|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1155 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2017. február 15.)
a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, a „kizöldített” kifizetésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében történő módosításáról, továbbá az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (2) és (3) bekezdésére, 44. cikke (5) bekezdésének b) pontjára, 46. cikke (9) bekezdésének a) és c) pontjára, 50. cikke (11) bekezdésére, 52. cikke (9) bekezdésének a) pontjára, valamint 67. cikke (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az 1307/2013/EU rendelet 35. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalmuk (a továbbiakban: THC-tartalom) ellenőrzésére szolgáló eljárást megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Jelenleg a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 9. cikke csak arról a kötelezettségről rendelkezik, hogy a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagja és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek (3) megfelelően minősített vetőmag használható fel. A kenderfajták meghatározására, valamint azok THC-tartalmának ellenőrzésére vonatkozó, jelenleg a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) 45. cikkében és mellékletében megállapított szabályokat bele kell foglalni a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkébe. |
|
(2) |
A kenderfajták meghatározására és a THC-tartalom ellenőrzésére vonatkozó szabályok azon a feltevésen alapulnak, hogy a kendert fő növénykultúraként termesztik, a köztes kultúraként termesztett kender esetében azonban nem alkalmazhatóak teljes mértékben. Mivel ez utóbbi termesztési módszer megfelelőnek bizonyult az ipari kender esetében, emellett a környezetvédelmi követelményekkel is összeegyeztethetőnek bizonyult, a köztes kultúraként termesztett kender jellemzőinek figyelembevétele érdekében mindkét rendelkezés kiigazítása indokolt. Ebben az összefüggésben a köztes kultúraként termesztett kender fogalommeghatározását is indokolt megadni. |
|
(3) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke megállapítja a támogatási jogosultságok aktiválására vonatkozó követelményeket. Az eltérő értelmezések elkerülése érdekében indokolt egyértelművé tenni, hogy az 1307/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a támogatási jogosultság törtrésze is teljes mértékben aktiváltnak tekintendő. Konkrétan közölni kell azonban, hogy a támogatás kiszámítása a támogatható hektár megfelelő törtrésze alapján történik. |
|
(4) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 38–48. cikke a kizöldítés tekintetében az 1307/2013/EU rendeletben megállapított standard gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket kiegészítő szabályokat állapít meg. Az említett gyakorlatok alkalmazásának első éve során szerzett tapasztalatok alapján e szabályok bizonyos aspektusait módosítani kell annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és a nemzeti igazgatási szervek számára egyszerűsödjön a kizöldítési gyakorlatok végrehajtása, ugyanakkor fennmaradjon vagy javuljon a környezet és az éghajlat szempontjából jelentkező hatás. A módosításoknak hozzá kell járulniuk különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelésének (5) következtetéseiben meghatározott intézkedések kezeléséhez, továbbá lehetővé kell tenniük, hogy a közös agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedései a mezőgazdasági területek egyre nagyobb hányadát fedjék le. |
|
(5) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása a növénytermesztés diverzifikálása céljából” című 40. cikkében megállapított szabályokban a növénytermesztés-diverzifikálási időszak a tagállami hagyományos művelési eljárásokon alapul. Indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy – a területükön belüli, esetlegesen eltérő éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében – regionális vagy szubregionális szinten más-más időszakokat állapíthassanak meg. Egyes konkrét esetekben, ha egy kis területen a növénykultúrák sok különböző fajtája megtalálható, a termesztett növénykultúrák bejelentésének egyszerűsítése érdekében lehetségesnek kell lennie, hogy azokat vegyes növénykultúraként be lehessen jelenteni. |
|
(6) |
Ami a parlagon hagyott földterületeket illeti, alapvető jelentőségű, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdése rendelkezzen arról az időszakról, amelynek során tilos mezőgazdasági termelést végezni, mégpedig az ilyen földterületek környezeti hatékonyságának biztosítása, valamint a más területekkel, például a gyepterületekkel való összetévesztés elkerülése érdekében. Az Unión belüli különböző mezőgazdasági-éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamok állapítsák meg ezt az időszakot, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára, hogy az év vége előtt visszaállhassanak a fő növénykultúrák termesztésére. A környezeti hatékonyságra vonatkozó célkitűzések teljesítése és a más területekkel való összetévesztés elkerülése érdekében azonban ez az időszak nem lehet rövidebb hat hónapnál. |
|
(7) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében felsorolt különböző tájképi elemek megkülönböztetése bizonytalanság forrása a mezőgazdasági termelők számára az ökológiai jelentőségű területek bejelentésekor. E bizonytalanság csökkentése, a rendszer tagállami hatóságok általi igazgatásának egyszerűsítése, valamint a mezőgazdasági termelők ökológiai jelentőségű területek bejelentésekor felmerülő nehézségeinek kezelése érdekében az említett rendelkezés a) pontjában említett sövényeket és fás sávokat, valamint az említett rendelkezés c) pontjában említett, sorban álló fákat egy tájképi elemtípusba kell csoportosítani, hogy azokra egyetlen mérethatár legyen alkalmazandó. Ezenfelül ugyanezen okokból kifolyólag a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett területeket a bozótfoltok közé kell sorolni. |
|
(8) |
Ezen túlmenően annak ellenére, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet (51) preambulumbekezdésében foglaltak szerint szükség van a tájképi elemekre vonatkozó maximális méretek megállapítására annak biztosításához, hogy a terület túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű legyen, a méret korlátozása nem vezethet olyan elemek kizárásához, amelyek meghaladnak bizonyos méretet, de a biológiai sokféleség szempontjából értékesek. Ezért a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében tájképi elemnek minősíthető területet az elem legnagyobb méretéig kell kiszámítani. |
|
(9) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (4) bekezdésének ötödik albekezdésében és 45. cikkének (5) bekezdésében említett part menti vegetáció környezeti szempontból jelentkező kiemelkedő előnyére tekintettel indokolt úgy rendelkezni, hogy az ökológiai jelentőségű területek kiszámításához valamennyi part menti vegetációt figyelembe kell venni. |
|
(10) |
A (7) és (8) preambulumbekezdésben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben említettekkel megegyező okok miatt a jelenleg a rendelkezés e) pontjában említett táblaszegélyeket egyesíteni kell az említett rendelet 45. cikkének (5) bekezdésében foglalt védelmi sávokkal, és a védelmi sávok és a táblaszegélyek összefüggésében egyetlen mérethatárt kell megállapítani. A védelmi sávok és a táblaszegélyek e legnagyobb méretének a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (5) bekezdése értelmében védelmi sávnak és táblaszegélynek minősíthető területre kell utalnia. Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) II. mellékletében említett GAEC 1, SMR 1 vagy SMR 10 szerinti védelmi sávok és a szóban forgó mellékletben említett GAEC 7, SMR 2 vagy SMR 3 szerint védelem alá eső táblaszegélyek fogalommeghatározását ki kell egészíteni más védelmi sávokkal és táblaszegélyekkel, ideértve bármely olyan sávot, amely a kölcsönös megfeleltetési szabályok szerint nem tartozik e két kategória hatálya alá. |
|
(11) |
Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a szántóterülettel határos tájképi elemek és védelmi sávok ökológiai jelentőségű területnek tekinthetők. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett tájképi elemek és védelmi sávok környezeti előnyének maximalizálása, valamint a kiegészítő elemek védelmére és fenntartására való ösztönzés érdekében ezt a rendelkezést ki kell egészíteni rugalmasságot biztosító szabályokkal, az ökológiai jelentőségű területek e típusainak fogalommeghatározását teljesítő és a mezőgazdasági üzem szántóterületével nem határos egyéb, környezeti szempontból értékes elemek figyelembevételével. Ezért amennyiben az említett védelmi sáv és táblaszegély vagy tájképi elem határos a mezőgazdasági üzem szántóterületével közvetlenül határos ökológiai jelentőségű területtel, azt is el kell ismerni ökológiai jelentőségű területként. |
|
(12) |
A (7) és (8) preambulumbekezdésben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben említettekkel megegyező okok miatt az adott rendelet 45. cikkének (7) bekezdésében említett, erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávokkal összefüggésben megállapított legnagyobb méreteknek az adott rendelkezés értelmében ilyen sávnak minősíthető területre kell utalniuk. |
|
(13) |
Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezések fényében indokolt egyértelművé tenni, hogy az ásványi műtrágyák és/vagy növényvédő szerek használatára vonatkozó követelmények megállapítása kizárólag abban az esetben releváns, ha az ilyen inputanyagok engedélyezettek. |
|
(14) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (9) bekezdésében megállapított, a köztes kultúrák és a takarónövényzet vetésére vonatkozó hatályos határidő nem mindig igazodik az agronómiai és az éghajlati feltételekhez. Ezen ökológiai jelentőségű területtípus környezeti célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a köztes kultúrák és a takarónövényzet vetésére vonatkozó határidőt indokolt felváltani a köztes kultúrák és a takarónövényzet fenntartásának minimális időtartamával. Az évszakonkénti időjárási feltételek figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezt az időszakot a legmegfelelőbb földrajzi szinten határozhassák meg. Mivel azonban a köztes kultúrák és a takarónövényzet terepi állandósága kulcsfontosságú tényező a visszamaradó nitrátok hatékony megkötésének és a talaj takarásának biztosításában azalatt, amíg a területet nem a fő növénykultúra borítja, a minimális időszakot uniós szinten kell meghatározni. A „gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény” tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének i) pontjában megállapított fogalommeghatározás következetes értelmezése érdekében a fő növénykultúra pillangósvirágúakkal való alávetésének is lehetségesnek kell lennie. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett kötelezettségvállalások és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó egyenértékű gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében a terület ökológiai jelentőségét adó köztes kultúrákra, illetve takarónövényzetre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni. |
|
(15) |
Annak ellenére, hogy általános szabályként csak a vegyítetlen fajként termesztett nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek minősíthetők ökológiai jelentőségű területnek, tekintettel arra, hogy a hagyományos művelési eljárások keretében ezeket a növénykultúrákat gyakran keverik más növénykultúrákkal, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (10) bekezdése értelmében indokolt lehetővé tenni, hogy a vegyes növénykultúrákkal beültetett területek is ökológiai jelentőségű területnek minősülhessenek, amennyiben ezekben a vegyes növénykultúrákban biztosított a nitrogénmegkötő növények túlnyomó többsége. Ezenfelül a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (10) bekezdése első albekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján és a 91/676/EGK tanácsi irányelv (7) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) végrehajtásának fényében felesleges külön szabályokat előírni e nitrogénmegkötő növények termesztési helyére vonatkozóan. Ehelyett és a nitrogén őszi kilúgozódása kockázatának kezelésére irányuló tagállami erőfeszítések fokozása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy szükség esetén kiegészítő feltételeket állapítsanak meg a nitrogénmegkötő növényekre vonatkozóan. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett kötelezettségvállalások és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó egyenértékű gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében a terület ökológiai jelentőségét adó nitrogénmegkötő növényekre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni. |
|
(16) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok bebizonyították, hogy az ökológiai jelentőségű területek típusaira vonatkozó bizonyos rendelkezéseknek részletesebbnek kell lenniük a termelési tilalomra vonatkozó követelmény – többek között a kaszálásra és a legeltetésre vonatkozó szabályok – tekintetében, hogy teljesüljön a biológiai sokféleséggel kapcsolatos követelmény és biztosított legyen a közös agrárpolitika más eszközeivel való következetesség. Ami különösen a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében, (4) bekezdésének e) pontjában, (5) és (7) bekezdésében említett ökológiai jelentőségű területtípusokra alkalmazandó mezőgazdasági termelési tilalomra vonatkozó követelményt illeti, egyértelművé kell tenni, hogy a szóban forgó termelés az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerinti mezőgazdasági tevékenységként értendő, nem pedig az ugyanazon rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja szerinti tágabb értelemben, és nem érintheti az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 4 szerinti minimális talajborításra vonatkozó szabályokat. Ezenfelül a mezőgazdasági termelők által a biológiai sokféleség megóvása és fokozása érdekében – különösen a beporzás megkönnyítésével – tett, a talajtakaró növényzet kialakítását célzó, és például agrár-környezeti-éghajlati kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó intézkedéseket a környezeti előnyök maximalizálása érdekében ösztönözni kell. |
|
(17) |
Tekintettel arra, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke végrehajtásának első évében a mezőgazdasági termelők által ökológiai jelentőségű területként bejelentett három fő területtípus termelés alatt álló vagy termelés alá vonható – mégpedig parlagon hagyott, köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett – terület, valószínű, hogy használnak növényvédő szereket az ökológiai jelentőségű területeken. Ezért a biológiai sokféleségnek a kizöldítési célkitűzésekkel összhangban történő megóvása és fokozása érdekében a következő, termelés alatt álló vagy termelés alá vonható ökológiai jelentőségű területeken indokolt betiltani a növényvédő szerek használatát: parlagon hagyott földterületek, erdőszélek mentén fekvő, termelés alatt álló, támogatható hektársávok, köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek. Amennyiben a köztes kultúrákat vagy a takarónövényzetet a fő növénykultúra mellett fű vagy pillangósvirágúak alávetésével hozzák létre, arányossági okokból – a fő növénykultúra termesztésére kiható következmények elkerülése érdekében – ez a tilalom a fő növénykultúra betakarításának időpontjától alkalmazandó. Annak érdekében, hogy a tilalom összhangban álljon a bevett agronómiai gyakorlatokkal, biztosított legyen a jogbiztonság, és kiküszöbölhetők legyenek a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások adminisztratív nehézségei, indokolt egyértelműen előírni, hogy az alávetésre vonatkozó tilalmat legalább egy minimális időszak során vagy a következő fő növénykultúra vetéséig alkalmazni kell, továbbá hogy a szóban forgó minimális időszaknak meg kell egyeznie azon minimális időszakkal, amely során a különböző növényfajok magkeverékének vetésével létrehozott köztes növénykultúrával vagy takarónövényzettel borított területeket fenn kell tartani. |
|
(18) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke megállapítja a jogi személyek fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott, az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatáshoz való hozzáférésének feltételeit. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján még egyértelműbbé kell tenni az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított követelmény értelmezését a tekintetben, hogy a jogi személy felett tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelőnek mikor kell megfelelnie a korhatárnak. Indokolt egyértelművé tenni különösen azt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőnek az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti kérelem fiatal mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt álló jogi személy általi első benyújtásának évében kell megfelelnie a 40 éves korhatárnak. |
|
(19) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint a termeléstől függő önkéntes támogatás egységnyi összege az érintett intézkedés finanszírozására meghatározott pénzügyi keretösszeg és vagy az 53. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint meghatározott mennyiségi határérték, vagy pedig a kérdéses évben támogatható hektárszám, illetve állatlétszám hányadosa. A rendelkezést indokolt oly módon átfogalmazni, hogy a tagállamok az egységnyi összeget a két érték közötti tartományba eső értékben határozhatják meg, amennyiben a támogatható egységek száma alacsonyabb a mennyiségi határértéknél. |
|
(20) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikkének (5) bekezdése értelmében az egységes területalapú támogatási rendszert az 1307/2013/EU rendelet 36. cikkének megfelelően alkalmazó tagállamok minden év szeptember 1-jéig kötelesek értesíteni a Bizottságot a mezőgazdasági termelők által a rendszer keretében bejelentett hektárok teljes számáról. Ezekről az adatokról azonban a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében évente részletesebb értesítést küldenek a Bizottságnak. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikkének (5) bekezdése ezért elhagyható. |
|
(21) |
A kizöldítéshez kapcsolódó, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke szerinti értesítések ügyintézése terén szerzett bizottsági tapasztalatok alapján néhány kiigazítást kell végezni az értesítések tartalma tekintetében, többek között a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet e rendelettel módosított kizöldítési rendelkezéseit illetően. |
|
(22) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok a termeléstől függő minden támogatási intézkedés és minden meghatározott gazdálkodási típus vagy meghatározott mezőgazdasági ágazat esetében kötelesek értesíteni a Bizottságot a kedvezményezettek teljes számáról, az odaítélt támogatások összegéről, valamint azon teljes területről és azon állatok teljes számáról, amelyekre a támogatást ténylegesen kifizették. |
|
(23) |
A 2015-ös igénylési évtől a tagállamok a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikke (1) és (3) bekezdésének megfelelően a termeléstől függő minden önkéntes támogatási intézkedés esetében értesítést küldenek a kedvezményezettek teljes számáról, valamint a támogatás igénylése kapcsán bejelentett és meghatározott teljes területről és állatok teljes számáról. Ezenfelül a 2016-os igénylési évtől a termeléstől függő minden támogatási intézkedésre odaítélt támogatások összege a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (9) 10. cikke szerinti tagállami adatszolgáltatásban szerepel. Ezért a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikkének (2) bekezdését el kell hagyni. |
|
(24) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(25) |
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó bizonyos rendelkezéseinek módosítása következtében az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét módosítani kell, különösen az ökológiai jelentőségű területek típusait és a kapcsolódó tényezőket tartalmazó lista szükség esetén végzett kiigazításával. Az 1307/2013/EU rendelet (45) preambulumbekezdése hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ökológiai jelentőségű területeket következetesen kell kialakítani. Ezért az egyenértékű gyakorlatokra alkalmazandó átváltási és súlyozási tényezőknek összhangban kell lenniük a hasonló vagy azonos standard gyakorlatokra alkalmazandó tényezőkkel. A jogbiztonság és a mezőgazdasági termelők egyenlő elbírálása érdekében az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(26) |
Ennek a rendeletnek a kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie. Mivel azonban a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének egyértelművé tétele és 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésének átfogalmazása az adott rendelkezéseknek a rendelet alkalmazása óta adott értelmezést tükrözi, e módosításokat indokolt visszamenőleges hatállyal alkalmazni. A nemzeti hatóságok számára a meglévő igazgatási eszközeik naprakésszé tételéhez, valamint a mezőgazdasági termelők részére a kizöldítési rendelkezések e rendelettel végrehajtott módosításaira vonatkozóan előzetesen, kellő időben nyújtott tájékoztatáshoz szükséges időre figyelemmel e módosítások csak a 2018. január 1-jétől kezdődő naptári évekre vonatkozó támogatási kérelmek tekintetében alkalmazandóak. A tagállamok számára azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e módosításokat alkalmazhassák a 2017. naptári évvel kapcsolatos támogatási kérelmek tekintetében, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy az erre vonatkozó döntéseknek a mezőgazdasági termelők szempontjából következetesnek kell lenniük. Rendelkezni kell az említett naptári évre vonatkozó korábbi értesítések kapcsolódó módosításait érintő értesítési kötelezettségről, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Kender (1) Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a kendertermesztésre használt területek támogathatóságának feltétele, hogy a támogatás tárgyévében március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv (*1) 17. cikkének megfelelően közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagjait használják. A vetőmagnak a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek (*2) megfelelően minősített vetőmagnak kell lennie. (2) A tagállamok létrehozzák a kenderfajták Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmának (a továbbiakban: THC-tartalom) meghatározására szolgáló rendszert, amely lehetővé teszi számukra a III. mellékletben foglalt módszer alkalmazását. (3) A tagállami illetékes hatóság nyilvántartást vezet a THC-tartalommal kapcsolatos eredményekről. Az ilyen nyilvántartás tartalmazza legalább a következőket: minden fajta esetében az egyes minták THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések. (4) Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a szóban forgó fajta esetében az e rendelet III. mellékletében ismertetett „B” eljárást alkalmazzák a következő igénylési évben. A következő igénylési évek folyamán ez az eljárás alkalmazandó, kivéve, ha a szóban forgó fajta összes analitikai eredménye az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított THC-tartalom értéke alatt van. (5) Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok értesítik a Bizottságot a szóban forgó fajta forgalmazásának a 2002/53/EK irányelv 18. cikkével összhangban történő megtiltására vonatkozó engedély iránti kérelemről. Ezt az értesítést a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (*3) megfelelően, legkésőbb a következő igénylési év január 15-ig kell megküldeni. Az adott igénylési évtől a kérelem tárgyát képező fajta tekintetében az érintett tagállamban nem folyósítható közvetlen kifizetés. (6) E rendelet alkalmazásában a „köztes kultúraként termesztett kender” valamely adott évben június 30. után vetett kendernövény. (7) A kendernövényeket a továbbiakban is a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni a virágzás végét követően legalább 10 napon át annak érdekében, hogy az e cikk alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket el lehessen végezni. A köztes kultúraként termesztett kendert a továbbiakban is a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni, legalább a vegetációs időszak végéig. A tagállamok azonban engedélyezhetik a kender virágzás kezdete utáni, de még a virágzás végét követő 10 napos időszak vége előtti betakarítását, amennyiben az ellenőrök jelzik, hogy az egyes érintett parcellák melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követően legalább 10 napon keresztül tovább művelni a vizsgálat céljaira, a III. mellékletben megállapított módszerrel összhangban. (*1) A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.)." (*2) A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.)." (*3) A Bizottság 792/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).” " |
|
2. |
A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Amennyiben a mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett teljes támogatható területét meghaladó támogatási jogosultságot jelent be, a támogatási jogosultságot vagy a támogatási jogosultság törtrészét, amely részben meghaladja az adott támogatható területet, az említett rendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában teljes mértékben aktiváltnak kell tekinteni. A támogatás kiszámítása azonban a támogatható hektár megfelelő törtrésze alapján történik.” |
|
3. |
A 40. cikk a következőképpen módosul:
|
|
4. |
A 45. cikk a következőképpen módosul:
|
|
5. |
A 49. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében a jogi személy felett tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti kérelem fiatal mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt álló jogi személy általi első benyújtásának évében nem lehet 40 évesnél idősebb.” |
|
6. |
Az 53. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az éves kifizetést egységnyi támogatási összegként kell kifejezni. Ez az összeg a következő összegek bármelyike, illetve – ha a támogatható terület vagy állatlétszám nem haladja meg az e bekezdés első albekezdésében foglaltak szerint meghatározott területet vagy állatlétszámot – egy azok közötti összeg lehet:
|
|
7. |
A 64. cikk (5) bekezdését el kell hagyni. |
|
8. |
A 65. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
|
|
9. |
A 67. cikk (2) bekezdését el kell hagyni. |
|
10. |
A rendelet III. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet I. melléklete tartalmazza. |
2. cikk
Az 1307/2013/EU rendelet módosítása
Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.
3. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A 4. cikk második bekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk 3., 4. és 8. pontjában foglalt néhány vagy minden módosítást, és következésképp a 2. cikknek az ökológiai jelentőségű területek standard jellemzőivel kapcsolatos módosítását alkalmazzák a 2017. naptári évvel kapcsolatos támogatási kérelmek tekintetében.
(2) A tagállamok legkésőbb egy hónappal e rendelet hatálybalépését követően értesítik a Bizottságot és tájékoztatják a mezőgazdasági termelőket az (1) bekezdésben említett döntésről és a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikkének (1)–(4) bekezdése szerinti értesítéseknek a döntésből fakadó változásairól.
4. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Az 1. cikk 3., 4. és 8. pontját és a 2. cikket a 2018. január 1-jével kezdődő naptári évekhez kapcsolódó támogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
Az 1. cikk 5. és 6. pontját a 2014. naptári év utáni naptári évekhez kapcsolódó támogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. február 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 608. o.
(2) A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.).
(3) A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).
(4) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).
(5) COM(2015) 478 final, A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelése.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
(7) A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(9) A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.).
I. MELLÉKLET
„III. MELLÉKLET
Uniós módszer a kenderfajták Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmának mennyiségi meghatározására
1. Hatály
Az e mellékletben foglalt módszer a kender (Cannabis sativa L.) fajtáiban jelen lévő Δ9-tetrahidrokannabinol (a továbbiakban: THC) mennyiségi meghatározására irányul. A módszer adott esetben az e mellékletben ismertetett »A« vagy »B« eljárás alkalmazásából áll.
A módszer a THC mennyiségi meghatározását gázkromatográfiás (GC) eljárással végzi a megfelelő oldószerrel történő kivonást követően.
1.1. »A« eljárás
Az »A« eljárást a kendertermesztésre vonatkozóan az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdése és a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 30. cikkének g) pontja alapján végzett ellenőrzésekhez kell alkalmazni.
1.2. »B« eljárás
A »B« eljárást a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 36. cikkének (6) bekezdésében említett esetekben kell alkalmazni.
2. Mintavétel
2.1. Minták
A mintavételt nappal, szisztematikus útvonal alapján kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a minta reprezentativitása a parcella tekintetében biztosított legyen, de a növényállomány széleit ki kell hagyni.
2.1.1. »A« eljárás: a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények mindegyikéről le kell szedni egy 30 cm-es darabot, amelynek legalább egy termős virágzatot kell tartalmaznia. A mintavételt a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás végétől számított 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a virágzás kezdetétől a virágzás kezdetét követő 20. napig terjedő időszakban végezzenek mintavételt, feltéve, hogy minden termesztett fajtára más reprezentatív mintákat is vesznek az első albekezdésnek megfelelően a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás befejeződése utáni 10. napig tartó időszak folyamán.
A köztes kultúraként termesztett kender esetében, termős virágzatok hiányában a növényszár felső 30 cm-es darabját kell leszedni. Ebben az esetben a mintavételt közvetlenül a vegetációs időszak vége előtt kell elvégezni, miután a levelek a sárgulás első jeleit kezdik mutatni, azonban legkésőbb a fagyok előrejelzett időszakának beállta előtt.
2.1.2. »B« eljárás: a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények felső egyharmadát kell megszedni. A mintavételt a virágzás végét követő 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni, illetve a köztes kultúraként termesztett kender esetében, termős virágzatok hiányában közvetlenül a vegetációs időszak vége előtt, miután a levelek a sárgulás első jelét kezdik mutatni, de legkésőbb a fagyok előrejelzett időszakának beállta előtt. Kétlaki fajták esetében csak a termős növényeket kell megszedni.
2.2. Mintaméret
»A« eljárás: a mintának parcellánként 50 növényből kell állnia.
»B« eljárás: a mintának parcellánként 200 növényből kell állnia.
Minden egyes mintát szövet- vagy papírzsákba kell helyezni anélkül, hogy összepréselődnének, és laboratóriumi elemzésre kell elküldeni.
A tagállam, ha szükséges, rendelkezhet egy második, ellenminta megszedéséről, amelyet vagy a mezőgazdasági termelőnél vagy az analízisért felelős szervnél kell tartani.
2.3. A minta szárítása és tárolása
A minták szárítását a lehető leghamarabb, de 48 órán belül minden esetben meg kell kezdeni, egy 70 °C alatti hőmérsékletet alkalmazó módszerrel.
A mintákat a tömegállandóság eléréséig, 8–13 %-os nedvességtartalomra kell kiszárítani.
A szárítást követően a mintákat 25 °C alatti hőmérsékletű sötét helyen kell tárolni, ügyelve arra, hogy ne préselődjenek össze.
3. A THC-tartalom meghatározása
3.1. A vizsgálati minta előkészítése
A 2 mm-nél nagyobb szárdarabokat és magokat el kell távolítani a szárított mintákból.
A szárított mintákat közepes finomságú (1 mm lyukátmérőjű szitán áthaladó) porrá kell őrölni.
Ez a por 25 °C alatti hőmérsékleten, sötét és száraz helyen 10 hétig tartható el.
3.2. Reagensek és extraháló oldat
Reagensek
|
— |
Δ9-tetrahidrokannabinol, kromatográfiás célra megfelelő tisztaságú, |
|
— |
szkvalén, kromatográfiás célra megfelelő tisztaságú, belső standardként. |
Extraháló oldat
|
— |
35 mg szkvalén/100 ml hexán. |
3.3. A THC extrahálása
A porított vizsgálati mintából ki kell mérni 100 mg-ot, centrifugacsőbe kell helyezni, és hozzá kell adni a belső standardot tartalmazó extraháló oldatból 5 ml-t.
A mintát ultrahangfürdőbe kell helyezni, és 20 percig ott kell hagyni. Öt percig percenként 3 000-es fordulatszámon történő centrifugálást követően el kell távolítani a felülúszó THC-oldatot. Az oldatot injektálni kell a kromatográfba, és el kell végezni a mennyiségi analízist.
3.4. Gázkromatográfia
a) Berendezés
|
— |
gázkromatográf lángionizációs detektorral és split/splitless injektorral, |
|
— |
a kannabinoidok megfelelő elválasztását lehetővé tevő oszlop, például egy 25 m hosszú és 0,22 mm átmérőjű, 5 %-os apoláris fenil-metil-sziloxán fázissal impregnált üveg kapilláris oszlop. |
b) Kalibrálási tartományok
Legalább három pont az »A« eljárás és öt pont a »B« eljárás esetében, beleértve a 0,04 és 0,50 mg/ml-es THC-pontokat az extraháló oldatban.
c) Vizsgálati körülmények
Az alábbi feltételek példaként szolgálhatnak az a) pontban említett oszlop tekintetében:
|
— |
kemencehőmérséklet: 260 °C |
|
— |
injektorhőmérséklet: 300 °C |
|
— |
detektorhőmérséklet: 300 °C |
d) Injektált mennyiség: 1 μl
4. Eredmények
Az eredményeket az állandó tömegre szárított analitikai minta 100 grammjában lévő THC grammjában kell megadni, két tizedesjegy pontossággal. Az eredményekre 0,03 g/100 g mértékű tűréshatár vonatkozik.
|
— |
»A« eljárás: vizsgálati mintánként egy meghatározás. |
Amennyiben azonban a kapott eredmény az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított határérték felett van, analitikai mintánként egy második meghatározást is el kell végezni, és a meghatározások számtani átlagát kell az eredménynek tekinteni.
|
— |
»B« eljárás: az eredmény a vizsgálati mintánként végzett két meghatározás számtani átlaga. |
(*1) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).«
II. MELLÉKLET
„X. MELLÉKLET
A 46. cikk (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezők
|
Elemek |
Átváltási tényező (m/fa – m2) |
Súlyozási tényező |
Ökológiai jelentőségű terület (ha mindkét tényező alkalmazandó) |
||
|
Parlagon hagyott földterület (egység: 1 m2) |
n. a. |
1 |
1 m2 |
||
|
Teraszok (egység: 1 m) |
2 |
1 |
2 m2 |
||
|
Tájképi elemek: |
|
|
|
||
|
|
Sövények/erdősávok/sorban álló fák (egység: 1 m) |
5 |
2 |
10 m2 |
|
|
|
Elszigetelten álló fa (db fa) |
20 |
1,5 |
30 m2 |
|
|
|
Bozótfoltok (egység: 1 m2) |
n. a. |
1,5 |
1,5 m2 |
|
|
|
Tavak (egység: 1 m2) |
n. a. |
1,5 |
1,5 m2 |
|
|
|
Vizesárkok (egység: 1 m) |
5 |
2 |
10 m2 |
|
|
|
Hagyományos kőfalak (egység: 1 m) |
1 |
1 |
1 m2 |
|
|
|
Egyéb, fent fel nem sorolt, a GAEC 7, az SMR 2 vagy az SMR 3 értelmében védett elemek (egység: 1 m2) |
n. a. |
1 |
1 m2 |
|
|
Védelmi sávok és táblaszegélyek (egység: 1 m) |
6 |
1,5 |
9 m2 |
||
|
Agrár-erdészeti hektárok (egység: 1 m2) |
n. a. |
1 |
1 m2 |
||
|
Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok (egység: 1 m) |
|
|
|
||
|
|
Ebből termelés alatt nem álló |
6 |
1,5 |
9 m2 |
|
|
Ebből termelés alatt álló |
6 |
0,3 |
1,8 m2 |
||
|
Rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek (egység: 1 m2) |
n. a. |
0,3 |
0,3 m2 |
||
|
A 32. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített területek (egység: 1 m2) |
n. a. |
1 |
1 m2 |
||
|
Köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel borított területek (egység: 1 m2) |
n. a. |
0,3 |
0,3 m2 |
||
|
Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (egység: 1 m2) |
n. a. |
0,7 |
0,7 m2 |
||
A 46. cikk (3) bekezdésében említett, a IX. melléklet III. szakaszában felsorolt egyenértékű gyakorlatokhoz tartozó elemekre alkalmazandó átváltási és súlyozási tényezők
|
Egyenértékű ökológiai jelentőségű terület |
Hasonló standard ökológiai jelentőségű terület |
Átváltási tényező |
Súlyozási tényező |
Ökológiai jelentőségű terület (ha mindkét tényező alkalmazandó) |
||
|
Parlagon hagyott földterület |
n. a. |
1 |
1 m2 |
||
|
Védelmi sávok és táblaszegélyek |
6 |
1,5 |
9 m2 |
||
|
Védelmi sávok és táblaszegélyek |
6 |
1,5 |
9 m2 |
||
|
|
|
|
|
||
|
Szegélyek, táblaközi sávok (egység: 1 m) |
Védelmi sávok és táblaszegélyek |
6 |
1,5 |
9 m2 |
||
|
Területrészek (egység: 1 m2) |
Bozótfoltok |
n. a. |
1,5 |
1,5 m2 |
||
|
|
|
|
|
||
|
Elszigetelten álló fa (db fa) |
Elszigetelten álló fa |
20 |
1,5 |
30 m2 |
||
|
Sorban álló fák (egység: 1 m) |
Sövények/fás sávok/sorban álló fák |
5 |
2 |
10 m2 |
||
|
Facsoportok/Bozótfoltok (egység: 1 m2) |
Bozótfoltok |
n. a. |
1,5 |
1,5 m2 |
||
|
Sövénysorok (egység: 1 m) |
Sövények/fás sávok/sorban álló fák |
5 |
2 |
10 m2 |
||
|
Part menti fás vegetáció (egység: 1 m) |
Sövények/fás sávok/sorban álló fák |
5 |
2 |
10 m2 |
||
|
Teraszok (egység: 1 m) |
Teraszok |
2 |
1 |
2 m2 |
||
|
Kőfalak (egység: 1 m) |
Hagyományos kőfalak |
1 |
1 |
1 m2 |
||
|
Vizesárkok (egység: 1 m) |
Vizesárkok |
5 |
2 |
10 m2 |
||
|
Tavak (egység: 1 m2) |
Tavak |
n. a. |
1,5 |
1,5 m2 |
||
|
Parlagon hagyott földterület |
n. a. |
1 |
1 m2 |
||
|
Rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek. Erdőszélek mentén fekvő, termelés alatt álló sávok. Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek. |
n. a. |
0,3 0,7 a nitrogénmegkötő növények esetében |
0,3 m2 0,7 m2 |
||
|
Parlagon hagyott földterület |
n. a. |
1 |
1 m2 |
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/16 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1156 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 27.)
a baromfihús-ágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitása és kezelése tekintetében a 774/94/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1385/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 187. cikke a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodást (2) (a továbbiakban: a megállapodás) 2016. november 25-én írták alá. A megállapodás Európai Unió nevében történő aláírását az (EU) 2016/1995 tanácsi határozat (3), megkötését az (EU) 2017/730 tanácsi határozat (4) hagyta jóvá. |
|
(2) |
A megállapodás értelmében az Európai Unió 4 766 tonnával növeli Brazíliának a „Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, fagyasztva” termékre (vámtarifaszám: 0207 14 10, 0207 14 50 és 0207 14 70) vonatkozó jelenlegi uniós vámkontingensét a jelenlegi 0 %-os (kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó) vámtétel fenntartása mellett, és 610 tonnával növeli az országnak a „Pulyka darabolva, fagyasztva” termékre (vámtarifaszám: 0207 27 10, 0207 27 20 és 0207 27 80) vonatkozó uniós vámkontingensét a jelenlegi 0 %-os (kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó) vámtétel fenntartása mellett. |
|
(3) |
Az 1385/2007/EK bizottsági rendelet (5) a baromfihúsra vonatkozó egyes uniós behozatali vámkontingensek – beleértve a Brazíliából való behozatalt is – megnyitásáról és kezeléséről rendelkezik. A megállapodás alapján kiosztott további mennyiségek figyelembevétele érdekében helyénvaló módosítani a rendeletet. |
|
(4) |
A 2017-es év vonatkozásában a baromfihús további mennyiségei a megállapodás szerinti további éves mennyiségek alapján és a megállapodás hatálybalépésének időpontját figyelembe véve, arányosan kerültek kiszámításra. |
|
(5) |
A megállapodás 2017. június 30-án lép hatályba. Mivel a megállapodás alá tartozó, a baromfihús-ágazatra vonatkozó vámkontingenseket negyedéves lebontásban kezelik, és a 2017. július 1-jével kezdődő negyedévre vonatkozó kérelmezési időszak a megállapodás hatálybalépésének időpontjában lejárt volna, indokolt úgy rendelkezni, hogy a megállapodás szerinti, 2017-re vonatkozó további mennyiségek tekintetében a 2017. október 1-jétől kezdődő alidőszakban lehessen kérelmet benyújtani. |
|
(6) |
A 2018. január 1-jével kezdődő kontingensidőszaktól kezdve a megállapodás szerinti teljes éves további baromfihús-mennyiséget rendelkezésre kell bocsátani. |
|
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1385/2007/EK rendelet I. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) Megállapodás levélváltás formájában az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosításáról (HL L 108., 2017.4.26., 3. o.).
(3) A Tanács (EU) 2016/1995 határozata (2016. november 11.) az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 308., 2016.11.16., 1. o.).
(4) A Tanács (EU) 2017/730 határozata (2017. április 25.) az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről (HL L 108., 2017.4.26., 1. o.).
(5) A Bizottság 1385/2007/EK rendelete (2007. november 26.) a baromfihús-ágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitása és kezelése tekintetében a 774/94/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 309., 2007.11.27., 47. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
A 2017. január 1-jétől 2017. december 31-ig tartó kontingensidőszakra vonatkozóan:
100 %-OS VÁMTÉTELCSÖKKENTÉS
Csirke
|
(tonna) |
|||||
|
Ország |
A termékcsoport száma |
Tételszám |
KN-kód |
2017-re vonatkozó éves mennyiség |
A 2017-es év negyedik kontingens-alidőszakára rendelkezésre álló további mennyiségek (*1) |
|
Brazília |
1 |
09.4410 |
0207 14 10 0207 14 50 0207 14 70 |
11 932 |
2 396 |
|
Ország |
A termékcsoport száma |
Tételszám |
KN-kód |
2017-re vonatkozó éves mennyiség |
|
Thaiföld |
2 |
09.4411 |
0207 14 10 0207 14 50 0207 14 70 |
5 100 |
|
Egyéb |
3 |
09.4412 |
0207 14 10 0207 14 50 0207 14 70 |
3 300 |
Pulyka
|
(tonna) |
|||||
|
Ország |
A termékcsoport száma |
Tételszám |
KN-kód |
2017-re vonatkozó éves mennyiség |
A 2017-es év negyedik kontingens-alidőszakára rendelkezésre álló további mennyiségek (*2) |
|
Brazília |
4 |
09.4420 |
0207 27 10 0207 27 20 0207 27 80 |
4 300 |
307 |
|
Ország |
A termékcsoport száma |
Tételszám |
KN-kód |
2017-re vonatkozó éves mennyiség |
|
Egyéb |
5 |
09.4421 |
0207 27 10 0207 27 20 0207 27 80 |
700 |
|
Erga omnes |
6 |
09.4422 |
0207 27 10 0207 27 20 0207 27 80 |
2 485 |
A 2018. január 1-jével kezdődő kontingensidőszakra vonatkozóan:
100 %-OS VÁMTÉTELCSÖKKENTÉS
Pulyka
|
(tonna) |
||||
|
Ország |
A termékcsoport száma |
Tételszám |
KN-kód |
Éves mennyiség |
|
Brazília |
1 |
09.4410 |
0207 14 10 0207 14 50 0207 14 70 |
16 698 |
|
Thaiföld |
2 |
09.4411 |
0207 14 10 0207 14 50 0207 14 70 |
5 100 |
|
Egyéb |
3 |
09.4412 |
0207 14 10 0207 14 50 0207 14 70 |
3 300 |
Pulyka
|
(tonna) |
||||
|
Ország |
A termékcsoport száma |
Tételszám |
KN-kód |
Éves mennyiség |
|
Brazília |
4 |
09.4420 |
0207 27 10 0207 27 20 0207 27 80 |
4 910 |
|
Egyéb |
5 |
09.4421 |
0207 27 10 0207 27 20 0207 27 80 |
700 |
|
Erga omnes |
6 |
09.4422 |
0207 27 10 0207 27 20 0207 27 80 |
2 485 |
(*1) Az Európai Unió és Brazília között létrejött, 2017. június 30-án hatályba lépő megállapodás értemében rendelkezésre álló további mennyiségek. A 2017. június 30-tól 2017. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában a további mennyiségek arányosan kerültek kiszámításra és rendelkezésre állnak a 2017. október 1-től számított kontingens-alidőszakra benyújtott engedélykérelmek céljaira.
(*2) Az Európai Unió és Brazília között létrejött, 2017. június 30-án hatályba lépő megállapodás értemében rendelkezésre álló további mennyiségek. A 2017. június 30-tól 2017. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában a további mennyiségek arányosan kerültek kiszámításra és rendelkezésre állnak a 2017. október 1-től számított kontingens-alidőszakra benyújtott engedélykérelmek céljaira.
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/20 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1157 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 28.)
az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,
tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat. |
|
(2) |
A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy az irányadó árakat bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani kell. |
|
(3) |
Ezért az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(4) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 28-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
főigazgató
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 150., 2014.5.20., 1. o.
(3) A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
Irányadó ár (EUR/100 kg) |
A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg) |
Származási hely (1) |
|
0207 12 10 |
Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva |
126,2 |
0 |
AR |
|
0207 12 90 |
Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva |
131,0 |
0 |
AR |
|
138,0 |
0 |
BR |
||
|
0207 14 10 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva |
261,7 |
12 |
AR |
|
202,4 |
29 |
BR |
||
|
301,9 |
0 |
CL |
||
|
213,2 |
26 |
TH |
||
|
0207 27 10 |
Pulyka darabolva, csont nélkül, fagyasztva |
316,7 |
0 |
BR |
|
332,5 |
0 |
CL |
||
|
0408 91 80 |
Tojás, héj nélkül, szárítva |
362,4 |
0 |
AR |
|
1602 32 11 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból készült termékek főzés nélkül |
215,1 |
21 |
BR |
(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A »ZZ« kód jelentése: »egyéb származási hely«.
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/22 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1158 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 29.)
az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikkében említett, az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság közötti információcsere eljárásaira és formáira vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 33. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Helyénvaló meghatározni az 596/2014/EU rendelet 33. cikkében említett vizsgálatokkal, szankciókkal és intézkedésekkel összefüggésben az illetékes hatóságok által az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) rendelkezésére bocsátandó adatok benyújtásának egységes eljárásait és formáját. |
|
(2) |
Az illetékes hatóságok és az ESMA közötti kommunikáció megkönnyítése és a szükségtelen késedelmek és sikertelen adatszolgáltatás elkerülése érdekében minden egyes illetékes hatóságnak ki kell jelölnie az előírt információ benyújtásáért felelős speciális kapcsolattartó pontot. |
|
(3) |
Annak biztosításához, hogy az ESMA az illetékes hatóságok által kiszabott szankciókra és hozott intézkedésekre vonatkozó valamennyi előírt információt pontosan azonosíthassa és nyilvántartásba vehesse, az illetékes hatóságoknak az e célból meghatározott forma használatával részletes és összehangolt adatokat kell benyújtaniuk. |
|
(4) |
A vizsgálatokra vonatkozóan az ESMA számára benyújtandó információknak következetesnek és összehasonlíthatónak kell lenniük, hogy megállapítható legyen, hogy a piaci visszaélésekről szóló rendelet keretében az adott évben milyen tényleges vizsgálati tevékenységre került sor. Következésképpen az adatok csak olyan vizsgálatokra vonatkozhatnak, amelyeket az érintett hatóságok a referencia-időszakban folytattak. |
|
(5) |
Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul. |
|
(6) |
A rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről az ESMA nem tartott nyilvános konzultációt, és nem vizsgálta az érintett illetékes hatóságoknak az egységes formanyomtatványok és eljárások bevezetéséhez kapcsolódó potenciális előnyét és hasznát sem, mivel ez a rendelet hatókörét és hatását tekintve aránytalan lett volna, hiszen a végrehajtás-technikai standardok címzettjei csak a tagállami illetékes hatóságok, és nem a piaci szereplők. |
|
(7) |
Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározás
E rendelet alkalmazásában „elektronikus eszközök”: az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak.
2. cikk
Kapcsolattartó pontok
(1) Az illetékes hatóságok kijelölik a 3. cikkben említett adatok megküldéséért és az ilyen adatok benyújtásával kapcsolatos ügyekben folytatott kommunikációért felelős egyedüli kapcsolattartó pontot.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontokról az illetékes hatóságok értesítik az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA).
(3) Az ESMA kijelöli a 3. és 4. cikkben említett adatok fogadásáért és az ilyen adatok fogadásával kapcsolatos ügyekben folytatott kommunikációért felelős kapcsolattartó pontot.
(4) Az ESMA a (2) bekezdésben említett kapcsolattartó pontot weboldalán közzéteszi.
3. cikk
Az összesített adatok éves benyújtása
(1) Az illetékes hatóságok az 596/2014/EU rendelet 33. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett adatokat az e rendelet I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon nyújtják be az ESMA-nak.
(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat legkésőbb minden év március 31-ig kell benyújtani az ESMA-nak és az adatoknak az előző naptári évben elvégzett valamennyi vizsgálatra, illetőleg kiszabott szankcióra és hozott intézkedésre ki kell terjedniük.
(3) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett adatokat biztonságos elektronikus adatátviteli eszköz útján juttatják el az ESMA-hoz.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ESMA meghatározza és azonosítja a használandó biztonságos elektronikus eszközt. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során.
4. cikk
Az adatszolgáltatás eljárásai és formái
(1) Az illetékes hatóságoknak az 596/2014/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében említett szankciókra és intézkedésekre vonatkozó adatokat az ESMA által az említett szankciókra és intézkedésekre vonatkozó információk fogadásának, tárolásának és közzétételének kezelése céljából létrehozott információs technológiai rendszer és a kapcsolódó adatbázis felhasználói felületén kell megadniuk.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciókra és intézkedésekre vonatkozó adatokat a II. mellékletben meghatározott formátumú adatszolgáltatási fájlban kell benyújtani az ESMA-nak.
5. cikk
A szolgáltatott adatok érvénytelenítése és aktualizálása
(1) Ha az illetékes hatóság érvényteleníteni kívánja az ESMA-nak korábban a 4. cikkel összhangban benyújtott adatszolgáltatási fájlt, akkor azt törölnie kell, és újat kell küldenie.
(2) Ha az illetékes hatóság aktualizálni kívánja az ESMA-nak korábban a 4. cikkel összhangban benyújtott adatszolgáltatási fájlt, akkor azt az aktualizált adatokkal újból be kell nyújtania.
6. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
I. MELLÉKLET
Formanyomtatvány a kiszabott szankciókra és hozott intézkedésekre, továbbá elvégzett vizsgálatokra vonatkozó összesített és névtelenített adatok éves benyújtásához
II. MELLÉKLET
A nyilvánosságra hozott közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókra vagy egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozó értesítések formátuma
|
Mező |
Leírás |
Típus |
|
Jogszabály |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankció vagy egyéb közigazgatási intézkedés megállapításának alapját képező uniós jogszabály rövidítése. |
Kötelező |
|
A szankció azonosítója |
Az illetékes hatóság által a közigazgatási vagy büntetőjogi szankcióra vagy egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó értesítés céljából adott azonosító kód |
Opcionális |
|
Tagállam |
A szankciót vagy intézkedést bejelentő illetékes hatóság tagállamának rövidítése |
Kötelező |
|
Jogalany-azonosító |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankcióval vagy egyéb közigazgatási intézkedéssel sújtott jogalany egyedi azonosítására szolgáló azonosító kód, amennyiben a jogalany a MiFID (1), az ÁÉKBV-irányelv (2) vagy az AIFMD (3) jogi kerete szerint engedélyezett szervezet. |
Opcionális (csak jogi személyek esetében) |
|
A hatóság kódja |
A szankciót vagy intézkedést bejelentő hatóság azonosító kódja |
Kötelező |
|
A jogalanyra alkalmazandó jogszabály |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankcióval vagy egyéb közigazgatási intézkedéssel sújtott jogalanyra alkalmazandó uniós jogszabály rövidítése. |
Opcionális (csak jogi személyek esetében) |
|
A szankció jellege |
Arra vonatkozó információ, hogy a bejelentett szankció büntetőjogi, közigazgatási szankció vagy közigazgatási intézkedés-e. |
Kötelező (csak a szankciók esetében) |
|
A jogalany teljes neve |
A szankcióval sújtott jogalany teljes neve, amennyiben a jogalany nem a MiFID, az ÁÉKBV-irányelv vagy az AIFMD szerint engedélyezett. |
Opcionális (csak jogi személyek esetében) |
|
A személy teljes neve |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankcióval vagy egyéb közigazgatási intézkedéssel sújtott személyek teljes neve. |
Opcionális (csak természetes személyek esetében) |
|
Szankcionáló illetékes nemzeti hatóság |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést kiszabó illetékes hatóság rövidítése. |
Kötelező |
|
Szabad szöveg |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankció vagy egyéb közigazgatási intézkedés szövege a tagállam nyelvén vagy angolul. |
Kötelező |
|
Szabad szöveg |
A közigazgatási szankció vagy intézkedés szövege angolul. |
Opcionális |
|
Dátum |
A közigazgatási vagy büntetőjogi szankció vagy egyéb közigazgatási intézkedés kiszabásának dátuma. |
Kötelező |
|
Az időbeli hatály vége |
A közigazgatási szankció vagy intézkedés lezárultának dátuma. |
Opcionális |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/31 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1159 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2017. június 29.)
az 1105/2010/EU tanácsi végrehajtási rendeletnek és az (EU) 2017/325 bizottsági végrehajtási rendeletnek a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészter fonal behozatalára jelenleg alkalmazandó dömpingellenes intézkedések termékkörének meghatározása tekintetében történő módosításáról, valamint a vámok visszafizetése vagy elengedése lehetőségének egyes eseteiről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 14. cikkére,
mivel:
A. ELJÁRÁS
1. Hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
Az 1105/2010/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nagy szakítószilárdságú poliészter fonal (a rendeletben: „poliészterszál”) behozatalára. |
|
(2) |
Az (EU) 2017/325 bizottsági végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: a hatályvesztési felülvizsgálat nyomán elfogadott rendelet) – az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján elvégzett hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) követően – az eredeti intézkedések alkalmazásának időtartamát öt évvel meghosszabbította. |
|
(3) |
Az értékvám formájában bevezetett intézkedések 9,8 %-os maradékvámot, a dömpingellenes vámokkal sújtott vállalatok esetében pedig 5,1 %-tól 9,8 %-ig terjedő egyedi vámtételeket határoztak meg. Az eredeti vizsgálat keretében két vállalatról megállapítást nyert, hogy nem folytattak dömpinget. |
2. Az időközi felülvizsgálat megindítása
|
(4) |
Egy szlovéniai importőr, az A&E Europe (a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban 2016. október 4-én részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmező bizonyos típusú varrócérnák, nevezetesen a nyers varrócérnák kivételét kérte a hatályban levő intézkedésekben meghatározott termékkörből, arra hivatkozva, hogy ezeknek a varrócérnáknak eltérőek a fizikai és a műszaki jellemzői. |
|
(5) |
Miután a tagállamok tájékoztatását követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (4) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínából származó nagy szakítószilárdságú poliészter fonal behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindítását. |
|
(6) |
A felülvizsgálat a termékkör meghatározásának vizsgálatára korlátozódott annak tisztázása érdekében, hogy a varrócérnák egyes típusai, köztük különösen a nyers varrócérna az alkalmazás időtartamában meghosszabbított eredeti intézkedések hatálya alá tartoznak-e. |
|
(7) |
A kérelmező állítását egy uniós gyártó, a hatályvesztési felülvizsgálat keretében elvégzett vizsgálatok szerint a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal uniós termelésének 49 %-át képviselő DuraFiber kifejezetten támogatta. |
|
(8) |
A Bizottság felkérte a kérelmező képviselőit, hogy ismertessék álláspontjukat a Bizottság előtt. A találkozóra 2016. szeptember 29-én került sor. |
3. A felülvizsgálatban érintett felek
|
(9) |
A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról tájékoztatta a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalak négy ismert uniós gyártóját és szervezetüket, valamint az exportáló ország képviselőjét. |
|
(10) |
A Bizottság tájékoztatást kért az összes említett, valamint a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező többi féltől. A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek arra, hogy írásban észrevételeket tegyenek, illetve meghallgatást kérjenek. |
|
(11) |
Az eljárásban sem a kínai exportáló gyártók, sem azok szervezetei nem jelentkeztek. |
|
(12) |
A vizsgálat során egyetlen fél sem kért meghallgatást. |
|
(13) |
A vizsgálat keretében egyedül a nyers varrócérnák egyetlen importőre és a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalak egyetlen felhasználója, az Amann-csoport jelentkezett érdekelt félként. A vállalat saját maga jelentkezett, és támogatta a kérelmező azon kérését, hogy a nyers varrócérnák kerüljenek ki a meglévő intézkedésekben meghatározott termékkörből. A fél emellett vitatta a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalak uniós gyártóit tömörítő szervezet által előadott, a (15)–(20) preambulumbekezdésben ismertetett érveket. |
|
(14) |
A felülvizsgálat során az érintett termék egyetlen uniós gyártója sem jelentkezett. |
|
(15) |
Az Európai Műszálipari Szövetség (CIRFS) által benyújtott észrevételek ellenzik a termékkör jelenlegi meghatározásának megváltoztatását. Először: a CIRFS szerint a kérelem tárgya az alaprendelet végrehajtását végző nemzeti vámhatóságok hatáskörébe tartozik, ezért nem indokolja a termékkör felülvizsgálatát. |
|
(16) |
Megjegyzendő azonban, hogy a dömpingellenes intézkedések konkrétan meghatározott termékekre kerülnek bevezetésre, ezért a termékkör megfelelő meghatározása sarokköve a helyes alkalmazásnak. Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében felülvizsgálható az intézkedések további fenntartásának szükségessége és különösen – annak tisztázása érdekében, hogy egyes terméktípusok beletartoznak-e a dömpingellenes intézkedés hatálya alá tartozó termékkörbe – újraértékelhető a termékkör meghatározása. A Bizottság ezért ezt az érvet elutasította. |
|
(17) |
Másodszor: a CIRFS előadta, hogy a (7) preambulumbekezdésben említett támogató levél a DuraFibertől érkezett, amely csupán egyike annak a négy panaszos gyártónak, amely a hatályvesztési felülvizsgálatot kérte. Állítása szerint a három további gyártó ellenzi a felülvizsgálati kérelmet. Mivel azonban a többi gyártó sem bizonyítékkal nem szolgált, sem pedig ilyen tárgyú levelet nem küldött, az érvelést a Bizottság elutasította. |
|
(18) |
Harmadszor: a CIRFS állítása szerint más felhasználók és/vagy importőrök is követhetik a részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem példáját, és kérhetik a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalak más, sajátos és különleges jellemzőkkel rendelkező típusainak a termékkörből való kizárását. A CIRFS álláspontja szerint végtelen sok ilyen lehetőség van, és a fragmentálódás elkerülése érdekében a KN-kód elé nem kellene „ex” előtagot írni. Ebben a tekintetben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi felülvizsgálat pusztán annak tisztázására szorítkozik, hogy a varrócérnák egyes típusai (nevezetesen a nyers varrócérna) beletartoznak-e a termékkörbe. Minden érdekelt félnek joga van kérni annak tisztázását, hogy egyes termékek beletartoznak-e vagy sem egy-egy dömpingellenes intézkedés termékkörébe. A Bizottság minden ilyen kérést érdeme alapján megvizsgál, és eldönti, hogy indokolt-e eljárást kezdeményeznie. A Bizottság ezért ezt a felvetést elutasította. |
|
(19) |
Negyedszer: a CRFS egy másik állítása szerint a különböző tagállamok vámszerveinek a szálakkal és más textilipari alapanyagokkal kapcsolatos szakértelme nagy változatosságot mutat, ezért kétséges, hogy a dömpingellenes intézkedéseket helyesen hajtják-e végre, illetőleg hogy észlelik-e kijátszásuk eseteit. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy minden tagállam minden vámtisztviselője ugyanahhoz az uniós vámjogi kerethez igazodva végzi munkáját. Ha egy félnek olyan aggálya merül fel, hogy valakik kijátsszák az intézkedéseket, kérheti a Bizottságot az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti, az intézkedések kijátszásának vizsgálatára irányuló eljárás megindítására. Tekintettel arra, hogy a CIRFS ilyen kérést nem terjesztett elő, és állítását sem támasztotta alá bizonyítékokkal, a Bizottság az érvelést elutasította. |
|
(20) |
Ötödször és végezetül: a CIRFS azt is előadta, hogy a kérelem nagyon későn érkezett, és a támogató levél a hatályvesztési felülvizsgálat megindítása után néhány nappal kelt. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet nem szab határidőt a termékkör tisztázása érdekében lefolytatandó felülvizsgálat kérelmezésére. Ezért a kérelmet a Bizottság elutasította. |
B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK
1. Az érintett termék
|
(21) |
A hatályvesztési felülvizsgálat nyomán elfogadott rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett termék a Kínából származó, jelenleg az 5402 20 00 KN-kód alá tartozó, nem a kiskereskedelem számára szokásosan kiszerelt, (a varrócérnától különböző) nagy szakítószilárdságú poliészter fonal, beleértve a 67 decitexnél kisebb finomsági számú monofileket is (a továbbiakban: érintett termék vagy nagy szakítószilárdságú poliészter fonal). |
|
(22) |
A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályához tartozó megjegyzések 5. pontja a következőképpen határozza meg a „varrócérna” fogalmát: „…a »varrócérna« kifejezés olyan többágú (sodrott) vagy cérnázott fonalat jelent, amelyet:
|
2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék
|
(23) |
Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező előadta, hogy a „nyers varrócérnának” (a továbbiakban esetenként: a felülvizsgálat tárgyát képező termék), azaz az utolsó sodrási művelet utáni állapotban lévő festetlen és/vagy nem kikészített varrócérnának nem indokolt beletartoznia az intézkedésekben meghatározott termékkörbe. |
|
(24) |
A kérelmező elmagyarázta, hogy a szlovén vámhatóságok nem tudták elfogadni a felülvizsgálat tárgyát képező termék varrócérnaként történő bejelentését, mert a behozott termék tömege (betéttel együtt) nagyobb az 1 000 g-os határnál, azaz nem teljesíti a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályához tartozó megjegyzések 5. a) pontjában foglalt fent idézett feltételt. Behozatalkor a vizsgált termék tényleges tömege (betéttel együtt) a 2 000 g-ot nem haladja meg. |
C. A FELÜLVIZSGÁLAT TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSAI
|
(25) |
Annak megállapítása érdekében, hogy a nyers varrócérna az eredeti intézkedések hatálya alá tartozik-e, a Bizottság megvizsgálta, hogy a nyers varrócérna alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői, valamint végfelhasználása megegyezik-e a nagy szakítószilárdságú poliészter fonaléval. Emellett a Bizottság a nyers varrócérna és a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal felcserélhetőségét és a köztük folyó versenyt is megvizsgálta. Továbbá a Bizottság minden, a meglévő dömpingellenes intézkedésekben meghatározott termékkörre vonatkozó információt összegyűjtött és ellenőrzött. |
|
(26) |
A nagy szakítószilárdságú poliészter fonal a varrócérna alapanyaga, ez utóbbi tehát az intézkedések hatálya alá tartozó termékhez viszonyítva továbbfeldolgozott terméknek tekinthető. Ebből következően a felülvizsgálat tárgyát képező termék (a nyers varrócérna) gyártásához másféle gépek kellenek, mint az érintett termékéhez (a nagy szakítószilárdságú poliészter fonaléhoz). Erről a Bizottság az egyik európai gyártónál, az Amann-csoportnál tett ellenőrző látogatása, valamint a hatályban levő intézkedésekkel kapcsolatban nemrégiben elvégzett hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben az érintett termék uniós gyártóinál tett ellenőrző látogatásai alkalmával is meggyőződött. |
|
(27) |
Emellett a vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy a nyers varrócérna – mivel az azt alkotó nagy szakítószilárdságú poliészter fonalakból meghatározott módon, „Z” sodrattal varrócérnát készítettek – többé nem használható fel azokra a célokra, amelyekre a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal jellemzően szolgál. |
|
(28) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék teljesíti azokat a követelményeket, amelyek alapján varrócérnának, azaz az eredeti intézkedések termékköréből kizárt terméknek tekinthető, annak ellenére is, hogy nem teljesíti a Kombinált Nómenklatúra érintett áruosztályához tartozó megjegyzésekben a „varrócérna” fogalmára adott meghatározás két kritériumát: 1. behozatalkor a tömege (betéttel, azaz egy olyan műanyag perforált csévével együtt, amelyre a terméket a későbbi festés és írezés céljából lazán felcsévélik) nagyobb 1 000 grammnál; és 2. varrócérnaként történő használatra nem írezték. |
|
(29) |
E két kritériummal ellentétben a „Z” sodrat megléte meghatározó a termék felhasználása szempontjából. A nyers varrócérna gyártása során két vagy több nagy szakítószilárdságú poliészter fonal olyan „Z” sodrási műveletsoron megy át, amely visszafordíthatatlan módon megváltoztatja a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal fizikai tulajdonságait, oly mértékben, hogy a sodrási művelet nyomán előálló termék már alkalmatlan a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalként való felhasználásra. Lényegében tehát a „Z” sodrás önmagában alkalmas arra, hogy a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalat a későbbi festésre és/vagy kenésre kész nyers varrócérnává (félkész termékké) alakítsa. A nyers varrócérna elkészítése után a folyamat visszafordíthatatlan. A nagy szakítószilárdságú poliészter fonal (az érintett termék) és a nyers varrócérna (a felülvizsgálat tárgyát képező termék) tehát nem cserélhető fel egymással. |
|
(30) |
A fenti ténymegállapítások arra engednek következtetni, hogy a nyers varrócérna és a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal két különböző termék. |
|
(31) |
A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a jelen felülvizsgálat a termékkör tisztázására szorítkozik, és keretében a Bizottság azt állapította meg, hogy a nyers varrócérnát nem kellett beleérteni az eredeti intézkedések termékkörének meghatározásába. |
D. A TERMÉKKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK
|
(32) |
A felülvizsgálat keretében elvégzett vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az eredeti vizsgálat érintett terméke (a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal) és a felülvizsgálat tárgyát képező termék (a nyers varrócérna) két különböző termék. |
|
(33) |
Emellett a nyers varrócérnára nem terjedt ki szándékoltan a nagy szakítószilárdságú poliészter fonalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat hatálya, sem pedig az az elemzés, amelyre a Bizottság a dömpinggel és a kárral kapcsolatos ténymegállapításait eredetileg alapozta. |
|
(34) |
Ugyanakkor nem fogadható el az, ahogyan a kérelmező a termékkörnek az eredeti rendelet szerinti meghatározását módosítani javasolja, nevezetesen hogy a varrócérnát nevesítő általános kivétel helyett a nyers varrócérna szerepeljen kivételként, kiegészítve azzal a feltétellel, hogy a cséve tömege legfeljebb 2 kg lehet. Ez a módosítás mesterségesen kiszélesítené az eredeti intézkedések tárgyi hatályát, hiszen hatására minden, a nyers varrócérnától különböző varrócérna a dömpingellenes vám hatálya alá kerülne. Egy másik, a felülvizsgálat során jelentkező importőr pedig magasabb, 2,5 kg-os felső határértéket javasolt a cséve tömegére, mert ő ilyen tömegű csévéket importál. |
|
(35) |
Ezért indokolt a hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekben lévő termékmeghatározás szövegének módosításával egyértelművé tenni, hogy az nem terjed ki sem a varrócérnára, sem pedig a varrócérna gyártási folyamatának közbenső termékét képező nyers varrócérnára. Emellett annak megelőzésére, hogy a nyers varrócérna tömegére vonatkozó korlátozás a jövőben újabb észrevételek tárgyát képezze, a tömegkorlátozást indokolt kivenni az érintett termék meghatározásából. |
|
(36) |
A fentiek alapján az érintett terméket a következőképpen kell meghatározni: Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 5402 20 00 KN-kód (TARIC-kód: 5402200010) alá tartozó, nem a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelt nagy szakítószilárdságú poliészter fonal (kivéve a varrócérnát, valamint a varrócérna gyártásában felhasznált, festésre és kikészítésre kész, jobb sodratirányú, más néven „Z” sodrattal készített, műanyag perforált csőre lazán felcsévélt többágú [sodrott] vagy cérnázott fonalat), beleértve a 67 decitexnél kisebb finomsági számú monofileket is. |
|
(37) |
A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmező észrevételeket és javaslatokat tett a javasolt módosított termékmeghatározással kapcsolatban. Ismét hangot adott annak az aggályának, hogy az intézkedések gyakorlati végrehajtása nehézségeket okozhat a nemzeti vámhatóságoknak, valamint hogy a választott megkülönböztető elem valóban a legmegfelelőbb-e a nyers varrócérna kizárására a termékmeghatározásból. |
|
(38) |
A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a „festésre és kikészítésre kész” kifejezés megfelelően leírja a „jobb sodratirányú, más néven »Z« sodrattal készített […] többágú (sodrott) vagy cérnázott fonal” fizikai tulajdonságait, és egyértelművé teszi, hogy a többágú (sodrott) vagy cérnázott fonalon csak „Z”-sodrást végeztek, festést és végkikészítést nem. A „lazán felcsévélt” kifejezés a kiszerelés típusának egyik jellemzőjét írja le. A kiszerelés típusának másik jellemzőjét a „műanyag perforált csőre” szövegrész határozza meg. |
|
(39) |
A kérelmező azon aggályával kapcsolatban, hogy a vámhatóságok számára problémát okozhat a módosított termékmeghatározás gyakorlati alkalmazása, először is azt kell figyelembe venni, hogy a termékmeghatározást egy uniós jogi aktus, egy bizottsági végrehajtási rendelet egyértelműen tartalmazza. A „lazán felcsévélt” kifejezés azért szerepel a termékmeghatározás szövegében, hogy megkönnyítse a laza csévék és a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal tömör csévéi (amely utóbbiak az intézkedések hatálya alá tartoznak) közötti különbségtételt. Másodszor: bár a csévék laza és tömör voltának különböző fokozatai lehetnek, a nyers varrócérna laza csévéinek és a nagy szakítószilárdságú poliészter fonal tömör csévéinek laza, illetve tömör volta közötti különbség annyira nyilvánvaló a gyakorlatban, hogy nem áll fenn a kockázata a vámhatóságok tévedésének. |
|
(40) |
Végezetül: bár a kérelmező felvetette, hogy egy tömegkorlátozás beillesztése a termékmeghatározásba megkönnyítheti a termékmeghatározás alkalmazását a vámhatóságok számára, nem támasztotta alá adatokkal, hogy a 2,5 kg-os határérték miért lenne megfelelő, és miért nem vetné fel a nagyobb tömegű hasonló terméket importáló gyártókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés kockázatát. A Bizottság a fentiekben ismertetett megfontolások alapján a kérelmező kiegészítő javaslatait elutasította, és a (36) preambulumbekezdésben található termékmeghatározást megfelelőnek ítélte. |
E. VISSZAMENŐLEGES ALKALMAZÁS
|
(41) |
Figyelemmel arra, hogy a jelen felülvizsgálat a termékkör meghatározásának tisztázására szorítkozott, és a nyers varrócérnára az eredeti intézkedések hatályának nem kellett volna kiterjednie, továbbá annak érdekében, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék importőrei ne szenvedjenek sérelmet, helyénvaló, hogy e felülvizsgálat ténymegállapítása visszamenőlegesen, az eredeti rendelet hatálybalépésének napjától fogva kerüljön alkalmazásra, továbbá kiterjedjen azokra a behozatalokra is, amelyekre a 2010. június 1. és 2010. december 2. közötti időszakban az ideiglenes vám vonatkozott. |
|
(42) |
A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az érdekelt feleket kifejezetten felkérte arra, hogy ismertessék véleményüket a következtetések esetleges visszamenőleges hatásáról. A kérelmező és egy nyers varrócérna behozatalával foglalkozó importőr támogatta a felülvizsgálat eredményeinek visszamenőleges alkalmazását, és egyetlen érdekelt fél sem fejezett ki ezzel ellentétes véleményt. |
|
(43) |
Mindezekből következően a nemzeti vámhatóságok az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően visszafizethetik vagy elengedhetik azokat a véglegesen beszedett ideiglenes vámokat és befizetett végleges dömpingellenes vámokat, amelyek beszedésére, illetve befizetésére a nyers varrócérna Unióba való behozatalával összefüggésben a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészter fonalak behozatalára irányadó 478/2010/EU bizottsági rendelet (5) és – a hatályvesztési felülvizsgálat nyomán elfogadott rendelettel meghosszabbított – az eredeti rendelet alapján sor került. Azokban az esetekben, amikor a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 121. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt hároméves határidő e rendelet kihirdetésének napja előtt járt le vagy e rendelet kihirdetésének napján vagy azt követően hat hónapon belül jár le, a szóban forgó határidő a 952/2013/EU rendelet 121. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében az e rendelet kihirdetésének napjától számított hat hónapra meghosszabbodik. |
|
(44) |
Ez a felülvizsgálat nem érinti azt az időpontot, amikor a hatályvesztési felülvizsgálat nyomán elfogadott rendelet hatálya az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján megszűnik. |
F. AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA
|
(45) |
Valamennyi érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérést kapott észrevételeinek megtételére. A felek számára meghatározott idő állt rendelkezésre arra, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. |
|
(46) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1105/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Tanács végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 5402 20 00 KN-kód (TARIC-kód: 5402200010) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: nem a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelt nagy szakítószilárdságú poliészter fonal (kivéve a varrócérnát, valamint a varrócérna gyártásában felhasznált, festésre és kikészítésre kész, jobb sodratirányú, más néven »Z« sodrattal készített, műanyag perforált csőre lazán felcsévélt többágú [sodrott] vagy cérnázott fonalat), beleértve a 67 decitexnél kisebb finomsági számú monofileket is.”
2. cikk
Az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 5402 20 00 KN-kód (TARIC-kód: 5402200010) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék behozatalára: nem a kiskereskedelem számára szokásos módon kiszerelt nagy szakítószilárdságú poliészter fonal (kivéve a varrócérnát, valamint a varrócérna gyártásában felhasznált, festésre és kikészítésre kész, jobb sodratirányú, más néven »Z« sodrattal készített, műanyag perforált csőre lazán felcsévélt többágú [sodrott] vagy cérnázott fonalat), beleértve a 67 decitexnél kisebb finomsági számú monofileket is.”
3. cikk
A nemzeti vámhatóságok a 478/2010/EU rendelet, valamint az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelettel meghosszabbított és e rendelettel módosított 1105/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó áruk esetében a 478/2010/EU rendeletben foglalt, valamint az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelettel meghosszabbított 1105/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében az e rendelet szerinti módosítás előtt foglalt rendelkezés alapján befizetett vagy könyvelésbe vett végleges dömpingellenes vámokat az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően visszafizetik vagy elengedik.
Azokban az esetekben, amikor a 952/2013/EU rendelet 121. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt hároméves határidő e rendelet kihirdetésének napja előtt járt le vagy e rendelet kihirdetésének napján vagy azt követően hat hónapon belül jár le, a szóban forgó határidő a 952/2013/EU rendelet 121. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében az e rendelet kihirdetésének napjától számított hat hónapra meghosszabbodik.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal, 2010. december 2-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Tanács 1105/2010/EU végrehajtási rendelete (2010. november 29.) a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Koreai Köztársaságból és Tajvanról származó nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó eljárás megszűntetéséről (HL L 315., 2010.12.1., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2017/325 végrehajtási rendelete (2017. február 24.) a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 49., 2017.2.25., 6. o.).
(4) HL C 384., 2016.10.18., 15. o.
(5) A Bizottság 478/2010/EU rendelete (2010. június 1.) a Kínai Népköztársaságból származó, nagy szakítószilárdságú poliészterszál behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 135., 2010.6.2., 3. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
HATÁROZATOK
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/37 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2017/1160 HATÁROZATA
(2017. június 26.)
az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Szomália) uniós missziós erői parancsnokának kinevezéséről (EUTM Szomália/1/2017)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikkére,
tekintettel az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról szóló, 2010. február 15-i 2010/96/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 5. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2010/96/KKBP határozat 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB) arra, hogy meghozza az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Szomália) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, az uniós misszió következő parancsnokainak kinevezéséről szóló határozatokat is beleértve. |
|
(2) |
A PBB 2016. március 15-én elfogadta a (KKBP) 2016/396 határozatot (2), amellyel Maurizio MORENA dandártábornokot nevezte ki az EUTM Szomália uniós misszió parancsnokává. |
|
(3) |
A (EU) 2017/971 tanácsi határozat (3) módosította az EUTM Szomália parancsnoki láncát. Következésképpen a (KKBP) 2016/396 határozatát hatályon kívül helyezték, és Maurizio MORENA dandártábornokot kinevezték az EUTM Szomália uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(4) |
Olaszország 2017. március 10-én azt javasolta, hogy Maurizio MORENA dandártábornok utódjaként Pietro ADDIS ezredest nevezzék ki az EUTM Szomália uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(5) |
Az EU Katonai Bizottsága 2017. május 23-án azt javasolta a PBB-nek, hogy Maurizio MORENA dandártábornok utódjaként 2017. július 1-jei hatállyal Pietro ADDIS ezredest nevezze ki az EUTM Szomália uniós missziós erőinek parancsnokává. |
|
(6) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Következésképpen Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2017. július 1-jei hatállyal Pietro ADDIS ezredest nevezi ki az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Szomália) uniós missziós erőinek parancsnokává.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
W. STEVENS
(1) HL L 44., 2010.2.19., 16. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2016/396 határozata (2016. március 15.) az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Szomália) parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2015/173 határozat hatályon kívül helyezéséről (EUTM Szomália/1/2016) (HL L 73., 2016.3.18., 99. o.).
(3) A Tanács (EU) 2017/971 határozata (2017. június 8.) a nem végrehajtási jellegű uniós katonai KBVP-missziókra vonatkozó tervezési és végrehajtási szabályok meghatározásáról, valamint az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról szóló 2010/96/KKBP határozat, az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló 2013/34/KKBP határozat, és az Európai Unió közép-afrikai köztársasági katonai kiképzési KBVP-missziójáról (EUTM RCA) szóló (KKBP) 2016/610 határozat módosításáról (HL L 146., 2017.6.9., 133. o.).
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/39 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1161 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2017. június 23.)
a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett növénykárosítók elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek, illetve kifizetési kérelmek, valamint a velük kapcsolatos információk benyújtására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló (EU) 2016/159 végrehajtási határozat módosításáról
(az értesítés a C(2017) 4221. számú dokumentummal történt)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2016/159 bizottsági végrehajtási határozat (2) meghatározza a 652/2014/EU rendeletben említett növénykárosítók elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek, valamint a velük kapcsolatos információk benyújtására vonatkozóeljárásokat. |
|
(2) |
A 652/2014/EU rendelet 54. cikke értelmében a rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontját 2017. január 1-jétől kell alkalmazni. Az (EU) 2016/19 végrehajtási határozat 1. cikkében meghatározott intézkedések értelmében a 652/2014/EU rendelet 18. cikkében meghatározott intézkedések hatálya alá tartozó megsemmisített növények, növényi termékek vagy egyéb tárgyak értékéért a tulajdonosoknak fizetendő kártérítés költségeinek betervezése érdekében az említett a határozatot módosítani kell. |
|
(3) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2016/159 végrehajtási határozat módosítása
Az (EU) 2016/159 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Annak érdekében, hogy uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülhessenek, a tagállamok a 652/2014/EU rendelet 17. cikkében felsorolt valamely károsító jelenlétének hivatalos megerősítésétől számított két hónapon belül előzetes tájékoztatást nyújtanak a károsító által okozott járvány kitöréséről. Az előzetes tájékoztatást az e határozat I. mellékletében található mintának megfelelő elektronikus fájl használatával kell benyújtani. A Bizottságnak tett, a 2014/917/EU végrehajtási határozat 1. és 2. cikkében ismertetett bejelentések ilyen előzetes tájékoztatásnak minősülnek.” |
|
2. |
Az 1. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok legkésőbb a károsító jelenlétének hivatalos megerősítését követő hat hónapon belül a 652/2014/EU rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően támogatási kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak az e határozat II. mellékletében található 1. és 2. mintának megfelelő elektronikus fájl használatával.” |
|
3. |
Az 1. cikk harmadik albekezdése a következő ponttal egészül ki:
|
|
4. |
A 1. cikk ötödik albekezdése helyébe a következő lép: „Az olyan károsítók felszámolásához és/vagy visszaszorításához nélkülözhetetlen becsült költségek ellensúlyozását célzó támogatás iránti kérelmek, amelyekre vonatkozóan a korábbi naptári években már nyújtottak be kérelmet, tartalmazzák az e határozat aktualizált II. mellékletében (1. és 2. minta) foglaltakat.” |
|
5. |
A 2. cikk a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép és a cikk kiegészül az alábbi c) ponttal:
|
|
6. |
A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4. cikk Ez a határozat a károsítók által okozott járványok olyan kitörései tekintetében alkalmazandó, amelyeket 2017. január 1-jétől jelentettek be a Bizottságnak.” |
|
7. |
Az I., a II., a III. és a IV. melléklet e határozat mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 23-án.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 189., 2014.6.27., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/159 végrehajtási határozata (2016. február 4.) a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett növénykárosítók elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek, illetve kifizetési kérelmek, valamint a velük kapcsolatos információk benyújtására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2016.2.6., 51. o.).
MELLÉKLET
A 2016/159/EU végrehajtási határozat mellékletei a következőképpen módosulnak:
|
1. |
Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép: |
|
2. |
A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép: |
|
3. |
A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép: |
|
4. |
A szöveg a következő IV. mellékletekkel egészül ki: |
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/55 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1162 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2017. június 28.)
az afrikai sertéspestis cseh köztársaságbeli előfordulásával összefüggő egyes átmeneti védekezési intézkedésekről
(az értesítés a C(2017) 4597. számú dokumentummal történt)
(Csak a cseh nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az afrikai sertéspestis a házisertéseket és a vaddisznókat sújtó fertőző vírusos betegség, amely súlyosan érintheti a sertéstenyésztés jövedelmezőségét, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot. |
|
(2) |
Az afrikai sertéspestis kitörése esetén fennáll a veszély, hogy a kórokozó más sertéstenyésztő gazdaságokra, illetve vaddisznókra is átterjed. Ennek következtében – az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme révén – átterjedhet egyik tagállamból a másikba, vagy harmadik országokba is. |
|
(3) |
A 2002/60/EK tanácsi irányelv (3) az Unió területén alkalmazandó minimumintézkedéseket határoz meg az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében. A 2002/60/EK irányelv 15. cikke előírja, hogy ki kell jelölni a fertőzött területet, amint megállapítást nyert, hogy az afrikai sertéspestis egy vagy több esetben vaddisznót fertőzött. |
|
(4) |
A Cseh Köztársaság tájékoztatta a Bizottságot az ország területén jelenleg az afrikai sertéspestissel kapcsolatban fennálló helyzetről, és a 2002/60/EK irányelv 15. cikke értelmében kijelölte a fertőzött területet, ahol az irányelv 15. cikkében említett intézkedések alkalmazandók. |
|
(5) |
Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az érintett tagállammal együttműködve uniós szinten meg kell határozni, hogy a Cseh Köztársaságban mely terület minősül afrikai sertéspestissel fertőzött területnek. |
|
(6) |
Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának üléséig e határozat mellékletében fel kell tüntetni a Cseh Köztársaságban kijelölt fertőzött területet, és meg kell határozni a regionalizáció időtartamát. |
|
(7) |
Ezt a határozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén felül kell vizsgálni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Cseh Köztársaság gondoskodik arról, hogy a 2002/60/EK irányelv 15. cikkének megfelelően kijelölt fertőzött terület magában foglalja legalább az e határozat mellékletében fertőzöttként meghatározott területeket.
2. cikk
Ezt a határozatot 2017. szeptember 30-ig kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Cseh Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2017. június 28-án.
a Bizottság részéről
Vytenis ANDRIUKAITIS
a Bizottság tagja
(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.
(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
(3) A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).
MELLÉKLET
|
A Cseh Köztársaság területén fertőzöttnek nyilvánított, az 1. cikkben említett területek |
Az alkalmazási időszak vége |
|
Zlin körzete |
2017. szeptember 30. |
Helyesbítések
|
2017.6.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/58 |
Helyesbítés a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 337., 2011. december 20. )
A 18. oldalon, a 15. cikk a) pontjának
szövege:
|
„a) |
halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása; vagy”, |
helyesen:
|
„a) |
halálbüntetés vagy kivégzés; vagy”. |