15.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1986 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 30.)

a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap kapcsán a nem visszafizettethető összegek tagállamok általi megtérítésének előírására vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. cikke (2) bekezdésének ötödik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 223/2014/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerint amennyiben valamely, a kedvezményezettnek jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az Unió költségvetésébe.

(2)

A nem visszafizettethető összegekre vonatkozó dokumentum (2), amelyet az igazoló hatóság a 223/2014/EU rendelet 49. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 48. cikke a) pontjának megfelelően 2016-tól 2025-ig bezárólag minden évben benyújt a Bizottságnak az éves elszámolások részeként, a kiadások típusa szerinti lebontásban tartalmazza a nem visszafizettethető összegeket. Az említett dokumentumban szerepelniük kell a tagállam szerint az Unió költségvetésébe vissza nem térítendő összegekre vonatkozó explicit információknak is, különösen azon igazgatási és jogi intézkedések bemutatásának, amelyeket a tagállam a nem visszafizettethető összegek eredményes behajtása érdekében tett. Mivel azonban a szóban forgó dokumentum a Bizottsághoz benyújtott igazolt elszámolásokban korábban már szerepeltetett összegekre vonatkozik, azt először 2017-ben kell benyújtani.

(3)

A 223/2014/EU rendelet 33. cikke b) pontjának és 49. cikke (1) bekezdésének megfelelően az igazolt elszámolások benyújtását megelőzően végrehajtott levonások nem tekinthetők visszafizettetésnek, amennyiben az adott elszámolás tárgyát képező számviteli évben benyújtott utolsó időközi kifizetés iránti kérelemben szereplő kiadásokhoz kapcsolódnak. Egyértelművé kell tehát tenni, hogy nem visszafizettethető összegekre vonatkozó, e felhatalmazáson alapuló rendelet alapján benyújtott információk csak olyan összegeket érintenek, amelyek már szerepelnek egy igazolt, a Bizottsághoz korábban benyújtott elszámolásban.

(4)

Ahhoz, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy a nem visszafizettethető összegeket vissza kell-e téríteni az Unió költségvetésébe, a tagállamnak a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 59. cikkének (5) bekezdésében az elszámolások benyújtására vonatkozóan megállapított határidőig be kell nyújtani az előírt, az egyes műveletek és kedvezményezettek szintjére lebontott információkat. Az említett rendelkezéssel összhangban lehetőséget kell biztosítani a nem visszafizettethető összegekre vonatkozó dokumentum benyújtási határidejének meghosszabbítására.

(5)

Meg kell állapítani azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára annak értékelését, hogy a visszafizettetés kapcsán a tagállam követett-e el hibát vagy hanyagul járt-e el az igazgatási és jogi intézkedések során. Az, hogy egy vagy több ilyen kritérium teljesül, nem jelenti automatikusan azt, hogy a tagállam valóban hibát követett el vagy hanyagul járt el.

(6)

A jogbiztonság érdekében a Bizottságnak adott határidőre el kell készülnie az értékelésével, amelyre a tagállamoknak másik adott határidőn belül kell választ adniuk. Ugyanezen okból a Bizottságnak el kell tudnia végezni az értékelést akkor is, ha a tagállam nem szolgáltat kiegészítő információkat. A 223/2014/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, csődöt megelőző vagy csalás gyanúját felvető esetekben ugyanakkor nem kell alkalmazni a határidőket.

(7)

A 223/2014/EU rendelet 30. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének második mondata szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem fizettetnek vissza a kedvezményezettel egy jogosulatlanul kifizetett, a művelet szintjén megjelenő összeget az érintett számviteli évben, amennyiben a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból (a továbbiakban: az alap) való hozzájárulás visszatérítendő összege kamat nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t. Ebben az esetben az összeget nem kell visszafizetni az Unió költségvetésébe. Az ilyen csekély összegekre vonatkozóan nem kell információkat benyújtani.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nem visszafizettethető összegekre vonatkozó információk benyújtása

(1) Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy olyan összeget, amely jogosulatlanul került kifizetésre egy kedvezményezett számára, és már szerepelt a Bizottsághoz benyújtott igazolt elszámolásokban, nem lehet visszafizettetni, továbbá azt állapította meg, hogy a szóban forgó összeget nem kell visszatéríteni az Unió költségvetésébe, az igazoló hatóság kérelmet nyújt be a Bizottsághoz e megállapítás megerősítése iránt.

(2) Az igazoló hatóság az egyes műveletek szintjén, az e rendelet mellékletében meghatározott formában, a 223/2014/EU rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül nyújtja be az (1) bekezdésben említett kérelmet.

(3) A tagállamok 2017-től 2025-ig bezárólag évente, minden évben február 15-ig nyújtják be az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően elkészített, az előző számviteli évre vonatkozó kérelmet. A Bizottság az érintett tagállam kérésére kivételes esetben meghosszabbíthatja a határidőt március 1-jéig.

2. cikk

A tagállamok hibájának vagy hanyagságának megállapítására vonatkozó feltételek

A következő kritériumok utalnak arra, hogy a tagállam hibázott vagy hanyagul járt el:

a tagállam nem nyújtotta be azon igazgatási és jogi intézkedések dátumokat is tartalmazó leírását, amelyeket a tagállam annak érdekében tett, hogy visszafizettesse az adott összeget (vagy csökkentse a támogatás szintjét vagy megszüntesse a támogatást, illetve visszavonja a 223/2014/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumot, amennyiben az ilyen visszavonásra külön eljárás vonatkozik);

a tagállam nem nyújtotta be az első és az esetleges további visszafizetési felszólítások másolatát (továbbá a támogatás szintjét csökkentő vagy a támogatást megszüntető, illetve a 223/2014/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot visszavonó dokumentum másolatát, amennyiben az ilyen visszavonásra külön eljárás vonatkozik);

c)	a tagállam nem adta meg az adott művelet kedvezményezettje részére közpénzből nyújtott hozzájárulás utolsó kifizetésének dátumát, és nem nyújtotta be az e kifizetést igazoló dokumentum másolatát;

d)	a szabálytalanság észlelését követően a tagállam egy vagy több jogosulatlan kifizetést teljesített a kedvezményezett részére a művelet szabálytalansággal érintett részéhez kapcsolódóan;

a szabálytalanság észlelését követő 12 hónapban a tagállam nem küldte el a támogatás szintjét csökkentő, vagy a 223/2014/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot visszavonó dokumentumot – amennyiben az ilyen visszavonásra külön eljárás vonatkozik –, és ezekkel egyenértékű határozatot sem hozott;

f)	a tagállam nem indította meg a visszafizettetési eljárást a támogatás végleges (akár igazgatási vagy bírósági eljárást követő, akár a kedvezményezett beleegyezésével történő) csökkentését vagy megszüntetését követő 12 hónapon belül;

g)	a tagállam nem merítette ki a visszafizettetésre a nemzeti intézményi és jogi keretek között rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget;

h)	a tagállam nem nyújtotta be – adott esetben – a fizetésképtelenségi és csődeljárásokhoz kapcsolódó dokumentumokat;

i)	a tagállam nem válaszolt a Bizottság 3. cikk szerinti, további információk szolgáltatására vonatkozó kérésére.

3. cikk

Eljárás annak meghatározására, hogy a tagállamnak meg kell-e térítenie egy nem visszafizettethető összeget

(1) A tagállam által az 1. cikknek megfelelően benyújtott információk alapján a Bizottság – megfelelően figyelembe véve a tagállam sajátos körülményeit és intézményi és jogi keretrendszerét – minden egyes esetet értékel annak megállapítása érdekében, hogy egy összeg visszafizettetése a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag maradt-e el. Előfordulhat, hogy a Bizottság a 2. cikkben felsorolt egy vagy több kritérium teljesülése ellenére is azt állapítja meg, hogy a tagállam nem követett el hibát és nem járt el hanyagul.

(2) Az elszámolások benyújtásának évében a Bizottság május 31-ig:

a)	írásban kérheti a tagállamot, hogy nyújtson be további információkat a kedvezményezetteknek jogosulatlanul kifizetett uniós hozzájárulások visszafizettetése érdekében tett igazgatási és jogi intézkedésekről; vagy

b)	írásban kérheti a tagállamot, hogy folytassa a visszafizettetési eljárást.

Ha a Bizottság az első albekezdés a) pontjában említett lehetőséget választotta, az (5)–(8) bekezdést kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidő nem alkalmazandó a csődöt megelőző szabálytalanságokra és csalás gyanúja esetében.

(4) Ha a Bizottság nem tesz lépéseket a (2) bekezdés alapján és az ott megállapított határidőn belül, akkor a tagállamnak nem kell megtérítenie az uniós hozzájárulást.

(5) A tagállamnak három hónap áll rendelkezésére válaszolni a Bizottság (2) bekezdésnek megfelelően küldött információkérésére.

(6) Ha a tagállam a (2) bekezdésnek megfelelő kérés ellenére nem szolgáltat további információkat, a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján folytatja az értékelés elvégzését.

(7) Amennyiben azt állapítja meg, hogy a tagállamnak meg kell térítenie az uniós hozzájárulást, a Bizottság a tagállam válaszának kézhezvételét követő három hónapon belül, illetve válasz hiányában a határidő leteltét követően tájékoztatja a tagállamot, közölve a megállapítást alátámasztó indokokat, és felkérve a tagállamot arra, hogy 2 hónapon belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a Bizottság nem tesz lépéseket az előző mondatnak megfelelően és az ott megállapított határidőn belül, akkor a tagállamnak nem kell megtérítenie az uniós hozzájárulást.

(8) A tagállami észrevételek benyújtására vonatkozóan a (7) bekezdésben meghatározott határidőtől számított 6 hónapon belül a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján elvégzi az értékelést, és amennyiben fenntartja azt a megállapítását, hogy a tagállamnak meg kell térítenie az uniós hozzájárulást, határozatot fogad el. Ha a Bizottság nem tesz lépéseket az előző mondatnak megfelelően és az ott megállapított határidőn belül, akkor a tagállamnak nem kell megtérítenie az uniós hozzájárulást.

A tagállam által megtérítendő uniós hozzájárulás kiszámításához a kérelem benyújtásakor hatályos pénzügyi tervben megállapított, az egyes operatív programok szintjén érvényes társfinanszírozási arány alkalmazandó.

4. cikk

Információszolgáltatás a nem visszafizettetett olyan összegekre vonatkozóan, amelyek esetében az alapból való hozzájárulás nem haladja meg a 250 EUR-t

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy nem fizettet vissza a kedvezményezettel egy jogosulatlanul kifizetett, a művelet szintjén megjelenő olyan összeget az adott számviteli évben, amely összeg esetében az alapból való hozzájárulás kamat nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t, e rendelet alapján nem szükséges információt szolgáltatni a Bizottságnak.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 30-án.

a Bizottság részéről

elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 72., 2014.3.12., 1. o.

(2) A 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek meghatározott információk Bizottsághoz való benyújtására használt minták tekintetében való végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. február 20-i (EU) 2015/341 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 60., 2015.3.4., 1. o.) V. mellékletének 4. függeléke.

(3) Az Európai Parlamenti és Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A nem visszafizettethető összegekre vonatkozó információk benyújtása – Élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív program (OP I.)

Kiadás típusa (1)

A művelet megnevezése és informatikai azonosító száma

A kedvezményezett neve

A kedvezményezett részére az érintett művelet kapcsán közpénzből teljesített utolsó kifizetés dátuma és bizonyítéka

A szabálytalanság jellege (a tagállam határozza meg)

A szabálytalanságot észlelő szervezet (pontosítsa: irányító hatóság, igazoló hatóság, ellenőrző vagy egyéb hatóság, illetve egy uniós testület neve)

A szabálytalanság észlelésének dátuma (2)

A nem visszafizettethetőnek nyilvánított teljes kiadás

A nem visszafizettethetőnek nyilvánított összegeknek megfelelő közkiadás

A nem visszafizettethető uniós hozzájárulás összege (3)

Az(ok) a pénzügyi év(ek), amely(ek)ben a nem visszafizettethető uniós hozzájárulásnak megfelelő kiadást bejelentették

A visszafizettetési eljárás megindításának dátuma

Az első és az esetleges további visszafizetési felszólítások másolata (4)

A nem visszafizettethetőség megállapításának dátuma

A nem visszafizettethetőség oka (5)

A csődeljáráshoz kapcsolódó dokumentumok (adott esetben)

Pontosítsa, hogy az uniós hozzájárulást az uniós költségvetésnek kell-e viselnie (I/N) (6)

<type="S" maxlength="500" input="S">

<type="S" maxlength="250" input="M"> (7)

<type="S" maxlength="250" input="M">

<type="D" input="M"> + <ATT>

<type="S" maxlength="250" input="M">

<type="D" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="D" input="S">

<type="D" input="M">

<ATT>

<type="D" input="M">

<type="S" maxlength="500" input="M">

<ATT>

<type="B" input="M">

Technikai segítségnyújtás

1. művelet

2. művelet

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

Az anyagi támogatás 1. típusa

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

Az anyagi támogatás 2. típusa

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

Az anyagi támogatás n. típusa

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

Összesen

<type="Cu" input="G">

A nem visszafizettethető összegekre vonatkozó információk benyújtása – a leginkább rászoruló személyek társadalmi beilleszkedését célzó operatív program (OP II.)

Kiadás típusa (8)

A művelet megnevezése és informatikai azonosító száma

A kedvezményezett neve

A kedvezményezett részére az érintett művelet kapcsán közpénzből teljesített utolsó kifizetés dátuma és bizonyítéka

A szabálytalanság jellege (a tagállam határozza meg)

A szabálytalanságot észlelő szervezet (pontosítsa: irányító hatóság, igazoló hatóság, ellenőrző vagy egyéb hatóság, illetve egy uniós testület neve)

A szabálytalanság észlelésének dátuma (9)

A nem visszafizettethetőnek nyilvánított teljes kiadás

A nem visszafizettethetőnek nyilvánított összegeknek megfelelő közkiadás

A nem visszafizettethető uniós hozzájárulás összege (10)

Az(ok) a pénzügyi év(ek), amely(ek)ben a nem visszafizettethető uniós hozzájárulásnak megfelelő kiadást bejelentették

A visszafizettetési eljárás megindításának dátuma

Az első és az esetleges további visszafizetési felszólítások másolata (11)

A nem visszafizettethetőség megállapításának dátuma

A nem visszafizettethetőség oka (12)

A csődeljáráshoz kapcsolódó dokumentumok (adott esetben)

Pontosítsa, hogy az uniós hozzájárulást az uniós költségvetésnek kell-e viselnie (I/N) (13)

<type="S" maxlength="500" input="S">

<type="S" maxlength="250" input="M"> (14)

<type="S" maxlength="250" input="M">

<type="D" input="M"> + <ATT>

<type="S" maxlength="250" input="M">

<type="D" input="M">

<type="Cu" input="M">

<type="D" input="S">

<type="D" input="M">

<ATT>

<type="D" input="M">

<type="S" maxlength="500" input="M">

<ATT>

<type="B" input="M">

Technikai segítségnyújtás

1. művelet

2. művelet

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

1. intézkedéstípus

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

2. intézkedéstípus

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

n. intézkedéstípus

Részösszeg

<type="Cu" input="G">

Összesen

<type="Cu" input="G">

(1) Az elszámolásokban az (EU) 2015/341 végrehajtási rendelet V. mellékletének 4. függeléke szerint megadott adatnak megfelelően. A jelentést az anyagi segítség típusa és művelet szerinti lebontásban kell megadni.

(2) A szabálytalanságra vonatkozó első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás napja.

(3) A kérelem benyújtásakor hatályos pénzügyi tervben megállapított, az operatív programok szintjén érvényes társfinanszírozási aránynak megfelelően kiszámított összeg.

(4) Továbbá adott esetben a támogatás szintjét csökkentő/a támogatást megszüntető és/vagy a 223/2014/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot visszavonó dokumentum másolata.

(5) Pontosítsa, hogy a kedvezményezett csődje okozta-e a nem visszafizettethetőséget. Ha nem, akkor adja meg a vonatkozó okot.

(6) Annak kérésével, hogy az uniós hozzájárulást az Unió költségvetése viselje, a tagállam megerősíti, hogy kimerítette a visszafizettetésre az intézményi és jogi keretei között rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget.

(7) A mezők jellemzőinek jelmagyarázata: típus: N = szám, D = dátum, S = karaktersorozat, Cu = pénznem. B = Boole-féle operátor – bevitel: M = manuális, S = kiválasztás, G = rendszer által generált – „maxlength” = maximális karakterszám szóközökkel együtt – ATT: csatolmányok.

(8) Az elszámolásokban az (EU) 2015/341 végrehajtási rendelet V. mellékletének 4. függeléke szerint megadott adatnak megfelelően. A jelentést a művelet és a művelet típusa szerinti lebontásban kell megadni.

(9) A szabálytalanságra vonatkozó első közigazgatási vagy bírósági ténymegállapítás napja.

(10) A kérelem benyújtásakor hatályos pénzügyi tervben megállapított, az operatív programok szintjén érvényes társfinanszírozási aránynak megfelelően kiszámított összeg.

(11) Továbbá adott esetben a támogatás szintjét csökkentő/a támogatást megszüntető és/vagy a 223/2014/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumot visszavonó dokumentum másolata.

(12) Pontosítsa, hogy a kedvezményezett csődje okozta-e a nem visszafizettethetőséget. Ha nem, akkor adja meg a vonatkozó okot.

(13) Annak kérésével, hogy az uniós hozzájárulást az Unió költségvetése viselje, a tagállam megerősíti, hogy kimerítette a visszafizettetésre az intézményi és jogi keretei között rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget.

(14) A mezők jellemzőinek jelmagyarázata: típus: N = szám, D = dátum, S = karaktersorozat, Cu = pénznem. B = Boole-féle operátor – bevitel: M = manuális, S = kiválasztás, G = rendszer által generált – „maxlength” = maximális karakterszám szóközökkel együtt – ATT: csatolmányok.

15.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/13

A TANÁCS (EU) 2016/1989 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. november 11.)

a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban a Tanács 2016. május 12-én végrehajtási határozatot fogadott el a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzésekről szóló ajánlás megállapításáról.

(2)

A Tanács öt schengeni államnak (Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia) azt javasolta, hogy a végrehajtási határozat elfogadásának napjától számított legfeljebb hat hónapos időtartamra tartsanak fenn arányos ideiglenes határellenőrzést, hogy kezeljék a görögországi külső határellenőrzésben mutatkozó hiányosságokból, valamint a Görögországba érkező és onnan más schengeni államokba tartó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazásából fakadó, ezen államokban a közrendet, illetve a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyeket.

(3)

2016. szeptember 28-án a Bizottság közzétette a végrehajtási határozat végrehajtásáról szóló jelentését. A jelentésben megállapította, hogy az Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia által végzett belső határellenőrzés arányos és összhangban áll a tanácsi ajánlással. A Bizottság emellett a rendelkezésre álló információk és az érintett államoktól kapott jelentések alapján azt is megállapította, hogy a jelentéstétel időpontjában nem találta szükségesnek a végrehajtási határozat módosítására irányuló javaslat előterjesztését.

(4)

Az érintett schengeni államok 2016. október 18-án, illetve 21-én benyújtották a Bizottságnak a tanácsi ajánlás végrehajtásáról szóló második jelentésüket. Az ebben foglalt információk az első jelentésben szereplő adatokhoz hasonló tendenciát mutatnak (csökkent azon személyek száma, akik esetében megtagadták a beléptetést, és a benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma is mérséklődött), amiből a helyzet fokozatos stabilizálódására lehet következtetni.

(5)

Mindazonáltal – bár az Európai Unióba érkező irreguláris migránsok és menedékkérők száma lényegesen visszaesett – Görögországban és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokban még mindig jelentős számú irreguláris migráns tartózkodik. A korábban megfigyelt tendenciákat figyelembe véve megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a személyek megpróbálnak majd szabálytalanul továbbutazni más tagállamokba, amint megszűnik az ezt jelenleg megakadályozó határellenőrzés.

(6)	A migrációs válság kezdete óta benyújtott, illetve a továbbra is folyamatosan érkező, menedékjog iránti kérelmek összesített száma jelentős terhet ró valamennyi uniós tagállam közigazgatására és állami szolgálataira, különös tekintettel a végrehajtási határozat által érintett schengeni államokra.

(7)	A belső határellenőrzést nem lehet más fontos tényezőktől függetleníteni. „A schengeni rendszer helyreállítása – ütemterv” című közleményében (2) a Bizottság meghatározta a teljes körűen működő schengeni térséghez való visszatérés érdekében végrehajtandó különféle szakpolitikai intézkedéseket.

(8)

Az ütemterv konkrétan előirányozta az Európai Határ- és Parti Őrség elfogadását és megvalósítását. Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) a Bizottság vonatkozó javaslatának előterjesztését követően kilenc hónapon belül, 2016. október 6-án hatályba lépett, ami jól példázza valamennyi érintett szereplő elkötelezettségét. A várakozások szerint a gyorsreagálású állományok (mind a humánerőforrás, mind a technikai felszerelés tekintetében) 2016. december 7-re, a gyorsreagálású visszaküldési állományok pedig 2017. január 7-re létrejönnek és megkezdik működésüket.

(9)

A schengeni rendszerhez való visszatérést célzó ütemterv fontos elemként határozta meg az EU–Törökország nyilatkozat sikeres végrehajtását is. Jóllehet a nyilatkozat végrehajtása – a harmadik eredményjelentésben (4) foglaltak szerint – eredményesen halad, változatlanul gondoskodni kell arról, hogy a nyilatkozat működése szilárd alapokon nyugodjon. Emellett továbbra is folyamatosan szükség van a nyugat-balkáni útvonallal foglalkozó vezetői találkozón elfogadott nyilatkozatban előirányzott együttműködésre.

(10)	Következésképpen, bár a schengeni rendszer helyreállítását célzó ütemtervben azonosított területeken számottevő előrelépések történtek és a helyzet fokozatosan stabilizálódik, több időre van szükség az intézkedések teljes körű végrehajtásához és a megfelelő eredmények megszilárdításához.

(11)	A közrendet vagy a belső biztonságot súlyosan fenyegető, illetve a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények tehát továbbra is fennállnak.

(12)

A jelenlegi görögországi instabil helyzetre és a Görögországot elhagyó irreguláris migránsok szabálytalan továbbutazása által leginkább érintett tagállamokban még mindig érzékelhető nyomásra való tekintettel indokoltnak tűnik, hogy a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető súlyos veszélyek kezelésének végső eszközeként jelenleg ideiglenes belső határellenőrzést végző schengeni államok – nevezetesen Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és a társult ország Norvégia – számára engedélyezzék ezen ellenőrzés arányos meghosszabbítását, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 29. cikkével összhangban.

(13)	A jelenleg rendelkezésre álló tényadatok alapján a meghosszabbítás nem haladhatja meg az ezen végrehajtási határozat elfogadásának időpontjától számított három hónapot.

(14)	Azoknak a tagállamoknak, amelyek e végrehajtási határozat nyomán fenn kívánják tartani a belső határellenőrzést, erről értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

(15)

Az érintett tagállamoknak, mielőtt határozatot hoznak az ellenőrzésről, meg kell vizsgálniuk, hogy az azonosított veszélyt el lehetne-e hatékonyan hárítani a határellenőrzéstől eltérő, más intézkedésekkel. Az érintett tagállamoknak az értesítésben ismertetniük kell e vizsgálat eredményét és a határellenőrzés fenntartása mellett szóló érveket.

(16)

Az Európai Tanács migrációról szóló, 2016. október 20-i következtetéseiben foglaltak szerint a schengeni rendszer helyreállításának folyamata magában foglalja az ideiglenes belső határellenőrzés aktuális igények függvényében történő kiigazítását is. E végrehajtási határozat értelmében a határellenőrzést kizárólag a szükséges mértékben, az ellenőrzés intenzitását a feltétlenül szükséges minimumra korlátozva kell végezni. Például, ha egy adott időszakban a beáramlás mértéke elhanyagolható, lehetséges, hogy bizonyos határszakaszokon nincs is szükség ellenőrzésre. Annak érdekében, hogy a lakosságnak az érintett belső határokon való átkelése a lehető legkisebb mértékben akadályozódjon, kizárólag célzott, kockázatelemzésen és hírszerzési adatokon alapú ellenőrzés végezhető. Emellett a releváns határszakaszokon végzett ellenőrzés szükségességét rendszeresen, az összes érintett tagállammal együttműködve meg kell vizsgálni és újra kell értékelni, a határellenőrzés fokozatos csökkentése érdekében.

(17)

E végrehajtási határozat végrehajtása során minden hónap végén el kell juttatni a Bizottságnak a végrehajtott ellenőrzések eredményeit tartalmazó teljes körű jelentést, adott esetben az ellenőrzés további szükségességére vonatkozó értékeléssel együtt. A jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzött személyek összesített számát, az ellenőrzés nyomán megtagadott beléptetések összesített számát, az ellenőrzés nyomán kiadott kiutasítási határozatok összesített számát, valamint a belső határellenőrzési pontokon benyújtott, menedékjog iránti kérelmek összesített számát.

(18)	A Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság szorosan nyomon kívánja követni e végrehajtási határozat alkalmazását,

AJÁNLJA, HOGY:

Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia e végrehajtási határozat elfogadásának napjától kezdődően legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbítsa az arányos ideiglenes határellenőrzést a következő belső határokon:

—	Ausztria az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén szárazföldi határon,

—	Németország a német–osztrák szárazföldi határon,

—	Dánia a Németországba kompjáratokat üzemeltető dán kikötőkben és a dán–német szárazföldi határon,

—	Svédország a déli és nyugati rendőrségi körzetben található svéd kikötőkben és az Öresund hídon,

—	Norvégia a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben.

Az említett ellenőrzések meghosszabbítását megelőzően az érintett tagállamoknak párbeszédet kell folytatniuk a releváns tagállammal (tagállamokkal) annak biztosítása érdekében, hogy csakis ott kerüljön sor belső határellenőrzésre, ahol az szükségesnek és arányosnak minősül. Emellett az érintett tagállamoknak a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseivel összhangban biztosítaniuk kell, hogy a belső határellenőrzésre csak végső megoldásként kerüljön sor, ha más alternatív intézkedésekkel nem érhető el azonos eredmény, és kizárólag a belső határ azon szakaszain, ahol az ellenőrzés szükségesnek és arányosnak minősül. Az érintett tagállamoknak minderről megfelelően értesíteniük kell a többi tagállamot, az Európai Parlamentet és a Bizottságot.

A határellenőrzést célzottan, kockázatelemzésre és hírszerzési információkra alapozva kell végezni, hatályát, gyakoriságát, helyét és idejét pedig szigorúan a súlyos veszély kezeléséhez és a közrend, illetve a belső biztonság védelméhez szükséges mértékűre kell korlátozni. Az e végrehajtási határozat nyomán belső határellenőrzést végző tagállamoknak hetente felül kell vizsgálniuk az ellenőrzés szükségességét, gyakoriságát, helyét és idejét, az ellenőrzés intenzitását a szóban forgó veszély mértékéhez kell igazítaniuk és az ellenőrzést adott esetben fokozatosan meg kell szüntetniük, valamint havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. ŽIGA

(1) HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

(2) COM(2016) 120 final.

(3) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(4) Harmadik eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról (COM(2016) 634).

15.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/19

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1991 HATÁROZATA

(2016. július 4.)

a Hollandia által a 's-hertogenbosch-i FC Den Bosch hivatásos labdarúgó-egyesület javára végrehajtott SA.41614. - 2015/C (korábbi SA.33584. - 2013/C (korábbi 2011/NN.)) számú intézkedésekről

(az értesítés a C(2016) 4089. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében (1),

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság 2011-ben egy polgártól és a sajtóban megjelent riportokból arról értesült, hogy Hollandia támogatási intézkedést hajtott végre a 's-hertogenbosch-i FC Den Bosch hivatásos labdarúgó-egyesület javára. A Bizottságot 2010-ben és 2011-ben a polgárok más hollandiai hivatásos labdarúgó-egyesületek, jelesül a tilburgi Willem II, a maastrichti MVV, az eindhoveni PSV és a nijmegeni NEC javára végrehajtott intézkedésekről is tájékoztatták. A Bizottság kérésére Hollandia 2011. szeptember 1-jén kelt levelében tájékoztatást adott az FC Den Bosch-t érintő intézkedésekről.

(2)	A Bizottság 2013. március 6-án kelt levelében arról tájékoztatta Hollandiát, hogy a Willem II, a NEC, az MVV, a PSV és az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedések vonatkozásában a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(3)	A Bizottság eljárást megindító határozatát (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság az érdekelt feleket felhívta arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket a szóban forgó intézkedéseket illetően.

(4)

Hollandia az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos eljárás keretében észrevételeket nyújtott be 2013. május 31-én és 2013. november 7-én kelt leveleiben, valamint a 2014. október 13-án megtartott találkozón. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az érdekelt felektől az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedések vonatkozásában.

(5)	Az egyes egyesületekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatására az eljárás megindításáról szóló határozatot követően, Hollandiával egyetértésben külön-külön került sor. Az FC Den Bosch-t érintő vizsgálatot SA.41614. ügyszámon vették nyilvántartásba.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE

2.1. Kedvezményezett, cél és keret

(6)

A Koninklijke Nederlandse Voetbal Bond nemzeti labdarúgó-szövetség (a továbbiakban: KNVB) a hivatásos és amatőr labdarúgóversenyeket szervező ernyőszervezet. Hollandiában a hivatásos labdarúgás egy kétszintű rendszerben van megszervezve. Ez a rendszer a 2014/2015-ös szezonban 38 egyesületből állt, amelyből 18 az első osztályban (eredivisie), míg 20 alacsonyabb szintű osztályban (eerste divisie) játszott.

(7)

Az FC Den Bosch az alacsonyabb szintű bajnokságban játszik a 2004/2005-ös szezon óta, amikor is utoljára játszott a holland első osztályban. Az FC Den Bosch soha nem játszott európai bajnokságban. A Hollandia által rendelkezésre bocsátott adatok szerint az FC Den Bosch egy kisvállalkozás; a 2011/2012-es szezonban 31 alkalmazottal rendelkezett. Árbevétele és mérlegfőösszege mindkét évben 3 millió euró körül maradt. Következésképpen egy kisvállalkozásról van szó (3). Az FC Den Bosch által használt stadion tulajdonosa 's-Hertogenbosch önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), amely az egyesület általi használat fejében bérleti díjban részesül.

(8)

Az önkormányzat 2010-ben tudomást szerzett arról, hogy az FC Den Bosch komoly pénzügyi nehézségekkel küszködik, amelyek hivatásos labdarúgó játékengedélyének fennmaradását és az egyesület fennállását is fenyegetik. Az FC Den Bosch 2010. június 30-án mínusz 4,6 millió EUR-s saját tőkével rendelkezett; egy évvel később a saját tőkéje mínusz 5,4 millió EUR volt. Amint azt egy független könyvvizsgáló cég igazolta, veszteségei is gyarapodtak (2009 júniusában 0,168 millió EUR, 2010 júniusában 0,612 millió EUR, 2011 júniusában pedig 0,744 millió EUR), árbevétele csökkent (2009 és 2011 között 3,736 millió EUR-ról 2,771 millió EUR-ra), adóssága pedig nőtt. Az egyesület hitelezőinek egyike az önkormányzat volt, amely 1,65 millió EUR-s alárendelt követeléssel rendelkezett.

(9)

A szurkolók, társaságok és támogatók 2010 őszén kezdeményezést indítottak az FC Den Bosch csődjének elkerülése érdekében. A kezdeményezés egy szerkezetátalakítási tervet eredményezett, amely az FC Den Bosch pénzügyi helyzetének javítására és egy új jogi struktúrával rendelkező, a szurkolók tulajdonában lévő, életképes hivatásos labdarúgó-egyesületté való átalakítására irányult. Az önkormányzat és az egyesület más hitelezői 2011 júniusában közös kezdeményezésről állapodtak meg, amely a kölcsöneiknek az egyesület részvényeire való átváltására vonatkozott. A szerkezetátalakítás részeként az egyesületi jogállással (Vereniging) rendelkező FC Den Bosch 2011. június 30-án az FC Den Bosch N.V. részvénytársasággá (naamloze vennootschap) alakult át.

(10)

Megállapodás született az önkormányzat követelésének az új FC Den Bosch N.V. részvénytársaság részvényeinek 60 %-át megtestesítő részesedéssé való átalakításáról. Az egyesület részvényeinek fennmaradó 40 %-át az egyesület más nagyobb hitelezői szereznék meg, amelyek az adósságot részvényre cserélték, azonban ezt az önkormányzat által alkalmazottnál alacsonyabb adósság-részvény arány alkalmazásával tették meg. A kisebb hitelezők követeléseik egy részét elengedték. E hitelezők közötti megállapodást követően az önkormányzat az 1,65 millió eurós kölcsönéből eredő sajáttőke-követelését 1 euró ellenében átruházta a Stichting Met Heel Mijn Hart alapítványra. Az alapítványt az FC Den Bosch szurkolói klubjai és egyes szurkolói hozták létre, és az nem folytat gazdasági tevékenységet.

(11)	Az önkormányzat azt is vállalta, hogy 1,4 millió eurót fizet az önkormányzat tulajdonában lévő területen álló edzőlétesítményeket (4) elhagyó FC Den Bosch részére.

2.2. Az eljárás megindításának indokai

(12)

Ami az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedéseket illeti, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az önkormányzat állami források felhasználásával szelektív előnyt juttatott az FC Den Bosch javára, következésképpen támogatást nyújtott a labdarúgó-egyesület részére.

(13)

Ami az 1,65 millió EUR-s követelésnek a szervezett szurkolók részére 1 euró ellenében történő értékesítésére vonatkozó döntést illeti, a Bizottság megállapítása szerint Hollandia nem érvelhet azzal, hogy az önkormányzat úgy járt el, ahogyan azt egy hasonló helyzetben lévő magánhitelező tette volna. A Bizottság megjegyezte, hogy míg más nagy hitelezők a követeléseiket az új jogi struktúrában fennálló részesedésekké alakították át, addig az önkormányzat a semmiért értékesítette követeléseit. Az edző- és ifjúsági blokk 1,4 millió EUR-ért való megvásárlásával kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy ezt az árat a blokk újrabeszerzési értékeként egy külső szakértő becsléssel állapította meg. Kétségbe vonta, hogy egy épület újrabeszerzési értéke megegyezne annak piaci árával.

(14)	A Bizottság továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hivatásos labdarúgó-egyesületek javára végrehajtott támogatási intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt és érintik a tagállamok közötti kereskedelmet a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(15)

Az FC Den Bosch javára nyújtott esetleges támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megjegyezte, hogy a labdarúgó-egyesület a támogatás megítélésének időpontjában pénzügyi nehézségekkel küszködött. A támogatásnak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatással (5) (a továbbiakban: iránymutatás) való összeegyeztethetőségének vizsgálata érdekében a Bizottság tájékoztatást kért az iránymutatásban meghatározott összes követelménynek való megfelelésre vonatkozóan.

(16)

A Bizottság különösen azt nem tudta ellenőrizni, hogy betartották-e az iránymutatásnak a szerkezetátalakítási terv jellegével és teljesítésével kapcsolatos 34–37. pontjában rögzített feltételeket. Ezenfelül azt is be kellett bizonyítani, hogy a támogatás a szükséges minimumra volt korlátozva, hogy a kedvezményezett maga megfelelő saját hozzájárulást fizetett a szerkezetátalakításához, és hogy betartották az „először és utoljára” elvet.

3. HOLLANDIA ÉSZREVÉTELEI

3.1. A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fennállása

(17)

Hollandia nem ért egyet a Bizottság azon előzetes megállapításával, amely szerint az FC Den Bosch vonatkozásában megtett intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Hollandia véleménye szerint a csőd szélén álló társaságban alárendelt követeléssel rendelkező önkormányzat a piacgazdasági hitelező elvével összhangban járt el, amikor követelését 2011-ben elengedte.

(18)

Hollandia álláspontja szerint minden valószínűség szerint nem nyert volna kielégítést az önkormányzat alárendelt követelése, ha az FC Den Bosch csődbe megy. 2013. november 7-én kelt levelében Hollandia hivatkozott a Bizottság belga Sonaca társasággal kapcsolatos határozatára (6) is, amelyben a Bizottság megállapította, hogy egy állami kölcsön tőkére változtatása nem minősül állami támogatásnak. Amennyiben az FC Den Bosch nem lett volna képes arra, hogy pénzügyi helyzetét 2011 júniusában helyreállítsa, a KNVB szabályzata szerint elvesztette volna hivatásos labdarúgó játékengedélyét. Ami az edzésre szolgáló létesítmények megvásárlását illeti, Hollandia azzal érvel, hogy a vásárlásra külső szakértő által megállapított értéken került sor, amely fedezte az FC Den Bosch számára a cserével okozott költségeket is. Hollandia azt állítja, hogy a földterület-értékesítésről szóló bizottsági közleménnyel (7) (a továbbiakban: földterület-értékesítésről szóló közlemény) összhangban járt el.

(19)

Másodlagosan Hollandia azzal érvel, hogy az intézkedések még akkor sem torzítanák a versenyt vagy érintenék a tagállamok közti kereskedelmet, ha úgy kellene tekinteni, hogy azok szelektív előnyt biztosítottak az FC Den Bosch javára. Hollandia hangsúlyozza, hogy az FC Den Bosch gyenge pozícióval rendelkezik a nemzeti hivatásos labdarúgás területén, ami igen valószínűtlenné teszi részvételét az európai szintű bajnokságokon. Ezenfelül véleménye szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy az FC Den Bosch részére nyújtott támogatás torzítaná a versenyt vagy érintené a kereskedelmet az eljárás megindításáról szóló határozatban hivatkozott bármely piacon.

(20)	Másodlagos érvként Hollandia előadja, hogy amennyiben az intézkedések állami támogatásnak minősülnének, azok összhangban állnának az iránymutatással és ebből következően a belső piaccal is.

(21)

Az FC Den Bosch 2010-ben nehéz pénzügyi helyzetben volt. 2011-ben mínusz 5,97 millió eurós saját tőkével, 7 millió eurós adósággal és körülbelül 3 millió eurós árbevétellel rendelkezett. Az egyesület az 1. táblázatban szereplő hitelezőkkel és tartozásokkal rendelkezett.

1. táblázat

Az FC Den Bosch hitelezői és tartozásai

Hitelezők	Kölcsönösszegek
Az önkormányzat (egy 2000-ben nyújtott kölcsön egyenlege)	1,65 millió EUR
[…] (*)	1,092 millió EUR
[…]	1,865 millió EUR
[…]	0,73 millió EUR
[…]	0,235 millió EUR
Egy magánhitelező	0,3 millió EUR
[…]	0,1 millió EUR

(22)	A KNVB jelezte, hogy az egyesület el fogja veszíteni hivatásos labdarúgó engedélyét, amennyiben a saját tőkéje 2011. június 30-án továbbra is negatív lesz. Ez azt jelentené, hogy az egyesület amatőr státuszba kerülne vissza.

(23)

Ezért az FC Den Bosch és a KNVB 2011 júniusában egy szerkezetátalakítási tervet dolgoztak ki. A terv alapján az egyesület részvénytársasággá (NV) alakult át. A különböző nagyobb hitelezők (fedezetlen) követeléseit az egyesület részvényeivé alakították át a 2. táblázatban foglaltak szerint.

2. táblázat

Adósság-részvény cserearányok

Hitelező	Kölcsön	Részvények/százalékos arány	Euró/részvény
Az önkormányzat/Stichting Met Heel Mijn Hart alapítvány	1,65 millió EUR	61 900 /54,3	26,7
[…]	1,092 millió EUR	20 492 /18	53,3
[…]	1,865 millió EUR	27 925 /24,5 amelyből 11 000 db elsőbbségi részvény	66,8
[…]	0,73 millió EUR	3 583 /3,1	203,7

(24)	A részvények fennmaradó 0,1 %-át a labdarúgó-egyesület vezető tagjai kapták. Ez azt mutatja, hogy az önkormányzat a tárgyalások keretében az egyesület adósságaiban való 38 %-os részesedésért az egyesület részvényei 54 %-ának megszerzésében állapodott meg.

(25)

Ezenfelül egy 100 000 EUR-s kereskedelmi kölcsönt harmadik fél által nyújtott biztosíték fedezte; más magánfelek pedig 300 000 EUR összegű friss tőkét bocsátottak rendelkezésre. Egy 250 000 EUR-s rövid távú kölcsönt hosszú távú kölcsönné alakítottak át. Az önkormányzati stadiont üzemeltető BIM társasággal szemben fennálló stadionbérleti díjtartozást a BIM televíziós közvetítési jogokból származó jövedelem elkobzásához való joga biztosította.

(26)

Az önkormányzat az 1,65 millió EUR-s kölcsönét behajthatatlannak minősítette. A kölcsönt már az önkormányzat 2010. évi költségvetésében is behajthatatlanként jelölték meg, mert az FC Den Bosch már nem teljesített kifizetést arra. Az önkormányzat 2011 júniusában felkérte az FC Den Bosch pénzügyi helyzetét már 2011 februárjában és márciusában is elemző Ernst & Young könyvvizsgáló céget arra, hogy vizsgálja meg az FC Den Bosch részére nyújtott kölcsön behajthatóságát. E cég azt állapította meg, hogy az elkövetkezendő években ésszerűen nem várható a kölcsön visszafizetése vagy kamatfizetés még akkor sem, ha az egyesületet a hosszú távú követelések nagyobb hitelezők általi elengedése révén átszervezik. E megállapításnak akkor is van értelme, ha figyelembe vesszük, hogy az egyesület nem rendelkezik olyan ingatlantulajdonnal vagy berendezésekkel, amelyeket értékesíthetne vagy felszámolhatna az adósság visszafizetése érdekében.

(27)

A hitelezők közötti megállapodás keretében az önkormányzat úgy határozott, hogy a részvények 54 %-ára vonatkozó követelését 1 euró fejében a „Met Heel Mijn Hart” alapítványra ruházza át. Ezáltal az alapítvány az egyesület tulajdonosává vált – az önkormányzat helyett, amely nem mutatott érdeklődést az egyesület vezetésében való részvétel iránt – más nagy hitelezőkkel egyező módon, a szerkezetátalakítási tervben e hitelezőkkel és az önkormányzattal elért megállapodásnak megfelelően. Az alapítvány e részvények alapján 100 eurós bizonylatokat fog értékesíteni.

(28)

A többi hitelezőhöz viszonyítva az önkormányzatnak különös, nagyobb érdeke fűződött az egyesület felszámolásának vagy amatőr státuszba való lefokozásának elkerüléséhez amiatt, hogy egy időre elveszítené a tulajdonát képező stadion elsődleges használóját és bérletidíj-fizetőjét. Ebben a tekintetben az önkormányzatnak gazdasági érdeke fűződött ahhoz, hogy az egyesület továbbra is hivatásos labdarúgást folytasson.

(29)

Az edzőkomplexum alatt fekvő, 36 000 m2-es földterülettel kapcsolatban Hollandia által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint a földterület már az önkormányzat tulajdonában állt. A földterületet az FC Den Bosch használta, amely saját költségén épületekből és sportpályákból álló sportkomplexumot épített 2000-ben, majd 2006-ban és 2007-ben átalakította azt. Nem volt hosszú távú haszonbérleti jogviszony (erfpacht) (8) az önkormányzat és az FC Den Bosch között. Az önkormányzat ezen az ingatlanon házakat és lakásokat építhetne. Ezért mindenesetre érdeke fűződött ahhoz, hogy az egyesület elhagyja a földterületet és megragadta az egyesült likviditási szükségletei által teremtett lehetőséget. Ezért az egyesületet kártalanítani kívánta a földterület elhagyásáért az épületek nem vitatott kisajátításának esetéhez hasonló módon, és kérte a földterületen lévő épületek és berendezések értékbecslését az ilyen esetre vonatkozó holland kisajátítási jog alapján.

(30)

Ezt a vételárat a sportkomplexum független és elismert földadószakértő által elvégzett értékelése állapította meg. Az értékelés alapját a korrigált újrabeszerzési érték képezte, amely a típusukat, minőségüket, állapotukat és korukat tekintve azonos értékű tárgyak megszerzéséhez szükséges érték. Következésképpen ez az összeg nem pusztán a sportkomplexum adott méretére vonatkoztatott értéke. Az a sportkomplexum műszaki állapotához és korához van hozzáigazítva. Ezt az értékelést a megegyezéses kisajátítási esetekre a holland kisajátítási törvény (Onteigeningswet) 40b. cikkének (3) bekezdése írja elő, amely Hollandia szerint a szóban forgó helyzetre vonatkozik. Következésképpen Hollandia álláspontja szerint a Bizottság helytelenül ítélte meg, hogy az értékbecslési jelentés az értékelés alapjaként kizárólag az újrabeszerzési értékre hivatkozott. A holland értékbecslési gyakorlatban a templomokhoz, műemlékekhez vagy sportkomplexumokhoz hasonló, nem szokványos objektumokat korrigált újrabeszerzési értéken értékelik, vagyis azon az áron, amelyet egy független vásárló hajlandó lenne megfizetni kisajátítás vagy a jelenlegi tulajdonos áthelyezése esetén.

(31)

A Bizottság azon észrevételével kapcsolatban, amely szerint az értékbecslésben meghatározott érték meghaladta az FC Den Bosch könyvelésében szereplő könyv szerinti értéket, Hollandia előadja, hogy egy földdarab vagy az épületek könyv szerinti értéke rendszerint nem tükrözi azok tényleges piaci értékét. Az árat a kereskedelmi ügyletben képviselt értéken kívül a történeti beszerzési árhoz, illetve az értékcsökkenéshez hasonló számos más tényező határozza meg.

(32)

Az egyesület az edzőtevékenységét máshol, a stadionban és a városban még szabad kapacitással rendelkező másik labdarúgó edzőkomplexumban folytatta. Hollandia azzal érvel, hogy az edzőkomplexum árát az FC Den Bosch esetleges pénzügyi szükségleteinek figyelembevétele nélkül határozták meg. Az edzőkomplexumának elhagyásáért kapott összeg egy részét az egyesület alternatív edzőlétesítmények elhelyezésére fordította. Ezt a bevételt emellett arra használta, hogy megfizesse a BIM részére a stadion bérletének elmaradt díjait.

3.2. Az állami támogatás összeegyeztethetősége a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján

(33)	Hollandia másodlagosan azzal érvelt, hogy az intézkedés akkor is összeegyeztethető lenne a belső piaccal, ha támogatásnak minősülne. Az FC Den Bosch szerkezetátalakításával kapcsolatban Hollandia a (8) preambulumbekezdésben foglaltak szerint írta le az egyesület pénzügyi helyzetét.

(34)

Minden hivatásos holland labdarúgó-egyesületnek engedélyt kell szereznie a KNVB-től, amelyet csak akkor kap meg, ha megfelel számos követelménynek. A rendszer egyik követelménye az egyesület pénzügyi helyzetével kapcsolatos. Amennyiben ez nem kielégítő, a KNVB visszavonhatja az engedélyt. Jogutód egyesület alapítása esetén az nem kerülne be közvetlenül a hivatásos labdarúgó bajnokságba, hanem a második legmagasabb szintű amatőr osztályban kellene kezdenie. Nehézségeivel a Den Bosch azt kockáztatta, hogy elveszti a hivatásos versenyeken való részvételi engedélyét.

(35)

Hollandia szerint e nehézségekre tekintettel az önkormányzatnak a kölcsön elengedésére és az FC Den Bosch-nak az általa használt edzőkomplexum kiürítése miatti kártalanítására vonatkozó döntése az önkormányzat, más hitelezők és az FC Den Bosch megállapodása szerinti szerkezetátalakítási tervben rögzített számos feltétel függvénye volt.

(36)

A szerkezetátalakítási terv új jogi struktúrát eredményezett az FC Den Bosch számára. Egyesületből részvénytársasággá (naamloze vennootschap [NV]) alakult át, csökkentette dolgozóinak és játékosainak létszámát. A terv előirányozta, hogy a szerződött játékosok számát a KNVB által előírt 16-os minimum létszámra kell csökkenteni. Az FC Den Bosch nem fog játékosokat vásárolni az átigazolási piacon, hanem csak szabadon átigazolható játékosokat szerződtet. Ez a személyzeti és a játékosokkal összefüggő költségek 17 %-os csökkenését vonta maga után.

(37)

A (22) preambulumbekezdésben foglaltakkal egyezően az FC Den Bosch hitelezői összesen 5,337 millió EUR-nyi adósságot engedtek el részvényért cserébe. Ezenfelül az önkormányzat 1,4 millió EUR-s összeggel kártalanította az egyesületet az általa addig használt edzőkomplexum elhagyásáért. Ezen intézkedések révén az egyesület negatív saját tőkéje mérsékelt, 0,63 millió EUR-s pozitív saját tőkévé alakult át, amely lehetővé tette az egyesület részvénytársasággá való átalakulását.

(38)

A terv célja az volt, hogy három év alatt stabil pénzügyi helyzetet teremtsen. A 2011/2012-es és 2012/2013-as üzleti évre csökkenő veszteséget, a 2013/2014-es üzleti évre pedig kismértékű, 0,1 millió EUR-s nyereséget irányzott elő. Ez nem engedne teret az FC Den Bosch részére játékosok megvásárlására. Az FC Den Bosch a 2011/2012-es számviteli évben ténylegesen mérsékelt, 0,103 millió EUR-s profitot tudott elérni az előrejelzésnél jobb támogatói szerződéseknek is köszönhetően.

4. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

4.1. A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fennállása

(39)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint az állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételek kumulatívak, következésképpen egy intézkedés akkor minősül állami támogatásnak, ha valamennyi feltétel teljesül.

(40)

Az eljárás megindításáról szóló határozat alapján a Bizottság meg fogja vizsgálni az önkormányzat 2011. június 21-i határozatát, amellyel elengedte az FC Den Bosch-sal szemben fennálló 1,65 millió EUR-s alárendelt követelését és az FC Den Bosch javára 1,4 millió EUR-s kártalanítást nyújtott edzőlétesítményeinek elhagyásáért. A Bizottság megjegyzi, hogy a két intézkedést együtt terjesztették elő és a városi tanács ugyanazon ülésén határozták el, továbbá azok céljukat és az FC Den Bosch akkori helyzetét illetően szorosan összefüggenek.

(41)

Következésképpen ezt a két intézkedést együtt kell értékelni (9). A jelen ügyben ugyanakkor az alábbi értékelésből világosan kiderül, hogy mindkét intézkedés állami támogatásnak minősül, ha azokat külön vizsgáljuk. Ez szükségszerűen magában foglalja azt, hogy az intézkedések akkor is állami támogatásnak minősülnek, ha azokat együttesen, egyetlen intézkedésként vizsgáljuk.

4.1.1. Állami források felhasználása

(42)

Mindkét intézkedésről az önkormányzat döntött, és azok az önkormányzat számára 3,1 millió eurós pénzügyi vonzattal jártak. Következésképpen állami források felhasználását foglalják magukban és az államnak tudhatók be. Az állami források átruházása a közvetlen támogatásokhoz, kölcsönökhöz, biztosítékokhoz, a vállalkozások tőkéjébe való közvetlen befektetésekhez és a természetbeni ellátásokhoz hasonló számos formát ölthet. Az állami követelésekről való lemondás szintén állami források átruházásának minősül.

4.1.2. Szelektív előny az FC Den Bosch javára

(43)

Minden olyan esetben, amikor egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozásnak köszönhetően javul, előny áll fenn. Ennek felmérése érdekében a vállalkozás intézkedést követő pénzügyi helyzetét össze kell hasonlítani azzal a pénzügyi helyzettel, amelyben az intézkedés bevezetése nélkül lenne. Vitathatatlan, hogy az FC Den Bosch nehéz pénzügyi helyzete markánsan javult a vizsgált intézkedések révén.

(44)	A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az előny olyan gazdasági haszon, amelyhez a vállalkozás rendes piaci viszonyok között (10), vagyis nem a piaci elvek által vezérelt állami beavatkozás hiányában nem jutott volna hozzá.

(45)	Hollandia azt állítja, hogy az FC Den Bosch pénzügyi helyzetének javulása piackonform ügyletek eredménye, ezért nem jogellenes. Hollandia szerint az önkormányzat a piacgazdasági befektető elvével (a továbbiakban: MEIP) összhangban járt el.

4.1.2.1. Az alárendelt követelésről való lemondás

(46)	A fentiek szerint az 1,65 millió EUR-s alárendelt követelés elengedésére vonatkozó döntés adósság-részvény csereügyletet foglal magában, amelyet az ebből eredő, részvényekre vonatkozó követelés 1 euró fejében történő átruházása követett.

(47)

Következésképpen először meg kell állapítani, hogy egy magánhitelező az önkormányzattal egyező módon cserélte volna-e az adósságot részvényekre. A csődeljárás feltételeit teljesítő vállalkozás esetében egy magánhitelező két választási lehetőséggel rendelkezik. Intézkedhet a vállalkozás felszámolása iránt, hogy legalább az általa nyújtott kölcsön egy részét behajtsa, vagy a kölcsönt részesedésre cserélheti, amelynek révén lehetővé teszi a vállalkozás számára működése folytatását az ismételt jövedelmezővé válásra vonatkozó kilátásokkal avégett, hogy emelkedjen a részvények értéke. Amennyiben a magánhitelezők az önkormányzattal egyező módon járnának el az FC Den Bosch adósságának jelentős részét illetően, feltételezhető lenne, hogy az önkormányzat magatartása a MEIP-et követi.

(48)

A MEIP tiszteletben tartása abban az esetben állapítható meg, ha az ügyletet az összehasonlítható helyzetben lévő közigazgatási szervek és magánvállalkozások ugyanolyan feltételek és kikötések (vagyis ugyanolyan mértékű kockázat és jutalom) mellett, azonos időben teljesítik. Ebben az esetben általában arra a következtetésre lehet jutni, hogy az ilyen ügylet megfelel a piaci feltételeknek (11). Az is fontos, hogy a magánvállalkozások fellépése tényleges gazdasági jelentőséggel bír-e, és nem pusztán szimbolikus vagy elhanyagolható (12), továbbá hogy az érintett közigazgatási szervek és magánvállalkozások kiindulási helyzete összehasonlítható-e az ügylet szempontjából. Amennyiben viszont az összehasonlítható helyzetben lévő közigazgatási szervek és magánvállalkozások ugyanabban az ügyletben azonos időpontban, azonban eltérő feltételek vagy kikötések mellett vesznek részt, ez általában arra utal, hogy a közigazgatási szerv fellépése nem felel meg a piaci feltételeknek.

(49)

A vizsgálat tárgyát képező ügyben az ügyletet illetően az érintett közjogi szervezetek és magánvállalkozók kiindulási helyzete összehasonlítható volt. Az ügyletben érintett összes hitelező fedezetlen és behajthatatlan kölcsönökkel rendelkezett. A magánszektor részvétele szintén jelentős volt. A többi vállalkozás ugyanakkor nem egyszerű piaci szereplő, mint arra korábban már rámutattunk; úgy tűnik, hogy ilyen vagy olyan módon, de mindegyikük kapcsolódik az egyesülethez. Következésképpen nem feltételezhető, hogy haszonszerzési céllal jártak el; példának okáért a szurkolók nem racionális piaci szereplők, akik nyereség elérésére törekednek.

(50)

Az is nyilvánvaló, hogy az ügyletre eltérő feltételek vagy kikötések mellett került sor. Az önkormányzat az adósság elengedéséért cserébe többet kért a hitelezőknél. A 2. táblázatban foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a részvényenkénti 26,7 eurós áron viszonylagosan több részvényhez jutott hozzá, mint az összes többi kereskedelmi vagy nonprofit hitelező. Ezenfelül az adósság átütemezése lehetővé tette az FC Den Bosch számára, hogy kifizesse a stadion bérletidíj-hátralékát a stadiont üzemeltető BIM társaság részére, amely az önkormányzat tulajdonában áll. Másfelől a hitelező […] elsőbbségi részvényeket kapott, amelyek az esetleges későbbi osztalékokban való részesedésben elsőbbséget adhatnak számára. Ez alapján nem zárható ki, hogy legalább egy magánszereplő az önkormányzatnál kedvezőbb feltételekhez jutott. A bizonyíték nem enged arra következtetni, hogy az önkormányzat a cserében való megállapodás során a piacgazdasági szereplőkkel egyenrangúan járt el.

(51)

Az is valószínűtlen, hogy egy magánbefektető elfogadta volna a részvényre cserélt, behajthatatlan követelésének 1 eurós áron az alapítványra történő átruházását, mely utóbbi a részvénybizonylatok eladását 100 EUR-s részvényenkénti áron tervezi. A részvényeken való túladással az önkormányzat megfosztotta magát az adósság-részvény csereügylet egyetlen kereskedelmi indokától, vagyis attól a – habár távoli –reménytől, illetve várakozástól, hogy a részvények felértékelődnek. Egy harmadik félnek adott lehetőséget a részvénybizonylatok értékesítése révén pénzeszközök gyűjtésére, ahelyett, hogy saját maga tett volna így, vagy legalább részesedést igényelt volna az azok értékesítéséből származó bevételből (13). Ebben az esetben az állam megtartaná részvényeit és a jövőben ésszerűen számíthatna nyereségre.

(52)	Következésképpen az alárendelt követelés elengedése nem hasonlítható egy racionális piaci szereplő magatartásához, és ez az FC Den Bosch javára olyan előnyt biztosított, amelyre piaci feltételek mellett nem tehetett volna szert.

4.1.2.2. Az edzőkomplexum megvásárlása

(53)

Az edzőkomplexummal kapcsolatban Hollandia azt állítja, hogy az 1,4 millió EUR-s kártalanítást földterület-értékesítésről szóló közleménnyel és az újrabeszerzési költség ellentételezésére vonatkozó bizottsági határozatokkal összhangban határozták meg, ezért az nem jelentett előnyt az FC Den Bosch javára. Az említett közlemény szerint a hatóság általi földterület- és épületértékesítés nem minősül támogatásnak először is abban az esetben, ha a hatóság elfogadja a legjobb vagy az egyetlen ajánlatot feltételmentes pályázati eljárást követően, másodszor pedig akkor, ha ilyen pályázati eljárás hiányában az eladási árat legalább a független szakértő által végzett értékbecslésben szereplő értékben határozzák meg.

(54)

A földterület-értékesítésről szóló közleményben adott iránymutatás a bevezető részében foglaltak szerint csak „a köztulajdonban lévő földterület- és épületértékesítésre vonatkozik. Nem vonatkozik a földterületek és épületek hatósági megszerzésére vagy a földterületek és épületek hatóságok általi bérbeadására vagy bérbevételére. Az ilyen ügyletek állami támogatási elemeket is tartalmazhatnak.”

(55)

Mindenesetre a földterület-értékesítésről szóló közleményben rögzített mechanizmusok pusztán eszközként szolgálnak annak megállapítására, hogy az állam piacgazdasági befektetőként járt-e el, következésképpen a MEIP teszt hatóságok és magánvállalkozások közötti földügyletekre való alkalmazásának konkrét példái (14). Ezért nem bír jelentőséggel, hogy a földterület értékbecslésének és megvásárlásának vizsgálatát a földterület-értékesítésről szóló közlemény alapján vagy annak mellőzésével végzik.

(56)

Az FC Den Bosch által felszabadított sportkomplexum esetében a földterület független szakértő által elvégzett értékbecslése a korrigált újrabeszerzési értéken alapult. A Hollandia által előadott magyarázat szerint ez az az érték, amelyet az államnak meg kellene fizetnie a tulajdonos áthelyezése esetén egy nem vitatott kisajátítási gyakorlat tárgyát képező ingatlan értékbecslésére vonatkozó jogi szabályok alapján. Ez nem meggyőző. A komplexum FC Den Bosch által építtetett épületei és berendezései már az önkormányzat tulajdonát képezték. Azokat az FC Den Bosch hosszú távú haszonbérleti jogviszony nélkül használta. Következésképpen az értékelésnek nem egy olyan forgatókönyvön kellett volna alapulnia, amelyben az FC Den Bosch az épületek tulajdonosa. Ráadásul a korrigált újrabeszerzési érték igencsak eltérhet az eszköz piaci értékétől.

(57)

Az sem nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak az ügylet időpontjában konkrét tervei lettek volna a szóban forgó földterülettel kapcsolatban. Az ügylet egyértelműen az önkormányzat által elhatározott szerkezetátalakítási intézkedések részét képezte, és annak elsődleges célja nyilvánvalóan az volt, hogy likviditást biztosítson az FC Den Bosch részére. Valószínűtlen, hogy az önkormányzat ebben a gyakorlatba az adott időpontban e célkitűzés hiányában csatlakozott volna be. Azzal is lehet érvelni, hogy csőd esetén a labdarúgó-egyesület eltűnésével a sportkomplexum kártalanítás fizetése nélkül is felszabadult volna.

(58)

Következésképpen kétségbe kell vonni, hogy egy másik piaci szereplő meggyőzhette volna az önkormányzatot, hogy 1,4 millió EUR-t fizessen ki egy olyan ingatlan felszabadításáért, amelyre a piaci szereplő még hosszú távú haszonbérlettel sem rendelkezett. Az összeg mindenesetre sokkal alacsonyabb lett volna.

4.1.2.3. A szelektív előny fennállásával kapcsolatos következtetés

(59)	Következésképpen az intézkedések az FC Den Bosch javára a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyt biztosítanak.

4.1.3. A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás

(60)

Hollandia kétségbe vonta az esetleges támogatásnak az európai szinten nem játszó labdarúgó-egyesületek vonatkozásában a belső piacra gyakorolt hatását. A hivatásos labdarúgó-egyesületek ugyanakkor vállalkozásnak minősülnek és az állami támogatások ellenőrzése alá esnek. A hivatásos labdarúgás jövedelemszerző tevékenységet kínál és díjazás ellenében szolgáltatásokat nyújt; magas szintű szakmaiságot ért el, amelynek következtében gazdasági hatása nőtt (15).

(61)

Habár az FC Den Bosch nem vesz részt nemzetközi vonatkozású labdarúgóversenyeken, hivatásos labdarúgó-egyesületként számos más piacon fejt ki gazdasági tevékenységet, beleértve a hivatásos játékosok átigazolási piacát, a reklámozást, a támogatást, az értékesítést és a médiaközvetítést. A hivatásos labdarúgó-egyesületnek nyújtott támogatás erősíti az egyesület pozícióját az ilyen piacok mindegyikén, amelyek legtöbbje számos tagállamra kiterjed. Következésképpen, amennyiben az állami forrásokat arra használják, hogy szelektív előnyt biztosítsanak bármely bajnokságban játszó hivatásos labdarúgó-egyesület javára, az ilyen támogatás valószínűleg alkalmas a verseny torzítására és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (16).

4.2. Értékelés a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján

(62)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy összeegyeztethetőnek minősül-e a belső piaccal az FC Den Bosch javára végrehajtott támogatási intézkedés. A Szerződés 107. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eltérések egyike sem vonatkozik a szóban forgó támogatási intézkedésre. A Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésében rögzített eltérésekkel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy egyetlen holland régió sem tartozik a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérés hatálya alá. A szóban forgó támogatási intézkedés nem mozdít elő közös európai érdeket szolgáló fontos projektet és a holland gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére sem szolgál a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében. A támogatási intézkedésről az sem mondható, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését mozdítaná elő.

4.2.1. A vonatkozó iránymutatások

(63)

Ami a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatásokkal kapcsolatos eltérést illeti, az ilyen támogatás abban az esetben lehet összeegyeztethető, amennyiben az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(64)

A támogatási intézkedéseknek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti értékelése érdekében a Bizottság számos rendeletet, keretszabályozást, iránymutatást és közleményt adott ki a támogatási formákról és azokról a horizontális vagy ágazati célokról, amelyekre a támogatást odaítélik. Tekintettel arra, hogy az FC Den Bosch pénzügyi nehézségekkel küszködött az intézkedések meghozatala idején, és hogy a támogatást az önkormányzat e nehézségek kezelésének céljára ítélte oda, célszerű megvizsgálni, hogy alkalmazandók-e és teljesülnek-e az iránymutatásban (17) rögzített kritériumok.

(65)

A Bizottság 2014 júliusában közzétette a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló új iránymutatást (18). Ez az iránymutatás azonban nem vonatkozik erre a 2011-ben nyújtott, be nem jelentett támogatásra. Az új iránymutatás 137. pontja szerint ez bármely előzetes engedély nélkül nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás esetében kizárólag abban az esetben lenne igaz, amennyiben a támogatás egy részét, illetve egészét az iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után nyújtották. Az új iránymutatás 138. pontja szerint a Bizottság minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában alkalmazandó iránymutatás, következésképpen a jelen ügyben a 2014 előtt alkalmazandó iránymutatás alapján folytatja le a vizsgálatot.

4.2.2. Az FC Den Bosch mint nehéz helyzetben lévő vállalkozás

(66)

Az iránymutatás 11. pontja szerint a vállalkozás nehézségben lévőnek tekinthető, ha a nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom vagy a növekvő adósságok. A (8) preambulumbekezdésben foglaltak szerint számos ilyen jel fennáll az FC Den Bosch esetében. Következésképpen az FC Den Bosch nehéz helyzetben lévő vállalkozás és az állami támogatás összeegyeztethetőségét az iránymutatás alapján kell megítélni.

4.2.3. A hosszú távú életképesség helyreállítása

(67)

Az iránymutatás 3.2. szakasza előírja, hogy a támogatás nyújtását szerkezetátalakítási terv végrehajtásától kell függővé tenni. A (7) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az FC Den Bosch kisvállalkozásnak minősül. Az iránymutatás 59. pontjával összhangban a Bizottság megjegyzi, hogy Hollandia olyan szerkezetátalakítási tervet jelentett be, amely az iránymutatás 34–37. pontjában rögzített feltételekkel foglalkozik.

(68)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az önkormányzatnak az FC Den Bosch részére nyújtott kölcsön elengedésére és a sportkomplexum felszabadításáért történő kifizetésre vonatkozó döntése az FC Den Bosch nehézségei jellegének és okainak elemzését követte. A támogatást számos olyan feltételtől tették függővé, amelyek célja a cég hosszú távú életképességének egy ésszerű hároméves időkereten belüli helyreállítása és a KNVB által támasztott követelmények teljesítése az FC Den Bosch hivatásos versenyekre vonatkozó engedélyének fenntartása érdekében. A szerkezetátalakítási terv új vezetést, a dolgozók és a játékosok létszámának csökkentését vonta maga után. A terv kiterjed egy nagy edzőkomplexum elhagyására is. Következésképpen az FC Den Bosch a főtevékenységével kapcsolatos megtakarításokat irányoz elő. A szerkezetátalakítási terv nem alapul olyan külső tényezőkön, amelyeket az FC Den Bosch követhet, de teljes mértékben nem irányíthat, beleértve az új támogatók keresését és a nézők számának növelését. Az az egyesület pénzügyi helyzetének folyamatos javulását és hivatásos labdarúgó-egyesületként való további működését is előirányozza. A (35) preambulumbekezdésben ismertetett fejlődés azt mutatja, hogy a terv ténylegesen reális volt.

4.2.4. Kompenzációs intézkedések

(69)

Az iránymutatás 38–42. pontja előírja, hogy a kedvezményezettnek kompenzációs intézkedéseket kell tennie a támogatás torzító hatásának és a kereskedelmi feltételekre gyakorolt hátrányos hatásának minimálisra csökkentése érdekében. Ez a feltétel ugyanakkor nem vonatkozik kisvállalkozásokra. A (7) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az FC Den Bosch kisvállalkozás.

4.2.5. Minimumra korlátozott támogatás

(70)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási tervet a belső megtakarításokon felül jelentős mértékben külső magánvállalkozások finanszírozzák az iránymutatás 43. és 44. pontjával összhangban. Számos magánvállalkozás is vállalta, hogy elengedi követelését. A hitelezők és az önkormányzat teljes hozzájárulása az FC Den Bosch refinanszírozásához 6,737 millió EUR-nak felelt meg (5,337 millió EUR elengedett adósság plusz 1,4 millió EUR az edzőkomplexumért, amennyiben az edzőkomplexumért kapott teljes összeg támogatásnak minősülne). A kisvállalkozások számára előírt 25 %-os önrész legfeljebb 1,685 millió EUR lenne. Az államon kívül más szervezetek 3,687 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre adósságelengedés formájában (5,337 millió EUR mínusz az önkormányzat 1,65 millió EUR-s kölcsöne), köztük egy kereskedelmi vállalkozás 1,865 millió EUR-t adott, amely meghaladja az előírt 25 %-ot.

(71)

A támogatás összege szükséges volt. A szerkezetátalakítási terv szerint a 2011/2012-es és a 2012/213-as szezonban ez kisebb veszteségeket, majd ezt követően mérsékelten pozitív eredményt fog eredményezni. Ez nem tette volna lehetővé az FC Den Bosch számára, hogy új játékosokat vásároljon vagy magasabb fizetéssel elcsábítsa őket.

4.2.6. Ellenőrzési és éves jelentés

(72)

Az iránymutatás 49. pontja előírja, hogy a tagállamnak rendszeresen megküldött részletes beszámolók révén be kell jelentenie a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását. Az 51. pont kevésbé szigorú feltételeket határoz meg a KKV-k részére, amelyek esetében általában elég, ha évente megküldik a mérleget és az eredménykimutatást. Hollandia kötelezettséget vállalt e jelentések előterjesztésére.

4.2.7. Először és utoljára

(73)

Hollandia az iránymutatás 72–77. pontjával összhangban leszögezte, hogy az FC Den Bosch a jelenlegi támogatás nyújtását megelőző tíz éven belül nem kapott megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást. Azt is vállalta, hogy nem ítél oda új megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást az FC Den Bosch javára tízéves időszakon belül.

4.3. Következtetés

(74)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az FC Den Bosch-t érintő adósságátütemezési intézkedések a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek. Az önkormányzat által az FC Den Bosch javára nyújtott átütemezési támogatás ugyanakkor megfelel az iránymutatásban rögzített feltételeknek, ezért nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Következésképpen a támogatás összeegyeztethető a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával.

5. KÖVETKEZTETÉS

(75)

A Bizottság megállapítja, hogy Hollandia jogellenesen nyújtott támogatást az FC Den Bosch javára, amellyel megsértette a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdését. Az FC Den Bosch javára 2011-ben nyújtott, adósságelengedés formájában 1,6 millió eurónak és az edzőkomplexum elhagyásáért fizetett 1,4 millió eurónak megfelelő állami támogatás ugyanakkor megfelel az iránymutatásban meghatározott szerkezetátalakítási támogatási feltételeknek, és a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban a belső piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekinthető,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Hollandia által a 's-hertogenboschi FC Den Bosch labdarúgó-egyesület javára nyújtott 3,05 millió EUR összegű állami támogatás összeegyeztethető a belső piaccal az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 4-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) A Bizottság határozata az SA.33584. (2013/C) (korábbi 2011/NN) – számú állami támogatás – Hollandia – 2008–2011 között bizonyos holland hivatásos labdarúgó-egyesületeknek nyújtott támogatás ügyben – Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése értelmében (HL C 116., 2013.4.23., 19. o.).

(2) Lásd az 1. lábjegyzetet

(3) A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) 2. cikkének (2) bekezdése (kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, éves forgalma pedig nem haladja meg a 10 millió EUR-t).

(4) A 's-hertogenbosch-i Jan Sluyterstraaton található.

(5) A Bizottság közleménye – a Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.); ezen iránymutatás alkalmazását a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. október 1-jei közösségi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbításáról szóló bizottsági közlemény (HL C 296., 2012.10.2., 3. o.) hosszabbította meg.

(6) SA.35131. (2013/N) számú ügy.

(7) A Bizottság közleménye a hatóságok általi földterület-értékesítés állami támogatási elemeiről (HL C 209., 1997.7.10., 3. o.).

(*) Bizalmas információ.

(8) A holland polgári törvénykönyv 5:85. cikke szerint az erfpacht (hosszú távú haszonbérlet) korlátozott dologi jog, amely jogosultját, a „haszonbérlőt” feljogosítja arra, hogy más ingatlanját birtokolja és használja.

(9) A T-11/95. sz. BP Chemicals kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EU:T:1998:199) 170. és azt követő pontjai; a C-399/10. P. és C-401/10. P. sz. Bouygues és Bouygues Télécom kontra Bizottság és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (EU:C:2013:175) 103–104. pontja; valamint a T-1/12. sz. Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EU:T:2015:17) 37. pontja.

(10) A C-39/94. sz. SFEI és társai ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1996:285) 60. pontja; a C-342/96. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1999:210) 41. pontja.

(11) E tekintetben lásd a T-296/97. sz. Alitalia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:T:2000:289) 81. pontját.

(12) Például a Citynet Amsterdam ügyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy társaságban a teljes részvénybefektetés egyharmadát képviselő két vállalkozás (figyelembe véve a teljes tulajdonosi szerkezetet, és hogy részvényeik elégségesek ahhoz, hogy a társaság bármely stratégiai jelentőségű döntésének meghozatala során blokkoló kisebbséget képezzenek) gazdaságilag jelentősnek minősíthető (lásd a Bizottság 2007. december 11-i 2008/729/EK határozatát a Glasvezelnet Amsterdam részére, Amszterdam város üvegszálas (optikai) hozzáférési hálózatának létrehozására irányuló beruházáshoz nyújtott C 53/06 (ex N 262/05, ex CP 127/04) számú állami támogatásról (HL L 247., 2008.9.16., 27. o.), (96)–(100) preambulumbekezdés).

(13) Következésképpen az önkormányzat általi adósságelengedés nem összehasonlítható az SA.35131. (2013/N) számú ügyben a belga Sonaca társaságot illetően hozott bizottsági határozattal.

(14) E teszt szerint nincs szó állami támogatásról, amennyiben hasonló körülmények között egy piacgazdaságban rendes piaci feltételek között működő magánbefektetőt a szóban forgó intézkedések kedvezményezett részére való biztosítására lehetett volna kérni.

(15) A C-325/08. sz. Olympique Lyonnais ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2010:143) 27. és 28. pontja; a C519/04. P. sz. Meca-Medina és Majcen kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2006:492) 22. pontja; a C-415/93. sz. Bosman ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:1995:463) 73. pontja.

(16) A Bizottság Németországot érintő 2013. március 20-i határozatai a Multifunktionsarena der Stadt Erfurtról (SA.35135. (2012/N) számú ügy), 12. pont, és a Multifunktionsarena der Stadt Jenáról (SA.35440. (2012/N) számú ügy), összefoglaló közlemények közzétéve: HL C 140., 2013.5.18., 1. o., továbbá 2013. október 2-i határozata a Fußballstadion Chemnitz-ről (SA.36105. (2013/N) számú ügy), összefoglaló közlemény közzétéve: HL C 50., 2014.2.21., 1. o., 12–14. pont; a Bizottság 2013. december 18-i határozatai a Spanyolország által négy spanyol hivatásos futballklub javára nyújtott esetleges állami támogatásról (SA.29769. (2013/C) számú ügy), 28. pont, Real Madrid CF (SA.33754. (2013/C) számú ügy), 20. pont, és három valenciai futballklub javára nyújtott állítólagos támogatásról (SA.36387. (2013/C) számú ügy), 16. pont, közzétéve: HL C 69., 2014.3.7., 99. o.

(17) Lásd a (15) preambulumbekezdést és az 5. lábjegyzetet.

(18) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.).

15.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/32

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

(2016. november 4.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint a jelentős és kevésbé jelentős intézményeket magában foglaló intézményvédelmi rendszerek monitorozásáról (EKB/2016/37)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, valamint 6. cikke (1) és (7) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 49. cikke (3) bekezdésére, 113. cikke (7) bekezdésére, 422. cikke (8) bekezdésére, valamint 425. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 29. cikke (1) bekezdésére, 33. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, és 34. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet úgy hivatkozik az intézményvédelmi rendszerekre, mint olyan szerződésben foglalt vagy jogszabályban meghatározott kölcsönös felelősségvállalási rendszerekre, amelyek védik a tagintézményeket, és mindenekelőtt szükség esetén biztosítják azok likviditását és fizetőképességét a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. Az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdésében, 49. cikke (3) bekezdésében, 113. cikke (7) bekezdésében, 422. cikke (8) bekezdésében és 425. cikke (4) bekezdésében, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikke (1) bekezdésében, 33. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban eltekinthetnek bizonyos prudenciális követelményektől, vagy bizonyos eltéréseket engedélyezhetnek az intézményvédelmi rendszerek tagjai számára. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének i) pontja előírja továbbá, hogy az érintett illetékes hatóságoknak rendszeres időközönként jóvá kell hagyniuk és monitorozniuk kell az intézményvédelmi rendszerek által működtetett, a kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszerek megfelelőségét, és a 113. cikk (7) bekezdésének d) pontja előírja, hogy az intézményvédelmi rendszernek saját kockázati értékelést kell végeznie.

(2)

Az illetékes hatóságok 575/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 49. cikkének (3) bekezdése, 113. cikkének (7) bekezdése, 422. cikkének (8) bekezdése és 425. cikkének (4) bekezdése, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti engedélyek és mentesítések biztosításáról szóló határozatainak, valamint az intézményvédelmi rendszerek monitorozásából eredő határozatok címzettjei az egyes hitelintézetek. Az Európai Központi Bank (EKB) mint az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdése, valamint a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (4) (EKB/2014/17) IV. része és 147. cikkének (1) bekezdése szerint jelentősnek minősülő hitelintézetek prudenciális felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóság feladata a jelentős hitelintézetek által benyújtott kérelmek értékelése, és az azokat tömörítő intézményvédelmi rendszerek monitorozása, míg az illetékes nemzeti hatóságok feladata a kevésbé jelentős hitelintézetek által benyújtott kérelmek értékelése, és az azokat tömörítő intézményvédelmi rendszerek monitorozása.

(3)

Az SSM-en belül az ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek egységes kezelésének biztosítása és az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok határozatai közötti összhang előmozdítása érdekében az EKB elfogadta az (EU) 2016/1994 európai központi banki iránymutatást (EKB/2016/38) (5). Mindazonáltal létre kell hozni a jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekből is álló intézményvédelmi rendszerek tagjaival kapcsolatos határozatokra vonatkozó összehangolt eljárást, és az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak összehangolt megközelítést kell alkalmazniuk az ilyen intézményvédelmi rendszerek monitorozása során az ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekre vonatkozó határozatok összhangjának biztosítása érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ez az iránymutatás meghatározza az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok közötti összehangolás elveit az intézményvédelmi rendszereknek az 575/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 49. cikkének (3) bekezdése, 113. cikkének (7) bekezdése, 422. cikkének (8) bekezdése és 425. cikkének (4) bekezdése, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti prudenciális engedélyek és mentesítések intézményvédelmi rendszer tagjai részére történő megadása céljából végzett értékelése, valamint a prudenciális célokra elismert intézményvédelmi rendszerek monitorozása tekintetében.

(2) Az összehangolási eljárás nem érinti az EKB azzal kapcsolatos felelősségét, hogy a jelentős hitelintézetek tekintetében elfogadjon minden vonatkozó prudenciális felügyeleti határozatot, és az illetékes nemzeti hatóságok azzal kapcsolatos felelősségét, hogy a kevésbé jelentős hitelintézetek tekintetében elfogadják az ilyen határozatokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletben, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), az 1024/2013/EU rendeletben és a 468/2014/EU rendeletben (EKB/2014/17) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, a következő fogalommeghatározásokkal együtt:

a) „vizsgálócsoport”: az EKB és az intézményvédelmi rendszer érintett tagjainak közvetlen felügyeletét ellátó illetékes nemzeti hatóság képviselőiből álló csoport. Ez a csoport az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdése szerinti vizsgálat összehangolása érdekében jön létre;

b) „vizsgálócsoport koordinátora”: az EKB személyzetének, valamint az illetékes nemzeti hatóság személyzetének a 6. cikkel összhangban kijelölt és a 8. cikkben meghatározott feladatokat ellátó tagja;

c) „kérelmező”: az intézményvédelmi rendszer egy tagja, vagy az intézményvédelmi rendszer tagjainak egyetlen szervezet által képviselt csoportja, amely az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság részére az 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott rendelkezések szerinti engedélyre vagy mentesítésre irányuló kérelmet benyújtja;

d) „hibrid intézményvédelmi rendszer”: jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekből álló intézményvédelmi rendszer;

e) „SSM szerinti illetékes hatóság”: az EKB és a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.

3. cikk

Alkalmazási szint

Amennyiben az ugyanazon hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek párhuzamosan nyújtanak be prudenciális engedélyek és mentesítések iránti kérelmeket az EKB-hoz jelentős hitelintézet, illetve az érintett illetékes nemzeti hatósághoz kevésbé jelentős hitelintézet esetében, az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság az ezen iránymutatásban meghatározott összehangolási eljárást és a monitorozásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, beleértve az adott intézményvédelmi rendszerhez kapcsolódó standard monitorozási tevékenységeket is.

II. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNYVÉDELMI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA

4. cikk

Összehangolt értékelés

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott engedélyek és mentesítések megadásával kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül, az ugyanazon hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek által párhuzamosan benyújtott kérelmek értékelését az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság együtt végzi el.

5. cikk

A vizsgálócsoport

(1) Az ugyanazon hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek által párhuzamosan benyújtott kérelmek értékelésének összehangolása érdekében vizsgálócsoportot kell létrehozni, amennyiben az EKB-hoz és az érintett illetékes nemzeti hatósághoz az 575/2013/EU rendelet alkalmazandó rendelkezései szerinti engedélyre vagy mentesítésre irányuló kérelmek érkeznek.

(2) Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság a vizsgálócsoport tagjaiként az (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó hitelintézetek napi felügyeletéért felelős felügyelőket, valamint a rendszer működésének általános felvigyázását ellátó alkalmazottait jelöli ki. A vizsgálócsoport összetétele és tagjainak száma az intézményvédelmi rendszer tagjainak számától és az érintett jelentős intézmények fontosságától függ.

(3) A vizsgálócsoport addig működik, amíg az illetékes hatóságok meghozzák az engedélyre vagy mentesítésre irányuló kérelemhez kapcsolódó határozatokat.

6. cikk

A vizsgálócsoport koordinátora

(1) Az EKB és az intézményvédelmi rendszer érintett tagjainak közvetlen felügyeletéért felelős illetékes nemzeti hatóság kijelöl egy-egy koordinátort a kérelmek értékelési folyamatának irányítására.

(2) Amennyiben különböző közös felügyeleti csoportok által felügyelt jelentős intézmények nyújtottak be kérelmet az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt ugyanazon engedély vagy mentesítés érdekében, a hivatkozott közös felügyeleti csoportok dönthetnek úgy, hogy közös koordinátort jelölnek ki.

(3) A koordinátorok feladata, hogy menetrendet állapítsanak meg, valamint megtegyék a vizsgálócsoporton belüli közös álláspont kialakításához szükséges lépéseket.

7. cikk

A kérelmekről szóló értesítés és a vizsgálócsoport létrehozatala

(1) Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság értesíti egymást a hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetektől származó kérelmek beérkezéséről.

(2) Párhuzamosan benyújtott kérelmek beérkezése esetében az EKB és az illetékes nemzeti hatóság kijelöli a vizsgálócsoportba delegált tagjait.

8. cikk

A kérelmek értékelése

(1) Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság önállóan értékeli a kérelmek teljességét és megfelelőségét. Amennyiben az adott kérelmek értékeléséhez több információra van szükség, az illetékes hatóságok kérhetik a kérelmezőtől ezen információk rendelkezésre bocsátását.

(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóság külön-külön elvégzi a megfelelő kérelmek előzetes értékelését.

(3) A vizsgálócsoport megvitatja a kérelmek értékelésének előzetes eredményét, és kialakítja a végleges eredményt, figyelemmel adott esetben a nemzeti közigazgatási jogban szereplő határidőkre.

(4) Amennyiben a vizsgálócsoport megállapítja, hogy a kérelem és az intézményvédelmi rendszer szervezeti kerete megfelel az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezések szerinti követelményeknek, feljegyzés készít, amelyben bemutatja az értékelés eredményét és megerősíti a követelmények teljesülését. Az engedélyek vagy mentesítések megadására vonatkozó megfelelő határozataik meghozatala során az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik a vizsgálócsoport értékelését.

(5) Amennyiben a kérelmek értékelésével kapcsolatban a vizsgálócsoport nem jut közös álláspontra, a kérdést a felügyeleti testület elé terjeszthetik megvitatásra. A felügyeleti testület általi megvitatás eredménye nem érinti az EKB és az illetékes nemzeti hatóság azzal kapcsolatos felelősségét, hogy határozzon az engedély vagy a mentesítés megadásáról.

9. cikk

Határozatok

(1) Az EKB-nak és az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak az együttes értékelés eredményén alapuló határozattervezeteit az érintett döntéshozatali szervek elé kell terjeszteni elfogadásra, vagyis a jelentős hitelintézetek kérelmei esetében az EKB Kormányzótanácsa elé, a kevésbé jelentős hitelintézetek kérelmei esetében pedig az érintett illetékes nemzeti hatóság döntéshozatali szervei elé.

(2) E határozatok meghatározzák az intézményvédelmi rendszer tagjainak folyamatos monitorozása céljából teljesítendő adatszolgáltatási követelményeket, a monitorozás során az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság által előírható további követelmények sérelme nélkül.

III. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNYVÉDELMI RENDSZEREK MONITOROZÁSA

10. cikk

A monitorozás összehangolása

(1) Az EKB és az intézményvédelmi rendszer felügyeletéért felelős illetékes nemzeti hatóság rendszeres időközönként monitorozza az intézményvédelmi rendszer által működtetett, az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti, a kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszerek megfelelőségét, valamint azt, hogy az intézményvédelmi rendszer az előbbi rendelet 113. cikke (7) bekezdésének d) pontja szerint saját kockázati értékelést végez-e.

(2) A monitorozással kapcsolatos következetes megközelítés és a magas színvonalú felügyelet alkalmazásának biztosítása érdekében az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság összehangolja monitorozási tevékenységeit. Ennek érdekében naprakész listát kell vezetni az EKB és az illetékes nemzeti hatóság személyzetének tagjairól.

(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóság megállapodik a monitorozáshoz kapcsolódó határidőkről és tevékenységekről. A monitorozást legalább évente el kell végezni, az előző pénzügyi évre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének e) pontja szerint elkészített konszolidált vagy összesített pénzügyi jelentések elérhetővé válását követően.

11. cikk

Monitorozás

(1) Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság – vonatkozó hatásköreik keretén belül – általában helyszínen kívüli tevékenységek útján végzi a monitorozást. Szükség esetén az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság – vonatkozó hatásköreik keretén belül – célzott helyszíni vizsgálatokat is végezhet az intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézeteknél annak értékelése érdekében, hogy folyamatosan megfelelnek-e az 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott engedélyek és mentesítések feltételeinek.

(2) Az intézményvédelmi rendszer monitorozása céljából az EKB és az illetékes nemzeti hatóság figyelembe veszi az intézményvédelmi rendszer tagjaira vonatkozóan rendelkezésre álló felügyeleti információkat, például a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit, valamint a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatást.

(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóság évente felülvizsgálja az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének e) pontja szerinti konszolidált vagy összesített pénzügyi jelentést, különös figyelmet fordítva az intézményvédelmi rendszer rendelkezésre álló forrásaira.

12. cikk

A monitorozás eredményei

(1) Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság megállapodik a monitorozás eredményeiről és következtetéseiről, és adott esetben a szükséges nyomonkövetési intézkedésekről, beleértve a fokozott monitorozást.

(2) Amennyiben az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság nem jut közös álláspontra, a kérdést a felügyeleti testület elé terjeszthetik megvitatásra. A felügyeleti testület általi megvitatás eredménye nem érinti az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságnak az intézményvédelmi rendszer érintett tagjainak prudenciális felügyeletével kapcsolatos felelősségét.

(3) Amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy már nem teljesülnek az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben szereplő követelmények, és felül kell vizsgálni az intézményvédelmi rendszer vagy annak néhány tagja megfelelőségét és/vagy a biztosított engedélyeket vagy mentesítéseket, az EKB és az illetékes nemzeti hatóság összehangolja tevékenységét, amely adott esetben magában foglalhatja az engedélyek és/vagy mentesítések visszavonását vagy alkalmazásának mellőzését.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a címzettjei az SSM szerinti illetékes hatóságok.

14. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az SSM szerinti illetékes hatóságokkal történő közlése napján lép hatályba.

(2) Az SSM szerinti illetékes hatóságoknak 2016. december 2-től kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. november 4-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3) HL L 11., 2015.1.17., 1. o.

(4) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1994 iránymutatása (2016. november 4.) az intézményvédelmi rendszereknek az illetékes nemzeti hatóságok által az 575/2013/EU rendelet szerinti prudenciális célokra történő elismerésével kapcsolatos megközelítésről (EKB/2016/38) (lásd e Hivatalos Lap 37. oldalát).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

15.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/37

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1994 IRÁNYMUTATÁSA

(2016. november 4.)

az intézményvédelmi rendszereknek az illetékes nemzeti hatóságok által az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti prudenciális célokra történő elismerésével kapcsolatos megközelítésről (EKB/2016/38)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, valamint 6. cikke (5) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 113. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdése úgy hivatkozik az intézményvédelmi rendszerekre, mint olyan szerződésben foglalt vagy jogszabályban meghatározott kölcsönös felelősségvállalási rendszerekre, amelyek védik a tagintézményeiket, és mindenekelőtt szükség esetén biztosítják azok likviditását és hosszú távú fizetőképességét a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. E rendelkezés szerint az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendeletben meghatározott bizonyos feltételek mellett eltekinthetnek egyes prudenciális követelményektől, vagy bizonyos mentességeket biztosíthatnak az intézményvédelmi rendszer tagjai részére.

(2)	Az Európai Központi Bank (EKB) mint az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében a jelentősnek minősülő hitelintézetek prudenciális felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóság feladata az ilyen intézmények által benyújtott kérelmek értékelése.

(3)

Az intézményvédelmi rendszerek prudenciális célokból történő értékelésének feltételeit az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdése tartalmazza. E rendelet bizonyos mérlegelési mozgásteret biztosít az illetékes hatóságok részére a feltételek teljesülésének meghatározásához szükséges felügyeleti értékelés kialakítása során. A koherencia, a hatékonyság és az átláthatóság biztosítása érdekében az EKB az intézményvédelmi rendszerek prudenciális célokból való elismerésével kapcsolatos megközelítésről szóló új fejezettel bővítette az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről szóló EKB-iránymutatást (3), amely meghatározza, hogy az EKB hogyan fogja értékelni az intézményvédelmi rendszerek és tagjaik fentiekben hivatkozott feltételeknek való megfelelését.

(4)

Az EKB felelős az SSM hatékony és következetes működéséért, és felvigyázási feladatainak részeként biztosítja a felügyeleti eredmények következetességét. Ezzel összefüggésben az EKB iránymutatásokat bocsát ki az illetékes nemzeti hatóságok részére, amelyeknek megfelelően az illetékes nemzeti hatóságoknak a felügyeleti feladatokat el kell látniuk és a felügyeleti határozatokat meg kell hozniuk a kevésbé jelentős hitelintézetek tekintetében.

(5)

Mivel az intézményvédelmi rendszerek jelentős és kevésbé jelentős intézményeket is magukban foglalhatnak, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott határozatok közötti összhang előmozdítása érdekében fontos az SSM keretében az intézményvédelmi rendszerek tagjai következetes kezelésének biztosítása. Azon intézményvédelmi rendszerek tekintetében, amelynek tagjai között jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek is szerepelnek, különösen fontos, hogy a jelentős hitelintézetek prudenciális felügyeletéért felelős EKB és a kevésbé jelentős intézmények felügyeletéért felelős illetékes nemzeti hatóságok ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák a megfelelőség értékelése során. A kizárólag kevésbé jelentős intézményekből álló intézményvédelmi rendszerek esetében ugyancsak indokolt az azonos előírások illetékes nemzeti hatóságok általi használata, mivel idővel változhat az intézményvédelmi rendszerek összetétele és tagjaik jelentős vagy kevésbé jelentős minősítése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ez az iránymutatás meghatározza az intézményvédelmi rendszerek és tagjaik 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelésének annak érdekében történő értékelésére vonatkozó előírásokat, hogy az egyes intézményeknek megadható-e a hivatkozott cikk szerinti engedély. Az illetékes nemzeti hatóságok alkalmazzák az előírásokat a kevésbé jelentős intézmények tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletben, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4), az 1024/2013/EU rendeletben és a 468/2014/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2014/17) (5) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

II. FEJEZET

AZ 575/2013/EU RENDELET 113. CIKKÉNEK (7) BEKEZDÉSE SZERINTI ÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének a) és d) pontjával együttesen értelmezett 113. cikk (7) bekezdésének a) pontja: a prudenciális helyzet és a székhely értékelése

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének a) és d) pontjával együttesen értelmezett 113. cikk (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a partner prudenciális helyzetének és székhelyének értékelése során az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a)	a partner olyan intézmény, pénzügyi vállalkozás vagy járulékos vállalkozás-e, amelyre megfelelő prudenciális követelmények vonatkoznak;

b)	az engedélyt kérő a partner ugyanabban a tagállamban rendelkezik-e székhellyel.

4. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének e) pontjával együttesen értelmezett 113. cikk (7) bekezdésének a) pontja: a szavatolótőke azonnali átadása vagy a tagok részére a kötelezettségek partner általi visszafizetése

Annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének e) pontjával együttesen értelmezett 113. cikk (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a szavatolótőke azonnali átadásának, vagy a tagok részére a kötelezettségek partner általi visszafizetésének van-e várható lényeges gyakorlati vagy jogi akadálya, az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a)	a tagok részvényesi vagy jogi struktúrája gátolhatja-e a szavatolótőke átadhatóságát vagy a kötelezettségek visszafizetését;

b)	a szavatolótőke tagok közötti átadására vonatkozó hivatalos döntéshozatali eljárás biztosítja-e az azonnali átadást;

c)	a tagok alapszabálya, részvényesi megállapodás vagy más ismert megállapodás tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek akadályozhatják a szavatolótőke átadását vagy a kötelezettségek partner általi visszafizetését;

d)	a tagok tekintetében fennállt-e olyan súlyos kezelési nehézség vagy vállalatirányítási probléma, amely negatív hatással lehet a szavatolótőke azonnali átadására vagy a kötelezettségek visszafizetésére;

e)	harmadik fél (6) ellenőrizést gyakorolhat-e a szavatolótőke azonnali átadása vagy a kötelezettségek visszafizetése fölött vagy megakadályozhatja-e azt;

f)	vannak-e arra utaló, a tagok közötti tőkemozgásokkal kapcsolatos jelek a múltból, amelyek a szavatolótőke azonnali átadására vagy a kötelezettségek visszafizetésére való képességet tanúsítják.

Kulcsfontosságúnak minősül az intézményvédelmi rendszer válságkezelési közvetítő szerepe, és a problémás tagok támogatása érdekében tőke rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos felelőssége.

5. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének b) pontja: az intézményvédelmi rendszer képessége a kötelezettségvállalása szerinti szükséges támogatás nyújtására

Annak értékelése során, hogy kialakítottak-e az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézményvédelmi rendszer képes legyen a kötelezettségvállalása szerinti szükséges támogatás nyújtására a haladéktalanul rendelkezésére álló forrásokból, az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a rendelkezések az intézményvédelmi rendszer működési keretét alkotó intézkedések, eljárások és módszerek széles körét foglalják-e magukban. Ennek a keretnek a kevésbé beavatkozó jellegűtől a jelentősebb intézkedésekig terjedő lehetséges intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek arányosak a kedvezményezett intézmény kockázatosságával és pénzügyi kötöttségeinek komolyságával, beleértve a közvetlen tőkét és a likviditási támogatást is. A támogatás feltétele lehet például bizonyos helyreállítási és szerkezetátalakítási intézkedések intézmény általi megvalósítása:

b)	az intézményvédelmi rendszer irányítási struktúrája és a támogatási intézkedésekkel összefüggő döntéshozatali eljárás lehetővé teszi-e a kellő időben nyújtott támogatást;

fennáll-e egyértelmű kötelezettségvállalás a támogatás nyújtására vonatkozóan olyan esetben, amikor a kockázatok korábbi ellenőrzése és korai beavatkozási intézkedések ellenére valamelyik tag fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, vagy elveszítette vagy valószínűleg elveszíti likviditását, valamint annak biztosítására, hogy tagjai megfelelnek a szavatolótőkére és likviditásra vonatkozó megfelelő követelményeknek;

d)	az intézményvédelmi rendszer végez-e rendszeres időközönként stressztesztet a potenciális tőke- és likviditástámogatási intézkedések mennyiségi meghatározása érdekében;

e)	az intézményvédelmi rendszer (befizetett forrásokból, potenciális utólagos hozzájárulásokból és hasonló kötelezettségvállalásokból álló) kockázatviselő képessége megfelelő-e a tagjait érintő potenciális támogatási intézkedések fedezéséhez;

létrehoztak-e előzetes alapot annak biztosítására, hogy az intézményvédelmi rendszernek haladéktalanul rendelkezésére álljanak a támogatási intézkedésekhez szükséges források, és

i.	a hivatkozott alap hozzájárulásai egyértelműen meghatározott keretet követnek-e;

ii.	a forrásokat kizárólag likvid és biztos követelésekbe fektetik-e, amelyek bármikor értékesíthetők, és amelyek értéke nem függ a tagok és leányvállalataik fizetőképességétől és likviditási helyzetétől;

iii.	az intézményvédelmi rendszer stressztesztjeinek eredményét figyelembe veszik-e az előzetes alap minimális előirányzott összegének meghatározása során;

iv.	a források haladéktalan rendelkezésre állásának biztosítása érdekében meghatározták-e az előzetes alap megfelelő alsó korlátját/minimum összegét.

Az intézményvédelmi rendszerek a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti betétbiztosítási rendszerként elismerhetők, és a vonatkozó nemzeti jogban megállapított feltételek mellett engedélyezhető számukra, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a hitelintézetek csődjének elkerülését célzó alternatív intézkedésekre fordítsák. Ebben az esetben az illetékes nemzeti hatóságok a támogatás nyújtásához rendelkezésre álló források értékelése során figyelembe veszik a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket, tekintettel az intézményvédelmi rendszerek és a betétbiztosítási rendszerek különböző célkitűzéseire, mivel az előbbiek célja a tagjaik védelme, míg az utóbbiak fő feladata a betétesek védelme a hitelintézet fizetésképtelenségéből fakadó következményekkel szemben.

6. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének c) pontja: az intézményvédelmi rendszerek kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszerei

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerint az intézményvédelmi rendszernek megfelelő és egységesen megállapított, a kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszereket kell működtetnie, amelyek valamennyi tagnak, valamint az intézményvédelmi rendszer egészének a kockázati helyzetéről teljes áttekintést biztosítanak, a megfelelő intézkedések megtételére irányuló jogosultságokkal együtt; és az ilyen rendszerek keretében megfelelően monitorozni kell a rendelet 178. cikke (1) bekezdése szerinti nemteljesítő kitettségeket. E feltétel teljesülésének értékelése során az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a)	az intézményvédelmi rendszer tagjai kötelesek-e rendszeres időközönként az intézményvédelmi rendszer vezető testületének rendelkezésére bocsátani a kockázati helyzetükre vonatkozó naprakész adatokat, beleértve a szavatolótőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó információkat;

b)	megfelelő adatsorokat és informatikai rendszereket alkalmaznak-e;

c)	az intézményvédelmi rendszer fő vezető testülete megállapítja-e a kockázatkezelési keretrendszer tagok által alkalmazandó egységes standardjait és módszereit;

a kockázatok intézményvédelmi rendszer általi monitorozása és osztályozása érdekében a kockázatok közös fogalommeghatározását alkalmazzák-e, valamennyi tag tekintetében ugyanazokat a kockázati kategóriákat monitorozzák-e, és a kockázatok mennyiségi meghatározása során azonos megbízhatósági szinteket és idővonalakat alkalmaznak-e;

az intézményvédelmi rendszer kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszerei kockázati helyzetük szerint osztályozzák-e a tagokat, azaz az intézményvédelmi rendszer megállapította-e azon különböző kategóriákat, amelyekbe besorolja a tagjait a korai beavatkozás lehetővé tétele érdekében;

f)	az intézményvédelmi rendszer képes-e befolyásolni tagjainak kockázati helyzetét a nekik szóló, például bizonyos tevékenységek korlátozására vagy bizonyos kockázatok csökkentésének előírására irányuló utasítások és ajánlások kibocsátásával.

7. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének d) pontja: az intézményvédelmi rendszer saját kockázati értékelése

Annak értékelése során, hogy az intézményvédelmi rendszer saját kockázati értékelést végez-e, melynek eredményeit az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének d) pontjával összhangban közli az egyes tagokkal, az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a)	az intézményvédelmi rendszer rendszeres időközönként értékeli-e azon ágazat kockázatait és sérülékenységét, amelyhez a tagjai tartoznak;

b)	a kockázati értékelés eredményeit jelentés vagy más dokumentum foglalja-e össze, amelyet röviddel a véglegesítését követően az intézményvédelmi rendszer döntéshozatali szervei és/vagy tagjai rendelkezésére bocsátanak;

c)	a 113. cikk (7) bekezdésének c) pontja által előírtaknak megfelelően a tagokat tájékoztatják-e az intézményvédelmi rendszer általi kockázati besorolásukról.

8. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének e) pontja: az intézményvédelmi rendszer konszolidált vagy összesített jelentése

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének e) pontja értelmében az intézményvédelmi rendszernek évente össze kell állítania és nyilvánosságra kell hoznia egy olyan konszolidált jelentést, amely tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a helyzetjelentést és kockázati jelentést az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan, vagy egy olyan jelentést, amely tartalmazza az összesített mérleget, az összesített eredménykimutatást, a helyzetjelentést és a kockázati jelentést az intézményvédelmi rendszer egészére vonatkozóan. E feltétel teljesülésének értékelése során az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a)	a konszolidált vagy összesített jelentést független külső könyvvizsgáló vizsgálja-e a vonatkozó számviteli keret, vagy adott esetben az összesítési módszer alapján;

b)	a külső könyvvizsgálónak ellenőri véleményt kell-e készítenie;

c)	a konszolidáció/összesítés kiterjed-e az intézményvédelmi rendszer valamennyi tagjára, leányvállalataira, a holdingtársaságokhoz hasonló közvetítőstruktúrákra, valamint a magát az intézményvédelmi rendszert kezelő szervezetre (amennyiben jogi személy);

d)	amennyiben az intézményvédelmi rendszer olyan jelentést készít, amely tartalmazza az összesített mérleget és az összesített eredménykimutatást, az összesítési módszer biztosítani tudja-e valamennyi csoporton belüli kockázati kitettség kiszűrését.

9. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének f) pontja: a tagság megszüntetésének előzetes jelzése

Az illetékes nemzeti hatóság ellenőrzi, hogy a szerződésben vagy jogszabályban szerepel-e az intézményvédelmi rendszer tagjainak arra irányuló kötelezettsége, hogy legalább 24 hónappal korábban jelezniük kell, amennyiben meg kívánják szüntetni a rendszert.

10. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének g) pontja: a szavatolótőke kiszámításához figyelembe vehető elemek többszörös számbavételének kiküszöbölése

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének g) pontja értelmében a szavatolótőke kiszámításához figyelembe vehető elemek többszörös számbavételét (a továbbiakban: többszörös számbavétel) valamint az intézményvédelmi rendszer tagjai között a szavatolótőke nem megfelelő képzését ki kell küszöbölni. E követelmény teljesülésének értékelése céljából az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy:

a)	a konszolidált vagy összesített pénzügyi jelentés ellenőrzéséért felelős külső könyvvizsgáló igazolhatja-e ezen gyakorlatok kiküszöbölését;

b)	a tagok egyes ügyletei egyéni, szubkonszolidált vagy konszolidált szinten a szavatolótőke nem megfelelő képzését eredményezték-e.

11. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének h) pontja: széles körű tagság

Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének h) pontjában szereplő azon feltétel értékelése során, hogy az intézményvédelmi rendszer tagságának túlnyomórészt homogén üzleti profillal rendelkező hitelintézetek széles köréből kell állnia, az illetékes nemzeti hatóságoknak a következőket kell figyelembe venniük:

a)	az intézményvédelmi rendszer (a potenciálisan megfelelő intézmények között) elegendő számú taggal rendelkezik-e az adott esetben végrehajtásra kerülő támogatási intézkedések fedezéséhez;

b)	a tagok üzleti modellje, üzleti stratégiája, mérete, ügyfelei, regionális irányultsága, termékei, finanszírozási struktúrái, jelentős kockázati kategóriái, az intézményvédelmi rendszer más tagjaival megvalósított értékesítési együttműködése és szolgáltatási megállapodásai stb.;

c)	a tagok különböző üzleti profilja lehetővé teszi-e kockázati helyzetüknek az intézményvédelmi rendszer által az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerint működtetett, egységesen megállapított rendszerek alkalmazásával történő monitorozását és osztályozását;

az intézményvédelmi rendszer ágazatai gyakran együttműködésen alapulnak, azaz az intézményvédelmi rendszer hálózatán belüli központi intézmények és egyéb szakosodott intézmények termékeket és szolgáltatásokat kínálnak az intézményvédelmi rendszer többi tagjának. Az üzleti profilok homogenitásának értékelése során az illetékes nemzeti hatóságnak figyelembe kell vennie a tagok üzleti tevékenysége hálózathoz kapcsolódásának mértékét (helyi bankoknak értékesítet termékek és nyújtott szolgáltatások, közös ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások, tőkepiaci tevékenységek stb.).

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az illetékes nemzeti hatóságokkal történő közlése napján lép hatályba.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságoknak 2016. december 2-ától kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

13. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a címzettjei az illetékes nemzeti hatóságok.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. november 4-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3) Az iránymutatás e fejezetét 2016 júliusában fogadták el. Az „ECB Guide on options and discretions available in Union law” (Az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről szóló EKB-iránymutatás) egységes szerkezetbe foglalt változata elérhető az EKB bankfelügyeleti honlapján: www.bankingsupervision.europa.eu

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(6) Harmadik félnek minősül a tag anyavállalatától, leányvállalataitól, döntéshozó szerve tagjaitól vagy részvényeseitől eltérő fél.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 306

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. november 15.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/1986 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 30.) a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap kapcsán a nem visszafizettethető összegek tagállamok általi megtérítésének előírására vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében történő kiegészítéséről	1
		A Bizottság (EU) 2016/1987 végrehajtási rendelete (2016. november 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	9
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2016/1988 végrehajtási határozata (2016. november 8.) az Olasz Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 285. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazásának folytatására történő felhatalmazásáról szóló 2013/678/EU végrehajtási határozat módosításáról	11
	*	A Tanács (EU) 2016/1989 végrehajtási határozata (2016. november 11.) a schengeni térség általános működését veszélyeztető kivételes körülmények fennállása esetén végzendő ideiglenes belső határellenőrzés meghosszabbítására vonatkozó ajánlás megállapításáról	13
	*	A Tanács (KKBP) 2016/1990 határozata (2016. november 14.) az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX Koszovó) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról ( 1 )	16
	*	A Bizottság (EU) 2016/1991 határozata (2016. július 4.) a Hollandia által a 's-hertogenbosch-i FC Den Bosch hivatásos labdarúgó-egyesület javára végrehajtott SA.41614. - 2015/C (korábbi SA.33584. - 2013/C (korábbi 2011/NN.)) számú intézkedésekről (az értesítés a C(2016) 4089. számú dokumentummal történt) ( 2 )	19
	*	A Bizottság (EU) 2016/1992 végrehajtási határozata (2016. november 11.) az Amerikai Egyesült Államok egyes területeinek az Agrilus planipennis Fairmaire előfordulásától mentesként történő elismeréséről szóló (EU) 2015/2416 végrehajtási határozat módosításáról (az értesítés a C(2016) 7151. számú dokumentummal történt)	30
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1993 iránymutatása (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint a jelentős és kevésbé jelentős intézményeket magában foglaló intézményvédelmi rendszerek monitorozásáról (EKB/2016/37)	32
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1994 iránymutatása (2016. november 4.) az intézményvédelmi rendszereknek az illetékes nemzeti hatóságok által az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti prudenciális célokra történő elismerésével kapcsolatos megközelítésről (EKB/2016/38)	37

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	100,9
0702 00 00	ZZ	100,9
0707 00 05	TR	146,7
0707 00 05	ZZ	146,7
0709 93 10	MA	112,1
	TR	142,9
	ZZ	127,5
0805 20 10	MA	88,2
0805 20 10	ZZ	88,2
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	PE	122,6
	TR	67,2
	ZZ	94,9
0805 50 10	AR	67,2
	CL	69,9
	TR	83,6
	ZZ	73,6
0806 10 10	BR	300,5
	IN	164,3
	PE	292,1
	TR	139,5
	US	334,6
	ZA	345,1
	ZZ	262,7
0808 10 80	CL	174,1
	NZ	139,2
	ZA	122,8
	ZZ	145,4
0808 30 90	CN	104,9
	TR	168,6
	ZZ	136,8


	(1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
	(2) EGT-vonatkozású szöveg