2017.4.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/684 HATÁROZATA

(2017. április 5.)

a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A belső energiapiac megfelelő működéséhez az szükséges, hogy az Unióba irányuló energiabehozatalra teljes egészében a belső energiapiacot létrehozó rendelkezések vonatkozzanak. Az átláthatóság és az uniós jognak való megfelelés fontos szerepet játszik az uniós energiaellátás stabilitásának biztosításában. A belső energiapiac nem megfelelő működése kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozza az Uniót az energiaellátás biztonsága tekintetében, és aláássa az európai fogyasztók és ipar számára kínálkozó potenciális előnyöket.

(2)

Az Unió energiaellátásának biztosítása érdekében diverzifikálni kell az energiaforrásokat, és a tagállamok között új energiahálózati összeköttetéseket kell kiépíteni. Alapvető fontosságú ugyanakkor a szorosabb együttműködés az energiabiztonság tekintetében az Unió szomszédos országaival és stratégiai partnereivel.

(3)

Az energiaunióra vonatkozó, a Bizottság által 2015. február 25-én elfogadott stratégia biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát hivatott biztosítani az európai fogyasztók számára. Az energia-, kereskedelmi és külpolitikák koherens és következetes összehangolása jelentősen hozzájárul majd e célkitűzés megvalósításához. Pontosabban, az energiaunióra vonatkozó stratégia – a 2014. május 28-i európai energiabiztonsági stratégia keretében már elvégzett elemzés eredményeire alapozva – kiemeli, hogy a harmadik országokból történő energiavásárlást szabályozó megállapodások uniós jognak való teljes mértékű megfelelése fontos eleme az energiabiztonság megteremtésének. Ugyanezt az elképzelést követve az Európai Tanács 2015. március 19-i következtetéseiben azt szorgalmazta, hogy minden olyan megállapodás, amely külső szállítóktól történő gázbeszerzésre vonatkozik, teljes mértékben feleljen meg az uniós jogszabályoknak, mégpedig az ilyen megállapodások átláthatóságának növelésével és az uniós energiabiztonsági rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségük biztosításával.

(4)	Az Európai Parlament „Az európai energiaunió felé” című, 2015. december 15-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az Unió külső energiabiztonsági szakpolitikáinak koherenciáját és a nagyobb átláthatóságot az energiával kapcsolatos megállapodásokban.

(5)	A 994/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (3) hasznosnak bizonyult a meglévő kormányközi megállapodásokról való információgyűjtésre és a megállapodások uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos problémák feltárására.

(6)

A 994/2012/EU határozat azonban nem bizonyult eredményesnek a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelésének biztosításában. A szóban forgó határozat alapvetően a tagállamok és harmadik országok között már megkötött kormányközi megállapodások Bizottság általi utólagos értékelésére támaszkodott. A 994/2012/EU határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy az utólagos értékelés nem meríti ki a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfeleltetésére kínálkozó valamennyi lehetőséget. A kormányközi megállapodások gyakran nem tartalmaznak megfelelő, felmondásra, illetve kiigazításra vonatkozó rendelkezést, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a kormányközi megállapodás meg nem felelését észszerű időn belül kiküszöböljék. Ezenkívül a megkötött megállapodások aláíró feleinek álláspontja már rögzítésre került, ami politikai nyomást gyakorol abba az irányba, hogy a megállapodás semelyik részében ne történjen változtatás.

(7)

A tagállamok és harmadik országok között létrejött energiaügyi megállapodások nagyfokú átláthatósága előnyös mind az energiaügyi külkapcsolatok területén szorosabb Unión belüli együttműködés elérése, mind pedig az Unió által az energiával, az éghajlattal és az energiaellátás biztonságával kapcsolatban kitűzött hosszú távú szakpolitikai célok elérése szempontjából.

(8)

Az uniós jognak való esetleges meg nem felelés elkerülése és az átláthatóság fokozása érdekében indokolt előírni a tagállamok számára, hogy mielőbb tájékoztassák a Bizottságot arról, ha új kormányközi megállapodás megkötése, illetve módosítása céljából tárgyalásokat szándékoznak kezdeni. A tárgyalások előrehaladásáról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhessék a Bizottságot arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a tárgyalásokon. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kérhesse, hogy megfigyelőként hívják meg a tárgyalásokon való részvételre.

(9)

Egy adott kormányközi megállapodásról szóló tárgyalás során a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsot adhasson az érintett tagállamnak azzal kapcsolatban, hogy miként lehet elkerülni a megállapodásnak az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét. Ennek keretében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felhívja az érintett tagállam figyelmét az Unió vonatkozó energiapolitikai céljaira, a tagállamok közötti szolidaritás elvére, valamint adott esetben a Tanács vagy az Európai Tanács következtetéseiben elfogadott uniós szakpolitikai álláspontokra. Ez azonban nem képezheti a Bizottságnak a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetére vonatkozó jogi értékelés részét.

(10)

Annak érdekében, hogy az uniós jognak való megfelelés biztosított legyen, és kellően figyelembe lehessen venni, hogy jelenleg a földgáz vagy kőolaj területére vonatkozó kormányközi megállapodásoknak és ezek módosításainak van a legnagyobb viszonylagos hatása a belső energiapiac megfelelő működésére és az uniós energiaellátás biztonságára, fontos, hogy a tagállamok még az előtt előzetesen értesítsék a Bizottságot a földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodások tervezetéről, hogy azok a felek számára jogilag kötelező erejűvé válnának. A Bizottságnak az együttműködés szellemében támogatnia kell a tagállamokat a kormányközi megállapodások és módosítások tervezetének megfelelését érintő problémák azonosításában. Ezáltal az érintett tagállamok jobban fel lennének készülve arra, hogy az uniós jognak megfelelő megállapodásokat kössenek meg.

(11)

A lehető legnagyobb fokú jogbiztonság megteremtése érdekében elegendő időt kell biztosítani Bizottság számára az értékelés elvégzésére, ugyanakkor kerülni kell az indokolatlan késedelmet. A Bizottságnak adott esetben mérlegelnie kell az értékelésre meghatározott időtartam lerövidítésének lehetőségét, különösen, ha valamely tagállam ezt kéri, illetve ha elegendően részletes tájékoztatást adott a Bizottságnak a tárgyalási szakaszban, továbbá tekintetbe véve azt, hogy a kormányközi megállapodás tervezete vagy módosítása milyen mértékben épül szövegmintákra. A Bizottság nyújtotta támogatás teljes mértékű kihasználása érdekében a tagállamoknak – amennyiben a Bizottság előzetes értékelésének kérésére vonatkozó lehetőséget választották –, tartózkodniuk kell a földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodások, valamint a villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodások megkötésétől mindaddig, amíg a Bizottság az értékeléséről az adott tagállamot nem értesítette. A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást érjenek el a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(12)

Az energiaunióra vonatkozó stratégia értelmében a korábbi és a jövőbeli kormányközi megállapodások átláthatósága továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, és fontos szerepet játszik az uniós energiaellátás stabilitásának biztosításában. Ezért a tagállamoknak továbbra is értesíteniük kell a Bizottságot minden meglévő és jövőbeli kormányközi megállapodásról – tekintet nélkül arra, hogy azok hatályba léptek-e, vagy azokat a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 25. cikkének értelmében ideiglenesen alkalmazzák-e –, továbbá az új kormányközi megállapodásokról.

(13)

A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy az e határozat hatálybalépésének napján hatályban lévő vagy ideiglenesen alkalmazott kormányközi megállapodások összeegyeztethetők-e az uniós joggal, és ennek megfelelően tájékoztatnia kell a tagállamokat. Összeegyeztethetetlenség esetén a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást érjenek el a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(14)

Ezt a határozatot a kormányközi megállapodásokra kell alkalmazni. A kormányközi megállapodások különösen tartalmukban, és függetlenül formális megnevezésüktől kifejezik a felek azon szándékát, hogy a megállapodás teljes egészében vagy részben kötelező erejű legyen. Kizárólag azon kormányközi megállapodásokról kell értesítést küldeni, amelyek energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzéséről, kereskedelméről, értékesítéséről, továbbításáról, tárolásáról az azzal való ellátásról, vagy legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építéséről vagy üzemeltetéséről szólnak. Kétség esetén a tagállamoknak haladéktalanul konzultálniuk kell a Bizottsággal. A hatályukat vesztett vagy már nem alkalmazott megállapodásokat elvben nem szükséges e határozat hatálya alá vonni.

(15)	E határozat alkalmazásában valamely jogi eszköz, vagy annak része a jogilag kötelező erő és nem a formális megnevezés alapján minősül kormányközi megállapodásnak, illetve – a jogilag kötelező erő hiányában – nem kötelező erejű jogi eszköznek.

(16)

A tagállamok harmadik országokkal nemcsak kormányközi megállapodások megkötése révén létesítenek kapcsolatot, hanem nem kötelező erejű jogi eszközök útján is, amelyeknek gyakran előforduló formális megnevezése lehet például egyetértési megállapodás, együttes nyilatkozat, együttes miniszteri nyilatkozat, együttes fellépés, közös magatartási kódex vagy egyéb hasonló kifejezés. Mivel jogilag nem kötelező erejűek, a tagállamok jogilag nem kötelesek az ilyen jogi eszközök végrehajtására, többek között akkor sem, ha végrehajtásuk nem összeegyeztethető az uniós joggal. Még ha jogilag nem is kötelező erejűek, ezek a jogi eszközök alkalmasak arra, hogy részletes keretrendszert határozzanak meg az energetikai infrastruktúra és az energiaellátás terén. A fokozottabb átláthatóság érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok benyújthassák a Bizottságnak a jogilag nem kötelező erejű jogi eszközök, vagyis az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között létrejött olyan, jogilag nem kötelező erejű egyezségeket is, amelyek az energiaellátásra vagy az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó feltételeket határoznak meg, többek között az uniós jog rendelkezéseit e tekintetben értelmező tartalommal –, továbbá adott esetben benyújthassák a Bizottságnak az ilyen nem kötelező jogi erejű jogi eszközök módosítását, valamint azok összes mellékletét is. Ha a nem kötelező erejű jogi eszköz vagy egy módosítás kifejezett hivatkozást tartalmaz más szövegekre, a tagállam ez utóbbiak szövegét is benyújthatja.

(17)

Nem indokolt a határozat hatálya alá vonni azokat a kormányközi megállapodásokat és nem kötelező erejű jogi eszközöket, amelyeket egyéb uniós jogi aktusok értelmében teljes egészében meg kell küldeni a Bizottságnak, valamint azokat, amelyek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatosak.

(18)

Helyénvaló, hogy e határozat ne állapítson meg kötelezettségeket a vállalkozások közötti megállapodások vonatkozásában. Ennek azonban nem szabad megakadályoznia a tagállamokat abban, hogy önkéntes alapon eljuttassanak a Bizottsághoz vállalkozások közötti olyan megállapodásokat, amelyekre kormányközi megállapodás vagy nem kötelező erejű jogi eszköz kifejezetten hivatkozik.

(19)

A Bizottságnak a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatban hozzá beérkezett információkat védett elektronikus formában hozzáférhetővé kell tennie az összes többi tagállam számára a tagállamok közötti együttműködés és átláthatóság fokozása érdekében, ily módon megerősítve harmadik országokkal szembeni tárgyalási pozíciójukat. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a tagállamok arra vonatkozó kérését, hogy a hozzá benyújtott információkat bizalmasan kezelje. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek azonban nem korlátozhatják a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz, mivel a Bizottságnak a saját értékelései elvégzéséhez átfogó információkra van szüksége. A Bizottságnak kell felelnie azért, hogy az információk bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezéseket betartsák. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem érintik az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(20)

Amennyiben valamely tagállam egy kormányközi megállapodást bizalmasnak tekint, a megállapodás tárgyát, célját, hatályát, időtartamát, feleit és a megállapodás főbb elemeire vonatkozó információt tartalmazó összefoglalót kell a Bizottság rendelkezésére bocsátania annak érdekében, hogy az megoszthassa ezt az összefoglalót a többi tagállammal.

(21)

A kormányközi megállapodásokra vonatkozó információk uniós szinten történő folyamatos cseréjének lehetővé kell tennie bevált gyakorlatok kialakítását. A Bizottságnak e legjobb gyakorlatok alapján – a tagállamokkal és adott esetben az Unió külső politikái tekintetében az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) együttműködve – ki kell dolgoznia a tagállamok és harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokban fakultatívan alkalmazható szövegmintákat, valamint egy iránymutatást, amely példaként tartalmazza olyan fordulatok felsorolását, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogot, és amelyek használatát ennélfogva kerülni kell. E szövegminták alkalmazásának célja, hogy megakadályozza, hogy a kormányközi megállapodások az uniós jogba – különösen a belső energiapiacra vonatkozó szabályokba és az uniós versenyjogba – és az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokba ütközzenek. E szövegmintáknak, illetve iránymutatásnak hivatkozási alapként kell szolgálniuk az illetékes hatóságok számára, így a fokozott átláthatóság és az uniós joggal való összeegyeztethetőség javára fognak válni. Az ilyen szövegminták alkalmazásának fakultatívnak kell lennie, és tartalmuknak bármilyen sajátos körülmény felmerülése esetén kiigazíthatónak kell lennie.

(22)

A meglévő és új kormányközi megállapodások jobb kölcsönös megismerésének lehetővé kell tennie az energiaügyi kérdésekben való fokozott átláthatóságot és hatékonyabb koordinációt a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között. A hatékonyabb koordinációnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok teljes mértékben ki tudják használni az Unió politikai és gazdasági súlyából adódó előnyöket, valamint azt, hogy a Bizottság megoldásokat javasoljon a kormányközi megállapodások terén feltárt problémákra.

(23)

A Bizottságnak meg kell könnyítenie és ösztönöznie kell a tagállamok közötti koordinációt annak érdekében, hogy a termelő, tranzit- és fogyasztó országok irányában képviselt jól meghatározott és hatékonyan összehangolt megközelítés révén növekedjen az Unió általános stratégiai szerepe az energiaügy területén.

(24)

Mivel e határozat célját, nevezetesen a kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó, a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a valamennyi tagállamban végrehajtandó határozat hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

E határozat rendelkezései nem érinthetik a kötelezettségszegésre, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó uniós szabályok alkalmazását. A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani, amennyiben megítélése szerint valamely tagállam megszegte az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeit.

(26)	A Bizottságnak értékelnie kell azt, hogy ez a határozat elégséges és hatékony eszköz-e arra, hogy biztosítsa a kormányközi megállapodásoknak az uniós jognak való megfelelését és a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt a kormányközi energiaügyi megállapodások terén.

(27)	A 994/2012/EU határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E határozat a belső energiapiac működésének biztosítása és az Unióban az energiaellátás biztonságának növelése céljából információcsere-mechanizmust hoz létre a tagállamok és a Bizottság között a 2. cikkben meghatározott kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozóan.

(2) Ez a határozat nem alkalmazandó azokra a kormányközi megállapodásokra, amelyek már teljes egészükben az uniós jog szerinti egyéb különleges értesítési eljárások hatálya alá tartoznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. „kormányközi megállapodás”: a formális megnevezéstől függetlenül egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között, illetve egy vagy több tagállam és egy nemzetközi szervezet között létrejött minden olyan jogilag kötelező erejű megállapodás, amely a következőkre irányul:

a)	energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzése, kereskedelme, értékesítése, továbbítása, tárolása vagy az azokkal történő ellátás; illetve

legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építése vagy üzemeltetése;

amennyiben azonban egy ilyen jogilag kötelező erejű megállapodás az a) és b) pontban említettektől eltérő kérdésekre is kiterjed, kizárólag az említett pontokkal kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az energiával kapcsolatos rendelkezésekre alkalmazandó általános rendelkezéseket kell a „kormányközi megállapodást” alkotó rendelkezéseknek tekinteni;

2. „meglévő kormányközi megállapodás”: olyan kormányközi megállapodás, amely 2017. május 2-án hatályban van, vagy 2017. május 2-án ideiglenesen alkalmazandó;

3. „nem kötelező erejű jogi eszköz”: egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között létrejött olyan jogilag nem kötelező erejű megállapodás – például egyetértési megállapodás, együttes nyilatkozat, együttes miniszteri nyilatkozat, együttes fellépés vagy közös magatartási kódex –, amely az energiaellátásra, így például a mennyiségekre és árakra, vagy az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó feltételeket határoz meg;

4. „meglévő nem kötelező erejű jogi eszköz”: 2017. május 2-án megelőzően aláírt vagy más módon elfogadott, kötelező erővel nem bíró jogi eszköz.

3. cikk

A kormányközi megállapodásokat érintő értesítési kötelezettség

(1) Amennyiben valamely tagállam egy harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel tárgyalásokat kíván kezdeni kormányközi megállapodás módosítása vagy új kormányközi megállapodás megkötése céljával, akkor erről a szándékáról a tárgyalások tervezett megkezdése előtti lehető legkorábbi időpontban írásban tájékoztatja a Bizottságot.

Az érintett tagállam a Bizottságot a tárgyalások előrehaladásáról is rendszeresen tájékoztatja. A Bizottságnak megadott információk között kell szerepelnie többek között a tárgyalások során érintendő rendelkezéseknek és a tárgyalások célkitűzéseinek a 8. cikkel összhangban.

(2) Amint a felek megállapodásra jutnak valamely, földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodás tervezetének összes főbb elemét, vagy földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodás módosítását illetően, de még a hivatalos tárgyalások lezárása előtt, az érintett tagállam az 5. cikk szerinti előzetes értékelés céljából megküldi a Bizottságnak a megállapodás vagy módosítás tervezetét, valamint azok összes mellékletét.

Amennyiben ez a megállapodástervezet vagy módosítás kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújtja, amennyiben azok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek földgáz vagy kőolaj legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azzal való ellátásra, illetve legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő, földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos energetikai infrastruktúra építésére vagy üzemeltetésére vonatkoznak.

(3) Abban az esetben, ha valamely tagállam a villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodás megkötéséről vagy módosításáról folytat tárgyalásokat, és saját értékelése alapján nem tudja bizonyossággal megállapítani, hogy a tárgyalások tárgyát képező kormányközi megállapodás vagy módosítás összeegyeztethető-e az uniós joggal, akkor amint a felek megállapodásra jutnak a szóban forgó tervezet összes főbb elemét illetően, de még a hivatalos tárgyalások lezárása előtt, az érintett tagállam az 5. cikk szerinti előzetes értékelés céljából megküldi a Bizottságnak a megállapodás vagy módosítás tervezetét, valamint azok összes mellékletét.

(4) A tagállamok a villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodások vagy módosítások tekintetében is alkalmazhatják a (2) bekezdés első és második albekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(5) Az érintett tagállam a kormányközi megállapodás vagy a meglévő kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjakor megküldi a Bizottságnak a kormányközi megállapodást vagy a módosítást, valamint azok összes mellékletét. Ha a Bizottság az 5. cikk (2) bekezdése szerint véleményt nyilvánított, és az érintett tagállam eltért a Bizottság véleményében foglaltaktól, az adott tagállamnak indokolatlan késedelem nélkül írásban ki kell fejtenie a Bizottságnak a döntése alapjául szolgáló indokokat.

Amennyiben a ratifikált kormányközi megállapodás vagy valamely kormányközi megállapodás ratifikált módosítása kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújtja, amennyiben azok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azokkal való ellátásra, illetve legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építésére vagy üzemeltetésére vonatkoznak.

(6) A Bizottság értesítésére vonatkozó, a (2), (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettség a vállalkozások közötti megállapodásokra nem alkalmazandó.

Amennyiben egy tagállamnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy megállapodás kormányközi megállapodásnak minősül-e, és ezért szükséges-e értesítést küldeni róla ennek a cikknek és a 6. cikknek megfelelően, a tagállamnak haladéktalanul konzultálnia kell a Bizottsággal.

(7) Az e cikk (1)–(5) bekezdése és a 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti valamennyi értesítést a Bizottság által biztosított webes alkalmazáson keresztül kell benyújtani. Az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében említett határidők attól a naptól kezdődnek, amikor az alkalmazás regisztrálta a hiánytalan értesítési aktát.

4. cikk

A Bizottság közreműködése

(1) Amennyiben egy tagállam a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint értesíti a Bizottságot a tárgyalásokról, a Bizottság szolgálatai tanácsot adhatnak a tagállam részére azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhető el, hogy a kormányközi megállapodás vagy egy kormányközi megállapodás módosítása összeegyeztethetetlen legyen az uniós joggal. Ez a tanácsadás tartalmazhat olyan fakultatívan alkalmazható szövegmintákat és olyan iránymutatást, amelyet a Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően a tagállamokkal konzultálva dolgoz ki.

A Bizottság szervezeti egységei felhívhatják az érintett tagállam figyelmét az Unió vonatkozó, többek között az energiaunióval kapcsolatos energiapolitikai céljaira.

Az adott tagállam kérheti a Bizottságnak a tárgyalásokban való közreműködését is.

(2) Az érintett tagállam kérésére a Bizottság megfigyelőként részt vehet a tárgyalásokon. Ha a Bizottság szükségesnek ítéli, kérheti, hogy megfigyelőként részt vehessen a tárgyalásokon. A Bizottság részvétele az érintett tagállam írásbeli hozzájárulásától függ.

(3) Amennyiben a Bizottság megfigyelőként részt vesz a tárgyalásokon, tanácsot adhat az érintett tagállam részére azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhető el, hogy a tárgyalt kormányközi megállapodás vagy módosítás összeegyeztethetetlen legyen az uniós joggal.

5. cikk

A Bizottság által végzett ellenőrzések

(1) A Bizottság a kormányközi megállapodás vagy a módosítás teljes tervezetére, valamint azok összes mellékletére vonatkozó, a 3. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételének időpontjától számított öt héten belül tájékoztatja az érintett tagállamot azon esetleges kételyeiről, amelyek a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően felmerülnek. Amennyiben a Bizottságtól e határidőn belül nem érkezik válasz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottságnak nem merültek fel kételyei.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés szerint arról tájékoztatja a tagállamot, hogy kételyei merültek fel, az (1) bekezdésben említett értesítési időponttól számított 12 héten belül kinyilvánítja az érintett tagállamnak a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetének az uniós joggal, különösen a belső energiapiacra vonatkozó szabályokkal és az uniós versenyjoggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményét. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem emel kifogást.

(3) Az érintett tagállam jóváhagyásával az (1) és a (2) bekezdésben említett határidők meghosszabbíthatók. Az (1) és (2) bekezdésben említett határidők a tárgyalások időben történő lezárása érdekében a Bizottság egyetértésével lerövidítendők, amennyiben a körülmények indokolják.

(4) A tagállamok nem írják alá, ratifikálják vagy fogadják el a kormányközi megállapodás tervezetét vagy módosítását, ameddig a Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően nem tájékoztatta az érintett tagállamot a kételyeiről, vagy adott esetben ameddig a (2) bekezdéssel összhangban nem nyilvánított véleményt, vagy – amennyiben a Bizottságtól nem érkezik válasz, illetve nem nyilvánít véleményt – az (1) bekezdésben, illetve adott esetben a (2) bekezdésben említett határidő le nem járt.

A kormányközi megállapodás vagy módosítás aláírása, ratifikálása, illetve elfogadása előtt az érintett tagállam a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Bizottság (2) bekezdésben említett véleményét.

6. cikk

Meglévő kormányközi megállapodásokra és a villamos energiával kapcsolatos új kormányközi megállapodásokra vonatkozó értesítési kötelezettségek és bizottsági értékelés

(1) A tagállamok 2017. augusztus 3-ig megküldenek a Bizottság részére minden meglévő kormányközi megállapodást, azok összes mellékletével és módosításával együtt.

Amennyiben a meglévő kormányközi megállapodás kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújtja, amennyiben azok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azokkal való ellátásra, illetve legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építésére vagy üzemeltetésére vonatkoznak.

A Bizottság értesítésére vonatkozó, e bekezdésben meghatározott kötelezettség a vállalkozások közötti megállapodásokra nem alkalmazandó.

(2) Azokat a meglévő kormányközi megállapodásokat, amelyekről 2017. május 2-án a 994/2012/EU határozat 3. cikke (1) vagy (5) bekezdésének vagy a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 13. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően már értesítették a Bizottságot, e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azokat a Bizottságnak megküldték, feltéve, hogy az értesítés megfelel az említett bekezdésben foglalt követelményeknek.

(3) A Bizottság értékeli az e cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően megküldött kormányközi megállapodásokat, valamint a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően megküldött, villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodásokat. Amennyiben a Bizottságnak első értékelése alapján kételyei merülnek fel a szóban forgó megállapodásoknak az uniós joggal, különösen a belső energiapiacra vonatkozó szabályokkal és az uniós versenyjoggal való összeegyeztethetőségét illetően, a Bizottság az e megállapodásokra vonatkozó értesítéseket követő kilenc hónapon belül ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamokat.

7. cikk

Értesítés a nem kötelező erejű jogi eszközök esetében

(1) A tagállamok a nem kötelező erejű jogi eszköznek vagy a nem kötelező erejű jogi eszköz módosításának elfogadását megelőzően vagy azt követően a nem kötelező erejű jogi eszközt, illetve a módosítást, valamint azok összes mellékletét megküldhetik a Bizottságnak.

(2) A tagállamok megküldhetik a Bizottságnak a meglévő nem kötelező erejű jogi eszközöket is, azok összes mellékletével és módosításával együtt.

(3) Amennyiben a nem kötelező erejű jogi eszköz vagy valamely nem kötelező erejű jogi eszköz módosítása kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújthatja a Bizottságnak, amennyiben azok az energiaellátásra, így például a mennyiségre és árakra, vagy az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó feltételeket határoznak meg.

8. cikk

Átláthatóság és az információk bizalmas kezelése

(1) A 3. cikk (1)–(5) bekezdésének, a 6. cikk (1) bekezdésének és a 7. cikknek megfelelően a Bizottság részére nyújtott tájékoztatás során a tagállam jelezheti, hogy az akár üzleti, akár egyéb olyan információ valamely része, amelynek nyilvánosságra hozatala hátrányosan érinthetné az érintett felek tevékenységét, bizalmasnak tekintendő-e, és hogy a megadott információ megosztható-e más tagállamokkal.

A tagállamnak ezt a közlést a 6. cikk (2) bekezdésében említett meglévő kormányközi megállapodások esetében 2017. augusztus 3-ig kell megtennie.

(2) Amennyiben a tagállam nem jelölte meg az információt az (1) bekezdés szerint bizalmasan kezelendőként, a Bizottság azt védett elektronikus formában hozzáférhetővé teszi valamennyi tagállam számára.

(3) Amennyiben a tagállam egy meglévő kormányközi megállapodást, annak módosítását vagy egy új kormányközi megállapodást az (1) bekezdés szerint bizalmasan kezelendőként jelölt meg, akkor az adott tagállam a benyújtott információkról összefoglalót bocsát rendelkezésre.

Az összefoglalónak a kormányközi megállapodásra, illetve módosításra vonatkozóan legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)	annak tárgya;

b)	annak célja és hatálya;

c)	annak időtartama;

d)	annak felei;

e)	annak főbb elemeire vonatkozó információk.

E bekezdés nem alkalmazandó a 3. cikk (1)–(4) bekezdése alapján benyújtott információkra.

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett összefoglalókat elektronikus formában az összes többi tagállam számára hozzáférhetővé teszi.

(5) Az e cikk szerinti, információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem korlátozzák a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz. A Bizottság biztosítja, hogy a bizalmas információkhoz a Bizottságnak szigorúan csak azon szolgálatai férhessenek hozzá, amelyek számára a rendelkezésre álló információk elengedhetetlenül szükségesek. A bizottsági képviselők a kormányközi megállapodásokról szóló tárgyalásokkal kapcsolatos és az ilyen tárgyalások során tudomásukra jutott érzékeny információkat a 3. és 4. cikkel összhangban bizalmasan kezelik.

9. cikk

A tagállamok közötti koordináció

(1) A Bizottság megkönnyíti és ösztönzi a tagállamok közötti koordinációt a következők érdekében:

a)	a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények áttekintése, valamint a következetesség és a koherencia előmozdítása az Uniónak a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal fenntartott energiaügyi külkapcsolatai terén;

b)	a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos közös problémák azonosítása, az ezek kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések mérlegelése, és adott esetben iránymutatás és megoldások javasolása;

c)	adott esetben az olyan többoldalú kormányközi megállapodások kidolgozásának a támogatása, amelynek több tagállam vagy az Unió egésze részese.

(2) 2018. május 3-ig a Bizottság – a legjobb gyakorlatok alapján, a tagállamokkal konzultálva – fakultatívan alkalmazható szövegmintákat és iránymutatást dolgoz ki, utóbbi részeként azon fordulatok jegyzékét is, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogot, és amelyek használatát ennélfogva kerülni kell. Ezek a fakultatívan alkalmazható szövegminták és az iránymutatás – helyes alkalmazásuk esetén – jelentős mértékben javítanák a jövőbeli kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelését.

10. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2020. január 1-jéig jelentést nyújt be e határozat végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(2) A jelentésben értékeli különösen azt, hogy ez a határozat milyen mértékben mozdítja elő egyrészt a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelését – többek között a villamos energia esetében –, másrészt a kormányközi megállapodások tekintetében a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt. A jelentésben értékeli továbbá e határozatnak a tagállamok harmadik országokkal folytatott tárgyalásaira gyakorolt hatását, valamint azt, hogy e határozat hatálya és a határozatban megállapított eljárások megfelelőek-e. A jelentéshez adott esetben e határozat felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatot kell mellékelni.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 994/2012/EU határozat 2017. május 2-ával hatályát veszti.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

13. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2017. április 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

I. BORG

(1) HL C 487., 2016.12.28., 81. o.

(2) Az Európai Parlament 2017. március 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. március 21-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 994/2012/EU határozata (2012. október 25.) a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról (HL L 299., 2012.10.27., 13. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12. 1. o.).

2017.4.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/10

A TANÁCS (EU) 2017/685 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. április 11.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 359/2011/EU rendeletet.

(2)	A 2011/235/KKBP tanácsi határozat (2) felülvizsgálata alapján a Tanács úgy határozott, hogy az említett határozatban foglalt korlátozó intézkedések hatályát 2018. április 13-ig meg kell újítani.

(3)	A Tanács továbbá azt is megállapította, hogy a 359/2011/EU rendelet I. mellékletében foglalt egyes személyekre vonatkozó bejegyzéseket naprakésszé kell tenni.

(4)	A 359/2011/EU rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 359/2011/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. április 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. GRECH

(1) HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

(2) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (2011. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).

MELLÉKLET

A következő bejegyzések az alább felsorolt személyekre vonatkozó, a 359/2011/EU tanácsi rendelet I. mellékletében foglalt bejegyzések helyébe lépnek.

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
„20.	MOGHISSEH Mohammad (más néven: NASSERIAN)		Bíró, a Teheráni Forradalmi Bíróság vezetője, 28. körzet. A bahái közösség tagjainak elítéléséért is felelősnek tartják. Választások utáni ügyekkel foglalkozott. Tisztességtelen bírósági eljárásokban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott társadalmi és politikai aktivisták, valamint újságírók ellen, továbbá halálbüntetést kiszabó ítéleteket számos tüntető, illetve társadalmi és politikai aktivista ellen.	2011.4.12.
22.	MORTAZAVI Said	Születési hely: Mejbod, Jazd tartomány (Irán) Születési idő: 1967	Korábbi teheráni főügyész 2009. augusztusig. Teheráni főügyészként olyan általános utasítást adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak letartóztatására használtak fel. 2010. januárban egy parlamenti vizsgálat megállapította, hogy közvetlenül felelős három olyan fogoly fogva tartásáért, akik az őrizet során később elhaláloztak. 2010. augusztusban felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságügy vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szerepe a választások után az ő utasítására letartóztatott három férfi halálában. 2014. novemberben az iráni hatóságok hivatalosan elismerték, hogy szerepe volt a fogvatartottak halálában. Az iráni bíróság 2015. augusztus 19-én felmentette azon vádak alól, amelyek három fiatal férfinak a kahrizaki börtönben 2009-ben történt megkínzásához és halálához kapcsolódtak.	2011.4.12.
23.	PIR-ABASSI Abbas		Büntetőtanácsi bíró. Korábbi bíró, Teheráni Forradalmi Bíróság, 26. körzet. A választások utáni ügyekért felelt, tisztességtelen bírósági eljárásokban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott emberi jogi aktivisták ellen, valamint halálbüntetést kiszabó ítéleteket számos tüntető ellen.	2011.4.12.
25.	SALAVATI Abdolghassem		Bíró, a Teheráni Forradalmi Bíróság vezetője, 15. körzet. A Teheráni Törvényszék nyomozási bírája. A választások utáni ügyek felelőseként tanácselnökként járt el a 2009 nyarán lefolytatott kirakatperekben, és halálra ítélt a kirakatperben megjelent két monarchistát. Több mint száz politikai fogoly, emberi jogi aktivista és tüntető ügyében szabott ki hosszú szabadságvesztés-büntetést.	2011.4.12.
33.	ABBASZADEH- MESHKINI, Mahmoud		Az Emberi Jogi Tanács titkára. Ilám tartomány korábbi kormányzója. A Belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója. A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság vezetőjeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért. 2010-ben felfüggesztette két, Mousavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete tevékenységét. 2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen betiltott miden nem kormányzati gyülekezést, megtagadva ezáltal a tüntetéshez fűződő alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát. 2009-ben megtagadta az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertatásának megtartására vonatkozó engedélyt.	2011.10.10.
35.	AKHARIAN Hassan		A karadzsi Radzsaishar börtön 1-es körletének korábbi igazgatója. Több korábbi fogvatartott is beszámolt az általa alkalmazott kínzásról, valamint arról, hogy parancsot adott annak megakadályozására, hogy a foglyok orvosi ellátásban részesüljenek. A Radzsaishar börtön egyik említett fogvatartottja beszámolójának átirata szerint az őrök Akharian tudtával valamennyien durván bántalmazták őt. Bejelentés érkezett továbbá legalább egy fogvatartottnak – Mohsen Beikvandnak – az Akharian igazgatósága alatt bekövetkezett haláláról.	2011.10.10.
36.	AVAEE Seyyed Ali-Reza (más néven: AVAEE Seyyed Alireza)		A különleges nyomozó hivatal igazgatója. 2016. júliusig belügyminiszter-helyettes és az állami nyilvántartó szerv vezetője. 2014. április óta tanácsadó a Bírák Fegyelmi Bíróságán. A teheráni bírói kar korábbi elnöke. A teheráni bírói kar elnökeként felelős volt az emberi jogok megsértésért, önkényes letartóztatásokért, a fogvatartottak jogainak megtagadásáért és a kivégzések számának növekedéséért.	2011.10.10.
38.	FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan (más néven: FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan)	Születési hely: Mashad. Születési idő: 1951.2.3.	Az iráni fegyveres erők korábbi vezérkari főnökeként a legfőbb katonai parancsnok volt, az ő irányítása alatt állt valamennyi katonai hadosztály és politika, az Iszlám Forradalmi Gárdát és a rendőrséget is beleértve. A hivatalos parancsnoki lánc alapján az ő parancsnoksága alatt lévő erők brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel szemben, valamint tömeges letartóztatást hajtottak végre. A Legfelső Nemzeti Biztonsági Tanácsnak és a Hasznosítási Tanácsnak is tagja.	2011.10.10.
39.	GANJI Mostafa Barzegar		Korábbi komi főügyész. Valószínűleg már folyamatban van egy másik tisztségbe való kinevezése. Komban bűnelkövetők tucatjainak az önkényes letartóztatásáért és a velük szembeni rossz bánásmódért felelős. Közreműködött a szabályszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében, ami hozzájárult a halálbüntetés túlzott és egyre terjedő alkalmazásához, aminek következtében az év eleje óta ugrásszerűen megnőtt a kivégzések száma.	2011.10.10.
40.	HABIBI Mohammad Reza		Az igazságügyi minisztérium jazdi hivatalának vezetője. Iszfahán korábbi helyettes ügyésze. Valószínűleg már folyamatban van egy másik tisztségbe való kinevezése. Részt vett a vádlottaktól a tisztességes eljárást megtagadó eljárásokban; ilyen volt például a 2011 májusában azt követően kivégzett Abdollah Fathi ügye, hogy Habibi a 2010. márciusi tárgyalásán figyelmen kívül hagyta a meghallgatáshoz való jogát és a mentális egészségi állapotát. Közreműködött tehát a szabályszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében, ami hozzájárult a halálbüntetés túlzott és egyre terjedő alkalmazásához, valamint ahhoz, hogy 2011 eleje óta ugrásszerűen megnőtt a kivégzések száma.	2011.10.10.
41.	HEJAZI Mohammad	Születési hely: Iszfahán Születési idő: 1956	A Forradalmi Gárda vezérezredeseként kulcsszerepet töltött be Irán „ellenségeinek” megfélemlítésében és megfenyegetésében, valamint az iraki kurd falvak bombázásában. Az Iszlám Forradalmi Gárda Sarollah hadtestének korábbi vezetőjeként és a Baszidzs milícia korábbi vezetőjeként központi szerepe volt a választásokat követő, tüntetők elleni erőszakos fellépésekben.	2011.10.10.
46.	KAMALIAN Behrouz (más néven: Hackers Brain)	Születési hely: Teherán Születési idő: 1983	Az Iszlám Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló „Ashiyane” számítógépes csoport vezetője. A Behrouz Kamalian által alapított „Ashiyane” Digital Security nevű csoport felelős a belföldi ellenzőkkel és reformpártiakkal, valamint a külföldi intézményekkel szembeni intenzív internetes támadásokért. A Forradalmi Gárda Számítógépes Bűnözés Elleni 32-es Parancsnokságának (Revolutionary Guard's Cyber Defence Command 32) internetes honlapja 2009. június 21-én közzétette 26 személynek az állítólag a választásokat követő tüntetéseken készült arcképét. Csatoltan az a felhívás volt olvasható, hogy az irániak „azonosítsák a lázadókat”.	2011.10.10.
49.	MALEKI Mojtaba		Az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője Razavi Horászán tartományban. Korábbi kermanshahi ügyész. Szerepet játszott az Iránban kiszabott halálos ítéletek számának drámai növekedésében, többek között lefolytatva a vádeljárást hét olyan fogoly ügyében, akiket kábítószer-kereskedelemért elítéltek és még aznap – 2010. január 3-án – felakasztottak a kermanshahi központi börtönben.	2011.10.10.
51.	SALARKIA Mahmoud	A teheráni „Persepolis” Futballklub korábbi igazgatója.	Teherán város benzin- és közlekedési bizottságának vezetője. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyettese a 2009-es erőszakos fellépések idején. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyetteseként közvetlenül felelős volt az ártatlan, békés tüntetőkkel és aktivistákkal szemben kiadott számos letartóztatási parancsért. Az emberijog-védők beszámolói szerint jóformán valamennyi letartóztatott személyt – az ő utasítása alapján – minden érintkezési lehetőségtől elzárva (nem léphetnek kapcsolatba az ügyvédjükkel és a családjukkal), vádemelés nélkül tartják fogva változó hosszúságú ideig, gyakran olyan körülmények között, hogy az erőszakos eltüntetésnek is tekinthető. A családjukat gyakran nem is értesítik a letartóztatásról.	2011.10.10.
53.	TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn)		Korábbi iráni parlamenti képviselő. Teherán tartomány korábbi főkormányzója („Farmandar”) 2010 szeptemberéig, felelős volt a rendőri erők beavatkozásáért és ezáltal a tüntetések elnyomásáért. 2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő kemény fellépésekben játszott szerepéért.	2011.10.10.
56.	BAHRAMI Mohammad-Kazem		A közigazgatási bíróság vezetője. A fegyveres erők igazságszolgáltatási ágának vezetőjeként közreműködött a békés tüntetőkkel szembeni kemény fellépésekben.	2011.10.10.
73.	FAHRADI Ali		A teheráni igazságügyi minisztérium jogi és a hatósági ellenőrzésekkel foglalkozó felügyelőségének helyettes vezetője. Karadzsi ügyész. Többek között azzal, hogy vádeljárást folytat halálbüntetést kiszabó tárgyalásokon, súlyosan megsérti az emberi jogokat. Ügyészsége idején nagy számban hajtottak végre kivégzéseket a karadzsi régióban.	2012.3.23.
74.	REZVANMA-NESH Ali		Helyettes ügyész az Alborz régióbeli karadzsi tartományban. Súlyosan megsértette az emberi jogokat, többek között tevékenységével hozzájárult egy fiatalkorú kivégzéséhez.	2012.3.23.
76.	SADEGHI Mohamed		Ezredes, a Forradalmi Gárda technikai hírszerzési és kiberhírszerzési szolgálatának parancsnokhelyettese, továbbá a Forradalmi Gárda elemző és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó központjának vezetője. Felelős bloggerek/újságírók letartóztatásáért és megkínzásáért.	2012.3.23.
79.	RASHIDI AGHDAM, Ali Ashraf		Az evini börtön 2012 közepén kinevezett, korábbi parancsnoka. Kinevezése óta romlottak a börtönkörülmények, és a híradások szerint egyre rosszabbul bánnak a fogvatartottakkal. 2012 októberében, jogai megsértése és a börtönőrök erőszakos fellépése elleni tiltakozásul kilenc női rab éhségsztrájkba kezdett.	2013.3.12.
82.	SARAFRAZ, Mohammad (Dr.) (más néven: Haj-agha Sarafraz)	Születési hely: Teherán Születési idő: 1963 körül Lakóhely: Teherán	A Legfelső Kibertér-tanács tagja. Az Islamic Republic of Iran Broadcasting (IRIB) korábbi elnöke. Az IRIB World Service és a Press TV műsorszolgáltatók korábbi vezetője; ő volt felelős a programokat érintő döntésekért. Szoros kapcsolatban áll az állambiztonsági apparátussal. Vezetése alatt a Press TV és az IRIB együttműködött az iráni biztonsági szolgálatokkal és az ügyészekkel, és a fogvatartottakból kikényszerített vallomásokat sugárzott, többek között az iráni–kanadai újságíró és filmes, Maziar Bahari vallomását az „Iran Today” című, hetente jelentkező magazinműsorban. Bahari kényszer hatására tett vallomását a börtönben vették fel, és ennek 2011-es sugárzásáért az OFCOM független médiaszabályozó szervezet 100 000 GBP büntetést szabott ki a Press TV-re az Egyesült Királyságban. Sarafraz tehát megsértette a szabályszerű és tisztességes eljáráshoz való jogot.	2013.3.12.
86.	MUSAVI- TABAR, Seyyed Reza		A Sirázi Forradalmi Ügyészség korábbi vezetője. Felelősség terheli politikai aktivisták, újságírók, emberijog-védők, baháiok és meggyőződésük miatt fogva tartottak jogellenes letartóztatásáért és a velük való rossz bánásmódért, azáltal hogy zaklatták, kínozták és vallatták őket, megtagadták tőlük az ügyvédi segítséget és a szabályszerű eljáráshoz való jogot. Musavi-Tabar bírói határozatokat írt alá a hírhedt „Pelak 100” börtönben (egy férfi börtönben), többek között egy bahái női foglyot, Raha Sabetet három év magánzárkában letöltendő szabadságvesztés-büntetésre ítélt.	2013.3.12.”

2017.4.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/21

A TANÁCS (KKBP) 2017/689 HATÁROZATA

(2017. április 11.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 2011/235/KKBP határozatot (1).

(2)	A 2011/235/KKBP határozat felülvizsgálata alapján az abban foglalt korlátozó intézkedéseket 2018. április 13-ig meg kell újítani.

(3)	A Tanács továbbá azt is megállapította, hogy a 2011/235/KKBP határozat mellékletében foglalt egyes személyekre vonatkozó bejegyzéseket naprakésszé kell tenni.

(4)	A 2011/235/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/235/KKBP határozat 6. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ezt a határozatot 2018. április 13-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.”

2. cikk

A 2011/235/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. április 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. GRECH

(1) A Tanács 2011/235/KKBP határozata (2011. április 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).

MELLÉKLET

A következő bejegyzések az alább felsorolt személyekre vonatkozó, a 2011/235/KKBP határozat mellékletében foglalt bejegyzések helyébe lépnek.

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbe vétel dátuma
„20.	MOGHISSEH Mohammad (más néven: NASSERIAN)		Bíró, a Teheráni Forradalmi Bíróság vezetője, 28. körzet. A bahái közösség tagjainak elítéléséért is felelősnek tartják. Választások utáni ügyekkel foglalkozott. Tisztességtelen bírósági eljárásokban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott társadalmi és politikai aktivisták, valamint újságírók ellen, továbbá halálbüntetést kiszabó ítéleteket számos tüntető, illetve társadalmi és politikai aktivista ellen.	2011.4.12.
22.	MORTAZAVI Said	Születési hely: Mejbod, Jazd tartomány (Irán) Születési idő: 1967	Korábbi teheráni főügyész 2009. augusztusig. Teheráni főügyészként olyan általános utasítást adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak letartóztatására használtak fel. 2010. januárban egy parlamenti vizsgálat megállapította, hogy közvetlenül felelős három olyan fogoly fogva tartásáért, akik az őrizet során később elhaláloztak. 2010. augusztusban felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságügy vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szerepe a választások után az ő utasítására letartóztatott három férfi halálában. 2014. novemberben az iráni hatóságok hivatalosan elismerték, hogy szerepe volt a fogvatartottak halálában. Az iráni bíróság 2015. augusztus 19-én felmentette azon vádak alól, amelyek három fiatal férfinak a kahrizaki börtönben 2009-ben történt megkínzásához és halálához kapcsolódtak.	2011.4.12.
23.	PIR-ABASSI Abbas		Büntetőtanácsi bíró. Korábbi bíró, Teheráni Forradalmi Bíróság, 26. körzet. A választások utáni ügyekért felelt, tisztességtelen bírósági eljárásokban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott emberi jogi aktivisták ellen, valamint halálbüntetést kiszabó ítéleteket számos tüntető ellen.	2011.4.12.
25.	SALAVATI Abdolghassem		Bíró, a Teheráni Forradalmi Bíróság vezetője, 15. körzet. A Teheráni Törvényszék nyomozási bírája. A választások utáni ügyek felelőseként tanácselnökként járt el a 2009 nyarán lefolytatott kirakatperekben, és halálra ítélt a kirakatperben megjelent két monarchistát. Több mint száz politikai fogoly, emberi jogi aktivista és tüntető ügyében szabott ki hosszú szabadságvesztés-büntetést.	2011.4.12.
33.	ABBASZADEH- MESHKINI, Mahmoud		Az Emberi Jogi Tanács titkára. Ilám tartomány korábbi kormányzója. A Belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója. A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság vezetőjeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért. 2010-ben felfüggesztette két, Mousavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete tevékenységét. 2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen betiltott miden nem kormányzati gyülekezést, megtagadva ezáltal a tüntetéshez fűződő alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát. 2009-ben megtagadta az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertartásának megtartására vonatkozó engedélyt.	2011.10.10.
35.	AKHARIAN Hassan		A karadzsi Radzsaishar börtön 1-es körletének korábbi igazgatója. Több korábbi fogvatartott is beszámolt az általa alkalmazott kínzásról, valamint arról, hogy parancsot adott annak megakadályozására, hogy a foglyok orvosi ellátásban részesüljenek. A Radzsaishar börtön egyik említett fogvatartottja beszámolójának átirata szerint az őrök Akharian tudtával valamennyien durván bántalmazták őt. Bejelentés érkezett továbbá legalább egy fogvatartottnak – Mohsen Beikvandnak – az Akharian igazgatósága alatt bekövetkezett haláláról.	2011.10.10.
36.	AVAEE Seyyed Ali-Reza (más néven: AVAEE Seyyed Alireza)		A különleges nyomozó hivatal igazgatója. 2016. júliusig belügyminiszter-helyettes és az állami nyilvántartó szerv vezetője. 2014. április óta tanácsadó a Bírák Fegyelmi Bíróságán. A teheráni bírói kar korábbi elnöke. A teheráni bírói kar elnökeként felelős volt az emberi jogok megsértésért, önkényes letartóztatásokért, a fogvatartottak jogainak megtagadásáért és a kivégzések számának növekedéséért.	2011.10.10.
38.	FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan (más néven: FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan)	Születési hely: Mashad. Születési idő: 1951.2.3.	Az iráni fegyveres erők korábbi vezérkari főnökeként a legfőbb katonai parancsnok volt, az ő irányítása alatt állt valamennyi katonai hadosztály és politika, az Iszlám Forradalmi Gárdát és a rendőrséget is beleértve. A hivatalos parancsnoki lánc alapján az ő parancsnoksága alatt lévő erők brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel szemben, valamint tömeges letartóztatást hajtottak végre. A Legfelső Nemzeti Biztonsági Tanácsnak és a Hasznosítási Tanácsnak is tagja.	2011.10.10.
39.	GANJI Mostafa Barzegar		Korábbi komi főügyész. Valószínűleg már folyamatban van egy másik tisztségbe való kinevezése. Komban bűnelkövetők tucatjainak az önkényes letartóztatásáért és a velük szembeni rossz bánásmódért felelős. Közreműködött a szabályszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében, ami hozzájárult a halálbüntetés túlzott és egyre terjedő alkalmazásához, aminek következtében az év eleje óta ugrásszerűen megnőtt a kivégzések száma.	2011.10.10.
40.	HABIBI Mohammad Reza		Az igazságügyi minisztérium jazdi hivatalának vezetője. Iszfahán korábbi helyettes ügyésze. Valószínűleg már folyamatban van egy másik tisztségbe való kinevezése. Részt vett a vádlottaktól a tisztességes eljárást megtagadó eljárásokban; ilyen volt például a 2011 májusában azt követően kivégzett Abdollah Fathi ügye, hogy Habibi a 2010. márciusi tárgyalásán figyelmen kívül hagyta a meghallgatáshoz való jogát és a mentális egészségi állapotát. Közreműködött tehát a szabályszerű eljáráshoz való jog súlyos megsértésében, ami hozzájárult a halálbüntetés túlzott és egyre terjedő alkalmazásához, valamint ahhoz, hogy 2011 eleje óta ugrásszerűen megnőtt a kivégzések száma.	2011.10.10.
41.	HEJAZI Mohammad	Születési hely: Iszfahán Születési idő: 1956	A Forradalmi Gárda vezérezredeseként kulcsszerepet töltött be Irán „ellenségeinek” megfélemlítésében és megfenyegetésében, valamint az iraki kurd falvak bombázásában. Az Iszlám Forradalmi Gárda Sarollah hadtestének korábbi vezetőjeként és a Baszidzs milícia korábbi vezetőjeként központi szerepe volt a választásokat követő, tüntetők elleni erőszakos fellépésekben.	2011.10.10.
46.	KAMALIAN Behrouz (más néven: Hackers Brain)	Születési hely: Teherán Születési idő: 1983	Az Iszlám Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló „Ashiyane” számítógépes csoport vezetője. A Behrouz Kamalian által alapított „Ashiyane” Digital Security nevű csoport felelős a belföldi ellenzőkkel és reformpártiakkal, valamint a külföldi intézményekkel szembeni intenzív internetes támadásokért. A Forradalmi Gárda Számítógépes Bűnözés Elleni 32-es Parancsnokságának (Revolutionary Guard's Cyber Defence Command 32) internetes honlapja 2009. június 21-én közzétette 26 személynek az állítólag a választásokat követő tüntetéseken készült arcképét. Csatoltan az a felhívás volt olvasható, hogy az irániak „azonosítsák a lázadókat”.	2011.10.10.
49.	MALEKI Mojtaba		Az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője Razavi Horászán tartományban. Korábbi kermanshahi ügyész. Szerepet játszott az Iránban kiszabott halálos ítéletek számának drámai növekedésében, többek között lefolytatva a vádeljárást hét olyan fogoly ügyében, akiket kábítószer-kereskedelemért elítéltek és még aznap – 2010. január 3-án – felakasztottak a kermanshahi központi börtönben.	2011.10.10.
51.	SALARKIA Mahmoud	A teheráni „Persepolis” Futballklub korábbi igazgatója.	Teherán város benzin- és közlekedési bizottságának vezetője. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyettese a 2009-es erőszakos fellépések idején. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyetteseként közvetlenül felelős volt az ártatlan, békés tüntetőkkel és aktivistákkal szemben kiadott számos letartóztatási parancsért. Az emberijog-védők beszámolói szerint jóformán valamennyi letartóztatott személyt – az ő utasítása alapján – minden érintkezési lehetőségtől elzárva (nem léphetnek kapcsolatba az ügyvédjükkel és a családjukkal), vádemelés nélkül tartják fogva változó hosszúságú ideig, gyakran olyan körülmények között, hogy az erőszakos eltüntetésnek is tekinthető. A családjukat gyakran nem is értesítik a letartóztatásról.	2011.10.10.
53.	TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn)		Korábbi iráni parlamenti képviselő. Teherán tartomány korábbi főkormányzója („Farmandar”) 2010 szeptemberéig, felelős volt a rendőri erők beavatkozásáért és ezáltal a tüntetések elnyomásáért. 2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő kemény fellépésekben játszott szerepéért.	2011.10.10.
56.	BAHRAMI Mohammad-Kazem		A közigazgatási bíróság vezetője. A fegyveres erők igazságszolgáltatási ágának vezetőjeként közreműködött a békés tüntetőkkel szembeni kemény fellépésekben.	2011.10.10.
73.	FAHRADI Ali		A teheráni igazságügyi minisztérium jogi és a hatósági ellenőrzésekkel foglalkozó felügyelőségének helyettes vezetője. Karadzsi ügyész. Többek között azzal, hogy vádeljárást folytat halálbüntetést kiszabó tárgyalásokon, súlyosan megsérti az emberi jogokat. Ügyészsége idején nagy számban hajtottak végre kivégzéseket a karadzsi régióban.	2012.3.23.
74.	REZVANMA- NESH Ali		Helyettes ügyész az Alborz régióbeli karadzsi tartományban. Súlyosan megsértette az emberi jogokat, többek között tevékenységével hozzájárult egy fiatalkorú kivégzéséhez.	2012.3.23.
76.	SADEGHI Mohamed		Ezredes, a Forradalmi Gárda technikai hírszerzési és kiberhírszerzési szolgálatának parancsnokhelyettese, továbbá a Forradalmi Gárda elemző és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó központjának vezetője. Felelős bloggerek/újságírók letartóztatásáért és megkínzásáért.	2012.3.23.
79.	RASHIDI AGHDAM, Ali Ashraf		Az evini börtön 2012 közepén kinevezett, korábbi parancsnoka. Kinevezése óta romlottak a börtönkörülmények, és a híradások szerint egyre rosszabbul bánnak a fogvatartottakkal. 2012 októberében, jogai megsértése és a börtönőrök erőszakos fellépése elleni tiltakozásul kilenc női rab éhségsztrájkba kezdett.	2013.3.12.
82.	SARAFRAZ, Mohammad (Dr.) (más néven: Haj-agha Sarafraz)	Születési hely: Teherán Születési idő: 1963 körül Lakóhely: Teherán	A Legfelső Kibertér-tanács tagja. Az Islamic Republic of Iran Broadcasting (IRIB) korábbi elnöke. Az IRIB World Service és a Press TV műsorszolgáltatók korábbi vezetője; ő volt felelős a programokat érintő döntésekért. Szoros kapcsolatban áll az állambiztonsági apparátussal. Vezetése alatt a Press TV és az IRIB együttműködött az iráni biztonsági szolgálatokkal és az ügyészekkel, és a fogvatartottakból kikényszerített vallomásokat sugárzott, többek között az iráni–kanadai újságíró és filmes, Maziar Bahari vallomását az „Iran Today” című, hetente jelentkező magazinműsorban. Bahari kényszer hatására tett vallomását a börtönben vették fel, és ennek 2011-es sugárzásáért az OFCOM független médiaszabályozó szervezet 100 000 GBP büntetést szabott ki a Press TV-re az Egyesült Királyságban. Sarafraz tehát megsértette a szabályszerű és tisztességes eljáráshoz való jogot.	2013.3.12.
86.	MUSAVI- TABAR, Seyyed Reza		A Sirázi Forradalmi Ügyészség korábbi vezetője. Felelősség terheli politikai aktivisták, újságírók, emberijog-védők, baháiok és meggyőződésük miatt fogva tartottak jogellenes letartóztatásáért és a velük való rossz bánásmódért, azáltal hogy zaklatták, kínozták és vallatták őket, megtagadták tőlük az ügyvédi segítséget és a szabályszerű eljáráshoz való jogot. Musavi-Tabar bírói határozatokat írt alá a hírhedt „Pelak 100” börtönben (egy férfi börtönben), többek között egy bahái női foglyot, Raha Sabetet három év magánzárkában letöltendő szabadságvesztés-büntetésre ítélt.	2013.3.12.”

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 99

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. április 12.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/684 határozata (2017. április 5.) a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2017/685 végrehajtási rendelete (2017. április 11.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtásáról	10
*	A Bizottság (EU) 2017/686 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. február 1.) az (EU) 2015/96 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek környezeti teljesítményére és meghajtóegység-teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról ( 1 )	16
*	A Bizottság (EU) 2017/687 végrehajtási rendelete (2017. március 30.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (London Cure Smoked Salmon [OFJ])	18
	A Bizottság (EU) 2017/688 végrehajtási rendelete (2017. április 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	19
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (KKBP) 2017/689 határozata (2017. április 11.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról	21
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 48/2017 határozata (2017. március 27.) megfelelőségértékelő testületeknek az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/690]	26
*	Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 49/2017 határozata (2017. március 27.) megfelelőségértékelő testületeknek az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/691]	27
*	Az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alapján létrehozott vegyes bizottság 50/2017 határozata (2017. március 27.) megfelelőségértékelő testületeknek az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó ágazati mellékletbe történő felvételéről [2017/692]	28

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	288,4
	MA	126,5
	TN	214,0
	TR	126,8
	ZZ	188,9
0707 00 05	MA	74,1
	TR	158,2
	ZZ	116,2
0709 93 10	MA	81,0
	TR	144,0
	ZZ	112,5
0805 10 22 , 0805 10 24 , 0805 10 28	EG	48,2
	IL	77,7
	MA	52,2
	TN	59,3
	TR	74,4
	ZZ	62,4
0805 50 10	AR	61,0
	TR	71,2
	ZZ	66,1
0808 10 80	BR	100,7
	CL	120,2
	CN	109,3
	NZ	158,2
	TR	98,3
	ZA	115,5
	ZZ	117,0
0808 30 90	AR	114,9
	CH	128,6
	CL	136,0
	CN	122,9
	US	174,6
	ZA	119,1
	ZZ	132,7


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.