„6.2.2.

A matematikai modell érvényesítési folyamata

A matematikai modellt a tényleges vizsgálati feltételekkel összehasonlítva kell érvényesíteni. A matematikai modell használatával kapott eredmények és a fizikai vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása céljából fizikai vizsgálatot kell végezni. A vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságát igazolni kell. A gyártóknak korrelációs jegyzőkönyvet kell benyújtaniuk a műszaki szolgálathoz, amely megadja a matematikai modellel kapcsolatos információkat, valamint a modell révén, illetve a 6.1. pontban megadott séma szerint végzett fizikai vizsgálatokkal kapott eredmények közötti korrelációt. A gyártónak vagy a műszaki szolgálatnak a matematikai modell megfelelőségét igazoló érvényesítési jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet benyújtanak a jóváhagyó hatóságnak. A matematikai modell és a szoftver minden olyan módosítására, amely valószínűleg érvényteleníti az érvényesítési jegyzőkönyvet, fel kell hívni a jóváhagyó hatóság figyelmét, amely előírhatja, hogy új érvényesítési eljárást folytassanak. Az érvényesítési eljárás folyamatábráját a 7. pont 1. ábrája mutatja be.”

„6.2.7.

Jóváhagyási eljárás virtuális vizsgálatok alapján

Az 5.2. pont 1. táblázatában meghatározott követelményeknek való megfelelést csak akkor lehet virtuális vizsgálati eljárásokkal igazolni, ha a vizsgálatokat a 6.2.2. pontban meghatározott követelmények szerint érvényesített matematikai modellnek megfelelően végzik el. A modell alkalmazhatóságával és korlátaival kapcsolatban egyeztetni kell a műszaki szolgálatokkal, majd a jóváhagyó hatóság jóváhagyását is be kell szerezni.

6.2.8.

A virtuális vizsgálatokról készült vizsgálati jegyzőkönyv

A virtuális vizsgálatok eredményeiről a műszaki szolgálatnak vizsgálati jegyzőkönyvet kell készítenie. A vizsgálati jegyzőkönyvnek összhangban kell lennie mind a korrelációs, mind az érvényesítési jegyzőkönyvvel, és legalább a következő elemeket tartalmaznia kell: virtuális prototípus készítése, valamint a műszaki követelményekkel kapcsolatos szimulációs inputok és szimulációs eredmények.”

„4.4.

A 4.1.2. pontot 2021. július 1-jétől kell alkalmazni.

Az R és S kategóriájú járművek gyártói, akik nem alkalmaznak sem diagnosztikai eszközöket, sem a fedélzeti elektronikus vezérlőegységgel/vezérlőegységekkel folytatott fizikai vagy vezeték nélküli kommunikációt járműveik diagnosztizálására vagy átprogramozására, felmentést kapnak a 4.1.2. pontban meghatározott követelmények alól.”

„6.2.

A 6.1. pont hatálya alá tartozó járműveket, rendszereket, alkatrészeket és önálló műszaki egységeket fel kell sorolni a gyártó javítási és karbantartási információkat tartalmazó weboldalán.”

„2.5.

Vezérlőegységek átprogramozása és diagnosztizálása esetén – például a javítást követő újrakalibrálás céljából, vagy ha szoftvert kell telepíteni a cserealkatrészként felhasznált elektronikus vezérlőegységre, vagy a cserealkatrészek újrakódolásához vagy újraindításához – lehetővé kell tenni védettség alatt nem álló hardver használatát.

2.5.1.

Az átprogramozást és a diagnosztizálást (PC-VCI kommunikációs interfész) 2021. július 1-jétől az ISO 22900-2, a SAE J2534 vagy a TMC RP1210 szabványnak megfelelően kell végezni.

Az első bekezdés az alábbi gyártókra azonban csak 2023. július 1-jétől alkalmazandó:

2.5.2.

Ethernet, soros kábel vagy LAN interfész és más adathordozók, például kompaktlemez (CD), digitális sokoldalú lemez (DVD) vagy félvezető adattároló eszközök szintén felhasználhatók, de csak akkor, ha nincs szükség jogvédett kommunikációs szoftverek (például illesztőprogramok vagy bővítőmodulok) és hardverek használatára. A gyártóspecifikus alkalmazás és az ISO 22900-2, az SAE J2534, vagy a TMC RP1210 szabványnak megfelelő jármű-kommunikációs interfészek (VCI) kompatibilitásának igazolására a gyártó vagy felkínálja az egyedi fejlesztésű VCI-k hitelesítését, vagy rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat és bérbe adja a különleges hardvert, amellyel a VCI gyártója saját maga el tudja végezni a hitelesítést. A hitelesítésért vagy az információkért és a hardverért fizetendő díjakra a 167/2013/EU rendelet 55. cikkében megállapított feltételek alkalmazandók.

2.5.3.

A járműgyártók szoftvereinek együttes meglétét 2021. július 1-jétől biztosítani kell.

Az első bekezdés az alábbi gyártókra azonban csak 2023. július 1-jétől alkalmazandó:

2.5.4.

A jármű és a diagnosztikai eszközök közötti kommunikáció biztosítása érdekében a VCI és a jármű közötti fizikai diagnosztikai csatlakozókra az alábbi szabványok alkalmazandók: SAE J1939-13, ISO 11783-2, ISO 15031-3 és ISO 13400-4.”

„1.3.

Mérőberendezés

Olyan precíziós hangnyomásszintmérőt kell használni, amely megfelel a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság IEC 61672-1:2013 „Elektroakusztika. Hangnyomásszintmérők. 1. rész: Előírások” szabványában megállapított követelményeknek. A mérést frekvenciasúlyozó hálózattal kell elvégezni, az A. görbének megfelelően, és lassú válaszra kell beállítani az IEC kiadványában leírtak szerint.”

„1.3.1.

A berendezést rendszeresen kalibrálni kell, lehetőség szerint minden méréssorozat előtt.

1.3.2.

A vizsgálati jegyzőkönyvben megfelelő műszaki leírást kell adni a mérőberendezésről.

1.3.3.

Változó értékek esetében a legnagyobb értékek átlagát kell leolvasni”;

„—

hosszmérések: ± 0,5 %,”;

„3.5.3.2.7.

Az ülés rögzítésénél és az ülésen végzett méréseket ugyanazon menet során kell végrehajtani.

A lengések méréséhez és rögzítéséhez egy gyorsulásmérő, egy méréserősítő és egy magnetofon, egy elektronikus adatgyűjtő rendszer vagy egy közvetlenül jelző lengésmérő szükséges. E berendezésekre vonatkozó követelményeket a 3.5.3.3.2–3.5.3.3.6. pont tartalmazza.”

„3.5.3.3.4.

Magnetofon vagy elektronikus adatgyűjtő rendszer

Ha magnetofont vagy elektronikus adatgyűjtő rendszert alkalmaznak, akkor annak legnagyobb visszajátszási hibája az 1 Hz-től 80 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban ± 3,5 % lehet, beleszámítva az elemzésre való visszajátszás során keletkező szalagsebesség-változásokat is.”

a)

az ülés vezető tömege szerinti beállítási tartománya legalább 50 kg-tól 120 kg-ig terjed;

b)

az oldalirányú stabilitási vizsgálat során mért dőlésszögváltozás nem haladja meg az 5o-ot;

c)

a 3.5.3.3.7.2. pontban említett két érték közül egyik sem haladja meg az 1,25 m/s2-t;

d)

a 3.5.7.4. és 3.5.7.5. pontban említett arányszám nem haladja meg a 2-t.”;

„(2)

A beszerelt üléspárna felszínének hátrafelé irányuló dőlésszöge 3–12o között kell, hogy legyen a vízszinteshez képest, a 8. függelék szerinti terhelőberendezéssel mérve. A dőlésszög megválasztása ezen osztályon belül az ülési helyzettől függ.”

„2.1.

Az ülés beállítása

A XV. melléklet alkalmazásában az ülés (S) referenciapontját úgy kapjuk meg, ha az ülést hosszirányban hátrafelé a legtávolabbi és magasságirányban a középső állásba toljuk. Rugózással ellátott ülés esetében az ülést a rugóút közepébe kell állítani, függetlenül attól, hogy a járművezető súlya szerint beállítható ülésről van-e szó.”

a)

a gyorskioldó rögzítőelemek rögzítését szolgáló berendezések;

b)

szerszám nélkül nyitható biztonsági védőkészülékek alkatrészeinek rögzítését szolgáló berendezések.”.

„ag)

a zsírzási pontok helyére, a biztonságos zsírzási eljárásra és a zsírzás gyakoriságára (naponta/havonta/évente) vonatkozó információk;”

„g)

tájékoztatás a hárompontos emelőberendezés maximális emelési kapacitásáról, valamint tájékoztatás a hárompontos emelőberendezés oldalirányú és függőleges rögzítéséről a közúti közlekedés céljára;”

„l)

tájékoztatás a teljesítményleadó tengelyek és munkagépek együttes használatáról, valamint arról, hogy a tengelyek műszakilag lehetséges dőlésszöge a pajzs formájától és méretéről és/vagy védett terétől függ, beleértve a következőkkel kapcsolatos utasításokat és különleges figyelmeztetéseket:

a)

a nyeregüléssel és kormányszarvakkal felszerelt járművek, amelyekről megállapítást nyert, hogy megfelelnek az EN 15997:2011 szabvány fojtószelep-vezérlésre és kézi tengelykapcsoló-vezérlésre vonatkozó követelményeinek,

b)

olyan T vagy C kategóriájú járművek, amelyek esetében a jobb pedált folyamatosan működtetni kell annak érdekében, hogy a járművek mozgásban maradjanak (például gázpedállal és fokozatmentes sebességváltóval felszerelt járművek, vagy az előre- és hátrafelé történő haladást lehetővé tévő külön-külön pedállal és hidrosztatikus sebességváltóval felszerelt járművek),

c)

olyan C kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tervezési sebessége nem éri el a 15 km/h-t, és amelyek kézikarral vannak felszerelve a differenciálkormányzás szabályozására.”

„2.1.

A kezelőszervek azonosítására használt jelzéseknek meg kell felelniük a XXVI. melléklet 1. szakaszában meghatározott követelményeknek.”

„3.1.1.

Amennyiben a jármű hidrosztatikus sebességváltóval vagy hidrosztatikus alkatrészt tartalmazó sebességváltóval van felszerelve, a 3.1. pontban meghatározott követelményt, miszerint a motor beindítása csak akkor lehetséges, ha a tengelykapcsoló mechanizmus szétkapcsolt helyzetben van, úgy kell értelmezni, hogy a motor mindaddig nem indítható el, amíg a sebességváltó nincs üres állásban, illetve nincs nyomásmentesítve.”

„3.2.

Abban az esetben, ha a motor beindítása egy, a talajon (például a traktor mellett) álló járműkezelő által is lehetséges a 3.1. pontban a motor biztonságos beindításának garantálására vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítése mellett, akkor a motor beindítását egy további kezelőszerv működtetésétől kell függővé tenni.”

„3.3.

Az indítómotor elektromos kivezetéseit védeni kell, hogy a mágnestekercsét ne lehessen egyszerű szerszámokkal (például csavarhúzóval) rövidre zárni.”

„7.3.

A teljesítményleadó tengely kikapcsolásának a vezetési helyzetből mindig lehetségesnek kell lennie. Ez a követelmény a teljesítményleadó tengely külső kezelőszervére (kezelőszerveire) is vonatkozik, ha a járművön van ilyen. A kikapcsolás kezelőszerve számára mindig elsőbbséget kell biztosítani a többi funkcióval szemben.”

„7.4.

A teljesítményleadó tengely külső kezelőszervére (kezelőszerveire) vonatkozó további követelmények, ha a járművön van ilyen”;

„1.3.

A rugalmas tömlőknek az ISO 17165-1:2007 szabvány 13. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, és ehhez letörölhetetlen jelöléseket kell használni.”

„4.2.

A zsírzási pontokat jelzésekkel, képekkel, piktogramokkal vagy színkódokkal kell megjelölni, helyüket és a kapcsolódó utasításokat pedig meg kell adni a kezelési útmutatóban.”

„2.2.

A típusjóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet 2. és 6. cikkének megfelelő adatközlő mappát.

2.3.

A típusvizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak olyan motort kell átadni, amely megfelel a motortípus, illetve az alapmotor 97/68/EK irányelv I. és II. mellékletében ismertetett jellemzőinek.”

i.

az 1. szakaszban a c) alpont helyébe a következő szöveg lép:

ii.

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.2.

A kérelemhez mellékelni kell az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet 2. cikkének megfelelő adatközlő lapot.

2.1.3.

A gyártó átadja a mezőgazdasági és erdészeti jármű e rendelet I. melléklete és a 97/68/EK irányelv II. melléklete szerint meghatározott motortípus-, illetve alapmotor-jellemzőknek megfelelő motorját a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.”

„2.2.2.

A kérelemhez mellékelni kell az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet 2. cikkének megfelelő adatközlő lapot, valamint a mezőgazdasági és erdészeti járműtípusba szerelt motor vagy motorcsalád – és adott esetben a rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek – uniós típusbizonyítványának egy példányát.”

„3.2.1.

a szívótorki nyomásesés nem haladhatja meg a típusjóváhagyással rendelkező motor tekintetében meghatározott legnagyobb megengedett nyomásesést;

„3.2.2.

a kipufogó-ellennyomás nem haladhatja meg a típusjóváhagyással rendelkező motor tekintetében meghatározott legnagyobb megengedett ellennyomást;”

„3.2.3.

a motornak a járműbe történő beépítésére vonatkozó különleges feltételek a motor típusbizonyítványának megfelelően.”

„1.3.1.1.

Az A–A’ vonal megközelítése előtti állandó sebességnek a gyártó által megadott azon legnagyobb sebesség (vmax) háromnegyedével kell egyenlőnek lennie, amely a legnagyobb sebességfokozatban az úton elérhető.”

„2.1.1.

Fékalkatrészek és -részek”

„2.1.1.1.

A fékalkatrészeket és -részeket úgy kell megtervezni, legyártani és beszerelni, hogy a jármű szokásos üzemi körülmények között az esetleg rá ható rezgések ellenére megfeleljen az ebben a mellékletben megállapított követelményeknek.

2.1.1.2.

A fékalkatrészeket és -részeket úgy kell megtervezni, legyártani és beszerelni, hogy ellenállók legyenek különösen a korrózióval és az öregedéssel szemben, amelynek ki vannak téve.”

„2.1.1.4.

Nem megengedett olyan állítható szelepek beszerelése, amelyek lehetővé teszik, hogy a jármű használója oly módon megváltoztassa a fékrendszer teljesítményét, hogy a jármű üzem közben ne tartozzon e rendelet hatálya alá. Olyan állítható szelep alkalmazása engedélyezett, amelyet csak a gyártó tud működtetni speciális szerszámok használatával, és/vagy amelyet jogosulatlan felnyitás elleni zárjegy véd, amennyiben a jármű használója nem tudja a szelep beállítását megváltoztatni, illetve a felhasználó által végzett beállításmódosítást könnyen azonosítani tudják a felügyeleti hatóságok.”

„2.1.1.5.1.

Ha a legfeljebb 30 km/h legnagyobb tervezési sebességű Ra kategóriájú járművekre, valamint az Sa kategóriájú járművekre műszaki okok miatt nem szerelhető fel automata terhelésérzékelő berendezés, azokat olyan fékerő-szabályozó berendezéssel is el lehet látni, amelynek legalább három különálló beállítása van.

2.1.1.5.2.

Abban a különleges esetben, amikor a legfeljebb 30 km/h legnagyobb tervezési sebességű Ra kategóriájú járművön, valamint az Sa kategóriájú járművön kialakításuknál fogva csak két terhelési állapot lehetséges – »terheletlen« és »terhelt« –, a jármű a fékerő-szabályozás tekintetében csak két különálló beállítással rendelkezhet.

2.1.1.5.3.

Azok az S kategóriájú járművek, amelyek a fogyóanyagok jelentette hasznos terhelés kivételével, amely a tengelyenként megengedett legnagyobb terhelések összegének legfeljebb 10 %-át teszi ki, nem tartalmaznak más terheléseket.”

„2.1.2.3.

Rögzítőfékrendszer

A rögzítőfékrendszernek lehetővé kell tennie a jármű statikus állapotban, emelkedőn vagy lejtőn történő megtartását a járművezető távollétében is oly módon, hogy a fékrendszer részét képező alkatrészeket egy teljesen mechanikus szerkezet tartsa reteszelt helyzetben. A járművezetőnek képesnek kell lennie ezt a fékezési műveletet a vezetőülésből teljesíteni, a vontatott jármű esetében a 2.2.2.10. pont követelményeit is figyelembe véve.

A vontatott jármű üzemi fékrendszerét (pneumatikus vagy hidraulikus) és a traktor rögzítőfékrendszerét egyidejűleg is lehet működtetni, feltéve, hogy a járművezető bármikor ellenőrizni tudja, hogy a járműszerelvény rögzítőfékrendszerének hatásossága, amely tisztán a traktor rögzítőfékrendszerének mechanikus működéséből származik, megfelelő-e.”

„2.1.8.1.2.

A II. melléklet 1. függelékének 6.2. pontjában említett, a fékátvitelben a levegőnyomást moduláló berendezéssel ellátott fékrendszerek esetében a nyomóvezetékben a berendezés előtti vagy mögötti legközelebbi hozzáférhető helyen. Ha a berendezés pneumatikus vezérlésű, egy további vizsgálócsatlakozó szükséges a terhelt állapot szimulálásához. Ha ilyen berendezést nem szereltek fel, egyetlen nyomásvizsgáló csatlakozót kell felszerelni, amely megfelel az e melléklet 2.1.5.1. pontjában említett berendezés utáni csatlakozónak. Ezeket a vizsgálócsatlakozókat úgy kell elhelyezni, hogy azok a talajról vagy a járműből könnyen hozzáférhetőek legyenek.”

„2.2.1.2.6.1.

Ha az üzemi fékezést a járművezető izomereje és valamilyen energiaforrás vagy egy vagy több energiatartalékból eredő rásegítés működteti, akkor a biztonsági fékezés teljesítményének a rásegítés kiesésekor a járművezető izomereje által és – ha van ilyen – a meghibásodás által nem befolyásolt energiatartalék támogatásával elérhetőnek kell lennie, miközben a kezelőszervre kifejtett erőnek nem szabad meghaladnia a megengedett értékeket.”

„2.2.1.6.1.

A hidraulikus vezetékekből és tömlőkből álló szerelvények teljesítménye olyan járműveken, amelyek egy fékezett tengellyel rendelkeznek, és az összes többi tengely automatikusan összekapcsolódik a hajtással fékezés alatt

A hidraulikus erőátviteli rendszer hidraulikus vezetékeinek a járműgyártó által meghatározott legnagyobb normál üzemi nyomás (T) legalább négyszeresének megfelelő szakítónyomást kell elviselnie. A tömlőszerelvényeknek meg kell felelniük az ISO 1402:2009, 6605:2002 és 7751: 1997+A1:2011 szabványoknak.”

„2.2.1.13.

A 60 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű Tb kategóriájú traktorok

A 2.1.2.3. pont követelményeinek sérelme nélkül, amennyiben a fékrendszer működéséhez a segéd-energiaforrás használata elengedhetetlenül szükséges, az energiatartaléknak biztosítania kell, hogy a motor leállása vagy az energiaforrást meghajtó berendezés meghibásodása esetén a fékteljesítmény elegendő maradjon a jármű előírt feltételek mellett történő megállításához. Ezenfelül, ha a rögzítőfékrendszerre a járművezető által kifejtett izomenergiát más eszköz is támogatja, a rögzítőfékrendszer működésének ezen eszköz meghibásodása esetén is biztosítottnak kell lennie, szükség esetén a rásegítést rendes körülmények között tápláló energiától független tartalékenergia használatával. E tartalékenergia lehet az a tartalékenergia, amely egyébként az üzemi fékrendszer céljára szolgál.”

„2.2.1.17.3.

Az e melléklet 2.1.4.1.2. pontja szerint felszerelt két járművet összekötő vezérlővezetékek egyikének meghibásodása esetén a hibával nem érintett vezérlővezetéknek önműködően biztosítania kell a vontatott járműre a II. melléklet 3.2.1. pontjában előírt fékteljesítményt.”

„2.2.1.18.6.

A vezérlővezeték meghibásodása (pl. szakadása vagy szivárgása) esetén az üzemi fék kezelőszervének teljes működtetését követő két másodpercen belül a kiegészítő vezeték nyomásának 1 000 kPa-ra kell csökkennie. Az üzemi fék kezelőszervének kioldásakor viszont a kiegészítő vezeték nyomásának vissza kell állnia (lásd még a 2.2.2.15.2. pontot).”

„2.2.1.20.

Amennyiben a II. melléklet 3.1.3.4. pontja csak a II. melléklet 3.1.3.4.1.1. pontjában meghatározott feltételek teljesítésével elégíthető ki:”

„2.2.1.26.1.2.

A kezelőszerv olyan elektromos meghibásodása, illetve az elektronikus vezérlőegységeken kívüli elektromos vezérlésátvitel vezetékezésén belüli olyan szakadás esetén, amely az áramellátást nem érinti, a rögzítőfékrendszer vezetőülésből történő alkalmazásának és ezáltal a jármű 8 %-os emelkedőn vagy lejtőn, álló helyzetben való megtartásának még mindig lehetségesnek kell lennie.”

„2.2.1.26.3.

A 2.2.1.26.1.2. és 2.2.1.26.2.1.2. pontban leírt rögzítőfék-hatásossági követelmények mellett a 2.2.1.26.3.1. és 2.2.1.26.3.2. pontban leírt alternatívák is megengedettek.

2.2.1.26.3.1.

A rögzítőfék-berendezés a jármű álló helyzetében történő automatikus működésbe hozása megengedett, feltéve, hogy a 2.2.1.26.1.2. és 2.2.1.26.2.1.2. pontban említett teljesítmény elérhető, és a rögzítőfékrendszer működtetését követően ebben az állapotban is marad, a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) helyzetétől függetlenül. Ennél a változatnál a rögzítőfékrendszernek önműködően ki kell oldania, amint a járművezető a járművet ismét mozgásba hozza.

2.2.1.26.3.2

a rögzítőfékrendszernek segédkezelőszerv segítségével a vezetőülésből történő működtetése, és ezáltal a terhelt jármű megtartása 8 %-os emelkedőn vagy lejtőn, álló helyzetben. Ebben az esetben a 2.2.1.26.7. pont követelményeinek is teljesülniük kell.”

„2.2.1.29.1.1.

A jármű fékberendezésén belül fellépő, az e melléklet további pontjaiban, valamint az V., a VII., a IX. és a XIII. mellékletben leírt meghibásodásokat jelző, az 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet XXVI. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő vörös figyelmeztető jelzés, amely meghibásodások kizárják a vontatott jármű előírt üzemi fékhatásának elérését, illetve azt, hogy a két független üzemi fékkör közül legalább az egyik működjön.

2.2.1.29.1.2.

Adott esetben az 1322/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő sárga figyelmeztető jelzés, amely a jármű fékberendezésén belül fellépő, elektronikusan észlelt és a 2.2.1.29.1.1. pontban említett figyelmeztető jelzés által nem jelzett meghibásodást jelez.”

„1.2.

»tapadáskihasználási görbe«: egy adott fékezett tengelyre ható fékerő arányát a jármű lefékezettségéhez viszonyítva, gördülési ellenállás nélkül és az útfelület normális irányú reakcióereje mellett ábrázoló görbe.”

„2.2.2.2.

Az I. melléklet 2.2.1.2.4. pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez 0. típusú vizsgálatot kell elvégezni kioldott tengelykapcsoló mellett, 30 km/h kezdeti sebességgel.

A rögzítőfékrendszer kezelőszervének működtetése esetén az átlagos legnagyobb lassulásnak és a jármű megállása előtti pillanatban fennálló lassulásnak legalább 1,5 m/s2-nak kell lennie. Ugyanez a követelmény érvényes az I. melléklet 2.2.1.2.4. pontjában említett kisegítő kezelőszervre is.

A vizsgálatot terhelt járművel kell végezni. A kezelőszervre kifejtendő erő nem lehet nagyobb a meghatározott értékeknél.”

„2.3.2.1.

Az R1, R2, S1, R3a, R4a és S2a kategóriájú, valamint azon R3b és S2b kategóriájú járművek üzemi fékrendszerét, amelyek esetében a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot, olyan módon kell vizsgálni, hogy a terhelt jármű fékeire vitt energia egyenértékű legyen a 7 %-os lejtőn, 1,7 km távolságon 40 km/h állandó sebességgel vezetett terhelt állapotú vizsgált jármű esetében azonos időszak alatt rögzített értékkel.

E követelményt teljesítettnek lehet tekinteni az R3a, R4a, S2a kategóriájú járművek, valamint azon R3b és S2b kategóriájú járművek tekintetében, amelyek esetében a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot, feltéve, hogy ezek a járművek megfeleltek a 2.5. pont szerinti III. típusú vizsgálaton.”

„2.3.4.2.

amennyiben a jármű v = 60 km/h állandó sebességgel vagy a vontatott jármű legnagyobb tervezési sebességével (a két érték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni), kioldott fékekkel halad, az aszimptotikus hőmérsékletek nem haladják meg a 80 °C-os dob-/tárcsahőmérséklet-emelkedést; ekkor a maradó féknyomaték megfelelőnek minősül.”

„2.5.3.

R3b és S2b, amelyek esetében a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot.”

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Fékezetlen, R vagy S kategóriájú jármű vontatására engedélyezett traktor esetében a 3.1.1.2.1. pontban a járműszerelvény tömegére előírt legkisebb kombinált fékhatást úgy kell elérni, hogy a fékezetlen vontatott jármű a traktorra van kapcsolva, és a fékezetlen vontatott jármű a traktor gyártója által bejelentett legnagyobb tömeggel van terhelve.”

ii.

a harmadik bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„PM+R = a járműszerelvény tömege (PM tömeg + a fékezetlen vontatott jármű megadott PR tömege)”;

„—

a lehűlési idő alatt tilos a rögzítőfékrendszer beállítását megváltoztatni.”

„3.1.3.4.1.

A 3.1.3.4. pontban előírt követelmény teljesítettnek tekinthető, ha a 3.1.3.4.1.1. pontban megállapított feltételek teljesülnek az üzemi fékkel felszerelt vontatott járművek esetében, vagy ha a 3.1.3.4.1.2. pontban meghatározott feltételek teljesülnek a fékezetlen vagy ráfutófékes vontatott járművek esetében.

3.1.3.4.1.1.

Annak ellenére, hogy a traktor motorja nem jár, a legnagyobb megengedett tömegű járműszerelvény álló helyzetben marad az előírt lejtőn, miután a járművezető a vezetőüléséből egyetlen kezelőszervet működtetve bekapcsolta a traktor rögzítőfékrendszerét és a vontatott jármű üzemi fékrendszerét, vagy csak a traktor rögzítőfékrendszerét.

3.1.3.4.1.2.

A traktor rögzítőfékrendszere képes a vizsgálati jelentésben említett legnagyobb „járműszerelvény PM + R tömeggel” azonos tömegű fékezetlen vagy ráfutófékes vontatott járműre csatlakoztatott traktort mozdulatlan helyzetben megtartani. Ezt a tömeget a következőképpen kell meghatározni:

„3.2.3.

Önműködő fékrendszer

Az I. melléklet 2.2.1.17.1. és 2.2.1.18.5. pontjában leírt hiba esetében a terhelt járművet 40 km/h vagy 0,8 vmax (a kettő közül a kisebb) sebességen vizsgálva az önműködő fék hatásossága nem lehet kevesebb, mint a legnagyobb statikus kerékterhelés 13,5 %-a. A 13,5 % feletti fékhatásossági szinteknél megengedett a kerekek blokkolása.”

i.

az 1.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

ii.

a szöveg a következő 1.1.5. és 1.1.6. ponttal egészül ki:

iii.

a 3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.   A T kategóriájú traktorokra vonatkozó követelmények

3.1.   Kéttengelyes traktorok

3.2.   Kettőnél több tengellyel rendelkező traktorok

A több mint két tengelyes járművekre a 3.1. pont előírásai vonatkoznak. A 3.1.2. pont szerinti követelményeket a kerekek blokkolási sorrendjének tekintetében teljesítettnek kell tekinteni, ha 0,15 és 0,30 közötti lefékezettség esetén az első tengelyek legalább egyikén a tapadáskihasználás nagyobb, mint a hátsó tengelyek legalább egyikén.”

iv.

a 6.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

v.

a 6.3. pontban a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A sűrített levegős vagy hidraulikus fékrendszerrel felszerelt járművön a mechanikusan működtetett berendezés jelölésére vonatkozó példa az (EU) 2015/504 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 5. cikkében meghatározott követelmények szerint van megadva.

(*1)  A Bizottság 2015. március 11-i (EU) 2015/504 végrehajtási rendelete a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó közigazgatási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 85., 2015.3.28., 1. o.).”"

vi.

a 2. diagram címének helyébe a következő szöveg lép:

„A TM/PM lefékezettség és a pm kapcsolófejnyomás közötti megengedett viszony T és C kategóriájú, sűrített levegős vagy hidraulikus fékrendszerű traktorok esetében”;

i.

az 1.2.2.1. pontban a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatközlő mappában meg kell adni a kezdeti energiaszintet.”

ii.

az 1.3.2.1. pontban a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatközlő mappában meg kell adni a kezdeti energiaszintet.”

i.

az 1.1.1. pont az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„A hidraulikus fékrendszerekben pulzációcsillapítóként használt azon energiatároló berendezések, amelyek esetében az előírt üzemi fékhatásosságot energiaforrás segítségével érik el, e melléklet értelmében nem tekintendők energiagyűjtő berendezésnek.”

ii.

a 2.1.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

1.1.

»vizsgálati vontatott jármű«: azt a vontatott járműtípust képviselő vontatott jármű, amelyre vonatkozóan a típusjóváhagyást kérik;

1.2.

»azonos«: a jármű azon részei, amelyek azonos geometriai és mechanikus jellemzőkkel és a jármű alkatrészeihez használt azonos anyagokkal rendelkeznek;

1.3.

»referenciatengely«: az a tengely, amelyre vonatkozóan vizsgálati jegyzőkönyv készült;

1.4.

»referenciafék«: az a fék, amelyre vonatkozóan vizsgálati jegyzőkönyv készült;

1.5.

»névleges vizsgálati tömeg«: a gyártó által a féktárcsára vagy fékdobra megadott tömeg, a műszaki szolgálat a vonatkozó vizsgálatot ilyen tömegű féktárcsán, illetve fékdobon végzi;

1.6.

»tényleges vizsgálati tömeg«: a műszaki szolgálat által a vizsgálatot megelőzően mért tömeg;

1.7.

»bemeneti féknyomaték küszöbértéke«: a mérhető féknyomaték létrehozásához szükséges bemeneti nyomaték;

1.8.

»bemeneti féknyomaték megadott küszöbértéke«: a bemeneti féknyomaték gyártó által megadott küszöbértéke, amely jellemző a fékre;

1.9.

»megadott külső átmérő«: a féktárcsa gyártó által megadott, külső átmérője, amelynek értéke jellemző a féktárcsa külső átmérőjére;

1.10.

»névleges külső átmérő«: a gyártó által arra a féktárcsára megadott külső átmérő, amelyen a műszaki szolgálat a vonatkozó vizsgálatot végzi;

1.11.

»tényleges külső átmérő«: a féktárcsának a műszaki szolgálat által a vizsgálatot megelőzően mért külső átmérője;

1.12.

»a bütyköstengely tényleges hossza«: az S-kulcs középvonala és a működtető kar középvonala közötti távolság;

1.13.

»fékezési tényező«: a fék bemenet-kimenet erősítési aránya.

2.1.

A szóban forgó jármű olyan traktor vagy vontatott jármű, amely a gumiabroncsok, az egyes tengelyeken elnyelt fékezési energia, valamint a gumiabroncsok felszerelése és a fékberendezés tekintetében azonos egy olyan traktor vagy vontatott jármű fékezésével, amely:

2.2.

A szóban forgó jármű olyan traktor vagy vontatott jármű, amelynek tengelye vagy tengelyei a gumiabroncsok, az egyes tengelyeken elnyelt fékezési energia, valamint a gumiabroncsok felszerelése és a fékberendezés tekintetében a fékezés szempontjából azonos jellemzőket mutatnak egy olyan tengellyel, illetve olyan tengelyekkel, amely(ek) egyedileg megfelelt(ek) az I. típusú és/vagy II. típusú vagy III. típusú vizsgálaton a szóban forgó járműnél nem kisebb tengelyenkénti terhelés mellett, feltéve, hogy a tengelyenként elnyelt fékezési energia nem haladja meg az egyedi tengely referenciavizsgálata(i) során tengelyenként elnyelt fékezési energiát.

2.3.

A szóban forgó jármű a motorféktől eltérő olyan tartós fékrendszerrel felszerelt traktor, mely megegyezik a következő feltételek mellett már vizsgált tartós fékrendszerrel:

2.4.

A szóban forgó jármű sűrített levegős működtetésű S-kulcsos fékekkel vagy tárcsafékekkel felszerelt vontatott jármű, mely megfelel az 1. függelékben a referenciatengely vonatkozásában jegyzőkönyvbe vett jellemzők és a vizsgálati jegyzőkönyvben megadott jellemzők összehasonlítására vonatkozó ellenőrzési követelményeknek. A levegővel működő S-kulcsos fékeken vagy tárcsafékeken kívül egyéb fékkialakítások is jóváhagyhatók egyenértékű adatok bemutatása esetén.”

4.1.

az e melléklet 2.1. pontja szerinti esetben meg kell adni az I. típusú és/vagy II. típusú vagy III. típusú referenciavizsgálatra átadott jármű jóváhagyási számát;

4.2.

az e melléklet 2.2. pontja szerinti esetekben az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet V. mellékletében megadott minta I. táblázatát kell kitölteni;

4.3.

az e melléklet 2.3. pontja szerinti esetekben az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet V. mellékletében megadott minta II. táblázatát kell kitölteni;

4.4.

ha pedig e melléklet 2.4. pontját kell alkalmazni, az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet V. mellékletében megadott minta III. táblázatát kell kitölteni.”

i.

a 2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2.   A jelen mellékletben használt jelöléseket a következő táblázat magyarázza:

ii.

a 3.1.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

iii.

a 3.7. pont helyébe a következő szöveg lép:

iv.

a 3.8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.18.

s’: a kezelőszerv vizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott tényleges (hasznos) útja milliméterben, a 10.4. pont szerint meghatározva;”

„2.2.23.

M*: a gyártó által megadott féknyomaték. Ennek a féknyomatéknak legalább az előírt B* fékerőt kell létrehoznia;”

„2.2.24.

R: a gumiabroncs dinamikus gördülési sugara. Az Ra és az Sa kategóriájú járművek esetében a gyártó által megadott statikus terhelésű sugarat is lehet használni a gumiabroncsi dinamikus gördülési sugara helyett;”

„5.5.

Többtengelyes vonórúddal vontatott járművek ráfutó fékrendszerei esetében meg kell mérni a 10.4.1. pontban említett so útveszteséget.”

„10.3.1.1.

Mechanikus erőátvitelű ráfutó fékrendszerek esetében:

”;

„10.3.1.2.

Hidraulikus erőátvitelű ráfutó fékrendszerek esetében:

”;

„10.4.3.2.

Hidraulikus erőátvitelű ráfutó fékrendszerek esetében:

”;

„10.4.4.

Amikor a vontatott jármű hátrafelé mozog, a következő egyenlőtlenségeket kell alkalmazni:

10.4.4.1.

Mechanikus erőátvitelű ráfutó fékrendszerek esetében:

10.4.4.1.1.

10.4.4.1.2.

10.4.4.2.

Hidraulikus erőátvitelű ráfutó fékrendszerek esetében:

10.4.4.2.1.

10.4.4.2.2.

10.4.5.

A 3.6. pont szerinti túlterhelésgátló megléte esetén elvégzendő ellenőrzések

A következő egyenlőtlenségeket kell alkalmazni:

10.4.5.1.

ha a túlterhelésgátló mechanikusan csatlakozik a ráfutófék kezelőszervére:

10.4.5.2.

ha a túlterhelésgátló hidraulikusan csatlakozik a ráfutófék kezelőszervére:

10.4.5.3.

ha a túlterhelésgátlót a ráfutófék kezelőszervére szerelték:

10.4.5.4.

ha a túlterhelésgátlót a fékre szerelték:

„5.2.3.1.

Amennyiben egy hidrosztatikus hajtású jármű nem állítható meg a lejtőn, akkor megengedett, hogy a maradék kúszósebességgel haladó járművet a rögzítőfékrendszer működtetésével hozzák álló helyzetbe. Ezért a rögzítőfékrendszert úgy kell kialakítani, hogy vezetés közben is lehessen működtetni.”

„5.3.4.

Az üzemi fékrendszer fékerőeloszlását olyan módon kell megtervezni, hogy fékezés alatt ne alakuljon ki jelentős nyomaték a jármű függőleges tengelye körül, ha homogén útfelületen az abroncsok és az út közötti tapadási határ elérése nem történt meg.”

„1.1.

Az e melléklet 5.3.5. pontjában említett előírt lefékezettséget a vizsgálat színhelyéül kiválasztott kétféle útfelületen mért tapadási tényező alapján kell kiszámítani.

Ennek a két felületnek teljesítenie kell az e melléklet 5.3.4. pontjában előírt feltételeket.”.

„3.3.3.

amennyiben az elektromos vezérlőjel egy másodpercen túl meghaladja a 100 kPa egyenértéket, a vontatott járműnek ellenőriznie kell a pneumatikus jel jelenlétét; amennyiben nincs pneumatikus jel, erről a járművezetőt az I. melléklet 2.2.1.29.2. pontjában meghatározott, a vontatott járműről vezérelt, külön sárga figyelmeztető jelzésnek kell figyelmeztetnie.”

„3.9.

Az (EU) 2015/208 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének követelményei szerint a fékszelepet és az energiaforrást jelöléssel kell ellátni.”

i.

az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 2.2. pontban meghatározott követelmények a C kategóriájú, acél lánctalpakkal rendelkező, differenciálkormányzással működő traktorokra nem vonatkoznak.”

ii.

a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a kormányrendszer a fékrendszerrel van kombinálva, az (EU) 2015/68 (*1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

(*1)  A Bizottság 2014. október 15-i (EU) 2015/68 felhatalmazáson alapuló rendelete a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyására vonatkozó fékezési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 17., 2015.1.23., 1. o.).”"

6.1.1.

Jelenlét: kötelező a 40 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű traktorok esetében. A többi traktor esetében választható. A távolsági fényszórók R és S kategóriájú járműveken való használata tilos. Az I. mellékletben hivatkozott 1. ENSZ EGB-előírásban előírt távolsági fényszórók használata csak az olyan traktorokon megengedett, amelyek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 40 km/h-t. Az I. mellékletben hivatkozott 1., 8. és 20. ENSZ EGB-előírásban előírt távolsági fényszórók használata az új traktortípusokon csak 2020. december 31-éig, az új traktorokon pedig csak 2022. december 31-éig megengedett.”

„6.2.

Tompított fényszórók (az e rendelet I. mellékletében hivatkozott 1., 8., 20., 98., 112. és 113. ENSZ EGB- előírás)”;

„6.2.1.

Jelenlét: a traktorokat fel kell szerelni tompított fényszórókkal. A tompított fényszórók R és S kategóriájú járműveken való használata tilos. Az I. mellékletben hivatkozott 1. ENSZ EGB-előírásban előírt tompított fényszórók használata csak az olyan traktorokon megengedett, amelyek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 40 km/h-t. Az I. mellékletben hivatkozott 1., 8. és 20. ENSZ EGB-előírásban előírt tompított fényszórók használata az új traktortípusokon csak 2020. december 31-éig, az új traktorokon pedig csak 2022. december 31-éig megengedett.”

„6.25.5.1.2.

A két másik fényvisszaverő a talajtól számítva legfeljebb 2 500 mm-es magasságban lehet, és teljesíteniük kell a 6.25.5.1. pont követelményeit.”

„1.1.

Az utastér belső részei az oldalajtók kivételével, valamint az összes ajtó, ablak és szerelőnyílás stb. zárt helyzetében”;

„1.1.1.

Az adott járműtípusra vonatkozóan az elektromágneses összeférhetőség tekintetében a 167/2013/EU rendelet 24. és 26. cikkének, valamint az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet I. mellékletének megfelelően összeállított típus-jóváhagyási kérelmet a járműgyártónak kell benyújtania.

1.1.2.

A járműgyártó benyújtja az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott minta szerinti adatközlő lapot.”

„1.2.2.

A járműgyártó benyújtja az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott minta szerinti adatközlő lapot.”

„1.2.6.

A használatra vonatkozó minden korlátozást szükség esetén fel kell tüntetni. Az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet 2. cikkében említett adatközlő lapon vagy az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet V. mellékletében meghatározott EU-típusbizonyítványban minden ilyen korlátozást fel kell sorolni.”

„2.1.

Az e rendelet szerint jóváhagyott típusnak megfelelő minden elektromos/elektronikus szerelési egységnek rendelkeznie kell egy, az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet 5. cikkének és e rendelet XX. mellékletének megfelelő EU-típusjóváhagyási jellel.”

„3.3.2.4.

A 3.3.2.1., 3.3.2.2. és 3.3.2.3. pontban megállapított határértékektől függetlenül a járművet a keskeny sávú kibocsátás határértékeire nézve megfelelőnek kell tekinteni és nem kell tovább vizsgálni, ha a 4. rész 1.3. pontja szerinti első vizsgálati lépés során a jelerősség a jármű rádióantennájánál kevesebb, mint 20 dB μV/m (10 μV/m) a 88–108 MHz frekvenciatartományban.”

„2.6.1.

Ha a rendszámtábla felső szélének magassága nem haladja meg az 1,20 m-t, a rendszámtáblának a következő négy sík által határolt teljes térben láthatónak kell lennie:

„2.6.1.a.

Ha a rendszámtábla felső szélének a talajtól mért magassága meghaladja az 1,20 m-t, a rendszámtáblának a következő négy sík által határolt teljes térben láthatónak kell lennie:

„2.6.2.

A 2.6.1. és a 2.6.1a. pontban meghatározott térben nem helyezkedhet el semmilyen szerkezeti elem, még akkor sem, ha teljesen átlátszó.”

„2.1.

Minden mezőgazdasági és erdészeti járművön el kell helyezni az alábbiakban leírt táblát és feliratokat. A táblát és a feliratokat a gyártó erősíti fel.

2.2.

Minden olyan alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen, amely megfelel a 167/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott valamely típusnak, el kell helyezni az e melléklet 6. pontjában ismertetett EU-típusjóváhagyási jelet vagy az említett rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében előírt és az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet 5. cikkében meghatározott jelet.”

„3.1.

A jogszabályban előírt táblát, amelynek mintáját az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet IV. melléklete tartalmazza, szilárdan, jól láthatóan és könnyen hozzáférhetően kell felerősíteni egy olyan alkatrészre, amelyet a szokásos használat, a rendszeres karbantartás vagy javítás során (például balesetből eredő sérülés esetén) általában nem cserélnek ki. Jól láthatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni rajta az EU-típusjóváhagyási jelnek az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet IV. mellékletében megadott mintájában meghatározott adatokat.

3.2.

A gyártó az előírt feliratok mellett vagy alatt további információkat is feltüntethet azon a világosan megjelölt téglalapon kívül, amely csak az (EU) 2015/504 végrehajtási rendelet IV. mellékletében előírt információkat tartalmazza.”

„4.3.

A számot az alvázon vagy más hasonló szerkezeten, lehetőleg a jármű jobb első oldalán kell feltüntetni.”

„1.2.

»Műszakilag megengedett legnagyobb tengelyenkénti tömeg«: a tengely és a jármű szerkezeti jellemzői és tervezési teljesítménye alapján a tengely kerekei vagy a hernyótalpas futómű által a talajra gyakorolt legnagyobb megengedett statikus függőleges terhelésnek megfelelő tömeg, a gumiabroncsok vagy hernyótalpak terhelhetőségétől függetlenül.”

„2.3.2.

Az olyan R és S kategóriájú járművek esetében, amelyek számottevő statikus függőleges terhelést gyakorolnak a traktorra (merev vonórúddal vontatott jármű és középtengelyes vontatott jármű), a jármű megengedett legnagyobb tömege azonosnak tekintendő a legnagyobb megengedett tengelyenkénti tömegek összegével, és az 1. táblázat harmadik oszlopában említett megfelelő legnagyobb megengedett tömegek helyett ezt kell figyelembe venni típus-jóváhagyási célokra. A traktorra gyakorolt számottevő statikus függőleges terhelést a traktor típusjóváhagyása során figyelembe kell venni a 2.3.1. pontnak megfelelően.”

„2.2.4.3.

A terhelhetőségi és sebességi jelzőszámokra, valamint a megfelelő abroncsnyomásokra vonatkozó információkat világosan meg kell adni a jármű használati útmutatójában annak érdekében, hogy a már forgalomba helyezett járműre szükség esetén megfelelő terhelhetőségű cseregumiabroncsokat szereljenek fel.”

„2.2.6.2.

A »traktor – kormányzott kerék« használati kategóriába sorolt olyan »nagy merevségű gumiabroncsok« vagy »nagyon nagy merevségű gumiabroncsok« esetében, amelyeket legfeljebb 10 km/h sebességgel használnak »homlokrakodóval« felszerelt traktoron, az egy gumiabroncsra ható legnagyobb terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncson szereplő terhelhetőségi jelzőszámnak megfelelő terhelés 1,40-szorosát, és a referencianyomást 80 kPa-lal növelni kell.”

„2.2.6.3.

Amennyiben a »traktor – hajtott kerék« használati kategóriába sorolt gumiabroncsok a D vagy az A8 sebességkategória-jelet viselik, és azokat 25 km/h és 40 km/h sebesség között működtetett mezőgazdasági pótkocsikon használják, az egy gumiabroncsra ható legnagyobb terhelés nem haladhatja meg a gumiabroncson szereplő terhelhetőségi jelzőszámnak megfelelő terhelés 1,20-szorosát.”

„1.1.