(1)

Az Uniónak a belső piac egésze számára hatékony védelmi mechanizmust kell biztosítania annak érdekében, hogy általános értelemben véve fokozza a gazdasági szereplők és az érdekelt felek jogbiztonságát a harmadik országokhoz fűződő kapcsolataikban. Azok a joghatóságok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti keretét súlyos hiányosságok jellemzik, komoly kockázatot jelentenek a pénzügyi piacok integritása és az egységes piac egészének megfelelő működése szempontjából. A hiányos jogi és intézményi kerettel rendelkező és a pénzmozgások ellenőrzése terén nem kielégítő szabályrendszert alkalmazó joghatóságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

(2)

Az (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá tartozó valamennyi uniós kötelezett szolgáltatónak fokozott átvilágítási intézkedéseket kell alkalmaznia a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokban letelepedett természetes vagy jogi személyekkel fennálló üzleti kapcsolatai során, ami Unió-szerte biztosítja a piaci szereplőkkel szembeni azonos követelményeket.

(3)

Az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke meghatározza a Bizottság értékelésének alapjául szolgáló kritériumokat, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy e kritériumok figyelembevételével azonosítsa a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat.

(4)

A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosításának világos és objektív értékelésen kell alapulnia, amely a következőkre összpontosul: a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló jogi és intézményi keretre vonatkozóan az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározott kritériumok teljesítése az adott ország által, az ország hatóságainak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos hatáskörei és eljárásai, valamint az ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonysága a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését illetően.

(5)

A valamely országnak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékébe való felvételére vonatkozó bizottsági határozat alapjául szolgáló valamennyi megállapítást megbízható, ellenőrizhető és naprakész információkkal alátámasztva dokumentálni kell.

(6)

Fontos, hogy a Bizottság maradéktalanul figyelembe vegye a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítása céljából már elvégzett nemzetközi szintű munkát, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (a továbbiakban: FATF) tevékenységét. A globális pénzügyi rendszer integritásának biztosítása szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a harmadik országok uniós szinten összeállított jegyzékét adott esetben szorosan összehangolják a nemzetközileg elfogadott jegyzékekkel. Az Unió nemzetközi szinten egy globális megközelítés előmozdítására törekszik, és ezáltal világszerte hozzájárul a pénzügyi integritás fokozásához és a nemzetközi pénzügyi rendszer kiemelt kockázatot jelentő országokkal szembeni védelmének javításához. A globális megközelítés azt hivatott biztosítani, hogy azonos feltételek vonatkozzanak a kötelezett szolgáltatókra, és ne érje káros hatás a nemzetközi pénzügyi rendszert.

(7)

A Bizottság az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt kritériumokkal összhangban minden rendelkezésre álló szakértői elemzést figyelembe vett azokról a tényezőkről, amelyek hozzájárulnak, hogy egy ország vagy joghatóság rendkívül kiszolgáltatottá váljon a pénzmosással, a terrorizmusfinanszírozással vagy más tiltott pénzügyi tevékenységgel szemben. A Bizottság az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban megfelelő módon figyelembe vette az FATF által kiadott legfrissebb nyilvános nyilatkozatot, az FATF dokumentumait („A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat”), a nemzetközi együttműködés-ellenőrzésről szóló FATF-jelentést, valamint az FATF és az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervek által az egyes harmadik országok jelentette kockázatokról összeállított jelentést.

(8)

A nemzetközi pénzügyi rendszer nagymértékű integrációjára, a piaci szereplők közötti szoros kapcsolatra, az Unióba irányuló, illetve az Unióból kiinduló határokon átnyúló ügyletek nagy volumenére és a piacnyitás szintjére való tekintettel megállapítható, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszert fenyegető, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bármilyen kockázat egyúttal az uniós pénzügyi rendszert is veszélyezteti.

(9)

A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés eredményei szerint Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Guyana, Irak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Szíria, Uganda, Vanuatu és Jemen olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az említett országok írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében.

(10)

A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés egyúttal azt is megállapította, hogy Irán olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az FATF nyilvános nyilatkozatában is szereplő Irán magas szintű politikai kötelezettségvállalást tett a feltárt hiányosságok kezelésére, és az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt követelmények teljesítése érdekében az FATF által kidolgozott cselekvési terv végrehajtásához technikai segítségnyújtást igényelt.

(11)

A legfrissebb vonatkozó információk alapján végrehajtott bizottsági elemzés megállapította továbbá, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) olyan harmadik országnak minősül, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerét jellemző stratégiai hiányosságok jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az FATF nyilvános nyilatkozatában is szereplő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság folyamatos és nagymértékű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelent, mivel sorozatosan elmulasztotta a feltárt hiányosságok kezelését.

(12)

Alapvető fontosságú, hogy a Bizottság felszólítsa a kiemelt kockázatú joghatóságként azonosított harmadik országokat a Bizottsággal és a nemzetközi szervekkel való maradéktalan együttműködésre, hogy fogadják el és hatékonyan hajtsák végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszereikben feltárt stratégiai hiányosságok orvoslását célzó intézkedéseket.

(13)

Elengedhetetlen, hogy a Bizottság állandó jelleggel nyomon kövesse a harmadik országok jogi és intézményi keretével, az illetékes hatóságok hatásköreivel és eljárásaival, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó rendszereik hatékonyságával kapcsolatos fejleményeket, hogy ennek alapján frissítse a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékét,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét a „Saucisson sec d'Auvergne”/„Saucisse sèche d'Auvergne” elnevezés bejegyzésére. (2)

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Saucisson sec d'Auvergne”/„Saucisse sèche d'Auvergne” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2016. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2016-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2016. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2016-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2016. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2016-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2016. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2016-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2016. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2016-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

Az (EU) 2016/72 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2016. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2016-ra megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2016. szeptember 14-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) szankcióbizottsága úgy határozott, hogy két bejegyzést módosít az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó listáján, akikre vagy amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

2009. február 9-én a Syngenta France SAS az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) Németország illetékes hatóságához a Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricának az ilyen kukoricát tartalmazó vagy abból álló, bármely más kukoricáéhoz hasonló – nem élelmiszerként vagy takarmányként való – felhasználásra szánt termékekben történő forgalomba hozatalára is.

(3)

Az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a kérelem tartalmazza a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint az említett irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban végzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket is. A kérelem magában foglalja továbbá a 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelő, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervet is.

(4)

2013. július 5-én a Syngenta kiterjesztette a kérelmet a Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát, ezen belül is a 2010/426/EU (3), a 2011/892/EU (4), a 2011/893/EU (5) és a 2011/894/EU (6) bizottsági határozattal engedélyezett Bt11 × GA21, MIR604 × GA21, Bt11 × MIR604 és Bt11 × MIR604 × GA21 kukoricát alkotó egyszeres génmódosítási események valamennyi alkombinációjára (a továbbiakban: alkombinációk). A Syngenta felkérte a Bizottságot, hogy a Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukorica és valamennyi alkombinációja forgalmazásának engedélyezésével egy időben helyezze hatályon kívül a fent említett négy határozatot.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2015. december 7-én az 1829/2003/EK rendelet (7) 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott ki. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelemben ismertetett, géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukorica ugyanolyan biztonságos és tápláló, mint a hagyományos megfelelője, és az alkombinációk vonatkozásában sem azonosítottak biztonsági problémákat.

(6)

Véleményében az EFSA figyelembe vette az illetékes nemzeti hatóságokkal az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett összes konkrét kérdést és aggályt.

(7)

Az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti terv összhangban áll a termékek tervezett felhasználásával.

(8)

Az EFSA véleményében releváns információk gyűjtését javasolja az újonnan expresszált fehérjék expressziós szintjéről abban az esetben, ha a Bt11 × MIR162 × MIR604, a MIR162 × MIR604 × GA21, a Bt11 × MIR162, a MIR162 × MIR604 és/vagy a MIR162 × GA21 alkombinációkat célzott növénynemesítési módszerekkel elő kívánják állítani és forgalomba kívánják hozni. Az EFSA ajánlásával összhangban az ilyen esetekre külön feltételeket kell megállapítani.

(9)

A fenti megállapításokra tekintettel engedélyezni kell a Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21, a Bt11 × MIR162 × MIR604, a Bt11 × MIR162 × GA21, a Bt11 × MIR604 × GA21, a MIR162 × MIR604 × GA21, a Bt11 × MIR162, a Bt11 × MIR604, a Bt11 × GA21, a MIR162 × MIR604, a MIR162 × GA21 és a MIR604 × GA21 genetikailag módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalát.

(10)

A Bt11 × GA21, a MIR604 × GA21, a Bt11 × MIR604, és a Bt11 × GA21 × MIR604 kukorica engedélyezésére vonatkozó 2010/426/EU, 2011/892/EU, 2011/893/EU és 2011/894/EU határozatokat hatályon kívül kell helyezni.

(11)

A 65/2004/EK bizottsági rendeletben (8) előírtaknak megfelelően minden egyes géntechnológiával módosított szervezethez (a továbbiakban: GMO) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(12)

Az EFSA által kiadott vélemény alapján úgy tűnik, hogy a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát – beleértve az egyszeres génmódosítási események minden lehetséges kombinációját – tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési előírásokra azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozatban előírt engedélynek megfelelően használják fel, a Bt11 × MIR162 × MIR604 × GA21 kukoricát és alkombinációit tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésének – az élelmiszereken kívül – egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem szabad termesztésre használni.

(13)

Az 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-t tartalmazó vagy abból álló termékek címkézésére vonatkozó követelményeket. A szóban forgó termékekre vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket az említett rendelet 4. cikkének (1)–(5) bekezdése, a GMO-ból előállított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket pedig a rendelet 5. cikke határozza meg.

(14)

Az engedély jogosultjának éves jelentéseket kell benyújtania a környezeti hatások megfigyelésére irányuló felügyeleti tervben meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről. Ezeket az eredményeket a 2009/770/EK bizottsági határozatnak (10) megfelelően kell benyújtani. Az EFSA véleménye nem indokolja semmilyen, az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában és 18. cikke (5) bekezdésében előírt, a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányuló különleges feltétel bevezetését.

(15)

Az engedély jogosultjának továbbá éves jelentéseket kell benyújtania ezen engedély különleges feltételeiben meghatározott tevékenységek eredményeiről.

(16)

A termékek engedélyezésére vonatkozó minden releváns információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendelet szerinti közösségi nyilvántartásába.

(17)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvében részes feleket, az 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 9. cikkének (1) bekezdése és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint.

(18)

Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül. Mivel végrehajtási aktus elfogadására volt szükség, az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

a)

az 1. cikkben felsorolt GMO-kat tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)

az 1. cikkben felsorolt GMO-kat tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított takarmányok;

c)

az 1. cikkben említett GMO-k az azokat tartalmazó vagy azokból álló termékekben az a) és b) pontban említettektől eltérő felhasználásra, a termesztés kivételével.