2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/1

Tájékoztató az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá tartozó mayotte-i vizekhez és azok biológiai erőforrásaihoz biztosított hozzáférésről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról

Az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság 2014. május 20-án Brüsszelben aláírta a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá tartozó mayotte-i vizekhez és azok biológiai erőforrásaihoz biztosított hozzáférésről szóló megállapodást.

Az Európai Unió 2015. február 10-én értesítést küldött arról, hogy lezárta a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásait. A Seychelle Köztársaság 2017. május 18-án küldött ilyen értesítést.

Ennek megfelelően a megállapodás – a 19. cikkével összhangban – 2017. május 18-án hatályba lépett.

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/2

A TANÁCS (EU) 2017/938 HATÁROZATA

(2013. szeptember 23.)

a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezménynek az Európai Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A higany és vegyületei súlyosan mérgezők az emberek, az állatok és a növények egészségére nézve. Ezért az EU-ban a higanyra és vegyületeire az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló szabályozás vonatkozik.

(2)

2009-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) kormányzótanácsa felkérte az UNEP ügyvezető igazgatóját, hogy hívjon össze kormányközi tárgyalóbizottságot a higany megfelelő kezelésére vonatkozó globális, jogilag kötelező érvényű eszköz kidolgozása érdekében azzal a célkitűzéssel, hogy ezt a munkát a kormányzótanács 2013. évi, 27. rendes ülése előtt befejezzék.

(3)

A Tanács 2010 decemberében felhatalmazta a Bizottságot, hogy képviselje az EU-t a higany megfelelő kezelésére vonatkozó globális, jogilag kötelező érvényű eszközről folytatott tárgyalásokon azokban a kérdésekben, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak és amelyekre uniós szabályok vonatkoznak, az említett felhatalmazás kiegészítésében meghatározott tárgyalási irányelveknek megfelelően.

(4)	A tárgyalási folyamat a kormányközi tárgyalóbizottság 2013. január 13–18-án, Genfben tartott ötödik ülésén sikeresen lezárult.

(5)	Az Unió központi szerepet játszott a tárgyalások során, és aktívan hozzájárult a végeredmény eléréséhez, amely a Bizottságnak adott tárgyalási irányelvek keretein belül maradt.

(6)	A Tanács a 2013. március 21-én tartott, 3233. ülésén üdvözölte a tárgyalási folyamat eredményét.

(7)	A higanyra vonatkozó, globális és jogilag kötelező érvényű eszközt, amely „Minamata Egyezmény a higany megfelelő kezeléséről” elnevezést kapta, a Kumamotóban (Japánban) 2013. október 7. és 11. között megrendezendő diplomáciai konferencián nyitják meg aláírásra.

(8)	A fentiekre való tekintettel a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata egyezményt – egy későbbi időpontban való megkötésére figyelemmel – alá kell írni az Unió nevében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács engedélyezi a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezmény aláírását az Unió nevében, az említett egyezmény későbbi megkötésére figyelemmel (1).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az egyezménynek az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

V. JUKNA

(1) Az egyezmény szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt kell kihirdetni.

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/4

A TANÁCS (EU) 2017/939 HATÁROZATA

(2017. május 11.)

a higanyról szóló Minamata Egyezménynek az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)	A Tanács 2013. szeptember 23-i (EU) 2017/938 határozatával (2) összhangban a higanyról szóló Minamata Egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) az Európai Unió nevében 2013. október 10-én aláírták, feltételezve annak egy későbbi időpontban történő megkötését.

(2)	Az egyezményt 2013. október 10-én elfogadták Kumamotóban. Az egyezmény az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében keretet biztosít a higany és a higanyvegyületek felhasználásának és emberi eredetű, levegőbe, vízbe és talajba jutó kibocsátásának ellenőrzésére és korlátozására.

(3)	A higany olyan anyag, amelyet a határokon átnyúló jelleg jellemez. Ezért globális fellépésre van szükség, amellyel a belső intézkedéseket kiegészítve biztosítható az emberek és a környezet védelme az Unióban.

(4)

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program (3) hosszú távú célként tűzi ki a nem toxikus környezeti állapot elérését, és megállapítja, hogy ennek érdekében intézkedéseket kell hozni, hogy 2020-ra minimális szintre lehessen csökkenteni a vegyi anyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős mértékű kedvezőtlen hatásokat.

(5)

A 2005-ben elfogadott, higanyra vonatkozó közösségi stratégia 2010-es felülvizsgálata célul tűzi ki a higanykibocsátások csökkentését, a higany piaci keresletének és kínálatának korlátozását, a higanynak való kitettség elleni védelem biztosítását és a higannyal kapcsolatos nemzetközi fellépés előmozdítását.

(6)

Ahogy a 2011. március 14-i következtetéseiben kifejezésre juttatta, a Tanács újfent megerősíti azon átfogó célkitűzés iránti elkötelezettségét, hogy a levegőbe, vízbe és talajba történő emberi eredetű higanykibocsátás minimális szintre csökkentésével és – ahol megvalósítható – teljes megszüntetésével védje az emberi egészséget és a környezetet a higany és higanyvegyületek kibocsátásával szemben. Az egyezmény hozzájárul e célkitűzések megvalósításához.

(7)	Az egyezmény 30. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Uniónak a jóváhagyó okiratában nyilatkoznia kell az egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatos hatásköréről,

(8)	Az egyezményt jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A higanyról szóló Minamata Egyezményt a Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja.

Az egyezmény 30. cikkének (3) bekezdésében előírt, hatáskörről szóló nyilatkozatot a Tanács szintén jóváhagyja.

Az egyezmény és a hatáskörről szóló nyilatkozat szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) az egyezmény 30. cikkének (1) bekezdésében előírt jóváhagyó okiratnak és a hatáskörről szóló nyilatkozatnak az Unió nevében történő letétbe helyezésére.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. GALDES

(1) 2017. április 27-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2017/938 határozata (2013. szeptember 23.) a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezménynek az Unió nevében való aláírásáról (lásd e Hivatalos Lap 2. oldalát).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

FORDÍTÁS

MELLÉKLET

A HIGANYRÓL SZÓLÓ MINAMATA EGYEZMÉNY

Az egyezmény Részes Felei,

felismerve, hogy a higany egy globális szinten aggodalomra okot adó vegyi anyag, hosszú távú légköri szállítódása, valamint amiatt, hogy az antropogén eredetű légkörbe juttatását követően a környezetben marad, továbbá amiatt, hogy biológiailag felhalmozódik az ökoszisztémákban és jelentős negatív hatásai vannak az emberi egészségre és a környezetre,

emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Szövetségének Környezetvédelmi Programja Kormányzó Tanácsának 2009. február 20-i 25/5. sz. határozatára, amelynek célja, hogy nemzetközi lépéseket tegyenek a higany hatékony, hatásos és következetes kezelése érdekében,

emlékeztetve az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődésről szóló Konferenciája nyomán kibocsátott „A jövő, amit akarunk” című záró dokumentum 221. bekezdésére, amely a világszerte jogerős higanyszabályozásról szóló tárgyalások sikeres kimenetelére hívott fel az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatok kezelése érdekében,

emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődésről szóló Konferenciáján megerősítették a környezetről és fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat alapelveit, ezen belül többek között a közös, de differenciált felelősségvállalást, és az egyes államok sajátos körülményeinek és képességinek méltányolását, valamit a globális cselekvés szükségességét,

tudatában a sérülékeny népességcsoportok, különösen a nők, gyermekek, és rajtuk keresztül a jövőbeli generációk higanykitettsége miatti egészségügyi aggodalmaknak, különösen a fejlődő országokban,

megállapítva a sarkvidéki ökoszisztémák és bennszülött közösségek különös sérülékenységét a higany táplálékláncban való biológiai feldúsulása és a tradicionális élelmiszerek szennyezettsége miatt, nagyobb általánosabban véve aggódva a bennszülött közösségekért a higany hatásai miatt,

felismerve a Minamata-szindrómából levont alapvető tanulságokat, különösen a higanyszennyezésből eredő súlyos egészségügyi és környezeti hatásokat, és a higany megfelelő kezelésének szükségességét, és az ilyen események megelőzését a jövőben,

kiemelve a pénzügyi, műszaki, technológiai és kapacitásépítési támogatás fontosságát, különösen a fejlődő országok és az átmeneti gazdaságú országok számára, hogy nemzeti szinten megerősítsék a higany kezelésére vonatkozó képességeiket és előmozdítsák az Egyezmény hatékony megvalósítását,

emellett felismerve az Egészségügyi Világszervezetnek az emberi egészség védelmében végzett tevékenységét a higany kapcsán, és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások szerepét, különösen a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt, és a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt,

felismerve, hogy ezen Egyezmény és az egyéb nemzetközi környezetvédelmi és kereskedelmi megállapodások kölcsönösen segítik egymást,

hangsúlyozva, hogy ebben az Egyezményben semmi sem célozza, hogy befolyással legyen bármelyik Részes Fél bármely létező nemzetközi megállapodásból eredő jogaira vagy kötelezettségeire,

egyetértve abban, hogy a fenti preambulum bekezdésnek nem célja hierarchiát létrehozni ezen Egyezmény és egyéb nemzetközi okmányok között,

megjegyezve, hogy ezen Egyezményben semmi sem korlátoz egy Részes Felet abban, hogy az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévő további, belföldi intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy az adott Fél egyéb, az érvényes nemzetközi jogból eredő kötelezettségeivel összhangban megvédje az emberi egészséget és a környezetet a higanykitettségtől,

a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

Célkitűzés

Ezen Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet védelme a higany és vegyületeinek antropogén eredetű, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaitól.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a) „kisipari és kisüzemi aranybányászat”: egyedi bányászok vagy kisvállalkozások által végzett aranybányászat, korlátozott tőkebefektetés és termelés mellett;

b) „legjobb elérhető technika”: azok a technikák, amelyek a leghatékonyabban előzik meg vagy – ahol az a gyakorlatban nem lehetséges – a leghatékonyabban csökkentik a higany légkörbe, vizekbe és talajba történő kibocsátását, és az ilyen kibocsátások hatását a környezetre mint egészre, az adott Részes Fél vagy a Részes Fél területén lévő adott létesítmény gazdasági és műszaki szempontjait is figyelembe véve. Ebben a szövegösszefüggésben:

a „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatékonyabban érhető el vele a környezet egészének általánosan magas színvonalú védelme;

az „elérhető” technika egy adott Részes Fél vagy a területén lévő létesítmény vonatkozásában azokat a technikákat jelenti, amelyeket olyan léptékben fejlesztettek ki, hogy azok – a költségeket és hasznokat figyelembe véve – gazdaságilag és műszakilag megvalósítható körülmények között lehetővé teszik a releváns iparágban való alkalmazásukat, függetlenül attól, hogy a technikákat az adott Fél területén alkalmazzák vagy ott fejlesztették ki, feltéve, hogy az adott Fél megállapítása szerint elérhetők a létesítmény üzemeltetője számára; és

a „technikák” alkalmazott technológiákat és üzemeltetési gyakorlatokat jelent, továbbá azt, ahogy a berendezéseket megtervezik, felépítik, karbantartják és leszerelik.

c) „legjobb környezetvédelmi gyakorlatok”: a környezetvédelmi szabályozó intézkedések és stratégiák legmegfelelőbb kombinációja;

d) „higany”: elemi higany (Hg(0), CAS-szám: 7439-97-6);

e) „higanyvegyület”: olyan anyag, amely higanyatomokból és egy vagy több olyan egyéb kémiai elem atomjából áll, amelyek csak kémiai reakciók révén választhatók szét különböző komponensekre;

f) „hozzáadott higanyt tartalmazó termék”: olyan termék vagy termékkomponens, amely szándékosan hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületet tartalmaz;

g) „részes fél” vagy „fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezően elfogadta ezen Egyezményt, és amelyre nézve az Egyezmény jogerős;

h) „jelen lévő és szavazó felek”: azok a részes felek, akik a részes felek egy ülésén jelen vannak és igenlő vagy nemleges szavazatot adnak le;

i) „elsődleges higanybányászat”: olyan bányászat, amelynél az elsődlegesen bányászandó anyag a higany;

j) „regionális gazdasági integrációs szervezet”: valamely térség szuverén államai által alkotott olyan szervezet, amelyre tagállamai átruházták hatáskörüket az ezen Egyezmény által szabályozott kérdések tekintetében, és amely belső eljárásainak megfelelő kellő felhatalmazással rendelkezik arra, hogy aláírja, megerősíti, elfogadja, jóváhagyja ezen Egyezményt vagy csatlakozzon hozzá; és

k) „engedélyezett felhasználás”: a higany vagy higanyvegyületek Részes Felek általi bármely olyan felhasználása, amely összhangban van ezzel az Egyezménnyel, ezen belül többek között a 3., 4., 5., 6. és 7. cikkel összhangban lévő felhasználások.

3. cikk

A higanykínálat forrásai és a higanykereskedelem

1. Ezen cikk alkalmazásában:

a)	a „higany”-ra vonatkozó hivatkozások magukban foglalják a higany más anyagokkal alkotott olyan keverékeit – ezen belül a higanyötvözeteket is –, amelyekben a higany koncentrációja legalább 95 tömegszázalék; és

b)	a „higanyvegyületek” jelentése higany(I)-klorid (más néven kalomel), higany(II)-oxid, higany(II)-szulfát, higany(II)-nitrát, cinóber és higany-szulfid.

2. Nem alkalmazhatók ezen cikk rendelkezései a következőkre:

a)	higany vagy higanyvegyületek olyan mennyiségeire, amelyeket laboratóriumi léptékű kutatásra vagy referencia szabványként alkalmaznak; vagy

a higany vagy higanyvegyületek természetes előfordulású nyomnyi mennyiségeire, amelyek olyan termékekben fordulnak elő, mint a higanytól eltérő fémek, ércek, vagy ásványi termékek, ezen belül szén, vagy az ezekből az anyagokból származó termékek, valamint a vegyi termékekben nem szándékosan jelen lévő nyomnyi mennyiségek; vagy

c)	hozzáadott higanyt tartalmazó termékek.

3. Egyik Részes Fél sem engedélyezhet olyan elsődleges higanybányászatot, amelyet akkor még nem folytattak a területén, amikor az Egyezmény a Részes Fél számára hatályossá vált.

4. Mindegyik Részes Fél csak olyan elsődleges higanybányászatot engedélyezhet, amelyet már akkor a területén folytattak, amikor az Egyezmény a Részes Fél számára hatályossá vált, legfeljebb az ezen időpontot követő tizenöt évet bezáróan. Ezen időszak alatt az ilyen bányászatból származó higanyt csak a 4. cikk szerinti hozzáadott higanyt tartalmazó termékekben vagy az 5. cikk szerinti gyártási eljárásokban szabad felhasználni, vagy a 11. cikk szerint lehet ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem eredményeznek visszanyerést, újrahasznosítást, regenerálást, közvetlen újbóli felhasználást vagy alternatív felhasználásokat.

5. Mindegyik Részes Fél köteles:

a)	törekedni arra, hogy területén beazonosítsa az 50 tonnát meghaladó egyedi higany- vagy higanyvegyület-készleteket, valamint az évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben higanykínálati forrásokat generáló, a területükön megtalálható készleteket;

intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják, hogyha egy Részes Fél megállapítja, hogy klóralkáli-létesítmények leszereléséből rendelkezésre áll visszamaradó többlet higany, azt a 11. cikk 3(a) bekezdésében említett környezetkímélő kezelési útmutatásokkal összhangban kell ártalmatlanítani olyan műveletek alkalmazásával, amelyek nem eredményeznek visszanyerést, újrahasznosítást, regenerálást, közvetlen újbóli felhasználást vagy alternatív felhasználásokat.

6. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti a higany exportját, kivéve:

olyan Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és kizárólag az alábbi célokra:

i.	valamely, az Egyezmény hatálya alatt az importáló Részes Fél számára engedélyezett felhasználás; vagy

ii.	környezetkímélő átmeneti tárolás, ahogy az a 10. cikkben szerepel; vagy

olyan nem-Részes Fél irányába, aki írásban hozzájárulását adta az exportáló Részes Félnek, és ezen belül igazolást a következőkről:

i.	a nem-Részes Fél részéről meglévő intézkedések biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét, valamint biztosítják a 10. és 11. cikk rendelkezéseinek betartását; és

ii.	az ilyen higanyt csak olyan módon használják fel, ami egy Részes Fél számára az Egyezmény hatálya alatt engedélyezett, vagy környezetkímélő átmeneti tárolásra, ahogy az a 10. cikkben szerepel.

7. Mint a 6. bekezdésben előírt írásos hozzájárulásra, az exportáló országok támaszkodhatnak az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél által a Titkárságnak megküldött általános tájékoztatásra. Az ilyen általános tájékoztatásnak szabályoznia kell minden olyan feltételt és körülményt, amelyek között az importáló Részes Fél vagy nem-Részes Fél a hozzájárulást megadja. A tájékoztatást az adott Részes Fél vagy nem-Részes Fél bármikor visszavonhatja. A Titkárságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie minden ilyen tájékoztatásról.

8. Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany importját olyan nem-Részes Féltől, akinek írásban hozzájárulását adja majd, kivéve, ha a nem-Részes Fél igazolást nyújtott be arról, hogy a higany nem a 3. bekezdés vagy az 5(b) bekezdés szerinti nem engedélyezett forrásokból származik.

9. Az a Részes Fél, aki a 7. bekezdésnek megfelelően általános hozzájárulási tájékoztatást nyújt be, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 8. bekezdést, feltéve, hogy fenntartja az átfogó korlátozásokat a higany exportjára vonatkozóan, és alkalmazott belföldi intézkedései biztosítják, hogy az importált higanyt környezetkímélő módon kezeljék. A Részes Félnek értesítést kell küldenie a Titkárságnak ilyen döntéséről, ezen belül tájékoztatást nyújt exportkorlátozásairól és belföldi szabályozó intézkedéseiről, valamint a nem-Részes Felektől importált higany mennyiségeiről és származási országairól. A Titkárságnak nyilvános nyilvántartást kell vezetnie minden ilyen tájékoztatásról. A végrehajtási és megfelelőségi bizottságnak minden ilyen tájékoztatást és kiegészítő információt a 15. cikk szerint felül kell vizsgálnia és értékelnie, továbbá szükség esetén javaslatokat terjeszthet a Részes Felek Konferenciája elé.

10. A 9. bekezdésben ismertetett eljárásnak a Részes Felek Konferenciája második ülésének lezárásáig kell rendelkezésre állnia. Azután, hacsak a Részes Felek Konferenciája a jelen lévő és szavazó Felek egyszerű többségével másképp nem dönt, rendelkezésre állásának meg kell szűnnie, kivéve azon Részes Fél vonatkozásában, amely a Részes Felek Konferenciája második ülésének befejezése előtt a 9. bekezdés szerinti tájékoztatást nyújtott be.

11. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell benyújtania arról, hogy teljesültek e cikk követelményei.

12. A Részes Felek Konferenciájának, első ülésén további iránymutatást kell nyújtania e cikk vonatkozásában, különösen az 5(a), 6. és 8. bekezdés vonatkozásában, valamint ki kell dolgoznia és elfogadnia a 6(b) és 8. bekezdésben említett igazolás kívánatos tartalmát.

13. A Részes Felek Konferenciájának értékelnie kell, hogy egyes konkrét higanyvegyületek kereskedelme veszélyezteti-e az Egyezmény céljait, és mérlegeli, hogy egyes konkrét higanyvegyületek – a 27. cikk szerint elfogadott további mellékletben való felsorolásuk révén – a 6. és 8. bekezdés hatálya alá kerüljenek.

4. cikk

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

1. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egy Részes Fél sem engedélyezheti az A. melléklet I. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását, importját vagy exportját az adott termékekre meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha az az A. mellékletből az ott meghatározottak szerint kizárt termék vagy a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik.

2. Az 1. bekezdés alternatívájaként egy Részes Fél az A. melléklet megerősítésének vagy az adott Fél számára az A. melléklet valamely módosítása hatálybalépésének időpontjában jelezheti, hogy eltérő intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosít majd az A. melléklet I. részében felsorolt termékek vonatkozásában. Egy Részes Fél csak akkor választhatja ezt az alternatívát, ha – abban az időpontban, amikor értesíti a Titkárságot arról a döntéséről, hogy ezt az alternatívát alkalmazza – demonstrálni tudja, hogy már egy minimális szintre csökkentette az A. melléklet I. részében felsorolt termékek legnagyobb többségének gyártását, importját és exportját, és hogy intézkedéseket és stratégiákat foganatosított a higany további, olyan termékekben való alkalmazásának csökkentésére, amelyek nem szerepelnek az A. melléklet I. részében. Az a Részes Fél, aki ezt az alternatívát választja, köteles továbbá:

a)	az első alkalommal jelentést tenni a Részes Felek Konferenciájának, amelyben ismerteti a foganatosított intézkedéseket vagy stratégiákat, ezen belül az elért csökkentések számszerű értékeit is;

b)	intézkedéseket vagy stratégiákat foganatosítani annak érdekében, hogy csökkentse a higany felhasználását az A. melléklet I. részében felsorolt bármely olyan termékben, amelyre még nem értek el egy minimális szintet;

c)	további intézkedéseket is mérlegel a még további csökkentés érdekében; és

d)	nem lesz jogosult arra, hogy a 6. cikk alapján bármely olyan termékkategóriára mentességet igényeljen, amelynek esetében ezt az alternatívát választotta.

A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után 5 évvel a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálati folyamat részeként felül kell vizsgálnia az ezen bekezdés alapján hozott intézkedések előrehaladását és hatékonyságát.

3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia az A. melléklet II. részében felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek tekintetében az ott szereplő rendelkezésekkel összhangban.

4. A Titkárságnak a Részes Felek által nyújtott tájékoztatás alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt tartalmazó termékekről és alternatíváikról, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie ezeket az információkat. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie bármely egyéb, a Részes Felek által szolgáltatott vonatkozó információt.

5. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy megakadályozza az olyan, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek beépítését összeszerelt termékekbe, amelyek gyártása, importja vagy exportja e cikk értelmében nem engedélyezett.

6. Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia az olyan hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártását és kereskedelmi forgalmazását, amelyek a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek semmilyen ismert felhasználása alá nem tartoztak, mielőtt az Egyezmény az adott Részes Fél számára hatályossá vált, hacsak a termékkel kapcsolatos kockázatok és előnyök valamely felmérése, értékelése azt nem mutatja, hogy a termék környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból előnyös. Egy Részes Félnek szükség szerint tájékoztatnia kell a Titkárságot minden ilyen termékről, ezen belül információt ad a termék környezetvédelmi és humán egészségügyi kockázatairól és előnyeiről. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat.

7. Bármely Részes Fél javaslatot nyújthat be a Titkárságnak arra vonatkozólag, hogy egy hozzáadott higanyt tartalmazó terméket felvegyenek az A. mellékletbe, amelyben szerepelnie kell a termék nem higanyos alternatíváinak rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információknak, a 4. bekezdés szerinti információkat is figyelembe véve.

8. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia a A. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti az említett melléklet módosítását.

9. Az A. mellékletnek a 8. bekezdés szerinti felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie:

a)	a 7. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat;

b)	a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és

c)	a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák elérhetősége a Részes Felek számára a környezeti és humán egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve.

5. cikk

Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások

1. Ezen cikk és a B. melléklet alkalmazásában nem tartozhatnak a higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások közé a hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket alkalmazó eljárások, a hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket előállító eljárások vagy a higanytartalmú hulladékokat feldolgozó eljárások.

2. Megfelelő intézkedések meghozatala révén egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet I. részében felsorolt gyártási eljárásokban az abban a mellékletben az egyes eljárásokra meghatározott kivezetési időpont után, kivéve, ha a Részes Fél a 6. cikk alapján regisztrált mentességgel rendelkezik.

3. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy korlátozza a higany vagy higanyvegyületek alkalmazását a B. melléklet II. részében felsorolt eljárásokban, az ott szereplőrendelkezésekkel összhangban.

4. A Titkárságnak a Részes Felek által nyújtott tájékoztatás alapján információkat kell gyűjtenie és fenntartania a hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó eljárásokról és alternatíváikról, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie ezeket az információkat. A Részes Felek más vonatkozó információkat is szolgáltathatnak, amelyeket a Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

5. Minden olyan Részes Fél, amely rendelkezik egy vagy több olyan létesítménnyel, amely a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaz, köteles:

a)	intézkedéseket hozni a higany és higanyvegyületek e létesítményekből történő kibocsátásaira vonatkozóan;

b)	a 21. cikk alapján benyújtott jelentéseiben tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak e bekezdés alapján; és

törekedni arra, hogy beazonosítsa a területén azokat a létesítményeket, amelyek a B. mellékletben felsorolt eljárásokhoz higanyt vagy higanyvegyületeket használnak és az Egyezménynek a számára történő hatálybalépése után legkésőbb 3 évvel tájékoztatást kell benyújtania a Titkárságnak az ilyen létesítmények számáról és típusáról és az ilyen létesítmények által felhasznált higany vagy higanyvegyületek becsült éves mennyiségéről. A Titkárságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen információkat.

(6) Egyik Részes Fél sem engedélyezheti higany vagy higanyvegyületek használatát olyan létesítményben, amely még nem létezett azelőtt, hogy az Egyezmény számára hatályossá vált, és amely a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokat alkalmaz. Az ilyen létesítményekre semmilyen mentesség nem vonatkozhat.

(7) Mindegyik Részes Félnek vissza kell fognia bármely olyan létesítmény fejlesztését, amely bármely egyéb olyan gyártási eljárást alkalmaz, amelyben szándékosan higanyt vagy higanyvegyületeket használnak, és amelyek nem léteztek azelőtt, hogy az Egyezmény számára hatályossá vált, kivéve, ha az adott Fél a Részes Felek Konferenciája számára kielégítő módon demonstrálni tudja, hogy a gyártási eljárás jelentős környezeti és egészségügyi előnyökkel jár, és hogy nem állnak rendelkezésre ilyen előnyöket kínáló, műszakilag és gazdaságilag megvalósító higanymentes alternatívák.

8. Bátorítjuk a Részes Feleket, hogy tájékoztassák egymást a vonatkozó új technológiai fejlesztésekről, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható higanymentes alternatívákról, és azokról a lehetséges intézkedésekről és technikákról, amelyekkel csökkenthető vagy – ahol az megvalósítható – megszüntethető a higany vagy higanyvegyületek alkalmazása a B. mellékletben felsorolt gyártási eljárásokban, valamint ezekből a higany és higanyvegyületek légkörbe és talajba, vízbe történő kibocsátása.

9. Bármelyik Részes Fél javaslatot nyújthat be a B. melléklet módosítására annak érdekében, hogy olyan gyártási folyamat kerüljön felvételre, amelyben higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak. A javaslatnak tartalmaznia kell az eljárás higany nélküli alternatívájának rendelkezésre állásával, műszaki és gazdasági megvalósíthatóságával, valamint környezeti és humán egészségügyi kockázataival és előnyeivel kapcsolatos információkat.

10. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után öt évvel felül kell vizsgálnia a A. mellékletet és a 27. cikkel összhangban mérlegelheti az említett melléklet módosítását.

11. A B. mellékletnek a 10. bekezdés szerinti bármely felülvizsgálatakor a Részes Felek Konferenciájának legalább a következőket kell figyelembe vennie:

a)	a 9. bekezdés alapján benyújtott bármely javaslat;

b)	a 4. bekezdés értelmében szolgáltatott információk; és

c)	a műszakilag és gazdaságilag megvalósítható higanymentes alternatívák elérhetősége a Részes Felek számára a környezeti és egészségügyi kockázatokat és előnyöket figyelembe véve.

6. cikk

A Részes Felek számára kérelemre rendelkezésre álló mentességek

1. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet egy vagy több mentességre is regisztrálhat az A. és B. mellékletben felsorolt kivezetési időpontok tekintetében – amelyeket a továbbiakban „mentességnek” nevezünk – oly módon, hogy írásban értesíti a Titkárságot:

a)	arról, hogy az Egyezmény Részes Felévé vált; vagy

az A. melléklet módosítása révén a listára felkerült bármely hozzáadott higanyt tartalmazó termék vagy a B. melléklet módosítása révén a listára felkerült bármely higanyt alkalmazó gyártási eljárás esetében legkésőbb abban az időpontban, amikor a vonatkozó módosítás az adott Részes Fél számára hatályossá válik.

Minden ilyen regisztrációhoz csatolnia kell a Részes Félnek egy nyilatkozatot arról, hogy miért van szüksége a mentességre.

2. Valamely mentesség vagy az A., vagy a B. mellékletben felsorolt valamely kategóriára, vagy valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet által meghatározott alkategóriára regisztrálható.

3. Minden, egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Félnek egy nyilvántartásba kell bekerülnie. A Titkárságnak kell létrehoznia és fenntartania a nyilvántartást és hozzáférhetővé tennie azt a nyilvánosság számára.

4. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a)	az egy vagy több mentességgel rendelkező Részes Felek listáját;

b)	az egyes Részes Felek számára regisztrált mentességet vagy mentességeket; és

c)	minden egyes mentesség lejárati időpontját.

5. Az 1. bekezdés szerinti mentességeknek az A. vagy B. mellékletben szereplő, vonatkozó kivezetési időpont után öt évvel kell lejárniuk, kivéve, ha egy Részes Fél ennél rövidebb időtartamot jelez a nyilvántartásban.

6. A Részes Felek Konferenciája egy Részes Fél kérésére határozhat úgy, hogy öt évvel meghosszabbít egy mentességet, kivéve, ha a Fél ennél rövidebb időtartamot kér. Döntése meghozatala során a Részes Felek Konferenciájának megfelelően figyelembe kell vennie a következőket:

a)	az adott Részes Fél jelentése, amely megindokolja a mentesség meghosszabbítása iránti igényét és körvonalazza azokat a múltbeli és tervezett tevékenységeket, amelyekkel a mentesség iránti igény a lehetőségekhez mérten leghamarabb megszüntethető;

b)	rendelkezésre álló információk, ezen belül az alternatív higanymentes, vagy a mentességet élvező alkalmazásnál kevesebb higany fogyasztásával járó termékek és eljárások elérhetőségéről; és

c)	tervezett vagy megvalósítás alatt lévő tevékenységek a higany környezetkímélő tárolásának és a higanytartalmú hulladékok ártalmatlanításának érdekében.

A mentesség csak egyszer hosszabbítható meg egy adott termékre, adott kivezetési időpontra.

7. A Titkárság írásos értesítésével egy Részes Fél bármikor visszavonhat egy mentességet. Egy mentesség visszavonása abban az időpontban lép hatályba, amelyet az értesítésben megadnak.

8. Az 1. bekezdés ellenére az A. vagy B. mellékletben felsorolt vonatkozó termék vagy eljárás kivezetési időpontja után 5 évvel vagy azután már egyik állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet sem regisztrálhat mentességre, hacsak egy vagy több Részes Fél mentességre regisztráltként nem marad az adott termék vagy eljárás vonatkozásában, miután a 6. bekezdés értelmében hosszabbítást kapott. Ilyen esetben az 1(a) és (b) bekezdésben megadott időpontokban egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet mentességre regisztrálhat az adott termék vagy eljárás vonatkozásában, és ez tíz évvel a vonatkozó kivezetési időpont után kell lejárnia.

9. Egy, az A. vagy B. mellékletben felsorolt termékre vagy eljárásra vonatkozó kivezetési időpont után tíz évvel már egy Részes Félnek sem lehet hatályban mentessége.

7. cikk

Kisipari és kisüzemi aranybányászat

1. Az e cikkben és a C. mellékletben szereplő intézkedéseket az olyan kisipari és kisüzemi aranybányászatra és -feldolgozásra kell alkalmazni, amelyek során higanyos amalgámozást alkalmaznak az aranynak az ércéből történő kinyerésére.

2. Minden olyan Részes Félnek, amelynek területén folyik e cikk hatálya alá tartozó kisipari és kisüzemi aranybányászat és -feldolgozás, lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy csökkentse és – ahol az megvalósítható – megszüntesse a higany és higanyvegyületek alkalmazását és a higany légköri, valamint talajba és vízbe történő kibocsátását az ilyen bányászat és feldolgozás során.

3. Minden olyan Részes Félnek értesítenie kell a Titkárságot, amely bármikor megállapítja, hogy a kisipari és kisüzemi aranybányászat a területén nem jelentéktelen. Ha ez megállapításra kerül, akkor a Részes Fél köteles:

a)	nemzeti cselekvési tervet kidolgozni és megvalósítani a C. melléklettel összhangban;

b)	az Egyezmény számára történő hatálybalépése után legkésőbb három évvel vagy, ha az a későbbi, akkor a Titkárság értesítése után legkésőbb három évvel benyújtani nemzeti cselekvési tervét a Titkárságnak; és

c)	ezt követően háromévente felülvizsgálni, hogy milyen előrehaladást ért el az e cikkből eredő kötelezettségei teljesítésében és e felülvizsgálatokról szóló jelentését belefoglalni a 21. cikk értelmében benyújtott jelentéseibe is.

4. E cikk célkitűzéseinek elérése érdekében a Részes Felek szükség szerint együttműködhetnek egymással és az érintett kormányközi és egyéb szervezetekkel. Az ilyen együttműködés a következőkre terjedhet ki:

a)	stratégiák kidolgozása annak megelőzése érdekében, hogy a higany és higanyvegyületek átterelődjenek a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban történő felhasználás területére;

b)	oktatási, tájékoztatás és kapacitásépítési kezdeményezések;

c)	a fenntartható, higanymentes alternatív gyakorlatok kutatásának előmozdítása;

d)	a műszaki és pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések;

e)	az ezen cikkből eredő kötelezettségek teljesítését elősegítő partnerségek; és

f)	a meglévő információcserét szolgáló mechanizmusok felhasználása a tudás, a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok és az olyan alternatív technológiák előmozdítására, amelyek környezeti, műszaki és társadalmi-gazdasági szempontból is megvalósíthatók.

8. cikk

Légköri kibocsátások

1. E cikk tárgya a – gyakran „összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületek légköri kibocsátásának ellenőrzése és – ahol lehetséges – csökkentése olyan intézkedések révén, amelyekkel ellenőrizni lehet a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó pontforrásokból származó légköri kibocsátásokat.

2. Ezen cikk alkalmazásában:

a) „kibocsátás”: a higany vagy higanyvegyületek légköri kibocsátása;

b) „releváns forrás”: a D. mellékletben felsorolt forráskategóriák valamelyikébe tartozó forrás. Ha egy Részes Fél azt választja, akkor kritériumokat állapíthat meg, amelyek alapján beazonosíthatja a D. mellékletben felsorolt forráskategóriákba tartozó forrásokat, feltéve, hogy e kritériumok bármely kategória esetében magukba foglalják az adott kategóriából származó légköri kibocsátások legalább 75 százalékát;

c) „új forrás”: a D. mellékletben felsorolt valamely kategóriába tartozó minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az alábbi időpont után kezdődik meg:

i.	az Egyezmény az érintett Részes Fél számára hatályossá válik; vagy

ii.	a D. melléklet valamely módosítása az érintett Részes Fél számára hatályossá válik, ahol a forrás kizárólag e módosítás révén kerül az Egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá;

d) „lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a légköri kibocsátás, de nem tartoznak ide a kibocsátások olyan változásai, amelyek melléktermékek visszanyeréséből származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem;

e) „meglévő forrás”: minden releváns forrás, ami nem új forrás.

f) „kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran „összes higanyként” kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára, tömegére vagy kibocsátási rátájára vonatkozó határ.

3. A releváns forrásokkal rendelkező Részes Feleknek intézkedéseket kell hozniuk a légköri kibocsátások ellenőrzése érdekében és nemzeti tervet dolgozhatnak ki, amely meghatározza a kibocsátások ellenőrzése érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és kimeneteleit. A nemzeti terveket az adott Részes Félnek az Egyezménynek a számára való hatálybalépésétől számított 4 éven belül be kell nyújtania a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban kidolgoz egy végrehajtási tervet, abba belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is.

4. Új forrásaik esetében a Részes Feleknek a legjobb elérhető technika és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazását kell megkövetelniük annak érdekében, hogy ellenőrizzék és – ahol megvalósítható – csökkentsék a kibocsátásokat, mégpedig amilyen hamar csak a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az után, hogy az Egyezmény az adott Részes Fél számára hatályossá vált. A Részes Felek a legjobb elérhető technikák alkalmazásával összhangban álló kibocsátási határértékeket is alkalmazhatnak.

5. Meglévő forrásaik esetében a Részes Feleknek minden nemzeti tervbe bele kell foglalniuk – és megvalósítaniuk – egy vagy több alábbi intézkedést, mégpedig nemzeti körülményeiket, valamint az intézkedések gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát és anyagi megengedhetőségét figyelembe véve, és amilyen hamar csak lehetséges, de legkésőbb tíz évvel az után, hogy az Egyezmény számukra hatályossá vált:

a)	számszerűsített célkitűzés a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzésére – és ahol lehetséges – csökkentésére;

b)	kibocsátási határértékek a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzésére – és ahol lehetséges – csökkentésére;

c)	a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzése érdekében;

d)	több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a légköri higanykibocsátások ellenőrzése szempontjából is járulékos előnyökkel jár;

e)	alternatív intézkedések a releváns forrásokból történő légköri kibocsátások ellenőrzése érdekében.

6. A Részes Felek minden releváns meglévő forrás esetében alkalmazhatják ugyanazokat az intézkedéseket is vagy különféle intézkedéseket is foganatosíthatnak a különféle forráskategóriák vonatkozásában. Egy adott Részes Fél által alkalmazott intézkedések célja az kell, hogy legyen, hogy idővel reális mértékű előrehaladás történjen a légköri kibocsátások csökkentése terén.

7. Amint az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az után, hogy az Egyezmény egy adott Részes Fél vonatkozásában hatályossá válik, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia egy leltárt a releváns forrásokból történő légköri kibocsátásokról, és azt követően fenntartja azt.

8. A Részes Felek Konferenciájának, első ülésén iránymutatást kell elfogadnia az alábbiakról:

a)	legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok az új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét is figyelembe véve; és

b)	a Részes Felek támogatása az 5. bekezdésben meghatározott intézkedések megvalósításában, különösen a célok és a kibocsátási határértékek meghatározásában.

9. A Részes Felek Konferenciájának, amilyen hamar a gyakorlatban lehetséges, iránymutatást kell elfogadnia az alábbiakról:

a)	a Részes Felek által a 2(b) bekezdés értelmében kidolgozott kritériumok;

b)	a légköri kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana.

10. A Részes Felek Konferenciájának folyamatosan felülvizsgálat alatt kell tartania és szükség szerint frissítenie a 8. és 9. bekezdés értelmében kidolgozott iránymutatást. Ezen cikk vonatkozó rendelkezéseinek megvalósításakor a Részes Feleknek figyelembe kell venniük az iránymutatást.

11. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania e cikk megvalósításáról, különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a 4–7. bekezdések értelmében, valamint hogy mennyire voltak hatékonyak ezek az intézkedések.

9. cikk

Talajba és vízbe történő kibocsátások

1. E cikk tárgya a – gyakran „összes higanyként” kifejezett – higany és higanyvegyületeknek az Egyezmény más rendelkezéseiben nem szabályozott releváns pontforrásokból a talajba és vizekbe történő kibocsátásának ellenőrzése és – ahol lehetséges – csökkentése.

2. Ezen cikk alkalmazásában:

a) „kibocsátás”: a higany vagy higanyvegyületek kibocsátása a talajba vagy a vizekbe;

b) „releváns forrás”: bármely jelentős antropogén eredetű talajba és vízbe kibocsátó pontforrás, amelyet az Részes Felek beazonosítanak, és amelyet az Egyezmény más rendelkezései nem szabályoznak;

c) „új forrás”: minden olyan releváns forrás, amelynek kialakítása vagy lényegi módosítása legalább egy évvel az után kezdődik meg, hogy az Egyezmény az érintett Részes Fél számára hatályossá vált;

d) „lényegi módosítás”: egy releváns forrás olyan módosítása, amelynek eredményeként jelentősen megnő a talajba és vízbe történő kibocsátás, de nem tartoznak ide a kibocsátások olyan változásai, amelyek melléktermékek hasznosításából származnak. Az adott Részes Félnek kell döntenie arról, hogy egy módosítás lényegi vagy nem;

e) „meglévő forrás”: minden releváns forrás, ami nem új forrás.

f) „kibocsátási határérték”: valamely pontforrásból kibocsátott – gyakran „összes higany”-ként kifejezett – higany vagy higanyvegyületek koncentrációjára vagy tömegére vonatkozó határ.

3. Legkésőbb három évvel az után, hogy az Egyezmény egy adott Részes Fél vonatkozásában hatályossá válik, majd azt követően rendszeres időközönként mindegyik Részes Félnek be kell azonosítania a releváns pontforrás kategóriákat.

4. A releváns forrásokkal rendelkező Részes Feleknek intézkedéseket kell hozniuk a talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében és nemzeti tervet dolgozhatnak ki, amely meghatározza a talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében meghozandó intézkedéseket, továbbá várt céljait, célkitűzéseit és kimeneteleit. A nemzeti terveket az adott Részes Félnek az Egyezménynek a számára való hatálybalépésétől számított 4 éven belül be kell nyújtania a Részes Felek Konferenciájának. Amennyiben egy Részes Fél a 20. cikkel összhangban kidolgoz egy végrehajtási tervet, abba belefoglalhatja az e bekezdés értelmében elkészített tervet is.

5. Az intézkedések szükség szerint magukba foglalnak egyet vagy többet az alábbiak közül:

a)	kibocsátási határértékek a releváns forrásokból talajba vagy vízbe történő kibocsátások ellenőrzésére – és ahol lehetséges – csökkentésére;

b)	a legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazása a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében;

c)	több szennyezőre kiterjedő szabályozási stratégia, amely a higany talajba és vízbe történő kibocsátásainak ellenőrzése szempontjából járulékos előnyökkel jár;

d)	alternatív intézkedések a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátások ellenőrzése érdekében.

6. Amint az a gyakorlatban lehetséges, de legkésőbb öt évvel az után, hogy az Egyezmény egy adott Részes Fél vonatkozásában hatályossá válik, mindegyik Részes Félnek létre kell hoznia és azt követően fenntartania egy leltárt a releváns forrásokból talajba és vízbe történő kibocsátásokról.

7. A Részes Felek Konferenciájának, amilyen hamar a gyakorlatban lehetséges, iránymutatást kell elfogadnia az alábbiakról:

a)	legjobb elérhető technikák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok az új és meglévő források közötti minden különbséget, valamint a közegek közötti hatások minimalizálásának szükségességét is figyelembe véve;

b)	a kibocsátási leltárak elkészítésének módszertana.

8. A 21. cikk alapján benyújtott jelentésekben mindegyik Részes Félnek tájékoztatást kell nyújtania az e cikkben foglaltak megvalósításáról, különösen arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a 3–6. bekezdések értelmében, valamint hogy mennyire voltak hatékonyak ezek az intézkedések.

10. cikk

A higany – kivéve a higanytartalmú hulladékok – környezetkímélő átmeneti tárolása

1. Ez a cikk a 3. cikkben meghatározott olyan higany és higanyvegyületek átmeneti tárolására vonatkozik, amelyek nem tartoznak a higanytartalmú hulladékok 11. cikk szerinti meghatározása alá.

2. Mindegyik Részes Félnek intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az olyan higany és higanyvegyületek átmeneti tárolása, amelyeket az Egyezmény hatálya alatt egy adott Részes Félnek engedélyezett felhasználásra szánnak, a 3. bekezdés értelmében elfogadott, minden útmutatást figyelembe véve és minden követelménnyel összhangban környezetkímélő módon történjen.

3. A Részes Felek Konferenciájának útmutatásokat kell elfogadnia a higany és higanyvegyületek átmeneti tárolásával kapcsolatban, amelyeknél figyelembe veszi a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény idevonatkozó fogalommeghatározásai a Bázeli Egyezmény Részes Felei számára az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékokra is vonatkoznak. A Részes Felek Konferenciája a 27. cikkel összhangban ezen Egyezmény egy újabb melléklete formájában követelményeket fogadhat el az átmeneti tárolásra vonatkozólag.

4. A Részes Feleknek szükség szerint együtt kell működniük egymással és az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel a higany és higanyvegyületek környezetkímélő átmeneti tárolását szolgáló kapacitások bővítése érdekében.

11. cikk

Higanytartalmú hulladékok

1. A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény idevonatkozó fogalommeghatározásai a Bázeli Egyezmény Részes Felei számára az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékokra is vonatkoznak. Azon Részes Feleknek, akik a Bázeli Egyezménynek nem Részes Felei, iránymutatásként kell alkalmazniuk ezeket a fogalommeghatározásokat az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó hulladékok vonatkozásában.

2. Ezen Egyezmény alkalmazásában a higanytartalmú hulladékok olyan anyagokat vagy tárgyakat jelentenek, amelyek:

a)	higanyból vagy higanyvegyületekből állnak;

b)	higanyt vagy higanyvegyületeket tartalmaznak; vagy

c)	higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezettek,

olyan mennyiségben, amely meghaladja a Részes Felek Konferenciája által – a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel együttműködve harmonizált módon – meghatározott vonatkozó küszöbértékeket, amelyeket a nemzeti jog vagy ezen Egyezmény rendelkezései alapján ártalmatlanítanak, ártalmatlanításuk kívánatos vagy ártalmatlanítani szándékoznak. Ez a fogalom nem foglalja magában a bányászatból visszamaradó fedőrétegeket, meddő kőzeteket és zagyokat, kivéve az elsődleges higanybányászat esetében, hacsak nem tartalmaznak a Részes Felek Konferenciája által meghatározott küszöbértékeket meghaladó mennyiségű higanyt vagy higanyvegyületeket.

3. Mindegyik Részes Félnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a higanytartalmú hulladékot:

a Bázeli Egyezmény hatálya alatt kidolgozott útmutatások figyelembevételével és a 27. cikk szerint a Részes Felek Konferenciája által kötelezően egy újabb mellékletben elfogadott követelményekkel összhangban környezetkímélő módon kezeljék. A követelmények kialakítása során a Részes Felek Konferenciájának figyelembe kell vennie a Felek hulladékgazdálkodási szabályait és programjait;

b)	csak az ezen Egyezmény alapján valamely Részes Fél számára engedélyezett felhasználás vagy a 3(a) bekezdés szerinti környezetkímélő ártalmatlanítás céljára visszanyerik, újrahasznosítják, regenerálják vagy használják fel közvetlenül újból;

a Bázeli Egyezmény Részes Felei esetében nem szállítják át nemzetközi határokon, kivéve az ezen cikkel és a Bázeli Egyezménnyel összhangban végzett környezetkímélő ártalmatlanítás céljára. Olyan körülmények között, ahol a Bázeli Egyezmény nem vonatkozik a nemzetközi határokon való átszállításra, a Részes Felek csak az után engedélyezhetik az átszállítást, hogy figyelembe vették a vonatkozó nemzetközi szabályokat, szabványokat és útmutatásokat.

4. A Részes Felek Konferenciájának törekednie kell szorosan együttműködni a Bázeli Egyezmény illetékes szerveivel a 3(a) bekezdésben említett útmutatások szükség szerinti felülvizsgálata és frissítése terén.

5. Bátorítjuk a Részes Feleket arra, hogy szükség szerint együttműködjenek egymással és az érintett kormányközi szervezetekkel és egyéb szervezetekkel abban, hogy globális, regionális és nemzeti kapacitásokat alakítsanak ki és tartsanak fenn a higanytartalmú hulladékok környezetkímélő kezeléséhez.

12. cikk

Szennyezett területek

1. Mindegyik Részes Félnek törekednie kell arra, hogy megfelelő stratégiákat dolgozzon ki az olyan helyek beazonosítására és felmérésére, amelyek higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezettek.

2. Az ilyen területek jelentette kockázatok csökkentése érdekében tett bármely lépést környezetkímélő módon kell végrehajtani, ahol szükséges beleépítve ebbe az ilyen területeken lévő higany vagy higanyvegyületek által az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatok felmérését.

3. A Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell elfogadnia a szennyezett területek gondozásával kapcsolatban, amely az alábbiakat célzó módszereket és megközelítéseket is magában foglalhat:

a)	a területek beazonosítása és jellemzése;

b)	a nyilvánosság bevonása;

c)	humán egészségügyi és környezeti kockázatok felmérése;

d)	a szennyezett területek miatt fellépő kockázatok kezelésének opciói;

e)	a hasznok és költségek értékelése; és

f)	az eredmények validálása.

4. Bátorítjuk a Részes Feleket arra, hogy együttműködjenek olyan stratégiák kidolgozásában és olyan tevékenységek megvalósításában, amelyek a szennyezett területek beazonosítását, felmérését, rangsorolását, kezelését és szükség szerinti helyrehozását szolgálják.

13. cikk

Pénzügyi források és pénzügyi mechanizmus

1. Mindegyik Részes Fél vállalja, hogy a képességei által megszabott határokon belül, és nemzeti politikáival, prioritásaival, terveivel és programjaival összhangban erőforrásokat biztosít azon nemzeti tevékenységek számára, amelyek az Egyezmény megvalósítását szolgálják. Az ilyen erőforrások közé tartozhat a hazai finanszírozás, releváns politikák, fejlesztési stratégiák és nemzeti költségvetések révén, valamint a kétoldalú vagy többoldalú finanszírozás, továbbá a magánszektor bevonása is.

2. Az Egyezmény fejlődő országnak számító Részes Felek általi végrehajtásának átfogó hatékonysága összefügg ezen cikk hatékony megvalósításával.

3. Sürgősen ösztönözzük a pénzügyi és műszaki segítségnyújtás, valamint a kapacitásépítés és technológiaátadás többoldalú, regionális és kétoldalú forrásait, hogy fokozzák és szaporítsák a higannyal kapcsolatos tevékenységeiket a fejlődő országnak számító Részes Felek támogatását illetően az ezen Egyezmény pénzügyi forrásokkal, műszaki segítségnyújtással és technológiaátadással kapcsolatos megvalósításában.

4. A Részes Feleknek finanszírozással kapcsolatos lépéseik során teljeskörűen figyelembe kell venniük a fejlődő kis szigetállamok és a legkevésbé fejlett országok mint Részes Feleknek a különleges igényeit és speciális körülményeit.

5. A megfelelő, előrejelezhető és jó időzítésű pénzügyi erőforrások biztosítására az Egyezmény létrehoz egy Mechanizmust. A Mechanizmus szerepe, hogy támogassa a fejlődő országnak számító Részes Feleket és átmeneti gazdaságú Részes Feleket az Egyezményből származó kötelezettségeik teljesítésében.

6. A Mechanizmusnak a következőket kell magába foglalnia:

a)	a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapja; és

b)	egy speciális nemzetközi Program a kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás támogatására.

7. A Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapja új, előrejelezhető, megfelelő és jól időzített pénzügyi forrásokat kell biztosítania az Egyezmény megvalósítási költségeinek támogatására, ahogy abban a Részes Felek Konferenciája megállapodik. Az Egyezmény céljára a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapját a Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt kell működtetni, illetve az Alap afelé tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának iránymutatást kell nyújtania az átfogó stratégiákról, politikákról, program prioritásokról és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférési és felhasználási jogosultságokról. A Részes Felek Konferenciájának emellett iránymutatást kell nyújtania a tevékenységi kategóriák egy tájékoztató jellegű listájához, amely támogatást kaphatna a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapjából. A Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapjának forrásokat kell biztosítania a globális környezetvédelmi előnyök közösen megállapított járulékos, valamint egyes alapozó tevékenységek közösen megállapított teljes költségeinek fedezésére.

8. Amikor egy tevékenységhez forrásokat biztosít, a Globális Környezetvédelmi Alap Vagyonkezelő Alapjának figyelembe kell vennie, hogy egy javasolt tevékenység a költségeihez képest milyen potenciális higanycsökkentéssel járhat.

9. Az Egyezmény céljára a 6(b) bekezdésben említett Program a Részes Felek Konferenciájának irányítása alatt fog működni, illetve a Program afelé tartozik elszámolással. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell döntést hoznia a Programot szolgáltató intézményről, amelynek meglévő szervezetnek kell lennie, és iránymutatást kell nyújtania számára, ezen belül a Program időtartamáról is. Minden Részes Felet és más releváns érdekeltet felhívunk arra, hogy önkéntes alapon pénzügyi forrásokat biztosítson a Program számára.

10. A Részes Felek Konferenciája és a Mechanizmust magukba foglaló szervezetek a Részes Felek Konferenciájának első ülésén megállapodnak azokról a rendelkezésekről, amelyek érvényre juttatják a fenti bekezdéseket.

11. A Részes Felek Konferenciájának legkésőbb harmadik ülésén, majd azt követően rendszeresen felül kell vizsgálnia a finanszírozás mértékét, a Részes Felek Konferenciája által az e cikk értelmében létrehozott Mechanizmus működőképessé tételével megbízott szervezeteknek nyújtott iránymutatást és ezek hatékonyságát, valamint képességét arra, hogy megfelelően kezeljék a fejlődő országnak számító Részes Felek és az átmeneti gazdaságú Részes Felek változó szükségleteit. A felülvizsgálat alapján megfelelő intézkedéseket kell hoznia a Mechanizmus hatékonyságának növelése érdekében.

12. Minden Részes Felet felhívunk, hogy a képességeik által megszabott határokon belül járuljanak hozzá a Mechanizmushoz. A Mechanizmusnak ösztönöznie kell az egyéb forrásokból, ezen belül a magánszektorból való részesülést, és törekednie kell arra, hogy kiaknázzák az ilyen forrásokat azon tevékenységekhez, amelyeket a Mechanizmus támogat.

14. cikk

Kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás

1. A Részes Feleknek a képességeik által megszabott határokon belül együtt kell működniük annak érdekében, hogy jól időzített és megfelelő kapacitásépítést és műszaki segítséget nyújtsanak a fejlődő országnak számító Részes Feleknek, különösen azoknak a Részes Feleknek, amelyek a legkevésbé fejlett országok közé tartoznak vagy kisfejlődő szigetállamok, továbbá az átmeneti gazdaságú Részes Feleknek ahhoz, hogy teljesítsék az Egyezményből eredő kötelezettségeiket.

2. Az 1. bekezdés és a 13. cikk szerinti kapacitásépítés és műszaki segítségnyújtás megvalósítható regionális, kistérségi és nemzeti megállapodás, ezen belül meglévő regionális és kistérségi központok révén is, vagy egyéb többoldalú vagy kétoldalú módon, valamint partnerségek, ezen belül a magánszektort bevonó partnerségek révén. A műszaki segítségnyújtás és annak megvalósítása hatékonyságát növelendő, keresni kell az együttműködést és koordinációt más többoldalú környezetvédelmi megállapodásokkal a vegyi anyagok és a hulladékok terén.

3. A fejlett országnak számító Részes Feleknek és más Részes Feleknek a képességeik által megszabott határokon belül a magánszektor és szükség szerint más releváns érdekeltek támogatásával elő kell segíteniük és elő kell mozdítaniuk a legmodernebb környezetkímélő alternatív technológiák fejlesztését, átadását és terjesztését, valamint az ahhoz való hozzáférést, a fejlődő országnak számító Részes Felek, különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok, valamint az átmeneti gazdaságú Részes Felek irányában, hogy megerősítsék képességüket az Egyezmény hatékony megvalósítására.

4. A Részes Felek Konferenciája a Felek beadványait és jelentéseit – ezen belül a 21. cikkben meghatározottakat és más érdekeltek által adott információkat – figyelembe véve a második üléséig és azt követően rendszeresen köteles:

a)	mérlegelni a meglévő kezdeményezésekkel kapcsolatos információkat és az alternatív technológiákkal összefüggésben elért előrehaladást;

b)	mérlegelni a Részes Felek – különösen a fejlődő országnak számító Részes Felek – alternatív technológiák iránti igényeit; és

c)	azonosítani a Részes Felek – különösen a fejlődő országnak számító Részes Felek – által a technológiaátadás terén tapasztalt kihívásokat.

5. A Részes Felek Konferenciájának javaslatokat kell tennie azzal kapcsolatban, hogy hogyan fokozható a kapacitásépítés, műszaki segítségnyújtás és technológiaátadás e cikk hatálya alatt.

15. cikk

Végrehajtási és megfelelőségi bizottság

1. Az Egyezmény létrehoz egy mechanizmust, ezen belül a Részes Felek Konferenciájának alárendelt szervként egy Bizottságot, hogy az elősegítse az Egyezmény minden rendelkezésének végrehajtását, illetve felülvizsgálja ezek betartását. A mechanizmusnak, és ezen belül a Bizottságnak jellegét tekintve elősegítő szerepűnek kell lennie és különös figyelmet kell szentelnie a Részes Felek nemzeti képességeinek és körülményeinek.

2. A Bizottságnak elő kell mozdítania az Egyezmény összes rendelkezésének végrehajtását és felül kell vizsgálnia ezek betartását. A Bizottságnak az egyedi és széles körű végrehajtási és megfelelőségi kérdéseket is meg kell vizsgálnia, továbbá szükség esetén javaslatokat terjesztenie a Részes Felek Konferenciája elé.

3. A Bizottságnak 15 tagból kell állnia, akiket a Részes Felek jelölnek és a Részes Felek Konferenciája választ meg, amelynek során kellő módon figyelembe veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetének öt régiójára alapozott egyenlő földrajzi reprezentációt; az első tagokat a Részes Felek Konferenciájának első ülésén kell megválasztani, majd ezt követően a Részes Felek Konferenciája által az 5. cikk értelmében jóváhagyott eljárásrenddel összhangban; a Bizottság tagjainak az Egyezménnyel összefüggő valamely területen jártasnak kell lenniük és megfelelő szakértelmi egyensúlyt kell képviselniük.

4. A Bizottság az alábbiak alapján mérlegelheti az ügyeket:

a)	a Részes Felek írásos beadványai saját megfelelőségükről;

b)	a 21. cikk szerinti nemzeti jelentések; és

c)	a Részes Felek Konferenciájának kérelmei.

5. A Bizottságnak ki kell dolgoznia saját eljárásrendjét, amelyet a Részes Felek Konferenciájának második ülésén kell jóváhagyni; a Részes Felek Konferenciája további feladat-meghatározásokat is elfogadhat a Bizottság számára.

6. A Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy javaslatait konszenzussal fogadja el. Ha a konszenzus létrehozására irányuló minden erőfeszítés kimerült és mégsem sikerült konszenzusra jutni, a javaslatokat végső megoldásként az ülésen jelen levő és szavazó tagok háromnegyedes többségű szavazatával kell elfogadni a tagok kétharmados egyetértése alapján.

16. cikk

Egészségügyi szempontok

1. A Részes Feleket ösztönzik:

stratégiák és programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására a kockázatnak kitett népesség – különösen a sérülékeny népességcsoportok – azonosítása és védelme érdekében, és amelyek magukban foglalhatják a higany- és higanyvegyület-kitettségre vonatkozó tudományos alapú egészségügyi útmutatások elfogadását, szükség szerint higanykitettség csökkentésére irányuló célok meghatározását, valamint – a közegészségügyi és egyéb érintett ágazatok részvételével – a közoktatást;

b)	a munkahelyi higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos tudományos alapú oktatási és megelőzési programok kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására;

c)	a megfelelő egészségügyi szolgáltatás előmozdítására a higany- és higanyvegyület-kitettség megelőzése és az ez által érintett népességcsoportok kezelése és gondozása érdekében; és

d)	szükség szerint intézményi és egészségügyi szakkapacitások létrehozása és megerősítése a higany- és higanyvegyület-kitettséggel kapcsolatos egészségügyi kockázatok megelőzése, felismerése, kezelése és nyomon követése érdekében.

2. A Részes Felek Konferenciájának az egészségügyi kérdések vagy tevékenységek mérlegelése során:

a)	egyeztetnie kell, és együtt kell működnie az Egészségügyi Világszervezettel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más illetékes kormányközi szervezetekkel; és

b)	elő kell segítenie az Egészségügyi Világszervezettel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és szükség szerint más illetékes kormányközi szervezetekkel történő együttműködést és információcserét.

17. cikk

Információcsere

1. Mindegyik Részes Fél köteles elősegíteni a következők cseréjét:

a)	tudományos, műszaki, gazdasági és jogi információk a higanyról és higanyvegyületekről, ezen belül toxikológiai, ökotoxikológiai és biztonságossági információk;

b)	információk a higany és higanyvegyületek előállításának, felhasználásának, kereskedelmének, (légköri, valamint talajba és vízbe történő) kibocsátásának csökkentésével vagy megszüntetésével kapcsolatban;

információk az alábbiak műszakilag és gazdaságilag életképes alternatíváiról:

i.	hozzáadott higanyt tartalmazó termékek;

ii.	higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárások; és

iii.	higanyt vagy higanyvegyületeket (légkörbe, valamint talajba és vízbe) kibocsátó tevékenységek és eljárások;

ezen belül információk az ilyen alternatívák egészségügyi és környezeti kockázatairól, és gazdasági és társadalmi költségeiről és hasznairól; és

d)	epidemiológiai információk a higany- és higanyvegyület-kitettséggel összefüggő egészségügyi hatásokról, szoros együttműködésben az Egészségügyi Világszervezettel és szükség szerint más releváns szervezetekkel.

2. A Részes Felek az 1. bekezdés szerinti információcserét intézhetik közvetlenül, a Titkárságon keresztül, vagy szükség szerint más releváns szervezetekkel, ezen belül a vegyi anyagokra és hulladékokra vonatkozó egyezmények titkárságaival együttműködésben.

3. A Titkárság elősegíti az együttműködést az e cikkben említett információcsere terén, továbbá a releváns szervezettekkel, ezen belül a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és más nemzetközi kezdeményezések titkárságaival. A Részes Felektől származó információkon kívül ezen információk magukban foglalják a higany terén szakértelemmel rendelkező kormányközi és civil szervezetektől, valamint az ilyen szakértelemmel rendelkező nemzeti és nemzetközi intézményektől kapott információkat is.

4. Mindegyik Részes Félnek ki kell neveznie egy nemzeti kapcsolattartót az Egyezmény hatálya alatt folytatott információcsere számára, és ezen belül az importáló Részes Felek 3. cikk szerinti tájékoztatása vonatkozásában is.

5. Az Egyezmény alkalmazásában az emberek egészségével és biztonságával és a környezettel kapcsolatos információkat nem lehet bizalmasnak tekinteni. Az Egyezmény hatálya alatt egyéb információkat kicserélő Részes Feleknek minden bizalmas információt meg kell védeniük, ahogy arról kölcsönösen megállapodnak.

18. cikk

Nyilvános információk, tudatformálás és oktatás

1. A képességei által megszabott határokon belül mindegyik Részes Fél köteles előmozdítani és elősegíteni a következőket:

az alábbiakkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk nyilvánosságra hozatala:

i.	a higany és higanyvegyületek egészségügyi és környezeti hatásai;

ii.	a higany és higanyvegyületek alternatívái;

iii.	a 17. cikk 1. bekezdésében meghatározott témák;

iv.	a 19. cikk szerinti kutatási, fejlesztési és nyomonkövetési tevékenységek eredményei; és

v.	az Egyezményből származó kötelezettségek teljesítését szolgáló tevékenységek;

b)	a higany- és higanyvegyület-kitettség emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos oktatás, továbbképzés és társadalmi tudatformálás a releváns kormányközi és civil szervezetekkel és a sérülékeny népességcsoportokkal együttműködésben, szükség szerint.

2. Mindegyik Részes Félnek a meglévő mechanizmusokat kell felhasználnia vagy mérlegelnie kell mechanizmusok, így például ahol szükséges, szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kifejlesztését az emberi tevékenységek révén kibocsátott, vagy ártalmatlanított higany és higanyvegyületek éves becsült mennyiségére vonatkozó információk összegyűjtése és terjesztése érdekében.

19. cikk

Kutatás, fejlesztés és nyomon követés

1. A Részes Feleknek törekedniük kell arra, hogy saját körülményeiket és képességeiket figyelembe véve együttműködjenek a következők fejlesztésében és javításában:

a)	leltárak a higany és higanyvegyületek használatáról, fogyasztásáról, és ezek antropogén eredetű légköri kibocsátásairól, valamint vizekbe és talajba történő kibocsátásáról;

a higany és higanyvegyületek koncentrációjának modellezése és földrajzilag reprezentatív nyomon követése a sérülékeny népességcsoportokban és a környezeti közegekben, ezen belül a biotikus közegekben, így például a halakban, tengeri emlősökben, tengeri teknősökben és madarakban, valamint együttműködés a releváns és megfelelő minták begyűjtésében és cseréjében;

c)	a higany és higanyvegyületek emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak, valamint emellett a társadalmi, gazdasági és kulturális hatásoknak a felmérése, különösen a sérülékeny népességcsoportok vonatkozásában;

d)	harmonizált módszerek az a), b) és c) albekezdés értelmében végzett tevékenységekhez;

információ a higany és a higanyvegyületek környezeti körforgásáról, szállításáról (ezen belül nagy távolságokra történő szállításról és kiülepedésről), átalakulásáról és sorsáról többféle ökoszisztémában, megfelelően figyelembe véve az antropogén eredetű és a természetes (légköri, valamint talajba és vízbe történő) higanykibocsátások közötti megkülönböztetést és a higany újramobilizálódását a múltban képződött kiülepedésekből;

f)	információk a higany és higanyvegyületek és hozzáadott higanyt tartalmazó termékek forgalmazásáról és kereskedelméről; és

információ és kutatás a higanymentes termékek és eljárások műszaki és gazdasági elérhetőségével, valamint azokkal a legjobb elérhető technikákkal és legjobb környezetvédelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek a higany és higanyvegyületek (légköri, valamint talajba és vízbe történő) kibocsátásának csökkentését és nyomon követését szolgálják.

2. Ahol szükséges, az 1. bekezdésben azonosított tevékenységek végzése során a Részes Feleknek építeniük kell a meglévő nyomonkövetési hálózatokra és kutatási programokra.

20. cikk

Végrehajtási tervek

1. Egy kezdeti felmérést követően hazai körülményeik figyelembevételével mindegyik Részes Fél kidolgozhat és végrehajthat egy tervet az Egyezményből származó kötelezettségei teljesítésére. Amint kidolgozásra került, minden ilyen tervet meg kell küldeni a Titkárságnak.

2. Hazai körülményeinek figyelembevételével és a Részes Felek Konferenciájától kapott iránymutatásra vagy egyéb iránymutatásra hivatkozással mindegyik Részes Fél felülvizsgálhatja és frissítheti végrehajtási tervét.

3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti feladat elvégzése során a Részes Feleknek egyeztetniük kell az országukban található érdekeltekkel, hogy elősegítsék végrehajtási tervük kidolgozását, megvalósítását, felülvizsgálatát és frissítését.

4. A Részes Felek regionális terveket is koordinálhatnak az Egyezmény megvalósításának elősegítése érdekében.

21. cikk

Jelentéstétel

1. A Titkárságon keresztül mindegyik Részes Félnek jelentenie kell a Részes Felek Konferenciája felé azokról az intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítása érdekében hozott, valamint az intézkedések hatékonyságáról és az Egyezmény célkitűzéseinek teljesítése során jelentkező lehetséges kihívásokról.

2. Mindegyik Részes Félnek jelentésébe kell foglalnia az ezen Egyezmény 3., 5., 7., 8. és 9. cikkében előírt információkat.

3. A Részes Felek Konferenciájának első ülésén döntenie kell a jelentések elkészítésének a Felek által követendő időzítéséről és formájáról, azt is figyelembe véve, hogy kívánatos-e a jelentések koordinálása a vegyi anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos más egyezményekkel.

22. cikk

A hatékonyság értékelése

1. A Részes Felek Konferenciájának első alkalommal az Egyezmény hatálybalépése után legkésőbb hat évvel, majd azt követően az általa meghatározott időközönként rendszeresen kell értékelnie az Egyezmény hatékonyságát.

2. Az értékelés elősegítése érdekében a Részes Felek Konferenciájának első ülésén kezdeményeznie kell olyan megállapodások kialakítását, amelyek segítségével ellátja magát összehasonlítható nyomonkövetési adatokkal a higany és higanyvegyületek előfordulásáról és mozgásáról a környezetben, valamint a higany és higanyvegyületek koncentrációja terén a biotikus közegekben és sérülékeny népességcsoportokban megfigyelt trendekről.

3. Az értékelést a rendelkezésre álló tudományos, környezeti, műszaki, pénzügyi és gazdasági információk, és ezen belül az alábbiak alapján kell elvégezni:

a)	a 2. bekezdés alapján a Részes Felek Konferenciájának benyújtott jelentések és egyéb nyomonkövetési információk;

b)	a 21. cikk értelmében benyújtott jelentések;

c)	a 15. cikk értelmében szolgáltatott információk és tett javaslatok; és

d)	jelentések és egyéb releváns információk az Egyezmény által létrehozott pénzügyi támogatási, technológiaátadási és kapacitásépítési megállapodások működéséről.

23. cikk

A Részes Felek Konferenciája

1. Az Egyezmény létrehozza a Részes Felek Konferenciáját.

2. A Részes Felek Konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának főigazgatójának kell összehívnia legkésőbb az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül. Ezt követően a Részes Felek Konferenciájának rendes üléseit a Konferencia által meghatározandó szabályos időközönként kell megrendezni.

3. A Részes Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Konferencia által szükségesnek ítélt egyéb időpontokban, vagy bármely Részes Fél írásbeli kérelmére össze kell hívni, feltéve, hogy – hat hónapon belül az után, hogy a Titkárság tájékoztatja a Részes Feleket a kérelemről – a kérelmet legalább a Felek egyharmada támogatja.

4. A Részes Felek Konferenciájának konszenzus útján kell megállapítania és elfogadnia első ülésén saját maga és minden alája rendelt szerv eljárásrendjét és pénzügyi szabályzatát, valamint a Titkárság működését meghatározó pénzügyi rendelkezéseket.

5. A Részes Felek Konferenciájának folyamatosan felül kell vizsgálnia és értékelnie ezen Egyezmény megvalósítását. El kell látnia az Egyezmény által ráruházott feladatokat és ebből a célból köteles:

a)	létrehozni azokat az alárendelt szerveket, amelyeket az Egyezmény megvalósítása szempontjából szükségesnek tekint;

b)	ahol szükséges, együttműködni az illetékes nemzetközi szervezetekkel, valamint kormányzati és nem kormányzati szervekkel;

c)	rendszeresen felülvizsgálni a számára és a Titkárság számára a 21. cikk értelmében rendelkezésre bocsátott információkat;

d)	mérlegelni minden javaslatot, amelyet a végrehajtási és megfelelőségi bizottság elé terjeszt;

e)	mérlegelni és foganatosítani minden további olyan lépést, amelyre az Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében szükség lehet; és

f)	a 4. és 5. cikk értelmében felülvizsgálni az A. és a B. mellékletet.

6. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított szervei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint bármely állam, aki nem részes fele az Egyezménynek, megfigyelőként képviseltetheti magát a Részes Felek Konferenciájának ülésein. Az ezen Egyezmény tárgyát képező kérdésekben illetékes, minden olyan nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy civil szervezet vagy testület, amely tájékoztatta a Titkárságot arról a kívánságáról, hogy megfigyelőként képviseltethesse magát a Részes Felek Konferenciájának valamely ülésén, erre engedélyt kaphat, kivéve, ha a jelen levő felek legalább egyharmada ellenvetéssel él. A megfigyelők belépésére és részvételére a Részes Felek Konferenciája által elfogadott eljárásrendnek kell érvényesnek lennie.

24. cikk

Titkárság

1. Az Egyezmény létrehozza a Titkárságot.

2. A Titkárság feladatai a következők:

a)	a Részes Felek Konferenciája és az alája rendelt szervek üléseinek megszervezése és szükség szerint szolgáltatások nyújtása számukra;

b)	ezen Egyezmény megvalósításában a Részes Feleknek nyújtandó segítség kérelemre történő előmozdítása, különösen a részes fejlődő és átmeneti gazdaságú országok esetében;

c)	a koordináció szükség szerinti biztosítása a releváns nemzetközi testületek – különösen egyéb, vegyi anyagokkal vagy hulladékokkal kapcsolatos egyezmények – titkárságaival;

d)	a Részes Felek segítése az Egyezmény megvalósításával kapcsolatos információcsere vonatkozásában;

e)	a 15. és 21. cikk értelmében szolgáltatott és egyéb rendelkezésre álló információk alapján időszaki jelentések kidolgozása és eljuttatása a Részes Felekhez;

f)	a Részes Felek Konferenciájának átfogó irányítása alatt olyan hivatali és szerződéses megállapodások megkötése, amelyek a Titkárság feladatainak eredményes ellátásához szükségesek; és

g)	ezen Egyezményben meghatározott egyéb titkársági feladatok és a Részes Felek Konferenciája által megállapított esetleges egyéb feladatok ellátása.

3. Ezen Egyezménnyel kapcsolatos titkársági funkciókat az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának főigazgatójának kell ellátnia, kivéve, ha a Részes Felek Konferenciája a jelen lévő és szavazó felek háromnegyedes többségével úgy dönt, hogy egy vagy több más nemzetközi szervezetre bízza a titkársági feladatokat.

4. A Részes Felek Konferenciája a megfelelő nemzetközi szervezetekkel konzultálva fokozott együttműködést és koordinációt biztosíthat a Titkárság és a vegyi anyagokkal és hulladékokkal foglalkozó más egyezmények titkárságai között. A Részes Felek Konferenciája a megfelelő nemzetközi szervezetekkel konzultálva további útmutatást adhat e kérdésben.

25. cikk

A vitás kérdések rendezése

1. A Részes Feleknek az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát tárgyalások vagy az általuk választott egyéb békés eszköz útján kell megoldaniuk.

2. Minden olyan Fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, ezen Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban a Letéteményeshez írásban benyújtott okmányban nyilatkozhat arról, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos mindennemű vita tekintetében kötelezőnek ismeri el a vitás kérdések rendezésének következő módjai közül az egyiket vagy mindkettőt az ugyanilyen kötelezettséget vállaló bármely más Felekkel szemben:

a)	választott bírósági eljárás az E. melléklet, I. részében meghatározott eljárással összhangban;

b)	a vitás kérdésnek a Nemzetközi Bíróság elé terjesztése.

3. Az a Részes Fél, amelyik regionális gazdasági integrációs szervezet, azonos hatályú nyilatkozatot tehet a 2. bekezdés szerinti választottbíráskodás tekintetében.

4. A 2. vagy 3. bekezdés alapján tett nyilatkozat mindaddig hatályban marad, amíg a benne foglalt feltételeknek megfelelően hatályát nem veszti, vagy a visszavonásáról szóló írásbeli nyilatkozatnak a Letéteményeshez való benyújtásától számított három hónapig.

5. A nyilatkozat érvényességének lejárta, a visszavonásról szóló értesítés, vagy új nyilatkozat tétele semmiképpen sem érintheti a választott bíróság vagy a Nemzetközi Bíróság előtt folyamatban levő ügyeket, kivéve, ha a vitában érintett Részes Felek ettől eltérően állapodnak meg.

6. Ha a vitában érintett Részes Felek a 2. vagy 3. bekezdés értelmében nem ugyanazt a vitarendezési módot fogadták el, és ha nem voltak képesek vitájukat az attól az időponttól számított 12 hónapon belül az 1. bekezdésben említett módokon rendezni, amikor valamely Részes Fél értesített egy másik Részes Felet arról, hogy vita áll fenn közöttük, a vitát az abban érintett bármely Fél kérésére egyeztető bizottság elé kell terjeszteni. Az e cikk szerinti egyeztetések vonatkozásában az E. melléklet, II. részében ismertetett eljárást kell alkalmazni.

26. cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Az Egyezmény módosítását bármelyik Részes Fél javasolhatja.

2. Ezen Egyezmény módosítását a Részes Felek Konferenciájának ülésén kell elfogadni. Bármely javasolt módosítás szövegét a Titkárságnak legalább hat hónappal azelőtt az ülés előtt kell közölnie a Részes Felekkel, amelyen a módosítást elfogadásra javasolják. A Titkárságnak emellett közölnie kell a javasolt módosítást ezen Egyezmény aláíróival és tájékoztatás céljából a Letéteményessel is.

3. A Részes Felek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy konszenzus révén állapodjanak meg ezen Egyezmény bármely javasolt módosításáról. Ha a konszenzus létrehozására irányuló minden erőfeszítés kimerült és mégsem sikerült megállapodásra jutni, a módosítást végső megoldásként az ülésen jelen levő és szavazó felek háromnegyedes többségű szavazatával kell elfogadni.

4. A Letéteményesnek megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás céljából valamennyi Részes Féllel közölnie kell a módosítást.

5. Valamely módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról a Letéteményest írásban kell értesíteni. A 3. bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítás az azt rájuk nézve kötelező érvényűként elfogadó Részes Felek tekintetében a megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányoknak azon Részes Felek legalább háromnegyede által történő letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, akik a módosítás elfogadásakor Részes Felek voltak. Ezt követően a módosítás bármely más Részes Fél tekintetében az attól számított 90. napon lép hatályba, amikor az adott Fél letétbe helyezte a módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okmányt.

27. cikk

Mellékletek elfogadása és módosítása

1. Ezen Egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik, és az Egyezményre való hivatkozások – kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában – egyidejűleg az Egyezmény valamennyi mellékletére történő hivatkozást jelentenek.

2. Az Egyezmény hatálybalépését követően elfogadott újabb mellékleteknek eljárási, tudományos, műszaki vagy igazgatási kérdésekre kell korlátozódniuk.

3. Az Egyezmény újabb mellékleteire vonatkozó minden javaslat, elfogadás és hatálybalépés tekintetében az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)	újabb mellékleteket a 26. cikk 1–3. bekezdéseiben meghatározott módon kell javasolni és elfogadni;

minden olyan Részes Fél, amely nem tud elfogadni valamely újabb mellékletet, a Letéteményes által az újabb melléklet elfogadásáról kiadott közlemény időpontjától számított egy éven belül köteles erről írásban értesíteni a Letéteményest. A Letéteményesnek haladéktalanul tájékoztatnia kell valamennyi Részes Felet a kapott ilyen értesítésekről. Egy Részes Fél bármely időpontban írásban értesítheti a Letéteményest arról, hogy visszavonja előző értesítését valamely újabb melléklet el nem fogadásról, és ennek a mellékletnek a továbbiakban az adott Részes Fél szempontjából a (c) albekezdésnek megfelelően kell hatályba lépnie; és

c)	az újabb mellékletnek minden olyan Részes Fél tekintetében, amely nem küldött a (b) albekezdés rendelkezéseinek megfelelően értesítést az el nem fogadásról, a Letéteményes által a melléklet elfogadásáról küldött értesítés keltétől számított egy év elteltével kell hatályossá válnia.

4. Az ezen Egyezmény mellékleteinek módosítását célzó javaslatokra, annak elfogadására és hatálybalépésére ugyanolyan eljárási szabályok érvényesek, mint az Egyezmény újabb mellékleteinek előterjesztésére, elfogadására és hatálybalépésére nézve, kivéve hogy egy melléklet módosítása nem léphet hatályba azon Részes Felek számára, akik a 30. cikk 5. bekezdésével összhangban nyilatkozatot tettek a melléklet módosítására vonatkozólag, amely esetben bármely ilyen módosításnak az adott Részes Fél számára a módosításra vonatkozó megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmánynak a Letéteményesnél történő letétbe helyezését követő kilencvenedik napon kell hatályossá válnia.

5. Ha egy újabb melléklet vagy egy melléklet módosítása összefüggésben áll az Egyezmény valamely módosításával, az újabb melléklet vagy a módosítás mindaddig nem léphet hatályba, amíg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

28. cikk

Szavazati jog

1. Az Egyezmény minden Részes Fele egy szavazattal rendelkezhet, kivéve, ahogy arról a 2. bekezdés rendelkezik.

2. Regionális gazdasági integrációs szervezetek azon ügyekben, amelyek saját hatáskörükbe tartoznak, szavazati jogot annyi szavazattal gyakorolhatnak, ahány tagállamuk Részes Fele ezen Egyezménynek. E szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik saját maguk élnek szavazati jogukkal, és ez fordítva is érvényesül.

29. cikk

Aláírás

Ezen Egyezmény 2013. október 10-én és 11-én a Japánban található Kumamotóban, majd azt követően 2014. október 9-ig az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i központjában áll nyitva aláírásra valamennyi állam és regionális gazdasági integrációs szervezet számára.

30. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

1. Az Egyezményt az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják. Attól az időponttól kezdve, amikor az Egyezmény aláírását szolgáló időszak lezárul, nyitva kell állnia csatlakozásra az államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek számára. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

2. Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely a nélkül válik az Egyezmény részes felévé, hogy bármely tagja Részes Fél lenne, köti az Egyezmény értelmében keletkező összes kötelezettség. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama ezen Egyezménynek a Részes Fele, a szervezet és a tagállamai kötelesek döntést hozni az Egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítését illető felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem gyakorolhatják egyidejűleg az ezen Egyezmény alapján őket megillető jogokat.

3. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkozniuk kell az Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatos hatáskörükről. E szervezetek hatáskörük bármilyen lényegi változásáról kötelesek a Letéteményest is tájékoztatni, akinek azután tájékoztatnia kell erről a Részes Feleket.

4. Minden államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet bátorítunk, hogy az Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor tájékoztatást nyújtsanak a Titkárságnak az Egyezmény megvalósítását szolgáló intézkedéseikről.

5. Megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányában bármely Részes Fél nyilatkozhat arról, hogy egy melléklet bármely módosítása csak az után válhat hatályossá számára, hogy ennek vonatkozásában letétbe helyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát.

31. cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény az ötvenedik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely az ötvenedik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá az Egyezményt, illetve csatlakozik hozzá, az Egyezmény az ilyen ország vagy regionális gazdasági integrációs szervezet saját megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.

3. Az 1. és 2. bekezdés szempontjából a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmányt nem lehet a szóban forgó szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányokon túlmenően figyelembe venni.

32. cikk

Fenntartások

Ezen Egyezménnyel szemben semmilyen fenntartás nem tehető.

33. cikk

Felmondás

1. Egy Részes Fél a Letéteményes írásbeli értesítése mellett bármikor felmondhatja ezen Egyezményt három évvel az után, hogy az Egyezmény az adott fél számára hatályossá vált.

2. Bármely ilyen felmondásnak az értesítésnek a Letéteményes általi átvételétől számított egy év elteltével vagy az értesítésben esetleg meghatározott későbbi időpontban kell hatályossá válnia.

34. cikk

Letéteményes

Ezen Egyezmény Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.

35. cikk

Hiteles szövegek

Ezen Egyezmény eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

FENTIEK HITELÉÜL az erre kellően feljogosított alulírottak aláírták ezt az egyezményt.

Kelt Kumamotóban (Japán) 2013. október 10-én.

A. MELLÉKLET

HOZZÁADOTT HIGANYT TARTALMAZÓ TERMÉKEK

Nem tartoznak e melléklet hatálya alá az alábbi termékek:

a)	azok a termékek, amelyek polgári védelmi és katonai alkalmazásokhoz nélkülözhetetlenek;

b)	kutatási, műszerkalibrálási termékek referenciaszabványként történő felhasználásra;

c)	ha nem áll rendelkezésre megvalósítható higanymentes helyettesítő alternatíva, ott az elektronikus kijelzőkhöz és mérőeszközökhöz használt kapcsolók és relék, hidegkatódos fluoreszcens lámpák és külső elektródos fluoreszcens lámpák (CCFL és EEFL);

d)	tradicionális vagy vallásos gyakorlatok során használt termékek; és

e)	azok az oltóanyagok, amelyek tartósítószerként tiomerzált tartalmaznak.

I. rész: A 4. cikk 1. bekezdése alá tartozó termékek

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

Az az időpont, ami után a termék gyártása, importja és exportja nem engedélyezett (kivezetési időpont)

Elemek, kivéve a 2 %-nál alacsonyabb higanytartalmú cink-ezüst-oxid gombelemeket és a 2 %-nál alacsonyabb higanytartalmú cink-levegő gombelemeket

2020

Kapcsolók és relék, kivéve a nagyon nagy pontosságú kapacitás- és veszteségmérő hidakat és a nagy rádiófrekvenciás kapcsolókat és reléket olyan felügyeleti és vezérlőműszerekben, amelyek hidankénti, kapcsolónkénti vagy relénkénti maximális higanytartalma 20 mg.

2020

Általános világítási célt szolgáló kompakt fénycsövek (CFL-ek), amelyek teljesítménye 30 W vagy az alatti, és higanytartalma izzónként meghaladja az 5 mg-ot.

2020

A következő általános világítási célt szolgáló lineáris fénycsövek (LFL-ek):

a)	Háromsávos foszfor, < 60 W, izzónként > 5 mg higanytartalommal;

b)	Halofoszfát foszfor, ≤ 40 W, izzónként > 10 mg higanytartalommal

2020

Általános világítási célt szolgáló nagynyomású higanygőzizzók (HPMV).

2020

Az elektronikus kijelzőkhöz használt következő higanytartalmú hidegkatódos fénycsövek és külső elektródás fénycsövek (CCFL-ek és EEFL-ek):

a)	rövid (≤ 500 mm), izzónként > 3,5 mg higanytartalmú fénycsövek

b)	közepes hosszúságú (> 500 mm és ≤ 1 500 mm), izzónként > 5 mg higanytartalmú fénycsövek

c)	hosszú (> 1 500 mm), izzónként > 13 mg higanytartalmú fénycsövek

2020

Kozmetikumok (1 ppm-et meghaladó higanytartalommal), ezen belül bőrvilágosító szappanok és krémek, de nem tartoznak ide azok a szemkörnyéki kozmetikumok, amelyekben a higanyt tartósítószerként használják és nem áll rendelkezésre más hatékony és biztonságos tartósítószer ennek helyettesítésére (1)

2020

Növényvédő szerek, biocidok és helyi alkalmazású fertőtlenítő szerek

2020

Növényvédő szerek, biocidok és helyi alkalmazású fertőtlenítő szerek Az alábbi nem elektronikus mérőeszközök, kivéve a nagyméretű berendezésekbe beépített, illetve nagy pontosságú mérésekhez használt nem elektronikus mérőeszközöket, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő higanymentes alternatíva:

a)	légnyomásmérők;

b)	légnedvességmérők;

c)	nyomásmérők;

hőmérők;

e)	vérnyomásmérők.

2020

II. rész: A 4. cikk 3. bekezdése alá tartozó termékek

Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek

Rendelkezések

Fogászati amalgám

A Részes Felek által a fogászati amalgám használatának fokozatos megszüntetése érdekében meghozandó intézkedések során figyelembe kell venni a Részes Felek hazai körülményeit és a vonatkozó nemzetközi iránymutatást, és két vagy több intézkedést kell magukba foglalniuk az alábbi felsorolásból:

i.	olyan nemzeti célkitűzések meghatározása, amelyek célja a fogszuvasodás megelőzése és az egészség megőrzése, ezáltal minimálisra csökkentve a fog-helyreállítási igényeket;

ii.	olyan nemzeti célkitűzések meghatározása, amelyek a felhasználás minimalizálását célozzák;

iii.	a foghelyreállítás terén a költséghatékony és klinikailag hatásos higanymentes alternatívák alkalmazásának ösztönzése;

iv.	a minőségi higanymentes foghelyreállító anyagok kutatásának és fejlesztésének előmozdítása;

v.	a reprezentatív szakmai szervezetek és fogaszati iskolák ösztönzése arra, hogy oktatást és továbbképzést biztosítsanak a fogász szakemberek és tanulók számára a higanymentes fog-helyreállítási alternatívák és a legjobb kezelési gyakorlatok előmozdítása kapcsán;

vi.	az olyan biztosítási politikák és programok visszafogása, amelyek a higanymentes foghelyreállítással szemben a fogászati amalgám használatát részesítik előnyben;

vii.	az olyan biztosítási politikák és programok ösztönzése, amelyek a fogászati amalgám használatával szemben a foghelyreállítás minőségi alternatíváit részesítik előnyben;

viii.

a fogászati amalgám használatának a kapszulázott kiszerelésre korlátozása;

ix.	a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok alkalmazásának előmozdítása a fogászati létesítményekben a higany és higanyvegyületek vizekbe és talajba történő kibocsátásának csökkentése érdekében.

(1) A cél az, hogy ne tartozzanak ide a nyomokban higanyszennyezést tartalmazó kozmetikumok, szappanok vagy krémek.

B. MELLÉKLET

HIGANYT VAGY HIGANYVEGYÜLETEKET ALKALMAZÓ GYÁRTÁSI ELJÁRÁSOK

I. rész: Az 5. cikk 2. bekezdése alá tartozó eljárások

Higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmazó gyártási eljárás	Kivonási időpont
Klóralkáligyártás	2025
Olyan acetaldehid-gyártás, amelynek során katalizátorként higanyt vagy higanyvegyületeket alkalmaznak	2018

II. rész: Az 5. cikk 3. bekezdése alá tartozó eljárások

Higanyt alkalmazó eljárás

Rendelkezések

Vinilklorid monomer előállítása

A Részes Felek által meghozandó intézkedések között az alábbiaknak kell egyebek mellett szerepelniük:

i.	a 2010-es felhasználáshoz képest a higanyfelhasználás egységnyi termelésre vetített 50 %-os csökkentése 2020-ig;

ii.	az elsődleges bányászatból származó higanyra való támaszkodás csökkentésére irányuló intézkedések előmozdítása;

iii.	intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy csökkentsék a higany környezeti kibocsátását;

iv.	a higanymentes katalizátorok és eljárások kutatásának és fejlesztésének támogatása;

v.	a higany használatának betiltása öt évvel azután, hogy a Részes Felek Konferenciája megállapította, hogy a jelenlegi eljárásokon alapuló higanymentes katalizátorok műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóvá váltak;

vi.	jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy meghatározására, és a higany használatának kivezetésére a 21. cikkel összhangban.

Nátrium- és kálium-metilát és -etilát előállítása

A Részes Felek által meghozandó intézkedések között az alábbiaknak kell egyebek mellett szerepelniük:

i.	intézkedések a higanyfelhasználás csökkentésére, amelyek célja, hogy amilyen gyorsan lehetséges, illetve az Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 éven belül kivezessék ezt a használatot;

ii.	ez képest a kibocsátások egységnyi termelésre vetített 50 %-os csökkentése 2020-ig;

iii.	az elsődleges bányászatból származó friss higany használatának betiltása;

iv.	a higanymentes eljárások kutatásának és fejlesztésének támogatása;

v.	a higany használatának betiltása öt évvel azután, hogy a Részes Felek Konferenciája megállapította, hogy a higanymentes eljárások műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóvá váltak;

vi.	jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy meghatározására, és a higany használatának kivezetésére a 21. cikkel összhangban.

Poliuretán gyártása higanytartalmú katalizátorokkal

A Részes Felek által meghozandó intézkedések között az alábbiaknak kell egyebek mellett szerepelniük:

i.	intézkedések meghozatala a higanyfelhasználás csökkentésére, amelyek célja, hogy amilyen gyorsan lehetséges, illetve az Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 éven belül kivezessék ezt a használatot;

ii.	az elsődleges higanybányászatból származó higanyra való támaszkodás csökkentésére irányuló intézkedések meghozatala;

iii.	intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy csökkentsék a higany környezeti kibocsátását;

iv.	a higanymentes katalizátorok és eljárások kutatásának és fejlesztésének ösztönzése;

v.	jelentéstétel a Részes Felek Konferenciája felé arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek az alternatívák fejlesztésére és/vagy meghatározására, és a higany használatának kivezetésére a 21. cikkel összhangban.

Erre a gyártási eljárásra nem alkalmazható az 5. cikk 6. bekezdése.

C. MELLÉKLET

KISIPARI ÉS KISÜZEMI ARANYBÁNYÁSZAT

Nemzeti cselekvési tervek

A 7. cikk 3. bekezdésében szereplő rendelkezések hatálya alá tartozó Részes Felek nemzeti cselekvési tervének a következőket kell magában foglalnia:

a)	nemzeti célkitűzések és csökkentési célok;

lépések az alábbiak megszüntetése érdekében:

i.	teljes érc amalgámozása;

ii.	amalgám vagy feldolgozott amalgám nyílt terű égetése;

iii.	amalgám lakóterületeken történő égetése; és

iv.	ciánlúgozás olyan üledékben, ércben vagy zagyban, amelyhez higanyt adtak, anélkül, hogy először eltávolítanák a higanyt;

c)	lépések a kisipari és kisüzemi aranybányászati ágazat hivatalossá tételének vagy szabályozásának elősegítésére;

d)	a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban az adott ország területén felhasznált higanymennyiség alapbecslése, valamint az alkalmazott gyakorlatok;

e)	stratégiák annak előmozdítására, hogy a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban csökkenjen a higanykibocsátás és a higanynak való kitettség, ezen belül a higanymentes módszerek előmozdítása;

f)	stratégiák a higany és a higanyvegyületek kereskedelmének irányítására és annak megelőzésére, hogy ezek a külföldi és belföldi forrásokból a kisipari és kisüzemi aranybányászatban és -feldolgozásban kerüljenek felhasználásra;

g)	stratégiák az érdekelteknek a nemzeti cselekvési terv megvalósításába és folyamatos fejlesztésébe való bevonására;

h)	a kisipari és kisüzemi aranybányászok és közösségeik higanynak való kitettségére vonatkozó közegészségügyi stratégia. A stratégia kiterjed egyebek mellett az egészségügyi adatok gyűjtésére, az egészségügyi dolgozók továbbképzésére és az egészségügyi létesítményeken keresztüli tudatformálásra;

i)	stratégiák a sérülékeny népességcsoportoknak, különösen a gyermekeknek és a fogamzóképes korú nőknek – és kiemelten a terhes nőknek – a kisipari és kisüzemi aranybányászatban alkalmazott higannyal szembeni kitettsége megelőzésére;

j)	stratégiák a kisipari és kisüzemi aranybányászok és az érintett közösségek tájékoztatására; és

k)	a nemzeti cselekvési terv megvalósításának ütemterve.

Mindegyik Részes Fél belefoglalhat nemzeti cselekvési tervébe további stratégiákat is annak érdekében, hogy elérje célkitűzéseit, amely jelentheti a higanymentes kisipari és kisüzemi aranybányászat szabványainak alkalmazását vagy bevezetését, továbbá piaci alapú mechanizmusokat vagy marketingeszközöket is.

D. MELLÉKLET

LÉGKÖRI HIGANY- ÉS HIGANYVEGYÜLET-KIBOCSÁTÓ PONTFORRÁSOK LISTÁJA

Pontforrás-kategória:

Széntüzelésű erőművek;

Széntüzelésű ipari kazánok;

A nemvas fémek előállításában alkalmazott olvasztó és pörkölő eljárások (1);

Hulladékégető létesítmények;

Cementklinker előállító létesítmények.

(1) E melléklet alkalmazásában a „vastól eltérő fémek” jelentése ólom, cink, réz vagy ipari arany.

E. MELLÉKLET

VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ÉS EGYEZTETŐ ELJÁRÁS

I. rész: Választott bírósági eljárás

Az Egyezmény 25. cikke 2(a) bekezdése alkalmazásában a választott bírósági eljárás a következőt jelenti:

1. cikk

1. Egy Részes Fél az Egyezmény 25. cikkével összhangban a vitában érintett másik Részes Fél vagy Felek írásos értesítése útján kezdeményezheti a választott bíróság elé járulást. Az értesítéshez csatolni kell egy keresetnyilatkozatot, valamint bármely egyéb alátámasztó dokumentumot. Az értesítésben közölni kell a választottbíráskodás tárgyát és különösen az Egyezmény azon cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása kérdéses.

2. A felperes Részes Félnek értesíti a Titkárságot arról, hogy az Egyezmény 25. cikke értelmében választott bíróság elé visz egy vitát. Az értesítéshez csatolni kell a felperes fél írásos értesítését, valamint a fenti 1. bekezdésben említett keresetnyilatkozatot és bármely egyéb alátámasztó dokumentumot. A Titkárság minden Részes Fél számára továbbítja az így kapott információkat.

2. cikk

1. Amennyiben egy vita az 1. cikk értelmében választott bíróság elé kerül, létre kell hozni egy választott bíróságot. A választott bíróság három tagból áll.

2. A vitában érintett mindegyik Részes Félnek ki kell neveznie egy döntőbírót, és az így kinevezett két döntőbíró megegyezés útján kinevezi a harmadik döntőbírót, aki a választott bíróság elnöke lesz. Ha a vita két Részes Félnél többet érint, az azonos érdekű Feleknek megegyezés útján közösen kell választaniuk döntőbírót. A bíróság elnöke a vitában érintett egyik Féllel sem tartozhat azonos nemzethez, és nem lehet a rendes lakhelye egyik Fél területén sem, továbbá nem lehet semelyikük alkalmazottja és nem foglalkozhatott az üggyel semmilyen más hatáskörben.

3. Üresedés esetén a kezdeti kinevezésnél előírt módon kell a helyet betölteni.

3. cikk

1. Ha a vitában érintett valamelyik Fél két hónapon belül nem nevez ki döntőbírót azután, hogy a választottbíráskodásról szóló értesítést az alperes Fél megkapta, a másik Fél tájékoztathatja erről az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, akinek további két hónapon belül el kell végeznie a kinevezést.

2. Amennyiben a választott bíróság elnöke a második döntőbíró kinevezését követő két hónapon belül nem kerül kinevezésre, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának valamely Fél kérelmére további két hónapon belül ki kell neveznie az elnököt.

4. cikk

A választott bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban kell meghoznia határozatait.

5. cikk

A vitában érintett Felek egyébirányú megállapodása hiányában a választott bíróságnak kell meghatároznia saját eljárásrendjét.

6. cikk

A választott bíróság a vitában érintett Felek valamelyikének kérelmére nélkülözhetetlen átmeneti védelmi intézkedéseket javasolhat.

7. cikk

A vitában érintett Feleknek segíteniük kell a választott bíróság munkáját és – minden rendelkezésükre álló eszközzel – különösen:

a)	biztosítanak számára minden vonatkozó dokumentumot, információt és eszközt; és

b)	szükség esetén engedélyezik számára tanúk vagy szakértők felkérését, illetőleg bizonyítékok gyűjtését.

8. cikk

A vitában érintett Feleknek és a döntőbíróknak kötelessége megvédeni minden olyan információ vagy dokumentum bizalmasságát, amelyeket a választott bíróság eljárása során bizalmasan kaptak.

9. cikk

Hacsak a választott bíróság az ügy speciális körülményei miatt másképp nem határozza meg, a bíráskodás költségeit a vitában érintett Felek egyenlő arányban állják. A bíróság minden költségéről nyilvántartást vezet, és erről zárónyilatkozatot ad át a Feleknek.

10. cikk

Egy Részes Fél, amely jogilag érdekelt a vita tárgyában, és amelyet a határozat érinthet, a választott bíróság belegyezésével beavatkozhat az eljárás menetébe.

11. cikk

A választott bíróság a vita tárgyából közvetlenül származó ellenkereseteket is meghallgathat, és azokban döntést hozhat.

12. cikk

A választott bíróság eljárási és érdemi döntéseit tagjai többségi szavazatával hozza meg.

13. cikk

1. Ha a vitában érintett valamelyik Fél nem jelenik meg a választott bíróság előtt, vagy nem tudja ügyét megvédeni, akkor a másik Fél kérheti a bíróságtól az eljárás folytatását és a döntés meghozatalát. A Felek hiányzása vagy képtelensége arra, hogy ügyét megvédje, nem minősülhet az eljárás akadályának.

2. A végső döntés meghozatala előtt a választott bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a kereset tényszerűen és jogilag is jól megalapozott.

14. cikk

A választott bíróságnak végső határozatát teljes megalakulását követően öt hónapon belül kell meghoznia, kivéve, ha szükségesnek ítéli az időbeli korlátozás legfeljebb öt hónapos időtartammal való meghosszabbítását.

15. cikk

A választott bíróság végső határozata a vita tárgyára korlátozódik és ismerteti az alapjául szolgáló okokat. Tartalmazza a végső határozat meghozatalában részt vevő tagok nevét és a határozat időpontját. A választott bíróság bármely tagja különvéleményt vagy ellenvéleményt csatolhat a végső határozathoz.

16. cikk

A végső határozat a vitában érintett Felekre nézve kötelező érvényű. Az Egyezménynek a végső határozat révén adott értelmezése a fenti 10. cikk alapján beavatkozó Részes Felekre nézve is kötelező érvényű, feltéve, hogy olyan kérdésekre vonatkozik, amelyek vonatkozásában az adott Fél beavatkozott. A végső határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, kivéve, ha a vitában érintett Felek előzetesen megállapodtak a fellebbezési eljárásról.

17. cikk

A végső határozat értelmezésével vagy megvalósításának módjával kapcsolatos bármely egyet nem értést azok között, akikre nézve a fenti 16. cikkel összhangban kötelező érvényű a végső határozat, döntés céljából bármelyikük a határozatot meghozó választott bíróság elé viheti.

II. rész: Egyeztető eljárás

Az Egyezmény 25. cikke 6. bekezdése alkalmazásában az egyeztető eljárás a következőt jelenti:

1. cikk

A vitában érintett valamely Fél az irányú kérelmét, hogy az Egyezmény 25. cikkének 6. bekezdése értelmében egyeztető bizottságot hozzanak létre, írásban a Titkárságnak kell címeznie és meg kell küldenie ennek másolatát a vitában érintett másik Félnek vagy Feleknek. A Titkárságnak ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatja a Részes Feleket.

2. cikk

1. Az egyeztető bizottság a vitában érintett Felek egyébirányú megállapodása hiányában három tagból áll, amelyek közül egyet-egyet az érintett Felek neveznek ki, az elnököt pedig e tagok választják közösen.

2. Ha a vita két Félnél többet érint, az azonos érdekű Feleknek megegyezés útján közösen kell kinevezniük bizottsági tagjukat.

3. cikk

Ha a vitában érintett Felek a fenti 1. cikkben említett írásos kérelem Titkárság általi kézhezvételétől számított két hónapon belül valamely kinevezést nem tesznek meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának bármely Fél kérelmére további két hónapon belül meg kell tennie a kinevezést.

4. cikk

Amennyiben az egyeztető bizottság elnöke a bizottság második tagjának kinevezését követő két hónapon belül nem kerül megválasztásra, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárának a vitában érintett bármely Fél kérelmére további két hónapon belül ki kell neveznie az elnököt.

5. cikk

Az egyeztető bizottság független és részrehajlásmentes módon segíti a vitában érintett Feleket azon próbálkozásukban, hogy baráti megoldásra jussanak.

6. cikk

1. Az egyeztető bizottság olyan módon is levezetheti az egyeztetési eljárást, ahogy megfelelőnek ítéli, teljeskörűen figyelembe véve az ügy körülményeit és a vitában érintett Felek által esetlegesen kifejtett nézeteket, ezen belül a gyors megoldásra irányuló minden kérelmet. Az egyeztető bizottság szükség szerint maga határozza meg saját eljárásrendjét, kivéve, ha a Felek másképp egyeznek meg.

2. Az egyeztető bizottság az eljárás során bármikor javaslatokat vagy ajánlásokat tehet a vita megoldására.

7. cikk

A vitában érintett Feleknek együtt kell működniük az egyeztető bizottsággal. Különösképpen törekedniük kell arra, hogy teljesítsék a bizottság azon kéréseit, hogy írásos anyagokat nyújtsanak be, bizonyítékokkal szolgáljanak és részt vegyenek az üléseken. A Feleknek és az egyeztető bizottság tagjainak kötelessége megvédeni minden olyan információ vagy dokumentum bizalmasságát, amelyeket a bizottság eljárása során bizalmasan kaptak.

8. cikk

Az egyeztető bizottságnak tagjai többségi szavazatával kell meghoznia határozatait.

9. cikk

Kivéve, ha a vita már megoldódott, az egyeztető bizottság teljes megalakulása után tizenkét hónapon belül jelentést köteles készíteni a vita megoldására irányuló javaslatairól, amelyeket a Feleknek jóhiszeműen kell mérlegelniük.

10. cikk

Bármely egyet nem értést annak kapcsán, hogy az egyeztető bizottság illetékes-e az elé vitt valamely kérdés mérlegelésében, a bizottságnak kell eldöntenie.

11. cikk

A vitában érintett Feleknek egyébirányú megegyezése hiányában az egyeztető bizottság költségeit a Felek egyenlő arányban állják. A bizottság minden költségéről nyilvántartást vezet, és erről zárónyilatkozatot ad át a Feleknek.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁSKÖRI NYILATKOZATA A HIGANYRÓL SZÓLÓ MINAMATA EGYEZMÉNY 30. CIKKÉNEK 3. BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

Jelenleg a következő államok az Európai Unió tagállamai: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

A Minamata egyezmény 30. cikkének 3. bekezdése értelmében: „3. A regionális gazdasági integrációs szervezeteknek megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkozniuk kell az Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatos hatáskörükről. E szervezetek hatáskörük bármilyen lényegi változásáról kötelesek a Letéteményest is tájékoztatni, akinek azután tájékoztatnia kell erről a Részes Feleket.”

Az Európai Unió kijelenti, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és különösen annak 192. cikkének (1) bekezdésével összhangban hatásköre kiterjed olyan nemzetközi megállapodások megkötésére és az azokból eredő kötelezettségek teljesítésére, amelyek a következő célkitűzések eléréséhez járulnak hozzá:

—	a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

—	az emberi egészség védelme,

—	a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosítása,

—	a regionális és globális környezeti problémák – beleértve az éghajlatváltozást is – megoldását célzó nemzetközi szintű intézkedések támogatása.

Az uniós jogszabályok alábbi felsorolása jól mutatja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az Unió milyen mértékben gyakorolta belső hatáskörét a Minamata egyezmény által szabályozott kérdésekben. Az Unió hatáskörrel rendelkezik a higanyról szóló Minamata egyezményből eredő kötelezettségek teljesítése tekintetében, melyekkel kapcsolatban a különösen az alább felsorolt uniós jogszabályok rendelkezései közös szabályokat állapítanak meg, és amennyiben a Minamata egyezmény rendelkezései vagy a Minamata egyezmény végrehajtására elfogadott jogi aktus e közös szabályokat érintik, illetve hatáskörüket módosítják.

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2017. május 17-i (EU) 2017/852 rendelete a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (1).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/65/EU irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.)

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK irányelve az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK irányelve az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

—	A Tanács 1993. június 14-i 93/42/EGK irányelve az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 2012/18/EU irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 166/2006/EK rendelete az Európai szennyező anyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/107/EK irányelve a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

—	A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelete a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).

Az Európai Unió tagállamai által a Szerződésekkel összhangban az Európai Unióra ruházott hatáskörök gyakorlása természetéből adódóan folyamatosan változik. Az Unió ezért fenntartja e nyilatkozat módosításának jogát.

(1) HL L 137, 2017.5.24., 1. o.

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/40

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/940 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 1.)

a hangyasav valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)	Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban kérelmet nyújtottak be a hangyasav engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A szóban forgó kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó hangyasav valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. április 30-i véleményében (2) megállapította, hogy a hangyasav a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és az emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy a készítmény a takarmány-alapanyagokban és a takarmánykeverékekben hatékonyan csökkenti vagy gátolja a bakteriális kórokozók szaporodását. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokról rendelkezni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerekről szóló jelentést.

(5)	A hangyasavból álló készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „higiéniai állapotjavítók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) EFSA Journal 2015; 13(5):4113.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg hangyasav 1 kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Technológiai adalékanyagok: higiéniai állapotjavítók

1k236

Hangyasav

Az adalékanyag összetétele

Hangyasav (≥ 84,5 %)

Folyékony formában

A hatóanyag jellemzése

Hangyasav ≥ 84,5 %

H2CO2

CAS-szám: 64-18-6

Analitikai módszer (1)

A hangyasav meghatározásához: elektromos vezetőképességen alapuló detektort használó ionkromatográfia (IC/ECD)

Minden állatfaj

—

10 000

(1)	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket.

(2)	A teljes értékű takarmányokban a különböző forrásokból származó hangyasav keveréke nem haladhatja meg a megengedett maximális szintet.

(3)

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a használatból adódó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és védőkesztyűvel kell használni.

2027.6.21.

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/43

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/941 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 1.)

a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalás elfogadásának két exportáló gyártó tekintetében történő visszavonásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: Szerződés),

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

tájékoztatva a tagállamokat,

mivel:

A. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS EGYÉB MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

Az 513/2013/EU rendelettel (3) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok (a továbbiakban: modulok) és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) Európai Unióba (a továbbiakban: Unió) irányuló behozatalára.

(2)

Az exportáló gyártók egy csoportja azzal bízta meg a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamarát (továbbiakban: CCCME), hogy a nevükben nyújtson be árra vonatkozó kötelezettségvállalást a Bizottsághoz, mely kérésnek a CCCME eleget is tett. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás feltételeiből egyértelműen kitűnik, hogy az egyes exportáló gyártók árra vonatkozó egyedi kötelezettségvállalásainak összevonásáról van szó, amelyeket az adminisztráció egyszerűsítése miatt a CCCME koordinál.

(3)

A Bizottság a 2013/423/EU határozattal (4) elfogadta ezt az árra vonatkozó kötelezettségvállalást az ideiglenes dömpingellenes vám tekintetében. Az ideiglenes dömpingellenes vámmal kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadása nyomán szükségessé vált technikai jellegű módosítások végrehajtása érdekében a Bizottság a 748/2013/EU rendelettel (5) módosította az 513/2013/EU rendeletet.

(4)

Az 1238/2013/EU végrehajtási rendelettel (6) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó vagy ott feladott modulok és elemek (a továbbiakban: érintett termékek) Unióba irányuló behozatalára. Az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel (7) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot is kivetett az érintett termékek Unióba irányuló behozatalára.

(5)

Az exportáló gyártók egy csoportja (a továbbiakban: exportáló gyártók) és a CCCME által az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalás módosított változatával kapcsolatos értesítést követően a Bizottság a 2013/707/EU végrehajtási határozattal (8) megerősítette az árra vonatkozó módosított kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) elfogadását a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében. A határozat melléklete felsorolja azokat az exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalást elfogadták. Ezek közé tartoznak a következő vállalatok is:

a)	a BYD (Shangluo) Industrial Co. Ltd a Kínában és az Unióban működő, vele kapcsolatban álló vállalattal együtt, amelyek együttesen a B871 TARIC-kiegészítő kód alá taroznak (a továbbiakban: BYD);

b)	a Yingli Energy (China) Co. Ltd a Kínában és az Unióban működő, vele kapcsolatban álló vállalatokkal együtt, amelyek együttesen a B797 TARIC-kiegészítő kód alá taroznak (a továbbiakban: Yingli).

(6)

A 2014/657/EU végrehajtási határozattal (9) a Bizottság elfogadta az exportáló gyártók és a CCCME által a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó érintett termékekre, azaz a Kínából származó vagy ott feladott, jelenleg az ex 8541 40 90 KN-kód (TARIC-kódok: 8541409021, 8541409029, 8541409031 és 8541409039) alá tartozó, az exportáló gyártók által előállított modulokra és elemekre (a továbbiakban: a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék) vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtásához kapcsolódó pontosításokra irányulóan megfogalmazott javaslatot. A (4) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a kötelezettségvállalással együtt a továbbiakban együttesen: intézkedések.

(7)	Az (EU) 2015/866 végrehajtási rendelettel (10) a Bizottság három exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(8)	Az (EU) 2015/1403 végrehajtási rendelettel (11) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(9)	Az (EU) 2015/2018 végrehajtási rendelettel (12) a Bizottság két exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(10)	A Bizottság a dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (13).

(11)	A Bizottság a kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (14).

(12)	A Bizottság a dömpingellenes és a kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan emellett részleges időközi felülvizsgálatot is indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (15).

(13)	Az (EU) 2016/115 végrehajtási rendelettel (16) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(14)

Az (EU) 2016/185 végrehajtási rendelettel (17) a Bizottság kiterjesztette az 1238/2013/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott érintett termékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – érintett termékek behozatalára.

(15)

Az (EU) 2016/184 végrehajtási rendelettel (18) a Bizottság kiterjesztette az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott érintett termékek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – érintett termékek behozatalára.

(16)	Az (EU) 2016/1045 végrehajtási rendelettel (19) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(17)	Az (EU) 2016/1382 végrehajtási rendelettel (20) a Bizottság öt további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(18)	Az (EU) 2016/1402 végrehajtási rendelettel (21) a Bizottság három további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(19)	Az (EU) 2016/1998 végrehajtási rendelettel (22) a Bizottság öt további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(20)	Az (EU) 2016/2146 végrehajtási rendelettel (23) a Bizottság két további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(21)	A (10)–(12) preambulumbekezdésben említett hatályvesztési és időközi felülvizsgálatokat követően a Bizottság az (EU) 2017/366 (24) és az (EU) 2017/367 (25) végrehajtási rendelettel fenntartotta a hatályban levő intézkedéseket.

(22)	A Bizottság az intézkedések formájára vonatkozóan emellett részleges időközi felülvizsgálatot is indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2017. március 3-án közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (26).

(23)	Az (EU) 2017/454 végrehajtási rendelettel (27) a Bizottság négy exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(24)	Az (EU) 2017/615 végrehajtási határozattal (28) a Bizottság elfogadta az exportáló gyártók egy csoportjának és a CCCME-nek a kötelezettségvállalás végrehajtásával kapcsolatos javaslatát.

B. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI, TOVÁBBÁ A YINGLI ÉS A BYD RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ ÖNKÉNTES VISSZAVONÁS

(25)	A kötelezettségvállalás értelmében bármely exportáló gyártó az alkalmazás ideje alatt bármikor önkéntesen visszavonhatja kötelezettségvállalását.

(26)	A BYD 2017 márciusában arról értesítette a Bizottságot, hogy vissza kívánja vonni kötelezettségvállalását.

(27)	A Yingli 2017 áprilisában arról értesítette a Bizottságot, hogy vissza kívánja vonni kötelezettségvállalását.

C. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELFOGADÁSÁNAK VISSZAVONÁSA ÉS VÉGLEGES VÁMOK KIVETÉSE

(28)

Ezért a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján, továbbá a kötelezettségvállalás feltételeivel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a BYD és a Yingli által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni.

(29)

Ennek megfelelően a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése értelmében az (EU) 2017/367 végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges dömpingellenes vám és az (EU) 2017/366 végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges kiegyenlítő vám e rendelet hatálybalépésének napjától automatikusan alkalmazandó a BYD (TARIC-kiegészítő kód: B871) és a Yingli (TARIC-kiegészítő kód: B797) által gyártott érintett termék Kínából származó vagy ott feladott behozatalára.

(30)

A Bizottság emellett emlékeztet arra, hogy ha a tagállami vámhatóságok arra utaló jeleket találnak, hogy egy kötelezettségvállalási számlán szereplő ár nem felel meg a ténylegesen fizetett árnak, ki kell vizsgálniuk, hogy sérült-e az a követelmény, miszerint a kötelezettségvállalási számlán mindenféle kedvezményt fel kell tüntetni, illetve azt, hogy betartották-e a minimális importárat. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy sérült az említett követelmény, vagy nem tartották be a minimális importárat, a tagállami vámhatóságoknak be kell szedniük az ennek következményeként esedékessé váló vámokat. A tagállami vámhatóságok munkájának a Szerződés 4. cikke (3) bekezdése alapján történő megkönnyítése érdekében a Bizottság a nemzeti eljárások kizárólagos céljából ilyen helyzetekben megosztja a kötelezettségvállalás bizalmas szövegét és egyéb információit.

(31)

Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy az önkéntes visszavonás elfogadása nem érinti a Bizottságra az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja, az (EU) 2017/367 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja, az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja, valamint az (EU) 2017/366 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint átruházott azon hatáskört, hogy az önkéntes visszavonás elfogadása előtt kiállított kötelezettségvállalási számlákat érvénytelenítse, ha olyan tények jutnak a Bizottság tudomására, amelyek alátámasztják ezt az érvénytelenítést.

(32)	Tájékoztatási célból az e rendelet mellékletében szereplő táblázat felsorolja azon exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalásnak a 2013/707/EU végrehajtási határozat általi elfogadása nem változik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság az alábbi vállalatok tekintetében visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását:

Vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Shanghai BYD Co. Ltd

BYD (Shangluo) Industrial Co. Ltd

B871

Yingli Energy (China) Co. Ltd

Baoding Tianwei Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Hainan Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Hengshui Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Tianjin Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Lixian Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Baoding Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd

Beijing Tianneng Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Yingli Energy (Beijing) Co. Ltd

B797

2. cikk

(1) Ha a vámhatóságok arra utaló jeleket találnak, hogy az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja, az (EU) 2017/367 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja, az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint az (EU) 2017/366 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti – eredetileg a 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalást felajánló vállalatok egyike által kiállított – kötelezettségvállalási számlán szereplő ár nem felel meg a fizetett árnak, és hogy emiatt a szóban forgó vállalatok megsérthették a kötelezettségvállalást, a vámhatóságok – amennyiben a nemzeti eljárások lefolytatásának céljából szükséges – felkérhetik a Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalási számla kiállításának napján alkalmazott minimális importár ellenőrzése céljából átadja számukra a kötelezettségvállalás másolatát és egyéb információit.

(2) Amennyiben ezen ellenőrzés során kiderül, hogy a fizetett ár alacsonyabb a minimális importárnál, be kell szedni az (EU) 2016/1036 rendelet 8. cikkének (9) bekezdése és az (EU) 2016/1037 rendelet 13. cikkének (9) bekezdése értelmében ennek következményeként esedékessé váló vámokat.

Amennyiben ezen ellenőrzés során kiderül, hogy a kereskedelmi számlán nem tüntették fel az árengedményeket és kedvezményeket, be kell szedni az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, az (EU) 2017/367 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja, az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint az (EU) 2017/366 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében ennek következményeként esedékessé váló vámokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információk csak az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, az (EU) 2017/367 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja, az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja, valamint az (EU) 2017/366 végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében esedékessé váló vámok érvényesítésének céljára használhatók. Ezzel összefüggésben a tagállami vámhatóságok kizárólag azzal a céllal hozhatják e vámok adósának tudomására ezeket az információkat, hogy az megtarthassa védelemhez való jogát. Az ilyen információkat semmilyen körülmények között nem lehet harmadik felek részére átadni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(3) HL L 152., 2013.6.5., 5. o.

(4) HL L 209., 2013.8.3., 26. o.

(5) HL L 209., 2013.8.3., 1. o.

(6) HL L 325., 2013.12.5., 1. o.

(7) HL L 325., 2013.12.5., 66. o.

(8) HL L 325., 2013.12.5., 214. o.

(9) HL L 270., 2014.9.11., 6. o.

(10) HL L 139., 2015.6.5., 30. o.

(11) HL L 218., 2015.8.19., 1. o.

(12) HL L 295., 2015.11.12., 23. o.

(13) HL C 405., 2015.12.5., 8. o.

(14) HL C 405., 2015.12.5., 20. o.

(15) HL C 405., 2015.12.5., 33. o.

(16) HL L 23., 2016.1.29., 47. o.

(17) HL L 37., 2016.2.12., 76. o.

(18) HL L 37., 2016.2.12., 56. o.

(19) HL L 170., 2016.6.29., 5. o.

(20) HL L 222., 2016.8.17., 10. o.

(21) HL L 228., 2016.8.23., 16. o.

(22) HL L 308., 2016.11.16., 8. o.

(23) HL L 333., 2016.12.8., 4. o.

(24) HL L 56., 2017.3.3., 1. o.

(25) HL L 56., 2017.3.3., 131. o.

(26) HL C 67., 2017.3.3., 16. o.

(27) HL L 71., 2017.3.16., 5. o.

(28) HL L 86., 2017.3.31., 14. o.

MELLÉKLET

A vállalatok listája

A vállalat neve	TARIC-kiegészítő kód
Jiangsu Aide Solar Energy Technology Co. Ltd	B798
Alternative Energy (AE) Solar Co. Ltd	B799
Anhui Chaoqun Power Co. Ltd	B800
Anji DaSol Solar Energy Science & Technology Co. Ltd	B802
Anhui Schutten Solar Energy Co. Ltd Quanjiao Jingkun Trade Co. Ltd	B801
Anhui Titan PV Co. Ltd	B803
Xi'an SunOasis (Prime) Company Limited TBEA SOLAR CO. LTD XINJIANG SANG'O SOLAR EQUIPMENT	B804
Changzhou NESL Solartech Co. Ltd	B806
Changzhou Shangyou Lianyi Electronic Co. Ltd	B807
CHINALAND SOLAR ENERGY CO. LTD	B808
ChangZhou EGing Photovoltaic Technology Co. Ltd	B811
CIXI CITY RIXING ELECTRONICS CO. LTD ANHUI RINENG ZHONGTIAN SEMICONDUCTOR DEVELOPMENT CO. LTD HUOSHAN KEBO ENERGY & TECHNOLOGY CO. LTD	B812
CSG PVtech Co. Ltd	B814
China Sunergy (Nanjing) Co. Ltd CEEG Nanjing Renewable Energy Co. Ltd CEEG (Shanghai) Solar Science Technology Co. Ltd China Sunergy (Yangzhou) Co. Ltd China Sunergy (Shanghai) Co. Ltd	B809
Dongfang Electric (Yixing) MAGI Solar Power Technology Co. Ltd	B816
EOPLLY New Energy Technology Co. Ltd SHANGHAI EBEST SOLAR ENERGY TECHNOLOGY CO. LTD JIANGSU EOPLLY IMPORT & EXPORT CO. LTD	B817
Zheijiang Era Solar Co. Ltd	B818
GD Solar Co. Ltd	B820
Greenway Solar-Tech (Shanghai) Co. Ltd Greenway Solar-Tech (Huaian) Co. Ltd	B821
Guodian Jintech Solar Energy Co. Ltd	B822
Hangzhou Bluesun New Material Co. Ltd	B824
Hanwha SolarOne (Qidong) Co. Ltd	B826
Hengdian Group DMEGC Magnetics Co. Ltd	B827
HENGJI PV-TECH ENERGY CO. LTD	B828
Himin Clean Energy Holdings Co. Ltd	B829
Jiangsu Green Power PV Co. Ltd	B831
Jiangsu Hosun Solar Power Co. Ltd	B832
Jiangsu Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd	B833
Jiangsu Runda PV Co. Ltd	B834
Jiangsu Sainty Photovoltaic Systems Co. Ltd Jiangsu Sainty Machinery Imp. And Exp. Corp. Ltd	B835
Jiangsu Shunfeng Photovoltaic Technology Co. Ltd Changzhou Shunfeng Photovoltaic Materials Co. Ltd Jiangsu Shunfeng Photovoltaic Electronic Power Co. Ltd	B837
Jiangsu Sinski PV Co. Ltd	B838
Jiangsu Sunlink PV Technology Co. Ltd	B839
Jiangsu Zhongchao Solar Technology Co. Ltd	B840
Jiangxi Risun Solar Energy Co. Ltd	B841
Jiangxi LDK Solar Hi-Tech Co. Ltd LDK Solar Hi-Tech (Nanchang) Co. Ltd LDK Solar Hi-Tech (Suzhou) Co. Ltd	B793
Jiangyin Shine Science and Technology Co. Ltd	B843
Jinzhou Yangguang Energy Co. Ltd Jinzhou Huachang Photovoltaic Technology Co. Ltd Jinzhou Jinmao Photovoltaic Technology Co. Ltd Jinzhou Rixin Silicon Materials Co. Ltd Jinzhou Youhua Silicon Materials Co. Ltd	B795
Juli New Energy Co. Ltd	B846
Jumao Photonic (Xiamen) Co. Ltd	B847
King-PV Technology Co. Ltd	B848
Kinve Solar Power Co. Ltd (Maanshan)	B849
Lightway Green New Energy Co. Ltd Lightway Green New Energy(Zhuozhou) Co. Ltd	B851
Nanjing Daqo New Energy Co. Ltd	B853
NICE SUN PV CO. LTD LEVO SOLAR TECHNOLOGY CO. LTD	B854
Ningbo Jinshi Solar Electrical Science & Technology Co. Ltd	B857
Ningbo Komaes Solar Technology Co. Ltd	B858
Ningbo South New Energy Technology Co. Ltd	B861
Ningbo Sunbe Electric Ind Co. Ltd	B862
Ningbo Ulica Solar Science & Technology Co. Ltd	B863
Perfectenergy (Shanghai) Co. Ltd	B864
Perlight Solar Co. Ltd	B865
SHANGHAI ALEX SOLAR ENERGY SCIENCE & TECHNOLOGY CO. LTD SHANGHAI ALEX NEW ENERGY CO. LTD	B870
Shanghai Chaori Solar Energy Science & Technology Co. Ltd	B872
Propsolar (Zhejiang) New Energy Technology Co. Ltd Shanghai Propsolar New Energy Co. Ltd	B873
SHANGHAI SHANGHONG ENERGY TECHNOLOGY CO. LTD	B874
SHANGHAI SOLAR ENERGY S&T CO. LTD Shanghai Shenzhou New Energy Development Co. Ltd Lianyungang Shenzhou New Energy Co. Ltd	B875
Shanghai ST Solar Co. Ltd Jiangsu ST Solar Co. Ltd	B876
Shenzhen Sacred Industry Co. Ltd	B878
Shenzhen Topray Solar Co. Ltd Shanxi Topray Solar Co. Ltd Leshan Topray Cell Co. Ltd	B880
Sopray Energy Co. Ltd Shanghai Sopray New Energy Co. Ltd	B881
SUN EARTH SOLAR POWER CO. LTD NINGBO SUN EARTH SOLAR POWER CO. LTD Ningbo Sun Earth Solar Energy Co. Ltd	B882
SUZHOU SHENGLONG PV-TECH CO. LTD	B883
TDG Holding Co. Ltd	B884
Tianwei New Energy Holdings Co. Ltd Tianwei New Energy (Chengdu) PV Module Co. Ltd Tianwei New Energy (Yangzhou) Co. Ltd	B885
Wenzhou Jingri Electrical and Mechanical Co. Ltd	B886
Shanghai Topsolar Green Energy Co. Ltd	B877
Shenzhen Sungold Solar Co. Ltd	B879
Wuhu Zhongfu PV Co. Ltd	B889
Wuxi Saijing Solar Co. Ltd	B890
Wuxi Shangpin Solar Energy Science and Technology Co. Ltd	B891
Wuxi Solar Innova PV Co. Ltd	B892
Wuxi Taichang Electronic Co. Ltd China Machinery Engineering Wuxi Co. Ltd Wuxi Taichen Machinery & Equipment Co. Ltd	B893
Xi'an Huanghe Photovoltaic Technology Co. Ltd State-run Huanghe Machine-Building Factory Import and Export Corporation Shanghai Huanghe Fengjia Photovoltaic Technology Co. Ltd	B896
Yuhuan BLD Solar Technology Co. Ltd Zhejiang BLD Solar Technology Co. Ltd	B899
Yuhuan Sinosola Science & Technology Co. Ltd	B900
Zhangjiagang City SEG PV Co. Ltd	B902
Zhejiang Fengsheng Electrical Co. Ltd	B903
Zhejiang Global Photovoltaic Technology Co. Ltd	B904
Zhejiang Heda Solar Technology Co. Ltd	B905
Zhejiang Jiutai New Energy Co. Ltd Zhejiang Topoint Photovoltaic Co. Ltd	B906
Zhejiang Kingdom Solar Energy Technic Co. Ltd	B907
Zhejiang Koly Energy Co. Ltd	B908
Zhejiang Mega Solar Energy Co. Ltd Zhejiang Fortune Photovoltaic Co. Ltd	B910
Zhejiang Shuqimeng Photovoltaic Technology Co. Ltd	B911
Zhejiang Shinew Photoelectronic Technology Co. Ltd	B912
Zhejiang Sunflower Light Energy Science & Technology Limited Liability Company Zhejiang Yauchong Light Energy Science & Technology Co. Ltd	B914
Zhejiang Sunrupu New Energy Co. Ltd	B915
Zhejiang Tianming Solar Technology Co. Ltd	B916
Zhejiang Trunsun Solar Co. Ltd Zhejiang Beyondsun PV Co. Ltd	B917
Zhejiang Wanxiang Solar Co. Ltd WANXIANG IMPORT & EXPORT CO. LTD	B918
ZHEJIANG YUANZHONG SOLAR CO. LTD	B920

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/53

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/942 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 1.)

a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Hatályban levő intézkedések

(1)

A 2737/90/EGK tanácsi rendelettel (2) a Tanács 33 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). A 90/480/EGK határozattal (3) a Bizottság elfogadta két fő exportőr kötelezettségvállalásait az intézkedések hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatban.

(2)	A két érintett kínai exportőr kötelezettségvállalásainak visszavonását követően a Tanács a 610/95/EK tanácsi rendelettel módosította a 2737/90/EGK rendeletet (4), és 33 %-os végleges vámot vetett ki a volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára.

(3)	A 771/98/EK tanácsi rendelettel (5) – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – további ötéves időszakra hosszabbították meg ezeket az intézkedéseket.

(4)	A 2268/2004/EK tanácsi rendelettel (6) – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – a Tanács 33 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára.

(5)	Az 1275/2005/EK tanácsi rendelettel (7) a Tanács módosította a termékkör fogalommeghatározását, és a fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbidra is kiterjesztette.

(6)	Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (8) 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Tanács a 287/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (9) újabb ötéves időszakra hosszabbította meg az intézkedéseket.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(7)

A meglévő intézkedések közelgő hatályvesztéséről (10) szóló értesítés közzétételét követően a Bizottsághoz 2015. december 7-én kérelem érkezett ezen intézkedéseknek az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránt (a továbbiakban: felülvizsgálat iránti kérelem).

(8)	A kérelmet hat olyan uniós gyártó (a továbbiakban: kérelmező) nevében nyújtották be, amelyek termelése a volfrám-karbid, a zsugorított volfrám-karbid és a fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid (a továbbiakban: volfrám-karbid) teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(9)	A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg az uniós gazdasági ágazatot ért dömping folytatódását és a kár megismétlődését eredményezné.

1.3. Az eljárás megindítása

(10)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. március 23-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (11) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(11)

Több felhasználó jelezte, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megindítása előtt kérték a Bizottságot, hogy párhuzamosan az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelő időközi felülvizsgálatot is indítson el, amennyiben hatályvesztés felülvizsgálata indul. Ezt az állítást a közzététel után is megismételték.

(12)

Az állításokkal ellentétben azonban nem érkezett ilyen kérelem a Bizottsághoz. A kérdéses felek mindössze azt a kérdést tették fel a Bizottságnak, hogy a dömpingre és a kárra vonatkozó előző ténymegállapítások napjainkban is érvényesek-e. Ezeket a kérdéseket nem kísérte időközi felülvizsgálat megindítása iránti kérelem, mint ahogy a felek semmilyen olyan bizonyítékot nem nyújtottak be, ami alátámasztja a körülmények változásának tartósságát. Csak az a kérelem tekinthető érvényesnek, amelyet a körülmények megváltozásának tartós jellegét igazoló, elegendő bizonyíték támaszt alá.

1.4. Érdekelt felek

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(14)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, amely azt kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták. Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy a vizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtsanak be, illetve kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(15)	A vizsgálat során négy meghallgatást tartottak: kettőt több felhasználó, egyet az uniós gyártók részvételével és egyet a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő jelenlétében egy importáló/felhasználó számára.

a) Mintavétel

(16)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(17)	Tekintettel arra, hogy Kínában nyilvánvalóan sok exportáló gyártó működik, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(18)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(19)	Nyolc kínai exportáló gyártótól (illetve azok csoportjaitól) érkezett mintavételi információ a felkérésre.

(20)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a Bizottság elsőként egy olyan, három gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. Az alaprendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság valamennyi ismert, érintett exportáló gyártó (illetve azok csoportjai), továbbá a kínai hatóságok véleményét is kikérte a minta kiválasztásával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel.

(21)

Kérdőíveket küldtek ki a mintában szereplő három exportáló gyártónak (illetve azok csoportjainak), de egyik sem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a kért információkat. Ezért annak érdekében, hogy megállapíthassák a dömping és károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a Bizottság szolgálatai szükségesnek ítélték meg az együttműködés kezdeményezését a mintavételi információkat benyújtó többi exportáló gyártóval (vagy azok csoportjaival). Valamennyi ismert, érintett exportáló gyártó (illetve azok csoportjai), továbbá a kínai hatóságok véleményét is kikérték az új mintáról. Nem érkezett észrevétel. Ezért a kérdőíveket kiküldték a többi exportáló gyártónak (illetve azok csoportjainak). Mindazonáltal egyik kínai exportáló gyártó (illetve azok csoportjai) sem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a kért információkat.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(22)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy meghatározott egy uniós gyártókból álló, ideiglenes mintát. A felülvizsgálat iránti kérelem szerint kilenc volfrámkarbid-gyártó van az Unióban, közülük hat a szabadpiacra, három pedig elsősorban belső felhasználásra végez gyártást. A szabadpiacra gyártó mind a hat (a teljes uniós termelés 65 %-át képviselő) uniós gyártó, illetve uniós gyártócsoport jelentkezett az eljárás megindítását megelőzően. A Bizottság úgy határozott, hogy mind a hat gyártót bevonja a mintába. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából kellően reprezentatívnak ítélték.

(23)	A legfőképp a kötött piacra termelő három gyártó ugyan nem működött együtt, de nem ellenezte a vizsgálatot.

Mintavétel az importőrök/felhasználók körében

(24)	A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – megkeresett és felkért tíz ismert importőrt/felhasználót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(25)	Határidőn belül hét vállalat jelentkezett, és mindegyiküknek elküldték a kérdőívet. Mind a hét vállalat felhasználó volt.

b) A kérdőívre adott válaszok

(26)	A Bizottság a mintában szereplő hat uniós gyártónak, hét ismert felhasználónak, nyolc kínai exportáló gyártónak (illetve azok csoportjainak) és lehetséges analóg országok (Kanada, Japán és az Amerikai Egyesült Államok) húsz ismert gyártójának küldött kérdőíveket.

(27)

A Bizottság hat uniós gyártótól, nyolc felhasználótól (kettő kapcsolatban áll egymással), és a lehetséges analóg országok közül az Amerikai Egyesült Államok, valamint Japán egy-egy gyártójától kapott kitöltött kérdőívet. Egyetlen kínai exportáló gyártó (illetve azok csoportjai) sem töltötte (töltötték) ki a kérdőívet.

(28)	Jelentkezett egy, nem vasfémekkel foglalkozó német társulás, amely támogatta az intézkedések további alkalmazását.

c) Ellenőrző látogatások

(29)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

Uniós gyártók

—	Eurotungstène Poudres SA, Grenoble, Franciaország

—	Global Tungsten & Powders spol. s r.o., Bruntál, Cseh Köztársaság

—	H. C. Starck GmbH & Co. KG, Goslar, Németország

—	Tikomet Oy, Jyväskylä, Finnország

—	Treibacher Industrie AG, Althofen, Ausztria

—	Wolfram Bergbau und Hütten-GmbH Nfg. KG, St. Peter, Ausztria

Felhasználók

—	Atlas Copco Secoroc AB, Fagersta, Svédország

—	Betek GmbH & Co. KG, Aichhalden, Németország

—	Gühring KG, Albstadt, Németország

—	Konrad Friedrichs GmbH & Co. KG, Kulmbach, Németország

—	Technogenia SAS, Sait-Jorioz, Franciaország

Gyártó az analóg országban

—	Global Tungsten & Powders Corp., Towanda, Amerikai Egyesült Államok.

1.5. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(30)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(31)	Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg a 2849 90 30 és ex 3824 30 00 KN-kód (TARIC-kód: 3824300010) alá tartozó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(32)

A volfrám-karbid, a zsugorított volfrám-karbid és a fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid a szén és a volfrám hőkezeléssel előállított vegyületei. Ezek a termékek köztes termékek, amelyeket alapanyagként használnak olyan keményfém-alkotóelemek gyártásában, mint a cementált karbid vágószerszámok és a nagy tűrőképességű alkotóelemek, a kopásálló bevonatokban, az olajipari fúrófejeknél és bányászati eszközöknél, valamint a fémek húzásához és domborításához használt süllyesztékekhez és sajtolószerszámokhoz.

(33)

A figyelembe vett időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióban ún. primer gyártási eljárással „primer” nyersanyagokból” (ércből, koncentrátumból, ammónium-paravolframátból [APT] és oxidból), újrahasznosítással pedig hulladékból állították elő. A keményfém-hulladék a keményfém-gyártó vállalatok gyártási folyamatának és a szerszámgépgyártás folyamatának részeként, valamint a keményfém termékek végfelhasználóinál keletkezik. A volfrámiparban a fémhulladék kémiai újrahasznosítással vagy cinkvisszanyeréssel hasznosítható újra.

(34)	A primer volfrám és a kémiai újrahasznosítással előállított volfrám fizikai és kémiai tulajdonságai és felhasználása egyaránt megegyezik. Ezenfelül a gyártási folyamat során nem különítik el a primer nyersanyagokból és fémhulladékból előállított volfrám-karbidot.

(35)	A cinkvisszanyerési eljárás során fémporokkal, például kobalttal kevert volfrám-karbid keletkezik. Ez a gyártási folyamat fizikai-mechanikai újrahasznosítási eljárás, amelynek során a fémhulladék minősége határozza meg a volfrám-karbid minőségét.

(36)	Számos érdekelt fél jelezte, hogy mivel a cinkkel visszanyert porok és a primer nyersanyagokból kinyert volfrám-karbid gyártási költségei, keresleti szintje, vásárlói és alkalmazási területei különböznek, a cinkkel visszanyert porokra nem kellene kiterjednie a vizsgálatnak.

(37)

A cinkkel visszanyert porok az e vizsgálat tárgyát képező három terméktípus egyikének, a fémporral összekevert volfrám-karbidnak a leírása alá tartoznak. A jelenlegi vizsgálat megállapította, hogy a cinkkel visszanyert por kémiai tisztasága alacsonyabb, szemcseméret-eloszlása pedig szélesebb, mint a primer nyersanyagból vagy a kémiai újrahasznosítás révén volfrámhulladékból előállított volfrám-karbidé. Az előállított por minősége a felhasznált hulladék minőségétől függ. Noha a cinkkel visszanyert porok nem használhatók fel minden alkalmazási területen volfrám-karbidként, alkalmasak bizonyos keményfém eszközök előállítására. Ennélfogva megállapítást nyert, hogy a volfrám-karbid e típusa a primer nyersanyagokból, illetve a kémiai újrahasznosítás révén hulladékból előállított volfrám-karbidhoz hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel és alkalmazási területekkel rendelkezik. Ezenfelül a (36) preambulumbekezdésben említett egyéb elemek, mint a gyártási költségek és a kereslet nem lényegesek a felülvizsgálat tárgyát képező termék meghatározása szempontjából. Ami pedig a cinkkel visszanyert porok különböző állítólagos vásárlóit illeti, a vizsgálat feltárta, hogy az ezzel érvelő érdekelt felek közül három ténylegesen e terméktípus és a volfrám-karbid felhasználói voltak. Az állítást ezért elutasították.

(38)

Több érdekelt fél érvelt azzal, hogy a jelenlegi vizsgálatnak nem szabad kiterjednie a hulladékból előállított volfrám-karbidra. Azt állították, hogy a Kínából importált, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket szinte kizárólag primer nyersanyagból állítják elő, míg az uniós gazdasági ágazat újrafeldolgozott anyagból is előállít volfrám-karbidot. Az említett felek azt is állították, hogy a volfrám-karbid előállítási költsége függ a felhasznált nyersanyagtól, és hogy a hulladék összegyűjtése, szállítása és feldolgozása eltérő költségszerkezetet eredményez.

(39)

A felhasznált nyersanyagtól (primer nyersanyag vagy hulladék) függő előállítási költség nem a termék meghatározása, hanem annak technikai, fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint alap felhasználási területei szempontjából lényeges. Továbbá, ahogyan az uniós gazdasági ágazat gyártási folyamatának vizsgálata során megerősítést nyert, hogy nem különítik el a primer nyersanyagból és a hulladékból előállított volfrám-karbidot. Az uniós gyártók között van, amelyik csak primer nyersanyagot használ fel a gyártási folyamat során, míg mások hulladékot is. A (34) preambulumbekezdésben említettek szerint a primer nyersanyagból és hulladékból előállított volfrám-karbid fizikai-kémiai tulajdonságai és felhasználása megegyezik. Mindenesetre a (21) preambulumbekezdésben említettek szerint egyik kínai exportáló gyártó sem töltötte ki a kérdőívet. A Bizottságnak ezért nem volt lehetősége értékelni gyártási folyamataikat és az Unióba exportált terméktípusokat. Ilyenformán elutasították azt az állítást, hogy a jelenlegi vizsgálatnak ne legyen tárgya a hulladékból előállított volfrám-karbid.

(40)

Az egyik felhasználó azt állította, hogy a vizsgálatnak figyelembe kell vennie a volfrám-karbid különböző kereskedelmi tulajdonságait, mivel annak különféle fajtái (például ultrafinom, standard és magas hőmérsékleten karburizált fajták) hatással vannak az árakra és azok összehasonlíthatóságára. Azt is állították továbbá, hogy a kínai exportáló gyártók a standard fajtára szakosodtak, míg az uniós gazdasági ágazat valamennyi fajtát előállítja.

(41)

Ez az állítás nem volt megalapozott, és nem nyert megerősítést a vizsgálat során. A kérdéses felhasználó nem támasztotta alá az állítását a különféle terméktípusok/-minőségek közötti jelentős árkülönbségre utaló bizonyítékokkal. Az állítást ezen túlmenően a vizsgálat során gyűjtött információk sem erősítették meg. Sőt, a (21) preambulumbekezdésben említettek szerint egyik kínai exportáló gyártó sem küldött vissza kitöltött kérdőívet. A Bizottság ezért többek között nem tudta felmérni, hogy milyen típusú termékeket gyártanak, illetve milyen költségszerkezettel és értékesítési árakkal dolgoznak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

2.2. A hasonló termék

(42)

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az exportáló gyártók által gyártott és az Uniónak értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék fizikai-kémiai tulajdonságát és felhasználását tekintve azonos az uniós gyártók által előállított és az Unió piacán értékesített, illetve az analóg országban előállított és értékesített termékkel.

(43)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló terméknek minősülnek.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1. Dömping

Analóg ország

(44)

Az eredeti vizsgálatban egyik kínai exportáló gyártót sem részesítették piacgazdasági elbánásban. Valamennyi exportáló gyártó esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának értelmében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. Ehhez ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(45)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálatokban az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA) választották analóg országnak. A jelenlegi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság ismét az USA-t javasolta analóg országnak, és felkérte az érdekelt feleket, hogy küldjék meg észrevételeiket.

(46)

A Bizottság más lehetséges analóg országokban is törekedett együttműködésre, és kapcsolatba lépett a volfrám-karbid Japánban és Kanadában működő ismert gyártóival, akiket egyúttal arra is felkért, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges információkat. A Bizottság felvette a kapcsolatot Izrael, Japán, az USA, Kanada, a Koreai Köztársaság, India és az Oroszországi Föderáció hatóságaival, és tájékoztatást kért a volfrám-karbid előállításának helyzetéről a saját országukban. A Bizottság Kanadától, Japántól és az USA-tól kapott tájékoztatást mintegy 20 olyan ismert gyártóról, amelyek hasonló terméket állítanak elő az említett országokban, és amelyekkel felvették a kapcsolatot, és felkérték őket a kérdőív kitöltésére. Mindössze egy egyesült államokbeli és egy japán gyártó jelentkezett, illetve nyújtotta be a kért információkat.

(47)	Az USA és Japán piaca a belföldi gyártók számát, a hatályban levő dömpingellenes intézkedések hiányát és a Kínából érkező jelentős mennyiségű behozatalt tekintve hasonló jellemzőkkel bír. Ez azt jelezte, hogy mindkét piac versenyképes.

(48)	Ugyanakkor míg a japán gyártó csak elenyésző mennyiséget értékesített a hasonló termékből belföldi piacán, az egyesült államokbeli gyártó nagy mennyiségben tette mindezt belföldi piacán a felülvizsgálati időszakban.

(49)

Noha több fél jelezte, hogy az egyesült államokbeli gyártó kapcsolatban áll az uniós gazdasági ágazattal, ez a tény önmagában nem akadály, hogy az USA-t analóg országnak válasszák ki. Valójában egyetlen fél sem nyújtott be bizonyítékot arra nézve, hogy ebben az esetben ez a kapcsolat hatással lenne az USA belföldi áraira, és hogy ebből következően az USA nem lenne megfelelő analóg ország.

(50)

Több érdekelt fél továbbá azt állította, hogy nem vették figyelembe az USA-ban használt gyártási módszereket, különösen azt, hogy a volfrám-karbidot primer nyersanyagból vagy hulladékból állítják-e elő (lásd a (33) preambulumbekezdés tartalmát). Ezek a felek azt állították, hogy ezek a különféle gyártási módszerek hatással vannak a keresletre és az árakra az USA piacán, amit figyelembe kell venni. Ezen túlmenően azt is állították, hogy az USA-ban jellemző árak kifejezetten magasak, mivel az ottani gyártók magas szerződéses árakon dolgoznak a hadseregnek.

(51)

A (34) preambulumbekezdésben már említettek szerint a primer nyersanyagból és hulladékból előállított volfrám-karbid fizikai-kémiai tulajdonságai és felhasználása megegyezik. Így tehát az USA-ban sem tettek különbséget a primer nyersanyagból és hulladékból előállított volfrám-karbid között a gyártási folyamat során. A vizsgálat ezenfelül azt is feltárta, hogy a gyártási folyamat nem befolyásolja a keresletet és az árakat.

(52)	Sőt, miközben a volfrám-karbidot ténylegesen katonai alkalmazási területeken használják fel, a vizsgálat során gyűjtött információk alapján nem volt bizonyíték arra, hogy a kormányzattal való bármilyen együttműködésnek hatása lenne az analóg piaci gyártó belföldi árára.

(53)	Végül pedig az érdekelt felek nem javasoltak alternatív analóg országot.

(54)	Az USA analóg piacként való megfelelőségét vitató érveket ezért elutasították.

(55)

A fentiek alapján, figyelembe véve az analóg országok gyártóinak belföldi piacán értékesített mennyiségeket a kiválasztás során, mivel az USA-t az eredeti vizsgálatban is analóg országként használták, és mert a Bizottság nem kapott semmilyen észrevételt az analóg piacként való megfelelőségét vitató érdekelt felektől, az Egyesült Államokat megfelelő analóg országnak tekintették.

(56)	Az érdekelt feleket értesítették a kiválasztásról. Nem érkezett észrevétel.

Rendes érték

(57)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a hasonló termék analóg ország gyártója általi piaci értékesítésének összmennyisége a belföldi piac esetében reprezentatív volt-e a felülvizsgálati időszak alatt. A szóban forgó értékesítést akkor tekintik reprezentatívnak, ha a független vevők részére történt értékesítés összmennyisége eléri a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a felülvizsgálati időszak alatt, ahogy az a (111) preambulumbekezdésben megállapításra került. Ennek alapján a hasonló termék analóg országbeli gyártó általi belföldi piacon történő összértékesítése reprezentatív volt.

(58)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta az analóg ország gyártója tekintetében, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései nyereségesek voltak-e a felülvizsgálati időszak alatt, és ilyen módon az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e.

(59)	A hasonló termék nyereséges értékesítésének volumene kevesebb mint 80 %-át tette ki a hasonló termék teljes értékesítési volumenének, így a rendes érték alapjául a kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számított tényleges belföldi ár szolgált.

Exportár

(60)

A (21) preambulumbekezdésben említettek szerint mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az exportárat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg, vagyis a Kínából volfrám-karbidot importáló felhasználóktól kapott adatokkal felülvizsgált Eurostat-információk alapján.

(61)

Az aktív feldolgozási rendszer (12) és a normál rendszer keretében is érkezett Kínából kivitel. A (111) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint mivel a normál rendszer szerint zajló kivitel az uniós piaci részesedés mindössze 0,1 %-a volt a felülvizsgálati időszak alatt, ezért az elenyészőnek volt tekinthető, és a számításokat az exportáron kizárólag az aktív feldolgozási eljárás szerint végezték el.

Összehasonlítás

(62)

A Bizottság összehasonlította a rendes értéket és a gyártelepi alapon megállapított exportárat. Ahol a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények, azaz például a felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk alapján a (belföldi és tengeri) fuvarozási költségek és az 5 %-os (2015 májusában hatályon kívül helyezett) exportadó figyelembevétele érdekében végzett kiigazításokat.

(63)

Több érdekelt fél állította, hogy a kínai gyártók versenyelőnnyel rendelkeznek a nyersanyag, nevezetesen az APT árát illetően, és ilyen módon az alacsonyabb előállítási költségek tekintetében. Ezt az állítást a közzététel után is megismételték. Azt is állították, hogy a kínai exportáló gyártóknak hatékonyabb a gyártási folyamatuk és a méretgazdaságosságuk. Ezeket az elemeket figyelembe kell venni a dömpingkülönbözet kiszámítása során.

(64)

A (21) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint egyik kínai exportáló gyártó (illetve azok csoportjai) sem küldött vissza kitöltött kérdőívet a Bizottság részére. Ezenfelül ezen érdekelt felek közül egyik sem bocsátott rendelkezésre olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta állításukat. Ezért az analóg ország gyártójához képest semmilyen állítólagos versenyelőnyt nem volt lehetőség értékelni a kínai gyártók gyártási folyamatában. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(65)	A közzétételt követően több felhasználó állította, hogy a dömping és a kárkülönbözet kiszámítása során figyelembe kell venni a felhasználási célú minőségi különbségeket, a termelési költségeket és az értékesítést.

(66)

E tekintetben – amint azt a (34) és (37) preambulumbekezdés kifejti – a három terméktípus hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel és alkalmazási területekkel rendelkezik. Ezenfelül a (21) preambulumbekezdésben említettek szerint egyik kínai exportáló gyártó sem küldött vissza kitöltött kérdőívet. A Bizottság ezért egyebek mellett azt sem tudta felmérni, hogy milyen típusú termékeket gyártanak, azok milyen minőségi és végfelhasználási különbségekkel bírnak, illetve milyen költségszerkezettel és értékesítési árakkal rendelkeznek. Ezért elutasították ezt az állítást.

(67)	Ezenkívül több felhasználó állította, hogy a közzététel után a Bizottság nem használt termékkódokat a vizsgálatban, és ilyen módon eltért szokásos gyakorlatától.

(68)	Az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem szükséges különféle termékkódokat használni annak érdekében, hogy a terméktípusok között különbséget tegyenek többek között a dömpingkülönbözetek kiszámítása érdekében.

(69)

A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy nem történt olyan ténybeli változás, amely indokolttá tenné az alkalmazott eredeti módszertantól való eltérést. Ezenfelül a (21) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt nem volt lehetőség terméktípusonkénti összehasonlítást végezni az analóg piacon előállított és értékesített termék és a Kínából az Unióba exportált termék között. Az állítást ezért elutasították.

Dömpingkülönbözet

(70)	A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze a fentiek szerint megállapított exportár súlyozott átlagával.

(71)	Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve több mint 40 % volt.

(72)	Számos érdekelt fél állította, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a kínai exportáló gyártók a downstream termékek gyártására való átállásuk miatt dömpingáron értékesítenék termékeiket.

(73)

Fontos megjegyezni, hogy a (71) preambulumbekezdésben megállapításra került dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkében meghatározott módszertannak megfelelően határozták meg. Egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt és bocsátotta rendelkezésre a dömpingkülönbözetek kiszámításához szükséges információkat. A kérdéses felek ezenfelül nem támasztották alá bizonyítékokkal állításukat. Az állítást elutasították.

(74)	Több érdekelt fél állította, hogy a kínai exportáló gyártóktól és az analóg ország gyártójától kért adatok hiányosak, és nem alkalmasak a terméktípus szerinti megfelelő összehasonlításra. Azt állították, hogy az adatokat terméktípus szerint kellett volna összegyűjteni.

(75)

Ezt azt állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal. A vizsgálat során ugyanúgy megállapítást nyert, mint az ugyanezzel a termékkel kapcsolatos előző vizsgálatokban, hogy a volfrám-karbid típusai/minőségi jellemzői közti különbségek nem befolyásolják jelentősen a költségeket és az árakat. A kérdéses felhasználók ezenfelül nem támasztották alá a különféle terméktípusok/-minőségek közötti ilyen jelentős árkülönbségre utaló bizonyítékokkal állításukat. Ezen túlmenően, a (21) preambulumbekezdésben említettek szerint egyik kínai exportáló gyártó sem küldött vissza kitöltött kérdőívet, és ezért a Bizottság nem tudta megállapítani a kínai exportáló gyártók által előállított termékek típusát, mint ahogy azt sem, hogy azok hatással vannak-e a költségekre és árakra. Az állítást elutasították.

3.2. A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(76)

A Bizottság annak meghatározásához, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán valószínűsíthető-e a dömping megismétlődése, az alábbi tényezőket elemezte: i. termelés, termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában, ii. nyersanyagok készletfelhalmozása és a dúsított volfrámra kivetett exportadó, iii. kínai kivitel és az uniós piac vonzereje, iv. a felhasználás alakulása Kínában és az ország többi fő exportpiacán.

3.2.1. Termelés, termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(77)

mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a termelést, a termelési kapacitást és a szabad kapacitást az alaprendelet 18. cikkével összhangban rendelkezésre álló tények, és az alábbi források alapján állapították meg: i. az exportáló gyártók mintavétele során összegyűjtött információk, ii. a felülvizsgálat iránti kérelemben feltüntetett információk (a kérelmező piaci értesülései alapján) és iii. nyilvánosan rendelkezésre álló információk alapján, azaz a globális acélpiac, a nemvasfém- és hulladékfém-piacok piaci információival foglalkozó Metal Bulletin alapján.

(78)

A felülvizsgálati időszak alatt becslések szerint mintegy 30 000 tonna volfrám-karbidot állítottak elő Kínában; a termelési kapacitás mintegy 42 000–50 000 tonna, a szabad kapacitás pedig ilyenformán 12 000–20 000 tonna volt. A becsült szabad kapacitás ebből következően az uniós felhasználás 94 és 156 % között volt a felülvizsgálati időszak alatt (ahogy az a (107) preambulumbekezdésben megállapításra került).

3.2.2. Nyersanyagok készletfelhalmozása és a dúsított volfrámra kivetett exportadó

(79)

A nyilvánosan elérhető információk (13) alapján a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt és után Kína több mint 25 000 tonna volfrám-karbid előállításához elegendő készlettel rendelkezett a nyersanyagokból (APT-ből és dúsított volfrámból), amely készlet rövid távon jelentős volumen előállítását teszi lehetővé. A vizsgálat nem állapított meg arra utaló jelet, hogy a volfrám-karbid világszintű kereslete nőne, és ami indokolná az említett nyersanyagokból való előállítását.

(80)	Ezen túlmenően a világ volfrámérc-tartalékának 60 %-a Kína felügyelete alatt áll, amely ezzel párhuzamosan 20 %-os exportadót szed be a dúsított volfrám után (14).

3.2.3. Kínai kivitel és az uniós piac vonzereje

(81)

A kínai exportvolumeneket és az uniós piac vonzerejét az alaprendelet 18. cikkével összhangban rendelkezésre álló tények, és az alábbi források alapján állapították meg: i. kínai exportstatisztikai adatbázis, ii. a Kínából volfrám-karbidot importáló felhasználóktól kapott adatokkal felülvizsgált Eurostat-információk a (106) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint, iii. az exportáló gyártók mintavétele során összegyűjtött információk, iv. a kínai azonnali piacok áraival a vizsgálat során összegyűjtött információk, valamint v. a vizsgálat során gyűjtött, Japánnak készített kínai árajánlat.

(82)	A főbb ismert kínai exportáló gyártók az általuk gyártott mennyiség mintegy 20 %-át exportálták a felülvizsgálat tárgyát képező termékből, és az Unióba és a többi harmadik országba (Japán, Koreai Köztársaság, USA stb.) irányuló export aránya körülbelül 1:3-hoz volt.

(83)	Ezen túlmenően a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportja a többi harmadik országba 10 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(84)

A hatályban levő dömpingellenes intézkedések ellenére Kína továbbra is az Unió legnagyobb volfrám-karbid-exportáló országa maradt. A felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai importja a felülvizsgálati időszakban valóban több mint ötszöröse (406 %-a) volt a 2012-es importnak, ami az uniós piaci részesedés 6,9 százalékpontos emelkedésére utalt (ahogy az a (109) preambulumbekezdésben megállapításra került, a 2012. évi 2,0 %-os értékről 8,9 %-ra emelkedett a felülvizsgálati időszakban). Mindez jól jelzi a folyamatos kínai érdeket az Unió piacán. Japán után az Unió Kína második legnagyobb volfrám-karbid-exportpiaca.

(85)	Az uniós piac vonzerejének ár vonatkozásában történő értékelése céljából összehasonlították Kína Uniónak felszámított exportárait a kínai belföldi árakkal és más harmadik országokat érintő exportáraival.

(86)	A kínai belföldi átlagárak akár 19 %-kal alacsonyabbak voltak a felülvizsgálati időszakban, mint Kína Uniónak felszámított exportárai.

(87)	A más harmadik piacokra irányuló kínai export felszámított árai akár 25 %-kal alacsonyabbak voltak a felülvizsgálati időszakban, mint Kína Uniónak felszámított exportárai.

(88)	Az a tény, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Uniónak felszámított exportárai magasabbak voltak a felülvizsgálati időszakban, mint a kínai belföldi árak és a más harmadik piacokra irányuló exportárak, határozottan utal arra, hogy az uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(89)

Emellett meg kell jegyezni, hogy annak ellenére, hogy más harmadik országokban nincsenek dömpingellenes vámok, az Unió továbbra is Kína második legnagyobb volfrámkarbid-exportpiaca Japán után, amint az a (84) preambulumbekezdésben említésre került. Ezen túlmenően a közzététel utáni benyújtás során több felhasználó egyetértett abban, hogy a kínai termékre mindig is lesz kereslet az uniós piacon.

(90)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós piac vonzerejének szintje nagyon alacsony a kínai gyártók számára. A felek állítása szerint ezt megerősíti az a tény, hogy az elmúlt tíz évben a kínai exportáló gyártók nem alkalmaztak semmilyen kijátszási vagy visszanyerési módszert, nem növelték jelentősen az exportjukat, illetve piaci részesedésüket az uniós piacon, illetve nem csökkentették az Uniónak felszámított exportáraikat.

(91)

Noha a kijátszás vagy visszanyerés valóban olyan mutatók, amelyek utalhatnak arra, hogy bizonyos exportáló gyártók érdeklődést mutatnak-e egy konkrét piac iránt a hatályban levő intézkedések ellenére, önmagukban nem lényegesek az ilyen piac vonzerejének harmadik országok importjának vonatkozásában történő meghatározásához. A felek többi állítását sem tudták megerősíteni a vizsgálat ténymegállapításai, amelyek – ahogy azt a (109) és (114) preambulumbekezdés kifejti, a kínai exportáló gyártók piaci részesedésének növekedését, valamint az Uniónak felszámított exportáraik csökkenését állapították meg a figyelembe vett időszakra nézve. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(92)	Több érdekelt fél állította, hogy egyetlen más piacon sem alkalmaznak dömpingellenes vámokat a volfrám-karbidra, így az intézkedések hatályvesztése esetén nem valószínű, hogy a szabad kapacitás egy részét az Unióba irányuló export növelésére használják.

(93)

Egyrészt a kínai exportáló gyártók már eleve exportálhattak ezekbe a harmadik országokba dömpingellenes vámok nélkül. Másrészt a (107) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint az uniós piacon a felhasználás 15 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Harmadrészt a (111) és (112) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínából érkező behozatal nagy többsége aktív feldolgozási eljárás tárgyát képezi (vámok nélkül), ami a figyelembe vett időszak alatt 477 %-kal nőtt. Ezért a dömpingellenes vámok megszüntetése esetén az Unióba irányuló kínai export valószínűleg nőni fog. Az érvelést a Bizottság elutasította.

3.2.4. A felhasználás alakulása Kínában és az ország többi fő exportpiacán

(94)

A kínai belföldi felhasználás valószínűsíthető alakulását tekintve a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely a kínai belső kereslet bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. A volfrám-karbid Unióba (406 %) és más harmadik országokba (10 %) irányuló kínai exportjának növekedését követően (a (83) és (84) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai belső kereslet nem képes felvenni a rendelkezésre álló szabad kapacitást.

(95)

A felhasználás Kína többi fő exportpiacán (Japánban, a Koreai Köztársaságban és az USA-ban) valószínűsíthető alakulását tekintve a vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely e piacok belső keresletének bármilyen jelentős növekedésére utalna a közeljövőben. Az ezekbe az országokba irányuló kínai exportvolumen növekedése 8 %-os volt a figyelembe vett időszak alatt, az USA-ba irányuló kínai exportvolumenek azonban 35 %-kal csökkentek ugyanebben az időszakban. Figyelembe véve azt, hogy Kína a világ legnagyobb volfrámgyártója (a (192) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint), és még ha ezeknek az országoknak a belföldi termelése és importadatai nem is ismertek, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a piacok nem tudják felvenni a rendelkezésre álló kínai szabad kapacitás jelentős részét.

3.2.5. Következtetés

(96)

Összefoglalva: a felülvizsgálati időszakban meghatározott dömpingkülönbözet, a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitás, valamint az uniós piac megállapított vonzereje egyfelől jelzi, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése vélhetőleg a dömping folytatódását eredményezné, másfelől azt mutatja, hogy jelentős mennyiségekben érkezik majd dömpingelt kivitel az uniós piacra. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy ha a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék, fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának.

4. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(97)

Az Unióban a hasonló termékek kilenc vállalat vagy vállalatcsoport állítja elő, közülük hat a szabadpiacra gyárt és ott értékesít, a maradék három pedig elsősorban továbbfeldolgozott termékek nyersanyagaként (belső felhasználásra) állít elő volfrám-karbidot. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(98)

Az egyik felhasználó rávilágított arra, hogy az uniós gyártók egyike a jelenlegi vizsgálatban érintett KN-kódoktól eltérő kódot (8101 10 00) használ, amikor a termékeit az Unióban értékesíti. Ebből kifolyólag ez az uniós gyártó nem lehet az uniós gazdasági ágazat szereplője a (97) preambulumbekezdésben rögzítettek szerint.

(99)

A termékek Unióban történő értékesítése során használt KN-kódok nem lényegesek a felülvizsgálat tárgyát képező termék és az uniós gazdasági ágazat meghatározása szempontjából. Ami számít, az az, hogy az uniós gyártók által előállított termék a (31) preambulumbekezdésben említett, a felülvizsgálat tárgyát képező termék kategóriájába tartozik-e. A vizsgálat megállapította, hogy a szóban forgó uniós gyártó által előállított termék az említett kategóriába tartozik. Következésképpen ez az uniós gyártó a (97) preambulumbekezdésben rögzítetteknek megfelelően része az uniós gazdasági ágazatnak.

4.2. Uniós felhasználás

(100)

A (97) preambulumbekezdésben említettek szerint egyes uniós gyártók elsősorban belső felhasználásra, azaz különféle továbbfeldolgozott termékek primer nyersanyagaként állítják elő a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, ezért a belső és szabadpiaci felhasználást külön elemezték.

(101)

A belső és a szabadpiac közötti különbségtétel azért releváns a kárelemzés szempontjából, mivel a belső felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben a behozatallal, továbbá mivel a transzferárakat különféle árpolitikák mentén a csoportokon belül rögzítik, így azok nem megbízhatóak. Ezzel szemben a szabadpiacra szánt termelés közvetlen versenyben áll a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalával, és az árak szabadpiaci árak.

(102)

Az együttműködő uniós gyártók és az uniós gazdasági ágazat teljes (belső és szabadpiaci) tevékenységével foglalkozó kérelmező által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a teljes uniós termelés mintegy 31 %-át belső felhasználásra szánják.

(103)

Ezen túlmenően a szabadpiacon az uniós gazdasági ágazat normál megállapodások (az uniós gazdasági ágazat tulajdonában van a nyersanyag) és nyersanyag-feldolgozási megállapodások (a volfrám-karbid az ügyfél tulajdona, aki feldolgozási díjat fizet az uniós gyártóknak a nyersanyag volfrám-karbiddá alakításáért) alapján végez gyártást. A nyersanyag-feldolgozási megállapodásokat újrahasznosítási tevékenységekhez használják, amelyekhez az ügyfelek feldolgozás céljából biztosítják a hulladékot az uniós gazdasági ágazat számára. A felülvizsgálati időszak alatt a teljes termelési volumen 23 %-át nyersanyag-feldolgozási megállapodás részeként állították elő, aminek 89 %-át az uniós piacra szánták. Ebből következik, hogy a szabadpiacra szánt normál termelés a teljes gyártás mintegy 46 %-a.

4.2.1. Belső felhasználás

(104)

A Bizottság az uniós belső felhasználást az Unióban működő összes ismert gyártó általi belső felhasználás és az uniós piacon általuk végzett kötött értékesítés alapján állapította meg. Ezek alapján az uniós belső felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Belső felhasználás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Belső felhasználás (tonna)	2 249	2 461	2 599	2 653
Index (2012 = 100)	100	109	116	118
Forrás: Kitöltött kérdőívek, a kérelmező által benyújtott adatok és Eurostat.

(105)

A figyelembe vett időszak alatt az Unió belső felhasználása 18 %-kal nőtt, és elérte a 2 653 tonnát a felülvizsgálati időszak során.

4.2.2. Szabadpiaci felhasználás

(106)

A Bizottság az uniós szabadpiaci felhasználást a) az Unióban működő összes ismert gyártó szabad értékesítési volumene, valamint b) az Eurostat által jelentett, az Unióba irányuló valamennyi behozatali volumen alapján állapította meg. Kínával kapcsolatosan az Eurostattól származó behozatali volumeneket felülvizsgálták az együttműködő felhasználók által visszaküldött kitöltött ellenőrzött kérdőívek alapján, mivel ezek magasabb behozatali volumenekről számoltak be, mint az Eurostat.

(107)

Ezek alapján az uniós szabadpiaci felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Szabadpiaci felhasználás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Szabadpiaci felhasználás (tonna)	11 151	11 778	13 815	12 814
Index (2012 = 100)	100	106	124	115
Forrás: Kitöltött kérdőívek és az Eurostat.

(108)

Az uniós szabadpiaci felhasználás 24 %-kal nőtt 2012 és 2014 között, majd a felülvizsgálati időszakban 7 %-kal csökkent 2014-gyel összehasonlítva, elérve a 12 814 tonnát. A figyelembe vett időszakban a felhasználás összességében 15 %-kal nőtt a szabadpiacon.

4.3. Az érintett országból érkező behozatal

4.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(109)

A Bizottság a behozatali volument az együttműködő felhasználók által visszaküldött kitöltött ellenőrzött kérdőívekkel felülvizsgált Eurostat-adatok alapján határozta meg, mivel ezek a felhasználók magasabb behozatali volumenekről számoltak be, mint az Eurostat – ahogyan az a (106) preambulumbekezdésben említésre került. Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Kínai behozatal (tonna)	225	303	905	1 140
Index (2012 = 100)	100	135	402	506
Kínai piaci részesedés (%)	2,0	2,6	6,6	8,9
Index (2012 = 100)	100	127	325	441
Forrás: Eurostat és a kitöltött kérdőívek.

(110)

A Kínából érkező behozatal jelentős mértékben nőtt a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban 1 140 tonnát importáltak Kínából, ami több mint ötszöröse volt annak, amelyet a figyelembe vett időszak elején Kínából importáltak (225 tonna). A behozatali volumen növekedése meghaladta a felhasználás mértékének emelkedését, és ezért a kínai piaci részesedés 6,9 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, azaz a 2012. évi 2,0 %-ról 8,9 %-ra a felülvizsgálati időszak alatt.

4.3.1.1. Behozatali eljárások

(111)

A Kínából származó volument normál eljárás és aktív feldolgozási eljárás részeként importálták az alábbiak szerint:

4. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés behozatali eljárásonként

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Normál behozatali eljárás
Kínai behozatal (tonna)	29	8	10	10
Index (2012 = 100)	100	27	34	33
Kínai piaci részesedés (%)	0,3	0,1	0,1	0,1
Index (2012 = 100)	100	25	28	29
Aktív feldolgozási eljárás
Kínai behozatal (tonna)	196	295	895	1 131
Index (2012 = 100)	100	151	457	577
Kínai piaci részesedés (%)	1,8	2,5	6,5	8,8
Index (2012 = 100)	100	143	369	502
Forrás: Eurostat és a kitöltött kérdőívek.

(112)

A Kínából érkező behozatal szinte teljes egészében aktív feldolgozási eljárás részeként zajlik, amelynek volumene mintegy ötszörösére nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A normál eljárással behozott mennyiség elenyésző volt a figyelembe vett időszakban (a piaci részesedés kevesebb mint 0,1 %-a), ráadásul egyre csökkenő tendenciát mutatott.

4.3.2. Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(113)

A Bizottság az Eurostat adatai, valamint az együttműködő felhasználók által visszaküldött, ellenőrzött kitöltött kérdőívek alapján határozta meg a kínai behozatali árak tendenciáját. Mivel a normál behozatali eljárással Kínából érkező behozatali volumenek elenyészőek voltak, azokat figyelmen kívül hagyták az átlagos importár és az áralákínálás kiszámításának meghatározásakor.

(114)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Importárak (EUR/tonna), aktív feldolgozási eljárás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Kínai importárak (EUR/tonna)	39 418	35 465	34 414	33 327
Index (2012 = 100)	100	90	87	85
Forrás: Eurostat és a kitöltött kérdőívek.

(115)

Az aktív feldolgozási eljárás részeként importált termék átlagára összességében 15 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Az árak ilyen csökkenése követte a nyersanyagárak csökkenését.

(116)

Az együttműködő felhasználók által rendelkezésre bocsátott információk, valamint a Kínából érkező behozatalhoz alkalmazott behozatali eljárások alapján a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező teljes behozatala normál megállapodások alapján zajlik. Ezért, valamint a tisztességes összehasonlítás érdekében az áralákínálás kiszámításakor figyelmen kívül hagyták azokat az uniós gazdasági ágazatban lebonyolított értékesítéseket, amelyeket nyersanyag-feldolgozási megállapodások részeként hajtottak végre. Ezen túlmenően – a (113) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – a normál eljárás részeként történő behozatal elenyésző volt a figyelembe vett időszakban, és ezért figyelmen kívül hagyták. Ilyenformán az alákínálás kiszámításához kizárólag az aktív feldolgozási időszak importárait vették figyelembe.

(117)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

—	a volfrám-karbidnak az uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek normál megállapodások alapján történő értékesítés során felszámított értékesítési árainak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga, valamint

—	az Eurostat adatai szerinti behozatalok megfelelő súlyozott átlagára, az együttműködő felhasználók által visszaküldött, ellenőrzött kitöltött kérdőíveket is figyelembe véve, megfelelőképpen kiigazítva a behozatal utáni költségeket illetően.

(118)

Az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti súlyozott átlagárának százalékában fejezték ki, ami átlagosan 13,2 % volt. Ez a számítás figyelembe vette azt a tényt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem importáltak cinkvisszanyerésből származó porokat Kínából, ezért ezeket kizárták a figyelembe vett tényezők köréből.

4.4. Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(119)

Az érintett országtól eltérő harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal mennyisége az alábbi táblázatban feltüntetett értékek szerint alakult. A mennyiségek és az árak alakulása az Eurostat adatain alapul, és minden behozatali eljárást, így a normál, az aktív feldolgozási és a passzív feldolgozási eljárást egyaránt érinti. A harmadik országokból érkező behozatal volumenének jelentős részét normál eljárás részeként importálják.

6. táblázat

Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Behozatal (tonna)	1 896	1 402	1 724	1 359
Index (2012 = 100)	100	74	91	72
Piaci részesedés (%)	17,0	11,9	12,5	10,6
Az USA piaci részesedése (%)	4,2	2,8	4,7	4,8
Átlagár (EUR/tonna)	54 525	52 342	40 543	39 878
Index (2012 = 100)	100	96	74	73
Dél-Korea piaci részesedése (%)	1,4	2,3	2,0	2,4
Átlagár (EUR/tonna)	49 249	38 022	39 256	41 316
Index (2012 = 100)	100	77	80	84
Vietnam piaci részesedése (%)	1,3	1,0	1,1	0,9
Átlagár (EUR/tonna)	44 633	35 110	36 869	37 352
Index (2012 = 100)	100	79	83	84
Forrás: Eurostat.

(120)

A harmadik országokból érkező teljes behozatal 28 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A tendencia nem követte a növekvő felhasználás által kiváltott általános piaci tendenciát, ahogyan azt a (108) preambulumbekezdés részletezte. Csak 2014-ben a behozatali volumenek 23 %-kal emelkedtek 2013-hoz képest, majd a felülvizsgálati időszakban 21 %-kal csökkentek 2014-hez képest. Így tehát e behozatalok piaci részesedése 17,0 %-ról 10,6 %-ra csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(121)

Az USA és Dél-Korea nem követte ezt az általános tendenciát, és behozataluk kismértékben nőtt a figyelembe vett időszak alatt, ugyanakkor a kínai behozatalhoz képest alacsonyabb szintet értek el a felülvizsgálati időszakban. Emellett az USA és Dél-Korea átlagos importára csökkent a figyelembe vett időszak alatt, azonban következetesen az aktív feldolgozási eljárás részeként importált kínai export átlagos értékesítési ára felett maradt.

4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1. Általános megjegyzések

(122)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(123)

A (97) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat kilenc vállalatból, illetve vállalatcsoportból áll, közülük hat a szabadpiacra gyárt és ott értékesít, a maradék három pedig elsősorban belső felhasználásra állít elő. A szabadpiacon aktív uniós gyártók közül három, illetve a három kötött piaci gyártó vertikálisan integrált. Ezen túlmenően – a (22) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – a Bizottság a szabadpiacon működő mind a hat uniós gyártó vizsgálata mellett döntött annak érdekében, hogy meghatározza az uniós gazdasági ágazatot ért lehetséges kár mértékét.

(124)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a kérelmező által benyújtott adatok alapján értékelte a teljes uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos makrogazdasági mutatókat. A kizárólag a mintában szereplő gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte, amit ellenőriztek. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(125)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagyságrendje.

(126)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, átlagos egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(127)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó néhány mutató esetében a Bizottság külön elemezte a szabad- és a kötött piaccal kapcsolatos adatokat, majd összehasonlító elemzést végzett. E tényezők a következők: értékesítés és piaci részesedés. Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzésének csak a teljes – így az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló – tevékenységre vonatkoztatva volt értelme, mivel ezek a teljes tevékenységtől függnek, és esetükben nem számít, hogy a termelés kötött-e vagy azt szabadpiaci értékesítésre szánják. E tényezők a következők: termelés, kapacitás, kapacitáskihasználás, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése, foglalkoztatás, termelékenység és munkaerőköltségek. E tényezők szempontjából a teljes uniós gazdasági ágazat elemzése indokolt az uniós gazdasági ágazatot ért teljes kár megállapításához, mivel a szóban forgó adatokat nem lehet különválasztani kötött és szabad értékesítésre.

(128)

Bizonyos mikrogazdasági mutatók (átlagos egységár, átlagos egységköltség és jövedelmezőség) esetében az elemzés különbséget tett a normál és nyersanyag-feldolgozási megállapodások között. Ez azzal magyarázható, hogy a nyersanyag-feldolgozási megállapodások nem foglalják magukban a nyersanyagköltséget, és az árak valójában átalakítási díjak.

(129)

Több érdekelt fél állította, hogy a nyersanyag-feldolgozási tevékenységre nem vonatkozhat a vizsgálat, és mivel az ügyfél a nyersanyag tulajdonosa, ezért kérdéses, ki a valódi gyártó. Továbbá azt is állították, hogy a nyersanyag-feldolgozás gyártási költsége alacsonyabb a normál gyártásénál, amelynek során az uniós gazdasági ágazat marad a nyersanyag tulajdonosa (mivel a nyersanyagköltség nem képezi a nyersanyag-feldolgozási megállapodás részét), és a két üzleti modellt nem szabad együtt vizsgálni a kárelemzés során.

(130)

A vizsgálat feltárta, hogy az uniós gyártók gyártási folyamata során nincs lehetőség különválasztani a normál megállapodások részeként előállított volfrám-karbidot a nyersanyag-feldolgozási megállapodások részeként előállítottól. Az ügyfelek nem fogják tudni, hogy a volfrám-karbidot hulladékfeldolgozással vagy primer nyersanyagokból állították-e elő. Kizárólag a cinkvisszanyerési folyamat zajlik tételekben, és ebben az esetben az ügyfél a saját hulladékából előállított volfrám-karbidot kapja meg. A nyersanyag-feldolgozás részeként cinkvisszanyerési folyamattal előállított volumenek az uniós gazdasági ágazat teljes termeléséhez képest nagyon alacsonyak voltak (kevesebb mint 3 %) a figyelembe vett időszak alatt. A nyersanyag-feldolgozás részeként ilyen folyamattal előállított mennyiségek ezért nem torzítják az uniós gyártás általános értékelését. Sőt, a nyersanyag-feldolgozási termelés aránya a teljes uniós gyártást tekintve évről évre változik a piaci nyersanyagok rendelkezésre állásának függvényében.

(131)

A nyersanyag-feldolgozás és a normál feldolgozás gyártási költségei közötti különbséget figyelembe véve mindez nem ok arra, hogy a nyersanyag-feldolgozási tevékenységet kizárják a kárelemzésből. Az elemzés minden esetben tükrözi ezt a különbséget. Elutasították ezért azt az állítást, hogy a nyersanyag-feldolgozással nem kell foglalkoznia a vizsgálatnak.

4.5.2. Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(132)

A figyelembe vett időszakban az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

7. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Termelés (tonna)	12 667	13 903	15 068	14 668
Index (2012 = 100)	100	110	119	116
Termelési kapacitás (tonna)	19 225	20 100	21 245	21 565
Index (2012 = 100)	100	105	111	112
Kapacitáskihasználás (%)	66	69	71	68
Index (2012 = 100)	100	105	108	103
Forrás: Kitöltött kérdőívek és a kérelmező által benyújtott adatok.

(133)

A fenti táblázat mind a normál, mind a nyersanyag-feldolgozási termelés adatait tartalmazza a primer és újrafeldolgozott termékekre vonatkozóan.

(134)

A teljes termelési volumen 2012 és 2014 között 16 %-kal nőtt, majd kismértékben, 3 %-kal csökkent 2014-től a felülvizsgálati időszakig, elérve a 14 668 tonnát. A termelési volumen összességében 16 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(135)

A termelési kapacitás szintén nőtt a figyelembe vett időszak alatt 12 %-kal, elérve a 21 565 tonnát a felülvizsgálati időszakban. Több uniós gyártó szintén tervezi, hogy tovább növeli termelési kapacitását az elkövetkező 3-4 év során.

(136)

Ezenfelül a kapacitáskihasználás aránya 8 %-kal nőtt 2012 és 2014 között, majd kismértékben csökkent a felülvizsgálati időszakban 2012-höz képest. A kapacitáskihasználás aránya összességében 3 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, így 68 % volt a felülvizsgálati időszakban.

4.5.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(137)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Szabadpiaci értékesítési volumen és piaci részesedés

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen az uniós szabadpiacon (tonna)	9 030	10 073	11 186	10 314
Index (2012 = 100)	100	112	124	114
Piaci részesedés (%)	81,0	85,5	81,0	80,5
Index (2012 = 100)	100	106	100	99
Forrás: Kitöltött kérdőívek, a kérelmező által benyújtott adatok és Eurostat.

(138)

A szabadpiaci értékesítési volumen 2012 és 2014 között 24 %-kal nőtt, majd 8 %-kal csökkent 2014 és a felülvizsgálati időszak között. Az értékesítési volumen összességében 14 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, így elérte a 10 314 tonnát a felülvizsgálati időszakban. A volumen alakulása követte az ugyanabban az időszakban jellemző uniós felhasználás növekedését.

(139)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedése 4,5 százalékponttal emelkedett 2012 és 2013 között, majd 5 százalékponttal csökkent a felülvizsgálati időszak végére, így elérte a 80,5 %-ot. Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedése összességében csekély mértékben, 0,5 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(140)

A figyelembe vett időszakban a kötött piac esetében a volumen, illetve a piaci részesedés a következőképpen alakult:

9. táblázat

Kötött volumen és piaci részesedés

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Belső felhasználás (tonna)	2 249	2 461	2 599	2 653
Index (2012 = 100)	100	109	116	118
Piaci részesedés (a kötött és a szabadpiacon együttesen) (%)	17	17	16	17
Index (2012 = 100)	100	103	94	102
Forrás: Kitöltött kérdőívek, a kérelmező által benyújtott adatok és Eurostat.

(141)

Az uniós gazdasági ágazat kötött piaci értékesítési volumene (ami az uniós gazdasági ágazat belső felhasználásából és kötött értékesítéséből tevődik össze) 18 %-kal nőtt, és kicsivel meghaladta mind a kötött, mind a szabadpiaci teljes felhasználás növekedését. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazatnak a kötött piacon megszerzett, a teljes (vagyis a kötött és szabadpiaci felhasználást egyaránt magában foglaló) felhasználás százalékában kifejezett kötött piaci részesedése viszonylag állandó, 17 % maradt a figyelembe vett időszak alatt.

4.5.2.3. Növekedés

(142)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési volumene szorosan követte az uniós felhasználás alakulását, és 14 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése meglehetősen stabil szinten maradt a figyelembe vett időszak alatt, kivéve 2013-ban, amikor 4,5 százalékponttal nőtt 2012-höz képest.

4.5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(143)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

10. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak létszáma	681	687	700	704
Index (2012 = 100)	100	101	103	103
Termelékenység (tonna/alkalmazott)	19	20	22	21
Index (2012 = 100)	100	109	116	112
Forrás: Kitöltött kérdőívek és a kérelmező által benyújtott adatok.

(144)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazotti létszáma kismértékben, 3 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, így a felülvizsgálati időszakban 704 alkalmazottra emelkedett. A termelés nagyobb növekedésének eredményeképpen a termelékenység 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

4.5.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(145)

A (71) preambulumbekezdésben ismertetett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala továbbra is jelentős dömpingárakon lépett az uniós piacra.

(146)

Az uniós gazdasági ágazat nagyrészt felépült a korábbi dömping hatásaiból, emellett a hatályban levő dömpingellenes intézkedések hatékonynak bizonyultak. Az uniós gazdasági ágazat ennélfogva 14 %-kal emelte értékesítési volumenét. Szabadpiaci részesedése kismértékben, 0,5 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban.

4.5.3. Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(147)

Az uniós szabadpiacon független vevőknek normál megállapodások tekintetében az uniós gyártók által felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Az értékesítési egységárak súlyozott átlaga

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési egységárak súlyozott átlaga az Unióban (EUR/tonna)	47 296	41 686	41 118	36 160
Index (2012 = 100)	100	88	87	76
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(148)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárainak súlyozott átlaga 24 %-kal csökkent a normál volumenek tekintetében a figyelembe vett időszak alatt. Az árak csökkenése követte a nyersanyagárak csökkenését.

(149)

Az uniós szabadpiacon független vevőknek nyersanyag-feldolgozási megállapodások tekintetében az uniós gyártók által felszámított átalakítási egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Az átalakítási egységárak súlyozott átlaga

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Átalakítási egységárak súlyozott átlaga az Unióban (EUR/tonna)	12 792	13 497	13 669	13 452
Index (2012 = 100)	100	106	107	105
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(150)

Az uniós gazdasági ágazat átalakítási egységárainak súlyozott átlaga 5 %-kal nőtt a nyersanyag-feldolgozási volumenek tekintetében a figyelembe vett időszak alatt.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat termelési és átalakítási költségeire vonatkozó adatokat indexként kellett feltüntetnie a Bizottságnak, mivel azok bizalmas üzleti információknak minősülnek.

(152)

Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltségének súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban a normál megállapodásokat illetően:

13. táblázat

A termelési egységköltség súlyozott átlaga normál megállapodások vonatkozásában

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Index (2012 = 100)	100	82	85	78
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(153)

A figyelembe vett időszakban a termelési egységköltség súlyozott átlaga 22 %-kal csökkent a normál termelés vonatkozásában. A termelési költség szintén követte a nyersanyagárak csökkenését.

(154)

Az uniós gazdasági ágazat átalakítási egységköltségének súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban a nyersanyag-feldolgozási megállapodásokat illetően:

14. táblázat

Az átalakítási egységköltség súlyozott átlaga nyersanyag-feldolgozási megállapodások vonatkozásában

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Index (2012 = 100)	100	105	97	99
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(155)

A figyelembe vett időszakban az átalakítási egységköltség súlyozott átlaga 1 %-kal csökkent a nyersanyag-feldolgozási termelés vonatkozásában.

4.5.3.2. Munkaerőköltségek

(156)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

15. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség	65 626	70 243	73 736	71 898
Index (2012 = 100)	100	107	112	110
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(157)

Az átlagos munkaerőköltség 12 %-kal emelkedett 2012 és 2014 között, majd 2 %-kal csökkent a felülvizsgálati időszak alatt 2014-hez képest. A figyelembe vett időszakban az átlagos munkaerőköltségek összességében 10 %-kal emelkedtek.

4.5.3.3. Készletek

(158)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

16. táblázat

Készletek

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Zárókészletek (tonna)	1 201	1 095	923	1 069
Index (2012 = 100)	100	91	77	89
Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve (%)	9	9	7	8
Index (2012 = 100)	100	91	77	89
Forrás: Kitöltött kérdőívek

(159)

A készletek szintje 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A készletek a termelés 8 %-át tették ki a felülvizsgálati időszakban, ami a szokásos szintnek felelt meg.

4.5.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(160)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

17. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Az Unióban független vevőknek történő összértékesítések jövedelmezősége – normál és nyersanyag-feldolgozási termelés (az értékesítési forgalom %-ában)	11,9	16,8	13,6	11,6
Index (2012 = 100)	100	140	114	97
Pénzforgalom (EUR)	63 654 025	57 060 905	54 583 859	40 680 386
Index (2012 = 100)	100	90	86	64
Beruházások (EUR)	19 902 447	21 890 061	25 810 548	15 752 867
Index (2012 = 100)	100	110	130	79
Beruházások megtérülése (%)	37,1	46,0	35,9	20,1
Index (2012 = 100)	100	124	97	54
Forrás: Kitöltött kérdőívek.

(161)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget az értékesítési forgalom százalékos arányában fejezte ki az uniós gazdasági ágazat teljes tevékenysége vonatkozásában (normál és nyersanyag-feldolgozási tevékenység). A normál tevékenység jövedelmezősége, ami a felülvizsgálati időszakban a teljes termelés 77 %-a volt, alacsonyabb volt, mint a nyersanyag-feldolgozási tevékenység jövedelmezősége. Ezenfelül fontos megjegyezni, hogy a normál tevékenység jövedelmezősége alacsonyabb volt, mint a 10 %-os nyereségcél.

(162)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmező volt a figyelembe vett időszak alatt, és ingadozó jövedelmezőségi ráta jellemezte. Ez azt jelenti, hogy a jövedelmezőség 4,8 százalékponttal nőtt 2013-ban 2012-höz képest, és elérte a 16,8 %-ot, majd a felülvizsgálati időszakban 5,1 százalékponttal 11,6 %-ra csökkent. A jövedelmezőség összességében 0,3 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(163)

A pénzforgalom – amely az uniós gyártók önfinanszírozó képességére utal – pozitív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszak alatt. Ugyanakkor jelentős mértékben, 36 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(164)

A beruházások 30 %-kal emelkedtek 2012 és 2014 között, majd 39 %-kal csökkentek a felülvizsgálati időszak végére 2014-hez képest. A beruházások mennyisége mindent egybevetve 21 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat beruházásai meghaladták a 80 millió EUR-t. A beruházások célja a hatékonyabb nyersanyag-felhasználás, és ebből következően a gyártási költségek csökkentése volt, például a válogatási műveletek és a préselési eljárás javítása, valamint az újrafeldolgozó üzem vákuumozási tevékenységének fejlesztése. Az uniós gazdasági ágazat beruházásai ezen túlmenően megfeleltek az Unióban alkalmazandó környezetvédelmi szabályoknak. Egyes beruházások célja a hatékonyság fejlesztése volt: a régi technológiát energiafelhasználási szempontból hatékonyabbra cserélték. Mindemellett olyan beruházásokat is végrehajtottak, amelyek során a régi kemencék közül többet a kemény és lágy hulladékok elegyítése szempontjából sokkal megfelelőbbre, és többféle hulladéktípus feldolgozására alkalmasra cseréltek.

(165)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ez pozitív volt a figyelembe vett időszak alatt. 2013-ban 24 %-kal nőtt 2012-höz képest, majd a felülvizsgálati időszak végére 25,9 százalékponttal csökkent. A beruházások megtérülése összességében 17 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

4.5.4. A kárra vonatkozó következtetés

(166)

A hatályban levő dömpingellenes vámoknak köszönhetően az uniós gazdasági ágazat felépülése tovább folytatódik a korábbi, kárt okozó dömping hatásából.

(167)

Az értékesítési volumenre és a piaci részesedésre pozitív fejlemények voltak jellemzőek a figyelembe vett időszak alatt, mivel az uniós gazdasági ágazat követni tudta a felhasználásban mutatkozó növekedést. Ezen túlmenően a termelés és a kapacitáskihasználás is nőtt a figyelembe vett időszakban.

(168)

Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményével kapcsolatos kármutatók, mint például a nyereségesség, a készpénzforgalom és a beruházások megtérülése kedvező volt a figyelembe vett időszak alatt. Mindazonáltal a pénzforgalom csökkenő tendenciát mutatott.

(169)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi dömping hatásaiból, és a figyelembe vett időszak alatt nem érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében vett jelentős kár.

4.6. A kár megismétlődésének valószínűsége

4.6.1. Előzetes megjegyzések

(170)

A vizsgálat mindazonáltal kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinten valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és ha az intézkedések hatályukat vesztenék, fennállna a valószínűsége a dömping folytatódásának.

(171)

mivel az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár, megvizsgálták, hogy ha a Kína elleni intézkedések az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint hatályukat vesztenék, akkor fennállna-e a valószínűsége a kár megismétlődésének.

(172)

Annak meghatározásához, hogy valószínűsíthető-e a kár megismétlődése, az alábbi tényezőket elemezték: i. szabad kapacitás és nyersanyag-készletfelhalmozás Kínában, ii. a Kínából származó behozatal lehetséges árszintjei a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós piacán és iii. azok hatása az uniós gazdasági ágazatra.

4.6.2. Szabad kapacitás és nyersanyag-készletfelhalmozás Kínában

(173)

A (78) preambulumbekezdés szerint Kína jelentős szabad kapacitással rendelkezik a volfrám-karbid előállítása tekintetében, ami 12 000 és 20 000 tonna közötti mennyiségre tehető, és ami a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás 94–156 %-ának felel meg.

(174)

Ezen túlmenően – a (79) preambulumbekezdésnek megfelelően – Kína jelentős mennyiségű készletet halmozott fel a volfrám-karbid nyersanyagából (nevezetesen APT-ből és dúsított volfrámból), amelyből rövid távon több mint 25 000 tonna volfrám-karbid állítható elő.

(175)

Dömpingellenes intézkedések hiányában a szabad kapacitást a nyersanyag-készletfelhalmozással együttesen vélhetően az Uniónak szánt exportra való gyártáshoz használnák fel, mivel az Unió vonzó piac a kínai exportáló gyártók számára, ahogy azt a (85) és az azt követő preambulumbekezdések ismertetik. Semmi nem utal arra, hogy nőne a kereslet a volfrám-karbid iránt más harmadik országok piacain, miközben az uniós felhasználás növekvő tendenciára utal, és ahogyan az a (84) preambulumbekezdésben is említésre került, Japán után az Unió volt Kína legnagyobb exportpiaca a felülvizsgálati időszak alatt. A Kínából érkező behozatal ezért valószínűleg jelentős mennyiségben lép be újra az Unió piacára.

(176)

A közzétételt követően több felhasználó állította, hogy a kínai gyártók előnyben részesítik majd a kínai downstream gyártókat, mint azt, hogy a nyersanyagot az uniós piacra exportálják. Elutasították az állítást, mivel azt nem támasztották alá semmilyen bizonyítékkal.

4.6.3. A Kínából származó behozatal lehetséges árszintjei az Unió piacán

(177)

Annak az árszintnek az előrejelzéséhez, amelyen Kína vélhetően behozza majd a volfrám-karbidot az Unió piacára az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, azokat a importárakat vették figyelembe, amelyeken Kína az Uniónak értékesített a felülvizsgálati időszak alatt. Az aktív feldolgozási eljárásban ezek az árak átlagosan 13,2 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Az alákínálás akkor is jelentős lenne, elérné átlagosan a 8,6 %-ot, ha a normál behozatali eljárás részeként vizsgáljuk meg a lehetséges, vámokkal növelt, de dömpingellenes vámokat nem tartalmazó árakat.

(178)

Ezen túlmenően elemezték az egyéb harmadik országokba érkező kínai behozatal árszintjét és a belföldi piac kínai árait. A kínai árakat mindkét esetben akár 33 %-kal alacsonyabbnak találták az uniós gazdasági ágazat árainál egyéb harmadik országok vonatkozásában, míg a kínai belföldi árakhoz képest akár 28 %-kal alacsonyabb árakat állapítottak meg.

4.6.4. Az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(179)

A nyersanyagok szabad kapacitásának és készletfelhalmozásának a (173) és (174) preambulumbekezdés szerinti jelentős szintje, valamint a (85)–(87) és (177) preambulumbekezdésben ismertetett árkülönbség együttesen arra fogja ösztönözni a kínai exportáló gyártókat, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában rövid idő alatt nagy mennyiségeket exportáljanak alacsony dömpingelt árszinten az Unió piacára.

(180)

A nagy mennyiségű, olcsó volfrám-karbid jelentős árnyomást fog gyakorolni az uniós gazdasági ágazatra, következésképpen az ágazatnak csökkentenie kell árait, hogy továbbra is értékesíteni tudjon az Unióban. Ezzel párhuzamosan az uniós gazdasági ágazat veszíteni fog volumeneiből, mivel nem lesz képes a kínai exportárak alacsony szintjéig csökkenteni árait. A (80) preambulumbekezdés alapján emlékeztetni kell arra, hogy a kínai exportáló gyártók olcsóbb nyersanyaghoz jutnak, mint az uniós gazdasági ágazat, mivel a világ volfrámérc-tartalékának 60 %-a Kína felügyelete alatt áll, és Kína ezzel párhuzamosan 20 %-os exportadót szed be a dúsított volfrám után, ami növeli a nyersanyag árát a Kínán kívüli felek számára.

(181)

Ha az aktív feldolgozási eljárásban alkalmazott, vámokkal növelt importárakat tekintjük referenciaértéknek az uniós gazdasági ágazat leendő értékesítési ára tekintetében az intézkedések hatályon kívül helyezését követően, az uniós gazdasági ágazat a továbbiakban nem lesz nyereséges, ami fenntarthatatlan helyzetet eredményezne. Ez a forgatókönyv valójában meglehetősen óvatos, mivel a kínai exportáló gyártók vélhetően még a referenciértéknél is alacsonyabb árakon fognak értékesíteni az Unió piacán, és figyelembe veszi a más harmadik országokban megfigyelt kínai árszinteket. A kínai exportáló gyártóknak érdekében áll majd az alacsonyabb áron értékesítés, hogy a nyersanyag (79) preambulumbekezdésben említett készletfelhalmozását megpróbálják csökkenteni. Ebben az esetben az uniós gazdasági ágazat kénytelen lesz továbbcsökkenteni értékesítési árait, ami azt fogja eredményezni, hogy a normál tevékenységből rövid időn belül, vagyis 1-2 év alatt veszteséges üzleti tevékenység válik. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a haszonkulcsot illetően nagy volatilitás jellemzi. A 17. táblázatban feltüntetett adatok szerint az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége mindössze két év alatt, azaz 2013 és a felülvizsgálati időszak között 5,2 százalékponttal csökkent.

(182)

Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat arra kényszerül majd, hogy a termelési volumenét is csökkentse, mivel nem lesz képes az alacsony kínai árakhoz igazodni anélkül, hogy veszteségek érnék. A volumenveszteség a nyersanyag-feldolgozási tevékenységre is közvetlen hatással lesz. A volfrámipar igen tőkeigényes ágazat, aminek fenn kell tartania bizonyos szintű termelési volument annak érdekében, hogy észszerű szinteken tartsa a fix költségeket. A fix költségek növekedését eredményező termeléscsökkenés nemcsak a normál tevékenység termelési költségeit, de az átalakítás költségeit is növelni fogja, és ilyenformán a nyersanyag-feldolgozási megállapodások jövedelmezőségére is kedvezőtlen hatással lesz.

(183)

Ha például a termelési volumen csökkenése 25 % lenne (ami 3 700 tonnának, illetve a kínai szabad kapacitás 23 %-ának felel meg), az átalakítási költségek 82 %-kal nőnének, és a nyersanyag-feldolgozási tevékenység a mostani nyereséges szint helyett több mint 30 %-os veszteséget termelne. Az előző vizsgálatban ugyanezt figyelték meg: a termelési volumen mintegy 50 %-os (6 400 tonnával való) csökkenése azt eredményezte, hogy a jövedelmezőség 7,6 %-ról –19,5 %-ra esett vissza egyetlen év alatt.

(184)

A nyersanyag-feldolgozási tevékenységek csak addig észszerűek gazdaságilag az uniós gazdasági ágazat vevői (felhasználói) számára, amíg az átalakítási díjak (átalakítási költség + árrés) a hulladék (felhasználó által fizetett) költségével együttesen a Kínából érkező volfrám-karbid importára alatt vannak. Ha elérik ezt a határt, a felhasználóknak nem áll majd érdekükben nyersanyag-feldolgozási megállapodásokat kötni az uniós gazdasági ágazattal, helyette inkább Kínából fogják beszerezni a volfrám-karbidot. Az átalakítási díjak újratárgyalásának lehetősége az Unióval nem tűnik járható útnak, mivel az uniós gazdasági ágazat átalakítási költségei a fent említetteknek megfelelően nőni fognak.

(185)

Ráadásul még ha a nyersanyag-feldolgozási tevékenység jövedelmezőbb is, mint a normál, az uniós gazdasági ágazat nem működhet kizárólag nyersanyag-feldolgozási megállapodások alapján. A nyersanyag-feldolgozás csak újrafeldolgozási tevékenységek esetében működik, és az uniós gazdasági ágazat kapacitása, hogy a hulladékot dúsított volfrámmá alakítsa, túl alacsony a gyártási folyamatban szükséges dúsított volfrám teljes mennyiségéhez képest. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért a dúsított volfrám iránti kereslethez szükséges mennyiséget normál megállapodásokból származó primer dúsított nyersanyagokkal kell kiegészítenie. Ezen túlmenően nem áll rendelkezésre annyi hulladék a piacon, hogy az uniós gazdasági ágazat növelni tudja újrafeldolgozási kapacitását.

(186)

A fentiek alapján ezért az, hogy az értékesítési ár a legalább az aktív feldolgozási eljárás importárára csökken a felülvizsgálati időszak alatt (amely a vámokat is tartalmazza), a volumencsökkenéssel együttesen veszteséges ágazattá alakítja az uniós gazdasági ágazatot.

(187)

A fentiekben ismertetett tények alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű, hogy a jelentős kár nagyon gyorsan megismétlődik. Rövid távon (1-2 éven belül) mindenekelőtt feltételezhető, hogy a nem vertikálisan integrált uniós gyártók arra kényszerülnek majd, hogy felszámolják üzleti tevékenységüket, mivel közvetlen, lefelé irányuló árnyomással fognak szembesülni a Kínából érkező alacsony árú dömpingelt behozatal miatt. A vállalatok közül kettő nem folytat újrafeldolgozási tevékenységet, ezért nem számíthatnak arra, hogy a nyersanyag-feldolgozási megállapodások miatt magasabb árrésre tesznek szert. Ezen túlmenően a vertikálisan integrált uniós gyártók továbbra is alacsonyabb árakon fogják értékesíteni a volfrám-karbidot a velük kapcsolatban álló felhasználóknak, habár a nyersanyag-feldolgozási megállapodások részeként kínált átalakítási költségek nőni fognak a termelési volumen csökkenése miatt. 4-5 év távlatában valószínűleg a vertikálisan integrált uniós gyártók is felhagynak tevékenységükkel, mivel hosszú távon nem tudják majd felvenni a versenyt az árnyomással, ugyanis a velük kapcsolatban álló felhasználók is áttérnek a Kínából érkező volfrám-karbidra. Ha megvalósul ez a forgatókönyv, az azzal jár, hogy megszűnik ennek a stratégiai jelentőségű nyersanyagnak a gyártása az Unióban.

5. AZ UNIÓS ÉRDEK

(188)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításai nyomán a Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az Unió érdekét szolgálja-e. Az uniós érdek meghatározása az érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és a beszállítók érdekeit is. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(189)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat – tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban – lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatását is értékeljék.

(190)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy – a dömping folytatódásának vagy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

5.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(191)

Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatban a (166)–(169) preambulumbekezdésben levont következtetésekre és a kár megismétlődésének lehetőségével kapcsolatos elemzésnek a (170)–(186) preambulumbekezdésben bemutatott érveire, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vám hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete feltehetőleg jelentősen romlana. Az intézkedések bizonyítottan elengedhetetlenek ahhoz, hogy a volfrám-karbid előállítása megmaradjon az Unióban, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudna ellenállni annak a nyomásnak, amelyet az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat árszintjei alatt értékesített, Kínából érkező volfrám-karbid nagy mennyiségű dömpingelt behozatala jelentene.

(192)

A Bizottság megítélése szerint az intézkedések fenntartása kedvező hatással lenne az uniós gazdasági ágazatra, amely ilyen módon folytathatná új technológiai beruházásait, különösen újrafeldolgozási tevékenységeket végző gyártólétesítményeiben, hogy függetlenebbé váljon Kínától, és hatékonyabban tudjon szembenézni a piacon fellépő primernyersanyag-hiánnyal.

(193)

Ezzel szemben ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, az valószínűleg kedvezőtlen lenne az uniós gazdasági ágazatra nézve. Komolyan veszélybe sodorná az uniós gazdasági ágazat életképességét, amelynek következésképpen esetlegesen meg kell szüntetnie működését, ami oda vezetne, hogy csökkennének az Unió piacán rendelkezésre álló források és a verseny. Ha az uniós gyártók megszüntetnék a termelést, az Unió elsősorban egyéb harmadik országokból és legfőképpen Kínából érkező behozatalra szorulna, amely amellett, hogy a világ vezető volfrámtermelője, a világ nyersanyagkészletének jelentős részét is birtokolja.

5.2. A felhasználók érdeke

(194)

A vizsgálat megindítási szakaszában tíz ismert importőrrel/felhasználóval vették fel a kapcsolatot. Határidőn belül hét felhasználó jelentkezett, és mindegyiküknek elküldték a kérdőívet. A felhasználók Kínából, egyéb harmadik országokból (Dél-Korea, Vietnam, Japán, Izrael és India), valamint az uniós gazdasági ágazatból vásároltak, és azt különféle ágazatokban, például olajipari és bányászati iparágakban használt keményfém eszközök előállításához szükséges cementált karbid alapanyagaként használták a volfrám-karbidot.

(195)

Nyolc felhasználótól (melyek közül kettő kapcsolatban álló felhasználó) érkezett kitöltött kérdőív. Ezek a felhasználók magasabb Kínából érkező behozatalról számoltak be, mint az Eurostat. Egy kivételével mindegyikük kizárólag aktív feldolgozási eljárás részeként importálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Az együttműködő felhasználók az uniós szabadpiaci felhasználás 32 %-át tették ki a felülvizsgálati időszakban. További öt olyan felhasználó jelentkezett, akik támogatták a hatályban levő intézkedéseket, de nem töltötték ki a kérdőívet. Ezek a felhasználók a teljes szabadpiaci felhasználásnak körülbelül 8 %-át tették ki.

(196)

Az egyik együttműködő felhasználó azt állította, hogy a gyártási folyamatában olyan típusú termékre van szüksége, amelyet az uniós gazdasági ágazat nem állít elő a kívánt minőségben, és mentességet kért az e konkrét terméktípusra vonatkozó dömpingellenes vám alól. A felhasználó által importált terméktípus azonban a (31) és (32) preambulumbekezdésben ismertetett termékkörbe tartozik. Nem volt indok arra, hogy bizonyos terméktípusokat kizárjanak a vizsgálat hatálya alól a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat során. Ezért elutasították ezt az állítást.

(197)

A másik hét együttműködő felhasználó azt állította, hogy a hatályban levő dömpingellenes intézkedések igen kedvezőtlen hatással voltak jövedelmezőségükre.

(198)

A vizsgálat kimutatta, hogy a volfrám-karbidot magában foglaló ilyen tevékenység az említett felhasználók teljes forgalmának 55–100 %-át tette ki a felülvizsgálati időszak alatt. A felhasználók közül néhány vállalatcsoport tagja volt, és a volfrám-karbidból előállított termékeiket a csoportjukon belül értékesítették, míg mások önálló egységek voltak. Ezek a vállalatok cementált karbid eszközöket értékesítettek független vevők számára az uniós piacon, valamint az Unión kívül. Az uniós piacon kívüli értékesítés esetében a felhasználók elsősorban a felülvizsgálat tárgyát képező terméket vásárolták Kínából az aktív feldolgozási eljárás részeként, így nem fizettek importvámokat e behozatalok után.

(199)

Az együttműködő felhasználók közül mind széles termékválasztékot állított elő a felülvizsgálat tárgyát képező termékből. A volfrám-karbid költsége a gyártási összköltség viszonylatában felhasználónként jelentősen eltért, vagyis a késztermékek típusától függően 6 és 50 % között volt. Az együttműködő felhasználók által gyártott termékek egy része jelentős hozzáadott értéket és know-how-t képvisel, ezért az ilyen termékeket gyártó felhasználók jelentős árrést tudnak felszámolni, míg a hozzáadott értékkel nem rendelkező termékek kevésbé jövedelmezőek. Ezen túlmenően az együttműködő felhasználók többsége akár több mint 15 %-kal jövedelmezőbbnek bizonyult a felülvizsgálati időszak alatt. Sőt, a vizsgálat kimutatta, hogy ezen felhasználók jövedelmezőségét a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseken kívül más tényezők is befolyásolták, mint például az általuk működtetett piacokon (olajfúrás és bányászat) jellemző alacsony kereslet.

(200)

A (194) preambulumbekezdésben említett további öt felhasználó, akik támogatták a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések folytatását, az uniós gazdasági ágazat vevői voltak. Ezek a felhasználók azzal érveltek, hogy míg a volfrám árának csökkenése rövid távon a felhasználók javát szolgálná, az uniós gazdasági ágazattal való verseny hiányában a kínai árak valószínűleg ismét növekedni fognak közép- és hosszú távon. Emellett azt is felhozták érvként, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése az Unió újrafeldolgozási tevékenységére is negatív hatással lenne, mivel a Kínából érkező alacsony árú volfrám-karbid nagy mennyiségű importja azt eredményezné, hogy az uniós újrafeldolgozási tevékenység veszteséges lenne. Végül pedig ugyanezek a felhasználók kiemelték az ellátási források sokféleségének fenntartása iránti érdeküket, amelyek egyike az uniós gazdasági ágazat.

(201)

A vizsgálat ténymegállapításai azt mutatják, hogy a felhasználók továbbra is több forrásból szerezhetik be a volfrám-karbidot. Ez a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid jelentős mennyiségű behozatalára is vonatkozott anélkül, hogy az aktív feldolgozási eljárás során megállapított vámokat fizették volna. Többségük jövedelmező volt. Bár észszerű azt feltételezni, hogy egyes felhasználók számára – legalábbis rövid távon – előnyös a Kínából származó olcsóbb behozatal, ezek a felhasználók az intézkedések miatt nem szenvedtek súlyos hátrányt, ami megerősíti, hogy a hatályban levő dömpingellenes intézkedéseknek nincs komoly hatásuk a felhasználókra nézve. Sőt, több felhasználó támogatta az intézkedések folytatását.

(202)

Számos érdekelt fél állította, hogy az intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt hatásának értékelését az intézkedések hatályát jelentő egész időszakra vonatkozóan meg kell tenni a ferroszilíciummal foglalkozó esettel összhangban (15), amely azzal érvelt, hogy a felhasználók hosszú távon összeadódó negatív hatásokat tapasztalnak, amelyek aránytalanok az uniós gyártók bármilyen esetleges vagy tényleges előnyeihez képest.

(203)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár az intézkedések 1990 óta vannak hatályban, a felhasználóknak sikerült elnyelniük a költségnövekedést, és még mindig nyereségesek. A Bizottság ezen túlmenően értékelte a dömpingellenes intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt hatását az eredeti vizsgálatban és az ahhoz kapcsolódó összes hatályvesztési felülvizsgálatban. A Bizottság minden esetben arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása valószínűleg nincs jelentős hatással az uniós felhasználókra. Ezt a következtetést a jelenlegi értékelés is megerősítette ezt az intézkedések tényleges hatása alapján. Az állítást ezért elutasították.

(204)

A közzétételt követően a felülvizsgálat tárgyát képező termék négy további felhasználója jelentkezett, közülük három a kérdőívet kitöltő együttműködő felhasználók egyikével volt kapcsolatban. Egyikük azonban Brazíliában található, ezért nem tekinthető érdekelt félnek ebben a vizsgálatban. Ezek a vállalatok a hatályban levő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen voltak.

(205)

Ezen túlmenően a közzétételt követően több felhasználó állította, hogy az intézkedések költségeinek elnyelésére és a jövedelmezőségre való képességük elérte a maximumot. Azt is állították, hogy ezek a felhasználók bizonyították, hogy nem állnak fenn további lehetséges technológiai fejlesztések a termék vonatkozásában, és ezáltal megvalósíthatatlan lesz a mellékköltségek fedezése.

(206)

A (198) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az együttműködő felhasználók a felülvizsgálat tárgyát képező termékekből széles választékot állítanak elő, és a volfrám-karbid költsége az összes gyártási költséghez képest felhasználónként jelentősen eltér, azaz a késztermékek típusától függően 6 és 50 % között van. Bár nem zárható ki, hogy a jövedelmezőség termékenként változik, az együttműködő felhasználók többsége akár több mint 15 %-kal jövedelmezőbbnek bizonyult a felülvizsgálati időszak alatt. Az állítást ezért elutasították.

(207)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználókra gyakorolt hatás tekintetében nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések fenntartása nagyon kedvezőtlen hatást gyakorolna a tevékenységükre.

5.3. A beszállítók érdeke

(208)

A beszerzési piacon tíz vállalat jelentkezett és fejezte ki támogatását az intézkedések folytatásához. Négy közülük bányászati és dúsított volfrámot előállító gyártó vállalat volt, akik az uniós gazdasági ágazatnak szállítanak.

(209)

A másik hat vállalat újrafeldolgozandó anyagokat szállított az uniós gazdasági ágazatnak. Azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat megszűnése igen kedvezőtlen hatással lesz a tevékenységükre, mivel el fogják veszíteni ügyfeleiket. Hangsúlyozták továbbá a hulladék újrahasznosításának fontosságát az Unióban, azzal érvelve, hogy a hulladékanyagok volfrámtartalma magasabb, mint a dúsított ércé, vagyis a volfrámhulladék értékes nyersanyag, ami csökkentheti a felhasználók nyersanyagköltségeit.

(210)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a beszállítóknak érdekében áll a hatályban levő dömpingellenes intézkedések fenntartása.

5.4. A volfrám mint kritikus fontosságú nyersanyag

(211)

2011 óta a volfrám kritikus fontosságú nyersanyag (16) az Európai Unióban.

(212)

Az Unió érdeke ezért, hogy a volfrámgyártást az Unióban tartsa, hogy az újrafeldolgozás ösztönzésével csökkentse az elsődleges nyersanyagok felhasználását és mérsékelje a relatív importfüggőséget.

5.5. Unión belüli verseny

(213)

Több érdekelt fél állította, hogy a dömpingellenes intézkedések rontották a verseny szintjét az Unióban, mivel csökkentették a beszállítóválasztási lehetőségeket. Azt állították, hogy az uniós gyártók hasonló árszintekkel dolgoztak, amelyek nem voltak versenyképesek.

(214)

Hat uniós gyártó működik a piacon; mindegyikük különböző gyártási folyamatokat és nyersanyagokat használ fel. A (33) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően egyes uniós gyártók csak primer nyersanyagokat, míg mások primer nyersanyagokat és hulladékot is használnak. A primer gyártási folyamat alapja dúsított nyersanyag, APT vagy volfrám-oxid lehet. Ezek az elemek hatással vannak a termelési költségekre. Ezért azt a díjat, amelyet az uniós gazdasági ágazat az APT-n kívül felszámít ügyfeleinek, befolyásolják annak gyártási költségei. A hat uniós gyártó egymástól független, és egymás versenytársai az uniós piacon. Ezenkívül a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós piacon más beszállítói források is jelen vannak, például az USA, Vietnam, Dél-Korea és Izrael. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

5.6. A továbbfeldolgozott terméket gyártók versenyhátránya

(215)

Több érdekelt fél állította, hogy a hatályban lévő intézkedések miatt az uniós felhasználók versenyhátrányban vannak más harmadik országokban lévő versenytársaikkal szemben, mivel az intézkedések az Unió területén kívüli felhasználókat részesítik előnyben az uniós felhasználók kárára. Ezenfelül azt állították, hogy mivel a harmadik országbeli továbbfelhasználók alacsonyabb költségbázissal rendelkeznek, ezért nyereségesebbek az uniós versenytársaiknál. Továbbá azt is állították, hogy kedvezőtlen hatással volt rájuk az, hogy Kína 2015 májusában megszüntette a volfrám-karbidra vonatkozó 5 %-os exportvámot és az upstream termékekre vonatkozó korlátozásokat (APT-re vonatkozó kiviteli kvóták). Végül pedig azt állították, hogy az intézkedések meghosszabbítása esetén annak érdekében, hogy elkerüljék ügyfeleik elvesztését, a felhasználóknak az Unión kívülre kell költöztetniük a gyártelepeket.

(216)

Amint az a (198) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós együttműködő felhasználók többsége nyereséges volt a felülvizsgálati időszak alatt, és más tényezők a hatályban levő dömpingellenes intézkedéseken kívül, például az alacsony piaci kereslet (az olajfúrás és a bányászat tekintetében) szintén befolyásolták jövedelmezőségüket. Az az érv, miszerint a harmadik országbeli felhasználók állítólag több nyereséget termelnek, mint az uniós felhasználók, az uniós érdek értékelése szempontjából nem bír jelentőséggel. Ezen túlmenően ezek a felek nem tudták megmagyarázni, milyen kedvezőtlen hatást gyakorolt a felhasználókra nézve, hogy Kína megszüntette a kiviteli vámot és az upstream termékekre vonatkozó korlátozásokat, amit ráadásul semmilyen bizonyíték sem támasztott alá. Az egyes felhasználók áthelyezésére vonatkozó állítás megalapozatlan volt, mivel ezeknek a felhasználóknak a jövedelmezősége a legyártott termékek típusa mellett egyéb tényezőktől, például a termékek iránti kereslet csökkenésétől is függ. Még arra sincs bizonyíték, hogy egyáltalán az intézkedések hatályon kívül helyezése megakadályozná a felhasználók áthelyezését. Emiatt a Bizottság a (214) preambulumbekezdésben foglalt állításokat elutasította.

5.7. Vertikális integráció

(217)

Több érdekelt fél állította, hogy az uniós volfrám-karbidgyártók többsége vertikálisan integrált, ezért a velük kapcsolatban álló szerszámgyártók alacsonyabb áron szerezhetnek be nyersanyagokat, mint a nem integrált felhasználók, ami egyenlőtlenségeket eredményez a felhasználók között.

(218)

A vizsgálat kimutatta, hogy a szabadpiacra szánt volfrám-karbid hat uniós gyártója közül három integrált. Ezek az uniós gyártók piaci áron értékesítették a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a velük kapcsolatban álló vállalatoknak, ezért nem rendelkeztek árelőnnyel a nyersanyagok beszerzése tekintetében a nem integrált felhasználókhoz képest. Az állítást ezért elutasították.

(219)

A közzétételt követően több felhasználó állította, hogy a vertikálisan integrált beszállítók egyúttal a felhasználók versenytársai, és akadályozzák a tisztességes versenyt, mivel megszüntethetik a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítését a felhasználók számára.

(220)

A vizsgálat nem mutatott semmilyen arra utaló jelet, hogy az uniós gazdasági ágazat leállítja a felülvizsgálat tárgyát képező termék független felhasználók részére történő értékesítését. Éppen ellenkezőleg, a figyelembe vett időszak alatt a vertikálisan integrált uniós gyártók független felhasználók számára történő értékesítésének mértéke 16 %-kal nőtt. Az állítást ezért elutasították.

5.8. Beruházások hiánya és idejétmúlt technológiák

(221)

Számos érdekelt fél állította, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések következtében az uniós gazdasági ágazatot semmi nem ösztönözte arra, hogy új technológiákba fektessen. Ezek a felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat régi és idejétmúlt technológiákkal működik.

(222)

A vizsgálat azonban a (164) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően feltárta, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős beruházásokat hajtott végre a nyersanyagok hatékonyabb hasznosítása, és ezáltal a gyártás költségeinek csökkentése, a hatékonyság növelése, a kemény és lágy hulladék összekeverése révén a rugalmasság növelése, valamint a környezetvédelmi szabályok betartásának javítása érdekében. Az állítást ezért elutasították.

5.9. Nyersanyagok

(223)

Számos felhasználó állította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a nyersanyaghoz való hozzáférésétől, a nyersanyag rendelkezése állásától és árazásától függ. A dömpingellenes intézkedéseknek nem céljuk a nyersanyagbeszerzés hátrányának kompenzálása.

(224)

A dömpingellenes intézkedéseket az alapján határozták meg, hogy megállapították a kínai exportáló gyártók dömpingjét, amivel jelentős kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak. Ezért elutasították azt az állítást, amely szerint a dömpingellenes intézkedések kompenzálják a nyersanyagbeszerzés hátrányait.

(225)

Az új Uniós Vámkódex

(226)

Számos felhasználó állította, hogy az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (17) 169. cikkének (2) bekezdése olyan változásokat vezetett be az uniós vámszabályokat illetően, amelyek szerint az aktív feldolgozási eljárás a továbbiakban már nem engedélyezett a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó áruk vonatkozásában, legalábbis gazdaságilag már nem lesz életképes. Ezért növekedni fog annak gyártási költsége.

(227)

Ez az állítás nem felelt meg a tényeknek, mivel az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 169. cikkének (2) bekezdése nem tiltja az aktív feldolgozási eljárás használatát dömpingellenes vámok esetében, ugyanakkor utal az egyenértékű áruk használatára. Ilyenformán az aktív feldolgozási eljárás részeként importált árukra csak akkor vonatkozik dömpingellenes vám, ha a továbbfeldolgozott árut később szabad forgalomba bocsátják az Unióban. Amennyiben a feldolgozott árukat újraexportálják, a hatályban levő szabályok szerint nem vonatkoznak rájuk dömpingellenes vámok. Ezen túlmenően az érdekelt felek nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az aktív feldolgozási eljárás gazdaságilag már nem életképes. Ezért ezt az érvet elutasították.

(228)

A közzétételt követően több felhasználó állította, hogy az Uniós Vámkódex módosításai korlátozzák az aktív feldolgozási eljárás alkalmazását a dokumentációs teendők növekedése és a meg nem felelés magas kockázata miatt, ami akár 15 %-kal növelheti a nyersanyagok költségét.

(229)

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az Uniós Vámkódex módosításainak célja, hogy javítsák az aktív feldolgozási eljárás részeként importált, dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó áruk nyomon követhetőségét. Ezért nem kizárt, hogy ez a vállalatok adminisztratív költségeinek emelkedéséhez vezet majd. A felhasználók azonban nem szolgáltattak bizonyítékot vagy magyarázatot arra nézve, hogyan számították ki a 15 %-os növekedést. Ezért az állítást nem bizonyított jellege miatt elutasították.

5.10. Az intézkedések időtartama

(230)

Az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó dömpingellenes intézkedések 1990 óta hatályban vannak, és ezért nem hosszabbíthatók meg.

(231)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint amennyiben fennáll a kárt okozó dömping folytatódása vagy megismétlődése, és az intézkedések összességében nem ellentétesek az Unió érdekével, az intézkedéseket fenn kell tartani. A jelenlegi vizsgálatban minden feltétel teljesült. Hasonlóképpen, az érintett felek nem mutattak be olyan konkrét indokot az általános uniós érdeket illetően, amely az intézkedések ellen szólna. A Bizottságnak tehát nincs más választása, mint hogy dömpingellenes intézkedéseket vezessen be. Ezt az érvelést ezért elutasították.

5.11. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(232)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok az uniós érdek tekintetében, amely a Kínából származó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

6. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

6.1. Intézkedések

(233)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(234)

Amint az a közzétételt követően a (65) preambulumbekezdésben említésre került, több felhasználó állította, hogy többek között a kárkülönbözet kiszámítása során is figyelembe kell venni a felhasználási célú minőségi különbségeket, a termelési költségeket és az értékesítést.

(235)

Ez az állítás nem helytálló. Emlékeztetni kell arra, hogy a jelenlegi vizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, amelynek célja annak értékelése, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket fenntartsák vagy hatályon kívül helyezzék. A vizsgálat keretében nem számítanak ki új kárkülönbözetet.

(236)

Ezen túlmenően a közzétételt követően több felhasználó kérte, hogy az intézkedések hatályukat veszítsék, amikor az aktív feldolgozás engedélyezése megszűnik (vagyis két éven belül).

(237)

E tekintetben fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat nem mutatott rá olyan kivételes körülményekre, amelyek igazolhatják az intézkedéseknek az alaprendelet alkalmazandó szabályainak megfelelő, öt évnél rövidebb időtartamra történő kiterjesztését.

(238)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell rá, hogy ezek az intézkedések ad valorem vámokból állnak.

(239)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a jelenleg a 2849 90 30 és ex 3824 30 00 KN-kód (TARIC-kód: 3824300010) alá tartozó (18), és a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben leírt termékek esetében az uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó vámtétel vámkezelés előtt 33 %.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályban levő rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 2737/90/EGK rendelete (1990. szeptember 24.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára történő végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ideiglenes dömpingellenes vám végleges beszedéséről (HL L 264., 1990.9.27., 7. o.).

(3) A Bizottság 90/480/EGK határozata (1990. szeptember 24.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban bizonyos exportőrök által felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról és az érintett exportőrökkel kapcsolatos vizsgálat megszüntetéséről (HL L 264., 1990.9.27., 59. o.).

(4) A Tanács 610/95/EK rendelete (1995. március 20.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrámérc és dúsított volfrámérc, volfrám-oxid, volfrámsav, volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára történő végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 2735/90/EGK, 2736/90/EGK és 2737/90/EGK rendelet módosításáról, valamint a 2286/94/EK bizottsági rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegek végleges beszedéséről (HL L 64., 1995.3.22., 1. o.).

(5) A Tanács 771/98/EK rendelete (1998. április 7.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára történő végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 111., 1998.4.9., 1. o.).

(6) A Tanács 2268/2004/EK rendelete (2004. december 22.) végleges dömpingellenes vám kivetéséről a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára (HL L 395., 2004.12.31., 56. o.).

(7) A Tanács 1275/2005/EK rendelete (2005. július 26.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 2268/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 202., 2005.8.3., 1. o.).

(8) A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.). Ezt a rendeletet az alaprendelet kodifikálta.

(9) A Tanács 287/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 21.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid, fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid és zsugorított volfrám-karbid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről, HL L 78., 2011.3.24., 1. o.

(10) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről, HL C 212., 2015.6.27., 8. o.

(11) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról, HL C 108., 2016.3.23., 6. o.

(12) Aktív feldolgozási eljárás részeként importált volfrám-karbidra nem vonatkozik vámfizetési kötelezettség és dömpingellenes vámok, és olyan szerszámgépek gyártási folyamatában használják fel, amelyeket az Unión kívülre exportálnak.

(13) Metal Bulletin: (1) https://www.metalbulletin.com/Article/3646910/2017-PREVIEW-Chinese-tungsten-prices-will-continue-journey-of-recovery-as-market-reaches-consensus-on.html és (2) https://www.metalbulletin.com/Article/3596231/Chinas-SRB-tungsten-concentrate-stockpiling-boosts-domestic-export-prices.html

(14) https://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/tungsten/mcs-2015-tungs.pdf

(15) A Bizottság 2001/230/EK határozata (2001. február 21.) a Brazíliából, a Kínai Népköztársaságból, Kazahsztánból, Oroszországból, Ukrajnából és Venezuelából származó ferroszilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről (HL L 84., 2001.3.23., 36. o.).

(16) 2011. február 2-i COM(2011) 25 final és 2014. május 26-i COM(2014) 297 final.

(17) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(18) A részecskék szabálytalanok és nem folynak szabadon, ellentétben az „összepréselhető por” részecskéivel, amelyek gömb alakúak vagy szemcsések, homogének és szabadon folynak. A folyásképesség hiánya kalibrált tölcsér, pl. az ISO 4490 szabvány szerinti HALL áramlásmérő felhasználásával mérhető és állapítható meg.

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/84

A TANÁCS (EU) 2017/943 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 18.)

a máltai, a ciprusi és az észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat felváltásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozatra (1) és különösen annak 33. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

A 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése szerint az említett határozat alapján nem kerülhet sor személyes adatok átadására mindaddig, amíg az említett határozat 6. fejezetében foglalt általános adatvédelmi rendelkezéseket végre nem hajtották az adatátadásban érintett tagállamok területeinek nemzeti jogában.

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából egy kérdőíven, értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentést kell készíteni.

(3)	A máltai, a ciprusi és az észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó kérdőív, értékelő látogatás és kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentéseket benyújtották a Tanácsnak.

(4)

A 2014/731/EU tanácsi határozat (4) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Málta maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2014. október 9-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(5)

A 2014/743/EU tanácsi határozat (5) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Ciprus maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2014. október 21-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(6)

A 2014/744/EU tanácsi határozat (6) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Észtország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2014. október 21-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(7)

Ez a határozat felváltja a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozatot, amelyeket az Európai Unió Bírósága a C-14/15. és C-116/15. sz. egyesített ügyekben hozott, 2016. szeptember 22-i ítéletében megsemmisített. Az említett ítéletben a Bíróság fenntartotta a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat joghatásait az e határozatok helyébe lépő új jogi aktusok hatálybalépéséig. Ezért e határozat hatálybalépésének napjától a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat nem keletkeztet joghatást.

(8)

A személyes adatok 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átvételének és átadásának folytonosságát biztosítandó, e határozat hatálybalépése nem érintheti a tagállamok által a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultnak kell lenniük ezeknek az adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti szintű vagy tagállamok közötti további kezelésére.

(9)

A 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra az említett határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia Máltára, Ciprusra és Észtországra vonatkozóan a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről a megsemmisített 2014/731/EU, 2014/743/EU és 2014/744/EU határozat felváltása céljából, valamint annak érdekében, hogy e tagállamok a továbbiakban is folytathassák a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átadását és átvételét.

(10)	Dániára nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(11)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése tekintetében Málta, Ciprus és Észtország továbbra is jogosult a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására.

2. cikk

(1) E határozat hatálybalépésének napjától a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat nem keletkeztet joghatást, ez azonban nem érinti a tagállamok által az említett határozatok alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

(2) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdésben említett határozatok alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultak ezen adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti vagy tagállamok közötti szinten való további kezelésére.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot a Szerződéseknek megfelelően kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

(2) A 2017. április 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) A Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(4) A Tanács 2014/731/EU határozata (2014. október 9.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Máltával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 302., 2014.10.22., 56. o.).

(5) A Tanács 2014/743/EU határozata (2014. október 21.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Ciprussal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 308., 2014.10.29., 100. o.).

(6) A Tanács 2014/744/EU határozata (2014. október 21.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Észtországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 308., 2014.10.29., 102. o.).

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/87

A TANÁCS (EU) 2017/944 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 18.)

a lettországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről és a 2014/911/EU határozat felváltásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzését egy kérdőíven, értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentés alapján kell elvégezni.

(3)	A Lettországgal való daktiloszkópiai adatcserére vonatkozó kérdőív, helyszíni értékelés és kísérleti adatcsereprojekt eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentést benyújtották a Tanácsnak.

(4)

A 2014/911/EU tanácsi határozat (4) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Lettország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2014. december 4-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(5)

Ez a határozat felváltja a 2014/911/EU határozatot, amelyet az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) a C-14/15. és C-116/15. sz. egyesített ügyekben hozott, 2016. szeptember 22-i ítéletében megsemmisített. Az ítéletben a Bíróság kimondta, hogy mindaddig fenn kell tartani a 2014/911/EU határozat joghatásait, amíg az azt felváltó új jogi aktus hatályba nem lép. E határozat hatálybalépésének napjától ezért a 2014/911/EU határozat nem keletkeztet joghatást.

(6)

A személyes adatok 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átvételének és átadásának folytonosságát biztosítandó, e határozat hatálybalépése nem érintheti a tagállamok által a 2014/911/EU határozat alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2014/911/EU határozat alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultnak kell lenniük ezeknek az adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti vagy tagállamok közötti szintű további kezelésére.

(7)

A 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra a határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia Lettországra vonatkozóan a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről a megsemmisített 2014/911/EU határozat felváltása érdekében, valamint abból a célból, hogy az említett tagállam a továbbiakban is folytathassa a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átadását és átvételét.

(8)	Dániára nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(9)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A daktiloszkópiai adatok automatizált keresése tekintetében Lettország továbbra is jogosult a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására.

2. cikk

(1) E határozat hatálybalépésének napjától a 2014/911/EU határozat nem keletkeztet joghatást, ez azonban nem érinti a tagállamok által az említett határozat alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a 2014/911/EU határozat alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultak ezen adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti vagy tagállamok közötti szinten való további kezelésére.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot a Szerződésekkel összhangban kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

(2) 2017. április 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) A Tanács 2014/911/EU határozata (2014. december 4.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Lettországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 360., 2014.12.17., 28. o.).

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/89

A TANÁCS (EU) 2017/945 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 18.)

a szlovákiai, portugáliai, lettországi, litvániai, cseh köztársasági, észtországi, magyarországi, ciprusi, lengyelországi, svédországi, máltai és belgiumi DNS-adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozat felváltásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzését egy kérdőíven, értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentés alapján kell elvégezni.

(3)

A szlovákiai, portugáliai, lettországi, litvániai, cseh köztársasági, észtországi, magyarországi, ciprusi, lengyelországi, svédországi, máltai, illetve belgiumi DNS-adatokra vonatkozó kérdőív, értékelő látogatás és kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentéseket benyújtották a Tanácsnak.

(4)

A 2010/689/EU tanácsi határozat (4) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Szlovákia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2010. november 8-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(5)

A 2011/472/EU tanácsi határozat (5) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Portugália maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. július 19-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(6)

A 2011/715/EU tanácsi határozat (6) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Lettország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. október 27-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(7)

A 2011/887/EU tanácsi határozat (7) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Litvánia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. december 13-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(8)

A 2012/58/EU tanácsi határozat (8) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy a Cseh Köztársaság maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. január 23-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(9)

A 2012/299/EU tanácsi határozat (9) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Észtország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. június 7-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(10)

A 2012/445/EU tanácsi határozat (10) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. július 24-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(11)

A 2012/673/EU tanácsi határozat (11) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Ciprus maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. október 25-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(12)

A 2013/3/EU tanácsi határozat (12) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Lengyelország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. december 20-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(13)

A 2013/148/EU tanácsi határozat (13) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Svédország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. március 21-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(14)

A 2013/152/EU tanácsi határozat (14) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Málta maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. március 21-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(15)

A 2014/410/EU tanácsi határozat (15) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Belgium maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2014. június 24-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(16)

A C-14/15. és C-116/15. sz. egyesített ügyekben hozott, 2016. szeptember 22-i ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése jogellenesen írja elő követelményként, hogy az említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket egyhangúlag kell elfogadni. A Tanács a 2010/689/EU, 2011/472/EU, 2011/715/EU, 2011/887/EU, 2012/58/EU, 2012/299/EU, 2012/445/EU, 2012/673/EU, 2013/3/EU, 2013/148/EU, 2013/152/EU és 2014/410/EU határozatokat a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése alapján fogadta el, ennélfogva azok eljárási hibán alapulnak.

(17)

Annak érdekében, hogy szavatolni lehessen a jogbiztonságot a személyes adatoknak a 2010/689/EU, 2011/472/EU, 2011/715/EU, 2011/887/EU, 2012/58/EU, 2012/299/EU, 2012/445/EU, 2012/673/EU, 2013/3/EU, 2013/148/EU, 2013/152/EU és 2014/410/EU határozattal érintett tagállamok által végzett, a 2008/615/IB határozat szerinti átvétele és átadása tekintetében, az említett határozatokat fel kell váltani ezzel a határozattal.

(18)

A személyes adatok 2008/615/IB határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételének és átadásának folytonosságát biztosítandó, e határozat hatálybalépésének napjától a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozat nem keletkeztet joghatást.

(19)

Ugyanezen okból e határozat hatálybalépése nem érintheti a tagállamok által a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozat alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

(20)

Ezenfelül azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozat alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultnak kell lenniük az ezeknek az adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti vagy tagállamok közötti szintű további kezelésére.

(21)

A 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra az említett határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából. Mivel az ilyen végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia Szlovákiára, Portugáliára, Lettországra, Litvániára, a Cseh Köztársaságra, Észtországra, Magyarországra, Ciprusra, Lengyelországra, Svédországra, Máltára és Belgiumra vonatkozóan a DNS-adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről annak érdekében, hogy e tagállamok a továbbiakban is folytathassák a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 3. és 4. cikke szerinti átadását és átvételét.

(22)	Dániára nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(23)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A DNS-adatok automatizált keresése és összehasonlítása tekintetében Szlovákia, Portugália, Lettország, Litvánia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Ciprus, Lengyelország, Svédország, Málta és Belgium továbbra is jogosult a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 3. és 4. cikke szerinti átvételére és átadására.

2. cikk

1. E határozat hatálybalépésének napjától a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozat nem keletkeztet joghatást, ez azonban nem érinti a tagállamok által az említett határozatok alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

2. Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdésben említett határozatok alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultak ezen adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti vagy tagállamok közötti szinten való további kezelésére.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot a Szerződésekkel összhangban kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

(2) A 2017. április 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) A Tanács 2010/689/EU határozata (2010. november 8.) a DNS-adatok tekintetében az automatizált adatcsere Szlovákiával való megindításáról (HL L 294., 2010.11.12., 14. o.).

(5) A Tanács 2011/472/EU határozata (2011. július 19.) a DNS-adatok tekintetében az automatizált adatcsere Portugáliával való megindításáról (HL L 195., 2011.7.27., 71. o.).

(6) A Tanács 2011/715/EU határozata (2011. október 27.) a DNS-adatok tekintetében az automatizált adatcsere Lettországgal való megindításáról (HL L 285., 2011.11.1., 24. o.).

(7) A Tanács 2011/887/EU határozata (2011. december 13.) a DNS-adatok tekintetében az automatizált adatcsere Litvániával való megindításáról (HL L 344., 2011.12.28., 36. o.).

(8) A Tanács 2012/58/EU határozata (2012. január 23.) a DNS-adatok tekintetében a Cseh Köztársasággal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 30., 2012.2.2., 15. o.).

(9) A Tanács 2012/299/EU határozata (2012. június 7.) a DNS-adatok tekintetében az Észtországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 151., 2012.6.12., 31. o.).

(10) A Tanács 2012/445/EU határozata (2012. július 24.) a DNS-adatokra vonatkozó, Magyarországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 202., 2012.7.28., 22. o.).

(11) A Tanács 2012/673/EU határozata (2012. október 25.) a DNS-adatokra vonatkozó, Ciprussal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 302., 2012.10.31., 12. o.).

(12) A Tanács 2013/3/EU határozata (2012. december 20.) a DNS-adatokra vonatkozó, Lengyelországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 3., 2013.1.8., 5. o.).

(13) A Tanács 2013/148/EU határozata (2013. március 21.) a DNS-adatokra vonatkozó, Svédországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 84., 2013.3.23., 26. o.).

(14) A Tanács 2013/152/EU határozata (2013. március 21.) a DNS-adatokra vonatkozó, Máltával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 86., 2013.3.26., 20. o.).

(15) A Tanács 2014/410/EU határozata (2014. június 24.) a DNS-adatokra vonatkozó, Belgiummal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 190., 2014.6.28., 80. o.).

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/93

A TANÁCS (EU) 2017/946 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 18.)

a szlovákiai, bulgáriai, franciaországi, cseh köztársasági, litvániai, hollandiai, magyarországi, ciprusi, észtországi, máltai, romániai és finnországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU határozat felváltásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

A 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése szerint a 2008/615/IB határozat alapján nem kerülhet sor személyes adatok átadására mindaddig, amíg a határozat 6. fejezetében előírt általános adatvédelmi rendelkezéseket végre nem hajtották az adatátadásban érintett tagállamok területeinek nemzeti jogában.

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzését egy kérdőíven, értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentés alapján kell elvégezni.

(3)

A szlovákiai, bulgáriai, franciaországi, cseh köztársasági, litvániai, hollandiai, magyarországi, ciprusi, észtországi, máltai, romániai és finnországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó kérdőív, értékelő látogatás és kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentéseket benyújtották a Tanácsnak.

(4)

A 2010/682/EU tanácsi határozat (4) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Szlovákia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2010. november 8-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(5)

A 2010/758/EU tanácsi határozat (5) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Bulgária maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2010. december 2-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(6)

A 2011/355/EU tanácsi határozat (6) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Franciaország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. június 9-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(7)

A 2011/434/EU tanácsi határozat (7) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy a Cseh Köztársaság maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. július 19-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(8)

A 2011/888/EU tanácsi határozat (8) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Litvánia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. december 13-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(9)

A 2012/46/EU tanácsi határozat (9) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Hollandia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. január 23-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(10)

A 2012/446/EU tanácsi határozat (10) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. július 24-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(11)

A 2012/672/EU tanácsi határozat (11) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Ciprus maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. október 25-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(12)

A 2012/710/EU tanácsi határozat (12) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Észtország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. november 13-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(13)

A 2013/153/EU tanácsi határozat (13) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Málta maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. március 21-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(14)

A 2013/229/EU tanácsi határozat (14) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Románia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. május 14-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(15)

A 2013/792/EU tanácsi határozat (15) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Finnország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. december 16-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(16)

A C-14/15. és C-116/15. sz. egyesített ügyekben hozott, 2016. szeptember 22-i ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése jogellenesen írja elő követelményként, hogy az említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket egyhangúlag kell elfogadni. A Tanács a 2010/682/EU, 2010/758/EU, 2011/355/EU, 2011/434/EU, 2011/888/EU, 2012/46/EU, 2012/446/EU, 2012/672/EU, 2012/710/EU, 2013/153/EU, 2013/229/EU és 2013/792/EU határozatokat a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése alapján fogadta el, ennélfogva azok eljárási hibán alapulnak.

(17)

Annak érdekében, hogy szavatolni lehessen a jogbiztonságot a személyes adatoknak a 2010/682/EU, 2010/758/EU, 2011/355/EU, 2011/434/EU, 2011/888/EU, 2012/46/EU, 2012/446/EU, 2012/672/EU, 2012/710/EU, 2013/153/EU, 2013/229/EU és 2013/792/EU határozattal érintett tagállamok által végzett, a 2008/615/IB határozat szerinti átvétele és átadása tekintetében, az említett határozatokat fel kell váltani ezzel a határozattal.

(18)

A személyes adatok 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átvételének és átadásának folytonosságát biztosítandó, e határozat hatálybalépésének napjától a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU határozat nem keletkeztet joghatást.

(19)

Ugyanezen okból e határozat hatálybalépése nem érintheti a tagállamok által a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU határozat alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

(20)

Ezenfelül azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU határozat alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultnak kell lenniük ezeknek az adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti szintű vagy tagállamok közötti további kezelésére.

(21)

A 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra az említett határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából. Mivel az e végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia Szlovákiára, Bulgáriára, Franciaországra, a Cseh Köztársaságra, Litvániára, Hollandiára, Magyarországra, Ciprusra, Észtországra, Máltára, Romániára és Finnországra vonatkozóan a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről annak érdekében, hogy e tagállamok a továbbiakban is folytathassák a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átadását és átvételét.

(22)	Dániára nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(23)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A daktiloszkópiai adatok automatizált keresése tekintetében Szlovákia, Bulgária, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Hollandia, Magyarország, Ciprus, Észtország, Málta, Románia és Finnország továbbra is jogosult a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 9. cikke szerinti átvételére és átadására.

2. cikk

(1) E határozat hatálybalépésének napjától a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU határozat nem keletkeztet joghatást, ez azonban nem érinti a tagállamok által az említett határozatok alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot a Szerződésekkel összhangban kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

(2) A 2017. április 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) A Tanács 2010/682/EU határozata (2010. november 8.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere Szlovákiával való megindításáról (HL L 293., 2010.11.11., 58. o.).

(5) A Tanács 2010/758/EU határozata (2010. december 2.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcsere Bulgáriával történő megindításáról (HL L 322., 2010.12.8., 43. o.).

(6) A Tanács 2011/355/EU határozata (2011. június 9.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, a Franciaországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 161., 2011.6.21., 23. o.).

(7) A Tanács 2011/434/EU határozata (2011. július 19.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, a Cseh Köztársasággal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 190., 2011.7.21., 72. o.).

(8) A Tanács 2011/888/EU határozata (2011. december 13.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, a Litvániával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 344., 2011.12.28., 38. o.).

(9) A Tanács 2012/46/EU határozata (2012. január 23.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, a Hollandiával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 26., 2012.1.28., 32. o.).

(10) A Tanács 2012/446/EU határozata (2012. július 24.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Magyarországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 202., 2012.7.28., 23. o.).

(11) A Tanács 2012/672/EU határozata (2012. október 25.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Ciprussal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 302., 2012.10.31., 11. o.).

(12) A Tanács2012/710/EU határozata (2012. november 13.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Észtországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 321., 2012.11.20., 61. o.).

(13) A Tanács 2013/153/EU határozata (2013. március 21.) daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Máltával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 86., 2013.3.26., 21. o.).

(14) A Tanács 2013/229/EU határozata (2013. május 14.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Romániával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 138., 2013.5.24., 11. o.).

(15) A Tanács 2013/792/EU határozata (2013. december 16.) a daktiloszkópiai adatokra vonatkozó, Finnországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 349., 2013.12.21., 103. o.).

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/97

A TANÁCS (EU) 2017/947 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 18.)

a finnországi, szlovéniai, romániai, lengyelországi, svédországi, litvániai, bulgáriai, szlovákiai és magyarországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozat felváltásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

(2)

A 2008/616/IB tanácsi határozat (3) 20. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcserére vonatkozó, az (1) preambulumbekezdésben említett feltétel teljesülésének ellenőrzését egy kérdőíven, értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén alapuló értékelő jelentés alapján kell elvégezni.

(3)	A finnországi, szlovéniai, romániai, lengyelországi, svédországi, litvániai, bulgáriai, szlovákiai és magyarországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó kérdőív, értékelő látogatás és kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentéseket benyújtották a Tanácsnak.

(4)

A 2010/559/EU tanácsi határozat (4) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Finnország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2010. szeptember 13-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(5)

A 2011/387/EU tanácsi határozat (5) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Szlovénia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. június 28-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(6)

A 2011/547/EU tanácsi határozat (6) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Románia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2011. szeptember 12-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(7)

A 2012/236/EU tanácsi határozat (7) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Lengyelország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. április 26-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(8)

A 2012/664/EU tanácsi határozat (8) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Svédország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. október 25-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(9)

A 2012/713/EU tanácsi határozat (9) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Litvánia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2012. november 13-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(10)

A 2013/230/EU tanácsi határozat (10) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Bulgária maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. május 14-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(11)

A 2013/692/EU tanácsi határozat (11) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Szlovákia maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2013. november 19-től kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(12)

A 2014/264/EU tanácsi határozat (12) elfogadásával a Tanács megállapította, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtotta a 2008/615/IB határozat 6. fejezetében foglalt, az adatvédelemre vonatkozó általános rendelkezéseket, és 2014. május 6-tól kezdve jogosult a személyes adatoknak az utóbbi határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására, továbbá megállapította, hogy az értékelő jelentés jóváhagyására a 2008/615/IB határozat 25. cikke (2) bekezdésével összhangban sor került.

(13)

A C-14/15. és C-116/15. sz. egyesített ügyekben hozott, 2016. szeptember 22-i ítéletében az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése jogellenesen írja elő követelményként, hogy az említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket egyhangúlag kell elfogadni. A Tanács a 2010/559/EU, 2011/387/EU, 2011/547/EU, 2012/236/EU, 2012/664/EU, 2013/713/EU, 2013/230/EU, 2013/692/EU és 2014/264/EU határozatokat a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdése alapján fogadta el, ennélfogva azok eljárási hibán alapulnak.

(14)

Annak érdekében, hogy szavatolni lehessen a jogbiztonságot a személyes adatoknak a 2010/559/EU, 2011/387/EU, 2011/547/EU, 2012/236/EU, 2012/664/EU, 2012/713/EU, 2013/230/EU, 2013/692/EU és 2014/264/EU határozattal érintett tagállamok által végzett, a 2008/615/IB határozat szerinti átvétele és átadása tekintetében, az említett határozatokat fel kell váltani ezzel a határozattal.

(15)

A személyes adatok 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átvételének és átadásának folytonosságát biztosítandó, e határozat hatálybalépésének napjától a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozat nem keletkeztet joghatást.

(16)	Ugyanezen okból e határozat hatálybalépése nem érintheti a tagállamok által a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozat alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

(17)

Ezenfelül azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozat alapján személyes adatokat vettek át, továbbra is jogosultnak kell lenniük az ezeknek az adatoknak a 2008/615/IB határozat 26. cikkében meghatározott célokból történő, nemzeti szintű vagy tagállamok közötti további kezelésére.

(18)

A 2008/615/IB határozat 33. cikke végrehajtási hatásköröket ruház a Tanácsra az említett határozat végrehajtásához – különösen a személyes adatoknak az említett határozatban előírt átadása és átvétele tekintetében – szükséges intézkedések elfogadása céljából. Mivel az e végrehajtási hatáskörök gyakorlásához szükséges feltételek teljesültek, és az erre vonatkozó eljárást is lefolytatták, a Tanácsnak végrehajtási határozatot kell elfogadnia Finnországra, Szlovéniára, Romániára, Lengyelországra, Svédországra, Litvániára, Bulgáriára, Szlovákiára és Magyarországra vonatkozóan a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről annak érdekében, hogy e tagállamok a továbbiakban is folytathassák a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átadását és átvételét.

(19)	Dániára nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesz ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(20)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve a 2008/615/IB határozat kötelező, ezért részt vesznek ennek a 2008/615/IB határozatot végrehajtó határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése tekintetében Finnország, Szlovénia, Románia, Lengyelország, Svédország, Litvánia, Bulgária, Szlovákia és Magyarország továbbra is jogosult a személyes adatoknak a 2008/615/IB határozat 12. cikke szerinti átvételére és átadására.

2. cikk

(1) E határozat hatálybalépésének napjától a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozat nem keletkeztet joghatást, ez azonban nem érinti a tagállamok által az említett határozatok alapján végzett automatizált adatcserék érvényességét.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot a Szerződéseknek megfelelően kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA

(1) HL L 210., 2008.8.6., 1. o.

(2) A 2017. április 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) A Tanács 2010/559/EU határozata (2010. szeptember 13.) a gépjármű-nyilvántartási adatok tekintetében az automatizált adatcsere Finnországgal való megindításáról (HL L 245., 2010.9.17., 34. o.).

(5) A Tanács 2011/387/EU határozata (2011. június 28.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, a Szlovén Köztársasággal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 173., 2011.7.1., 9. o.).

(6) A Tanács 2011/547/EU határozata (2011. szeptember 12.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, a Romániával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 242., 2011.9.20., 8. o.).

(7) A Tanács 2012/236/EU határozata (2012. április 26.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Lengyelországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 118., 2012.5.3., 8. o.).

(8) A Tanács 2012/664/EU határozata (2012. október 25.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Svédországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 299., 2012.10.27., 44. o.).

(9) A Tanács 2012/713/EU határozata (2012. november 13.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Litvániával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 323., 2012.11.22., 17. o.).

(10) A Tanács 2013/230/EU határozata (2013. május 14.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Bulgáriával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 138., 2013.5.24., 12. o.).

(11) A Tanács 2013/692/EU határozata (2013. november 19.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Szlovákiával való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 319., 2013.11.29., 7. o.).

(12) A Tanács 2014/264/EU határozata (2014. május 6.) a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó, Magyarországgal való automatizált adatcsere megindításáról (HL L 137., 2014.5.12., 7. o.).

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/100

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/948 AJÁNLÁSA

(2017. május 31.)

a vásárlói információknak az 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő rendelkezésre bocsátásakor a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás szerint jóváhagyott és mért tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékek használatáról

(az értesítés a C(2017) 3525. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról szóló, 1999. december 13-i 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1)

A C(2017) 3521 bizottsági rendeletben (2) meghatározott, a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP), amely a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának mérésére szolgáló új szabályozási vizsgálati eljárás, lép majd a 692/2008/EK bizottsági rendelet (3) alapján jelenleg alkalmazott új európai menetciklus (NEDC) helyébe, amely már nem felel meg a jelenlegi vezetési feltételeknek, illetve járműtechnológiáknak. A WLTP a vásárlók javát szolgáló, reálisabb tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékeket és szigorúbb vizsgálati feltételeket biztosít. A vásárlói információkra vonatkozó követelményeknek ki kell terjedniük arra, hogy az információk szükséges összehasonlíthatósága érdekében milyen módon biztosítják ezekhez a pontosabb információkhoz való hozzáférést.

(2)

Az 1999/94/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy a vásárlók információkat kapjanak az Unióban eladásra vagy lízingre kínált új személygépkocsik tüzelőanyag-fogyasztásáról és CO2-kibocsátásáról annak érdekében, hogy új autó vásárlása esetén megalapozott döntést hozhassanak. Az irányelv az új személygépkocsik tekintetében előírja, hogy a vásárlók rendelkezésére kell bocsátani az új személygépkocsiknak az irányelv 2. cikkének 5. és 6. pontjában meghatározott hivatalos tüzelőanyag-fogyasztását és hivatalos fajlagos CO2-kibocsátását. Az alkalmazandó értékek a típusjóváhagyó hatóság által a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és a 692/2008/EK rendelet, különösen annak XII. melléklete rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott és mért értékek, amelyek egyúttal a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) VIII. mellékletében is szerepelnek. Ezeket az értékeket csatolni kell az EK-jármű-típusbizonyítványhoz, és szerepelniük kell a megfelelőségi nyilatkozatban.

(3)

A WLTP-t fokozatosan kell bevezetni, 2017. szeptember 1-jétől kezdve a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének B. részében leírt új személygépkocsi-típusokra, 2018. szeptember 1-jétől pedig az új személygépkocsikra vonatkozóan. A 2007/46/EK irányelv 3. cikke 22. pontjában meghatározott, az új európai menetciklusnak megfelelően jóváhagyott és mért kifutó sorozatú járművek forgalomba hozhatók az EK-típusjóváhagyás érvényességének lejártától számított tizenkét hónapon keresztül, azaz 2019. augusztus 31-ig. Következésképpen 2019. szeptember 1-jétől az uniós piacon forgalomba hozott összes új személygépkocsit a WLTP-nek megfelelően kell vizsgálni.

(4)

A WLTP fokozatos bevezetése során az EK-jármű-típusbizonyítványnak és a megfelelőségi nyilatkozatnak meg kell neveznie azokat a tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékeket, amelyeket az új európai menetciklus és/vagy a WLTP szerint hagytak jóvá és mértek. A WLTP szerint jóváhagyott személygépkocsik esetében a WLTP és az NEDC tüzelőanyag-fogyasztási, valamint CO2-kibocsátási értékeit a megfelelőségi nyilatkozat rögzíti.

(5)

A WLTP fokozatos bevezetésének átmeneti időszaka tekintetében ezért fontos annak tisztázása, hogy mely értékeket kell az 1999/94/EK irányelvnek megfelelően vásárlói információkként használni annak biztosítása érdekében, hogy a vásárlói információk az összes új személygépkocsi és az összes tagállam tekintetében összehasonlíthatók legyenek.

(6)

Nagyon valószínű, hogy a WLTP szerint mért tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékek eltérnek az NEDC szerint mért értékektől. A WLTP-értékek sok esetben magasabbak lesznek az ugyanarra a személygépkocsira vonatkozó NEDC-értékeknél. Ezenkívül az NEDC-vel ellentétben a WLTP az egyes járművek fajlagos tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékeit fogja tartalmazni, amelyek tükrözik az ezen értékeket befolyásoló nem kötelező berendezéseket és járműspecifikációkat. Ennek lehetővé kell tennie, hogy pontosabb és reálisabb információk álljanak a vásárlók rendelkezésére minden új személygépkocsiról, illetve egy adott személygépkocsi-modell esetében a lehetséges tüzelőanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási értékekről.

(7)

A tüzelőanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási értékekkel kapcsolatos vizsgálati eredmények különböző vizsgálati szakaszok vonatkozásában kerülnek rögzítésre Az NEDC szerint típusjóváhagyásban részesített járművek esetében a „városi” és a „városon kívüli” körülményeket, valamint a „vegyes” és a „súlyozott és vegyes” értékeket kell megadni. A WLTP szerint típusjóváhagyásban részesített járművek esetében az „alacsony”, „közepes”, „nagy” és „extranagy” sebességű, valamint a „vegyes” és „súlyozott és vegyes” értékeket kell megadni. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében legalább az alkalmazandó vizsgálati módszer „vegyes” értékeit a vásárlók rendelkezésére kell bocsátani.

(8)

Amennyiben az 1999/94/EK irányelvben előírt címkéktől, útmutatóktól, plakátoktól, írott reklámanyagoktól eltérő módon, a gyártók önkéntes rendszereinek keretein belül, nem harmonizált vizsgálati eljárások alapján bocsátanak a vásárlók rendelkezésére a tüzelőanyag-fogyasztásra vagy a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó információkat, a vásárlókat teljeskörűen tájékoztatni kell arról, hogy az ilyen értékek nem harmonizált vizsgálati eljárásokon alapulnak. A vásárlók figyelmét fel kell hívni arra, hogy az új személygépkocsik tüzelőanyag-fogyasztásának vagy CO2-kibocsátásának összehasonlításához harmonizált uniós vizsgálati eljárás szerint mért és jóváhagyott értékeket kell alkalmazni.

(9)

Az 1999/94/EK irányelv átültetése során néhány tagállam úgy döntött, hogy a tüzelőanyag-fogyasztásra és a fajlagos CO2-kibocsátásra vonatkozó információkon felül a légszennyező anyagokról is tájékoztatást nyújt a gépjárműcímkéken. A WLTP és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásra (RDE) vonatkozó vizsgálati eljárás bevezetésével, valamint az új autók megfelelőségi nyilatkozatán a valós vezetési feltételek melletti kibocsátás legmagasabb értékének megállapítására vonatkozó új követelményekkel (6) összhangban 2017. szeptember 1-jétől valamennyi új járműtípusra vonatkozóan, 2019. szeptember 1-jétől pedig valamennyi új járműre vonatkozóan rendelkezésre állnak a légszennyező anyagokra vonatkozó információk. Az európai parlamentnek a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés vizsgálatát követő ajánlásával (7) összhangban a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a vásárlók rendelkezésére bocsátják-e ezeket az információkat annak érdekében, hogy növeljék a vásárlók tájékozottságát, és lehetővé tegyék számukra, hogy gépjármű vásárlásakor megalapozott döntést hozhassanak.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vásárlók teljes mértékben megértsék a WLTP-re való átállás következményeit, az összes érintett félnek olyan tájékoztató kampányokat kell indítania vagy támogatnia, amelyek ismertetik, hogy az új vizsgálati eljárás milyen hatást gyakorol a tüzelőanyag-fogyasztási és a CO2-kibocsátási értékekre. Ezekbe a tájékoztató kampányokba be kell vonni a hatóságokat, a fogyasztói szervezeteket, a környezetvédelmi és a nem kormányzati szervezeteket, a járművezetői szövetségeket és a gépjárműipart.

(11)

A Bizottság – miután konzultációt folytatott a közúti gépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó szakpolitika fejlesztésével és végrehajtásával foglalkozó szakértői csoporttal, ágazati szakértőkkel, fogyasztói szervezetekkel és egyéb nem kormányzati szervezetekkel, valamint a tagállamokkal – úgy véli, hogy ajánlásokat kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy az új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag-fogyasztását és hivatalos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását hogyan kell közölni a vásárlók tájékoztatása során.

(12)	Ajánlást kell elfogadni annak érdekében, hogy a vásárlók megalapozott döntést hozhassanak, valamint hogy ösztönözni lehessen az 1999/94/EK irányelv összehangolt alkalmazását az egész Unióban.

(13)	Az ezen ajánlásban előírt intézkedések összhangban vannak az 1999/94/EK irányelv 10. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvántartásba vett új gépjárművek megfelelőségi nyilatkozataiban rögzített NEDC-értékeket az 1999/94/EK irányelv 2. cikke 5. és 6. pontjában meghatározott hivatalos tüzelőanyag-fogyasztásnak és hivatalos fajlagos CO2-kibocsátásnak a vásárlók részére történő közlése céljából 2018. december 31-ig használják fel, amely időpontot követően az uniós piacon forgalomba hozott összes új járművet a WLTP szerint kell vizsgálni és jóváhagyni.

2.	A tagállamoknak 2019. január 1-jétől biztosítaniuk kell, hogy vásárlói információként csak a WLTP tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékeit alkalmazzák.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2019. január 1. után, amikor előfordulhat, hogy a kifutó sorozatú járművek vonatkozásában még mindig csak az NEDC-értékek állnak rendelkezésre, ezeket az értékeket egy felelősségkizáró nyilatkozat kíséri, amely azt tartalmazza, hogy a jármű kifutó sorozatú jármű, és az értékek nem hasonlíthatók össze a WLTP-n alapuló értékekkel.

4.	A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékesítés helyén az új személygépkocsin vagy annak közelében elhelyezett címke tartalmazza az adott jármű hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási és hivatalos fajlagos CO2-kibocsátási értékeire vonatkozó információkat.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az értékesítési helyen elhelyezendő tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási útmutató, valamint plakát vagy hirdetmény tartalmazza annak a járműnek a hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási és hivatalos fajlagos CO2-kibocsátási értékeivel kapcsolatos információkat, amelyre vonatkozik. Amennyiben egy modell alatt több változatot és/vagy kivitelt vontak össze egy csoportba, akkor az adott csoporton belül a legmagasabb értékekkel rendelkező jármű értékeit kell megadni.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az olyan reklámanyagok, amelyekben hivatkozás található egy adott új személygépkocsi-modellre, -változatra vagy -kivitelre, tartalmazzák az adott jármű hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási és hivatalos fajlagos CO2-kibocsátási értékeire vonatkozó információkat. Amennyiben egynél több modell kerül megnevezésre, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az információ tartalmazza az összes olyan jármű hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási és hivatalos fajlagos CO2-kibocsátási értékeit, amelyre vonatkozik, vagy az összes olyan jármű legrosszabb és legjobb értékei közötti tartományt, amelyekre vonatkozik. A WLTP szerint típusjóváhagyásban részesített járművek esetében a legrosszabb és legjobb értékeknek a forgalomban lévő új személygépkocsik megfelelőségi nyilatkozatában rögzített értékeket kell tükrözniük.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az olyan elektronikus úton terjesztett promóciós anyagok, amelyek lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy egy adott járművet konfiguráljanak – így például az online gépkocsi-konfigurátorok –, világosan bemutassák a vásárlók számára, hogy a különböző egyedi berendezések és választható extrák miként befolyásolják a WLTP szerint jóváhagyott és mért tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékeket.

Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik a WLTP tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékeinek 2019. január 1. előtt kiegészítő információként történő közlését annak érdekében, hogy a vásárlók minél hamarabb hozzáférjenek a valós vezetési feltételeket jobban tükröző szén-dioxid-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékekhez, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiegészítő információk feltüntetésére jól érthetően és az 1999/94/EK irányelvben előírt címkéktől, útmutatóktól, plakátoktól, írott reklámanyagoktól elkülöníthető módon kerüljön sor, és azok tartalmazzák a következő információkat:

„2017. szeptember 1-jétől bizonyos új járművek típusjóváhagyása a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) alapján történik, amely egy új, reálisabb vizsgálati eljárás a tüzelőanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás mérésére. 2018. szeptember 1-jétől a WLTP teljes mértékben felváltja az új európai menetciklust (NEDC), amely a jelenlegi vizsgálati eljárás. A reálisabb vizsgálati körülmények miatt a WLTP keretében mért tüzelőanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás sok esetben magasabb az új európai menetciklusban mért értékeknél.”.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy gépjármű megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala előtt a vásárlókat tájékoztassák a tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékekben a WLTP bevezetése miatt bekövetkező változásokról, valamint arról, hogy e változások milyen következményekkel járhatnak a nyilvántartásba vétel időpontjában.

10.	A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási és a hivatalos fajlagos CO2-kibocsátási értékek legalább a vonatkozó vizsgálati eljárásnak megfelelően mért „vegyes” értékeket tartalmazzák.

11.

„A megadott tüzelőanyag-fogyasztási vagy CO2-kibocsátási értékek nem harmonizált vizsgálati eljárásokon alapulnak. Ezek az értékek csupán tájékoztató jellegűek. Az új személygépkocsik harmonizált uniós vizsgálati eljáráson alapuló tüzelőanyag-fogyasztási vagy CO2-kibocsátási értékeinek összehasonlításához a hivatalos tüzelőanyag-fogyasztási vagy CO2-kibocsátási értékeket kell alkalmazni [illessze be az ezekhez az értékekhez vezető hiperlinket].”

12.	A tagállamoknak azt a lehetőséget is mérlegelniük kell, hogy az értékesítés helyén az új személygépkocsin vagy annak közelében elhelyezett címke tartalmazza a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásnak az egyes járművek megfelelőségi nyilatkozatában feltüntetett legmagasabb értékét.

13.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő tájékoztató kampányokra kerüljön sor annak érdekében, hogy elmagyarázzák a vásárlók számára a WLTP bevezetését és annak a tüzelőanyag-fogyasztási és a CO2-kibocsátási értékekre gyakorolt hatásait, különösen ezen értékeknek az NEDC-értékekhez képest tapasztalható növekedését, valamint a különböző vizsgálati szakaszok eredményeként kapott értékek jelentését.

14.	Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 31-én.

a Bizottság részéről

Miguel ARIAS CAÑETE

a Bizottság tagja

(1) HL L 12., 2000.1.18., 16. o.

(2) A Bizottság C(2017) 3521 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a Hivatalos Lapban még nem jelet meg).

(3) A Bizottság 692/2008/EK rendelete (2008. július 18.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról („keretirányelv”) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2016/646 rendelete (2016. április 20.) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 6) tekintetében történő módosításáról (HL L 109., 2016.4.26., 1. o.).

(7) P8_TA(2017)0100

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/104

Helyesbítés a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelethez (kodifikált változat)

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 78., 2009. március 24. )

1.	A 3. oldalon, az 1. cikk (2) bekezdése utolsó mondatának

szövege:

„Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”,

helyesen:

„Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet kell alkalmazni.”.

2.	A 36. oldalon, a 160. cikkben

a következő szövegrész:

„(…) az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás tárgyát képező megjelölés Közösségben történő tényleges használatának kezdete szempontjából.”,

helyesen:

„(…) az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás tárgyát képező megjelölés Közösségben történő tényleges használata kezdő időpontjának megállapítása szempontjából.”.

2.6.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 142/104

Helyesbítés a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 341., 2015. december 24. )

A 21. oldalon, az (1) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet 2009-ben a 207/2009/EK tanácsi rendeletben (3), kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió saját védjegyoltalmi rendszerét, amely a tagállami szinten rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal párhuzamosan az Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat;”

helyesen:

„A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet 2009-ben a 207/2009/EK tanácsi rendeletben (3), kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió saját védjegyoltalmi rendszerét, amely a tagállami szinten rendelkezésre álló, nemzeti védjegyrendszerek szerinti védjegyoltalmakkal párhuzamosan az Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat;”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 142

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. június 2.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztató az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság között a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá tartozó mayotte-i vizekhez és azok biológiai erőforrásaihoz biztosított hozzáférésről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról	1
	*	A Tanács (EU) 2017/938 határozata (2013. szeptember 23.) a higany megfelelő kezeléséről szóló Minamata Egyezménynek az Európai Unió nevében történő aláírásáról	2
	*	A Tanács (EU) 2017/939 határozata (2017. május 11.) a higanyról szóló Minamata Egyezménynek az Európai Unió nevében történő megkötéséről	4
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/940 végrehajtási rendelete (2017. június 1.) a hangyasav valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )	40
	*	A Bizottság (EU) 2017/941 végrehajtási rendelete (2017. június 1.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalás elfogadásának két exportáló gyártó tekintetében történő visszavonásáról	43
	*	A Bizottság (EU) 2017/942 végrehajtási rendelete (2017. június 1.) a Kínai Népköztársaságból származó volfrám-karbid, zsugorított volfrám-karbid és fémporral egyszerűen összekevert volfrám-karbid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	53
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/943 végrehajtási határozata (2017. május 18.) a máltai, a ciprusi és az észtországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2014/731/EU, a 2014/743/EU és a 2014/744/EU határozat felváltásáról	84
	*	A Tanács (EU) 2017/944 végrehajtási határozata (2017. május 18.) a lettországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről és a 2014/911/EU határozat felváltásáról	87
	*	A Tanács (EU) 2017/945 végrehajtási határozata (2017. május 18.) a szlovákiai, portugáliai, lettországi, litvániai, cseh köztársasági, észtországi, magyarországi, ciprusi, lengyelországi, svédországi, máltai és belgiumi DNS-adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2010/689/EU, a 2011/472/EU, a 2011/715/EU, a 2011/887/EU, a 2012/58/EU, a 2012/299/EU, a 2012/445/EU, a 2012/673/EU, a 2013/3/EU, a 2013/148/EU, a 2013/152/EU és a 2014/410/EU határozat felváltásáról	89
	*	A Tanács (EU) 2017/946 végrehajtási határozata (2017. május 18.) a szlovákiai, bulgáriai, franciaországi, cseh köztársasági, litvániai, hollandiai, magyarországi, ciprusi, észtországi, máltai, romániai és finnországi daktiloszkópiai adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2010/682/EU, a 2010/758/EU, a 2011/355/EU, a 2011/434/EU, a 2011/888/EU, a 2012/46/EU, a 2012/446/EU, a 2012/672/EU, a 2012/710/EU, a 2013/153/EU, a 2013/229/EU és a 2013/792/EU határozat felváltásáról	93
	*	A Tanács (EU) 2017/947 végrehajtási határozata (2017. május 18.) a finnországi, szlovéniai, romániai, lengyelországi, svédországi, litvániai, bulgáriai, szlovákiai és magyarországi gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó automatizált adatcseréről, valamint a 2010/559/EU, a 2011/387/EU, a 2011/547/EU, a 2012/236/EU, a 2012/664/EU, a 2012/713/EU, a 2013/230/EU, a 2013/692/EU és a 2014/264/EU határozat felváltásáról	97
		AJÁNLÁSOK
	*	A Bizottság (EU) 2017/948 ajánlása (2017. május 31.) a vásárlói információknak az 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő rendelkezésre bocsátásakor a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás szerint jóváhagyott és mért tüzelőanyag-fogyasztási és CO2-kibocsátási értékek használatáról (az értesítés a C(2017) 3525. számú dokumentummal történt)	100

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelethez (kodifikált változat) ( HL L 78., 2009.3.24. )	104
*	Helyesbítés a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 341., 2015.12.24. )	104


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.