(1)

Az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) szerinti kedvezményezett országok további tarifális preferenciákat kérelmezhetnek a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó különleges ösztönző előírás (GSP+) keretében. E célból a 978/2012/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdése megállapítja azokat az egyedi támogathatósági kritériumokat, amelyek alapján tarifális preferenciák biztosíthatók a GSP+ keretében. Az adott ország a diverzifikáció hiánya és a nemzetközi kereskedelemben való elégtelen részvétel miatt tekintendő kiszolgáltatottnak. A 978/2012/EU rendelet VIII. mellékletében felsorolt összes egyezményt meg kellett erősítenie, és a megfelelő ellenőrző szervek által tett legújabb megállapítások nem tárhattak fel súlyos kötelezettségszegést az említett egyezmények tényleges végrehajtása terén. Az adott ország a vonatkozó egyezmények egyike tekintetében sem fogalmazhatott meg olyan fenntartást, amelyet az egyezmény tilt, vagy amely a 978/2012/EU rendelet 9. cikkének kizárólagos alkalmazásában összeegyeztethetetlennek minősül az adott egyezmény tárgyával és céljával. Fenntartás nélkül el kell fogadnia az egyes egyezmények által előírt jelentéstételi követelményeket és kötelező erejű kötelezettségvállalást kell tennie a 978/2012/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említettek szerint.

(2)

A GSP+-ból részesülni kívánó GSP-kedvezményezett országoknak kérelmet kell benyújtaniuk, amelyhez átfogó információkat mellékelnek a vonatkozó egyezmények megerősítéséről, az adott egyezménnyel kapcsolatban megfogalmazott fenntartásaikról, az egyezmény egyéb részes feleinek e fenntartásokkal kapcsolatos kifogásairól, valamint a kötelező erejű kötelezettségvállalásaikról.

(3)

A Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy a 978/2012/EU rendelet III. mellékletének módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy egy kérelmező országnak a GSP+-kedvezményezett országok jegyzékébe való felvételével kedvezményeket biztosítson számára a GSP+ keretében.

(4)

A Bizottság 2016. július 12-én GSP+ iránti kérelmet kapott a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaságtól (a továbbiakban: Srí Lanka).

(5)

A Bizottság a 978/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban megvizsgálta Srí Lanka GSP+ kérelmét, és megállapította, hogy Srí Lanka teljesíti a támogathatósági kritériumokat. Ezért Srí Lanka számára e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve biztosítani kell a GSP+ keretében nyújtott kedvezményeket. A 978/2012/EU rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A 978/2012/EU rendelet 13. cikke szerint a Bizottságnak folyamatosan ellenőriznie kell a vonatkozó egyezmények Srí Lanka általi megerősítésének állását és tényleges végrehajtását, valamint Srí Lanka kormányának megfelelő ellenőrző szervekkel való együttműködését,

(1)

Az (EU) 2015/1998 bizottsági végrehajtási rendelet (2) lengyel nyelvű változata a melléklet 11.4.3 a) pontjában a meghatározott időközönként szinten tartó képzésen való részvételt megkövetelő kompetenciák felsorolásánál hibát tartalmaz.

(2)

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet svéd nyelvű változata hibákat tartalmaz, nevezetesen a melléklet 8.1.1.2 és a 9.1.1.3 pontjában az újbóli átvizsgálás vonatkozásában; a 8.3.1 pontjában a bevitellel kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában; a 9.1.3.5 b) pontjának első albekezdésében az ellenőrzés módszerének hatályát illetően; a 9.3.1 pontjában a bevitellel kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában; valamint a 11.2.3.1 pontja bevezető mondatában a képzési kötelezettség által érintett személyek vonatkozásában.

(3)

Az (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelet lengyel és svéd változatát ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A 834/2007/EK rendelet megállapítja a tenyésztett víziállatok ökológiai tartására vonatkozó alapkövetelményeket, és többek között a takarmányozásukról is rendelkezik. Az említett követelmények végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 889/2008/EK bizottsági rendelet (2) írja elő.

(2)

A 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében a halakat és a rákféléket olyan takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állat fejlődésének különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét.

(3)

A 889/2008/EK rendelet 25 l. cikke határozza meg a rendelet XIIIa. mellékletének 6., 7. és 9. szakaszában említett tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó különleges szabályokat. Az említett cikk szabályai értelmében lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a természetesen előforduló táplálékforrásokat.

(4)

A 889/2008/EK rendelet 25 l. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szóban forgó víziállatok takarmányozását a halastavakban természetesen előforduló táplálékforrásokból kell megvalósítani. A rendelet 25 l. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi növényi eredetű ökológiai takarmány vagy tengeri moszat felhasználását, ha természetes táplálékforrások a kellő mennyiségben nem állnak rendelkezésre. A rendelet 25 l. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja azt állapítja meg, hogy milyen százalékban adható halliszt vagy halolaj a panga és a garnélarák takarmányához, ha a természetes takarmányt ki kell egészíteni.

(5)

Azonban az ivadékok táplálásához hiányzik vagy nagyon kevés a természetes takarmány. A tagállamok jelezték a Bizottság felé, hogy az ostoros garnélák, különösen az óriás tigrisgarnéla (Penaeus monodon) takarmányozására vonatkozó, a 889/2008/EK rendelet 25 l. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti szabályok alkalmazása a keltetőkben található ivadékok esetében alultápláltsághoz és magas halálozási arányhoz vezetne.

(6)

A 889/2008/EK rendelet 25 l. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szóban forgó víziállatok takarmányozását a halastavakban természetesen előforduló táplálékforrásokból kell megvalósítani. Azonban ezt a szabályt csak a nyújtás szakaszában lévő állatoknál lehet alkalmazni, amelyeket valóban halastavakban, nem pedig keltetőkben tartanak, ahol nincs elegendő természetes táplálék. Ez különösen releváns 2016. december 31. óta, ugyanis a 889/2008/EK rendelet 25e. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ettől az időponttól fogva nem ökológiai termelésből származó ivadékok nem hozhatók be az ökológiai gazdaságokba. Korábban bizonyos arányokban volt lehetőség nem ökológiai termelésből származó állatok behozatalára, akkor is, ha az ivadékokat nem ökológiai gazdálkodásban tartották.

(7)

A 2009/427/EK bizottsági határozat (3) értelmében létrehozott, a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport (EGTOP) is megerősítette, hogy a 889/2008/EK rendelet 25 l. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában előírt szabályok csak a nyújtás szakaszában lévő állatok esetében megfelelőek. (4) Az EGTOP szerint az említett cikkben a halliszt és a halolaj tekintetében előírt korlátozás miatt nem lehet kielégíteni a keltetőkben található ivadékok táplálékszükségletét.

(8)

A Bizottság úgy határozott, hogy az egyes tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó szabályokat úgy kell módosítani, hogy azok egyértelműen csak a nyújtás szakaszában lévő állatokra vonatkozzanak. Ennek a következtetésnek a levonásakor a Bizottság figyelembe vette egyrészt a 834/2007/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontja szerinti követelményt, vagyis hogy ki kell elégíteni az állat fejlődésének különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét, másrészt a 889/2008/EK rendelet 25 l. cikkének azt a célját, hogy előnyben kell részesíteni a természetesen előforduló táplálékforrásokat, harmadrészt pedig az EGTOP szakvéleményét.

(9)

A 889/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit.

(2)

Az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

Lengyelország 2016. március 10-én kérelmet nyújtott be a nitriteknek (E 249–250) a „golonka peklowana” tartósítószereként való felhasználásának engedélyezése iránt. A kérelmet a Bizottság ezután az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(4)

A kérelmező szerint a „golonka peklowana” hagyományos lengyel előkészített hús, amelyben a nitriteket egyrészt tartósító hatásukért, másrészt a fogyasztók által elvárt szín, íz és textúra elérése céljából, a hús pácanyagaként alkalmazzák. A fogyasztóknak a „golonka peklowana” előkészített húst fogyasztás előtt további hőkezelésnek kell alávetniük.

(5)

Az 1333/2008/EK rendelet (7) preambulumbekezdése értelmében az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezőket, ideértve a hagyományt is. Ezért helyénvaló bizonyos hagyományos termékek piaci elérhetőségének fenntartása egyes tagállamokban, amennyiben az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása megfelel az 1333/2008/EK rendeletben foglalt általános és specifikus feltételeknek.

(6)

Az e rendelet által szabályozott élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó felhasználások egységes alkalmazása érdekében a „golonka peklowana” leírását az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. részében felsorolt élelmiszer-kategóriákat ismertető útmutató dokumentum (3) tartalmazza.

(7)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó aktualizálásnak valószínűsíthetően nincs az emberi egészségre gyakorolt hatása. A nitritek húskészítményekben való használata általában engedélyezett; az előkészített húsokban való felhasználás bizonyos hagyományos készítményekre korlátozódik, és a hagyományos pácolt húskészítményekre egyedi feltételek vonatkoznak. Mivel a nitritek felhasználásának kiterjesztésére vonatkozó kérelem konkrét, hagyományosan fogyasztott előkészített húsra vonatkozik, nem várható, hogy a kiterjesztés jelentős hatást gyakorolna az általános nitritexpozícióra. Az uniós jegyzék ezen adalékanyagok kiterjesztett felhasználása tekintetében történő aktualizálása valószínűsíthetően nincs hatással az emberi egészségre, ezért a Hatóság véleményét nem szükséges kikérni.

(8)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelv (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazandó azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. Az ortoszulfamuron esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak a 2006/806/EK bizottsági határozat (3) révén teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2005. július 4-én kérelem érkezett Olaszországhoz az Isagro S.p.A. részéről az ortoszulfamuron hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvétele iránt. A 2006/806/EK határozat megerősítette, hogy a dosszié hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében megvizsgálták e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint. A kijelölt referens tagállam 2012. július 27-én benyújtotta a Bizottsághoz az értékelő jelentés tervezetét. A 188/2011/EU bizottsági rendelet (4) 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően a kérelmezőt kiegészítő információk benyújtására kérték. A kérelmező által benyújtott kiegészítő információk Olaszország által készített értékelését csatolták az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által 2013 augusztusában összeállított értékelő jelentés tervezetéhez.

(4)

Az értékelő jelentés tervezetét a tagállamok és a Hatóság felülvizsgálták. A Hatóság 2013. szeptember 3-án ismertette a Bizottsággal az ortoszulfamuron hatóanyagú növényvédő szer esetében felmerülő kockázatok felméréséről készült következtetését. (5) A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az elsődleges és a következő növénykultúrákban található maradékanyagok jellegére vonatkozó információk hiánya mellett a toxikológiai információk, valamint az egyes növényi metabolitok beviteli becslése hiányában a fogyasztókra jelentett kockázat értékelése nem véglegesíthető. A talajlakó és a vízi szervezetekre jelentett kockázat értékelését szintén nem lehetett lezárni. Ezenfelül a Hatóság egyes metabolitok kapcsán aggályoknak adott hangot, és így a talajvízzel kapcsolatos expozíciós becsléseket sem lehetett végegesíteni.

(5)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság következtetéséről, és – a 188/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a felülvizsgálati jelentés tervezetéről. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság alaposan megvizsgálta.

(6)

A kérelmező által felhozott érvek azonban nem tudták eloszlatni a (4) preambulumbekezdésben említett aggályokat.

(7)

Következésképpen nem nyert bizonyítást, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett az ortoszulfamuront tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított követelményeknek.

(8)

Az ortoszulfamuron ezért az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján nem hagyható jóvá.

(9)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok egy három évig tartó kezdeti időszakban lehetőséget kaptak az ortoszulfamuront tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó ideiglenes engedélyek kiadására. A 2013/205/EU bizottsági végrehajtási határozat (6) pedig lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az ortoszulfamuronra vonatkozó ideiglenes engedélyeket legkésőbb 2015. április 30-ig meghosszabbítsák.

(10)

mivel mostanra a meglévő engedélyek mindegyike lejárt, nem szükséges további időszakról rendelkezni az ortoszulfamuront tartalmazó növényvédőszerekre vonatkozó engedélyek visszavonása érdekében.

(11)

Ez a rendelet nincs kihatással arra a lehetőségre, hogy az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban az ortoszulfamuronra vonatkozóan újabb kérelmet nyújtsanak be.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat.

(2)

A bentazon, a dikvat, a DPX KE 459 (flupirszulfuron-metil), a famoxadon, a flumioxazin, a metalaxil-m és a pimetrozin hatóanyagok jóváhagyási időtartamát legutóbb az (EU) 2016/549 bizottsági végrehajtási rendelet (3) hosszabbította meg. Ezen anyagok jóváhagyása 2017. június 30-án jár le. Az 1141/2010/EU bizottsági rendelet (4) 4. cikkének megfelelően kérelmeket nyújtottak be a szóban forgó anyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv (5) I. mellékletébe történő felvételének megújítása iránt.

(3)

A karfentrazon-etil, a ciazofamid, a fenamidon, a foramszulfuron, az imazamox, az izoxaflutol, az oxaszulfuron, a pendimetalin és a trifloxistrobin hatóanyagok jóváhagyási időtartamát legutóbb az (EU) 2016/950 bizottsági végrehajtási rendelet (6) hosszabbította meg. Ezen anyagok jóváhagyása 2017. július 31-én lejár.

(4)

Az alfa-cipermetrin, az Ampelomyces quisqualis, törzs: AQ 10, a benalaxil, a bifenazát, a brómxinil, a klórprofam, a dezmedifam, az etoxazol, a Gliocladium catenulatum, törzs: J1446, az imazoszulfuron, a laminarin, a metoxifenozid, a milbemektin, a fenmedifam és az S-metolaklór hatóanyagok jóváhagyási időtartamát az 1197/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) hosszabbította meg Ezen anyagok jóváhagyása 2017. július 31-én lejár.

(5)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (8) megfelelően kérelmeket nyújtottak be a (3) és a (4) preambulumbekezdésben felsorolt anyagok jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(6)

mivel az anyagok értékelése a kérelmezőkön kívül álló okok miatt halasztást szenvedett, a szóban forgó hatóanyagok jóváhagyása valószínűleg még azelőtt lejár, hogy meghosszabbításukról döntés születne. Ezért jóváhagyási időtartamukat meg kell hosszabbítani.

(7)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikkének első bekezdésében foglalt célra, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása nem kerül meghosszabbításra, mivel a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem kerül meghosszabbításra – attól függően, melyik időpont a későbbi. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó rendeletet fogad el, arra törekszik, hogy – a körülményeknek megfelelően – a lehető legkorábbi alkalmazási időpontot tűzze ki.

(8)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2003/79/EK bizottsági irányelv (2) nyomán a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs hatóanyag felvételre került a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

A Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs hatóanyagnak az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2017. október 31-én lejár.

(4)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására.

(5)

A kérelmező a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dossziékat benyújtotta. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítására benyújtott kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2015. május 29-én benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság a megújításértékelő jelentést észrevételezésre megküldte a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összegző dossziét.

(8)

A Hatóság 2016. június 8-án eljuttatta a Bizottsághoz arra vonatkozó következtetéseit (6), hogy a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2016. december 6-án ismertette a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzsre vonatkozó vizsgálati jelentés tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(9)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a megújítási jelentéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(10)

Legalább egy, a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzset tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs jóváhagyását helyénvaló meghosszabbítani.

(11)

A Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív használaton alapul, amelyek azonban nem korlátozzák azon használatokat, amelyek tekintetében a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzset tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők. Ezért nem indokolt fenntartani a gombaölő szerként való felhasználásra történő korlátozást.

(12)

A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke szerinti kis kockázatú hatóanyag. A Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs nem minősül aggályos anyagnak, és megfelel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5. pontjában meghatározott feltételeknek. A Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs egy a környezetben természetesen előforduló vad típusú törzs. Az emberekre vagy állatokra nem patogén. Az 1107/2009/EK rendelet által jóváhagyott felhasználások esetében a valós helyzetekben jellemző természetes kitettséghez képest várhatóan elhanyagolható mértékű további expozíció éri az embereket, az állatokat és a környezetet.

(13)

Ezért a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs mint kis kockázatú hatóanyag jóváhagyását helyénvaló meghosszabbítani. Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az 1107/2009/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében ugyanakkor a jóváhagyás feltételeit bizonyos feltételekkel és korlátozásokkal kell kiegészíteni.

(15)

Az 1107/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a 13. cikk (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az (EU) 2016/950 bizottsági végrehajtási rendelet (7)2017. október 31-ig meghosszabbította a Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs jóváhagyási időszakát annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárás az anyag jóváhagyásának lejártát megelőzően befejeződhessen. Ugyanakkor mivel a jóváhagyás meghosszabbítására vonatkozó határozatot a lejárat kiterjesztett időpontját megelőzően meghozták, ez a rendelet a 2017. augusztus 1-jétől alkalmazandó.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően Franciaországhoz 2012. november 6-án kérelem érkezett az Arysta Lifescience S.A.S.-tól a Beauveria bassiana NPP111B005 törzs hatóanyagként való jóváhagyására vonatkozóan. Az említett rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően Franciaország mint referens tagállam 2013. február 5-én értesítette a kérelmezőt, a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a kérelem elfogadhatóságáról.

(2)

A referens tagállam 2014. október 7-én értékelőjelentés-tervezetet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyről a Hatóságnak is küldött másolatot; e tervezetben azt vizsgálta, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak.

(3)

A Hatóság eleget tett az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak. Az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a Hatóság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be kiegészítő információkat a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Hatóságnak. A referens tagállam a kiegészítő információkról készített értékelést aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában nyújtotta be a Hatósághoz 2015. július 3-án.

(4)

2015. október 6-án a Hatóság közölte a kérelmezővel, a tagállamokkal és a Bizottsággal arra vonatkozó következtetését (2), hogy a Beauveria bassiana NPP111B005 törzs hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság nyilvánosságra hozta következtetéseit.

(5)

A Bizottság 2016. március 8-án a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztette a Beauveria bassiana NPP111B005 törzsre vonatkozó felülvizsgálati jelentést és a Beauveria bassiana NPP111B005 törzs jóváhagyásáról szóló rendelettervezetet.

(6)

A kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálati jelentéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(7)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív használata és különösen azoknak a felhasználásoknak a tekintetében, amelyeket megvizsgáltak és a felülvizsgálati jelentésben részletesen ismertettek, megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Következésképpen a Beauveria bassiana NPP111B005 törzs jóváhagyása indokolt.

(8)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban a jóváhagyás feltételeit bizonyos feltételekkel és korlátozásokkal ki kell egészíteni.

(9)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az 540/2011/EU (3) bizottsági végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A 2008/56/EK irányelv III. melléklete tartalmazza az irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében, 9. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikkének (1) bekezdésében, 11. cikkének (1) bekezdésében és 24. cikkében említett jellemzők, terhelések és hatások indikatív felsorolásait.

(2)

2012-ben a tagállamok tengervizeiknek a 2008/56/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdeti értékelése alapján, tengervédelmi stratégiájuk végrehajtása első szakaszának részeként – a 2008/56/EK irányelv 9. cikke (2) bekezdésének, illetve 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően – tájékoztatták a Bizottságot a jó környezeti állapotot jelző mutatókról és környezetvédelmi célkitűzéseikről. A Bizottság az említett tagállami jelentéseknek az irányelv 12. cikkének megfelelően elkészített értékelésében (2) kiemelte, hogy sürgősen fokozni kell az erőfeszítéseket, ha az Unió és a tagállamok 2020-ig el akarják érni a jó környezeti állapotot.

(3)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tengervédelmi stratégiái végrehajtásának második szakasza is hozzájáruljon a 2008/56/EK irányelvben foglalt célok eléréséhez, és a jó környezeti állapot egységesebb értelmezést kapjon, a Bizottság az első végrehajtási szakaszról szóló jelentésében azt javasolta, hogy a Bizottság szolgálatai és a tagállamok 2015-ig uniós szinten együttműködve vizsgálják felül, erősítsék meg és igazítsák ki a 2010/477/EU bizottsági határozatot (3) azzal a céllal, hogy a jó környezeti állapotra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások egyértelműbbé, egyszerűbbé, lényegre törőbbé, koherensebbé és összehasonlíthatóvá váljanak, egyúttal pedig tekintsék át és szükség szerint vizsgálják felül a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv III. mellékletét, és dolgozzanak ki konkrét iránymutatást a következő végrehajtási szakaszban végzendő értékelések szemléletének koherensebbé és egységesebbé tétele érdekében.

(4)

A 2010/477/EU határozat felülvizsgálatát kiegészítendő, a 2008/56/EK irányelv III. mellékletének felülvizsgálatára van szükség. Ezenkívül az irányelv szövegében nincs konkrétan kifejtve a 2008/56/EK irányelv III. melléklete, valamint a jó környezeti állapot meghatározásakor alkalmazandó, az irányelv I. mellékletében felsorolt minőségi mutatók közötti kapcsolat, így nem elég egyértelmű. A Bizottság egy 2011-es szolgálati munkadokumentumában (4) magyarázattal szolgált a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében felsorolt minőségi mutatók, az irányelv III. mellékletében meghatározott elemek és a 2010/477/EU határozatban előírt kritériumok és mutatók közötti kapcsolatot illetően, azonban ezek lényegi jellemzői miatt csak részleges magyarázattal szolgálhatott. A szóban forgó kapcsolódások pontosítása és a végrehajtás elősegítése érdekében a 2008/56/EK irányelv III. mellékletének oly módon történő felülvizsgálatára van szükség, hogy az ökoszisztéma-elemek, valamint a tengeri környezetet érő, ember okozta terhelések és hatások jobban összekapcsolhatók legyenek a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében szereplő mutatókkal és a 2010/477/EU határozat felülvizsgálatának eredményeivel.

(5)

Célszerű, hogy a 2008/56/EK irányelv III. melléklete rendelkezzen a jó környezeti állapotra (az irányelv 9. cikkének (1) bekezdése) vonatkozó értékelést (az irányelv 8. cikkének (1) bekezdése) szolgáló elemekről, a nyomon követést (az irányelv 11. cikkének (1) bekezdése) szolgáló, az értékelést kiegészítő elemekről (pl. hőmérséklet, sótartalom), valamint a célok megállapításakor (az irányelv 10. cikkének (1) bekezdése) figyelembe veendő elemekről. Ezen elemek relevanciája az egyes régiók és tagállamok esetében a regionális jellemzők különbözősége miatt eltérő. Emiatt a szóban forgó elemeket csak akkor szükséges meghatározni, ha a 2008/56/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti „főbb tulajdonságoknak és jellemzőknek”, illetve b) pontja szerinti „fő terheléseknek és hatásoknak” minősülnek, és az érintett tagállam vizeiben előfordulnak.

(6)

Fontos biztosítani, hogy a 2008/56/EK irányelv III. mellékletében szereplő elemek egyértelműen kapcsolódjanak az ugyanazon irányelv I. mellékletében felsorolt minőségi mutatókhoz, a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó, a 2008/56/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság által meghatározott kritériumokhoz és módszertani előírásokhoz, valamint ezen kritériumoknak és módszertani előírásoknak a 2008/56/EK irányelv 8., 9., 10. és 11. cikke összefüggésében történő alkalmazásához. Ebben az összefüggésben az említett elemeknek általánosnak és az Unió egészében alkalmazhatónak kell lenniük, tekintettel arra, hogy konkrétabb elemeket a Bizottság a 2008/56/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdése alapján, illetőleg a jó környezeti állapotot jelző mutatóknak az említett irányelv 9. cikke (1) bekezdése alapján történő megállapításának keretében is meghatározhat.

(7)

A 2008/56/EK irányelv III. mellékletében szereplő 1. és 2. táblázatot indokolt úgy módosítani, hogy egyértelműbben kapcsolódjanak az állapotra vonatkozó elemekhez (1. táblázat), illetve a terhelési elemekhez és azok hatásaihoz (2. táblázat), és hogy a bennük felsorolt elemek közvetlenül kapcsolódjanak az irányelv I. mellékletében felsorolt minőségi mutatókhoz és ezeken keresztül a 2008/56/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdése alapján a Bizottság által meghatározott kritériumokhoz.

(8)

Annak érdekében, hogy a tagállamok iránymutatást kapjanak a tengervizek 2008/56/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdése c) pontjában említett használatának és az irányelv 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett emberi tevékenységeknek az értékeléséhez, valamint az irányelv 11. cikkében előírt kapcsolódó nyomon követéshez, indokolt a 2. táblázatot kibővíteni a szóban forgó felhasználások és emberi tevékenységek indikatív felsorolásával annak érdekében, hogy ezek értékelése minden tengeri régió és alrégió esetében egységesen történjen.

(9)

A 2008/56/EK irányelv III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/56/EK irányelv 25. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott szabályozási bizottság véleményével,

(1)

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv alapján a Bizottság a Dánia által kért eltérés engedélyezéséről szóló, 2002. november 18-i 2002/915/EK határozatában (2) engedélyezte, hogy az 1999–2003 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési program keretében egyes szarvasmarhatartó gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágyát alkalmazzanak. Az eltérés időtartamát a 2005/294/EK bizottsági határozat (3) a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal, a 2008/664/EK bizottsági határozat (4) a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal, a 2012/659/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) pedig a 2008–2015 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal összefüggésben meghosszabbította.

(2)

A 2012/659/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés (a 2014–2015-ös időszakban) megközelítőleg 1 500 gazdaságot, 425 102 számosállat-egységet és 205 165 hektár szántóföldet érintett, ami az összes gazdaság 4,0 %-át, az összes számosállat-egység 18,6 %-át, és Dánia mezőgazdasági összterületének 8,2 %-át jelenti.

(3)

2016. február 4-én Dánia kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében.

(4)

Dánia a 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban cselekvési programmal rendelkezik a 2016–2018-as időszakra, mégpedig a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról (stb.) szóló 2016. november 15-i 1324. sz. rendelet egyes részeinek, a gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló, 2016. április 27-i 388. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvénynek, a gazdaságoknak a 2016–2017-es tervezési időszakban történő talajjavítószer-felhasználásáról szóló, 2016. július 1-jei 1055. sz. rendeletnek, valamint a gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló törvényben előírt új célzott köztesnövénykultúra-rendszer kötelező részének az elfogadása révén. Ezen túlmenően a dán szabályozás magában foglal egy új általános foszforrendeletet is, az állattartó gazdaságok környezetvédelmi jóváhagyásáról (stb.) szóló törvénynek, valamint a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról (stb.) szóló rendeletnek megfelelően.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó dán jogszabály határértékeket tartalmaz a nitrogén alkalmazására vonatkozóan. Elfogadták a foszfor alkalmazását korlátozó jogszabályokat, amelyek 2017 augusztusában lépnek hatályba.

(6)

A vízi környezet és mezőgazdasági gyakorlat helyzetéről és tendenciáiról szóló, a 2012 és 2015 közötti időszakot érintő dán jelentés kimutatta, hogy 2014-ben az éves nemzeti többlet 80 kg N/ha volt, és hogy 2012-ben a tengerbe történő teljes mezőgazdasági nitrogén-kibocsátás a teljes kibocsátás mintegy 70 %-át tette ki. Dánia becslése szerint a part menti vizek szárazföldi eredetű terhelését 56,8 Mt-ról 44,7 Mt-ra kell csökkenteni a jó ökológiai állapot támogatása érdekében.

(7)

A dán jogszabályoknak egy, a köztes növénykultúrákra vonatkozó önkéntes és kötelező előírásokat kombináló célzott rendszert kellene magukban foglalniuk a 2017-es és a 2018-as évet érintően. E rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnének abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítenék a környezetvédelmi célkitűzéseket. A gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló dán törvény értelmében a köztes kultúrákkal beültetett területek kiegészítik a nemzeti követelmények szerinti kötelező köztes növénykultúrákat. Ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne vezessen a víz minőségének romlásához.

(8)

A 2012/659/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Dánia által benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást az eltérés által érintett területekhez képest. A Dánia által a 91/676/EGK irányelv 2012–2015-ös időszakban történő végrehajtására vonatkozóan bemutatott adatokból (6) kiderül, hogy a felszín alatti vizek esetében a megfigyelő állomások mintegy 16 %-a 50 mg/l-t meghaladó, a megfigyelő állomások kb. 23 %-a pedig 40 mg/l-t meghaladó átlagos nitrátkoncentrációt mért Dániában. A megfigyelési adatok szerint a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva a nitrátkoncentráció stagnál. A felszíni vizek esetében az ellenőrző pontok többsége azt mutatja, hogy a nitrátkoncentráció átlagosan 50 mg/l alatti és nagyjából változatlan. A 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó jelentés megállapítja, hogy a 119 parti vízből kettőt „jó” állapotúnak minősítettek.

(9)

Dánia kérelmének a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében leírt tényezők szerinti vizsgálata alapján, valamint a 2002/915/EK, a 2005/294/EK, 2008/664/EK határozatban és a 2012/659/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – amennyiben bizonyos előírt szigorú feltételek teljesülnek –, a Dánia által tervezett, évenként és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó trágyamennyiség nem fogja veszélyeztetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(10)

Az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására jogosult gazdaságokban a trágyázási terveket időben aktualizálják a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal való összhang érdekében, valamint a talajvíz őszi nitrátveszteségének pótlása és a téli nitrogénvesztés korlátozása céljából biztosítják a szántóföld és a köztes kultúrák növénytakarójának folyamatos háborítatlanságát.

(11)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely a vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése fontos része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(12)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Dánia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

i.

gyep;

ii.

köztes kultúraként szolgáló gyep;

iii.

takarmányrépa;

iv.

fűvel felülvetett növénykultúrák;

1.

2017 augusztusától olyan, foszfortartalomra vonatkozó szabályozásnak kell hatályba lépnie, amely a földrajzi elhelyezkedéstől és a talajjavító szer típusától függően az ország egész területén közvetlen foszforhatárértékeket határoz meg különböző szinteken. A felső határértékek az összes talajjavító szerből – a szerves trágyákból, beleértve az istállótrágyát, a biogázüzemi fermentációs maradékból, a gázmentes növényi biomasszából, a szennyvíz tisztításából származó iszapból, valamint az ipari műtrágyákból – származó foszfor alkalmazására vonatkoznak. A foszforérzékeny vízi környezet mintavételi területein szigorúbb foszforalkalmazási felső határértékeket kell bevezetni az összes talajjavítószer-típusra vonatkozóan.

2.

Jelző- és felügyeleti rendszert kell felállítani a Dánia mezőgazdasági területein alkalmazott foszfor mennyisége tekintetében. Amennyiben akár a jelzőrendszer, akár a felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy Dániában a mezőgazdasági talajokra vonatkozó tényleges éves átlagos foszfortrágyázás mértéke meghaladhatja vagy ténylegesen meghaladta a 2018 és 2025 közötti időszakban elérendő, átlagos nemzeti foszfortrágyázás mértékét, a maximális foszforalkalmazásra vonatkozó felső határértékeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

3.

Önkéntes és kötelező köztes növénykultúrákra vonatkozó kombinált célzott rendszert kell alkalmazni annak megfelelően, hogy mekkora szükség mutatkozik a felszín alatti víztestek és a parti vizek nitráttartalmának csökkentésére. Az említett rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik a környezetvédelmi célkitűzéseket.

4.

A szóban forgó rendszer keretében létrehozott köztes növénykultúráknak ki kell egészíteniük a kötelező nemzeti követelmény szerinti 10 vagy 14 %-nyi köztes növénykultúrát a gazdaságok növénytermesztési területén, és nem hozhatók létre ugyanazon a területen, amelyet az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos követelmény teljesítése érdekében használtak.

a)

minden település esetében a szarvasmarhatartó gazdaságok, az állatállomány és az egyedi eltérések hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek gyökérvizeinek nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e)

az engedélyezés előnyeit élvező gazdaságokban a nitrogén- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági földterületeken a lóherével vagy lucernával borított gyepterületek, illetve a fűvel felülvetett árpával vagy borsóval borított területek arányát bemutató táblázatok, a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok szintjén végzett hatósági ellenőrzések és helyszíni szemlék eredményei, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk alapján, a 11. cikknek megfelelően;

h)

Dánia egészére és az eltérést igénybe vevő gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának és az istállótrágya-mennyiségnek az alakulása valamennyi állománykategóriában.

(1)

A 2010/477/EU bizottsági határozat (2) megállapította azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak a 2008/56/EK irányelv első végrehajtási ciklusában a tengervizeik jó környezeti állapotának meghatározásához és értékeléséhez használniuk kellett.

(2)

A 2010/477/EU határozat elismerte, hogy további tudományos és műszaki fejlődésre van szükség bizonyos minőségi kritériumok és a kapcsolódó mutatók továbbfejlesztéséhez vagy felülvizsgálatához, és elengedhetetlen a módszertani előírások továbbfejlesztése is, amit szorosan össze kell hangolni a nyomonkövetési programok létrehozásával. A határozat szerint ezt a felülvizsgálatot a 2008/56/EK irányelv 12. cikkében előírt értékelés befejezését követően mielőbb el kell végezni, ezáltal előmozdítva a tengervédelmi stratégiáknak a 2008/56/EK irányelv 17. cikke értelmében 2018-ra esedékes sikeres frissítését.

(3)

2012-ben a tagállamok a 2008/56/EK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kezdő értékelés alapján jelentést tettek tengervizeik környezeti állapotáról, és a 2008/56/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése, illetve 10. cikkének (2) bekezdése alapján tájékoztatták a Bizottságot a jó környezeti állapot meghatározásához használt mutatókról, valamint az általuk kitűzött környezetvédelmi célokról. A Bizottság az említett tagállami jelentéseknek a 2008/56/EK irányelv 12. cikke szerinti értékelésében (3) kiemelte, hogy sürgősen fokozni kell az erőfeszítéseket, ha a tagállamok 2020-ig el akarják érni a jó környezeti állapotot. Az értékelés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy lényegesen színvonalasabbá és koherensebbé kell tenni a jó környezeti állapot tagállamok általi meghatározásának módját. Ezenfelül az értékelés rávilágított, hogy a regionális együttműködés elengedhetetlen a 2008/56/EK irányelv végrehajtásához. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak jobban kell támaszkodniuk a meglévő uniós jogszabályokból eredő, illetve ezek hiányában a regionális tengeri egyezményekben vagy más nemzetközi megállapodásokban megállapított előírásokra.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállami tengervédelmi stratégiák végrehajtásának második szakasza is hozzájáruljon a 2008/56/EK irányelvben foglalt célok eléréséhez, és egységesebbé váljon a jó környezeti állapot meghatározása, a Bizottság az első végrehajtási szakaszról szóló jelentésében javasolta, hogy szolgálatai és a tagállamok uniós szinten együttműködve vizsgálják felül, erősítsék meg és igazítsák ki a 2010/477/EU bizottsági határozatot azzal a céllal, hogy a jó környezeti állapotra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások egyértelműbbé, egyszerűbbé, lényegre törőbbé, koherensebbé és összehasonlíthatóvá váljanak, egyúttal pedig tekintsék át és szükség szerint vizsgálják felül a 2008/56/EK keretirányelv III. mellékletét, és dolgozzanak ki konkrét iránymutatást a következő végrehajtási szakaszban elvégzendő értékelések szemléletének koherensebbé és egységesebbé tétele érdekében.

(5)

E következtetések nyomán 2013-ban megkezdődött a felülvizsgálat folyamata, és a 2008/56/EK irányelv 25. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott szabályozási bizottság több (műszaki és tudományos, konzultációs és döntéshozatali) szakaszból álló ütemtervet fogadott el. A munka során a Bizottság konzultált minden érdekelttel, beleértve a regionális tengeri egyezmények testületeit is.

(6)

A tengervizek állapotának értékelésével és a jó környezeti állapotot meghatározó mutatókkal foglalkozó kezdő értékelés későbbi ismétléseinek megkönnyítése és a 2008/56/EK irányelv végrehajtásának az egész Unióban való egységesebbé tétele érdekében szükséges a 2010/477/EU határozatban jelenleg előírtakhoz képest egyértelműbbé tenni, felülvizsgálni vagy bővíteni azon kritériumok, módszertani előírások, egyéb előírások és szabványosított módszerek körét, melyeket a tagállamoknak használniuk kell. Következésképp indokolt csökkenteni azon kritériumok számát, amelyek nyomon követése és értékelése a tagállamok számára kötelező, és kockázatalapú megközelítéssel kell meghatározni a fenntartandó kritériumokat, hogy a tagállamok a tengervizeikre legjelentősebb hatást gyakorló, ember okozta terhelésekre tudjanak összpontosítani. Végül magukat a kritériumokat és azok használatát is pontosabban meg kell határozni, előírva a küszöbértékeket vagy az ezek meghatározására szolgáló módszereket, hogy az uniós tengervizekben bárhol mérhető legyen a jó környezeti állapot elérésének mértéke.

(7)

Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program” című közleményben (4) a Bizottság által megfogalmazott kötelezettségvállalásnak megfelelően ennek a határozatnak is biztosítania kell az egyéb uniós jogszabályokkal való összhangot. A jó környezeti állapot tagállami meghatározásainak egységesebbé és uniós szinten jobban összehasonlíthatóvá tétele, valamint a szükségtelen átfedések elkerülése végett helyénvaló figyelembe venni az uniós jogszabályokban már rögzített nyomonkövetési és értékelési előírásokat és módszereket, többek között a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (5), a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), az 1881/2006/EK bizottsági rendeletben (7), az 1967/2006/EK tanácsi rendeletben (8), a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9), a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) és az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) szereplőket.

(8)

A 2008/56/EK irányelv I. mellékletében felsorolt minőségi mutatók mindegyike esetében és a III. mellékletében szereplő indikatív felsorolás alapján meg kell határozni a használandó kritériumokat, ideértve a kritérium-elemeket és adott esetben a küszöbértékeket. Küszöbértékekre azért van szükség, hogy megkönnyítsék a tagállamok számára a jó környezeti állapot meghatározására szolgáló jellemzők azonosítását, valamint hogy a tagállamok ezek figyelembevételével értékelhessék a jó környezeti állapot elérésének mértékét. Mindezen felül módszertani előírások megállapításáról is gondoskodni kell, többek között rendelkezni kell az értékelések földrajzi léptékéről és a kritériumok használatának módjáról. E kritériumok és módszertani előírások célja egyrészt a következetesség, másrészt annak biztosítása, hogy a jó környezeti állapot elérésének mértéke összehasonlítható legyen különböző tengeri régiók és alrégiók között.

(9)

Annak érdekében, hogy összehasonlíthatóak legyenek a 2008/56/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamok által a tengervédelmi stratégiájuk egyes elemein végzett felülvizsgálatok nyomán történt frissítések részletei, az előírások és szabványosított módszerek meghatározásakor figyelembe kell venni az uniós vagy nemzetközi, akár regionális vagy alregionális szinten már meglévő előírásokat és szabványosított módszereket.

(10)

A jó környezeti állapot meghatározására szolgáló jellemzőknek a 9. cikk (1) bekezdése szerinti meghatározásakor és az összehangolt nyomonkövetési programok 11. cikk szerinti összeállításakor a tagállamoknak az e határozatban előírt kritériumokat, módszertani előírásokat, nyomonkövetési és értékelési előírásokat és szabványosított módszereket kell alkalmazniuk, figyelembe véve a 2008/56/EK irányelv III. mellékletében szereplő indikatív felsorolások szerinti ökoszisztéma-elemeket, ember okozta terheléseket és emberi tevékenységeket, valamint az említett irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti kezdő értékelést.

(11)

A jó környezeti állapot meghatározásához figyelembe vett jellemzők és a jó környezeti állapot elérésében elért eredmények értékelése közötti egyértelmű kapcsolat kialakítása érdekében a kritériumokat és módszertani előírásokat a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében előírt minőségi mutatók alapján kell rendszerezni, figyelembe véve az irányelv III. mellékletében szereplő indikatív felsorolások szerinti ökoszisztéma-elemeket, ember okozta terheléseket és emberi tevékenységeket. Egyes kritériumok és módszertani előírások kifejezetten a környezeti állapot értékeléséhez, vagy a fő terhelések és hatások értékeléséhez használandók a 2008/56/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontja szerint.

(12)

Azokban az esetekben, ahol nem kerültek meghatározásra küszöbértékek, uniós, regionális vagy alregionális együttműködés keretében a tagállamoknak kell megállapítaniuk azokat, akár ismert értékekre való hivatkozással, akár új értékek meghatározásával a regionális tengeri egyezmények keretében. Amennyiben a küszöbértékeket uniós szintű együttműködés keretében kell meghatározni (pl. a tengeri hulladék, a víz alatti zaj vagy a tengerfenék épsége kapcsán), erre a tagállamok és a Bizottság által a 2008/56/EK irányelv céljaira létrehozott közös végrehajtási stratégia keretein belül kell sort keríteni. Az uniós, regionális vagy alregionális együttműködés keretében megállapított küszöbértékek akkor válnak a tagállamok által a jó környezeti állapot meghatározásához figyelembe vehető jellemzőkké, ha a 2008/56/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentéstétel keretében a tagállamok tájékoztatják azokról a Bizottságot. Amíg uniós, regionális vagy alregionális együttműködés keretében sor nem kerül ezen küszöbértékek meghatározására, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezek helyett nemzeti küszöbértékeket, fejlődési trendeket, vagy terhelésen alapuló küszöbértékeket használjanak.

(13)

A küszöbértékeknek adott esetben olyan minőséget kell képviselniük, amely tükrözi az adott kritériumra gyakorolt kedvezőtlen hatás jelentőségét, és egy referencia-állapothoz kell viszonyulniuk. A küszöbértékeknek összhangban kell állniuk az uniós joggal, és azokat megfelelő földrajzi léptékben kell megállapítani ahhoz, hogy tükrözzék a régiók, alrégiók és részterületek különböző biotikus és abiotikus jellemzőit. Ebből következik, hogy ha a küszöbértékek megállapítása uniós szinten történik, akkor is sor kerülhet több különböző, régió-, alrégió- vagy részterület-specifikus küszöbérték megállapítására. A küszöbértékeket az elővigyázatosság elve alapján kell meghatározni, figyelemmel a tengeri környezetet fenyegető potenciális kockázatokra. A küszöbértékek megállapításakor tekintettel kell lenni a tengeri ökoszisztémák és ökoszisztéma-elemek dinamikus természetére, vagyis hogy térben és időben módosulhatnak a hidrológiai vagy az éghajlati változások, a ragadozók és a zsákmányállatok viszonyai és más környezeti tényezők hatására. A küszöbértékeknek azt is tükrözniük kell, hogy a tengeri ökoszisztémák, ha károsodtak, képesek lehetnek regenerációra, de inkább az uralkodó fiziográfiai, földrajzi, éghajlati és biológiai feltételeknek megfelelő állapotra, mintsem egy adott korábbi állapotra állnak vissza.

(14)

A 2008/56/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően az emberi tevékenységek által okozott kollektív terhelést olyan szinten kell tartani, amely összeegyeztethető a jó környezeti állapot elérésével, biztosítva, hogy ne károsodjon a tengeri ökoszisztémáknak az ember okozta változásokra való reagálóképessége. Ez adott esetben járhat azzal, hogy egyes terhelések és környezeti hatások esetében nem minden tengeri terület éri el a megállapított küszöbértéket, ám ez nem veszélyeztetheti a 2008/56/EK irányelv céljainak elérését, csupán a tengeri javak és szolgáltatások fenntartható használatát hivatott lehetővé tenni.

(15)

A megállapítandó küszöbértékeknek illeszkedniük kell a 2008/56/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok által a jó környezeti állapot meghatározásához használt jellemzők körébe, és meg kell határozni azt is, hogy e küszöbértékek milyen mértékben érendők el. Vagyis a küszöbértékek önmagukban nem elegendők a jó környezeti állapot tagállami meghatározásához.

(16)

Annak kifejezéséhez, hogy a tengervizeik milyen mértékben érik el a jó környezeti állapotot, a tagállamoknak vagy a küszöbértékeket teljesítő tengervizek arányát, vagy a küszöbértéket elérő kritérium-elemek (fajok, szennyező anyagok stb.) arányát kell megadniuk. A 2008/56/EK irányelv 17. cikke (2) bekezdése a) pontja szerinti értékelés végzésekor a tagállamok a tengervizek állapotának változását az előző jelentéstételi időszakhoz képest javuló, stabil vagy romló tendencia megadásával kell, hogy jellemezzék, hiszen a tengeri környezet gyakran csak lassan reagál a változásokra.

(17)

Amennyiben egy terület az e határozattal összhangban megállapított küszöbértékeket egy adott kritérium vonatkozásában nem teljesíti, a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, vagy további kutatásokat vagy vizsgálatokat kell végezniük.

(18)

Regionális vagy alregionális szintű együttműködés keretében a tagállamoknak – amennyiben kivitelezhető és célravezető – a 2008/56/EK irányelv 6. cikkének megfelelően törekedniük kell a már meglévő regionális intézményi együttműködési keretek igénybevételére, ideértve a regionális tengeri egyezményeket is. Ehhez hasonlóan, amennyiben nem áll rendelkezésre egy kritérium vagy módszertani előírás, ideértve a kritériumok integrálásával kapcsolatosakat, valamint nincsenek megállapított nyomonkövetési és értékelési előírások és szabványosított módszerek, a tagállamoknak – amennyiben kivitelezhető és célravezető – a nemzetközi, regionális vagy alregionális szinten, például regionális tengeri egyezmények vagy nemzetközi együttműködés keretében kialakítottakat kell alapul venniük. Egyéb esetekben a tagállamok egyeztethetnek egymással a megfelelő regionális vagy alregionális szinten. Mindemellett egy tagállam dönthet úgy is, hogy tengervizeinek sajátosságai szükségessé teszik olyan további elemek figyelembevételét, amelyek nem szerepelnek ebben a határozatban és nemzetközi, regionális vagy alregionális szinten sem kerültek megállapításra, vagy megfontolhatja, hogy a 2008/56/EK irányelv végrehajtásának támogatása érdekében az e határozatban szereplő elemeket alkalmazza a 2000/60/EK irányelv 2. cikkének 6. pontja szerinti átmeneti vizeire.

(19)

A tagállamok számára elegendő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy meghatározott feltételek mellett minden régióban vagy alrégióban az ökoszisztéma-elemeket érő fő terhelésekre és környezeti hatásokra összpontosítsanak, és így tengervizeik értékelését és nyomon követését a lehető leghatékonyabban végezzék, valamint a jó környezeti állapot elérését célzó intézkedéseket könnyen rangsorolhassák. Ennek érdekében egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok indokolt esetben dönthessenek úgy, hogy egyes kritériumokat nem célszerű alkalmazni. Másrészt gondoskodni kell arról, hogy egyes kritérium-elemeket figyelmen kívül hagyhassanak, további elemeket válasszanak, bizonyos mátrixokra vagy tengeri területekre összpontosítsanak, ha ezt a terhelések és hatások kockázatértékelése alapján teszik. Végezetül különbséget kell tenni az elsődleges és a másodlagos kritériumok között. Az elsődleges kritériumokkal biztosítani kell az Unión belüli egységességet, ám a másodlagos kritériumok tekintetében rugalmasságot kell biztosítani. A másodlagos kritériumok használatáról a tagállamoknak kell dönteniük, ha ez szükséges az elsődleges kritériumok kiegészítéseként, vagy ha egy adott kritérium esetében a tengeri környezet várhatóan nem éri el vagy nem tartja meg a jó környezeti állapotot.

(20)

A kritériumoknak, köztük a küszöbértékeknek, a módszertani előírásoknak, a nyomonkövetési és értékelési előírásoknak és szabványosított módszereknek az elérhető legjobb tudományos ismereteken kell alapulniuk. Mindazonáltal ezek némelyikének továbbfejlesztéséhez további tudományos és műszaki fejlődésre van szükség, és amint az ilyen ismeret és tudás elérhetővé válik, azt hasznosítani kell.

(21)

A 2010/477/EU határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(22)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a szabályozási bizottság véleményével,

a)

a 2008/56/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a jó környezeti állapotot jelző mutatók meghatározásakor a tagállamok által használandó kritériumok és módszertani előírások, amelyek segítségével az említett irányelv I. és III. melléklete alapján és az irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében készült kezdő értékelésre támaszkodva az irányelv 9. cikke (3) bekezdésével összhangban felmérhető a jó környezeti állapot elérésének mértéke;

b)

a 2008/56/EK irányelv 11. cikke (4) bekezdésével összhangban a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek, melyeket a tagállamoknak az említett irányelv 11. cikke szerinti összehangolt nyomonkövetési programok összeállítása és végrehajtása során kell használniuk;

c)

a küszöbértékek, a kritérium-elemek listája és a módszertani előírások uniós, regionális vagy alregionális együttműködés keretében történő meghatározásának ütemezése;

d)

a kritérium-elemek, a küszöbértékek és a módszertani előírások bejelentésére vonatkozó követelmény.