ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 87

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. március 31.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2017/566 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának a rendellenes kereskedési feltételek megakadályozása érdekében való meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

84

 

*

A Bizottság (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

90

 

*

A Bizottság (EU) 2017/568 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 24.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi eszközök szabályozott piacon való kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

117

 

*

A Bizottság (EU) 2017/569 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 24.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi eszközök kereskedésének felfüggesztésére és beszüntetésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

122

 

*

A Bizottság (EU) 2017/570 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 26.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedés ideiglenes leállításának bejelentésével összefüggésben a likviditás tekintetében lényeges piac meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

124

 

*

A Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

126

 

*

A Bizottság (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

142

 

*

A Bizottság (EU) 2017/573 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 6.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályai és díjstruktúrái tisztességességének és megkülönböztetésmentességének biztosítását célzó követelményekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

145

 

*

A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

148

 

*

A Bizottság (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a végrehajtási helyszínek által az ügyletek végrehajtásának minőségére vonatkozóan közzéteendő adatokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

152

 

*

A Bizottság (EU) 2017/576 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 8.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a végrehajtási helyszínek azonosításához és a végrehajtás minőségéhez kapcsolódó információk befektetési vállalkozások általi éves nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

166

 

*

A Bizottság (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 13.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a volumenkorlátozási mechanizmusra, továbbá az átláthatósági és egyéb számítások céljából történő információszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

174

 

*

A Bizottság (EU) 2017/578 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 13.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az árjegyzési megállapodásokkal és rendszerekkel kapcsolatos követelmények meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

183

 

*

A Bizottság (EU) 2017/579 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 13.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtő származtatott ügyletekre, valamint a szabályok és kötelezettségek megkerülésének megakadályozására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

189

 

*

A Bizottság (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 24.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

193

 

*

A Bizottság (EU) 2017/581 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 24.) a 600/2014/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedési helyszínek és a központi szerződő felek tekintetében az elszámoláshoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

212

 

*

A Bizottság (EU) 2017/582 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 29.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozott piacon kereskedett származtatott termékekre vonatkozó elszámolási kötelezettség és az elszámolásra történő befogadás ütemezésének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

224

 

*

A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

229

 

*

A Bizottság (EU) 2017/584 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínekre vonatkozó szervezeti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

350

 

*

A Bizottság (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatok adatstandardjaira és -formátumaira, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az illetékes hatóságok által kialakítandó mechanizmusokkal kapcsolatban szükséges technikai intézkedésekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

368

 

*

A Bizottság (EU) 2017/586 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az illetékes hatóságok között a felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködés során folytatott információcserére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

382

 

*

A Bizottság (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

387

 

*

A Bizottság (EU) 2017/588 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényekre, letéti igazolásokra és a tőzsdei kereskedésben részt vevő alapokra vonatkozó árlépésköz-rendszereket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

411

 

*

A Bizottság (EU) 2017/589 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 19.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozások szervezeti követelményeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

417

 

*

A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

449

 

*

A Bizottság (EU) 2017/591 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. december 1.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pozíciólimitek árualapú származtatott termékekre való alkalmazását meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

479

 

*

A Bizottság (EU) 2017/592 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. december 1.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a főtevékenységhez képest kiegészítő tevékenységnek minősülő tevékenységre vonatkozó kritériumokat megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

492

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve (2016. április 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

500

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. április 25.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv (1) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére, 4. cikke (1) bekezdése 2. pontjának második albekezdésére, 4. cikke (2) bekezdésére, 16. cikke (12) bekezdésére, 23. cikke (4) bekezdésére, 24. cikke (13) bekezdésére, 25 cikke (8) bekezdésére, 27. cikke (9) bekezdésére, 28. cikke (3) bekezdésére, 30. cikke (5) bekezdésére, 31. cikke (4) bekezdésére, 32. cikke (4) bekezdésére, 33. cikke (8) bekezdésére, 52. cikke (4) bekezdésére, 54. cikke (4) bekezdésére, 58. cikke (6) bekezdésére, 64. cikke (7) bekezdésére, 65. cikke (7) bekezdésére és 79. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/65/EU irányelv megállapítja az Unió pénzügyi piacaira vonatkozó szabályozási rendszer keretét, amely rendszer azt szabályozza, hogy a befektetési vállalkozások milyen működési feltételekkel végezhetnek befektetési szolgáltatásokat és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket; szabályozza továbbá az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelményeket; a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekre vonatkozó jelentési követelményeket; a pozíciólimiteket és a pozíciókezelési kontrollmechanizmusokat az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan; a pénzügyi eszközökkel bonyolított ügyletekre vonatkozó átláthatósági követelményeket.

(2)

A 2014/65/EU irányelv felhatalmazza a Bizottságot, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Fontos szempont, hogy az engedélyekkel, a folyamatos működéssel, a piac átláthatóságával és integritásával kapcsolatos részletes kiegészítő szabályok, amelyek elválaszthatatlanul összefüggenek a 2014/65/EU irányelv által meghatározott szolgáltatások és tevékenységek vállalásával és folytatásával, az új követelmények hatékonyan működése érdekében a 2014/65/EU irányelvvel egy időben váljanak alkalmazandóvá. A koherencia biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a kötelezettségek betartására kötelezett személyek és a befektetők átfogó képet és egyszerű hozzáférést kapjanak a rendelkezésekhez, célszerű felvenni a fenti szabályokkal kapcsolatos felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a jelen rendeletbe.

(3)

Meg kell határozni továbbá azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos szerződéseket milyen körülmények között kell természetben kiegyenlíteni a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontjában meghatározott hatálykorlátozás alkalmazása céljából. A mentésség hatályának korlátozása és a joghézag elkerülése érdekében szükség van arra, hogy az ilyen szerződések előírják, hogy mind az eladó, mind a vevő arányos intézkedéseket tegyen az alapul szolgáló áruk a szerződés lejáratakor történő szállítására vagy fogadására. A villamos energia és a gáz területén az átvitelirendszer-irányítóval kötött kiegyenlítő megállapodásokban rejlő joghézagok elkerülése érdekében az ilyen kiegyenlítő megállapodásokat kizárólag akkor lehet arányos intézkedésnek tekinteni, ha a felek kötelezettséget vállalnak a villamos energia vagy a gáz természetben történő szállítására. A szerződésekben világos kötelezettségeket kell meghatározni azokra a természetben történő szállításokra vonatkozóan, amelyeket nem lehet ellentételezni, de el kell ismerni, hogy az operatív nettósításnak az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) vagy a nemzeti jogban meghatározott formái nem tekinthetők ellentételezésnek. A természetben kiegyenlítendő szerződések teljesítését többféle módszerrel lehetővé kell tenni, de minden módszernek biztosítania kell az alapul szolgáló áruhoz vagy annak egy adott mennyiségéhez fűződő tulajdonjog jellegű jog átruházását.

(4)

Annak tisztázásához, hogy egy nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatos szerződést mikor kell természetben kiegyenlíteni, meg kell határozni, hogy mikor állnak fenn bizonyos körülmények, például vis maior vagy jóhiszemű teljesítési akadály, amelyek miatt nem kell módosítani a szerződések természetben kiegyenlítendő jellegét. Szintén tisztázásra szorul, hogy az olaj és szén származtatott energiatermékek hogyan értelmezendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 6. pontjának alkalmazása céljából. Ebben a kontextusban a palaolajra kötött szerződések nem értelmezhetők szénre vonatkozó származtatott energiaügyletnek.

(5)

Egy származtatott ügylet csak akkor minősül a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 7. pontja szerinti pénzügyi eszköznek, ha árura vonatkozik, és megfelel az annak meghatározására szolgáló kritériumoknak, hogy egy ügylet egyéb származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkezőnek és nem üzleti célúnak minősül-e. Idetartoznak a szabványosított és a kereskedési helyszíneken kötött ügyletek, vagy az ezekkel egyenértékű olyan ügyletek, amelyeknek minden feltétele azonos a kereskedési helyszíneken kötött ügyletekkel. Ebben az esetben ezen ügyletek feltételei szintén úgy értelmezendők, hogy magukban foglalják az olyan rendelkezéseket is, mint például a termék minősége vagy a szállítási hely.

(6)

A 2014/65/EU irányelv C. szakaszának 10. pontjában meghatározott mögöttes változókkal kapcsolatos ügyletek definícióinak világossá tétele érdekében a szerződésekben meg kell adni a feltételekkel és a mögöttes változókkal kapcsolatos kritériumokat. Az aktuáriusi statisztikáknak az alaptermékek listájára történő felvételét nem lehet úgy értelmezni, hogy az említett ügyletek köre magában foglalja a biztosítást és a viszontbiztosítást.

(7)

A 2014/65/EU irányelv meghatározza az Unió pénzügyi piacainak szabályozási rendszeréhez szükséges általános keretet, és az I. melléklet C. szakaszában felsorolja az érintett pénzügyi eszközöket. A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontja devizára vonatkozó pénzügyi eszközöket is tartalmaz, amelyek ezért ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(8)

A 2014/65/EU irányelv egységes alkalmazása érdekében pontosítani kell a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában található, devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletekre vonatkozó meghatározásokat, és pontosítani kell, hogy a devizákkal kapcsolatos azonnali ügyletek nem minősülnek egyéb származtatott eszközöknek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 4. pontjának alkalmazása céljából.

(9)

Az azonnali ügylet elszámolási időszakát a legtöbb fő devizában általában úgy tekintik, hogy 2 nap vagy annál kevesebb, de ahol nem ez a piaci gyakorlat, rendelkezni kell arról, hogy az elszámolás a szokásos piaci gyakorlat szerint történjen. Ilyen esetekben a természetbeni kiegyenlítés során nem szükséges papírpénzt alkalmazni, elektronikus elszámolás is megfelelő.

(10)

A devizaügyletek kifizetés teljesítéséhez is használhatók; ezeket nem kell pénzügyi eszközöknek tekinteni, amennyiben nem kereskednek velük kereskedési helyszínen. Ezért helyénvaló azonnali ügyleteknek tekinteni azokat a devizaügyleteket, amelyeket pénzügyi eszközök ellenértékének kifizetésére használnak, és az ügylet elszámolási időszaka meghaladja a 2 kereskedési napot, de nem éri el az 5 kereskedési napot. Azokat a devizaügyleteket is célszerű fizetési módnak tekinteni, amelyeket azzal a céllal kötnek, hogy biztosítsák az áruk, szolgáltatások és reálbefektetések kifizetését. Ennek eredményeképpen a pénzügyi eszközök definíciójából kimaradnak azok a devizaügyletek, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalkozások kötnek, amelyek devizában kapják meg exportált azonosítható javak és szolgáltatások ellenértékét, és olyan nem pénzügyi vállalkozások, amelyek devizában teljesítenek kifizetéseket bizonyos javak és szolgáltatások importja esetében.

(11)

A kifizetések nettósítása elengedhetetlen a devizaelszámolási rendszerek hatékony és eredményes működéséhez, ezért a devizaügyletek azonnali ügyletnek történő minősítésének nem feltétele, hogy minden egyes azonnali devizaügyletet önállóan számoljanak el.

(12)

A teljesítéssel nem járó határidős ügyletek a korábban megállapított árfolyam és a lejáratkor ténylegesen érvényes azonnali árfolyam közötti különbözetre vonatkozó szerződések, ezért nem tekintendők azonnali ügyleteknek, az elszámolási időszakuktól függetlenül.

(13)

Az egyik deviza másik devizára történő átváltásáról szóló szerződéseket az adott devizák közvetlen és feltétel nélküli átváltására vonatkozónak kell tekinteni. Több átváltást tartalmazó szerződés esetében minden átváltást külön műveletnek kell tekinteni. A devizaopció vagy deviza-csereügylet azonban nem tekinthető deviza eladására vagy átváltására vonatkozó szerződésnek, ezért nem minősülhet sem azonnali ügyletnek, sem fizetési módnak, függetlenül a swap vagy az opció futamidejétől, és attól, hogy kereskedési helyszínen kereskednek-e vele vagy sem.

(14)

A pénzügyi eszközökről a széles nyilvánosságnak adott tanácsadás nem tekinthető személyre szóló ajánlásnak a „befektetési tanácsadás” 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározása alkalmazásában. Tekintettel azon közvetítők növekvő számára, akik információs csatornákon keresztül adnak személyre szóló ajánlásokat, egyértelművé kell tenni, hogy egy – akár kizárólagosan – információs csatornán, például interneten keresztül kiadott ajánlás személyre szóló ajánlásnak minősülhet. Ezért az olyan eljárások, ahol például elektronikus levelezés útján adnak személyre szóló ajánlásokat egy konkrét személynek, nem pedig a széles nyilvánosságnak címezik az információt, befektetési tanácsadásnak minősülhetnek.

(15)

A 2014/65/EU irányelv alkalmazásában a pénzügyi eszközök típusáról adott általános tájékoztatás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Ha azonban egy befektetési vállalkozás általános tanácsokat ad egy ügyfélnek egy olyan pénzügyi eszköz típusáról, amelyet az ügyfél számára megfelelőnek, vagy az ügyfél körülményeinek figyelembe vételén alapulónak mutat be, és ez a tanács valójában nem megfelelő az ügyfél számára, vagy nem a körülményei figyelembe vételén alapul, a vállalkozás valószínűleg a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (1) vagy (3) bekezdésével ellentétesen jár el. Így az a vállalkozás, amely ilyen tanácsot ad az ügyfélnek, valószínűleg a 24. cikk (1) bekezdésének előírásaival ellentétesen jár el, mely szerint becsületesen, tisztességesen és hivatászerűen kell eljárni, az ügyfél legjobb érdekei szerint. Hasonlóképp vagy esetlegesen az ilyen tanács valószínűleg megszegi a 24. cikk (3) bekezdésének azon követelményét, hogy a befektetési vállalkozás által ügyfeleihez eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(16)

A befektetési szolgáltatás nyújtásának vagy befektetési tevékenység végrehajtásának a befektetési vállalkozás által végrehajtott előkészületi tevékenységei a szolgáltatás vagy tevékenység szerves részét képezőnek tekintendők. Idetartozik például a befektetési vállalkozás által a befektetési tanácsadás vagy más befektetési szolgáltatás vagy tevékenyég nyújtása során vagy azt megelőzően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek nyújtott általános tanácsadás.

(17)

Egy pénzügyi eszközre vagy egy pénzügyi eszköztípusra vonatkozó ügylettel kapcsolatos általános ajánlás a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakasza 5. pontja értelmében kiegészítő szolgáltatásnak minősül, következésképp a 2014/65/EU irányelv és védelmei alkalmazandók rá.

(18)

A rendszeres internalizálók fogalommeghatározásának objektív és hatékony alkalmazása érdekében az Unióban a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében pontosabban meg kell határozni a vonatkozó előzetes limiteket azzal kapcsolatban, hogy mi minősül gyakori, rendszeres és jelentős tőzsdén kívüli kereskedésnek. Az előzetes limiteket megfelelő szintre kell beállítani annak érdekében, hogy az olyan mértékű tőzsdén kívüli kereskedelem, amely lényegesen befolyásolja az árak alakulását, a rendelkezések hatálya alá tartozzon, miközben az olyan csekély mértékű tőzsdén kívüli kereskedelem, amelyhez aránytalan lenne előírni a rendszeres internalizálókra vonatkozó követelmények teljesítését, kimaradjon abból.

(19)

A 2014/65/EU irányelv értelmében nem megengedhető, hogy a rendszeres internalizáló lényegében ugyanúgy hozza össze a vásárolni és eladni szándékozó harmadik feleket, mint a kereskedési helyszín. A rendszeres internalizáló nem működtethet olyan belső párosító rendszert, amely multilaterális alapon hajtja végre az ügyfelek megbízásait, mivel ez olyan tevékenység, amely multilaterális kereskedési rendszerként (a továbbiakban: MTF) való engedélyezést igényel. Ebben az összefüggésben a belső párosító rendszer olyan rendszer, amely párosítja az ügyfelek megbízásait, aminek eredményeképpen a befektetési vállalkozás rendszeresen, nem pedig alkalmilag bonyolít saját kitettség nélküli ügyletpárosítás szerinti tranzakciókat.

(20)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint az egységes alkalmazás biztosításához, kiegészítő rendelkezéseket kell meghatározni az algoritmikus kereskedés, a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika és a közvetlen elektronikus hozzáférés tekintetében. Az automatizált kereskedésben különféle technikai módszereket alkalmaznak. Feltétlenül tisztázni kell, hogy hogyan kell besorolni ezeket a mechanizmusokat az algoritmikus kereskedés és a közvetlen elektronikus hozzáférés fogalommeghatározása tekintetében. A közvetlen elektronikus hozzáférésen alapuló kereskedési folyamatok nem zárják ki kölcsönösen egymást az algoritmikus kereskedéssel vagy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikákat tartalmazó alszegmenssel. Ennélfogva egy közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkező személy kereskedése szintén megfelelhet a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát is magában foglaló algoritmikus kereskedés definíciójának.

(21)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja értelmében az algoritmikus kereskedésnek olyan mechanizmusokat kell tartalmaznia, amelyekben a rendszer nemcsak azokat a kereskedési helyszíneket állapítja meg, amelyeken a megbízásokat be kell nyújtani, hanem a kereskedési folyamatok bármely fázisában döntéseket hoz, ideértve a megbízások kezdeményezésének, generálásának, irányításának vagy végrehajtásának fázisát. Ezért tisztázni kell, hogy az algoritmikus kereskedés, amely emberi beavatkozás nélkül vagy korlátozott emberi beavatkozással folytatott kereskedést foglal magában, nemcsak a megbízások automatikus generálására, hanem a megbízás-végrehajtó folyamatok automatikus optimalizálására is kiterjed.

(22)

Az algoritmikus kereskedésnek magában kell foglalnia az okos megbízástovábbítókat (a továbbiakban: SOR-ok) olyan esetekben, amikor az ilyen eszközök olyan algoritmusok segítségével optimalizálják a megbízások végrehajtási folyamatait, amelyek a megbízás benyújtási helyszínén kívül a megbízás egyéb paramétereit is meghatározzák. Az algoritmikus kereskedés nem foglalhatja magában az automata megbízástovábbítókat (AOR), amelyek – bár algoritmusokat használnak – csak azokat a kereskedési helyszíneket határozzák meg, ahol a megbízásokat be kell nyújtani, és nem módosítják a megbízás egyéb paramétereit.

(23)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja szerinti nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, amely az algoritmikus kereskedés egy részhalmaza, pontosabban meg kell határozni a megbízásokra, árajánlatokra vagy azok módosítására vagy törlésére vonatkozó magas napi üzenetforgalom szintjét meghatározó kritériumok megadásával. Az üzenetforgalomra alapuló abszolút mennyiségi küszöbök használata jogbiztonságot ad azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalkozások és az illetékes hatóságok számára, hogy értékeljék a vállalkozások egyéni kereskedési aktivitását. A küszöbök szintjének és hatályának elég tágnak kell lennie ahhoz, hogy lefedje a nagy sebességű kereskedési technikának minősülő kereskedést, mind egyes eszközök, mind több eszköz vonatkozásában.

(24)

Mivel a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika használata alapvetően a likvid eszközök esetében jellemző, csak olyan eszközök vehetők figyelembe a magas napi üzenetforgalom számításában, amelyeknek van likvid piacuk. Tekintettel arra is, hogy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika az algoritmikus kereskedés egy részhalmazát képezi, a 2014/65/EU irányelv 17. cikke (4) bekezdésének kritériumait teljesítő kereskedést szolgáló üzeneteket figyelembe kell venni a napi üzenetforgalom számításában. Annak érdekében, hogy a kereskedési tevékenységek közül csak a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikák kerüljenek rögzítésre – tekintettel az ilyen kereskedés a 2014/65/EU irányelv (61) preambulumbekezdésében megállapított jellemzőire, különösen arra, hogy az ilyen kereskedést jellemzően olyan kereskedők végzik, akik saját tőkéjükkel kereskednek, hogy olyan hagyományosabb kereskedési stratégiákat valósítsanak meg kifinomult technológia használatával, amilyen az árjegyzés vagy az arbitrázs –, csak saját számlára történő kereskedési célokból és nem a megbízások fogadásának és küldésének vagy a megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásának céljából beadott üzeneteket kell figyelembe venni a magas napi üzenetforgalom kiszámításában. A saját számlára történő kereskedésre támaszkodó technikákon kívüli technikákon keresztül beadott üzeneteket azonban figyelembe kell venni a magas napi üzenetforgalom kiszámításánál, amennyiben egészét tekintve és minden körülményt figyelembe véve a technika végrehajtása oly módon strukturált, hogy általa el lehessen kerülni a saját számlán történő végrehajtást, például az azonos csoporthoz tartozó szervezetek közötti megbízások küldése révén. Annak meghatározása során, hogy mi minősül magas napi üzenetforgalomnak, a tevékenység mögött álló tényleges ügyfél kilétének figyelembevétele érdekében a magas napi üzenetforgalom kiszámításánál nem vehetők figyelembe a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosítók ügyfeleitől származó üzenetek.

(25)

A közvetlen elektronikus hozzáférés definícióját pontosítani kell. A közvetlen elektronikus hozzáférés fogalommeghatározása nem tartalmazhat semmi más tevékenységet a közvetlen piaci hozzáférés és a szponzorált hozzáférés mellett. Ezért meg kell különböztetni azokat a megoldásokat, amelyeknél az ügyfelek megbízásait a kereskedési helyszín tagjai vagy résztvevői – például online brókercégek – közvetítik elektronikus eszközökkel, és azokat a megoldásokat, amelyekben az ügyfelek közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkeznek a kereskedési helyszínhez.

(26)

Megbízásközvetítés esetén a megbízások benyújtói nem képesek elegendő mértékben befolyásolni a piaci hozzáférési mechanizmus paramétereit, ezért nem tartozhatnak a közvetlen elektronikus hozzáférés hatályába. Azok a megoldások tehát, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy elektronikus formában küldjék át a megbízásokat egy befektetési vállalkozásnak, például online brókercégeknek, nem tekintendők közvetlen elektronikus hozzáférésnek, amennyiben az ügyfeleknek nem áll módjukban meghatározni a megbízás bevitelére szolgáló másodperc tört részét és ezen az időkereten belül a megbízások élettartamát.

(27)

Az olyan megoldásokat, amelyekben egy kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének az ügyfele, ideértve az OTF-ek közvetlen ügyfeleinek az ügyfeleit is, olyan megbízás-végrehajtási folyamatokat optimalizáló mechanizmusokon keresztül nyújtja be a megbízásait, amelyek a megbízás paramétereit – azon a helyszínen kívül, ahol a megbízást be kell nyújtani – a szolgáltató, és nem az ügyfél infrastruktúrájába beágyazott okos megbízástovábbítók segítségével határozzák meg, ki kell zárni a közvetlen elektronikus hozzáférés hatálya alól, mivel a szolgáltató ügyfele nem tudja befolyásolni a megbízás benyújtásának az időpontját és a megbízás élettartamát. Az okos megbízástovábbítók alkalmazása esetén tehát a közvetlen elektronikus hozzáférés jellege attól függ, hogy az okos megbízástovábbító az ügyfelek rendszereibe ágyazódik-e, vagy pedig a szolgáltatóéba.

(28)

A szakmai alapon befektetési és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, illetve az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelményeket szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak összhangban kell lenniük a 2014/65/EU irányelv céljával. A szabályoknak magas szintű integritást, hozzáértést és megalapozottságot kell biztosítaniuk a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacokat, MTF-eket vagy OTF-eket működtető jogalanyok között, és azokat egységesen kell alkalmazni.

(29)

Az ilyen szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végző befektetési vállalkozások számára konkrét szervezeti követelményeket és eljárásokat kell meghatározni. Szigorú eljárásokat kell bevezetni a megfelelés (compliance), a kockázatkezelés, a panaszok kezelése, a személyes ügyletek, a kiszervezés, valamint az összeférhetetlenség azonosítása, kezelése és feltárása tekintetében.

(30)

A szervezeti követelményeket és a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó feltételeket szabályrendszer formájában kell megfogalmazni, amely biztosítja a 2014/65/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazását. Erre azért van szükség, hogy biztosítsák a befektetési vállalkozások azonos feltételekkel történő és egyenlő hozzáférését az Uniós minden piacához, és hogy megszüntessék a befektetési szolgáltatások területén a határokon átnyúló tevékenységeket akadályozó, az engedélyezési eljárásokkal összefüggő tényezőket.

(31)

A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve befektetési tevékenységek végzésének működési feltételeit szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak a rendszer mögött húzódó célt kell tükrözniük. A befektetési vállalkozás és az ügyfél kapcsolatát szabályozó egyértelmű szabványok és követelmények bevezetésével kell biztosítaniuk a befektetők egységes védelmének magas szintjét. Ugyanakkor az ügyfélvédelem és különösen a befektetők információval való ellátása vagy a tőlük kért információk kapcsán figyelembe kell venni az érintett ügyfél vagy potenciális ügyfél lakossági vagy szakmai jellegét.

(32)

A 2014/65/EU irányelv különböző rendelkezései egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a befektetési vállalkozásokra összehangolt szervezeti követelményeket és működési feltételeket kell megállapítani.

(33)

A befektetési vállalkozások mérete, struktúrája és üzletmenetének jellege jelentősen eltérhet. A szabályozási rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a sokféleséghez, ugyanakkor minden vállalkozást érintő, alapvető szabályozási követelményeket kell megállapítania. A szabályozott jogalanyoknak meg kell felelniük a magas szintű kötelezettségeknek, és egyedi jellegükhöz és körülményeikhez illő intézkedéseket kell kidolgozniuk és elfogadniuk.

(34)

A 2014/65/EU irányelv által biztosított mentesség összehangolt és szigorú végrehajtása érdekében helyénvaló közös kritériumokat megállapítani annak értékelésére, hogy a befektetési szolgáltatást egy adott személy eseti alapon nyújtja-e egy szakmai tevékenység keretében. A mentesség csak akkor érvényes, ha a befektetési szolgáltatás valódi kapcsolattal rendelkezik a szakmai tevékenység fő területével, és annak alá van rendelve.

(35)

A 2014/65/EU irányelvben megállapított szervezeti követelmények nem sérthetik a nemzeti jogban a befektetési vállalkozások alkalmazottainak illetékes hatóságok vagy vállalkozások által történő regisztrálására vagy felügyeletére létrehozott rendszereket.

(36)

A befektetési vállalkozások számára megfelelő kockázatkezelési politika létrehozását, végrehajtását és fenntartását előíró rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatok közé tartoznak a kritikus jelentőségű vagy fontos funkciók kiszervezésével kapcsolatos kockázatok. E kockázatok közé tartoznak a vállalkozás és a szolgáltató kapcsolatával összefüggő kockázatok, valamint az abból eredő potenciális kockázatok, hogy több befektetési vállalkozás vagy egyéb szabályozott jogalany kiszervezett funkcióit korlátozott számú szolgáltató végzi.

(37)

Az a tény, hogy a kockázatkezelési és megfelelési funkciót egyazon személy látja el, nem feltétlenül akadályozza az egyes funkciók független működését. A kis méretű befektetési vállalkozások esetében aránytalan lehet az a feltétel, hogy a megfelelési funkcióban részt vevő személy nem vehet egyidejűleg részt a felügyelt funkciók teljesítésében is, illetve hogy az ilyen személyek díjazásának meghatározási módszere nem veszélyeztetheti az objektivitásukat. Nagyobb vállalkozások esetében ugyanakkor csak kivételes körülmények között lenne aránytalan.

(38)

A befektetők védelme és a befektetési vállalkozások által vállalt kötelezettségek betartásának erősítése érdekében az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy kifejezésre juttassák a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenségüket. Az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek panaszait egy panaszkezelő funkció segítségével hatékonyan és függetlenül kell kezelni. Az arányosság elvével összhangban ezt a funkciót a megfelelési funkció is betöltheti.

(39)

A befektetési vállalkozásoknak az ügyfelekkel és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban információkat kell gyűjteniük és megőrizniük. Amikor ennek a kötelezettségnek a teljesítése személyes adatok gyűjtését és feldolgozását is magában foglalja, tiszteletben kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó, a személyes adatoknak a jelen rendelet alkalmazása során történő feldolgozását szabályozó 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti jogot. A személyes adatoknak a jelen rendelet alkalmazása során az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által történő feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) vonatkozik.

(40)

Be kell vezetni a javadalmazás fogalmának meghatározását, hogy hatékonyan és következetesen lehessen alkalmazni az összeférhetetlenséggel és az üzletvitellel kapcsolatos követelményeket a javadalmazás terén, és ennek magában kell foglalnia mindenféle pénzügyi és nem pénzügyi juttatást vagy kifizetést, amelyet a vállalkozások közvetlen vagy közvetett módon nyújtanak a releváns személyeknek az ügyfeleknek nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások során, így például készpénzt, részvényeket, opciókat, hitelek elengedését elbocsátáskor, nyugdíj-hozzájárulásokat, harmadik felek által történő javadalmazást, például nyereségrészesedési modelleket, fizetésemelést vagy előléptetést, egészségbiztosítást, árengedményeket vagy speciális engedményeket, nagyvonalú költségtérítéseket vagy egzotikus helyeken tartott szemináriumokat.

(41)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek, a befektetési vállalkozásoknak minden olyan személy tekintetében ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk a javadalmazási irányelveket, aki befolyásolhatja a nyújtott szolgáltatást vagy a vállalkozás magatartását, ideértve a front-office dolgozókat, az értékesítőket vagy egyéb olyan munkatársakat, akik közvetett módon vesznek részt a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásában. A javadalmazási szabályoknak ki kell terjedniük az értékesítési dolgozókat felügyelő személyekre, például azokra a közvetlen feletteseikre, akiknek érdekében állhat nyomást gyakorolni az értékesítőkre, vagy azokra a pénzügyi elemzőkre, akiknek az anyagait az értékesítési munkatársak felhasználhatják arra, hogy rávegyék az ügyfeleket bizonyos befektetési döntésekre, vagy a panaszok kezelésével vagy a termékek tervezésével és fejlesztésével foglalkozó munkatársakra is. A releváns személyek körébe a függő ügynököknek is bele kell tartozniuk. A függő ügynökök javadalmazásának meghatározásakor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a függő ügynökök speciális státuszát, valamint a vonatkozó nemzeti sajátosságokat. A vállalkozások javadalmazási politikáiban és gyakorlataiban azonban ilyen esetekben is meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyekkel értékelni lehet a releváns személyek teljesítményét, ideértve azon minőségi kritériumokat is, amelyek arra ösztönzik az érintett személyeket, hogy az ügyfelek legjobb érdekei szerint járjanak el.

(42)

Amennyiben egy személy nevében, az általa adott előzetes utasításoknak megfelelően egymást követő személyes ügyleteket hajtanak végre, a személyes ügyletekre vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók külön-külön az egyes ügyletekre, feltéve hogy az utasítások változatlanul érvényben maradnak. A kötelezettségek nem alkalmazandók az utasítások megszüntetésére vagy visszavonására sem, amennyiben a korábban az utasításoknak megfelelően beszerzett pénzügyi eszközökön nem az utasítások megszüntetésével vagy visszavonásával egyidejűleg adnak túl. A kötelezettségek ugyanakkor alkalmazandók, ha a személyes ügyletre vagy az egymást követő személyes ügyletek megkezdésére egyazon személy nevében kerül sor, és az utasításokat megváltoztatták vagy új utasítást adtak ki.

(43)

Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások kiszervezhetik ezeket a funkciókat, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(44)

A befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek vagy kritikus és fontos funkciók kiszervezése a befektetési vállalkozás engedélyezési feltételeiben bekövetkező, a 2014/65/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdése szerinti lényeges változásnak minősülhet. Amennyiben ilyen kiszervezési megállapodások létrehozására azután kerül sor, hogy a befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv II. címe I. fejezete rendelkezéseinek megfelelően engedélyt kapott, a megállapodásokról ezen irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(45)

Az összeférhetetlenség előidézőjének tekintendő körülmények azokat az eseteket jelentik, amikor a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz kapcsolódó bizonyos személyek vagy a vállalkozás csoportjának érdekei és a vállalkozás ügyfél felé fennálló kötelezettsége között összeférhetetlenség tapasztalható; vagy ha kettő vagy több olyan ügyfél érdeke összeférhetetlen, akik mindegyike felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn. Nem elég, hogy a vállalkozás előnyhöz juthat, ha emellett nem áll egy ügyfél valószínűsíthető hátránya, vagy hogy egy ügyfél, aki felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn, előnyhöz juthat vagy veszteséget kerülhet el, ha emellett nem áll egy másik ügyfél valószínűsíthető vesztesége.

(46)

Az összeférhetetlenséget csak akkor kell szabályozni, ha a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást befektetési vállalkozás nyújtja. Ebből a szempontból nem számít a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél státusa – vagyis hogy lakossági, szakmai vagy elfogadható partner-e.

(47)

Amikor a befektetési vállalkozás teljesíti azt a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségét, hogy összeférhetetlenségi politikát dolgoz ki az összeférhetetlenségnek minősülő vagy ahhoz vezető körülmények felismerése érdekében, különleges figyelmet kell fordítania a következő tevékenységekre: befektetéssel kapcsolatos kutatás és tanácsadás, saját számlás kereskedés, portfoliókezelés és vállalati pénzügyek, beleértve az értékpapír-kibocsátás során történő jegyzést és eladást, valamint az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos tanácsadást is. Különösen indokolt a különleges figyelem, ha a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy e tevékenységek közül kettőt vagy többet végez.

(48)

A befektetési vállalkozásoknak átfogó összeférhetetlenségi politika segítségével kell azonosítaniuk és megelőzniük vagy kezelniük a különböző üzleti tevékenységükhöz vagy csoportjuk tevékenységeihez kapcsolódó összeférhetetlenségeket. Miközben a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdése előírja a konkrét összeférhetetlenségekre vonatkozó tájékoztatást, ehhez az intézkedéshez csak végső esetben lehet folyamodni, amikor a befektetési vállalkozás által az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal biztosítsák az ügyfél érdekeit fenyegető kockázatok megelőzését. A túlzott mértékben a tájékoztatásra történő hagyatkozás annak megfelelő átgondolása nélkül, hogy hogyan lehetne a konfliktust megelőzni vagy kezelni, nem engedhető meg. Az összeférhetetlenségekre vonatkozóan a befektetési vállalkozás által tett tájékoztatás nem mentesíti a vállalkozást azon kötelezettség alól, hogy fenntartsa és működtesse a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében előírt hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat.

(49)

A vállalkozásoknak mindig teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkében meghatározott, ösztönzőkre vonatkozó szabályokat, többek között az elhelyezési szolgáltatások nyújtása során. Különösen a befektetési ügyfeleknek kibocsátott pénzügyi eszközöket elhelyező befektetési vállalkozások által felvett díjaknak kell teljesíteniük ezeket a rendelkezéseket, és a „laddering” és „spinning” gyakorlatokat visszaélésnek kell tekinteni.

(50)

Indokolt, hogy a befektetéssel kapcsolatos kutatás az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) (piaci visszaélés) ajánlásként megfogalmazott információtípus alkategóriája legyen.

(51)

A befektetési vállalkozás által a befektetéssel kapcsolatos kutatásként elővezetett anyag előállításából és terjesztéséből következő összeférhetetlenség kezelésére elfogadott intézkedéseknek és megoldásoknak meg kell védeniük a pénzügyi elemzők és az általuk készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás objektivitását és függetlenségét. Az intézkedésekkel és megoldásokkal biztosítani kell, hogy a pénzügyi elemzők megfelelő mértékben függetlenek azon személyek érdekeitől, akiknek felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(52)

A vállalati pénzügyi alkalmazottak és a vállalkozás nevében folytatott eladásban és kereskedelemben érintett személyek tartoznak azok közé, akik felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(53)

Kivételes körülmények között a pénzügyi elemzők és a befektetési vállalkozáshoz kapcsolódó, befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő egyéb személyek előzetes, írásos jóváhagyás birtokában végezhetnek a kutatásban érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket; az minősül kivételes körülménynek, ha pénzügyi nehézségekkel összefüggő személyes okokból az elemző vagy egy másik személy kénytelen pozíciót felszámolni.

(54)

A befektetéssel kapcsolatos kutatást végző vállalkozás által harmadik féltől átvett díjak, jutalékok, pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatások csak akkor fogadhatók el, ha azokat a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (9) bekezdésében és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv (7) 13. cikkében megfogalmazott előírások szerint nyújtják.

(55)

A befektetéssel kapcsolatos kutatás ügyfelek vagy a nyilvánosság számára való terjesztésének fogalmába nem tartozik bele a kizárólag a befektetési vállalkozás csoportján belüli személyeknek való terjesztés. Azok a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlások minősülnek jelenlegi ajánlásnak, amelyeket nem vontak vissza és amelyek nem jártak le. A harmadik fél által készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás jelentős módosítására ugyanazok az előírások érvényesek, mint a kutatás előállítására.

(56)

A pénzügyi elemzők nem vehetnek részt más tevékenységben, mint a befektetéssel kapcsolatos kutatás elkészítése, ha az effajta tevékenységekben való részvétel objektivitásuk megőrzésével összeegyeztethetetlen. Ezek közé tartozik a befektetési banki tevékenységekben való részvétel – például vállalati pénzügyek és jegyzési garanciavállalás –, az új üzletágak vagy pénzügyi eszközök új kibocsátásának hirdetésében vagy a kibocsátás hirdetésének előkészítésében való részvétel.

(57)

Tekintettel a jegyzési garanciavállalási és az elhelyezési szolgáltatások sajátosságaira, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenség lehetőségére, ebben a rendeletben részletesebb és testreszabott követelményeket kell meghatározni. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a jegyzési garanciavállalási és elhelyezési folyamat kezelése során tiszteletben tartják a különböző szereplők érdekeit. A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a saját érdekeik és az egyéb ügyfeleik érdekei ne befolyásolják helytelen módon a kibocsátó ügyfélnek nyújtott szolgáltatások minőségét. Ezeket a mechanizmusokat el kell magyarázni az adott ügyfélnek, az ajánlati folyamattal kapcsolatos minden egyéb fontos információval együtt, még mielőtt a vállalkozás vállalja az ajánlat végrehajtását.

(58)

A jegyzési garanciavállalási vagy elhelyezési tevékenységet folytató befektetési vállalkozásoknak megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az árképzési folyamat, ideértve a könyvépítést (book-building) is, ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a kibocsátók érdekeire.

(59)

Az elhelyezési folyamat során a befektetési vállalkozás megítélés alapján allokálja a kibocsátást, és ez a megállapodások konkrét tényein és körülményein alapul, és ezzel összeférhetetlenségi problémákat vet fel. A vállalkozásnak hatékony szervezeti előírásokkal kell biztosítania, hogy az elhelyezési folyamat részeként végzett allokációk ne vezessenek oda, hogy a vállalkozás érdekeit a kibocsátó ügyfél érdekei elé helyezik, vagy egy befektetési ügyfél érdekeit egy másik befektetési ügyfél érdekei fölé helyezik. A vállalkozásoknak az allokációs politikájukban világosan meg kell határozniuk az allokációs ajánlások kidolgozásának folyamatát.

(60)

A jelen rendeletben előírt követelmények – beleértve a személyes ügyletekre, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban felgyülemlett tudás kezelésére és a befektetéssel kapcsolatos kutatás végzésére és terjesztésére vonatkozókat is – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 596/2014/EU illetve azok végrehajtási intézkedései sérelme nélkül alkalmazandók.

(61)

Ez a rendelet meghatározza az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatással kapcsolatos követelményeket, ideértve a marketingközleményeket is, hogy biztosítani lehessen, hogy az ilyen információk tisztességesek, egyértelműek és nem félrevezetők, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(62)

Ez a rendelet nem írja elő az illetékes hatóságok számára a marketingközlemények tartalmának és formájának jóváhagyását. Ugyanakkor nem is tiltja az előzetes jóváhagyást, amennyiben az kizárólag a 2014/65/EU irányelv szerinti azon kötelezettségnek való megfelelésre épül, amely szerint az ügyfelekhez vagy potenciális ügyfelekhez eljuttatott információnak, beleértve a marketingközleményeket, tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(63)

Olyan tájékoztatási követelményeket kell megállapítani, amelyek figyelembe veszik az ügyfél akár lakossági, akár szakmai, akár elfogadható partneri státuszát. A 2014/65/EU irányelv egyik célja, hogy arányos egyensúlyt biztosítson a befektetők védelme és a befektetési vállalkozásokra érvényes közzétételi kötelezettségek között. E célból a szakmai ügyfelek tekintetében a lakossági ügyfelekéhez képest kevésbé szigorú konkrét tájékoztatási követelményeket kell megállapítani.

(64)

A befektetési vállalkozásoknak el kell látniuk az ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket a szükséges információkkal a pénzügyi eszközök jellegéről és az ilyen befektetésekhez kapcsolódó kockázatokról, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az információ részletezettségi szintje változhat annak megfelelően, hogy az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél, valamint az ajánlott pénzügyi eszközök jellege és kockázati profilja szerint, de mindig tartalmaznia kell a lényeges elemeket. A tagállamok meghatározhatják az ebben a rendeletben előírt kockázatleírások pontos feltételeit vagy tartalmát, figyelembe véve az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott tájékoztatási követelményeket.

(65)

A befektetési vállalkozások által az ügyfelekhez és potenciális ügyfelekhez eljuttatott tájékoztatás tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető voltához szükséges feltételeket megfelelő és arányos módon kell alkalmazni a lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánt közleményekre, figyelembe véve például a kommunikációs eszközt és a kommunikációval az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szánt információt. Nem megfelelő ezeket a körülményeket a csak a következők valamelyikéből álló marketingközleményekre alkalmazni: a vállalkozás neve, a vállalkozás logója vagy más hozzá kapcsolódó jel, a kapcsolattartó pont és a vállalkozás által nyújtott szolgáltatástípusokra történő utalás.

(66)

A befektetőknek szolgáltatott információk következetességének fokozása érdekében a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyes ügyfeleknek átadott információkat az adott ügyféllel szemben alkalmazott minden tájékoztatási formában és marketing anyagban következetesen ugyanazon a nyelven nyújtsák. Ez azonban nem jelent olyan kötelezettséget a vállalkozások számára, hogy le kell fordítaniuk azokat a tájékoztatókat, amelyeket a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) vagy a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban készítenek és adnak az ügyfeleknek.

(67)

Az előnyök és a kockázatok tisztességes és kiegyensúlyozott bemutatása érdekében a befektetési vállalkozásoknak mindig világosan és egyértelműen jelezniük kell a vonatkozó kockázatokat, ideértve a hátrányokat és gyengeségeket is, amikor egy szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeiről van szó.

(68)

A tájékoztatás akkor tekinthető félrevezetőnek, ha félrevezetheti a címzett személyt vagy személyeket vagy azokat, akikhez az valószínűleg eljut, függetlenül attól, hogy a tájékoztatást nyújtó személy félrevezetőnek ítéli vagy szánja-e a tájékoztatást.

(69)

Amennyiben a befektetési vállalkozásnak a szolgáltatás nyújtása előtt kell tájékoztatást nyújtania az ügyfélnek, az azonos típusú pénzügyi eszköz egyes ügyletei nem minősülnek új vagy eltérő szolgáltatásnak.

(70)

Az ügyfeleket a befektetési tanácsadás független alapon történő biztosításáról, a különböző típusú eszközök elemzésének tág vagy korlátozott voltáról, valamint az alkalmazott kiválasztási folyamatról nyújtott részletes információkkal segíteni kell a nyújtott tanácsadás jellegének értékelésében. Az ügyfelek számára kellő részletességgel meg kell adni a vállalkozások által elemzett pénzügyi eszközök számát. A figyelembe veendő – nem a befektetési vállalkozás vagy a hozzá közel álló szervezetek által rendelkezésre bocsátott – pénzügyi eszközök számának és változatosságának arányban kell állnia a nyújtandó tanácsadás jellegével, valamint az ügyfelek preferenciáival és igényeivel. Ugyanakkor a nyújtott szolgáltatások terjedelmétől függetlenül minden értékelésnek a piacon rendelkezésre álló megfelelő számú pénzügyi eszközön kell alapulnia, mivel ez teszi lehetővé a piac által kínált alternatívák megfelelő megfontolását.

(71)

A befektetési vállalkozások által független alapon nyújtott tanácsadás jellege az átfogó és általánostól a szakmai és konkrétig terjed. Annak érdekében, hogy a tanácsadás jellege lehetővé tegye a tisztességes és megfelelő összehasonlítást a különböző pénzügyi eszközök között, a pénzügyi eszközök bizonyos kategóriáira szakosodott és az eszköz technikai struktúráján túlmutató szempontokra összpontosító – például a „zöld” vagy az „etikus” befektetéseket preferáló – befektetési tanácsadóknak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, amennyiben független tanácsadóként kívánják feltüntetni magukat.

(72)

Ha ugyanaz a tanácsadó független és nem független tanácsadóként is eljárhat, az zavart okozhat az ügyfél számára. Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a nyújtott befektetési tanácsadás jellegével és alapjával, elő kell írni bizonyos szervezeti követelményeket.

(73)

Ha a befektetési vállalkozás a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően elkészített és közzétett tájékoztató egy példányát adja át egy ügyfélnek, az nem tekintendő a 2014/65/EU irányelv szerinti, az információ minőségére és tartalmára vonatkozó működési feltételek alkalmazásában a vállalkozás által az ügyfélnek átadott információnak, amennyiben az említett irányelv alapján a vállalkozás nem felelős a tájékoztatóban szereplő információért.

(74)

A 2014/65/EU irányelv megerősíti a befektetési vállalkozásoknak az összes költség és díj közzétételére vonatkozó kötelezettségét, és e kötelezettséget a szakmai ügyfelekkel és az elfogadható partnerekkel fennálló kapcsolatokra is kiterjeszti. Annak érdekében, hogy az ügyfelek minden kategóriája részesüljön a költségek és a díjak e fokozott átláthatóságának előnyeiből, a befektetési vállalkozások számára bizonyos helyzetekben lehetővé kell tenni, hogy a befektetési szolgáltatások szakmai ügyfeleknek vagy elfogadható partnereknek való nyújtásakor az ügyfelekkel az ebben a rendeletben meghatározott részletes követelmények korlátozásában állapodjanak meg. Ez azonban soha nem eredményezheti a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében a befektetési vállalkozások számára előírt kötelezettségek teljesítésének elmaradását. E tekintetben a befektetési vállalkozásoknak a jelen rendeletben előírtak szerint az összes költségről és díjról tájékoztatniuk kell szakmai ügyfeleiket, amikor a befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatást nyújtják, vagy ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származtatott terméket is magukban foglalnak. A befektetési vállalkozásoknak a jelen rendeletben előírtak szerint az összes költségről és díjról tájékoztatniuk kell elfogadható partnereiket is, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszköz származtatott terméket is magában foglal, és azt az ügyfeleknek forgalmazni kívánják. Más esetekben azonban, befektetési szolgáltatások szakmai ügyfeleknek vagy elfogadható partnereknek történő nyújtásakor, a befektetési vállalkozások vállalhatják azt is, például az érintett ügyfél kérésére, hogy nem tüntetik fel a költségeknek a megtérülésre gyakorolt kumulatív hatását, vagy az érintett devizát és az alkalmazott átváltási árfolyamokat és költségeket olyan esetekben, amikor a teljes költségek és díjak bármely részét devizában fejezték ki.

(75)

Figyelembe véve azt az átfogó kötelezettséget, hogy az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelő módon kell eljárni, valamint az ügyfelek összes felmerülő költségről és díjról történő előzetes tájékoztatásának fontosságát, az ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszközre vonatkozó hivatkozásnak tartalmaznia kell különösen a befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokat, a pénzügyi eszközökről általános ajánlásokat adó vállalkozásokat vagy az ügyfeleknek nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtása során bizonyos pénzügyi eszközöket reklámozó vállalkozásokat. Erre például olyan befektetési vállalkozások esetében kerülhet sor, amelyek forgalmazási vagy elhelyezési megállapodásokat kötöttek egy termék gyártójával vagy kibocsátójával.

(76)

Az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon történő eljárásra vonatkozó átfogó kötelezettségnek megfelelően, valamint figyelembe véve a bizonyos pénzügyi eszközöket (különösen a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit és lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket) szabályozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeket, a befektetési vállalkozásoknak az összes költséget és díjat közzé kell tenniük és összesíteniük, ideértve a pénzügyi eszköz költségeit is, minden olyan esetben, amikor a befektetési vállalkozások az uniós jogszabályok értelmében kötelesek tájékoztatni az ügyfelet a pénzügyi eszköz költségeiről.

(77)

Olyan esetekben, amikor a befektetési vállalkozások még nem értékesítettek vagy ajánlottak egy pénzügyi eszközt, vagy az uniós törvények értelmében nem kötelesek információt szolgáltatni az ügyfeleknek egy pénzügyi eszköz költségeiről, nem feltétlenül vannak abban a helyzetben, hogy az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos összes költséget figyelembe vegyék. A befektetési vállalkozásoknak azonban ilyen esetekben is előzetesen tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a befektetési szolgáltatással kapcsolatos összes költségről és díjról, valamint az adott pénzügyi eszköz beszerzési áráról. Ezen felül, a befektetési vállalkozásoknak be kell tartaniuk minden egyéb olyan kötelezettséget, amely szerint megfelelő információt kell szolgáltatniuk az adott pénzügyi eszköz kockázatairól a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében, vagy pedig utólagosan megfelelő, a költségelemeket is tartalmazó beszámolókat kell benyújtaniuk az ügyfeleknek a teljesített szolgáltatásokról a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (6) bekezdése értelmében.

(78)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek az összes felmerülő költséggel és díjjal, valamint az ilyen információk értékelése és más pénzügyi eszközökkel és befektetési szolgáltatásokkal történő összehasonlítása érdekében a befektetési vállalkozásoknak a szolgáltatások nyújtása előtt kellő időben egyértelmű és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfelek számára az összes költségről és díjról. A pénzügyi eszközzel vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban nyújtott előzetes tájékoztatást feltételezett befektetési összeg alapján is meg lehet adni. A közzétett költségeknek és díjaknak azonban meg kell felelniük azoknak a költségeknek, amelyek az ügyfelek számára a feltételezett befektetési összeg alapján ténylegesen felmerülnének. Amennyiben például egy befektetési vállalkozás egy sor folyamatos szolgáltatást nyújt, és mindegyik szolgáltatásnak más a díja, a vállalkozásnak az ügyfél által előfizetett szolgáltatás díját kell közzétennie. Az utólagos közzétételek esetében a költségekkel és díjakkal kapcsolatos információknak az ügyfél közzétételi időpontban fennálló tényleges befektetésének összegét kell tükrözniük.

(79)

Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összes költségről és díjról tájékoztatást kapjanak, a mögöttes piaci kockázat alatt a befektetett tőke értékének kizárólag a mögöttes eszközök értékváltozásai miatti közvetlen változását kell érteni. Ezért a költségek és a díjak előírt összesítésekor figyelembe kell venni az ügyleti költségeket és a pénzügyi eszközök folyamatos díjait is, amelyek becslését ésszerű feltételezések alapján kell elvégezni, jelezve azt is, hogy a becslések feltételezéseken alapulnak, és eltérhetnek a majd ténylegesen felmerülő költségektől és díjaktól. A teljes körű tájékoztatás célkitűzésének megfelelően a költségek nettósításával járó gyakorlatokat nem szabad mentesíteni a költségekre és a díjakra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alól. A költségek és díjak közzétételét az az elv is alátámasztja, miszerint közzé kell tenni a pozíció vállalkozás által fizetett ára és ügyfél által fizetett ára közötti összes különbözetet, ideértve a felárakat és a kedvezményeket is.

(80)

Jóllehet a befektetési vállalkozásoknak a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összes költséget és díjat összesíteniük kell, és a teljes költséget pénzösszegben és százalékban is kifejezve kell közölniük az ügyfelekkel, lehetőséget kell adni nekik arra is, hogy az ügyfeleiknek vagy lehetséges ügyfeleiknek lebontva is megadják a költségeket, ezen belül az összesített induló költségeket és díjakat, az összesített folyamatos költségeket és díjakat és az összesített kilépési költségeket.

(81)

Az ügyfelek költségekkel és díjakkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatásra vonatkozó jogainak védelme érdekében a befektetési vállalkozásoknak, ha az általuk forgalmazott pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól nem áll rendelkezésre elegendő információ, kiegészítő tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleiknek ezekről a költségekről, valamint az adott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési szolgáltatások nyújtásával összefüggő összes egyéb költségekről és kapcsolódó díjakról. Ilyen eset lehet, ha a befektetési vállalkozások kollektív befektetési vállalkozások olyan befektetési jegyeit forgalmazzák, amelyeknek az ügyleti költségek nincsenek megadva, például az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: ÁÉKBV-k) befektetési jegyei esetében. Ilyen esetekben a befektetési vállalkozásoknak a vonatkozó információk megszerzése érdekében fel kell venniük a kapcsolatot az ÁÉKBV-t kezelő társasággal.

(82)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek számára javítani lehessen a befektetéseik kapcsolódó költségeivel és befektetéseiknek költségekhez és díjakhoz mért időbeli teljesítményével kapcsolatos átláthatóságot, rendszeres utólagos közzétételről is rendelkezni kell az olyan esetekben, amikor a befektetési vállalkozások az év folyamán folyamatos kapcsolatban állnak vagy álltak az ügyféllel. A vonatkozó költségek és díjak utólagos közzétételét személyre szólóan kell nyújtani. A rendszeres utólagos közzétételt teljesíteni lehet meglévő jelentési kötelezettségek, például a vállalkozások számára a nem portfoliókezelési megbízások végrehajtását, a portfoliókezelést vagy az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek tartását előíró kötelezettségek alapján.

(83)

A befektetési vállalkozás által az ügyfélnek a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal kapcsolatban adandó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a fizetési feltételeket és a befektetési szolgáltatás elvégzésére vagy a felajánlott pénzügyi eszközre vonatkozó megállapodás teljesítésének feltételeit. E célból a fizetési feltételek általában akkor fontosak, ha a pénzügyi eszközökről szóló szerződés készpénzes elszámolással ér véget. A teljesítési feltételek általában akkor fontosak, ha a szerződés lejártakor a pénzügyi eszközhöz részvények, kötvények, utalványok, veretlen arany vagy egyéb eszköz vagy árucikk átadására van szükség.

(84)

Különböző rendelkezésekre van szükség a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti alkalmassági értékelés, illetve a 25. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelőségi értékelés alkalmazásához. A próbák eltérő hatállyal bírnak a kapcsolódó befektetési szolgáltatások tekintetében, és eltérő funkciókkal és tulajdonságokkal rendelkeznek.

(85)

A befektetési vállalkozásoknak az alkalmassági jelentésben fel kell tüntetniük az arra vonatkozó információkat – és ezekre fel kell hívniuk az ügyfelek figyelmét –, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg szükségessé teszik-e azt, hogy a lakossági ügyfél a megállapodások rendszeres felülvizsgálatát kérje. Ideértendők azok a helyzetek is, amikor az ügyfélnek valószínűleg tanácsot kell kérnie ahhoz, hogy egy befektetési portfóliót összhangba hozzon az eredeti ajánlott elosztással, ha fennáll a valószínűsége annak, hogy a portfólió eltér a célzott eszközelosztástól.

(86)

A piaci fejlemények figyelembe vétele és a befektetővédelem azonos szintjének biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy továbbra is a befektetési vállalkozások lesznek felelősek az alkalmassági vizsgálatok elvégzéséért olyan esetekben is, amikor a befektetési tanácsadást vagy a portfóliókezelési szolgáltatást teljes egészében vagy részben automatizált vagy félautomatizált rendszereken keresztül nyújtják.

(87)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében leírt alkalmassági vizsgálati követelmény szerint azt is tisztázni kell, hogy a befektetési vállalkozásoknak nem csak akkor kell alkalmassági vizsgálatot vállalniuk, ha pénzügyi eszközök vásárlásával kapcsolatos ajánlásról van szó, hanem minden olyan döntés esetében, amikor kereskedésről van szó, ideértve a befektetések megvásárlását, megtartását vagy eladását is.

(88)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ügylet az érintett pénzügyi eszközökkel járó kockázat, az ügylet típusa, a megbízás sajátosságai vagy a kereskedés gyakorisága miatt lehet alkalmatlan az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára. Az egyenként vizsgálva alkalmasnak minősülő ügyletsorozat alkalmatlan lehet, ha az ajánlásra vagy a kereskedési döntésre nem az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő gyakorisággal kerül sor. Portfóliókezelés esetén az ügylet akkor is alkalmatlan lehet, ha alkalmatlan portfóliót eredményezne.

(89)

A portfóliókezelő ügyfélnek szóló olyan értelmű ajánlása, kérése vagy tanácsa, hogy az ügyfélnek a portfóliókezelő mérlegelési jogkörét meghatározó megbízatást kell adnia a portfóliókezelőnek (vagy módosítania kell a korábbi megbízatást), a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti ajánlásnak minősül.

(90)

A jogbiztonság érdekében, és hogy az ügyfelek világosabban értsék a nyújtott szolgáltatások jellegét, azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleknek, írásbeli alapmegállapodást kell kötniük az ügyféllel, amelyben meghatározzák a vállalkozás és az ügyfél lényeges jogait és kötelezettségeit.

(91)

Ez a rendelet nem írja elő az illetékes hatóságok számára a befektetési vállalkozás és lakossági ügyfele közötti alapmegállapodás tartalmának jóváhagyását. A jóváhagyás azonban nem is tilos, amennyiben csak a vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv szerinti következő kötelezettségeit vizsgálja: az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon végzett becsületes, tisztességes és hivatásszerű tevékenység, valamint a befektetési vállalkozás és ügyfelei jogainak és kötelezettségeinek és az egyéb feltételek rögzítése, amelyek mellett a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek.

(92)

A befektetési vállalkozások által vezetendő nyilvántartásokat a vállalkozás típusához és a végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegéhez kell igazítani, biztosítva, hogy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11), az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) és a jelen rendeletben foglalt nyilvántartási kötelezettségeket teljesítik, és az illetékes hatóságok el tudják végezni a felügyeleti feladataikat és az érvényesítési intézkedéseket a befektetők védelme és a piac integritása érdekében.

(93)

Az ügyfeleknek küldött jelentések és időszakos közlemények fontosságának, valamint a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése bővítésének fényében, a jelen rendeletben leírt jelentési előírások az ügyfelek minden kategóriájára vonatkoznak. Tekintettel az elfogadható partnerekkel folytatott interakciók jellegére, a befektetési vállalkozásoknak meg kell engedni, hogy megállapodásokat kössenek, amelyekben meghatározzák a lakossági és szakmai ügyfelekkel kapcsolatban alkalmazott jelentésektől eltérő konkrét tartalmat és időzítést.

(94)

Amennyiben a portfóliókezelési szolgáltatásokat végző befektetési vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek a portfólióban szerepeltethető pénzügyi eszközök típusáról és az eszközökkel bonyolítható ügylettípusokról, a tájékoztatásnak külön kell jeleznie, hogy a befektetési vállalkozás jogosult-e befektetni a szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközökbe, származtatott ügyletekbe, illikvid vagy nagy volatilitású eszközökbe, vagy végrehajtani a következő ügyleteket: rövidre eladás, kölcsönzött pénzeszközökkel történő vásárlás, értékpapír-finanszírozási ügyletek, letéti, biztosítéki vagy árfolyam-kockázati ügyletek.

(95)

Az ügyfeleket tájékoztatni kell a portfóliójuk teljesítményéről és a kezdő befektetéseik értékcsökkenéséről. A portfóliókezelés esetében a kiváltó küszöböt 10 %-os értékcsökkenésben célszerű meghatározni lesz, illetve a teljes portfolió értékéhez viszonyított további 10 %-os csökkenésekre, és azt nem szabad az egyes portfóliókra alkalmazni.

(96)

A portfóliókezelésre vonatkozó jelentési kötelezettségek alkalmazásában az minősül függő kötelezettséggel járó ügyletnek, amely során az ügyfél tényleges vagy potenciális felelőssége meghaladja az eszköz beszerzésének költségét.

(97)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás típusára való utalás alatt a megbízás minősítése értendő: limitáras megbízás, piaci megbízás vagy egyéb megbízás.

(98)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás jellegére való utalás alatt értékpapírok jegyzésére adott megbízás vagy opció lehívására adott megbízás, illetve hasonló ügyfélmegbízások értendők.

(99)

A 2014/65/EU irányelv 27. cikke (4) bekezdésének megfelelő végrehajtási politika létrehozásakor a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezők relatív fontosságát, vagy legalább létre kell hoznia a tényezők relatív fontosságának meghatározásához szükséges eljárást, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el az ügyfelek számára. A politika érvényesítése érdekében a befektetési vállalkozásnak ki kell választania azt a végrehajtási helyszínt, amely az ügyfélmegbízások végrehajtása során konzisztens módon lehetővé teszi a lehető legjobb eredmény elérését. A legjobb végrehajtásra vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, a befektetési vállalkozások legjobb végrehajtás kritériumainak szakmai ügyfelek részére történő alkalmazása során általában nem ugyanazokat a végrehajtási helyszíneket használják értékpapír-finanszírozási ügyletekhez (a továbbiakban: SFT-k) és egyéb ügyletekhez. Ennek oka az, hogy az SFT-ket finanszírozási forrásként használják azzal a kötelezettségvállalással, hogy a hitelfelvevő egyenértékű értékpapírt térít vissza egy jövőbeli időpontban valamint az SFT-k feltételeit a partnerek általában kétoldalúan határozzák meg a végrehajtás előtt. Ezért a végrehajtási helyszínek SFT-khez történő kiválasztása korlátozottabb, mint egyéb ügyletek esetében, feltéve, ha az az adott, felek által előre meghatározott feltételektől és az érintett pénzügyi eszközök azon végrehajtási helyszíneire vonatkozó egyedi igénytől függ. Ennek eredményeként a befektetési vállalkozások által kialakított megbízás-végrehajtási politikában figyelembe kell venni az SFT-k sajátos jellemzőit és ebben külön fel kell sorolni az SFT-kre használt végrehajtási helyszíneket. A befektetési vállalkozásnak minden egyes általa végrehajtott ügyfélmegbízásra alkalmaznia kell végrehajtási politikáját, hogy ezzel összhangban a lehető legjobb eredményt érje el ügyfele számára.

(100)

Annak érdekében, hogy azok a befektetési vállalkozások, amelyek más szervezeteknek továbbítják vagy más szervezeteknél helyezik el az ügyfelek megbízásait végrehajtásra, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdésével és a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelő módon járjanak el, és megfelelő tájékoztatást adjanak ügyfeleiknek a vállalkozásról és szolgáltatásairól, a befektetési vállalkozásoknak a pénzügyi eszközök minden egyes kategóriája tekintetében megfelelő információt kell adniuk ügyfeleiknek az öt legjelentősebb olyan vállalkozásról, amelyeknek továbbítják vagy amelyeknél elhelyezik az ügyfelek megbízásait, továbbá a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (6) bekezdésének és a vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a végrehajtás minőségéről. A végrehajtás céljából más szervezeteknek megbízásokat továbbító vagy azoknál elhelyező befektetési vállalkozás csak akkor választhat ki egyetlen szervezetet a végrehajtásra, ha képes kimutatni, hogy ez konzisztens módon lehetővé teszi a lehető legjobb eredmény elérését ügyfelei számára és ésszerűen elvárhatja, hogy a kiválasztott szervezet lehetővé teszi legalább olyan jó eredmények elérését az ügyfél számára, mint amelyeket más szervezet alkalmazása esetén ésszerűen elvárhatna. Ezt a méltányos elvárást a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerint közzétett vonatkozó adatokkal kell alátámasztani, vagy pedig az említett befektetési vállalkozások által végzett más belső elemzésekkel.

(101)

Annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás a lehető legjobb eredményt biztosítsa az ügyfél számára a lakossági ügyfélmegbízás konkrét utasítás nélküli végrehajtásakor, figyelembe kell vennie azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a lehető legjobb eredmény elérését a teljes ellenérték – a pénzügyi eszköz ára és a végrehajtáshoz kapcsolódó költségek – tekintetében. A gyorsaság, a végrehajtás és a teljesítés valószínűsége, a megbízás mérete és jellege, a piaci hatás és bármely más implicit ügyletköltség csak akkor élvezhet elsőbbséget a közvetlen ár- és költségmegfontolásokkal szemben, ha a lakossági ügyfél számára a teljes ellenértéket figyelembe véve a lehető legjobb eredmény eléréséhez szükséges.

(102)

Ha a befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott utasítások alapján teljesíti a megbízást, úgy kell tekintetni, hogy a megbízásnak csak az utasításokkal érintett részére vonatkozóan tett eleget a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségeinek. Az a tény, hogy az ügyfél csak a megbízás egy részének vonatkozásában adott utasításokat, nem mentesíti a befektetési vállalkozást a megbízás többi, az utasításokkal nem érintett részével kapcsolatos, legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségek alól. A befektetési vállalkozás nem ösztönözheti az ügyfelet olyan utasítás adására – az utasítás tartalmának ügyfél számára történő kifejezett megjelölésével vagy implicit ajánlásával –, hogy a befektetési vállalkozás egy megadott módon teljesítse a megbízást, amikor a vállalkozásnak feltételezhetően tudnia kell arról, hogy egy ilyen utasítás valószínűleg megakadályozza a lehető legjobb eredmény elérését az ügyfél számára. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a vállalkozás felkérje az ügyfelet kettő vagy több meghatározott kereskedési helyszín közötti választásra, amennyiben ezek a helyszínek megfelelnek a vállalkozás végrehajtási politikájának.

(103)

A befektetési vállalkozás saját számlára kereskedése az ügyfelekkel az ügyfélmegbízások végrehajtásának minősül, ezért a 2014/65/EU irányelv és ezen rendelet követelményei vonatkoznak rá, különös tekintettel a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségekre. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás olyan árajánlatot tesz ügyfelének, amellyel teljesítené a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségét, ha az árajánlatot annak nyújtásakor végrehajtaná, úgy a vállalkozásnak teljesítenie kell ugyanezen kötelezettségeket akkor is, ha az árajánlatot annak ügyfél általi elfogadása után hajtja végre, feltéve hogy a változó piaci feltételeket és az árajánlat tétele és elfogadása között eltelt időt figyelembe véve az árajánlat nem veszti el egyértelműen érvényességét.

(104)

Az ügyfélmegbízások során a lehető legjobb eredmény elérésére vonatkozó kötelezettség a pénzügyi eszközök minden típusára vonatkozik. Az eltérő piaci struktúrákat vagy a pénzügyi eszközök eltérő struktúráit figyelembe véve azonban nehéz azonosítani és alkalmazni az eszközök minden típusára érvényes és hatékony, egységes szabvánnyal és eljárással rendelkező legjobb végrehajtást. A legjobb végrehajtással kapcsolatos kötelezettségeket tehát az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtásával összefüggő különböző körülmények figyelembe vételével kell alkalmazni. Például a testreszabott tőzsdén kívüli pénzügyi eszközt bevonó, az ügyfél és a befektetési vállalkozás körülményeihez igazított egyedi szerződéses viszonyt feltételező ügyletek a legjobb végrehajtás szempontjából nem hasonlíthatók a központosított végrehajtási helyszíneken kereskedett részvényeket bevonó ügyletekhez. [Mivel a legjobb végrehajtási kötelezettség minden pénzügyi eszközre érvényes, függetlenül attól, hogy kereskedési helyszínen kereskednek velük vagy tőzsdén kívül, a befektetési vállalkozásoknak piaci adatokat kell gyűjteniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy egy adott tőzsdén kívüli ár tisztességes-e, és betartja-e a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettséget.

(105)

Ezen rendeletnek a végrehajtási politikára vonatkozó rendelkezései nem érintik a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (7) bekezdése szerinti általános kötelezettséget, amely szerint felügyelniük kell a megbízások végrehajtására vonatkozó megoldások hatékonyságát és a végrehajtási politikát, és rendszeresen értékelniük kell a helyszíneket.

(106)

Ez a rendelet nem írja elő a legjobb végrehajtást célzó erőfeszítések megkettőzését a megbízás vagy a portfoliókezelés fogadásának és továbbításának szolgáltatását végző befektetési vállalkozás, illetve azon befektetési vállalkozás között, amelyhez az előbbi a végrehajtási megbízásokat továbbítja.

(107)

A legjobb végrehajtásra vonatkozó 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettség előírja a befektetési vállalkozások számára, hogy minden megfelelő lépést tegyenek meg a lehető legjobb eredmény elérésére az ügyfeleik számára. A végrehajtás minősége – amelynek része a végrehajtás sebessége és valószínűsége (például a teljesítési arány), valamint az árjavítás elérhetősége és bekövetkezése – fontos tényező a legjobb végrehajtás biztosításában. A különböző végrehajtási helyszínek által átadott, a végrehajtás minőségére vonatkozó adatok elérhetősége, összehasonlíthatósága és egységesítése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a befektetési vállalkozások és a befektetők azonosítsák az ügyfelek számára a legjobb végrehajtási minőséget biztosító végrehajtási helyszíneket. Annak érdekében, hogy a legjobb végrehajtási eredményeket érjék el egy adott ügyfél esetében, a befektetési vállalkozásoknak össze kell hasonlítaniuk és elemezniük kell a vonatkozó adatokat, ideértve a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (3) bekezdése értelmében nyilvánosságra hozottakat is, és a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket.

(108)

A megbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozásoknak csak egyetlen végrehajtási helyszínt kell felvenniük a politikájukba, ha be tudják mutatni, hogy ügyfeleik számára így tudják konzisztens módon a legjobb végrehajtást elérni. A befektetési vállalkozásoknak csak egyetlen végrehajtási helyszínt kell kiválasztaniuk, ha várható az, hogy a kiválasztott végrehajtási helyszínen olyan eredményt tudnak elérni az ügyfelek számára, ami legalább olyan jó, mint amit elvárhatnak az alternatív végrehajtási helyszíneken. Ezt a méltányos elvárást a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerint közzétett vonatkozó adatokkal kell alátámasztani, vagy pedig a vállalkozások által végzett más belső elemzésekkel.

(109)

Az ügyletek újraosztása akkor minősül hátrányosnak az ügyfélre nézve, ha az újraosztás következtében a befektetési vállalkozás vagy egy adott ügyfél igazságtalan elsőbbséget élvez.

(110)

Az 596/2014/EU rendelet sérelme nélkül az ezen rendeletnek az ügyfélmegbízások kezelésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásában az ügyfélmegbízások nem kezelhetők összehasonlíthatóként, ha különböző médiumokon át érkeznek, és azok nem kezelhetők sorrendben. Az információ jogszerűtlen használatának minősül, ha a befektetési vállalkozás arra használja a függőben lévő ügyfélmegbízásra vonatkozó információt, hogy saját számlára kereskedjen az ügyfélmegbízás hátterében álló pénzügyi eszközökkel vagy kapcsolódó pénzügyi eszközökkel. Pusztán az a tény azonban, hogy az árjegyzők vagy a partneri tevékenységre feljogosított szervek csak a pénzügyi eszközök vételére és eladására irányuló törvényes üzleti tevékenységükre szorítkoznak, vagy hogy a harmadik felek nevében megbízások végrehajtására feljogosított személyek csak a megbízások kötelességszerű végrehajtására szorítkoznak, önmagában nem minősíthető az információ jogszerűtlen használatának.

(111)

Annak felmérése során, hogy a piac teljesíti-e a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott előírásokat, melyek szerint a piacon kereskedési engedélyt kapott kibocsátók legalább 50 %-a kkv legyen, az illetékes hatóságoknak rugalmasan kell hozzáállniuk a korábbi előélettel még nem rendelkező piacokhoz, az olyan újonnan alapított kkv-khoz, amelyek pénzügyi eszközeit három évnél rövidebb időre veszik fel kereskedésre, és a kizárólag nem részvényjellegű pénzügyi eszközök kibocsátóihoz.

(112)

Tekintettel az uniós kkv-kre összpontosító, meglévő MTF-ek működési modelljeinek sokféleségére, valamint az új kategóriát képező kkv-tőkefinanszírozási piac sikerének biztosítása érdekében célszerű megfelelő fokú rugalmasságot biztosítani a kkv-tőkefinanszírozási piacok számára annak értékelésében, hogy a kibocsátók megfelelnek-e az adott kereskedési helyszínre történő bevezetés feltételeinek. A kkv-tőkefinanszírozási piacok szabályai semmiképpen sem róhatnak annál nagyobb terheket a kibocsátókra, mint amelyeket a szabályozott piacokon szereplő kibocsátókra érvényes szabályok rónak az ott megjelenő kibocsátókra.

(113)

Azon bevezetési dokumentum tartalmát illetően, amelyet egy kibocsátónak akkor kell elkészítenie, ha a kibocsátási tájékoztató összeállítására vonatkozó, 2003/71/EK irányelv szerinti követelmény nem alkalmazandó, és első alkalommal vezeti be az értékpapírjait a kkv-tőkefinanszírozási piacra, helyénvaló az illetékes hatóságokra bízni annak megítélését, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetője által meghatározott szabályok biztosítják-e a befektetők megfelelő tájékoztatását. Bár a bevezetési dokumentumban feltüntetett információkért a kibocsátónak kell vállalnia a teljes felelősséget, a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének kell meghatároznia, hogy hogyan kell a bevezetési dokumentumot megfelelően felülvizsgálni. A felülvizsgálat nem feltétlenül az illetékes hatóság vagy az üzemeltető hivatalos jóváhagyását jelenti.

(114)

Az éves és féléves pénzügyi beszámolók kibocsátók által történő közzététele az átláthatóság megfelelő minimális normáját jelenti, ami összhangban áll a kkv-kra összpontosító, meglévő piacokon uralkodó legjobb gyakorlattal. A pénzügyi beszámolók tartalmát illetően a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének módot kell biztosítani arra, hogy előírja akár a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS), akár a helyi jogszabályok által megengedett pénzügyi beszámolási standardok, akár mindkettő alkalmazását azon kibocsátók számára, akiknek a pénzügyi eszközeivel az általa működtetett kereskedési helyszínen kereskednek. A pénzügyi beszámolók közzétételére vonatkozó határidőknek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) foglaltaknál enyhébbnek kell lenniük, mivel a kevésbé szigorú időkeretek jobban megfelelnek a kkv-k igényeinek és körülményeinek.

(115)

Mivel a szabályozott piacokon működő kibocsátókkal kapcsolatos információk terjesztésére vonatkozóan a 2004/109/EK irányelv által előírt szabályok túlságosan nagy terheket rónának a kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátókra, célszerűbb megoldás, ha a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének a honlapja lesz azon befektetők referenciapontja, akik az adott helyszínen kereskedett kibocsátókról keresnek információkat. A kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének honlapján történő közzététel a kibocsátó honlapjára mutató közvetlen link segítségével is megoldható, ha az információt ott tették közzé; ez esetben a linknek közvetlenül a kibocsátó honlapjának azon megfelelő részére kell vezetnie, ahol a szabályozói információkat könnyen megtalálják a befektetők.

(116)

Pontosabban meg kell határozni, hogy egy pénzügyi eszköznek a felfüggesztése vagy a kereskedésből való törlése jelentősen sértheti-e a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. Ezen a téren közelíteni kell egymáshoz az eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a piac olyan tagállamban működő szereplői, ahol a pénzügyi eszközök kereskedését felfüggesztették vagy azokat törölték a kereskedésből, nem szenvedjenek hátrányt olyan más tagállamok piaci résztvevőivel szemben, ahol tovább folyik a kereskedés.

(117)

A megfelelő szintű konvergencia biztosítása érdekében meg kell határozni azon körülmények listáját, amelyek jelentősen sértik a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését, és amely alapul szolgálhat egy nemzeti illetékes hatóság, szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető azon döntéséhez, hogy ne rendelje el egy pénzügyi eszköz kereskedésből történő felfüggesztését vagy törlését, vagy ne kövesse az erre irányuló értesítéseket. Ennek a listának nem kell teljes körűnek lennie, mivel így keretet szolgáltat a nemzeti illetékes hatóságok számára szakmai megítélés gyakorlására, és biztosítja számukra a szükséges rugalmasságot az egyedi esetek értékeléséhez.

(118)

A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése előírja az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők, valamint a szabályozott piacok működtetői számára, hogy bizonyos feltételek esetén haladéktalanul tájékoztassák az illetékes nemzeti hatóságaikat. Ez az előírás azt kívánja biztosítani, hogy az illetékes nemzeti hatóságok teljesíteni tudják a szabályozói feladataikat, és időben értesüljenek azokról az eseményekről, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piacok működésére és integritására. A kereskedési helyszínek működtetőitől kapott tájékoztatásnak képessé kell tennie az illetékes nemzeti hatóságokat arra, hogy azonosítsák és értékeljék a piacokat és a piaci résztvevőket fenyegető veszélyeket, valamint arra, hogy hatékonyan reagáljanak, és szükség esetén intézkedéseket hozzanak.

(119)

Célszerű összeállítani azoknak a fontos körülményeknek a nem kimerítő listáját, amelyek egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére, szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utalnak, és ezáltal aktiválják a kereskedési helyszínek működtetőjének a 2014/65/EU irányelv 31. cikke (2) bekezdése és 54. cikke (2) bekezdése szerinti, az illetékes hatóságok haladéktalan értesítésére vonatkozó kötelezettségét. E tekintetben a „kereskedési helyszín szabályai” fogalmat tágan kell értelmezni, beleértve azokba minden olyan szabályt, szabályzatot, rendelkezést, valamint a kereskedési helyszín és a résztvevői között létrejött szerződéses megállapodások általános szerződési feltételeit, amelyek meghatározzák a kereskedés és a kereskedési helyszínre történő bevezetés feltételeit.

(120)

Az 596/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó, esetlegesen visszaélésre utaló magatartás vonatkozásában helyénvaló továbbá összeállítani a bennfentes kereskedés és a piaci manipuláció olyan jeleinek nem kimerítő listáját, amelyeket a kereskedési helyszín működtetőjének figyelembe kell vennie az ügyletek vagy a kereskedési megbízások vizsgálata során, annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése szerinti, az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége. Ebben az értelemben a „kereskedési megbízás” fogalma magában foglal minden megbízástípust, ideértve az eredeti megbízásokat, a megbízások módosítását, aktualizálását és törlését, függetlenül attól, hogy végrehajtották-e őket vagy sem, valamint függetlenül a kereskedési helyszínhez való hozzáférés módjától.

(121)

A bennfentes kereskedésre és a piaci manipulációra utaló jelek listájának sem kell teljes körűnek, sem meghatározónak lennie a piaci visszaélés vagy a piaci visszaélés kísérlete elkövetésének megállapítása tekintetében, mivel az egyes jelek önmagukban nem feltétlenül jelentenek piaci visszaélést vagy arra tett kísérletet. Az egy vagy két jelnek megfelelő ügylet vagy kereskedési megbízás végrehajtása mögött jogos indok is meghúzodhat, és az megfelelhet a kereskedési helyszín szabályainak.

(122)

Az átláthatóság piaci szereplők számára történő biztosítása, valamint ezzel egyidejűleg a piaci visszaélések megelőzése és a pozíciótulajdonosok személyazonosságának védelme érdekében, a 2014/65/EU irányelv 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában jelzett összesített heti pozíciójelentések közzététele csak olyan szerződésekre vonatkozhat, amelyekkel bizonyos számú személy, bizonyos méret felett kereskedik, az e rendeletben meghatározottak szerint.

(123)

Unió-szerte biztosítandó a piaci adatok ésszerű üzleti alapon, egységes módon történő elérhetővé tételét, ez a rendelet meghatározza az APA-k és CTP-k által teljesítendő feltételeket. E feltételek célja annak biztosítása, hogy a piaci adatok ésszerű üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség kellően egyértelmű legyen a hatékony és egységes alkalmazás biztosításához, ugyanakkor figyelembe vegye, hogy az adatszolgáltatók eltérő működési modelleket és költségstruktúrát alkalmaznak.

(124)

Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci adatok díját ésszerű szinten szabják meg, a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítése során ésszerű kapcsolatnak kell fennállnia a díjak és az adat-előállítási és -forgalmazási költségek között. Következésképpen – a versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – az adatszolgáltatóknak a piaci adatok árát a költségek alapján kell meghatározniuk, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható, olyan tényezők figyelembevételével, mint az árbevétel-arányos eredmény, a költségarányos-eredmény, a működésieszköz-arányos eredmény és a tőkemegtérülés. Amennyiben az adatszolgáltatóknál közös adatszolgáltatási és egyéb szolgáltatási költségek merülnek fel, az adatszolgáltatási költségek magukba foglalhatják az egyéb nyújtott szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét. Mivel a pontos költségek meghatározása rendkívül összetett feladat, ehelyett a költségallokációs és költségarányosítási módszereket kell meghatározni, a pontos költségek kiválasztását a piaciadat-szolgáltatók hatáskörében hagyva.

(125)

A piaci adatokhoz megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy az objektív, közzétett kritériumok alapján egyazon kategóriába sorolt összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani a piaci adatokhoz.

(126)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók más szolgáltatások vásárlása nélkül is hozzáférhessenek a piaci adatokhoz, a piaci adatokat más szolgáltatásoktól leválasztva kell hozzáférhetővé tenni. Elkerülendő, hogy az adatfelhasználók ugyanazért a piaci adatért többször fizessenek akkor, amikor különböző piaciadat-szolgáltatóktól vásárolnak adatokat, a piaci adatokat felhasználói alapon kell hozzáférhetővé tenni, kivéve akkor, ha ez az adatszolgáltatás léptékére és hatókörére tekintettel aránytalan költségekkel járna a az APA és a CTP számára.

(127)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók és az illetékes hatóságok ténylegesen értékelhessék, hogy a piaci adatokat ésszerű üzleti alapon tették-e hozzáférhetővé, az adatok hozzáférhetővé tételének lényeges feltételeit közzé kell tenni. Az adatszolgáltatókat ezért a díjak, a piaci adatok tartalma és – a tényleges költségek közzététele nélkül – az általuk a költségek meghatározása céljából alkalmazott költségelszámolási módszerek tekintetében közzétételre kell kötelezni.

(128)

Olyan kötelezettség létrehozásának elkerülése érdekében, amely alapján valamely kereskedési helyszínnek egynél több illetékes hatósággal kellene kapcsolatban állnia, vagy egynél több illetékes hatóság felügyelete alá tartozna, ha ilyen kötelezettség egyébként nem állna fenn a 2014/65/EU irányelv szerint, kritériumokat kell megállapítani annak meghatározásához, hogy a szabályozott piac, az MTF és az OTF műveletei mikor lényegi fontosságúak a fogadó tagállamban. Az MTF-k és OTF-ek esetében az a célszerű, hogy csak a jelentős piaci részesedéssel rendelkező MTF-ek és OTF-ek minősüljenek lényegi fontosságúnak, mert így egy gazdaságilag nem jelentős MTF vagy OTF áthelyezése vagy felvásárlása automatikusan nem váltja ki a 2014/65/EU irányelv 79. cikke (2) bekezdésében említett együttműködési mechanizmus végrehajtását.

(129)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet e jogoknak és elveknek megfelelően kell értelmezni és alkalmazni, különösen tekintettel a személyes adatok védelmének jogára, a vállalkozás szabadságára, a fogyasztók védelméhez való jogra, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra. A személyes adatoknak a rendelet keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek.

(130)

A Bizottság kikérte a 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott ESMA szakmai tanácsait.

(131)

E rendelet alkalmazásának kezdő időpontját össze kell hangolni a 2014/65/EU irányelv alkalmazandóvá válásának időpontjával annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és befektetési vállalkozások alkalmazkodhassanak az e rendeletben foglalt új követelményekhez, és így azokat hatékonyan és eredményesen lehessen alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)   E rendelet II. fejezete, III. fejezetének 1–4. szakasza, 59. cikkének (4) bekezdése, 60. cikke, 6. és 8. szakasza, valamint – amennyiben kapcsolódik e rendelkezésekhez – I. fejezete, III. fejezetének 9. szakasza és IV. fejezete alkalmazandó az alapkezelő társaságokra a 2009/65/EK 6. cikke (4) bekezdésének és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően.

(2)   A 2014/65/EU irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett valamennyi követelmény és azok e rendeletben meghatározott végrehajtási rendelkezései vonatkozásában a befektetési vállalkozásokra vonatkozó hivatkozások magukban foglalják a hitelintézeteket, a pénzügyi eszközökre vonatkozó hivatkozások pedig a strukturált betéteket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „releváns személy”: a befektetési vállalkozás összefüggésében a következők valamelyike:

a)

a vállalkozás igazgatója, társa vagy annak megfelelője, ügyvezetője vagy függő ügynöke;

b)

a vállalkozás függő ügynökének igazgatója, társa vagy annak megfelelője, vagy ügyvezetője;

c)

a vállalkozás vagy függő ügynöke alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a vállalkozás vagy függő ügynöke rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek végzésében;

d)

olyan természetes személy, aki közvetlenül részt vesz a befektetési vállalkozás vagy függő ügynöke számára nyújtott szolgáltatásban, kiszervezési megoldással, amelynek célja a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzése;

2.   „pénzügyi elemző”: a befektetéssel kapcsolatos kutatások érdemi részét előállító releváns személy;

3.   „kiszervezés”: olyan, bármely formát öltő megállapodás egy befektetési vállalkozó és egy szolgáltató között, amelynek keretében a szolgáltató elvégez a vállalkozás nevében egy olyan folyamatot, szolgáltatást vagy tevékenységet, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga hajtana végre;

3a.   „olyan személy, akivel a releváns személy családi kapcsolatban áll”: a következők valamelyike:

a)

a releváns személy házastársa vagy olyan partnere, aki a nemzeti törvények értelmében a házastárssal egyenértékűnek számít;

b)

a releváns személy eltartott gyermeke vagy nevelt gyermeke;

c)

a releváns személy bármely olyan rokona, aki az adott személyes ügylet időpontjában legalább egy éve egy háztartásban él vele;

4.   „értékpapír-finanszírozási ügylet”: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 3. cikkének (11) bekezdése szerinti értékpapír-finanszírozási ügylet;

5.   „javadalmazás”: a vállalkozások által közvetlen vagy közvetett módon a releváns személyeknek nyújtott fizetés vagy pénzügyi vagy nem pénzügyi juttatás minden formája, az ügyfelek számára nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások teljesítése során;

6.   „áru”: minden olyan helyettesíthető termék, amelyet le lehet szállítani, beleértve a fémeket és érceiket, valamint ötvözeteiket, a mezőgazdasági termékeket és az energiát, például a villamos energiát.

3. cikk

A tájékoztatásra alkalmazandó feltételek

(1)   Amennyiben e rendelet alkalmazásában a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontja szerinti tartós adathordozón kell tájékoztatást adni, a befektetési vállalkozások csak akkor jogosultak nem papír tartós adathordozón szolgáltatni az információkat, ha:

a)

az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel; és

b)

a tájékoztatást fogadó személy a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.

(2)   Amennyiben e rendelet 46., 47., 48., 49., 50. cikke vagy 66. cikkének (3) bekezdése értelmében a befektetési vállalkozás weboldal segítségével tájékoztatja ügyfelét, és a tájékoztatás nem személyesen az ügyfélnek szól, a befektetési vállalkozások gondoskodnak a következő feltételek teljesüléséről:

a)

az ezen az adathordozón nyújtott e tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel;

b)

az ügyfélnek kifejezetten beleegyezését kell adnia az adott információról való ilyen formájú tájékoztatáshoz;

c)

az ügyfelet elektronikus úton értesíteni kell a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;

d)

a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

e)

a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a weboldalon mindaddig, amíg az ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

(3)   E cikk alkalmazásában az elektronikus hírközlés révén nyújtott tájékoztatás a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel összhangban lévőnek minősül, ha bizonyítható, hogy az ügyfél rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik. Az ügyfél által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím ilyen bizonyítéknak minősül.

4. cikk

Eseti jelleggel nyújtott befektetési szolgáltatások

(A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése)

A 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mentesség esetében a befektetési szolgáltatást akkor tekintendő szakmai tevékenység keretében eseti jelleggel nyújtott szolgáltatásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

szoros és tényszerű kapcsolat áll fenn a szakmai tevékenység és az azonos ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás teljesítése között, és a befektetési szolgáltatást a fő szakmai tevékenység kiegészítésének lehet tekinteni;

b)

a fő szakmai tevékenység ügyfelei számára nyújtott befektetési szolgáltatások nem kívánnak rendszeres bevételi forrást kínálni a szakmai tevékenységet végző személynek; és

c)

a szakmai tevékenységet nyújtó személy a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességét nem forgalmazza vagy nem hirdeti egyéb módon, kivéve, ha az ügyfelekkel közli, hogy ezt fő szakmai tevékenység kiegészítéseként végzi.

5. cikk

Természetben kiegyenlítendő nagykereskedelmi energiatermékek

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a nagykereskedelmi energiaterméket az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén kell természetben kiegyenlíteni:

a)

olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az ügylet felei arányos intézkedéseket hoznak az alapul szolgáló áru leszállításának és átvételének biztosítására; a villamos energia és gáz területén az átvitelirendszer-működtetővel kötött kiegyenlítő megállapodás akkor tekinthető arányosnak, ha a feleknek biztosítaniuk kell a villamos energia vagy gáz fizikai szállítását;

b)

a szerződő felek számára feltétel nélküli, korlátozás nélküli és érvényesíthető kötelezettségeket állapít meg az adott alapul szolgáló áru szállítására és fogadására;

c)

nem teszi lehetővé, hogy a természetben történő teljesítést bármely fél készpénzes elszámolásra váltsa;

d)

a szerződés keretében fennálló kötelezettségeket nem lehet beszámítani az érintett felek között létrejött egyéb szerződésekből eredő kötelezettségekbe, ez azonban nem sértheti a felek készpénzes fizetési kötelezettségek nettósítására vonatkozó szerződéses jogait.

A d) pont alkalmazásában az áram- és gázpiacokon az operatív nettósítás nem tekinthető a szerződéses kötelezettségek más szerződésekből eredő kötelezettségekkel történő ellentételezésének.

(2)   Az operatív nettósítás úgy értendő, mint a hálózatba betáplálandó villamos energia és gáz mennyiségének a szabályok alapján vagy a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtető kérésére történő jelölése egy olyan szervezet számára, amely nemzeti szinten az átvitelirendszer-működtetővel egyenértékű funkciót lát el. Az operatív nettósításon alapuló mennyiségek jelölését nem határozhatják meg a szerződő felek.

(3)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a vis maior magában foglal minden kivételes eseményt vagy olyan körülményeket, amelyek a szerződő felek hatáskörén kívül esnek, és amelyeket a szerződő felek nem láthatták ésszerűen előre vagy nem tudtak volna elkerülni megfelelő és elvárható gondossággal eljárva, és amelyek miatt a felek valamelyike vagy egyike sem képes szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére.

(4)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a jóhiszemű teljesítési akadály minden olyan eseményt vagy körülményt magában foglal, amely nem minősül a (3) bekezdésben meghatározott vis maiornak, és amelyet a szerződési feltételek objektív és kifejezett módon meghatároznak, az egyik vagy mindkét, jóhiszeműen eljáró szerződéses fél vonatkozásában, szerződéses kötelezettségeik nemteljesítésére vonatkozóan.

(5)   A vis maiorra vagy a jóhiszemű teljesítési akadályra vonatkozó rendelkezések nem akadályozzák azt, hogy a szerződés „természetben kiegyenlítettnek” legyen tekinthető a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában.

(6)   A nemteljesítési záradékok, amelyek értelmében a felek egyike pénzügyi kompenzációra jogosult a szerződés teljesítésének elmaradása vagy hibás teljesítés esetén, nem akadályozzák azt, hogy a szerződés „természetben kiegyenlítettnek” legyen tekinthető a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában.

(7)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja szerinti „természetben kiegyenlített” szerződések teljesítésének módjai legalább az alábbiakat foglalják magukban:

a)

maguknak az érintett áruknak a fizikai leszállítása;

b)

olyan okmány átadása, amely tulajdonjog jellegű jogot biztosít az érintett áru vagy az érintett áru adott mennyisége tekintetében;

c)

az áru adott mennyisége tekintetében tulajdonjog jellegű jogok átruházásának egyéb módjai az áru fizikai leszállítása nélkül, ideértve az értesítést, ütemezést vagy az energiaellátó hálózat működtetőjének adott jelölést, amely jogosultságot biztosít a címzettnek az áru adott mennyiségére.

6. cikk

Olajjal, szénnel és nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos származtatott ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában az olajjal kapcsolatos származtatott energiaügyletek alapterméke bármilyen jellegű ásványi olaj és cseppfolyós vagy gáz halmazállapotú szénhidrogéngáz, ideértve az olaj termékeit, komponenseit és származékait, valamint az üzemanyagokat, a bioüzemanyag-adalékkal ellátottakkal együtt.

(2)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a szénnel kapcsolatos származtatott energiaügyletek alapterméke szén, amely meghatározása szerint olyan, fűtőanyagként hasznosított fekete vagy sötétbarna éghető ásványi anyag, amely elszenesedett növényi anyagból áll.

(3)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában azok a származtatott ügyletek, amelyek az 1227/2011/EU 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott nagykereskedelmi energiatermék jellemzőivel bírnak, olyan származtatott ügyletek, amelyek alapterméke az említett rendelet 2. cikke (4) bekezdésének b) és d) pontja értelmében villamos energia vagy földgáz.

7. cikk

Egyéb származtatott pénzügyi eszközök

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában a (2) bekezdés szerint nem azonnali ügyletnek minősülő és a (4) bekezdés szerint nem üzleti célt szolgáló szerződés az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

teljesíti az alábbi kritériumok egyikét:

i.

az ügyletet harmadik ország szabályozott piachoz, MTF-hez vagy OTF-hez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínén kötik;

ii.

az ügyletet kimondottan szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli ilyen kereskedési helyszínen kötik meg, vagy ezek szabályai alá tartozik;

iii.

az ügylet az árat, a mennyiséget, a szállítási dátumot és egyéb szerződéses feltételeket tekintve egyenértékű a szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli ilyen kereskedési helyszínen kötött ügylettel;

(b)

az ügyletet egységesítik, így az árfolyamot, a mennyiséget, a szállítási határidőt és az egyéb feltételeket elsősorban a rendszeresen közzétett árfolyamok, szabványmennyiségek vagy szabványos szállítási határidők említésével határozzák meg.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azonnali ügylet az áru, eszköz vagy jog eladására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:

a)

két kereskedési nap;

b)

a piacon az adott áru, eszköz vagy jog esetében szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő.

Az ügylet nem tekinthető azonnali ügyletnek, ha – függetlenül a kifejezett feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy az alaptermék átadását elhalasztják, és nem hajtják végre a (2) bekezdésben említett határidőn belül.

(3)   A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) I. melléklete C. szakaszának 10. pontja alkalmazásában az említett szakaszban vagy e rendelet 8. cikkében említett alaptermékkel összefüggő származtatott ügylet az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

készpénzben teljesítik vagy teljesíthetik egy vagy több fél választása alapján, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;

b)

szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli, ezekhez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínen kötik;

c)

teljesülnek az (1) bekezdésben említett, ügylettel kapcsolatos feltételek.

(4)   Az ügylet akkor minősül üzleti célúnak a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában, illetve az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival nem rendelkezőnek az említett melléklet C. szakasza 7. és 10. pontjának alkalmazásában, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a villamosenergia-átviteli hálózat, villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmus vagy csővezetékes hálózat üzemeltetője vagy kezelője köti;

b)

szükség van rá a villamos energia kínálatának és használatának adott időszakban történő kiegyensúlyozásához, ideértve azt az esetet is, amikor a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtető által lekötött tartalék kapacitás az átvitelirendszer-működtető beleegyezésével átadásra kerül valamely előre minősített kiegyensúlyozó szolgáltatótól egy másiknak.

8. cikk

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott származtatott ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában kifejezetten említett származtatott ügyleteken kívül azokra a származtatott ügyletekre érvényesek az említett szakasz rendelkezései, amelyek teljesítik az említett szakaszban és a jelen rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat, és az alábbiak valamelyikére vonatkoznak:

a)

telekommunikációs sávszélesség;

b)

árutárolási kapacitás;

c)

árukkal kapcsolatos továbbítási vagy szállítási kapacitás, akár kábelen, csővezetéken vagy egyéb módon, kivéve a villamos energia továbbításának övezetközi kapacitásaival kapcsolatos kapacitásjogokat, amikor azokra az elsődleges piacon az átvitelirendszer-működtető vagy az ő nevében szolgáltatóként eljáró személy köt szerződést, a továbbítási kapacitás kiosztása érdekében;

d)

olyan egység, jóváírás, engedély, jog vagy hasonló eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a megújuló forrásokból nyert energia szállításához, elosztásához vagy fogyasztásához, kivéve, ha a szerződés már a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának hatálya alá tartozik;

e)

geológiai, környezeti vagy egyéb fizikai változó, kivéve, ha a szerződés olyan egységgel kapcsolatos, amely elismerten megfelel a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) megfogalmazott előírásoknak;

f)

bármely helyettesíthető eszköz vagy jog – szolgáltatás fogadásának jogát kivéve –, amely átruházható;

g)

index vagy mérőszám, amely valamilyen eszköz, jog, szolgáltatás vagy kötelezettség ügyletének árához, értékéhez vagy mennyiségéhez kapcsolódik;

h)

aktuáriusi statisztikákon alapuló index vagy mérőszám.

9. cikk

Befektetési tanácsadás

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 4. pontjának a „befektetési tanácsadásra” vonatkozó fogalommeghatározása alkalmazásában a személyre szóló ajánlás olyan ajánlás, amelyet valakinek befektetői vagy potenciális befektetői minőségében vagy a befektető vagy potenciális befektető ügynökekénti minőségében adnak.

Az ajánlást az adott személy számára megfelelőként kell bemutatni, vagy az ajánlásnak a személy körülményeinek figyelembe vételére kell alapulnia, és az alábbi lépések valamelyikének megtételére vonatkozó ajánlást kell képeznie:

a)

adott pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, visszaváltása, tartása vagy garantálása;

b)

pénzügyi eszköz vételére, eladására, jegyzésére, cseréjére vagy visszaváltására vonatkozó, adott pénzügyi eszköz által biztosított jog gyakorlása vagy nem gyakorlása.

Az ajánlás nem tekinthető személyre szóló ajánlásnak, ha kizárólag a nyilvánosságnak szól.

10. cikk

Devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletek jellemzői

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontja alkalmazásában a devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletek nem pénzügyi eszközök, ha a szerződésre igaz az alábbiak valamelyike:

a)

azonnali ügylet e cikk (2) bekezdése értelmében;

b)

olyan fizetési mód, amelyet:

i.

természetben kell kiegyenlíteni, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;

ii.

legalább egy olyan személy köt, aki nem pénzügyi szerződő fél a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 2. cikkének 8. pontja szerint;

iii.

azzal a céllal kötnek, hogy elősegítsék az azonosítható áruk, szolgáltatások vagy közvetlen befektetés kifizetését; és

iv.

nem kereskednek vele kereskedési helyszínen.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az azonnali ügylet egy deviza másik devizára történő átváltására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:

a)

a (3) bekezdésben meghatározott bármely fő devizapár vonatkozásában 2 kereskedési nap;

b)

minden olyan devizapárnál, ahol legalább az egyik deviza nem fő deviza, vagy 2 kereskedési nap, vagy – amennyiben ez hosszabb – a piacon az adott devizapárra szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő;

c)

amennyiben a devizák átváltására kötött szerződés fő célja egy átruházható értékpapír vagy egy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének adásvétele, a piacon az adott átruházható értékpapír vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének elszámolására szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő, vagy – amennyiben ez rövidebb – 5 kereskedési nap.

Az ügylet azonban nem azonnali ügylet, ha – függetlenül a feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy a deviza átváltásának teljesítését elhalasztják, és nem hajtják végre az első albekezdésben meghatározott határidőn belül.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a fő devizák kizárólag a következők: USA-dollár, euró, jen, font sterling, ausztrál dollár, svájci frank, kanadai dollár, hongkongi dollár, svéd korona, új-zélandi dollár, szingapúri dollár, norvég korona, mexikói peso, horvát kuna, bolgár leva, cseh korona, dán korona, magyar forint, lengyel zloty, román lej.

(4)   A (2) bekezdés alkalmazásában a kereskedési nap a szokásos kereskedés bármelyik napja az átváltási szerződés szerint átváltásra kerülő mindkét deviza joghatóságában, valamint – amennyiben teljesül az alábbi feltételek bármelyike – harmadik deviza joghatóságában:

a)

a devizák átváltását harmadik devizán keresztül hajtják végre, a likviditás miatt;

b)

a devizák átváltására vonatkozó szabványos teljesítési határidő a harmadik deviza joghatóságához igazodik.

11. cikk

Pénzpiaci eszközök

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti pénzpiaci eszközök magukban foglalják az államkötvényeket, letéti igazolásokat, kereskedelmi papírokat és egyéb, lényegében azonos jellemzőkkel bíró eszközöket, amennyiben az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:

a)

az értéküket bármikor meg lehet határozni;

b)

nem származtatott termékek;

c)

kibocsátáskori lejárati idejük legfeljebb 397 nap.

12. cikk

Rendszeres internalizálók részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül minden egyes részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz vonatkozásában, amennyiben az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott pénzügyi eszközben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 0,4 % a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan napi gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan napi gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a pénzügyi eszközben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta az alábbiak valamelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott pénzügyi eszköz tekintetében bonyolított teljes forgalmának 15 %-a;

ii.

az adott pénzügyi eszköz Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 0,4 %-a.

13. cikk

Rendszeres internalizálók kötvények esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül az ugyanazon szervezet vagy ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott kötvények osztályához tartozó minden kötvény vonatkozásában, amennyiben e kötvények tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott kötvényben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 2,5 %-a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a kötvényben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott kötvény tekintetében bonyolított teljes forgalmának 25 %-a;

ii.

az adott kötvény Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 1 %-a.

14. cikk

Rendszeres internalizálók strukturált pénzügyi termékek esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül az ugyanazon szervezet vagy ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott strukturált pénzügyi termékek osztályához tartozó minden strukturált pénzügyi termék vonatkozásában, amennyiben e strukturált pénzügyi termékek tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott strukturált pénzügyi termékben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 4 %-a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a strukturált pénzügyi termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott strukturált pénzügyi termék tekintetében bonyolított teljes forgalmának 30 %-a;

ii.

az adott strukturált pénzügyi termék Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 2,25 %-a.

15. cikk

Rendszeres internalizálók származtatott termékek esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül a származtatott termékek egy adott osztályához tartozó minden származtatott termék vonatkozásában, amennyiben e származtatott termékek tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint a származtatott termékek adott osztályában az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 2,5 %-a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a származtatott termékek adott osztályában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa a származtatott termék adott osztályában az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a származtatott termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül a származtatott termék adott osztálya tekintetében bonyolított teljes forgalmának 25 %-a;

ii.

a származtatott termék adott osztálya Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 1 %-a.

16. cikk

Rendszeres internalizálók kibocsátási egységek esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül a kibocsátási egységek vonatkozásában, amennyiben az ilyen eszközök tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint a kibocsátási egység adott típusában az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 4 %-nál;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység e típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység adott típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben a kibocsátási egységben, ha az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül a kibocsátási egység adott típusában bonyolított teljes forgalmának 30 %-a;

ii.

a kibocsátási egység adott típusa Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 2,25 %-a.

17. cikk

Vonatkozó értékelési időszakok

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A 12–16. cikkben meghatározott feltételeket negyedévente értékelni kell az előző 6 hónap adatai alapján. Az értékelési időszak január, április, július és október első munkanapján kezdődik.

Az újonnan kibocsátott eszközöket csak akkor kell figyelembe venni az értékelésben, amikor a visszamenőleges adatok legalább három hónapos időszakot lefednek a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök esetében, illetve hat hetet a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és származtatott termékek esetében.

18. cikk

Algoritmikus kereskedés

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja)

Az algoritmikus kereskedés a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerinti fogalommeghatározásának alkalmazásában azt a rendszert tekintjük emberi beavatkozást nem, vagy csak korlátozottan igénylő rendszernek, amelyben a megbízásokat vagy ajánlatokat generáló folyamat vagy a megbízások végrehajtását optimalizáló folyamat során automatizált rendszer hoz döntéseket a megbízások vagy ajánlatok indításának, generálásának, irányításának vagy végrehajtásának bármely fázisában, előre meghatározott paraméterek szerint.

19. cikk

Nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja szerinti magas napi üzenetforgalom átlagosan az alábbiak bármelyikének benyújtásából fog állni:

a)

másodpercenként legalább 2 üzenet bármely adott, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában;

b)

másodpercenként legalább 4 üzenet az összes, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat az üzeneteket kell figyelembe venni a számításban, amelyek a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti likvid piaccal rendelkező pénzügyi eszközökre vonatkoznak. A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat teljesítő kereskedés céljára beadott üzeneteket figyelembe kell venni a számításban.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat az üzeneteket kell figyelembe venni a számításban, amelyeket saját számlára történő kereskedéshez adnak be. A saját számlára történő kereskedésre támaszkodó kereskedési technikákon kívüli technikákon keresztül beadott üzeneteket akkor kell figyelembe venni a számításban, ha a vállalkozás végrehajtási technikája oly módon strukturált, hogy általa el lehessen kerülni a saját számlán történő végrehajtást.

(4)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetlen elektronikus hozzáférést nyújtó vállalkozásokra vonatkozó magas napi üzenetforgalom számításánál nem vehetők figyelembe a közvetlen elektronikus hozzáférést igénybe vevő ügyfeleik által beadott üzenetek.

(5)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínek kérésre havonta, minden naptári hónap végétől számított két héten belül az érintett vállalkozások rendelkezésére bocsátják az átlagos másodpercenkénti üzenetszám becslését, amelynek során figyelembe veszik az előző 12 hónap folyamán beadott minden üzenetet.

20. cikk

Közvetlen elektronikus hozzáférés

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontja)

(1)   Egy adott személy nem minősül képesnek arra, hogy elektronikusan továbbítsa a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontja szerint, ha nem határozhatja meg a megbízás bevitelének pontos tört másodpercét és azon belül a megbízás élettartamát.

(2)   Egy adott személy nem minősül képesnek ilyen közvetlen elektronikus megbízástovábbításra, ha az olyan, megbízás-végrehajtási folyamatok optimalizálására irányuló mechanizmusokon keresztül történik, amelyek meghatározzák a megbízásnak a benyújtási helyszín(ek)től eltérő egyéb paramétereit, kivéve, ha ezek a mechanizmusok az ügyfelek rendszereibe ágyazódnak be, és nem a szabályozott piac vagy MTF tagjának vagy résztvevőjének, vagy OTF ügyfelének a rendszerébe.

II. FEJEZET

SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

Szervezet

21. cikk

Általános szervezeti követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (2)–(10) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelel az alábbi szervezeti követelményeknek:

a)

olyan döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést alakít ki, vezet be és tart fenn, amely világos és dokumentált módon meghatározza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, és kiosztja a feladat- és a felelősségi köröket;

b)

biztosítja, hogy a vállalkozás releváns személyei tudják, hogy felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében milyen eljárásokat kell követniük;

c)

megfelelő belsőkontroll-mechanizmusokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás minden szintje megfeleljen a döntéseknek és eljárásoknak;

d)

alkalmazottai rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges jártassággal, tudással és szakértelemmel;

e)

a befektetési vállalkozás minden szintjén kialakítja, bevezeti és fenntartja a hatékony belső jelentéstételt és információközlést;

f)

megfelelő és rendezett nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és szervezeti rendszeréről;

g)

biztosítja, hogy az a tény, hogy releváns személyei többféle funkciót töltenek be, ne akadályozza őket az egyes funkciók megalapozott, becsületes és szakszerű ellátásában, és ne is járjon ennek kockázatával.

Az ezen bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése során a befektetési vállalkozások figyelembe veszik a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   A befektetési vállalkozás olyan rendszereket és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn, amelyek megfelelően biztosítják az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzését, figyelemmel a szóban forgó információ jellegére.

(3)   A befektetési vállalkozás megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát alakít ki, vezet be és tart fenn, amelynek célja, hogy a rendszerek és eljárások működésének megszakadása esetén biztosítsa a létfontosságú adatok és funkciók megőrzését és a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, biztosítsa az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, illetve a befektetési szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását.

(4)   A befektetési vállalkozás olyan számviteli politikát és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn, amelyek képessé teszik arra, hogy az illetékes hatóság kérésére annak időben benyújtsa azokat a pénzügyi beszámolókat, amelyek megbízható és valós képet adnak pénzügyi helyzetéről, és amelyek megfelelnek az alkalmazandó számviteli standardoknak és szabályoknak.

(5)   A befektetési vállalkozás nyomon követi és rendszeresen értékeli az (1)–(4) bekezdéssel összhangban létrehozott rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.

22. cikk

Megfelelés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelelő politikát és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy észlelje a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségei nemteljesítésének kockázatát és a kapcsolódó kockázatokat, továbbá megfelelő intézkedéseket és eljárásokat alkalmaz annak érdekében, hogy minimalizálja e kockázatokat, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az említett irányelv szerinti hatásköreik eredményes gyakorlását.

A befektetési vállalkozás figyelembe veszi a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   A befektetési vállalkozás állandó és hatékony megfelelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely függetlenül működik, és következő felelősségekkel rendelkezik:

a)

folyamatosan felügyeli és rendszeresen értékeli az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően létrehozott intézkedések és eljárások megfelelőségét és eredményességét, valamint a vállalkozás kötelezettségeknek való megfelelésben észlelt hiányosságainak kezelését célzó intézkedéseket;

b)

tanácsokkal látja el és segíti a befektetési szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért felelős releváns személyeket annak érdekében, hogy elősegítsék a vállalkozás megfelelését a 2014/65/EU irányelvben előírt kötelezettségeknek;

c)

legalább éves gyakorisággal jelentést tesz a vezető testületnek a befektetési szolgáltatások és tevékenységek átfogó ellenőrzési környezetének megvalósításáról és hatékonyságáról, az azonosított kockázatokról és a panaszok kezeléséről, valamint az elvégzett vagy elvégzendő jogorvoslati intézkedésekről;

d)

nyomon követi a panaszkezelő folyamat működését, és a panaszokat releváns információforrásnak tekinti az általános ellenőrzési feladatai kontextusában.

E bekezdés a) és b) pontjának való megfelelés érdekében a megfelelési funkció értékelést végez, és ennek alapján kockázatalapú monitoringprogramot hoz létre, amely figyelembe veszi a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásainak, tevékenységeinek és kiegészítő szolgáltatásainak minden területét, ideértve a panaszkezelés nyomon követésével kapcsolatban gyűjtött lényeges információkat is. A monitoringprogram kialakítja a megfelelési kockázatértékelés által meghatározott prioritásokat, és biztosítja a megfelelési kockázatok átfogó nyomon követését.

(3)   Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait megfelelően és függetlenül láthassa el, a befektetési vállalkozások gondoskodnak a következő feltételek teljesítéséről:

a)

a megfelelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, valamint valamennyi lényeges információhoz hozzáfér;

b)

a vezető testület a megfelelési funkcióért és a 2014/65/EU irányelv és e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti megfeleléssel kapcsolatos jelentéstételért felelős tisztviselőt jelöl ki és vált le;

c)

a megfelelési funkció eseti alapon közvetlenül a vezető testületnek jelenti, ha komoly kockázatát észleli annak, hogy a vállalkozás nem teljesíti a 2014/65/EU irányelvben leírt kötelezettségeit;

d)

a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek nem vesznek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások vagy tevékenységek elvégzésében;

e)

a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek díjazását meghatározó módszer nem veszélyezteti az objektivitásukat, és nem is jár ennek kockázatával.

(4)   A befektetési vállalkozásnak nem kell megfelelnie a (3) bekezdés d) és e) pontjában megállapított követelményeknek, amennyiben bizonyítani tudja, hogy – üzletmenetének jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint a befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve – a d) és e) pont szerinti kötelezettség nem arányos, és hogy a megfelelési funkció továbbra is hatékony marad. Ebben az esetben a befektetési vállalkozás felméri, hogy sérült-e a megfelelési funkció hatékonysága. Az értékelést rendszeresen felül kell vizsgálni.

23. cikk

Kockázatkezelés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás a kockázatkezeléssel kapcsolatban a következő intézkedéseket hozza:

a)

megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be, és tart fenn, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és adott esetben megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet;

b)

hatékony megoldásokat, folyamatokat és mechanizmusokat dolgoz ki a vállalkozás tevékenységeivel összefüggő kockázatok kezelésére, a megállapított kockázattűrési szint figyelembevételével;

c)

felügyeli:

i.

a befektetési vállalkozás kockázatkezelési politikáinak és eljárásainak megfelelőségét és eredményességét;

ii.

a befektetési vállalkozás és releváns személyei b) pontnak megfelelően kidolgozott megoldásoknak, folyamatoknak és mechanizmusoknak való megfelelési szintjét;

iii.

a politikák, eljárások, megoldások, folyamatok és mechanizmusok megvalósítása során tapasztalt hiányosságok kezelésére szolgáló intézkedések megfelelőségét és eredményességét, e hiányosságok közé értve azt is, amikor a releváns személyek nem felelnek meg a megoldásoknak, folyamatoknak vagy mechanizmusoknak, vagy nem követik a politikákat és eljárásokat.

(2)   Amennyiben az üzletmenet jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve megfelelő és arányos, a befektetési vállalkozás független kockázatellenőrzési funkciót hoz létre és tart fenn, amely a következő feladatokat végzi el:

a)

végrehajtja az (1) bekezdésben említett politikákat és eljárásokat;

b)

a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentést tesz és tanácsot ad a felső vezetésnek.

Amennyiben a befektetési vállalkozás nem hoz létre és nem tart fenn kockázatkezelő funkciót az első albekezdés szerint, képesnek kell lennie arra, hogy kérésre bizonyítsa, hogy az általa az (1) bekezdés szerint elfogadott politikák és eljárások megfelelnek az ott leírt követelményeknek.

24. cikk

Belső ellenőrzés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése)

Amennyiben az üzletmenetének jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint a befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve megfelelő és arányos, a befektetési vállalkozás belső ellenőrzési funkciót hoz létre és tart fenn, amely elkülönül és független a befektetési vállalkozás többi funkciójától és tevékenységétől, és amely a következő felelősségi körökkel rendelkezik:

a)

ellenőrzési tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn a befektetési vállalkozás rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és megoldásai megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése érdekében;

b)

ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva, és ellenőrzi az ajánlások teljesítését;

c)

a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban elkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jelentéseket.

25. cikk

A felső vezetés felelőssége

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás a funkciók belső kiosztása során biztosítja a felső vezetés és adott esetben a felügyeleti funkció felelősségét annak biztosításáért, hogy a vállalkozás megfeleljen a 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeinek. A befektetési vállalkozás a felső vezetése és adott esetben a felügyeleti funkció számára előírja különösen a 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeknek való megfelelést szolgáló politikák, megoldások és eljárások eredményességének értékelését és rendszeres felülvizsgálatát, és a hiányosságok kezelését célzó megfelelő intézkedések elfogadását.

A jelentős funkciók felső vezetők között történő kiosztásának világosan meg kell mutatnia, hogy kinek a feladata a vállalkozás szervezeti előírásainak ellenőrzése és fenntartása. A jelentős funkciók kiosztásáról szóló nyilvántartásokat naprakészen kell tartani.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy felső vezetése gyakran, legalább évente egyszer írásos jelentéseket kapjon a 22., 23. és 24. cikkben szereplő ügyekről, különös tekintettel arra, hogy megfelelő intézkedések történtek-e az esetleges hiányosságok kezelésére.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy ha van felügyeleti funkció, az rendszeresen írásos jelentéseket kapjon a 22., 23. és 24. cikkekben jelzett ügyekről.

(4)   E cikk alkalmazásában a „felügyeleti funkció” az a funkció, amely a befektetési vállalkozáson belül a felső vezetés felügyeletéért felelős.

26. cikk

Panaszkezelés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás hatékony és átlátható panaszkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek panaszainak azonnali kezelése érdekében. A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a beérkezett panaszokról és a megoldásuk érdekében tett intézkedésekről.

A panaszkezelési politikának egyértelmű, pontos és naprakész információkat kell szolgáltatnia a panaszkezelési folyamatról. A politikát a vállalkozás vezető testülete fogadja el.

(2)   A befektetési vállalkozás közzéteszi a panaszkezelési folyamat részletes leírását. Ez magában foglalja a panaszkezelési politikával kapcsolatos információkat és a panaszkezelő funkció elérhetőségi adatait. Az információkat az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek kérésre vagy panasz elismerésekor ki kell adni. A befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfelek és potenciális ügyfelek számára, hogy panaszaikat díjmentesen nyújthassák be.

(3)   A befektetési vállalkozás a panaszok kivizsgálásáért felelős panaszkezelő funkciót hoz létre. Ezt a funkciót a megfelelési funkció is elláthatja.

(4)   A panaszok kezelése során a befektetési vállalkozás világosan, könnyen érthető, egyszerű nyelvezettel kommunikál az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel, és indokolatlan késedelem nélkül válaszol a panaszokra.

(5)   A befektetési vállalkozás közli a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel, és ismerteti velük a lehetőségeiket is, ideértve, hogy a panaszt a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti alternatív vitarendezési fórum elé vihetik, vagy hogy a panaszos polgári eljárást kezdeményezhet.

(6)   A befektetési vállalkozás tájékoztatást ad a panaszokról és a panaszok kezeléséről az érintett illetékes hatóságoknak, és ahol a nemzeti törvények azt előírják, az alternatív vitarendezési fórumnak is.

(7)   A befektetési vállalkozás megfelelési funkciója elemzi a panaszokat és a panaszok kezelésével kapcsolatos adatokat, és megállapítja, hogy azok jeleznek-e, illetve kezelnek-e bármilyen kockázatot vagy problémát.

27. cikk

Javadalmazási politikák és gyakorlatok

(A 2014/65/EU irányelv 16., 23. és 24. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozás a vállalkozás minden ügyfelének érdekeit figyelembe véve, megfelelő belső eljárások szerint javadalmazási politikákat és gyakorlatokat határoz meg és vezet be annak biztosítására, hogy az ügyfeleket méltányosan kezeljék, és érdekeiket ne sértsék a vállalkozás rövid, közép- és hosszú távra elfogadott javadalmazási gyakorlatai.

A javadalmazási politikákat és gyakorlatokat oly módon kell kidolgozni, hogy ne alakuljon ki olyan összeférhetetlenség vagy ösztönző hatás, amely a releváns személyeket bármely ügyfél esetleges hátrányára saját érdekeik vagy a vállalkozás érdekeinek előtérbe helyezésére készteti.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy javadalmazási politikái és gyakorlatai a vállalkozás által nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatásokra vagy a vállalkozás magatartására – az ügyfelek típusától függetlenül – közvetlenül vagy közvetve olyan befolyást gyakorló minden releváns személyre alkalmazandóak legyenek, amely befolyás, e személyek esetlegesen összeférhetetlenség kialakulásához vezető javadalmazása és hasonló ösztönzői mellett a vállalkozás bármely ügyfelének érdeke elleni fellépésre késztetheti e személyeket.

(3)   A befektetési vállalkozás javadalmazási politikáját a vállalkozás vezető testülete hagyja jóvá, figyelembe véve a megfelelőségi funkció véleményét. A befektetési vállalkozás felső vezetése felel a javadalmazási politika napi szintű végrehajtásáért és a politikához kapcsolódó megfelelőségi kockázatok ellenőrzéséért.

(4)   A javadalmazás és az egyéb ösztönzők nem alapulhatnak kizárólag vagy döntően mennyiségi üzleti szempontokon, hanem maradéktalanul figyelembe kell venniük az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelést, az ügyfelek méltányos kezelését és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét tükröző minőségi szempontokat is.

A javadalmazás rögzített és változó elemei közötti egyensúlyt mindenkor biztosítani kell oly módon, hogy a javadalmazás szerkezete ne részesítse előnyben a befektetési vállalkozás vagy releváns személyeinek érdekeit bármely ügyfél érdekével szemben.

28. cikk

A személyes ügyletek köre

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

A 29. és a 37. cikk alkalmazásában személyes ügylet a releváns személy által vagy nevében a pénzügyi eszközben végrehajtott olyan ügylet, amely megfelel a következő feltételek közül legalább egynek:

a)

a releváns személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el;

b)

a kereskedés a következő személyek valamelyikének számlájára történik:

i.

a releváns személy;

ii.

olyan személy, akivel családi vagy egyéb szoros kapcsolatban áll;

iii.

olyan személy, akinek a releváns személlyel való kapcsolata folytán a releváns személynek közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez (az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül).

29. cikk

Személyes ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelelő megoldásokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak megakadályozására, hogy az esetleg összeférhetetlenséghez vezető tevékenységekben érintett, vagy az általa a vállalkozás nevében végzett tevékenység révén az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti bennfentes információhoz vagy más, ügyfelekkel, illetve az ügyfelekkel vagy nevükben kötött ügyletekkel kapcsolatos bizalmas információhoz hozzáférő releváns személy a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott tevékenységeket végezze.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy nem köt olyan ügyletet, amely a következő kritériumok közül legalább egyet teljesít:

a)

az 596/2014/EU rendelet értelmében tilos az érintett személy számára;

b)

a bizalmas információ jogszerűtlen használatával vagy nem megfelelő feltárásával jár;

c)

összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeivel.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy más személynek ne tanácsolja vagy ne javasolja – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik –, hogy pénzügyi eszközök olyan ügyletébe kezdjen, amely, ha az a releváns személy személyes ügylete lenne, a (2) bekezdésnek, a 37. cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjának vagy a 67. cikk (3) bekezdésének a hatálya alá tartozna.

(4)   Az 596/2014/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik – ne közöljön információt vagy véleményt más személyekkel, amennyiben a releváns személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi:

a)

pénzügyi eszközökkel olyan ügyletet köt, amely, ha az a releváns személy személyes ügylete lenne, a (2) vagy (3) bekezdésnek, a 37. cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjának vagy a 67. cikk (3) bekezdésének a hatálya alá tartozna;

b)

más személyt ilyen ügylet megkezdésére késztet vagy ilyen értelmű tanácsot ad.

(5)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a következőket:

a)

az (1), (2), (3) és (4) bekezdés hatálya alá tartozó minden releváns személy ismeri a személyes ügyletekkel kapcsolatos korlátozásokat, valamint az (1), (2), (3) és (4) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás által létrehozott, a személyes ügyletekre és a feltárásra vonatkozó korlátozásokat és intézkedéseket;

b)

a vállalkozást haladéktalanul értesítik a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről az ügyletről küldött értesítés, vagy a vállalkozást az ilyen ügyletek azonosításában segítő egyéb eljárások útján;

c)

nyilvántartást vezetnek azokról a személyes ügyletekről, amelyekről a vállalkozás értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügyletekkel összefüggő engedélyt vagy tiltást.

Kiszervezés esetében a befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a vállalkozás, amelyhez a tevékenység kiszervezése történt nyilvántartást készít a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről, és kérelemre ezen információt haladéktalanul eljuttatja a befektetési vállalkozásnak.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a következő személyes ügyletekre:

a)

diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és a releváns személy – vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják – között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;

b)

ÁÉKBV-kra vagy alternatív befektetési alapokra vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás irányításában.

2. SZAKASZ

Kiszervezés

30. cikk

Kritikus és fontos operatív funkciók köre

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (5) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában az operatív funkció akkor tekintendő kritikusnak vagy fontosnak, ha a teljesítésében bekövetkezett hiányosság vagy hiba lényegesen gyengítené a befektetési vállalkozás folyamatos megfelelését az engedélyezéséhez szükséges feltételeknek és kötelezettségeknek vagy a 2014/65/EU irányelvből eredő egyéb kötelezettségeinek, illetve gyengítené pénzügyi teljesítményét és befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek megalapozottságát vagy folyamatosságát.

(2)   A többi funkció státusának sérelme nélkül a következő funkciók nem tekinthetők kritikusnak vagy fontosnak az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)

a vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások, beleértve a vállalkozásnak nyújtott jogi tanácsadást, a vállalkozás alkalmazottainak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a vállalkozás helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is;

b)

szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását.

31. cikk

A kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)

(1)   A kritikus vagy fontos operatív funkciókat kiszervező befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv szerinti valamennyi kötelezettsége teljesítéséért továbbra is teljes mértékben felelős marad és megfelel a következő feltételeknek:

a)

a kiszervezés nem eredményezi a felelősség felső vezetés által történő átruházását;

b)

nem módosul a befektetési vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv értelmében az ügyfelekkel fennálló kapcsolata vagy a feléjük meglévő kötelezettsége;

c)

nem ássa alá azokat a feltételeket, amelyeknek egy befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően engedélyezzék és engedélye megmaradjon;

d)

nem szűnik meg és nem módosul semmilyen más feltétel, amelynek meglétéhez kötötték a vállalkozás engedélyének megadását.

(2)   A befektetési vállalkozás kellő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel köti meg, kezeli és szünteti meg a kritikus vagy fontos operatív funkciók más szolgáltatónak történő kiszervezésére irányuló megállapodásokat és megteszi a szükséges lépéseket a következő feltételek teljesülésének biztosítására:

a)

a szolgáltató a kiszervezett funkciók teljesítését támogató megfelelő képességgel, kapacitással, elégséges erőforrással, megfelelő szervezeti felépítéssel és törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;

b)

a szolgáltató a kiszervezett szolgáltatásokat hatékonyan és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelően végzi és a vállalkozás e célból módszereket és eljárásokat dolgozott ki a szolgáltató teljesítményének értékelésére és a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára;

c)

a szolgáltató megfelelően felügyeli a kiszervezett funkciók elvégzését, és kielégítően kezeli a kiszervezéssel összefüggő kockázatokat;

d)

megfelelő intézkedéseket hoznak, amennyiben a szolgáltató a jelek szerint esetleg nem hatékonyan vagy nem az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően látja el a funkciókat;

e)

a befektetési vállalkozás hatékonyan felügyeli a kiszervezett funkciókat vagy szolgáltatásokat és kezeli a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatokat, és ennek érdekében megtartja a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és forrásokat;

f)

a szolgáltató minden olyan fejleményről tájékoztatja a befektetési vállalkozást, amely lényeges hatással lehet a kiszervezett funkciók hatékony és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelő elvégzésére való képességére;

g)

a befektetési vállalkozás szükség esetén meg tudja szüntetni a kiszervezési megállapodást, akár azonnali hatállyal, amennyiben az ügyfél érdeke ezt kívánja, anélkül, hogy sérülne az ügyfeleknek általa nyújtott szolgáltatás folyamatossága és színvonala;

h)

a szolgáltató együttműködik a befektetési vállalkozás illetékes hatóságaival a kiszervezett funkciók vonatkozásában;

i)

a befektetési vállalkozás, annak könyvvizsgálói és az érintett illetékes hatóságok ténylegesen hozzáférnek a kiszervezett funkciókhoz kapcsolódó adatokhoz és a szolgáltató telephelyéhez, amennyiben ez e cikk értelmében a hatékony felügyelethez szükséges, és az illetékes hatóságok gyakorolni tudják e hozzáférési jogokat;

j)

a szolgáltató megvédi a befektetési vállalkozásra és ügyfeleire vonatkozó bizalmas információkat;

k)

a befektetési vállalkozás és a szolgáltató vészhelyzeti helyreállítási tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn és rendszeresen teszteli a tartalékrendszereket, amennyiben erre a kiszervezett funkcióra, szolgáltatásra vagy tevékenységre tekintettel szükség van;

l)

a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kiszervezett funkciók vagy szolgáltatások folyamatossága és minősége abban az esetben is fennmaradjon, ha a kiszervezés megszűnik a kiszervezett funkcióknak vagy szolgáltatásoknak további harmadik fél részére történő átadásával, vagy azáltal, hogy azokat maga a vállalkozás látja el.

(3)   A befektetési vállalkozás és a szolgáltató jogaikat és kötelezettségeiket világosan felosztják és írásbeli megállapodásban rögzítik. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt megtartja utasítási és felmondási jogait, a tájékoztatáshoz való jogát, továbbá az ellenőrzésekhez, valamint a könyveléshez való hozzáférési és a telephelyre való belépési jogát. A megállapodásnak biztosítania kell, hogy a szolgáltató általi kiszervezésre kizárólag a befektetési vállalkozás írásos beleegyezésével kerülhet sor.

(4)   Amennyiben a befektetési vállalkozás és a szolgáltató egyazon csoport tagja, az e cikknek és a 32. cikknek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti, hogy a vállalkozás milyen mértékben gyakorol ellenőrzést a szolgáltató felett vagy képes befolyásolni annak fellépéseit.

(5)   A befektetési vállalkozás kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja az összes ahhoz szükséges információt, hogy a hatóság felügyelni tudja a kiszervezett funkciók végrehajtásának a 2014/65/EU irányelv és annak végrehajtási intézkedései követelményeinek való megfelelőségét.

32. cikk

Harmadik országokban elhelyezkedő szolgáltatók

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)

(1)   A 31. cikkben megállapított követelmények mellett, amennyiben a befektetési vállalkozás kiszervezi az ügyfeleknek nyújtott portfóliókezelési befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó funkciókat egy harmadik országban elhelyezkedő szolgáltatónak, az említett befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

a szolgáltató a szóban forgó szolgáltatás nyújtására a székhelye szerinti országban kapott engedélyt vagy van bejegyezve és az adott harmadik országbeli illetékes hatóság ténylegesen felügyeli;

b)

a befektetési vállalkozás illetékes hatósága és a szolgáltató felügyeleti hatósága megfelelő együttműködési megállapodást köt.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás illetékes hatóságai képesek legyenek legalább arra, hogy:

a)

kérésre megkapják a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet szerinti felügyeleti feladataik elvégzéséhez szükséges információkat;

b)

hozzáférést nyerjenek a felügyeleti feladataik ellátása tekintetében releváns, harmadik országban tartott dokumentumokhoz;

c)

a lehető leghamarabb információt kapjanak a harmadik ország felügyeleti hatóságától a 2014/65/EU irányelvben, annak végrehajtási intézkedéseiben valamint a 600/2014/EU rendeletben előírt követelmények nyilvánvaló megsértésével kapcsolatos vizsgálatok céljából;

d)

a harmadik ország felügyeleti hatóságára és az unióbeli illetékes hatóságokra alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően együttműködjenek a jogérvényesítés során a 2014/65/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben, valamint a vonatkozó nemzeti jogban előírt követelmények megsértése esetén.

(3)   Az illetékes hatóságok honlapjukon közzéteszik a harmadik országok azon felügyeleti hatóságainak listáját, amelyekkel az (1) bekezdés b) pontjában említett együttműködési megállapodást kötöttek.

Az illetékes hatóságok az e rendelet alkalmazása kezdetének napja előtt megkötött együttműködési megállapodásokat attól a naptól számított hat hónapon belül aktualizálják.

3. SZAKASZ

Összeférhetetlenség

33. cikk

Az ügyfelekre potenciálisan hátrányos hatást gyakorló összeférhetetlenségek

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)

A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve ezek kombinációjának nyújtása során felmerülő, az ügyfél érdekét esetleg sértő összeférhetetlenség-típusok azonosítása érdekében a befektetési vállalkozásnak minimumkritériumok alkalmazásával figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vagy egy releváns személy, vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy nincs-e a következő helyzetek valamelyikében, akár a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, vagy befektetési tevékenységek végzéséből, akár valami egyéb okból adódóan:

a)

a vállalkozás vagy az említett személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;

b)

a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

c)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;

d)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;

e)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy egy az ügyféltől eltérő személytől pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, vagy szolgáltatás formájában ösztönzőt kap vagy fog kapni az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

34. cikk

Összeférhetetlenségi politika

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozás olyan hatékony, írásban rögzített összeférhetetlenségi politikát dolgoz ki, vezet be és tart fenn, amely illik a vállalkozás méretéhez és felépítéséhez, valamint tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez.

Amennyiben a vállalkozás egy csoport tagja, a politika figyelembe veszi azokat a körülményeket, amelyekről a vállalkozás tud vagy tudnia kellene és amelyek a csoport többi tagjának struktúrájából és üzleti tevékenységéből következően összeférhetetlenséghez vezethetnek.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően kidolgozott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás által vagy nevében elvégzett konkrét befektetési szolgáltatások és tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások tekintetében azonosítja azokat a körülményeket, amelyek az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben okozott kár kockázatát hordozó összeférhetetlenséget jelentenek vagy ahhoz vezethetnek;

b)

megállapítja az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében követendő eljárásokat és meghozandó intézkedéseket.

(3)   A befektetési vállalkozás által a (2) bekezdés b) pontjában említett eljárásoknak és intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott típusú összeférhetetlenséggel járó különböző üzleti tevékenységben részt vevő releváns személyek egymástól olyan mértékben függetlenül folytassák e tevékenységeket, amely megfelel a befektetési vállalkozás, valamint azon csoport méretének és tevékenységeinek, amelyhez a vállalkozás tartozik, illetve az ügyfél érdekeit érintő kár kockázatának.

A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a követendő eljárásoknak és a meghozandó intézkedéseknek tartalmazniuk kell legalább a következő lista azon tételeit, amelyek a megfelelő mértékű függetlenség biztosításához szükségesek:

a)

az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben;

b)

azon releváns személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a vállalkozás érdekeit is;

c)

minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek javadalmazása és más olyan releváns személyek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;

d)

intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan egy releváns személy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végzi;

e)

intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt különböző befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokban vagy tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

(4)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az ügyfelek tájékoztatása a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdése szerint olyan végső intézkedés, amely kizárólag akkor alkalmazható, ha a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének megfelelően az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott hatékony szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellően megbízható módon való biztosítására, hogy megelőzzék az ügyfél érdekei sérelmének kockázatát.

A tájékoztatásnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a befektetési vállalkozás által az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellő megbízhatósággal való biztosítására, hogy megelőzzék az ügyfél érdekei sérelmének kockázatát. A tájékoztatásnak konkrét leírást kell tartalmaznia a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásakor felmerülő összeférhetetlenségekről, figyelembe véve a tájékoztatásban részesülő ügyfél jellegét. A leírás kifejti az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint az összeférhetetlenségek eredményeként az ügyfél számára felmerülő kockázatokat és az e kockázatok csökkentésére tett lépéseket; mindezt kellő részletességgel ahhoz, hogy az ügyfél képes legyen megalapozott döntést hozni a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban, amelyre nézve az összeférhetetlenségek felmerülnek.

(5)   A befektetési vállalkozás legalább évente értékeli és rendszeresen felülvizsgálja az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően létrehozott összeférhetetlenségi politikát és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére. Az összeférhetetlenségekről szóló tájékoztatásra való túlzott hagyatkozás hiányosságnak minősül a befektetési vállalkozás összeférhetetlenségi politikájában.

35. cikk

A hátrányt okozó összeférhetetlenséghez vezető szolgáltatások és tevékenységek nyilvántartása

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

A befektetési vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie – annak rendszeres frissítésével – a vállalkozás által vagy nevében nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokról vagy végzett befektetési tevékenységekről, amelyek során az ügyfél vagy ügyfelek érdekei sérülésének kockázatával járó összeférhetetlenség merült fel vagy – folyamatban lévő szolgáltatás vagy tevékenység esetén – merülhet fel.

A felső vezetés gyakori rendszerességgel, de legalább évente írásbeli jelentéseket kap ez e cikkben említett helyzetekről.

36. cikk

Befektetéssel kapcsolatos kutatás és marketingközlemények

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A 37. cikk alkalmazásában a befektetéssel kapcsolatos kutatás olyan kutatás vagy egyéb információ, amely – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozóan befektetési stratégiát ajánl vagy javasol, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt is, amelyet terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak, és amely kapcsán teljesülnek a következő feltételek:

a)

a kutatást vagy információt befektetéssel kapcsolatos kutatásként vagy ehhez hasonló kifejezéssel jelölik vagy írják le, vagy más módon az ajánlásban lévő ügyek objektív vagy független magyarázataként szerepel;

b)

amennyiben a szóban forgó ajánlást befektetési vállalkozás készíti az ügyfél számára, akkor a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában nem minősül befektetési tanácsadásnak.

(2)   Az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 35. pontja szerinti típusú ajánlás, amely nem teljesíti az (1) bekezdésben megállapított feltételeket, a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában marketingközleménynek minősül, és az ajánlást készítő vagy terjesztő befektetési vállalkozásnak biztosítania kell az ajánlás ilyenként való egyértelmű azonosítását.

Ezenkívül a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen ajánlás világos és szembetűnő nyilatkozatot tartalmazzon arról (vagy szóbeli ajánlás esetén jelezze), hogy nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

37. cikk

További szervezeti követelmények a befektetéssel kapcsolatos kutatással vagy a marketingközleményekkel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek olyan, befektetéssel kapcsolatos kutatást állítanak elő vagy gondoskodnak az előállításáról, amelyet ezt követően saját felelősségükre vagy a csoportjuk egy tagja felelősségére a vállalkozás ügyfelei vagy a nyilvánosság körében kívánnak terjeszteni vagy valószínűleg terjesztik, biztosítaniuk kell a 34. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamennyi intézkedés végrehajtását a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és más olyan releváns személyek tekintetében, akiknek felelősségi körei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

Az első albekezdésben előírt kötelezettségeket a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott ajánlásokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett befektetési vállalkozásoknak megfelelő megoldásokkal kell rendelkezniük a következő feltételek teljesítésének biztosítására:

a)

a pénzügyi elemzők és más releváns személyek addig nem folytathatnak személyes ügyleteket vagy kereskedést – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen eljárva és az árjegyzés szokásos menete szerint vagy egy kéretlen ügyfélmegbízás végrehajtásaként teszik – bármely más személy (ideértve a befektetési vállalkozást is) nevében eljárva olyan pénzügyi eszközzel, amelyre vonatkozóan befektetéssel kapcsolatos kutatás létezik, vagy bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, amennyiben ismerik a befektetéssel kapcsolatos kutatás várható időzítését vagy tartalmát, amely nem áll a nyilvánosság vagy az ügyfelek rendelkezésére és nem következtethető ki a rendelkezésre álló információk alapján, amíg a befektetéssel kapcsolatos kutatás fogadóinak nem volt ésszerű ideje az arra való reagálásra;

b)

az a) pont által le nem fedett körülmények között a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és releváns személyek nem végeznek személyes ügyletet olyan pénzügyi eszközzel, amelyre a befektetéssel kapcsolatos kutatás vonatkozik, sem bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, a jelen ajánlásokkal ellentétesen, kivéve rendkívüli körülmények esetén és a vállalkozás jogi vagy megfelelési funkciója egy tagjának előzetes jóváhagyásával;

c)

fizikai elkülönítés történik a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és más olyan releváns személyek tekintetében, akiknek felelősségi körei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik, vagy amennyiben ez a vállalkozás méretéhez és szervezetéhez, illetve tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez mérten nem indokolt, a megfelelő alternatív információs korlátok felállítása és bevezetése;

d)

maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem fogadnak el ösztönzőket azoktól, akiknek anyagi érdekük fűződik a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyához;

e)

maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem ígérnek a kibocsátóknak kedvező elbírálást a kutatásban;

f)

a befektetési kutatás terjesztése előtt a kibocsátók, a releváns személyek – ha nem pénzügyi elemzők – és egyéb személyek nem vizsgálhatják meg a befektetéssel kapcsolatos kutatás tervezetét az említett kutatás során tett tényszerű megállapítások pontosságának ellenőrzése céljából vagy bármely más célból – kivéve, ha annak ellenőrzéséről van szó, hogy a vállalkozás teljesíti-e jogi kötelezettségeit –, ha a tervezet ajánlást vagy irányárat tartalmaz.

E bekezdés alkalmazásában a „kapcsolódó pénzügyi eszköz” olyan pénzügyi eszköz, amelynek árát közelről érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyát képező másik pénzügyi eszköz ármozgása, és amely a másik pénzügyi eszközből származtatott ügyletet is tartalmaz.

(3)   A másik személy által készített, befektetéssel kapcsolatos kutatást a nyilvánosság vagy az ügyfelek körében terjesztő befektetési vállalkozások mentességet kapnak az (1) bekezdésnek történő megfelelés alól a következő kritériumok teljesítése esetén:

a)

a befektetéssel kapcsolatos kutatást előállító személy nem tagja a csoportnak, amelyhez a befektetési vállalkozás tartozik;

b)

a befektetési vállalkozás nem módosítja jelentősen a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlásokat;

c)

a befektetési vállalkozás nem a saját munkájaként vezeti elő a befektetéssel kapcsolatos kutatást;

d)

a befektetési vállalkozás ellenőrzi, hogy a kutatás előállítása tekintetében a kutatás előállítójára az ezen rendelet szerinti követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, vagy létrehozott egy ilyen követelményeket meghatározó politikát.

38. cikk

További általános követelmények a jegyzési garanciavállalással vagy az elhelyezéssel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   Az I. melléklet B. szakaszának 3. pontjában meghatározottak szerinti, vállalati pénzügyi stratégiával kapcsolatos tanácsadást nyújtó, és pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalására vagy elhelyezésére irányuló szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás a kibocsátás-kezelési megbízások elfogadása előtt megfelelő szabályozással kell rendelkeznie, hogy tájékoztassa a kibocsátó ügyfelet a következőkről:

a)

a vállalkozásnál elérhető különböző finanszírozási lehetőségek és az egyes lehetőségekhez kapcsolódó ügyleti díjak összegének megjelölése;

b)

a kibocsátás árképzésére vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;

c)

a elhelyezésre vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;

d)

a célzott befektetőkre vonatkozó részletek, akik számára a vállalkozás fel kívánja kínálni a pénzügyi eszközöket;

e)

a pénzügyi eszközök árára és allokációjára vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás nyújtásában részt vevő releváns személyek munkaköri megnevezése és osztálya; valamint

f)

a vállalkozás megoldásai azon összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a vállalkozás a befektetési ügyfeleinél vagy saját számlás kereskedései portfóliójába helyezi el az adott pénzügyi eszközöket.

(2)   A befektetési vállalkozás rendelkezik a vállalkozás jegyzési garanciavállalással és az elhelyezéssel kapcsolatos műveleteinek azonosítására szolgáló központosított folyamattal, és rögzíti az ilyen információkat, beleértve a dátumot, amikor a vállalkozás értesült a jegyzési garanciavállalással és elhelyezéssel kapcsolatos potenciális műveletekről. A vállalkozás azonosít minden olyan potenciális összeférhetetlenséget, amely a befektetési vállalkozás vagy a csoport egyéb tevékenységeiből származhat és ezek kezelésére megfelelő eljárásokat vezet be. Abban az esetben, ha egy befektetési vállalkozás megfelelő eljárások bevezetésével nem tud kezelni egy összeférhetetlenséget, nem vehet részt a műveletben.

(3)   A végrehajtási és kutatási szolgáltatásokat nyújtó, valamint jegyzési garanciavállalást és elhelyezési tevékenységet folytató befektetési vállalkozás biztosítja, hogy megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezik az e tevékenységek és a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző ügyfeleik közötti bármely lehetséges összeférhetetlenség kezelésére.

39. cikk

További követelmények a pénzügyi eszközök kibocsátásához kapcsolódó ajánlatok árképzésével kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozás rendelkezik a kibocsátás lehetséges alulárazásából vagy felülárazásából, illetve az érintett feleknek a folyamatban való részvételéből származó összeférhetetlenségek azonosítására és megelőzésére vagy kezelésére szolgáló rendszerekkel, ellenőrzési mechanizmusokkal és eljárásokkal. A befektetési vállalkozás minimumkövetelményként mindenekelőtt belső megoldásokat alakít ki, vezet be és tart fenn a következő két feltétel mindegyikének biztosítására:

a)

az ajánlat árképzése ne részesítse előnyben más ügyfelek érdekeit vagy a vállalkozás saját érdekeit oly módon, hogy az összeütközésbe kerüljön a kibocsátó ügyfél érdekeivel; és

b)

az olyan helyzet megelőzése vagy kezelése, amelyben a vállalkozás befektetési ügyfeleinek nyújtandó szolgáltatásokért felelős személyek közvetlenül részt vesznek a kibocsátó ügyfél számára az árképzéshez kapcsolódóan nyújtott vállalati tanácsadásra vonatkozó döntésekben.

(2)   A befektetési vállalkozás információkat szolgáltat az ügyfelek számára az ajánlás meghatározásának módjáról, az ajánlat ára és a kapcsolódó ütemezés tekintetében. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt tájékoztatja a kibocsátó ügyfelet és párbeszédet folytat vele minden olyan fedezeti vagy stabilizációs stratégiáról, amelyet végre kíván hajtani az ajánlatot illetően, ideértve a stratégia által a kibocsátó ügyfél érdekeire kifejtett esetleges hatást. Az ajánlati folyamat során a vállalkozás megtesz továbbá minden ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy folyamatosan tájékoztassa a kibocsátó ügyfelet az árképzés alakulásáról.

40. cikk

További követelmények az elhelyezéssel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   A pénzügyi eszközök elhelyezését végző befektetési vállalkozás hatékony megoldásokat dolgoz ki, vezet be és tart fenn annak megelőzésére, hogy az elhelyezésre vonatkozó ajánlásokat bármely létező vagy jövőbeli kapcsolat helytelenül befolyásolja.

(2)   A befektetési vállalkozás hatékony belső megoldásokat hoz létre, vezet be és tart fenn azon összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére, amelyek akkor merülnek fel, ha a vállalkozás befektetési ügyfelei számára történő szolgáltatásnyújtásért felelős személyek közvetlenül részt vesznek a kibocsátó ügyfélnek az allokációról adott ajánlásokhoz kapcsolódó döntésekben.

(3)   A befektetési vállalkozás nem fogad el harmadik felektől pénzösszeget vagy juttatást, amennyiben a pénzösszeg vagy a juttatás nem felel meg a 2014/65/EU irányelv 24. cikkében lefektetett, ösztönzőkkel kapcsolatos követelményeknek. Különösen a következő gyakorlatokat kell e követelmények szerint nem megfelelőnek és ezáltal elfogadhatatlannak tekinteni:

a)

olyan allokáció, amely aránytalanul magas díjak fizetésére ösztönöz a befektetési vállalkozás által nyújtott nem kapcsolódó szolgáltatásokért („laddering”), mint például a befektetési ügyfél által fizetett aránytalanul magas díjak vagy jutalékok, vagy a befektetési ügyfél által szokásos szintű jutalék mellett biztosított aránytalanul nagy volumenű ügylet a kibocsátásból való allokáció elnyerésének kompenzálásaként;

b)

egy létező vagy potenciális kibocsátó ügyfél felső vezető munkatársának vagy tisztségviselőjének juttatott allokáció, a vállalati pénzügyi ügyletek jövőbeli vagy múltbeli odaítélésének ellentételezéseként („spinning”);

c)

olyan allokáció, amely kifejezetten vagy közvetetten olyan jövőbeli megbízástól, vagy egyéb szolgáltatástól függ, amelyet a befektetési ügyfél vagy bármely olyan szervezet, amelynek a befektető vezető tisztségviselője, ad vagy rendel meg a befektetési vállalkozástól.

(4)   A befektetési vállalkozás olyan allokációs politikát határoz meg, vezet be és tart fenn, amely meghatározza az allokációs ajánlások kidolgozását szolgáló folyamatot. Az allokációs politikát az elhelyezési szolgáltatás elvégzéséről való megállapodás előtt a kibocsátó ügyfél rendelkezésére kell bocsátani. A politika megjelöli az adott szakaszban rendelkezésre álló lényeges információkat a kibocsátáshoz javasolt allokációs módszerre vonatkozóan.

(5)   A befektetési vállalkozás bevonja a kibocsátó ügyfelet az elhelyezési folyamatról folytatott megbeszélésekbe annak érdekében, hogy a vállalkozás megértse és figyelembe vegye az ügyfél érdekeit és céljait. A befektetési vállalkozásnak meg kell szereznie a kibocsátó ügyfél egyetértését az allokációs politikának megfelelően az ügyletre ügyféltípusonként javasolt allokációval kapcsolatban.

41. cikk

További követelmények a tanácsadással, forgalmazással és a saját elhelyezéssel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell rendszerekkel, ellenőrző mechanizmusokkal és eljárásokkal azon összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, amelyek olyan új kibocsátásban részt vevő befektetési ügyfél számára történő befektetésiszolgáltatás-nyújtáskor merülnek fel, amely során a befektetési vállalkozás jutalékban, díjban illetve egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatásban részesül a kibocsátás szervezésével kapcsolatban. A jutaléknak, díjnak, illetve pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatásnak minden esetben meg kell felelnie a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (7)–(9) bekezdésében foglaltaknak és dokumentáltan meg kell jelennie a befektetési vállalkozás összeférhetetlenségi politikájában, valamint tükröződnie kell a vállalkozás ösztönzőkre vonatkozó megoldásaiban.

(2)   A befektetési vállalkozás, amely saját kibocsátású vagy ugyanazon csoportba tartozó szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközöket kíván elhelyezni meglévő ügyfeleinél (ideértve a meglévő betétes ügyfeleiket is hitelintézetek esetében vagy a csoportjukhoz tartozó szervezetek által kezelt befektetési alapokat), egyértelmű és hatékony megoldásokat dolgoz ki, vezet be és tart fenn az ilyen típusú tevékenységgel kapcsolatban felmerülő esetleges összeférhetetlenségek azonosítására, megelőzésére vagy kezelésére. E megoldások magukban foglalják a tevékenységben való részvételtől történő tartózkodás megfontolását, amennyiben az összeférhetetlenségeket nem lehetséges megfelelően kezelni oly módon, hogy az ügyfeleket érintő negatív hatások elkerülhetővé váljanak.

(3)   Amennyiben tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségekről, a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a 34. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, beleértve az ilyen típusú tevékenységhez kapcsolódó összeférhetetlenség jellegének és forrásának magyarázatát, részletezve az ilyen gyakorlatokhoz fűződő konkrét kockázatokat, hogy lehetővé váljon az ügyfél számára a megalapozott befektetési döntés meghozatala.

(4)   A befektetési vállalkozás, amely saját kibocsátású vagy a csoporthoz tartozó más szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközöket ajánl ügyfelei számára, és ezen eszközök részt vesznek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22), a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) vagy a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) meghatározott prudenciális követelmények kiszámításában, az említett ügyfeleket kiegészítő tájékoztatással látja el, amely kifejti a pénzügyi eszköz és a banki betétek közötti különbségeket a hozam, a kockázat, a likviditás és a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében nyújtott bármely védelem tekintetében.

42. cikk

További követelmények a jegyzés és elhelyezés összefüggésében történő kölcsönzéssel vagy hitelnyújtással kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   Amennyiben a befektetési vállalkozás vagy az azonos csoporthoz tartozó szervezet által a kibocsátó ügyfél számára nyújtott korábbi kölcsön vagy hitel visszafizethető egy kibocsátás elért bevételéből, a befektetési vállalkozásnak megoldásokkal kell rendelkeznie az ebből származó esetleges összeférhetetlenségek azonosítására, megelőzésére vagy kezelésére.

(2)   Amennyiben az összeférhetetlenségek kezelésére hozott intézkedések elégtelennek bizonyulnak annak biztosítására, hogy a kár kockázata megelőzhető legyen a kibocsátó ügyfél számára, a befektetési vállalkozás tájékoztatja a kibocsátó ügyfelet azokról a konkrét összeférhetetlenségekről, amelyek a vállalkozás vagy a csoporthoz tartozó szervezetek hitelnyújtóként folytatott tevékenységeivel és értékpapír-kibocsátással kapcsolatos tevékenységeivel kapcsolatban merültek fel.

(3)   A vállalkozás összeférhetetlenségi politikája előírja a kibocsátó pénzügyi helyzetével kapcsolatos információk megosztását a csoporthoz tartozó, hitelnyújtóként eljáró szervezetekkel, feltéve, hogy ez nem lépi át a vállalkozás által az ügyfél érdekeinek védelmére felállított információs korlátokat.

43. cikk

A jegyzési garanciavállalással vagy az elhelyezéssel kapcsolatos nyilvántartás

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

A befektetési vállalkozás nyilvántartja az ügyfelektől érkező utasítások tartalmát és ütemezését. Az egyes műveletekre vonatkozó allokációs döntéseket nyilván kell tartani annak érdekében, hogy teljes ellenőrzési nyomvonalat szolgáltassanak az ügyfélszámlákon regisztrált mozgások és a befektetési vállalkozás által kapott utasítások között. Különösen az egyes befektető ügyfeleknek juttatott végső allokációt kell világosan indokolni és nyilvántartani. A jegyzési garanciavállalás és az elhelyezés folyamatának fontos lépéseit tartalmazó teljes ellenőrzési nyomvonalat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

III. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. SZAKASZ

Ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás

44. cikk

A tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatásra vonatkozó követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy minden tájékoztatás, amelyet lakossági vagy szakmai ügyfeleknek, vagy potenciális lakossági vagy szakmai ügyfeleknek címeznek, vagy oly módon terjesztenek, hogy valószínűleg eljut azokhoz – beleértve a marketingközleményt is –, megfeleljen a (2)–(8) bekezdésben megállapított feltételeknek.

(2)   A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztatás eleget tegyen a következő feltételeknek:

a)

a tájékoztatás tartalmazza a befektetési vállalkozás nevét;

b)

a tájékoztatás pontos és minden esetben tisztességesen és szembetűnően megjelöli a releváns kockázatokat a befektetési szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeinek bemutatásakor;

c)

a tájékoztatás a releváns kockázatok megjelöléséhez olyan betűméretet használ, amely legalább ugyanolyan nagyságú, mint a szolgáltatott tájékoztatásban túlnyomórészt használt betűméret, valamint a megjelölés jó láthatóságát elősegítő elrendezést;

d)

a tájékoztatás elégséges ahhoz és oly módon mutatják be, hogy a megcélzott vagy várhatóan elért csoport átlagos tagja valószínűleg megértse;

e)

a tájékoztatás nem rejt el, nem kisebbít vagy nem homályosít el fontos részleteket, jelentéseket vagy figyelmeztetéseket;

f)

a tájékoztatást teljes egészében ugyanazon a nyelven kell megfogalmazni az egyes ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, kivéve, ha az ügyfél elfogadta, hogy több nyelven kapjon tájékoztatást;

g)

a tájékoztatás naprakész és megfelel az alkalmazott kommunikációs eszközöknek.

(3)   Amennyiben a tájékoztatás befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, illetve befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó személyeket hasonlít össze, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

az összehasonlítást érdemi, valamint tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatják be;

b)

megnevezik az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;

c)

belefoglalják az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.

(4)   Ha a tájékoztatás pénzügyi eszköz, pénzügyi index vagy befektetési szolgáltatás múltbeli teljesítményére vonatkozó utalást tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

ez az utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;

b)

a tájékoztatás megfelelő teljesítményinformációkat tartalmaz a előző öt évről, illetve ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy a vállalkozás által választott hosszabb időszakról, de a teljesítményinformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;

c)

egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;

d)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;

e)

ha az utalás adatai a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél lakóhelyétől eltérő tagállam pénznemében szerepelnek, egyértelműen megnevezi a pénznemet és figyelmeztet arra, hogy a megtérülés növekedhet vagy csökkenhet az árfolyamingadozások következtében;

f)

ha az utalás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.

(5)   Amennyiben a tájékoztatás múltbeli teljesítmény szimulációját vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a tájékoztatás pénzügyi eszközre vagy pénzügyi indexre vonatkozzon, valamint biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

a múltbeli teljesítmény szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy lényegében megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli teljesítményén alapszik;

b)

az a) pontban említett tényleges múltbeli teljesítmény tekintetében teljesülniük kell a (4) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában megállapított feltételeknek;

c)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok szimulált múltbeli teljesítményre vonatkoznak, és hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli teljesítménynek.

(6)   Amennyiben a tájékoztatás a jövőbeli teljesítményre vonatkozó információt tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

a tájékoztatás nem szimulált múltbeli teljesítményen alapul és nem utal ilyenre;

b)

a tájékoztatás ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;

c)

ha a tájékoztatás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását;

d)

a tájékoztatás különböző piaci feltételeken alapuló teljesítmény-forgatókönyveket tartalmaz (mind kedvező, mind kedvezőtlen forgatókönyveket), és tükrözi az elemzésbe foglalt specifikus eszköztípusok jellegét és kockázatait;

e)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

(7)   Ha a tájékoztatás egyedi adókezelésre hivatkozik, akkor kiemeli, hogy az adókezelés az adott ügyfél egyedi körülményeitől függ és a jövőben változhat.

(8)   A tájékoztatás egy illetékes hatóságnak sem használja a nevét olyan módon, amely azt jelezné vagy arra utalna, hogy a hatóság javasolja vagy jóváhagyja a befektetési vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait.

45. cikk

Az ügyfelek besorolására vonatkozó tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás értesíti az új és a 2014/65/EU irányelv előírása szerint újrabesorolt meglévő ügyfeleket arról, hogy az említett irányelv alapján lakossági ügyfélnek, szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek minősülnek-e.

(2)   A befektetési vállalkozás tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfeleket az eltérő besorolás kérésére vonatkozó jogaikról és az eltérő besorolásnak az ügyfélvédelem szintjét korlátozó következményeiről.

(3)   A befektetési vállalkozás saját kezdeményezésére vagy az érintett ügyfél kérésére a következő módon kezelheti az ügyfelet:

a)

szakmai vagy lakossági ügyfélként kezelheti az egyébként a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadható partnerként besorolható ügyfelet;

b)

lakossági ügyfélként kezelheti a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza szerint szakmai ügyfélnek tekintett ügyfelet.

46. cikk

Az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó általános követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a potenciális ügyféllel való, befektetési szolgáltatások vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodások megkötése előtt, vagy az említett szolgáltatások nyújtása előtt – a korábbi időpontot kell figyelembe venni – kellő időben tájékoztatja az ügyfélet vagy a potenciális ügyfelet a következőkről:

a)

az említett megállapodások feltételei;

b)

a 47. cikkben előírt, az említett megállapodásokra vagy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.

(2)   A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben rendelkezésre bocsátja a 47–50. cikkben előírt tájékoztatást.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett tájékoztatást tartós adathordozón vagy weboldal (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak) segítségével nyújtják, feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

(4)   A befektetési vállalkozás kellő időben értesíti az ügyfelet a 47–50. cikk szerint adott tájékoztatások minden olyan lényeges változásáról, amely releváns a vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás tekintetében. Amennyiben a tájékoztatást tartós adathordozón adják át, a kapcsolódó értesítést is tartós adathordozón kell átadni.

(5)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a marketingközleményben szereplő tájékoztatás összhangban álljon a vállalkozás által az ügyfeleknek a befektetési és kiegészítő szolgáltatások elvégzése során nyújtott tájékoztatással.

(6)   Amennyiben a marketingközlemény az alábbiakban ismertetett jellegű ajánlatot vagy felhívást tartalmaz, és meghatározza a válaszadás módját vagy nyomtatványt mellékel a válaszadáshoz, tartalmaznia kell a 47–50. cikkben előírt információk közül az ajánlatra vagy felhívásra vonatkozókat:

a)

ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére a közlemény megválaszolójával;

b)

felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó, ha a marketingközleményben szereplő ajánlatra vagy felhívásra történő válaszadáshoz a potenciális ügyfélnek másik, az információkat egyenként vagy együttesen tartalmazó dokumentumra vagy dokumentumokra kell hivatkoznia.

47. cikk

Tájékoztatás a befektetési vállalkozásról és az ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásairól

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás, amennyiben releváns, a következő általános tájékoztatást bocsátja ügyfelei vagy potenciális ügyfelei rendelkezésére:

a)

a befektetési vállalkozás neve és címe, valamint ahhoz szükséges elérhetőségi adatai, hogy az ügyfél hatékonyan kapcsolatot tudjon tartani a vállalkozással;

b)

a nyelvek, amelyeken az ügyfél kommunikálhat a befektetési vállalkozással, és amelyen dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat a vállalkozástól;

c)

a befektetési vállalkozás és az ügyfél közötti kapcsolattartásnak – és adott esetben a megbízások küldésének és fogadásának – módjai;

d)

nyilatkozat arról, hogy a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és az engedélyező illetékes hatóság neve és címe;

e)

ha a befektetési vállalkozás függő ügynök útján tevékenykedik, erre vonatkozó nyilatkozat, azon tagállam megadásával, amelyben a függő ügynököt bejegyezték;

f)

a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése;

g)

ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, a befektetési vállalkozás által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befektetőkártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert, amely az egy adott tagállamban folytatott tevékenysége okán a vállalkozásra vonatkozik;

h)

a 34. cikkel összhangban a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának leírása, amely összefoglaló formában is megadható;

i)

az ügyfél kérésére az említett összeférhetetlenségi politika további részletei tartós adathordozón, vagy weboldal segítségével (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

Az a)–i) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben át kell adni.

(2)   Portfóliókezelési szolgáltatás nyújtásakor a befektetési vállalkozások megfelelő értékelési és összehasonlítási módszert hoznak létre – például érdemi referenciaértéket –, amely az ügyfél befektetési célkitűzéseire és az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök típusára épül, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél értékelhesse a vállalkozás teljesítményét.

(3)   Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési szolgáltatás nyújtását kínálja egy ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek, az (1) bekezdésben előírt tájékoztatáson kívül a következőkre vonatkozó tájékoztatást nyújt – adott esetben – az ügyfélnek:

a)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének módszere és gyakorisága;

b)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei;

c)

annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az ügyfél portfóliójának teljesítményét viszonyítják;

d)

a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek az ügyfélportfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat;

e)

a kezelési célok, a kezelő számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.

Az a)–e) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy a potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben át kell adni.

48. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben általános leírást ad az ügyfelek vagy a potenciális ügyfelek számára a pénzügyi eszközök jellegéről és kockázatairól, figyelembe véve különösen az ügyfél lakossági ügyfélként, szakmai ügyfélként vagy elfogadható partnerként való besorolását. A leírásban megfelelő részletességgel el kell magyarázni az érintett konkrét eszköztípus jellegét, a pénzügyi eszköz működését és teljesítményét különböző piaci feltételek mellett, ideértve mind a kedvező, mind a kedvezőtlen feltételeket, valamint az adott típusú eszközzel járó kockázatokat, hogy az ügyfél képes legyen megalapozott befektetési döntéseket hozni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kockázatok leírásának – amennyiben az érintett eszköztípus, illetve az ügyfél státusa és ismeretei megkívánják – a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének kockázatát, ideértve a kibocsátó fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatokat vagy az ezekhez kapcsolódó eseményeket, mint például a hitelezői feltőkésítést;

b)

az ilyen eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;

c)

tájékoztatás a tőkekivonás akadályairól vagy korlátairól, mint például nem likvid pénzügyi eszközök vagy rögzített befektetési futamidővel rendelkező pénzügyi eszközök esetében, amely megvilágítja a lehetséges kilépési módszereket és a kilépés következményeit, a lehetséges hátrányokat és a pénzügyi eszköznek az eredeti tranzakció költségeinek megtérülése előtti eladásához szükséges becsült időtartamot az adott típusú pénzügyi eszköz esetében;

d)

annak a lehetősége, hogy a befektető az ilyen eszközökkel folytatott ügyletekből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett – függő kötelezettségeket is magában foglaló – pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;

e)

a szóban forgó típusú eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.

(3)   Amennyiben a befektetési vállalkozás egy, a nyilvánosságnak szóló jelenlegi ajánlat tárgyát képező pénzügyi eszközről tájékoztatja a lakossági ügyfelet vagy potenciális lakossági ügyfelet, és az ajánlatra vonatkozóan a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően tájékoztatót tettek közzé, a befektetési vállalkozás a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet a tájékoztató nyilvános fellelhetőségéről.

(4)   Amennyiben a pénzügyi eszköz egy vagy több pénzügyi eszközből vagy szolgáltatásból tevődik össze, a befektetési vállalkozás megfelelő ismertetést ad a pénzügyi eszköz jogi természetéről, összetevőiről, és hogy azok kölcsönhatása miként érinti a befektetés kockázatát.

(5)   Garanciát vagy tőkevédelmet tartalmazó pénzügyi eszközök esetén a befektetési vállalkozás tájékoztatást ad az ügyfélnek vagy a potenciális ügyfélnek a garancia vagy a tőkevédelem kiterjedéséről és jellegéről. Amennyiben a garanciát harmadik fél nyújtja, a garanciáról nyújtott tájékoztatás tartalmazza a garanciát adó fél és a garancia megfelelő részletességű adatait, hogy az ügyfél vagy a potenciális ügyfél valósan értékelhesse a garanciát.

49. cikk

Az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás – amennyiben ügyfelek pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tárolja – amennyiben releváns, a (2)–(7) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nyújtja az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek.

(2)   Ha az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit a befektetési vállalkozás nevében harmadik fél kezelheti, a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet erről, továbbá a befektetési vállalkozás által – a hatályos nemzeti jognak megfelelően – vállalt felelősségről, amely a harmadik fél tevékenységére vagy mulasztására és a harmadik fél fizetésképtelenségének az ügyfelet érintő következményeire vonatkozik.

(3)   Amennyiben az ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit a harmadik fél gyűjtőszámlán tartja – ha ez a nemzeti jogban engedélyezett –, a befektetési vállalkozás erről tájékoztatja az ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra.

(4)   Ha a nemzeti jog szerint nem lehetséges az ügyfél vagy a potenciális ügyfél harmadik fél által kezelt pénzügyi eszközeinek a harmadik fél vagy a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszközeitől elkülönülten való azonosítása, a befektetési vállalkozás erről tájékoztatja az ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra.

(5)   Ha az ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartalmazó számla egy tagállam joghatóságán kívüli jog hatálya alá tartozik vagy fog tartozni, erről a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, és jelzi, hogy ennek megfelelően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó jogai is változhatnak.

(6)   A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet a vállalkozás esetleges, az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy az említet eszközökhöz kapcsolódó esetleges beszámítási jogáról, és ennek feltételeiről. Adott esetben az ügyfelet egy letéteményes esetleges, az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy esetleges beszámítási jogáról is tájékoztatja.

(7)   Mielőtt a befektetési vállalkozás értékpapír-finanszírozási ügyleteket köt az ügyfél nevében nála tárolt pénzügyi eszközök tekintetében, vagy mielőtt saját számlájára vagy egy másik ügyfél számlájára más módon használná e pénzügyi eszközöket, előtte kellő időben, tartós adathordozó segítségével, világos, teljes körű és pontos tájékoztatással látja el az ügyfelet a befektetési vállalkozás e pénzügyi eszközök használatával kapcsolatos kötelezettségeiről és felelősségeiről (beleértve a pénzügyi eszközök visszatérítésének feltételeit is), és az esetleges kockázatokról.

50. cikk

Tájékoztatás a költségekről és a kapcsolódó díjakról

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   Az ügyfeleknek a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdése szerinti, költségekről és díjakról való tájékoztatása tekintetében a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a (2)–(10) bekezdésben meghatározott részletes követelményeknek.

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a szakmai ügyfeleknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az ebben a cikkben meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról. A befektetési vállalkozás nem fogadhatja el ilyen korlátozást befektetési tanácsadási vagy portfólió kezelési szolgáltatás nyújtása esetén, illetve amennyiben – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak.

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül az elfogadható partnereknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az ebben a cikkben meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról, kivéve akkor, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak és az elfogadható partner ügyfeleinek kívánja felkínálni ezeket.

(2)   Az ügyfeleknek szóló, költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás előzetes és utólagos közzétételéhez a befektetési vállalkozás a következő elemeket összegzi:

a)

a befektetési vállalkozás vagy amennyiben az ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és

b)

a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.

Az a) és b) pontban hivatkozott költségek felsorolása e rendelet II. mellékletében szerepel. Az a) pont alkalmazásában a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással kapcsolatban harmadik felektől kapott pénzösszegeket külön, tételesen kell feltüntetni, és az összesített költségeket és díjakat összegezni kell, és mind összegszerűen, mind százalékként be kell mutatni.

(3)   Ha az összesített költségek és díjak egy részét külföldi pénznemben kell megfizetni vagy abban adják meg, a befektetési vállalkozás feltünteti az érintett pénznemet, valamint az alkalmazandó átváltási árfolyamot és költségeket. A befektetési vállalkozás a fizetési és egyéb szerződésteljesítési feltételekről is tájékoztatást ad.

(4)   Azon termékköltségek és díjak tekintetében, amelyeket az ÁÉKBV kiemelt befektetői információk nem foglalnak magukban, a befektetési vállalkozás kiszámolja és közzéteszi e költségeket például oly módon, hogy kapcsolatba lép az ÁÉKBV-kezelő társaságokkal a vonatkozó információk megszerzése érdekében.

(5)   A pénzügyi eszközhöz és a nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó összesített költségekről és díjakról szóló teljes körű információk előzetes közzétételének kötelezettsége a következő helyzetekben alkalmazandó a befektetési vállalkozásokra:

a)

amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi eszközöket ajánl vagy értékesít az ügyfelek számára; vagy

b)

amennyiben a befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információkat vagy lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkat kell szolgáltatnia az ügyfeleknek az adott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.

(6)   Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem ajánl vagy értékesít pénzügyi eszközöket az ügyfelek számára vagy nem köteles kiemelt befektetői információkat nyújtani az ügyfeleknek a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban, tájékoztatnia kell ügyfeleit a nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó minden költségről és díjról.

(7)   Amennyiben több mint egy befektetési vállalkozás nyújt befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást az ügyfél számára, minden befektetési vállalkozás tájékoztatást ad az általa nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások költségeiről. A befektetési vállalkozás, amely más vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat ajánl vagy értékesít ügyfelei számára, összesíti szolgáltatásainak költségeit és díjait a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatások költségeivel és díjaival. Amennyiben a befektetési vállalkozás más vállalkozáshoz irányítja az ügyfelet, figyelembe veszi a másik vállalkozás által nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket és díjakat.

(8)   A költségek és díjak előzetes számításakor a befektetési vállalkozás ténylegesen felmerült költségeket használ fel a várható költségek és díjak kiszámításához. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek nem elérhetőek, a befektetési vállalkozás ésszerű becslésekkel állapítja meg e költségeket. A befektetési vállalkozás az utólagos tapasztalatok alapján felülvizsgálja az előzetes feltételezéseket és amennyiben szükséges, elvégzi azok kiigazítását.

(9)   Amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi eszköz(öke)t ajánlott vagy értékesített, vagy kiemelt befektetői információkat nyújtott az ügyfeleknek a pénzügyi eszköz(ök)höz kapcsolódóan és folyamatosan kapcsolatban áll vagy állt az ügyféllel az év során, utólagosan éves tájékoztatást nyújt mind a pénzügyi eszköz(ök)höz, mind a befektetési és kiegészítő szolgáltatás(ok)hoz kapcsolódó összes költségről és díjról. E tájékoztatás a felmerült költségeken alapul és személyre szóló.

A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások és a pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól szóló összefoglaló tájékoztatást bármely létező időszaki jelentéssel együtt átadhatja az ügyfél számára.

(10)   A befektetési vállalkozás illusztrációt szolgáltat ügyfelei számára, amelyben bemutatja a költségek hozamra kifejtett halmozott hatását a befektetési szolgáltatások nyújtása során. Ezen illusztrációt mind előzetesen, mind utólagosan kidolgozott formában rendelkezésre kell bocsátani. A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az illusztráció megfelel a következő követelményeknek:

a)

az illusztráció bemutatja az átfogó költségeknek és díjaknak a befektetés hozamára kifejtett hatását;

b)

az illusztráció bemutatja a költségek előzetesen becsült növekedéseit vagy ingadozásait; és

c)

az illusztrációt magyarázó leírás kíséri.

51. cikk

A 2009/65/EK irányelvvel és az 1286/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

A kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit vagy lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket forgalmazó befektetési vállalkozás további tájékoztatást nyújt ügyfeleinek a termékre vonatkozó valamennyi egyéb költségről és kapcsolódó díjról, amelyet az ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információk vagy a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információk nem tartalmaztak, és azokról a költségekről és díjakról, amelyek a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatások nyújtásakor merültek fel.

2. SZAKASZ

Befektetési tanácsadás

52. cikk

A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás egyértelműen és tömören kifejti, mikor és miért minősíthető a befektetési tanácsadás függetlennek vagy nem függetlennek, továbbá az alkalmazott korlátozások típusát és jellegét, befektetési tanácsadás független alapon történő nyújtása esetén ideértve az ösztönzők elfogadására és megtartására vonatkozó tilalmat is.

Amennyiben a befektetési vállalkozás ugyanannak az ügyfélnek egyszerre ajánl fel vagy ad tanácsot független és nem független alapon, kifejti mindkét szolgáltatás tárgykörét, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a köztük lévő különbségek megértését és nem tünteti fel magát független befektetési tanácsadóként a teljes tevékenység vonatkozásában. Az ügyfelekkel folytatott kommunikációs során a vállalkozás nem adhat indokolatlan hangsúlyt független befektetési tanácsadási szolgáltatásainak a nem független befektetési szolgáltatásokkal szemben.

(2)   A független vagy nem független alapon befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozás bemutatja az ügyfél számára az ajánlható pénzügyi eszközök körét, és ezzel összefüggésben a vállalkozás eszközök kibocsátójához vagy szolgáltatójához fűződő kapcsolatát is.

(3)   A befektetési vállalkozás ismerteti a figyelembe vehető pénzügyi eszközök típusait, a pénzügyi eszközök és – a szolgáltatás tárgykörébe tartozó eszköztípusonként – a szolgáltatók körét, valamint független tanácsadás nyújtása esetén azt, hogyan elégíti ki a nyújtott szolgáltatás a független alapon történő befektetési tanácsadás feltételeit, továbbá ismerteti a pénzügyi eszközök ajánlásával összefüggésben a befektetési vállalkozás által alkalmazott kiválasztási folyamat során figyelembe vett tényezőket, például a pénzügyi eszközök kockázatait, költségeit és összetettségét.

(4)   Amennyiben a befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozás által értékelt pénzügyi eszközök köre tartalmazza a vállalkozás saját pénzügyi eszközeit vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő vagy hozzá egyéb szoros jogi vagy gazdasági kapcsolattal fűzött szervezetek által kibocsátott vagy nyújtott pénzügyi eszközöket és vele kapcsolatban nem lévő vagy hozzá nem kapcsolódó kibocsátók vagy szolgáltatók pénzügyi eszközeit is, úgy a befektetési vállalkozás minden pénzügyi eszköz típus esetében megkülönbözteti azon pénzügyi eszközök körét, amelyeket a vele kapcsolatban nem álló szervezet bocsát ki vagy szolgáltat.

(5)   A nyújtott ajánlások megfelelőségéről az 54. cikk (12) bekezdése szerint rendszeres értékelést nyújtó befektetési vállalkozás közzéteszi a következőket:

a)

a rendszeres alkalmassági értékelés gyakorisága és terjedelme, valamint amennyiben releváns, az értékelést kiváltó feltételek;

b)

hogy a korábban összegyűjtött információk mennyiben lesznek újraértékelve; továbbá

c)

az aktualizált ajánlás ügyfél felé történő közvetítésének módja.

53. cikk

Független alapon nyújtott befektetési tanácsadás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (7) bekezdése)

(1)   A befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozás a piacon elérhető pénzügyi eszközök 2014/65/EU irányelv 24. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti kellően nagy körének értékelése és összehasonlítása céljából kiválasztási folyamatot határoz meg és vezet be. A kiválasztási folyamatnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

a)

a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága arányban áll a független befektetési tanácsadó által kínált befektetési tanácsadási szolgáltatások tárgykörével;

b)

a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága megfelelően reprezentálja a piacon elérhető pénzügyi eszközöket;

c)

a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközök mennyisége arányban áll a figyelembe vett pénzügyi eszközök teljes összegével; továbbá

d)

a különböző pénzügyi eszközök kiválasztását célzó szempontrendszer magában foglal minden releváns körülményt, így a kockázatokat, a költségeket és az összetettséget, valamint a befektetési vállalkozás ügyfeleinek jellemzőit, és biztosítja, hogy az ajánlható pénzügyi eszközök kiválasztása nem részrehajló.

Amennyiben az üzleti modellnek vagy a nyújtott szolgáltatás egyedi tárgykörének betudhatóan nem lehetséges összehasonlítást végezni, a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozás nem tüntetheti fel magát függetlenként.

(2)   A bizonyos kategóriájú vagy meghatározott körű pénzügyi eszközökre fókuszáló, a befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)

a vállalkozás oly módon prezentálja magát, hogy kizárólag az adott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközök iránt érdeklődő ügyfeleket vonzza;

b)

a vállalkozás megköveteli ügyfeleitől annak jelzését, hogy kizárólag a meghatározott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközökbe történő befektetés iránt érdeklődnek és továbbá

c)

a szolgáltatás nyújtása előtt a vállalkozás biztosítja, hogy szolgáltatása minden új ügyfél számára megfelelő legyen: üzleti modellje illeszkedik az ügyfél igényeihez és céljaihoz, és a pénzügyi eszközök köre is alkalmas az ügyfél számára. Amennyiben ez nem áll fenn, a vállalkozás nem nyújthat ilyen szolgáltatást az ügyfél számára.

(3)   A befektetési tanácsadást független és nem független alapon is nyújtó befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)

a befektetési vállalkozás a szolgáltatásnyújtás előtt kellő időben tartós adathordozó segítségével tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a tanácsadás a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és a vonatkozó végrehajtási jogszabályokkal összhangban függetlennek vagy nem függetlennek minősül-e;

b)

a befektetési vállalkozás függetlennek nevezi magát azon szolgáltatások kapcsán, amelyek esetében független alapon nyújt befektetési tanácsadást;

c)

a befektetési vállalkozás megfelelő szervezeti követelményekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a tanácsadási szolgáltatások és a tanácsadók két típusának az egyértelmű elkülönítését, és azt, hogy az ügyfelek biztosak lehessenek a tanácsadás típusában, és a megfelelő típusú tanácsadást kapják. A befektetési vállalkozás nem teszi lehetővé természetes személy számára, hogy független és nem független tanácsadást is nyújtson.

3. SZAKASZ

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése

54. cikk

Az alkalmasság értékelése és az alkalmassági jelentések

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás nem okozhat félreérthetőséget vagy zavart felelősségével kapcsolatban a befektetési szolgáltatások vagy a pénzügyi eszközök alkalmasságának a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti értékelése során. Az alkalmassági értékelés elvégzésekor a vállalkozás világosan és egyszerűen tájékoztatja ügyfeleit vagy potenciális ügyfeleit arról, hogy az alkalmasság értékelésének célja, hogy a vállalkozás képes legyen az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon eljárni.

Amennyiben a befektetési tanácsadás vagy a portfóliókezelési szolgáltatások összessége vagy egy része automatizált vagy félig automatizált rendszerben zajlik, az alkalmassági értékelés elvégzése a szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás felelősségébe tartozik, és a személyes ajánlás megadása vagy a kereskedésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében nem korlátozódhat egy elektronikus rendszer használatára.

(2)   A befektetési vállalkozás az ügyféltől begyűjtendő információk körét az ügyfélnek nyújtandó befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás fényében határozza meg. A befektetési vállalkozás beszerzi az ügyféltől vagy potenciális ügyféltől mindazon információkat, amelyek számára az ügyféllel kapcsolatos lényeges tények megértéséhez és ahhoz szükségesek, hogy ésszerű alapon – a nyújtott szolgáltatás jellegét és méretét kellően figyelembe véve – meg tudja határozni azt, hogy az ajánlandó, illetve portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel a következő kritériumoknak:

a)

az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését;

b)

az ügylet jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;

c)

az ügylet jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

(3)   Amennyiben a befektetési vállalkozás szakmai ügyfélnek nyújt befektetési szolgáltatást, feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szükséges szintű tapasztalatokkal és ismeretekkel azon termékek, ügyletek és szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.

Ha a befektetési szolgáltatás a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének 1. szakasza szerinti szakmai ügyfélnek nyújtott befektetési tanácsadást jelent, a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában feltételezheti, hogy az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő befektetési kockázatokat.

(4)   Az ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi helyzetével kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfél rendszeres jövedelmének forrása és nagysága, vagyona – beleértve a likvid eszközöket, a befektetéseket és az ingatlanokat – és rendszeres pénzügyi kötelezettségvállalásai.

(5)   Az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési céljaival kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándéka, kockázatvállalási preferenciái, kockázati profilja és a befektetés célkitűzései.

(6)   Amennyiben az ügyfél jogi személy, vagy két vagy több természetes személy csoportja, vagy amennyiben egy vagy több természetes személyt egy másik természetes személy képvisel, úgy a befektetési vállalkozás kialakítja és végrehajtja az arra vonatkozó politikát, hogy kit kell alkalmassági értékelés alá vetni, és hogyan valósul meg az értékelés a gyakorlatban, ideértve azt is, hogy kitől kell begyűjteni az ismeretekre és a tapasztalatokra, a pénzügyi helyzetre és a befektetési célokra vonatkozó információkat. A befektetési vállalkozás rögzíti e politikát.

Amennyiben az alkalmassági értékelés egy természetes személy által képviselt természetes személyre vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének II. szakasza szerinti szakmai ügyfélként való kezelését kérő jogi személyre vonatkozik, úgy a jogi személynek, vagy a természetes személy esetében a mögöttes ügyfélnek – és nem a képviselőnek – a pénzügyi helyzetét és befektetési céljait kell vizsgálni. Az ismeretek és a tapasztalatok a természetes személy képviselőjére vagy a mögöttes ügyfél nevében ügyletek végrehajtására felhatalmazott személyre vonatkoznak.

(7)   A befektetési vállalkozás ésszerű lépéseket tesz az ügyfeleitől vagy potenciális ügyfeleitől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására. Ez többek között a következőket foglalja magában:

a)

biztosítja, hogy az ügyfelek tudatában legyenek a pontos és naprakész információszolgáltatás fontosságának;

b)

biztosítja, hogy az eszközök – így például az alkalmassági értékelő folyamat során használt kockázatértékelési és profilalkotási eszközök vagy az ügyfél ismereteinek és tapasztalatának értékelését szolgáló eszközök – a célnak megfelelőek és az ügyfelekre alkalmazható kialakításúak legyenek, továbbá esetleges korlátozásaikat feltárják és az alkalmassági értékelő folyamat során aktívan enyhítsék;

c)

biztosítja, hogy a folyamat során feltett kérdések az ügyfelek számára valószínűleg érthetők legyenek, pontosan tükrözzék az ügyfelek céljait és igényeit, valamint rávilágítsanak az alkalmassági értékelés elvégzéséhez szükséges információkra; továbbá

d)

adott esetben lépéseket tesz az ügyfél-információk konzisztenciájának biztosítása érdekében, például megvizsgálja, hogy az ügyfél által szolgáltatott információk tartalmaznak-e nyilvánvaló pontatlanságokat.

Az ügyfelekkel folyamatosan kapcsolatban álló, például folyamatos tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásoknak a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése érdekében bizonyíthatóan rendelkezniük kell a helytálló és naprakész ügyfél-információk fenntartását célzó megfelelő politikákkal és eljárásokkal.

(8)   Amennyiben a befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem szerzi be a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti információkat, úgy nem javasolhat befektetési szolgáltatást vagy pénzügyi eszközt az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek.

(9)   A befektetési vállalkozásnak bizonyíthatóan rendelkeznie kell megfelelő politikákkal és eljárásokkal annak biztosítására, hogy tisztában van a befektetési szolgáltatások jellegével, jellemzőivel, ideértve az ügyfelek számára kiválasztott befektetési szolgáltatások és pénzügyi eszközök költségét és kockázatait, és hogy a költség és az összetettség figyelembe vételével értékelik, hogy egyenértékű befektetési szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök megfelelhetnek-e ügyfelük profiljának.

(10)   A befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem ajánlhat ügyletet és nem hozhat erre vonatkozó döntést, amennyiben egy szolgáltatás vagy eszköz sem alkalmas az ügyfél számára.

(11)   Ha a befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása befektetések közötti váltást eredményez – amely történhet az egyik eszköz eladásával és egy másik eszköz vásárlásával vagy egy létező eszköz módosítására vonatkozó jog gyakorlásával – a befektetési vállalkozás begyűjti a szükséges információkat az ügyfél meglévő befektetéseiről és az ajánlott új befektetésekről, majd elvégzi a váltás költség-haszon elemzését annak érdekében, hogy megalapozottan ki tudja jelenteni, hogy a váltás a költségeket meghaladó előnyökkel jár.

(12)   Befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás jelentést készít lakossági ügyfele számára, amely az adott tanácsok összegzését és annak kifejtését tartalmazza, hogy a nyújtott ajánlás mitől alkalmas a lakossági ügyfél számára, ideértve azt is, hogy miként felel meg az ügyfél céljainak és személyes körülményeinek, többek között a szükséges befektetési futamidőre, az ügyfél ismereteire és tapasztalataira, valamint az ügyfél kockázattal szembeni beállítottságára és veszteségelnyelő képességére tekintettel.

A befektetési vállalkozás az alkalmassági jelentésbe foglalja, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg indokolják-e, hogy a lakossági ügyfél a rendelkezések rendszeres felülvizsgálatát kérje, és felhívja erre az ügyfelek figyelmét.

Amennyiben a befektetési vállalkozás által nyújtott szolgáltatás rendszeres alkalmassági értékeléseket és jelentéseket tesz szükségessé, úgy a kezdeti szolgáltatás meghatározását követő jelentéseknek elegendő csupán az érintett szolgáltatások és eszközök és/vagy az ügyfél körülményeinek változásait bemutatniuk, vagyis nem szükséges megismételniük az első jelentés minden részletét.

(13)   A rendszeres alkalmassági értékelést nyújtó befektetési vállalkozás a szolgáltatás javítása érdekében legalább évente felülvizsgálja az adott ajánlások alkalmasságát. Az értékelés gyakoriságát az ügyfél kockázati profiljától és az ajánlott pénzügyi eszköz típusától függően növelni kell.

55. cikk

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelésére vonatkozó közös rendelkezések

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése és 25. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozások biztosítják, hogy az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési ismereteivel és tapasztalataival kapcsolatos tájékoztatás a következőket tartalmazza, az ügyfél jellegének, a nyújtott szolgáltatás jellegének és terjedelmének, valamint a tervezett termék vagy ügylet típusának – egyben összetettségének és kapcsolódó kockázatainak – megfelelő mértékben:

a)

az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök típusai;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jellege, nagyságrendje, és gyakorisága, valamint a végrehajtásukra szolgáló időszak hossza;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfél végzettsége és foglalkozása vagy releváns korábbi foglalkozása.

(2)   A befektetési vállalkozás nem ösztönzi az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet arra, hogy ne adja meg a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazásában előírt tájékoztatást.

(3)   A befektetési vállalkozás joggal hagyatkozik az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei által nyújtott tájékoztatásra, kivéve, ha tudja vagy tudnia kellene, hogy az nyilvánvalóan elavult, pontatlan vagy hiányos.

56. cikk

A megfelelőség értékelése és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése)

(1)   Annak értékelésekor, hogy a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében említett befektetési szolgáltatás megfelelő-e az ügyfél számára, a befektetési vállalkozás megállapítja, hogy az ügyfél rendelkezik-e az adott termékkel vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatos kockázatok megértéséhez szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel.

A befektetési vállalkozás feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel az azon befektetési szolgáltatásokkal vagy ügyletekkel, illetve ügylet- vagy terméktípusokkal összefüggő kockázatok megértéséhez, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.

(2)   A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az elvégzett megfelelőségi értékelésekről, amely a következő elemeket tartalmazza:

a)

a megfelelőségi értékelés eredménye;

b)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben a befektetési szolgáltatás vagy termékbeszerzés az értékelés szerint potenciálisan nem megfelelő az ügyfél számára, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan;

c)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben az ügyfél nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a vállalkozás elvégezze a megfelelőségi értékelést, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan.

57. cikk

Nem összetett eszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (4) bekezdése)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjában nem szereplő pénzügyi eszköz a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának vi. alpontja szerint nem összetettnek minősül, ha megfelel a következő kritériumoknak:

a)

nem tartozik a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül bármelyik alá;

b)

gyakori lehetőség adódik az eszköznek a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak minősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamokon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

c)

nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét;

d)

nem tartalmaz olyan kikötést, feltételt vagy kiváltó tényezőt, amely alapvetően módosíthatja a befektetés vagy a kifizetési profil jellegét vagy kockázatát, mint például az egy bizonyos eszköz más befektetésbe való átváltására vonatkozó jogot magában foglaló befektetések;

e)

nem tartalmaz kifejezett vagy hallgatólagos visszaváltási díjat, amelynek hatására a befektetés illikviddé válna, még ha technikailag számos lehetőség adódik is az eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

f)

a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és valószínűleg könnyen érthető, ami lehetővé teszi, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bonyolít-e ügyletet az eszközzel.

58. cikk

A lakossági és a szakmai ügyfelekkel kötött megállapodások

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése)

Az e rendelet alkalmazási időpontját követően a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás az ügyféllel írásbeli alapmegállapodást köt papíron vagy más tartós hordozón, amelyben rögzítik az ügyfél és a vállalkozás alapvető jogait és kötelezettségeit. A befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásnak csak akkor kell megfelelnie e kötelezettségnek, amennyiben az ajánlott pénzügyi eszközök vagy szolgáltatások rendszeres alkalmassági értékelés tárgyát képezik.

Az írásbeli megállapodás rögzíti a felek alapvető jogait és kötelezettségeit és a következő elemeket tartalmazza:

a)

a szolgáltatások leírása, és adott esetben a nyújtandó befektetési tanácsadás jellege és terjedelme;

b)

portfóliókezelési szolgáltatások esetében a vásárolható és értékesíthető pénzügyi eszközök típusa, az ügyfél nevében elvégezhető ügyletek típusa, valamint bármely tiltott eszköz vagy ügylet; továbbá

c)

a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti nyújtandó szolgáltatások fő jellemzőinek leírása, ideértve adott esetben a vállalkozás szerepét az ügyfél eszközeihez kapcsolódó vállalati események tekintetében, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel az ügyfél értékpapírjait érintő értékpapír-finanszírozási ügyletek megtérülést generálnak az ügyfél számára.

4. SZAKASZ

Jelentés az ügyfeleknek

59. cikk

A megbízások végrehajtására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek (kivéve a portfóliókezelést)

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az ügyfél számára megbízást (kivéve portfóliókezelést) végrehajtó befektetési vállalkozás a megbízással kapcsolatban a következőket biztosítja:

a)

a megbízás végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az ügyfél számára a megbízás végrehajtásáról;

b)

a lehető leghamarabb, de legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – tartós adathordozón értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja a megbízás végrehajtását.

A b) pont nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.

Az a) és a b) pont nem alkalmazandó, ha az ügyfelek nevében végrehajtott megbízások az említett ügyfelekkel kötött jelzáloghitel-megállapodásokat finanszírozó kötvényekkel kapcsolatosak, amikor is az ügyletről szóló jelentést a jelzáloghitel feltételeinek közlésével egy időben kell elkészíteni a megbízás teljesítését követő egy hónapon belül.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti követelményeken kívül a befektetési vállalkozás kérésre tájékoztatja ügyfelét megbízásának állásáról.

(3)   Ha a megbízás kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozik és rendszeresen végrehajtják, a befektetési vállalkozás megteszi az (1) bekezdés b) pontjában megállapított intézkedést, vagy ezen ügyletek tekintetében legalább hat havonta tájékoztatja az ügyfelet a (4) bekezdés szerinti információkról.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett értesítés a következő információk közül az alkalmazandókat tartalmazza, adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének megfelelően elfogadott jelentési kötelezettségekre vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal összhangban:

a)

a jelentést tevő vállalkozás neve;

b)

az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

c)

a kereskedés napja;

d)

a kereskedés időpontja;

e)

a megbízás típusa;

f)

a helyszín meghatározása;

g)

az eszköz meghatározása;

h)

vétel/eladás jelzése;

i)

a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;

j)

a mennyiség,

k)

az egységár;

l)

a teljes ellenérték;

m)

a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – amennyiben az ügyfél kéri – tételes bontása, beleértve adott esetben az alkalmazott felár vagy kedvezmény összegét, amennyiben az ügyletet saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás hajtotta végre és a befektetési vállalkozást az ügyfélmegbízások legjobb végrehajtásának kötelezettsége terheli;

n)

az érvényes átváltási árfolyam, amennyiben az ügylet pénznemek közötti átváltást igényel;

o)

az ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;

p)

ha az ügyféllel szemben álló fél maga a befektetési vállalkozás vagy annak csoportjához tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.

A k) pont alkalmazásában, ha a megbízást kötegekben hajtották végre, a befektetési vállalkozás választhat, hogy az ügyfelet minden köteg árfolyamáról vagy az átlagos árfolyamról tájékoztatja. Az átlagos árfolyamról adott tájékoztatás esetében a befektetési vállalkozás az ügyfelet kérésre minden köteg árfolyamáról tájékoztatja.

(5)   A befektetési vállalkozás szabvány kódok használatával is megadhatja az ügyfélnek a (4) bekezdésben említett tájékoztatást, feltéve hogy magyarázatot nyújt a kódokhoz.

60. cikk

A portfóliókezelésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás tartós adathordozón rendszeres kimutatást küld az e szolgáltatás által érintett ügyfélnek az ügyfél nevében végrehajtott portfóliókezelési tevékenységekről, kivéve, ha e kimutatást más személy nyújtja be.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt rendszeres kimutatás pártatlan és kiegyensúlyozott áttekintést ad az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentési időszak alatti teljesítményéről és adott esetben a következő információkat tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás neve;

b)

az ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;

c)

a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló kimutatás, benne az egyes kezelt pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok, a piaci érték – vagy piaci érték hiányában a valós érték – és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió teljesítménye a jelentési időszak alatt;

d)

a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;

e)

a kimutatás alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek a befektetési vállalkozás és az ügyfél megállapodásában kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);

f)

a jelentési időszak alatt az ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;

g)

a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő vállalati eseményekről szóló tájékoztatás;

h)

az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében az 59. cikk (4) bekezdésének c)–l) pontja szerinti tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben e cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt rendszeres kimutatást három havonta meg kell küldeni, kivéve a következő esetekben:

a)

amennyiben a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél portfóliójának naprakész értékelései elérhetők és ahol az ügyfél könnyen hozzáférhet a 63. cikk (2) bekezdésében előírt információkhoz és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte portfóliójának értékelését;

b)

amennyiben a (4) bekezdés alkalmazandó, a rendszeres kimutatást legalább 12 havonta meg kell küldeni;

c)

ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló ügyfél-megállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, a rendszeres kimutatást legalább havonta meg kell küldeni.

A b) pontban megállapított kivétel nem vonatkozik az olyan pénzügyi eszközök ügyleteire, amelyekre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül valamelyik alkalmazandó.

(4)   Amennyiben az ügyfél a végrehajtott ügyletekről ügyletenként kér tájékoztatást, a befektetési vállalkozás az ügyletnek a portfólió kezelője általi végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az ügyfélnek az ügylet tekintetében.

A befektetési vállalkozás legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja az ügyletet, és megadja az 59. cikk (4) bekezdésében említett tájékoztatást.

A második albekezdés nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.

61. cikk

Az elfogadható partnerekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése és 25. cikkének (6) bekezdése)

A lakossági és szakmai ügyfeleknek szóló jelentések 49. és 59. cikkben foglalt követelményeit kell alkalmazni, kivéve akkor, ha a befektetési vállalkozás megállapodást köt az elfogadható partnerrel a jelentések tartalmára és időzítésére vonatkozóan.

62. cikk

A portfóliókezelésre vagy a függő kötelezettséggel járó ügyletekre vonatkozó kiegészítő jelentési kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha a portfólió összértéke a jelentési időszak eleji értékeléshez képest 10 %-kal csökken, illetve minden további 10 %-os csökkenésről, legkésőbb annak a munkanapnak a végéig, amikor a küszöbérték túllépése megvalósult, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, a rá következő munkanap végéig.

(2)   Az áttételes pénzügyieszköz-pozíciókat vagy függő kötelezettséggel járó ügyleteket tartalmazó lakossági ügyfélszámlát kezelő befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha az egyes eszközök kezdeti értéke 10 %-kal csökken, illetve minden további 10 %-os csökkenésről. Az e bekezdés szerinti jelentés az ügyféllel kötött ellentétes értelmű megállapodás hiányában eszközönkénti bontáson alapul, és azt legkésőbb annak a munkanapnak a végéig meg kell tenni, amikor a küszöbérték túllépése megvalósult, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, a rákövetkező munkanap végéig.

63. cikk

Az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó kimutatások

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit kezelő befektetési vállalkozás legalább negyedévente tartós adathordozón kimutatást küld minden ügyfélnek, amelynek pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartja, az érintett pénzügyi eszközökről és pénzeszközökről, kivéve, ha a kimutatást megadta már egy másik rendszeres kimutatásban. Az ügyfél kérésére a vállalkozás – díjazás ellenében – gyakrabban szolgáltatja e kimutatást.

Az első albekezdés nem vonatkozik a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) szerint engedélyezett hitelintézetre az általa az irányelvnek megfelelően kezelt betétek tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ügyféleszköz-kimutatás a következő információkat tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás által az adott ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a kimutatás alapjául szolgáló időszak végén;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek értékpapír-finanszírozási ügyletekben;

c)

az ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;

d)

annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a 2014/65/EU irányelv szabályainak és végrehajtási rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-átruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók;

e)

annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;

f)

a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – piaci érték hiányában – becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat. A becsült értéket a vállalkozás a legnagyobb gondosság elve szerint határozza meg.

Amennyiben az ügyfél portfóliója egy vagy több teljesítetlen ügylet eredményét is tartalmazza, az a) pontban említett tájékoztatás vagy a kötés, vagy a teljesítés napján alapul, feltéve hogy a kimutatás minden információjára ugyanez az alap érvényes.

Az (1) bekezdésben említett rendszeres ügyféleszköz-kimutatást nem kell megküldeni, ha a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél könnyen elérheti pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek naprakész kimutatásait, és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte ezt kimutatást.

(3)   Az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit kezelő és számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben említett ügyféleszköz-kimutatást a 60. cikk (1) bekezdése szerinti, ugyanannak az ügyfélnek megküldött rendszeres kimutatásban is rendelkezésre bocsáthatja.

5. SZAKASZ

Legjobb végrehajtás

64. cikk

A legjobb végrehajtás kritériumai

(A 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Ügyfélmegbízás végrehajtásakor a befektetési vállalkozás a következő kritériumokat veszi figyelembe a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében felsorolt tényezők viszonylagos fontosságának meghatározásánál:

a)

az ügyfél tulajdonságai, beleértve az ügyfél lakossági vagy szakmai minősítését is;

b)

az ügyfélmegbízás jellemzői, ideértve azt is, ha a megbízás értékpapír-finanszírozási ügylettel (SFT) jár;

c)

a megbízásban szereplő pénzügyi eszközök jellemzői;

d)

azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.

E cikk, valamint a 65. és a 66. cikk alkalmazásában „végrehajtási helyszín”: szabályozott piac, MTF, OTF, rendszeres internalizáló, árjegyző, a likviditás egyéb biztosítója vagy harmadik országbeli olyan jogalany, amely az előbb felsorolt intézmények valamelyikéhez hasonló funkciót lát el.

(2)   A befektetési vállalkozás akkor tesz eleget a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti, az ügyfél számára a lehető legjobb eredmény elérésére érdekében minden elégséges lépés megtételére vonatkozó kötelezettségének, ha az ügyfélnek a megbízásra vagy a megbízás meghatározott elemére vonatkozó konkrét utasításaival összhangban hajtja végre a megbízást vagy a megbízás meghatározott elemét.

(3)   A befektetési vállalkozások jutalékaik összetételével vagy kiszabásával nem tesznek méltánytalan különbséget a végrehajtási helyszínek között.

(4)   Személyre szabott termékeket is magában foglaló, tőzsdén kívüli termékek kereskedésével kapcsolatos megbízások teljesítése vagy az azokkal való kereskedésre irányuló döntés során a befektetési vállalkozás a termék árának meghatározáskor használt információk begyűjtésével és amennyiben lehetséges, azonos vagy hasonló termékek összehasonlításával ellenőrzi az ügyfélnek ajánlott ár méltányosságát.

65. cikk

A befektetési vállalkozások kötelezettsége az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon végzett portfóliókezelésre, megbízásfogadásra és megbízás-továbbításra

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásoknak a portfóliókezelési szolgáltatások nyújtásakor teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségüket, vagyis ügyfeleik legjobb érdekeinek megfelelően kell eljárniuk akkor, amikor más szervezeteknél helyeznek el olyan végrehajtási megbízásokat, amelyek a befektetési vállalkozások pénzügyi eszközökkel való, az ügyfél nevében végzett kereskedésre irányuló döntéseiből következnek.

(2)   A befektetési vállalkozásoknak a megbízás-fogadási és megbízás-továbbítási szolgáltatás nyújtásakor teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségüket, vagyis ügyfeleik legjobb érdekeinek megfelelően kell eljárniuk akkor, amikor más szervezeteknek továbbítanak ügyfél-megbízásokat végrehajtásra.

(3)   Az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltak betartása érdekében a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie e cikk (4)–(7) bekezdésének és a 64. cikk (4) bekezdésének.

(4)   A befektetési vállalkozások a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezők figyelembevételével minden elégséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ügyfeleik számára a lehetséges legjobb eredményt érjék el. Az említett tényezők viszonylagos fontosságának megállapítása a 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdésében ismertetett kritériumok alapján, lakossági ügyfelek esetében pedig a 27. cikk (1) bekezdése szerinti követelmény alapján történik.

A befektetési vállalkozás teljesíti az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, és nem köteles megtenni az ebben a bekezdésben említett lépéseket, amennyiben a végrehajtási megbízás más szervezetnél való elhelyezésekor vagy ahhoz való továbbításakor az ügyfél konkrét utasításait követi.

(5)   A befektetési vállalkozások kialakítják és végrehajtják azt a politikát, amely lehetővé teszi számukra a (4) bekezdésbe foglalt kötelezettség teljesítését. A politika eszköztípusonként azonosítja azokat a szervezeteket, amelyeknél a befektetési vállalkozás megbízásokat helyez el, és azokat, amelyeknek megbízásokat továbbít végrehajtásra. Az így azonosított szervezeteknek olyan végrehajtási mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára az e cikk szerinti kötelezettségeinek teljesítését akkor, amikor az adott szervezetnél végrehajtási megbízást helyez el vagy továbbít.

(6)   A befektetési vállalkozások tájékoztatást nyújtanak ügyfeleiknek az (5) bekezdésnek és a 66. cikk (2)–(9) bekezdésének megfelelően kialakított politikáról. A befektetési vállalkozás megfelelően tájékoztatja az ügyfeleket a vállalkozásról és szolgáltatásairól, valamint a végrehajtásra kiválasztott szervezetekről. Így különösen ha a befektetési vállalkozás más vállalkozást választ ki a megbízások végrehajtásához kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a pénzügyi eszközök egyes osztályai vonatkozásában éves szinten összegzi és közzéteszi az öt legjelentősebb kereskedelmi volumenű befektetési vállalkozást, amelyeknél a megelőző évben ügyfélmegbízásokat továbbított vagy helyezett el végrehajtásra, valamint tájékoztatást ad a végrehajtás minőségéről. A tájékoztatásnak összhangban kell lennie a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (10) bekezdésének b) pontjában kifejtett technikai standardok szerint közzétett tájékoztatással.

Az ügyfél kellően indokolt kérésére a befektetési vállalkozás tájékoztatást nyújt ügyfelei vagy potenciális ügyfelei számára azokról a szervezetekről, amelyek a továbbított vagy elhelyezett megbízásokat végrehajtják.

(7)   A befektetési vállalkozás rendszeresen nyomon követi az (5) bekezdésnek megfelelően kialakított politika hatékonyságát és különösen a politikában azonosított szervezetek végrehajtási teljesítményét, és szükség esetén kiigazítja a hiányosságokat.

A befektetési vállalkozás legalább évente felülvizsgálja a politikát és az intézkedéseket. Ezt a felülvizsgálatot olyan lényeges változások bekövetkeztekor is el kell végezni, amelyek hátrányos hatással vannak a vállalkozás azon képességére, hogy továbbra is a lehető legjobb eredményeket érje el ügyfelei számára.

A befektetési vállalkozás értékeli, hogy bekövetkezett-e lényeges változások, és fontolóra veszi az átfogó legjobb végrehajtási követelmény teljesítése érdekében legtöbbet használt végrehajtási helyszínek vagy szervezetek megváltoztatását.

A lényeges változás olyan jelentős esemény, amely kihatással lehet a legjobb végrehajtás tényezőire, így a költségre, az árra, a gyorsaságra, a végrehajtás és a teljesítés valószínűségére, a megbízás méretére és jellegére vagy a megbízás végrehajtásához kapcsolódó bármely más szempontra.

(8)   Nem kell alkalmazni ezt a cikket, ha a portfóliókezelési szolgáltatást vagy megbízás-fogadási és megbízás-továbbítási szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás egyben a fogadott megbízásokat vagy az ügyfélportfóliója nevében való kereskedésre irányuló döntéseket is végrehajtja. Ezekben az esetekben a 2014/65/EU irányelv 27. cikkét kell alkalmazni.

66. cikk

Végrehajtási politika

(A 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (5) és (7) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozások legalább évente felülvizsgálják a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (4) bekezdésének értelmében létrehozott végrehajtási politikájukat és a megbízás-végrehajtási mechanizmusaikat.

A felülvizsgálatra akkor is sor kerül, ha olyan lényegi változás következett be, amely a 65. cikk (7) bekezdésének meghatározása szerint befolyásolja a vállalkozásnak a konzisztens módon a lehető legjobb eredményt elérő végrehajtásra irányuló képességét, amely a végrehajtási politikában szereplő helyszínek alkalmazására alapul. A befektetési vállalkozás értékelést végez lényeges változások beálltakor és fontolóra veszi az átfogó legjobb végrehajtási követelmény teljesítéséhez szükséges tényezők viszonylagos fontosságának megváltoztatását.

(2)   A végrehajtási politikáról szóló tájékoztatás a pénzügyi eszköz osztályától és a nyújtott szolgáltatás típusától függően egyedi igényekre szabott, és tartalmazza a (3)–(9) bekezdésben meghatározott információkat.

(3)   A befektetési vállalkozás a szolgáltatás elvégzése előtt kellő időben tájékoztatja ügyfeleit végrehajtási politikájának következő részleteiről:

(a)

a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezőknek a befektetési vállalkozás által tulajdonított viszonylagos fontosság magyarázata az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően, vagy az eljárás, amellyel a befektetési vállalkozás meghatározza e tényezők viszonylagos fontosságát;

(b)

azon végrehajtási helyszínek jegyzéke, amelyeket a befektetési vállalkozás használ annak érdekében, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, hogy minden ésszerű lépést megtegyen annak érdekében, hogy konzisztens módon a lehető legjobb eredményt érje el az ügyfél számára, továbbá és a végrehajtási helyszínek pénzügyi eszköz osztályonkénti bontása lakossági ügyfélmegbízások, szakmai ügyfélmegbízások és SFT-k esetében;

(c)

a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezők listája, amely olyan minőségi tényezőket foglal magában foglal, mint az elszámolási rendszerek, a áramkör-megszakítók, a tervezett intézkedések, vagy más releváns megfontolások, valamint az egyes tényezők viszonylagos fontossága; a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezőkről szóló tájékoztatás összhangban áll azokkal a kontrollmechanizmusokkal, amelyekkel a vállalkozás a politikájának és eljárásai megfelelőségének felülvizsgálatakor bizonyítja az ügyfelek felé, hogy a legjobb végrehajtás konzisztens módon megvalósult;

(d)

az hogy, az árköltségek, a gyorsaság, a végrehajtás valószínűsége és minden egyéb kapcsolódó tényező miként képezi azon elégséges intézkedések részét, amelyekkel elérhető a lehető legjobb eredmény biztosítása az ügyfél számára;

(e)

adott esetben tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás kereskedési helyszínen kívül hajt végre megrendeléseket, ennek következményei, mint például az ebből származó partnerkockázat, és az ügyfél kérésére kiegészítő tájékoztatás e végrehajtási módról;

(f)

egyértelmű és világos figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ügyféltől származó meghatározott utasítások a megbízásoknak az utasításokkal összefüggő elemei tekintetében megakadályozhatják a vállalkozást a megbízások lehető legjobb eredményű elérésére a végrehajtási politikában megtervezett és kialakított lépések megtételében;

(g)

a végrehajtási helyszínek kiválasztási folyamatának, az alkalmazott végrehajtási stratégiák, a megvalósult végrehajtás minőségének elemzésére használt eljárások és folyamatok valamint annak összefoglalása, hogy miként követi nyomon és miként ellenőrzi a vállalkozás, hogy megvalósult-e a lehető legjobb eredmények elérése az ügyfelek számára.

E tájékoztatást tartós adathordozón vagy weboldal segítségével nyújtják (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

(4)   Amennyiben a befektetési vállalkozás a végrehajtási helyszíntől függően különböző díjakat alkalmaz, a vállalkozás kellő részletességgel kifejti e különbségeket annak érdekében, hogy lehetővé tegye az ügyfél számára az egyetlen végrehajtási helyszín választásának előnyeit és hátrányait.

(5)   Amennyiben a befektetési vállalkozás végrehajtási helyszín kiválasztására kéri fel ügyfeleit, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást ad annak megelőzése érdekében, hogy az ügyfél kizárólag a vállalkozás által alkalmazott árpolitika alapján válasszon ki egy végrehajtási helyet egy másikkal szemben.

(6)   A befektetési vállalkozás kizárólag a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdésének megfelelően fogadhat el harmadik felektől pénzösszeget és tájékoztatja az ügyfeleket azokról az ösztönzőkről, amelyeket a vállalkozás a végrehajtási helyektől kaphat. A tájékoztatás megjelöli a befektetési vállalkozás által az ügyletben részt vevő felekre terhelt díjakat, és ahol a díjak az ügyféltől függően változnak, a tájékoztatás megjelöli a maximális díjat vagy azon díjak körét, amelyek felmerülhetnek.

(7)   Amennyiben a befektetési vállalkozás több mint egy részvevőt terhel meg egy ügylet során, a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (9) bekezdésének és végrehajtási rendelkezéseinek megfelelően a vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit a kapott pénzügyi vagy nem pénzügyi előnyök értékéről.

(8)   Amennyiben az ügyfél ésszerű és arányos kérelmet fogalmaz meg a politikákról és megoldásokról szóló tájékoztatás iránt, valamint arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás miként vizsgálja felül ezeket, a befektetési vállalkozás ésszerű időn belül egyértelmű választ ad.

(9)   Amennyiben a befektetési vállalkozás lakossági ügyfelek számára hajt végre megrendeléseket, átadja ezen ügyfeleknek a kapcsolódó politika összefoglalóját, az ügyfelek számára felmerülő összköltségre koncentrálva. Az összefoglaló linket biztosít a végrehajtás minőségéről a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett legfrissebb adatokhoz a befektetési vállalkozás végrehajtási politikájában szereplő egyes végrehajtási helyszínekre vonatkozóan.

6. SZAKASZ

Az ügyfelek megbízásainak kezelése

67. cikk

Általános elvek

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásnak a következő elveknek kell megfelelnie az ügyfélmegbízások végrehajtásakor:

a)

biztosítja, hogy az ügyfelek nevében végrehajtott megbízásokat haladéktalan és pontos rögzítését és allokálását;

b)

az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat sorrendben és azonnal végrehajtja, kivéve, ha a megbízás jellege vagy az érvényes piaci feltételek miatt ez kivitelezhetetlen, vagy az ügyfél érdekei másképp kívánják;

c)

a megbízás megfelelő végrehajtásával kapcsolatban felmerülő lényeges nehézség észlelésekor azonnal tájékoztatja ügyfelét.

(2)   Ha a befektetési vállalkozás felelős a végrehajtott megbízás teljesítésének felügyeletéért vagy lebonyolításáért, minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz azonnal és hiánytalanul az adott ügyfél számlájára kerüljön.

(3)   A befektetési vállalkozás nem használja jogszerűtlenül a függőben lévő ügyfélmegbízásra vonatkozó információkat, és minden ésszerű lépést megtesz, hogy megakadályozza az érintett személyeket az ilyen információ jogszerűtlen használatában.

68. cikk

A megbízások összevonása és allokációja

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás csak abban az esetben hajthat végre ügyfélmegbízást vagy a saját számlára történő ügyletet más ügyfélmegbízással összevontan, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a megbízások és ügyletek összevonása összességében valószínűleg nem fog azon ügyfelek hátrányával járni, akiknek megbízásait össze kívánják vonni;

b)

a befektetési vállalkozás minden ilyen ügyfelet tájékoztatott arról, hogy az összevonás egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat;

c)

létrehozza és hatékonyan végrehajtja az ilyen megbízások és ügyletek tisztességes allokációjára szolgáló, pontosan megfogalmazott megbízás-allokációs politikát, amelyben szerepel, hogy a megbízások nagyságrendje és ára miként határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

(2)   Ha a befektetési vállalkozás összevon egy megbízást egy vagy több másik ügyfélmegbízással, és az összevont megbízás csak részben teljesül, az érintett forgalmat megbízás-allokációs politikájával összhangban kell allokálnia.

69. cikk

A saját számlás ügyletek összevonása és allokációja

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Ha a befektetési vállalkozás saját számlás ügyleteket egy vagy több ügyfélmegbízással von össze, az érintett ügyleteket nem allokálhatja az ügyfeleket károsító módon.

(2)   Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfélmegbízást összevonja saját számlás ügyletével, és az összevont megbízás csak részben teljesül, az érintett forgalmat elsősorban az ügyfél számára kell allokálnia.

Amennyiben a befektetési vállalkozás alapos okokkal alátámasztja, hogy az összevonás nélkül nem tudta volna ilyen kedvező feltételekkel – vagy egyáltalán – végrehajtani a megbízást, a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megbízás-allokációs politikájának megfelelően a saját számlás ügylet arányosan allokálható.

(3)   A 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megbízás-allokációs politika részeként a befektetési vállalkozás olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélmegbízásokkal összevontan végrehajtott saját számlás ügyleteket nem allokálják az ügyfelet károsító módon.

70. cikk

Az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítése és a kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre vonatkozó nem végrehajtott limitáras ügyfélmegbízások közzététele

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikke)

(1)   Az általános piaci feltételek mellett a 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (2) bekezdése szerint azonnal nem teljesített, a szabályozott piacra vagy kereskedési helyszínre bevezetett részvényekre vonatkozó limitáras ügyfélmegbízások a többi piaci résztvevő számára elérhetőnek tekintendők, ha a befektetési vállalkozás a megrendelést a szabályozott piacra vagy MTF-re nyújtotta be végrehajtásra, vagy a megrendelést a tagállamok egyikében található adatszolgáltató tette közzé, és könnyen végrehajtható, amint a piaci feltételek lehetővé teszik.

(2)   A szabályozott piacra és az MTF-ket a vállalkozás befektetési politikájának megfelelően előnyben kell részesíteni a lehető leghamarabbi végrehajtásra, a piaci feltételektől függően.

7. SZAKASZ

Elfogadható partnerek

71. cikk

Elfogadható partnerek

(A 2014/65/EU irányelv 30. cikke)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (2) bekezdésében kifejezetten meghatározott kategóriákon felül a tagállamok a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadható partnerként ismerhetik el a szakmai ügyfelek kategóriájába tartozó vállalkozást az említett irányelv II. melléklete I. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban.

(2)   Amennyiben a 2014/65/EU irányelv 30. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az elfogadható partner olyan ügyfélként kér elbírálást, akinek a befektetési vállalkozással folytatott üzletére az irányelv 24., 25., 27. és 28. cikke érvényes, a kérelmet írásban kell benyújtani annak megjelölésével, hogy a lakossági ügyfélként vagy szakmai ügyfélként történő elbírálás egy vagy több befektetési szolgáltatásra vagy ügyletre, illetve egy vagy több típusú ügyletre vagy termékre vonatkozik-e.

(3)   Ha azonban az elfogadható partner olyan ügyfélként kér elbírálást, akinek a befektetési vállalkozással folytatott üzletére a 2014/65/EU irányelv 24., 25., 27. és 28. cikke érvényes, de nem kéri kifejezetten a lakossági ügyfélként való elbírálást, a befektetési vállalkozás szakmai ügyfélként kezeli az elfogadható felet.

(4)   Ha azonban az elfogadható partner kifejezetten kéri a lakossági ügyfélként való elbírálást, a befektetési vállalkozás lakossági ügyfélként kezeli az elfogadható partnert a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának második, harmadik és negyedik albekezdésében megállapított, a nem szakmai elbírálásra irányuló kérelmekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával.

(5)   Amennyiben az ügyfél elfogadható partnerkénti elbírálását kéri a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése szerint, a következő eljárást kell követni:

a)

a befektetési vállalkozás egyértelműen, írásban figyelmezteti az ügyfelet az ilyen kérelem következményeiről, ideértve a védelmi jogokat, amelyeket az ügyfél elveszíthet;

b)

az ügyfél írásban megerősíti, hogy kérelmezi elfogadható partnerként történő kezelését, amely vonatkozhat általános jelleggel a kezelésre, egy vagy több befektetési szolgáltatásra vagy ügyletre, illetve ügylet- vagy terméktípusra, valamint azt, hogy tisztában van azzal, hogy a kérelem következményeként milyen védelmet veszíthet el.

8. SZAKASZ

Nyilvántartás

72. cikk

A nyilvántartások megőrzése

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A nyilvántartást olyan adathordozón kell megőrizni, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy a következő feltételek teljesüljenek:

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudja keresni;

b)

minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;

c)

a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók;

d)

amennyiben az adatok elemzése nem valósítható meg könnyedén az adatok mennyiségéből és jellegéből adódóan, lehetséges azok informatikai vagy egyéb hatékony módon történő feldolgozása; továbbá

e)

a vállalkozás megoldásai az alkalmazott technológiától függetlenül megfelelnek a nyilvántartási követelményeknek.

(2)   A befektetési tevékenységének jellegétől függően a vállalkozás megőrzi legalább az e rendelet I. mellékletében azonosított adatokat.

Az e rendelet I. mellékletében azonosított adatok felsorolása nem érinti a más jogszabályokból származó nyilvántartási kötelezettségeket.

(3)   A befektetési vállalkozás írásban megőrzi továbbá a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, a 2014/57/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet és végrehajtási intézkedéseik értelmében biztosított politikáik és eljárásaik adatait.

Az illetékes hatóságok előírhatják a befektetési vállalkozás számára az e rendelet I. mellékletében foglalt listán kívüli egyéb adatok nyilvántartását.

73. cikk

A befektetési vállalkozás és az ügyfél nyilvántartás-vezetési jogai és kötelezettségei

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdése)

A befektetési vállalkozás és az ügyfél között a szolgáltatás nyújtásáról kötött megállapodás szerint a vállalkozásra és az ügyfélre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket rögzítő nyilvántartást, illetve a vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás feltételeit legalább az ügyféllel fenntartott kapcsolat időtartama alatt meg kell őrizni.

74. cikk

Az ügyfélmegbízások és a kereskedésre irányuló döntés nyilvántartása

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

A befektetési vállalkozás az összes, ügyféltől kapott eredeti megbízást és minden kereskedésre irányuló eredeti döntést azonnal rögzíti, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja legalább az e rendelet IV. mellékletének 1. szakaszában meghatározott részleteket azoknak az adott megbízásra vagy kereskedési döntésre való alkalmazhatóságának mértéke szerint.

Amennyiben az e rendelet IV. mellékletének 1. szakaszában meghatározott részleteket a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikke is előírja, azokat konzisztens módon és a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikkében meghatározott azonos szabályok szerint kell megőrizni.

75. cikk

Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

A befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott megbízás vagy a kereskedésre irányuló döntés meghozatala után azonnal rögzíti és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja legalább az e rendelet IV. mellékletének 2. szakaszában meghatározott részleteket azoknak az adott megbízásra vagy kereskedési döntésre való alkalmazhatóságának mértéke szerint.

Amennyiben a IV. melléklet 2. szakaszában meghatározott részleteket a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikke is előírja, azokat konzisztens módon és a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikkében meghatározott azonos szabályok szerint kell megőrizni.

76. cikk

A telefonbeszélgetések vagy az elektronikus kommunikáció nyilvántartása

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásnak hatékony, írásban meghatározott nyilvántartást kell kidolgoznia, fenntartania és végrehajtania a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció tekintetében, amely illik a vállalkozás méretéhez és felépítéséhez, valamint az üzletmenet jellegéhez, hatóköréhez és összetettségéhez. E politikának a következőket kell tartalmaznia:

a)

a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció azonosítása, ideértve a jelentős belső telefonbeszélgetéseket és elektronikus kommunikációt, amelyek a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése szerint nyilvántartási kötelezettség tárgyát képezik; továbbá

b)

azon követendő eljárások és meghozandó intézkedések leírását, amelyek biztosítják a vállalkozás megfelelőségét a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (7) bekezdésének harmadik és nyolcadik albekezdésével amennyiben rendkívüli események merülnek fel és a vállalkozás nem képes a beszélgetések vagy a kommunikáció rögzítésére a vállalkozás által kiadott, elfogadott vagy megengedett készülékekkel. Az ilyen rendkívüli eseményekről szóló bizonyítékot meg kell őrizni és az illetékes hatóságok számára elérhetővé kell tenni.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a vezető testület hatékony felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a vállalkozás telefonbeszélgetéseinek és elektronikus kommunikációjának nyilvántartására vonatkozó politikákra és eljárásokra.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a nyilvántartási kötelezettségeknek történő megfelelés érdekében alkalmazott megoldásai technológiasemlegesek. A vállalkozás időszakonként értékeli a vállalkozás politikáinak és eljárásainak hatékonyságát és amennyiben szükség vagy helytálló, alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket és eljárásokat fogad el. Ilyen alternatív vagy kiegészítő intézkedések elfogadására minimálisan akkor kerül sor, amikor a vállalkozás új kommunikációs eszközt fogad el vagy engedélyez.

(4)   A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet annak rendszeres frissítésével azon személyekről, akik a vállalkozás tulajdonát képező vagy a vállalkozás által jóváhagyott, saját tulajdonú készülékekkel rendelkeznek.

(5)   A befektetési vállalkozás kioktatja és kiképzi munkavállalóit a 2014/65/EU 16. cikkének (7) bekezdésében előírt követelményekhez kapcsolódó eljárásokra.

(6)   A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdésével összhangban, a befektetési vállalkozás, a rögzítési és nyilvántartási követelményeknek való megfelelés nyomon követéséhez időszakosan ellenőrzik az e követelmények tárgyát képező ügyletek és megbízások rögzített adatait, ideértve a kapcsolódó beszélgetéseket. A nyomon követés kockázatalapú és arányos.

(7)   A befektetési vállalkozás az illetékes hatóságok kérésére bemutatják a nyilvántartási szabályokkal kapcsolatos politikákat, eljárásokat és azok vezetői felügyeletét.

(8)   A befektetési szolgáltatások, valamint az új és meglévő ügyfelek megbízásainak fogadásához, továbbításához és végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek megkezdése előtt a befektetési vállalkozás a következőkről tájékoztatja az ügyfelet:

a)

a beszélgetések és a kommunikáció rögzítésre kerül; továbbá

b)

az ügyféllel folytatott beszélgetések és kommunikáció rögzített változatának másolata kérésre rendelkezésre bocsátható öt éves időszakra vonatkozóan, illetve az illetékes hatóság kérésére maximum hét éves időszakra vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett tájékoztatást az ügyfelek számára a befektetési szolgáltatás nyújtása során használt nyelv(ek)en kell bemutatni.

(9)   A befektetési vállalkozás az ügyféllel folytatott jelentős beszélgetések lényeges információit tartós adathordozón rögzíti. A tájékoztatás magában foglalja legalább a következő információkat:

a)

a megbeszélés napja és időpontja;

b)

a megbeszélés helyszíne;

c)

a résztvevők személye;

d)

a megbeszélés kezdeményezője; továbbá

e)

az ügyfélmegbízás fontos adatai, ideértve az árat, a volument, a megbízás típusát valamint az átadás vagy a végrehajtás előírt időpontját.

(10)   A nyilvántartásokat olyan tartós adathordozón kell tárolni, amely lehetővé teszi visszakeresésüket vagy másolásukat és olyan formátumban kell azokat megőrizni, amely nem teszi lehetővé az eredeti nyilvántartás módosítását vagy törlését.

A nyilvántartásokat oly módon kell adathordozón tárolni, hogy kérésre könnyen elérhetőek legyenek és az ügyfelek rendelkezésére álljanak.

A vállalkozások biztosítják a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció nyilvántartásainak minőségét, helytállóságát és teljességét.

(11)   A nyilvántartás megőrzési időtartama a nyilvántartás keletkezésének dátumakor kezdődik.

9. SZAKASZ

KKV-tőkefinanszírozási piacok

77. cikk

A kkv-kénti minősítés

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában az olyan kibocsátó tekinthető kkv-nak, amelynek részvényei három évnél rövidebb ideje kerültek piaci bevezetésre és piaci tőkeértéke 200 millió EUR alatt van a következő elemek egyike alapján:

a)

az első kereskedési napon elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére kevesebb mint egy éve került sor;

b)

az első kereskedési év utolsó kereskedési napján elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére több mint egy éve, de kevesebb mint két éve került sor;

c)

a piaci bevezetés első és második kereskedési éve utolsó kereskedési napján elért záró árfolyamok átlaga, ha a részvények piaci bevezetésére több mint két éve, de kevesebb mint három éve került sor.

(2)   Amennyiben egy kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő eszközével egyetlen kereskedési helyszínen sem kereskednek, ez a kibocsátó a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja alkalmazásában akkor tekinthető kkv-nek, ha a legutolsó éves vagy összevont (konszolidált) beszámolói alapján az alábbi három kritérium közül legalább kettő teljesül: az alkalmazottak átlagos száma a pénzügyi évben kevesebb mint 250 fő, a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 43 millió EUR-t és az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió EUR-t.

78. cikk

Kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés

(A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Annak megállapítására, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés alkalmazásában a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint az MTF-re bevezetett kibocsátók legalább 50 %-a kkv, az MTF működtetőjének székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kiszámítja a kkv-k átlagos arányát az adott piacra bevezetett pénzügyi eszközökkel rendelkező kibocsátók összes számához viszonyítva. Az átlagos arányt a megelőző naptári év december 31-én kell kiszámítani, e naptári év tizenkét hóvégi arányának átlagaként.

Az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott egyéb bejegyzési feltételek sérelme nélkül kkv-tőkefinanszírozási piacaként jegyzi be a működési múlttal nem rendelkező kérelmezőt, majd három naptári év elteltével ellenőrzi, hogy megfelel-e a kkv-k első albekezdés szerint meghatározott minimális arányának.

(2)   Tekintettel a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b), c), d) és f) pontjában foglalt kritériumokra, az MTF működtetőjének székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag akkor jegyezheti be az MTF-t kkv-tőkefinanszírozási piacként, ha az MTF-re teljesülnek a következő feltételek:

a)

tárgyilagos és átlátható szempontokat érvényesítő szabályokat dolgozott ki és alkalmaz a kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre a kereskedési helyszínén;

b)

feladatainak teljesítéséhez illeszkedő és a kereskedési helyszínére bevezetett pénzügyi eszközök tisztességes és rendezett kereskedését biztosító működési modellel rendelkezik;

c)

olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek – amennyiben a 2003/71/EK irányelv nem alkalmazandó – előírják a pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezetni kívánó kibocsátó számára a kibocsátó felelősségére összeállított, olyan megfelelő bevezetési dokumentum közzétételét, amely egyértelműen megjelöli, hogy jóváhagyták-e vagy felülvizsgálták-e, és amennyiben igen, ki által;

d)

olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek meghatározzák a c) pontban említett bevezetési dokumentum minimális tartalmát oly módon, hogy az a befektetőknek megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a kibocsátó pénzügyi helyzetének és kilátásainak, valamint a kibocsátó értékpapírjaihoz fűződő jogoknak a megalapozott értékeléséhez;

e)

előírja a kibocsátó számára, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentumban nyilatkozzon, hogy véleménye szerint működő tőkéje elegendő-e jelenlegi szükségleteire, és amennyiben nem elegendő, akkor arról is, hogy miként szándékozik pótolni a szükséges működő tőkét;

f)

megtette az intézkedéseket annak érdekében, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentum megfelelő felülvizsgálat tárgyát képezze teljessége, következetessége és érthetősége vonatkozásában;

g)

előírja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói számára, hogy minden üzleti év végét követően 6 hónapon belül éves pénzügyi beszámolót és minden üzleti év első 6 hónapjának végét követően 4 hónapon belül féléves pénzügyi beszámolót tegyenek közzé;

h)

biztosítja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói által közzétett, a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően összeállított kibocsátási tájékoztatók, a c) pontban említett bevezetési dokumentumok, a g) pontban említett pénzügyi beszámolók és az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségét oly módon, hogy megjeleníti ezeket honlapján, vagy közvetlen linket szolgáltat a kibocsátók azon weboldalához, ahol e dokumentumokat, jelentéseket és információkat közzétették;

i)

biztosítja, hogy a h) pontban említett szabályozási információk és közvetlen linkek legalább öt évig elérhetőek legyenek honlapján.

79. cikk

Kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés törlése

(A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Tekintettel a kkv-k arányára és a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában és az e rendelet 78. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyéb bejegyzési feltételek sérelme nélkül a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag akkor törölheti a kkv-tőkefinanszírozási piac bejegyzését, ha a kkv-k e rendelet 78. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint meghatározott aránya három egymást követő naptári évben 50 % alá esik.

(2)   Tekintettel a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában és az e rendelet 78. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételekre, a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága törli a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének bejegyzését, ha e feltételek már nem teljesülnek.

IV. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEK MŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

80. cikk

A befektetők érdekeit és a piac szabályos működését jelentősen sértőnek minősülő körülmények

(A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában egy pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését legalább a következő körülmények esetén a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését valószínűsíthetően jelentősen sértő körülménynek kell tekinteni:

a)

amennyiben a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatot hoz létre, nevezetesen amikor szükségessé teszi egy piaci erőfölény enyhítését, vagy amikor jelentős mértékű elszámolási kötelezettség nemteljesítését okozza;

b)

ha a piaci kereskedés folytatása a kritikus kereskedés utáni kockázatkezelési feladatok ellátásához szükséges azokban az esetekben, amikor valamely klíringtag a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásai szerinti nemteljesítéséből eredően pénzügyi eszközök felszámolására van szükség, és a központi szerződő fél elfogadhatatlan kockázatoknak lenne kitéve a letéti követelmények kiszámítására való képtelensége következtében;

c)

amennyiben a kibocsátó pénzügyi életképességét veszélyezteti, például amikor a kibocsátó társasági ügyletet vagy tőkeemelést hajt végre.

(2)   Annak meghatározásához, hogy egy felfüggesztés vagy törlés a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését adott esetben jelentősen sértő körülménynek minősül-e, az illetékes nemzeti hatóság, a szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető figyelembe vesz minden jelentős tényezőt, köztük a következőket:

a)

a piac jelentősége a likviditás tekintetében, amennyiben az intézkedés következményei más piacokkal összehasonlítva valószínűleg jelentősebbek a nagyobb likviditással rendelkező piacok esetében;

b)

a tervezett intézkedés jellege, amennyiben a befektetőknek a pénzügyi eszközökkel kereskedési helyszíneken történő kereskedési képességére tartós hatással bíró intézkedések, például a törlés, valószínűsíthetően jelentősebb mértékben hatnak a befektetőkre, mint más intézkedések;

c)

azon elegendő mértékben kapcsolódó származtatott eszközök, indexek vagy referenciamutatók felfüggesztésének vagy törlésének továbbgyűrűző hatása, amelyeknek a törölt vagy felfüggesztett eszköz alapterméke vagy összetevője;

d)

a felfüggesztés hatása a nem pénzügyi szerződő fél piaci végfelhasználókra, például azokra a szervezetekre, amelyek az üzleti kockázatok fedezése érdekében kereskednek pénzügyi eszközökkel.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott tényezőket abban az esetben is figyelembe kell venni, ha az illetékes nemzeti hatóság, a szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az (1) bekezdésben említettektől eltérő körülmények alapján tekint el egy pénzügyi eszköz felfüggesztésétől vagy törlésétől.

81. cikk

Pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére, szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utaló körülmények

(A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Annak meghatározása során, hogy alkalmazandó-e az előírás, miszerint haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértéséről, a szabálytalan kereskedési feltételekről vagy a rendszerzavarokról, a kereskedési helyszín működtetője az e rendelet III. mellékletének A. szakaszában felsorolt jeleket veszi figyelembe.

(2)   A tájékoztatás kizárólag olyan jelentős események esetében szükséges, amelyek veszélyeztethetik a kereskedési helyszínnek a pénzügyi piaci infrastruktúra részeként betöltött szerepét és feladatát.

82. cikk

Az 596/2014/EU rendelet szerint tiltott magatartásra utaló körülmények

(A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Annak meghatározása során, hogy alkalmazandó-e az előírás, miszerint haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat az 596/2014/EU rendelet szerint tiltott magatartásra utaló viselkedésről, a kereskedési helyszín működtetője az e rendelet III. mellékletének B. szakaszában felsorolt jeleket veszi figyelembe.

(2)   Mielőtt tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot, a pénzügyi eszközt és/vagy kapcsolódó pénzügyi eszközt forgalmazó egy vagy több kereskedési helyszín működtetője arányos megközelítést alkalmaz, és a következők figyelembevételével értékeli a felmerülő jeleket, ideértve azon fontos jeleket is, amelyek nem szerepelnek kifejezetten e rendelet III. mellékletének B. szakaszában:

a)

a kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszközök szokásos kereskedési struktúrától való eltérése; valamint

b)

a piacműködtető rendelkezésre álló vagy általa elérhető információk, legyen szó a kereskedési helyszín műveleteire vonatkozó belső vagy nyilvánosan elérhető információkról.

(3)   Az egy vagy több kereskedési helyszín működtetője figyelembe veszi az olyan magatartásokat, amelyek során a kereskedési helyszín egy tagja vagy résztvevője saját nevében, ügyfeleit megelőzve köt ügyleteket („front running”), és ehhez felhasználja a megbízási könyv adatait, amelyeket a kereskedési helyszín a 600/2014/EU rendelet 25. cikke szerint rögzít, különös tekintettel a tag vagy résztvevő kereskedési tevékenységének módjával kapcsolatos adatokra.

V. FEJEZET

AZ ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS POZÍCIÓK JELENTÉSE

83. cikk

A pozíciók jelentése

(A 2014/65/EU irányelv 58. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett heti jelentések alkalmazásában az ilyen jelentések közzététele tekintetében a kereskedési helyszínre vonatkozó kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha mindkét következő küszöbértéket elérik:

a)

20 nyitott pozíciótulajdonos található egy adott szerződésben egy adott kereskedési helyszínen; valamint

b)

az összes nyitott hosszú vagy rövid pozíció az adott származtatott ügylet tételszámában kifejezett bruttó összértéke meghaladja ugyanazon származtatott ügylet szállítható kínálatának a tételek számában kifejezett négyszeres értékét.

Amennyiben a származtatott ügylethez nem kapcsolódik fizikailag szállítható alaptermék, valamint a kibocsátási egységek és azok származtatott termékei esetében a b) pont nem alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott küszöbértéket összevontan kell alkalmazni a személyek összes kategóriájára, függetlenül az egyes kategóriákban található pozíciótulajdonosok számától.

(3)   Azon szerződések esetében, ahol az aktív pozíciótulajdonosok száma egy adott személykategóriában kevesebb mint öt, az adott kategóriában meglévő pozíciótulajdonosok számát nem kell közzétenni.

(4)   Azon szerződések esetében, amelyek először felelnek meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek, a kereskedési helyszín akkor teszi közzé a szerződések első heti jelentéseit, amint az gyakorlati szempontok szerint megvalósítható, de nem később, mint 3 héten belül attól az időponttól számítva, amikor a küszöbértékeket először elérik.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt feltételek már nem valósulnak meg, a kereskedési helyszín további három hónapos időszakon át folytatja a heti jelentések közzétételét. A heti jelentés közzétételére vonatkozó kötelezettség a továbbiakban nem alkalmazandó, amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt feltételek nem teljesültek folyamatosan az időszak lejártáig.

VI. FEJEZET

AZ ADATSZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

84. cikk

A piaci adatok ésszerű üzleti alapon történő rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 1. cikke)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 6., 20. és 21. cikkében meghatározott információkat tartalmazó piaci adatoknak a 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése szerinti ésszerű üzleti alapon történő nyilvánosságra hozatala alkalmazásában a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoknak (APA) és az összesítettadat-szolgáltatóknak (CTP) meg kell felelniük a 85–89. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.

(2)   A 85. cikk, a 86. cikk (2) bekezdése, a 87. cikk, a 88. cikk (2) bekezdése és a 89. cikk nem alkalmazandó azon APA-k és CTP-k tekintetében, amelyek ingyenesen elérhetővé teszik a piaci adatokat a nyilvánosság számára.

85. cikk

A piaci adatok költségalapon történő rendelkezésre bocsátása

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A piaci adatok árának az adatok előállításának és forgalmazásának költségén kell alapulnia, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható.

(2)   A piaci adatok előállításának és forgalmazásának költsége magában foglalhatja az APA-k és CTP-k által nyújtott egyéb szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét.

86. cikk

A piaci adatok megkülönböztetésmentes rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k a közzétett objektív kritériumok szerint egyazon kategóriába tartozó összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett biztosítanak hozzáférést a piaci adatokhoz.

(2)   A különböző ügyfél-kategóriáknak felszámított árak közötti esetleges eltéréseknek arányosnak kell lenniük azzal, hogy a piaci adatok milyen értéket képviselnek az adott ügyfelek számára, figyelembe véve a következőket:

a)

a piaci adatok hatóköre és léptéke, beleértve a lefedett pénzügyi eszközök számát és a kereskedési volument;

b)

a piaci adatok ügyfél általi felhasználásának jellege, például az ügyfél saját kereskedési tevékenységéhez való felhasználás, viszonteladás vagy adatösszesítés.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az APA-knak és a CTP-knek rugalmas kapacitásokkal kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek mindenkor gyorsan és megkülönböztetésmentesen hozzáférhessenek a piaci adatokhoz.

87. cikk

Felhasználónkénti díjak

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k a piaci adatoknak az egyes végfelhasználók általi felhasználása szerint (felhasználói alapon) szabják ki a piaci adatok használati díját. Az APA-k és a CTP-k megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a piaci adatok minden egyes felhasználásáért csak egy alkalommal szabjanak ki díjat.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az APA-k és a CTP-k eltekinthetnek a piaci adatokhoz való hozzáférés felhasználói alapon történő biztosításától, amennyiben az adatok léptéke és hatóköre alapján a felhasználói alapon történő díjszabás költségei nem arányosak az adatokhoz való hozzáférés biztosításának költségével.

(3)   Az APA-knak és a CTP-knek meg kell indokolniuk a piaci adatok felhasználói alapon történő rendelkezésre bocsátásának megtagadását, és indokaikat közzé kell tenniük a weboldalukon.

88. cikk

A piaci adatok leválasztása és bontása

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k más szolgáltatásoktól leválasztva teszik hozzáférhetővé a piaci adatokat.

(2)   A piaci adatok árát a piaci adatok a 600/2014/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésének megfelelően az (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (27) cikkében részletesen meghatározott bontásának szintje alapján kell megállapítani.

89. cikk

Az átláthatóságra irányuló kötelezettség

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k könnyen elérhető módon közzéteszik a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó árakat és egyéb feltételeket.

(2)   A közzététel magában foglalja a következőket:

a)

az aktuális árjegyzékek, beleértve a következőket:

i.

a megjelenítést alkalmazó felhasználás felhasználónkénti díja;

ii.

a megjelenítést nem alkalmazó felhasználás díjai;

iii.

árengedmény-politika;

iv.

az engedélyre vonatkozó feltételekkel összefüggő díjak;

v.

a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatokra vonatkozó díjak;

vi.

egyéb információ-alkészletekre vonatkozó díjak, ideértve a a 600/2014/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardoknak megfelelően előírt információkat;

vii.

egyéb szerződési feltételek;

b)

a jövőbeni árváltozások legalább 90 nappal korábbi előzetes közzététele;

c)

a piaci adatok tartalmára vonatkozó tájékoztatás, beleértve a következőket:

i.

a lefedett eszközök száma;

ii.

a lefedett eszközök teljes forgalma;

iii.

a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatok aránya;

iv.

a piaci adatokon felül szolgáltatott esetleges egyéb adatokra vonatkozó információk;

v.

a szolgáltatott piaci adatok használati díja legutóbbi módosításának dátuma;

d)

a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosításából szerzett bevétel és annak az APA vagy a CTP teljes bevételéhez viszonyított aránya;

e)

tájékoztatás az ár meghatározásának módjáról, ezen belül az alkalmazott költségelszámolási módszerekről, valamint arról, hogy az APA-k és a CTP-k mely konkrét elvek alapján osztják fel közvetlen és változó közös költségeiket, illetve osztják meg rögzített közös költségeiket a piaci adatok előállítása és forgalmazása, illetve az általuk nyújtott egyéb szolgáltatások között.

VII. FEJEZET

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. cikk

A fogadó tagállamban található kereskedési helyszín műveleteinek lényegi fontosságúvá minősítése

(A 2014/65/EU irányelv 79. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az alábbi kritériumok valamelyike teljesül:

a)

a fogadó tagállam korábban az adott szabályozott piac székhely szerinti tagállama volt;

b)

az adott szabályozott piac egyesülés, felvásárlás vagy más egyéb formájú átadás útján megszerezte a szabályozott piac tevékenységének egészét vagy egy részét, amelyet korábban olyan piaci szereplő üzemeltetett, amelynek bejegyzett irodája vagy székhelye a fogadó tagállamban volt.

(2)   Egy MTF-nek vagy OTF-nek a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesülnek az MTF-re vagy az OTF-re és az alábbi kiegészítő kritériumok közül legalább egy teljesül:

a)

mielőtt az (1) bekezdésben meghatározott helyzetek bekövetkeztek az MTF vagy az OTF vonatkozásában, a kereskedési helyszín legalább 10 %-os piaci részesedéssel rendelkezik a fogadó tagállamban az összes forgalom tekintetében, pénzügyi szempontból, a rendszeres internalizáló kereskedés szempontjából, a 600/2014/EU rendelet átláthatósági kötelezettsége alá eső legalább egy eszközosztályban;

b)

az MTF vagy az OTF kkv-tőkefinanszírozási piacaként került bejegyzésre.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátum napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 25.-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve (2016. április 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 500. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL L 173., 2014.6.12., 179. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8.-i 2011/61/EU irányelve az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1–44. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelve (2000. március 20.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.).

(27)  A Bizottság (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 142. oldalát).


I. MELLÉKLET

Nyilvántartás

A befektetési vállalkozások által minimálisan rögzítendő adatok listája, a tevékenységük jellegétől függően

Kötelezettség jellege

Nyilvántartás típusa

Tartalom összefoglalása

Jogszabályi hivatkozás

Ügyfélértékelés

 

Ügyfeleknek adott információ

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 39–45. cikkében előírt tartalom

A MIFID II 24. cikkének (4) bekezdése

Az e rendelet 39–45. cikke

 

Ügyfél-megállapodások

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdésében előírt nyilvántartás

A MIFID II 25. cikkének (5) bekezdése

Az e rendelet 53. cikke

 

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdésében és az e rendelet 50. cikkében előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdése és az e rendelet 35., 36. és 37. cikke

Megbízások kezelése

 

Ügyfélmegbízások kezelése – Összevont ügyletek

Az e rendelet 63–66. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 28. cikkének (1) bekezdése

Az e rendelet 63–66. cikke

 

A saját számlás ügyletek összevonása és allokációja

Az e rendelet 65. cikkében előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése

Az e rendelet 65. cikke

Ügyfélmegbízások és ügyletek

 

Az ügyfélmegbízások vagy a kereskedésre irányuló döntések nyilvántartása

Az e rendelet 69. cikkében előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése

Az e rendelet 69. cikke

 

Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások

Az e rendelet 70. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése és az e rendelet 70. cikke

Jelentés az ügyfeleknek

 

Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettség

Az e rendelet 53–58. cikkében előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) és (6) bekezdése és 25. cikkének (1) és (6) bekezdése

Az e rendelet 53–58. cikke

Az ügyfelek eszközeinek védelme

 

Az ügyfelek befektetési vállalkozás által tartott pénzügyi eszközei

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8) bekezdésében és az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke

 

Az ügyfelek befektetési vállalkozás által tartott pénzeszközei

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (9) bekezdésében és az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (9) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke

 

Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek felhasználása

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8)–(10) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke

Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció

 

A költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információ

Az e rendelet 45. cikkében előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének c) pontja, az e rendelet 45. cikke

 

A befektetési vállalkozásra és szolgáltatásaira, a pénzügyi eszközökre és az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó információ

Az e rendelet cikkeiben előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése

Az e rendelet 45. és 46. cikke

 

Ügyfeleknek adott információ

A kommunikációról vezetett nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése

Az (EU) e rendelet 39. cikke

 

Marketingközlemények (kivéve a szóbeli formát)

A befektetési vállalkozás által kiadott minden marketingközlemény (kivéve a szóbeli formát) az e rendelet 36. és 37. cikke szerint

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése

Az e rendelet 36. és 37. cikke

 

Lakossági ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás

i. A befektetési tanácsadás nyújtásának ténye, időpontja és napja, és ii. az ajánlott pénzügyi eszköz iii. az ügyfélnek készített megfelelőségi jelentés

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése

Az e rendelet 54. cikke

 

Befektetéssel kapcsolatos kutatás

A befektetési vállalkozás által a befektetési témájú kutatásról tartós adathordozón kiadott anyag

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése

Az e rendelet 36. és 37. cikke

Szervezeti követelmények

 

A vállalkozás üzleti és belső szervezete

Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének h) pontjában előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2)–(10) bekezdése

Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének h) pontja

 

Megfelelési jelentések

A vezetői testületnek küldött megfelelési jelentések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése

Az e rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 25. cikkének (2) bekezdése

 

Az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilvántartás

Az e rendelet 35. cikkében előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése

Az e rendelet 35. cikke

 

Ösztönzők

Az ügyfelek számára közzétett információk a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdése szerint

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke

 

Kockázatkezelési jelentések

A felső vezetésnek küldött kockázatkezelési jelentések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése

Az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 25. cikkének (2) bekezdése

 

Belső ellenőrzési jelentések

A felső vezetésnek küldött belső ellenőrzési jelentések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése

Az e rendelet 24. cikke és 25. cikkének (2) bekezdése

 

Panaszkezelési nyilvántartások

Az egyes panaszok és a kezelésükre alkalmazott panaszkezelő intézkedések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése

Az e rendelet 26. cikke

 

Személyes ügyletekre vonatkozó nyilvántartások

Az e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése

Az e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének c) pontja


II. MELLÉKLET

Költségek és díjak

Az ügyfelekkel közölt költségekben szerepeltetendő költségek  (1)

1. táblázat – Az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás(ok)ért és/vagy a kiegészítő szolgáltatásokért felszámított költségek és kapcsolódó díjak, amelyek részét képezik a közlendő összegnek

Közlendő költségtételek

Példák:

A befektetési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos egyszeri költségek

A befektetési vállalkozásnak a befektetési szolgáltatás(ok) kezdetekor vagy befejezésekor fizetett minden költség és díj.

Letéti díjak, megszüntetési díjak és befektetésváltási költségek (2).

A befektetési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos folyamatos költségek

A befektetési vállalkozásoknak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaikért fizetett folyamatos költségek és díjak

Kezelési díjak, tanácsadási díjak, letétkezelési díjak.

A befektetési szolgáltatás nyújtása során kezdeményezett tranzakciókkal kapcsolatos költségek

A befektetési vállalkozás vagy egyéb felek által végzett tranzakciókkal kapcsolatos minden költség és díj.

Alkuszi jutalékok (3), az alapkezelőnek fizetett jegyzési és visszaváltási díjak, platformdíjak, árrések (az ügylet árába beágyazva), illeték, tranzakciós adó és devizaköltségek.

A kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek

A fenti költségek között nem szereplő, kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek és díjak

Kutatási költségek

Letétkezelési költségek

Eseti költségek

 

Teljesítménydíj


2. táblázat – A pénzügyi eszközzel kapcsolatos minden költség és díj, amelynek szerepelnie kell a közölt összegben

Közlendő költségtételek

Példák:

Egyszeri költségek

Minden olyan költség és díj (a pénzügyi eszköz árában vagy azon felül), amelyet a termék szállítóinak fizetnek a pénzügyi eszközbe történő befektetés kezdetekor vagy befejezésekor.

Előre fizetett kezelési díj, strukturálási díj (4), forgalmazási díj.

Folyamatos költségek

A pénzügyi termék kezelésével kapcsolatos minden folyamatos költség és díj, amelyet levonnak a pénzügyi eszköz értékéből a pénzügyi eszközbe való befektetés során.

Kezelési díjak, szolgáltatási költségek, swap díjak, értékpapír-hitelezési költségek és adók, finanszírozási költségek.

A tranzakciókkal kapcsolatos költségek

A befektetések megszerzése és eladása eredményeképpen felmerülő minden költség és díj.

Alkuszi jutalékok, az alap által fizetett jegyzési és visszaváltási díjak, a tranzakciós árba beágyazott árrések, illeték, tranzakciós adó és devizaköltségek.

Eseti költségek

 

Teljesítménydíj


(1)  Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos költségtételek mindkét táblázatban szerepelnek, de mégsem kettőződnek, mivel vagy a termék, vagy a szolgáltatás költségeire vonatkoznak. Ilyen például a kezelési költség (az 1. táblázatban az ügyfeleinek portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás által felszámított kezelési költségekre utal, míg a 2. táblázatban a befektetési alap kezelője által a befektetőnek felszámított kezelési költségre) és az alkuszi jutalék (az 1. táblázatban a befektetési vállalkozás jutaléka, amelyet az ügyfelei megbízásából történő kereskedés során kap, a 2. táblázatban pedig a befektetési alapok által az alap megbízásából történő kereskedés során fizetett jutalék).

(2)  A befektetésváltási költségek alatt olyan költségek értendők (ha vannak), amelyek akkor merülnek fel a befektetők számára, ha váltanak az egyik befektetési vállalkozásról másikra.

(3)  Az alkuszi jutalék a befektetési vállalkozások által a megbízások végrehajtásáért felszámított költség.

(4)  A strukturálási díjak olyan díjak, amelyeket a strukturált befektetési termékek előállítói számítanak fel a termékek strukturálásáért. Ezek az előállító által nyújtott szolgáltatások szélesebb körét is lefedhetik.


III. MELLÉKLET

A kereskedési helyszínek működtetőinek a nemzeti illetékes hatóságok felé fennálló azonnali tájékoztatási kötelezettsége

A. SZAKASZ

Olyan jelek, amelyek a pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére vagy szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utalhatnak

A kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértései

1.

A piaci szereplők megsértik a kereskedési helyszín azon szabályait, amelyeknek az a céljuk, hogy védjék a piac integritását, a piac szabályos működését vagy a többi piaci szereplő jelentős érdekeit; és

2.

a kereskedési helyszín megítélése szerint a szabálysértés elég súlyos és nagy horderejű ahhoz, hogy indokolja a fegyelmi intézkedés fontolóra vételét.

Szabálytalan kereskedési feltételek

3.

Az árfeltáró folyamatot huzamosabb ideig zavarják;

4.

elérik vagy meghaladják a kereskedési rendszerek kapacitásainak határait;

5.

az árjegyzők/likviditásszolgáltatók ismételten hibás kereskedésre panaszkodnak; vagy

6.

a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének és az irányelv végrehajtási intézkedéseinek megfelelő azon kritikus fontosságú mechanizmusok leállása vagy meghibásodása, amelyek feladata a kereskedési helyszín védelme az algoritmikus kereskedés kockázataival szemben.

Rendszerzavarok

7.

A rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében a piac nem elérhető, és a piaci szereplők nem tudnak megbízásokat bevinni, módosítani vagy törölni;

8.

a rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében a tranzakciókat nem lehet párosítani, és a piaci szereplők nem tudják pontosan megállapítani az elvégzett tranzakciók vagy az élő megbízások státuszát, és nem állnak rendelkezésre a kereskedéshez elengedhetetlen információk (pl. indexérték kiosztása bizonyos származtatott termékeknek az adott indexszel történő kereskedéséhez);

9.

a rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében nem lehet közölni a kereskedés előtti és utáni átláthatósági és egyéb adatokat, amelyeket a kereskedési helyszínek a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeiknek megfelelően közzétesznek;

10.

a kereskedési helyszín azon rendszereinek jelentős hibás működése vagy leállása, amelyek figyelik és ellenőrzik a piaci résztvevők kereskedési tevékenységét; egyéb kapcsolódó szolgáltatóknál bekövetkező jelentős meghibásodás vagy leállás, különösen a központi szerződő felek és központi értéktárak esetében, ami hátrányos következményekkel jár a kereskedési rendszerre.

B. SZAKASZ

Az 596/2014/EU rendelet szerinti lehetséges visszaélésre utaló magatartás jelei

Lehetséges bennfentes kereskedésre vagy piaci manipulációra utaló jelek

1.

Ügyletek és/vagy kereskedési megbízások egy konkrét pénzügyi eszközre való szokatlan koncentrációja egy tagnál/résztvevőnél vagy bizonyos tagok/résztvevők között;

2.

kis számú tag/résztvevő között lebonyolított ügyletek meghatározott időszakon belüli szokatlan ismétlődése.

Lehetséges bennfentes kereskedelemre utaló jelek

3.

Bizonyos tagok/résztvevők által egy vállalat pénzügyi eszközeit érintően végrehajtott szokatlan és jelentős kereskedés vagy kereskedési megbízások benyújtása fontos vállalati események vagy a vállalattal kapcsolatos árérzékeny információk bejelentése előtt; a megbízások/tranzakciók volumenében és/vagy árában váratlan és szokatlan változásokat előidéző kereskedési megbízások/ügyletek, az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos nyilvános bejelentések előtt;

4.

ha a piac egy tagja/résztvevője közvetlenül azt megelőzően vagy azt követően hajt végre kereskedési megbízásokat vagy ügyleteket, hogy az adott tag/résztvevő vagy az azokhoz közismerten kapcsolódó személyek nyilvánosan elérhető kutatási vagy befektetési ajánlásokat dolgoznak ki vagy terjesztenek.

Lehetséges piaci manipulációra utaló jelek

A 18–23. pontban leírt jelek különösen relevánsak az automatizált kereskedési környezetben.

5.

Olyan kereskedési megbízások, illetve végrehajtott ügyletek, amelyek az érintett kereskedési helyszínen az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek napi forgalmának jelentős hányadát képviselik, különösen ha ezek a tevékenységek a pénzügyi eszközök árának lényeges változásához vezetnek;

6.

egy pénzügyi eszközt érintően jelentős vásárlási vagy eladási szándékkal rendelkező tag/résztvevő által adott olyan kereskedési megbízások vagy végrehajtott ügyletek, amelyek egy kereskedési helyszínen lényeges változást idéznek elő a pénzügyi eszköz árában;

7.

olyan kereskedési megbízások, illetve végrehajtott ügyletek, amelyek a napi kereskedésen belül egy rövid időszakra koncentrálódnak, és később ellentétes irányú ármozgáshoz vezetnek;

8.

olyan kereskedési megbízások, amelyek megváltoztatják a kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott kereskedett pénzügyi eszközre vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlati árakat, vagy általánosabban, a piaci résztvevők számára rendelkezésre álló ajánlati könyvben szereplő adatokat, és amelyeket végrehajtás előtt törölnek;

9.

egy tag/résztvevő olyan ügyletei vagy kereskedési megbízásai, amelyeknek nyilvánvalóan nincs más céljuk, mint hogy növeljék vagy csökkentsék egy pénzügyi eszköz árát vagy értékét, vagy jelentős befolyást gyakoroljanak annak kínálatára vagy keresletére mindenekelőtt a kereskedési nap referenciapontjához közel, például közvetlenül nyitás után vagy zárás előtt;

10.

pénzügyi eszköz vétele vagy eladása a kereskedési időszak referenciaszakaszában (pl. nyitáskor, záráskor, elszámoláskor) a referenciaár (pl. nyitóár, záróár, elszámolási ár) növelése, csökkentése vagy meghatározott szinten (pl. nyitóáron, záróáron, elszámolóáron) tartása céljából (közismert nevén „marking the close” [„záróár beállítása” ]);

11.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy növelik vagy csökkentik az adott napi vagy a kereskedés egy adott szakaszára vonatkozó súlyozott átlagárfolyamot;

12.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy általuk a piaci árfolyam olyan helyzetben is meghatározható lesz, amelyben a pénzügyi eszköz likviditása vagy az ajánlati könyv mélysége egyébként nem lenne elegendő az árfolyam kereskedési napon belüli megállapításához;

13.

ügylet végrehajtása, a vételi/eladási ár módosítása, ha a spread tényezőként szerepel bármilyen más – akár ugyanazon, akár másik kereskedési helyszínen végrehajtott – ügylet árának meghatározásában;

14.

jelentős volument képviselő megbízások bevitele a kereskedési rendszer központi ajánlati könyvébe az aukció ármeghatározási szakasza előtt pár perccel, majd ezen megbízások visszavonása pár másodperccel azt megelőzően, hogy az ajánlati könyvet az aukciós ár kiszámítása céljából befagyasztják, így az elméleti nyitóár magasabbnak/alacsonyabbnak tűnhet, mint egyébként lenne;

15.

nyilvános tájékoztató felületen megjelenő ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, egy pénzügyi eszközzel kapcsolatos aktivitásra vagy ármozgásra utaló benyomás keltése céljából (közismert nevén „painting the tape” [„vetítés”]);

16.

ugyanazon vagy különböző, de egymással összejátszó piaci tagok/szereplők által egyidejűleg vagy közel egyidejűleg, nagyon hasonló mennyiségre és hasonló árra vonatkozóan adott vételi és eladási kereskedési megbízások eredményeként végrehajtott ügyletek (közismert nevükön „improper matched orders” [„rosszhiszeműen párosított megbízások”]);

17.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy kijátsszák velük a piacra vonatkozó kereskedési védőintézkedéseket (pl. volumenkorlátok, árkorlátok, vételi-eladási árfolyam különbségének paraméterei stb. vonatkozásában);

18.

olyan kereskedési megbízások vagy megbízássorozatok adása, illetve olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, amelyek valószínűleg megindítanak vagy felerősítenek egy trendet, továbbá más piaci szereplőket a trend felgyorsítására vagy kiterjesztésére ösztönöznek valamilyen pozíció kedvező árfolyam melletti nyitásának/zárásának lehetővé tétele céljából (közismert nevén „momentum ignition” [„kezdőlökés”]);

19.

nagy számú vagy nagy volumenű, többnyire a piaci ártól távoli valótlan megbízások adása az ajánlati könyv egyik oldalán annak érdekében, hogy elősegítsék az ajánlati könyv másik oldalán adott valós megbízás végrehajtását. A valós megbízás teljesülésekor a manipulatív megbízásokat visszavonják (közismert nevén „layering” és „spoofing” [„rétegzés” és „svindli”]);

20.

kisösszegű kereskedési megbízások bevitele a rejtett megbízások szintjének megismerése és különösen a rejtett platformokon nyugvó megbízások felmérése céljából (közismert nevén „ping order” [„tapogatózó megbízás”]);

21.

kereskedési megbízások nagy számban történő bevitele és/vagy visszavonása és/vagy frissítése, amelynek célja a többi piaci szereplő elbizonytalanítása – és ezáltal folyamataik lelassítása – és a saját stratégia elrejtése (közismert nevén „quote stuffing” [„megbízáshalmozás”]);

22.

kereskedési megbízások bevitele más, hagyományos kereskedési technikákat alkalmazó piaci tagok/résztvevők („slow traders” [„lassú kereskedők”]) vonzása céljából, majd ezt követően a megbízások gyors megváltoztatása, kevésbé nagyvonalú feltételeket kínálva abban a reményben, hogy a „lassú kereskedők” által bevitt kereskedési megbízásokkal szemben nyereséges ügyleteket lehet lebonyolítani (közismert nevén „smoking” [„füstölés”]);

23.

kereskedési megbízások, vagy kereskedési megbízások sorozatának végrehajtása más piaci szereplők megbízásainak megismerése céljából, ezt követően pedig a megszerzett információk előnyeinek kihasználására irányuló megbízások bevitele (közismert nevén „phishing” [„adathalászat”]);

24.

amennyiben a kereskedési helyszín működtetőjének legjobb tudása szerint a kereskedési megbízások vagy a végrehajtott ügyletek rövid időszakon belül ellenirányú ügylettel történő pozíciólezárásról tanúskodnak, és az adott pénzügyi eszközben folytatott ügyletek napi forgalmának jelentős részét teszik ki az érintett kereskedési helyszínen, és összefüggésben állhatnak egy kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszköz jelentős árváltozásával.

Termékek közötti manipulációra utaló jelek, különböző kereskedési helyszíneken is

Az alábbiakban ismertetett jeleket különösen akkor kell átgondolnia a kereskedési helyszín működtetőjének, amikor egy pénzügyi eszközzel együtt hozzá kapcsolódó pénzügyi eszközöket is bevezet kereskedésre vagy azokkal kereskedik, vagy amikor a fenti eszközöket ugyanazon működtető több kereskedési helyszínén forgalmazza.

25.

Olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy a kibocsátást, az opcionális visszaváltást, a kapcsolódó származtatott termék vagy átváltható értékpapír lejáratát megelőző napokban növelik, csökkentik, fenntartják a pénzügyi eszköz árfolyamát;

26.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz árfolyamát a kötési árfolyam vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más érték (pl. korlát) alatt vagy felett tartják;

27.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz árát úgy módosítják, hogy az meghaladja / ne érje el a kötési árfolyamot vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más értéket (pl. korlátot);

28.

olyan ügyletek, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy módosítják a pénzügyi eszköz elszámolóárát, amennyiben ezt az árat referenciaértékként vagy meghatározó tényezőként használják, különösen a letéti követelmények kiszámítása során;

29.

egy pénzügyi eszközt érintően jelentős vételi vagy eladási szándékkal rendelkező tag/résztvevő által adott kereskedési megbízások vagy megkötött ügyletek, amelyek a kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy ott kereskedett kapcsolódó származtatott termék vagy alapeszköz árában jelentős változásokat idéznek elő;

30.

az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés vagy bevitt kereskedési megbízások (ideértve az érdeklődés jelzését is) célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának egy másik vagy ugyanazon a kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül történő rosszhiszemű befolyásolása (közismert nevén „termékek közötti manipuláció” [pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés, amelynek célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül]).

31.

arbitrázs lehetőségek kialakítása vagy bővítése egy pénzügyi eszköz és egy hozzá kapcsolódó másik pénzügyi eszköz között azzal, hogy befolyásolják az egyik pénzügyi eszköz referenciaárát, és ez különböző pénzügyi eszközökkel megvalósítható (jogokkal/részvényekkel, készpénzpiacokkal/származtatott termékek piacaival, garanciákkal/részvényekkel...). A jogok kibocsátásának kontextusában a jogok (elméleti) nyitóárának vagy (elméleti) záróárának befolyásolásával valósítható meg.

IV. MELLÉKLET

1. SZAKASZ

Az ügyfélmegbízások és a kereskedésre irányuló döntések nyilvántartása

1.

Az ügyfél neve és megjelölése

2.

Az ügyfél nevében eljáró releváns személy neve és megjelölése

3.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)

4.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)

5.

Kötvény/részvény mutató

6.

Eszközazonosító

7.

Egységár és ármegjelölés

8.

Ár

9.

Árszorzó

10.

1. pénznem

11.

2. pénznem

12.

Kezdő mennyiség és mennyiségmegjelölés

13.

Érvényességi időszak

14.

A megbízás típusa

15.

Egyéb adatok, feltételek és az ügyfél konkrét utasításai

16.

A megbízás fogadásának dátuma és pontos időpontja vagy a kereskedésre irányuló döntés dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

2. SZAKASZ

Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások

1.

Az ügyfél neve és megjelölése

2.

Az ügyfél nevében eljáró releváns személy neve és megjelölése

3.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)

4.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)

5.

Az ügylet hivatkozási száma

6.

A megbízást azonosító megjelölés (megbízásazonosító)

7.

A kereskedési helyszín által a megbízás fogadásakor kiadott megbízásazonosító kód

8.

Az összesített ügyfélmegbízások egyes csoportjainak egyedi azonosítója (amelyeket később egy blokk megbízásként adnak le egy adott kereskedési helyszínen). Ez az azonosító az „összesített_X”, ahol X azoknak az ügyfeleknek a száma, akiknek a megbízásait összesítették

9.

Annak a kereskedési helyszínnek a piaci szegmensre vonatkozó MIC kódja, ahol a megbízást benyújtották

10.

A továbbított megbízást fogadó személy neve és egyéb megjelölése

11.

Az eladót és a vevőt azonosító megjelölés

12.

A kereskedési kapacitás

13.

A végrehajtásért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)

14.

A végrehajtásért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)

15.

Kötvény/részvény mutató

16.

Eszközazonosító

17.

Végső alaptermék

18.

Eladási/vételi azonosító

19.

Kötési ár

20.

Előlegfizetés

21.

Szállítás típusa

22.

Az opció jellege

23.

Lejárat időpontja

24.

Egységár és ármegjelölés

25.

Ár

26.

Árszorzó

27.

1. pénznem

28.

2. pénznem

29.

Fennmaradó mennyiség

30.

Módosított mennyiség

31.

Végrehajtási mennyiség

32.

A megbízásnak vagy a kereskedésre irányuló döntés benyújtásának dátuma és pontos időpontja A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

33.

A kereskedési helyszínre egy megbízást érintő eseményre vonatkozóan küldött és onnan kapott üzenet dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (1) előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

34.

Egy másik befektetési vállalkozás részére egy megbízást érintő eseményre vonatkozóan küldött és onnan kapott üzenet dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

35.

A befektetési vállalkozás által adott megbízásokkal kapcsolatban a kereskedési helyszínre küldött vagy onnan fogadott üzenetek

36.

Egy másik befektetési vállalkozás részére a megbízással kapcsolatban küldött vagy onnan kapott egyéb adatok és feltételek.

37.

Az egyes benyújtott megbízások sorrendje, amely tükrözi a befolyásoló események időrendi sorrendjét, ideértve többek között a módosításokat, törléseket és végrehajtást.

38.

Short ügylet jelzése

39.

A short ügyletekről szóló rendeletben rögzített mentesség jelzése

40.

Lemondás jelzése

(1)  A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/84


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/566 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 18.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának a rendellenes kereskedési feltételek megakadályozása érdekében való meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 48. cikke (12) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

A kereskedési helyszíneknek számos rendszerrel, eljárással és mechanizmussal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához. Ezek közé tartoznak a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányát figyelő, és adott esetben korlátozó rendszerek.

(2)

A telefonos kereskedési rendszereket jellegük miatt mentesíteni kell e rendelet hatálya alól, amely csak az olyan kereskedési helyszínekre alkalmazandó, amely folyamatos elektronikus ajánlati könyves, jegyzésvezérelt vagy hibrid kereskedési rendszereket működtet.

(3)

A 2014/65/EU irányelv a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szervezett kereskedési rendszerekre is kiterjeszti a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának meghatározására vonatkozó követelmények hatályát. Ezért fontos, hogy e rendelet hatálya ezekre a kereskedési helyszínekre is kiterjedjen.

(4)

A kereskedési helyszíneknek a nem végrehajtott megbízások tagjaik vagy résztvevőik által ténylegesen végrehajtott ügyletekhez viszonyított arányát a kereskedési helyszínen kereskedett egyes pénzügyi eszközök szintjén kell kiszámítaniuk, hogy ezáltal hatékonyan biztosítsák, hogy az arány ne eredményezze az adott eszköz túlzott volatilitását.

(5)

Annak érdekében, hogy a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának a rendellenes kereskedési feltételek megakadályozása érdekében való korlátozás kellő szintű uniós harmonizációval történjen, minden piaci szereplő tekintetében egyértelmű módszertant kell meghatározni a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának kiszámítására.

(6)

Egyértelművé kell tenni a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának kiszámításához szükséges bizonyos alapvető paraméterek jelentését.

(7)

A nem végrehajtott megbízásoknak a rendszerbe egy tag vagy résztvevő által bevitt megbízásokhoz viszonyított arányának kiszámítását megfelelő megfigyelési időszak biztosításával kell elősegíteni. Ennek alapján a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított tényleges arányára vonatkozó számítási időszak nem lehet hosszabb, mint egy kereskedési nap. Mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy a kereskedési helyszínek rövidebb megfigyelési időszakot határozzanak meg akkor, ha ezek hatékonyabban járulnának hozzá a szabályos kereskedési feltételek fenntartásához.

(8)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(9)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(10)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „megbízás”: valamennyi bemeneti üzenet, beleértve a valamely kereskedési helyszín kereskedési rendszerébe egy megbízással vagy jegyzéssel kapcsolatban küldött, benyújtásra, módosításra és törlésre vonatkozó üzenetet, a következő törlési üzenetek kivételével:

i.

kiegyensúlyozás aukció keretében;

ii.

a kereskedési helyszínnel fennálló kapcsolat megszűnése;

iii.

törlési funkció használata;

b)   „ügylet”: teljesen vagy részben végrehajtott megbízás;

c)   „volumen”: a kereskedett pénzügyi eszközök mennyisége a következők egyikében kifejezve:

i.

a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában fennálló eszközök száma;

ii.

kötvények és strukturált pénzügyi termékek nominális értéke;

iii.

a származtatott ügyletekre vonatkozó kereskedési egységek vagy szerződések száma;

iv.

az európai kibocsátási egység vonatkozásában a szén-dioxid tonnában mért mennyisége.

2. cikk

A nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának kiszámítására vonatkozó kötelezettség

A kereskedési helyszínek kiszámítják a nem végrehajtott megbízásoknak az olyan ügyletekhez viszonyított arányát, amelyeket egyes tagjaik vagy résztvevőik bármely folyamatos elektronikus ajánlati könyves, jegyzésvezérelt vagy hibrid kereskedési rendszerben kereskedett pénzügyi eszköz vonatkozásában a rendszerbe bevittek.

3. cikk

Módszertan

(1)   A kereskedési helyszínek legalább minden kereskedési nap végén, minden egyes tagjuk vagy résztvevőjük vonatkozásában kiszámítják a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányát a következő két módon:

a)

a volument alapul véve

:

(megbízások teljes volumene/ügyletek teljes volumene) – 1;

b)

a számokat alapul véve

:

(az összes megbízás száma/az összes ügylet száma) – 1.

(2)   A nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított, a kereskedési helyszín által kiszámított maximális arányát a kereskedési helyszín egy tagja vagy résztvevője által túllépettnek kell tekinteni, ha az érintett tag vagy résztvevő által egy egyedi eszköz vonatkozásában folytatott kereskedési tevékenység, figyelembe véve a kereskedési nap valamennyi szakaszát és ideértve az aukciókat, meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott egyik vagy mindkét arányt.

(3)   A kereskedési helyszínek az egyes tagoktól vagy résztvevőktől kapott megbízások számát a megbízások típusa szerint meghatározott számítási módszertan alapján számítják ki, amelyet a melléklet tartalmaz.

(4)   Amennyiben egy kereskedési helyszín olyan megbízástípust használ, amely nem szerepel kifejezetten a mellékletben, úgy az üzeneteket a számítási módszer mögötti általános rendszernek megfelelően és a mellékletben feltüntetett, leginkább hasonló megbízástípus alapján számolja meg.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében elsőként említett naptól kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


MELLÉKLET

Számítási módszertan a különböző megbízástípusokhoz

Megbízás típusa

A kereskedési helyszín által kapott azon megbízások száma, amelyeket figyelembe kell venni a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának számításakor (minden benyújtás, módosítás vagy törlés külön megbízásnak számít)

A kereskedési helyszín által potenciálisan küldött aktualizálások, amelyeket nem szabad figyelembe venni a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának számításakor (kivéve a piaci automatizmusok általi végrehajtást/törlést)

Limit

1

0

Limit – bővítés

1

0

Limit – sztornó

1

0

Limit – módosítás

2 (bármilyen módosítás törléssel és új benyújtással jár)

0

Stop

1

1 (ha aktiválódik)

Most (piaci)

1

0

Most (Teljesül vagy sztornó – Fill-or-kill, FOK, Most vagy törlés – Immediate-or-Cancel, IOC)

1 (sztornó/törlés esetén 2)

0

Jéghegy/tartalék

1

0

Piaci–limit (Market-to-limit, MTL)

1

1 (ha aktiválódik)

Jegyzés (quote)

2 (1 a vevői oldalon és 1 az eladói oldalon)

0

Jegyzés (quote) – bővítés

2

0

Jegyzés (quote) – sztornó

2

0

Jegyzés (quote) – módosítás

4 (bármilyen módosítás törléssel és új benyújtással jár)

0

Kötött

1

potenciálisan korlátlan, mivel a megbízás a legjobb vételi és eladási árfolyamot (Best Bid and Offer – BBO) követi

Piachoz kötött (market peg): az (európai) BBO ellentétes oldalára vonatkozó megbízás

Elsődlegesen kötött (primary peg): az (európai) BBO azonos oldalára vonatkozó megbízás

Középárfolyamhoz kötött megbízás (midpoint peg): az (európai) BBO középárfolyamára vonatkozó megbízás

Alternatívan kötött a középárfolyam vagy 1 árlépés közül a kevésbé agresszívhez

A védett BBO középárfolyamára vonatkozó azonos oldali megbízás

Az egyik törli a másikat (One-cancels-the-other – OCO): két megbízás közül az egyik végrehajtása együtt jár a másik megbízás piaci automatizmusok általi törlésével

2

1 (az egyik megbízás teljesítésével a másik törlődik)

Az egyik törli a másikat (OCO) – bővítés

2

 

Az egyik törli a másikat (OCO) – sztornó

2

 

Az egyik törli a másikat (OCO) – módosítás

4

 

Csúszó stop: Olyan stop megbízás, amelynél a megbízást aktiváló stop ár az (európai) BBO függvényében változik

1

potenciálisan korlátlan, mivel a stop limit a legjobb vételi és eladási árfolyamot (BBO) követi

Legjobb (at best) limit megbízás, amelynél a limitár az (európai) BBO ellenkező oldalának a megbízás adásakor érvényes értéke

1

0

Feláras (spread) limit megbízás, amelynek hozama a referenciaeszköz hozamának és egy felárnak az összegével egyenlő (két paramétere van: a felár és a referenciaeszköz)

1

potenciálisan korlátlan, mivel a limit egy másik eszköz jegyzésétől függ

Leütéses (strike match) megbízás: minimumáras vételi megbízás vagy maximumáras eladási megbízás

1

potenciálisan korlátlan, de időben korlátozott (az aukció végéig)

Eseményhez kötött megbízás (order-on-event): a megbízás egy adott esemény bekövetkeztekor aktiválódik (hasonló a stop megbízáshoz, azzal az eltéréssel, hogy az aktiválódott megbízás nem feltétlenül igazodik a mögöttes eszköz alakulásához: vételi megbízás aktiválódhat akkor is, ha a pénzügyi eszköz árának esése miatt stop ár aktiválódott)

1

1 (ha aktiválódik)

„Nyitáskor” (At the open)/„Záráskor” (At the close) A piac nyitásakor vagy zárásakor aktiválódó megbízás.

1

1 (ha aktiválódik)

Book-or-cancel/Post megbízás: olyan megbízás, amely nem feleltethető meg az ajánlati könyv másik oldalának az abba való bevitelekor

 

 

Book-or-cancel/Post – bővítés

1 (sztornó/törlés esetén 2)

0

Book-or-cancel/Post – sztornó

1 (sztornó/törlés esetén 2)

0

Book-or-cancel/Post – módosítás

2

0

Visszatartott megbízás: az ajánlati könyvbe bevitt, kötelező érvényűvé alakításra kész megbízás

2 (a megbízás benyújtása + megerősítés)

0

Deal megbízás

1

0

TOP, TOP+ vagy az ajánlati könyv elejére kerül, vagy elutasítják (+: a rendelkezésre álló mennyiség ellenőrzésével): olyan megbízás, amelynek egyszerre kell passzívnak lennie és megfelelnie a BBO-nak, különben elutasítják.

1

0

Egyensúlyhiány (imbalance) megbízás (IOOP vagy IOOC): olyan megbízás, amely csak aukciókra érvényes, és amelynek célja, hogy az áregyensúly megbontása nélkül megszüntesse a mennyiségi egyensúlyhiányt (a többlet- és a hiányoldal között)

1

potenciálisan korlátlan, de időben korlátozott (az aukció végéig)

Kapcsolt (linked) megbízás: olyan megbízás, amely több különálló, különböző pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízásnak felel meg. Ha e megbízások valamelyike alapján ügyletre kerül sor, a többi megbízás mennyisége azonnal arányosan csökken. Ez a megbízástípus a kötvénypiacra jellemző.

1

potenciálisan egyezik a mögöttes eszköz bevitt mennyiségével

Söprés (sweep): lehetővé teszi a résztvevők integrált ajánlati könyvekhez való hozzáférését.

1

0

Legjobb áras söprés (best price sweep): a kombinált ajánlati könyvek árszintjein halad végig a limitárig

Szakaszos megvilágított söprés (sequential lit sweep): a beviteli könyvben hajt végre a limitárig, mielőtt bármilyen mennyiség átkerülne a másik könyvbe

Nevezett (named) megbízás: nem anonim megbízás

1

0

Érintő (if-touched) megbízás: akkor aktiválódik, ha az utolsó vételi vagy eladási ár elér egy meghatározott szintet

1

1 (ha aktiválódik)

Garantált stop: Garantálja a stop áron történő végrehajtást.

1

1 (ha aktiválódik)

Kombinált megbízások, például opciós stratégiák vagy megújuló határidős megbízások

1

potenciálisan korlátlan


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/90


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/567 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 18.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (2) bekezdésére, 15. cikke (5) bekezdésére, 17. cikke (3) bekezdésére, 19. cikke (2) és (3) bekezdésére, 31. cikkének (4) bekezdésére, 40. cikke (8) bekezdésére, 41. cikke (8) bekezdésére, 42. cikke (7) bekezdésére és 45. cikke (10) bekezdésére,

mivel:

(1)

Ez a rendelet részletesen meghatározza a „likvid piac” 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja szerinti megállapításának kritériumait. Ennek érdekében meg kell határozni a közkézhányad, az ügyletek átlagos napi száma és az átlagos napi forgalom tekintetében alkalmazandó kritériumokat a részvények, a letéti jegyek, a tőzsdén kereskedett alapok és a certifikátok vonatkozásában, figyelembe véve e pénzügyieszköz-fajták sajátosságait. A pénzügyi eszköz kereskedésbe való bevezetését követő kezdeti szakaszban elvégzett likviditásszámítás módjára vonatkozó szabályoknak Unió-szerte következetes és egységes alkalmazást kell lehetővé tenniük.

(2)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan összefüggnek egymással, mivel egyrészről a kereskedést megelőző és az azt követő, a rendszeres internalizálók által biztosítandó átláthatóságra, másrészről az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) termékszintű beavatkozási és pozíciómenedzselési hatáskörére vonatkozó fogalommeghatározásokkal és követelményekkel foglalkoznak. Az egyidejűleg hatályba lépő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, továbbá az áttekinthetőségnek az érdekeltek és különösen a kötelezettségek alanyai számára történő megkönnyítése céljából ezeket a rendelkezéseket egyetlen rendeletben kell összefoglalni.

(3)

Annak érdekében, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő likvid eszközök száma az Unió minden részén elérjen egy minimális szintet, azon tagállamok illetékes hatósága, amelyben ötnél kevesebb a forgalomban lévő likvid részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok vagy certifikátok száma, a megfelelő pénzügyieszköz-típusból egy vagy több további eszközt likvidnek minősíthet úgy, hogy az eszköztípusból likvid piaccal rendelkezőnek minősített pénzügyi eszközök száma nem haladja meg az ötöt.

(4)

Unió-szerte biztosítandó a piaci adatok méltányos üzleti alapon, egységes módon történő elérhetővé tételét, ez a rendelet meghatározza a piacműködtetők, a kereskedési helyszíneket működtető befektetési vállalkozások és a rendszeres internalizálók által teljesítendő feltételeket. E feltételek célja annak biztosítása, hogy a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség kellően egyértelmű legyen a hatékony és egységes alkalmazás biztosításához, ugyanakkor figyelembe vegye, hogy a piacműködtetők, a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások és a rendszeres internalizálók eltérő működési modelleket és költségstruktúrát alkalmaznak.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci adatok díját méltányos szinten szabják meg, a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítése során ésszerű kapcsolatnak kell fennállnia a díjak és az adat-előállítási és -forgalmazási költségek között. Következésképpen – a versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – az adatszolgáltatóknak a piaci adatok árát a költségek alapján kell meghatározniuk, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható, olyan tényezők alapján, mint az árbevétel-arányos eredmény, a költségarányos eredmény, a működésieszköz-arányos eredmény és a tőkemegtérülés. Amennyiben az adatszolgáltatóknál közös adatszolgáltatási és egyéb szolgáltatási költségek merülnek fel, az adatszolgáltatási költségek magukba foglalhatják az egyéb releváns nyújtott szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét. Mivel a pontos költségek meghatározása rendkívül összetett feladat, ehelyett a költségallokációs és költségarányosítási módszereket kell meghatározni, a pontos költségek kiválasztását a piaciadat-szolgáltatók hatáskörében hagyva, figyelembe véve azt a célt is, hogy a piaci adatok díját az Unióban méltányos szinten kell megállapítani.

(6)

A piaci adatokhoz megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy az objektív, közzétett kritériumok alapján egyazon kategóriába sorolt összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani a piaci adatokhoz.

(7)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók más szolgáltatások vásárlása nélkül is hozzáférhessenek a piaci adatokhoz, a piaci adatokat más szolgáltatásoktól leválasztva kell hozzáférhetővé tenni. Elkerülendő, hogy az adatfelhasználók ugyanazért a piaci adatért többször fizessenek akkor, amikor kereskedési helyszínektől és egyéb piaciadat-szolgáltatóktól adatcsomagokat vásárolnak, a piaci adatokat felhasználói alapon kell hozzáférhetővé tenni, kivéve akkor, ha ez az adatszolgáltatás léptékére és hatókörére tekintettel aránytalan költségekkel járna a piacműködtető, a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy a rendszeres internalizáló számára.

(8)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók és az illetékes hatóságok ténylegesen értékelhessék, hogy a piaci adatokat méltányos üzleti alapon tették-e hozzáférhetővé, az adatok hozzáférhetővé tételének lényeges feltételeit közzé kell tenni. Az adatszolgáltatókat ezért a díjak, a piaci adatok tartalma és – a tényleges költségek közzététele nélkül – az általuk a költségek meghatározása céljából alkalmazott költségelszámolási módszerek tekintetében közzétételre kell kötelezni.

(9)

Ez a rendelet részletesen meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a rendszeres internalizálóknak teljesíteniük kell a jegyzéseik szokásos kereskedési időben, rendszeresen, folyamatosan és – annak érdekében, hogy a jegyzések az azokhoz hozzáférni kívánó piaci résztvevők számára ténylegesen elérhetők legyenek – a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon történő közzétételére irányuló kötelezettség keretében.

(10)

Amennyiben a rendszeres internalizálók jegyzéseiket több közzétételi mechanizmuson keresztül is közzéteszik, azokat mindegyik esetében egyidejűleg kell közzétenniük annak biztosítása érdekében, hogy azok egymással konzisztensek legyenek, és azonos időpontban álljanak a piaci szereplők rendelkezésére. Amennyiben a rendszeres internalizálók szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer által biztosított mechanizmus útján vagy adatszolgáltatókon keresztül teszik közzé jegyzéseiket, a jegyzésben azonosítaniuk kell magukat annak érdekében, hogy a piaci szereplők hozzájuk irányíthassák megbízásaikat.

(11)

Ez a rendelet az Unió-szerte következetes és egységes alkalmazás biztosítása érdekében részletesen meghatározza a rendszeres internalizálókra vonatkozó átláthatósági kötelezettségek hatályának egyes technikai szempontjait. A rendszeres internalizálókra jegyzéseik rendszeres és folyamatos közzététele tekintetében vonatkozó kötelezettség alóli kivételt arra a helyzetre kell korlátozni, amikor a rögzített árak ügyfelek számára történő nyújtása ellentétes lehet a befektetési vállalkozás számára rendszeres internalizálóként felmerülő kockázatok prudens kezelésével, figyelembe véve az ilyen kockázatok ellen kiegészítő védelmet biztosító egyéb mechanizmusokat.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszeres internalizálóknak a megbízások jegyzett árfolyamon, a megbízás kézhezvételének időpontjában történő végrehajtására vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettsége alóli kivétel azokra az ügyletekre korlátozódjon, amelyek jellegükből adódóan nem járulnak hozzá az árképzéshez, ez a rendelet kimerítő jelleggel meghatározza annak feltételeit, mi minősül több értékpapírral kapcsolatos, egyetlen ügylet részének tekintendő végrehajtásnak és olyan megbízásnak, amelyre az aktuális piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

(13)

A piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba eső árat előíró kritérium azt hivatott biztosítani, hogy a rendszeres internalizálók megbízás-végrehajtásai úgy járuljanak hozzá az árképzéshez, hogy eközben nem korlátozzák a rendszeres internalizálók azon lehetőségét, hogy indokolt esetben árjavítást alkalmazzanak.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy miközben az ügyfelek megkülönböztetésmentesen férnek hozzá a rendszeres internalizálók jegyzéseihez, az egyes vállalkozások tevékenységének természetét, mértékét és összetettségét figyelembe vevő, megfelelő kockázatkezelés valósuljon meg, meg kell határozni, hogy az azonos ügyféltől érkező megbízások száma vagy nagyságrendje akkor tekintendő a szokásos mértéket lényegesen meghaladónak, ha a rendszeres internalizáló nem tudja indokolatlan kockázat vállalása nélkül végrehajtani a szóban forgó megbízásokat; az indokolatlan kockázat fogalmát a rendszeres internalizálóknak előzetesen, objektív tényezők alapján, kockázatkezelési politikájuk részeként, írásban meg kell határozniuk, és az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára hozzáférhetővé kell tenniük.

(15)

Mivel a likviditásnyújtók és a rendszeres internalizálók saját számlára kereskednek, és hasonló mértékű kockázatot viselnek, helyénvaló egységes módon meghatározni e kategóriák tekintetében a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet. Ezért a 600/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendnek a pénzügyi eszközre jellemző, a 600/2014/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdése d) pontjának megfelelően meghatározott és az e rendelkezés szerinti szabályozástechnikai standardban részletezett nagyságrendet kell tekinteni.

(16)

A portfóliótömörítés elemeinek meghatározása és a kereskedési és elszámolási szolgáltatásoktól való elkülönítése érdekében meg kell határozni a származtatott termékek teljes vagy részleges megszüntetésének és új származtatott termékkel történő helyettesítésének folyamatát és különösen e folyamat lépéseit, a megállapodás tartalmát és a portfóliótömörítést alátámasztó jogi dokumentációt.

(17)

A szerződő felek által végrehajtott portfóliótömörítési ügyletek megfelelő átláthatósága érdekében meg kell határozni a közzéteendő információkat.

(18)

Meg kell határozni a releváns illetékes hatóságok és – rendkívüli esetben – az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott és aszerinti hatáskört gyakorló Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), valamint az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) által létrehozott és szerinti hatáskört gyakorló Európai Bankhatóság (EBH) azon beavatkozási hatásköreinek egyes szempontjait, amelyeket a befektetők védelmével kapcsolatos komoly aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy legalább egy tagállamnak a stabilitását fenyegető veszély esetében alkalmazhatnak. A „veszély” fennállása, amely a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működése és integritása vagy a pénzügyi rendszer stabilitása védelmében történő beavatkozás egyik előfeltétele, a befektetővédelmi beavatkozás előfeltételét képező „komoly aggálynál” súlyosabb aggály fennállását teszi szükségessé.

(19)

Az egységes megközelítés biztosításának és egyúttal annak érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, meg kell állapítani az ilyen aggályok vagy veszélyek fennállásának meghatározása során az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH által figyelembe veendő kritériumok és tényezők listáját. Mindazonáltal az, hogy minden olyan kritériumot és tényezőt értékelni kell, amely szerepet játszhat egy konkrét helyzetben, nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH ideiglenes beavatkozási hatáskörének alkalmazását abban az esetben, ha csak egyetlen tényező az említett aggály vagy veszély forrása.

(20)

Az egységes megközelítésnek és annak biztosítása érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, meg kell határozni, hogy az ESMA milyen körülmények között alkalmazhatja a 600/2014/EU rendelet szerinti pozíciómenedzselési hatásköreit.

(21)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni. Mindamellett az új átláthatósági szabályozási rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében e rendelet bizonyos rendelkezéseit e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A LIKVID PIAC MEGHATÁROZÁSA A TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ESZKÖZÖK ESETÉBEN

1. cikk

A likvid piac meghatározása a részvények esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azon részvények, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkező részvénynek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a részvény közkézhányada:

i.

szabályozott piacra bevezetett részvények esetében legalább 100 millió EUR;

ii.

kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) kereskedett részvények esetében legalább 200 millió EUR;

b)

a részvény ügyleteinek átlagos napi száma legalább 250;

c)

a részvény átlagos napi forgalma legalább 1 millió EUR.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a részvény közkézhányadát a forgalomba hozott részvények számának és a részvényenkénti árfolyamnak a szorzataként kell kiszámítani, nem számítva a szorzatba a kibocsátó teljes szavazati jogainak 5 %-át meghaladó egyedi részvénytulajdon-csomagokat, kivéve abban az esetben, ha az ilyen részvénycsomag tulajdonosa kollektív befektetési vállalkozás vagy nyugdíjalap. A szavazati jogokat a szavazati jogot megtestesítő részvények teljes száma alapján kell kiszámítani, tekintet nélkül a szavazati jogok gyakorlásának esetleges felfüggesztésére.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja alkalmazásában, amennyiben nem állnak rendelkezésre a (2) bekezdés szerinti aktuális információk, a kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben kereskedett részvények közkézhányadát a forgalomba hozott részvények számának és a részvényenkénti árfolyamnak a szorzataként kell kiszámítani.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a részvény napi forgalmát a vevő és az eladó között értékesített részvények számának és a részvényenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(5)   Valamely részvény szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott részvény a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkezőnek, ha a forgalomban lévő részvények számának és az első kereskedési nap kezdetekori részvényárfolyamnak a szorzataként kapott becsült összeg várhatóan eléri a 200 millió EUR-t, és az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(6)   Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett részvények száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett részvényt likvid piaccal rendelkezőnek tekintett részvényként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes részvény száma nem haladja meg az ötöt.

2. cikk

A likvid piac meghatározása a letéti igazolások esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azon letéti igazolások, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkezőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a közkézhányad legalább 100 millió EUR;

b)

a letéti igazolás ügyleteinek átlagos napi száma legalább 250;

c)

a letéti igazolás átlagos napi forgalma legalább 1 millió EUR.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a letéti igazolás közkézhányadát a forgalomban lévő letéti igazolások számának és az egységenkénti árfolyamnak a szorzataként kell kiszámítani.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a letéti igazolás napi forgalmát a vevő és az eladó között értékesített letéti igazolások számának és az egységenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(4)   Valamely letéti igazolás kereskedési helyszínre történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott letéti igazolás a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkező letéti igazolásnak, ha a becsült közkézhányad az első kereskedési nap kezdetén eléri a 100 millió EUR-t, és az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(5)   Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett letéti igazolások száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett letéti igazolást likvid piaccal rendelkezőnek tekintett letéti igazolásként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes letéti igazolás száma nem haladja meg az ötöt.

3. cikk

A likvid piac meghatározása a tőzsdén kereskedett alapok esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azok a tőzsdén kereskedett alapok, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkezőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a közkézhányad legalább 100 egység;

b)

a tőzsdén kereskedett alappal végrehajtott ügyletek átlagos napi száma legalább 10;

c)

a tőzsdén kereskedett alap átlagos napi forgalma legalább 500 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a tőzsdén kereskedett alap közkézhányada a kereskedés céljára kibocsátott egységek száma.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a tőzsdén kereskedett alap napi forgalmát a tőzsdén kereskedett alap a vevő és az eladó között értékesített egységei számának és az egységenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(4)   Valamely tőzsdén kereskedett alap kereskedési helyszínre történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott tőzsdén kereskedett alap a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkezőnek, ha a becsült közkézhányad az első kereskedési nap kezdetén eléri a 100 egységet, és az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(5)   Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett tőzsdén kereskedett alapok száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett tőzsdén kereskedett alapot likvid piaccal rendelkezőnek tekintett tőzsdén kereskedett alapként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes tőzsdén kereskedett alap száma nem haladja meg az ötöt.

4. cikk

A likvid piac meghatározása a certifikátok esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azon certifikátok, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkezőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a közkézhányad legalább 1 millió EUR;

b)

a certifikát ügyleteinek átlagos napi száma legalább 20;

c)

a certifikát átlagos napi forgalma legalább 500 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a certifikát közkézhányada a kibocsátás mérete, a kibocsátott egységek számától függetlenül.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a certifikát napi forgalmát a vevő és az eladó között értékesített certifikátegységek számának és az egységenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(4)   Valamely certifikát kereskedési helyszínre történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott certifikát a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkezőnek, ha a becsült közkézhányad az első kereskedési nap kezdetén eléri az 1 millió EUR-t, és az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(5)   Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett certifikátok száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett certifikátot likvid piaccal rendelkezőnek tekintett certifikátként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes certifikát száma nem haladja meg az ötöt.

5. cikk

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök likviditásának az illetékes hatóságok általi értékelése

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1)   Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 16. cikkében meghatározott, a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac illetékes hatósága a következő esetek mindegyikében értékeli, hogy a részvény, letéti jegy, tőzsdén kereskedett alap vagy certifikát piaca az 1–4. cikkben foglaltaknak megfelelően likvid-e a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában:

a)

mielőtt a pénzügyi eszközzel első alkalommal kereskednek a kereskedési helyszínen, az 1. cikk (5) bekezdésében, a 2. cikk (4) bekezdésében, a 3. cikk (4) bekezdésében és a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint;

b)

a pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés első négyhetes és első hathetes időszakának vége között. Ezt az értékelést a kereskedés első négyhetes időszakának utolsó kereskedési napján mért közkézhányad és az adott pénzügyi eszközzel a kereskedés első négy hetében Unió-szerte végrehajtott összes ügylet tekintetében megállapított átlagos napi ügyletszám és átlagos napi forgalom alapján kell elvégezni;

c)

minden egyes naptári év vége és a következő év március 1-je között azon pénzügyi eszközök tekintetében, amelyekkel kereskedési helyszínen a releváns naptári év december 1-je előtt kereskedtek. Ezt az értékelést a releváns naptári év utolsó kereskedési napján mért közkézhányad és az adott pénzügyi eszközzel az adott évben Unió-szerte végrehajtott összes ügylet tekintetében megállapított átlagos napi ügyletszám és átlagos napi forgalom alapján kell elvégezni;

d)

közvetlenül azt követően, hogy egy vállalati esemény nyomán valamely korábbi értékelés módosult.

Az illetékes hatóság biztosítja az értékelés eredményének az értékelést követő haladéktalan közzétételét.

(2)   Az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások, az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat:

a)

a pénzügyi eszköz első kereskedési napjától számított hat héten át használják, amennyiben az értékelésre e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint került sor;

b)

a pénzügyi eszköz első kereskedési napja után hat héttel kezdődő és az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti információ közzététele évének március 31-én végződő időszakban használják, amennyiben az értékelésre e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint került sor;

c)

a közzététel napját követő április 1-jétől egy éven át használják, amennyiben az értékelésre e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint került sor.

Amennyiben az e bekezdésben említett információk helyébe e cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában új információk lépnek, az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások, ezen új információkat használják a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínek a mellékletben meghatározott információkat a következő határidőknek megfelelően nyújtják be az illetékes hatóságoknak:

a)

a kereskedésbe először bevezetendő pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz első kereskedési napját megelőzően;

b)

a kereskedésbe már bevezetett pénzügyi eszközök esetében a következő határidők mindegyike alkalmazandó:

i.

az első négyhetes kereskedési időszak végétől számított három napon belül;

ii.

minden egyes naptári év végét követően legkésőbb a következő év január 3-ig;

iii.

közvetlenül azt követően, hogy egy vállalati esemény nyomán az illetékes hatóságnak korábban benyújtott információ módosult.

II. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEK ÉS A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

A piaci adatok méltányos üzleti alapon való rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 3., 4., 6–11., 15. és 18. cikkében előírt információkat tartalmazó piaci adatoknak a nyilvánosság számára méltányos üzleti alapon való elérhetővé tétele tekintetében a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, valamint a rendszeres internalizálóknak a 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével, 15. cikkének (1) bekezdésével és 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban meg kell felelniük az e rendelet 7–11. cikkében előírt kötelezettségeknek.

(2)   A 7. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk nem alkalmazandó azon kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint rendszeres internalizálók tekintetében, akik ingyenesen elérhetővé teszik a piaci adatokat a nyilvánosság számára.

7. cikk

A piaci adatok költségalapú rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1)   A piaci adatok árának az adatok előállításának és forgalmazásának költségén kell alapulnia, amelyen felül méltányos árrés alkalmazható.

(2)   A piaci adatok előállításának és forgalmazásának költsége magában foglalhatja a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások vagy a rendszeres internalizálók által nyújtott egyéb szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét.

8. cikk

A piaci adatok megkülönböztetésmentes rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók a közzétett objektív kritériumok szerint egyazon kategóriába tartozó összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett biztosítanak hozzáférést a piaci adatokhoz.

(2)   A különböző ügyfél-kategóriáknak felszámított árak közötti esetleges eltéréseknek arányosnak kell lenniük azzal, hogy a piaci adatok milyen értéket képviselnek az adott ügyfelek számára, figyelembe véve a következőket:

a)

a piaci adatok hatóköre és léptéke, beleértve a lefedett pénzügyi eszközök számát és a kereskedési volument;

b)

a piaci adatok ügyfél általi felhasználásának jellege, például az ügyfél saját kereskedési tevékenységéhez való felhasználás, viszonteladás vagy adatösszesítés.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, valamint a rendszeres internalizálóknak rugalmas kapacitásokkal kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek mindenkor gyorsan és megkülönböztetésmentesen hozzáférhessenek a piaci adatokhoz.

9. cikk

A felhasználónkénti díjakkal kapcsolatos kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók a piaci adatoknak az egyes végfelhasználók általi felhasználása szerint (felhasználói alapon) szabják ki a piaci adatok használati díját. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a piaci adatok minden egyes felhasználásáért csak egy alkalommal szabjanak ki díjat.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók eltekinthetnek a piaci adatokhoz való hozzáférés felhasználói alapon történő biztosításától, amennyiben az adatok léptéke és hatóköre alapján a felhasználói alapon történő díjszabás költségei nem arányosak az adatokhoz való hozzáférés biztosításának költségével.

(3)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, valamint a rendszeres internalizálóknak meg kell indokolniuk a piaci adatok felhasználói alapon történő rendelkezésre bocsátásának megtagadását, és indokaikat közzé kell tenniük a weboldalukon.

10. cikk

Az adatok leválasztására és a piaci adatok bontására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók más szolgáltatásoktól leválasztva teszik hozzáférhetővé a piaci adatokat.

(2)   A piaci adatok árát a piaci adatoknak a 600/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott bontási szintje alapján kell megállapítani.

11. cikk

Az átláthatóságra irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók a nyilvánosság számára könnyen elérhető módon közzéteszik a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó árakat és egyéb feltételeket.

(2)   A közzététel magában foglalja a következőket:

a)

az aktuális árjegyzékek, beleértve a következőket:

a megjelenítést alkalmazó felhasználás felhasználónkénti díja;

a megjelenítést nem alkalmazó felhasználás díjai;

árengedmény-politika;

az engedélyre vonatkozó feltételekkel összefüggő díjak;

a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatokra vonatkozó díjak;

egyéb információ-alkészletekre vonatkozó díjak, ideértve az (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (5) megfelelően előírt információkat;

az aktuális árjegyzékre vonatkozó egyéb szerződési feltételek;

b)

a jövőbeni árváltozások legalább 90 nappal korábbi előzetes közzététele;

c)

a piaci adatok tartalmára vonatkozó tájékoztatás, beleértve a következőket:

i.

a lefedett eszközök száma;

ii.

a lefedett eszközök teljes forgalma;

iii.

a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatok aránya;

iv.

a piaci adatokon felül szolgáltatott esetleges egyéb adatokra vonatkozó információk;

v.

a szolgáltatott piaci adatok használati díja legutóbbi módosításának dátuma;

d)

a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosításából szerzett bevétel és annak az adott piacműködtető, kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy rendszeres internalizáló teljes bevételéhez viszonyított aránya;

e)

tájékoztatás az ár meghatározásának módjáról, ezen belül az alkalmazott költségelszámolási módszerekről, valamint arról, hogy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások vagy a rendszeres internalizálók mely konkrét elvek alapján osztják fel közvetlen és változó közös költségeiket, illetve osztják meg rögzített közös költségeiket a piaci adatok előállítása és forgalmazása, illetve az általuk nyújtott egyéb szolgáltatások között.

III. FEJEZET

A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ADAT-KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEI

12. cikk

A rendszeres internalizálóknak a jegyzéseik szokásos kereskedési időben, rendszeresen és folyamatosan történő közzétételére irányuló kötelezettsége

(A 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában csak akkor tekinthető úgy, hogy a rendszeres internalizáló a szokásos kereskedési időben rendszeresen és folyamatosan közzéteszi jegyzéseit, ha a rendszeres internalizáló az általa előzetesen megállapított és szokásos kereskedési időként közzétett időszakban folyamatosan hozzáférhetővé teszi e jegyzéseket.

13. cikk

A rendszeres internalizálóknak a jegyzések könnyen hozzáférhetővé tételére irányuló kötelezettsége

(A 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A rendszeres internalizálók webhelyük kezdőlapján közzéteszik és folyamatosan aktualizálják az arra vonatkozó információt, hogy a 600/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt közzétételi mechanizmusok közül melyiket alkalmazzák jegyzéseik közzétételére.

(2)   Amennyiben a rendszeres internalizálók valamely kereskedési helyszín vagy jóváhagyott közzétételi mechanizmus útján teszik közzé jegyzéseiket, a jegyzésben kötelesek azonosítani magukat.

(3)   Amennyiben a rendszeres internalizálók többféle mechanizmust használnak jegyzéseik közzétételére, egyidejűleg kell közzétenniük azokat.

(4)   A rendszeres internalizálóknak gép által olvasható formátumban kell közzétenniük jegyzéseiket. A jegyzések akkor minősülnek gép által olvasható formátumban közzétettnek, ha a közzététel megfelel az (EU) 2017/571 (6) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírt kritériumoknak.

(5)   Amennyiben a rendszeres internalizálók csak saját mechanizmuson keresztül teszik közzé jegyzéseiket, a jegyzéseket ember által olvasható formátumban is közzé kell tenni. A jegyzések akkor minősülnek ember által olvasható formátumban közzétettnek, ha a közzététel megfelel a következő kritériumoknak:

a)

a jegyzés tartalmát az átlagos olvasó számára érthető formátumban közlik;

b)

a jegyzést a rendszeres internalizáló webhelyén közzéteszik, és a webhely kezdőlapja egyértelmű utasításokat tartalmaz a jegyzés elérése tekintetében.

(6)   A jegyzéseket az (EU) 2017/587 (7) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott szabványok és előírások alapján kell közzétenni.

14. cikk

A megbízások rendszeres internalizálók általi végrehajtása

(A 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése)

(1)   a 600/2014/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában kivételes piaci feltételeknek azok a körülmények minősülnek, amelyek esetén a rendszeres internalizáló arra való kötelezése, hogy kötelező érvényű jegyzéseket nyújtson az ügyfeleknek, ellentétes lenne a körültekintő kockázatkezeléssel és különösen a következő körülmények:

a)

az a kereskedési helyszín, ahol a pénzügyi eszközt először bevezették a piacra, vagy a pénzügyi eszköz likviditása szempontjából legrelevánsabb piac a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (5) bekezdésével összhangban leállítja az adott pénzügyi eszközzel való kereskedést;

b)

az a kereskedési helyszín, ahol a pénzügyi eszközt először bevezették a piacra, vagy a pénzügyi eszköz likviditása szempontjából legrelevánsabb piac lehetővé teszi az árjegyzési kötelezettségek felfüggesztését;

c)

tőzsdén kereskedett alap esetében az alap vagy az index nagyszámú mögöttes eszköze tekintetében nem áll rendelkezésre megbízható piaci ár;

d)

egy illetékes hatóság a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 20. cikke szerint megtiltja az adott pénzügyi eszközre irányuló short ügyletek végrehajtását.

(2)   A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a rendszeres internalizáló bármikor frissítheti jegyzéseit, amennyiben a jegyzések frissítésére annak érdekében és azzal összhangban kerül sor, hogy a rendszeres internalizáló ténylegesen törekszik az ügyfeleivel való megkülönböztetésmentes kereskedésre.

(3)   A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az árfolyam a következő feltételek teljesülése esetén esik a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba:

a)

az ár a rendszeres internalizáló vételi és eladási jegyzései között helyezkedik el;

b)

az a) pontban említett jegyzések az (EU) 2014/600 14. cikkének (7) bekezdésével összhangban megfelelnek a vonatkozó pénzügyi eszközre érvényes aktuális piaci feltételeknek.

(4)   A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a több értékpapírral kapcsolatos végrehajtás az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt kritériumok teljesülése esetén tekintendő egyetlen ügylet részének.

(5)   A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában egy megbízás az (EU) 2017/587 alapuló rendeletben előírt kritériumok teljesülése esetén tekintendő olyan megbízásnak, amelyre a folyó piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

15. cikk

A szokásos mértéket lényegesen meghaladó megbízások

(A 600/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a megbízások száma vagy nagyságrendje akkor tekintendő a szokásos mértéket lényegesen meghaladónak, ha a rendszeres internalizáló nem tudja indokolatlan kockázat vállalása nélkül végrehajtani a szükséges számú vagy nagyságrendű megbízást.

(2)   A rendszeres internalizálóként működő befektetési vállalkozások előzetesen, objektív módon, az (EU) 2017/565 (9) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkében említett kockázatkezelési politikájukkal és eljárásaikkal összhangban meghatározzák, hogy mekkora számú vagy nagyságrendű ügyfélmegbízás tenné ki a vállalkozást indokolatlan kockázatnak.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a rendszeres internalizáló kockázatkezelési politikája és eljárásai keretében szabályokat alkot, tart fenn és hajt végre a megbízások azon számának és nagyságrendjének meghatározására, amelyet anélkül végre tud hajtani, hogy indokolatlan kockázatnak tenné ki magát, tekintetbe véve az adott típusú kockázat fedezésére a vállalkozás rendelkezésére álló tőkét és az aktuális piaci feltételeket.

(4)   A 600/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a (3) bekezdésben említett politika az ügyfelek tekintetében megkülönböztetésmentes.

16. cikk

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a jegyzéskérési rendszerek, hibrid és telefonos brókerrendszerek, illetve egyéb kereskedési formák útján kereskedett eszközök tekintetében a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend az (EU) 2017/583 (10) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében meghatározott nagyságrend.

IV. FEJEZET

SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK

17. cikk

A portfóliótömörítés elemei

(A 600/2014/EU rendelet 31. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a portfóliótömörítési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak és piaci szereplőknek a (2)–(6) bekezdésben előírt feltételeknek kell megfelelniük.

(2)   A befektetési vállalkozásoknak és piaci szereplőknek megállapodást kell kötniük a portfóliótömörítés résztvevőivel, amely meghatározza a tömörítési folyamatot és annak joghatásait, így többek között azt is, hogy az egyes portfóliótömörítések mely időponttól kezdve válnak jogilag kötelezővé.

(3)   A (2) bekezdésben említett megállapodásnak magában kell foglalnia az összes olyan vonatkozó jogi dokumentumot, amely ismerteti a portfóliótömörítésben való részvételre benyújtott származtatott termékek megszüntetésének és más származtatott termékekkel való helyettesítésének módját.

(4)   Az egyes tömörítési folyamatok kezdeményezését megelőzően a portfóliótömörítési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások és piaci szereplők:

a)

a portfóliótömörítés minden egyes résztvevőjét felkérik, hogy adja meg kockázattűrését, beleértve a partnerkockázat és a piaci kockázat korlátait, valamint a készpénzfizetési toleranciát. A befektetési vállalkozások és a piaci szereplők tiszteletben tartják a portfóliótömörítés résztvevői által megadott kockázattűrést;

b)

meghatározzák a portfóliótömörítésre benyújtott származtatott termékek közötti kapcsolódásokat, és minden résztvevőnek portfóliótömörítési ajánlatot tesznek, amely tartalmazza a következő információkat:

i.

a tömörítésben érintett szerződő felek azonosítása,

ii.

a származtatott termékek együttes nominális értékének változása,

iii.

az együttes nominális érték változása a megadott kockázattűrés fényében.

(5)   A portfóliótömörítésnek a résztvevők által a portfóliótömörítés kapcsán megadott kockázattűréshez való igazítása és hatékonyságának maximalizálása érdekében a befektetési vállalkozások és a piaci szereplők további időt biztosíthatnak a résztvevők számára további, megszüntethető vagy csökkenthető származtatott termékek hozzáadására.

(6)   A befektetési vállalkozások és a piaci szereplők csak akkor hajthatják végre a portfóliótömörítést, ha a portfóliótömörítés összes résztvevője elfogadta a portfóliótömörítési ajánlatot.

18. cikk

A portfóliótömörítésre vonatkozó közzétételi követelmények

(A 600/2014/EU rendelet 31. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a befektetési vállalkozások és a piaci szereplők jóváhagyott közzétételi mechanizmus útján a következő információkat teszik közzé az egyes portfóliótömörítési ciklusok tekintetében:

a)

a portfóliótömörítésre benyújtott származtatott termékek jegyzéke,

b)

a megszüntetett származtatott termékeket helyettesítő származtatott termékek jegyzéke,

c)

a portfóliótömörítés eredményeképpen módosított vagy megszüntetett származtatott termékek jegyzéke,

d)

a származtatott termékek száma és nominális összegben kifejezett értéke.

Az első albekezdésben említett információkat a származtatott termékek típusa és pénzneme szerinti bontásban kell közzétenni.

(2)   A befektetési vállalkozások és a piaci szereplők a technikai lehetőségek függvényében a valós időhöz legközelebbi időpontban, de legkésőbb a tömörítésnek a 17. cikk (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti jogerőre emelkedését követő kereskedési nap zárásáig teszik közzé az (1) bekezdésben említett információkat.

V. FEJEZET

A TERMÉKSZINTŰ BEAVATKOZÁSRA ÉS A POZÍCIÓMENEDZSELÉSRE IRÁNYULÓ FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Termékszintű beavatkozás

19. cikk

Az ESMA ideiglenes termékszintű beavatkozási hatáskörével kapcsolatos kritériumok és tényezők

(A 600/2014/EU rendelet 40. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 40. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az ESMA értékeli a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozza meg, hogy bizonyos pénzügyi eszközök vagy bizonyos jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki komoly aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent fenyegetést a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működésére és integritására vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az ESMA egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2)   Az ESMA a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a)

a pénzügyi eszköz vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon – a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított – ügyféltípus tekintetében, amely részt vesz a pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban, vagy amely a pénzügyi eszköz célközönségének számít, különös tekintettel a következőkre:

a mögöttes vagy referenciaeszközök típusa és átláthatóságának mértéke;

a pénzügyi eszközzel, tevékenységgel vagy gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra;

a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes vagy referenciaeszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak, illetve hogy a hozam adott esetben nem csak a mögöttes vagy referenciaeszköz kezdeti és lejáratkori értékétől függ-e, hanem a termék életciklusa során mért értékektől is;

bármely kockázat jellege és léptéke;

hogy az eszközt vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e; vagy

a szerződési feltételek összetettsége;

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

a pénzügyi eszköz nominális értéke;

a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma;

a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban;

az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét;

a káros következmények várható tartóssága;

a kibocsátás volumene;

a részt vevő közvetítők száma;

a piac vagy az értékesítés növekedése; vagy

az egyes ügyfelek által a pénzügyi eszközbe fektetett átlagos összeg;

c)

az adott pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő, illetve a pénzügyi eszköz célközönségének számító ügyfelek típusa, különös tekintettel az alábbiakra:

az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél;

az ügyfelek készségei és képességei, többek között képzettsége, valamint a hasonló pénzügyi eszközökkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata;

az ügyfelek gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona;

az ügyfelek legfontosabb célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a lakóingatlantulajdon-finanszírozást; vagy

hogy az eszközt vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli ügyfeleknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot;

d)

a pénzügyi eszköz vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága;

az esetleges rejtett költségek és díjak;

az ügyfelek figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata;

a kockázatok jellege és átláthatósága; vagy

olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely a lehetségesnél vagy valószínűnél magasabb szintű biztonságra vagy hozamra enged következtetni, vagy amely nem létező termékjellemzőkre utal;

e)

a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei, beleértve az esetlegesen alkalmazott tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

a terméken belüli tőkeáttétel;

a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel;

az értékpapír-finanszírozási ügyletek jellemzői; vagy

hogy valamely mögöttes eszköz értéke a továbbiakban nem elérhető vagy nem megbízható;

f)

a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

az ilyen pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat strukturálási és egyéb költségei;

a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság; vagy

a kockázat/hozam profil;

g)

az adott pénzügyi eszköz értékesítésének vagy más pénzügyi eszközzel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel az alábbiakra:

a vételi és eladási ár közötti különbözet;

a kereskedési lehetőség gyakorisága;

a kibocsátás és a másodlagos piac mérete;

likviditásszolgáltatók és másodlagos árjegyzők létezése vagy hiánya;

a kereskedési rendszer jellemzői; vagy

a kilépést akadályozó bármely más tényező;

h)

a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása; vagy

a nyújtott szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i)

a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat innovatív jellege, különös tekintettel az alábbiakra:

a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering);

a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg;

az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat bizonyos ügyfél-kategóriák számára innovatív-e;

tőkeáttétellel járó innováció;

a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya; vagy

a piacon a hasonló pénzügyi eszközök vagy értékesítési gyakorlatok kapcsán szerzett korábbi tapasztalatok;

j)

a pénzügyi eszköz kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák;

a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok;

a befektetés állítólagos céljai; vagy

hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k)

a pénzügyi eszköz kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

a pénzügyi eszköz kibocsátójának vagy bármely kezesének pénzügyi helyzete; vagy

a kibocsátó vagy a kezes üzleti helyzetének átláthatósága;

l)

hogy a kibocsátó vagy a forgalmazók által valamely pénzügyi eszközről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a pénzügyi eszköz jellegére és típusára;

m)

hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

n)

hogy a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat jelentős mértékben aláásná-e az árképzési folyamat integritását az érintett piacon, oly módon, hogy az adott pénzügyi eszköz árát vagy értékét többé nem a kereslet és kínálat – mint legitim piaci tényező – határozná meg, vagy a piaci szereplők befektetési döntéseik meghozatala során többé nem hagyatkozhatnának az adott piacon kialakuló árakra vagy a kereskedési volumenekre;

o)

hogy a pénzügyi eszköz a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a pénzügyi eszközt a következő célokra használják fel:

csalás vagy megtévesztés;

a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés;

bűncselekményből származó jövedelem kezelése;

a terrorizmus finanszírozása; vagy

a pénzmosás elősegítése;

p)

hogy a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

q)

hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

r)

hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára;

s)

hogy a pénzügyi eszköz forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó finanszírozási forrásai között;

t)

hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre; vagy

u)

hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

20. cikk

Az EBH ideiglenes termékszintű beavatkozási hatáskörével kapcsolatos kritériumok és tényezők

(A 600/2014/EU rendelet 41. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 41. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az EBH értékeli a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozza meg, hogy bizonyos strukturált betétek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró strukturált betétek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki komoly aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent fenyegetést a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az EBH egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2)   Az EBH a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a)

a strukturált betét vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon – a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított – ügyféltípus tekintetében, amely részt vesz a pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban, különös tekintettel a következőkre:

a mögöttes vagy referenciaeszközök típusa és átláthatóságának mértéke;

a strukturált betéttel, illetve a pénzügyi tevékenységgel vagy gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra;

a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes vagy referenciaeszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak, illetve hogy a hozam adott esetben nem csak a mögöttes vagy referenciaeszköz kezdeti és lejáratkori vagy kamatfizetéskori értékétől függ-e, hanem a termék életciklusa során mért értékektől is;

bármely kockázat jellege és léptéke;

hogy a strukturált betétet vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e; vagy

a szerződési feltételek összetettsége;

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

a strukturált betétek kibocsátásának nominális értéke;

a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma;

a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban;

az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét;

a káros következmények várható tartóssága;

a kibocsátás volumene;

a részt vevő intézmények száma;

a piac vagy az értékesítés növekedése;

az egyes ügyfelek által a strukturált betétbe fektetett átlagos összeg; vagy

a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározott kártalanítási összeghatár;

c)

az adott pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő, illetve a strukturált betét célközönségének számító ügyfelek típusa, különös tekintettel az alábbiakra:

az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél;

az ügyfelek készségei és képességei, többek között képzettsége, valamint a hasonló pénzügyi termékekkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata;

az ügyfelek gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona;

az ügyfelek legfontosabb célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a lakóingatlantulajdon-finanszírozást;

hogy a terméket vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli ügyfeleknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot; vagy

a betétbiztosítási rendszer általi védelem lehetősége;

d)

a strukturált betét, illetve a pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága;

az esetleges rejtett költségek és díjak;

az ügyfelek figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a termék vagy szolgáltatás megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata;

a kockázatok típusa és átláthatósága;

olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely megtévesztő módon nem létező termékjellemzőkre utal; vagy

hogy a betétek őrzésével megbízott – és így potenciálisan az ügyfél betétéért felelős – szervezetek azonosságát nyilvánosságra hozzák-e;

e)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei, beleértve az esetlegesen alkalmazott tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

a terméken belüli tőkeáttétel;

a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel; vagy

hogy valamely mögöttes eszköz értéke a továbbiakban nem elérhető vagy nem megbízható;

f)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

az ilyen strukturált betét, illetve pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat strukturálási és egyéb költségei;

a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság; vagy

a kockázat/hozam profil;

g)

az adott strukturált betétből való kilépésnek a nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel a következőkre:

a korai visszavonás tilalma; vagy

a kilépést akadályozó bármely más tényező;

h)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása; vagy

a nyújtott szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat innovatív jellege, különös tekintettel az alábbiakra:

a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering);

a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg;

az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat bizonyos ügyfél-kategóriák számára innovatív-e;

tőkeáttétellel járó innováció;

a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya; vagy

a piacon a hasonló strukturált betétek vagy értékesítési gyakorlatok kapcsán szerzett korábbi tapasztalatok;

j)

a strukturált betét kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák;

a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok;

a befektetés állítólagos céljai; vagy

hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k)

a strukturált betét kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

a kibocsátó vagy bármely kezesének pénzügyi helyzete; vagy

a kibocsátó vagy a kezes üzleti helyzetének átláthatósága;

l)

hogy a kibocsátó vagy a forgalmazók által valamely strukturált betétről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a strukturált betét jellegére és típusára;

m)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

n)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat kiszolgáltatottabbá tenné-e az uniós gazdaságot a kockázatokkal szemben;

o)

hogy a strukturált betét a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a strukturált betétet a következő célokra használják fel:

csalás vagy megtévesztés;

a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés;

bűncselekményből származó jövedelem kezelése;

a terrorizmus finanszírozása; vagy

a pénzmosás elősegítése;

p)

hogy a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

q)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

r)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára, különös tekintettel a strukturált betét kibocsátása kapcsán a pénzügyi intézmények által követett fedezeti stratégiára, beleértve a tőkebiztosíték hibás lejáratkori árazását, illetve a strukturált betét vagy gyakorlat vagy tevékenység által a pénzügyi intézményeknek okozott tekintélyvesztési kockázatokat;

s)

hogy a strukturált betét forgalmazása releváns szerepet játszik-e a pénzügyi intézmény finanszírozási forrásai között;

t)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára; vagy

u)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

21. cikk

Az illetékes hatóságok által a termékszintű beavatkozási hatáskör kapcsán figyelembe veendő kritériumok és tényezők

(A 600/2014/EU rendelet 42. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 42. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok értékelik a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozzák meg, hogy bizonyos pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek, illetve bizonyos jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki komoly aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent fenyegetést a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására vagy legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatják meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2)   Az illetékes hatóságok többek között a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatják meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a)

a pénzügyi eszköz vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon – a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított – ügyféltípus tekintetében, amely részt vesz a pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban, vagy amely a pénzügyi eszköz célközönségének számít, különös tekintettel a következőkre:

a mögöttes vagy referenciaeszközök típusa és átláthatóságának mértéke;

a strukturált betéttel, illetve a pénzügyi eszközzel, tevékenységgel vagy gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra;

a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes vagy referenciaeszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak, illetve hogy a hozam adott esetben nem csak a mögöttes vagy referenciaeszköz kezdeti és lejáratkori értékétől függ-e, hanem a termék életciklusa során mért értékektől is;

bármely kockázat jellege és léptéke;

hogy a terméket vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e;

a szerződési feltételek összetettsége;

b)

a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

a pénzügyi eszköznek vagy a strukturált betétek kibocsátásának nominális értéke;

a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma;

a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban;

az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét;

a káros következmények várható tartóssága;

a kibocsátás volumene;

a részt vevő közvetítők száma;

a piac vagy az értékesítés növekedése;

az egyes ügyfelek által a pénzügyi eszközbe vagy strukturált betétbe fektetett átlagos összeg; vagy

strukturált betét esetén a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatár;

c)

az adott pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő, illetve a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét célközönségének számító ügyfelek típusa, különös tekintettel az alábbiakra:

az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél;

az ügyfelek készségei és képességei, többek között képzettsége, valamint a hasonló pénzügyi eszközökkel, strukturált betétekkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata;

az ügyfelek gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona;

az ügyfelek legfontosabb célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a lakóingatlantulajdon-finanszírozást;

hogy a terméket vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli ügyfeleknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot; vagy

strukturált betét esetén a betétbiztosítási rendszer általi védelem lehetősége;

d)

a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét, illetve a pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága;

az esetleges rejtett költségek és díjak;

az ügyfelek figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a termék, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata;

a kockázatok jellege és átláthatósága;

olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely megtévesztő módon a lehetségesnél vagy valószínűnél magasabb szintű biztonságra vagy hozamra enged következtetni, vagy amely nem létező termékjellemzőkre utal; vagy

hogy strukturált betét esetén a betétek őrzésével megbízott – és így potenciálisan az ügyfél betétéért felelős – szervezetek azonosságát nyilvánosságra hozzák-e;

e)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei, beleértve az esetlegesen alkalmazott tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

a terméken belüli tőkeáttétel;

a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel;

az értékpapír-finanszírozási ügyletek jellemzői; vagy

hogy valamely mögöttes eszköz értéke a továbbiakban nem elérhető vagy nem megbízható;

f)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

az ilyen strukturált betét, illetve pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat strukturálási és egyéb költségei;

a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság; vagy

a kockázat/hozam profil;

g)

az adott pénzügyi eszköz értékesítésének, más pénzügyi eszközzel való helyettesíthetőségének vagy a strukturált betétből való kilépésnek a nehézségi foka és költsége a befektetők számára (annak függvényében, hogy a termék pénzügyi eszköz vagy strukturált betét-e) különös tekintettel a következőkre:

a vételi és eladási ár közötti különbözet;

a kereskedési lehetőség gyakorisága;

a kibocsátás és a másodlagos piac mérete;

likviditásszolgáltatók és másodlagos árjegyzők létezése vagy hiánya;

a kereskedési rendszer jellemzői; vagy

a kilépést akadályozó bármely más tényező vagy a korai visszavonás tilalma;

h)

a strukturált betét, pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása; vagy

a nyújtott szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i)

a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat innovatív jellege, különös tekintettel az alábbiakra:

a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering);

a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg;

az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat bizonyos ügyfél-kategóriák számára innovatív-e;

tőkeáttétellel járó innováció;

a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya; vagy

a piacon a hasonló pénzügyi eszközök, strukturált betétek vagy értékesítési gyakorlatok kapcsán szerzett korábbi tapasztalatok;

j)

a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák;

a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok;

a befektetés állítólagos céljai; vagy

hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k)

a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

a kibocsátó vagy bármely kezesének pénzügyi helyzete; vagy

a kibocsátó vagy a kezes üzleti helyzetének átláthatósága;

l)

hogy a kibocsátó vagy a forgalmazók által valamely pénzügyi eszközről vagy strukturált betétről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét jellegére és típusára;

m)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

n)

hogy a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat jelentős mértékben aláásná-e az árképzési folyamat integritását az érintett piacon, oly módon, hogy az adott pénzügyi eszköz vagy strukturált betét árát vagy értékét többé nem a kereslet és kínálat – mint legitim piaci tényező – határozná meg, vagy a piaci szereplők befektetési döntéseik meghozatala során többé nem hagyatkozhatnának az adott piacon kialakuló árakra vagy a kereskedési volumenekre;

o)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat kiszolgáltatottabbá tenné-e a tagállam gazdaságát a kockázatokkal szemben;

p)

hogy a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a pénzügyi eszközt a következő célokra használják fel:

csalás vagy megtévesztés;

a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés;

bűncselekményből származó jövedelem kezelése;

a terrorizmus finanszírozása; vagy

a pénzmosás elősegítése;

q)

hogy a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

r)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

s)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az adott illetékes hatóság tagállamának pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára, különös tekintettel a strukturált betét kibocsátása kapcsán a pénzügyi intézmények által követett fedezeti stratégiára, beleértve a tőkebiztosíték hibás lejáratkori árazását, illetve a strukturált betét vagy gyakorlat vagy tevékenység által a pénzügyi intézményeknek okozott tekintélyvesztési kockázatokat;

t)

hogy a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó vagy a pénzügyi intézmények finanszírozási forrásai között;

u)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre; vagy

v)

hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

2. SZAKASZ

Pozíciómenedzselési hatáskörök

22. cikk

Az ESMA pozíciómenedzselési hatásköre

(A 600/2014/EU rendelet 45. cikke)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piacok – továbbá a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban az árualapú származtatott ügyletek piacai, valamint a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások – szabályos működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek fennállását a következő kritériumok és tényezők alapján kell meghatározni:

a)

egy adott tagállamot vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott pénzügyi intézményt, például az Unióban tevékenykedő hitelintézetet, biztosítótársaságot, piaciinfrastruktúra-szolgáltatót vagy vagyonkezelő vállalatot érintő súlyos, esetlegesen pénzügyi bizonytalansághoz vezető pénzügyi, monetáris vagy költségvetési problémák fennállása, ha e problémák veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását;

b)

valamely tagállam vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott hitelintézet vagy más pénzügyi intézmény, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársaság, piaciinfrastruktúra-szolgáltató vagy vagyonkezelő vállalat nemteljesítése vagy olyan hitelminősítése, amely az említett intézmények fizetőképességével kapcsolatban súlyos bizonytalanságot teremt, vagy ésszerű várakozás szerint ilyen bizonytalanságot teremthet;

c)

a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott hitelintézethez vagy más pénzügyi intézményhez, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársasághoz, piaciinfrastruktúra-szolgáltatóhoz vagy vagyonkezelő vállalathoz, illetve állampapír-kibocsátóhoz köthető pénzügyi eszközt érintő, jelentős lefelé irányuló spirált eredményező erőteljes eladási nyomás vagy szokatlan volatilitás;

d)

a jelentős pénzügyi kibocsátók, piaci infrastruktúrák, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek, valamint illetékes hatóságok fizikai struktúráiban bekövetkező kár, amely jelentős mértékben és hátrányosan érintheti a piacokat, különösen természeti katasztrófából vagy terrortámadásból eredő károk esetén;

e)

valamely fizetési rendszert vagy elszámolási folyamatot érintő, különösen a bankközi műveletek vonatkozásában bekövetkező üzemzavar, amely súlyos zavarokat, illetve késéseket okoz vagy okozhat a fizetések és az elszámolás terén az uniós fizetési rendszerekben, különösen akkor, ha ez a pénzügyi vagy gazdasági feszültség növekedéséhez vezethet valamely, a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott hitelintézeten vagy más pénzügyi intézményen, például biztosítótársaságon, piaciinfrastruktúra-szolgáltatón vagy vagyonkezelő vállalaton belül, illetve egy tagállamban;

f)

valamely árucikkel kapcsolatos jelentős és hirtelen keresletnövekedés vagy kínálatszűkülés, amely felborítja a kereslet és a kínálat egyensúlyát;

g)

egy személy vagy több, összehangoltan fellépő személy által valamely árucikk terén egy vagy több kereskedési helyszínen, egy vagy több piaci szereplőn keresztül tartott jelentős pozíció;

h)

az üzletmenet folytonosságát befolyásoló események miatt valamely kereskedési helyszín képtelensége a saját pozíciómenedzselési hatásköreinek gyakorlására.

(2)   A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a pozíció vagy a kitettség nagyságrendjének megfelelő mértékű csökkentését a következő kritériumok és tényezők alapján kell meghatározni:

a)

a pozícióbirtokos jellege (például termelő vállalat, fogyasztó vagy pénzügyi intézmény);

b)

a pénzügyi eszköz lejárata;

c)

a pozíció mérete az árualapú származtatott termékek érintett piacának méretéhez képest;

d)

a pozíció mérete a mögöttes áruk piacának méretéhez képest;

e)

a pozíció iránya (rövid vagy hosszú) és a deltatényezők, illetve deltatényező-tartományok;

f)

a pozíció célja, különös tekintettel arra, hogy azt fedezetnek vagy pénzügyi kitettségnek szánták-e;

g)

a pozícióbirtokos adott méretű pozíciókkal kapcsolatos, illetve az adott árucikk adásvétele terén szerzett tapasztalata;

h)

a személy által a mögöttes piacon vagy ugyanazon származtatott termék különböző lejáratú jegyzései formájában tartott egyéb pozíciók;

i)

a piac likviditása és az intézkedés más piaci szereplőkre gyakorolt hatása;

j)

a teljesítés módja.

(3)   A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában azon helyzeteket, amelyekben felmerül a szabályozási arbitrázs kockázata, a következő kritériumok alapján kell meghatározni:

a)

hogy más kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül is kereskednek-e ugyanazzal a szerződéssel;

b)

hogy más kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül is kereskednek-e lényegében egyenértékű (hasonló és kapcsolódó, de ugyanazon helyettesíthető nyitott pozíció részét képezőnek nem minősülő) szerződéssel;

c)

a döntés által a mögöttes áru piacára gyakorolt hatások;

d)

a döntés által az ESMA pozíciómenedzselési hatáskörén kívül eső piacokra és résztvevőkre gyakorolt hatások; valamint

e)

az ESMA fellépésének hiányában a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására gyakorolt valószínűsíthető hatás.

(4)   A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az ESMA az e cikk (1) bekezdésében előírt kritériumokat és tényezőket alkalmazza annak figyelembevételével, hogy a tervezett intézkedésre azért kerül-e sor, mert az illetékes hatóságok elmulasztották a fellépést, vagy pedig azért, mert olyan további kockázat kezelésére van szükség, amelyet az illetékes hatóságok nem képesek a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének j) vagy o) pontjában leírtak szerint megfelelően kezelni.

Az első albekezdés alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az illetékes hatóságok elmulasztották a fellépést, ha a rájuk ruházott hatáskörök alapján az esemény időpontjában elegendő szabályozási hatáskörrel rendelkeztek ahhoz, hogy más illetékes hatóság segítsége nélkül teljes körűen kezeljék a fenyegető veszélyhelyzetet, ezt azonban nem tették meg.

Abban az esetben tekintendő úgy, hogy az illetékes hatóságok nem képesek megfelelően kezelni valamely veszélyt, ha a 600/2014/EU rendelet 45. cikke (10) bekezdésének a) pontjában említett tényezők közül egy vagy több az illetékes hatóságok joghatóságában és egy vagy több további joghatóságban is előfordul.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok e rendelet hatálybalépésének napjától e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig a következő ütemterv szerint végeznek likviditásértékeléseket, amelyek eredményeit azok lezárultát követően azonnal közzéteszik:

a)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, nem kevesebb mint tíz héttel megelőzi a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját, az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt négy héttel teszik közzé az értékelések eredményeit;

b)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző napon végződő időszakra esik, az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapján teszik közzé az értékelések eredményeit.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékeléseket a következőképpen kell végrehajtani:

a)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, nem kevesebb mint tizenhat héttel megelőzi a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját, az értékeléseket a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt ötvenkét héttel kezdődő, negyven hétig tartó referencia-időszak tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

b)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tizenhat héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel végződő időszakra esik, az értékeléseket a pénzügyi eszköz első négyhetes kereskedési időszaka tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

c)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző napon végződő időszakra esik, az értékeléseket a pénzügyi eszköz vagy valamely más, vélhetően az adott pénzügyi eszközhöz hasonló jellemzőkkel bíró pénzügyi eszköz kereskedési előzményei alapján kell elvégezni.

(3)   Az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő év április 1-jéig az (1) bekezdéssel összhangban közzétett információkat használják a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában.

(4)   A (3) bekezdésben említett időszak során a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett pénzügyi eszközök tekintetében az illetékes hatóságok biztosítják a következőket:

a)

hogy az (1) bekezdéssel összhangban közzétett információk megfelelőek maradjanak a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának céljára;

b)

hogy az (1) bekezdéssel összhangban közzétett információkat szükség esetén hosszabb kereskedési időszak és átfogóbb kereskedési előzmények alapján frissítsék.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2018. január 3-ától alkalmazandó.

A 23. cikket mindazonáltal e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Elem mentése Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).

(5)  A Bizottság (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 142. oldalát).

(6)  A Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).

(7)  A Bizottság (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát), I. melléklet 2. táblázat.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(10)  A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).


MELLÉKLET

A részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok likvid piacának meghatározása céljából szolgáltatandó adatok

1. táblázat

A jelölések magyarázata

Jelölés

Adattípus

Meghatározás

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító

{DATEFORMAT}

Az ISO 8601 szabványnak megfelelő dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

ÉÉÉÉ-HH-NN

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

Tizedesjel:„,” (vessző);

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni;

az értékeket kerekíteni kell, nem pedig csonkolni


2. táblázat

A részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok likvid piacának meghatározása céljából szolgáltatandó adatok részletes meghatározása

#

Mező

Bejelentendő adatok

Az adatszolgáltatás formátuma és az alkalmazandó előírások

1.

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

{ISIN}

2.

Eszköz teljes neve

A pénzügyi eszköz teljes neve

{ALPHANUM-350}

3.

Kereskedési helyszín

A kereskedési helyszínhez tartozó szegmens MIC, ha rendelkezésre áll; egyéb esetben operatív MIC

{MIC}

4.

MiFIR azonosító

A tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök azonosítója:

 

részvények”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) alpontja szerinti részvények;

 

letéti igazolások”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 45. pontja szerinti letéti igazolások;

 

tőzsdén kereskedett alapok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontja szerinti tőzsdén kereskedett alapok;

 

certifikátok”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti certifikátok.

Tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök:

 

„SHRS” = részvények

 

„ETFS” = tőzsdén kereskedett alapok

 

„DPRS” = letéti igazolások

 

„CRFT” = certifikátok

5.

A beszámolás tárgynapja

A szolgáltatott adatok referenciadátuma

Az adatokat legalább a következő napok tekintetében kell benyújtani:

1. eset: az a nap, amely az 5. cikk (3) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi eszköz kereskedésbe való bevezetésének napja vagy első kereskedési napja;

2. eset: az 5. cikk (3) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazásában a pénzügyi eszköz kereskedésbe való bevezetésének napján vagy első kereskedési napján kezdődő négyhetes időszak utolsó napja;

3. eset: az 5. cikk (3) bekezdése b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában minden egyes naptári év utolsó kereskedési napja;

4. eset: az 5. cikk (3) bekezdése b) pontja iii. alpontjának alkalmazásában minden olyan nap, amelyen egy vállalati esemény hatályba lép.

Az 1. esetnél a 6–12. mezőben adott esetben becslés is megadható.

{DATEFORMAT}

6.

Forgalomba hozott eszközök száma

Részvények és letéti igazolások esetében

A forgalomba hozott eszközök teljes száma.

Tőzsdén kereskedett alapok esetében

A kereskedésre kibocsátott egységek száma.

{DECIMAL-18/5}

7.

A teljes szavazati jog 5 %-át meghaladó részvénytulajdon-csomagok

Csak részvények esetében

A kibocsátó teljes szavazati jogainak 5 %-át meghaladó részvénytulajdon-csomagba tartozó részvények teljes száma, kivéve abban az esetben, ha az ilyen részvénycsomag tulajdonosa kollektív befektetési vállalkozás vagy nyugdíjalap.

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az adat ténylegesen rendelkezésre áll.

{DECIMAL-18/5}

8.

Az eszköz ára

Csak részvények és letéti igazolások esetében

Az eszköz ára a beszámolás tárgynapjának végén.

Az árat EUR-ban kell megadni.

{DECIMAL-18/13}

9.

A kibocsátás nagyságrendje

Csak certifikátok esetében

A certifikátok EUR-ban kifejezett kibocsátási nagyságrendje.

{DECIMAL-18/5}

10.

Kereskedési napok száma az időszak során

Az olyan kereskedési napok száma összesen, amelyekre vonatkozóan adatot szolgáltatnak.

{DECIMAL-18/5}

11.

Teljes forgalom

Az időszak teljes forgalma

{DECIMAL-18/5}

12.

Ügyletek teljes száma

Ügyletek teljes száma az időszak során

{DECIMAL-18/5}


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/117


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/568 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 24.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi eszközök szabályozott piacon való kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 51. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az átruházható értékpapírokat csak akkor lehet szabadon forgathatónak tekinteni, ha a kereskedésbe való bevezetést megelőzően nem léteznek olyan korlátozások, amelyek a tisztességes, rendezett és hatékony piac létrehozását torzító módon akadályozzák ezen értékpapírok átruházását.

(2)

Egy átruházható értékpapírnak a szabályozott piacon való kereskedésbe történő, a 2014/65/EU irányelvben meghatározott bevezetéséhez a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében vett értékpapír esetében elegendő, nyilvánosan rendelkezésre álló információt kell biztosítani annak érdekében, hogy az adott pénzügyi eszköz értékelését lehetővé téve azzal tisztességes, rendezett és hatékony módon lehessen kereskedni. Emellett részvények esetében megfelelő méretű közkézhányadot, az értékpapírosított származtatott ügyletek esetében pedig megfelelő elszámolási és teljesítési eljárásokat kell biztosítani.

(3)

Azokat az átruházható értékpapírokat, amelyek teljesítik a hivatalos tőzsdei jegyzésbe vétel tekintetében támasztott, a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerinti követelményeket, szabadon forgathatónak és tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedhetőnek kell tekinteni.

(4)

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások vagy alternatív befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek szabályozott piacon való kereskedésbe történő bevezetése nem teheti lehetővé a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) vonatkozó rendelkezéseinek megkerülését. Ennek érdekében a szabályozott piacot működtető szervezetnek ellenőriznie kell, hogy a kereskedésbe általa bevezetett befektetési jegyek a vonatkozó ágazati szabályozásnak megfelelő kollektív befektetési formából származnak. A tőzsdén kereskedett alapok esetében a szabályozott piacot működtető szervezetnek biztosítania kell, hogy mindenkor a befektetők rendelkezésre álljanak megfelelő visszaváltási mechanizmusok.

(5)

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában említett származtatott eszközök szabályozott piacra történő bevezetése során figyelembe kell venni, elegendő információ áll-e rendelkezésre a származtatott eszköz és az alapul szolgáló eszköz értékeléséhez; fizikai teljesítéssel járó szerződések esetében a megfelelő elszámolási és teljesítési eljárások meglétét is figyelembe kell venni.

(6)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) feltételeket állapít annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátási egységek szabadon forgathatók és tisztességes, rendezett és hatékony kereskedésre alkalmasak legyenek. A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 11. pontjában említett, a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló 2003/87/EK irányelvvel összhangban lévő kibocsátási egységeket ezért a szabályozott piacra történő bevezetésre jogosultnak kell elismerni, és ebben a rendeletben nem kell további követelményeket megállapítani tekintetükben.

(7)

A szabályozott piacok azon intézkedéseinek, amelyek az uniós jog szerinti kibocsátói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével és az uniós jog szerint közzétett információkhoz való hozzáférés elősegítésével kapcsolatosak, ki kell terjedniük az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7), valamint a 2003/71/EK irányelvben és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott kötelezettségekre, mivel e jogalkotási aktusok tartalmazzák a kibocsátókra a szabályozott piacra történő bevezetést követően vonatkozó alapvető és legfontosabb kötelezettségeket.

(8)

A szabályozott piacoknak ki kell alakítaniuk és a kibocsátók és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenniük azokat az eljárásokat, amelyek az átruházható értékpapírok kibocsátóira az uniós jog szerint vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését célozzák. Az ezzel kapcsolatos elveknek biztosítaniuk kell a megfelelőségi ellenőrzések hatékonyságát, a kibocsátókat pedig a szabályozott piacnak tájékoztatnia kell kötelezettségeikről.

(9)

A szabályozott piacoknak minden tagjuk és résztvevőjük számára egyszerű, méltányos és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosító megoldások útján elő kell segíteniük az uniós jog szerinti feltételek alapján közzétett, a tagok és résztvevők számára rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférést. Az e tekintetben releváns uniós jog a 2003/71/EK irányelv, a 2004/109/EK irányelv, az 596/2014/EU rendelet és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9). A hozzáférést biztosító megoldásoknak lehetővé kell tenniük a tagok és résztvevők számára, hogy egyenlő feltételekkel férjenek hozzá azokhoz a releváns információkhoz, amelyek a pénzügyi eszközök értékelésére hatással lehetnek.

(10)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető, vonatkozó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(11)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Átruházható értékpapírok – szabad forgathatóság

(1)   Az átruházható értékpapírok szabadon forgathatónak tekintendők, ha egy ügylet felei kereskedhetnek velük, és ezt követően korlátozás nélkül átruházhatják a papírokat, valamint a szóban forgó értékpapírral azonos típusú valamennyi értékpapír helyettesíthető.

(2)   Az átruházási korlátozással rendelkező átruházható értékpapírok csak akkor tekinthetők az (1) bekezdésnek megfelelően szabadon forgathatónak, ha a korlátozás valószínűleg nem zavarja a piacot. A nem teljesen kifizetett átruházható értékpapírok szabadon forgathatónak tekinthetők, ha intézkedések biztosítják, hogy ezen értékpapírok forgatása ne legyen korlátozva, és hogy megfelelő információk kerüljenek közzétételre arról, hogy az értékpapírok nincsenek teljesen kifizetve, valamint ennek a részvényesek számára adódó következményeiről.

2. cikk

Átruházható értékpapírok – tisztességes, rendezett és hatékony kereskedés

(1)   Annak értékelése során, hogy egy átruházható értékpapír alkalmas-e arra, hogy vele tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedjenek, a szabályozott piac figyelembe veszi a 2003/71/EK irányelv alapján összeállítandó információkat vagy az egyéb módon nyilvánosan hozzáférhető információkat, például a következőket:

a)

múltbeli pénzügyi információk;

b)

a kibocsátóval kapcsolatos információk;

c)

üzleti áttekintéssel kapcsolatos információk.

(2)   Annak értékelése során, hogy egy részvény alkalmas-e arra, hogy vele tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedjenek, a szabályozott piac az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően figyelembe veszi a részvények befektetők szerinti megoszlását.

(3)   Annak értékelése során, hogy egy, a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában említett átruházható értékpapír alkalmas-e arra, hogy vele tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedjenek, a szabályozott piac – a bevezetendő értékpapír jellegétől függően – figyelembe veszi, hogy teljesülnek-e az alábbi feltételek:

a)

az értékpapír feltételei világosak és egyértelműek, valamint összefüggést hoznak létre az értékpapír árfolyama és alapeszközének árfolyama vagy egyéb értékmérője között;

b)

az alapeszköz árfolyama vagy egyéb értékmérője megbízható és nyilvános rendelkezésre áll;

c)

elegendő információ áll nyilvános rendelkezésre az értékpapír értékelésére;

d)

az értékpapír elszámolási árfolyamát meghatározó megoldásokkal az árfolyam pontosan tükrözi az alapeszköz árfolyamát vagy egyéb értékmérőjét;

e)

ha az értékpapír elszámolása megköveteli vagy lehetővé teszi az alapértékpapír vagy -eszköz teljesítését a készpénzes elszámolás helyett, akkor rendelkezésre állnak az alapeszköz megfelelő elszámolási és teljesítési eljárásai, valamint az alapeszközre vonatkozó lényeges információk beszerzésének megfelelő megoldásai.

3. cikk

Átruházható értékpapírok – hivatalos tőzsdei jegyzés

A 2001/34/EK irányelvnek megfelelően hivatalosan jegyzett átruházható értékpapír – amennyiben a jegyzést nem függesztették fel – szabadon forgathatónak minősül, és alkalmasnak minősül a tisztességes, rendezett és hatékony kereskedésre.

4. cikk

Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei és részvényei

(1)   Amennyiben valamely szabályozott piac kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyét vagy részvényét vezeti be a kereskedésbe, biztosítja, hogy e befektetési jegyek vagy részvények forgalmazása a szabályozott piac tagállamában engedélyezett.

(2)   Annak értékelése során, hogy egy nyílt végű kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei vagy részvényei alkalmasak-e arra, hogy velük tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedjenek, a szabályozott piac veszi figyelembe a következőket:

a)

a befektetési jegyek vagy részvények befektetők szerinti megoszlása;

b)

léteznek-e megfelelő árjegyzési megoldások, vagy a szervezet alapkezelője gondoskodik-e a befektetési jegyek vagy részvények befektetők általi visszaváltására szolgáló megfelelő alternatív megoldásokról;

c)

tőzsdén kereskedett alapok esetében léteznek-e az árjegyzési megoldásokon túlmenően a befektetési jegyek vagy részvények befektetők általi visszaváltására szolgáló megfelelő alternatív megoldások legalább azokban az esetekben, amikor a jegyek vagy részvények értéke jelentősen eltér a nettó eszközértéktől;

d)

eléggé átlátható-e a befektetési jegyek vagy részvények értéke a befektetők számára a nettó eszközérték rendszeres közzététele révén.

(3)   Annak értékelése során, hogy a zárt végű kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyei vagy részvényei alkalmasak-e arra, hogy velük tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedjenek a szabályozott piac figyelembe veszi a következőket:

a)

a befektetési jegyek vagy részvények befektetők szerinti megoszlása;

b)

eléggé átlátható-e a befektetési jegyek vagy részvények értéke a befektetők számára, vagy az alap befektetési stratégiájáról szóló tájékoztatás közzététele vagy a nettó eszközérték rendszeres közzététele révén.

5. cikk

Származtatott ügyletek

(1)   Annak értékelése során, hogy egy, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában említett pénzügyi eszköz alkalmas-e arra, hogy vele tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedjenek, a szabályozott piac ellenőrzi, hogy teljesültek-e a következő feltételek:

a)

a pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló ügylet feltételei világosak és egyértelműek, valamint összefüggést hoznak létre a pénzügyi eszköz árfolyama és alapeszközének árfolyama vagy egyéb értékmérője között;

b)

az alapeszköz árfolyama vagy egyéb értékmérője megbízható és nyilvános rendelkezésre áll;

c)

elegendő információ áll nyilvános rendelkezésre a származtatott ügylet értékelésére;

d)

az ügylet elszámolási árfolyamát meghatározó megoldásokkal az árfolyam pontosan tükrözi az alapeszköz árfolyamát vagy egyéb értékmérőjét;

e)

ha a származtatott ügylet elszámolása előírja vagy biztosítja az alapértékpapír vagy -eszköz teljesítését a készpénzes elszámolás helyett, akkor a piaci résztvevők számára rendelkezésre állnak az alapeszköz megfelelő elszámolási és teljesítési eljárásai, valamint az alapeszközre vonatkozó lényeges információk beszerzésének megfelelő megoldásai.

(2)   E cikk (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. részének 5., 6., 7. és 10. pontjában említett pénzügyi eszközökre, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

a pénzügyi eszközt létrehozó szerződés valószínűleg eszközt ad a piac számára az alapeszköz árfolyamának vagy egyéb értékmérőjének közzétételére vagy értékelésére, ha az árfolyam vagy egyéb értékmérő másként nem áll nyilvános rendelkezésre;

b)

a szabályozott piac biztosítja, hogy léteznek megfelelő felügyeleti megoldások az ilyen pénzügyi eszközök kereskedésének és elszámolásának felügyeletére;

c)

a szabályozott piac biztosítja, hogy a pénzügyi eszközök ügyleti feltételei megfelelő elszámolást és teljesítést eredményeznek, akár fizikai teljesítés, akár készpénzes elszámolás révén, a pénzügyi eszköz szerződési és egyéb feltételeinek megfelelően.

6. cikk

Kibocsátási egységek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 11. pontjában említett, a 2003/87/EK irányelv követelményeivel összhangban lévő kibocsátási egységek további követelmények nélkül jogosultak a szabályozott piacon való kereskedésbe történő bevezetésre.

7. cikk

A kibocsátói kötelezettségek ellenőrzése

(1)   A szabályozott piac elfogadja és honlapján közzéteszi azokat az eljárásokat, amelyek révén ellenőrzi, hogy az átruházható értékpapírok kibocsátói teljesítik-e az uniós jog szerinti kötelezettségeiket.

(2)   A szabályozott piac biztosítja az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítésének hatékony, a vizsgált kötelezettség jellegének megfelelő ellenőrzését, figyelembe véve az érintett illetékes hatóságok által elvégzett felügyeleti feladatokat.

(3)   A szabályozott piac biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett eljárások ismertessék:

a)

a szabályozott piac által az (1) bekezdésben meghatározott eredmény elérése érdekében alkalmazott folyamatokat;

b)

hogyan igazolhatja a legmegfelelőbb módon a kibocsátó a szabályozott piac számára az (1) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítését.

(4)   A szabályozott piac biztosítja, hogy a kibocsátó saját kérésére és átruházható értékpapírjának a kereskedésbe való bevezetésekor tudomást szerezzen az (1) bekezdésben említett kötelezettségekről.

8. cikk

Az információkhoz való hozzáférés elősegítése

A szabályozott piac könnyen hozzáférhető, díjmentesen igénybe vehető és a honlapján közzétett megoldásokat működtet tagjai vagy résztvevői uniós jog szerint közzétett információkhoz való hozzáférésének elősegítésére.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében megjelölt időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/122


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/569 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 24.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pénzügyi eszközök kereskedésének felfüggesztésére és beszüntetésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 32. cikke (2) bekezdésének tizedik albekezdésére és 52. cikke (2) bekezdésének tizedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztésére vagy beszüntetésére irányuló célkitűzés egyes esetekben csak akkor valósítható meg, ha az adott pénzügyi eszközhöz kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló, a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában említett típusú származtatott eszközök kereskedését szintén felfüggesztik vagy beszüntetik.

(2)

Annak meghatározásakor, hogy a kapcsolat szükségessé teszi-e a kapcsolódó származtatott eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy beszüntetését, a származtatott eszköz és a felfüggesztett vagy beszüntetett kereskedésű pénzügyi eszköz közötti kapcsolat erősségét kell vizsgálni. E tekintetben meg kell különböztetni az olyan származtatott eszközöket, amelyek ára vagy értéke egyetlen alaptermékül szolgáló pénzügyi eszköz árától vagy értékétől függ, és azokat a származtatott eszközöket, amelyek ára vagy értéke többféle árinput függvénye – ilyenek például az indexhez vagy pénzügyi eszközök kosarához kapcsolódó származtatott eszközök.

(3)

A kapcsolódó származtatott eszközök helyes árazására való képtelenség – amely szabálytalan piachoz vezet – olyan esetekben tekintendő a legerősebbnek, amikor a származtatott eszköz egyetlen pénzügyi eszközhöz kapcsolódik vagy azon alapul. Ha a származtatott eszköz pénzügyi eszközök kosarához vagy olyan indexhez kapcsolódik – vagy azon alapul –, amelynek a felfüggesztett pénzügyi eszköz csak egy része, akkor a piaci szereplők helyes ár megállapítására vonatkozó képessége kevésbé érintett. A felfüggesztés vagy beszüntetés általános célkitűzésének vizsgálatakor tehát a származtatott eszköz és az alaptermék kapcsolatának jellemzőit kell figyelembe venni.

(4)

Tekintettel kell lenni arra is, hogy a piacműködtetőnek tisztességes, rendezett és hatékony kereskedést kell biztosítania piacán. A piacműködtetőnek e rendelet hatályán kívül értékelnie kell, hogy az alaptermék kereskedésének felfüggesztése vagy beszüntetése veszélyezteti-e a származtatott eszköz tisztességes és rendezett kereskedését a kereskedési helyszínén, ideértve olyan célszerű intézkedések meghozatalát is, mint a kapcsolódó származtatott eszköz saját kezdeményezésre történő felfüggesztését vagy beszüntetését.

(5)

A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (2) bekezdését és 52. cikkének (2) bekezdését egységesen kell alkalmazni a különböző típusú kereskedési helyszínekre. E rendelkezések szorosan összekapcsolódnak, mivel a kereskedési helyszínek különböző típusain alkalmazandó felfüggesztésekkel és beszüntetésekkel foglalkoznak. Ezen egyszerre hatályba léptetendő rendelkezések egységes alkalmazása, valamint az érdekeltek – különösen a kötelezettségek hatálya alá tartozók – átfogó rálátásának biztosítása érdekében egyetlen rendeletben szükséges konszolidálni a 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (2) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat.

(6)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(7)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(8)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A felfüggesztett vagy beszüntetett kereskedésű pénzügyi eszközhöz kapcsolódó vagy azon mint alapterméken alapuló származtatott eszköz és az eredeti pénzügyi eszköz közötti kapcsolat

A szabályozott piac működtetője, illetve a multilaterális kereskedési rendszert (MTF-et) vagy szervezett kereskedési rendszert (OTF-et) működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető felfüggeszti vagy beszünteti a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4–10. pontjában említett származtatott eszköz kereskedését, amennyiben a származtatott eszköz egyetlen pénzügyi eszközhöz kapcsolódik vagy azon alapul, és e pénzügyi eszköznek a kereskedését felfüggesztették vagy beszüntették.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/124


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/570 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 26.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedés ideiglenes leállításának bejelentésével összefüggésben a likviditás tekintetében lényeges piac meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 48. cikke (12) bekezdésének e) pontjára,

mivel:

(1)

Egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi eszközök egyes típusai esetében mely szabályozott piacok minősülnek a likviditás tekintetében lényegesnek, vagyis mely piacoknak kell megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezniük az illetékes hatóságoknak a kereskedés leállításával kapcsolatos tájékoztatásához.

(2)

A 2014/65/EU irányelv kiterjeszti a kereskedés leállításához kapcsolódó követelményeket a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szervezett kereskedési rendszerekre, következésképpen biztosítani kell, hogy az említett helyszíneken kereskedett pénzügyi eszközök is e szabályozástechnikai standardok hatálya alá tartozzanak.

(3)

Biztosítani kell a bejelentési követelmény arányos alkalmazását. Az illetékes hatóság, miután bejelentést kapott a kereskedés ideiglenes leállításáról, köteles megvizsgálni, hogy a szóban forgó bejelentést közzé kell-e tenni a piac további részén és – amennyiben szükséges – koordinálnia kell a piaci szintű reakciót. A kereskedési helyszínek adminisztratív terheinek korlátozása érdekében indokolt, hogy csak azok a kereskedési helyszínek tartozzanak a bejelentési követelmény hatálya alá, amelyek esetében a leginkább valószínű, hogy a kereskedés leállítása az egész piacra kiterjedő hatással jár.

(4)

A tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök és a tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökhöz hasonló pénzügyi eszközök esetében a likviditás tekintetében lényeges piacnak azt a kereskedési helyszínt kell tekinteni, amelyen az Unión belül a legnagyobb az érintett pénzügyi eszköz forgalma, mivel e kereskedési helyszín esetében a legvalószínűbb, hogy a kereskedés leállításának az egész piacra kiterjedő hatása lesz.

(5)

Az egyéb pénzügyi eszközök esetében a likviditás tekintetében lényeges piacnak azt a szabályozott piacot kell tekinteni, ahol az érintett pénzügyi eszközt első alkalommal bevezették kereskedésre. Amennyiben a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközt nem vezették be szabályozott piacra, a likviditás tekintetében lényeges piacnak azt a kereskedési helyszínt kell tekinteni, ahol a pénzügyi eszközzel első alkalommal kereskedtek. Ez bizonyosságot teremt számos összetett pénzügyi eszköz esetében azáltal, hogy egyszerű referenciapontként azt a kereskedési helyszínt adja meg, amelynek műveletei jelentős likviditási hatást gyakorolnak az ugyanazon pénzügyi eszközzel kereskedő egyéb piacokra, jellemzően annak következtében, hogy az adott pénzügyi eszköz végrehajtott kereskedésének jelentős része a szóban forgó kereskedési helyszínen zajlik.

(6)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni. Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(7)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A likviditás tekintetében lényeges piac

A 2014/65/EU irányelv 48. cikke (5) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában likviditás tekintetében lényeges piacnak minősül:

a)

részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más, hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában az a kereskedési helyszín, amely az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 4. cikkének megfelelően az adott eszköz likviditási szempontból leglényegesebb piaca;

b)

szabályozott piacon bevezetett, az a) pontban felsoroltaktól eltérő pénzügyi eszközök vonatkozásában az a szabályozott piac, ahol a pénzügyi eszközt első alkalommal bevezették kereskedésre;

c)

az a) pontban felsoroltaktól eltérő, szabályozott piacon be nem vezetett pénzügyi eszközök vonatkozásában az a kereskedési helyszín, ahol a pénzügyi eszközzel első alkalommal kereskedtek.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátumtól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/126


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/571 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 2.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 61. cikke (4) bekezdésére, 64. cikke (6) bekezdésére, 64. cikke (8) bekezdésére, 65. cikke (6) bekezdésére, 65. cikke (8) bekezdésére, valamint 66. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/65/EU irányelvnek megfelelően az adatszolgáltatók három különböző típusba sorolhatók: jóváhagyott jelentési mechanizmusok (ARM), jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA) és összesítettadat-szolgáltatók (CTP). Jóllehet e szolgáltatótípusok különböző tevékenységeket végeznek, a 2014/65/EU irányelv alapján hasonló engedélyezési eljárás vonatkozik rájuk.

(2)

Az adatszolgáltatási engedélyért folyamodó kérelmezőnek engedélykérelmében üzleti tervet és szervezeti ábrát kell benyújtania. A szervezeti ábrában meg kell jelölni az egyes tevékenységek felelőseit, hogy az illetékes hatóság értékelhesse, hogy az adatszolgáltató elegendő emberi erőforrással rendelkezik-e, és képes-e ellenőrizni tevékenységeit. A szervezeti ábrában nem csupán az adatszolgáltatói tevékenységeket kell feltüntetni, hanem a szervezet által nyújtott egyéb szolgáltatásokat is, mivel ezek az adatszolgáltató függetlenségét érintő területeket érinthetnek, és összeférhetetlenséget okozhatnak. Az adatszolgáltatási engedélyért folyamodó kérelmezőnek emellett irányító testületei összetételére, működésére és függetlenségére vonatkozóan is információt kell szolgáltatnia annak érdekében, hogy az illetékes hatóság értékelhesse, hogy az adatszolgáltató politikái, eljárásai és vállalatirányítási struktúrája biztosítják-e az adatszolgáltató függetlenségét és az összeférhetetlenségek elkerülését.

(3)

Összeférhetetlenség merülhet fel a szabályozási kötelezettségeik teljesítése céljából az adatszolgáltató szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelekkel és az adatszolgáltatóktól adatokat vásárló más szervezetekkel. Ilyen összeférhetetlenség különösen akkor merülhet fel, ha az adatszolgáltató egyúttal más tevékenységet is végez, például piacműködtetőként, befektetési vállalkozásként vagy kereskedési adattárként működik. A kezeletlen összeférhetetlenség olyan helyzethez vezethet, ahol az adatszolgáltatónak a neki megadott bizalmas információk alapján érdeke fűződik az adatok közzétételének vagy benyújtásának késleltetéséhez vagy a kereskedéshez. Az adatszolgáltatónak ezért átfogó megközelítést kell kialakítania a meglévő és potenciális összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése és kezelése céljából, amelynek ki kell terjednie az összeférhetetlenségek jegyzékének összeállítására és az összeférhetetlenségek kezelését célzó megfelelő politikák és eljárások végrehajtására, továbbá – a bizalmas információk az adatszolgáltató különböző tevékenységi területei közötti áramlásának korlátozása céljából – szükség esetén el kell választania egymástól az érintett üzleti funkciókat és személyi állományt.

(4)

Az adatszolgáltató vezető testülete minden tagjának kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie, mivel e személyek kulcsszerepet játszanak annak biztosításában, hogy az adatszolgáltató megfeleljen szabályozási kötelezettségeinek, valamint hozzájárulnak az adatszolgáltató üzleti stratégiájának kialakításához. Lényeges ezért, hogy az adatszolgáltató igazolja, hogy a vezető testületi tagok kinevezésére és teljesítményének értékelésére megbízható eljárások szerint kerül sor, hogy a jelentési útvonalak egyértelműek, és a vezető testület felé rendszeres a jelentéstétel.

(5)

A tevékenységek és különösen a kritikus funkciók kiszervezése az adatszolgáltató engedélyezési feltételeiben bekövetkező lényeges változásnak minősülhet. Annak biztosítása érdekében, hogy a tevékenységek kiszervezése ne veszélyeztesse az adatszolgáltató azon képességét, hogy megfeleljen a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségeinek, vagy ne vezessen összeférhetetlenséghez, az adatszolgáltatónak igazolnia kell, hogy kellő mértékű felügyeletet és ellenőrzést gyakorol e tevékenységek felett.

(6)

Az adatszolgáltatók által használt informatikai rendszereknek megfelelően igazodniuk kell az adatszolgáltatók által végzett tevékenységek különböző típusaihoz (kereskedési jelentések közzététele, ügyleti jelentések benyújtása, összesítettadat-szolgáltatás), és kellő stabilitással kell rendelkezniük e szolgáltatások folyamatos és rendszeres biztosításához. Ennek körében az adatszolgáltató informatikai rendszerének képesnek kell lennie a feldolgozandó adatok mennyiségében jelentkező ingadozások kezelésére. Ezek az ingadozások és különösen az adatáramlás váratlan növekedése csökkenthetik az adatszolgáltatói rendszerek hatékonyságát, és ezáltal ronthatják az adatszolgáltató azon képességét, hogy az előírt időn belül hiánytalan és pontos információkat tegyen közzé vagy jelentsen. Ennek kezelése érdekében az adatszolgáltatónak rendszeresen tesztelnie kell rendszereit, biztosítandó, hogy azok a működési feltételek megváltozását megfelelően kezeljék, és rugalmasan bővíthetők legyenek.

(7)

Az adatszolgáltató által használt tartalékeszközöknek és -rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy rendszerzavar esetén is biztosítsák az adatszolgáltató szolgáltatásainak működését. Az adatszolgáltatónak meg kell állapítania a rendszerzavar esetén a kritikus funkciók helyreállításához szükséges, maximálisan elfogadható időt, amelynek lehetővé kell tennie az információ bejelentésével és közzétételével kapcsolatos határidők teljesítését.

(8)

Az adatszolgáltatás folyamatossága érdekében az adatszolgáltatónak elemeznie kell, mely feladatok és tevékenységek kritikus fontosságúak a szolgáltatás biztosításához, mely lehetséges forgatókönyvek vezethetnek rendszerzavarhoz, és mely lépések akadályozhatják meg és enyhíthetik e helyzeteket.

(9)

Rendszerzavar esetén az adatszolgáltatónak értesítenie kell a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, az egyéb releváns illetékes hatóságokat, ügyfeleit és a nyilvánosságot, mivel a rendszerzavar nyomán esetleg e felek sem képesek teljesíteni például az ügyleti jelentések más illetékes hatóságok számára történő megküldésére vagy a végrehajtott ügyletek részleteinek nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozási kötelezettségeket. Az értesítésben alternatív megoldásokat kell kínálni e feleknek kötelezettségeik teljesítésére.

(10)

Az informatikai rendszerek új verzióinak bevezetése adott esetben veszélyeztetheti az adatszolgáltatási rendszerek hatékony és megbízható működését. Annak érdekében, hogy az adatszolgáltató informatikai rendszerei mindenkor megfeleljenek az adatszolgáltatóra vonatkozó szabályozási kötelezettségeknek, így annak a kötelezettségnek, hogy az adatszolgáltató rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, az adatsérülés kockázatát minimalizáló és a közzététel előtti jogosulatlan hozzáférést megakadályozó stabil biztonsági mechanizmusokkal, az adatszolgáltatónak egyértelműen meghatározott fejlesztési és tesztelési módszereket kell alkalmaznia a rendszerbe ágyazott megfelelőségi és kockázatkezelési kontrolleljárások elvárások szerinti működésének és a rendszer minden körülmények közötti hatékony működésének biztosítására. Amennyiben az adatszolgáltató jelentős mértékben átalakítja rendszerét, erről értesítenie kell a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát és adott esetben más illetékes hatóságokat, hogy azok értékelhessék az átalakítás saját rendszereikre gyakorolt esetleges hatásait és azt, hogy az engedélyezési feltételek a továbbiakban is teljesülnek-e.

(11)

A kereskedési jelentések idő előtti közzététele vagy az ügyleti jelentések jogosulatlan közzététele információkat nyújthat a kereskedési stratégiáról, vagy felfedhet bizalmas információkat, például az adatszolgáltató ügyfeleinek nevét. Ezért az adatszolgáltatónak fizikai biztonsági intézkedésekkel (például zárt létesítményekkel) és elektronikus biztonsági intézkedésekkel (pl. tűzfalak, jelszó) kell szavatolnia, hogy az adatokhoz csak az arra jogosult alkalmazottai férhessenek hozzá.

(12)

Az adatszolgáltató által alkalmazott fizikai és elektronikus biztonsági intézkedések megsértése az ügyféladatok bizalmas jellegét veszélyezteti. Megsértésük esetén ezért az adatszolgáltatónak haladéktalanul értesítenie kell a releváns illetékes hatóságot és a szabálysértés által érintett ügyfeleket. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát azért kell értesíteni, hogy az felügyeleti feladatai keretében megállapíthassa, hogy az adatszolgáltató megfelelően alkalmazza-e az információ biztonságát garantáló, az adatsérülés kockázatát és a jogosulatlan hozzáférést minimalizáló stabil biztonsági mechanizmusokat. Értesíteni kell emellett az adatszolgáltatóval adatkapcsolatban álló más illetékes hatóságokat is, mivel a szabálysértés őket is érintheti, különösen akkor, amikor az az információknak az adatszolgáltató és az illetékes hatóság közötti továbbítására használt eszközökkel kapcsolatos.

(13)

A jelentési kötelezettség alanyát képező befektetési vállalkozás („jelentéstevő vállalkozás”) harmadik felet („adatközlő vállalkozás”) is használhat arra, hogy az a befektetési vállalkozás nevében ügyleti jelentéseket továbbítson egy ARM számára. Az adatközlő vállalkozás szerepköréből kifolyólag hozzáfér az általa benyújtott bizalmas információkhoz. Ezeken az információkon kívül a jelentéstevő vállalkozásra és annak ügyleteire vonatkozó, az ARM-nél tárolt más adatokhoz azonban nem férhet hozzá. Utóbbiak olyan adatok lehetnek, amelyeket a jelentéstevő vállalkozás maga küldött az ARM-nek, vagy amelyet egy másik adatközlő vállalkozáson keresztül küldött el az ARM-nek. Ezekhez az adatokhoz az adatközlő vállalkozás nem férhet hozzá, mivel azok például a jelentéstevő vállalkozás ügyfeleinek kilétére vonatkozó bizalmas információkat tartalmazhatnak.

(14)

Az adatszolgáltatónak nyomon kell követnie, hogy az általa közzétett vagy benyújtott adatok pontosak és hiánytalanok-e, és mechanizmusokat kell működtetnie az ügyfél vagy az adatszolgáltató által okozott hibák vagy hiányosságok kiszűrésére. ARM esetében ez magában foglalhatja egy befektetési vállalkozás által az ARM-hez benyújtott vagy az ARM által a befektetési vállalkozás nevében generált adatokból vett minta és az illetékes hatóság által közölt megfelelő adatok összehasonlítását. Az összehasonlítás gyakoriságának és alkalmazási körének arányosnak kell lennie az ARM által kezelt adatok mennyiségével, valamint az ügyféladatokból általa készített ügyleti jelentések és az ügyfelek által készített, az ARM által továbbított ügyleti jelentések egymás közötti arányával. A hibáktól és hiányosságoktól mentes, késedelem nélküli adatszolgáltatás érdekében az ARM-nek folyamatosan nyomon kell követnie rendszerei működését.

(15)

Amennyiben az ARM maga okoz hibát vagy hiányosságot, haladéktalanul javítania kell az adott információt, és a hibáról vagy hiányosságról értesítenie kell a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát és minden olyan illetékes hatóságot, amelynek jelentéseket nyújt be, mivel ezeknek az illetékes hatóságoknak érdekük fűződhet ahhoz, hogy a hozzájuk benyújtott adatok jó minőségűek legyenek. Az ARM-nek ügyfelét is értesítenie kell a hibáról vagy hiányosságról, továbbá meg kell küldenie az ügyfélnek az aktualizált információkat, hogy az összhangba hozhassa belső nyilvántartását az ARM által az ügyfél nevében az illetékes hatóságnak benyújtott információkkal.

(16)

Amennyiben rendkívüli okból a jelentéstevő szervezet műszaki probléma miatt nem képes maga törölni és módosítani adatokat, lehetővé kell tenni, hogy az APA és a CTP törölje és módosítsa a neki küldött információkat. Az APA és a CTP egyéb esetben nem visel felelősséget a közzétett jelentésekben foglalt információk javításáért, amennyiben a hiba vagy a hiányosság az információt közlő szervezetnek tudható be. Ennek oka az, hogy az APA és a CTP nem tudhatja biztosan, hogy valóban hibáról vagy hiányosságról van-e szó, mivel nem vett részt a végrehajtott ügyletben.

(17)

Az APA és az ügyletet jelentő befektetési vállalkozás közötti megbízható kommunikáció elősegítése érdekében és különösen egyes konkrét ügyletek törlésével és módosításával összefüggésben az APA által a jelentéstevő befektetési vállalkozásnak küldött visszaigazoló üzenetben fel kell tüntetni az APA által a közzétételkor az ügylethez rendelt ügyletazonosító kódot.

(18)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti beszámolási kötelezettségeinek teljesítése érdekében az ARM-nek biztosítania kell az illetékes hatósággal történő zavartalan kétirányú információcserét, ideértve a jelentések továbbításának és az elutasított jelentések kezelésének képességét. Az ARM-nek ezért képesnek kell lennie annak igazolására, hogy megfelel az illetékes hatóság által az ARM és az illetékes hatóság közötti interfész tekintetében meghatározott műszaki előírásoknak.

(19)

A korábbi információk illetékes hatóság általi visszakeresését elősegítendő az adatszolgáltatónak az általa kezelt ügyleti és kereskedési jelentésekkel kapcsolatos információkat kellően hosszú ideig meg kell őriznie. Az APA-nak és a CTP-nek ki kell alakítania azokat a szervezeti feltételeket, amelyek biztosítják az adatoknak legalább a 600/2014/EU rendeletben meghatározott időtartamon át történő megőrzését, és képesnek kell lennie az e rendelet által szabályozott szolgáltatások nyújtására irányuló kérések teljesítésére.

(20)

Ez a rendelet számos olyan kiegészítő, a piaci hatékonyságot növelő szolgáltatást határoz meg, amelyeket a CTP végezhet. A piac lehetséges fejlődésére tekintettel nem célszerű kimerítő listát adni a CTP által végezhető kiegészítő szolgáltatásokról. A CTP ezért az e rendeletben meghatározott kiegészítő szolgáltatásokon kívül további szolgáltatásokat is nyújthat, feltéve, hogy ezek nem veszélyeztetik függetlenségét vagy az összesítettadat-szolgáltatás minőségét.

(21)

Az APA és a CTP által közzétett információk hatékony terjesztése érdekében, továbbá annak érdekében, hogy a piaci szereplők könnyen hozzáférjenek az információkhoz, és könnyen használhassák azokat, az adatokat géppel olvasható formátumban, az adatok automatikus elérését lehetővé tevő, stabil csatornákon kell közzétenni. Jóllehet a weboldalak nem minden esetben kínálnak stabil, kellő rugalmassággal bővíthető és az adatok egyszerű automatikus elérését lehetővé tevő architektúrát, ezek a technológiai korlátok a jövőben leküzdhetők. Következésképpen nem célszerű előírni meghatározott technológia alkalmazását, meg kell állapítani viszont az alkalmazandó technológia által teljesítendő kritériumokat.

(22)

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében a 600/2014/EU rendelet nem zárja ki, hogy a befektetési vállalkozások egynél több APA-n keresztül tegyék közzé ügyleteiket. Külön eljárásnak kell ugyanakkor biztosítania azt, hogy a különböző APA-k kereskedési információit konszolidáló érdekelt felek – különösen a CTP-k – képesek legyenek azonosítani az ilyen, adott esetben duplikált ügyleteket annak megakadályozása érdekében, hogy egyazon ügyletet a CTP-k többször konszolidáljanak, és ismételten közzétegyenek. Ez ugyanis aláásná az összesítettadat-szolgáltatás minőségét és hasznosságát.

(23)

A befektetési vállalkozások által jelentett ügyletek közzétételekor ezért az APA-nak „reprint” mezőt kell használnia, amelyben feltünteti, hogy a jelentés duplikátum-e. A technológiasemleges megközelítés érdekében lehetővé kell tenni, hogy az APA többféle módon azonosíthassa a duplikátumokat.

(24)

Annak érdekében, hogy az összesítettadat-szolgáltatásban minden ügylet csak egyszer szerepeljen, azaz a közölt információk megbízhatóságának növelése céljából, a CTP nem teheti közzé az olyan ügyletekkel kapcsolatos információkat, amelyet valamely APA duplikátumként jelölt meg.

(25)

Az APA által közzétett ügyleti információknak tartalmazniuk kell az ügylet végrehajtásának időpontját és az ügylet jelentésének időpontját azonosító, megfelelő időbélyegzőt. Az időmegjelölés pontosságának tükröznie kell annak a kereskedési rendszernek a jellegét, amelyben az ügyletet végrehajtották. Az elektronikus rendszerben végrehajtott ügyletekre vonatkozó információk közzétételekor nagyobb pontosságot kell megkövetelni, mint a nem elektronikus rendszerekben végrehajtott ügyletek esetében.

(26)

A CTP tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó információkat tehet közzé. Tekintettel a két összesítettadat-szolgáltatás működtetésének eltérő követelményeire és különösen a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök körébe tartozó pénzügyi eszközök jelentősen szélesebb skálájára, valamint a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás tekintetében a 2014/65/EU irányelvben meghatározott rendelkezések későbbi alkalmazására, ez a rendelet a CTP által összesítendő információk vonatkozásában csak a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében összesítendő információk körét határozza meg.

(27)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggnek egymással, mivel az adatszolgáltatók engedélyezésével, szervezeti követelményeivel és az ügyletek általuk történő közzétételével foglalkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája, és annak elősegítésére, hogy az érdekelt felek és különösen a rendelkezések betartására kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket, célszerű ezeket a szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(28)

Ez a rendelet az APA-kra és az összesítettadat-szolgáltatókra (CTP) vonatkozó adat-közzétételi követelményeket állapítja meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k következetes gyakorlatokat alkalmazzanak a kereskedési információk közzététele során, valamint az adatok CTP-k általi összesítésének elősegítése céljából ezt a rendeletet a kereskedési információk közzétételére alkalmazandó részletes követelményeket megállapító két rendelettel, nevezetesen az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) és az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4) együttesen kell alkalmazni.

(29)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni. Mivel a 2014/65/EU irányelv 65. cikkének (2) bekezdése az e rendelet alkalmazása kezdőnapjának évét követő évben szeptember 3-tól alkalmazandó, e rendelet egyes rendelkezéseit ugyancsak e későbbi időponttól kell alkalmazni.

(30)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(31)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉS

(A 2014/65/EU irányelv 61. cikkének (2) bekezdése)

1. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatása

(1)   Az adatszolgáltatási engedélyért folyamodó kérelmező benyújtja az illetékes hatóságnak a 2., 3. és 4. cikkben meghatározott információkat és a II. és III. fejezetben meghatározott szervezeti követelményekre vonatkozó információkat.

(2)   Az adatszolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát az engedélyezéskor és azt követően közölt információk minden lényeges változásáról.

2. cikk

A szervezetre vonatkozó tájékoztatás

(1)   Az adatszolgáltatási engedélyért folyamodó kérelmező engedélykérelmében benyújtja a 2014/65/EU irányelv 61. cikkének (2) bekezdésében említett üzleti tervet. Az üzleti terv tartalmazza a következőket:

a)

a kérelmező szervezeti felépítésére vonatkozó információk, ideértve a szervezeti ábrát és az üzleti tevékenységekhez rendelt emberi, műszaki és jogi erőforrások leírását;

b)

az adatszolgáltató megfelelési politikáira és eljárásaira vonatkozó információk, ideértve a következőket:

i.

az e politikák jóváhagyásáért és fenntartásáért felelős személy(ek) neve;

ii.

a megfelelési politikák és eljárások nyomon követését és végrehajtását biztosító intézkedések;

iii.

az induló engedély feltételeinek esetleges nemteljesítését eredményező szabálytalanság esetén foganatosítandó intézkedések;

iv.

az induló engedély feltételeinek esetleges nemteljesítését eredményező szabálytalanságoknak az illetékes hatóság számára történő bejelentését célzó eljárás leírása;

c)

a kiszervezett funkciók irányítása alatt álló kiszervezett funkciók és erőforrások listája.

(2)   Az adatszolgáltatás mellett más szolgáltatásokat is nyújtó adatszolgáltató ezeket a szolgáltatásokat is ismerteti szervezeti ábrájában.

3. cikk

Vállalatirányítás

(1)   Az adatszolgáltatási engedélyért folyamodó kérelmező engedélykérelmében információkat nyújt belső vállalatirányítási politikájáról, valamint a vezető testületének, felső vezetésének és adott esetben bizottságainak tevékenységét szabályozó eljárásokról.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott információk kiterjednek a következőkre:

a)

a felső vezetők és a vezető testületi tagok kiválasztását, kinevezését, teljesítményének értékelését és elmozdítását szabályozó folyamatok leírása;

b)

a jelentési útvonalak, valamint a felső vezetés és a vezető testület felé teljesítendő jelentéstétel gyakoriságának leírása;

c)

a vezető testület tagjainak dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok és eljárások leírása.

4. cikk

A vezető testület tagjaira vonatkozó tájékoztatás

(1)   Az adatszolgáltatási engedélyért folyamodó kérelmező engedélykérelmében a vezető testület minden egyes tagjára vonatkozóan benyújtja a következő információkat:

a)

név, születési hely és idő, nemzeti személyazonosító szám vagy ennek megfelelője, cím és kapcsolati adatok;

b)

a pozíció, amelyre az adott személyt kinevezték vagy ki fogják nevezni;

c)

a feladatok megfelelő elvégzéséhez elegendő tapasztalatot és tudást igazoló önéletrajz;

d)

hivatalos erkölcsi bizonyítvány vagy amennyiben az adott tagállamban nem létezik ilyen, jó hírnévről szóló nyilatkozat és az illetékes hatóságnak adott felhatalmazás arra, hogy megvizsgálja, a tagot elítélték-e korábban pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtásával vagy csalással, illetve sikkasztással kapcsolatos bűncselekményért;

e)

jó hírnévről szóló nyilatkozat és az illetékes hatóságnak adott felhatalmazás arra, hogy megvizsgálja a következőket:

i.

hoztak-e a tag ellen elmarasztaló ítéletet szabályozó hatóság vagy kormányzati szerv által indított fegyelmi eljárásban, vagy van-e ellene folyamatban ilyen eljárás;

ii.

hoztak-e a tag ellen elmarasztaló ítéletet pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtásával, vagy valamely vállalkozás irányítását érintő szabálytalansággal vagy csalással kapcsolatban indított polgári jogi eljárásban;

iii.

része volt-e a tag olyan vállalkozás vezető testületének, amely ellen szabályozó hatóság elmarasztaló ítéletet hozott, vagy amelyre büntetést szabott ki, vagy amelynek nyilvántartásba vételét vagy engedélyét visszavonta;

iv.

utasították-e el a tag valamely szabályozó hatóság általi nyilvántartásba vételhez vagy engedélyezéshez kötött tevékenység folytatására vonatkozó kérelmét;

v.

része volt-e a tag olyan vállalkozás vezető testületének, amely eközben vagy a tag vezető testületi tagságának megszűnését követő egy éven belül fizetésképtelenné vált vagy felszámolásra került;

vi.

sújtotta-e a tagot valamely szakmai szervezet egyéb büntetéssel, felfüggesztéssel, kizárással vagy esetleges egyéb szankcióval csalással, sikkasztással, illetőleg pénzügyi vagy adatszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos esetek miatt;

vii.

mulasztás vagy jogsértés következtében eltiltották-e a tagot igazgatói vagy bármely vezetői tevékenység gyakorlásától, vagy elbocsátották-e a vállalkozással fennálló munkaviszonyából vagy felmentették-e egyéb tisztségéből;

f)

a személy adatszolgáltatón belüli feladatkörének végrehajtásához szükséges minimális időszak;

g)

nyilatkozat a feladatok végrehajtása során meglévő vagy felmerülő esetleges összeférhetetlenségekről és ezek kezelésének módjáról.

II. FEJEZET

SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (3)–(5) bekezdése, 65. cikkének (4)–(6) bekezdése és 66. cikkének (2)–(4) bekezdése)

5. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az adatszolgáltató hatékony adminisztratív mechanizmusokat működtet és tart fenn annak érdekében, hogy megakadályozza az összeférhetetlenséget a szabályozási kötelezettségeik teljesítése céljából az adatszolgáltató szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelekkel és adatszolgáltatóktól adatokat vásárló más szervezetekkel. E mechanizmusok magukban foglalják a meglévő és potenciális összeférhetetlenségek azonosítását, kezelését és felfedését célzó politikákat és eljárásokat, és tartalmazzák a következőket:

a)

a meglévő és potenciális összeférhetetlenségek jegyzéke, mely tartalmazza az összeférhetetlenségek leírását, azonosítását, megelőzésének, kezelésének és felfedésének módját;

b)

az adatszolgáltatón belüli üzleti tevékenységek és felelősségi körök egymástól való elválasztása, és ezen belül a következők:

i.

összeférhetetlenség kockázata esetében az információcsere megakadályozását vagy ellenőrzését célzó intézkedések;

ii.

azon releváns személyek külön felügyelete, akiknek fő feladatai olyan érdekeket érintenek, amelyek potenciálisan összeütközésben vannak valamely ügyfél érdekével;

c)

az adatszolgáltató és a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások által alkalmazott díjak meghatározását célzó díjpolitika leírása;

d)

a vezető testület és a felső vezetés tagjaira vonatkozó javadalmazási politika leírása;

e)

pénzbeli juttatás, ajándék és kedvezmények az adatszolgáltató alkalmazottai és vezető testületének tagjai általi elfogadására vonatkozó szabályok.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett összeférhetetlenségi jegyzéknek tartalmaznia kell az olyan helyzetekből származó összeférhetetlenségeket, amelyekben az adatszolgáltató:

a)

az ügyfél sérelmére pénzbeli nyereségre tehet szert vagy pénzbeli veszteséget kerülhet el;

b)

olyan érdeke fűződhet az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez, amely különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

c)

ösztönzéssel rendelkezhet arra, hogy saját érdekét vagy egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél érdeke elé helyezze;

d)

az ügyféltől különböző személytől az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással kapcsolatban pénz, termékek vagy szolgáltatások formájában – a szolgáltatásért kapott jutaléktól vagy díjtól eltérő – ösztönzőket kap vagy kaphat.

6. cikk

Kiszervezéssel kapcsolatos szervezeti követelmények

(1)   Amennyiben az adatszolgáltató harmadik felekkel végeztet el egyes tevékenységeket, köztük olyan vállalkozásokkal, amelyekkel szoros kapcsolatban áll, biztosítja, hogy a harmadik fél szolgáltató rendelkezik a tevékenységek megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez szükséges képességgel és kapacitással.

(2)   Az adatszolgáltató meghatározza a kiszervezésre kerülő tevékenységeket és az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokat.

(3)   A tevékenységeket kiszervező adatszolgáltató biztosítja, hogy a kiszervezés ne csökkentse a felső vezetői vagy vezető testületi funkciók végrehajtására vonatkozó képességét vagy hatáskörét.

(4)   Az adatszolgáltató felelős marad a kiszervezett tevékenységekért, és elfogadja a következők biztosításához szükséges szervezeti intézkedéseket:

a)

annak értékelése, hogy a harmadik fél szolgáltató a kiszervezett tevékenységeket hatékonyan, az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozói követelményeknek megfelelően és az azonosított hiányosságok kezelése mellett végzi;

b)

a kiszervezett tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok azonosítása és megfelelő rendszeres nyomon követése;

c)

a kiszervezett tevékenységek megfelelő ellenőrzését biztosító eljárások, ideértve a tevékenységek és azon kockázatok hatékony felügyeletét, amelyeket e tevékenységek az adatszolgáltató számára jelentenek;

d)

a kiszervezett tevékenységek megfelelő üzletmenet-folytonossága.

A d) pont alkalmazásában az adatszolgáltató információt gyűjt a harmadik fél szolgáltató által alkalmazott üzletmenet-folytonossági mechanizmusokról, értékeli azok minőségét, és adott esetben kéri azok tökéletesítését.

(5)   Az adatszolgáltató biztosítja, hogy a harmadik fél szolgáltató a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködjön az adatszolgáltató illetékes hatóságával.

(6)   Amennyiben az adatszolgáltató kritikus funkciókat szervez ki, a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát tájékoztatja a következőkről:

a)

a harmadik fél szolgáltató azonosítása;

b)

a kiszervezéssel és a kiszervezés okozta kockázatokkal kapcsolatos, a (4) bekezdés szerinti szervezeti intézkedések és politikák;

c)

a kiszervezett tevékenységekre vonatkozó belső és külső jelentések.

A (6) bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az a funkció minősül kritikus funkciónak, amely ellátásának hibája vagy hiánya súlyosan veszélyezteti az adatszolgáltató azon képességét, hogy megfeleljen az engedélyéhez kapcsolódó feltételeknek és kötelezettségeknek vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti egyéb kötelezettségeinek.

7. cikk

Üzletmenet-folytonosság és tartalékrendszerek

(1)   Az adatszolgáltató olyan rendszereket és létesítményeket alkalmaz, amelyek megfelelőek és elég megbízhatóak ahhoz, hogy biztosítsák a 2014/65/EU irányelvben említett szolgáltatások folyamatos és rendszeres ellátását.

(2)   Az adatszolgáltató rendszeres időközönként, de legalább évente felülvizsgálatot végez, amelynek során értékeli műszaki infrastruktúráját és az azzal összefüggő politikákat és eljárásokat, ideértve üzletmenet-folytonossági mechanizmusait is. Az adatszolgáltató orvosolja a felülvizsgálat során azonosított hiányosságokat.

(3)   Az adatszolgáltató a rendszerzavarokat kezelő, hatékony üzletmenet-folytonossági mechanizmusokat alkalmaz, ideértve a következőket:

a)

az adatszolgáltató által nyújtott szolgáltatások biztosításához elengedhetetlen folyamatok, ideértve az eszkalációs eljárásokat, a releváns kiszervezett tevékenységeket vagy a külső szolgáltatóktól függő tevékenységeket;

b)

specifikus üzletmenet-folytonossági mechanizmusok a rendszerhibákat, a természeti katasztrófákat, a kommunikációs zavarokat, a kulcsfontosságú alkalmazottak hiányát és a szokásosan használt telephelyek hozzáférhetetlenségét lefedő rövid és középtávú lehetséges forgatókönyvek megfelelően széles skálájára kiterjedően;

c)

a hardverelemek, köztük a hálózati kapcsolatokat és a kommunikációt biztosító hardverelemek megkettőzése, hiba esetén tartalék-infrastruktúrára való átállás biztosítására;

d)

az adatszolgáltatón belül és az ügyfelekkel folytatott kommunikációt biztosító kritikus üzleti adatok biztonsági másolatainak biztosítása és a legfontosabb elérhetőségi adatok naprakészen tartása;

e)

az adatszolgáltatás tartaléklétesítménybe való áttelepítését és onnan történő működtetését célzó eljárások;

f)

a kritikus funkciók helyreállításához maximálisan szükséges lehető legrövidebb időtartam megállapítása, amely APA-k és CTP-k esetében nem lehet hosszabb hat óránál, ARM-ek esetében pedig legfeljebb a következő munkanap hivatali zárásáig tarthat;

g)

az alkalmazottak üzletmenet-folytonossági mechanizmusok alkalmazásával és az egyének, köztük a szolgáltatások működési zavarai esetén azonnal reagáló különleges biztonsági alkalmazottak feladataival kapcsolatos képzése.

(4)   Az adatszolgáltató programot készít az üzletmenet-folytonossági mechanizmusok rendszeres tesztelésére, felülvizsgálatára és szükség esetén módosítására.

(5)   Az adatszolgáltató a szolgáltatás és a kapcsolat működését érintő minden zavarról és a rendes szolgáltatás helyreállításának várható idejéről webhelyén tájékoztatja a nyilvánosságot, és késedelem nélkül értesíti ügyfeleit és a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

(6)   ARM esetében az (5) bekezdésben említett tájékoztatást minden olyan illetékes hatóság számára biztosítani kell, amelynek az ARM ügyleti jelentéseket küld.

8. cikk

Tesztelés és kapacitás

(1)   Az adatszolgáltató egyértelműen meghatározott fejlesztési és tesztelési módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy:

a)

az informatikai rendszerek működése megfelel az adatszolgáltató szabályozói kötelezettségeinek;

b)

az informatikai rendszerekbe beágyazott megfelelőségi és kockázatkezelési kontrollrendszerek a várakozásoknak megfelelően működnek;

c)

az informatikai rendszerek mindenkor hatékonyan működnek.

(2)   Az adatszolgáltató az (1) bekezdésben említett módszereket az informatikai rendszer minden aktualizálása előtt és után is alkalmazza.

(3)   Az adatszolgáltató az intézkedés végrehajtását megelőzően haladéktalanul tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát informatikai rendszerének minden tervezett jelentős átalakításáról.

(4)   ARM esetében a (3) bekezdésben említett tájékoztatást minden olyan illetékes hatóság számára biztosítani kell, amelynek az ARM ügyleti jelentéseket küld.

(5)   Az adatszolgáltató programot készít a fejlesztési és tesztelési módszerek rendszeres felülvizsgálatára és szükség esetén módosítására.

(6)   Az adatszolgáltató rendszeresen, de legalább évente stressztesztet végez. Az adatszolgáltató a stressztesztek negatív forgatókönyveiben számol a kritikus rendszerelemek és kommunikációs csatornák váratlan viselkedésével. A stressztesztek során azonosítja, hogy milyen módon reagál a hardver-, szoftver- és kommunikációs rendszer a potenciális veszélyekre, és megjelöli azokat a rendszereket, amelyek nem képesek kezelni a negatív forgatókönyv bekövetkezése nyomán előálló helyzetet. Az adatszolgáltató intézkedéseket hoz az e rendszerekben azonosított hiányosságok kezelésére.

(7)   Az adatszolgáltató:

a)

elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy üzemzavar és rendszerhiba – köztük adatvesztés és adathiba – nélkül működtesse rendszereit;

b)

elegendő mértékben bővíthető rendszerekkel rendelkezik ahhoz, hogy indokolatlan késedelem nélkül kezelje a feldolgozandó információk mennyiségének és az ügyfélhozzáférés-kérelmek számának megnövekedése okozta nyomást.

9. cikk

Biztonság

(1)   Az adatszolgáltató létrehozza és fenntartja a fizikai és elektronikai biztonság megteremtését szolgáló eljárásokat és mechanizmusokat, melyek célja:

a)

az informatikai rendszerek visszás felhasználásának vagy illetéktelenek általi használatának megakadályozása;

b)

a 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének a) pontjában meghatározott információs rendszerek elleni támadások kockázatának minimalizálása;

c)

a bizalmas információk illetéktelenek számára történő közlésének megakadályozása;

d)

az adatok biztonságának és integritásának megőrzése.

(2)   Amennyiben egy befektetési vállalkozás („jelentéstevő vállalkozás”) harmadik felet („adatközlő vállalkozás”) használ arra, hogy az a befektetési vállalkozás nevében információkat továbbítson egy ARM számára, az ARM rendelkezik azokkal az eljárásokkal és mechanizmusokkal, amelyek biztosítják, hogy az adatközlő vállalkozás ne férhessen hozzá a jelentéstevő vállalkozásra vonatkozó vagy a jelentéstevő vállalkozás által az ARM-hez közvetlenül vagy egy másik adatközlő vállalkozás által eljuttatott semmilyen egyéb információhoz.

(3)   Az adatszolgáltató létrehozza és fenntartja az (1) bekezdésben meghatározott kockázatok haladéktalan azonosításához és kezeléséhez szükséges intézkedéseket és mechanizmusokat.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett fizikai és elektronikai biztonsági intézkedések megsértése esetén az adatszolgáltató haladéktalanul értesíti:

a)

a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, és esetjelentésben részletezi az eset jellegét, az eset kezelése érdekében foganatosított intézkedéseket és a hasonló esetek elkerülése érdekében tett kezdeményezéseket;

b)

a biztonsági rendszer megsértése által érintett ügyfeleit.

(5)   ARM esetében a (4) bekezdés a) pontjában említett tájékoztatást minden olyan illetékes hatóság számára biztosítani kell, amelynek az ARM ügyleti jelentéseket küld.

10. cikk

A hiányos és potenciálisan hibás információk APA és CTP általi kezelése

(1)   Az APA és a CTP megfelelő mechanizmusokat hoz létre és tart fenn a befektetési vállalkozásoktól – és CTP esetében a kereskedési helyszínektől és az APA-któl – kapott kereskedési jelentések pontos közzétételének biztosítására, valamint gondoskodik arról, hogy maga ne generáljon e jelentésekben hibákat és ne hagyjon ki belőlük információkat, illetve amennyiben ez mégis megtörténne, javítja az adott információt.

(2)   Az APA és a CTP folyamatosan, valós időben nyomon követi informatikai rendszereinek működését, biztosítva a kapott kereskedési jelentések sikeres közzétételét.

(3)   Az APA és a CTP az információ hibátlan közzétételének ellenőrzése céljából rendszeresen összehasonlítja az általa kapott és közzétett kereskedési jelentéseket.

(4)   Az APA visszaigazolja ajelentéstevő befektetési vállalkozásnak a kereskedési jelentés beérkezését, és közli vele az APA által a jelentéshez rendelt ügyletazonosító kódot is. Az APA az ügyletazonosító kódra hivatkozik a jelentéstevő vállalkozással egy adott kereskedési jelentés kapcsán folytatott minden további kommunikációjában.

(5)   Az APA megfelelő mechanizmusokat hoz létre és tart fenn a hiányos vagy a valószínűsíthetően hibás információt tartalmazó kereskedési jelentések beérkezéskor történő azonosítására. E mechanizmusok magukban foglalják az automatizált ár- és volumenriasztásokat, figyelembe véve a következőket:

a)

mely ágazatban és szegmensben folyik a pénzügyi eszköz kereskedése;

b)

a likviditás szintje, ideértve a historikus kereskedési szinteket;

c)

megfelelő ár- és volumen-referenciaértékek;

d)

szükség esetén a pénzügyi eszköz sajátosságaihoz igazodó egyéb paraméterek.

(6)   Amennyiben az APA megállapítja, hogy az általa kapott kereskedési jelentés hiányos vagy valószínűsíthetően hibás információt tartalmaz, a jelentést nem teszi közzé, és haladéktalanul értesíti a kereskedési jelentést küldő befektetési vállalkozást.

(7)   Rendkívüli körülmények esetén az APA és a CTP törli és módosítja a kereskedési jelentésben foglalt információkat, amennyiben ezt az információkat küldő szervezet kéri, mivel saját maga technikai okokból nem képes törölni vagy módosítani az információkat.

(8)   Az APA a mérlegelés lehetőségét nem biztosító szabályozást tesz közzé a kereskedési jelentésekben foglalt információk törlésére és módosítására vonatkozóan, amelyben meghatározza azokat a szankciókat, amelyeket az APA a kereskedési jelentéseket küldő befektetési vállalkozással szemben akkor alkalmazhat, ha a hiányos vagy hibás információ a kereskedési jelentés törléséhez vagy módosításához vezetett.

11. cikk

A hiányos vagy potenciálisan hibás információk ARM általi kezelése

(1)   Az ARM megfelelő mechanizmusokat hoz létre és tart fenn a hiányos vagy az ügyfelek által okozott nyilvánvaló hibát tartalmazó ügyleti jelentések azonosítására. Az ARM ellenőrzi, hogy az ügyleti jelentések megfelelnek-e a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében az adatmezők, a formátum és az adatmezők tartalma tekintetében az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági (7) rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott követelményeknek.

(2)   Az ARM megfelelő mechanizmusokat hoz létre és tart fenn az ARM által okozott hibákat vagy hiányosságokat tartalmazó ügyleti jelentések azonosítására, és e hibák vagy hiányosságok javítására, ideértve ezek törlését vagy módosítását is. Az ARM ellenőrzi, hogy az ügyleti jelentések megfelelnek-e az adatmezők, a formátum és az adatmezők tartalma tekintetében az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott követelményeknek.

(3)   Az ARM folyamatosan, valós időben nyomon követi rendszereinek működését, biztosítva a kapott ügyleti jelentéseknek a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerinti, az illetékes hatóság számára történő sikeres továbbítását.

(4)   Az ARM a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának vagy azon illetékes hatóságnak a kérésére, amelynek az ARM ügyleti jelentéseket küld, rendszeresen összehasonlítja az általa az ügyfelektől kapott vagy az általa az ügyfelek nevében ügyletjelentési célból generált információkat és az illetékes hatóság által küldött információk adatmintáit.

(5)   Azon hibák vagy hiányosságok javítására – ideértve az ügyleti jelentések törlését vagy módosítását is –, amelyeket nem az ARM okozott, kizárólag ügyfél kérésére és ügyleti jelentésenként kerülhet sor. Amennyiben az ARM az ügyfél kérésére töröl vagy módosít egy ügyleti jelentést, az aktualizált ügyleti jelentést megküldi az ügyfélnek.

(6)   Amennyiben az ARM az ügyleti jelentés elküldését megelőzően ügyfél által okozott hibát vagy hiányosságot azonosít, az ügyleti jelentést nem küldi el, és haladéktalanul értesíti a befektetési vállalkozást a hiba vagy a hiányosság részleteiről annak érdekében, hogy az ügyfél javított információkat közölhessen.

(7)   Amennyiben az ARM saját maga által okozott hibát vagy hiányosságot azonosít, haladéktalanul javított és hiánytalan jelentést küld be.

(8)   Az ARM haladéktalanul értesíti az ügyfelet a hiba vagy a hiányosság részleteiről, és aktualizált ügyleti jelentést küld az ügyfélnek. Az ARM emellett haladéktalanul értesíti a hibáról vagy hiányosságról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát és azt az illetékes hatóságot, amelynek beküldte az ügyleti jelentést.

(9)   A hibás ügyleti jelentések javítására vagy törlésére és a hiányos ügyleti jelentésekről szóló értesítésre vonatkozó kötelezettség nem terjed ki azokra a hibákra és hiányosságokra, amelyek több mint öt évvel azt megelőzően keletkeztek, hogy az ARM tudomást szerzett róluk.

12. cikk

Az ARM összeköttetései

(1)   Az ARM kialakítja azokat a politikákat, mechanizmusokat és műszaki feltételeket, amelyek célja az ügyleti jelentések benyújtásához az ARM székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága és azon egyéb illetékes hatóságok által előírt műszaki feltételek teljesítése, amelyeknek az ARM ügyleti jelentéseket küld.

(2)   Az ARM kialakítja az ügyfelek által küldött ügyleti jelentések fogadását és az információk ügyfelek felé történő továbbítását szolgáló politikákat, mechanizmusokat és műszaki feltételeket. Az ARM megküldi az ügyfélnek az ügyfél nevében az illetékes hatóságnak az ARM által benyújtott ügyleti jelentés másolatát.

13. cikk

A CTP egyéb szolgáltatásai

(1)   A CTP a következő kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatja:

a)

kereskedés előtti átláthatósági adatok szolgáltatása;

b)

historikus adatok szolgáltatása;

c)

referenciaadatok szolgáltatása;

d)

kutatás;

e)

a pénzügyi eszközökre és kereskedési helyszínekre vonatkozó adatok és statisztikák és a piaccal kapcsolatos egyéb adatok feldolgozása, forgalmazása és értékesítése;

f)

az adat- és információtovábbítással kapcsolatos szoftverek, hardverek és hálózatok tervezése, irányítása, karbantartása és értékesítése.

(2)   A CTP az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül egyéb, a piac hatékonyságát növelő szolgáltatásokat is nyújthat, amennyiben azok nem jelentenek olyan kockázatot az összesítettadat-szolgáltatás minőségére vagy a CTP függetlenségére, amely nem akadályozható meg vagy nem mérsékelhető megfelelően.

III. FEJEZET

KÖZZÉTÉTELI MECHANIZMUSOK

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) és (2) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

14. cikk

Gép általi olvashatóság

(1)   Az APA és a CTP a 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése szerint nyilvánosságra hozandó információkat gép által olvasható módon teszi közzé.

(2)   A CTP a 2014/65/EU irányelv 65. cikkének (2) bekezdése szerint nyilvánosságra hozandó információkat gép által olvasható módon teszi közzé.

(3)   Az információk csak abban az esetben tekintendők gép által olvasható módon közzétettnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az információt számítógép által közvetlenül és automatikusan olvasható, elektronikus formátumban tették közzé;

b)

az információt automatikus hozzáférést lehetővé tevő, megfelelő informatikai rendszerben tárolják, a 8. cikk (7) bekezdésével összhangban;

c)

a rendszer elegendően megbízható ahhoz, hogy biztosítsa a nyújtott szolgáltatások folyamatos és rendszeres ellátását, és a sebesség tekintetében megfelelő hozzáférést tesz lehetővé;

d)

az információ díjmentesen és nyilvánosan hozzáférhető szoftver segítségével elérhető, olvasható, használható és másolható.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában az elektronikus formátumot szabadon hozzáférhető, oltalom alatt nem álló, nyílt szabványnak megfelelően kell meghatározni.

(4)   A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az elektronikus formátum tartalmazza a fájlok vagy üzenetek típusát, azonosításuk szabályait, valamint az általuk tartalmazott mezők nevét és adattípusát.

(5)   Az APA és a CTP:

a)

útmutatót tesz közzé, amelyben ismerteti, hogyan és hol férhetőek könnyen hozzá és használhatók fel az adatok, valamint megnevezi az elektronikus formátumot;

b)

hatálybalépésüket megelőzően legalább három hónappal közzéteszi az a) pontban említett útmutató módosításait, kivéve, ha azokat sürgős és megfelelően indokolt okból gyorsabban hatályba kell léptetnie;

c)

webhelyének kezdőlapján az a) pontban említett útmutatóra mutató linket helyez el.

15. cikk

A részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás alkalmazási köre

(1)   A CTP elektronikus adatfolyama kiterjed a 600/2014/EU rendelet 6. és 20. cikke alkalmazásában nyilvánosságra hozott, az ott említett valamennyi pénzügyi eszközre vonatkozó adatokra.

(2)   Új APA vagy új kereskedési helyszín működésbe lépésekor a CTP a lehető legkorábban, de legkésőbb az APA vagy a kereskedési helyszín működésének kezdetét követő hat hónapon belül beépíti összesített adatainak elektronikus adatfolyamába az adott APA vagy kereskedési helyszín által közzétett adatokat.

16. cikk

A részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó eredeti és duplikált kereskedési jelentések azonosítása

(1)   Amennyiben az APA duplikált kereskedési jelentést tesz közzé, ezt a reprint mezőben a „DUPL” kód feltüntetésével jelzi, lehetővé téve, hogy az adatokat fogadók megkülönböztethessék az eredeti kereskedési jelentéseket és azok duplikátumait.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az APA minden befektetési vállalkozástól megköveteli a következő feltételek egyikének betartását:

a)

annak igazolása, hogy egy adott pénzügyi eszköz tekintetében kizárólag az adott APA-n keresztül jelenti az ügyleteket;

b)

olyan azonosítási mechanizmus alkalmazása, amely az eredeti jelentést eredetiként jelöli meg („ORGN”), míg az adott ügyletre vonatkozó minden további jelentést duplikátumként jelöl meg („DUPL”).

17. cikk

A részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és egyéb hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó eredeti jelentések közzététele

A CTP nem veszi fel összesített adatfolyamába a reprint mezőben „DUPL” kóddal megjelölt kereskedési jelentéseket.

18. cikk

Az APA által nyilvánosságra hozandó részletek

(1)   Az APA közzéteszi a következőket:

a)

a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek esetében az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott ügyleti adatok az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3. táblázatában felsorolt megfelelő jelzések használatával;

b)

a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott ügyletek vonatkozásában végrehajtott ügyletek esetében az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 1. táblázatában meghatározott ügyleti adatok az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 2. táblázatában felsorolt megfelelő jelzések használatával.

(2)   Az APA-nak az ügylet jelentésének időpontjára vonatkozóan az ügylet jelentésének napját és idejét másodperc pontossággal kell közzétenni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve az elektronikus rendszerben végrehajtott ügyletekre vonatkozó információkat közzétevő APA az ügylet jelentésének időpontját ezredmásodperc pontossággal adja meg kereskedési jelentésében.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában „elektronikus rendszer” olyan rendszer, amelyben a megbízások elektronikusan kereskedhetők, vagy ahol a megbízások a rendszeren kívül kereskedhetők, amennyiben azokat az adott rendszerben hirdetik meg.

(5)   Az időbélyegzők nem térhetnek el a (2) bekezdésben említett időbélyegző esetében több mint egy másodperccel, a (3) bekezdésben említett időbélyegző esetében pedig több mint egy ezredmásodperccel a Nemzetközi Mérésügyi Irodának az időméréshez kapcsolódó tevékenységekről szóló legutóbbi éves jelentésében felsorolt időzóna-központok egyike által kibocsátott és fenntartott egyeztetett világidőtől (UTC).

19. cikk

Megkülönböztetésmentesség

Az APA és a CTP biztosítja, hogy a nyilvánosságra hozandó információkat minden információs csatornán azonos időben továbbítsák, ideértve amikor az információkat a valós időhöz a technikailag lehetséges legközelebbi időpontban vagy az első közzétételt követő 15 percet követően hozzák nyilvánosságra.

20. cikk

A CTP által nyilvánosságra hozandó részletek

A CTP közzéteszi a következőket:

a)

a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek esetében esetében az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott ügyleti adatok esetében az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3. táblázatában felsorolt megfelelő jelzések használatával;

b)

a kötvények, strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek és származtatott ügyletek vonatkozásában végrehajtott ügyletek esetében esetében az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 1. táblázatában meghatározott ügyleti adatok esetében az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 2. táblázatában felsorolt megfelelő jelzések használatával.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátumtól kell alkalmazni.

Ettől eltérve a 14. cikk (2) bekezdése és a 20. cikk b) pontja a 2014/65/EU irányelv alkalmazásának első napját követő kilencedik hónap első napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  A Bizottság 2016. július 14-i (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát.).

(4)  A Bizottság 2016. július 14-i (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelve az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 218., 2013.8.14., 8. o.).

(7)  A Bizottság 2016. július 28-i (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/142


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/572 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 2.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az adatokat megvásároló piaci szereplők költségeinek csökkentése érdekében a 600/2014/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatósági adatokat az egyes elkülönülő adatelemek tekintetében „leválasztott” módon kell a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani. Szükség van annak meghatározására, hogy a kereskedési helyszínek milyen szintű bontás szerint bocsássák rendelkezésre az adatokat. Tekintettel arra, hogy a tapasztalatok szerint az egyéb érdekelt felek részéről kereslet mutatkozik az ilyen adatokra, a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak az eszközosztály jellege, a kibocsátási ország, a pénzügyi eszköz kereskedési pénzneme, valamint az adatok forrása – napi rendszeres aukciók vagy folyamatos kereskedés – tekintetében le kell bontaniuk az adatokat.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatott kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok megfeleljenek a piaci szereplők igényeinek, a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a bontási kritériumok bármely kombinációját méltányos üzleti alapon rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(3)

Bizonyos pénzügyi eszközök (például a származtatott termékek) esetében nem mindig lehetséges egyértelműen meghatározni, hogy az adott eszköz pontosan melyik eszközosztályba tartozik, mivel az eszközosztály meghatározása attól függ, hogy a pénzügyi eszköz mely jellemzőjét tekintik meghatározónak. Hasonlóképpen azt sem lehet mindig egyértelműen meghatározni, hogy egy adattípus milyen más kritériumoknak felel meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a valamely kereskedési helyszíntől adatokat vásároló piaci szereplők konzisztens adatkészletet kapjanak, elő kell írni, hogy az ilyen esetekben – azaz amikor a bontási kritériumokat nem lehet egyértelműen alkalmazni – a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak kell meghatározniuk, hogy az adott pénzügyi eszköz vagy adattípus mely kritériumnak felel meg.

(4)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(5)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(6)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az átláthatóságot szolgáló, kereskedés előtti és kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátása

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak a 600/2014/EU rendelet 3., 4. és 6–11. cikkével összhangban közzétett információkat kérésre úgy kell elérhetővé tenniük a nyilvánosság számára, hogy a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatokat a következő kritériumok szerint lebontva bocsátják rendelkezésre:

a)

az eszközosztály jellege:

i.

részvények;

ii.

letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és a 600/2014/EU rendelet 3. cikkében említett más, hasonló pénzügyi eszközök;

iii.

kötvények és strukturált pénzügyi eszközök;

iv.

kibocsátási egységek;

v.

származtatott termékek;

b)

a részvények és az állampapírok kibocsátási országa;

c)

a pénzügyi eszköz kereskedési pénzneme;

d)

napi rendszeres aukciók vagy folyamatos kereskedés.

(2)   Az a) pont v. alpontjában említett származtatott termékeket a következő kritériumok szerint kell lebontani:

a)

származtatott részvényügyletek;

b)

származtatott kamatügyletek;

c)

hitelderivatívák;

d)

származtatott devizaügyletek;

e)

árualapú származtatott termékek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák;

f)

egyéb származtatott termékek.

(3)   Amennyiben az (1) vagy (2) bekezdésben felsorolt bontási kritériumok nem alkalmazhatók egyértelműen, a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtető vagy befektetési vállalkozás határozza meg, hogy az adott pénzügyi eszköz vagy adattípus mely kritériumnak felel meg.

(4)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások kérésre bármely kombinációban alkalmazzák az (1) és (2) bekezdésben említett kritériumokat.

(5)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az adatok (1) és (2) bekezdésnek megfelelő rendelkezésre bocsátásán túlmenően összekapcsolt módon is rendelkezésre bocsáthatnak adatokat.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 600/2014/EU rendelet 55. cikkének második bekezdésében szereplő dátumtól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/145


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/573 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 6.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályai és díjstruktúrái tisztességességének és megkülönböztetésmentességének biztosítását célzó követelményekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 48. cikke (12) bekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)

Részletes szabályozástechnikai standardot kell elfogadni annak egyértelmű meghatározására, hogy a kereskedési helyszínek által a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások tekintetében alkalmazott szabályok és díjstruktúrák mely feltételek alapján tekinthetők tisztességesnek és megkülönböztetésmentesnek.

(2)

A 2014/65/EU irányelv a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szervezett kereskedési rendszerekre is kiterjeszti a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások tekintetében alkalmazott szabályokra és díjstruktúrákra vonatkozó követelmények hatályát. Ezért biztosítani kell, hogy e rendelet hatálya ezekre a kereskedési rendszerekre is kiterjedjen.

(3)

A harmonizált feltételek biztosítása érdekében közös követelményeknek kell vonatkozniuk a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások összes típusára, valamint a saját adatközpontot szervező, illetve harmadik fél tulajdonában lévő vagy harmadik fél által üzemeltetett adatközpontot használó kereskedési helyszínekre egyaránt.

(4)

A kereskedési helyszíneknek módot kell biztosítani arra, hogy maguk határozhassák meg a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos kereskedelempolitikájukat és azt, hogy milyen típusú piaci szereplőnek kívánnak hozzáférést biztosítani e szolgáltatásokhoz, feltéve, ha kereskedelempolitikájuk objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul. A kereskedési helyszíneket nem célszerű arra kötelezni, hogy közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatási kapacitásukat a rendelkezésükre álló terület, valamint energiaellátási, hűtési és hasonló berendezések korlátait túllépve kiterjesszék, és hatáskört kell biztosítani nekik annak eldöntésére, hogy kibővítik-e a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások céljára rendelkezésre álló terüket.

(5)

A közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályai és díjstruktúrái tisztességességének és megkülönböztetésmentességének biztosításához kellő mértékű átláthatóságra van szükség annak érdekében, hogy ne legyen lehetőség a 2014/65/EU irányelvben előírt kötelezettségek megkerülésére. A kereskedési helyszíneknek ezért objektív kritériumok alapján kell meghatározniuk kedvezményeiket, ösztönzőiket és fékeiket.

(6)

Meg kell tiltani az intenzív kereskedés ösztönzése révén szabálytalan kereskedési feltételeket eredményező és a piaci infrastruktúrákban potenciálisan feszültséget okozó díjstruktúrák kialakítását. Ezért lehetőséget kell biztosítani mennyiségi engedmények alkalmazására, amelyek árdifferenciálási rendszerként a teljes kereskedési mennyiségen, a kereskedési ügyletek teljes számán vagy az egy tag által generált halmozott kereskedési díjakon alapulnak, és amelyek keretében csak a küszöbérték elérését követően végrehajtott, azt meghaladó kereskedési ügyleteket hajtják végre csökkentett árakon.

(7)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(8)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(9)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások tisztességes és megkülönböztetésmentes nyújtása

(1)   A közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatást nyújtó kereskedési helyszínek a rendelkezésükre álló terület, valamint energiaellátási, hűtési és hasonló berendezések korlátain belül biztosítják, hogy e szolgáltatásokat a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt tisztességes és megkülönböztetésmentes módon nyújtsák a következők tekintetében:

a)

a tulajdonukban lévő és általuk üzemeltetett adatközpontok;

b)

a tulajdonukban lévő, de egy általuk választott harmadik fél által üzemeltetett adatközpontok;

c)

az olyan harmadik fél tulajdonában lévő és általa üzemeltetett adatközpontok, amellyel a kereskedési helyszín a végrehajtási infrastruktúrájának szervezése és az ahhoz való közeli hozzáférés tekintetében kiszervezési megállapodást kötött;

d)

szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli elhelyezésére irányuló, a kereskedési helyszínnel szerződéses megállapodást kötött harmadik fél tulajdonában lévő és általa üzemeltetett szolgáltatások.

(2)   A kereskedési helyszínek az összes olyan felhasználónak, aki ugyanazon közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokra fizetett elő, azonos feltételek – terület, energiaellátás, hűtés, kábelhossz, adathozzáférés, piachoz való kapcsolódás, technológia, műszaki támogatás és üzenettípusok – mellett biztosítanak hozzáférést hálózatukhoz.

(3)   A kereskedési helyszínek minden ésszerű intézkedést megtesznek azért, hogy a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokhoz az azonos típusú hozzáférés-késleltetéssel rendelkező összes felhasználóval szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében nyomon kövessék az összes kapcsolatot és késleltetési adatot.

(4)   A kereskedési helyszínek a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokat önállóan, kapcsolt szolgáltatások megvásárlásával kapcsolatos feltételek nélkül teszik hozzáférhetővé.

2. cikk

Az átláthatóság biztosítása a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások nyújtása során

A kereskedési helyszínek weboldalukon közzéteszik a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokra vonatkozó következő információkat:

a)

a nyújtott szolgáltatások jegyzéke, valamint a területre, az energiaellátásra, a hűtésre, a kábelhosszra, az adathozzáférésre, a piachoz való kapcsolódásra, a technológiára, a műszaki támogatásra, az üzenettípusokra, a telekommunikációra, valamint a kapcsolódó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információk;

b)

az egyes szolgáltatások tekintetében a 3. cikk (2) bekezdésében előírt díjstruktúra;

c)

a szolgáltatás elérésének feltételei, beleértve az informatikai követelményeket és az üzemeltetési feltételeket;

d)

a különböző elérhető hozzáféréskésleltetés-típusok;

e)

a közös ügyintézési tér felosztására vonatkozó eljárás;

f)

adott esetben a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatást nyújtó harmadik felekre vonatkozó követelmények.

3. cikk

Tisztességes és megkülönböztetésmentes díjszabás

(1)   A kereskedési helyszínek objektív kritériumok alkalmazásával azonos díjat számítanak fel és azonos feltételeket biztosítanak az azonos típusú szolgáltatást igénybe vevő összes felhasználónak. A kereskedési helyszínek csak abban az esetben állapítanak meg eltérő díjstruktúrát egyazon szolgáltatástípus vonatkozásában, ha e díjstruktúrák a következőkhöz kapcsolódó, megkülönböztetésmentes, mérhető és objektív kritériumokon alapulnak:

a)

a teljes kereskedési volumen, a kereskedések teljes száma vagy a halmozott kereskedési díjak összege;

b)

a kereskedési helyszín által nyújtott szolgáltatások vagy szolgáltatáscsomagok;

c)

a felhasználás igényelt hatóköre vagy területe;

d)

a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (2) bekezdése szerinti, illetve a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott árjegyzői minőségben biztosított likviditásnyújtás.

(2)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy díjstruktúrájuk kellőképpen tagozott legyen ahhoz, hogy a felhasználók legalább a következő elemek alapján előre azonosíthassák a fizetendő díjakat:

a)

a díjköteles szolgáltatások, beleértve a díjfizetés alapját képező tevékenységet;

b)

az egyes szolgáltatások díja annak megjelölésével, hogy az adott díj rögzített vagy változó jellegű;

c)

kedvezmények, ösztönzők és fékek.

(3)   A kereskedési helyszínek az egyes szolgáltatásokat önállóan, más szolgáltatásoktól leválasztva teszik hozzáférhetővé.

4. cikk

A díjstruktúrák átláthatósága

A kereskedési helyszínek weboldalukon, egyetlen átfogó és a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumban közzéteszik a 3. cikk szerinti díjaik, díjstruktúráik és egyéb feltételeik, valamint a végrehajtási és járulékos díjak, kedvezmények, ösztönzők és fékek kialakítása során alkalmazott objektív kritériumokat.

5. cikk

Tiltott díjstruktúrák

A kereskedési helyszínek nem kínálnak tagjaiknak, résztvevőiknek vagy ügyfeleiknek olyan díjstruktúrát, amely szerint ha kereskedéseik elérnek egy adott küszöbértéket, egy adott időszakon belül összes kereskedésükre – így a küszöb elérését megelőzően végrehajtott kereskedéseikre is – alacsonyabb díj alkalmazandó.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/148


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/574 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 7.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 50. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az órák összehangolása számos területen közvetlen hatást gyakorol. Mindenekelőtt hozzájárul annak biztosításához, hogy az átláthatóságot szolgáló, kereskedés utáni adatok közvetlenül és megbízható módon beépülhessenek az összesítettadat-szolgáltatásba. Emellett az órák összehangolása kulcsfontosságú a megbízások több kereskedési helyszínen történő egyidejű nyomon követésében és a piaci visszaélések feltárásában is, valamint fokozza az ügyletek és az azok végrehajtásának pillanatában fennálló piaci viszonyok közötti összehasonlítások egyértelműségét.

(2)

A kereskedési helyszínekre minden egyes másodpercben igen nagy számú megbízás érkezhet be, jóval több, mint ahány megbízást ténylegesen végrehajtanak. A megbízások száma – a kereskedési helyszín, a kereskedési helyszín tagjainak, résztvevőinek és ügyfeleinek típusa, valamint a pénzügyi eszközök volatilitása és likviditása függvényében – akár a másodpercenként több ezres nagyságrendet is elérheti. Ezért az egy másodperces időfelbontás nem lenne elégséges a bizonyos típusú kereskedési tevékenységekkel kapcsolatos piacbefolyásolásra irányuló eredményes felügyelet biztosításához. Következésképpen meg kell határozni a jelentendő események dátumának és idejének a kereskedési helyszínek működtetői, tagjai és résztvevői általi rögzítésére vonatkozó minimális időfelbontási követelményeket.

(3)

Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az egyes megbízásokhoz azok teljes életciklusa során kapcsolódó összes eseményt megfelelő időrendben rekonstruálják. A piaci visszaélések több kereskedési helyszínen történő egyidejű és eredményes nyomon követésének lehetővé tétele érdekében az illetékes hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ezeket az eseményeket több kereskedési helyszínre kiterjedően, konszolidált módon rekonstruálhassák. Ezért közös referencia-időpontot és a közös referencia-időponttól való eltérés maximális mértékére vonatkozó szabályokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedési helyszínek működtetői, tagjai és résztvevői kivétel nélkül egyazon időforrás alapján és következetes szabványoknak megfelelően rögzítsék a dátumot és az időt. Gondoskodni kell továbbá a pontos időbélyegzésről is, hogy az illetékes hatóságok el tudják különíteni egymástól azokat a különböző jelentendő eseményeket, amelyek ennek hiányában látszólag azonos időpontban következtek volna be.

(4)

Egyes kereskedési modellek esetében azonban nem lényeges vagy nem megvalósítható a fokozott pontosságú rögzítés. A telefonos brókerrendszerek, az olyan jegyzéskérési rendszerek, amelyek esetében a válaszhoz emberi beavatkozásra van szükség, vagy amelyek nem teszik lehetővé az algoritmikus kereskedést, illetve az előre letárgyalt ügyletek kötésére szolgáló rendszerek esetében eltérő óra-összehangolási szabványokat kell alkalmazni. Az ilyen kereskedési rendszert működtető kereskedési helyszínekre nem jellemző, hogy egyetlen másodpercen belül nagyszámú esemény történne, ezért nem szükséges ezen események időbélyegzésének aprólékosabb felbontása, ugyanis kevésbé valószínű, hogy egy időben több esemény következne be. Ezenfelül az ilyen kereskedési helyszíneken végrehajtott ügyletek jóváhagyása adott esetben manuálisan történhet, amihez több időre lehet szükség. Az ilyen kereskedési helyszíneken továbbá természetszerűleg eltelik bizonyos idő az ügylet végrehajtása és annak a kereskedési rendszerben történő rögzítése között, ezért a szigorúbb óra-összehangolási követelmények alkalmazása nem feltétlenül eredményezné azt, hogy a kereskedési helyszín működtetői, tagjai vagy résztvevői által vezetett nyilvántartás teljesebb körű vagy pontosabb lenne.

(5)

Az illetékes hatóságoknak fel kell térképezniük, hogy a kereskedési helyszínek, illetve azok tagjai vagy résztvevői hogyan biztosítják az egyeztetett világidőre (UTC) való visszavezethetőségüket. Erre azért van szükség, mert a különböző rendszerek igen összetettek, és több alternatív módszer áll rendelkezésre az UTC-vel való összehangolásra. Mivel az órák pontatlanságát számos különböző tényező okozhatja, helyénvaló meghatározni az UTC-től való maximális megengedett eltérés mértékét is.

(6)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(7)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Referenciaidő

A kereskedési helyszínek működtetői, valamint tagjai vagy résztvevői a Nemzetközi Mérésügyi Irodának az időméréshez kapcsolódó tevékenységekről szóló legutóbbi éves jelentésében felsorolt időzóna-központok által kibocsátott és fenntartott egyeztetett világidőhöz (UTC) igazítják a jelentendő események dátumának és idejének rögzítésére használt üzleti óráikat. A kereskedési helyszínek működtetői, valamint tagjai vagy résztvevői valamely műholdas rendszer által szórt UTC szerint is összehangolhatják a jelentendő események dátumának és idejének rögzítésére használt üzleti óráikat, amennyiben az UTC-től való eltérést figyelembe veszik, és az időbélyegzőt annak megfelelően kiigazítják.

2. cikk

A kereskedési helyszínek működtetőitől elvárt pontossági szint

(1)   A kereskedési helyszínek működtetői biztosítják, hogy üzleti óráik az egyes kereskedési rendszereik átjárók közötti késleltetése („gateway to gateway latency”) szerint megfelelnek a melléklet 1. táblázatában meghatározott pontossági szinteknek.

Az átjárók közötti késleltetés azt az időtartamot jelenti, amely attól az időponttól, amikor egy üzenet beérkezik a kereskedési helyszín rendszerének egy külső átjárójába, a megbízásbenyújtási protokollon keresztüli továbbküldésen, a kereskedési helyszín megbízáspárosító rendszere („matching engine”) általi feldolgozásán, majd visszaküldésén keresztül egészen addig tart, amíg az átjáró megküldi a vonatkozó igazolást.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve azon kereskedési helyszínek működtetői, amelyek telefonos brókerrendszert vagy olyan jegyzéskérési rendszert működtetnek, amely esetében a válaszhoz emberi beavatkozásra van szükség, vagy amely nem teszi lehetővé az algoritmikus kereskedést, illetve amely a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint előre letárgyalt ügyleteket formalizál, biztosítják, hogy üzleti óráik legfeljebb egy másodperccel térjenek el az e rendelet 1. cikkében említett UTC-től. A kereskedési helyszín működtetője biztosítja, hogy az időpontokat legalább egy másodperces pontossággal rögzítsék.

(3)   A több típusú kereskedési rendszert alkalmazó kereskedési helyszínek működtetői biztosítják, hogy mindegyik rendszer az (1) és (2) bekezdés szerint az adott rendszerre irányadó pontossági szintnek megfelelően működjön.

3. cikk

A kereskedési helyszínek tagjaitól vagy résztvevőitől elvárt pontossági szint

(1)   A kereskedési helyszínek tagjai vagy résztvevői biztosítják, hogy a jelentendő események idejének rögzítésére használt üzleti óráik megfelelnek a melléklet 2. táblázatában meghatározott pontossági szintnek.

(2)   A több típusú kereskedési tevékenységet végző kereskedési helyszínek tagjai vagy résztvevői biztosítják, hogy a jelentendő események rögzítésére használt rendszerek a melléklet 2. táblázatában meghatározott követelmények szerint az adott kereskedési tevékenységre alkalmazandó pontossági szintnek megfelelően működjenek.

4. cikk

A maximális megengedett eltérés mértékére vonatkozó követelmények teljesítése

A kereskedési helyszínek működtetői, valamint tagjai vagy résztvevői kidolgoznak egy rendszert az UTC-re való visszavezethetőség biztosítására. Az említett szereplőknek a rendszer kialakításának, működésének és technikai előírásainak dokumentálása révén képesnek kell lenniük az UTC-re való visszavezethetőség bizonyítására. Képesnek kell lenniük továbbá annak a konkrét pontnak az azonosítására, amelyen az időbélyegző alkalmazásra kerül, valamint annak bizonyítására, hogy a rendszer azon pontja, amelyen az időbélyegzőt alkalmazzák, folyamatosan következetes marad. Legalább évente egyszer felülvizsgálatot kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy a visszavezethetőségi rendszer megfelel-e ennek a rendeletnek.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU (2014. május 15.) rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).


MELLÉKLET

1. táblázat

A kereskedési helyszínek működtetőitől elvárt pontossági szint

A kereskedési rendszer átjárók közötti késleltetési ideje

Maximális eltérés az UTC-től

Az időbélyegző felbontása

> 1 milliszekundum

1 milliszekundum

1 milliszekundum vagy ennél nagyobb felbontás

≤ 1 milliszekundum

100 mikroszekundum

1 mikroszekundum vagy ennél nagyobb felbontás


2. táblázat

A kereskedési helyszínek tagjaitól vagy résztvevőitől elvárt pontossági szint

Kereskedési tevékenység típusa

Leírás

Maximális eltérés az UTC-től

Az időbélyegző felbontása

Nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika alkalmazásával végzett tevékenység

Nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika

100 mikroszekundum

1 mikroszekundum vagy ennél nagyobb felbontás

Telefonos brókerrendszer alkalmazásával végzett tevékenység

Az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 5. cikkének (5) bekezdésében meghatározott telefonos brókerrendszerek

1 szekundum

1 szekundum vagy ennél nagyobb felbontás

Olyan jegyzéskérési rendszer alkalmazásával végzett tevékenység, amely esetében a válaszhoz emberi beavatkozásra van szükség, vagy amely nem teszi lehetővé az algoritmikus kereskedést

Az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jegyzéskérési rendszerek

1 szekundum

1 szekundum vagy ennél nagyobb felbontás

Előre letárgyalt ügyletek kötésére szolgáló rendszer alkalmazásával végzett tevékenység

A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti előre letárgyalt ügyletek

1 szekundum

1 szekundum vagy ennél nagyobb felbontás

Bármely más kereskedési tevékenység

Az e táblázat által le nem fedett minden egyéb kereskedési tevékenység

1 milliszekundum

1 milliszekundum vagy ennél nagyobb felbontás


(1)  A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát.)


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/152


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/575 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 8.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a végrehajtási helyszínek által az ügyletek végrehajtásának minőségére vonatkozóan közzéteendő adatokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 27. cikke (10) bekezdése első albekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a nyilvánosság és a befektetési vállalkozások hozzájussanak a végrehajtás minőségével kapcsolatos azon releváns adatokhoz, amelyek segítségével meghatározhatják az ügyfélmegbízások végrehajtásának legmegfelelőbb módját, fontos meghatározni a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 23. és 28. cikke szerinti kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök végrehajtásának minőségéhez kapcsolódó adatok kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók általi közzétételének konkrét tartalmát, formátumát és gyakoriságát. Fontos továbbá meghatározni azon adatok konkrét tartalmát, formátumát és gyakoriságát, amelyek a kereskedési kötelezettség hatálya alá nem tartozó egyéb pénzügyi eszközök végrehajtásának minőségéhez kapcsolódnak, és amelyeket a végrehajtási helyszíneknek kell közzétenniük. Ezzel összefüggésben megfelelően figyelembe kell venni a végrehajtási helyszín és a szóban forgó pénzügyi eszköz típusát.

(2)

Ahhoz, hogy teljes körűen értékelni lehessen azon ügyletek végrehajtásának minőségét, amelyekre az Unióban kerül sor, célszerű, hogy a befektetési vállalkozások által az ügyfélmegbízások végrehajtása céljából kiválasztott végrehajtási helyszínek megfeleljenek a végrehajtási helyszínek által e rendeletnek megfelelően teljesítendő adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeknek. E célból az említett végrehajtási helyszíneknek magukban kell foglalniuk a szabályozott piacokat, a multilaterális kereskedési rendszereket, a szervezett kereskedési rendszereket, a rendszeres internalizálókat, az árjegyzőket és más likviditásszolgáltatókat.

(3)

A végrehajtási helyszínek és a pénzügyi eszközök típusai közötti különbségek miatt több tényező függvényében eltérő tartalmú adatszolgáltatást kell előírni. Helyénvaló a kereskedési rendszerek, kereskedési módok és kereskedési platformok szerint differenciálni a bejelentett adatok volumenét és jellegét, hogy a végrehajtás minősége megfelelő kontextusba kerüljön.

(4)

A végrehajtási helyszínek nem megfelelő összehasonlításának elkerülése és az összegyűjtött adatok relevanciájának biztosítása céljából a végrehajtási helyszíneknek a különböző ajánlati könyveket működtető vagy eltérően szabályozott, illetőleg különböző piaciszegmens-azonosítókat használó szegmensek tekintetében külön jelentéseket kell benyújtaniuk.

(5)

Ahhoz, hogy pontos képet lehessen kapni a végrehajtás tényleges minőségéről, a kereskedési helyszíneknek a végrehajtott megbízások között nem kell szerepeltetniük a tőzsdén kívül végrehajtott, a kereskedési helyszínnek bejelentett megbízásokat.

(6)

Amennyiben az árjegyzők és egyéb likviditásszolgáltatók végrehajtási helyszínként szolgáltatnak adatot kereskedési kötelezettség hatálya alá nem tartozó pénzügyi eszközökről, csak akkor kell közzétenniük az ügyfeleik számára végrehajtott megbízásokra vagy jegyzett árakra vonatkozó információkat, ha a megbízásokat tőzsdén kívül jegyezték vagy hajtották végre, vagy a 600/2014/EU rendelet 4. és 9. cikkének megfelelően hajtották végre, kivéve a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízásokat.

(7)

Célszerű, hogy az egyéb likviditásszolgáltatók kategóriája magában foglalja az olyan vállalkozásokat is, amelyek hajlandók saját számlás kereskedésre, és amelyek szokásos üzleti tevékenységük részeként biztosítanak likviditást, függetlenül attól, hogy hivatalos megállapodást kötöttek-e, vagy vállalták, hogy folyamatosan likviditást biztosítanak.

(8)

Annak érdekében, hogy teljes legyen az átláthatóság az ügyletek végrehajtásának az árhoz viszonyított minősége tekintetében, helyénvaló, hogy az árakkal kapcsolatban biztosított információ ne tartalmazza az esetleges jutalékokat vagy felhalmozott kamatot.

(9)

Az ár minőségének megítélésére alkalmas információ meghatározásához mind a napi átlagos árszintekre, mind a pillanatnyi helyzetre vonatkozó információra szükség van. Ez megfelelő kontextust és átfogóbb képet biztosít a résztvevők számára a tényleges végrehajtás minőségének elemzése során. A pénzügyi eszközök árainak összehasonlíthatósága céljából szükség van a bejelentett ügyletek pénznemkódjának meghatározására is.

(10)

A szabályozás következetességének biztosítása érdekében nem helyénvaló előírni a kereskedési helyszínek számára, hogy olyan ügyletekre vonatkozó információkat adjanak meg, amelyek a kereskedés utáni szabályozói átláthatósági követelményeknek megfelelően a közzététel időpontjában még halasztott közzététel tárgyát képezik. Célszerű, hogy a rendszeres internalizálók, az árjegyzők és egyéb likviditásszolgáltatók mentesüljenek a pillanatnyi helyzetet tükröző ügyleti adatok közzététele alól a szokásos piaci nagyságrendet vagy az adott pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó ügyletek esetében annak érdekében, hogy a szóban forgó helyszínek ne legyenek kitéve indokolatlan kockázatnak a kereskedelmi szempontból érzékeny információk felfedése tekintetében, ami korlátozhatja a kitettségek fedezésére és a likviditás biztosítására irányuló képességüket. A 600/2014/EU rendeletnek megfelelően illikvidnek minősülő részvények, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok esetében a szokásos piaci nagyságrendre alkalmazandó küszöbérték az adott pénzügyieszköz-típusra vonatkozóan rendelkezésre álló legkisebb szokásos piaci nagyságrend. A bizonytalanság elkerülése érdekében helyénvaló tisztázni, hogy a nagynak minősülő megbízásra és a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendre való hivatkozás ugyanazt jelenti, mint a kereskedés utáni átláthatósági követelményekben meghatározott jelentés.

(11)

Biztosítani kell a teljes átláthatóságot a megbízások adott helyen történő végrehajtásakor felszámított költségek tekintetében. Pontosan meg kell határozni minden olyan költséget, amely az ügyfélmegbízás végrehajtása során egy konkrét helyszín használatakor felmerül, és amelyet közvetlenül vagy közvetve az ügyfél visel. Ezeknek a költségeknek magukban kell foglalniuk a végrehajtási díjakat, beleértve a megbízások benyújtásának, módosításának vagy törlésének vagy a jegyzések visszavonásának díját, valamint a piaci adatokhoz való hozzáféréshez vagy a terminálok használatához kapcsolódó díjakat. A releváns költségek magukban foglalhatják továbbá az elszámolási vagy teljesítési díjakat és bármely, a megbízás végrehajtásában részt vevő harmadik félnek a végrehajtási helyszín által nyújtott szolgáltatásokkal összefüggésben fizetett díjakat. A költségekre vonatkozó információknak emellett magukban kell foglalniuk a végrehajtási helyszín tagjaira vagy felhasználóira, illetőleg a megbízás ügyfelére való hivatkozással a helyszínnek közvetlenül kiszámlázott vagy a végrehajtási helyszínre kivetett adókat és illetékeket.

(12)

A végrehajtás valószínűsége azt mutatja meg, hogy mennyire valószínű egy adott típusú megbízás végrehajtása; a mutató az adott pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés nagyságrendjére vagy a megbízások és ügyletek egyéb jellemzőire vonatkozó adatokon alapul. A végrehajtás valószínűségére vonatkozó információknak lehetővé kell tenniük olyan mérőszámok kiszámítását, mint a helyszín relatív piaci mérete egy adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközök egy kategóriája esetében. A végrehajtás valószínűségét a meghiúsult ügyletekre vagy a törölt, illetve módosított megbízásokra vonatkozó adatok alapján is értékelni kell.

(13)

A végrehajtás sebessége a különböző típusú végrehajtási helyszínek esetében más jelentéssel bírhat, mivel a sebesség mérése kereskedési rendszerenként és kereskedési platformonként eltér. Folyamatos aukciós ajánlati könyv esetén a végrehajtás sebességét ezredmásodpercben kell kifejezni, míg más kereskedési rendszerek esetében megfelelő nagyobb időegységek alkalmazása. Indokolt továbbá kizárni egy adott résztvevő végrehajtási helyszínhez való kapcsolódásának késleltetését, mivel azt a végrehajtási helyszín nem tudja befolyásolni.

(14)

A különböző méretű megbízások végrehajtási minőségének összehasonlítása céljából a végrehajtási helyszíneknek különböző mérettartományokra bontva kell adatot szolgáltatniuk az ügyletekről. E tartományok küszöbértékeit a pénzügyi eszköz típusának és likviditásának függvényében kell megállapítani, hogy a tartományok a végrehajtásra vonatkozóan olyan méretű mintát biztosítsanak, amely jellemző az adott eszközre.

(15)

Fontos, hogy a végrehajtási helyszínek a szokásos kereskedési idejükben folyamatosan gyűjtsék az adatokat. Az adatokat díjmentesen, egy weboldalon, géppel olvasható elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani, ami lehetővé teszi a nyilvánosság számára az adatok letöltését, keresését, leválogatását és elemzését.

(16)

A végrehajtási helyszínek jelentéseit ki kell egészíteni a 2014/65/EU irányelvben létrehozott összesítettadat-szolgáltató adataival, hogy lehetővé váljon a végrehajtás minőségét érintő megerősített intézkedések kidolgozása.

(17)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvben, valamint a 600/2014/EU rendeletben meghatározott rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(18)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(19)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a végrehajtási helyszínek által az ügyletek végrehajtásának minőségével kapcsolatosan közzéteendő adatok konkrét tartalmát, formátumát és gyakoriságát. Ez a rendelet a kereskedési helyszínekre, a rendszeres internalizálókra, az árjegyzőkre és az egyéb likviditásszolgáltatókra alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „kereskedési rendszer”: az a mód, ahogy a végrehajtási helyszín végrehajtja a megbízásokat folyamatos aukciós ajánlati könyv, folyamatos jegyzésvezérlés, jegyzéskérés, időszakos aukció vagy bármely olyan hibrid rendszer révén, amely kettő vagy több említett kategóriába vagy olyan rendszerbe tartozik, amely esetében az ármeghatározás folyamata eltér az említett rendszertípusokban alkalmazandó ármeghatározástól;

b)   „a pénzügyi eszközre jellemző méret”: kötvény, strukturált pénzügyi termék, kibocsátási egység vagy a kereskedési helyszínen kereskedett származtatott termék azon mérete, amely esetén az eszköznek nincs likvid piaca, és amely eszközökkel végrehajtott ügyletek a 600/2014/EU rendelet 11. cikkének megfelelően halasztott közzététel tárgyát képezik;

c)   „nagynak minősülő megbízás”: olyan megbízás, amely a 600/2014/EU rendelet 7. és 11. cikkének megfelelően nagynak minősül;

d)   „meghiúsult ügylet”: olyan ügylet, amelyet a végrehajtási helyszín érvénytelenít;

e)   „árszorzó”: az alaptermék egyetlen származtatott ügyleten belüli egységeinek száma;

f)   „ármegjelölés”: annak megjelölése, hogy az ügylet árát monetáris értékkel, százalékos arányként vagy hozammal fejezik ki;

g)   „mennyiségmegjelölés”: annak megjelölése, hogy az ügylet volumenét az egységek számával, nominális értékkel vagy monetáris értékkel fejezik ki;

h)   „szállítás típusa”: annak megjelölése, hogy a pénzügyi eszköz szállítására fizikailag vagy készpénzben kerül sor, beleértve, hogy ezt a partner döntheti el, vagy harmadik fél határozza meg;

i)   „kereskedési módszer”: tervezett nyitó, záró vagy napi aukció, nem tervezett aukció, kereskedés záráskor, kereskedés kereskedési napon kívül vagy a kereskedés bejelentése;

j)   „kereskedési platform”: a végrehajtási helyszín által működtetett platform típusa: elektronikus, hangalapú vagy kikiáltásos;

k)   „ajánlati könyv mélysége”: a teljes rendelkezésre álló likviditás az összes vételi és eladási ajánlat árának és volumenének szorzatával kifejezve a legjobb vételi és eladási ajánlat középértékétől számított meghatározott számú árnövekményre alkalmazva;

l)   „átlagos tényleges spread”: piaci megbízás és piacképes limitáras megbízás esetén a tényleges végrehajtási ár, valamint az átvétel időpontjában és a legjobb vételi és eladási ajánlat középértéke közötti különbözet kétszeresének átlaga;

m)   „a módosítatlan passzív megbízások legjobb vételi és eladási ajánlat melletti végrehajtásának átlagos sebessége”: a legjobb vételi és eladási ajánlattal párosítható limitáras megbízás végrehajtási helyszínre való beérkezése és végrehajtása között eltelt átlagos időtartam;

n)   „agresszív megbízás”: az ajánlati könyvbe felvett olyan megbízás, amely likviditást igényelt;

o)   „passzív megbízás”: az ajánlati könyvbe felvett olyan megbízás, amely likviditást biztosított;

p)   „IOC megbízás” (Immediate-or-Cancel – „most rész”): olyan megbízás, amely az ajánlati könyvbe való felvételekor végrehajtásra kerül, és amely után nem marad az ajánlati könyvben végre nem hajtott mennyiség;

q)   „FOK megbízás” (Fill-or-Kill – „most mind”): olyan megbízás, amely az ajánlati könyvbe való felvételekor azonnal végrehajtásra kerül, amennyiben teljes mértékben teljesíthető. Ha a megbízás csak részben hajtható végre, akkor automatikusan visszautasításra kerül, és nem hajtják végre.

3. cikk

A végrehajtási helyszínre és a pénzügyi eszközre vonatkozó információk közzététele

(1)   A kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik a harmadik albekezdés szerinti, a végrehajtási helyszín típusára vonatkozó információkat.

A végrehajtási helyszínek minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik a harmadik albekezdés szerinti, a végrehajtási helyszín típusára vonatkozó információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 1. táblázatában előírt formátumban:

i.

a végrehajtási helyszín neve és helyszín-azonosítója;

ii.

az illetékes hatóság működési országa;

iii.

a piaci szegmens neve és azonosítója;

iv.

a kereskedési nap dátuma;

v.

a helyszín szokásos kereskedési idején belüli bármely olyan kiesés jellege, száma és átlagos időtartama, amely az adott dátumú kereskedési napon az adott helyszínen az összes kereskedésre rendelkezésre álló eszköz kereskedését megszakította;

vi.

adott dátumú kereskedési napon a helyszín szokásos kereskedési idején belül tervezett aukciók jellege, száma és átlagos időtartama;

vii.

a meghiúsult ügyletek száma az adott dátumú kereskedési napon;

viii.

a meghiúsult ügyletek értéke az adott dátumú kereskedési napon végrehajtott ügyletek teljes értékének százalékában.

(2)   A kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik a harmadik albekezdés szerinti, a pénzügyi eszköz típusára vonatkozó információkat.

A végrehajtási helyszínek minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, a pénzügyi eszköz típusára vonatkozó információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 2. táblázatában előírt formátumban:

a)

az olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyek a melléklet 2. táblázata szerinti azonosítóval rendelkeznek:

i.

a pénzügyi eszköz neve és azonosítója;

ii.

az eszköz besorolása;

iii.

pénznem;

b)

az olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyek nem rendelkeznek a melléklet 2. táblázata szerinti azonosítóval:

i.

az eszköz neve és leírása, beleértve az alapeszköz pénznemét, az árszorzót, az ármegjelölést, a mennyiségmegjelölést és a szállítás típusát;

ii.

az eszköz besorolása;

iii.

pénznem.

4. cikk

Árak

A kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében minden olyan kereskedési napra vonatkozóan közzéteszik az e cikk harmadik és negyedik bekezdése szerinti, árakra vonatkozó információkat, amelyen az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízásokat hajtottak végre.

A végrehajtási helyszínek minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében minden olyan kereskedési napra vonatkozóan közzéteszik az e cikk harmadik és negyedik bekezdése szerinti, árakra vonatkozó információkat, amelyen az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízásokat hajtottak végre.

A következő információkat kell közzétenni:

a)

napon belüli információk:

i.

kereskedési helyszínek esetében: az adott napon a 9:30:00, 11:30:00, 13:30:00 és 15:30:00 UTC referencia-időpontokat követő első két percben végrehajtott összes ügylet egyszerű átlagára a 9. cikkben meghatározott minden egyes mérettartomány tekintetében;

ii.

rendszeres internalizálók, árjegyzők és egyéb likviditásszolgáltatók esetében: az adott napon a 9:30:00, 11:30:00, 13:30:00 és 15:30:00 UTC referencia-időpontokat követő első két percben a 9. cikkben meghatározott 1. mérettartományon belül végrehajtott összes ügylet egyszerű átlagára;

iii.

az i. és ii. alpontban említett kétperces időszakok során végrehajtott kereskedések összértéke;

iv.

kereskedési helyszínek esetében: ha az i. alpontban említett érintett időszakok első két percében nem hajtanak végre ügyletet, adott esetben az adott napon az i. alpontban meghatározott referencia-időszakok után a 9. cikkben meghatározott egyes mérettartományokban végrehajtott első ügylet ára;

v.

rendszeres internalizálók, árjegyzők és egyéb likviditásszolgáltatók esetében: ha a ii. alpontban említett érintett időszakok első két percében nem hajtanak végre ügyletet, adott esetben az adott napon a ii. alpontban meghatározott referencia-időszakok után a 9. cikkben meghatározott 1. mérettartományon belül végrehajtott első ügylet ára;

vi.

a iv. és az v. alpontban említett egyes ügyletek végrehajtásának időpontja;

vii.

a iv. és az v. alpontban említett egyes végrehajtott ügyletek értékének nagyságrendje;

viii.

azon kereskedési rendszer és mód, amely keretében a iv. és v. alpontban említett ügyleteket végrehajtották;

ix.

azon kereskedési platform, amelyen a iv. és v. alpontban említett ügyleteket végrehajtották;

x.

a iv. és v. alpontban említett minden egyes végrehajtott ügylet végrehajtásának időpontjában érvényes legjobb vételi és eladási ajánlat vagy a megfelelő referenciaár.

A napon belüli információkat a melléklet 3. táblázatában előírt formátumban kell közzétenni;

b)

napi információk:

(i)

az egyszerű ügyleti átlagár és a volumennel súlyozott ügyleti átlagár, ha egynél több ügyletre került sor;

(ii)

a legmagasabb végrehajtási ár, ha kettőnél több ügyletre került sor;

(iii)

a legalacsonyabb végrehajtási ár, ha kettőnél több ügyletre került sor.

A napi információkat a melléklet 4. táblázatában előírt formátumban kell közzétenni.

5. cikk

Költségek

A kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e cikk harmadik bekezdése szerinti, a kereskedési helyszín által a helyszín bármely tagjával vagy felhasználójával szemben alkalmazott költségekre vonatkozó információkat.

A végrehajtási helyszínek minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e cikk harmadik bekezdése szerinti, a végrehajtási helyszínek által a helyszín bármely tagjával vagy felhasználójával szemben alkalmazott költségekre vonatkozó információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 5. táblázatában előírt formátumban:

a)

a végrehajtási helyszín által alkalmazott összes költségelem jellegének és – a kedvezmények, illetve engedmények levonása előtti – szintjének ismertetése, valamint arra vonatkozó információ, hogy e költségek milyen módon és milyen összegben térnek el az érintett felhasználó vagy pénzügyi eszköz függvényében. A költségelemek a következőket tartalmazzák:

i.

végrehajtási díjak;

ii.

a megbízások benyújtásáért, módosításáért vagy törléséért, illetve a jegyzések visszavonásáért felszámított díjak;

iii.

a piaci adatokhoz való hozzáféréssel és a terminálok használatával összefüggő díjak;

iv.

az elszámolási és kiegyenlítési díjak, valamint a megbízás végrehajtásában részt vevő harmadik feleknek fizetett minden egyéb díj;

b)

a végrehajtási helyszín felhasználóinak kínált esetleges kedvezmények, engedmények vagy egyéb kifizetések jellegének és szintjének ismertetése, többek között arra vonatkozó információk, hogy e kedvezmények, engedmények vagy egyéb kifizetések milyen módon és milyen összegben térnek el az érintett felhasználó vagy pénzügyi eszköz függvényében;

c)

a végrehajtási helyszín felhasználóinak kínált esetleges nem pénzügyi előnyök jellegének és összegének ismertetése, többek között arra vonatkozó információk, hogy e nem pénzügyi előnyök milyen módon és milyen értékben térnek el az érintett felhasználó vagy pénzügyi eszköz függvényében;

d)

a végrehajtási helyszín tagjai vagy felhasználói részéről a végrehajtási helyszín által viselt vagy annak kiszámlázott adók és illetékek jellegének és szintjének ismertetése;

e)

a helyszín weboldalára vagy egy olyan más forrásra mutató hivatkozás, ahol további információk érhetők el a költségekkel kapcsolatban;

f)

a b) és c) pontban ismertetett összes kedvezmény, engedmény, nem pénzügyi előny és egyéb kifizetés összértéke a beszámolási időszak során folytatott kereskedés teljes értékének százalékában kifejezve;

g)

az a) pontban meghatározott összes költség összértéke a b) és c) pontban ismertetett kedvezmények, engedmények, nem pénzügyi előnyök és egyéb kifizetések összértékének levonása után, a beszámolási időszak során folytatott kereskedés teljes értékének százalékában kifejezve.

6. cikk

A végrehajtás valószínűsége

A kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében, az egyes kereskedési napokra vonatkozóan közzéteszik az e cikk harmadik bekezdése szerinti, a végrehajtás valószínűségére vonatkozó információkat.

A végrehajtási helyszínek minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében, az egyes kereskedési napokra vonatkozóan közzéteszik az e cikk harmadik bekezdése szerinti, a végrehajtás valószínűségére vonatkozó információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 6. táblázatában előírt formátumban:

a)

a kapott megbízások és jegyzéskérések száma;

b)

a végrehajtott ügyletek száma és értéke, ha egynél több ügyletre került sor;

c)

a kapott, majd törölt vagy visszavont megbízások és jegyzéskérések száma, leszámítva azon passzív megbízásokat, amelyek esetében az utasítások a nap végén való lejáratról vagy törlésről rendelkeztek;

d)

a kapott, majd ugyanazon a napon módosított megbízások és jegyzéskérések száma;

e)

az adott napon végrehajtott ügyletek méretének mediánja, ha egynél több ügyletre került sor;

f)

az adott napon kapott összes megbízás és jegyzéskérés méretének mediánja, ha egynél több megbízás és jegyzéskérés érkezett be;

g)

a kijelölt árjegyzők száma.

7. cikk

A folyamatos aukciós ajánlati könyvet és folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert működtető végrehajtási helyszínek által közzéteendő kiegészítő információk

(1)   A folyamatos aukciós ajánlati könyvet, folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert vagy olyan egyéb típusú kereskedési rendszert működtető kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók, amely esetében az adott információ rendelkezésre áll, minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, az egyes kereskedési napoknak a 4. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott referencia-időpontjaira vonatkozó kiegészítő információkat.

A folyamatos aukciós ajánlati könyvet, folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert vagy olyan egyéb típusú kereskedési rendszert működtető végrehajtási helyszínek, amely esetében az adott információ rendelkezésre áll, minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, az egyes kereskedési napoknak a 4. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott referencia-időpontjaira vonatkozó kiegészítő információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 7. táblázatában előírt formátumban:

i.

a legjobb vételi és eladási ár és a vonatkozó volumenek;

ii.

az ajánlati könyv mélysége (book depth) három áremelkedés tekintetében.

(2)   A folyamatos aukciós ajánlati könyvet, folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert vagy olyan egyéb típusú kereskedési rendszert működtető kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók, amely esetében az adott információ rendelkezésre áll, minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, az egyes kereskedési napokra vonatkozó kiegészítő információkat.

A folyamatos aukciós ajánlati könyvet, folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert vagy olyan egyéb típusú kereskedési rendszert működtető végrehajtási helyszínek, amely esetében az adott információ rendelkezésre áll, minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, az egyes kereskedési napokra vonatkozó kiegészítő információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 8. táblázatában előírt formátumban:

a)

az átlagos tényleges spread;

b)

a legjobb vételi és eladási ajánlat átlagos volumene;

c)

a legjobb vételi és eladási ajánlat átlagos spreadje;

d)

a legjobb vételi és eladási ajánlathoz kapcsolódó törlések száma;

e)

a legjobb vételi és eladási ajánlathoz kapcsolódó módosítások száma;

f)

az ajánlati könyv átlagos mélysége (book depth) három áremelkedés tekintetében;

g)

az egyes agresszív megbízások vagy jegyzéselfogadások végrehajtási helyszín általi fogadása és azok teljes vagy részleges végrehajtása között eltelt idő középértéke és mediánja;

h)

a módosítatlan passzív megbízások legjobb vételi és eladási ajánlat melletti végrehajtásának átlagos sebessége;

i)

törölt FOK (Fill-or-Kill, „most mind”) megbízások száma;

j)

nulla értékben teljesített IOC (Immediate-or-Cancel, „most rész”) megbízások száma;

k)

a kereskedési helyszínen végrehajtott, nagynak minősülő ügyletek száma és értéke a 600/2014/EU rendelet 4. vagy 9. cikke alapján;

l)

a kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek száma és értéke a 600/2014/EU rendelet 4. vagy 9. cikke alapján, leszámítva a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a k) pont hatálya alá nem tartozó megbízásokat;

m)

a kereskedés volatilitással összefüggő aukció- vagy egyéb szüneteltetési mechanizmus miatt a helyszín szokásos kereskedési idejében bekövetkező megszakításainak száma és átlagos időtartama;

n)

a kereskedés a helyszín szokásos kereskedési idejében, a helyszín döntése következtében bekövetkező felfüggesztéseinek jellege, száma és átlagos időtartama, leszámítva a 3. cikk (1) bekezdésének v. alpontja alapján bejelentett felfüggesztéseket.

(3)   A teljes mértékben vagy részben folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert működtető kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti kiegészítő információkat.

A teljes mértékben vagy részben folyamatos jegyzésvezérelt kereskedési rendszert működtető végrehajtási helyszínek minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében közzéteszik az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti kiegészítő információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 8. táblázatában előírt formátumban:

a)

minden kereskedési nap tekintetében a helyszín szokásos kereskedési ideje során bekövetkező, 15 percnél hosszabb olyan időszak, amely során nem tettek sem vételi, sem eladási ajánlatot;

b)

a jegyzések átlagos jelenléte a helyszín adott napra vonatkozó szokásos kereskedési idejének százalékos arányában kifejezve.

8. cikk

A jegyzéskérési rendszert működtető végrehajtási helyszínek által közzéteendő kiegészítő információk

A jegyzéskérési rendszert vagy olyan egyéb típusú kereskedési rendszert működtető kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók, amely esetében az adott információ rendelkezésre áll, minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében minden kereskedési napra vonatkozóan közzéteszik az e cikk harmadik bekezdése szerinti kiegészítő információkat.

A jegyzéskérési rendszert vagy olyan egyéb típusú kereskedési rendszert működtető végrehajtási helyszínek, amely esetében az adott információ rendelkezésre áll, minden olyan piaci szegmens tekintetében, amelyben tevékenykednek, és a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát nem képező minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében minden kereskedési napra vonatkozóan közzéteszik az e cikk harmadik bekezdése szerinti kiegészítő információkat.

A következő információkat kell közzétenni a melléklet 9. táblázatában előírt formátumban:

a)

a jegyzések elfogadása és végrehajtása között eltelt idő hosszának középértéke és mediánja az adott pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes ügylet tekintetében; és

b)

a jegyzéskérés és a kapcsolódó jegyzés biztosítása között eltelt idő hosszának középértéke és mediánja az adott pénzügyi eszközhöz kapcsolódó összes jegyzés tekintetében.

9. cikk

A beszámolási tartományok meghatározása

A végrehajtási helyszínek a következő tartományok tekintetében számolnak be a 4. cikkben meghatározott végrehajtott ügyletekről:

a)

a pénzpiaci eszközök kivételével minden pénzügyi eszköz esetén:

i.

1. tartomány: nagyobb, mint 0 EUR, de nem nagyobb, mint a pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendje vagy jellemző nagyságrendje;

ii.

2. tartomány: nagyobb, mint a pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendje vagy jellemző nagyságrendje, de nem nagyobb, mint a pénzügyi eszköz nagynak minősülő nagyságrendje;

iii.

3. tartomány: nagyobb, mint a pénzügyi eszköz nagynak minősülő nagyságrendje;

b)

nem likvid részvények, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok esetén:

i.

1. tartomány: nagyobb, mint 0 EUR, de nem nagyobb, mint az adott eszköztípus tekintetében rendelkezésre álló legkisebb szokásos piaci nagyságrend;

ii.

2. tartomány: nagyobb, mint az adott eszköztípus tekintetében rendelkezésre álló legkisebb szokásos piaci nagyságrend, de nem nagyobb, mint az adott eszköztípus nagynak minősülő nagyságrendje;

iii.

3. tartomány: nagyobb, mint az adott eszköztípus nagynak minősülő nagyságrendje;

c)

pénzpiaci eszközök esetében:

i.

1. tartomány: több, mint 0 EUR, de legfeljebb 10 millió EUR;

ii.

2. tartomány: több, mint 10 millió EUR, de legfeljebb 50 millió EUR;

iii.

3. tartomány: több, mint 50 millió EUR.

10. cikk

A közzététel formátuma

A végrehajtási helyszínek minden egyes kereskedési nap tekintetében a mellékletben előírt tábláknak megfelelően, a nyilvánosság által letölthető, géppel olvasható elektronikus formátumban teszik közzé az információkat.

11. cikk

Az információk közzétételének gyakorisága

A végrehajtási helyszíneknek negyedévente, az egyes negyedévek végét követő három hónapon belül kell közzétenniük az információkat a következők szerint:

a)

a január 1-től március 31-ig tartó időszak tekintetében: június 30-ig;

b)

az április 1-től június 30-ig tartó időszak tekintetében: szeptember 30-ig;

c)

a július 1-től szeptember 30-ig tartó időszak tekintetében: december 31-ig;

d)

az október 1-től december 31-ig tartó időszak tekintetében: március 31-ig.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


MELLÉKLET

1. táblázat – A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően közzéteendő azonosítási információk – A végrehajtási helyszín típusa

Helyszín

Név

Azonosító (ISO 10383 piacazonosító kód [MIC] vagy jogalany-azonosító kód [LEI])

 

Az illetékes hatóság működési országa

Név

 

 

Piaci szegmens

Név

Azonosító (a piaci szegmens ISO 10383 szerinti MIC-kódja)

 

A kereskedési nap dátuma

ISO 8601

 

 

Kiesések

Jelleg

Szám

Átlagos időtartam

Tervezett aukció

Jelleg

Szám

Átlagos időtartam

Meghiúsult ügyletek

 

Szám

Érték (az adott napon végrehajtott ügyletek teljes értékének %-ában)


2. táblázat – A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzéteendő azonosítási információk – A pénzügyi eszköz típusa

Pénzügyi eszköz

Név

Azonosító (ISO 6166)

A pénzügyi eszköz leírása (beleértve az alapeszköz pénznemét, az árszorzót, az ármegjelölést, a mennyiségmegjelölést és a szállítás típusát), ha nem áll rendelkezésre azonosító

 

 

Az eszköz besorolása

(ISO 10962 CFI-kód)

Pénznem

(ISO 4217)


3. táblázat – A 4. cikk a) pontjának megfelelően közzéteendő árinformációk

 

Mérettartomány

A T időponttól számított első két percben végrehajtott összes kereskedés

A T időpont után végrehajtott első ügylet (amennyiben a T időponttól számított első két percben nem hajtottak végre ügyletet)

Időpont (T)

 

A végrehajtott ügyletek egyszerű átlagára (jutalékok és felhalmozott kamatok nélkül)

Teljes végrehajtási érték

Ár

A végrehajtás időpontja

Az ügylet mérete

Kereskedési rendszer

Kereskedési módszer

Kereskedési platform

A végrehajtás időpontjában érvényes legjobb vételi és eladási ajánlat vagy megfelelő referenciaár

09:30:00

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11:30:00

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13:30:00

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15:30:00

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

 

 

 

 


4. táblázat – A 4. cikk b) pontjának megfelelően közzéteendő árinformációk

Az ügyletek egyszerű átlagára

 

A volumennel súlyozott ügyleti ár

 

A legmagasabb végrehajtási ár

 

A legalacsonyabb végrehajtási ár

 


5. táblázat – Az 5. cikknek megfelelően közzéteendő költséginformációk

Az 5. cikk a)–d) pontjában előírt információk

(Ismertetés)

Olyan weboldalra vagy más forrásra mutató hivatkozás, ahol további információk érhetők el a költségekkel kapcsolatban

 

Az összes kedvezmény, engedmény és egyéb ajánlott kifizetés összértéke (a beszámolási időszak során folytatott kereskedés teljes értékének százalékában)

%

Az összes költség teljes értéke (a beszámolási időszak során folytatott kereskedés teljes értékének százalékában)

%


6. táblázat – A 6. cikknek megfelelően a végrehajtás valószínűségére vonatkozóan közzéteendő információk

A kapott megbízások és jegyzéskérések száma

 

A végrehajtott ügyletek száma

 

A végrehajtott ügyletek teljes értéke

 

A kapott, majd törölt vagy visszavont megbízások és jegyzéskérések száma

 

A kapott, majd módosított megbízások és jegyzéskérések száma

 

Az ügyletek méretének mediánja

 

Az összes megbízás és jegyzéskérés méretének mediánja

 

A kijelölt árjegyzők száma

 


7. táblázat – A 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően a végrehajtás valószínűségére vonatkozóan közzéteendő információk

Időpont

Legjobb vételi ajánlat

Legjobb eladási ajánlat

A vételi ajánlat mérete

Az eladási ajánlat mérete

Az ajánlati könyv mélysége (book depth) három áremelkedés esetén

9:30:00

 

 

 

 

 

11:30:00

 

 

 

 

 

13:30:00

 

 

 

 

 

15:30:00

 

 

 

 

 


8. táblázat – A 7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően közzéteendő információk

Átlagos tényleges spread

 

A legjobb vételi és eladási ajánlat átlagos volumene

 

A legjobb vételi és eladási ajánlat átlagos spreadje

 

A legjobb vételi és eladási ajánlathoz kapcsolódó törlések száma

 

A legjobb vételi és eladási ajánlathoz kapcsolódó módosítások száma

 

Az ajánlati könyv átlagos mélysége (book depth) három árnövekmény esetén

 

Az egyes agresszív megbízások vagy jegyzéselfogadások végrehajtási helyszín általi fogadása és azok teljes vagy részleges végrehajtása között eltelt idő középértéke (ezredmásodperc)

 

Az egyes piaci megbízások végrehajtási helyszín általi fogadása és azok teljes vagy részleges végrehajtása között eltelt idő mediánja (ezredmásodperc)

 

A módosítatlan passzív megbízások legjobb vételi és eladási ajánlat melletti végrehajtásának átlagos sebessége

 

Törölt FOK (Fill-or-Kill – „most mind”) megbízások száma

 

Nulla értékben teljesített IOC (Immediate-or-Cancel – „most rész”) megbízások száma

 

A kereskedési helyszínen végrehajtott, a 600/2014/EU rendelet 4. vagy 9. cikke alapján nagynak minősülő ügyletek száma

 

A kereskedési helyszínen végrehajtott, a 600/2014/EU rendelet 4. vagy 9. cikke alapján nagynak minősülő ügyletek értéke

 

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek száma a MiFIR 4. vagy 9. cikke alapján, leszámítva a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt és nagynak nem minősülő megbízásokat

 

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek értéke a MiFIR 4. vagy 9. cikke alapján, leszámítva a közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt és nagynak nem minősülő megbízásokat

 

A kereskedés megszakításainak száma

 

A kereskedés megszakításainak átlagos időtartama

 

Felfüggesztések száma

 

A felfüggesztések jellege

 

A felfüggesztések átlagos időtartama

 

A folyamatos jegyzési rendszert működtető helyszínek esetében az olyan időszakok száma, amelyek során nem volt jegyzés

 

A folyamatos jegyzési rendszert működtető helyszínek esetében az olyan időszakok átlagos időtartama, amelyek során nem volt jegyzés

 

A jegyzések átlagos jelenléte

 


9. táblázat – A 8. cikknek megfelelően közzéteendő információk

Az elfogadás és végrehajtás között eltelt idő hosszának középértéke

 

Az elfogadás és végrehajtás között eltelt idő hosszának mediánja

 

A jegyzéskérés és a kapcsolódó jegyzés biztosítása között eltelt idő hosszának középértéke

 

A jegyzéskérés és a kapcsolódó jegyzés biztosítása között eltelt idő hosszának mediánja

 


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/166


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/576 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 8.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a végrehajtási helyszínek azonosításához és a végrehajtás minőségéhez kapcsolódó információk befektetési vállalkozások általi éves nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 27. cikke (10) bekezdése első albekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

Alapvetően fontos, hogy a nyilvánosság és a befektetők értékelni tudják egy befektetési vállalkozás végrehajtási gyakorlatának minőségét, és azonosítani tudják a kereskedési volumen szerinti első öt végrehajtási helyszínt, ahol a befektetési vállalkozás az előző évben ügyfélmegbízásokat hajtott végre. Az érdemi összehasonlítás és az első öt helyszínt meghatározó döntés elemzése érdekében a befektetési vállalkozásoknak az egyes pénzügyieszköz-osztályok tekintetében külön-külön kell nyilvánosságra hozniuk az információkat. Ahhoz, hogy a befektetők és a nyilvánosság képesek legyenek a végrehajtási helyszínekre beérkező ügyfélmegbízások folyamának (order flow) teljes körű értékelésére, minden egyes pénzügyieszköz-osztály esetében egyértelműen meg kell tudniuk állapítani, hogy maga a befektetési vállalkozás egyike volt-e az első öt végrehajtási helyszínnek.

(2)

Az ügyfélmegbízások végrehajtásához a befektetési vállalkozások által használt végrehajtási helyszíneken, köztük harmadik országbeli végrehajtási helyszíneken elért végrehajtási minőség mértékének teljes körű értékelése céljából indokolt, hogy a befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozzák a kereskedési helyszínek, árjegyzők vagy egyéb likviditásnyújtók, illetve az előzők bármelyike által ellátott funkciókhoz hasonló funkciót ellátó, harmadik országbeli szervezetek tekintetében az e rendeletben előírt információkat.

(3)

A pontos és összehasonlítható információk biztosítása érdekében pénzügyieszköz-osztályokat kell meghatározni a nyilvánosságra hozatal céljából releváns jellemzőik alapján. A pénzügyi eszközök osztályainak elég szűknek kell lenniük ahhoz, hogy felfedjék a megbízás-végrehajtási magatartás osztályok közötti eltéréseit, ugyanakkor elég tágnak kell lenniük annak biztosításához, hogy a befektetési vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettsége arányos legyen. A részvényjellegű pénzügyi eszközök osztályának szélessége miatt indokolt ezt az osztályt a likviditás alapján alosztályokra bontani. Mivel a likviditás a végrehajtási magatartást befolyásoló alapvető tényező, és mivel a végrehajtási helyszínek gyakran versenyeznek a leggyakrabban kereskedett értékpapírok folyamáért, indokolt a részvényjellegű eszközöket a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott árlépésköz-rendszer szerinti likviditásuk alapján osztályozni.

(4)

Amikor a befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozzák azon első öt végrehajtási helyszínt, amelyeken ügyfélmegbízásokat hajtanak végre, indokolt, hogy információt tegyenek közzé az egyes végrehajtás helyszíneken végrehajtott megbízások volumenéről és számáról, hogy a befektetők véleményt alkothassanak a vállalkozástól a végrehajtási helyszínhez érkező ügyfélmegbízások folyamáról. Amennyiben a befektetési vállalkozás a pénzügyi eszközök egy vagy több osztálya esetében csak nagyon kis számú megbízást hajt végre, az első öt végrehajtási helyszínre vonatkozó információ nem lenne érdemleges, sem reprezentatív a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályok tekintetében. Ezért helyénvaló előírni a befektetési vállalkozások számára, hogy egyértelműen jelöljék meg azokat a pénzügyieszköz-osztályokat, amelyek esetében nagyon kis számú megbízást hajtanak végre.

(5)

Annak megelőzése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás által végzett tevékenység volumenéről potenciálisan bizalmas piaci információk kerüljenek nyilvánosságra, a végrehajtás volumenét és a végrehajtott megbízások számát abszolút érték helyett a befektetési vállalkozás egy adott pénzügyieszköz-osztályt érintő teljes végrehajtási volumenének és végrehajtott megbízásai teljes számának százalékában kell kifejezni.

(6)

Indokolt előírni a befektetési vállalkozások számára a megbízás-végrehajtási magatartásuk szempontjából releváns információk nyilvánosságra hozatalát. Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások ne legyenek elszámoltathatók olyan megbízás-végrehajtási döntésekért, amelyekért nem felelősek, indokolt, hogy a befektetési vállalkozások az első öt végrehajtási helyszín mindegyike tekintetében közzétegyék az olyan megbízások százalékos arányát, amelyeknél az ügyfelek döntöttek a végrehajtási helyszín megválasztásáról.

(7)

Több olyan tényező is létezik, amely potenciálisan befolyásolhatja a befektetési vállalkozások megbízás-végrehajtási magatartását, így például a befektetési vállalkozások és végrehajtási helyszínek közötti szoros kapcsolatok. E tényezők potenciális lényegessége miatt indokolt előírni, hogy az összes végrehajtási helyszínen elért végrehajtási minőség értékelésekor elemezzék az ilyen tényezőket.

(8)

A különböző megbízástípusok fontos tényezőt jelenthetnek annak magyarázatához, hogy a befektetési vállalkozások hogyan és miért egy adott végrehajtási helyszínen hajtanak végre megbízásokat. Hatással lehetnek arra is, hogy a befektetési vállalkozás hogyan határozza meg végrehajtási stratégiáit, beleértve az intelligens megbízás-továbbító rendszereknek a szóban forgó megbízások sajátos céljainak elérésére irányuló programozását. Ezért indokolt, hogy a jelentésben egyértelműen meg legyenek különböztetve a megbízástípusok különböző kategóriái.

(9)

Az információ megfelelő elemzéséhez a felhasználóknak meg kell tudniuk különböztetni a szakmai ügyfelek megbízásaihoz használt végrehajtási helyszíneket a lakossági ügyfelek megbízásaihoz használt végrehajtási helyszínektől, mivel a befektetési vállalkozások a lakossági ügyfelek, illetve a szakmai ügyfelek esetében jelentősen eltérő módon érik el a lehető legjobb eredményt, ugyanis a befektetési vállalkozásoknak a lakossági ügyfelektől eredő megbízások végrehajtásakor elsősorban az ár- és a költségtényezőt kell értékelniük. Ezért indokolt, hogy az első öt végrehajtási helyszínre vonatkozó információkat a lakossági ügyfelek és a szakmai ügyfelek tekintetében is külön meg kelljen adni, lehetővé téve az ilyen helyszínekre irányuló megbízásfolyam minőségi értékelését.

(10)

A legjobb végrehajtásra vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, a befektetési vállalkozások legjobb végrehajtás kritériumainak szakmai ügyfelek részére történő alkalmazása során általában nem ugyanazokat a végrehajtási helyszíneket használják értékpapír-finanszírozási ügyletekhez (a továbbiakban: SFT-k) és egyéb ügyletekhez. Ennek oka az, hogy az SFT-ket finanszírozási forrásként használják azzal a kötelezettségvállalással, hogy a hitelfelvevő egyenértékű értékpapírt térít vissza egy jövőbeli időpontban valamint az SFT-k feltételeit a partnerek általában kétoldalúan határozzák meg a végrehajtás előtt. Ezért a végrehajtási helyszínek SFT-khez történő kiválasztása korlátozottabb, mint egyéb ügyletek esetében, feltéve, ha az az adott, felek által előre meghatározott feltételektől és az érintett pénzügyi eszközök azon végrehajtási helyszíneire vonatkozó egyedi igénytől függ. Ezért indokolt, hogy a befektetési vállalkozások külön jelentésben foglalják össze és hozzák nyilvánosságra a kereskedési volumen szerinti azon első öt végrehajtási helyszínt, ahol SFT-ket hajtottak végre, lehetővé téve az ilyen helyszínekre irányuló megbízásfolyam minőségi értékelését. Emellett az SFT-k specifikus jellege miatt, és mivel nagy méretük valószínűleg torzítaná az ügyféltranzakciók reprezentatívabb csoportját (vagyis azokat, amelyek nem foglalnak magukban SFT-ket), szükséges azokat kizárni az azon első öt végrehajtási helyszínre vonatkozó táblázatokból, amelyeken a befektetési vállalkozások egyéb ügyfélmegbízásokat hajtanak végre.

(11)

Indokolt, hogy a befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozzák a vállalkozás által használt összes helyszínen elért végrehajtási minőség értékelését. Ez az információ tiszta képet ad a végrehajtási stratégiákról és az említett helyszíneken elért végrehajtási minőség értékeléséhez használt eszközökről. Emellett ez az információ lehetővé teszi a befektetők számára a befektetési vállalkozások által az említett végrehajtási helyszínek kapcsán végzett nyomon követés hatékonyságának az értékelését.

(12)

Amikor a befektetési vállalkozás konkrétan a költségekhez viszonyítva elemzi az összes végrehajtási helyszínen elért végrehajtási minőséget, indokolt, hogy elvégezze az ezen helyszínekkel a nyújtott vagy kapott kifizetésekre, és a kapott engedményekre, kedvezményekre vagy nem pénzbeli juttatásokra vonatkozóan fennálló megállapodások elemzését is. Ennek az elemzésnek lehetővé kell tennie a nyilvánosság számára annak mérlegelését is, hogy az ilyen megállapodások hogyan hatnak a befektetők költségeire és hogyan felelnek meg a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (2) bekezdésének.

(13)

Szintén indokolt meghatározni az ilyen nyilvánosságra hozatalok hatókörét és alapvető jellemzőit, beleértve, hogy a befektetési vállalkozások hogyan használják fel az (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) szerinti, a végrehajtási helyszínek által elérhetővé tett, a végrehajtás minőségére vonatkozó adatokat.

(14)

A végrehajtási helyszínekre és a végrehajtás minőségére vonatkozó információkat évente nyilvánosságra kell hozni, és az információknak az előző naptári éven belüli releváns változások bemutatása érdekében minden egyes pénzügyieszköz-osztály tekintetében ki kell terjedniük a megbízás-végrehajtási magatartásra is.

(15)

Nem szabad megakadályozni, hogy a befektetési vállalkozások egy részletesebb, további adatszolgáltatási szintet vezessenek be, feltéve, hogy ebben az esetben a további jelentés kiegészíti, és nem felváltja az e rendelet szerint előírtakat.

(16)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(17)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(18)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a kereskedési helyszíneken, rendszeres internalizálóknál, árjegyzőknél vagy egyéb likviditásnyújtóknál, illetve az előzők bármelyike által ellátott funkcióhoz hasonlót ellátó, harmadik országbeli szervezeteknél végrehajtott ügyfélmegbízások tekintetében a befektetési vállalkozások által éves alapon nyilvánosságra hozandó információk tartalmára és formátumára vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „passzív megbízás”: az ajánlati könyvbe bevezetett, likviditást nyújtó megbízás;

b)   „agresszív megbízás”: az ajánlati könyvbe bevezetett, likviditást elvonó megbízás;

c)   „irányított megbízás”: olyan megbízás, amely esetében az ügyfél konkrét végrehajtási helyszínt határozott meg a megbízás végrehajtása előtt.

3. cikk

Az első öt végrehajtási helyszínre és a végrehajtás elért minőségére vonatkozó információk

(1)   A befektetési vállalkozásoknak az I. mellékletben említett pénzügyieszköz-osztályonként minden végrehajtott ügyfélmegbízás tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk a kereskedési volumen szerinti első öt végrehajtási helyszínt. A lakossági ügyfelekre vonatkozó információkat a II. melléklet 1. táblázatában meghatározott formátumban, a szakmai ügyfelekre vonatkozó információkat a II. melléklet 2. táblázatában meghatározott formátumban kell nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozatal nem terjed ki az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, és a következő információkat foglalja magában:

a)

pénzügyieszköz-osztály;

b)

helyszín neve és azonosítója;

c)

az adott végrehajtási helyszínen végrehajtott ügyfélmegbízások volumene, a teljes végrehajtott volumen százalékaként kifejezve;

d)

az adott végrehajtási helyszínen végrehajtott ügyfélmegbízások száma, az összes végrehajtott megbízás százalékaként kifejezve;

e)

a d) pontban említett végrehajtott megbízások közül a passzív megbízások és az agresszív megbízások százalékos aránya;

f)

a d) pontban említett megbízások közül az irányított megbízások százalékos aránya;

g)

annak bejelentése, hogy az előző évben az adott pénzügyieszköz-osztályban kereskedési naponként átlagosan egynél kevesebb kereskedést hajtott-e végre.

(2)   A befektetési vállalkozásoknak az I. mellékletben említett pénzügyieszköz-osztályonként minden, értékpapír-finanszírozási ügyletre vonatkozó, végrehajtott ügyfélmegbízás tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk a kereskedési volumen szerinti első öt végrehajtási helyszínt, a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott formátumban. A nyilvánosságra hozatal a következő információkat foglalja magában:

a)

az adott végrehajtási helyszínen végrehajtott ügyfélmegbízások volumene, a teljes végrehajtott volumen százalékaként kifejezve;

b)

az adott végrehajtási helyszínen végrehajtott ügyfélmegbízások száma, az összes végrehajtott megbízás százalékaként kifejezve;

c)

annak megerősítése, hogy a befektetési vállalkozás az előző évben az adott pénzügyieszköz-osztályban kereskedési naponként átlagosan egynél kevesebb kereskedést hajtott-e végre.

(3)   A befektetési vállalkozásoknak minden egyes pénzügyieszköz-osztály tekintetében nyilvánosságra kell hozniuk az azokon a végrehajtási helyszíneken elért végrehajtási minőség részletes nyomon követéséből levont következtetéseik és elemzéseik összefoglalását, amelyeken az előző évben az összes ügyfélmegbízást végrehajtották. Az információnak magában kell foglalnia a következőket:

a)

a végrehajtás minőségének értékelése során a vállalkozás által az olyan végrehajtási tényezőknek tulajdonított relatív fontosság magyarázata, mint például az ár, a költségek, a gyorsaság, a végrehajtás valószínűsége vagy bármely más megfontolás, akár minőségi tényező;

b)

a megbízások végrehajtásához használt minden végrehajtási helyszín tekintetében a szoros kapcsolatok, összeférhetetlenségek és közös tulajdonlás ismertetése;

c)

a végrehajtási helyszínekkel a nyújtott vagy kapott kifizetésekre, a kapott engedményekre, kedvezményekre vagy nem pénzbeli juttatásokra vonatkozóan kötött specifikus megállapodások ismertetése;

d)

azon tényezők magyarázata, amelyek a vállalkozás végrehajtási politikájában felsorolt végrehajtási helyszínek listájának módosításához vezettek, ha volt ilyen módosítás;

e)

annak magyarázata, hogy a megbízás-végrehajtás hogyan változik az ügyfél-kategóriák szerint, amennyiben a vállalkozás eltérően kezeli az ügyfél-kategóriákat, és amennyiben ez hatással lehet a megbízás-végrehajtási szabályaikra;

f)

annak ismertetése, hogy más kritériumok elsőbbséget kaptak-e a közvetlen ár- és költségmegfontolásokkal szemben a lakossági ügyfélmegbízások végrehajtásakor, és ezek az egyéb kritériumok a teljes ellenértéket figyelembe véve miként voltak elengedhetetlenek az ügyfél számára a lehető legjobb eredmény eléréséhez;

g)

annak ismertetése, hogy a befektetési vállalkozás hogyan használta fel a végrehajtás minőségével kapcsolatos adatokat és eszközöket, beleértve az (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló rendelet alapján közzétett adatokat;

h)

amennyiben alkalmazandó, annak ismertetése, hogy a befektetési vállalkozás hogyan használta fel a 2014/65/EU irányelv 65. cikke alapján létrehozott valamely összesítettadat-szolgáltatótól származó adatokat.

4. cikk

Formátum

A befektetési vállalkozásoknak a 3. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (2) bekezdése szerint előírt információkat weboldalukon, a II. mellékletben meghatározott táblák kitöltésével, a nyilvánosság által letölthető, géppel olvasható elektronikus formátumban kell nyilvánosságra hozniuk, a 3. cikk (3) bekezdése szerint előírt információkat pedig a nyilvánosság által letölthető elektronikus formátumban kell nyilvánosságra hozniuk a weboldalukon.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a végrehajtási helyszínek által az ügyletek végrehajtásának minőségére vonatkozóan közzéteendő adatokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 152. oldalát).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


I. MELLÉKLET

A pénzügyi eszközök osztályai

a)

Részvényjellegű eszközök – Részvények és letéti igazolások

i.

5. és 6. árlépésköz szerinti likviditási sáv (napi 2 000 kereskedéstől)

ii.

3. és 4. árlépésköz szerinti likviditási sáv (napi 80–1 999 kereskedés között)

iii.

1. és 2. árlépésköz szerinti likviditási sáv (napi 0–79 kereskedés között)

b)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

i.

Kötvények

ii.

Pénzpiaci eszközök

c)

Származtatott kamatügyletek

i.

Kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett határidős tőzsdei ügyletek és opciós ügyletek

ii.

Swapügyletek, tőzsdén kívüli határidős ügyletek és egyéb származtatott kamatügyletek

d)

Hitelderivatívák

i.

Kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett határidős tőzsdei ügyletek és opciós ügyletek

ii.

Egyéb hitelderivatívák

e)

Származtatott devizaügyletek

i.

Kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett határidős tőzsdei ügyletek és opciós ügyletek

ii.

Swapügyletek, tőzsdén kívüli határidős ügyletek és egyéb származtatott devizaügyletek

f)

Strukturált pénzügyi eszközök

g)

Származtatott részvényügyletek

i.

Kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett opciós ügyletek és határidős tőzsdei ügyletek

ii.

Swapügyletek és egyéb származtatott részvényügyletek

h)

Értékpapírosított derivatívák

i.

Opciós utalványok és certifikát-derivatívák

ii.

Egyéb értékpapírosított derivatívák

i)

Árualapú származtatott ügyletek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák

i.

Kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett opciós ügyletek és határidős tőzsdei ügyletek

ii.

Egyéb árualapú származtatott ügyletek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák

j)

Különbözeti ügyletek

k)

Tőzsdén forgalmazott termékek (tőzsdén kereskedett alapok, tőzsdén kereskedett kötvények és tőzsdén kereskedett áruk)

l)

Kibocsátási egységek

m)

Egyéb eszközök


II. MELLÉKLET

1. táblázat

Eszközosztály

 

Annak bejelentése, hogy az előző évben kereskedési naponként átlagosan < 1 kereskedés volt-e

I/N

A kereskedési volumen szerint rangsorolt első öt végrehajtási helyszín (csökkenő sorrendben)

A kereskedett volumennek a teljes volumenhez viszonyított százalékos aránya az adott osztályban

A végrehajtott megbízásoknak az összes megbízáshoz viszonyított százalékos aránya az adott osztályban

Passzív megbízások százalékos aránya

Agresszív megbízások százalékos aránya

Irányított megbízások százalékos aránya

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 


2. táblázat

Eszközosztály

 

Annak bejelentése, hogy az előző évben kereskedési naponként átlagosan < 1 kereskedés volt-e

I/N

A kereskedési volumen szerint rangsorolt első öt végrehajtási helyszín (csökkenő sorrendben)

A kereskedett volumennek a teljes volumenhez viszonyított százalékos aránya az adott osztályban

A végrehajtott megbízásoknak az összes megbízáshoz viszonyított százalékos aránya az adott osztályban

Passzív megbízások százalékos aránya

Agresszív megbízások százalékos aránya

Irányított megbízások százalékos aránya

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

 

 

 


3. táblázat

Eszközosztály

 

Annak bejelentése, hogy az előző évben kereskedési naponként átlagosan < 1 kereskedés volt-e

I/N

A volumen szerint rangsorolt első öt helyszín (csökkenő sorrendben)

A végrehajtott volumennek a teljes volumenhez viszonyított százalékos aránya az adott osztályban

A végrehajtott megbízásoknak az összes megbízáshoz viszonyított százalékos aránya az adott osztályban

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 

Név és helyszínazonosító (MIC vagy LEI)

 

 


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/174


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/577 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 13.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a volumenkorlátozási mechanizmusra, továbbá az átláthatósági és egyéb számítások céljából történő információszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (9) bekezdésére és 22. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU rendelet értelmében az illetékes hatóságoknak és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) jelentős számú számítást kell végeznie annak érdekében, hogy kalibrálja a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatóságra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát, a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettséget, továbbá meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás mikor minősül rendszeres internalizálónak.

(2)

A szükséges számítások elvégzése érdekében az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak is képesnek kell lennie arra, hogy megbízható és magas színvonalú adatokat kapjanak a 600/2014/EU rendelet hatályába tartozó minden egyes eszközosztály tekintetében. Szükséges ezért javítani az illetékes hatóságok és az ESMA számára a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) és a 600/2014/EU rendeletnek megfelelően rendelkezésre álló adatok hozzáférhetőségét és egyúttal színvonalát, hogy a pénzügyi eszközök besorolása – és egyben a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatóságra vonatkozó küszöbértékek számítása, illetve szükség esetén e küszöbértékek újrakalibrálása – tájékozottabb alapon történhessen, a szabályok egy bizonyos ideig tartó alkalmazása után.

(3)

Meg kell állapítani azon rendelkezéseket, amelyek általánosan meghatározzák a kereskedési helyszínek, jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) és összesítettadat-szolgáltatók (CTP-k) által az átláthatósági és egyéb számítások céljából rendelkezésre bocsátandó adatok közös tartalmi és formai elemeit. Ezeket a rendelkezéseket az (EU) 2017/587 (3), az (EU) 2017/583 (4), az (EU) 2017/567 (5), az (EU) 2017/565 (6) és az (EU) 2016/2020 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (7) összefüggésben kell olvasni, amelyek a vonatkozó számítások elvégzéséhez szükséges módszertant és adatokat ismertetik, továbbá meghatározzák az átláthatósági számítások elvégzéséhez szükséges adatok tartalmát és körét. Következésképpen az ilyen számítások elvégzésekor a kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k által benyújtott adatok tartalmának, formátumának és színvonalának összhangban kell lennie a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet vonatkozó végrehajtási aktusaiban előírt alkalmazandó módszertannal.

(4)

A potenciális eseti adatkérések és a volumenkorlátozási mechanizmus céljából elvégzendő számítások kivételével a kereskedési helyszíneknek, APA-knak és CTP-knek napi rendszerességgel kell adatot szolgáltatniuk. A lefedett pénzügyi eszközök széles körére és a feldolgozandó adatok nagy mennyiségére tekintettel a napi adatszolgáltatás révén az illetékes hatóságok precízebben tudják feldolgozni a kezelhető méretű állományokat, továbbá hatékonyabban és időben tudják elvégezni az adatszolgáltatással, az adatszínvonal-ellenőrzéssel és az adatfeldolgozással kapcsolatos feladatokat. Az adatok napi szintű gyűjtése emellett egyszerűsíti a kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k adatszolgáltatási kötelezettségeit is, mivel megszabadítja azokat a kereskedési napok számításának terhétől azokban az esetekben, amikor a mennyiségi likviditási kritériumot kell alkalmazni, illetve az adott pénzügyi eszköz különböző lejárati csoportok szerinti adatainak összesítésével járó terhektől azokban az esetekben, amikor a lejáratig hátralévő időt kell figyelembe venni. E számítás központosítása biztosítja a kritériumok pénzügyi eszközök és kereskedési helyszínek közötti egységes alkalmazását is.

(5)

A kereskedési helyszíneknek olyan átfogó adatokat kell tárolniuk, amelyek az illetékes hatóságok és az ESMA számára lehetővé teszik precíz számítások elvégzését. Az előírt információk általában megtalálhatók a kereskedés utáni adatszolgáltatásban, de a számításokhoz az ilyen adatszolgáltatással rendelkezésre álló információknál több információ szükséges. Ilyen például az olyan megbízások alapján végrehajtott ügyletekre vonatkozó információ, amelyek nagyságrend miatti mentességet élveznek. Ezt az információt nem szabad feltüntetni a kereskedési adatszolgáltatásban, mivel ez hátrányos piaci hatásnak tehetné ki a szóban forgó ügyleteket. Mivel azonban az ilyen információ szükséges lehet ahhoz, hogy az illetékes hatóságok precíz számításokat végezzenek, azt a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek megfelelően tárolniuk kell, illetve szükség esetén kommunikálniuk kell az illetékes hatóságok és az ESMA felé. A kereskedési helyszíneknek biztosítaniuk kell, hogy megfelelően terjesszék az illetékes hatóságok és az ESMA rendelkezésére bocsátandó információkat. A nagy nagyságrendű megbízások alapján végrehajtott ügyleteket megfelelően azonosítani kell a CTP-knek szánt adatszolgáltatásban.

(6)

Az adatokat különböző forrásokból kell begyűjteni, mivel előfordulhat, hogy egyetlen forrás nem rendelkezik az adott eszközosztályra vagy akár a konkrét eszközre vonatkozó összes adattal. Ezért annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA különböző forrásokból juthassanak a konszolidálandó magas színvonalú adatokhoz, a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek, ha az rendelkezésre áll, a tartalom és a formátum tekintetében előre meghatározott specifikáció használatával elő kell segíteniük az adatgyűjtés könnyebb és költséghatékonyabb lebonyolítását.

(7)

Figyelembe véve a szükséges számítások érzékenységét és azt, hogy a helytelen információk közzététele gazdasági következményekkel járhat a kereskedési helyszínek, kibocsátók és más piaci szereplők számára, illetve a volumenkorlátozási mechanizmus révén a mentességek alkalmazásának felfüggesztését okozhatja egy adott helyszínen vagy egy adott pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió egész területén, alapvetően fontos pontosítani az illetékes hatóságok és az ESMA számára szolgáltatandó adatok formátumát annak érdekében, hogy hatékony kommunikációs csatornákat hozzanak létre a kereskedési helyszínek és CTP-k felé, és biztosítsák az előírt adatok kellő időben történő és helyes közzétételét.

(8)

A 600/2014/EU rendelet szerint az ESMA-nak a volumenkorlátozási mechanizmus hatályába tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában közzé kell tennie az előző 12 havi kereskedés összvolumenét és azt, hogy az előre letárgyalt kereskedéssel és a referenciaárral kapcsolatos mentességek alkalmazása mellett folyó kereskedés az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában mekkora százalékos arányt tesz ki az előző 12 hónapban. Az egynél több pénznemben kereskedett pénzügyi eszközök esetében a különböző pénznemben végrehajtott volumeneket azok összesítése és az előírt számítások elvégzése érdekében át kell számítani egy közös pénznemre. Következésképpen rendelkezni kell a kereskedési volumenek adott esetben szükséges konverziójához használt módszertanról és árfolyamokról.

(9)

A volumenkorlátozási mechanizmus keretében a kereskedési helyszínek számára elő kell írni, hogy adatot szolgáltassanak a referenciaárral kapcsolatos és – likvid eszközök vonatkozásában – az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség keretében végrehajtott kereskedés volumeneiről. Mivel a mentességek nem ügyletekre, hanem megbízásokra vonatkoznak, fontos pontosítani, hogy a jelentendő volumeneknek magukban kell foglalniuk az ügyletek kereskedés utáni közzététele céljából az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően „RFPT” vagy „NLIQ” kóddal jelölt ügyleteket. Ha egy ügyletet két, nagyságrend miatti mentességet élvező megbízás alapján hajtották végre, akkor az ügylet nem számítható bele a referenciaárral kapcsolatos és az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség keretében számított volumenekbe.

(10)

A volumenkorlátozási mechanizmus keretében a kereskedési helyszíneknek és a CTP-knek biztosítaniuk kell, hogy az ügylet végrehajtásának kereskedési helyszíne kellő részletességgel azonosítva legyen ahhoz, hogy az ESMA el tudja végezni a 600/2014/EU rendeletben említett számításokat. Különösen az alkalmazott kereskedésihelyszín-azonosítónak kell az adott kereskedési helyszín tekintetében egyedinek lennie, vagyis nem lehet közös az ugyanazon piacműködtető által működtetett más kereskedési helyszínével. A kereskedésihelyszín-azonosítóknak lehetővé kell tenniük, hogy az ESMA egyértelmű módon meg tudja különböztetni mindazon kereskedési helyszíneket, amelyek tekintetében a piacműködtető a 2014/65/EU irányelv szerinti külön engedélyt kapott.

(11)

A volumenkorlátozási mechanizmus keretében szükséges előírni, hogy a kereskedési helyszínek az első adatszolgáltatást az előző naptári évre vonatkozóan a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet hatálybalépése napján nyújtsák be a referenciaárral kapcsolatos és – a likvid pénzügyi eszközök esetében – az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség szerinti kereskedési volumenek tekintetében. E követelmény arányos alkalmazása érdekében a kereskedési helyszíneknek az adatszolgáltatást e célból a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) és az 1287/2006/EK bizottsági rendelet (9) szerinti hatályos egyenértékű mentességek keretében végrehajtott kereskedés kiigazított volumenei alapján kell elvégezniük.

(12)

Az illetékes hatóságok és az ESMA pontos adatokkal való ellátása érdekében a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek biztosítaniuk kell, hogy adatszolgáltatásaikban az ügyleteket csak egyszer vegyék számításba.

(13)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az adatkérések tartalmát, gyakoriságát és formátumát, az ezen adatok feldolgozásához használandó módszert és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott átláthatósági célokat szolgáló egyéb közzétételi előírásokat határozzák meg. Ezen egyidejűleg hatályba lépő rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az érdekeltek – különösen az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek – átfogó rálátással rendelkezzenek, célszerű e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(14)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(15)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(16)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet az illetékes hatóságok által küldendő adatkérések, illetve a kereskedési helyszínek, a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) és az összesítettadat-szolgáltatók (CTP-k) által e kérésekre küldendő válaszok részleteit határozza meg a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatóságra és a kereskedési kötelezettségre vonatkozó szabályok számítása és kiigazítása és különösen a következő tényezők meghatározása céljából:

a)

hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök és a részvényjellegű és a nem részvényjellegű pénzügyi eszközök likvid piaccal rendelkeznek-e;

b)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű és a nem részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedés előtti átláthatósággal kapcsolatos mentességek küszöbértékei;

c)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű és a nem részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztások küszöbértékei;

d)

hogy a pénzügyi eszközök adott osztályának likviditása mikor esik a meghatározott küszöbérték alá;

e)

hogy a befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősül-e;

f)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökkel és részvényjellegű eszközökkel kereskedő rendszeres internalizálókra alkalmazandó szokásos piaci nagyságrend, illetve a nem részvényjellegű eszközökkel kereskedő rendszeres internalizálókra alkalmazandó eszközspecifikus nagyságrend;

g)

a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök és a részvényjellegű eszközök kapcsán a kereskedés összvolumene az előző 12 hónapban, továbbá az előre letárgyalt kereskedéssel és a referenciaárral kapcsolatos mentességek keretében végrehajtott kereskedésnek az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában számított százalékos aránya az előző 12 hónapban;

h)

hogy a származtatott termékek kellően likvidek-e a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség végrehajtása céljából.

2. cikk

Az adatkérések és a szolgáltatandó információk tartalma

(1)   Az előre meghatározott dátumokon vagy előre meghatározott gyakorisággal felmerülő számítások elvégzése céljából a kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k az összes olyan adatot illetékes hatóságaik rendelkezésére bocsátják, amely a következő rendeletekben előírt számítások elvégzéséhez szükséges:

a)

az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet;

b)

az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelet;

c)

az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet;

d)

az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet.

(2)   Az illetékes hatóságok az 1. cikk a)–f) és h) pontjában említett küszöbértékek és paraméterek nyomon követése és kiigazítása céljából szükség esetén további információkat kérhetnek a kereskedési helyszínektől, APA-któl és CTP-ktől.

(3)   Az illetékes hatóságok az összes olyan adatot kérhetik, amelyet az ESMA-nak az (EU) 2016/2020 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően figyelembe kell vennie, ideértve a következőkre vonatkozó adatokat:

a)

a kötések átlagos gyakorisága;

b)

a kötések átlagos nagyságrendje és eloszlása;

c)

a piaci szereplők száma és típusa;

d)

az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagysága.

3. cikk

Az adatkérések gyakorisága és a kereskedési helyszínek, az APA-k és a CTP-k válaszadási ideje

(1)   A kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k minden nap megküldik a 2. cikk (1) bekezdésében említett adatokat.

(2)   A kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k a 2. cikk (2) bekezdése szerinti eseti kérésre válaszul szolgáltatott adatokat a kérés kézhezvételétől számított négy héten belül küldik meg, kivéve, ha a kérésben meghatározott kivételes körülmények rövidebb határidőt tesznek szükségessé.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve a kereskedési helyszínek és a CTP-k a volumenkorlátozási mechanizmus céljára szolgáló adatokat a 6. cikk (6)–(9) bekezdésének megfelelően küldik meg.

4. cikk

Az adatkérések formátuma

A kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k a 2. cikkben említett adatokat általános XML formátumban küldik meg, adott esetben a szolgáltatott adatok hatékony és automatizált feldolgozása és más forrásokból származó hasonló adatokkal való konszolidációja érdekében meghatározott, tartalomra és formátumra vonatkozó egyéb specifikációnak is megfelelve.

5. cikk

A tárolandó adatok típusa és a kereskedési helyszínekre, APA-kra és CTP-kre érvényes adattárolási minimum-időtartam

(1)   A kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k a 2. cikkben meghatározott küszöbértékek és paraméterek kiszámításához, nyomon követéséhez vagy kiigazításához szükséges adatokat attól függetlenül tárolják, hogy ezeket az információkat közzétették-e vagy sem.

(2)   A kereskedési helyszínek, APA-k és CTP-k az (1) bekezdésben említett adatokat legalább három évig tárolják.

6. cikk

A kereskedési helyszínek és a CTP-k volumenkorlátozási mechanizmussal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségei

(1)   A kereskedési helyszínek a 600/2014/EU rendelet 3. cikke szerinti átláthatósági követelmények hatályába tartozó minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében benyújtják a következő adatokat az illetékes hatóságnak:

a)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az adott kereskedési helyszínen végrehajtott kereskedés összvolumene;

b)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az adott kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti mentességek keretében végrehajtott kereskedés összvolumene, külön-külön adatot szolgáltatva az egyes mentességek összvolumenéről.

(2)   A CTP-k a 600/2014/EU rendelet 3. cikke szerinti átláthatósági követelmények hatályába tartozó minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében és az illetékes hatóság kérésére benyújtják a következő adatokat az illetékes hatóságnak:

a)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió összes kereskedési helyszínén végrehajtott kereskedés összvolumene, külön-külön adatot szolgáltatva az egyes kereskedési helyszínek összvolumenéről;

b)

a pénzügyi eszköz vonatkozásában az Unió összes kereskedési helyszínén a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti mentességek keretében végrehajtott kereskedés összvolumene, külön-külön adatot szolgáltatva az egyes mentességek és az egyes kereskedési helyszínek összvolumenéről.

(3)   A kereskedési helyszínek és a CTP-k az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a mellékletben bemutatott formátumnak megfelelően szolgáltatják az illetékes hatóságok részére. Biztosítják különösen, hogy az általuk megadott kereskedésihelyszín-azonosítók kellően részletesek ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA az egyes kereskedési helyszínek tekintetében azonosítani tudják a referenciaárral kapcsolatos és – likvid pénzügyi eszközök vonatkozásában – az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentesség keretében végrehajtott kereskedés volumenét, és hogy lehetővé tegye a 600/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett arány kiszámítását.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett volumenek kiszámítása céljából:

a)

az egyedi ügylet volumenét a pénzügyi eszköz árának és a kereskedett egységek számának szorzataként kell meghatározni;

b)

az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kereskedési összvolument az adott pénzügyi eszközre vonatkozó összes egyedi és egyszer számba vett ügylet volumenének aggregátumaként kell meghatározni;

c)

az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kereskedési volumeneket az olyan adott pénzügyi eszközre vonatkozó összes egyedi és egyszer számba vett ügylet volumenének aggregátumaként kell meghatározni, amelyről az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének 4. táblázata szerinti „referenciaár” vagy „likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügyletei” minősítéssel szolgáltatnak adatot.

(5)   A kereskedési helyszínek és a CTP-k csak az azonos pénznemben végrehajtott ügyleteket aggregálják, és külön-külön szolgáltatnak adatot az ügylethez használt egyes pénznemekben aggregált volumenekről.

(6)   A kereskedési helyszínek az (1)–(5) bekezdésben említett adatokat minden naptári hónap első és tizenhatodik napján, közép-európai idő szerint 13.00 óráig nyújtják be az illetékes hatóságnak. Ha a naptári hónap első vagy tizenhatodik napja a kereskedési helyszínen nem munkanap, akkor a kereskedési helyszín az adatokat a következő munkanapon, közép-európai idő szerint 13.00 óráig nyújtja be az illetékes hatóságnak.

(7)   A kereskedési helyszínek az (1)–(5) bekezdésnek megfelelően meghatározott kereskedési összvolumeneket a következő időszakok tekintetében nyújtják be az illetékes hatóságoknak:

a)

a naptári hónap tizenhatodik napján nyújtandó adatszolgáltatás esetében a végrehajtási időszak az ugyanazon naptári hónap első napja és tizenötödik napja közötti időszak;

b)

a naptári hónap első napján nyújtandó adatszolgáltatás esetében a végrehajtási időszak az előző naptári hónap tizenhatodik napja és utolsó napja közötti időszak.

(8)   A (6) és a (7) bekezdéstől eltérve a kereskedési helyszínek a pénzügyi eszközönkénti első adatszolgáltatásokat a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet hatálybalépése napján, közép-európai idő szerint 13.00 óráig nyújtják be, az (1) bekezdésben említett kereskedési volumeneket az előző naptári év tekintetében megadva. A kereskedési helyszínek e célból minden naptári hónap tekintetében külön-külön adatszolgáltatást nyújtanak be a következőkről:

a)

a naptári hónap első napja és tizenötödik napja közötti időszak kereskedési volumene;

b)

a naptári hónap tizenhatodik napja és utolsó napja közötti időszak kereskedési volumene.

(9)   A kereskedési helyszínek és a CTP-k az illetékes hatóságok azon kereskedési volumenekre irányuló eseti kéréseit, amelyek a referenciaárral vagy az előre letárgyalt kereskedéssel kapcsolatos mentességek alkalmazásának nyomon követése érdekében elvégzendő számításhoz szükségesek, a kérést követő első munkanap végéig válaszolják meg.

7. cikk

Az illetékes hatóságoknak a volumenkorlátozási mechanizmussal és a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettséggel kapcsolatos, ESMA-val szembeni adatszolgáltatási kötelezettségei

(1)   Az illetékes hatóságok a kereskedési helyszíntől vagy CTP-től a 6. cikknek megfelelően kapott adatokat a kézhezvételt követő első munkanapon, közép-európai idő szerint 13.00 óráig az ESMA rendelkezésére bocsátják.

(2)   Az illetékes hatóságok a kereskedési helyszíntől, APA-tól vagy CTP-től annak meghatározása céljából kapott adatokat, hogy a származtatott termékek az 1. cikk h) pontjának megfelelően kellően likvidek-e, indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a vonatkozó adatok kézhezvételét követő három munkanapon belül az ESMA rendelkezésére bocsátják.

8. cikk

Az ESMA volumenkorlátozási mechanizmussal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségei

(1)   Az ESMA a 600/2014/EU rendelet 5. cikke (4), (5) és (6) bekezdésnek megfelelően az egyes pénzügyi eszközök vonatkozásában legkésőbb az e rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási időszak végét követő ötödik munkanapon, közép-európai idő szerint 22.00 óráig közzéteszi az előző 12 havi kereskedés összvolumenét és az előző 12 hónapban az előre letárgyalt kereskedéssel és a referenciaárral kapcsolatos mentességek alkalmazása mellett folyó kereskedésnek az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában számított százalékos arányát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közzétételre ingyenesen, az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) 14. cikkében és az (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott gép által olvasható és ember által olvasható formátumban kerül sor.

(3)   Ha a pénzügyi eszközzel az Unió területén egynél több pénznemben kereskednek, az ESMA az Európai Központi Bank által az előző 12 hónapban a honlapján közzétett napi euro-devizaárfolyamok alapján számított átlagárfolyamok használatával az összes volument átszámítja euróra. Ezeket az átszámított volumeneket kell használni az (1) bekezdésben említett kereskedési összvolumen, illetve az előre letárgyalt kereskedéssel és a referenciaárral kapcsolatos mentességek alkalmazása mellett folyó kereskedésnek az Unió egész területe és az egyes kereskedési helyszínek vonatkozásában számított százalékos aránya számításához és közzétételéhez.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2018. január 3-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3)  A Bizottság 2016. július 14-i (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát).

(4)  A Bizottság 2016. július 14-i (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi eszközökkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát).

(5)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete az 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet fogalommeghatározások, átláthatóság, származtatott termékek, portfóliótömörítés és a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 90. oldalát).

(6)  A Bizottság 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(7)  A Bizottság 2016. május 26-i (EU) 2016/2020 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott termékek kereskedési kötelezettség hatálya alá vonásának megállapítására vonatkozó kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 313., 2016.11.19., 2. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).


MELLÉKLET

1. táblázat

A 2. táblázatban használt jelölések magyarázata

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, mely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megjelöléséhez.

Tizedesjel:„,” (vessző);

a negatív számok „–” (mínusz) előjellel jelölhetők.

Az értékeket – ahol szükséges – kerekíteni kell, azaz nem csonkolhatók.

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATEFORMAT}

ISO 8601 szerinti dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

ÉÉÉÉ-HH-NN

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód.

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító.


2. táblázat

A volumenkorlátozási mechanizmus céljából történő adatszolgáltatás formátuma

Adatmező neve

Formátum

Adatszolgáltatási időszak

{DATEFORMAT}/{DATEFORMAT}

ahol az első dátum az adatszolgáltatási időszak kezdete, a második dátum pedig az adatszolgáltatási időszak vége.

Adatszolgáltató szervezet azonosítása

Ha az adatszolgáltató szervezet kereskedési helyszín: {MIC}

(szegmensazonosító MIC vagy adott esetben működtetőazonosító MIC)

vagy

{ALPHANUM-50}

ha az adatszolgáltató szervezet CTP:

Kereskedésihelyszín-azonosító

{MIC}

(szegmens MIC, ha rendelkezésre áll, egyébként operatív MIC)

Eszközazonosító

{ISIN}

Az ügyletek pénzneme

{CURRENCYCODE_3}

A kereskedés összvolumene (pénznemenként)

{DECIMAL-18/5}

A MiFIR 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, referenciaárral kapcsolatos mentesség keretében folytatott kereskedés összvolumene (pénznemenként)

{DECIMAL-18/5}

A MiFIR 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti, előre letárgyalt ügyletekkel kapcsolatos mentesség keretében folytatott kereskedés összvolumene (pénznemenként)

{DECIMAL-18/5}


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/183


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/578 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 13.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az árjegyzési megállapodásokkal és rendszerekkel kapcsolatos követelmények meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (7) bekezdésének a), b) és c) pontjára, valamint 48. cikke (12) bekezdésének a) és f) pontjára,

mivel:

(1)

Az árjegyzési stratégiát alkalmazó algoritmikus kereskedőkre vonatkozó követelményeknek és a kereskedési helyszínek kapcsolódó kötelezettségeinek meghatározása során két fő célt szükséges elérni. Először is az árjegyzési stratégiát alkalmazó befektetési vállalkozásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségek bevezetése révén biztosítani kell a ajánlati könyv szerinti likviditás előre tervezhetőségét. Másodszor ösztönözni kell az érintett vállalkozások piaci jelenlétét, különösen piaci stresszhelyzet esetén.

(2)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mindegyik az árjegyzési stratégia alapján algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozásokra és azokra a kereskedési helyszínekre alkalmazandó, összefüggő követelményrendszereket ír elő, amelyeken ezeket az árjegyzési stratégiákat potenciálisan végrehajtják. Ezen egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek – beleértve a nem uniós befektetőket – átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, célszerű e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(3)

E rendeletnek nemcsak a szabályozott piacokra kell vonatkoznia, hanem a 2014/65/EU irányelv 18. cikkének (5) bekezdése értelmében a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szervezett kereskedési rendszerekre is.

(4)

Az árjegyzési stratégiák egy vagy több pénzügyi eszközhöz és egy vagy több kereskedési helyszínhez kapcsolódhatnak. Egyes esetekben azonban előfordulhat, hogy egy kereskedési helyszín nem képes nyomon követni a több kereskedési helyszínre vagy eszközre kiterjedő stratégiákat. Ilyen esetekben a kereskedési helyszínek számára lehetővé kell tenni, hogy – üzleti tevékenységük jellegének, léptékének és összetettségének megfelelően – képesek legyenek a saját kereskedési helyszínükön folytatott árjegyzési stratégiák nyomon követésére, és ennek érdekében a kapcsolódó árjegyzési megállapodásokat és rendszereket e helyzetekre korlátozzák.

(5)

Az algoritmikus kereskedést megengedő vagy lehetővé tevő kereskedési helyszínen árjegyzési stratégia alapján algoritmikus kereskedést folytató összes tagnak vagy résztvevőnek árjegyzési megállapodást kell kötnie az adott kereskedési helyszín üzemeltetőjével. Az árjegyzési rendszer keretében azonban csak bizonyos folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszerben kereskedett eszközök tekintetében kötelező az ösztönzők alkalmazása. Semmi nem akadályozhatja a kereskedési helyszíneket abban, hogy saját kezdeményezésre más típusú ösztönzőket is bevezessenek egyéb pénzügyi eszközök vagy kereskedési rendszerek tekintetében.

(6)

Egyértelműen meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben – tekintetbe véve az adott kereskedési helyszíneken folytatott kereskedés jellegét és léptékét – a kereskedési helyszínek nem kötelesek árjegyzési rendszert bevezetni. Ennek érdekében helyénvaló azonosítani azokat a pénzügyi eszközöket és kereskedési rendszereket, amelyek növelik a nagymértékű volatilitás kockázatát, és amelyek esetében a piacok hatékony és rendezett működése szempontjából kulcsfontosságú a likviditásnyújtás ösztönzése. E tekintetben e rendeletnek figyelembe kell vennie, hogy amennyiben bizonyos likvid eszközökkel folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszerben algoritmikus kereskedést folytatnak, megnő a külső eseményekre való túlzott mértékű reagálás kockázata, ami fokozhatja a piacok volatilitását.

(7)

Elő kell írni, hogy azon kereskedési helyszínek, amelyeknek e rendelet értelmében árjegyzési rendszert helyénvaló fenntartaniuk, vizsgálják felül meglévő megállapodásaikat annak biztosítása érdekében, hogy azoknak az árjegyzési stratégiát alkalmazó algoritmikus kereskedőkre vonatkozó rendelkezései megfeleljenek e rendeletnek.

(8)

Az árjegyzési rendszer tartalmazhat arra irányuló ösztönzőket, hogy az árjegyzési megállapodást kötő befektetési vállalkozások szokásos kereskedési körülmények között teljesítsék kötelezettségeiket, ugyanakkor feltétlenül ösztönzőket kell tartalmaznia azokra a vállalkozásokra nézve, amelyek piaci stresszhelyzetben ténylegesen hozzájárulnak a likviditásnyújtáshoz. Ezért olyan ösztönzőrendszerre van szükség, amely piaci stresszhelyzet esetén korlátozza a likviditás hirtelen és nagymértékű kivonását. E kötelezettség eltérő alkalmazásának elkerülése érdekében fontos, hogy a kereskedési helyszínek az árjegyzési rendszer összes felét tájékoztassák a piaci stresszhelyzet fennállásáról. A kivételes körülményeket teljes körűen kell meghatározni, így azoknak nem képezik részét az olyan rendszeres vagy előre tervezett tájékoztató események, amelyek az észlelt piaci kockázat változása miatt érinthetik a pénzügyi eszköz valós értékét, akár a kereskedési időn belül, akár azon kívül következnek be.

(9)

Az árjegyzési megállapodást kötő tagoknak, résztvevőknek vagy ügyfeleknek minden esetben meg kell felelniük egy sor, a jelenléttel, a mérettel, valamint az eladási és a vételi ár különbségével (spread) kapcsolatos minimumkövetelménynek. Mindazonáltal az olyan tagok, résztvevők vagy ügyfelek, akik csak rendes kereskedési körülmények esetén felelnek meg ezeknek a követelményeknek, nem feltétlenül kapnak hozzáférést valamely típusú ösztönzőhöz. A kereskedési helyszínek kialakíthatnak olyan árjegyzési rendszereket, amelyek csak a jelenlét, a méret és a spread tekintetében szigorúbb feltételeknek megfelelő tagokat, résztvevőket vagy ügyfeleket jutalmazzák. A kereskedési helyszínek által kialakított árjegyzési rendszereknek tehát egyértelműen meg kell jelölniük az ösztönzőkhöz való hozzáférés feltételeit, és figyelembe kell venniük a rendszerek résztvevőinek a kereskedési helyszín likviditásához való – a jelenlét, a méret és a spread tekintetében meghatározott – tényleges hozzájárulását.

(10)

E rendelet eltérő alkalmazásának megelőzése, valamint az árjegyzési rendszerek tisztességes és megkülönböztetésmentes végrehajtásának biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy a kereskedési helyszínek összes tagját, résztvevőjét és ügyfelét összehangolt módon tájékoztassák a kivételes körülmények fennállásáról. Ezért meg kell határozni a kereskedési helyszínek ilyen kivételes körülmények között fennálló tájékoztatási kötelezettségét.

(11)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(12)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(13)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A befektetési vállalkozások árjegyzési megállapodás kötésével kapcsolatos kötelezettsége

(1)   A befektetési vállalkozások azon pénzügyi eszköz vagy eszközök tekintetében, amelyek kapcsán árjegyzési stratégiát alkalmaznak, árjegyzési megállapodást kötnek azzal a kereskedési helyszínnel vagy helyszínekkel, ahol ezt a stratégiát végrehajtják, amennyiben az árjegyzési stratégia végrehajtása keretében egy egy hónapos időszak kereskedési napjainak több mint felén a következők valamelyikét teszik:

a)

egyidejűleg egymással ellentétes irányú, hasonló nagyságú, kötelező érvényű árajánlatokat tesznek versenyképes árakon;

b)

egy kereskedési helyszínen legalább egy pénzügyi eszközzel legalább az adott kereskedési helyszín napi folyamatos kereskedési idejének 50 %-ában saját számlájukra kereskednek, kivéve a nyitó és záró aukciókat.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)

egy jegyzés akkor minősül kötelező érvényű jegyzésnek, ha olyan megbízásokat és jegyzéseket tartalmaz, amelyek a kereskedési helyszín szabályai szerint ellentétes irányú megbízással vagy jegyzéssel párosíthatók;

b)

a jegyzések akkor minősülnek egyidejű és egymással ellentétes irányú jegyzéseknek, ha azokat úgy teszik közzé, hogy a vételi és az eladási ár azonos időben jelenik meg az ajánlati könyvben;

c)

két jegyzés akkor minősül hasonló nagyságúnak, ha méretük legfeljebb 50 %-ban tér el egymástól;

d)

a jegyzések akkor minősülnek versenyképes árúnak, ha azokat a kereskedési helyszín által előírt és az adott kereskedési helyszínnel árjegyzési megállapodást kötő összes befektetési vállalkozásra nézve kötelező maximális vételi-eladási ártartományon belül teszik közzé.

2. cikk

Az árjegyzési megállapodások tartalma

(1)   A 2014/65/EU irányelv 17. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és 48. cikkének (2) bekezdésében említett kötelező érvényű írásbeli megállapodás legalább a következőket tartalmazza:

a)

a megállapodás hatálya alá tartozó pénzügyi eszköz vagy eszközök;

b)

a befektetési vállalkozás által a jelenlét, a méret és a spread tekintetében teljesítendő minimumkötelezettségek, amelyek legalább azt előírják, hogy a vállalkozás – a kereskedési helyszínen legalább egy pénzügyi eszköz tekintetében, a napi kereskedési időszak azon részének, amelyben folyamatos kereskedést folytat (kivéve a nyitó és záró aukciókat), napi szinten legalább 50 %-ában – egyidejűleg versenyképes árakon egymással ellentétes irányú, hasonló nagyságú, kötelező érvényű árajánlatokat tegyen;

c)

adott esetben az alkalmazandó árjegyzési rendszer feltételei;

d)

a befektetési vállalkozásnak a volatilitás miatti megszakítások után a kereskedés helyreállításával kapcsolatos kötelezettsége;

e)

a befektetési vállalkozás megfigyelési, szabályszerűségi és ellenőrzési kötelezettségei, amelyek lehetővé teszik számára árjegyzési tevékenységének nyomon követését;

f)

az arra vonatkozó kötelezettség, hogy az árjegyzési megállapodás értelmében a kereskedési helyszínnek benyújtott kötelező érvényű jegyzéseket meg kell jelölni, megkülönböztetve azokat az egyéb megbízásoktól;

g)

az arra vonatkozó kötelezettség, hogy nyilvántartást kell vezetni a befektetési vállalkozás kötelező érvényű jegyzéseiről és árjegyzési tevékenységéhez kapcsolódó ügyleteiről, amelyeket egyértelműen meg kell különböztetni az egyéb kereskedési tevékenységektől, és hogy ezt a nyilvántartást kérésre a kereskedési helyszín, illetve az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(2)   A kereskedési helyszínek folyamatosan nyomon követik, hogy az érintett befektetési vállalkozások ténylegesen megfelelnek-e az árjegyzési megállapodások feltételeinek.

3. cikk

Kivételes körülmények

A befektetési vállalkozásoknak a 2014/65/EU irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt rendszeres és előre tervezhető likviditásnyújtással kapcsolatos kötelezettsége nem alkalmazandó a következő kivételes körülmények bármelyike esetén:

a)

szélsőséges volatilitás, amely volatilitási mechanizmusokat vált ki az árjegyzési megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó kereskedési helyszín valamely kereskedési szegmensében kereskedett pénzügyi eszközök vagy azok alaptermékei többségének esetében;

b)

háború, szervezett fellépés, polgári zavargások vagy kiberszabotázs;

c)

rendellenes kereskedési körülmények, amelyek lehetetlenné teszik a kereskedés tisztességes, rendezett és átlátható végrehajtását, és amelyek esetében a következő körülmények bármelyike fennáll:

i.

a kereskedési helyszín rendszerének teljesítményét jelentős mértékben befolyásoló késedelmek és megszakítások;

ii.

több hibás megbízás vagy ügylet;

iii.

a kereskedési helyszín nem rendelkezik elegendő kapacitással a szolgáltatások nyújtásához;

d)

amennyiben a következő tényezők közül bármelyik aláássa a befektetési vállalkozásnak a prudens kockázatkezelési gyakorlatok fenntartására való képességét:

i.

technikai problémák, például az adatátviteli rendszer vagy valamely, az árjegyzési stratégia végrehajtásához nélkülözhetetlen egyéb rendszer működési zavara;

ii.

a szavatoló tőkével, a letétbe helyezéssel vagy a klíringhez való hozzáféréssel kapcsolatos kockázatkezelési problémák;

iii.

a short ügyletek tilalma következtében a pozíciók fedezésének lehetetlensége;

e)

nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 9. cikkének (4) bekezdése szerinti felfüggesztési időszak.

4. cikk

A kivételes körülmények fennállásának megállapítása

(1)   A kereskedési helyszínek nyilvánosságra hozzák a 3. cikk b), c) és e) pontjában említett kivételes körülmények fennállását, valamint – amint a technikai lehetőségek engedik – a kivételes körülmények elmúltával a szokásos kereskedési tevékenységük helyreállítását.

(2)   A kereskedési helyszínek egyértelmű eljárásokat írnak elő a kivételes körülmények elmúltával a szokásos kereskedési tevékenység helyreállítására, beleértve annak ütemezését is, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik ezeket az eljárásokat.

(3)   A kereskedési helyszínek nem hosszabbítják meg a kivételes körülmények fennállásának bejelentését a piaczárás utáni időszakra, kivéve, ha ezt a 3. cikk (1) bekezdésének b), c) és e) pontjában említett körülmények indokolják.

5. cikk

A kereskedési helyszínek árjegyzési rendszer fenntartásával kapcsolatos kötelezettsége

(1)   A kereskedési helyszínek csak a következő folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszerben kereskedett pénzügyieszköz-típusok esetében kötelesek bevezetni a 2014/65/EU irányelv 48. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett árjegyzési rendszert:

a)

azon részvények és tőzsdén kereskedett alapok, amelyek a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti meghatározás és a (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) értelmében likvid piaccal rendelkeznek;

b)

az a) pontban meghatározott pénzügyi eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó opciók és határidős tőzsdei ügyletek;

c)

azon részvényindexeken alapuló határidős és opciós ügyletek, amelyek a 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) értelmében likvid piaccal rendelkeznek.

(2)   Az (1) bekezdés értelmezésében a folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszer olyan rendszert jelent, amely ajánlati könyv és emberi beavatkozás nélkül működő kereskedési algoritmus útján, folyamatosan és a legjobb elérhető ár alapján rendeli egymáshoz az eladási és a vételi megbízásokat.

6. cikk

Az árjegyzési rendszerekre vonatkozó minimumkövetelmények

(1)   A kereskedési helyszínek árjegyzési rendszerükben ismertetik az ösztönzőket, valamint a befektetési vállalkozások által az ezen ösztönzőkhöz való hozzáféréshez a jelenlét, a méret és a spread tekintetében a következő körülmények esetén teljesítendő követelményeket:

a)

szokásos kereskedési körülmények, amennyiben a kereskedési helyszín ilyen körülmények esetén kínál ösztönzőket;

b)

piaci stresszhelyzet, tekintetbe véve az ilyen helyzet esetén fennálló többletkockázatokat.

(2)   A kereskedési helyszínek megállapítják az annak meghatározásához használandó paramétereket, hogy a jelentős rövid távú ár- és volumenváltozások tekintetében piaci stresszhelyzet áll-e fenn. A kereskedési helyszínek piaci stresszhelyzetnek tekintik a kereskedés volatilitás miatti megszakítás utáni helyreállítását.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontja értelmezésében a kereskedési helyszínek árjegyzési rendszereikben előírhatják, hogy csak a legjobban teljesítő jogosult(ak)nak biztosítanak ösztönzőket.

7. cikk

Tisztességes és megkülönböztetésmentes árjegyzési rendszerek

(1)   A kereskedési helyszínek weboldalukon közzéteszik az árjegyzési rendszerek feltételeit, az egyes rendszerek keretében velük árjegyzési megállapodást kötött vállalkozások nevét, valamint az e megállapodások hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket.

(2)   A kereskedési helyszínek legalább egy hónappal azok alkalmazását megelőzően értesítik az árjegyzési rendszerek résztvevőit az adott rendszerek feltételeiben bekövetkező változásokról.

(3)   A kereskedési helyszínek árjegyzési rendszereikben egyforma ösztönzőket biztosítanak a jelenlét, a méret és a spread tekintetében egyformán teljesítő résztvevőknek.

(4)   A kereskedési helyszínek nem korlátozhatják az egyes árjegyzési rendszerek résztvevőinek számát. A rendszerben foglalt ösztönzőkhöz való hozzáférést azonban az előre meghatározott küszöbértéket elérő vállalkozásokra korlátozhatják.

(5)   A kereskedési helyszínek folyamatosan nyomon követik, hogy a résztvevők ténylegesen megfelelnek-e az árjegyzési rendszerek feltételeinek.

(6)   A kereskedési helyszínek eljárásokat vezetnek be azzal a céllal, hogy folyamatosan rendelkezésre álló csatornákon keresztül értesíthessék az árjegyzési rendszerek összes résztvevőjét a kereskedési helyszínen bekövetkező piaci stresszhelyzetről.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 90. oldalát).

(5)  A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/189


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/579 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 13.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtő származtatott ügyletekre, valamint a szabályok és kötelezettségek megkerülésének megakadályozására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Tekintettel a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek rendkívül változatos jellegére, kritériumalapú megközelítés szükséges annak meghatározása érdekében, hogy egyrészt mikor tekinthető egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek a 600/2014/EU rendelet 28. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, másrészt mely esetekben szükséges vagy helyénvaló a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) foglalt szabályok és kötelezettségek megkerülésének a megakadályozása.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdése értelmében az említett rendelet 28. és 29. cikkében meghatározott feltételek teljesültnek tekintendők, ha legalább az egyik szerződő fél olyan országban telepedett le, amelyre vonatkozóan a Bizottság a 600/2014/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyenértékűségre vonatkozó végrehajtási jogi aktust fogadott el. A jelen szabályozástechnikai standardot ezért azokra a szerződésekre is alkalmazni kell, amelyek esetében mindkét szerződő fél olyan harmadik országban telepedett le, amelynek jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerét még nem nyilvánították a rendelet követelményeivel egyenértékűnek.

(3)

A harmadik országbeli gazdálkodó szervezetek között kötött ügyletekkel kapcsolatos egyes információk továbbra is kizárólag a harmadik országok illetékes hatóságai számára hozzáférhetőek. Ezért az illetékes uniós hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a harmadik országok illetékes hatóságaival annak biztosítása érdekében, hogy az érintett rendelkezéseket alkalmazzák és érvényre juttassák.

(4)

Tekintettel e rendelet és a 285/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) közötti szoros összefüggésre, a technikai standardok átfogó megértéséhez szükséges technikai fogalmaknak azonos jelentéssel kell rendelkezniük.

(5)

Az Unióban székhellyel rendelkező szervezetek által nyújtott garanciával fedezett, harmadik országbeli szervezetek között kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek az Unióban székhellyel rendelkező garancianyújtó számára pénzügyi kockázatot jelentenek. Tekintettel arra, hogy a kockázat a pénzügyi szerződő felek által tőzsdén kívüli származtatott ügyletek fedezésére biztosított garancia mértékétől függene, és tekintettel a pénzügyi szerződő felek nem pénzügyi szerződő felekkel szembeni összekapcsoltságára, kizárólag bizonyos mennyiségi küszöbértéket meghaladó, az Unióban székhellyel rendelkező pénzügyi szerződő felek által nyújtott garanciával fedezett, harmadik országbeli szervezetek között kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintendők az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek.

(6)

Harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szerződő felek uniós fióktelepük révén is köthetnek tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket. Tekintettel az említett fióktelepek tevékenységének uniós piacra gyakorolt hatására, a szóban forgó uniós fióktelepek között kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek tekintendők.

(7)

Azok az adott szerződő felek által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, melyek elsődleges célja az azon szervezetek esetében alkalmazandó kereskedési kötelezettség alkalmazásának elkerülése, amelyek természetes szerződő félként léptek volna fel, a 600/2014/EU rendeletben foglalt szabályokat és kötelezettségeket megkerülőnek tekintendők, mivel megakadályozzák a rendelet egyik céljának megvalósítását.

(8)

Az üzleti megfontolásokkal nem indokolható vagy kereskedelmi tartalommal nem rendelkező konstrukciók részét képező tőzsdén kívüli olyan származtatott ügyletek, amelyek elsődleges célja a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának, köztük a mentesség feltételeire vonatkozó szabályoknak a kijátszása, az említett rendeletben foglalt szabályokat és kötelezettségeket megkerülőnek tekintendők.

(9)

Azok az esetek, amikor a konstrukció elemei nem állnak összhangban a konstrukció egészének jogi tartalmával, amikor a konstrukciót nem az ésszerű üzleti magatartásnak megfelelő szokásos módon alkalmazzák, amikor a konstrukció vagy konstrukciósorozat olyan elemeket tartalmaz, amelyek egymás gazdasági tartalmát kölcsönösen kiegyenlítik vagy megsemmisítik, illetve amikor a felek körkörös ügyleteket bonyolítanak, mesterséges konstrukcióra vagy mesterséges konstrukciósorozatra utaló jeleknek tekintendők.

(10)

Tekintettel arra, hogy az e szabályozástechnikai standardok által érintett harmadik országbeli szervezeteknek időre van szükségük ahhoz, hogy a 600/2014/EU rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében intézkedéseket hozzanak abban az esetben, amikor tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik teljesítik az e szabályozástechnikai standardokban megállapított azon feltételeket, amelyek alapján az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek minősülnek, helyénvaló a szóban forgó feltételeket tartalmazó rendelkezés alkalmazását hat hónappal elhalasztani.

(11)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(12)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(13)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„garancia”: a garancianyújtó által vállalt, részletesen dokumentált jogi kötelezettség a szóban forgó garanciával fedezett és a garantált intézmény által kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek értelmében esedékes vagy esedékessé válható összegek kedvezményezett számára történő kifizetésére, amennyiben a garancia értelmében nemteljesítés következik be, vagy amennyiben a garantált intézmény nem teljesíti a kifizetést.

2. cikk

Az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtő ügyletek

(1)   Azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintendők az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtő ügyleteknek, melyek esetében legalább az egyik harmadik országbeli szervezet olyan garanciában részesül, amelyet egy az Unióban székhellyel rendelkező pénzügyi szerződő fél nyújt a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből adódó kötelezettség egészének vagy egy részének fedezésére, amennyiben a garancia megfelel mindkét alábbi kritériumnak:

a)

teljes mértékben fedezi a harmadik országbeli szervezet tőzsdén kívüli származtatott ügyletből vagy ügyletekből adódó, összesen legalább 8 milliárd EUR névleges értékű vagy ennek megfelelő, releváns külföldi pénznemben kifejezett összegű kötelezettségét, vagy összesen legalább 8 milliárd EUR névleges érték vagy ennek megfelelő összegű releváns külföldi pénznem a fedezett kötelezettségnek megfelelő százalékos arányában részben fedezi a harmadik országbeli szervezet tőzsdén kívüli származtatott ügyletből vagy ügyletekből adódó kötelezettséget;

b)

egyenértékű az Unióban székhellyel rendelkező, garancianyújtó pénzügyi szerződő fél tőzsdén kívüli származtatott ügyletei tekintetében fennálló, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 272. cikkének 17. pontjában meghatározottak szerinti aktuális kitettségek összegének legalább 5 százalékával.

(2)   Amennyiben a garancia maximális összege nem éri el az (1) bekezdés a) pontjában megállapított küszöbértéket, a szóban forgó garancia által fedezett ügyletek nem tekintendők az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek, ugyanakkor amennyiben a garancia összegét megnövelik, a garancianyújtó a garancia megnövelésének napján újraértékeli az ügyletek Unióban kifejtett közvetlen, jelentős és előre látható hatását az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított feltételek figyelembevételével.

(3)   Amennyiben a tőzsdén kívüli származtatott ügyletből vagy ügyletekből adódó kötelezettség nem éri el az (1) bekezdés a) pontjában megállapított küszöbértéket, ezek az ügyletek nem tekintendők az Unióban közvetlen, jelentős és előrelátható hatást kifejtőnek még abban az esetben sem, ha az említett kötelezettséget fedező garancia maximális összege megegyezik az (1) bekezdés a) pontjában megállapított küszöbértékkel, vagy meghaladja azt, és az (1) bekezdés b) pontjában megállapított feltétel teljesül.

(4)   A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből adódó kötelezettség növekedése, vagy az aktuális kitettség csökkenése esetén a garancianyújtó újraértékeli, hogy az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek-e. Az említett értékelést az (1) bekezdés a) pontjában megállapított feltétel tekintetében a kötelezettség növekedésének napján, az (1) bekezdés b) pontjában megállapított feltétel tekintetében havonta kell elvégezni.

(5)   Az összesen legalább 8 milliárd EUR névleges értékben, vagy ennek megfelelő összegű releváns külföldi pénznemben a garancia kibocsátását vagy növelését megelőzően kötött, majd ezt követően az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelő garanciával fedezett tőzsdén kívüli származtatott ügyletek az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek minősülnek.

(6)   Az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtőnek minősülnek azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyek esetében két harmadik országban székhellyel rendelkező szervezet uniós fióktelepe révén köt tőzsdén kívüli származtatott ügyletet, és amennyiben ezek pénzügyi szerződő feleknek minősülnének, ha rendelkeznének uniós székhellyel.

3. cikk

Esetek, amelyekben szükséges vagy helyénvaló a 600/2014/EU rendeletben foglalt szabályok és kötelezettségek megkerülésének megakadályozása

(1)   Azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek minősülnek a 600/2014/EU rendelet valamely rendelkezésének alkalmazását megkerülő ügyleteknek, melyek esetében az ügylet egészét tekintve és a körülményeket figyelembe véve oly módon jött létre, hogy elsődleges célja az említett rendelet valamely rendelkezése alkalmazásának az elkerülése.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügylet akkor tekintendő olyan ügyletnek, melynek elsődleges célja a 600/2014/EU rendelet valamely rendelkezése alkalmazásának elkerülése, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügylethez kapcsolódó konstrukció vagy konstrukciósorozat elsődleges célja a 600/2014/EU rendelet egyébként alkalmazandó bármely rendelkezése tárgyának, rendeltetésének vagy céljának meghiúsítása, ideértve azokat az eseteket is, amikor a konstrukció mesterséges konstrukció vagy konstrukciósorozat részét képezi.

(3)   Az olyan konstrukció, amely alapvetően üzleti megfontolások, kereskedelmi tartalom vagy releváns gazdasági indok híján van, és amelynek részét képezi bármely ügylet, tranzakció, rendszer, fellépés, művelet, egyezség, támogatás, egyetértés, ígéret, kötelezettségvállalás vagy esemény, mesterséges konstrukciónak tekintendő. A konstrukció több lépésből vagy részből is állhat.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2018. január 3-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2014. február 13-i 285/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Unióban közvetlen, jelentős és előre látható hatást kifejtő ügyletekre, valamint a szabályok és kötelezettségek kijátszásának megakadályozására alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 85., 2014.3.21., 1. o.)

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/193


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/580 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 24.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A kereskedési helyszínek működtetőinek lehetőséget kell biztosítani annak eldöntésére, hogy milyen módon vezetik a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos összes megbízás lényeges adataira vonatkozó nyilvántartást. A lényeges megbízási adatok hatékony és eredményes összegyűjtésének, összehasonlításának és elemzésének a piac monitoringja céljából történő lehetővé tétele érdekében azonban ezt az információt egységes szabványok és formátumok használatával kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani, amennyiben az illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 25. cikke (2) bekezdésének megfelelően ilyen információt kér.

(2)

Az egyértelműség és jogbiztonság biztosítása, valamint ugyanazon adatok kettős tárolásának elkerülése érdekében ennek a rendeletnek a megbízásokhoz kapcsolódó valamennyi adatelemre ki kell terjednie, többek között azokra a részletekre, amelyeket a 26. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelően kell bejelenteni.

(3)

Az esetleges piaci visszaélések vagy visszaélési kísérletek hatékony észlelése és megelőzése érdekében az illetékes hatóságoknak haladéktalanul azonosítaniuk kell azokat a személyeket és szervezeteket, amelyeknek jelentős szerepük lehet a megbízási folyamatban, ideértve a kereskedési helyszínek tagjait vagy résztvevőit, a befektetési vagy végrehajtási döntésekért felelős szervezeteket, a továbbító brókereket és azokat az ügyfeleket, akiknek a nevében a megbízást kezdeményezik. Ennek megfelelően a kereskedési helyszínek működtetőinek meg kell őrizniük az említett feleket azonosító adatokat.

(4)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóság eredményesebben tudja azonosítani egy ügyfél gyanús, esetleges visszaélésre utaló magatartását, például azt is, ha az ügyfél több befektetési vállalkozás bevonásával jár el, a kereskedési helyszínek működtetőinek nyilván kell tartaniuk azon ügyfelek személyazonossági adatait, amelyek nevében tagjaik vagy résztvevőik benyújtották a megbízást. A működtetőknek az említett ügyfelekhez egyedi azonosítót kell rendelniük, hogy megkönnyítsék e személyek biztos és eredményes azonosítását és ezáltal lehetővé tegyék azon esetleges piaci visszaélések hatékonyabb elemzését, amelyeknek az ügyfelek részesei lehetnek.

(5)

Nem kell előírni a kereskedési helyszínek működtetői számára, hogy a kereskedési lánchoz tartozó valamennyi ügyfél azonosítóját nyilvántartásba vegyék, csak azon ügyfelek esetében van erre szükség, amelyek nevében a tag vagy résztvevő a megbízást benyújtotta.

(6)

A piaci manipuláció eredményes feltárását biztosítandó, azonosítani kell az árjegyző stratégiákat vagy hasonló tevékenységeket. Ez lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megkülönböztessék az olyan befektetési vállalkozástól érkező megbízásfolyamot, amely a megbízás tárgyát képező eszköz kibocsátója, vagy a megbízást átvevő kereskedési helyszín által előre meghatározott feltételek alapján jár el, azoktól a megbízásfolyamoktól, amelyek a saját nevében vagy ügyfele nevében eljáró befektetési vállalkozástól erednek.

(7)

Nyilvántartásba kell venni a megbízások adásának, módosításának, törlésének, visszautasításának és végrehajtásának pontos dátumára és időpontjára, valamint ezek részleteire vonatkozó adatokat. Ez lehetővé teszi a megbízás változásainak nyomon követését annak élettartama alatt, ami fontos lehet az esetleges piaci manipuláció és a beelőző ügyletkötési magatartás („front running behaviour”) észlelése és értékelése szempontjából.

(8)

Ahhoz, hogy pontos és átfogó képet lehessen alkotni a kereskedési helyszín ajánlati könyvéről, az illetékes hatóságnak arra a kereskedési szakaszra vonatkozóan van szüksége információra, amikor a pénzügyi instrumentummal kereskednek. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával meghatározható mindenekelőtt az, hogy az aukciós időszak vagy a folyamatos kereskedés mikor kezdődik és zárul le, és hogy a megbízások nem eredményezik-e a tőzsdei kereskedés nem tervezett szüneteltetését. Erre az információra a megbízások közötti interakció azonosításához is szükség van, különösen akkor, ha a kereskedési szakaszok az aukciókhoz hasonlóan véletlenszerű időszakban zárulnak. Az indikatív egyeztető árakra és egyeztetőáras volumenekre vonatkozó információ szintén hozzájárul az esetleges aukciós manipuláció elemzéséhez. Tekintettel arra, hogy egyetlen megbízás befolyásolhatja az egyeztető árat, az egyeztetőáras volument, vagy mindkettőt, az illetékes hatóságoknak fel kell tudniuk ismerni, hogy az egyes megbízások milyen hatást gyakorolnak ezekre az értékekre. Ezen információ hiányában nehezen lenne megállapítható, hogy melyik megbízás gyakorol hatást az említett értékekre. Emellett minden egyes releváns eseményhez sorszámot kell rendelni az események sorrendjének meghatározása céljából, amennyiben ugyanabban az időpontban két vagy több eseményre kerül sor.

(9)

A megbízások ajánlati könyvi pozíciójának pontos meghatározása lehetővé teszi az ajánlati könyv rekonstrukcióját és a megbízások végrehajtási sorrendjének elemzését, ami a piaci visszaélések felügyeletének fontos eleme. A megbízáshoz rendelt pozíció attól függ, hogy a kereskedési rendszer hogyan határozza meg a prioritást. Ezért a kereskedési helyszínek működtetőinek az ár-vizibilitás-idő prioritás vagy a nagyság-idő prioritás módszere alapján kell meghatározniuk és nyilvántartásba venniük a megbízások prioritását.

(10)

A piac hatékony monitoringjának biztosítása érdekében fontos, hogy a megbízásokat össze lehessen kapcsolni a megfelelő ügyletekkel. Ezért a kereskedési helyszínek működtetőinek egyértelmű ügyletazonosító kódokat kell alkalmazniuk a megbízások és ügyletek összekapcsolásához.

(11)

A kereskedési helyszínek működtetőinek minden egyes kapott megbízásra vonatkozóan nyilvántartásba kell venniük és meg kell őrizniük a megbízástípust és a kapcsolódó konkrét instrukciókat, mivel ezek együttesen határozzák meg azt, hogy megbízáspárosító rendszereik (matching engine) hogyan kezelik az egyes megbízásokat a saját besorolásuknak megfelelően. Az illetékes hatóságoknak szükségük van erre a részletes információra ahhoz, hogy a piaci visszaélések felügyelete keretében nyomon tudják követni egy adott kereskedési helyszín ajánlati könyvében a kereskedési tevékenységet és mindenekelőtt le tudják képezni az egyes megbízások mozgását az ajánlati könyvben. Tekintettel azonban a meglévő és a kereskedési helyszínek működtetői által kialakított potenciális új megbízástípusok széles körére és a helyszínek specifikus technikai jellemzőire, előfordulhat, hogy az említett részletes információnak a működtetők belső besorolási rendszerén alapuló nyilvántartása jelenleg nem teszi lehetővé az illetékes hatóságok számára, hogy egységes módon le tudják képezni valamennyi kereskedési helyszín ajánlati könyves tevékenységét. Ezért annak biztosításához, hogy az illetékes hatóságok pontosan meg tudják határozni az egyes megbízások helyét az ajánlati könyvben, a kereskedési helyszínek működtetőinek a kapott egyes megbízásokat – amennyiben azok végrehajthatók – limitáras megbízásként, vagy – amennyiben a megbízás csak egy előre meghatározott áresemény bekövetkezése esetén hajtható végre – stop megbízásként is be kell sorolniuk.

(12)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(13)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(14)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A lényeges megbízási adatok köre, szabványai és formátuma

(1)   A kereskedési helyszínek működtetői az illetékes hatóságuk számára a melléklet 2. táblázatának második és harmadik oszlopában részletezetteknek megfelelően elérhetővé teszik a rendszerükön keresztül meghirdetett egyes megbízásokra vonatkozó, a 2–13. cikkben meghatározott adatokat, amennyiben azok az érintett megbízásra vonatkoznak.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban kérik az (1) bekezdésben említett adatokat, a kereskedési helyszínek működtetői azokat az e rendelet melléklete 2. táblázatának negyedik oszlopában előírt szabványok és formátumok használatával bocsátják rendelkezésre.

2. cikk

A releváns felek azonosítása

(1)   A kereskedési helyszínek működtetőinek valamennyi megbízás esetében meg kell őrizniük a következőkre vonatkozó adatokat:

a)

a kereskedési helyszín azon tagja vagy résztvevője, amely benyújtotta a megbízást a kereskedési helyszínnek, a melléklet 2. táblázatának 1. mezőjében meghatározottaknak megfelelően azonosítva;

b)

a megbízással összefüggő befektetési döntésért felelős személy vagy számítógépes algoritmus a kereskedési helyszín tagjánál vagy résztvevőjénél, amelyhez a megbízást benyújtották, a melléklet 2. táblázatának 4. mezőjében meghatározottaknak megfelelően azonosítva;

c)

a megbízás végrehajtásáért felelős személy vagy számítógépes algoritmus a kereskedési helyszín tagjánál vagy résztvevőjénél, a melléklet 2. táblázatának 5. mezőjében meghatározottaknak megfelelően azonosítva;

d)

a kereskedési helyszín azon tagja vagy résztvevője, amely a kereskedési helyszín másik tagja vagy résztvevője részéről és nevében továbbította a megbízást, a melléklet 2. táblázatának 6. mezőjében meghatározottaknak megfelelően továbbító brókerként azonosítva;

e)

az az ügyfél, amelynek nevében a kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője benyújtotta a megbízást a kereskedési helyszínnek, a melléklet 2. táblázatának 3. mezőjében meghatározottaknak megfelelően azonosítva;

(2)   Amennyiben a kereskedési helyszín valamely tagja vagy résztvevője vagy ügyfele egy tagállam jogszabályai alapján engedéllyel rendelkezik arra, hogy egy megbízásnak a kereskedési helyszínre történő benyújtását követően allokálja a megbízást az ügyfeléhez, és a megbízás benyújtásának időpontjában még nem allokálta azt az ügyfélhez, a szóban forgó megbízást a melléklet 2. táblázatának 3. mezőjében meghatározottaknak megfelelően kell azonosítani.

(3)   Ha több megbízást együttesen összevont megbízásként nyújtanak be a kereskedési helyszínnek, az összevont megbízást a melléklet 2. táblázatának 3. mezőjében meghatározottaknak megfelelően kell azonosítani.

3. cikk

A kereskedési helyszín tagjainak vagy résztvevőinek a kereskedésben betöltött szerepe és a likviditásnyújtási tevékenység

(1)   A kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének a megbízás benyújtása során betöltött kereskedési szerepét a melléklet 2. táblázatának 7. mezőjében meghatározottaknak megfelelően kell ismertetni.

(2)   A következő megbízásokat kell azonosítani a melléklet 2. táblázatának 8. mezőjében meghatározottaknak megfelelően:

a)

egy tag vagy résztvevő által a kereskedési helyszínnek árjegyzési stratégia részeként benyújtott megbízás a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 17. és 48. cikkének megfelelően;

b)

egy tag vagy résztvevő által a kereskedési helyszínnek egyéb likviditásnyújtási tevékenység részeként benyújtott megbízás, mely tevékenység a megbízás tárgyát képező eszköz kibocsátója, vagy a kereskedési helyszín által előre meghatározott feltételek alapján kerül végrehajtásra.

4. cikk

Dátum és időpont nyilvántartása

(1)   A kereskedési helyszín működtetői nyilvántartásba veszik az e rendelet melléklete 2. táblázatának 21. mezőjében felsorolt egyes események bekövetkezésének dátumára és időpontjára vonatkozó adatokat, az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 2. cikkében meghatározott mértékű pontossággal, az e rendelet melléklete 2. táblázatának 9. mezőjében meghatározottaknak megfelelően. A megbízás kereskedési helyszín rendszerei általi visszautasításának dátumára és időpontjára vonatkozó adatok kivételével az e rendelet melléklete 2. táblázatának 21. mezőjében említett valamennyi eseményt a kereskedési helyszín megbízáspárosító rendszere által használt üzleti órák szerinti adatokkal kell nyilvántartásba venni.

(2)   A kereskedési helyszín működtetői nyilvántartásba veszik az e rendelet melléklete 2. táblázatának 49., 50. és 51. mezőjében felsorolt minden egyes adatelem dátumát és időpontját, az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében meghatározott mértékű pontossággal.

5. cikk

Érvényességi időszak és megbízási korlátozások

(1)   A kereskedési helyszínek működtetői nyilvántartást vezetnek a melléklet 2. táblázatának 10. és 11. mezőjében felsorolt érvényességi időszakokról és megbízási korlátozásokról.

(2)   Az érvényességi időszakokra vonatkozó dátumok és időpontok adatait az egyes időszakok esetében a melléklet 2. táblázatának 12. mezőjében meghatározottaknak megfelelően kell nyilvántartani.

6. cikk

Prioritás és sorszámok

(1)   Azok a kereskedésihelyszín-működtetők, amelyek a kereskedési rendszereket ár-vizibilitás-idő prioritás alapján működtetik, valamennyi megbízásra vonatkozóan nyilvántartják a prioritás időbélyegzőjét a melléklet 2. táblázatának 13. mezőjében meghatározottaknak megfelelően. A prioritás időbélyegzőjét a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott mértékű pontossággal kell nyilvántartani.

(2)   Azok a kereskedésihelyszín-működtetők, amelyek a kereskedési rendszereket nagyság-idő prioritás alapján működtetik, nyilvántartják a megbízások prioritását meghatározó mennyiségekre vonatkozó adatokat a melléklet 2. táblázatának 14. mezőjében meghatározottaknak megfelelően, valamint a prioritás (1) bekezdésben említett időbélyegzőjét.

(3)   Azokra a kereskedésihelyszín-működtetőkre, amelyek az ár-vizibilitás-idő prioritás és a nagyság-idő prioritás kombinációját használják és a megbízásokat az időprioritás alapján jelenítik meg ajánlati könyvükben, az (1) bekezdés előírásai alkalmazandók.

(4)   Azokra a kereskedésihelyszín-működtetőkre, amelyek az ár-vizibilitás-idő prioritás és a nagyság-idő prioritás kombinációját használják és a megbízásokat a nagyság-idő prioritás alapján jelenítik meg ajánlati könyvükben, a (2) bekezdés előírásai alkalmazandók.

(5)   A kereskedési helyszínek működtetői valamennyi eseményhez sorszámot rendelnek és azt nyilvántartják a melléklet 2. táblázatának 15. mezőjében meghatározottaknak megfelelően.

7. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások azonosító kódjai

(1)   A kereskedési helyszínek működtetői a melléklet 2. táblázatának 20. mezőjében meghatározottaknak megfelelően minden egyes megbízásra vonatkozóan egyedi azonosító kódot vesznek nyilvántartásba. Az azonosító kódnak az ajánlati könyv, a kereskedési nap és a pénzügyi eszköz tekintetében egyedinek kell lennie. Ez a kód alkalmazandó a megbízásnak a kereskedési helyszín működtetője általi átvételétől kezdve a megbízás ajánlati könyvből való eltávolításáig. Az azonosító kódnak vonatkoznia kell a visszautasított megbízásokra is, függetlenül a visszautasítás indokától.

(2)   A kereskedési helyszín működtetője a mellékletben meghatározottaknak megfelelően nyilvántartásba veszi azon implikált stratégiai megbízások (strategy orders with implied functionality – SOIF) releváns adatait, amelyeket a nyilvánosság számára közzétesznek. A melléklet 2. táblázata 33. mezőjének tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a megbízás implikált megbízás.

Implikált stratégiai megbízás végrehajtásakor annak adatait a kereskedési helyszín működtetőjének a mellékletben meghatározottaknak megfelelően kell nyilvántartásba vennie.

Implikált stratégiai megbízás végrehajtásakor meg kell adni a stratégiához kapcsolt megbízás azonosító kódját, és ugyanazt az azonosító kódot kell használni egy meghatározott stratégiához kapcsolódó valamennyi megbízásra vonatkozóan. A stratégiához kapcsolt megbízások azonosító kódját a melléklet 2. táblázatának 46. mezője határozza meg.

(3)   A kereskedési helyszínhez benyújtott olyan megbízásokat, amelyek esetében engedélyezett valamely továbbítási stratégia (routing strategy), az adott kereskedési helyszínnek továbbítottként kell azonosítania a melléklet 2. táblázatának 33. mezőjében meghatározottaknak megfelelően, amennyiben a megbízásokat egy másik kereskedési helyszínnek továbbították. A kereskedési helyszínhez benyújtott olyan megbízásokra vonatkozóan, amelyek esetében engedélyezett valamely továbbítási stratégia (routing strategy) azok egész élettartama alatt meg kell tartani ugyanazt az azonosító kódot, függetlenül attól, hogy bármely fennmaradó mennyiséget újra bevezetnek-e a beérkezés szerinti ajánlati könyvbe.

8. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízásokat befolyásoló események

A kereskedési helyszínek működtetői az új megbízásokkal kapcsolatban nyilvántartják a melléklet 2. táblázatának 21. mezőjében említett adatokat.

9. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízás típusa

(1)   A kereskedési helyszínek működtetői a melléklet 2. táblázatának 22. mezőjében meghatározottaknak megfelelően minden egyes kapott megbízásra vonatkozóan a saját besorolásuk szerint nyilvántartják a megbízás típusát.

(2)   A kereskedési helyszínek működtetői minden kapott megbízást besorolnak limitáras megbízásként vagy stop megbízásként a melléklet 2. táblázatának 23. mezőjében meghatározottaknak megfelelően.

10. cikk

A megbízásokhoz kapcsolódó árak

A kereskedési helyszínek működtetői nyilvántartják az árakhoz kapcsolódó összes, a melléklet 2. táblázatának I. szakaszában említett adatot, amennyiben azok a megbízások szempontjából relevánsak.

11. cikk

A megbízásra vonatkozó instrukciók

A kereskedési helyszínek működtetői a melléklet 2. táblázatának J. szakaszában meghatározottaknak megfelelően minden egyes kapott megbízásra vonatkozóan nyilvántartják az összes megbízási instrukciót.

12. cikk

A kereskedési helyszín ügyletazonosító kódja

A kereskedési helyszínek működtetői a melléklet 2. táblázatának 48. mezőjében meghatározottaknak megfelelően egy megbízás teljes vagy részleges végrehajtásából eredő valamennyi ügyletre vonatkozóan egyedi ügyletazonosító kódot tartanak nyilván.

13. cikk

Kereskedési fázisok, valamint indikatív aukciós ár és volumen

(1)   A kereskedési helyszínek működtetői a melléklet 2. táblázatának K. szakaszában meghatározottaknak megfelelően nyilvántartják a megbízások részleteit.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóságok az 1. cikk szerint a K. szakaszban említett adatokat kérnek, a melléklet 2. táblázatának 9., valamint 15–18. mezőjében említett adatokat szintén az adott megkeresés által érintett megbízásra vonatkozó adatnak kell tekinteni.

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 600/2014/EU rendelet 55. cikkének második bekezdésében szereplő dátumtól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).


MELLÉKLET

1. táblázat

Magyarázat a 2. táblázathoz

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

Az ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

„YYYY” az év,

„MM” a hónap,

„DD” a nap,

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni,

„hh” az óra,

„mm” a perc,

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze,

Z az UTC-idő.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DATEFORMAT}

Az ISO 8601 szabványnak megfelelő dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

YYYY-MM-DD.

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat.

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához.

Tizedesjel:„,” (vessző),

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni,

az értékeket kerekíteni kell, nem pedig csonkolni.

{INTEGER-n}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló egész szám

Numerikus mező pozitív és negatív egész számértékek megjelöléséhez.

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{LEI}

20 alfanumerikus karakter

Az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosító

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító

{NATIONAL_ID}

35 alfanumerikus karakter

Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott azonosító


2. táblázat

A megbízások részletei

Szám

Mező

Az illetékes hatóság számára megőrzendő megbízási adatok tartalma

A releváns megbízási adatoknak az illetékes hatóság kérésére történő rendelkezésre bocsátásához használandó szabványok és formátumok

A. szakasz – A releváns felek azonosítása

1.

A megbízást benyújtó szervezet azonosítása

A kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének személyazonossága. Közvetlen elektronikus hozzáférés (DEA) esetén a DEA-szolgáltató által adott azonosítót kell használni.

{LEI}

2.

Közvetlen elektronikus hozzáférés (DEA)

„igaz”, ha a megbízást DEA használatával nyújtották be a kereskedési helyszínnek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontjában meghatározottaknak megfelelően.

„hamis”, ha a megbízást nem DEA használatával nyújtották be a kereskedési helyszínnek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontjában meghatározottaknak megfelelően.

„igaz”

„hamis”

3.

Ügyfél-azonosító kód

A kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője ügyfelének azonosításához használt kód. DEA esetén a DEA-felhasználó kódját kell használni.

Amennyiben az ügyfél jogi személy, az ügyfél LEI-kódját kell megadni.

Amennyiben az ügyfél nem jogi személy, a {NATIONAL_ID} jelölést kell használni.

Összevont megbízások esetén az „AGGR” jelölést kell használni az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

Függő allokációk esetén a „PNAL” jelölést kell használni az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

Ezt a mezőt csak akkor nem kell kitölteni, ha a kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének nincs ügyfele.

{LEI}

{NATIONAL_ID}

„AGGR” – összevont megbízások

„PNAL” – függő allokációk

4.

A vállalkozáson belüli befektetési döntés

A kereskedési helyszín tagjánál vagy résztvevőjénél a befektetési döntésért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítására használt kód az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet (22) 8. cikkének megfelelően.

Amennyiben a kereskedési helyszín tagjánál vagy résztvevőjénél a befektetési döntésért természetes személy felelős, azt a személyt, aki felelős vagy elsődlegesen felelős a befektetési döntésért, a {NATIONAL_ID} jelöléssel kell azonosítani.

Amennyiben a befektetési döntésért algoritmus volt felelős, ezt a mezőt az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében meghatározottak szerint kell kitölteni].

Ezt a mezőt akkor nem kell kitölteni, ha a befektetési döntést nem a kereskedési helyszín tagján vagy résztvevőjén belüli személy vagy számítógépes algoritmus hozta.

{NATIONAL_ID} – természetes személyek

{ALPHANUM-50} – algoritmusok

5.

Végrehajtás a vállalkozáson belül

A kereskedési helyszín tagjánál vagy résztvevőjénél a megbízásból eredő ügylet végrehajtásáért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítására használt kód az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének megfelelően. Amennyiben az ügylet végrehajtásáért természetes személy felelős, azonosítására a {NATIONAL_ID} jelölést kell használni.

Amennyiben az ügylet végrehajtásáért algoritmus felelős, ezt a mezőt az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének kell kitölteni.

Amennyiben az ügylet végrehajtásában egynél több személy vesz részt, illetőleg a végrehajtásra személyek és algoritmusok kombinációja révén kerül sor, a kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy ügyfele határozza meg azt a kereskedőt vagy algoritmust, aki/amely elsődlegesen felelős az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően, és ebben a mezőben az adott kereskedő vagy algoritmus azonosítóját kell megadni.

{NATIONAL_ID} – természetes személyek

{ALPHANUM-50} – algoritmusok

6.

Továbbító bróker

A 2. cikk d) pontjával összhangban.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{LEI}

B. szakasz – Kereskedési szerep és likviditásnyújtás

7.

Kereskedési szerep

Azt jelöli, hogy a megbízás a kereskedési helyszín 2014/65/EU irányelv 4. cikkének 38. pontja szerinti saját kitettség nélküli ügyletpárosítást, vagy a 2014/65/EU irányelv 4. cikkének 6. pontja szerinti saját számlára történő kereskedést végző tagjától vagy résztvevőjétől ered-e.

Amennyiben a megbízás nem a kereskedési helyszín saját kitettség nélküli ügyletpárosítást, vagy saját számlára történő kereskedést végző tagjától vagy résztvevőjétől ered, a mezőben meg kell jelölni, hogy az ügylet végrehajtására egyéb szerepben került sor.

„DEAL” – saját számlás kereskedés

„MTCH” – saját kitettség nélküli ügyletpárosítás

„AOTC” – egyéb szerep

8.

Likviditásnyújtási tevékenység

Azt jelöli, hogy a megbízást a 2014/65/EU irányelv 17. és 48. cikkének megfelelően árjegyzési stratégia részeként vagy e rendelet 3. cikkének megfelelően egyéb tevékenység részeként nyújtják-e be kereskedési helyszínnek.

„igaz”

„hamis”

C. szakasz – Dátum és idő

9.

Dátum és idő

A [G] és [K] szakaszban felsorolt minden egyes esemény dátuma és időpontja.

{DATE_TIME_FORMAT}

A „másodpercek” (seconds) után álló számjegyek számát az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke szerint kell meghatározni.

D. szakasz – Érvényességi időszak és megbízási korlátozások

10.

Érvényességi időszak (Validity period)

Nap végéig (Good-For-Day): a megbízás annak a kereskedési napnak a végén válik érvénytelenné, amikor azt az ajánlati könyvbe bevezették.

„DAVY” – nap végéig

Visszavonásig érvényes (Good-Till-Cancelled): a megbízás a tényleges visszavonásig aktív marad az ajánlati könyvben és végrehajtható.

„GTCV” – visszavonásig érvényes

Adott időpontig érvényes (Good-Till-Time): a megbízás legkésőbb az adott kereskedési időszakon belül előre meghatározott időpontban jár le.

„GTTV” – adott időpontig érvényes

Adott dátumig érvényes (Good-Till-Date): a megbízás meghatározott nap végén jár le.

„GTDV” – adott dátumig érvényes

Meghatározott dátumig és időpontig érvényes (Good-Till-Specified Date and Time): a megbízás meghatározott napon és időpontban jár le.

„GTSV” – meghatározott dátumig és időpontig érvényes

Adott időponttól érvényes (Good After Time): a megbízás az adott kereskedési időszakon belül csak egy előre meghatározott időpontot követően válik aktívvá.

„GATV” – adott időponttól érvényes

Adott dátumtól érvényes (Good After Date): a megbízás csak egy előre meghatározott dátum kezdetétől válik aktívvá.

„GADV” – adott dátumtól érvényes

Meghatározott dátumtól és időponttól érvényes (Good After Specified Date and Time): a megbízás egy előre meghatározott napon csak egy előre meghatározott időponttól válik aktívvá.

„GASV” – meghatározott dátumtól és időponttól érvényes

IOC megbízás (Immediate-or-Cancel – „most rész”): olyan megbízás, amely az ajánlati könyvbe való felvételekor végrehajtásra kerül (azon mennyiség tekintetében, amely végrehajtható), és amely után nem marad az ajánlati könyvben a végre nem hajtott mennyiség, amennyiben van ilyen.

„IOCV” – most rész

FOK megbízás (Fill-or-Kill – „most mind”): olyan megbízás, amely az ajánlati könyvbe való felvételekor azonnal végrehajtásra kerül, amennyiben teljes mértékben teljesíthető: ha a megbízás csak részben hajtható végre, akkor automatikusan visszautasításra kerül, és így nem hajtható végre.

„FOKV” – most mind

vagy

{ALPHANUM-4} karakterek, amelyeket még nem használnak a kereskedési helyszín saját besorolásához.

Egyéb: egyéb olyan egyedi megjelölés, amely egy konkrét üzleti modellre, kereskedési platformra vagy rendszerre vonatkozik.

 

11.

Megbízáskorlátozás

Záróár-egyeztető aukcióra elfogadható (Good For Closing Price Crossing Session): ha egy megbízás megfelel a záróár-egyeztető aukció feltételeinek.

„SESR” – záróár-egyeztető aukcióra elfogadható

Aukcióra érvényes (Valid For Auction): a megbízás csak aukciós fázisokban aktív és csak akkor hajtható végre (ezeket a fázisokat (pl. nyitó és záró aukció és/vagy napon belüli aukció) előre meghatározhatja a kereskedési helyszín azon tagja vagy résztvevője, aki benyújtotta a megbízást).

„VFAR” – aukcióra érvényes

Csak folyamatos kereskedésben érvényes (Valid For Continuous Trading only): a megbízás csak folyamatos kereskedés során érvényes.

„VFCR” – csak folyamatos kereskedésben érvényes

Egyéb: egyéb olyan egyedi megjelölés, amely egy konkrét üzleti modellre, kereskedési platformra vagy rendszerre vonatkozik.

{ALPHANUM-4} karakterek, amelyeket még nem használnak a kereskedési helyszín saját besorolásához.

Ha több típus alkalmazható, ebben a mezőben több jelölést kell megadni, vesszővel elválasztva.

12.

Érvényességi időszak és idő

Ez az adat a megbízás aktívvá válásának vagy az ajánlati könyvből való végleges törlésének időpontját jelző időbélyegzőre utal

Nap végéig (Good for day): a beérkezés dátuma, közvetlenül éjfél előtti időbélyegzővel

Adott időpontig érvényes (Good till time): a beérkezés dátuma, és a megbízásban megadott időpont

Adott dátumig érvényes (Good till date): a lejárat meghatározott dátuma közvetlenül éjfél előtti időbélyegzővel

Meghatározott dátumig és időpontig érvényes (Good till specified date and time): a lejárat meghatározott dátuma és időpontja

Adott időponttól érvényes (Good after time): a beérkezés dátuma és a meghatározott időpont, amikor a megbízás aktívvá válik

Adott dátumtól érvényes (Good after date): a meghatározott dátum, közvetlenül éjfél utáni időbélyegzővel

Meghatározott dátumtól és időponttól érvényes (Good after specified date and time): a meghatározott dátum és időpont, amikor a megbízás aktívvá válik

Visszavonásig érvényes (Good till Cancel): a végső dátum és időpont, amikor a megbízás piaci műveletek következtében automatikusan eltávolításra kerül

Egyéb: bármely további érvényességi típus időbélyegzője.

{DATE_TIME_FORMAT}

A „másodpercek” után álló számjegyek száma az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkével összhangban kerül meghatározásra

E. szakasz – Prioritás és sorszám

13.

Prioritási időbélyegző

Ezt a mezőt minden olyan esetben frissíteni kell, amikor egy megbízás prioritása megváltozik.

{DATE_TIME_FORMAT}

A „másodpercek” után álló számjegyek száma az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkével összhangban kerül meghatározásra.

14.

Nagyság prioritás

A nagyság-idő prioritás módszerét használó kereskedési helyszínek esetében ezt a mezőt a mennyiségnek megfelelő pozitív számmal kell kitölteni.

Ezt a mezőt minden olyan esetben frissíteni kell, amikor a megbízás prioritása megváltozik.

Legfeljebb 20 pozitív számjegy.

15.

Sorszám

A G. szakaszban felsorolt minden egyes eseményt növekvő számsorrendben pozitív egész szám használatával kell azonosítani.

A sorszámnak minden egyes eseménytípusra vonatkozóan egyedinek, és a kereskedési helyszín működtetője által időbélyegzővel ellátott valamennyi eseményre vonatkozóan egységesnek kell lennie, és az esemény bekövetkezésének dátuma tekintetében perzisztensnek kell lennie.

{INTEGER-50}

F. szakasz – A megbízás azonosítása

16.

Szegmensazonosító MIC-kód

Azon kereskedési helyszín azonosítása, ahol a megbízást benyújtották.

Amennyiben a kereskedési helyszín szegmensazonosító MIC-kódot használ, akkor ezt az azonosítót kell megadni.

Amennyiben a kereskedési helyszín nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, akkor a működtetőazonosító MIC-kódot kell megadni.

{MIC}

17.

Az ajánlati könyv kódja

A kereskedési helyszín által minden egyes ajánlati könyvre meghatározott alfanumerikus kód.

{ALPHANUM-20}

18.

A pénzügyi eszköz azonosító kódja

A pénzügyi eszköz egyedi és egyértelmű azonosítója

{ISIN}

19.

Az átvétel dátuma

Az eredeti megbízás átvételének dátuma.

{DATEFORMAT}

20.

A megbízás azonosító kódja

A kereskedési helyszín működtetője által az egyedi megbízáshoz rendelt alfanumerikus kód.

{ALPHANUM-50}

G. szakasz – A megbízást befolyásoló események

21.

Új megbízás, a megbízás módosítása, törlése, visszautasítása, részleges vagy teljes végrehajtása

Új megbízás: új megbízás beérkezése a kereskedési helyszín működtetőjéhez.

„NEWO” – új megbízás

Kiváltott: olyan megbízás, amely egy előre meghatározott feltétel teljesülésekor válik végrehajthatóvá vagy adott esetben végre nem hajthatóvá.

„TRIG” – kiváltott

A kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője által felváltott: ha a kereskedési helyszín tagja, résztvevője vagy ügyfele saját kezdeményezésére úgy dönt, hogy az ajánlati könyvbe előzőleg bevezetett megbízás bármely jellemzőjét megváltoztatja.

„REME” – a kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője által felváltott

Piaci műveletek következtében felváltott (automatikus): ha a megbízás bármely jellemzőjét a kereskedési helyszín működtetőjének számítógépes rendszere megváltoztatja. Ez magában foglalja a referencia-limitáras megbízás vagy a csúszó stopáras (trailing stop) megbízás adott jellemzőinek megváltoztatását a megbízás ajánlati könyvbeli pozíciójának tükrözése érdekében.

„REMA” – piaci műveletek következtében felváltott (automatikus)

Piaci műveletek következtében felváltott (emberi beavatkozás): ha egy megbízás bármely jellemzőjét a kereskedési helyszín működtetőjének személyzete megváltoztatja. Idetartozik az a helyzet, ha a kereskedési helyszín tagjának, résztvevőjének informatikai problémák miatt szüksége van megbízásainak sürgős törlésére.

„REMH” – piaci műveletek következtében felváltott (emberi beavatkozás)

A státus megváltoztatása a kereskedési helyszín tagjának, résztvevőjének kezdeményezésére. Ez magában foglalja az aktiválást és deaktiválást.

„CHME” – a státus megváltoztatása a kereskedési helyszín tagjának/résztvevőjének kezdeményezésére

A státus megváltozása piaci művelet következtében.

„CHMO” – a státus megváltozása piaci művelet következtében

A kereskedési helyszín tagjának, résztvevőjének kezdeményezésére törölve; ha egy tag, résztvevő vagy ügyfél a saját kezdeményezésére úgy dönt, hogy a korábban bevezetett megbízást törli.

„CAME” – a kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének kezdeményezésére törölve

Piaci műveletek következtében törölve: idetartozik az árjegyzési tevékenységet végző befektetési vállalkozások számára a 2014/65/EU irányelv 17. és 48. cikkében meghatározott védelmi mechanizmus.

„CAMO” – piaci műveletek következtében törölve

Visszautasított megbízás: a kereskedési helyszín működtetője által kapott, de visszautasított megbízás.

„REMO” – visszautasított megbízás

Lejárt megbízás: ha érvényességi időszaka végén egy megbízást törölnek az ajánlati könyvből.

„EXPI” – lejárt megbízás

Részben teljesített: ha a megbízást nem hajtják végre teljes mértékben, és marad végrehajtandó mennyiség.

„PARF” – részben teljesített

Teljesített: ha már nincs végrehajtandó mennyiség.

„FILL” – teljesített

{ALPHANUM-4} karakterek, amelyeket még nem használnak a kereskedési helyszín saját besorolásához.

H. szakasz – Megbízás típusa

22.

A megbízás típusa

Azonosítja a kereskedési helyszínnek benyújtott megbízás típusát a helyszín specifikációja szerint.

{ALPHANUM-50}

23.

A megbízástípus besorolása

A megbízás besorolása a két általános megbízástípus alapján. Limitáras megbízás (LIMIT): ha a megbízás végrehajtható.

valamint

Stop megbízás (Stop): ha a megbízás csak egy előre meghatározott áresemény bekövetkezésekor aktiválódik.

A limitáras megbízáshoz az „LMTO”, a stop megbízáshoz az „Stop” megjelölést kell használni.

I. szakasz – Árak

24.

Limitár

Az a maximális ár, amelyen egy vételi megbízás végrehajtható, vagy az a minimális ár, amelyen egy eladási megbízás végrehajtható.

Egy stratégiai megbízás különbözeti árfolyama. Lehet negatív vagy pozitív.

Olyan megbízások esetében, amelyeknek nincs limitáruk, vagy nem árazott megbízások esetében ezt a mezőt üresen kell hagyni.

Átváltható kötvény esetén ebben a mezőben a megbízáshoz használt tényleges (tiszta vagy piszkos) árat kell megadni.

{DECIMAL-18/13} ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17} ha az ár megadása bázispontban történik.

25.

Kiegészítő limitár

Bármely más limitár, amely alkalmazható a megbízásra. Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/13} ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17} ha az ár megadása bázispontban történik.

26.

Stop ár

Az az ár, amelyet el kell érni ahhoz, hogy a megbízás aktívvá váljon.

A pénzügyi eszköz árától független események által kiváltott stop megbízás esetén ebben a mezőben a stop árra nullát kell megadni.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/13} ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17} ha az ár megadása bázispontban történik.

27.

Referencia-limitár

Az a maximális ár, amelyen egy referencia-limitáras vételi megbízás végrehajtható, vagy az a minimális ár, amelyen egy referencia-limitáras eladási megbízás végrehajtható.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/13} ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17} ha az ár megadása bázispontban történik.

28.

Ügyleti ár

Az ügylet kereskedett ára, adott esetben a jutalék és a felhalmozott kamat nélkül.

Opciós ügyletek esetében ez a származtatott ügylet díja alaptermékenként vagy indexpontonként.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén ez a közvetlen alaptermék referenciaára.

Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) esetén ez a kupon bázispontokban kifejezve.

Ha az ár megadása monetáris értéken történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

Amennyiben nem alkalmazható ár, a mezőben a „NOAP” jelölést kell megadni.

{DECIMAL-18/13} ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17} ha az ár megadása bázispontban történik.

„NOAP”

29.

Az ár pénzneme

Az a pénznem, amelyben a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközre vonatkozó kereskedési árat kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árat monetáris értékkel adják meg).

{CURRENCYCODE_3}

30.

Az ügylet 2. oldalának pénzneme

Többdevizás vagy keresztdevizás csereügyletek esetében az ügylet 2. oldalának pénzneme az a pénznem, amelyben az ügylet 2. oldala denominált.

Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet többdevizás, az ügylet 2. oldalának pénzneme az a pénznem, amelyben a csereügylet 2. oldala denominált.

Ezt a mezőt csak származtatott kamatláb- és devizaügyletekre kell kitölteni.

{CURRENCYCODE_3}

31.

Ármegjelölés

Azt jelöli, hogy az árat monetáris értékkel, százalékos arányként, hozammal vagy bázisponttal fejezik-e ki.

„MONE” – monetáris érték

„PERC” – százalék

„YIEL” – hozam

„BAPO” – bázispont

J. szakasz – A megbízásra vonatkozó instrukciók

32.

Vétel/eladás mutató

Azt jelzi, hogy vételi vagy eladási megbízásról van-e szó.

Opciók és csereügyletre szóló opciók (swaption) esetében a vevő az a fél, aki jogosult az opció gyakorlására, az eladó pedig az a fél, aki eladja az opciót és megkapja a díjat.

A devizához kapcsolódó határidős tőzsdei ügyletektől (future) és tőzsdén kívüli határidős ügyletektől (forward) eltérő határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a vevő az a fél, aki megveszi az instrumentumot, az eladó pedig az a fél, aki eladja azt.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki átveszi az alapul szolgáló értékpapír árfolyammozgásának kockázatát és megkapja a biztosítékösszeget. Az eladó az a fél, aki fizeti a biztosítékösszeget.

Kamatlábhoz vagy inflációs indexhez kapcsolódó swapügylet esetén a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti. Az eladó az a fél, aki a rögzített kamatot kapja. Bázisswapok (változó kamatláb cseréje változó kamatlábra) esetében a vevő az a fél, aki fizeti a különbözetet, az eladó pedig az a fél, aki azt megkapja.

Devizaswapok és tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint keresztdevizás swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki megkapja az ISO 4217 szabvány szerinti betűrendben első devizát, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt a devizát.

Az osztalékokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki megkapja a tényleges osztalékfizetésnek megfelelő ellenértéket. Az eladó az a fél, aki fizeti az osztalékot és megkapja a rögzített kamatot.

A hitelkockázat átadásához kapcsolódó származtatott instrumentumok esetében (kivéve az opciókat és a csereügyletre szóló opciókat) a vevő az a fél, aki a védelmet megvásárolja. Az eladó az a fél, aki eladja a védelmet.

Az áruhoz vagy kibocsátási egységhez kapcsolódó származtatott ügyletek esetében a vevő az a fél, aki a megadott árut vagy kibocsátási egységet megkapja, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt az árut vagy kibocsátási egységet.

Tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodások esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti, az eladó pedig az a fél, aki megkapja azt.

A névérték növekedése esetében a vevő megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt megvásárlóval, az eladó pedig megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt elidegenítővel.

A névérték csökkenése esetében a vevő megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt rendelkezésre bocsátóval, az eladó pedig megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt megvásárlóval.

„BUYI” – vétel

„SELL” – eladás

33.

A megbízás státusa

Itt kell megjelölni, hogy egy megbízás aktív/inaktív/felfüggesztett/kötelező érvényű/indikatív (csak jegyzésekhez)/implikált/újratovábbított.

Aktív – nem jegyzett, végrehajtható megbízások.

Inaktív – nem jegyzett, végre nem hajtható megbízások.

Kötelező érvényű/indikatív – csak jegyzésekhez rendelhető hozzá. Az indikatív jegyzés azt jelenti, hogy látható, de nem hajtható végre. Ez egyes kereskedési helyszíneken magában foglalja az opciós utalványokat. A kötelező érvényű jegyzések végrehajthatók.

Implikált – olyan stratégiai megbízásokra vonatkozik, amelyek beimplikáló vagy kiimplikáló funkcionalitásból eredeztethetők.

Továbbított – olyan megbízásokra vonatkozik, amelyeket a kereskedési helyszín továbbít más helyszínekre.

„ACTI” – aktív

vagy

„INAC” – inaktív

vagy

„FIRM” – kötelező érvényű jegyzés

vagy

„INDI” – indikatív jegyzés

vagy

„IMPL” – implikált stratégiai megbízás

vagy

„ROUT” – továbbított megbízás.

Ha több státus alkalmazható, ebben a mezőben több jelölést kell megadni, vesszővel elválasztva.

34.

A mennyiség megjelölése

Azt jelöli, hogy a mennyiséget az egységek számával, névértékkel vagy monetáris értékkel fejezik-e ki.

„UNIT” – egységek száma

„NOML” – névérték

„MONE” – monetáris érték

35.

A mennyiség pénzneme

Az a pénznem, amelyben a mennyiség kifejezésre kerül.

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a mennyiséget névértékkel vagy monetáris értékkel fejezik ki.

{CURRENCYCODE_3}

36.

Kezdeti mennyiség

A pénzügyi eszköz egységeinek száma, vagy a származtatott ügyletek száma a megbízásban.

A pénzügyi eszköz névértéke vagy monetáris értéke.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén a mennyiség a kockáztatott monetáris érték az alapul szolgáló pénzügyi eszköz egységnyi áralakulásakor.

A növekvő vagy csökkenő névértékű származtatott ügyletek esetében a szám a változás abszolút értékét tükrözi és pozitív számmal kell kifejezni.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a mennyiség az a névleges összeg, amelyre vonatkozóan a védelmet megszerzik vagy rendelkezésre bocsátják.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

37.

Fennmaradó mennyiség, ideértve a nem látható mennyiséget

Az a teljes mennyiség, amely a részleges végrehajtást követően vagy bármely más, a megbízást befolyásoló esemény bekövetkezésekor az ajánlati könyvben marad.

A megbízás részleges teljesítése esetén ez a részleges végrehajtást követően a teljes fennmaradó volumen. A megbízás ajánlati könyvbe való bevezetésekor ennek meg kell egyeznie a kezdeti mennyiséggel.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

38.

Megjelenített mennyiség

Az a mennyiség, amely az ajánlati könyvben látható (ellentétben a nem látható mennyiséggel).

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

39.

Kereskedett mennyiség

Részleges vagy teljes végrehajtás esetében ebben a mezőben a végrehajtott mennyiséget kell megadni.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

40.

Minimális elfogadható mennyiség (Minimum Acceptable Quantity – MAQ)

Egy teljesítendő megbízás esetében a legkisebb elfogadható mennyiség, ami több részleges végrehajtásból állhat, és általában csak nem perzisztens megbízástípusokra vonatkozik.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

41.

Minimális végrehajtható nagyság (MES)

Valamely egyedi potenciális végrehajtás minimális végrehajtási nagysága.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

42.

Csak az első végrehajtásra vonatkozó minimális végrehajtható nagyság

Meghatározza, hogy a minimális végrehajtható nagyság csak az első végrehajtásra vonatkozik-e.

Amennyiben a 41. mező nincs kitöltve, ezt a mezőt üresen lehet hagyni.

„igaz”

„hamis”

43.

Passzív megbízás mutatója

Azt jelöli, hogy a megbízást olyan jelzéssel nyújtották-e be a kereskedési helyszínnek, amely meghatározza, hogy a megbízást nem kell látható megbízásokkal szemben azonnal végrehajtani.

„igaz”

„hamis”

44.

Passzív vagy agresszív megbízás mutatója

Egy megbízás részleges teljesítése vagy teljesítése esetén annak megjelölése, hogy a megbízás már benne volt-e az ajánlati könyvben és likviditást biztosít (passzív), vagy a megbízás kereskedést kezdeményezett és így likviditást használt fel (agresszív).

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

„PASV” – passzív vagy

„AGRE” – agresszív.

45.

Önvégrehajtás megakadályozása

Azt jelöli, hogy a megbízás bevezetésére az önvégrehajtás megakadályozására vonatkozó kritériummal került-e sor, ami azt jelenti, hogy a megbízás nem hajtható végre ugyanazon tag vagy résztvevő által az ajánlati könyv ellentétes oldalára bevezetett megbízással szemben.

„igaz”

„hamis”

46.

Stratégiához kapcsolt megbízás azonosítása

A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően egy stratégia részét képező valamennyi összekapcsolódó megbízás összekapcsolásához használt alfanumerikus kód.

{ALPHANUM-50}

47.

Továbbítási stratégia

Az alkalmazandó továbbítási stratégia a kereskedési helyszín specifikációja szerint.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{ALPHANUM-50}

48.

A kereskedési helyszín ügyletazonosító kódja

A kereskedési helyszín által az ügylethez rendelt alfanumerikus kód az e rendelet 12. cikkének megfelelően.

A kereskedési helyszín ügyletazonosító kódjának az egyes, ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódok és az egyes kereskedési napok tekintetében egyedinek, egységesnek és perzisztensnek kell lennie. Amennyiben egy kereskedési helyszín nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, a kereskedési helyszín ügyletazonosító kódjának egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az egyes működtetőazonosító MIC-kódok és kereskedési napok tekintetében.

Az ügyletazonosító kód összetevői nem fedhetik fel azon ügylet feleinek személyazonosságát, amelyre a kódot alkalmazzák.

{ALPHANUM-52}

K. szakasz – Kereskedési fázisok, indikatív aukciós ár és volumen

49.

Kereskedési fázisok

Az egyes különböző kereskedési fázisok neve, amelyek során egy megbízás jelen van az ajánlati könyvben, ideértve a tőzsdei termék kereskedésének szüneteltetését, a tőzsdei működés szüneteltetését és a felfüggesztéseket.

{ALPHANUM-50}

50.

Indikatív aukciós ár

Az az ár, amely az egy vagy több megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközre vonatkozó egyes aukciók keretében lezajlott egyeztetés eredménye.

{DECIMAL-18/5} ha az ár megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értéken történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

51.

Indikatív aukciós volumen

Az a volumen (a pénzügyi eszköz egységeinek száma), amely az 50. mezőben megadott indikatív aukciós áron végrehajtható, amennyiben az aukció pontosan a megadott időpontban lezárulna.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik


(1)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát)


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/212


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/581 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 24.)

a 600/2014/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedési helyszínek és a központi szerződő felek tekintetében az elszámoláshoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (6) bekezdésére és 36. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A versenytorzulások megakadályozása céljából a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek számára csak akkor indokolt megengedni a központi szerződő félhez vagy kereskedési helyszínhez való hozzáférés iránti kérelem megtagadását, ha minden ésszerű intézkedést megtettek a szóban forgó hozzáférés megadásából eredő kockázatok kezelésére, de továbbra is jelentős, indokolatlan kockázat áll fenn.

(2)

A 600/2014/EU rendeletnek megfelelően, amennyiben a központi szerződő fél vagy a kereskedési helyszín megtagadja a hozzáférést, döntését teljes körűen meg kell indokolnia, és ennek során ismertetnie kell, hogy a hozzáférés megadásából eredő releváns kockázatok egy konkrét helyzetben miért lennének kezelhetetlenek, valamint, hogy továbbra is jelentős indokolatlan kockázatok állnának fenn. Az indokolás megfelelő módja, ha a hozzáférést megtagadó fél egyértelműen ismerteti, milyen változásokkal jár a hozzáférés megadása a kockázatkezelés terén, milyen módon kellene kezelnie a hozzáférés megadásából következő változásokkal összefüggő kockázatokat, és milyen hatást gyakorol mindez a tevékenységeire.

(3)

A 600/2014/EU rendelet nem tesz különbséget a hozzáférés megadása esetén a központi szerződő feleknél és a kereskedési helyszíneknél felmerülő kockázatok között, és a kereskedési helyszínek, továbbá a központi szerződő felek által a hozzáférés iránti kérelmek vizsgálata során figyelembe veendő feltételek ugyanazon általános kategóriáit vezeti be. Mivel azonban a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek különböző jellegű tevékenységei miatt a hozzáférés megadásából eredő kockázatok a gyakorlatban eltérő hatást gyakorolhatnak a központi szerződő felekre és a kereskedési helyszínekre, így a központi szerződő feleket és a kereskedési helyszíneket megkülönböztető megközelítésre van szükség.

(4)

Annak elkerüléséhez, hogy a hozzáférési megállapodás harmadik felek számára olyan jelentős indokolatlan kockázatokat eredményezzen, amelyek nem enyhíthetők, az illetékes hatóságnak annak megítélése során, hogy a hozzáférés veszélyeztetné-e a piacok zavartalan és szabályos működését, vagy kedvezőtlenül befolyásolná-e a rendszerkockázatot, figyelembe kell vennie, hogy a szóban forgó központi szerződő fél vagy a kereskedési helyszín megfelelő eljárásokkal rendelkezik-e a kockázatok kezeléséhez, beleértve a működési és jogi kockázatokat.

(5)

A hozzáférés megadását szabályozó feltételeknek ésszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, hogy ne ássák alá a megkülönböztetésmentes hozzáférés célját. Nem engedhető meg a díjak megkülönböztető módon történő megállapítása azzal a céllal, hogy eltérítsen a hozzáféréstől. Mindazonáltal a díjak objektíven alátámasztható indokok alapján lehetnek eltérőek, például akkor, ha a hozzáférési intézkedések végrehajtásának költségei magasabbak. A hozzáférés megadásához kapcsolódóan a központi szerződő feleknél és a kereskedési helyszíneknél egyszeri (például a jogi előírások értékeléséhez kapcsolódó) és folyamatosan felmerülő költségek egyaránt jelentkeznek. Mivel a hozzáférés iránti kérelem terjedelme és a kapcsolódó, a hozzáférési megállapodás végrehajtásával összefüggő költségek eseti alapon különbözőek lehetnek, nem helyénvaló, hogy ez a rendelet kiterjedjen a költségek központi szerződő felek és kereskedési helyszínek közötti konkrét megosztására. A költségfelosztás azonban a hozzáférési megállapodás fontos eleme, ezért a megállapodásban mindkét félnek meg kell határoznia a költségek fedezetét.

(6)

A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerint, ha valamely központi szerződő fél ki kívánja terjeszteni a működését az alapengedély által le nem fedett további szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel, kiterjesztés iránti kérelmet kell benyújtania. Az engedély kiterjesztésére van szükség, ha a központi szerződő fél olyan pénzügyi eszközökre vonatkozóan kíván elszámolási szolgáltatást nyújtani, amelyek eltérő kockázati profillal rendelkeznek, vagy a központi szerződő fél meglévő termékkörétől lényegesen különböznek. Ha valamely szerződés, amelyet a központi szerződő félhez hozzáféréssel rendelkező kereskedési helyszínen kötnek, olyan pénzügyieszköz-kategóriába tartozik, amelyre a központi szerződő fél meglévő engedélye kiterjed, következésképpen kockázati jellemzői hasonlóak a központi szerződő fél által már elszámolt szerződésekéhez, az ilyen szerződést gazdasági szempontból egyenértékűnek kell tekinteni.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő fél ne alkalmazzon diszkriminatív biztosítéki és letéti követelményeket a gazdasági szempontból egyenértékű olyan szerződésekre, amelyeket a központi szerződő félhez hozzáféréssel rendelkező kereskedési helyszínen kötnek, a központi szerződő fél által már elszámolt, gazdasági szempontból egyenértékű szerződésekre alkalmazott letétkezelésre és nettósításra vonatkozó letéti módszertanban és működési követelményekben bekövetkezett bármely módosítást a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságának felül kell vizsgálnia, és az a 648/2012/EU rendeletben előírt felülvizsgálati eljárás alkalmazásában a modellek és paraméterek jelentős módosításának minősül. E felülvizsgálatnak meg kell erősítenie, hogy az új modellek és paraméterek megkülönböztetésmentesek, és megfelelő kockázatelemzésen alapulnak.

(8)

A 648/2012/EU rendelet megakadályozza a versenytorzulást azáltal, hogy előírja az olyan központi szerződő felekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférést, amelyek a kereskedési helyszínek számára biztosítják a tőzsdén kívüli származtatott termékek elszámolását. A 600/2014/EU rendelet pedig elismeri annak szükségességét, hogy hasonló követelményeket kell bevezetni a szabályozott piacokra vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy egy központi szerződő fél mind tőzsdén kívüli, mint tőzsdén kereskedett származtatott termékeket elszámolhat, a valamely központi szerződő félhez való hozzáférés iránti kérelmet benyújtott kereskedési helyszínen kötött, gazdasági szempontból egyenértékű szerződések megkülönböztetésmentes kezelése során a szóban forgó központi szerződő fél által elszámolt valamennyi releváns szerződést figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azokat hol kötötték.

(9)

Az érintett illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a központi szerződő fél kollégiumát és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA), amennyiben egy központi szerződő fél esetében jóváhagyja a 600/2014/EU rendelet 35. cikke szerinti átmeneti rendelkezések alkalmazását, annak érdekében, hogy a többi érintett illetékes hatóság képet alkothasson az átmeneti rendelkezések által a központi szerződő felekre és a velük szoros kapcsolatban álló kereskedési helyszínekre gyakorolt hatásról. Az értesítésnek tartalmaznia kell valamennyi olyan releváns információt, amelyre a központi szerződő felek kollégiumának és az ESMA-nak szüksége van ahhoz, hogy értelmezni tudja a határozatot, továbbá az átláthatóság előmozdításához.

(10)

A központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek által az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak benyújtott, a 600/2014/EU rendelet 35. és 36. cikke szerinti átmeneti rendelkezések igénybevételére irányuló szándékukkal kapcsolatos értesítés során biztosítandó információkra vonatkozó egyértelmű előírásoknak hozzá kell járulniuk az értesítési eljárás átlátható és összehangolt alkalmazásához. A következetes és egységes felügyeleti gyakorlat biztosítása érdekében ezért az értesítési eljárás során egységes mintadokumentumokat kell alkalmazni.

(11)

El kell kerülni annak a kockázatát, hogy a nagyobb kereskedési helyszínek olyan számítási módszereket alkalmazzanak, amelyek révén minimalizálják az éves nominális értéket, hogy ki tudják használni a hozzáférési előírásokhoz kapcsolódó kívülmaradási mechanizmust. Ha a nominális érték kiszámításához több alternatív, egyformán elfogadható módszer áll rendelkezésre, ez a kockázat elkerülhető a magasabb értéket eredményező számítási módszer alkalmazásával. A nominális érték 600/2014/EU rendelet alkalmazásában történő kiszámításához használt módszereknek lehetővé kell tenniük, hogy a kívülmaradási mechanizmust igénybe vehessék az olyan, valóban kisebb méretű kereskedési helyszínek, amelyek még nem rendelkeznek a megfelelő technikai kapacitással ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a kereskedés utáni infrastruktúrát kínáló piaci szereplők többségével. Fontos továbbá, hogy az előírt módszerek egyszerűek és egyértelműek legyenek, és ezáltal hozzájáruljanak a következetes és egységes felügyeleti gyakorlathoz.

(12)

A nominális érték 600/2014/EU rendelet alkalmazásában történő kiszámítása során a kereskedési helyszíneknek következeteseknek kell lenniük, hogy méltányosan tudják alkalmazni a hozzáférésre vonatkozó előírásokat. Ez különösen fontos a tőzsdén kereskedett egyes olyan származtatott termékek esetében, amelyek kereskedésének alapja valamilyen egység, például hordó vagy tonna.

(13)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni. Annak biztosításához azonban, hogy a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek kihasználhassák a 600/2014/EU rendelet 35. cikkének (5) bekezdésében és 36. cikkének (5) bekezdésében előírt átmeneti rendelkezések előnyeit, e rendelet egyes előírásait a rendelet hatálybalépésének dátumától kezdve kell alkalmazni.

(14)

E rendelet előírásai szorosan összekapcsolódnak, mivel a központi szerződő felekhez és a kereskedési helyszínekhez való hozzáférés elutasításával és megadásával foglalkoznak, beleértve azt az eljárást, amely lehetővé teszi, hogy a központi szerződő felek és kereskedési helyszínek kívül maradjanak e rendelet hozzáférésre vonatkozó előírásainak hatályán. Ezen többségében egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek átfogó rálátással rendelkezzenek a szóban forgó rendelkezésekre és könnyen hozzáférhessenek azokhoz, a 35. cikk (6) bekezdésében és a 36. cikk (6) bekezdésében előírt szabályozástechnikai standardokat célszerű egyetlen rendeletbe foglalni.

(15)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(16)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FELEKHEZ ÉS A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKHEZ VALÓ MEGKÜLÖNBÖZTETÉSMENTES HOZZÁFÉRÉS

1. SZAKASZ

A központi szerződő felekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés

1. cikk

A hozzáférés központi szerződő fél általi elutasításának feltételei

(1)   A központi szerződő fél megvizsgálja, hogy a hozzáférés megadása maga után vonná-e a 2., 3. és 4. cikkben meghatározott kockázatokat, és csak akkor utasíthatja el a hozzáférést, ha a kockázatainak kezelésére szolgáló valamennyi ésszerű intézkedés megtételét követően megállapítja, hogy továbbra is fennállnak olyan jelentős indokolatlan kockázatok, amelyek nem kezelhetők.

(2)   A hozzáférés elutasítása esetén a központi szerződő fél azonosítja, hogy a hozzáférés megadása a 2., 3. és 4. cikkben meghatározott mely kockázatokkal járna, és ismerteti, hogy ezek a kockázatok miért nem kezelhetők.

2. cikk

A hozzáférés központi szerződő fél általi elutasítása az ügyletek várható volumene alapján

A központi szerződő fél csak akkor utasíthatja el a hozzáférés iránti kérelmet az ügyletek hozzáférés megadása esetén várható volumenére hivatkozva, ha a hozzáférés a következők valamelyikét eredményezné:

a)

a központi szerződő fél méretezhető struktúrája olyan mértékben elégtelenné válna, hogy a központi szerződő fél nem tudná úgy kiigazítani a rendszerét, hogy az kezelni tudja az ügyletek várható volumenét;

b)

a központi szerződő fél tervezett kapacitása olyan módon válna elégtelenné, hogy a központi szerződő fél nem lenne képes megszerezni az ügyletek várható volumenének elszámolásához szükséges többletkapacitást.

3. cikk

A hozzáférés központi szerződő fél általi elutasítása a működési kockázat és az összetettség alapján

A központi szerződő fél elutasíthatja a hozzáférés iránti kérelmet a működési kockázatra és az összetettségre hivatkozva.

A működési kockázat és az összetettség a következők bármelyikét jelenti:

a)

a központi szerződő fél és a kereskedési helyszín informatikai rendszereinek inkompatibilitása, aminek következtében a központi szerződő fél nem tudja biztosítani a rendszerek kapcsolódását;

b)

a központi szerződő fél funkcióinak ellátásához szükséges megfelelő tudással, szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező humánerőforrás hiánya, tekintettel a központi szerződő fél által már elszámolt pénzügyi eszközöktől eltérő további pénzügyi eszközökből eredő kockázatokra, vagy az ilyen humánerőforrás alkalmazására való képtelenség.

4. cikk

A hozzáférés központi szerződő fél általi elutasítása jelentős indokolatlan kockázatot teremtő más tényezők alapján

(1)   A központi szerződő fél jelentős indokolatlan kockázatra hivatkozva abban az esetben utasíthatja el a hozzáférés iránti kérelmet, ha bármely következő feltétel teljesül:

a)

nem nyújt elszámolási szolgáltatást a hozzáférés iránti kérelem tárgyát képező pénzügyi eszköz tekintetében, és nincs abban a helyzetben, hogy ésszerű erőfeszítés mellett olyan elszámolási szolgáltatást biztosítson, amely megfelel a 648/2012/EU rendelet II., III. és IV. címében meghatározott feltételeknek;

b)

a hozzáférés megadása veszélyeztetné gazdasági életképességét vagy azt a képességét, hogy teljesítse a 648/2012/EU rendelet 16. cikke szerinti minimális tőkekövetelményt;

c)

jogi kockázatok állnak fenn;

d)

a központi szerződő fél és a kereskedési helyszín szabályai összeegyeztethetetlenek, amit a központi szerződő fél a kereskedési helyszínnel együttműködve nem tud orvosolni.

(2)   A központi szerződő fél az (1) bekezdés c) pontjában említett jogi kockázatra hivatkozva abban az esetben utasíthatja el a hozzáférést, ha a hozzáférés megadásának következtében a központi szerződő fél nem tudná érvényesíteni pozíciólezáró nettósítási és nemteljesítési eljárásokhoz kapcsolódó szabályait, vagy nem tudná kezelni az eltérő megbízásbefogadási modellek párhuzamos alkalmazásából eredő kockázatokat.

2. SZAKASZ

A kereskedési helyszínekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés

5. cikk

A hozzáférés kereskedési helyszín általi elutasításának feltételei

(1)   A kereskedési helyszín megvizsgálja, hogy a hozzáférés megadása maga után vonná-e a 6. és 7. cikkben meghatározott kockázatokat, és csak akkor utasíthatja el a hozzáférést, ha a kockázatainak kezelésére szolgáló valamennyi ésszerű intézkedés megtételét követően megállapítja, hogy továbbra is fennállnak olyan jelentős indokolatlan kockázatok, amelyek nem kezelhetők.

(2)   A hozzáférés elutasítása esetén a kereskedési helyszín azonosítja, hogy a hozzáférés megadása a 6. és 7. cikkben meghatározott mely kockázatokkal járna, és ismerteti, hogy ezek a kockázatok miért nem kezelhetők.

6. cikk

A hozzáférés kereskedési helyszín általi elutasítása a működési kockázat és az összetettség alapján

A kereskedési helyszín a hozzáférésből eredő működési kockázatra és összetettségre hivatkozva csak akkor utasíthatja el a hozzáférés iránti kérelmet, ha fennáll a központi szerződő fél és a kereskedési helyszín informatikai rendszerei inkompatibilitásának kockázata, ami megakadályozza a kereskedési helyszínt abban, hogy biztosítsa a szóban forgó rendszerek közötti kapcsolódást.

7. cikk

A hozzáférés kereskedési helyszín általi elutasítása jelentős indokolatlan kockázatot teremtő más tényezők alapján

A kereskedési helyszín jelentős indokolatlan kockázatra hivatkozva abban az esetben utasíthatja el a hozzáférés iránti kérelmet, ha a következő esetek valamelyike fennáll:

a)

a kereskedési helyszín gazdasági életképességének vagy arra irányuló képességének veszélyeztetése, hogy teljesítse a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 47. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti minimális tőkekövetelményt;

b)

a kereskedési helyszín és a központi szerződő fél szabályainak összeegyeztethetetlensége, amit a kereskedési helyszín a központi szerződő féllel együttműködve nem tud orvosolni.

8. cikk

Azon feltételek, amelyek esetén a hozzáférés a piacok zavartalan és szabályos működését veszélyeztetőnek vagy a rendszerkockázatot kedvezőtlenül befolyásolónak minősül

A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 45. pontjában meghatározott likviditástöredezettség mellett az említett rendelet 35. cikke (4) bekezdésének b) pontja és 36. cikke (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a hozzáférés megadása a piacok zavartalan és szabályos működését veszélyeztetőnek vagy a rendszerkockázatot kedvezőtlenül befolyásolónak minősül, amennyiben az illetékes hatóság indokolni tudja az elutasítást, ideértve annak bizonyítását, hogy a hozzáférés iránti kérelem egyik vagy mindkét felének kockázatkezelési eljárásai nem elegendők annak megakadályozásához, hogy a hozzáférés megadása esetén harmadik félnél ne merüljenek fel jelentős indokolatlan kockázatok, és nincs olyan korrekciós intézkedés, amely kellő mértékben mérsékelni tudná ezeket a kockázatokat.

II. FEJEZET

AZON FELTÉTELEK, AMELYEK MELLETT A HOZZÁFÉRÉST ENGEDÉLYEZNI KELL

9. cikk

Azon feltételek, amelyek mellett a hozzáférést engedélyezni kell

(1)   A felek megállapodnak a megadott hozzáférésből eredő jogaikról és kötelezettségeikről, beleértve a köztük fennálló kapcsolatot szabályozó irányadó jogot. A hozzáférésre vonatkozó megállapodásban szereplő feltételeknek:

a)

egyértelműeknek, átláthatóknak, jogilag érvényeseknek és érvényesíthetőknek kell lenniük;

b)

amennyiben két vagy több központi szerződő félnek van hozzáférése a kereskedési helyszínhez, meg kell határozniuk annak módját, ahogy az adott kereskedési helyszínen az ügyleteket hozzárendelik ahhoz a központi szerződő félhez, amely a megállapodás részes fele;

c)

egyértelmű szabályokat kell tartalmazniuk a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5) megfelelően létrejött átutalási megbízások megfelelő rendszerekbe való bevitelének és azok visszavonhatatlanságának az időpontjára vonatkozóan;

d)

meg kell határozniuk a hozzáférési megállapodás bármely fél általi megszüntetésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek:

i.

a megállapodás olyan, rendezett módon történő megszüntetését kell előírniuk, amely nem tesz ki indokolatlanul más szervezeteket további kockázatoknak, és magukban kell foglalniuk a hozzáférési megállapodás keretében létrejött, a megszüntetés időpontjában még nyitott szerződések és pozíciók kezelésére és megfelelő lezárására vonatkozó átlátható szabályokat;

ii.

biztosítaniuk kell, hogy az érintett fél ésszerű időn belül orvosolhassa az azonnali megszüntetést nem okozó szerződésszegést;

iii.

lehetővé kell tenniük a megszüntetést, ha a kockázatok olyan módon nőnek, ami első alkalommal indokolta volna a hozzáférés elutasítását;

e)

meg kell határozniuk a hozzáférési megállapodás tárgyát képező pénzügyi eszközöket;

f)

meg kell határozniuk a hozzáférés iránti kérelem révén felmerült egyszeri és folyamatosan felmerülő költségek fedezését;

g)

előírásokat kell tartalmazniuk a hozzáférési megállapodásból eredő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozóan.

(2)   A hozzáférési megállapodás feltételei előírják, hogy a megállapodás feleinek megfelelő elveket, eljárásokat és rendszereket kell kialakítaniuk a következők biztosítása érdekében:

a)

a felek közötti késedelem nélküli, megbízható és biztonságos kommunikáció;

b)

a másik féllel folytatandó előzetes konzultáció abban az esetben, ha bármely fél működését érintő változás valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorol a hozzáférési megállapodásra vagy a másik félnél felmerülő kockázatokra;

c)

a b) pontban nem szereplő esetekben a másik fél késedelem nélküli értesítése a módosítás végrehajtását megelőzően;

d)

jogviták rendezése;

e)

a hozzáférési megállapodásból eredő esetleges kockázatok azonosítása, nyomon követése és kezelése;

f)

az összes szükséges információ kereskedési helyszín általi átvétele a nyitott pozíciókkal összefüggő kötelezettségeinek teljesítése céljából;

g)

a természetben teljesített áruk leszállításának a központi szerződő fél általi elfogadása.

(3)   A hozzáférési megállapodás érintett felei biztosítják, hogy:

a)

a hozzáférés megadása esetén megfelelő kockázatkezelési normák legyenek érvényben;

b)

a hozzáférés iránti kérelemben megadott információkat a hozzáférési megállapodás időtartama alatt napra készen tartsák, beleértve a lényeges módosításokra vonatkozó információt;

c)

a nem nyilvános és a bizalmas üzleti információk, többek között a fejlesztési fázisban lévő pénzügyi eszközökről adott információk csak arra a meghatározott célra használhatók fel, amelyre vonatkozóan azokat továbbították, és azokkal összefüggésben csak a felek által elfogadott célból lehet intézkedést tenni.

10. cikk

A központi szerződő felek által felszámított megkülönböztetésmentes és átlátható elszámolási díjak

(1)   A központi szerződő fél csak olyan kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek elszámolásáért számol fel díjat, amelynek objektív, valamennyi klíringtagra, és adott esetben ügyfélre alkalmazandó kritériumok alapján hozzáférést biztosított. E célból a központi szerződő fél valamennyi klíringtagra és adott esetben ügyfélre ugyanolyan díj- és engedménytáblázatot alkalmaz, és a díjai nem függhetnek attól, hogy melyik kereskedési helyszínen kerül sor az ügyletre.

(2)   A központi szerződő fél a hozzáféréssel összefüggésben csak objektív kritériumok alapján számíthat fel díjat a kereskedési helyszín számára. E célból ugyanazon vagy hasonló pénzügyi eszközök esetében a központi szerződő félhez való hozzáféréssel rendelkező valamennyi kereskedési helyszínre ugyanazok a díjak és engedmények alkalmazandók, kivéve, ha objektíven indokolható eltérő díjtáblázat használata.

(3)   A 648/2012/EU rendelet 38. cikkének megfelelően a központi szerződő felek biztosítják, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett díjtáblázatok könnyen elérhetők, a nyújtott szolgáltatások tekintetében megfelelően azonosíthatók, és kellően részletesek legyenek, és biztosítsák az esedékes díjak kiszámíthatóságát.

(4)   Az (1)–(3) bekezdés az egyszeri és folyamatosan felmerülő költségek fedezésére felszámított díjakra alkalmazandó.

11. cikk

A kereskedési helyszínek által felszámított megkülönböztetésmentes és átlátható díjak

(1)   A kereskedési helyszín a hozzáféréssel összefüggésben csak objektív kritériumok alapján számíthat fel díjat. E célból ugyanazon vagy hasonló pénzügyi eszközök esetében a kereskedési helyszínhez való hozzáféréssel rendelkező valamennyi központi szerződő félre ugyanazok a díjak és engedmények alkalmazandók, kivéve, ha objektíven indokolható eltérő díjtáblázat használata.

(2)   A kereskedési helyszín biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett díjtáblázatok könnyen elérhetők, a nyújtott szolgáltatások tekintetében megfelelően azonosíthatók, és kellően részletesek legyenek, és biztosítsák az esedékes díjak kiszámíthatóságát.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés a hozzáféréshez kapcsolódó valamennyi díjra alkalmazandó, beleértve azokat is, amelyek az egyszeri és a folyamatosan felmerülő költségek fedezését szolgálják.

III. FEJEZET

A SZERZŐDÉSEK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSMENTES KEZELÉSÉNEK FELTÉTELEI

12. cikk

A gazdasági szempontból egyenértékű szerződésekre vonatkozó biztosítéki és letéti követelmények

(1)   A központi szerződő fél meghatározza, hogy az azon a kereskedési helyszínen kötött szerződések, amelynek hozzáférést biztosított, gazdasági szempontból egyenértékűek-e a központi szerződő fél által már elszámolt hasonló kockázati jellemzőkkel rendelkező szerződésekkel.

(2)   E cikk alkalmazásában a központi szerződő fél minden olyan, hozzáférésben részesülő kereskedési helyszínen kötött szerződést, amely a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet 14. cikke szerinti engedélyének, vagy az engedély a szóban forgó rendelet 15. cikke szerinti későbbi kiterjesztésének hatálya alá tartozó pénzügyieszköz-kategóriába sorolható, gazdasági szempontból egyenértékűnek tekint a központi szerződő fél által már elszámolt, megfelelő pénzügyieszköz-kategóriába tartozó szerződésekkel.

(3)   A központi szerződő fél az olyan, hozzáférésben részesülő kereskedési helyszínen kötött szerződést, amely a központi szerződő fél által a megfelelő pénzügyieszköz-kategóriában már elszámolt szerződésekhez képest jelentősen eltérő kockázati profillal rendelkezik vagy azoktól lényegesen eltér, gazdasági szempontból nem egyenértékűnek tekintheti, amennyiben a központi szerződő fél a szerződés tekintetében és a szóban forgó kereskedési helyszín hozzáférés iránti kérelmével összefüggésben megkapta engedélyének a 648/2012/EU rendelet 15. cikke szerinti kiterjesztését.

(4)   A központi szerződő fél – attól függetlenül, hogy a szerződést hol kötötték – az (1) bekezdésben említett, gazdasági szempontból egyenértékű szerződésekre ugyanazokat a letéti és biztosítéki módszereket alkalmazza. A központi szerződő fél az (1) bekezdésben említett, gazdasági szempontból egyenértékű szerződés elszámolását csak akkor teszi függővé a kockázati modelljei és paraméterei módosításának elfogadásától, ha arra a szóban forgó kereskedési helyszínnel vagy az ott kötött szerződésekkel kapcsolatos kockázatok mérséklése céljából szükség van. Ezek a módosítások a központi szerződő fél modelljei és paraméterei 648/2012/EU rendelet 28. és 49. cikkében említett jelentős módosításának minősülnek.

13. cikk

A gazdasági szempontból egyenértékű szerződések nettósítása

(1)   A központi szerződő fél az e rendelet 12. cikke (1) bekezdésében említett gazdasági szempontból egyenértékű szerződésekre – attól függetlenül, hogy a szerződést hol kötötték – ugyanazokat a nettósítási eljárásokat alkalmazza, feltéve, hogy az általa alkalmazott nettósítási eljárás a 98/26/EK irányelvnek és a hatályos fizetésképtelenségi jognak megfelelően érvényes és végrehajtható.

(2)   Amennyiben a központi szerződő fél úgy véli, hogy az általa egy gazdasági szempontból egyenértékű szerződésre alkalmazott nettósítási eljáráshoz kapcsolódó jogi kockázat vagy báziskockázat nem csökkent megfelelő mértékben, az ilyen szerződés elszámolását a szóban forgó nettósítási eljárás az adott szerződés nettósítását kizáró módosításának elfogadásától teszi függővé. Ezek a módosítások a központi szerződő fél kockázati modelljei és paraméterei 648/2012/EU rendelet 28. és 49. cikkében említett jelentős módosításának minősülnek.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a báziskockázat a központi szerződő fél által elszámolt kettő vagy több eszköz vagy ügylet közötti, nem tökéletesen korreláló mozgásokból eredő kockázat.

14. cikk

Az ugyanazon központi szerződő fél által elszámolt összefüggő szerződések biztosítékainak egymással szembeni beszámítása (cross-margining)

Amennyiben a központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 41. cikkének és a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 27. cikkének megfelelően ugyanazon központi szerződő fél által elszámolt összefüggő szerződések biztosítékainak egymással szembeni beszámítása keretében számítja ki a biztosítékot (portfólióalapú biztosítékigény-számítás), a központi szerződő fél a portfólióalapú biztosítékigény-számítási módszerét alkalmazza valamennyi releváns összefüggő szerződésre, függetlenül attól, hogy a szerződést hol kötötték. A jelentős és megbízható korrelációt – vagy függést mérő egyenértékű statisztikai paramétert – felmutató szerződésekre azonos beszámításokat vagy csökkentéseket kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Az illetékes hatóság központi szerződő fél általi értesítésének eljárása

Amennyiben a központi szerződő fél engedélyt kér arra, hogy alkalmazza a 600/2014/EU rendelet 35. cikkének (5) bekezdésében említett átmeneti rendelkezéseket, az e rendelet mellékletében meghatározott 1. formanyomtatvány használatával írásban értesítést nyújt be illetékes hatóságának.

16. cikk

Az ESMA és a központi szerződő fél kollégiuma illetékes hatóság általi értesítésének eljárása

Az érintett illetékes hatóságok írásban, az e rendelet mellékletében meghatározott 2. formanyomtatvány használatával haladéktalanul értesítik az ESMA-t és a központi szerződő felek kollégiumát a 600/2014/EU rendelet 35. cikkének (5) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezések jóváhagyására vonatkozó valamennyi határozatról.

17. cikk

Az illetékes hatóság kereskedési helyszín általi, az eredeti átmeneti időszakra vonatkozó értesítésének eljárása

Amennyiben a kereskedési helyszín nem kíván a 600/2014/EU rendelet 36. cikkének hatálya alá tartozni, az e rendelet mellékletében meghatározott 3.1. és 3.2. formanyomtatvány használatával írásban értesítést nyújt be illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

18. cikk

Az illetékes hatóság kereskedési helyszín általi, az eredeti átmeneti időszak kiterjesztésére vonatkozó értesítésének eljárása

Amennyiben a kereskedési helyszín további harminc hónapig nem kíván a 600/2014/EU rendelet 36. cikkének hatálya alá tartozni, az e rendelet mellékletében meghatározott 4.1. és 4.2. formanyomtatvány használatával írásban értesítést nyújt be illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

19. cikk

A nominális érték kiszámítására vonatkozó további specifikáció

(1)   A 600/2014/EU rendelet 36. cikke (5) bekezdésének megfelelően az a kereskedési helyszín, amely a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdetétől számított harminc hónapos időszakban nem kíván az említett rendelet 36. cikkének hatálya alá tartozni, az éves nominális érték kiszámításába belefoglalja az alkalmazást megelőző naptári évben saját szabályai alapján megkötött tőzsdén kereskedett származtatott termékekre vonatkozó valamennyi ügyletet.

(2)   Az éves nominális értéknek a 600/2014/EU rendelet 36. cikke (5) bekezdése szerinti, a hatálybalépés évét megelőző évre történő kiszámítása céljából a kereskedési helyszín az azon időszakra vonatkozó tényadatokat használja fel, amely időszakra azok rendelkezésre állnak.

Amennyiben a 600/2014/EU rendelet hatálybalépésének évét megelőző év tekintetében a kereskedési helyszínnek 12 hónapnál rövidebb időszakra állnak rendelkezésére adatok, a kereskedési helyszín a szóban forgó évre becsült adatokat számít ki a következő három input használatával:

a)

a 600/2014/EU rendelet hatálybalépésének évét megelőző év kezdetétől számítva a lehető leghosszabb időszakra vonatkozó tényadatok, beleértve legalább az első nyolc hónapot;

b)

az e bekezdés a) pontjában említett évet megelőző éven belüli azonos hosszúságú időszakra vonatkozó tényadatok;

c)

az e bekezdés a) pontjában említett évet megelőző teljes évre vonatkozó tényadatok.

Az éves nominális értékre vonatkozó becsült adatot úgy kell kiszámítani, hogy a második albekezdés a) pontjában említett inputok és a második albekezdés c) pontjában említett inputok szorzatát osztani kell a második albekezdés b) pontjában említett inputokkal.

(3)   Amennyiben egy kereskedési helyszín az első vagy bármely további harminc hónapos időszak végén további harminc hónapig nem kíván a 600/2014/EU rendelet 36. cikkének hatálya alá tartozni, az éves nominális érték 600/2014/EU rendelet 36. cikke (5) bekezdése szerinti kiszámításába belefoglalja az előző harminc hónapos időszak első két évének mindegyikében a saját szabályai alapján megkötött tőzsdén kereskedett származtatott termékekre vonatkozó valamennyi ügyletet.

(4)   Ha egyes instrumentumtípusok esetében a nominális érték kiszámításához több alternatív, egyformán elfogadható módszer áll rendelkezésre, de nincs jelentős különbség az e módszerekkel kiszámított értékek között, a magasabb értéket eredményező számítási módszert kell használni. Különösen a származtatott termékek, például a határidős tőzsdei ügyletek vagy az opciós ügyletek, többek között a meghatározott egységekben kifejezett árualapú származtatott termékek esetében az éves nominális érték a származtatott termék alapeszközeinek az ügylet megkötésének időpontjában érvényes megfelelő áron számított teljes értéke.

20. cikk

Az ESMA jóváhagyási és ellenőrzési módszere

(1)   A 600/2014/EU rendelet 36. cikke (6) bekezdésének d) pontja szerinti ellenőrzés céljából a kereskedési helyszín kérésre benyújtja az ESMA-nak a számítás alapját képező összes tényt és számadatot.

(2)   Az ESMA a benyújtott éves nominális értékre vonatkozó adatok ellenőrzése során figyelembe veszi a megfelelő kereskedés utáni adatokat és éves statisztikákat is.

(3)   Az ESMA a 16. vagy 17. cikk szerinti értesítéssel összefüggő valamennyi releváns, többek között a 19. cikkben meghatározott információ átvételét követő három hónapon belül jóváhagyja vagy elutasítja a kívülmaradást.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

A 15., 16., 17., 19. és 20. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(6)  A Bizottság 2012. december 19-i 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felekre vonatkozó követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 41. o.).


MELLÉKLET

1. formanyomtatvány

A 15. cikk szerinti értesítés

A központi szerződő fél megnevezése

Releváns kapcsolattartási adatok

A szoros kapcsolatban álló kereskedési helyszín(ek) megnevezése(i)

A szoros kapcsolatban álló kereskedési helyszín(ek) joghatósága(i)

 

 

1.

2.

3.

1.

2.

3.


2. formanyomtatvány

A 16. cikk szerinti értesítés

A központi szerződő fél megnevezése

Releváns kapcsolattartási adatok

A jóváhagyásról szóló határozat dátuma

Az átmeneti időszak kezdetének és végének dátuma

A szoros kapcsolatban álló kereskedési helyszín(ek) megnevezése(i)

A szoros kapcsolatban álló kereskedési helyszín(ek) joghatósága(i)

 

 

 

Kezdete:

Vége:

1.

2.

3.

1.

2.

3.


3.1. formanyomtatvány

A 17. cikk szerinti általános értesítés

A kereskedési helyszín megnevezése

Releváns kapcsolattartási adatok

Az ugyanazon csoporthoz tartozó, Unióban található kereskedési helyszínek megnevezése(i) és joghatósága(i)

A szoros kapcsolatban álló központi szerződő felek megnevezése(i) és joghatósága(i)

 

 

1.

2.

3.

1.

2.

3


3.2. formanyomtatvány

A 17. cikk szerinti, nominális értékre vonatkozó értesítés

Kereskedési helyszín

Kereskedett nominális érték 2016-ban

X eszközosztály:

 

Y eszközosztály:

 

Z eszközosztály:

 


4.1. formanyomtatvány

A 18. cikk szerinti általános értesítés

A kereskedési helyszín megnevezése

Releváns kapcsolattartási adatok

Az ugyanazon csoporthoz tartozó, Unióban található kereskedési helyszínek megnevezése(i) és joghatósága(i)

A szoros kapcsolatban álló központi szerződő felek megnevezése(i) és joghatósága(i)

 

 

1.

2.

3.

1.

2.

3.


4.2. formanyomtatvány

A 18. cikk szerinti, nominális értékre vonatkozó értesítés

A kereskedési helyszín megnevezése:

A megfelelő egy évre vonatkozó nominális érték

A megfelelő egy évre vonatkozó nominális érték

X eszközosztály:

 

 

Y eszközosztály:

 

 

Z eszközosztály:

 

 


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/224


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/582 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 29.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szabályozott piacon kereskedett származtatott termékekre vonatkozó elszámolási kötelezettség és az elszámolásra történő befogadás ütemezésének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az elszámolt származtatott ügyletek elszámolásra való benyújtásakor és befogadásakor a működési és egyéb kockázatok kezelése, valamint a szerződő felek számára a lehető leghamarabb bizonyosság biztosítása érdekében korai szakaszban, és amennyiben lehetséges, még az ügylet megkötése előtt meg kell határozni, hogy az adott elszámolt származtatott ügyletet befogadja-e elszámolásra központi szerződő fél, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár, ha a központi szerződő fél nem fogadja be elszámolásra a benyújtott származtatott ügyletet.

(2)

Az olyan, rugalmas technikai megoldások alkalmazása érdekében, amelyek biztosítják, hogy az elszámolt származtatott ügyleteket a technológiailag megvalósítható leggyorsabb módon nyújtsák be és fogadják be elszámolásra, a kereskedési helyszín és a központi szerződő fél dokumentációjában előre és egyértelműen meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a kereskedési helyszínnek és a központi szerződő félnek feladatai végrehajtásához szüksége van.

(3)

A származtatott ügyletek helyes árazása érdekében a szerződő feleknek figyelembe kell venniük, hogy a központilag elszámolt ügyletekre és a nem központilag elszámolt ügyletekre eltérő fedezeti szabályok vonatkoznak, tekintet nélkül arra, hogy az ügyletet azért számolják el, mert az kötelező, vagy azért, mert az érintett felek egyéb módon megállapodtak annak elszámolásáról. A szerződő felek számára ezért előnnyel jár, hogy a kötelezően elszámolt és az önkéntesen elszámolt származtatott ügyletekre egyaránt ugyanaz az eljárás és ugyanazok a követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják, hogy az elszámolt származtatott ügyleteket a technológiailag megvalósítható legkorábbi időpontban benyújtsák és befogadják elszámolásra.

(4)

Amennyiben az elszámolt származtatott ügyletet kereskedési helyszínen kötik, annak az ügylet megkötése előtti megállapítása érdekében, hogy az ügyletet központi szerződő fél elszámolja-e, a kereskedési helyszínnek és a központi szerződő félnek szabályokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy az adott ügylet automatikusan elszámolható legyen. Egyéb esetben a kereskedési helyszínnek lehetőséget kell biztosítania a központi szerződő fél klíringtagjai számára, hogy a megbízásokat az ügyfeleik számára meghatározott korlátok tekintetében ellenőrizzék.

(5)

A kereskedési helyszín számára az elszámolt származtatott ügylet feldolgozásához biztosított időnek rövidebbnek kell lennie az elektronikusan kereskedett elszámolt származtatott ügyletek esetében, mint a nem elektronikusan kereskedett elszámolt származtatott ügyletek esetében, mivel az előbbi esetben az automatizált feldolgozás szintje rendszerint magasabb.

(6)

A kereskedési helyszínnek mind az elektronikusan kereskedett, mind a nem elektronikusan kereskedett elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozóan előre meghatározott elektronikus formátumban el kell küldenie az elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó információkat a központi szerződő félnek. Ezért a központi szerződő fél számára az elektronikusan és a nem elektronikusan kereskedett elszámolt származtatott ügyletek esetében is ugyanannyi időt kell biztosítani annak eldöntésére, hogy az elszámolt származtatott ügylet befogadható-e elszámolásra.

(7)

A kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügyletek feldolgozása általában kevésbé automatizált, mint a kereskedési helyszínen kötött elszámolt származtatott ügyletek feldolgozása. A kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügylet központi szerződő félhez való benyújtására a szerződő feleknek biztosított időnek ezért hosszabbnak kell lennie, mint a kereskedési helyszínen kötött elszámolt származtatott ügyletek esetében biztosított idő.

(8)

A kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügyletekhez kapcsolódó hitelkockázatok kezelése érdekében a központi szerződő félnek lehetővé kell tennie klíringtagjai számára, hogy megvizsgálják ügyfeleik ügyletre vonatkozó adatait és eldöntsék, hogy befogadják-e azt. Mivel a központi szerződő fél és a klíringtag közti eljárás általában automatizált, ennek az eljárásnak csak korlátozott időt szabad igénybe vennie.

(9)

A központi szerződő felek, csakúgy, mint a klíringtagok kezelik a elszámolt származtatott ügyletek elszámolásából eredő aktuális kitettségek felhalmozódásához kapcsolódó hitelkockázatot. Jellemzően ide tartozik a korlátoknak a szerződő felenként történő, a központi szerződő fél vagy a klíringtag általi meghatározása, hogy enyhítsék a kapcsolódó kitettségi kockázatot, amely a klíringtag vagy a központi szerződő fél által be nem fogadott bizonyos elszámolt származtatott ügyletek elszámolására irányuló új kérelmeket eredményezhet. Annak biztosítása, hogy az elszámolt származtatott ügyleteket a technikailag megvalósítható leggyorsabb módon nyújtsák be elszámolásra, nem jelenti tehát azt, hogy minden körülmények között minden elszámolt származtatott ügyletet befogadnak elszámolásra. Amennyiben az elszámolt származtatott ügyleteket nem fogadják be elszámolásra, a szerződő feleknek tisztában kell lenniük az ilyen ügyletek kezelési módjával, hogy fedezhessék a kockázatukat.

(10)

Mivel a kereskedési helyszínen elektronikusan megkötött és elszámolásra központi szerződő félhez benyújtott elszámolt származtatott ügylet feldolgozásához korlátozott időre van szükség, igen korlátozott az az idő is, amely alatt a megbízás és a be nem fogadás között a piac lépni, az elszámolt származtatott ügylet értéke és kockázata pedig változni tud. Mivel elhanyagolható az azon szerződő feleket érintő potenciális kár, akiknek az ügyleteit a központi szerződő fél nem fogadja be elszámolásra, valamint a szerződő felek számára biztosítandó bizonyosság céljából a kereskedési helyszínen elektronikusan kötött és központi szerződő fél által elszámolásra be nem fogadott elszámolt származtatott ügyleteket érvénytelennek kell tekinteni.

(11)

Mivel a kereskedési helyszínen elektronikusan kötött elszámolt származtatott ügyletektől eltérő elszámolt származtatott ügyletek feldolgozása általában hosszabb időt vesz igénybe, ez az időtartam elég hosszú lehet ahhoz, hogy időközben lépjen a piac, és jelentősen változzon az elszámolt származtatott ügylet értéke és kockázata. Ezért nem biztos, hogy a központi szerződő fél által be nem fogadott minden ügylet esetében az érvénytelenítés a megfelelő kezelési mód. A kereskedési helyszínen elektronikusan kötött elszámolt származtatott ügyletektől eltérő, a központi szerződő fél által be nem fogadott elszámolt származtatott ügyletek kezelésére vonatkozó bizonyosság biztosítása érdekében a kereskedési helyszín szabályaiban és adott esetben a szerződő felek közötti szerződéses megállapodásokban előre tisztázni kell, hogy hogyan kell kezelni az említett ügyleteket.

(12)

Ha egy elszámolt származtatott ügyletet a hitelkockázathoz kapcsolódó okoktól eltérő okokból nem fogadnak be elszámolásra, például technikai vagy pontatlan vagy hiányos információk továbbításából eredő adminisztratív problémák miatt, előfordulhat, hogy a szerződő felek továbbra is el kívánják számolni az adott származtatott ügyletet. Amennyiben mindkét szerződő fél beleegyezik az ügylet újbóli benyújtásába, feltéve, hogy az ügyletet az első benyújtástól számítva viszonylag rövid időn belül újra benyújtják, és az újbóli benyújtás lehetővé teszi azon ok kivizsgálását és megoldását, amelyből kifolyólag az ügyletet nem fogadták be elszámolásra, engedélyezhető egy második benyújtás ugyanazokkal a gazdasági feltételekkel rendelkező új elszámolt származtatott ügylet formájában, mivel ez továbbra is biztosítja a működési és nem hitelhez kapcsolódó egyéb kockázatok megfelelő kezelését.

(13)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(14)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(15)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az információ továbbítását lehetővé tevő mechanizmusok

(1)   A kereskedési helyszínnek a szabályaiban részletesen le kell írnia azokat az információkat, amelyekre az elszámolt származtatott ügylet szerződő feleitől szüksége van ahhoz, hogy az adott ügyletet benyújtsa a központi szerződő félhez elszámolásra, valamint meg kell határoznia ezen információk benyújtásának formátumát.

(2)   A központi szerződő félnek a szabályaiban részletesen le kell írnia azokat az információkat, amelyekre az elszámolt származtatott ügylet szerződő feleitől és a kereskedési helyszínektől szüksége van ahhoz, hogy az adott ügyletet elszámolja, valamint meg kell határoznia ezen információk benyújtásának formátumát.

2. cikk

A kereskedési helyszínen kötött elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó kereskedés előtti ellenőrzés

(1)   A kereskedési helyszínek és a klíringtagok az elszámolt származtatott ügyletek kereskedési helyszínen való megkötésére vonatkozó megbízásokat alávetik a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek, kivéve, ha az e bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott összes feltétel teljesül:

a)

a kereskedési helyszín szabályai előírják, hogy a kereskedési helyszín minden olyan tagja vagy résztvevője, aki nem annak a központi szerződő félnek a klíringtagja, amelyen keresztül az elszámolt származtatott ügyletet elszámolják, olyan szerződéses megállapodást kössön a központi szerződő fél valamely klíringtagjával, amelynek értelmében a klíringtag automatikusan az elszámolt származtatott ügylet szerződő felévé válik;

b)

a központi szerződő fél szabályai előírják, hogy a kereskedési helyszínen kötött elszámolt származtatott ügyletet automatikusan és azonnal el kell számolni, és ennek során az a) pontban említett klíringtag a központi szerződő fél szerződő felévé válik;

c)

a kereskedési helyszín szabályai előírják, hogy a kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy az ügyfele az elszámolt származtatott ügylet szerződő felévé válik, miután az elszámolt származtatott ügyletet elszámolták, a klíringtaggal kötött közvetlen vagy közvetett elszámolási megállapodások alapján.

(2)   A kereskedési helyszín eszközöket biztosít ahhoz, hogy minden egyes klíringtag az ügyletkötés előtt megbízásonként ellenőrizze az adott klíringtag által ügyfele számára meghatározott és fenntartott korlátokat az (EU) 2017/589 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (3) megfelelően.

(3)   A kereskedési helyszínnek a megbízás megkötése előtt biztosítania kell, hogy az ügyfélmegbízás az adott ügyfélre alkalmazandó korlátokon belül legyen, a (2) bekezdésnek megfelelően:

a)

ha a megbízást elektronikusan nyújtják be, a megbízás beérkezésétől számított 60 másodpercen belül;

b)

ha a megbízást nem elektronikusan nyújtják be, a megbízás beérkezésétől számított 10 percen belül.

(4)   Amennyiben a megbízás nincs a (2) bekezdésnek megfelelően az ügyfélre alkalmazandó korlátokon belül, a kereskedési helyszínnek a következő határidőknek megfelelően tájékoztatnia kell az ügyfelet és a klíringtagot arról, hogy a megbízást nem lehet megkötni:

a)

ha a megbízást elektronikusan nyújtják be, valós időben;

b)

ha a megbízást nem elektronikusan nyújtják be, attól a pillanattól számított 5 percen belül, amikor a megbízást az alkalmazandó korlátok szempontjából ellenőrizték.

3. cikk

A kereskedési helyszínen kötött elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó információ továbbításával kapcsolatos határidők

(1)   A kereskedési helyszín, a központi szerződő fél és a klíringtag az e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott követelmények hatálya alá tartozik, kivéve, ha a 2. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott összes feltétel teljesül.

(2)   A kereskedési helyszínen elektronikusan megkötött elszámolt származtatott ügyletek esetében a kereskedési helyszín az egyes ügyletekre vonatkozó információkat az ügylet megkötésétől számított 10 másodpercen belül elküldi a központi szerződő félnek.

(3)   A kereskedési helyszínen nem elektronikusan megkötött elszámolt származtatott ügyletek esetében a kereskedési helyszín az egyes ügyletekre vonatkozó információkat az ügylet megkötésétől számított 10 percen belül elküldi a központi szerződő félnek.

(4)   A központi szerződő fél a kereskedési helyszínen megkötött elszámolt származtatott ügyletet a kereskedési helyszíntől származó információ beérkezésétől számított 10 másodpercen belül befogadja vagy nem fogadja be elszámolásra, és valós időben tájékoztatja a klíringtagot és a kereskedési helyszínt az esetleges be nem fogadásról.

(5)   A klíringtag és a kereskedési helyszín azonnal tájékoztatja az elszámolt származtatott ügyletet a kereskedési helyszínen megkötő szerződő felet, amint a központi szerződő fél tájékoztatta őket a be nem fogadásról.

4. cikk

A kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó információ továbbításával kapcsolatos határidők

(1)   A szerződő felek által kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügyletek esetében a klíringtag:

a)

bizonyítékot szerez ügyfelétől az elszámolásra benyújtott ügylet megkötésének határidejéről;

b)

biztosítja, hogy a szerződő felek az ügylet megkötésétől számított 30 percen belül elküldjék az 1. cikk (2) bekezdésében említett információkat a központi szerződő félnek.

(2)   A központi szerződő fél az ügylethez kapcsolódó, az (1) bekezdés b) pontjában említett információt az ezen információ szerződő felektől való beérkezésétől számított 60 másodpercen belül elküldi a klíringtagjának. A klíringtag az információ központi szerződő féltől való beérkezését követő 60 másodpercen belül befogadja vagy nem fogadja be az ügyletet.

(3)   A központi szerződő fél a kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügylet elszámolását a klíringtag általi befogadásra vagy be nem fogadásra vonatkozó információ beérkezésétől számított 10 másodpercen belül befogadja, vagy nem fogadja be.

(4)   Mindazonáltal e cikk (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben az összes következő feltétel teljesül:

a)

a központi szerződő fél szabályai biztosítják, hogy a klíringtagok rendszeresen meghatározzák és fenntartsák az ügyfeleikre vonatkozó korlátokat az (EU) 2017/589 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően;

b)

a központi szerződő fél szabályai előírják, hogy az e bekezdés a) pontjának megfelelően a korlátokon belül lévő elszámolt származtatott ügyletet a központi szerződő fél 60 másodpercen belül azt követően automatikusan elszámolja, hogy a szerződő felektől megkapta az elszámolt származtatott ügyletre vonatkozó információkat.

(5)   Az a központi szerződő fél, amely nem fogadja be elszámolásra a kétoldalúan kötött elszámolt származtatott ügyletet, valós időben tájékoztatja a klíringtagot a be nem fogadásról. A klíringtag a központi szerződő féltől kapott tájékoztatást követően azonnal tájékoztatja az ügyletet megkötő szerződő felet a be nem fogadásról.

5. cikk

Elszámolásra be nem fogadott elszámolt származtatott ügyletek kezelése

(1)   Amennyiben a kereskedési helyszínen elektronikusan kötött elszámolt származtatott ügyletet nem fogadja be a központi szerződő fél, a kereskedési helyszín érvényteleníti az adott ügyletet.

(2)   Amennyiben a kereskedési helyszínen elektronikusan kötött elszámolt származtatott ügylettől eltérő elszámolt származtatott ügyletet nem fogadja be a központi szerződő fél, az ügylet kezelésére a következők irányadók:

a)

a kereskedési helyszín szabályai, amennyiben az ügyletet a kereskedési helyszín szabályainak megfelelően nyújtották be elszámolásra;

b)

minden egyéb esetben a szerződő felek közötti megállapodás.

(3)   Amennyiben a be nem fogadás oka technikai vagy adminisztratív probléma, az elszámolt származtatott ügyletet még egyszer be lehet nyújtani elszámolásra az előző benyújtástól számított egy órán belül egy új ügylet formájában, de ugyanazon gazdasági feltételek mellett, feltéve, hogy mindkét szerződő fél hozzájárult a második benyújtáshoz. Az a kereskedési helyszín, amelyen az elszámolt származtatott ügyletet eredetileg megkötötték, nem tartozik a 600/2014/EU rendelet 8. cikkében foglalt követelmények hatálya alá a második elszámolt származtatott ügylet elszámolásra való benyújtása tekintetében.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 600/2014/EU rendelet 55. cikkének második bekezdésében szereplő dátumtól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  A Bizottság 2016. július 19-i (EU) 2017/589 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozások szervezeti követelményeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 417. oldalát.)


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/229


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/583 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (8) bekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésére, 11. cikke (4) bekezdésére, 21. cikke (5) bekezdésére és 22. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A nagyfokú átláthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy a befektetők kellően tájékozottak legyenek a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek, a kibocsátási egységek és a származtatott termékek tekintetében kötött tényleges és lehetséges ügyletek valódi szintjéről, függetlenül attól, hogy az ügyleteket szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerekben, szervezett kereskedési rendszerekben, rendszeres internalizálóknál vagy e rendszereken kívül kötik-e. A nagyfokú átláthatóságnak a kereskedési helyszínek közötti egyenlő feltételeket is biztosítania kell annak érdekében, hogy az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó árfeltárási folyamatot ne akadályozza a likviditás töredezettsége, vagyis a befektetők mozgásterét ne korlátozzák.

(2)

Ugyanakkor fontos annak felismerése is, hogy – bizonyos körülmények között – a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség vagy a kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek elhalasztása szükséges ahhoz, hogy az ügyletek közzétételére és, ezáltal, a kockázati pozíciók közzétételére vonatkozó kötelezettségek nem kívánt következményeként jelentkező alacsony likviditást el lehessen kerülni. Indokolt tehát pontosan meghatározni azokat a körülményeket, amikor a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség megadása vagy a kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek elhalasztásának engedélyezése indokolt.

(3)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggenek egymással, mivel a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök vonatkozásában folytatott kereskedésre vonatkozó, a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményeket határozzák meg. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája és annak elősegítésére, hogy az érdekelt felek és különösen a rendelkezések betartására kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket, célszerű ezeket a szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(4)

Amennyiben az illetékes hatóságok mentességet adnak a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól vagy engedélyezik a kereskedés utáni átláthatósági követelmények elhalasztását, valamennyi szabályozott piacot, multilaterális kereskedési rendszert, szervezett kereskedési rendszert és a kereskedési helyszínen kívül működő befektetési vállalkozásokat egyenrangúakként, megkülönböztetésmentesen kell kezelniük.

(5)

Indokolt korlátozott számú szakkifejezés pontos meghatározása. Erre az e rendelet rendelkezéseinek Unión belüli egységes alkalmazása és ezen keresztül az Unió pénzügyi piacai egységes szabálykönyvének létrehozása érdekében van szükség. A meghatározások célja a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökre vonatkozó átláthatósági kötelezettségek meghatározása és szigorúan az e rendelet megértéséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk.

(6)

Az e rendelet hatálya alá eső tőzsdén kereskedett árukat (ETC) és tőzsdén kereskedett adósságinstrumentumokat (ETN) hitelviszonyt megtestesítő eszközöknek kell tekinteni jogi szerkezetük miatt. Mivel a tőzsdén kereskedett alapokéhoz (ETF) hasonló módon kereskednek velük, hasonló átláthatósági rendszernek kell érvényesülnie rájuk is, mint a tőzsdén kereskedett alapokra.

(7)

A 600/2014/EU rendeletnek megfelelően, sok, likvid piaccal nem rendelkező eszközt kell a kereskedés előtti átláthatóság alól mentesülő eszköznek tekinteni. Ez a követelmény vonatkozik azokra az elszámolási kötelezettség alá vont származtatott termékekre is, amelyek nem tartoznak kereskedési kötelezettség hatálya alá, továbbá a nem likvid kötvényekre, származtatott termékekre, strukturált termékekre és kibocsátási egységekre.

(8)

A jegyzéskérési rendszert üzemeltető kereskedési helyszín a kötelező érvényű ajánlati és kínálati árakat, a szándék érdemi jelzését és az árak mértékét köteles legkésőbb akkor nyilvánosságra hozni, amikor a jegyzést kérő – a rendszer szabályai szerint – meg tudja kötni az ügyletet. Ennek célja, hogy a jegyzést kérőnek elsőként ajánlatot tevő tagok vagy résztvevők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

(9)

A likvid fedezett kötvények többsége jelzáloglevél, amelyet magánszemélyeknek lakásvásárláshoz nyújtott hitel érdekében bocsátottak ki; a jelzáloglevelek átlagos értéke közvetlenül a kölcsön összegéhez igazodik. A fedezett kötvények piacán a likviditásszolgáltatók biztosítják, hogy a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyleteket kötő szakmai befektetők és a szokásos piaci nagyságrendnél kisebb ügyleteket kötő lakástulajdonosok „egymásra találjanak”. E funkció megzavarásának elkerülése és a lakástulajdonosokra gyakorolt lehetséges káros következmény kialakulásának megakadályozása érdekében, a fenti eszközre jellemző azon nagyságrendet, amelyet meghaladó nagyságrend esetén a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség megadható a likviditásszolgáltatóknak, olyan ügyletnagyságrendre kell beállítani, amelynél az ügyletek 40 százaléka kisebb nagyságrendű, mivel ez a nagyságrend minősül az átlagos lakásárat tükrözőnek.

(10)

Valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban közzéteendő információkat a technikailag lehetséges legnagyobb gyorsasággal kell közzétenni, a rendszerek hatékonyságának ésszerű szintjét és a rendszereknek az érintett piacműködtetőnél, a jóváhagyott közzétételi mechanizmusnál (APA) vagy a befektetési vállalkozásoknál felmerülő ésszerű költségét feltételezve. A tájékoztatást az előírt határidőt megközelítve csak olyan kivételes esetekben szabad közzétenni, amikor a rendelkezésre álló rendszerek nem teszik lehetővé a rövidebb időn belüli közzétételt.

(11)

A befektetési vállalkozásoknak a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek részleteit jóváhagyott közzétételi mechanizmus segítségével kell közzétenniük. Ezt a rendeletet, amely rögzíti, hogyan kell a befektetési vállalkozásoknak ügyleteiket jelenteniük a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok részére, a Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendeletével (2) együtt kell alkalmazni.

(12)

A 600/2014/EU rendelet rögzíti két befektetési vállalkozás vagy rendszeres internalizáló között, kötvény, strukturált pénzügyi termék, kibocsátási egység és származtatott termék vonatkozásában kötött, nem a folyó piaci értékeléssel meghatározott ügyletek, például pénzügyi eszköz fedezetként történő átruházása, kereskedés utáni közzétételére vonatkozó kötelezettség alkalmazása meghatározásának lehetőségét. Ezek az ügyletek nem befolyásolják az árfeltárási folyamatot, nem jelentenek a befektetők tisztán látását zavaró kockázatot és nem akadályozzák az ügyfélmegbízások legjobb teljesítését sem, ezért ez a rendelet azokat a folyó piaci értékeléstől eltérő tényezők által meghatározott ügyleteket definiálja, amelyeket nem kell nyilvánosságra hozni.

(13)

A befektetési vállalkozások gyakran bonyolítanak le – saját számlára vagy ügyfelek nevében – származtatott termékekkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel olyan ügyleteket, amelyek több, egymással összefüggő, kapcsolódó tranzakciót foglalnak magukban. Az ilyen ügyletcsomag segítségével a befektetési vállalkozások és ügyfeleik jobban tudják kezelni kockázataikat; az ügyletcsomag elemeinek ára a csomag általános kockázati profilját, nem az egyes elemek aktuális piaci árát tükrözi. Az ügyletcsomagnak több formája van, például fizikai teljesítéstől függő ügylet, kereskedési helyszíneken végrehajtott kereskedési stratégiák vagy egyedi igények szerint kialakított ügyletcsomagok; ezért az alkalmazandó átláthatósági rendszer kialakításakor figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat. Indokolt tehát – e rendelet alkalmazásában – meghatározni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek halasztása az ügyletcsomagokra alkalmazható. Ez a rendszer nem alkalmazható pénzügyi eszköz fedezésére szokásos üzletmenet során kötött ügyletekre.

(14)

Az fizikai teljesítéstől függő ügyletek a pénzügyi piacok szerves részét alkotják. Segítségükkel a piaci szereplők szervezik és végrehajtják azokat a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre kötött ügyleteket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a mögöttes árupiacon végrehajtott ügylethez. Széles körben alkalmazzák őket és az ügyletekben több szereplő vesz részt, például mezőgazdasági termelők, árutermelők, gyártók és feldolgozók. Fizikai teljesítéstől függő ügyletre jellemzően akkor kerül sor, amikor egy fizikailag létező eszköz eladója le akarja zárni az eszközre vonatkozó fedezeti pozícióját a fizikailag létező eszköz vevőjével, aki rendelkezik a megfelelő fedezeti ügylettel az adott származtatott szerződés szerint. Éppen ezért elősegítik az immár feleslegessé vált fedezeti pozíció hatékony lezárását.

(15)

A kereskedési helyszínen kívül kötött ügyletek esetében, ha az ügylet mindkét résztvevője az Európai Unióban letelepedett befektetési vállalkozás, tisztázni kell – annak érdekében, hogy az ügyletek közzétételének megkettőzése elkerülhető legyen –, melyik befektetési vállalkozás hozza nyilvánosságra az ügyletet. Ezért az ügylet közzétételének kötelezettsége mindig az értékesítő befektetési vállalkozást terheli, kivéve, ha csak az egyik partner rendszeres internalizáló és ő a vevő.

(16)

Ha csak az egyik partner az adott pénzügyi eszköz rendszeres internalizálója és ő az eszköz vevője is, az ő feladata az ügylet közzététele, mivel az ügyfelei ezt várnák tőle, továbbá jobb helyzetben van ahhoz, hogy a jelentésmezőt kitöltse, megemlítve rendszeres internalizálói státusát. Annak érdekében, hogy az ügyletet csak egy alkalommal tegyék közzé, a rendszeres internalizálónak tájékoztatnia kell a másik felet, hogy ő hozza nyilvánosságra az ügyletet.

(17)

Fontos, hogy a back-to-back kereskedésként (azaz különböző ügyfelek megbízásait azok párosításával, egyeztetett alapon) lebonyolított ügyletek közzétételéhez a jelenlegi standardok érvényesüljenek annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egyetlen kereskedés többszörös kereskedésként történő közzététele, továbbá, hogy jogbiztonságot teremtsünk azzal kapcsolatban, melyik befektetési vállalkozás feladata az ügylet közzététele. Ezért két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen fél közbeiktatásával nyilvántartásba vett ügyletpárt egy ügyletként kell nyilvánosságra hozni.

(18)

A 600/2014/EU rendelet lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok kiegészítő információk közzétételét írják elő, amikor halasztással érintett információ közzétételére kerül sor, illetve, hogy meghosszabbított időtartamra engedélyezzék a halasztást. Annak érdekében, hogy ezeket a rendelkezéseket az EU-ban mindenhol egységesen alkalmazzák, meg kell fogalmazni azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az illetékes hatóságok további halasztást engedélyezzenek.

(19)

Sok, nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszköz, különösen a származtatott termékek kereskedése rendszertelen és változó jellegű, amelynek kereskedési sémái rendszeresen változnak. Ezért nem lenne megfelelő a likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök statikus meghatározása, továbbá, ha a kereskedés előtti és utáni kötelezettségek megállapítására használt különféle küszöbértékeknek statikus meghatározását adnánk anélkül, hogy a likviditási státust és küszöbértéket a kereskedési mintákban bekövetkezett változásokhoz lehetne igazítani. Indokolt tehát a likviditás értékeléséhez, továbbá a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség és a kereskedés utáni átláthatóság elhalasztásának alkalmazására használt küszöbértékek kiszámításához szükséges módszertant és paramétereket bizonyos időközönként részletesen rögzíteni.

(20)

A kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség és a kereskedés utáni átláthatóság elhalasztásának egységes alkalmazása érdekében egységes szabályokat kell kialakítani azoknak az adatoknak a tartalmára és közlési gyakoriságára vonatkozóan, amelyeket az illetékes hatóságok a kereskedési helyszínektől, a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoktól és összesítettadat-szolgáltatóktól (CTP) átláthatósági célból, kérhetnek. Ugyancsak meg kell határozni az egyes küszöbértékek számításának módszertanát és egységes szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy az információkat az egész Unióban közzé lehessen tenni. A nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökre érvényes átláthatósági rendszer meghatározása érdekében végzett számításokhoz szükséges egyedi módszertanra és adatokra vonatkozó szabályokat a Bizottság (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt kell alkalmazni (3), amely általánosabban határozza meg – az átláthatósági és egyéb számítások elvégzése érdekében – a kereskedési helyszínek, APA-k és a CTP-k részére eljuttatott adatkérések tartalmát és gyakoriságát.

(21)

A kötvények esetében – tőzsdén kereskedett áruk (ETC-k) és a tőzsdén kereskedett adósságinstrumentumok (ETN-ek) kivételével – a 100 000 EUR érték alatti ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni a kereskedés előtti és utáni átláthatósági küszöb számításakor, mivel ezek kisbefektetői nagyságrendűnek tekintendő ügyletek. Az új átláthatósági rendszernek minden esetben a kisbefektetői nagyságrendű ügyletek javát kell szolgálnia; az átláthatóság alóli mentességet vagy az átláthatóság elhalasztását indokolttá tevő valamennyi küszöbértéket e szint felett kell megállapítani.

(22)

A 600/2014/EU rendeletben rögzített átláthatósági kötelezettség alóli mentesség célja, hogy – a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az Európai Unióról szóló szerződés mellékletét képező alapokmányában („az alapokmány”) és a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjaira érvényes, ennek megfelelő nemzeti jogszabályi rendelkezésekben rögzített elsődleges feladatok elvégzése során az időben és bizalmasan végrehajtott ügyletekre hagyatkozó eurorendszerben végrehajtott műveletek hatékonyságát ne veszélyeztesse az e kereskedésekre vonatkozó információk közzététele. Elengedhetetlen, hogy a központi bankok ellenőrizni tudják, kell-e, s ha igen, mikor és hogyan kell intézkedéseikről információt közölniük annak érdekében, hogy a tervezett piaci hatás a lehető legnagyobb, a nem kívánatos hatás a legkisebb legyen. Ennek érdekében jogbiztonságot kell teremteni a KBER tagjai és partnereik részére az átláthatósági követelmények alóli mentesség hatókörét illetően.

(23)

A KBER elsődleges feladatai közé tartozik – a Szerződés, az alapokmány és a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjaira érvényes, ennek megfelelő nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmében – a devizapolitika megvalósítása, ami devizatartalék képzését és kezelését jelenti annak érdekében, hogy – amennyiben szükséges – elegendő likvid forrás álljon rendelkezésére a devizaműveletek végrehajtásához. Az átláthatósági követelményeknek a devizatartalék-kezelési műveletekre történő alkalmazása nem kívánatos üzenetet küldhetne a piacnak, ami sérthetné az eurorendszer és a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjai devizapolitikáját. Hasonló megfontolások vonatkozhatnak eseti alapon a monetáris és pénzügyi stabilitási politika megvalósítása során végzett devizatartalék-kezelési műveletekre is.

(24)

Az ügyletek átláthatóságára vonatkozó követelmények alóli mentesség nem alkalmazható azokra az ügyletekre, ahol a partner KBER-tag, a KBER-tagok által befektetési műveleteik során kötött ügyletek tekintetében. Idetartoznak, az alapokmány 24. cikkének megfelelően, az igazgatási célú vagy a KBER-tagok személyzete részére lebonyolított műveletek, ideértve a nyugdíjalap-kezelői minőségben lebonyolított kereskedéseket.

(25)

Az átláthatósági kötelezettség kizárólag rendkívüli körülmények között, objektív és mérhető tényezők alapján függeszthető fel ideiglenesen, akkor, amikor a likviditás jelentősen csökken valamely pénzügyieszköz-osztályban. Különbséget kell tenni az eredetileg likvid piaccal rendelkezőként meghatározott, illetve likvid piaccal nem rendelkezőként meghatározott eszközosztályok között, mivel további, relatív értékét tekintve jelentős csökkenés valószínűsége egy eleve nem likvidként azonosított eszközosztályban sokkal nagyobb. Ezért a likvid piaccal nem rendelkezőkként besorolt eszközökre vonatkozóan kizárólag akkor lehet az átláthatósági követelmények alól mentességet adni, ha magasabb arányú, a relatív küszöbre vonatkozó csökkenés következett be.

(26)

A 600/2014/EU rendelettel kialakított, kereskedés előtti és utáni átláthatósági rendszert megfelelően a piachoz kell igazítani és egységesen kell alkalmazni az egész Unióban. Emiatt nélkülözhetetlen az elvégzendő számítások, köztük a számítások módszertanának és időszakának, részletes rögzítése. E tekintetben, a piactorzító hatások elkerülése érdekében, az e rendeletben meghatározott számítási időszakoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszer érintett küszöbértékeit megfelelő időközönként aktualizálják, hogy azok a fennálló piaci feltételeket tükrözzék. Ugyancsak indokolt a számítások eredményének központi közzétételéről rendelkezni annak érdekében, hogy felhasználóbarát módon és egyetlen helyen álljanak valamennyi pénzügyi piaci szereplő és illetékes hatóság rendelkezésére az Unióban. Ennek érdekében az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell számításaik eredményéről az ESMA-t, az ESMA-nak pedig közzé kell tennie azokat a honlapján.

(27)

Az új átláthatósági követelmények zökkenőmentes bevezetése érdekében indokolt az átláthatósági rendelkezések szakaszos bevezetése. A „kereskedések átlagos napi száma” elnevezésű, a likvid piaccal rendelkező kötvények azonosítására alkalmazott likviditási küszöböt fokozatosan módosítani kell.

(28)

Az ESMA-nak a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját követő minden év július 30-ig évente be kell nyújtania a Bizottságnak egy értékelést a 600/2014/EU rendelet 8. és 9. cikke szerinti kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségeket meghatározó likviditási küszöbértékről és adott esetben be kell nyújtania egy felülvizsgált szabályozástechnikai standardtervezetet a likviditási küszöbérték ennek megfelelő módosításához.

(29)

Hasonlóképpen fokozatosan ki kell igazítani az eszközre jellemző nagyságrend meghatározására alkalmazott kereskedési percentiliseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök mentességet kapjanak kereskedés előtti átláthatósági kötelezettség alól.

(30)

Ennek érdekében az ESMA-nak évente be kell nyújtania a Bizottságnak egy, a mentességi küszöbértékről készített értékelést, és adott esetben módosított szabályozástechnikai standardot a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre alkalmazandó mentességi küszöbérték kiigazítása céljából.

(31)

Az átláthatósági számításokhoz referenciaadatokra van szükség annak érdekében, hogy meghatározhatóak legyenek azok az eszköz-alosztályok, ahová az egyes pénzügyi eszközök tartoznak. Ehhez elő kell írni, hogy a kereskedési helyszínek az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) előírt adatokon kívül további adatokat szolgáltassanak.

(32)

Mivel nem álltak rendelkezésre a teljes piac átfogó mennyiségi elemzéséhez szükséges adatok, minőségi értékelést kellett végezni annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközöket a származtatott devizaügyletekkel összefüggésben. Ennek eredményeként mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre jobb minőségű adat, a származtatott devizaügyleteket e rendelet alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközöknek kell tekinteni.

(33)

Az új átláthatósági szabályok eredményes bevezetése érdekében a piaci szereplőknek a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdeti időpontja előtt kellő idővel adatokat kell szolgáltatniuk a likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök, továbbá a szokásos piaci nagyságrendet vagy a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó megbízások nagyságrendjének számításához és közzétételéhez.

(34)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos dátumtól kell alkalmazni. Annak érdekében azonban, hogy az új átláthatósági szabályozási rendszer hatékonyan működhessen, e rendelet bizonyos rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésétől kell alkalmazni.

(35)

Ez a rendelet az EBH által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(36)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.

Az „ügyletcsomag” az alábbiak egyikét jelenti:

a)

származtatott ügylet vagy egyéb pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet, amely azonos mennyiségű mögöttes fizikai eszközre vonatkozó ügylet egyidejű végrehajtásától függ (fizikai teljesítéstől függő ügylet (EFP));

b)

olyan ügylet, amely pénzügyi eszközre vonatkozó, két vagy több alkotóelem-ügylet végrehajtását vonja maga után, továbbá

i.

két vagy több partner között jön létre;

ii.

amely ügyletnek minden eleme jelentős, az összes többi elemhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi kockázatot hordoz;

iii.

minden elemének végrehajtása egyidejű és az összes többi elem végrehajtásától függ;

2.

„jegyzéskérési kereskedési rendszer”: olyan kereskedési rendszer, amelyre az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a tag vagy résztvevő a jegyzés(eke)t egy vagy több tag vagy résztvevő által benyújtott jegyzéskérésre válaszul biztosítja;

b)

a jegyzést kizárólag a kérést benyújtó tag vagy piaci résztvevő hajthatja végre;

c)

a kérést benyújtó tag vagy résztvevő a kérésére biztosított jegyzés(ek) elfogadásával hajthatja végre az ügyletet.

3.

„telefonos kereskedési rendszer”: olyan kereskedési rendszer, amelyben a tagok közötti ügyleteket hangalapú módszerrel tárgyalják le.

II. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT PIACOKRA, A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZEREKRE ÉS A SZERVEZETT KERESKEDÉSI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ, KERESKEDÉS ELŐTTI ÁTLÁTHATÓSÁG

2. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdése)

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a vételi és eladási árfolyamok sávját, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék mértékét az általuk működtetett kereskedési rendszerek típusa szerint, illetve az I. mellékletben rögzített információs követelményeknek megfelelően.

3. cikk

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

Egy ügylet nagyságrendje akkor haladja meg a szokásos piaci nagyságrendet, ha a megbízás nyilvántartásba vételekor vagy bármely módosítását követően ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 13. cikkben foglalt módszertan szerint meghatározott minimális megbízási nagyságrend.

4. cikk

A közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások típusa és minimális nagyságrendje

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

(1)   A közzétételéig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízás olyan típusú megbízás, amely:

a)

a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvben való közzétételre szánt, és a rendszer protokollja által előre meghatározott objektív feltételektől függ;

b)

a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvbe történő felvételét megelőzően nem léphet más kereskedési szándékkal kölcsönhatásba;

c)

az ajánlati könyvben történő közzététele után – az ilyen típusú megbízásokra a közzététel időpontjában alkalmazandó szabályok szerint – kölcsönhatásba lép más megbízásokkal.

(2)   A közzétételükig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízások olyan megbízások, amelyek nagyságrendje nyilvántartásukba vételükkor és bármely módosítást követően az alábbiak egyike:

a)

tartalékmegbízás esetén 10 000 EUR vagy annál nagyobb értékű megbízás;

b)

bármely egyéb megbízás esetén a rendszer üzemeltetője által, annak szabályai és protokolljai szerint előre meghatározott legkisebb értékesíthető mennyiséggel megegyező vagy azt meghaladó nagyságrend.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett tartalékmegbízás olyan limitáras megbízásnak tekintendő, amely egy, a mennyiség egy részére vonatkozó közzétett megbízásból és egy, a fennmaradó mennyiségre vonatkozó nem megjelenített megbízásból áll, ahol a nem megjelenített mennyiség kizárólag azt követően teljesíthető, hogy az – újonnan megjelenített megbízásként – bekerül az ajánlati könyvbe.

5. cikk

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése és 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

(1)   A szándék érdemi jelzése meghaladja a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet, ha az – az érintett megbízás nyilvántartásba vételekor vagy bármely módosításakor – ugyanakkora vagy nagyobb, mint a szándék érdemi jelzésének minimális nagyságrendje, amelyet a 13. cikkben foglalt módszertan szerint kell meghatározni.

(2)   Az olyan érdemi szándékjelzések, amelyek nagyságrendje nagyobb az adott pénzügyi eszközre jellemző, az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott nagyságrendnél, de kisebb a szóban forgó, a 3. cikkben foglaltak szerint meghatározott, a szokásos piaci nagyságrendnél nagyobb nagyságrendnél, akkor minősül azt az árat megközelítőnek, amelyet a kereskedési tevékenységet folytatni kívánó felek ajánlanak, ha a kereskedési helyszín nyilvánossá teszi az alábbiak bármelyikét:

a)

a legjobb elérhető ár;

b)

az árak egyszerű átlaga;

c)

a szándék érdemi jelzésének/jelzéseinek nagysága, ideje és száma alapján súlyozott átlagár.

(3)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a kereskedés előtti árak nyilvántartásba vételekor és aktualizálásakor kötelesek nyilvánosságra hozni a kereskedés előtti árak számításához alkalmazott módszertant és az árak közlésének időpontját.

6. cikk

Likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök osztályai

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

A pénzügyi eszközt vagy pénzügyieszköz-osztályt likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszköznek vagy pénzügyieszköz-osztálynak kell tekinteni, amennyiben azt – a 13. cikkben meghatározott módszertannak megfelelően – ekként határozták meg.

III. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKRE ÉS A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ, KERESKEDÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁG

7. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, valamint 21. cikkének (1) és (5) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások kötelesek a II. melléklet 1. és 2. táblázatában található adatokat – az ügyletekre történő hivatkozással – nyilvánosságra hozni és a II. melléklet 3. táblázatában felsorolt jelölést alkalmazni.

(2)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést visszavonnak, a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások olyan új kereskedési jelentést hoznak nyilvánosságra, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és a II. melléklet 3. táblázatában előírt törlési jelzést.

(3)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést módosítanak, a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a következő információkat hozzák nyilvánosságra:

a)

egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és a II. melléklet 3. táblázatában előírt törlési jelzést;

b)

egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét az összes szükséges javított adattal és a II. melléklet 3. táblázatában előírt módosítási jelzést.

(4)   A kereskedés utáni információkat a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban kell közzétenni, de mindenképpen

a)

a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának első három évében az adott ügylet lebonyolítását követő 15 percen belül;

b)

ezt követően az adott ügylet lebonyolítását követő 5 percen belül.

(5)   Amennyiben egy ügylet két befektetési vállalkozás között a kereskedési helyszínek szabályain kívül – saját számlára vagy ügyfél nevében – jön létre, úgy az ügyletet csak az a befektetési vállalkozás hozza nyilvánosságra egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, amely az érintett pénzügyi eszközt értékesíti.

(6)   Az (5) bekezdéstől eltérve amennyiben az ügyletben részt vevő befektetési vállalkozások közül csak az egyik fél rendszeres internalizáló a szóban forgó pénzügyi eszköz tekintetében és ez a fél a vevő, úgy csak ez a vállalkozás hozza nyilvánosságra az ügyletet egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, értesítve az eladót a megtett intézkedésről.

(7)   A felek minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az ügyletet egy ügyletként tegyék közzé. E célból két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen közvetítő fél által párosított kereskedés egy ügyletnek minősül.

(8)   Az ügyletcsomagokhoz kapcsolódó információknak – valamennyi összetevő tekintetében – a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban kell rendelkezésre állniuk, tekintettel arra, hogy az árakat adott pénzügyi eszközökhöz szükséges kapcsolni, továbbá tartalmazniuk kell a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott ügyletcsomag-jelölést, illetve a fizikai teljesítéstől függő ügylet jelölését. Ha az ügyletcsomagra alkalmazható a 8. cikk szerinti halasztott közzététel, valamennyi alkotóelemről információt kell közölni azt követően, hogy az ügylet halasztott közzétételi időszaka lejárt.

8. cikk

Az ügyletek halasztott közzététele

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) és (3) bekezdése és 21. cikkének (4) bekezdése)

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezi az ügyletek részleteinek halasztott közzétételét, a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások – legkésőbb az ügylet napját követő második üzleti napon, helyi idő szerint 19 óráig – valamennyi ügylet adatait nyilvánosságra hozzák, feltéve, hogy az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

a)

a 9. cikk szerinti szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet;

b)

a 13. cikkben ismertetett módszertan szerinti likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközre vagy pénzügyieszköz-osztályra vonatkozóan lebonyolított ügylet;

c)

az ügyletre a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontja értelmében vett „saját kitettség nélküli ügyletpárosítás”-tól eltérő alapon saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás és egy másik partner között kerül sor, a 10. cikkben meghatározott eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó nagyságrendben;

d)

az ügylet ügyletcsomag, amennyiben teljesíti a következő kritériumok egyikét:

i.

alkotóelemei közül egy vagy több olyan pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet, amelynek nincs likvid piaca;

ii.

alkotóelemei közül egy vagy több olyan, pénzügyi eszközökre kötött ügylet, amely a 9. cikk szerinti szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet;

iii.

az ügyletre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontja értelmében vett „saját kitettség nélküli ügyletpárosítás”-tól eltérő alapon saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás és egy másik partner között kerül sor, és alkotóelemei közül egy vagy több olyan, pénzügyi eszközök vonatkozásában kötött ügylet, amelynek nagyságrendje meghaladja a 10. cikkben meghatározott eszközre jellemző nagyságrendet.

(2)   Amikor az (1) bekezdésben meghatározott halasztás lejár, az ügylet valamennyi adatát nyilvánosságra kell hozni kivéve, ha – a 11. cikknek megfelelően – a halasztást meghosszabbítják vagy a halasztás határozatlan idejű.

(3)   Amennyiben két befektetési vállalkozás közötti, saját számlás vagy ügyfél nevében lebonyolított ügyletet kereskedési helyszínen kívül bonyolítanak le, úgy a halasztott közzétételről az az illetékes hatóság dönthet, amelyik az ügyletnek a – 7. cikk (5), (6) és (7) bekezdése szerint egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül történő – nyilvánosságra hozataláért felelős befektetési vállalkozás illetékes hatósága.

9. cikk

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

Az ügylet akkor minősül a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletnek, amennyiben ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 13. cikkben foglalt módszertan szerint meghatározott minimális ügyletnagyságrend.

10. cikk

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

Az ügylet akkor minősül a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó ügyletnek, amennyiben ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 13. cikkben foglalt módszertan szerint meghatározott minimális ügyletnagyságrend.

11. cikk

Átláthatósági követelmények az illetékes hatóságok által azok kizárólagos mérlegelési jogkörében engedélyezett halasztott közzététel esetén

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Amikor az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti halasztott közzététel engedélyezésének összefüggésében gyakorolják jogosultságaikat, az alábbiak érvényesülnek:

a)

ha a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóságnak a 8. cikkben meghatározott halasztás teljes időszaka alatt az alábbi két információ egyikének közlését kell kérnie:

i.

a II. melléklet 1. és 2. táblázatában rögzített valamennyi ügyletadat a volumenadat kivételével;

ii.

napi összesítésben az ugyanazon a napon végrehajtott, helyi idő szerint a következő munkanapon legkésőbb 9 óráig közzéteendő legalább 5 ügylet adatai;

b)

ha a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóság négy héttel meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezheti, hogy az egyes ügyletek nagyságrendjének közzétételére ne kerüljön sor;

c)

az állampapíroktól eltérő nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében, és amikor a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóság négy héttel meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezheti több, egy naptári év alatt lebonyolított ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét a következő kedden, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig.

d)

az állampapírok tekintetében, és amikor a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóság határozatlan időre engedélyezheti több, egy naptári év alatt lebonyolított ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét a következő kedden, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott halasztás időtartamának leteltekor az alábbi követelményeket kell érvényesíteni:

a)

az állampapíroktól eltérő valamennyi eszköz tekintetében az egyes ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot közzé kell tenni a következő munkanapon, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig;

b)

állampapírok tekintetében, amikor az illetékes hatóságok nem alkalmazzák a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott lehetőségeket egymást követően, a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően, az egyes ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot közzé kell tenni a következő munkanapon, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig;

c)

állampapírok tekintetében, amikor az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott lehetőségeket egymást követően alkalmazzák, a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően, az ugyanazon a naptári héten lebonyolított több ügyletet összesített formában kell közzétenni az érintett naptári hét utolsó napján kezdődő, négy héttel meghosszabbított halasztási időszak lejártát követő kedden.

(3)   Az állampapírok kivételével valamennyi eszköz tekintetében az ügyletek valamennyi adatát külön-külön kell közzétenni, négy héttel az (1) bekezdés c) pontja szerinti összesített adatok nyilvánosságra hozatalát követően, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett összesített napi és heti adatoknak az alábbi információkat kell tartalmazniuk a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek, származtatott ügyletek és a kibocsátási egységek vonatkozásában az érintett naptári időszak valamennyi napján vagy hetében:

a)

súlyozott átlagár;

b)

a II. melléklet 4. táblázatában említett teljes kereskedési volumen;

c)

az ügyletek teljes száma.

(5)   Az ügyleteket ISIN-szám szerint kell összesíteni. Amennyiben az ISIN-kód nem áll rendelkezésre, a számításokat annak a pénzügyieszköz-osztálynak a szintjén kell elvégezni, amelyre a 13. cikkben meghatározott likviditási teszt vonatkozik.

(6)   Amennyiben az (1) bekezdés c) és d) pontjában és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott közzétételek tervezett napja nem munkanap, a közlésre a következő munkanapon, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig kerül sor.

12. cikk

A kereskedés utáni átláthatóság alkalmazása bizonyos, kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletekre

(A 600/2014/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az ügyletek volumenének és árfolyamának, valamint az ügyletkötés időpontjának közzétételére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az alábbiakra:

a)

a Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (7) 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt ügyletek;

b)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alternatívbefektetésialap-kezelő által lebonyolított ügyletek, amelyek a pénzügyi eszközök tényleges tulajdonjogát az egyik kollektív befektetési vállalkozásról a másikra ruházzák át, ha az ügyletben nem vesz részt befektetési vállalkozás;

c)

pozícióátadás-ügylet („give-up” vagy „give-in” ügylet), amelyben a befektetési vállalkozás kereskedés utáni feldolgozásra átad egy ügyfélügyletet egy másik befektetési vállalkozásnak vagy átvesz egy ügyfélügyletet egy másik befektetési vállalkozástól;

d)

pénzügyi eszköz például kétoldalú műveletekben fedezetként vagy központi szerződő fél (CCP) letéti vagy fedezeti követelményeinek összefüggésében vagy CCP nemteljesítése kezelési folyamatának részeként történő átruházása.

IV. FEJEZET

A KERESKEDÉS ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Az átláthatósági számítások módszertana

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése és 22. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Azoknak a pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyieszköz-osztályoknak a meghatározásához, amelyeknek – a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában – nincs likvid piacuk, az összes eszközosztály tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni:

a)

a likviditás statikus meghatározása az alábbiak tekintetében:

i.

a III. melléklet 4.1. táblázatában meghatározott értékpapírosított származtatott ügyletek eszközosztálya;

ii.

a származtatott részvényügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 6.1. táblázatában meghatározott részvényindex-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényindex-ügyletek, részvényopciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényügyletek, részvényosztalék-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényosztalék-ügyletek, osztalékindex-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli osztalékindex-ügyletek, volatilitásindex-opció, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli volatilitásindex-ügyletek, ETF-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli ETF-ügyletek és egyéb származtatott ügyletek;

iii.

a III. melléklet 8.1. táblázatában meghatározott származtatott devizaügyletek eszközosztálya;

iv.

a III. melléklet 5.1., 7.1., 9.1., 10.1., 11.1., 12.1. és 13.1. táblázataiban meghatározott egyéb származtatott kamatügyletek, egyéb származtatott áruügyletek, egyéb származtatott hitelügyletek, egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek, egyéb különbözeti ügyletek (CFD), egyéb kibocsátási egységek és egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszköz-alosztályai;

b)

mennyiségi és adott esetben minőségi likviditási kritériumokon alapuló időszakos értékelés a következőkre vonatkozóan:

i.

a III. melléklet 2.1. táblázatában meghatározott és a 17. cikk (1) bekezdésében részletesebben meghatározott valamennyi kötvénytípus az ETC-k és ETN-ek kivételével;

ii.

a III. melléklet 2.4. táblázatában meghatározott ETC-k és ETN-ek;

iii.

a III. melléklet 5.1. táblázatában meghatározott származtatott kamatügyletek eszközosztálya, az egyéb származtatott kamatügyletek eszköz-alosztálya kivételével;

iv.

a származtatott részvényügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 6.1. táblázatában meghatározott csereügyletek és portfólió-csereügyletek;

v.

a III. melléklet 7.1. táblázatában meghatározott származtatott áruügyletek eszközosztálya, az egyéb származtatott áruügyletek eszköz-alosztálya kivételével;

vi.

a származtatott hitelügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 9.1. táblázatában meghatározott indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és egytermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek;

vii.

a III. melléklet 10.1. táblázatában meghatározott „C10” típusú származtatott ügyletek eszközosztálya, az egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek eszköz-alosztálya kivételével;

viii.

a különbözeti ügyletek (CFD) következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 11.1. táblázatában meghatározott devizaalapú CFD-ügyletek és árualapú CFD-ügyletek;

ix.

a III. melléklet 12.1. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek eszközosztálya, az egyéb kibocsátási egységek eszköz-alosztálya kivételével;

x.

a III. melléklet 13.1. táblázatában meghatározott kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya, az egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszköz-alosztálya kivételével;

c)

minőségi likviditási kritériumokon alapuló időszakos értékelés a következőkre vonatkozóan:

i.

a származtatott hitelügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 9.1. táblázatában meghatározott CDS-index opciók és egy alaptermékes CDS-opciók;

ii.

a különbözeti ügyletek (CFD) következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 11.1. táblázatában meghatározott részvényalapú CFD-ügyletek, kötvényalapú CFD-ügyletek, határidős tőzsdei vagy tőzsdén kívüli részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek és részvényopción alapuló CFD-ügyletek;

d)

a III. melléklet 3.1. táblázatában meghatározott strukturált pénzügyi termékek két tesztből álló időszakos értékelései.

(2)   A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend (5. cikk) és a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet (3. cikk) meghatározásához a következő módszertant kell alkalmazni:

a)

küszöbérték a következők tekintetében:

i.

a III. melléklet 2.5. táblázatában meghatározott ETC- és ETN-kötvénytípusok;

ii.

a III. melléklet 4.2. táblázatában meghatározott értékpapírosított származtatott ügyletek eszközosztálya;

iii.

a III. melléklet 6.2. és 6.3. táblázatában meghatározott származtatott részvényügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

iv.

a III. melléklet 8.2. táblázatában meghatározott származtatott devizaügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

v.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 5.3., 7.3., 9.3., 10.3. és 11.3. táblázataiban meghatározott származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, a C10 szerinti származékos termékek és különbözeti ügyletek (CFD) tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vi.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.3. és 13.3. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vii.

valamennyi olyan strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt nem sikerül a III. melléklet 3.2. táblázatában meghatározottak szerint;

viii.

valamennyi olyan, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében csak az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint;

b)

azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a 17. cikk (3) bekezdésében részletesebben meghatározott percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a magasabb érték a következők vonatkozásában:

i.

valamennyi, a III. melléklet 2.3. táblázatában meghatározott kötvénytípus az ETC-k és ETN-ek kivételével;

ii.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely likvid piacot biztosít a III. melléklet 5.2., 7.2., 9.2., 10.2. és 11.2. táblázataiban meghatározott származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, a C10 szerinti származékos termékek és különbözeti ügyletek (CFD) részére;

iii.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.2. és 13.2. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül;

iv.

valamennyi olyan, likvid piaccal rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. és 2. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint.

(3)   A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend (8. cikk (1) bekezdésének c) pontja) és a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet (8. cikk (1) bekezdésének a) pontja) meghatározásához következő módszertant kell alkalmazni:

a)

küszöbérték a következők tekintetében:

i.

a III. melléklet 2.5. táblázatában meghatározott ETC- és ETN-kötvénytípusok;

ii.

a III. melléklet 4.2. táblázatában meghatározott értékpapírosított származtatott ügyletek eszközosztálya;

iii.

a III. melléklet 6.2. és 6.3. táblázatában meghatározott származtatott részvényügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

iv.

a III. melléklet 8.2. táblázatában meghatározott származtatott devizaügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

v.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 5.3., 7.3., 9.3., 10.3. és 11.3. táblázataiban meghatározott származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, a „C10” típusú származtatott ügyletek és a különbözeti ügyletek (CFD) tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vi.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.3. és 13.3. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vii.

valamennyi olyan strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt nem sikerül a III. melléklet 3.2. táblázatban meghatározottak szerint;

viii.

valamennyi olyan likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében csak az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint;

b)

az a kereskedési nagyságrend, amely alatt az ügyleteknek a III. melléklet 2.3. táblázatában meghatározott egyes kötvénytípusok – az ETC-k és ETN-ek kivételével – tekintetében előírt kereskedési percentilisnek megfelelő százaléka található;

c)

azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a kereskedési percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a volumenpercentilisnek megfelelő volumenszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a legmagasabb érték a származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, „C10” típusú származtatott ügyletek és különbözeti ügyletek (CFD) tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősülő egyes alosztályok esetében, a III. melléklet 5.2., 7.2., 9.2., 10.2. és 11.2. táblázatainak meghatározása szerint;

d)

azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a meghatározott kereskedési percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a magasabb érték a következők vonatkozásában:

i.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.3. és 13.3. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül;

ii.

valamennyi olyan, likvid piaccal rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. és 2. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint.

(4)   A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában, amikor a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet meghatározására alkalmazott volumenpercentilisnek megfelelő kereskedési nagyságrend meghaladja a 97,5 kereskedési percentilist, a kereskedelmi volument nem kell figyelembe venni, és a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend, továbbá a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet nagyságrendje azon ügyletnagyságrend, amely alatt a kereskedési percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a magasabb érték.

(5)   Az (EU) 2017/590 és az (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban, az illetékes hatóság naponta gyűjt adatokat a kereskedési helyszínektől, az APA-któl és a CTP-ktől annak érdekében, hogy elvégezhesse a következők meghatározásához szükséges számításokat:

a)

az (1) bekezdés szerinti, likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök és pénzügyieszköz-osztályok;

b)

a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletnagyságrend és az eszközre jellemző nagyságrend a (2) és a (3) bekezdés szerint.

(6)   A pénzügyieszköz-osztályra vonatkozó számításokat végző illetékes hatóságok együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az Unió valamennyi tagállamában biztosítsák a számításokhoz szükséges adatösszesítést.

(7)   Az (1) bekezdés b) és d) pontja, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b), c) és d) pontja alkalmazásában az illetékes hatóság a megelőző év január 1. és december 31. között lebonyolított ügyleteket veszi figyelembe.

(8)   A kereskedés nagyságrendjét a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b), c) és d) pontja alkalmazásában a II. melléklet 4. táblázatában meghatározott volumenmérték szerint kell meghatározni. Ha az ügyletnek a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában meghatározott nagyságrendjét monetáris értékben fejezik ki, és a pénzügyi eszköz nem EUR-ban denominált, a kereskedési nagyságrendet a pénzügyi eszköz pénznemére kell konvertálni az Európai Központi Banknak a megelőző év december 31-én érvényes, EUR-ra megállapított referencia-devizaárfolyamán.

(9)   A piacműködtetők és a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozások a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott kereskedési nagyságrendet a kereskedési helyszín által az egyes alosztályokra és eszköz-alosztályokra előzetesen meghatározott, megfelelő számú tételekké alakíthatják. A piacműködtetők és a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozások – a 17. cikkben foglaltak szerint elvégzett következő számítások eredményének alkalmazásáig – fenntarthatják ezt a kereskedési nagyságrendet.

(10)   A (2) bekezdés b) pontjának i. alpontjában és a (3) bekezdés b) pontjában említett számítások nem veszik figyelembe a 100 000 EUR-s vagy annál alacsonyabb nagyságrendű ügyleteket.

(11)   A (2) és a (3) bekezdésben említett meghatározások tekintetében a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b), c) és d) pontját nem kell figyelembe venni, ha a számításba bevonni kívánt ügyletek száma nem éri el az ezret, amely esetben az alábbi küszöbértékek érvényesülnek:

a)

100 000 EUR valamennyi kötvénytípusra az ETC-k és az ETN-ek kivételével;

b)

az e bekezdés a) pontjában nem említett összes pénzügyi eszköz tekintetében a (2) bekezdés a) és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott küszöbértékek.

(12)   A kibocsátási egységekre és azok származtatott termékeire vonatkozó számítások kivételével a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdés b), c) és d) pontjában említett összegeket az alábbi összegekre kell felkerekíteni:

a)

100 000, ha a küszöbérték 1 milliónál alacsonyabb;

b)

500 000, ha a küszöbérték eléri az 1 milliót, de kevesebb, mint 10 millió;

c)

5 millió, ha a küszöbérték eléri a 10 milliót, de kevesebb, mint 100 millió;

d)

25 millió, ha a küszöbérték eléri a 100 milliót.

(13)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az egyes eszközosztályokra a III. mellékletben előírt mennyiségi likviditási kritériumokat a III. melléklet 1. szakaszának megfelelően kell meghatározni.

(14)   A kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett azon származtatott részvényügyletek vonatkozásában, amelyek nem tartoznak egyetlen olyan alosztályba sem, amelyre vonatkozóan közzétették a pénzügyi eszköznek az 5. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jellemző nagyságrendjét és a 3. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendjét, és amelyek az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában meghatározott eszköz-alosztályok egyikébe tartoznak, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend és a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendje az a nagyságrend, amelyet annak az eszköz-alosztálynak a legalacsonyabb átlagos napi névleges összegsávjára (ADNA) kell alkalmazni, amelybe a származtatott részvényügyletek tartoznak.

(15)   A kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett azon pénzügyi eszközöket, amelyek nem tartoznak egyetlen olyan alosztályba sem, amelyre vonatkozóan közzétették a pénzügyi eszköznek az 5. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jellemző nagyságrendjét és a 3 cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendjét, likvid piaccal nem rendelkező eszközöknek kell tekinteni a 17. bekezdés szerint elvégzett számítások eredményeinek alkalmazásáig. A pénzügyi eszköz 5. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jellemző, alkalmazandó nagyságrendje, valamint a 3. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendje megegyezik az ugyanazon eszköz-alosztályba tartozó, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriák nagyságrendjével.

(16)   A kereskedési nap lezárulta után, de még az adott nap vége előtt a kereskedési helyszínek benyújtják az illetékes hatóságoknak az 5. bekezdésben említett számítások elvégzéséhez szükséges, a IV. mellékletben található adatokat minden olyan esetben, amikor a pénzügyi eszközt az adott kereskedési helyszínre bevezetik vagy ott első alkalommal kereskednek vele, illetve amikor a korábban szolgáltatott adatokban változás következik be.

(17)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az 5. bekezdésben említett számítások eredménye – valamennyi pénzügyi eszközre vagy pénzügyieszköz-osztályra vonatkozóan – a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő év április 30-ig, azt követően pedig minden év április 30-ig megjelenjen. A számítások eredményét a közzétételt követő év június 1-jéig kell alkalmazni.

(18)   Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában meghatározott számítások alkalmazásában és a 7., 15. és 17. bekezdésektől eltérve az illetékes hatóság a kötvények tekintetében – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – negyedévente, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő február, május, augusztus és november 1-jén, ezt követően pedig minden év február, május, augusztus és november 1-jén közzéteszi az (5) bekezdés a) pontjában említett számításokat. E számítások az Unióban a megelőző naptári negyedév során lebonyolított ügyleteket tartalmazzák és – minden év február, május, augusztus és november 16-ával kezdődően – 3 hónapig maradnak érvényben.

(19)   Az egy adott negyedév első két hónapjában kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett kötvényeket – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – a III. melléklet 2.2. táblázatának meghatározása szerinti likvid piaccal rendelkező értékpapíroknak kell tekinteni a naptári negyedév számítási eredményeinek alkalmazásáig.

(20)   Az egy adott negyedév utolsó hónapjában kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett kötvényeket – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – a III. melléklet 2.2. táblázatának meghatározása szerinti likvid piaccal rendelkező értékpapíroknak kell tekinteni a következő naptári negyedév számítási eredményeinek alkalmazásáig.

14. cikk

Azok az ügyletek, amelyekre a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében előírt mentesség alkalmazandó

(A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdése)

Egy ügyletet a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) egyik tagja által a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika megvalósítása érdekében lebonyolított ügyletnek kell tekinteni, amennyiben az ügylet a következő követelmények bármelyikét teljesíti:

a)

az ügylet monetáris politikai célú ügylet, ideértve a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank – az Európai Unióról szóló szerződés mellékletét képező – alapokmányának 18. és 20. cikkével összhangban, valamint a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjaira érvényes, ennek megfelelő nemzeti jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően végrehajtott műveletet is;

b)

az ügylet devizaművelet, ideértve a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése érdekében lebonyolított ügyleteket vagy valamely KBER-tag harmadik országbeli központi bankok részére nyújtott tartalékkezelési szolgáltatásait, amelyek a 600/2014/EU rendelet 1. cikke (9) bekezdésének értelmében mentességet élveznek;

c)

a pénzügyi stabilitási politika keretében végrehajtott műveletek.

15. cikk

Azok az ügyletek, amelyekre a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében előírt mentesség nem alkalmazandó

(A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (7) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdése nem alkalmazandó a következő ügylettípusokra, amelyeket valamely KBER-tag olyan befektetési művelet céljából bonyolít le, amely nem kapcsolódik a 14. cikkben említett feladatok KBER-tag általi elvégzéséhez:

a)

saját alapjainak kezelése érdekében lebonyolított ügyletek;

b)

igazgatási célú vagy a KBER-tagok személyzete részére lebonyolított műveletek, ideértve a nemzeti központi bankok munkavállalói nyugdíjalap-kezelői minőségükben lebonyolított kereskedéseit;

c)

a KBER-tag befektetési portfóliójához kapcsolódó, a nemzeti jogszabályok szerinti kötelezettségek értelmében végrehajtott ügyletek.

16. cikk

Az átláthatósági kötelezettségek ideiglenes felfüggesztése

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdésének a) pontja)

(1)   Azokra a pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek a 13. cikkben foglalt módszertan alapján likvid piaccal rendelkeznek, az illetékes hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a 600/2014/EU rendelet 8. és 10. cikkében meghatározott kötelezettségeket, ha egy bizonyos kötvényosztálynak, illetve a strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy bizonyos osztályának a II. melléklet 4. táblázata szerint az előző 30 naptári napra számított teljes mennyisége nem éri el a 30 naptári napot megelőző 12 teljes naptári hónapra számított átlagos havi mennyiség 40 %-át.

(2)   Azokra a pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek a 13. cikkben foglalt módszertan alapján nem rendelkeznek likvid piaccal, az illetékes hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a 600/2014/EU rendelet 8. és 10. cikkekben meghatározott kötelezettségeket, ha egy bizonyos kötvényosztálynak, illetve a strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy bizonyos osztályának a II. melléklet 4. táblázata szerint az előző 30 naptári napra számított teljes mennyisége nem éri el a 30 naptári napot megelőző 12 teljes naptári hónapra számított átlagos havi mennyiség 40 %-át.

(3)   Az illetékes hatóságoknak egy bizonyos kötvényosztály, illetve a strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy bizonyos osztálya tekintetében az Unió valamennyi kereskedési helyszínén lebonyolított ügyleteket figyelembe kell venniük az (1) és a (2) bekezdésben említett számítások során. A számításokat annak a pénzügyieszköz-osztálynak a szintjén kell elvégezni, amelyre a 13. cikkben meghatározott likviditási teszt vonatkozik.

(4)   Mielőtt döntést hoznak az átláthatósági kötelezettségek felfüggesztéséről, az illetékes hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a likviditás valamennyi kereskedési helyszínen tapasztalt jelentős csökkenése nem a pénzügyi eszközök adott osztályának a likviditásra gyakorolt szezonális hatása.

17. cikk

A kötvények likviditásértékelésére és az eszköz-küszöbértékre jellemző kereskedés előtti nagyságrendek meghatározására vonatkozó rendelkezések a kereskedési percentilisek alapján

(1)   Azon kötvények azonosításához, amelyeknek a 6. cikk alkalmazásában és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott módszertan szerint nincs likvid piacuk, az „átlagos napi ügyletszám” likviditási kritérium tekintetében az S1. szakasznak (15 napi kereskedésnek) megfelelő átlagos napi ügyletszámot kell alkalmazni.

(2)   A kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett vállalati és fedezett kötvényeket likvid piaccal rendelkező kötvényeknek kell tekinteni az első negyedéves likviditásmeghatározás eredményének alkalmazásáig a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározottak szerint, ha

a)

a kibocsátás nagyságrendje meghaladja az 1 000 000 000 EUR-t az S1. és S2. szakaszban, a 6. bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

b)

a kibocsátás nagyságrendje meghaladja az 500 000 000 EUR-t az S3. és S4. szakaszban, a 6. bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(3)   A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend meghatározásához, az 5. cikk alkalmazásában és a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott módszertan szerint, a kereskedési percentilis tekintetében az S1. szakasznak (30. percentilisnek) megfelelő kereskedési percentilist kell alkalmazni.

(4)   Az ESMA a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő év július 30-áig, azt követően pedig minden év június 30-áig értékelést nyújt be a Bizottságnak a kötvények tekintetében az „átlagos napi ügyletszám” likviditási kritériumra vonatkozó küszöbérték működéséről, valamint a (8) bekezdés hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre jellemző nagyságrendet meghatározó kereskedési percentilisekről. A kötvényekre vonatkozó likviditási kritérium küszöbértékeinek működésére vonatkozó értékelés benyújtásának kötelezettsége akkor szűnik meg, ha elérik a (6) bekezdés szerinti sorrendben az S4. szakaszt. A kereskedési percentilisekre vonatkozó értékelés benyújtásának kötelezettsége akkor szűnik meg, ha elérik a (8) bekezdés szerinti sorrendben az S4. szakaszt.

(5)   A 4. bekezdésben említett értékelésnek figyelembe kell vennie:

a)

a 600/2014/EU rendelet 8. és 9. cikkében rögzített kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartozó, nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozóan lebonyolított kereskedés volumenének alakulását;

b)

a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend meghatározására alkalmazott percentilis-küszöbértékeknek a likviditásszolgáltatókra gyakorolt hatását; és

c)

minden más vonatkozó tényezőt.

(6)   Az ESMA a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elkészített értékelés fényében benyújtja a Bizottságnak a szabályozástechnikai standard módosított változatát, amely a kötvények tekintetében az „átlagos napi ügyletszám” likviditási kritériumra vonatkozó küszöbértéket az alábbi sorrendben helyesbíti:

a)

a 600/2014/EU rendelet alkalmazási dátumát követő év július 30-ig: S2. szakasz (napi 10 kereskedés);

b)

az ezt követő év július 30-ig: S3. szakasz (napi 7 kereskedés);

c)

az ezt követő év július 30-ig: S4. szakasz (napi 2 kereskedés);

(7)   Ha az ESMA nem nyújt be módosított szabályozástechnikai standardot, amely a küszöbértéket a (6) pontban említett sorrend szerint a következő szakaszhoz igazítja, a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak értelmében elkészített ESMA-értékelésnek magyarázattal kell szolgálnia arra, miért nem indokolt a küszöbértéket a következő szakaszhoz igazítani. Ebben az esetben a következő szakaszba való átlépésre egy évvel később kerül sor.

(8)   Az ESMA a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elkészített értékelés fényében benyújtja a Bizottságnak a szabályozástechnikai standard módosított változatát, amely a kereskedési percentilisekre vonatkozó küszöbértéket az alábbi sorrendben helyesbíti:

a)

a 600/2014/EU rendelet alkalmazási dátumát követő év július 30-áig: S2. szakasz (40. percentilis);

b)

az ezt követő év július 30-ig: S3. szakasz (50. percentilis);

c)

az ezt követő év július 30-ig: S4. szakasz (60. percentilis).

(9)   Ha az ESMA nem nyújt be módosított szabályozástechnikai standardot, amely a küszöbértéket a (6) bekezdésben említett sorrendnek megfelelően a következő szakaszhoz igazítja, a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak értelmében elkészített ESMA-értékelésnek magyarázattal kell szolgálnia arra, miért nem indokolt a küszöbértéket a következő szakaszhoz igazítani. Ebben az esetben a következő szakaszba való átlépésre egy évvel később kerül sor.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az illetékes hatóságok – legkésőbb hat hónappal a 600/2014/EU rendelet alkalmazási dátumát megelőzően – összegyűjtik a szükséges adatokat, kiszámítják a 13. cikk (5) bekezdésében említett adatokat, és gondoskodnak azok közzétételéről.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)

a számítások alapját a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát 18 hónappal megelőző hat hónapos referencia-időszak képezi;

b)

a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározott rendszeres számítások közül az első számítás eredményének alkalmazásáig az első közzétételben szereplő számítások eredményeit kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ETC-k és az ETN-ek kivételével valamennyi kötvény vonatkozásában az illetékes hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 13. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát megelőző ötödik hónap első napján kezdődő három hónapos referencia-időszakra vonatkozó átláthatósági számítások eredményeinek közzététele legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő első napon megtörténjen.

(4)   Az illetékes hatóságok, a piacműködtetők és a befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozások, a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározott rendszeres számítások közül az első számítás eredményének alkalmazásáig a 3. ponttal összhangban közzétett információkat alkalmazzák.

(5)   A 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát megelőző három hónap során kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett kötvényeket – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározott rendszeres számítások közül az első számítás eredményének alkalmazásáig a III. melléklet 2.2. táblázatának meghatározása szerint likvid piaccal nem rendelkező eszköznek kell tekinteni.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni. A 18. cikk azonban már e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 13.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a volumenkorlátozási mechanizmusra, továbbá az átláthatósági és egyéb számítások céljából történő információszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 174. oldalát).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatok adatstandardjaira és -formátumaira, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az illetékes hatóságok által kialakítandó mechanizmusokkal kapcsolatban szükséges technikai intézkedésekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 368. oldalát).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A rendszer típusának leírása és a 2. cikkel összhangban közzéteendő kapcsolódó információk

A 2. cikkel összhangban közzéteendő információk

Rendszertípus

Rendszerleírás

Közzéteendő információk

Folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszer

A rendszer az ajánlati könyv és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus révén folyamatosan párosítja az eladási megbízásokat a vételi megbízásokkal, a legjobb rendelkezésre álló árfolyam alapján.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében a megbízások teljes száma és azok volumene az egyes árfolyamszinteken, legalább az öt legjobb vételi és eladási árfolyamszint esetében.

Árjegyzésvezérelt kereskedési rendszer

A rendszerben az ügyleteket a résztvevők számára folyamatosan hozzáférhetővé tett kötelező érvényű jegyzések alapján kötik; a rendszerrel összhangban az árjegyzőnek olyan nagyságrendben kell ajánlatokat jegyeznie, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a tagok és a résztvevők kereskedelmi nagyságrend iránti igénye és az árjegyző által viselt kockázat között.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében az összes árjegyző által az eszközre kínált legjobb vételi és eladási árfolyam, valamint az ezen árfolyamokhoz kapcsolódó volumenek.

E közzétett jegyzéseknek a pénzügyi eszközök vételére vagy eladására vonatkozó kötelező kötelezettségvállalásnak kell lenniük, valamint a pénzügyi eszközöknek azt az árfolyamát és mennyiségét kell megjeleníteniük, amelyek tekintetében a bejegyzett árjegyzőnek vételi vagy eladási szándéka van. Rendkívüli piaci körülmények között azonban korlátozott ideig indikatív vagy egyirányú (vételi vagy eladási) árajánlat is tehető.

Időszakos aukciós kereskedési rendszer

A rendszer a megbízásokat az időszakos aukció és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus alapján párosítja.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében az árfolyam, amelyen az aukciós kereskedési rendszer a leginkább megfelelne a kereskedési algoritmusnak, valamint az a mennyiség, amelyet az adott rendszer résztvevői ezen az árfolyamon potenciálisan végrehajthatnának.

Jegyzéskérési kereskedési rendszer

Olyan kereskedési rendszer, amelyben a jegyzés(eke)t egy vagy több tag vagy résztvevő által benyújtott jegyzéskérésre válaszul biztosítják. A jegyzést kizárólag a kérést benyújtó tag vagy piaci résztvevő hajthatja végre. A kérést benyújtó tag vagy résztvevő a kérésére biztosított jegyzés(ek) elfogadásával hajthatja végre az ügyletet.

A bármely tag vagy résztvevő által biztosított olyan jegyzések és a kapcsolódó volumenek, amelyek elfogadásuk esetén a rendszer szabályai szerinti ügyletet eredményeznének. A jegyzéskérésre benyújtott összes jegyzés egyidejűleg közzétehető, legkésőbb akkor, amikor végrehajthatóvá válnak.

Telefonos kereskedési rendszer

Olyan kereskedési rendszer, amelyben a tagok közötti ügyleteket hangalapú módszerrel tárgyalják le.

A bármely tag vagy résztvevő által tett olyan eladási vagy vételi ajánlatok és a kapcsolódó volumenek, amelyek elfogadásuk esetén a rendszer szabályai szerinti ügyletet eredményeznének.

Az első öt soron kívüli kereskedési rendszerek

Az első öt sor közül kettőbe vagy többe tartozó hibrid rendszer, vagy olyan rendszer, amelyben az árfolyam meghatározásának folyamata eltér az első öt sorban említett rendszerekétől

Megfelelő információ az árajánlatok vagy megbízások és a kereskedelmi érdeklődés szintjéről; főként az eszköz öt legjobb vételi és eladási árfolyamszintje és/vagy minden egyes árjegyző kétirányú (vételi és eladási) ajánlata, ha az árfeltárási mechanizmus lehetővé teszi.


II. MELLÉKLET

Az ügyletek nyilvánosságra hozandó adatai

1. táblázat

A 2. táblázatban használt jelölések magyarázata

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

Az ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

ahol:

„YYYY” az év;

„MM” a hónap;

„DD” a nap;

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni

„hh” az óra;

„mm” a perc;

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze;

Z az UTC-időzóna.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

tizedesjel:„,” (vessző);

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni;

Az értékeket – ahol szükséges – kerekíteni kell, azaz nem csonkolhatók.

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító


2. táblázat

A kereskedés utáni átláthatóság érdekében nyilvánosságra hozandó adatok jegyzéke

Részletek

Pénzügyi eszközök

Ismertetés/Nyilvánosságra hozandó adatok

Végrehajtási/közzétevő helyszín típusa

Adatszolgáltatás formátuma (lásd az 1. táblázat meghatározásait)

Kereskedés dátuma és időpontja

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet végrehajtásának dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságra vonatkozó követelményeket az (EU) 2017/574 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében azt a dátumot és időpontot kell megadni, amikor a felek megállapodtak a következő adatmezők tartalmáról: mennyiség, árfolyam, pénznem (az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott 31., 34. és 40. mező tartalma), eszközazonosító kód, eszközkategória, valamint adott esetben az alapeszköz kódja. A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

Ha az ügylet a végrehajtó vállalkozás által harmadik fél számára egy ügyfél nevében továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és amennyiben nem teljesülnek az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében a továbbítás tekintetében előírt feltételek, a megbízás továbbításának időpontja helyett az ügylet dátumát és időpontját kell megadni.

Szabályozott piac (RM), multilaterális kereskedési rendszer (MTF), szervezett kereskedési rendszer (OTF)

Jóváhagyott közzétételi mechanizmus (APA)

Összesítettadat-szolgáltató (CTP)

{DATE_TIME_FORMAT}

Eszközazonosító kód típusa

Az összes pénzügyi eszköz esetében

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód típusa

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„ISIN” = ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll

„OTHR” = egyéb azonosító

Eszközazonosító kód

Az összes pénzügyi eszköz esetében

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{ISIN}

Amennyiben az eszközazonosító kód nem ISIN-kód, a IV. melléklet szerinti 3–5., 7. és 8. és 12–42. mező, az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete szerinti 13. és 24–48. mező, valamint a származtatott ügyletek III. melléklet szerinti csoportosítása alapján a származtatott ügyletet azonosító kód.

Árfolyam

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet kereskedett árfolyama, adott esetben a jutalék és a felhalmozott kamat nélkül.

Opciós ügyletek esetében ez a származtatott ügylet díja alaptermékenként vagy indexpontonként.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén ez az alaptermék referenciaárfolyama.

Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) esetén ez a kupon bázispontokban kifejezve.

Ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

Ha az árfolyam jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a 'PNDG' értéket kell megadni.

Amennyiben az árfolyam nem alkalmazandó, a mezőt nem kell kitölteni.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie a „Mennyiség” mezőben megadott értékkel.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre.

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

Végrehajtás helyszíne

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosítása.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügylet esetében az ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódot kell használni. Amennyiben a szegmensazonosító MIC-kód nem áll rendelkezésre, a működtetőazonosító MIC-kódot kell feltüntetni.

A kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadott vagy kereskedett pénzügyi eszközök esetében a „XOFF” MIC-kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet nem kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál és nem az Unión kívüli szervezett kereskedési platformon hajtják végre.

A kereskedési helyszínen kereskedésre benyújtott vagy kereskedett pénzügyi eszközök esetében a „SINT” kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet rendszeres internalizáló útján hajtják végre.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{MIC} – kereskedési helyszínek

„SINT” – rendszeres internalizáló

Ármegjelölés

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Azt jelöli, hogy az árat monetáris értékkel, százalékos arányként vagy hozammal fejezik-e ki.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„MONE” – monetáris érték

„PERC” – százalék

„YIEL” – hozam

„BAPO” – bázispont

Az árfolyam pénzneme

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az a pénznem, amelyben az árfolyamot kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árfolyamot monetáris értékkel adják meg)

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{CURRENCYCODE_3}

A mennyiség mértékegysége

Származtatott áruügyletek, kibocsátáskereskedelmi derivatívák és kibocsátási egységek esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

A mennyiség megadása során alkalmazott mértékegység meghatározása.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

'TOCD' – tonna szén-dioxid-egyenérték

vagy

{ALPHANUM-25} egyéb

A mértékegységben kifejezett mennyiség

Származtatott áruügyletek, kibocsátáskereskedelmi derivatívák és kibocsátási egységek esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

A kereskedett áruk vagy kibocsátási egységek mértékegységben kifejezett egyenértékű összege

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/17}

Mennyiség

Minden pénzügyi eszköz esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

A pénzügyi eszköz egységeinek száma, vagy a származtatott ügyletek száma az ügyletben.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/17}

Névleges összeg

Minden pénzügyi eszköz esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

Névérték vagy névleges összeg

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén a névleges összeg a kockáztatott monetáris érték az alapul szolgáló pénzügyi eszköz egységnyi áralakulásakor.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a mennyiség az a névleges összeg, amelyre vonatkozóan a védelmet megszerzik vagy rendelkezésre bocsátják.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie az „Árfolyam” mezőben megadott értékkel.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/5}

Névleges pénznem

Minden pénzügyi eszköz esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

Az a pénznem, amelyben a névleges érték denominált.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{CURRENCYCODE_3}

Típus

Kizárólag kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák esetében

Ezt a mezőt kizárólag kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák esetében kell kitölteni.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„EUAE” – EUA

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

„EUAA” – EUAA

„OTHR” – Egyéb (csak származtatott ügyletek esetében)

Közzététel dátuma és időpontja

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet valamely kereskedési helyszín vagy APA általi közzétételének dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságra vonatkozó követelményeket az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DATE_TIME_FORMAT}

Közzétevő helyszín

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügyletet közzétevő kereskedési helyszín vagy APA azonosító kódja.

CTP

Kereskedési helyszín: {MIC}

APA: MIC, ha rendelkezésre áll. Egyéb esetben az ESMA weboldalán közzétett adatszolgáltatói jegyzékben szereplő 4 jegyű kód.

Ügyletazonosító kód

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 12. cikkének megfelelően a kereskedési helyszínek és az APA-k által az ügylethez rendelt és az adott kereskedés tekintetében a későbbiekben referenciaként használt alfanumerikus kód.

Az ügyletazonosító kódnak az egyes, ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódok és az egyes kereskedési napok tekintetében egyedinek, egységesnek és perzisztensnek kell lennie. Amennyiben egy kereskedési helyszín nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, az ügyletazonosító kódnak egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az egyes működtetőazonosító MIC-kódok és kereskedési napok tekintetében.

Amennyiben egy APA nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, az ügyletazonosító kódnak egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az APA azonosítására szolgáló 4 jegyű kód és a kereskedési nap tekintetében.

Az ügyletazonosító kód összetevői nem fedhetik fel azon ügylet feleinek személyazonosságát, amelyre a kódot alkalmazzák.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{ALPHANUMERICAL-52}

Elszámolandó ügylet

Származtatott ügyletek esetén

Azt jelző azonosító kód, hogy az ügylet elszámolása meg fog-e történni

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„igaz” – az ügylet elszámolásra kerül

„hamis” – az ügylet nem kerül elszámolásra


3. táblázat

A kereskedés utáni átláthatóság kapcsán használandó jelzések jegyzéke

 

Jelzés

Jelzés megnevezése

Végrehajtási/közzétevő helyszín típusa

Leírás

 

„BENC”

Referenciaügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Minden típusú volumennel súlyozott átlagáras ügyletek és minden más olyan kereskedés, amely esetében az árfolyamot egy adott referencia szerint számos időpont alapján számítják ki.

 

„ACTX”

Megbízotti keresztügylet jelzése

APA

CTP

Azon ügyletek, amelyek esetében egy befektetési vállalkozás a vétel és az eladás keretében két ügyfélmegbízást egyetlen ügyletként, azonos volumen és árfolyam mellett hajt végre.

 

„NPFT”

Nem árképző ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

CTP

Az e rendelet 12. cikkében felsorolt, az árképzésben részt nem vevő ügyletek minden típusa.

 

„LRGS”

Kereskedés utáni halasztásban érintett LIS ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó halasztás keretében végrehajtott ügyletek.

 

„ILQD”

Nem likvid eszközzel végrehajtott ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A likvid piaccal nem rendelkező eszközök esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó halasztás keretében végrehajtott ügyletek.

 

„SIZE”

Kereskedés utáni halasztásban érintett SSTI ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó ügyletek esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó halasztás keretében végrehajtott ügyletek.

 

„TPAC”

Ügyletcsomag jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Az 1. cikk meghatározása szerinti fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügyletnek nem minősülő ügyletcsomagok.

 

„XFPH”

Fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Az 1. cikk meghatározása szerinti fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügylet

 

„CANC”

A törlés jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Korábban közzétett ügylet törlése esetén kell feltüntetni.

 

„AMND”

Módosítás jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Korábban közzétett ügylet módosítása esetén kell feltüntetni.

A HALASZTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja

„LMTF”

Szűkebb körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti, szűkebb körű adatokat közzétevő első adatszolgáltatás.

„FULF”

Teljes körű közzététel jelzése

Olyan ügylet, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében korábban már közzétételre kerültek a szűkebb körű adatok.

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja

„DATF”

Napi szinten összevont közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint az ügyletek napi szinten összevont közzététele.

„FULA”

Teljes körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan egyedi ügyletek, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében korábban már összevont közzétételre került sor.

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja

„VOLO”

Hiányzó volumen jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügylet, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében szűkebb körű adatok kerülnek közzétételre.

„FULV”

Teljes körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügylet, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében korábban már közzétételre kerültek a szűkebb körű adatok.

A 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja

„FWAF”

Négyhetes összevont közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint az ügyletek összevont közzététele.

„FULJ”

Teljes körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan egyedi ügyletek, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében korábban már összevont közzétételre került sor.

A 11. cikk (1) bekezdésének d) pontja

„IDAF”

Határozatlan időtartamú összevont közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügyletek, amelyek esetében a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontja lehetővé teszi több ügylet határozatlan időtartam tekintetében összevont formában történő közzétételét.

A 11. cikk (1) bekezdése d) pontjának és a 11. cikk (2) bekezdése c) pontjának egymást követő alkalmazása

„VOLW”

Hiányzó volumen jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügyletek, amelyek esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a szűkebb körű adatok közzétételét, és amely esetében a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja ezt követően lehetővé teszi több ügylet határozatlan időtartam tekintetében összevont formában történő közzétételét.

„COAF”

Egymást követő összevonások jelzése (állampapírok esetében hiányzó volumen melletti közzétételt követően)

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügyletek, amelyek esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében korábban már közzétételre kerültek a szűkebb körű adatok, és amely esetében a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja ezt követően lehetővé teszi több ügylet határozatlan időtartam tekintetében összevont formában történő közzétételét.


4. táblázat

A volumen mérőszámai

Eszköz típusa

Volumen

Minden kötvény, kivéve ETC, ETN és strukturált pénzügyi termékek

A kereskedett adósságinstrumentumok teljes névértéke

ETC és ETN kötvénytípusok

Kereskedett egységek száma (3)

Értékpapírosított származtatott ügyletek

Kereskedett egységek száma (3)

Származtatott kamatügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott devizaügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott részvényügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott áruügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott hitelügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Különbözeti ügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

„C10” típusú származtatott ügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

(tonna szén-dioxid-egyenérték)

Kibocsátási egységek

(tonna szén-dioxid-egyenérték)


(1)  A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).

(2)  A Bizottság (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 24.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 193. oldalát).

(3)  Egységár.


III. MELLÉKLET

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök likviditásértékelése, valamint LIS és SSTI küszöbértékei

1.   E melléklet alkalmazásában:

1.

Az „eszközosztály” kifejezés a következő pénzügyieszköz-kategóriákra utal: kötvények, strukturált pénzügyi termékek, értékpapírosított származtatott ügyletek, származtatott kamatügyletek, származtatott részvényügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott devizaügyletek, származtatott hitelügyletek, „C10” típusú származtatott ügyletek, CFD-k, kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák.

2.

Az „eszköz-alosztály” kifejezés az eszközosztálynak a szerződés, illetve az alapeszköz típusa alapján leszűkített részegységére utal.

3.

Az „alkategória” kifejezés az eszköz-alosztálynak az e melléklet 2.1–13.3. táblázata szerinti további minőségi szegmentálási kritériumok alapján leszűkített részegységére utal.

4.

Az „átlagos napi forgalom” (ADT) kifejezés az adott pénzügyi eszköznek a II. melléklet 4. táblázatában előírt volumen-mérőszám alapján meghatározott és a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszakban végrehajtott, az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával elosztott teljes forgalmát jelenti.

5.

Az „átlagos napi névleges összeg” (ADNA) kifejezés az adott pénzügyi eszköznek a II. melléklet 4. táblázatában előírt volumen-mérőszám alapján meghatározott és a kötvények (kivéve ETC és ETN) esetében a 13. cikk (18) bekezdésében, az összes többi pénzügyi eszköz esetében a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszakban végrehajtott, az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával elosztott teljes forgalmát jelenti.

6.

A „kereskedési napok százalékos aránya a figyelembe vett időszakban” a kötvények (kivéve ETC és ETN) esetében a 13. cikk (18) bekezdésében, a strukturált pénzügyi termékek esetében a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszak olyan napjainak száma, amelyeken az adott pénzügyi eszközzel legalább egy ügyletet végrehajtottak, osztva az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával.

7.

Az „átlagos napi ügyletszám” az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában a kötvények (kivéve ETC és ETN) esetében a 13. cikk (18) bekezdésében, az összes többi pénzügyi eszköz esetében a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszakban végrehajtott ügyletek teljes száma, osztva az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával.

8.

A „határidős tőzsdei ügylet” kifejezés egy árucikknek vagy pénzügyi eszköznek egy kijelölt jövőbeni időpontban, a szerződéskötés idején az eladó és a vevő által kikötött megegyezéses áron történő vételére vagy eladására vonatkozó szerződést jelent. A határidős tőzsdei ügylet általános szerződési feltételei minden esetben meghatározzák az adásvétel minimális mennyiségét és minőségét, azt a legkisebb mennyiséget, amelytől árváltozás lehetséges, az átadási eljárást, a lejárat időpontját és a szerződés egyéb különös jellemzőit.

9.

Az „opciós ügylet” kifejezés olyan szerződést jelent, amely jogot, de nem kötelezettséget biztosít a tulajdonosnak arra, hogy egy bizonyos pénzügyi eszközt vagy árucikket egy adott jövőbeni időpontban vagy lehívási napon, illetve az addig tartó időszakon belül, előre megszabott áron, illetve kötési vagy lehívási árfolyamon eladjon (put opció) vagy megvásároljon (call opció).

10.

A „csereügylet” („swap-ügylet”) kifejezés olyan szerződést jelent, amely keretében két fél megállapodik abban, hogy valamely pénzügyi eszköz pénzforgalmát egy bizonyos jövőbeni időpontban egy másik pénzügyi eszközére cseréli.

11.

A „portfólió-csereügylet” kifejezés olyan szerződést jelent, amely keretében a végfelhasználók többszörös csereügyleteket hajthatnak végre.

12.

A „tőzsdén kívüli határidős ügylet” („forward”) kifejezés egy árucikknek vagy pénzügyi eszköznek egy kijelölt jövőbeni időpontban, a szerződéskötés idején az eladó és a vevő által kikötött megegyezéses áron történő vételére vagy eladására vonatkozó, két fél között kötött magánmegállapodást jelent.

13.

A „csereügyletre szóló opció” („swap-opció”) kifejezés olyan szerződést jelent, amely jogot, de nem kötelezettséget biztosít a tulajdonosnak arra, hogy egy adott jövőbeni időpontban vagy lehívási napon, illetve az addig tartó időszakon belül csereügyletet hajtson végre.

14.

A „határidős tőzsdei csereügylet” kifejezés olyan határidős tőzsdei ügyletet jelent, amely kötelezi a tulajdonost arra, hogy egy adott jövőbeni időpontban, illetve az addig tartó időszakon belül csereügyletet hajtson végre.

15.

A „tőzsdén kívüli határidős csereügylet” kifejezés olyan tőzsdén kívüli határidős ügyletet jelent, amely kötelezi a tulajdonost arra, hogy egy adott jövőbeni időpontban, illetve az addig tartó időszakon belül csereügyletet hajtson végre.

2.   Kötvények

2.1. táblázat

Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) – likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN)

Az egyes pénzügyi eszközök a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha kumulatív alapon nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Kereskedési napok százalékos aránya a figyelembe vett időszakban

[3. mennyiségi likviditási kritérium]

100 000 EUR

S1

S2

S3

S4

80 %

15

10

7

2


2.2. táblázat

Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) – likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN)

Az egyes kötvények a 13. cikk (18) bekezdése alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha a kötvénytípusoknak és kibocsátási nagyságrendeknek a táblázat egyes soraiban feltüntetett kombinációja jellemzi őket.

Kötvénytípus

 

A kibocsátás nagyságrendje

Államkötvény

A következő állampapír-kibocsátók egyike által kibocsátott kötvény:

a)

az Unió;

b)

valamely tagállam, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét;

c)

az a) és b) pontban fel nem sorolt állami szervezeti egység.

kisebb mint (EUR)

1 000 000 000

Egyéb közintézményi kötvény

A következő közintézményi kibocsátók egyike által kibocsátott kötvény:

a)

a szövetségi államformával rendelkező tagállamok esetében a szövetség tagjai;

b)

több tagállam közös, különleges célú gazdasági egysége;

c)

két vagy több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény;

d)

az Európai Beruházási Bank;

e)

az előző sorban államkötvény-kibocsátóként meg nem jelölt közigazgatási intézmény.

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Átváltoztatható kötvény

Kötvényből vagy értékpapírosított hitelviszonyt megtestesítő eszközből, valamint egy beágyazott származtatott termékből (például az alapul szolgáló részvény vásárlási opciójából) felépülő eszköz.

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Fedezett kötvények

a 2009/65/EC irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti kötvények;

az S1. és S2. szakasz során

az S3. és S4. szakasz során

kisebb mint (EUR)

1 000 000 000

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Vállalati kötvény

A 2157/2001/EK tanácsi rendelettel (1) összhangban alapított európai részvénytársaság vagy a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 1. cikkében felsorolt vállalkozástípusba tartozó vállalkozás, illetve azzal egyenértékű harmadik országbeli vállalkozás által kibocsátott kötvény.

az S1. és S2. szakasz során

az S3. és S4. szakasz során

kisebb mint (EUR)

1 000 000 000

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Kötvénytípus

A 13. cikk (18) bekezdése alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyi eszközök meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb kötvények

Mindazon kötvények, amelyek nem tartoznak a fent felsorolt kötvénytípusok egyikébe sem, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


2.3. táblázat

Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) – kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN)

Kötvénytípus

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek kötvénytípusonként

Az egyes kötvénytípusok esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Kereskedés – percentilis

Államkötvény

Államkötvény-ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

300 000 EUR

70

300 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Egyéb közintézményi kötvény

Egyéb közintézményi kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

300 000 EUR

70

300 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Átváltoztatható kötvény

Átváltoztatható kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

200 000 EUR

70

200 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Fedezett kötvények

Fedezett kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

300 000 EUR

70

300 000 EUR

80

90

30

40

40

40

Vállalati kötvény

Vállalati kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

200 000 EUR

70

200 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Egyéb kötvények

Egyéb kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

200 000 EUR

70

200 000 EUR

80

90

30

40

50

60


2.4. táblázat

Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus) – likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus)

Kötvénytípus

Az egyes pénzügyi eszközök a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi forgalom (ADT)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Tőzsdén kereskedett áruk (ETC)

A kibocsátó által árucikkekben vagy származtatott áruügyletekben eszközölt közvetlen befektetés ellenében kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő eszköz. Az ETC árfolyama közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az alaptermék teljesítményéhez. Az ETC passzívan követi az alapjául szolgáló árucikk vagy áruindex teljesítményét.

500 000 EUR

10

Tőzsdén kereskedett kötvények (ETN)

A kibocsátó által az alaptermékben vagy az alapul szolgáló származtatott termékben eszközölt közvetlen befektetés ellenében kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő eszköz. Az ETN árfolyama közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az alaptermék teljesítményéhez. Az ETN passzívan követi az alapjául szolgáló termék teljesítményét.

500 000 EUR

10


2.5. táblázat

Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus) – kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus)

Az egyes, likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszközökre alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kötvénytípus

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

ETC

1 000 000 EUR

1 000 000 EUR

50 000 000 EUR

50 000 000 EUR

ETN

1 000 000 EUR

1 000 000 EUR

50 000 000 EUR

50 000 000 EUR

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszközökre alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kötvénytípus

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

ETC

900 000 EUR

900 000 EUR

45 000 000 EUR

45 000 000 EUR

ETN

900 000 EUR

900 000 EUR

45 000 000 EUR

45 000 000 EUR

3.   Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

3.1. táblázat

SFP – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

1. teszt – Az SFP eszközosztályának értékelése

A strukturált pénzügyi termékek eszközosztályának értékelése a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyi eszközök meghatározása céljából

A strukturált pénzügyi termékek eszközosztályának értékelésére vonatkozó mennyiségi likviditási kritériumokhoz kapcsolódó értékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Az SFP eszközosztályát a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek alkalmazásával kell értékelni.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Az összes SFP vonatkozásában végrehajtott ügyletek

300 000 000 EUR

500

2. teszt – Likvid piaccal nem rendelkező SFP

Amennyiben a mennyiségi likviditási kritériumokhoz kapcsolódó értékek mindegyike meghaladja az SFP eszközosztályának értékelése tekintetében előírt mennyiségi likviditási küszöbértékeket, az 1. teszt sikerrel teljesült, és el kell végezni a 2. tesztet. Az egyes pénzügyi eszközök a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Kereskedési napok százalékos aránya a figyelembe vett időszakban

[3. mennyiségi likviditási kritérium]

100 000 EUR

2

80 %


3.2. táblázat

SFP – Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek, amennyiben nem teljesül az 1. teszt

Eszközosztály – Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

Az összes SFP-re vonatkozó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek, amennyiben nem teljesül az 1. teszt

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

100 000 EUR

250 000 EUR

500 000 EUR

1 000 000 EUR

3.3. táblázat

SFP – Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek, amennyiben teljesül az 1. teszt

Eszközosztály – Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termékek esetében az 1. teszt sikeres teljesülése esetén a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Az összes likvid piaccal rendelkezőnek minősülő SFP vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

100 000 EUR

70

250 000 EUR

80

500 000 EUR

90

1 000 000 EUR

30

40

50

60


Az 1. teszt sikeres teljesülése esetén a likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termékekre alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

100 000 EUR

250 000 EUR

500 000 EUR

1 000 000 EUR

4.   Értékpapírosított származtatott ügyletek

4.1. táblázat

Értékpapírosított származtatott ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Értékpapírosított származtatott ügyletek

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott, strukturált pénzügyi terméknek nem minősülő átruházható értékpapír, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)

egyszerű („plain vanilla”) fedezett opciós utalványok, azaz olyan értékpapírok, amelyek jogot, de nem kötelezettséget biztosítanak a tulajdonosnak arra, hogy az alapul szolgáló eszköz egy meghatározott összegét, illetve ha készpénzes elszámolásról állapodtak meg, az aktuális piaci ár (kötési ár) és a kötési ár (az aktuális piaci ár) közötti különbség pozitív összegét a lejárat napján, illetve az addig tartó időszakon belül, előre megszabott kötési árfolyamon megvásárolja (értékesítse);

b)

tőkeáttételi certifikátok, azaz olyan certifikátok, amelyek tőkeáttételi hatást kiváltva követik az alapul szolgáló eszköz teljesítményét;

c)

„egzotikus” fedezett opciós utalványok, azaz olyan fedezett opciós utalványok, amelyek fő alkotóeleme egy opciósügylet-kombináció;

d)

tárgyalható jogok;

e)

befektetési certifikátok, azaz olyan certifikátok, amelyek tőkeáttételi hatás kiváltása nélkül követik az alapul szolgáló eszköz teljesítményét.

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Minden értékpapírosított származtatott ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

4.2. táblázat

Értékpapírosított származtatott ügyletek – Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Értékpapírosított származtatott ügyletek

Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

5.   Származtatott kamatügyletek

5.1. táblázat

Származtatott kamatügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott szerződés, amely végső alapterméke kamat; kamatlábat tartalmazó kötvény, kölcsön vagy bármilyen kosár, portfólió vagy index; illetve kamatláb, kötvény vagy kölcsön teljesítményéhez kötött kötvény, kölcsön vagy bármilyen egyéb termék.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének. A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében adott esetben a kiegészítő minőségi likviditási kritériumot is alkalmazni kell.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Kiegészítő minőségi likviditási kritérium

Határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek

A határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – az alaptermék kibocsátója

 

2. szegmentációs kritérium – az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje a következő meghatározás szerint:

 

Rövid lejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje 1–4 év, az rövid lejáratúnak minősül.

 

Középlejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje 4–8 év, az középlejáratúnak minősül.

 

Hosszú lejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje 8–15 év, az hosszú lejáratúnak minősül.

 

Ultrahosszú lejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje meghaladja a 15 évet, az ultrahosszú lejáratúnak minősül.

 

3. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

5 000 000 EUR

10

Amennyiben az alkategória egy adott lejárati csoport tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül, és a következő lejárati csoport által meghatározott alkategória likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül, az első „back month” szerződés két héttel a „front month szerződés” lejárta előtt likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Kötvényopciók

A kötvényopciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kötvény, illetve határidős tőzsdei kötvényügylet vagy tőzsdén kívüli határidős kötvényügylet

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

5 000 000 EUR

10

 

Kamatalapú (IR) határidős tőzsdei ügyletek és határidős kamatláb-megállapodások (FRA)

A kamatalapú határidős tőzsdei ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb futamideje

 

3. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

500 000 000 EUR

10

Amennyiben az alkategória egy adott lejárati csoport tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül, és a következő lejárati csoport által meghatározott alkategória likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül, az első „back month” szerződés két héttel a „front month szerződés” lejárta előtt likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Kamatalapú opciók

A kamatalapú opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb, illetve kamatalapú határidős tőzsdei ügylet vagy határidős kamatláb-megállapodás

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb futamideje

 

3. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

500 000 000 EUR

10

 

Csereügyletre szóló opciók

A csereügyletre szóló opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – az alapul szolgáló csereügylet típusa a következő meghatározás szerint: rögzítettkamat-csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, rögzített–változó kamatcsereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, változókamat-csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, inflációs csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, OIS csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű OIS csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügylet, eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügylet, eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű változókamat-csereügylet, eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügylet, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű OIS csereügylet, eltérő pénznemű OIS csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – inflációs index, amennyiben az alapul szolgáló csereügylet típusa azonos pénznemű inflációs csereügylet vagy eltérő pénznemű inflációs csereügylet.

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

500 000 000 EUR

10

 

5. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

 

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 5 év

 

5. lejárati csoport: 5 év < futamidő ≤ 10 év

 

6. lejárati csoport: 10 éven túli

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol az egyik láb pénzforgalmát rögzített, a másikét pedig változó kamatláb határozza meg.

Az eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) változókamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát változó kamatláb határozza meg.

Az eltérő pénznemű változókamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát rögzített kamatláb határozza meg.

Az eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyletek (OIS) alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, valamint eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az eltérő pénznemű inflációs csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol az egyik láb pénzforgalmát rögzített, a másikét pedig változó kamatláb határozza meg.

Az azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát változó kamatláb határozza meg.

Az azonos pénznemű változókamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát rögzített kamatláb határozza meg.

Az azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint azonos pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az azonos pénznemű egynapos indexált csereügyletek (OIS) alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az azonos pénznemű inflációs csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott kamatügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott kamatügyletek.

Az egyéb származtatott kamatügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


5.2. táblázat

Származtatott kamatügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő egyes alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Kötvényopciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Kamatalapú (IR) határidős tőzsdei ügyletek és határidős kamatláb-megállapodások (FRA)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

5 000 000 EUR

70

10 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Kamatalapú opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

5 000 000 EUR

70

10 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Csereügyletre szóló opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) változókamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, valamint eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint azonos pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60


5.3. táblázat

Származtatott kamatügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Kötvényopciók

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Kamatalapú (IR) határidős tőzsdei ügyletek és határidős kamatláb-megállapodások (FRA)

5 000 000 EUR

10 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Kamatalapú opciók

5 000 000 EUR

10 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Csereügyletre szóló opciók

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) változókamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, valamint eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint azonos pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Egyéb származtatott kamatügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

6.   Származtatott részvényügyletek

6.1. táblázat

Származtatott részvényügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, a következőkhöz kapcsolódó szerződés:

a)

egy vagy több részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, egyéb hasonló pénzügyi eszköz vagy pénzforgalom, illetve egy vagy több részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, egyéb hasonló pénzügyi eszköz vagy pénzforgalom teljesítményéhez kötött más termék;

b)

részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok, egyéb hasonló pénzügyi eszközök vagy pénzforgalmak, illetve egy vagy több részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, egyéb hasonló pénzügyi eszköz vagy pénzforgalom teljesítményéhez kötött más termékek indexe.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Részvényindex-opciók

Részvényekből álló indexen alapuló opciós ügylet.

Minden indexopció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei részvényindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügyletek

Részvényekből álló indexen alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

Minden határidős tőzsdei részvényindex-ügylet és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Részvényopciók

Vállalati intézkedéssel létrehozott részvényen vagy részvénykosáron alapuló opciós ügylet.

Minden részvényopció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei részvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényügyletek

Vállalati intézkedéssel létrehozott részvényen vagy részvénykosáron alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

Minden határidős tőzsdei részvényügylet és tőzsdén kívüli határidős részvényügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Részvényosztalék-opciók

Egy adott részvény osztalékán alapuló opciós ügylet.

Minden részvényosztalék-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei részvényosztalék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügyletek

Egy adott részvény osztalékán alapuló határidős tőzsdei ügylet és tőzsdén kívüli határidős ügylet.

Minden határidős tőzsdei részvényosztalék-ügylet és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Osztalékindex-opciók

Több részvény osztalékaiból álló indexen alapuló opciós ügylet.

Minden osztalékindex-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei osztalékindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős osztalékindex-ügyletek

Több részvény osztalékaiból álló indexen alapuló határidős tőzsdei ügylet és tőzsdén kívüli határidős ügylet.

Minden határidős tőzsdei osztalékindex-ügylet és tőzsdén kívüli határidős osztalékindex-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Volatilitásindex-opciók

Egy volatilitásindexen – azaz egy adott mögöttes tőkeinstrumentum-index volatilitását jelző indexen – alapuló opciós ügylet.

Minden volatilitásindex-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek

Egy volatilitásindexen – azaz egy adott mögöttes tőkeinstrumentum-index volatilitását jelző indexen – alapuló határidős tőzsdei ügylet és tőzsdén kívüli határidős ügylet.

Minden határidős tőzsdei volatilitásindex-ügylet és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

ETF-opciók

Tőzsdén kereskedett alapon (ETF) alapuló opciós ügylet.

Minden ETF-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei ETF-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügyletek

Tőzsdén kereskedett alapon (ETF) alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

Minden határidős tőzsdei ETF-ügylet és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Csereügyletek

A csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

50 000 000 EUR

15

Árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter

Hozamvariancia/hozamvolatilitás paraméter

Osztalékhozam paraméter

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Portfólió-csereügylet

A portfólió-csereügyletet a következő tényezők sajátos kombinációja határozza meg:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a portfólió-csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

15

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott részvényügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott részvényügyletek.

Az egyéb származtatott részvényügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


6.2. táblázat

Származtatott részvényügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

A kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra meghatározott kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek az alkategória átlagos napi névleges összeg (ADNA) sávja szerint

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Részvényindex-opciók

A részvényindex-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló részvényindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

200 millió EUR ≤ ADNA < 600 millió EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

ADNA ≥ 600 millió EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

Határidős tőzsdei részvényindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügyletek

A határidős tőzsdei részvényindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló részvényindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 1 milliárd EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1 milliárd EUR ≤ ADNA < 3 milliárd EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

3 milliárd EUR ≤ ADNA < 5 milliárd EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

ADNA ≥ 5 milliárd EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

250 000 000  EUR

260 000 000  EUR

Részvényopciók

A részvényopciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Határidős tőzsdei részvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényügyletek

A határidős tőzsdei részvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Részvényosztalék-opciók

A részvényosztalék-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – osztalékra jogosító alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

400 000  EUR

450 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

25 000  EUR

30 000  EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

50 000  EUR

100 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

100 000  EUR

150 000  EUR

2 000 000  EUR

2 500 000  EUR

Határidős tőzsdei részvényosztalék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügyletek

A határidős tőzsdei részvényosztalék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – osztalékra jogosító alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

400 000  EUR

450 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

25 000  EUR

30 000  EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

50 000  EUR

100 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

100 000  EUR

150 000  EUR

2 000 000  EUR

2 500 000  EUR

Osztalékindex-opciók

Az osztalékindex-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló osztalékindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

200 millió EUR ≤ ADNA < 600 millió EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

ADNA ≥ 600 millió EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

Határidős tőzsdei osztalékindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős osztalékindex-ügyletek

A határidős tőzsdei osztalékügyletek és tőzsdén kívüli határidős osztalékügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló osztalékindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 1 milliárd EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1 milliárd EUR ≤ ADNA < 3 milliárd EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

3 milliárd EUR ≤ ADNA < 5 milliárd EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

ADNA ≥ 5 milliárd EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

250 000 000  EUR

260 000 000  EUR

Volatilitásindex-opciók

A volatilitásindex-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló volatilitásindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

200 millió EUR ≤ ADNA < 600 millió EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

ADNA ≥ 600 millió EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

Határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek

A határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló volatilitásindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 1 milliárd EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1 milliárd EUR ≤ ADNA < 3 milliárd EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

3 milliárd EUR ≤ ADNA < 5 milliárd EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

ADNA ≥ 5 milliárd EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

250 000 000  EUR

260 000 000  EUR

ETF-opciók

Az ETF-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló ETF

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Határidős tőzsdei ETF-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügyletek

A határidős tőzsdei ETF-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló ETF

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Csereügyletek

A csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

50 millió EUR ≤ ADNA < 100 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 200 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter

Hozamvariancia/hozamvolatilitás paraméter

Osztalékhozam paraméter

 

 

 

 

 

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

 

 

 

 

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

 

 

 

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

 

 

 

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

 

 

 

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

 

 

 

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 

 

 

Portfólió-csereügyletek

A portfólió-csereügyletet a következő tényezők sajátos kombinációja határozza meg:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a portfólió-csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

50 millió EUR ≤ ADNA < 100 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 200 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

 

 

 

 

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

 

 

 

 

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

 

 

 

 

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

 

 

 

 

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

 

 

 

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 


6.3. táblázat

Származtatott részvényügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Csereügyletek

20 000 EUR

25 000 EUR

100 000 EUR

150 000 EUR

Portfólió-csereügyletek

20 000 EUR

25 000 EUR

100 000 EUR

150 000 EUR

Egyéb származtatott részvényügyletek

20 000 EUR

25 000 EUR

100 000 EUR

150 000 EUR

7.   Származtatott áruügyletek

7.1. táblázat

Származtatott áruügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott áruügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek

A határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – fém típusa: nemesfém, nem nemesfém

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló fém

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Nemesfémek

Nem nemesfémek

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Fémáru-opciók

A fémáru-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – fém típusa: nemesfém, nem nemesfém

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló fém

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Nemesfémek

Nem nemesfémek

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Fémáru-csereügyletek

A fémáru-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – fém típusa: nemesfém, nem nemesfém

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló fém

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a csereügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – ügylet kiegyenlítésének típusa: készpénz, fizikai vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Nemesfémek

Nem nemesfémek

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek

A határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – energia típusa: olaj, olajpárlat, szén, könnyű olaj-előpárlat, földgáz, villamos energia, energiaközi termék

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló energia

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – terhelés típusa (villamos energia esetében): alapterhelés, csúcsterhelés, völgyidőszak vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye (olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat, villamos energia, energiaközi termék esetében)

 

6. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat

Szén

Földgáz, villamos energia, energiaközi termék

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 4 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

2. lejárati csoport: 4 hónap < futamidő ≤ 8 hónap

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 8 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Energiatermék-opciók

Az energiatermék-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – energia típusa: olaj, olajpárlat, szén, könnyű olaj-előpárlat, földgáz, villamos energia, energiaközi termék

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló energia

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – terhelés típusa (villamos energia esetében): alapterhelés, csúcsterhelés, völgyidőszak vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye (olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat, villamos energia, energiaközi termék esetében)

 

6. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat

Szén

Földgáz, villamos energia, energiaközi termék

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 4 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

2. lejárati csoport: 4 hónap < futamidő ≤ 8 hónap

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 8 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Energiatermék-csereügyletek

Az energiatermék-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – energia típusa: olaj, olajpárlat, szén, könnyű olaj-előpárlat, földgáz, villamos energia, energiaközi termék

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló energia

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a csereügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – ügylet kiegyenlítésének típusa: készpénz, fizikai vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – terhelés típusa (villamos energia esetében): alapterhelés, csúcsterhelés, völgyidőszak vagy egyéb

 

6. szegmentációs kritérium – szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye (olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat, villamos energia, energiaközi termék esetében)

 

7. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat

Szén

Földgáz, villamos energia, energiaközi termék

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 4 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

2. lejárati csoport: 4 hónap < futamidő ≤ 8 hónap

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 8 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős mezőgazdaságitermék-ügyletek

A határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló mezőgazdasági termék

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Mezőgazdaságitermék-opciók

A mezőgazdaságitermék-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló mezőgazdasági termék

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Mezőgazdaságitermék-csereügyletek

A mezőgazdaságitermék-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló mezőgazdasági termék

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a csereügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – ügylet kiegyenlítésének típusa: készpénz, fizikai vagy egyéb

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott áruügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott áruügyletek.

Az egyéb származtatott áruügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


7.2. táblázat

Származtatott áruügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott áruügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Fémáru-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Fémáru-csereügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Energiatermék-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Energiatermék-csereügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős mezőgazdaságitermék-ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Mezőgazdaságitermék-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Mezőgazdaságitermék-csereügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60


7.3. táblázat

Származtatott áruügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott áruügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Fémáru-opciók

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Fémáru-csereügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Energiatermék-opciók

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Energiatermék-csereügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős mezőgazdaságitermék-ügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Mezőgazdaságitermék-opciók

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Mezőgazdaságitermék-csereügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Egyéb származtatott áruügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

8.   Származtatott devizaügyletek

8.1. táblázat

Származtatott devizaügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott devizaügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, devizákhoz kapcsolódó pénzügyi eszköz.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (NDF)

Olyan tőzsdén kívüli határidős ügylet, amelyet a szerződési feltételek értelmében a partnerek készpénzben számolnak el, és ahol a kiegyenlítés összegét két pénznem átváltási árfolyamának a kötési időpont és az értékelés napja közötti különbözete határozza meg. A kiegyenlítés napján az egyik fél a névleges összeg alapján i. a kötési időpontban meghatározott átváltási árfolyam, valamint ii. az értékelés napján meghatározott átváltási árfolyam közötti nettó különbözettel tartozik a másik félnek, amely nettó összeget a szerződésben meghatározott elszámolási pénznemben kell megfizetnie.

A nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek (FX -ügyletek) alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügylet (NDF) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (DF)

olyan tőzsdén kívüli határidős ügylet, amely kizárólag két különböző pénznemnek egy szerződésben meghatározott jövőbeni elszámolási időpontban, a cserére irányadó szerződés aláírásakor kikötött rögzített árfolyamon történő cseréjét foglalja magában.

A leszállításos tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügylet (DF) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Nem leszállításos opciós devizaügyletek (Non-Deliverable FX options, NDO)

Olyan opciós ügylet, amelyet a szerződési feltételek értelmében a partnerek készpénzben számolnak el, és ahol a kiegyenlítés összegét két pénznem átváltási árfolyamának a kötési időpont és az értékelés napja közötti különbözete határozza meg. A kiegyenlítés napján az egyik fél a névleges összeg alapján i. a kötési időpontban meghatározott átváltási árfolyam, valamint ii. az értékelés napján meghatározott átváltási árfolyam közötti nettó különbözettel tartozik a másik félnek, amely nettó összeget a szerződésben meghatározott elszámolási pénznemben kell megfizetnie.

A nem leszállításos opciós devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden nem leszállításos opciós devizaügylet (NDO) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Leszállításos opciós devizaügyletek (Deliverable FX options, DO)

olyan opciós ügylet, amely kizárólag két különböző pénznemnek egy szerződésben meghatározott jövőbeni elszámolási időpontban, a cserére irányadó szerződés aláírásakor kikötött rögzített árfolyamon történő cseréjét foglalja magában.

A leszállításos opciós devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden leszállításos opciós devizaügylet (DO) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Nem leszállításos deviza-csereügyletek (Non-Deliverable FX swaps, NDS)

Olyan csereügylet, amelyet a szerződési feltételek értelmében a partnerek készpénzben számolnak el, és ahol a kiegyenlítés összegét két pénznem átváltási árfolyamának a kötési időpont és az értékelés napja közötti különbözete határozza meg. A kiegyenlítés napján az egyik fél a névleges összeg alapján i. a kötési időpontban meghatározott átváltási árfolyam, valamint ii. az értékelés napján meghatározott átváltási árfolyam közötti nettó különbözettel tartozik a másik félnek, amely nettó összeget a szerződésben meghatározott elszámolási pénznemben kell megfizetnie.

A nem leszállításos deviza-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden nem leszállításos deviza-csereügylet (NDS) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Leszállításos deviza-csereügyletek (Deliverable FX swaps, DS)

olyan csereügylet, amely kizárólag két különböző pénznemnek egy szerződésben meghatározott jövőbeni elszámolási időpontban, a cserére irányadó szerződés aláírásakor kikötött rögzített árfolyamon történő cseréjét foglalja magában.

A leszállításos deviza-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden leszállításos deviza-csereügylet (DS) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei devizaügyletek (FX futures)

A határidős tőzsdei devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden határidős tőzsdei devizaügylet likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Eszközosztály – Származtatott devizaügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott devizaügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott devizaügyletek.

Az egyéb származtatott devizaügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


8.2. táblázat

Származtatott devizaügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott devizaügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (NDF)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (DF)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Nem leszállításos opciós devizaügyletek (NDO)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Leszállításos opciós devizaügyletek (DO)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Nem leszállításos deviza-csereügyletek (NDS)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Leszállításos deviza-csereügyletek (DS)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Határidős tőzsdei devizaügyletek (FX futures)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Egyéb származtatott devizaügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

9.   Származtatott hitelügyletek

9.1. táblázat

Származtatott hitelügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének. A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében adott esetben a kiegészítő minőségi likviditási kritériumot is alkalmazni kell.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Az index „on the run” státusa

[Kiegészítő minőségi likviditási kritérium]

Indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

Olyan csereügylet, amely esetében a pénzforgalomcsere több (egy indexet alkotó) pénzügyi eszköz kibocsátóinak hitelképességéhez és hitelkockázati események bekövetkezéséhez kötött.

Az indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló index

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a származtatott ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – a CDS lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

200 000 000 EUR

10

A mögöttes index likvid piaccal rendelkezőnek minősül:

1)

mindaddig, amíg „on the run” státusban van;

2)

első „off the run” státusának első 30 napja során.

Az index „on the run” státusa az index mindenkori legfrissebb verzióját (sorozatát) jelöli, és az adott összeállítású index érvénybe lépésének napjától az index következő verziójának (sorozatának) érvénybe lépését megelőző napig tart.

Az „első 'off the run' státus” az index azon verziójának (sorozatának) a státusát jelenti, amely egy adott időpontban közvetlenül megelőzi az aktuális „on-the run” verziót (sorozatot). A verzió (sorozat) az index következő verziójának (sorozatának) összeállításakor elveszíti „on-the run” státustát, és első „off the run” státusba kerül.

Egy alaptermékes (single name) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

Olyan csereügylet, amely esetében a pénzforgalomcsere egyetlen pénzügyieszköz-kibocsátó hitelképességéhez és hitelkockázati események bekövetkezéséhez kötött.

Az egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló alaptermék-kibocsátó

 

2. szegmentációs kritérium – az alapul szolgáló alaptermék-kibocsátó típusa a következő meghatározás szerint:

 

„Állami vagy nyilvános típusú kibocsátó” az alábbi kategóriák egyikébe tartozó kibocsátó:

a)

az Unió;

b)

valamely tagállam, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét;

c)

az a) és b) pontban fel nem sorolt állami szervezeti egység;

d)

a szövetségi államformával rendelkező tagállamok esetében a szövetség tagjai;

e)

több tagállam közös, különleges célú gazdasági egysége;

f)

két vagy több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény;

g)

az Európai Beruházási Bank;

h)

az a)–c) pontban meghatározott állampapír-kibocsátónak nem minősülő közigazgatási intézmény.

 

„Vállalati típusú kibocsátó” minden állami vagy nyilvános típusú kibocsátónak nem minősülő kibocsátó.

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a származtatott ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – a CDS lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

 

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a következő minőségi likviditási kritériumoknak.

CDS-index opciók

CDS-indexen alapuló opciós ügylet.

A CDS-index opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – a CDS-indexnek az indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS) eszköz-alosztálya tekintetében meghatározott alkategóriája

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

 

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Azok a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó CDS-index opciók, amelyek mögöttes CDS-indexe likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal rendelkezőnek minősülnek.

Azok a nem a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó CDS-index opciók, amelyek mögöttes CDS-indexe likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.

Azok a CDS-index opciók, amelyek mögöttes CDS-indexe likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, egyetlen lejárati csoport esetében sem minősülnek likvid piaccal rendelkezőnek.

Egy alaptermékes (single name) CDS-opciók

Egy alaptermékes CDS-en alapuló opciós ügyletek.

Az egy alaptermékes CDS opciós ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – az egy alaptermékes CDS-ügyletnek az egy alaptermékes CDS-ügyletek eszköz-alosztálya tekintetében meghatározott alkategóriája

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

 

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Azok a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó egy alaptermékes CDS opciók, amelyek mögöttes egy alaptermékes CDS-ügylete likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal rendelkezőnek minősülnek.

Azok a nem a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó egy alaptermékes CDS opciók, amelyek mögöttes egy alaptermékes CDS-ügylete likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.

Azok az egy alaptermékes CDS opciók, amelyek mögöttes egy alaptermékes CDS-ügylete likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, egyetlen lejárati csoport esetében sem minősülnek likvid piaccal rendelkezőnek.

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott hitelügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott hitelügyletek.

Az egyéb származtatott hitelügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


9.2. táblázat

Származtatott hitelügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Egy alaptermékes (single name) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Egyedi kosaras (bespoke basket) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

CDS-index opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Egy alaptermékes (single name) CDS-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60


9.3. táblázat

Származtatott hitelügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egy alaptermékes (single name) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egyedi kosaras (bespoke basket) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

CDS-index opciók

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egy alaptermékes (single name) CDS-opciók

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egyéb származtatott hitelügyletek

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

10.    „C10” típusú származtatott ügyletek

10.1. táblázat

„C10” típusú származtatott ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Származtatott fuvardíj-ügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott, fuvardíjakhoz kapcsolódó pénzügyi eszköz.

A fuvardíjakhoz kapcsolódó származtatott ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – szerződés típusa: tőzsdén kívüli határidős fuvardíj-megállapodás (Forward Freight Agreement, FFA) vagy -opció

 

2. szegmentációs kritérium – szállítóeszköz típusa: nedves/száraz

 

3. szegmentációs kritérium – szállítóeszköz altípusa: száraz ömlesztett árut szállító hajó, tartályhajó, cellás konténerszállító hajó

 

4. szegmentációs kritérium – a szállítóeszköz altípusának megfelelő nagyságrend meghatározása

 

5. szegmentációs kritérium – adott út- vagy időbérlet átlaga

 

6. szegmentációs kritérium – a származtatott ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 9 hónap

 

5. lejárati csoport: 9 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

6. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

7. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek

 

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott, fuvardíjakhoz kapcsolódó származtatott ügyletnek nem minősülő, a következő eszköz-alosztályok egyikébe tartozó pénzügyi eszköz: származtatott kamatügyletek – eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; továbbá származtatott részvényügyletek – volatilitásindex-opciók, határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek, hozamvariancián alapuló csereügyletek, hozamvolatilitáson alapuló csereügyletek, hozamvariancián alapuló portfólió-csereügyletek, hozamvolatilitáson alapuló portfólió-csereügyletek.

Az egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


10.2. táblázat

„C10” típusú származtatott ügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Származtatott fuvardíj-ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

25 000 EUR

70

50 000 EUR

80

60

75 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60


10.3. táblázat

„C10” típusú származtatott ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Származtatott fuvardíj-ügyletek

25 000 EUR

50 000 EUR

75 000 EUR

100 000 EUR

Egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek

25 000 EUR

50 000 EUR

75 000 EUR

100 000 EUR

11.   Különbözeti ügyletek (CFD)

11.1. táblázat

CFD – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Olyan származtatott ügylet, amely birtokosa számára egy alapul szolgáló eszköznek az ügylet kezdetén és végén érvényes ára közötti különbözettel szemben keletkeztet – rövid vagy hosszú távú – kitettséget.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének, illetve adott esetben az alábbi minőségi likviditási kritériumoknak.

Minőségi likviditási kritérium

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Devizaalapú CFD-ügyletek

A devizaalapú CFD-ügylet alkategóriáját az alapul szolgáló pénznempár, azaz a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja alapján kell meghatározni.

 

50 000 000 EUR

100

Árualapú CFD-ügyletek

Az árualapú CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló áru alapján kell meghatározni.

 

50 000 000 EUR

100

Részvényalapú CFD-ügyletek

A részvényalapú CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír alapján kell meghatározni.

A részvényalapú CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja értelmében likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Kötvényalapú CFD-ügyletek

A kötvényalapú CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló kötvény, illetve határidős tőzsdei kötvényügylet alapján kell meghatározni.

A kötvényalapú CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló kötvény, illetve határidős tőzsdei kötvényügylet a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek

A határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló határidős tőzsdei részvényügylet vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügylet alapján kell meghatározni.

A határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló határidős tőzsdei részvényügylet vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügylet a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Részvényopción alapuló CFD-ügyletek

A részvényopción alapuló CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló részvényopció alapján kell meghatározni.

A részvényopción alapuló CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló részvényopció a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb CFD-ügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügyletek.

Az egyéb CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


11.2. táblázat

CFD-ügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Devizaalapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező devizaalapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Árualapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező árualapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Részvényalapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező részvényalapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Kötvényalapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező kötvényalapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Részvényopción alapuló CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező részvényopción alapuló CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60


11.3. táblázat

CFD-ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Devizaalapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Árualapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Részvényalapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Kötvényalapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Részvényopción alapuló CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Egyéb CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

12.   Kibocsátási egységek

12.1. táblázat

Kibocsátási egységek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kibocsátási egységek

Eszköz-alosztály

Az egyes eszköz-alosztályok a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi összeg (ADA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Európai kibocsátási egységek (EUA)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértéknek (tCO2e) megfelelő kibocsátásra feljogosító egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Európai légi közlekedési kibocsátási egységek (EUAA)

A 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértéknek (tCO2e) megfelelő, légi közlekedésből származó kibocsátásra feljogosító egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER)

A 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértékű (tCO2e) kibocsátáscsökkentésnek megfelelő egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)

A 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértékű (tCO2e) kibocsátáscsökkentésnek megfelelő egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5


12.2. táblázat

Kibocsátási egységek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátási egységek

Eszköz-alosztály

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályok esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Európai kibocsátási egységek (EUA)

Az összes európai kibocsátási egység (EUA) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Európai légi közlekedési kibocsátási egységek (EUAA)

Az összes európai légi közlekedési kibocsátási egység (EUAA) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER)

Az összes igazolt kibocsátáscsökkentési egység (CER) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)

Az összes kibocsátáscsökkentési egység (ERU) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60


12.3. táblázat

Kibocsátási egységek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátási egységek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Európai kibocsátási egységek (EUA)

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Európai légi közlekedési kibocsátási egységek (EUAA)

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER)

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

13.   Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

13.1. táblázat

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

Az egyes eszköz-alosztályok a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi összeg (ADA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák

 

Nem európai kibocsátási egységeken (EUA), európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA), igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) vagy kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák.

Az egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


13.2. táblázat

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályok esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes légi közlekedési európai kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60


13.3. táblázat

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték


(1)  A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról (HL L 294., 2001.11.10., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).


IV. MELLÉKLET

Az átláthatósági számítások céljára benyújtandó referenciaadatok

1. táblázat

A 2. táblázatban használt jelölések magyarázata

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

tizedesjel: „,” (vessző),

a negatív számok „–” (mínusz) előjellel jelölhetők.

Az értékeket – ahol szükséges – kerekíteni kell, azaz nem csonkolhatók.

{COUNTRYCODE_2}

2 alfanumerikus karakter

Az ISO 3166-1 alpha-2 országkódoknak megfelelő kétbetűs országkód.

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATEFORMAT}

Az ISO 8601 szabványnak megfelelő dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

ÉÉÉÉ-HH-NN

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{LEI}

20 alfanumerikus karakter

Az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosító

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító

{INDEX}

4 alfabetikus karakter

„EONA” – EONIA

„EONS” – EONIA SWAP

„EURI”– EURIBOR

„EUUS” – EURODOLLAR

„EUCH” – EuroSwiss

„GCFR” – GCF REPO

„ISDA” – ISDAFIX

„LIBI” – LIBID

„LIBO” – LIBOR

„MAAA” – Muni AAA

„PFAN” – Pfandbriefe

„TIBO” – TIBOR

„STBO” – STIBOR

„BBSW” – BBSW

„JIBA” – JIBAR

„BUBO” – BUBOR

„CDOR” – CDOR

„CIBO” – CIBOR

„MOSP” – MOSPRIM

„NIBO” – NIBOR

„PRBO” – PRIBOR

„TLBO” – TELBOR

„WIBO” – WIBOR

„TREA” – Treasury

„SWAP” – SWAP

„FUSW” – Future SWAP


2. táblázat

Az átláthatósági számítások céljára benyújtandó referenciaadatok részletezése

#

MEZŐ

BEJELENTENDŐ ADATOK

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA

1

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

{ISIN}

2

Eszköz teljes neve

A pénzügyi eszköz teljes neve

{ALPHANUM-350}

3

MiFIR azonosító

A nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök azonosítója:

 

Értékpapírosított származtatott ügyletek – a III. melléklet 4. szakasza 4.1. táblázatának meghatározása szerint.

 

Strukturált pénzügyi termékek (SFP) – a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 28. pontjának meghatározása szerint.

 

Kötvények (kivéve ETC és ETN) – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja b) alpontjának meghatározása szerint.

 

ETC – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja b) alpontjának meghatározása, valamint a III. melléklet 2. szakasza 2.4. táblázatának részletesebb meghatározása szerint.

 

ETN – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja b) alpontjának meghatározása, valamint a III. melléklet 2. szakasza 2.4. táblázatának részletesebb meghatározása szerint.

 

Kibocsátási egységek – a III. melléklet 12. szakasza 12.1. táblázatának meghatározása szerint.

 

Származtatott ügyletek – a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 4–10. pontjának meghatározása szerint.

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök:

 

„SDRV” – értékpapírosított származtatott ügylet

 

„SFPS” – strukturált pénzügyi termék (SFP)

 

„BOND” – kötvény

 

„ETCS” – ETC

 

„ETNS” – ETN

 

„EMAL” – kibocsátási egység

 

„DERV” – származtatott ügylet

4

Az alaptermék eszközosztálya

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értékpapírosított származtatott ügylet vagy származtatott ügylet.

„INTR” – kamatláb

„EQUI” – részvény

„COMM” – áru

„CRDT” – hitel

„CURR” – deviza

„EMAL” – kibocsátási egység

5

Szerződés típusa

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító származtatott ügylet.

„OPTN” – opciós ügylet

„FUTR” – határidős tőzsdei ügylet

„FRAS” – tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás (FRA)

„FORW” – tőzsdén kívüli határidős ügylet

„SWAP” – csereügylet

„PSWP” – portfólió-csereügylet

„SWPT” – csereügyletre szóló opció

„FONS” – határidős tőzsdei csereügylet

„FWOS” – tőzsdén kívüli határidős csereügylet

„FFAS” – tőzsdén kívüli határidős fuvardíj-megállapodás (FFA)

„SPDB” – különbözetre fogadási (spread bet) ügylet

„CFDS” – CFD

„OTHR” – egyéb

6

A beszámolás tárgynapja

A szolgáltatott referenciaadatok dátuma

{DATEFORMAT}

7

Kereskedési helyszín

A kereskedési helyszínhez tartozó szegmensazonosító MIC-kód, ha rendelkezésre áll; egyéb esetben a működtetőazonosító MIC-kód.

{MIC}

8

Lejárat

A pénzügyi eszköz lejárati ideje. A mező a kötvények, a származtatott kamatügyletek, a származtatott részvényügyletek, a származtatott áruügyletek, a származtatott devizaügyletek, a származtatott hitelügyletek, a „C10” típusú származtatott ügyletek, valamint a kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztályára alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

Kötvényekre (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) vonatkozó mezők

9

Kötvénytípus

A III. melléklet 2. szakaszának 2.2. táblázata szerinti kötvénytípus. Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „kötvény”.

„EUSB” – államkötvény

„OEPB” – egyéb közintézményi kötvény

„CVTB” – átváltoztatható kötvény

„CVDB” – fedezett kötvény

„CRPB” – vállalati kötvény

„OTHR” – egyéb

10

Kibocsátás időpontja

Az a nap, amelyen a kötvényt kibocsátották, és az elkezd kamatot felhalmozni.

{DATEFORMAT}

Kibocsátási egységekre vonatkozó mezők

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 12. szakaszának 12.1. táblázata szerinti kibocsátási egységek esetében kell kitölteni.

11

Kibocsátási egység altípusa

Kibocsátási egységek

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

’EUAE’ – EUA

„EUAA” – EUAA

Származtatott ügyletekre vonatkozó mezők

Származtatott áruügyletek és „C10” típusú származtatott ügyletek

12

A szállítóeszköz altípusának megfelelő nagyságrend meghatározása

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete 2. táblázata 35. mezőjének értéke „fuvardíj”.

{ALPHANUM-25}

13

Adott út- vagy időbérlet átlaga

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet melléklete 2. táblázata 35. mezőjének értéke „fuvardíj”.

{ALPHANUM-25}

14

Szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet melléklete 2. táblázata 35. mezőjének értéke „energia”.

{ALPHANUM-25}

15

Névleges pénznem

A névérték denominálási pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

Származtatott kamatügyletek

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 5. szakaszának 5.1. táblázata szerinti származtatott kamatügyletek esetében kell kitölteni.

16

Alaptermék típusa

Ezt a mezőt csak a csereügyletektől, csereügyletre szóló opcióktól, határidős tőzsdei csereügyletektől és tőzsdén kívüli határidős csereügyletektől eltérő ügyletek esetében kell kitölteni az alábbi lehetőségek egyikével:

Ezt a mezőt csak csereügyletek, csereügyletre szóló opciók, határidős tőzsdei csereügyletek és tőzsdén kívüli határidős csereügyletek esetében kell kitölteni az alábbi lehetőségek egyikével:

„BOND” – kötvény

„BNDF” – kötvényeken alapuló határidős tőzsdei ügylet

„INTR” – kamatláb

„IFUT” – tőzsdén kívüli határidős kamatügyletek, FRA

„FFMC” – eltérő pénznemű változókamat-csereügyletek

„XFMC” – eltérő pénznemű rögzített–változó kamat-csereügyletek

„XXMC” – eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek

„OSMC” – eltérő pénznemű OIS csereügyletek

„IFMC” – eltérő pénznemű inflációs csereügyletek

„FFSC” – azonos pénznemű változókamat-csereügyletek

„XFSC” – azonos pénznemű rögzített–változó kamat-csereügyletek

„XXSC” – azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek

„OSSC” – azonos pénznemű OIS csereügyletek

„IFSC” – azonos pénznemű inflációs csereügyletek

17

Alapkötvény kibocsátója

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni a közvetlen vagy végső alapkötvény kibocsátójának jogalany-azonosító kódjával (LEI), ha az alaptermék kötvény vagy határidős tőzsdei kötvényügylet.

{LEI}

18

Az alapkötvény lejáratának napja

Ebben a mezőben az alapkötvény lejáratának napját kell megadni.

A mező a meghatározott lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő eszközökre alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

19

Az alapkötvény kibocsátási dátuma

Ebben a mezőben az alapkötvény kibocsátási dátumát kell megadni.

{DATEFORMAT}

20

A csereügyletre szóló opció névleges pénzneme

Ezt a mezőt csak csereügyletre szóló opciók esetében kell kitölteni.

{CURRENCYCODE_3}

21

Az alapul szolgáló csereügylet lejáratának napja

Ezt a mezőt csak csereügyletre szóló opciók, határidős tőzsdei csereügyletek és tőzsdén kívüli határidős csereügyletek esetében kell kitölteni.

{DATEFORMAT}

22

Az inflációs index ISIN-kódja

Csereügyletre szóló opciók esetében az alapul szolgáló csereügylet típusa az alábbi lehetőségek közül: azonos pénznemű inflációs csereügyletek, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; eltérő pénznemű inflációs csereügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; amennyiben az inflációs index rendelkezik ISIN-kóddal, a mezőben ezt a kódot kell megadni.

{ISIN}

23

Inflációs index neve

Ebben a mezőben a következő mögöttes csereügyletek egyikén alapuló csereügyletre szóló opciók esetében az index standard nevét kell megadni: azonos pénznemű inflációs csereügyletek, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; eltérő pénznemű inflációs csereügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek;

{ALPHANUM-25}

24

Referencia-kamatláb

A referencia-kamatláb neve.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza a referencia-kamatlábat

25

Kamatláb-ügylet futamideje

Ebben a mezőben a szerződés időtartamát kell megadni. A futamidőt napokban, hetekben, hónapokban vagy években kell kifejezni.

{INTEGER-3}+’DAYS’ – napok

{INTEGER-3}+’WEEK’ – hetek

{INTEGER-3}+’MNTH’ – hónapok

{INTEGER-3}+’YEAR’ – évek

Származtatott devizaügyletek

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 8. szakaszának 8.1. táblázata szerinti származtatott devizaügyletek esetében kell kitölteni.

26

Szerződés altípusa

Ebben a mezőben a leszállításos és a nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciók és csereügyletek közötti különbségtétel lehetővé tétele érdekében kell kitölteni a III. melléklet 8. szakaszának 8.1. táblázata szerint.

„DLVB” – leszállításos

„NDLV” – nem leszállításos

Származtatott részvényügyletek

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázata szerinti származtatott részvényügyletek esetében kell kitölteni.

27

Alaptermék típusa

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, és az eszköz-alosztály nem „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”.

„STIX” – részvényindex

„SHRS” – részvény

„DIVI” – osztalékindex

„DVSE” – részvényosztalék

„BSKT” – vállalati intézkedéssel létrehozott részvénykosár

„ETFS” – ETF

„VOLI” – volatilitásindex

„OTHR” – egyéb (többek között letéti igazolások, certifikátok és egyéb részvényjellegű pénzügyi eszközök)

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, az eszköz-alosztály „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”, és a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázatában meghatározott 2. szegmentációs kritérium értéke „egy alaptermékes”.

„SHRS” – részvény

„DVSE” – részvényosztalék

„ETFS” – ETF

„OTHR” – egyéb (többek között letéti igazolások, certifikátok és egyéb részvényjellegű pénzügyi eszközök)

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, az eszköz-alosztály „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”, és a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázatában meghatározott 2. szegmentációs kritérium értéke „index”.

„STIX” – részvényindex

„DIVI” – osztalékindex

„VOLI” – volatilitásindex

„OTHR” – egyéb

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, az eszköz-alosztály „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”, és a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázatában meghatározott 2. szegmentációs kritérium értéke „kosár”.

„BSKT” – kosár

28

Paraméter

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, és az eszköz-alosztály az alábbiak egyike: csereügylet, portfólió-csereügylet.

„PRBP” – Árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter

„PRDV” – Osztalékhozam paraméter

„PRVA” – Hozamvariancia paraméter

„PRVO” – Hozamvolatilitás paraméter

Különbözeti ügyletek (CFD)

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a szerződés típusa „különbözeti ügylet” vagy „különbözetre fogadási ügylet”.

29

Alaptermék típusa

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, és ha a szerződés típusa „különbözeti ügylet” vagy „különbözetre fogadási ügylet”.

„CURR” – deviza

„EQUI” – részvény

„BOND” – kötvény

„FTEQ” – határidős tőzsdei részvényügylet

„OPEQ” – részvényopció

„COMM” – áru

„EMAL” – kibocsátási egység

„OTHR” – egyéb

30

Névleges pénznem 1

Az alapul szolgáló pénznempár egyik pénzneme. Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az alaptermék típusa „deviza”.

{CURRENCYCODE_3}

31

Névleges pénznem 2

Az alapul szolgáló pénznempár másik pénzneme. Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az alaptermék típusa „deviza”.

{CURRENCYCODE_3}

Származtatott hitelügyletek

32

Az alapul szolgáló hitel-nemteljesítési csereügylet ISIN-kódja.

Ezt a mezőt hitel-nemteljesítési csereügyleten alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az alapul szolgáló csereügylet ISIN-kódjával.

{ISIN}

33

Alapul szolgáló index kódja

Ezt a mezőt CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az alapul szolgáló index ISIN-kódjával.

{ISIN}

34

Alapul szolgáló index neve

Ezt a mezőt CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az alapul szolgáló index standard nevével.

{ALPHANUM-25}

35

Sorozat

Adott esetben az index összeállításának sorozatszáma.

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni a CDS-index sorozatszámával.

{DECIMAL-18/17}

36

Verzió

Egy sorozatnak akkor bocsátják ki új verzióját, ha az abban szereplő nemteljesítések valamelyikét és az indexet újra kell súlyozni az indexet alkotó elemek számának változása miatt.

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni a CDS-index verziószámával.

{DECIMAL-18/17}

37

A gördülő időszak által lefedett hónapok

A gördülő időszaknak az index szolgáltatója által az adott évre előirányzott terv szerint várható összes hónapja. A mezőt a gördülő időszak összes hónapja esetében meg kell ismételni.

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

„01”, „02”, „03”, „04”, „05”, „06”, „07”, „08”, „09”, „10”, „11”, „12”

38

A következő gördülő nap

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az index szolgáltatója által kijelölt következő gördülő nappal.

{DATEFORMAT}

39

Állami vagy nyilvános típusú kibocsátó

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha az egy alaptermékes CDS vagy az egy alaptermékes CDS-en alapuló származtatott ügylet referencia-jogalanya a III. melléklet 9. szakaszának 9.1. táblázata szerinti állampapír-kibocsátó.

„IGEN” – a referencia-jogalany állami vagy nyilvános típusú kibocsátó

„Nem” – a referencia-jogalany nem állami vagy nyilvános típusú kibocsátó

40

Referenciakötelezettség

Ezt a mezőt egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyleten alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni a referenciakötelezettség ISIN-kódjával.

{ISIN}

41

Referencia-jogalany

Ebben a mezőben az egy alaptermékes CDS vagy egy alaptermékes CDS-en alapuló származtatott ügylet referencia-jogalanyát kell megadni.

{COUNTRYCODE_2}

vagy

Az ISO 3166-2 kód – kétbetűs országkód, kötőjel („-”) és az ország alegységének legfeljebb három alfanumerikus karakterből álló kódja.

vagy

{LEI}

42

Névleges pénznem

A névérték denominálási pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 13. szakaszának 13.1. táblázata szerinti kibocsátáskereskedelmi derivatívák esetében kell kitölteni.

43

Kibocsátáskereskedelmi derivatíva altípusa

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a #3 változó („MiFIR-azonosító”) értéke „DERV” (származtatott ügylet) és a #4 változó („alaptermék eszközosztálya”) értéke „EMAL” (kibocsátási egység).

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

’EUAE’ – EUA

„EUAA” – EUAA

„OTHR” – egyéb


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/350


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/584 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínekre vonatkozó szervezeti követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 48. cikke (12) bekezdésének a), c) és g) pontjára,

mivel:

(1)

Biztosítani kell, hogy az algoritmikus kereskedést lehetővé tevő kereskedési helyszínek megfelelő rendszerekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezzenek.

(2)

E rendelet rendelkezéseinek nemcsak a szabályozott piacokra kell vonatkoznia, hanem a 2014/65/EU irányelv 18. cikkének (5) bekezdése értelmében a multilaterális kereskedési rendszerekre és a szervezett kereskedési rendszerekre is.

(3)

A technológiai fejlődés és különösen az algoritmikus kereskedés hatása az egyik fő oka annak, hogy meg kell határozni a kereskedési helyszínek igazgatásához szükséges kapacitást és intézkedéseket. Az algoritmikus kereskedésből eredő kockázatok bármilyen típusú, elektronikus eszközök által támogatott kereskedési rendszerben jelen lehetnek. Ezért egyedi szervezeti követelményeket kell megállapítani az olyan szabályozott piacok, multilaterális kereskedési rendszerek és szervezett kereskedési rendszerek tekintetében, amelyek engedélyezik vagy lehetővé teszik az algoritmikus kereskedést rendszereiken keresztül. Ezek azok a rendszerek, amelyekben sor kerülhet algoritmikus kereskedésre, szemben azokkal a kereskedési rendszerekkel, amelyekben az algoritmikus kereskedés nem engedélyezett, ideértve azokat a kereskedési rendszereket is, amelyekben az ügyletekről szóban kötnek megállapodást.

(4)

Az elektronikus kereskedési rendszerek rugalmasságát biztosítandó, a szervezeti követelmények között szabályozni kell az irányítási intézkedéseket, a megfelelési funkció szerepét, a személyzet alkalmazását és a kiszervezést.

(5)

Előírásokat kell megállapítani az algoritmikus kereskedést engedélyező vagy lehetővé tevő kereskedési helyszínek rendszereivel kapcsolatban. Ugyanakkor ezek konkrét alkalmazását az egyes kereskedési helyszínek által végzett önértékelésnek kell kísérnie, mivel nem minden kereskedési modell jelent ugyanolyan kockázatot. Ezért egyes szervezeti követelmények egyes kereskedési modellek tekintetében nem feltétlenül megfelelők, jóllehet azok kereskedési rendszereit bizonyos mértékig elektronikus eszközök támogathatják. Közelebbről: a jegyzéskérési rendszerekkel vagy a hibrid rendszerekkel kapcsolatban megállapítandó konkrét követelményeket az algoritmikus kereskedési tevékenység jellegére, hatókörére és összetettségére tekintettel kell mérlegelni. Ugyanígy, a kereskedési helyszíneknek szükség esetén szigorúbb követelményeket kell megállapítaniuk.

(6)

Az algoritmikus kereskedésből eredő kockázatokat gondosan tekintetbe kell venni, különös figyelmet fordítva azokra, amelyek a kereskedési rendszer alapvető elemeit érinthetik, köztük a kereskedési helyszín és a tagok, résztvevők vagy ügyfelek (a továbbiakban: tagok) által tevékenységük végzéséhez használt hardvert, szoftvert és a kapcsolódó kommunikációs csatornákat, illetve a kereskedési helyszínek által működtetett végrehajtási rendszereket vagy megbízáskezelési rendszereket, többek között a párosító algoritmusokat.

(7)

A kereskedési helyszínek konkrét szervezeti követelményeit megbízható önértékelés révén kell meghatározni, amely önértékelés során számos paramétert vizsgálni kell. Ennek az önértékelésnek ki kell terjednie mindazon egyéb, kifejezetten meg nem határozott körülményre, amely hatással lehet a szervezetre.

(8)

Az önértékelésre és a tagok e rendelet alkalmazásában történő átvilágítására vonatkozó nyilvántartásokat legalább a 2014/65/EU irányelvben megállapított általános nyilvántartási kötelezettségeknek megfelelő időtartamig meg kell őrizni.

(9)

Ha a kereskedési helyszíneknek valós idejű nyomon követést kell végezniük, az adott nyomon követést követő riasztásokat az azonnalihoz a technikailag megvalósítható legközelebbi időpontban kell kiadni, vagyis legfeljebb öt másodpercen belül ahhoz, hogy hatékonyak legyenek. Ugyanilyen okból az említett nyomon követést követő intézkedéseket a lehető leghamarabb el kell végezni, figyelembe véve a hatékonyság és az érintett személyek részéről a rendszerekkel összefüggő kiadások ésszerű szintjét.

(10)

A kereskedési helyszínek által kínált tesztelési eszközök nem veszélyeztethetik a szabályos kereskedést. Ebből a célból a kereskedési helyszínek számára elő kell írni, hogy állapítsák meg a tisztességes használatra vonatkozó szabályokat, válasszák el szigorúan a tesztelési környezetet és az éles kereskedési környezetet vagy a tesztelést csak a kereskedési órákon kívül engedélyezzék.

(11)

A megfelelőségi teszteknek biztosítaniuk kell, hogy a tagok által használt rendszer vagy algoritmusok alapvető elemei helyesen és a helyszín követelményeivel összhangban működjenek, ideértve azt a képességet, hogy a várakozásoknak megfelelően lépjenek kapcsolatba a rendszer párosítási logikájával és a kereskedési helyszín felé irányuló vagy a helyszínből kiinduló adatfolyamot megfelelően dolgozzák fel. A szabálytalan kereskedési feltételek tesztelését úgy kell kialakítani, hogy kifejezetten vizsgálja az algoritmus vagy a stratégia olyan körülményekre adott reakcióját, amelyek szabálytalan piacot teremthetnek.

(12)

Ha a kereskedési helyszínek tesztelési szimbólumokkal biztosítják az algoritmusok tesztelését, a szabálytalan kereskedési feltételek tesztelésével kapcsolatos eszközök biztosításának kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni. Annak érdekében, hogy a tagok ezeket a tesztelési szimbólumokat hatékonyan használhassák, a kereskedési helyszíneknek olyan részletességgel kell közzétenniük a tesztelési szimbólumokra vonatkozó előírásokat és jellemzőket, mint amilyen szinten a valós kereskedési szerződések tekintetében hozzák nyilvánosságra azokat.

(13)

A kereskedési helyszínek számára elő kell írni azt a kötelezettséget, hogy biztosítsanak eszközöket a szabálytalan kereskedési feltételek tesztelésének megkönnyítésére. Tagjaik ugyanakkor nem kötelezhetők ezeknek az eszközöknek a használatára. Elegendő garanciának kell tekinteni, ha a kereskedési helyszín nyilatkozatot kap a tagjaitól, amelyben megerősítik, hogy ilyen tesztelésre sor került és feltüntetik az e teszteléshez használt eszközöket, de a kereskedési helyszínek nem kötelezhetők ezen eszközök megfelelőségének vagy a tesztelés eredményeinek hitelesítésére.

(14)

A kereskedési helyszínek és tagjaik számára elő kell írni, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy sürgősségi intézkedésként a végre nem hajtott megbízásokat töröljék, ha nem várt körülmények merülnek fel.

(15)

Ha a közvetlen elektronikus hozzáférési szolgáltatást (DEA) határozatlan számú személy számára biztosítják, ez kockázatot jelenthet a szolgáltatónál, továbbá azon kereskedési helyszín rugalmassága és kapacitása szempontjából, ahova a megbízásokat küldik. E kockázatok kezelése érdekében, ha a kereskedési helyszínek engedélyezik a továbbszolgáltatást, a DEA-szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy azonosítsa a továbbszolgáltatás kedvezményezettjeitől származó különböző megbízásokat.

(16)

Ha a kereskedési helyszín engedélyezi a szponzorált hozzáférést, a kereskedési helyszínnek a szponzorált hozzáférés leendő ügyfeleit engedélyezési folyamatnak kell alávetnie. A kereskedési helyszínek számára azt is lehetővé kell tenni, hogy eldönthessék, engedélyhez kössék-e a tagjaik által nyújtott közvetlen piaci hozzáférési szolgáltatásokat.

(17)

A kereskedési helyszíneknek meg kell határozniuk a tagjaik által annak érdekében teljesítendő követelményeket, hogy azok közvetlen elektronikus hozzáférést biztosíthassanak, és meg kell állapítaniuk azokat a minimumstandardokat, amelyeknek a leendő DEA-felhasználóknak meg kell felelniük az átvilágítási eljárás során. Ezeket a követelményeket és standardokat a várható kereskedés és a biztosítandó szolgáltatás jellegével, hatókörével és összetettségével összefüggő kockázathoz kell igazítani. Ki kell terjedniük mindenekelőtt a várható kereskedés szintjének, a megbízások mennyiségének és a felkínált kapcsolat típusának az értékelésére.

(18)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(19)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(20)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A RENDSZEREIKEN KERESZTÜL ALGORITMIKUS KERESKEDÉST LEHETŐVÉ TEVŐ VAGY ENGEDÉLYEZŐ KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikke)

(1)   Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az algoritmikus kereskedést engedélyező vagy lehetővé tevő kereskedési helyszínek rendszereire vonatkozó szervezeti követelményekkel kapcsolatban, e rendszerek rugalmasságát és kapacitását érintően, továbbá a kereskedési helyszínekre irányadó, az algoritmusok megfelelő tesztelésének biztosítására, valamint a közvetlen elektronikus hozzáféréssel (DEA) kapcsolatos kontrollmechanizmusokra vonatkozó követelmények tekintetében, a 2014/65/EU irányelv 48. cikke (12) bekezdésének a), b) és g) pontja értelmében.

(2)   E rendelet alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a kereskedési helyszín engedélyezi vagy lehetővé teszi az algoritmikus kereskedést, ha a megbízások benyújtását és párosítását elektronikus eszközök könnyítik.

(3)   E rendelet alkalmazásában bármely intézkedés vagy rendszer, amely lehetővé teszi vagy engedélyezi az algoritmikus kereskedést „algoritmikus kereskedési rendszer”-nek tekintendő.

2. cikk

A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének való megfeleléssel kapcsolatos önértékelés

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikke)

(1)   A kereskedési rendszer telepítése előtt és legalább évente egyszer a kereskedési helyszínek önértékelést végeznek a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének való megfelelésüket érintően, figyelembe véve üzleti tevékenységük jellegét, hatókörét és összetettségét. Az önértékelés kiterjed az e rendelet mellékletében foglalt valamennyi paraméter elemzésére.

(2)   A kereskedési helyszínek önértékelésüket legalább öt évig megőrzik.

3. cikk

Kereskedési helyszínek irányítása

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Általános irányítási és döntéshozatali rendszerük részeként a kereskedési helyszínek egyértelmű és formalizált irányítási intézkedések révén alakítják ki és követik nyomon kereskedési rendszereiket, mely intézkedések meghatározzák a következőket:

a)

a kritikus döntések meghozatalakor a műszaki, kockázati és megfelelési kérdések elemzése;

b)

egyértelmű felelősségi viszonyokat, ezen belül a kereskedési rendszerek kidolgozásának, bevezetésének és későbbi aktualizálásának jóváhagyását és a kereskedési rendszerek nyomon követése során azonosított problémák megoldását célzó eljárások;

c)

az utasítások eredményes és gyors kérését és végrehajtását eredményező kommunikáció biztosítását szolgáló hatékony eljárások;

d)

a feladat- és felelősségi körök elválasztása a kereskedési helyszínek megfelelésének hatékony felügyelete érdekében.

(2)   A kereskedési helyszín vezető testülete vagy felső vezetése jóváhagyja a következőket:

a)

a megfelelés 2. cikk szerinti önértékelése;

b)

a kereskedési helyszín kapacitásának bővítését célzó intézkedések, ha erre a 11. cikknek való megfelelés érdekében szükség van;

c)

a 12. és 13. cikk szerinti nyomon követés során és a kereskedési rendszerek teljesítményének és kapacitásának a 14. cikk szerinti időszakos felülvizsgálatát követően feltárt főbb hiányosságokat orvosló intézkedések.

4. cikk

Megfelelési funkció az irányítási szabályokon belül

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy megfelelési funkciójuk felelős legyen a következőkért:

a)

az algoritmikus kereskedésben részt vevő teljes személyzet egyértelmű tájékoztatása a kereskedési helyszín ilyen kereskedéssel összefüggő jogi kötelezettségeiről;

b)

szabályzatok és eljárások kidolgozása annak biztosítására, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek megfeleljenek e kötelezettségeknek.

(2)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy a megfelelésért felelős személyzetük legalább általános ismeretekkel rendelkezzen az algoritmikus kereskedési rendszerek és algoritmusok működéséről.

A megfelelésért felelős személyzet folyamatos kapcsolatot tart a kereskedési helyszín azon alkalmazottaival, akik részletes technikai ismeretekkel rendelkeznek a helyszín algoritmikus kereskedési rendszereiről vagy algoritmusairól.

A kereskedési helyszínek biztosítják továbbá, hogy a megfelelésért felelős személyzetük mindenkor közvetlen kapcsolatba léphessen azokkal a személyekkel, akik hozzáférnek a 18. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett funkcionalitáshoz („törlési funkció”) vagy hozzáférjen a törlési funkcióhoz és az algoritmikus kereskedési rendszerért felelős személyekhez.

(3)   Ha a megfelelési funkciót vagy annak elemeit harmadik félhez kiszervezik, a kereskedési helyszínek ugyanolyan hozzáférést biztosítanak az információkhoz a harmadik fél számára, mint amilyet a saját megfelelési funkciójának személyzete számára biztosítanának. A kereskedési helyszínek megállapodást kötnek e megfelelési tanácsadókkal, biztosítva, hogy:

a)

az adatok védelme garantált legyen;

b)

ne legyen akadálya annak, hogy a megfelelési funkciót belső és külső könyvvizsgáló vagy az illetékes hatóság ellenőrizze.

5. cikk

Személyzeti politika

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek megfelelő számban alkalmaznak olyan személyeket, akik rendelkeznek az algoritmikus kereskedési rendszereik és kereskedési algoritmusaik kezeléséhez szükséges jártasságokkal, továbbá elegendő tudással rendelkeznek a következőkről:

a)

a releváns kereskedési rendszerek és algoritmusok;

b)

e rendszerek és algoritmusok nyomon követése és tesztelése;

c)

a kereskedési helyszín tagjai, résztvevői vagy ügyfelei (a továbbiakban: tagok) által folytatott kereskedés típusai;

d)

a kereskedési helyszín jogi kötelezettségei.

(2)   A kereskedési helyszínek meghatározzák az (1) bekezdésben említett szükséges készségeket. Az (1) bekezdésben említett alkalmazottak e szükséges jártasságokkal felvételük idején rendelkeznek, vagy azokat a felvételüket követően, képzés során szerzik meg. A kereskedési helyszínek biztosítják ezen alkalmazottak készségeinek naprakészen tartását, továbbá rendszeresen értékelik e készségeket.

(3)   A (2) bekezdésben említett képzéseket az alkalmazottak tapasztalatához és feladataihoz kell igazítani, figyelembe véve tevékenységeik jellegét, hatókörét és összetettségét.

(4)   Az (1) bekezdésben említett alkalmazottaknak elegendő rangidős személy is tagja, hogy funkciójukat hatékonyan elláthassák a kereskedési helyszínen.

6. cikk

Kiszervezés és beszerzés

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az algoritmikus kereskedést engedélyező vagy lehetővé tevő rendszereikkel összefüggésben az operatív funkcióik összességét vagy egy részét kiszervező kereskedési helyszínek biztosítják, hogy:

a)

a kiszervezési megállapodás kizárólag az operatív funkciókra vonatkozzon, és ne változtassa meg a felső vezetés és a vezető testület felelősségét;

b)

az egyrészről a kereskedési helyszín, másrészről annak tagjai, az illetékes hatóságok vagy más harmadik felek, például az adatátviteli szolgáltatások ügyfelei közötti kapcsolat és a helyszín e tagok felé fennálló kötelezettségei ne változzanak;

c)

teljesüljenek azok a követelmények, amelyeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy a 2014/65/EU irányelv III. címével összhangban engedélyt kapjanak.

(2)   E cikk alkalmazásában az operatív funkciók kiterjednek minden, a kereskedési rendszerek teljesítményével és felügyeletével kapcsolatos, a következő elemeket támogató közvetlen tevékenységre:

a)

upstream kapcsolat, megbízásbenyújtási kapacitás, fékezési kapacitás és a beérkező ügyfélmegbízások különböző átjárók közötti kiegyensúlyozott elosztásával kapcsolatos képesség;

b)

a megbízásokat párosító kereskedési rendszer (trading engine);

c)

downstream kapcsolat, megbízások és ügyletek módosítása, továbbá bármely más típusú piaci adatátvitel;

d)

az a), b) és c) pontban említett elemek teljesítményét nyomon követő infrastruktúra.

(3)   A kereskedési helyszínek dokumentálják azon szolgáltató kiválasztásának folyamatát, amelyhez az operatív funkciókat kiszervezik (a továbbiakban: szolgáltató). Megteszik a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a kiszervezési megállapodás megkötése előtt és annak időtartama alatt biztosítsák a következő feltételek teljesülését:

a)

a szolgáltató képes legyen a kiszervezett funkciók megbízható és szakszerű ellátására, továbbá rendelkezzen az e célból a jog által előírt engedélyekkel;

b)

a szolgáltató megfelelően felügyelje a kiszervezett funkciók elvégzését, és kielégítően kezelje a kiszervezési megállapodással összefüggő kockázatokat;

c)

a kiszervezett szolgáltatásokat a kiszervezési megállapodás előírásai szerint nyújtsák, amely előírások a szolgáltató általi teljesítés színvonalának értékelésére vonatkozó, előre meghatározott módszereken alapulnak, ideértve a nyújtott szolgáltatást értékelő mérőszámokat és a teljesítendő követelmények leírását;

d)

a kereskedési helyszín rendelkezzen a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezési megállapodással összefüggő kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel;

e)

a kereskedési helyszín legyen képes gyorsan fellépni, amennyiben a szolgáltató nem hatékonyan vagy nem az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően látja el a funkciókat;

f)

a szolgáltató minden olyan fejleményről tájékoztassa a kereskedési helyszínt, amely lényeges hatással lehet a kiszervezett funkciók hatékony és a jogi kötelezettségeknek megfelelő elvégzésére való képességére;

g)

a kereskedési helyszín szükség esetén meg tudja szüntetni a kiszervezési megállapodást, anélkül, hogy sérülne az ügyfeleknek általa nyújtott szolgáltatás folyamatossága és színvonala;

h)

a szolgáltató működjön együtt a kereskedési helyszín illetékes hatóságaival a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;

i)

a kereskedési helyszín ténylegesen férjen hozzá a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos adatokhoz és a szolgáltató üzleti helyiségeihez, továbbá a kereskedési helyszín könyvvizsgálói és az illetékes hatóságok ténylegesen férjenek hozzá a kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos adatokhoz;

j)

a kereskedési helyszín állapítsa meg a kereskedési helyszínnel és tagjaival kapcsolatos bizalmas információk és a helyszín saját információi és szoftverei védelmét érintően a szolgáltató által teljesítendő követelményeket;

k)

a szolgáltató feleljen meg a j) pontban említett követelményeknek;

l)

a kereskedési helyszín és a szolgáltató hozzon létre, hajtson végre és tartson fenn helyreállítási tervet a vészhelyzetek orvoslására és a biztonsági tartalékeszközök rendszeres tesztelésére, amennyiben erre a kiszervezett operatív funkcióra tekintettel szükség van;

m)

a kiszervezési megállapodás határozza meg a szolgáltató kötelezettségeit arra az esetre, ha nem tud szolgáltatást nyújtani, ideértve a szolgáltatás helyettesítő cég általi nyújtását is;

n)

a kereskedési helyszín férjen hozzá a szolgáltatónak a 16. cikkben említett, az üzletmenet folytonosságával összefüggő intézkedéseire vonatkozó információkhoz.

(4)   A kiszervezési megállapodást írásban kell megkötni, és abban meg kell határozni a következőket:

a)

a szolgáltató és a kereskedési helyszín egymással szembeni jogainak és kötelezettségeinek kijelölése;

b)

a következők egyértelmű ismertetése:

i.

a kiszervezett operatív funkciók;

ii.

a kereskedési helyszín hozzáférése a szolgáltató könyveihez és nyilvántartásaihoz;

iii.

a lehetséges összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére szolgáló eljárás;

iv.

az egyes felek által vállalt felelősségek;

v.

a megállapodás módosítására és megszüntetésére irányadó eljárás;

c)

annak eszköze, hogy mind a kereskedési helyszín, mind a szolgáltató bármely szükséges módon lehetővé tegye az illetékes hatóság felügyeleti jogkörének gyakorlását.

(5)   A kereskedési helyszínek az alábbi esetekben jelentik be az illetékes hatóságoknak az operatív funkcióik kiszervezésére irányuló szándékukat:

a)

ha a szolgáltató ugyanazt a szolgáltatást más kereskedési helyszíneknek is nyújtja;

b)

ha az üzletmenet folytonosságához szükséges kritikus operatív funkciókat szerveznek ki, amely esetben a kereskedési helyszín előzetes engedélyt kér az illetékes hatóságtól.

(6)   Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a kritikus operatív funkciók közé tartoznak a 2014/65/EU irányelv 47. cikke (1) bekezdésének b), c) és e) pontjában említett kötelezettségek teljesítéséhez szükséges funkciók.

(7)   A kereskedési helyszínek a megállapodás aláírását követően haladéktalanul tájékoztatják az illetékes hatóságokat az előzetes engedélyezésre vonatkozó követelmény hatálya alá nem tartozó kiszervezési megállapodásokról.

II. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEK KAPACITÁSA ÉS RUGALMASSÁGA

7. cikk

A kereskedési helyszínek tagjainak átvilágítása

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek meghatározzák az elektronikus megbízásbenyújtási rendszereik tagjaik általi használatára vonatkozó feltételeket. E feltételeket a kereskedési helyszín kereskedési modelljére tekintettel állapítják meg, és azok kiterjednek legalább a következőkre:

a)

a megbízások árainak, volumenének és értékének, valamint a rendszer használatának kereskedés előtti kontrollja, továbbá a tagok kereskedési tevékenységével kapcsolatos, kereskedés utáni kontroll;

b)

a tagok körében a kulcspozíciókat betöltő alkalmazottakra vonatkozóan előírt képesítések;

c)

a műszaki és funkcionális megfelelőségi teszt;

d)

a törlési funkció alkalmazására vonatkozó szabályzat;

e)

arra vonatkozó rendelkezések, hogy a tagok adhatnak-e saját ügyfeleik számára közvetlen elektronikus hozzáférést a rendszerhez, és ha igen, az ezen ügyfelekre vonatkozó feltételek.

(2)   A kereskedési rendszerek elvégzik leendő tagjaik átvilágítását az (1) bekezdésben említett feltételek mentén, és meghatározzák e vizsgálat eljárásait.

(3)   A kereskedési helyszínek évente egyszer elvégzik tagjaik (1) bekezdésben említett feltételeknek való megfelelésének kockázatalapú értékelését, és ellenőrzik, hogy tagjaik még mindig befektetési vállalkozásként vannak-e bejegyezve. A kockázatalapú értékelés figyelembe veszi az egyes tagok által folytatott kereskedés nagyságrendjét és lehetséges hatását, valamint az adott tag utolsó kockázatalapú értékelése óta eltelt időt.

(4)   A kereskedési helyszínek szükség esetén további értékeléseket folytatnak le tagjaik (1) bekezdésben említett feltételeknek való megfelelését illetően, a (3) bekezdésben megállapított éves kockázatalapú értékelést követően.

(5)   A kereskedési helyszínek meghatározzák a feltételeknek meg nem felelő tagokra kiszabandó szankciók megállapításának kritériumait és eljárásait. E szankciók kiterjednek a kereskedési helyszínhez való hozzáférés felfüggesztésére és a tagság visszavonására is.

(6)   A kereskedési helyszínek legalább öt évig nyilvántartást vezetnek a következőkről:

a)

az átvilágítás feltételei és eljárásai;

b)

a szankciók kiszabásának feltételei és eljárásai;

c)

tagjaik kezdeti átvilágítása;

d)

tagjaik éves kockázatalapú értékelése;

e)

az éves kockázatalapú értékelés alkalmával meg nem felelőnek ítélt tagok és a velük szemben kiszabott szankciók.

8. cikk

A kereskedési rendszerek tesztelése

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek a kereskedési rendszer telepítése vagy frissítése előtt egyértelműen meghatározott fejlesztési és tesztelési módszereket alkalmaznak, amelyek legalább a következőket biztosítják:

a)

a kereskedési rendszerek ne működjenek a szándékolttal ellentétes módon;

b)

a rendszerekbe beágyazott megfelelőségi és kockázatkezelési kontrollrendszerek a várakozásoknak megfelelően működjenek, ideértve a hibajelentések automatikus generálását;

c)

a kereskedési rendszerek a rendszer által kezelt üzenetek számának jelentős megnövekedése esetén továbbra is hatékonyan működhessenek.

(2)   A kereskedési helyszíneknek mindenkor tudniuk kell igazolni, hogy minden ésszerű lépést megtettek annak elkerülésére, hogy kereskedési rendszereik hozzájáruljanak szabálytalan kereskedési feltételek kialakulásához.

9. cikk

Megfelelőségi teszt

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek előírják tagjaik számára, hogy a következők telepítése vagy jelentős frissítése esetén megfelelőségi tesztet végezzenek:

a)

a kereskedési helyszín rendszeréhez való hozzáférés;

b)

a tag kereskedési rendszere, algoritmusa vagy stratégiája.

(2)   A megfelelőségi teszt biztosítja, hogy a tag kereskedési rendszerének, algoritmusának vagy stratégiájának alapvető működése megfeleljen a kereskedési helyszín feltételeinek.

(3)   E megfelelőségi tesztelés során a következők működését ellenőrzik:

a)

a rendszer vagy algoritmus azon képessége, hogy a várakozásoknak megfelelően kapcsolódjon a kereskedési helyszín párosítási logikájához és megfelelően dolgozza fel a kereskedési helyszín felé irányuló vagy a helyszíntől kiinduló adatfolyamot;

b)

alapvető funkciók, mint a megbízások benyújtása, módosítása vagy törlése, a szándék jelzése, statikus és piaci adatok letöltése, továbbá valamennyi üzleti adatfolyam;

c)

a kapcsolat, többek között a kapcsolatmegszakadás esetére törlést előíró (cancel on disconnect) parancs, a piaci adatátvitel elvesztése és fékek, valamint a helyreállítás, többek között a kereskedés napközbeni újraindítása és a felfüggesztett eszközök vagy elévült piaci adatok kezelése.

(4)   A kereskedési helyszínek olyan megfelelőségi tesztelési környezetet biztosítanak jelenlegi és leendő tagjaik számára, amely:

a)

a kereskedési helyszín más tesztelési szolgáltatásaira alkalmazandókkal egyenértékű feltételek mellett érhető el;

b)

tartalmazza azon pénzügyi eszközök listáját, amelyeket tesztelni lehet, és amelyek az éles kereskedési környezetben elérhető eszközök minden osztálya szempontjából reprezentatívak;

c)

elérhető a szokásos kereskedési időben, vagy ha kizárólag a kereskedési időn kívül érhető el, akkor előre meghatározott menetrend szerint, időszakosan;

d)

kellő ismeretekkel rendelkező személyzet támogatásával működik.

(5)   A kereskedési helyszínek csak a jelenlegi vagy leendő tag számára készítenek jelentést a megfelelőségi teszt eredményeiről.

(6)   A kereskedési helyszínek előírják jelenlegi és leendő tagjaik számára, hogy használják a megfelelőségi tesztelési eszközeiket.

(7)   A kereskedési helyszínek biztosítják a tesztelési környezet és az éles kereskedési környezet tényleges elválasztását az (1)–(3) bekezdésben említett megfelelőségi tesztekhez.

10. cikk

A tagok algoritmusainak tesztelése a szabálytalan kereskedési feltételek elkerülése érdekében

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek előírják tagjaik számára, hogy igazolják, a kereskedési algoritmus vagy kereskedési stratégia bevezetése vagy jelentős frissítése előtt tesztelték az általuk telepített algoritmusokat a szabálytalan kereskedési feltételekhez való hozzájárulásnak vagy ilyen feltételek megteremtésének elkerülése érdekében, továbbá hogy ismertessék a teszteléshez használt eszközöket.

(2)   A kereskedési helyszínek hozzáférést biztosítanak tagjaik számára olyan tesztelési környezethez, amely az alábbiak bármelyikéből áll:

a)

az éles kereskedési környezetet (a szabálytalan kereskedési feltételeket is ideértve) a lehető legvalószerűbben megjelenítő szimulációs eszközök, amelyek olyan funkciókat, protokollokat és struktúrákat biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a tagok számára többféle, a tevékenységük szempontjából általuk relevánsnak ítélt forgatókönyv tesztelését;

b)

a kereskedési helyszín által meghatározott és fenntartott tesztelési szimbólumok.

(3)   A kereskedési helyszínek biztosítják a tesztelési környezet és az éles kereskedési környezet elválasztását az (1) bekezdésben említett teszteléshez.

11. cikk

A kereskedési helyszínek kapacitása

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy kereskedési rendszereik elegendő kapacitással rendelkezzenek feladataik ellátására a rendszer meghibásodása, kimaradása vagy ügyletpárosítási hibák nélkül legalább a megelőző öt év során a rendszer tekintetében rögzített másodpercenkénti legmagasabb üzenetszám duplája mellett.

Az üzenetek legmagasabb számának megállapításához a következő üzeneteket kell figyelembe venni:

a)

bármely input, ideértve a megbízásokat, azok módosítását vagy törlését;

b)

bármely output, ideértve a rendszer bemenetre adott válaszát, az ajánlati könyv adatainak megjelenítését, illetve a kereskedést követő folyamatok közzétételét, amely együtt jár a kereskedési rendszer kapacitásának független használatával.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési rendszer figyelembe veendő elemei az alábbi tevékenységeket támogató elemek:

a)

upstream kapcsolat, megbízásbenyújtási kapacitás, fékezési kapacitás és a beérkező ügyfélmegbízások különböző átjárók közötti kiegyensúlyozott elosztásával kapcsolatos képesség;

b)

olyan kereskedési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedési helyszín a megbízásokat megfelelő késleltetés mellett párosítsa;

c)

downstream kapcsolat, megbízások és ügyletek módosítása, továbbá bármely más típusú piaci adatátvitel;

d)

a fenti elemek teljesítményét nyomon követő infrastruktúra.

(3)   A kereskedési helyszínek értékelik, hogy kereskedési rendszereik kapacitása megfelelő marad-e arra az esetre, ha az üzenetek száma meghaladja a megelőző öt év során a rendszer tekintetében rögzített legmagasabb másodpercenkénti üzenetszámot. Az értékelést követően a kereskedési helyszínek tájékoztatják az illetékes hatóságot a kapacitásuk bővítését szolgáló tervezett intézkedésekről és az ezen intézkedések végrehajtásához szükséges időről.

(4)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy rendszereik a rendszer teljesítményének jelentős romlása nélkül képesek legyenek kezelni a megnövekedett üzenetáramlást. A kereskedési rendszert mindenekelőtt úgy kell kialakítani, hogy lehetőség legyen a kapacitás ésszerű időn belüli bővítésére, ha arra szükség van.

(5)   A kereskedési helyszínek haladéktalanul nyilvánosságra hozzák a kereskedés nem piaci volatilitásból adódó súlyos zavarát vagy a kapcsolat más lényeges megszakadását, és arról jelentést tesznek az illetékes hatóságnak és a tagoknak.

12. cikk

Általános nyomonkövetési kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy algoritmikus kereskedési rendszereik mindig igazodjanak a rajtuk keresztül zajló üzleti tevékenységhez és kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy garantálják a teljesítmény folytonosságát és szabályszerűségét azokon a piacokon, ahol működnek, függetlenül az alkalmazott kereskedési modelltől.

(2)   A kereskedési helyszínek valós időben nyomon követik algoritmikus kereskedési rendszereiket a következőkkel kapcsolatban:

a)

a 11. cikk (4) bekezdésében említett teljesítményük és kapacitásuk;

b)

a tagjaik által egyedi vagy összesített alapon küldött megbízások.

A kereskedési helyszínek mindenekelőtt fékezési küszöbértékeket alkalmaznak és nyomon követik a megbízási adatfolyamok koncentrációját, hogy feltárják a piac szabályos működését érintő potenciális veszélyeket.

(3)   A valós idejű riasztásokat a rendszer az adott eseménytől számított öt másodpercen belül leadja.

13. cikk

Folyamatos nyomon követés

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszíneknek illetékes hatóságuk előtt mindenkor tudniuk kell igazolni, hogy valós időben nyomon követik a kereskedési rendszereik 11. cikk (2) bekezdésében említett elemeinek teljesítményét és használatát, a következő paramétereket érintően:

a)

a másodpercenként kihasznált maximális üzenetkapacitás százalékos aránya;

b)

a kereskedési rendszer által kezelt üzenetek teljes száma, a kereskedési rendszer elemei szerinti bontásban, köztük:

i.

a beérkezett üzenetek száma másodpercenként;

ii.

a küldött üzenetek száma másodpercenként;

iii.

a rendszer által elutasított üzenetek száma másodpercenként;

c)

egy üzenetnek a kereskedési rendszer bármely külső átjáróján keresztül történő fogadása és a kapcsolódó üzenetnek az eredeti üzenet megbízáspárosító rendszer (matching engine) általi feldolgozását követően ugyanazon átjárón keresztül történő megküldése között eltelt idő;

d)

a megbízáspárosító rendszer teljesítménye.

(2)   A kereskedési helyszínek az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül és prioritási rend szerint megfelelő intézkedést hoznak a kereskedési rendszerben a folyamatos nyomon követés során azonosított bármely problémával kapcsolatban, és képesnek kell lenniük arra, hogy szükség esetén a kereskedési rendszert kiigazítsák, működését mérsékeljék vagy leállítsák.

14. cikk

Az algoritmikus kereskedési rendszerek teljesítményének és kapacitásának időszakos felülvizsgálata

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek a 2. cikk értelmében lefolytatandó önértékeléssel összefüggésben értékelik algoritmikus kereskedési rendszereik, valamint az azokhoz kapcsolódó eljárások teljesítményét és kapacitását az irányítási, elszámoltathatósági, jóváhagyási és üzletmenet-folytonossági szabályok tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelés részeként a kereskedési helyszínek stresszteszteket végeznek, amelyek keretében negatív forgatókönyveket szimulálnak a hardver, a szoftver és a kommunikáció teljesítményének ellenőrzésére, és azonosítják azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint a kereskedési rendszer vagy annak egy része úgy látja el feladatát, hogy annak során rendszerhiba, kimaradás vagy ügyletpárosítási hibák lépnek fel.

(3)   A stressztesztek kiterjednek a kereskedés valamennyi szakaszára, szegmensére és azon eszközök valamennyi típusára, amelyekkel a kereskedési helyszínen kereskednek, továbbá szimulálják a tagok tevékenységét a meglévő kapcsolati konfigurációval.

(4)   A (2) bekezdésben említett negatív forgatókönyvek az alábbiakon alapulnak:

a)

a beérkező üzenetek számának megnövekedése a kereskedési helyszín rendszere által a megelőző öt évben kezelt legmagasabb üzenetszámból kiindulva;

b)

a kereskedési helyszín operatív funkcióinak nem várt viselkedése;

c)

a stresszel jellemzett és szokásos piaci körülményeknek, valamint a kereskedési helyszín operatív funkciói nem várt viselkedésének véletlenszerű kombinációja.

(5)   A kereskedési helyszínek teljesítményének és kapacitásának (1)–(4) bekezdésben leírt értékelését független értékelőnek vagy a kereskedési helyszínen belül a felülvizsgált funkcióért felelős szervezeti egységtől eltérő egységnek kell elvégeznie.

(6)   A kereskedési helyszínek intézkedést hoznak a kereskedési helyszín teljesítményének és kapacitásának (1)–(4) bekezdésben leírt értékelése során azonosított hiányosságok azonnali és hatékony orvoslása érdekében, és legalább öt évig megőrzik a felülvizsgálatra és az e tekintetben hozott, a helyzet orvoslását szolgáló intézkedésekre vonatkozó dokumentációt.

15. cikk

Üzletmenet-folytonossági intézkedések

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszíneknek mindenkor tudniuk kell igazolni, hogy rendszereik kellő stabilitását biztosítják a rendszerzavarokat kezelő hatékony üzletmenet-folytonossági intézkedések.

(2)   Az üzletmenet-folytonossági intézkedések biztosítják, hogy a kereskedés a rendszerzavart követően két órán belül vagy ahhoz közeli időtartamon belül helyreállítható legyen, és hogy a rendszerzavart követően a kereskedési helyszín informatikai szolgáltatásából esetlegesen elveszett maximális adatmennyiség a nullához közelítsen.

16. cikk

Üzletmenet-folytonossági terv

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek 3. cikk szerinti irányítási és döntéshozatali rendszerükön belül üzletmenet-folytonossági tervet dolgoznak ki a 15. cikkben előírt hatékony üzletmenet-folytonossági intézkedések végrehajtása érdekében. Az üzletmenet-folytonossági terv megállapítja a rendszerzavarok kezelésére irányadó eljárásokat és intézkedéseket.

(2)   Ez az üzletmenet-folytonossági terv legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)

az algoritmikus kereskedési rendszerek működésével kapcsolatos, lehetséges negatív forgatókönyvek, ideértve a rendszerek, személyzet, fizikai létesítmények, külső beszállítók vagy adatközpontok rendelkezésre nem állását és a kritikus adatok és dokumentumok elvesztését vagy módosulását;

b)

a rendszerzavar esetén követendő eljárások;

c)

a kereskedési tevékenység helyreállításához szükséges maximális idő, valamint az IT rendszerből esetleg elveszett adatok mennyisége;

d)

a kereskedési rendszer tartaléklétesítménybe való áttelepítését és onnan történő működtetését célzó eljárások;

e)

a kritikus üzleti adatok biztonsági másolata, ideértve a kereskedési helyszínen belül, a kereskedési helyszín és tagjai között, valamint a kereskedési helyszín és a klíring- és elszámolási infrastruktúrák közötti kommunikációt biztosító szükséges kapcsolatok naprakész információit;

f)

az alkalmazottak üzletmenet-folytonossági intézkedések alkalmazásával kapcsolatos képzése;

g)

feladatok kiadása és különleges biztonsági műveleti csoport létrehozása, amely csoport készen áll a rendszerzavart követő azonnali reagálásra;

h)

folyamatos program az intézkedések tesztelésére, értékelésére és felülvizsgálatára, ideértve az intézkedéseknek az említett program eredményeinek ismeretében történő módosítását szolgáló eljárásokat.

(3)   Az üzletmenet-folytonossági terv tartalmazza az órák rendszerzavart követő összehangolását is.

(4)   A kereskedési helyszínek biztosítják a zavar kockázatait és következményeit azonosító hatásvizsgálat elvégzését és annak időszakos felülvizsgálatát. Ebből a célból megfelelően dokumentálni kell a kereskedési helyszín azon döntését, hogy az üzletmenet-folytonossági tervben nem vesz figyelembe bármely adott, a kereskedési rendszer rendelkezésre nem állása tekintetében azonosított kockázatot, és azt a kereskedési helyszín vezető testületének kifejezetten jóvá kell hagynia.

(5)   A kereskedési helyszínek gondoskodnak arról, hogy a felső vezetésük:

a)

egyértelmű célkitűzéseket és stratégiákat határozzon meg az üzletmenet folytonosságára vonatkozóan;

b)

megfelelő humán-, technológiai és pénzügyi erőforrásokat rendeljen az a) pontban említett célkitűzések és stratégiák megvalósításához;

c)

jóváhagyja az üzletmenet-folytonossági tervet és annak bármely módosítását, amelyre szervezeti, technológiai vagy jogi változások miatt van szükség;

d)

legalább évente tájékoztatást kapjon a hatásvizsgálat és annak bármely felülvizsgálata eredményéről, továbbá az üzletmenet-folytonossági terv megfelelőségét érintő megállapításokról;

e)

a szervezeten belül üzletmenet-folytonossági funkciót hozzon létre.

(6)   Az üzletmenet-folytonossági terv megállapítja a kiszervezett kritikus operatív funkciók zavarainak kezelését szolgáló eljárásokat, e zavarok közé értve a kritikus operatív funkciók hozzáférhetetlenné válását is.

17. cikk

Az üzletmenet-folytonossági intézkedések időszakos felülvizsgálata

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek a 2. cikk értelmében végzett önértékelésükkel összefüggésben valószerű forgatókönyvek mentén tesztelik az üzletmenet-folytonossági terv működését, és ellenőrzik a kereskedési helyszín azon képességét, hogy rendszerzavart követően helyreálljon, és hogy a kereskedést a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően folytassa.

(2)   A kereskedési helyszínek – szükség esetén és tekintettel az (1) bekezdés szerinti időszakos felülvizsgálat eredményeire – gondoskodnak az üzletmenet-folytonossági terv és intézkedések független értékelő vagy a kereskedési helyszínen belül a felülvizsgált funkcióért felelős szervezeti egységtől eltérő egység általi felülvizsgálatáról. A tesztelési tevékenység eredményét írásban dokumentálni kell; a dokumentációt meg kell őrizni és be kell nyújtani a kereskedési helyszín felső vezetésének, továbbá az üzletmenet-folytonossági tervben érintett működési egységeknek.

(3)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy az üzletmenet-folytonossági terv tesztelése ne zavarja a szokásos kereskedési tevékenységet.

18. cikk

A szabálytalan kereskedési feltételek kialakulásának megelőzése

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek legalább az alábbi intézkedéseket bevezetik, hogy megelőzzék a szabálytalan kereskedést és a kapacitási küszöbértékek átlépését:

a)

egy tag által másodpercenként küldött megbízások számának küszöbértéke;

b)

a volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmusok;

c)

kereskedés előtti kontrollok.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínnek képesnek kell lennie arra, hogy:

a)

információt kérjen be bármely tagtól vagy a szponzorált hozzáférés felhasználójától a szervezeti követelményekről és a kereskedési kontrollmechanizmusokról;

b)

felfüggessze valamely tag vagy kereskedő kereskedési rendszerhez való hozzáférését saját kezdeményezésre vagy a szóban forgó tag, egy klíringtag, továbbá – ha a központi szerződő fél (a továbbiakban CCP) irányítási szabályai előírják – a CCP vagy az illetékes hatóság megkeresésére;

c)

törlési funkciót működtessen egy tag vagy szponzorált hozzáféréssel rendelkező ügyfél által benyújtott, végre nem hajtott megbízások törlésére, az alábbi körülmények között:

i.

a tag vagy a szponzorált hozzáféréssel rendelkező ügyfél megkeresésére, ha a tag vagy ügyfél technikailag nem képes törölni saját megbízásait;

ii.

ha az ajánlati könyv téves duplikált megbízásokat tartalmaz;

iii.

a piaci szereplő vagy az illetékes hatóság által kezdeményezett felfüggesztést követően;

d)

törölje vagy visszavonja az ügyleteket a kereskedési helyszín volatilitás kezelését szolgáló mechanizmusának vagy a kereskedési rendszer operatív funkcióinak rendellenes működése esetén;

e)

kiegyensúlyozza a megbízások bevitelét a különböző átjárók között, ha a kereskedési helyszín több átjárót használ az összeomlás elkerülése érdekében.

(3)   A kereskedési helyszínek szabályzatokat és intézkedéseket határoznak meg a következők tekintetében:

a)

a 19. cikknek megfelelő, volatilitást kezelő mechanizmusok;

b)

a helyszín által a kereskedést megelőzően és követően alkalmazott kontrollmechanizmusok, továbbá a tagok piacra jutásához szükséges, kereskedést megelőző és követő kontrollmechanizmusok;

c)

a tagok kötelezettsége, hogy saját törlési funkciójukat működtessék;

d)

tájékoztatási követelmények a tagok számára;

e)

a hozzáférés felfüggesztése;

f)

a megbízások és ügyletek törlésére vonatkozó szabályzat, amely kiterjed a következőkre:

i.

időbeli ütemezés;

ii.

eljárások;

iii.

adatszolgáltatási és átláthatósági kötelezettségek;

iv.

vitarendezési eljárások;

v.

a téves kereskedések minimalizálását szolgáló intézkedések;

g)

megbízásfékezési szabályok, többek között:

i.

a megbízások másodpercenkénti száma előre meghatározott időintervallumon belül;

ii.

a tagokkal való egyenlő bánásmód, kivéve, ha a fék egyedi tagokra irányul;

iii.

a fékezési eseményt követően elfogadandó intézkedések.

(4)   A kereskedési helyszínek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szabályzatokat és intézkedéseket nyilvánosságra hozzák. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a megbízások előre meghatározott időintervallumon belüli másodpercenkénti konkrét számára és a volatilitást kezelő mechanizmusaik konkrét paramétereire.

(5)   A kereskedési helyszínek a (3) bekezdésben meghatározott szabályzataikat és intézkedéseiket legalább öt évig teljes körűen nyilvántartják.

19. cikk

A volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmusok

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy a kereskedést automatikusan leállító vagy korlátozó megfelelő mechanizmusok üzemeljenek végig a kereskedési órák során.

(2)   A kereskedési helyszínek gondoskodnak arról, hogy:

a)

a kereskedést leállító vagy korlátozó mechanizmusokat a végrehajtás előtt és azt követően időszakonként, a kereskedési rendszer kapacitásának és teljesítményének felülvizsgálatakor teszteljék;

b)

Informatikai és humánerőforrást rendeljenek a kereskedést leállító vagy korlátozó mechanizmusok kialakításához, karbantartásához és nyomon követéséhez;

c)

folyamatosan nyomon kövessék a piaci volatilitást kezelő mechanizmusokat.

(3)   A kereskedési helyszínek nyilvántartást vezetnek a volatilitást kezelő mechanizmusok szabályairól és paramétereiről, valamint azok bármilyen változásáról, továbbá a mechanizmusok működéséről, kezeléséről és fejlesztéséről.

(4)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy a volatilitást kezelő mechanizmusok szabályai eljárásokat tartalmazzanak azon helyzetek kezelésére, amelyekben a paramétereket manuálisan kell felülírni a szabályos kereskedés garantálása érdekében.

20. cikk

Kereskedés előtti és utáni kontrollok

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (4) és (6) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek a következő kereskedés előtti kontrollokat végzik el a helyszíneken kereskedett minden egyes pénzügyi eszközhöz igazítva:

a)

„árgallér”, amely megbízásonkénti alapon automatikusan blokkolja az előre meghatározott árparamétereknek meg nem felelő megbízásokat;

b)

maximális megbízásérték, amely a pénzügyi eszközönkénti névleges értékek alapján automatikusan megakadályozza a szokatlanul magas értékre vonatkozó megbízások bekerülését az ajánlati könyvbe;

c)

maximális megbízásvolumen, amely automatikusan megakadályozza a szokatlanul nagy mennyiségre vonatkozó megbízások bekerülését az ajánlati könyvbe.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt kereskedés előtti kontrollokat úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a következőket:

a)

automatikus alkalmazásuk a kereskedési napon és annak minden szakaszában módosítani tudja a küszöbértéket;

b)

nyomon követésük legfeljebb öt másodperces késleltetéssel működjék;

c)

a megbízást a küszöbérték túllépése esetén elutasítsák;

d)

olyan eljárások és intézkedések legyenek érvényben, hogy az érintett tag megkeresésére engedélyezhetők legyenek a küszöbértéket meghaladó megbízások. Ezek az eljárások és intézkedések egy konkrét megbízásra vagy megbízások sorozatára vonatkoznak, ideiglenes alapon, kivételes körülmények között.

(3)   A kereskedési helyszínek olyan kereskedés utáni kontrollokat alakíthatnak ki, amelyeket megfelelőnek ítélnek a tagjaik tevékenységére vonatkozó kockázatértékelés alapján.

21. cikk

A közvetlen elektronikus hozzáférés biztosítására irányadó feltételek előzetes meghatározása

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (7) bekezdése)

A rendszereiken keresztül közvetlen elektronikus hozzáférést engedélyező kereskedési helyszínek meghatározzák és közzéteszik azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek szerint tagjaik közvetlen elektronikus hozzáférést biztosíthatnak saját ügyfeleiknek. Ezek a szabályok és feltételek kiterjednek legalább az (EU) 2017/589 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 22. cikkében megfogalmazott követelményekre.

22. cikk

A szponzorált hozzáférést engedélyező kereskedési helyszínekre vonatkozó egyedi követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (7) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek a szponzorált hozzáférés biztosítását engedélyhez kötik, és megkövetelik, hogy a szponzorált hozzáféréssel rendelkező vállalkozásokat legalább a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontjában szereplő kontrolloknak vessék alá.

(2)   A kereskedési helyszínek biztosítják, hogy a szponzorált hozzáférés szolgáltatói mindenkor kizárólagos jogosultsággal rendelkezzenek az (1) bekezdésben említett, a szponzorált hozzáféréssel rendelkező ügyfeleik megbízásait érintő kontrollokra alkalmazandó paraméterek meghatározására vagy módosítására.

(3)   A kereskedési helyszínek felfüggeszthetik vagy visszavonhatják a szponzorált hozzáférést azon ügyfeleik tekintetében, amelyek megsértették a 2014/65/EU irányelvet, a 600/2014/EU (4), az 596/2014/EU (5) európai parlamenti és tanácsi rendeletet vagy a kereskedési helyszín belső szabályait.

23. cikk

Biztonság és hozzáférési korlátozások

(A 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínek fizikai és elektronikus biztonsági eljárásokat és mechanizmusokat alakítanak ki a rendszereik rendellenes használattól vagy jogosulatlan hozzáféréstől való védelmének és a rendszereik részét képező vagy azon áthaladó adatok integritásának biztosítása érdekében, ideértve a 2013/40/EU irányelv (6) 2. cikkének a) pontjában meghatározott információs rendszerek elleni támadások kockázatainak megelőzését vagy minimálisra csökkentését lehetővé tevő intézkedéseket.

(2)   A kereskedési helyszínek mindenekelőtt létrehozzák és fenntartják a következőkkel kapcsolatos kockázatok haladéktalan azonosításához és megelőzéséhez vagy minimalizálásához szükséges fizikai és elektronikus biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat:

a)

a kereskedési rendszerükhöz vagy annak egy részéhez való jogosulatlan hozzáférés, ideértve a fizikai létesítményekhez vagy az adatközpontokhoz való jogosulatlan hozzáférést;

b)

olyan rendszerzavarok, amelyek súlyosan akadályozzák vagy megszakítják az információs rendszer működését, adatok bevitele, továbbítása, megrongálása, törlése, minőségi rontása, megváltoztatása vagy elrejtése, vagy ilyen adatok hozzáférhetetlenné tétele révén;

c)

olyan adatzavarok, amelyek az információs rendszer adatait törlik, megrongálják, minőségét rontják, megváltoztatják vagy elrejtik, vagy ezeket az adatokat hozzáférhetetlenné teszik;

d)

az információs rendszerbe irányuló, onnan kiinduló, vagy azon belüli nem nyilvános adattovábbítások technikai eszközökkel történő kifürkészése, ideértve az ilyen adatokat hordozó információs rendszerből származó elektromágneses kibocsátásokat.

(3)   A kereskedési helyszínek haladéktalanul értesítik illetékes hatóságukat a szabálytalan használat vagy jogosulatlan hozzáférés eseteiről azáltal, hogy haladéktalanul esetjelentést nyújtanak be, amelyben részletezik a váratlan esemény jellegét, az esemény kezelése érdekében foganatosított intézkedéseket és a hasonló esetek jövőbeli elkerülése érdekében tett kezdeményezéseket.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátumtól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  A Bizottság 2016. július 19-i (EU) 2017/589 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozások szervezeti követelményeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 417. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU irányelve az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 218., 2013.8.14., 8. o.).


MELLÉKLET

A kereskedési helyszínek 2. cikk (1) bekezdése szerinti önértékelése során vizsgálandó paraméterek

a)

A kereskedési helyszín jellege a következők szempontjából:

i.

azon eszközök típusai és szabályozási státusa, amelyekkel a helyszínen kereskednek, például, hogy a kereskedési helyszínen kereskednek-e kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó likvid eszközökkel;

ii.

a kereskedési helyszín szerepe a pénzügyi rendszerben, például, hogy azokkal a pénzügyi eszközökkel, amelyekkel a helyszínen kereskednek, lehet-e máshol kereskedni.

b)

A hatókör, ideértve a kereskedési helyszínnek a piacok tisztességes és szabályos működésére gyakorolt potenciális hatását, legalább a következő elemek alapján:

i.

a helyszínen működő algoritmusok száma;

ii.

a helyszín üzenetek volumenével kapcsolatos kapacitása;

iii.

a helyszínen végrehajtott kereskedés volumene;

iv.

az algoritmikus kereskedés százalékos aránya az összes kereskedési tevékenységhez és a helyszínen elért teljes forgalomhoz képest;

v.

a nagy sebességű kereskedési tevékenység százalékos aránya az összes kereskedési tevékenységhez és a helyszínen kereskedett teljes mennyiséghez képest;

vi.

a tagjaik és a résztvevők száma;

vii.

a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító tagok száma, adott esetben a szponzorált hozzáférést biztosító tagok konkrét számával együtt, valamint a közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításának vagy átruházásának feltételei;

viii.

a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított aránya az (EU) 2017/566 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) értelmében megfigyeltek és meghatározottak szerint;

ix.

a távoli tagok száma és százalékos aránya;

x.

a szervereknek egy helyiségen belüli vagy kereskedési helyszínhez közeli elhelyezését (co-location, proximity hosting) biztosító létesítmények száma;

xi.

azon országok és régiók száma, amelyekben a kereskedési helyszín üzleti tevékenységet folytat;

xii.

a volatilitás kezelését szolgáló mechanizmusok működési feltételei, továbbá hogy a kereskedés leállításának vagy a megbízások elutasításának kiváltásában dinamikus vagy statikus kereskedési korlátokat alkalmaznak-e.

c)

Az összetettség, a következők szempontjából:

i.

azon pénzügyi eszközök osztályai, amelyekkel a kereskedési helyszínen kereskednek;

ii.

a kereskedési helyszínen rendelkezésre álló kereskedési modellek, ideértve az egyidejűleg működő különböző kereskedési modelleket, például az aukciókat, a folyamatos aukciókat és a hibrid rendszereket;

iii.

a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentességeknek a működtetett kereskedési modellekkel együtt történő alkalmazása;

iv.

a helyszín által alkalmazott kereskedési rendszerek sokfélesége és a kereskedési helyszín által a kereskedési rendszereinek beállításai, módosítása, tesztelése és felülvizsgálatai felett gyakorolt ellenőrzés;

v.

a kereskedési helyszín tulajdonosi és irányítási struktúrája, szervezeti és működési rendszere, műszaki adottságai, fizikai jellemzői és földrajzi elhelyezkedése;

vi.

a kereskedési helyszín adatkapcsolatainak és technológiai rendszereinek elhelyezkedése;

vii.

a kereskedési helyszín fizikai kereskedési infrastruktúrájának sokfélesége;

viii.

a kereskedési helyszín általi kiszervezés szintje, különösen ott, ahol operatív funkciókat szerveztek ki;

ix.

a kereskedési helyszín kereskedési modelljei, informatikai rendszerei és tagsága változásának gyakorisága.


(1)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2017/566 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem végrehajtott megbízások ügyletekhez viszonyított arányának a rendellenes kereskedési feltételek megakadályozása érdekében való meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hvatalos Lap 84. oldalát).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/368


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/585 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatok adatstandardjaira és -formátumaira, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az illetékes hatóságok által kialakítandó mechanizmusokkal kapcsolatban szükséges technikai intézkedésekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az illetékes hatóságok által végzett piacmonitoring eredményessége érdekében a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatokat egységes formátumban és egységes standardoknak megfelelően kell bejelenteni.

(2)

A referenciaadatok elektronikus, gép által olvasható és letölthető formában és formátumban történő bejelentése és közzététele megkönnyíti az adatok hatékony felhasználását és cseréjét.

(3)

A piacra bevezetett, valamint a kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálón keresztül kereskedett pénzügyi eszközök teljes körére kiterjedő referenciaadatok azonnali beérkezése lehetővé teszi azt, hogy az illetékes hatóságok és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) biztosítani tudják az adatok minőségét és a piacmonitoring eredményességét, hozzájárulva ezzel a piac integritásához.

(4)

Annak érdekében, hogy a kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók hiánytalan és pontos referenciaadatokat szolgáltassanak, továbbá az illetékes hatóságok az adatokat ténylegesen és időben megkaphassák és feldolgozhassák, megfelelően ki kell alakítani az adatszolgáltatás ütemezését. A közzétételt megelőzően elegendő időt kell hagyni a pontatlan, illetve hiányos adatok kiszűrésére. Annak érdekében, hogy a benyújtott referenciaadatok összhangban álljanak a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint bejelentett megfelelő adatokkal, az illetékes hatóságoknak az adott napra vonatkozó referenciaadatok használatával kell hitelesíteniük és egymás között kicserélniük a szóban forgó napon végrehajtott ügyletekről szóló jelentéseket.

(5)

A 600/2014/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése alapján a referenciaadatok küldőinek és átvevőinek biztosítaniuk kell az adatok tényleges beérkezését, hatékony cseréjét és minőségét, valamint az említett rendelet 26. cikkében előírt megfelelő ügyleti jelentésekkel való összhangját. A kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak ennélfogva hiánytalan és pontos referenciaadatokat kell szolgáltatniuk, továbbá haladéktalanul tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat a már megküldött adatokban feltárt hiányosságokról és pontatlanságokról. Ezenkívül megfelelő rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat kell működtetniük a pontos, hiánytalan és időszerű referenciaadat-szolgáltatás érdekében.

(6)

A referenciaadatok hatékony felhasználása és cseréje céljából, továbbá annak érdekében, hogy a referenciaadatok összhangban álljanak az ügyleti jelentésekben szolgáltatott megfelelő adatokkal, a kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak a pénzügyi eszközök és a jogalanyok referenciaadatokban szerepeltetendő azonosítóját egységes, elfogadott standardokra kell alapozniuk. Így különösen annak érdekében, hogy a referenciaadatok illeszkedjenek a megfelelő ügyleti jelentésekhez, a kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak gondoskodniuk kell a bejelentett pénzügyi eszközökre vonatkozó, ISO 6166 szabvány szerinti nemzetközi értékpapír-azonosító számok beszerzéséről és az adatszolgáltatásban való szerepeltetéséről.

(7)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(8)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(9)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikke (2) alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A referenciaadatok tartalma, standardjai, formája és formátuma

A kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett pénzügyi eszközre vonatkozó, a melléklet 3. táblázatában említett valamennyi referenciaadatot (a továbbiakban: referenciaadat). Az átadandó adatokat a melléklet 3. táblázatában meghatározott standardoknak és formátumoknak megfelelően, elektronikus és gép által olvasható formában, az ISO 20022 szabvány szerinti egységes XML-sablonfájlban nyújtják be.

2. cikk

A referenciaadatok illetékes hatóságokhoz történő benyújtásának ütemezése

(1)   A kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak minden kereskedési napon közép-európai idő (CET) szerint 21:00 óráig be kell nyújtaniuk illetékes hatóságukhoz az összes olyan pénzügyi eszközre vonatkozó referenciaadatokat, amelyet az adott napon közép-európai idő szerint 18:00 óra előtt a piacra bevezettek, illetve amellyel kereskedtek, beleértve, ha a rendszerükön keresztül megbízást vagy jegyzést adtak.

(2)   Ha egy pénzügyi eszközt egy kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló kereskedési napján közép-európai idő szerint 18:00 óra után vezetnek be a piacra, illetve azzal ezt követően kereskednek, beleértve, ha a kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló rendszerén keresztül először adtak megbízást vagy jegyzést, akkor az adott pénzügyi eszközre vonatkozó referenciaadatokat a kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló következő kereskedési napján, közép-európai idő szerint 21:00 óráig kell benyújtani.

3. cikk

A pénzügyi eszközök és jogalanyok azonosítása

(1)   Kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló egy pénzügyi eszközzel csak azt követően kereskedhet, hogy beszerezte az adott pénzügyi eszközhöz tartozó, ISO 6166 szabvány szerinti nemzetközi értékpapír-azonosító számot (ISIN).

(2)   A kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a benyújtott referenciaadatokban megadott jogalany-azonosítók megfeleljenek az ISO 17442:2012 szabványnak, az adott kibocsátóra vonatkozzanak, és szerepeljenek a Jogalany-azonosító Szabályozási Felügyeleti Bizottság (LEI Regulatory Oversight Committee) által kijelölt központi operatív egység jogalany-azonosítókat nyilvántartó nemzetközi adatbázisában.

4. cikk

A referenciaadatok tényleges beérkezését biztosító mechanizmusok

(1)   Az illetékes hatóságok ellenőrzik és értékelik a kereskedési helyszíntől vagy rendszeres internalizálótól kapott referenciaadatok teljességét, valamint hogy az adatok megfelelnek-e a melléklet 3. táblázatában meghatározott standardoknak és formátumoknak.

(2)   A kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók egyes kereskedési napjaira vonatkozó referenciaadatok beérkezését követően az illetékes hatóságok értesítik a kereskedési helyszíneket és rendszeres internalizálókat az adatok esetleges hiányosságairól, valamint az adatok 2. cikkben rögzített határidőig történő átadásának elmulasztásáról.

(3)   Az ESMA ellenőrzi és értékeli az illetékes hatóságoktól kapott referenciaadatok teljességét, valamint hogy az adatok megfelelnek-e a melléklet 3. táblázatában meghatározott standardoknak és formátumoknak.

(4)   A referenciaadatok beérkezését követően az ESMA értesíti az illetékes hatóságokat az adatok esetleges hiányosságairól, valamint az adatok 7. cikk (1) bekezdésében rögzített határidőig történő átadásának elmulasztásáról.

5. cikk

A referenciaadatok minőségét biztosító mechanizmusok

Az illetékes hatóságok legalább negyedéves gyakorisággal minőségértékelést végeznek a 600/2014/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdése alapján kapott referenciaadatok tartalmára és pontosságára vonatkozóan.

6. cikk

A referenciaadatok átadására vonatkozó módszerek és mechanizmusok

(1)   A kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak az 1. és 3. cikk értelmében hiánytalan és pontos referenciaadatokat kell átadniuk illetékes hatóságuk részére.

(2)   A kereskedési helyszíneknek és rendszeres internalizálóknak olyan módszerekkel és mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek segítségével kiszűrhetik a korábban benyújtott referenciaadatok hiányosságait és pontatlanságait. A benyújtott referenciaadatokban hiányosságot vagy pontatlanságot észlelő kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló azonnal értesíti illetékes hatóságát, és haladéktalanul továbbítja az illetékes hatóságnak a hiánytalan és helyes releváns referenciaadatokat.

7. cikk

A referenciaadatok hatékony cseréjét és közzétételét biztosító mechanizmusok

(1)   Az illetékes hatóságok a köztük és az ESMA között e célra létrehozott biztonságos elektronikus csatornán keresztül minden nap közép-európai idő szerint legkésőbb 23:59-ig továbbítják az ESMA-nak a hiánytalan és pontos referenciaadatokat.

(2)   A referenciaadatok (1) bekezdés szerinti beérkezését követő napon az ESMA összesíti az egyes illetékes hatóságoktól kapott adatokat.

(3)   Az ESMA az összesített adatokat az (1) bekezdésben említett biztonságos elektronikus kommunikációs csatornán történő beérkezést követő napon közép-európai idő szerint 8:00 óráig valamennyi illetékes hatóság számára elérhetővé teszi.

(4)   Az illetékes hatóságok a meghatározott napra vonatkozóan összesített adatok használatával hitelesítik az adott napon végrehajtott és a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint bejelentett ügyletekről szóló ügyleti jelentéseket.

(5)   Az egyes illetékes hatóságok a meghatározott napra vonatkozó összesített adatok használatával a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban kicserélik az adott napon benyújtott ügyleti jelentéseket.

(6)   Az ESMA elektronikus, letölthető és gép által olvasható formában közzéteszi a referenciaadatokat.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 600/2014/EU rendelet 55. cikkének második bekezdésében szereplő dátumtól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


MELLÉKLET

1. táblázat

Magyarázat a 3. táblázathoz

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező.

{CFI_CODE}

6 karakter

ISO 10962 szabvány szerinti CFI-kód.

{COUNTRYCODE_2}

2 alfanumerikus karakter

Az ISO 3166-1 szabvány szerinti alpha-2 országkódoknak megfelelő kétbetűs országkód.

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

„YYYY” az év;

„MM” a hónap;

„DD” a nap;

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni

„hh” az óra;

„mm” a perc;

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze;

Z az UTC-idő.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DATEFORMAT}

ISO 8601 szabvány szerinti dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

ÉÉÉÉ-HH-NN.

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, mely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megjelöléséhez.

tizedesjel: „,” (vessző);

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni;

az értékeket kerekíteni kell, és nem csonkolhatók.

{INDEX}

4 alfabetikus karakter

„EONA” – EONIA

„EONS” – EONIA SWAP

„EURI” – EURIBOR

„EUUS” – EURODOLLAR

„EUCH” – EuroSwiss

„GCFR” – GCF REPO

„ISDA” – ISDAFIX

„LIBI” – LIBID

„LIBO” – LIBOR

„MAAA” – Muni AAA

„PFAN” – Pfandbriefe

„TIBO” – TIBOR

„STBO” – STIBOR

„BBSW” – BBSW

„JIBA” – JIBAR

„BUBO” – BUBOR

„CDOR” – CDOR

„CIBO” – CIBOR

„MOSP” – MOSPRIM

„NIBO” – NIBOR

„PRBO” – PRIBOR

„TLBO” – TELBOR

„WIBO” – WIBOR

„TREA” – Treasury

„SWAP” – SWAP

„FUSW” – Future SWAP

{INTEGER-n}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló egész szám

Numerikus mező pozitív és negatív egész számértékek megjelöléséhez.

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód.

{LEI}

20 alfanumerikus karakter

Az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosító.

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító.

{FISN}

35 alfanumerikus karakter

Az ISO 18774 szabványnak megfelelő FISN-kód.


2. táblázat

Az árualapú származtatott termékek és a kibocsátáskereskedelmi derivatívák besorolása a 3. táblázathoz (35–37. mező)

Alaptermék

Termék-alcsoport

További termék-alcsoport

„AGRI” – mezőgazdaság

„GROS” – gabonafélék és olajos magvak

„FWHT” – takarmánybúza

„SOYB” – szójabab

„CORN” – kukorica

„RPSD” – repcemag

„RICE” – rizs

„OTHR” – egyéb

„SOFT” – mezőgazdasági termékek (softs)

„CCOA” – kakaó

„ROBU” – robusta kávé

„WHSG” – fehér cukor

„BRWN” – nyerscukor

„OTHR” – egyéb

„POTA” – burgonya

 

„OOLI” – olívaolaj

„LAMP” – lampante

„DIRY” – tejtermék

 

„FRST” – erdészeti termékek

 

„SEAF” – tengeri eredetű élelmiszerek

 

„LSTK” – állatállomány

 

„GRIN” – gabona

„MWHT” – kenyérbúza

„NRGY” – energia

„ELEC” – villamos energia

„BSLD” – alapterhelés

„FITR” – pénzügyi kapacitásjog

„PKLD” – csúcsterhelés

„OFFP” – völgyidőszak

„OTHR” – egyéb

„NGAS” – földgáz

„GASP” – GASPOOL

„LNGG” – LNG

„NBPG” – NBP

„NCGG” – NCG

„TTFG” – TTF

„OILP” – olaj

„BAKK” – Bakken

„BDSL” – biodízel

„BRNT” – Brent

„BRNX” – Brent NX

„CNDA” – kanadai

„COND” – kondenzátum

„DSEL” – dízel

„DUBA” – Dubai

„ESPO” – ESPO

„ETHA” – etanol

„FUEL” – tüzelőanyag

„FOIL” – tüzelőolaj

„GOIL” – gázolaj

„GSLN” – benzin

„HEAT” – fűtőolaj

„JTFL” – sugárhajtómű-tüzelőanyag

„KERO” – kerozin

„LLSO” – Light Louisiana Sweet (LLS)

„MARS” – Mars

„NAPH” – nafta

„NGLO” – NGL

„TAPI” – Tapis

„URAL” – Urals

„WTIO” – WTI

„COAL” – szén

„INRG” – Inter Energy

„RNNG” – megújuló energia

„LGHT” – könnyű előpárlatok

„DIST” – desztillátumok

 

„ENVR” – környezeti

„EMIS” – kibocsátás

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

„EUAE” – EUA

„EUAA” – EUAA

„OTHR” – egyéb

„WTHR” – időjárás

„CRBR” – szénnel kapcsolatos

 

„FRGT” – teheráru-szállítás

„WETF” – nedves (wet)

„TNKR” – tartályhajó

„DRYF” – száraz

„DBCR” – száraz ömlesztett árut szállító hajó

„CSHP” – konténerszállító hajó

 

„FRTL” – műtrágya

„AMMO” – ammónia

„DAPH” – DAP (diammónium-foszfát)

„PTSH” – kálium-karbonát

„SLPH” – kén

„UREA” – karbamid

„UAAN” – UAN (karbamid és ammónium-nitrát)

 

„INDP” – ipari termékek

„CSTR” – építés

„MFTG” – gyártás

 

„METL” – fémek

„NPRM” – nem nemesfémek

„ALUM” – alumínium

„ALUA” – alumíniumötvözet

„CBLT” – kobalt

„COPR” – réz

„IRON” – vasérc

„LEAD” – ólom

„MOLY” – molibdén

„NASC” – NASAAC

„NICK” – nikkel

„STEL” – acél

„TINN” – ón

„ZINC” – cink

„OTHR” – egyéb

„PRME” – nemesfémek

„GOLD” – arany

„SLVR” – ezüst

„PTNM” – platina

„PLDM” – palládium

„OTHR” – egyéb

„MCEX” – Multi Commodity Exotic (multi-árualapú egzotikus)

 

 

„PAPR” – papír

„CBRD” – hullámlemez-alappapír

„NSPT” – újságnyomópapír

„PULP” – papírrost

„RCVP” – visszanyert papír

 

„POLY” – polipropilén

„PLST” – műanyag

 

„INFL” – infláció

 

 

„OEST” – hivatalos gazdasági statisztika

 

 

„OTHC” – egyéb C10, az (EU) 2017/583 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. melléklete 10. szakasza 10.1. táblázatának meghatározása szerint.

 

 

„OTHR” – egyéb

 

 


3. táblázat

A pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatként bejelentendő elemek

SZÁM

MEZŐ

BEJELENTENDŐ TARTALOM

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ HASZNÁLANDÓ FORMÁTUMOK ÉS STANDARDOK

Általános mezők

1

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosítására használt kód.

{ISIN}

2

Az eszköz teljes neve

A pénzügyi eszköz teljes neve.

{ALPHANUM-350}

3

Eszközbesorolás

A pénzügyi eszköz besorolására használt taxonómia.

Teljes és pontos CFI-kódot kell megadni.

{CFI_CODE}

4

Árualapú származtatott termék vagy kibocsátáskereskedelmi derivatíva jelölése

Annak megjelölése, hogy a pénzügyi eszköz az árualapú származtatott termékeknek a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontja szerinti meghatározása alá tartozik-e, vagy a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának (4) pontjában említett, kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó származtatott eszköz.

„true” – igen

„false” – nem

A kibocsátóra vonatkozó mezők

5

A kibocsátó vagy a kereskedési helyszín működtetőjének azonosítója

A kibocsátó vagy a kereskedési helyszín működtetőjének LEI-kódja.

{LEI}

A kereskedési helyszínekre vonatkozó mezők

6

Kereskedési helyszín

A kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló szegmensazonosító MIC-kódja, egyébként a működtetőazonosító MIC-kód.

{MIC}

7

A pénzügyi eszköz rövid elnevezése

A pénzügyi eszköz rövid elnevezése az ISO 18774 szabványnak megfelelően.

{FISN}

8

A kibocsátó piacra történő bevezetés iránti kérelme

A pénzügyi eszköz kibocsátója kérelmezte vagy jóváhagyta-e pénzügyi eszközének egy kereskedési helyszínre történő bevezetését vagy egy kereskedési helyszínen az azokkal való kereskedést.

„true” – igen

„false” – nem

9

A piacra történő bevezetés jóváhagyásának időpontja

Az a nap és időpont, amikor a kibocsátó jóváhagyta pénzügyi eszközeinek a kereskedési helyszínre történő bevezetését vagy az azokkal való kereskedést.

{DATE_TIME_FORMAT}

10

A piacra történő bevezetés iránti kérelem időpontja

A kereskedési helyszínre történő bevezetés iránti kérelem napja és időpontja.

{DATE_TIME_FORMAT}

11

A bevezetés időpontja vagy az első kereskedés időpontja

A kereskedési helyszínre történő bevezetés napja és időpontja, vagy az a nap és időpont, amikor a pénzügyi eszközzel első alkalommal kereskedtek, vagy amikor a kereskedési helyszín első alkalommal megbízást vagy jegyzést kapott.

{DATE_TIME_FORMAT}

12

A lezárás időpontja

Az a nap és időpont (ha van), amikor a pénzügyi eszközt kivonják a forgalomból vagy a kereskedési helyszínre történő bevezetési engedély hatálya alól.

{DATE_TIME_FORMAT}

A névleges értékre vonatkozó mezők

13

Névleges pénznem 1

Az a pénznem, amelyben a névérték denominált.

Származtatott kamat- vagy devizaügylet esetén ez az 1. oldal névleges pénzneme vagy a pár 1. pénzneme.

Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet egydevizás, ez a mögöttes swapügylet névleges pénzneme. Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet többdevizás, ez a swapügylet 1. oldalának névleges pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

Kötvényekre és az értékpapírosított adósság egyéb formáira vonatkozó mezők

14

Teljes kibocsátott névleges összeg

Teljes kibocsátott névleges összeg pénzben kifejezett értéke.

{DECIMAL-18/5}

15

Lejárat időpontja

A pénzügyi eszköz lejáratának időpontja.

A mező a meghatározott lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő eszközökre alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

16

A névleges érték pénzneme

A hitelviszonyt megtestesítő eszközök névleges értékének pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

17

Névleges érték egységenként/minimális forgalmazott érték

Az egyes instrumentumok névleges értéke. Ha ez nem áll rendelkezésre, a minimális forgalmazott értéket kell megadni.

{DECIMAL-18/5}

18

Rögzített kamatozás

Egy lejáratig tartott, hitelviszonyt megtestesítő eszköz hozamának rögzített rátája, százalékban kifejezve.

{DECIMAL-11/10}

Százalékban megadva (például a 7,0 7 %-ot, a 0,3 0,3 %-ot jelent)

19

Változó kamatozású kötvény indexének/referenciaértékének azonosítója

Ha létezik ilyen azonosító.

{ISIN}

20

Változó kamatozású kötvény indexének/referenciaértékének neve

Ha nincs azonosító, az index neve.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza az index nevét

21

Változó kamatozású kötvény indexének/referenciaértékének futamideje.

Változó kamatozású kötvény indexének/referenciaértékének futamideje. A futamidőt napokban, hetekben, hónapokban vagy években kell kifejezni.

{INTEGER-3}+„DAYS” – napok

{INTEGER-3}+„WEEK” – hetek

{INTEGER-3}+„MNTH” – hónapok

{INTEGER-3}+„YEAR” – évek

22

Változó kamatozású kötvény indexének/referenciaértékének bázispont-kamatkülönbözete

Az ár számításához használt index feletti vagy alatti bázispontok száma.

{INTEGER-5}

23

A kötvény szenioritása

Azonosítani kell a kötvény típusát: elsőhelyi adósság, mezzanine, alárendelt vagy hátrasorolt.

„SNDB” – elsőhelyi adósság

„MZZD” – mezzanine

„SBOD” – alárendelt adósság

„JUND” – hátrasorolt adósság

Származtatott termékekre és értékpapírosított származtatott termékekre vonatkozó mezők

24

Lejárat időpontja

A pénzügyi eszköz lejáratának időpontja.

A mező a meghatározott lejárati időponttal rendelkező származtatott termékek esetében alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

25

Árszorzó

Az alaptermék egységeinek száma, amelyek egyetlen származtatott ügylethez tartoznak.

Egy indexalapú határidős ügylet vagy opciós ügylet esetében az indexpontonkénti összeg.

Különbözetre fogadás (spreadbet) esetén a különbözeti fogadás alapjául szolgáló alaptermék árának mozgása.

{DECIMAL-18/17}

26

Alaptermék kódja

Az alaptermék ISIN-kódja.

Az ADR (amerikai letéti igazolás), GDR (globális letéti igazolás) és hasonló eszközök esetében az ezen eszközök alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ISIN-kódja.

Átváltható kötvények esetében azon eszköz ISIN-kódja, amelyre a kötvény átváltható.

A származtatott termékek vagy egyéb alaptermékkel rendelkező eszközök esetében az alaptermék ISIN-kódja, ha az alapterméket kereskedési helyszínre bevezették, vagy ott kereskednek vele. Ha az alaptermék osztalékrészvény, akkor az alapul szolgáló osztalékra jogot adó kapcsolódó részvény ISIN-kódja.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a referenciakötelezettség ISIN-kódját kell megadni.

Ha az alaptermék index, és van ISIN-kódja, akkor ezen index ISIN-kódja.

Ha az alaptermék kosár, a kosár minden olyan alkotóelemének ISIN-kódját meg kell adni, amelyet kereskedési helyszínre bevezettek, vagy amellyel ott kereskednek. A 26-os és 27-es mezőt annyiszor kell kitölteni, amennyiszer szükséges a kosárban lévő minden eszköz felsorolásához.

{ISIN}

27

Mögöttes kibocsátó

Ha az eszköz alapját egy kibocsátó, és nem egyetlen eszköz képezi, a kibocsátó LEI-kódja.

{LEI}

28

Alapul szolgáló index neve

Ha az alaptermék index, az index neve.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza az index nevét

29

Alapul szolgáló index futamideje

Ha az alapul szolgáló eszköz index, az index futamideje.

{INTEGER-3}+„DAYS” – napok

{INTEGER-3}+„WEEK” – hetek

{INTEGER-3}+„MNTH” – hónapok

{INTEGER-3}+„YEAR” – évek

30

Az opció típusa

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet vételi (egy adott alapeszköz megvásárlásának joga) vagy eladási (egy adott alapeszköz eladásának joga), vagy hogy a végrehajtás időpontjában nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási-e. Csereügyletre szóló opciók esetében a következőket kell jelölni:

„Eladási” (put), változóáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevő jogot szerez arra, hogy úgy lépjen be a csereügyletbe, hogy fix kamatot kap.

„Vételi” (call), fixáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevőnek joga van arra, hogy a csereügyletbe fix kamat fizetőjeként lépjen be.

Plafon és padló (cap és floor) opciók esetében a következőket kell jelölni:

„Eladási” padló (floor) esetében.

„Vételi” plafon (cap) esetében. Ez a mező csak olyan származtatott termékek esetén alkalmazandó, amelyek opciók vagy opciós utalványok.

„PUTO” – eladási opció

„CALL” – vételi opció

„OTHR” – ha nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási opcióról van-e szó

31

Kötési árfolyam

Előre meghatározott ár, amelyen a tulajdonosnak értékesítenie vagy megvásárolnia kell az alapterméket, vagy annak megjelölése, hogy a végrehajtás időpontjában nem lehet meghatározni az árat.

Ez a mező olyan opciók és opciós utalványok esetében alkalmazandó, amelyeknél a kötési árfolyam meghatározható a végrehajtás időpontjában.

Ha az ár jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a „PNDG” értéket kell megadni.

Ha a kötési árfolyam nem alkalmazandó, a mezőt üresen kell hagyni.

{DECIMAL-18/13} ha az ár megadása monetáris értékkel történik

{DECIMAL-11/10} ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik

{DECIMAL-18/17} ha az ár megadása bázispontban történik

„PNDG” ha az ár nem áll rendelkezésre

32

Kötési árfolyam pénzneme

A kötési árfolyam pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

33

Az opció gyakorlásának típusa

Annak megjelölése, hogy az opció kizárólag egy bizonyos időpontban (európai és ázsiai típusú opció), különböző előre meghatározott időpontokban (Bermuda-opció) vagy az ügylet lejártát megelőzően bármikor (amerikai típusú opció) lehívható.

Ez a mező csak opciókra, opciós utalványokra és jogosultságot létrehozó certifikátokra alkalmazandó.

„EURO” – európai opció

„AMER” – amerikai opció

„ASIA” – ázsiai opció

„BERM” – Bermuda-opció

„OTHR” – egyéb típus

34

Teljesítés típusa

Annak megjelölése, hogy a pénzügyi eszköz kiegyenlítése természetben vagy készpénzben történik-e.

Ha a teljesítés típusát nem lehet meghatározni a végrehajtás időpontjában, akkor az „OPTL” értéket kell megadni.

Ez a mező csak a származtatott termékek esetén alkalmazandó.

„PHYS” – természetben kiegyenlített

„CASH” – készpénzben kiegyenlített

„OPTL” – a partner számára opcionális vagy harmadik fél határozza meg

Árualapú származtatott termékek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák

35

Alaptermék

A mögöttes eszközosztályra vonatkozó alaptermék az árualapú származtatott termékek és a kibocsátáskereskedelmi derivatívák besorolási táblázatában meghatározottak szerint.

Csak az árualapú származtatott termékek besorolási táblázatának „Alaptermék” oszlopában levő értékek megengedettek.

36

Termék-alcsoport

A mögöttes eszközosztályra vonatkozó termék-alcsoport az árualapú származtatott termékek és a kibocsátáskereskedelmi derivatívák besorolási táblázatában meghatározottak szerint.

A mező előfeltétele alaptermék megléte.

Csak az árualapú származtatott termékek besorolási táblázatának „Termék-alcsoport” oszlopában levő értékek megengedettek.

37

További termék-alcsoport

A mögöttes eszközosztályra vonatkozó további termék-alcsoport az árualapú származtatott termékek és a kibocsátáskereskedelmi derivatívák besorolási táblázatában meghatározottak szerint.

A mező előfeltétele termék-alcsoport megléte.

Csak az árualapú származtatott termékek besorolási táblázatának „További termék-alcsoport” oszlopában levő értékek megengedettek.

38

Ügylettípus

A kereskedési helyszín által meghatározott ügylettípus.

„FUTR” – határidős tőzsdei csereügylet

„OPTN” – opciós ügylet

„TAPO” – TAPOS

„SWAP” – swapügylet

„MINI” – Minis

„OTCT” – tőzsdén kívüli ügylet

„ORIT” – azonnali ügylet

„CRCK” – Crack

„DIFF” – különbözeti

„OTHR” – egyéb

39

Záróár típusa

A kereskedési helyszín által meghatározott záróár.

„ARGM” – Argus/McCloskey

„BLTC” – Baltic

„EXOF” – Exchange

„GBCL” – GlobalCOAL

„IHSM” – IHS McCloskey

„PLAT”– Platts

„OTHR” – egyéb

Származtatott kamatügyletek

E szakasz mezőit csak olyan eszközök esetében kell kitölteni, amelyeknek alapul szolgáló eszköze kamatlábtípusú nem pénzügyi eszköz.

40

Referencia-kamatláb

A referencia-kamatláb neve.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza a referencia-kamatlábat

41

Kamatláb-ügylet futamideje

Ha az eszközosztály esetében kamatlábról van szó, ez a mező az ügylet futamidejét adja meg. A futamidőt napokban, hetekben, hónapokban vagy években kell kifejezni.

{INTEGER-3}+„DAYS” – napok

{INTEGER-3}+„WEEK” – hetek

{INTEGER-3}+„MNTH” – hónapok

{INTEGER-3}+„YEAR” – évek

42

Névleges pénznem 2

Többdevizás vagy keresztdevizás csereügyletek esetében az a pénznem, amelyben az ügylet 2. oldala denominált.

Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet többdevizás, az a pénznem, amelyben a csereügylet 2. oldala denominált.

{CURRENCYCODE_3}

43

Az 1. oldal rögzített kamatlába

Az 1. oldal rögzített kamatlábának megjelölése, ha alkalmazandó.

{DECIMAL -11/10}

Százalékban megadva (például a 7,0 7 %-ot, a 0,3 0,3 %-ot jelent)

44

A 2. oldal rögzített kamatlába

A 2. oldal rögzített kamatlábának megjelölése, ha alkalmazandó.

{DECIMAL -11/10}

Százalékban megadva (például a 7,0 7 %-ot, a 0,3 0,3 %-ot jelent)

45

A 2. oldal változó kamatlába

A kamatláb megjelölése, ha alkalmazandó.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza a referencia-kamatlábat

46

Kamatláb-ügylet 2. oldalának futamideje

A kamatláb referencia-időszakának megjelölése, amelyet előre meghatározott időtartamokban egy piaci referencia-kamatláb alapján határoznak meg. A futamidőt napokban, hetekben, hónapokban vagy években kell kifejezni.

{INTEGER-3}+„DAYS” – napok

{INTEGER-3}+„WEEK” – hetek

{INTEGER-3}+„MNTH” – hónapok

{INTEGER-3}+„YEAR” – évek

Származtatott devizaügyletek

E szakasz mezői csak olyan eszközök esetében tölthetők ki, amelyeknek alapul szolgáló eszköze devizatípusú nem pénzügyi eszköz.

47

Névleges pénznem 2

A mezőben a pénznempár alapul szolgáló 2. pénznemét kell megadni (az első pénznemet a 13-as mezőben, a névleges pénznem 1-nél kell megadni).

{CURRENCYCODE_3}

48

Devizapár

Az alapul szolgáló pénznem típusa.

„FXCR” – keresztdeviza

„FXEM” – feltörekvő devizapárok

„FXMJ”– meghatározó devizapárok


(1)  A Bizottság 2016. július 14-i (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/382


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/586 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az illetékes hatóságok között a felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködés során folytatott információcserére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 80. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/65/EU irányelvnek megfelelően kicserélendő információk terjedelmének és jellegének megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan tudják ellátni felügyeleti feladataikat és funkcióikat. Következésképpen szükséges, hogy az illetékes hatóságok ki tudják cserélni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik számukra a joghatóságaikba tartozó természetes és jogi személyek tevékenységének a felügyeletét.

(2)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan nyomon tudják követni a befektetési vállalkozásokat, piacműködtetőket és adatszolgáltatókat, fontos, hogy kicseréljék a következőkre vonatkozó releváns információkat: általános háttér-információk és alapító dokumentumok (beleértve a nemzeti létesítő okiratokat, vagy egyéb olyan dokumentumokat, amelyek betekintést adnak a vállalkozás felépítésébe és operatív tevékenységeibe); az engedélyezési eljárásra vonatkozó információk; a befektetési vállalkozások vezető testületeire vonatkozó információk, beleértve például az olyan információt, amely igazolhatja a vezető testület tagjainak alkalmasságát, úgy mint a munkatapasztalatuk (beleértve az önéletrajzukat, feltüntetve a vonatkozó iskolai végzettséget és szakképzettséget, a korábbi szakmai tapasztalatot és a szakmai tevékenységeket vagy egyéb kapcsolódó funkciókat, amelyek a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában aktuálisan szükségesek); a hírnevükre vonatkozó információk; a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesekre és tagokra vonatkozó információk, például vállalati háttér-információk és hírnév; a vállalkozás engedélyezésére vonatkozó információk, beleértve a vállalkozások megadott és megtagadott engedélyeit; a szabályozott piacok szervezeti követelményeire vonatkozó információk; az adatszolgáltatók engedélyezésére vonatkozó információk; az ügyfelek szakmai ügyfélként való besorolásához kapcsolódó lemondás jóváhagyására vagy visszautasítására vonatkozó információk; a szankciókra és végrehajtási intézkedésekre vonatkozó információk; az operatív tevékenységekre vonatkozó információk és a releváns magatartási és megfelelési előtörténet.

(3)

Lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára a hitelintézetek hatékony nyomon követése szempontjából releváns információk cseréjét is, amennyiben azok befektetési szolgáltatásokat nyújtanak vagy befektetési tevékenységeket végeznek.

(4)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok felügyeleti feladataikat átfogóan láthassák el, képesnek kell lenniük az általuk esetlegesen birtokolt releváns információk cseréjére is, beleértve a befektetési vállalkozásokra, piacműködtetőkre, adatszolgáltatókra, hitelintézetekre, pénzügyi szerződő felekre, szabályozott piacok tagjaira vagy résztvevőire, multilaterális kereskedési rendszerekre vagy olyan személyekre vonatkozó információkat, akik a 2014/65/EU irányelv 2. vagy 3. cikke alapján mentességet élveznek. Emellett az illetékes hatóságoknak képeseknek kell lenniük az olyan személyekre vonatkozó releváns háttér-információk cseréjére, akik a 2014/65/EU irányelv szerint előírt engedély nélkül nyújtanak befektetési szolgáltatásokat.

(5)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(6)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(7)

Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(8)

Az ESMA nem folytatott nyilvános konzultációt ezekről a szabályozástechnikai standardtervezetekről, mivel ezek az illetékes hatóságok között a felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködés során folytatott információcserére vonatkoznak, és alkalmazási körük és hatásuk fényében ezt aránytalannak tartotta.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

A 2014/65/EU irányelv 80. cikke alapján együttműködés iránti kérést fogadó illetékes hatóság (a megkeresett hatóság) és az együttműködés iránti kérést kezdeményező illetékes hatóság (megkereső hatóság) közötti kicserélendő információk a következő vállalkozásokat érinthetik:

a)

a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy adatszolgáltató;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alapján engedélyezett, befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző hitelintézet;

c)

az a) és b) pontban nem említett, bármely más természetes vagy jogi személy, vagy bármely nem bejegyzett vállalkozás vagy egyesület.

2. cikk

A befektetési vállalkozásokkal, piacműködtetőkkel vagy adatszolgáltatókkal kapcsolatban kicserélendő információk

(1)   Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy együttműködést kér, a következő információkat kérheti az 1. cikk a) pontjában említett vállalkozásokkal kapcsolatban:

a)

a vállalkozások alapításához kapcsolódó általános információk és dokumentumok:

i.

információ a vállalkozások nevéről, központi ügyviteli és/vagy székhelyének címéről, kapcsolattartási adatairól, a vállalkozás nemzeti azonosító számáról, valamint a nemzeti nyilvántartás kivonata;

ii.

azon alapító okiratokkal kapcsolatos információk, amelyek meglétét a vonatkozó nemzeti jogszabály írja elő a vállalkozások számára;

b)

a 2014/65/EU irányelv 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott információk a vállalkozás engedélyezési eljárásával kapcsolatban, amennyiben ezek az információk nem szerepelnek az ESMA-nak az 1095/2010/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének k) pontja szerint létrehozott nyilvános jegyzékében;

c)

a vállalkozás vezető testületének tagjaira, vagy az üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyekre vonatkozó információk, amelyeket az engedélyezési eljárás részeként megadtak, többek között:

i.

nevük, személyi azonosító számuk (ha van ilyen az adott tagállamban), lakóhelyük és kapcsolattartási adataik;

ii.

arra a pozícióra vonatkozó információ, amelyre ezeket a személyeket kijelölték a vállalkozáson belül;

iii.

az irányítási struktúra szervezeti ábrája, vagy azon személyek azonosítása, akik a vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv szerint végzett tevékenységekért felelősek;

d)

a vezető testület tagjai vagy a vállalkozás üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyek alkalmasságának az értékeléséhez szükséges információk, többek között:

i.

a munkatapasztalatra vonatkozó információk;

ii.

a tag vagy személy hírnevére vonatkozó információk, többek között:

bűnügyi nyilvántartásra, vagy bűnügyi nyomozásokra és büntetőeljárásokra vonatkozó információk, vonatkozó polgári és közigazgatási ügyek, valamint fegyelmi ügyek (ideértve vállalatigazgatói minőségben történő kizárást, a csődöt, a fizetésképtelenségi és hasonló eljárásokat), hivatalos tanúsítvány révén, ha rendelkezésre áll, vagy más egyenértékű dokumentum révén;

az adott személlyel szembeni folyamatban levő vizsgálatokra, végrehajtási eljárásokra, szankciókra vagy más végrehajtási döntésre vonatkozó információk;

egy szakma, üzleti tevékenység vagy foglalkozás végzésére vonatkozó nyilvántartásba vétel, felhatalmazás, tagság vagy engedély megtagadása; ilyen nyilvántartásba vétel, felhatalmazás, tagság vagy engedély visszavonása, bevonása vagy megszüntetése, vagy szabályozói vagy állami szerv, vagy szakmai testület vagy szövetség általi kizárás;

a munkaviszonyból vagy bizalmi állásból, bizalmi vagyonkezelői viszonyból való elbocsátás vagy hasonló helyzet;

e)

befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesekre és tagokra vonatkozó információk, többek között:

i.

a befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek listája;

ii.

egy vállalatcsoport tagjait alkotó részvényesek esetében a vállalatcsoport szervezeti ábrája, feltüntetve a csoporton belüli minden egyes vállalkozás fő tevékenységeit, és azonosítva a 2014/65/EU irányelvben meghatározott rendelkezések szerint működő, csoporton belüli vállalkozásokat vagy egyéneket;

iii.

az alkalmasságuk értékeléséhez szükséges információk és dokumentumok;

f)

a szervezeti felépítésre, működési feltételekre és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információk, többek között:

i.

a 2014/65/EU irányelv szerint előírt megfelelési és kockázatkezelési politikákra és eljárásokra vonatkozó információk a vállalkozásokkal és függő ügynökeikkel kapcsolatban;

ii.

a vállalkozások megfelelési adatai, beleértve az illetékes hatóságoknál lévő információkat;

iii.

a 2014/65/EU irányelv 23. cikkében meghatározottak szerint az összeférhetetlenségek megelőzésére irányuló szervezeti és igazgatási szabályokra vonatkozó információk;

iv.

ügyfeleknek való értékesítés céljából pénzügyi eszközöket előállító befektetési vállalkozások esetében az egyes pénzügyi eszközök jóváhagyási eljárására vonatkozó információk, beleértve a célpiacra és a forgalmazási stratégiára, valamint a felülvizsgálati politikával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információkat;

v.

a befektetési vállalkozások tekintetében információ a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti kötelezettségeikről;

vi.

a befektetési vállalkozásoktól a 2014/65/EU irányelv 16. cikkében meghatározott tevékenységeknek és követelményeknek megfelelően kérhető információk;

g)

a befektetési vállalkozásoknak a 2014/65/EU irányelv 5–10. cikkével összhangban megadott engedélyre vonatkozó információk;

h)

a szabályozott piacoknak és adatszolgáltatóknak a 2014/65/EU irányelv 44., 45. és 46, valamint 59–63. cikkével összhangban megadott engedélyekre vonatkozó információk;

i)

a 2014/65/EU irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint kérésre szakmainak tekinthető ügyfelekkel kapcsolatban jóváhagyott vagy visszautasított lemondásokra vonatkozó információk;

j)

a vállalkozásokkal szemben alkalmazott szankciókra vagy végrehajtási intézkedésekre vonatkozó információk, többek között:

i.

egy vállalkozással, vagy a vezető testület egy tagjával, vagy a vállalkozás üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyekkel szembeni szankciókra vonatkozó információk;

ii.

a vállalkozások, vagy a vezető pozícióban lévő személyek általi jogsértésekre vonatkozó információk;

iii.

bűnügyi előéletre, bűnügyi vagy közigazgatási nyomozásokra vagy eljárásokra, vonatkozó polgári és közigazgatási ügyekre, valamint fegyelmi ügyekre vonatkozó információk hivatalos tanúsítvány révén, ha rendelkezésre áll, vagy más egyenértékű dokumentum révén;

k)

az operatív tevékenységekre vonatkozó információk és a releváns magatartási és megfelelési előtörténet a kérés tárgyához kapcsolódóan, többek között:

i.

a vállalkozás üzleti tevékenységére vonatkozó információ a 2014/65/EU irányelvnek megfelelően;

ii.

az érintett illetékes hatóság általi vizsgálat céljára a vállalkozások és fióktelepek által vezetett belső jegyzőkönyvek és nyilvántartások;

l)

a 2014/65/EU irányelv 80. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködéshez szükséges minden egyéb információ.

(2)   Amennyiben valamely tagállam előírja, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 39. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint fióktelepet létesítsen, egy másik tagállam illetékes hatósága kérheti az adott fióktelep felügyeletében illetékes hatóságtól azokat az információkat, amelyeket a székhely szerinti állam hatóságától a fióktelep megnyitásának engedélyezése kapcsán kapott, többek között:

a)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5), vagy a 2014/65/EU irányelv átültetése érdekében hozott rendelkezéseknek és intézkedéseknek való megfelelés ellenőrzése szempontjából releváns információk;

b)

a harmadik országbeli vállalkozás vezető testületének, vagy a vállalkozás üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyeknek az illetékes hatóság kérdéseire adott válasza.

3. cikk

A hitelintézetekkel kapcsolatban kicserélendő információk

Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy együttműködést kér, a következő információkat kérheti az 1. cikk b) pontjában említett vállalkozásokkal kapcsolatban:

a)

a 2. cikk (1) bekezdésének a), f), i) és j) pontjában említett információ;

b)

a hitelintézetek 600/2014/EU rendeletnek, vagy a 2014/65/EU irányelv átültetése érdekében hozott rendelkezéseknek és intézkedéseknek való megfelelésének ellenőrzése szempontjából releváns bármely további információ;

c)

a 2014/65/EU irányelv 80. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködéshez szükséges minden egyéb információ.

4. cikk

Az 1. cikk c) pontjában említett személyekkel kapcsolatban kicserélendő információk

(1)   Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy együttműködést kér az 1. cikk c) pontjában említett természetes személyekkel kapcsolatban, kérheti legalább a személy nevét, születési idejét és helyét, nemzeti személyi azonosító számát, címét és kapcsolattartási adatait.

(2)   Az 1. cikk c) pontjában említett jogi személyek vagy bármely jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás vagy egyesület kapcsán az illetékes hatóság kérheti emellett a legalább a cégnevét és központi ügyviteli helyének bejegyzett címét, postai címét, ha az eltér, kapcsolattartási adatait és nemzeti azonosító számát igazoló dokumentumokat; jogi forma bejegyzését a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően; az üzleti tevékenységet ténylegesen irányító személyek teljes listáját, nevük, születési idejük és helyük, címük, kapcsolattartási adataik, nemzeti azonosító számuk feltüntetésével.

(3)   Emellett az illetékes hatóságok a következő információk kicserélését kérhetik olyan személyekkel kapcsolatban, akik a 2014/65/EU irányelv szerint előírt engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül nyújtanak befektetési szolgáltatásokat vagy végeznek tevékenységeket:

a)

a nyújtott befektetési szolgáltatások és végzett tevékenységek részletei;

b)

azon személyek adatai, akikről tudott, hogy a magánszemély vagy a jogi személy felvette velük a kapcsolatot a befektetési szolgáltatásoknak vagy a befektetési tevékenységeknek az előírt engedély vagy nyilvántartásba vétel nélküli nyújtásával illetve végzésével kapcsolatban.

(4)   Az illetékes hatóságok mindenképpen kérhetnek az 1. cikk c) pontjában említett személyekkel kapcsolatban olyan információt, amelyhez a 600/2014/EU rendelettel összhangban jutottak, és amely az annak vagy a 2014/65/EU irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése szempontjából releváns, vagy kérhetnek a 2014/65/EU irányelv 80. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködéshez szükséges bármely egyéb információt.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátumtól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról. (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/387


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/587 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (6) bekezdésére, 7. cikke (2) bekezdésére, 14. cikke (7) bekezdésére, 20. cikke (3) bekezdésére, 22. cikke (4) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A nagyfokú átláthatóság nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a befektetők megfelelő információval rendelkezzenek a részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tényleges és potenciális ügyletek valós szintjét illetően, függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerekben vagy rendszeres internalizálók révén, illetve ilyen rendszereken kívül valósulnak-e meg. Ennek a nagyfokú átláthatóságnak azt is biztosítania kell, hogy a különböző kereskedési helyszíneken forgalmazott egyes pénzügyi eszközökkel kapcsolatos árfeltárási folyamatot a likviditástöredezettség ne befolyásolja hátrányosan, és hogy a befektetőkre emiatt ne rójanak ki bírságot.

(2)

Ugyanakkor fontos felismerni, hogy előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességet és a kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztásokat engedélyezni kell annak elkerülése érdekében, hogy a likviditás a megbízások és ügyletek feltárására és ezzel a kockázati pozíciók közzétételére vonatkozó kötelezettség nem szándékolt következményeként gyengüljön. Ezért pontosan meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek esetén a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességet és a kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztásokat engedélyezni lehet.

(3)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a kereskedési helyszínekre és a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó, részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre vonatkozó átláthatósági követelményekkel foglalkoznak. Ezen egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések koherenciájának biztosítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az érdekeltek – különösen az említett kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek – átfogó rálátással és megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek, célszerű e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(4)

Amennyiben az illetékes hatóságok mentességet adnak a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól, vagy engedélyezik a kereskedés utáni átláthatósággal kapcsolatos halasztásokat, minden szabályozott piacot, multilaterális kereskedési rendszert és kereskedési helyszíneken kívül kereskedő befektetési vállalkozást azonos módon és megkülönböztetéstől mentesen kell kezelniük.

(5)

Gondoskodni kell néhány szakkifejezés egyértelmű meghatározásáról. Ezek a technikai fogalommeghatározások ahhoz szükségesek, hogy a rendeletben foglalt rendelkezések Unión belüli egységes alkalmazása biztosítható legyen, így a meghatározások hozzájárulnak egy, az Unió pénzügyi piacaira vonatkozó egységes szabálykönyv létrehozásához. Ezek a fogalommeghatározások pusztán a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű eszközökre vonatkozó átláthatósági követelmények megállapításának gyakorlati célját szolgálják, és szigorúan e rendelet megértésére korlátozódnak.

(6)

A 600/2014/EU rendelet az átláthatósági rendszer körébe vonja az olyan részvényjellegű eszközöket, mint a letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok, valamint az olyan részvényeket és egyéb részvényjellegű eszközöket, amelyekkel kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek. Az átfogó és egységes átláthatósági rendszer létrehozása érdekében a kereskedési helyszínek által nyilvánosságra hozandó kereskedés előtti információk tartalmát a rendszerek sajátosságaihoz kell igazítani.

(7)

A jegyzéskérési rendszert működtető kereskedési helyszínnek legalább a kötelező érvényű vételi és eladási árfolyamokat, vagy érdemi szándékjelzéseket, és az említett árfolyamok melletti kereskedési szándék mértékét kell közzétennie legkésőbb akkor, amikor a jegyzést kérő az ügyletet a rendszer szabályai szerint képes teljesíteni. Ez annak biztosítására szolgál, hogy azok a tagok vagy résztvevők, akik először küldik el ajánlataikat a jegyzést kérőnek, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

(8)

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre és a részvényjellegű eszközökre alkalmazandó átláthatósági rendszer meghatározásának célját szolgáló számítások elvégzéséhez szükséges konkrét módszertant és adatokat az (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) foglalt átláthatósági és egyéb számítások céljából a kereskedési helyszínekhez, jóváhagyott közzétételi mechanizmusokhoz (APA-k) és összesítettadat-szolgáltatókhoz (CTP-k) címzett adatkérések tartalmát és gyakoriságát érintő közös elemekkel összefüggésben kell alkalmazni.

(9)

A 600/2014/EU rendelet által létrehozott kereskedés előtti és utáni átláthatósági rendszert megfelelően hozzá kell igazítani a piachoz, és azt az egész Unióban egységes módon kell alkalmazni. Különösen a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások mérete és a szokásos piaci nagyságrend statikus meghatározása nem követi megfelelően a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöket és a részvényjellegű eszközöket befolyásoló kereskedelmi szerkezetek rendszeres módosításait. Ezért meg kell határozni az elvégzendő szükséges számításokat, többek között a számítások során figyelembe veendő időszakokat és azokat az időszakokat, amelyek alatt az említett számítások eredményei alkalmazandók, a számítások módját, valamint a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének végrehajtása érdekében az érintett illetékes hatóság meghatározásával összhangban a számítások elvégzéséért felelős érintett illetékes hatóság azonosítását, amint azt a Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (3) előírja. E tekintetben – a piactorzító hatások elkerülése érdekében – a számítási időszakoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszer küszöbértékeit megfelelő időközönként aktualizálják annak érdekében, hogy azok a piaci feltételeket tükrözzék. Emellett rendelkezni kell a számítások eredményeinek központilag történő közzétételéről annak érdekében, hogy az eredmények egy helyen és felhasználóbarát módon valamennyi pénzügyi piaci résztvevő és uniós illetékes hatóság rendelkezésére álljanak. E célból az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az ESMA-t a számításaik eredményéről, és az ESMA-nak a honlapján közzé kell tennie ezeket a számításokat.

(10)

A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti, kereskedés előtti és utáni átláthatóságra vonatkozó követelmények meghatározásához szükséges számítások elvégzése érdekében ki kell dolgozni az adatkérések tartalmát és gyakoriságát, valamint azt, hogy a kereskedési helyszíneknek, az APA-knak és a CTP-knek milyen formátumban és milyen határidőn belül kell válaszolniuk a 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdése szerinti adatkérésekre. A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti összegyűjtött adatok alapján végzett számítások eredményeit a piaci résztvevők ezen eredményekről való tájékoztatása, valamint a kereskedés előtti és utáni átláthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében közzé kell tenni. Emellett rendelkezni kell a számítások eredményeinek központilag történő közzétételéről annak érdekében, hogy az eredmények egy helyen és felhasználóbarát módon valamennyi pénzügyi piaci résztvevő és uniós illetékes hatóság rendelkezésére álljanak. E célból az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) a számításaik eredményéről, és az ESMA-nak ezt követően a honlapján közzé kell tennie ezeket a számításokat.

(11)

A tőzsdén kereskedett alapok esetében – a részvényekkel, letéti igazolásokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel ellentétben – a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó küszöbértékek kiszámításához az átlagos napi forgalom nem tűnik megfelelő közelítő értéknek. Az ilyen eszközök esetében a tényleges likviditás mértékét az átlagos napi forgalom nem mutatja megfelelően, mivel a tőzsdén kereskedett alapokra jellemző kibocsátási és visszaváltási mechanizmusok lehetővé tesznek további, nem megjelenített likviditási lehetőségekhez való hozzáférést. A visszaélések kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy ugyanazon alaptermékre épülő két, tőzsdén kereskedett alap esetében megegyezzen a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó küszöbérték, függetlenül attól, hogy az átlagos napi forgalmuk hasonló-e vagy sem. Ezért valamennyi tőzsdén kereskedett alapra vonatkozóan meg kell határozni egy egységes szokásos piaci nagyságrendet meghaladó küszöbértéket, amely az alapterméktől és a likviditásuktól függetlenül alkalmazandó.

(12)

A valós idejűhöz legközelebb álló tájékoztatást a technikailag lehető leggyorsabban meg kell valósítani, feltételezve az érintett személy rendszereinek ésszerű szintű hatékonyságát és költségeit. A tájékoztatást az előírt maximális időkorlátot megközelítve csak olyan kivételes esetekben szabad közzétenni, ha a rendelkezésre álló rendszerek nem teszik lehetővé a rövidebb időn belüli közzétételt.

(13)

A befektetési vállalkozásoknak egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül kell nyilvánosságra hozniuk a kereskedési helyszínen kívül teljesített ügyleteik részleteit. Ezért meg kell határozni, hogy a befektetési vállalkozások hogyan jelentsék a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok számára az ügyleteik részleteit és ezeket a rendelkezéseket az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az APA-kra vonatkozó követelményeivel együtt kell alkalmazni.

(14)

A befektetőknek a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kereskedési szándék mértékéről megbízható és aktuális információkra van szükségük. Bizonyos ügylettípusokra vonatkozó információk, például a fedezetként átadott pénzügyi eszközökre vonatkozó adatok a befektetők számára nem szolgáltatnak számottevő információt arról, hogy az adott pénzügyi eszköz tekintetében milyen a valódi kereskedési szándék mértéke. Az a követelmény, hogy a befektetési vállalkozások hozzák nyilvánosságra ezeket az ügyleteket, jelentős működési kihívást és költséget jelentene anélkül, hogy az árképzési folyamat javulna. Ezért a kereskedési helyszínen kívül teljesített ügyletek esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelmény csak részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz eladása vagy vétele esetén alkalmazandó. Fontos, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni az olyan ügyleteket, amelyek az említett pénzügyi eszközök biztosítéki, kölcsönzési vagy más célú felhasználásával járnak, és amelyben a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg, mivel ezek az ügyletek nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz, és felmerülne annak a kockázata, hogy a befektetők összezavarodnak, valamint megakadályozná az ügylet legmegfelelőbb teljesítését.

(15)

A kereskedési helyszínek szabályain kívül lebonyolított ügyletek esetében – az ügyletek kétszeres közzétételének elkerülése érdekében – fontos egyértelműen meghatározni, hogy melyik befektetési vállalkozásnak kell az ügyletet nyilvánosságra hozni abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő mindkét fél az Unióban letelepedett befektetési vállalkozás. Ezért az ügyletet mindig az eladó befektetési vállalkozásnak kell nyilvánosságra hozni, kivéve, ha csak az egyik fél, a vevő vállalkozás rendszeres internalizáló.

(16)

Amennyiben egy adott pénzügyi eszközt illetően csak az egyik fél rendszeres internalizáló és ez a vállalkozás az említett eszköz tekintetében a vevő, úgy az ügylet nyilvánosságra hozatala ennek a vállalkozásnak a feladata, mivel az ügyfelei ezt elvárják a vállalkozástól, amely kedvezőbb helyzetben van ahhoz, hogy rendszeres internalizálói státusának feltüntetésével kitöltse a bejelentésre szolgáló megfelelő mezőt. Annak biztosítása érdekében, hogy egy ügylet csak egyszer kerüljön közzétételre, a rendszeres internalizálónak tájékoztatnia kell a másik felet arról, hogy az ügyletet nyilvánosságra hozza.

(17)

Fontos fenntartani a back-to-back ügyletként lebonyolított kereskedések közzétételére vonatkozó jelenlegi standardokat annak érdekében, hogy el lehessen kerülni, hogy egy ügylet több kereskedésként kerüljön nyilvánosságra, és hogy jogbiztonságot lehessen teremteni abban a tekintetben, hogy melyik befektetési vállalkozás felelős az ügylet nyilvánosságra hozataláért. Ezért két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen közvetítő fél által párosított kereskedést egy ügyletként kell nyilvánosságra hozni.

(18)

Az új átláthatósági szabályrendszer hatékony működésének biztosítása érdekében rendelkezni kell bizonyos adatok összegyűjtéséről és a likviditás szempontjából legrelevánsabb piacnak, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások méretének, a halasztott közzététel küszöbértékeinek és a szokásos piaci nagyságrendnek a mielőbbi közzétételéről.

(19)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben foglalt rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az új átláthatósági szabályrendszer hatékonyan működjön, e rendelet egyes rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(20)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(21)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)   „portfólióalapú kereskedés”: öt vagy több különböző pénzügyi eszközzel való kereskedés, amely esetében a kereskedés azonos időben és ugyanazon ügyfél által egy egységként, egy konkrét referenciaáron történik;

(2)   „pozícióátadás” vagy „pozícióátvétel”: olyan ügylet, amelyben egy befektetési vállalkozás átadja egy ügyfél ügyleteit egy másik befektetési vállalkozásnak vagy attól átveszi azt kereskedés utáni feldolgozásra;

(3)   „értékpapír-finanszírozási ügylet”: a (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (6) bekezdése fogalommeghatározása szerinti értékpapír-finanszírozási ügylet;

(4)   „rendszeres internalizáló”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti befektetési vállalkozás.

2. cikk

Az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló ügyletek

(A 600/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdése)

Egy részvényügylet nem járul hozzá az árfeltárási folyamathoz, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)

az ügyletet egy adott referenciaérték szerint, több időpont alapján számított árfolyamra való hivatkozással hajtják végre, ideértve azokat az ügyleteket, amelyeket mennyiséggel súlyozott átlagárra vagy idővel súlyozott átlagárra való hivatkozással teljesítenek;

b)

az ügylet portfólióalapú kereskedés része;

c)

az ügylet egy származtatott ügylet vagy más pénzügyi eszköz vételétől, eladásától, kibocsátásától vagy visszaváltásától függ, amelyben az ügylet valamennyi összetevőjét csak egy egységként lehet teljesíteni;

d)

az ügyletet a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társaság, vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő hajtja végre, amely a részvények tényleges tulajdonjogát egyik kollektív befektetési vállalkozásról egy másikra ruházza át, és amely ügyletben befektetési vállalkozás nem vesz részt;

e)

az ügylet pozícióátadás vagy pozícióátvétel;

f)

az ügylet célja részvények fedezetként való átruházása kétoldalú ügylet keretében vagy központi szerződő fél letéti vagy biztosítéki követelményei keretében, vagy a nemteljesítés kezelésére a központi szerződő fél által folytatott eljárás részeként;

g)

az ügylet átváltható kötvények, opciók, fedezett opciós utalványok és más hasonló származtatott termékek lehívása keretében a részvények rendelkezésre bocsátását eredményezi;

h)

az ügylet értékpapír-finanszírozási ügylet;

i)

az ügyletet egy kereskedési helyszín, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályai vagy eljárásai szerint bonyolítják annak érdekében, hogy rendezetlen ügyletek miatt kényszerbeszerzést foganatosítsanak a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerint.

II. FEJEZET

KERESKEDÉS ELŐTTI ÁTLÁTHATÓSÁG

1. szakasz

Kereskedés előtti átláthatóság a kereskedési helyszínek számára

3. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a vételi és eladási árfolyamok sávját, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék mértékét. Az információkat az I. melléklet 1. táblázatában előírtaknak megfelelően az általuk működtetett kereskedési rendszerek típusa szerint kell nyilvánosságra hozniuk.

(2)   Az első bekezdésben említett átláthatósági követelményeket – a 600/2014/EU rendelet 8. cikke értelmében – a 2. cikk (1) bekezdésének 33. pontjában meghatározott „szándék érdemi jelzése” esetén is alkalmazni kell.

4. cikk

A likviditás szempontjából legrelevánsabb piac

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában egy részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának azt a kereskedési helyszínt kell tekinteni, amely az adott pénzügyi eszköz tekintetében a legnagyobb forgalmat bonyolítja az Unióban.

(2)   A likviditás szempontjából legrelevánsabb piac (1) bekezdéssel összhangban történő meghatározása céljából az illetékes hatóságok a 17. cikk (4) bekezdésében előírt módszertan szerint minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan kiszámítják a forgalmat, amely tekintetében illetékes hatóságnak minősülnek, és minden olyan kereskedési helyszínre vonatkozóan, ahol az adott pénzügyi eszközzel kereskednek.

(3)   A (2) bekezdésben említett számítás a következő jellemzőkkel bír:

a)

minden egyes kereskedési helyszín tekintetében – az I. melléklet 4. táblázatában előírtak szerint megjelölt referenciaáras és előre letárgyalt ügyletek kivételével – tartalmazza az adott kereskedési helyszín szabályai szerint teljesített ügyleteket, valamint az olyan ügyleteket, amelyeket legalább egy olyan megbízás alapján teljesítettek, amelyre annak nagyságrendje miatt mentességet adtak, és amely esetében az ügylet nagyságrendje meghaladta a 7. cikkel összhangban meghatározott nagyságrendi küszöbértéket;

b)

a megelőző naptári évre vagy – adott esetben – a megelőző naptári év azon időszakára vonatkozik, amikor a pénzügyi eszközt a piacra bevezették, vagy azzal egy kereskedési helyszínen kereskedtek, és a kereskedését nem függesztették fel.

(4)   Egy adott pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának az (1)–(3) bekezdésben előírt eljárás szerint történő meghatározásáig a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac az a kereskedési helyszín, ahol az adott pénzügyi eszközt először bevezették, vagy ahol azzal először kereskedtek.

(5)   A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó olyan részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre, amelyeket a megelőző naptári év vége előtt négy héttel vagy azon belül vezettek be először vagy forgalmaztak először egy kereskedési helyszínen.

5. cikk

Az előre letárgyalt ügyletek egyedi sajátosságai

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

A részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal vagy más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos előre letárgyalt ügylet bizalmasan letárgyalt, ugyanakkor a kereskedési helyszín szabályai szerint bejelentett ügyletnek tekintendő, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)

az adott kereskedési helyszín két tagja vagy résztvevője az alábbi minőségek bármelyikében jár el:

i.

az egyik fél saját számlára kereskedik, a másik pedig egy ügyfél nevében jár el;

ii.

mindketten saját számlára kereskednek;

iii.

mindketten egy ügyfél nevében járnak el.

b)

az adott kereskedési helyszín egyik tagjai vagy résztvevője az alábbiak egyike:

i.

mind a vevő, mind az eladó nevében tevékenykedik;

ii.

ügyfélmegbízás alapján saját számlára kereskedik.

6. cikk

Előre letárgyalt ügyletek, amelyekre az aktuális piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

A részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kötött előre letárgyalt ügyletekre a pénzügyi eszközök aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

a)

az ügyletet egy adott referenciaérték szerint, több időpont alapján számított árfolyamra való hivatkozással hajtják végre, ideértve azokat az ügyleteket, amelyeket mennyiséggel súlyozott átlagárra vagy idővel súlyozott átlagárra való hivatkozással teljesítenek;

b)

az ügylet portfólióalapú kereskedés része;

c)

az ügylet egy származtatott ügylet vagy más pénzügyi eszköz vételétől, eladásától, kibocsátásától vagy visszaváltásától függ, amelyben az ügylet valamennyi összetevőjét egy egységként kell teljesíteni;

d)

az ügyletet a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társaság, vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő teljesítette, amely a részvények tényleges tulajdonjogát egyik kollektív befektetési vállalkozásokról egy másikra ruházza át, és amely ügyletben befektetési vállalkozás nem vesz részt;

e)

az ügylet pozícióátadás vagy pozícióátvétel;

f)

az ügylet célja pénzügyi eszközök fedezetként való átruházása kétoldalú ügylet keretében vagy központi szerződő fél letéti vagy biztosítéki követelményei keretében, vagy a nemteljesítés kezelésére a központi szerződő fél által folytatott eljárás részeként;

g)

az ügylet átváltható kötvények, opciók, fedezett opciós utalványok és más hasonló származtatott termékek lehívása keretében pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátását eredményezi;

h)

az ügylet értékpapír-finanszírozási ügylet;

i)

az ügyletet egy kereskedési helyszín, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályai vagy eljárásai szerint bonyolítják annak érdekében, hogy rendezetlen ügyletek miatt kényszerbeszerzést foganatosítsanak a 909/2014/EU rendelet szerint.

j)

bármely egyéb olyan ügylet, amely az (a)–(i) pontban leírt ügyletek egyikével egyenértékű a tekintetben, hogy olyan technikai jellemzőktől függ, amelyek a forgalmazott pénzügyi eszköz aktuális piaci értékelésétől függetlenek.

7. cikk

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

(1)   Egy részvényre, letéti igazolásra, certifikátra vagy más hasonló pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás akkor tekintendő a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásnak, ha a megbízás nagyságrendje megegyezik a II. melléklet 1. és 2. táblázatában foglalt minimális nagyságrenddel vagy meghaladja azt.

(2)   Egy tőzsdén kereskedett alapra vonatkozó megbízás akkor tekintendő a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásnak, ha a megbízás nagyságrendje 1 000 000 EUR vagy meghaladja azt.

(3)   A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás meghatározása érdekében az illetékes hatóságok a (4) bekezdésnek megfelelően kiszámítják a kereskedési helyszínen forgalmazott részvények, letéti igazolások, certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök átlagos napi forgalmát.

(4)   A (3) bekezdésben említett számítás a következő jellemzőkkel bír:

a)

az adott pénzügyi eszközzel az Unióban végrehajtott ügyletekre terjed ki, függetlenül attól, hogy a pénzügyi eszközzel kereskedési helyszínen vagy azon kívül kereskednek;

b)

a megelőző naptári év január 1-jével kezdődő és a megelőző naptári év december 31-ével végződő időszakára vagy – adott esetben – a megelőző naptári év azon részére vonatkozik, amelyben a pénzügyi eszköz a piacra be volt vezetve vagy azzal egy kereskedési helyszínen kereskedtek, és a kereskedését nem függesztették fel.

A (3) és (4) bekezdés nem alkalmazandó olyan részvényekre, letéti igazolásokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre, amelyeket a megelőző naptári év vége előtt négy héttel vagy azon belül vezettek be először vagy forgalmaztak először egy kereskedési helyszínen.

(5)   Amennyiben a megbízásban szereplő árat vagy a megbízás egyéb fontos feltételét nem módosítják, úgy a 600/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett mentesség a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás tekintetében továbbra is fennáll, ha a megbízást az ajánlati könyvbe felveszik és az – részleges teljesítést követően – nem éri el az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben meghatározott küszöbértéket.

(6)   Mielőtt egy részvénnyel, letéti igazolással, certifikáttal vagy más hasonló pénzügyi eszközzel egy uniós kereskedési helyszínen először kereskednek, az illetékes hatóság becslést készít az adott pénzügyi eszköz átlagos napi forgalmáról, figyelembe véve a szóban forgó pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit és más olyan pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit is, amely hasonló jellemzőkkel rendelkező eszköznek tekinthető, és gondoskodik az említett becslés közzétételéről.

(7)   A (6) bekezdésben említett becsült átlagos napi forgalom az adott részvény, letéti igazolás, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz piaci bevezetését vagy egy kereskedési helyszínen első alkalommal történő kereskedését megelőző hat hetes időszak alatt a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások kiszámítására alkalmazandó.

(8)   Az illetékes hatóság a kereskedés első négy hete alapján kiszámítja az átlagos napi forgalmat, és gondoskodik annak a (7) bekezdésben említett hat hetes időszak vége előtt történő közzétételéről.

(9)   A (8) bekezdésben említett becsült átlagos napi forgalom a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások kiszámítására alkalmazandó addig az időpontig, amíg a (3) bekezdés szerint kiszámított átlagos napi forgalom alkalmazandó.

(10)   E cikk alkalmazásában az átlagos napi forgalmat úgy kell kiszámítani, hogy egy adott pénzügyi eszköz 17. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint megállapított teljes forgalmát el kell osztani a figyelembe vett időszakban szereplő kereskedési napok számával. A figyelembe vett időszakban szereplő kereskedési napok száma az adott pénzügyi eszköz – 4. cikkben foglalt meghatározás szerinti –, likviditás szempontjából legrelevánsabb piacán lezajlott kereskedési napok száma.

8. cikk

A megbízáskezelési rendszerben tárolt megbízások típusa és minimális nagyságrendje

(A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja)

(1)   A közzétételéig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízás olyan típusú megbízás, amely:

a)

a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvben való közzétételre szánt, és a rendszer protokollja által előre meghatározott objektív feltételektől függ;

b)

a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvbe történő felvételét megelőzően nem léphet más kereskedési szándékkal kölcsönhatásba;

c)

az ajánlati könyvben történő közzététele után – az ilyen típusú megbízásokra a közzététel időpontjában alkalmazandó szabályok szerint – kölcsönhatásba lép más megbízásokkal.

(2)   A közzétételükig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízások olyan megbízások, amelyek nagyságrendje nyilvántartásukba vételükkor és bármely módosítást követően az alábbiak egyike:

a)

tartalékmegbízás esetén 10 000 EUR vagy annál nagyobb értékű megbízás;

b)

bármely egyéb megbízás esetén a rendszer üzemeltetője által, annak szabályai és protokolljai szerint előre meghatározott legkisebb értékesíthető mennyiséggel megegyező vagy azt meghaladó nagyságrend.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett tartalékmegbízás olyan limitáras megbízásnak tekintendő, amely egy, a mennyiség egy részére vonatkozó közzétett megbízásból és egy, a fennmaradó mennyiségre vonatkozó nem megjelenített megbízásból áll, ahol a nem megjelenített mennyiség kizárólag azt követően teljesíthető, hogy az – újonnan megjelenített megbízásként – bekerül az ajánlati könyvbe.

2. szakasz

Kereskedés előtti átláthatóság a rendszeres internalizálók és a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások számára

9. cikk

A kötelező érvényű jegyzések közzétételének feltételei

(A 600/2014/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése)

Bármely olyan mechanizmusnak, amelyet a rendszeres internalizáló a kötelező érvényű jegyzések közzétételére vonatkozó kötelezettségének teljesítése érdekében fogad el, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)

minden ésszerű lépést tartalmaz, amely ahhoz szükséges, hogy a közzéteendő információ megbízható legyen, hibáit folyamatosan észleljék és azokat rögtön az észleléskor kijavítsák;

b)

a mechanizmus megfelel az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 15. cikkében a jóváhagyott közzétételi mechanizmusokra (APA-k) vonatkozóan előírtakkal egyenértékű technikai mechanizmusoknak, amelyek megkönnyítik az adatoknak más forrásokból származó hasonló adatokkal való összevonását.

c)

a mechanizmus az információkat megkülönböztetésmentesen hozza nyilvánosságra;

d)

a mechanizmus az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) előírtak szerint tartalmazza annak az időpontnak a közzétételét, amikor a jegyzéseket a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének megfelelően rögzítették vagy módosították.

10. cikk

Az uralkodó piaci feltételeket tükröző árak

(A 600/2014/EU rendelet 14. cikkének (3) bekezdése)

A rendszeres internalizáló által közölt áraknak tükrözniük kell az uralkodó piaci feltételeket, ha azok az árak – a közzététel időpontjában – megközelítik az adott pénzügyi eszközre vonatkozó, megegyező nagyságrendű jegyzéseket a szóban forgó pénzügyi eszköznek – a 4. cikkben foglalt meghatározás szerint – a likviditás szempontjából legrelevánsabb piacán.

11. cikk

Szokásos piaci nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 14. cikkének (2) és (4) bekezdése).

(1)   A likvid piaccal rendelkező részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök szokásos piaci nagyságrendjét az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan kötött ügyletek (2) és (3) bekezdés, valamint a II. mellékletben szereplő 3. táblázat szerint kiszámított átlagos értéke alapján kell meghatározni.

(2)   Az (1) bekezdés szerint egy adott pénzügyi eszközre alkalmazandó szokásos piaci nagyságrend meghatározása érdekében az illetékes hatóságok minden olyan, kereskedési helyszínen forgalmazott részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát és más hasonló pénzügyi eszköz tekintetében kiszámítják az ügyletek átlagos értékét, amelynek likvid piaca van, és amely tekintetében illetékes hatóságnak minősülnek.

(3)   A (2) bekezdésben említett számítás a következő jellemzőkkel bír:

a)

az adott pénzügyi eszközzel az Unióban végrehajtott ügyleteket veszi figyelembe, függetlenül attól, hogy az ügyleteket kereskedési helyszínen vagy azon kívül teljesítették;

b)

a megelőző naptári évre vagy – adott esetben – a megelőző naptári év azon időszakára vonatkozik, amelyben a pénzügyi eszköz a piacra be volt vezetve vagy azzal egy kereskedési helyszínen kereskedtek, és a kereskedését nem függesztették fel.

c)

kizárja az I. melléklet 4. táblázatában meghatározott, kereskedés utáni halasztásban érintett, szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyleteket.

A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó olyan részvényekre, letéti igazolásokra, tőzsdén kereskedett alapokra, certifikátokra és más hasonló pénzügyi eszközökre, amelyeket a megelőző naptári év vége előtt négy héttel vagy azon belül vezettek be először vagy forgalmaztak először egy kereskedési helyszínen.

(4)   Mielőtt egy részvénnyel, letéti igazolással, tőzsdén kereskedett alappal, certifikáttal vagy más hasonló pénzügyi eszközzel egy uniós kereskedési helyszínen először kereskednek, az illetékes hatóság becslést készít az adott pénzügyi eszköz átlagos napi forgalmáról, figyelembe véve a szóban forgó pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit és más olyan pénzügyi eszköz kereskedelmének esetleges előzményeit is, amely hasonló jellemzőkkel rendelkező eszköznek tekinthető, és gondoskodik az említett becslés közzétételéről.

(5)   Az ügyletek (4) bekezdésben meghatározott becsült átlagos értéke az adott részvény, letéti igazolás, certifikát, tőzsdén kereskedett alap vagy más hasonló pénzügyi eszköz első piaci bevezetését vagy egy kereskedési helyszínen első alkalommal történő kereskedését megelőző hathetes időszak alatt a szóban forgó részvény, letéti igazolás, certifikát, tőzsdén kereskedett alap vagy más hasonló pénzügyi eszköz szokásos piaci nagyságrendjeként alkalmazandó.

(6)   Az illetékes hatóság a kereskedés első négy hete alapján kiszámítja az ügyletek átlagos értékét, és gondoskodik annak az (5) bekezdésben említett hathetes időszak végét megelőzően történő közzétételéről.

(7)   Az ügyletek (6) bekezdésben szereplő átlagos értéke a közzététele után azonnal alkalmazandó, és az ügyeletek (2) és (3) bekezdés szerint kiszámított új átlagos értékének alkalmazásáig érvényben marad.

(8)   E cikk alkalmazásában az ügyletek átlagos értékét úgy kell kiszámítani, hogy egy adott pénzügyi eszköz 17. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint megállapított teljes forgalmát el kell osztani a szóban forgó eszközzel a figyelembe vett időszakban végrehajtott összes ügylet számával.

III. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKRE ÉS A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ, KERESKEDÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁG

12. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, valamint 20. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások az I. melléklet 2., 3. és 4. referenciatáblázatának alkalmazásával teszik közzé az egyes ügyletek részleteit.

(2)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést visszavonnak, a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások olyan új kereskedési jelentést hoznak nyilvánosságra, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és az I. melléklet 4. táblázatában előírt törlési jelzést.

(3)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést módosítanak, úgy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások a következő információkat hozzák nyilvánosságra:

a)

egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és az I. melléklet 4. táblázatában előírt törlési jelzést;

b)

egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét az összes szükséges javított adattal és az I. melléklet 4. táblázatában előírt módosítási jelzést;

(4)   Amennyiben egy ügylet két befektetési vállalkozás között a kereskedési helyszínek szabályain kívül – saját számlára vagy ügyfél nevében – jön létre, úgy az ügyletet csak az a befektetési vállalkozás hozza nyilvánosságra egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, amely az érintett pénzügyi eszközt értékesíti.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve amennyiben az ügyletben részt vevő befektetési vállalkozások közül csak az egyik fél rendszeres internalizáló a szóban forgó pénzügyi eszköz tekintetében és ez a fél a vevő, úgy csak ez a vállalkozás hozza nyilvánosságra az ügyletet egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, értesítve az eladót a megtett intézkedésről.

(6)   A befektetési vállalkozások minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az ügyletet egy ügyletként tegyék közzé. E célból két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen közvetítő fél által párosított kereskedés egy ügyletnek minősül.

13. cikk

A kereskedés utáni átláthatóság alkalmazása a kereskedési helyszínen kívül teljesített egyes ügylettípusokra

(A 600/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdése az alábbiakra nem alkalmazandó:

a)

Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt, adott esetben az alkalmazás alól kizárt ügyletek;

b)

az ügyletet a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapkezelő társaság, vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alternatívbefektetésialap-kezelő teljesítette, amely a részvények tényleges tulajdonjogát egyik kollektív befektetési vállalkozásokról egy másikra ruházza át, és amely ügyletben befektetési vállalkozás nem vesz részt;

c)

pozícióátadási és pozícióátvételi ügyletek;

d)

pénzügyi eszközök fedezetként való átruházása kétoldalú ügylet keretében vagy központi szerződő fél letéti vagy biztosítéki követelményei keretében, vagy a nemteljesítés kezelésére a központi szerződő fél által folytatott eljárás részeként;

14. cikk

Az ügyletek valós idejű közzététele

(A 600/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Egy adott kereskedési helyszínen kötött ügyletek esetében a kereskedés utáni információkat a következő feltételek szerint kell nyilvánosságra hozni:

a)

amennyiben az ügyletre a kereskedési helyszín napi kereskedési idejében kerül sor, – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban és mindenképpen az adott ügylet időpontjától számított egy percen belül;

b)

amennyiben az ügyletre a kereskedési helyszín napi kereskedési idején túl kerül sor, az adott kereskedési helyszín következő kereskedési napján a nyitást megelőzően.

(2)   Kereskedési helyszínen kívüli ügyletek esetében a kereskedés utáni információt a következő feltételek szerint kell nyilvánosságra hozni:

a)

amennyiben az ügyletre – a 4. cikk meghatározása szerint – az érintett részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy más hasonló pénzügyi eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának napi kereskedési idejében vagy a befektetési vállalkozás napi kereskedési idejében kerül sor, – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban és mindenképpen az adott ügylet időpontjától számított egy percen belül;

b)

amennyiben az ügyletre az a) pontban nem ismertetett feltételek mellett kerül sor, úgy a befektetési vállalkozás napi kereskedési idejének kezdetekor azonnal vagy legkésőbb – a 4. cikk meghatározása szerint – a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac következő kereskedési napján a nyitás előtt.

(3)   A portfólióalapú kereskedéssel kapcsolatos információkat minden egyes alapügylet vonatkozásában – amennyire technikailag megvalósítható – a valós időhöz legközelebb eső időpontban kell hozzáférhetővé tenni, tekintettel az árfolyamok egyes részvényekhez, letéti igazolásokhoz, tőzsdén kereskedett alapokhoz, certifikátokhoz és más hasonló pénzügyi eszközökhöz való hozzárendelésének szükségességére. Az egyes alapügyleteket külön kell értékelni annak megállapítása céljából, hogy a szóban forgó ügylettel kapcsolatban engedélyezhető-e a 15. cikk szerinti halasztott közzététel.

15. cikk

Az ügyletek halasztott közzététele

(A 600/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, valamint 20. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében engedélyezi az ügyletek részleteinek halasztott közzétételét, úgy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások legkésőbb a II. melléklet 4., 5. és 6. táblázatában előírt megfelelő időszak végéig minden ügyletet nyilvánosságra hoznak, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

az ügylet – saját kitettség nélküli ügyletpárosítás kivételével – egy saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás és egy másik fél között jött létre;

b)

az ügylet nagyságrendje megegyezik a II. melléklet 4., 5. vagy 6. táblázatában meghatározott megfelelő minimálisan szükséges nagyságrenddel vagy meghaladja azt.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából a megfelelő minimálisan szükséges nagyságrendet a 7. cikkben foglaltak szerint kiszámított átlagos napi forgalommal összhangban kell meghatározni.

(3)   Olyan ügyletek esetében, amelyekre a II. melléklet 4., 5. és 6. táblázatában előírtak szerint a kereskedési nap végéig engedélyezték a halasztott közzétételt, a kereskedési helyszínek szabályain kívül kereskedő befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az említett ügyletek részleteit az alábbiak szerint hozzák nyilvánosságra:

a)

a valós időhöz legközelebb eső időpontban a kereskedési nap végét követően, ami magában foglalja adott esetben a záró aukciót olyan ügyletek esetében, amelyeket a kereskedési nap vége előtt több mint két órával kötöttek;

b)

az a) pont hatálya alá nem tartozó ügyletek esetében a következő kereskedési napon helyi idő szerint legkésőbb délben.

Kereskedési helyszínen kívül kötött ügyletek esetében a kereskedési napokra és a záró aukciókra való hivatkozás alatt a 4. cikkben foglalt meghatározás szerinti, likviditás szempontjából legrelevánsabb piac kereskedési napját és záró aukcióját kell érteni.

(4)   Amennyiben egy ügylet két befektetési vállalkozás között a kereskedési helyszínek szabályain kívül jön létre, úgy a halasztott közzétételről az az illetékes hatóság dönthet, amelyik az ügyletnek a – 12. cikk (5) és (6) bekezdése szerint egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül történő – nyilvánosságra hozataláért felelős befektetési vállalkozás illetékes hatósága.

16. cikk

Kereskedési napra vagy napi kereskedési időre való hivatkozás

(1)   A kereskedési napra való hivatkozás egy kereskedési helyszín esetében bármely olyan napra vonatkozik, amelyen az érintett kereskedési helyszín nyitva tart.

(2)   Egy kereskedési helyszín vagy befektetési vállalkozás szokásos kereskedési idejére való hivatkozás alatt a kereskedési helyszín vagy a befektetési vállalkozás által előre meghatározott, kereskedési időként közzétett időszakát kell érteni.

(3)   Egy kereskedési helyszín kereskedési napjának kezdetére történő hivatkozás a kereskedési helyszín szokásos kereskedési idejének kezdetét jelenti.

(4)   Egy kereskedési helyszín kereskedési napjának végére történő hivatkozás a kereskedési helyszín szokásos kereskedési idejének végét jelenti.

IV. FEJEZET

A KERESKEDÉS ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁGI SZÁMÍTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Az átláthatósági számítások alkalmazásának módszertana, valamint közzétételének és alkalmazásának időpontja

(A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdete után 14 hónappal és azt követően minden év március 1-jéig minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely tekintetében illetékes hatóságnak minősülnek, összegyűjtik az adatokat, elvégzik a számításokat és gondoskodnak az alábbi információk közzétételéről:

a)

az a kereskedési helyszín, amely a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerint a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac;

b)

az átlagos napi forgalom a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások méretének – a 7. cikk (3) bekezdésében előírtak szerinti – megállapítása céljából;

c)

az ügyletek átlagos értéke a szokásos piaci nagyságrend – 11. cikk (2) bekezdésében előírtak szerinti – meghatározása céljából;

(2)   Az illetékes hatóságok, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az (1) bekezdés szerint közzétett információkat a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára az információ közzétételi évének április 1. napjától számított 12 hónapig használhatják.

Amennyiben az első albekezdésben említett információkat a hivatkozott 12 hónapos időszak alatt a (3) bekezdés szerint új információkkal helyettesítik, úgy az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, ideértve a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozásokat is, a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára felhasználják ezeket az új információkat.

(3)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozandó információkat a 600/2014/EU rendelet végrehajtása érdekében rendszeresen frissítsék és ezek a frissítések a részvényekkel, letéti igazolásokkal, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal vagy más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamennyi olyan változást tartalmazzák, amelyek jelentősen befolyásolják a korábbi számításokat és a nyilvánosságra hozott információkat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett számítások céljára egy pénzügyi eszköz forgalmát úgy kell kiszámítani, hogy – egy meghatározott időszak alatt kötött minden egyes ügylet tekintetében – összegezni kell a szóban forgó pénzügyi eszközre vonatkozóan a vevők és az eladók között létrejött ügyletekben szereplő egységek számának és az ügyletben szereplő egységárnak a szorzatait.

(5)   A kereskedési helyszínek a kereskedési nap végét követően, de még a nap végét megelőzően elküldik az illetékes hatóságoknak a III. melléklet 1. és 2. táblázatában előírt adatokat minden alkalommal, ha egy pénzügyi eszközt a piacra bevezetnek vagy azzal az adott helyszínen először kereskednek, illetve ha a korábban benyújtott adatok megváltoztak.

18. cikk

Az illetékes hatóságokra való hivatkozás

(A 600/2014/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése)

Egy adott pénzügyi eszköz tekintetében a számítások elvégzéséért és a 4., 7., 11. és 17. cikkben foglalt információk közzétételének biztosításáért felelős illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 26. cikkében említett és az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 16. cikkében meghatározott, az adott pénzügyi eszközök likviditása szempontjából legrelevánsabb piac illetékes hatósága.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok összegyűjtik az adatokat, elvégzik a számításokat és gondoskodnak arról, hogy azok az elkészültük után az alábbi határidőn belül haladéktalanul nyilvánosságra kerüljenek:

a)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően több mint tíz héttel kereskednek először, úgy az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően legkésőbb négy héttel közzéteszik a számítások eredményeit;

b)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tíz héttel kezdődő és a rendelet alkalmazásának időpontját megelőző nappal végződő időszakon belül kereskednek először, úgy az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdő napján közzéteszik a számítások eredményeit;

(2)   A (1) bekezdésben említett számításokat a következőképpen kell elvégezni:

a)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően több mint tizenhat héttel kereskednek először, úgy a számításokat a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző 52 héttől kezdődően egy 40 hetes referenciaidőszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

b)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tizenhat héttel kezdődő és a rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tíz héttel végződő időszakon belül kereskednek először, úgy a számításokat a szóban forgó pénzügyi eszközzel való kereskedési időszak első négy hetére vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

c)

amennyiben egy pénzügyi eszközzel egy Unión belüli kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját megelőző tíz héttel kezdődő és a rendelet alkalmazásának időpontját megelőző nappal végződő időszakon belül kereskednek először, úgy a számításokat a szóban forgó pénzügyi eszköz vagy más, ahhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezőnek tekinthető pénzügyi eszközök kereskedelmének előzményei alapján kell elvégezni.

(3)   Az illetékes hatóságok, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások az (1) bekezdés szerint közzétett információkat a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára a rendelet alkalmazásának időpontjától kezdődően 15 hónapig használhatják.

(4)   Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben említett időszak alatt a (2) bekezdés b) és c) pontjában hivatkozott pénzügyi eszközt illetően gondoskodnak a következőkről:

a)

az (1) bekezdés szerint közzétett információk a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének (a) és (c) pontja, valamint a 14. cikkének (2) és (4) bekezdése céljára megfelelnek;

b)

az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információkat szükség szerint egy hosszabb kereskedési időszak és átfogóbb kereskedési előzmények alapján frissítik.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

A 19. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  A Bizottság 2016. június 13-i (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a volumenkorlátozási mechanizmusra, továbbá az átláthatósági és egyéb számítások céljából történő információszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 174. oldalát).

(3)  A Bizottság 2016. június 2-i (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2016. június 7-i (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).

(10)  A Bizottság 2016. július 28-i (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).


I. MELLÉKLET

Közzéteendő információk

1. táblázat

A kereskedési rendszerek típusainak leírása és a 3. cikkel összhangban közzéteendő kapcsolódó információk

Kereskedési rendszer típusa

A kereskedési rendszer leírása

Közzéteendő információk

Folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszer

A rendszer az ajánlati könyv és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus révén folyamatosan párosítja az eladási megbízásokat a vételi megbízásokkal, a legjobb rendelkezésre álló árfolyam alapján.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében a megbízások teljes száma és az azok által képviselt részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök az egyes árfolyamszinteken, legalább az öt legjobb vételi és eladási árfolyamszint esetében.

Árjegyzésvezérelt kereskedési rendszer

A rendszerben az ügyleteket a résztvevők számára folyamatosan hozzáférhetővé tett kötelező érvényű jegyzések alapján kötik; a rendszerrel összhangban az árjegyzőnek olyan nagyságrendben kell ajánlatokat jegyeznie, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a tagok és a résztvevők kereskedelmi nagyságrend iránti igénye és az árjegyző által viselt kockázat között.

A kereskedési rendszerben kereskedett részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök minden egyes árjegyzője által az eszközre kínált legjobb vételi és eladási árfolyam, valamint az ezen árfolyamokhoz kapcsolódó volumenek.

E közzétett jegyzéseknek a pénzügyi eszközök vételére vagy eladására vonatkozó kötelező kötelezettségvállalásnak kell lenniük, valamint a pénzügyi eszközöknek azt az árfolyamát és mennyiségét kell megjeleníteniük, amelyek tekintetében a bejegyzett árjegyzőnek vételi vagy eladási szándéka van. Rendkívüli piaci körülmények között azonban korlátozott ideig indikatív vagy egyirányú (vételi vagy eladási) árajánlat is tehető.

Időszakos aukciós kereskedési rendszer

A rendszer a megbízásokat az időszakos aukció és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus alapján párosítja.

A kereskedési rendszerben kereskedett részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök azon árfolyama, amelyen az aukciós kereskedési rendszer a leginkább megfelelne a kereskedési algoritmusnak, valamint az a mennyiség, amelyet az adott rendszer résztvevői ezen az árfolyamon potenciálisan végrehajthatnának.

Jegyzéskérési kereskedési rendszer

Olyan kereskedési rendszer, amelyben a jegyzés(eke)t egy vagy több tag vagy résztvevő által benyújtott jegyzéskérésre válaszul biztosítják. A jegyzést kizárólag a kérést benyújtó tag vagy piaci résztvevő hajthatja végre. A kérést benyújtó tag vagy résztvevő a kérésére biztosított jegyzés(ek) elfogadásával hajthatja végre az ügyletet.

A bármely tag vagy résztvevő által biztosított olyan jegyzések és a kapcsolódó volumenek, amelyek elfogadásuk esetén a rendszer szabályai szerinti ügyletet eredményeznének. A jegyzéskérésre benyújtott összes jegyzés egyidejűleg közzétehető, legkésőbb akkor, amikor végrehajthatóvá válnak.

Bármely más kereskedési rendszer

Bármely más típusú kereskedési rendszer, beleértve az ebben a táblázatban említett két vagy több típushoz tartozó hibrid rendszereket.

A kereskedési rendszerben kereskedett részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök tekintetében a megbízások vagy jegyzések és a kereskedési szándék szintjére vonatkozó megfelelő információk; főként az eszköz öt legjobb vételi és eladási árfolyamszintje és/vagy minden egyes árjegyző kétirányú (vételi és eladási) ajánlata, ha az árfeltárási mechanizmus lehetővé teszi.


2. táblázat

A 3. táblázatban használt jelölések magyarázata

Jelölés

Adattípus

Meghatározás

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

Az ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

„YYYY” az év;

„MM” a hónap;

„DD” a nap;

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni

„hh” az óra;

„mm” a perc;

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze;

Z az UTC-idő.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

Tizedesjel: „,” (vessző);

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni;

Az értékeket – ahol szükséges – kerekíteni kell, azaz nem csonkolhatók.

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító


3. táblázat

A kereskedés utáni átláthatóság érdekében nyilvánosságra hozandó adatok jegyzéke

Mezőazonosító

Ismertetés és nyilvánosságra hozandó adatok

Végrehajtási/közzétevő helyszín típusa

Adatszolgáltatás formátuma (lásd az 2. táblázat meghatározásait)

Kereskedés dátuma és időpontja

Az ügylet végrehajtásának dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságot az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében azt a dátumot és időpontot kell megadni, amikor a felek megállapodtak a következő adatmezők tartalmáról: mennyiség, árfolyam, pénznem az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott 31., 34. és 44. mező tartalma), eszközazonosító kód, eszközkategória, valamint adott esetben az alapeszköz kódja. A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

Ha az ügylet a végrehajtó vállalkozás által harmadik fél számára egy ügyfél nevében továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és amennyiben nem teljesülnek az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében a továbbítás tekintetében előírt feltételek, a megbízás továbbításának időpontja helyett az ügylet dátumát és időpontját kell megadni.

Szabályozott piac (RM), multilaterális kereskedési rendszer (MTF), szervezett kereskedési rendszer (OTF)

Jóváhagyott közzétételi mechanizmus (APA)

Összesítettadat-szolgáltató (CTP)

{DATE_TIME_FORMAT}

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

RM, MTF

APA

CTP

{ISIN}

Árfolyam

Az ügylet kereskedett árfolyama, adott esetben a jutalék és a felhalmozott kamat nélkül.

Ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

Ha az ár jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a „PNDG” értéket kell megadni.

Amennyiben az árfolyam nem alkalmazandó, a mezőt nem kell kitölteni.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie a „Mennyiség” mezőben megadott értékkel.

RM, MTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre.

Az árfolyam pénzneme

Az a pénznem, amelyben az árfolyamot kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árfolyamot monetáris értékkel adják meg)

RM, MTF

APA

CTP

{CURRENCYCODE_3}

Mennyiség

A pénzügyi eszköz egységeinek száma.

A pénzügyi eszköz névértéke vagy monetáris értéke.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie az „Árfolyam” mezőben megadott értékkel.

RM, MTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik

Végrehajtás helyszíne

Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosítása.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügylet esetében az ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódot kell használni. Amennyiben a szegmensazonosító MIC-kód nem áll rendelkezésre, a működtetőazonosító MIC-kódot kell feltüntetni.

A kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadott vagy kereskedett pénzügyi eszközök esetében a „XOFF” MIC-kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet nem kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál és nem az Unión kívüli szervezett kereskedési platformon hajtják végre.

A kereskedési helyszínen kereskedésre benyújtott vagy kereskedett pénzügyi eszközök esetében a „SINT” kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet rendszeres internalizáló útján hajtják végre.

RM, MTF

APA

CTP

kereskedési helyszínek: {MIC}

rendszeres internalizálók: „SINT”

Közzététel dátuma és időpontja

Az ügylet valamely kereskedési helyszín vagy APA általi közzétételének dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságot az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében a dátumot és az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

RM, MTF

APA

CTP

{DATE_TIME_FORMAT}

Közzétevő helyszín

Az ügyletet közzétevő kereskedési helyszín vagy APA azonosító kódja.

CTP

kereskedési helyszín: {MIC}

APA: az ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kód (4 karakter), ha rendelkezésre áll. Egyéb esetben az ESMA weboldalán közzétett adatszolgáltatói jegyzékben szereplő 4 jegyű kód.

Ügyletazonosító kód

Az (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 12. cikkének megfelelően a kereskedési helyszínek és az APA-k által az ügylethez rendelt és az adott kereskedés tekintetében a későbbiekben referenciaként használt alfanumerikus kód.

Az ügyletazonosító kódnak az egyes, ISO10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódok és az egyes kereskedési napok tekintetében egyedinek, egységesnek és perzisztensnek kell lennie. Amennyiben egy kereskedési helyszín nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, az ügyletazonosító kódnak egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az egyes működtetőazonosító MIC-kódok és kereskedési napok tekintetében.

Amennyiben egy APA nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, az ügyletazonosító kódnak egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az APA azonosítására szolgáló 4 jegyű kód és a kereskedési nap tekintetében.

Az ügyletazonosító kód összetevői nem fedhetik fel azon ügylet feleinek személyazonosságát, amelyre a kódot alkalmazzák.

RM, MTF

APA

CTP

{ALPHANUM-52}


4. táblázat

A kereskedés utáni átláthatóság kapcsán használandó jelzések jegyzéke

Jelzés

Jelzés megnevezése

Végrehajtási/közzétevő helyszín típusa

Leírás

„BENC”

Referenciaügylet jelzése

RM, MTF

APA

CTP

Minden olyan ügylet, amelyet egy adott referencia szerint számos időpont alapján számított árfolyam, pl. volumennel súlyozott átlagár vagy idővel súlyozott átlagár alapján hajtanak végre.

„ACTX”

Megbízotti keresztügylet jelzése

APA

CTP

Azon ügyletek, amelyek esetében egy befektetési vállalkozás a vétel és az eladás keretében két ügyfélmegbízást egyetlen ügyletként, azonos volumen és árfolyam mellett hajt végre.

„NPFT”

Nem árképző ügylet jelzése

RM, MTF

CTP

A 13. cikkben felsorolt azon ügyletek, amikor a pénzügyi eszközök cseréjét a pénzügyi eszköz aktuális piaci értékelésén kívüli tényezők határozzák meg.

„TNCP”

A 600/2014/EU rendelet 23. cikke alkalmazásában az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló ügyletek jelzése

RM, MTF

APA

CTP

A 600/2014/EU rendelet 23. cikke alkalmazásában az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló, a 2. cikk szerinti ügyletek

„SDIV”

Speciális osztalékügylet jelzése

RM, MTF

APA

CTP

Azon ügyletek, amelyeket:

 

az osztalékszelvény nélküli időszakban hajtanak végre, amikor az osztalék és egyéb jövedelem nem az eladónak, hanem a vevőnek jár; vagy

 

abban az időszakban hajtanak végre, amikor az eszköz osztalékszelvénnyel forog, amikor az osztalék és egyéb jövedelem nem a vevőnek, hanem az eladónak jár.

„LRGS”

Kereskedés utáni halasztásban érintett, szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet jelzése

RM, MTF

APA

CTP

Szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek, amelyek esetében a 15. cikknek megfelelően engedélyezett a halasztott közzététel.

„RFPT”

Referenciaáras ügylet jelzése

RM, MTF

CTP

A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti rendszerekben végrehajtott ügyletek.

„NLIQ”

Likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügylete jelzés

RM, MTF

CTP

A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint végrehajtott ügyletek.

„OILQ”

Nem likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügylete jelzés

RM, MTF

CTP

A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerint végrehajtott ügyletek.

„PRIC”

Az aktuális piaci ártól eltérő feltételek szerinti előre letárgyalt ügylet jelzése

RM, MTF

CTP

A 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja szerint és a 6. cikknek megfelelően végrehajtott ügyletek.

„ALGO”

Algoritmikus ügylet jelzése

RM, MTF

CTP

Befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontjában meghatározott algoritmikus kereskedés keretében végrehajtott ügyletek.

„SIZE”

Szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet jelzése

APA

CTP

A 11. cikkben meghatározott szokásos piaci nagyságrendet meghaladó méretű megbízás alapján rendszeres internalizáló által végrehajtott ügyletek.

„ILQD”

Nem likvid eszközzel végrehajtott ügylet jelzése

APA

CTP

Rendszeres internalizáló által a (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 1–9. cikkének megfelelően meghatározott nem likvid eszközzel végrehajtott ügyletek.

„RPRI”

Árjavítással végrehajtott ügylet jelzése

APA

CTP

Rendszeres internalizáló által a 600/2014/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdése szerinti árjavítással végrehajtott ügyletek.

„CANC”

Törlés jelzése

RM, MTF

APA

CTP

Korábban közzétett ügylet törlése esetén kell feltüntetni.

„AMND”

Módosítás jelzése

RM, MTF

APA

CTP

Korábban közzétett ügylet módosítása esetén kell feltüntetni.

„DUPL”

Duplikált kereskedési jelentések jelzése

APA

Akkor kell feltüntetni, ha az ügyletet egynél több APA-nak jelentik az (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerint.


(1)  A Bizottság 2016. június 24-i (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 193. oldalát).

(2)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 90. oldalát).


II. MELLÉKLET

Szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások, szokásos piaci nagyságrend, halasztott közzétételi küszöbérték és a késleltetés megengedett mértéke

1. táblázat

Szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások – részvények és letéti igazolások

Átlagos napi forgalom (ADT) (EUR-ban)

ADT < 50 000

50 000 ≤ ADT < 100 000

100 000 ≤ ADT < 500 000

500 000 ≤ ADT < 1 000 000

1 000 000 ≤ ADT < 5 000 000

5 000 000 ≤ ADT < 25 000 000

25 000 000 ≤ ADT < 50 000 000

50 000 000 ≤ ADT < 100 000 000

ADT ≥ 100 000 000

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások minimális mérete (EUR-ban)

15 000

30 000

60 000

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

650 000


2. táblázat

Szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások – certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök

Átlagos napi forgalom (ADT) (EUR-ban)

ADT < 50 000

ADT ≥ 50 000

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások minimális mérete (EUR-ban)

15 000

30 000


3. táblázat

Szokásos piaci nagyságrend

Átlagos ügyletérték (AVT) (EUR-ban)

AVT< 20 000

20 000 ≤ AVT < 40 000

40 000 ≤ AVT < 60 000

60 000 ≤ AVT < 80 000

80 000 ≤ AVT < 100 000

100 000 ≤ AVT < 120 000

120 000 ≤ AVT < 140 000

stb.

Szokásos piaci nagyságrend

10 000

30 000

50 000

70 000

90 000

110 000

130 000

stb.


4. táblázat

Halasztott közzétételi küszöbérték és a késleltetés megengedett mértéke – részvények és letéti igazolások

Átlagos napi forgalom (ADT) (EUR-ban)

Az ügylet minimális nagyságrendje a megengedett késleltetéshez (EUR-ban)

Közzététel ideje az ügyletet követően

> 100 m

10 000 000

60 perc

20 000 000

120 perc

35 000 000

A kereskedési nap vége

50 m – 100 m

7 000 000

60 perc

15 000 000

120 perc

25 000 000

A kereskedési nap vége

25 m – 50 m

5 000 000

60 perc

10 000 000

120 perc

12 000 000

A kereskedési nap vége

5 m – 25 m

2 500 000

60 perc

4 000 000

120 perc

5 000 000

A kereskedési nap vége

1 m – 5 m

450 000

60 perc

750 000

120 perc

1 000 000

A kereskedési nap vége

500 000 – 1 m

75 000

60 perc

150 000

120 perc

225 000

A kereskedési nap vége

100 000 – 500 000

30 000

60 perc

80 000

120 perc

120 000

A kereskedési nap vége

50 000 – 100 000

15 000

60 perc

30 000

120 perc

50 000

A kereskedési nap vége

< 50 000

7 500

60 perc

15 000

120 perc

25 000

A következő kereskedési nap vége


5. táblázat

Halasztott közzétételi küszöbértékek és a késleltetés megengedett mértéke – tőzsdén kereskedett alapok

Az ügylet minimális nagyságrendje a megengedett késleltetéshez (EUR-ban)

Közzététel ideje az ügyletet követően

10 000 000

60 perc

50 000 000

A kereskedési nap vége


6. táblázat

Halasztott közzétételi küszöbértékek és a késleltetés megengedett mértéke – certifikátok és más hasonló pénzügyi eszközök

Átlagos napi forgalom (ADT) (EUR-ban)

Az ügylet minimális nagyságrendje a megengedett késleltetéshez (EUR-ban)

Közzététel ideje az ügyletet követően

ADT < 50 000

15 000

120 perc

30 000

A kereskedési nap vége

ADT ≥ 50 000

30 000

120 perc

60 000

A kereskedési nap vége


III. MELLÉKLET

Az átláthatósági számítások céljára benyújtandó referenciaadatok

1. táblázat

A jelölések magyarázata

Jelölés

Adattípus

Meghatározás

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító


2. táblázat

Az átláthatósági számítások céljára benyújtandó referenciaadatok részletezése

#

Mező

Bejelentendő adatok

Az adatszolgáltatás formátuma és az alkalmazandó előírások

1

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

{ISIN}

2

Eszköz teljes neve

A pénzügyi eszköz teljes neve

{ALPHANUM-350}

3

Kereskedési helyszín

A kereskedési helyszín vagy rendszeres internalizáló szegmensazonosító MIC-kódja, egyébként a működtetőazonosító MIC-kód.

{MIC}

4

MiFIR-azonosító

A tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök azonosítója

részvények: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) alpontja szerinti részvények;

letéti igazolások: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 45. pontja szerinti letéti igazolások;

tőzsdén kereskedett alapok: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott tőzsdén kereskedett alapok;

certifikátok: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 27. pontja szerinti certifikátok;

egyéb részvényjellegű pénzügyi eszközök: a részvényekhez, tőzsdén kereskedett alapokhoz, letéti igazolásokhoz és certifikátokhoz hasonló, de azoktól különböző, tulajdonviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapírok.

Tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök:

 

„SHRS” = részvények

 

„ETFS” = tőzsdén kereskedett alapok

 

„DPRS” = letéti igazolások

 

„CRFT” = certifikátok

 

„OTHR” = egyéb részvényjellegű pénzügyi eszközök


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/411


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/588 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényekre, letéti igazolásokra és a tőzsdei kereskedésben részt vevő alapokra vonatkozó árlépésköz-rendszereket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 49. cikke (3) és (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A piacok rendes működésének biztosításához egyes pénzügyi eszközök tekintetében árlépésköz-rendszer vagy a legkisebb árlépésköz meghatározására van szükség. A kötelezően előírt árlépésköz-rendszer révén különösen azt a kockázatot lehet irányítani, amelyet az egyre csökkenő árlépésköz a részvényekre, letéti igazolásokra és a tőzsdei kereskedésben részt vevő egyes alapokra nézve jelent, valamint ennek a piacok rendes működésére gyakorolt hatását.

(2)

Az egyéb pénzügyi eszközök vonatkozásában, tekintettel ezek jellegére és azon piacok mikrostruktúráira, amelyeken ezekkel kereskednek, az árlépésköz-rendszerről nem feltételezhető, hogy ténylegesen hozzájárulna a piacok rendes működéséhez, ezért ezekre az eszközökre nem kell kiterjeszteni az árlépésköz-rendszert.

(3)

Különösen a certifikátokkal csak bizonyos tagállamokban kereskednek. Tekintettel az említett pénzügyi eszközök jellegére, valamint azon piacok likviditására, méretére és jellegére, amelyeken ezekkel kereskednek, a szabálytalan kereskedési feltételek előfordulásának megakadályozáshoz nincs szükség az árlépésköz-rendszer kötelezővé tételére.

(4)

A nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökkel és a rögzített hozamú termékekkel túlnyomó részt tőzsdén kívül kereskednek, és csak korlátozott számú ügylet végrehajtására kerül sor kereskedési helyszíneken. Tekintettel az említett eszközök elektronikus platformokon mutatott specifikus likviditási jellemzőire és töredezettségére, ezeknél az eszközöknél sem tekinthető szükségesnek az árlépésköz-rendszer kötelezővé tétele.

(5)

Az olyan tőzsdén kereskedett alapok esetében, ahol részvények és letéti igazolások képezik a mögöttes eszközöket, a tőzsdén kereskedett alapok és a mögöttes tőkeinstrumentumok közötti korreláció szükségessé teszi egy legkisebb árlépésköz meghatározását. Ugyanakkor az olyan tőzsdén kereskedett alapokra, amelyek mögöttes eszköze a tőzsdén kereskedett alapoktól vagy letéti igazolásoktól eltérő pénzügyi eszköz, nem alkalmazandó kötelező árlépésköz.

(6)

Lényeges, hogy valamennyi, e rendelet hatálya alá tartozó tőzsdén kereskedett alapra – az ügyletek átlagos napi számától függetlenül – egységes likviditási sávon alapuló, azonos árlépésköz-rendszer vonatkozzon, hogy ezáltal csökkenthető legyen az árlépésköz-rendszer megkerülésének kockázata az említett eszközök vonatkozásában.

(7)

A „likviditás szempontjából legrelevánsabb piac” fogalom jelentését egyértelművé kell tenni e rendelet alkalmazásában, mivel a 600/2014//EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) ezt a fogalmat mind a referenciaárra vonatkozó mentesség, mind pedig az ügyleti jelentés kapcsán alkalmazza.

(8)

Az árlépésköz-rendszer csak az ajánlati könyvben egy pénzügyi eszköz vonatkozásában tett megbízások két árszintje közötti legkisebb különbséget határozza meg. Ezért függetlenül a pénzügyi eszköz pénznemétől, egységesen kell alkalmazni.

(9)

Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy reagálhassanak az olyan előre ismert eseményekre, amelyek következtében a valamely pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek száma olyan mértékben változik meg, hogy az alkalmazandó árlépésköz adott esetben többé nem indokolt. E célból olyan specifikus eljárást kell létrehozni, amellyel elkerülhetők az abból eredő szabálytalan piaci feltételek, hogy bizonyos vállalati események következtében egy bizonyos eszközre vonatkozó árlépésköz többé nem megfelelő. Ezt az eljárást olyan vállalati eseményekre kell alkalmazni, amelyek jelentős hatással lehetnek az adott eszköz likviditására. Az egy bizonyos pénzügyi eszközre vonatkozó vállalati esemény értékelése során az illetékes hatóság köteles figyelembe venni az összes korábbi, hasonló jellegű vállalati eseményt.

(10)

Az árlépésköz-rendszer hatékony működése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a piaci szereplők számára az új követelmények végrehajtásához, az e rendelet hatálya alá tartozó minden egyes pénzügyi eszköz tekintetében indokolt előírni bizonyos adatok gyűjtését és az ügyletek átlagos napi számának korai közzétételét.

(11)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy az árlépésköz-rendszer hatékonyan működhessen, e rendelet bizonyos rendelkezéseit hatálybalépésének napjától kezdődően célszerű alkalmazni.

(12)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(13)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A likviditás szempontjából legrelevánsabb piac

E rendelet alkalmazásában egy részvény vagy letéti igazolás vonatkozásában a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett és az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 4. cikkében meghatározott, likviditás szempontjából legrelevánsabb piac.

2. cikk

A részvényekre, letéti igazolásokra és tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó árlépésköz

(A 2014/65/EU irányelv 49. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszíneknek a részvényekre vagy letéti igazolásokra vonatkozó megbízásokra olyan árlépésközt kell alkalmazniuk, amely egyenlő a következőknek megfelelővel, vagy nagyobb annál:

a)

a melléklet táblázatában szereplő azon likviditási sáv, amely megfelel az érintett eszköz likviditás szempontjából legrelevánsabb piacán végrehajtott ügyletek átlagos napi számának; valamint

b)

az ártartomány ebben a likviditási sávban, amely megfelel a megbízás árának.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, ha az érintett részvény vagy letéti igazolás likviditási szempontból legrelevánsabb piaca kizárólag olyan kereskedési rendszert működtet, amely a megbízásokat az időszakos aukció és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus alapján párosítja, a kereskedési helyszíneknek azt a likviditási sávot kell alkalmazniuk, amely az ügyletek mellékletben található táblázatban szereplő legalacsonyabb átlagos napi számának felel meg.

(3)   A kereskedési helyszíneknek a tőzsdén kereskedett alapokra vonatkozó megbízásokra olyan árlépésközt kell alkalmazniuk, amely egyenlő a következőknek megfelelővel, vagy nagyobb annál:

a)

a mellékletben található táblázatban szereplő likviditási sáv, amely megfelel az ügyletek legnagyobb átlagos napi számának; valamint

b)

az ártartomány ebben a likviditási sávban, amely megfelel a megbízás árának.

(4)   A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak azokra a tőzsdén kereskedett alapokra kell alkalmazni, amelyek alapul szolgáló pénzügyi eszközei kizárólag az (1) bekezdés szerinti árlépésköz-rendszer szerinti részvényjellegű eszközökből vagy egy ilyen eszközök alkotta kosárból állnak.

3. cikk

A részvényekre és letéti igazolásokra vonatkozó ügyletek átlagos napi száma

(A 2014/65/EU irányelv 49. cikkének (1) és (2) bekezdése)

(1)   A 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő év március 1-jéig, majd ezt követően minden év március 1-jéig az egy adott részvény vagy letéti igazolás tekintetében illetékes hatóság az adott részvény vagy letéti igazolás likviditás szempontjából legrelevánsabb piacának meghatározásához kiszámítja az adott pénzügyi eszközt érintő ügyletek átlagos napi számát az adott piacon, és gondoskodik ezen információ közzétételéről.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóság az a hatóság, amely az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 16. cikkében meghatározott, likviditás szempontjából legrelevánsabb piac tekintetében illetékességgel rendelkezik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett számítás:

a)

magában foglalja minden egyes kereskedési helyszín tekintetében az adott kereskedési helyszín szabályai szerint végrehajtott ügyleteket, kivéve az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 4. táblázatának megfelelően jelölt referenciaárakat és előre letárgyalt ügyleteket, valamint azokat az ügyleteket, amelyeket legalább egy olyan megbízás alapján hajtottak végre, amelyre nagyságrend miatti mentesség vonatkozott, és amelynek ügyleti nagyságrendje meghaladja az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének megfelelően alkalmazandó nagyságrendi küszöbértéket.

b)

kiterjed vagy az előző naptári évre vagy adott esetben az előző naptári év azon részére, amely során a pénzügyi eszközt piacra bevezették, vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó azokra a részvényekre és letéti igazolásokra, amelyeket az előző naptári év vége előtt legfeljebb négy héttel vezettek be a piacra, vagy amelyekkel az előző naptári év vége előtt legfeljebb négy héttel kereskedtek először egy kereskedési helyszínen.

(4)   A kereskedési helyszíneknek az ügyletek (1) bekezdés szerint közzétett átlagos napi számának megfelelő likviditási sávhoz tartozó árlépésközöket az említett közzététel követő április 1-jétől kell alkalmazniuk.

(5)   Mielőtt egy részvényt vagy letéti igazolást először vezetnek be a piacra, vagy az említett részvénnyel vagy letéti igazolással való kereskedés első napját megelőzően, azon kereskedési helyszín illetékes hatósága, amelyre az adott pénzügyi eszközt először bevezetik vagy amely azzal először kereskedik, megbecsüli az ügyletek átlagos napi számát az adott kereskedési helyszín vonatkozásában, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz, és adott esetben az olyan pénzügyi eszközök kereskedési előzményeit, amelyeknek hasonló jellemzőket tulajdonítanak, és közzéteszi az említett becslést.

Az ügyletek közzétett átlagos becsült napi számának megfelelő likviditási sávhoz tartozó árlépésközöket e becslés közzétételének napjától az adott eszközre vonatkozó ügyletek napi átlagos számának (6) bekezdés szerinti közzétételéig kell alkalmazni.

(6)   Legkésőbb hat héttel a részvénnyel vagy a letéti igazolással való kereskedés első napját követően azon kereskedési helyszín illetékes hatósága, amely az adott pénzügyi eszközt először bevezette vagy azzal először kereskedett, az adott pénzügyi eszköz kereskedésének első négy hetére vonatkozó adatok alapján kiszámítja és közzéteszi a szóban forgó pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek átlagos napi számát az adott kereskedési helyszín tekintetében.

Az ügyletek közzétett átlagos napi számának megfelelő likviditási sávhoz tartozó árlépésközöket a közzétételtől kell alkalmazni mindaddig, amíg nem számítottak ki és tettek közzé az ügyletek átlagos napi száma tekintetében egy új számot, az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően.

(7)   E cikk alkalmazásában az ügyletek átlagos napi számát valamely pénzügyi eszköz tekintetében úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó kereskedési helyszínen a vonatkozó időszakban az adott pénzügyi eszközt érintő ügyletek teljes számát elosztják a kereskedési napok számával.

4. cikk

Vállalati események

(A 2014/65/EU irányelv 49. cikkének (1) és (2) bekezdése)

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy egy vállalati esemény úgy módosíthatja az ügyletek átlagos napi számát egy adott pénzügyi eszköz tekintetében, hogy ezáltal e pénzügyi eszköz egy másik likviditási sávba kerül, az illetékes hatóság a 3. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott eljárás alapján új likviditási sávot határoz meg és tesz közzé e pénzügyi eszköz tekintetében, és ennek során úgy jár el, mintha az eszközt először vezették volna be, vagy azzal először kereskednének egy kereskedési helyszínen.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Azon kereskedési helyszín illetékes hatósága, amelyen egy részvényt vagy letéti igazolást a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően vezetnek be, vagy azzal ott először kereskednek, összegyűjti a szükséges adatokat, és kiszámítja és közzéteszi az ügyletek átlagos napi számát az adott pénzügyi eszköz és az adott kereskedési helyszín tekintetében az alábbi határidőkön belül:

a)

legkésőbb négy héttel a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően, ha az az időpont, amikor a részvényekkel vagy letéti igazolásokkal először kereskednek egy kereskedési helyszínen az Unióban, legalább 10 héttel megelőzte a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját;

b)

legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapján, ha az az időpont, amikor a pénzügyi eszközökkel először kereskednek egy kereskedési helyszínen az Unióban, arra az időszakra esik, amely 10 héttel a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően kezdődik és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző napon végződik.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett számításokat a következőképpen kell végrehajtani:

a)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely részvényekkel vagy letéti igazolásokkal az Unióban, legalább tizenhat héttel megelőzi a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját, a számítást a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt ötvenkét héttel kezdődő, negyven hétig tartó referencia-időszak tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

b)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely részvényekkel vagy letéti igazolásokkal az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tizenhat héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel végződő időszakra esik, a számítást a pénzügyi eszköz első négyhetes kereskedési időszaka tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

c)

amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely részvényekkel vagy letéti igazolásokkal az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző napon végződő időszakra esik, a számítást a részvény vagy a letéti igazolás, vagy egyéb olyan pénzügyi eszközök kereskedési előzményei alapján kell elvégezni, amelyeknek hasonló jellemzőket tulajdonítanak mint az adott részvényeknek és letéti igazolásoknak.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, az ügyletek közzétett átlagos napi számának megfelelő likviditási sávhoz tartozó árlépésközök a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő év április 1-jéig alkalmazandók. Ezen időszak alatt az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett, illetékességi körükbe tartozó pénzügyi eszközökre vonatkozó árlépésközök nem járulnak hozzá szabálytalan kereskedési feltételek kialakulásához. Amennyiben egy illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az árlépésköz veszélyezteti a piacok rendes működését, e kockázat kezelése érdekében meghatározza és közzéteszi az ügyletek naprakésszé tett átlagos napi számát az érintett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Ennek során az említett eszközök hosszabb és átfogóbb kereskedési előzményeinek adatait veszi alapul. A kereskedési helyszínek azonnal alkalmazni kezdik az ügyletek említett, naprakésszé tett átlagos napi számának megfelelő likviditási sávot. Ezt a likviditási sávot kell alkalmazniuk a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő év április 1-jéig vagy addig a napig, amikor az illetékes hatóság e bekezdésnek megfelelően új likviditási sávot tesz közzé.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Az 5. cikket azonban e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát).

(5)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).


MELLÉKLET

Az árlépésközre vonatkozó táblázat

 

Likviditási sávok

Ártartományok

0 ≤ Az ügyletek átlagos napi darabszáma < 10

10 ≤ Az ügyletek átlagos napi darabszáma < 80

80 ≤ Az ügyletek átlagos napi darabszáma < 600

600 ≤ Az ügyletek átlagos napi darabszáma < 2 000

2 000 ≤ Az ügyletek átlagos napi darabszáma < 9 000

9 000 ≤ Az ügyletek átlagos napi darabszáma

0 ≤ ár < 0,1

0,0005

0,0002

0,0001

0,0001

0,0001

0,0001

0,1 ≤ ár < 0,1

0,001

0,0005

0,0002

0,0001

0,0001

0,0001

0,2 ≤ ár < 0,5

0,002

0,001

0,0005

0,0002

0,0001

0,0001

0,5 ≤ ár < 1

0,005

0,002

0,001

0,0005

0,0002

0,0001

1 ≤ ár < 2

0,01

0,005

0,002

0,001

0,0005

0,0002

2 ≤ ár < 5

0,02

0,01

0,005

0,002

0,001

0,0005

5 ≤ ár < 10

0,05

0,02

0,01

0,005

0,002

0,001

10 ≤ ár < 20

0,1

0,05

0,02

0,01

0,005

0,002

20 ≤ ár < 50

0,2

0,1

0,05

0,02

0,01

0,005

50 ≤ ár < 100

0,5

0,2

0,1

0,05

0,02

0,01

100 ≤ ár < 200

1

0,5

0,2

0,1

0,05

0,02

200 ≤ ár < 500

2

1

0,5

0,2

0,1

0,05

500 ≤ ár < 1 000

5

2

1

0,5

0,2

0,1

1 000 ≤ ár < 2 000

10

5

2

1

0,5

0,2

2 000 ≤ ár < 5 000

20

10

5

2

1

0,5

5 000 ≤ ár < 10 000

50

20

10

5

2

1

10 000 ≤ ár < 20 000

100

50

20

10

5

2

20 000 ≤ ár < 50 000

200

100

50

20

10

5

50 000 ≤ ár

500

200

100

50

20

10


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/417


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/589 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 19.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozások szervezeti követelményeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (7) bekezdésének a) és d) pontjára,

mivel:

(1)

Az algoritmikus kereskedést folytató, közvetlen elektronikus hozzáférést nyújtó vagy általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozások által használt rendszereknek és kockázati kontrollintézkedéseknek hatékonyaknak és rugalmasaknak kell lenniük, megfelelő kapacitással kell rendelkezniük, és figyelembe kell venniük az adott befektetési vállalkozás üzleti modelljének jellegét, hatókörét és összetettségét.

(2)

E célból a befektetési vállalkozásnak mindazon kockázatokat kezelnie kell, amelyek egy algoritmikus kereskedési rendszer kulcselemeit érinthetik, ideértve a vállalkozás kereskedési tevékenységének végrehajtásához alkalmazott hardvereket, szoftvereket és a kapcsolódó kommunikációs csatornákat. Annak érdekében, hogy a kereskedési formától függetlenül azonos feltételek vonatkozzanak az algoritmikus kereskedésre, e rendelet hatályának ki kell terjednie a befektetési vállalkozások által működtetett megbízás-végrehajtási és megbízáskezelési rendszerek minden típusára.

(3)

Általános irányítási és döntéshozatali rendszerének részeként a befektetési vállalkozásnak egyértelmű és formalizált irányítási intézkedéseket kell foganatosítania, ideértve az egyértelműen meghatározott felelősségi viszonyokat, a hatékony kommunikációs eljárásokat és a feladatok és felelősségi körök elhatárolását. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy minél alacsonyabb legyen e rendszerek egyetlen személytől vagy egységtől való függősége.

(4)

Megfelelőségi teszteket kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egyfelől a befektetési vállalkozás, másfelől a kereskedési helyszín és a közvetlen piaci hozzáférést biztosító fél kereskedési rendszerei megfelelően kommunikálnak-e és együttműködnek-e egymással, és hogy a piaci adatok feldolgozása helyesen történik-e.

(5)

A befektetési döntési algoritmusok automatikus kereskedési döntéseket hoznak arról, hogy melyik pénzügyi eszközt kell megvenni vagy eladni. A befektetési döntést követően a megbízás-végrehajtási algoritmusok automatikusan létrehozzák a megbízásokat vagy ajánlatokat, és elküldik azokat egy vagy több kereskedési helyszínre, így optimalizálva a megbízások végrehajtását. A piac tisztességes és rendezett működésére gyakorolt eltérő potenciális hatásukra tekintettel meg kell különböztetni egymástól a befektetési döntéseket hozó kereskedési algoritmusokat és a megbízás-végrehajtási algoritmusokat.

(6)

A kereskedési algoritmusok tesztelésére vonatkozó követelményeket ezen algoritmusoknak a piac tisztességes és rendezett működésére gyakorolt potenciális hatása alapján kell meghatározni. E tekintetben a tesztelési követelmények alól csak a tisztán befektetési döntési algoritmusok zárhatók ki, azok tehát, amelyek kizárólag nem automatikus eszközökkel, emberi beavatkozással végrehajtható megbízásokat generálnak.

(7)

A befektetési vállalkozásoknak ellenőrzött módon kell bevezetniük a kereskedési algoritmusokat, függetlenül attól, hogy azok újak, vagy korábban másik kereskedési helyszínen már sikeresen alkalmazták őket, és függetlenül attól, hogy lényeges változtatásokat hajtottak-e végre azok architektúráján. A kereskedési algoritmusok ellenőrzött bevezetésének biztosítania kell, hogy az algoritmusok éles kereskedési környezetben a várakozásoknak megfelelően működjenek. A befektetési vállalkozásnak ezért konzervatív küszöbértékeket kell megállapítania a kereskedett pénzügyi eszközök számára, árfolyamára, értékére, a megbízások számára, a stratégiai pozíciókra és az érintett piacok számára vonatkozóan, illetve intenzívebben nyomon kell követnie az algoritmusok működését.

(8)

A befektetési vállalkozásra vonatkozó szervezeti követelményeknek való megfelelésről a befektetési vállalkozásnak önértékelésben kell számot adnia, amely önértékelésnek tartalmaznia kell az e rendelet I. mellékletében meghatározott kritériumoknak való megfelelés értékelését. Az önértékelésnek továbbá ki kell térnie mindazokra a körülményekre, amelyek befolyásolhatják a befektetési vállalkozás szervezeti rendszerét. Az önértékelést rendszeres időközönként kell elkészíteni, és annak teljes képet kell adnia a befektetési vállalkozás számára az általa alkalmazott kereskedési rendszerekről és algoritmusokról, valamint az algoritmikus kereskedésből származó kockázatokról, függetlenül attól, hogy e rendszereket és algoritmusokat a befektetési vállalkozás maga fejlesztette-e ki, harmadik féltől vásárolta, vagy valamely ügyféllel vagy harmadik féllel szoros együttműködésben tervezte meg és fejlesztette ki.

(9)

A befektetési vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén megbízásainak egy részét vagy egészét visszavonja (törlési funkció). Ennek hatékony megvalósítása érdekében a befektetési vállalkozásnak mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy azonosítsa azt a kereskedési algoritmust, kereskedőt vagy ügyfelet, amely vagy aki egy adott megbízásért felelős.

(10)

Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy kereskedési rendszereit ne használhassák az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet céljaival ellentétes célok érdekében vagy a befektetési vállalkozással kapcsolatban álló valamely kereskedési helyszín szabályaival ellentétben. A gyanús ügyletekről vagy megbízásokról az említett rendeletnek (2) megfelelően tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat.

(11)

Az eltérő típusú kockázatokat eltérő típusú kontrollintézkedések révén kell kezelni. A megbízások kereskedési helyszínre történő benyújtása előtt kereskedési előtti kontrollintézkedéseket kell alkalmazni. A befektetési vállalkozásnak emellett nyomon kell követnie kereskedési tevékenységét, és a szabálytalan kereskedés vagy a kereskedés előtti küszöbértékek túllépésének jeleit azonosító valós idejű figyelmeztetéseket kell alkalmaznia. A befektetési vállalkozás piaci és hitelkockázatát kereskedés utáni kontrollintézkedések és kereskedés utáni adategyeztetés alkalmazása segítségével kell nyomon követni. Emellett legkésőbb a következő napon figyelmeztetéseket küldő és a hamis pozitív és hamis negatív jelzések számának minimalizálására kalibrált speciális monitoringrendszerek segítségével kell megakadályozni az esetleges piaci visszaéléseket és a kereskedési helyszínek szabályainak megsértését.

(12)

A valós idejű nyomon követés eredményeként generált figyelmezetéseket a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül létre kell hozni. A nyomon követés utáni intézkedéseket az érintett személyek és rendszerek hatékonyságának és költségeinek ésszerű szintjét figyelembe véve, mielőbb végre kell hajtani.

(13)

A közvetlen elektronikus hozzáférést kínáló befektetési vállalkozásnak (DEA-szolgáltató) felelősnek kell maradnia a DEA-felhasználók által a DEA-szolgáltató kereskedési kódjának használatával folytatott kereskedésért. A DEA-szolgáltatónak ezért olyan politikákat és eljárásokat kell kialakítania, amelyek biztosítják, hogy a DEA-felhasználók kereskedési tevékenysége megfeleljen a DEA-szolgáltatóra alkalmazandó követelményeknek. E felelősség alapján a DEA-szolgáltatónak mindenekelőtt kereskedés előtti és utáni kontrollintézkedéseket kell megállapítania, és értékelnie kell a leendő DEA-felhasználók alkalmasságát. Ennek érdekében a DEA-szolgáltatónak elegendő ismerettel kell rendelkeznie a DEA-felhasználók szándékairól, képességeiről, pénzügyi erőforrásairól és megbízhatóságáról, valamint ismernie kell a leendő DEA-felhasználókkal szemben az illetékes hatóságok vagy kereskedési helyszínek által korábban foganatosított fegyelmi intézkedéseket, amennyiben erről rendelkezésre állnak nyilvános adatok.

(14)

A DEA-szolgáltatónak akkor is meg kell felelnie az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek, ha nem folytat algoritmikus kereskedést, mivel ügyfelei a közvetlen elektronikus hozzáférési szolgáltatást algoritmikus kereskedésre használhatják.

(15)

A leendő DEA-felhasználók átvilágítását az adott DEA-felhasználó által várhatóan folytatott kereskedési tevékenység jellege, hatóköre és összetettsége által okozott kockázatokhoz, valamint a kínált DEA-szolgáltatáshoz kell igazítani. Különösen a kereskedés és a megbízások várható szintjét és az adott kereskedési helyszínekhez biztosított adatkapcsolat típusát kell figyelembe venni.

(16)

Meg kell határozni a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozások által az illetékes hatóságoknak benyújtandó megbízás-nyilvántartási formanyomtatványok tartalmát és formátumát, valamint azt az időtartamot, ameddig a megbízás-nyilvántartást meg kell őrizni.

(17)

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó általános megbízás-nyilvántartási kötelezettséggel való egységesség érdekében, a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozások esetében alkalmazandó nyilvántartás-megőrzési időtartamokat össze kell hangolni a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 25. cikkének (1) bekezdésében említett időtartamokkal.

(18)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni.

(19)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(20)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

1. cikk

Általános szervezeti követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

Általános irányítási és döntéshozatali rendszerének részeként a befektetési vállalkozás az üzletmenet jellegét, hatókörét és összetettségét figyelembe vevő egyértelmű és formalizált irányítási intézkedések révén alakítja ki és követi nyomon kereskedési rendszereit és kereskedési algoritmusait, mely intézkedések:

a)

egyértelmű felelősségi viszonyokat, ezen belül a kereskedési algoritmusok kidolgozásának, bevezetésének és későbbi aktualizálásának jóváhagyását és a kereskedési algoritmusok nyomon követése során azonosított problémák megoldását célzó eljárásokat állapítanak meg;

b)

hatékony eljárásokat határoznak meg a befektetési vállalkozáson belüli, az utasítások eredményes és gyors kérését és végrehajtását eredményező kommunikáció biztosítására;

c)

az engedély nélküli kereskedési tevékenység elrejtésének megakadályozása érdekében rendelkeznek egyfelől a kereskedési részleg, másfelől a kockázatellenőrzési, megfelelési és más támogató tevékenységeket végző részlegek feladat- és felelősségi köreinek elválasztásáról.

2. cikk

A megfelelési funkció szerepe

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a megfelelési funkció személyzete legalább általános ismeretekkel rendelkezzen a befektetési vállalkozás kereskedési rendszereinek és kereskedési algoritmusainak működéséről. A megfelelési funkció személyzete folyamatos kapcsolatot tart a vállalkozás azon alkalmazottaival, akik részletes technikai ismeretekkel rendelkeznek a vállalkozás algoritmikus kereskedési rendszereiről és algoritmusairól.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja továbbá, hogy a megfelelési funkció személyzete mindenkor kapcsolatba léphessen a vállalkozás azon alkalmazottjaival, akik hozzáférnek a 12. cikkben említett funkcióhoz (törlési funkció), vagy közvetlen hozzáféréssel rendelkezzen a törlési funkcióhoz és az egyes kereskedési rendszerekért vagy algoritmusokért felelős személyekhez.

(3)   Amennyiben a befektetési vállalkozás a megfelelési funkciót vagy annak egyes elemeit harmadik félnek kiszervezi, ugyanolyan hozzáférést biztosít az információkhoz a harmadik fél számára, mint amilyet saját megfelelési funkciójának személyzete számára biztosítana. A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kiszervezett megfelelési funkción keresztül:

a)

az adatok védelme garantált legyen;

b)

a megfelelési funkciót belső és külső könyvvizsgáló vagy az illetékes hatóság ellenőrizhesse.

3. cikk

Személyzeti politika

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelelő számban alkalmaz olyan személyeket, akik rendelkeznek az algoritmikus kereskedési rendszerek és kereskedési algoritmusok kezeléséhez szükséges jártasságokkal, továbbá elegendő szaktudással rendelkeznek a következőkről:

a)

a releváns kereskedési rendszerek és algoritmusok;

b)

e rendszerek és algoritmusok nyomon követése és tesztelése;

c)

a befektetési vállalkozás által az algoritmikus kereskedési rendszerek és kereskedési algoritmusok révén alkalmazott kereskedési stratégiák;

d)

a befektetési vállalkozás jogi kötelezettségei.

(2)   A befektetési vállalkozás meghatározza az (1) bekezdésben említett szükséges jártasságokat. Az (1) bekezdésben említett alkalmazottak e szükséges jártasságokkal felvételük idején rendelkeznek, vagy azokat a felvételüket követően, képzés során szerzik meg. A befektetési vállalkozás folyamatos továbbképzések révén biztosítja az említett alkalmazottak jártasságainak naprakészen tartását, és rendszeresen értékeli e jártasságokat.

(3)   A (2) bekezdésben említett képzéseket az alkalmazottak tapasztalatához és feladataihoz kell igazítani, figyelemmel a befektetési vállalkozás üzletmenetének jellegére, hatókörére és összetettségére is. A megbízások benyújtásában érintett alkalmazottak számára képzést kell tartani a megbízásbenyújtási rendszerekről és a piaci visszaélésekről.

(4)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az algoritmikus kereskedés kockázati és megfelelési funkciójáért felelős alkalmazottak:

a)

elegendő ismerettel rendelkezzenek az algoritmikus kereskedésről és stratégiákról;

b)

kellő jártassággal rendelkezzenek ahhoz, hogy az automatikus figyelmeztetések tartalma alapján intézkedhessenek;

c)

megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek ahhoz, hogy amennyiben az algoritmikus kereskedés szabálytalan kereskedési feltételekhez vezet vagy a piaci visszaélés gyanúját veti fel, beszámoltassák az algoritmikus kereskedésért felelős alkalmazottakat.

4. cikk

Informatikai eszközök kiszervezése és beszerzése

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás maradéktalanul felelős marad az e rendeletből származó kötelezettségeinek betartásáért, amennyiben az algoritmikus kereskedési tevékenység során használt szoftvereket vagy hardvereket szervez ki vagy szerez be.

(2)   A befektetési vállalkozásnak elegendő ismerettel és a szükséges dokumentációval kell rendelkeznie ahhoz, hogy az algoritmikus kereskedés során használt, beszerzett vagy kiszervezett szoftverek vagy hardverek tekintetében ténylegesen megfeleljen az (1) bekezdésben foglaltaknak.

II. FEJEZET

A KERESKEDÉSI RENDSZEREK RUGALMASSÁGA

I. SZAKASZ

Az algoritmikus kereskedési rendszerek és stratégiák tesztelése és bevezetése

5. cikk

Általános módszertani megfontolások

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az algoritmikus kereskedési rendszerek, kereskedési algoritmusok és algoritmikus kereskedési stratégiák bevezetése vagy jelentős frissítése előtt a befektetési vállalkozás meghatározza az ilyen rendszerek, algoritmusok és stratégiák kidolgozásának és tesztelésének egyértelmű módszertanát.

(2)   Az algoritmikus kereskedési rendszerek, kereskedési algoritmusok és algoritmikus kereskedési stratégiák bevezetését vagy jelentős frissítését a befektetési vállalkozás felső vezetése által kijelölt személy engedélyezi.

(3)   Az (1) bekezdésben említett módszertanban foglalkozni kell az algoritmikus kereskedési rendszerek, kereskedési algoritmusok és algoritmikus kereskedési stratégiák tervezésével, teljesítményével, nyilvántartásával és jóváhagyásával. A módszertanban meg kell továbbá határozni a felelősségi körök elosztását, az elegendő erőforrások elosztását és a befektetési vállalkozáson belüli utasítási nyomvonalakra vonatkozó eljárásokat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett módszertannak biztosítania kell, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek, kereskedési algoritmusok és algoritmikus kereskedési stratégiák:

a)

ne működjenek a szándékolttal ellentétes módon;

b)

megfeleljenek a befektetési vállalkozás e rendelet szerinti kötelezettségeinek;

c)

megfeleljenek azon kereskedési helyszínek szabályainak és rendszereinek, amelyekhez a befektetési vállalkozás hozzáfér;

d)

ne járuljanak hozzá szabálytalan kereskedési feltételek kialakulásához, piaci stresszhelyzetben is eredményesen működjenek, és – amennyiben ez ilyen körülmények között szükséges – tegyék lehetővé az algoritmikus kereskedési rendszer vagy kereskedési algoritmus kikapcsolását.

(5)   A befektetési vállalkozás tesztelési módszereit azon kereskedési helyszínekhez és piacokhoz igazítja, amelyek tekintetében a kereskedési algoritmust bevezetik. A befektetési vállalkozás további teszteket végez, amennyiben jelentős változások történnek az algoritmikus kereskedési rendszerben vagy azon kereskedési helyszínhez való hozzáférésben, amelynek tekintetében az algoritmikus kereskedési rendszert, kereskedési algoritmust vagy algoritmikus kereskedési stratégiát használni kívánják.

(6)   A (2)–(5) bekezdés csak a megbízások végrehajtásához vezető kereskedési algoritmusok tekintetében alkalmazandó.

(7)   A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az algoritmikus kereskedéshez használt szoftver lényeges változásairól; e nyilvántartás lehetővé teszi a következők megállapítását:

a)

a módosítás időpontja;

b)

a módosítást végző személy;

c)

a módosítást jóváhagyó személy;

d)

a módosítás jellege.

6. cikk

Megfelelőségi teszt

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás teszteli, hogy algoritmikus kereskedési rendszerei és kereskedési algoritmusai megfelelnek-e:

a)

a kereskedési helyszín rendszerének az alábbi esetek bármelyikében:

i.

amikor tagként fér hozzá a kereskedési helyszínhez;

ii.

amikor szponzorált hozzáférési rendszeren keresztül először kapcsolódik a kereskedési helyszínhez;

iii.

amikor lényeges változás történik az adott kereskedési helyszín rendszereiben;

iv.

a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedési rendszerének, kereskedési algoritmusának vagy algoritmikus kereskedési stratégiájának bevezetését vagy lényeges módosítását megelőzően;

b)

a közvetlen piaci hozzáférést kínáló fél rendszerének az alábbi esetek bármelyikében:

i.

amikor a közvetlen piaci hozzáférést biztosító rendszeren keresztül először kapcsolódik a kereskedési helyszínhez;

ii.

amikor lényeges változás történik az adott fél közvetlen piaci hozzáférést kínáló rendszerében;

iii.

a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedési rendszerének, kereskedési algoritmusának vagy algoritmikus kereskedési stratégiájának bevezetését vagy lényeges módosítását megelőzően.

(2)   A megfelelőségi tesztek során ellenőrizni kell, hogy az algoritmikus kereskedési rendszer vagy a kereskedési algoritmus alapvető elemei megfelelően működnek-e, és összhangban vannak-e a kereskedési helyszín vagy a közvetlen piaci hozzáférést kínáló fél követelményeivel. Ennek érdekében a tesztelés során ellenőrizni kell, hogy az algoritmikus kereskedési rendszer vagy a kereskedési algoritmus:

a)

megfelelően együttműködik-e a kereskedési helyszín ajánlatpárosítási logikájával;

b)

megfelelően dolgozza-e fel a kereskedési helyszínről letöltött adatfolyamot.

7. cikk

Tesztelési környezet

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az 5. cikk (4) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában meghatározott kritériumoknak való megfelelés tesztelésére a befektetési vállalkozás éles kereskedési környezetétől elválasztott, kifejezetten az algoritmikus kereskedési rendszerek és a kereskedési algoritmusok tesztelésére és fejlesztésére kialakított környezetben kerüljön sor.

Az első albekezdés alkalmazásában az éles kereskedési környezet az a környezet, amelyben az algoritmikus kereskedési rendszerek ténylegesen működnek, és amely magában foglalja a kereskedők által használt szoftvereket és hardvert, a megbízások kereskedési helyszínekre való eljuttatását, a piaci adatokat, a függő adatbázisokat, a kockázat-ellenőrzési rendszereket, az adatok digitalizálását, az elemző rendszereket és a kereskedés utáni feldolgozást végző rendszereket.

(2)   A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben említett tesztelési követelményeknek saját tesztelési környezetében vagy valamely kereskedési helyszín, DEA-szolgáltató vagy adatértékesítő által biztosított tesztelési környezetben tehet eleget.

(3)   A befektetési vállalkozás teljes körű felelősséggel tartozik algoritmikus kereskedési rendszereinek, kereskedési algoritmusainak és algoritmikus kereskedési stratégiáinak teszteléséért, és az ezeket érintő, szükséges módosítások végrehajtásáért.

8. cikk

Az algoritmusok ellenőrzött bevezetése

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

Valamely kereskedési algoritmus bevezetése előtt a befektetési vállalkozás előre meghatározott küszöbértékeket állapít meg a következők tekintetében:

a)

a kereskedhető pénzügyi eszközök száma;

b)

a megbízások árfolyama, értéke és száma;

c)

a stratégiai pozíciók; valamint

d)

azon kereskedési helyszínek száma, amelyek felé a megbízások továbbíthatók.

2. SZAKASZ

Bevezetés utáni igazgatás

9. cikk

Éves önértékelés és validálás

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás évente önértékelést és validálást végez, és e folyamat alapján validációs jelentést készít. A folyamat során a befektetési vállalkozás áttekinti, értékeli és validálja a következőket:

a)

algoritmikus kereskedési rendszereit, kereskedési algoritmusait és algoritmikus kereskedési stratégiáit;

b)

irányítási, beszámoltatási és jóváhagyási rendszerét;

c)

üzletmenet-folytonossági intézkedéseit;

d)

a 2014/65/EU irányelv 17. cikkének való általános megfelelését, tekintettel a vállalkozás üzletmenetének jellegére, hatókörére és összetettségére.

Az önértékelésnek legalább az e rendelet I. mellékletében meghatározott kritériumoknak való megfelelés elemzését tartalmaznia kell.

(2)   A validációs jelentést a befektetési vállalkozás az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 23. cikke (2) bekezdésében említett kockázatkezelési funkciója állítja össze, és e célra a szükséges technikai tudással rendelkező alkalmazottakat vesz igénybe. A kockázatkezelési funkció a validációs jelentésben azonosított bármely hiányosságról tájékoztatja a megfelelési funkciót.

(3)   A validációs jelentést a befektetési vállalkozás belső ellenőrzési funkciója – amennyiben létezik ilyen funkció – auditálja, és a jelentést a befektetési vállalkozás felső vezetése hagyja jóvá.

(4)   A befektetési vállalkozás orvosolja a validációs jelentésben azonosított valamennyi hiányosságot.

(5)   Amennyiben a befektetési vállalkozás nem alakított ki az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikke (2) bekezdésében említett kockázatkezelési funkciót, a kockázatkezelési funkció tekintetében e rendeletben meghatározott követelmények arra a funkcióra alkalmazandók, amelyet a befektetési vállalkozás az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően hozott létre.

10. cikk

Stresszteszt

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

A 9. cikkben említett éves önértékelésének részeként a befektetési vállalkozás teszteli, hogy algoritmikus kereskedési rendszerei és a 12–18. cikkben említett eljárásai és kontrollintézkedései képesek-e kezelni a megbízások volumenének növekedését és a piaci sresszhelyzetet. A befektetési vállalkozás ezeket a teszteket kereskedési tevékenységére és kereskedési rendszereire figyelemmel tervezi meg. A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a teszteket olyan módon hajtsák végre, hogy az ne befolyásolja az éles kereskedési környezetet. A tesztek során szimulálni kell:

a)

az üzenetek mennyiségének megnövekedését, az előző hat hónap során a befektetési vállalkozás által kapott és küldött üzenetek legmagasabb számát kettővel megszorozva;

b)

a kereskedési forgalom mennyiségének megnövekedését, az előző hat hónap során a befektetési vállalkozás által bonyolított legmagasabb forgalmat kettővel megszorozva.

11. cikk

A lényeges változások kezelése

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az éles kereskedési környezet bármely javasolt, az algoritmikus kereskedéssel összefüggő lényeges változása előtt a befektetési vállalkozás felső vezetése által kijelölt személy felülvizsgálja e változást. A felülvizsgálat mélysége a javasolt változás mértékével arányos.

(2)   A befektetési vállalkozás eljárásokat állapít meg annak biztosítása céljából, hogy rendszerei funkcionalitásának bármely változásáról a kereskedési algoritmusokért felelős kereskedők, valamint a megfelelési funkció és a kockázatkezelési funkció munkatársai tájékoztatást kapjanak.

3. SZAKASZ

A rugalmasság biztosítását célzó eszközök

12. cikk

Törlési funkció

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy sürgősségi intézkedésként késedelem nélkül törölje az általa használt bármely és összes kereskedési helyszínre benyújtott bármely és összes végre nem hajtott megbízását (törlési funkció).

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a végre nem hajtott megbízások közé tartoznak az egyéni kereskedők, a kereskedési részlegek vagy adott esetben az ügyfelek által kezdeményezett megbízások.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a befektetési vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy azonosítsa a kereskedési helyszínekre benyújtott egyes megbízásokért felelős kereskedőt, kereskedési részleget vagy adott esetben ügyfelet.

13. cikk

A piaci manipuláció észlelésére kialakított automatizált monitoringrendszer

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás az 596/2014/EU rendelet 12. cikkében említett esetleges piaci manipuláció jeleinek észlelése céljából nyomon követi a kereskedési rendszereiben zajló valamennyi kereskedési tevékenységet, ideértve az ügyfelek kereskedési tevékenységét is.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a befektetési vállalkozás automatizált monitoringrendszert alakít ki és tart fenn, amely hatékonyan nyomon követi a megbízásokat és az ügyleteket, figyelmeztetéseket és jelentéseket küld, és adott esetben vizualizációs eszközöket alkalmaz.

(3)   Az automatizált monitoringrendszer a befektetési vállalkozás valamennyi kereskedési tevékenységét és az általa benyújtott összes megbízást nyomon követi. Az automatizált monitoringrendszer kialakítása során figyelembe kell venni a befektetési vállalkozás kereskedési tevékenységének jellegét, hatókörét és összetettségét, ezen belül a kereskedett eszközök típusát és mennyiségét, a megbízásfolyam méretét és összetettségét, valamint az érintett piacokat.

(4)   A befektetési vállalkozás a vizsgálati szakaszban az automatizált monitoringrendszer által a gyanús kereskedési tevékenységről küldött minden jelzést ellenőriz, oly módon, hogy azokat összeveti a vállalkozás egyéb releváns kereskedési tevékenységével.

(5)   A befektetési vállalkozás automatizált monitoringrendszerét úgy kell kialakítani, hogy az követhesse a befektetési vállalkozás kereskedési tevékenységének és szabályozói kötelezettségeinek változásait, ideértve az ügyfelek és a vállalkozás saját kereskedési stratégiájának változásait.

(6)   A befektetési vállalkozás legalább évente egyszer felülvizsgálja automatizált monitoringrendszerét, és ennek során értékeli, hogy a rendszer, illetve a rendszer által alkalmazott paraméterek és szűrők továbbra is megfelelnek-e a befektetési vállalkozás szabályozói kötelezettségeinek és kereskedési tevékenységének, ideértve a rendszer azon képességét, hogy minimalizálja a hamis pozitív és hamis negatív figyelmeztetések számát.

(7)   A befektetési vállalkozás automatizált monitoringrendszerének képesnek kell lennie arra, hogy kellően részletes időfelbontásban utólagos alapon olvassa, visszajátssza és elemezze a megbízási és ügyleti adatokat, és elegendő kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy adott esetben automatizált, alacsony késleltetéssel jellemezhető kereskedési környezetben működjön. A rendszernek emellett képesnek kell lennie arra, hogy a következő kereskedési nap kezdetén, vagy manuális feldolgozás esetén a következő kereskedési nap végén operacionalizálható figyelmeztetéseket generáljon. A befektetési vállalkozás monitoringrendszerének biztosítania kell az általa generált figyelmeztetések nyomán hozott intézkedések megfelelő dokumentálását és az azokra vonatkozó eljárásokat.

(8)   A befektetési vállalkozás kereskedési tevékenységének az (1)–(7) bekezdés alkalmazásában történő nyomon követéséért felelős alkalmazottak minden olyan kereskedési tevékenységet jelentenek a megfelelési funkciónak, amely esetében feltételezhető, hogy az nem felel meg a befektetési vállalkozás politikáinak, eljárásainak vagy szabályozói kötelezettségeinek. A megfelelési funkció értékeli ezeket az információkat, és megteszi a megfelelő lépéseket. E lépések közé tartozik a kereskedési helyszínnek történő bejelentés vagy a gyanús ügyletről vagy megbízásról szóló, az 596/2014/EU rendelet 16. cikke szerinti bejelentés benyújtása.

(9)   Amennyiben az a befektetési vállalkozás tevékenységének jellegére, hatókörére és összetettségére figyelemmel alkalmazható és megfelelő, a befektetési vállalkozás azáltal biztosítja, hogy kereskedési és számlainformációi pontosak, hiánytalanok és következetesek legyenek, hogy saját elektronikus kereskedési naplóját az első gyakorlatilag megvalósítható időpontban egyezteti a vele kapcsolatban álló kereskedési helyszínek, értékpapír-közvetítők, klíringtagok, központi szerződő felek, adatszolgáltatók és más releváns üzleti partnerek által átadott nyilvántartásokkal.

14. cikk

Üzletmenet-folytonossági intézkedések

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedési rendszerei tekintetében a tevékenysége jellegének, hatókörének és összetettségének megfelelő üzletmenet-folytonossági intézkedéseket alkalmaz. Az üzletmenet-folytonossági intézkedéseket a befektetési vállalkozás tartós adathordozón dokumentálja.

(2)   A befektetési vállalkozás üzletmenet-folytonossági intézkedéseinek hatékonyan kezelniük kell a rendszerzavarokat, és adott esetben biztosítaniuk kell az algoritmikus kereskedés mielőbbi újraindulását. Az üzletmenet-folytonossági intézkedéseket az igénybe vett egyes kereskedési helyszínek kereskedési rendszereihez kell igazítani, és az intézkedéseknek tartalmazniuk kell a következőket:

a)

az üzletmenet-folytonossági intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának irányítási rendszere;

b)

az algoritmikus kereskedési rendszerek működésével kapcsolatos, lehetséges negatív forgatókönyvek, ideértve a rendszerek, személyzet, fizikai létesítmények, külső beszállítók vagy adatközpontok rendelkezésre nem állását és a kritikus adatok és dokumentumok elvesztését vagy módosulását;

c)

a kereskedési rendszer tartaléklétesítménybe való áttelepítését és onnan történő működtetését célzó eljárások, amennyiben ilyen létesítmény fenntartása célszerű a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedési tevékenységének jellegére, hatókörére és összetettségére tekintettel;

d)

az alkalmazottak üzletmenet-folytonossági intézkedések alkalmazásával kapcsolatos képzése;

e)

a 12. cikkben említett funkció alkalmazására vonatkozó szabályok;

f)

adott esetben a releváns kereskedési algoritmus vagy kereskedési rendszer kikapcsolására vonatkozó szabályok;

g)

a fennálló megbízások és pozíciók kezelésére vonatkozó alternatív intézkedések.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kereskedési algoritmusok vagy kereskedési rendszerek üzletmenet-folytonossági intézkedéseknek megfelelő kikapcsolása ne vezessen szabálytalan kereskedési feltételekhez.

(4)   A befektetési vállalkozás éves alapon felülvizsgálja és teszteli üzletmenet-folytonossági intézkedéseit, és a felülvizsgálat fényében módosítja azokat.

15. cikk

A megbízások benyújtására vonatkozó kereskedés előtti kontrollok

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás minden pénzügyi eszköz tekintetében alkalmazza a következő, a megbízások benyújtására vonatkozó, kereskedés előtti kontrollintézkedéseket:

a)

„árgallér”, amely megbízásonkénti alapon és megadott időszak tekintetében automatikusan blokkolja vagy törli az előre meghatározott, különböző pénzügyi eszközök között megkülönböztetést tevő árparamétereknek nem megfelelő megbízásokat;

b)

maximális megbízásérték, amely megakadályozza a szokatlanul magas értékre vonatkozó megbízások bekerülését az ajánlati könyvbe;

c)

maximális megbízásvolumen, amely megakadályozza a szokatlanul nagy mennyiségre vonatkozó megbízások bekerülését az ajánlati könyvbe;

d)

maximális üzenetszám, amely megakadályozza túlzottan nagy számú, a megbízások benyújtására, módosítására vagy törlésére vonatkozó üzenet elküldését az ajánlati könyvbe.

(2)   A befektetési vállalkozás a kereskedési helyszínekre továbbított minden megbízást haladéktalanul belefoglal az (1) bekezdésben említett kereskedés előtti küszöbértékek számításába.

(3)   A befektetési vállalkozás ismételt automatikus végrehajtási fékeket működtet az algoritmikus kereskedési stratégiák alkalmazása számának ellenőrzésére. Az ismételt végrehajtások előre meghatározott számának elérésekor a kereskedési rendszer automatikusan kikapcsol, és csak az erre feljogosított személy által kapcsolható vissza.

(4)   A befektetési vállalkozás piaci és hitelkockázati küszöbértékeket állapít meg tőkeellátottsága, elszámolási lehetőségei, kereskedési stratégiája, kockázati toleranciája, tapasztalata és további változók (pl. a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedéssel szerzett tapasztalatának hossza és a befektetési vállalkozás harmadik fél szolgáltatóknak való kitettsége) alapján. A befektetési vállalkozás a piaci és hitelkockázati küszöbértékeket a megbízások releváns piacra gyakorolt, az eltérő ár- és likviditási szintek miatti változó hatásának figyelembevétele érdekében kiigazítja.

(5)   A befektetési vállalkozás automatikusan blokkolja vagy törli az olyan kereskedőktől származó megbízásokat, akikről tudomására jut, hogy nem jogosultak kereskedni az adott pénzügyi eszközzel. A befektetési vállalkozás automatikusan blokkolja vagy törli azokat a megbízásokat, amelyek veszélyeztetik a befektetési vállalkozás saját kockázati küszöbértékeit. A befektetési vállalkozás a kontrollintézkedéseket adott esetben az egyedi ügyfelek, a pénzügyi eszközök, a kereskedők, a kereskedési részlegek vagy a befektetési vállalkozás egészének szintjén alkalmazza.

(6)   A befektetési vállalkozás eljárásokat és intézkedéseket alkalmaz a befektetési vállalkozás kereskedés előtti kontrollintézkedései által blokkolt azon megbízások kezelésére, amelyeket ennek ellenére be kíván nyújtani valamely kereskedési helyszínre. Ezek az eljárások és intézkedések egyedi ügyletekre, időszakos alapon és rendkívüli jelleggel alkalmazandók. Az eljárásokat és intézkedéseket a kockázatkezelési funkció ellenőrzi, és a befektetési vállalkozás erre kijelölt alkalmazottja hagyja jóvá.

16. cikk

Valós idejű nyomon követés

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A megbízások kereskedési helyszíneknek való beküldésére rendelkezésre álló üzleti órák folyamán a befektetési vállalkozás valós időben nyomon követ a kereskedési kódja alatt folyó minden algoritmikus kereskedési tevékenységet, ideértve az ügyfelek tevékenységét is, hogy azonosítsa a vállalkozás vagy az ügyfelei algoritmikus kereskedési tevékenységét érintő szabálytalan kereskedésre utaló jeleket, ideértve a különböző piacok, eszközosztályok vagy termékek közötti kereskedést is.

(2)   Az algoritmikus kereskedési tevékenység valós idejű nyomon követése a kereskedési algoritmusért vagy algoritmikus kereskedési stratégiáért felelős kereskedő és a kockázatkezelési funkció vagy az e rendelkezés alkalmazásában létrehozott, független kockázatellenőrzési funkció feladata. Ez a kockázatellenőrzési funkció attól függetlenül függetlennek tekintendő, hogy a valós idejű nyomon követést a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy harmadik fél végzi, feltéve, hogy a funkció szervezetileg nem az adott kereskedő alárendeltje, és az 1. cikkben említett irányítási rendszer előírásai szerint megfelelőnek és szükségesnek tekintett módon beszámoltathatja a kereskedőt.

(3)   A valós idejű nyomon követésért felelős alkalmazottak mielőbb reagálnak a felmerülő operatív és szabályozási problémákra, és szükség esetén kezdeményezik a probléma megoldását.

(4)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az illetékes hatóság, a releváns kereskedési helyszínek és adott esetben a DEA-szolgáltatók, a klíringtagok és a központi szerződő felek mindenkor kapcsolatba léphessenek a valós idejű nyomon követést végző alkalmazottakkal. Ebből a célból a befektetési vállalkozás azonosítja és rendszeresen ellenőrzi kommunikációs csatornáit, ideértve a kereskedési időn kívüli elérhetőségre vonatkozó eljárásait annak érdekében, hogy szükséghelyzetben a megfelelő felhatalmazással rendelkező alkalmazottak időben kapcsolatba léphessenek egymással.

(5)   A valós idejű nyomon követésre szolgáló rendszereknek valós idejű figyelmeztetések útján kell elősegíteniük, hogy az érintett alkalmazottak azonosítani tudják az algoritmus által végzett váratlan kereskedési tevékenységet. A befektetési vállalkozás a korrekciós intézkedéseknek a figyelmeztető jelzést követő mielőbbi meghozatalára irányuló eljárást működtet, mely korrekciós intézkedések között szükség esetén a piacról való rendezett visszavonulásnak is szerepelnie kell. Az említett rendszereknek valamely kereskedési helyszínen a tőzsdei kereskedés szüneteltetését kiváltó algoritmusokkal és DEA-megbízásokkal kapcsolatos figyelmeztetéseket is jeleznie kell. A valós idejű figyelmeztetések a vonatkozó eseményt legfeljebb öt másodperccel követhetik.

17. cikk

Kereskedés utáni kontrollok

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás folyamatosan alkalmazza az általa bevezetett kereskedés utáni kontrollintézkedéseket. Kereskedés utáni kontrollintézkedés aktiválása esetén a befektetési vállalkozás megteszi a megfelelő lépéseket, amelyek kiterjedhetnek az érintett kereskedési algoritmus vagy kereskedési rendszer kiigazítására, kikapcsolására vagy a piacról való rendezett visszavonulásra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kereskedés utáni kontrollintézkedések magukban foglalják a befektetési vállalkozás piaci és hitelkockázatának a tényleges kitettségek tekintetében mérhető folyamatos értékelését és nyomon követését.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy kereskedési és számlainformációi pontosak, hiánytalanok és következetesek legyenek. A befektetési vállalkozás saját elektronikus kereskedési naplóját egyezteti a kereskedési helyszínek, értékpapír-közvetítők, DEA-szolgáltatók, klíringtagok, központi szerződő felek, adatszolgáltatók és más releváns üzleti partnerek által átadott, a kinnlevő megbízásokra és kockázati kitettségre vonatkozó nyilvántartásokkal. Amennyiben az említett piaci résztvevők valós időben szolgáltatják ezeket az adatokat, az egyeztetést ugyancsak valós időben kell elvégezni. A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell a saját, a kereskedői és az ügyfelei fennálló kitettségeinek valós időben történő kiszámításához szükséges képességekkel.

(4)   A származtatott termékek esetében az (1) bekezdésben említett kereskedés utáni kontrollintézkedések magukban foglalják a maximálisan megengedett hosszú, rövid és összesített stratégiai pozíciók meghatározását; a vonatkozó kereskedési küszöbértékeket az érintett pénzügyi eszköztípus tekintetében megfelelő egységben kell megállapítani.

(5)   A kereskedés utáni nyomon követés az algoritmusért felelős kereskedők és a befektetési vállalkozás kockázatellenőrzési funkciójának a feladata.

18. cikk

Biztonság és hozzáférési korlátozások

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás meghatározott célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmazó informatikai stratégiát alkalmaz, amely:

a)

megfelel a befektetési vállalkozás üzleti és kockázati stratégiájának, és igazodik a befektetési vállalkozás operatív tevékenységeihez és kockázataihoz;

b)

az informatikai tevékenységek megbízható, a szolgáltatást, gyártást és fejlesztést magában foglaló szervezeti rendszerén alapul;

c)

megfelel a hatékony informatikai biztonsági igazgatás követelményeinek.

(2)   A befektetési vállalkozás megfelelő fizikai és elektronikus biztonsági intézkedéseket vezet be és alkalmaz, amelyek minimálisra csökkentik az informatikai rendszereivel szembeni támadás kockázatát, és amelyek magukban foglalják az azonosítási és hozzáférési rendszerek hatékony igazgatását. Az intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adatok bizalmas kezelését, integritását, hitelességét és rendelkezésre állását, valamint a befektetési vállalkozás információs rendszereinek megbízhatóságát és stabilitását.

(3)   A befektetési vállalkozás haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot a fizikai és elektronikus biztonsági intézkedéseit sértő lényeges eseményekről. Ilyen esetben eseményjelentést küld az illetékes hatóságnak, amelyben megjelöli az esemény jellegét, az eseményt követően hozott intézkedéseket, és a hasonló események előfordulásának megakadályozása érdekében hozott kezdeményezéseket.

(4)   A befektetési vállalkozás évente behatolási tesztet és sérülékenységi szűrést végez kibertámadás szimulálása céljából.

(5)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy képes legyen azonosítani minden olyan személyt, aki kritikus felhasználói hozzáférési jogokkal rendelkezik a befektetési vállalkozás informatikai rendszerei tekintetében. A befektetési vállalkozás korlátozza e személyek számát, és a mindenkori visszakövethetőség érdekében nyomon követi az informatikai rendszereihez való ilyen személyek által gyakorolt hozzáférés eseteit.

III. FEJEZET

KÖZVETLEN ELEKTRONIKUS HOZZÁFÉRÉS (DEA)

19. cikk

A közvetlen elektronikus hozzáférésre vonatkozó általános rendelkezések

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (5) bekezdése)

A DEA-szolgáltatók kialakítják azokat a politikákat és eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a DEA-felhasználók által folytatott kereskedés megfeleljen a kereskedési helyszín szabályainak, és a DEA-szolgáltató megfeleljen a 2014/65/EU irányelv 17. cikke (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

20. cikk

A DEA-szolgáltatók által alkalmazott kontrollok

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A DEA-szolgáltató minden DEA-felhasználójának megbízásfolyama tekintetében alkalmazza a 13., 15. és 17. cikkben meghatározott kontrollintézkedéseket és a 16. cikkben meghatározott valós idejű nyomon követést. E kontrollintézkedéseket és nyomon követést el kell választani és el kell különíteni a DEA-felhasználók által alkalmazott kontrollintézkedésektől és nyomon követéstől. A DEA-felhasználó megbízásainak mindenkor át kell haladniuk a DEA-szolgáltató által meghatározott és ellenőrzött kereskedés előtti kontrollokon.

(2)   A DEA-szolgáltató alkalmazhatja saját kereskedés előtti és utáni kontrolljait, vagy alkalmazhat harmadik fél vagy kereskedési helyszín által biztosított kontrollt és valós idejű nyomon követést. E kontrollok hatékonyságáért minden esetben a DEA-szolgáltató tartozik felelősséggel. A DEA-szolgáltatónak biztosítania kell, hogy kizárólag maga legyen jogosult ezen kereskedés előtti és utáni kontrollok, valamint valós idejű nyomon követés paramétereinek és küszöbértékeinek meghatározására és módosítására. A DEA-szolgáltató folyamatosan nyomon követi a kereskedési előtti és utáni kontrollok működését.

(3)   A megbízások benyújtására vonatkozó kereskedés előtti küszöbértékeknek a DEA-szolgáltató által a DEA-felhasználók kereskedési tevékenységére vonatkozóan alkalmazott hitel és kockázati küszöbértékeken kell alapulniuk. Utóbbi küszöbértékeknek a DEA-szolgáltató által a DEA-felhasználó tekintetében elvégzett kezdeti átvilágításon és annak rendszeres felülvizsgálatán kell alapulniuk.

(4)   A szponzorált hozzáféréssel rendelkező DEA-felhasználókra vonatkozó paraméterek és küszöbértékek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint a közvetlen piaci hozzáférést használó DEA-felhasználókra vonatkozók.

21. cikk

A DEA-szolgáltatók rendszereire vonatkozó előírások

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A DEA-szolgáltató biztosítja, hogy kereskedési rendszerei lehetővé teszik:

a)

a DEA-szolgáltató kereskedési kódját használó DEA-felhasználó által benyújtott megbízások nyomon követését;

b)

az olyan kereskedési rendszereket működtető egyénektől érkező megbízások automatikus blokkolását vagy törlését, amelyek algoritmikus kereskedéshez kapcsolódóan anélkül küldenek megbízásokat a DEA-rendszeren keresztül, hogy erre jogosultak lennének;

c)

a DEA-felhasználó által olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan benyújtott megbízások automatikus blokkolását vagy törlését, amely eszközzel az adott ügyfél nem jogosult kereskedni; ezt az egyes DEA-felhasználóknak vagy DEA-felhasználók egy csoportjának azonosítását és blokkolását célzó belső jelzőrendszer segítségével kell biztosítani;

d)

a DEA-felhasználó által benyújtott, a DEA-szolgáltató kockázatkezelési küszöbértékeit sértő megbízások automatikus blokkolását vagy törlését; ezt az egyes DEA-felhasználók vagy DEA-felhasználók csoportjainak kitettségeire, vagy a pénzügyi eszközök tekintetében meghatározott kitettségekre vonatkozó kontrollintézkedések segítségével kell biztosítani;

e)

a DEA-felhasználók által továbbított megbízásfolyam leállítását;

f)

a DEA-szolgáltatások felfüggesztését vagy visszavonását azon DEA-felhasználók vonatkozásában, amelyek esetében a DEA-szolgáltató nem képes megbizonyosodni arról, hogy a további hozzáférés összhangban áll a DEA-szolgáltató méltányos és szabályos kereskedésre és a piac integritására vonatkozó szabályaival és eljárásaival;

g)

a DEA-felhasználó belső kockázatellenőrzési rendszereinek szükség esetén történő felülvizsgálatát.

(2)   A DEA-szolgáltató eljárásokat alkalmaz a piaci zavarok és a vállalkozásspecifikus kockázatok értékelésére, kezelésére és csökkentésére. A DEA-szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy azonosítsa a kockázati profil megsértésével vagy a kereskedési helyszín szabályainak potenciális megsértésével járó hiba esetén értesítendő személyeket.

(3)   A DEA-szolgáltatónak mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy azonosítsa egyes DEA-felhasználóit és a DEA-felhasználók azon kereskedési részlegeit és kereskedőit, amelyek és akik a DEA-szolgáltató rendszerén keresztül megbízásokat továbbítanak; ezt az említettek számára kiutalt egyéni azonosító kód segítségével kell megtennie.

(4)   Annak a DEA-szolgáltatónak, amely engedélyezi valamely DEA-felhasználó számára, hogy a DEA-szolgáltatást saját ügyfelei számára is biztosítsa („továbbszolgáltatás”) képesnek kell lennie arra, hogy megkülönböztesse egymástól a továbbszolgáltatás egyes kedvezményezettjeinek megbízásfolyamát, ugyanakkor nem köteles ismernie a továbbszolgáltatás kedvezményezettjeinek kilétét.

(5)   A DEA-szolgáltató nyilvántartja a DEA-felhasználók által benyújtott megbízásokkal kapcsolatos adatokat, ideértve azok módosítását és törlését is, a nyomonkövetési rendszerek által generált figyelmeztetéseket és a szűrési folyamatot érintően végrehajtott módosításokat.

22. cikk

A leendő DEA-felhasználók átvilágítása

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A DEA-szolgáltató átvilágítja a leendő DEA-felhasználókat annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek és a DEA-szolgáltató által hozzáférhetővé tett kereskedési helyszín szabályainak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett átvilágítás kiterjed:

a)

a leendő DEA-felhasználó irányítási és tulajdonosi struktúrájára;

b)

a leendő DEA-felhasználó által megvalósítani kívánt stratégiákra;

c)

a leendő DEA-felhasználó által alkalmazni kívánt működési struktúrára, rendszerekre, kereskedés előtti és utáni kontrollokra és valós idejű nyomon követésre. A DEA-felhasználói számára a kereskedési helyszínekhez való hozzáférést harmadik felek kereskedési szoftvereinek használatán keresztül engedélyező befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a szoftver az e rendeletben meghatározott kereskedés előtti kontrollokkal egyenértékű kereskedés előtti kontrollokat alkalmaz;

d)

a leendő DEA-felhasználón belüli, a tevékenységekkel és a hibákkal kapcsolatos felelősségi viszonyokra;

e)

a leendő DEA-felhasználó korábbi kereskedési mintáira és viselkedésére;

f)

a leendő DEA-felhasználó várható kereskedési szintjére és megbízásvolumenére;

g)

a leendő DEA-felhasználó azon képességére, hogy teljesítse a DEA-szolgáltatóval szembeni pénzügyi kötelezettségeit;

h)

a leendő DEA-felhasználóval szemben korábban alkalmazott fegyelmi szankciókra, amennyiben rendelkezésre áll ilyen nyilvántartás.

(3)   A továbbszolgáltatást engedélyező DEA-szolgáltató a hozzáférés biztosítását megelőzően biztosítja, hogy a leendő DEA-felhasználó rendelkezzen az (1) és (2) bekezdésben meghatározottal legalább egyenértékű átvilágítási rendszerrel.

23. cikk

A DEA-felhasználók rendszeres felülvizsgálata

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A DEA-felhasználó évente felülvizsgálja átvilágítási rendszerét.

(2)   A DEA-felhasználó évente kockázati alapon újraértékeli DEA-felhasználói rendszereinek és kontrollintézkedéseinek megfelelőségét, különös tekintettel kereskedési tevékenységük és stratégiáik jellegére, hatókörére és összetettségére, a személyzeti politikájukat, tulajdonosi szerkezetüket, kereskedési vagy bankszámlájukat, szabályozói státusukat és pénzügyi helyzetüket érintő változásokra és arra, hogy a DEA-felhasználó jelezte-e szándékát a DEA-szolgáltató által biztosított hozzáférés továbbszolgáltatására.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KLÍRINGTAGKÉNT ELJÁRÓ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK

24. cikk

Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozások által alkalmazandó rendszerek és kontrollok

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (6) bekezdése)

Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás által az ügyfeleknek nyújtott elszámolási szolgáltatások támogatása céljából használt rendszereket megfelelően át kell világítani és nyomon kell követni, és azokra megfelelő kontrollintézkedéseket kell alkalmazni.

25. cikk

A leendő klíringügyfelek átvilágítása

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás a leendő klíringügyfél üzleti tevékenységének jellegét, hatókörét és összetettségét figyelembe véve értékeli leendő klíringügyfeleit. Minden egyes leendő klíringügyfél tekintetében meg kell vizsgálni a következőket:

a)

hitelminőség, beleértve az adott garanciákat;

b)

belső kockázatikontroll-rendszer;

c)

tervezett kereskedési stratégia;

d)

fizetési rendszerek és konstrukciók, amelyek lehetővé teszik, hogy a leendő klíringügyfél időben teljesítse az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás által nyújtott elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatban a vállalkozás által előírt, eszközök vagy készpénz formájában teljesítendő letéti követelményeket;

e)

az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás és a leendő klíringügyfél megállapodása szerinti maximális kereskedési küszöbértékek betartását elősegítő rendszerbeállítások és információkhoz való hozzáférés;

f)

a leendő klíringügyfél által az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás számára nyújtott fedezet;

g)

operatív erőforrások, ideértve a technológiai interfészeket és az adatkapcsolatot;

h)

a leendő klíringügyfél részvétele a pénzügyi piacok integritását védő szabályok megsértésében, ideértve a piaci visszaélésekben, pénzügyi bűncselekményekben vagy pénzmosási tevékenységekben való részvételét.

(2)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás évente felülvizsgálja klíringügyfeleinek az (1) bekezdésben felsorolt kritériumok szerinti teljesítményét. A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (6) bekezdésében említett kötelező érvényű írásos megállapodásnak tartalmaznia kell az említett kritériumokat, és meg kell határoznia, hogy – amennyiben az említett felülvizsgálatra gyakrabban kerül sor, mint évente – az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás milyen gyakorisággal tekinti át klíringügyfelei e kritériumokkal szembeni teljesítményét. A kötelező érvényű írásos megállapodásban meg kell határozni az említett kritériumokat nem teljesítő klíringügyfelek tekintetében érvényesítendő következményeket.

26. cikk

Pozíciólimitek

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás kereskedési és pozíciólimiteket határoz meg saját partnerkockázatai, likviditási kockázatai, működési kockázatai és egyéb kockázatai csökkentése és kezelése érdekében, és ezekről tájékoztatja klíringügyfeleit.

(2)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás a valós időhöz képest a lehető legkisebb késleltetéssel nyomon követi, hogy klíringügyfelei betartják-e az (1) bekezdésben említett limiteket, és megfelelő kereskedés előtti és utáni eljárásokat vezet be a pozíciólimitek megsértése jelentette kockázat megfelelő letéti gyakorlaton és egyéb megfelelő eszközökön keresztül történő kezelésére.

(3)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás írásban dokumentálja a (2) bekezdésben említett eljárásokat, és nyilvántartást vezet a klíringügyfelek említett eljárásoknak való megfeleléséről.

27. cikk

A nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás az általa nyújtott elszámolási szolgáltatások feltételeit nyilvánosságra hozza. E szolgáltatásokat ésszerű üzleti feltételek szerint biztosítja.

(2)   Az általános klíringtagként eljáró befektetési vállalkozás tájékoztatja leendő és meglévő klíringügyfeleit a védelem szintjéről és az általa biztosított elkülönítés különböző szintjeivel összefüggő költségekről. Az elkülönítés különböző szintjeinek részletezésekor ki kell térni a felkínált elkülönítés adott szintjeinek fő jogkövetkezményeire, beleértve az adott joghatóság alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályairól szóló tájékoztatást is.

V. FEJEZET

NAGY SEBESSÉGŰ ALGORITMIKUS KERESKEDÉSI TECHNIKA ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

A megbízás-nyilvántartás tartalma és formátuma

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozás a megbízások benyújtását követően minden egyes benyújtott megbízás esetében a II. melléklet 2. és 3. táblázatában meghatározott formátum használatával, késedelem nélkül rögzíti a megbízás részleteit.

(2)   A nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozás a II. melléklet 2. és 3. táblázatának 4. oszlopában meghatározott standardoknak és formátumoknak megfelelően aktualizálja az (1) bekezdésben említett információkat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartást a megbízás kereskedési helyszínnek vagy másik befektetési vállalkozásnak végrehajtásra történő benyújtásától számítva öt évig meg kell őrizni.

29. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (2) bekezdése)

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 596/2014/EU rendelete a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5)  A Bizottság 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).


I. MELLÉKLET

A befektetési vállalkozás 9. cikk (1) bekezdése szerinti önértékelése során vizsgálandó kritériumok

1.

Az üzleti tevékenység jellegének értékelése során a befektetési vállalkozás adott esetben a következőket veszi figyelembe:

a)

a vállalkozás és adott esetben a DEA-felhasználók szabályozói státusa, ideértve a 2014/65/EU irányelv alapján a befektetési vállalkozásra alkalmazandó szabályozási követelményeket és egyéb releváns szabályozói követelményeket;

b)

a vállalkozás piaci szerepe, ideértve, hogy árjegyző-e, és hogy végrehajt-e ügyfélmegbízásokat, vagy kizárólag saját számlára kereskedik;

c)

a kereskedés és a vállalkozás egyéb folyamatai vagy tevékenységei automatizáltságának szintje;

d)

a vállalkozás által kereskedett instrumentumok, termékek és eszközosztályok típusa és szabályozói státusa;

e)

a vállalkozás által alkalmazott stratégiák típusai és ezek kockázatai a vállalkozás saját kockázatkezelése és a piacok tisztességes és rendezett működése szempontjából; különösen e stratégiák jellegét (árjegyzés, arbitrázs stb.) kell figyelembe venni, és azt, hogy a stratégia rövid vagy hosszú távú, illetve meghatározott irányú-e vagy sem;

f)

a vállalkozás stratégiáinak és kereskedési tevékenységének késleltetésérzékenysége;

g)

a használt kereskedési helyszínek és egyéb likviditási poolok típusai és szabályozói státusa és különösen az a tény, hogy az említett kereskedési helyszínek vagy likviditási poolok nyilvánosak, zártkörűek (dark pool) vagy OTC-jellegűek;

h)

a vállalkozás adatkapcsolati megoldásai és az a tény, hogy a kereskedési helyszínekhez tagként, DEA-felhasználóként vagy DEA-szolgáltatóként fér hozzá;

i)

milyen mértékben támaszkodik a vállalkozás harmadik felekre algoritmusai vagy kereskedési rendszerei fejlesztésében és karbantartásában és az a tény, hogy ezeket az algoritmusokat vagy kereskedési rendszereket a vállalkozás maga fejleszti-e, egy harmadik féllel közösen fejleszti-e, harmadik féltől vásárolja, vagy annak kiszervezi;

j)

a vállalkozás tulajdonosi és irányítási struktúrája, szervezeti és működési rendszere és az a tény, hogy társas vállalkozás (partnership), leányvállalat, nyilvános piacra bevezetett részvénytársaság vagy más típusú vállalkozás;

k)

a vállalkozás kockázatkezelési, megfelelési, auditálási rendszere és szervezete;

l)

a vállalkozás létrehozásának dátuma, személyzete szakmai tapasztalatának és kompetenciájának szintje, és hogy nemrégiben létrehozott vállalkozásról van-e szó.

2.

Az üzleti tevékenység hatókörének értékelése során a befektetési vállalkozás adott esetben a következőket veszi figyelembe:

a)

az egymással párhuzamosan futó algoritmusok és stratégiák száma;

b)

a kereskedett egyedi eszközök, termékek és eszközosztályok száma;

c)

a kereskedési részlegek száma és a megbízás végrehajtásáért felelős természetes személyek és algoritmusok használt egyéni kereskedési azonosítóinak száma;

d)

az üzenetvolumen-kapacitás és különösen a benyújtott, módosított, törölt és végrehajtott megbízások száma;

e)

a napon belüli és napon túli bruttó és nettó pozíciók pénzben kifejezett értéke;

f)

azon piacok száma, amelyekhez a vállalkozás tagként, résztvevőként vagy DEA útján hozzáféréssel rendelkezik;

g)

a vállalkozás ügyfeleinek és különösen DEA-felhasználóinak száma és mérete;

h)

a szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli vagy egy helyiségen belüli elhelyezését (co-location, proximity hosting) biztosító azon létesítmények száma, amelyekhez a vállalkozás adatkapcsolattal rendelkezik;

i)

a vállalkozás adatkapcsolati infrastruktúrájának átviteli kapacitása;

j)

a vállalkozás klíringtagjainak vagy központi szerződő fél tagságainak száma;

k)

a vállalkozás mérete a kereskedők számában és a front-office, middle-office és back-office alkalmazottak számában kifejezve (teljes munkaidős egyenértékben);

l)

a vállalkozás fizikai telephelyeinek száma;

m)

azoknak az országoknak és régióknak a száma, ahol a vállalkozás kereskedési tevékenységet végez;

n)

a vállalkozás éves eredménye és nyeresége.

3.

Az üzleti tevékenység összetettségének értékelése során a befektetési vállalkozás adott esetben a következőket veszi figyelembe:

a)

a vállalkozás vagy – amennyiben a vállalkozás számára ismert – ügyfelei által követett stratégiák jellege és különösen az a tény, hogy e stratégiák alapján az algoritmusok nyújtanak-e be egymással korreláló eszközökhöz kapcsolódó vagy több kereskedési helyszínre vagy likviditási poolba eljuttatott megbízásokat;

b)

a vállalkozás algoritmusai kódok szerint, az algoritmusok működtetéséhez szükséges inputok, az algoritmusok interdependenciája és az algoritmusokba beágyazott vagy azokon kívüli kivételszabályok;

c)

a vállalkozás kereskedési rendszereinek sokfélesége, valamint a kereskedési rendszerek beállításai, módosítása, tesztelése és felülvizsgálata felett a vállalkozás által gyakorolt ellenőrzés mértéke;

d)

a vállalkozás tulajdonosi és irányítási struktúrája, szervezeti és működési rendszere, műszaki adottságai, fizikai jellemzői és földrajzi elhelyezkedése;

e)

a vállalkozás adatkapcsolatainak, technológiai rendszereinek és klíringmegoldásainak sokfélesége;

f)

a vállalkozás fizikai kereskedési infrastruktúrájának sokfélesége;

g)

a vállalkozás által igénybe vett vagy kínált kiszervezés szintje, különösen a kulcsfontosságú funkciók kiszervezése esetén;

h)

a vállalkozás által nyújtott vagy használt DEA, annak jellege (DMA vagy szponzorált hozzáférés) és az ügyfeleknek kínált DEA kondíciói; valamint,

i)

a vállalkozás vagy ügyfelei által folytatott kereskedés sebessége.


II. MELLÉKLET

A 28. cikkben említett megbízás-nyilvántartás tartalma és formátuma

1. táblázat

Magyarázat a 2. és a 3. táblázathoz

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

Az ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

„YYYY” az év;

„MM” a hónap;

„DD” a nap;

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni

„hh” az óra;

„mm” a perc;

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze;

Z az UTC-idő.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

Tizedesjel:„.” (pont);

a negatív számok előtt „-” (mínusz) jelet kell használni;

az értékeket kerekíteni kell és nem csonkolhatók.

{INTEGER-n}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló egész szám

Numerikus mező pozitív és negatív egész számértékek megjelöléséhez.

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{LEI}

20 alfanumerikus karakter

Az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosító.

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító.

{NATIONAL_ID}

35 alfanumerikus karakter

A(z) [600/2014/EU rendelet 26. cikke szerinti ügyletjelentési kötelezettségre vonatkozó 22. szabályozástechnikai standard] 6. cikkében és II. mellékletében meghatározott azonosító.


2. táblázat

A kereskedésre irányuló eredeti döntésekre és az ügyfelektől beérkező megbízásokra vonatkozó információk

Szám

Mező

Leírás

Standardok és formátum

1

Ügyfél utóneve(i)

Az ügyfél valamennyi utóneve, teljes alakjában. Több utónév esetén az egyes utóneveket vesszővel kell elválasztani.

A LEI használata esetén ezt a mezőt üresen kell hagyni.

{ALPHANUM-140}

2

Ügyfél vezetékneve(i)

Az ügyfél valamennyi vezetékneve, teljes alakjában. Több vezetéknév esetén az egyes vezetékneveket vesszővel kell elválasztani.

A LEI használata esetén ezt a mezőt üresen kell hagyni.

{ALPHANUM-140}

3

Ügyfél-azonosító kód

A befektetési vállalkozás ügyfelének azonosításához használt kód. DEA esetén a DEA-felhasználó kódját kell megadni.

Amennyiben az ügyfél jogi személy, az ügyfél LEI-kódját kell megadni.

Amennyiben az ügyfél nem jogi személy, a {NATIONAL_ID} jelölést kell használni.

Összevont megbízások esetén az „AGGR” jelölést kell használni az (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

Függő allokációk esetén az „PNAL” jelölést kell használni az (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

Ezt a mezőt üresen kell hagyni, ha a befektetési vállalkozásnak nincs ügyfele.

{LEI}

{NATIONAL_ID}

„AGGR” – összevont megbízások

„PNAL” – függő allokációk

4

Az ügyfél nevében eljáró személy utóneve(i)

Az ügyfél nevében eljáró személy valamennyi utóneve, teljes alakjában.

Több utónév esetén az egyes utóneveket vesszővel kell elválasztani.

{ALPHANUM-140}

5

Az ügyfél nevében eljáró személy vezetékneve(i)

Az ügyfél nevében eljáró személy valamennyi vezetékneve, teljes alakjában. Több vezetéknév esetén az egyes vezetékneveket vesszővel kell elválasztani.

{ALPHANUM-140}

6

A vállalkozáson belüli befektetési döntés

A befektetési vállalkozásnál a befektetési döntésért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítására használt kód az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 8. cikke szerint.

Amennyiben a befektetési vállalkozásnál a befektetési döntésért természetes személy felelős, azt a személyt, aki felelős vagy elsődlegesen felelős a befektetési döntésért, a {NATIONAL_ID} jelöléssel kell azonosítani.

Amennyiben a befektetési döntésért algoritmus volt felelős, ezt a mezőt az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében meghatározottak szerint kell kitölteni.

Ezt a mezőt üresen kell hagyni, ha a befektetési döntést nem a befektetési vállalkozáson belüli személy vagy számítógépes algoritmus hozta.

{NATIONAL_ID} – természetes személyek

{ALPHANUM-50} – algoritmusok

7

Kezdeti megbízásazonosító

Az ügyféltől beérkező vagy a befektetési vállalkozás által generált megbízás azonosítására a megbízás feldolgozását és kereskedési helyszínnek vagy befektetési vállalkozásnak való továbbítását megelőzően használt kód.

{ALPHANUM-50}

8

Vétel/eladás mutató

Azt jelzi, hogy vételi vagy eladási megbízásról van-e szó.

Opciók és csereügyletre szóló opciók (swaption) esetében a vevő az a fél, aki jogosult az opció gyakorlására, az eladó pedig az a fél, aki eladja az opciót és megkapja a díjat.

A devizához kapcsolódó határidős tőzsdei ügyletektől (future) és tőzsdén kívüli határidős ügyletektől (forward) eltérő határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a vevő az a fél, aki megveszi az instrumentumot, az eladó pedig az a fél, aki eladja azt.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki átveszi az alapul szolgáló értékpapír árfolyammozgásának kockázatát és megkapja a biztosítékösszeget. Az eladó az a fél, aki fizeti a biztosítékösszeget.

Kamatlábhoz vagy inflációs indexhez kapcsolódó swapügylet esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti. Az eladó az a fél, aki a rögzített kamatot kapja. Bázisswapok (változó kamatláb cseréje változó kamatlábra) esetében a vevő az a fél, aki fizeti a különbözetet, az eladó pedig az a fél, aki azt megkapja.

Devizaswapok és tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint keresztdevizás swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki megkapja az ISO 4217 szabvány szerinti betűrendben első devizát, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt a devizát.

Az osztalékokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki megkapja a tényleges osztalékfizetésnek megfelelő ellenértéket. Az eladó az a fél, aki fizeti az osztalékot, és megkapja a rögzített kamatot.

A hitelkockázat átadásához kapcsolódó származtatott instrumentumok esetében (kivéve az opciókat és a csereügyletre szóló opciókat) a vevő az a fél, aki a védelmet megvásárolja. Az eladó az a fél, aki eladja a védelmet.

Az áruhoz vagy kibocsátási egységhez kapcsolódó származtatott ügyletek esetében a vevő az a fél, aki a megadott árut vagy kibocsátási egységet megkapja, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt az árut vagy kibocsátási egységet.

Tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodások esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti, az eladó pedig az a fél, aki megkapja azt.

A névleges érték növekedése esetén a vevő megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt megvásárlóval, az eladó pedig megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt elidegenítővel.

A névleges érték csökkenése esetén a vevő megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt rendelkezésre bocsátóval, az eladó pedig megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt megvásárlóval.

„BUYI” – vétel

„SELL” – eladás

9

A pénzügyi eszköz azonosító kódja

A pénzügyi eszköz egyedi és egyértelmű azonosítója

{ISIN}

10

Árfolyam

A megbízás limitára, adott esetben a jutalék és a felhalmozott kamat nélkül.

A stop megbízások esetében, ez a megbízás stop ára.

Opciós ügyletek esetében ez a származtatott ügylet díja alaptermékenként vagy indexpontonként.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén ez a közvetlen alaptermék referenciaára.

Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) esetében ez a kupon bázispontokban kifejezve.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

Amennyiben nem alkalmazható ár, a mezőben a „NOAP” jelölést kell megadni.

Ha az ár jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a „PNDG” értéket kell megadni.

Ha a megállapodott ár nulla, akkor nulla árat kell feltüntetni.

Ahol alkalmazható, az értékek nem kerekíthetők és nem csonkolhatók.

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre.

„NOAP” ha az árfolyam nem alkalmazható.

11

Ármegjelölés

Azt jelöli, hogy az árfolyamot és a kötési árfolyamot monetáris értékkel, százalékos arányként, hozammal vagy bázisponttal fejezik-e ki.

„MONE” – monetáris érték

„PERC” – százalék

„YIEL” – hozam

„BAPO” – bázispont

12

Árszorzó

Az alaptermék egyetlen származtatott ügylethez tartozó egységeinek száma.

Csereügylet esetében egyetlen swapszerződés által lefedett monetáris érték, ahol a mennyiség mező az ügylet részét képező swapszerződések számát jelzi. Indexalapú határidős ügylet vagy opciós ügylet esetében az indexpontonkénti összeg.

Különbözetre fogadás (spreadbet) esetén a különbözeti fogadás alapjául szolgáló alaptermék árának mozgása.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie a 10. és 26. mezőben megadott értékkel.

{DECIMAL- 18/17}

„1” – nem kontraktusokban kereskedett nem származtatott pénzügyi eszköz esetében

13

Az árfolyam pénzneme

Az a pénznem, amelyben a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközre vonatkozó árat kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árat monetáris értékkel adják meg).

{CURRENCYCODE_3}

14

Az ügylet 2. oldalának pénzneme

Többdevizás vagy keresztdevizás csereügyletek esetében az ügylet 2. oldalának pénzneme az a pénznem, amelyben az ügylet 2. oldala denominált.

Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet többdevizás, az ügylet 2. oldalának pénzneme az a pénznem, amelyben a csereügylet 2. oldala denominált.

Ezt a mezőt csak származtatott kamatláb- és devizaügyletekre kell kitölteni.

{CURRENCYCODE_3}

15

Alaptermék kódja

Az alaptermék ISIN-kódja.

Az ADR (amerikai letéti igazolás), GDR (globális letéti igazolás) és hasonló eszközök esetében az ezen eszközök alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ISIN-kódja.

Átváltható kötvények esetében azon eszköz ISIN-kódja, amelyre a kötvény átváltható.

A származtatott termékek vagy egyéb alaptermékkel rendelkező eszközök esetében az alaptermék ISIN-kódja, ha az alapterméket kereskedési helyszínre bevezették, vagy ott kereskednek vele. Ha az alaptermék osztalékrészvény, akkor az alapul szolgáló osztalékra jogot adó kapcsolódó részvény ISIN-kódja.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a referenciakötelezettség ISIN-kódját kell megadni.

Ha az alaptermék egy index, és van ISIN-kódja, akkor ezen index ISIN-kódja.

Ha az alaptermék kosár, a kosár minden olyan alkotóelemének ISIN-kódját meg kell adni, amelyet kereskedési helyszínre bevezettek, vagy amellyel ott kereskednek. Ezt a mezőt annyiszor kell megismételni, amennyiszer szükséges a kosárban lévő minden eszköz felsorolásához.

{ISIN}

16

Opció típusa

Meg kell jelölni, hogy a származtatott ügylet vételi (egy adott alapeszköz megvásárlásának joga) vagy eladási (egy adott alapeszköz eladásának joga), vagy hogy a megbízás benyújtásának időpontjában nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási-e. Csereügyletre szóló opciók esetében a következőket kell jelölni:

„PUTO” változóáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevő jogot szerez arra, hogy úgy lépjen be a csereügyletbe, hogy fix kamatot kap.

„CALL” fixáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevőnek joga van arra, hogy a csereügyletbe fix kamat fizetőjeként lépjen be.

Plafon és padló (cap és floor) opciók esetében a következőket kell jelölni:

„PUTO” padló (floor) esetében.

„CALL” plafon (cap) esetében.

Ez a mező csak olyan származtatott termék esetén alkalmazandó, amelyek opciók vagy opciós utalványok.

„PUTO” – eladási opció

„CALL” – vételi opció

„OTHR” – ha nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási opcióról van-e szó

17

Kötési árfolyam

Előre meghatározott ár, amelyen a tulajdonosnak értékesítenie vagy megvásárolnia kell az alapterméket, vagy annak megjelölése, hogy a megbízás elhelyezésének időpontjában nem lehet meghatározni az árat.

Ez a mező csak olyan opciók és opciós utalványok esetében alkalmazandó, amelyeknél a kötési árfolyam meghatározható a megbízás elhelyezésének időpontjában.

Amennyiben a kötési árfolyam nem alkalmazandó, a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre.

18

Kötési árfolyam pénzneme

A kötési árfolyam pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

19

Előlegfizetés

Az eladó által kapott vagy fizetett, névleges érték bázispontjaiban meghatározott előleg pénzben kifejezett értéke.

Ha az előleget az eladó kapja, az érték pozitív. Ha az előleget az eladó fizeti, az érték negatív.

A növekvő vagy csökkenő névleges értékű származtatott ügyletek esetében a szám a változás abszolút értékét tükrözi és pozitív számmal kell kifejezni.

{DECIMAL-18/5}

20

Teljesítés típusa

Annak megadása, hogy az ügylet teljesítésére fizikai leszállítással vagy készpénzben kerül-e sor.

Amennyiben a teljesítés típusát nem lehet meghatározni a megbízás elhelyezésének időpontjában, akkor az „OPTL” értéket kell megadni.

Ezt a mezőt csak származtatott termékek esetében kell kitölteni.

„PHYS” – természetben kiegyenlített

„CASH” – készpénzben kiegyenlített

„OPTN” – a partner számára opcionális vagy harmadik fél határozza meg

21

Az opció gyakorlásának típusa

Meghatározza, hogy az opcióval csak egy rögzített időpontban (európai és ázsiai típusú opció), több előre megadott időpontban (bermudai típusú opció) vagy a szerződés időtartama alatt bármikor (amerikai típusú opció) lehet-e élni.

Ez a mező csak a származtatott termékek esetében alkalmazandó.

„EURO” – európai opció

„AMER” – amerikai opció

„ASIA” – ázsiai opció

„BERM” – bermudai opció

„OTHR” – egyéb típus

22

Lejárat (maturity) időpontja

A pénzügyi eszköz lejáratának időpontja.

Ez a mező csak meghatározott lejárati időponttal rendelkező adósságinstrumentumok esetében alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

23

Lejárat (expiry) időpontja

A pénzügyi eszköz lejáratának időpontja.

A mező csak a meghatározott lejárati időponttal rendelkező származtatott termékek esetében alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

24

A mennyiség pénzneme

Az a pénznem, amelyben a mennyiség kifejezésre kerül.

Csak akkor alkalmazandó, ha a mennyiséget névértékkel vagy monetáris értékkel fejezik ki.

{CURRENCYCODE_3}

25

A mennyiség megjelölése

Azt jelöli, hogy a mennyiséget az egységek számával, névértékkel vagy monetáris értékkel fejezik-e ki.

„UNIT” – egységek száma

„NOML” – névérték

„MONE” – monetáris érték

26

Kezdeti mennyiség

A pénzügyi eszköz egységeinek száma, vagy a származtatott ügyletek száma a megbízásban.

A pénzügyi eszköz névértéke vagy monetáris értéke.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén a mennyiség a kockáztatott monetáris érték az alapul szolgáló pénzügyi eszköz egységnyi áralakulásakor.

A növekvő vagy csökkenő névleges értékű származtatott ügyletek esetében a szám a változás abszolút értékét tükrözi és pozitív számmal kell kifejezni.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a mennyiség az a névleges összeg, amelyre vonatkozóan a védelmet megszerzik vagy rendelkezésre bocsátják.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik

27

Dátum és időpont

A megbízás beérkezésének vagy a kereskedési döntés meghozatalának pontos dátuma és időpontja. Adott esetben ezt a mezőt az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 3. cikke és a rendelet mellékletének 2. táblázata szerint kell kitölteni.

{DATE_TIME_FORMAT}

Adott esetben a „másodpercek”-et követő számjegyek számát az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének 2. táblázatában foglaltak szerint kell meghatározni.

28

Az ügyféltől származó egyéb információk

Az ügyfél által a megbízással kapcsolatban a befektetési vállalkozásnak továbbított utasítások, paraméterek, feltételek vagy egyéb részletek.

Szabad szöveg


3. táblázat

Kimenő és végrehajtott megbízásokra vonatkozó információk

Szám

Mező/Tartalom

Leírás

Formátum

1

Vétel/eladás mutató

Azt jelzi, hogy vételi vagy eladási megbízásról van-e szó, a 2. táblázat 8. mezőjében meghatározottak szerint.

„BUYI” – vétel

„SELL” – eladás

2

Kereskedési szerep

Azt jelöli, hogy a megbízás a kereskedési helyszín 2014/65/EU irányelv 4. cikkének 38. pontja szerinti saját kitettség nélküli ügyletpárosítást, vagy a 2014/65/EU irányelv 4. cikkének 6. pontja szerinti saját számlára történő kereskedést végző tagjától, résztvevőjétől vagy ügyfelétől ered-e.

Amennyiben a megbízás nem a kereskedési helyszín saját kitettség nélküli ügyletpárosítást, vagy saját számlára történő kereskedést végző tagjától, résztvevőjétől vagy ügyfelétől ered, a mezőben meg kell jelölni, hogy az ügylet végrehajtására egyéb szerepben került sor.

„DEAL” – saját számlás kereskedés

„MTCH” – saját kitettség nélküli ügyletpárosítás

„AOTC” – egyéb szerep

3

Likviditásnyújtási tevékenység

Azt jelöli, hogy a megbízást a 2014/65/EU irányelv 17. és 48. cikkének megfelelően árjegyzési stratégia részeként vagy az (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 3. cikkének megfelelően egyéb tevékenység részeként nyújtják-e be kereskedési helyszínnek.

„igaz”

„hamis”

4

Végrehajtás a vállalkozáson belül

A befektetési vállalkozásnál a megbízás alapján létrejött ügylet végrehajtásáért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítására használt kód az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke szerint.

Amennyiben az ügylet végrehajtásáért természetes személy felelős, azonosítására a {NATIONAL_ID} jelölést kell használni.

Amennyiben az ügylet végrehajtásáért algoritmus volt felelős, ezt a mezőt az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkében meghatározottak szerint kell kitölteni.

Amennyiben az ügylet végrehajtásában egynél több személy vesz részt, illetőleg a végrehajtásra személyek és algoritmusok kombinációja révén kerül sor, a befektetési vállalkozás határozza meg azt a kereskedőt vagy algoritmust, aki/amely elsődlegesen felelős az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkében meghatározottaknak megfelelően, és ebben a mezőben az adott kereskedő vagy algoritmus azonosítóját kell megadni.

Ez a mező csak a végrehajtott megbízások esetében alkalmazandó.

{NATIONAL_ID} – természetes személyek

{ALPHANUM-50} – algoritmusok

5

A kereskedési helyszínnek vagy másik befektetési vállalkozásnak benyújtott megbízás azonosító kódja

A befektetési vállalkozás által a kereskedési helyszínnek vagy másik befektetési vállalkozásnak benyújtott megbízás azonosítására használt belső kód, feltéve, hogy a kód egyértelműen azonosítja a kereskedési napot és a pénzügyi eszközt.

{ALPHANUM-50}

6

A kereskedési helyszínnek vagy másik befektetési vállalkozásnak benyújtott megbízás az adott kereskedési helyszín vagy befektetési vállalkozás által meghatározott azonosító kódja

Azon másik befektetési vállalkozás vagy kereskedési helyszín által megállapított alfanumerikus kód, amelyhez a befektetési vállalkozás a megbízást végrehajtásra benyújtotta. Ebben a mezőben az utóbbi befektetési vállalkozás vagy a kereskedési helyszín által megállapított kódot kell feltüntetni.

{ALPHANUM-50}

7

A megbízás fogadójának azonosító kódja

Annak a befektetési vállalkozásnak vagy kereskedési helyszínnek a kódja, amelyhez a megbízást továbbították.

Befektetési vállalkozás esetében: {LEI}

Kereskedési helyszín esetében: {MIC}

8

A megbízás típusa

Azonosítja a kereskedési helyszínnek benyújtott megbízás típusát a helyszín specifikációja szerint.

{ALPHANUM-50}

9

Limitár

Az a maximális ár, amelyen egy vételi megbízás végrehajtható, vagy az a minimális ár, amelyen egy eladási megbízás végrehajtható.

Egy stratégiai megbízás különbözeti árfolyama. Lehet negatív vagy pozitív.

Olyan megbízások esetében, amelyeknek nincs limitáruk, vagy nem árazott megbízások esetében ezt a mezőt üresen kell hagyni.

Átváltható kötvény esetén ebben a mezőben a megbízáshoz használt tényleges (tiszta vagy piszkos) árat kell megadni.

Amennyiben a megbízást végrehajtották, a befektetési vállalkozás feltünteti a végrehajtási árfolyamot is.

DECIMAL-18/13 ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

DECIMAL-11/10 ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

10

Az árfolyam pénzneme

Az a pénznem, amelyben a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközre vonatkozóan a kereskedési árat kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árat monetáris értékkel adják meg).

{CURRENCYCODE_3}

11

Ármegjelölés

Azt jelöli, hogy az árfolyamot és a kötési árfolyamot monetáris értékkel, százalékos arányként, hozammal vagy bázisponttal fejezik-e ki.

„MONE” – monetáris érték

„PERC” – százalék

„YIEL” – hozam

„BAPO” – bázispont

12

Kiegészítő limitár

Bármely más limitár, amely alkalmazható a megbízásra. Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

DECIMAL-18/13 ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

DECIMAL-11/10 ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

13

Stop ár

Az az ár, amelyet el kell érni ahhoz, hogy a megbízás aktívvá váljon.

A pénzügyi eszköz árától független események által kiváltott stop megbízás esetén ebben a mezőben a stop árra nullát kell megadni.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

DECIMAL-18/13 ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

DECIMAL-11/10 ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

14

Referencia-limitár

Az a maximális ár, amelyen egy referencia-limitáras vételi megbízás végrehajtható, vagy az a minimális ár, amelyen egy referencia-limitáras eladási megbízás végrehajtható.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

DECIMAL-18/13 ha az ár megadása monetáris értékkel történik.

Ha az ár megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

DECIMAL-11/10 ha az ár megadása százalékkal vagy hozammal történik.

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

15

Fennmaradó mennyiség, ideértve a nem látható mennyiséget

Az a teljes mennyiség, amely a részleges végrehajtást követően vagy bármely más, a megbízást befolyásoló esemény bekövetkezésekor az ajánlati könyvben marad.

A megbízás részleges teljesítése esetén ez a részleges végrehajtást követően a teljes fennmaradó volumen. A megbízás ajánlati könyvbe való bevezetésekor ennek meg kell egyeznie a kezdeti mennyiséggel.

DECIMAL-18/17 ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

DECIMAL-18/5 ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

16

Megjelenített mennyiség

Az a mennyiség, amely az ajánlati könyvben látható (ellentétben a nem látható mennyiséggel).

DECIMAL-18/17 ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

DECIMAL-18/5 ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

17

Kereskedett mennyiség

Részleges vagy teljes végrehajtás esetében ebben a mezőben a végrehajtott mennyiséget kell megadni.

DECIMAL-18/17 ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

DECIMAL-18/5 ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

18

Minimális elfogadható mennyiség (MAQ)

Egy teljesítendő megbízás esetében a legkisebb elfogadható mennyiség, ami több részleges végrehajtásból állhat, és általában csak nem perzisztens megbízástípusokra vonatkozik.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

DECIMAL-18/17 ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

DECIMAL-18/5 ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

19

Minimális végrehajtható nagyság (MES)

Valamely egyedi potenciális végrehajtás minimális végrehajtási nagysága.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

DECIMAL-18/17 ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

DECIMAL-18/5 ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik.

20

Csak az első végrehajtásra vonatkozó minimális végrehajtható nagyság

Meghatározza, hogy a minimális végrehajtható nagyság csak az első végrehajtásra vonatkozik-e.

Amennyiben a 19. mező nincs kitöltve, ezt a mezőt üresen lehet hagyni.

„igaz”

„hamis”

21

Passzív megbízás mutatója

Azt jelöli, hogy a megbízást olyan jelzéssel nyújtották-e be a kereskedési helyszínnek, amely meghatározza, hogy a megbízás nem hajtható végre azonnal a látható megbízásokkal szemben.

„igaz”

„hamis”

22

Önvégrehajtás megakadályozása

Azt jelöli, hogy a megbízás bevezetésére az önvégrehajtás megakadályozására vonatkozó kritériummal került-e sor, ami azt jelenti, hogy a megbízás nem hajtható végre ugyanazon tag vagy résztvevő által az ajánlati könyv ellentétes oldalára bevezetett megbízással szemben.

„igaz”

„hamis”

23

Dátum és idő (megbízás benyújtása)

A megbízás kereskedési helyszínnek vagy másik befektetési vállalkozásnak végrehajtásra történő benyújtásának napja és pontos időpontja.

{DATE_TIME_FORMAT}

A „másodpercek”-et követő számjegyek számát az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének 2. táblázatában foglaltak szerint kell meghatározni.

24

Dátum és idő (megbízás beérkezése)

A megbízással kapcsolatban a kereskedési helyszínnek vagy másik befektetési vállalkozásnak továbbított üzenet vagy a kereskedési helyszíntől vagy másik befektetési vállalkozástól kapott üzenet napja és pontos időpontja.

{DATE_TIME_FORMAT}

A „másodpercek”-et követő számjegyek számát az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének 2. táblázatában foglaltak szerint kell meghatározni.

25

Sorszám

A befektetési vállalkozásnak a 26. mezőben felsorolt minden egyes eseményt növekvő számsorrendben pozitív egész szám használatával kell azonosítania.

A sorszámnak minden egyes eseménytípusra vonatkozóan egyedinek, valamennyi eseményre vonatkozóan egységesnek, a befektetési vállalkozás által időbélyegzővel ellátottnak és az esemény bekövetkezésének dátuma tekintetében perzisztensnek kell lennie.

{INTEGER-50}

26

Új megbízás, a megbízás módosítása, törlése, visszautasítása, részleges vagy teljes végrehajtása

Új megbízás: új megbízás beérkezése a kereskedési helyszín működtetőjéhez.

„NEWO” – új megbízás

Kiváltott: olyan megbízás, amely egy előre meghatározott feltétel teljesülésekor válik végrehajthatóvá vagy adott esetben végre nem hajthatóvá.

„TRIG” – kiváltott

A kereskedési helyszín tagja, résztvevője vagy ügyfele által felváltott: ha a kereskedési helyszín tagja, résztvevője vagy ügyfele saját kezdeményezésére úgy dönt, hogy az ajánlati könyvbe előzőleg bevezetett megbízás bármely jellemzőjét megváltoztatja.

„REME” – a kereskedési helyszín tagja, résztvevője vagy ügyfele által felváltott

Piaci műveletek következtében felváltott (automatikus): ha a megbízás bármely jellemzőjét a kereskedési helyszín működtetőjének számítógépes rendszere megváltoztatja. Ez magában foglalja a referencia-limitáras megbízás vagy a csúszó stopáras (trailing stop) megbízás adott jellemzőinek megváltoztatását a megbízás ajánlati könyvbeli pozíciójának tükrözése érdekében.

„REMA” – piaci műveletek következtében felváltott (automatikus)

Piaci műveletek következtében felváltott (emberi beavatkozás): ha egy megbízás bármely jellemzőjét a kereskedési helyszín működtetőjének személyzete megváltoztatja. Idetartozik az a helyzet, ha a kereskedési helyszín tagjának, résztvevőjének vagy ügyfelének informatikai problémák miatt szüksége van megbízásainak sürgős törlésére.

„REMH” – piaci műveletek következtében felváltott (emberi beavatkozás)

A státus megváltoztatása a kereskedési helyszín tagjának, résztvevőjének vagy ügyfelének kezdeményezésére. Ez magában foglalja az aktiválást és deaktiválást.

„CHME” – a státus megváltoztatása a kereskedési helyszín tagjának/résztvevőjének/ügyfelének kezdeményezésére

A státus megváltozása piaci művelet következtében.

„CHMO” – a státus megváltozása piaci művelet következtében

A kereskedési helyszín tagjának, résztvevőjének vagy ügyfelének kezdeményezésére törölve.

„CAME” – a kereskedési helyszín tagjának/résztvevőjének/ügyfelének kezdeményezésére törölve

Piaci műveletek következtében törölve: idetartozik az árjegyzési stratégia alapján algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozások számára a 2014/65/EU irányelv 17. és 48. cikkében meghatározott védelmi mechanizmus.

„CAMO” – piaci műveletek következtében törölve

Visszautasított megbízás: a kereskedési helyszín működtetője által kapott, de visszautasított megbízás.

„REMO” – visszautasított megbízás

Lejárt megbízás: ha érvényességi időszaka végén egy megbízást törölnek az ajánlati könyvből.

„EXPI” – lejárt megbízás

Részben teljesített: ha a megbízást nem hajtják végre teljes mértékben, és marad végrehajtandó mennyiség.

„PARF” – részben teljesített

Teljesített: ha már nincs végrehajtandó mennyiség.

„FILL” – teljesített

ALPHANUM-4 karakterek, amelyeket még nem használnak a kereskedési helyszín saját besorolásához.

27

Short ügylet jelzése

A befektetési vállalkozás által saját számlára vagy ügyfél nevében végrehajtott short ügylet az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének megfelelően.

„SSHO” – Short ügylet mentesség nélkül

Ha a befektetési vállalkozás eladásra szóló ügyfélmegbízás alapján hajtja végre az ügyletet, és a legnagyobb gondosság elvének alkalmazása mellett sem képes megállapítani, short ügyletről van-e szó, ebben a mezőben az „UNDI” megjelölést kell feltüntetni.

„SSEX” – Short ügylet mentességgel

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében a továbbítás tekintetében előírt feltételek, ezt a mezőt a fogadó vállalkozás tölti ki jelentésében, a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával.

Ez a mező csak akkor alkalmazandó, ha az instrumentum a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozik, és az eladó a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás ügyfele.

Ez a mező csak a végrehajtott megbízások esetében alkalmazandó.

„SELL” – Nem short ügylet

„UNDI” – Információ nem elérhető

28

Mentesség jelzése

Azt jelöli, hogy az ügyletet a 600/2014/EU rendelet 4. és 9. cikke szerinti kereskedés előtti mentesség alapján hajtották-e végre.

Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

 

„RFPT” – referenciaáras ügylet

 

„NLIQ” – likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügylete

 

„OILQ” – nem likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügylete

 

„PRIC” – előre letárgyalt ügylet, amelyre az adott tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszköz aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak.

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

 

„SIZE” – meghatározott nagyságrendet meghaladó ügylet

 

„ILQD” – nem likvid eszközre vonatkozó ügylet

Ez a mező csak akkor alkalmazandó, ha vannak a kereskedési helyszínen mentesség alapján végrehajtott ügyletek.

A következő jelzéseket lehet feltüntetni (többet is):

 

„RFPT” – referenciaár

 

„NLIQ” – előre letárgyalt (likvid)

 

„OILQ” – előre letárgyalt (nem likvid)

 

„PRIC” – előre letárgyalt (feltételek)

 

„SIZE” – meghatározott nagyságrendet meghaladó

 

„ILQD” – nem likvid eszköz

29

Továbbítási stratégia

Az alkalmazandó továbbítási stratégia a kereskedési helyszín specifikációja szerint.

Ha nem releváns, ezt a mezőt nem kell kitölteni.

{ALPHANUM-50}

30

A kereskedési helyszín ügyletazonosító kódja

A kereskedési helyszín által az ügylethez rendelt alfanumerikus kód az (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének megfelelően.

Ez a mező csak akkor alkalmazandó, ha vannak kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek.

{ALPHANUM-52}

31

Érvényességi időszak (Validity period)

Nap végéig (Good-For-Day): a megbízás annak a kereskedési napnak a végén válik érvénytelenné, amikor azt az ajánlati könyvbe bevezették.

„GDAY” – nap végéig

Visszavonásig érvényes (Good-Till-Cancelled): a megbízás a tényleges visszavonásig aktív marad az ajánlati könyvben és végrehajtható.

„GTCA” – visszavonásig érvényes

Adott időpontig érvényes (Good-Till-Time): a megbízás legkésőbb az adott kereskedési időszakon belül előre meghatározott időpontban jár le.

„GTHT” – adott időpontig érvényes

Adott dátumig érvényes (Good-Till-Date): a megbízás meghatározott nap végén jár le.

„GTHD” – adott dátumig érvényes

Meghatározott dátumig és időpontig érvényes (Good-Till-Specified Date and Time): a megbízás meghatározott napon és időpontban jár le.

„GTDT” – meghatározott dátumig és időpontig érvényes

Adott időponttól érvényes (Good After Time): a megbízás az adott kereskedési időszakon belül csak egy előre meghatározott időpontot követően válik aktívvá.

„GAFT” – adott időponttól érvényes

Adott dátumtól érvényes (Good After Date): a megbízás csak egy előre meghatározott dátum kezdetétől válik aktívvá.

„GAFD” – adott dátumtól érvényes

Meghatározott dátumtól és időponttól érvényes (Good After Specified Date and Time): a megbízás egy előre meghatározott napon csak egy előre meghatározott időponttól válik aktívvá.

„GADT” – meghatározott dátumtól és időponttól érvényes

IOC megbízás (Immediate-or-Cancel – „most rész”): olyan megbízás, amely az ajánlati könyvbe való felvételekor végrehajtásra kerül (azon mennyiség tekintetében, amely végrehajtható), és amely után nem marad az ajánlati könyvben a végre nem hajtott mennyiség, amennyiben van ilyen.

„IOCA” – most rész

FOK megbízás (Fill-or-Kill – „most mind”): olyan megbízás, amely az ajánlati könyvbe való felvételekor azonnal végrehajtásra kerül, amennyiben teljes mértékben teljesíthető: ha a megbízás csak részben hajtható végre, akkor automatikusan visszautasításra kerül, és így nem hajtható végre.

Egyéb: egyéb olyan egyedi megjelölés, amely egy konkrét üzleti modellre, kereskedési platformra vagy rendszerre vonatkozik.

„F” – most mind

vagy

ALPHANUM-4 karakterek, amelyeket még nem használnak a kereskedési helyszín saját besorolásához.

32

Megbízáskorlátozás

Záróár-egyeztető aukcióra elfogadható (Good For Closing Price Crossing Session): ha egy megbízás megfelel a záróár-egyeztető aukció feltételeinek.

„SESR” – záróár-egyeztető aukcióra elfogadható

Aukcióra érvényes (Valid For Auction): a megbízás csak aukciós fázisokban aktív és csak akkor hajtható végre (ezeket a fázisokat (pl. nyitó és záró aukció és/vagy napon belüli aukció) előre meghatározhatja a kereskedési helyszín azon tagja, résztvevője vagy ügyfele, aki benyújtotta a megbízást).

„VFAR” – aukcióra érvényes

Csak folyamatos kereskedésben érvényes (Valid For Continuous Trading only): a megbízás csak folyamatos kereskedés során érvényes.

„VFCR” – csak folyamatos kereskedésben érvényes

Egyéb: egyéb olyan egyedi megjelölés, amely egy konkrét üzleti modellre, kereskedési platformra vagy rendszerre vonatkozik.

ALPHANUM-4 karakterek, amelyeket még nem használnak a kereskedési helyszín saját besorolásához.

Ha több típus alkalmazható, ebben a mezőben több jelölést kell megadni, vesszővel elválasztva.

33

Érvényességi időszak dátuma és időpontja

Ez az adat a megbízás aktívvá válásának vagy az ajánlati könyvből való végleges törlésének időpontját jelző időbélyegzőre utal.

Nap végéig (Good for day): a beérkezés dátuma, közvetlenül éjfél előtti időbélyegzővel

Adott időpontig érvényes (Good till time): a beérkezés dátuma, és a megbízásban megadott időpont

Adott dátumig érvényes (Good till date): meghatározott lejárati dátum, közvetlenül éjfél előtti időbélyegzővel

Meghatározott dátumig és időpontig érvényes (Good till specified date and time): a lejárat meghatározott dátuma és időpontja

Adott időponttól érvényes (Good after time): a beérkezés dátuma és a meghatározott időpont, amikor a megbízás aktívvá válik

Adott dátumtól érvényes (Good after date): a meghatározott dátum, közvetlenül éjfél utáni időbélyegzővel

Meghatározott dátumtól és időponttól érvényes (Good after specified date and time): alapértelmezett a meghatározott dátum és időpont, amikor a megbízás aktívvá válik.

Visszavonásig érvényes (Good till Cancel): a végső dátum és időpont, amikor a megbízás piaci műveletek következtében automatikusan eltávolításra kerül

Egyéb: bármely további érvényességi típus időbélyegzője.

{DATE_TIME_FORMAT}

A „másodpercek”-et követő számjegyek számát az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének 2. táblázatában foglaltak szerint kell meghatározni.

34

Összevont megbízás

Azt jelöli, hogy összevont megbízásról van-e szó az (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.

„igaz”

„hamis”

35

A kimenő megbízásra vonatkozó további információk

A megbízással kapcsolatos további utasítások, paraméterek, feltételek vagy egyéb részletek, amelyeket:

a befektetési vállalkozás továbbított a kereskedési helyszínnek és különösen azok az utasítások, paraméterek, feltételek vagy egyéb részletek, amelyek szükségesek a kereskedési helyszín számára a megbízás megfelelő kezelésének pontos megértéséhez; vagy

a kereskedési helyszín továbbított a befektetési vállalkozásnak és különösen azok az utasítások, paraméterek, feltételek vagy egyéb részletek, amelyek szükségesek a befektetési vállalkozás számára annak ellenőrzéséhez, hogy a megbízást megfelelően kezelték.

Szabad szöveg


(1)  A Bizottság 2016. június 24-i (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 193. oldalát).

(2)  A Bizottság 2016. július 28-i (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).

(3)  A Bizottság 2016. június 7-i (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).

(4)  A Bizottság 2016. június 8-i (EU) 2017/575 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a végrehajtási helyszínek által az ügyletek végrehajtásának minőségére vonatkozóan közzéteendő adatokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 152. oldalát).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/449


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/590 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 28.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan tudják elemezni az adatokat, biztosítani kell az ügyletjelentéshez használt standardok és formátumok egységességét.

(2)

Tekintettel a piaci gyakorlatokra, a felügyeleti tapasztalatokra és a piaci fejleményekre, az ügylet bejelentés céljából alkalmazandó fogalmának megfelelően szélesnek kell lennie. Ki kell terjednie a bejelentendő eszközök megvételére és értékesítésére, valamint azok megszerzésének vagy elidegenítésének egyéb eseteire, mivel ezek szintén piaci visszaéléssel kapcsolatos aggályokra adhatnak okot. Emellett a névleges összeg változásai is vethetnek fel piaci visszaéléssel kapcsolatos aggályokat, mivel jellegükben hasonlóak egy további vételi vagy eladási ügylethez. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok ezeket a változásokat megkülönböztessék az egyéb vételtől vagy eladástól, az e változásokra vonatkozó adatokat az ügyleti jelentésekben külön kell feltüntetni.

(3)

Indokolt, hogy az ügylet fogalma ne terjedjen ki olyan tevékenységekre vagy eseményekre, amelyeket nem kell bejelenteni az illetékes hatóságok által végzendő piacfelügyelet céljából. Az ilyen tevékenységeket vagy eseményeket kifejezetten ki kell zárni az ügylet fogalmából annak biztosításához, hogy az ezekre vonatkozó információ ne kerüljön be az ügyleti jelentésekbe.

(4)

Annak tisztázásához, hogy mely befektetési vállalkozásoknak kell bejelenteniük ügyleteiket, meg kell határozni az ügyletet eredményező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat. Ennek megfelelően abból kell kiindulni, hogy egy befektetési vállalkozás akkor hajt végre ügyletet, ha a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. melléklete A. szakaszának 1., 2. és 3. pontjában említett szolgáltatást nyújt vagy tevékenységet végez, az ügyfél által adott diszkrecionális megbízás alapján befektetési döntést hoz, vagy számlákról, illetőleg számlákra pénzügyi eszközöket utal át, feltéve, hogy ezekben az esetekben az említett szolgáltatás vagy tevékenység ügyletet eredményezett. Mindazonáltal a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (4) bekezdésének megfelelően azon befektetési vállalkozásokat, amelyek olyan megbízást továbbítottak, amely ügyletet eredményezett, nem helyénvaló úgy tekinteni, hogy végrehajtották a szóban forgó ügyleteket.

(5)

Annak elkerülése érdekében, hogy az egymásnak megbízásokat továbbító befektetési vállalkozások elmulasszák a bejelentést vagy kétszer tegyenek bejelentést, annak a befektetési vállalkozásnak, amely továbbítani szándékozik a megbízást, meg kell állapodnia a megbízást fogadó vállalkozással, hogy a fogadó vállalkozás bejelenti-e a létrejövő ügylet valamennyi adatát vagy egy másik befektetési vállalkozásnak továbbítja-e a megbízást. Megállapodás hiányában a megbízást nem továbbítottnak kell tekinteni, és valamennyi befektetési vállalkozásnak be kell nyújtania saját ügyleti jelentését, amely tartalmazza az egyes befektetési vállalkozások által bejelentett ügylethez kapcsolódó [valamennyi] adatot. Emellett annak biztosításához, hogy az illetékes hatóságok releváns, pontos és mindenre kiterjedő információt kapjanak, meg kell határozni a vállalkozások között továbbítandó megbízásokhoz kapcsolódó adatokat.

(6)

Az ügylet végrehajtásáért felelős befektetési vállalkozások bizonyosságot jelentő és hatékony azonosítása céljából a szóban forgó vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ügyletjelentési kötelezettségüknek megfelelően benyújtott ügyleti jelentés tartalmazza validált, kiadott és megfelelően megújított jogalany-azonosítójukat.

(7)

Az ügyleti jelentésekben említett természetes személyek egységes és megbízható azonosításának biztosítása céljából ezeket a személyeket az állampolgárságuk szerinti országnak és az említett személyek állampolgárság szerinti országa által kiadott azonosítóinak összefűzésével létrehozott azonosítóval kell azonosítani. Amennyiben ezek az azonosítók nem állnak rendelkezésre, a természetes személyeket a születési dátumuk és a nevük összefűzésével létrehozott azonosítóval kell azonosítani.

(8)

A piacfelügyelet lehetővé tételéhez az ügyfél-azonosításnak egységesnek, egyedinek és megbízhatónak kell lennie. Az ügyleti jelentésnek ezért tartalmaznia kell a természetes személy ügyfelek teljes nevét és születési dátumát, a jogi személy ügyfeleket pedig LEI-kódjukkal kell azonosítaniuk.

(9)

Az a személy vagy számítógépes algoritmus, amely befektetési döntéseket hoz, felelős lehet piaci visszaéléssel összefüggésben. A piacfelügyelet hatékonyságának biztosításához ezért, amennyiben az ügyféltől eltérő személy vagy számítógépes algoritmus hoz befektetési döntést, a személyt vagy algoritmust az ügyleti jelentésben egyedi, megbízható és egységes azonosítóval kell azonosítani. Amennyiben egy befektetési vállalkozáson belül egynél több személy hoz befektetési döntést, a döntésért elsődlegesen felelős személyt kell azonosítani a jelentésben.

(10)

Azok a személyek vagy számítógépes algoritmusok, amelyek felelősek a kiválasztandó kereskedési helyszín meghatározásáért vagy azon befektetési vállalkozás meghatározásáért, amelynek a megbízásokat továbbítani kell, illetőleg a megbízás végrehajtásához kapcsolódó egyéb feltételek meghatározásáért, ennek során felelős lehet piaci visszaélésért. A piacfelügyelet hatékonyságának biztosításához ezért a befektetési vállalkozáson belüli azon személyt vagy számítógépes algoritmust, amely felelős az említett tevékenységekért, az ügyleti jelentésben azonosítani kell. Személy és számítógépes algoritmus egyidejű bevonása vagy egynél több személy és számítógépes algoritmus bevonása esetén a befektetési vállalkozásnak előre meghatározott kritériumok alapján egységesen meg kell határoznia az említett tevékenységek tekintetében elsődlegesen felelős személyt vagy algoritmust.

(11)

A piacmonitoring hatékonyságának biztosításához az ügyleti jelentéseknek pontos információkat kell tartalmazniuk a befektetési vállalkozás vagy ügyfelei pozíciójának a bejelentendő ügylet eredményeként az ügylet időpontjában bekövetkező bármely változásáról. A befektetési vállalkozásoknak ezért a megfelelő mezőket következetesen külön ügyleti jelentésben kell bejelenteniük, és az ügyletet vagy egy ügylet különböző oldalait olyan módon kell bejelenteniük, hogy a jelentések együttesen egyértelmű és átfogó képet adjanak, amely pontosan tükrözi a pozícióban bekövetkezett változást.

(12)

A short ügyleteket külön jelzéssel kell ellátni függetlenül attól, hogy ezek az ügyletek teljes vagy részleges short ügyletet jelentenek-e.

(13)

A hatékony piacfelügyelet szempontjából sajátos kihívást jelent a pénzügyi instrumentumok kombinációjával végrehajtott ügylet. Az illetékes hatóságnak átfogó képpel kell rendelkeznie és képesnek kell lennie arra, hogy az egynél több pénzügyi instrumentumot magában foglaló ügylet részét képező egyes pénzügyi instrumentumok tekintetében külön meg tudja vizsgálni az ügyletet. Ezért az olyan befektetési vállalkozásoknak, amelyek pénzügyi instrumentumok kombinációjával hajtanak végre ügyletet, az egyes pénzügyi instrumentumok tekintetében elkülönítve kell bejelenteniük az ügyletet és egy a vállalkozás szintjén egyedi azonosító révén össze kell kapcsolniuk ezeket a jelentéseket az adott végrehajtáshoz kapcsolódó ügyleti jelentések csoportjával.

(14)

Annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni a jogi személyek piaci visszaéléssel összefüggő felügyeletének hatékonyságát, a tagállamoknak a jogi személyek egységes és egyedi azonosítása céljából biztosítaniuk kell a jogalany-azonosítók nemzetközi szintű elvek alapján történő megállapítását, hozzárendelését és fenntartását. A befektetési vállalkozásoknak azelőtt meg kell kapniuk ügyfeleiktől a jogalany-azonosítókat, mielőtt olyan szolgáltatást nyújtanának, amely a szóban forgó ügyfelek nevében végrehajtott ügyletek vonatkozásában bejelentési kötelezettséget hozna létre, és ezeket a jogalany-azonosítókat kell ügyleti jelentéseikben használniuk.

(15)

A hatékony és eredményes piacmonitoring biztosításához az ügyleti jelentéseket csak egyszer kell benyújtani és annak az egyetlen illetékes hatóságnak, amely továbbítani tudja azokat egyéb érintett illetékes hatóságoknak. Következésképpen a befektetési vállalkozásnak egy ügylet végrehajtásakor a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának kell benyújtania a jelentést, függetlenül attól, hogy az ügyletben részt vesz-e fióktelep, vagy hogy a jelentést benyújtó vállalkozás másik tagállamban lévő fióktelepen keresztül hajtotta-e végre az ügyletet. Továbbá ha az ügyletet teljes egészében vagy részben egy befektetési vállalkozás fióktelepén keresztül hajtják végre egy másik tagállamban, a jelentést csak egyszer kell benyújtani a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának, kivéve, ha a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai máshogy állapodnak meg. Annak biztosításához, hogy a fogadó tagállam illetékes hatóságai el tudják látni a fióktelepek által területükön nyújtott szolgáltatások felügyeletét, meg kell kapniuk a fióktelepek tevékenységére vonatkozó ügyleti jelentéseket. E célból és annak lehetővé tételéhez, hogy az ügyleti jelentéseket továbbítani lehessen azon fióktelepek valamennyi érintett illetékes hatóságához, amelyek részt vesznek az említett ügyletekben, a jelentésekbe a fióktelepek tevékenységére vonatkozó részletes adatokat kell belefoglalni.

(16)

A piaci visszaélés felügyelete céljából biztosítani kell a mindenre kiterjedő és pontos ügyletjelentési adatokat. A kereskedési helyszíneknek és befektetési vállalkozásoknak ezért olyan módszerekkel és intézkedésekkel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok mindenre kiterjedő és pontos ügyleti jelentéseket kapjanak. Indokolt, hogy ez a rendelet ne terjedjen ki az ARM-ekre (jóváhagyott jelentési mechanizmusok), mivel azok az (EU) 2017/571 (3) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott különös szabályozás hatálya alá tartoznak és az adatok teljessége és pontossága tekintetében hasonló előírások vonatkoznak rájuk.

(17)

Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a törléseket és helyesbítéseket, a befektetési vállalkozásnak meg kell őriznie az ARM által a helyesbítésekre és törlésekre vonatkozóan biztosított adatokat, ha az ARM a befektetési vállalkozás utasításainak megfelelően töröl vagy helyesbít egy a befektetési vállalkozás nevében benyújtott ügyleti jelentést.

(18)

A likviditás szempontjából legrelevánsabb piac meghatározása lehetővé teszi az ügyleti jelentések egyéb illetékes hatóságok számára történő továbbítását, és azt, hogy a befektetők azonosítani tudják azokat az illetékes hatóságokat, amelyek számára be kell jelenteniük rövid pozícióikat a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 5., 7. és 8. cikkének megfelelően. A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) az érintett illetékes hatóság meghatározására vonatkozóan megállapított szabályok a pénzügyi instrumentumok többsége tekintetében megfelelőek voltak, ezért módosításuk nem indokolt. Ugyanakkor új előírásokat kell bevezetni kifejezetten azokra az instrumentumokra vonatkozóan, amelyek nem tartoznak a 2004/39/EK irányelv hatálya alá, mindenekelőtt a harmadik országbeli szervezet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, kibocsátási egységekre és azon származtatott termékekre, amelyek közvetlen alaptermékének nincs globális azonosítója, illetőleg kosár vagy az EGT-n kívüli index.

(19)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(20)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(21)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az ügyletjelentésre vonatkozó adatstandardok és -formátumok

Az ügyleti jelentés tartalmazza az I. melléklet 2. táblázatában említett, az érintett pénzügyi eszközökhöz tartozó valamennyi adatot. Az ügyleti jelentésekben feltüntetendő adatokat az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott standardoknak és formátumoknak megfelelően, elektronikus és gép által olvasható formában, az ISO 20022 szabvány szerinti egységes XML-sablonfájlban kell benyújtani.

2. cikk

Az ügylet fogalma

(1)   A 600/2014/EU rendelet 26. cikkének alkalmazásában ügylet a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi eszköz megszerzésének vagy elidegenítésének végrehajtása.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megszerzés magában foglalja a következőket:

a)

pénzügyi eszköz vétele;

b)

származtatott ügylet megkötése;

c)

származtatott ügylet névleges összegének növekedése.

(3)   Az (1) bekezdésben említett elidegenítés a következőket foglalja magában:

a)

pénzügyi eszköz eladása;

b)

származtatott ügylet lezárása;

c)

származtatott ügylet névleges összegének csökkenése.

(4)   A 600/2014/EU rendelet 26. cikkének alkalmazásában az ügylet fogalma magában foglalja pénzügyi eszköz egyidejű megszerzését és elidegenítését is, amelynek során nem változik meg a szóban forgó pénzügyi eszköz tulajdonosa, de a 600/2014/EU rendelet 6., 10., 20. vagy 21. cikke kereskedés utáni közzétételt ír elő.

(5)   A 600/2014/EU rendelet 26. cikkének alkalmazásában az ügylet nem foglalja magában a következőket:

a)

az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének 11. pontja szerinti értékpapír-finanszírozási ügyletek;

b)

kizárólag elszámolás vagy kiegyenlítés céljából létrejött szerződés;

c)

felek közötti kölcsönös kötelezettségvállalások kiegyenlítése, amennyiben nettó kötelezettségek átvitelére kerül sor;

d)

olyan megszerzés vagy elidegenítés, amely kizárólag letétkezelői tevékenység eredménye;

e)

származtatott ügylet kereskedés utáni engedményezése vagy novációja, ha a származtatott ügylet egyik felének helyébe harmadik fél lép;

f)

portfóliótömörítés;

g)

kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek a kollektív befektetési vállalkozás kezelője általi kibocsátása vagy visszaváltása;

h)

pénzügyi eszközbe ágyazott jog gyakorlása, vagy átváltható kötvény átváltása és az alapul szolgáló pénzügyi eszközzel ennek eredményeként végrehajtott ügylet;

i)

pénzügyi eszköz létrehozása, lejárata vagy visszaváltása előre meghatározott szerződéses feltételek alapján vagy olyan kötelező események eredményeként, amelyek nincsenek a befektető ellenőrzése alatt, amennyiben a pénzügyi eszköz létrehozásának, lejáratának vagy visszaváltásának időpontjában a befektető nem hoz befektetési döntést;

j)

származtatott ügyletek névleges értékének növekedése vagy csökkenése előre meghatározott szerződéses feltételek vagy kötelező események eredményeként, amennyiben a névleges érték változásának időpontjában nem kerül sor a befektető által hozott befektetési döntésre;

k)

valamely index vagy kosár összetételében bekövetkezett változás egy ügylet végrehajtását követően;

l)

osztalék-újrabefektetési terv keretében végrehajtott akvizíció;

m)

munkavállalói részvényvásárlási ösztönzési terv keretében végrehajtott, vagy igénybe nem vett eszközalap, illetőleg vállalati eseményeket követően fennmaradó részleges részvényjogok kezeléséből eredő, vagy részvény-visszavásárlási programok részeként végrehajtott megszerzés vagy elidegenítés, ha valamennyi következő kritérium teljesül:

i.

a megszerzés vagy elidegenítés időpontjait előre meghatározzák és azokat előzetesen közzéteszik;

ii.

a megszerzésre vagy elidegenítésre vonatkozóan a befektető által hozott befektetési döntés egyenlő a befektető azon választásával, hogy olyan ügyletet köt, amelyben nincs lehetőség az ügylet feltételeinek egyoldalú megváltoztatására;

iii.

legalább tíz munkanap telik el a befektetési döntés és a végrehajtás időpontja között;

iv.

egy adott befektető által egy meghatározott instrumentummal végrehajtott egyszeri ügylet esetében az ügylet értékének felső határa 1 000 EUR-nak felel meg, vagy – olyan megállapodás esetében, amely több ügyletet eredményez – egy adott befektető által egy meghatározott instrumentummal végrehajtott ügyletek kumulatív értékének felső határa egy naptári hónapban legfeljebb 500 EUR;

n)

kötvényre vagy értékpapírosított adósság más formájára vonatkozó csere- vagy tenderajánlat, amennyiben az ajánlat feltételeit előre meghatározzák és előzetesen közzéteszik, és a befektető által hozott befektetési döntés egyenlő a befektető azon választásával, hogy olyan ügyletet köt, amelyben nincs lehetőség az ügylet feltételeinek egyoldalú megváltoztatására;

o)

olyan megszerzés vagy elidegenítés, amely kizárólag biztosítéktranszfer eredménye.

Az első albekezdés a) pontjában előírt kivétel nem alkalmazandó az olyan értékpapír-finanszírozási ügyletekre, amelyeknek egyik fele a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.

Az első albekezdés i) pontjában előírt kivétel nem alkalmazandó első nyilvános ajánlattételre vagy második nyilvános ajánlattételre vagy kihelyezésekre, illetőleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátására.

3. cikk

Az ügylet-végrehajtás fogalma

(1)   Valamely befektetési vállalkozást akkor kell úgy tekinteni, hogy a 2. cikk szerinti ügyletet hajtott végre, ha a következő szolgáltatások valamelyikét nyújtja vagy a következő tevékenységek valamelyikét végzi, amelyek eredménye egy ügylet létrejötte:

a)

egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása;

b)

megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében;

c)

saját számlás kereskedés;

d)

befektetési döntés meghozatala az ügyfél által adott diszkrecionális megbízás alapján;

e)

pénzügyi eszközök számlákra vagy számlákról való transzferálása.

(2)   Egy befektetési vállalkozás nem tekinthető úgy, hogy ügyletet hajtott végre, ha a 4. cikknek megfelelően megbízást továbbított.

4. cikk

Megbízás továbbítása

(1)   Egy a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (4) bekezdésének megfelelően megbízást továbbító befektetési vállalkozás (továbbító vállalkozás) csak akkor tekinthető úgy, hogy továbbította a szóban forgó megbízást, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a megbízást ügyfelétől kapta vagy a megbízás egy konkrét pénzügyi eszköz megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó befektetési döntésének eredménye egy vagy több ügyfél által számára adott diszkrecionális megbízásnak megfelelően;

b)

a továbbító vállalkozás továbbította a (2) bekezdésben említett megbízás adatait egy másik befektetési vállalkozásnak (fogadó vállalkozás);

c)

a fogadó vállalkozás a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik és vállalja, hogy bejelenti az érintett megbízásból eredő ügyletet vagy e cikknek megfelelően továbbítja a megbízás adatait egy másik befektetési vállalkozásnak.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a megállapodásnak meg kell határoznia a megbízás adatainak a továbbító vállalkozás által a fogadó vállalkozásnak történő átadására vonatkozó határidőt, és elő kell írnia, hogy a fogadó vállalkozás az ügyleti jelentés benyújtását vagy a megbízás e cikk szerinti továbbítását megelőzően ellenőrizze, hogy a kapott adatok tartalmaznak-e nyilvánvaló hibát vagy hiányosságot.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a megbízás következő adatait kell továbbítani, amennyiben relevánsak az adott megbízás vonatkozásában:

a)

a pénzügyi eszköz azonosító kódja;

b)

a megbízás a pénzügyi eszköz megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozik-e;

c)

a megbízásban megjelölt ár és mennyiség;

d)

a megbízással összefüggésben a továbbító vállalkozás ügyfelének megnevezése és adatai;

e)

az ügyfél nevében eljáró döntéshozó megjelölése és adatai, amennyiben a befektetési döntést képviseleti jogkör alapján hozzák meg;

f)

short ügylet azonosítását szolgáló megjelölés;

g)

a továbbító vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős személy vagy algoritmus azonosítását szolgáló megjelölés;

h)

a befektetési vállalkozás azon fióktelepének országa, amely a befektetési döntésért felelős személyt felügyeli, és a befektetési vállalkozás azon fióktelepének helye szerinti ország, amely az ügyféltől megbízást kapott vagy az ügyfél által számára adott diszkrecionális megbízásnak megfelelően az ügyfél nevében befektetési döntést hozott;

i)

árualapú származtatott ügyletekre vonatkozóan annak megjelölése, hogy az ügylet a kockázatok 2014/65/EU irányelv 57. cikkének megfelelően objektíven mérhető módon történő csökkentésére irányul-e;

j)

a továbbító vállalkozást azonosító kód.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában, ha az ügyfél természetes személy, az ügyfelet a 6. cikknek megfelelően kell megjelölni.

Amennyiben a továbbított megbízás olyan előző vállalkozástól érkezett, amely nem az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően továbbította a megbízást, az első albekezdés j) pontja szerinti kód a továbbító vállalkozást azonosító kód. Amennyiben a továbbított megbízás egy előző továbbító vállalkozástól az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően érkezett, az első albekezdésben említett, a j) pont szerinti kód az első továbbító vállalkozást azonosító kód.

(3)   Amennyiben egy adott megbízással kapcsolatban egynél több továbbító vállalkozás jár el, a megbízás (2) bekezdés első albekezdésének d)–i) pontjában említett adatait az első továbbító vállalkozás ügyfelére vonatkozóan kell továbbítani.

(4)   Amennyiben egy megbízást több ügyfél tekintetében összesítenek, a (2) bekezdésben említett információt minden egyes ügyfélre vonatkozóan továbbítani kell.

5. cikk

Az ügyletet végrehajtó befektetési vállalkozás azonosítása

(1)   Az ügyletet végrehajtó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott ügyleti jelentésben szerepeljen az ISO 17442 szabvány szerinti, validált, kiadott és megfelelően megújított jogalany-azonosító kódja.

(2)   Az ügyletet végrehajtó befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a jogalany-azonosítójához kapcsolódó referenciaadatok a globális jogalany-azonosító rendszer valamely akkreditált helyi operatív egységének feltételei szerint megújításra kerüljenek.

6. cikk

Természetes személyeket azonosító megjelölés

(1)   Az ügyleti jelentésben a természetes személyeket a személy állampolgárságát jelző, ISO 3166-1 alpha-2 kétbetűs országkód, továbbá a II. mellékletben felsorolt, a személy állampolgárságán alapuló nemzeti ügyfél-azonosító összefűzéséből létrehozott megjelöléssel kell azonosítani.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nemzeti ügyfél-azonosítót a II. mellékletben megadott prioritási szinteknek megfelelően kell hozzárendelni az adott személy legmagasabb prioritású azonosítóját használva, függetlenül attól, hogy ezt az azonosítót a befektetési vállalkozás már ismeri-e.

(3)   Amennyiben a természetes személy egynél több EGT-tagállam állampolgára, az állampolgárságot jelző ISO 3166-1 alpha-2 országkódok betűrend szerinti sorrendjében az első országkódot és a szóban forgó állampolgárság (2) bekezdés szerint hozzárendelt azonosítóját kell használni. Amennyiben a természetes személy EGT-n kívüli ország állampolgára, a legmagasabb prioritású azonosítót kell használni a II. melléklet a „minden egyéb ország” megnevezésű mezejének megfelelően. Ha a természetes személy EGT-állampolgársággal és EGT-n kívüli állampolgársággal rendelkezik, az EGT-állampolgárságra vonatkozó országkódot és a szóban forgó állampolgárság legmagasabb prioritású, a (2) bekezdésnek megfelelően hozzárendelt azonosítóját kell használni.

(4)   Ha a (2) bekezdés szerint hozzárendelt azonosító a CONCAT-ra utal, a befektetési vállalkozás a természetes személy azonosításához a következő elemek e sorrendben történő összefűzésével létrehozott azonosítót használja:

a)

a személy születési dátuma YYYYMMDD formátumban;

b)

az utónév első öt betűje;

c)

a vezetéknév első öt betűje.

(5)   A (4) bekezdés alkalmazásában a nevekhez tartozó előtagokat ki kell zárni és az öt betűnél rövidebb keresztnevekhez és vezetéknevekhez „#” jelet kell hozzátoldani, annak érdekében, hogy a nevekre és vezetéknevekre vonatkozó, a (4) bekezdés szerinti hivatkozások öt karakterből álljanak. Valamennyi karaktert nagybetűvel kell írni. Aposztróf, ékezet, kötőjel, központozási jel vagy szóköz nem használható.

7. cikk

Az ügyfél személyazonosítási adatai, valamint a döntéshozó azonosítója és adatai

(1)   A természetes személy ügyfél nevében végrehajtott ügyletre vonatkozó ügyleti jelentés tartalmazza az ügyfél teljes nevét és születési dátumát az I. melléklet 2. táblázata 9., 10., 11., 18., 19. és 20. mezőjében meghatározottaknak megfelelően.

(2)   Amennyiben nem az ügyfél az a személy, aki a szóban forgó ügylettel összefüggésben befektetési döntést hoz, az ügyleti jelentésben azonosítani kell azt a személyt, aki az ügyfél nevében ezt a döntést meghozza, a vevő tekintetében az I. melléklet 2. táblázatában a 12–15. mezőben meghatározottaknak, az eladó tekintetében pedig a 21–24. mezőben meghatározottaknak megfelelően.

8. cikk

A befektetési döntésért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítása

(1)   Ha a befektetési vállalkozáson belüli személy vagy számítógépes algoritmus hoz egy konkrét pénzügyi eszköz megszerzésére vagy elidegenítésére vonatkozó befektetési döntést, ezt a személyt vagy számítógépes algoritmust az I. melléklet 2. táblázatának 57. mezőjében meghatározottaknak megfelelően kell azonosítani. A befektetési vállalkozás csak akkor azonosítja ezt a személyt vagy számítógépes algoritmust, ha a szóban forgó befektetési döntést vagy magának a befektetési vállalkozásnak a nevében, vagy az ügyfél nevében hozzák az ügyfél által a vállalkozásnak adott diszkrecionális megbízással összhangban.

(2)   Ha a befektetési vállalkozáson belül egynél több személy hozza meg a befektetési döntést, a befektetési vállalkozás meghatározza a szóban forgó döntésért elsődleges felelősséget vállaló személyt. A befektetési döntésért elsődleges felelősséget vállaló személyt a befektetési vállalkozás által megállapított, előre meghatározott kritériumoknak megfelelően kell kijelölni.

(3)   Ha az (1) bekezdésnek megfelelően a befektetési vállalkozáson belül számítógépes algoritmus felelős a befektetési döntésért, a befektetési vállalkozás a számítógépes algoritmus ügyleti jelentésben történő azonosítása céljából megjelölést rendel az algoritmushoz. A megjelölés megfelel a következő feltételeknek:

a)

az algoritmust alkotó minden egyes kódlista vagy kereskedési stratégia tekintetében egyedi, tekintet nélkül arra, hogy az algoritmus mely pénzügyi instrumentumra vagy piacra alkalmazandó;

b)

az algoritmushoz való hozzárendelést követően az algoritmusra vagy az algoritmus verziójára való hivatkozáskor egységesen alkalmazzák;

c)

tartósan egyedi.

9. cikk

Az ügylet végrehajtásáért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítása

(1)   Amennyiben az ügyletet végrehajtó befektetési vállalkozáson belül egy személy vagy számítógépes algoritmus határozza meg a kiválasztandó Unión kívüli kereskedési helyszínt, rendszeres internalizálót vagy szervezett kereskedési platformot, azokat a vállalkozásokat, amelyekhez megbízásokat kell továbbítani, illetőleg a megbízás végrehajtásához kapcsolódó egyéb feltételeket, ezt a személyt vagy számítógépes algoritmust az I. melléklet 2. táblázatának 59. mezőjében kell azonosítani.

(2)   Amennyiben az ügylet végrehajtásáért a befektetési vállalkozáson belül személy felelős, a befektetési vállalkozás a szóban forgó személy ügyleti jelentésben történő azonosításához a 6. cikk szerinti megjelölést rendel.

(3)   Amennyiben a befektetési vállalkozáson belül az ügylet végrehajtásáért számítógépes algoritmus felelős, a befektetési vállalkozás a szóban forgó számítógépes algoritmus azonosításához a 8. cikk (3) bekezdése szerinti megjelölést rendel.

(4)   Ha az ügylet végrehajtásában személy és számítógépes algoritmus egyaránt részt vesz, vagy egynél több személy vagy algoritmus vesz részt, a befektetési vállalkozás meghatározza, hogy melyik személy vagy számítógépes algoritmus felelős elsődlegesen az ügylet végrehajtásáért. A befektetési döntésért elsődleges felelősséget vállaló személyt vagy számítógépes algoritmust a befektetési vállalkozás által megállapított, előre meghatározott kritériumoknak megfelelően kell kijelölni.

10. cikk

Az alkalmazandó mentesség azonosítása

Az ügyleti jelentésben meg kell adni a végrehajtott ügyletre vonatkozóan a 600/2014/EU rendelet 4. vagy 9. cikke szerint alkalmazandó mentességet e rendelet I. melléklete 2. táblázata 61. mezőjének megfelelően.

11. cikk

Short ügylet azonosítása

(1)   Az ügyleti jelentés az I. melléklet 2. táblázata 62. mezőjének megfelelően azonosítja azokat az ügyleteket, amelyek végrehajtásuk időpontjában short ügyletek, vagy részben short ügyletek.

(2)   A befektetési vállalkozás a legnagyobb gondosság elvének alkalmazásával megállapítja azokat a short ügyleteket, amelyekben az ügyfele eladó, abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás több ügyfél megbízásait összesíti. A befektetési vállalkozás a szóban forgó short ügyleteket az I. melléklet 2. táblázata 62. mezőjének megfelelően azonosítja ügyleti jelentésében.

(3)   Amennyiben egy befektetési vállalkozás saját nevében hajt végre short ügyletet, az ügyleti jelentésben megadja, hogy a short ügyletre árjegyző vagy elsődleges kereskedői szerepben került-e sor a 236/2012/EU rendelet 17. cikkében előírt mentesség alapján.

12. cikk

Pénzügyi eszközök kombinációjával összefüggő végrehajtásra vonatkozó adatszolgáltatás

Amennyiben a befektetési vállalkozás két vagy több pénzügyi eszközt magában foglaló ügyletet hajt végre, a befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan külön jelenti be az ügyletet és egy a vállalkozás szintjén egyedi azonosító révén összekapcsolja az adott ügyletre vonatkozó jelentéseket ügyleti jelentések egy csoportjává az I. melléklet 2. táblázata 40. mezőjében meghatározottaknak megfelelően.

13. cikk

A jogalany-azonosítók megállapításának, hozzárendelésének és fenntartásának feltételei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogalany-azonosítók megállapítására, hozzárendelésére és fenntartására a következő elvekkel összhangban kerüljön sor:

a)

egyediség;

b)

pontosság;

c)

következetesség;

d)

semlegesség;

e)

megbízhatóság;

f)

nyílt forrás;

g)

rugalmasság;

h)

méretezhetőség;

i)

hozzáférhetőség.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a jogalany-azonosítók megállapítása, hozzárendelése és fenntartása egységes átfogó működési standardok alkalmazásával történjen és azok a jogalany-azonosítókkal foglalkozó szabályozási felügyeleti bizottság (Legal Entity Identifier Regulatory Oversight Committee) irányítása alá tartozzanak és ésszerű költségek mellett elérhetők legyenek.

(2)   A befektetési vállalkozás addig nem nyújthat olyan szolgáltatást, amely jogalany-azonosító kódra jogosult ügyfél nevében megkötött ügyletre vonatkozó ügyletjelentési kötelezettséget eredményez, amíg meg nem kapta a jogalany-azonosító kódot a szóban forgó ügyféltől.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kód hossza és összetétele megfeleljen az ISO 17442 szabványnak, és a kódot tartalmazza a jogalany-azonosítókkal foglalkozó szabályozási felügyeleti bizottság által kinevezett központi operatív egység által fenntartott globális LEI-adatbázis, valamint a kód az érintett ügyfélre vonatkozzon.

14. cikk

Fióktelepek által végrehajtott ügyletek bejelentése

(1)   A befektetési vállalkozás a teljes egészében vagy részben fióktelepe révén végrehajtott ügyleteket a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának jelenti be, amennyiben a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai nem állapodnak meg másként.

(2)   Ha egy befektetési vállalkozás teljes egészében vagy részben fióktelepén keresztül hajt végre egy ügyletet, azt csak egyszer kell bejelentenie.

(3)   Ha az I. melléklet 2. táblázata 8., 17., 37., 58. vagy 60. mezejének megfelelően az ügyleti jelentésben fel kell tüntetni egy befektetési vállalkozás fióktelepének országkódjára vonatkozó adatokat, mivel az ügyletet részben vagy egészében ez a fióktelep hajtotta végre, a befektetési vállalkozás a következő esetek mindegyikében az ügyleti jelentésben megadja az érintett fióktelepre vonatkozó ISO 3166 szabvány szerinti országkódot:

a)

ha a fióktelep egy ügyféltől kapott megbízást vagy az ügyfél nevében befektetési döntést hozott az ügyfél által számára adott diszkrecionális megbízásnak megfelelően;

b)

ha a fióktelep felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az érintett befektetési döntésért felelős személy felett;

c)

ha a fióktelep felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az ügylet végrehajtásáért felelős személy felett;

d)

amennyiben az ügyletet az Unión kívüli kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon hajtják végre a fióktelep kereskedési helyszínre vagy szervezett kereskedési platformra vonatkozó tagsága igénybevételével.

(4)   Ha a (3) bekezdésben előírt egy vagy több eset nem alkalmazandó a befektetési vállalkozás fióktelepére, az I. melléklet 2. táblázatának megfelelő mezőiben a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállamának ISO-országkódját, vagy harmadik országbeli vállalkozás esetében azon ország országkódját kell megadni, ahol a vállalkozás központi ügyviteli helye vagy bejegyzett székhelye található.

(5)   Harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe azon illetékes hatóságnak nyújtja be az ügyleti jelentést, amely engedélyezte a fióktelepet. A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe az I. melléklet 2. táblázatának megfelelő mezőiben az engedélyt kiadó illetékes hatóság tagállamának ISO-országkódját tünteti fel.

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozás az Unión belül egynél több tagállamban hozott létre fióktelepet, ezek a fióktelepek együttesen kiválasztják az egyik tagállambeli illetékes hatóságot, amelynek elküldik az (1)–(3) bekezdés szerinti ügyleti jelentéseket.

15. cikk

A pénzügyi ügyletek bejelentésére vonatkozó módszerek és intézkedések

(1)   Az ügyleti jelentések kereskedési helyszínek és befektetési vállalkozások általi összeállítására és benyújtására vonatkozó módszerek és intézkedések magukban foglalják a következőket:

a)

a bejelentett adatok biztonságát és titkosságát biztosító rendszerek;

b)

az ügyleti jelentés forrásának hitelesítését szolgáló mechanizmusok;

c)

elővigyázatossági intézkedések a jelentés időben történő újbóli benyújtásának lehetővé tételéhez az adatszolgáltatási rendszer hibája esetén;

d)

az ügyleti jelentés hibáinak és hiányosságainak azonosítására szolgáló mechanizmusok;

e)

duplikált ügyleti jelentések benyújtásának elkerülésére szolgáló mechanizmusok, ideértve azt az esetet, ha a befektetési vállalkozás a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (7) bekezdésének megfelelően az általa egy kereskedési helyszín rendszerein keresztül végrehajtott ügyletek adatainak bejelentése tekintetében a kereskedési helyszínre támaszkodik;

f)

azt biztosító mechanizmusok, hogy a kereskedési helyszín csak azon befektetési vállalkozások nevében nyújt be jelentést, amelyek azt választott ák, hogy a kereskedési helyszín rendszerein keresztül végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a nevükben beküldendő jelentésekkel kapcsolatban a kereskedési helyszínre támaszkodnak;

g)

annak elkerülését biztosító mechanizmusok, hogy azokról az ügyletekről jelentés készüljön, amelyek nem tartoznak a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerinti ügyletjelentési kötelezettség hatálya alá, vagy azért, mert e rendelet 2. cikke értelmében nincs szó ügyletről, vagy mert az ügylet tárgyát képező instrumentum nem tartozik a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének hatálya alá;

h)

a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerinti ügyletjelentési kötelezettség hatálya alá tartozó, be nem jelentett ügyletek azonosítására szolgáló mechanizmusok, beleértve azokat az eseteket, amikor az érintett illetékes hatóság által visszautasított ügyleti jelentések újbóli benyújtása nem volt eredményes.

(2)   Ha a kereskedési helyszín vagy befektetési vállalkozás tudomására jut, hogy az illetékes hatóságnak benyújtott ügyleti jelentésben hiba vagy hiányosság van, vagy az ügyleti jelentés benyújtását elmulasztották, ideértve a bejelentendő ügyletek visszautasított ügyleti jelentése újbóli benyújtásának elmulasztását, vagy hogy bejelentési kötelezettség hatálya alá nem tartozó ügylet bejelentésére került sor, haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot erről a tényről.

(3)   A befektetési vállalkozások rendelkeznek olyan intézkedésekkel, amelyek biztosítják, hogy ügyleti jelentéseik mindenre kiterjedőek és pontosak legyenek. Ezen intézkedések közé tartozik bejelentési folyamataik tesztelése és a front office kereskedési nyilvántartásainak rendszeres egyeztetése az illetékes hatóságaiktól e célból kapott adatmintákkal.

(4)   Ha az illetékes hatóságok nem biztosítanak adatmintákat, a befektetési vállalkozás egyezteti a front office kereskedési adatait az illetékes hatóságoknak benyújtott ügyleti jelentésekben vagy az ARM-ek, illetőleg kereskedési helyszínek által a nevükben benyújtott ügyleti jelentésekben levő információkkal. Az egyeztetés kiterjed a jelentés időszerűségére, az egyes adatmezők pontosságára és teljességére, továbbá az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott standardoknak és formátumoknak való megfelelőségükre.

(5)   A befektetési vállalkozások intézkedéseket határoznak meg annak biztosítására, hogy ügyleti jelentéseik összességében tükrözzék az érintett pénzügyi eszközökben tartott pozícióikban és ügyfeleik pozíciójában bekövetkezett valamennyi változást abban az időpontban, amikor a pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyleteket végrehajtják.

(6)   Ha egy ARM a befektetési vállalkozástól kapott instrukcióknak megfelelően törli vagy helyesbíti a befektetési vállalkozás nevében benyújtott ügyleti jelentést, a befektetési vállalkozás megőrzi az ARM által neki benyújtott helyesbítések vagy törlések adatait.

(7)   A 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében említett jelentéseket a kereskedési helyszín székhely szerinti tagállama illetékes hatóságának kell küldeni.

(8)   Az illetékes hatóságok az ügyleti jelentések egymás közötti kicseréléséhez biztonságos elektronikus kommunikációs csatornákat használnak.

16. cikk

A likviditási szempontból legrelevánsabb piac meghatározása

(1)   A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. a) pontja szerinti átruházható értékpapír, kibocsátási egység vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegye esetében a szóban forgó pénzügyi eszköz tekintetében a likviditási szempontból legrelevánsabb piacot (a továbbiakban: a legrelevánsabb piac) minden naptári évben egyszer kell meghatározni az előző naptári év adatai alapján, a következőknek megfelelően, feltéve, hogy a pénzügyi eszközt az előző év kezdetén kereskedésre bevezették vagy azzal kereskedtek:

a)

az egy vagy több szabályozott piacon kereskedésre bevezetett instrumentumok esetében a legrelevánsabb piac az a szabályozott piac, amelynek árbevétele az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) 17. cikke (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az előző naptári évben a szóban forgó instrumentum vonatkozásában a legnagyobb;

b)

az olyan instrumentumok esetében, amelyeket nem vezettek be szabályozott piacon kereskedésre, a legrelevánsabb piac az az MTF, ahol az előző naptári évi árbevétel az adott instrumentum vonatkozásában a legnagyobb;

c)

az a) és a b) pont alkalmazásában a legnagyobb árbevétel kiszámításából ki kell zárni azokat az ügyleteket, amelyek a 600/2014/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerinti kereskedés előtti átláthatósági mentességben részesülnek.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. a) pontja szerinti átruházható értékpapírt, kibocsátási egységet vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyét nem vezették be kereskedésre az előző naptári év kezdetén vagy azzal nem kereskedtek, vagy ha nincs elegendő adat, vagy nem áll rendelkezésre adat az árbevétel e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti, az adott pénzügyi eszköz tekintetében legrelevánsabb piac meghatározása céljából történő kiszámításához, a pénzügyi eszköz tekintetében legrelevánsabb piac azon tagállam piaca, ahol a kereskedésre történő bevezetés iránti kérelmet először benyújtották vagy ahol az eszközzel először kereskedtek.

(3)   A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. b) pontja szerinti átruházható értékpapír vagy az Unióban letelepedett kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszköz esetén a legrelevánsabb piac azon tagállam piaca, ahol a kibocsátó bejegyzett székhelye található.

(4)   A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. b) pontja szerinti átruházható értékpapír vagy az Unión kívül letelepedett kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszköz esetén a legrelevánsabb piac azon tagállam piaca, ahol az adott pénzügyi eszköz kereskedésre történő bevezetése iránti kérelmet először benyújtották vagy ahol az eszközzel kereskedési helyszínen először kereskedtek.

(5)   Olyan pénzügyi eszköz esetén, amely származtatott ügylet vagy különbözeti ügylet vagy a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. c) pontja szerinti átruházható értékpapír, a legrelevánsabb piacot a következők szerint kell meghatározni:

a)

ha a pénzügyi eszköz alapterméke a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. a) pontja szerinti átruházható értékpapír vagy szabályozott piacon kereskedésre bevezetett vagy MTF-en kereskedett kibocsátási egység, a legrelevánsabb piac az a piac, amely e cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően az alapul szolgáló értékpapír legrelevánsabb piacának minősül;

b)

ha a pénzügyi eszköz alapterméke a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. b) pontja szerinti átruházható értékpapír vagy szabályozott piacon kereskedésre bevezetett vagy MTF-en vagy OTF-en kereskedett pénzpiaci eszköz, a legrelevánsabb piac az a piac, amely e cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően az alapul szolgáló pénzügyi instrumentum legrelevánsabb piacának minősül;

c)

amennyiben a pénzügyi eszköz alapterméke pénzügyi eszközöket tartalmazó kosár, a legrelevánsabb piac azon tagállam piaca, ahol a pénzügyi instrumentumot egy kereskedési helyszínre először bevezették vagy azzal ott kereskednek;

d)

amennyiben a pénzügyi eszköz alapterméke pénzügyi eszközöket tartalmazó index, a legrelevánsabb piac azon tagállam piaca, ahol a pénzügyi instrumentumot egy kereskedési helyszínre először bevezették vagy azzal ott kereskednek;

e)

amennyiben a pénzügyi eszköz alapterméke származtatott termék, amelyet kereskedési helyszínen kereskedésre bevezettek vagy azzal ott kereskednek, a legrelevánsabb piac azon tagállam piaca, ahol a származtatott terméket egy kereskedési helyszínre először bevezették vagy azzal ott kereskednek;

(6)   Azon pénzügyi eszközök esetében, amelyekre nem terjed ki az (1)–(5) bekezdés, a legrelevánsabb piac azon kereskedési helyszín tagállamának piaca, ahol a pénzügyi eszközt először bevezették kereskedésre vagy ahol a pénzügyi eszközzel először kereskedtek.

17. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Mindazonáltal a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdését az (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikkének (9) bekezdése alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének időpontjától számított 12 hónap elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3)  A Bizottság 2016. június 2-i (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(8)  A Bizottság 2016. július 14-i (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát.).


I. MELLÉKLET

1. táblázat

Magyarázat a 2. táblázathoz

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{CFI_CODE}

6 karakter

Az ISO 10962 szabvány szerinti CFI-kód

{COUNTRYCODE_2}

2 alfanumerikus karakter

Az ISO 3166-1 alpha-2 országkódoknak megfelelő kétbetűs országkód.

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

Az ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

„YYYY” az év;

„MM” a hónap;

„DD” a nap;

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni

„hh” az óra;

„mm” a perc;

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze;

Z az UTC-idő.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DATEFORMAT}

Az ISO 8601 szabványnak megfelelő dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

ÉÉÉÉ-HH-NN

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

Tizedesjel:„.” (pont);

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni;

az értékeket kerekíteni kell és nem csonkolhatók.

{INDEX}

4 alfabetikus karakter

„EONA” – EONIA

„EONS” – EONIA SWAP

„EURI” – EURIBOR

„EUUS” – EURODOLLAR

„EUCH” – EuroSwiss

„GCFR” – GCF REPO

„ISDA” – ISDAFIX

„LIBI” – LIBID

„LIBO” – LIBOR

„MAAA” – Muni AAA

„PFAN” – Pfandbriefe

„TIBO” – TIBOR

„STBO” – STIBOR

„BBSW” – BBSW

„JIBA” – JIBAR

„BUBO” – BUBOR

„CDOR” – CDOR

„CIBO” – CIBOR

„MOSP” – MOSPRIM

„NIBO” – NIBOR

„PRBO” – PRIBOR

„TLBO” – TELBOR

„WIBO” – WIBOR

„TREA” – Treasury

„SWAP” – SWAP

„FUSW” – Future SWAP

{INTEGER-n}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló egész szám

Numerikus mező pozitív és negatív egész számértékek megadásához

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{LEI}

20 alfanumerikus karakter

Az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosító

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító

{NATIONAL_ID}

35 alfanumerikus karakter

Az azonosító a 6. cikknek és a II. melléklet táblázatának megfelelően kerül meghatározásra.


2. táblázat

Az ügyleti jelentésben feltüntetendő adatok

Eltérő rendelkezés hiányában valamennyi mező kötelezően kitöltendő.


N

MEZŐ

BEJELENTENDŐ TARTALOM

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ HASZNÁLANDÓ FORMÁTUM ÉS STANDARDOK

1.

A jelentés státusa

Annak megjelölése, hogy új ügyleti jelentésről vagy törlésről van-e szó.

„NEWT” – új

„CANC” – törlés

2.

Az ügylet referenciaszáma

A végrehajtó vállalkozás egyes ügyleti jelentésekre vonatkozó egyedi azonosító száma.

Ha egy kereskedési helyszín a 600/2014/EU rendelet 26. cikke (5) bekezdésének megfelelően olyan vállalkozás nevében nyújt be ügyleti jelentést, amely nem tartozik a 600/2014/EU rendelet hatálya alá, a kereskedési helyszín ebben a mezőben az általa belsőleg generált számot tünteti fel, amely az általa benyújtott egyes ügyleti jelentések vonatkozásában egyedi.

{ALPHANUM-52}

3.

A kereskedési helyszín ügyletazonosító kódja

A kereskedési helyszín által generált és az (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 12. cikkének megfelelően mind a vásárló, mind az eladó feleknek kiadott szám.

Ezt a mezőt csak a kereskedési helyszínen végrehajtott ügylet piaci oldalára vonatkozóan kell kitölteni.

{ALPHANUM-52}

4.

A végrehajtó szervezet azonosító kódja

Az ügyletet végrehajtó szervezet azonosító kódja.

{LEI}

5.

A 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás

Megjelöli, hogy a 4. mezőben azonosított szervezet a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás-e.

„igaz”– igen

„hamis”– nem

6.

A benyújtó szervezet azonosító kódja

A 600/2014/EU rendelet 26. cikke (7) bekezdésének megfelelően az ügyleti jelentést az illetékes hatóságoknak benyújtó szervezet azonosításához használt kód.

Ha a jelentést közvetlenül a végrehajtó vállalkozás nyújtja be az illetékes hatóságnak, ebben a mezőben a végrehajtó vállalkozás LEI-kódját kell megadni (amennyiben a végrehajtó vállalkozás jogi személy).

Ha a jelentést kereskedési helyszín nyújtja be, ebben a mezőben a kereskedési helyszín működtetőjének LEI-kódját kell megadni.

Ha a jelentést ARM nyújtja be, ebben a mezőben az ARM LEI-kódját kell megadni.

{LEI}

A vevőre vonatkozó adatok

Közös számlák esetén a 7–11. mezőt minden egyes vevőre vonatkozóan meg kell ismételni.

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, a 7–15. mezőt a fogadó vállalkozás a jelentésében a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával tölti ki.

Ha az ügylet olyan továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, amely nem teljesíti a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételeket, a fogadó vállalkozás vevőként kezeli a továbbító vállalkozást.

7.

A vevő azonosító kódja

A pénzügyi eszköz felvásárlójának azonosítására használt kód.

Amennyiben a felvásárló jogi személy, a felvásárló LEI-kódját kell használni.

Amennyiben a felvásárló nem jogi személy, a 6. cikkben meghatározott azonosítót kell használni.

Ha az ügyletet az Unión kívüli olyan kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon hajtották végre, amely központi szerződő felet vesz igénybe és ha a felvásárló személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, a központi szerződő fél LEI-kódját kell használni.

Ha az ügyletet az Unión kívüli olyan kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon hajtották végre, amely nem vesz igénybe központi szerződő felet és ha a felvásárló személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, az Unión kívüli kereskedési helyszín vagy szervezett kereskedési platform MIC-kódját kell használni.

Ha a felvásárló rendszeres internalizálóként eljáró befektetési vállalkozás, akkor a rendszeres internalizáló LEI-kódját kell használni.

„INTC” jelölést kell használni a befektetési vállalkozáson belüli összevont ügyfélszámla megjelölésére a szóban forgó számlára vagy számláról történő átutalás bejelentése során, az erről a számláról végrehajtott vagy ide beérkező átutalások egyes ügyfelekhez való hozzárendelésével.

Opciók és csereügyletre szóló opciók (swaption) esetében a vevő az a fél, aki jogosult az opció gyakorlására, az eladó pedig az a fél, aki eladja az opciót és megkapja a díjat.

A devizához kapcsolódó határidős tőzsdei ügyletektől (future) és tőzsdén kívüli határidős ügyletektől (forward) eltérő határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a vevő az a fél, aki megveszi az instrumentumot, az eladó pedig az a fél, aki eladja azt.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki átveszi az alapul szolgáló értékpapír árfolyammozgásának kockázatát és megkapja a biztosítékösszeget. Az eladó az a fél, aki fizeti a biztosítékösszeget.

Kamatlábhoz vagy inflációs indexhez kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti. Az eladó az a fél, aki megkapja a rögzített kamatot. Bázisswapok (változó kamatláb cseréje változó kamatlábra) esetében a vevő az a fél, aki fizeti a különbözetet, az eladó pedig az a fél, aki azt megkapja.

Devizaswapok és tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint keresztdevizás swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki megkapja az ISO 4217 szabvány szerinti betűrendben első devizát, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt a devizát.

Az osztalékokhoz kapcsolódó swapügylet esetében a vevő az a fél, aki megkapja a tényleges osztalékfizetésnek megfelelő ellenértéket. Az eladó az a fél, aki fizeti az osztalékot, és megkapja a rögzített kamatot.

A hitelkockázat átadásához kapcsolódó származtatott instrumentumok esetében (kivéve az opciókat és a csereügyletre szóló opciókat) a vevő az a fél, aki a védelmet megvásárolja. Az eladó az a fél, aki eladja a védelmet.

Az áruhoz kapcsolódó származtatott ügylet esetében a vevő az a fél, aki a jelentésben megadott árut megkapja, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt az árut.

Tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodások esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti, az eladó pedig az a fél, aki megkapja azt.

A névleges érték növekedése esetén a vevő megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt megvásárlóval, az eladó pedig megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt elidegenítővel.

A névleges érték csökkenése esetén a vevő megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt elidegenítővel, az eladó pedig megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszközt megvásárlóval.

{LEI}

{MIC}

{NATIONAL_ID}

„INTC”

További adatok

A 8–15. mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a vevő ügyfél

A 9–11. mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a vevő természetes személy

8.

A fióktelep helye szerinti ország a vevő esetében

Ha a felvásárló ügyfél, ebben a mezőben kell azonosítani annak a fióktelepnek az országát, amely megkapta a megbízást az ügyféltől vagy a 14. cikk (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően az ügyfél által számára adott diszkrecionális megbízással összhangban az ügyfél számára befektetési döntést hozott.

Ha ezt a tevékenységet nem fióktelep hajtotta végre, ebben a mezőben a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállamának vagy annak az országnak az országkódját kell megadni, ahol a befektetési vállalkozás létrehozta központi ügyviteli helyét vagy bejegyzett székhelyét (harmadik országbeli vállalkozás esetében).

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, ezt a mezőt a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával kell kitölteni.

{COUNTRYCODE_2}

9.

Vevő utónevei

A vevő valamennyi utóneve, teljes alakjában. Több utónév esetén az egyes utóneveket vesszővel kell elválasztani.

{ALPHANUM-140}

10.

Vevő vezetéknevei

A vevő valamennyi vezetékneve, teljes alakjában. Több vezetéknév esetén az egyes vezetékneveket vesszővel kell elválasztani.

{ALPHANUM-140}

11.

Vevő – születési dátum

A vevő születési dátuma

{DATEFORMAT}

Vételi döntéshozó

A 12–15. mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a döntéshozó képviseleti jogkörben jár el.

12.

Vételi döntéshozó kódja

Azon személy azonosítására szolgáló kód, aki döntést hoz a pénzügyi eszköz megszerzéséről.

Ha a döntést befektetési vállalkozás hozza, ebben a mezőben nem a befektetési döntést meghozó egyén azonosítóját, hanem a befektetési vállalkozás azonosítóját kell megadni.

Ha a döntéshozó jogi személy, a döntéshozó LEI-kódját kell megadni.

Amennyiben a döntéshozó nem jogi személy, a 6. cikkben meghatározott azonosítót kell használni.

{LEI}

{NATIONAL_ID}

A vételi döntéshozó adatai

A 13–15. mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a döntéshozó természetes személy.

13.

Vételi döntéshozó – valamennyi utónév

A vevő számára döntést hozó valamennyi utóneve teljes alakjában. Több utónév esetén az egyes utóneveket vesszővel kell elválasztani

{ALPHANUM-140}

14.

Vételi döntéshozó – valamennyi vezetéknév

A vevő számára döntést hozó valamennyi vezetékneve teljes alakjában. Több vezetéknév esetén az egyes vezetékneveket vesszővel kell elválasztani.

{ALPHANUM-140}

15.

Vételi döntéshozó – születési dátum

A vevő nevében döntést hozó születési dátuma

{DATEFORMAT}

Az eladó adatai és döntéshozó

Közös számlák esetében a 16–20. mezőt minden egyes eladó vonatkozásában meg kell ismételni.

Ha valamely, az eladó nevében végrehajtott ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, a 16–24. mezőt a fogadó vállalkozás a jelentésében a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával tölti ki.

Ha az ügylet olyan továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, amely nem teljesíti a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételeket, a fogadó vállalkozás eladóként kezeli a továbbító vállalkozást.

16.

Az eladó azonosító kódja

A pénzügyi eszköz elidegenítőjének azonosítására használt kód.

Ha az elidegenítő jogi személy, az elidegenítő LEI-kódját kell használni.

Ha az elidegenítő nem jogi személy, a 6. cikkben meghatározott azonosítót kell használni.

Ha az ügyletet az Unión kívüli olyan kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon hajtották végre, amely központi szerződő felet vesz igénybe és ha az elidegenítő személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, a központi szerződő fél LEI-kódját kell használni.

Ha az ügyletet az Unión kívüli olyan kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon hajtották végre, amely nem vesz igénybe központi szerződő felet és ha az elidegenítő személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, az Unión kívüli kereskedési helyszín vagy szervezett kereskedési platform MIC-kódját kell használni.

Ha az elidegenítő rendszeres internalizálóként eljáró befektetési vállalkozás, akkor a rendszeres internalizáló LEI-kódját kell használni.

„INTC” jelölést kell használni a befektetési vállalkozáson belüli összevont ügyfélszámla megjelölésére a szóban forgó számlára vagy számláról történő átutalás bejelentése során, az erről a számláról végrehajtott vagy ide beérkező átutalások egyes ügyfelekhez való hozzárendelésével.

Opciók és csereügyletre szóló opciók (swaption) esetében a vevő az a fél, aki jogosult az opció gyakorlására, az eladó pedig az a fél, aki eladja az opciót és megkapja a díjat.

A devizához kapcsolódó határidős tőzsdei ügyletektől (future) és tőzsdén kívüli határidős ügyletektől (forward) eltérő határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek esetében a vevő az a fél, aki megveszi az instrumentumot, az eladó pedig az a fél, aki eladja azt.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki átveszi az alapul szolgáló értékpapír árfolyammozgásának kockázatát és megkapja a biztosítékösszeget. Az eladó az a fél, aki fizeti a biztosítékösszeget.

Kamatlábhoz vagy inflációs indexhez kapcsolódó swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti. Az eladó az a fél, aki megkapja a rögzített kamatot. Bázisswapok (változó kamatláb cseréje változó kamatlábra) esetében a vevő az a fél, aki fizeti a különbözetet, az eladó pedig az a fél, aki azt megkapja.

Devizaswapok és tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, valamint keresztdevizás swapügyletek esetében a vevő az a fél, aki megkapja az ISO 4217 szabvány szerinti betűrendben első devizát, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt a devizát.

Az osztalékokhoz kapcsolódó swapügylet esetében a vevő az a fél, aki megkapja a tényleges osztalékfizetésnek megfelelő ellenértéket. Az eladó az a fél, aki fizeti az osztalékot, és megkapja a rögzített kamatot.

A hitelkockázat átadásához kapcsolódó származtatott instrumentumok esetében (kivéve az opciókat és a csereügyletre szóló opciókat) a vevő az a fél, aki a védelmet megvásárolja. Az eladó az a fél, aki eladja a védelmet.

Az áruhoz kapcsolódó származtatott ügyletek esetében a vevő az a fél, aki a jelentésben megadott árut megkapja, az eladó pedig az a fél, aki szállítja ezt az árut.

Tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodások esetében a vevő az a fél, aki a rögzített kamatot fizeti, az eladó pedig az a fél, aki megkapja azt.

A névleges érték növekedése esetén az eladó megegyezik az eredeti ügyletben eljáró elidegenítővel.

A névleges érték csökkenése esetén az eladó megegyezik az eredeti ügyletben a pénzügyi eszköz felvásárlójával.

{LEI}

{MIC}

{NATIONAL_ID}

„INTC”

17–24.

A 17–24. mező az eladó vonatkozásában tükrözi a vevőre vonatkozó 8–15. mezőt (a vevő adatai és a döntéshozó).

A továbbításra vonatkozó adatok

A 26. és a 27. mezőt a fogadó vállalkozás által benyújtott olyan ügyleti jelentések esetében kell kitölteni, amelyeknél a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt valamennyi feltétel teljesül.

Ha a vállalkozás fogadó vállalkozásként és továbbító vállalkozásként is eljár, a 25. mezőben kell megadnia, hogy továbbító vállalkozás, a 26. és a 27. mezőt pedig fogadó vállalkozásként kell kitöltenie.

25.

Megbízástovábbítás megjelölése

A továbbító vállalkozás jelentésében a továbbító vállalkozás akkor tünteti fel azt, hogy „igaz”, ha a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek nem teljesültek.

„hamis” – valamennyi egyéb körülmény esetén

„igaz”

„hamis”

26.

A továbbító vállalkozás azonosító kódja a vevő vonatkozásában

A megbízást továbbító vállalkozást azonosító kód

Ezt a fogadó vállalkozásnak jelentésében a továbbító vállalkozás által megadott azonosító kóddal kell kitöltenie.

{LEI}

27.

A továbbító vállalkozás azonosító kódja az eladó vonatkozásában

A megbízást továbbító vállalkozást azonosító kód.

Ezt a fogadó vállalkozásnak kell kitöltenie a fogadó vállalkozás jelentésében a továbbító vállalkozás által megadott azonosító kóddal

{LEI}

Ügyletre vonatkozó adatok

28.

Kereskedés dátuma és időpontja

Az ügylet végrehajtásának dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságot az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 3. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében azt a dátumot és időpontot kell megadni, amikor a felek megállapodtak a következő adatmezők tartalmáról: mennyiség, árfolyam, pénznem (a 31., 34. és 44. mező tartalma), eszközazonosító kód, eszközkategória, valamint adott esetben az alapeszköz kódja. A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

Ha az ügylet a végrehajtó vállalkozás által harmadik fél számára egy ügyfél nevében továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és amennyiben nem teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, a megbízás továbbításának időpontja helyett az ügylet dátumát és időpontját kell megadni.

{DATE_TIME_FORMAT}

29.

Kereskedési szerep

Annak megjelölése, hogy az ügylet a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontja szerinti saját kitettség nélküli ügyletpárosítást, vagy a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 6. pontja szerinti saját számlára történő kereskedést végző végrehajtó vállalkozástól ered-e.

Amennyiben az ügylet nem a saját kitettség nélküli ügyletpárosítást, vagy saját számlára történő kereskedést végző végrehajtó vállalkozástól ered, ebben a mezőben kell megjelölni, hogy az ügylet végrehajtására egyéb szerepben került sor.

„DEAL” – saját számlára történő kereskedés

„MTCH” – saját kitettség nélküli ügyletpárosítás

„AOTC” – egyéb szerep

30.

Mennyiség

A pénzügyi eszköz egységeinek száma, vagy a származtatott ügyletek száma az ügyletben.

A pénzügyi eszköz névértéke vagy monetáris értéke.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén a mennyiség a kockáztatott monetáris érték az alapul szolgáló pénzügyi eszköz egységnyi áralakulásakor.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a mennyiség az a névleges összeg, amelyre vonatkozóan a védelmet megszerzik vagy rendelkezésre bocsátják.

A növekvő vagy csökkenő névleges értékű származtatott ügyletek esetében a szám a változás abszolút értékét tükrözi és pozitív számmal kell kifejezni.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie a 33. és 46. mezőben megadott értékkel.

{DECIMAL-18/17} ha a mennyiség megadása az egységek számával történik.

{DECIMAL-18/5} ha a mennyiség megadása monetáris értékkel vagy névértékkel történik

31.

A mennyiség pénzneme

Az a pénznem, amelyben a mennyiség kifejezésre kerül.

Csak akkor alkalmazandó, ha a mennyiséget névértékkel vagy monetáris értékkel fejezik ki.

{CURRENCYCODE_3}

32.

Származtatott termék névleges értékének növekedése/csökkenése

Annak megjelölése, hogy az ügylet származtatott termék névleges értékének növekedése vagy csökkenése.

A mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a származtatott termék névleges értéke változik.

„INCR” – növekedés

„DECR” – csökkenés

33.

Árfolyam

Az ügylet kereskedett árfolyama, adott esetben a jutalék és a felhalmozott kamat nélkül.

Opciós ügyletek esetében ez a származtatott ügylet díja alaptermékenként vagy indexpontonként.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén ez az alaptermék referencia-árfolyama.

Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) esetén ez a kupon bázispontokban kifejezve.

Ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

Ha az árfolyam jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a „PNDG” jelölést kell megadni.

Amennyiben nem alkalmazható árfolyam, a „NOAP” jelölést kell megadni.

Az e mezőben feltüntetett adatoknak összhangban kell lenniük a 30. és 46. mezőben megadott értékekkel.

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre

„NOAP”, ha az árfolyam nem alkalmazható

34.

Az árfolyam pénzneme

Az a pénznem, amelyben az árfolyamot kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árfolyamot monetáris értékkel adják meg)

{CURRENCYCODE_3}

35.

Nettó összeg

Az ügylet nettó összege az a készpénzben kifejezett összeg, amelyet az adósságinstrumentum vevője fizet az ügylet kiegyenlítésekor. Ez a készpénzösszeg egyenlő a következővel: (tiszta ár * névleges érték)+ felhalmozott kuponok. Következésképpen az ügylet nettó összege nem tartalmazza az adósságinstrumentum vevőjének felszámított jutalékot vagy egyéb díjakat.

A mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a pénzügyi instrumentum adósság.

{DECIMAL-18/5}

36.

Helyszín

Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosítása.

Az Unión kívüli kereskedési helyszínen, rendszeres internalizálónál vagy szervezett kereskedési platformon végrehajtott ügylet esetében az ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódot kell használni. Amennyiben a szegmensazonosító MIC-kód nem áll rendelkezésre, a működtetőazonosító MIC-kódot kell feltüntetni.

A kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszközök vagy olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyekre vonatkozóan piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, a „XOFF” MIC-kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet nem az Unión kívüli kereskedési helyszínen, rendszeres internalizálónál vagy szervezett kereskedési platformon hajtják végre, vagy ha a befektetési vállalkozásnak nincs tudomása arról, hogy olyan másik befektetési vállalkozással kereskedik, amely rendszeres internalizálóként jár el.

A kereskedési helyszínen kereskedésre be nem vezetett vagy ott nem kereskedett pénzügyi eszközök vagy olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyekre vonatkozóan nem nyújtottak be piacra történő bevezetés iránti kérelmet, és azokkal nem az Unión kívüli szervezett kereskedési platformon kereskednek, de az alaptermék kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy azzal ott kereskednek, az „XXXX” MIC-kódot kell használni.

{MIC}

37.

Tagsággal rendelkező fióktelep országa

A befektetési vállalkozás azon fióktelepének helye szerinti országot azonosító kód, amelynek a tagságát igénybe vették az ügylet végrehajtására.

Ha a fióktelep piaci tagságát nem vették igénybe, ebben a mezőben a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállamának vagy annak az országnak az országkódját kell megadni, ahol a befektetési vállalkozás létrehozta központi ügyviteli helyét vagy bejegyzett székhelyét (harmadik országbeli vállalkozás esetében).

Ezt a mezőt csak az Unión kívüli kereskedési helyszínen vagy szervezett kereskedési platformon végrehajtott ügylet piaci oldalára vonatkozóan kell kitölteni.

{COUNTRYCODE_2}

38.

Előleg

Az eladó által kapott vagy fizetett előleg pénzben kifejezett értéke.

Ha az előleget az eladó kapja, a megadott érték pozitív. Ha az előleget az eladó fizeti, a megadott érték negatív.

{DECIMAL-18/5}

39.

Az előleg pénzneme

Az előlegfizetés pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

40.

Összetett ügylet összetevőinek azonosítója

Az adatot szolgáltató vállalkozás belső azonosítója az összes olyan jelentés azonosításához, amely ugyanazon végrehajtáshoz kapcsolódik pénzügyi instrumentumok kombinációja esetén a 12. cikknek megfelelően. A végrehajtáshoz kapcsolódó jelentéscsoportra vonatkozó kódnak a vállalkozás szintjén egyedinek kell lennie.

A mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a 12. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

{ALPHANUM-35}

Az eszköz adatai

41.

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

Ez a mező olyan pénzügyi eszközökre vonatkozik, amelyekhez kapcsolódóan piacra történő bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyeket kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál kereskedésre bevezettek, vagy amelyekkel azokon kereskednek. Alkalmazandó ISIN azonosító számmal rendelkező pénzügyi eszközökre is, amelyekkel az Unión kívüli szervezett kereskedési platformon kereskednek, ha az alaptermék kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy azzal ott kereskednek.

{ISIN}

A 42–56. mezők nem alkalmazandók, ha:

az ügyleteket kereskedési helyszínen hajtják végre vagy olyan befektetési vállalkozással, amely rendszeres internalizálóként jár el; vagy

a 41. mezőben olyan ISIN kerül megadásra, amely az ESMA referenciaadat-listáján szerepel

42.

Eszköz teljes neve

A pénzügyi eszköz teljes neve

{ALPHANUM-350}

43.

Eszközbesorolás

A pénzügyi eszköz besorolására használt taxonómia.

Teljes és pontos CFI-kódot kell megadni.

{CFI_CODE}

44.

Névleges pénznem 1

A névleges érték denominálási pénzneme.

Származtatott kamat- vagy devizaügylet esetén ez az 1. oldal névleges pénzneme vagy a pár 1. pénzneme.

Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet egydevizás, ez a mögöttes swapügylet névleges pénzneme. Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet többdevizás, ez a swapügylet 1. oldalának névleges pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

45.

Névleges pénznem 2

Többdevizás vagy keresztdevizás csereügyletek esetében az a pénznem, amelyben az ügylet 2. oldala denominált.

Olyan csereügyletre szóló opciók esetében, ahol a mögöttes swapügylet többdevizás, az a pénznem, amelyben a csereügylet 2. oldala denominált.

{CURRENCYCODE_3}

46.

Árszorzó

Az alaptermék egységeinek száma, amelyek egyetlen származtatott ügylethez tartoznak.

Csereügylet esetében egyetlen swapszerződés által lefedett monetáris érték, ahol a mennyiség mező az ügylet részét képező swapszerződések számát jelzi. Indexalapú határidős ügylet vagy opciós ügylet esetében az indexpontonkénti összeg.

Különbözetre fogadás (spreadbet) esetén a különbözeti fogadás alapjául szolgáló alaptermék árának mozgása.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie a 30. és 33. mezőben megadott értékkel.

{DECIMAL-18/17}

47.

Alaptermék kódja

Az alaptermék ISIN-kódja.

Az ADR (amerikai letéti igazolás), GDR (globális letéti igazolás) és hasonló eszközök esetében az ezen eszközök alapjául szolgáló pénzügyi eszköz ISIN-kódja.

Átváltható kötvények esetében azon eszköz ISIN-kódja, amelyre a kötvény átváltható.

A származtatott termékek vagy egyéb alaptermékkel rendelkező eszközök esetében az alaptermék ISIN-kódja, ha az alapterméket kereskedési helyszínre bevezették, vagy ott kereskednek vele. Ha az alaptermék osztalékrészvény, akkor az alapul szolgáló osztalékra jogot adó kapcsolódó részvény eszközkódja.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a referenciakötelezettség ISIN-kódját kell megadni.

Ha az alaptermék egy index, és van ISIN-kódja, akkor ezen index ISIN-kódja.

Ha az alaptermék kosár, a kosár minden olyan alkotóelemének ISIN-kódját meg kell adni, amelyet kereskedési helyszínre bevezettek, vagy amellyel ott kereskednek. A 47. mezőt annyiszor kell kitölteni, amennyiszer szükséges a kosárban lévő minden eszköz felsorolásához.

{ISIN}

48.

Alapul szolgáló index neve

Amennyiben az alapul szolgáló eszköz egy index, az index neve.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza az index nevét

49.

Alapul szolgáló index futamideje

Amennyiben az alapul szolgáló eszköz egy index, az index futamideje.

{INTEGER-3}+„DAYS” – napok

{INTEGER-3}+„WEEK” – hetek

{INTEGER-3}+„MNTH” – hónapok

{INTEGER-3}+„YEAR” – évek

50.

Opció típusa

Annak megjelölése, hogy a származtatott ügylet vételi (egy adott alapeszköz megvásárlásának joga) vagy eladási (egy adott alapeszköz eladásának joga), vagy hogy a végrehajtás időpontjában nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási-e.

Csereügyletre szóló opciók esetében a következőket kell jelölni:

„PUTO”, változóáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevő jogot szerez arra, hogy úgy lépjen be a csereügyletbe, hogy fix kamatot kap.

„Call”, fixáras csereügyletre szóló opció esetében, ahol a vevőnek joga van arra, hogy a csereügyletbe fix kamat fizetőjeként lépjen be.

Plafon és padló (cap és floor) opciók esetében a következőket kell jelölni:

„PUTO” padló (floor) esetében.

–„Call” plafon (cap) esetében.

Ez a mező csak olyan származtatott termékek esetén alkalmazandó, amelyek opciók vagy opciós utalványok.

„PUTO” – eladási opció

„CALL” – vételi opció

„OTHR” – ha nem lehet meghatározni, hogy vételi vagy eladási opcióról van-e szó

51.

Kötési árfolyam

Előre meghatározott ár, amelyen a tulajdonosnak értékesítenie vagy megvásárolnia kell az alapterméket, vagy annak megjelölése, hogy a végrehajtás időpontjában nem lehet meghatározni az árat.

Ez a mező csak olyan opció és opciós utalvány esetében alkalmazandó, amelynél a kötési árfolyam meghatározható a végrehajtás időpontjában.

Ha az ár jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a „PNDG” értéket kell megadni.

Amennyiben a kötési árfolyam nem alkalmazandó, a mezőt nem kell kitölteni.

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre

52.

Kötési árfolyam pénzneme

A kötési árfolyam pénzneme

{CURRENCYCODE_3}

53.

Az opció gyakorlásának típusa

Annak megjelölése, hogy az opcióval csak egy rögzített időpontban (európai és ázsiai típusú opció), több előre megadott időpontban (bermudai típusú opció) vagy a szerződés időtartama alatt bármikor (amerikai típusú opció) lehet-e élni.

Ez a mező csak opciókra, opciós utalványokra és jogosultságot létrehozó certifikátokra alkalmazandó.

„EURO” – európai opció

„AMER” – amerikai opció

„ASIA” – ázsiai opció

„BERM” – bermudai opció

„OTHR” – egyéb típus

54.

Lejárat (maturity) időpontja

A pénzügyi eszköz lejáratának időpontja.

A mező csak a meghatározott lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő eszközök esetében alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

55.

Lejárat (expiry) időpontja

A pénzügyi eszköz lejáratának időpontja. A mező csak a meghatározott lejárati időponttal rendelkező származtatott termékek esetében alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

56.

Teljesítés típusa

Meg kell adni, hogy az ügylet kiegyenlítésére fizikai leszállítással vagy készpénzben kerül-e sor.

Amennyiben a teljesítés típusát nem lehet meghatározni a végrehajtás időpontjában, akkor az „OPTL”értéket kell megadni.

Ez a mező csak a származtatott termékek esetében alkalmazandó.

„PHYS” – természetben kiegyenlített

„CASH” – készpénzben kiegyenlített

„OPTN” – a partner számára opcionális vagy harmadik fél határozza meg

Kereskedő, algoritmusok, mentességek és megjelölések

57.

A vállalkozáson belüli befektetési döntés

A befektetési vállalkozásnál a befektetési döntésért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítására használt kód.

Természetes személy esetében a 6. cikkben meghatározott azonosítót kell használni

Amennyiben a befektetési döntést algoritmus hozta, ezt a mezőt a 8. cikkben meghatározottak szerint kell kitölteni.

Ez a mező csak a vállalkozáson belüli befektetési döntés esetében alkalmazandó.

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, ezt a mezőt a fogadó vállalkozás a jelentésében a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával tölti ki.

{NATIONAL_ID} – természetes személyek

{ALPHANUM-50} – algoritmusok

58.

A befektetési döntésért felelős személyt felügyelő fióktelep helye szerinti ország

A 14. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően a befektetési vállalkozás azon fióktelepének helye szerinti ország azonosítására használt kód, amely felügyeli a befektetési döntésért felelős személyt.

Ha a befektetési döntésért felelős személyt nem felügyelte fióktelep, ebben a mezőben a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállamának vagy annak az országnak az országkódját kell megadni, ahol a befektetési vállalkozás létrehozta központi ügyviteli helyét vagy bejegyzett székhelyét (harmadik országbeli vállalkozás esetében).

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, ezt a mezőt a fogadó vállalkozás a jelentésében a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával tölti ki.

Ezt a mezőt nem kell kitölteni, ha a befektetési döntést számítógépes algoritmus hozta.

{COUNTRYCODE_2}

59.

Végrehajtás a vállalkozáson belül

A befektetési vállalkozásnál a végrehajtásért felelős személy vagy számítógépes algoritmus azonosítására használt kód.

Természetes személy esetében a 6. cikkben meghatározott azonosítót kell használni. Ha az ügyletet algoritmus hajtotta végre, ezt a mezőt a 9. cikkben meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

{NATIONAL_ID} – természetes személyek

{ALPHANUM-50} – algoritmusok

60.

A végrehajtásért felelős személyt felügyelő fióktelep országa

A 14. cikk (3) bekezdése c) pontjában meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás azon fióktelepének helye szerinti ország azonosítására használt kód, amely felügyeli az ügylet végrehajtásáért felelős személyt.

Ha a felelős személyt nem felügyelte fióktelep, ebben a mezőben a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállamának vagy annak az országnak az országkódját kell megadni, ahol a befektetési vállalkozás létrehozta központi ügyviteli helyét vagy bejegyzett székhelyét (harmadik országbeli vállalkozás esetében).

Ezt a mezőt nem kell kitölteni, ha a végrehajtást számítógépes algoritmus végzi.

{COUNTRYCODE_2}

61.

Mentesség megjelölése

Annak megjelölése, hogy az ügyletet a 600/2014/EU rendelet 4. és 9. cikke szerinti kereskedés előtti mentességet alkalmazva hajtották-e végre.

Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

 

„RFPT” – referenciaáras ügylet

 

„NLIQ” – likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügylete

 

„OILQ” – nem likvid pénzügyi eszközök előre letárgyalt ügylete

 

„PRIC” – előre letárgyalt ügylet, amelyre az adott tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszköz aktuális piaci árától eltérő feltételek vonatkoznak.

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

 

„SIZE” – meghatározott nagyságrendet meghaladó ügylet

 

„ILQD” – nem likvid eszközre vonatkozó ügylet

Ezt a mezőt csak egy kereskedési helyszínen mentesség alapján végrehajtott ügylet piaci oldalára vonatkozóan kell kitölteni.

A következő jelzéseket lehet feltüntetni (többet is):

 

„RFPT” – referenciaár

 

„NLIQ” – előre letárgyalt (likvid)

 

„OILQ” – előre letárgyalt (nem likvid)

 

„PRIC” – előre letárgyalt (feltételek)

 

„SIZE” – meghatározott nagyságrendet meghaladó

 

„ILQD” – nem likvid eszköz

62.

Short ügylet megjelölése

A befektetési vállalkozás által saját számlára vagy ügyfél nevében végrehajtott short ügylet a 11. cikknek megfelelően.

Ha a befektetési vállalkozás eladásra szóló ügyfélmegbízás alapján hajtja végre az ügyletet, és a legnagyobb gondosság elvének alkalmazása mellett sem képes megállapítani, short ügyletről van-e szó, ebben a mezőben az „UNDI” megjelölést kell feltüntetni

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek az e rendelet 4. cikkében a továbbítás tekintetében előírt feltételek, ezt a mezőt a fogadó vállalkozás a jelentéseiben a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával tölti ki.

Ez a mező csak akkor alkalmazandó, ha az instrumentum a 236/2012/EU rendelet hatálya alá tartozik, és az eladó a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás ügyfele.

„SESH” – Short ügylet mentesség nélkül

„SSEX” – Short ügylet mentességgel

„SELL” – Nem short ügylet

„UNDI” – Információ nem elérhető

63.

OTC kereskedés utáni közzétételhez kapcsolódó megjelölés

A 600/2014/EU rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 21. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerinti ügylettípus megjelölése.

Valamennyi instrumentum esetében:

 

„BENC” – referenciaügyletek

 

„ACTX” – megbízotti keresztügyletek

 

„LRGS” – kereskedés utáni halasztásban érintett, szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet

 

„ILQD” – nem likvid eszközre vonatkozó ügylet

 

„SIZE” – meghatározott nagyságrendet meghaladó ügylet

 

„CANC” – törlések

 

„AMND” – módosítások

Tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

 

„SDIV” – speciális osztalékügyletek

 

„RPRI” – árjavítással végrehajtott ügyletek

 

„DUPL” – duplikált kereskedési jelentések

 

„TNCP” – a 600/2014/EU rendelet 23. cikke alkalmazásában az árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló ügyletek

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében:

 

„TPAC” – ügyletcsomag

 

„XFPH” – fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügyletek

A következő jelzéseket lehet feltüntetni (többet is):

 

„BENC” – referencia

 

„ACTX” – megbízotti keresztügylet

 

„LRGS” – nagyobb nagyságrendű

 

„ILQD” – nem likvid eszköz

 

„SIZE” – meghatározott nagyságrendet meghaladó

 

„CANC” – törlések

 

„AMND” – módosítások

 

„SDIV” – speciális osztalékügyletek

 

„RPRI” – árjavítás

 

„DUPL” – duplikált

 

„TNCP” – árfeltárási folyamathoz hozzá nem járuló

 

„TPAC” – csomag

 

„XFPH” – fizikai teljesítéstől függő

64.

Árualapú származtatott termék megjelölése

Annak megjelölése, hogy az ügylet a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének megfelelően objektíven mérhető módon csökkenti-e kockázatokat.

Ha az ügylet továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és teljesülnek a 4. cikkben a továbbítás tekintetében előírt feltételek, ezt a mezőt a fogadó vállalkozás a jelentéseiben a továbbító vállalkozástól kapott adatok használatával tölti ki. Ez a mező csak árualapú származtatott ügyletek esetében alkalmazandó.

„igaz” – igen

„hamis” – nem

65.

Értékpapír-finanszírozási ügyletek megjelölése

A jelölés „igaz”, ha az ügylet a tevékenység alkalmazási körébe tartozik, de az (EU) 2015/2365 rendelet értelmében mentes az adatszolgáltatás alól.

Egyéb esetben a jelölés „hamis”.

igaz – igen

hamis – nem


(1)  A Bizottság 2016. június 24-i (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelete a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 193. oldalát.).

(2)  A Bizottság 2016. június 7-i (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát.).


II. MELLÉKLET

Az ügyleti jelentésben a természetes személyek azonosítására használandó nemzeti ügyfél-azonosítók

ISO 3166 – 1

alpha 2

Ország Megnevezés

1. prioritású azonosító

2. prioritású azonosító

3. prioritású azonosító

AT

Ausztria

CONCAT

 

 

BE

Belgium

Belga nemzeti szám

(Numéro de registre national – Rijksregisternummer)

CONCAT

 

BG

Bulgária

Bolgár személyi szám

CONCAT

 

CY

Ciprus

Nemzeti útlevélszám

CONCAT

 

CZ

Cseh Köztársaság

Nemzeti azonosító szám

(Rodné číslo)

Útlevélszám

CONCAT

DE

Németország

CONCAT

 

 

DK

Dánia

Személyazonosító kód

Tízjegyű alfanumerikus kód DDMMYYXXXX

CONCAT

 

EE

Észtország

Észt személyi azonosító kód

(Isikukood)

 

 

ES

Spanyolország

Adóazonosító szám

(Código de identificación fiscal)

 

 

FI

Finnország

Személyazonosító kód

CONCAT

 

FR

Franciaország

CONCAT

 

 

GB

Egyesült Királyság

EK nemzeti biztosítási szám

CONCAT

 

GR

Görögország

10 számjegyű DSS azonosító szám (DSS digit investor share)

CONCAT

 

HR

Horvátország

Személyi azonosító szám

(OIB – Osobni identifikacijski broj)

CONCAT

 

HU

Magyarország

CONCAT

 

 

IE

Írország

CONCAT

 

 

IS

Izland

Személyazonosító kód (Kennitala)

 

 

IT

Olaszország

Adószám

(Codice fiscale)

 

 

LI

Liechtenstein

Nemzeti útlevélszám

Nemzeti személyazonosító igazolvány száma

CONCAT

LT

Litvánia

Személyi kód

(Asmens kodas)

Nemzeti útlevélszám

CONCAT

LU

Luxemburg

CONCAT

 

 

LV

Lettország

Személyi kód

(Personas kods)

CONCAT

 

MT

Málta

Nemzeti azonosító szám

Nemzeti útlevélszám

 

NL

Hollandia

Nemzeti útlevélszám

Nemzeti személyazonosító igazolvány száma

CONCAT

NO

Norvégia

11 számjegyű személyi azonosító szám

(Foedselsnummer)

CONCAT

 

PL

Lengyelország

Nemzeti azonosító szám

(PESEL)

Adószám

(Numer identyfikacji podatkowej)

 

PT

Portugália

Adószám

(Número de Identificação Fiscal)

Nemzeti útlevélszám

CONCAT

RO

Románia

Nemzeti azonosító szám

(Cod Numeric Personal)

Nemzeti útlevélszám

CONCAT

SE

Svédország

Személyazonosító szám

CONCAT

 

SI

Szlovénia

Személyi azonosító szám

(EMŠO: Enotna Matična Številka Občana)

CONCAT

 

SK

Szlovákia

Személyi szám

(Rodné číslo)

Nemzeti útlevélszám

CONCAT

Minden egyéb ország

Nemzeti útlevélszám

CONCAT

 


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/479


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/591 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. december 1.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a pozíciólimitek árualapú származtatott termékekre való alkalmazását meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 57. cikke (3) és (12) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az árualapú származtatott termékekre vonatkozó pozíciólimitek alkalmazása tekintetében az Unióban érvényesítendő harmonizált megközelítés kialakítása érdekében meg kell határozni a pozíciólimitek számításának módszertanát. E módszertannak meg kell akadályoznia a szabályozási arbitrázst, és elő kell segítenie a következetességet, miközben kellő rugalmasságot kell biztosítania az illetékes hatóságok számára ahhoz, hogy figyelembe vehessék a különböző árualapú származtatott termékek és alaptermékek piacai közötti eltéréseket. A pozíciólimitek számítási módszertanának lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóságok egyensúlyt teremtsenek egyfelől a limitek olyan alacsony szinten történő megállapítására irányuló célok között, amely megakadályozza, hogy az adott árualapú származtatott termékekben pozícióval rendelkezők visszaéljenek piaci helyzetükkel vagy torzítsák a piacot, másfelől a rendezett árazási és kiegyenlítési rendszerek kialakítására, az új árualapú származtatott termékek kidolgozására és az arra irányuló célok között, hogy az árualapú származtatott termékek továbbra is hozzájárulhassanak az alapul szolgáló árupiacon végzett kereskedelmi tevékenységek végzéséhez.

(2)

A 2014/65/EU irányelvből származó néhány fogalom pontos azonosítása, továbbá a jelen rendelethez szükséges technikai jellegű fogalmak meghatározása érdekében és az egységes alkalmazás céljából több fogalmat definiálni kell.

(3)

Az egyes személyek által adott időpontban birtokolt pozíció tényleges méretének meghatározása céljából a piaci szereplők árualapú származtatott termékben tartott hosszú és rövid pozícióit nettósítani kell. Az opciós szerződésen keresztül létesített pozíciók méretét delta-ekvivalens alapon kell számítani. Mivel e rendelet eltérő számítási módszertant állapít meg az azonnali havi és az egyéb havi szerződések pozíciólimitjei tekintetében, a nettósítást külön kell elvégezni az azonnali havi és az egyéb havi pozíciók tekintetében.

(4)

A 2014/65/EU irányelv előírja, hogy a valamely személy nevében más személy által tartott pozíciókat is figyelembe kell venni az előbbi személyek pozíciólimitjének, valamint a szervezeti szinten és a csoportszinten alkalmazandó pozíciólimitek számítása során, és ezért a pozíciókat csoportszinten összesíteni kell. A pozíciókat mindamellett csak akkor helyénvaló csoportszinten összesíteni, ha az anyavállalat ellenőrzést képes gyakorolni a pozíciók használata felett. Ennek megfelelően az anyavállalatnak összesítenie kell a leányvállalatai által tartott pozíciókat a saját maga által közvetlenül tartott pozíciókkal, továbbá a leányvállalatoknak saját pozícióikat is összesíteniük kell. Az összesítés eredményeként az anyavállalat szintjén számított pozíciók nagyobbak, vagy a különböző leányvállalatok által tartott hosszú és rövid pozíciók nettósítása miatt kisebbek is lehetnek az egyedi leányvállalatok szintjén számolt pozícióknál. Nem összesíthetők anyavállalati szinten azok a pozíciók, amelyeket kollektív befektetési vállalkozások tartanak befektetők, nem pedig anyavállalatuk nevében, amennyiben az anyavállalat nem képes ellenőrzést gyakorolni e pozíciók saját javára történő felhasználása felett.

(5)

Az ugyanazon árualapú származtatott termék fogalmának olyan szigorú korlátot kell képeznie, amely megakadályozza, hogy a pozíciótulajdonosok a legfőbb árualapú származtatott ügyletre vonatkozó pozíciólimit kikerülése és hatékonyságának meggyengítése céljából meg nem engedett módon, egymástól különböző árualapú származtatott termékek között alkalmazzanak nettósítást. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) koordinálásával hasonló pozíciólimiteket állapítsanak meg a hasonló árualapú származtatott termékek vonatkozásában. Az árualapú származtatott termékek kereskedési helyszíni kereskedési forgalma csak akkor tekinthető jelentősnek, ha kellő időn át meghaladja az e rendeletben megállapított likviditási küszöbértéket.

(6)

Amennyiben egy tőzsdén kívüli ügylet értékelése valamely kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termék alaptermékével azonos alapterméken alapul, amely alapterméket azonos helyszínen és azonos szerződéses feltételek mellett kell leszállítani, továbbá amennyiben a tőzsdén kívüli ügylet gazdasági eredménye nagymértékben korrelál valamely kereskedési helyszínen forgalmazott termékkel, akkor az ilyen tőzsdén kívüli ügyletet a kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékkel gazdaságilag egyenértékűnek kell tekinteni, függetlenül a kereskedési egység mérete és a szállítási határidő tekintetében köztük meglévő esetleges kisebb különbségektől. A kereskedés utáni kockázatkezelési intézkedések, például az elszámolási intézkedések tekintetében meglévő különbségek szintén nem képezhetik akadályát az ilyen ügyletek gazdaságilag egyenértékűvé nyilvánításának. A potenciálisan domináns, kereskedési helyszínen kereskedett pozíciók tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó kétoldalú konstrukciókon keresztül történő, meg nem engedhető nettósítását megakadályozandó, valamint a pozíciólimit-rendszer hatékony gyakorlati működését biztosítandó, a tőzsdén kívül kötött árualapú származtatott ügyleteket csak korlátozott feltételek mellett szabad a kereskedési helyszíneken forgalmazott termékekkel gazdaságilag egyenértékűnek tekinteni. A pozíciólimitek kikerülését megakadályozandó és a pozíciólimit-rendszer integritását fokozandó, a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek fogalmát szűken kell meghatározni, hogy az ne tegye lehetővé valamely tőzsdén kívüli pozíció több más pozícióval való nettósítását, és ne adjon lehetőséget mérlegelésre a tekintetben, hogy a pozíciót melyik másik pozícióval nettósítsák.

(7)

Kritériumokat kell meghatározni annak megállapítása érdekében, hogy mely árualapú származtatott pozíció csökkenti objektíven mérhető módon a kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, e kritériumok közé értve a fedezeti művelet a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapuló, számviteli fogalmának használatát. A számviteli fogalomnak akkor is alkalmazhatónak kell lennie a nem pénzügyi szervezetek számára, ha azok nem alkalmazzák az IFRS-t az egyes vállalkozások szintjén.

(8)

Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a nem pénzügyi szervezetek saját vagy csoportjuk kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos átfogó kockázatok csökkentését célzó kockázatkezelési technikákat alkalmazzanak, e technikák közé értve az eltérő földrajzi piacokból, termékekből, időhorizontokból és vállalkozásokból származó kockázatok kezelését („makro- vagy portfóliófedezet”). Amikor egy nem pénzügyi szervezet makro- vagy portfóliófedezeti műveletet végez, nem feltétlenül képes egyértelmű kapcsolatot megállapítani valamely konkrét árualapú származtatott pozíció és az adott pozíció által fedezendő, kereskedelmi tevékenységből származó konkrét kockázat között. Az is előfordulhat, hogy a nem pénzügyi szervezet gazdaságilag nem egyenértékű árualapú származtatott ügyletet használ a kereskedelmi tevékenységből származó valamely konkrét kockázat fedezésére, mivel nem áll rendelkezésre azonos árualapú származtatott termék, vagy egy létező, szorosabban korreláló árualapú származtatott termékben nem elegendő a likviditás („helyettesítő fedezet”). Ezekben az esetekben a kockázatkezelési politikáknak és rendszereknek meg kell akadályozniuk, hogy a nem fedezeti célú ügyleteket fedezeti ügyletekként kategorizálják, és kellően részletes bontásban kell bemutatniuk a fedezeti portfóliót ahhoz, hogy annak spekulatív elemei azonosíthatók és a pozíciólimit-számításba bevonhatók legyenek. A pozíciók nem minősülhetnek kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kockázatokat csökkentőnek pusztán azon az alapon, hogy átfogó alapon kockázatcsökkentőnek tekintett portfólió részét alkotják.

(9)

A kockázatok idővel változhatnak, és az ehhez való igazodás érdekében előfordulhat, hogy az eredetileg kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kockázatok csökkentése céljából nyitott árualapú származtatott pozíciókat olyan további árualapú származtatott ügyletekkel kell kiegyenlíteni, amelyek lezárják a kereskedelmi kockázattal már nem kapcsolatos árualapú származtatott ügyletek által képviselt pozíciókat. Emellett egy olyan kockázat változásának, amelyet a kockázatcsökkentés céljából árualapú származtatott pozíció nyitásával kezeltek, nem kell ahhoz vezetnie, hogy ezt a pozíciót a későbbiekben már nem ismerik el kezdettől fogva kockázatcsökkentőként.

(10)

Lehetővé kell tenni, hogy a nem pénzügyi szervezetek még az adott pozíció megnyitását megelőzően kérelmezhessék a kereskedelmi tevékenységek kockázatainak fedezésére vonatkozó mentességet. A kérelemben egyértelmű és tömör áttekintést kell adni az illetékes hatóság számára a nem pénzügyi szervezetnek az alaptermékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységéről, a kapcsolódó kockázatokról és arról, hogyan segítik elő az árualapú származtatott termékek e kockázatok csökkentését. A pozíciólimitek mindenkor érvényesek, és amennyiben a mentességet az illetékes hatóság nem ítéli meg, a nem pénzügyi szervezet köteles a limitet meghaladó pozíciót megfelelően csökkenteni, és a limit meghaladásáért felügyeleti intézkedéssel sújtható. A nem pénzügyi szervezeteknek rendszeresen újra kell értékelniük tevékenységüket annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség további alkalmazása indokolt maradjon.

(11)

Az azonnali havi időszak, amely a lejáratkori teljesítést közvetlenül megelőző időszak, minden egyes árualapú származtatott termék esetében eltérő, és nem feltétlenül felel meg pontosan egy hónapnak. Azonnali havi szerződésnek ezért az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó azon szerződést kell tekinteni, amelynek lejárata a legközelebbi. A személyek által tartható pozíciók azon időszak tekintetében történő korlátozása, amikor az áru fizikai szállítását teljesíteni kell, korlátozza az egyes személyek által leszállítható vagy fogadható mögöttes leszállítható mennyiséget, és ezáltal megakadályozza, hogy egyes személyek domináns pozíciókat építsenek ki, amelynek révén az áruhoz való hozzáférés korlátozásával kiszorítást gyakorolhatnak. Az azonnali havi pozíciólimitek normatív alapértékét ezért mind a természetben, mind a készpénzben kiegyenlített árualapú származtatott termékek esetében a becsült leszállítható mennyiség százalékos arányában kell meghatározni. Az azonnali havi pozíciólimitek megfelelő meghatározásának pontosabb biztosítása és a rendezett kiegyenlítés érdekében lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy csökkenő pozíciólimiteket alkalmazzanak abban az időszakban, amely valamely szerződés azonnali havi szerződéssé válásának időpontjától a szerződés lejáratáig tart.

(12)

Az azonnali havi lejáratokon kívül minden más lejárat esetében az egyéb havi pozíciólimiteket kell alkalmazni. Az egyéb havi pozíciólimitek normatív alapértékét mind a természetben, mind a készpénzben kiegyenlített árualapú származtatott termékek esetében az összes nyitott pozíció százalékos arányában kell meghatározni. Az egyéb havi árualapú származtatott pozíciók eloszlása gyakran koncentrálódik a lejárathoz legközelebb eső hónapokra. Ezért az összes nyitott pozíció megfelelőbb alapértéket biztosít a pozíciólimitek meghatározásához, mint egy, a különböző lejáratokon átlagolt számérték.

(13)

A leszállítható mennyiség és a nyitott pozíciók 25 %-ában megállapított normatív alapérték meghatározásához más piacokon és joghatóságokban szerzett tapasztalatok szolgálnak referenciaként. Lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a piac sajátosságai – például a piaci szereplők hiánya – ezt szükségessé teszik, az illetékes hatóságok a rendezett kiegyenlítés, valamint a származtatott termék és az alaptermék piacának rendezett működése érdekében kiigazíthassák az alapértéket; ennek keretében biztosítani kell, hogy az alapérték legfeljebb 20 %-kal (vagy egyes mezőgazdasági árualapú származtatott termékek esetében 22,5 %-kal) csökkenthető, valamint legfeljebb 10 %-kal (vagy a kevésbé likvid árualapú származtatott termékek esetében 15 %-kal) növelhető legyen. Mivel az alapérték kiigazítására csak akkor és addig kerülhet sor, amikor és ameddig ezt a piac objektív sajátosságai szükségessé teszik, lehetővé kell tenni az alapérték ideiglenes kiigazítását. Az illetékes hatóságoknak minden olyan esetben gondoskodniuk kell az alapérték lefelé történő kiigazításáról, amikor arra a domináns pozíciók kialakításának megakadályozása és az árualapú származtatott termék, valamint az alaptermék rendezett árazásának elősegítése érdekében szükség van. A megadott tartomány azt tükrözi, hogy a 2014/65/EU irányelv az árualapú származtatott termékek és piacok szélesebb körére terjed ki, mint a más piacokon és joghatóságokban alkalmazott hasonló szabályozás. Az árualapú származtatott termék fogalmának a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában szereplő meghatározása tág, és olyan értékpapírosított származtatott termékeket és készpénzben kiegyenlítendő származtatott termékeket (pl. klimatikus változókat) is magában foglal, amelyeknek nincs kézzelfogható alapterméke. Az értékpapírosított származtatott termékek esetében nem alkalmazható az azonnali havi és egyéb havi időszak fogalma. A kézzelfogható alaptermék nélküli származtatott termékek esetében a leszállítható mennyiség nem alkalmazható a pozíciólimit megállapításához. Ezért az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen árualapú származtatott termékek pozíciólimitjeinek egyéb paraméterek, például a kibocsátott értékpapírok száma, vagy az azonnali hónap esetében is a nyitott pozíciók alapján történő meghatározása érdekében bővíthessék vagy kiigazíthassák a számítási módszertant.

(14)

Egyes árualapú származtatott termékek – különösen a villamos energia és a gáz – esetében az alaptermék leszállítása egy meghatározott időszak (pl. nap, hónap vagy év) során folyamatos. Emellett egyes hosszabb – például éves vagy negyedéves – szállítási időszakról rendelkező szerződések esetenként automatikusan helyettesíthetők hasonló, de rövidebb – például negyedéves vagy havi – szállítási időszakról rendelkező, kapcsolódó szerződésekkel („kaszkádszerződések”). Ezekben az esetekben nem lenne helyénvaló azonnali havi pozíciólimitet alkalmazni a teljesítés előtt helyettesítésre kerülő szerződésre, mivel e limit nem venné figyelembe a szerződés lejáratát és természetben vagy készpénzben történő kiegyenlítését. Amennyiben az azonos alaptermékre vonatkozó szerződések szállítási időszakai között átfedés van, minden kapcsolódó szerződésre egyetlen pozíciólimitnek kell vonatkoznia azon pozíciók megfelelő figyelembevétele érdekében, amelyek a potenciálisan leszállítható szerződések tekintetében állnak fenn. Ennek megkönnyítése érdekében a kapcsolódó szerződéseket az alaptermék egységében kell kifejezni, és ennek megfelelően kell összesíteni és nettósítani.

(15)

Egyes olyan mezőgazdasági árualapú származtatott termékek esetében, amelyek lényeges hatást gyakorolnak az élelmiszerek fogyasztói árára, a számítási módszertan lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok az általános tartomány alsó határánál alacsonyabban állapítsák meg az alapértéket és a pozíciólimitet, ha bizonyítani tudják az árakat jelentősen befolyásoló spekulatív tevékenység jelenlétét.

(16)

Az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdésében felsorolt tényezők szükségessé teszik-e az alapértéknek a pozíciólimit végleges szintjének megállapítása érdekében történő kiigazítását. Az értékelés során az adott árualapú származtatott termék tekintetében releváns tényezőket kell figyelembe venni. A számítási módszertannak iránymutatást kell nyújtania a limitek megállapításához, ugyanakkor az egyes árualapú származtatott termékek tekintetében a piaci visszaélések elkerülését biztosító, megfelelő pozíciólimitek megállapítására vonatkozó végső döntés az illetékes hatóságé. A tényezőknek az a szerepük, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA véleményének kialakítását megkönnyítő, fontos támpontokat nyújtsanak, és biztosítsák a pozíciólimitek Unió-szerte megfelelő összehangolását, egyebek mellett a volatilitás hatásának eseti alapon történő és a megfelelő pozíciólimitek biztosításához szükséges gyakorisággal végrehajtott értékelésével.

(17)

A pozíciólimitek nem képezhetik új árualapú származtatott termékek kidolgozásának akadályát, és nem akadályozhatják meg, hogy az árualapú származtatott termékek piacainak kevésbé likvid szegmensei megfelelően működjenek. A számítási módszertan alkalmazása során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az új és meglévő árualapú származtatott termékekben létrejövő likviditás kialakításához szükséges időt; ez különösen azon árualapú származtatott termékek esetében fontos szempont, amelyek szűk célcsoportra irányuló vagy „éretlen” piacokon segíthetik elő a kockázatkezelést, vagy új áruk tekintetében új fedezeti lehetőségeket nyújtanak. Tekintettel arra, hogy a pozíciólimit-rendszer piacok és áruk széles körére vonatkozik, nincs olyan egyetlen, előre meghatározott időintervallum, amellyel megfelelően megragadható lenne, hogy egy árualapú származtatott termék mennyi idő elteltével válik új termékből hagyományos termékké. Hasonlóképpen, számos olyan árualapú származtatott termék létezik, amely valószínűsíthetően soha nem fog olyan számú piaci szereplőt és olyan mértékű likviditást vonzani, amely annak kockázata nélkül biztosítaná a pozíciólimitek hatékony alkalmazását, hogy a piaci szereplők rendszeresen és akaratlanul túllépik a limiteket, és ezáltal zavarokat okoznak az adott árualapú származtatott termékek árazásában és kiegyenlítésében. A piacok hatékony működését veszélyeztető e kockázatok kezelése érdekében a számítási módszertan lépcsőzetes megközelítést alkalmaz, amely szerint az árualapú származtatott termékek esetében 10 000 kereskedési egységig, az árualapú értékpapírosított származtatott termékek esetében pedig 10 millió darab értékpapírig 2 500 kereskedési egységben, illetve 2,5 millió darab kibocsátott értékpapírban meghatározott, rögzített pozíciólimit alkalmazandó úgy az azonnali havi, mint az egyéb havi szerződések esetében. Az ezeket a küszöbértékeket meghaladó – jóllehet még mindig viszonylag illikvid – szerződések esetében a kereskedés indokolatlan korlátozásának elkerülése érdekében adott esetben lehetővé kell tenni magasabb pozíciólimitek alkalmazását.

(18)

Az árualapú származtatott termék piacán részt vevő piaci szereplők száma, összetétele és szerepe befolyásolhatja az egyes piaci szereplők által tartott pozíciók jellegét és méretét. Egyes árualapú származtatott termékek tekintetében egyes piaci szereplők az alaptermék vásárlásában, eladásában és szállításában betöltött szerepükből adódóan esetleg jelentős pozíciót tartanak, és a piac másik oldalán állnak a többi szereplő többségéhez képest, akik az alapul szolgáló áru piacán likviditási és kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtanak.

(19)

Az alapul szolgáló árupiac jellemzői közé tartozik az alaptermék kínálata, felhasználása, az alaptermékhez való hozzáférés és az alaptermék rendelkezésre állása. E jellemzők részletezettebb összetevőinek, például az áru romlandóságának és a szállítási módnak az értékelése alapján az illetékes hatóság képes meghatározni a piac rugalmasságát, és ennek megfelelően kiigazíthatja a pozíciólimiteket.

(20)

Egyes árualapú származtatott termékek esetében jelentős eltérés lehet a nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség között. Ez előfordulhat akkor, amikor a származtatott kereskedés mértéke viszonylag kicsi a leszállítható mennyiséghez képest, mely esetben a nyitott pozíciók nagysága elmarad majd a leszállítható mennyiségtől, vagy például akkor, amikor valamely árualapú származtatott terméket széles körben, sok különböző kockázati kitettség fedezésére használnak, mely esetben a leszállítható mennyiség elmarad majd a nyitott pozíciók nagyságától. A nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség közötti ilyen jelentős eltérések indokolttá teszik az egyéb havi limitekre vonatkozó alapértéktől lefelé vagy felfelé történő eltérést annak érdekében, hogy az azonnali hónap közeledtével a piac továbbra is rendezetten működhessen.

(21)

Ugyancsak abból a célból, hogy a nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség jelentős számított eltérése ne vezessen az azonnali hónap közeledtével a piac rendezetlen működéséhez, a leszállítható mennyiség fogalmába beletartoznak az adott alaptermék azon helyettesítő kategóriái vagy típusai, amelyek leszállításával az árualapú származtatott termék specifikációi szerint az ügylet kiegyenlíthető.

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó, a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott új rendelkezései 2017. január 3-tól alkalmazandók. A következetesség és a jogbiztonság érdekében e rendeletet is ugyanettől a naptól kell alkalmazni.

(23)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(24)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a személyek árualapú származtatott termékben meglévő nettó pozíciói számításának szabályait és e pozíciók méretére vonatkozó pozíciólimitek számítási módszertanát határozza meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1)   „nem pénzügyi szervezet”: természetes vagy jogi személy a következők kivételével:

a)

a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett befektetési vállalkozás;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerint engedélyezett hitelintézet;

c)

a 73/239/EGK tanácsi irányelv (5) szerint engedélyezett biztosító;

d)

a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerint engedélyezett biztosító;

e)

a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerint engedélyezett viszontbiztosító;

f)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerint engedélyezett ÁÉKBV és adott esetben annak alapkezelő társasága;

g)

a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 6. cikkének a) pontja szerinti foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;

h)

a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerint engedélyezett vagy bejegyzett ABAK által kezelt alternatív befektetési alap;

i)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerint engedélyezett központi szerződő fél;

j)

a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) szerint engedélyezett központi értéktár.

Harmadik országbeli szervezet akkor minősül nem pénzügyi szervezetnek, ha – amennyiben az Unió területén lenne honos, és az Unió jogszabályai vonatkoznának rá – nem lenne kötelező a felsorolt jogi aktusok valamelyike szerinti engedélyeztetése.

(2)   „azonnali havi szerződés”: meghatározott alaptermékre vonatkozó árualapú származtatott szerződés, amelynek lejárata a legközelebb esedékes a kereskedési helyszín által meghatározott szabályok szerint;

(3)   „egyéb havi szerződés”: azonnali havi szerződésen kívüli árualapú származtatott szerződés.

II. FEJEZET

A SZEMÉLYEK ÁLTAL TARTOTT NETTÓ POZÍCIÓK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

3. cikk

Árualapú származtatott pozíciók összesítése és nettósítása

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Valamely személy egy árualapú származtatott termékben meglévő nettó pozíciója az adott, kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékben meglévő pozícióinak, az 5. cikk (1) bekezdése szerint ugyanazon árualapú származtatott termékeknek minősülő termékben meglévő pozícióinak és a 6. cikk szerinti gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletekben meglévő pozícióinak összege.

(2)   Amennyiben a személy az (1) bekezdésben említett árualapú származtatott termékek bármelyikében hosszú és rövid pozíciókkal is rendelkezik, ezeket a pozíciókat az adott árualapú származtatott termékben meglévő nettó pozíciójának meghatározása céljából nettósítja.

(3)   Nem pénzügyi szervezet árualapú származtatott termékekben meglévő azon pozíciói, amelyek a 7. cikknek megfelelően objektíven mérhető módon kockázatcsökkentők, és amelyeket ilyenekként az illetékes hatóság a 8. cikknek megfelelően jóváhagyott, nem számíthatók be az adott nem pénzügyi szervezet nettó pozíciójának meghatározásába.

(4)   A személy minden árualapú származtatott termék vonatkozásában külön számítja ki az azonnali havi szerződésekben és az egyéb havi szerződésekben meglévő nettó pozícióját.

4. cikk

A csoporthoz tartozó jogi személyek pozícióinak számítása

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az anyavállalat a következő pozíciók 3. cikk szerinti aggregálásával számítja ki nettó pozícióját:

a)

saját nettó pozíciója;

b)

egyes leányvállalatainak nettó pozíciója.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve kollektív befektetési vállalkozás anyavállalata vagy – amennyiben a kollektív befektetési vállalkozás alapkezelő társaságot jelölt ki – az adott alapkezelő társaság anyavállalata nem aggregálhatja a kollektív befektetési vállalkozás árualapú származtatott termékben meglévő pozícióit, ha semmilyen módon nem befolyásolja a pozíciók megnyitására, tartására vagy lezárására vonatkozó befektetési döntéseket.

5. cikk

Ugyanazon árualapú származtatott termékek és jelentős nagyságrend

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Eltérő kereskedési helyszíneken forgalmazott árualapú származtatott termékek akkor minősülnek ugyanazon árualapú származtatott terméknek, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

mindkét árualapú származtatott termék szerződéses specifikációi és feltételei azonosak, a kereskedés utáni kockázatkezelési intézkedések kivételével;

b)

a két árualapú származtatott termék nyitott pozíciók vagy – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek esetében – kibocsátott értékpapírok egyetlen, helyettesíthető halmazát alkotja, amelyben az egyik kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékben meglévő pozíciók kiegyenlíthetők a másik kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékben meglévő pozícióval.

(2)   Valamely árualapú származtatott termék akkor minősül a kereskedési helyszínen jelentős nagyságrendben forgalmazott terméknek, ha az árualapú származtatott termék kereskedése az adott kereskedési helyszínen egymást követő három hónap során megfelel a következő feltételek bármelyikének:

a)

az átlagos napi nyitott pozíciók összege meghaladja a 10 000 kereskedési egységet az azonnali hónap és az egyéb hónapok tekintetében együttvéve; vagy

b)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek esetében a kereskedett egységek számának és az árnak a szorzata napi átlagban meghaladja az 1 000 000 EUR-t.

(3)   A kereskedési helyszínek közül az minősül az ugyanazon árualapú származtatott termékekben a legnagyobb forgalmat bonyolító kereskedési helyszínnek, ahol egyéves időtartam tekintetében:

a)

a legmagasabbak az átlagos napi nyitott pozíciók; vagy

b)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek esetében a legmagasabb az átlagos napi forgalom.

6. cikk

A kereskedési helyszíneken forgalmazott árualapú származtatott termékekkel gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdése)

Valamely tőzsdén kívüli származtatott ügylet akkor minősül gazdaságilag egyenértékűnek egy kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékkel, ha szerződéses specifikációi és feltételei azonosak, a kereskedési egység méretére vonatkozó előírások és a kereskedés utáni kockázatkezelési intézkedések kivételével, továbbá a szállítási határidők eltérése nem haladja meg az egy naptári napot.

7. cikk

A kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat csökkentő pozíciók

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Nem pénzügyi szervezet kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékben vagy a 6. cikk szerinti gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletben meglévő pozíciója akkor minősül az adott nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat csökkentő pozíciónak, ha önmagában vagy a (2) bekezdésnek megfelelően („árualapú származtatott termékekből álló portfólióban meglévő pozíció”) más származtatott termékekkel kombinálva a pozíció teljesíti a következő feltételek valamelyikét:

a)

azon eszközök, szolgáltatások, inputok, termékek, áruk vagy kötelezettségek értékében bekövetkező esetleges változásokból fakadó kockázatokat csökkenti, amelyeket a nem pénzügyi szervezet vagy annak csoportja birtokol, előállít, termel, feldolgoz, nyújt, beszerez, forgalmaz, bérbe ad, értékesít vagy teljesít, illetve amelyek birtoklását, előállítását, termelését, feldolgozását, nyújtását, beszerzését, forgalmazását, bérbe adását, értékesítését vagy teljesítését a rendes üzletmenete alapján észszerűen tervezi;

b)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 3. cikke alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti fedezeti műveletnek minősül.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az a pozíció minősül önmagában vagy más származtatott termékekkel kombinálva kockázatcsökkentő pozíciónak, amelynek tekintetében a nem pénzügyi szervezet vagy az annak nevében a pozíciót tartó személy:

a)

belső politikáiban ismerteti a következőket:

i.

a kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére kialakított portfólió részét képező árualapú származtatott termékek típusai és elfogadhatósági kritériumai;

ii.

a portfólió és az általa csökkentett kockázatok közötti összefüggés;

iii.

azok az intézkedések, amelyek biztosítják, hogy az említett termékekben felvett pozíciók kizárólagos célja a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentése, és hogy minden egyéb célt szolgáló pozíció egyértelműen azonosítható;

b)

kellően részletes bontásban képes bemutatni a portfóliókat az őket alkotó árualapú származtatott termékek osztályai, az alaptermék, az időhorizont és egyéb releváns tényezők tekintetében.

8. cikk

A pozíciólimitekre vonatkozó mentesség alkalmazása

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az árualapú származtatott termékben kockázatcsökkentő pozíciónak minősülő pozícióval rendelkező nem pénzügyi szervezet a 2014/65/EU irányelv 57. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett mentesség iránti kérelmét az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó pozíciólimitet megállapító illetékes hatósághoz nyújtja be.

(2)   Az (1) bekezdésben említett személy a következő információk benyújtásával igazolja, hogy a pozíció a kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat csökkentő pozíció:

a)

a nem pénzügyi szervezet azon árut érintő kereskedelmi tevékenysége jellegének és értékének ismertetése, amely áruval a mentességi kérelem tárgyát képező árualapú származtatott termék kapcsolatos;

b)

a nem pénzügyi szervezet azon tevékenysége jellegének és értékének ismertetése, amely a kereskedési helyszíneken forgalmazott releváns árualapú származtatott termékek és a velük gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek kereskedésével és pozícióival kapcsolatos;

c)

az adott áruval kapcsolatos azon kitettségek és kockázatok jellegének és mértékének ismertetése, amelyeket a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységei eredményeként visel vagy várakozásai szerint viselni fog, és amelyeket az árualapú származtatott termékek alkalmazása csökkent vagy a várakozásai szerint csökkenteni fog;

d)

annak magyarázata, hogy az árualapú származtatott termékek alkalmazása hogyan csökkenti közvetlenül a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kitettségét és kockázatait.

(3)   Az illetékes hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül határoz annak elfogadásáról vagy elutasításáról, és határozatáról értesíti a nem pénzügyi szervezetet.

(4)   A nem pénzügyi szervezet értesíti az illetékes hatóságot, amennyiben jelentős változás áll be kereskedelmi tevékenységének vagy az árualapú származtatott termékkel kapcsolatos kereskedési tevékenységének jellegében és értékében, és a változás a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott információk tekintetében releváns; ebben az esetben új kérelmet nyújt be, amennyiben a mentességet továbbra is alkalmazni kívánja.

III. FEJEZET

A POZÍCIÓLIMITEK ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTALI SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

1. SZAKASZ

Az alapérték meghatározása

9. cikk

Az azonnali havi limitek alapértékének meghatározása

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdése)

(1)   Az illetékes hatóság valamely árualapú származtatott termék azonnali havi pozíciólimitjének alapértékét az adott árualapú származtatott termék leszállítható mennyiségének 25 %-ában határozza meg.

(2)   Az alapértéket kereskedési egységben kell megállapítani, amely az alaptermék standardizált mennyiségét képviselő, az árualapú származtatott terméket forgalmazó kereskedési helyszín által használt kereskedési egység.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság az azonnali hónap időszakán belüli különböző időpontok vonatkozásában eltérő pozíciólimiteket állapít meg, e pozíciólimiteknek az árualapú származtatott termék lejáratához közeledve fokozatosan csökkenniük kell, és figyelembe kell venniük a kereskedési helyszín pozíciómenedzseléssel kapcsolatos rendelkezéseit.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság az adott árualapú származtatott termékben fennálló leszállítható mennyiség 20 %-ában határozza meg azon származtatott szerződések azonnali havi pozíciólimitjének alapértékét, amelyek alapterméke emberi fogyasztásra szánt élelmiszernek minősül, és amelyekben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke meghaladja az 50 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban.

10. cikk

Leszállítható mennyiség

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Az illetékes hatóság valamely árualapú származtatott termék leszállítható mennyiségét az árualapú származtatott termék tekintetében megállapított szállítási követelmények teljesítéséhez használható alaptermék mennyiségének meghatározásával számítja ki.

(2)   Az illetékes hatóság valamely árualapú származtatott termék (1) bekezdésben megállapított leszállítható mennyiségét az alapterméknek a meghatározást közvetlenül megelőző egyéves időszak tekintetében a leszállításra rendelkezésre álló átlagos havi mennyisége alapján határozza meg.

(3)   Az alaptermék mennyiségének az (1) bekezdés feltételei szerinti meghatározásához az illetékes hatóság figyelembe veszi a következő kritériumokat:

a)

az alaptermék tárolásával kapcsolatos lehetőségek;

b)

az alaptermék kínálatát befolyásoló tényezők.

11. cikk

Az egyéb havi limitek alapértékének meghatározása

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdése)

(1)   Az illetékes hatóság valamely árualapú származtatott termék egyéb havi pozíciólimitjének alapértékét az adott árualapú származtatott termékben fennálló nyitott pozíciók 25 %-ában határozza meg.

(2)   Az alapértéket kereskedési egységben kell megállapítani, amely az alaptermék standardizált mennyiségét képviselő, az árualapú származtatott terméket forgalmazó kereskedési helyszín által használt kereskedési egység.

12. cikk

Nyitott pozíciók

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdése)

Az illetékes hatóság valamely árualapú származtatott termékben fennálló nyitott pozíciók mértékét az adott árualapú származtatott termékben a kereskedési helyszíneken egy adott időpontban kinnlevő kereskedési egységek számának összesítésével határozza meg.

13. cikk

Az alapérték meghatározása egyes különös szerződések esetében

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A 9. cikktől eltérve, az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának (10) pontja alá tartozó, alaptermékük tekintetében mérhető leszállítható mennyiséggel nem rendelkező, készpénzben kiegyenlített azonnali havi szerződések azonnali havi pozíciólimitjének alapértékét az adott árualapú származtatott termékben fennálló nyitott pozíciók 25 %-ában határozza meg.

(2)   A 9. cikktől és a 11. cikktől eltérve, az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek pozíciólimitjének alapértékét a kibocsátott értékpapírok számának 25 %-ában határozza meg. Az alapértéket az értékpapírok számában kell megállapítani.

(3)   A 9. cikktől és a 11. cikktől eltérve, amennyiben az árualapú származtatott termékre vonatkozó feltételek értelmében az alapterméket meghatározott időszakban folyamatosan kell szállítani, a 9. cikknek és a 11. cikknek megfelelően számított alapértékek az azonos alaptermékre vonatkozó kapcsolódó árualapú származtatott termékekre is alkalmazandók, ha azok szállítási időszaka átfedésben van. Az alapértéket az alaptermék egységeiben kell megállapítani.

II. SZAKASZ

A pozíciólimitek számítása vonatkozásában releváns tényezők

14. cikk

A tényezők értékelése

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdése)

Az illetékes hatóság valamely árualapú származtatott termék azonnali havi és egyéb havi pozíciólimitjeit a 9., 11. és 13. cikk szerint meghatározott alapértékeket a 16–20. cikkekben említett tényezők által az adott származtatott termék és alapterméke piacának integritására gyakorolt potenciális hatásnak megfelelően kiigazítva a következő mértékben állapítja meg:

a)

5 % és 35 % között; vagy

b)

2,5 % és 35 % között, minden olyan származtatott termék esetében, amelynek alapterméke emberi fogyasztásra szánt élelmiszer, és amelyben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke meghaladja az 50 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban.

15. cikk

Új és illikvid termékek

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének g) pontja)

(1)   A 14. cikktől eltérve:

a)

a kereskedési helyszínen forgalmazott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyekben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke nem haladja meg a 10 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 2 500 kereskedési egységben állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó pozíciólimitet;

b)

a kereskedési helyszínen forgalmazott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyekben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke meghaladja a 10 000 kereskedési egységet, de nem haladja meg a 20 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 5 % és 40 % között állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó azonnali havi és egyéb havi pozíciólimitet;

c)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyeknél a kibocsátott értékpapírok teljes száma nem haladja meg a 10 millió darabot valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 2,5 millió darab értékpapírban állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó pozíciólimitet;

d)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyeknél a kibocsátott értékpapírok teljes száma meghaladja a 10 millió darabot, de nem haladja meg a 20 milliót darabot valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 5 % és 40 % között állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó adott havi és egyéb havi pozíciólimitet.

(2)   A kereskedési helyszín értesíti az illetékes hatóságot, amikor valamely árualapú származtatott termék esetében a nyitott pozíciók összesített mértéke valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban eléri az előző bekezdésben említett, kereskedésiegység-számban vagy értékpapírszámban megadott bármelyik mértéket. Az értesítést követően az illetékes hatóság felülvizsgálja a pozíciólimitet.

16. cikk

Az árualapú származtatott termékek lejárata

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének a) pontja)

(1)   Az azonnali havi pozíciólimitek alkalmazásában, amennyiben az árualapú származtatott terméknek rövid lejárata van, az illetékes hatóság lefelé igazítja ki a pozíciólimitet.

(2)   Az egyéb havi pozíciólimitek alkalmazásában, amennyiben az árualapú származtatott terméknek számos eltérő lejárata van, az illetékes hatóság felfelé igazítja ki a pozíciólimitet.

17. cikk

Az alaptermék leszállítható mennyisége

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének b) pontja)

Amennyiben az alaptermék leszállítható mennyisége korlátozható vagy szabályozható, vagy amennyiben a leszállítható mennyiség a rendezett kiegyenlítéshez szükséges mennyiséghez viszonyítva alacsony, az illetékes hatóság lefelé igazítja ki a pozíciólimitet. Az illetékes hatóság felméri, hogy a leszállítható mennyiséget milyen mértékben használják más árualapú származtatott termékek leszállítható mennyiségeként is.

18. cikk

Az összes nyitott pozíció

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének c) pontja)

(1)   Amennyiben a nyitott pozíciók mértéke jelentős, az illetékes hatóság lefelé igazítja ki a pozíciólimitet.

(2)   Amennyiben a nyitott pozíciók mértéke jelentősen meghaladja a leszállítható mennyiséget, az illetékes hatóság lefelé igazítja ki a pozíciólimitet.

(3)   Amennyiben a leszállítható mennyiség jelentősen meghaladja a nyitott pozíciók mértékét, az illetékes hatóság felfelé igazítja ki a pozíciólimitet.

19. cikk

A piaci szereplők száma

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének e) pontja)

(1)   Amennyiben az árualapú származtatott termékben pozícióval rendelkező piaci szereplők napi átlagos száma egyéves időszak tekintetében magas, az illetékes hatóság lefelé igazítja ki a pozíciólimitet.

(2)   A 14. cikktől eltérve, az illetékes hatóság az azonnali havi és egyéb havi pozíciólimitet 5 % és 50 % között állapítja meg, amennyiben:

a)

a pozíciólimit megállapítása előtti időszakban az árualapú származtatott termékben pozícióval rendelkező piaci szereplők napi átlagos száma 10-nél kevesebb; vagy

b)

a pozíciólimit megállapításakor vagy felülvizsgálatakor az árualapú származtatott termékben a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott árjegyzőként működő befektetési vállalkozások száma 3-nál kevesebb.

Az első albekezdés alkalmazásában az illetékes hatóság az azonnali hónap időszakán, az egyéb havi időszakon vagy mindkét időszakon belüli különböző időpontok vonatkozásában eltérő pozíciólimiteket állapíthat meg.

20. cikk

Az alapul szolgáló árupiac jellemzői

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének f) pontja)

(1)   Az illetékes hatóság figyelembe veszi, hogy az alapul szolgáló piac jellemzői hogyan hatnak az árualapú származtatott termék működésére és kereskedésére, valamint a piaci szereplők által tartott pozíciók méretére, ideértve a piaci szereplők alaptermékhez való hozzáférésének lehetőségeit és sebességét is.

(2)   Az alapul szolgáló árupiac jellemzőinek (1) bekezdésben említett értékelése során figyelembe kell venni a következőket:

a)

vonatkoznak-e korlátozások az áru kínálatára, ideértve a leszállítható áru romlandóságát;

b)

a fizikai áru szállításának és leszállításának módja, ideértve a következőket:

i.

kizárólag meghatározott leszállítási helyekre szállítható-e az áru;

ii.

a meghatározott leszállítási hely kapacitáskorlátai;

c)

a piac szerkezete, szervezete és működése, ideértve a nyersanyagpiacok és a mezőgazdasági árupiacok szezonális jellegét, amelynek következtében a fizikai kínálat a naptári éven belül ingadozásoknak van kitéve;

d)

az alapul szolgáló árupiac résztvevőinek összetétele és szerepe, ideértve azon szereplők számának figyelembevételét, amelyek az alapul szolgáló árupiac működését lehetővé tevő meghatározott szolgáltatásokat nyújtanak, úgy mint kockázatkezelés, szállítás, raktározás, kiegyenlítés;

e)

makrogazdasági és egyéb kapcsolódó tényezők, amelyek befolyásolják az alapul szolgáló árupiac működését, ideértve az alaptermék szállítását, raktározását és kiegyenlítését;

f)

az alaptermék jellemzői, fizikai tulajdonságai és életciklusa.

21. cikk

Volatilitás a releváns piacokon

(A 2014/65/EU irányelv 57. cikke (3) bekezdésének d) pontja)

A 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdésében említett, az árualapú származtatott termékre vonatkozó egyes szerződésekre megállapítandó pozíciólimitek meghatározása tekintetében releváns, a 16–20. cikkben említett tényezők alkalmazását követően az illetékes hatóság a következő feltételek teljesülése esetén tovább módosítja a pozíciólimitet:

a)

az árualapú származtatott termék vagy az alaptermék ára szélsőségesen ingadozik;

b)

a pozíciólimit további kiigazítása eredményesen csökkentené az árualapú származtatott termék vagy az alaptermék szélsőséges áringadozását.

22. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 173. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5)  A Tanács 73/239/EGK irányelve (1973. július 24.) az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 228., 1973.8.16., 3. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK irányelve (2002. november 5.) az életbiztosításról (HL L 345., 2002.12.19., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról (HL L 323., 2005.12.9., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).


2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/492


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/592 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. december 1.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a főtevékenységhez képest kiegészítő tevékenységnek minősülő tevékenységre vonatkozó kritériumokat megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 2. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Csoportszinten kell elvégezni annak értékelését, hogy a személyek saját számlára kereskednek, vagy árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott termékeivel befektetési szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban a főtevékenységükhöz képest kiegészítő tevékenységként. A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikke 11. pontjának megfelelően úgy tekintendő, hogy a csoport magában foglalja az anyavállalatot és annak minden leányvállalatát, továbbá az Unióban és harmadik országokban székhellyel rendelkező szervezeteket, függetlenül attól, hogy a csoport székhelye az Unión belül vagy kívül van-e.

(2)

Az értékelést két teszt formájában kell elvégezni, mindkét tesztnek a csoporton belüli személyek kereskedési tevékenységén kell alapulnia, és a számítást eszközosztályonként kell elvégezni. Az első tesztnek azt kell meghatároznia, hogy a csoporton belüli személyek abban az eszközosztályban jelentős piaci szereplők-e a pénzügyi piac méretéhez képest, és következésképpen elő kell írni számukra, hogy szerezzenek engedélyt befektetési vállalkozásként. A második tesztnek azt kell meghatároznia, hogy a csoporton belüli személyek a csoport főtevékenységéhez képest olyan nagy mértékben kereskednek-e saját számlára, illetve árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott termékeivel olyan nagy mértékben nyújtanak-e befektetési szolgáltatásokat, hogy azok a tevékenységek csoportszinten nem tekinthetők kiegészítő tevékenységnek, és hogy ezért a személyek számára elő kell írni, hogy szerezzenek engedélyt befektetési vállalkozásként.

(3)

Az első teszt a személy piaci részesedésének meghatározásához az általa folytatott kereskedési tevékenységet eszközosztályonként veti össze az Unióban folytatott összes kereskedési tevékenységgel. A kereskedési tevékenység volumenét úgy kell meghatározni, hogy a személy által folytatott összes kereskedési tevékenység volumenéből ki kell vonni azoknak a csoporton belüli likviditási vagy kockázatkezelési célú ügyleteknek a mennyiségét, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, illetve azon ügyletek mennyiségét, amelyek valamely kereskedési helyszínen likviditás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket teljesítenek („elsőbbségi ügyletek”).

(4)

A kereskedési tevékenység volumenét az árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott termékeivel vonatkozó ügyletek bruttó névleges értékével kell meghatározni az előző hároméves időszak mozgóátlaga alapján. A piac teljes méretét az Unióban folytatott kereskedési tevékenység alapján kell meghatározni minden olyan eszközosztály vonatkozásában, amelyre mentességet kérnek, beleértve az Unión belüli kereskedési helyszíneken vagy azokon kívül kötött ügyleteket is.

(5)

Mivel az árupiacok jelentős eltéréseket mutatnak a méret, a piaci szereplők száma, a likviditás szintje és más tulajdonságok tekintetében, a kereskedési tevékenység volumenére vonatkozó teszt összefüggésében a különböző eszközosztályokra különböző küszöbértékeket kell alkalmazni.

(6)

A második teszt a kereskedési tevékenység volumenének meghatározása tekintetében két módszert tartalmaz a csoport főtevékenysége volumenének meghatározásához. E teszt kétféleképpen végezhető el, annak érdekében, hogy jobban tükrözze a mentességet igénybe venni szándékozó személyek alapul szolgáló tevékenységeit, ugyanakkor minimálisra csökkenti a teszt végrehajtásának szabályozási terhét és összetettségét. A tőkealapú teszt a kereskedésen alapuló teszt alternatívája, annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az értékelésre kötelezett igen sokféle csoport gazdasági realitását, függetlenül attól, hogy a kereskedési tevékenységük kiegészítő tevékenység-e a fő üzleti tevékenységükhöz képest, ideértendők azok a csoportok, amelyek a méretükhöz képest jelentős tőkebefektetést hajtanak végre az infrastrukturális, szállítási és termelő létesítmények kialakítása területén, valamint azok a csoportok, amelyek a pénzügyi piacokon könnyen nem fedezhető befektetéseket hajtanak végre. Mivel a második teszt mindkét formája a különféle csoportok eltérő mögöttes gazdasági realitását kezeli, mindkét teszt megfelelő módszer annak meghatározására, hogy a kereskedési tevékenység kiegészítő tevékenység-e egy adott csoport főtevékenységéhez képest.

(7)

A kereskedési tevékenység volumene a második teszt első módszere szerint használt formában a személy vagy csoport által főtevékenységként folytatott kereskedelmi tevékenységet helyettesítő érték. E helyettesítő értéket a személyeknek könnyen és költséghatékonyan kell alkalmazniuk, mivel az első teszthez már összegyűjtött adatokon alapul, ugyanakkor érdemi tesztet hoz létre.

(8)

Ez a helyettesítő érték azért megfelelő, mert úgy tekinthető, hogy egy racionális kockázatkerülő jogalany, például az áruk vagy a kibocsátási egységek előállítója, feldolgozója vagy fogyasztója a főtevékenysége kereskedelmi tevékenységének volumenét azzal egyenértékű volumenű árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy azok származtatott termékeivel fedezi. Ezért az árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott termékeivel folytatott összes kereskedési tevékenységének az alaptermék bruttó névleges értékével mért volumene a csoport főtevékenysége volumenét megfelelően helyettesítő érték. Mivel azok a csoportok, amelyeknek a fő üzleti tevékenysége nem kapcsolódik árukhoz vagy kibocsátási egységekhez, nem használnának árualapú származtatott termékeket vagy kibocsátási egységekhez kapcsolódó származtatott termékeket kockázatcsökkentő eszközként, az árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel vagy azok származtatott termékeivel folytatott kereskedésük nem minősül fedezésnek.

(9)

Az árualapú származtatott termékek kockázatcsökkentő eszközként történő használata azonban nem tekinthető a személy vagy csoport által főtevékenységként folytatott összes kereskedelmi tevékenység tökéletes helyettesítőjének, mivel nem feltétlenül veszi figyelembe a származékos piacokhoz nem kapcsolódó befektetett eszközökre irányuló egyéb befektetéseket. A csoport árualapú származtatott termékekkel folytatott kereskedése és a főtevékenysége tényleges volumene közötti összhang esetleges hiányának korrigálása érdekében – különösen a kisméretű csoportok tekintetében – a második teszt első módszerének olyan óvintézkedést kell tartalmaznia, amely elismeri, hogy a csoporton belüli személyek által folytatott kereskedési tevékenység – ahhoz, hogy kiegészítő tevékenységnek minősüljön – nem haladhatja meg az egyes releváns eszközosztályokhoz az első teszt keretében meghatározott bármely küszöbérték bizonyos százalékos arányát sem. Minél magasabb a spekulatív tevékenység százalékos aránya egy csoport összes kereskedési tevékenységén belül, annál alacsonyabb az első teszt keretében meghatározott küszöbérték.

(10)

Az az óvintézkedés, amely azon alapul, hogy a csoport az első teszt keretében az egyes releváns eszközosztályokhoz meghatározott bármely küszöbérték bizonyos százalékos arányát nem lépi túl, a releváns árualapú származtatott termékekkel folytatott kereskedés területén összességében elhanyagolható lábnyommal rendelkező, nagyon kis méretű csoportok esetében különösen releváns. Egyrészt e csoportokkal szemben követelmény lehet, hogy költséges elemzést végezzenek a kereskedési tevékenységeikről annak meghatározásához, hogy a kereskedés csökkenti-e a kockázatot, a kereskedési tevékenység kiegészítő jellege tekintetében ugyanakkor az eredmény nem meggyőző. E csoportok ugyanakkor általában nem rendelkeznek eszközökkel ahhoz, hogy a kereskedésen alapuló teszt alternatívájaként a tőkealapú tesztet végezzék el. E csoportok aránytalan terheinek elkerülése érdekében indokolt, hogy azok a csoportok, amelyeknek a kereskedési tevékenysége az egyes releváns eszközosztályok tekintetében nem éri el az első teszt keretében meghatározott küszöbérték egyötödét, az adott kereskedést a főtevékenységükhöz képest kiegészítő tevékenységként folytató csoportnak minősüljenek. A második teszt szerinti első módszer azonban nem feltétlenül méri pontosan azon személyek főtevékenységét, amelyek a méretükhöz képest jelentős tőkebefektetéseket hajtanak végre az infrastrukturális, szállítási és termelő létesítmények kialakítása területén. A módszer nem ismeri el azokat az eszközöket sem, amelyek nem fedezhetők a pénzügyi piacokon. Ezért szükséges, hogy a második teszt egy második módszert is tartalmazzon, amely tőkealapú mérőszámot alkalmaz annak mérésére, hogy az adott kereskedési tevékenység a csoport főtevékenységéhez képest kiegészítő tevékenység-e.

(11)

A második teszt szerinti második módszer azt a becsült tőkét alkalmazza, amelyet egy nem pénzügyi csoportnak a csoporton belüli személyek által folytatott kiegészítő tevékenységek összegét helyettesítő értékként kell tartania az árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel és azok származtatott termékeivel – az elsőbbségi ügyletekből származó termékek kivételével – folytatott kereskedéséből fakadó pozícióiban rejlő piaci kockázattal szemben. A Bázeli Bizottság égisze alatt kidolgozott és az Unióban a tőkekövetelményekről szóló irányelv útján végrehajtott keretrendszer a névleges tőke pozíciókra alkalmazott arányos súlyozásához használatos. E keretrendszeren belül az árualapú származtatott termékeken, kibocsátási egységeken vagy azok származtatott termékein felvett nettó pozíció meghatározása az árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott termékeire vonatkozó ügyletek adott típusán – például határidős tőzsdei ügyleten, tőzsdén kívüli határidős ügyleten vagy opciós utalványon – felvett hosszú és rövid pozíciók nettósításával történik. A nettó pozíció meghatározása során a nettósítást az ügylet megkötésének helyétől, az ügylet partnerétől vagy lejáratától függetlenül kell végezni. Árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott termékeire vonatkozó releváns ügyletekben felvett bruttó pozíciót viszont az adott árualapú származtatott termékre, kibocsátási egységre vagy annak származtatott termékére vonatkozó ügylettípusok nettó pozícióinak összeadásával kell kiszámítani. Ebben az összefüggésben az árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott termékeire vonatkozó ügylettípusokban felvett nettó pozíciók nem nettósíthatók egymáshoz képest.

(12)

A második teszt második módszere szerint a csoport becsült tőkéjének összegét ezt követően össze kell vetni a csoport által felhasznált tőke tényleges mennyiségével, amelynek tükröznie kell a főtevékenysége volumenét. A felhasznált tőkét a csoport teljes eszközállományának és rövid lejáratú hitelállományának különbsége alapján kell kiszámítani. A rövid lejáratú hitelállománynak a tizenkét hónapon belül esedékes hitelállományt kell magában foglalnia.

(13)

A kiegészítő tevékenységre vonatkozó teszteket annak ellenőrzése indokolja, hogy a csoporton belüli, a 2014/65/EU irányelv szerint nem engedélyezett személyeknek az árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel és azok származtatott termékeivel folytatott tevékenységük relatív vagy abszolút volumene miatt kell-e engedélyt kérelmezniük. A kiegészítő tevékenységre vonatkozó tesztek ennélfogva meghatározzák a csoport által árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel és azok származtatott termékeivel a 2014/65/EU irányelv szerint amiatt engedély nélkül folytatható tevékenységek volumenét, mert a csoport főtevékenységéhez képest kiegészítő tevékenységnek minősülnek. Ezért a nem engedélyezett csoporttagok által folytatott valódi kiegészítő tevékenység volumenének értékelése érdekében a csoport kiegészítő tevékenységének volumenét azon kritériumok felhasználásával indokolt kiszámítani, amelyek kizárják az irányelv szerint nem engedélyezett csoporttagok által folytatott tevékenységet.

(14)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a piaci szereplők észszerűen megtervezhessék és működtethessék vállalkozásukat, és annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a tevékenység szezonális mintázatait, az azt meghatározó teszteknek, hogy egy tevékenység mikor minősül a főtevékenységhez képest kiegészítő tevékenységnek, hároméves időszakon kell alapulniuk. Ezért a jogalanyoknak – annak érdekében, hogy benyújthassák az éves értesítésüket az illetékes hatóságnak – a három év egyszerű mozgóátlagának kiszámításával évente értékelniük kell, hogy átlépik-e a két küszöbérték valamelyikét. Ez a kötelezettség nem sértheti az illetékes hatóság azon jogát, hogy bármikor arra vonatkozó jelentést kérjen a személyektől, hogy milyen alapon tekintik a tevékenységüket a 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdése j) pontjának i. és ii. alpontja szerint a főtevékenységükhöz képest kiegészítő tevékenységnek.

(15)

Azokat az ügyleteket, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, valamint a csoporton belüli ügyleteket a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban kell mérlegelni. Az olyan ügyletek tekintetében, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) azonban csak a nem szabályozott piacokon kereskedett származtatott termékekre hivatkozik, míg a 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (4) bekezdése kiterjed a kereskedési helyszíneken kereskedett származtatott termékekre. Ezért ennek a rendeletnek figyelembe kell vennie a szabályozott piacokon kereskedett származtatott termékeket is olyan ügyletek vonatkozásában, amelyek esetében úgy tekinthető, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(16)

Bizonyos körülmények között a kereskedelmi kockázatok nem fedezhetők közvetlenül kapcsolódó árualapú származtatott termékre vonatkozó ügylet, vagyis olyan ügylet igénybevételével, amelynek pontosan ugyanaz az alapterméke és a végrehajtási dátuma, mint a fedezett kockázatnak. Ilyen esetben a személy egy szorosan kapcsolódó eszközzel – például egy eltérő, de a gazdasági viselkedés tekintetében nagyon közeli eszközzel – helyettesítő fedezetet alkalmazhat a kitettsége fedezésére. Ezen túlmenően makro- vagy portfóliófedezeti műveletet alkalmazhatnak azok a személyek, amelyek árualapú származtatott ügyletet kötnek az összes kockázatukhoz vagy a csoport összes kockázatához kapcsolódó kockázat fedezésére. Ezek a makro-, portfólió- vagy helyettesítő fedezetet jelentő, árualapú származtatott ügyletek e rendelet alkalmazásában fedezeti ügyletet jelenthetnek.

(17)

Amikor a kiegészítő tevékenységre vonatkozó tesztet alkalmazó személy portfólió- vagy makrofedezeti műveletet végez, nem feltétlenül képes egyértelmű kapcsolatot megállapítani valamely árualapú konkrét származtatott ügylet, valamint a kereskedelmi és likviditásfinanszírozási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó, az ügylet fedezése érdekében vállalt konkrét kockázat között. A kereskedelmi és likviditásfinanszírozási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok összetettek lehetnek, kapcsolódhatnak például több földrajzi piachoz, több termékhez, időhorizonthoz vagy szervezethez. Az e kockázatok mérséklése érdekében kötött árualapú származtatott ügyletek portfóliója összetett kockázatkezelési rendszerekből származhat. Ilyen esetekben a kockázatkezelési rendszereknek meg kell akadályozniuk, hogy a nem fedezeti célú ügyleteket fedezeti ügyletekként kategorizálják, és kellően részletes bontásban kell bemutatniuk a fedezeti portfóliót ahhoz, hogy annak spekulatív elemei azonosíthatók és a küszöbérték-számításba bevonhatók legyenek. A pozíciók nem minősülhetnek kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat csökkentőnek kizárólag azon az alapon, hogy összességében kockázatcsökkentőnek tekintett portfólió részét képezik.

(18)

A kockázatok idővel változhatnak, és az ehhez való alkalmazkodás érdekében előfordulhat, hogy az eredetileg kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kockázatok csökkentése céljából létrehozott árualapú származtatott termékeket vagy kibocsátási egységekhez kapcsolódó származtatott termékeket további árualapú származtatott ügyletekkel vagy kibocsátási egységekhez kapcsolódó származtatott ügyletekkel kell kiegyenlíteni. Ennek következtében valamely kockázat fedezése adott esetben árualapú vagy kibocsátási egységekhez kapcsolódó származtatott ügyletek olyan kombinációja révén válik elérhetővé, amelybe beletartoznak a kereskedelmi kockázattól függetlenné vált árualapú származtatott ügyleteket lezáró, azokat kiegyenlítő árualapú származtatott ügyletek is. Emellett egy olyan kockázat változásának, amelyet kockázatcsökkentés céljából árualapú vagy kibocsátási egységekhez kapcsolódó származtatott pozíció nyitásával kezeltek, nem vezethet ahhoz, hogy ezt a pozíciót a későbbiekben nem kezdettől fogva elsőbbségi ügyletként értékeljék át.

(19)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(20)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(21)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelvet átültető kapcsolódó nemzeti rendelkezéseket azonos időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Küszöbértékek alkalmazása

A 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdése j) pontjának i. és ii. alpontjában említett személyek tevékenységei a csoport főtevékenységéhez képest kiegészítő tevékenységnek minősülnek, ha eleget tesznek a 2. cikkben megállapított feltételeknek, és a 3. cikknek megfelelően a csoport szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviselnek.

2. cikk

Átfogó piaci küszöbérték

(1)   Az 1. cikkben említett tevékenységek (2) bekezdés szerint kiszámított volumenének és a piacon zajló, a (3) bekezdés szerint kiszámított összes kereskedési tevékenységnek a hányadosa a következő eszközosztályok mindegyikében az alábbi értékeknél alacsonyabb:

a)

fémekre vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 4 %;

b)

kőolajra és kőolajtermékekre vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 3 %;

c)

kőszénre vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 10 %;

d)

földgázra vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 3 %;

e)

energiára vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 6 %;

f)

mezőgazdasági termékekre vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 4 %;

g)

más árukra – többek között teherárukra és a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának (10) bekezdésében említett árukra – vonatkozó származtatott ügyletek összefüggésében 15 %;

h)

kibocsátási egységek vagy azok származtatott ügyletei összefüggésében 20 %.

(2)   Az 1. cikkben említett, a csoporton belüli személy által az (1) bekezdésben említett egyes eszközosztályokban folytatott tevékenységek volumenét a releváns eszközosztályon belül a személy mint szerződő fél részvételével folytatott összes ügylet bruttó névleges értékének összesítésével kell kiszámítani.

Az első albekezdésben említett összesítés nem terjed ki a 2014/65/EU irányelv 2. cikke (4) bekezdése ötödik albekezdésének a), b) és c) pontjában említett ügyletekre, illetve azokra az ügyletekre sem, amelyek bármelyikének a szerződő fél mint csoporton belüli személy a 2014/65/EU irányelvnek vagy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) megfelelően engedélyezett.

(3)   Az (1) bekezdésben említett egyes eszközosztályokban a piacon zajló összes kereskedési tevékenységet a releváns eszközosztályon belül, nem kereskedési helyszínen az Unióban található bármely személy által szerződő félként kötött összes ügylet bruttó névleges értékének, valamint az adott eszközosztályon belül, a 4. cikk (2) bekezdésében említett releváns éves beszámolási időszakban az Unióban található kereskedési helyszínen kötött bármely egyéb ügylet bruttó névleges értékének összesítésével kell kiszámítani.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett összesített értékeket EUR-ban kell kifejezni.

3. cikk

A főtevékenységre vonatkozó küszöbérték

(1)   Az 1. cikkben említett tevékenységek a csoport szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviselőnek minősülnek, amennyiben eleget tesznek az alábbi feltételek bármelyikének:

a)

az adott tevékenységek (3) bekezdés első albekezdése szerint kiszámított volumene nem haladja meg a csoport kereskedési tevékenysége (3) bekezdés második albekezdése szerint kiszámított teljes volumenének 10 %-át;

b)

az adott tevékenységek végrehajtásához felhasznált tőkének az (5)–(7) bekezdés szerint kiszámított becsült összege nem haladja meg a főtevékenység végrehajtásához csoportszinten felhasznált tőke (9) bekezdés szerint kiszámított összegének 10 %-át.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától a következő eltéréseket kell alkalmazni:

a)

amennyiben az (1) bekezdésben említett tevékenységek (3) bekezdés első albekezdése szerint kiszámított volumene a csoport kereskedési tevékenysége (3) bekezdés második albekezdése szerint kiszámított teljes volumenének több mint 10 %-a, de kevesebb mint 50 %-a, a kiegészítő tevékenységek kizárólag akkor tekintendők a csoport szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviselőnek, ha a kereskedési tevékenység volumene a 2. cikk (1) bekezdésében említett eszközosztályok egyike esetében sem éri el az egyes releváns eszközosztályokhoz a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított küszöbérték 50 %-át;

b)

amennyiben a kereskedési tevékenységek (3) bekezdés első albekezdése szerint kiszámított volumene a csoport kereskedési tevékenysége (3) bekezdés második albekezdése szerint kiszámított teljes volumenének legalább 50 %-a, a kiegészítő tevékenységek kizárólag akkor tekintendők a csoport szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviselőnek, ha a kereskedési tevékenység volumene a 2. cikk (1) bekezdésében említett eszközosztályok egyike esetében sem éri el az egyes releváns eszközosztályokhoz a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított küszöbérték 20 %-át.

(3)   Az 1. cikkben említett, valamely csoporton belüli személy által folytatott tevékenységek volumenét az általa a 2. cikk (1) bekezdésében említett összes eszközosztály vonatkozásában folytatott tevékenységek volumenének összesítésével kell kiszámítani, a 2. cikk (2) bekezdésében említett számítási kritériumokkal azonos számítási kritériumoknak megfelelően.

A csoport kereskedési tevékenységének teljes volumenét az árualapú származtatott termékekre, a kibocsátási egységekre és azok származtatott termékeire vonatkozó, a csoporton belüli személyek mint szerződő felek által kötött összes ügylet bruttó névleges értékének összesítésével kell kiszámítani.

(4)   A (3) bekezdés első albekezdésében említett összesítés nem terjed ki azokra az ügyletekre, amelyek esetén a csoporton belüli személy mint szerződő fél a 2014/65/EU irányelv vagy a 2013/36/EU irányelv szerint engedélyezett.

(5)   Az 1. cikkben említett tevékenységek végrehajtásához felhasznált tőke a következők összege:

a)

minden egyes nettó pozíció, akár hosszú, akár rövid pozíció 15 %-a, szorozva az árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei árával;

b)

minden egyes bruttó pozíció, hosszú és rövid pozíció 3 %-a, szorozva az árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei árával.

(6)   Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az árualapú származtatott termékeken, kibocsátási egységeken vagy azok származtatott termékein felvett nettó pozíciót a hosszú és rövid pozíciók nettósításával kell meghatározni:

a)

a valamely adott árut alaptermékként tartalmazó árualapú származtatott ügyletek egyes típusaiban az adott árut alaptermékként tartalmazó ügylettípusok esetén felvett nettó pozíció kiszámítása érdekében;

b)

a kibocsátási egységekre vonatkozó ügyletekben az azokban felvett nettó pozíció kiszámítása érdekében; vagy

c)

a kibocsátási egységek származtatott termékeire vonatkozó ügyletek egyes típusaiban az azokban felvett nettó pozíció kiszámítása érdekében.

Az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alaptermékként ugyanazt az árut tartalmazó, különböző típusú ügyletekben vagy az alaptermékként ugyanazt a kibocsátási egységet tartalmazó, különböző típusú származtatott ügyletekben felvett nettó pozíciók nettósíthatók egymással szemben.

(7)   Az 5. cikk b) pontjának alkalmazásában az árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott termékeire vonatkozó ügyletekben felvett bruttó pozíciót az alaptermékként valamely adott árut tartalmazó ügylettípusok, kibocsátási egységekre vonatkozó ügyletek vagy alaptermékként valamely adott kibocsátási egységet tartalmazó ügylettípusok esetén felvett nettó pozíciók abszolút értéke összegének kiszámításával kell meghatározni.

Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az alaptermékként ugyanazt az árut tartalmazó, különböző típusú származtatott ügyletekben vagy az alaptermékként ugyanazt a kibocsátási egységet tartalmazó, különböző típusú származtatott ügyletekben felvett nettó pozíciók nem nettósíthatók egymással szemben.

(8)   A becsült tőke számítása nem veszi figyelembe a 2014/65/EU irányelv 2. cikke (4) bekezdése ötödik albekezdésének a), b) és c) pontjában említett ügyletekből származó pozíciókat.

(9)   A csoport főtevékenységének végrehajtásához felhasznált tőke a csoport teljes eszközállományának és a csoport releváns éves számítási időszak végén elkészített összevont pénzügyi beszámolójában rögzített rövid lejáratú hitelállománynak a különbsége. Az első mondat alkalmazásában a rövid lejáratú hitelállomány a 12 hónapnál rövidebb lejáratú hitelállományt jelenti.

(10)   Az e cikkben említett számításokból származó értékeket EUR-ban kell kifejezni.

4. cikk

Számítási eljárás

(1)   A 2. cikkben említett kereskedési tevékenységek volumenének és a 3. cikkben említett tőkének a kiszámítása a számítás napját megelőző három éves számítási időszak alatti napi kereskedési tevékenységek egyszerű átlagán vagy az e kereskedési tevékenységekhez ezen időszakban juttatott becsült tőkén alapul. A számításokat évenként kell elvégezni az éves számítási időszakot követő naptári év első negyedévében.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az éves számítási időszak valamely adott év január 1-jén kezdődő, és ugyanazon év december 31-én befejeződő időszakot jelenti.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési tevékenységek volumenének vagy az azokhoz juttatott becsült tőkének a 2018. évi számítása figyelembe veszi a három előző, a 2015. január 1-jén, a 2016. január 1-jén és a 2017. január 1-jén kezdődő éves számítási időszakot, a 2019. évi számítás pedig a három előző, a 2016. január 1-jén, a 2017. január 1-jén és a 2018. január 1-jén kezdődő éves számítási időszakot veszi figyelembe.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, a napi kereskedési tevékenységek vagy az e kereskedési tevékenységekhez juttatott tőke számításához tartozó referenciaidőszak csak a legutóbbi éves számítási időszakot foglalja magában, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a napi kereskedési tevékenységek volumene vagy az e kereskedési tevékenységekhez juttatott tőke több mint 10 %-kal csökken a három előző éves számítási időszak legkorábbi éves számítási időszakának és a legutóbbi éves számítási időszaknak az összevetésekor; és

b)

a napi kereskedési tevékenységek volumene vagy az e kereskedési tevékenységekhez juttatott tőke a három éves számítási időszak legutóbbi éves számítási időszakában alacsonyabb, mint az azt megelőző két számítási időszakban.

5. cikk

Kockázatcsökkentőnek minősülő ügyletek

(1)   A 2014/65/EU irányelv 2. cikke (4) bekezdése ötödik albekezdése b) pontjának alkalmazásában a származtatott ügylet akkor tekintendő a kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat objektíven mérhető módon csökkentőnek, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

a)

az ügylet csökkenti azon eszközök, szolgáltatások, inputok, termékek, áruk vagy kötelezettségek értékében bekövetkező esetleges változásokból fakadó kockázatokat, amelyeket a személy vagy annak csoportja birtokol, előállít, termel, feldolgoz, nyújt, beszerez, forgalmaz, bérbe ad, értékesít vagy teljesít, illetve amelyek birtoklását, előállítását, termelését, feldolgozását, nyújtását, beszerzését, forgalmazását, bérbe adását, értékesítését vagy teljesítését a rendes üzletmenete alapján észszerűen tervezi;

b)

az ügylet a kamatlábak, az inflációs ráták, a devizaárfolyamok vagy a hitelkockázat ingadozásaiból fakadóan az a) pontban említett eszközök, szolgáltatások, inputok, termékek, áruk vagy kötelezettségek értékére ható esetleges közvetett hatások kapcsán felmerülő kockázatokat fedezi;

c)

az ügylet az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikke alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerinti fedezeti műveletnek minősül.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az önmagában vagy más származtatott termékekkel ötvözve kockázatcsökkentő ügyletnek minősülő ügylet tekintetében a nem pénzügyi szervezet:

a)

belső politikáiban ismerteti a következőket:

i.

a kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére használt portfólió részét képező, árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre vagy azok származtatott termékeire vonatkozó ügyletek típusai és elfogadhatósági kritériumai;

ii.

a portfólió és az általa csökkentett kockázatok közötti összefüggés;

iii.

azok az intézkedések, amelyeket annak biztosítása érdekében fogadtak el, hogy az említett termékekre vonatkozó ügyletek kizárólagos célja a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentése legyen, és hogy minden egyéb célt szolgáló ügyletet egyértelműen lehessen azonosítani;

b)

kellően részletes bontásban képes bemutatni a portfóliókat az azokat alkotó árualapú származtatott termékeknek, kibocsátási egységeknek vagy azok származtatott termékeinek az osztályai, az alaptermék, az időhorizont és bármely egyéb releváns tényező tekintetében.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2012. december 19-i 2013/149/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézete és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).


IRÁNYELVEK

2017.3.31.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/500


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/593 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE

(2016. április 7.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (12) bekezdésére, valamint 24. cikke (13) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/65/EU irányelv a befektetővédelem biztosítását célzó átfogó szabályrendszert állapít meg.

(2)

E szabályrendszer fontos részét képezi az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, mivel a befektetési vállalkozások kötelesek megfelelő szabályokat meghatározni a befektetők tulajdonának, valamint a befektetési vállalkozásra bízott értékpapírokkal és pénzeszközökkel összefüggő jogoknak a védelme érdekében. A befektetési vállalkozásoknak megfelelő és egyedi szabályokkal kell rendelkezniük, hogy biztosítsák az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmét.

(3)

A befektetők védelmét szolgáló szabályozási keret pontosítása és az ügyfelek számára biztosítandó fokozottabb egyértelműség érdekében, továbbá a munkahelyteremtés és a növekedés unióbeli előmozdítására irányuló – hatékony és valamennyi szereplőt méltányosan kezelő integrált jogi és gazdasági keret révén megvalósuló – átfogó stratégiával összhangban a Bizottság felhatalmazást kapott a befektetők védelmével, illetőleg a piac integritásával kapcsolatban felmerülő konkrét kockázatok kezelését célzó részletes szabályok elfogadására.

(4)

Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfele nevében tartott pénzeszközöket minősített pénzpiaci alapba fekteti, úgy a pénzpiaci alap befektetési jegyeit vagy részvényeit az ügyfelek pénzügyi eszközeinek tartására érvényes követelményeknek megfelelően kell tartania. Az ügyfeleknek kifejezetten hozzá kell járulniuk az említett pénzeszközök letétbe helyezéséhez. A pénzpiaci eszköz minőségének értékelésekor nem szabad mechanikusan az ilyen külső minősítésekre hagyatkozni, mindazonáltal ha az ESMA által nyilvántartásba vett és felügyelt bármely hitelminősítő intézet, amely minősítette az eszközt, a két legmagasabb rövid távú hitelminősítés alá rontja a minősítést, akkor az alapkezelőnek újból értékelnie kell a pénzpiaci eszköz hitelminőségét, hogy jó minősége továbbra is biztosított legyen.

(5)

A feladatkörök különböző szervezeti egységek közötti – különösen a nagy és összetett vállalkozásokra jellemző – széttagoltságából eredő kockázatok csökkentése, valamint az olyan nem kielégítő helyzetek orvoslása érdekében, amikor a vállalkozásoknak nincs átfogó képük a kötelezettségeik teljesítésére szolgáló eszközeikről, az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmére vonatkozó teljes körű felelősséggel rendelkező tisztviselőt kell kinevezni. A tisztviselőnek kellő szakértelemmel és hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy feladatait hatékonyan és akadálytalanul el tudja látni, ideértve a vállalkozás felső vezetésének benyújtandó, annak felügyeletével kapcsolatos jelentésre vonatkozó feladatát, hogy a vállalkozás milyen hatékonysággal felel meg az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó előírásoknak. A kinevezés nem zárja ki, hogy a szóban forgó tisztviselő ellásson más feladatokat is, amennyiben ez nem akadályozza meg az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek hatékony védelmére vonatkozó feladatainak ellátását.

(6)

A 2014/65/EU irányelv előírja a befektetési vállalkozásoknak az ügyfelek eszközeinek védelmét. A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (10) bekezdése megtiltja a vállalkozásoknak, hogy lakossági ügyfelekkel tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodásokat kössenek az ügyfél jelenlegi vagy jövőbeli, tényleges vagy függő, vagy várható kötelmeinek biztosítékaként vagy fedezeteként. A tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodások nem lakossági ügyfelekkel való megkötése azonban nincs tiltva a befektetési vállalkozások számára. Fennáll ezért annak a kockázata, hogy a befektetési vállalkozások további iránymutatás nélkül az ésszerűen indokoltnál gyakrabban alkalmazhatnának tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodásokat a nem lakossági ügyfeleikkel való üzletkötéskor, ami az ügyfelek eszközeinek védelmére szolgáló rendszer egészét veszélyeztethetné. Ezért, figyelembe véve a tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodások által a vállalkozás ügyfelek felé teljesítendő feladataira gyakorolt hatást és annak biztosítása érdekében, hogy a 2014/65/EU irányelv szerinti védelmi és elkülönítési szabályok ne sérüljenek, a befektetési vállalkozásoknak – az ügyfél vállalkozás felé fennálló kötelezettségei és a tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodások hatálya alá tartozó ügyféleszközök közötti kapcsolat alapján – mérlegelniük kell a tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodások megfelelőségét a nem lakossági ügyfelek esetében. A vállalkozások nem lakossági ügyfelek esetében csak akkor alkalmazhatnak tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodást, ha igazolják, hogy az megfelelő az ügyfél vonatkozásában, és nyilvánosságra hozzák a kapcsolódó kockázatokat, valamint a megállapodás által az ügyfél eszközeire gyakorolt hatást. A vállalkozásoknak a tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodások alkalmazására vonatkozó dokumentált folyamattal kell rendelkezniük. A vállalkozások azon lehetősége, hogy nem lakossági ügyfelekkel tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodásokat kössenek, nem befolyásolhatja annak szükségességét, hogy az ügyfelek eszközeinek felhasználásához előzetesen meg kell szerezni az ügyfelek kifejezett hozzájárulását.

(7)

A tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodás keretében átruházott biztosíték és az ügyfelek kötelezettségei közötti erős kapcsolódás igazolása nem zárja ki, hogy az ügyfél kötelezettségeivel szemben megfelelő biztosítékokkal kell rendelkezni. Így a befektetési vállalkozások továbbra is megkövetelhetik a kellő mértékű biztosíték nyújtását, ami adott esetben történhet tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodások révén. Ez a kötelezettség nem akadályozhatja a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírásainak betartását és nem tilthatja meg a tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodás megfelelő alkalmazását a nem lakossági ügyfelekkel lebonyolított függő kötelezettséggel járó ügyletekkel vagy repoügyletekkel összefüggésben.

(8)

Bár egyes értékpapír-finanszírozási ügyletek szükségessé tehetik az ügyféleszközök tulajdonjogának átruházását, ezzel összefüggésben a befektetési vállalkozások nem köthetnek olyan megállapodást, amely a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (10) bekezdése szerint tiltott.

(9)

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek során az ügyfelek megfelelő védelmét biztosítandó, a befektetési vállalkozásoknak egyedi szabályokat kell elfogadniuk annak érdekében, hogy az ügyfelek eszközeinek kölcsönbe vevője megfelelő biztosítékot nyújtson, és a vállalkozás figyelemmel kísérje az ilyen biztosíték folyamatos megfelelőségét. A befektetési vállalkozások biztosítékok figyelemmel kísérésére vonatkozó kötelezettsége akkor alkalmazandó, ha értékpapír-finanszírozási ügyletre vonatkozó megállapodás részes felei, beleértve, ha egy értékpapír-finanszírozási ügylet megkötése vagy a külső kölcsönbe vevő, az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti háromoldalú megállapodás során meghatalmazottként járnak el.

(10)

Az ügyfeleknek előzetesen kifejezett hozzájárulásukat kell adniuk és ezt a befektetési vállalkozásoknak nyilvántartásba kell venniük, hogy egyértelműen igazolni tudják, mihez járult hozzá az ügyfél, továbbá segíteni tudják az ügyféleszközök státusának tisztázását. Mindazonáltal nem kell jogi előírás révén meghatározni a hozzájárulás lehetséges formáját, és nyilvántartásnak tekinthető a nemzeti jogszabályok által engedélyezett bármely bizonyíték. Lehetőség van arra, hogy az ügyfél egyszer, az üzleti kapcsolat kezdetén adjon hozzájárulást, amennyiben kellően egyértelmű, hogy az ügyfél hozzájárult értékpapírjainak felhasználásához. Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfél utasítására eljárva kölcsönöz pénzügyi eszközöket, és amennyiben ez az utasítás hozzájárulást jelent az ügylet lebonyolításához, a befektetési vállalkozásnak bizonyítékkal kell rendelkeznie ennek igazolásához.

(11)

A magas színvonalú befektetővédelem fenntartása érdekében az ügyfeleik nevében náluk tartott pénzügyi eszközöket harmadik félnél nyitott számlán vagy számlákon elhelyező befektetési vállalkozásoknak a harmadik fél kiválasztása, kinevezése és rendszeres felülvizsgálata, valamint az adott pénzügyi eszközök tartására és letéti őrzésére szolgáló megoldások felülvizsgálata során kellő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel kell eljárniuk. Annak biztosításához, hogy a pénzügyi eszközöket mindenkor kellő gondossággal kezelik és részesítik védelemben, a befektetési vállalkozásoknak az átvilágítás részeként figyelembe kell venniük azon egyéb harmadik felek szakértelmét és piaci hírnevét is, amelyekre az eredeti harmadik fél, akinél a befektetési vállalkozások pénzügyi eszközöket helyeztek el, esetleg a pénzügyi eszközök tartásával és letéti őrzésével kapcsolatos feladatokat ruházott át.

(12)

Amennyiben a befektetési vállalkozások az ügyfelek pénzeszközeit harmadik félnél helyezik el, a befektetési vállalkozások kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal eljárva választják meg, nevezik ki és vizsgálják rendszeresen felül a harmadik felet és a pénzeszközök tartásának és letéti őrzésének megoldásait, és mérlegelniük kell a kockázatok diverzifikációjának és csökkentésének szükségességét adott esetben az ügyfelek pénzeszközeinek több harmadik félnél történő elhelyezése révén, az ügyfelek jogainak megóvása és a veszteség, illetve a jogszerűtlen használat kockázatának minimalizálása érdekében. A befektetési vállalkozások nem kerülhetik meg a diverzifikáció mérlegelésére vonatkozó felelősségüket azáltal, hogy az ügyfelet a védelemről való lemondásra kérik. A diverzifikációs előírásnak az ügyfelek ezen irányelv 4. cikke szerint letétbe helyezett pénzeszközeire kell vonatkoznia. A diverzifikációs előírás nem vonatkozhat az ügyfél azon pénzeszközeire, amelyeket csak az ügyfél számára végrehajtandó ügylet céljából helyeznek el harmadik félnél. Ezért amennyiben egy befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközeit egy ügyleti számlára utalta át annak érdekében, hogy lebonyolítson számára egy meghatározott ügyletet, ezek a pénzeszközök nem tartoznak a diverzifikációs előírás hatálya alá (például ha a vállalkozás pénzeszközöket utalt át egy központi szerződő félnek vagy tőzsdének, hogy kifizessen egy fedezeti lehívást).

(13)

A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (9) bekezdésében előírtak szerint az ügyfelek pénzeszközei megfelelő védelmének biztosításához egyedi korlátot kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy az ügyfél pénzeszközeinek mekkora hányada helyezhető el csoporton belüli hitelintézetnél. Ennek jelentős mértékben csökkentenie kell az átvilágítási követelmények esetleges megsértését és kezelnie kell az abból eredő fertőzési kockázatot, hogy egy ügyfél összes pénzeszközét egy olyan hitelintézetnél helyezik el, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint a befektetési vállalkozás. Miközben bizonyos körülmények között arányos és megfelelő lehet, ha a befektetési vállalkozások kellő mérlegelést követően az ügyfelek pénzeszközeit a saját csoportjukon belüli szervezeteknél helyezik el, a nemzeti hatóságoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük azokat az indokokat, amelyek alapján az ügyfelek pénzeszközeit nem diverzifikálják a befektetési vállalkozás csoportján kívül, hogy elkerülhető legyen olyan joghézagok létrejötte, amikor a csoporton belüli általános korlátot alkalmazzák.

(14)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei védve legyenek attól, hogy azokat harmadik fél nem az ügyfélhez kapcsolódó követelések vagy díjak behajtására irányozza elő, a befektetési vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy csak akkor járuljon hozzá az ügyfél eszközeihez kapcsolódó biztosítéki jogokhoz, zálogjogokhoz vagy beszámítási jogokhoz, ha azt a harmadik ország joghatóságában alkalmazandó jog előírja. Az ügyfeleket az egyéni igényekhez igazítva kell tájékoztatni a kockázatokról, hogy jelzést kapjanak azokról a konkrét kockázatokról, amelyekkel ilyen esetekben szembekerülnek.

(15)

Annak érdekében, hogy korai szakaszban elkerülhető és csökkenthető legyen a befektetővédelmi szabályok be nem tartásának esetleges kockázata, a pénzügyi eszközöket előállító és forgalmazó befektetési vállalkozásoknak termékirányítási követelményeknek kell megfelelniük. A termékirányítási követelmények alkalmazásában azok a befektetési vállalkozások tekintendők előállítóknak, amelyek létrehoznak, kifejlesztenek, kibocsátanak és/vagy kialakítanak egy pénzügyi eszközt, beleértve a vállalati kibocsátóknak új pénzügyi eszközök bevezetéséhez nyújtott tanácsadást, míg az ügyfeleknek pénzügyi eszközöket és szolgáltatásokat kínáló vagy értékesítő befektetési vállalkozások forgalmazónak minősülnek.

(16)

Azoknak a szervezeteknek, amelyek nem tartoznak a 2014/65/EU irányelv előírásainak hatálya alá, de engedélyt kaphatnak az említett irányelv szerinti befektetési szolgáltatások nyújtására, e szolgáltatások tekintetében szintén teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelvben megállapított termékirányítási követelményeket.

(17)

Amennyiben egy pénzügyi terméket létrehozó, kifejlesztő, kibocsátó vagy kialakító befektetési vállalkozás részt vesz a szóban forgó termék forgalmazásában is, az előállítókra és a forgalmazókra vonatkozó termékirányítási szabályok egyaránt alkalmazandók rá. Bár nincs szükség a célpiaci értékelés és a forgalmazási stratégia vizsgálatának megkettőzésére, a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyetlen elvégzett célpiaci értékelés és a forgalmazási stratégiára vonatkozó vizsgálat megfelelően részletezett legyen, és így megfeleljen az e téren az előállítókra és forgalmazókra vonatkozó kötelezettségeknek.

(18)

A 2014/65/EU irányelvben meghatározott követelmények ismeretében és a befektetővédelem érdekében a termékirányítási követelmények – a termék típusától vagy a nyújtott szolgáltatástól, valamint az értékesítési ponton hatályos követelményektől függetlenül – az elsődleges és másodlagos piacokon értékesített valamennyi termékre alkalmazandók. Az említett szabályok azonban a termék összetettségével és a nyilvánosan rendelkezésre álló, megszerezhető információ mértékével arányosan alkalmazhatók, figyelembe véve az eszköz jellegét, a befektetési szolgáltatást és a célpiacot. Az arányosság azt jelenti, hogy ezek a szabályok egyes egyszerű, végrehajtási alapon forgalmazott termékek esetében lehetnek viszonylag egyszerűek, amennyiben ezek a termékek megfelelnek a lakossági tömegpiac igényeinek és jellemzőinek.

(19)

A célpiac tagoltsága és a célpiac, valamint a megfelelő forgalmazási stratégia meghatározásához használt kritériumoknak relevánsaknak kell lenniük a termék szempontjából, és lehetővé kell tenniük annak értékelését, hogy mely ügyfelek tartoznak a célpiachoz, például, hogy segítséget nyújtsanak a pénzügyi eszköz bevezetését követő folyamatos felülvizsgálathoz. Egyszerűbb, gyakoribb termékek esetében a célpiac meghatározható kisebb részletességgel is, míg az összetettebb termékek, például a hitelezői feltőkésítési eszközök vagy kevésbé gyakori termékek esetében a célpiacot részletesebben kell meghatározni.

(20)

A termékirányítási követelmények hatékony működése érdekében a forgalmazóknak rendszeresen tájékoztatniuk kell az előállítókat a termékekkel kapcsolatos tapasztalataikról. Bár a forgalmazók számára nem kell előírni, hogy minden értékesítést jelentsenek az előállítóknak, biztosítaniuk kell az ahhoz szükséges adatokat, hogy az előállító felül tudja vizsgálni a terméket és ellenőrizni tudja, hogy az változatlanul megfelel-e az előállító által meghatározott célpiac igényeinek, jellemzőinek és céljainak. A releváns információk közé tartozhatnak az előállító célpiacán kívüli értékesítések volumenére vonatkozó adatok, az ügyféltípusokra vonatkozó összefoglaló információ, a kapott panaszok összefoglalója vagy az előállító által javasolt, az ügyfelek egy mintájának visszajelzés céljából feltett kérdések.

(21)

A befektetővédelem megerősítése és annak érdekében, hogy az ügyfelek számára egyértelműbb legyen az általuk kapott szolgáltatások minősége, a 2014/65/EU irányelv tovább szigorította a vállalkozások számára az ösztönzők elfogadásának vagy nyújtásának lehetőségét. E célból meg kell határozni az ösztönzők elfogadásának vagy nyújtásának részletes feltételeit. Mindenekelőtt pontosítani kell és keretbe kell foglalni az arra vonatkozó feltételt, hogy az ösztönzőknek javítaniuk kell az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások minőségét. E célból és egyes egyéb feltételektől függően meg kell határozni az olyan helyzetek nem teljes körű listáját, amelyek relevánsnak tekinthetők azon feltétel szempontjából, hogy az ösztönzők javítják az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatások minőségét.

(22)

Díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás csak akkor nyújtható vagy fogadható el, ha azt az érintett ügyfélnek nyújtott kiegészítő vagy magasabb szintű szolgáltatás indokolttá teszi. Ez magában foglalhatja befektetési tanácsadás és hozzáférés biztosítását az alkalmas pénzügyi eszközök széles köréhez, beleértve harmadik fél termékszolgáltatótól származó megfelelő számú eszközt, vagy nem független tanácsadás nyújtását, kombinálva az ügyfélnek felkínált, azon pénzügyi eszközök folytatódó alkalmasságának legalább évente történő értékelésére irányuló ajánlattal, amelyekbe az ügyfél befektetett, vagy más olyan szolgáltatás folyamatos nyújtásával, amely valószínűleg értékes lehet az ügyfél számára. Ez lehet a helyzet a nem tanácsadási szolgáltatások területén akkor is, ha a befektetési vállalkozások versenyképes áron hozzáférést biztosítanak olyan pénzügyi eszközök széles skálájához, amelyek valószínűsíthetően megfelelnek az ügyfél igényeinek, beleértve a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem lévő harmadik fél termékszolgáltatótól származó megfelelő számú eszközt, és ezzel együtt olyan hozzáadott értéket jelentő eszközöket biztosítanak, mint például az érintett ügyfelet a befektetési döntések meghozatalában segítő, vagy az érintett ügyfél számára azt lehetővé tevő objektív információs eszközök, hogy nyomon kövesse, modellezze és kiigazítsa azon pénzügyi eszközök körét, amelyekbe befektetett. A fent említett, a befektetési vállalkozás által a szóban forgó szolgáltatást igénybe vevő ügyfélnek biztosított minőségjavítás értékének arányosnak kell lennie a befektetési vállalkozás által kapott ösztönzőkkel.

(23)

Bár a befektetési vállalkozásoknak a minőségjavításra vonatkozó kritérium teljesítését követően fenn kell tartaniuk a magasabb szintű minőséget, ez nem jelentheti azt, hogy kötelesek a későbbiekben folyamatosan javuló minőségű szolgáltatást nyújtani.

(24)

Emellett pontosabban meg kell határozni a befektetési vállalkozások azon kötelezettségét, hogy át kell adniuk az ügyfeleknek a harmadik féltől a független alapon nyújtott befektetési tanácsadással vagy portfóliókezelési szolgáltatásokkal összefüggésben kapott valamennyi díjat, jutalékot vagy pénzbeli juttatást. Bár a vállalkozásoknak a lehető leghamarabb át kell adniuk az ösztönzőket, nem kell konkrét időtartamot meghatározni, mivel a harmadik féltől származó kifizetéseket a befektetési vállalkozás különböző időpontokban és akár több ügyfélre vonatkozóan egyszerre is megkaphatja.

(25)

Annak biztosításához, hogy az ügyfelek átfogó képet kapjanak a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó lényeges információkról, a befektetési vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a számukra továbbított díjakról, jutalékokról vagy bármely pénzbeli juttatásról.

(26)

A végrehajtási és kutatási szolgáltatásokat egyaránt nyújtó befektetési vállalkozásoknak ezeket a szolgáltatásokat elkülönítve kell árazniuk és biztosítaniuk kell, hogy lehetővé váljon az Unióban letelepedett befektetési vállalkozások számára, hogy megfeleljenek azon, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (7) és (8) bekezdése szerinti követelménynek, hogy nem fogadnak el vagy tartanak vissza harmadik fél vagy a harmadik fél nevében eljáró személy által fizetett vagy biztosított díjat, jutalékot vagy pénzbeli, illetőleg nem pénzbeli juttatást az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

(27)

Annak érdekében, hogy jogbiztonság jöjjön létre az ösztönzők átvételére vagy fizetésére vonatkozó új szabályok alkalmazása terén, különösen a független alapon befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások esetében, tovább kell pontosítani a kutatással összefüggő ösztönzők kifizetésének vagy elfogadásának szabályait. Mindenekelőtt, amennyiben a kutatást a befektetési vállalkozás nem közvetlenül a saját forrásaiból fizeti, hanem egy elkülönített kutatási fizetési számláról kapott kifizetések ellenében, biztosítani kell bizonyos lényeges feltételeket. A kutatási fizetési számla csak az ügyfélnek felszámított célzott kutatási díjból finanszírozható, amely kizárólag a befektetési vállalkozás által meghatározott kutatási költségvetésen alapul és nem kapcsolódhat az ügyfelek nevében végrehajtott ügyletek volumenéhez és/vagy értékéhez. Az ügyfél kutatási díjainak beszedésére vonatkozó operatív szabályoknak teljes mértékben meg kell felelniük az említett feltételeknek. E szabályok alkalmazása során a befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy az ügyfelek díjaiból finanszírozott kutatási költségek nem kapcsolódnak más szolgáltatások vagy juttatások volumenéhez vagy értékéhez, és nem kerülnek felhasználásra más célból, például végrehajtás díjainak fedezésére.

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy a portfóliókezelők és a független befektetési tanácsadók megfelelően nyomon kövessék a kutatásra kifizetett összegeket, és hogy kutatási költségek csak az ügyfél érdekeinek leginkább megfelelően merüljenek fel, célszerű részletesen meghatározni a kutatási kiadásokkal kapcsolatos irányítási követelményeket. A befektetési vállalkozásoknak megfelelően ellenőrizniük kell a kutatásra fordított teljes kiadást, az ügyfelek kutatási díjainak beszedését és a kifizetések meghatározását. Ezzel összefüggésben a kutatáshoz tartoznak az egy vagy több pénzügyi eszközhöz vagy egyéb eszközökhöz, illetőleg pénzügyi eszközök kibocsátóihoz vagy potenciális kibocsátóihoz kapcsolódó kutatási anyagok vagy szolgáltatások, vagy olyan kutatás, amely szorosan kapcsolódik egy meghatározott ágazathoz vagy piachoz, úgy, hogy a szóban forgó ágazathoz tartozó pénzügyi instrumentumokkal, eszközökkel vagy kibocsátókkal kapcsolatban ad tájékoztatást. Az ilyen típusú anyag vagy szolgáltatás kifejezetten vagy implicit módon befektetési stratégiát ajánl vagy javasol és megalapozott véleményt ad az instrumentumok vagy eszközök jelenlegi vagy jövőbeli értékéről vagy áráról, vagy egyéb elemzést és új megállapítást tartalmaz, valamint új vagy meglévő információkon alapuló következtetéseket von le, amelyek használhatók és relevánsak a befektetési stratégiához, és hozzáadott értéket tudnak biztosítani a befektetési vállalkozások azon döntéseihez, amelyeket az adott kutatásért fizető ügyfelek nevében hoznak.

(29)

A befektetési vállalkozások által független befektetési tanácsadással vagy portfóliókezelési szolgáltatással kapcsolatban kapott ösztönzőkre vonatkozó korlátozások és a kutatásra alkalmazandó szabályok további pontosítása céljából helyénvaló megállapítani a harmadik féltől kapott egyes egyéb típusú információ vagy anyag esetén a kisebb nem pénzbeli juttatásokra vonatkozó mentesség alkalmazásának módját. Mindenekelőtt – a szóban forgó anyag közzétételétől és nyilvános rendelkezésre állásától függően – elfogadható kisebb nem pénzbeli juttatásnak tekinthető a vállalati kibocsátó vagy potenciális kibocsátó által megbízásba adott és kifizetett, az adott társaság általi új kibocsátást reklámozó írásos anyag, illetve ha a kibocsátó szerződés alapján alkalmazza és fizeti a harmadik felet ilyen anyagok folyamatos összeállítása céljából. Emellett a legfrissebb gazdasági statisztikákra vagy vállalati eredményekre vonatkozó rövid távú piaci észrevételeket tartalmazó nem alapvető anyag vagy szolgáltatás, például a küszöbön álló kibocsátásokra vagy eseményekre vonatkozó olyan információ, amelyet harmadik fél biztosít és tényekkel nem alátámasztott, megalapozott elemzést nem jelentő információra vonatkozó saját véleményének rövid összefoglalóját tartalmazza, például pusztán már meglévő ajánláson vagy megalapozott kutatási anyagon vagy szolgáltatáson alapuló álláspont megerősítése, tekinthető pénzügyi eszközhöz vagy befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó olyan mértékű és jellegű információnak, amely elfogadható kisebb nem pénzbeli juttatást jelent.

(30)

Mindenekelőtt bármely olyan nem pénzbeli juttatást, amely esetében harmadik fél értékes erőforrásokat bocsát a befektetési vállalkozás részére, nem lehet kisebbnek tekinteni és úgy tekintendő, hogy veszélyezteti a befektetési vállalkozás megfelelését azon kötelezettségének, hogy ügyfele érdekét képviselve járjon el.

(31)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, különösen a személyes adatok védelméhez, a vállalkozás szabadságához, a fogyasztóvédelemhez, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, és ezen jogokkal és elvekkel összhangban alkalmazandó.

(32)

A Bizottság konzultált az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatósággal, amely szakvéleményt adott az ezen irányelvben meghatározott szabályokról.

(33)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és a befektetési vállalkozások alkalmazkodni tudjanak a jelen irányelvbe foglalt új követelményekhez, hogy azok hatékony és eredményes módon alkalmazhatók legyenek, ezen irányelv átültetésének időpontját, valamint alkalmazásának kezdő időpontját a 2014/65/EU irányelv átültetésének és hatálybalépésének időpontjához kell igazítani,

(34)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ez az irányelv a befektetési vállalkozásokra, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 6. cikke (4) bekezdésének megfelelően az alapkezelő társaságokra és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően az alternatívbefektetésialap-kezelőkre alkalmazandó.

(2)   Ezen irányelv II., III. és IV. fejezete alkalmazásában a befektetési vállalkozásokra és pénzügyi eszközökre való hivatkozások magukban foglalják a hitelintézeteket és a strukturált betéteket is a 2014/65/EU irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett minden követelmény vonatkozásában.

(3)   „értékpapír-finanszírozási ügylet”: az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. cikkének 11. pontja szerinti ügylet.

(4)    „minősített pénzpiaci alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyezett vagy amely felügyelet alá tartozik és adott esetben az engedélyező tagállam nemzeti joga szerinti hatóságtól kapott engedélyt, és teljesíti valamennyi következő feltételt:

a)

elsődleges befektetési célja, hogy a vállalkozás nettó eszközértékét állandóan névértéken (a bevételek levonása után) vagy a befektetők induló tőkéjének a bevételekkel növelt értékén tartsa;

b)

az említett elsődleges befektetési cél elérése érdekében kizárólag jó minőségű, 397 napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű pénzpiaci eszközökbe, vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és 60 napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkezőkbe fektet be. E célt hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósíthatja;

c)

aznapi vagy másnapi teljesítéssel biztosítja a likviditást.

A b) pont alkalmazásában a pénzpiaci eszköz akkor tekintendő jó minőségűnek, ha az alapkezelő társaság/befektetési vállalkozás olyan saját dokumentált értékelést végez a pénzpiaci eszközök hitelminőségét illetően, amely alapján egy adott pénzpiaci eszközt jó minőségűnek tekinthet. Amennyiben az ESMA által nyilvántartásba vett és felügyelt, egy vagy több hitelminősítő intézet minősítette az eszközt, az alapkezelő társaság/befektetési vállalkozás belső értékelésének figyelemmel kell lennie többek között az ilyen hitelminősítésekre is.

II. FEJEZET

AZ ÜGYFELEK PÉNZÜGYI ESZKÖZEINEK ÉS PÉNZESZKÖZEINEK VÉDELME

2. cikk

Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme

(1)   A tagállamok kötelezik a befektetési vállalkozásokat a következő követelményeknek való megfelelésre:

a)

nyilvántartásokat és számlákat kell vezetniük, hogy bármikor, késedelem nélkül megkülönböztethessék az egyik ügyfél számára tartott eszközöket a másik ügyfél számára tartott eszközöktől, illetve a saját eszközeiktől;

b)

úgy kell vezetniük a nyilvántartásaikat és a számláikat, hogy azok pontosak legyenek és megfeleljenek az ügyfeleknek tartott pénzügyi eszközöknek és pénzeszközöknek, valamint hogy ellenőrzési nyomvonalként használhatók legyenek;

c)

rendszeresen kell egyeztetniük a belső számláik és nyilvántartásaik, illetve az eszközöket tartó harmadik felek nyilvántartásai és számlái között;

d)

meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfeleknek a 3. cikknek megfelelően harmadik félnél elhelyezett pénzügyi eszközei a befektetési vállalkozáshoz tartozó pénzügyi eszközöktől és az adott harmadik félhez tartozó pénzügyi eszközöktől elkülönülten azonosíthatók legyenek: e célból a harmadik fél könyveiben különböző megnevezést kell adni a számláknak, vagy más, egyenértékű intézkedésekkel kell elérni a védelem azonos szintjét;

e)

meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek központi bankban, hitelintézetben, harmadik országban engedélyezett bankban vagy minősített pénzpiaci alapban a 4. cikknek megfelelően letétbe helyezett pénzeszközeit a befektetési vállalkozáshoz tartozó pénzeszközök tartására használt számláktól elkülönülten azonosított számlán vagy számlákon tartják;

f)

megfelelő szervezeti intézkedések bevezetésével csökkentik az ügyfelek eszközeinek vagy az eszközökkel kapcsolatos jogoknak az elvesztésével vagy csökkenésével kapcsolatos, a jogszerűtlen használatból, csalásból, helytelen igazgatásból, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő kockázatot.

(2)   Amennyiben a befektetési vállalkozások az alkalmazandó – leginkább a tulajdonra vagy a fizetésképtelenségre vonatkozó – jogszabályok miatt nem képesek arra, hogy az ügyfelek jogainak megóvása tekintetében – a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (8) és (9) bekezdése szerinti követelmények teljesítése céljából – teljesítsék e cikk (1) bekezdését, úgy a tagállamok a befektetési vállalkozások számára előírják olyan intézkedések meghozatalát, amelyekkel biztosítható az ügyfelek eszközeinek az e cikk (1) bekezdése szerinti célkitűzéseknek megfelelő megóvása.

(3)   Amennyiben az ügyfél pénzeszközeinek vagy pénzügyi eszközeinek tartási helye szerinti joghatóság alkalmazandó jogszabályai megakadályozzák a befektetési vállalkozásokat az (1) bekezdés d) vagy e) pontjának való megfelelésben, a tagállamok olyan követelményeket írnak elő, amelyek egyenértékű hatással járnak az ügyfelek jogainak megvédése tekintetében.

Amikor a 2. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontja keretében ilyen egyenértékű követelményekre támaszkodnak, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozások tájékoztassák az ügyfeleket arról, hogy ilyen esetben nem vonatkoznak rájuk a 2014/65/EU irányelvben és az ezen irányelvben előirányzott rendelkezések.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy ne legyenek engedélyezettek az ügyfél pénzügyi eszközeihez vagy pénzeszközeihez kapcsolódó olyan biztosítéki jogok, zálogjogok vagy beszámítási jogok, amelyek harmadik fél számára lehetővé teszik az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek elidegenítését az ügyfélhez, vagy az ügyfélnek való szolgáltatásnyújtáshoz nem kapcsolódó követelések behajtása céljából, kivéve, ha ezt előírja az azon harmadik ország joghatóságában alkalmazandó jog, amelyben az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartják.

A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy ha a vállalkozás köteles ilyen biztosítéki jogot, zálogjogot vagy beszámítási jogot keletkeztető megállapodást kötni, ezt az információt közölnie kell az ügyfelekkel, megjelölve az említett megállapodásokhoz kapcsolódó kockázatokat.

Amennyiben a vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó biztosítéki jogot, zálogjogot vagy beszámítási jogot biztosít, vagy ha a vállalkozást ilyen jogok engedélyezéséről tájékoztatták, ezeket a jogokat rögzíteni kell az ügyfélszerződésekben és a vállalkozás saját számláiban, hogy egyértelmű legyen az ügyfél eszközeinek tulajdonjogi státusa, például fizetésképtelenség esetén.

(5)   A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozásoknak az ügyfelek pénzügyi eszközeihez és pénzeszközeihez kapcsolódó információkat könnyen hozzáférhetővé kell tenniük a következő szervezetek számára: illetékes hatóságok, kijelölt fizetésképtelenségi szakértők és a fizetésképtelen intézmények szanálásáért felelős szervezetek. A rendelkezésre bocsátandó információnak a következőket kell magában foglalnia:

a)

az egyes ügyfelek számára tartott pénzügyi eszközöknek és pénzeszközöknek az egyenlegét rögtön azonosító kapcsolódó belső számlák és nyilvántartások;

b)

a befektetési vállalkozások hol tartják az ügyfelek pénzeszközeit a 4. cikknek megfelelően, azon számlák adatai, ahol az ügyfelek pénzeszközeit tartják, és a szóban forgó vállalkozásokkal kötött releváns megállapodások adatai;

c)

a befektetési vállalkozások hol tartják az ügyfelek pénzeszközeit a 3. cikknek megfelelően, a harmadik feleknél nyitott számlák és a szóban forgó harmadik felekkel kötött releváns megállapodások adatai, valamint a szóban forgó befektetési vállalkozásokkal kötött releváns megállapodások adatai;

d)

a kapcsolódó (kiszervezett) feladatokat ellátó harmadik felek adatai és a kiszervezett feladatok adatai;

e)

a kapcsolódó eljárásokban részt vevő kulcsfontosságú egyének a vállalkozásnál, beleértve a vállalkozásnak az ügyféleszközök védelmével kapcsolatos követelményeinek felügyeletéért felelős egyéneket; valamint

f)

az ügyfelek eszközökhöz kapcsolódó tulajdonjogának megállapítása szempontjából releváns megállapodások.

3. cikk

Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek letétbe helyezése

(1)   A tagállamok lehetővé teszik, hogy a befektetési vállalkozások harmadik félnél nyitott számlán vagy számlákon is elhelyezhessék az ügyfeleik nevében általuk tartott pénzügyi eszközöket, feltéve hogy szakértelemről, gondosságról és kellő körültekintésről tanúbizonyságot téve választják ki, nevezik ki és vizsgálják rendszeresen felül a harmadik felet, valamint a szóban forgó pénzügyi eszközök tartására és letéti őrzésére szolgáló megoldásokat.

A tagállamok mindenekelőtt előírják, hogy a befektetési vállalkozások vegyék figyelembe a harmadik fél szakértelmét és piaci hírnevét, valamint a pénzügyi eszközök tartásához kapcsolódó, az ügyfél jogait esetleg hátrányosan befolyásoló jogi követelményeket.

(2)   Amennyiben egy befektetési vállalkozás javaslatot tesz az ügyfél pénzügyi eszközeinek harmadik félnél való letétbe helyezésére, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozás csak olyan joghatóságban lévő harmadik félnél helyezze el a pénzügyi eszközöket, ahol a pénzügyi eszközök más személy számlájára történő letéti őrzése külön szabályozás és felügyelet alá tartozik, valamint e harmadik fél e külön szabályozás és felügyelet alá tartozik.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás nem helyezheti el az ügyfelek nevében általa tartott pénzügyi eszközöket olyan harmadik országban működő harmadik félnél, amely nem szabályozza a pénzügyi eszközök más személy számlájára történő tartását és letéti őrzését, kivéve, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)

a pénzügyi eszközök vagy az eszközökkel összefüggő befektetési szolgáltatások jellege megköveteli, hogy azokat az adott harmadik országban lévő harmadik félnél helyezzék el;

b)

a pénzügyi eszközöket szakmai ügyfél nevében tartják, és az ügyfél írásban kéri a vállalkozást, hogy az adott harmadik országban lévő harmadik félnél helyezze el az eszközöket.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti követelmények akkor is alkalmazandók legyenek, ha a harmadik fél a pénzügyi eszközök tartásával és letéti őrzésével kapcsolatos valamely funkcióját egy másik harmadik félre ruházta át.

4. cikk

Az ügyfelek pénzeszközeinek letétbe helyezése

(1)   A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozás a következő helyeken nyitott számlán vagy számlákon haladéktalanul helyezze el az ügyféltől kapott pénzeszközöket:

a)

valamely központi bank;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) megfelelően engedélyezett hitelintézet;

c)

harmadik országban engedélyezett bank;

d)

minősített pénzpiaci alap.

Az első albekezdés nem vonatkozik a 2013/36/EU irányelv szerint engedélyezett hitelintézetre az általa tartott, az említett irányelv szerinti betétek tekintetében.

(2)   A tagállamok előírják, hogy amennyiben a befektetési vállalkozások nem központi bankban helyezik el az ügyfél pénzeszközeit, kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal eljárva válasszák meg, nevezzék ki és vizsgálják rendszeresen felül a pénzeszközök elhelyezésére szolgáló hitelintézetet, bankot vagy pénzpiaci alapot, valamint a pénzeszközök tartásának szabályait, és átvilágítási eljárásuk részeként mérlegeljék, hogy szükséges-e ezen pénzeszközök diverzifikációja.

A tagállamok mindenekelőtt biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások az ügyfél jogai védelmének biztosítása céljából figyelembe vegyék az ilyen intézmények vagy pénzpiaci alapok szakértelmét és piaci hírnevét, valamint az ügyfél pénzeszközeinek tartásához kapcsolódó, az ügyfél jogait esetleg hátrányosan befolyásoló jogi vagy szabályozási követelményeket vagy piaci gyakorlatokat.

A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy az ügyfelek kifejezett hozzájárulásukat adják pénzeszközeiknek egy minősített pénzpiaci alapban való elhelyezéséhez. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a hozzájárulási jog hatékony legyen, a befektetési vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy a pénzpiaci alapnál elhelyezett pénzeszközöket nem az ügyféleszközök védelmére vonatkozóan ebben az irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően tartják.

(3)   A tagállamok előírják, hogy amennyiben a befektetési vállalkozások az ügyfelek pénzeszközeit a befektetési vállalkozással egy csoporthoz tartozó hitelintézetnél, banknál vagy pénzpiaci alapnál helyezik letétbe, korlátozniuk kell az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásnál vagy az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozások kombinációjánál elhelyezett pénzeszközöket, hogy azok ne haladják meg az összes szóban forgó pénzeszköz 20 %-át.

Egy adott befektetési vállalkozásnak lehetősége van ezen korlát be nem tartására, amennyiben képes bizonyítani, hogy az előző bekezdés szerinti követelmény nem arányos, tekintettel üzleti tevékenységének jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint az előző albekezdésben említett harmadik felek által kínált biztonságra is, beleértve minden esetben a befektetési vállalkozás által tartott ügyféleszközök alacsony egyenlegét. A befektetési vállalkozások rendszeres időközönként felülvizsgálják az ennek az albekezdésnek megfelelően végzett értékelést, és az első, valamint a felülvizsgált értékeléseikről értesítik a nemzeti illetékes hatóságokat.

5. cikk

Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek használata

(1)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy csak akkor foglalkozhatnak értékpapír-finanszírozási ügyletekkel az ügyfél nevében náluk tartott pénzügyi eszközök tekintetében, illetve csak akkor használhatják egyéb módon ezeket a pénzügyi eszközöket a saját számlájukra vagy egy más személy vagy a vállalkozás egy másik ügyfele számlájára, ha mindkét következő feltétel teljesül:

a)

az ügyfél előzetesen kifejezetten hozzájárult az eszközök konkrét feltételekkel történő használatához, amit írásban, megerősítő aláírásával vagy azzal egyenértékű más módon igazolt, és

b)

az ügyfél pénzügyi eszközeinek használata azokra a konkrét feltételekre korlátozódik, amelyekhez az ügyfél hozzájárult.

(2)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy csak akkor foglalkozhatnak értékpapír-finanszírozási ügyletekkel harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán az ügyfél nevében tartott pénzügyi eszközök tekintetében, illetve csak akkor használhatják egyéb módon az ilyen számlán tartott pénzügyi eszközöket a saját számlájukra vagy egy másik személy számlájára, ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek mellett legalább a következő feltételek egyike teljesül:

a)

minden olyan ügyfél, akinek pénzügyi eszközeit együtt egy gyűjtőszámlán tartják, előzetesen kifejezetten hozzájárult az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően;

b)

a befektetési vállalkozások rendszerei és ellenőrző mechanizmusai biztosítják, hogy csak azokat a pénzügyi eszközöket használják így, amelyek olyan ügyfelek tulajdonát képezik, akik az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően előzetesen kifejezetten hozzájárultak.

A befektetési vállalkozás nyilvántartása tartalmazza egyrészt annak az ügyfélnek az adatait, akinek utasítására felhasználták a pénzügyi eszközöket, másrészt a hozzájárulásukat adó egyes ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát, hogy az esetleges veszteséget megfelelően oszthassák el.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások megfelelő intézkedéseket hozzanak az ügyfelek pénzügyi eszközeinek saját számlájukra vagy más személy számlájára történő, jogosulatlan felhasználásának megelőzésére, például:

a)

az ügyfelekkel olyan intézkedésekről kötött megállapodások, amelyeket a befektetési vállalkozásnak akkor kell meghoznia, ha az ügyfél nem rendelkezik elegendő tartalékkal a számláján a teljesítés időpontjában, mint például a megfelelő értékpapírok kölcsönbe vétele az ügyfél nevében vagy a pozíció lezárása;

b)

annak szoros nyomon követése a befektetési vállalkozás által, hogy a terveknek megfelelően képes-e a teljesítés időpontjában való szállításra, és ha ez nem lehetséges, korrekciós intézkedések meghozatala; valamint

c)

a teljesítés napján és azt követően fennálló nem leszállított értékpapírok szoros nyomon követése és azonnali megkérése.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások külön szabályozásokat fogadjanak el minden ügyfélre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek pénzügyi eszközeinek kölcsönbe vevője megfelelő biztosítékot nyújtson, valamint hogy a vállalkozás figyelemmel kísérje az ilyen biztosíték folyamatos megfelelőségét, és megtegye az ügyféleszközök értékével való egyensúly fenntartásához szükséges lépéseket.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások ne kössenek a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (10) bekezdése alapján tiltott megállapodásokat.

6. cikk

Tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodások nem megfelelő alkalmazása

(1)   A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozások alaposan fontolják meg – és képesek legyenek bizonyítani, hogy ezt megtették –, hogy használjanak-e tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodásokat az ügyfél vállalkozással szembeni kötelezettségei és a vállalkozás által a tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodások alá vont ügyféleszközök közötti kapcsolat összefüggésében.

(2)   Annak mérlegelése és dokumentálása során, hogy helyénvaló-e tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodásokat alkalmazni, a befektetési vállalkozásoknak valamennyi következő tényezőt figyelembe kell venniük:

a)

csak gyenge kapcsolat van-e az ügyfél vállalkozással szembeni kötelezettsége és a tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodás alkalmazása között, beleértve, hogy az ügyfél vállalkozással szembeni kötelezettségének valószínűsége alacsony vagy elhanyagolható-e;

b)

az ügyfél tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodás alá tartozó pénzeszközeinek vagy pénzügyi eszközeinek összege messze meghaladja-e az ügyfél kötelezettségét, vagy akár korlátlan, ha az ügyfélnek van egyáltalán kötelezettsége a vállalkozással szemben; valamint

c)

az összes ügyfél pénzügyi eszköze vagy pénzeszköze a tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodás alá vont-e, tekintet nélkül arra, hogy az egyes ügyfeleknek milyen kötelezettsége van a vállalkozással szemben.

(3)   Amennyiben tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodásokat alkalmaznak, a befektetési vállalkozásoknak fel kell hívniuk a szakmai ügyfelek és elfogadható partnerek figyelmét a kapcsolódó kockázatokra, valamint a tulajdonjog-átruházásos biztosítéki megállapodások által az ügyfél pénzügyi eszközeire és pénzeszközeire gyakorolt hatásra.

7. cikk

Az ügyféleszközök védelméhez kapcsolódó irányítási rendszer

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások nevezzenek ki egy kellő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező tisztviselőt, akinek külön feladatkörébe tartoznak azok az ügyek, amelyek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos kötelezettségek befektetési vállalkozások általi teljesítéséhez kapcsolódnak.

A tagállamok lehetővé teszik a befektetési vállalkozások számára – az ezen irányelvnek való teljes körű megfelelés biztosítása mellett – annak eldöntését, hogy a kinevezett tisztviselőt egyedül ezzel a feladattal bízzák-e meg, vagy hogy a tisztviselő hatékonyan el tudja-e látni feladatait, miközben más feladatkörökkel is rendelkezik.

8. cikk

A külső könyvvizsgálók jelentései

A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy külső könyvvizsgálóik legalább évente egyszer jelentést tegyenek a vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának a vállalkozás e fejezet és a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (8), (9) és (10) bekezdése szerinti intézkedéseinek megfelelőségéről.

III. FEJEZET

TERMÉKIRÁNYÍTÁSI KÖVETELMÉNYEK

9. cikk

Pénzügyi eszközöket előállító befektetési vállalkozásokra vonatkozó termékirányítási kötelezettségek

(1)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára az ennek a cikknek való megfelelést pénzügyi eszközök előállítása esetén, ami magában foglalja a pénzügyi eszközök létrehozását, kifejlesztését, kibocsátását és/vagy kialakítását.

A tagállamok előírják a pénzügyi eszközöket előállító befektetési vállalkozások számára a (2)–(15) bekezdés szerinti releváns követelmények megfelelő és arányos módon történő teljesítését, figyelembe véve a pénzügyi eszköz jellegét, a befektetési szolgáltatást és a termék célpiacát.

(2)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára olyan eljárások és intézkedések bevezetését, végrehajtását és fenntartását, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi eszközök előállítása teljesítse az összeférhetetlenség megfelelő kezelésére vonatkozó követelményeket, beleértve a javadalmazást. A pénzügyi eszközöket előállító befektetési vállalkozásoknak mindenekelőtt biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi eszköz kialakítása, beleértve a jellemzőit, ne érintse hátrányosan a végső ügyfeleket vagy ne vezessen a piac integritásának problémáihoz azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalkozás számára a termék alapjául szolgáló eszközökkel szembeni saját kockázatának vagy kitettségének csökkentését és/vagy elidegenítését, amennyiben a befektetési vállalkozás már saját számlára tartja az alapul szolgáló eszközöket.

(3)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy minden alkalommal, amikor pénzügyi eszközt állítanak elő, elemezzék a potenciális összeférhetetlenségeket. A vállalkozásoknak mindenekelőtt értékelniük kell, hogy a pénzügyi eszköz olyan helyzetet teremt-e, amely hátrányosan érintheti a végső ügyfeleket, ha:

a)

a vállalkozás által korábban tartottal ellentétes kitettséget vállalnak; vagy

b)

a termék értékesítése után a vállalkozás által tartani kívánttal ellentétes kitettséget vállalnak.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások mérlegeljék, hogy az adott pénzügyi eszköz veszélyeztetheti-e a pénzügyi piacok rendes működését vagy stabilitását, mielőtt a termék bevezetése mellett döntenek.

(5)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy a pénzügyi eszközök előállításában részt vevő személyzet rendelkezzen az előállítani tervezett pénzügyi eszköz jellemzőinek és kockázatainak megértéséhez szükséges szakértelemmel.

(6)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy a vezető testület ténylegesen ellenőrizze a vállalkozás termékirányítási eljárását. A befektetési vállalkozások biztosítják, hogy a vezető testületnek szóló megfelelési jelentések szisztematikusan tartalmazzanak információt a vállalkozás által előállított pénzügyi eszközökről, beleértve a forgalmazási stratégiára vonatkozó információkat. A befektetési vállalkozásoknak kérésre az illetékes hatóságuk rendelkezésére kell bocsátaniuk a jelentéseket.

(7)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy megfelelési funkciójuk ellenőrizze a termékirányítási szabályok kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, hogy feltárjanak minden kockázatot az ebben a cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban.

(8)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy amennyiben egy termék létrehozása, kifejlesztése, kibocsátása és/vagy kialakítása céljából együttműködnek többek között olyan szervezetekkel, amelyek nem a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezettek és felügyeltek, vagy harmadik országbeli vállalkozásokkal, írásbeli megállapodásban rögzítsék kölcsönös feladatköreiket.

(9)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy minden egyes pénzügyi eszköz esetében kellő részletességgel azonosítsák a potenciális célpiacot, és meghatározzák az ügyféltípust vagy ügyféltípusokat, amelyeknek az igényeivel, jellemzőivel és céljaival a pénzügyi eszköz összeegyeztethető. E folyamat részeként a vállalkozás azonosítja azon ügyfélcsoportot vagy ügyfélcsoportokat, amelyeknek igényei, jellemzői és céljai nem összeegyeztethetők a pénzügyi eszközzel. Amennyiben befektetési vállalkozások együttműködve állítanak elő egy pénzügyi eszközt, csak egy célpiacot kell azonosítani.

A más befektetési vállalkozásokon keresztül forgalmazott pénzügyi eszközöket előállító befektetési vállalkozásoknak a pénzügyi eszközzel vagy hasonló pénzügyi eszközökkel, a pénzügyi piacokkal és a potenciális végső ügyfelek igényeivel, jellemzőivel és céljaival kapcsolatos elméleti tudásuk és múltbeli tapasztalataik alapján meg kell határozniuk azon ügyfelek igényeit és jellemzőit, akik számára a termék megfelelő.

(10)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy végezzék el pénzügyi eszközeik forgatókönyv-elemzését, amely értékeli a termék által a végső ügyfelek számára jelentett, rossz eredmény kockázatát, és hogy ezek az eredmények milyen körülmények között következhetnek be. A befektetési vállalkozások negatív körülmények között értékelik a pénzügyi eszközt, beleértve, hogy mi történik akkor, ha például:

a)

a piaci környezet romlik;

b)

a pénzügyi eszköz előállítójánál vagy az előállításában vagy működtetésében részt vevő harmadik félnél pénzügyi nehézségek merülnek fel vagy egyéb partnerkockázat lép fel;

c)

a pénzügyi eszköz nem válik kereskedelmi szempontból életképessé; vagy

d)

a pénzügyi eszköz iránti kereslet a vártnál sokkal magasabb, ami megterheli a vállalkozás erőforrásait és/vagy az alapul szolgáló eszköz piacát.

(11)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak meghatározását, hogy egy pénzügyi eszköz megfelel-e a célpiac azonosított igényeinek, jellemzőinek és céljainak, beleértve a következő elemek vizsgálatát:

a)

a pénzügyi eszköz kockázat/nyereség profilja összeegyeztethető a célpiaccal; valamint

b)

a pénzügyi eszköz kialakításánál az ügyfél javát szolgáló jellemzők irányadók és nem olyan üzleti modell, amelynek esetében a nyereségesség rossz ügyféleredményen alapul.

(12)   A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások mérlegeljék a pénzügyi eszközhöz javasolt díjszabási struktúrát, beleértve a következők vizsgálatát:

a)

a pénzügyi eszköz költségei és díjai összeegyeztethetők a célpiac igényeivel, céljaival és jellemzőivel;

b)

a díjak nem ássák alá a pénzügyi eszköz hozamára vonatkozó várakozásokat, például ha a költségek vagy díjak a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó várt adókedvezmények majdnem egészével egyenlőek, azt meghaladják vagy semmissé teszik; valamint

c)

a pénzügyi eszköz díjszabási struktúrája megfelelően átlátható a célpiac számára, azaz nem rejt el díjakat, vagy nem túl összetett a megértéshez.

(13)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy a forgalmazóknak nyújtott, a pénzügyi eszközre vonatkozó információ magában foglaljon a pénzügyi eszköz forgalmazásának megfelelő csatornáira, a termék jóváhagyási folyamatára és a célpiac értékelésére vonatkozó információkat is, és olyan alkalmas standardot használ, amely lehetővé teszi a forgalmazók számára a pénzügyi eszköz megfelelő megértését, és ajánlását vagy értékesítését.

(14)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy az általuk előállított pénzügyi eszközöket rendszeresen vizsgálják felül, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac számára jelentett potenciális kockázatot. A befektetési vállalkozásoknak mérlegelniük kell, hogy a pénzügyi eszköz továbbra is összhangban van-e a célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival és forgalmazása a célpiac számára történik-e, vagy hogy olyan ügyfelekhez jut el, akiknek az igényei, jellemzői és céljai nem egyeztethetők össze a pénzügyi eszközzel.

(15)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy a további kibocsátás vagy újbóli bevezetés előtt vizsgálják felül a pénzügyi eszközöket, hogy tudomásuk van-e olyan eseményről, amely lényegesen befolyásolhatja a befektetők számára jelentett potenciális kockázatot, valamint hogy rendszeres időközönként értékeljék, hogy a pénzügyi eszközök a tervek szerint működnek-e. A befektetési vállalkozásoknak meg kell határozniuk, hogy milyen gyakran vizsgálják felül pénzügyi eszközeiket releváns tényezők alapján, beleértve az összetettséghez kapcsolódó tényezőket vagy a folytatott befektetési stratégia innovatív jellegét. A vállalkozásoknak emellett azonosítaniuk kell azokat az alapvetően fontos eseményeket, amelyek befolyásolhatják a pénzügyi eszköz potenciális kockázatát vagy a hozamával kapcsolatos várakozásokat, például:

a)

egy küszöbérték átlépése, ami befolyásolja a pénzügyi eszköz hozamprofilját; vagy

b)

bizonyos kibocsátók fizetőképessége, akiknek az értékpapírjai vagy garanciái hatással lehetnek a pénzügyi eszköz teljesítményére.

A tagállamok biztosítják, hogy ha ilyen események bekövetkeznek, a befektetési vállalkozások meghozzák a megfelelő intézkedéseket, amelyek a következőkből állhatnak:

a)

az eseményre és annak a pénzügyi eszközt érintő következményeire vonatkozó releváns információknak az ügyfél, illetve a pénzügyi eszköz forgalmazói rendelkezésére bocsátása, ha a befektetési vállalkozás nem közvetlenül ajánlja vagy értékesíti a pénzügyi eszközt az ügyfeleknek;

b)

a termék-jóváhagyási folyamat megváltoztatása;

c)

a pénzügyi eszköz további kibocsátásának leállítása;

d)

a pénzügyi eszköz módosítása a tisztességtelen szerződési feltételek elkerülése érdekében;

e)

annak mérlegelése, hogy a pénzügyi eszköz értékesítési csatornái megfelelőek-e, amennyiben a vállalkozások tudomására jut, hogy a pénzügyi eszköz értékesítése nem a tervek szerint zajlik;

f)

a forgalmazó megkeresése a forgalmazási folyamat módosításának megtárgyalása céljából;

g)

a forgalmazóval való kapcsolat megszüntetése; vagy

h)

az érintett illetékes hatóság tájékoztatása.

10. cikk

Forgalmazókra vonatkozó termékirányítási kötelezettségek

(1)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy amikor az ügyfeleknek kínálni vagy ajánlani szándékozott, általuk vagy más vállalkozások által kibocsátott pénzügyi eszközök és szolgáltatások köréről döntenek, megfelelő és arányos módon teljesítsék a (2)–(10) bekezdésben meghatározott releváns követelményeket, figyelembe véve a pénzügyi eszköz, a befektetési szolgáltatás és a termék célpiacának jellegét.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások a 2014/65/EU irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek által előállított pénzügyi eszközök kínálásakor vagy ajánlásakor is teljesítsék a 2014/65/EU irányelv követelményeit. E folyamat részeként az ilyen befektetési vállalkozásoknak hatékony szabályozásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják, hogy elegendő információt kapjanak az említett pénzügyi eszközökről azok előállítóitól.

A befektetési vállalkozások meghatározzák az adott pénzügyi eszköz célpiacát, még ha az előállítója nem is határozott meg célpiacot.

(2)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy rendelkezzenek megfelelő termékirányítási szabályokkal, amelyek biztosítják, hogy az általuk kínálni vagy ajánlani szándékozott termékek és szolgáltatások összeegyeztethetők legyenek az azonosított célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia összhangban legyen az azonosított célpiaccal. A befektetési vállalkozásoknak megfelelően azonosítaniuk és értékelniük kell azon ügyfelek körülményeit és igényeit, akikre összpontosítani kívánnak, biztosítandó, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek kereskedelmi vagy finanszírozási nyomásból eredően. E folyamat részeként a vállalkozások azonosítják azon ügyfélcsoportokat, amelyeknek igényei, jellemzői és céljai nem összeegyeztethetők a termékkel vagy szolgáltatással.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások megkapják a 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó előállítóktól azokat az információkat, amelyek az általuk ajánlani vagy értékesíteni kívánt termékek szükséges megértését és ismeretét szolgálják, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen termékeket az azonosított célpiac igényeinek, jellemzőinek és céljainak megfelelően forgalmazzák.

A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy tegyenek meg minden ésszerű lépést annak biztosítására, hogy megfelelő és megbízható információkat kapjanak a 2014/65/EU irányelv hatálya alá nem tartozó előállítóktól is, biztosítva, hogy a termékeket a célpiac jellemzőinek, céljainak és igényeinek megfelelően forgalmazzák. Amennyiben a releváns információ nyilvánosan nem hozzáférhető, a forgalmazónak minden ésszerű lépést meg kell tennie, hogy megkapja a releváns információkat az előállítótól vagy annak ügynökétől. Az elfogadható nyilvánosan hozzáférhető információ olyan információ, amely egyértelmű, megbízható és a szabályozói követelményeknek, például a 2003/71/EK (8) vagy a 2004/109/EK (9) európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közzétételi követelményeknek megfelelően készült. Ez a kötelezettség az elsődleges és másodlagos piacokon értékesített termékek esetében lényeges, és arányosan alkalmazandó, attól függően, hogy milyen mértékben szerezhető be nyilvánosan hozzáférhető információ és a termék mennyire összetett.

A befektetési vállalkozásoknak az előállítóktól kapott információkat és a saját ügyfeleikre vonatkozó információkat kell felhasználniuk a célpiac és a forgalmazási stratégia azonosításához. Ha egy befektetési vállalkozás egyszerre előállító és forgalmazó, csak egyetlen célpiac-értékelésre van szükség.

(3)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy az általuk kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközök és szolgáltatások köréről, valamint az érintett célpiacokról való döntéshez olyan eljárásokat és intézkedéseket tartsanak fenn, amelyek biztosítják a 2014/65/EU irányelv szerinti minden alkalmazandó követelménynek való megfelelést, beleértve a közzétételre, az alkalmasság vagy megfelelőség értékelésére, az ösztönzőkre és az összeférhetetlenség megfelelő kezelésére vonatkozó követelményeket. Ebben az összefüggésben különös gondossággal kell eljárni, amikor a forgalmazók új termékeket szándékoznak kínálni vagy ajánlani, vagy ha változnak az általuk nyújtott szolgáltatások.

(4)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy rendszeres időközönként vizsgálják felül és aktualizálják termékirányítási szabályaikat, hogy biztosítsák azok folyamatos megalapozottságát és a céljukra való alkalmasságát, és szükség esetén hozzanak megfelelő intézkedéseket.

(5)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy az általuk kínált vagy ajánlott befektetési termékeket és az általuk nyújtott szolgáltatásokat rendszeresen vizsgálják felül, figyelembe véve minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac számára jelentett potenciális kockázatot. A vállalkozásoknak legalább azt értékelniük kell, hogy az adott termék vagy szolgáltatás továbbra is összhangban van-e az azonosított célpiac igényeivel, jellemzőivel és céljaival, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia továbbra is megfelelő-e. A vállalkozásoknak újra kell mérlegelniük a célpiacot és/vagy aktualizálniuk a termékirányítási szabályokat, ha tudomásukra jut, hogy egy konkrét termék vagy szolgáltatás kapcsán rosszul azonosították a célpiacot, vagy hogy a termék vagy szolgáltatás többé nem felel meg az azonosított célpiac körülményeinek, például ha a termék piaci változások miatt illikviddé vagy nagyon volatilissá válik.

(6)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy megfelelési funkciójuk felügyelje a termékirányítási szabályok kidolgozását és rendszeres felülvizsgálatát, hogy feltárjanak minden kockázatot az ebben a cikkben meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban.

(7)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy az érintett személyzet rendelkezzen a kínálni vagy ajánlani szándékozott termékek és a nyújtott szolgáltatások jellemzőinek és kockázatainak, valamint az azonosított célpiac igényeinek, jellemzőinek és céljainak megértéséhez szükséges szakértelemmel.

(8)   A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára annak biztosítását, hogy a vezető testület tényleges ellenőrzést gyakoroljon a vállalkozás termékirányítási folyamata felett az adott célpiacoknak kínált vagy ajánlott befektetési termékek és nyújtott szolgáltatások körének meghatározása céljából. A befektetési vállalkozások biztosítják, hogy a vezető testületnek szóló megfelelési jelentések szisztematikusan tartalmazzanak információt az általuk kínált vagy ajánlott termékekről és a nyújtott szolgáltatásokról. A megfelelési jelentéseket kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(9)   A tagállamok biztosítják, hogy a forgalmazók információval lássák el az előállítókat az értékesítésről, és ha indokolt, a fent említett felülvizsgálatokról, hogy segítsék az előállítók által végzett termék-felülvizsgálatokat.

(10)   Amennyiben különböző vállalkozások működnek együtt egy termék vagy szolgáltatás forgalmazása során, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolattal rendelkező vállalkozásé legyen a végső felelősség az ebben a cikkben meghatározott termékirányítási kötelezettségek teljesítéséért. Mindazonáltal a közvetítő befektetési vállalkozásoknak:

a)

biztosítaniuk kell, hogy a lényeges termékinformációk eljussanak az előállítótól a láncban utolsó forgalmazóhoz;

b)

ha az előállító információt kér a termékértékesítésről, hogy teljesíteni tudja saját termékirányítási kötelezettségeit, lehetővé kell tenniük, hogy megkapja; valamint

c)

az előállítókra vonatkozó termékirányítási kötelezettségeket adott esetben alkalmazniuk kell az általuk nyújtott szolgáltatások kapcsán.

IV. FEJEZET

ÖSZTÖNZŐK

11. cikk

Ösztönzők

(1)   A tagállamok előírják azon befektetési vállalkozások számára, amelyek befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő szolgáltatás ügyfélnek történő nyújtásával kapcsolatban bármely díjat vagy jutalékot fizetnek vagy abban részesülnek, vagy bármely nem pénzbeli juttatást nyújtanak vagy abban részesülnek, hogy biztosítsák, hogy a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdésében meghatározott feltételek és a (2)–(5) bekezdésben meghatározott követelmények mindenkor teljesüljenek.

(2)   A díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás akkor tekinthető úgy, hogy célja az ügyfélnek nyújtott szóban forgó szolgáltatás minőségének javítása, ha a következő összes feltétel teljesül:

a)

az érintett ügyfélnek további vagy magasabb szintű – a kapott ösztönzők szintjével arányos – szolgáltatás nyújtása indokolja, például:

i.

nem független befektetési tanácsadás és hozzáférés biztosítása az alkalmas pénzügyi eszközök széles skálájához, beleértve a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem lévő harmadik fél termékszolgáltatótól származó megfelelő számú eszközt;

ii.

nem független befektetési tanácsadás nyújtása kombinálva a következők valamelyikével: az ügyfélnek felkínált, azon pénzügyi eszközök folyamatos alkalmasságának legalább évente történő értékelésére irányuló ajánlat, amelyekbe az ügyfél befektetett; vagy más folyamatos szolgáltatás, amely valószínűleg értékes lehet az ügyfél számára, például tanácsadás az ügyfél javasolt optimális eszközallokációjával kapcsolatban; vagy

iii.

versenyképes áron hozzáférés biztosítása olyan pénzügyi eszközök széles köréhez, amelyek valószínűsíthetően megfelelnek az ügyfél igényeinek, beleértve a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem lévő harmadik fél termékszolgáltatótól származó megfelelő számú eszközt, és ezzel együtt vagy olyan hozzáadott értéket jelentő eszközök biztosítása, mint például az érintett ügyfelet a befektetési döntések meghozatalában segítő, vagy az érintett ügyfél számára azt lehetővé tevő objektív információs eszközök, hogy nyomon kövesse, modellezze és kiigazítsa azon pénzügyi eszközök körét, amelyekbe befektetett, vagy a pénzügyi eszközök teljesítményéről, valamint a kapcsolódó költségekről és díjakról szóló időszakos jelentések nyújtása;

b)

nem szolgálja közvetlenül a benne részesülő vállalkozás, annak részvényesei vagy alkalmazottai javát az érintett ügyfél számára jelentett kézzelfogható előny nélkül;

c)

egy folyamatban lévő ösztönzővel kapcsolatban az érintett ügyfélnek folyamatosan nyújtott előny indokolja.

A díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás nem tekinthető elfogadhatónak, ha az adott szolgáltatások ügyfélnek való nyújtása egyoldalúvá válik vagy torzul a díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás következtében.

(3)   A befektetési vállalkozásoknak folyamatosan teljesíteniük kell a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket, ameddig nyújtják vagy kapják a díjat, jutalékot vagy nem pénzbeli juttatást.

(4)   A befektetési vállalkozásoknak bizonyítaniuk kell, hogy bármely általuk fizetett vagy kapott díj, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás célja az ügyfélnek nyújtott érintett szolgáltatás minőségének javítása:

a)

a befektetési vállalkozás által harmadik féltől befektetési vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban kapott minden díj, jutalék és nem pénzbeli juttatás belső listájának vezetése révén; valamint

b)

annak rögzítése révén, hogy a befektetési vállalkozás által fizetett vagy kapott, illetve általa felhasználni kívánt díjak, jutalékok és nem pénzbeli juttatások hogyan javítják az érintett ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét, és az annak érdekében hozott lépések rögzítése révén, hogy ne kerüljön veszélybe a vállalkozásnak az ügyfél érdekének leginkább megfelelő, becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra irányuló kötelezettsége.

(5)   A harmadik felektől kapott vagy nekik nyújtott bármely kifizetés vagy juttatás tekintetében a befektetési vállalkozásoknak az ügyfél tudomására kell hozniuk a következő információkat:

a)

a befektetési vállalkozásnak az érintett befektetési vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását megelőzően közölnie kell az ügyféllel a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (9) bekezdése második albekezdésének megfelelően az érintett kifizetésre vagy juttatásra vonatkozó információkat. A kisebb nem pénzbeli juttatások ismertethetők általánosságban. Az egy ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással kapcsolatban a befektetési vállalkozás által kapott vagy fizetett egyéb nem pénzbeli juttatásokat külön kell árazni és közzétenni;

b)

amennyiben egy befektetési vállalkozás előzetesen nem tudta megállapítani a neki járó vagy általa nyújtandó kifizetés vagy juttatás összegét, és ehelyett az adott összeg kiszámítására szolgáló módszert közölte az ügyféllel, a vállalkozásnak utólagosan információt kell adnia ügyfelei számára a kapott vagy nyújtott kifizetés vagy juttatás pontos összegéről; valamint

c)

amíg a befektetési vállalkozás az érintett ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban kapja a (folyamatban lévő) ösztönzőket, a befektetési vállalkozásnak legalább évente egyszer egyéni alapon tájékoztatnia kell az ügyfeleit a kapott vagy nyújtott kifizetések vagy juttatások tényleges összegéről. A kisebb nem pénzbeli juttatások ismertethetők általánosságban.

E követelmények végrehajtása során a befektetési vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének c) pontjában, és az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) 50. cikkében meghatározott, a költségekre és díjakra vonatkozó szabályokat.

Ha egy forgalmazási láncban több vállalkozás részt vesz, minden egyes, befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásnak teljesítenie kell arra irányuló kötelezettségét, hogy információkat tegyen közzé ügyfelei számára.

12. cikk

Független alapú befektetési tanácsadáshoz vagy portfóliókezelési szolgáltatásokhoz kapcsolódó ösztönzők

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a független alapon befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások az átvétel után a lehető leghamarabb visszatérítsenek az ügyfeleknek minden olyan díjat, jutalékot vagy pénzbeli juttatást, amelyet harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizetett vagy biztosított az adott ügyfélnek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. A független befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés nyújtásával kapcsolatban harmadik felektől kapott minden díjat, jutalékot vagy pénzbeli juttatást teljes mértékben továbbítani kell az ügyfélnek.

A befektetési vállalkozásoknak olyan szabályozást kell kialakítaniuk és alkalmazniuk, amely biztosítja, hogy független befektetési tanácsadás és portfóliókezelés nyújtásával kapcsolatban harmadik felek vagy harmadik fél nevében eljáró személyek által fizetett vagy biztosított minden díjat, jutalékot vagy pénzbeli juttatást felosszanak és továbbítsanak az egyes ügyfelekhez.

A befektetési vállalkozásoknak például az ügyfél számára biztosított rendszeres jelentések révén tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a nekik továbbított díjakról, jutalékokról vagy pénzbeli juttatásokról.

(2)   A független alapon befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozások nem fogadhatnak el olyan nem pénzbeli juttatást, amely a (3) bekezdésnek megfelelően nem minősül elfogadható kisebb nem pénzbeli juttatásnak.

(3)   A következő juttatások csak akkor minősülnek elfogadható kisebb nem pénzbeli juttatásnak, ha:

a)

a pénzügyi eszközhöz vagy befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó információ vagy dokumentáció általános jellegű vagy személyre szabott, hogy tükrözze egy egyéni ügyfél körülményeit;

b)

harmadik féltől származó írásbeli anyag, amelyet vállalati kibocsátó vagy potenciális kibocsátó adott megbízásba és fizetett ki, hogy a társaság általi új kibocsátást reklámozza, vagy ha a kibocsátó a harmadik fél vállalkozást szerződés alapján alkalmazza és fizeti ilyen anyagok folyamatos összeállítására, feltéve, hogy ezt a kapcsolatot egyértelműen közzéteszik az anyagban és az anyagot egyidejűleg bocsátják az arra igényt tartó befektetési vállalkozások vagy a nyilvánosság rendelkezésére;

c)

egy konkrét pénzügyi eszköz vagy egy befektetési szolgáltatás előnyeiről és jellemzőiről szóló konferenciákon, szemináriumokon és egyéb képzéseken való részvétel;

d)

ésszerűen csekély értékű vendéglátás, például üzleti találkozók vagy a c) pontban említett konferenciák, szemináriumok vagy egyéb képzések során biztosított étel és ital; valamint

e)

egyéb kisebb nem pénzbeli juttatások, amelyekről a tagállam úgy véli, hogy képesek javítani az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét, továbbá amelyek nagyságrendje és jellege a szervezet vagy a szervezetek csoportja által biztosított juttatások teljes szintjére tekintettel valószínűtlenné teszi, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének betartását, hogy az ügyfél érdekeinek legmegfelelőbb módon járjon el.

Az elfogadható kisebb, nem pénzbeli juttatásoknak ésszerűnek és arányosnak, valamint olyan nagyságrendűnek kell lenniük, amely valószínűtlenné teszi, hogy az érintett ügyfél érdekeit hátrányosan érintő módon befolyásolják a befektetési vállalkozás magatartását.

A kisebb, nem pénzbeli juttatásokat azelőtt kell közzétenni, hogy sor kerülne az érintett befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfelek számára történő nyújtására. A 11. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban a kisebb, nem pénzbeli juttatások ismertethetők általánosságban.

13. cikk

Kutatással kapcsolatos ösztönzők

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az ügyfeleknek portfóliókezelést vagy egyéb befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások részére harmadik felek által biztosított kutatás ne minősüljön ösztönzőnek, ha azt a következők ellenszolgáltatásaként kapják:

a)

a befektetési vállalkozás által saját forrásaiból teljesített közvetlen kifizetések;

b)

a befektetési vállalkozás által ellenőrzött kutatási fizetési számláról teljesített kifizetések, feltéve, hogy a számla vezetéséhez kapcsolódó következő feltételek teljesülnek:

i.

a kutatási fizetési számlát az ügyfélnek felszámított célzott kutatási díjból finanszírozzák;

ii.

a kutatási fizetési számla létrehozása és a kutatási díjnak az ügyfeleikkel való egyeztetése részeként a befektetési vállalkozások belső adminisztratív intézkedésként meghatároznak egy kutatási költségvetést és azt rendszeresen értékelik;

iii.

a befektetési vállalkozás felelős a kutatási fizetési számláért;

iv.

a befektetési vállalkozás megalapozott minőségi kritériumok alapján rendszeresen értékeli a vásárolt kutatás minőségét és azt, hogy hozzá tud-e járulni jobb befektetési döntések meghozatalához;

Az első albekezdés b) pontját illetően, amennyiben a befektetési vállalkozás használja a kutatási fizetési számlát, a következő információkat kell az ügyfelek rendelkezésére bocsátania:

a)

a befektetési szolgáltatás ügyfeleknek történő nyújtása előtt a kutatásra előirányzott összegre, és mindegyikük esetében a kutatási díj becsült összegére vonatkozó információ;

b)

éves információ a harmadik fél által végzett kutatások kapcsán mindegyikük esetében felmerült teljes költségről.

(2)   Amennyiben egy befektetési vállalkozás kutatási fizetési számlát működtet, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozásnak ügyfeleik vagy az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre kelljen bocsátania egy összefoglalót az erről a számláról kifizetett szolgáltatókra, egy meghatározott időszak során nekik kifizetett teljes összegre, a befektetési vállalkozás által kapott juttatásokra és szolgáltatásokra, valamint arra vonatkozóan, hogy a számláról ráfordított teljes összeg hogyan viszonyul a vállalkozás által az adott időszakra meghatározott költségvetéshez, feltüntetve az esetleges kedvezményeket vagy átvitelt, ha marad pénzeszköz a számlán. Az (1) bekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában a célzott kutatási díj:

a)

csak a befektetési vállalkozás által annak céljából meghatározott kutatási költségvetésen alapulhat, hogy megállapítsa az ügyfeleinek nyújtott befektetési szolgáltatások tekintetében a harmadik fél által végzett kutatás iránti igényt; valamint

b)

nem kapcsolódhat az ügyfelek nevében végrehajtott ügyletek volumenéhez és/vagy értékéhez.

(3)   Az ügyfelek kutatási díjának beszedésével kapcsolatos – amennyiben azt nem külön szedik be, hanem az ügyleti jutalékkal együtt – minden operatív intézkedés esetében fel kell tüntetni egy elkülönülten azonosítható kutatási díjat, és teljeskörűen teljesíteni kell az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és az (1) bekezdés második albekezdésében foglalt feltételeket.

(4)   A kapott kutatási díjak teljes összege nem haladhatja meg a kutatási költségvetést.

(5)   A befektetési vállalkozás a vállalkozás befektetéskezelési megállapodásában vagy az általános üzleti feltételeiben megállapodik az ügyféllel a vállalkozás által előirányzott kutatási díjról, valamint arról, hogy az év során milyen gyakorisággal vonják le az ügyfél forrásaiból a célzott kutatási díjat. A kutatási költségvetés csak azt követően növelhető, ha az ügyfeleket egyértelműen tájékoztatták a tervezett növelésről. Amennyiben egy adott időszak végén többlet áll fenn a kutatási fizetési számlán, a vállalkozásnak eljárással kell rendelkeznie ahhoz, hogy az ilyen pénzeszközöket visszatérítse az ügyfélnek, vagy hogy beszámítsa a következő időszak tekintetében kiszámított kutatási költségvetésbe és díjba.

(6)   Az (1) bekezdés első albekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában a kutatási költségvetést kizárólag a befektetési vállalkozás kezelheti, és annak a harmadik fél által végzett kutatás iránti igény észszerű értékelésén kell alapulnia. A kutatási költségvetésből harmadik fél által végzett kutatás megvásárlására fordított összegeket megfelelő ellenőrzés és a felső vezetés felügyelete alá kell vonni annak biztosítása érdekében, hogy azt a vállalkozás ügyfelei érdekeinek legmegfelelőbb módon kezeljék és használják fel. Az ellenőrzések magukban foglalják a kutatás szolgáltatói felé teljesített kifizetések világos ellenőrzési nyomvonalát, valamint hogy hogyan határozták meg a kifizetett összeget az (1) bekezdés b) pontjának iv. alpontjában említett minőségi kritériumok alapján. A befektetési vállalkozások nem használhatják fel a kutatási költségvetést és a kutatási fizetési számlákat belső kutatás finanszírozására.

(7)   Az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontja alkalmazásában a befektetési vállalkozás harmadik félre ruházhatja a kutatási fizetési számla igazgatását, feltéve, hogy ez a megoldás lehetővé teszi a befektetési vállalkozás utasításaival összhangban a harmadik fél által végzett kutatás megvásárlását és a befektetési vállalkozás nevében indokolatlan késedelem nélkül kifizetések teljesítését a kutatás szolgáltatói felé.

(8)   Az (1) bekezdés b) pontjának iv. alpontja alkalmazásában a befektetési vállalkozások minden szükséges elemet írásbeli szabályzatban rögzítenek, és azt ügyfeleik rendelkezésére bocsátják. Ebben ki kell térni arra is, hogy a kutatási fizetési számlán keresztül vásárolt kutatás milyen mértékben szolgálhatja az ügyfélportfóliók javát, beleértve adott esetben a különböző portfóliótípusokra alkalmazandó befektetési stratégiák figyelembevételét, valamint, hogy a vállalkozás milyen megközelítést alkalmaz az ilyen költségeknek a különböző ügyfélportfóliók közötti méltányos felosztására.

(9)   A végrehajtási szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak külön díjakat kell megállapítania ezen szolgáltatások kapcsán, amelyek kizárólag az ügylet végrehajtásának költségét tükrözik. Elkülönülten azonosítható díjat kell alkalmazni minden egyéb juttatásra vagy szolgáltatásra, amelyet ugyanaz a befektetési vállalkozás nyújt az Unióban letelepedett befektetési vállalkozásoknak; az ilyen juttatások vagy szolgáltatások nyújtását és díjait nem befolyásolhatja a végrehajtási szolgáltatások kapcsán teljesített kifizetések szintje, és nem is köthetők ahhoz.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   A tagállamok legkésőbb 2017. július 3-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Az említett rendelkezéseket 2018. január 3-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).