagállam számára, hogy dönthessen úgy, hogy nem hajtja végre az e rendeletben megállapított intézkedéseket. |
|
(11) |
Az e rendelet által érintett, eredetileg oroszországi exportra szánt termékeket feltehetően már más tagállamok piacaira irányították át vagy fogják átirányítani. Ennek következtében előfordulhat, hogy a szóban forgó tagállamok azon termelői, akik ugyanezeket a termékeket termelik, de hagyományosan nem Oroszországba exportálják őket, komoly piaci zavarokkal és áreséssel szembesülhetnek. Éppen ezért a piac további stabilizálása érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó termékek közül egy vagy több tekintetében valamennyi tagállam termelői számára elérhetővé kell tenni az uniós pénzügyi támogatást, az érintett mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a tagállamonkénti 2 000 tonnát. |
|
(12) |
A piacról való kivonás, a be nem takarítás és a zöld szüret hatékony válságkezelő intézkedések olyan esetekben, amikor átmeneti és előre nem látható körülmények miatt többlet jelentkezik a gyümölcsfélék piacán. A tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a rendelkezésükre bocsátott mennyiségeket a szóban forgó intézkedések közül egyhez vagy többhöz rendelhessék annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló összegeket a lehető leghatékonyabban használhassák fel. |
|
(13) |
A 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben foglaltaknak megfelelően ideiglenesen fel kell oldani azt a korlátozást, amely szerint a támogatott termékkivonások csak a piacon forgalomba hozott termékmennyiség 5 %-át érinthetik. Ezért akkor is nyújtandó az uniós pénzügyi támogatás, ha a kivonások túllépik ezt az 5 %-os felső határt. |
|
(14) |
A piacról való kivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) XI. mellékletében az ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonások és az egyéb rendeltetés céljából történő kivonások tekintetében meghatározott összegeken kell alapulnia. Azon termékek esetében, amelyek tekintetében az említett XI. melléklet nem határoz meg összeget, e rendeletben kell megállapítani a maximális összeget. |
|
(15) |
Tekintettel a piaci zavarok kivételességére, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatásban valamennyi gyümölcstermelő részesüljön, a kivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatást ki kell terjeszteni egyes olyan gyümölcstermelőkre is, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. |
|
(16) |
A piacról kivont gyümölcsmennyiség egyes szervezetek, például karitatív szervezetek és iskolák részére, illetve a tagállamok által jóváhagyott, ezzel egyenértékű más rendeltetések céljaira való ingyenes szétosztásának ösztönzése érdekében az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében rögzített maximális összegek teljes egészükben alkalmazandók olyan termelők tekintetében is, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. Az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetés céljából történő termékkivonások esetében az említett termelőknek a megállapított maximális összeg 50 %-át kell megkapniuk. Ebben az összefüggésben azok a termelők, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek, ugyanazon vagy hasonló feltételeknek kötelesek megfelelni, mint a termelői szervezetek. Az elismert termelői szervezetekhez hasonlóan tehát rájuk is vonatkoznak az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet megfelelő rendelkezései. |
|
(17) |
A termelői szervezetek a gyümölcságazat legfontosabb szereplőiként a legalkalmasabb szervezetek annak biztosítására, hogy a termékkivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás kifizetésre kerüljön azon termelők számára, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. E szervezeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szóban forgó támogatás szerződés keretében kerüljön kifizetésre azoknak a termelőknek, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. Mivel az egyes tagállamokban eltérő szintű a gyümölcs- és zöldségpiac szállítói oldalának szervezettsége, helyénvaló engedélyezni, hogy az uniós támogatást a tagállamok illetékes hatósága közvetlenül fizesse ki a termelőknek, amennyiben az indokolt. |
|
(18) |
A be nem takarítással és a zöld szürettel kapcsolatos támogatás összegét a tagállamoknak hektáronként, az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetés céljából történő kivonásoknál alkalmazott azon felső összeghatárok legfeljebb 90 %-ában kell meghatározniuk, amelyeket az 543/2011/EU végrehajtási rendelet XI. melléklete állapít meg, vagy – olyan termékek esetében, amelyekre nézve az említett melléklet nem állapít meg összeghatárokat – amelyeket e rendelet állapít meg. A be nem takarítás olyan termőterületen is támogatandó, ahol a rendes termelési ciklusban már megvalósult kereskedelmi termelés. |
|
(19) |
A termelői szervezetek összevonják a szállításokat, így a szervezeti tagsággal nem rendelkező termelőknél gyorsabban képesek reagálni, amikor nagyobb, így a piacra azonnali hatást gyakorló mennyiségeket kell kezelni. Ezért annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt rendkívüli támogatási intézkedések végrehajtása hatékonyabb legyen, és így gyorsabban stabilizálódjon a piac, indokolt azon termelők esetében, akik elismert termelői szervezetek tagjai, megnövelni az ingyenes szétosztástól eltérő rendeltetés céljából történő kivonásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértékét oly módon, hogy az elérje az egyéb rendeltetések céljából történő kivonások tekintetében meghatározott megfelelő maximális összeg 75 %-át. |
|
(20) |
A termékkivonásokhoz hasonlóan a be nem takarítási és a zöldszüreti uniós pénzügyi támogatást is ki kell terjeszteni olyan termelőkre, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. A pénzügyi támogatás összegének el kell érnie a termelői szervezetek részére megállapított maximális összeg 50 %-át. |
|
(21) |
Tekintettel a termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők nagy számára, valamint annak szükségességére, hogy az ellenőrzések megbízhatók, de kivitelezhetők legyenek, azon termelők esetében, akik nem tagjai termelői szervezetnek, nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás olyan gyümölcsfélék zöld szüretéhez, amelyek rendes betakarítása már megkezdődött, illetve olyan be nem takarítási intézkedésekhez, ahol a rendes termelési ciklus alatt az érintett termőterületről már takarítottak be termést kereskedelmi céllal. Ebben az összefüggésben az elismert termelői szervezetekhez hasonlóan azon termelőkre is vonatkoznak az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet megfelelő rendelkezései, akik nem tagjai elismert termelői szervezetnek. |
|
(22) |
A termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők esetében a be nem takarításhoz és a zöld szürethez nyújtott uniós pénzügyi támogatás kifizetése közvetlenül a tagállami illetékes hatóság által történik. Az említett illetékes hatóságnak a megfelelő összeget az 543/2011/EU végrehajtási rendelettel, valamint a vonatkozó nemzeti szabályokkal és eljárásokkal összhangban kell kifizetnie a termelők részére. |
|
(23) |
Annak érdekében, hogy biztosítva legyen az egyes gyümölcsfélék termelőinek szánt uniós pénzügyi támogatás rendeltetésszerű felhasználása és az Unió költségvetésének hatékony használata, a tagállamoknak észszerű szintű ellenőrzéseket kell végezniük. Különösen okmányellenőrzést, azonossági és fizikai ellenőrzéseket, valamint helyszíni ellenőrzéseket kell végezni a termékek, a területek, a termelői szervezetek és az elismert termelői szervezetekben tagsággal nem rendelkező termelők észszerű száma körében. |
|
(24) |
A tagállamoknak rendszeres időközönként értesíteniük kell a Bizottságot a termelői szervezetek és a termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők által végrehajtott műveletekről. |
|
(25) |
Annak érdekében, hogy azonnali hatást gyakoroljon a piacra és hozzájáruljon az árak stabilizálásához, indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkének megfelelően elismert gyümölcságazati termelői szervezetek és az ilyen szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők számára nyújtandó ideiglenes támogatási intézkedések uniós pénzügyi támogatása (a továbbiakban: pénzügyi támogatás) tekintetében.
Ezek az ideiglenes támogatási intézkedések a termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti műveletekre vonatkoznak.
(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás a gyümölcságazat alábbi, frissen fogyasztásra szánt termékei tekintetében nyújtandó:
|
a) |
a 0808 10 KN-kód alá tartozó alma; |
|
b) |
a 0808 30 KN-kód alá tartozó körte; |
|
c) |
a 0809 40 05 KN-kód alá tartozó szilva; |
|
d) |
a 0805 10 22, 0805 10 24 és 0805 10 28 kód alá tartozó édes narancs; |
|
e) |
a 0805 22 00 KN-kód alá tartozó clementine; |
|
f) |
a 0805 21 10, 0805 29 00, és 0805 21 90 KN-kód alá tartozó mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is), wilking és hasonló citrushibridek; |
|
g) |
a 0805 50 10 KN-kód alá tartozó citrom; |
|
h) |
a 0809 30 KN-kód alá tartozó őszibarack és nektarin; |
|
i) |
a 0809 29 00 KN-kód alá tartozó cseresznye; |
|
j) |
a 0810 70 00 KN-kód alá tartozó datolyaszilva. |
(3) Az (1) bekezdésben említett támogatási intézkedések azon műveletekre terjednek ki, amelyeket e rendelet hatálybalépése napjától a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiségek érintett tagállamokban történő elfogyásának időpontjáig vagy – ha ez korábbi – a 2018. június 30-ig tartó időszakban hajtanak végre.
(4) Amennyiben az Unióból származó meghatározott termékek importjának helyzetében 2018. június 30. előtt változás áll be Oroszországban, a Bizottság e rendeletet módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti.
2. cikk
A tagállamok számára előirányzott maximális mennyiség
(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett támogatási intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatást az I. mellékletben meghatározott termékmennyiségek vonatkozásában bocsátják a tagállamok rendelkezésére.
A pénzügyi támogatás termékkivonási, zöldszüreti vagy be nem takarítási műveletek tekintetében is igénybe vehető a tagállamokban az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek közül egy vagy több esetében – aszerint, hogy az adott tagállam miként állapítja meg –, feltéve, hogy az érintett további mennyiség nem haladja meg a tagállamonkénti 2 000 tonnát.
(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamonkénti összmennyiségek tekintetében a tagállamok az 1. cikk (2) bekezdésében említett egyes termékek esetében megállapíthatják:
|
a) |
az ingyenes szétosztás céljából a piacról kivont mennyiségeket; |
|
b) |
az ingyenes szétosztástól eltérő célból a piacról kivont mennyiségeket; |
|
c) |
a zöld szüret és be nem takarítás által érintett megfelelő területet. |
(3) Amennyiben a valamely tagállamban 2016. július 1. és 2017. június 30. között az (EU) 2016/921 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően ténylegesen kivont mennyiségek egy, a szóban forgó rendelet I. mellékletében meghatározott termékkategória esetében nem érik el az adott tagállam számára a szóban forgó termékkategória tekintetében előirányzott teljes mennyiségek 5 %-át, a tagállam dönthet úgy, hogy egyáltalán nem él a számára az I. mellékletnek megfelelően az adott termékkategória tekintetében előirányzott mennyiség adta lehetőséggel. Ebben az esetben az érintett tagállam 2017. október 31-ig értesíti a Bizottságot a döntéséről. Az értesítés időpontjától kezdve az adott tagállamban az adott termékkategória tekintetében végrehajtott termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti műveletek nem jogosultak pénzügyi támogatásra.
(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem használják fel az (1) bekezdés második albekezdésében említett 2 000 tonnányi mennyiséget vagy annak egy részét. Ebben az esetben az érintett tagállam 2017. október 31-ig értesíti a Bizottságot a döntéséről. Az értesítés időpontjától kezdve az adott tagállamban az (1) bekezdés második albekezdésében említett 2 000 tonnányi mennyiség keretein belül végzett termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti műveletek nem jogosultak pénzügyi támogatásra.
3. cikk
Az előirányzott mennyiségek termelők közötti elosztása
A tagállamok a 2. cikk (1) bekezdésében említett mennyiségeket a termelői szervezetek és a termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők között a jelentkezések sorrendjében osztják ki.
A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy ettől eltérő rendszert alakítanak ki a mennyiségek elosztására, feltéve, hogy a kialakított rendszer működése objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul. E célból a tagállamok figyelembe vehetik azt a körülményt, hogy az Oroszország által bevezetett importtilalom milyen mértékben érinti az adott termelőket.
4. cikk
A termelői szervezetek termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti intézkedéseire vonatkozó közös rendelkezések
(1) A termelői szervezetek által e rendeletnek megfelelően végzett termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti műveletekre abban az esetben is nyújtható támogatás, ha azok operatív programjában és a tagállamok nemzeti stratégiáiban nem szerepelnek ilyen műveletek.
Az első albekezdés szerinti támogatás nem vehető figyelembe az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdése szerinti felső értékhatárok kiszámításánál.
Az 1308/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdése és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 55. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásra.
(2) Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, a kiadások egyharmadában megállapított értékhatár és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 66. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a működési alap összegének legfeljebb 25 %-os növelésére vonatkozó határ nem alkalmazandó az e rendelet szerinti termékkivonási, be nem takarítási és zöldszüreti műveletek kapcsán felmerülő kiadásokra.
(3) Az 5. és 7. cikkel összhangban felmerült kiadásokat a termelői szervezetek működési alapjához kell számítani.
(4) Amennyiben egy termelői szervezet elismerését az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 114. cikkének (2) bekezdésével összhangban felfüggesztették, a termelői szervezet tagjait a 6. és 8. cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint akik nem rendelkeznek tagsággal elismert termelői szervezetben.
5. cikk
A termékek piacról való kivonása kapcsán a termelői szervezetek számára nyújtott pénzügyi támogatás
(1) Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében említett 5 %-os felső határ nem alkalmazandó az e rendelet szerinti műveletekre.
(2) A termelői szervezetek által végzett termékkivonás esetében a pénzügyi támogatás maximális összege a II. mellékletben kerül megállapításra.
(3) Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az ingyenes szétosztástól eltérő célból végzett kivonásokhoz nyújtott pénzügyi támogatás összege az e rendelet II. mellékletében az egyéb rendeltetések esetére megállapított maximális támogatási összegek 75 %-a.
6. cikk
A termékek piacról való kivonása kapcsán a termelői szervezetekben tagsággal nem rendelkező termelők számára nyújtandó pénzügyi támogatás
(1) Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők által végzett, ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonások esetében a pénzügyi támogatás maximális összege a II. mellékletben kerül megállapításra.
Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők által végzett, ingyenes szétosztástól eltérő célú piaci kivonások esetében a pénzügyi támogatás maximális összege a II. mellékletben megállapított összeg 50 %-a.
(2) Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelőknek a leadandó teljes mennyiségről szerződést kell kötniük egy elismert termelői szervezettel. A termelői szervezeteknek valamennyi észszerű kérelmet el kell fogadniuk azoktól a termelőktől, akik nem tagjai elismert termelői szervezeteknek. A tagsággal nem rendelkező termelők által leadott termékmennyiségeknek összhangban kell lenniük a helyi terméshozammal és az érintett területtel.
Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők számára a pénzügyi támogatást a velük szerződő termelői szervezet fizeti ki.
A termelői szervezet visszatarthatja a termékek kivonása kapcsán nála felmerült valós költségeknek megfelelő összeget. E költségeket számlával kell igazolnia.
(3) Kellően indokolt esetben – például amennyiben egy adott tagállamban alacsony fokú a termelők termelői szervezetekbe való tömörülése – egy tagállam megkülönböztetéstől mentes módon lehetővé teheti, hogy az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők a (2) bekezdésben említett szerződés megkötése helyett a tagállam illetékes hatóságát értesítsék a leadandó mennyiségről. Az ilyen értesítésekre az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 78. cikkének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók. A tagsággal nem rendelkező termelők által leadott termékmennyiségeknek összhangban kell lenniük a helyi terméshozammal és az érintett területtel.
Ebben az esetben a pénzügyi támogatást a tagállam illetékes hatósága fizeti ki közvetlenül a termelő részére. Ennek lehetővé tétele érdekében a tagállamok vagy új rendelkezéseket és eljárásokat fogadnak el, vagy módosítják meglévő nemzeti rendelkezéseiket és eljárásaikat.
(4) E cikk tekintetében az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet, valamint e rendelet 4. cikke értelemszerűen alkalmazandó.
7. cikk
Be nem takarítás és zöld szüret kapcsán a termelői szervezetek számára nyújtandó pénzügyi támogatás
(1) Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok úgy állapítják meg az uniós hozzájárulást és a termelői szervezet hozzájárulását egyaránt tartalmazó be nem takarítási és zöldszüreti támogatás hektáronkénti összegét, hogy az az e rendelet II. mellékletében az ingyenes szétosztástól eltérő célú piaci kivonások tekintetében megállapított összeg legfeljebb 90 %-ának feleljen meg. A zöld szüretre vonatkozó támogatás kizárólag olyan termékek esetében nyújtható, amelyek ténylegesen a termőföldön vannak, és amelyeket valóban éretlen állapotban takarítanak be.
Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a be nem takarítás és a zöld szüret kapcsán nyújtható uniós pénzügyi támogatás az első albekezdés értelmében a tagállamok által megállapított összeg 75 %-a.
(2) Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve az említett rendelet 84. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett be nem takarítás akkor is alkalmazható, ha a rendes termelési ciklus alatt az érintett termőterületen már megvalósult kereskedelmi termelés. Ebben az esetben az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás összegét a termelői szervezet készletnyilvántartásaiban, illetve számviteli nyilvántartásaiban szereplő információk alapján már betakarított termékmennyiségre figyelemmel arányosan csökkenteni kell.
8. cikk
Termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők pénzügyi támogatása be nem takarítás és zöld szüret esetén
(1) Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikkének (3) bekezdésétől eltérve:
|
a) |
zöld szüret kapcsán kizárólag olyan termékek esetében nyújtható támogatás, amelyek ténylegesen a termőföldön vannak, és amelyeket valóban éretlen állapotban takarítanak be a szokásos betakarítási időszak kezdete előtt; |
|
b) |
be nem takarítás nem alkalmazható olyan területen, ahol a rendes termelési ciklusban már megvalósult kereskedelmi termelés; |
|
c) |
zöld szüret és be nem takarítás semmilyen körülmények között nem alkalmazható ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre. |
(2) A be nem takarítás és zöld szüret kapcsán nyújtható pénzügyi támogatás összege a tagállamok által a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított összegek 50 %-a.
(3) Az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők a tagállam illetékes hatóságát értesítik az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállam által elfogadott részletes előírásokkal összhangban.
(4) A pénzügyi támogatást a tagállam illetékes hatósága fizeti ki közvetlenül a termelő részére. Ennek lehetővé tétele érdekében a tagállamok vagy új rendelkezéseket és eljárásokat fogadnak el, vagy módosítják meglévő nemzeti rendelkezéseiket és eljárásaikat.
(5) E cikk tekintetében az 1308/2013/EU rendelet és az 543/2011/EU végrehajtási rendelet értelemszerűen alkalmazandó.
9. cikk
A piacról való kivonás, a be nem takarítás és a zöld szüret ellenőrzése
(1) Az 5. és a 6. cikkben említett kivonási műveletek kapcsán a következő ellenőrzéseket kell végrehajtani:
|
a) |
az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 108. cikkének megfelelő elsőfokú ellenőrzések. Ezeknek az ellenőrzéseknek a piacról kivont termékek mennyiségének legalább 10 %-ára és az e rendelet 5. cikkében említett pénzügyi támogatást igénybe vevő termelői szervezetek legalább 10 %-ára ki kell terjedniük. Ugyanakkor a 6. cikk (3) bekezdésében említett kivonási műveletek esetében az elsőfokú ellenőrzéseknek a kivont termékmennyiség 100 %-ára ki kell terjedniük. |
|
b) |
az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 109. cikkének megfelelő másodfokú ellenőrzések. Az elsőfokú ellenőrzésen átesett jogalanyok legalább 40 %-ánál helyszíni ellenőrzéseket kell végezni, és a kivont termékmennyiség legalább 5 %-át ellenőrizni kell. |
(2) A 7. és a 8. cikk szerinti be nem takarításra és zöld szüretre az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 110. cikkében előírt ellenőrzéseket és feltételeket kell alkalmazni, kivéve azt a követelményt, amelynek értelmében nem kerülhet sor részleges betakarításra; ebben az esetben az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti eltérést kell alkalmazni. Az ellenőrzéseknek az érintett termőterületek legalább 25 %-ára ki kell terjedniük.
A 8. cikkben említett be nem takarítás és zöld szüret esetében az ellenőrzéseknek az érintett termőterületek 100 %-ára ki kell terjedniük.
10. cikk
Pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése
(1) A termelői szervezetek 2018. július 31-ig kérelmezhetik az 5. és a 7. cikkben említett pénzügyi támogatás folyósítását.
(2) Azok az elismert termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelők, akik nem kötöttek szerződést elismert termelői szervezettel, 2018. július 31-ig kérelmezhetik a tagállam által kijelölt illetékes hatóságnál a 6. és 8. cikkben említett pénzügyi támogatás kifizetését.
(3) A kifizetési kérelmekhez mellékelni kell az érintett támogatási összeg igazolására alkalmas dokumentumokat, valamint a kérelmező írásos nyilatkozatát arról, hogy nem részesült kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban, illetve biztosítási kártérítésben az e rendelet értelmében pénzügyi támogatásra jogosult műveletek tekintetében.
11. cikk
Értesítések
(1) A tagállamok 2018. október 1-jéig minden hónap első napján értesítik a Bizottságot termékek szerinti bontásban a következőkről:
|
a) |
ingyenes szétosztás céljából a piacról kivont mennyiség; |
|
b) |
az ingyenes szétosztástól eltérő célból a piacról kivont mennyiség; |
|
c) |
a zöld szürettel és be nem takarítással érintett megfelelő terület; |
|
d) |
az a), b) és c) pontban említett mennyiségek és területek tekintetében felmerülő összes kiadás. |
Az értesítéseknek csak a már végrehajtott műveletekre kell vonatkozniuk.
Ezeket az értesítéseket a tagállamok a III. mellékletben található megfelelő formanyomtatványok használatával állítják össze.
(2) Az első értesítéssel egyidejűleg a tagállamok a IV. mellékletben található megfelelő formanyomtatványok használatával értesítik a Bizottságot azokról a támogatási összegekről, amelyeket az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 79. cikkének (1) bekezdésével vagy 85. cikkének (4) bekezdésével, valamint e rendelet 5–8. cikkével összhangban állapítottak meg.
12. cikk
Az uniós pénzügyi támogatás kifizetése
Az e rendelet szerinti kifizetések kapcsán felmerülő tagállami kiadások csak akkor jogosítanak pénzügyi támogatásra, ha a kifizetésekre 2018. szeptember 30-ig sor került.
13. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. április 20-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság 913/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 21.) az őszibarack- és nektarintermelőknek nyújtandó ideiglenes és rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2014.8.22., 1. o.).
(3) A Bizottság 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról és a 913/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 259., 2014.8.30., 2. o.).
(4) A Bizottság 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. szeptember 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról (HL L 284., 2014.9.30., 22. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2015/1369 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 211., 2015.8.8., 17. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2016/921 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 10.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról (HL L 154., 2016.6.11., 3. o.).
(7) A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.).
I. MELLÉKLET
Tagállamonként előirányzott maximális termékmennyiségek a 2. cikk (1) bekezdése szerint
|
(tonna) |
||||
|
Tagállam |
Alma és körte |
Szilva |
Narancs, clementine, mandarin és citrom |
Őszibarack és nektarin |
|
Belgium |
21 845 |
|
|
|
|
Németország |
1 615 |
|
|
|
|
Görögország |
680 |
4 165 |
2 040 |
5 355 |
|
Spanyolország |
1 955 |
1 275 |
14 110 |
9 775 |
|
Franciaország |
3 060 |
|
|
|
|
Horvátország |
510 |
|
850 |
|
|
Olaszország |
4 505 |
3 910 |
850 |
2 380 |
|
Ciprus |
|
|
3 060 |
|
|
Hollandia |
5 865 |
|
|
|
|
Ausztria |
510 |
|
|
|
|
Lengyelország |
75 565 |
425 |
|
510 |
|
Portugália |
935 |
|
|
|
II. MELLÉKLET
Piacról való kivonásra vonatkozó maximális támogatási összegek az 5. és a 6. cikk szerint
|
Termék |
Maximális támogatás (EUR/100 kg) |
|
|
Ingyenes szétosztás |
Egyéb rendeltetések |
|
|
Alma |
16,98 |
13,22 |
|
Nektarin |
26,90 |
26,90 |
|
Őszibarack |
26,90 |
26,90 |
|
Körte |
23,85 |
15,90 |
|
Narancs |
21,00 |
21,00 |
|
Mandarin |
19,50 |
19,50 |
|
Clementine |
22,16 |
19,50 |
|
Satsuma |
19,50 |
19,50 |
|
Citrom |
23,99 |
19,50 |
|
Szilva |
34,00 |
20,40 |
|
Datolyaszilva |
21,02 |
14,01 |
|
Cseresznye |
48,14 |
32,09 |
III. MELLÉKLET
A 11. cikk (1) bekezdése szerinti értesítési sablonok
ÉRTESÍTÉS TERMÉKKIVONÁSRÓL – INGYENES SZÉTOSZTÁS
|
Tagállam: … |
Vonatkozó időszak: … |
Dátum: … |
|
Termék |
Termelői szervezetek |
Nem tag termelők |
Teljes mennyiség (t) |
Teljes uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
||||||||
|
Mennyiség (t) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
Mennyiség (t) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
|||||||||
|
kivonás |
szállítás |
válogatás és csomagolás |
Összesen |
kivonás |
szállítás |
válogatás és csomagolás |
Összesen |
|||||
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) = (b) + (c) + (d) |
(f) |
(g) |
(h) |
(i) |
(j) = (g) + (h) + (i) |
(k) = (a) + (f) |
(l) = (e) + (j) |
|
|
Alma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Körte |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alma és körte összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szilva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szilva összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Narancs |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Clementine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mandarin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Citrom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Citrusfélék összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Őszibarack |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nektarin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Őszibarack és nektarin összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cseresznye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Datolyaszilva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb termékek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzés: minden egyes értesítéshez külön Excel munkalapot kell kitölteni. |
||||||||||||
ÉRTESÍTÉS TERMÉKKIVONÁSRÓL – EGYÉB RENDELTETÉSEK
|
Tagállam: … |
Vonatkozó időszak: … |
Dátum: … |
|
Termék |
Termelői szervezetek |
Nem tag termelők |
Teljes mennyiség (t) |
Teljes uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
||
|
Mennyiség (t) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
Mennyiség (t) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
|||
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) = (a) + (c) |
(f) = (b) + (d) |
|
|
Alma |
|
|
|
|
|
|
|
Körte |
|
|
|
|
|
|
|
Alma és körte összesen |
|
|
|
|
|
|
|
Szilva |
|
|
|
|
|
|
|
Szilva összesen |
|
|
|
|
|
|
|
Narancs |
|
|
|
|
|
|
|
Clementine |
|
|
|
|
|
|
|
Mandarin |
|
|
|
|
|
|
|
Citrom |
|
|
|
|
|
|
|
Citrusfélék összesen |
|
|
|
|
|
|
|
Őszibarack |
|
|
|
|
|
|
|
Nektarin |
|
|
|
|
|
|
|
Őszibarack és nektarin összesen |
|
|
|
|
|
|
|
Cseresznye |
|
|
|
|
|
|
|
Datolyaszilva |
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb termékek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzés: minden egyes értesítéshez külön Excel munkalapot kell kitölteni. |
||||||
ÉRTESÍTÉS BE NEM TAKARÍTÁSRÓL ÉS ZÖLD SZÜRETRŐL
|
Tagállam: … |
Vonatkozó időszak: … |
Dátum: … |
|
Termék |
Termelői szervezetek |
Nem tag termelők |
Teljes mennyiség (t) |
Teljes uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
||||
|
Terület (ha) |
Mennyiség (t) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
Terület (ha) |
Mennyiség (t) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR) |
|||
|
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
(f) |
(g) = (b) + (e) |
(h) = (c) + (f) |
|
|
Alma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Körte |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alma és körte összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szilva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szilva összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Narancs |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Clementine |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mandarin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Citrom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Citrusfélék összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Őszibarack |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nektarin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Őszibarack és nektarin összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cseresznye |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Datolyaszilva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb termékek összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megjegyzés: minden egyes értesítéshez külön Excel munkalapot kell kitölteni. |
||||||||
IV. MELLÉKLET
Az első értesítéssel együtt megküldendő formanyomtatványok a 11. cikk (2) bekezdése szerint
TERMÉKKIVONÁSOK – EGYÉB RENDELTETÉSEK
A tagállam által az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 79. cikke (1) bekezdésének és e rendelet 5. cikkének megfelelően meghatározott maximális támogatási összegek
|
Tagállam: … |
Dátum: … |
|
Termék |
Termelői szervezet hozzájárulása (EUR/100 kg) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR/100 kg) |
|
Alma |
|
|
|
Körte |
|
|
|
Szilva |
|
|
|
Narancs |
|
|
|
Clementine |
|
|
|
Mandarin |
|
|
|
Citrom |
|
|
|
Őszibarack |
|
|
|
Nektarin |
|
|
|
Cseresznye |
|
|
|
Datolyaszilva |
|
|
BE NEM TAKARÍTÁS ÉS ZÖLD SZÜRET
A tagállam által az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 85. cikke (4) bekezdésének és e rendelet 7. cikkének megfelelően meghatározott maximális támogatási összegek
|
Tagállam: … |
Dátum: … |
|
Termék |
Szabadföldi |
Üvegházi |
||
|
Termelői szervezet hozzájárulása (EUR/ha) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR/ha) |
Termelői szervezet hozzájárulása (EUR/ha) |
Uniós pénzügyi támogatás (EUR/ha) |
|
|
Alma |
|
|
|
|
|
Körte |
|
|
|
|
|
Szilva |
|
|
|
|
|
Narancs |
|
|
|
|
|
Clementine |
|
|
|
|
|
Mandarin |
|
|
|
|
|
Citrom |
|
|
|
|
|
Őszibarack |
|
|
|
|
|
Nektarin |
|
|
|
|
|
Cseresznye |
|
|
|
|
|
Datolyaszilva |
|
|
|
|
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/47 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1166 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 26.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Stephen QUEST
főigazgató
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
A jegyzékbe vétel okai |
||||||||
|
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||
|
Téglalap alakú elektromos készülék (úgynevezett „videókonverter”), amelynek mérete megközelítőleg 17 × 14 × 4 cm. A készülék a következő csatlakozóaljzatokkal rendelkezik:
A készülék kialakítása lehetővé teszi SDI formátumú videojelek HDMI formátumra történő átalakítását. A készülék az RJ-45 interfész révén csatlakozik az Ethernethez, kizárólag szoftverfrissítések és a frissítésekhez szükséges elektromos áram biztosítása (Power over Ethernet, „PoE”) érdekében. |
8543 70 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja, valamint a 8543 , a 8543 70 és a 8543 70 90 KN-kódok szövegezése határozza meg. Az RJ-45 interfész (Etherneten keresztüli kommunikációs funkció) a fő funkció (videokonvertálás) mellett járulékos funkcióként szolgál, mivel szerepe a frissítések fogadása, miközben az interfészen keresztül nem kerül sor videojelek továbbítására. A 8517 vtsz. alá történő besorolás ennélfogva kizárt. A készüléket ezért a 85. árucsoportban másutt nem említett vagy besorolt, egyedi feladatokra szánt más elektromos gépként és készülékként a 8543 70 90 KN-kód alá kell besorolni. |
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/50 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1167 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 26.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Stephen QUEST
főigazgató
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Az áru megnevezése |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
|
(1) |
(2) |
(3) |
|
Kötött melltartó (61 % nejlon, 20 % elasztán, 12 % pamut, 7 % viszkóz), a mellek felett középen elhelyezkedő, állítható, széles, párnázott vállpántokkal, formázott kosárral és gumírozott hátpánttal. A vállpántok és a kosár hímzett mintával, az első középrész masni díszítéssel van ellátva. Az árucikk állítható kapoccsal záródik. A melltartókosárban bélés található oldalsó nyílásokkal, amelyen keresztül (esztétikai célból) a mell nagyobbítását szolgáló, vagy emlőeltávolító műtétet (masztektómiát) követően mellet formázó betét helyezhető el. lásd a képeket (*1) |
6212 10 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 6212 , a 6212 10 és a 6212 10 90 KN-kódok szövege határozza meg. Az árucikk (formája és szerkezete) a 6212 vtsz. alá besorolt melltartó objektív jellemzőivel rendelkezik, amely minden melltartófajtát magában foglal (lásd még a HR Magyarázat 6212 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának 2. bekezdése (1) pontját). Bár az árucikket a nők emlőeltávolító műtétet (masztektómiát) követően is viselhetik, ortopédiai készülékként vagy műtestrész alkatrészeként a 9021 vtsz. alá történő besorolása kizárt, mivel a behozatal időpontjában a termék objektív jellemzői megegyeznek a 6212 vtsz. alá tartozó termékek jellemzőivel, és semmilyen módon nem utalnak a végső (esztétikai vagy gyógyászati célú) felhasználásra. Az oldalsó nyílások sem indokolják a 9021 vtsz. alá történő besorolást, mivel mind az emlőeltávolító műtétet (masztektómiát) követően használt, mind pedig a mell (esztétikai célú) nagyobbítását szolgáló betét elhelyezésére alkalmasak. Hasonlóképpen, a mellek felett középen elhelyezkedő, széles vállpántok a 6212 vtsz. alá tartozó, nagyobb kosárral rendelkező melltartók gyakori tartozékai. Ezért az árucikket a 6212 10 90 KN-kód alá kell besorolni mint melltartót. |
(*1) A képek csupán tájékoztató jellegűek.
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/53 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1168 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 26.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Stephen QUEST
főigazgató
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
|
(1) |
(2) |
(3) |
|
Árucikk (ún. „kormánykerék-borítás”) műanyagból [poli(vinil-klorid) (PVC)], amely egy 38 cm átmérőjű kört formáz. Az árucikket gépjárművek kormánykerekének borítására szánták annak érdekében, hogy javítsa annak külső megjelenését, védje az izzadságtól, a használatból eredő kopástól és elhasználódástól, valamint hogy óvja a kezeket a különösen meleg vagy hideg szélsőségektől. Lásd a képet (*1). |
3926 90 97 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 3926 , a 3926 90 és a 3926 90 97 KN-kódok szövege határozza meg. A 8708 94 alszám alá, kormánykerék részeként történő besorolása kizárt, mivel az árucikk nem nélkülözhetetlen a kormánykerék működéséhez. A 8708 99 alszám alá, a 8701 – 8705 vtsz. alá tartozó gépjármű más alkatrészeként vagy tartozékaként történő besorolása szintén kizárt, mert az árucikk se nem nélkülözhetetlen a gépjármű működéséhez, se nem teszi alkalmassá egy speciális feladat elvégzésére, és nem is teszi lehetővé a fő funkciójával összefüggő további szolgáltatás elérését, illetve nem szélesíti az alkalmazási területét (lásd a C-152/10 Unomedical ügyben hozott ítélet 29. és 36. pontját, ECLI:EU:C:2011:402). Következésképpen az árucikket alapanyaga (műanyag) alapján a 3926 90 97 KN-kód alá kell besorolni műanyagból készült más áruként. |
(*1) A kép csupán tájékoztató jellegű.
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/56 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1169 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 26.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Stephen QUEST
főigazgató
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
|
(1) |
(2) |
(3) |
|
Árucikk vizes bázisú festéket tartalmazó, labdaformájú kemény zselatinkapszulából (úgynevezett „paintball-golyó”). Az árucikket a „paintball” nevű többszereplős játék során használt paintball-puska (91 m/s csőtorkolati sebességű légpuska) lövedékeként történő felhasználásra szánták. Lásd a képeket (*1). |
9306 90 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a Kombinált Nómenklatúra 95. Árucsoportjához tartozó Megjegyzések 1. pontjának s) alpontja, valamint a 9306 , a 9306 90 és a 9306 90 90 KN-kód szövege határozza meg. A terméket a paintball-puskához való lövedéknek szánták, amely jelentős csőtorkolati sebessége miatt a 9304 vámtarifaszám alá tartozó légpuskának minősül (lásd a 242/96/EK bizottsági rendeletet [HL L 31., 1996.2.9., 16. o.]). A paintball-golyó a söréthez és a darthoz hasonlóan lövedék, melyet légpuskával való lövésre használnak. Ezért a paintball-golyó más lőszer (lásd még a HR Magyarázat 9306 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának (A) rész (3) pontját). A termék 95. árucsoportba történő besorolása ezért azon árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjának s) alpontja alapján kizárt. A terméket következésképpen lövedékként a 9306 90 90 KN-kód alá kell besorolni. |
(*1) A képek csupán tájékoztató jellegűek.
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/59 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1170 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 26.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Stephen QUEST
főigazgató
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
A jegyzékbe vétel okai |
|
(1) |
(2) |
(3) |
|
Az akkumulátorral működő, ujjbegyre helyezhető kompakt eszköz (ún. pulzoximéter) egy egységen belül tartalmaz egy elektromos processzort, egy pár fénykibocsátó diódát (LED), egy fotodiódát és egy LED kijelzőt (különböző kijelző funkciókkal). Emellett a készülék az akkumulátor töltöttségi szintjéről is szolgáltat adatot. Ezenkívül a túl magas vagy túl alacsony pulzusszám vagy véroxigénszint esetén működésbe lépő vészjelzővel, valamint egy „clip in” (felcsiptethető) ujjcsipesszel is felszerelt. A készüléket nem invazív módszerként alkalmazzák a páciensek oxigéntelítettségének nyomon követésére. Emellett a pulzusszám optikai sugárzás révén történő mérésére is használják. A vizsgált személy ujjára történő felhelyezést követően a fénykibocsátó dióda két különböző hullámhosszúságú fénysugarat bocsát ki az ujjon keresztül a fotodióda irányába. A készülék a két hullámhosszúság elnyelésének változását méri, és ennek függvényében határozza meg/számítja ki az oxigéntelítettséget és pulzusszámot. A készülék orvosi, kutatási, sport-, üzleti stb. célokra (pl. oxigénkamrák, oxigénben szegény közegben történő extrém hegymászás, mélytengeri merülés, továbbá pilóták, tűzoltók, űrhajósok által stb.) használható. Lásd a képet (*1). |
9018 19 10 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 9018 , a 9018 19 és a 9018 19 10 KN-kódok szövege határozza meg. A készülék a 9018 vtsz. hatálya alá tartozik, amely számos olyan eszközt és műszert foglal magában, amelyeket – az esetek döntő többségében – csak szakmai közegben használnak betegségek megelőzésére, kezelésére vagy műtétek végrehajtására. Az ide tartozó készülékek és műszerek lehetnek optikai készülékekkel felszereltek és működhetnek elektromos árammal is (lásd még a HR Magyarázat 9018 vtsz-hez tartozó magyarázatát). Noha az eszköz lakosság általi használata is megengedett, alkalmazása orvosi célokra történik, mivel az eszköz a „test élettani működéséről” nyújt olyan információkat, amelyek szükségessé tehetik ezek további, szakemberek általi elemzését. Következésképpen optikai sugárzással működő fizikai vagy vegyi analízisre szolgáló készülékként és műszerként a 9027 vtsz. alá történő besorolása kizárt. Ezért a 9018 19 10 KN-kód alá kell besorolni mint orvosi célokra használt, két vagy több fiziológiai jellemzőt egyidejűleg mérő készülék. |
(*1) A kép csupán tájékoztató jellegű.
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/62 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1171 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 30.)
a Kínai Népköztársaságból származó melamin behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
A. ELJÁRÁS
1. Hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 457/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó melamin behozatalára. |
|
(2) |
Az intézkedések a Kínából érkező összes behozatal tekintetében főszabályként tonnánként 415 EUR összegű mértékvámot, három együttműködő kínai exportáló gyártó tekintetében pedig tonnánként 1 153 EUR összegű minimális importárat határoztak meg. |
2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem
|
(3) |
A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a hatályban levő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (2) bekezdése alapján. |
|
(4) |
A kérelmet három uniós gyártó nyújtotta be: a Borealis Agrolinz Melamine GmbH, az OCI Nitrogen BV és a Grupa Azoty Zaklady Azotow Pulawy SA (a továbbiakban együtt: kérelmezők). E vállalatok együttes termelése a melamin teljes 2015. évi uniós termelésének több mint 50 %-át tette ki. |
|
(5) |
A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy a hatályban levő intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a dömping megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna. |
3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása
|
(6) |
Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2016. május 11-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. |
4. Vizsgálat
4.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(7) |
A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. április 1. és 2016. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
4.2. A vizsgálatban érintett felek
|
(8) |
A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság értesítette a kérelmezőket, más ismert uniós gyártókat, a Kínában működő exportáló gyártókat, az ismert importőröket és kereskedőket és ezek szervezeteit, az ismert érintett felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit. |
|
(9) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül ismertessék írásban álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, amely azt kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek a meghallgatást indokolták. |
|
(10) |
A Bizottság szolgálatai a vizsgálat kezdeti szakaszában egyetlen érdekelt fél, a nemzetközi kereskedelem előmozdításával foglalkozó kínai szerv (China Council for the Promotion of International Trade, a továbbiakban: CCPIT) részére biztosították a meghallgatás lehetőségét. Ugyanezt az érdekelt felet a végleges nyilvánosságra hozatalt követően a meghallgató tisztviselő is meghallgatta 2017. május 4-én. |
4.3. Mintavétel
|
(11) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy abban az esetben, ha jelentős számú érdekelt fél jelentkezik, az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt fog végezni körükben. |
— Mintavétel a Kínában működő exportáló gyártók körében
|
(12) |
A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más, Kínában működő exportáló gyártók, nevezze meg őket, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(13) |
Egyetlen olyan Kínában működő exportáló gyártó sem volt, amely jelentkezett és kitöltve visszaküldte volna a mintavételi űrlapot, vagy pedig együttműködött volna a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ezért a Bizottság ebben az eljárásban nem végzett mintavételt a kínai exportáló gyártók körében. |
— Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(14) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az a három uniós gyártó, amely egyben kérelmező is volt, kitöltve visszaküldte a legitimációs űrlapot, míg a további két uniós gyártó nem működött együtt a vizsgálatban. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a melamin legnagyobb reprezentatív értékesítési és termelési volumene alapján választotta ki. Az ideiglenes minta a három együttműködő uniós gyártót tartalmazta. A mintában szereplő uniós gyártók együttes termelése több mint 80 %-át tette ki a 2015. évi becsült uniós össztermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető. |
— Mintavétel a független importőrök körében
|
(15) |
A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes (mindösszesen tizenöt) ismert importőrt és forgalmazót az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlap kitöltésére. |
|
(16) |
Mindössze egyetlen importőr küldött vissza kitöltött mintavételi űrlapot, ezért a Bizottság a mintavételt nem tartotta szükségesnek. |
4.4. Kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(17) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. |
|
(18) |
A Bizottság az analóg országban működő két gyártónak, a mintában szereplő három uniós gyártónak, egy független importőrnek, valamint hatvankilenc ismert uniós felhasználónak küldött kérdőívet. |
|
(19) |
Hiánytalanul kitöltött kérdőívet két, a potenciális analóg országok valamelyikében működő gyártó, a mintában szereplő három uniós gyártó, egy független importőr, valamint négy felhasználó küldött vissza. |
|
(20) |
A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:
|
B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
1. Az érintett termék
|
(21) |
Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2933 61 00 KN-kód alá tartozó melamin. |
|
(22) |
A melamin fehér színű, kristályos por, amelyet elsősorban karbamidból állítanak elő, és főként rétegelt termékekben, faipari ragasztóanyagokban, sajtolóanyagokban, valamint papír- és textilipari alapanyagok kezeléséhez használnak. |
2. A hasonló termék
|
(23) |
Az érintett termékről és az analóg ország, Japán belföldi piacán gyártott és értékesített melaminról, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített melaminról a Bizottság megállapította, hogy alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőik, valamint felhasználásaik azonosak. |
|
(24) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(25) |
Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna. |
1. Együttműködés Kína részéről
|
(26) |
A felülvizsgálati eljárás megindításakor a Bizottság az összes ismert kínai exportáló gyártót (71 vállalatot és vállalatcsoportot) felkérte arra, hogy jelentkezzen, és töltse ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt mintavételi űrlapot. A felülvizsgálati eljárás megindítására azonban egyetlen kínai vállalat sem reagált, és az eljárás későbbi szakaszaiban sem tanúsított együttműködést egyetlen kínai vállalat sem. |
|
(27) |
Kína részéről az egyetlen reakció az volt, hogy a CCPIT észrevételeket tett, majd meghallgatáson vett részt. |
|
(28) |
A kérelmezők vitatták, hogy a CCPIT érdekelt félnek tekinthető-e. A kérelmezők beadványukban azzal érveltek, hogy a CCPIT sem nem exportőre az érintett terméknek, sem pedig ilyen exportőröket tömörítő szervezet, ezért észrevételeit teljes egészében figyelmen kívül kell hagyni. |
|
(29) |
A Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Kamaraként (CCOIC) is ismert CCPIT egyebek mellett olyan vállalatokból és szervezetekből áll, amelyek Kína gazdasági és kereskedelmi ágazatait képviselik. Ezért exportőrszervezetnek, és ennek folytán az érintett termék exportőreit tömörítő szervezetnek is tekinthető. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT megerősítette, hogy tagjai között 9 melamintermelő vállalat is szerepel. Emellett a CCPIT alapszabálya szerint a szerv feladatai közé tartozik a kínai vállalkozások és természetes személyek fellépésének megszervezése, támogatása és a nevükben való fellépés a harmadik országok által folytatott eljárásokban, köztük a dömpingellenes eljárásokban. A fentiek figyelembevételével a Bizottság – korábbi dömpingellenes eljárásokhoz hasonlóan (6) – a CCPIT-t érdekelt félnek tekintette. |
2. Dömping a felülvizsgálati időszak alatt
a) Analóg ország
|
(30) |
Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket a belföldi piacon fizetett vagy fizetendő árak vagy egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országhoz (a továbbiakban: analóg ország) tartozó számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. |
|
(31) |
Az eredeti vizsgálatban a Bizottság Indonéziát választotta analóg országnak. Az együttműködő indonéziai gyártó azonban 2011-ben bezárta gyártólétesítményét. Mivel Indonéziában a kérdéses vállalat foglalkozott egyedül a melamin gyártásával, ezt az országot a továbbiakban nem lehetett analóg országként figyelembe venni. |
|
(32) |
Kérelmükben a kérelmezők az USA-t javasolták analóg országnak. Ennek megfelelően kérelmükben a kérelmezők az USA piacához tartozó számtanilag képzett rendes értéket használták fel a dömpingkülönbözet előzetes számításához. Figyelemmel azonban arra, hogy az USA-ban csupán egyetlen belföldi gyártó gyárt melamint, és tevékenységét jelenleg nagyon magas szintű dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések védik, a Bizottság annak ellenére is másik analóg országot keresett, hogy az amerikai gyártó kész volt együttműködni, és megválaszolta a kérdőívet. |
|
(33) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés más melamingyártó országok analóg országként történő figyelembevételével is számolt (India, Irán, Japán, Katar, Oroszország és Trinidad és Tobago). A jelenlegi felülvizsgálati eljárás megindítása után a Bizottság nyolc vállalatot keresett meg ezekben az országokban. Közülük egyedül a japán Nissan Chemical Industries Ltd volt kész együttműködni analóg országbeli gyártóként és küldte vissza a kitöltött kérdőívet; ennek tartalmát azután a Bizottság a helyszínen is megvizsgálta. |
|
(34) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT előadta, hogy a nyilvános aktában nem szerepelnek az érintett termék másik japán exportáló gyártójával való kapcsolatfelvétel adatai, ezért a CCPIT nem tudja ellenőrizni, hogy a kérdéses japán vállalat valóban elzárkózott-e az eljárásban való együttműködéstől. |
|
(35) |
Ezzel összefüggésben a Bizottság elmagyarázta, hogy a potenciális analóg országok valamennyi gyártójával megkísérelte felvenni a kapcsolatot legalább kétszer (2016. július 15-én és szeptember 16-án), és mindegyikük számára megküldte a kitöltetlen kérdőívet. Mivel azonban az érintett gyártók egymás versenytársai, a levelezést a nyilvános akta nem tartalmazza, és arra sincs mód, hogy a Bizottság a kérdéses e-mail-címeket a szóban forgó gyártók előtt felfedje. (7) A Bizottság megerősíti, hogy az érintett termék másik japán gyártójától nem érkezett válasz. |
|
(36) |
A Bizottság a belföldi piac mérete és az ott folyó verseny intenzitása miatt Japánt megfelelő analóg országnak tekintette. Japánban két belföldi gyártó működik, és a piac jelentős részét teszi ki az import (becsült részaránya 12 %). Mindkét japán gyártó termel exportra is, így költségeiknek és áraiknak nemzetközileg is versenyképeseknek kell lenniük. Az ország piacát nem védik magas vámok. A vámszint 3,1 % a WTO tagjai felé, de 0 % a japán piac fő exportőre, Kína vonatkozásában is érvényes általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) keretében. Emellett jelenleg nincsenek hatályos piacvédelmi intézkedések. |
|
(37) |
A fentiekre való tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Japán az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő analóg ország. |
|
(38) |
A CCPIT vitatta a rendes érték analóg ország alapján történő megállapításának eljárását, arra hivatkozva, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza 2016. december 11-én hatályát vesztette. Álláspontja szerint a kínai exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket saját belföldi áraik és/vagy költségeik alapján kell kiszámítani. |
|
(39) |
A Bizottság ezt az álláspontot elutasította. Mivel az eljárás megindításáról szóló értesítés 2016. május 11-én került közzétételre, az alkalmazandó jogi keretet az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Emiatt a rendes érték megállapítása analóg ország adatai alapján történik. A kínai exportáló gyártóknak lehetőségük volt piacgazdasági elbánás (MET) kérelmezésére szolgáló igénylőlapot benyújtani, de egyikük sem élt ezzel a lehetőséggel. |
|
(40) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmezők amellett érveltek, hogy analóg országnak az USA-t kellett volna választani. Elismerték, hogy a Bizottságnak a (36) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításaiból valóban következhet, hogy az amerikai gyártónak az amerikai belföldi piacon alkalmazott ára alkalmatlan a rendes érték meghatározásában való felhasználásra. Az amerikai piac e sajátosságai azonban nem akadályozhatják meg a Bizottságot abban, hogy a számtanilag képzett rendes érték meghatározására irányuló módszer alkalmazása során az USA-t tekintse analóg országnak. Mindazonáltal a kérelmezők nem kifogásolták, hogy a Bizottság Japánt választotta analóg országnak. |
|
(41) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a (36) preambulumbekezdésben ismertetett torz helyzet miatt az USA minden szempontból, így a rendes érték számítása céljából is alkalmatlan az analóg országként való figyelembevételre. Emiatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította. Emellett a Bizottság nyugtázta, hogy a kérelmezők nem kifogásolták Japán analóg országként történő figyelembevételét. |
b) Rendes érték
|
(42) |
A rendes érték meghatározása az egyetlen analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információk alapján történt. |
|
(43) |
Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék analóg országbeli együttműködő gyártója által független vevőknek megvalósított belföldi értékesítések összmennyisége reprezentatív volt-e. Ebből a célból e gyártó teljes belföldi értékesítési volumenét összevetette az érintett terméknek a kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált teljes volumenével. Ennek alapján megállapította, hogy a hasonló termék a japán belföldi piacon reprezentatív mennyiségben került értékesítésre. Mivel az érintett termék homogénnek tekinthető, a reprezentativitás terméktípusonkénti vizsgálatára nem volt szükség. A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az analóg országbeli gyártó esetében a belföldön értékesített termék az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően szokásos kereskedelmi forgalom keretében értékesítettnek tekinthető-e. |
|
(44) |
mivel a számított termelési költséggel (előállítási költségek plusz SGA-költségek) megegyező vagy annál nagyobb nettó értékesítési áron értékesített volumen kevesebb mint 80 %-át adta a teljes belföldi értékesítési volumennek, a Bizottság a rendes értéket a nyereséges belföldi ügyletekhez tartozó, gyártelepi árra átszámított árak alapján határozta meg. A gyártelepi árra való átszámítás 2–7 %-os kiigazítást igényelt. |
|
(45) |
mivel a japán gyártó más gyártási eljárást alkalmazott, mint a kínai és az uniós gyártók általában (a melamingyártásban felhasznált karbamidot kőolajszármazékokból, nem pedig földgázból mint alapvető nyersanyagból állította elő), a rendes érték számítása során a gyártási eljárás különbözőségének figyelembevétele érdekében a Bizottság a szokásos kereskedelmi forgalomban való értékesítés vizsgálatára felhasznált előállítási költségeket csökkentett értékkel vette figyelembe. A csökkentés mértékét a két érintett alapvető nyersanyagból, a kőolajszármazékokból és a földgázból való előállítás költségeiben meglévő tényleges eltérés adta. A csökkentés mértékét az együttműködő analóg országbeli gyártóra nézve pontosan ki lehetett számítani, mert a felülvizsgálati időszak utáni időszakban a kérdéses vállalat gyártási eljárást váltott, és áttért a szokásos, földgázból való előállításra. A Bizottság a számítás során emellett figyelembe vette a felülvizsgálati időszak utáni időszakban a két alapvető nyersanyag árában bekövetkezett változásokat is. A csökkentés pontos mértékét és számításának módját nem lehetett nyilvánosságra hozni, mert egyetlen vállalat költségadatain alapult, így bizalmas adatnak minősül. A csökkentés mértékét azonban a Bizottság közelítőleg, értéktartományok formájában közölte az érdekelt felekkel. |
c) Exportár
|
(46) |
mivel a kínai exportőrök nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a felülvizsgálati időszakban érvényes átlagos exportárat az Eurostat importstatisztikáiból vette. Ezt követően a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében felsorolt tényezők figyelembevétele érdekében, a felülvizsgálati kérelemben szereplő, illetve az eredeti vizsgálat keretében összegyűjtött adatok alapján átszámította CIF-árról gyártelepi árra. Ez az átszámítás mindösszesen 11 %-os kiigazítást jelentett. |
d) Összehasonlítás
|
(47) |
A Bizottság a rendes értéket gyártelepi szinten összehasonlította a fentieknek megfelelően meghatározott átlagos kínai exportárral. |
|
(48) |
A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása céljából a Bizottság kiigazítások formájában – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, a (44) és a (46) preambulumbekezdésben ismertetett módon – megfelelően figyelembe vette az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. A belföldi árak esetében a szárazföldi fuvarozás miatt volt szükség kiigazításra. Az exportárak esetében a szárazföldi fuvarozás, az anyagmozgatás és a tengeri fuvarozás miatt volt szükség kiigazításra. |
|
(49) |
Kína részleges héa-visszatérítést alkalmaz kivitel esetén, és ebben az esetben 8 % héát nem térített vissza. Annak érdekében, hogy a rendes érték és az exportár adótartalma azonos mértékű legyen, a Bizottság a rendes értéket megnövelte a melamin exportjára felszámított héa azon részével, amelyet Kína nem térített vissza a kínai exportáló gyártóknak. (8) |
e) Dömpingkülönbözet
|
(50) |
A Bizottság az érintett terméket e felülvizsgálat és az eredeti vizsgálat keretében egyaránt homogénnak tekintette. Ezért szükségtelen volt terméktípusonként dömpingkülönbözetet megállapítani. Az Unióba értékesített termék kínai átlagos exportára jelentősen kisebb volt, mint az analóg országra vonatkozóan megállapított rendes érték. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kínai exportőrök a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is erősen dömpingáron, 21,0 %-os dömpingkülönbözet mellett értékesítették termékeiket az uniós piacon. |
|
(51) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT észrevételezte, hogy a Bizottság nem tájékoztatta az érdekelt feleket a rendes érték és az exportár számítása során végrehajtott egyes kiigazítások természetéről és pontos mértékéről. |
|
(52) |
Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az eljárásban egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt. Ezért egyetlen kínai érdekelt fél sem kapott részletes tájékoztatást a rá vonatkozó exportár számításáról. A rendes érték kapcsán végrehajtott kiigazításokkal összefüggésben a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy ezek a kiigazítások az analóg ország egyetlen vállalatának adatain alapulnak, ezért titoktartási okokból – tekintettel arra, hogy az adott vállalat szempontjából rendkívül érzékeny adatokról van szó – pontos értékek formájában nem, csak értéktartományok formájában hozhatók nyilvánosságra. Emellett a kiigazítások természetével és a felhasznált adatok forrásával kapcsolatban – a (48) preambulumbekezdésen túlmenően – a Bizottság a meghallgatás során részletes magyarázattal szolgált az érdekelt fél számára. A számítás nem megfelelő nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos észrevételt ezért a Bizottság elutasítja. |
f) Következtetés a felülvizsgálati időszak alatti dömpingről
|
(53) |
A Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálatban megállapítottnál kisebb volumenekben ugyan, de a felülvizsgálati időszak alatt is exportáltak melamint dömpingáron az Unióba. |
|
(54) |
A kínai export többsége (9) azonban a minimális importárak rendszere keretében érkezett az Unióba, ezért az e vizsgálatban meghatározott exportár nem feltétlenül tükrözi azt az árszintet, amely a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén ténylegesen érvényesülne. Emellett az érintett terméknek Kínából az Unióba behozott volumene a felülvizsgálati időszak alatt viszonylag csekély volt (piaci részesedése körülbelül 2 %-ot tett ki). A Bizottság ezért megvizsgálta azt is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása. |
3. A dömping folytatódásának valószínűségét alátámasztó bizonyítékok
|
(55) |
A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Ennek során megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, valamint az uniós piac vonzerejét. |
|
(56) |
mivel a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó elemzést az alaprendelet 18. cikke alapján, a felülvizsgálati kérelemben megtalálható, valamint nyilvánosan hozzáférhető információk alapján végezte el. |
a) Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában
|
(57) |
A kérelmezők által a kérelmükben bemutatott statisztikai adatok szerint a kínai termelési kapacitás már 2013-ban 1,9 millió tornára rúgott. (10) Ugyanebben az évben a kínai termelés volumene alig maradt el az 1,1 millió tonnától, a kínai belföldi piac pedig mintegy 852 000 tonnát képviselt. |
|
(58) |
A kínai termelési volumenből az következik, hogy Kínában jelentős, mintegy 800 000 tonnát kitevő volt a szabad kapacitás. A 2013-as adatok szerint a tényleges kínai termelés csaknem teljes egészében kielégítette a belföldi keresletet (az import jelentéktelen volt, 700 tonna), és 205 000 tonna termék exportját is lehetővé tette. |
|
(59) |
A felülvizsgálati időszakra a teljes kínai kivitel 240 000 tonnára nőtt. (11) Ezt a számadatot, valamint a fentiekben említett hatalmas szabad kapacitást annak tükrében is értékelni kell, hogy az Unió piacán a teljes felhasználás becsült értéke a felülvizsgálati időszakban 393 000 tonna volt. |
|
(60) |
Szabad kapacitásaik mozgósításával a kínai termelők elméletileg képesek volnának arra, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a harmadik országokba irányuló kivitel fenntartása mellett a teljes uniós felhasználás több mint kétszeresének megfelelő mennyiséget szállítsanak. |
|
(61) |
A CCPIT álláspontja szerint a kínai szabad kapacitásra vonatkozó becslésnek a kínai belföldi piac várható bővülését is figyelembe kellene vennie. A kínai belső piac bővülését az (57) preambulumbekezdésben hivatkozott forrás azonban már figyelembe vette. A forrás becslése szerint a kínai belföldi felhasználás várhatóan évi 5,9 %-kal fog nőni, és 2018-ra eléri az 1,1 millió tonnát. Figyelembe véve a belföldi kereslet ilyen mértékű növekedését, és mintegy 250 000 tonna, vagy akár 300 000 tonna teljes exportvolumennel számolva a kínai szabad kapacitás még mindig nagyobbnak adódik, mint az uniós piac teljes felhasználása. Ez a forgatókönyv abból az óvatos feltételezésből indul ki, hogy a teljes kínai termelési kapacitás 2013 és 2018 között nem nőtt és nem fog nőni. |
|
(62) |
A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kína jelentős szabad melamintermelő kapacitással rendelkezik, és ez a kapacitás nagyobb, mint a teljes uniós felhasználás. |
|
(63) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT azt állította, hogy a Bizottságnak a kínai szabad kapacitással kapcsolatos következtetései hibás elemzésen alapulnak, mert a számítás során a Bizottság két különböző időszak adatait vette figyelembe: a tényleges termelési kapacitás tekintetében a 2013. évet, a tényleges teljes kínai export és a becsült felhasználás tekintetében pedig a felülvizsgálati időszakot. Továbbá a CCPIT észrevételezte, hogy a Bizottság az elemzésében az érintett terméknek a felülvizsgálati időszak alatti nagy volumenű teljes kínai exportjára összpontosított, és figyelmen kívül hagyta, hogy az Unió piacára irányuló kivitel viszonylag kis volumenű volt. Végezetül a CCPIT alternatív számítási módszert javasolt a 2018. évben várható kínai kapacitáskihasználás és szabad kapacitás meghatározására, amely a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 9. mellékletében található, a Bizottság által felhasznált adatok helyett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 24. mellékletében található adatokon alapul. |
|
(64) |
A fentiekkel kapcsolatban először is le kell szögezni, hogy az elemzésben a Bizottság azzal a rendkívül óvatos feltételezéssel élt, hogy 2013 és a felülvizsgálati időszak között a teljes kínai termelési kapacitás nem nőtt. Ha a Bizottság – a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 9. mellékletéből kiindulva – erre az értékre is adott volna becslést a felülvizsgálati időszak tekintetében, akkor a kínai termelési kapacitás 230 000 tonnával nagyobb lett volna. |
|
(65) |
Másodszor: a kínai szabad kapacitásra vonatkozó elemzés és becslés szempontjából a kínai belföldi felhasználás és a kínai kivitel teljes volumene releváns, nem az egy-egy konkrét piacra, esetünkben az Unióba irányuló kivitelé. |
|
(66) |
Harmadszor: a CCPIT által a 2018. évi kínai szabad kapacitás számítására vonatkozóan javasolt alternatív módszer alkalmazásával a szabad kapacitás csak 200 000 tonnával adódna kisebbre. Ezért nem változna meg a (61) preambulumbekezdésben foglalt azon következtetés, hogy a kínai szabad kapacitás nagyobb a teljes uniós piaci felhasználásnál. Továbbá a CCPIT által javasolt alternatív számítási módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a belföldi felhasználás várható növekedése ellenére a kínai gyártók viszonylag alacsony, 48,3 %-os szinten fogják tartani a kapacitáskihasználást. Mindezek miatt az érdekelt félnek a kínai szabad kapacitás elemzésével kapcsolatos kérdéses felvetését a Bizottság elutasította. |
b) A kínai exportőrök magatartása a harmadik országok piacain
|
(67) |
Annak meghatározása érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is alacsony áron exportálnak-e, a Bizottság megvizsgálta a kínai exportértékesítésekhez a három legfontosabb kínai exportpiac (Törökország, Malajzia és Dél-Korea) esetében tartozó árszintet. Az e három piacra irányuló kivitel a felülvizsgálati időszakban a vizsgált termék teljes kínai kivitelének mintegy 36 %-át adta. Emellett a Bizottság az analóg országba, Japánba irányuló kínai exportértékesítésekkel kapcsolatban is megvizsgálta az árszintet. |
|
(68) |
A Bizottság a harmadik országok piacaira irányuló kivitelhez tartozó exportárat a kínai exportstatisztikákban megtalálható, a Kínából való kivitel mennyiségére és értékére vonatkozó adatok alapján határozta meg (az értékeket FOB-ről gyártelepi árra átszámítva). |
|
(69) |
A kiválasztott országokba irányuló kínai exporthoz tartozó átlagos exportárak jelentős mértékben elmaradtak mind az eredeti vizsgálat nyomán elrendelt, az Unió piacára irányuló kivitelre vonatkozó minimális importártól, mind pedig a jelen hatályvesztési felülvizsgálati eljárás keretében megállapított, a japán piacon érvényes belföldi áraktól. |
|
(70) |
Továbbá az USA hatóságainak nemrégiben tett ténymegállapításai, amelyek nyomán az USA dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az érintett termék Kínából érkező importjával kapcsolatban, szintén megerősítik, hogy a kínai exportáló gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. |
|
(71) |
Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak során a kínai exportáló gyártók magatartása az áralákínálás és – valószínűsíthetően – a dömping tekintetében nem változott. |
c) Az uniós piac vonzereje
|
(72) |
Az uniós piac a melamin második legnagyobb piaca a világon, a becslések szerint a kereslet csaknem fele a kínai belföldi piacon jelen lévő keresletnek. Az intézkedések bevezetése előtt az Unió Kína hagyományos piacának számított. Az eredeti vizsgálat szerint a kínai behozatal átlagosan évi 30 000 tonna volt, azaz több mint háromszorosa a jelenleg az Unióba irányuló exportnak. Általában véve az uniós piacon az átlagos ár (1 149 EUR/tonna) is nagyobb, mint a Kína fő exportpiacain érvényes átlagos exportár (855 EUR/tonna). Az exportáló gyártók az intézkedések bevezetése után is folytatták az Unióba irányuló kivitelt, és fenntartották üzleti kapcsolataikat az uniós felhasználókkal. |
|
(73) |
Valószínűsíthető tehát, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók hatalmas szabad kapacitásaik egy részét az uniós piac felé fordítanák, és képesek volnának a jelenleg érvényes minimális importár alatt exportálni. |
|
(74) |
Emellett az USA által a kínai melaminra nemrégiben kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok (12) miatt lényegében bezárult Kína előtt egy nagy méretű, kedvező árakon elérhető piac. Kína 2013-ban és 2014-ben 10 841, illetve 12 764 tonna melamint exportált az USA-ba; ez a mennyiség 2015-re 786 tonnára, 2016-ra pedig 213 tonnára esett vissza, tehát jelentős (mintegy 12 000 tonnának megfelelő) mennyiség szabadult fel más célpiacok számára. |
|
(75) |
Ebből következően az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is további jelentős mennyiségű alacsony árú melamin volna átirányítható az Unióba. |
|
(76) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT vitatta az uniós piac vonzerejével kapcsolatos fenti ténymegállapításokat. Az érdekelt fél először is egyet nem értésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézkedések bevezetése előtt az uniós piac a kínai melaminexport hagyományos piacának volt tekinthető. A CCPIT ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy az Unióba irányuló kínai export volumene már 2007 és 2010 között, tehát az intézkedések bevezetése előtt drámaian lecsökkent. Másodszor: az érdekelt fél vitatta a Bizottság azon következtetését, hogy az USA által Kínával szemben nemrégiben bevezetett piacvédelmi intézkedések hatására a korábban az USA-ba exportált mennyiségek célpiacává az uniós piac válhat. Érvének alátámasztására a CCPIT az indiai piac helyzetére utalt, amely az évek óta hatályban lévő intézkedések ellenére is a kínai gyártók fő exportpiacának számít. |
|
(77) |
Válaszul a fentiekre a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Unióba irányuló kínai exportvolumenek 2007 és 2010 közötti csökkenése időben egybeesett az uniós felhasználásnak a gazdasági válság miatti drámai visszaesésével. Ebben az időszakban az uniós melaminpiac több mint 30 %-kal zsugorodott. Továbbá 2010 elején már folyamatban volt a dömpingellenes eljárás, és ez általában már a kezdetektől fogva kihat az érintett országból származó kereskedelmi volumenekre. Másodszor: az indiai piaccal összefüggésben a Bizottság rámutatott arra, hogy az India által bevezetett intézkedések sokkal alacsonyabb szintűek, mint az USA intézkedései. (13) Továbbá, ahogyan azt a (74) preambulumbekezdés jelzi, az amerikai intézkedéseknek a kínai exportvolumenekre gyakorolt hatásai máris egyértelműen érzékelhetők. A fentiek fényében a CCPIT-nek az uniós piac vonzerejével kapcsolatos észrevételeit a Bizottság elutasította. |
d) Következtetés a dömpingről és folytatódásának valószínűségéről
|
(78) |
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kínai exportáló gyártók dömpingáron értékesítik terméküket az uniós piacon. Emellett a kínai gyártók a harmadik országok piacain is folytatják az alacsony áron, vélhetően dömpingáron történő értékesítést. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, és ez képes az Unióban és Kínában jelentkező teljes kereslet kielégítésére, még akkor is, ha figyelembe vesszük a kínai belföldi felhasználás várható jövőbeli növekedését. Végül az is megállapítást nyert, hogy mérete és a magas árak miatt az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Ezt a ténymegállapítást támasztja alá az a körülmény is, hogy az egyik fontos kínai exportpiac, az USA a piacvédelmi intézkedések bevezetése nyomán lényegében bezárult a kínai export előtt. |
|
(79) |
Mindezek alapján a Bizottság megítélése szerint nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén továbbra is jelentős mennyiségű kínai melamin érkezne dömpingáron az Unióba. |
D. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT
|
(80) |
A hasonló terméket öt uniós gyártó (14) állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”. A három legnagyobb gyártó a három kérelmező, (15) amelyek egyben a mintában szereplő uniós gyártók is voltak; (16) ezek együttesen több mint 80 %-át adták a felülvizsgálati időszak alatt a hasonló termék becsült uniós termelésének. A két további, kisebb termelésű gyártó nem kifogásolta a vizsgálat megindítását. |
|
(81) |
Egy érdekelt fél felvetette, hogy a Bizottság az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti legitimációs vizsgálatban csak azokat a Kínából behozott mennyiségeket vette figyelembe, amelyek viszonteladásra kerültek, a többit nem. Emiatt egyes uniós gyártók esetében téves lehet az a megállapítás, hogy az uniós gazdasági ágazat részét képezik. Emellett az érdekelt fél azt is kifogásolta, hogy az egyik uniós gyártó a kérdőívre adott válaszában nem jelölte meg az import származását. |
|
(82) |
A legitimációs űrlapra válaszoló uniós gyártók közül csak egy importált melamint Kínából, és az is csak rövid ideig (2012-ben és 2013-ban), elenyésző mennyiségben (az általa uniós független vevőknek értékesített mennyiség kevesebb mint 0,2 %-a erejéig). Emiatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította. A második észrevétellel kapcsolatban: az uniós gyártó azért nem jelölte meg beszerzéseinek (nem feltétlenül importról van szó) származási országát a kérdőívre adott válaszában, mert abból kiderült volna beszállítójának kiléte. Emellett, mint fent már utaltunk rá, a Kínából érkező behozatali volumen elenyésző volt. Mindezek miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó uniós gyártó az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazat részét képezi. |
|
(83) |
További észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az uniós gazdasági ágazat összetételét. |
E. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE
1. Uniós felhasználás
|
(84) |
Az uniós felhasználás meghatározása az Eurostat adatai szerint Kínából és a harmadik országokból érkező behozatal, valamint az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésének összeadásával történt. Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítésére vonatkozó adatok a felülvizsgálati kérelemből származnak, és kiigazításra kerültek a mintában szereplő uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a válaszukban szolgáltatott adatok alapján. |
|
(85) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 1. táblázat Uniós felhasználás
|
||||||||||||||||||||||||
|
(86) |
Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban folyamatosan és összességében 12 %-kal (a 2012-es csaknem 350 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakra csaknem 393 000 tonnára) nőtt. A felhasználás növekedése a pénzügyi és gazdasági világválság utáni általános gazdaságélénkülést tükrözi. Ebben a vonatkozásban 2012 még nehéz év volt, mert a melaminfelhasználás szempontjából elsősorban meghatározó építőipar csak viszonylag lassan állt lábra. (17) Ez nemcsak a felhasználásra hatott ki, hanem az értékesítési árakra, valamint – ahogyan a későbbiekben látni fogjuk – más kármutatókra is. |
2. Kínából az Unióba érkező behozatal
a) A Kínából érkező behozatal volumene, ára és piaci részesedése
2. táblázat
A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése
|
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
Felülvizsgálati időszak |
|
Behozott mennyiség (tonna) |
1 313 |
8 762 |
6 586 |
8 984 |
7 938 |
|
Index (2012 = 100) |
100 |
667 |
502 |
684 |
605 |
|
Piaci részesedés (%) |
0,4 % |
2,5 % |
1,8 % |
2,4 % |
2,0 % |
|
Forrás: Eurostat |
|||||
|
(87) |
A dömpingellenes vámok kivetése után a Kínából érkező melaminbehozatal jelentősen visszaesett. (18) A kínai export mindazonáltal továbbra is jelen van az uniós piacon. |
|
(88) |
A figyelembe vett időszak alatt a Kínából érkező behozatal volumene 1 300 tonnánál valamivel nagyobb értékről csaknem 8 000 tonnára nőtt. Viszonylag nagy volt a növekedés 2012-ről 2013-ra (főként a 2012-es alacsony érték miatt), majd ezt követően a figyelembe vett időszak hátralévő részében a behozott mennyiségek viszonylag állandó, mintegy 2 %-os piaci részesedésnek megfelelő értéken rögzültek. |
b) A kínai behozatal ára, áralákínálás
3. táblázat
A Kínából érkező behozatal átlagára
|
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
Felülvizsgálati időszak |
|
Átlagos CIF-ár uniós határparitáson (EUR/tonna) |
1 203 |
1 157 |
1 150 |
1 124 |
1 113 |
|
Index (2012 = 100) |
100 |
96 |
96 |
93 |
93 |
|
Forrás: Eurostat. |
|||||
|
(89) |
A Kínából érkező behozatalhoz tartozó átlagos importárak a figyelembe vett időszak alatt viszonylag állandó értéket mutattak, összességében 7 %-kal, 1 113 EUR/tonna értékre csökkentek a felülvizsgálati időszakra. (19) A tapasztalt árszintek (és stabilitásuk) nagy valószínűséggel a hatályban levő intézkedéseknek, ezen belül is elsősorban a minimális importárnak tudhatók be. A figyelembe vett időszak alatt a minimális importárak rendszere keretében érkező import részaránya töretlenül nőtt, és a felülvizsgálati időszakban már a Kínából érkező behozatal többségét tette ki. (20) |
|
(90) |
Az Eurostat adatai szerinti átlagos importárak azt jelzik, hogy a kínai behozatal nem valósított meg áralákínálást az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest. Mivel azonban a kínai import java része a minimális importárak rendszere keretében érkezett, a statisztikai adatok szerinti árszintek nem feltétlenül azokat a „valós” árakat tükrözik, amelyeken a kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában a melamint az uniós piacon értékesítenék. Ezt a kínai exportadatbázis is alátámasztja, amelynek tanúsága szerint a kínai import ára gyakorlatilag a világ minden más országában jelentősen kisebb a minimális importárnál. |
3. Más harmadik országokból érkező behozatal
|
(91) |
Az alábbi táblázat tanúsága szerint számos harmadik országból érkezik melamin az Unióba. 4. táblázat Más harmadik országokból érkező behozatal és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(92) |
A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból az Unióba érkező behozatal folyamatosan, a 2012-es 66 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban tapasztalt mintegy 97 000 tonnára, azaz 46 %-kal nőtt. Hasonlóképpen e behozatal piaci részesedése a 2012. évi 19 %-ról a felülvizsgálati időszakra közel 25 %-ra nőtt. A behozatal szempontjából a legfontosabb harmadik országok közé Katar, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Trinidad és Tobago, valamint Japán tartozott, de egyre nő az Eurostat által külön nem megnevezett „egyéb országok” piaci részesedése. |
|
(93) |
Ahogyan azt az alábbiakban a kármutatók alakulásával kapcsolatban bemutatjuk, a harmadik országokból érkező behozatal a jelentős piaci részesedése ellenére sem okozott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Ennek az az oka, hogy a némileg a minimális importár alatti átlagos árszintek ellenére (az árszintek a figyelembe vett időszakban mindvégig 1 000 EUR/tonna érték körül alakultak) (22) az árak sohasem voltak olyan alacsonyak, mint az eredeti vizsgálatban azonosított kínai árak vagy azok az exportárak, amelyeket Kína jelenleg a világ más országai felé érvényesít (uniós határparitáson számított CIF-árra átszámítva kb. 855 EUR/tonna). Ennél még fontosabb, hogy e források mögött korlátozott termelési kapacitás áll (jellemzően évi 50 000–60 000 tonna), (23) ami azt jelenti, hogy ezek az országok nem képesek olyan destabilizáló hatást kifejteni a melaminpiac keresleti-kínálati egyensúlyára, mint amelyet Kína kifejtett az eredeti vizsgálatban figyelembe vett vizsgált időszakban. |
|
(94) |
A CCPIT álláspontja szerint az uniós gazdasági ágazat nem versenyképes, és nemigen állja a versenyt a harmadik országok exportjával szemben. A fél előadta, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazatot kár éri, azt nem a kínai, hanem a más harmadik országokból érkező behozatal okozza. |
|
(95) |
Ahogyan azt az 5. fejezet bemutatja, ennek az állításnak ellentmondanak a kárral kapcsolatos ténymegállapítások és következtetések. Az intézkedések olyan tisztességes piaci viszonyokat teremtettek, amelyek között az uniós gazdasági ágazat versenyt folytatott a más országokból érkező behozatallal, beleértve a Kínából érkezőt is (ez együttesen az uniós felhasználás több mint 25 %-át adta a felülvizsgálati időszak alatt), és eközben képes volt kiküszöbölni a korábban elszenvedett kár hatásait is. Ez azt mutatja, hogy tisztességes keretek között az uniós gazdasági ágazat képes állni a versenyt. |
4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.1. Általános észrevételek
|
(96) |
Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. |
|
(97) |
A Bizottság a (14) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott. |
|
(98) |
A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó makrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott ellenőrzött adatok és a felülvizsgálati kérelemben foglalt információk alapján, a mintában szereplő uniós gyártóknál a felülvizsgálati időszak tekintetében bekövetkezett változások figyelembevételével értékelte. A Bizottság a kizárólag a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott adatok alapján értékelte. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve mindkét adategyüttes reprezentatív. |
|
(99) |
A makrogazdasági mutatók a következők: a termelés, a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a foglalkoztatás, a termelékenység, az értékesítési volumen, a piaci részesedés és az uniós felhasználás. |
|
(100) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: az átlagos értékesítési árak, a készletek, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások, a beruházások megtérülése és a tőkebevonási képesség. |
4.2. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
(101) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatti termelésére vonatkozó adatokat a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szolgáltatott ellenőrzött adatok és a mintában nem szereplő gyártókra vonatkozóan a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben megadott, illetve az Eurostat adatbázisából nyert becsült adatok alapján állapította meg. |
|
(102) |
Az uniós össztermelés viszonylag állandó volt, 2014-ben érte el csúcspontját, és összességében szerény mértékben, a teljes figyelembe vett időszak alatt összesen 3 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszakban a becsült uniós termelés 374 540 tonna volt. |
|
(103) |
A figyelembe vett időszakban a teljes uniós termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(104) |
A termelési volumen a figyelembe vett időszak alatt viszonylag állandó volt. A felhasználás újjáéledését követve a termelés 2013-ban és 2014-ben nőtt. A 2015-ben és a felülvizsgálati időszakban tapasztalt csökkenés (a két időszakban kilenc hónap közös) több különböző tényezőnek, például a többéves kötelező karbantartás miatti üzemleállításoknak, tűzeseteknek vagy gazdasági döntéseknek volt betudható. |
|
(105) |
A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak alatt csaknem 480 000 tonna állandó értéken maradt. Az állandó termelési kapacitás mellett a kapacitáskihasználás szorosan követte a termelés alakulását. A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban mindvégig 76 % és 82 % között volt. |
4.3. Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
(106) |
Az alábbi táblázatban található értékesítési adatok az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevőknek eladott mennyiségeket jelzik. 6. táblázat Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
||||||||||||||||||||||||||||||
|
(107) |
Az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak alatt 2 %-kal nőtt. Ez a növekedési ütem elmarad az uniós felhasználás ugyanezen időszakban tapasztalt, az 1. táblázatban bemutatott növekedésétől (12 %). Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az értékesítési volumen növekedése ellenére is 8 százalékponttal lecsökkent. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat az uniós piac mintegy 73 %-át tudhatta magáénak. |
|
(108) |
Az uniós gazdasági ágazat által elveszített piaci részesedésen a harmadik országok többé-kevésbé egyenlően osztoztak: Oroszország, Japán és Katar nyertese volt a változásnak, Trinidad és Tobago vesztese, az Amerikai Egyesült Államok pedig viszonylag stabil értékesítési volument tartott fenn. Kína szintén nyertese volt az uniós felhasználás növekedésének, de kisebb mértékben, ahogyan azt a (88) preambulumbekezdés jelzi. |
4.4. Értékesítési árak és az árakat befolyásoló tényezők
|
(109) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak: 7. táblázat Átlagos értékesítési árak
|
||||||||||||||||||||||||
|
(110) |
Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési egységárak átlaga a figyelembe vett időszakban 13 %-kal nőtt. A melaminárak 2013-ban jelentősen megemelkedtek a 2012-es erősen mérsékelt árakhoz képest (+ 23 %), amiatt, hogy az építőipar újjáéledése után megnőtt a kereslet. Az árak ezután 2014-ben körülbelül a minimális importár szintjére süllyedtek, és ezen a szinten állandósultak. |
|
(111) |
Az értékesítési árakat általában negyedévente tárgyalják újra, és szintjük elsősorban a melamin piaci keresletének és kínálatának egymáshoz viszonyított arányától (és az ezzel kapcsolatos vélekedésektől) függ. A nyersanyagárak közvetlenül nem befolyásolják a melamin árát, tehát – több más termék árától eltérően – a melaminárak nem kötődnek (és mesterségesen sincsenek hozzákötve) a legfontosabb nyersanyag árához. |
4.5. Foglalkoztatás és termelékenység
|
(112) |
A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult: 8. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(113) |
Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal nőtt. Az egy alkalmazottra jutó termelési volumenben kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszak alatt 7 %-kal csökkent. |
4.6. Munkaerőköltségek
|
(114) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak: 9. táblázat Munkaerőköltségek
|
||||||||||||||||||||||||
|
(115) |
A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2012 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal nőtt. A növekedés fő oka az éves infláció volt. |
4.7. Készletek
|
(116) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletszintje a következőképpen alakult: 10. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(117) |
A zárókészlet mind abszolút mennyiségben, mind pedig a termelés százalékában kifejezve jelentős visszaesést mutatott (– 44 %, illetve – 39 %) a felülvizsgálati időszak végére. Ennek a fő oka az volt, hogy 2015-ben az uniós gazdasági ágazat termelése átmenetileg lecsökkent (lásd a (104) preambulumbekezdést), és a szállítási kötelezettségeket részben a készletszintek rovására fedezték. |
4.8. Termelési költség
|
(118) |
A termelési egységköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult: 11. táblázat Termelési egységköltség
|
||||||||||||||||||||||||
|
(119) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat melamintermelési egységköltsége 7 %-kal csökkent. |
|
(120) |
A melamin legfontosabb nyersanyaga a karbamid, amelyet az uniós gyártóknak vagy meg kell venniük, vagy pedig házon belül kell ammóniából előállítaniuk. Az ammónia elsősorban földgázból állítható elő. Összességében a karbamid, illetve az ammónia előállítása az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek mintegy 40 %-át teszi ki. A figyelembe vett időszak alatt az ammónia- és a karbamidárak általában véve csökkenő trendet követtek, és 2012 és a figyelembe vett időszak között 23,5 %-kal, illetve 25,5 %-kal csökkentek. |
4.9. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
12. táblázat
Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
|
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
Felülvizsgálati időszak |
|
Az Unióban független vevőknek megvalósított értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában) |
– 13,6 |
7,2 |
6,9 |
9,3 |
15,4 |
|
Éves változás (százalékpont) |
— |
20,8 |
– 0,3 |
2,4 |
6,1 |
|
Pénzforgalom (EUR) |
2 939 133 |
41 847 614 |
36 840 085 |
47 933 386 |
63 738 058 |
|
Index (2012 = 100) |
100 |
1 424 |
1 253 |
1 631 |
2 169 |
|
Beruházások (EUR) |
6 463 713 |
13 675 164 |
11 533 893 |
13 638 599 |
12 234 128 |
|
Index (2012 = 100) |
100 |
212 |
178 |
211 |
189 |
|
A beruházások megtérülése |
– 28,1 |
16,2 |
14,9 |
20,8 |
34,1 |
|
Éves változás (százalékpont) |
— |
44,3 |
– 1,3 |
5,9 |
13,3 |
|
Forrás: ellenőrzött kitöltött kérdőívek. |
|||||
|
(121) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége töretlenül nőtt részben az értékesítési árak növekedésének ((110) preambulumbekezdés), részben pedig a nyersanyagköltség csökkenésének ((120) preambulumbekezdés) köszönhetően. |
|
(122) |
A nyereség ebben az ágazatban erősen ingadozó, ahogyan az a figyelembe vett időszak adataiból is látható. A nyereség fenntarthatatlanul alacsony szintről indulva – viszonylag stabil értékesítési és termelési volumenek mellett – nagyon magas értéken tetőzött a négyéves időszak végére. Ennek az az oka, hogy a melamin értékesítési árát erősen befolyásolja a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyított aránya és a piaci szereplők erről alkotott vélekedése, a költségek pedig nagymértékben függnek az energiaáraktól. Emiatt bővülő piacon az értékesítési árak úgy is emelkedhetnek, hogy a nyersanyagárak csökkennek vagy stagnálnak, aminek következtében jelentősen nőhet a nyereség; de ugyanígy könnyedén előfordulhat ennek a fordítottja is: kedvezőtlen piaci viszonyok között a gyártók kénytelenek lehetnek csökkenteni (vagy állandó szinten tartani) áraikat akkor is, ha közben termelési költségeik nőnek. |
|
(123) |
A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom – több más kármutató mellett – markánsan újjáéledt 2012-ről 2013-ra, majd pedig követte a nyereség növekvő trendjét. |
|
(124) |
A figyelembe vett időszakban a beruházások 89 %-kal növekedtek. Először egy jelentős ugrás következett be (+ 112 %) a 2012-es nyomott szintről 2013-ra (amikor a nehéz általános pénzügyi helyzet miatt a legtöbb beruházást leállították), majd ezt követően a beruházások szintje stabil maradt. A 2013-tól a felülvizsgálati időszakig tapasztalt beruházási szint a beruházások szokásos ütemének felel meg, amely a folyamatos karbantartást és a gépalkatrészek szükségessé váló cseréjét teszi lehetővé, de jelentősebb átépítésre vagy kapacitásbővítésre nem ad módot. |
|
(125) |
A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházásoknak a hasonló termék termeléséhez és értékesítéséhez kapcsolódó megtérülése is pozitív pályát követett, igazodva az általános javuló tendenciákhoz. |
5. A kárra vonatkozó következtetés
|
(126) |
Növekvő felhasználás mellett az uniós gazdasági ágazat képes volt felépülni a korábbi dömping hatásaiból, és a felülvizsgálati időszak alatt egészséges gazdasági helyzet volt megfigyelhető. A melamin piacán a hatályban levő intézkedések egyenlő versenyfeltételeket teremtettek, ami nemcsak azért volt előnyös, mert segítette az uniós gazdasági ágazat újjáéledését, hanem azért is, mert tervezhetőbbé vált az érdekeltek tevékenysége. Az intézkedések nem zárták ki a kínai gyártókat az uniós piacról, hiszen jelenlétük megmaradt. Több más harmadik országból is folytatódott a behozatal, de ez nem idézett elő túlzott áringadozásokat, sem pedig megalapozatlan piaci várakozásokat az alacsony árú melamin bőséges megjelenésével kapcsolatban. |
|
(127) |
Ebből következően a figyelembe vett időszakban szinte valamennyi kármutató pozitív tendenciát jelzett. Az uniós gazdasági ágazat növelte mind értékesítési, mind pedig termelési volumenét. Mivel az uniós felhasználás gyorsabban nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent, de elegendően magas szinten maradt. Az uniós gazdasági ágazat az építőipar újjáéledésének és az ebből fakadó általános keresletnövekedésnek köszönhetően növelni tudta értékesítési árait. Mivel ugyanebben az időszakban a nyersanyagárak csökkentek, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége markánsan javult. Ez egyben azt is jelentette, hogy valamennyi pénzügyi mutató kedvezően alakult. |
|
(128) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár. |
F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(129) |
Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a Kínával szemben hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése. Az elemzés a következőkre terjedt ki: termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában, dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések megléte a melaminnal kapcsolatban más harmadik országokban, az uniós piac vonzereje, a kínai exportáló gyártók magatartása az export területén más harmadik piacokon, és végezetül a kínai dömping folytatódásának az uniós gazdasági ágazat teljesítményére gyakorolt valószínűsíthető hatásai. |
1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában
|
(130) |
Kína a világ legnagyobb melamintermelője, 2013 végére a világ termelési kapacitásának megközelítőleg 69 %-át tudhatta magáénak. (24) Az (57)–(61) preambulumbekezdésben bemutatott elemzésből kiderült, hogy a felülvizsgálati időszakban Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás mind a kínai belföldi piac méretéhez, mind pedig a világpiaci kereslethez viszonyítva nagyon nagy volt. A felülvizsgálati időszakban a kínai szabad kapacitás becsült nagysága legalább évi 500 000 tonna volt, ami nagyobb, mint a teljes uniós felhasználás. Ebben az összefüggésben fontos megjegyezni, hogy az uniós melaminpiac a világ második legnagyobb piaca (Kína után). |
|
(131) |
Emellett, ahogyan a (74) preambulumbekezdésben már említettük, az Amerikai Egyesült Államok által a kínai származású melaminra nemrégiben kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok miatt további jelentős, más célpiacokra átirányítható mennyiségek (körülbelül 12 000 tonna) szabadultak fel. |
2. Az uniós piac vonzereje, valamint a kínai exportáló gyártók magatartása az export területén más harmadik piacokon
|
(132) |
Az uniós piac mérete – tekintve, hogy a világ második legnagyobb piacáról van szó – egyértelműen növeli az uniós piac vonzerejét. Az a körülmény, hogy Kínából az intézkedések ellenére is folytatódott a behozatal, szintén azt jelzi, hogy a kínai exportáló gyártók vonzónak találják az uniós piacot, szívesen értékesítik terméküket továbbra is ezen a piacon, és törekednek üzleti kapcsolataik megtartására. |
|
(133) |
Az uniós piac vonzerejét jelző további fontos tényező a más piacokénál magasabb árszint. Ahogyan azt már a (72) preambulumbekezdésben említettük, a kínai exportárak csaknem mindegyik további célpiac esetében jelentősen elmaradnak az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon alkalmazott áraktól. A kínai exportadatbázis tanúsága szerint a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export több mint 99 %-a (224 000 tonna, ami az uniós piac 57 %-ának felel meg) 922 EUR/tonna átlagos kiigazított áron (25) valósult meg. Ez az ár jelentősen elmarad az uniós gazdasági ágazat által ugyanebben az időszakban alkalmazott átlagártól (1 149 EUR/tonna). |
|
(134) |
Tehát az uniós piac mind méretét, mind árszintjeit tekintve vonzó piac a kínai export számára. |
3. A kínai dömping hatása az uniós gazdasági ágazatra
|
(135) |
A nagyméretű szabad kapacitás és az uniós piac vonzereje miatt (lásd a fenti összefoglalást) valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén már rövid távon is nagy mennyiségű alacsony árú melamin áramolna be az Unióba és kerülne ott értékesítésre. |
|
(136) |
Annak értékelése érdekében, hogy ez az alacsony árú kínai import milyen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, a Bizottság elemezte más, közeli piacok helyzetét. Ebben az összefüggésben Törökország jó példának tekinthető, hiszen nagy méretű, erőteljes kereslettel jellemezhető, (26) az Európai Unió közelében elhelyezkedő piacról van szó. Emellett Törökország volt Kína legnagyobb exportpiaca, a felülvizsgálati időszakban csaknem 32 000 tonnára rúgó behozatallal. A Törökországba érkező kínai behozatal kapcsán az importárak a kínai exportadatbázisban FOB-alapon szerepelnek. Ezeket az árakat a Bizottság az uniós érkeztetési ár becsült értékének meghatározása érdekében először átszámította uniós határparitáson számított CIF-árra az átlagos fuvarozási és biztosítási költségek figyelembevételével, majd megnövelte a behozatal után felmerülő költségekkel (6,5 % rendes vám és vámkezelési költségek). |
|
(137) |
A számítás szerint a felülvizsgálati időszakban a Törökországba érkező kínai importhoz tartozó kiigazított átlagos importár 919 EUR/tonna volt. Ezt a Törökországba irányuló kivitelhez tartozó kiigazított exportárat példaként figyelembe véve ezekkel az árakkal a kínai export a felülvizsgálati időszakban 20 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. |
|
(138) |
A világ más országaiba irányuló kivitelhez tartozó átlagos kínai ár alapján hasonló eredmény (19,6 %-os alákínálás) adódott. (27) |
|
(139) |
mivel a melamin homogén árucikk, a vevők szemszögéből nézve a beszállítók közötti választás legfontosabb tényezője az ár. Emiatt (és beszerzési forrásainak bebiztosítása céljából) a legtöbb vevő legalább két vagy három alternatív beszerzési forrásból vásárolja a melamint, és a pontos rendelési mennyiségeket az ajánlott árak alapján allokálja közöttük. Ilyen körülmények között valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az alacsony árú kínai behozatal megjelenése az uniós piacon azonnal leszorítaná az árakat. Az uniós gazdasági ágazatnak csökkentenie kellene az árait, hogy felvegye a versenyt a kínai behozatallal; a helyzet hasonló lenne ahhoz, amelyet a Bizottság az eredeti vizsgálat keretében vizsgált, amikor is az uniós gazdasági ágazat mindössze 900 EUR/tonna körüli árak mellett működött. |
|
(140) |
Az uniós gyártóknak a felülvizsgálati időszakra vonatkozó ellenőrzött adatai alapján megállapítható, hogy az áraknak a törökországi árak szintjére való visszaesése az uniós gyártók jövedelmezőségének drámai csökkenését eredményezné. Pontosabban szólva: ilyen árak mellett az uniós gazdasági ágazat egyenesen veszteséget termelne (– 5,5 %). Lényegében ugyanerre az eredményre lehet jutni akkor is, ha az összes harmadik országba érkező kínai behozatal átlagos árszintjét tekintjük (– 5 %). Ez az elemzés azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volna képes fenntartható nyereségszinteket fenntartani abban az esetben, ha a dömpingelt kínai melamin a más harmadik országokban jelenleg felszámított árakon lépne be az Unióba. |
|
(141) |
Az árhatás mellett a valószínűsíthető volumenek is kedvezőtlen hatást gyakorolnának az uniós gazdasági ágazatra. Azzal számolva, hogy a kínai import növekedése miatt viszonylag mérsékelt, 30 000 tonnányi csökkenés következne be az uniós gazdasági ágazat értékesítéseiben és termelésében (ez az értékesítési volumen körülbelül 11 %-os csökkenését jelentené), (28) a termelési egységköltség 3,6 %-kal, 1 037 EUR/tonna értékről 1 073 EUR/tonna értékre nőne, ami tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat helyzetét. |
|
(142) |
Tekintettel arra, hogy az uniós felhasználás 25 %-át a Kínától különböző más országokból érkező behozatal fedezte, nem zárható ki, hogy a dömpingelt kínai melamin részben ezeket a behozott mennyiségeket szorítaná ki a piacról. Ugyanakkor a harmadik országokból az Unióba érkező behozatal átlagos értékesítési ára az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára alatt van, ami azt jelenti, hogy az alacsony árú kínai melamin ismételt megjelenése esetén az az uniós piacon először az uniós gazdasági ágazat kárára nyerne teret, és csak ezután szorítaná ki a piacról a harmadik országokban működő gyártók által az Unióba exportált mennyiségeket. |
|
(143) |
Mindazonáltal abban az esetben, ha a volumenhatás a valóságban gyengébbnek bizonyulna is, mint amit a (141) preambulumbekezdésben leírt modell mutat, figyelembe kell venni, hogy az eredeti vizsgálat tapasztalatai szerint az Unió piacára kisebb mennyiségben alacsony dömpingáron belépő mennyiségek is kárt okoznának az uniós gazdasági ágazatnak. (29) Az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal rendkívül alacsony árszintje és a nagyon nagy ilyen mennyiségek megjelenésével kapcsolatos piaci várakozások együttesen torzítanák az uniós piacot és okoznának kárt az uniós gazdasági ágazatban. |
|
(144) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT előadta, hogy álláspontja szerint indokolatlan kiterjeszteni az intézkedéseket. Ebben az összefüggésben a (63), illetve a (76) preambulumbekezdésben már említett, a kínai szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére vonatkozó észrevételeire utalt. Az érdekelt fél szerint mivel ezek az észrevételek cáfolják a dömping folytatódására vonatkozó ténymegállapításokat, a kár valószínűsíthető megismétlődésére vonatkozó következtetés sem állja meg a helyét. Emellett a CCPIT kétségbe vonta annak helyénvalóságát, hogy a kínai dömping által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt árhatások értékelése során a Bizottság a Törökországba és a világ más országaiba irányuló kínai export kapcsán felszámított exportárakra utalt, kifejtve, hogy az EU joga és intézményei nem gyakorolhatnak joghatóságot a harmadik országokban folytatott gyakorlat felett. |
|
(145) |
Ezzel az észrevétellel összefüggésben a Bizottság hangsúlyozta, hogy a Törökországba és a világ más országaiba irányuló kínai export kapcsán felszámított exportárak vizsgálata nem sérti a joghatóság elvét. Ahogyan azt a (136)–(138) preambulumbekezdés részletesen elmagyarázza, a Bizottság csupán az exportra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikai adatokat elemezte annak érdekében, hogy megállapítsa azt az árszintet, amelyen a kínai exportáló gyártók a melamint a felülvizsgálati időszakban Törökországba és a világ más országaiba értékesítették. A kínai gyártók által Törökország és a világ más országai felé felszámított árak jelzik a legjobban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően milyen árat érvényesítenének az exportáló gyártók az uniós piacon. Emiatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította. |
|
(146) |
A rendelkezésre álló kínai szabad kapacitással, az uniós piac vonzerejével és a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos érveket a Bizottság a (64)–(66) és a (77) preambulumbekezdésben már tételesen cáfolta, és az ott megfogalmazott álláspontját e helyütt is teljes egészében fenntartotta. Ebből következően a kár megismétlődésével kapcsolatos következtetések is változatlanok maradnak. |
|
(147) |
Továbbá a CCPIT azt is felvetette, hogy nincs ok-okozati összefüggés a kínai melamin behozatala és az uniós gazdasági ágazat helyzete között. Az érdekelt fél arra alapozta felvetését, hogy nincs erős korreláció egyfelől a kínai behozatali volumenek és árak, másfelől pedig az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége között. A CCPIT szerint ezzel szemben más tényezők, például a nyersanyagárak és az uniós gazdasági ágazatnak a Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatallal szembeni versenyképessége közvetlen ok-okozati összefüggésben vannak az uniós gazdasági ágazat helyzetével. |
|
(148) |
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 5. cikkével szemben az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése a hatályvesztési felülvizsgálatok kapcsán nem követeli meg az ok-okozati összefüggés elemzését. Továbbá ebben a konkrét esetben a Kínából érkező melaminimport-volumenek a figyelembe vett időszak teljes egészében elhanyagolhatóak voltak, hiszen csupán 0,4–2,5 %-át tették ki az uniós piacnak. Ilyen helyzetben még ha a nyersanyagárak és a harmadik országokból érkező behozatal ingadozása kihat is az uniós gazdasági ágazat helyzetére, abból, hogy a hatályban lévő intézkedések mellett a Kínából érkező melaminbehozatal volumenei és árai és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége között esetleg nincs korreláció, nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy mi történne az uniós piacon az intézkedések hatályvesztése esetén. |
|
(149) |
A fentiek alapján és figyelembe véve, hogy további észrevételek nem érkeztek, a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné. |
G. UNIÓS ÉRDEK
1. Előzetes megjegyzések
|
(150) |
Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. |
2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(151) |
A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat fokozatosan talpra állt a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatti károk után. A Kínával szembeni intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban valószínűsíthető, hogy a kár rövid időn belül ismét megjelenne, mert az uniós gazdasági ágazatra a Kínából érkező, potenciálisan nagy volumenű dömpingelt behozatal hatására jelentős árnyomás nehezedne. Emiatt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a (140)–(141) preambulumbekezdésben ismertetett módon leromlana. Ezzel szemben az intézkedések fenntartása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára a pozitív gazdasági folyamatok fenntartását, valamint azt, hogy az érintett vállalatok tisztességes, versenyalapú piacon tevékenykedjenek az Unióban. |
|
(152) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT vitatta, hogy az intézkedések az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálják, hiszen az uniós gazdasági ágazat már teljes mértékben felépült korábbi helyzetéből. Továbbá a CCPIT az intézkedések szükségességét is megkérdőjelezte, arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően sem a dömping, sem a kár nem ismétlődne meg. |
|
(153) |
A dömping és a kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ezen érvekkel a fenti szakaszokban már részletesen foglalkoztunk. Mivel ebben a tekintetben az érdekelt fél új érveket nem hozott fel, a Bizottság a (151) preambulumbekezdésben ismertetett ténymegállapításait fenntartotta. |
|
(154) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
3. Az importőrök érdeke
|
(155) |
A megindítási szakaszban a Bizottság tizenegy ismert importőrrel, illetve forgalmazóval, valamint négy kereskedelmi szervezettel vette fel a kapcsolatot. Egy németországi importőr válaszolt a mintavételi űrlapra, és küldött vissza kitöltött kérdőívet. |
|
(156) |
Ez a gazdasági szereplő a felülvizsgálati időszak alatt korlátozott mennyiségben hozott be melamint Kínából, elsősorban az Unión kívüli viszonteladásra. Emellett ugyanez a gazdasági szereplő más külső beszállítóktól és az uniós gazdasági ágazattól is vásárolt melamint. A felülvizsgálati időszak alatt a melaminnal kapcsolatos ügyletek több mint felét tették ki a teljes forgalmának, és 2–4 %-os (30) haszonkulcsot eredményeztek számára. |
|
(157) |
Bár az nem feltételezhető, hogy más importőrök is (egyöntetűen) így vélekednek, ez az egyetlen együttműködő gazdasági szereplő nem ellenezte az intézkedéseket. Álláspontja szerint az intézkedések stabilizálták a piacot, és biztonságossá, kiszámíthatóvá tették a kínálatot, ami hosszú távon minden piaci szereplőnek érdeke. Úgy vélte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén könnyedén átállhatna a kínai beszerzésekre, de ez kedvezőtlenül hatna mind az Unión kívüli, mind az Unión belüli meglévő üzleti kapcsolataira, és súlyos fennakadásokra és ingadozásokra lehetne számítani a melamin piacán. |
|
(158) |
Más információk hiányában a vizsgálat során nem derült fény olyan körülményre, amely miatt az intézkedések fenntartása jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós importőrökre. |
|
(159) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT kétségbe vonta a Bizottságnak az importőrök érdekével kapcsolatos következtetését, azzal érvelve, hogy a Bizottság egyetlen importőr véleményére támaszkodott, amely nem tekinthető reprezentatívnak. |
|
(160) |
Ezzel összefüggésben a Bizottság megismételte a (157) preambulumbekezdésben foglaltakat, nevezetesen hogy nem tételezte fel, hogy az együttműködő importőr véleménye az összes importőr véleményét tükrözi. Mindazonáltal a Bizottság az egyetlen együttműködő importőr által szolgáltatott információkat ellenőrizte és kellőképpen figyelembe vette. A CCPIT ezzel szemben nem bocsátott rendelkezésre bizonyítékokat, sem más információkkal nem szolgált arra nézve, hogy az intézkedések fenntartása jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre. |
|
(161) |
Ezért a rendelkezésre álló információk alapján és ellenkező értelmű információk és bizonyítékok hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást az Unióban működő importőrökre. |
4. A felhasználók érdeke
|
(162) |
A Bizottság 68 ismert felhasználó számára küldött kérdőívet. Hiánytalanul kitöltött kérdőívet négy, az uniós felhasználás 3 %-át és a Kínából érkező behozatal 0,6 %-át képviselő felhasználó küldött vissza. |
|
(163) |
A teljes mértékben együttműködő felhasználók meglehetősen eltérően vélekedtek. Kettő közülük ellenezte az intézkedések fenntartását, arra hivatkozva, hogy a dömpingellenes vám akadályozza őket abban, hogy Kínából vásároljanak melamint. Egy felhasználó semleges álláspontot képviselt, mert a melamin csekély hatást gyakorol a költségszerkezetére. A negyedik felhasználó az intézkedések mellett foglalt állást. Ez a felhasználó attól tart, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínaiak ismét elárasztanák az Unió piacát olcsó melaminnal. Ennek eredményeként rövid távon csökkennének ugyan a költségei, hamarosan azonban tönkremehetne az uniós gazdasági ágazat. A szóban forgó felhasználó ezért függővé válna a kínai beszerzésektől. |
|
(164) |
A vizsgálat azt mutatta, hogy a felhasználók általában jól boldogultak a dömpingellenes intézkedések által létrehozott piaci viszonyok között. A felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználók átlagos haszonkulcsa 5,6 % volt, ami azt jelenti, hogy a felhasználók a hatályban lévő vámok mellett is képesek voltak kielégítő nyereségszintet elérni. Emellett figyelembe kell venni, hogy az uniós piac sok beszállító versenyén alapuló, nyitott piac. Ezért az uniós és a kínai gyártók mellett a felhasználók más forrásokból is beszerezhetik a terméket anélkül, hogy tartaniuk kellene a beszerzések akadozásától. |
|
(165) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CCPIT azt állította, hogy az intézkedések meghosszabbítása igazságtalan, mert csökkenő nyersanyagárak mellett növekvő melaminárakat eredményez, tehát a felhasználók jövedelmezőségét és az uniós piacon általában véve folyó versenyt feláldozza az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének oltárán. Beadványában az érdekelt fél egy koppenhágai intézet tanulmányára (31) hivatkozott, továbbá több olyan WTO-ügyre, köztük az „EC – Salmon” ügyre, amelynek az EU fele volt. |
|
(166) |
Az árnövekedéssel összefüggésben a Bizottság a (110) preambulumbekezdésre utalt. Az ott található magyarázat szerint a figyelembe vett időszakban bekövetkezett árnövekedés a 2012-es rendkívül nyomott, fenntarthatatlan árszinthez képest értendő. A 2013-as növekedés után az árszint még csökkent is 2014-re, és azóta változatlan szinten van. Másfelől a CCPIT nem szolgált olyan konkrét információkkal, amelyek arra utalnak, hogy az intézkedések következtében a melaminfelhasználók gazdasági helyzete olyan mértékben romlott, hogy amiatt arra a következtetésre kellene jutni, hogy az intézkedések fenntartása ellentétes az Unió egészének érdekével. Továbbá sem a közgazdasági tanulmány, sem a WTO-ügy, amelyre az érdekelt fél utalt, nem foglalkozik kifejezetten a melaminágazattal. |
|
(167) |
A fentiek alapján és figyelembe véve, hogy további észrevételek nem érkeztek, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem sikerült kimutatni, hogy a hatályban lévő intézkedések fenntartása olyan jelentős negatív hatást gyakorolna a felhasználók helyzetére, amelyet az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatása ne ellensúlyozna. |
5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(168) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó melamin behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét. |
|
(169) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmezők – amellett, hogy egyetértettek a Bizottságnak az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseivel – előadták, hogy az alacsony fokú együttműködés miatt, és mert az együttműködő érdekelt felek többsége támogatta az intézkedéseket, a Bizottságnak nem kellett volna átfogó módon értékelnie az uniós érdeket. Emellett érdektelennek tartották, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználók átlagos haszonkulcsa 5,6 % volt. |
|
(170) |
A Bizottság nem értett egyet ezekkel az észrevételekkel. Az uniós érdek vizsgálata során a Bizottság köteles átfogó módon elemezni minden rendelkezésére álló tényt és megfontolást, és mérlegre kell tennie az összes különböző érintett érdeket, köztük az uniós gazdasági ágazat, importőrök és felhasználók érdekét. Emellett a Bizottságnak az is kötelessége, hogy az Unió egészének érdekével kapcsolatos következtetését kellően megindokolja. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította. |
H. AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA
|
(171) |
Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánja tartani a Kínával szembeni meglévő intézkedéseket. A felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette. |
Végleges intézkedések
|
(172) |
A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó melaminra vonatkozóan a 457/2011/EU rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. |
|
(173) |
A CCPIT a meghallgatás után benyújtott beadványában előadta, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek a jelenlegi formájukban történő kiterjesztése jogellenes lenne, mert az eredeti vizsgálatban két kínai exportáló gyártó nem teljesítette az egyedi elbánásra vonatkozó vizsgálat követelményeit, amelyeket a WTO Fellebbezési Testülete egyik döntése (32) nyomán jogellenesnek kell tekinteni. A CCPIT szerint e két vállalat számára egyéni dömpingkülönbözetet kellene megállapítani, ami az egész országra kiterjedő maradékvám szintjét is befolyásolná. |
|
(174) |
Hatályvesztési felülvizsgálat keretében a dömpingellenes intézkedések szintje nem módosítható. Emellett a kérdéses vállalatok nem tanúsítottak együttműködést az eljárásban, és nem szolgáltattak olyan adatokat, amelyek lehetővé teszik az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását. A Bizottság ezért ezt az álláspontot elutasította. A kérdéses vállalatoknak ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján kérjék dömpingkülönbözetük számításának időközi felülvizsgálatát. |
|
(175) |
Az (EU) 2016/1036 alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2933 61 00 KN-kód alá tartozó melamin behozatalára.
(2) Az (1) bekezdésben ismertetett és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termék esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Vállalat |
Minimális importár (EUR/tonna nettó terméktömeg) |
Vám (EUR/tonna nettó terméktömeg) |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Sichuan Golden-Elephant Sincerity Chemical Co., |
1 153 |
— |
A986 |
|
Holitech Technology Co. Ltd |
1 153 |
— |
A987 |
|
Henan Junhua Development Company Ltd |
1 153 |
— |
A988 |
|
Minden más vállalat |
— |
415 |
A999 |
A külön megnevezett gyártók esetében az (1) bekezdésben megnevezett termékre alkalmazandó végleges dömpingellenes vám összege a minimális importár és a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó ár közötti különbözet minden olyan esetben, amikor ez utóbbi alacsonyabb a minimális importárnál. E külön megnevezett gyártók esetében nem keletkezik vámfizetési kötelezettség, ha a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó ár az irányadó minimális importárral egyenlő vagy annál magasabb.
Az e bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott minimális importár alkalmazásának feltétele egy, a mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számlának a tagállamok vámhatóságai előtti bemutatása. Ha ilyen számla nem kerül bemutatásra, a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.
(3) A külön megnevezett gyártók esetében azokban az esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba bocsátás előtt károsodott, és emiatt a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árra a vámérték meghatározása keretében (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (33) 131. cikkének megfelelően – arányosítást kell alkalmazni, a fentiekben meghatározott minimális importár a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár arányosításának megfelelő százalékkal lecsökken. Ebben az esetben a fizetendő vám a csökkentett minimális importár és a vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított csökkentett nettó ár különbségével egyenlő.
Minden más gyártó esetében azokban az esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba bocsátás előtt károsodott, és emiatt a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árra a vámérték meghatározása keretében – az (EU) 2015/2447 rendelet 131. cikkének megfelelően – arányosítást kell alkalmazni, a (2) bekezdés alapján kiszámított dömpingellenes vám a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár arányosításának megfelelő százalékkal lecsökken.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Tanács 457/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 10.) a Kínai Népköztársaságból származó melamin behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 124., 2011.5.13., 2. o.).
(3) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 280., 2015.8.25., 6. o.).
(4) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK rendeletet (2009. november 30.) az alaprendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).
(5) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó melamin behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 167., 2016.5.11., 7. o.).
(6) A Bizottság a CCPIT-t legutóbb a szilíciumfémre a Bizottság (EU) 2016/1077 végrehajtási rendelete, (HL L 179., 2016.7.5., 1. o.) és a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalra a Bizottság (EU) 2017/325 végrehajtási rendelete (HL L 49., 2017.2.25., 6. o.) vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatban tekintette érdekelt félnek.
(7) A potenciális analóg országok gyártóival való kapcsolatfelvételkor a Bizottság munkatársai a levelezőprogram titkos másolat (Bcc) funkcióját használták.
(8) Ezt a módszert a Törvényszék a T-423/09. sz., Dashiqiao kontra Tanács ügyben 2011. december 16-án meghozott ítéletében (ECLI:EU:T:2011:764, 34–50. pont) megerősítette.
Forrás: az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis).
Az adatok forrása: Chemical Economic Handbook Report – a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 9. melléklete. A forrás a 2013. évvel bezárólag tartalmaz tényleges adatokat.
Forrás: kínai exportadatbázis.
(12) Az intézkedések ideiglenesen 2015 júniusa (dömpingellenes intézkedések), illetve augusztusa (kiegyenlítő vám), véglegesen pedig 2015. december 28. (mindkettő) óta hatályosak.
(13) 38 %, illetve 363 %.
(14) Borealis Agrolinz Melamine GmbH, OCI Nitrogen BV, Grupa Azoty Zaklady Azotowe Pulawy SA, BASF SE és S.C. Azomures S.A.
(15) A (4) preambulumbekezdés szerint.
(16) A (14) preambulumbekezdésben leírtak szerint.
(17) Az Eurostat jelentése szerint: „ Az EU 28 tagállamában az építőipar visszaesése tovább tartott, mint az iparé általában. Annak ellenére, hogy alkalmanként rövid ideig növekedés is volt tapasztalható, az építőipari termelési index a 2008. februári csúcsot követően 2013 márciusára érte el mélypontját, azaz a visszaesés összesen öt évig és egy hónapig tartott, mialatt az építőipari termelés 26,1 %-kal csökkent az eredeti érték alá. Az ezt követő 13 hónap során az építőipar termelése összesen 7,6 %-kal nőtt, majd ekkortól (2014. április) a legutóbbi olyan időszakig, amelyre vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok (2016. április), a termelés viszonylagosan állandósult. ” http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=industry_and_construction_statistics_-_short-term_indicators&oldid_325746, a hozzáférés időpontja: 2017. március 23.
(18) Az eredeti vizsgálat adatai szerint a Kínából érkező behozatal az ott figyelembe vett időszakban átlagosan évi 30 000 tonna volt, és ez alól csupán a vizsgálati időszak (2009) volt kivétel, amelyre azonban már kihatott a gazdasági válság.
(19) Eurostat.
(20) A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis.
(21) Ez a kategória elsősorban az úgynevezett „további országokat” tartalmazza („kereskedelmi vagy katonai okokból nem meghatározott országok és területek a harmadik országokkal folytatott külkereskedelemben”). Emellett ebben a kategóriában egyes harmadik országokból, például Malajziából, Indonéziából, Thaiföldről, Mexikóból, Törökországból stb. érkező kisebb importmennyiségek is szerepelnek.
(22) A 2012. év kivételével, amikor az uniós gazdasági ágazat árai is alacsonyabbak voltak, lásd a (109) preambulumbekezdést.
(23) Forrás: Chemical Economics Handbook – Melamine by IHS Chemical (a felülvizsgálati kérelem 9. melléklete).
HIS Chemical: Chemical Economics Handbook melamine, a felülvizsgálati kérelem 9. melléklete.
(25) A kínai exportadatbázis FOB-árakat tartalmaz, amelyeket a Bizottság az Unióban érvényes érkeztetési árak becslése érdekében megnövelt az Unióba való fuvarozás átlagos költségével, valamint a behozatal után felmerülő költségelemekkel.
(26) IHS Chemicals, Chemical Economics Handbook, Melamin: a törökországi kereslet 2010 óta folyamatosan nő, és a becslések szerint 2018-ra 56 000 tonna körüli értéket ér el. „A közel-keleti melaminfelhasználás több mint 80 %-a Törökországhoz kötődik.” A felülvizsgálati kérelem 9. melléklete.
(27) 923 EUR/tonna becsült uniós érkeztetési ár 810 EUR/tonna kínai FOB-árból kiindulva.
(28) A felülvizsgálati időszakhoz képest az uniós értékesítési volumenben 11 %-os, a termelési volumenben 8 %-os csökkenést eredményező 30 000 tonnás feltételezett visszaesés meglehetősen visszafogott becslésnek tekintendő, ha figyelembe vesszük a szabad kapacitás becsült nagyságát (legalább 500 000 tonna) és az USA piacáról kiszoruló mennyiségeket (12 000 tonna). Az eredeti vizsgálat tanúsága szerint az ott figyelembe vett időszakban Kínából átlagosan évi 30 000 tonna import érkezett az Unióba.
(29) Az eredeti vizsgálatban figyelembe vett vizsgálati időszakban Kínából 17 434 tonna melamin érkezett az Unióba (csupán 9 500 tonnával több, mint a jelenlegi felülvizsgálati időszakban) 896 EUR/tonna átlagáron, ami akkor az uniós gazdasági ágazatban – 18 %-os haszonkulcsot eredményezett.
(30) Adatvédelmi okokból a pontos számadat nem hozható nyilvánosságra.
(31) National Agency for Enterprise and Construction, „Economic Assessment of the Community interest in EU Anti-dumping Cases” (Nemzeti Vállalkozáspolitikai és Építésügyi Ügynökség: „A közösségi érdek gazdasági értékelése az EU dömpingellenes eljárásaiban”, 2005. augusztus). Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.copenhageneconomics.com/Website/Publications/Antidumping.aspx?M=News&PID=2028&NewsID=328
(32) WT/DS397/AB/RW, Report of the Appellate Body from 18 January 2016, European Communities – Definitive Anti-Dumping Measures on Certain Iron or Steel Fasteners from China – Recourse to article 21.5 of the DSU by China (A Fellebbezési Testület 2016. január 18-i jelentése: Európai Közösségek – Végleges dömpingellenes intézkedések a Kínából származó egyes vas és acél kötőelemekre – Kína kezdeményezése a vitarendezési egyetértés 21. cikkének 5. bekezdése alapján).
(33) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2015. november 24.) egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/2447 (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).
MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlán szerepelnie kell a kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatnak:
|
1. |
A kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása. |
|
2. |
A következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) melamint a(z) (vállalat neve és bejegyzett székhelye) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak. Dátum és aláírás” |
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/87 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1172 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 30.)
a 809/2014/EU végrehajtási rendeletnek a kendertermesztést szabályozó intézkedések tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 58. cikke (4) bekezdésére és 62. cikke (2) bekezdésének e) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A kenderfajták Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmának (a továbbiakban: THC-tartalom) ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 45. cikke (2) és a szóban forgó rendelet melléklete állapítja meg. Helyénvalónak tűnik ezeket a szabályokat az (EU) 2017/1155 (3) felhatalmazáson alapuló rendelet által módosított 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe (4) beépíteni. Ezért a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 45. cikkét és a rendelet mellékletét az (EU) 2017/1155 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésével egy időben el kell hagyni. |
|
(2) |
A kenderfajták megállapításának és a THC-tartalom ellenőrzésének szabályai azon a feltételezésen alapulnak, hogy a kendert tavasszal, főkultúraként termesztik, a köztes kultúraként termesztett kender esetében azonban e szabályok nem alkalmazhatóak teljes mértékben. Különösen a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 17. cikkének (7) bekezdésében a vetőmagok hatósági címkéi benyújtásának legkésőbbi időpontjaként meghatározott június 30-i dátum túl korai a köztes kultúraként termesztett kender esetében. Mivel az ipari kender esetében ez a művelésmód megfelelőnek bizonyult és a környezetvédelmi követelményekkel is összeegyeztethető, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a köztes kultúraként termesztett kender esetében egy későbbi időpontot határozzanak meg, de legkésőbb szeptember 1-jét. |
|
(3) |
A 809/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 809/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 17. cikk (7) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az első albekezdés c) pontjától eltérve amennyiben a vetésre az egységes kérelem benyújtási határnapja után kerül sor, a címkéket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani. A köztes kultúraként termesztett kender esetében azonban a címkéket a tagállamok által meghatározott időpontig kell benyújtani, de legkésőbb szeptember 1-jéig. Amennyiben a címkéket más nemzeti hatósághoz is be kell nyújtani, a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó címkéket az említett ponttal összhangban való benyújtásuk után vissza kell jutatni a kedvezményezetthez. A visszajuttatott címkéken jelezni kell, hogy azokat már használták kérelem benyújtásához.” |
|
2. |
A 45. cikket el kell hagyni. |
|
3. |
A mellékletet el kell hagyni. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
(2) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2017/1155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. február 15.) a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztést szabályozó intézkedések, a környezetbarátabbá válást ösztönző kifizetésre vonatkozó bizonyos rendelkezések, a jogi személy fölött ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kifizetések, a termeléstől függő önkéntes támogatási rendszerben az egységre vetített összeg kiszámítása, a támogatási jogosultságok törtrészei és az egységes területalapú támogatási rendszert és a termeléstől függő önkéntes támogatást érintő bizonyos értesítési kötelezettségek tekintetében történő módosításáról, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2017.6.30., 1. o.).
(4) A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.).
HATÁROZATOK
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/89 |
A TANÁCS (EU) 2017/1173 HATÁROZATA
(2017. június 26.)
az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében elfogadandó álláspontról (04 03 01 03 költségvetési sor)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. és 48. cikkére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén lépett hatályba. |
|
(2) |
Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvének módosításáról. |
|
(3) |
Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyve a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmaz. |
|
(4) |
Helyénvaló folytatni az EGT-megállapodás szerződő felei közötti együttműködést az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott azon uniós fellépések tekintetében, amelyek a munkavállalók szabad mozgásához, valamint a szociális biztonsági rendszerek és a migráns munkavállalókra, többek között a harmadik országokból származó migráns munkavállalókra vonatkozó intézkedések összehangolásához kapcsolódnak. |
|
(5) |
Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvét ezért módosítani kell annak érdekében, hogy folytatni lehessen a kiterjesztett együttműködést 2016. december 31. után. |
|
(6) |
Ezért az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének javasolt módosításával kapcsolatban az Unió nevében elfogadandó álláspontnak az e határozathoz csatolt EGT vegyes bizottsági határozattervezeten kell alapulnia.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2017. június 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. MIZZI
TERVEZET
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/2017 HATÁROZATA
(…)
az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításáról
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 86. és 98. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Helyénvaló folytatni az EGT-megállapodás szerződő felei közötti együttműködést az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott azon uniós fellépések tekintetében, amelyek a munkavállalók szabad mozgásához, valamint a szociális biztonsági rendszerek és a migráns munkavállalókra, többek között a harmadik országokból származó migráns munkavállalókra vonatkozó intézkedések összehangolásához kapcsolódnak. |
|
(2) |
Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvét ezért módosítani kell annak érdekében, hogy e kiterjesztett együttműködés 2017. január 1-jei kezdettel lehetővé váljon, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyve 5. cikkének (5) és (13) bekezdésében az „és 2016” szavak helyébe a „2016 és 2017” szavak lépnek.
2. cikk
Ez a határozat az azt követő napon lép hatályba, amikor az EGT-megállapodás (*1). 103. cikkének (1) bekezdésében előírt utolsó bejelentést megtették.
Ezt a rendeletet 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.
3. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben,
az EGT Vegyes Bizottság részéről
az elnök
az EGT Vegyes Bizottság titkárai
(*1) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/92 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2017/1174 HATÁROZATA
(2017. június 13.)
az Európai Unió nigeri KBVP-missziója (EUCAP Száhel Niger) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Száhel Niger/1/2017)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Niger [helyesen: EUCAP Száhel Niger]) szóló, 2012. július 16-i 2012/392/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2012/392/KKBP határozat értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkével összhangban felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Európai Unió nigeri KBVP (EUCAP Száhel Niger) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása céljából meghozza a megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is. |
|
(2) |
2016. július 18-án a Tanács elfogadta a (KKBP) 2016/1172 határozatot (2), amellyel 2018. július 15-ig meghosszabbította az EUCAP Száhel Niger megbízatását. |
|
(3) |
A PBB 2016. július 26-án elfogadta a (KKBP) 2016/1632 határozatot (3), amellyel Kirsi HENRIKSSON-t nevezte ki az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjévé a 2016. szeptember 1-től2017. július 15-ig tartó időszakra. |
|
(4) |
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy a 2017. július 16-tól2018. július 15-ig tartó időszakra hosszabbítsák meg Kirsi HENRIKSSON-nak az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjeként való megbízatását, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A PBB 2018. július 15-ig meghosszabbítja Kirsi HENRIKSSON-nak az EUCAP Száhel Niger misszióvezetőjeként való megbízatását.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 13-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
W. STEVENS
(1) HL L 187., 2012.7.17., 48. o.
(2) A Tanács (KKBP) 2016/1172 határozata (2016. július 18.) az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Száhel Niger) szóló 2012/392/KKBP határozat módosításáról (HL L 193., 2016.7.19., 106. o.).
(3) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/1632 határozata (2016. július 26.) az Európai Unió nigeri KBVP-missziója (EUCAP Száhil Niger) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUCAP Száhil Niger/1/2016) (HL L 243, 2016.9.10., 6. o.).
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/93 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2017/1175 HATÁROZATA
(2017. június 26.)
a harmadik államoknak az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójához (EUTM RCA) történő hozzájárulása elfogadásáról (EUTM RCA/3/2017)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) szóló, 2016. április 19-i (KKBP) 2016/610 tanácsi határozatra (1),
mivel:
|
(1) |
A (KKBP) 2016/610 határozat 8. cikke (2) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy hozza meg a harmadik államok által az EUTM RCA felajánlott hozzájárulások elfogadásáról szóló, vonatkozó határozatokat. |
|
(2) |
Az uniós misszió parancsnokának, valamint az Európai Unió Katonai Bizottságának Bosznia-Hercegovina hozzájárulására vonatkozó ajánlása alapján Bosznia-Hercegovina hozzájárulását el kell fogadni és jelentős mértékűnek kell tekinteni. |
|
(3) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A PBB elfogadja és jelentős mértékűnek ítéli Bosznia-Hercegovina hozzájárulását az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) misszióhoz.
(2) Bosznia-Hercegovina mentesül az EUTM RCA költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulás alól.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
W. STEVENS
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/94 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2017/1176 HATÁROZATA
(2017. június 26.)
az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) uniós missziós erői parancsnokának kinevezéséről (EUTM Mali/1/2017)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikkére,
tekintettel az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) (1) szóló, 2013. január 17-i 2013/34/KKBP tanácsi határozatra és különösen annak 5. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2013/34/KKBP határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB) arra, hogy meghozza az EUTM Mali politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, az uniós misszió következő parancsnokainak kinevezéséről szóló határozatokat is beleértve. |
|
(2) |
A PBB 2016. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2016/2352 határozatot (2), amellyel Peter DEVOGELAERE dandártábornokot nevezte ki az EUTM Mali uniós misszió parancsnokává. |
|
(3) |
A (EU) 2017/971 tanácsi határozat (3) módosította az EUTM Mali parancsnoki láncát. Következésképpen a PBB (KKBP) 2016/2352 határozatát hatályon kívül helyezték, és Peter DEVOGELAERE dandártábornokot kinevezték az EUTM Mali uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(4) |
Belgium 2017. április 10-én azt javasolta, hogy Peter DEVOGELAERE dandártábornok utódjaként Bart LAURENT dandártábornokot nevezzék ki az EUTM Mali uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(5) |
Az EU Katonai Bizottsága 2017. május 29-én azt javasolta a PBB-nek, hogy Peter DEVOGELAERE dandártábornok utódjaként 2017. július 12-i hatállyal Bart LAURENT dandártábornokot nevezze ki az EUTM Mali uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(6) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2017. július 12-i hatállyal Bart LAURENT dandártábornokot nevezi ki az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) uniós missziós erőinek parancsnokává.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
W. STEVENS
(1) HL L 14., 2013.1.18., 19. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/2352 határozata (2016. december 7.) az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2016/939 határozat hatályon kívül helyezéséről (EUTM Mali/2/2016) (HL L 348., 2016.12.21., 25. o.).
(3) A Tanács (EU) 2017/971 határozata (2017. június 8.) a nem végrehajtási jellegű uniós katonai KBVP-missziókra vonatkozó tervezési és végrehajtási szabályok meghatározásáról, valamint az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról szóló 2010/96/KKBP határozat, az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló 2013/34/KKBP határozat, és az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) szóló (KKBP) 2016/610 határozat módosításáról (HL L 146., 2017.6.9., 133. o.).
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/96 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2017/1177 HATÁROZATA
(2017. június 26.)
az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziója (EUTM RCA) uniós missziós erői parancsnokának kinevezéséről (EUTM RCA/2/2017)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikkére,
tekintettel az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) szóló, 2016. április 19-i (KKBP) 2016/610 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 5. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A (KKBP) 2016/610 határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB) arra, hogy meghozza az EUTM RCA politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, az uniós misszió következő parancsnokainak kinevezéséről szóló határozatokat is beleértve. |
|
(2) |
A PBB 2017. január 10-én elfogadta a (KKBP) 2017/112 határozatot (2), amellyel Herman RUYS dandártábornokot nevezte ki az EUTM RCA uniós misszió parancsnokává. |
|
(3) |
A (EU) 2017/971 tanácsi határozat (3) módosította az EUTM RCA parancsnoki láncát. Következésképpen a (KKBP) 2017/112 határozatát hatályon kívül helyezték, és Herman RUYS dandártábornokot kinevezték az EUTM RCA uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(4) |
Az EU Katonai Bizottsága 2017. május 24-én Fernando GARCÍA BLÁZQUEZ dandártábornok jelölésének jóváhagyását ajánlotta, akit az Eurocorps Közös Bizottsága javasolt Herman RUYS dandártábornok utódjaként az EUTM RCA uniós missziós erői parancsnokának 2017. július 24-től. |
|
(5) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2017. július 24-i hatállyal Fernando GARCÍA BLÁZQUEZ dandártábornokot nevezi ki az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziója (EUTM RCA) uniós missziós erőinek parancsnokává.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
W. STEVENS
(1) HL L 104., 2016.4.20., 21. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2017/112 határozata (2017. január 10.) az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziója (EUTM RCA) (EUTM RCA/1/2017) parancsnokának kinevezéséről (HL L 18., 2017.1.24., 47. o.).
(3) A Tanács (EU) 2017/971 határozata (2017. június 8.) a nem végrehajtási jellegű uniós katonai KBVP-missziókra vonatkozó tervezési és végrehajtási szabályok meghatározásáról, valamint az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról szóló 2010/96/KKBP határozat, az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló 2013/34/KKBP határozat, és az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) szóló (KKBP) 2016/610 határozat módosításáról (HL L 146., 2017.6.9., 133. o.).
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/98 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1178 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2017. június 2.)
az egyes tagállamokban előforduló bőrcsomósodáskórral kapcsolatos állategészségügyi védőintézkedésekről szóló (EU) 2016/2008 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról
(az értesítés a C(2017) 3624. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjára és 19. cikkének (6) bekezdésére,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (4) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 92/119/EGK irányelv bizonyos állatbetegségek, többek között a bőrcsomósodáskór kitörése esetén alkalmazandó általános ellenőrző intézkedéseket határoz meg. Az említett ellenőrző intézkedések közé tartozik a fertőzött gazdaság körüli védő- és megfigyelési körzetek létesítése és a bőrcsomósodáskór kitörése esetén végrehajtandó vészvakcinázás is. |
|
(2) |
A Bizottság (EU) 2016/2008 végrehajtási határozata (5) megállapítja az I. mellékletben felsoroltak szerinti tagállamokban vagy azok részeiben a bőrcsomósodáskórral összefüggésben foganatosítandó állategészségügyi védőintézkedéseket, ezen belül a tagállamok által a Bizottság jóváhagyása céljából benyújtott, a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázási programok minimumkövetelményeit. |
|
(3) |
Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat 2. cikkében szereplő meghatározás szerint a „fertőzött körzet” a tagállam területének azon, az említett határozat I. mellékletének II. részében felsorolt része, amely magában foglalja azt a területet, amelyen a bőrcsomósodáskór előfordulása megerősítést nyert, és amelyen a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázás a vakcinázási programok Bizottság általi jóváhagyását követően végrehajtható. Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat 2. cikkében szereplő meghatározás szerint a „betegségtől mentes, védőoltással védett körzet” a tagállam területének azon, az említett határozat I. mellékletének I. részében felsorolt része, amely magában foglalja a bőrcsomósodáskórral fertőzött körzeten kívüli területeket, amelyeken a vakcinázási programok Bizottság általi jóváhagyását követően bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást hajtanak végre. |
|
(4) |
Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat 3. cikke írja elő az I. mellékletben szereplő területekről származó szarvasmarhaféléknek, fogságban élő kérődző vadaknak és bizonyos állati eredetű termékeknek a szállításra bocsátására vonatkozó, a bőrcsomósodáskór terjedése esetleges kockázatának csökkentése érdekében bevezetendő korlátozásokat. |
|
(5) |
Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat 7. cikke eltéréseket állapít meg az I. melléklet I. részében „Betegségtől mentes, védőoltással védett körzetként” felsorolt területekről származó szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak spermájának, petesejtjeinek és embrióinak a szállításra bocsátására vonatkozó, az említett végrehajtási határozat 3. cikkében foglalt korlátozásoktól. |
|
(6) |
A bőrcsomósodáskór sperma-, petesejt- és embriószállítmányokat érintő terjedési kockázatának mértéke szempontjából helyénvaló különbséget tenni a között, ha az említett szaporítóanyagokat egy betegségtől mentes, védőoltással védett körzetből egy másik, betegségtől mentes, védőoltással védett körzetbe vagy egy, ugyanazon tagállamon belül található fertőzött körzetbe szállítják. Ezért külön feltételeket kell megállapítani a kockázatokhoz mérten azon eltérésekre, amelyek olyan szállítmányokra vonatkoznak, amelyek ugyanazon tagállam területén maradnak, amennyiben életbe léptettek ilyen feltételeket az említett szaporítóanyagok ugyanazon tagállamon belüli, betegségtől mentes, védőoltással védett körzeten, illetve fertőzött körzeten belüli biztonságos szállítására. Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozatot 7. cikkét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(7) |
2017. március 2-án Görögország a bőrcsomósodáskórnak egy újabb, Görögország legészaknyugatibb részén, a jón-tengeri Kérkira regionális egységben (Korfu szigete) való kitöréséről tett jelentést, amelyre vonatkozóan ezt megelőzőleg bőrcsomósodáskór megbetegedést még nem jelentettek. Ezért az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat I. melléklete II. részében a Görögország bőrcsomósodáskór által fertőzött körzeteinek sorát bővíteni kell Kérkira (Korfu) regionális egység felvételével. Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat I. mellékletének II. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(8) |
2017. március 14-én Görögország értesítette a Bizottságot arról, hogy kiterjeszti bőrcsomósodáskór elleni vakcinázási programját a Jón-szigetek, az Északi- és Dél-Égei-szigetek és Kréta régióra is, azaz – Kérkira regionális egység kivételével, amelyre vonatkozóan a betegség megjelenését 2017. március 2-án erősítették meg, valamint Limnosz regionális egység kivételével, ahol a betegség 2015 óta jelen van – olyan területekre, ahol eddig sosem fordult elő a bőrcsomósodáskór. Ezért ezeket a görögországi régiókat fel kell venni az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat I. melléklete I. részében foglalt, a betegségtől mentes, védőoltással védett körzetek közé. Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat I. mellékletének I. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Eltérések az I. melléklet I. és II. részében felsorolt területekről származó szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak spermájának, petesejtjeinek és embrióinak a szállításra bocsátására vonatkozó tilalomtól, valamint egyedi feltételek ezen termékek ugyanazon tagállamnak az említett melléklet I. vagy II. részében felsorolt területei közötti szállítására (1) A 3. cikk b) pontjában előírt tilalomtól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti élő szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak spermájának, petesejtjeinek és embrióinak egy másik tagállam egy másik, az I. melléklet I. vagy II. részében felsorolt területére történő szállításra bocsátását olyan spermagyűjtő központokból és állomásokról vagy más létesítményekből, amelyek az I. melléklet I. részében felsorolt területeken helyezkednek el, amennyiben a donor állatok, valamint a sperma, a petesejtek és az embriók esetében teljesülnek az alábbiak feltételek:
(2) A 3. cikk b) pontjában előírt tilalomtól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti az azon spermagyűjtő központokból és állomásokról származó szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak spermájának, petesejtjeinek és embrióinak szállításra bocsátását, amelyek az alábbiakban felsorolt területeken helyezkednek el:
Az e bekezdés első albekezdésében előírt eltérés az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában szereplő feltételek teljesülése esetén alkalmazható; (3) A 3. cikk b) pontjában előírt tilalomtól eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti élő szarvasmarhafélék és fogságban élő kérődző vadak spermájának, petesejtjeinek és embrióinak ugyanazon vagy egy másik tagállam vagy egy harmadik ország valamely területére történő szállításra bocsátását olyan spermagyűjtő központokból és állomásokról vagy más gazdaságokból, amelyek az I. melléklet I. részében felsorolt területeken helyezkednek el, amennyiben a donor állatok, valamint a sperma, a petesejtek és az embriók esetében teljesülnek az alábbiak feltételek:
(4) Az e cikk (1) vagy (3) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő sperma, petesejtek és embriók egy másik tagállamba vagy harmadik országba való szállításra bocsátása esetén a 88/407/EGK, 89/556/EGK irányelvben vagy a 93/444/EGK határozatban előírt megfelelő állategészségügyi bizonyítvány az alábbi szöveggel egészül ki: „…Az egyes tagállamokban előforduló bőrcsomósodáskórral kapcsolatos állat-egészségügyi védőintézkedésekről szóló (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat (7. cikke (1) bekezdésének vagy 7. cikke (3) bekezdésének) (értelemszerűen jelölje) megfelelő … (sperma, petesejtek és/vagy embriók, értelemszerűen jelölje)” ”. |
|
2. |
Az I. melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 2-án.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(3) HL L 62., 1993.3.15., 69. o.
(4) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.
(5) A Bizottság (EU) 2016/2008 végrehajtási határozata (2016. november 15.) az egyes tagállamokban előforduló bőrcsomósodáskórral kapcsolatos állategészségügyi védőintézkedésekről (HL L 310., 2016.11.17., 51. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2016/2008 végrehajtási határozat I. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:
„I. MELLÉKLET
I. RÉSZ
»Betegségtől mentes, védőoltással védett körzet«
1. Horvátország
Horvátország teljes területe.
2. Bulgária
|
A. |
Bulgária következő megyéi:
|
|
B. |
Bulgária következő települései:
|
3. Görögország
Görögország következő régiói:
|
— |
A Jón-szigetek, Kérkira (Korfu) regionális egység kivételével |
|
— |
Az Északi-Égei-szigetek, Limnosz regionális egység kivételével |
|
— |
A Déli-Égei-szigetek |
|
— |
Kréta |
II. RÉSZ
»Fertőzött körzetek«
1. Görögország
|
A. |
Görögország következő régiói:
|
|
B. |
Görögország következő regionális egységei:
|
2. Bulgária
Bulgária teljes területe, az I. részben felsorolt területek kivételével.
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
|
2017.7.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 170/103 |
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS KANADA KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS SZERINT LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2017 HATÁROZATA
(2017. június 16.)
a megfelelőségértékelő testületeknek a távközlési végberendezésekre, informatikai berendezésekre és a rádióadókra vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/1179]
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Közösség és Kanada közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra és különösen annak VII. és XI. cikkére,
mivel a vegyes bizottság feladata, hogy határozatot hozzon egy vagy több megfelelőségértékelő testület valamely ágazati mellékletbe való felvételéről,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
|
(1) |
A távközlési végberendezésekre, informatikai berendezésekre és a rádióadókra vonatkozó ágazati melléklet 4. mellékletében a megfelelőségértékelő testületek jegyzéke kiegészül az A. függelékben szereplő megfelelőségértékelő testületekkel. |
|
(2) |
A felek megállapodtak az A. függelékben megnevezett megfelelőségértékelő testületek jegyzékbe történő felvételének konkrét hatályáról, azaz arról, hogy mely termékek és megfelelőségértékelési eljárások érintettek, és azt fenntartják. |
Ezt a két példányban készült határozatot a vegyes bizottság azon képviselői írják alá, akik meghatalmazással rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a megállapodás távközlési végberendezésekre, informatikai berendezésekre és a rádióadókra vonatkozó ágazati mellékletében szereplő mellékletek módosítása céljából a felek nevében eljárjanak. E határozat az utolsó aláírás napján lép hatályba.
Aláírták Ottawában, 2017. május 30-án.
Claude BEAUDOIN
Kanada nevében
Aláírták Brüsszelben, 2017. június 16-án.
Ignacio IRUARRIZAGA
az Európai Unió nevében
A. FÜGGELÉK
A távközlési végberendezésekre, informatikai berendezésekre és a rádióadókra vonatkozó ágazati melléklet 4. mellékletében a megfelelőségértékelő testületek jegyzéke a következő uniós megfelelőségértékelő testületekkel egészül ki
|
(1) 2017. április 3-án az AT4 Wireless SAU neve DEKRA Testing & Certification SAU-ra változott.