4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1919 IRÁNYELVE

(2016. október 26.)

a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Ezen irányelv célja a 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerinti ügyvédi segítségnyújtás igénybevételéhez való jog hatékony érvényesülésének biztosítása egy, a tagállamok által finanszírozott ügyvéd általi segítségnyújtás révén, a büntetőeljárás során a gyanúsítottak vagy a vádlottak, valamint a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (4) szerinti európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások hatálya alatt álló keresett személyek (a továbbiakban: keresett személyek) számára.

(2)

A gyanúsítottak és a vádlottak, valamint a keresett személyek költségmentességhez való jogára vonatkozó közös minimumszabályok meghatározásával ezen irányelv célja a tagállamok bizalmának megerősítése egymás büntető igazságszolgáltatási rendszereiben, és ezáltal a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének javítása.

(3)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének harmadik bekezdése, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: az EJEE) 6. cikke (3) bekezdésének c) pontja, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikke (3) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy a büntetőeljárások során biztosítani kell a költségmentességhez való jogot az említett rendelkezésekben foglalt feltételekkel összhangban. A Charta jogi ereje a Szerződésekével azonos, továbbá a tagállamok részes felei az EJEE-nek és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának. A tapasztalatok szerint azonban ez önmagában nem minden esetben nyújt alapot arra, hogy kellő mértékben megbízzanak a többi tagállam büntető igazságszolgáltatási rendszerében.

(4)

A Tanács 2009. november 30-án elfogadta a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről szóló állásfoglalást (5) (a továbbiakban: az ütemterv). Az ütemterv, fokozatos megközelítést alkalmazva, intézkedések elfogadására hív fel a fordításhoz és tolmácsoláshoz való jog (A. intézkedés), a jogokról és a vádról való tájékoztatáshoz való jog (B. intézkedés), a jogi tanácsadáshoz és a költségmentességhez való jog (C. intézkedés), a családtagokkal, a munkaadókkal és a konzuli hatóságokkal való kapcsolattartáshoz való jog (D. intézkedés), valamint a kiszolgáltatott gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékok (E. intézkedés) vonatkozásában.

(5)

2009. december 11-én az Európai Tanács üdvözölte az ütemtervet, és azt „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” alcímet viselő stockholmi program (6) részévé tette (2.4. pont). Az Európai Tanács hangsúlyozta az ütemterv nem kimerítő jellegét, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gyanúsítottak és a vádlottak minimális eljárási jogainak további elemeit, és mérje fel, hogy az adott területen való jobb együttműködés elősegítése érdekében szükséges-e foglalkozni egyéb kérdésekkel, például az ártatlanság vélelmével.

(6)	Az ütemterv alapján a büntetőeljárások során biztosítandó eljárási jogokra vonatkozóan mostanáig öt intézkedés, nevezetesen a 2010/64/EU (7), a 2012/13/EU (8), a 2013/48/EU, az (EU) 2016/343 (9) és az (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) került elfogadásra.

(7)	Ez az irányelv az ütemterv C. intézkedésének második részére, a „költségmentességre” vonatkozik.

(8)

A költségmentességnek ki kell terjednie a gyanúsítottak, a vádlottak, valamint a keresett személyek védelmének költségeire. A költségmentesség engedélyezése során a tagállamok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy kötelezhessék a gyanúsítottat, a vádlottat vagy a keresett személyt az említett költségek egy részének megfizetésére anyagi forrásaik függvényében.

(9)

Az (EU) 2016/800 irányelv 6. cikkének sérelme nélkül ez az irányelv nem alkalmazandó, ha a gyanúsítottak, a vádlottak vagy a keresett személyek a 2013/48/EU irányelv 9. cikkével vagy 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban lemondtak az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogukról, és e lemondó nyilatkozatukat nem vonták vissza, vagy amennyiben a tagállamok a 2013/48/EU irányelv 3. cikkének (5) vagy (6) bekezdése szerinti ideiglenes eltéréseket alkalmaztak, ezen eltérés időtartamára.

(10)

Azon személy számára, aki az eljárás kezdetekor nem volt gyanúsított vagy vádlott – például tanú volt –, de utóbb gyanúsítottá vagy vádlottá válik, az uniós joggal, valamint az EJEE-vel összhangban, az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) értelmezését követve biztosítani kell az önvádra kötelezés tilalmának érvényesítéséhez és a hallgatáshoz való jogot. Ez az irányelv ezért kifejezetten hivatkozik arra a gyakorlatban előforduló helyzetre, amikor egy ilyen személy a rendőrség vagy más bűnüldöző hatóság által valamely büntetőeljárással összefüggésben végzett kihallgatás során gyanúsítottá vagy vádlottá válik. Amennyiben egy ilyen kihallgatás során valamely, a gyanúsítottól vagy a vádlottól eltérő személy gyanúsítottá vagy vádlottá válik, a kihallgatást haladéktalanul fel kell függeszteni. A kihallgatás folytatható azonban abban az esetben, ha az érintett személy figyelmét felhívták arra, hogy gyanúsítottá vagy vádlottá vált és e személy teljes körűen gyakorolhatja az ezen irányelvben meghatározott jogokat.

(11)

Egyes tagállamokban a viszonylag kisebb súlyú jogsértések esetében a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságtól eltérő hatóság rendelkezik hatáskörrel a szabadságelvonástól eltérő szankciók kiszabására. Ez lehet a helyzet például a nagy számban elkövetett, közúti ellenőrzést követően megállapítható közlekedési jogsértések esetén. Ilyen helyzetekben nem lenne ésszerű megkövetelni az illetékes hatóságoktól, hogy az ezen irányelv szerinti valamennyi jogot biztosítsák. Amennyiben valamely tagállam joga úgy rendelkezik, hogy kisebb súlyú jogsértések esetében a szankciókat ilyen hatóság szabja ki, és azzal szemben jogorvoslattal lehet élni vagy lehetőség van más módon az ügynek büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elé terjesztésére, ezt az irányelvet csak az ilyen jogorvoslatot vagy előterjesztést követően az adott bíróság előtt folyó eljárásra kell alkalmazni.

(12)

Egyes tagállamokban bizonyos kisebb súlyú jogsértések, különösen a kisebb súlyú közlekedési jogsértések, az általános önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos kisebb súlyú jogsértések és a közrend elleni kisebb súlyú jogsértések bűncselekménynek minősülnek. Ilyen helyzetekben nem lenne ésszerű megkövetelni az illetékes hatóságoktól, hogy biztosítsák az ezen irányelv szerinti valamennyi jogot. Amennyiben valamely tagállam joga a kisebb súlyú jogsértésekre vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy szankcióként szabadságelvonás nem szabható ki, ezen irányelv kizárólag a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtt folyó eljárásokra alkalmazandó.

(13)

Ez az irányelv a kisebb súlyú jogsértésekre az ezen irányelvben meghatározott feltételekkel alkalmazandó. A tagállamok számára lehetővé kell tenni az anyagi helyzet, a megalapozottság vagy mindkettő vizsgálatát annak megállapítása céljából, hogy a költségmentességet engedélyezni kell-e. Feltéve, hogy ez összhangban van a tisztességes eljáráshoz való joggal, bizonyos kisebb súlyú jogsértések esetén úgy lehet tekinteni, hogy a megalapozottság nem áll fenn.

(14)	Ezen irányelv hatálya bizonyos kisebb súlyú jogsértések tekintetében nem érinti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az EJEE alapján a tisztességes eljáráshoz való jog – ideértve az ügyvéd általi segítségnyújtást – biztosítására vonatkoznak.

(15)

Feltéve, hogy ez összhangban van a tisztességes eljáráshoz való joggal, az alábbi helyzetek ezen irányelv értelmében nem minősülnek szabadságelvonásnak: a gyanúsított vagy a vádlott személyazonosságának megállapítása; annak megállapítása, hogy szükséges-e nyomozást indítani; a fegyverbirtoklás vagy egyéb hasonló biztonsági kérdések ellenőrzése; az ezen irányelvben kifejezetten nem hivatkozott nyomozási vagy más bizonyításfelvételi cselekmények elvégzése, úgy mint motozás, fizikai vizsgálat, vér-, alkohol- vagy egyéb hasonló vizsgálatok, vagy fénykép készítése, illetve ujjlenyomat rögzítése; a gyanúsított vagy a vádlott illetékes hatóság elé állítása, a nemzeti joggal összhangban.

(16)

Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a költségmentességet az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó helyzetekben is engedélyezzék, például az olyan egyéb nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekmények elvégzése során, amelyekre ez az irányelv kifejezetten nem hivatkozik.

(17)

Az EJEE 6. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez elegendő anyagi forrással nem rendelkező gyanúsítottnak és vádlottnak joga van a költségmentességhez, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg. Ez a minimumszabály megengedi a tagállamok számára az anyagi helyzet, a megalapozottság, vagy mindkettő vizsgálatát. E vizsgálatok alkalmazása nem eredményezheti a Chartában és az EJEE-ben biztosított, a Bíróság és az EJEB értelmezése szerinti jogok és eljárási biztosítékok korlátozását vagy az azoktól való eltérést.

(18)

A tagállamoknak meg kell határozniuk a költségmentesség biztosítására vonatkozó gyakorlati szabályokat. E szabályok közt rögzíteni lehet, hogy a költségmentesség engedélyezésére a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy kérelmére kerül sor. Különösen a veszélyeztetett személyek sajátos szükségleteiből adódóan az ilyen kérelem nem lehet azonban a költségmentesség megadásának érdemi feltétele.

(19)

Az illetékes hatóságoknak a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb az érintett személy rendőrség, más bűnüldöző hatóság vagy igazságügyi hatóság általi kihallgatása előtt, vagy az ezen irányelvben említett konkrét nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekmény elvégzését megelőzően kell engedélyezniük. Ha az illetékes hatóságok ezt nem tudják megvalósítani, akkor az ilyen kihallgatás, vagy az ilyen nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekmény elvégzése előtt legalább sürgősségi vagy ideiglenes költségmentességet kell engedélyezniük.

(20)

Tekintettel az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások sajátosságaira, ezen irányelv kizárólag a keresett személyekre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése során figyelembe kell venni e sajátosságokat, és az értelmezés semmiképp sem érintheti az ezen irányelv többi rendelkezésének értelmezését.

(21)

A keresett személyeknek a végrehajtó tagállamban joguk van költségmentességre. Ezenfelül azokat a keresett személyeket, akik büntetőeljárás lefolytatása céljából európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárás hatálya alatt állnak, és akik a 2013/48/EU irányelvnek megfelelően élnek a kibocsátó tagállamban az ügyvéd megbízásához való jogukkal, e tagállamban megilleti a költségmentességhez való jog a végrehajtó tagállambeli ilyen eljárás céljából, amennyiben az igazságszolgáltatásnak a Charta 47. cikke szerinti hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Ez a helyzet akkor, ha a végrehajtó tagállambeli ügyvéd egy kibocsátó tagállambeli ügyvéd segítsége nélkül nem tudja az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos feladatait hatékonyan és eredményesen ellátni. A kibocsátó tagállamban a költségmentesség engedélyezésére vonatkozó határozatot az abban a tagállamban az ilyen határozatok meghozatalára hatáskörrel rendelkező hatóságnak kell meghoznia, olyan kritériumok alapján, amelyeket az említett tagállam ezen irányelv végrehajtásakor megállapított.

(22)	Az ügyvédi segítség keresett személyek általi hatékony igénybevételének biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a költségmentességhez való jogot a keresett személyek számára az átadásukig, vagy az át nem adásukra vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig.

(23)

Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Charta és az EJEE által előírt költségmentességhez való alapvető jog tiszteletben tartását. Ennek során tiszteletben kell tartaniuk a büntető igazságszolgáltatási rendszerekben a költségmentesség igénybevételére vonatkozó ENSZ-elveket és iránymutatásokat.

(24)

A nemzeti jog kötelező ügyvédi jelenlétre vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a költségmentesség engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról az illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül kell döntenie. Az illetékes hatóságnak a költségmentesség engedélyezése tárgyában határozatok meghozatalára hatáskörrel rendelkező független hatóságnak, vagy egy bíróságnak – ideértve az egyesbíróként eljáró bírókat is – kell lennie. Sürgős esetekben lehetővé kell tenni azonban a rendőrség és a vádhatóság ideiglenes bevonását, amennyiben ez a költségmentesség kellő időben történő engedélyezéséhez szükséges.

(25)

A gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy számára költségmentesség engedélyezése esetén e költségmentesség hatékonysága és minősége biztosításának egyik módja annak elősegítése, hogy az adott személy jogi képviselete folyamatos legyen. E tekintetben a tagállamoknak elő kell segíteniük a jogi képviselet folyamatosságát a büntetőeljárás egésze során, és adott esetben az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások során is.

(26)

A büntetőeljárások és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások során biztosított költségmentességgel kapcsolatos döntéshozatalban résztvevő valamennyi személy számára megfelelő képzést kell biztosítani. A bírói függetlenség és a tagállamok igazságügyi rendszerei eltérő szerveződésének sérelme nélkül a tagállamoknak meg kell követelniük, hogy a bírák képzéséért felelős személyek biztosítsanak ilyen megfelelő képzést a költségmentességről határozatot hozó bíróságok és a bírák számára.

(27)

Az uniós jog hatékony érvényesülésének elve megköveteli, hogy a tagállamok megfelelő és hatékony jogorvoslati lehetőségeket alakítsanak ki az uniós jog által az egyénekre ruházott jogok megsértése esetére. Hatékony jogorvoslati lehetőségnek kell rendelkezésre állnia azokban az esetekben, amikor a költségmentességhez való jogot akadályozzák, vagy a költségmentesség nyújtását késleltetik vagy – részben vagy egészben – megtagadják.

(28)

Ezen irányelv hatékonysága nyomon követhetőségének és értékelhetőségének érdekében a rendelkezésre álló adatokból ki kell gyűjteni az ezen irányelvben meghatározott jogok végrehajtása szempontjából releváns adatokat. Az ilyen adatok lehetőség szerint magukban foglalják a büntetőeljárások és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó azon eljárások során előterjesztett költségmentesség iránti kérelmek számát, amelyekben az érintett tagállam kibocsátó vagy végrehajtó tagállamként jár el, azon esetek számát, amikor a költségmentességet engedélyezték, valamint azon esetek számát, amikor a költségmentesség iránti kérelmet elutasították. Adatokat kell gyűjteni továbbá lehetőség szerint a gyanúsítottak vagy a vádlottak számára és a keresett személyek számára biztosított költségmentességgel kapcsolatos költségekről.

(29)

Ez az irányelv jogállásukra, állampolgárságukra és nemzetiségükre tekintet nélkül alkalmazandó a gyanúsítottakra, a vádlottakra és a keresett személyekre. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk és biztosítaniuk kell az ezen irányelvben előírt jogokat, minden megkülönböztetés, így különösen a faj, szín, nem, szexuális irányultság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, állampolgárság, etnikai vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, fogyatékosság vagy születés alapján történő megkülönböztetés nélkül. Ez az irányelv tiszteletben tartja a Charta és az EJEE által elismert alapvető jogokat és elveket, köztük a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyi sérthetetlenséghez való jogot, a gyermekek jogait, a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedését, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét, valamint a védelemhez való jogot. Ezt az irányelvet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell végrehajtani.

(30)

Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a magasabb szintű védelem nyújtása érdekében kiterjesszék az ezen irányelvben meghatározott jogokat. A védelem magasabb szintje nem akadályozhatja a bírósági határozatok kölcsönös elismerését, amelynek a megkönnyítése az említett minimumszabályok célja. A tagállamok által nyújtott védelem szintje sosem csökkenhet a Charta vagy az EJEE által meghatározott, a Bíróság és az EJEB által értelmezett standardok alá.

(31)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a gyanúsítottak, a vádlottak és a keresett személyek költségmentességhez való jogára vonatkozó közös minimumszabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(32)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(33)	Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg a költségmentességhez való jogra vonatkozóan az alábbiak tekintetében:

a)	a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak; és

b)	a 2002/584/IB kerethatározat szerinti európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárás hatálya alatt álló személyek (a továbbiakban: a keresett személyek).

(2) Ez az irányelv kiegészíti a 2013/48/EU irányelvet és az (EU) 2016/800 irányelvet. Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza az említett irányelvek által előírt jogokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet azokra a gyanúsítottakra és vádlottakra kell alkalmazni a büntetőeljárások során, akiket megillet a 2013/48/EU irányelv szerinti ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog, és:

a)	akik szabadságelvonással érintettek;

b)	akik számára az ügyvédi segítség biztosítását az uniós jog vagy a nemzeti jog előírja; vagy

akiknek a jelenléte valamely nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekményen kötelező vagy megengedett, ideértve legalább a következőket:

i.	felismerésre bemutatás;

ii.	szembesítés;

iii.	bizonyítási kísérlet.

(2) Ezt az irányelvet kell alkalmazni a végrehajtó tagállamban történő letartóztatásuktól fogva azon keresett személyekre is, akiket megillet a 2013/48/EU irányelv szerinti ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog.

(3) Ezt az irányelvet az (1) bekezdésben említettekkel azonos feltételekkel alkalmazni kell az olyan személyekre is, akik eredetileg nem voltak gyanúsítottak vagy vádlottak, de a rendőrség vagy más bűnüldöző hatóság általi kihallgatás során gyanúsítottá vagy vádlottá válnak.

(4) A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül a kisebb súlyú jogsértések tekintetében:

a)	amennyiben a tagállam joga úgy rendelkezik, hogy a szankciót egy, a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságtól eltérő hatóság szabja ki, és az ilyen szankció kiszabása ellen az említett típusú bírósághoz lehet fellebbezni vagy azt az elé lehet terjeszteni, vagy

b)	amennyiben szankcióként szabadságelvonás nem szabható ki,

ez az irányelv kizárólag a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtt folyó eljárásokra alkalmazandó.

Mindazonáltal ez az irányelv alkalmazandó a fogvatartásról szóló határozatok meghozatalakor és a fogvatartás ideje alatt, az eljárás bármely szakaszában, az eljárás befejeződéséig.

3. cikk

Fogalommeghatározás

Ezen irányelv alkalmazásában a „költségmentesség” olyan, ügyvédi általi segítségnyújtáshoz biztosított tagállami finanszírozás, amely lehetővé teszi az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog gyakorlását.

4. cikk

Költségmentesség a büntetőeljárások során

(1) A tagállamok biztosítják, hogy azokat a gyanúsítottakat és vádlottakat, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrásokkal az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez, megillesse a költségmentességhez való jog, ha az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg.

(2) A tagállamok az anyagi helyzet, a megalapozottság, vagy mindkettő vizsgálata alapján dönthetnek arról, hogy a költségmentesség az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezhető-e.

(3) Amennyiben egy tagállam az anyagi helyzetet vizsgálja, annak megállapításához, hogy a gyanúsított vagy a vádlott az érintett tagállamban alkalmazandó kritériumok szerint nem rendelkezik-e elegendő anyagi forrásokkal az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez, figyelembe kell vennie minden vonatkozó és objektív tényezőt, így például az érintett személy jövedelmét, vagyonát és családi helyzetét, az ügyvéd általi segítségnyújtás költségeit, és az adott tagállambeli életszínvonalat.

(4) Amennyiben egy tagállam a megalapozottságot vizsgálja, annak megállapításához, hogy az igazságszolgáltatás érdekei megkövetelik-e a költségmentesség engedélyezését, figyelembe kell vennie a bűncselekmény súlyát, az ügy összetettségét és a lehetséges szankció súlyosságát. A megalapozottság vizsgálata esetén a megalapozottságot minden esetben fennállónak kell tekinteni a következő helyzetekben:

a)	amennyiben az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárás bármely szakaszában a gyanúsítottat vagy a vádlottat azzal a céllal állítják az illetékes bíróság vagy bíró elé, hogy a fogvatartásáról döntsenek; és

b)	a fogvatartás ideje alatt.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a rendőrség, a más bűnüldöző hatóság vagy valamely igazságügyi hatóság általi kihallgatás, vagy a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekmény elvégzése előtt engedélyezzék.

(6) A költségmentességet kizárólag azon büntetőeljárás céljára kell biztosítani, amelyben az érintett személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják.

5. cikk

Költségmentesség az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban

(1) A végrehajtó tagállam biztosítja, hogy a keresett személyeket megillesse a költségmentességhez való jog az európai elfogatóparancs alapján foganatosított letartóztatástól az átadásukig, vagy az át nem adásukra vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig.

(2) A kibocsátó tagállam biztosítja, hogy azon keresett személyeket, akik büntetőeljárás lefolytatása céljából európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárás hatálya alatt állnak, és akik élnek a kibocsátó tagállambeli – a végrehajtó tagállambeli ügyvédet segítő – ügyvéd megbízásához való jogukkal a 2013/48/EU irányelv 10. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban, megillesse a kibocsátó tagállamban a költségmenteséghez való jog a végrehajtó tagállamban lefolytatandó ilyen eljárások céljából, amennyiben a költségmentesség az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének biztosításához szükséges.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett költségmentességhez való jog a keresett személy anyagi helyzetének vizsgálatától tehető függővé, összhangban a 4. cikk (3) bekezdésével, amely megfelelően alkalmazandó.

6. cikk

A költségmentesség engedélyezése tárgyában hozott határozatok

(1) A költségmentesség engedélyezésére vagy megtagadására, valamint az ügyvédek kijelölésére vonatkozó határozatokat indokolatlan késedelem nélkül egy illetékes hatóság hozza meg. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság határozatait körültekintően és a védelemhez való jog tiszteletben tartásával hozza meg.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottakat, a vádlottakat és a keresett személyeket írásban tájékoztassák arról, ha a költségmentesség iránti kérelmüket részben vagy egészben elutasították.

7. cikk

A költségmentesség keretében nyújtott szolgáltatások minősége és a képzés

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket – ideértve a finanszírozást is – a következők biztosítása céljából:

a)	egy hatékony és megfelelő minőségű költségmentességi rendszer létezése; és

b)	a költségmentesség keretében olyan minőségű szolgáltatások nyújtása, amelyek megfelelőek az eljárás tisztességességének biztosítása szempontjából, a jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárások és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárások során nyújtott költségmentességgel kapcsolatos döntéshozatalban résztvevő személyi állomány megfelelő képzésben részesüljön.

(3) A jogászi szakma függetlenségének és a jogászok képzéséért felelős személyek szerepének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a költségmentesség keretében szolgáltatásokat nyújtó ügyvédek részére kínált megfelelő képzés előmozdítása érdekében.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottakat, a vádlottakat, és a keresett személyeket megillesse az a jog, hogy a számukra a költségmentesség keretében szolgáltatást nyújtó kijelölt ügyvéd helyett másik ügyvéd kijelölését kérjék, ha ez az adott körülmények alapján indokolt.

8. cikk

Jogorvoslatok

A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottak, a vádlottak, és a keresett személyek számára a nemzeti jog alapján hatékony jogorvoslat álljon rendelkezésre az ezen irányelv szerinti jogaik megsértése esetén.

9. cikk

Veszélyeztetett személyek

A tagállamok biztosítják, hogy a veszélyeztetett gyanúsítottak, vádlottak, és keresett személyek sajátos szükségleteit ezen irányelv végrehajtása során figyelembe veszik.

10. cikk

Adatszolgáltatás és jelentéstétel

(1) A tagállamok 2021. május 25-ig, majd azt követően háromévente benyújtják a Bizottságnak az ezen irányelvben meghatározott jogok érvényesítésére vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat.

(2) 2022. május 25-ig, majd azt követően háromévente, a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. E jelentésében a Bizottság értékeli ezen irányelv végrehajtását a költségmentességhez való jog tekintetében a büntetőeljárások során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban.

11. cikk

Csökkentést kizáró rendelkezés

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely a Charta, az EJEE, a nemzetközi jog egyéb vonatkozó rendelkezései vagy valamely tagállam joga által biztosított bármely, magasabb szintű védelmet nyújtó jogot és eljárási biztosítékot korlátoz vagy azoktól eltér.

12. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2019. május 25-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2016. október 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. LESAY

(1) HL C 226., 2014.7.16., 63. o.

(2) Az Európai Parlament 2016. október 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. október 13-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.).

(4) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(5) HL C 295., 2009.12.4., 1. o.

(6) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/9

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1920 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. október 19.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Hånnlamb [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Svédország kérelmét (2) a „Hånnlamb” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Hånnlamb” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Hånnlamb” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.1. osztályba – Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. október 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 239., 2016.7.1., 22. o.

(3) A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1921 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. október 20.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Štajersko prekmursko bučno olje [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Szlovénia kérelmét, amely a 901/2012/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Štajersko prekmursko bučno olje” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)	A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Štajersko prekmursko bučno olje” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. október 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Bizottság 2012. október 2-i 901/2012/EU végrehajtási rendelete egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Štajersko prekmursko bučno olje [OFJ]) (HL L 268., 2012.10.3., 3. o.).

(3) HL C 225., 2016.6.22., 11. o.

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1922 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. október 20.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Poularde du Périgord [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) a „Poularde du Périgord” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Poularde du Périgord” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Poularde du Périgord” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. október 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 228., 2016.6.24., 3. o.

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1923 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. október 24.)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Lengyelország kérelmét, amely a 485/2011/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Karp zatorski” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)	A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Karp zatorski” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. október 24-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Bizottság 2011. május 18-i 485/2011/EU végrehajtási rendelete egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Karp zatorski [OEM]) (HL L 133., 2011.5.20., 6. o.).

(3) HL C 225., 2016.6.22., 6. o.

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1924 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. november 3.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 3-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	104,9
0702 00 00	ZZ	104,9
0707 00 05	TR	142,5
0707 00 05	ZZ	142,5
0709 93 10	MA	91,2
	TR	148,9
	ZZ	120,1
0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90	PE	132,9
	TR	74,7
	ZZ	103,8
0805 50 10	AR	67,2
	BR	79,0
	CL	77,0
	TR	87,7
	ZA	65,7
	ZZ	75,3
0806 10 10	BR	307,6
	PE	304,9
	TR	151,1
	ZZ	254,5
0808 10 80	AR	260,6
	AU	236,5
	CL	139,2
	NZ	145,3
	ZA	126,7
	ZZ	181,7
0808 30 90	TR	176,8
0808 30 90	ZZ	176,8

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/16

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1925 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. október 31.)

a 2002/53/EK tanácsi irányelv alapján egy, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében felsorolt kenderfajta forgalmazásának az Egyesült Királyság által az ország területén történő betiltására való felhatalmazásról szóló (EU) 2016/17 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2016) 6860. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 32. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy annak elkerülése érdekében, hogy tiltott növények támogatásban részesüljenek, a kender termelésére használt területek csak abban az esetben támogathatók, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma (THC) nem haladja meg a 0,2 %-ot.

(2)

A 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 45. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy adott kenderfajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben is meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamoknak felhatalmazást kell kérniük a Bizottságtól a szóban forgó fajta forgalmazásának a 2002/53/EK tanácsi irányelv 18. cikkével összhangban történő megtiltására.

(3)	2015. április 28-án a Bizottság a Finola kenderfajta forgalmazásának megtiltására irányuló felhatalmazás iránti kérelmet kapott az Egyesült Királyságtól, mivel annak THC-tartalma két egymást követő évben meghaladta az engedélyezett 0,2 %-os értéket.

(4)	A Bizottság a kérelem folyományaként elfogadta az (EU) 2016/17 bizottsági végrehajtási határozatot (4), amellyel felhatalmazta az Egyesült Királyságot az ország területén a szóban forgó fajta forgalmazásának megtiltására.

(5)

Az Egyesült Királyság 2016. március 15-én hivatalosan tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a Finola kenderfajtából vett minták további vizsgálatát követően megállapítást nyert, hogy a kenderfajta THC-tartalma 2014-ben nem haladta meg az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében meghatározott 0,2 %-os küszöbértéket.

(6)	Erre tekintettel az Egyesült Királyság kérelmezte az (EU) 2016/17 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezését.

(7)	A szóban forgó a végrehajtási határozatot tehát hatályon kívül kell helyezni.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2016/17 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezése

Az (EU) 2016/17 végrehajtási határozat hatályát veszti.

2. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. október 31-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(3) A Bizottság 2014. július 17-i 809/2014/EU végrehajtási rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).

(4) A Bizottság 2016. január 7-i (EU) 2016/17 végrehajtási határozata a 2002/53/EK tanácsi irányelv alapján egy, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében felsorolt kenderfajta forgalmazásának az Egyesült Királyság által az ország területén történő betiltására való felhatalmazásról (HL L 5., 2016.1.8., 7. o.).

4.11.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1926 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. november 3.)

a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőnek a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiaként való jóváhagyásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról szóló, 2011. július 25-i 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelete (2) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság a 443/2009/EK rendelet 12. cikke, a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és az innovatív technológiák jóváhagyásának a 443/2009/EK rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatás (3) alapján értékelte az a2solar Advanced and Automotive Solar Systems GmbH szállító (a továbbiakban: kérelmező) által az akkumulátortöltő fotovoltaikus tető innovatív technológiaként való jóváhagyására irányuló, 2016. február 4-én benyújtott kérelmet.

(2)

A kérelemben benyújtott információk igazolják, hogy teljesülnek a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében, valamint a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 2. és 4. cikkében foglalt feltételek és kritériumok. Ezért a kérelmező által javasolt akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőt innovatív technológiaként jóvá kell hagyni.

(3)

A 2014/806/EU (4) és az (EU) 2015/279 végrehajtási határozatokkal (5) a Bizottság már jóváhagyott két, akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőkre vonatkozó kérelmet. Az említett kérelmek, valamint e kérelem értékeléséből szerzett tapasztalatok alapján kielégítő és következetes igazolást nyert, hogy az akkumulátortöltő fotovoltaikus tető megfelel a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében és a 725/2011/EU végrehajtási rendeletben foglalt jogosultsági feltételeknek, és a viszonyítási alapul vett jármű kibocsátásához képest legalább 1 g CO2/km szén-dioxid-csökkentést biztosít. Ezért helyénvaló általánosan elismerni és a 443/2009/EK rendelet 12. cikke (4) bekezdésének megfelelően igazolni, hogy ezen innovatív technológia képes csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, valamint általános vizsgálati módszert megadni a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés tanúsítására.

(4)

A gyártóknak ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenti feltételeknek eleget tevő akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőknek köszönhető szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésről minősítést szerezzenek. Annak érdekében, hogy kizárólag a leírt feltételeknek megfelelő akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőket lehessen e minősítésre ajánlani, a gyártónak a típusjóváhagyó hatósághoz benyújtott minősítési kérelemhez egy független, tanúsított szervezet által készített, az alkotóelem e határozatban előírt feltéteknek való megfelelését igazoló ellenőrzési jelentést is mellékelnie kell.

(5)	Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság úgy találja, hogy az akkumulátortöltő fotovoltaikus tető nem felel meg a minősítési feltételeknek, a csökkentett kibocsátásra vonatkozó minősítési kérelmet el kell utasítania.

(6)	Az akkumulátortöltő fotovoltaikus tetők szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésének meghatározására indokolt vizsgálati módszert elfogadni.

(7)

Annak meghatározásához, hogy az akkumulátortöltő fotovoltaikus tető mekkora szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést tesz lehetővé, meg kell határozni a viszonyítási alapul vett járművet, amellyel az innovatív technológiával felszerelt jármű hatékonyságát a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 5. és 8. cikke szerint össze kell vetni. A Bizottság szerint a viszonyítási alapul vett járműnek egy olyan járműváltozatnak kell lennie, amely – a fotovoltaikus tetőt és adott esetben a kiegészítő akkumulátort, valamint a napenergia villamos energiává alakításához és tárolásához kifejezetten szükséges további berendezéseket kivéve – minden vonatkozásában azonos az ökoinnováció tárgyát képező járművel.

(8)

A 725/2011/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően bizonyítani kell, hogy az akkumulátortöltő fotovoltaikus tető elválaszthatatlan a jármű hatékony működésétől. Ez azt jelenti, hogy a fotovoltaikus tető által előállított energia nem fordítható például kizárólag egy komfortnövelő berendezésre.

(9)

Az akkumulátortöltő fotovoltaikus tetők új járművekben történő, egyre szélesebb körben való alkalmazásának előmozdítása érdekében a gyártók számára biztosítani kell annak a lehetőségét is, hogy egy kérelem keretében több akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőrendszer szén-dioxid-kibocsátáscsökkentéséről is minősítést szerezzenek. E lehetőség alkalmazásakor helyénvaló ugyanakkor beépíteni egy olyan mechanizmust, amely csak a leghatékonyabb akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőrendszerek alkalmazása számára biztosít ösztönzőket.

(10)	A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I., VIII. és IX. melléklete szerinti típus-jóváhagyási dokumentációkban feltüntetendő általános ökoinnovációs kód meghatározása céljából meg kell állapítani az innovatív technológiára alkalmazandó egyedi kódot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Jóváhagyás

A Bizottság a 443/2009/EK rendelet 12. cikke értelmében vett innovatív technológiaként jóváhagyja az a2solar Advanced and Automotive Solar Systems GmbH kérelmében leírt akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőt.

2. cikk

A szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés minősítésének kérelmezése

(1) A gyártó a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés minősítését a hagyományos belsőégésű motorral meghajtott M1 kategóriájú járművekben való alkalmazásra szánt olyan akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőrendszerre kérelmezheti, amely magában foglalja az alábbi elemek mindegyikét:

a)	egy fotovoltaikus tető;

b)	a napenergia villamos energiává alakításához és tárolásához szükséges berendezés;

c)	kifejezetten erre a célra kialakított tárolókapacitás.

(2) Ezen elemek teljes tömegét független, tanúsított szervezetnek kell ellenőriznie, és jelentésben megerősítenie.

3. cikk

A szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés minősítése

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőrendszerek alkalmazásából eredő szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést a mellékletben foglalt módszerrel kell megállapítani.

(2) Ha a gyártó egy járműkivitelt tekintve több akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőrendszerre kéri a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés minősítését, a típusjóváhagyó hatóság meghatározza, hogy a vizsgált akkumulátortöltő fotovoltaikus tetők közül melyik biztosítja a legkisebb szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést, és a legalacsonyabb értéket jegyzi be az adott típus-jóváhagyási dokumentációba. Az értéket a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell feltüntetni a megfelelőségi nyilatkozatban.

4. cikk

Ökoinnovációs kód

Ha a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint e határozatra történik hivatkozás, a típus-jóváhagyási dokumentációban a 21. sz. ökoinnovációs kódot kell megadni.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 140., 2009.6.5., 1. o.

(2) A Bizottság 725/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 25.) a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról (HL L 194., 2011.7.26., 19. o.).

(3) https://circabc.europa.eu/w/browse/f3927eae-29f8-4950-b3b3-d2e700598b52

(4) A Bizottság 2014. november 18-i 2014/806/EU végrehajtási határozata a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Webasto akkumulátortöltő napelemtetőnek a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiaként való jóváhagyásáról (HL L 332., 2014.11.19., 34. o.).

(5) A Bizottság 2015. február 19 –i (EU) 2015/279 végrehajtási határozata a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az akkumulátortöltő Asola napelemtetőnek a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiaként való jóváhagyásáról (HL L 47., 2015.2.20., 26. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

MELLÉKLET

MÓDSZERTAN AZ AKKUMULÁTORTÖLTŐ FOTOVOLTAIKUS TETŐK RÉVÉN ELÉRT SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSCSÖKKENÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

1. BEVEZETÉS

Ahhoz, hogy megállapítható legyen, mekkora szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés érhető el egy M1 kategóriájú járművekben való alkalmazásra szánt akkumulátortöltő fotovoltaikus tető használata révén, meg kell határozni a következőket:

1.	a vizsgálati feltételek;

2.	a vizsgálati berendezés;

3.	a csúcsteljesítmény meghatározása;

4.	a szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés kiszámítása;

5.	a szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés statisztikai hibahatárának kiszámítása.

2. SZIMBÓLUMOK, PARAMÉTEREK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Latin betűs szimbólumok

	–	szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés [g CO2/km]
CO2	–	szén-dioxid
CF	–	az átváltási tényező (l/100 km) – (g CO2/km) [gCO2/l] a 3. táblázat meghatározása szerint
M	–	a futásteljesítmény évi középértéke [km/év] a 4. táblázat meghatározása szerint
	–	a fotovoltaikus napelemtető mért átlagos csúcsteljesítménye [W]
n	–	a fotovoltaikus napelemtető csúcsteljesítmény-méréseinek száma, ami legalább 5
SCC	–	napenergia-korrekciós együttható [-] az 1. táblázat meghatározása szerint
	–	a teljes szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés [g CO2/km] statisztikai hibahatára
SIR	–	az Európában mért szoláris besugárzás éves középértéke [W/m2], azaz 120 W/m2
SIR_STC	–	szabványos vizsgálati feltételek (Standard Test Conditions, STC) mellett mért globális besugárzás [W/m2], azaz 1 000 W/m2
	–	a fotovoltaikus napelemtető csúcsteljesítménye számtani középértékének szórása [W]
UFIR	–	kihasználtsági tényező (árnyékoltsági hatás), azaz 0,51
VPe	–	a tényleges energiafogyasztás [l/kWh] a 2. táblázat meghatározása szerint
	–	a számított szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés érzékenysége a fotovoltaikus napelemtető átlagos csúcsteljesítményére

Görög betűs szimbólumok

ΔCO2m	–	a napelemrendszer plusztömege miatt alkalmazandó szén-dioxid-korrekciós tényező [g CO2/km] az 5. táblázat meghatározása szerint
Δm	–	a napelemrendszer beszereléséből adódó plusztömeg [kg]
ηA	–	a váltakozó áramú generátor hatásfoka [%], azaz 67 %
ηSS	–	a napelemrendszer hatásfoka [%], azaz 76 %
Φ	–	a fotovoltaikus panel hosszanti dőlésszöge [°].

Alsó indexek

Az (i) alsó index a fotovoltaikus tető csúcsteljesítményének mérésére utal

3. A CSÚCSTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEI ÉS MEGHATÁROZÁSA

A fotovoltaikus tető mért átlagos csúcsteljesítményét Formula minden járműváltozat esetében kísérleti úton kell meghatározni. A vizsgált berendezés kezdeti stabilizálását az IEC 61215-2:2016 nemzetközi szabványban (1) meghatározott módszertan szerint kell elvégezni. A csúcsteljesítmény méréseit az IEC/TS 61836:2007 nemzetközi szabványban (2) meghatározott szabványos vizsgálati feltételek mellett kell elvégezni.

Egy teljes, leszerelt fotovoltaikus tetőt kell használni. A panel négy sarkának érintkeznie kell a mérősíkkal.

A csúcsteljesítményt legalább ötször meg kell mérni, és ki kell számolni a kapott értékek számtani középértékét ( Formula ).

4. A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSCSÖKKENÉS KISZÁMÍTÁSA

A fotovoltaikus tető révén elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést az 1. képlettel számítható ki (3).

1. képlet

Formula

Ahol:

Formula

szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés [g CO2/km]

SIR

az Európában mért szoláris besugárzás éves középértéke [W/m2], azaz 120 W/m2

UFIR

kihasználtsági tényező (árnyékoltsági hatás) [-], azaz 0,51

ηSS

a fotovoltaikus rendszer hatásfoka [%], azaz 76 %

Formula

a fotovoltaikus tető mért átlagos csúcsteljesítménye [W]

SIR_STC

szabványos vizsgálati feltételek (Standard Test Conditions, STC) mellett mért globális besugárzás [W/m2], azaz 1 000 W/m2

SCC

napenergia-korrekciós együttható [-] az 1. táblázat meghatározása szerint Az akkumulátorrendszer teljes rendelkezésre álló tárolókapacitását, illetve az SCC értéket a jármű gyártójának kell megadnia.

1. táblázat

Napenergia-korrekciós együttható

A (12 V-os) akkumulátorrendszer teljes rendelkezésre álló tárolókapacitása/a fotovoltaikus tető átlagos csúcsteljesítménye [Ah/W] (4)	0,10	0,20	0,30	0,40	0,50	0,60	> 0,666
Napenergia-korrekciós együttható (SCC)	0,481	0,656	0,784	0,873	0,934	0,977	1

VPe

a tényleges energiafogyasztás [l/kWh] a 2. táblázat meghatározása szerint

2. táblázat

Tényleges energiafogyasztás

Motortípus	Tényleges energiafogyasztás (VPe) [l/kWh]
Benzinmotor	0,264
Benzinüzemű turbófeltöltős motor	0,280
Dízelmotor	0,220

ηA

a váltakozó áramú generátor hatásfoka [%], azaz 67 %.

az átváltási tényező (l/100 km) – (g CO2/km) [gCO2/l] a 3. táblázat meghatározása szerint

3. táblázat

Tüzelőanyag-átváltási tényező

Tüzelőanyag típusa

Átváltási tényező (l/100 km) – (g CO2/km) (CF)

[gCO2/l]

Benzinmotor

2 330

Dízelmotor

2 640

a futásteljesítmény évi középértéke [km/év] a 4. táblázat meghatározása szerint

4. táblázat

M1 kategóriájú járművek futásteljesítményének évi középértéke

Tüzelőanyag típusa	A futásteljesítmény (M) évi középértéke [km/év]
Benzinmotor	12 700
Dízelmotor	17 000

a fotovoltaikus panel hosszanti dőlésszöge [°]. Ezt az értéket a jármű gyártójának kell megadnia.

ΔCO2m

a napelemtető és adott esetben a kiegészítő akkumulátor, valamint a napenergia villamos energiává alakításához és tárolásához kifejezetten szükséges további berendezések plusztömege miatt alkalmazandó szén-dioxid-korrekciós tényező [g CO2/km] az 5. táblázat meghatározása szerint

5. táblázat

A plusztömeg miatt alkalmazandó szén-dioxid-korrekciós tényező

Tüzelőanyag típusa

A plusztömeg miatt alkalmazandó szén-dioxid-korrekciós tényező (ΔCO2m)

[g CO2/km]

Benzinmotor

0,0277 · Δm

Dízelmotor

0,0383 · Δm

Az 5. táblázatban a Δm a napelemtetőből és adott esetben a kiegészítő akkumulátorból, valamint a napenergia villamos energiává alakításához és tárolásához kifejezetten szükséges további berendezésekből álló fotovoltaikus rendszer beépítéséből eredő plusztömeg.

A Δm a fotovoltaikus rendszer tömege és a rendes acéltető tömege közötti pozitív különbség. A rendes acéltető becsült tömege 12 kg. Amennyiben a napelemtető tömege 12 kg-nál kisebb, nem kell korrigálni a tömeget.

5. A STATISZTIKAI HIBAHATÁR KISZÁMÍTÁSA

A csúcsteljesítmény számtani középértékének szórását a 2. képlettel kell kiszámítani.

2. képlet

Formula

Ahol:

	:	a csúcsteljesítmény számtani középértékének szórása [W]
	:	a csúcsteljesítmény [W] mért értéke
	:	a csúcsteljesítmény [W] számtani középértéke
n	:	a csúcsteljesítmény-mérések száma, ami legalább 5

A fotovoltaikus tető csúcsteljesítménye számtani középértékének szórásából adódik a szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés statisztikai hibahatára Formula . Ennek értékét a 3. képlettel kell kiszámítani.

3. képlet

6. STATISZTIKAI SZIGNIFIKANCIA

Az akkumulátortöltő fotovoltaikus tetővel felszerelt járműtípusok, -változatok és -kivitelek mindegyike esetében igazolni kell, hogy a szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően, statisztikailag szignifikáns módon meghaladja az 1 gCO2/km alsó küszöbértéket. Következésképpen a 4. képletet kell alkalmazni.

4. képlet

Formula

Ahol:

MT	:	alsó küszöbérték [g CO2/km], azaz 1 g CO2/km
	:	a teljes szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés [g CO2/km] statisztikai hibahatára

Ha a szén-dioxid-kibocsátás 4. képlettel kiszámított csökkenése a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott küszöbérték alatt van, akkor a rendelet 11. cikke (2) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni.

(1) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), IEC 61215-2:2016 szabványa: „Földfelszíni alkalmazású fotovoltaikus modulok. A szerkezeti felépítés minősítése és típusjóváhagyás.”

(2) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), IEC 61836-2007 szabványa „Fotovoltaikus napenergia-rendszerek. Fogalmak, fogalommeghatározások és szimbólumok.”

(3) Műszaki iránymutatás az innovatív technológiáknak a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet alapján történő jóváhagyására irányuló kérelmek elkészítéséről https://circabc.europa.eu/sd/a/bbf05038-a907-4298-83ee-3d6cce3b4231/Technical%20Guidelines%20October%202015.pdf

(4) A teljes tárolókapacitás magában foglalja a (12 V-os) indítóakkumulátor 10 Ah-s közepes hasznos tárolókapacitását. Minden érték a szoláris besugárzás 120 W/m2-es éves középértéke, 0,49-os árnyékoltsági arány és napi 1 óra 750 W villamosenergia-szükségletű gépjárművezetés mellett értendő.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 297

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. november 4.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2016/1920 végrehajtási rendelete (2016. október 19.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Hånnlamb [OEM])	9
*	A Bizottság (EU) 2016/1921 végrehajtási rendelete (2016. október 20.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Štajersko prekmursko bučno olje [OFJ])	11
*	A Bizottság (EU) 2016/1922 végrehajtási rendelete (2016. október 20.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Poularde du Périgord [OFJ])	12
*	A Bizottság (EU) 2016/1923 végrehajtási rendelete (2016. október 24.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Karp zatorski [OEM])	13
	A Bizottság (EU) 2016/1924 végrehajtási rendelete (2016. november 3.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	14
	HATÁROZATOK
*	A Bizottság (EU) 2016/1925 végrehajtási határozata (2016. október 31.) a 2002/53/EK tanácsi irányelv alapján egy, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében felsorolt kenderfajta forgalmazásának az Egyesült Királyság által az ország területén történő betiltására való felhatalmazásról szóló (EU) 2016/17 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2016) 6860. számú dokumentummal történt)	16
*	A Bizottság (EU) 2016/1926 végrehajtási határozata (2016. november 3.) a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az akkumulátortöltő fotovoltaikus tetőnek a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiaként való jóváhagyásáról ( 1 )	18