2016.10.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/10

FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV

a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról

E JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDŐ FELEI,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az ötvenhatodik Egészségügyi Világközgyűlés 2003. május 21-én konszenzussal elfogadta a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, amely 2005. február 27-én lépett hatályba;

FELISMERVE, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye az ENSZ egyik leggyorsabban megerősített szerződése, és alapvető eszköz az Egészségügyi Világszervezet célkitűzéseinek az eléréséhez;

EMLÉKEZTETVE az Egészségügyi Világszervezet Alapokmányának preambulumára, amely leszögezi, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészség élvezete minden ember alapvető joga, fajra, vallásra, politikai nézetekre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül;

SZILÁRDAN ELHATÁROZVA TOVÁBBÁ, hogy előnyben részesítik a közegészség védelméhez fűződő joguk érvényesítését;

MÉLY AGGODALMUKNAK ADVA HANGOT amiatt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme hozzájárul a dohányzás járványszerű elterjedéséhez, amely a közegészségügy szempontjából súlyos következményekkel járó, globális probléma, és amelynek megoldásához hatékony, megfelelő és átfogó nemzeti és nemzetközi reagálás szükséges;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a dohányzás ellenőrzésének a megerősítésére szánt, a termékek árával kapcsolatos és adóügyi intézkedéseket, és így növeli a dohánytermékek hozzáférhetőségét és megvásárolhatóságát;

KOMOLY AGGODALMUKNAK ADVA HANGOT amiatt, hogy a tiltott kereskedelemben forgalmazott dohánytermékek hozzáférhetőségének és megvásárolhatóságának növelése kedvezőtlen hatást gyakorol a közegészségügyre és különösen a fiatalok, a szegények és más veszélyeztetett csoportok jóllétére;

KOMOLY AGGODALMUKNAK ADVA HANGOT a dohánytermékek tiltott kereskedelme révén a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban létrejött aránytalan gazdasági és társadalmi következmények miatt;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy tudományos, technikai és intézményi kapacitás kialakítására van szükség a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolására irányuló, megfelelő nemzeti, regionális és nemzetközi intézkedések megtervezésére és végrehajtására;

ELISMERVE, hogy az erőforrásokhoz és a vonatkozó technológiákhoz való hozzáférés rendkívül fontos abban, hogy a részes felek képesek legyenek – különösen a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban – a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelem valamennyi formájának a felszámolására;

ELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy bár vámszabad területek jöttek létre a jogszerű kereskedelem előmozdítására, ezeket a dohánytermékek tiltott kereskedelme globalizációjának elősegítésére használták ki, mind a csempészáruk tiltott továbbítása, mind a tiltott dohánytermékek gyártása vonatkozásában;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a részes felek gazdaságait, és kedvezőtlenül érinti stabilitásukat és biztonságukat;

TUDATÁBAN ANNAK IS, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme pénzügyi profitot generál, amelyet nemzetközi bűnözés finanszírozására használnak, amely ellentétben áll a kormányzati célkitűzésekkel;

FELISMERVE, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti az egészségügyi célkitűzéseket, további terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és bevételkiesést okoz a részes felek gazdaságainak;

SZEM ELŐTT TARTVA a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdését, amelyben a részes felek megállapodtak abban, hogy a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi politikájuk meghatározása és megvalósítása során fellépnek annak érdekében, hogy ezeket a politikákat nemzeti jogukkal összhangban megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben.

HANGSÚLYOZVA azt, hogy éberségre van szükség a dohányipar azon erőfeszítéseivel szemben, amelyek célja a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiák veszélyeztetése vagy megdöntése, továbbá azt, hogy tájékozottnak kell lenni a dohányipar azon tevékenységeiről, amelyek negatív hatást fejtenek ki a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiákra;

SZEM ELŐTT TARTVA a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 6. cikkének (2) bekezdését, amely arra ösztönzi a részes feleket, hogy adott esetben tiltsák vagy korlátozzák adó- és vámmentes dohánytermékek eladását nemzetközi utazók számára és/vagy behozatalát nemzetközi utazók által;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a nemzetközi árutovábbításban és átrakodásban részt vevő dohány és a dohánytermékek esetében megtalálják a tiltott kereskedelem csatornáit;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelmének megakadályozására és az ellene való küzdelemre irányuló hatékony fellépéshez átfogó nemzetközi megközelítés és szoros együttműködés szükséges a tiltott kereskedelem valamennyi aspektusát illetően, ideértve adott esetben a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelmet;

FELIDÉZVE ÉS HANGSÚLYOZVA más releváns nemzetközi megállapodások, például az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye és az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezmény jelentőségét, továbbá az említett egyezmények részes feleinek kötelezettségét arra, hogy adott esetben alkalmazzák az említett egyezmények megfelelő rendelkezéseit a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelemre, és ösztönözve az említett megállapodásokhoz való csatlakozás mérlegelésére azokat a részes feleket, amelyek ezt eddig még nem tették meg;

FELISMERVE annak szükségességét, hogy kibővített együttműködésre van szükség a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkársága, illetve az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, a Vámigazgatások Világszervezete és adott esetben más szervek között;

EMLÉKEZTETVE a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkére, amely szerint a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása – ideértve a csempészetet és a tiltott gyártást – a dohányzás visszaszorításának lényeges elemei;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ez a jegyzőkönyv nem foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő kérdésekkel; és

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének egy átfogó jegyzőkönyvvel való kiegészítése eredményes és hatékony eszköz a dohánytermékek tiltott kereskedelme és annak súlyos következményei elleni küzdelemben,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

1. cikk

Fogalommeghatározások

1. „Közvetítőkereskedelem”: mások képviseletében díj vagy jutalék fejében történő eljárás, például a szerződésekkel, vásárlással vagy értékesítéssel kapcsolatos tárgyalások során.

2. „Cigaretta”: egy tekercs, dohányzásra szánt vágott dohány, cigarettapapírba csomagolva. Ez kizárja az olyan egyedi, regionális termékeket, mint amilyen a bidi, az ang hoon vagy más hasonló termékek, amelyek papírba vagy levélbe csomagolhatók. A 8. cikk alkalmazásában a „cigaretta” emellett cigarettakészítés céljából finomra vágott, „saját sodrású” dohány.

3. „Elkobzás”: adott esetben megsemmisítést is magában foglaló, a bíróság vagy más illetékes hatóság által elrendelt, végleges tulajdonvesztés.

4. „Ellenőrzött szállítás”: az a technika, amikor az egy vagy több tagállam területéről, területén, illetve területére tiltott vagy gyanús szállítmányok ki-, át-, illetve beszállítását engedélyezik az érintett állam(ok) illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete mellett, bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás és az elkövetésben érintett személyek azonosítása céljából.

5. „Vámszabad terület”: valamely részes fél területének az a része, ahol az oda bevitt árut a vámok és adók tekintetében általában vámterületen kívüli árunak tekintik.

6. „Tiltott kereskedelem”: minden olyan, jogszabály által tiltott gyakorlat vagy magatartás, amely az előállítással, szállítással, átvétellel, birtoklással, terjesztéssel, árusítással vagy vásárlással kapcsolatos, ideértve az e tevékenységek megkönnyítését célzó gyakorlatot vagy magatartást.

7. „Engedély”: az illetékes hatóság által az előírt kérelemnek vagy más dokumentumoknak a számára történő benyújtását követően kiadott engedély.

a) „Gyártóberendezés”: olyan gép, amelyet kizárólag dohánytermékek gyártására terveztek vagy adaptáltak, és amely szerves része a gyártási folyamatnak (1).

b) „Ennek bármely része” gyártóberendezéssel kapcsolatban: bármely olyan azonosítható rész, amely kizárólag a dohánytermékek gyártása során használt gyártóberendezés részét képezheti.

9. „Fél vagy részes fél”: a jegyzőkönyv részes fele, ha a szövegkörnyezet másra nem utal.

10. „Személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatos összes információ.

11. „Regionális gazdasági integrációs szervezet”: szuverén államok által alkotott szervezet, amelyet tagállamai bizonyos kérdésekben hatáskörrel ruháztak fel, ideértve az ilyen kérdésekhez kapcsolódó, olyan döntések meghozatalára vonatkozó felhatalmazást is, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek (2).

12. „Szállítói lánc”: a dohánytermékek és a gyártóberendezés gyártása, továbbá a dohánytermékek és a gyártóberendezés behozatala vagy kivitele; a fogalom adott esetben kiterjeszthető valamely részes fél döntése alapján egy vagy több alábbi tevékenységre is:

a)	dohánytermékek kiskereskedelme;

b)	dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;

c)	dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és

d)	dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése.

13. „Dohánytermékek”: a teljes egészében vagy részben dohánylevélből mint nyersanyagból készült termékek, amelyeket elszívás, elfüstölés, rágás vagy felszippantás céljára állítanak elő.

14. „Árukövetés és nyomon követés”: az egyes cikkek útvonalának vagy mozgásának a szállítói lánc mentén az illetékes hatóságok vagy más, nevükben eljáró személy által történő rendszeres megfigyelése és rekonstruálása, a 8. cikkben foglaltak szerint.

2. cikk

E jegyzőkönyv kapcsolata más megállapodásokkal és jogi okmányokkal

(1) A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének a jegyzőkönyveire alkalmazandó rendelkezéseit erre a jegyzőkönyvre is alkalmazni kell.

(2) A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 2. cikkében említett típusú megállapodásokat megkötő részes felek az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a részes felek találkozóját az ilyen megállapodásokról.

(3) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a részes felek más, az adott fél tekintetében hatályos nemzetközi egyezmény, szerződés vagy megállapodás értelmében fennálló olyan jogait és kötelezettségeit, amelyeket az adott fél a dohánytermékek tiltott kereskedelmének a tényleges felszámolása szempontjából hatékonyabbnak tekint.

(4) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a részes feleknek a nemzetközi jog értelmében fennálló jogait, kötelezettségeit és feladatait, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét is.

3. cikk

Cél

E jegyzőkönyv célja a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkében foglaltakkal összhangban.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 5. cikkében foglalt rendelkezések mellett a részes felek

elfogadják és végrehajtják az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk szállítói láncának ellenőrzéséhez vagy szabályozásához szükséges hatékony intézkedéseket az említett árukkal való tiltott kereskedelem megakadályozása, az attól való elrettentés, annak felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás céljából, és egymással e célból együttműködnek;

nemzeti jogukkal összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságaik és szolgálataik – ideértve az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk tiltott kereskedelme valamennyi formájának a megakadályozásáért, az attól való elrettentés, annak felderítéséért, az azzal kapcsolatos nyomozásért és büntetőeljárásért, illetve annak felszámolásáért felelős vámhatóságokat és a rendőrséget – hatékonyságának a növelésére;

hatékony intézkedéseket fogadnak el a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás, a kapacitásépítés és a nemzetközi együttműködés elősegítésére vagy megvalósítására e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából, és biztosítják az e jegyzőkönyv értelmében kicserélendő információk rendelkezésre bocsátását és biztonságos cseréjét az illetékes hatóságok számára;

d)	saját nemzeti jogi és közigazgatási rendszereiknek megfelelően szorosan együttműködnek egymással, a jogellenes magatartással – ideértve a jegyzőkönyv 14. cikke szerint minősített bűncselekményeket is – szembeni bűnüldözési fellépés hatékonyságának fokozása érdekében;

e)	adott esetben együttműködnek és kommunikálnak a releváns regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekkel az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó biztonságos (3) információcsere során, e jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának az előmozdítása érdekében; és

f)	a rendelkezésükre álló eszközök és erőforrások adta kereteken belül együttműködnek az e jegyzőkönyv hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében, kétoldalú és többoldalú forrásteremtési mechanizmusok révén.

(2) A részes felek az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik végrehajtása során biztosítják a maximális lehetséges átláthatóságot az olyan kapcsolatok tekintetében, amelyeket a dohányiparral tartanak fenn.

5. cikk

Személyes adatok védelme

A felek a nemzeti jogra figyelemmel védelmet biztosítanak a magánszemélyek személyes adatai számára, állampolgárságra vagy lakóhelyre való tekintet nélkül, szem előtt tartva a jegyzőkönyv végrehajtása során a személyes adatok védelmével kapcsolatos nemzetközi normákat.

III. RÉSZ

A SZÁLLÍTÓI LÁNC ELLENŐRZÉSE

6. cikk

Engedélyezési, illetve ezzel egyenértékű jóváhagyási vagy ellenőrzési rendszer

(1) A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében foglalt célkitűzések elérése érdekében és a dohánytermékek és a gyártóberendezések tiltott kereskedelmének a felszámolására tekintettel az egyes részes felek tiltják az alábbi tevékenységek bármelyikének természetes vagy jogi személyek által történő végzését, kivéve az illetékes hatóságtól a nemzeti joggal összhangban kapott engedély vagy ezzel egyenértékű jóváhagyás (a továbbiakban: „engedély”) birtokában, vagy pedig ilyen hatóság által megvalósított ellenőrzési rendszer megléte esetén:

a)	dohánytermék és gyártóberendezés gyártása; és

b)	dohánytermék és gyártóberendezés behozatala vagy kivitele.

(2) A részes felek törekednek a megfelelőnek tekintett mértékben – és amennyiben az alábbi tevékenységeket a nemzeti jog nem tiltja – engedélyt adni a következő tevékenységeket végző természetes vagy jogi személyek számára:

a)	dohánytermékek kiskereskedelme;

b)	dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;

c)	dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és

d)	dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése.

(3) A hatékony engedélyezési rendszer biztosítására figyelemmel a részes felek

a)	illetékes hatóságo(ka)t hoznak létre vagy jelölnek ki az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyek kibocsátására, megújítására, felfüggesztésére, visszavonására és/vagy érvénytelenítésére, e jegyzőkönyv rendelkezéseire figyelemmel és a nemzeti joggal összhangban;

előírják, hogy az egyes engedély iránti kérelmekben a kérelmezővel kapcsolatos valamennyi előírt információ szerepeljen, amelyek adott esetben az alábbiakat foglalják magukban:

i.	ha a kérelmező természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;

ii.

ha a kérelmező jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve a jogi személy teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, a létesítő okirat vagy az ezzel egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és a képviselők nevét, ideértve bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;

iii.	a gyártóegység(ek) telephelyének pontos címe, a raktár címe és a kérelmező vállalkozásának gyártási kapacitása;

iv.	a kérelemmel érintett dohánytermékek és gyártóberendezések adatai, konkrétan a termék leírása, megnevezése, adott esetben bejegyzett védjegye, formatervezési mintája, márkája, modellje vagy típusa, illetve a gyártóberendezés sorszáma;

v.	a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása;

vi.	a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat;

vii.	a releváns ügyletekben használni kívánt bankszámlák azonosításához szükséges valamennyi adat és más fontos fizetési adatok; és

viii.

a dohánytermékek tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának a leírása, különös figyelemmel annak biztosítására, hogy a dohánytermékgyártás vagy -szállítás összemérhető legyen az ésszerűen várható kereslettel;

c)	adott esetben ellenőrzik és beszedik a kivethető engedélyezési díjakat, és mérlegelik ezeknek az engedélyezési rendszer hatékony igazgatása és végrehajtása vagy a közegészségügy területén vagy más kapcsolódó tevékenység során történő felhasználását a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

d)	megteszik a megfelelő intézkedéseket az engedélyezési rendszer működése során bármely rendellenes vagy csalárd gyakorlat megakadályozására, felderítésére és az ezzel kapcsolatos nyomozásra;

e)	adott esetben intézkedéseket hoznak, ideértve az engedélyek időszakos felülvizsgálatát, megújítását, ellenőrzését vagy hitelesítését;

f)	adott esetben időkeretet állapítanak meg az engedélyek lejártára és az azt követő kötelező újbóli kérelmezésre vagy a kérelemben szereplő információk frissítésére vonatkozóan;

g)	kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot telephelyük címének a megváltozásáról vagy a tevékenységekkel kapcsolatban az engedélyben szereplő információk bármilyen jelentős változásáról;

h)	kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy a megfelelő intézkedés meghozatala céljából tájékoztassák az illetékes hatóságot gyártóberendezés megvásárlásáról vagy elidegenítéséről; és

i)	biztosítják, hogy az ilyen gyártóberendezés vagy annak bármely része megsemmisítésére az illetékes hatóság felügyelete mellett kerül sor.

(4) Az egyes felek gondoskodnak arról, hogy engedélyt nem adnak ki és/vagy nem ruháznak át a tervezett engedélyestől származó, a (3) bekezdésben foglalt megfelelő információk kézhezvétele, továbbá az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül.

(5) E jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt év elteltével a részes felek találkozója a soron következő ülésszakán biztosítja, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végeznek annak megállapítására, hogy rendelkezésre állnak-e a dohánytermékek gyártása szempontjából elengedhetetlen alapvető információk, ezek azonosíthatók-e, és ezekkel kapcsolatosan hatékony ellenőrzési mechanizmus érvényesülhet-e. Az ilyen kutatás alapján a részes felek találkozója mérlegeli a megfelelő intézkedést.

7. cikk

Kellő gondosság

(1) Az egyes részes felek előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezések szállítói láncában szereplő valamennyi természetes és jogi személy

a)	kellő gondossággal járjon el egy üzleti kapcsolat létrejöttét megelőzően és folyamán;

b)	ellenőrizze az ügyfelek részére történő értékesítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mennyiségek a tervezett értékesítési vagy felhasználási piacon összemérhetők legyenek az ilyen termékek iránti kereslettel; és

c)	beszámoljon az illetékes hatóságoknak bármely olyan bizonyítékról, amely arra utal, hogy az ügyfél az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit sértő tevékenységeket folytat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság megfelelően – a részes fél nemzeti jogával és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével összhangban – magában foglalja többek között az ügyfelek azonosítására vonatkozó követelményeket, például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:

a)	annak megállapítása, hogy a természetes vagy jogi személy a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkezik;

b)	ha az ügyfél természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és személyének hivatalos azonosítását;

ha az ügyfél jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, a létesítő okirat vagy az egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az vezető tisztségviselők és az esetleges jogi képviselők nevét, ideértve a képviselők nevét és személyük hivatalos azonosítását;

d)	a dohány, a dohánytermék vagy a gyártóberendezés tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának a leírása; és

e)	a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság az ügyfél azonosítására vonatkozó követelményeket is magában foglalhatja, így például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:

a)	a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat; és

b)	az ügyletek során használni kívánt bankszámlák ellenőrzése.

(4) Az egyes részes felek az (1) bekezdés c) pontja szerinti információk alapján megtesznek valamennyi szükséges intézkedést az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés biztosítására, ideértve adott esetben a részes fél joghatósága alá tartozó ügyfélnek a nemzeti jog szerint tiltólistán szereplő ügyfélként történő megjelölését is.

8. cikk

Árukövetés és nyomon követés

(1) A szállítói lánc további biztosítása érdekében, illetve a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás támogatása céljából a részes felek megállapodnak abban, hogy e jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt éven belül globális árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre, amely nemzeti és/vagy regionális árukövetési és nyomonkövetési rendszerekből és egy globális információmegosztó fókuszpontból áll, amely a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkárságánál található és valamennyi részes fél számára elérhető, lehetővé téve a felek számára a lekérdezést és a vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

(2) E cikkel összhangban minden egyes részes fél általa ellenőrzött árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoz létre valamennyi olyan dohánytermék tekintetében, amelyet a területén gyártanak vagy oda importálnak, figyelembe véve egyedi nemzeti vagy regionális szükségleteit és a rendelkezésre álló legjobb gyakorlatot.

(3) A hatékony árukövetés és nyomon követés támogatására figyelemmel minden részes fél előírja, hogy valamennyi csomagolási egységen és csomagoláson, továbbá a külső csomagoláson egyedi, biztonságos és nem eltávolítható azonosító jelölést (a továbbiakban: egyedi azonosító jelölés), például kódot vagy bélyeget helyezzenek el, vagy az egyedi azonosító jelölés a csomagolás részét képezze, a cigaretta esetében öt, más dohánytermékek esetében pedig tíz éven belül e jegyzőkönyvnek az adott fél vonatkozásában történő hatályba lépésétől számítva.

(4.1)

A (3) bekezdés alkalmazásában minden egyes részes fél előírja a globális árukövetési és nyomonkövetési rendszer részeként az alábbi információk közvetlenül vagy hivatkozás útján történő rendelkezésre bocsátását, annak elősegítésére, hogy a részes felek meghatározhassák a dohánytermékek eredetét és adott esetben az eltérítési pontot, illetve hogy nyomon követhessék és ellenőrizhessék a dohánytermékek mozgását és jogi státuszukat:

a)	a gyártás időpontja és helye;

b)	gyártó létesítmény;

c)	a dohánytermékek gyártására használt gép;

d)	a gyártási műszak vagy a gyártás időpontja;

e)	a gyártóval kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő első ügyfél neve, számlája, megrendelésszáma és fizetési bizonylata;

f)	a kiskereskedelmi értékesítés tervezett piaca;

g)	a termék leírása;

h)	esetleges raktározás és fuvarozás;

i)	az ismert következő vásárló azonosítása; és

j)	a szállítás tervezett útvonala, a szállítás napja, a rendeltetési hely, a kiindulási hely és a szállítmány címzettje.

(4.2)

Az a), b), g) és adott esetben az f) pontban szereplő információk az egyedi azonosító jelölések részét képezik.

(4.3)

Amennyiben az f) pontban szereplő információ a jelölés időpontjában nem áll rendelkezésre, a részes felek a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírják az ilyen információk biztosítását.

(5) Az egyes részes felek az e cikkben megadott határidőn belül előírják, hogy a (4) bekezdésben foglalt információkat a gyártás vagy a gyártó általi első szállítás időpontjában vagy a részes fél területére történő behozatal időpontjában nyilvántartásba kell venni.

(6) Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk az említett fél számára a (3) és a (4) bekezdés szerint előírt egyedi azonosító jelölésre való hivatkozás útján rendelkezésre álljanak.

(7) Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy az (5) bekezdés alapján nyilvántartott információkat, illetve az ilyen információt a (6) bekezdés szerint hozzáférhetővé tévő egyedi azonosító jelöléseket a részes fél és illetékes hatósága által meghatározott vagy engedélyezett formátumban összesítsék.

(8) Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk – a (9) bekezdésre figyelemmel – megkeresés esetén a globális információmegosztó fókuszpont rendelkezésére álljanak, a nemzeti és/vagy regionális központi ponttal való szabványos elektronikus biztonságos felületen keresztül. A globális információmegosztó fókuszpont listát állít össze a részes felek illetékes hatóságairól, és ezt a listát valamennyi részes fél rendelkezésére bocsátja.

(9) Az egyes részes felek és az illetékes hatóságok

a)	kellő időben hozzá kell,hogy férjenek a (4) bekezdés szerinti információkhoz a globális információmegosztó fókuszpontnál történő lekérdezés útján;

b)	ilyen információt csak akkor kérnek, ha az a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felderítése vagy az ezzel kapcsolatos nyomozás céljából szükséges;

c)	információt indokolatlanul nem tartanak vissza;

d)	a (4) bekezdéssel összefüggő, információ iránti megkereséseket nemzeti jogukkal összhangban megválaszolják; és

e)	kölcsönös megállapodás szerint védenek és bizalmasként kezelnek minden kicserélt információt.

(10) Az egyes részes felek előírják az alkalmazandó árukövetési és nyomon követési rendszer további fejlesztését és hatókörének kibővítését egészen addig a pontig, amikor valamennyi vámot, vonatkozó adót és adott esetben más kötelezettséget a gyártás, a behozatal vagy a vám- vagy jövedéki ellenőrzést követő árukiadás helyén teljesítenek.

(11) A részes felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel az árukövetési és a nyomon követési rendszerekkel kapcsolatos legjobb gyakorlat megosztásában és fejlesztésében, ideértve az alábbiakat:

a)	a fejlett árukövetési és nyomon követési technológia, ezen belül ismeretanyag, készségek, képességek és szakértelem fejlesztésének, átadásának és megszerzésének megkönnyítése;

b)	igény szerint képzési és kapacitásépítő programok támogatása a részes felek számára; és

c)	a dohánytermékek csomagolási egységeinek és csomagolásának megjelölésére és leolvasására alkalmazott technológia további fejlesztése a (4) bekezdésben felsorolt információk elérhetővé tétele céljából.

(12) A részes felekre vonatkozó kötelezettségeket a dohányipar nem teljesítheti, és azokat a dohányiparra nem lehet továbbhárítani.

(13) Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy illetékes hatóságaik az árukövetési és a nyomon követési rendszerben való részvétel során a dohányiparral és a dohányipar érdekképviseleteivel csak az e cikk végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges mértékben tartanak fenn kapcsolatot.

(14) Az egyes részes felek előírhatják a dohányipar számára, hogy az adott részes felet az e cikk alapján fennálló kötelezettségeivel kapcsolatosan terhelő költségeket viselje.

9. cikk

Nyilvántartás

(1) Az egyes részes felek megfelelően előírják, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezések szállítói láncában részt vevő valamennyi természetes és jogi személy valamennyi releváns ügyletről teljes és pontos nyilvántartást vezessen. Az ilyen nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal való teljes körű elszámoltathatóságot.

(2) Az egyes részes felek megfelelő módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy megkeresésre adják át a következő információkat az illetékes hatóságoknak:

a)	általános információk a piaci volumenekről, tendenciákról, előrejelzésekről, illetve más releváns információk;valamint

b)	az engedélyes birtokában, megőrzése vagy ellenőrzése alatt lévő, készletben, adó- és vámraktárakban az árutovábbítás vagy átrakodás vagy adófelfüggesztés idején tárolt dohánytermékek és gyártóberendezés mennyisége a megkeresés napján.

(3) A részes felek területén exportra értékesített vagy gyártott vagy a részes felek területén árutovábbításban vagy átrakodásban részt vevő, adófelfüggesztés hatálya alatt lévő dohánytermékek és gyártóberendezés tekintetében az egyes felek megfelelő módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy a kiindulási ország illetékes hatóságainak megkeresésére az általuk ellenőrzött induláskor adják át (elektronikus úton, ha az infrastruktúra létezik) az alábbi információkat:

a)	az indulás dátuma a termékek fizikai ellenőrzésének legutolsó helyéről;

b)	az elszállított termékekkel kapcsolatos adatok (ideértve a márkát, a mennyiséget, a raktárt);

c)	a tervezett fuvarozási útvonalak és rendeltetési hely;

d)	annak (azoknak) a természetes vagy jogi személy(ek)nek az azonosítása, aki(k)nek a termékeket szállítják;

e)	a fuvarozás módja, a fuvarozó azonosításával együtt;

f)	a szállítmány tervezett rendeltetési helyre történő érkezésének várható napja; és

g)	a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piaca.

(4) Az egyes részes felek – amennyiben ez kivitelezhető – előírják, hogy a kiskereskedők és a dohánytermesztők – a nem kereskedelmi alapon működő hagyományos termelők kivételével – a nemzeti joggal összhangban teljes és pontos nyilvántartást vezessenek valamennyi olyan releváns ügyletről, amelynek részesei.

(5) Az egyes részes felek az (1) bekezdés végrehajtása céljából hatékony jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási vagy más intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy valamennyi nyilvántartást

a)	legalább négy évig meg kell őrizni;

b)	az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani; és

c)	az illetékes hatóságok által előírt formában kell vezetni.

(6) Az egyes részes felek megfelelő módon és a nemzeti jog rendelkezéseit figyelembe véve létrehoznak egy, az e cikkel összhangban vezetett valamennyi nyilvántartásban szereplő adatnak a többi részes féllel való megosztását lehetővé tévő rendszert.

(7) A részes felek törekednek az egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre a fejlett nyilvántartási rendszerek fokozatos megosztásában és fejlesztésében.

10. cikk

Biztonsági és megelőző intézkedések

(1) Az egyes részes felek adott esetben előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó valamennyi természetes és jogi személy megtegye a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a dohánytermékek forgalmazása tiltott kereskedelmi csatornákra terelődjön, ideértve többek között az alábbiakat:

jelentéstétel az illetékes hatóságoknak

i.	a nemzeti jogban meghatározott mennyiségű, határon átnyúló készpénzátutalásról vagy határon átnyúló, természetbeni fizetésről; és

ii.	valamennyi „gyanús ügyletről”; és

b)	a dohánytermékeknek vagy a gyártóberendezésnek kizárólag az említett termékek iránti kereslettel összemérhető mennyiségben történő szállítása a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piacán belül.

(2) Az egyes részes felek adott esetben előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos fizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a fizetés során nem vesznek igénybe más alternatív átutalási rendszert.

(3) A részes felek előírhatják, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által a részes fél joghatósága szerinti területen a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal kapcsolatos fizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a fizetés során nem vehetnek igénybe más alternatív átutalási rendszert.

(4) Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy e cikk követelményeinek bármilyen megsértése megfelelő büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárást, illetve hatékony, arányos és elrettentő szankciókat vonjon maga után, ideértve adott esetben az engedély felfüggesztését vagy érvénytelenítését is.

11. cikk

Internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítés

(1) Az egyes részes felek előírják, hogy a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítését magában foglaló ügyletekben részt vevő jogi és természetes személyek eleget tesznek az e jegyzőkönyv szerinti valamennyi vonatkozó kötelezettségnek.

(2) Az egyes részes felek fontolóra veszik a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő kiskereskedelmi értékesítésének tilalmát.

12. cikk

Vámszabad területek és nemzetközi árutovábbítás

(1) Az egyes részes felek az e jegyzőkönyvnek a tekintetükben történő hatályba lépését követő három éven belül a vámszabad területeken hatékony ellenőrzéseket hajtanak végre minden dohány- és dohánytermékgyártással és ezeket érintő ügylettel kapcsolatban az e jegyzőkönyvben előírt valamennyi releváns intézkedés alkalmazása útján.

(2) Ezen túlmenően tilos a dohánytermékeket és a nem dohánytermékeket ugyanazon konténerben vagy más hasonló szállítási egységben a vámszabad területről való elszállításkor összekeverni.

(3) Az egyes részes felek nemzeti jogukkal összhangban az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő ellenőrzési és vizsgálati intézkedéseket fogadnak el és alkalmaznak a dohánytermékek és a gyártóberendezés területükön történő nemzetközi továbbításával vagy átrakodásával kapcsolatosan az ilyen termékek tiltott kereskedelmének megakadályozása céljából.

13. cikk

Vámmentes értékesítés

(1) Az egyes részes felek – a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 6. cikkét figyelembe véve – hatékony intézkedéseket hajtanak végre e jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseinek a vámmentes értékesítésekre történő alkalmazása céljából.

(2) A részes felek találkozója legkésőbb az e jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt év elteltével soron következő ülésszakán gondoskodik róla, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végezzenek a dohánytermékek vámmentes értékesítéséhez kapcsolódó tiltott dohánytermék-kereskedelem mértékének megállapítására. Az ilyen kutatás alapján a részes felek találkozója mérlegeli a megfelelő további intézkedéseket.

IV. RÉSZ

BŰNCSELEKMÉNYEK

14. cikk

Jogellenes magatartás, a bűncselekményeket is ideértve

(1) Az egyes részes felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban elfogadják az alábbi magatartásoknak a nemzeti jog értelmében jogellenesként való minősítéséhez szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket:

a)	dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés e jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes módon történő gyártása, nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;

dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés gyártása, nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek megfizetése nélkül vagy a megfelelő adóbélyeg, egyedi azonosító jelölés vagy más előírt jelölés vagy címke elhelyezése nélkül;

ii.	dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés a b) pont i. alpontjában nem említett más csempészése vagy annak kísérlete;

i.	dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés vagy hamis adóbélyeggel, egyedi azonosító jelöléssel vagy más előírt jelöléssel vagy címkével ellátott dohánycsomagolás tiltott gyártásának bármely más formája;

ii.

jogellenesen gyártott dohány, tiltott dohánytermék, hamis adóbélyeget és/vagy más előírt jelölést vagy címkét viselő termék vagy tiltott gyártóberendezés nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;

d)	dohánytermékeknek nem dohánytermékekkel való keverése a szállítói lánc folyamán, dohánytermék elrejtése vagy álcázása céljából;

e)	dohánytermékek nem dohánytermékekkel való keverése e jegyzőkönyv 12. cikkének (2) bekezdését megsértve;

f)	dohánytermékeknek e jegyzőkönyvet megsértve internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítése;

g)	dohánynak, dohányterméknek vagy gyártóberendezésnek a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személy által olyan személytől történő beszerzése, akinek a 6. cikkel összhangban engedéllyel kellene rendelkeznie, de ilyennel nem rendelkezik;

bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő akadályozása a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek ellátásában;

bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő előtt annak dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek az ellátása során hamis, félrevezető vagy hiányos tanúvallomás tétele vagy az általa kért információk át nem adása;

ii.

hivatalos űrlapokon hamis nyilatkozat tétele a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés leírását, mennyiségét vagy értékét, továbbá a jegyzőkönyvben meghatározott bármely más információt illetően az alábbi célból:

a)	az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek kifizetésének kikerülése, vagy

b)	a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos ellenőrzési intézkedések akadályozása;

iii.	az e jegyzőkönyv szerinti nyilvántartások létrehozásának vagy vezetésének elmulasztása vagy hamis nyilvántartás vezetése; és

j)	a (2) bekezdés értelmében bűncselekményként minősített jogellenes magatartásból származó jövedelem tisztára mosása.

(2) Az egyes részes felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban meghatározzák, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások vagy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés tiltott kereskedelméhez kapcsolódó, e jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes más magatartások közül melyek minősülnek bűncselekménynek, és elfogadják az ilyen minősítéshez szükséges jogalkotási és más intézkedéseket.

(3) Az egyes részes felek értesítik e jegyzőkönyv titkárságát arról, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások közül melyeket minősítik bűncselekménynek a (2) bekezdéssel összhangban, és átadják a titkárság számára azon jogszabályaik egy-egy példányát vagy ismertetését, amelyekkel a (2) bekezdést, illetve ezen jogszabályok későbbi módosítását végrehajtják.

(4) A dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés tiltott kereskedelmével kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés kibővítése érdekében a részes feleket ösztönzik a pénzmosással, a kölcsönös jogsegéllyel és a kiadatással kapcsolatos nemzeti jogszabályaik azon releváns nemzetközi egyezményekre való tekintettel történő felülvizsgálatára, amelyeknek részes felei, annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok hatékony eszközök legyenek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásában.

15. cikk

A jogi személyek felelőssége

(1) Az egyes részes felek jogelveikkel összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogi személyeknek a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartással kapcsolatos felelőssége megállapítható legyen.

(2) Az egyes részes felek jogelveitől függően a jogi személyek büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárásban vonhatók felelősségre.

(3) Az ilyen felelősség nem érinti azon természetes személyek felelősségét, akik a jogellenes magatartásban részt vesznek vagy a nemzeti jogszabályokban és e jegyzőkönyv 14. cikkében meghatározott bűncselekmények elkövetői.

16. cikk

Büntetőeljárás és szankciók

(1) Az egyes részes felek nemzeti jogukkal összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartásért felelősségre vont természetes és jogi személyeket hatékony, arányos és elrettentő büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókkal – többek között pénzügyi szankcióknak – sújtsák

(2) Az egyes részes felek törekednek gondoskodni arról, hogy nemzeti joguk értelmében a személyek jogellenes magatartásával – ideértve a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményeket is – kapcsolatosan indított büntetőeljárás tekintetében meglévő mérlegelési jogkörüket úgy gyakorolják, hogy az ilyen jogellenes magatartással – ideértve a bűncselekményeket is – kapcsolatosan végrehajtott bűnüldözési intézkedések hatékonyságát maximalizálják, megfelelően tekintetbe véve a bűncselekményeket is magába foglaló, ilyen jogellenes magatartás elkövetésétől való elrettentés szükségességét.

(3) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik azt az elvet, hogy a jogellenes magatartás – az e jegyzőkönyvvel összhangban bűncselekménynek minősülő magatartást is ideértve – és az alkalmazandó jogi védelem vagy a magatartás jogszerűségére irányadó más jogelvek meghatározása a részes fél nemzeti joga számára van fenntartva, és hogy az ilyen jogellenes magatartások – a bűncselekményeket is ideértve – üldözésére és szankcionálására az említett joggal összhangban kerül sor.

17. cikk

A lefoglalt áruval kapcsolatos kifizetések

A felek nemzeti jogukkal összhangban mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és más intézkedések elfogadását, hogy az illetékes hatóságok a lefoglalt dohány, dohánytermék és/vagy gyártóberendezés termelőjére, gyártójára, terjesztőjére, importőrére vagy exportőrére a kieső adóknak és illetékeknek megfelelő összeget vessenek ki.

18. cikk

Ártalmatlanítás vagy megsemmisítés

Valamennyi elkobzott dohányt, dohányterméket és gyártóberendezést a lehető leginkább környezetbarát módszerekkel meg kell semmisíteni vagy a nemzeti joggal összhangban ártalmatlanítani kell.

19. cikk

Különleges nyomozási technikák

(1) Az egyes részes felek – ha ezt a nemzeti jogrendszer alapelvei lehetővé teszik – lehetőségeiken belül és a nemzeti jog által előírt feltételek szerint meghozzák az illetékes hatóságok számára a területükön az ellenőrzött szállítás megfelelő alkalmazásához és adott esetben a különleges nyomozási technikák – pl. elektronikus vagy más megfigyelési és fedett műveletek – alkalmazásához szükséges intézkedéseket a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem céljából.

(2) A 14. cikkel összhangban ilyennek minősített bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás céljából a részes feleket ösztönzik szükség esetén megfelelő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására az (1) bekezdésben említett technikák nemzetközi együttműködés keretében történő felhasználásához.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás vagy rendszer hiányában az ilyen különleges nyomozási technikák nemzetközi alkalmazására vonatkozó döntéseket eseti alapon hozzák, és ezek esetében szükség szerint pénzügyi rendszerek és megállapodások létrehozását mérlegelhetik az érintett felek joghatóságának gyakorlására tekintettel.

(4) A részes felek felismerik a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás jelentőségét és szükségességét ezen a területen, és az e cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében kapacitásépítés céljából együttműködnek egymással és a nemzetközi szervezetekkel.

V. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

20. cikk

Általános információcsere

(1) A részes felek e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének jelentéstételi eszköze keretében a nemzeti jogra figyelemmel átadják a releváns információkat, adott esetben többek között az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:

a)	összesített formában a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásának adatai, a lefoglalt mennyiség és érték, a termékleírások, a gyártás dátuma és helye; és a kikerült adó;

b)	a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatallal, kivitellel, árutovábbítással, adófizetéssel és vámmentességgel érintett értékesítése és mennyisége vagy értéke;

c)	a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tendenciái, az alkalmazott elrejtési módszerek és elkövetési módok; és

d)	a részes felek megállapodása szerinti más releváns információk.

(2) A részes felek együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a felek információgyűjtésre és -cserére vonatkozó kapacitásának fejlesztése céljából.

(3) A részes felek az említett információkat bizalmasnak tekintik és kizárólag a felek általi felhasználásra szánják, a küldő fél eltérő nyilatkozata hiányában.

21. cikk

Bűnüldözési információcsere

(1) A részes felek nemzeti jogukra vagy más alkalmazandó nemzetközi szerződésre figyelemmel adott esetben kicserélik egymással az alábbi információkat, saját kezdeményezésükre vagy egy olyan részes fél megkeresésére, amely kellően indokolja, hogy az ilyen információ a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének felderítéséhez vagy az azzal kapcsolatos nyomozáshoz szükséges:

a)	az érintett természetes és jogi személyek engedélyezésére vonatkozó nyilvántartás;

b)	a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek azonosításához, ellenőrzéséhez és az ellenük indított büntetőeljáráshoz szükséges információk;

c)	a nyomozások és a büntetőeljárások nyilvántartása;

d)	a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatalával, kivitelével vagy vámmentes értékesítésével kapcsolatos fizetések nyilvántartása; és

a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásával kapcsolatos adatok (ideértve adott esetben az ügyre történő hivatkozással kapcsolatos információt, a lefoglalt mennyiséget és értéket, a termék leírását, az érintett szervezeteket, a gyártás dátumát és helyét) és az elkövetési mód (ideértve a szállítás és az elrejtés módját, az útvonal meghatározását és a felderítést).

(2) A részes felektől e cikk értelmében kapott információkat kizárólag a jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítésére lehet felhasználni. A részes felek kiköthetik, hogy az említett információkat az információt átadó fél beleegyezése nélkül nem lehet továbbadni.

22. cikk

Információcsere: az információk bizalmas jellege és védelme

(1) Az egyes részes felek kijelölik azokat az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyeknek a 20., 21. és 24. cikkben említett adatokat át kell adni, és az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a feleket az ilyen kijelölésről.

(2) A jegyzőkönyv szerinti információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A részes felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden bizalmas információt, amelyet kicserélnek.

23. cikk

Segítségnyújtás és együttműködés: képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés tudományos, technikai és technológiai kérdésekben

(1) A részes felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és/vagy az illetékes nemzetközi és regionális szervezeteken keresztül tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából. Az ilyen segítségnyújtás magában foglalhatja a szakértelem vagy a megfelelő technológia transzferét az információgyűjtés, bűnüldözés, árukövetés és nyomon követés, információkezelés, a személyes adatok védelme, az eltiltás, elektronikus megfigyelés, törvényszéki elemzés, kölcsönös jogsegély és kiadatás területén.

(2) A részes felek adott esetben kétoldalú, többoldalú és bármely más megállapodást köthetnek vagy ilyen rendszereket hozhatnak létre tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában, figyelembe véve a fejlődő országnak tekintett, illetve az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek szükségleteit.

(3) A részes felek megfelelő módon együttműködnek a lefoglalt dohány és dohánytermékek pontos földrajzi eredete azonosítási lehetőségeivel kapcsolatos fejlesztésben és kutatásban.

24. cikk

Segítségnyújtás és együttműködés: a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás

(1) A részes felek nemzeti jogukkal összhangban adott esetben megtesznek minden szükséges intézkedést az együttműködés többoldalú, regionális vagy kétoldalú rendszerek útján történő megerősítésére a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek tevékenységének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen személyek megbüntetése érdekében.

(2) A részes felek gondoskodnak róla, hogy a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel foglalkozó közigazgatási, szabályozási, bűnüldözési és más hatóságok (ideértve az igazságügyi hatóságokat is, ha ezt a nemzeti jog lehetővé teszi) nemzeti és nemzetközi szinten együttműködjenek és megosszák a releváns információkat a nemzeti joguk által előírt feltételek szerint.

25. cikk

A szuverenitás védelme

(1) A részes felek az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek az államok szuverén egyenlőségének és területi integritásának, továbbá a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak az elvével összhangban tesznek eleget.

(2) Az e jegyzőkönyvben foglaltak nem jogosítják fel a részes feleket más állam területén a joghatóság gyakorlására és a nemzeti joga értelmében kizárólag a másik állam hatóságainak fenntartott feladatok ellátására.

26. cikk

Joghatóság

(1) Az egyes részes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben

a)	a bűncselekményt az érintett fél területén követték el; vagy

b)	a bűncselekményt olyan hajó fedélzetén követték el, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél lobogója alatt közlekedik, vagy pedig olyan légi jármű fedélzetén, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél jogszabályai szerint van nyilvántartásba véve.

(2) Egy részes fél a 25. cikkre figyelemmel az ilyen bűncselekménnyel kapcsolatosan megállapíthatja joghatóságát olyan esetekben is, amikor

a)	a bűncselekményt az adott részes fél ellen követték el;

b)	a bűncselekményt az adott fél állampolgára vagy olyan hontalan személy követte el, akinek szokásos tartózkodási helye az adott fél területén található; vagy

c)	a bűncselekmény a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények körébe tartozik, és a részes fél területén követték el egy, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekménynek a fél területén belül történő elkövetése céljából.

(3) A 30. cikk alkalmazásában az egyes részes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén található, és ez a fél nem ad ki ilyen személyt kizárólag annak alapján, hogy a feltételezett elkövető az állampolgára.

(4) Az egyes részes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket is, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén található, és a személyt az adott fél nem adja ki.

(5) Amennyiben egy joghatóságát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében gyakorló részes felet arról értesítettek vagy más módon az jutott a tudomására, hogy egy vagy több másik fél ugyanazon magatartás tekintetében nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást folytat, az utóbbi részes felek illetékes hatóságai megfelelő módon konzultálnak egymással tevékenységeik összehangolása céljából.

(6) Az általános nemzetközi jogi normák sérelme nélkül ez a jegyzőkönyv nem zárja ki egy fél által megállapított büntető joghatóságnak a nemzeti jogával összhangban történő gyakorlását.

27. cikk

Bűnüldözési együttműködés

(1) Az egyes részes felek megfelelő nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban hatékony intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy

a)	kibővítsék és szükség esetén létrehozzák az illetékes hatóságok, szervek és szolgálatok közötti kommunikációs csatornákat, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények valamennyi szempontjával kapcsolatos információk biztonságos és gyors cseréjének a megkönnyítése érdekében;

b)	biztosítsák a hatékony együttműködést az illetékes hatóságok, szervek, vám-, rendőri és más bűnüldözési szervek között;

egyes esetekben együttműködjenek más részes felekkel a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos megkeresések végrehajtásában az alábbiakat illetően:

i.	az említett bűncselekményekben gyaníthatóan részes személyek személyazonossága, holléte és tevékenységei vagy más érintett személyek holléte;

ii.	a bűncselekményből származó jövedelem vagy az említett bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon mozgása; és

iii.	az említett bűncselekmények elkövetése során használt vagy használni tervezett vagyon, berendezés vagy más eszközök mozgása;

d)	adott esetben átadják az elemzési vagy nyomozási célból szükséges anyagok tételeit vagy mennyiségeit;

e)	előmozdítsák az illetékes hatóságaik, szerveik és szolgálataik közötti hatékony koordinációt, és támogassák a személyzet és más szakértők cseréjét, ideértve az érintett részes felek közötti kétoldalú megállapodásoktól vagy rendszerektől függően összekötő tisztviselők kirendelését is;

más részes felekkel kicseréljék a releváns információkat az említett bűncselekmények elkövetése során természetes vagy jogi személyek által alkalmazott egyes módozatokról és módszerekről, ideértve adott esetben az útvonalakat és a szállítóeszközöket, illetve a hamis személyazonosság, megváltoztatott vagy hamis dokumentumok vagy más olyan módozatok alkalmazását, amellyel tevékenységeiket leplezhetik; és

g)	kicseréljék a releváns információkat, és összehangolják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények kellő időben történő azonosításához megfelelőnek tekintett közigazgatási és más intézkedéseket.

(2) A részes felek e jegyzőkönyvben foglaltak érvényre juttatása érdekében fontolóra veszik a bűnüldözési szerveik közötti közvetlen együttműködésről szóló, kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötését vagy ilyen rendszerek létrehozását, illetve ha ilyen megállapodások vagy rendszerek már léteznek, ezek megfelelő módosítását. Az érintett részes felek közötti ilyen megállapodások vagy rendszerek hiányában a részes felek ezt a jegyzőkönyvet az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kölcsönös bűnüldözési együttműködés alapjának tekinthetik. A részes felek adott esetben teljes körűen alkalmazzák a többek között a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel kötött megállapodásokat vagy rendszereket, a bűnüldözési szerveik közötti együttműködés kibővítése érdekében.

(3) A részes felek a rendelkezésre álló lehetőségeiken belül együttműködésre törekednek a korszerű technológia alkalmazásával végrehajtott, tiltott nemzetközi dohánytermék-kereskedelemre való reagálás érdekében.

28. cikk

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás

A részes felek nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban, megkeresésre vagy saját kezdeményezésre információkat adnak egymásnak a vám- és más jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen cselekmények elleni küzdelem során. A részes felek az említett információkat az azokat átadó részes fél eltérő nyilatkozata hiányában bizalmasnak és korlátozott felhasználásúnak tekintik. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:

a)	bizonyítottan hatékony új vámhatósági és más bűnüldözési technikák;

b)	a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének új tendenciái, módozatai vagy módszerei;

c)	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tárgyai, továbbá az ilyen árukkal kapcsolatos leírás, csomagolás, szállítás és tárolás, illetve a felhasznált módszerek részletei;

d)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről ismert, hogy a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményt követtek el vagy ilyennek részesei voltak; és

e)	bármely más adat, amely a kijelölt szerveket segítheti az ellenőrzési és más bűnüldözési célú kockázatbecslésben.

29. cikk

Kölcsönös jogsegély

(1) A részes felek a nyomozás, büntetőeljárás és bírósági eljárás során a lehető legszélesebb körű kölcsönös jogsegélyt biztosítják egymás számára az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekmények vonatkozásában.

(2) A kölcsönös jogsegélyt a megkeresett részes fél vonatkozó jogszabályai, szerződései, megállapodásai és rendszerei értelmében a lehető legszélesebb körben kell biztosítani az olyan bűncselekményekkel kapcsolatosan a megkereső részes fél területén folytatott nyomozások, büntetőeljárások és bírósági eljárások tekintetében, amelyek miatt e jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban jogi személy felelősségre vonható.

(3) Az e cikkel összhangban nyújtandó kölcsönös jogsegély bármely alábbi célra kérhető:

a)	bizonyíték vagy tanúvallomás felvétele személyektől;

b)	bírósági dokumentumok kézbesítése;

c)	kutatás és lefoglalás, illetve befagyasztás végrehajtása;

d)	tárgyak és helyszínek megvizsgálása;

e)	információ, bizonyítékelemek és szakértői értékelés biztosítása;

f)	a releváns dokumentumok és nyilvántartások eredeti példányainak vagy hiteles másolatainak rendelkezésre bocsátása, ideértve a kormányzati, banki, pénzügyi, társasági vagy üzleti nyilvántartásokat;

g)	a bűncselekményből származó jövedelem, vagyon, eszköz vagy más dolgok bizonyítási célból történő azonosítása vagy nyomon követése;

h)	a személyek önkéntes megjelenésének előmozdítása a megkereső részes fél területén; és

i)	bármely olyan más segítségnyújtás, amely a megkeresett részes fél nemzeti jogával nem ellentétes.

(4) Ez a cikk nem érinti azokat az egyéb két- vagy többoldalú szerződések értelmében meglévő kötelezettségeket, amelyek a kölcsönös jogsegély egészére vagy részére vonatkoznak vagy fognak vonatkozni.

(5) A (6)–(24) bekezdés a viszonosság elve alapján az e cikk szerinti megkeresésekre is vonatkozik, ha a kérdéses részes feleket nem köti kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés vagy kormányközi megállapodás. Ha a részes feleket ilyen szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a felek azok helyett a (6)–(24) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg. A részes feleket határozottan ösztönzik e bekezdések alkalmazására, ha ezek előmozdítják az együttműködést.

(6) A részes felek központi hatóságot jelölnek ki, amely felelős és hatáskörrel rendelkezik a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések fogadásáért, továbbá végrehajtásáért vagy végrehajtás céljából a megfelelő illetékes hatósághoz történő továbbításáért. Amennyiben egy részes fél olyan különleges régióval vagy területtel rendelkezik, ahol a kölcsönös jogsegély külön rendszere érvényesül, külön központi hatóságot jelölhet ki, amely az említett régió vagy terület tekintetében ugyanazon feladatokat ellátja. A központi hatóságok biztosítják a beérkező megkeresések gyors és megfelelő végrehajtását vagy továbbítását. Amennyiben a központi hatóság a megkeresést végrehajtás céljából egy illetékes hatóságnak továbbítja, ösztönzi a kérelem illetékes hatóság által történő gyors és megfelelő végrehajtását. Az egyes részes felek az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény titkárságának a vezetőjét az ebből a célból kijelölt központi hatóságról. A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések és az ezekkel kapcsolatos bármely közlemény továbbítására a részes felek által kijelölt központi hatóságok között kerül sor. Ez a követelmény nem sérti a részes felek jogát arra, hogy előírják az ilyen megkeresések és közlemények diplomáciai csatornán keresztül, sürgős esetben pedig a felek megállapodása esetén és lehetőség szerint megfelelő nemzetközi szervezetek útján történő küldését.

(7) A megkereséseket írásban vagy lehetőség szerint bármely más olyan módszerrel kell elkészíteni, amellyel írásbeli dokumentumot lehet előállítani, a megkeresett fél által elfogadható nyelven és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a hitelesség megállapítását. Az egyes részes felek által elfogadható nyelv(ek)ről az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény titkárságának a vezetőjét. Sürgős körülmények között és a részes felek megállapodása esetén a megkeresésekre szóban kerülhet sor, azonban azokat írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.

(8) A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben az alábbiaknak kell szerepelnie:

a)	a megkereső hatóság megnevezése;

b)	a megkereséssel kapcsolatos nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya és természete, illetve az ilyen nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást végző hatóság megnevezése és feladatai;

c)	a releváns tények összefoglalása, a bírósági dokumentumok kézbesítésére irányuló megkeresések kivételével;

d)	a kért jogsegély ismertetése és a megkereső fél által alkalmazni kívánt eljárással kapcsolatos részletek;

e)	adott esetben az érintett személyek azonosítása, holléte és állampolgársága;

f)	a bizonyíték, információ vagy intézkedés iránti megkeresés célja; és

g)	a nemzeti jognak a bűncselekményre és a kapcsolódó büntetésre vonatkozó rendelkezései.

(9) A megkeresett részes fél további információkat kérhet, ha ez a megkeresésnek a nemzeti jogával összhangban történő végrehajtásához szükséges, vagy ha ez előmozdíthatja a végrehajtást.

(10) A megkeresést a megkeresett fél nemzeti jogával összhangban kell végrehajtani, olyan mértékben, amely nem ellentétes a megkeresett fél nemzeti jogával, adott esetben pedig a kérelemben meghatározott eljárásokkal összhangban.

(11) A megkeresett részes fél előzetes hozzájárulása nélkül a megkereső részes fél a megkeresett részes féltől kapott információt vagy bizonyítékot nem továbbíthat, és ezeket nem használhatja fel a megkeresésben nem említett nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás céljára. Az ebben a bekezdésben foglaltak nem akadályozzák, hogy a megkereső fél az általa folytatott eljárásban olyan információt vagy bizonyítékot tárjon fel, amely a vádlottat felmenti. Az utóbbi esetben a megkereső részes fél az információ vagy bizonyíték feltárását megelőzően értesíti a megkeresett felet, és ilyen értelmű kérés esetén konzultál a megkeresett féllel. Ha kivételesen nincs lehetőség előzetes értesítésre, a megkereső részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet az információ vagy bizonyíték feltárásáról.

(12) A megkereső részes fél előírhatja, hogy a megkeresett fél a megkeresés végrehajtásához szükséges mértékben kezelje bizalmasan a megkeresés tényét és tárgyát. Amennyiben a megkeresett részes fél nem tud eleget tenni a bizalmas kezelés követelményének, erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső felet.

(13) Ha egy magánszemély egy részes fél területén tartózkodik, és egy másik fél igazságügyi hatóságai tanúként vagy szakértőként kívánják meghallgatni, az előbbi fél lehetőség szerint és a nemzeti jog alapelveivel összhangban engedélyezheti az utóbbi fél kérésére a kihallgatás videokonferencia útján történő végrehajtását, ha a kérdéses magánszemély számára nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy személyesen jelenjen meg a megkereső fél területén. A részes felek megállapodhatnak abban, hogy a meghallgatást a megkereső fél igazságügyi hatósága hajtja végre, és azon a megkeresett fél igazságügyi hatósága részt vehet.

(14) A kölcsönös jogsegély megtagadható,

a)	ha a megkeresésre nem e cikkel összhangban került sor;

b)	ha a megkeresett részes fél úgy tekinti, hogy a megkeresés végrehajtása sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekeket;

c)	ha a megkeresett részes fél hatóságai számára hasonló bűncselekmény tekintetében a nemzeti jog tiltja az intézkedés végrehajtását, ha az saját joghatóságán belüli nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya;

ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek a megkeresett részes fél területén a legmagasabb büntetési tétele kevesebb mint két év szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés más formája, vagy ha a megkeresett fél megítélése szerint a jogsegély olyan terhet róna saját erőforrásaira, amely a bűncselekmény súlyosságához viszonyítva aránytalan; vagy

e)	ha a megkeresés teljesítése a megkeresett részes félnek a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó jogrendszerével ellentétes.

(15) A kölcsönös jogsegély megtagadását indokolni kell.

(16) A részes felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el a banktitokra hivatkozva.

(17) A részes felek a kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van.

(18) A részes felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását a kettős büntethetőség hiányára hivatkozva elutasíthatják. Azonban a megkeresett részes fél, ha ezt megfelelőnek ítéli, segítséget nyújthat a mérlegelési jogkörén belül általa meghatározott mértékben, tekintet nélkül arra, hogy a magatartás a megkeresett fél nemzeti joga szerint bűncselekménynek minősül-e.

(19) A megkeresett részes fél a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb végrehajtja, és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a megkereső fél által lehetőleg a megkeresésben javasolt, indokolt határidőket. A megkeresett részes fél megválaszolja a megkereső félnek a megkeresés kezelésével kapcsolatos eredményekre vonatkozó ésszerű kérdéseit. A megkereső részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet arról, ha a kért jogsegélyre már nincs szükség.

(20) A megkeresett részes fél elhalaszthatja a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az megzavarhat egy folyamatban lévő vizsgálatot, büntető- vagy bírósági eljárást.

(21) Egy megkeresés teljesítésének a (14) bekezdés szerinti megtagadását vagy a végrehajtásnak a (20) bekezdés szerint történő elhalasztását megelőzően a megkeresett részes fél konzultációt folytat a megkereső féllel annak mérlegelése céljából, hogy a jogsegély teljesíthető-e a szükségesnek ítélt feltételek mellett. Ha a megkereső részes fél az említett feltételek mellett elfogadja a jogsegélyt, az meg kell, hogy feleljen ezeknek a feltételeknek.

(22) A megkeresés teljesítésének szokásos költségeit a megkeresett részes fél viseli, az érintett felek eltérő megállapodásának hiányában. Ha jelentős vagy különleges természetű költségek merülnek fel vagy fognak felmerülni a megkeresés teljesítése során, a részes felek konzultálnak azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek keretében a megkeresést teljesíteni fogják, illetve a költségviselés módjáról.

(23) Megkeresés esetén a megkeresett részes fél

a)	átadja a megkereső részes fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nyilvánosak; és

b)	saját mérlegelése alapján egészében vagy részben vagy az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett átadhatja a megkereső részes fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nem nyilvánosak.

(24) A részes felek szükség szerint mérlegelik olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésének vagy ilyen rendszerek létrehozásának a lehetőségét, amelyek e cikk rendelkezéseinek a célját szolgálják, azokat a gyakorlatban érvényesítik vagy kibővítik.

30. cikk

Kiadatás

(1) Ezt a cikket az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekményekre kell alkalmazni, ha

a)	a kiadatási kérelemben megjelölt személy a megkeresett részes fél területén tartózkodik;

b)	a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett részes fél nemzeti joga alapján büntetendő; és

a bűncselekmény maximálisan legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve ilyen időtartamban a szabadságelvonás más formájával, vagy súlyosabb szankcióval vagy olyan rövidebb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő, amelyről az érintett részes felek kétoldalú vagy többoldalú szerződés alapján vagy más nemzetközi megállapodás alapján megállapodnak.

(2) Az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények mindegyike a részes felek közötti kiadatási szerződések értelmében kiadatásra alapot adó bűncselekménynek tekintendő. A részes felek vállalják, hogy az ilyen bűncselekményeket kiadatásra alapot adó bűncselekményként határozzák meg a közöttük megkötendő egyes kiadatási szerződésekben.

(3) Ha egy olyan részes fél, amely a kiadatást meglévő szerződéshez köti, kiadatásra irányuló megkeresést kap egy másik olyan részes féltől, amellyel nem kötött kiadatási szerződést, ezt a jegyzőkönyvet a kiadatás jogalapjának tekintheti az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében.

(4) Azok a részes felek, amelyek a kiadatást nem kötik meglévő szerződéshez, az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekményeket egymás között kiadatásra alapot adó bűncselekménynek tekintik.

(5) A kiadatásra a megkereső részes fél nemzeti jogában vagy az alkalmazandó kiadatási szerződésekben előírt feltételeket kell alkalmazni, ideértve többek között a kiadatásra vonatkozó minimális büntetési követelménnyel összefüggő feltételeket és azt is, hogy a megkeresett fél milyen alapon tagadhatja meg a kiadatást.

(6) A részes felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kiadatási eljárások meggyorsítására és az ezekkel kapcsolatos bizonyítási követelmények egyszerűsítésére.

(7) Ha egy olyan részes fél, amelynek területén egy feltételezett elkövető tartózkodik, nem adja ki az említett személyt az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmény tekintetében kizárólag arra hivatkozva, hogy a személy az állampolgára, a kiadatást kérő részes fél megkeresésére köteles haladéktalanul illetékes hatóságai elé utalni az ügyet büntetőeljárás céljából. Az említett hatóságok ugyanolyan módon hoznak döntést és folytatják az eljárást, ahogy az említett részes fél nemzeti joga szerint más, hasonló természetű bűncselekmény esetén tennék. Az érintett részes felek az említett büntetőeljárás hatékonyságának a biztosítása céljából együttműködnek egymással, különösen eljárási és bizonyítási kérdésekben.

(8) Amennyiben egy részes fél számára nemzeti joga csak azt teszi lehetővé, hogy egy állampolgárát olyan feltétellel adja ki vagy adja át más módon, hogy a személyt visszaküldi az említett fél területére az azon tárgyalás vagy eljárás eredményeként kiszabott büntetés letöltésére, amely miatt a személy kiadatását vagy átadását kérték, és az említett fél és a személy kiadatását kérő fél erről a megoldásról és az általuk megfelelőnek ítélt feltételekről megállapodik, az ilyen feltételes kiadatás vagy átadás elégséges a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez.

(9) Amennyiben az ítélet végrehajtása miatt kért kiadatást azért utasítják el, mert a keresett személy a megkeresett részes fél állampolgára, a megkeresett fél – ha ezt nemzeti joga lehetővé teszi és e jog követelményeivel összhangban – a megkereső fél kérelmére fontolóra veszi a megkereső fél nemzeti joga értelmében kiszabott ítélet vagy a fennmaradó büntetés végrehajtását.

(10) Olyan személyek számára, akikre vonatkozóan az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények bármelyikével kapcsolatosan eljárást folytatnak, az eljárás valamennyi szakaszában méltányos bánásmódot kell biztosítani, ideértve az azon részes fél nemzeti jogában biztosított valamennyi jog és garancia biztosítását is, amelynek területén a személy tartózkodik.

(11) Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem értelmezhetők kiadatási kötelezettségként, amennyiben a megkeresett részes fél megalapozottan vélekedik úgy, hogy a megkeresésre azért került sor, mert egy személy ellen neme, faja, vallása, nemzetisége, etnikai származása vagy politikai nézetei miatt kívánnak büntetőeljárást folytatni vagy őt szankcionálni, vagy pedig ha a megkeresés teljesítése az említett okok bármelyike miatt hátrányosan érintené az említett személy helyzetét.

(12) A részes felek a kiadatási kérelmet nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van.

(13) A megkeresett részes fél a kiadatás megtagadását megelőzően adott esetben konzultál a megkereső féllel, hogy kellő lehetőséget biztosítson számára nézetei kifejtésére és az állításai szempontjából fontos információk átadására.

(14) A részes felek törekednek kétoldalú és többoldalú megállapodások megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására a kiadatás végrehajtása vagy hatékonyságának fokozása érdekében. Ha a részes feleket hatályos szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha a felek azok helyett az (1)–(13) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg.

31. cikk

A kiadatást biztosító intézkedések

(1) A megkeresett fél nemzeti jogára és kiadatási szerződéseire figyelemmel és meggyőződve arról, hogy a körülmények ezt indokolják és sürgős jellegűek, továbbá a megkereső fél kérésére, őrizetbe vehetik azt a területükön jelen lévő személyt, akinek a kiadatását kérik, vagy más megfelelő intézkedéseket tehetnek az érintett személy kiadatási eljárásban való jelenlétének a biztosítására.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban meghozott intézkedésekről a nemzeti joggal összhangban megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatják a megkereső részes felet.

(3) Bármely olyan személy, akivel kapcsolatban az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket meghozzák, jogosult

a)	késedelem nélkül kommunikálni azon állam legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek állampolgára, vagy ha a személy hontalan, azon állam ilyen képviselőjével kommunikálni, amelynek területén szokásosan tartózkodik; és

b)	az említett állam képviselőjével találkozni.

VI. RÉSZ

JELENTÉSTÉTEL

32. cikk

Jelentéstétel és információcsere

(1) A részes felek az egyezmény titkárságán keresztül a részes felek találkozója számára időszakos jelentéseket nyújtanak be e jegyzőkönyv alkalmazásáról.

(2) E jelentések formátumát és tartalmát a részes felek találkozójának kell meghatároznia. Ezek a jelentések a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye szokásos jelentéstételi eszközének a részét képezik.

(3) Az (1) bekezdésben említett időszakos jelentések tartalmát többek között az alábbiakra tekintettel határozzák meg:

a)	a jegyzőkönyv alkalmazása érdekében meghozott jogalkotói, végrehajtási, igazgatási és egyéb intézkedésekre vonatkozó információk;

b)	adott esetben a jegyzőkönyv alkalmazása során felmerült akadályokra vagy gátló tényezőkre, és az ezek leküzdésére hozott intézkedésekre vonatkozó információk;

c)	adott esetben információk a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásával kapcsolatos tevékenységek tekintetében rendelkezésre bocsátott, fogadott vagy kért pénzügyi és technikai segítségnyújtásról; és

d)	a 20. cikkben meghatározott információk.

Olyan esetekben, amikor a részes felek konferenciájának jelentéstételi mechanizmusa keretében már gyűjtik a releváns adatokat, a részes felek találkozója nem ismétli meg ezeket az erőfeszítéseket.

(4) A részes felek találkozója a 33. és 36. cikk értelmében rendelkezéseket mérlegel abból a célból, hogy megkeresés esetén segítse a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes feleket az e cikk rendelkezései szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

(5) Az említett cikkek szerinti jelentéstételre és információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A részes felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden bizalmas információt, amelyet jelentenek vagy kicserélnek.

VII. RÉSZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI FORRÁSOK

33. cikk

A részes felek találkozója

(1) A jegyzőkönyv létrehozza a részes felek találkozóját. A részes felek találkozójának első ülésszakát az egyezmény titkársága hívja össze a részes felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatályba lépését követő első rendes ülésszakát közvetlenül megelőzően vagy követően.

(2) Ezt követően a részes felek találkozójának rendes ülésszakait az egyezmény titkársága hívja össze a részes felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatályba lépését követő rendes ülésszakait közvetlenül megelőzően vagy követően.

(3) A részes felek találkozóinak rendkívüli ülésszakaira az ülés által szükségesnek tartott időben vagy bármely fél írásbeli kérése alapján kerül sor, feltéve hogy a kérésnek az egyezmény titkársága általi közlését követő hat hónapon belül a felek legalább egyharmada támogatja azt.

(4) A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye részes felei konferenciájának eljárási szabályzatát és pénzügyi szabályait értelemszerűen alkalmazni kell a részes felek találkozójára is, a részes felek találkozójának eltérő határozata hiányában.

(5) A részes felek találkozója rendszeresen felülvizsgálja a jegyzőkönyv végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás előmozdításához szükséges határozatokat.

(6) A részes felek találkozója dönt a jegyzőkönyv részes feleitől származó, a jegyzőkönyv végrehajtására szánt önkéntes hozzájárulások mértékéről és mechanizmusáról, illetve a végrehajtás más lehetséges forrásairól.

(7) A részes felek találkozója minden egyes rendes ülésszakán konszenzussal elfogadja a pénzügyi időszaknak a következő rendes ülésszakig érvényes költségvetését és munkatervét, amely elkülönül a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének költségvetésétől és munkatervétől.

34. cikk

Titkárság

(1) E jegyzőkönyv titkársága az egyezmény titkársága.

(2) Az egyezmény titkárságának feladatai a jegyzőkönyv titkárságaként a következők:

a)	megszervezi a részes felek találkozója, az esetleges alárendelt testületek, továbbá a részes felek találkozója által létrehozott munkacsoportok és más testületek ülésszakait, és igény szerint szolgáltatásokat biztosít a számukra;

b)	igény szerint visszajelzést fogad, elemez, továbbít és ad az érintett részes felek és a részes felek találkozója számára az e jegyzőkönyv értelmében hozzá beérkező jelentésekről, és előmozdítja a felek közötti információcserét;

kérésre támogatást nyújt a részes feleknek – különös tekintettel azokra, amelyek fejlődő országok vagy átalakulóban lévő gazdasággal rendelkeznek – a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban megkívánt információk összeállításában, közlésében és kicserélésében, és segítséget nyújt a rendelkezésre álló források meghatározásában az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek végrehajtásának előmozdítása érdekében;

d)	a részes felek találkozójának útmutatása szerint jelentéseket készít az e jegyzőkönyv szerinti tevékenységeiről a részes felek találkozója részére;

e)	a részes felek találkozójának útmutatása szerint biztosítja a szükséges koordinációt egyéb illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és testületekkel;

f)	a részes felek találkozójának útmutatása szerint olyan közigazgatási és szerződéses megállapodásokat köt, amelyekre az e jegyzőkönyv titkárságaként meglévő feladatainak hatékony elvégzéséhez szüksége lehet;

fogadja és megvizsgálja az olyan nemzetközi és nem kormányzati szervezetektől érkező kérelmeket, amelyek a részes felek találkozóján akkreditált megfigyelőként kívánnak részt venni, biztosítva ugyanakkor, hogy ezek nincsenek kapcsolatban a dohányiparral, továbbá a felülvizsgált kérelmeket mérlegelésre benyújtja a felek ülésének; és

h)	ellátja a jegyzőkönyvben meghatározott egyéb titkársági funkciókat, és minden egyéb funkciót, amelyet a részes felek találkozója meghatároz.

35. cikk

Kapcsolat a részes felek találkozója és kormányközi szervezetek között

A részes felek találkozója abból a célból, hogy biztosítsa a technikai és pénzügyi együttműködést a jegyzőkönyv célkitűzésének eléréséhez, kérheti az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek együttműködését, ideértve a pénzügyi és fejlesztési intézményeket is.

36. cikk

Pénzügyi források

(1) A részes felek felismerik a pénzügyi források fontos szerepét e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésében, és elismerik a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 26. cikkének fontosságát az egyezmény célkitűzéseinek elérésében.

(2) A részes felek nemzeti stratégiáikkal, terveikkel és programjaikkal összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak a jegyzőkönyv célkitűzésének elérését szolgáló nemzeti tevékenységeikhez.

(3) A részes felek adott esetben elősegítik a kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb többoldalú csatornák igénybevételét, a fejlődő országnak tekintett részes felek és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek kapacitásainak megerősítéséhez szükséges források biztosítása céljából, e jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

(4) A részes feleket a 18. cikk sérelme nélkül, a nemzeti jogra és stratégiákra figyelemmel adott esetben arra ösztönzik, hogy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezések tiltott kereskedelméből származó, elkobzott jövedelmet az e jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérésére használják fel.

(5) Az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési szervezetekben képviselt részes feleknek arra kell ösztönözniük ezeket az intézményeket, hogy nyújtsanak technikai és pénzügyi segítséget a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek számára annak érdekében, hogy elősegítsék a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítését, az e szervezetekben való részvétel jogának korlátozása nélkül.

(6) A felek megállapodnak abban, hogy:

a részes feleknek a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében való segítségnyújtás érdekében mobilizálni kell valamennyi releváns lehetséges és létező forrást, amely az e jegyzőkönyv célkitűzésével kapcsolatos tevékenységekre rendelkezésre áll, és ezeket fel kell használni valamennyi részes fél, különösképpen a fejlődő országok és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országok javára; és

b)	az egyezmény titkársága kérésre tanácsokkal látja el a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes feleket a finanszírozásra rendelkezésre álló forrásokkal kapcsolatban, a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében;

(7) A felek előírhatják a dohányipar számára, hogy viselje a részes feleknek a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésére vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatosan felmerült költségeket, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(8) A részes felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek a jegyzőkönyv végrehajtásának önfinanszírozására, ideértve a dohánytermékekre vonatkozó adók és más formájú illetékek kivetésének lehetőségét is.

VIII. RÉSZ

VITARENDEZÉS

37. cikk

Vitarendezés

A részes felek között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákra a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 27. cikke vonatkozik.

IX. RÉSZ

A JEGYZŐKÖNYV TOVÁBBFEJLESZTÉSE

38. cikk

A jegyzőkönyv módosítása

(1) A jegyzőkönyv módosítását bármely fél javasolhatja.

(2) A jegyzőkönyv módosításait a részes felek találkozójának kell mérlegelnie és elfogadnia. Az egyezmény titkársága a jegyzőkönyv módosítására vonatkozó minden javaslatról tájékoztatja a feleket, legalább hat hónappal azon ülésszak előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra előterjesztik. A titkárság továbbá közli a javasolt módosítást ezen jegyzőkönyv aláíróival és tájékoztatás céljából a letéteményessel.

(3) A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv javasolt módosításaival kapcsolatban konszenzussal jussanak megállapodásra. Ha a konszenzus létrehozására irányuló valamennyi erőfeszítést megtettek és nem sikerült megállapodni, a módosítást végső megoldásként az ülésszakon jelen lévő és szavazó részes felek háromnegyedes többségével is el lehet fogadni. E cikk alkalmazása szempontjából a „jelen lévő és szavazó felek” kifejezés a jelenlévő és igennel vagy nemmel szavazó feleket jelenti. Az elfogadott módosítást az egyezmény titkársága közli a letéteményessel, aki elfogadás céljából valamennyi félhez eljuttatja azt.

(4) A módosításra vonatkozó elfogadó okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás az azt elfogadó felek vonatkozásában 90 nappal az után lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez vette a részes felek legalább kétharmadának elfogadó okiratát.

(5) A többi fél számára a módosítás hatálybalépésének időpontja az adott fél módosításra vonatkozó elfogadó okiratának a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított kilencvenedik nap.

39. cikk

A jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadása és módosítása

(1) Bármely fél tehet javaslatot e jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletekre, és javasolhatja a jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletek módosítását.

(2) A mellékletekben csak eljárási, tudományos, technikai vagy igazgatási ügyekre vonatkozó listák, űrlapok és egyéb leíró dokumentumok szerepelhetnek.

(3) A jegyzőkönyv mellékleteit és módosításait a 38. cikk szerinti eljárással összhangban kell javasolni, elfogadni, és azok eszerint lépnek hatályba.

X. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Fenntartások

Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.

41. cikk

Felmondás

(1) Attól az időponttól számított két éven belül, amikor a jegyzőkönyv egy részes fél tekintetében hatályba lépett, ez a részes fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján kiléphet a jegyzőkönyvből.

(2) Az ilyen felmondás a letéteményes általi kézhezvétel időpontjától számított egy év múlva vagy a felmondási értesítésben megadott bármely későbbi időpontban lép hatályba.

(3) Amennyiben egy részes fél kilép a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből, úgy tekinthető, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből való kilépésének napján e jegyzőkönyvből is kilépett.

42. cikk

Szavazati jog

(1) E jegyzőkönyv valamennyi részes fele egy szavazattal rendelkezik, az alábbi (2) bekezdés eltérő rendelkezéseire figyelemmel.

(2) A regionális gazdasági integrációs szervezetek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szavazati jogukat a jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. A szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha bármelyik tagállama gyakorolja ezt a jogát és viszont.

43. cikk

Aláírás

A jegyzőkönyv a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének valamennyi részes fele előtt nyitva áll aláírásra az Egészségügyi Világszervezet genfi székházában 2013. január 10–11-én, ezt követően pedig az ENSZ New York-i székházában 2014. január 9-ig.

44. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás

(1) A jegyzőkönyvet az államok megerősíthetik, elfogadhatják, jóváhagyhatják vagy ahhoz csatlakozhatnak, az ENSZ Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében részes regionális gazdasági integrációs szervezetek pedig hivatalosan megerősíthetik vagy ahhoz csatlakozhatnak. A jegyzőkönyv attól a naptól kezdődően áll nyitva a csatlakozásra, amely napon aláírása lezárul. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, illetve a hivatalos megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okiratot a letéteményesnél helyezik letétbe.

(2) Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely anélkül válik részes féllé, hogy bármely tagja részes féllé válna, kötik a jegyzőkönyv értelmében keletkező kötelezettségek. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama részes fél, a szervezet és a tagállamai megállapodnak az ezen jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem jogosultak a jegyzőkönyv szerinti jogaik egyidejű gyakorlására.

(3) A regionális gazdasági integrációs szervezetek hivatalos megerősítő okirataikban vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak a jegyzőkönyv által szabályozott kérdések tekintetében fennálló hatáskörük terjedelméről. E szervezetek hatáskörük bármilyen jelentős módosításáról a letéteményest is tájékoztatják, aki erről megfelelően tájékoztatja a feleket.

45. cikk

Hatálybalépés

(1) A jegyzőkönyv a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalosan megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lép hatályba.

(2) A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének minden olyan részes fele számára, amely a jegyzőkönyvet a fenti (1) bekezdésben a hatálybalépésre vonatkozóan megadott feltételek teljesülése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá, erősíti meg hivatalosan vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv a részes fél megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, csatlakozási vagy hivatalosan megerősítő okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(3) E cikk alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okirat a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz képest nem számít újabb okiratnak.

46. cikk

Letéteményes

E jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

47. cikk

Hiteles szövegek

E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe.

(1) A részes felek e célból adott esetben hivatkozhatnak a Vámigazgatások Világszervezete Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerére.

(2) Adott esetben a nemzeti vagy belföldi kifejezés ugyanúgy vonatkozhat a regionális gazdasági integrációs szervezetekre is.

(3) A két fél közötti biztonságos információcsere kizárja az üzenet lehallgatásának és manipulálásának (hamisításának) a lehetőségét. Vagyis a két fél között kicserélt információt harmadik fél nem olvashatja és nem módosíthatja.

2016.10.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/40

MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV A KÖVETKEZŐHÖZ:

megállapodás az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

és

AZ ANDORRAI HERCEGSÉG, a továbbiakban: Andorra,

a továbbiakban mindkettő: Szerződő Fél, vagy együttesen: Szerződő Felek,

az OECD számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó standardjának (a továbbiakban: nemzetközi standard) végrehajtása érdekében, a Szerződő Felek közötti együttműködés keretében,

MIVEL a Szerződő Felek régóta fennálló és szoros kapcsolatban állnak egymással az adóügyekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás tekintetében, különösen a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelvben (1) meghatározottakkal egyenértékű intézkedések alkalmazásában, és továbbra is e kapcsolatra alapozva elő kívánják mozdítani a nemzetközi adóügyi megfelelést,

MIVEL a Szerződő Felek egy olyan megállapodásra kívánnak jutni, amely a kölcsönös automatikus információcserére alapozva előmozdítja a nemzetközi adóügyi megfelelést, a bizalmas jelleg védelme és egyéb védelem biztosítása mellett, beleértve a megosztott információk használatát korlátozó rendelkezéseket,

MIVEL az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: megállapodás) 12. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatát, amely a megkeresés alapján történő információcserét adócsalásra, illetőleg ahhoz hasonló cselekményre korlátozva írja elő, összhangba kell hozni az OECD adóügyi átláthatóságra és információcserére vonatkozó standardjával,

MIVEL a Szerződő Felek vonatkozó adatvédelmi jogszabályaikat és gyakorlatukat fogják alkalmazni az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodással összhangban átadott személyes adatok kezelése során, és indokolatlan késedelem nélkül értesítik egymást e jogszabályok és gyakorlatok bármely módosítása esetén,

MIVEL a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a személyes adatok Andorrában biztosított megfelelő védelméről szóló 2010. október 19-i 2010/625/EU bizottsági határozat (3) kimondta, hogy az említett irányelv hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység tekintetében Andorrát olyan országnak kell tekinteni, amely az Európai Unióból továbbított személyes adatok szempontjából megfelelő szintű védelmet biztosít,

MIVEL a tagállamok és Andorra az e módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáig i. megfelelő biztosítékokkal rendelkeznek annak biztosítására, hogy az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodásnak megfelelően érkező információk bizalmasak maradjanak, és azokat kizárólag az adók megállapításával, behajtásával és beszedésével, az azokkal kapcsolatos végrehajtással vagy büntetőeljárással, illetve a fellebbezések elbírálásával, továbbá mindezek felügyeletével foglalkozó személyek vagy hatóságok használják, kizárólag az említett tevékenységek céljaira és egyéb engedélyezett célokból, valamint ii. rendelkeznek a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúrával (beleértve a kellő időben történő, pontos, biztonságos és bizalmas információcsere és a hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy -kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggodalmak azonnali megoldásához és az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket),

MIVEL az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint az adatokat továbbító, illetve fogadó, Hatáskörrel rendelkező hatóságok – mint adatkezelők – az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodással összhangban feldolgozott adatokat nem tárolhatják a megállapodás céljainak eléréséhez szükségesnél hosszabb ideig. Tekintettel a tagállamok és Andorra jogszabályai közötti eltérésekre, az adatmegőrzési idő maximumát mindkét Szerződő Fél esetében mindig az adatkezelő országában hatályos adójog elévülési időre vonatkozó előírásai alapján kell megállapítani,

MIVEL az „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák kialakításával az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás korlátozni törekszik az olyan lehetőségeket, amikor az adóalany az eszközeinek az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás hatálya alá nem tartozó Pénzügyi intézményekhez való áthelyezése vagy az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás hatálya alá nem tartozó pénzügyi termékekbe való befektetés révén próbál kikerülni az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól. Mindazonáltal bizonyos Pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek adókijátszási céllal való felhasználásának csekély a kockázata, ki kell vonni annak hatálya alól. Általános szabályként a hatály nem terjedhet ki küszöbértékekre, mivel azok a számlák különböző Pénzügyi intézmények között való felosztása révén könnyen megkerülhetők lennének. Adatszolgáltatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adóalany olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely tekintetében nem fizette meg az adót. Ennek megfelelően az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás alapján történő adatfeldolgozás szükséges és arányos azon cél érdekében, hogy a tagállamok és Andorra adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosítani tudják az érintett adóalanyokat, hogy adótörvényeiket a határokon átnyúló helyzetekben is alkalmazni tudják, illetve be tudják tartatni, hogy fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét, és hogy el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) a következőképpen módosul:

(1)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti, a számlainformációknak a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítását célzó automatikus cseréjéről”;

(2)

A megállapodás 1–19. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Fogalommeghatározások

1. E megállapodás alkalmazásában:

a) »Európai Unió«: az Európai Unióról szóló szerződéssel létrehozott Unió; azokat a területeket foglalja magában, amelyek esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésben meghatározott feltételekkel.

b) »Tagállam«: az Európai Unió egy tagállama.

c) »Andorra«: az Andorrai Hercegség.

d) »Andorra Hatáskörrel rendelkező hatóságai« és »a tagállamok Hatáskörrel rendelkező hatóságai«: a III. melléklet a) és b)–ac) pontjában felsorolt hatóságok. A III. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. A III. mellékletben a Hatáskörrel rendelkező hatóságok felsorolását Andorra az említett melléklet a) pontjában szereplő hatóság esetében a másik Szerződő Fél egyszerű értesítésével módosíthatja, az Európai Unió pedig ugyanígy módosíthatja a felsorolást az említett melléklet b)–ac) pontjában felsorolt hatóságok esetében.

e) »Tagállami pénzügyi intézmény«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely tagállami illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott tagállamon kívül találhatók, valamint ii. a nem tagállami illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek az adott tagállamban találhatók.

f) »Andorrai pénzügyi intézmény«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely andorrai illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek Andorrán kívül találhatók, valamint ii. a nem andorrai illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek Andorrában találhatók.

g) »Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény«: minden olyan Tagállami pénzügyi intézmény vagy Andorrai pénzügyi intézmény (az adott esettől függően), amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek.

h) »Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla vagy Andorrai adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla (az adott esettől függően), feltéve, hogy a számlát az I. és a II. mellékletnek megfelelő, az adott tagállamban vagy Andorrában alkalmazandó átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

i. »Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan Pénzügyi számla, amelyet Andorra valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Tagállami személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal tagállami Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

j) »Andorrai adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan Pénzügyi számla, amelyet valamely tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Andorrai személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal andorrai Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

k) »Tagállami személy«: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely Andorra valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye szerint az I. és a II. mellékletnek megfelelő átvilágítási eljárások értelmében tagállambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki tagállambeli illetőségű volt.

l) »Andorrai személy«: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely egy tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye szerint az I. és a II. mellékletnek megfelelő átvilágítási eljárások értelmében andorrai illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki andorrai illetőségű volt.

2. Bármely, az e megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a mindenkori jelentésével, i. a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben (4), vagy adott esetben az e megállapodást alkalmazó tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentéssel, és ii. Andorra esetében annak nemzeti jogában meghatározott, az I. és a II. mellékletben szereplő jelentéssel összhangban álló jelentéssel.

Ha e megállapodás vagy az I. vagy II. melléklet eltérően meg nem határozza, és hacsak a kontextus másként meg nem kívánja, illetve ha egy tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága és Andorra Hatáskörrel rendelkező hatósága a 7. cikk rendelkezései szerint (a nemzeti jog által megengedettek szerint) egy közös jelentésről meg nem állapodik, a fogalmak jelentése megegyezik a fogalomnak az e megállapodást alkalmazó, érintett, joghatósággal rendelkező terület joga szerint az adott időpontban irányadó jelentésével; i. ez a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben, vagy adott esetben az érintett tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentés, és ii. Andorra esetében a Andorra nemzeti jogában meghatározott jelentés, azzal, hogy az érintett, joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, akár Andorra) hatályos adójoga szerinti jelentést kell irányadónak tekinteni az adott, joghatósággal rendelkező terület egyéb jogágában meghatározott jelentéssel szemben.

2. cikk

Automatikus információcsere az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan

1. E cikk rendelkezéseinek, valamint az e megállapodás szerves részét képező I. és II. mellékletnek megfelelő, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően Andorra Hatáskörrel rendelkező hatósága minden tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságával évente, és minden tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága Andorra Hatáskörrel rendelkező hatóságával évente automatikusan megosztja az e szabályok szerint összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

2. Valamely tagállam esetében minden, Andorrai adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében, és Andorra esetében minden, Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében az alábbi információkat kell megosztani:

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, címe, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési ideje és helye, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az I. és II. melléklettel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma, valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, címe, Adóazonosító száma, születési ideje és helye;

b)	számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c)	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) az irányadó naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetésekor;

Letéti számla esetében:

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; valamint

ii.

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f)	Betétszámla esetében a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; valamint

a (2) bekezdés e) vagy f) pontjában nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

3. cikk

Az automatikus információcsere időpontja és módja

1. A 2. cikkben említett információcsere céljából az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összege és jellemzői az információt megosztó, joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) adójogának alapelveivel összhangban határozhatók meg.

2. A 2. cikkben említett információcsere céljából a megosztott információnak tartalmaznia kell az egyes érintett összegek pénznemét.

3. A 2. cikk (2) bekezdése tekintetében az információcserét a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybelépését követő első év vonatkozásában el kell végezni, valamint minden ezt követő évben, azon naptári év végét követő kilenc hónapon belül, amelyre az információ vonatkozik.

4. A Hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2. cikkben leírt információkat közös adatszolgáltatási standard rendszerben Bővíthető jelölőnyelven automatikusan megosztják.

5. A Hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is.

4. cikk

Együttműködés a Megfelelés és a Végrehajtás terén

Egy tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti Andorra Hatáskörrel rendelkező hatóságát és Andorra Hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti egy adott tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az első (értesítő) Hatáskörrel rendelkező hatóság okkal feltételezi, hogy hiba következtében a 2. cikk keretében helytelen vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem felel meg az I. és a II. melléklettel összhangban alkalmazandó jelentési követelményeknek és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített Hatáskörrel rendelkező hatóság minden, nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák kiküszöbölésére.

5. cikk

Információcsere megkeresés alapján

1. A 2. cikkben foglalt rendelkezések, valamint bármely más, Andorra és valamely tagállam közötti, megkeresés alapján történő információcseréről rendelkező megállapodás rendelkezései ellenére, Andorra Hatáskörrel rendelkező hatóságának és az adott tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresés alapján meg kell osztania a másik féllel minden olyan információt, amely előreláthatólag releváns e megállapodás végrehajtása vagy Andorra és a tagállamok vagy azok politikai alegysége vagy helyi hatósága által előírt bármely adónemre, illetve bármely megjelölésű adóra vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazása vagy végrehajtása szempontjából, amennyiben az e nemzeti jogszabályok keretében való adózás nem ütközik az Andorra és az adott tagállam közötti, kettős adózásról szóló megállapodásba.

2. E cikk (1) bekezdésének és a 6. cikknek a rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők oly módon, hogy azok Andorrát vagy egy tagállamot az alábbiakra köteleznék:

a)	Andorra, illetve az adott tagállam jogszabályaitól vagy igazgatási gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedések meghozatala;

b)	olyan információ átadása, amely Andorra, illetve az adott tagállam jogszabályai szerint vagy a közigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;

c)	olyan információ átadása, amely kereskedelmi, üzleti, ipari, szakmai titkot, kereskedelmi folyamatot vagy olyan információt fedne fel, amelynek nyilvánosságra hozatala a közrendbe (ordre public) ütközne.

3. Ha egy tagállam vagy Andorra ezzel a cikkel összhangban kérelmező, joghatósággal rendelkező területként információt kér, Andorrának vagy az adott tagállamnak felkért, joghatósággal rendelkező területként a kért információ megszerzése érdekében alkalmaznia kell az információgyűjtésre szolgáló intézkedéseit, még akkor is, ha saját adózási célokból ezekre az információkra nincs szüksége. Az előző mondatban foglalt kötelezettségre vonatkoznak a (2) bekezdésben előírt korlátozások, de ezek a korlátozások semmiképpen sem értelmezhetők oly módon, hogy azok megengednék az információnyújtás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy a felkért Félnek nem fűződik hazai érdeke az információhoz.

4. A (2) bekezdés rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők úgy, hogy azok lehetővé tennék Andorra vagy egy tagállam számára az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az információ bank, más pénzügyi intézmény, megbízott, illetve meghatalmazottként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben fennálló tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

5. A Hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az alkalmazandó formanyomtatványokról, valamint az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is.

6. cikk

Bizalmas adatkezelés és Adatvédelem

1. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) által e megállapodás keretében beszerzett minden információt bizalmasan kell kezelni és ugyanolyan módon kell védeni, mint az adott joghatósággal rendelkező terület által annak nemzeti jogszabályai keretében megszerzett információt, valamint – a személyes adatok védelme érdekében szükséges mértékben – az alkalmazandó nemzeti joggal, valamint azon biztosítékokkal összhangban, amelyeket az információt biztosító, joghatósággal rendelkező terület határozhat meg az annak nemzeti jogszabályaiban előírtak szerint.

2. Az e megállapodással összhangban feldolgozott adatok legfeljebb az e megállapodás céljainak teljesüléséhez szükséges ideig – de mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti jogi előírásokban foglalt elévülési idő betartásával – őrizhetők meg.

3. Az információ minden esetben csak olyan személyeknek vagy hatóságoknak (beleértve a bíróságokat és közigazgatási vagy felügyelő testületeket) adható ki, akik/amelyek a joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) adóinak megállapításával, behajtásával vagy beszedésével, az azokkal kapcsolatos végrehajtással vagy büntetőeljárással, a fellebbezések elbírálásával, illetve mindezek felügyeletével foglalkoznak. Kizárólag a fent említett személyek vagy hatóságok használhatják az információkat, és kizárólag az előző mondatban megjelölt célokból. E személyek vagy hatóságok az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve az információkat az érintett adókkal kapcsolatos nyilvános bírósági eljárásokon vagy bírósági határozatokban nyilvánosságra hozhatják.

4. Az előző bekezdések rendelkezései ellenére egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) által kapott információk felhasználhatók más célokra is, amennyiben az ilyen információk az információt átadó joghatósággal rendelkező terület (Andorra, illetve egy tagállam) jogszabályai alapján felhasználhatók az adott célokra, és a joghatósággal rendelkező terület Hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezi az ilyen felhasználást. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) által egy másik joghatósággal rendelkező terület (Andorra, illetve egy tagállam) számára biztosított információkat az utóbbi átadhatja egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület részére (valamely másik tagállam), ha ahhoz annak az elsőként említett, joghatósággal rendelkező területnek, amelytől az információ származott, a Hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozzájárult.

Egy tagállam által, annak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvet átültető hatályos jogszabálya alapján egy másik tagállam részére biztosított információ átadható Andorra számára, ha ahhoz annak a tagállamnak, amelytől az információ származott, a Hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozzájárult.

5. Egy tagállam vagy Andorra minden Hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a másik Hatáskörrel rendelkező hatóságot, azaz Andorra, illetve az érintett tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságát a bizalmas jelleg bármely megsértéséről, a biztosítékok hiányáról és az ennek következtében kiszabott szankciókról és korrekciós intézkedésekről.

7. cikk

Konzultációk és a megállapodás felfüggesztése

1. Amennyiben e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése terén nehézségek lépnek fel, Andorra vagy egy tagállam bármely Hatáskörrel rendelkező hatósága Andorra Hatáskörrel rendelkező hatósága és a tagállamok egy vagy több Hatáskörrel rendelkező hatósága közötti konzultációt kérhet olyan megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében, amelyek biztosítják e megállapodás betartását. Az említett, Hatáskörrel rendelkező hatóságok a konzultációk eredményeiről haladéktalanul értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságait. Értelmezési kérdésekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság a Hatáskörrel rendelkező hatóságok bármelyikének kérésére részt vehet a konzultációban.

2. Amennyiben a konzultáció e megállapodás rendelkezéseinek jelentős mértékű megszegésére vonatkozik, és az (1) bekezdésben ismertetett eljárás nem biztosít megfelelő megoldást, valamely tagállam vagy Andorra Hatáskörrel rendelkező hatósága felfüggesztheti az e megállapodás szerinti, Andorrával, illetve egy bizonyos tagállammal folytatott információcserét, a másik, érintett, Hatáskörrel rendelkező hatóságnak küldött írásbeli értesítés útján. A felfüggesztés azonnali hatályú. E bekezdés alkalmazásában a rendelkezések jelentős mértékű megszegésének minősül többek között az e megállapodásban foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések megszegése, az az eset, amikor egy tagállam vagy Andorra Hatáskörrel rendelkező hatósága nem nyújt az e megállapodás által előírtak szerint időben, illetve megfelelő módon információt, vagy amikor a Szervezeteknek vagy számláknak Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való meghatározása oly módon történik, amely ellentétes e megállapodás céljaival.

8. cikk

Módosítások

1. A Szerződő Felek minden olyan alkalommal konzultálnak egymással, amikor a nemzetközi standard bármely elemének az OECD szintjén jelentős módosítása kerül elfogadásra, illetve amikor – a Szerződő Felek megítélése szerint – e megállapodás technikai működésének javítása érdekében vagy más nemzetközi folyamatok értékelése és mérlegelése céljából szükség van konzultációra. A konzultációkat bármelyik Szerződő Fél erre vonatkozó kérelmétől számított egy hónapon belül, vagy sürgős esetben a lehető leghamarabb meg kell tartani.

2. E kapcsolatfelvétel keretében a Szerződő Felek konzultálhatnak egymással annak megvizsgálása céljából, hogy szükség van-e e megállapodás módosítására.

3. Az (1) és a (2) bekezdésben említett konzultáció alkalmazása céljából a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás megfelelő működését esetlegesen befolyásoló lehetséges fejleményekről. A Szerződő Felek továbbá értesítik egymást bármely, a Szerződő Fél és egy harmadik állam közötti releváns megállapodásról.

4. A konzultációkat követően e megállapodás a Szerződő Felek közötti jegyzőkönyv vagy új megállapodás útján módosítható.

9. cikk

Megszüntetés

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek bármelyike megszüntetheti a másik Szerződő Félnek küldött írásbeli felmondás útján. A felmondás a felmondásról szóló írásbeli értesítés keltétől számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén minden, korábban e megállapodás keretében kapott információ bizalmas marad, és továbbra is e megállapodás 6. cikkének hatálya alá tartozik.

10. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről a tagállamok azon területein kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Andorra területén.”

(3)

A mellékletek helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ KÖZÖS ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI STANDARD (A TOVÁBBIAKBAN: KÖZÖS ADATSZOLGÁLTATÁSI STANDARD)

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

A C–E. pontban foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes általa vezetett, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatni a megfelelő, joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) Hatáskörrel rendelkező hatóságának:

magánszemélyek esetében minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Andorra), Adóazonosító száma i., születési ideje és helye; Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasszal összhangban lévő átvilágítási eljárások alkalmazásakor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, joghatóság(ok) (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)), továbbá Adóazonosító száma i., valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Andorra), Adóazonosító száma i., születési ideje és helye;

2.	számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

3.	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

Letéti számla esetében:

6.	Betétszámla esetében a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; valamint

az A. 5. vagy A. 6. pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B.	A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.

Az A. 1. pont ellenére az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az Adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a nemzeti jog vagy valamely európai uniós jogi eszköz (adott esetben) nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse be ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles ésszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, a Meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az Adóazonosító számot (számokat) és a születési időt.

D.	Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, amennyiben az érintett tagállam, Andorra vagy az illetőség szerinti, joghatósággal rendelkező terület nem ad ki Adóazonosító számot.

Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a nemzeti jog értelmében egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla, és az információ rendelkezésre áll az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

Egy számla attól a naptól kezelendő Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, amelyen a II–VII. szakaszban megállapított átvilágítási eljárások alapján annak minősítették, és – ellenkező rendelkezések hiányában – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódó információkról évente kell adatot szolgáltatni, mégpedig az azon évet követő naptári évben, amelyre az információ vonatkozik.

B.	A számla egyenlegét vagy értékét a naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni.

C.	Amennyiben egy egyenleg- vagy értékhatárt valamely naptári év utolsó napján kell meghatározni, az érintett egyenleget vagy értéket azon adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni, amely a szóban forgó naptári évvel vagy éven belül zárul.

Minden tagállam vagy Andorra a nemzeti jogában foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények szolgáltatót vegyenek igénybe a rájuk háruló adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez, de a kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények viselik a felelősséget.

Az egyes tagállamok vagy Andorra engedélyezhetik, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák a Meglévő számlákra, illetve a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák az Alacsony egyenlegű számlákra. Amennyiben egy tagállam vagy Andorra engedélyezi az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő számlákra, a Meglévő számlákra egyébként érvényes szabályok továbbra is alkalmazandók.

III. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN

Annak meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

Olyan számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla esetében, amely Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés, nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet ilyen szerződést egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén illetőséggel rendelkező személynek.

Alacsony egyenlegű számlák. Az Alacsony egyenlegű számlák esetében az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Lakcím. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt mindenkori lakcíme, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény annak meghatározása céljából, hogy ez a magánszemély Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból abban a tagállamban vagy Andorrában vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik illetőséggel, amelyben a cím található.

Elektronikus keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt mindenkori lakcíme alapján jár el a B. 1. pontban foglaltak szerint, akkor az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában az alábbi szempontok mindegyike alapján kell keresnie, és a B. 3.–B. 6. pontban foglaltakat kell alkalmaznia:

a)	a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság illetőségével rendelkezik-e;

b)	jelenlegi levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül;

c)	egy vagy több telefonszám valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül, viszont nem található telefonszám – az adott esettől függően – Andorrában vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában;

d)	(nem Betétszámlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül vezetett számlára;

e)	valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül címmel rendelkező személynek adott, a keresés időpontjában érvényes meghatalmazás vagy aláírási jog; vagy

f)	»postán maradó küldemény« megbízás vagy »kézbesítési megbízott (c/o cím)« Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem rendelkezik a Számlatulajdonos egyéb címével.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több keresési szempont összekapcsolhatóvá válik a számlával, vagy a számla Magas egyenlegű számlává válik.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több keresési szempont összekapcsolhatóvá válik a számlával, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek adózási szempontból minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

Amennyiben az elektronikus keresés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízott (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában keresni a C. 2. pontban foglaltak szerint, illetve meg kell kísérelnie, hogy a Számlatulajdonostól beszerezzen egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben a papíralapú keresés nem vezet eredményre, és nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot sem sikerül beszerezni, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles jelenteni az adott esettől függően a tagállama vagy Andorra Hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

Annak ellenére, hogy a B. 2. pontban felsorolt szempontokra a keresés találatot adott ki, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles a Számlatulajdonost Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül található, naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül (viszont nem található telefonszám – az adott esettől függően – Andorrában vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában) vagy (Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül vezetett számlára, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepel a nyilvántartásában:

i.	a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek)ről (egy tagállam, Andorra vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület), amelyek között nem szerepel a szóban forgó Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság; és

ii.	a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli címmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepel a nyilvántartásában:

i.	a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek)ről (egy tagállam, Andorra vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület), amelyek között nem szerepel a szóban forgó Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság; vagy

ii.	a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett.

Magas egyenlegű számlák esetében elvégezendő kiterjesztett ellenőrzési eljárás. Magas egyenlegű számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1.	Elektronikus keresés az adatállományban. Magas egyenlegű számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a B. 2. pontban szereplő szempontok valamelyike alapján kell keresnie az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

Papíralapú keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisa a C. 3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és az összes adat megtalálható benne, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Amennyiben az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas egyenlegű számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ellenőriznie kell az érvényes központi ügyfélnyilvántartást is, és ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által az előző öt év folyamán beszerzett alábbi dokumentumokat is, hogy tartalmazzák-e a B. 2. pontban felsorolt valamely szempontot:

a)	a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Bizonyító okiratok;

b)	a legutóbbi számlanyitási szerződés vagy dokumentáció;

c)	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében vagy egyéb, jogszabályban előírt célból beszerzett legutóbbi dokumentáció;

d)	hatályos meghatalmazás vagy aláírási jogosultságot igazoló okirat; és

e)	(nem Betétszámlához kapcsolódó) hatályos, rendszeres átutalási megbízás.

Mentesség, amennyiben az adatbázisok elegendő információt tartalmaznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles elvégezni a C. 2. pontban ismertetett papíralapú keresést, amennyiben az elektronikusan lekérdezhető adatbázisa tartalmazza a következőket:

a)	a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b)	a Számlatulajdonos lakcíme és levelezési címe, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

c)	a Számlatulajdonos telefonszámai., ha van ilyen, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

d)	Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlák esetében, vannak-e a számlán lévő pénz másik számlára történő átutalására szóló rendszeres megbízások (beleértve az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másik fiókjánál vagy egy másik Pénzügyi intézménynél vezetett számlákat);

e)	adott-e meg a Számlatulajdonos »postán maradó küldemény« megbízást vagy »kézbesítési megbízottat (c/o címet)«; és

f)	kapcsolódik-e a számlához meghatalmazás vagy aláírási jog.

Az ügyfélkapcsolati felelős megkérdezése a tényleges ismereteiről. A C. 1. és C. 2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas egyenlegű számlát (beleértve a Magas egyenlegű számlával összevont Pénzügyi számlákat is), amennyiben az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

A találat következményei

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot, és a C. 4. pont alapján a számla tulajdonosa nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több keresési szempont összekapcsolhatóvá válik a számlával.

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több keresési szempont összekapcsolhatóvá válik a számlával, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízottra (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles beszerezni a Számlatulajdonostól egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy a Bizonyító okiratot, akkor köteles jelenteni – az adott esettől függően – tagállama vagy Andorra Hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

Amennyiben egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépését megelőző december 31-én nem minősül magas egyenlegű számlának, de valamely azt követő naptári év utolsó napján Magas egyenlegű számlává válik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az azon évet követő naptári év folyamán, amelyben a számla Magas egyenlegű számlává vált, köteles lefolytatni a számlára vonatkozóan a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az évre vonatkozóan, amelyben a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősült, valamint az azt követő évekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Magas egyenlegű számla esetében elvégezte a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas egyenlegű számlával kapcsolatban – az ügyfélkapcsolati felelősnek a C. 4. pont szerinti megkérdezése kivételével – egyetlen következő évben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha nem dokumentált számláról van szó, amely esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

Amennyiben egy Magas egyenlegű számla esetében a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen a B. 2. pontban felsorolt egy vagy több keresési szempont összekapcsolhatóvá válik a számlával, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek olyan eljárásokat kell végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Például, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és amennyiben a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentációt.

A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő Magas egyenlegű számlák ellenőrzését a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül le kell zárni. A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő Alacsony egyenlegű számlák ellenőrzését a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő két éven belül le kell zárni.

Az e szakasz értelmében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősített, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlákat minden további évben is Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

IV. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Magánszemély tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a számlanyitáskor nyilatkozatot kell bekérnie, amire sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e.

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság illetőségével rendelkezik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén kiadott Adóazonosító számát (az I. szakasz D. pontjára is figyelemmel) és a születési idejét.

Ha egy Magánszemély tulajdonában lévő új számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem olyan érvényes nyilatkozatot kell beszereznie, amelyből megállapítható a Számlatulajdonos adózási szempontú illetősége.

V. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A valamely Szervezet tulajdonában lévő meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Szervezet tulajdonában lévő számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másként nem dönt – akár minden, Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla, akár ezen számlák valamely világosan körülhatárolt csoportja vonatkozásában –, a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget, mindaddig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként való kezelés, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett összeget.

Szervezet tulajdonában lévő ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő meglévő számlák közül kizárólag azon számlákat kell Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Szervezet, amely Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő meglévő számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság illetőségével rendelkező személy. E tekintetben Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén való illetőségre utaló adatnak tekintendő például az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság szerinti székhely, bejegyzési hely vagy lakcím.

Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén illetőséggel rendelkezik, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozatban közli, vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő meglévő számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a D. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nyilatkozatot kell beszereznie a Számlatulajdonostól annak minősítésére vonatkozóan, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat:

a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött és gondozott adatokra azon, egy vagy több Nem pénzügyi szervezet tulajdonában lévő, Meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget; vagy

ii.	a Számlatulajdonos vagy az említett Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata arról, hogy mely joghatóság(ok) (egy tagállam, Andorra vagy egyéb joghatóság) illetőségével rendelkezik.

Az ellenőrzés időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások Szervezet tulajdonában lévő meglévő számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget, a jegyzőkönyv hatálybalépését követő két éven belül le kell zárni.

Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget, de valamely későbbi év december 31-ére már meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő naptári éven belül kell elvégezni.

Ha egy Szervezet tulajdonában lévő meglévő számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut, vagy okkal feltételezheti, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a D. pontban meghatározott eljárásokkal összhangban újra meghatározni a számla minősítését.

VI. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

Nyilatkozat bekérése – amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is –, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Amennyiben a szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából alapul veheti a Szervezet székhelyének címét.

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság illetőségével rendelkezik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság vonatkozásában nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az A. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Számlatulajdonos saját minősítéséről adott nyilatkozatára kell támaszkodnia, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

VII. SZAKASZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN

A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:

A.	Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat egy nyilatkozatra vagy Bizonyító okiratra, ha tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

Alternatív eljárások a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és a Járadékbiztosítási szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződések és a Csoportos járadékbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek a Pénzügyi számláira vonatkozóan. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de nem szerződő fél a biztosításban), feltételezheti, hogy nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, és Pénzügyi számláját Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés kedvezményezettje Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által gyűjtött, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III. szakasz B. pontjában említett utalásokat tartalmaznak. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti azt, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, akkor a III. szakasz B. pontja alapján kell eljárnia.

Az adott tagállam vagy Andorra választhatja annak engedélyezését, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódnak, mindaddig Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelje, amíg esedékessé nem válik valamely kifizetés a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi számla esetében teljesülnek az alábbi követelmények:

a)	a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződést, illetve Csoportos járadékbiztosítási szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (munkavállalók/biztosítási igazolással rendelkezők) áll;

b)	a munkavállalók/a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagságukhoz kapcsolódóan bármely biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

c)	az egyes munkavállalóknak/biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg mindösszesen nem haladja meg az 1 000 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget.

A »Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződés« olyan Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés, amely i. a valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és ii. a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

A »Csoportos járadékbiztosítási szerződés« olyan Járadékbiztosítási szerződés, amelynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

A 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a tagállamok közlik Andorrával, illetőleg Andorra közli az Európai Bizottsággal, hogy élt(ek)-e az e pontban meghatározott lehetőséggel. Az Európai Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Andorrának szánt információ eljuttatását, és az Andorra által közölt információt köteles eljuttatni valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Andorra általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

Magánszemély tulajdonában lévő számlák összesítése. A magánszemélyek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát összesíteni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

Szervezet tulajdonában lévő számlák összesítése. A Szervezetek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát figyelembe venni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. A valamely személy tulajdonában lévő Pénzügyi számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor – annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi számla Magas egyenlegű számlának tekintendő-e – az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek összesítenie kell mindazokat a Pénzügyi számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy okkal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik, vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy hozta azokat létre (kivéve, ha ezt vagyonkezelői minőségében tette).

A megadott összegekbe a más pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó. A dollárösszegekbe, illetve a tagállamok vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összegekbe minden esetben az egyéb pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó, az adott ország nemzeti jogában foglalt előírásoknak megfelelően.

VIII. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E megállapodás alkalmazásában:

Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

1.	»Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény«: minden olyan tagállami Pénzügyi intézmény, illetve Andorrai pénzügyi intézmény, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek.

»Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely valamely Részt vevő joghatóság illetőségével rendelkezik, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén kívül találhatók, valamint ii. a Részt vevő joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén találhatók.

3.	»Pénzügyi intézmény«: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott biztosító.

»Letétkezelő intézmény«: olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy az üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20 %-a: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje.

5.	»Betéti intézmény«: olyan Szervezet, amely szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el.

»Befektetési szervezet«: olyan Szervezet,

amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, illetve műveletet végzi:

i.	kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal, vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii.	egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

(iii)

megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése; vagy

amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. A »Befektetési szervezet« fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek Aktív nem pénzügyi szervezetek, ha azok a D. 9. d)–g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a »Pénzügyi intézmény« fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

A »Pénzügyi eszköz« fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, hitelpapír, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, bázisswap-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), a Biztosítási szerződéseket vagy Járadékbiztosítási szerződéseket, továbbá az értékpapírokban, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A »Pénzügyi eszköz« fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8.	»Meghatározott biztosító«: olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1. »Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény«: az a Pénzügyi intézmény, amely:

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve azon kifizetések viszonylatában, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet a Meghatározott biztosítók, a Letétkezelő intézmények, illetve a Betéti intézmények folytatnak;

b)	Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;

minden egyéb olyan Szervezet, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B. 1. a)–b) pontokban ismertetett Szervezetekéhez alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik és a nemzeti jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként van meghatározva, valamint amelyre – tagállami Szervezet esetében – vonatkoznak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (7a) bekezdésében foglalt rendelkezések, és Andorra tájékoztatást kapott róla, andorrai Szervezet esetében pedig az Európai Bizottság tájékoztatást kapott róla, feltéve, hogy az említett Szervezet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként való minősítése nem ellentétes a megállapodás céljaival;

d)	Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz; vagy

e)	vagyonkezelői alap, amennyiben vagyonkezelője Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, amely az I. szakasz alapján adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden adatot bejelent az alap valamennyi Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlája tekintetében.

2. »Államigazgatási szerv«: tagállam, Andorra vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam, Andorra vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, Andorra, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a tagállam, Andorra vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

Valamely tagállam, Andorra vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület »szerves része« minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott tagállam, Andorra, illetve az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott tagállam, Andorra vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a tagállam, Andorra vagy egyéb joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el.

»Ellenőrzött szervezet«: olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a tagállamtól, Andorrától vagy az egyéb joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

i.	teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

ii.	nettó bevételét a saját számláján vagy egy vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá

(iii)

megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.

A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely Államigazgatási szervnek egy kereskedelmi jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

3. »Nemzetközi szervezet«: bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), i. amelyet elsősorban kormányok alkotnak; ii. amely a tagállammal, Andorrával vagy egyéb joghatósággal rendelkező területtel székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és (iii) amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

4. »Központi bank«: az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a tagállam, Andorra vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a tagállam, Andorra vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a tagállam, Andorra vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület tulajdonában áll-e.

5. »Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat, vagy ezek valamely kombinációját biztosítsa olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói (vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy az alap:

a)	nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5 %-ára;

b)	állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok részére; valamint

az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

i.	az alap általánosan mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

ii.	az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B. 5–7. pontban említett más rendszerekből vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkáltatóktól származik;

(iii)

az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjba vonulással, rokkantsággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek (kivéve a B. 5–7. pontban említett más nyugdíjalapokba vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra csökkentések vonatkoznak; vagy

(iv)

az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (bizonyos megengedett pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályok alkalmazásával.

6. »Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói (vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy:

a)	az alapnak kevesebb mint 50 résztvevője van;

b)	az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési szervezet vagy Passzív nem pénzügyi szervezet;

c)	az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d)	a nem az alap székhelye szerinti, joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Andorra) illetőségével rendelkező résztvevők az alap eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és

e)	az alap állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok felé.

7. »Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank Nyugdíjalapja«: valamely Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank által azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik (vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által az Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8. »Minősített hitelkártya-kibocsátó«: olyan Pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)	pusztán azért minősül Pénzügyi intézménynek, mert olyan hitelkártya-kibocsátó, amely csak olyan módon fogad el betéteket, hogy amennyiben az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetést nem térítik vissza azonnal számára; és

a Pénzügyi intézmény a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek több mint 50 000 USD, illetve azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összegű túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összegnél nagyobb túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

9. »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz«: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet, amelynek esetében a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Szervezetek birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Szervezetek révén tartják azokat a befektetési eszközben, akik vagy amelyek nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek; nem tartoznak ugyanakkor ide az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezetek.

A kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet pusztán amiatt, hogy bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki fizikai formában, még megfelelhet az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszközre vonatkozó, a B. 9. pontban foglalt kritériumnak, feltéve, hogy:

a)	a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-e után nem bocsát ki bemutatóra szóló részvényt fizikai formában;

b)	visszaváltás esetén minden ilyen részvényt kivon a forgalomból;

c)	lefolytatja a II–VII. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásokat, és az ilyen részvények tekintetében fennálló minden adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz azok visszavásárlásakor, illetve azok alapján egyéb kifizetések teljesítésekor; és

megfelelő üzletpolitikákkal és eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az ilyen részvények visszavásárlására vagy immobilizációjára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított két éven belül sor kerüljön.

Pénzügyi számla

1. »Pénzügyi számla«: valamely Pénzügyi intézménynél vezetett számla, amely egyrészt egy Betétszámlából áll, másrészt egy Letéti számlából, harmadrészt pedig:

Befektetési szervezet esetében valamilyen, a Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből. Ugyanakkor a »Pénzügyi számla« nem tartalmazhat olyan Szervezetben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely pusztán azért minősül Befektetési szervezetnek, mert az e Szervezettől eltérő egyéb Pénzügyi intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából i. befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy ii. portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

a C. 1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi intézmény esetében valamely abban fennálló sajáttőke-részesedésből vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből, amennyiben az adott eszköztípus alkalmazásának célja az I. szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség elkerülése volt; valamint

egy olyan, Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből vagy Járadékbiztosítási szerződésből, amelyet Pénzügyi intézmény bocsátott ki vagy tart fenn, az olyan nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével, amelyeket magánszemély részére bocsátanak ki, és amelyek Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi számlára teljesített öregséginyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgálnak.

A »Pénzügyi számla« fogalma nem foglalja magában az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősülő számlákat.

2. »Betétszámla«: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszövetkezeti számla, illetve minden olyan számla, amit letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a Pénzügyi intézmény vezet szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében. Szintén Betétszámlának minősül, amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára.

3. »Letéti számla«: olyan (Biztosítási szerződésektől és Járadékbiztosítási szerződésektől eltérő) számla, amely egy vagy több Pénzügyi eszköz valamely harmadik személy javára való tartására szolgál.

4. »Sajáttőke-részesedés«: Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Sajáttőke-részesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

5. »Biztosítási szerződés«: olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

6. »Járadékbiztosítási szerződés«: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7. »Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés«: olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

8. »Visszavásárlási érték«: a következő két érték közül a nagyobbik: i. az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás »árának« vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve ii. az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a »Visszavásárlási érték« nem tartalmazza a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő következő összegeket:

a)	a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b)	a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d)	a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C. 8. b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9. »Meglévő számla«:

a)	Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én már meglévő Pénzügyi számla;

a tagállamoknak és Andorrának lehetősége van a »Meglévő számla« fogalmát kiterjeszteni bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi számlájára, a számlanyitás dátumától függetlenül, amennyiben:

a Számlatulajdonosnak ugyanannál az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményével azonos, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállamban vagy Andorrában) lévő Kapcsolt szervezetnél már van olyan Pénzügyi számlája, amely a C. 9. a) pont értelmében Meglévő számlának minősül;

ii.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, illetve adott esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményével azonos, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállamban vagy Andorrában) lévő Kapcsolt szervezet mind a VII. szakasz A. pontjában meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind pedig bármelyik Pénzügyi számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi számlaként kezeli mindkét fent említett pénzügyi számlát és a Számlatulajdonos minden egyéb, a b) pont értelmében Meglévő számlának minősülő Pénzügyi számláját;

iii.

olyan Pénzügyi számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a C. 9. a) pont szerinti Meglévő számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni átvilágítási követelményeknek; és

iv.	a Pénzügyi számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az e megállapodás alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10. »Új számla«: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi számla, amely nem minősül a C. 9. pont szerinti kibővített értelemben vett Meglévő számlának.

11. »Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12. »Magánszemély tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13. »Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

14. »Alacsony egyenlegű számla«: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget.

15. »Magas egyenlegű számla«: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én vagy bármely azt követő év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeget.

16. »Szervezet tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

17. »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla«: a következő számlák valamelyike:

olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (beleértve a rokkantsági és az özvegyi, illetve árvaellátást is);

ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii.	a számlával összefüggésben az adóhatóság részére való adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

iv.	a kifizetések feltétele meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az e meghatározott események bekövetkezését megelőzően történő kifizetésekre csökkentést kell alkalmazni; és

vagy i. az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, vagy pedig ii. a teljes élettartam során teljesíthető összbefizetés felső határa 1 000 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. a) pont v. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és valamely szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy pedig a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

ii.

iii.	a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott kritériumok teljesülése, illetve az e kritériumok teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén csökkentést kell alkalmazni; és

iv.	az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam vagy Andorra nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat alkalmazva.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17 b) pont iv. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka véget ér, mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	az idő előrehaladtával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét, e két időtartam közül a rövidebbet figyelembe véve;

ii.	a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez valamely személy hozzáférhet (kivét, hitel útján vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül;

iii.

a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e) és a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett bármely összeget; és

iv.	a szerződés átruházása esetén ahhoz új tulajdonosa nem ellenszolgáltatás fejében jutott;

d)	kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

i.	bírósági végzés vagy ítélet;

ii.

ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

—

a számlára kizárólag a következők kerülnek: olyan összegű foglaló, előleg vagy letét, amely elegendő az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy eladásához, cseréjéhez vagy bérbeadásához kapcsolódóan helyeznek a számlára,

—

a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a bérbeadott ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

—

a számlán lévő eszközöket, ideértve az azokon keletkezett jövedelmet is, a vásárló, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára való kifizetésre vagy más módon való jóváírásra szánják (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), amikor az ingatlan vagy vagyontárgy eladására, cseréjére vagy a bérleti szerződés felmondására sor kerül, vagy amikor a bérleti szerződés megszűnik,

—	a számla nem tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, amelyet egy Pénzügyi eszköz eladásával vagy cseréjével kapcsolatban hoztak létre, és

—	a számla nem kapcsolódik a C. 17. f) pontban leírtak szerinti számlához;

iii.	az ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a törlesztőrészlet egy részét tartalékolja, kizárólag abból a célból, hogy megkönnyítse az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás későbbiekben való kifizetését;

iv.	a Pénzügyi intézmény által vállalt azon kötelezettség, amely kizárólag az adók egy későbbi időpontban való kifizetésének megkönnyítésére irányul;

olyan Betétszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	a számlát kizárólag azért hozták létre, mert valamely ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözetet nem térítik vissza azonnal az ügyfélnek; és

ii.

a Pénzügyi intézmény a 2016. február 12-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek több mint 50 000 USD, illetve azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Andorra nemzeti valutájában kifejezett összegű túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összegnél nagyobb túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, továbbá amely a C. 17. a)–f) pontokban ismertetett számlákéhoz alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik és a nemzeti jogban Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként van meghatározva, valamint amelyre – tagállami Szervezet esetében – vonatkoznak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv 8. cikkének (7a) bekezdésében foglalt rendelkezések, és Andorrát értesítették róla, andorrai Szervezet esetében pedig az Európai Bizottságot értesítették róla, feltéve hogy az említett számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való minősítése nem ellentétes e megállapodás céljaival.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

1. »Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan számla, amelynek tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, feltéve, hogy a számlát a II–VII. szakaszban meghatározott átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

2. »Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy«: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i. olyan vállalat, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; ii. bármely olyan vállalat, amely az i. alpontban meghatározott vállalat Kapcsolt szervezete; (iii) Államigazgatási szerv; (iv) Nemzetközi szervezet; (v) Központi bank; vagy (vi) Pénzügyi intézmény.

3. »Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy«: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adójogszabályai értelmében az adott joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezik, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság illetőségével rendelkezett. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell kezelni, mint abban a joghatóságban illetőséggel rendelkezőt, amelyben tényleges üzletvezetési helye található.

4. »Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság«: az I. szakaszban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben egy adott tagállam tekintetében Andorra, vagy Andorra tekintetében egy adott tagállam.

5. »Részt vevő joghatóság«: az egyes tagállamok, illetve Andorra vonatkozásában:

a)	az Andorrával szembeni adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében egy adott tagállam, vagy

b)	egy adott tagállammal szembeni adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében Andorra, vagy

bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel a szövegkörnyezettől függően az érintett tagállamnak vagy Andorrának olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében a másik joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az érintett tagállam által közzétett és Andorrával közölt, illetve Andorra által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

a tagállamok vonatkozásában bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az Európai Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett másik joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

6. »Ellenőrzést gyakorló személy«: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más természetes személy(eke)t jelent, akik) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az »Ellenőrzést gyakorló személy« fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

7. »Nem pénzügyi szervezet«: olyan Szervezet, amely nem Pénzügyi intézmény.

8. »Passzív nem pénzügyi szervezet«: i. olyan Nem pénzügyi szervezet, amely nem Aktív nem pénzügyi szervezet; vagy ii. olyan, az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, amely nem valamely Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye.

9. »Aktív nem pénzügyi szervezet«: minden olyan Nem pénzügyi szervezet, amely teljesíti a következő feltételek bármelyikét:

az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b)	a Nem pénzügyi szervezet részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy a Nem pénzügyi szervezet egy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c)	a Nem pénzügyi szervezet Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet, Központi bank vagy olyan Szervezet, amely teljes egészében az említettek szerinti egy vagy több szervezet tulajdonában van;

a Nem pénzügyi szervezetnek lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív nem pénzügyi szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőkealapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

a Nem pénzügyi szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából, feltéve, hogy a Nem pénzügyi szervezet megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

f)	a Nem pénzügyi szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

a Nem pénzügyi szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

a Nem pénzügyi szervezet megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii.	az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) mentes a jövedelemadó alól;

iii.	nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

iv.

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) hatályos jogszabályai vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai nem teszik lehetővé, hogy a Nem pénzügyi szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Nem pénzügyi szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy a Nem pénzügyi szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) hatályos jogszabályai vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai előírják, hogy a Nem pénzügyi szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

Egyéb

»Számlatulajdonos«: az a személy, akit vagy amelyet a Pénzügyi intézmény az általa vezetett Pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. E melléklet alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdonosként az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi számlát tart fenn; ebben az esetben az említett másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét. Ha nincs olyan személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét, akkor az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés értelmében jogosult a kifizetésre. A Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit vagy amelyet a szerződés alapján kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2.	»Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások«: az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy hasonló előírások értelmében végez.

3.	»Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány.

Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik szervezet »Kapcsolt szervezetének«, ha bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés. A tagállamoknak és Andorrának lehetősége van egy Szervezetet egy másik szervezet »Kapcsolt szervezetének« tekinteni, ha a) bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll; b) a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll; vagy c) a két Szervezet az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, közös vezetésük van, és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési szervezet átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

5.	»Adóazonosító szám«: az adóalany azonosítására szolgáló szám (vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője).

»Bizonyító okirat«: a következők bármelyike:

az azon joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Andorra vagy más joghatósággal rendelkező terület) erre felhatalmazott kormányzati szerve (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint illetőséggel rendelkezik;

b)	magánszemély esetében bármely erre felhatalmazott kormányzati szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

Szervezet esetében bármilyen felhatalmazott állami szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított hivatalos irat, amely tartalmazza a Szervezet nevét és vagy az azon a joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállamban, Andorrában vagy más joghatósággal rendelkező területen) lévő székhelyének a címét, ahol állítása szerint illetőséggel bír, vagy annak a joghatósággal rendelkező területnek (valamely tagállamnak, Andorrának vagy más joghatósággal rendelkező területnek) a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították;

d)	auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartás vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla esetében a tagállamoknak és Andorrának lehetősége van engedélyezni, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Bizonyító okiratként használjon fel a saját nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó bármely olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásai céljából vagy más, jogszabályban előírt (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi számlát Meglévő számlának minősítette, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nincs tudomása arról, vagy nincs oka azt feltételezni, hogy a minősítés nem helytálló vagy nem megbízható. Az »egységes ágazati osztályozási rendszer« olyan osztályozási rendszer, amelynek alkalmazásával a vállalkozásokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint besorolják.

IX. SZAKASZ

GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS

A tagállamoknak és Andorrának szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:

1.	olyan szabályok, amelyekkel megakadályozható, hogy a Pénzügyi intézmények, személyek vagy közvetítők az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások megkerülésére irányuló gyakorlatokat alkalmazzanak;

olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, hogy vezessenek nyilvántartást az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások során megtett lépésekről és minden alapul vett bizonyítékról, valamint megfelelő intézkedések ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítására;

közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények teljesítik-e az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeiket; közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatfelvételre nem dokumentált számlák észlelése esetén;

közigazgatási eljárások annak biztosítására, hogy a továbbiakban is csekély maradjon annak a kockázata, hogy a nemzeti jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként meghatározott Szervezeteket és számlákat adókijátszás céljára vegyék igénybe; és

5.	meg nem felelés esetén alkalmazandó, az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezések.

„II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

1. A körülmények megváltozása

A »körülmények megváltozása« minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet VII. szakaszának C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését.

Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatározott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy – amennyiben az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet III. szakaszának B. 2–6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2. A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3. A Pénzügyi intézmény illetősége

Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban, Andorrában vagy más Részt vevő joghatóságban »illetőséggel rendelkező«-nek, ha az említett tagállam, Andorra vagy más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik (azaz a Részt vevő joghatóság be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból valamely tagállamban, Andorrában vagy más Részt vevő joghatóságban illetősséggel rendelkezik, akkor annak a tagállamnak, Andorrának vagy más Részt vevő joghatóságnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek, Andorrai pénzügyi intézménynek, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban, Andorrában vagy más Részt vevő joghatóságban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam, Andorra, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban, Andorrában, illetve más Részt vevő joghatóságban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az e megállapodás vagy a nemzetközi standardot végrehajtó más megállapodás értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik Részt vevő joghatóságnak (valamely tagállam, Andorra vagy más Részt vevő joghatóság) szolgáltatja, mivel adóügyi szempontból abban a másik Részt vevő joghatóságban rendelkezik illetőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam, Andorra, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, Andorrai pénzügyi intézmény, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye, ha:

a)	az említett tagállam, Andorra vagy más Részt vevő joghatóság jogszabályainak megfelelően alapították;

b)	a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) az említett tagállamban, Andorrában vagy más Részt vevő joghatóságban található; vagy

c)	az említett tagállam, Andorra vagy más Részt vevő joghatóság pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több Részt vevő joghatóságban (tagállamban, Andorrában vagy más Részt vevő joghatóságban) rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor abban a Részt vevő joghatóságban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti.

4. Számlavezetés

Általánosságban úgy tekintendő, hogy a számlát az alábbiak szerinti Pénzügyi intézmény vezeti:

a)	Letéti számla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi intézmény a megbízó nevén tart eszközöket a Számlatulajdonos számára).

b)	Betétszámla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket köteles végezni (kivéve a Pénzügyi intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi intézmény-e).

c)	Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedés vagy Pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – amennyiben a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi számlának tekintendő – maga a szóban forgó Pénzügyi intézmény;

d)	Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a szerződés tekintetében a kifizetéseket köteles teljesíteni.

5. Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok

Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezőt, amelyen tényleges üzletvezetési helye található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz »hasonlónak«, ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett ország adóügyi jogszabályainak értelmében az adott Adatszolgáltatásra kötelezett országban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az »Ellenőrzést gyakorló személy« fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak.

6. A Szervezet székhelyének címe

Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban, Andorrában vagy más joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint illetőséggel rendelkezik, vagy annak a tagállamnak, Andorrának vagy más joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetési helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan »postán maradó küldemény« megbízás van érvényben.

„III. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ FELEK HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGAINAK JEGYZÉKE

E megállapodás alkalmazásában a Hatáskörrel rendelkező hatóságok a következők:

a)	az Andorrai Hercegségben: El Ministre encarregat de les Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

b)	a Belga Királyságban: De Minister van Financiën/Le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

c)	a Bolgár Köztársaságban: Изпълнителният директор на Националната агенция за приходите vagy egy meghatalmazott képviselő;

d)	a Cseh Köztársaságban: Ministr financí vagy egy meghatalmazott képviselő;

e)	a Dán Királyságban: Skatteministeren vagy egy meghatalmazott képviselő;

f)	a Németországi Szövetségi Köztársaságban: Der Bundesminister der Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

g)	az Észt Köztársaságban: Rahandusminister vagy egy meghatalmazott képviselő;

h)	a Görög Köztársaságban: Ο Υπουργός Οικονομίας και Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

i)	a Spanyol Királyságban: El Ministro de Economía y Hacienda vagy egy meghatalmazott képviselő;

j)	a Francia Köztársaságban: Le Ministre chargé du budget vagy egy meghatalmazott képviselő;

k)	a Horvát Köztársaságban: Ministar financija vagy egy meghatalmazott képviselő;

l)	Írországban The Revenue Commissioners vagy azok meghatalmazott képviselője;

m)	az Olasz Köztársaságban: Il Direttore Generale delle Finanze vagy egy meghatalmazott képviselő;

n)	a Ciprusi Köztársaságban: Υπουργός Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

o)	a Lett Köztársaságban: Finanšu ministrs vagy egy meghatalmazott képviselő;

p)	a Litván Köztársaságban: Finansų ministras vagy egy meghatalmazott képviselő;

q)	a Luxemburgi Nagyhercegségben: Le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

r)	Magyarországon: A pénzügyminiszter vagy egy meghatalmazott képviselő;

s)	a Máltai Köztársaságban: Il-Ministru responsabbli għall-Finanzi vagy egy meghatalmazott képviselő;

t)	a Holland Királyságban: De Minister van Financiën vagy egy meghatalmazott képviselő;

u)	az Osztrák Köztársaságban: Der Bundesminister für Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

v)	a Lengyel Köztársaságban: Minister Finansów vagy egy meghatalmazott képviselő;

w)	a Portugál Köztársaságban: O Ministro das Finanças vagy egy meghatalmazott képviselő;

x)	Romániában: Președintele Agenției Naționale de Administrare Fiscală vagy egy meghatalmazott képviselő;

y)	a Szlovén Köztársaságban: Minister za finance vagy egy meghatalmazott képviselő;

z)	a Szlovák Köztársaságban: Minister financií vagy egy meghatalmazott képviselő;

aa)	a Finn Köztársaságban: Valtiovarainministeriö/Finansministeriet vagy egy meghatalmazott képviselő;

ab)	a Svéd Királyságban: Chefen för Finansdepartementet vagy egy meghatalmazott képviselő;

ac)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és azokon az európai területeken, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős: a Commissioners of Inland Revenue vagy azok meghatalmazott képviselője, valamint az a gibraltári Hatáskörrel rendelkező hatóság, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek 2000. április 19-én megküldött értesítésben foglalt, a gibraltári hatóságoknak az EU és EK jogi eszközökkel és a vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos jogköréről elfogadott szabályozással összhangban kijelöl, amely értesítés egy példányát az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága megküldi Andorrának, és amelyet e megállapodásra alkalmazni kell..

”.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

1. Ezt a módosító jegyzőkönyvet a Szerződő Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A Szerződő Felek értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről. A módosító jegyzőkönyv a végső értesítést követő január 1-jén lép hatályba.

2. Az e módosító jegyzőkönyvben a megkeresés alapján történő információcsere tekintetében megállapított rendelkezések az olyan, megkeresés alapján történő információcserére alkalmazandók, amelyek esetében a megkeresésre a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy azt követően kerül sor, és az információk olyan pénzügyi évre vonatkoznak, amely a jegyzőkönyv hatálybalépése évének január 1-jén vagy azt követően kezdődik. Azt az esetet kivéve, ha a megállapodásnak az e módosító jegyzőkönyvvel módosított 5. cikke alkalmazandó, a megállapodás 12. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata továbbra is alkalmazandó.

3. E módosító jegyzőkönyv hatálybalépése nem érinti a magánszemélyeknek a 10. cikk e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata szerinti kérelmeit.

4. A megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata alkalmazási időszakának végéig az Andorrai Hercegség záróelszámolást készít, a tagállamok részére zárókifizetést teljesít, és a megállapodás 9. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatának megfelelően tájékoztatja a tagállamokat az Andorrai Hercegség területén letelepedett kifizetőktől kapott, a megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatának utolsó alkalmazási évére – illetőleg adott esetben egy korábbi évre – vonatkozó információkról.

3. cikk

A megállapodás a következő jegyzőkönyvvel egészül ki:

„Jegyzőkönyv az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti, a számlainformációknak a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítását célzó automatikus cseréjéről szóló megállapodáshoz.

Az Európai Unió és Andorrai Hercegség között létrejött e módosító jegyzőkönyv aláírásának alkalmával a kellően felhatalmazott alulírottak megállapodtak az alábbi rendelkezésekben, melyek az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás szerves részét képezik:

1.	A felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcserére irányuló megkeresésre csak akkor kerülhet sor, ha a megkereső állam (tagállam vagy Andorra) a saját adóügyi eljárásai alapján rendelkezésre álló valamennyi rendes információforrást kimerítette.

A felek egyetértenek abban, hogy a megkereső állam (tagállam vagy Andorra) Hatáskörrel rendelkező hatósága az e megállapodás 5. cikke szerinti megkeresés alkalmával a megkeresett állam (Andorra, illetve az adott tagállam) Hatáskörrel rendelkező hatóságának rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

i.	a vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonossága;

ii.	az időszak, amelyre a kért információ vonatkozik;

iii.	a kért információra vonatkozó nyilatkozat, ideértve az információ jellegét valamint azt, hogy a megkereső állam milyen formában kívánja megkapni az információt a megkeresett államtól;

iv.	a kért információ adóügyi célja;

v.	amennyiben ismeretes, annak (azoknak) a személy(ek)nek a neve és a címe, akik) valószínűsíthetően a kért információ birtokában van(nak).

A felek egyetértenek abban, hogy az »előreláthatólag fontos« követelmény bevezetésének célja az, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere a lehető legszélesebb körű legyen, ugyanakkor egyértelművé tegye, hogy a tagállamok és Andorra nem végezhetnek önkényes adatgyűjtést (ún. »fishing expedition«), vagy nem kérhetnek információkat akkor, ha valószínűtlen, hogy a kért információk az adott adófizető adóügyei tekintetében lényegesek lennének. Jóllehet a (2) bekezdés olyan fontos eljárási követelményeket tartalmaz, melyek célja az önkényes adatgyűjtés megelőzése, a (2) bekezdés i–v. pontját nem szabad úgy értelmezni, hogy az meghiúsítsa a hatékony információcserét. Az »előreláthatólag fontos« követelménynek egy (névvel vagy másképp azonosított) adófizető vagy több (névvel vagy másképp azonosított) adófizető esetében is meg lehet felelni.

4.	A felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás nem rendelkezik a spontán információcseréről.

A felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere alkalmával az adófizetők jogaira vonatkozóan a megkeresett államban (tagállam vagy Andorra) előírt közigazgatási eljárási szabályokat kell alkalmazni. A felek továbbá egyetértenek abban, hogy e rendelkezések célja tisztességes eljárást biztosítani az adófizetők számára, nem pedig megakadályozni vagy indokolatlanul hátráltatni az információcserét.”.

4. cikk

Nyelvek

E módosító jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint katalán nyelven, amely nyelvi változatok mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak e módosító jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.

Съставено в Брюксел на дванадесети февруари през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el doce de febrero de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne dvanáctého února dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tolvte februar to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am zwölften Februar zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta veebruarikuu kaheteistkümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δώδεκα Φεβρουαρίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the twelfth day of February in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le douze février deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu dvanaestog veljače godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì dodici febbraio duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada divpadsmitajā februārī.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų vasario dvyliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év február havának tizenkettedik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tnax-il jum ta’ Frar fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, twaalf februari tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia dwunastego lutego roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em doze de fevereiro de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la doisprezece februarie două mii șaisprezece.

V Bruseli dvanásteho februára dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne dvanajstega februarja leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kahdentenatoista päivänä helmikuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den tolfte februari år tjugohundrasexton.

Fet a Brussel·les el dia dotze de febrer de l'any dos mil setze.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Evropsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Per la Unió Europea

За Княжество Андора

Por el Principado de Andorra

Za Andorrské knížectví

For Fyrstendømmet Andorra

Für das Fürstentum Andorra

Andorra Vürstiriigi nimel

Για το Πριγκιπάτο της Ανδόρας

For the Principality of Andorra

Pour la Principauté d'Andorre

Za Kneževinu Andoru

Per il Principato di Andorra

Andoras Firstistes vārdā –

Andoros Kunigaikštystės vardu

Az Andorrai Hercegség részéről

Għall-Prinċipat ta' Andorra

Voor het Vorstendom Andorra

W imieniu Księstwa Andory

Pelo Principado de Andorra

Pentru Principatul Andorra

Za Andorské kniežatstvo

Za Kneževino Andoro

Andorran ruhtinaskunnan puolesta

För Furstendömet Andorra

Pel Principat d'Andorra

(1) EUHL L 157., 2003.6.26., 38. o.

(2) EUHL L 359., 2004.12.4., 33. o.

(3) EUHL L 277., 2010.10.21., 27. o.

(4) EUHL L 64., 2011.3.11., 1. o.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA

A MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV HATÁLYBALÉPÉSÉRŐL

A Szerződő Felek arra számítanak, hogy Andorrának a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó alkotmányos követelményei és az Európai Unióban a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó jogi követelmények időben teljesülnek ahhoz, hogy a módosító jegyzőkönyv 2017. január 1-jén hatályba léphessen. Ennek érdekében a Szerződő Felek megtesznek minden hatalmukban álló intézkedést.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁSRÓL ÉS A MELLÉKLETEKRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás és a mellékletek végrehajtása során – az egységes alkalmazás érdekében – a Hatáskörrel rendelkező hatóságokkal kötendő OECD-mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött megjegyzéseket kell hivatkozásként vagy értelmezés céljára felhasználni.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a megkeresés alapján történő információcserére vonatkozó 5. cikk végrehajtása során a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 26. cikkéhez fűzött megjegyzést kell értelmezés céljára felhasználni.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS I. MELLÉKLETE III. SZAKASZÁNAK A. PONTJÁRÓL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják az I. melléklet III. szakasza A. pontjának gyakorlati jelentőségét, amely pont úgy rendelkezik, hogy meglévő Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és Járadékbiztosítási szerződések esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet ilyen szerződést egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatósággal rendelkező terület területén illetőséggel rendelkező személynek.

A Szerződő Felek közös értelmezése szerint az I. melléklet III. szakasza A. pontjának alkalmazásában csak akkor tekinthető úgy, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén illetőséggel rendelkező személynek, ha a Részt vevő joghatóságban (tagállam vagy Andorra) illetőséggel rendelkező Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményekre vonatkozó európai uniós és tagállami, illetve andorrai jog nemcsak azt mondja ki, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban (Andorra, illetve tagállam) jogszerűen nem értékesíthet Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést, hanem azt is, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén illetőséggel rendelkező személyeknek egyéb körülmények között sem értékesíthet jogszerűen Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést.

Ezért a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, az pedig Andorrát, ha az andorrai Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az európai uniós jog vagy az adott tagállam joga alapján jogszerűen nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket – függetlenül attól, hogy azokat hol kötik meg – az adott tagállamban illetőséggel rendelkező személyeknek. Ugyanígy Andorra értesíti az Európai Bizottságot, az pedig a tagállamokat, ha egyes tagállamok Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei az andorrai jog alapján jogszerűen nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket – függetlenül attól, hogy azokat hol kötik meg – andorrai illetőségű személyeknek. Az említett értesítéseket – a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésekor előálló jogi helyzetre való tekintettel – a jegyzőkönyv hatálybalépése előtt meg kell küldeni. Ilyen értesítés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság joga alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények bizonyos körülmények fennállása esetén jogszerűen értékesíthetnek Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban illetőséggel rendelkező személyeknek.

Továbbá a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, az pedig Andorrát, ha az adott tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei az európai uniós jog vagy az adott tagállam joga alapján jogszerűen nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket – függetlenül attól, hogy azokat hol kötik meg – andorrai illetőségű személyeknek. Ugyanígy Andorra értesíti az Európai Bizottságot, az pedig a tagállamokat, ha Andorra Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei az andorrai jog alapján jogszerűen nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket – függetlenül attól, hogy azokat hol kötik meg – egyes tagállamokban illetőséggel rendelkező személyeknek. Az említett értesítéseket – a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésekor előálló jogi helyzetre való tekintettel – a jegyzőkönyv hatálybalépése előtt meg kell küldeni. Ilyen értesítés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a Pénzügyi intézmény joghatóságának joga alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények bizonyos körülmények fennállása esetén jogszerűen értékesíthetnek Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban illetőséggel rendelkező személyeknek.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény joghatóságától és az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságtól származó, az érintett Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményre és szerződésre vonatkozó értesítés hiányában az I. melléklet III. szakaszának A. pontja nem alkalmazható az adott Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményre és szerződésre.

ANDORRA NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL

Az andorrai küldöttség közölte az Európai Bizottsággal, hogy Andorra tartózkodik a jogszerűtlenül megszerzett adatokon alapuló megkeresésre történő információcserétől. Az Európai Bizottság tudomásul vette Andorra álláspontját.

2016.10.1.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/90

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1756 HATÁROZATA

(2016. szeptember 28.)

az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási testületek által meghozandó, a megállapodás C. mellékletében a kijelzőkre vonatkozóan meghatározott előírások felülvizsgálatáról szóló határozattal kapcsolatos európai uniós álláspont meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló, 2012. november 13-i 2013/107/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)	A megállapodás lehetővé teszi az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége számára, hogy kidolgozzák és rendszeresen felülvizsgálják az irodai berendezésekre vonatkozó közös előírásokat, s ezáltal módosítsák a megállapodás C. mellékletét.

(2)	A Bizottság meghatározza az előírások módosítása kapcsán az Európai Unió által képviselendő álláspontot.

(3)	Az e határozatban elrendelt intézkedések figyelembe veszik a 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 8. cikkében említett Európai Uniós Energy Star Testület véleményét.

(4)	A C. melléklet I. részében a kijelzőkre vonatkozóan meghatározott előírásokat hatályon kívül kell helyezni és helyükbe az e határozathoz mellékelt előírásokat kell léptetni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerint az említett megállapodás C. mellékletében meghatározott előírások felülvizsgálatáról szóló határozatot az irányítási testületek hozzák meg. A megállapodás C. mellékletében a kijelzőkre vonatkozóan meghatározott előírások felülvizsgálatáról szóló, szóban forgó határozattal kapcsolatosan képviselendő európai uniós álláspont a csatolt határozattervezeten alapul.

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 63., 2013.3.6., 5. o.

(2) Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2008. január 15-i 106/2008/EK rendelete az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról (HL L 39., 2008.2.13., 1 o..).

I. MELLÉKLET

HATÁROZATTERVEZET

(…)

az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás C. mellékletében a kijelzőkre vonatkozóan meghatározott előírásoknak a megállapodás szerinti irányítási testületek általi felülvizsgálatáról

AZ IGAZGATÁSI TESTÜLETEK,

mivel a „kijelzőkre” vonatkozó előírásokat felül kell vizsgálni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:

Ez a határozat a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a határozatot, mely két példányban készült, a társelnökök írják alá.

Kelt Washingtonban, […]-án/-én.

az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége nevében

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Unió nevében

II. MELLÉKLET

C. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS II. RÉSZE

I. A KIJELZŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK (7.0. változat)

1. Fogalommeghatározások

Terméktípusok:

1. elektronikus kijelző (kijelző): a kijelző képernyőt és annak elektronikai tartozékait gyakran közös készülékházban tartalmazó termék, amelynek elsődleges funkciója (1) számítógéptől, munkaállomástól vagy szervertől egy vagy több bemeneten (például VGA, DVI, HDMI, DisplayPort, IEEE 1394, USB) vagy (2) külső adattárolótól (például USB adattároló egységtől, memóriakártyától), illetve (3) hálózati kapcsolaton keresztül kapott információk megjelenítése;

a) monitor: olyan elektronikus kijelző, amelyet jellemzően egy személy figyel irodai környezetben;

b) reklámkijelző: olyan elektronikus kijelző, amelyet jellemzően több személy figyel nem irodai környezetben, például áruházakban, éttermekben, múzeumokban, szállodákban, kültéri rendezvényhelyszíneken, repülőtereken, konferenciatermekben vagy osztálytermekben. Ezen előírások alkalmazásában a kijelző reklámkijelzőnek minősül, ha az alábbi kritériumok közül legalább kettőnek megfelel:

(1)	a képátlómérete nagyobb, mint 30 hüvelyk;

(2)	a legnagyobb névleges fényerőssége nagyobb, mint 400 kandela/négyzetméter;

(3)	pixelsűrűsége legfeljebb 5 000 pixel/négyzethüvelyk; vagy

(4)	rögzítőállvány nélkül szállítják.

Üzemmódok:

1. bekapcsolt üzemmód: a kijelző bekapcsolásakor jelentkező üzemmód, amelyben a termék elsődleges rendeltetése szerint működik;

2. alvó üzemmód: olyan alacsony energiaszintű üzemmód, amelyben a kijelző egy vagy több nem elsődleges védelmi funkciót vagy folyamatos funkciót lát el.

Megjegyzés: Az alvó üzemmód a következő funkciókat láthatja el: lehetővé teszi a bekapcsolt üzemmód aktiválását távkapcsolóval, érintőképernyő-technológiával, illetve belső érzékelő vagy időzítő által; tájékoztatást vagy állapotot jelez ki, például az időt; támogatja az érzékelővezérelt funkciókat; vagy fenntartja a hálózati kapcsolatot;

3. kikapcsolt üzemmód: az az üzemmód, amelyben a kijelző energiaforráshoz van csatlakoztatva, de nem jelenít meg információt, és nem lehet másik üzemmódba kapcsolni a távvezérlővel, belső jellel vagy külső jellel.

Megjegyzés: Ebből az üzemmódból csak beépített kapcsoló vagy teljesítményszabályozó közvetlen felhasználói aktiválásával léphet ki a kijelző. Egyes készülékek nem rendelkeznek kikapcsolt üzemmóddal;

vizuális jellemzők:

1. környezeti fényviszonyok: a kijelzőt körülvevő környezetet (például a nappalit vagy irodát) megvilágító fények összessége;

2. automatikus fényerő-szabályozó: olyan önműködő mechanizmus, amely a kijelző fényerejét a környezeti fényviszonyokhoz igazítja.

Megjegyzés: A kijelző fényességének szabályozásához aktiválva kell lennie az automatikus fényerő-szabályozó funkciónak;

3. színtartomány: a színtartomány területét a CIE LUV 1976 szerint az u′ v′ színtér százalékaként kell megadni, és az információkijelző színtartományának mérésére vonatkozó szabvány 1.03. változatának 5.18. szakasza szerint kell kiszámítani.

Megjegyzés: A színtartomány nem látható/láthatatlan színterületeit nem kell figyelembe venni. A színtartomány méretét csak a CIE LUV szerinti látható színtér százalékában kell kifejezni;

4. fényerősség (fénysűrűség): egy adott irányba haladó fény egy területegységre jutó fényintenzitásának fotometriai egysége, kandela/négyzetméter (cd/m2) mértékegységben kifejezve;

a) legnagyobb névleges fényerősség: a gyártó által például a felhasználói kézikönyvben megadott azon maximális fényerősség, amelyet a kijelző bekapcsolt üzemmódban a gyári beállítások mellett elérhet;

b) legnagyobb mért fényerősség: az a legnagyobb mért fényerősség, amely a kijelzőn a kezelőszervekkel (például a fényerő- és a kontrasztszabályozóval) manuálisan beállítható;

c) leszállításkori fényerősség: a gyártó által normál otthoni vagy a piac igényei szerinti használatra előre beállított, alapértelmezés szerinti fényerősség;

5. natív függőleges felbontás: a fizikai vonalak száma a kijelző függőleges tengelye mentén, a kijelző látható részén belül.

Megjegyzés: Például egy 1 920 × 1 080 (vízszintes képpontok × függőleges képpontok) képernyőfelbontású kijelző natív függőleges felbontása 1 080;

6. képernyőfelület: a kijelző látható területe, amely képeket jelenít meg.

Megjegyzés: A képernyőfelület kiszámításához a látható kép szélességét meg kell szorozni a látható kép magasságával. Hajlított képernyők esetében a szélességet és a magasságot a kijelző ívének mentén kell megmérni;

további funkciók és tulajdonságok:

1. hídkapcsolás: két hubvezérlő (például USB- vagy FireWire-csatlakozó) fizikai összekapcsolása.

Megjegyzés: A hídkapcsolatok a portok bővítésére nyújtanak lehetőséget, általában a portok célszerűbb helyre való áthelyezése vagy a rendelkezésre álló portok számának növelése céljából;

2. teljes körű hálózati kapcsolódás: a kijelző képessége arra, hogy alvó üzemmódban is fenntartsa a hálózati kapcsolatot. A kijelző, annak hálózati szolgáltatásai és alkalmazásai továbbra is kapcsolatban maradnak, még ha a kijelző egyes alkatrészei ki is kapcsolnak. A kijelzőnek távoli hálózati eszközöktől kapott hálózati adatok nyomán megváltozhat az energiagazdálkodási állapota, de távoli hálózati eszköztől kapott, szolgáltatás iránti kérés hiányában alvó üzemmódban kell maradnia.

Megjegyzés: A teljes körű hálózati kapcsolódás nem korlátozódik a protokollok egy meghatározott körére. Ezt „hálózati proxy” funkcionalitásnak is nevezik, és meghatározását az Ecma-393 szabvány tartalmazza;

3. jelenlétérzékelő: a kijelző előtti vagy körüli területen a felhasználó jelenlétét érzékelő eszköz.

Megjegyzés: A jelenlétérzékelő funkciója általában a bekapcsolt és az alvó üzemmód közötti váltás;

4. érintőképernyő-technológia: lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a kijelző képernyő területeit megérintve kommunikáljon a termékkel;

5. csatlakoztatott modul: olyan moduláris csatlakoztatott berendezés, amely – anélkül, hogy kifejezetten számítási funkciót töltene be – rendelkezik a következő egy vagy több funkcióval:

a)	képeket jelenít meg, kijelzi a távolról adatfolyam (streaming) útján rá küldött tartalmakat, vagy más módon visszaadja a képernyőn a helyi vagy távoli forrásokból kapott tartalmat; vagy

b)	feldolgozza az érintések jelzéseit.

Megjegyzés: A bármilyen egyéb további beviteli lehetőséget biztosító modulok ezen előírás alkalmazásában nem tekinthetők csatlakoztatott modulnak;

termékcsalád: olyan termékmodellek csoportja, amelyek (1) ugyanazon gyártó termékei, (2) azonos képernyőfelülettel, felbontással és legnagyobb névleges fényerősséggel rendelkeznek, valamint (3) alapvető képernyőkialakításukban megegyeznek. A termékcsaládon belüli modellek egy vagy több jellemzőben vagy funkcióban különbözhetnek egymástól. Kijelzők esetében a termékcsaládon belül elfogadható eltérések a következők:

1.	készülékház;

2.	az interfészek száma és típusai;

3.	az adatátviteli, hálózati és perifériás portok száma és típusai; és

4.	feldolgozási és memóriakapacitás;

F)	reprezentatív modell: az ENERGY STAR minősítés során bevizsgált azon termékkonfiguráció, amelyet ENERGY STAR címkével szándékoznak ellátni és forgalomba hozni;

áramforrás

1. külső tápegység: olyan külső tápegység, amely a háztartási elektromos áramot egy fogyasztási cikk üzemeltetéséhez szükséges egyenárammá vagy alacsonyabb feszültségű váltakozó árammá alakítja;

2. szabványos egyenáramú csatlakozás: jól ismert technológiai szabvány által meghatározott, az egyenáram továbbítására szolgáló módszer, amely lehetővé teszi a plug-and-play csatlakoztatáson alapuló interoperabilitást.

Megjegyzés: erre elterjedt példa az USB és a Power-Over-Ethernet csatlakozás. A szabványos egyenáramú csatlakozás rendszerint áramellátást és adattovábbítást is biztosít ugyanazon a kábelen, de a 380 V-os szabványos egyenáramú csatlakozáshoz hasonlóan ez nem előírás.

2. Hatály

2.1. Az érintett termékkör

2.1.1. A 2.2. pontban felsorolt termékek kivételével ENERGY STAR minősítésre tarthatnak igényt mindazon, a fenti definíciónak megfelelő kijelzők, amelyek tápellátása közvetlenül váltakozó áramú hálózatról, külső tápegységen keresztül vagy szabványos egyenáramú csatlakozáson keresztül valósul meg. Az ezen előírások szerinti minősítésre például az alábbi termékek lehetnek jogosultak:

i.	monitorok;

ii.	a billentyűzet-, video- és egérperifériák közötti váltásra alkalmas KVM-kapcsolóval ellátott monitorok;

iii.	reklámkijelzők; és

iv.	csatlakoztatott modulokkal rendelkező reklámkijelzők és monitorok.

2.2. Kizárt termékek

2.2.1. A más termékekre vonatkozó ENERGY STAR előírások hatálya alá tartozó termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre; ilyen termékek a televíziók és a számítógépek (vékonykliensek, táblagépek, hordozható kompakt (all-in-one) számítógépek és integrált asztali számítógépek). Az előírások jelenleg érvényes listája a http://www.eu-energystar.org/specifications.htm weboldalon található.

2.2.2. A következő termékek nem jogosultak az ezen előírások szerinti minősítésre:

i.	a beépített tv-hangoló egységgel rendelkező termékek;

ii.	a váltakozó áramú hálózat vagy külső egyenáramú tápellátás nélküli elsődleges működésnek vagy a berendezés hordozhatóságának támogatására tervezett integrált vagy cserélhető akkumulátorral rendelkező kijelzők (például e-könyvolvasók, akkumulátorról működő digitális képkeretek); és

iii.	az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályozás hatálya alá tartozó olyan termékek, amelyeknek az energiagazdálkodási funkciója nem megengedett és/vagy amelyek nem rendelkeznek az alvó üzemmódnak megfelelő energiagazdálkodási állapottal.

3. A minősítés kritériumai

3.1. Értékes számjegyek és kerekítés

3.1.1. Az összes számítást a közvetlenül mért (kerekítés nélküli) értékekkel kell elvégezni.

3.1.2. Eltérő rendelkezés hiányában a követelmények teljesülését a közvetlenül mért vagy számított értékek alapján kell megállapítani, kerekítés alkalmazása nélkül.

3.1.3. Az Európai Bizottságnak való jelentéstétel céljából megadott, közvetlenül mért vagy kiszámított értékeket a vonatkozó határérték formátumának megfelelő legközelebbi értékes számjegyre kell kerekíteni.

3.2. A monitorokkal és reklámkijelzőkkel szemben támasztott általános követelmények

3.2.1. Külső tápegységek: Az egy vagy több feszültségszintű külső tápegységeknek az Egyesült Államok Szövetségi Törvénykönyve 10. címe 430. részének Z. függelékében a Uniform Test Method for Measuring the Energy Consumption of External Power Supplies (Külső tápegységek energiafogyasztásának mérésére szolgáló egységes módszer) cím alatt előírt vizsgálat során meg kell felelniük a nemzetközi hatékonyságmegjelölési protokoll VI. szintjének megfelelő vagy annál magasabb működési követelményeknek.

i.	Az egy vagy több feszültségszintű külső tápegységeken fel kell tüntetni a VI. szint (vagy magasabb szint) jelölését.

ii.	A hatékonyságmegjelölési protokollal kapcsolatban bővebb információ a http://www.regulations.gov/#!documentDetail;D=EERE-2008-BT-STD-0005-0218 weboldalon olvasható.

3.2.2. Energiagazdálkodás:

A termékeknek legalább egy olyan, alapértelmezés szerint aktív energiagazdálkodási funkcióval rendelkezniük kell, amely egy csatlakoztatott gazdaeszköz jelére vagy belső jelre alvó üzemmódból automatikusan bekapcsolt üzemmódba tudja állítani a készüléket (például támogatja és alapértelmezés szerint engedélyezi a VESA-féle energiagazdálkodási rendszert [DPMS]).

ii.	A képi tartalmakat egy vagy több belső forrásról létrehozó termékeket olyan, alapértelmezés szerint aktív érzékelővel vagy időzítővel kell ellátni, amely automatikusan alvó vagy kikapcsolt üzemmódra tud váltani.

iii.	A terméket bekapcsolt üzemmódból bizonyos idő elteltével alvó vagy kikapcsolt üzemmódba váltó belső késleltetési alapbeállítással rendelkező termékek esetében jelezni kell a késleltetési időt.

iv.	A monitoroknak a gazdaszámítógépről való leválasztásukat követően 5 percen belül automatikusan alvó vagy kikapcsolt üzemmódba kell váltaniuk.

3.2.3. A reklámkijelzőknek bekapcsolt üzemmódban az ENERGY STAR vizsgálati módszer 5.2.F) pontja szerinti 0,7 vagy annál nagyobb valós teljesítménytényezővel kell rendelkezniük.

3.3. A számítógép-monitorokra vonatkozó energiafogyasztási követelmények

3.3.1. A teljes energiafogyasztást a mért értékek alapján az 1. egyenlettel kell kiszámítani kWh-ban.

1. egyenlet

A teljes energiafogyasztás kiszámítása

ETEC = 8,76 × (0,35 × PON + 0,65 × PSLEEP )

ahol:

—	ETEC a kiszámított teljes energiafogyasztás kWh-ban kifejezve;

—	PON a bekapcsolt üzemmódban mért teljesítményfelvétel wattban kifejezve;

—	PSLEEP az alvó üzemmódban mért teljesítményfelvétel wattban kifejezve; és

—	az eredményt az adatszolgáltatáshoz a legközelebbi egy tized kWh-ra kell kerekíteni.

3.3.2. A monitorok megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztását (ETEC_MAX) az 1. táblázat szerint kell kiszámítani kWh-ban.

1. táblázat

A monitorok megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztásának (ETEC_MAX) kiszámítása kWh-ban

Terület (hüvelyk2)	ETEC Max (kWh) ahol: A= a látható képernyőfelület négyzethüvelykben (hüvelyk2) r= a képernyőfelbontás megapixelben Az eredményt az adatszolgáltatáshoz a legközelebbi egy tized kWh-ra kell kerekíteni.
A < 130	(6,13 × r) + (0,06 × A) + 9
130 ≤ A < 150	(6,13 × r) + (0,69 × A) – 72,38
150 ≤ A < 180	(6,13 × r) + (0,21 × A) – 0,50
180 ≤ A < 200	(6,13 × r) + (0,05 × A) + 28
200 ≤ A < 230	(6,13 × r) + (0,03 × A) + 31,33
230 ≤ A < 280	(6,13 × r) + (0,2 × A) – 7
280 ≤ A < 300	(6,13 × r) + 49
300 ≤ A < 500	(6,13 × r) + (0,2 × A) – 11
A ≥ 500	(6,13 × r) + 89

3.3.3. A kWh-ban megadott, kiszámított teljes energiafogyasztás (ETEC) egyik monitor esetében sem haladhatja meg a kiszámított megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztást (ETEC_MAX), a 2. egyenlet szerint figyelembe véve (legfeljebb egyszer) az alkalmazandó bónuszokat és kiigazításokat.

2. egyenlet

A monitorok teljes energiafogyasztására vonatkozó követelmény

ETEC ≤ (ETEC_MAX + EEP + EABC + EN + EOS + ET ) × effAC_DC

ahol:

—	ETEC az 1. egyenlet szerint kiszámított teljes energiafogyasztás kWh-ban,

—	ETEC_MAX az 1. táblázat szerint kiszámított megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztás kWh-ban,

—	EEP a kedvezőbb teljesítményű kijelző után járó bónusz kWh-ban a 3.3.4. pont szerint,

—	EABC az automatikus fényerő-szabályozó után járó bónusz kWh-ban a 4. egyenlet szerint,

—	EN a teljes körű hálózati kapcsolódás után járó bónusz kWh-ban a 3. táblázat szerint,

—	EOS a jelenlétérzékelő után járó bónusz kWh-ban a 4. táblázat szerint,

—	ET az érintőképernyő-technológia után járó bónusz kWh-ban az 5. egyenlet szerint, és

—	effAC_DC a kijelzőt tápláló berendezésnél fellépő AC-DC áramátalakítási veszteségek miatti szabványos kiigazítás, amely 1,0 a váltóárammal táplált kijelzők és 0,85 a szabványos egyenáramú csatlakozáson keresztül táplált kijelzők esetében.

3.3.4. A kedvezőbb teljesítményű kijelzőkre vonatkozó alábbi követelményeknek megfelelő kijelzők esetében az alábbi 2. táblázatban megadott bónuszok közül csak egyet lehet a 2. egyenletben alkalmazni:

i.	sík képernyő esetében a függőlegessel legalább 85°-ot bezáró, hajlított képernyő esetében pedig a függőlegessel legalább 83°-ot bezáró vízszintes látószögből mért kontrasztaránya – képernyőfedő üveglappal vagy anélkül – legalább 60:1;

ii.	natív felbontása legalább 2,3 megapixel (MP); és

iii.	a színtartomány a CIE LUV színtér legalább 32,9 %-a.

2. táblázat

Kedvezőbb teljesítményű kijelzők energiafogyasztási bónuszának kiszámítása

A színtartományra vonatkozó kritériumok

EEP (kWh)

ahol:

—	ETEC_MAX a megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztás kWh-ban; és

—	r a képernyőfelbontás megapixelben

A színtartomány a CIE LUV színtér legalább 32,9 %-át támogatja.

A színtartomány a CIE LUV színtér legalább 38,4 %-át támogatja.

0,65 × (ETEC_MAX – 6,13 × r)

Megjegyzés: Az sRGB színtér több mint 99 %-át támogató modell a CIE LUV színtér 32,9 %-ának, míg az Adobe RGB színtér több mint 99 %-át támogató modell a CIE LUV színtér 38,4 %-ának felel meg.

3.3.5. Az alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező monitorok esetében, ha a 3. egyenletnek megfelelően kiszámított bekapcsolt üzemmódbeli fogyasztáscsökkenés (RABC) legalább 20 %, a 2. egyenletben az ETEC_MAX értékét meg kell növelni az energiafogyasztási bónusz (EABC) 4. egyenlet szerint kiszámított értékével.

3. egyenlet

Az alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező termékek bekapcsolt üzemmódbeli fogyasztáscsökkenésének kiszámítása

ahol:

—	RABC az ABC bekapcsolt üzemmódbeli használatából adódó fogyasztáscsökkenés százalékos aránya,

—	P300 a bekapcsolt üzemmódban, 300 lux környezeti megvilágítás mellett, a vizsgálati módszer 6.4. pontja szerint mért teljesítményfelvétel wattban kifejezve, és

—	P12 a bekapcsolt üzemmódban, 12 lux környezeti megvilágítás mellett, a vizsgálati módszer 6.4. pontja szerint mért teljesítményfelvétel wattban kifejezve.

4. egyenlet

Automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező monitorok energiafogyasztási bónusza (EABC)

EABC = 0,05 × ETEC_MAX

ahol:

—	EABC az automatikus fényerő-szabályozó után járó energiafogyasztási bónusz kWh-ban, és

—	ETEC_MAX az 1. táblázat szerint kiszámított megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztás kWh-ban.

3.3.6. Az ENERGY STAR vizsgálati módszer 6.7. pontja szerint teljes körű hálózati kapcsolódásra alkalmas termékek esetében a 3. táblázatban megadott bónuszt kell alkalmazni.

3. táblázat

Monitorok teljes körű hálózati kapcsolódás után járó energiafogyasztási bónusza (EN)

EN (kWh)

2,9

3.3.7. Az aktív jelenlétérzékelővel vizsgált termékek esetében a 4. táblázatban megadott bónuszt kell alkalmazni.

4. táblázat

A monitorok kiegészítő funkciói után járó energiafogyasztási bónusz (EOS)

Típus

Bónusz (kWh)

Jelenlétérzékelő

EOS

1,7

3.3.8. A bekapcsolt üzemmódban aktív érintőképernyő-technológiával vizsgált termékek esetében az 5. egyenlettel megadott bónuszt kell alkalmazni.

5. egyenlet

A monitorok érintőképernyő-technológia után járó energiafogyasztási bónusza (ET)

ET = 0,15 × ETEC_MAX

ahol:

—	ET az érintőképernyő-technológia után járó energiafogyasztási bónusz kWh-ban, és

—	ETEC_MAX az 1. táblázat szerint kiszámított megengedett legnagyobb teljes energiafogyasztás kWh-ban.

3.4. A reklámkijelzők bekapcsolt üzemmódjára vonatkozó követelmények

3.4.1. A bekapcsolt üzemmód megengedett legnagyobb teljesítményfelvételét (PON_MAX) a 6. egyenlet szerint kell kiszámítani wattban.

6. egyenlet

A reklámkijelzők bekapcsolt üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvételének (PON_MAX) kiszámítása wattban

PON_MAX = (4,0 × 10– 5 ×  × A) + 119 × tanh(0,0008 × (A – 200,0) + 0,11) + 6

ahol:

—	PON_MAX a bekapcsolt üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétel wattban,

—	A a képernyőfelület négyzethüvelykben,

—	 a kijelző legnagyobb mért fénysűrűsége kandela/négyzetméterben a vizsgálati módszer 6.2. pontja szerint mérve,

—	tanh a hiperbolikus tangensfüggvény, és

—	az eredményt az adatszolgáltatáshoz a legközelebbi egy tized W-ra kell kerekíteni.

7. egyenlet

A reklámkijelzők bekapcsolt üzemmódban való teljesítményfelvételére vonatkozó követelmények

PON ≤ PON_MAX + PABC

ahol:

—	PON a bekapcsolt üzemmódban, a vizsgálati módszer 6.3. vagy 6.4. pontja szerint mért teljesítményfelvétel wattban kifejezve,

—	PON_MAX a bekapcsolt üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétel wattban, a 6. egyenlet szerint, és

—	PABC a bekapcsolt üzemmódban aktív automatikus fényerő-szabályozó funkció (ABC) után járó teljesítményfelvételi bónusz wattban, a 8. egyenlet szerint.

3.4.2. Az alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező reklámkijelzők esetében, ha a 3. egyenletnek megfelelően kiszámított bekapcsolt üzemmódbeli fogyasztáscsökkenés (RABC) legalább 20 %, a 6. egyenlet szerint kiszámított PON_MAX értékét meg kell növelni a teljesítményfelvételi bónusz (PABC) 8. egyenlet szerint kiszámított értékével.

8. egyenlet

Az alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező reklámkijelzők bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételi bónuszának kiszámítása

PABC = 0,05 × PON_MAX

ahol:

—	PABC a bekapcsolt üzemmódban aktív automatikus fényerő-szabályozó funkció (ABC) után járó mért teljesítményfelvételi bónusz wattban, és

—	PON_MAX a bekapcsolt üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétel wattban.

3.5. A reklámkijelzők alvó üzemmódjára vonatkozó követelmények

3.5.1. A wattban megadott, mért alvó üzemmódbeli teljesítményfelvétel (PSLEEP) nem haladhatja meg az alvó üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétel (PSLEEP_MAX) és a 9. egyenlet szerinti (legfeljebb egyszer alkalmazott) bónuszok összegét.

9. egyenlet

A reklámkijelzők alvó üzemmódban való teljesítményfelvételére vonatkozó követelmények

ahol:

—	PSLEEP az alvó üzemmódban mért teljesítményfelvétel wattban kifejezve;

—	PSLEEP_MAX az alvó üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétel wattban, az 5. táblázat szerint,

—	PN a teljes körű hálózati kapcsolódás után járó bónusz wattban a 6. táblázat szerint,

—	POS a jelenlétérzékelő után járó bónusz wattban a 7. táblázat szerint, és

—	PT az érintőképernyő-technológia után járó bónusz wattban a 7. táblázat szerint.

5. táblázat

A reklámkijelzők alvó üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétele (PSLEEP_MAX)

PSLEEP_MAX

(watt)

0,5

3.5.2. Az ENERGY STAR vizsgálati módszer 6.7. pontja szerint teljes körű hálózati kapcsolódásra alkalmas termékek esetében a 6. táblázatban megadott bónuszt kell alkalmazni.

6. táblázat

Reklámkijelzők teljes körű hálózati kapcsolódás után járó bónusza

(watt)

3,0

3.5.3. Az alvó üzemmódban aktív jelenlétérzékelővel vagy érintőképernyő-technológiával vizsgált termékek esetében a 7. táblázatban megadott bónuszokat kell alkalmazni.

7. táblázat

A reklámkijelzők alvó üzemmódban aktív kiegészítő funkciói után járó teljesítményfelvételi bónusz

Típus	Képátlóméret (hüvelyk)	Bónusz (watt)
Jelenlétérzékelő POS	Valamennyi	0,3
Érintőképernyő-technológia PT (csak a 30 hüvelyknél nagyobb képátlóméretű reklámkijelzőkre vonatkozik)	≤ 30	0,0
	> 30	1,5

3.6. Valamennyi kijelző kikapcsolt üzemmódjára vonatkozó követelmények

3.6.1. A terméknek nem szükséges kikapcsolt üzemmóddal rendelkeznie a minősítéshez. A kikapcsolt üzemmóddal rendelkező termékek esetében a mért kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvétel (POFF) nem haladhatja meg a 8. táblázatban meghatározott, kikapcsolt üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvételt (POFF_MAX).

8. táblázat

A kikapcsolt üzemmódban megengedett legnagyobb teljesítményfelvétel (POFF_MAX)

POFF_MAX

(watt)

0,5

3.7. A fénysűrűség megadására vonatkozó követelmények

3.7.1. A legnagyobb névleges és a legnagyobb mért fénysűrűséget minden termék esetében meg kell adni; a leszállításkori fénysűrűség értékét az alapértelmezés szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval rendelkező termékek kivételével minden termék esetében meg kell adni.

4. Vizsgálati követelmények

4.1. Vizsgálati módszerek

4.1.1. Az ENERGY STAR minősítés alkalmazhatóságát a 9. táblázatban felsorolt vizsgálati módszerekkel kell megállapítani.

9. táblázat

Az ENERGY STAR minősítés vizsgálati módszerei

Terméktípus	Vizsgálati módszer
Minden terméktípus és képátlóméret	ENERGY STAR vizsgálati módszer kijelzők energiafogyasztásának megállapítására
Fokozott teljesítményű kijelzők	Nemzetközi Kijelző-mérésügyi Bizottság (ICDM), az információkijelzők mérésére vonatkozó szabvány 1.03. változata
Teljes körű hálózati kapcsolódásra alkalmas kijelzők	CEA-2037-A, televízió áramfogyasztásának meghatározása

4.2. A vizsgálathoz szükséges készülékek száma

4.2.1. A vizsgálatra az 1. pont értelmében vett reprezentatív modell egyetlen darabját kell kiválasztani.

4.2.2. Termékcsalád minősítésekor a termékcsaládon belüli egyes termékkategóriák legrosszabb energiaigényű termékkonfigurációját kell reprezentatív modellnek tekintetni.

5. Felhasználói felület

5.1. A gyártók számára kifejezetten ajánlott, hogy termékeiket az „IEEE 1621: Standard for User Interface Elements in Power Control of Electronic Devices Employed in Office/Consumer Environments (IEEE 1621: Irodai és fogyasztói környezetben használt elektronikus eszközök teljesítményszabályozásához alkalmazott felhasználói felület elemei szabvány)” című, a felhasználói felületekre vonatkozó szabványnak megfelelően tervezzék. További részletek a http://energy.lbl.gov/controls/ címen találhatók.

6. A hatálybalépés napja

6.1. A hatálybalépés napja: A kijelzőkre vonatkozó ENERGY STAR előírások 7.0. változata a megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba. Az ENERGY STAR minősítés megszerzéséhez egy adott termékmodellnek a modell gyártásakor érvényes ENERGY STAR előírásoknak kell megfelelnie. A gyártási dátum az egyes készülékekre értendő, és az a dátum, amikor az adott termék teljes egészében összeszereltnek tekinthető.

6.2. Az előírások jövőbeli felülvizsgálata: Az Európai Bizottság fenntartja a jogot ezen előírások módosítására, amennyiben technológiai és/vagy piaci változások befolyásolják azok hasznosságát a fogyasztók, az ipar vagy a környezet számára. A jelenlegi stratégiának megfelelően ezen előírások felülvizsgálatára az érdekeltekkel lefolytatott konzultáció keretében kerül sor. Ezen előírások felülvizsgálatával összefüggésben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ENERGY STAR minősítést a termékmodell nem szerzi meg automatikusan teljes élettartamára.

7. A jövőbeli felülvizsgálat lehetséges tárgya

7.1. A bekapcsolt üzemmódban való egyenáramú teljesítményfelvételre vonatkozó határ: Az EPA és az Európai Bizottság megfontolja egy olyan, a szabványos egyenáramú tápellátással működő termékek bekapcsolt üzemmódban való teljesítményfelvételére vonatkozó külön követelmény bevezetését, amely nem igényel AC-DC áramátalakítási számításokat. Az EPA és az Európai Bizottság arra számít, hogy a legújabb USB szabvány általános alkalmazásával e termékek egyre népszerűbbé válnak a piacon, és várja az ilyen, közvetlen egyenáramú tápellátással működő termékekre vonatkozó vizsgálati adatokat.

A KIJELZŐKRE VONATKOZÓ VÉGLEGES VIZSGÁLATI MÓDSZER

Felülvizsgálva 2015 szeptemberében

1. Áttekintés

A következő vizsgálati módszert kell alkalmazni annak meghatározására, hogy a termék megfelel-e a kijelzőkre vonatkozó ENERGY STAR előírásoknak.

2. Alkalmazás

A következő vizsgálati módszer alkalmazandó valamennyi olyan termékre, amely jogosult az ENERGY STAR kijelzőkre vonatkozó termékspecifikus előírásai szerinti minősítésre.

3. Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában az e dokumentumban használt összes kifejezés összhangban van a kijelzőkre vonatkozó ENERGY STAR előírásokban szereplő fogalommeghatározásokkal.

A) Gazdagép: A kijelzők vizsgálatához használt video-/audiojel forrásaként használt gép vagy berendezés. Ez lehet számítógép vagy egyéb olyan berendezés, amely képes videojelet szolgáltatni.

4. Vizsgálati összeállítás

Vizsgálati összeállítás és műszerek: A vizsgálati összeállításnak és a műszereknek e módszer minden részénél meg kell felelniük a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 62301:2011 „Háztartási elektromos készülékek. A teljesítményfelvétel mérése készenléti állapotban” című szabványa 4. szakasza („Általános mérési követelmények”) követelményeinek, kivéve, ha e dokumentum mást ír elő. Ellentmondó követelmények esetén az ENERGY STAR vizsgálati módszer elsőbbséget élvez.

Váltakozó áramú feszültségforrás: A váltakozó áramú hálózatról működtethető termékeket az adott piacnak megfelelő feszültségforrásra kell csatlakoztatni, a 10. táblázat szerint. Amennyiben a terméket külső tápegységgel szállítják, akkor a termék meghatározott feszültségforráshoz való csatlakoztatására azt kell használni.

10. táblázat

A termékek bemeneti teljesítményére vonatkozó követelmények

Piac	Feszültség	Feszültségtűrés	Legnagyobb teljes harmonikus torzítás	Frekvencia	Frekvenciatűrés
Észak-Amerika, Tajvan	115 V váltakozó áram	+/– 1,0 %	5,0 %	60 Hz	+/– 1,0 %
Európa, Ausztrália, Új-Zéland	230 V váltakozó áram	+/– 1,0 %	5,0 %	50 Hz	+/– 1,0 %
Japán	100 V váltakozó áram	+/– 1,0 %	5,0 %	50 Hz vagy 60 Hz	+/– 1,0 %

Egyenáramú feszültségforrás:

1.	A termékek csak akkor vizsgálhatók egyenáramú áramforrással (például hálózati vagy adatkapcsolaton keresztül), ha az egyenáramú áramforrás a termék egyetlen rendelkezésre álló áramforrása (azaz a termékkel nem szállítottak váltakozó áramú dugaszt vagy külső tápegységet).

Az egyenáramú energiaforrásból táplált termékeket a gyártó utasításainak megfelelően kell beszerelni és táplálni, a kijelzőhöz ajánlott előírásoknak teljes mértékben megfelelő portot használva (például adott esetben az USB 3.1 szabványnak megfelelő univerzális soros adatbuszt, még akkor is, ha lefelé kompatibilis az USB 2.0 szabvánnyal).

A mérést az egyenáramú áramforrás (például a gazdagép) és a termékkel együtt szállított kábel között kell elvégezni, megmérve a termékkel együtt szállított kábel miatt fellépő veszteségeket is. Ha a termékhez nem mellékeltek kábelt, bármilyen 2–6 láb hosszú kábelt lehet használni helyette. A kijelzőt a mérési ponthoz csatlakoztató kábel ellenállását meg kell mérni és meg kell adni.

Megjegyzés: Az egyenáramú tápkábelek mért ellenállása az egyenáramú tápkábel ellenállásának és a földvezeték ellenállásának az összege.

A termékkel szállított kábel és az egyenáramú áramforrás között a wattmérő csatlakoztatásához összesodrott kábel is használható. Az említett módszer alkalmazása esetén teljesülniük kell a következő követelményeknek:

a)	Az összesodrott kábelt a 4.C)3. pontjában leírt, a termékkel szállított kábelt kiegészítve kell használni.

b)	Az összesodrott kábelt az egyenáramú áramforrás és a termékkel szállított kábel közé kell csatlakoztatni.

c)	Az összesodrott kábel nem lehet hosszabb, mint 1 láb.

A feszültség méréséhez a feszültségmérő és a termékkel szállított kábel között felhasznált összes kábel ellenállása nem érheti el az 50 milliohmot. Ez csak az áramot szállító vezetékekre vonatkozik.

Megjegyzés: A feszültséget és az áramerősséget nem feltétlenül kell ugyanazon a helyen mérni, amennyiben a feszültséget a termékkel szállított kábelhez képest 50 milliohmon belül mérik.

e)	Az áramerősség-mérést a földvezetéken vagy az egyenáramú tápvezetéken egyaránt el lehet végezni.

Az 1. ábra egy, az USB 2.0 szabványnak megfelelő tápellátással rendelkező kijelző és a gazdagép közötti összesodrott kábelösszeállításra mutat be példát.

1. ábra

Példa az USB 2.0 szabványnak megfelelő összesodrott kábel elrendezésére

Szövege kép

D)	Környezeti hőmérséklet: A környezeti hőmérsékletnek 23 ± 5 °C-nak kell lennie.

E)	Relatív páratartalom: A relatív páratartalomnak 10 % és 80 % között kell lennie.

A vizsgált termék helyzetének beállítása:

1.	a vizsgált termék (UUT) elülső síkja mind a négy sarkának egyenlő távolságra kell lennie a függőleges referenciasíktól (például faltól).

2.	a vizsgált termék elülső síkja két alsó sarkának egyenlő távolságra kell lennie a vízszintes referenciasíktól (például padlótól).

Fényforrás a bekapcsolt üzemmódban való vizsgálathoz:

Lámpatípus:

a)	Szabványos spektrumú halogén fényszóró lámpa. A lámpának nem kell megfelelnie az Egyesült Államok Szövetségi Törvénykönyve, 10. címe, 430. részének 2. pontjában (Fogalommeghatározások) (1) a „módosított spektrumra” megadott meghatározásnak.

b)	Névleges fényesség: 980 ± 5 % lumen.

A fényforrás beállítása alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező termékek vizsgálatához:

a)	Nem lehet akadály a lámpa és a vizsgált termék automatikus fényerő-szabályozójának érzékelője között (például fényszóró közegek, homályos lámpatestek stb.).

b)	A lámpát úgy kell elhelyezni, hogy középpontja 5 láb távolságra legyen az automatikus fényerő-szabályozó érzékelőjének középpontjától.

c)	A lámpát úgy kell elhelyezni, hogy középpontja vízszintesen 0°-os szöget zárjon be az automatikus fényerő-szabályozó érzékelőjének középpontjával.

A lámpát úgy kell elhelyezni, hogy középpontja ugyanolyan magasságban legyen a padlótól, mint az automatikus fényerő-szabályozó érzékelőjének középpontja (azaz a fényforrást úgy kell elhelyezni, hogy függőlegesen 0°-os szöget zárjon be a vizsgált termék automatikus fényerő-szabályozója érzékelőjének középpontjával).

e)	A vizsgálati helyiség semmilyen felülete (azaz a padló, a mennyezet és a falak) sem lehet 2 lábnál közelebb a vizsgált termék automatikus fényerő-szabályozója érzékelőjének középpontjához.

f)	A megvilágítási értékeket a lámpa bemeneti feszültségének változtatásával kell elérni.

A Figure 2 és a Figure 3 további tájékoztatást nyújt a vizsgált termék és a fényforrás egymáshoz viszonyított elhelyezéséről.

2. ábra

Vizsgálati összeállítás – felülnézet

Szövege kép

Megjegyzések:

—	D1 = D2 a függőleges referenciasíkhoz viszonyítva

—	D1 és D2 azt jelzik, hogy a vizsgált termék elülső síkja sarkainak legalább 2 lábra kell lenniük a függőleges referenciasíktól

—	D3 és D4 azt jelzik, hogy a fényérzékelő középpontjának legalább 2 lábra kell lennie a helyiség falaitól

3. ábra

Vizsgálati összeállítás – oldalnézet

Szövege kép

Megjegyzések:

—	D1 = D2 a függőleges referenciasíkhoz viszonyítva

—	D1 és D2 azt jelzik, hogy a vizsgált termék elülső síkja sarkainak legalább 2 lábra kell lenniük a függőleges referenciasíktól

—	A megvilágítási célérték elérése után a teljesítményfelvétel-méréshez el kell távolítani a megvilágításmérőt.

—	H1 = H2 a vízszintes referenciasíkhoz (például a padlóhoz) viszonyítva

—	H3 és H4 azt jelzik, hogy a fényérzékelő középpontjának legalább 2 lábra kell lennie a padlótól és 2 lábra a plafontól

—	A megvilágítási célérték elérése után a teljesítményfelvétel-méréshez el kell távolítani a megvilágításmérőt.

Wattmérő: A wattmérőknek a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük.

Amplitúdótényező:

a)	3 vagy annál nagyobb áramerősség-amplitúdótényező a névleges tartományértékben; és

b)	a 10 mA-es vagy kisebb áramerősség-tartományban alacsonyabb korlát.

2.	Minimális frekvenciaátvitel: 3,0 kHz

Minimális tizedesjegy-pontosság:

a)	0,01 W a legfeljebb 10 W-ot elérő mérési értékeknél;

b)	0,1 W a 10–100 W mérési értékeknél; és

c)	1,0 W a 100 W-nál nagyobb mérési értékeknél.

Fénysűrűség- és megvilágításmérők:

A fénysűrűségmérést a következők egyikével kell elvégezni:

a)	kontaktmérő; vagy

b)	érintésmentes mérő.

2.	Valamennyi fénysűrűség- és megvilágításmérőnek a digitálisan kijelzett érték ± 2 %-ának (± 2 számjegy) megfelelő pontossággal kell rendelkeznie.

Az érintésmentes fénysűrűségmérők befogadási szöge legfeljebb 3 fok lehet.

Egy mérőműszer teljes pontosságát úgy kapjuk meg, hogy a mért érték 2 %-ához abszolút értékben hozzáadunk egy, a kijelzett érték legkisebb helyi értékében vett 2 számjegynyi tűrést. Például ha egy 200 nit fénysűrűségű képernyő mérésekor a megvilágításmérő azt jelzi ki, hogy „200,0”, a 200 nit 2 %-a 4,0 nit. A legkisebb helyiértékű számjegy a 0,1 nit. Két számjegy az 0,2 nit. Így a kijelzett érték 200 ± 4,2 nit (4 nit + 0,2 nit) lenne. Minden megvilágításmérőre más pontosság jellemző, amely nem tekinthető tűrésnek a tényleges fénymérések során.

Mérési pontosság:

1.	A legalább 0,5 W-os teljesítményfelvétel mérését legfeljebb 2 %-os mérési bizonytalanság mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

2.	A 0,5 W-nál kisebb teljesítményfelvétel mérését legfeljebb 0,01 W-os mérési bizonytalanság mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

Minden környezeti fényértéket (mért luxérték) a vizsgált termék automatikus fényerő-szabályozója érzékelőjének helyén kell mérni úgy, hogy a fény közvetlenül lépjen be az érzékelőbe, és a terméken az IEC 62087:2011 „Audio- és video- és hasonló készülékek teljesítményfelvételének mérési módszerei” című szabvány szerinti vizsgálati jelnek meg kell jelenítenie a főmenüt. Az IEC szabvány vizsgálati jelének formátumával nem kompatibilis termékek esetében a környezeti fényértékeket úgy kell megmérni, hogy a Video Electronics Standard Association (VESA) síkképernyőjű kijelzők mérésére vonatkozó szabványának (FPDM2) 2.0. változata szerinti FK vizsgálati jelet jelenítik meg a terméken.

A környezeti fényértékeket a következő tűrésekkel kell megmérni:

a)	12 luxnál a környezeti megvilágításnak ± 1,0 lux értéken belül kell lennie; és

b)	300 luxnál a környezeti megvilágításnak ± 9,0 lux értéken belül kell lennie.

5. A vizsgálat elvégzése

5.1. Iránymutatás a teljesítményfelvétel-mérésekhez

Vizsgálat gyári alapbeállítási értékek mellett: A jelen vizsgálati módszer eltérő rendelkezése hiányában a teljesítményfelvétel-méréseket az alvó üzemmódban és a bekapcsolt üzemmódban végzett vizsgálatok alatt a leszállított állapotban lévő terméken kell elvégezni úgy, hogy valamennyi, a felhasználó által beállítható értéket a gyári alapértékekre kell állítani.

1.	A képbeállításokat az e vizsgálati módszerben megadott utasításoknak megfelelően kell elvégezni.

Azokat a termékeket, amelyek olyan, „előre optimalizált menüt” tartalmaznak, amelyhez a kezdeti indításnál ki kell választani egy képbeállítást, a „standard” vagy „otthoni” képbeállítással kell megvizsgálni. Abban az esetben, ha nem létezik standard vagy azzal egyenértékű beállítás, a gyártó által ajánlott alapértelmezett beállítást kell a vizsgálathoz használni, és ezt fel kell jegyezni a vizsgálati jegyzőkönyvben. Azokat a termékeket, amelyek nem rendelkeznek előre optimalizált menüvel, az alapértelmezett képbeállításokkal kell megvizsgálni.

B)	Helyi (Point of Deployment, POD) modulok: Választható POD modulokat nem lehet beépíteni.

C)	Csatlakoztatott modulok Amennyiben a vizsgálati módszer szerint a kijelzőt a modul beillesztése nélkül is meg lehet vizsgálni, a választható csatlakoztatott modulokat el kell távolítani a kijelzőből.

Alvó üzemmód több funkcióval: Ha a termék több lehetőséget is kínál a berendezés alvó üzemmódban mutatott viselkedésére (például gyorsindítás), vagy a berendezés többféle módszerrel is alvó üzemmódba kerülhet, akkor valamennyi alvó üzemmód teljesítményfelvételét meg kell mérni és fel kell jegyezni. Az alvó üzemmódban végzett valamennyi vizsgálatot a 6.5. pont szerint kell elvégezni.

5.2. A teljesítményfelvétel-mérések feltételei

Teljesítményfelvétel-mérések:

A teljesítményfelvétel-méréseket egy, az áramforrás és a vizsgált termék közötti ponton kell elvégezni. Szünetmentes áramforrások nem csatlakoztathatók a wattmérő és a vizsgált termék közé. A wattmérőnek mindaddig a helyén kell maradnia, amíg a bekapcsolt üzemmódra, az alvó üzemmódra és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó összes adat teljes mértékben rögzítésre nem kerül.

2.	A teljesítményfelvétel-mérések során másodpercenként legalább egy leolvasást kell végezni, és a közvetlenül mért (kerekítés nélküli) értékeket wattban kell rögzíteni.

3.	A teljesítményfelvétel-méréseket az után kell rögzíteni, hogy a feszültségmérések 1 %-on belül stabilizálódtak.

Sötétkamra-környezet:

1.	Eltérő rendelkezés hiányában a vizsgált termék képernyőjén kikapcsolt üzemmódban mért megvilágítás legfeljebb 1,0 lux lehet. Amennyiben a vizsgált termék nem rendelkezik kikapcsolt üzemmóddal, a vizsgált termék csatlakozózsinórját kihúzva kell megmérni a megvilágítást a vizsgált termék képernyőjén.

A vizsgált termék konfigurációja és vezérlése:

Perifériák és hálózati kapcsolatok:

a)	Külső perifériás eszközöket (például egeret, billentyűzetet, külső merevlemez-meghajtót (HDD) stb.) nem szabad a vizsgált terméken található USB-portba vagy más adatportba csatlakoztatni.

Hídkapcsolás: Ha a vizsgált termék támogatja a kijelzőkre vonatkozó ENERGY STAR előírások 7.0. változatának 1. pontjában megadott fogalommeghatározás szerinti hídkapcsolást, akkor hídkapcsolást kell létesíteni a vizsgált termék és a gazdagép között. A kapcsolatot a következő preferenciasorrendben kell létrehozni. Csak egy kapcsolatot lehet létrehozni, és azt a vizsgálat teljes időtartama alatt fenn kell tartani:

i.	Thunderbolt;

ii.

USB;

iii.	Firewire (IEEE 1394);

iv.

egyéb.

Megjegyzés: Kijelzők esetében a hídkapcsolatra vonatkozó példák közé tartozhatnak a következők:

1.	olyan eset, amelyben a kijelző két különböző (például Thunderbolt és Ethernet) porttípusra konvertálja az adatokat. Ilyen módon a berendezés a Thunderbolt portot is használhatja Ethernet-csatlakozásra, és viszont;

2.	annak lehetővé tétele, hogy egy USB egeret/billentyűzetet USB buszrendszer révén a kijelzőn keresztül csatlakoztassanak egy másik rendszerhez (például gazdagéphez).

Hálózati csatlakozás: Amennyiben a vizsgált termék hálózatra csatlakoztatható (azaz megfelelően konfigurálva és a hálózatra csatlakoztatva IP-címet kap), akkor a hálózati kapcsolatot aktiválni kell, és a vizsgált terméket működő fizikai hálózatra (pl. WiFi, Ethernet stb.) kell csatlakoztatni. A fizikai hálózatnak támogatnia kell a vizsgált termék hálózati funkciójának legmagasabb és legalacsonyabb adatsebességét is. Az aktív kapcsolat a hálózati protokoll fizikai rétegén létesített élő fizikai kapcsolatot jelenti. Ethernet esetében szabványos Cat 5e vagy annál jobb minőségű Ethernet kábel segítségével kell kapcsolatot létesíteni egy Ethernet kapcsolóval vagy routerrel. WiFi esetében a berendezést egy vezeték nélküli hozzáférési pont (AP) közelében kell csatlakoztatni és vizsgálni. A vizsgálónak a következőket figyelembe véve kell konfigurálnia a protokoll címzésrétegét:

i.	az IPv4 és az IPv6 verziójú internetprotokollok szomszédfelderítő funkcióval is rendelkeznek, és általában automatikusan konfigurálnak egy korlátozott kapcsolatot, amelynek útvonala nem választható.

ii.

Amennyiben a vizsgált termék autoIP-t használva nem viselkedik normálisan, az IP konfigurálható manuálisan vagy a dinamikus állomáskonfiguráló protokoll (DHCP) segítségével a hálózaticím-fordító (NAT) 192.168.1.x. címtartományba eső címmel. A hálózatot úgy kell konfigurálni, hogy támogassa a NAT címtartományt és/vagy az autoIP-t.

iii.

Hacsak a vizsgálati módszerben másként nem szerepel, a vizsgált terméknek – az átviteli sebességek közötti átmenethez szükséges rövid kihagyásokat leszámítva – vizsgálat teljes időtartama alatt fenn kell tartania az élő kapcsolatot. Amennyiben a vizsgált termék több lehetőséget is biztosít hálózati kapcsolat teremtésére, csak egy kapcsolatot kell létrehozni a következő preferenciasorrendben:

a.	WiFi (IEEE – Institute of Electrical and Electronics Engineers [Villamos és Elektronikai Mérnökök Intézete] 802.11- 2007 (2))

b.	Ethernet (IEEE 802.3). Amennyiben a vizsgált termék támogatja az energiahatékony Ethernetet (IEEE 802.3az-2010 (3)), akkor olyan berendezéshez kell csatlakoztatni, amely szintén megfelel az IEEE 802.3az szabványnak.

c.	Thunderbolt;

USB;

e.	Firewire (IEEE 1394);

egyéb.

d)	Érintőképernyő-technológia: Ha a vizsgált termék érintőképernyővel rendelkezik, amely külön adatkapcsolatot igényel, ezt a funkciót a gyártó utasításainak megfelelően kell beállítani, beleértve a gazdagéppel létesített kapcsolatokat és az illesztőprogramok telepítését.

Abban az esetben, ha a vizsgált termék egyetlen csatlakozással rendelkezik, amely több funkciót is képes ellátni (például hídkapcsolat, hálózati kapcsolat és/vagy érintőképernyő), a funkciók betöltésére lehet egyetlen csatlakozót használni, amennyiben minden egyes funkció esetében az a legmagasabbra rangsorolt kapcsolat, amelyet a vizsgált termék támogat.

f)	Abban az esetben, ha a vizsgált termék nem rendelkezik adatátviteli/hálózati funkciókkal, a vizsgált terméket leszállított állapotában kell vizsgálni.

g)	A beépített hangszórókat, valamint egyéb termékjellemzőket és funkciókat, amelyekre az ENERGY STAR előírások és vizsgálati módszer nem térnek ki kifejezetten, a leszállításkori energiafogyasztás-konfigurációnak megfelelően kell konfigurálni.

h)	Ha egyéb olyan szolgáltatások is rendelkezésre állnak, mint például a jelenlétérzékelők, flash-memóriakártya-/intelligenskártya-olvasók, kamera-illesztőfelületek, PictBridge, azt fel kell jegyezni.

Jel-illesztőfelület:

Ha a vizsgált termék több jel-illesztőfelülettel is rendelkezik, a vizsgált terméket az alábbi listáról elsőként rendelkezésre álló illesztőfelülettel kell vizsgálni:

i.	Thunderbolt;

ii.	DisplayPort;

iii.

HDMI;

iv.

DVI;

VGA;

vi.	egyéb digitális interfész;

vii.	egyéb analóg interfész.

Jelenlétérzékelő: Amennyiben a vizsgált termék rendelkezik jelenlétérzékelővel, a termék vizsgálatához a jelenlétérzékelőt a leszállításkori beállításokra kell állítani. Olyan vizsgált termékek esetében, amelyek rendelkeznek jelenlétérzékelővel, és az a leszállításkor aktív:

Annak elkerülése érdekében, hogy a vizsgált termék kisebb energiaigényű állapotba (például alvó vagy kikapcsolt üzemmódba) kerüljön, egy személynek a felmelegedés, a stabilizálódás, a fénysűrűség vizsgálata és a bekapcsolt állapot teljes időtartama alatt a jelenlétérzékelő közvetlen közelében kell tartózkodnia. A vizsgált terméknek a felmelegedés, a stabilizálódás, a fénysűrűség vizsgálata és a bekapcsolt állapot teljes időtartama alatt bekapcsolt üzemmódban kell maradnia.

Annak elkerülése érdekében, hogy a vizsgált termék nagyobb energiaigényű állapotba (például bekapcsolt üzemmódba) kerüljön, az alvó üzemmód és a kikapcsolt üzemmód vizsgálatának teljes időtartama alatt senki nem tartózkodhat a jelenlétérzékelő közvetlen közelében. A vizsgált terméknek az alvó üzemmód és a kikapcsolt üzemmód teljes időtartama alatt alvó üzemmódban, illetve kikapcsolt üzemmódban kell maradnia.

4.	Tájolás: Amennyiben a vizsgált terméket álló és fekvő helyzetbe is el lehet forgatni, a terméket fekvő helyzetben kell vizsgálni úgy, hogy a hosszabbik oldala párhuzamos legyen az asztal felületével.

Felbontás és frissítési gyakoriság:

Rögzített számú képponttal rendelkező kijelzők:

a)	A képpontformátumot a termék használati utasításában megadott natív szintre kell beállítani.

b)	Nem katódsugárcsöves kijelzők esetében a frissítési gyakoriságot 60 Hz-re kell állítani, hacsak a termék használati utasítása ettől eltérő alapértelmezett frissítési gyakoriságot nem határoz meg, mely esetben a meghatározott alapértelmezett frissítési gyakoriságot kell alkalmazni.

Katódsugárcsöves kijelzők esetében a képpontformátumot a termék használati utasításában megadott, 75 Hz-es frissítési gyakorisághoz tervezett legnagyobb felbontásra kell beállítani. A vizsgálathoz a képpontformátum-beállításra vonatkozó szokásos ágazati szabványokat kell alkalmazni. A frissítési gyakoriságot 75 Hz-re kell állítani.

A bemenő jelszint pontossága: Analóg interfészek alkalmazása esetén a bemenő videojeleknek a referenciaként megadott fehér- és feketeszintek ± 2 %-án belül kell lenniük. Digitális interfészek használata esetén a vizsgáló nem igazíthatja ki a videoforrásjel színeit, és kizárólag továbbítás céljából tömörítheti/bonthatja ki, illetve kódolhatja/dekódolhatja azt.

Valós teljesítménytényező: A program résztvevőinek meg kell adniuk a vizsgált termék bekapcsolt üzemmódban mért valós teljesítménytényezőjét. A teljesítménytényező-értékeket ugyanolyan gyakorisággal kell feljegyezni, mint a teljesítményfelvétel értékét (PON). A teljesítménytényezőt a bekapcsolt üzemmódban való vizsgálat teljes időtartamára vonatkozóan átlagolni kell.

Vizsgálati anyagok:

1.	A vizsgálathoz az „IEC 62087:2011 Dinamikus adástartalomjel” szabványt kell alkalmazni, az IEC 62087:2011 szabvány 11.6. pontjában (Bekapcsolt [átlagos] üzemmódban dinamikus adástartalom-videojellel végzett vizsgálat) meghatározott módon.

2.	A „VESA FPDM2” szabvány csak olyan termékek esetében alkalmazható, amelyek nem tudnak megjeleníteni az IEC 62087:2011 szabványnak megfelelő dinamikus adástartalomjelet.

Bemenő videojel:

1.	A gazdagépnek olyan, a képernyő natív felbontásának megfelelő bemenő videojelet kell generálnia, hogy a videó aktív területe az egész képernyőt betöltse. Ehhez szükség lehet arra, hogy a lejátszó szoftver módosítsa a videó képarányát.

2.	A bemenő videojel képváltási frekvenciájának meg kell egyeznie azon régió legelterjedtebb képváltási frekvenciájával, amelyben a terméket értékesítik (például az Egyesült Államokban és Japánban 60 Hz-es, Európában és Ausztráliában pedig 50 Hz-es képváltási frekvenciát alkalmaznak).

3.	A gazdagép audiobeállításait ki kell kapcsolni annak érdekében, hogy a bemenő videojel mellett ne generáljon hangot.

6. Vizsgálati eljárások valamennyi termékre vonatkozóan

6.1. A vizsgált termék vizsgálat előtti inicializálása

A vizsgálat megkezdése előtt a vizsgált terméket a következők szerint kell inicializálni:

1.	a vizsgált terméket össze kell állítani a hozzá biztosított használati utasítás szerint;

2.	egy elfogadható wattmérőt az áramforráshoz, a vizsgált terméket pedig a wattmérőn lévő csatlakozóaljzathoz kell csatlakoztatni;

3.	a vizsgált terméket kikapcsolva a környezeti világítás szintjét úgy kell beállítani, hogy a képernyő mért megvilágítása kevesebb legyen, mint 1,0 lux (lásd az 5.2B). szakaszt);

4.	a vizsgált terméket be kell kapcsolni, és értelemszerűen el kell végezni a kezdeti rendszerkonfigurációt;

5.	biztosítani kell, hogy a vizsgált termék beállításai megfeleljenek a leszállításkori konfigurációnak, hacsak a vizsgálati módszerben másként nem szerepel;

a vizsgált terméket 20 percig vagy addig kell bemelegíteni, amennyi időbe telik, hogy a vizsgált termék inicializálása megtörténjen, és a vizsgált termék használatra kész állapotba kerüljön (attól függően, hogy melyik a hosszabb). Az 5.2.G)1) pontban meghatározott, az IEC 62087:2011 szabvány szerinti vizsgálati jelet a teljes bemelegedési idő alatt meg kell jeleníteni. Azon kijelzők esetében, amelyek nem képesek az IEC 62087:2011 szabvány szerinti vizsgálati jelet megjeleníteni, az 5.2.G)2) pontban meghatározott, VESA FPDM2 L80 szabvány szerinti vizsgálati jelet kell megjeleníteni a képernyőn;

7.	a bemeneti váltakozó áram feszültségét és frekvenciáját vagy a bemeneti egyenáram feszültségét fel kell jegyezni;

8.	a vizsgálati helyiség környezeti hőmérsékletét és relatív páratartalmát fel kell jegyezni.

6.2. A fénysűrűség vizsgálata

A)	A fénysűrűség-vizsgálatot közvetlenül a bemelegedési idő után, sötétkamra-környezetben kell elvégezni. A vizsgált termék képernyőjén kikapcsolt üzemmódban mért megvilágítás legfeljebb 1,0 lux lehet.

B)	A fénysűrűséget a termék képernyőjének közepén, arra merőlegesen kell mérni fénysűrűségmérővel, a fénysűrűségmérő használati utasításának megfelelően.

C)	A fénysűrűségmérőnek a termék képernyőjéhez viszonyított helyzetét a vizsgálat teljes időtartama alatt rögzítve kell tartani.

Automatikus fényerő-szabályozóval rendelkező termékek esetében a fénysűrűség méréséhez az automatikus fényerő-szabályozót ki kell kapcsolni. Ha az automatikus fényerő-szabályozót nem lehet kikapcsolni, akkor a fénysűrűséget a termék képernyőjének közepén, arra merőlegesen kell mérni úgy, hogy legalább 300 lux fény érje közvetlenül a vizsgált termék környezeti fényérzékelőjét.

A fénysűrűségméréseket a következőképpen kell elvégezni:

1.	ellenőrizni kell, hogy a vizsgált termék fényerőssége a leszállításkori alapértelmezett értékre vagy az „otthoni” képbeállításra van-e beállítva;

az adott termékosztályra vonatkozó vizsgálati videojelet az alábbiakban leírtak szerint meg kell jeleníteni:

a)	minden termék esetében, kivéve a b). pontban meghatározott termékeket: az IEC 62087:2011 szabvány 11.5.5. pontjában meghatározott háromsávos videojel (három fehér sáv (100 %) fekete (0 %) háttérrel);

b)	olyan termékek esetében amelyek nem képesek az IEC 62087:2011 szabványban meghatározott videojeleket megjeleníteni: a VESA FPDM2 L80 szabvány szerinti, a termék által támogatott legnagyobb felbontású vizsgálati videojel;

3.	a vizsgálati videojelet legalább 10 percig meg kell jeleníteni, hogy a vizsgált termék fénysűrűsége stabilizálódjon. Ez a 10 perces stabilizálódási időszak csökkenthető, ha a fénysűrűségmérések eredményeinek változása legalább 60 másodpercen keresztül 2 %-on belül marad;

4.	meg kell mérni és fel kell jegyezni az LAs-shipped leszállításkori alapértelmezett beállításon mért fénysűrűséget.

5.	a vizsgált termék fényerejét és kontrasztját a maximális értékre kell állítani;

6.	meg kell mérni és fel kell jegyezni az LMax_Measured legnagyobb mért fénysűrűséget;

7.	fel kell jegyezni az LMax_Reported gyártó által megadott legnagyobb névleges fénysűrűséget;

F)	A kontrasztbeállítást eltérő rendelkezés hiányában a legmagasabb szinten kell hagyni a bekapcsolt üzemmódban végzett további vizsgálatokhoz.

6.3. Alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) nem rendelkező termékek bekapcsolt üzemmódban való vizsgálata

A fénysűrűségvizsgálat után és a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvétel mérése előtt a vizsgált termék fényerejét a következők szerint kell beállítani:

1.	reklámkijelzők esetében a terméket a gyártó által megadott legnagyobb névleges fénysűrűség (LMax_Reported) legalább 65 %-ára beállítva kell vizsgálni. A fénysűrűséget a 6.2. pont szerint kell mérni. Az LOn fénysűrűségértéket fel kell jegyezni;

minden egyéb termék esetében a megfelelő fényerősség-szabályozókat úgy kell beállítani, hogy a képernyő fénysűrűsége 200 kandela per négyzetméter (cd/m2) legyen. Ha a vizsgált termék ezt a fénysűrűséget nem tudja elérni, akkor a termék fénysűrűségét a legközelebbi elérhető értékre kell állítani. A fénysűrűséget a 6.2. pont szerint kell mérni. Az LOn fénysűrűségértéket meg kell adni. A megfelelő fényerősség-szabályozók olyan szabályozók, amelyekkel be lehet állítani a kijelző fényerejét, de a kontrasztbeállításokra nincs hatásuk.

Olyan termék esetében, amely képes az IEC szabvány szerinti jeleket megjeleníteni, a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételt (PON) az IEC 62087:2011 szabvány 11.6.1. pontja (Dinamikus adástartalom-videojellel végzett mérések) szerint kell megmérni. Olyan termék esetében, amely az IEC szabvány szerinti jeleket nem képes megjeleníteni, a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételt (PON) a következőképpen kell megmérni:

1.	biztosítani kell, hogy a vizsgált termék inicializálása a 6.1. pont szerint megtörténjen;

2.	meg kell jeleníteni a VESA FPDM2 szabvány szerinti A112-2F, SET01K vizsgálati mintát (8 árnyalat szürke a feketétől (0 volt) a fehérig (0,7 volt));

3.	ellenőrizni kell, hogy a bemenő jelszintek megfelelnek-e a VESA Video Signal Standard (VSIS), 1.0 verzió 2002. decemberi 2.0 átdolgozása előírásainak;

a fényerő- és a kontrasztszabályozót maximális értékre állítva ellenőrizni kell, hogy a fehér és a fehérhez közeli szürke árnyalatokat meg lehet-e különböztetni. A kontrasztszabályozót szükség esetén addig kell állítgatni, amíg a fehér és a fehérhez közeli szürke árnyalatokat meg nem lehet különböztetni;

5.	meg kell jeleníteni a VESA FPDM2 szabvány szerinti A112-2H, L80 vizsgálati mintát (teljesen fehér (0,7 volt) négyszög, amely a kép 80 %-át kitölti);

6.	gondoskodni kell arról, hogy a fénysűrűség-mérés területe teljes egészében a vizsgálati minta fehér részére essen;

7.	a megfelelő fénysűrűség-szabályozókat addig kell állítgatni, amíg a képernyő fehér részének fénysűrűsége meg nem felel a 6.3.A) pontban leírtaknak;

8.	a képernyő fénysűrűségét (LOn) fel kell jegyezni;

a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételt (PON) és a teljes képpontformátumot (vízszintes × függőleges) fel kell jegyezni; A bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételt az IEC 62087:2011 szabványban előírt dinamikus adástartalom-videojellel végzett vizsgálathoz hasonlóan 10 percen keresztül kell végezni.

6.4. Alapbeállítás szerint aktív automatikus fényerő-szabályozó funkcióval (ABC) rendelkező termékek bekapcsolt üzemmódban való vizsgálata

A termék átlagos, bekapcsolt üzemmódbeli áramfogyasztását az IEC 62087:2011 szabványban előírt dinamikus adástartalom-videojellel végzett vizsgálattal kell meghatározni. Ha a termék az IEC-jelet nem képes megjeleníteni, akkor minden következő lépéshez a 6.3.B)5). pontban leírt, a VESA FPDM2 szabvány szerinti L80 vizsgálati mintát kell használni:

A)	a vizsgált terméket 30 percig stabilizálni kell. Ehhez háromszor meg kell ismételni az IEC szabványban előírt dinamikus adástartalom-videojel 10 percig való megjelenítését;

B)	a vizsgálathoz használt lámpa által kibocsátott fényt 12 luxra kel állítani (a környezeti fényérzékelő felületén mérve);

C)	10 percig meg kell jeleníteni a dinamikus adástartalom-videojelet. meg kell mérni és fel kell jegyezni a dinamikus adástartalom-videojel 10 percig való megjelenítése alatt fellépő P12 teljesítményfelvételt;

D)	meg kell ismételni a 6.4.B) és a 6.4.C) lépést 300 lux környezeti fényerősség mellett, és meg kell mérni a P300 teljesítményfelvételt;

az automatikus fényerő-szabályozót ki kell kapcsolni, és a 6.3. pont szerint meg kell mérni a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételt (PON). Ha az automatikus fényerő-szabályozót nem lehet kikapcsolni, a teljesítményfelvétel-méréseket a következőképpen kell elvégezni:

Ha a fényerőt a 6.3. pontban meghatározott módon be lehet állítani rögzített értékre, akkor ezeknek a termékeknek a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételét a 6.3. pont szerint kell megmérni úgy, hogy a legalább 300 lux erősségű fény közvetlenül érje a vizsgált termék környezeti fényérzékelőjét.

Ha a fényerőt nem lehet beállítani rögzített értékre, akkor ezeknek a termékeknek a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételét a 6.3. pont szerint kell megmérni úgy, hogy a legalább 300 lux erősségű fény közvetlenül érje a vizsgált termék környezeti fényérzékelőjét, és a képernyő fényerejét nem szabad módosítani.

6.5. Alvó üzemmódban végzett vizsgálat

A)	Az alvó üzemmódbeli teljesítményfelvételt (PSLEEP) az IEC 62301:2011 szabvány szerint kell megmérni az 5. pont kiegészítő útmutatása szerint.

Az alvó üzemmódban végzett vizsgálathoz a vizsgált terméket a bekapcsolt üzemmódban végzett vizsgálathoz hasonlóan a gazdagéphez kell csatlakoztatni. Amennyiben lehetséges, az alvó üzemmódot a gazdagép alvó üzemmódba helyezésével kell elérni. A gazdaszámítógép esetében az alvó üzemmódot a számítógépekre vonatkozó ENERGY STAR előírások 6.1. változata határozza meg.

Ha a termék többféle, manuálisan választható alvó üzemmóddal rendelkezik, vagy különböző módokon (távvezérlővel, a gazdagép alvó üzemmódba állításával stb.) tud alvó üzemmódba lépni, akkor a méréseket valamennyi alvó üzemmódban el kell végezni és fel kell jegyezni.

Ha a termék automatikusan vált a különböző alvó üzemmódok között, akkor a mérés idejének elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy ki lehessen számítani az összes alvó üzemmód átlagát. A mérésnek továbbra is meg kell felelnie az IEC 62301:2011 szabvány 5.3. pontjában (például a stabilitás, a mérés időtartama stb. tekintetében) meghatározott követelményeknek.

6.6. Kikapcsolt üzemmódban végzett vizsgálat

A)	A kikapcsolt üzemmóddal rendelkező termékek esetében az alvó üzemmódban végzett vizsgálat befejeztével a terméket ki kell kapcsolni a legkönnyebben hozzáférhető kapcsolóval.

B)	A kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményfelvételt (POFF) meg kell mérni az IEC 62301:2011 szabvány 5.3.1. pontja szerint. A kikapcsolt üzemmód eléréséhez szükséges beállítások módszerét és események menetét dokumentálni kell.

C)	A kikapcsolt üzemmód teljesítményfelvételének mérésekor a bemeneti szinkronizálójel-ellenőrző ciklusokat figyelmen kívül lehet hagyni.

6.7. Kiegészítő vizsgálat

Az adatátviteli/hálózati kapcsolattal vagy hídkapcsolással rendelkező termékek esetében az aktivált adatátviteli/hálózati kapcsolattal és a létrejött hídkapcsolással végrehajtott vizsgálatokon (lásd az 5.2.C)1) pontot) túl az alvó üzemmódban végzett vizsgálatot deaktivált adatátviteli/hálózati kapcsolattal és létrejött hídkapcsolás nélkül kell végrehajtani az 5.2.C)1)b) és c) pont szerint.

A teljes körű hálózati kapcsolódást a kijelző alvó üzemmódbeli hálózati aktivitásának a CEA-2037-A szabvány (Televízió áramfogyasztásának meghatározása) 6.7.5.2. pontja szerint végzett vizsgálatával kell meghatározni, a következő útmutatást követve:

1.	A kijelzőt a vizsgálat előtt az 5.2.C)1)c) pont szerint hálózathoz kell csatlakoztatni.

2.	A kijelzőt alacsony fogyasztású aktív készenléti üzemmód helyett alvó üzemmódba kell helyezni.

(1) http://www.gpo.gov/fdsys/pkg/CFR-2011-title10-vol3/pdf/CFR-2011-title10-vol3-sec430-2.pdf

(2) IEEE 802 – Távközlési központ és információcsere rendszerek között. Helyi és nagyvárosi területi hálózatok. 11. rész: Vezeték nélküli LAN közeghozzáférés-vezérlőjére (MEDIA Access Control, MAC) és fizikai rétegére (PHY) vonatkozó előírások.

(3) 3. rész: A vivőérzékelős többszörös hozzáférés ütközésérzékeléssel (CSMA/CD) hozzáférési módszerre és a fizikai rétegre vonatkozó előírások. 5. módosítás: Az energiahatékony Ethernet közeghozzáférés-vezérlőjének paraméterei, fizikai rétegei és irányítási paraméterei.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 268

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. október 1.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2016/1749 határozata (2016. június 17.) az Egészségügyi Világszervezetnek a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéhez csatolt, a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezések kivételével az Európai Unió nevében történő megkötéséről	1
	*	A Tanács (EU) 2016/1750 határozata (2016. június 17.) az Egészségügyi Világszervezetnek a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményéhez csatolt, a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvnek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel és a bűncselekményi tényállások meghatározásával kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó rendelkezései tekintetében az Európai Unió nevében történő megkötéséről	6
		Jegyzőkönyv a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról	10
	*	A Tanács (EU) 2016/1751 határozata (2016. szeptember 20.) az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő megkötéséről	38
		Módosító jegyzőkönyv a következőhöz: megállapodás az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról	40
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2016/1752 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 30.) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról	77
		A Bizottság (EU) 2016/1753 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	80
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2016/1754 határozata (2016. szeptember 29.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 határozat módosításáról	82
	*	A Tanács (KKBP) 2016/1755 határozata (2016. szeptember 30.) a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat módosításáról	85
	*	A Bizottság (EU) 2016/1756 határozata (2016. szeptember 28.) az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás szerinti irányítási testületek által meghozandó, a megállapodás C. mellékletében a kijelzőkre vonatkozóan meghatározott előírások felülvizsgálatáról szóló határozattal kapcsolatos európai uniós álláspont meghatározásáról ( 1 )	90
	*	A Bizottság (EU) 2016/1757 végrehajtási határozata (2016. szeptember 29.) az Európai Multidiszciplináris Tengerfenék- és Vízoszlop-megfigyelő Hálózat Európai Kutatási Infrastruktúra-konzorcium (EMSO ERIC) létrehozásáról (az értesítés a C(2016) 5542. számú dokumentummal történt) ( 1 )	113

	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel indokolása	A jegyzékbe vétel időpontja
21.	SALEH ISSA GWAIDER, Agila	Születési idő: 1942. június 1. Születési hely: Elgubba, Líbia. Útlevélszám: D001001 (Líbia), kiállítás időpontja: 2015. január 22.	Agila Saleh a líbiai képviselőház elnöke 2014. augusztus 5. óta. 2015. december 17-én kinyilvánította, hogy ellenzi a 2015. december 17-én aláírt líbiai politikai megállapodást. A képviselők tanácsának elnökeként Agila Saleh akadályozza és aláássa a líbiai politikai átmenetet, többek között azzal, hogy több alkalommal sem volt hajlandó szavazást tartani a nemzeti egységkormányról. 2016. augusztus 23-án levelet küldött az ENSZ főtitkárának, amelyben kritikát fogalmazott meg az ENSZ-szel szemben amiatt, hogy az támogatja a nemzeti egységkormányt, ami véleménye szerint »személyek egy csoportjának a líbiai népre való ráerőszakolása az Alkotmánnyal és az ENSZ Alapokmányával összeegyeztethetetlen módon«. Támadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2259 (2015) sz., az asz-szahírati megállapodást támogató határozatának elfogadását is, és azzal fenyegetőzött, hogy az ENSZ Alapokmányának, Líbia Alkotmányának valamint Líbia szuverenitásának megsértése miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt pert indít az ENSZ főtitkárával és az ENSZ-szel szemben, amely utóbbit felelősnek tartja azért, hogy »feltétel nélkül és indokolatlanul« támogat egy nem teljes létszámú elnöki tanácsot. Az említett kijelentések aláássák az ENSZ-nek és az ENSZ líbiai támogató missziójának (UNSMIL) a vonatkozó ENSZ BT-határozatok és különösen a 2259 (2015) sz. határozat szerinti közvetítői tevékenységét. Saleh 2016. szeptember 6-án annak ellenére tett hivatalos látogatást Nigerben Abdullah al-Thanival, az el nem ismert tobruki kormány »miniszterelnökével«, hogy az ENSZ BT 2259 (2015) sz. határozata értelmében meg kell szüntetni az olyan párhuzamos intézmények támogatását és a velük való hivatalos kapcsolatokat, amelyek törvényes hatóságként tüntetik fel magukat, de nem részes felei a megállapodásnak.	2016.4.1.
22.	GHWELL, Khalifa más néven AL GHWEIL, Khalifa AL-GHAWAIL, Khalifa	Születési idő: 1956. január 1. Születési hely: Misrath, Líbia Állampolgársága: líbiai Útlevélszám: A005465 (Líbia), kiállítás időpontja: 2015. április 12., érvényes 2017. április 11-ig	Khalifa Ghwell a nemzetközi szinten nem elismert általános nemzeti kongresszus (más néven »nemzeti felemelkedés kormánya«) úgynevezett »miniszterelnöke és védelmi minisztere« volt, és ebben a minőségében felelős volt annak tevékenységéért. Khalifa Ghwell 2015. július 7-én Nuri Abu Sahmain-nel, az általános nemzeti kongresszus »elnökével« együtt részt vett a Steadfastness Front (Alsomood) elnevezésű új katonai erő felavatásának aláírási ceremóniáján. Ezzel kinyilvánította az e katonai erő iránti támogatását, amelyet hét hadosztály alkot, és amelynek célja, hogy megakadályozza egy egységkormány megalakítását Tripoliban. Khalifa Ghwell mint az általános nemzeti kongresszus »miniszterelnöke« szintén központi szerepet játszik a líbiai politikai megállapodás szerinti nemzeti egységkormány megalakulásának akadályozásában. 2016. január 15-én Khalifa Ghwell mint a tripoli székhelyű általános nemzeti kongresszus »miniszterelnöke és védelmi minisztere« elrendelte, hogy tartóztassák le az új biztonsági csoportnak a nemzeti egységkormány megbízott miniszterelnöke által kinevezett minden olyan tagját, aki Tripoliba érkezik. 2016. augusztus 31-én, miután a képviselőház leszavazta a nemzeti egységkormányt, arra utasította »nemzeti felemelkedés kormányának«»miniszterelnökét és védelmi miniszterét«, hogy lássanak ismét munkához.	2016.4.1.
23.	ABU SAHMAIN, Nuri más néven BOSAMIN, Nori BO SAMIN, Nuri	Születési idő: 1956.5.16. Zouara/Zuwara, Líbia	Nuri Abu Sahmain a nemzetközi szinten nem elismert általános nemzeti kongresszus (más néven »nemzeti felemelkedés kormánya«) úgynevezett »elnöke« volt, és ebben a minőségében felelős volt annak tevékenységéért. Az általános nemzeti kongresszus elnökeként Nuri Abu Sahmain központi szerepet játszik a líbiai politikai megállapodás akadályozásában és ellenzésében, valamint a nemzeti egységkormány megalakulásának akadályozásában és ellenzésében. Nuri Abu Sahmain 2015. december 15-én sürgette, hogy halasszák el a líbiai politikai megállapodás elfogadását, amelyre a tervek szerint egy december 17-i ülésen került volna sor. 2015. december 16-án nyilatkozatot adott ki arról, hogy az általános nemzeti kongresszus nem engedélyezi a tagjai számára, hogy részt vegyenek az ülésen vagy hogy aláírják a líbiai politikai megállapodást. Nuri Abu Sahmain 2016. január 1-jén az Egyesült Nemzetek Szervezetének különleges képviselőjével folytatott tárgyalások során elutasította a líbiai politikai megállapodást.	2016.4.1.”.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	173,3
0702 00 00	ZZ	173,3
0707 00 05	TR	128,9
0707 00 05	ZZ	128,9
0709 93 10	TR	135,5
0709 93 10	ZZ	135,5
0805 50 10	AR	94,1
	CL	118,2
	TR	85,3
	UY	93,3
	ZA	103,0
	ZZ	98,8
0806 10 10	EG	264,7
	TR	124,2
	US	194,0
	ZZ	194,3
0808 10 80	AR	110,6
	BR	97,9
	CL	122,7
	NZ	133,6
	ZA	115,9
	ZZ	116,1
0808 30 90	CL	126,9
	TR	132,1
	ZA	155,4
	ZZ	138,1