6.1.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/5 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. január 5.)

az Oroszországból és Brazíliából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2016. július 7-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) útján dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík acéltermékek behozatalára vonatkozóan, miután az Eurofer (a továbbiakban: panaszos) az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át kitevő gyártók nevében 2016. május 23-án panaszt nyújtott be.

1. AZ ÉRINTETT TERMÉK

(2)

A nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó termék a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó, egyes síkhengerelt termékek vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból, tekercsben vagy nem tekercsben (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: érintett termék).

(3)

Az érintett termék nem foglalja magában:

—	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékeket,

—	a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékeket, valamint

—	a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de 10 mm-t nem meghaladó vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékeket.

(4)

Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10, 7225 30 10, 7225 30 30, 7225 30 90, ex 7225 40 12, ex 7225 40 15, ex 7225 40 60, 7225 40 90, ex 7226 19 10, ex 7226 20 00, 7226 91 20, 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

2. A KÉRELEM

(5)

A panaszos 2016. október 11-én kérelmet nyújtott be az érintett országokból származó érintett termék behozatalának nyilvántartásba vétele iránt. A panaszos 2016. november 21-én frissebb pénzügyi adatok megadásával aktualizálta a kérelmet. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék érintett országokból érkező behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától lehessen intézkedéseket alkalmazni az érintett behozatalra.

(6)

A kérelem nyomán négy érdekelt fél jelentkezett, amelyek azt állították, hogy a panaszos nyilvántartásba vétel iránti első kérelme nem tartalmazott elegendő bizonyítékot az érintett termék Iránból (3), Oroszországból (4), Szerbiából (5) és Ukrajnából (6) érkező behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vétel alátámasztásához.

3. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKAI

(7)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezt követően intézkedések legyenek alkalmazhatók az érintett behozatalra. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget az uniós gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme nyomán lehet a behozatalra bevezetni.

(8)

A panaszos azt állította, hogy az importőrök teljes mértékben tisztában voltak a huzamos ideje zajló, az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó dömpinggel. Az érintett országokból érkező behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és még a vizsgálati időszakot követően is az érintett behozatal jelentős mértékű növekedése volt tapasztalható. Mindez komolyan rontaná a dömpingellenes vám javító hatását, amennyiben előírnák egy ilyen vám alkalmazását.

(9)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése fényében megvizsgálta a kérelmet. Megvizsgálta mindenekelőtt azt, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Ezenkívül elemezte, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt-e tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.

3.1. Az importőrök tudomása a dömpingről, annak mértékéről, valamint a vélt kárról

(10)

Az Eurofer 2016. május 23-i panasza elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmazott az öt érintett országból érkező állítólagos dömpinggel kapcsolatban. A panasz nem bizalmas változata legalább 20 %-ot meghaladó mértékűre becsülte az öt érintett országból érkező behozatal dömpingkülönbözeteit. A panaszos az öt érintett országból négy (Brazília, Irán, Oroszország és Ukrajna) esetében a Steel First vagy más piaci jelentések árinformációin alapuló rendes értékkel kapcsolatos bizonyítékokat szerepeltetett a panaszban. A fennmaradó érintett országot (Szerbia) illetően a panaszos számtanilag képzett rendes értékkel (becsült előállítási költségek, SGA-költségek és nyereség) kapcsolatos bizonyítékokat nyújtott be. A dömpingre vonatkozó bizonyítékok az így megállapított rendes értékek és az Unióba irányuló exportra értékesített érintett termékért fizetett exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Az érintett országokra vonatkozó exportárak megállapítása a Steel First információi vagy az Eurostat adatai alapján történt. A panasz a vélt kárt illetően is meggyőző bizonyítékokkal szolgált.

(11)

E pontokat a jelenlegi eljárás megindításáról szóló, 2016. július 7-i értesítés részletesen kifejtette (7). Mivel a szóban forgó értesítés az összes importőr számára elérhető nyilvános dokumentum, a Bizottság véleménye szerint az importőröknek legkésőbb annak időpontjában tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna az állítólagos dömping fennállásáról, annak mértékéről és a vélt kárról. A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első kritériuma teljesült.

3.2. A behozatal jelentős mértékű további növekedése

(12)

A nyilvántartásba vétel iránti, aktualizált kérelmében a panaszos összehasonlította az érintett termék összes érintett országból érkező behozatalának 2015. július 1. és 2016. június 30., illetve 2016. július 1. és 2016. október 31. közötti időszak alatti aggregált átlagos havi volumenét. Ez az összehasonlítás az öt érintett országból érkező behozatal átlagos havi volumenének 24 %-os emelkedését mutatta.

(13)

A Bizottság véleménye szerint nem volt helyénvaló 2016. július havi adatokat felhasználni, hiszen – miként az a (12) preambulumbekezdésben szerepel – az importőröknek mindössze július 7-től kezdődően kellett volna tudniuk az állítólagos dömpingről és a vélt kárról. Az ezen időpontot megelőző adatok nem lehetnek döntőek a nyilvántartásba vétel szempontjából. Tekintettel arra, hogy a behozatali statisztikákat havi szinten állítják össze, a Bizottság úgy határozott, hogy az érintett országokból érkező behozatal átlagos volumenét a 2015. július 1. és 2016. június 30., illetve a 2016. augusztus 1. és 2016. november 30. közötti (azaz az eljárás 2016. július 7-i megindítását követő 4 hónapos) időszakra vonatkozóan veti össze.

(14)

A Bizottság a behozatal teljes átlagos havi volumenének összehasonlításakor ezen időszak vonatkozásában 14 %-ot kitevő, jelentős mértékű növekedést állapított meg az érintett országok tekintetében. A Bizottság ugyanakkor jelentős eltéréseket is felfedezett az öt ország egyéni exportteljesítményei között, amelyeket a (6) preambulumbekezdésben említett beadványok is kiemeltek.

(15)

Az öt érintett ország esetében a behozatal teljes átlagos havi volumenének a (13) preambulumbekezdésben említett időszak alatti 14 %-os növekedése mindenekelőtt az oroszországi behozatal (+ 73 %-os) és a brazíliai behozatal (+ 26 %-os) jelentős mértékű növekedésének, és két másik érintett országból (Ukrajna és Irán) érkező behozatal visszaesésének, valamint az érintett termék Szerbiából érkező behozatalának változatlan szintjének együttes eredménye.

(16)

Ennélfogva az öt érintett országból érkező dömpingelt behozatal volumenében bekövetkezett növekedés teljes mértékben csak az oroszországi és a brazíliai behozatali volumen jelentős mértékű növekedésének tulajdonítható. E kivételes körülményekre tekintettel a Bizottság nem tartotta indokoltnak a behozatal másik három ország esetében történő nyilvántartásba vételét. Még akkor is, ha a Bizottság a fő vizsgálat során mind az öt országra vonatkozó, összesített kárértékelést végezne az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint, aránytalannak tűnne visszamenőleges hatállyal kivetni vámokat olyan országokból érkező behozatalra, amelyek esetében a kivitel az ügy megindítását követően stagnált vagy akár vissza is esett. Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett behozatalok nyilvántartásba vétele szintén szükségtelen.

3.3. Egyéb körülmények

(17)

A panaszos 2016. május 23-i panaszában meggyőző bizonyítékokkal szolgált az érintett országok általi behozatal során felszámított értékesítési árak csökkenő tendenciájával kapcsolatban. Az Unióval szemben alkalmazott átlagos értékesítési árak csökkentek 2011 és 2015 között, és így legalább 30 %-kal alákínáltak az uniós acélgyártók átlagos értékesítési árainak. Összességében véve és tekintettel a panaszban szereplő állítólagos dömpingkülönbözetek mértékére, a bizonyítékok ebben a szakaszban kellően alátámasztják az érintett országok exportőrei részéről fennálló dömpinget. A panaszos azonban a nyilvántartásba vétel iránti 2016. október 11-i kérelmében nem nyújtott be aktualizált információkat a jelenlegi vizsgálat megindítását követő importárakról.

(18)

A Bizottság véleménye szerint az áraknak az ügy megindítását követő alakulása egy másik lényeges körülmény a nyilvántartásba vétel iránti kérelem szempontjából. Ennélfogva a Bizottság az Eurostat számadatai alapján elemezte az importárakat. A Bizottság megállapította, hogy az érintett országok importárai valamelyest megemelkedtek a jelenlegi vizsgálat megindítását követően.

(19)

Az oroszországi és brazíliai importárak növekvő tendenciájának értékelésekor a Bizottság megállapította, hogy az árak abszolút értékben véve mégis kritikusan alacsony szinten maradtak. Mégpedig az árszint 2015 végén alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél, miként azt a Bizottság a melegen hengerelt sík termékekkel kapcsolatos, párhuzamosan folyó kínai ügy kapcsán megállapította (8). E körülményekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az e két országból érkező behozatal nyilvántartásba vétele.

3.4. Következtetés

(20)

Végeredményben az öt érintett országból érkező dömpingelt behozatal volumenében bekövetkezett növekedés teljes mértékben az oroszországi és a brazíliai behozatali volumen jelentős mértékű növekedésének tulajdonítható. Figyelembe véve az időzítést, az oroszországi és a brazíliai behozatal terén mutatkozó e jelentős mértékű növekedés várhatóan komolyan rontaná bármilyen végleges vám javító hatását, hacsak nem kerülne sor ilyen vámok visszamenőleges hatállyal történő alkalmazására.

4. AZ ELJÁRÁS

(21)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre azt illetően, hogy indokolt az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettséget bevezetni az érintett termék oroszországi és brazíliai behozatalára.

(22)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

5. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(23)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében az érintett termék oroszországi és brazíliai behozatalára nyilvántartásba vételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a vizsgálat során dömpingellenes vámok kivetéséhez vezető ténymegállapítások születnének, e vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban – visszamenőleges hatállyal is kivethetők legyenek a nyilvántartásba vett, oroszországi és brazíliai behozatalra.

(24)

A panaszos a panaszban Oroszország esetében 20–40 % közötti, míg Brazília esetében 40–70 % közötti mértékűre becsülte az átlagos dömpingkülönbözetet. Ezenkívül becslései szerint Oroszország és Brazília esetében is átlagosan 20–50 % közötti mértékű az érintett termék áron aluli értékesítése. Oroszország és Brazília vonatkozásában a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összege az átlagos dömpingkülönbözet panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 20–50 %-ában került meghatározásra.

6. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE

(25)	A Bizottság az e nyilvántartásba vétel során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően fogja kezelni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikke (5) bekezdésének értelmében utasítja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a Brazíliából és Oroszországból származó, egyes síkhengerelt, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült, tekercsben vagy nem tekercsben lévő (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelt, de tovább nem megmunkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek Unióba irányuló behozatalának nyilvántartásba vételéhez.

Az érintett termék nem foglalja magában:

—	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékeket,

—	a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékeket, valamint

—	a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de 10 mm-t nem meghaladó vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékeket.

(2) Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10, 7225 30 10, 7225 30 30, 7225 30 90, ex 7225 40 12, ex 7225 40 15, ex 7225 40 60, 7225 40 90, ex 7226 19 10, ex 7226 20 00, 7226 91 20, 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik (TARIC-kód: 7225191090, 7225401295, 7225401595, 7225406090, 7226191090, 7226200095).

(3) A nyilvántartásba vételi kötelezettség az e rendelet hatálybalépésének napját követő kilenc hónap elteltével hatályát veszti.

(4) A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban megfogalmazott álláspontjukat, az azt alátámasztó bizonyítékokat, illetve meghallgatás iránti kérelmüket az e rendelet kihirdetésétől számított húsz napon belül ismertessék.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. január 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) Értesítés a Brazíliából, Iránból, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 246., 2016.7.7., 7. o.).

(3) A Mobarakeh Steel Company 2016. november 9-i beadványa.

(4) Az MMK Group és a Severstal Group 2016. november 10-i beadványa.

(5) A Zelezara Smederevo d.o.o. 2016. október 28-i beadványa.

(6) A Metinvest Group 2016. december 5-i beadványa.

(7) Az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. szakasza (lásd a 2. lábjegyzetet).

(8) A Bizottság (EU) 2016/1778 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 272., 2016.10.7., 33. o.). A (104) preambulumbekezdésben szereplő táblázat.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelet a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

6.1.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/6 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. január 5.)

az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer európai megvalósítási tervéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) európai megvalósítási tervének célja annak biztosítása, hogy az (EU) 2016/919 bizottsági rendelet (2) mellékletének 1.1. pontjában említett, ERTMS-sel felszerelt vasúti járműveknek fokozatosan egyre több vonalhoz, kikötői létesítményhez, terminálhoz és rendező pályaudvarhoz legyen hozzáférésük anélkül, hogy az ERTMS-en kívül B. osztályú rendszerekkel kellene őket felszerelni. A 2012/88/EU bizottsági határozattal (3) létrehozott ERTMS európai megvalósítási tervet ki kell igazítani az ERTMS tagállamok által elért megvalósítási szint figyelembevétele, valamint annak érdekében, és hogy a terv összhangba kerüljön az 1315/2013/EU rendelet 39. cikke (2) bekezdésének követelményeivel és a törzshálózati folyosóknak az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének 14. pontja szerinti fogalommeghatározásával. Ez a terv az (EU) 2016/919 rendelet mellékletének 7.4.4. pontjában említett nemzeti végrehajtási tervvel kombinálva elegendő kiszámíthatóságot fog biztosítani a járműtulajdonosok számára a megfelelő üzleti tervezéshez.

(2)

A törzshálózati folyosókra vonatkozó megvalósítási tervnek fel kell ölelnie az állomásokat, útelágazásokat, a tengeri kikötőkkel és a belvízi kikötőkkel, a repülőterekkel és a vasúti/közúti terminálokkal való összeköttetéseket, valamint az 1315/2013/EU rendelet 11. cikke szerinti infrastruktúra-összetevőket, hiszen mindezek nélkülözhetetlenek az európai vasúti hálózat átjárhatóságának eléréséhez.

(3)	Az ERTMS megvalósításának meghatározó előfeltétele az (EU) 2016/919 rendeletnek való teljes körű megfelelés. A tagállamok még nem érték el ezt a célkitűzést, aminek oka mindenekelőtt abban rejlik, hogy nemzeti vagy projektspecifikus megoldásokat vezettek be.

(4)

Az ERTMS pálya menti megvalósításához a tagállamoknak az (EU) 2016/919 rendelet A. mellékletében említett legutóbbi előírásegyüttest kell alkalmazniuk, mely kijavítja az előző alapkonfiguráció hibáit és félreértéseit, egyszerűbb technikai megoldásokhoz vezet és kompatibilitást biztosít a 3. alapkonfiguráció fedélzeti egységeivel.

(5)

A pálya menti megvalósítási szabályok kiegészítik az (EU) 2016/919 rendeletben meghatározott fedélzeti megvalósítási szabályokat; ezért szükséges az ERTMS európai megvalósítási terv hozzáigazítása a szóban forgó rendeletben meghatározott „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokhoz.

(6)

Az ERTMS határokon átnyúló szakaszokon történő megvalósítása műszaki szempontból nehézségekbe ütközhet, ezért kiemelt beavatkozást igényel az Unió, az érintett tagállamok és pályahálózat-működtetők részéről. A 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében vett vasúti árufuvarozási folyosók ugyancsak döntő szerepet játszhatnak az ERTMS határokon átnyúló szakaszoknál történő megvalósításában, különösen koordinált megoldások végrehajtása révén.

(7)

A határokon átnyúló megvalósítás összehangolása fontos elemét képezi a vasúti társaságok üzleti terveinek, ezért az érintett pályahálózat-működtetőknek megállapodást kell aláírniuk, melyben rögzítik a megvalósítási időpontokat és a műszaki megoldásokat. Egyet nem értés esetén a Bizottság segítséget nyújthat a megoldás megtalálásában.

(8)

A törzshálózati folyosókon történő ERTMS megvalósítási folyamat követése érdekében a tagállamoknak a TENtec rendszer és az Európai infrastruktúra-nyilvántartás segítségével értesíteniük kell a Bizottságot szakaszaik határidőre történő elkészüléséről. A tagállam kérésére és csak rendkívüli esetben lehetőség van a vonatkozó határidők elhalasztására.

(9)

Az 1316/2013/EU rendelet felülvizsgálata befolyással lehet a törzshálózati folyosók nyomvonalának kialakítására. Ezt a rendeletet ennek megfelelően felül kell vizsgálni. Ez a rendelet végrehajtási határidőket határoz meg azon folyosószakaszok tekintetében, amelyeken az ERTMS legkésőbb 2023-ig üzembe helyezhető. Valamennyi 2023 utáni határidőt 2023. december 31-ig felül kell vizsgálni az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott időszak tekintetében egy reális végrehajtási ütemterv és a korábbi végrehajtási határidők lehetőségének megállapítása céljából.

(10)

E rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától – mely rendelet az (EU) 2016/919 rendelet 13. cikke értelmében vett végrehajtási jogi aktus – a 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.1., 7.3.2., 7.3.2.1., 7.3.2.2., 7.3.2.4., 7.3.2.5., 7.3.2.6., 7.3.4. és 7.3.5. pontja hatályát veszti. Ugyanakkor a 7.3.2.3. pont nem tartozik ennek a rendeletnek a hatálya alá, mivel kívül esik jogalapjának alkalmazási körén. Ezért a 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.2.3. pontja továbbra is alkalmazandó egy másik végrehajtási jogi aktus elfogadásáig.

(11)

Az e rendelet hatálya alá tartozó, a törzshálózati folyosókon elhelyezkedő nagysebességű vonalak tekintetében, amennyiben a 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.2.3. pontjában meghatározott feltételek egyike az I. mellékletben a kérdéses szakaszra meghatározott határidő előtt teljesül, a vasúti pályahálózat-működtetőknek az említett rendelkezésnek megfelelően ERTMS-berendezéssel kell ellátnia az adott szakaszt.

(12)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban állnak az 1315/2013/EU rendelet 52. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) törzshálózati folyosókon történő megvalósításának menetrendjét határozza meg az I. mellékletben foglaltak szerint.

(2) Ez a rendelet nem vonatkozik az ERTMS-nek a 2012/88/EU határozat III. mellékletének 7.3.3. pontjában meghatározott fedélzeti megvalósítására.

2. cikk

A pálya menti berendezésekkel kapcsolatos ETCS-specifikus végrehajtási szabályok

(1) A pályahálózat-működtetők a törzshálózati folyosókat ERTMS-sel szerelik fel, és legkésőbb az e rendelet I. mellékletében meghatározott időpontig ezeken a folyosókon üzembe helyezik az ERTMS-t, ideértve a vasútállomásokat és a vasúti útelágazásokat. Az adott törzshálózati folyosón elhelyezkedő, a 1315/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt elemekhez és ugyanezen rendelet 11. cikkében említett infrastruktúra-összetevőkhöz tartozó vasúti csatlakozásokat a mindenkori törzshálózati folyosói szakaszra meghatározott határidőig fel kell szerelni és üzembe kell helyezni.

A megvalósításnak meg kel felelnie az 1315/2013/EU rendelet 1. cikke (4) bekezdésének, 7. cikke (2c) bekezdésének és 39. cikke (3) bekezdésének.

(2) Egy törzshálózati folyosó akkor tekintendő ERTMS-sel felszereltnek, ha a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 15. cikkének vagy az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 18. cikkének megfelelően az ERTMS üzembe helyezését engedélyezik, lehetővé téve a személy- és teherforgalmat mindkét irányban különösen munkavégzés és forgalmi zavarok esetében, valamint – amennyiben erre a csak ERTMS-sel felszerelt járművek üzemeltetéséhez szükség van – a mellékvágányokon.

(3) A határokon átnyúló szakaszokon a vasúti pályahálózat-működtetők egymással együttműködve egyidejűleg és műszaki szempontból konzisztens módon erőfeszítéseket tesznek az ERTMS felszerelésére és üzembe helyezésére. A vasúti pályahálózat-működtetők az érintett vasúti társaságokkal történő egyeztetést követően minden egyes határokon átnyúló szakasz tekintetében megállapodást írnak alá a megvalósítás műszaki és operatív részleteiről. A vasúti pályahálózat-működtetők ezt a megállapodást az adott határokon átnyúló szakaszra legkésőbb egy évvel a korábbi megvalósítási határidő előtt kötik meg. Ennek a megállapodásnak átmeneti rendelkezéseket kell tartalmaznia, figyelembe véve a vasúti társaságok határokon átnyúló műveleteit. Vita esetén az érintett tagállamok párbeszédet kezdeményeznek a közös és egységes megoldás kialakítása érdekében. A tagállamok segítségért fordulhatnak a Bizottsághoz. A tagállamok a szóban forgó megállapodásokról legkésőbb egy hónappal azok megkötése után értesítést küldenek a Bizottságnak.

(4) Az Unió által társfinanszírozott projektek megállapodásokban foglalt, I. mellékletben meghatározott időpontoknál korábbi befejezési időpontjai irányadónak minősülnek az I. mellékletben meghatározott időpontokhoz képest.

(5) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megtartják az (EU) 2016/919 rendelet mellékletének 2.2. pontja szerinti B. osztályú rendszereket. Ugyanakkor az (EU) 2016/919 rendelet mellékletének 1.1. pontja szerinti, a pálya menti berendezésekkel kompatibilis ERTMS-verzióval felszerelt járművek részére az I. mellékletben meghatározott határidőkig hozzáférést kell biztosítani a szóban forgó vonalakhoz, valamint az 1315/2013/EU rendelet 11. cikke szerinti infrastruktúra-összetevőkhöz anélkül, hogy azokat B. osztályú rendszerekkel kellene felszerelni.

3. cikk

Értesítések

(1) Azt követően, hogy egy törzshálózati folyosói szakaszon üzembe helyezték az ERTMS-t, az érintett tagállam egy hónapon belül értesíti erről a tényről a Bizottságot az 1315/2013/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2014/880/EU bizottsági végrehajtási határozat (8) 5. cikkének (1) bekezdésével létrehozott rendszer útján.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az ERTMS üzembe helyezésének minden késedelméről azon törzshálózati folyosói szakasz tekintetében, amelyet fel kell szerelni ERTMS-sel. Ennek megfelelően a vasúti pályahálózat-működtetők tájékoztatják a tagállamokat az ilyen késedelemről.

(3) A (2) bekezdés szerinti késedelemről szóló értesítéskor az érintett tagállam eljuttatja a Bizottsághoz a projekt műszaki leírását tartalmazó és az ERTMS üzembe helyezésének új időpontját meghatározó dokumentációt. A dokumentációban azonosítani kell a késedelem okát és ismertetni kell a vasúti pályahálózat-működtető által hozott javító intézkedéseket.

(4) Ha a késedelem egy rendkívüli körülmény miatt következett be, a Bizottság elfogadhatja a vonatkozó határidő legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását. A határidő meghosszabbítása esetén a tagállam a határidő meghosszabbításától számított egy hónapon belül a szükséges módon módosítja az (EU) 2016/919 rendelet mellékletének 7.4.4. pontja szerinti nemzeti végrehajtási tervét.

Az első albekezdésben említett rendkívüli körülményen olyan, a tervezési szakaszra visszavezethető körülmény értendő, amely speciális geológiai megállapításokkal, környezetvédelmi vagy fajok védelmét célzó szempontokkal, régészeti leletekkel, engedélyezési eljárásokkal vagy egy, a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti környezeti hatásvizsgálat végrehajtásával van összefüggésben; illetve olyan, az építési és engedélyezési szakaszra visszavezethető körülmény értendő, amely kívül esik a projektgazda hatáskörén és nem jelent olyan általános kockázatot, amelyet szükséges volna az adott projekttípus esetében projektirányítói szinten kezelni.

(5) Amennyiben az (EU) 2016/919 rendeletben meghatározott, ERTMS-re vonatkozó előírások valamely jogi aktus révén úgy módosulnak, hogy a kompatibilitás nem valósulhat meg, a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkében említett bizottság hivatalos véleményének kibocsátásakor a Bizottság rendelkezésére bocsátanak egy elemzést, amely a módosított jogi hivatkozás alkalmazásának a hálózatukra és az ERTMS-tervezésre gyakorolt hatásáról szól. Ha bizonyítható a módosulások közvetlen hatása a költségekre és a végrehajtás ütemtervére, az I. mellékletet ennek megfelelően ki kell igazítani.

4. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2023. december 31-én a Bizottság a tagállamokkal történő egyeztetést követően és az 1315/2013/EU rendelet 45. cikkében említett európai ERTMS-koordinátor segítségével felülvizsgálja az e rendelet I. mellékletében meghatározott, 2024. január 1-je utáni időpontokat.

5. cikk

Hivatkozások

A 2012/88/EU határozat III. mellékletére történő hivatkozásokat a továbbiakban e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és azokat a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2017. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. január 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 348., 2013.12.20., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 158., 2016.6.15., 1. o.).

(3) A Bizottság 2012/88/EU határozata (2012. január 25.) a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 51., 2012.2.23., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(6) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

(8) A Bizottság 2014/880/EU végrehajtási határozata (2014. november 26.) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2011/633/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 356., 2014.12.12., 489. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 2012/88/EU határozat	Ez a rendelet
III. melléklet 7.3.1. pont	1. cikk
III. melléklet 7.3.2. pont	1. és 2. cikk
III. melléklet 7.3.2.1. pont	2. cikk (1) bekezdés
III. melléklet 7.3.2.2. pont	2. cikk (1) bekezdés
III. melléklet 7.3.2.4. pont	—
III. melléklet 7.3.2.5. pont	3. cikk (1) bekezdés
III. melléklet 7.3.2.6. pont	3. cikk (2), (3) és (4) bekezdés
III. melléklet 7.3.4. pont	I. melléklet
III. melléklet 7.3.5. pont	2. cikk (1) bekezdés

6.1.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/7 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. január 5.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. január 5-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	269,9
	MA	96,4
	SN	188,2
	TR	111,6
	ZZ	166,5
0707 00 05	MA	85,5
	TR	161,7
	ZZ	123,6
0709 91 00	EG	134,8
0709 91 00	ZZ	134,8
0709 93 10	MA	165,5
	TR	176,1
	ZZ	170,8
0805 10 20	EG	48,9
	MA	54,8
	TR	80,1
	ZZ	61,3
0805 20 10	IL	171,2
	MA	67,6
	ZZ	119,4
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	IL	164,1
	TR	97,5
	ZZ	130,8
0805 50 10	TR	81,6
0805 50 10	ZZ	81,6
0808 10 80	US	105,5
0808 10 80	ZZ	105,5
0808 30 90	TR	133,1
0808 30 90	ZZ	133,1

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

6.1.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/10 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. január 5.)

az Északi-tenger uniós vizein és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott bizonyos tengerfenéki és nyílt tengeri halászati tevékenységek tekintetében egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat létrehozó 2013/328/EU és 2012/807/EU végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 95. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2013/328/EU (2) végrehajtási határozata a közönséges tőkehalnak, a sima lepényhalnak és a közönséges nyelvhalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren folytatott halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) a nyílt tengeri és a tengerfenéki halászati tevékenységek vonatkozásában kirakodási kötelezettséget ír elő a nem szándékos fogások jelenlegi magas szintjének csökkentése, valamint a visszadobások fokozatos felszámolása érdekében. A kirakodási kötelezettség végrehajtására vonatkozó részleteket az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4), valamint az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) határozza meg. A kirakodási kötelezettség teljesítését helyénvaló ellenőrizni és vizsgálatnak alávetni.

(3)

A közönséges nyelvhalra, a sima lepényhalra és a közönséges tőkehalra irányuló, a 2013/328/EU végrehajtási határozattal szabályozott északi-tengeri halászati tevékenységek mellett – amelyeket indokolt továbbra is az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program hatálya alatt tartani – – az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot az 1395/2014/EU és az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő visszadobási tervek mellékletében meghatározott halászati tevékenységekre is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan és eredményesen végezhessék közös ellenőrzési és vizsgálati tevékenységüket.

(4)	A tagállamok által a visszadobási tervekben szereplő minden halászat vonatkozásában elvégzett kockázatértékelés eredményei alapján az ezen egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban megállapított átfogó vizsgálati referenciaértékeket a tagállamoknak végre kell hajtaniuk.

(5)

A regionális sajátosságok figyelembevétele érdekében, valamint az ellenőrzési és vizsgálati eljárások összehangolásának és hatékonysága fokozásának szükségessége miatt a jelenlegi egyedi ellenőrzési és vizsgálati program az Északi-tenger 1380/2013/EU rendeletben meghatározott uniós vizeire (ICES IIIa övezet, beleértve Kattegat és a Skagerrak területét, és ICES IV övezet), valamint az ICES IIa körzet uniós vizeire terjed ki.

(6)

A jelenlegi egyedi ellenőrzési és vizsgálati program egyes tengerfenéken élő fajokra és az Északi-tenger uniós vizein és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott halászatra, valamint egyes nyílt tengeri fajoknak az Északi-tenger uniós vizein (ICES IIIa és IV övezet) és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott halászatára terjed ki. Az (EU) 2015/1944 végrehajtási határozattal (6) módosított 2012/807/EU bizottsági végrehajtási határozat (7) az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizein és az Északi-tenger északi részén (ICES IVa övezet) folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre. Ezért a 2012/807/EU végrehajtási határozat hatályát helyénvaló e határozatéhoz igazítani.

(7)

A 850/98/EK tanácsi rendelet (8) és különösen annak IIIa. címe a visszadobás gyakorlatának visszaszorítását célzó intézkedéseket állapít meg. Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programnak biztosítania kell, hogy a tagállamok betartsák az érték szerinti szelektálás tilalmát, a továbbhaladásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a visszaengedés tilalmát.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/328/EU végrehajtási határozat módosításai

A 2013/328/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság végrehajtási határozata (2013. június 25.) az Északi-tenger uniós vizein és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott bizonyos tengerfenéki és nyílt tengeri halászati tevékenységekre vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról”.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ez a határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre az ICES IIIa és IV övezet uniós vizein a közönséges tőkehal, a közönséges nyelvhal és a sima lepényhal halászatára, valamint a makrélára, a heringre, a fattyúmakrélára, a kék puhatőkehalra, az ezüstlazacra, a sprattra, a homoki angolnára, a norvég tőkehalra, a közönséges tőkehalra, a foltos tőkehalra, a vékonybajszú tőkehalra, a fekete tőkehalra, a norvég homárra, a közönséges nyelvhalra, a sima lepényhalra, a szürke tőkehalra és a norvég garnélára irányuló, az ICES IIIa és IV övezet uniós vizein és az ICES IIa körzet uniós vizein (a továbbiakban: érintett területek) folytatott bizonyos halászati tevékenységekre vonatkozóan.”

A 2. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program a következőkre alkalmazandó:

a)	az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mellékletében meghatározott halászati tevékenységek (*1);

b)	az (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mellékletében meghatározott halászati tevékenységek (*2);

c)	az 1342/2008/EK és a 676/2007/EK rendelet által szabályozott állományok.

(*1) A Bizottság 2014. október 20-i 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak és ipari célból halászott halfajoknak az Északi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 370., 2014.12.30., 35. o.)."

(*2) A Bizottság 2015. október 22-i (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendelete egyes tengerfenéken élő fajoknak az Északi-tengeren és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 42. o.)”"

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program biztosítja a 2. cikk (1a) bekezdésében említett állományokra alkalmazandó állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések egységes és hatékony végrehajtását”;

a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) szerinti kirakodási kötelezettség tárgyát képező fajok összes fogásának kirakodására vonatkozó kötelezettség, valamint a 850/98/EK tanácsi rendelet (*4) IIIa. címében meghatározott, a visszadobás gyakorlatának visszaszorítását célzó intézkedések;

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.)."

(*4) A Tanács 1998. március 30-i 850/98/EK rendelete a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).”;"

A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az egyes halászhajókat, halászhajócsoportokat, halászeszköz-kategóriákat, piaci szereplőket, illetve halászattal kapcsolatos tevékenységeket a 2. cikk (1a) bekezdésében említett minden egyes halászat és állomány tekintetében a (3) bekezdés értelmében meghatározott prioritási szintnek megfelelően vetik alá ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak.”

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Kockázatértékelési eljárások

(1) Az érintett tagállamok az 1. cikkben felsorolt állományok és terület(ek) vonatkozásában az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA) együttműködésben kidolgozott módszertan szerint értékelik a kockázatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett kockázatértékelési módszertan szerint az érintett tagállam:

a)	a múltbéli tapasztalatok alapján és a rendelkezésre álló lényeges információk felhasználásával áttekinti, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, illetve a szabályok be nem tartása esetén mi(k) a lehetséges következmény(ek);

halászatonként, állományonként, érintett területenként és éves időszakonként megállapítja a kockázati szintet az előfordulás gyakorisága (gyakori, közepes, ritka, nincs) és a lehetséges következmények (súlyos, jelentős, elfogadható vagy elhanyagolható) szerint. A becsült kockázati szint »nagyon alacsony«, »alacsony«, »közepes«, »magas« vagy »nagyon magas« lehet.

(3) Az érintett tagállamok jegyzéket állítanak össze hajóikról és azt rendszeresen frissítik, megjelölve benne legalább a »magas« és a »nagyon magas« kockázati szintbe sorolt hajókat. A kockázati szintekbe sorolt hajók naprakész jegyzéke a közös alkalmazási terv megfelelő kampányai során használandó.

(4) Amennyiben érintett tagállamnak nem minősülő tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vagy harmadik ország halászhajója az 1. cikkben említett terület(ek)en folytat tevékenységet, a (2) bekezdéssel összhangban meg kell állapítani a hozzá rendelhető kockázati szintet. Információ hiányában, és amennyiben a lobogó szerinti tagállam hatóságai a 9. cikk keretében nem adják át a 4. cikk (2) és (3) bekezdése szerint lefolytatott és más kockázati szintet mutató saját kockázatértékelésük eredményeit, az ilyen hajót »nagyon magas« kockázatú halászhajónak kell tekinteni.”

A 7. cikk (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Adott esetben a közös alkalmazási terv keretében az egyes tagállamok közlik az EFCA-val az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elvégzett kockázatértékelésük eredményeit és különösen a becsült kockázati szinteket, a megfelelő vizsgálati célcsoportok listájával együtt.”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1224/2009/EK rendelet I. mellékletében és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (*5) 9. cikkének (1) bekezdésében megállapított célértékek sérelme nélkül a 2. cikk (1a) bekezdésének c) pontjában említett állományok esetében a II. mellékletben meghatározott célértékek a »magas« és »nagyon magas« kockázatú halászhajókra és/vagy más piaci szereplőkre vonatkoznak.

(*5) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).”"

b)	A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A 2. cikk (1a) bekezdésének a) és b) pontjában említett halászati tevékenységek esetében a II. mellékletben meghatározott célértékek a »magas« és »nagyon magas« kockázatú halászhajókra, és/vagy más piaci szereplőkre vonatkoznak.”

9.	Az I. mellékletet el kell hagyni.

10.	A II. melléklet helyébe e határozat I. mellékletének szövege lép.

11.	A IV. melléklet helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

A 2012/807/EU végrehajtási határozat módosításai

A 2012/807/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság végrehajtási határozata (2012. december 19.) az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizein folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról”

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ez a határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre a makréla, a hering, a fattyúmakréla, a kék puhatőkehal, a disznófejű hal, a szardella, az ezüstlazac, a szardínia és a spratt állományainak az ICES V, VI, VII, VIII és IX alterület uniós vizein, valamint a CECAF 34.1.11 övezet uniós vizein (a továbbiakban: nyugati vizek) folytatott halászatára vonatkozóan.”

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a nyugati vizeken folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, különösen a nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatósága;”

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Kockázatértékelési eljárások

(2) Az (1) bekezdésben említett kockázatértékelési módszertan szerint az érintett tagállam:

a)	a múltbéli tapasztalatok alapján és a rendelkezésre álló lényeges információk felhasználásával áttekinti, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, illetve a szabályok be nem tartása esetén mi(k) a lehetséges következmény(ek);

(3) Az érintett tagállamok jegyzéket állítanak össze hajóikról és azt rendszeresen frissítik, megjelölve legalább azokat a hajókat, amelyekhez »magas« és »nagyon magas« kockázati szintet rendeltek. A kockázati szintekbe sorolt hajók naprakész jegyzéke a közös alkalmazási terv megfelelő kampányai során használandó.

A 7. cikk (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

E rendeletet 2017. január 1-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2017. január 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) A Bizottság 2013. június 25-i 2013/328/EU végrehajtási határozata a közönséges tőkehalnak, a sima lepényhalnak és a közönséges nyelvhalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren folytatott halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 175., 2013.6.27., 61. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4) A Bizottság 2014. október 20-i 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete egyes kisméretű nyílt tengeri fajoknak és ipari célból halászott halfajoknak az Északi-tengeren történő halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 370., 2014.12.30., 35. o.).

(5) A Bizottság 2015. október 22-i (EU) 2015/2440 felhatalmazáson alapuló rendelete egyes tengerfenéken élő fajoknak az Északi-tengeren és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó visszadobási terv elkészítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 42. o.)

(6) A Bizottság 2015. október 28-i (EU) 2015/1944 végrehajtási határozata az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizein folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról szóló 2012/807/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 283., 2015.10.29., 13. o.).

(7) A Bizottság 2012. december 19-i 2012/807/EU végrehajtási határozata az Atlanti-óceán északkeleti részének nyugati vizein folytatott nyílt tengeri halászatra vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 350., 2012.12.20., 99. o.).

(8) A Tanács 850/98/EK rendelete a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).

I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A TENGERFENÉKI FAJOKRA VONATKOZÓ CÉLÉRTÉKEK

1. A tengeren végzett vizsgálatok mértéke (adott esetben ideértve a légi felügyeletet is)

A 2. cikk (1a) bekezdésének b) és c) pontja szerinti halászati tevékenységekben részt vevő halászhajók és állományok vizsgálata tekintetében évente a következő célértékeket (1) kell elérni, amennyiben a tengeren végzett vizsgálatok lényegesek a halászati lánc adott szakasza vonatkozásában, és a kockázatkezelési stratégia részei:

Célértékek évente (*1)	A halászhajók tekintetében becsült kockázat szintje az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban
Célértékek évente (*1)	Magas	nagyon magas
Halászat	Az adott halászatban érintett, »magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 2,5 %-ának tengeri vizsgálata	Az adott halászatban érintett, »nagyon magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata

2. A parton végzett vizsgálatok mértéke (beleértve a dokumentumok ellenőrzését, valamint a kikötőben és az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat)

A 2. cikk (1a) bekezdésének b) és c) pontja szerinti halászati tevékenységekben és állományok halászatában részt vevő halászhajók és egyéb piaci szereplők parti vizsgálata (ideértve a dokumentumok ellenőrzését és a kikötőben vagy az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat) tekintetében évente a következő célértékeket (2) kell elérni, amennyiben a parti vizsgálatok lényegesek a halászati/forgalmazási lánc adott szakasza vonatkozásában, és a kockázatkezelési stratégia részei.

Célértékek évente (*2)	A kockázat szintje a halászhajók, és/vagy más piaci szereplők (első vevő) tekintetében
Célértékek évente (*2)	magas	nagyon magas
Halászat	A »magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 10 %-ának kikötői vizsgálata	A »nagyon magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 15 %-ának kikötői vizsgálata

A kirakodást vagy átrakást követően végzett vizsgálatokat kereszt-ellenőrzési mechanizmusként kell használni a fogásokról és kirakodásokról nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatóságának ellenőrzésére.

A NYÍLT TENGERI FAJOKRA VONATKOZÓ CÉLÉRTÉKEK

1. A tengeren végzett vizsgálatok mértéke (adott esetben ideértve a légi felügyeletet is)

A heringnek, a makrélának, a fattyúmakrélának, a kék puhatőkehalnak, a norvég tőkehalnak, a sprattnak és a homoki angolnának a 2. cikk (1a) bekezdésének a) pontja szerinti halászatában részt vevő halászhajók vizsgálata tekintetében évente a következő célértékeket (3) kell elérni, amennyiben a tengeren végzett vizsgálatok lényegesek a halászati lánc adott szakasza vonatkozásában, és a kockázatkezelési stratégia részei:

Célértékek évente (*3)	A halászhajók tekintetében becsült kockázat szintje az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban
Célértékek évente (*3)	magas	nagyon magas
Hering, makréla és fattyúmakréla	Az adott halászatban érintett, »magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata	Az adott halászatban érintett, »nagyon magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 7,5 %-ának tengeri vizsgálata
Norvég tőkehal, spratt és homoki angolna	Az adott halászatban érintett, »magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 2,5 %-ának tengeri vizsgálata	Az adott halászatban érintett, »nagyon magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata
Kék puhatőkehal	Az adott halászatban érintett, »magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata	Az adott halászatban érintett, »nagyon magas« kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 7,5 %-ának tengeri vizsgálata

2. A parton végzett vizsgálatok mértéke (beleértve a dokumentumok ellenőrzését, valamint a kikötőben és az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat)

A heringnek, a makrélának, a fattyúmakrélának, a kék puhatőkehalnak, a norvég tőkehalnak, a sprattnak és a homoki angolnának a 2. cikk (1a) bekezdésének a) pontja szerinti halászatában részt vevő halászhajók és egyéb piaci szereplők parti vizsgálata tekintetében (ideértve a dokumentumok ellenőrzését és a kikötőben vagy az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat) évente a következő célértékeket (4) kell elérni, amennyiben a parti vizsgálatok lényegesek a halászati/forgalmazási lánc adott szakasza vonatkozásában, és a kockázatkezelési stratégia részei.

Célértékek évente (*4)	A kockázat szintje a halászhajók, és/vagy más piaci szereplők (első vevő) tekintetében
Célértékek évente (*4)	magas	nagyon magas
Hering, makréla és fattyúmakréla	A »magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 5 %-ának kikötői vizsgálata	A »nagyon magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 7,5 %-ának kikötői vizsgálata
Norvég tőkehal, spratt és homoki angolna	A »magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 2,5 %-ának kikötői vizsgálata	A »nagyon magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 5 %-ának kikötői vizsgálata
Kék puhatőkehal	A »magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 5 %-ának kikötői vizsgálata	A »nagyon magas« kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 7,5 %-ának kikötői vizsgálata

A kirakodást vagy átrakást követően végzett vizsgálatokat kiegészítő kereszt-ellenőrzési mechanizmusként kell használni a fogásokról és kirakodásokról nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatóságának ellenőrzésére.”

(1) A halászati utanként kevesebb mint 24 órát tengeren töltő hajók esetében a célértékek a kockázatkezelési stratégiától függően megfelezhetők.

(*1) Az adott területen a magas/nagyon magas kockázatú halászhajók által évente teljesített halászati utak százalékában kifejezve.

(2) A kirakodásonként 10 tonnánál kisebb mennyiséget kirakodó hajók esetében a célértékek a kockázatkezelési stratégiától függően megfelezhetők.

(*2) A magas/nagyon magas kockázatú hajók által évente kirakodott mennyiségek százalékában kifejezve.

(3) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(*3) A magas/nagyon magas kockázatú hajók által évente kirakodott mennyiségek százalékában kifejezve.

(4) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(*4) A magas/nagyon magas kockázatú hajók által évente kirakodott mennyiségek százalékában kifejezve.

II. MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉS TARTALMA

I. A(z) (érintett tagállam) által a tengeren és a parton elvégzett ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek

1. táblázat

A tengeren végzett vizsgálati tevékenységek elemzése

Járőrnapok		Vizsgálatok száma (összes/nagyon magas/magas kockázat)	Felderített és megerősített súlyos jogsértések száma (összes/nagyon magas/magas kockázat)	A súlyos jogsértések átlagos aránya (megerősített jogsértés/vizsgálat)	A súlyos jogsértések aránya az alacsony és a közepes kockázatú hajók esetében (jogsértés/vizsgálat)	A súlyos jogsértések aránya a magas és a nagyon magas kockázatú hajók esetében (jogsértés/vizsgálat)
Rendelkezésre bocsátott	Bevetett
30 (*)	30	100/70/30	4/3/1	4:100 = 4 %	3:70 = 4,3 %	1/30 = 3,3 %

2. táblázat

A parton végzett vizsgálati tevékenységek elemzése

Parton végzett vizsgálat embernapokban		Vizsgálatok száma (összes/nagyon magas/magas kockázat)	Felderített és megerősített súlyos jogsértések száma (összes/nagyon magas/magas kockázat)	A súlyos jogsértések átlagos aránya (megerősített jogsértés/vizsgálat)	A súlyos jogsértések aránya az alacsony és a közepes kockázatú hajók esetében (jogsértés/vizsgálat)	A súlyos jogsértések aránya a magas és a nagyon magas kockázatú hajók esetében (jogsértés/vizsgálat)
Rendelkezésre bocsátott	Bevetett
200 (*1)	200	400/350/50	40/30/10	40:400 = 10 %	30:350 = 8,6 %	10:50 = 20 %

II. A célértékek elemzése szigorúbb szabálykövetési szintekben kifejezve

Ha a tagállam az e határozat 8. cikkének (3) bekezdése szerinti, alternatív szabálykövetési célértékeket alkalmaz, be kell jelentenie az alábbi információkat.

3. táblázat

A szigorúbb szabálykövetési szintek teljesítése.

A tevékenység veszélyeztetésének/kockázat/hajószegmens leírása

Nagyon magas kockázat/magas kockázat/közepes kockázat/alacsony kockázat/nagyon alacsony kockázat

—	a veszély/kockázat szintje az év kezdetén, szabálykövetési szintben kifejezve

—	a kitűzött szigorúbb szabálykövetési szint

—	a veszély/kockázat szintje az év végén, szabálykövetési szintben kifejezve

—	vizsgálatok száma

—	a feltárt súlyos jogsértések száma

—	utólagos elemzés, magyarázat, amennyiben a célként kitűzött szabálykövetési szintet nem érték el.

III. Egyéb vizsgálati és ellenőrzési tevékenységek elemzése: átrakás, légi felügyelet, import/export, valamint más intézkedések, például a halászhajók és más piaci szereplők általi szabálykövetés előmozdítására tervezett képzések és tájékoztató értekezletek

IV. Az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek hatékonyságának javítására irányuló javaslat(ok) (minden egyes érintett tagállam vonatkozásában)”

(*1) Az 1. és 2. táblázat 2. sora példát tartalmaz a táblázat kitöltésének megkönnyítése céljából

6.1.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/46

Helyesbítés a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cellulóz, a papír és a karton gyártása tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2014. szeptember 26-i 2014/687/EU bizottsági végrehajtási határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 284., 2014. szeptember 30. )

A 82. oldalon, a mellékletben, a fogalommeghatározásokat tartalmazó táblázat „Fogalommeghatározás” oszlopának „Nettó gyártás” sorában a iii. pontban:

a következő szövegrész:

„Selyempapírgyárak esetében: értékesíthető gyártás a selyempapírgyártó gép után bármilyen áttekercselési eljárás előtt és a papírhüvelyt nem beleszámítva.”

helyesen:

„Tissuepapírgyárak esetében: értékesíthető gyártás a tissuepapírgyártó gép után bármilyen áttekercselési eljárás előtt és a papírhüvelyt nem beleszámítva.”

A 86. oldalon, a melléklet 1.1.3. szakaszában, a BAT 4. alatti táblázat „Technika” oszlopának „a” sorában:

a következő szövegrész:

„Száraz hántolás…”

helyesen:

„Száraz kérgezés…”.

A 86. oldalon, a melléklet 1.1.3. szakaszában, a BAT 4. alatti táblázat alatti sorban:

a következő szövegrész:

„A száraz hántolásból…”

helyesen:

„A száraz kérgezésből…”.

A 87. oldalon, a melléklet 1.1.3. szakaszában, a „A BAT-hoz kapcsolódó szennyvízáramlás éves átlagértékei a kilépési pontnál szennyvízkezelés után:” táblázat „Szektor” oszlopa ötödik sorában:

a következő szövegrész:

„Oldódó cellulóz”

helyesen:

„Regenerált cellulóz gyártására alkalmas cellulóz”.

A 87. oldalon, a melléklet 1.1.3. szakaszában, „A BAT-hoz kapcsolódó szennyvízáramlás éves átlagértékei a kilépési pontnál szennyvízkezelés után:” című táblázat „Szektor” oszlopa tizenegyedik sorában:

a következő szövegrész:

„RCF–alapú selyempapírgyárak festékeltávolítással”

helyesen:

„RCF-alapú tissuepapírgyárak festékeltávolítással”.

A 96. oldalon, a melléklet 1.2.2.1. szakaszában, a BAT 20. alatti táblázat „Leírás” oszlopának „b” sorában:

a következő szövegrész:

„…nedves mosókkal…”

helyesen:

„…nedvesmosókkal…”.

A 97. oldalon, a melléklet 1.2.2.1. szakaszában, az „Alkalmazhatóság” alcím alatti bekezdés harmadik mondatában:

a következő szövegrész:

„…nedves mosók…”

helyesen:

„…nedvesmosók…”.

A 97. oldalon, a melléklet 1.2.2.2. szakaszában, a BAT 21. alatti táblázat „Technika” oszlopa „c” sorának; valamint a 106. oldalon a melléklet 1.3.2. szakaszában, a BAT 35. alatti táblázat „Technika” oszlopa „b” sorának

szövege:

„Nedves mosó”

helyesen:

„Nedvesmosó”.

A 98. oldalon, a melléklet 1.2.2.2. szakaszában, a BAT 23. szövegében; valamint a 101. oldalon a melléklet 1.2.2.3. szakaszában, a BAT 27. szövegében

a következő szövegrész:

„…nedves mosó…”

helyesen:

„…nedvesmosó…”.

A 104. oldalon, a melléklet 1.3.1. szakaszában, a BAT 33. alatti táblázat „Alkalmazhatóság” oszlopának „d” sorában; valamint a 105. oldalon a melléklet 1.3.1. szakaszában, a táblázat alatti „BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek” szövegrész alatti második mondatban

a következő szövegrész:

„…az oldódó cellulózt…”

helyesen:

„…a regenerált cellulóz gyártására alkalmas cellulózt…”.

A 105. oldalon, a mellékletben, a 12. táblázat alatti (2) lábjegyzetben

a következő szövegrész:

„…a természetes zsírálló cellulóz gyárakra.)”

helyesen:

„…a zsírálló papírhoz alapanyagként használt cellulózt természetes úton előállító gyárakra.”

A 107. oldalon, a melléklet 1.3.2. szakaszában, a BAT 37. bevezető szövegében

a következő szövegrész:

„…savas működésének…”

helyesen:

„…savas üzemének…”.

A 108. oldalon, a melléklet 1.3.2. szakaszában, a BAT 37. kibocsátási szintjeit meghatározó 15. táblázat alatti (3) lábjegyzetben

a következő szövegrész:

„…nedves mosóhoz…”.

helyesen:

„…nedvesmosóhoz…”.

A 108. oldalon, a melléklet 1.3.2. szakaszában, a BAT 37. kibocsátási szintjeit meghatározó 15. táblázat alatt:

a következő szövegrész:

„A BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintet a mosók egy év alatti kb. 240 üzemórás savas működése, illetve az utolsó monoszulfit-mosó egy hónap alatti 24 üzemóránál rövidebb savas működése jelenti.”

helyesen:

„A BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintet a mosók egy év alatti kb. 240 üzemórás savas üzeme, illetve az utolsó monoszulfit-mosó egy hónap alatti 24 üzemóránál rövidebb savas üzeme jelenti.”

A 109. oldalon a melléklet 1.4.1. szakaszában, a BAT 40. alatti táblázat „Technika” oszlopnak „e” sorában; a 112. oldalon a melléklet 1.5.2. szakaszában, a BAT 43. alatti táblázat „Technika” oszlopának „d” sorában; a 114. oldalon a melléklet 1.6.1. szakaszában, a BAT 47. alatti táblázat „Technika” oszlopának „b” sorában; a 117. oldalon a melléklet 1.6.3. szakaszában, a BAT 52. alatti táblázat „Technika” oszlopának „a” sorában; a 123. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Technika” oszlopának „A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése” sorában; a 123. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának „A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése” sorában, az első mondatban; a 123. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának „A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése” sorában az a) pont utolsó mondatában; a 123. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában a táblázat „Leírás” oszlopának „A rost és a töltőanyag újrahasznosítása, a fehér víz kezelése” sorában a b) pontban; a 123. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában a táblázat „Technika” oszlopának „A fehér víz tisztítása” sorában; a 124. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának „A tartályok és kádak optimális tervezése és megépítése (papírgyártás)” sorában; valamint a 124. oldalon a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának „A fecskendők optimalizálása a papírgyártó gépen” sorában:

a következő szövegrész:

„…fehér víz…”

helyesen:

„…szitavíz…”.

A 113. oldalon, a melléklet 1.5.2. szakaszában, a 19. táblázat „Éves átlag kg/t” oszlopának első, második, harmadik és negyedik sorában; a 116. oldalon, a melléklet 1.6.1. szakaszában, a 20. táblázat „Éves átlag kg/t” oszlopának harmadik sorában; a 117. oldalon, a melléklet 1.6.4. szakaszában, a BAT 53. alatti táblázat „Alkalmazhatóság” oszlopának „c” sorában; valamint a 118. oldalon, a melléklet 1.6.4. szakaszában, a BAT 53. alatti táblázat „Alkalmazhatóság” oszlopának „j” sorában:

a következő szövegrész:

„…selyempapír…”

helyesen:

„…tissuepapír…”.

A 118. oldalon, a melléklet 1.7.1.1. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának második sorában:

a következő szövegrész:

„…(nedves mosó).”

helyesen:

„…(nedvesmosó).”

A 119. oldalon, a melléklet 1.7.1.3. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának első sorában

a következő szövegrész:

„… fekete lúg…”

helyesen:

„…feketelúg…”.

A 120. oldalon, a melléklet 1.7.1.3. szakaszában, a táblázat „Technika” oszlopa nyolcadik sorában:

a következő szövegrész:

„Nedves mosó”

helyesen:

„Nedvesmosó”.

A 120. oldalon, a melléklet 1.7.1.3. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának nyolcadik sorában a harmadik mondatban:

a következő szövegrész:

„…nedves mosók…”

helyesen:

„…nedvesmosók…”.

A 121. oldalon, a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Technika” oszlopa első sorának

szövege:

„Száraz hántolás”

helyesen:

„Száraz kérgezés”.

A 121. oldalon, a melléklet 1.7.2.1. szakaszában, a táblázat „Leírás” oszlopának első sorában:

a következő szövegrész:

„…száraz hántolása…”

helyesen:

„…száraz kérgezése…”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 3

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. január 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/5 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) az Oroszországból és Brazíliából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/6 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer európai megvalósítási tervéről	6
		A Bizottság (EU) 2017/7 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	29
		A Bizottság (EU) 2017/8 végrehajtási rendelete (2017. január 5.) a sovány tejpornak az (EU) 2016/2080 végrehajtási rendelettel megnyitott pályázati eljárás keretében kibocsátott második részleges pályázati felhíváshoz kapcsolódó minimális eladási áráról	31
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2017/9 végrehajtási határozata (2017. január 4.) a veszettség elleni vakcinák kutyák, macskák és görények esetében való hatékonyságát figyelemmel kísérő szerológiai vizsgálatok elvégzésének egyes, Marokkóban és Tajvanon működő laboratóriumok számára történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2016) 8803. számú dokumentummal történt) ( 1 )	32
	*	A Bizottság (EU) 2017/10 végrehajtási határozata (2017. január 5.) az Északi-tenger uniós vizein és az ICES IIa körzet uniós vizein folytatott bizonyos tengerfenéki és nyílt tengeri halászati tevékenységek tekintetében egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat létrehozó 2013/328/EU és 2012/807/EU végrehajtási határozat módosításáról	34
	*	A Bizottság (EU) 2017/11 határozata (2017. január 5.) az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv módosításának az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról	43

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a cellulóz, a papír és a karton gyártása tekintetében történő meghatározásáról szóló, 2014. szeptember 26-i 2014/687/EU bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 284., 2014.9.30. )	46


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.