(1)

A „Szabjunk gátat a szélsőségességnek” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés tárgyának megjelölésében a következő szerepel: „Fölkérjük az Európai Bizottságot, hogy tegyen jogalkotási javaslatot a szélsőségesség – mindenekelőtt a belső piacra nézve – hátrányos következményeinek megelőzése érdekében”.

(2)

A javasolt polgári kezdeményezés céljainak megjelölése: „Az uniós jog javasolt rendelkezéseinek értelmében a tagállamok: (1) alkalmazzanak pozitív motivációt, hogy biztosítsák a belső piacon jelentkező szélsőségesség azonosítását és kiküszöbölését; (2) biztosítsák az átláthatóságot, hogy a polgárok és a vállalkozások könnyebben észlelhessék a szélsőségesség (pénzügyi) támogatásának eseteit; valamint (3) alkalmazzanak munkajogi és kártérítési rendelkezéseket a szélsőségességgel szembeni hatékony fellépés érdekében a belső piacon.”

(3)

Az EUMSZ 114. cikke alapján a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusok fogadhatók el, melyek a tagállamok egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkoznak, és tárgyuk a belső piac megteremtése és működése.

(4)

Mindazonáltal a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az EUMSZ 114. cikkére való hivatkozás csak abban az esetben indokolt, ha a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései között olyan különbségek vannak, amelyek akadályt jelentenek az alapvető szabadságok tekintetében, és ezáltal közvetlenül hatnak a belső piac működésére, ugyanakkor a nemzeti szabályozások közötti eltérések egyszerű megállapítása nem elegendő. Ha egy intézkedés célja a nemzeti szabályozások eltérő alakulásából adódó jövőbeni kereskedelmi akadályok megelőzése, akkor az ilyen akadályok keletkezésének valószínűnek kell lennie, és a kérdéses intézkedésnek ezen akadályok megelőzésére kell irányulnia.

(5)

A munkajogi intézkedéseket illetően az EUMSZ 153. cikke egy olyan uniós jogi aktus jogalapjaként szolgálhat, amely a munkavállalók védelmére vonatkozó rendelkezéseket állapít meg munkaviszonyuk megszüntetése esetén. Hasonlóképpen, az EUMSZ 19. cikke olyan intézkedések jogalapjaként szolgálhat, amelyek célja nevezetesen a faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen alapuló – többek között a munkahelyen előforduló – megkülönböztetés elleni küzdelem.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) megerősíti az uniós polgárság intézményét, és tovább fokozza az Unió demokratikus működését többek között azáltal, hogy kimondja, minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében az európai polgári kezdeményezés révén.

(7)

E célból a polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásoknak és feltételeknek világosnak, egyszerűnek, felhasználóbarátnak és a polgári kezdeményezés jellegével arányosnak kell lenniük annak érdekében, hogy bátorítsák a polgárok részvételét és elérhetőbbé tegyék az Uniót.

(8)

Ezen okokból helyénvaló úgy tekinteni, hogy a javasolt polgári kezdeményezés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtásához a rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.

(9)

A „Szabjunk gátat a szélsőségességnek” elnevezésű javasolt polgári kezdeményezést ezért nyilvántartásba kell venni. A javasolt polgári kezdeményezést támogató nyilatkozatok ugyanakkor a Szerződések végrehajtását kizárólag a (3) és (5) preambulumbekezdésben meghatározott hatályon belül célzó uniós jogi aktusokra irányuló javaslatok Bizottság általi előterjesztésének kezdeményezése céljából gyűjthetők,

(1)

Az Olaszországban 2016. augusztus 24-én, augusztus 26-án és október 30-án bekövetkezett földrengések az 1186/2009/EK rendelet XVII. fejezetének C. szakasza értelmében katasztrófának minősülnek, ezért indokolt engedélyezni az említett rendelet 74–80. cikkében említett feltételeknek megfelelő áruk behozatali vámok alóli mentességét.

(2)

Az Olasz Köztársaságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a 2016-os olaszországi földrengések károsultjai javára vámmentesen behozott áruk jellegéről és mennyiségéről, továbbá a szóban forgó áruk szétosztására vagy rendelkezésre bocsátására feljogosított szervezetekről, illetve az áruknak a károsultak katasztrófasegélyezésétől eltérő célú felhasználásának megakadályozása céljából hozott intézkedésekről.

(3)

A vámmentességet az első földrengés dátuma utáni behozatalokra indokolt alkalmazni.

(4)

A Bizottság az 1186/2009/EK rendelet 76. cikkében foglaltaknak megfelelően konzultált a többi tagállammal,

a)

az 1. cikk (1) bekezdésében említett szervezetek jegyzéke;

b)

az 1. cikk alapján vámmentesen behozott áruk mennyisége és jellege;

c)

az e határozat hatálya alá tartozó áruk vonatkozásában az 1186/2009/EK rendelet 78., 79. és 80. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések.