6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/644 RENDELETE

(2017. április 5.)

az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról és az 589/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az egyes élelmiszerekben előforduló nem dioxin jellegű poliklórozott bifenilek (PCB-k), dioxinok és furánok, valamint a dioxinok, a furánok és a dioxin jellegű PCB-k összegének felső határértékeit.

(2)

A 2013/711/EU bizottsági ajánlás (3) a polikórozott dibenzo-p-dioxinok, a poliklórozott dibenzo-furánok (PCDD-k/PCDF-ek) és a dioxin jellegű PCB-k élelmiszerekben való előfordulásának csökkentését célzó proaktív megközelítés ösztönzése érdekében cselekvési küszöbértékeket határozott meg. Ezen cselekvési küszöbértékek eszközként szolgálnak az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, amellyel kiemelhetik azokat az eseteket, ahol indokolt a szennyezés forrásának azonosítása, és annak csökkentését vagy megszüntetését szolgáló intézkedések meghozatala.

(3)	Az 589/2014/EU bizottsági rendelet (4) konkrét rendelkezéseket állapít meg a dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k tekintetében végzett hatósági ellenőrzések mintavételi eljárására és a vizsgálati módszerekre vonatkozóan.

(4)

Az e rendeletben megállapított rendelkezések csak a dioxinok, a dioxin jellegű PCB-k és a nem dioxin jellegű PCB-k mintavételére és vizsgálatára vonatkoznak az 1881/2006/EK rendelet és a 2013/711/EK ajánlás végrehajtása tekintetében. Nem vonatkoznak a 96/23/EK tanácsi irányelv (5) III. és IV. mellékletében meghatározott mintavételi stratégiára, mintavételi szintekre és gyakoriságra. A 98/179/EK bizottsági határozatban (6) meghatározott, a mintavételre vonatkozó célkritériumokat sem érintik.

(5)

Annak érdekében, hogy az érintett ellenőrzések céljára vett minták reprezentatívak legyenek, helyénvaló biztosítani, hogy a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikkének keretében ellenőrzéseket végző élelmiszer-vállalkozók olyan mintavételi eljárásokat alkalmazzanak, amelyek egyenértékűek az e rendeletben előírt mintavételi eljárásokkal. A dioxinokat és poliklórozott bifenileket (PCB) vizsgáló európai uniós referencialaboratórium olyan bizonyítékkal szolgált, mely szerint bizonyos esetekben az analitikai eredmények nem megbízhatóak, amikor a 852/2004/EK rendelet 4. cikkének keretében mintavételt végző élelmiszer-vállalkozók által vett minták elemzését végző laboratóriumok nem alkalmazzák az e rendeletben foglalt teljesítménykritériumokat. Ezért helyénvaló, hogy a teljesítménykritériumok alkalmazása az érintett minták elemzése során is kötelező legyen.

(6)

mivel az élelmiszerben előforduló dioxinok és PCB-k elemzése tekintetében a továbbiakban már nem alkalmazandó az a megközelítés, mely szerint – a 2002/657/EK bizottsági irányelvben (8) foglaltaknak megfelelően – döntési határérték alkalmazása szükséges annak biztosítására, hogy az analitikai eredmény bizonyos valószínűséggel meghaladja a felső határértéket, helyénvaló ezt a megközelítést elhagyni, és kizárólag a kiterjesztett bizonytalanságot alkalmazó megközelítést megtartani, 2-es kiterjesztési tényező alkalmazásával, ami megközelítőleg 95 %-os megbízhatósági szintet ad.

(7)	A bioanalitikai szűrőmódszerekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségekkel összhangban helyénvaló olyan fizikai-kémiai módszerekről is rendelkezni, melyeket bizonyos szűrésspecifikus jelentéstételi követelmények tekintetében alkalmaznak.

(8)

mivel a dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k elemzése legtöbbször együtt kerül meghatározásra, helyénvaló a nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó teljesítménykritériumot a dioxinokra és a nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó teljesítménykritériumokhoz igazítani. Ez egyszerűsítést jelent, amely a gyakorlatban nem jár jelentős változásokkal, mivel a nem dioxin jellegű PCB-k esetében a minősítő ionok relatív intenzitása a keresett ionhoz képest > 50 %.

(9)	Ezen túlmenően a jelenlegi rendelkezésekre vonatkozóan javasolt több más, kisebb jelentőségű módosítás is, ezért szükséges az 589/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezése és a szöveg olvashatóságának fenntartása érdekében új rendelettel való felváltása.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet alkalmazásában az I. mellékletben szereplő meghatározásokat és rövidítéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 5. szakaszában felsorolt élelmiszerekben előforduló dioxinok, furánok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételt az e rendelet II. mellékletében meghatározott módszereknek megfelelően kell végrehajtani.

3. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 5. szakaszában felsorolt élelmiszerekben előforduló dioxinok, furánok és dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának hatósági ellenőrzésére szolgáló minta-előkészítést és mintaelemzést az e rendelet III. mellékletében meghatározott módszereknek megfelelően kell elvégezni.

4. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 5. szakaszában felsorolt élelmiszerekben előforduló nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintaelemzést az e rendelet IV. mellékletében meghatározott analitikai eljárásokra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.

5. cikk

Az 589/2014/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. április 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2) A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(3) A Bizottság 2013. december 3-i 2013/711/EU ajánlása a takarmányokban és élelmiszerekben előforduló dioxinok, furánok és PCB-k csökkentéséről (HL L 323., 2013.12.4., 37. o.)

(4) A Bizottság 589/2014/EU rendelete (2014. június 2.) az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxinjellegű PCB-k és nem dioxinjellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról és az 252/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2014.6.3., 18. o.).

(5) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

(6) A Bizottság 98/179/EK határozata (1998. február 23.) egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló hatósági mintavételes vizsgálatra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 65., 1998.3.5., 31. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(8) A Bizottság 2002/657/EK határozata (2002. augusztus 14.) a 96/23/EK tanácsi irányelvnek az analitikai módszerek elvégzése és az eredmények értelmezése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 221., 2002.8.17., 8. o.).

I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

I. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E rendelet alkalmazásában a 2002/657/EK határozat I. mellékletében meghatározott fogalommeghatározások alkalmazandók.

Az említett fogalommeghatározásokon kívül e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.1.	„Cselekvési küszöbérték”: egy adott anyagnak a 2013/711/EU ajánlás mellékletében megállapított azon szintje, amely fölött vizsgálatot indítanak az anyag forrásának azonosítására, amennyiben az anyagot nagy mennyiségben mutatják ki.

1.2.

„Szűrőmódszerek”: azoknak a mintáknak a kiszűrésére alkalmazott módszer, melyekben a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k koncentrációja meghaladja a felső határértéket vagy a cselekvési küszöbértéket. E módszerek lehetővé teszik nagyszámú minta költséghatékony feldolgozását, így pedig nagyobb az esély az olyan új szennyeződési esetek felismerésére, amelyek nagy fogyasztói expozíciót és egészségi kockázatot jelenthetnek. A szűrőmódszereknek bioanalitikai vagy GC-MS (gázkromatográfia-tömegspektrometriai) módszereken kell alapulniuk. A felső határértékeknek való megfelelés ellenőrzésekor a cut-off értéket meghaladó mintákból kapott eredményeket az eredeti minta teljes újbóli vizsgálata által, valamely megerősítő módszerrel kell ellenőrizni.

1.3.

„Megerősítő módszerek”: olyan teljes vagy kiegészítő információkat szolgáltató módszerek, amelyek lehetővé teszik a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k azonosítását és egyértelmű mennyiségi meghatározását a maximális határérték szintjén vagy szükség esetén a cselekvési küszöbérték szintjén. E módszerek gázkromatográfiát/nagyfelbontású tömegspektrometriát (GC-HRMS) vagy gázkromatográfiát/tandem tömegspektrometriát (GC-MS/MS) alkalmaznak.

1.4.

„Bioanalitikai módszerek”: biológiai elveken működő módszerek, például sejtalapú tesztek, receptortesztek vagy immuntesztek. Ezek a szűrőmódszerek az eredményeket nem kongénerek szintjén adják meg, hanem csupán bioanalitikai egyenértékként (BEQ) jelzik (1) a TEQ-értéket, ami azt jelenti, hogy a méréskor analitikai jelet adó, a mintakivonatban jelen lévő vegyületek közül esetleg nem felel meg mindegyik a TEQ-elv összes követelményének.

1.5.

A „biológiai próba során észlelt visszanyerés” a TCDD vagy a PCB-126 kalibrációs görbéjéből számított, a vakminta eredményeivel korrigált BEQ-érték osztva a megerősítő módszerrel meghatározott TEQ-értékkel. Olyan hatásokat igyekszik korrigálni, mint például a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű vegyületek vesztesége az extrahálás és a mintatisztítás során, az extrahálással átmenő más vegyületek reakciót erősítő vagy gyengítő (agonisztikus és antagonisztikus) hatása, a görbeilleszkedés minősége vagy a toxikológiai egyenérték-tényező (TEF) és a relatív hatóképesség (REP) értékei közötti különbségek. A biológiai próba során észlelt visszanyerés kiszámítása a reprezentatív kongénerkombinációkat a maximális vagy a cselekvési küszöbérték körüli koncentrációkban tartalmazó, alkalmas referenciamintákból történik.

1.6.	„Párhuzamos vizsgálat”: a keresett analitok külön vizsgálata ugyanazon homogenizált minta második alikvotjának használatával.

1.7.

„Egy adott kongéner elfogadott specifikus meghatározási határa (2) a mintában”: a legkisebb analittartalom, amely elfogadható statisztikai bizonyossággal mérhető, teljesítve a nemzetközileg elfogadott szabványokban, így például az EN 16215:2012 szabványban (Animal feed – Determination of dioxins and dioxin-like PCBs by GC/HRMS and of indicator PCBs by GC/HRM; Állati takarmányok. Dioxinok és dioxin jellegű PCB-k meghatározása GC/HRMS módszerrel és indikátor PCB-k meghatározása GC/HRMS módszerrel) és/vagy a felülvizsgált EPA 1613 és 1668 módszerben leírt azonosítási kritériumokat.

Egy adott kongéner meghatározási határa a következőképpen azonosítható:

a)	a mintakivonatban mért azon analitkoncentráció, amelynél két különböző vizsgált ion olyan analitikai jelet ad, amelynél a jel/zaj (S/N) arány a kisebb intenzitású jelre 3:1; illetve, amennyiben technikai okokból a jel-zaj viszony számítása nem ad megbízható eredményt,

b)	egy kalibrációs görbe legkisebb koncentrációs pontja, amely elfogadható (≤ 30 %) és következetes (a minták analitikai sorozatának legalább a kezdetén és a végén mért) eltérést mutat az egyes mintasorozatokban a kalibrációs görbe valamennyi pontjára kiszámított átlagos relatív válaszfaktoroktól (3).

1.8.	„Felfelé kerekített érték (upper-bound)”: e fogalom szerint a mennyiségileg nem meghatározott egyes kongénerek hozzájárulásának értéke a meghatározási határ értékével egyenlő.

1.9.	„Lefelé kerekített érték (lower-bound)”: e fogalom szerint a mennyiségileg nem meghatározott egyes kongénerek hozzájárulásának értéke nullával egyenlő.

1.10.

„Középre kerekített érték (medium-bound)”: e fogalom szerint a mennyiségileg nem meghatározott egyes vegyületek hozzájárulásának értéke a meghatározási határ felével egyenlő.

1.11.

„Tétel”: egy élelmiszercikk azonosítható, egyszerre szállított mennyisége, amelyről a hatósági ellenőr megállapította, hogy a származás, fajta, csomagolási típus, csomagoló, feladó és jelölések szempontjából közös jellemzőkkel bír. Hal és halászati termékek esetében a hal méretének is összehasonlíthatónak kell lennie. A szállítmány akkor is egy tételnek tekinthető, ha a hal mérete és/vagy tömege a szállítmányon belül nem összehasonlítható, de ebben az esetben különleges mintavételi eljárást kell alkalmazni.

1.12.

„Altétel”: egy nagy tétel kijelölt része, amelyen a mintavételi eljárást alkalmazzák. Minden egyes altételnek fizikailag elkülönítettnek és azonosíthatónak kell lennie.

1.13.

„Elemi minta”: a tétel vagy az altétel egyetlen pontjáról vett anyagmennyiség.

1.14.

„Egyesített minta”: a tételből vagy altételből vett összes elemi minta egyesítésével kapott minta.

1.15.

„Laboratóriumi minta”: az egyesített minta laboratóriumba küldendő reprezentatív része/mennyisége.

II. ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSEK

BEQ	Bioanalitikai egyenérték
GC	Gázkromatográfia
HRMS	Nagy felbontású tömegspektrometria
LRMS	Kis felbontású tömegspektrometria
MS/MS	Tandem tömegspektrometria
PCB	Poliklórozott bifenilek
Nem-dioxin jellegű PCB-k	PCB 28, PCB 52, PCB 101, PCB 138, PCB 153 és PCB 180
PCDD	Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok
PCDF	Poliklórozott dibenzofuránok
QC	Minőség-ellenőrzés
REP	Relatív hatóképesség
TEF	Toxicitási egyenérték-tényező
TEQ	Toxicitási egyenérték
TCDD	2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin
U	Kiterjesztett mérési bizonytalanság

(1) A bioanalitikai módszerek nem specifikusak a TEF-rendszerben szereplő rokonvegyületekre. A mintakivonatban lehetnek szerkezetileg hasonló más AhR-aktív vegyületek, amelyek hozzájárulnak az összreakcióhoz. A bioanalitikai eredmények ezért nem a minta TEQ-értéke becslésének, hanem csupán a TEQ-érték jelzésének tekinthetők.

(2) Adott esetben a „Guidance Document on the Estimation of LOD and LOQ for Measurements in the Field of Contaminants in Feed and Food” (Iránymutatás a meghatározási határ méréséhez a takarmányban és élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok tekintetében) [a weboldal linkje] alkalmazandó.

(3) A meghatározási határt a legkisebb koncentrációs pontból kell kiszámítani, figyelembe véve a belső standardok visszanyerését és a beviteli mintamennyiséget.

II. MELLÉKLET

MINTAVÉTELI MÓDSZEREK AZ EGYES ÉLELMISZEREKBEN ELŐFORDULÓ DIOXINOK (PCDD-K/PCDF-EK), DIOXIN JELLEGŰ PCB-K ÉS NEM DIOXIN JELLEGŰ PCB-K KONCENTRÁCIÓJÁNAK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉHEZ

I. HATÓKÖR

Az élelmiszerek dioxin- (PCDD/PCDF), dioxin jellegű PCB-tartalmának és nem dioxin jellegű PCB-tartalmának hatósági ellenőrzésére az e mellékletben leírt módszereknek megfelelően kell mintát venni. Az így nyert egyesített minták reprezentatívnak tekintendők azon tételekre és altételekre, amelyekből a mintavétel történt. Az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott felső határértékeknek való megfelelésről a laboratóriumi minták elemzésével kapott értékek alapján kell dönteni.

A 852/2004/EK rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében az élelmiszer-vállalkozóknak, amikor a dioxintartalom (PCDD/PCDF), dioxin jellegű PCB-tartalom és nem dioxin jellegű PCB-tartalom ellenőrzése céljából mintavételre kerül sor, az e melléklet III. fejezetében ismertetett módszernek megfelelően kell mintát venniük, illetve olyan, ezzel egyenértékű mintavételi eljárást kell alkalmazniuk, amely bizonyítottan az e melléklet III. fejezetében ismertetett mintavételi eljárással egyező szintű reprezentativitást biztosít.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Személyzet

A hatósági mintavételt egy, a tagállam által felhatalmazott személy végzi.

2. Mintavételre szánt anyag

Minden megvizsgálandó tételből vagy altételből külön-külön kell mintát venni.

3. Óvintézkedések

A mintavétel és a minták előkészítése során óvintézkedéseket kell tenni minden olyan változás elkerülésére, amely befolyásolná a dioxin- és a PCB-tartalmat, károsan befolyásolná az analitikai meghatározást, vagy csorbítaná az egyesített minták reprezentativitását.

4. Elemi minták

Az egyedi mintákat lehetőség szerint a tétel vagy az altétel különböző, egymástól távoli helyeiről kell venni. Az ezen eljárástól történő eltéréseket fel kell jegyezni a II.8. pontban előírt mintavételi naplóba.

5. Az egyesített minta előállítása

Az egyesített mintát az összes elemi minta egyesítésével kell előállítani. Tömege legalább 1 kg, kivéve, ha ez a gyakorlatban nem megvalósítható, például ha egyetlen csomagból vesznek mintát, vagy ha a termék rendkívül nagy kereskedelmi értéket képvisel.

6. Párhuzamos minták

Az ellenőrzési, kereskedelmi (érdekvédelmi) és összehasonlítási (szakértői) célokra szolgáló párhuzamos mintákat a homogenizált egyesített mintából kell venni, ha ez nem ütközik az adott tagállam jogszabályaiba az élelmiszer-vállalkozók jogai tekintetében. A hatósági ellenőrzésre vett laboratóriumi minták nagyságát úgy kell megválasztani, hogy az legalább párhuzamos vizsgálatot lehetővé tegyen.

7. A minták csomagolása és szállítása

Minden mintát olyan tiszta, inert edénybe kell helyezni, amely megfelelő védelmet nyújt a szennyeződésekkel, az edény belső fala általi adszorpció miatti analitveszteséggel és a szállítás során bekövetkező károsodásokkal szemben. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a minta összetételében a szállítás vagy a tárolás során esetleg bekövetkező változás elkerülése érdekében.

8. A minták lezárása és címkézése

A hatósági felhasználásra vett mintákat a mintavétel helyszínén le kell zárni, és az adott tagállam szabályainak megfelelően azonosítóval kell ellátni.

A mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni – amely alapján a tétel egyértelműen azonosítható –, feltüntetve a mintavétel időpontját és helyét, továbbá minden olyan további információt, amely segítheti az elemzést végző személy munkáját.

III. MINTAVÉTELI TERV

Az alkalmazott mintavételi módszernek biztosítania kell, hogy az egyesített minta az ellenőrizendő (al)tétel vonatkozásában reprezentatív legyen.

1. A tételek felosztása altételekre

Amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, a nagy tételeket altételekre kell osztani. A nagy ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek esetében (pl. növényi olajok) az 1. táblázatot kell alkalmazni. Egyéb termékekre a 2. táblázat alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan egész számú többszöröse az altételek tömegének, az egyes altételek tömege az említett tömeget legfeljebb 20 %-kal meghaladhatja.

1. táblázat

A tételek felosztása altételekre az ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek esetében

A tétel tömege (tonna)	Az altételek tömege vagy száma
≥ 1 500	500 tonna
> 300 és < 1 500	3 altétel
≥ 50 és ≤ 300	100 tonna
< 50	—

2. táblázat

A tételek felosztása altételekre az egyéb termékek esetében

A tétel tömege (tonna)	Az altételek tömege vagy száma
≥ 15	15–30 tonna
< 15	—

2. Az elemi minták száma

Az összes elemi mintát összesítő egyesített mintának legalább 1 kg tömegűnek kell lennie (lásd a II.5. pontot).

A tételből vagy altételből veendő elemi minták legkisebb számát a 3. és 4. táblázat szerint kell meghatározni.

Folyékony ömlesztett termékek esetében a tételt vagy altételt kézi vagy gépi eszközökkel közvetlenül a mintavételt megelőzően a lehetőségekhez mérten alaposan össze kell keverni, amennyiben ez nem befolyásolja a termék minőségét. Ebben az esetben feltételezni lehet, hogy a szennyező anyagok egy adott tételen vagy altételen belüli eloszlása homogén. Az egyesített minta előállításához ezért elegendő tételenként vagy altételenként három elemi mintát venni.

Az elemi minták tömegének hasonlónak kell lenniük. Egy elemi minta tömege legalább 100 gramm.

Az ezen eljárástól történő eltéréseket fel kell jegyezni az e melléklet II.8. pontjában előírt mintavételi naplóba. A 97/747/EK bizottsági rendelet (1) rendelkezéseinek megfelelőn tyúktojás esetében az egyesített minta mennyisége legalább 12 tojás (ömlesztett tételek és különálló csomagokból álló tételek esetében a 3. és a 4. táblázat alkalmazandó).

3. táblázat

Az egy tételből vagy altételből vételezendő elemi minták minimális száma

A tétel/altétel tömege vagy térfogata (kg-ban vagy literben)	A vételezendő elemi minták minimális száma
< 50	3
50-től 500-ig	5
> 500	10

Ha a tétel vagy altétel egyedi csomagokból vagy egységekből áll, akkor az egyesített minta előállításához szükséges csomagok vagy egységek számát a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

Az egyesített mintához felhasználandó csomagok vagy egységek (elemi minták) száma, ha a tétel vagy az altétel különálló csomagokból vagy egységekből áll

A tételt/altételt képező csomagok vagy egységek száma	A vételezendő csomagok vagy egységek száma
1-től 25-ig	legalább 1 csomag vagy egység
26-től 100-ig	Hozzávetőlegesen 5 %, legalább 2 csomag vagy egység
> 100	Hozzávetőlegesen 5 %, legalább 10 csomag vagy egység

3. Az összehasonlítható méretű és tömegű egész halakat tartalmazó tételek mintavételére vonatkozó specifikus rendelkezések

A halak akkor tekinthetők összehasonlítható méretűeknek és tömegűeknek, ha a méretbeli és tömegbeli különbség nem haladja meg a körülbelül 50 %-ot.

A tételből vételezendő elemi minták száma a 3. táblázatban található. Az összes elemi mintát összesítő egyesített mintának legalább 1 kg tömegűnek kell lennie (lásd a II.5. pontot).

—

Kis halakat tartalmazó tétel esetében (az egyes halak tömege hozzávetőleg 1 kg-nál kisebb) az egyesített mintát alkotó elemi mintaként egész halat kell venni. Ha az így kapott egyesített minta tömege több mint 3 kg, az egyesített mintát alkotó halak középső, egyenként legalább 100 gramm tömegű részei képezhetik az elemi mintákat. A minta homogenizálásához azt az egész mennyiséget fel kell használni, amelyre a felső határérték vonatkozik.

A halnak az a középső része, ahová a súlypontja esik. Ez legtöbbször a hátúszónál (ha a halnak van hátúszója) vagy a kopoltyúnyílás és a végbélnyílás közötti távolság felénél található.

—

Nagyobb halakat tartalmazó tétel esetében (az egyes halak tömege hozzávetőleg 1 kg-nál nagyobb) az elemi minta a halak középső részéből áll. Minden elemi minta tömege legalább 100 gramm.

Közepes méretű (hozzávetőleg 1–6 kg-os) halak esetében az elemi mintát a hal közepéből, a gerinctől a has felé vágott szelet formájában kell venni.

Nagyon nagy (például hozzávetőleg 6 kg-nál nagyobb) halak esetében az elemi mintát a hal középső részéből, (elölnézetben) a jobb oldali hátsó-oldalsó színhúsból kell venni. Amennyiben egy ekkora darab kivétele a hal középső részéből jelentős gazdasági kárt okozna, a tétel nagyságától függetlenül három, egyenként legalább 350 gramm tömegű elemi minta vétele elegendőnek tekinthető, vagy ehelyett ugyanazon hal farok- és fejtájékáról vett azonos nagyságú színhúsminta alkothatja az egész halra a dioxinszint vonatkozásában reprezentatívnak tekintett elemi mintát.

4. Mintavétel különböző méretű és/vagy tömegű egész halakat tartalmazó tételekből

—	A minta összeállításával kapcsolatban a III.3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

—	Amennyiben egy méret- vagy tömegosztály/-kategória túlsúlyban van (a tétel körülbelül 80 %-át vagy még nagyobb hányadát képviseli), a mintát a meghatározó méretű vagy tömegű osztályba/kategóriába tartozó halakból kell venni. E mintát az egész tételre nézve reprezentatívnak kell tekinteni.

—

Amennyiben egyik méret- vagy tömegosztály/-kategória sincs túlsúlyban, akkor gondoskodni kell arról, hogy a mintavételre kiválasztott halak a tételre nézve reprezentatívak legyenek. Az ilyen esetekre vonatkozó különleges iránymutatást a „Guidance document on sampling of whole fishes of different size and/or weight (Útmutató a különböző méretű és/vagy tömegű egész halakból történő mintavételhez)” című kiadvány tartalmazza (2).

5. Mintavétel a kiskereskedelemben

Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerekből lehetőség szerint a III.2. pontban leírt mintavételi előírások szerint kell mintát venni.

Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a kiskereskedelemben más mintavételi módszer is alkalmazható, feltéve, hogy biztosítja, hogy a minta kielégítően reprezentatív legyen a mintavétel alapjául szolgáló tételre vagy altételre nézve.

IV. A TÉTEL VAGY ALTÉTEL ELŐÍRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉSE

1. A nem dioxinjellegű PCB-k tekintetében

A tétel akkor fogadható el, ha az analitikai eredmény – a kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve – nem haladja meg az 1881/2006/EK rendeletben a nem dioxinjellegű PCB-k összegére megállapított felső határértéket (3).

A tétel nem felel meg az 1881/2006/EK rendeletben megállapított felső határértéknek, ha a két párhuzamos vizsgálat felfelé kerekített analitikai eredményének átlaga (4) a kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve az észszerűség határain belül kétséget kizáróan meghaladja a felső határértéket.

A kiterjesztett mérési bizonytalanság 2-es kiterjesztési tényező alkalmazásával számítandó ki, ami kb. 95 %-os megbízhatósági szintnek felel meg. A tétel nem megfelelő, ha a mért értékek átlagából az átlag kiterjesztett mérési bizonytalanságát kivonva a megállapított felső határértéknél magasabb értéket kapunk.

A fenti bekezdésekben szereplő szabályok a hatósági ellenőrzés céljából vett mintákkal kapott analitikai eredményekre alkalmazandók. Érdekvédelem vagy referencia céljából végzett elemzések esetében a nemzeti szabályok alkalmazandók.

2. A dioxinok (PCDD-k/PCDF-ek) és a dioxin jellegű PCB-k tekintetében

A tételt el kell fogadni, ha

—	az 5 % alatti „hamis megfelelő” arányt biztosító szűrőmódszerrel végzett egyetlen elemzés analitikai eredménye azt mutatja, hogy a koncentráció nem haladja meg az 1881/2006/EK rendeletben a PCDD-kre/PCDF-ekre, illetve a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegére megállapított határértéket,

—	a valamely megerősítő módszerrel végzett egyetlen elemzés eredménye – a kiterjesztett mérési bizonytalanságot (5) is figyelembe véve – nem haladja meg az 1881/2006/EK rendeletben a PCDD-kre/PCDF-ekre, illetve a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegére megállapított határértéket.

A szűrőtesztekhez cut-off értéket kell megállapítani a PCDD-kre/PCDF-ekre, illetve a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegére megállapított határértéknek való megfelelés meghatározásához.

A tétel nem felel meg az 1881/2006/EK rendeletben megállapított felső határértéknek, ha a megerősítő módszerrel kapott, felfelé kerekített analitikai eredmények átlaga (párhuzamos vizsgálat (6)) a kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve az észszerűség határain belül kétséget kizáróan meghaladja a felső határértéket.

A PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k külön-külön kapott analitikai eredményei becsült kiterjesztett bizonytalanságainak összegét kell használni a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összege becsült kiterjesztett bizonytalanságának kiszámításához.

V. A CSELEKVÉSI KÜSZÖBÉRTÉK TÚLLÉPÉSE

A cselekvési küszöbértékek a minták kiválasztásának eszközei azokban az esetekben, amelyekben azonosítani kell a szennyeződés forrását, és intézkedni kell azok csökkentéséről vagy megszüntetéséről. Az ilyen minták kiválasztásához a szűrőmódszerekre megfelelő cut-off értékeket kell meghatározni. Ha jelentős erőfeszítések szükségesek a szennyeződés forrásának beazonosításához és a szennyeződés csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez, akkor – a kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve – a cselekvési küszöbérték túllépésének megerősítésére (7) célszerű megerősítő módszerrel párhuzamos vizsgálatot végezni.

(1) A Bizottság 97/747/EK határozata (1997. október 27.) az egyes állati termékekben lévő bizonyos anyagok és azok maradványai ellenőrzése céljából a 96/23/EK tanácsi irányelvben előírt mintavétel szintjeinek és gyakoriságának a megállapításáról (HL L 303., 1997.11.6., 12. o.).

(2) https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/cs_contaminants_catalogue_dioxins_guidance-sampling_exemples-dec2006_en.pdf

(3) Adott esetben a „Guidance Document on Measurement Uncertainty for Laboratories performing PCDD/F and PCB Analysis using Isotope Dilution Mass Spectrometry” (Iránymutatás a mérési bizonytalanság tekintetében PCDD/F és PCB vizsgálatát végző, izotóphígításos tömegspektrometriát alkalmazó laboratóriumok számára [link] követendő.

(4) Párhuzamos vizsgálatra akkor van szükség, ha az első vizsgálat eredménye nem mutat megfelelést. A párhuzamos vizsgálatra azért van szükség, hogy ki lehessen zárni a minták belső keresztszennyeződésének vagy véletlen összecserélődésének lehetőségét. Ha a vizsgálatot szennyeződési incidens miatt kell elvégezni, el lehet tekinteni a párhuzamos vizsgálat útján történő megerősítéstől abban az esetben, ha az elemzésre kiválasztott minták nyomon követhetően a szennyeződéshez kapcsolódnak, a megállapított koncentráció pedig jelentős mértékben meghaladja a felső határértéket.

(5) Guidance Document on Measurement Uncertainty for Laboratories performing PCDD/F and PCB Analysis using Isotope Dilution Mass Spectrometry [weboldal linkje], Guidance Document on the Estimation of LOD and LOQ for Measurements in the Field of Contaminants in Feed and Food [weboldal linkje]

(6) A párhuzamos vizsgálatra akkor van szükség, ha a 13C-jelölésű belső standardot alkalmazó megerősítő módszerekkel végzett első vizsgálat eredménye az adott analitok esetében nem megfelelést mutat. A párhuzamos vizsgálatra azért van szükség, hogy ki lehessen zárni a minták belső keresztszennyeződésének vagy véletlen összecserélődésének lehetőségét. Ha a vizsgálatot szennyeződési incidens miatt kell elvégezni, el lehet tekinteni a párhuzamos vizsgálattal történő megerősítéstől abban az esetben, ha az elemzésre kiválasztott minták nyomon követhetően a szennyeződéshez kapcsolódnak, a megállapított koncentráció pedig jelentős mértékben meghaladja a felső határértéket.

(7) A cselekvési küszöbértékek ellenőrzésére szolgáló párhuzamos vizsgálat indokolása és követelményei megegyeznek a felső határérték tekintetében a 6. lábjegyzetben foglaltakkal.

III. MELLÉKLET

AZ EGYES ÉLELMISZEREKBEN ELŐFORDULÓ DIOXINOK (PCDD-k/PCDF-ek) ÉS DIOXIN JELLEGŰ PCB-k KONCENTRÁCIÓJÁNAK ELLENŐRZÉSÉHEZ HASZNÁLT MINTA-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS AZ ANALITIKAI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. ALKALMAZÁSI TERÜLET

Az e mellékletben előírt követelményeket kell alkalmazni az élelmiszereknek a 2,3,7,8-as szénatomokon helyettesített poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok (PCDD-k/PCDF-ek), valamint a dioxin jellegű poliklórozott bifenilek (dioxin jellegű PCB-k) koncentrációja tekintetében történő hatósági ellenőrzéséhez, továbbá olyan egyéb szabályozási célokra is, mint a mintaelőkészítés és az analitikai követelmények, ideértve 852/2004/EK rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében történő, élelmiszer-vállalkozó által végzett ellenőrzéseket is.

Az élelmiszerekben előforduló PCDD-k/PCDF-ek és dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzése két különböző típusú analitikai módszerrel történhet:

a) Szűrési módszerek

A szűrési módszerek célja azoknak a mintáknak a kiválasztása, melyekben a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k koncentrációja meghaladja a felső határértéket vagy a cselekvési küszöbértékeket. A szűrőmódszerekkel költséghatékonyan lehet nagy mennyiségű mintát feldolgozni, és így nagyobb az esély az olyan új szennyeződési esetek felismerésére, amelyek nagy fogyasztói expozíciót és egészségi kockázatot jelentenek. Alkalmazásuknak arra kell irányulnia, hogy ne forduljanak elő „hamis megfelelő” eredmények. A szűrőmódszerek közé tartozhatnak bioanalitikai módszerek és gázkromatográfiás/tömegspektrometriás (GC/MS) módszerek.

A szűrőmódszerek az analitikai eredményt összehasonlítják egy cut-off értékkel, és igen/nem választ adnak a felső határérték vagy a cselekvési küszöbérték lehetséges túllépéséről. Az olyan mintákban, amelyek esetében feltételezhető a felső határértéket meghaladó eredmény, a PCDD-k/PCDF-ek koncentrációját, valamint a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxinjellegű PCB-k összkoncentrációját megerősítő módszerrel kell meghatározni/megerősíteni.

Emellett a szűrőmódszerek jelezhetik a mintában lévő PCDD-k/PCDF-ek és dioxinjellegű PCB-k koncentrációját. Bioanalitikai szűrőmódszerek alkalmazása esetén az eredmény bioanalitikai egyenértékként (BEQ) fejezhető ki, míg fizikai-kémiai CG-MS-mérések alkalmazása esetén toxicitási egyenértékként (TEQ). A szűrőmódszerek számadattal megadott eredményei megfelelően mutatják a megfelelést, a feltételezett meg nem felelést vagy a cselekvési küszöbérték túllépését, és amennyiben megerősítő módszerekkel történő nyomon követés szükséges, jelzik a koncentrációtartományt. Nem alkalmasak olyan célokra, mint például a háttér-koncentrációk értékelése, a bevitel becslése, a koncentráció időbeli tendenciáinak nyomon követése vagy a beavatkozási szint, illetve a felső határértékek felülvizsgálata.

b) Megerősítő módszerek

A megerősítő módszerek lehetővé teszik a mintában jelen lévő PCDD-k/PCDF-ek és dioxin jellegű PCB-k egyértelmű azonosítását és mennyiségi meghatározását, és teljes körű információt adnak a kongéneralapról. Ezért e módszerek lehetővé teszik a felső határértékek és a cselekvési küszöbértékek ellenőrzését, ideértve a szűrőmódszerekkel kapott eredmények megerősítését. Ezen túlmenően az eredmények egyéb célokra – például az élelmiszer-ellenőrzésben az alacsony háttér-koncentrációk meghatározására, az időbeli tendenciák követésére, a lakossági expozíció felmérésére, valamint a beavatkozási szint és a felső határértékek esetleges felülvizsgálatát szolgáló adatbázis létrehozására – is alkalmazhatók. Fontosak továbbá a kongénerkombinációk megállapításához, hogy azonosítani lehessen a szennyeződés lehetséges forrását. Az ilyen módszerek GC-HRMS-t alkalmaznak. A felső határértéknek való megfelelés/meg nem felelés megerősítésére GC-MS/MS is alkalmazható.

2. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK

A toxicitási egyenértékben (TEQ) kifejezett koncentráció kiszámításához az egyes anyagok adott mintában mért koncentrációját meg kell szorozni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított és e melléklet függelékében felsorolt, hozzájuk tartozó toxicitási egyenérték-tényezővel (TEF), majd össze kell adni őket, és ez az érték adja a dioxin jellegű vegyületek toxicitási egyenértékben (TEQ) kifejezett összkoncentrációját.

Egy adott mátrix ellenőrzésére csak akkor alkalmazhatók szűrési és megerősítő módszerek, ha azok kellően érzékenyek ahhoz, hogy megbízhatóan kimutassák a felső határérték vagy cselekvési küszöbérték körüli koncentrációkat.

3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

—	Intézkedéseket kell hozni, hogy a mintavétel és az analitikai eljárás szakaszaiban ne fordulhasson elő a minták keresztszennyeződése.

—

A mintákat olyan üveg, alumínium, polipropilén vagy polietilén anyagú edényekben kell tárolni és szállítani, amelyek alkalmasak a minták olyan tárolására, hogy az azokban lévő PCDD-k/PCDF-ek és dioxin jellegű PCB-k koncentrációját semmilyen hatás ne érhesse. A papírpormaradékokat el kell távolítani a mintatartóból.

—	A minták tárolása és szállítása során gondoskodni kell az élelmiszerminta épségének megőrzéséről.

—	Adott esetben az egyes laboratóriumi mintákat finomra kell őrölni és alaposan össze kell keverni bizonyítottan teljes homogenizációt eredményező eljárással (például őrlés olyan finomságúra, hogy 1 mm-es szitán áthulljon); a túl nagy nedvességtartalmú mintákat őrlés előtt szárítani kell.

—	Fontos ellenőrizni, hogy a reagensek, a laboratóriumi üvegeszközök és berendezések nem befolyásolhatják-e a TEQ-értékre vagy BEQ-értékre alapozott eredményeket.

—	Vakpróbát kell végezni, azaz végre kell hajtani a teljes analitikai eljárást, a mintát kihagyva belőle.

—

Bioanalitikai módszereknél rendkívül fontos ellenőrizni az elemzéshez használt összes laboratóriumi üvegeszközt és oldószert, hogy mentesek legyenek olyan vegyületektől, melyek a munkatartományban zavarhatnák a keresett vegyületek kimutatását. Az üvegeszközöket ki kell öblíteni oldószerrel és/vagy fel kell melegíteni olyan hőmérsékletre, amelyen a felületükről eltávoznak a nyomokban esetleg ott lévő PCDD-k/PCDF-ek, dioxin jellegű vegyületek és zavaró vegyületek.

—	Az extraháláshoz használt minta mennyiségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy teljesüljenek a felső határértékeket vagy a cselekvési küszöbértékeket magában foglaló, kellően alacsony munkatartományra vonatkozó követelmények.

—	A vizsgált termékekre alkalmazott adott minta-előkészítési eljárásoknak nemzetközileg elfogadott iránymutatásokat kell követniük.

—	Halak esetében a bőrt el kell távolítani, mivel a felső határérték a bőr nélküli színhúsra vonatkozik. Azonban a bőr belső oldalára tapadó minden színhúst és zsírszövetet gondosan és teljes egészében le kell kaparni a bőrről, és ezeket hozzá kell adni a vizsgálandó mintához.

4. A LABORATÓRIUMOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

—

A 882/2004/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően az analitikai minőségbiztosítás alkalmazásának biztosítása érdekében a laboratóriumokat az ISO 58 útmutató szerint működő elismert testületnek kell akkreditálnia. A laboratóriumokat az EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint kell akkreditálni. Adott esetben a „Technical Guidelines for the estimation of measurement uncertainty and limits of quantification for PCDD/F and PCB analysis” (Műszaki iránymutatás a mérési bizonytalanság és meghatározási határ becsléséhez PCDD/F és PCB vizsgálata tekintetében) dokumentumban foglalt elvek követendők (1).

—	A laboratóriumok szakmai felkészültségét olyan laboratóriumközi körvizsgálatokban való folyamatos, sikeres részvétellel kell bizonyítani, amelyek a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k meghatározására irányulnak a megfelelő élelmiszermátrixokban és koncentrációtartományokban.

—	A minták rutinszerű ellenőrzésére szűrőmódszereket alkalmazó laboratóriumoknak szoros együttműködést kell kialakítaniuk a megerősítő módszert alkalmazó laboratóriumokkal mind a minőség-ellenőrzés, mind a feltehetően nem megfelelő minták analitikai eredményeinek megerősítése terén.

5. A DIOXINOK (PCDD-k/PCDF-ek) ÉS DIOXIN JELLEGŰ PCB-k TEKINTETÉBEN ALKALMAZOTT ANALITIKAI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK

5.1. Alacsony munkatartomány és a mennyiségi meghatározási határ

—

A PCDD-k/PCDF-ek esetében a kimutatható mennyiségnek a femtogrammos (10-15 g) tartomány felső részébe kell esnie, mivel az említett vegyületek közül több rendkívül mérgező. A legtöbb PCB-kongéner esetében már az is elegendő, ha a meghatározási határ értéke a nanogrammos (10-9 g) tartományban van. A mérgezőbb dioxin jellegű PCB-kongénerek (és különösen a nem orto-helyzetben helyettesített kongénerek) méréséhez azonban a munkatartomány aljának el kell érnie a pikogrammos (10-12 g) tartomány alját.

5.2. Nagy szelektivitás (specifikusság)

—

Meg kell tudni különböztetni a PCDD-ket/PCDF-eket és a dioxin jellegű PCB-ket azoktól a sokféle, együtt extrahálódó és a mérést esetleg zavaró más vegyületektől, amelyek több nagyságrenddel nagyobb koncentrációban lehetnek jelen, mint a keresett analitok. A gázkromatográfiás/tömegspektrometriás (GC-MS) módszerekkel meg kell tudni különböztetni egymástól a különböző kongénereket is, így például a mérgező vegyületeket (például a 2,3,7,8-as szénatomokon helyettesített tizenhét PCDD-t/PCDF-et és a tizenkét dioxin jellegű PCB-t) a többi kongénertől.

—

A bioanalitikai módszerekkel ki kell tudni mutatni a keresett vegyületeket a PCDD-k/PCDF-ek, illetve dioxin jellegű PCB-k összegeként. A mintatisztítás célja az olyan vegyületek eltávolítása, amelyek „hamis nem megfelelő” eredményeket okoznak, vagy az olyanokét, amelyek a reakció gyengítésével „hamis megfelelő” eredményt okoznak.

5.3. Nagy adatpontosság (valódiság és módszerpontosság, biológiai próba során észlelt visszanyerés)

—

A GC-MS módszerek tekintetében a meghatározásnak hiteles becslést kell adnia a minta valódi koncentrációjáról. Nagy adatpontosság (a mérés pontossága: a mérés eredménye milyen pontosan egyezik meg a mérendő mennyiség valódi vagy hozzárendelt értékével) szükséges ahhoz, hogy a mintaelemzés eredményét ne kelljen elutasítani a kapott TEQ-érték gyenge megbízhatósága miatt. A pontosságot a valódisággal (egy hitelesített anyagban az adott komponensre mért átlagérték és a hitelesített érték közötti különbség, ez utóbbi százalékában kifejezve) és a módszerpontosággal (RSDR vagy relatív szórás, amelyet a reprodukálhatósági körülmények között kapott eredményekből kell kiszámítani) fejezzük ki.

—	A bioanalitikai módszerek esetében a biológiai próba során észlelt visszanyerést kell meghatározni.

5.4. Hitelesítés a felső határérték tartományában és általános minőség-ellenőrző intézkedések

—	A laboratóriumoknak a hitelesítés és/vagy a rutinszerű elemzés során a módszerek alkalmasságát a felső határérték tartományában – például a felső határérték felénél, egyszeresénél és kétszeresénél – azzal kell igazolniuk, hogy az ismételt elemzések variációs együtthatója elfogadható.

—

Belső minőség-ellenőrzési intézkedésként rendszeresen vakkontrollokkal és adalékolási (ún. szpájkolási) kísérleteket vagy kontrollminta-elemzést (lehetőleg hitelesített referenciaanyaggal) kell végezni. A vakkontrollokról, adalékolási (ún. szpájkolási) kísérletekről vagy a kontrollminta-elemzésekről minőség-ellenőrzési (QC) nyilvántartást kell vezetni, és ellenőrizni kell, hogy az analitikai alkalmasság valóban megfelel-e a követelményeknek.

5.5. A meghatározási határ

—

A bioanalitikai szűrőmódszereknél nem feltétlenül szükséges, hogy meg legyen határozva meghatározási határ (LOQ), de a módszerről bizonyítani kell, hogy meg tudja különböztetni a vakmintával kapott eredményeket a cut-off értéktől. BEQ-érték megadásakor az e koncentráció alatti reakciót mutató minták kezelése céljából meg kell határozni egy jelentési határértéket. A jelentési határértéknek igazoltan az elemzési vakmintákkal kapott eredmény legalább 3-szorosának kell lennie úgy, hogy az érték a munkatartomány alá esik. Ezért ezt a keresett vegyületet az előírt minimumkoncentráció körüli koncentrációban tartalmazó mintákból, nem pedig a jel/zaj arányból vagy mérési vakmintából kell kiszámítani.

—	Megerősítő módszer esetében a meghatározási határnak (LOQ) a keresett koncentráció körülbelül egyötödénél kell lennie.

5.6. Analitikai kritériumok

—

Annak érdekében, hogy a megerősítő vagy szűrőmódszerek megbízható eredményeket adjanak, a felső határértékek tartományában a következő kritériumoknak kell teljesülniük a TEQ-értékre, illetve a BEQ-értékre, függetlenül attól, hogy a meghatározás TEQ-összértékként (a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegeként) vagy külön a PCDD-kre/PCDF-re és külön a dioxin jellegű PCB-kre történik-e:

	Szűrés bioanalitikai vagy fizikai-kémiai módszerekkel	Megerősítő módszerek
„Hamis megfelelő” arány (*1)	< 5 %
Pontosság		– 20 % és + 20 % között
Ismételhetőség (RSDr)	< 20 %
Közbenső módszerpontosság (RSDR)	< 25 %	< 15 %

5.7. A szűrőmódszerekre vonatkozó egyedi követelmények

—	A szűréshez használhatók mind GC-MS módszerek, mind bioanalitikai módszerek. A GC/MS módszerek vonatkozásában a 6. pontban megállapított követelményeket kell alkalmazni. A sejtalapú bioanalitikai módszerekre vonatkozó egyedi követelményeket a 7. pont írja le.

—	A minták rutinszerű ellenőrzéséhez szűrőmódszereket alkalmazó laboratóriumoknak szoros együttműködést kell kialakítaniuk a megerősítő módszert alkalmazó laboratóriumokkal.

—	A szűrőmódszerek teljesítőképességét a rutinszerű elemzések során analitikai minőség-ellenőrzéssel és a módszer folyamatos hitelesítésével ellenőrizni kell. A „megfelelő” eredmények ellenőrzésére folyamatos programot kell alkalmazni.

—

A sejtreakció és a citotoxicitás esetleges elnyomásának ellenőrzése:

A felső határértéknek vagy a cselekvési küszöbértéknek megfelelő koncentrációban TCDD-vel adalékolt és adagolás nélküli mintakivonatok 20 %-át rutin szűrő módszerrel kell lemérni annak ellenőrzése céljából” hogy a mintakivonatban jelen lévő zavaró anyagok miatt előfordulhat-e reakcióelnyomás. Az adalékolt minta mért koncentrációját össze kell hasonlítani az adalékolás nélküli kivonat koncentrációjának és az adalékolási koncentrációnak az összegével. Ha a mért koncentráció több mint 25 %-kal kisebb a számított (össz)koncentrációnál, akkor ez azt mutatja, hogy fennáll a reakcióelnyomás lehetősége, és az érintett mintát megerősítő elemzéssel meg kell vizsgálni. Az eredményeket a minőség-ellenőrző kontrollkártyán folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

—	A „megfelelő” minták minőség-ellenőrzése: A mintamátrixtól és a laboratóriumi gyakorlattól függően a „megfelelő” minták megközelítőleg 2–10 %-ával el kell végezni a megerősítést.

—

A „hamis megfelelő” arányok meghatározása a minőség-ellenőrzési adatokból:

A felső határérték vagy a cselekvési küszöbérték alatti és feletti minták szűrése alapján meg kell határozni a hamis megfelelő eredmények arányát. A tényleges „hamis megfelelő” aránynak 5 % alatt kell lennie.

Ha mátrixonként vagy mátrixcsoportonként van legalább 20 megerősített eredmény a „megfelelő” minták minőség-ellenőrzéséből, akkor a „hamis megfelelő” arányt ebből az adatbázisból kell megállapítani. A körvizsgálatokban vagy a szennyeződési esetek során elemzett minták eredményei, amelyek például akár a felső határérték kétszereséig terjedő koncentrációtartományokba is tartozhatnak, szintén felvehetők a „hamis megfelelő” arány kiszámításához minimumként használandó 20 eredmény közé. A mintáknak le kell fedniük a különféle forrásokat reprezentáló, leggyakoribb kongénerkombinációkat.

Noha a szűrőteszteknek lehetőleg azt kell célozniuk, hogy kimutassák a cselekvési küszöbértéket meghaladó mintákat, a „hamis megfelelő” arányok meghatározásának kritériuma a felső határérték, figyelembe véve a megerősítő módszer kiterjesztett mérési bizonytalanságát.

—

A szűrőmódszerekből származó, potenciálisan nem megfelelő eredményeket az eredeti minta teljes újbóli vizsgálata által kell ellenőrizni. Ezek a minták a „hamis nem megfelelő” eredmények arányának kiszámításához is használhatók. A szűrőmódszereknél a „hamis nem megfelelő” eredmények aránya a korábbi szűréskor „feltehetően nem megfelelő”-nek minősített minták megerősítő elemzéssel „megfelelő”-ként megerősített eredményeinek hányada. A szűrőmódszer előnyös voltát a „hamis nem megfelelő” mintáknak az összes ellenőrzött mintával való összehasonlítása alapján kell értékelni. Ennek az aránynak elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy a szűrővizsgálati módszer alkalmazása előnyös legyen.

—	A bioanalitikai módszereknek, legalábbis a hitelesítési körülmények között, hitelesen kell jelezniük – a BEQ érték kiszámításával és megadásával – a TEQ értéket.

—	A megismételhetőségi körülmények között alkalmazott bioanalitikai módszerekre is igaz, hogy a laboratóriumon belüli RSDr jellemzően kisebb, mint az RSDR-reprodukálhatóság.

6. A SZŰRÉS ÉS MEGERŐSÍTÉS CÉLJÁBÓL ALKALMAZOTT GC-MS MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

6.1. A felfelé kerekített és a lefelé kerekített WHO-TEQ koncentrációk közötti elfogadható különbség

—	A felfelé kerekített és a lefelé kerekített koncentrációk közötti különbség nem haladhatja meg a 20 %-ot a maximális határérték vagy szükség esetén a cselekvési küszöbérték túllépésének megerősítése céljából.

6.2. A visszanyerések ellenőrzése

—

Az analitikai eljárás hitelesítéséhez az analitikai eljárás legelején, például az extrahálás előtt a mintákhoz 13C-jelölésű, a 2,3,7,8-as szénatomokon helyettesített PCDD/PCDF belső standardokat és 13C-jelölésű, dioxin jellegű PCB belső standardokat kell hozzáadni. A tetraklórozottól az oktaklórozottig terjedő PCDD/PCDF homológ csoportok mindegyikéből legalább egy kongénert, továbbá a dioxin jellegű PCB homológ csoportok mindegyikéből legalább egy kongénert kell hozzáadni a mintához (más megoldásként legalább egy-egy kongénert a PCDD-k/PCDF-ek és dioxinjellegű PCB-k ellenőrzéséhez használt tömegspektrometriás szelektív ionkövetéses funkciókhoz). A megerősítő módszerek esetében a 2,3,7,8-as szénatomokon helyettesített mind a tizenhét PCDD-ből/PCDF-ből készített, 13C-jelölésű belső standardot és mind a tizenkét dioxin jellegű PCB-ből készített, 13C-jelölésű belső standardot használni kell.

—	Ezenkívül megfelelő kalibráló oldatok alkalmazásával relatív válaszfaktorokat kell meghatározni azon vegyületekre, amelyek 13C-jelölésű analógja nincs hozzáadva a mintához.

—

A növényi eredetű élelmiszerek és a 10 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó állati eredetű élelmiszerek esetében a belső standardokat kötelezően az extrahálás előtt kell a mintához adni. A 10 %-nál nagyobb zsírtartalmú állati eredetű élelmiszerek esetében a belső standardokat vagy a zsírextrakció előtt, vagy az után kell a mintához adni. Az extrahálás hatékonyságát megfelelően hitelesíteni kell, figyelembe véve, hogy a belső standardok hozzáadása melyik szakaszban történt, illetve hogy az eredményeket termékre vagy zsírra kell-e jelenteni.

—	GC-MS elemzés előtt a visszanyerés mérésére egy vagy két (kísérő) standardot is hozzá kell adni a mintához.

—

A visszanyerést ellenőrizni kell. A megerősítő módszerek esetében az egyes belső standardoknál a visszanyerésnek a 60–120 %-os tartományban kell lennie. Egyes kongénereknél, különösen néhány 7, illetve 8 klóratomot tartalmazó dibenzo-p-dioxin és dibenzo-furán esetében ennél kisebb vagy nagyobb visszanyerés is elfogadható, feltéve, hogy TEQ-értékük részaránya a PCDD-k/PCDF-ek és dioxin jellegű PCB-k összegén alapuló TEQ-összértéken belül legfeljebb 10 %. GC-MS szűrőmódszerek esetében a visszanyerésnek 30–140 %-os tartományban kell lennie.

6.3. A zavaró anyagok eltávolítása

—	A PCDD-ket/PCDF-eket megfelelő kromatográfiás eljárással (lehetőleg florisil-, alumínium-oxid- és/vagy szénoszlopon) el kell választani a zavaró klórozott vegyületektől, így például a nem dioxinjellegű PCB-ktől és a klórozott difenil-éterektől.

—	Az izomereket elegendő gázkromatográfiás eljárással elválasztani (< 25 % lehet a csúcsok közötti eltérés az 1,2,3,4,7,8-HxCDF és az 1,2,3,6,7,8-HxCDF esetében).

6.4. Kalibrálás standard görbével

—	A kalibrációs görbe tartományának le kell fednie a felső határérték vagy a cselekvési küszöbérték megfelelő tartományát.

6.5. A megerősítő módszerekre vonatkozó specifikus követelmények

—

A GC-HRMS tekintetében:

—	A HRMS esetében a felbontás a teljes tömegtartományra nézve jellemzően legalább 10 000 vagy annál nagyobb, 10 %-os mélypont mellett.

—

A nemzetközi szabványokban – például az EN 16215:2012 szabványban (Animal feed – Determination of dioxins and dioxin-like PCBs by GC/HRMS and of indicator PCBs by GC/HRM; Állati takarmányok. Dioxinok és dioxin jellegű PCB-k meghatározása GC/HRMS módszerrel és indikátor PCB-k meghatározása GC/HRMS módszerrel) és/vagy a felülvizsgált EPA 1613 és 1668 módszerekben – ismertetett további azonosítási és megerősítési kritériumok teljesülése.

—

A GC-MS/MS tekintetében:

—	Legalább két specifikus anyaion nyomon követése, melyek a vizsgálat keretében minden jelölt és nem jelölt analit tekintetében rendelkeznek egy specifikus, megfelelő ionátmenettel.

—

A relatív ionintenzitásokhoz engedélyezett felső tűréshatár a kiválasztott ionátmenetek esetében a kiszámított vagy mért értékekhez viszonyítva ± 15 % (a kalibrációs standardokból származó átlag), az analit minden egyes átmenete esetében azonos MS/MS-feltételek alkalmazása mellett (mindenekelőtt ütközési energia és ütközési gáznyomás).

—

Az egyes quadrupolok felbontását úgy kell beállítani, hogy – a vizsgálat szempontjából fontos analitokkal kapcsolatos interferencia minimalizálása érdekében – megegyezzen az egységnyi tömegfelbontással, vagy nagyobb legyen annál (egységnyi tömegfelbontás: ahhoz elegendő felbontás, hogy egy tömegegységet két csúcsra bontson).

—

7. A BIOANALITIKAI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

A bioanalitikai módszerek biológiai alapelvek használatán alapuló módszerek, mint például sejtalapú tesztek, receptortesztek vagy immuntesztek. E pont általánosságban leírja a bioanalitikai módszerekre vonatkozó követelményeket.

Egy szűrőmódszer alapvetően „megfelelő”-nek vagy „feltehetően nem megfelelő”-nek minősít egy mintát. Ehhez a számított BEQ-értéket össze kell hasonlítani a cut-off értékkel (lásd a 7.3. pontot). A cut-off érték alatti minták „megfelelő”-nek minősülnek, az azzal egyenlő vagy a feletti értékű minták pedig „feltehetően nem megfelelő”-nek, melyeket megerősítő módszerrel elemezni kell. A gyakorlatban a felső határérték 2/3-ának megfelelő BEQ-érték alkalmazható a legalkalmasabb cut-off értékként, ami biztosítja, hogy a „hamis megfelelő” arány 5 % alatt legyen, és a „hamis nem megfelelő” eredmények aránya is elfogadható legyen. Mivel külön felső határértékek vonatkoznak a PCDD-kre/PCDF-ekre, illetve a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxinjellegű PCB-k összegére, a minták frakcionálás nélküli megfelelőség-ellenőrzéséhez a biológiai próbáknál megfelelő cut-off értékek szükségesek a PCDD-kre/PCDF-ek vonatkozásában. A cselekvési küszöbértékeket meghaladó minták ellenőrzéséhez a beavatkozási szintek megfelelő százalékaránya lehet az alkalmas cut-off érték.

Amennyiben tájékoztató BEQ-érték van megadva, a mintából származó eredményeket a munkatartományba eső és a jelentési határértéket meghaladó értéken kell megadni (lásd a 7.1.1. és a 7.1.6. pontot).

7.1. A mérés során kapott válaszjel kiértékelése

7.1.1. Általános követelmények

—

Ha a koncentrációk kiszámítása TCDD-s kalibrációs görbével történik, akkor a görbe felső végénél lévő értékek nagy szórást (nagy variációs együtthatót [CV]) mutatnak. A munkatartomány az a terület, ahol ez a CV 15 %-nál kisebb. A munkatartomány alját (jelentési határérték) úgy kell meghatározni, hogy az jelentősen (legalább háromszor) nagyobb legyen az elemzési vakmintákkal kapott eredményeknél. A munkatartomány tetejét általában az EC70 érték jelenti (a legnagyobb hatásos koncentráció 70 %-a), de ennél kisebbnek kell lennie, ha ebben a tartományban a CV nagyobb, mint 15 %. A munkatartományt a hitelesítés során kell meghatározni. A cut-off értékeknek (lásd a 7.3. pontot) a munkatartomány belsejében kell lenniük.

—

A standard oldatokat és a mintakivonatokat három, de legalább két párhuzamos elemzéssel kell mérni. Párhuzamos vizsgálatkor a lemezen elosztva 4–6 cellában mért standard oldatnak vagy kontrollkivonatnak olyan válaszjeleket vagy koncentrációkat kell adnia (ez csak a munkatartományban lehetséges), amelyek variációs együtthatója (CV) < 15 %.

7.1.2. Kalibrálás

7.1.2.1. Kalibrálás standard görbével

—

A mintában lévő mennyiségeket a teszt során kapott válaszjel és a TCDD-vel (vagy a PCB-126-tal vagy pedig PCDD-ből/PCDF-ből/dioxin jellegű PCB-ből álló standard keverékkel) készített kalibrációs görbe összehasonlításával kell megbecsülni, és ez alapján lehet kiszámítani a kivonatra és ezt követően a mintára jellemző BEQ-értéket.

—

A kalibrációs görbéknek 8–12 (legalább párhuzamos vizsgálattal kapott) koncentrációt kell tartalmazniuk úgy, hogy elegendő koncentráció legyen a görbe alsó részén (a munkatartományban). Külön figyelmet kell fordítani a munkatartományban a görbeilleszkedés minőségére. Ennél az R2 érték kevéssé vagy egyáltalán nem használható az illeszkedés jóságának becslésére a nem lineáris regresszió esetében. Jobb illeszkedést lehet elérni a görbe munkatartományában számított és mért koncentrációk közötti legkisebb különbségek, például a legkisebb maradék négyzetösszeg alkalmazásával.

—

A mintakivonat becsült koncentrációját ezután korrigálni kell egy vakmátrixra/vakoldószerre számított BEQ-értékkel (az alkalmazott oldószerek és vegyszerek szennyeződéseinek figyelembevétele céljából) és az észlelt visszanyeréssel (ennek kiszámítása a reprezentatív kongénerkombinációkat a felső határérték vagy cselekvési küszöbérték körüli koncentrációkban tartalmazó, alkalmas referenciaminták BEQ-értékéből történik). A visszanyeréssel való korrigáláshoz az észlelt visszanyerésnek mindig az előírt tartományba kell esnie (lásd a 7.1.4. pontot). A visszanyeréssel való korrigáláshoz használt referenciamintáknak meg kell felelniük a 7.2. pontban ismertetett követelményeknek.

7.1.2.2. Kalibrálás referenciamintákkal

Más megoldásként használható legalább négy, a felső határérték vagy a beavatkozási szint körüli koncentrációjú referenciamintával (lásd a 7.2. pontot): egy vakmátrix, plusz három referenciaminta – melyek koncentrációja a felső határérték vagy a cselekvési küszöbérték 0,5-szöröse, 1-szerese, illetve 2-szerese – felhasználásával készített kalibrációs görbe; így nincs szükség a vakminta eredményeivel és a visszanyeréssel történő korrigálásra, ha a referenciaminták mátrixtulajdonságai megfelelnek az ismereten minta tulajdonságainak. Ebben az esetben a felső határérték 2/3-ának megfelelő, a teszt során kapott válaszjel (lásd a 7.3. pontot) közvetlenül kiszámítható ezekből a mintákból és cut-off értékként használható. A cselekvési küszöbértékeket meghaladó minták ellenőrzéséhez a beavatkozási szintek megfelelő százalékaránya lehet az alkalmas cut-off érték.

7.1.3. A PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k meghatározása külön-külön

A kivonatok szétválaszthatók olyan frakciókra, melyek PCDD-ket/PCDF-eket, illetve dioxin jellegű PCB-ket tartalmaznak, így külön-külön meghatározható a PCDD-k/PCDF-ek, illetve a dioxin jellegű PCB-k TEQ-értéke (BEQ-értékként kifejezve). A dioxinjellegű PCB-ket tartalmazó frakció eredményeinek kiszámításához lehetőleg a PCB-126-tal készített standarddal felvett kalibrációs görbét kell használni.

7.1.4. Biológiai próba során észlelt visszanyerés

A biológiai próba során észlelt visszanyerést a felső határérték vagy a cselekvési küszöbérték körüli reprezentatív kongénerkombinációkat tartalmazó alkalmas referenciamintákból kell kiszámítani, és a BEQ-értéknek a TEQ-értékhez viszonyított százalékában kell megadni. A próba típusától és az alkalmazott TEF-értékektől (2) függően a dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó TEF- és REP-tényezők közötti különbségek a dioxin jellegű PCB-k esetében a PCDD-khez/PCDF-ekhez viszonyítva kis észlelt visszanyerést okozhatnak. Ezért ha a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k meghatározása külön-külön történik, akkor a biológiai próba során észlelt visszanyerésnek a következőnek kell lennie: dioxin jellegű PCB-knél 20–60 %, PCDD-knél/PCDF-eknél pedig 50–130 % (a tartományok a TCDD-s kalibrációs görbére vonatkoznak). Mivel a dioxin jellegű PCB-k hozzájárulása a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegéhez a mátrixoktól és a mintáktól függően változhat, a biológiai próba összegparaméterére vonatkozó észlelt visszanyerések tükrözik ezeket a tartományokat, és ezeknek 30 % és 130 % között kell lenniük.

7.1.5. A visszanyerések ellenőrzése mintatisztításnál

A mintatisztítás során előforduló vegyületvesztést a hitelesítéskor ellenőrizni kell. A különböző kongénerek keverékével adalékolt vakmintán el kell végezni a mintatisztítást (n = legalább 3), és a visszanyerést és a variabilitást megerősítő módszerrel kell ellenőrizni. A visszanyerésnek 60 % és 120 % között kell lennie, főként olyan kongénereknél, amelyek 10 %-nál nagyobb mértékben járulnak hozzá a TEQ-értékhez a különféle keverékekben.

7.1.6. Jelentési határérték

A BEQ-értékeknek a jelentésben történő megadásához jelentési határértéket kell meghatározni jellemző kongénerkombinációkat tartalmazó adott mátrixmintákból (nem a standard kalibrációs görbéből, mivel a görbe alján kicsi a módszerpontosság). Figyelembe kell venni az extrahálás és a mintatisztítás hatásait. A jelentési határértéket úgy kell meghatározni, hogy az jelentősen (legalább háromszor) nagyobb legyen az elemzési vakmintákkal kapott eredményeknél.

7.2. Referenciaminták használata

—	A referenciamintáknak reprezentálniuk kell a mintamátrixot, a kongénerkombinációkat és a PCDD-knek/PCDF-eknek és a dioxin jellegű PCB-knek a felső határérték vagy cselekvési küszöbérték körüli koncentrációtartományait.

—

Mindegyik méréssorozatban lennie kell lehetőleg egy vakmátrixnak, vagy ha ez nem lehetséges, elemzési vakmintának, valamint a felső határérték vagy cselekvési küszöbérték körüli koncentrációjú referenciamintának. Ezeket a mintákat egy időben és azonos körülmények között kell extrahálni és elemezni. A referenciamintának egyértelműen nagyobb reakciót kell adnia, mint a vakmintának, így biztosítva az elemzés alkalmasságát. Ezek a minták használhatók a vakminta eredményeivel és a visszanyeréssel való korrigáláshoz.

—	A visszanyeréssel való korrigáláshoz választott referenciamintáknak az elemzett mintákra nézve reprezentatívaknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a kongénerkombinációk nem okozhatják a koncentrációk alábecslését.

—

A felső határérték vagy cselekvési küszöbérték ellenőrzésére például a felső határérték vagy cselekvési küszöbérték felének és kétszeresének megfelelő további referenciamintákat is alkalmazni lehet annak igazolására, hogy az elemzés alkalmassága a keresett tartományban megfelelő. Ezek a minták együttesen használhatók az elemzett minták BEQ-értékeinek kiszámítására (lásd a 7.1.2.2. pontot).

7.3. A cut-off értékek meghatározása

Meg kell határozni a BEQ-értékként kapott bioanalitikai eredmények és a megerősítő módszerekkel kapott TEQ-értékek közötti összefüggést (például egyeztetett mátrixokkal végzett kalibrálási kísérletekkel, a felső határérték 0-szorosával, 0,5-szeresével, 1-szeresével és 2-szeresével egyenlő koncentrációkra adalékolt referenciamintákat használva, mindegyik koncentrációnál hat-hat ismétléssel [n = 24]). Ebből az összefüggésből meg lehet becsülni a korrigálási tényezőket (vakminta és visszanyerés), de azokat minden méréssorozatban elemzési vakminták/vakmátrixok és visszanyerési minták segítségével ellenőrizni kell (lásd a 7.2. pontot).

Cut-off értéket kell megállapítani annak eldöntéséhez, hogy a minta megfelel-e a PCDD-kre/PCDF-ekre és a dioxin jellegű PCB-kre külön-külön, vagy pedig a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegére meghatározott felső határértéknek, illetve adott esetben a cselekvési küszöbérték ellenőrzése érdekében. Ezeket a (vakminta eredményeivel és a visszanyeréssel korrigált) bioanalitikai eredmények eloszlásának alsó végpontja jelenti, amely megfelel a megerősítő módszernél használt, 5 %-nál kisebb „hamis megfelelő” arányt és 25 %-nál kisebb RSDR-t feltételező 95 %-os megbízhatósági szinten alapuló döntési határértéknek. A megerősítő módszernél használt döntési határérték a felső határérték, figyelembe véve a mérési bizonytalanságot.

A gyakorlatban a (BEQ-értékként kifejezett) cut-off érték a következő módszerek egyikével számítható ki (lásd az 1. ábrát):

7.3.1. A 95 %-os predikciós intervallum alsó sávja a megerősítő módszernél használt döntési határértéknél:

Formula

ahol:

BEQDL	A felső határértéknek tekintett, a megerősítő módszer döntési határértékének megfelelő BEQ, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot.
sy,x	maradék szórás
t α,f = m-2	Student-tényező (α = 5 %, f = szabadságfok, egyoldali)
m	a kalibrációs pontok összesen (j index)
n	az ismétlések száma az egyes koncentrációknál
xi	az I. kalibrációs pontnál a minta megerősítő módszerrel mért koncentrációja (TEQ-értékként)
	az összes kalibrálási minta koncentrációjának átlaga (TEQ-értékben)

Formula négyzetösszeg-paraméter

az i. kalibrálási pont indexe

7.3.2. A megerősítő módszer döntési határértékének megfelelő szennyezettségű minták párhuzamos elemzéseinek (n≥ 6) (a vakminta eredményeivel és a visszanyeréssel korrigált) bioanalitikai eredményeiből, az eloszlási görbének a megfelelő BEQ-átlagértéknél lévő alsó végpontjaként:

Cut-off érték = BEQDL – 1,64 × SDR

ahol

SDR	a biológiai próbák BEQDL-értékre kapott eredményeinek szórása, a laboratóriumon belüli reprodukálhatóság körülményei között mérve.

7.3.3. Számítás a felső határérték vagy a cselekvési küszöbérték 2/3-ának megfelelő szennyezettségű minták többszörös elemzéseinek (n≥ 6) a (vakminta eredményeivel és a visszanyeréssel korrigált, BEQ-értékként kifejezett) bioanalitikai eredményei átlagértékeként: Ez azon a megfigyelésen alapul, hogy a koncentráció a 7.3.1. pontban vagy a 7.3.2. pontban meghatározott cut-off érték körül lesz.

5 %-nál kisebb „hamis megfelelő” arányt és 25 %-nál kisebb RSDR-t feltételező 95 %-os megbízhatósági szinten alapuló cut-off értékek kiszámítása:

1.	a 95 %-os predikciós intervallum alsó sávjából a megerősítő módszernél használt döntési határértéknél;

2.	A megerősítő módszer döntési határértékének megfelelő szennyezettségű minták többszörös elemzéseinek (n≥ 6) bioanalitikai eredményeiből, az eloszlási görbének (az ábrán a harang alakú görbe) a megfelelő BEQ-átlagértéknél lévő alsó végpontjaként.

1. ábra

7.3.4. A cut-off értékek korlátozásai

A korlátozott számú, különböző mátrixú/kongénerkombinációjú mintákkal végzett hitelesítés során kapott RSDR-ből kiszámított, BEQ-értéken alapuló cut-off értékek nagyobbak lehetnek a TEQ-értéken alapuló felső határértékeknél vagy cselekvési küszöbértékeknél, mivel hitelesítéskor nagyobb módszerpontosság érhető el, mint a rutinszerű elemzéseknél, ahol a lehetséges kongénerkombinációk ismeretlen skáláját kell ellenőrizni. Ilyen esetekben a cut-off értékek kiszámításához RSDR = 25 %-ot kell venni, vagy pedig a felső határértékek vagy a cselekvési küszöbérték kétharmadát célszerű alsó küszöbértéknek tekinteni.

7.4. Teljesítményjellemzők

—

Mivel a bioanalitikai módszereknél nem alkalmazható belső standard, a méréssorozatokon belüli és a sorozatok közötti szórás megállapításához vizsgálni kell a bioanalitikai módszerek megismételhetőségét. A megismételhetőségnek 20 % alatt, a laboratóriumon belüli reprodukálhatóságnak pedig 25 % alatt kell lennie. Ehhez a vakminta eredményeivel és a visszanyeréssel korrigált BEQ-értékként számított koncentrációkat kell használni.

—	A hitelesítési eljárás részeként a tesztről ki kell mutatni, hogy különbséget tesz a vakminta eredménye és a cut-off érték között, és így lehetővé teszi a megfelelő cut-off érték felett lévő minták azonosítását (lásd a 7.1.2. pontot).

—	Meg kell határozni a keresett vegyületeket, az esetleges interferenciákat és a vakminták elfogadható legnagyobb értékeit.

—	Egy mintakivonat három párhuzamos meghatározásakor kapott reakciók vagy az ilyen reakcióból számított koncentrációk (csak a munkatartományban lehetséges) százalékos szórása nem lehet nagyobb 15 %-nál.

—	A referenciaminták BEQ-értékként kifejezett, korrigálás (vakminta és felső határérték vagy cselekvési küszöbérték körüli koncentráció) nélküli eredményeit kell használni a bioanalitikai módszer egy meghatározott időszak alatti alkalmasságának értékelésére.

—

Az elemzési vakmintákról és a referenciaminták egyes típusairól minőség-ellenőrzési nyilvántartást kell vezetni, és ellenőrizni kell, hogy az analitikai alkalmasság biztosan megfelel-e a követelményeknek, az elemzési vakminták esetében főként a munkatartomány aljához képest előírt legkisebb különbség, a referenciaminták esetében pedig főként a laboratóriumon belüli reprodukálhatóság tekintetében. Az elemzési vakmintáknál ügyelni kell arra, hogy a kivonás miatt ne keletkezhessenek „hamis megfelelő” eredmények.

—

A szűrőmódszer alkalmasságának, valamint a BEQ és a TEQ közötti összefüggés értékeléséhez a feltehetően nem megfelelő mintáknak és a megfelelő minták 2–10 %-ának (mátrixonként legalább 20 minta) megerősítő módszerrel végzett elemzéséből származó eredményeket össze kell gyűjteni és fel kell használni. Ez az adatbázis használható a hitelesített mátrixokkal végzett rutinszerű elemzésekre vonatkozó cut-off értékek újraértékeléséhez.

—

A módszerek alkalmassága igazolható körvizsgálatokban való részvétellel is. A körvizsgálatokban elemzett minták eredményei – a felső határérték kétszereséig terjedő koncentrációtartományokban – felhasználhatók a „hamis megfelelő” arány kiszámításához, ha a laboratórium igazolni tudja az alkalmasságot. A mintáknak le kell fedniük a különféle forrásokat reprezentáló, leggyakoribb kongénerkombinációkat.

—	Szennyeződési eseteknél a cut-off értékek átértékelhetők, hogy tükrözzék az adott külön esemény egyedi mátrix- és kongénerkombinációit.

8. AZ EREDMÉNYEK JELENTÉSE

Megerősítő módszerek

—

Az analitikai eredmények között fel kell tüntetni az egyes PCDD-/PCDF- és dioxin jellegű PCB-kongénerek koncentrációit és a TEQ-értékeket, és ezeket felfelé, lefelé és középre kerekített értékként kell a jelentésben megadni, hogy az az eredményekről a lehető legtöbb információt tartalmazza, lehetővé téve az eredményeknek a vonatkozó követelmények szerinti értelmezését.

—

A jelentésnek a PCDD-k/PCDF-ek, a dioxin jellegű PCB-k és a lipidek extrahálásához használt módszert is tartalmaznia kell. Olyan élelmiszermátrixok esetében, amelyeknél a felső határérték zsírra vetítve van meghatározva, és a zsírtartalomnak 0–2 % között kell lennie (a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően), a lipidtartalmat meg kell határozni, és jelenteni kell. A többi minta esetében a lipidtartalom meghatározása nem kötelező.

—	Meg kell adni a belső standardok visszanyerését abban az esetben, ha a visszanyerés kívül esik a 6.2. pontban megadott tartományon, ha az eredmények meghaladják a felső határértéket (ebben az esetben meg kell adni a párhuzamos vizsgálat visszanyeréseit) vagy kérésre más esetekben.

—

Mivel a minta megfelelőségéről való döntésnél figyelembe kell venni a kiterjesztett mérési bizonytalanságot, ezt a paramétert is meg kell adni. Az analitikai eredményeket tehát x ± U formában kell megadni a jelentésben, ahol x az analitikai eredmény, U a kiterjesztett mérési bizonytalanság – a kiterjesztési tényező 2, amely körülbelül 95 %-os megbízhatósági szintet eredményez. A PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k külön történő meghatározása esetén a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k külön-külön kapott analitikai eredményeinél kapott kiterjesztett bizonytalanságok összegét kell használni a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxin jellegű PCB-k összegének kiszámításához.

—	Az eredményeket ugyanabban a mértékegységben és annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint ahogyan az 1881/2006/EK rendeletben a felső határértékek szerepelnek.

Bioanalitikai szűrőmódszerek

—	A szűrés eredményét „megfelelő” vagy „feltehetően nem megfelelő” megjelöléssel kell megadni.

—

Ezenkívül megadható egy indikatív eredmény a PCDD-kre/PCDF-ekre és/vagy dioxin jellegű PCB-kre (TEQ-érték helyett) bioanalitikai egyenértékként (BEQ-értékként, nem pedig TEQ-értékként) kifejezve (lásd az 1. pontot). A jelentési határérték alatti válaszjelet adó mintákat „jelentési határérték alatt” megjelöléssel kell feltüntetni. A munkatartomány feletti válaszjelet adó mintákat a munkatartományt meghaladókként kell jelenteni, és a munkatartomány tetejének megfelelő szintet BEQ-értékként kell megadni.

—	A jelentésnek a mintamátrix minden típusa esetében tartalmaznia kell az értékelés alapját képező felső határértéket vagy cselekvési küszöbértéket.

—	A jelentésnek tartalmaznia kell az alkalmazott teszt típusát, a teszt alapelvét és a kalibráció típusát.

—

Ha valamely mintával kapcsolatban felmerül, hogy feltehetően nem felel meg, a jelentésben szerepelnie kell a szükséges intézkedésre vonatkozó megjegyzésnek. A keresett vegyületeket magas koncentrációban tartalmazó mintákban a PCDD-k/PCDF-ek koncentrációját, valamint a PCDD-k/PCDF-ek és a dioxinjellegű PCB-k összkoncentrációját megerősítő módszerrel kell meghatározni/megerősíteni.

—	A nem megfelelő eredményeket csak megerősítő elemzés után kell jelenteni.

Fizikai-kémiai szűrőmódszerek

—	A szűrés eredményét „megfelelő” vagy „feltehetően nem megfelelő” megjelöléssel kell megadni.

—	A jelentésnek a mintamátrix minden típusa esetében tartalmaznia kell az értékelés alapját képező felső határértéket vagy cselekvési küszöbértéket.

—

Emellett jelenteni kell az egyes PCDD-/PCDF- és dioxin jellegű PCB-kongénerek koncentrációit és a TEQ-értékeket, és ezeket felfelé, lefelé és középre kerekített értékként kell a jelentésben megadni. Az eredményeket ugyanabban a mértékegységben és legalább ugyanannyi tizedesjeggyel kell megadni, ahogy az 1881/2006/EK rendelet a felső határértékeket megadja.

—	Meg kell adni a belső standardok visszanyerését abban az esetben, ha a visszanyerés kívül esik a 6.2. pontban megadott tartományon vagy kérésre más esetekben.

—	A jelentésnek tartalmaznia kell az alkalmazott CG-MS módszert.

—

—	A nem megfelelésről csak megerősítő elemzés után lehet határozni.

(1) Guidance Document on Measurement Uncertainty for Laboratories performing PCDD/F and PCB Analysis using Isotope Dilution Mass Spectrometry [weboldal linkje], Guidance Document on the Estimation of LOD and LOQ for Measurements in the Field of Contaminants in Feed and Food [weboldal linkje]

(*1) A felső határértékhez képest.

(2) A jelenlegi előírások az alábbi kiadványban közzétett TEF-értékeken alapulnak: Martin van den Berg et al., Toxicol Sci 93 (2), 223–241 (2006).

Függelék

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Kémiai Biztonsági Programja (IPCS) keretében 2005 júniusában Genfben tartott szakértői konferencia megállapításai alapján számított, a humán kockázatok felméréséhez használt WHO-TEF-értékek (1).

Kongéner (rokonvegyület)

TEF-érték

Kongéner (rokonvegyület)

TEF-érték

Dibenzo-p-dioxinok („PCDD-k”)

„Dioxin jellegű” PCB-k:

nem-orto PCB-k + mono-orto PCB-k

2,3,7,8-TCDD

1,2,3,7,8 – PeCDD

Nem orto-PCB-k

1,2,3,4,7,8 – HxCDD

0,1

PCB 77

0,0001

1,2,3,6,7,8 – HxCDD

0,1

PCB 81

0,0003

1,2,3,7,8,9 – HxCDD

0,1

PCB 126

0,1

1,2,3,4,6,7,8 – HpCDD

0,01

PCB 169

0,03

OCDD

0,0003

Dibenzo-furánok („CDF-ek”

Mono-orto PCB-k

2,3,7,8-TCDF

0,1

PCB 105

0,00003

1,2,3,7,8 – PeCDF

0,03

PCB 114

0,00003

2,3,4,7,8 – PeCDF

0,3

PCB 118

0,00003

1,2,3,4,7,8 – HxCDF

0,1

PCB 123

0,00003

1,2,3,6,7,8 – HxCDF

0,1

PCB 156

0,00003

1,2,3,7,8,9 – HxCDF

0,1

PCB 157

0,00003

2,3,4,6,7,8 – HxCDF

0,1

PCB 167

0,00003

1,2,3,4,6,7,8 – HpCDF

0,01

PCB 189

0,00003

1,2,3,4,7,8,9 – HpCDF

0,01

OCDF

0,0003

Alkalmazott rövidítések:

„T” = tetra; „Pe” = penta; „Hx” = hexa; „Hp” = hepta; „O” = okta; „CDD” = klór-dibenzo-dioxin; „CDF” = klór-dibenzo-furán; „CB” = klór-bifenil.

(1) Martin van den Berg et al., The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Dioxinok és dioxin jellegű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó toxicitási egyenérték-tényezőinek az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben végzett újraértékelése). Toxicological Sciences 93(2), 223–241 (2006).

IV. MELLÉKLET

AZ EGYES ÉLELMISZEREKBEN ELŐFORDULÓ NEM DIOXIN JELLEGŰ PCB-K KONCENTRÁCIÓJÁNAK ELLENŐRZÉSÉHEZ HASZNÁLT MINTA-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS AZ ANALITIKAI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az e mellékletben előírt követelményeket kell alkalmazni az élelmiszereknek a nem dioxin jellegű poliklórozott bifenilek koncentrációja tekintetében történő hatósági ellenőrzési célú analíziséhez, továbbá az egyéb szabályozási célokat szolgáló mintaelőkészítés és analitikai követelmények tekintetében, ideértve 852/2004/EK rendelet 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében az élelmiszer-vállalkozó által végzett ellenőrzéseket.

A minta előkészítése vonatkozásában a III. melléklet 3. pontjában előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az élelmiszereknek a nem dioxin jellegű poliklórozott bifenilek koncentrációja tekintetében történő hatósági ellenőrzésekhez is.

1. Az alkalmazandó kimutatási módszerek

Gázkromatográfia/elektronbefogásos kimutatás (GC-ECD), GC-LRMS, GC-MS/MS, GC-HRMS vagy egyenértékű módszerek

2. A keresett analitok beazonosítása és megerősítése

—	A belső standardokhoz vagy referenciastandardokhoz viszonyított relatív retenciós idő (elfogadható eltérés: ± 0,25 %).

—	A nem dioxin jellegű PCB-k gázkromatográfiás elválasztása az interferáló anyagoktól, főként az együtt eluálódó PCB-ktől, különösen, ha a minták koncentrációi a jogszabályi határértékek tartományában vagy afölött vannak, és a meg nem felelést meg kell erősíteni (1).

—

A GC-MS módszerek tekintetében:

—

Legalább az alábbi számú molekulaion vagy az alábbi számú, a molekuláris klaszterben lévő jellemző ionok nyomon követése:

—	a HRMS-nél két specifikus ion,

—	az LRMS-nél három specifikus ion,

—	MS-MS-nél két specifikus prekurzor ion; mindegyik esetében egy megfelelő specifikus ionátmenettel.

—	Kiválasztott tömegfragmentumok gyakoriságára megengedett tűrések: Kiválasztott tömegfragmentumok gyakoriságának relatív eltérése az elméleti gyakorisághoz vagy a keresett ion (a vizsgált ionok közül a leggyakoribb) és a minősítő ion(ok) kalibrációs standardjához képest: ± 15 %.

—	A GC-ECD tekintetében: A felső határértéket meghaladó eredményeket különböző polaritású állófázist használó két gázkromatográfiás oszloppal meg kell erősíteni.

3. A módszerek alkalmasságának igazolása

A módszerek alkalmasságát a felső határérték tartományában (a felső határérték felétől a kétszereséig) kell hitelesíteni úgy, hogy az ismételt elemzések elfogadható variációs együtthatót adjanak (a közbenső módszerpontosságra vonatkozó előírásokat lásd a 8. pontban).

4. Meghatározási határ

A nem dioxin jellegű PCB-k meghatározási határának (2) összege nem lehet magasabb a felső határérték egyharmadánál (3).

5. Minőségellenőrzés

Rendszeres vakkontrollmérések, adalékolt minták elemzése, minőség-ellenőrzési minták elemzése, részvétel a vonatkozó mátrixokkal végzett laboratóriumközi körvizsgálatokban.

6. A visszanyerések ellenőrzése

—	Megfelelő, a keresett analitokhoz hasonló fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkező alkalmas belső standardokat kell használni.

—

Belső standardok hozzáadása:

—	hozzáadás a termékekhez (extrahálás és mintatisztítás előtt),

—	a hozzáadás lehetséges az extrahált zsírhoz (a mintatisztítás előtt) is, ha a felső határérték zsírra vetítve van meghatározva.

—

A mind a hat izotópos jelölésű nem dioxin jellegű PCB-kongénert használó módszerekre vonatkozó előírások:

—	az eredményeket korrigálni kell a belső standardok visszanyerésével,

—	az izotópjelölésű belső standardok általánosan elfogadott visszanyerése 60 és 120 % közé esik,

—	a nem dioxin jellegű PCB összegéhez 10 %-nál kisebb mértékben hozzájáruló egyes vegyületeknél elfogadható ennél kisebb vagy nagyobb visszanyerés.

—

A nem mind a hat izotópos jelölésű indikátor PCB-ből készített belső standardokat vagy más belső standardokat használó módszerekre vonatkozó előírások:

—	a belső standardok visszanyerését minden minta esetében ellenőrizni kell,

—	a belső standardok elfogadott visszanyerése 60 és 120 % közé esik,

—	az eredményeket korrigálni kell a belső standardok visszanyerésével.

—	A nem jelölt kongénerek visszanyerését olyan preparált mintákkal vagy minőség-ellenőrzési mintákkal kell ellenőrizni, amelyek koncentrációja a felső határérték körüli tartományba esik. Ezeknek a kongénereknek a visszanyerése akkor elfogadható, ha 60 és 120 % közé esik.

7. A laboratóriumokra vonatkozó követelmények

A 882/2004/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően az analitikai minőségbiztosítás alkalmazásának biztosítása érdekében a laboratóriumokat az ISO 58 útmutató szerint működő elismert testületnek kell akkreditálnia. A laboratóriumokat az EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint kell akkreditálni. Emellett adott esetben a „Technical Guidelines for the estimation of measurement uncertainty and limits of quantification for PCDD/F and PCB analysis” (Műszaki iránymutatás a mérési bizonytalanság és meghatározási határ becsléséhez PCDD/F és PCB vizsgálata tekintetében) dokumentumban foglalt elvek követendők (4).

8. Teljesítményjellemzők: A felső határértéken jelen lévő nem dioxin jellegű PCB összegére vonatkozó kritériumok

	Izotóphígításos tömegspekometria (*1)	Egyéb technikák
Egzaktság	– 20 és + 20 % között	– 30 és + 30 % között
Közbenső módszerpontosság (RSDR)	≤ 15 %	≤ 20 %
A felfelé és a lefelé kerekítés közötti különbség	≤ 20 %	≤ 20 %

9. Az eredmények jelentése

—

Az analitikai eredmények között fel kell tüntetni az egyes nem dioxin jellegű PCB-kongénerek koncentrációit és a nem dioxin jellegű PCB-k összegét, és ezeket felfelé, lefelé és középre kerekített értékként kell a jelentésben megadni, hogy az az eredményekről a lehető legtöbb információt tartalmazza, lehetővé téve az eredményeknek a vonatkozó követelmények szerinti értelmezését.

—

A jelentésnek a PCB-k és a lipidek extrahálásához használt módszert is tartalmaznia kell. Olyan élelmiszermátrixok esetében, amelyeknél a felső határérték zsírra vetítve van meghatározva, és a zsírtartalomnak 0–2 % között kell lennie (a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően), a lipidtartalmat meg kell határozni, és jelenteni kell. A többi minta esetében a lipidtartalom meghatározása nem kötelező.

—	Meg kell adni a belső standardok visszanyerését abban az esetben, ha a visszanyerés kívül esik a 6. pontban megadott tartományon, ha az eredmények meghaladják a felső határértéket, vagy kérésre más esetekben.

—

—	Az eredményeket ugyanabban a mértékegységben és annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint ahogyan az 1881/2006/EK rendeletben a felső határértékek szerepelnek.

(1) A tapasztalatok szerint a következő kongénereknél például gyakran előfordul az együttes eluáció: PCB 28/31, PCB 52/69 és PCB 138/163/164. A GC-MS módszernél figyelembe kell venni a nagyobb mértékben klórozott kongénerek fragmentumai által okozott potenciális zavarást is.

(3) Határozottan ajánlott, hogy a reagenssel készített vakminta koncentrációjának hozzájárulása a mintában lévő szennyeződés koncentrációjához ennél kisebb legyen. A laboratórium felelőssége a vakminták koncentrációeltéréseinek ellenőrzés alatt tartása, különösen akkor, ha a vakmintákkal kapott eredményeket le kell vonni az analitikai eredményekből.

(4) „Guidance Document on Measurement Uncertainty for Laboratories performing PCDD/F and PCB Analysis using Isotope Dilution Mass Spectrometry” [weboldal linkje], „Guidance Document on the Estimation of LOD and LOQ for Measurements in the Field of Contaminants in Feed and Food” [weboldal linkje]

(*1) Belső standardként mind a hat, 13C-jelölésű analógot használni kell.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/48

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/648 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. április 5.)

a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályban levő intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a Tanács az 1942/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó okoumé rétegelt lemez behozatalára. Az intézkedések értékvám formáját öltötték és négy gyártó esetében 6,5 %–23,5 % közötti vámtételek, az összes többi gyártó tekintetében pedig 66,7 %-os vámtétel alkalmazását írták elő. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács ezen intézkedéseket a 82/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: előző felülvizsgálat) fenntartotta.

2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(2)

A hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Kínával szembeni intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem vagy kérelem) nyújtottak be a Bizottsághoz az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (5) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(3)

A kérelmet a Falemezgyártók Európai Szövetsége (European Panel Federation [EPF], a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be 2015. október 22-én, olyan gyártók nevében, amelyek termelése az okoumé rétegelt lemez teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

3. Hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(4)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. január 29-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

4. Vizsgálat

4.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(5)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

4.2. A vizsgálatban érintett felek

(6)	A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, a kínai exportáló gyártókat, a tudomása szerint érintett importőröket/felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat.

(7)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

4.3. Mintavétel

(8)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

4.3.1. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(9)	Tekintettel a Kínában működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(10)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(11)	mivel mindössze két kínai vállalat jelentkezett, a mintavétel szükségtelennek bizonyult.

4.3.2. Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy meghatározott egy uniós gyártókból álló, ideiglenes mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív termelési mennyiség alapján, az értékesítési volument és a földrajzi lefedettséget is figyelembe véve határozta meg. A minta öt uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók hozzávetőleg 74 %-át adták a felülvizsgálati időszak alatti uniós össztermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, és így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

4.3.3. Mintavétel a független importőrök körében, kérdőívek és együttműködés

(13)	A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(14)

Az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság mintegy 35 ismert, potenciális importőrrel/felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiket felkért, hogy ismertessék tevékenységüket és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt, a független importőrök számára összeállított mintavételi űrlapot.

(15)	A mintavételi űrlapot tizenhárom importőr nyújtotta be. E felek egyöntetűen arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem importáltak Kínából okoumé rétegelt lemezt. Ennek alapján a Bizottság a mintavételt nem tekintette indokoltnak.

4.4. Kérdőívek és ellenőrző látogatások

(16)	A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy meghatározza a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(17)	Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a Bizottság eljuttatta a (11) preambulumbekezdésben említett két kínai vállalatnak, tizenkét, a lehetséges analóg országokban (Gabon, Marokkó, Svájc és Törökország) működő ismert gyártónak, valamint a mintában szereplő öt uniós gyártónak.

(18)	Míg a kérdőívet – részlegesen – a kínai vállalatok közül mindössze egyetlen válaszolta meg, a Bizottság két gaboni gyártótól, egy marokkói gyártótól és a mintában szereplő öt uniós gyártótól hiánytalanul kitöltött kérdőíveket kapott.

(19)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyén végzett ellenőrzéseket:

uniós gyártók:

—	F.A. MOURIKIS S.A. (Görögország),

—	GARNICA PLYWOOD SA (Spanyolország),

—	JEAN THÉBAULT SAS (Franciaország),

—	JOUBERT LES ELIOTS SAS (Franciaország),

—	JOUBERT ST-JEAN-D'ANGÉLY SAS (Franciaország);

piacgazdasággal rendelkező országban működő gyártó:

—	CEMA BOIS DE L'ATLAS (Marokkó).

4.5. Nyilvánosságra hozatal

(20)	Február 13-án a Bizottság tudatta valamennyi érdekelt féllel azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket, és egyúttal felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy tegyék meg észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(21)

Az érintett termék – amely azonos az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel – meghatározása a következő: Kínából származó, jelenleg az ex 4412 31 10 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 4412311010), legalább egy külső, más anyagokból készült tartós filmbevonattal nem bevont okoumé réteggel rendelkező, kizárólag fa furnérlapokból előállított olyan rétegelt lemez, amelyben az egyes furnérlapok vastagsága legfeljebb 6 mm. Az érintett termék végfelhasználása igen sokféle lehet. Az építőiparban a külső épületasztalos- és ácsmunkák során burkoláshoz, zsaluzódeszkákhoz, lábazati burkolatokhoz és korlátokhoz, valamint vízparti burkolatokhoz használják. Emellett díszítő elemként is alkalmazzák, többek között a közúti járművekben (például személygépkocsikban, autóbuszokban, lakókocsikban, lakóbuszokban), a tengeri járművekben (jachtokon), valamint a bútoriparban és az ajtógyártásban.

(22)

Az okoumé rétegelt lemeznek két fő típusa különböztethető meg: a kizárólag okouméból készült rétegelt lemez (a továbbiakban: teljes okoumé), valamint az olyan rétegelt lemez, amelynek legalább az egyik külső oldala okouméból, a többi része pedig másfajta fából készült (a továbbiakban: okoumé borítású) (utóbbira angolul még a combi és twin elnevezést is használják). Az okoumé rétegelt lemez két fő típusának külső megjelenése azonos. A mechanikai ismérvek tekintetében mutatkozó eltérések ellenére azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek.

2. A hasonló termék

(23)

A vizsgálat igazolta, hogy az alábbi termékek azonos fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—	az érintett termék,

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(24)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(25)	Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(26)	A kérdőívet – miként arról a (18) preambulumbekezdésben már szó esett – mindössze egyetlen kínai vállalat töltötte ki, és ő is csak részlegesen. E vállalat arról számolt be, hogy a figyelembe vett időszak alatt nem gyártott és nem is értékesített okoumé rétegelt lemezt.

(27)

Tekintettel arra, hogy egyetlen másik kínai gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy az alaprendelet 18. cikkének megfelelően akár a rendelkezésre álló tényeket is felhasználhatja. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(28)

Ennek alapján a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények szolgáltak, köztük különösen:

i.	a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk;

ii.	az Eurostat statisztikai adatai, valamint a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében gyűjtött adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis);

iii.	az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (a továbbiakban: FAO) nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatai.

A kínai exportstatisztikai adatbázist nem lehetett felhasználni, mivel osztályozási rendszere nem elég pontos ahhoz, hogy használható információkkal szolgáljon.

(29)	Az Eurostat és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai egyaránt arról tanúskodtak, hogy a felülvizsgálati időszak alatt Kínából nem importálták az érintett terméket, aminek következtében az uniós piac esetében nem lehetett ezen időszakra dömpinget megállapítani.

(30)	A Bizottság a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben dömpingszámításokat végzett.

2. A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(31)

A Bizottság annak meghatározásához, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán valószínűsíthető-e a dömping megismétlődése, az alábbi tényezőket elemezte: i. az esetleges dömping mértéke az uniós piacon és egyéb harmadik országokban, ii. a kínai termelés és termelési kapacitás, valamint iii. az uniós piac vonzereje.

(32)	Az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a (28) preambulumbekezdésben említett források szolgáltak.

i. Az esetleges dömping mértéke az uniós piacon és egyéb harmadik országokban

Analóg ország

(33)

Az eredeti vizsgálatban négy exportáló gyártót piacgazdasági elbánásban (MET) részesítettek. A többi exportáló gyártó esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani. Ehhez ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(34)	Az eredeti vizsgálatban és az előző felülvizsgálatban Törökországot alkalmazták analóg országként. A jelenlegi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság Törökországot javasolta analóg országnak.

(35)	A Bizottság más lehetséges analóg országokban is tájékozódott az okoumé rétegelt lemez gyártóiról, és kapcsolatba lépett az okoumé rétegelt lemez ismert gaboni, marokkói és svájci gyártóival, akiket egyúttal arra is felkért, hogy bocsássák rendelkezésre a vizsgálathoz szükséges információkat.

(36)	A Bizottság megkeresésére két gaboni gyártó és egy marokkói gyártó jelentkezett, illetve nyújtotta be a kért információkat. A törökországi gyártók egyike sem működött együtt a vizsgálatban.

(37)

Gabonról megállapítást nyert, hogy nem tekinthető megfelelő analóg országnak, mivel a jóval alacsonyabb nyersanyag-inputáraknak (7) köszönhetően az okoumé rétegelt lemez helyi gyártói egyértelmű komparatív előnnyel rendelkeznek, a belföldi piacra gyártott gaboni termékek a jelek szerint alacsony minőséget képviselnek, továbbá a szerény méretű belföldi piacot az importált okoumé rétegelt lemez hiánya és 30 %-os behozatali vám jellemzi.

(38)	Marokkót a Bizottság megfelelő analóg országnak tekintette, mert a magas behozatali vámok ellenére az ország jelentős, a belföldön gyártott termékekkel versengő hasonlótermék-behozatallal rendelkezett.

(39)	Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy észrevételezzék e választást. Észrevétel nem érkezett.

Rendes érték

— az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók esetében

(40)

Az eredeti vizsgálatban – ahogy azt a (33) preambulumbekezdés is megemlíti – négy exportáló gyártót piacgazdasági elbánásban részesítettek. Az együttműködés hiánya miatt a szóban forgó exportáló gyártók esetében a rendes érték alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények, nevezetesen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt becslések szolgáltak.

— azon exportáló gyártók esetében, amelyek az eredeti vizsgálat során nem részesültek piacgazdasági elbánásban

(41)	A vizsgálatban egy marokkói gyártó működött együtt, illetve nyújtott be kitöltött kérdőívet. A Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a szóban forgó gyártó telephelyén ellenőrzött adatok alapján, az alábbiak szerint eljárva számította ki.

(42)	A rendes értéket a Bizottság a (22) preambulumbekezdésben ismertetett mindkét fő terméktípusra meghatározta.

(43)

Megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében szokásos kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthető-e. Ehhez meghatározta, hogy a marokkói piacon értékesített hasonló termék esetében a felülvizsgálati időszak során mekkora részarányt képviselt a független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés.

(44)	A hasonló termék nyereséges értékesítésének volumene kevesebb mint 80 %-át tette ki a hasonló termék teljes értékesítési volumenének, így a rendes érték alapjául a kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számított tényleges belföldi ár szolgált.

Exportár

(45)

Minthogy a kínai gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban, a Bizottság – miként az a (28) preambulumbekezdésben is szerepel – az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, vagyis a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információkra hagyatkozott az exportár meghatározásakor. Pontosabban: a Bizottság az exportárat a (22) preambulumbekezdésben ismertetett mindkét fő terméktípus esetében a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben feltüntetett, az uniós piacra és egyéb harmadik országokra (Bosznia-Hercegovinára, Svájcra, Törökországra, a Perzsa-öböl menti államokra és Norvégiára) vonatkozó kereskedelmi ajánlatok alapján határozta meg. A Bizottság több mint tíz ilyen, e-mailben továbbított, illetve a felülvizsgálati időszak alatt különböző kínai honlapokon nyilvánosan közzétett ajánlatot vett figyelembe. A kereskedelmi ajánlatok 313 EUR/m3 és 540 EUR/m3 közötti (CIF-)árakra szóltak. Megjegyzendő, hogy ezek az árszintek ugyanabba a tartományba estek, mint a felülvizsgálati időszakot követően (2016 III. negyedévében) importált kínai okoumé rétegelt lemezeknek az Eurostat, illetve a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis szerinti árai. Jóllehet e behozatalok esetében elhanyagolható mennyiségekről van szó, a jelzett árszint azt erősíti meg, hogy a kereskedelmi ajánlatok reprezentatív módon tükrözik a Kínából érkező okoumé rétegelt lemez lehetséges exportárait.

Összehasonlítás

(46)

A Bizottság a rendes értéket és az így megállapított exportárat gyártelepi alapon, a (22) preambulumbekezdésben ismertetett terméktípusok szerinti bontásban hasonlította össze. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás azt megkívánta, az exportárat és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevétele érdekében. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények, azaz a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk alapján a (belföldi és tengeri) fuvarozási költségek figyelembevétele érdekében végzett kiigazításokat.

Dömpingkülönbözet

(47)	A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította a fentiek szerint megállapított, terméktípusonkénti exportár súlyozott átlagával.

— az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók esetében

(48)	Ennek alapján a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékában kifejezett súlyozott átlagú dömpingkülönbözet úgy az uniós piac, mint az egyéb harmadik országok esetében meghaladta a 45 %-ot.

— azon exportáló gyártók esetében, amelyek az eredeti vizsgálat során nem részesültek piacgazdasági elbánásban

(49)	A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár) százalékában kifejezett súlyozott átlagú dömpingkülönbözet úgy az uniós piac, mint az egyéb harmadik országok esetében meghaladta a 100 %-ot.

ii. A kínai termelés és termelési kapacitás

A kínai termelés

(50)

mivel a kínai gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban és nyilvános információk sem álltak rendelkezésre, a kínai termelést a Bizottság a kérelmezőnek a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelemében megadott, legjobb piaci ismeretit tükröző becslései alapján határozta meg.

(51)

A kérelmező az okoumé rétegelt lemez kínai termelését a 2014-ben Kínába importált, a rétegelt lemezek gyártásához felhasznált okoumétönkök számából kiindulva becsülte meg. Ennek alapján az okoumé rétegelt lemez becsült termelése az előállított terméktípustól – vagyis a (22) preambulumbekezdésben meghatározott teljes okoumé, illetve okoumé borítású termékektől – függően a 290 000 m3-es alsó és a 2,9 millió m3-es felső határ között volt. Ez az uniós összfelhasználás legalább másfélszeresének és legfeljebb tizenötszörösének megfelelő volument jelentett.

A kínai termelési kapacitás

(52)

Tekintve, hogy az okoumé rétegelt lemez kínai gyártói nem működtek együtt a vizsgálatban, illetve mivel az okoumé rétegelt lemezek kínai iparágáról nem álltak rendelkezésre egyéb információk, a Bizottság az előző felülvizsgálat mintájára a kínai rétegeltlemez-iparág egészének helyzetét elemezte (vagyis nem vette figyelembe, hogy a lemezek milyen fafajok felhasználásával készültek). Az előző vizsgálatok megállapításaival összhangban megerősítést nyert, hogy a rétegelt lemezeket a felhasznált fafajoktól függetlenül ugyanazon vállalatok, ugyanazon berendezéseken gyártják. Mivel az előző felülvizsgálat emellett azt is megállapította, hogy az okoumé rétegelt lemez jövedelmezőbb a többi rétegelt lemeznél, az is valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók az egyéb fafajokból készült rétegelt lemezek gyártásáról áttérnének a jövedelmezőbbnek számító okoumé rétegelt lemezek gyártására.

(53)

Mindezek figyelembevételével a különböző típusú rétegelt lemezek termelési volumene – amely a FAO statisztikai adatai szerint a felülvizsgálati időszakban elérte a 113 millió m3-t – azt jelzi, hogy Kínában jelentős potenciális termelési kapacitás áll rendelkezésre. Ahhoz tehát, hogy az akár exportra is értékesíthető okoumé rétegelt lemez gyártási volumene jelentősen bővüljön, elegendő lenne akár egy szerényebb, az egyéb fafajok helyett az okoumé felhasználásának irányába mutató súlyponteltolódás is.

iii. Az uniós piac vonzereje

(54)

Annak megállapításához, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unió vonzó célpiacnak számítana-e, a Bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az egyéb harmadik országokba irányuló kínai kivitel árszintje miként viszonyul az Unióba irányuló kínai kivitel árszintjéhez. Az uniós piacra és egyéb harmadik országokra vonatkozó – a (45) preambulumbekezdésben említett – kereskedelmi ajánlatok alapján a felülvizsgálati időszak alatt az uniós piac vonzó piacnak számított, mivel az okoumé rétegelt lemez uniós piacra ajánlott kínai exportárai – Norvégia kivételével – az összes olyan egyéb harmadik piacra adott kínai exportáraknál magasabbak voltak, amelyekre kereskedelmi ajánlat vonatkozott. Így például: az uniós piacra szóló exportárajánlatok mintegy 30 %-kal meghaladták a bosznia-hercegovinai piacra szóló ajánlatokban feltüntetett árakat és hozzávetőleg 40 %-kal voltak magasabbak a törökországi és a Perzsa-öböl menti államok piacaira szóló árajánlatoknál. Minthogy a szóban forgó országokba exportált kínai okoumé rétegelt lemez volumenéről nem álltak rendelkezésre statisztai adatok, a volumenek tekintetében nem volt mód megállapítani a reprezentativitást. Az Unióba irányuló kivitel várhatóan magasabb árai mindamellett vonzóvá teszik az uniós piacot, hiszen az Unióba kivitt árut magasabb nyereség mellett lehetne értékesíteni.

(55)

Továbbá a kínai rétegelt lemezek (8) behozatala a Koreai Köztársaságban, Marokkóban és Törökországban dömpingellenes vám hatálya alá tartozik, az Amerikai Egyesült Államok pedig 2017 januárjában előzetes határozatot adott ki a kínai rétegelt lemezekre alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekről. A kínai exportáló gyártók piacra jutási lehetőségei tehát e piacok esetében be fognak szűkülni, és korlátozottabb mértékben lesz alkalmuk termelésüket e piacokra exportálni, illetve kivitelüket e piacokra átirányítani. Az uniós piac ennélfogva még vonzóbb célpiaccá fog válni a rétegelt lemezek Kínából érkező behozatala számára.

(56)

A Kínában rendelkezésre álló tetemes és nehézség nélkül tovább bővíthető termelési kapacitásra tekintettel tehát valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős volumenű kínai kivitel jelenne meg ismét az uniós piacon. Érdemes felidézni, hogy az eredeti intézkedések bevezetése előtt, 2004-ben a kínai értékesítési volumen az uniós piacon elérte a 83 606 m3-t, ami a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás 44 %-ának felel meg.

3. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(57)

Összegezve: a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás, a kínai gyártók adottságai, amelyeknek köszönhetően nehézség nélkül képesek növelni az exportra értékesíthető termelési volument, az egyéb harmadik piacokon és az uniós piacon alkalmazott, a feltételezések szerint magas dömpingárak, valamint az uniós piac vonzereje mind abba az irányba mutat, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésének következményeként a kínai exportáló gyártók dömpingárakon kínált, jelentős mennyiségekkel térnének vissza az uniós piacra. A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén fennáll a valószínűsége a dömping megismétlődésének.

D. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(58)

A Bizottság tudomása szerint az Unión belül összesen tizenhárom – Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban és Spanyolországban működő – gyártó foglalkozik a hasonló termék előállításával. A becslések szerint a teljes uniós termelés 162 000 m3. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot a teljes uniós termelést adó uniós gyártók alkotják.

(59)	A Bizottság – miként azt a (12) preambulumbekezdés is megemlítette – mintavételt alkalmazott és az így kiválasztott, öt uniós gyártóból álló minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés 74 %-át képviselte.

E. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1. Uniós felhasználás

(60)	Az okoumé rétegelt lemez uniós felhasználását a Bizottság a panaszt benyújtó uniós gyártók és más uniós gyártók uniós piaci értékesítési volumene, valamint a harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal Eurostat-adatok szerinti volumene alapján határozta meg.

(61)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Összfelhasználás (m3)	181 749	176 005	175 652	188 727
Index (2012 = 100)	100	97	97	104
Forrás: a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, Eurostat, kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(62)

Az uniós felhasználás 2013-ban a 2012-ben mért szint alá csökkent. A csökkenő tendencia 2012 és 2014 között fokozatosan stabilizálódott, majd a felülvizsgálati időszak alatt növekedésbe fordult, aminek hátterében az állt, hogy egyes ipari tevékenységek tekintetében mérsékelt javulás volt tapasztalható. Az uniós felhasználás így a figyelembe vett időszak alatt összességében kismértékben, 4 %-kal nőtt.

(63)

E fejleményt mindazonáltal az előző felülvizsgálatot követően kialakult helyzet tükrében kell értékelni. Az uniós felhasználás – még a jelenlegi figyelembe vett időszak alatti enyhén növekvő trend ellenére is – összességében 35 %-kal (291 421 m3-ról 188 727 m3-ra) csökkent az előző felülvizsgálat (2008. október 1-jétől2009. szeptember 30-ig tartó) felülvizsgálati időszaka és a jelenlegi felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka között. Az általánosságban csökkenést mutató tendencia – amely valójában már az előző felülvizsgálat előtt elkezdődött – azzal volt magyarázható, hogy az okoumé rétegelt lemezt bizonyos mértékben más trópusi fafajokból készült termékekkel helyettesítették. Az okoumé rétegelt lemez iránti uniós kereslet visszaesésében emellett még szerepet játszott a gazdasági válság is, illetve hogy a válság nyomán egyes iparágak – többek között az építőipar, a vízi járművek és könnyű haszongépjárművek/turisztikai gépjárművek ágazatának – teljesítménye romlott.

2. A Kínából érkező behozatal volumene, árai és piaci részesedése

2.1. A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

2. táblázat

A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Behozatali volumen (m3)	1 043	0	62	0
Index (2012 = 100)	100	0	6	0
Piaci részesedés (%)	0,57	0,00	0,04	0,00
Forrás: Eurostat.

(64)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszaka alatt gyors ütemben, gyakorlatilag nulláról indulva 18,7 %-ra nőtt (9), majd az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt 4,3 %-ra (12 620 m3) (10) esett vissza. A jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt Kínából lényegében egyáltalán nem érkezett behozatal, kivéve 2012-ben, amikor is a kínai behozatal volumene mintegy 1 000 m3-t tett ki.

2.2. Importárak és áralákínálás

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal átlagára és az áralákínálás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Átlagár (EUR/m3)	549	0,00	168	0,00
Index (2012 = 100)	100	0	31	0
Forrás: Eurostat.

(65)	A 2012-es volt az egyetlen olyan év, amikor Kínából jelentősebb mennyiségű behozatal érkezett. A szóban forgó évben a Kínából érkező behozatal átlagára 549 EUR/m3 volt, amely jóval alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat ugyanezen évre jelzett árainál (756 EUR/m3).

3. Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

4. táblázat

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene, piaci részesedése és árai

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Gabon	40 467	43 964	41 029	42 711
Index (2012 = 100)	100	109	101	106
Piaci részesedés (%)	22,3	25,0	23,4	22,6
Átlagár (EUR/m3)	628,64	625,76	636,40	645,32
Index (2012 = 100)	100	100	101	103
Marokkó	15 431	7 298	5 182	4 492
Index (2012 = 100)	100	47	34	29
Piaci részesedés (%)	8,5	4,1	3,0	2,4
Átlagár (EUR/m3)	662,27	678,51	696,75	700,81
Index (2012 = 100)	100	102	105	106
Egyéb harmadik országok (*1)	774	549	1 550	78
Index (2012 = 100)	100	71	200	10
Piaci részesedés (%)	0,4	0,3	0,9	0,0
Átlagár (EUR/m3)	545,80	572,55	576,47	842,50
Index (2012 = 100)	100	105	106	154
Egyéb harmadik országok összesen	56 672	51 812	47 761	47 281
Index (2012 = 100)	100	91	84	83
Piaci részesedés (%)	31,2	29,4	27,2	25,1
Átlagár (EUR/m3)	636,66	632,63	641,01	650,92
Index (2012 = 100)	100	99	101	102

(66)

A figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országok közül szinte kizárólag Gabonból és Marokkóból érkezett behozatal, az összes többi harmadik ország részesedése elhanyagolható szintű maradt. Az Unióba irányuló gaboni és marokkói behozatal folyamatos csökkenést mutatva a 2012. évi 55 899 m3-ről a felülvizsgálati időszakra hozzávetőleg 47 203 m3-re, vagyis 16 %-kal esett vissza. Mivel az uniós felhasználás mindössze 4 %-kal nőtt (lásd a (62) preambulumbekezdést és az 1. táblázatot), Gabon és Marokkó így megszerzett piaci részesedése még nagyobb mértékű visszaesést mutatott, vagyis a 2012-es 30,8 %-ról a felülvizsgálati időszakra 25,0 %-ra – azaz 5,7 százalékponttal – csökkent.

(67)

A jelenlegi vizsgálat figyelembe vett időszaka alatt Gabonból és Marokkóból érkező behozatal árai átlagosan 16 %–17 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési árainál (lásd a 8. táblázatot). Amennyiben a Kínából 2012-ben (a figyelembe vett időszak egyetlen olyan évében, amikor Kína jelenős mennyiséget exportált az Unióba) érkezett behozatal áraival hasonlítjuk össze a szóban forgó országokból érkező behozatal árait, akkor az látható, hogy azok átlagosan 16 %-kal meghaladták a kínai importárakat.

(68)

Részletesebben: a harmadik országok közül Gabon számít a legnagyobb kereskedelmi partnerországnak az Unióba irányuló export szempontjából. A Gabonból érkező behozatali volumen a 2012. évi 40 467 m3-ről a felülvizsgálati időszakra 42 711 m3-re nőtt, ami 6 %-os bővülést jelentett. E növekmény jóvoltából az ország piaci részesedése a 2012. évi 22,3 %-ról a felülvizsgálati időszakra 22,6 %-ra nőtt, vagyis 0,3 százalékpontos, kismértékű bővülést mutatott. A Gabonból érkező behozatal átlagárai 17 %–18 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál (lásd a 8. táblázatot), magasabbak voltak viszont a Kínából 2012-ben – vagyis az egyetlen olyan évben, amikor az országból jelentős mennyiségű behozatal érkezett az uniós piacra – érkezett behozatal átlagos importárainál, és magasabbak voltak a (45) preambulumbekezdésben említett kereskedelmi ajánlatok szerinti, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó potenciális kínai importáraknál is. A Gabonból érkező behozatal árai a 2012. évi 628,64 EUR/m3-ről a felülvizsgálati időszakra 645,32 EUR/m3-re emelkedtek, ami 3 %-os növekedésnek felelt meg.

(69)

A Marokkóból érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt számottevően visszaesett (a 2012. évi 15 431 m3-ről a felülvizsgálati időszakban tapasztalt 4 492 m3-re), aminek következtében az ország piaci részesedése a 2012. évi 8,5 %-ról a felülvizsgálati időszakra 2,4 %-ra csökkent. A Marokkóból érkező behozatal árai mind a 2012. évi kínai importáraknál, mind pedig a (45) preambulumbekezdésben említett kereskedelmi ajánlatok szerinti, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó potenciális importáraknál magasabbak voltak.

4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.1. Általános megjegyzések

(70)	Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(71)	Miként az a (12) preambulumbekezdésben is szerepel, a kár meghatározása érdekében a Bizottság mintavételt alkalmazott.

(72)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági mutatókat a kérelmező hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemében benyújtott, valamint a mintában szereplő uniós gyártók válaszaiban szereplő információk alapján értékelte. A kizárólag a mintában szereplő gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiban megadott adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve reprezentatívak.

(73)	A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(74)	A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.2. Makrogazdasági mutatók

4.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(75)

A figyelembe vett időszakban az uniós össztermelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Termelési volumen (m3)	143 729	145 002	146 287	147 767
Index (2012 = 100)	100	101	102	103
Termelési kapacitás (m3)	179 561	182 583	184 388	184 738
Index (2012 = 100)	100	102	103	103
Kapacitáskihasználás (%)	80	79	79	80
Index (2012 = 100)	100	99	99	100
Forrás: a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(76)

A figyelembe vett időszak alatt a termelés kismértékben, a 2012. évi 143 729 m3-ről a felülvizsgálati időszak alatti 147 767 m3-re, vagyis 3 %-kal nőtt. E növekedés hátterében az uniós okoumépiac – (62) preambulumbekezdésben említett – mérsékelt élénkülése állt. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene még e szerény növekedés ellenére sem érte el az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka, illetve az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt mért volumenértéket, vagyis továbbra is 267 591 m3 alatt maradt. Ez egyfelől arra vezethető vissza, hogy a piacon csökkent a felhasználás, másfelől pedig azzal magyarázható, hogy e terméket elsősorban a beérkező megrendelések alapján gyártják.

(77)

A termelési kapacitás a termelési volumennel összhangban kismértékben, a 2012. évi mintegy 179 561 m3-ről a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt 184 738 m3-re, azaz 3 %-kal nőtt. Ez a kapacitás mindazonáltal jóval elmarad az előző felülvizsgálat során mért kapacitásszinttől, nevezetesen 68 %-kal alacsonyabb volt, mint az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében megállapított 577 205 m3-es érték. Ennek hátterében az állt, hogy az okoumé rétegelt lemez számos uniós gyártója – többek között a legnagyobb uniós gyártónak számító Plysorol is – bezárta üzemeit, azon uniós gyártók pedig, amelyek még nem hagytak fel a gyártással, visszafogták termelésüket.

(78)	mivel a termelési kapacitást már lényegében a figyelembe vett időszak előtt hozzáigazították az alacsonyabb felhasználási szintekhez, a kapacitáskihasználás stabil, és az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében megállapított rátánál (41 %) (11) magasabb arányt mutatott.

4.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(79)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Értékesítési volumen (m3)	124 033	124 193	127 829	141 446
Index (2012 = 100)	100	100	103	114
Piaci részesedés (%)	68,2	70,6	72,8	74,9
Forrás: a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(80)

A figyelembe vett időszakban az értékesítési volumen a 2012. évi 124 033 m3-ről a felülvizsgálati időszak alatti hozzávetőleg 141 446 m3-re, vagyis 14 %-kal nőtt, és ezzel meghaladta a felhasználás (62) preambulumbekezdésben ismertetett 4 %-os bővülését. Az értékesítési volumen növekedése – az egyéb harmadik országokból érkező behozatalnak a (66) preambulumbekezdésben megállapított ezzel párhuzamos visszaesését is figyelembe véve – így szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazat a 2012. évi 68,2 %-ról a felülvizsgálati időszakra 74,9 %-ra tudta növelni piaci részesedését. Az így megszerzett piaci részesedés azonban még mindig elmarad az uniós gazdasági ágazat előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatti 80,2 %-os piaci részesedésétől.

4.2.3. Növekedés

(81)	A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 4 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene viszont ennél nagyobb mértékben, 14 %-kal bővült, ami a piaci részesedés 6,7 százalékpontos növekedésében mutatkozott meg.

4.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(82)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak létszáma	543	480	470	492
Index (2012 = 100)	100	88	87	91
Termelékenység (m3/alkalmazott)	265	302	311	300
Index (2012 = 100)	100	114	118	113
Forrás: a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(83)

Az uniós gazdasági ágazaton belüli foglalkoztatás összességében 13 %-kal csökkent 2012-ről 2014-re, majd ezt követően valamelyest (4 %-kal) növekedett 2014 és a felülvizsgálati időszak között. A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás összességében 9 %-kal csökkent. A vállalatmegszűnések, illetve -átalakítások következtében a figyelembe vett időszakban a foglalkoztatási szint csak mintegy a felét érte el az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében megállapított (983 fős) szintnek.

(84)

A (76) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak alatt a termelési volumen 3 %-kal nőtt. Ennek következtében a termelékenység – vagyis az egy alkalmazottra jutó éves termelés (köbméterben kifejezve) – a figyelembe vett időszak alatt 13 %-os növekedést mutatott. Ennek hátterében a termelés mérsékelt növekedése és a foglalkoztatási szint ezzel párhuzamos csökkenése állt. Ez annak a jele, hogy az uniós gyártók fokozni tudták hatékonyságukat, vállalataik szerkezetátalakítását pedig eredményesen hajtották végre.

4.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(85)

Miként arról a (29) preambulumbekezdésben már szó esett, a felülvizsgálati időszak alatt Kínából nem importálták az érintett terméket. Ennélfogva az uniós piac esetében sem a dömping tényállását, sem pedig a dömpingkülönbözet nagyságát nem volt mód ezen időszak tekintetében megállapítani, amiből következően a figyelembe vett időszak alatt közvetlen árnyomás sem jelentkezett az uniós piacon. A hatályban lévő dömpingellenes intézkedésekről mindezek alapján kijelenthető, hogy összességében eredményesek voltak.

4.3. Mikrogazdasági mutatók

4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(86)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat unióbeli független vevőknek felszámított értékesítési átlagárai a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Értékesítési átlagárak és egységköltségek

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/m3)	756	760	771	780
Index (2012 = 100)	100	101	102	103
Termelési egységköltség (EUR/m3)	783	762	759	778
Index (2012 = 100)	100	97	97	99
Forrás: kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat unióbeli független vevőknek felszámított értékesítési egységárának átlaga a figyelembe vett időszakban 3 %-kal nőtt. Ezek az árszintek azonban alacsonyabbak voltak az előző felülvizsgálatkor megállapított értékeknél, amikor is az átlagárak a 2006-os 786 EUR/m3-ről – 2008-ban 930 EUR/m3-es szinten tetőzve – a felülvizsgálati időszak alatti 887 EUR/m3-re emelkedtek (12).

(88)	A figyelembe vett időszakban a termelési egységköltség kismértékben, 1 %-kal csökkent.

(89)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat azzal, hogy az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszakához képest csökkentette termelési kapacitását és termelési költségeit, folyamatosan arra törekedett, hogy alkalmazkodjon a kedvezőtlenebbé vált piaci viszonyokhoz. Ez a figyelembe vett időszak előtt – miként azt a (77) preambulumbekezdés is részletezi – azzal járt, hogy a termelést visszafogták és egyes nagyobb uniós gyártók megszűntek, míg a figyelembe vett időszak alatt – a (84) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a termelékenység javulásában mutatkozott meg.

4.3.2. Munkaerőköltségek

(90)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Munkaerőköltségek

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)	32 266	33 259	33 516	32 638
Index (2012 = 100)	100	103	104	101
Forrás: kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(91)	A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 2012 és a felülvizsgálati időszak között stabil értékeken mozgott, mindössze 1 %-os növekedést mutatott.

4.3.3. Készletek

(92)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletszintje a következőképpen alakult:

10. táblázat

Készletek

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Zárókészletek (m3)	10 172	10 780	12 060	7 661
Index (2012 = 100)	100	106	119	75
Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve (%)	9	9	10	7
Index (2012 = 100)	100	106	117	73
Forrás: kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(93)

Az okoumé rétegelt lemezt – amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította – többnyire megrendelésre gyártják, aminek következtében a készletszintek jellemzően alacsony értékeket mutatnak. A készletszintek mindamellett az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszakában emelkedtek és az előző felülvizsgálat felülvizsgálati időszakára az értékesítési volumenek csökkenése nyomán 6 589 m3-es szintet értek el. A készletszintek még a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt is viszonylag magasak voltak, és csak a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatt csökkentek. E készletek mindenesetre továbbra is meghaladják azt a szintet, amelyet a már értékesített, de még nem leszállított áruállomány alapján indokoltnak lehetne tekinteni.

(94)	A zárókészletek összességében 25 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a 2012. évi 9 %-ról a felülvizsgálati időszak alatti 7 %-ra, azaz 2 százalékponttal csökkentek.

4.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség

	2012	2013	2014	Felülvizsgálati időszak
Az Unióban független vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)	– 3,5	– 0,2	1,6	0,3
Index (2012 = 100)	100	195	247	208
Pénzforgalom (EUR)	2 212 306	3 019 172	3 020 670	1 614 559
Index (2012 = 100)	100	136	137	73
Beruházások (EUR)	665 967	3 052 041	9 226 166	1 991 786
Index (2012 = 100)	100	458	1 385	299
A beruházások megtérülése (%)	– 8,2	– 0,4	3,9	0,7
Index (2012 = 100)	100	195	247	208
Forrás: kérdőívre adott ellenőrzött válaszok.

(95)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság oly módon állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékos arányában. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt végig igen alacsony jövedelmezőséggel működött. Jövedelmezősége a figyelembe vett időszak kezdetén negatív előjelű volt, és csak 2014-re, valamint a felülvizsgálati időszakra vált enyhén pozitívvá. Összességében a jövedelmezőség a 2012. évi –3,5 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt 0,3 %-ra nőtt. Ez jóval elmarad az előző felülvizsgálatban megállapított szinttől, amely 4,3 % és 9,8 % között mozgott. A jövedelmezőség javulása – miként azt a (86)–(89) preambulumbekezdés is részletezi – az értékesítési árak és az értékesítési volumen mérsékelt növekedésének, továbbá a termelési költségek – részben szintén a termelékenység javulása nyomán jelentkező – kismértékű csökkenésének volt betudható.

(96)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A pénzforgalom 2012 és 2014 között nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt csökkent, és a 2012. évi szint alá süllyedt. Összességében: az abszolút értékben mért pénzforgalom a figyelembe vett időszak teljes tartama alatt alacsony szintű volt, és számottevően elmaradt az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszakában tapasztalt, 10,5 millió EUR és 15,9 millió EUR közötti tartományban mozgó értékektől. Az alacsony szintű pénzforgalom összhangban áll a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszakának egészére jellemző alacsony jövedelmezőséggel.

(97)

A figyelembe vett időszak kezdetén (2012-ben) a beruházások – mivel az uniós gazdasági ágazat egyre szűkebb gyártói körből állt – igen alacsony szinten mozogtak és jelentősen elmaradtak mind az előző felülvizsgálatkor megállapított szintektől, mind pedig a befektetett eszközök értékcsökkenésének ellensúlyozásához szükséges mértéktől. A beruházások ugyan 2013-ban és 2014-ben már az előző felülvizsgálatkori szinteken (3,6 millió EUR és 8,1 millió EUR között) álltak, de a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt ismét visszaestek.

(98)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a beruházásoknak a hasonló termék gyártása és értékesítése nyomán jelentkező megtérülése 2012-ben és 2013-ban negatív, 2014-ben és a felülvizsgálati időszakban pedig – a jövedelmezőség tendenciáját követve – enyhén pozitív értéket mutatott. Összességében a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban –8,2 %-ról 0,7 %-ra nőtt.

(99)

A tőkebevonási képesség kapcsán meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat szerény nyeresége és gyenge pénztermelő képessége miatt a belső források igen alacsony ütemű növekedést mutattak. Az ágazat tőkebevonási képessége így tehát romlott az előző felülvizsgálat óta, és bizonyos esetekben ez a beruházási lehetőségeit is befolyásolta.

5. A kárra vonatkozó következtetés

(100)

Az elemzés nyomán kirajzolódott kép az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetéről tanúskodik. Az uniós piaci felhasználás előző felülvizsgálatot követő – a (62) preambulumbekezdésben részletezett – visszaesése nyomán az uniós gazdasági ágazatnak alkalmazkodnia kellett a kedvezőtlen piaci viszonyokhoz, amelyek csak a felülvizsgálati időszak alatt váltak kedvezőbbé. Az Unió szerkezetátalakítással és jelentős mértékű racionalizálással reagált a megváltozott körülményekre, amelynek következtében több uniós gyártó megszűnt, számottevően csökkent a foglalkoztatás és az előző felülvizsgálathoz képest tekintélyes mértékben visszaesett a termelési kapacitás és a termelési volumen. E törekvések hozadéka a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszakának vége felé kezdett nyilvánvalóvá válni, amikor is az uniós gazdasági ágazat immár újfent növekvő termelékenységgel, értékesítési volumennel, piaci részesedéssel és jövedelmezőséggel rendelkezett. Az uniós gazdasági ágazat fellendülése azonban – tekintve, hogy a felülvizsgálati időszakban elért nyereség jóval alacsonyabb az előző felülvizsgálat figyelembe vett időszaka alatt megszerzett nyereségnél – lassú ütemű és még igen korai szakaszban tart.

F. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VAGY FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(101)

Az előző felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék Kínából érkező dömpingelt behozatala valószínűleg ismét károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak (13).

(102)

Az okoumé rétegelt lemez uniós piaca az előző felülvizsgálatot követően meggyengült, a felhasználás – (63) preambulumbekezdésben ismertetett – csökkenése jellemezte. Az előző felülvizsgálat során megfigyelt fellendülés emiatt a későbbiekben visszájára fordult és az uniós gazdasági ágazathoz tartozó vállalatok közül több is megszűnt. Az uniós gazdasági ágazat csak a jelenlegi felülvizsgálat figyelembe vett időszakának utolsó két évében tudott újra nyereséget termelni, amely viszont még mindig igen szerény mértékű volt és éppen csak hogy meghaladta a jövedelmezőségi küszöböt a felülvizsgálati időszakban.

(103)

A jelenlegi felülvizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete sérülékeny. Az uniós gazdasági ágazat így fölöttébb sebezhető lenne, ha az uniós piacra újra belépne a dömpingelt és alacsonyan árazott kínai behozatal. Az intézkedések hatályvesztése esetén tehát valószínűleg megismétlődne a jelentős mértékű károkozás. Ezt a következtetést több tényező is alátámasztja.

(104)

Először: tekintettel a kínai exportáló gyártóknak – az (52) és (53) preambulumbekezdésben ismertetett – tetemes termelési kapacitására, a becslések szerint jelentős kínai szabad kapacitásra és az uniós piac vonzerejére, valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ismét jelentős mennyiségű behozatal fog érkezni Kínából. Annak szemléltetésére, hogy a kínai exportáló gyártók mekkora potenciállal rendelkeznek az okoumé rétegelt lemezek gyártásának és kivitelének gyors ütemű felfuttatására, példaként felidézhető, hogy az eredeti vizsgálat szerint a kínai exportáló gyártók képesek voltak kevesebb mint három év alatt (2001-ről 2003 közepére) körülbelül 9 500 m3-ről több mint 83 500 m3-re növelni az uniós piacra irányuló kivitelüket.

(105)

A Bizottság egyetlen olyan tényezőt sem tárt fel, amely arra utalt volna, hogy a rétegelt lemezek gyártásában az okoumét immár állandó jelleggel egy másik fafajjal helyettesítenék. A vizsgálat megállapítása szerint a kínai gyártók – amint azt az okoumé rétegelt lemez (51) preambulumbekezdés szerinti jelentős kínai termelési volumene is igazolta – még mindig használnak okoumét a rétegelt lemezek előállításához. A hatályos dömpingellenes vámok hatására a figyelembe vett időszak alatt szinte teljesen leállt a kínai behozatal, jóllehet – miként azt a vizsgálat megerősítette – az uniós piacon ugyanezen időszakban volt kereslet az okoumé rétegelt lemez iránt.

(106)

Másodszor: mivel a felülvizsgálati időszak alatt Kínából nem érkezett behozatal, azon árszintet illetően, amelyen a kínai exportáló gyártók vélhetően kivitelüket az uniós piacon értékesítenék, a Bizottság a (45) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az uniós piacra és az egyéb harmadik országokra vonatkozó, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt kereskedelmi ajánlatokra hagyatkozott. Az árak ennek alapján a 313 EUR/m3 és 540 EUR/m3 közötti tartományban mozognának. Ezen indikatív árak reprezentatív jellegét – amint azt a (45) preambulumbekezdés megemlíti – a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis által a jelenlegi felülvizsgálat felülvizsgálati időszakát követő időszakra jelzett árszint is megerősíti.

(107)

Ennek alapján a Kínából érkező behozatal árai átlagosan több mint 100 %-kal kínálnának az uniós gazdasági ágazat árai alá.

(108)

Ha a valószínűsíthető forgatókönyvnek megfelelően az érintett termék Kínából érkező behozatala az uniós gazdasági ágazat árainál jóval alacsonyabb dömpingárakon és jelentős mennyiségben jelenne meg ismét az uniós piacon, az uniós gazdasági ágazat nem tudná fenntartani jelenlegi árszintjeit. E valószínű árleszorító hatás egyértelműen veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat jelenlegi, egyelőre gyenge fellendülését és nagyon rövid idő alatt az uniós gazdasági ágazat veszteséges működéséhez vezetne.

(109)

Emellett az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése és megszerzett piaci részesedése is gyors ütemben csökkenne, aminek hatására termelése visszaesne. Ennek nyomán a kapacitáskihasználás, amelyet csak komolyabb szerkezetátalakítás árán sikerült ismét elfogadható szintre növelni, újfent csökkenő pályára állna. E fejlemény várhatóan további uniós gyártók megszűnését jelentené. Tulajdonképpen, mivel az uniós gazdasági ágazat helyzete még mindig sérülékeny, az sem kizárt, hogy az ágazat puszta léte is veszélybe kerülne az Unióban.

(110)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék Kínából érkező, újbóli dömpingelt behozatala következtében a jelentős kár valószínűleg hamarosan megismétlődne.

G. UNIÓS ÉRDEK

1. Előzetes megjegyzések

(111)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szemben bevezetett, meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(112)

Az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartásával javulnának az uniós gazdasági ágazat esélyei, hogy megfelelő szintű jövedelmezőséget érjen el, mivel az intézkedések fenntartása hozzájárulna ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat észszerű, termelési költségeit fedező szinten tartsa árait. Az intézkedések megakadályoznák, hogy a kínai exportáló gyártók alacsony, dömpingelt árszintek mellett jelentősen növeljék kiviteli volumenüket és ezzel kiszorítsák az uniós gazdasági ágazatot a piacról. Egyértelműen valószínűsíthető, hogy a kárt okozó dömping ismét jelentős volumenben jelenne meg, amellyel az uniós gazdasági ágazat – különösképpen a piaci körülmények romlása nyomán kialakult sérülékeny helyzete miatt – már nem tudna megbirkózni. Az intézkedések lehetővé tennék az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megszilárdítsa helyzetét, valamint hogy gazdasági és pénzügyi mutatói javításával jövedelmezőségét egy stabil és fenntartható szint felé mozdítsa el. Ha viszont az intézkedések hatályukat vesztik, akkor az uniós gazdasági ágazat puszta léte kerül veszélybe, ami pedig az uniós piacon működő vállalatok, illetve munkahelyek megszűnését vonja maga után.

(113)

Ennek megfelelően megállapítást nyert, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

3. Az importőrök érdeke

(114)

Az eljárás megindítási szakaszában a Bizottság mintegy 36 ismert, potenciális importőrrel/felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiket felkért, hogy ismertessék tevékenységüket és adott esetben töltsék ki az eljárás megindításáról szóló értesítéshez mellékelt, a független importőrök számára összeállított mintavételi űrlapot.

(115)

A mintavételi űrlapot tizenhárom importőr nyújtotta be. E felek egyöntetűen arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem importáltak Kínából okoumé rétegelt lemezt.

(116)

mivel nincs arra utaló bizonyíték, hogy a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések jelentős hatást gyakoroltak volna az importőrökre, levonható az a következtetés, miszerint az intézkedések fenntartása az uniós importőrök szempontjából nem fog jelentős mértékű hatást kifejteni.

(117)

Ami a felhasználókat illeti, a legjelentősebbek közé az építőipar, az ipari célú alkalmazások végfelhasználói például a közlekedésben és a tengerhajózásban, valamint más ágazatok, például a bútorgyártók tartoznak. A hatályvesztési felülvizsgálat iránt benyújtott kérelem alapján ezek az iparágak mintegy 80 %-os részarányt képviselnek az okoumé rétegelt lemezek felhasználásán belül. További jelentős felhasználóknak számítanak még a közúti, vasúti, tengeri és más közlekedési eszközök gyártói, valamint a vertikális szállításhoz alkalmazott berendezések (felvonók) gyártói.

(118)

Az eljárás megindítási szakaszában megkeresett felhasználók egyike sem tett észrevételt, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően egyetlen gazdasági szereplő sem jelentkezett.

(119)

mivel a Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy működne az okoumé rétegelt lemezek felhasználóit tömörítő szakmai szervezet, az Európai Fogyasztók Szervezetét kereste meg, illetve kérte fel arra, hogy fejtse ki álláspontját. Észrevétel nem érkezett.

(120)

Észrevételt egyetlen további felhasználó vagy szakmai szervezet sem nyújtott be.

(121)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem gyakorolna komolyabb kedvezőtlen hatást az unióbeli felhasználókra.

4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(122)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(123)

A fent említett szempontokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó okoumé rétegelt lemez behozatalára a 82/2011/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(124)

Az e rendeletben az egyes vállalatokra meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalaira alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(125)

A szóban forgó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogi személy nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni haladéktalanul, mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. E rendelet indokolt esetben ennek megfelelően módosításra kerül az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének aktualizálásával.

(126)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségeknek tulajdonítható – veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes vám szabályszerű alkalmazásának biztosítására a Bizottság jelen esetben különleges intézkedéseket ítél szükségesnek. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” érvényes dömpingellenes vám alkalmazandó.

(127)

Ha az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok egyikének exportvolumene jelentősen megnő az érintett intézkedések bevezetését követően, akkor e volumennövekedés önmagában a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett, az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti változásnak lehet tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására vizsgálat indítható. E vizsgálat többek között azt is tisztázhatja, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(128)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság ezúton végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 4412 31 10 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód: 4412311010), legalább egy külső, más anyagokból készült tartós filmbevonattal nem bevont okoumé réteggel rendelkező, kizárólag legfeljebb 6 mm vastagságú fa furnérlapokból előállított rétegelt lemezként meghatározott okoumé rétegelt lemez behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek vámfizetés előtti, uniós határparitáson megállapított nettó árára alkalmazandó dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat	Vámtétel	TARIC-kiegészítő kód
Nantong Zongyi Plywood Co. Ltd Xingdong Town, Tongzhou City, Jiangsu Province, Kínai Népköztársaság	9,6 %	A526
Zhejiang Deren Bamboo-Wood Technologies Co. Ltd Linhai Economic Development Zone, Zhejiang, Kínai Népköztársaság	23,5 %	A527
Zhonglin Enterprise (Dangshan) Co. Ltd Xue Lou Miao Pu, Dangshan County, Anhui Province 235323, Kínai Népköztársaság	6,5 %	A528
Jiaxing Jinlin Lumber Co. Ltd North of Ganyao Town, Jiashan, Zhejiang Province, Kínai Népköztársaság	17 %	A529
Minden más vállalat	66,7 %	A999

(3) A (2) bekezdésben említett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) okoumé rétegelt lemezt a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a „Minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. április 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 1942/2004/EK rendelete (2004. november 2.) a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az ezen behozatalra kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 336., 2004.11.12., 4. o.).

(3) A Tanács 82/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. január 31.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt falemez behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat lezárásáról (HL L 28., 2011.2.2., 1. o.).

(4) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 161., 2015.5.14., 8. o.).

(5) A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.). A rendeletet az (EU) 2016/1036 rendelet hatályon kívül helyezte.

(6) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt falemez behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 34., 2016.1.29., 5. o.).

(7) Az okoumé túlnyomórészt Gabonban, kisebbrészt Egyenlítői-Guineában és Kamerunban elterjedt trópusi fafaj.

(8) HR-kód: 4412 31.

(9) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt falemez behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2004. május 17-i 988/2004 bizottsági rendelet (HL L 181., 2004.5.18., 5. o.) (77) preambulumbekezdését.

(10) Lásd a 82/2011/EU végrehajtási rendelet (42) és (43) preambulumbekezdését.

(*1) Gabon és Marokkó nélkül.

Forrás: Eurostat.

(11) Lásd a 82/2011/EU végrehajtási rendelet (50) preambulumbekezdését.

(12) Lásd a 82/2011/EU végrehajtási rendelet (53) preambulumbekezdését.

(13) Lásd a 82/2011/EU végrehajtási rendelet (64)–(72) preambulumbekezdését.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 92/68

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/649 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. április 5.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Ideiglenes intézkedések

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2016. október 7-én ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes síkhengerelt, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült, tekercsben vagy nem tekercsben lévő (a „méretre vágott” termékeket és a „keskeny szalagot” is beleértve), melegen hengerelt, de tovább nem megmunkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek (a továbbiakban: érintett termék) Unióba irányuló behozatalára az (EU) 2016/1778 bizottsági végrehajtási rendelet (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) révén.

(2)

A vizsgálatot 2016. február 13-án (3) indították meg azt követően, hogy 2016. január 4-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek teljes uniós termelésének több mint 90 %-át képviselő gyártók nevében.

(3)

Az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2015. január 1. és a 2015. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Az ideiglenes rendelet (3) preambulumbekezdésében említettek szerint a Bizottság az alábbi két vizsgálatot indította még:

a)	2016. május 13-án (4) szubvencióellenes vizsgálat a Kínai Népköztársaságból származó ugyanezen termék behozatala tekintetében;

b)	2016. július 7-én (5) dömpingellenes vizsgálat a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó ugyanezen termék behozatala tekintetében.

1.2. Nyilvántartásba vétel

(5)

Az ideiglenes rendelet (4) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a panaszos 2016. április 5-én kérelmet nyújtott be az érintett termék Kínából érkező behozatalának nyilvántartásba vétele iránt. 2016. június 2-án a panaszos naprakészebb pénzügyi adatok szolgáltatásával aktualizálta kérelmét, amelyet azonban 2016. augusztus 11-én visszavont.

1.3. Az eljárás további menete

(6)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján kivetették az ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásbeli beadványt. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(7)

A (135) és az azt követő preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság szolgálatai felkérték az egyik érdekelt felet, hogy kérje bizonyos kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) közreműködését az ideiglenes számítások pontosságával, valamint a bizalmas információkhoz való hozzáférésre vonatkozó jogával kapcsolatban. Erre a meghallgatásra 2017. február 7-én került sor.

(8)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges ténymegállapítások kialakításához. Ahhoz, hogy átfogóbb adatok álljanak rendelkezésére az uniós termelési költségekről (terméktípusonként, a vizsgálati időszak negyedéves bontásában), kiegészítő adatokat kért a mintában szereplő uniós gyártóktól. A mintában szereplő összes uniós gyártó benyújtotta a kért információkat.

(9)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni az érintett termék Unióba történő behozatalára vonatkozóan. A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy a végső nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket.

(10)	Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

1.4. Az érintett termék és a hasonló termék

(11)	Az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdése tartalmazza az érintett termék ideiglenes meghatározását.

(12)

Az ideiglenes rendelet (29)–(35) preambulumbekezdése ismerteti egy kínai exportáló gyártó és egy importőr arra vonatkozó kérelmét, hogy a szerszámacélt és a gyorsacélt kizárják a termékkörből, és bemutatja azokat az okokat, amelyek miatt a Bizottság ideiglenesen kivette az említett termékeket a termékkörből.

(13)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos ismételten hangsúlyozta azt az álláspontját, hogy a szóban forgó állítás nem kellően megalapozott, és ha a Bizottság elfogadja az említett állításokat, számolni kell az intézkedések kijátszásának kockázatával. A Bizottság megjegyezte, hogy már foglalkozott az intézkedések kijátszásának kockázatával az ideiglenes szakaszban. Az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint volumen tekintetében a szerszámacél és a gyorsacél behozatala a 2015. évi kínai összbehozatal hozzávetőleg 1,25 %-át tette ki, és hogy ezek a termékek eltérő, külön KN-kódok alá tartoznak. Ezenfelül a Bizottság nem kapott semmilyen olyan bizonyítékot, amely a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változásra, és az intézkedések potenciális kijátszására utalna az ideiglenes intézkedések bevezetését követően.

(14)	Az ideiglenes rendelet (32)–(34) preambulumbekezdésében ismertetett okok miatt, valamint új tények vagy bizonyítékok hiányában a Bizottság kitartott a szerszámacél és gyorsacél termékkörből való kizárására irányuló döntése mellett.

(15)

Az ideiglenes rendelet (36) és (37) preambulumbekezdése ismerteti egy olasz felhasználó bizonyos más terméktípusoknak a termékkörből való kizárása iránti kérelmét. Az ideiglenes rendelet (38) és (39) preambulumbekezdésében említettek szerint a Bizottság átmenetileg elutasította ezeket a kérelmeket, de kijelentette, hogy további vizsgálatot fog lefolytatni e termékkizárásra irányuló kérelemmel kapcsolatban. Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az említett olasz felhasználó ismét benyújtotta kérelmét.

(16)	A Bizottság a vállalat telephelyén lebonyolított helyszíni ellenőrző látogatás során megpróbálta tisztázni a felhasználó által felvetett kérdéseket.

(17)	A felhasználó azonban nem tudott újabb információval szolgálni az egyeztetések során. Következésképpen a Bizottság elutasította ezeket az állításokat, és megerősítette az ideiglenes rendelet (38) és (39) preambulumbekezdésében levont következtetéseket.

(18)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően az olasz felhasználó ismét benyújtotta az érintett termék intersztíciós elemektől mentes acéltípusainak, kettős fázisú acéltípusainak, magas karbontartalmú acéltípusainak és nem irányított szemcseszerkezetű acéltípusainak termékkizárására irányuló kérelmét. E felhasználó utalt egy olyan, a Bizottság vizsgálóival lefolytatott egyeztetésre, amelynek során a felhasználó szerint a Bizottság tisztviselői elfogadták, hogy van különbség a termékjellemzők és a végfelhasználás vonatkozásában az érintett termék „szokásos” és egyéb, kiváló minőségű típusai között. Ezenfelül e felhasználó két további vizsgálatra is utalt, amelyekben a Bizottság bizonyos terméktípusok kizárása mellett döntött. Az első egy kijátszásellenes vizsgálat volt, ami a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliákra irányult a termék állítólagos kismértékű módosítása miatt. Ebben az esetben a további feldolgozáshoz használt alumíniumfólia egy konkrét típusát állítólag kizárták a kismértékben módosított termék kiterjesztéséből (6). A második eset a Kínai Népköztársaságból származó bizonyos korrózióálló acéltípusokkal foglalkozó vizsgálatot érintette (7), amelyben a termékkört úgy határozták meg, hogy az kizárja az autóipari felhasználásra szánt termékeket az intézkedések hatályából.

(19)

A Bizottság elutasította ezt a kérelmet. Egyrészről a vállalat telephelyén zajló látogatás célja az információcsere volt néhány, a felhasználó által felhozott pont tisztázása érdekében. A felhasználónak nem lehettek jogos elvárásai egy ilyen informális találkozóból kifolyólag. Ezenfelül a felhasználó állításával ellentétben a Bizottság vizsgálói soha nem értettek egyet azzal, hogy különbség lenne az érintett termék bizonyos típusai között a kémiai jellemzők és végfelhasználások tekintetében. Másrészről a minőség szempontjából az érintett termék jelenlegi leírása és a KN-kód potenciálisan valóban a terméktípusok széles skálájára vonatkozik. Azonban mind az uniós gyártók, mind pedig az exportáló gyártók által előállított kiváló minőségű érintett termékek előállítása szorosan összefügg a gyártási folyamattal, és a jobb minőségű típusokat is ugyanabból az alapanyagból, ugyanazokkal a gyártóberendezésekkel állítják elő. Ez az érv tehát nem elegendő a felhasználó által kérelmezett kizáráshoz. Harmadrészről a felhasználó által említett két vizsgálat még folyamatban van, és eddig nem születtek végleges következtetések. Ezen túlmenően az egyik, nevezetesen az alumíniumfólia egy konkrét típusa tekintetében lefolytatott vizsgálat kijátszásellenes vizsgálat, így ebből a szempontból nem releváns. Negyedrészről az érintett termék különböző típusai – többek között az úgynevezett kiváló minőségű típusok – tekintetében nem lehetséges szemrevételezéssel azonosítani az érintett termék több típusa közti különbségeket, és ezért a vámhatóságok nem tudnák kezelni a kizárást. Ötödrészről a termékeket sok esetben még kémiai elemzéssel vagy mikroszerkezeti tesztekkel sem lehet megkülönböztetni, mivel az ilyen konkrét jellemzők később, a további hideghengerlési eljárás során alakulnak ki. Összefoglalva: ezek a viszonylag jobb minőségű típusok szintén maradéktalanul megfelelnek az érintett termék fogalommeghatározásának, és nem merült fel egyetlen olyan meggyőző érv sem, ami az érintett termék köréből való kizárásukat indokolná.

(20)	A termékkörre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24)–(28) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(21)

Ezért az érintett termék a Kínából származó egyes síkhengerelt termékek, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból, tekercsben vagy nem tekercsben (a „méretre vágott” termékeket és a „keskeny szalagot” is beleértve), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül.

Az érintett termék nem foglalja magában:

—	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékeket,

—	a szerszámacélból és gyorsacélból készült termékeket,

—	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékeket, valamint

—	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékeket.

Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10, 7225 30 90, ex 7225 40 60, 7225 40 90, ex 7226 19 10, 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kód alá tartozik.

2. DÖMPING

2.1. Rendes érték

(22)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését és a végső nyilvánosságra hozatalt követően a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) azt állította, hogy a kár- és a dömpingkülönbözet különbsége aggályokat vet fel a Bizottság módszertanának pontosságát illetően. A CISA becslései szerint az analóg országban megállapított rendes érték 61 %-kal magasabb, mint az uniós gazdasági ágazat számára megállapított irányár. A CISA szerint az olyan gyártók által megadott rendes értékek, amely gyártók – mint a szóban forgó vizsgálatban is – kapcsolatban állnak a panaszossal, olykor rendellenesen magasak.

(23)	A CISA ezenfelül azt is állította, hogy ha az adatok tényszerűen helytállóak – tekintettel az ilyen különbségre – a Bizottságnak érvénytelennek kell nyilvánítania az USA érvényes analóg országként való alkalmazását, korrigálnia kell az adatokat, vagy helyette uniós adatokat kell használnia.

(24)

Az uniós jog szerint a Bizottság figyelembe veheti uniós gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok árait, amennyiben az analóg ország megfelelő. Ez történt a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudakra (Dél-Afrika) (8) és a hidegen síkhengerelt acéltermékekre (Kanada) (9) vonatkozó vizsgálatok során is, miként arról maga a CISA számolt be. Az analóg országban működő gyártó és egy uniós gyártó közötti kapcsolat fennállása nem érvényteleníti vagy befolyásolja a rendes érték meghatározását, amely megfelelően ellenőrzött adatokon alapul.

(25)	A rendes értékre vonatkozó számításokat és azok validálását az alkalmazandó jogi normák szerint végezték el. Ezek tényszerűen helytállóak.

(26)

Az USA tíz hazai gyártóval és számos országból érkező jelentős behozatallal bíró versenypiac. Hatályban lévő dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedései révén vállalatai szokásos versenyfeltételek mellett működhetnek. Ebből adódóan a Bizottság nem lát okot arra, hogy ne használja az USA árait. Ezenfelül nem érkezett olyan bizonyíték, amely az adatok korrigálását indokolná.

(27)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél ismételten megkérdőjelezte az USA érvényes analóg országként való alkalmazását ebben a vizsgálatban, megkérdőjelezve az ottani rendes érték megbízhatóságát, mivel azt túl magasnak találta az uniós piacon alkalmazott árhoz képest. Mivel az analóg ország gyártójának adatait ellenőrizték és helytállónak találták, ezt az érvet elutasították.

(28)

Ami az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árra vonatkozó javaslatot illeti, az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése csak akkor teszi lehetővé ezen árak használatát, amennyiben nem lehetséges piacgazdasággal rendelkező harmadik ország árainak vagy az ilyen országokból történő kivitel árainak használata. Mivel a szóban forgó esetben alkalmazhatók az Egyesült Államok árai („analóg ország” módszer), ezt a javaslatot elvetették.

(29)	A Bizottság ezért megerősítette a rendes értékre vonatkozó ténymegállapításait.

2.2. Exportárak

(30)	Az ideiglenes szakaszban a Bizottság kiigazításokat hajtott végre azokkal az ügyletekkel kapcsolatban, amelyeknél az exportáló gyártók az érintett terméket importőrként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportálták az Unióba.

(31)	Ezeket a kiigazításokat a kapcsolatban álló importőrök tényleges nyereségére hivatkozva végezték el.

(32)

Az exportáló gyártók és a velük kapcsolatban álló kereskedők/importőrök között fennálló kapcsolat miatt azonban a kapcsolt importőrök tényleges nyereségeit megbízhatatlannak kell tekinteni. Ezért az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a vizsgálatot végző hatóságnak észszerű alapon megfelelő haszonkulcsot kell megállapítania. A Bizottság úgy vélte, hogy egy független importőr által elért nyereség észszerű alapnak tekinthető ebben a helyzetben.

(33)

Figyelembe véve azonban, hogy a Bizottsággal egyik független importőr sem működött együtt a vizsgálat során, a Bizottság egy szoros hasonlóságot mutató termék független importőrének nyereségét vette alapul. A Bizottság így tehát az érintett termékkel több szempontból is hasonlóságot mutató hidegen síkhengerelt acéltermékek importőrének nyereségét vette figyelembe, amint azt az ideiglenes rendelet (221) preambulumbekezdése kifejti. Ezt a nyereséget a hidegen síkhengerelt acéltermékekkel kapcsolatos, (24) preambulumbekezdésben említett vizsgálat során határozták meg. Az exportárak számítását ennek megfelelően kiigazították.

2.3. Összehasonlítás

(34)

A Jiangsu Shagang Group exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem tette közzé a Shagang exportárával kapcsolatban végrehajtott összes kiigazítást, állításában pedig kifejezetten az egyik korrekcióra utalt. A Bizottság tisztázta, hogy e kiigazítás jogalapja az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja, mivel egy olyan, az exportáló gyártóval kapcsolatban álló vállalat által kapott árrésre utal, amely vállalkozás hasonló feladatokat lát el, mint egy jutalék alapján dolgozó ügynök. A Shagang erre azt válaszolta, hogy a vállalatot úgy kell tekinteni, hogy a vele kapcsolatban álló vállalatokkal egyetlen gazdasági egységet alkot, ezért ezt a kiigazítást nem kell végrehajtani. 2016. november 16-án a Shagang kérelmét követően meghallgatásra került sor a Shagang és a Bizottság szolgálatai között a kérdés további megvitatása érdekében. Ezenfelül a végső nyilvánosságra hozatalt követően 2017. január 12-én egy második meghallgatásra is sor került, többek között e kiigazítás megvitatása céljából.

(35)

A Shagang ismételten megerősítette, hogy a vele kapcsolatban álló vállalatok (egy hongkongi és egy szingapúri telephelyű kereskedő) kizárólag Shagang-termékekkel kereskednek (ami az acéltermékeket illeti), és az a tény, hogy a vele kapcsolatban álló kereskedők a nem a Shagang által előállított (nem acél) termékek kereskedelmében is érintettek, irreleváns az egyetlen gazdasági egység meglétének megállapítása szempontjából.

(36)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az Unió intézményeinek minden szükséges tényezőt figyelembe kell venniük annak meghatározásához, hogy a kapcsolatban álló kereskedő a gyártó részét képező értékesítési részleg funkcióit látja-e el, és ezek a tényezők nem korlátozhatók az érintett termékre. Az Unió intézményei jogosultak különösen olyan tényezőket figyelembe venni, mint egy kapcsolatban álló kereskedő által az érintett terméktől eltérő termékek értékesítése, valamint az ilyen, a kapcsolatban álló gyártótól eltérő gyártóktól származó termékek kereskedője általi értékesítés. A Bizottság ennek megfelelően számos tényezőt vizsgált, és többek között a következőket állapította meg: i. egy kapcsolatban álló kínai vállalat következetes árrést alkalmazott a vele kapcsolatban álló külföldi kereskedők tekintetében; ii. e kereskedők fő tevékenysége – az árbevételük mintegy 90 %-ának erejéig – az érintett terméktől eltérő termékek kereskedelméből származott, a független felekkel folytatott kereskedési tevékenységeket is ideértve; iii. néhány esetben a díjak és a kiadások kifizetésére uniós exportértékesítés során került sor; iv. az egyik ilyen kapcsolatban álló kereskedő tevékenységi engedélye például „jutalékos ügynökök révén lebonyolított ügynöki nagykereskedelemként” írta le a fő tevékenységeit; v. az eredménykimutatás ellenőrzése alapján megállapította, hogy a kapcsolatban álló kereskedők saját nyeresége fedezte az összes releváns irodai kiadást, ahelyett, hogy azokat az anyavállalat pénzügyi hozzájárulásából fizették volna. A Bizottság ezért megállapította, hogy a Shagang és a vele kapcsolatban álló kereskedők nem alkotnak egyetlen gazdasági egységet. Az állítást ezért a Bizottság elutasította, és fenntartotta az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítást.

2.4. Dömpingkülönbözet

(37)

A (33) preambulumbekezdésben említett exportár-számítási kiigazítás miatt a Bizottság újraszámította két vállalatcsoport dömpingkülönbözetét, ami azok kismértékű emelkedését eredményezte. Ez az emelkedés az összes többi együttműködő és nem együttműködő vállalat dömpingkülönbözetére is hatással volt, mivel e különbözet az együttműködő vállalatok árkülönbözetein alapult.

(38)

A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

1. táblázat

Dömpingkülönbözetek, Kína

Kínai exportáló gyártók	Végleges dömpingkülönbözet
Bengang Steel Plates Co., Ltd.	97,3 %
Hesteel Group Co., Ltd.	95,5 %
Jiangsu Shagang Group	106,9 %
Egyéb együttműködő vállalatok	100,5 %
Minden más vállalat	106,9 %

3. KÁR

3.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(39)	Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (62)–(66) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

3.2. Uniós felhasználás

(40)	Egy érdekelt fél beadványa szerint a Bizottság alulbecsülte a teljes uniós felhasználást, mivel az uniós gyártók által a velük kapcsolatban álló vállalatok számára a szabadpiacéhoz hasonló feltételekkel nyújtott értékesítéseket kizárták az uniós felhasználás kiszámítása során.

(41)

Ezt az állítást elutasították: először is, az ideiglenes rendelet (69) preambulumbekezdésében említettek szerint a kötött és a szabadpiac közötti különbségtétel egyfelől azért releváns a kárelemzés szempontjából, mert a kötött felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben a behozatallal, a transzferárakat pedig különféle árpolitikák mentén a csoportokon belül rögzítik. Ezzel szemben a szabadpiacra szánt termelés közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával, és az árak szabadpiaci árak. Másfelől a teljes szabadpiacon független vevőknek történő uniós gyártói értékesítések és a kapcsolatban álló vállalatoknak történő nem kötött értékesítések is előfordulnak. A Bizottság megvizsgálta és megerősítette, hogy ezek a nem kötött értékesítések valóban piaci árakon folyó értékesítések, és hogy a kapcsolatban álló vevő szabadon választhatott beszállítót (függetlenül attól, hogy a beszállító kapcsolatban álló volt-e vagy nem). Következésképpen az uniós felhasználás (szabadpiac) nem lett alábecsülve.

(42)

Erre vonatkozóan az ideiglenes rendelet 2. és 3. táblázatában olvasható mind a kötött, mind pedig a szabadpiaci uniós felhasználás alakulásának bemutatása és magyarázata. E két táblázat összevonása révén az összfelhasználás (a kötött és szabadpiacokkal együtt) az alábbiak szerint alakult a figyelembe vett időszak alatt:

2. táblázat

Összfelhasználás (kötött és szabadpiac) (tonna)

	2012	2013	2014	Vizsgálati időszak
Összfelhasználás	72 181 046	74 710 254	76 026 649	77 427 389
Index (2012 = 100)	100	104	105	107
Forrás: az Eurofer kérdőívre adott válasza és az Eurostat.

(43)

A fenti táblázat szerint az összfelhasználás olyan szintre emelkedett, amely magasabb volt a vizsgálati időszak során, mint a figyelembe vett időszak elején. A tendenciára a kötött felhasználás növekedése szolgál magyarázattal, amely abszolút értékben sokkal erőteljesebb volt a szabadpiaci felhasználás növekedésénél.

(44)	A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (67)–(74) preambulumbekezdésében rögzített következtetéseit az uniós felhasználásra vonatkozóan.

3.3. Az érintett országból érkező behozatal

(45)	Az érintett országból érkező behozatal volumenével, piaci részesedésével, valamint árával kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság az ideiglenes rendelet (75)–(82) preambulumbekezdésében rögzített észrevételeit is megerősítette ezekkel a témákkal kapcsolatban.

3.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

3.4.1. Általános megjegyzések

(46)	A Bizottsághoz nem érkezett az ideiglenes rendelet e részével kapcsolatos észrevétel.

3.4.2. Makrogazdasági mutatók

(47)	Az ideiglenes intézkedéseket követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az Unió gazdasági ágazatának legtöbb makrogazdasági mutatója pozitív tendenciát mutat, és nem értett egyet a Bizottság azon megállapításával, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(48)

Ezt az állítást elutasították. A Bizottság egyfelől nem állította az ideiglenes rendeletben, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Éppen ellenkezőleg: az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében említettek szerint az uniós gazdasági ágazat ugyan sérülékeny volt a vizsgálati időszak végén, de nem olyan mértékben, hogy a figyelembe vett időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte volna. Másfelől e tekintetben az ideiglenes rendelet (117) preambulumbekezdésében leírtak szerint a Bizottság arra utalt, hogy bizonyos makrogazdasági mutatók (például a termelési volumenek, valamint a kötött és szabadpiaci felhasználás növekedése jóvoltából jellemző kapacitáskihasználási szintek) továbbra is pozitív tendenciát követtek.

(49)	A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (87)–(103) preambulumbekezdésében megállapított következtetéseit a makrogazdasági mutatókra vonatkozóan.

3.4.3. Mikrogazdasági mutatók

(50)

Ugyanez az érdekelt fél megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban – a kínai behozatali (alacsony vagy magas) volumentől függetlenül – a mintában szereplő uniós gyártók egységköltségei mindig magasabbak voltak, mint az értékesítési áraik, ami alól csak 2014 volt kivétel. Azt is jelezte, hogy a mintában szereplő uniós gyártók többsége veszteséges maradt a figyelembe vett időszak alatt. Az érdekelt fél ezért arra kérte a Bizottságot, hogy folytasson további vizsgálatot a következőkkel kapcsolatban:

a)	miért 2012 és 2013 folyamán voltak a leginkább veszteségesek a mintában szereplő uniós acélgyártók, miközben a kínai behozatali volumenek alacsony szinten voltak, és a kínai importárak azonosak voltak az uniós gazdasági ágazat áraival vagy akár magasabbak is azoknál;

b)	miért voltak az értékesítési áraik alacsonyabbak a termelési egységköltségeiknél ugyanebben az időszakban.

(51)

E tekintetben a Bizottság elsőként az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésére utalt. Ebben kifejtette, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítményét 2012-ben és 2013-ban kedvezőtlenül befolyásolták az euróövezeti adósságválság következményei, valamint az acél iránti kereslet 2012-ben bekövetkezett visszaesése. 2014-ben megindult a gazdasági fellendülés az uniós gazdasági ágazatban, ami 2015 első felében is folytatódott. Az uniós gazdasági ágazat ideiglenes javulása mögött a versenyképesség megőrzésére irányuló, különösképpen pedig az ágazat munkaerő-termelékenységének javítását célzó erőteljes törekvések álltak. Másfelől az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésében említettek szerint a termelési költség átlagban továbbra is meghaladta a csökkenő értékesítési árakat, és az uniós gyártók annak érdekében, hogy a piaci részesedés tekintetében a lehető legkisebb veszteséget szenvedjék el, követték a lefelé irányuló árspirált és – különösen 2015-ben – jelentősen csökkentették értékesítési áraikat. A Bizottság ennek következtében megállapította, hogy megfelelően vizsgálta meg és tisztázta ezeket az elemeket.

(52)

Ugyanez az érdekelt fél azt is felhozta érvként, hogy amikor kiszámította az értékesítési mennyiséget az ideiglenes rendelet 7. és 14. táblázata alapján, megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók az uniós gazdasági ágazat összértékesítési volumenének csupán 31 %-át teszik ki, miközben az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdése azt állítja, hogy a teljes uniós termelés 45 %-át képviselik. Az érdekelt fél szerint egy ilyen nagy különbség kétségeket vet fel a minta reprezentativitásával kapcsolatban, és a minta bárminemű módosítása teljesen eltérő ténymegállapításokat eredményezhetett volna a kárt illetően.

(53)

Az ideiglenes rendelet (64) preambulumbekezdésében említettek szerint a teljes uniós termelést a Bizottság mintegy 74,7 millió tonnában állapította meg. Ez a kötött és szabadpiacot egyaránt magában foglalja. Az ideiglenes rendelet 7. és 14. táblázata ezzel szemben egyértelműen csak a szabadpiacra utal. A táblázatok ilyenformán tehát kizárólag a szabadpiaci értékesítésre vonatkozó adatokat tartalmazzák. A különbség azzal magyarázható, hogy az érdekelt fél által végzett összehasonlításhoz használt teljes termelés a kötött értékesítéseket is tartalmazta, holott csak a szabadpiaci értékesítéseket kellett volna tartalmaznia. Következésképpen nincs ok kételkedni a kiválasztott minta reprezentativitásában.

(54)	Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (104)–(116) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

3.4.4. A kárra vonatkozó következtetés

(55)

Az észrevételek vizsgálata alapján – a (39)–(54) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (117)–(119) preambulumbekezdésében rögzített következtetéseit. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat ugyan sérülékeny volt a vizsgálati időszak végén, de nem olyan mértékben, hogy a figyelembe vett időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte volna.

4. A KÁROKOZÁS VESZÉLYE

(56)

Az ítélkezési gyakorlat szerint az Unió intézményei bizonyos körülmények fennállása esetén jogosultak figyelembe venni a vizsgálati időszakot követő időszak adatait a károkozás veszélyére utaló állítások alapján megindított dömpingellenes vizsgálat lefolytatása során. Az ítélkezési gyakorlat alapján a károkozás veszélye fennállásának megállapításához – annak természetéből fakadóan – valóban a jövőre vonatkozó elemzést kell lefolytatni. Ezenfelül az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdése előírja, hogy a jelentős kárral való fenyegetés megállapításának tényeken, és nem pusztán állításon, feltételezésen vagy távoli eshetőségen kell alapulnia, és a körülmények olyan megváltozásának, amely azt a helyzetet idézheti elő, hogy a dömping kárt okoz, világosan előreláthatónak és közvetlennek kell lennie.

(57)

Az ítélkezési gyakorlat által engedélyezett lehetőségek és az ideiglenes rendelet (122) preambulumbekezdésében leírtak szerint a Bizottság folytatta a jövőre vonatkozó elemzését az ideiglenes intézkedések bevezetését követően, azáltal, hogy valamennyi ideiglenesen vizsgált tényező tekintetében elsősorban 2016 második feléből gyűjtött adatokat, és megvizsgálta, hogy ezekkel a kiegészítő adatokkal megerősíthetők vagy érvényteleníthetők-e a vizsgálati időszakból származó adatokon alapuló ténymegállapítások.

(58)

A Bizottság továbbá emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint, amely szintén alkalmazandó a károkozás veszélyével kapcsolatos állítások alapján elindított vizsgálatokra, a reprezentatív ténymegállapításoknak az eljárás megindítása előtt lezárult időszakon kell alapulniuk. Ezen elv célja annak garantálása, hogy a vizsgálat eredményei reprezentatívak és megbízhatóak legyenek, ehhez biztosítani kell, hogy az érintett gyártók magatartása a dömpingellenes eljárás megindítását követően ne befolyásolhassa azokat a tényezőket, amelyeken a dömping és kár meghatározása alapul, és ebből kifolyólag az eljárás eredményeképpen kivetett végleges vám megfelelő legyen ahhoz, hogy hatékonyan orvosolja a dömping által okozott kárt.

4.1. Az Unió piacára irányuló dömpingelt behozatal jelentős mértékű növekedése, amely a behozatal lényeges megnövekedését valószínűsíti

4.1.1. A vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok aktualizálása

(59)

Az ideiglenes rendelet (124) preambulumbekezdésében megállapításra került, hogy az érintett országból érkező behozatal 2012 és a vizsgálati időszak között jelentős mértékű növekedést mutatott: 246 720 tonnáról 1 519 304 tonnára emelkedett. Ugyanez a preambulumbekezdés azt is említette, hogy a kínai behozatal volumene 2016 első felében tovább nőtt (773 275 tonna) és 8,5 %-kal mutatott magasabb értéket 2015 első feléhez képest (712 390 tonna).

(60)

A 2016 júliusa és szeptembere közötti kiegészítő időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a kínai dömpingelt behozatal volumene – havi átlagokban kifejezve – csökkenni kezdett a 2015. évi vizsgálati időszakhoz és a 2016 januárja és júniusa közötti, vizsgálati időszakot követő időszakhoz képest.

3. táblázat

A kínai behozatal volumenének alakulása (tonnában kifejezve)

	2014	Vizsgálati időszak (2015)	2016. január–június	2016. július–szeptember
A Kínából érkező behozatal volumene	592 104	1 519 304	773 275	296 267
A kínai behozatal átlagos havi volumene	49 342	126 608	128 879	98 756
Forrás: Eurostat.

(61)

A Bizottság ennélfogva megállapította, hogy a volumennövekedés tendenciája megállt. E számadatoknak a károkozás veszélyének megállapításával vagy érvénytelenítésével kapcsolatos elemzés szempontjából vett jelentőségét és megbízhatóságát értékelve a Bizottság a következőket is megállapította:

a)	a kínai behozatal átlagos havi volumenei 2016 júliusa és szeptembere között még mindig kétszer olyan magasak voltak, mint az átlagos havi behozatal 2014-ben;

a kínai behozatal átlagos havi volumeneinél a 2016 júliusa és szeptembere közötti csökkenés – 2015-tel összehasonlítva – a következő tényezőkkel magyarázható:

—	a panaszos által 2016. április 5-én benyújtott nyilvántartásbavételi kérelem és a kérelem 2016. júniusi frissítésének visszatartó hatása (ezt a kérelmet azonban csak 2016. augusztus közepén vonták vissza),

—	az (EU) 2016/1329 végrehajtási rendelet (10) Bizottság általi elfogadása, amelynek értelmében első ízben szedtek be visszaható hatállyal dömpingellenes vámot, és

—	a Bizottság azon szándékának ismerete, hogy 9 hónap helyett az eljárás megindításától számított 8 hónapon belül dönt az ideiglenes intézkedésekről.

4.1.2. Érdekelt felek észrevételei az ideiglenes rendelet hatálybalépését követően

(62)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a Bizottság elemzését főként egy adathalmazra, vagyis a vizsgálat idején már több mint 9 hónapos, és a behozatal valószínűsíthető jelentős mértékű növekedését megbízhatóan jelezni nem képes 2015. végi adatokra alapozta. Ezenfelül azt is állította, hogy a behozatali trendeknek egy reprezentatív időszakra vonatkozó vizsgálata kimutatta volna, hogy a behozatali volumenek csökkennek. A fentiek alapján ez az érdekelt fél a károkozás veszélyének bizottsági elemzését hibásnak minősítette.

(63)

A Bizottság egyfelől megállapította, hogy az említett időszakban elérhető összes adatot rendelkezésre bocsátotta az ideiglenes rendelet (124) preambulumbekezdésében a figyelembe vett időszak és a vizsgálati időszakot követő időszak tekintetében egyaránt. Másfelől a (60) preambulumbekezdésben ismételten frissítette az összes információt a kínai behozatali volumeneket illetően. Ebben a frissítésben a Bizottság valóban megállapította, hogy a kínai behozatal átlagos havi volumenei 2016 júliusától kezdődően csökkenésnek indultak. Ugyanakkor ez a csökkenés főképp a (61) preambulumbekezdésben említett okokkal magyarázható.

4.1.3. Az érdekelt felek által a végső nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételek

(64)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) egyfelől üdvözölte a vizsgálati időszakot követő időszak kiegészítő adatainak bizottsági alkalmazását, másfelől azt állította, hogy a kínai behozatal 2016 júliusa óta történő alakulásának bizottsági értékelése hibás. Ezen érdekelt fél a tényekre hivatkozva azt állította, hogy a kínai behozatali volumenek 2016 eleje óta fokozatosan csökkenni kezdtek. Ezenfelül azt is állította, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének általános elvét azzal, hogy azt állította, hogy a kínai kivitel legutóbbi csökkenése valószínűleg átmeneti jelenség, hiszen a jelentős kárral való fenyegetés megállapításának „tényeken, nem pedig állításokon, feltételezéseken vagy távoli eshetőségen kell alapulnia”. Következésképpen azzal a kéréssel fordult a Bizottsághoz, hogy a vizsgálati időszakot követő legutóbbi adatokat kizárólag tények alapján mérlegelje, és tartózkodjon attól, hogy ezeket az adatokat távoli eshetőségek vagy megalapozatlan állítások fényében értelmezze. Két további kínai exportáló gyártótól és az olasz felhasználótól is hasonló észrevételek érkeztek.

(65)

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a volumenek növekedésének tendenciája megállt, de főleg csak 2016 júliusától kezdődően. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az abszolút szint még mindig nagyon magas. Míg a kínai behozatal a 2016. január és június közötti időszakra vonatkozóan (6 hónap alatt 773 275 tonna) alacsonyabb volt, mint a 2015. július és december közötti időszakban (6 hónap alatt 806 914 tonna), a 2016. január és június közötti behozatali volumenek átlaga még mindig magasabb volt, mint a 2015. január és június közötti időszak (6 hónap alatt 712 390 tonna) és mint minden más korábbi 6 hónapos időszak esetében. Másodsorban a Bizottság nem elszigetelt tényezőként, hanem átfogó megközelítést követve vizsgálta a behozatali volumenek trendjét. Nem csupán az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének második albekezdésében felsorolt valamennyi tényezőt mérlegelte és értékelte, hanem néhány további tényezőt, például a beérkező megrendeléseket és a jövedelmezőséget (lásd a 4.2– 4.5. szakaszt) is, hogy átfogó értékelését megalapozott tényekkel támassza alá.

(66)

Figyelembe véve az azt magyarázó indokolást, hogy a kínai kivitel elsősorban miért 2016 második felétől csökkent, a Bizottság három tényt vett alapul magyarázatához, nevezetesen az acélipari közleményben tett nyilvános bejelentéseket, a panaszos ebben az ügyben benyújtott nyilvántartásbavételi kérelmét és a bizonyos hidegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó vámok visszamenőleges hatályú beszedéséről szóló határozatot:

—

a 2016. március 16-i, acéliparról szóló bizottsági közlemény alapján (Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában) (11) a kínai exportáló gyártók tisztában voltak a Bizottság azon szándékával, hogy „késedelem nélkül ki fogja használni a rendelkezésre álló lehetőségeket arra, hogy még inkább felgyorsítsa az átmeneti intézkedések elfogadását a vizsgálati eljárások egy hónappal (kilenc hónapról nyolc hónapra való csökkentésével”. Ebből kifolyólag – ezen ügy 2016. február 13-án való megindítása miatt – tisztában voltak azzal, hogy 2016. október elején ideiglenes intézkedések bevezetésére kerülhet sor,

—

2016. április 5-én a panaszos kérelmezte az érintett termék Kínai Népköztársaságból érkező behozatalának nyilvántartásba vételét. A panaszos 2016. június 2-án frissebb adatok megadásával aktualizálta a kérelmet. Ennek eredményeképpen a jól tájékozott exportáló gyártók és exportőrök tudták, hogy megvan annak a kockázata – amennyiben 2016 második felétől szállították az érintett terméket –, hogy exportált hasonló termékeikre 2016 júliusáig, azaz a 2016. októberi ideiglenes vámok potenciális kivetése előtt 90 napra visszamenőleg dömpingellenes vámot vethetnek ki,

—

2016. július 29-én a Bizottság elfogadta az (EU) 2016/1329 végrehajtási rendeletet, amelynek értelmében első ízben szedtek be visszaható hatállyal dömpingellenes vámot bizonyos hidegen síkhengerelt termékekre, köztük egy acéltermékre vonatkozóan. Ebből kifolyólag annak kockázata, hogy ezen eljárás során az intézkedések már 2016 júliusának elejétől hatályosak lesznek, még biztosabbá vált, mivel a visszaható hatály ebben az esetben egy acéltermékre is vonatkozott.

(67)

A CISA azt is állítja, hogy a Bizottság magyarázata arra vonatkozóan, miért csökkent a kínai behozatal 2016 második felétől kezdve, „távoli eshetőségekre vagy megalapozatlan állításokra” épült. A fentiek alapján a Bizottság magyarázata tényeken alapul. A Bizottság megállapítja, hogy maga a CISA sem adott használható alternatív magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért csökkent a kínai kivitel szintje.

(68)

Egyéb észrevétel hiányában a Bizottság ezért megerősítette azon következtetését, hogy a kínai kivitel közelmúltbeli csökkenése valószínűleg átmeneti jelenség a (61) preambulumbekezdésben azonosított konkrét körülmények miatt, ami nem alkalmas arra, hogy érvénytelenítse a Bizottság ténymegállapításait a károkozás veszélyének meglétével kapcsolatban. Ha nem kerül sor intézkedésekre a vizsgálat végleges szakaszában, a kínai behozatali volumenek nagy valószínűséggel ismét nőni fognak, különösen a Kínai Népköztársaságra jellemző jelenlegi kapacitásfelesleggel és a harmadik államoknak és magának a Kínai Népköztársaságnak az elégtelen felvevőképességével összefüggően, a (70) preambulumbekezdéstől kifejtetteknek megfelelően.

4.1.4. Következtetés

(69)

A kínai behozatali volumenek 2016 júliusa után tapasztalható csökkenése egyrészről a nyilvántartásbavételi kérelem visszatartó hatásával, másrészről a Bizottság azon szándékának ismeretével magyarázható, hogy az eljárás megindításától számított 8 hónapon belül dönt az ideiglenes intézkedésekről. Ezenfelül a kínai behozatali volumenek abszolút szintje 2016 júliusától továbbra is rendkívül magas maradt 2014-hez képest. Következésképpen valószínű, hogy a behozatali volumenek csökkenése csak átmeneti, és ez a tendencia intézkedések hiányában megfordulna. A Bizottság ezért nem változtatta meg azon értékelését, hogy a vizsgálati időszak végén egyértelmű és közvetlen kár fenyegette az uniós gazdasági ágazatot.

4.2. Elegendő szabad kapacitás

4.2.1. A vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok aktualizálása

(70)

Az ideiglenes rendelet (133) preambulumbekezdésében és a (185) preambulumbekezdés táblázatában megállapításra került, hogy az érintett termék 2014-es tényleges kínai termelése (317,4 millió tonna) körülbelül ötszörösét teszi ki Oroszország, Ukrajna, Irán és Brazília együttes össztermelésének (57,4 millió tonna). Ez a tény az érintett termék kínai termelési kapacitásának rendkívüli mértékét jelzi. Az ideiglenes rendelet (140) és (139) preambulumbekezdésében rögzítettek szerint a Bizottság továbbá megállapította Kína piacának elégtelen felvevőképességét, illetve azt, hogy nagyon valószínűtlen, hogy harmadik országok önmagukban képesek lennének felvenni a hatalmas mértékű szabad kapacitást.

(71)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján a következőképpen aktualizálta az ideiglenes rendelet (185) preambulumbekezdésében található táblázatot:

4. táblázat

A hasonló termék harmadik országok általi tényleges termelése (ezer tonnában)

Ország	2015-re becsült nyersacél-kapacitás (12)	Nyersacéltermelés 2014-ben	Nyersacéltermelés 2015-ben (13)	Elméleti kapacitásfelesleg 2015-ben (13)	Melegen síkhengerelt acéltermékek tényleges termelése 2014-ben	Melegen síkhengerelt acéltermékek tényleges termelése 2015-ben
Oroszország	90 000	71 461	70 898	19 102	26 898	27 509
Kína	1 153 098	822 750	803 825	349 273	317 387	322 259
Ukrajna	42 500	27 170	22 968	19 532	7 867	6 314
Irán	28 850	16 331	16 146	12 704	8 276	7 872
Brazília	49 220	33 897	33 256	15 964	14 229	13 388

A hasonló termék fenti, 2015-ös frissített termelési adatai azt mutatják, hogy az érintett ország jócskán fölényben van az összes nagyobb exportáló országgal szemben; a nyersacélra vonatkozó, a fenti táblázatban aktualizált 2015. évi kapacitási adatok szintén azt jelzik, hogy kizárólag Kína rendelkezik ilyen mértékű kapacitásfelesleggel (az ideiglenes rendelet (185) preambulumbekezdésének táblázatában feltüntetettek szerint ez 2015-ben majdnem 350 millió tonna, 2014-ben pedig 317 millió tonna termelést jelentett).

Ennek megfelelően a Bizottság ismételten megállapította, hogy a Kínára jellemző acéltermelési kapacitásfelesleg fontos mutatónak tekinthető az uniós gazdasági ágazatot közvetlenül fenyegető kár meglétére nézve.

(72)

Ezen túlmenően a Kínára jellemző nyersacél-kapacitásra, valamint az érintett termékre vonatkozó, 2016 júliusát követően elérhetővé vált adatoknál és előrejelzéseknél szintén ugyanezek a következetlenségek figyelhetők meg:

A Bizottság egyfelől híresztelésekből értesült arról, hogy Kína látszólag elkezdte csökkenteni kapacitásfeleslegét: e tekintetben a pekingi uniós küldöttség jelentése szerint a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetségének (CISA) igazgatóhelyettese bejelentette, hogy Kína 2016-ban valószínűleg 70 millió tonnával csökkenti majd acéltermelési kapacitásfeleslegét (2016. október 28-án tett bejelentés). Ezenfelül a Baosteel Group és a Wuhan Steel Group szintén bejelentést tett arról, hogy már 2016 októberében teljesítette a 2016-ra előirányzott kapacitáscsökkentést (2016. október 24-i bejelentés).

Másfelől az OECD friss előrejelzései (14) szerint Kína várhatóan még tovább fogja növelni kapacitását 2016, 2017 és 2018 során. A kínai fél továbbra is kitért az Unióval és Kínával folytatandó kétoldalú platformban való részvétel elől, amely a kapacitásfelesleg ellenőrzését szolgálná. Ezen túlmenően az „Acélipar korrekciós és fejlesztési tervével” kapcsolatos, a 2016 és 2020 közötti időszakra meghatározott 13. ötéves terv 2020-ra 750–800 millió tonna nyersacéltermelési volument irányoz elő, 2020-ig 100–150 millió tonnányi termelésikapacitás-csökkentéssel. A terv emellett ösztönzi a jó pozícióban lévő acélipari vállalkozásokat arra, hogy külföldön hozzanak létre acélgyártói bázisokat, valamint acélfeldolgozó és -forgalmazó központokat.

Összefoglalva tehát a kínai hatóságok elismerik az acélágazat kapacitásfeleslegét, és annak ellenére, hogy 2016. június 30-a után tettek néhány bejelentést, nem valószínű, hogy a közeljövőben megoldást találnak a problémára. Kína kapacitásfeleslege olyan nagy mértékű, hogy rövid vagy középtávon reálisan nem szüntethető meg.

(73)

2016 júliusa óta csak kevés információ vált elérhetővé Kína felvevőképességére vonatkozóan. A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy a belföldi kínai acélkereslet-előrejelzés kismértékű vagy zéró növekedést mutat az elkövetkező 4–5 évre (azaz a 2015 és 2020 közötti időszakra) vonatkozóan, mivel a beruházások lelassultak (például az építőipar területén is lassulás tapasztalható), ami drámai hatással lesz a készacél hazai (azaz kínai) felhasználására (15).

(74)

A harmadik országok felvevőképességével kapcsolatosan 2016 júliusa óta elérhetővé vált adatokból a következő derült ki:

egyfelől Malajzia 2016 januárjában lezárt egy védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot, amelyet az említett hónapban folytatott le Kínával és néhány további országgal szemben a melegen hengerelt tekercsekkel kapcsolatban; Törökország pedig egy dömpingellenes vizsgálatot zárt le 2016 áprilisában, amely a Kínából, Franciaországból, Japánból, Romániából, Oroszországból, Szlovákiából és Ukrajnából származó melegen hengerelt tekercsek behozatalával foglalkozott;

másfelől India a közelmúltban egy védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálat részeként végleges vámtételeket vezetett be az ötvözött és ötvözetlen acélból készült, melegen síkhengerelt szalagok és lemezek tekintetében. Brazília emellett szubvencióellenes vizsgálatot indított el a melegen síkhengerelt szénacél behozatalával összefüggésben. Végül pedig török gyártók új, dömpingellenes intézkedések és kiegyenlítő vám alkalmazására irányuló petíciókat nyújtottak be a többek között Kínából származó, melegen hengerelt tekercsek behozatalára vonatkozóan. E tekintetben – a végső nyilvánosságra hozatalt követően – az egyik érdekelt fél tájékoztatta a Bizottságot, hogy a török hatóságok időközben új dömpingvizsgálatot indítottak 2016. december 21-én, ami a durvalemezt és a melegen síkhengerelt termékek bizonyos típusait érintette.

Következésképpen – az aktualizált információk alapján – nem valószínű, hogy harmadik országok képesek lesznek felvenni a hatalmas mértékű kínai szabad kapacitás miatt növekvő kínai exportot. Még akkor is, ha a korábbiakhoz képest változatlan lenne az egyéb harmadik országokba irányuló kínai export helyzete, intézkedések bevezetése nélkül az uniós piac valószínűleg továbbra is a dömpingelt kínai export elsődleges célpiacai között szerepelne.

4.2.2. Érdekelt felek észrevételei az ideiglenes rendelet hatálybalépését és a végső nyilvánosságra hozatalt követően

(75)

Az ideiglenes rendelet hatálybalépését követően a panaszos utalt arra, hogy a Kínai Népköztársaság számos tervet jelentett be a kapacitásfelesleg kezelésére 2008 óta, de egyik sem bizonyult sikeresnek. A végső nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos ismételten hangsúlyozta, hogy az acél belföldi kapacitásfeleslegének korlátozására tett korábbi kínai kísérletek szintén meghiúsultak. Következésképpen – ezen érdekelt fél szerint – a kínai kormány valószínűleg képtelen lesz megoldást találni az acélágazatra évekig hatással lévő nagymértékű kapacitásfeleslegre, amit már korábban is számtalanszor próbált orvosolni, de egyszer sem járt sikerrel.

(76)

Másfelől a végső nyilvánosságra hozatalt követően egy másik érdekelt fél megemlítette a kínai kormány azon közelmúltbeli bejelentését, hogy teljesítette az acélágazatban 2016-ra előirányzott kapacitáscsökkenéssel kapcsolatos céljait, és nagyon elkötelezett az iránt, hogy tovább csökkentse az acélágazat kapacitását.

(77)

Figyelembe véve azt az állítást, hogy a kínai kormánynak rendre nem sikerült csökkentenie az acélágazat tetemes kapacitásfeleslegét, a Bizottságnak kötelessége a jövőre vonatkozó elemzést lefolytatni károkozás veszélye esetén. A panaszos nyilatkozatai ezért irrelevánsnak tekinthetők, mivel azok a múltra vonatkoznak, és nem használhatók a kínai kormány jövőbeli magatartásának előrejelzésére.

(78)

Figyelembe véve egy másik érdekelt fél kínai kapacitáscsökkentéssel kapcsolatos érvét, a Bizottság ismételten kifejtette, hogy a nyersacél-kapacitással és az érintett termék kapacitásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok és előrejelzések következetlenségeket mutatnak. Habár a Bizottság nem vitatja Kína szilárd elkötelezettségét a kapacitáscsökkentés iránt, továbbra is tényként kezeli, hogy a meglévő kínai kapacitásfelesleg, amint azt az ideiglenes rendelet 20. táblázata szemlélteti, olyan nagy mértékű, hogy rövid vagy középtávon reálisan nem szüntethető meg.

(79)

Az egyik érdekelt fél harmadik országok felvevőképességével kapcsolatban utalt arra, hogy Malajzia és Törökország két vizsgálatot zárt le Kínával szemben melegen hengerelt tekercsekre vonatkozóan. Ez az érdekelt fél ezért arra a megállapításra jutott, hogy csökkent a kereskedelem Unióba történő áthelyeződésének állítólagos valószínűsége.

(80)	A Bizottság ezeket az állításokat elutasította: a (74) preambulumbekezdésben említettek szerint más országok olyan intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek valószínűtlenné teszik, hogy harmadik országok önmagukban elkezdenék felvenni a hatalmas mértékű kínai kapacitást.

(81)	A Bizottsághoz egyik érdekelt féltől sem érkezett észrevétel Kína felvevőképességére vonatkozóan.

4.2.3. Következtetés

(82)

Összefoglalva, a vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok megerősítik a Bizottság ideiglenes szakaszban lefolytatott elemzését: mivel csekély mértékű előrelépések történtek 2016-ban a nagymértékű kapacitásfelesleg visszaszorítására, valószínű, hogy az acél – a hasonló terméket is ideértve – terén meglévő tetemes kapacitásfelesleg jelentős volumene továbbra is az uniós piacra irányul majd, ha nem születnek intézkedések. A jelenlegi kapacitásfeleslegek és a harmadik országok, illetve maga Kína elégtelen felvevőképessége annak valószínűségét jelzik, hogy jelentősen megnövekszik az Unióba irányuló kínai export, ha nem kerül sor intézkedések bevezetésére a végleges szakaszban.

4.3. A behozatal árszintje

4.3.1. A vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok aktualizálása

(83)

A behozatal árszintjének tekintetében az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdése megemlítette, hogy az érintett ország átlagos importárai a 2012-es 600 EUR/tonnáról 2015-ben 404 EUR/tonnára, azaz 33 %-kal csökkentek. Ezenfelül az ideiglenes rendelet (145) preambulumbekezdésében található táblázat a kínai egységárak további folyamatos csökkenését mutatta a vizsgálati időszakot követő időszak (2016. január – június) alatti uniós értékesítések során.

(84)

A 2016 júliusa és szeptembere közötti időszakra vonatkozó, a behozatali árszintekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy nőttek a kínai behozatal átlagárai:

5. táblázat

Átlagos kínai importárak a vizsgálati időszakot követő időszakban

2016. január

2016. június

2016. július

2016. augusztus

2016. szeptember

A kínai behozatal átlagos importárai

(EUR/tonna)

326

308

371

367

370

Forrás: Eurostat.

(85)

A kínai importárak közelmúltbeli emelkedéséhez kapcsolódóan az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:

a)	2016. június 30-át követően nem csupán a kínai importárak emelkedtek, hanem más főbb, az Unióba exportáló országok importárai is;

az elmúlt három hónapban (2016. július és szeptember között) elért szint továbbra is az uniós gazdasági ágazat átlagos termelési költségei alatt maradt (mintegy 431 EUR/tonna a vizsgálati időszak végén, ahogyan az az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében feltüntetett 11. táblázatban látható). Így tehát a megnövekedett árszintek ellenére továbbra is jelentős mértékű árerózió jellemző, ami az uniós gazdasági ágazatban fenntarthatatlan helyzetet teremt;

az érintett termék globális áremelésének egyik fontos oka a nyersanyagárak emelkedése. A kokszszén árai például majdnem megkétszereződtek (tonnánként mintegy 200 EUR-ra nőttek) 2016 októberében az első félévvel összehasonlítva. Ezt a kínai szénbányákban bevezetett kötelező munkaóra-csökkenés és az ausztráliai bányákban több ízben tapasztalható fennakadások együttes hatása magyarázza. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy Kínát és Ausztráliát a legnagyobb kokszszén-előállító országok között tartják számon a világon. A kokszszén drámai mértékű áremelkedését az alábbi grafikon szemlélteti (16).

Grafikon

A kokszszén árának alakulása

Feltételezhető tehát, hogy az érintett termék árai ismét csökkenésnek indulnak majd, amint ezek a kivételes körülmények megszűnnek a kokszszénnel kapcsolatban.

4.3.2. Érdekelt felek észrevételei az ideiglenes rendelet hatálybalépését követően

(86)

Az egyik érdekelt fél megemlítette, hogy a Bizottság elemzése 2016 júniusára korlátozódik, miközben az érintett termék importárai folyamatosan nőnek 2016 júniusa óta. Ez az érdekelt fél a legfrissebb adatok figyelembevételét kérte a Bizottságtól. Egy másik érdekelt fél szintén megemlítette, hogy az importárak a közelmúltban növekedésnek indultak.

(87)

A Bizottság megerősítette a (84) preambulumbekezdésben szereplő táblázatban rögzítetteknek megfelelően, hogy a kínai importárak nőttek 2016 júliusa és szeptembere között. Ezek az érdekelt felek azonban elmulasztották megemlíteni, hogy az árak világszerte nőttek a nyersanyagárak, különösen a kokszszén árának emelkedése miatt, ahogyan arról a (85) preambulumbekezdés beszámol.

4.3.3. Az érdekelt felek által a végső nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételek

(88)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) ismét azt állította, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének általános elvét, mivel a jelentős kárral való fenyegetés megállapításának „tényeken, nem pedig állításokon, feltételezéseken vagy távoli eshetőségeken kell alapulnia”. Ezzel kapcsolatban egy olyan „konkrét összefüggésre” hivatkozott, amely „pusztán eshetőségeken alapult”. Másodrészről azt állította, hogy félrevezető a Bizottság azon megállapítása, hogy a 2016 júliusa és szeptembere közötti legutóbbi időszak átlagos importára az uniós gazdasági ágazatnak a vizsgálati időszak végére jellemző termelési költsége alatt volt, mivel az összehasonlítás két különböző időszakon alapult, így az nem felel meg a „hasonlót a hasonlóval” összehasonlítás elvének. Hasonló észrevételek érkeztek az olasz felhasználótól és a többi kínai exportáló gyártótól. A kínai exportáló gyártók egyike megemlítette, hogy az importárak 2016 januárja és szeptembere között 13,5 %-kal csökkentek.

(89)	Egy másik kínai exportáló gyártó pedig elmondta, hogy a növekvő importárak tendenciája annak a jele, hogy nem áll fenn károkozás veszélye, és ezzel kapcsolatban utalt az ítélkezési gyakorlatra.

(90)

Egyrészről, figyelembe véve azt az állítást, hogy megsértette az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének általános elvét, a Bizottság ismét hangsúlyozza, hogy megállapítása tényeken alapul, nem pedig állításokon, feltételezéseken vagy távoli eshetőségen. A Bizottság tényeket vett alapul, például az 5. táblázatban szereplő adatokat, amelyeket értelmezett, és amelyek alapján 2016 júniusáig árcsökkenést, azt követően árnövekedést állapított meg, főképp a (85) preambulumbekezdésben említett nyersanyagár-emelkedés következtében. Másrészről maga a CISA sem nyújt használható alternatív magyarázatot a kínai importárak alakulásához. Harmadrészről a Bizottság nem elszigetelt tényezőként, hanem átfogó megközelítést követve vizsgálta a kínai árak trendjét. Nem csupán az alaprendelet 3. cikke (9) bekezdésének második albekezdésében felsorolt valamennyi tényezőt mérlegelte és értékelte, hanem néhány további tényezőt, például a beérkező megrendeléseket és a jövedelmezőséget (lásd a 4.5. szakaszt) is vizsgálta, hogy átfogó értékelését megalapozott tényekkel támassza alá.

(91)

Azon állítás tekintetében, hogy a Bizottság szándékosan félrevezette az érdekelt feleket azzal, hogy a 2016 júliusa és szeptembere közötti időszak átlagos importárát az uniós gazdasági ágazatnak a vizsgálati időszak végére jellemző termelési költségével hasonlította össze, elmondható, hogy a Bizottság egyértelműen megkülönböztette mindkét időszakot. Ezzel összefüggően továbbá fontos kiemelni, hogy az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak végére jellemző termelési költségére vonatkozó adatok a legfrissebb elérhető adatok voltak ezen eljárásban, mivel nem gyűjtenek vizsgálati időszakot követő adatokat az uniós gazdasági ágazat termelési költségeire vonatkozóan. Mindenesetre, még ha egy alternatív lehetőség szerint az uniós gazdasági ágazat termelési költsége a legutóbbi időszakban csökkent volna, az nem érvénytelenítené azt a tényt, hogy a kínai árak 2016. szeptemberi szintje továbbra is óriási árnyomást gyakorolt az uniós acéliparra.

(92)

A Bizottság indokolatlannak értékeli azt az érvelést, hogy nem követte az ítélkezési gyakorlatot, mivel ebben az ügyben ténylegesen elemezte a nyersanyagárak alakulását a vizsgálati időszakot követő időszakban, ahogy azt a (85) preambulumbekezdés megállapítja. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

4.3.4. Következtetés

(93)

A vizsgálati időszakot követően keletkezett, árral kapcsolatos adatok, illetve bármely egyéb észrevétel hiánya még a kínai importárak 2016 júliusától tartó emelkedése mellett sem érvényteleníti azt a megállapítást, hogy a kínai árak csökkenése károkozás veszélyéhez vezetett. A károkozás veszélyét nem szüntette meg a kínai importárak 2016 júliusa óta tapasztalható emelkedése. A (85) preambulumbekezdésben rögzítettek szerint még ez a megnövekedett árszint sem állítja meg a jelentős mértékű áreróziót, ami miatt fenntarthatatlan helyzetbe kerül az uniós gazdasági ágazat, a magasabb kínai árakat és az uniós gyártók vizsgálati időszak végére jellemző termelési költségeit összevetve. A Bizottság végül arra a következtetésre jutott, hogy az importárak emelkedése átmeneti tendencia lehet, amely valószínűleg megáll a nyersanyagár-emelkedés okainak megszűnésével. A kínai exportáló gyártók agresszív árképzést irányoztak elő az Unió piacán, különösen 2015 második és 2016 első felében. Intézkedések hiányában, és figyelembe véve az acél terén meglévő tetemes kapacitásfelesleget (az érintett terméket is ideértve), a kínai exportáló gyártók fenn tudják tartani agresszív árstratégiájukat, miközben az értékesítési áraikat minimális szintekre csökkentik.

4.4. Készletszint

4.4.1. A vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok aktualizálása

(94)	A készletszintekkel kapcsolatban az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdése megemlítette, hogy a Bizottság nem tulajdonított különösebb jelentőséget ennek a tényezőnek, főleg mert az uniós gyártók megrendelésre teljesítenek, aminek következtében készletüket alacsony szinteken tudják tartani.

(95)	A kínai készleteket illetően a Bizottság annak ellenére ismét nem tudott átfogó adatokat szerezni a vizsgálati időszakot követő időszak alatti készletekről, hogy több ízben kérte a kínai együttműködő gyártókat az adatszolgáltatásra és saját kutatásokat folytatott.

(96)

A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy 40 nagyobb kínai város raktárainak acélkészlete a beszámolók szerint 2016. október végén 8,89 millió tonnára esett vissza a 2016. szeptember végi 9,41 millió tonnáról. Ezenfelül 2016. szeptember végén 80 nagyobb kínai acélmű acélkészlete 13,46 millió tonnát tett ki (17) szemben a 2015. szeptember végi 16,07 millió tonnával.

4.4.2. Érdekelt felek észrevételei az ideiglenes rendelet hatálybalépését és a végső nyilvánosságra hozatalt követően

(97)	Nem érkezett észrevétel érdekelt felektől a készletszintekre vonatkozóan.

4.4.3. Következtetés

(98)	Összefoglalva: a kínai acélkészletek szintjei szinte változatlanok maradtak 2016. június 30-a után az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdésében megállapított szinthez viszonyítva. A Bizottság ezért megerősítette az ideiglenes rendelet (151) preambulumbekezdésében említett ténymegállapítását.

4.5. Egyéb elemek: az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége és beérkező megrendelései az Unióban

4.5.1. A vizsgálati időszakot követően keletkezett adatok aktualizálása

(99)

Amint azt az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdése rögzíti, a beérkező megrendelések alakulása kedvezőtlen volt. Ezenfelül a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy tovább romlott az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 90 %-át képviselő panaszosok jövedelmezősége.

A 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti időszakra vonatkozóan elérhető adatok további jövedelmezőségromlást mutatnak, annak ellenére, hogy a beérkező megrendelések terén (2015-höz viszonyítva) sokkal kedvezőbb tendencia érvényesül:

6. táblázat

A panaszosok jövedelmezőségének és beérkezett megrendeléseinek alakulása

Leírás	2013	2014	2015	2015. április – 2016. március	2015. július – 2016. június
Jövedelmezőség	– 4,86 %	– 1,28 %	– 3 és – 5 % között	– 5 és – 7 % között	– 7 és – 9 % között
Beérkezett megrendelések	16 631 630	16 677 099	15 529 155	15 636 444	15 944 183
Forrás: Eurofer, az utolsó oszlop kivételével az összes hitelesítve.

4.5.2. Az érdekelt felek által a végső nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételek

(100)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége (CISA) azt állította – mivel nőttek a beérkező megrendelések a vizsgálati időszakot követően – hogy az uniós gyártók több megrendelést kaptak, ezért kedvezően alakul az uniós gazdasági ágazat jövője.

(101)

A Bizottság egyetértett, hogy a beérkező megrendelések mértéke kismértékben nőtt, ám egyúttal utalt a panaszosoknak az ugyanabban a táblázatban feltüntetett minden korábbinál nagyobb mértékű veszteségeire. Ebből következően, még ha lehetne is kompenzálni az uniós gyártókat a vizsgálati időszak utáni legutóbbi időszak során, az nem ellensúlyozná az ugyanazon időszakban elszenvedett, drámai mértékben emelkedő veszteségeket.

4.5.3. Következtetés

(102)

Összefoglalva, és egyéb észrevétel hiányában, a Bizottság a panaszosok jövedelmezőségének további romlását állapította meg a legutóbbi időszakot illetően. Ennek megfelelően a Bizottság nem érvénytelenítette azt a megállapítást, hogy a közvetlen kár veszélye fennállt 2015 végén. Ehelyett a jövedelmezőség 2016 teljes első felében jellemző további romlása megerősítette a Bizottság e mutatóval kapcsolatos értékelésének pontosságát.

4.6. A körülmények megváltozásának előreláthatósága és közvetlensége

(103)

Az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdése szerint a „…körülmények olyan megváltozásának, amely azt a helyzetet idézheti elő, hogy a dömping kárt okoz, világosan előreláthatónak és közvetlennek kell lennie”.

(104)

Az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdésében rögzítettek szerint a Bizottság a fenti tényezők mindegyikét elemezte és ellenőrizte a vizsgálati időszakra vonatkozóan. Kiemelendő, hogy a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége fenntarthatatlan szintet (– 10 %) ért el 2015 negyedik negyedévében, amikor a kínai árnyomás a leginkább érezhető volt.

(105)

Emellett a vizsgálati időszakot követő időszak adatai rámutattak, hogy az Unió jövedelmezőségében tapasztalható e negatív tendencia – amely 2015 második felében kezdődött – 2016 első felében is folytatódott.

(106)

A 2016 júliusa és szeptembere közötti időszakra vonatkozóan elérhető adatok vegyes képet mutattak. Miközben a kínai behozatali volumenek csökkentek, a kapacitásfelesleg továbbra is veszélyes szinten maradt. Tekintettel a kínai árak emelkedésére ugyanezen legutóbbi időszakban, még ha egy alternatív lehetőség szerint az uniós gazdasági ágazat termelési költsége a legutóbbi időszakban csökkent volna, továbbra is fennáll, hogy a kínai árak 2016. szeptemberi szintje továbbra is óriási árnyomást gyakorolt az uniós acéliparra. Ebből következik, hogy a vizsgálati időszak vége után a károkozás közvetlen és előrelátható veszélye fenyegette az uniós gazdasági ágazatot.

(107)

A Bizottság ezért megerősítette, hogy a vizsgálati időszak végén egyértelműen a körülmények olyan előrelátható és közvetlen megváltozása következett be, hogy az annak eredményeként kialakuló helyzetben a dömping kárt okozott volna.

4.7. A károkozás veszélyével kapcsolatos következtetések

(108)

Az ideiglenes rendelet (158) preambulumbekezdésében említettek szerint míg az uniós gazdasági ágazatban 2014-ben és 2015 első két negyedévében megindult a fellendülés, 2015 második felében szinte az összes kármutató drasztikus mértékben romlani kezdett. A vizsgálat rámutatott, hogy ez a negatív tendencia – amely 2015 második felében kezdődött – 2016 első felében sem fordult meg. Összefoglalva, az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdése részeként értékelt összes tényező – különösképpen a dömpingelt behozatal jelentős mértékű, tovább csökkenő árak melletti növekedése 2015-ben, a hatalmas kínai kapacitásfelesleg és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének negatív fejleményei – egyazon irányba mutat.

(109)

A 2016 júliusa és szeptembere közötti időszakra vonatkozóan elérhető adatok vegyes képet mutattak. Miközben a kínai behozatali volumenek csökkentek, a kapacitásfelesleg továbbra is veszélyes szinten maradt, és az árak az uniós gazdasági ágazat termelési költségei alatt voltak a közelmúltban tapasztalható emelkedésük ellenére.

(110)

Ezen elemzésre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálati időszak végén egyértelműen előrelátható és közvetlen kár fenyegette az uniós gazdasági ágazatot. Az értékelést nem cáfolták a fent elemzett, vizsgálati időszakot követő fejlemények.

(111)

Ezenfelül a Bizottság elutasította a CISA végső nyilvánosságra hozatal utáni állításait, miszerint a Bizottság értékelése nem volt összhangban az ítélkezési gyakorlattal, megállapítva a következő két lényeges különbséget az ezen ügyben, valamint a 926/2009/EK tanácsi rendelet (18) elfogadásához vezető ügyben követett megközelítése között:

—

egyfelől az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében említettek szerint ebben az ügyben az uniós gazdasági ágazat ugyan sérülékeny volt a vizsgálati időszak végén, de nem olyan mértékben, hogy a figyelembe vett időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte volna;

—	másfelől a Bizottság a lehető legalaposabban elemezte és értékelte a vizsgálati időszakot követő adatokat ebben az ügyben, hogy az ítélkezési gyakorlatban engedélyezett mértékig megerősítse vagy érvénytelenítse ténymegállapításait.

5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(112)

Egy érdekelt fél szerint a vizsgálati időszak alatt Oroszország importált a legnagyobb mennyiséget az Unióba, és a kínai behozatal piaci részesedése – annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban emelkedett – továbbra is nagyon alacsony szinten, azaz mintegy 4 %-on maradt. A végső nyilvánosságra hozatalt követően egy másik érdekelt fél szintén észrevételezte, hogy a kínai behozatal csupán 4 %-os piaci részesedése kizárta az ok-okozati megállapítást.

(113)

Ezekkel az állításokkal az ideiglenes rendelet (177)–(188) preambulumbekezdése már foglalkozott. A piaci részesedéssel kapcsolatban ezenfelül az ideiglenes rendelet (77) preambulumbekezdése megállapította, hogy az Unióba irányuló kínai behozatal teljes piaci részesedése több mint ötszörösére bővült a figyelembe vett időszak alatt.

(114)

A panaszos szerint helyénvaló lenne összesíteni a Kínából érkező dömpingelt behozatal hatásait a jelenleg zajló vizsgálatban érintett öt másik ország dömpingelt behozatalainak hatásaival. A végső nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos újra felvetette ezt a kérdést.

(115)

A Bizottság nem találta lehetségesnek ebben az ügyben, hogy összesítse a dömpingelt behozatalokat a két vizsgálat összevonása révén. Az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében ismertetett koncepcióhoz, miszerint „egyszerre több […] behozatal[…] képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát” az szükséges, hogy több behozatal ugyanannak a vizsgálatnak a tárgyát képezze, vagy hogy a behozatalok vizsgálatára két különböző, de párhuzamosan és ugyanabban vagy egymást többé-kevésbé átfedő vizsgálati időszakban kerüljön sor. Ebben az konkrét esetben a két vizsgálatot különböző vizsgálati időszakokban, mindössze 6 hónap átfedéssel folytatták le.

(116)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (197) és (198) preambulumbekezdésében rögzített következtetéseit.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(117)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (203) preambulumbekezdésében foglalt következtetést a Bizottság megerősítette.

6.2. Az importőrök érdeke

(118)

Az importőrök érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában a Bizottság az ideiglenes rendelet (204) preambulumbekezdésében foglalt következtetést is megerősítette.

6.3. A felhasználók érdeke

(119)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány fél azt állította, hogy nem állna az Unió érdekében dömpingellenes intézkedéseket bevezetni az érintett országgal szemben. Szerintük a dömpingellenes intézkedések ellentétesek lennének a felhasználók érdekeivel, mivel:

a)	versenyellenes hatással járnak;

b)	harmadik országokban gyártott továbbfeldolgozott termékek nagyobb importvolumenéhez vezetnének.

(120)

Az ideiglenes rendelet (205)–(212) preambulumbekezdése már foglalkozott azzal az állítással, miszerint a dömpingellenes intézkedéseknek versenyellenes hatásuk lenne. Azt az állítást pedig, hogy az érintett termékre vonatkozó, dömpingellenes intézkedések harmadik országokban gyártott továbbfeldolgozott termékek nagyobb mennyiségű importjához vezetnének, nem támasztották alá további megalapozott információkkal. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(121)

A vizsgálat során együttműködő olasz felhasználó szerint az ideiglenes rendelet (210) preambulumbekezdésében a dömpingellenes intézkedéseknek a saját haszonkulcsra gyakorolt hatását is fel kellene tüntetni. E tekintetben az olasz felhasználó megemlítette, hogy 22,6 %-os dömpingellenes vámot feltételezve 2,3 százalékponttal csökkenne az adózás előtti nyeresége. A felhasználó arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése jelentősen befolyásolná a saját és még inkább olyan kisebb, független felhasználók jövedelmezőségét, amelyek az érintett termék feldolgozásával foglalkoznak. A Bizottság elismerte, hogy a dömpingellenes vámok kedvezőtlenül fogják befolyásolni az olasz felhasználó jövedelmezőségét. Másfelől azt is megállapította, hogy a felhasználó nem kizárólag a kínai behozatalra van utalva, hanem a vizsgálati időszak alatt uniós gyártóktól, valamint más harmadik országbeli gyártóktól is beszerezte az érintett terméket. Ezen túlmenően, bár jövedelmezősége alacsonyabb, de pozitív tartományban marad.

(122)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos azt állította, hogy ezen olasz felhasználó eredményei a növekedés és nyereségek tekintetében éles ellentétben állnak az uniós gyártókéval, amelyek jelentős veszteségeket szenvedtek el. A Bizottság megállapította, hogy ez az érv nem módosítja a felhasználókra gyakorolt hatást vizsgáló elemzést. Sőt, az uniós gyártók érdekeit már figyelembe vették a 6.1. szakaszban ismertetetteknek megfelelően.

(123)

Végül a Bizottság nem értékelheti az intézkedések bevezetésének más felhasználókra gyakorolt hatását, mivel azok nem működtek együtt a vizsgálat során.

(124)

A fentiek alapján, és egyéb észrevétel hiányában, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (213) preambulumbekezdésében foglalt következtetését.

6.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(125)

Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (214)–(217) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

7. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

7.1. A kár megszüntetéséhez szükséges mérték

(126)

A Bizottság a nyereségcélt ideiglenesen 7 %-ban állapította meg egy OECD tanulmány alapján, amely azt modellezte, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a 2009-es gazdasági és pénzügyi válság által előidézett recesszióból való felépülése miként alakulhatott volna. Az ideiglenes intézkedések bevezetése után és az ideiglenes rendelet (224) preambulumbekezdésében említettek szerint a Bizottság tovább vizsgálta a kérdést: egyfelől a nyilvánosságra hozatalt követően beérkező észrevételek alapján, másfelől a kérdéshez kapcsolódó további információk bekérése és elemzése révén.

(127)

Az ideiglenes és a végső nyilvánosságra hozatalt követően több fél is észrevételt tett a 7 %-os nyereségcéllal kapcsolatban. Az érdekelt felek egyike túlságosan alacsonynak, egy másik pedig túlzott mértékűnek találta.

(128)

Az Eurofer túl alacsonynak találta a 7 %-os nyereségcélt. Egyfelől fenntartotta, hogy a haszonkulcs megállapítása a legmegfelelőbb módon vagy a melegen síkhengerelt termékekkel kapcsolatos korábbi (2000-es) vizsgálatból származó adatok, vagy az acélipar által 2008-ban elért jövedelmezőség figyelembevétele alapján történhet. A 2000-ben elért nyereségek alapján kiszámított nyereségcél értéke 12,9 %, míg a 2008-ban elért nyereségek alapján kiszámított nyereségcélé 14,4 % lenne. Az Eurofer szerint helyénvaló lenne a 2000-ben elért nyereségeket alkalmazni, mivel nem történtek technológiai és pénzügyi változások az Unióban 2000 óta. A 2008-ban elért nyereségek használatára szintén van lehetőség, hiszen a Bizottság 10 éves időtartam vonatkozásában ellenőrizte a jövedelmezőségi adatokat – a pénzügyi válság kezdete előtti évet, azaz a 2008-as esztendőt is beleértve. Az Eurofer hozzáfűzte, hogy a nyereségcélt nem célszerű a gazdasági válsággal vagy az érintett országból érkező dömpingelt behozatallal érintett évek alapján kiszámítani. Másfelől, ha a Bizottság elvetné mindkét megközelítést, az Eurofer szerint aktualizálni kell az OECD 2013-as tanulmányában alátámasztott nyereségcélt a melegen síkhengerelt termékek európai ágazatában lefolytatott vizsgálat időszakának tényleges eredményei alapján. A korrekció ilyenformán észszerűen elfogadható 10 %-os haszonkulcsot eredményezne.

(129)

Az ideiglenes rendelet (220) preambulumbekezdésében említettek szerint a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem észszerű lehetőség a nyereségcélt a 2000-ben elért nyereségekre alapozni. Még az Eurofer azon valószínűtlen feltételezését el is fogadva, hogy az Unióban nem történtek technológiai és pénzügyi változások 2000 óta, az uniós piac mérete bizonyos mértékben mégiscsak megváltozott 2000 óta, hiszen 2000 és 2016 között több tagállammal is bővült. Másfelől az ideiglenes rendelet (222) preambulumbekezdésében kifejtett okokból szintén nem helyénvaló a nyereségcélt a 2008-ban elért nyereségekre alapozni, kiváltképp mert károkozás veszélye esetén jövőre vonatkozó elemzést kell lefolytatni. Végül pedig az Eurofer azon kérése, hogy a nyereségcél 7 %-ról 10 %-ra emelkedjen – amely esetben a nyereségcélt nem a 2000-ben, sem a 2008-ban elért nyereségekre alapozzák – nem volt kellően indokolt.

(130)

A kínai Hebei Iron & Steel Group (19) exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr, a Duferco S.A. szerint a 7 %-os nyereségcél az itt felsorolt okok miatt túlzott, nem megfelelő és nem helyénvaló volt: egyrészről becsült nyereséget tükröz, ami nagyon sok bizonytalanságot rejt, és amelynek paraméterei időközben megváltoztak. Másrészről az említett nyereségcél a teljes uniós acélipar túléléséhez szükséges, nem pedig kifejezetten az érintett termék uniós acélgyártóit érintő jövedelmezőséget mutatja. Harmadrészről pedig, mivel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy 2015-ben dömpingelt formában történt a behozatal, 2012 és 2014 között ezzel szemben nem volt dömping, amely időszak alatt az elért nyereség értéke – 3,3 % (veszteség) és 0,4 % (nyereség) között alakult. Alternatív megközelítésként feltéve, hogy 2012 és 2014 között is dömpingelt formában történt a behozatal; ebben az esetben 2011 lenne az a legutóbbi év, amelynél nincs bizonyíték az érintett termék dömpingelt behozatalára, és amelynek során a nyereségek mértéke átlagosan elérte a 3,11 %-ot. Ezenfelül – a végső nyilvánosságra hozatalt követően –, ugyanezen kínai exportáló gyártó azt állította, hogy ez a megközelítés egyértelműen sérti a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, mivel a dömpingen kívül egyéb tényezőket is figyelembe vett, és inkább az a célja, hogy biztosítsa az uniós acélipar túlélését.

(131)

Egyrészről a Bizottság véleménye szerint az érdekelt fél nem támasztotta alá állításait, miszerint a 7 %-os nyereségcél megállapításához alkalmazott tanulmány alapját képező paraméterek időközben megváltoztak volna.

(132)

Másrészről az érdekelt fél azt is állította, hogy a tanulmány a teljes uniós acélipar túléléséhez szükséges jövedelmezőséget, nem pedig kifejezetten az érintett termék uniós acélgyártóit érintő jövedelmezőséget tükrözi. E tekintetben – az ideiglenes rendelet (223) preambulumbekezdésében már rögzítetteknek megfelelően – más megbízható adat hiányában az acélipar egészére számított ezen adatokat a Bizottság megfeleltette az érintett terméknek, mivel a melegen síkhengerelt acéltermékek a nyersacéltermelés jelentős hányadát teszik ki.

(133)

Harmadrészről nem tűnik helyénvalónak az az észrevétel, amely vagy a 2012 és 2014 közötti időszakból, vagy a 2011-es évből származó jövedelmezőségi adatok használatát javasolja. A nyereségcél az az irányár, amellyel az uniós gazdasági ágazat szokásos versenyfeltételek mellett – dömpingelt behozatal nélkül – észszerűen számolhat. Az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében említettek szerint 2012, 2013 és 2014 nem tekinthető szokásos versenyfeltételekkel jellemezhető évnek az euróövezeti adósságválság következményei, valamint az acél iránti kereslet 2012-ben bekövetkezett visszaesése miatt. Továbbá, mint ahogy arra a hidegen hengerelt termékek esetében fény derült (20), a 2011-es adatok sem tekinthetők megbízhatónak a 2009-es pénzügyi válság hatása miatt, ami még két évvel később is kihatással volt a jövedelmezőségi adatokra.

(134)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a 7 %-os nyereségcél alkalmazása a legmegfelelőbb a károkozás veszélyével kapcsolatos ezen ügyben. Ez a megállapítás összhangban áll a Bíróság azon ítéletével (21), amely szerint a károkozás veszélye fennállásának értékeléséhez – annak természetéből fakadóan – jövőre vonatkozó elemzést kell lefolytatni.

7.2. Végleges intézkedések

7.2.1. Hozzáférés bizalmas adatokhoz

(135)

A kínai exportáló gyártó képviselője azt állította, hogy az ideiglenes nyilvánosságra hozatal során közzétett adatok nem teszik lehetővé számára a dömpingkülönbözettel, az árhatások és a kárkülönbözet kiszámításával kapcsolatos bizottsági ténymegállapítások helyességének és relevanciájának véleményezését, mint ahogy ahhoz sem tud észrevételeket fűzni, hogy az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó bizottsági számítások a mintában szereplő uniós gyártó összértékesítését vették-e figyelembe, vagy csak azokat az értékesítéseket, amelyek a kínai exportáló gyártók termékeivel megegyező terméktípusokat tartalmaztak. Ezzel összefüggésben a kínai exportáló gyártó 2016. november 8-án pontosítást kért. Ezenfelül ugyanezen a napon és a végső nyilvánosságra hozatalt követően hozzáférést kért egyes bizalmas információkhoz. Azt javasolta, hogy e bizalmas információk csak a képviselők számára legyenek elérhetők, vagy alternatív lehetőségként vonják be a meghallgató tisztviselőt.

(136)

A Bizottság szolgálatai 2016. december 8-án azt válaszolták, hogy az áralákínálásra és áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások csak a megegyező terméktípusokat vették figyelembe a kínai exportáló gyártó és az uniós gyártók értékesítési adatainak összehasonlítása céljából. Az uniós gazdasági ágazat által értékesített összehasonlítható terméktípusok volumene az export összvolumenének 62 %-át tette ki. Ebben a tekintetben a szóban forgó exportáló gyártó által az Unióba exportált termékeket meg lehet feleltetni az összehasonlítható uniós termékekkel. A szóban forgó fél képviselője ezen túlmenően tájékoztatást kapott arról, hogy a bizalmas adatokhoz való hozzáférési kérelme nem fogadható el, mivel a Bizottság köteles biztosítani a többi érdekelt fél bizalmas információinak védelmét. Mivel a hatályos jogszabályok szerint nincs más módja annak, hogy biztosítsák a bizalmas információk védelmét, és ezzel egy időben eleget tegyenek a tájékoztatási kérelemnek, a Bizottság szolgálatai felkérték a felet, hogy vegye fel a kapcsolatot a meghallgató tisztviselővel, aki segít a bizalmas információk ellenőrzésében.

(137)

Ezzel összefüggésben, a végső nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos azt az észrevételt tette ebben a tekintetben, hogy a Bizottságnak jogi kötelezettsége megvédeni az érdekelt felek által benyújtott bizalmas adatokat. Ezért a Bizottság elutasította azt, hogy eltekintsen az alaprendelet 19. cikke értelmében vett bizalmas információk védelmétől.

(138)

A hatályos uniós jog szerint, az ítélkezési gyakorlat értelmezésének megfelelően, jogilag csak az adatközlő beleegyezésével vagy uniós bíróságok előtt zajló peres eljárások esetén lehetséges érdekelt felek által szolgáltatott bizalmas adatokhoz hozzáférést biztosítani bármely harmadik fél számára. Az egyetlen alternatíva az Európai Bizottság elnökének a meghallgató tisztviselő egyes kereskedelmi eljárásokban ellátandó feladatairól és megbízatásáról szóló 2012. február 29-i határozatának (22) 15. cikkében előírt ellenőrzési mechanizmus. 2017. február 7-én sor került egy, a meghallgató tisztviselő jelenlétében lefolytatott meghallgatásra, és a felek megvitatták a bizalmas adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jogi keretet.

7.2.2. További pontosítások iránti kérelem a végső nyilvánosságra hozatalt követően

(139)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően ugyanennek a kínai exportáló gyártónak a jogi képviselőjét először 2017. január 12-én hallgatták meg a kért pontosítások részletes megvitatása érdekében. A találkozót követően a jogi képviselő írásbeli beadványában még aznap megismételte kérelmét, hogy tájékoztatást kapjon a kárkülönbözettel kapcsolatos számításról, „hogy megértse az állítólag létező árhatások természetét és mértékét”.

(140)

2017. január 18-án a Bizottság szolgálatai külön levélben küldték meg az összes olyan pontosítást, amelyet ezen exportáló gyártó jogi képviselője kért, olyan részletességgel, amellyel nem sértették meg az alaprendelet szerinti jogi kötelezettségüket a bizalmas információk védelmét illetően. Ezenfelül a Bizottság megállapította, hogy a kínai exportáló gyártó és az uniós gyártók által értékesített érintett termék tíz típusa 100 %-ban megegyezik. Sőt, a tíz terméktípus közül mindössze egy képviselte a teljes uniós értékesítési volumenek 75 %-át a vizsgálati időszakban.

7.2.3. Az ún. importőri árkülönbözet figyelembevétele az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó különbözetek kiszámítása során

(141)

Az ideiglenes és végső nyilvánosságra hozatalt követően az egyik kínai exportáló gyártó kifogásolta azt a módszert, amellyel a Bizottság kiszámította a kárkülönbözetet. Ezen érdekelt fél szerint a kínai értékesítési árakat az ún. importőri árkülönbözettel – ideértve a vámkezelési, anyagmozgatási, finanszírozási költségeket, az SGA-költségeket, valamint a nyereséget – kell korrigálni (5 %-os mértékben). Az importőr raktári ára ekként hasonló költségelemeket tartalmazna, mint az uniós gazdasági ágazat megfeleltethető gyártelepi eladási ára. Az érdekelt fél továbbá azt is állította, hogy a Bizottság csupán a kirakodási árral számolt (az SGA és a nyereség szerinti korrekció alkalmazása nélkül), ami alapján nem lehet megfelelő összehasonlítást végezni a kínai exportáló gyártók és az uniós gyártók árait illetően az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozóan. Az érdekelt fél azért, hogy alátámassza érveit, két, több mint 20 éve kelt ideiglenes rendeletre hivatkozott. A kínai exportáló gyártó azt is állította, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az uniós határon lévő exportárra hatással lehet az exportőr és az importőr kapcsolata. Ilyenformán a Bizottság végső soron a kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárakat alapként használná az uniós gazdasági ágazat gyártelepi áraival való összehasonlításhoz.

(142)

A Bizottság a következő okokból elutasította ezt az állítást: a kárkülönbözet kiszámításának célja annak meghatározása, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárításához elegendő lenne-e a (dömpingkülönbözeten alapulónál) alacsonyabb vámmértéknek a dömpingelt behozatal exportárára történő kivetése. Ezen értékelést a szóban forgó behozatalok uniós határparitáson számított exportárára kell alapozni, mert az tekinthető az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árával összehasonlítható szintűnek. Az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozóan a kínai exportáló gyártók és uniós gyártók adatainak összehasonlítására alkalmazott bizottsági módszertan ezzel szemben mind az exportáló, mind az uniós gyártók számára egyenlő bánásmódot biztosít: a Bizottság úgy vélte, hogy az alákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámítására vonatkozó adott importár meghatározását nem befolyásolhatja az, hogy kapcsolatban álló vagy független uniós gazdasági szereplőknek történik-e a kivitel. E célból azt az árat kell figyelembe venni, amelyen az érintett terméket értékesítik az Unióba és nem azt az árat, amelyen a behozott anyagokat újraértékesítik az importáló gyártók az Unióban. A Bizottság ezenfelül e rendelet (144) preambulumbekezdésére hivatkozik. A Bizottság ezért ezt a megközelítést helyénvalónak ítélte meg.

7.2.4. Az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének mutatis mutandis alkalmazása

(143)

A panaszos szerint a Bizottságnak az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint kell meghatároznia a kapcsolatban álló importőrök útján lebonyolított értékesítések exportárait a kárkülönbözet kiszámításával összefüggően. Ugyanez az érdekelt fél azt is megjegyezte, hogy a hidegen hengerelt termékek esetével ellentétben a Bizottság az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban nem erősítette meg kifejezetten e módszertan használatát.

(144)

A Bizottság megerősítette, hogy a kárkülönbözet kiszámításának célja annak meghatározása, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárításához elegendő-e a (dömpingkülönbözeten alapulónál) alacsonyabb vámmértéknek a dömpingelt behozatal exportárára történő kivetése. Ezen értékelést a szóban forgó behozatalok uniós határparitáson számított exportárára kell alapozni, mert az tekinthető az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árával összehasonlítható szintűnek. A kapcsolatban álló importőrök útján történő exportértékesítések esetében az exportár képzése az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint megfelelően kiigazított, az első független vásárlónak felszámolt viszonteladói ár alapján történik. Mivel az exportár a kárkülönbözet kiszámításának elengedhetetlen eleme, és mivel az alaprendelet e rendelkezése az egyetlen olyan rendelkezés, amely útmutatóul szolgál az exportár képzéséhez, indokolt e rendelkezés mutatis mutandis alkalmazása.

(145)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a CISA azt állította, hogy meglepi, hogy a Bizottság mutatis mutandis alkalmazza az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdését. Azt is állította, hogy az ilyen alkalmazás sérti az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdését, és nyilvánvaló mérlegelési hibából fakad. Továbbá azt is kifejtette, hogy a mintában szereplő kínai exportáló gyártók legalább egyike kapcsolatban álló importőrökön keresztül végzi exporttevékenységét, és hogy ebből következően az exportáló gyártóra kivetett végleges dömpingellenes vám túl magas lenne.

(146)

A Bizottság egyrészről ismételten hangsúlyozta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése az alaprendelet egyetlen olyan rendelkezése, amely iránymutatást nyújt az exportár kialakításához. Alkalmazása ezért indokolt a kárkülönbözet kiszámításának keretét illetően. Másrészről az állításokkal ellentétben a Bizottság gyakorlata a közelmúltbéli esetekben az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének következetes (23) alkalmazása volt – mutatis mutandis – a kárkülönbözet kiszámításának kerete tekintetében. Harmadrészről a kárkülönbözet kiszámításának célja nem annak felmérése, hogy a kapcsolatban álló importőrök értékesítései milyen mértékben okoznak kárt az uniós gyártóknak, hanem hogy a kínai exportáló gyártótól származó kivitel káros hatást gyakorol-e az alákínálás és az áron aluli értékesítés révén az uniós gyártók áraira. E célból azt az árat kell figyelembe venni, amelyen az érintett terméket értékesítik az Unióba és nem azt az árat, amelyen a behozott anyagokat újraértékesítik az importáló gyártók az Unióban. Összefoglalva: a Bizottság megerősítette, hogy ezt a módszertant alkalmazta a kapcsolatban álló importőrök útján történő exportértékesítések árainak meghatározása során.

7.2.5. A kárkülönbözet kiszámításához alkalmazandó időszak károkozás veszélye esetén

(147)

A panaszos bírálta, hogy a Bizottság ideiglenesen jelentős kárra vonatkozó standard megközelítést alkalmazott azáltal, hogy a teljes vizsgálati időszak alatt (azaz 2015-ben) a kárkülönbözet-átlagot használta. Állítása szerint ez helytelen megközelítés, mivel a károkozás veszélye különbözetének a veszélyt kell tükröznie, és amikor az később, a vizsgálati időszak alatt realizálódik, a kárkülönbözetnek a veszély konkrét hatását kell jeleznie. Annak érdekében, hogy hatékonyan megszüntesse a károkozás veszélyének hatását, a Bizottságnak a vizsgálati időszak azon szakaszait kell áttekintenie, amelyekben a károkozás veszélye materializálódni kezdett. Ezzel összefüggően a panaszos utalt arra, hogy a károkozás veszélye 2015 második felétől kezdte el befolyásolni az Unió acéliparát. Ennélfogva a Bizottságnak csak 2015 második felét kell figyelembe vennie az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó különbözetek kiszámítása során. A panaszos azt is megemlítette, hogy a károkozás veszélyével kapcsolatos ügyekben az a cél, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen hatékonyan és megelőző jelleggel fellépnie, mielőtt a károkozás veszélye kárként materializálódik. Ha a Bizottság nem hajlana arra, hogy megváltoztassa a kárkülönbözettel (azaz a károkozás veszélyének különbözetével) kapcsolatos számítási módszerét, az ágazatoknak tovább kellene várniuk, amíg egy teljes év jelentős kárát el nem szenvednék, hogy védelmet kérjenek a dömpingelt behozatallal szemben annak érdekében, hogy a Bizottság reális kárkülönbözettel számoljon. Az ilyen magatartás a munkahelyek és az ágazati tevékenységek rovására menne az uniós piacon, egyúttal veszélyeztetné a károkozás veszélyével összefüggő panaszok céljait.

(148)

A panaszos érveinek részletes vizsgálata alapján a Bizottság emlékeztetett, hogy ideiglenesen azt állapította meg, hogy egyértelműen a körülmények olyan előrelátható és közvetlen megváltozása következett be a vizsgálati időszak végén, hogy az annak eredményeként létrejövő helyzetben a dömping kárt fog okozni. E tekintetben a Bizottság többek között az ideiglenes rendelet (157), (159) és (198) preambulumbekezdésére hivatkozott, amelyben utalt arra, hogy: „míg az uniós gazdasági ágazatban 2014-ben és 2015 első két negyedévében megindult a fellendülés, 2015 második felében szinte az összes kármutató drasztikus mértékben romlani kezdett. A vizsgálat rámutatott, hogy ez a negatív tendencia – amely 2015 második felében kezdődött – 2016 első felében sem fordult meg.” Az ideiglenes rendelet (163) preambulumbekezdésében továbbá kimondta, hogy „tekintettel az időbeli egybeesésre egyfelől a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti állandó növekedése, másfelől az uniós gazdasági ágazat piacvesztése és az árerózió között, amelyek különösen 2015 második felétől kezdve további veszteségeket okoztak, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingelt behozatal negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére”.

(149)

Másrészről ami az ügy érdemi részét illeti, a Bizottság megállapította az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdésében rögzítetteknek megfelelően, hogy a negatív tendencia 2015 második felében kezdődött, és a vizsgálati időszak végén egyértelműen a körülmények olyan előrelátható és közvetlen megváltozásához vezetett, hogy az annak eredményeként létrejövő helyzetben a dömping kárt fog okozni, ha nem hoznak intézkedést. Mindez összhangban van az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdésében említett bizottsági megállapítással, miszerint „az uniós gyártók 2014-ben és a 2015-ös év első felében már képesek voltak valamelyest javítani helyzetükön”. Következésképpen 2015 második fele inkább tükrözi a károkozás veszélyének tényleges hatását az uniós gazdasági ágazatra nézve, amely hatás ki kell küszöbölni.

(150)

Harmadrészről a Bíróság megállapította, hogy a vizsgálati időszakot követő időszak adatainak elemzése kifejezetten megfelelő egy olyan vizsgálatban, amelynek célja megállapítani, fennáll-e a károkozás veszélye, amihez annak természetéből fakadóan jövőre vonatkozó elemzést kell lefolytatni. A Bizottság szerint 2015 második fele megfelelőbbnek tűnik e követelmény teljesítéséhez, mivel az közelebb van a jövőbeli fejleményekhez, mint a vizsgálati időszak egésze.

(151)

Negyedrészről a teljes vizsgálati időszakon alapuló számítás – függetlenül attól, voltak-e jelei a negatív trendeknek – veszélyeztetné a károkozás veszélyével összefüggő ügyek azon célját, hogy lehetőség legyen hatékonyan és megelőző jelleggel fellépni, mielőtt a károkozás veszélye kárként materializálódik.

(152)

A fent részletezett okokból a Bizottság elfogadta azt a megközelítést, hogy a kárkülönbözetek kiszámításának ebben a konkrét esetben 2015 második felén, nem pedig a teljes vizsgálati időszakon kell alapulnia.

(153)

Következésképpen a Bizottság kiegészítő adatokat kért az együttműködő gyártóktól. A Bizottság kiegészítő adatokat kapott a termelési költségekről (terméktípusonként) a mintában szereplő uniós gyártók tekintetében, amely adatokat később ellenőrzött. Az ellenőrzések kizárólag a benyújtott, de korábbi kérelem tárgyát nem képező kiegészítő adatokat vették számba, és biztosították, hogy az adatok, amelyekre végül a Bizottság ténymegállapításait alapozta, megbízhatóak legyenek.

(154)

mivel az együttműködés szintje igen magasnak bizonyult, a Kínára vonatkozó, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó végleges kárkülönbözetet a Bizottság a mintában szereplő három exportáló gyártó/vállalatcsoport átlaga szerint állapította meg. A Kínára vonatkozó, nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó végleges kárkülönbözetet a Bizottság a három együttműködő vállalat/vállalatcsoport legmagasabb különbözetének szintjén állapította meg.

(155)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően a CISA elmondta, hogy a teljes vizsgálati időszak szolgált alapul az uniós gazdasági ágazat célegységárának kiszámításához, miközben a vizsgálati időszak csupán 6 hónapját vették figyelembe a Shagang csoporthoz tartozó kínai exportáló gyártók uniós szabad forgalmát érintő értékesítési egységárak kiszámításához. A CISA ebből kifolyólag arra kérte a Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló adatokon alapuló mindkét elemet számolja újra ugyanarra az időszakra vonatkozóan.

(156)

Az elemzést követően ezt az észrevételt helyénvalónak találták. A Bizottság ezért újraszámította az uniós gazdasági ágazat célegységárát a Shagang csoporthoz tartozó kínai exportáló gyártókra vonatkozóan, ugyanazon időszak (2015 második fele) termelésiköltség-adatait használva, mint ami alapján az összes kínai exportáló gyártó uniós szabad forgalmát érintő értékesítési egységárakat kiszámította.

(157)

A számítás ismételt elvégzésével a Shagang csoporthoz tartozó vállalatokra vonatkozó kárkülönbözetek mértéke 36,6 %-ról 35,9 %-ra csökkent.

(158)

A Bizottság ezenfelül felülvizsgálta a kárkülönbözetek előzetes számításait két másik kínai exportáló gyártóra vonatkozóan. Míg a Hebei csoportra vonatkozó előzetes kalkuláció helyesnek bizonyult, a Bengang Steel Plates Co., Ltd. előzetes számításának felülvizsgálata a következő elírásokat tárta fel:

—	egy terméktípust tévesen zártak ki az előzetes számításból. Ennek eredményeként a felülvizsgált számítás tartalmazta ezt a terméktípust, mivel azt mind az uniós gyártók, mind a Bengang Steel Plates Co., Ltd. értékesítette,

—	az uniós gazdasági ágazat adatai közül néhány értéket téves hivatkozással láttak el a számítási táblázatban.

A fent említettek eredményeképpen az e kínai exportáló gyártóra vonatkozó kárkülönbözet (25,5 % helyett) 28,1 %-ra emelkedett.

(159)

Az uniós gazdasági ágazat célegységárának felülvizsgált számításáról 2017. január 16-án a Shagang csoportot és a Bengang Steel Plates Co., Ltd.-t egyaránt tájékoztatták. Mivel a Bizottság 2016. december 22-i végső nyilvánosságra hozatalához képest egyetlen elem, az uniós gazdasági ágazat irányára változott, mindkét érdekelt felet arra kérték, hogy 2017. január 18-ig tegyék meg észrevételeiket ezekre a további korlátozott nyilvánosságra hozatalokra vonatkozóan. Nem érkezett észrevétel a megadott határidőig.

(160)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően az egyik kínai exportáló gyártó szintén azt állította, hogy nem győzték meg azok az indokok, miszerint a kizárólag a 2015 második felét érintő adatok használata pontosabban tükrözi a károkozás veszélyének hatását. Azt is állította, hogy egy adott (bármilyen időszak) szelektív használata a kárkülönbözet kiszámítása céljából logikátlanná tenné és torzítaná a dömping és a kárkülönbözetek „alacsonyabb vám szabály” céljából történő összehasonlítását, és magasabb különbözeteket eredményezne, mint amennyit egész 2015-re vonatkozóan használtak volna. Ebből kifolyólag arra kérte a Bizottságot, hogy a dömpingkülönbözetek kiszámításához hasonlóan a kárkülönbözet kiszámítására is 12 hónapos időszakot alkalmazzon. Ugyanilyen észrevételek érkeztek az olasz felhasználótól, aki hozzátette, hogy a vizsgálati időszak egy részére vonatkozó információk szelektív használata ebben az esetben nem eredményezi a kár elhárításához szükséges mérték objektív értékelését.

(161)

Hasonló észrevétel érkezett a CISA-tól és két kínai exportáló gyártótól, akik mindketten azt állították, hogy a hat hónapos időszak megválasztása sérti a jogbiztonságot és a bizalomvédelem elvét. Ebben a tekintetben amíg a másik kínai exportáló gyártó elsősorban azt állította, hogy az adathalmaz csupán hat hónapos időszakra történő korlátozása nem nyújt az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése szerinti egyértelmű bizonyítékokat, a CISA az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.1. pontjára hivatkozott, amely szerint „a dömping és a kár vizsgálata a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra” és az ítélkezési gyakorlatra terjed ki.

(162)

Ezen túlmenően egy kínai exportáló gyártó azt is megemlítette, hogy a Bizottság a fennálló gyakorlata szerint tartózkodik attól, hogy a vizsgálati időszak kizárólag egy adott szakaszára vonatkozó adatokat használjon fel, és az ebben az esetben alkalmazott módszertan nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Dömpingellenes Bizottságának ajánlásával, miszerint: „az adatgyűjtési időszaknak... magában kell foglalnia a dömpingvizsgálathoz kapcsolódó teljes adatgyűjtési időszakot”.

(163)

A Bizottság az alábbiak alapján elutasította ezeket az állításokat. Egyfelől a dömping és a károkozás meghatározása vizsgálati időszakon, valamint az alaprendelet releváns rendelkezéseivel összhangban megállapított, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben említett figyelembe vett időszakon alapul. Másfelől az alaprendelet egyetlen konkrét módszert sem határoz meg a kárkülönbözet kiszámítására vonatkozóan a kisebb vám alkalmazásának szabálya tekintetében. Ezenfelül azon időszak meghatározására vonatkozóan sem ír elő konkrét kritériumokat, amelynek során a kárkülönbözet számítására vonatkozó paramétereket értékelik. Ebben az esetben a Bizottság úgy vélte, hogy a kiválasztott időszak tükrözi az ügy sajátosságait, és a jövőre vonatkozó elemzéssel összefüggően helyénvaló. Sőt, a Bizottság az objektív értékelés érdekében ugyanazt a hat hónapos időszakot vette figyelembe a kárkülönbözet tekintetében az exportár és az irányár összehasonlításához.

(164)

A (135)–(163) preambulumbekezdésben említett szempontokat figyelembe véve, és bármely észrevétel hiányában a Bizottság újraszámolta a végleges kárkülönbözeteket a 2015 második felére vonatkozó adatok alapján. A végleges különbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők. Továbbá itt szerepelnek a végleges vámtételek.

7. táblázat

Végleges különbözetek és vámtételek

Kínai exportáló gyártók	Végleges dömpingkülönbözet	Végleges kárkülönbözet	Végleges vámtétel
Bengang Steel Plates Co., Ltd.	97,3 %	28,1 %	28,1 %
Hesteel Group Co., Ltd.	95,5 %	18,1 %	18,1 %
Jiangsu Shagang Group	106,9 %	35,9 %	35,9 %
Egyéb együttműködő vállalatok	100,5 %	27,3 %	27,3 %
Minden más vállalat	106,9 %	35,9 %	35,9 %

(165)

A fent említett kárkülönbözeteket a végső nyilvánosságra hozatal után egy exportáló gyártótól érkezett észrevételeket követően – indokolt esetben – lefelé, a számjegy legközelebbi tizedére kerekítették.

(166)

Az e rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámokat a jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) ennélfogva kizárólag az érintett termék érintett országból érkező, és a vállalatok – ilyen módon az említett konkrét jogalanyok – által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. Azok az importált érintett termékek, amelyeket az e rendelet rendelkező részében külön nem említett egyéb vállalatok gyártanak – ideértve a külön említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogalanyokat is – nem részesülnek e vámok előnyeiből, ezekre a „minden más vállalatra” alkalmazandó vám vonatkozik.

(167)

A vállalatspecifikus egyedi dömpingellenes vámok alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően benyújtott kérelmeket) a Bizottsághoz (*1) kell intézni, mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Szükség esetén e rendelet az egyedi vámtételekben részesülő vállalkozások listájának aktualizálásával megfelelően módosítható.

(168)

A „Hebei Iron & Steel Group Co., Ltd”„Hesteel Group Co., Ltd.-re” módosította nevét a vizsgálat során. A vele kapcsolatban álló vállalatok közül néhány szintén megváltoztatta nevét. A Bizottság tudomásul vette a névváltozásokat, és az 1. cikk (2) bekezdését azoknak megfelelően módosította.

(169)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes intézkedések szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben egyedi intézkedések szükségesek. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása, amely megfelel az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó vám vonatkozik.

7.3. Az ideiglenes vámok elengedése

(170)

A végső nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem szedheti be véglegesen az alaprendelet 10. cikke (2) bekezdése szerinti ideiglenes vámokat, hacsak be nem bizonyosodik, hogy az ideiglenes intézkedések hiányában jelentős kár keletkezett volna a végleges intézkedések elfogadását megelőzően.

(171)

Az ezen üggyel kapcsolatos ténymegállapításokat figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy – az alaprendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerint – az ideiglenes rendelet által bevezetett, az ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket el kell engedni.

(172)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki egyes, a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült, tekercsben vagy nem tekercsben lévő (a „méretre vágott” termékeket és a „keskeny szalagot” is beleértve), melegen hengerelt, de tovább nem megmunkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek behozatalára.

Az érintett termék nem foglalja magában:

—	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékeket,

—	a szerszámacélból és gyorsacélból készült termékeket,

—	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékeket, valamint

—	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékeket.

Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191090), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben leírt, és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés nélkül, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország	Vállalat	Végleges vámtétel	TARIC-kiegészítő kód
Kína	Bengang Steel Plates Co., Ltd.	28,1 %	C157
	Handan Iron & Steel Group Han-Bao Co., Ltd.	18,1 %	C158
	Hesteel Co., Ltd. Tangshan Branch (24)	18,1 %	C159
	Hesteel Co., Ltd. Chengde Branch (25)	18,1 %	C160
	Zhangjiagang Hongchang Plate Co., Ltd.	35,9 %	C161
	Zhangjiagang GTA Plate Co., Ltd.	35,9 %	C162
	Az I. mellékletben felsorolt más együttműködő vállalatok	27,3 %	Lásd a mellékletet
	Minden más vállalat	35,9 %	C999

(3) A (2) bekezdésben említett vállalatok számára meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (volumen) melegen síkhengerelt acélterméket a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a(z) (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a „minden más vállalat” tekintetében érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

(5) Amennyiben a Kínai Népköztársaság bármely új exportáló gyártója elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy:

1.	2015. január 1. és 2015. december 31. között (a vizsgálati időszakban) nem exportálta az Unióba az (1) bekezdésben leírt terméket;

2.	nem áll kapcsolatban egyetlen olyan kínai népköztársaságbeli exportőrrel vagy gyártóval sem, amelyre kiterjed az e rendelettel bevezetett dömpingellenes vámok hatálya;

3.	az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportálására,

a (2) bekezdés módosítható úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszik a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, amely exportáló gyártóra így a 27,3 %-os súlyozott átlagos vámot nem meghaladó egyedi vámtétel alkalmazandó.

2. cikk

Az (EU) 2016/181 bizottsági végrehajtási rendelet (26) alapján ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen elengedik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. április 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Bizottság (EU) 2016/1778 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 272., 2016.10.7., 33. o.).

(3) HL C 58., 2016.2.13., 9. o.

(4) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindításáról (HL C 172., 2016.5.13., 29. o.).

(5) Értesítés a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 246., 2016.7.7., 7. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2016/865 végrehajtási rendelete (2016. május 31.) az (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelet által a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, kismértékben módosított alumíniumfóliák behozatala révén történő esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba vételének elrendeléséről (HL L 144., 2016.6.1., 35. o.).

(7) A közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó eljárások, Európai Bizottság, Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes korrózióálló acélok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 459., 2016.12.9., 17. o.).

(8) HL L 23., 2016.1.29., 16. o.

(9) HL L 210., 2016.8.4., 1. o.

(10) A Bizottság (EU) 2016/1329 végrehajtási rendelete (2016. július 29.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 210., 2016.8.4., 27. o.).

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak, Brüsszel, 2016.3.16., COM(2016) 155 final, Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában.

(12) A kapacitással kapcsolatos adatok forrása: OECD [OECD, DSTI/SU/SC(2016)6/Final, 2016. szeptember 5., Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóság, Aktualizált acélgyártási adatok és keretjavaslat a kapacitás-ellenőrzés fokozása céljából (Updated steelmaking capacity figures and a proposed framework for enhancing capacity monitoring activity), Melléklet, 7. és az azt követő oldal.]

(13) A termeléssel kapcsolatos adatok forrása: Acélipari Világszövetség: Acélstatisztikai évkönyv, 2015 (Steel Statistical Yearbook 2015) [Acélipari Világszövetség: Acélstatisztikai évkönyv, 2016, 1. sz. táblázat az 1–2. oldalon és 13. sz. táblázat a 35. oldalon, http://www.worldsteel.org/statistics/statistics-archive/yearbook-archive.html].

(14) Az OECD acélbizottságának 2016. szeptember 8–9-i jelentése: Aktualizált acélgyártási adatok és keretjavaslat a kapacitás-ellenőrzés előmozdítása céljából (Updated steelmaking capacity figures and a proposed framework for enhancing capacity monitoring activity).

(15) Richard Lu, 2016. július 15., the downside Chinese steel demand scenario: gory details (A csökkenő kínai acélkereslet forgatókönyve: részletes statisztika) http://www.crugroup.com/about-cru/cruinsight/The_downside_Chinese_steel_demand_scenario_gory_details

(16) http://www.businessinsider.com.au/is-it-a-bird-a-plane-no-its-the-coking-coal-price-2016-10

https://www.bloomberg.com/news/articles/2016-09-23/goldman-says-higher-coking-coal-prices-are-here-to-stay

(17) Részlet az Acélipari Világszövetség kínai acéliparról szóló aktualizált havi jelentéséből, 2016. október.

(18) A Tanács 926/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 262., 2009.10.6., 19. o.).

(19) A (168) preambulumbekezdésben említettek szerint a „Hebei Iron & Steel Group” exportáló gyártók csoportja „Hesteel Group Co., Ltd.-re” módosította nevét a vizsgálat során. A vele kapcsolatban álló vállalatok szintén megváltoztatták nevüket. A Bizottság tudomásul vette a névváltozásokat, és az 1. cikk (2) bekezdését azoknak megfelelően módosította.

(20) HL L 210., 2016.8.4., 1. o.

(21) A Bíróság 2016. április 7-i, C-186/14 ügyben hozott ítéletének 72. pontja, amely megerősíti a Törvényszék 2014. január 29-i, Hubei Xinyegang Steel Co. Ltd kontra az Európai Unió Tanácsa, T-528/09 ügyben hozott ítéletének 71. pontját.

(22) HL L 107., 2012.4.19., 5. o.

(23) A következő ügyek például használhatók hivatkozási alapként:

—	A Tanács (EU) 217/2013 végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 69., 2013.3.13., 11. o.).

—

A Bizottság (EU) 2015/1953 végrehajtási rendelete (2015. október 29.) a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 284., 2015.10.30., 109. o.).

(*1) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, B-1049 Brussels, Belgium (Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, H. Igazgatóság, 1049 Brüsszel, Belgium).

(24) Korábban: „Hebei Iron & Steel Co., Ltd. Tangshan Branch”.

(25) Korábban: „Hebei Iron & Steel Co., Ltd. Chengde Branch”.

(26) A Bizottság (EU) 2016/181 végrehajtási rendelete (2016. február 10.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 37., 2016.2.12., 1. o.).

MELLÉKLET

Ország	Név	TARIC-kiegészítő kód
Kínai Népköztársaság	Angang Steel Company Limited	C150
	Inner Mongolia Baotou Steel Union Co., Ltd.	C151
	Jiangyin Xingcheng Special Steel Works Co., Ltd.	C147
	Shanxi Taigang Stainless Steel Co., Ltd.	C163
	Shougang Jingtang United Iron & Steel Co., Ltd	C164
	Maanshan Iron & Steel Co., Ltd	C165
	Rizhao Steel Wire Co., Ltd.	C166
	Rizhao Baohua New Material Co., Ltd.	C167
	Tangshan Yanshan Iron and Steel Co., Ltd.	C168
	Wuhan Iron & Steel Co., Ltd.	C156

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 92

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. április 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/640 végrehajtási rendelete (2017. március 23.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Novac afumat din Țara Bârsei [OFJ])	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/641 rendelete (2017. április 3.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók által a VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, nagyszemű vörösdurbincsra irányuló halászat ideiglenes tilalmáról	3
	*	A Bizottság (EU) 2017/642 rendelete (2017. április 3.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, kormos marlinra irányuló halászat ideiglenes tilalmáról	5
	*	A Bizottság (EU) 2017/643 rendelete (2017. április 3.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon folytatott, fehér marlinra irányuló halászat ideiglenes tilalmáról	7
	*	A Bizottság (EU) 2017/644 rendelete (2017. április 5.) az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról és az 589/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	9
	*	A Bizottság (EU) 2017/645 rendelete (2017. április 5.) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló 152/2009/EK bizottsági rendelet lett nyelvű változatának helyesbítéséről ( 1 )	35
	*	A Bizottság (EU) 2017/646 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves záróelszámolás végrehajtása, valamint a szabályszerűségi záróelszámolás végrehajtása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/378 végrehajtási rendelet módosításáról	36
	*	A Bizottság (EU) 2017/647 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a lengyelországi sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedéseknek egyes, 2016. augusztus 1. és november 30. között levágott kocák és egyéb sertések tekintetében történő elfogadásáról	41
	*	A Bizottság (EU) 2017/648 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a Kínai Népköztársaságból származó okoumé rétegelt lemez behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	48
	*	A Bizottság (EU) 2017/649 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről	68
		A Bizottság (EU) 2017/650 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	97
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2017/651 határozata (2017. április 3.) a Régiók Bizottságának a Holland Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről	99
	*	A Bizottság (EU) 2017/652 határozata (2017. március 29.) a Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért elnevezésű javasolt polgári kezdeményezésről (az értesítés a C(2017) 2200. számú dokumentummal történt)	100

Szám	04/TQ2285
Tagállam	Franciaország
Állomány	SBR/678-
Faj	Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)
Övezet	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei
A tilalom bevezetésének időpontja	2017.2.16.

Szám	05/TQ127
Tagállam	Spanyolország
Állomány	BUM/ATLANT
Faj	Kormos marlin (Makaira nigricans)
Övezet	Atlanti-óceán
A tilalom bevezetésének időpontja	2017.1.1.

Szám	06/TQ127
Tagállam	Spanyolország
Állomány	WHM/ATLANT
Faj	Fehér marlin (Tetrapturus albidus)
Övezet	Atlanti-óceán
A tilalom bevezetésének időpontja	2017.1.1.

	Az irányítási és kontrollrendszerek kulcsfontosságú követelményei	Érintett szervek/hatóságok	Alkalmazási kör
1.	A feladatkörök megfelelő leírása és szétválasztása, valamint megfelelő jelentéstételi és monitoringrendszerek, amennyiben a felelős hatóság egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Belső környezet
2.	A projektek megfelelő kiválasztása	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
3.	Megfelelő tájékoztatás a kedvezményezettek, potenciális kedvezményezettek és a közvélemény számára	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Belső tájékoztatás és kommunikáció
4.	Megfelelő ellenőrzések	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
5.	Hatékony rendszerek és eljárások a kiadásokra és ellenőrzésekre vonatkozó valamennyi dokumentum tárolásához, amely által biztosítható a megfelelő auditnyomvonal	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
6.	Az elszámolást, a pénzügyi adatokra és a mutatókra vonatkozó adatok tárolását és továbbítását, a monitoringot és a jelentéstételt szolgáló megbízható számítógépes rendszerek	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek/Belső tájékoztatás és kommunikáció
7.	A szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és korrekciójára szolgáló eljárások, köztük arányos csalás elleni intézkedések hatékony végrehajtása	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
8.	Az éves elszámolások, a vezetői nyilatkozatok és a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett ellenőrzések éves összefoglalójának kidolgozásához szükséges megfelelő eljárások	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
9.	A visszafizettetendő, visszafizettetett, valamint törölt összegekre vonatkozó megfelelő és teljes elszámolása	Felelős hatóság/Felhatalmazott hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
10.	A feladatkörök megfelelő leírása és szétválasztása, a felelős hatóság működési függetlensége és megfelelő rendszer annak biztosítására, hogy bármely más ellenőrzéseket végző szervezet rendelkezzen a szükséges működési függetlenséggel, és figyelembe vegye a nemzetközileg elfogadott auditstandardokat	Ellenőrző hatóság	Belső környezet
11.	Megfelelő rendszerauditok	Ellenőrző hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
12.	A kiadások megfelelő auditálása	Ellenőrző hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
13.	Az elszámolások megfelelő auditálása	Ellenőrző hatóság	Ellenőrzési tevékenységek
14.	Megfelelő eljárások megbízható auditvélemények és auditjelentések elkészítéséhez	Ellenőrző hatóság	Ellenőrzési tevékenységek

1. kategória	Jól működik. Semmilyen vagy csak kisebb javításra van szükség
2. kategória	Működik. Egyes területeken szükség van javításra
3. kategória	Részben működik. Jelentős javulásra van szükség
4. kategória	Lényegében nem működik

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	350,6
	MA	112,2
	SN	284,4
	TN	214,0
	TR	112,4
	ZZ	214,7
0707 00 05	TR	155,6
0707 00 05	ZZ	155,6
0709 93 10	MA	53,1
	TR	148,4
	ZZ	100,8
0805 10 22 , 0805 10 24 , 0805 10 28	EG	54,9
	IL	78,6
	MA	48,3
	TN	55,5
	TR	75,1
	ZZ	62,5
0805 50 10	TR	74,4
0805 50 10	ZZ	74,4
0808 10 80	BR	110,7
	CL	108,0
	CN	161,4
	US	133,8
	ZA	111,7
	ZZ	125,1
0808 30 90	AR	121,6
	CL	154,7
	CN	90,2
	ZA	127,9
	ZZ	123,6


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.