10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/1

(1)

A monetáris feladatkörök gyakorlása és az államadósság kezelése együttes hatást gyakorol a kamatlábak piacának működésére, és azokat e két funkció hatékony működésének biztosítása érdekében össze kell hangolni. Mivel a 648/2012/EU rendelet kizárja hatálya alól az uniós központi bankokat és az államadósságot kezelő egyéb uniós közintézményeket, hogy ne akadályozza őket közérdekű feladataik elvégzésében, ugyanakkor hatékonyságukra nézve hátrányos lenne eltérő szabályokat alkalmazni ugyanezen funkciókra, ha azokat harmadik országbeli szervezetek látják el. Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országbeli központi bankok és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő egyéb közintézmények továbbra is képesek legyenek feladataik megfelelő végrehajtására, az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő harmadik országbeli közintézményeket is mentesíteni kell a 648/2012/EU rendelet hatálya alól.

(2)

A Bizottság elvégezte az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézmények és a központi bankok egyes harmadik országok nemzeti joga szerinti kezelésének értékelését, és következtetéseit az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette. A Bizottság összehasonlító elemzést végzett az említett szervezetek kezelése, valamint a szóban forgó intézmények és központi bankok által végrehajtott származtatott ügyletekre az adott joghatóságban alkalmazandó kockázatkezelési szabályozás vonatkozásában.

(3)

Elemzése alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Ausztrália, Kanada, Hongkong, Mexikó, Szingapúr és Svájc központi bankjait és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézményeit mentesíteni kell a 648/2012/EU rendeletben meghatározott elszámolási és jelentéstételi kötelezettségek alól.

(4)

Következésképp Ausztrália, Kanada, Hongkong, Mexikó, Szingapúr és Svájc központi bankjait és az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő közintézményeit fel kell venni a 648/2012/EU rendelet hatálya alól mentesülő szervezetek jegyzékébe.

(5)

A Bizottság továbbra is rendszeresen nyomon követi a 648/2012/EU rendeletben meghatározott elszámolási és jelentéstételi kötelezettségek alól mentesített, szóban forgó központi bankok és közintézmények kezelését. A jegyzék az érintett harmadik országok szabályozása változásának függvényében és bármilyen releváns, új információ figyelembevételével módosítható. Az újraértékelés egyes harmadik országoknak a mentesített szervezetek jegyzékéből történő törlését eredményezheti,

„iii.

Ausztrália;

iv.

Kanada;

v.

Hongkong;

vi.

Mexikó;

vii.

Szingapúr;

viii.

Svájc.”

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/3

(1)

A 2014/65/EU irányelv kötelezettségeket határoz meg az illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere tekintetében. Ezen eljárás részeként valamely illetékes hatóság kérheti egy másik tagállambeli illetékes hatóság együttműködését egy helyszíni ellenőrzés vagy egy vizsgálat során.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában hatékonyan és kellő időben működhessenek együtt és cserélhessenek információt, és teljes körű kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak, indokolt meghatározni az illetékes hatóságok által az említett együttműködés és információcsere céljára alkalmazandó eljárásokat, valamint mintadokumentumokat és formanyomtatványokat, többek között az együttműködés vagy információcsere iránti megkeresés, az átvételi elismervény és az ilyen megkeresésekre adott válaszok tekintetében.

(3)

Azt biztosítandó, hogy a megkeresett hatóságok hatékonyan és azonnal feldolgozzák az együttműködés vagy információcsere iránti megkereséseket, minden megkeresésben egyértelműen meg kell határozni az együttműködés vagy információcsere iránti megkeresés okát. A mintadokumentumoknak és formanyomtatványoknak az együttműködés iránti megkeresésekhez vagy információkérésekhez, illetve az ilyen megkeresésekre adott válaszokhoz való felhasználásán túl az együttműködésre és információcserére vonatkozó eljárásnak a teljes folyamat során lehetővé kell tennie és meg kell könnyítenie a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti kommunikációt, konzultációt és interakciót.

(4)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(5)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelv rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(6)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(7)

A rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről az ESMA nem tartott nyilvános konzultációt, és nem vizsgálta az érintett illetékes hatóságoknak ezen egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások bevezetéséhez kapcsolódó potenciális költségeit és hasznát sem, mivel ez az említett standard hatókörét és hatását tekintve aránytalan lett volna, hiszen annak címzettjei csak a tagállami illetékes hatóságok, és nem a piaci szereplők.

(8)

Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

azon személy vagy személyek jogai, akinek/akiknek a nyilatkozatát fel kívánják venni;

b)

a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság személyzetének szerepe a nyilatkozat felvételében;

c)

annak a személynek, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, joga van-e jogi képviselő igénybevételéhez, és ha igen, mi a képviselő általi segítségnyújtás hatóköre a nyilatkozat-felvétel alatt, többek között a nyilatkozat rögzítésével vagy az arról készült jelentéssel kapcsolatban;

d)

a nyilatkozat felvételére önkéntes vagy kötelező alapon kerül-e sor, amennyiben van ilyen megkülönböztetés;

e)

a megkeresés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a személy, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, vizsgálat tanúja vagy alanya-e;

f)

a megkeresés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a nyilatkozatot felhasználhatják-e vagy fel kívánják-e használni büntetőeljárásban;

g)

a nyilatkozat elfogadhatósága a megkereső hatóság joghatóságában;

h)

a nyilatkozat rögzítése és az alkalmazandó eljárások, többek között, hogy egyidejű vagy összefoglalt írásbeli jegyzőkönyv, illetve audio- vagy audiovizuális felvétel készül-e;

i)

a nyilatkozatnak a nyilatkozatot tevő személyek általi hitelesítésére vagy megerősítésére vonatkozó eljárások, többek között, hogy erre a nyilatkozat felvétele után kerül-e sor.

a)

dátumok tervezése;

b)

azon személynek felteendő kérdések listája, akinek a nyilatkozatát fel kívánják venni, valamint a lista felülvizsgálata;

c)

utazások megszervezése, beleértve annak biztosítását, hogy a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság találkozni tudjon a nyilatkozatot megelőzően az ügy megbeszélése céljából;

d)

fordításra vonatkozó intézkedések.

a)

a megkereső hatóságtól kapott együttműködés iránti megkeresések tartalma, beleértve a vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés közös végzésének indokoltságára vonatkozó javaslatokat;

b)

egy határokon átnyúló hatással járó ügyet saját maguk, külön-külön vizsgálnak-e, és hogy ezt az ügyet megfelelőbben lehetne-e vizsgálni közös együttműködéssel;

c)

a joghatóságaikban alkalmazandó jogi és szabályozási keret, biztosítva, hogy mindkét hatóság kellően tisztában legyen a magatartásukra vonatkozó potenciális korlátozásokkal és jogi korlátokkal, valamint esetlegesen következő eljárásokkal, beleértve a ne bis in idem elvvel kapcsolatos kérdéseket;

d)

a vizsgálathoz vagy helyszíni ellenőrzéshez szükséges irányítás és igazgatás;

e)

erőforrások elosztása és a vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés végzéséért felelős személyzet kinevezése;

f)

közös cselekvési terv kialakításának a lehetősége és az egyes hatóságok által végzett munka ütemezése;

g)

a közösen vagy egyénileg az egyes hatóságok által meghozandó intézkedések meghatározása;

h)

az összegyűjtött információk kölcsönös megosztása és beszámolás az egyénileg hozott intézkedések eredményéről;

i)

egyéb esetspecifikus kérdések.

a)

folyamatos párbeszédet kell folytatniuk az információgyűjtési folyamat és a ténymegállapítás koordinációja céljából;

b)

egymással szorosan együttműködve kell végezniük a közös vizsgálatot vagy közös helyszíni ellenőrzést;

c)

azonosítaniuk kell a vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés tárgyát képező konkrét jogi rendelkezéseket;

d)

adott esetben meg kell állapodniuk legalább a következőkről:

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/16

(1)

A 2014/65/EU irányelv 84. cikke előírja, hogy az engedélyeknek az említett irányelv 7. cikkének megfelelő megadása előtt konzultációt kell folytatni az illetékes hatóságokkal. A 2014/65/EU irányelv emellett előírja egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítását.

(2)

Az illetékes hatóságok közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot specifikusan az engedély megadása előtti kommunikáció céljára.

(3)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan és megfelelő időben konzultálni tudjanak egymással az engedély megadása előtt, szükséges meghatározni a konzultációs megkeresésre, az átvételi elismervényre és a konzultációs megkeresésre adott válaszokra vonatkozó eljárásokat.

(4)

Az egységes formanyomtatványoknak, mintadokumentumoknak és eljárásoknak lehetővé kell tenniük a kicserélt vagy továbbított információk bizalmas kezelését a 2014/65/EU irányelvvel összhangban, valamint az uniós jogszabályokban a személyes adatok kezelésére és az ilyen adatok továbbítására vonatkozóan megállapított szabályok betartását.

(5)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(6)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(7)

A rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetről az ESMA nem tartott nyilvános konzultációt, és nem vizsgálta az érintett illetékes hatóságoknak ezen egységes formanyomtatványok és eljárások bevezetéséhez kapcsolódó potenciális költségeit és hasznát sem, mivel ez a standard hatókörét és hatását tekintve aránytalan lett volna, hiszen a végrehajtás-technikai standardok címzettjei csak a tagállami illetékes hatóságok, és nem a piaci szereplők.

(8)

Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

a konzultációs megkeresésben kért információk és az engedély megadásával kapcsolatos bármely vélemény vagy fenntartás;

b)

az engedély megadását esetleg befolyásoló bármely egyéb alapvető információ.

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/24

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/27

(1)

A triciklazol tekintetében a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének A. része maradékanyag-határértékeket (MRL-eket) állapított meg. A rizsre vonatkozó kivételével az összes MRL a kimutatási határnak megfelelő értéken került megállapításra.

(2)

A triciklazolnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról a 2008/770/EK bizottsági határozat (2) rendelkezett. Miután új kérelmet nyújtottak be az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikke (1) bekezdésével összhangban, az (EU) 2016/1826 bizottsági végrehajtási rendelet (4) nem hagyta jóvá ezt a hatóanyagot. Az összes, hatóanyagként triciklazolt tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó érvényes engedély visszavonásra került. Ezért a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 17. cikkének megfelelően a III. mellékletben helyénvaló a rizs tekintetében elhagyni az e hatóanyag vonatkozásában meghatározott MRL-eket.

(3)

Tekintettel a triciklazol hatóanyag jóváhagyásának megtagadására, az erre az anyagra vonatkozó MRL-eket a 396/2005/EK rendelet 18. cikkének megfelelően a kimutatási határértéken kell megállapítani. Azon hatóanyagok tekintetében, melyek MRL-jét a kimutatási határ megfelelő szintjére kell csökkenteni, a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján az alapértékeket az V. mellékletben kell feltüntetni.

(4)

A Bizottság konzultált uniós referencialaboratóriumokkal arról, hogy szükséges-e bizonyos kimutatási határértékek kiigazítása. Az említett laboratóriumok arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos áruk vonatkozásában a műszaki fejlődés révén lehetővé vált alacsonyabb kimutatási határértékek meghatározása.

(5)

A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül kikérte az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét az új MRL-ekről, és figyelembe vette megállapításaikat.

(6)

A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A rizs hosszú eltarthatósági idejére tekintettel, a 2016-ban vagy azelőtt termesztett rizsre vonatkozóan e rendeletben átmeneti intézkedéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy lehetséges legyen a rizs zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása. Ugyanakkor a triciklazol egyes jellemzőire vonatkozó bizonytalanságokra tekintettel az e rendeletben meghatározott ütemezés nem teszi lehetővé a triciklazollal való kezelést 2017-ben és később.

(8)

Abból a célból, hogy a basmati rizs esetében is ugyanez a megközelítés érvényesüljön – figyelembe véve, hogy a basmati rizs külön érlelési eljárás után kerülhet a piacra –, a basmati rizs zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében a 2016-ban vagy azelőtt termesztett ilyen rizsre vonatkozóan további hat hónapot kell engedélyezni, mielőtt a módosított MRL a basmati rizsre vonatkozóan is alkalmazandóvá válik.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/38

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja az 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1) is, amelyet a túlzott költségvetési hiányok azonnali megszüntetésének elősegítése érdekében fogadtak el.

(3)

A Tanács 2009. április 27-i határozatában az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően megállapította, hogy Spanyolországban túlzott hiány áll fenn, és az említett szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével összhangban ajánlást adott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről. A Tanács az azóta eltelt időszakban – 2009. december 2-án, 2012. július 10-én és 2013. június 21-én – az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján három új ajánlást címzett Spanyolországhoz, amelyekben a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt 2013-ra, 2014-re, majd 2016-ra hosszabbította meg. A Tanács mindhárom ajánlásban úgy ítélte meg, hogy Spanyolország eredményes intézkedéseket hozott, azonban olyan előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következtek be, amelyek jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra (2).

(4)

Az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésének megfelelőlen a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán Spanyolország nem hozott eredményes intézkedéseket.

(5)

Az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint, ha valamely részt vevő tagállam az intézkedést nem hajtja végre, vagy az a Tanács véleménye szerint nem bizonyul megfelelőnek, a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése értelmében azonnal határozatot hoz.

(6)

A Bizottság a 2016. július 19-én rendelkezésre álló információkat figyelembe véve frissítette 2016. tavaszi előrejelzését. Ennek alapján a reál GDP növekedésére vonatkozó előrejelzés a tavaszi előrejelzéshez képest 2016 tekintetében 2,9 %-ra, vagyis 0,3 százalékponttal felfelé módosult, míg 2017 tekintetében a tavaszi előrejelzésben szereplő 2,5 % helyett 2,3 %-ra mérséklődött. 2018-ban a reál GDP 2,1 %-os bővülése várható, szemben a 2015. évi 3,2 %-os növekedéssel. Visszafogottabb, de változatlanul erőteljes gazdasági növekedésre lehet tehát számítani, amihez a válság nyomán végrehajtott reformok és a pénzügyi támogatási program sikeres lezárása is hozzájárul. A gazdaság élénkülését a béremelkedés folyamatos visszafogása mellett változatlanul erőteljes munkahelyteremtés kíséri a munkaerő-piaci reformoknak köszönhetően. Az olajárak esése szintén támogatja a növekedést. Ugyanakkor 2016-ban –0,3 %-os infláció várható. Mindennek ellenére a növekedési előrejelzést – különösen 2017-től kezdődően – lefelé mutató kockázatok övezik, amelyek többek között az Egyesült Királyság uniós tagságáról tartott népszavazás eredményével állnak összefüggésben, ami fokozta a bizonytalanságot, és adott esetben negatív következményekkel járhat a kereskedelemre és a belső keresletre nézve.

(7)

A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány várhatóan 2016-ban 4,6 %-ra, 2017-ben 3,3 %-ra, majd 2018-ban 2,7 %-ra szűkül (míg a stabilitási program a 2016., 2017. és 2018. év tekintetében 3,6 %-os, 2,9 %-os, illetve 2,2 %-os hiánycélt tűzött ki, a tavaszi előrejelzés pedig 2016-ban a GDP 3,9 %-ának megfelelő, 2017-ben pedig a GDP 3,1 %-ának megfelelő hiányt valószínűsített). Az előre jelzett magasabb hiány részben annak tudható be, hogy a Bizottság frissített előrejelzése a 2016. márciusi bizottsági ajánlás nyomán végrehajtott központi és tartományi kormányzati szintű kiadáscsökkentő intézkedéseket a stabilitási programban előirányzott szinthez képest (a GDP 0,4 %-a) kisebb, a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékben veszi figyelembe, mivel egyes ilyen intézkedések ismertetése nem volt elég részletes ahhoz, hogy a Bizottság figyelembe tudja venni azokat a változatlan politika feltételezésén alapuló előrejelzésében. Mindazonáltal a különbségek döntő része a társasági adóra vonatkozó jogi keret módosulásából ered, aminek nyomán a vállalatok 2016-ban alacsonyabb összegű előlegeket („pagos fraccionados”) fizettek be. Az ebből származó bevételkiesést a stabilitási program nem számszerűsítette, és a hiány csak áprilisban, az első részletfizetéskor vált nyilvánvalóvá, amikorra a Bizottság már véglegesítette a tavaszi előrejelzést. A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzése 2016-ra a GDP 0,5 %-ának megfelelő bevételkieséssel számol. Mivel az említett változások nyomán állandósul az adók késedelmes befizetése, az adókulcs és az adóalap viszont változatlan marad, a helyzet stabilizálódását követően (2017-től) az új szabályok már nem lesznek hatással a társaságiadó-bevételekre. A változások 2016-ban az adóbevételek ideiglenes kiesését eredményezik, amit a tavaszi frissített előrejelzés egyszeri költségvetési hatásnak tekint.

2017 tekintetében a tavaszi frissített előrejelzés és a stabilitási program közötti különbségek abból adódnak, hogy egyrészt a kiindulási helyzet a vártnál rosszabb, másrészt pedig a 2016. márciusi bizottsági ajánlás nyomán hozott megtakarítási intézkedéseket egyelőre nem határozták meg elég részletesen ahhoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni változatlan politikát feltételezve. A strukturális hiány 2016-ban, illetve 2017-ben valószínűleg a GDP 0,4 %-ával, illetve 0,1 %-ával fog nőni, 2018-ban pedig változatlan marad. 2016-ban azonban a strukturális hiány előre jelzett növekedése részben arra vezethető vissza, hogy az inflációra, illetve a nominális GDP-növekedésre vonatkozó jelenlegi kilátások elmaradnak a 2016. évi költségvetést alátámasztó forgatókönyvben szereplő adatoktól, és ez hátrányosan érintette a strukturális államháztartási bevételeket, ugyanakkor nem tette lehetővé a kiadások kiigazítását.

(8)

A GDP-arányos bruttó államadósság a 2007-es 36 %-ról 2014-ben mintegy 99 %-ra emelkedett. 2015-ben az adósságráta többé-kevésbé stabil volt, mivel a pénzügyi eszközök nettó értékesítése ellensúlyozta a nominális GDP-növekedésnél gyorsabb ütemű hiánynövekedés negatív hatását. A Bizottság 2016. tavaszi frissített előrejelzése értelmében az adósságráta előreláthatólag 2017-ben, a GDP 100,6 %-án fog tetőzni, míg a tavaszi előrejelzés a GDP 100,3 %-ának megfelelő, 2016-ban bekövetkező csúcsértékkel számolt. Bár úgy tűnik, hogy Spanyolországnak nem kell szembenéznie a magas adósságrátából eredő fiskális stressz azonnali kockázatával, ha a költségvetési helyzet nem javul, középtávon jelentősen megnő az adósság fenntarthatóságával összefüggő kockázat. A népesség elöregedésével kapcsolatos kiadások visszafogásából eredő pozitív hatásnak köszönhetően hosszabb távon minden bizonnyal csökkenni fog a költségvetés fenntarthatóságának kockázata.

(9)

Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének megfelelően a Tanácsnak azon határozatában, amellyel az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban felszólít a költségvetési hiány csökkentését szolgáló intézkedések meghozatalára, egyúttal fel kell kérnie a tagállamot arra is, hogy valósítson meg olyan éves költségvetési célokat, amelyek – a felszólítást alátámasztó előrejelzés alapján – megfelelnek az egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegben elérendő, a GDP legalább 0,5 %-át mint küszöbértéket kitevő éves minimális javulásnak. Tekintettel azonban arra, hogy e határozat az év második felében kerül elfogadásra, fokozni kell a strukturális egyenleg meghatározott éves javulásának eléréséhez szükséges költségvetési kiigazításokat. Szintén szem előtt kell tartani, hogy az új kiigazítási pálya alapforgatókönyve a GDP 0,4 %-ának megfelelő strukturálishiány-romlással indul, ami legalább részben a 2016. évi költségvetést alátámasztó forgatókönyvben szereplőnél alacsonyabb tényleges infláció következménye – ez alapvetően a kormány által nem befolyásolható körülmény. Ezt figyelembe véve helyénvalónak tűnik, hogy Spanyolországnak 2016-ban ne kelljen további strukturális intézkedéseket tennie.

(10)

2016-ra vonatkozóan nem helyénvaló további strukturális intézkedéseket előírni, ezért amennyiben – az 1467/97/EK rendeletben foglalt szabálynak megfelelően – egy évvel kitolják a túlzott hiány Spanyolország általi kiigazításának határidejét, úgy 2017-ben a strukturális egyenleg olyan mértékű javulását kellene elérni, ami túlzottan hátrányosan érintené a növekedést. Ezért Spanyolország esetében célszerűnek tűnik két évvel meghosszabbítani a túlzott hiány helyzetének megszüntetésére előírt határidőt.

(11)

Következésképpen a hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében Spanyolországnak 2016-ban, 2017-ben, illetve 2018-ban a GDP 4,6 %-ának, 3,1 %-ának, illetve 2,2 %-ának megfelelő mértékű költségvetési hiányt kell elérnie, ami 2016-ban a GDP 0,4 %-ának megfelelő strukturálisegyenleg-romlást, 2017-ben és 2018-ban pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő javulást jelent. Ezek a költségvetési célok azt is figyelembe veszik, hogy ellensúlyozni kell a költségvetési konszolidációnak a tágabb gazdaságra kifejtett hatásán keresztül az államháztartást érő másodlagos hatásait.

(12)

A kitűzött célok elérése érdekében 2017-ben és 2018-ban is a GDP 0,5 %-ának megfelelő becsült hatást kifejtő, további strukturális intézkedésekre van szükség. Az előírt strukturális kiigazítás teljesítése céljából 2017-ben és 2018-ban megtakarítások érhetők el többek között az adókiadások számának és mértékének csökkentése révén, főként ami a kedvezményes héamértéket illeti.

(13)

Emellett a spanyolországi stabilitási törvényben előírt megelőző és korrekciós mechanizmusok valamennyi kormányzati szinten történő szigorú érvényesítése hozzájárulhat a túlzott hiány időben történő és tartós kiigazításához. Ennek elérését elősegítheti a végrehajtás fokozottabb automatizálása. A stabilitási törvény kiadási szabályának az államháztartás fenntarthatóságához való hozzájárulása erősíthető továbbá a kiadási kategóriák alkalmazási körének és meghatározásának további tisztázása révén, amire a szabály betartásának számszaki felülvizsgálatához van szükség, valamint azáltal, hogy a szabályt megsértő közigazgatások kifejezett felszólítást kapnak arra, hogy az előfordulást követő évben egyenlítsék ki a kiadási csúszásokat.

(14)

Spanyolországnak megfelelő figyelmet kell fordítania az államháztartás minőségi vonatkozásaira, többek között a közbeszerzési szakpolitika terén. A Bizottság az elmúlt években jelentős számú olyan szabálytalanságról értesült, amely kihatott az uniós közbeszerzési jogszabályok alkalmazására. Az adatok azt mutatják, hogy az egyes ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők egymástól eltérően bonyolítják le a közbeszerzési eljárásokat, a nem kielégítő előzetes és utólagos kontrollmechanizmusok pedig hátráltatják a közbeszerzési jogszabályok helyes és egységes alkalmazását. Más tagállamokkal összevetve Spanyolországban kirívóan alacsony a szerződési hirdetmények közzétételi aránya, míg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása viszonylag elterjedt. Ennek gyakorlati következménye, hogy a más tagállamokban letelepedett vállalkozások csak korlátozottan vesznek részt a versenyben, továbbá gyakori jelenség a szerződések közvetlen odaítélése, ami az államháztartási kiadásokat növelő hatásokkal jár. A központosított vagy közös közbeszerzés eszközeinek korlátozott használata a hatékonyság növelése ellen hat, holott ez előnyös lenne a költségvetési megtakarítások szempontjából. Nem létezik olyan független testület, amely országszerte biztosítaná a közbeszerzés hatékonyságát és a jogszabályokkal való összhangját, és ez hátráltatja a közbeszerzési szabályok megfelelő végrehajtását, továbbá utat nyit a szabálytalanságok előtt, ami összességében károsan érinti Spanyolország államháztartásának helyzetét.

(15)

A költségvetési konszolidációs stratégia sikerének előmozdítása érdekében fontos átfogó strukturális reformokkal is alátámasztani a költségvetési konszolidációt, a 2016. évi európai szemeszter keretében Spanyolország számára megfogalmazott tanácsi ajánlásokkal, mindenekelőtt a makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításával összefüggő ajánlásokkal összhangban.

(16)

Az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésének megfelelően a Tanács – az említett rendelkezés szerinti felszólító határozatának keretében – kérheti az érintett tagállamtól, hogy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be a kiigazításra irányuló erőfeszítésekről. Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdésének megfelelően a tagállami jelentésnek tartalmaznia kell az államháztartás kiadásaira és bevételeire vonatkozó célokat, továbbá meg kell határoznia a kiadási és a bevételi oldal fiskális intézkedéseit, valamint a konkrét tanácsi ajánlásokra válaszul tett szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó információkat. Az e határozatban szereplő ajánlások teljesítésére, valamint a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó határidő nyomon követésének megkönnyítése érdekében Spanyolországnak a 2017. évi költségvetésiterv-javaslatával egyidejűleg, 2016. október 15-ig kell benyújtania szóban forgó jelentést.

(17)

Spanyolországnak emellett a 473/2013/EU tanácsi rendelet (3) 10. cikkében előírtak szerint jelentést kell tennie a Bizottságnak, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a 877/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) megállapítottaknak megfelelően. A jelentést először 2017. január 15-ig, majd ezt követően háromhavonta kell benyújtani,

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/42

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, amely az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés feltételeinek megerősítését szolgáló eszköz. A Stabilitási és Növekedési Paktum magában foglalja az 1467/97/EK tanácsi rendeletet (1) is, amelyet a túlzott költségvetési hiányok mielőbbi megszüntetésének elősegítése érdekében fogadtak el.

(3)

A Tanács 2009. december 2-án – az EUMSZ 126. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésével, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkével összhangban ajánlást adott ki a hiány legkésőbb 2013-ig történő megszüntetéséről. A portugál hatóságok azon kérése nyomán, amelyben pénzügyi segítséget kértek az Uniótól, azon tagállamoktól, amelyeknek pénzneme az euró, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Tanács határozatot hozott a Portugáliának nyújtandó pénzügyi támogatásról (2). A Bizottság és a portugál hatóságok közötti, a konkrét gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) 2011. május 17-én került aláírásra. A Tanács az azóta eltelt időszakban – 2012. október 9-én és 2013. június 21-én – az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján két új ajánlást címzett Portugáliához, amelyekben a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidőt 2014-ig, majd 2015-ig meghosszabbította. A Tanács mindkét ajánlásban megállapította, hogy Portugália eredményes intézkedéseket tett, azonban előre nem látható, kedvezőtlen gazdasági események következtek be, amelyek jelentős negatív hatást gyakoroltak az államháztartásra (3).

(4)

Az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésének megfelelően a Tanács 2016. július 12-i határozatában megállapította, hogy a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán Portugália nem hozott eredményes intézkedéseket.

(5)

Ha a tényleges adatok a 479/2009/EK rendelet alapján azt mutatják, hogy a túlzott hiányt egy részt vevő tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján kiadott ajánlásban meghatározott határidőn belül nem igazította ki, a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján azonnal határozatot hoz.

(6)

A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint a portugál gazdaság mérsékelt fellendülése várható. Az előrejelzés 2016-ra a reál GDP 1,5 %-os, a 2015. évivel megegyező ütemű éves növekedését vetíti előre, amelynek motorját – a továbbra is jelentős makrogazdasági egyensúlyhiány közepette – a belső kereslet jelenti. A lakossági fogyasztás várhatóan megtorpan 2016-ban, aminek hátterében a magasabb közvetett adóteher és az energiaár-infláció mérsékelt élénkülése áll. A tartós fogyasztási cikkek fogyasztásának 2015 első felében tapasztalt erőteljes élénkülése előreláthatóan nem válik középtávon tartóssá, mivel a még mindig magas munkanélküliség és eladósodottság miatt a továbbiakban is számolni kell a háztartási megtakarításokat ösztönző nyomással. Az üzleti beruházások már 2015 második felében jelentősen lassultak, és az aránylag magas kapacitáskihasználási arány ellenére sem várható, hogy a közeljövőben újfent visszaállnak a korábbi növekedési pályára. Az összberuházások 2017-ben előreláthatóan valamelyest dinamikusabbá válnak az uniós strukturális alapoknak és a finanszírozási feltételek javulásának köszönhetően. Az előrejelzések szerint a kivitel a külső kereslettel párhuzamosan bővülni fog, a behozatal azonban várhatóan továbbra is meg fogja haladni a kivitelt. Ennek következtében a nettó kereskedelem GDP-hozzájárulása előreláthatóan enyhén – bár a 2015-ben tapasztaltnál jóval kisebb mértékben – negatív marad. A HICP-infláció a várakozások szerint – főképp a magasabb közvetett adók eredményeként – 0,7 %-kal emelkedik 2016-ban. Miközben a kilátásokat érintő lefelé irányuló kockázatok a tavaszi előrejelzés közzététele óta emelkedtek, a 2016 első negyedévére vonatkozó adatok, valamint a második negyedévre vonatkozó előzetes információk összességében véve megerősítik az év további részére vonatkozó előrejelzésben ismertetett kilátásokat.

(7)

A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése alapján a költségvetési hiány 2016-ban várhatóan a GDP 2,7 %-ára csökken. A 2016. március 31-én hatályba lépett 2016. évi költségvetés 2,2 %-os GDP-arányos hiánycélt tűz ki, amelyet a 2016-os stabilitási programban megerősítettek. A kormány hiánycélja és a bizottsági előrejelzés közötti különbség abból adódik, hogy a Bizottság kevésbé optimista – alacsonyabb adóbevételeket eredményező és magasabb szociális kiadásokkal járó – makrogazdasági forgatókönyvvel számolt, és egyes konszolidációs intézkedések hozadéka – különösképpen a folyó termelőfelhasználás és más folyó kiadások tervezett megtakarításai – kapcsán óvatosabb becsléssel élt. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint a költségvetési hiány 2017-ben tovább, a GDP 2,3 %-ára fog csökkenni. Az egyenleg jelzett javulása mindenekelőtt a hozzávetőleg a GDP 0,25 %-át jelentő, a Banco Privado Português (BPP) bankgaranciájának várható visszatérítésével összefüggő egyszeri, hiánycsökkentő intézkedéshez köthető. Ezen egyszeri költségvetési hatás kiigazításával a 2017. évi hiány előreláthatóan eléri majd a GDP 2,6 %-át. A 2016. évi költségvetésben és a 2016. évi stabilitási programban ismertetett intézkedések eredményeinek Bizottság általi értékelése alapján a strukturális hiány – a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésével összhangban – 2016-ban és 2017-ben is várhatóan a GDP 0,25 %-ának megfelelő mértékben romlik.

(8)

A 2013–2015-ös időszakban a GDP-arányos bruttó államadósság nagyjából stabilizálódott, 2013-ban 129,2 %-ot, 2014-ben 130,2 %-ot, 2015-ben pedig 129,0 %-ot ért el. Figyelembe véve az adósságállomány kiigazítását célzó 2016. évi műveleteket és a tartós elsődleges többletet, a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint 2016-ban az adósságráta várhatóan a GDP 126 %-ára, majd 2017-ben a GDP 124,5 %-ra fog csökkeni. Úgy tűnik, hogy Portugáliának rövid távon nem kell a fiskális nyomás komoly kockázatával számolnia, mindazonáltal nem kizárható, hogy ne jelentkeznének rövid távú kihívások (a bruttó és nettó államadósságból, a bruttó finanszírozási igényekből, a nettó nemzetközi befektetési pozícióból, a nemteljesítő hitelek szintjéből és arányának változásából vagy a bankrendszer általános tőkeszükségletéből adódóan). A középtávú kockázatok viszont jelentősnek tűnnek, aminek hátterében a nagy adósságállomány és az adósságrátának az esetleges kamatlábemelésekkel, valamint negatív nominális növekedési sokkokkal szembeni érzékenysége áll. Ami a hosszú távú kilátásokat illeti, a korábbiakban végrehajtott nyugdíjreformok jóvoltából a fenntarthatósági kockázatok – feltéve, hogy sikerül a megfelelő elsődleges egyenlegeket következetesen fenntartani – alacsonynak tűnnek.

(9)

A 2016. évi költségvetés keretében hozott fiskális intézkedések a költségvetési hiányt 2016-ban a GDP 3 %-a alá szorítják. Ugyanakkor, a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint a Szerződésben foglalt referenciaérték átlépésének elkerülését szolgáló biztonsági tartalék szűk. A gazdasági és költségvetési helyzet alakulásának rendkívüli bizonytalansága miatt a kiigazítási évre ajánlott költségvetési célokat egyértelműen a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ában rögzített referenciaérték alatti szinten kell meghatározni annak érdekében, hogy az előírt határidőn belül garantáltan megvalósuljon a túlzott hiány tartós kiigazítása.

(10)

Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének megfelelően a Tanácsnak azon határozatában, amellyel az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban felszólít a költségvetési hiány csökkentését szolgáló intézkedések meghozatalára, egyúttal fel kell kérnie a tagállamot arra is, hogy valósítson meg olyan éves költségvetési célokat, amelyek – a felszólítást alátámasztó előrejelzés alapján – megfelelnek az egyszeri és átmeneti intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenlegben elérendő, a GDP legalább 0,5 %-át mint küszöbértéket kitevő éves minimális javulásnak. Tekintettel arra, hogy e határozat az év második felében kerül elfogadásra, valamint figyelembe véve a Bizottság tavaszi előrejelzés keretében adott jelenlegi becsléseit, a változatlan strukturális egyenleg kellő biztonsági fedezetként szolgálna a túlzott hiány tartós kiigazításához 2016-ban.

(11)

A hiteles és fenntartható kiigazítási pálya érdekében 2016-ban Portugáliának tehát a GDP 2,5 %-ának megfelelő költségvetési hiányt kell elérnie, ami változatlan strukturális egyenlegnek felel meg 2015-tel összevetve. Ezek a költségvetési célok figyelembe veszik, hogy ellensúlyozni kell a költségvetési konszolidációnak a tágabb gazdaságra kifejtett hatásán keresztül az államháztartást érő másodlagos hatásait.

(12)

A javasolt kiigazítási pálya szerinti tervezett hiány nem tartalmazza a 2016 második felében esedékes esetleges banktámogatási intézkedések lehetséges közvetlen költségvetési hatásait. Ennek oka az említett intézkedések tényleges végrehajtásával és statisztikai rögzítésével, és ennélfogva a hiányra és adósságra gyakorolt hatásaival kapcsolatos bizonytalanság. A bankszektort támogató intézkedéseknek a költségvetési hatások mértékének minimalizálására kell irányulniuk az államadósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

(13)

A javasolt kiigazítási pályához igazodó költségvetési célok eléréséhez, és tekintettel a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésében azonosított strukturálisegyenleg-romlásra, 2016-ban további, a becslések szerint a GDP 0,25 %-ának megfelelő hatással járó konszolidációs intézkedések szükségesek. Portugáliának mindenekelőtt végre kell hajtania a 2016. évi költségvetésben megállapított intézkedéseket, illetve az áruk és szolgáltatások közbeszerzése során alkalmazandó, jelenleg a 2016. évi stabilitási programban kiemelt kiadás-ellenőrzési mechanizmust. Ezeket a megtakarításokat ki kell egészíteni más strukturális jellegű, a bevételi oldalt célzó intézkedésekkel, amelyek az adóalap kiszélesítésével és az adókiadások csökkentésével a közvetett adókból származó bevételek növelésére irányulnak. Ennek egyik módja a még mindig széles körben alkalmazott kedvezményes héamértékek kiigazítása lehet.

(14)

Portugáliának emellett – a Tanács által az európai szemeszter keretében Portugáliának címzett ajánlásokkal és különösen a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításával összefüggő ajánlásokkal összhangban – a versenyképesség fokozása és a hosszú távú fenntartható növekedés érdekében meg kell erősítenie a strukturális reformokat. Konkrétabban: a portugál államháztartás ellenálló képességének növeléséhez további fiskális-strukturális intézkedések szükségesek. A felülvizsgált költségvetési kerettörvény, illetve a kötelezettségvállalás ellenőrzéséről szóló jogszabály időszerű és pontos végrehajtása, valamint a bevételbeszedés és kiadás-ellenőrzés hatékonyságának további javítása komoly szerepet játszhat a megfelelő fiskális helyzet kialakításában és fenntartásában. Portugáliának pontos ütemtervet kell benyújtania és lépéseket kell tennie az egészségügyi rendszer hátralékainak teljes körű rendezése és hatékonyságának fokozása, a nyugdíjrendszer költségvetési transzferektől való függésének csökkentése, valamint az állami tulajdonban lévő vállalkozások szerkezetátalakításából adódó költségvetési megtakarítások biztosítása érdekében.

(15)

Az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésének megfelelően a Tanács – az említett rendelkezés szerinti felszólító határozatának keretében – kérheti az érintett tagállamtól, hogy meghatározott ütemezés szerint jelentéseket nyújtson be a kiigazításra irányuló erőfeszítésekről. Az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdésének megfelelően a tagállami jelentésnek tartalmaznia kell az államháztartás kiadásaira és bevételeire vonatkozó célokat, továbbá meg kell határoznia a kiadási és a bevételi oldal fiskális intézkedéseit, valamint a konkrét tanácsi ajánlásokra válaszul tett szakpolitikai intézkedésekre vonatkozó információkat. Az e határozatban szereplő ajánlások teljesítésére, valamint a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó határidő nyomon követésének megkönnyítése érdekében Portugáliának a 2017. évi költségvetésiterv-javaslatával egyidejűleg, 2016. október 15-ig kell benyújtania a szóban forgó jelentést.

(16)

Ugyanezen 2016. október 15-i határidőig Portugáliának a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 9. cikke (1) bekezdésének és 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően gazdasági partnerségi programot is be kell nyújtania. A nemzeti reformprogramon és a stabilitási programon alapuló, továbbá a Tanácsnak a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikákra vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtásáról szóló ajánlásait teljes mértékben figyelembe vevő gazdasági partnerségi programnak tartalmaznia kell a túlzott hiány hatékony és tartós kiigazításának biztosításához szükséges szakpolitikai intézkedéseket és strukturális reformokat.

(17)

Portugáliának a 473/2013/EU rendelet 10. cikkében előírtak szerint jelentést kell tennie a Bizottságnak, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a 877/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (5) megállapítottaknak megfelelően. A jelentést először 2017. január 15-ig, majd ezt követően háromhavonta kell benyújtani,

10.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/46

(1)

Wilhelmus Martinus VAN GEMERT-et a 2014. február 11-i tanácsi jogi aktussal (2) kinevezték az Europol ügyvezetőigazgató-helyettesének Wilhelmus Martinus VAN GEMERT hivatali ideje 2018. április 30-án lejár.

(2)

Az Europol ügyvezetőigazgató-helyetteseit az (EU) 2016/794 rendelet 54. cikkének (4) bekezdésével összhangban négyéves – egyszer meghosszabbítható – időszakra nevezik ki.

(3)

Az Europol igazgatótanácsának a 2017. május 1-jei határozata megállapítja az Europol ügyvezetőigazgató-helyettesei hivatali idejének meghosszabbítására vonatkozó eljárására vonatkozó szabályokat.

(4)

Az igazgatótanács 2017. május 10-én arról tájékoztatta az Európai Parlamentet, hogy javasolni kívánja a Tanácsnak Wilhelmus Martinus VAN GEMERT hivatali idejének meghosszabbítását.

(5)

Az igazgatótanács előterjesztette véleményét a Tanácsnak, amelyben javasolta Wilhelmus van Gemert, az Europol ügyvezetőigazgató-helyettese hivatali idejének meghosszabbítását és Wilhelmus Martinus VAN GEMERT AD 14-es besorolási fokozatba történő esetleges átsorolását.

(6)

Az igazgatótanács által benyújtott javaslat alapján a Tanács meg kívánja hosszabbítani Wilhelmus Martinus VAN GEMERT-nek mint az Europol ügyvezetőigazgató-helyettesének hivatali idejét,