ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 66

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. március 11.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/428 végrehajtási rendelete (2017. március 10.) az agyagos faszén egyszerű anyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2017/429 végrehajtási rendelete (2017. március 10.) egy, az Aspergillus aculeatinus (korábbi nevén Aspergillus aculeatus) (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma reesei (korábbi nevén Trichoderma longibrachiatum) (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanázt, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amilázt és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmény valamennyi madárfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről, valamint a 358/2005/EK és az 1284/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá az 516/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa NV) ( 1 )

4

 

*

A Bizottság (EU) 2017/430 végrehajtási rendelete (2017. március 10.) a kvótán kívüli cukor és izoglükóz kivitelére a 2016/2017-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról szóló (EU) 2016/1713 végrehajtási rendelet módosításáról és az (EU) 2016/1810 végrehajtási rendelet módosításáról

11

 

 

A Bizottság (EU) 2017/431 végrehajtási rendelete (2017. március 10.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

13

 

 

AJÁNLÁSOK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/432 ajánlása (2017. március 7.) a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során a visszatérések hatékonyságának javításáról

15

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

11.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/428 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 10.)

az agyagos faszén egyszerű anyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (5) bekezdésére, összefüggésben 13. cikke (2) bekezdésével,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottsághoz 2015. május 18-án kérelem érkezett az Ets Christian Callegaritól az agyagos faszén egyszerű anyagként való jóváhagyására vonatkozóan. A kérelemhez csatolták a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt információkat.

(2)

A Bizottság felkérte tudományos segítségnyújtásra az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA, a továbbiakban: a Hatóság). A Hatóság a Bizottságnak 2016. július 6-án technikai jelentést (2) nyújtott be a szóban forgó anyagról. A Bizottság 2016. október 7-én benyújtotta vizsgálati jelentését (3) és e rendelet tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának, melyeket az említett bizottság 2017. január 24-i ülésére véglegesített.

(3)

A kérelmező által benyújtott dokumentáció azt mutatja, hogy az agyagos faszénnek természetéből következően nincs hormonrendszert károsító neurotoxikus vagy immunotoxikus hatása, és nem is aggodalomra okot adó anyag. Ezenfelül nem forgalmazzák növényvédő szerként és döntően nem is növényvédelmi célokra használják, de vízzel keverve ilyen célokra is alkalmazható. Következésképpen egyszerű anyagnak tekintendő. Az agyagos faszén a 231/2012/EU bizottsági rendelet (4) meghatározása szerinti faszén és a 1060/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) specifikációja szerinti bentonit keveréke granulátum formájában.

(4)

A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy az agyagos faszén várhatóan általában megfelel az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért az agyagos faszén egyszerű anyagként való jóváhagyása indokolt.

(5)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében szükség van bizonyos jóváhagyási feltételek előírására, melyeket e rendelet I. melléklete részletez.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Egyszerű anyag jóváhagyása

Az I. mellékletben meghatározott agyagos faszén az ugyanazon mellékletben foglalt feltételek mellett egyszerű anyagként jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2016. Technical report on the outcome of the consultation with Member States and EFSA on the basic substance application for clayed charcoal for use in plant protection as a protectant in grapevines. (Technikai jelentés az agyagos faszénnek mint egyszerű anyagnak szőlőnél növényvédő szerként, sebkezelő anyagként való használatára vonatkozó kérelemről a tagállamokkal és az EFSA-val folytatott konzultáció eredményéről.) EFSA supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2016:13(7):EN-1061. 28. o.

(3)  http://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/public/?event=activesubstance.selection&language=HU

(4)  A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(5)  A Bizottság 1060/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. október 29.) a bentonit valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (HL L 289., 2013.10.31., 33. o.).

(6)  A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Egyedi rendelkezések

Agyagos faszén

CAS-szám: 7440-44-0 231-153-3 (EINECS) (aktív szén)

CAS-szám: 1333-86-4 215-609-9 (EINECS) (korom)

CAS-szám: 1302-78-9 215-108-5 (EINECS) (bentonit)

Nem áll rendelkezésre adat.

Faszén: Tisztaságát a 231/2012/EU rendelet írja elő.

Bentonit: Tisztaságát az 1060/2013/EU végrehajtási rendelet írja elő.

2017. március 31.

Az agyagos faszén használata az agyagos faszénről szóló vizsgálati jelentésben (SANTE/11267/2016) megfogalmazott következtetésekben és különösen a jelentés I. és II. függelékében meghatározott egyedi feltételekkel összhangban engedélyezett.


(1)  Az egyszerű anyag azonosítására, specifikációjára és alkalmazási módjára vonatkozó további részletek a felülvizsgálati jelentésben találhatók.


II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének C. része a következő bejegyzéssel egészül ki:

„13

Agyagos faszén

CAS-szám: 7440-44-0 231-153-3 (EINECS) (aktív szén)

CAS-szám: 1333-86-4 215-609-9 (EINECS) (korom)

CAS-szám: 1302-78-9 215-108-5 (EINECS) (bentonit)

Nem áll rendelkezésre adat.

Faszén: Tisztaságát a 231/2012/EU rendelet (*1) írja elő.

Bentonit: Tisztaságát az 1060/2013/EU végrehajtási rendelet (*2) írja elő.

2017. március 31.

Az agyagos faszén használata a agyagos faszénről szóló vizsgálati jelentésben (SANTE/11267/2016) megfogalmazott következtetésekben és különösen a jelentés I. és II. függelékében meghatározott egyedi feltételekkel összhangban engedélyezett.


(*1)  A Bizottság 231/2012/EU rendelete (2012. március 9.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(*2)  A Bizottság 1060/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. október 29.) a bentonit valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (HL L 289., 2013.10.31., 33. o.).”


11.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/429 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 10.)

egy, az Aspergillus aculeatinus (korábbi nevén Aspergillus aculeatus) (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma reesei (korábbi nevén Trichoderma longibrachiatum) (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanázt, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amilázt és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmény valamennyi madárfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről, valamint a 358/2005/EK és az 1284/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá az 516/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa NV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az Aspergillus aculeatinus (korábbi nevén Aspergillus aculeatus) (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma reesei (korábbi nevén Trichoderma longibrachiatum) (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanázt, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amilázt és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmény takarmány-adalékanyagként történő használatát – a 70/524/EGK irányelv alapján, határozatlan időre – brojlercsirkék esetében a 358/2005/EK bizottsági rendelet (3), hízópulykák esetében az 1284/2006/EK bizottsági rendelet (4), tojótyúkok esetében pedig az 516/2010/EU bizottsági rendelet (5) engedélyezte. Az említett készítményt ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be az Aspergillus aculeatinus (korábbi nevén Aspergillus aculeatus) (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma reesei (korábbi nevén Trichoderma longibrachiatum) (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanázt, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amilázt és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmény brojlercsirkék, hízópulykák és tojótyúkok takarmány-adalékanyagaként való használatának újraértékelése iránt, valamint az említett rendelet 7. cikkének megfelelően a szóban forgó készítmény valamennyi egyéb madárfaj esetében takarmány-adalékanyagként való felhasználására vonatkozó új engedély iránt. A kérelmező az adalékanyagnak az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. szeptember 9-i véleményében (6) arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság ezenfelül arra a következtetésre jutott, hogy a készítmény használata hatékony lehet a brojlercsirkék, a hízópulykák és a tojótyúkok tenyésztéstechnikai paramétereinek javítása tekintetében. A Hatóság véleménye szerint ezek a megállapítások a tojójércékre és a tenyészpulykákra is kiterjeszthetők. A Hatóság továbbá úgy ítélte meg, hogy mivel az adalékanyagban lévő enzimek hatásmechanizmusa valamennyi baromfaj esetében hasonlónak tekinthető, a jelentős baromfifajok esetében megállapított hatékonyságra vonatkozó következtetéseket a kevésbé jelentős baromfifajokra és a díszmadarakra is extrapolálni lehet. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az Aspergillus aculeatinus (korábbi nevén Aspergillus aculeatus) (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma reesei (korábbi nevén Trichoderma longibrachiatum) (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanázt, a Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amilázt és a Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

A 358/2005/EK és az 1284/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. Az 516/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

A 358/2005/EK rendelet módosításai

A 358/2005/EK rendelet I. mellékletében az endo-1,3(4)-béta-glükanáz EC 3.2.1.6, az endo-1,4-béta-glükanáz EC 3.2.1.4, az alfa-amiláz EC 3.2.1.1 és az endo-1,4-béta-xilanáz EC 3.2.1.8 enzimre vonatkozó E 1621 számú bejegyzést el kell hagyni.

3. cikk

Az 1284/2006/EK rendelet módosításai

Az 1284/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikket el kell hagyni.

2.

A II. mellékletet el kell hagyni.

4. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 516/2010/EU rendelet hatályát veszti.

5. cikk

Átmeneti intézkedések

A mellékletben szereplő készítmény és az azt tartalmazó takarmányok, amelyeket 2017. szeptember 30. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2017. március 31. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  A Bizottság 358/2005/EK rendelete (2005. március 2.) egyes takarmány-adalékanyagok alkalmazásának határozatlan időre történő engedélyezéséről és a már engedélyezett takarmány-adalékanyagok új felhasználásának engedélyezéséről (HL L 57., 2005.3.3., 3. o.).

(4)  A Bizottság 1284/2006/EK rendelete (2006. augusztus 29.) a takarmányokban lévő egyes adalékanyagok végleges engedélyezéséről (HL L 235., 2006.8.30., 3. o.).

(5)  A Bizottság 516/2010/EU rendelete (2010. június 15.) takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről (HL L 150., 2010.6.16., 46. o.).

(6)  The EFSA Journal (2015); 13(9):4235.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

Aktivitási egység/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyag.

4a1621i

Kemin Europa NV

Endo-1,3(4)-béta-glükanáz EC 3.2.1.6

Endo-1,4-béta-glükanáz EC 3.2.1.4

Alfa-amiláz EC 3.2.1.1

Endo-1,4-béta-xilanáz EC 3.2.1.8

Az adalékanyag összetétele

A következőkből álló készítmény:

Aspergillus aculeatinus (korábbi nevén Aspergillus aculeatus) (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz,

Trichoderma reesei (korábbi nevén Trichoderma longibrachiatum) (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz,

Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amiláz,

Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz, amelynek a legkisebb aktivitása:

az endo-1,3(4)-béta-glükanáz esetében: 10 000 U (1)/g,

az endo-1,4-béta-glükanáz esetében: 310 000 U (2)/g,

az alfa-amiláz esetében: 400 U (3)/g,

az endo-1,4-béta-xilanáz esetében: 210 000 U (4)/g.

Folyékony formában

A hatóanyag jellemzése

Aspergillus aculeatinus (CBS 589.94) által termelt endo-1,3(4)-béta-glükanáz,

Trichoderma reesei (CBS 592.94) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz,

Bacillus amyloliquefaciens (DSM 9553) által termelt alfa-amiláz,

Trichoderma viride (NIBH FERM BP4842) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz.

Analitikai módszer  (5)

A takarmány-adalékanyagban a következők mennyiségének meghatározására szolgáló módszer:

endo-1,3(4)-béta-glükanáz: az árpa-béta-glükán szubsztrát 7,5 pH-nál és 30 °C-on glükanázzal történő enzimatikus hidrolízisén alapuló kolorimetriás módszer,

endo-1,4-béta-glükanáz: a karboximetil-cellulóz szubsztrát 4,8 pH-nál és 50 °C-on cellulázzal történő enzimatikus hidrolízisén alapuló kolorimetriás módszer,

alfa-amiláz: azurinnal térhálósított keményítőpolimer szubsztrátból 7,5 pH-nál és 37 °C-on amiláz hatására felszabaduló vízoldható festékdarabok mennyiségének meghatározásán alapuló kolorimetriás módszer,

endo-1,4-béta-xilanáz: a nyírfa-xilanáz szubsztrát 5,3 pH-nál és 50 °C-on xilanázzal történő enzimatikus hidrolízisén alapuló kolorimetriás módszer.

Az előkeverékekben és a takarmányokban a következők mennyiségének meghatározására szolgáló módszer:

endo-1,3(4)-béta-glükanáz: a glukanáz diffúzióján és a vörös agar táptalajnak a béta-glukán hidrolízise nyomán történő elszíntelenedésén alapuló agar lemezes vizsgálati módszer,

endo-1,4-béta-glükanáz: azurinnal térhálósított, vízben oldhatatlan hidroxi-etil-cellulóz szubsztrátból celluláz hatására felszabaduló vízoldható festékdarabok mennyiségének meghatározásán alapuló kolorimetriás módszer,

alfa-amiláz: azurinnal térhálósított, oldhatatlan, kék színű keményítőpolimer szubsztrátból amiláz hatására felszabaduló vízoldható kék darabok mennyiségének meghatározásán alapuló kolorimetriás módszer,

endo-1,4-béta-xilanáz: azurinnal térhálósított búza-arabinoxilánból xilanáz hatására felszabaduló vízoldható festékdarabok mennyiségének meghatározásán alapuló kolorimetriás módszer.

Valamennyi madárfaj

endo-1,3(4)-béta-glükanáz:

500 U,

endo-1,4-béta-glükanáz:

15 500 U,

alfa-amiláz:

20 U,

endo-1,4-béta-xilanáz:

10 500 U.

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a pelletálási stabilitást.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel, többek között védőmaszkkal kell használni.

2027. március 31.


(1)  1 U az az enzimmennyiség, amely árpa-béta-glukánból 7,5 pH-nál és 30 °C-on percenként 0,0056 mikromol redukálócukrot (glükózegyenértéket) szabadít fel.

(2)  1 U az az enzimmennyiség, amely karboximetil-cellulózból 4,8 pH-nál és 50 °C-on percenként 0,0056 mikromol redukálócukrot (glükózegyenértéket) szabadít fel.

(3)  1 U az az enzimmennyiség, amely keresztkötésű keményítőpolimerből 7,5 pH-nál és 37 °C-on percenként 1 mikromol glükózt szabadít fel.

(4)  1 U az az enzimmennyiség, amely nyírfa-xilánból 5,3 pH-nál és 50 °C-on percenként 0,0067 mikromol redukálócukrot (xilózegyenértéket) szabadít fel.

(5)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


11.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/430 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 10.)

a kvótán kívüli cukor és izoglükóz kivitelére a 2016/2017-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról szóló (EU) 2016/1713 végrehajtási rendelet módosításáról és az (EU) 2016/1810 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 139. cikke (2) bekezdésére és 144. cikke első bekezdése g) pontjára,

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7e. cikkére, összefüggésben 9. cikke (1) bekezdésével,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 139. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja értelmében azt a cukor- vagy izoglükóz-mennyiséget, amelyet az adott gazdasági évben a hivatkozott rendelet 136. cikkében említett kvótán felül állítottak elő, csak a Bizottság által megállapítandó mennyiségi korlátozáson belül lehet exportálni.

(2)

A 951/2006/EK rendelet megállapítja a kvótán kívüli kivitelre vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat, különösen a kiviteli engedélyek kiadása tekintetében.

(3)

Az eredeti becslések szerint a 2016/2017-es gazdasági év tekintetében a kvótán kívüli cukor kivitelére vonatkozó mennyiségi korlátozás 650 000 tonnában (fehércukor-egyenérték) történő megállapítása a piaci igényeknek megfelelőnek tűnt. Az (EU) 2016/1713 bizottsági végrehajtási rendelet (3) ezért ilyen mértékű mennyiségű korlátozást ír elő. A legfrissebb becslések szerint azonban a kvótán kívül előállított cukor mennyisége várhatóan eléri a 4 100 000 tonnát. Következésképpen további felvevőpiacokat kell biztosítani a kvótán kívüli cukor számára.

(4)

Figyelembe véve, hogy a kivitt mennyiségek nem érték el a 2016/2017-es gazdasági évre vonatkozóan a WTO által megállapított felső határt, indokolt 700 000 tonnával növelni a kvótán kívüli cukor kivitelére alkalmazandó mennyiségi korlátozás értékét, és ezáltal további üzleti lehetőségekhez juttatni az uniós cukortermelőket.

(5)

Az (EU) 2016/1713 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A kvótán kívüli cukor további mennyiségére vonatkozó kiviteliengedély-kérelmek benyújtásának lehetővé tétele érdekében a kiviteliengedély-kérelmek benyújtásának az (EU) 2016/1810 bizottsági végrehajtási rendelet (4) 1. cikkének (3) bekezdésében előírt felfüggesztését el kell törölni.

(7)

Az (EU) 2016/1810 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1713 végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2016/2017-es gazdasági évre vonatkozóan az 1308/2013/EU rendelet 139. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett mennyiségi korlátozás a 1701 99 KN-kód alá tartozó, kvótán kívüli fehér cukor visszatérítés nélküli kivitele tekintetében 1 350 000 tonna.”

2. cikk

Az (EU) 2016/1810 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2016/1713 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 20.) a kvótán kívüli cukor és izoglükóz kivitelére a 2016/2017-es gazdasági év végéig alkalmazandó mennyiségi korlátozás megállapításáról (HL L 258., 2016.9.24., 8. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2016/1810 végrehajtási rendelete (2016. október 12.) a kvótán felüli cukorra vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátásakor alkalmazandó százalékos elfogadási arány megállapításáról, kiviteli engedély iránti kérelmek elutasításáról és a kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről (HL L 276., 2016.10.13., 9. o.).


11.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/431 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 10.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 10-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

EG

235,2

MA

88,9

SN

205,2

TN

194,0

TR

102,0

ZZ

165,1

0707 00 05

MA

80,2

TR

183,5

ZZ

131,9

0709 91 00

EG

97,7

ZZ

97,7

0709 93 10

MA

52,6

TR

150,2

ZZ

101,4

0805 10 22 , 0805 10 24 , 0805 10 28

EG

47,7

IL

70,7

MA

48,1

TN

55,3

TR

68,8

ZZ

58,1

0805 50 10

EG

68,9

TR

70,0

ZZ

69,5

0808 10 80

CL

90,0

CN

154,7

US

120,0

ZA

86,6

ZZ

112,8

0808 30 90

AR

124,1

CL

152,6

CN

102,2

ZA

113,0

ZZ

123,0


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


AJÁNLÁSOK

11.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 66/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/432 AJÁNLÁSA

(2017. március 7.)

a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során a visszatérések hatékonyságának javításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) a tagállamokban alkalmazandó közös normákat és eljárásokat határoz meg a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatban.

(2)

A schengeni értékelési mechanizmus (2) és az Európai Migrációs Hálózaton (3) keresztül gyűjtött információk lehetővé tették annak átfogó értékelését, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a visszatérésre vonatkozó uniós szakpolitikát.

(3)

Az értékelések azt jelzik, hogy a 2008/115/EK irányelv által a tagállamok számára biztosított mérlegelési jogkör a nemzeti jogszabályok következetlen átültetéséhez vezetett, ami negatív hatást gyakorolt az uniós visszatérési politika hatékonyságára.

(4)

A 2008/115/EK irányelv hatálybalépése óta és a tagállamokra nehezedő egyre növekvő migrációs nyomás következtében a visszatérésre vonatkozó uniós szakpolitika előtt álló kihívások megszaporodtak, ami ráirányította a figyelmet az átfogó európai migrációs politika ezen aspektusára. 2016. október 20–21-i következtetéseiben (4) az Európai Tanács a visszatérésre vonatkozó nemzeti közigazgatási eljárások megerősítésére szólított fel.

(5)

Az állam-, illetve kormányfők 2017. február 3-i máltai nyilatkozata (5) kiemelte az uniós visszatérési politika felülvizsgálatának szükségességét, és hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálatnak az uniós és nemzeti szinten rendelkezésre álló jogi, operatív, pénzügyi és gyakorlati eszközök alkalmazásának módjára vonatkozó objektív elemzésen kell alapulnia. A Tanács üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy gyorsan be kíván nyújtani egy, a visszatérésre vonatkozó, aktualizált uniós cselekvési tervet, és iránymutatást kíván nyújtani az Unió és a tagállamok által kezdeményezett visszatérések hathatósabbá tételéhez, valamint a meglévő uniós vívmányokon alapuló hatékony visszafogadáshoz.

(6)

Figyelembe véve a tagállamok területére jogellenesen belépő és ott tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számának jelenlegi növekedését, továbbá a rászorulók megfelelő védelmének biztosítása érdekében teljes mértékben ki kell használni a 2008/115/EK irányelvben előírt rugalmasságot. Az említett irányelv hatékonyabb végrehajtása csökkentené az eljárásokkal való visszaélés lehetőségét, és megszüntetné a hatékonyság hiányát, ugyanakkor biztosítaná az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok védelemét.

(7)

Ez az ajánlás iránymutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseit hogyan kell alkalmazni a hatékonyabb visszatérési eljárások megvalósítása érdekében, valamint felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a visszatérés jogi és gyakorlati akadályainak megszüntetése érdekében.

(8)

Az uniós visszatérési politika akkor lehet eredményes, ha azt a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok elfogását és azonosítását, ügyük gyors feldolgozását, valamint a visszatérés céljából való előállításukat biztosító megfelelő kapacitások kialakítását célzó hatékony és arányos intézkedések támogatják.

(9)

A visszatérés megszervezéséhez több szakterületen jártas állománnyal rendelkező, racionalizált, jól integrált nemzeti szintű szervezetre van szükség. Ezen túlmenően olyan eljárásokra és eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik az információk késedelem nélküli eljuttatását az illetékes hatóságokhoz, valamint a különböző eljárásokban érintett valamennyi szereplő együttműködését.

(10)

A szükséges kompetenciákat egyesítő, több területen képzett és hozzáértő személyzetre van szükség annak biztosításához, hogy a nemzeti hatóságok képesek legyenek a szükségletekre reagálni, különösen olyan körülmények között, amikor a tagállamok jelentős teherrel szembesülnek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó kötelezettség végrehajtása során. Az integrált és összehangolt megközelítés megszervezése során a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a visszatérés terén rendelkezésre álló uniós pénzügyi eszközöket, programokat és projekteket, különösen a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak figyelembe kell venniük a migrációs nyomás következtében az illetékes hatóságokra nehezedő terheket.

(11)

A 2008/115/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak következesen ki kell utasítaniuk a területükön jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat. A tagállami jogszabályok és gyakorlat nem minden körülmények között biztosítják e kötelezettség maradéktalan érvényesülését, aláásva ezzel az uniós visszatérési rendszer hatékonyságát. Bizonyos tagállamok például nem hoznak kiutasítási határozatot egy menedékjog iránti kérelemről vagy tartózkodási engedélyről szóló elutasító határozatot követően, vagy nem hoznak ilyen határozatot a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, akik nem rendelkeznek érvényes személyazonosító vagy úti okmánnyal.

(12)

A tagállamok intézményrendszerének szerkezetétől függően, különösen amikor különböző hatóságok foglalkoznak az eljárással, a kiutasítási határozatot nem feltétlenül vagy közvetlenül követi a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzésére és az érvényes úti okmány megküldésére irányuló kérelem.

(13)

A Schengeni határellenőrzési kódex (6) 13. cikkével összhangban a határt jogellenesen átlépő és az érintett tagállam területén tartózkodásra nem jogosult személyeket el kell fogni, és ellenük a 2008/115/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelő eljárást kell indítani.

(14)

A 2008/115/EK irányelv megállapítja, hogy az irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni az érintett harmadik országbeli állampolgárok egészségi állapotát, valamint hogy a visszatérésig biztosítani kell a sürgősségi egészségügyi ellátást és a betegségek alapvető kezelését. A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolását mindazonáltal feltétlenül végre kell hajtani, és intézkedéseket kell hozni a visszatérés akadályozására vagy meghiúsítására irányuló magatartás – például az egészségi állapotra vonatkozó új, hamis állítások – megakadályozására. Emellett szükség van olyan intézkedések bevezetésére is, amelyek hatékonyan kezelik azokat a menedékjog iránti kérelmeket, amelyeket kizárólag a kiutasítási határozatok végrehajtásának késleltetése vagy akadályozása érdekében nyújtottak be.

(15)

Jóllehet a 2008/115/EK irányelv az Unió területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat kötelezi az Unió elhagyására, a kiutasítási határozatok végrehajtását a kibocsátó tagállamok feladatává teszi. A visszatérési eljárást meg lehet indítani a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt elfogó bármelyik tagállamban. A kiutasítási határozatnak a 2001/40/EK tanácsi irányelvben (7) és a 2004/191/EK tanácsi határozatban (8) előírt kölcsönös elismerése felgyorsíthatja a visszatérés folyamatát, és visszatarthat az Unión belüli nem engedélyezett másodlagos mozgásoktól.

(16)

Az őrizet lényeges elem lehet az uniós visszatérési rendszer hatékonyságának javításában, amelyet a 2008/115/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban csak akkor szabad alkalmazni, ha más elégséges, de kevésbé kényszerintézkedés nem alkalmazható hatékonyan. Az őrizet különösen abban az esetben teheti lehetővé a visszatérési műveletek sikeres előkészítését és megszervezését, ha biztosítani kell a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szökésének megakadályozását.

(17)

Az őrizetben tartás több tagállam által jelenleg alkalmazott maximális időtartama jelentősen rövidebb a 2008/115/EK irányelv által megengedett időtartamnál és a visszatérési eljárás sikeres befejezéséhez szükséges időtartamnál. Az őrizetnek ilyen rövid időszaka nem teszi lehetővé a kitoloncolás hatékony lebonyolítását.

(18)

A visszaküldéssel kapcsolatos határozatok elleni jogorvoslati kérelmek benyújtásának határideje jelentősen eltér a tagállamok között – néhány naptól egy hónapos vagy hosszabb időtartamig terjed. Az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett a határidőnek elegendő időt kell hagynia a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítására, ugyanakkor figyelembe kell vennie, hogy a hosszú határidők káros hatással lehetnek a visszatérési eljárásokra.

(19)

A harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárai számára az őket érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt biztosítani kell az illetékes hatóságok általi meghallgatáshoz való jogot.

(20)

A 2008/115/EK irányelv értelmében akkor kell biztosítani a kiutasítási határozatokkal szembeni fellebbezések automatikus felfüggesztő hatályát, ha visszatérés esetén az érintett harmadik országbeli állampolgár esetében ténylegesen fennáll a rossz bánásmód és ezáltal az Európai Unió Alapjogi Chartája – az Európai Unió Bírósága által értelmezett (9) – 19. cikke (2) bekezdésének és 47. cikke megsértésének kockázata.

(21)

Jelentős számú tagállam ismételten értékeli a visszaküldés kockázatát a menekültügyi és visszatérési eljárások különböző szakaszaiban, ami a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének szükségtelen késedeleméhez vezethet.

(22)

A kísérő nélküli kiskorú származási harmadik országba való visszatérése és a családdal való egyesítése a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálhatja. A kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó kiutasítási határozatok meghozatalának egyes tagállamok nemzeti jogszabályaiban előírt tilalma akadályozhatja, hogy a tagállamok maradéktalanul teljesítsék azon kötelezettségüket, hogy megfelelően figyelembe vegyék a gyermek mindenek felett álló érdekét és az egyedi körülményeket. Az ilyen jellegű tilalmak nem szándékolt következményekkel járhatnak az illegális bevándorlásra nézve, és arra bátoríthatják a kísérő nélküli kiskorúakat, hogy az Unióba történő eljutás érdekében vállalkozzanak a veszélyes utazásra.

(23)

A kísérő nélküli kiskorúak jogállásáról és visszatéréséről szóló határozatoknak mindig a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó egyedi, multidiszciplináris és megbízható értékeléseken kell alapulniuk, beleértve a családtagok felkutatását és az otthoni környezet értékelését is. Az ilyen értékelést megfelelően dokumentálni kell.

(24)

Összhangban a 2008/115/EK irányelv 17. cikkével, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok – végső intézkedésként és a lehető legrövidebb ideig – alkalmazhatják a kísérő nélküli kiskorúak és a kiskorúakat is tartalmazó családok őrizetben tartását, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy alternatívák álljanak rendelkezésre a gyermekek őrizetben tartására. Amennyiben azonban nem léteznek ilyen alternatívák, az őrizetben tartás ilyen esetekben való abszolút tilalma esetenként nem teszi lehetővé a visszatérés biztosításához szükséges valamennyi intézkedés meghozatalára vonatkozó kötelezettségnek való maradéktalan megfelelést, és szökés miatt a visszatérési műveletek meghiúsulásához vezethet.

(25)

A Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére való felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (10) elfogadásáig a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelének lehetőségét az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(26)

Ezt az ajánlást a 2008/115/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi tagállamnak kell címezni.

(27)

A tagállamoknak utasítást kell adniuk a visszatéréssel kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott illetékes nemzeti hatóságaik számára, hogy feladataik teljesítése során alkalmazzák ezt az ajánlást.

(28)

Ez az ajánlás megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogoknak és elveknek. Ez az ajánlás biztosítja különösen az emberi méltóság teljes tiszteletben tartását, valamint a Charta 1., 4., 14., 18., 19., 24. és 47. cikkének alkalmazását, és ennek megfelelően kell végrehajtani,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

MEGERŐSÍTETT ÉS JOBB VISSZAKÜLDÉSI KAPACITÁS

(1)

A hatékonyabb visszatérést gátló eljárási, technikai és működési akadályok megszüntetése érdekében a tagállamoknak 2017. június 1-ig integrált és összehangolt megközelítés biztosítása révén meg kell erősíteniük a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének végrehajtására vonatkozó képességüket.

(2)

A visszatérés terén az ilyen integrált és összehangolt megközelítés céljai a következők:

a)

a gyors visszatérési eljárások biztosítása és a visszaküldési arány jelentős növelése;

b)

a bűnüldöző és bevándorlási hatóságok szükség szerinti mozgósítása, és intézkedéseik összehangolása az igazságügyi hatóságok, az őrizetet biztosító hatóságok, a gyámsági rendszerek, az orvosi és szociális szolgálatok intézkedéseivel annak biztosítása érdekében, hogy a visszatérési eljárásokban részt vevő valamennyi hatóság gyors és megfelelő multidiszciplináris válaszokat adjon;

c)

annak biztosítása, hogy a visszatérési eljárások terén hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságnál elegendő számú képzett és hozzáértő személyzet álljon rendelkezésre a gyors reagálás érdekében, szükség esetén a hét minden napján napi 24 órában, különösen azokban az időszakokban, amikor megnövekedett terhet jelent a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó kötelezettség végrehajtása;

d)

a tagállam sajátos helyzetétől függően az Unió külső határainál a harmadik országok állampolgárai személyazonosságának és jogállásának meghatározására és ellenőrzésére vonatkozó azonnali intézkedések meghozatalára, valamint az Unióba való belépésre vagy az ott tartózkodásra nem jogosultak számára a belépést megtagadó vagy a kiutasítás elrendeléséről szóló határozatok azonnali kiadására felhatalmazott további személyzet alkalmazása.

(3)

A visszatérés területére vonatkozó integrált és összehangolt megközelítésnek különösen a következő feladatokat kell teljesítenie:

a)

gyors orvosi vizsgálatok elvégzése a lehetséges visszaélések elkerülése érdekében a 9. pont b) alpontjában említett helyzetekben;

b)

a célok és feladatok teljesítését elősegítő kapcsolattartás és operatív információcsere a többi tagállammal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel;

c)

a vonatkozó informatikai rendszerek, például az Eurodac, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) teljes mértékű kihasználása az érintett harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságára és jogi helyzetére vonatkozó információk időbeli beszerzése céljából.

(4)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az integrált és összehangolt megközelítés biztosításával megbízott egységek vagy szervek rendelkezzenek a szükséges emberi, pénzügyi és anyagi erőforrásokkal.

A KIUTASÍTÁSI HATÁROZATOK KÖVETKEZETES KIADÁSA

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kiutasítási határozatokat következetesen kiadják harmadik országok olyan állampolgárai számára, akik nem vagy már nem jogosultak az Európai Unió területén tartózkodni, a tagállamok:

a)

intézkedéseket hoznak a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok hatékony felkutatására és elfogására;

b)

attól függetlenül adják ki a kiutasítási határozatokat, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e személyazonossági vagy úti okmánnyal;

c)

a lehető legjobban kiaknázzák a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (6) bekezdésében foglalt azon lehetőséget, hogy egyetlen jogi aktusban kombinálják a jogszerű tartózkodás megszüntetéséről szóló határozatot és a kiutasítási határozatot, és egyidejűleg fogadják el azokat, feltéve, hogy minden egyes egyedi határozat vonatkozásában tiszteletben tartják a vonatkozó biztosítékokat és rendelkezéseket.

(6)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiutasítási határozatok határozatlan időre szóljanak, annak érdekében, hogy azok bármikor végrehajthatók legyenek anélkül, hogy egy bizonyos időszak elteltével újra kellene indítani a visszatérési eljárásokat. Ez nem érintheti azt a kötelezettséget, hogy figyelembe kell venni az érintett harmadik országbeli állampolgárok egyéni helyzetében bekövetkező változásokat, ideértve a visszaküldés kockázatát is.

(7)

A nem engedélyezett másodlagos mozgások megakadályozása és megelőzése érdekében a tagállamoknak következetesen fel kell tüntetniük a kiutasítási határozatokban azt az információt, hogy a harmadik országok állampolgárainak egy harmadik országba való belépés céljából kell elhagyniuk a tagállam területét.

(8)

A tagállamoknak alkalmazniuk kell a 2008/115/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt eltérést, amennyiben ez hatékonyabb eljárásokat tehet lehetővé, különösen jelentős migrációs nyomás esetén.

A KIUTASÍTÁSI HATÁROZATOK HATÉKONY VÉGREHAJTÁSA

(9)

A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok gyors visszatérésének biztosítása érdekében a tagállamok:

a)

a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban a nemzetközi védelem iránti kérelmek gyors elbírálására gyorsított vagy – amennyiben indokoltnak tekintik – a határon folytatott eljárásokat alakítanak ki, ideértve azt az esetet is, amikor csupán a kiutasítási határozat végrehajtásának késleltetése vagy akadályozása céljából nyújtják be a menedékjog iránti kérelmet;

b)

lépéseket tesznek az egészségi állapotra vonatkozó új, hamis állításokkal kapcsolatos esetleges olyan visszaélések megelőzése érdekében, amelyek célja a kitoloncolás megakadályozása, például annak biztosításával, hogy objektív és független véleményt kiadó, az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt egészségügyi személyzetet állítanak szolgálatba;

c)

biztosítják, hogy a kiutasítási határozatokat haladéktalanul kövesse az érvényes úti okmány rendelkezésre bocsátására vagy az (EU) 2016/1953 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban kiadott visszatéréshez biztosított európai úti okmány használatának elfogadására irányuló, a visszafogadó harmadik országhoz intézett kérelem;

d)

alkalmazzák a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozóan a 2001/40/EK irányelvben és a 2004/191/EK határozatban biztosított lehetőséget.

(10)

A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásának hatékony biztosítása érdekében a tagállamok:

a)

a 2008/115/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében előírt esetekben megfelelő módon és szükség szerint alkalmazzák az őrizetben tartást, különösen amennyiben ezen ajánlás 15. és 16. pontja szerint fennáll a szökés kockázata;

b)

nemzeti jogszabályaikban 6 hónapban szabják meg az őrizet kezdeti időtartamának felső határát, lehetővé téve, hogy az igazságügyi hatóságok ezt az ügy körülményeire figyelemmel módosíthassák, továbbá a 2008/115/EK irányelv 15. cikkének (6) bekezdésében előírt esetek vonatkozásában rendelkeznek az őrizet legfeljebb 18 hónapig történő meghosszabbításának lehetőségéről;

c)

összhangba hozzák az őrizeti kapacitást a tényleges igényekkel, többek között szükség esetén a 2008/115/EK irányelv 18. cikkében meghatározott, a szükséghelyzetekre vonatkozó eltérés alkalmazásával.

(11)

Azon jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik szándékosan akadályozzák a visszatérési eljárásokat, a tagállamoknak mérlegelniük kell a nemzeti jog szerinti szankciók alkalmazását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és nem akadályozhatják a 2008/115/EK irányelv céljának elérését.

ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉKOK ÉS JOGORVOSLATOK

(12)

A tagállamoknak intézkedniük kell a következőkről:

a)

az illetékes hatóságok által különböző célokra – például tartózkodási engedély kiadása, visszatérés vagy őrizetbe vétel céljából – lefolytatott közigazgatási meghallgatások lehetőség szerint egy eljárási lépésben történő összevonása. Ki kell dolgozni a harmadik országbeli állampolgárok meghallgatásának új módjait, például videokonferencia alkalmazása révén;

b)

a jogokkal és eljárásokkal való visszaélés elkerülése érdekében – különösen a kitoloncolás tervezett időpontját megelőzően benyújtott fellebbezések esetében – a nemzeti jogban hasonló helyzetekben hozott kiutasítási határozatok elleni fellebbezések benyújtására vonatkozó lehető legrövidebb határidő előírása;

c)

annak biztosítása, hogy a kiutasítási határozatok elleni fellebbezések felfüggesztő hatálya csak abban az esetben érvényesüljön automatikusan, ha az a Charta 19. cikke (2) bekezdésének és 47. cikkének való megfelelés érdekében szükséges;

d)

annak elkerülése, hogy ismételten értékeljék a visszaküldés tilalmát előíró elv megsértésének kockázatát, amennyiben az elv tiszteletben tartását más eljárások során már értékelték, az értékelés végleges, és az érintett harmadik országbeli állampolgárok egyéni helyzete nem változott.

CSALÁD ÉS GYERMEKEK

(13)

A gyermekek jogainak tiszteletben tartása érdekében, valamint a 2008/115/EK irányelv 5. cikke szerint teljes mértékben figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét és a családi életet, a tagállamoknak intézkedniük kell a következőkről:

a)

hozzanak létre egyértelmű szabályokat a kísérő nélküli kiskorúak jogállására vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a kiutasítási határozatok kiadását és a visszaküldést, vagy biztosítják számukra a tartózkodás jogát;

b)

annak biztosítása, hogy a kísérő nélküli kiskorúak jogállására vonatkozó határozatok mindig a gyermek mindenek felett álló érdekének egyéni értékelésén alapuljanak. Ennek az értékelésnek következetesen figyelembe kell vennie, hogy a kísérő nélküli kiskorú származási országba való visszatérése és a családdal való egyesítése szolgálja-e a gyermek mindenek felett álló érdekét;

c)

célzott újrabeilleszkedési politikák életbe léptetése a kísérő nélküli kiskorúak számára;

d)

annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok multidiszciplináris megközelítés alapján következetesen elvégezzék a gyermek mindenek felett álló érdekének értékelését, a kísérő nélküli kiskorú meghallgatását és a gyám megfelelő bevonását.

(14)

A 2008/115/EK irányelvben meghatározott alapvető jogok és feltételek tiszteletben tartása mellett a tagállamok nem zárhatják ki nemzeti jogukban a kiskorúak őrizetben tartásának lehetőségét, amennyiben ez feltétlenül szükséges a végleges kiutasítási határozat végrehajtásának biztosításához, és amennyiben a tagállamok a hatékony visszatérés biztosítása érdekében nem képesek az őrizetbe vételnél kevésbé kényszerítő intézkedéseket alkalmazni.

A SZÖKÉS VESZÉLYE

(15)

Az alábbi objektív körülmények mindegyikének a szökés kockázatának fennállására vonatkozó megdönthető vélelmet kell képeznie:

a)

az azonosítási eljárásban való együttműködés megtagadása hamis vagy hamisított személyazonosító okmányok felhasználásával, meglévő dokumentumok megsemmisítésével vagy egyéb módon történő eltüntetésével, az ujjnyomatadás megtagadásával;

b)

a visszatérés műveletének erőszakos vagy csalárd módon történő megakadályozása;

c)

a 2008/115/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a szökés megelőzése érdekében foganatosított intézkedés – például az illetékes hatóságoknál való jelentkezés vagy adott helyen való tartózkodás – be nem tartása;

d)

meglévő beutazási tilalom be nem tartása;

e)

másik tagállamba irányuló, nem engedélyezett másodlagos mozgások.

(16)

A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy az alábbi kritériumokat annak jelzéseként vegyék figyelembe, hogy a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok esetében fennáll a szökés kockázata:

a)

a kiutasítási határozat be nem tartására vonatkozó szándék kifejezése;

b)

az önkéntes távozásra vonatkozó időszak be nem tartása;

c)

súlyos bűncselekmény elkövetése miatt valamely tagállamban hozott ítélet.

ÖNKÉNTES TÁVOZÁS

(17)

A tagállamok csak az érintett harmadik országbeli állampolgár kérelmét követően engedélyezhetik az önkéntes távozást, ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országbeli állampolgár megfelelő tájékoztatással rendelkezzen az ilyen kérelem benyújtásának lehetőségéről.

(18)

A tagállamoknak a kiutasítási határozatban – az eset egyedi körülményeinek figyelembevételével – a visszatérés megszervezéséhez és megkezdéséhez szükséges lehető legrövidebb időszakot kell megállapítaniuk az önkéntes távozásra.

(19)

Az önkéntes távozásra vonatkozó időszak hosszának meghatározásakor a tagállamoknak értékelniük kell az eset egyedi körülményeit, különösen a visszatérés kilátásait és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak az illetékes hatóságokkal folytatott, visszatéréssel kapcsolatos együttműködésre való hajlandóságát.

(20)

Hét napnál hosszabb időtartam csak akkor adható, ha a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a visszatérés céljából aktívan együttműködik.

(21)

A 2008/115/EK irányelv 7. cikkének (4) bekezdésében előírt esetekben nem biztosítható önkéntes távozásra vonatkozó határidő, különösen akkor, ha a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében az ezen ajánlás 15. és 16. pontjában előírtak szerint fennáll a szökés kockázata, valamint ha előzőleg más tagállamokban súlyos bűncselekmény miatt elítélték.

TÁMOGATOTT ÖNKÉNTES VISSZATÉRÉSI PROGRAMOK

(22)

A tagállamoknak 2017. június 1-ig működőképes, támogatott önkéntes visszatérési programokkal kell rendelkezniük, amelyeknek összhangban kell állniuk a támogatott önkéntes visszatérési és újrabeilleszkedési programokra vonatkozóan a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben kidolgozott és a Tanács által jóváhagyott (14) közös normákkal.

(23)

A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a nemzeti oktatási, szociális és egészségügyi szolgálatokkal együttműködésben javítsák a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára az önkéntes visszatérésre és a támogatott önkéntes visszatérési programokra vonatkozóan nyújtott tájékoztatást.

BEUTAZÁSI TILALMAK

(24)

A beutazási tilalmak teljes körű alkalmazása érdekében a tagállamok intézkednek a következőkről:

a)

annak biztosítása, hogy a beutazási tilalmak érvényesek legyenek azon a napon, amikor a harmadik országok állampolgárai elhagyják az EU-t, annak érdekében, hogy a tilalmak tényleges időtartama ne csökkenjen indokolatlanul; ezt azokban az esetekben kell biztosítani, amikor az elutazás időpontja a nemzeti hatóságok számára ismert, különösen kitoloncolás és támogatott önkéntes visszatérési program keretében történő távozás esetén;

b)

eszközök létrehozása annak ellenőrzésére, hogy az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár ténylegesen eltávozott-e az önkéntes távozásra rendelkezésre álló időszakban, és – többek között beutazási tilalom elrendelése révén – hatékony követő intézkedések abban az esetben, ha az illető nem távozott el;

c)

az 1987/2006/EK rendelet 24. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a Schengeni Információs Rendszer második generációjában a beutazási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzés következetes bevitele; valamint

d)

kiutasítási határozatot kiadó rendszer létrehozása azon esetekre, amikor a jogellenes tartózkodást kiléptetési ellenőrzés során észlelik. Amennyiben egyedi értékelést követően és az arányosság elvének alkalmazásával indokolt, beutazási tilalmat kell kiadni a jogellenes tartózkodás jövőbeli kockázatainak megelőzése érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 7-én.

a Bizottság részéről

Dimitris AVRAMOPOULOS

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(2)  A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(3)  A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).

(4)  Az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései, EUCO 31/16.

(5)  Az Európai Tanács 2017. február 3-i 43/17. sz. sajtóközleménye.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2016/399/EU rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(7)  A Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról szóló határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001.6.2., 34. o.).

(8)  A Tanács 2004/191/EK határozata (2004. február 23.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról szóló határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/40/EK irányelv alkalmazásából eredő pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004.2.27., 55. o.).

(9)  Az Európai Unió Bíróságának az C-562/13. sz. ügyben 2014. december 18-án hozott ítélete.

(10)  COM(2016) 881 final.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL L 311., 2016.11.17., 13. o.).

(14)  A Tanács 2016. június 9–10-i következtetései.