2016.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 195/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1178 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. június 10.)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) értesítést kapott a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek azon kategóriáiról, amelyek elszámolására egyes központi szerződő felek engedélyt kaptak. Az ESMA az említett kategóriák mindegyike tekintetében értékelte azokat a kritériumokat, amelyek alapvetőek annak meghatározásához, hogy ezeket a kategóriákat elszámolási kötelezettség alá kell-e vonni, ideértve az egységesítés szintjét, a nagyságrendet és likviditást, valamint az árazási információk rendelkezésre állását. Az ESMA a rendszerszintű kockázatok csökkentésének átfogó céljával meghatározta a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek azon kategóriáit, amelyeket a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárással összhangban elszámolási kötelezettség alá kell vonni.

(2)

A tőzsdén kívüli származtatott kamatügyleteknek lehet állandó névleges összegük, változó névleges összegük vagy feltételes névleges összegük. Az állandó névleges összegű szerződések névleges összege a szerződés élettartama alatt nem változik. A változó névleges összegű szerződések névleges összege a szerződés élettartama alatt kiszámítható módon változik. A feltételes névleges összegű szerződések névleges összege a szerződés élettartama alatt előre nem kiszámítható módon változik. A feltételes névleges összegek miatt összetettebbé válik a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekhez kapcsolódó árazás és kockázatkezelés, így bonyolultabbá válik a központi szerződő felek számára az ilyen ügyletek elszámolása is. A tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolási kötelezettség alá vonandó kategóriáinak megállapításakor figyelembe kell venni ezt a sajátosságot.

(3)

Annak meghatározásakor, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mely kategóriáit kell elszámolási kötelezettség alá vonni, figyelembe kell venni a fedezett kötvények kibocsátóival vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek sajátos jellegét. Ezzel összefüggésben indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek kategóriái ne terjedjenek ki a fedezett kötvények kibocsátóival vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött szerződésekre, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(4)

A különböző szerződő feleknek eltérő időre van szükségük a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges intézkedések megtételéhez. Az említett kötelezettség helyes és megfelelő időben történő végrehajtásához a szerződő feleket kategóriákba kell sorolni, hogy a kellően hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződő felekre azonos időponttól kezdődően vonatkozzon az elszámolási kötelezettség.

(5)

Az első kategóriának az olyan pénzügyi és nem pénzügyi szerződő feleket kell tartalmaznia, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában legalább egy elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletre vonatkozó kategória tekintetében legalább egy releváns központi szerződő fél klíringtagjai, mivel ezeknek a feleknek már van tapasztalatuk a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolása terén és már legalább egy szóban forgó kategória tekintetében kialakították a kapcsolatot az említett központi szerződő felekkel. Az olyan nem pénzügyi szerződő feleket, amelyek klíringtagok, szintén az első kategóriába kell foglalni, mivel tapasztalataik és a központi elszámolásra való felkészültségük tekintetében összehasonlíthatók az ebbe a kategóriába sorolt pénzügyi szerződő felekkel.

(6)

A második és a harmadik kategóriába az első kategóriába nem tartozó pénzügyi szerződő feleket kell besorolni, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel összefüggő jogi és működési kapacitásuk szintje szerint elkülönítve őket. A pénzügyi szerződő felek jogi és működési kapacitásának szintje tekintetében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységük mértéke alapján célszerű differenciálni, ezért a második és a harmadik kategória elkülönítéséhez a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek aggregált hónap végi átlagos névleges összege alapján mennyiségi értékhatárt kell meghatározni. Az említett értékhatárt úgy kell megállapítani, hogy az megfelelő legyen a kisebb piaci szereplők elkülönítéséhez, ugyanakkor jelentős kockázati szintet öleljen fel a második kategória. Az értékhatárt – a szabályozási konvergencia erősítése és a felek megfelelési költségeinek korlátozása céljából – hozzá kell igazítani a nemzetközi szinten elfogadott, a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó letéti követelményekhez kapcsolódó értékhatárhoz is. Bár az értékhatár – a csoporton belüli esetleges megosztott kockázatokra tekintettel – általában csoportszinten alkalmazandó, azt a befektetési alapok esetében az említett nemzetközi standardokhoz hasonlóan az egyes alapokra vonatkozóan elkülönítve kell alkalmazni, mivel egy alap kötelezettségeit többnyire nem befolyásolják más alapok vagy alapkezelőik kötelezettségei. Így az értékhatárt elkülönítve kell alkalmazni az egyes alapokra, amennyiben az alap fizetésképtelensége vagy csődje esetén az egyes befektetési alapok teljesen elkülönített eszközhalmazt (pool) képeznek, amelyet nem fedez, garantál vagy támogat másik befektetési alap vagy maga az alapkezelő.

(7)

A 648/2012/EU rendelet pénzügyi szerződő felekre vonatkozó fogalommeghatározása nem terjed ki egyes alternatív befektetési alapokra (ABA), bár azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a fogalom hatálya alá tartozó alternatív befektetési alapokéhoz hasonló működési kapacitással rendelkeznek. A nem pénzügyi szerződő félként besorolt alternatív befektetési alapokat ezért a szerződő felek ugyanazon kategóriájába kell besorolni, mint a pénzügyi szerződő félként besorolt alternatív befektetési alapokat.

(8)

A negyedik kategóriába kell foglalni a többi kategóriába be nem sorolt nem pénzügyi szerződő feleket, tekintettel arra, hogy a többi kategóriába sorolt szerződő felekhez képest az a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és a központi elszámolásra vonatkozó tapasztalatuk és működési kapacitásuk korlátozottabb.

(9)

Az első kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy e feleknek esetleg még nem minden elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kategória tekintetében állnak fenn kapcsolataik központi szerződő felekkel. Emellett az ebbe a kategóriába tartozó szerződő felek jelentik a nem klíringtag szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést, így az ügyfélklíring és a közvetett ügyfélklíring az elszámolási kötelezettség hatálybalépése következtében várhatóan jelentősen megnő. Végül, az első kategóriához tartozó szerződő feleknél van a már elszámolt tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek volumenének jelentős hányada, és az elszámolandó ügyletek nagyságrendje az e rendeletben meghatározott elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjától jelentősen növekedni fog. Ezért az első kategóriához tartozó szerződő felek számára hathónapos ésszerű időtartamot kell megállapítani ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a további kategóriák elszámolására, a megnövekedett ügyfélklíring és közvetett ügyfélklíring kezelésére, valamint az elszámolandó ügyletek megnövekedett nagyságrendjéhez való alkalmazkodásra.

(10)

A második és harmadik kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy többségüknek – klíringtag ügyfeleként vagy közvetett ügyfeleként – lesz hozzáférése központi szerződő félhez. Ez a folyamat 12–18 hónapot vesz igénybe a szerződő felek jogi és működési kapacitásától, valamint attól függően, hogy mennyire vannak felkészülve a szerződések elszámolásához szükséges megállapodások létrehozására a klíringtagokkal.

(11)

A negyedik kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni jogi és működési kapacitásukat, valamint azt, hogy a többi kategóriához tartozó szerződő félhez képest korlátozottabb tapasztalatokkal rendelkeznek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és a központi elszámolás terén.

(12)

Egy harmadik országban székhellyel rendelkező szerződő fél és egy, az Unióban székhellyel rendelkező és ugyanahhoz a csoporthoz tartozó, ugyanazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont, megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozó másik szerződő fél között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az elszámolási kötelezettség alkalmazásának kezdetére későbbi időpontot kell meghatározni. A későbbi alkalmazásnak biztosítania kell, hogy az említett szerződésekre meghatározott időtartamig ne terjedjen ki az elszámolási kötelezettség hatálya, amennyiben nem került még sor a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási aktusok megalkotására az e rendelet I. mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és az Unión kívüli szerződő fél székhelyét érintő joghatóságra vonatkozóan. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy a szóban forgó szerződéseket megkötő szerződő felek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak-e és teljesítik-e a 648/2012/EU rendeletben a csoporton belüli ügyletekre meghatározott egyéb feltételeket.

(13)

A nem pénzügyi szerződő felek között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletektől eltérően abban az esetben, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szerződések szerződő felei pénzügyi szerződő felek, a 648/2012/EU rendelet előírja az elszámolási kötelezettség alkalmazását azokra a szerződésekre, amelyeket az ESMA-hoz címzett, a központi szerződő feleknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy bizonyos kategóriájára vonatkozóan megadott engedélyről szóló értesítést követően, de a kötelezettség hatálybalépésének időpontját megelőzően kötöttek, feltéve, hogy e szerződéseknek a kötelezettség hatálybalépésének időpontjában hátralévő futamideje ezt indokolja. Az elszámolási kötelezettség e szerződésekre való érvényesítésének célja a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazásának biztosítása. Hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitáshoz és a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez, valamint egy tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozó kategória elszámolási kötelezettség alá vonása esetén egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a piaci résztvevők számára. A minimális hátralévő futamidőt ezért úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az említett célkitűzések megvalósítását.

(14)

A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardok hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem látják előre, hogy az általuk megkötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség hatálya alá fognak-e tartozni abban az időpontban, amikor a kötelezettség hatályba lép. Ez a bizonytalanság jelentősen befolyásolja a piaci résztvevők azon képességét, hogy pontosan árazzák az általuk kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, mivel a központilag és nem központilag elszámolt szerződésekre eltérő fedezeti szabályok vonatkoznak. Amennyiben az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan előírt utólagos elszámolási kötelezettség független lenne az ügyletek a kötelezettség hatálybalépésének időpontjában hátralévő futamidejétől, ez korlátozná a szerződő felek képességét piaci kockázataik megfelelő fedezésére, és vagy befolyásolná a piac működését és a pénzügyi stabilitást, vagy megakadályozná őket abban, hogy szokásos tevékenységeiket gyakorolják, mivel az ügyleteket más megfelelő eszközökkel kellene fedezniük.

(15)

Emellett helyénvaló, hogy azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően, és az elszámolási kötelezettség alkalmazása előtt kötöttek, addig ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá, amíg ezen ügyletek szerződő felei nem tudják meghatározni azt, hogy az ügylet mely kategóriába tartozik, és egy adott ügylet – beleértve csoporton belüli ügyleteiket is – esetében elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e, és amíg nem tudják végrehajtani a szóban forgó ügyleteknek az elszámolási kötelezettség figyelembevételével történő megkötéséhez szükséges intézkedéseket. A piac megfelelő működésének és stabilitásának megőrzéséhez, valamint a szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához helyénvaló mérlegelni, hogy ezek a szerződések – hátralévő futamidejüktől függetlenül – ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá.

(16)

Indokolt, hogy az ESMA-hoz címzett, a központi szerződő feleknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy bizonyos kategóriájára vonatkozóan megadott engedélyről szóló értesítést követően, de az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontját megelőzően kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá, ha nem érintik jelentős mértékben a rendszerszintű kockázatot, vagy ha e szerződések elszámolási kötelezettség alá vonása egyéb módon veszélyeztetheti a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazását. A hosszabb futamidejű tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekhez kapcsolódó partner-hitelkockázat hosszabb ideig érezteti hatását a piacon, mint a rövid hátralévő futamidejű tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekhez kapcsolódó partner-hitelkockázat. A rövid hátralévő futamidejű szerződések elszámolási kötelezettség alá vonása a kockázatenyhítés szintjéhez képest aránytalan terhet róna a szerződő felekre. Emellett a rövid hátralévő futamidejű tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek a teljes piac viszonylag csekély hányadát jelentik, így ezekből az ügyletekből viszonylag kismértékű rendszerszintű kockázat keletkezik. A minimális hátralévő futamidőt ezért olyan szinten kell megállapítani, amely biztosítja, hogy a legfeljebb néhány hónapos hátralévő futamidejű szerződések ne kerüljenek elszámolási kötelezettség alá.

(17)

A harmadik kategóriába tartozó felek a teljes rendszerszintű kockázatnak viszonylag korlátozott részét képviselik, és az első és második kategóriába tartozó szerződő felekhez képest alacsonyabb szintű a jogi és működési kapacitásuk a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek lényeges elemeit, többek között az elszámolási kötelezettség alá vont és a kötelezettség hatálybalépése előtt megkötött tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek árazását rövid időn belül ki kell igazítani, hogy magukban foglalják azt az elszámolást, amelyre csak több hónappal a szerződés megkötése után kerül sor. Az utólagos elszámolás folyamata az árazási modell szempontjából fontos kiigazításokkal jár, és módosítani kell a szóban forgó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek dokumentációját is. A harmadik kategóriába tartozó szerződő felek csak igen korlátozottan tudják beilleszteni az utólagos elszámolást tőzsdén kívüli származtatott ügyleteikbe. Így az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá vonása korlátozhatja az említett szerződő felek képességét kockázataik megfelelő fedezésére, és vagy befolyásolná a piac működését és a pénzügyi stabilitást, vagy megakadályozná őket abban, hogy szokásos tevékenységeiket gyakorolják, mivel nem tudnák folytatni az ügyletek fedezését. Ezért indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség ne vonatkozzon a harmadik kategóriába tartozó szerződő felek által az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre.

(18)

Emellett annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a csoporton belül kockázatkezelési folyamatok hatékonyságának korlátozása, ami aláásná a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának elérését, mentesíthetők az elszámolás alól azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek kötöttek, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Ezért indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség ne vonatkozzon olyan csoporton belüli ügyletekre, amelyek teljesítenek bizonyos feltételeket és amelyeket az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötöttek.

(19)	Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(20)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét és konzultált az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá tartozó kategóriái

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek I. mellékletben meghatározott kategóriái elszámolási kötelezettség alá tartoznak.

(2) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek I. mellékletben meghatározott kategóriái nem tartalmazzák a fedezett kötvények kibocsátóival vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött szerződéseket, feltéve, hogy ezek a szerződések teljesítik az összes következő feltételt:

a)	azokat csak a fedezett kötvényhez kapcsolódó összevont alap kamatlábhoz vagy árfolyamhoz kapcsolódó meg nem felelésének fedezésére használják.

b)	azokat a kötvények fedezésére létrejött összevont alapban nyilvántartásba veszik vagy rögzítik a fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban;

c)	a fedezett kötvény kibocsátójának vagy az összevont alapnak a szanálása vagy fizetésképtelensége esetén nem szűnnek meg;

a fedezett kötvények kibocsátójával vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő felei legalább egyenrangúak a fedezett kötvények tulajdonosaival, kivéve, ha a fedezett kötvények kibocsátójával vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő fele nemteljesítő vagy érintett fél, vagy lemond az egyenlő rangsorolásról;

e)	a fedezett kötvény teljesíti az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 129. cikkének követelményeit és legalább 102 %-os biztosítéki követelmény hatálya alá tartozik.

2. cikk

A szerződő felek kategóriái

(1) A 3. és a 4. cikk alkalmazásában az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó szerződő feleket a következő kategóriákba kell sorolni:

az 1. kategóriába azok a szerződő felek tartoznak, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 14. pontjának értelmében vett klíringtagok az e rendelet I. mellékletében vagy az (EU) 2015/2205 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (4) I. mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó legalább egy kategória tekintetében legalább egy olyan központi szerződő félben, amely e dátumot megelőzően legalább egy szóban forgó kategória elszámolására vonatkozóan engedéllyel vagy elismeréssel rendelkezik;

a 2. kategória az 1. kategórián kívüli olyan szerződő feleket tartalmazza, amelyek olyan csoporthoz tartoznak, amely esetében a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek fennálló bruttó névleges értékének aggregált hónap végi átlagos összege 2016. január, február és március esetében meghaladja a 8 milliárd EUR-t, és amelyek a következők lehetnek:

i.	pénzügyi szerződő felek;

ii.	a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott olyan alternatív befektetési alapok, amelyek nem pénzügyi szerződő felek;

a 3. kategóriába tartoznak az 1. vagy a 2. kategóriába nem tartozó következő szerződő felek:

i.	pénzügyi szerződő felek;

ii.	a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott olyan alternatív befektetési alapok, amelyek nem pénzügyi szerződő felek;

d)	a 4. kategóriába tartoznak az 1., a 2. vagy a 3. kategórián kívüli nem pénzügyi szerződő felek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett, fennálló bruttó névleges összeg csoportszintű aggregált hónap végi átlagának kiszámítása során figyelembe kell venni a csoport valamennyi nem központilag elszámolt származtatott termékét, beleértve a határidős devizaügyleteket, a csereügyleteket és a deviza-csereügyleteket.

(3) Amennyiben a szerződő felek a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok vagy a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi (6) irányelv 1. cikke (2) bekezdésében meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett 8 milliárd EUR összegű határérték egyedileg az alap szintjén alkalmazandó.

3. cikk

Az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja

(1) A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek I. mellékletben meghatározott kategóriái esetében az elszámolási kötelezettség a következő időpontban lép hatályba:

a)	2017. február 9. az 1. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

b)	2017. július 9. a 2. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

c)	2018. február 9. a 3. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

d)	2019. július 9. a 4. kategóriába tartozó szerződő felek esetében.

Két különböző kategóriába tartozó szerződő fél között létrejött ügylet esetében a szóban forgó ügylethez kapcsolódó elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja a későbbi időpont.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek I. mellékletben meghatározott kategóriáihoz tartozó olyan szerződések tekintetében, amelyeket a 4. kategórián kívüli, ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek kötöttek, és az egyik szerződő fél harmadik országban, a másik szerződő fél pedig az Unióban rendelkezik székhellyel, az elszámolási kötelezettség a következő időpontban lép hatályba:

2019. július 9. abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet I. mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan; vagy

abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében elfogadtak a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet I. mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, a következő időpontok közül a későbbi:

i.	a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint az említett rendelet 4. cikke céljából az e rendelet I. mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan elfogadott egyenértékűségi határozat hatálybalépésének időpontját követő 60 nap;

ii.	az az időpont, amikor az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség hatályba lép.

Ez az eltérés csak akkor alkalmazandó, ha a szerződő felek teljesítik a következő feltételeket:

a)	a harmadik országban letelepedett szerződő fél vagy pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél;

az Unióban letelepedett szerződő fél:

i.	pénzügyi szerződő fél, nem pénzügyi szerződő fél, pénzügyi holdingtársaság, pénzügyi intézmény vagy megfelelő prudenciális követelmények hatálya alá tartozó kiegészítő szolgáltatásokat végző vállalkozás, és az a) pontban említett szerződő fél pénzügyi szerződő fél; vagy

ii.	pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél és az a) pontban említett szerződő fél nem pénzügyi szerződő fél;

c)	mindkét szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti egyazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont;

d)	mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

e)	az Unióban letelepedett szerződő fél írásban értesítette illetékes hatóságát arról, hogy az a), b), c) és d) pontban meghatározott feltételek teljesülnek és az illetékes hatóság az értesítés kézhezvételét követő 30 naptári napon belül megerősítette a szóban forgó feltételek teljesítését.

4. cikk

Minimális hátralévő futamidő

(1) Az 1. kategóriába tartozó pénzügyi szerződő felek esetében a 648/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett minimális hátralévő futamidő az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjában:

a)	15 év a 2016. október 9-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek az I. melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

b)	3 év a 2016. október 9-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek az I. melléklet 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

c)	6 hónap a 2016. október 9-én vagy azt követően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek az I. melléklet 1. vagy 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak.

(2) A 2. kategóriába tartozó pénzügyi szerződő felek esetében a 648/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett minimális hátralévő futamidő az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjában:

a)	15 év a 2016. október 9-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek az I. melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

b)	3 év a 2016. október 9-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek az I. melléklet 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

c)	6 hónap a 2016. október 9-én vagy azt követően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek az I. melléklet 1. vagy 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak.

(3) A 3. kategóriába tartozó pénzügyi szerződő felek és az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, pénzügyi szerződő felek közötti ügyletek esetében a 648/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett minimális hátralévő futamidő az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjában:

a)	15 év az I. melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartozó ügyletek esetében;

b)	3 év az I. melléklet 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartozó ügyletek esetében.

(4) Amennyiben különböző kategóriába tartozó vagy a 3. cikk (2) bekezdésében említett ügyletben részt vevő pénzügyi szerződő felek kötnek szerződést, az e cikk alkalmazásában figyelembe veendő minimális hátralévő futamidő az alkalmazandó hátralévő futamidők közül a hosszabb.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2015/2205 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. augusztus 6.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2015.12.1., 13. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

MELLÉKLET

Az elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek kategóriái

1. táblázat

Fix-változó kamatcsereügyletek kategóriái

Azonosító	Típus	Referencia-index	Kiegyenlítés pénzneme	Lejárat	Kiegyenlítés pénznemének típusa	Opcionalitás	Névleges összeg típusa
C.1.1	Fix – változó	NIBOR	NOK	28D–10Y	Egyetlen pénznem	Nem	Állandó vagy változó
C.1.2	Fix – változó	WIBOR	PLN	28D–10Y	Egyetlen pénznem	Nem	Állandó vagy változó
C.1.3	Fix – változó	STIBOR	SEK	28D–15Y	Egyetlen pénznem	Nem	Állandó vagy változó

2. táblázat

Határidős kamatláb-megállapodások kategóriái

Azonosító	Típus	Referencia-index	Kiegyenlítés pénzneme	Lejárat	Kiegyenlítés pénznemének típusa	Opcionalitás	Névleges összeg típusa
C.2.1	FRA	NIBOR	NOK	3D–2Y	Egyetlen pénznem	Nem	Állandó vagy változó
C.2.2	FRA	WIBOR	PLN	3D–2Y	Egyetlen pénznem	Nem	Állandó vagy változó
C.2.3	FRA	STIBOR	SEK	3D–3Y	Egyetlen pénznem	Nem	Állandó vagy változó

2016.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 195/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1179 RENDELETE

(2016. július 19.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 37. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része a veszélyes anyagok harmonizált osztályozásának és címkézésének két jegyzékét tartalmazza. A 3.1. táblázat a veszélyes anyagok harmonizált osztályozását és címkézését az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2–5. részében meghatározott kritériumok alapján sorolja fel. A 3.2. táblázat a veszélyes anyagok harmonizált osztályozását és címkézését a 67/548/EGK tanácsi irányelv (2) VI. mellékletében meghatározott kritériumok alapján sorolja fel.

(2)

Mivel a 67/548/EGK irányelv 2015. június 1-jével hatályát vesztette, a VI. melléklet 3. részében található 3.2. táblázatot törölni kell. Az 1272/2008/EK rendelet teljes alkalmazhatóságáig tartó átmenet megkönnyítése érdekében azonban a szóban forgó törlésnek csak 2017. június 1-jén kell hatályba lépnie.

(3)

Az egyes anyagok új, aktualizált, illetve törölt harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozó javaslatoknak az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (ECHA) való benyújtására az 1272/2008/EK rendelet 37. cikke szerint került sor. Az ECHA kockázatértékelési bizottsága (RAC) által az említett javaslatokra vonatkozóan kibocsátott vélemények, valamint az érintett felektől kapott észrevételek alapján helyénvaló egyes anyagok tekintetében a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozó bejegyzéseket beilleszteni, aktualizálni vagy törölni.

(4)

Az ólom tekintetében a RAC 2013. december 5-i véleményében azt javasolja, hogy a reprodukciót kárósító anyagok 1A. kategóriájába tartozóként kerüljön besorolásra. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a tömör formában lévő ólom biológiai felvehetőségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok, meg kell különböztetni a tömör formát (legalább 1 mm részecskeméret) és a por formát (1 mm-nél kisebb részecskeméret). Ezért indokolt a legalább 0,03 %-os egyedi koncentrációs határérték (SCL) bevezetése a por formára és a legalább 0,3 %-os általános koncentrációs határérték (GCL) bevezetése a tömör formára.

(5)

A réztartalmú anyagok tekintetében a RAC 2014. december 4-i véleményeiben javasolt környezeti osztályozást indokolt felvenni az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletébe, mivel ezen új osztályozás alátámasztására elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Nem indokolt ugyanakkor a hosszú távú vízi toxicitási veszély tekintetében javasolt M-tényezők felvétele, mivel ezekkel kapcsolatban a RAC által elvégzendő további értékelésre van szükség, figyelembe véve azokat a tudományos adatokat, amelyeket az iparág a RAC véleményének a Bizottság számára történő továbbítását követően bocsátott rendelkezésre a vízi toxicitásra vonatkozóan.

(6)	Ezért az 1272/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az új harmonizált osztályozásoknak való megfelelést nem helyénvaló azonnal megkövetelni, mivel bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy a szállítók hozzáigazítsák az anyagok és keverékek címkézését és csomagolását az új osztályozásokhoz, és értékesítsék meglévő készleteiket. Erre az időre annak érdekében is szükség van, hogy a szállítók alkalmazkodhassanak az anyagok új harmonizált osztályozásából eredő egyéb jogszabályi kötelezettségekhez és megfeleljenek azoknak; ilyenek például az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 22. cikkének f) pontjában és 23. cikkében, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 50. cikkében és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 44. cikkében foglalt rendelkezések.

(8)

Az 1272/2008/EK rendelet azon átmeneti rendelkezéseinek megfelelően, amelyek lehetővé teszik az új rendelkezések korábban, önkéntes alapon történő alkalmazását, a szállítóknak lehetőséget kell adni arra, hogy önkéntes alapon a megfelelés határideje előtt alkalmazzák az új harmonizált osztályozásokat és kiigazítsák a címkézést és a csomagolást.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1272/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A VI. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2.	A VI. mellékletben a 3.2. táblázatot el kell hagyni.

2. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2018. március 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1. cikk (2) bekezdését 2017. június 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az anyagok és keverékek 2018. március 1. előtt is osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók az e rendelettel módosított 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(2) A Tanács 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL 196., 1967.8.16., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., p.1).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

MELLÉKLET

A 1271/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része a következőképpen módosul:

a)	A 607-331-00-5 és 609-066-00-0 indexszámokhoz tartozó bejegyzéseket el kell hagyni;

A 006-035-00-8, 029-002-00-X, 602-020-00-0, 602-033-00-1, 603-055-00-4, 604-030-00-0, 604-092-00-9, 605-013-00-0, 605-022-00-X, 606-014-00-9, 606-021-00-7, 607-056-00-0, 607-059-00-7, 607-157-00-X, 607-172-00-1, 607-375-00-5, 607-623-00-2, 613-166-00-X, 613-121-00-4, 616-011-00-4, 616-037-00-6 és 616-207-00-X indexszámokhoz tartozó bejegyzések helyébe az alábbi bejegyzések lépnek:

Indexszám	Nemzetközi vegyianyag-azonosítás	EK-szám	CAS-szám	Besorolás		Címkézés			Egyedi koncentrációs határértékek és M-tényezők	Megjegyzések
Indexszám	Nemzetközi vegyianyag-azonosítás	EK-szám	CAS-szám	Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Veszélyt jelző piktogramok, figyelmeztetések kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Kiegészítő figyelmeztető mondatok kódjai	Egyedi koncentrációs határértékek és M-tényezők	Megjegyzések
„006-035-00-8	pirimikarb (ISO); 2-(dimetil-amino)-5,6-dimetil-pirimidin-4-il dimetil-karbamát	245-430-1	23103-98-2	Carc. 2 Acute Tox. 3 Acute Tox. 3 Skin Sens. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H351 H331 H301 H317 H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H351 H331 H301 H317 H410		M = 10 M = 100”
„029-002-00-X	diréz-oxid; réz (I)-oxid	215-270-7	1317-39-1	Acute Tox. 4 Acute Tox. 4 Eye Dam. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H332 H302 H318 H400 H410	GHS07 GHS05 GHS09 Dgr	H332 H302 H318 H410		M = 100”
„602-020-00-0	1,2-diklórpropán; propilén-diklorid	201-152-2	78-87-5	Flam. Liq. 2 Carc. 1B Acute Tox. 4* Acute Tox. 4*	H225 H350 H332 H302	GHS02 GHS08 GHS07 Dgr	H225 H350 H332 H302”
„602-033-00-1	klór-benzol	203-628-5	108-90-7	Flam. Liq. 3 Acute Tox. 4 Skin Irrit. 2 Aquatic Chronic 2	H226 H332 H315 H411	GHS02 GHS07 GHS09 Wng	H226 H332 H315 H411”
„603-055-00-4	propilén-oxid; 1,2-epoxipropán; metiloxirán	200-879-2	75-56-9	Flam. Liq. 1 Carc. 1B Muta. 1B Acute Tox. 3 Acute Tox. 3 Acute Tox. 4 STOT SE 3 Eye Irrit. 2	H224 H350 H340 H331 H311 H302 H335 H319	GHS02 GHS08 GHS06 Dgr	H224 H350 H340 H331 H311 H302 H335 H319”
„604-030-00-0	biszfenol A; 4,4′-izopropilidén-difenol	201-245-8	80-05-7	Repr. 1B STOT SE 3 Eye Dam. 1 Skin Sens. 1	H360F H335 H318 H317	GHS08 GHS05 GHS07 Dgr	H360F H335 H318 H317”
„604-092-00-9	fenol, dodecil-, elágazó; [1] fenol, 2-dodecil-, elágazó; [2] fenol, 3-dodecil-, elágazó; [3] fenol, 4-dodecil-, elágazó; [4] fenol, (tetrapropenil) származékok [5]	310-154-3 [1] [2] [3] [4] [5]	121158-58-5 [1] [2] [3] 210555-94-5 [4] 74499-35-7 [5]	Repr. 1B Skin Corr. 1C Eye Dam. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360F H314 H318 H400 H410	GHS08 GHS05 GHS09 Dgr	H360F H314 H410		M = 10 M = 10”
„605-013-00-0	klóralóz (INN); (R)-1,2-O-(2,2,2-triklór-etilidén)-α-D-glükofuranóz; glükoklóralóz; anhidro-glükoklorál	240-016-7	15879-93-3	Acute Tox. 4* Acute Tox. 3 STOT SE 3 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H332 H301 H336 H400 H410	GHS06 GHS09 Dgr	H332 H301 H336 H410		M = 10 M = 10	C”
„605-022-00-X	glutaral; glutáraldehid; 1,5-pentándial	203-856-5	111-30-8	Acute Tox. 2 Acute Tox. 3 STOT SE 3 Skin Corr. 1B Resp. Sens. 1 Skin Sens. 1A Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 2	H330 H301 H335 H314 H334 H317 H400 H411	GHS06 GHS05 GHS08 GHS09 Dgr	H330 H301 H335 H314 H334 H317 H410	EUH071	STOT SE 3; H335: 0,5 % ≤ C < 5 % M = 1”
„606-014-00-9	klórfacinon (ISO); 2-[(4-klór-fenil)(fenil)acetil]-1H-indén-1,3(2H)-dion	223-003-0	3691-35-8	Repr. 1B Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 STOT RE 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H410		Repr. 1B; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,1 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,01 % ≤ C < 0,1 % M = 1 M = 1”
„606-021-00-7	N-metil-2-pirrolidon; 1-metil-2-pirrolidon	212-828-1	872-50-4	Repr. 1B STOT SE 3 Skin Irrit. 2 Eye Irrit. 2	H360D*** H335 H315 H319	GHS08 GHS07 Dgr	H360D*** H335 H315 H319		STOT SE 3; H335: C ≥ 10 %”
„607-056-00-0	warfarin (ISO); 4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenil-butil)-2H-kromén-2-on; [1] (S)-4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenil-butil)-2-benzopiron; [2] (R)-4-hidroxi-3-(3-oxo-1-fenil-butil)-2-benzopiron [3]	201-377-6 [1] 226-907-3 [2] 226-908-9 [3]	81-81-2 [1] 5543-57-7 [2] 5543-58-8 [3]	Repr. 1A Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 2 STOT RE 1 Aquatic Chronic 2	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H411	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H411		Repr. 1A; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,5 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,05 % ≤ C < 0,5 %”
„607-059-00-7	kumatetralil (ISO); 4-hidroxi-3-(1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil)kumarin	227-424-0	5836-29-3	Repr. 1B Acute Tox. 2 Acute Tox. 3 Acute Tox. 2 STOT RE 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H311 H300 H372 (vér) H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H311 H300 H372 (vér) H410		Repr. 1B; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 1,0 % STOT RE 2; H373 (vér) 0,1 % ≤ C < 1,0 % M = 10”
„607-157-00-X	difenakum (ISO); 3-(3-bifenil-4-il-1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil)-4-hidroxikumarin	259-978-4	56073-07-5	Repr. 1B Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 STOT RE 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H410		Repr. 1B; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,02 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,002 % ≤ C < 0,02 % M = 10 M = 10”
„607-172-00-1	brodifakum (ISO); 4-hidroxi-3-(3-(4′-bróm-4-bifenilil)-1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil)kumarin	259-980-5	56073-10-0	Repr. 1A Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 STOT RE 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H410		Repr. 1A; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,02 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,002 % ≤ C < 0,02 % M = 10 M = 10”
„607-375-00-5	flokumafen (ISO); cisz-4-hidroxi-3-(1,2,3,4-tetrahidro-3-(4-(4-trifluormetilbenziloxi)fenil)-1-naftil)kumarin és transz-4-hidroxi-3-(1,2,3,4-tetrahidro-3-(4-(4-trifluormetilbenziloxi)fenil)-1-naftil)kumarin keveréke	421-960-0	90035-08-8	Repr. 1B Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 STOT RE 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H410		Repr. 1B; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,05 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,005 % ≤ C < 0,05 % M = 10 M = 10”
„607-623-00-2	diizo-butil-ftalát	201-553-2	84-69-5	Repr. 1B	H360Df	GHS08 Dgr	H360Df”
„613-166-00-X	flumioxazin (ISO); 2-[7-fluor-3-oxo-4-(prop-2-in-1-il)-3,4-dihidro-2H-1,4-benzoxazin-6-il]-4,5,6,7-tetrahidro-1H-izoindol-1,3(2H)-dion	-	103361-09-7	Repr. 1B Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H400 H410	GHS08 GHS09 Dgr	H360D H410		M = 1 000 M = 1 000 ”
„613-121-00-4	klórszulfuron (ISO); 2-klór-N-[[(4-metoxi-6-metil-1,3,5-triazin-2- il)amino]karbonil]benzolszulfonamid	265-268-5	64902-72-3	Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H400 H410	GHS09 Wng	H410		M = 1 000 M = 100”
„616-011-00-4	N,N-dimetil-acetamid	204-826-4	127-19-5	Repr. 1B Acute Tox. 4* Acute Tox. 4*	H360D*** H332 H312	GHS08 GHS07 Dgr	H360D*** H332 H312”
„616-037-00-6	acetoklór (ISO); 2-klór-N-(etoximetil)-N-(2-etil-6-metilfenil)acetamid	251-899-3	34256-82-1	Carc. 2 Repr. 2 Acute Tox. 4 STOT SE 3 STOT RE 2 Skin Irrit. 2 Skin Sens. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H351 H361f H332 H335 H373 (vese) H315 H317 H400 H410	GHS08 GHS07 GHS09 Wng	H351 H361f H332 H335 H373 (vese) H315 H317 H410		M = 1 000 M = 100”
„616-207-00-X	polihexametilén-biguanid-hidroklorid; PHMB	—	32289-58-0 27083-27-8	Carc. 2 Acute Tox. 2 Acute Tox. 4 STOT RE 1 Eye Dam. 1 Skin Sens. 1B Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H351 H330 H302 H372 (légutak) (belélegzés) H318 H317 H400 H410	GHS08 GHS06 GHS05 GHS09 Dgr	H351 H330 H302 H372 (légutak) (belélegzés) H318 H317 H410		M = 10 M = 10”

A következő bejegyzéseket az indexszámok sorrendjével összhangban be kell illeszteni:

Indexszám	Nemzetközi vegyianyag-azonosítás	EK-szám	CAS-szám	Besorolás		Címkézés			Egyedi koncentrációs határértékek és M-tényezők	Megjegyzések
Indexszám	Nemzetközi vegyianyag-azonosítás	EK-szám	CAS-szám	Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Veszélyt jelző piktogramok, figyelmeztetések kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Kiegészítő figyelmeztető mondatok kódjai	Egyedi koncentrációs határértékek és M-tényezők	Megjegyzések
„005-020-00-3	dinátrium-oktaborát, vízmentes; [1] dinátrium-oktaborát-tetrahidrát [2]	234-541-0 [1] 234-541-0 [2]	12008-41-2 [1] 12280-03-4 [2]	Repr. 1B	H360FD	GHS08 Dgr	H360FD”
„014-046-00-4	jellemző összetételű E-üveg mikroszálak; [véletlenszerű irányokban elhelyezkedő kalcium-alumínium-szilikát szálak, melyek jellemző összetétele a következő (%-érték tömegszázalékban értendő): SiO2 50,0-56,0 %, Al2O3 13,0-16,0 %, B2O3 5,8-10,0 %, Na2O < 0,6 %, K2O < 0,4 %, CaO 15,0-24,0 %, MgO < 5,5 %, Fe2O3 < 0,5 %, F2 < 1,0 %. Eljárás: előállítása jellemzően olvasztáson és centrifugáláson alapuló vékonyítási eljárással történik. (További önálló elemek alacsony szinten jelen lehetnek; az eljárási jegyzék nem zárja ki az innovációt).]	—	—	Carc. 1B	H350i	GHS08 Dgr	H350i			A”
„014-047-00-X	jellemző összetételű üveg mikroszálak; [véletlenszerű irányokban elhelyezkedő kalcium-alumínium-szilikát szálak, melyek összetétele a következő (%-érték tömegszázalékban értendő): SiO2 55,0-60,0 %, Al2O3 4,0-7,0 %, B2O3 8,0-11,0 %, ZrO2 0,0-4,0 %, Na2O 9,5-13,5 %, K2O 0,0-4,0 %, CaO 1,0-5,0 %, MgO 0,0-2,0 %, Fe2O3 < 0,2 %, ZnO 2,0-5,0 %, BaO 3,0-6,0 %, F2 < 1,0 %. Eljárás: előállítása jellemzően olvasztáson és centrifugáláson alapuló vékonyítási eljárással történik. (További önálló elemek alacsony szinten jelen lehetnek; az eljárási jegyzék nem zárja ki az innovációt).]	—	—	Carc. 2	H351 (belélegzés)	GHS08 Wng	H351 (belélegzés)			A”
„029-015-00-0	réz-tiocianát	214-183-1	1111-67-7	Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H400 H410	GHS09 Wng	H410	EUH032	M = 10”
„029-016-00-6	réz (II)-oxid	215-269-1	1317-38-0	Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H400 H410	GHS09 Wng	H410		M = 100”
„029-017-00-1	diréz-klorid-trihidroxid	215-572-9	1332-65-6	Acute Tox. 4 Acute Tox. 3 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H332 H301 H400 H410	GHS06 GHS09 Dgr	H332 H301 H410		M = 10”
„029-018-00-7	tetraréz hexahidroxid szulfát; [1] tetraréz hexahidroxid szulfát hidrát [2]	215-582-3 [1] 215-582-3 [2]	1333-22-8 [1] 12527-76-3 [2]	Acute Tox. 4 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H302 H400 H410	GHS07 GHS09 Wng	H302 H410		M = 10”
„029-019-01-X	rézpelyhek (alifás sav bevonattal)	—	—	Acute Tox. 3 Acute Tox. 4 Eye Irrit. 2 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H331 H302 H319 H400 H410	GHS06 GHS09 Dgr	H331 H302 H319 H410		M = 10”
„029-020-00-8	réz(II)-karbonát – réz(II)-hidroxid (1:1)	235-113-6	12069-69-1	Acute Tox. 4 Acute Tox. 4 Eye Irrit. 2 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H332 H302 H319 H400 H410	GHS07 GHS09 Wng	H332 H302 H319 H410		M = 10”
„029-021-00-3	réz(II)-dihidroxid; réz(II)-hidroxid	243-815-9	20427-59-2	Acute Tox. 2 Acute Tox. 4 Eye Dam. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H330 H302 H318 H400 H410	GHS06 GHS05 GHS09 Dgr	H330 H302 H318 H410		M = 10”
„029-022-00-9	bordeaux-i keverék; a réz-szulfát kalcium-dihidroxiddal való reakciótermékei	—	8011-63-0	Acute Tox. 4 Eye Dam. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H332 H318 H400 H410	GHS07 GHS05 GHS09 Dgr	H332 H318 H410		M = 10”
„029-023-00-4	réz-szulfát-pentahidrát	231-847-6	7758-99-8	Acute Tox. 4 Eye Dam. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H302 H318 H400 H410	GHS07 GHS05 GHS09 Dgr	H302 H318 H410		M = 10”
„082-013-00-1	ólom por formában; [részecskeátmérő < 1 mm]	231-100-4	7439-92-1	Repr. 1A Lact.	H360FD H362	GHS08 Dgr	H360FD H362		Repr. 1A; H360D: C ≥ 0,03 %”
„082-014-00-7	ólom tömör formában; [részecskeátmérő ≥ 1 mm]	231-100-4	7439-92-1	Repr. 1A Lact.	H360FD H362	GHS08 Dgr	H360FD H362”
„605-040-00-8	hidroxiizohexil 3-ciklohexén karboxaldehid (INCI); 4-(4-hidroxi-4-metilpentil)ciklohex-3-én-1-karbaldehid és 3-(4-hidroxi-4-metilpentil)ciklohex-3-én-1-karbaldehid keveréke; [1] 4-(4-hidroxi-4-metilpentil)ciklohex-3-én-1-karbaldehid; [2] 3-(4-hidroxi-4-metilpentil)ciklohex-3-én-1-karbaldehid [3]	- [1] 250-863-4 [2] 257-187-9 [3]	130066-44-3 [1] 31906-04-4 [2] 51414-25-6 [3]	Skin Sens. 1A	H317	GHS07 Wng	H317”
„607-716-00-8	bromadiolon (ISO); 3-[3-(4′-bromobifenil-4-il)-3-hidroxi-1-fenilpropil]-4-hidroxi-2H-kromén-2-on	249-205-9	28772-56-7	Repr. 1B Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 STOT RE 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H410		Repr. 1B; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,005 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,0005 % ≤ C < 0,005 % M = 1 M = 1”
„607-717-00-3	difetialon (ISO); 3-[3-(4′-bromobifenil-4-il)-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-il]-4-hidroxi-2H-1-benzotiopirán-2-on	—	104653-34-1	Repr. 1B Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 Acute Tox. 1 STOT RE 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H400 H410	GHS08 GHS06 GHS09 Dgr	H360D H330 H310 H300 H372 (vér) H410	EUH070	Repr. 1B; H360D: C ≥ 0,003 % STOT RE 1; H372 (vér): C ≥ 0,02 % STOT RE 2; H373 (vér): 0,002 % ≤ C < 0,02 % M = 100 M = 100”
„607-718-00-9	perfluornonán-1-oik sav [1], valamint nátrium [2] és ammónium [3] sói	206-801-3 [1] [2] [3]	375-95-1 [1] 21049-39-8 [2] 4149-60-4 [3]	Carc. 2 Repr. 1B Lact. Acute Tox. 4 Acute Tox. 4 STOT RE 1 Eye Dam. 1	H351 H360Df H362 H332 H302 H372 (máj, csecsemőmirigy, lép) H318	GSH08 GSH07 GHS05 Dgr	H351 H360Df H362 H332 H302 H372 (máj, csecsemőmirigy, lép) H318”
„607-719-00-4	diciklohexil-ftalát	201-545-9	84-61-7	Repr. 1B Skin Sens. 1	H360D H317	GHS08 GHS07 Dgr	H360D H317”
„608-067-00-3	3,7-dimetilokta-2,6-diénnitril	225-918-0	5146-66-7	Muta. 1B	H340	GHS08 Dgr	H340”
„612-288-00-0	bupirimát (ISO); 5-butil-2-etilamino-6-metilpirimidin-4-il dimetilszulfamát	255-391-2	41483-43-6	Carc. 2 Skin Sens. 1B Aquatic Chronic 1	H351 H317 H410	GHS08 GHS07 GHS09 Wng	H351 H317 H410		M = 1”
„612-289-00-6	triflumizol (ISO); (1E)-N-[4-klór-2-(trifluormetil)fenil]-1-(1H-imidazol-1-il)-2-propoxi-etánimin	—	68694-11-1	Repr. 1B Acute Tox. 4 STOT RE 2 Skin Sens. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H360D H302 H373 (máj) H317 H400 H410	GHS08 GHS07 GHS09 Dgr	H360D H302 H373 (máj) H317 H410		M = 1 M = 1”
„616-218-00-X	benzovindiflupir (ISO); N-[9-(diklórmetilén)-1,2,3,4-tetrahidro-1,4-metano-naftalin-5-il]-3-(difluormetil)-1-metil-1H-pirazol-4-karboxamid	—	1072957-71-1	Acute Tox. 3 Acute Tox. 3 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H331 H301 H400 H410	GHS06 GHS09 Dgr	H331 H301 H410		M = 100 M = 100”
„616-219-00-5	fluopiram (ISO); N-{2-[3-klór-5-(trifluormetil)piridin-2-il]etil}-2-(trifluormetil)benzamid	—	658066-35-4	Aquatic Chronic 2	H411	GHS09	H411”
„616-220-00-0	pencikuron (ISO); 1-[(4-klórfenil)metil]-1-ciklopentil-3-fenilurea	266-096-3	66063-05-6	Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1	H400 H410	GHS09 Wng	H410		M = 1 M = 1”
„617-023-00-2	tert-butil hidroperoxid	200-915-7	75-91-2	Muta. 2	H341	GHS08 Wng	H341”

2016.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 195/31

A TANÁCS (KKBP) 2016/1182 HATÁROZATA

(2016. július 18.)

Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének személyzeti szabályzatáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetéről szóló, 2014. február 10-i 2014/75/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete igazgatójának ajánlására,

mivel:

(1)

Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (a továbbiakban: az Intézet) az Európai Uniónak az Összehangolt Szervezetekhez tartozó szerve. Az Intézet személyzeti szabályzatát hozzá kell igazítani az Intézet fejlődéséhez és az Összehangolt Szervezetekben irányadó személyzeti szabályok általános szabályozási keretének alakulásához. Ezért szükséges felülvizsgálni azt.

(2)	Az Intézetnek a Tanács által 2001. december 21-én elfogadott (2) és az igazgató által az igazgatótanács jóváhagyásával 2005. június 15-én módosított (3) személyzeti szabályzatát ezért hatályon kívül kell helyezni, és fel kell váltani,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének a Tanács által 2001. december 21-én elfogadott és az igazgatótanács jóváhagyását követően az igazgató által 2005. június 15-én módosított személyzeti szabályzatát az e határozat mellékletében szereplő személyzeti szabályzat hatályon kívül helyezi és felváltja.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) HL L 41., 2014.2.12., 13. o.

(2) HL L 39., 2002.2.9., 18. o.

(3) HL L 235., 2005.9.12., 1. o.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

TARTALOM

PREAMBULUM

1. cikk

Hatály

I. CÍM

VALAMENNYI ALKALMAZOTTRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

1.	Felügyelet

2.	Magatartás

3.	Pénzügyi felelősség

Biztonság

5.	Segítségnyújtás és kártérítés

6.	Tulajdonosi jogok

7.	Külső tevékenységek

8.	Közhivatalra vagy politikai tisztségre történő jelölés

II. CÍM

A SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

3. cikk

II. FEJEZET

FELVÉTEL ÉS A KINEVEZÉS IDŐTARTAMA

4. cikk

Felvétel

5. cikk

Foglalkoztatási korhatár

6. cikk

Orvosi vizsgálatok

7. cikk

Kinevezések

1.	Szerződések

Próbaidő

3.	A munkaszerződés megszüntetése

4.	A munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény

5.	Rövidített felmondási idő

III. FEJEZET

ILLETMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

8. cikk

Általános rendelkezések

9. cikk

Alapilletmény

10. cikk

Külföldi munkavégzési támogatás

11. cikk

Családi és szociális támogatások

1.	Általános rendelkezés

2.	Háztartási támogatás

3.	Gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatás

4.	Iskoláztatási támogatás

5.	Fogyatékkal élő gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatás

6.	Lakhatási támogatás

12. cikk

Kiegészítő feladatok után nyújtott támogatás

13. cikk

Beilleszkedési támogatás

1.	Jogosultság

2.	A támogatás alapösszege

3.	Eltartottak után járó pótlék

4.	Mobilitási pótlék

5.	A támogatás folyósítása

14. cikk

Levonások

Belső adó

2.	Nyugdíjjárulékok

3.	Szociális jóléti járulékok

4.	A kiegészítő biztosítási rendszerbe fizetendő járulékok

15. cikk

Illetményelőleg és visszatérítés

IV. FEJEZET

UTAZÁSI KÖLTSÉGEK

16. cikk

Áttelepülés és távozás

17. cikk

Költözési költségek

18. cikk

Kiküldetés

V. FEJEZET

BELSŐ SZERVEZET

19. cikk

Munkaidő

20. cikk

Részmunkaidős foglalkoztatás

21. cikk

Munkaszüneti napok

22. cikk

Szabadság

1.	Éves szabadság

2.	Fizetés nélküli szabadság

3.	Betegszabadság, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság és egyéb különszabadság

23. cikk

Hazautazási szabadság

VI. FEJEZET

ÉRTÉKELÉSEK ÉS ELŐLÉPTETÉS

24. cikk

Általános rendelkezések

25. cikk

Eljárás

26. cikk

Az értékeléseket követő intézkedések

VII. FEJEZET

FEGYELMI ELJÁRÁS

27. cikk

VIII. FEJEZET

FELLEBBEZÉS ÉS FELLEBBEZÉSI TANÁCS

28. cikk

IX. FEJEZET

NYUGDÍJRENDSZEREK

29. cikk

X. FEJEZET

AZ INTÉZET SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAINAK KIRENDELÉSE

30. cikk

III. CÍM

AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Általános rendelkezések

32. cikk

Szerződések

33. cikk

Díjazás

34. cikk

Különös rendelkezések

1.	Áttelepülési és távozási költségek

Szabadság

IV. CÍM

SZAKÉRTŐKRE ÉS GYAKORNOKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

V. CÍM

MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELET

36. cikk

I. MELLÉKLET

A MUNKAHELY ELVESZTÉSE MIATTI KÁRTALANÍTÁSI IGÉNY

II. MELLÉKLET

KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS

III. MELLÉKLET

GYERMEKEK ÉS MÁS ELTARTOTTAK

IV. MELLÉKLET

FOGYATÉKKAL ÉLŐ ELTARTOTTAK

V. MELLÉKLET

LAKHATÁSI TÁMOGATÁS

VI. MELLÉKLET

UTAZÁSI ÉS KÖLTÖZÉSI KÖLTSÉGEK

VII. MELLÉKLET

KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGEK

VIII. MELLÉKLET

BETEGSZABADSÁG, SZÜLÉSI, APASÁGI, SZÜLŐI SZABADSÁG ÉS EGYÉB KÜLÖNSZABADSÁG

IX. MELLÉKLET

AZ IGAZGATÁSI ÉS FEGYELMI ELJÁRÁSOKRA ÉS INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

X. MELLÉKLET

FELLEBBEZÉSI TANÁCS

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

PREAMBULUM

A Biztonságpolitikai Kutatóintézet az Európai Uniónak az Összehangolt Szervezetekhez tartozó szerve.

1. cikk

Hatály

(1) E személyzeti szabályzatot az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (a továbbiakban: az Intézet) által szerződéssel felvett személyzetre kell alkalmazni (a továbbiakban: alkalmazottak), kivéve azokat az eseteket, amikor az igazgatótanács a személyzet besorolási fokozat nélküli tagjainak (az igazgató) vonatkozásában ettől eltérő határozatokat hoz.

(2) A személyzeti szabályzat alkalmazásában alkalmazottnak minősülnek azok a természetes személyek:

a)	akik a személyzet tagjai, akik az Intézettel szerződéses munkaviszonyban állnak és az Intézet költségvetéséhez évente mellékelt táblázatban szereplő, költségvetésből finanszírozott álláshelyeket töltenek be („szerződéses alkalmazottak”); és

b)	akik az Intézettel szerződéses munkaviszonyban álló ideiglenes alkalmazottak.

A fizetett eseti szakértők és a gyakornokok nem tekintendők az Intézet alkalmazottainak, rájuk a IV. címben felsorolt külön rendelkezések vonatkoznak.

(3) az Intézet költségvetéséhez mellékelt, a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó táblázat az egyes besorolási csoportokba és fokozatokba tartozó álláshelyek számát adja meg.

A szerződéses alkalmazottak álláshelyei az Intézet alapvető feladataihoz, illetve az állandó jellegű feladatokhoz kötődnek.

(4) E személyzeti szabályzatban a férfi alkalmazottakra tett bármely hivatkozás egyúttal a női alkalmazottakra tett hivatkozásnak kell tekinteni, illetve fordítva, kivéve, ha a kontextus egyértelműen az ellenkezőjét jelzi.

(5) A személyzeti szabályzat végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezéseket szükség szerint az igazgató által meghatározott végrehajtási szabályokban kell rögzíteni. Az igazgatótanácsot az ilyen végrehajtási szabályok elfogadását megelőzően megfelelően tájékoztatni kell.

Az igazgató hatáskörének egy részét és aláírási jogát e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyek vonatkozásában a napi működésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében átruházhatja.

I. CÍM

VALAMENNYI ALKALMAZOTTRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

(1) Felügyelet

Az alkalmazottak az igazgató felügyelete alá tartoznak, feladataik teljesítéséért az igazgatónak felelősek, és vállalják, hogy azokat a lehető legnagyobb gondossággal és lelkiismeretességgel látják el.

(2) Magatartás

Az alkalmazottak kizárólag az Intézet érdekeit szem előtt tartva látják el feladataikat. Az alkalmazottként rájuk ruházott feladatokat lojálisan, körültekintően és lelkiismeretesen látják el. Semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy az Intézeten kívüli személytől utasításokat nem kérhetnek vagy fogadhatnak el.

Az alkalmazottak minden körülmény között az Intézet képviseletével összeegyeztethető magatartást tanúsítanak. Minden olyan cselekedettől vagy tevékenységtől tartózkodni kötelesek, amely bármely módon alááshatja hivataluk tekintélyét vagy az Intézet jó hírnevét.

(3) Pénzügyi felelősség

Az alkalmazottak teljes vagy részleges kártérítésre kötelezhetők az Intézet olyan pénzügyi veszteségeiért, amelyeket gondatlanságuk okozott, illetve ha szándékosan megsértették az igazgatótanács vagy az igazgató által jóváhagyott valamely szabályt vagy eljárást.

Az e rendelkezésből eredő jogvitákban a fellebbezési tanács jár el.

(4) Biztonság

a)	Az alkalmazottak a munkaviszony megkezdésekor elsajátítják az Intézet biztonsági szabályzatával.

Valamennyi alkalmazott számára előírható, beleértve a kutató ösztöndíjasokat és a gyakornokokat is, hogy feladataik ellátása során a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést lehetővé tévő biztonsági ellenőrzésen essen át. Az ilyen ellenőrzésre irányuló kérelmet az Intézet biztonsági tisztviselője az illetékes hatóságokhoz intézi.

A biztonsági tanúsítvány kiállításáig az igazgató ideiglenesen engedélyezheti a minősített dokumentumok kezelését.

c)	Az alkalmazottak kötelesek azonnal értesíteni a biztonsági tisztviselőt abban az esetben, ha bármely minősített dokumentum elvesztésének vagy kiszolgáltatásának gyanúja merül fel.

(5) Segítségnyújtás és kártérítés

Az Intézet segítséget nyújt azoknak az alkalmazottaknak, akik az Intézetnél való kinevezésük vagy feladataik miatt önhibájukon kívül fenyegetésnek, becsületsértésnek, rágalmazásnak vagy támadásnak vannak kitéve. Az elszenvedett anyagi károk az alábbi feltételekkel téríthetők meg, ha:

a)	az alkalmazott a kérdéses kárt nem szándékosan vagy gondatlanságból idézte elő;

b)	jogorvoslatra nem került vagy nem kerülhetett sor;

c)	az alkalmazottak a harmadik felekkel, különösen a biztosítótársaságokkal szemben fennálló követeléseiket átruházzák az Intézetre.

Minden ilyen üggyel kapcsolatos olyan döntést, amely az Intézet eljárását teszi szükségessé, vagy amelynek következtében az Intézetnek pénzügyi kötelezettségei keletkeznek az igazgató hozza meg, aki mérlegelési jogkörében eljárva felméri az eset körülményeit, a biztosítandó segítségnyújtás, illetve az esetleges kártérítés módját. Az igazgatótanácsot megfelelően tájékoztatni kell minden, e bekezdés értelmében hozott határozatról.

(6) Tulajdonosi jogok

Az alkalmazott hivatali feladatai ellátása során keletkező jogok, ideértve minden jogcímet, szerzői és szabadalmi jogot, az Intézetet illetik.

(7) Külső tevékenységek

a)	Az alkalmazott az igazgató előzetes engedélye nélkül nem tölthet be semmilyen állást, és nem kezdhet rendszeres foglalkozásba vagy végezhet jövedelemszerző tevékenységet az Intézeten kívül.

Az alkalmazott az igazgató előzetes engedélye nélkül nem fogadhat el semmilyen megtiszteltetést, kitüntetést, szívességet, ajándékot vagy fizetséget az Intézeten kívül semmilyen kormánytól vagy bármilyen más forrásból, kivéve, ha azt a kinevezése előtt vagy katonai, illetve egyéb nemzeti szolgálat teljesítése céljából kapott külön szabadság ideje alatt, az ott végzett tevékenységéért kapja.

c)	Az alkalmazott tartózkodik minden olyan nyilvános cselekedettől, nyilatkozattól vagy publikációtól, amely cselekedet, nyilatkozat vagy publikáció nem egyeztethető össze a nemzetközi tisztviselők feladataival és kötelezettségeivel, vagy felvetheti az Intézet erkölcsi vagy anyagi felelősségét.

d)	Az alkalmazottnak nem lehet olyan jellegű közvetlen vagy közvetett érdekeltsége kereskedelmi cégnél, amely természeténél fogva veszélyeztetné az alkalmazott függetlenségét az Intézetnél számára kijelölt feladatok ellátása során.

A vezető elemzők feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatokat építsenek ki az intézeten kívüli személyekkel és szervezetekkel. A vezető elemzőket ezért – feltéve, ha bírják az igazgató előzetes jóváhagyását – fel kell hatalmazni arra, hogy előadásokat tartsanak, kommunikáljanak a médiumokkal és publikáljanak.

Amennyiben az alkalmazott házastársa vagy bejegyzett élettársa jövedelemszerző tevékenységet folytat, az alkalmazott köteles erről az igazgatót tájékoztatni. Ha a tevékenység jellege összeférhetetlennek bizonyul az alkalmazott feladataival, és az alkalmazott nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott időn belül megszűnik, az igazgató az alkalmazott meghallgatását, valamint a személyzeti bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy az alkalmazott továbbra is megtarthatja-e hivatalát.

(8) Közhivatalra vagy politikai tisztségre történő jelölés

a)	Azok az alkalmazottak, akik személyes okokból közhivatali vagy politikai tisztséget kívánnak betölteni, erről a szándékukról értesítik az igazgatót.

b)	Minden alkalmazott, aki közhivatali vagy politikai tisztséget kíván betölteni, fizetés nélküli szabadságot kap attól az időponttól kezdődően, amikor bejelenti, hogy választási kampányát megkezdi.

c)	Megválasztása esetén az alkalmazott köteles kérni szerződése megszüntetését. A szerződés ilyen jellegű megszüntetéséből nem keletkezik a munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény.

Abban az esetben, ha az alkalmazott nem fogadja el a közhivatali vagy politikai tisztséget, jogosult arra, hogy visszahelyezzék hivatalába, a besorolási fokozat és a szolgálatban eltöltött idő, illetve az ideiglenes alkalmazottak esetében a díjazás, tekintetében a fizetés nélküli szabadsága megkezdését megelőzőkkel megegyező feltételek mellett.

A fizetés nélküli szabadságon töltött idő nem számít bele a szolgálati időbe, illetve a nyugdíjjogosultságba. Mindazonáltal az a szerződéses alkalmazott, aki bizonyítja, hogy egy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – azaz a rá és a munkáltatóra eső részét is – viseli.

II. CÍM

A SZERZŐDÉSES ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA

I. FEJEZET

Kiváltságok és mentességek

3. cikk

A szerződéses alkalmazottakra ruházott kiváltságokat és mentességeket az Intézet érdekében, és nem az alkalmazottak személyes kényelmére nyújtják. Ezek a kiváltságok és mentességek nem mentesítik az alkalmazottakat sem magánjellegű kötelezettségeik teljesítése, sem azon kötelezettség teljesítése alól, hogy betartsák a releváns nemzeti jogszabályokat és rendőrségi előírásokat.

Az érintett szerződéses alkalmazottnak haladéktalanul jelentenie kell az igazgatónak minden olyan esetet, amely ezekkel a kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos. A helyi jogszabályok megsértése esetén az igazgató határozhat úgy, hogy megszünteti a kiváltságokat vagy mentességeket, amennyiben ezt szükségesnek ítéli.

II. FEJEZET

Felvétel és a kinevezés időtartama

4. cikk

Felvétel

(1) Az állásajánlatokat az igazgatói tisztség kivételével az igazgató teszi meg. Az Intézet gondoskodik a betöltetlen állások meghirdetéséről.

(2) A szerződéses alkalmazottakat az igazgató valós érdemek alapján, tisztességes és átlátható pályázati eljárásokon keresztül nevezi ki.

(3) A szerződéses alkalmazottak kizárólag az Európai Unió tagállamainak állampolgárai közül vehetők fel.

(4) A pályázónak tanúbizonyságot kell tennie az Európai Unió egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről, továbbá az Európai Unió egy további hivatalos nyelvének olyan szintű ismeretéről, amely a feladatkör ellátásához szükséges.

(5) Az e szabályzat hatálya alá tartozó szerződéses alkalmazottak besorolása az Összehangolt Szervezetek besorolási csoportjai és fokozatai alapján történik.

(6) A szerződéses alkalmazottakat a beosztásuknak megfelelő besorolási fokozat legalsó fizetési fokozatába kell felvenni. Az igazgató indokolt esetben azonban magasabb fizetési fokozatot is engedélyezhet.

(7) E cikk vonatkozásában az igazgató végrehajtási szabályokat fogad el.

5. cikk

Foglalkoztatási korhatár

A foglalkoztatási korhatár annak a hónapnak a vége, amelyben az alkalmazott eléri a 65 éves kort. A szolgálat érdekében az igazgató legfeljebb további 12 hónapos hosszabbítást engedélyezhet.

6. cikk

Orvosi vizsgálatok

(1) A szerződéses alkalmazott felvétele előtt az Intézet által felhatalmazott egészségügyi központ megvizsgálja a jelöltet annak megállapítására, hogy feladatainak ellátására fizikailag alkalmas-e.

(2) A szerződéses alkalmazottak minden évben orvosi vizsgálaton vesznek részt.

(3) Az Intézet által felhatalmazott egészségügyi központ szaktanácsot ad az igazgató részére, amennyiben kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy szerződéses alkalmazott alkalmas-e arra, hogy a továbbiakban is betöltse hivatalát.

(4) Amennyiben az (1) és (3) bekezdésben előírt orvosi vizsgálat eredményeképpen kedvezőtlen orvosi szakvélemény születik, erről a szakvéleményről az Intézet által adott értesítést követő 20 napon belül a jelölt vagy szerződéses alkalmazott kérheti, hogy orvosi leleteit nyújtsák be véleményezésre egy három orvosból álló orvosi bizottságnak, akik közül egyet az igazgató, egyet a szerződéses alkalmazott, a harmadikat pedig a két előzőleg kiválasztott orvos választ ki.

Az orvosi bizottság meghallgatja a kedvezőtlen orvosi szakvéleményért felelős orvost. Ha az orvosi bizottság megerősíti az orvosi vizsgálat kedvezőtlen megállapításait:

a)	az (1) bekezdés szerint, akkor a díjak és a járulékos költségek 50 %-át a jelölt fizeti meg; vagy

a (3) bekezdés szerint, akkor az Intézet először megkísérli áthelyezni az alkalmazottat egy állapotának megfelelő másik beosztásba. Ha ez nem oldható meg, az Intézet hat hónapos felmondási idővel felmondja a szerződést, ugyanakkor összeül a rokkantsági bizottság annak megállapítására, hogy az alkalmazott a nyugdíjrendszeri szabályzatban megállapított feltételek alapján jogosult-e rokkantsági nyugdíjra.

7. cikk

Kinevezések

(1) Szerződések

A szerződések időtartama három év. A szerződést az igazgató ezzel megegyező vagy ennél rövidebb, meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. Legkésőbb hat hónappal a szerződés lejárta előtt a szerződéses alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy szerződését egy új, határozott időtartamra meghosszabbítják-e.

A vezető elemzők számára felajánlott szerződések időtartama nem haladhatja meg összesen az öt évet. Minden más alkalmazott esetében ez az összesített időtartam legfeljebb kilenc év lehet. Kivételes esetben, amennyiben a szolgálat érdeke megkívánja, az igazgató kevesebb mint tizenkét hónappal a jogszabályban rögzített kilenc éven túl is meghosszabbíthatja a szerződést.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott tíz év nyugdíjjogosultságot szerzett az Összehangolt Szervezetek nyugdíjrendszerének keretében 2016. augusztus 1-jén, a szerződés összesített időtartamára vonatkozó korlátozás nem alkalmazandó.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott folyamatban lévő szerződésének időtartama 2016. augusztus 1-jén már meghaladta a kilenc évet, szerződését tíz év folyamatos szolgálatot követően határozatlan időre szóló szerződésnek kell tekinteni.

(2) Próbaidő

a)	Minden kezdeti munkaszerződés első kilenc hónapja próbaidő, amely a szolgálatba lépés napjától kezdődik.

b)	Amennyiben a próbaidő alatt egy szerződéses alkalmazott betegség vagy baleset következtében egy hónapig vagy annál hosszabb ideig nem képes kötelezettségeinek teljesíteni, az igazgató a próbaidőt a kieső időtartammal meghosszabbíthatja.

Egy hónappal a próbaidő lejárta előtt értékelő jelentést kell készíteni a szerződéses alkalmazottnak a beosztásához tartozó feladatok ellátására való alkalmasságáról, valamint a szolgálati jogviszonyban nyújtott teljesítményéről és tanúsított magatartásáról. Az értékelést közölni kell a szerződéses alkalmazottal.

d)	Azt a szerződéses alkalmazottat, akinek a teljesítménye nem bizonyult megfelelőnek ahhoz, hogy beosztásában megtartsák, el kell bocsátani.

e)	A próbaidejét töltő szerződéses alkalmazottról a próbaidő során bármikor készíthető értékelés, ha teljesítménye nyilvánvalóan nem megfelelő. Az értékelést közölni kell a szerződéses alkalmazottal.

f)	Az értékelés alapján az igazgató dönthet úgy, hogy egy hónapos felmondással még a próbaidő letelte előtt elbocsátja a szerződéses alkalmazottat; a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő azonban nem haladhatja meg a próbaidő időtartamát.

g)	Az a szerződéses alkalmazott, akit a rá nézve hátrányos értékelés következtében a próbaidő alatt bocsátanak el, a munkahely elvesztése miatti kártalanítási igényre nem jogosult.

h)	A próbaidő az első munkaszerződés idejének szerves részét képezi. A próbaidő beleszámít a szolgálati időbe és a nyugdíjjogosultságba.

(3) A munkaszerződés megszüntetése

A Központ a következő esetekben szüntetheti meg a munkaszerződést, vagy dönthet úgy, hogy azt nem hosszabbítja meg:

i.	a szerződésben meghatározott napon;

ii.	ha megszüntetik a szerződéses alkalmazott által betöltött, költségvetésből finanszírozott álláshelyet, vagy ha a szerződéses alkalmazott által betöltött álláshoz kapcsolódó feladatok úgy módosulnak, hogy az alkalmazott már nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges képesítésekkel és tapasztalatokkal;

iii.	a szerződéses alkalmazott szakmai teljesítményének – hat hónapon belül két egymást követő értékelésben –, a 24. cikk (3) bekezdése és a 26. cikk (4) bekezdése szerint kellően rögzített elégtelensége okán;

iv.	a szerződés időtartama alatt a szerződéses alkalmazott fizikailag alkalmatlanná válik munkaköre ellátására, és ezt a rokkantsági bizottság a 6. cikk (4) bekezdése alapján megerősíti;

v.	a szerződéses alkalmazott állampolgársága szerinti tagállam kiválik az igazgatótanácsból;

vi.	azt követően, hogy az alkalmazás helyét áthelyezik több mint 100 km-rel attól a helytől, ahol a szerződéses alkalmazottat felvették, és az áthelyezést a szerződéses alkalmazott elutasítja;

vii.	olyan fegyelmi eljárást követően, amelynél a VII. fejezetben meghatározottak szerint a szerződéses alkalmazott vétségét vagy felelősségét állapították meg.

Az i–vi. pontban említett esetekben a munkaszerződést hat hónapos felmondási idő mellett, a vii. pontban említett esetben pedig egy hónapos felmondási idő mellett meg kell szüntetni, vagy hosszabbítását mellőzni kell.

b)	A szerződéses alkalmazott három hónapos felmondási idővel bármely személyes okból megszüntetheti a munkaszerződést, amely okot nem kell ismertetnie.

(4) A munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény

A fegyelmi okból történő felmondás kivételével a szerződés Intézet általi megszüntetése vagy meg nem hosszabbítása az I. mellékletben foglalt feltételeknek megfelelően megállapított kártalanítást von maga után.

(5) Rövidített felmondási idő

Amennyiben a szolgálat érdekei úgy kívánják, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott felmondási idő lerövidíthető, ilyen esetben az érintett szerződéses alkalmazott kiegészítő összegre jogosult, amely megegyezik az illetményével és azon juttatásokkal, amelyeket abban az esetben kapott volna, ha a munkaszerződése lejártának napja egybeesett volna a hat hónapos felmondási idő végével.

Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni a szerződés fegyelmi okokból történő megszüntetése esetén.

III. FEJEZET

Illetmények és támogatások

8. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az Intézet szerződéses alkalmazottainak díjazása az alapilletményből, a külföldi munkavégzési támogatásból, valamint a családi és szociális támogatásból áll.

Ezt a illetményt a belső adókkal, valamint a nyugdíj-, illetve a szociális jóléti rendszerbe fizetendő járulékok levonásával kell csökkenteni.

A szerződéses alkalmazottak folyószámláin legkésőbb a hónap utolsó munkahetében jóvá kell írni az esedékes összeget.

A szerződéses alkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni az Intézetet a személyes körülményeiben bekövetkezett mindennemű olyan változásról, amelynek pénzügyi következményei lehetnek. Ezeket a változásokat – visszamenőleges hatállyal – annak a hónapnak illetményénél kell figyelembe venni, amely az Intézet igazgatási osztályának a változásról való értesítését követi.

(2) A szerződéses alkalmazottak minden túlfizetést kötelesek az Intézet részére visszatéríteni.

Az Intézet azon joga, hogy bármely indokolatlanul kifizetett összeget visszaköveteljen, megszűnik az azt követő két éven belül, hogy az Intézet észleli a jogosulatlan kifizetést. A szerződéses alkalmazottal szembeni, jogosulatlan kifizetés miatt fennálló követelések esetén a jogosulatlan kifizetés visszatérítésére az érintett személynek járó havi vagy egyéb kifizetésekből történő levonások révén kerül sor, figyelembe véve az érintett személy szociális és pénzügyi helyzetét. Az Intézettel szemben fennálló – az illetmény, kártalanítás, támogatások, ellátások vagy a személyzeti szabályzat alkalmazásából eredő egyéb összegek kifizetésével kapcsolatos – követelések két évvel azt az időpontot követően, amikor a kifizetés esedékessé vált volna, elévülnek, vagy – amennyiben a két időpont nem esik egybe – két évvel azt az időpontot követően, amikor az alkalmazott tudomást szerez a kifizetés esedékességéről, illetve annak a tudomására kellett volna jutnia.

9. cikk

Alapilletmény

A nettó alapilletmény a szerződéses alkalmazott besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő, az igazgatótanács által – a díjazással foglalkozó koordinációs bizottság javaslata alapján – évente jóváhagyott illetménytáblázatban szereplő összeg.

A bruttó alapilletmény a nettó alapilletmény és a szerződéses alkalmazott által fizetendő belső adó összege.

10. cikk

Külföldi munkavégzési támogatás

(1) Az e személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt felvett szerződéses alkalmazottak esetében alkalmazandó szabályok.

Külföldi munkavégzési támogatást azon szerződéses alkalmazottak részére kell fizetni, akik kezdeti kinevezésük idején nem voltak annak az országnak az állampolgárai, amelynek területén állandó alkalmazási helyük található, és akik közvetlenül az Intézet általi felvételüket megelőzően, három vagy ennél több éven keresztül nem tartózkodtak életvitelszerűen ennek az államnak a területén.

E támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a szerződéses alkalmazottat az állampolgársága szerinti országba helyezik át.

A támogatás összegét a II. melléklet 1. a) pontjának megfelelően kell kiszámítani.

Amennyiben az alkalmazottat az Intézet közvetlenül azt követően nevezte ki, hogy abban az országban, ahol feladatait teljesíti, másik nemzetközi szervezetnél vagy hatóságnál állt alkalmazásban, a támogatásra való jogosultság és annak összege kiszámításakor a korábbi munkaadójánál töltött szolgálati éveket is figyelembe kell venni.

(2) Az e személyzeti szabályzat hatálybalépését követően felvett szerződéses alkalmazottak:

Külföldi munkavégzési támogatást azon szerződéses alkalmazottak részére kell fizetni

i.	akik az Intézet általi kinevezésük időpontjában nem voltak az alkalmazás helye szerinti államnak az állampolgárai;

ii.	akik az Intézet általi kinevezésük időpontjában egy évnél rövidebb ideje tartózkodtak folyamatosan ennek az államnak a területén, függetlenül attól, hogy ezt megelőzően alkalmazásban álltak-e saját országuk valamely hatóságánál vagy egy másik nemzetközi szervezetnél;

iii.	akiknek a felvételére nemzetközi keretek között, az Összehangolt Szervezeteken vagy az Összehangolt Szervezetekkel társult szervezet vagy az alkalmazás helye szerinti országon kívülről került sor; és

iv.	akiknek a felvételére a szolgálatteljesítés vonzáskörzetén kívülről került sor.

A „vonzáskörzet” a szolgálatteljesítés helyének 100 km-es körzetében fekvő terület.

b)	Abban az esetben, ha a külföldi munkavégzési támogatásra jogosult alkalmazott olyan helyen lép szolgálatba, ahol szolgálatteljesítési helye szerint nem felel meg a az a) pont szerinti négy kritériumnak, a külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultsága megszűnik.

c)	Abban az esetben, ha a külföldi munkavégzési támogatásra nem jogosult szerződéses alkalmazott olyan helyen lép szolgálatba, ahol szolgálatteljesítési helye szerint megfelel a fenti négy kritériumnak, jogosultságot nyer a külföldi munkavégzési támogatásra.

Abban az esetben, ha az Összehangolt Szervezetek egyike által alkalmazott, vagy Összehangolt Szervezetekkel társult szervezet és a külföldi munkavégzési támogatásra jogosult tisztviselő az Intézetnél lép szolgálatba ugyanabban az országban, vagy ha egy másik nemzetközi szervezet tisztviselője vagy a származási ország köztisztviselője vagy fegyveres erőinek tagja az Intézetnél lép szolgálatba ugyanabban az országban, akkor a (2) bekezdés a) pontjának iii. és iv. alpontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.

A jogosultság ellenőrzése

Amennyiben a szerződéses alkalmazott állampolgársága szerinti ország határán lévő bármely pont a szolgálatteljesítés helyének 100 km-es körzetében fekvő területre esik, akkor a szerződéses alkalmazott nem jogosult külföldi munkavégzési támogatásra, és az ahhoz kapcsolódó iskoláztatási támogatásra és hazautazási szabadságra, kivéve, ha bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy tényleges és szokásos tartózkodási helyét a munkavégzés helye szerinti országban létesítette, vagy kivételes esetben – tekintettel családi körülményeire – és az igazgató hozzájárulásával egy másik, nem az állampolgársága szerinti országban.

ii.	A külföldi munkavégzési támogatásban részesülő szerződéses alkalmazottak jelentenie kell az Intézetnek a lakóhelye tekintetében bekövetkezett minden változást.

iii.	Különleges körülmények esetén és alapos és elegendő indokolás mellett az igazgató kivételeket határozhat meg a fenti e) pont i. alpontjában foglalt szabály tekintetében.

f)	Kapcsolódó támogatások A külföldi munkavégzési támogatás nullára csökkentése nem szünteti meg a szerződéses alkalmazott iskoláztatási támogatásra és hazautazási szabadságra való jogosultságát.

g)	A támogatás mértékét a II. melléklet 1.b) pontjának megfelelően kell kiszámítani.

11. cikk

Családi és szociális támogatások

(1) Általános rendelkezés

Minden olyan esetben amikor a díjazással foglalkozó koordinációs bizottság ajánlást bocsát ki családi és szociális támogatásokra vonatkozóan, egyeztetni kell az igazgatótanáccsal a javasolt támogatások – e személyzeti szabályzat módosítása révén történő – elfogadásának lehetőségéről.

Az ebben a cikkben foglalt támogatások, valamint más olyan, hasonló jellegű támogatások, amelyekre egy házaspár vagy egyedülálló szerződéses alkalmazott más forrásból jogosult, nem halmozhatók.

Az a szerződéses alkalmazott vagy házastársa, eltartottja, illetve bejegyzett élettársa, aki más nemzeti vagy nemzetközi forrásból az e cikkben foglaltakhoz hasonló támogatásban részesül, vagy ilyenre jogosult, köteles tájékoztatni az Intézet igazgatási osztályát annak érdekében, hogy az Intézet által neki fizetett támogatásokból a megfelelő összeg levonható legyen.

Az intézmény igazgatási osztálya jogosult arra, hogy bekérjen minden olyan hivatalos dokumentumot, amelyet szükségesnek tart ahhoz, hogy a támogatások bármelyikére való jogosultságot megállapítsa.

(2) Háztartási támogatás

A háztartási támogatás minden olyan szerződéses alkalmazottnak jár – havi kifizetés formájában –, aki:

házas;

ii.	özvegy, elvált, jogilag külön él vagy egyedülálló, és e szabályzat III. mellékletének értelmében legalább egy eltartottról gondoskodik;

iii.

bejegyzett, stabil élettársi viszonyban él, feltéve, hogy:

—	a pár valamely tagállam illetékes hatósága által elismert hivatalos dokumentummal igazolja az élettársi viszonyt;

—	egyik fél sem áll házassági jogviszonyban vagy másik élettársi kapcsolatban; és

—	a felek között nem áll fenn a következő rokonsági viszonyok egyike sem: szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, testvér, szülő testvére, unokatestvér, gyermek házastársa.

b)	A családi támogatás mértéke a nettó alapilletmény 6 %-ának felel meg.

Abban az esetben, ha

i.	a házasságban élő szerződéses alkalmazott nem gondoskodik eltartottról, de házastársa jövedelemszerző tevékenységet folytat; vagy

ii.	a szerződéses alkalmazott a fenti a) pont iii. alpontjában meghatározottak szerint bejegyzett, stabil élettársi viszonyban él, nem gondoskodik eltartottról, de élettársa jövedelemszerző tevékenységet folytat;

A támogatás mértéke a B 3 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatának megfelelő nettó alapilletmény és a szerződéses alkalmazott részére elméletben fizetendő támogatás összegének, valamint a házastárs vagy a bejegyzett élettárs megkeresett jövedelmének a különbözete.

Amennyiben az utóbbi összeg az előbbivel megegyezik, vagy azt meghaladja, támogatás nem fizetendő.

A családi támogatás nem folyósítandó olyan szerződéses alkalmazott részére, akinek házastársa vagy bejegyzett élettársa az Intézet szerződéses alkalmazottja vagy valamely Összehangolt Szervezet alkalmazottja vagy Összehangolt Szervezetekkel társult szervezetek, és alapilletménye meghaladja a szerződéses alkalmazott alapilletményét.

(3) Gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatás:

a)	minden olyan szerződéses alkalmazottnak jár – havi kifizetés formájában –, aki a III. mellékletben meghatározottak szerint elsődleges eltartóként folyamatosan gondoskodik gyermekről vagy más eltartottról.

b)	minden eltartott után az igazgatótanács által – a díjazással foglalkozó koordinációs bizottság javaslata alapján – évente jóváhagyott illetménytáblázatban megállapított meghatározott összeg.

c)	Abban az esetben, ha mindkét házastárs vagy bejegyzett élettárs az Intézet vagy egy Összehangolt Szervezet alkalmazottja, annak a részére kell folyósítani, aki a háztartási támogatásban vagy azzal egyenértékű támogatásban részesül.

A gyerekek után nyújtott támogatás nyújtására vonatkozó meghatározásokat és feltételeket a III. melléklet tartalmazza.

(4) Iskoláztatási támogatás

Iskoláztatási támogatásban azok a szerződéses alkalmazottak részesülnek, akik háztartási támogatásra jogosultak, a III. mellékletben meghatározottak szerint legalább ötéves eltartott gyermeke rendszeres nappali tagozatos alap-, közép-, vagy felsőfokú oktatásban vesz részt.

Bölcsőde vagy annak megfelelő intézmény nem minősül nappali tagozatos oktatásnak.

b)	Az iskoláztatási támogatás összege az eltartott gyermek után nyújtott támogatás kétszerese. A támogatást minden eltartott gyermek után egy összegben az iskolaév kezdetén kell kifizetni az igazoló dokumentumok bemutatását követően.

A szerződéses alkalmazottak számára:

akik jogosultak külföldi munkavégzési támogatásra és akiknek alkalmazási helye legalább 50 km-re van:

—	egy Európai iskolától;vagy

—

a származási országuk egy felsőoktatási intézményétől, vagy egy olyan felsőoktatási intézménytől, ahol az oktatás fő nyelve az érintett szerződéses alkalmazott anyanyelve, kivéve, ha nincs ilyen intézmény a szerződéses alkalmazott származási országában, vagy ha a gyermek a szerződéses alkalmazott alkalmazásának helye szerinti országtól eltérő országban látogat egy felsőoktatási intézményt; vagy

ii.	akik igazolni tudják, hogy eltartott gyermeküket egy adott nyelven működő olyan oktatási intézménybe szükséges beíratniuk, amelyet a gyermek bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott iskolakötelezettség miatt látogat;

Az iskoláztatási támogatás összege nem lehet több, mint az eltartott gyermek után nyújtott, az igazoló dokumentumok bemutatását követően havonta kifizetendő támogatás kétszerese.

Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben a gyermek a fent említett oktatási intézmények egyikében megkezdi tanulmányait, és vagy azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a gyermek befejezi tanulmányait, vagy azon hónap utolsó napján, amelyben a gyermek betölti a 26. életévét, a kettő közül a korábbi időpontban.

(5) Fogyatékkal élő gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatás

A havonta folyósított fogyatékkal élő gyermekek és más eltartottak után nyújtott támogatásban azon szerződéses alkalmazottak részesülnek, akik fogyatékkal élő gyermek vagy más eltartott gondozásáért elsődlegesen és folyamatosan felelnek. A gyermeknek vagy eltartottnak meg kell felelnie a III. mellékletben meghatározott kritériumoknak és feltételeknek.

b)	A támogatás kiutalásával és folyósításával kapcsolatos részleteket a IV. melléklet tartalmazza.

(6) Lakhatási támogatás

Lakhatási támogatást azon B, C és A1 besorolási csoportba, illetve fokozatba tartozó szerződéses alkalmazottak részére kell havonta folyósítani, akik lakásuknak bérlői vagy albérlői, amennyiben az általuk fizetendő – a tartózkodási országban a bérlő által fizetendő költségnek minősülő rezsiköltségeket nem tartalmazó – bérleti díj a illetményük meghatározott részét meghaladja.

b)	A támogatás kiszámításának módszerét az V. melléklet tartalmazza.

c)	A lakhatási támogatásban részesülő szerződéses alkalmazottaknak azonnal tájékoztatniuk kell az Intézetet a körülményeikben bekövetkező minden olyan változásról, amely a támogatásra való jogosultságukat, vagy a támogatás összegét érintheti.

12. cikk

Kiegészítő feladatok után nyújtott támogatás

A szerződéses alkalmazottat ideiglenesen olyan besorolási fokozatba tartozó beosztás betöltésére utasíthatják, amely magasabb saját besorolási fokozatánál. Az ilyen ideiglenes beosztásba helyezés második hónapjától kezdve a szerződéses alkalmazottat kiegészítő juttatás illeti meg, amely a saját besorolási és fizetési fokozata szerinti díjazás, illetve az ideiglenes beosztásnak megfelelő besorolási fokozat első fizetési fokozata szerinti díjazás közötti különbözettel egyenlő.

Az ideiglenes kinevezés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, kivéve, ha a kinevezés közvetlenül vagy közvetve olyan szerződéses alkalmazott helyettesítésére irányul, akit egy másik beosztásba helyeztek át, illetve aki elhúzódó betegszabadságon van.

13. cikk

Beilleszkedési támogatás

(1) Jogosultsági feltételek

Jogosultak a beilleszkedési támogatásra azok a szerződéses alkalmazottak, akiknek a tényleges és szokásos tartózkodási helye – a legalább egy évre történő kinevezésük időpontjában, illetve a legalább egy évre egy másik szolgálatteljesítési helyre történő áthelyezésük időpontjában – több, mint 100 km távolságra van a kijelölt szolgálatteljesítési helyüktől, és megfelelő dokumentáció benyújtásával bizonyítani és igazolni tudják, hogy ténylegesen tartózkodási helyet váltottak a szolgálatba lépés érdekében.

Jogosultak a beilleszkedési támogatásra azok az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket teljesítő szerződéses alkalmazottak is, akiket bár egy évnél rövidebb időtartamra vesznek fel, de akiknek a kinevezését vagy egymást követő kinevezéseit meghosszabbítják, és a kinevezés időtartama így már meghaladja az egy évet.

(2) A támogatás alapösszege

(3) Eltartottak után járó pótlék

A szerződéses alkalmazott – házastársa, illetve házastárs hiányában az első eltartott után – a szerződéses alkalmazott az alapösszeg 20 %-ának megfelelő eltartottak után járó pótlékra jogosult. A szerződéses alkalmazott minden további eltartott után az alapösszeg 10 %-ának megfelelő pótlékra jogosult. Az eltartottak után járó pótlék összege nem haladhatja meg az alapösszeg 100 %-át.

(4) Mobilitási pótlék

Mobilitási pótlék jár azoknak a szerződéses alkalmazottaknak, akik több mint egy évre történő áthelyezésük következtében tényleges és szokásos tartózkodási helyüket egy 100 km-nél távolabb fekvő másik szolgálatteljesítési helyre teszik át. Ez a pótlék az alapösszeg 75 %-ának felel meg.

(5) A támogatás folyósítása

a)	A támogatást akkor kell kifizetni, amikor a támogatásra jogosult szerződéses alkalmazott szolgálatba lép, illetve amikor másik szolgálatteljesítési helyre helyezik át őt.

b)	Az eltartottak után járó, a (3) bekezdésben említett pótlék kiszámítására és kifizetésére akkor kerül sor, ha igazolást nyert, hogy az érintett eltartottak tényleges és szokásos tartózkodási helye a szerződéses alkalmazott szolgálatteljesítési helyén van.

c)	Ha a szerződéses alkalmazott a kinevezését követő egy éven belül vagy a másik szolgálatteljesítési helyre való áthelyezését követő egy éven belül lemond tisztségéről, vissza kell fizetnie a beilleszkedési támogatásnak a tizenkét hónapos időszak fennmaradó részével arányos részét.

Nem kell visszafizetnie a szerződéses alkalmazottnak a beilleszkedési támogatást, ha szerződését az Intézet bontja fel a kinevezését vagy áthelyezését követő egy éven belül. Ez a rendelkezés mindazonáltal nem alkalmazandó abban az esetben, ha az Intézet a szerződéses alkalmazott kinevezését fegyelmi eljárás eredményeként szünteti meg, mely esetben a szerződéses alkalmazottnak a beilleszkedési támogatás teljes összegét vissza kell térítenie.

e)	Nem kell visszafizetni a szerződéses alkalmazottnak a beilleszkedési támogatást az Intézet részére, ha az Intézet a korábbi kinevezés megszüntetését követően újból kinevezi.

14. cikk

Levonások

(1) Belső adó

A belső adó az adott besorolási fokozattól és fizetési fokozattól függő alapilletmény 40 %-a. Ezt az összeget a fizetési kimutatásban havi levonásként kell megjeleníteni.

(2) Nyugdíjjárulékok

A szerződéses alkalmazottak illetményéből havonta le kell vonni a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó nyugdíjrendszer tekintetében az Összehangolt Szervezetek által jóváhagyott, és a nettó alapilletmény adott százalékának megfelelő összeget, amelyet az Intézet nyugdíjalapjába kell befizetni.

(3) Szociális jóléti járulékok

A szerződéses alkalmazottak illetményéből havonta le kell vonni a nettó alapilletmény 5,5 %-nak megfelelő szociális biztonsági járulék összegét. Ezt az összeget hozzá kell adni a munkaadói járulékhoz, és azt az ezeknek a járulékoknak a beszedését végző helyi szociális biztonsági szervhez (URSSAF) kell befizetni.

Az a) ponttól eltérve, a szerződéses alkalmazottak a felvételük időpontjában vagy amikor e pont utolsó bekezdésének szabályok alkalmazásának kezdetekor dönthetnek úgy, hogy az Intézet szociális biztonsági rendszerébe lépnek be. Az Intézet szociális biztonsági rendszere fedezi az egészségügyi ellátást, a munkaképtelenséggel/fogyatékkal kapcsolatos juttatásokat és az életbiztosítást.

Amikor a szerződéses alkalmazott így dönt, akkor a szociális biztonsági járulék összegét az illetményéből kell levonni. A havi levonás mértéke legfeljebb az Intézet szociális biztonsági rendszerében fizettet összeg egyharmadát teheti ki. A fennmaradó kétharmadot az Intézet állja.

Ennek a következő 12 hónapra vonatkozó százalékos összegét az év elején az Intézet és a rendszert működtető biztosítótársaság közötti megállapodással kell meghatározni. A szerződéses alkalmazott illetményéből levont összeget hozzá kell adni a munkaadói járulékhoz.

Ezt a pontot a végrehajtásukat engedélyező illetékes nemzeti hatóságok és az Intézet közötti kétoldalú megállapodás hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(4) A kiegészítő biztosítási rendszerbe fizetendő járulékok

Az Intézet szociális biztonsági rendszerét választó szerződéses alkalmazottak illetményéből havonta le kell vonni a kiegészítő biztosítási rendszerbe fizetendő járulékot. Ennek a következő 12 hónapra vonatkozó százalékos összegét az év elején az Intézet és a rendszert működtető biztosítótársaság közötti megállapodással kell meghatározni. A levont összeget hozzá kell adni a munkaadói járulékhoz, és az év végén be kell fizetni biztosítást nyújtó társasághoz.

15. cikk

Illetményelőleg és visszatérítés

(1) Amennyiben az igazgató másképp nem határoz, az Intézet igazgatási és személyzeti osztályának vezetője a rendelkezésre álló készpénzforrásoktól függően kamatmentes előleget engedélyezhet azon szerződéses alkalmazottak számára, akik előre nem látható pénzügyi nehézségekkel kerülnek szembe.

(2) Ennek az illetményelőlegnek az összege nem haladhatja meg a háromhavi nettó alapilletményt.

(3) Az előleget az alkalmazott illetményéből történő havi levonások útján kell visszafizetni; a teljes összeget az előleg folyósítása hónapjának végétől számított tizenkét hónapon belül kell visszafizetni.

IV. FEJEZET

Utazási költségek

16. cikk

Áttelepülés és távozás

(1) A szerződéses alkalmazottak – maguk és a velük egy háztartásban élő családtagjaik vonatkozásában – jogosultak a korábbi alkalmazási helyükről az Intézet helyére történő utazás költségeinek a megtérítésére.

(2) Ugyanez a jogosultság illeti meg a szerződéses alkalmazottat, ha kilép az Intézetnél teljesített szolgálatból, és visszatér abba az országba, ahol az Intézetbe való belépését megelőzően élt, vagy ha a szerződéses alkalmazott az Európai Gazdasági Térség valamely másik országába költözik.

(3) Az utazási költségek megtérítése az e szabályzat I. szakaszának VI. mellékletében foglaltaknak megfelelően történik.

17. cikk

Költözési költségek

(1) A szerződéses alkalmazottak jogosultak a korábbi alkalmazási helyükről az Intézet helyére való költözés költségeinek a megtérítésére.

Ugyanez a jogosultság illeti meg a szerződéses alkalmazottat, ha kilép az Intézetnél teljesített szolgálatból, és visszatér abba az országba, ahol az Intézetbe való belépését megelőzően tartózkodott, vagy ha a szerződéses alkalmazott az Európai Gazdasági Térség valamely másik országába költözik.

(2) A költségtérítés kiterjed a szerződéses alkalmazottak háztartási ingóságai költöztetésének a költségeire, a gépkocsik, hajók vagy egyéb közlekedési eszközök költöztetésének költségeit kivéve.

A költségtérítést az érintett szerződéses alkalmazott részére, az általa bemutatott számla hitelesített másolata alapján kell folyósítani. A költöztetés költségét az Intézet – a költöztető cég által kiállított számla bemutatása alapján – közvetlenül is kifizetheti.

A költségtérítés feltételeit és egyéb részleteit a VI. melléklet határozza meg.

18. cikk

Kiküldetés

Az Intézet szerződéses alkalmazottai jogosultak az igazgató által elrendelt hivatalos kiküldetésekkel kapcsolatban felmerült költségeik megtérítésére.

A költségtérítés magának az utazásnak a költségére, valamint a kiküldetés helyén felmerülő szállásköltségekre és járulékos költségekre terjed ki. A költségtérítés feltételeit, mértékét és egyéb részleteit a VII. melléklet határozza meg.

V. FEJEZET

Belső szervezet

19. cikk

Munkaidő

(1) A szerződéses alkalmazottak rendes munkaideje heti 40 óra, amelyet az igazgató által meghatározott általános beosztásnak megfelelően kell ledolgozni.

(2) Az igazgató rugalmas munkaidőt engedélyezhet a teljes személyzet részére, vagy a szerződéses alkalmazottak személyes körülményeitől vagy adott munkájuk követelményeitől függően.

(3) Amennyiben az igazgató a mérlegelési jogkörén belül úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények azt megkövetelik, a szerződéses alkalmazottak egy része hétvégi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzésre kötelezhető. Ilyen esetekben a ledolgozott munkaórák azonos mértékű szabadidőre jogosítanak fel.

20. cikk

Részmunkaidős foglalkoztatás

(1) A szerződéses alkalmazott kérelmezheti részmunkaidős foglalkoztatását. A részmunkaidőnek el kell érnie a rendes heti munkaidő legalább 50 %-át. A részmunkaidős foglalkoztatás teljes időtartama alatt arányosan csökkenteni kell a szerződéses alkalmazott díjazását és éves szabadságát. Ez az arányos csökkentés nem alkalmazandó a háztartási támogatásra, a gyermek és más eltartott személyek után járó támogatásra, a fogyatékkal élő gyermek után járó támogatásra és az iskoláztatási támogatásra.

(2) Arányosan csökkenteni kell a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt szerzett nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjjárulék összegét is. Mindazonáltal a szerződéses alkalmazott kérelmezheti, hogy további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – azaz a rá és a munkáltatóra eső részét is – állja.

(3) Amennyiben ez összeegyeztethető az (1) bekezdésben említett szolgálati érdekekkel, az igazgató megadhatja az erre vonatkozó engedélyt. Az Intézet egy hónapon belül választ ad a szerződéses alkalmazott kérelmére.

(4) Az igazgatónak végrehajtási szabályokat kell elfogadnia e cikk vonatkozásában.

21. cikk

Munkaszüneti napok

A munkaszüneti napok jegyzékét az igazgatónak kell összeállítania a munkaszüneti napoknak az alkalmazás helyén és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatalos jegyzéke alapján.

Ezek a munkaszüneti napok nem számítanak bele a szerződéses alkalmazottak éves szabadságába.

Amennyiben a munkaszüneti napok közül egy vagy több szombatra vagy vasárnapra esik, az igazgató megegyező számú másik napot jelölhet ki helyettük.

22. cikk

Szabadság

(1) Éves szabadság

(2) Fizetés nélküli szabadság

A szerződéses alkalmazott kérésére az igazgató személyes okokkal indokolt kivételes körülmények esetén fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, amennyiben ez összeegyeztethető a szolgálati érdekekkel. A szerződéses alkalmazott a próbaidejének lejárta előtt nem kérelmezhet fizetés nélküli szabadságot.

b)	Az ilyen jellegű szabadság teljes időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szerződéses alkalmazott semmilyen jövedelemszerző tevékenységet nem folytathat.

A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szerződéses alkalmazott nem jogosult a besorolási fokozatán belüli magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy előléptetésre; a 8. és 14. cikkben meghatározott szociális jóléti rendszerben való tagságát, valamint a kockázatok e rendszer alapján történő fedezését pedig fel kell függeszteni.

Mindazonáltal a szerződéses alkalmazott legkésőbb egy hónappal a személyes okokkal indokolt szabadság első hónapja után kérelmezheti, hogy továbbra is biztosítva legyen a rendszerben, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – ideértve a munkáltatóra eső részét is – állja.

Az a szerződéses alkalmazott, aki bizonyítja, hogy másik nyugdíjrendszer alapján nem tud nyugdíjjogosultságot szerezni, kérelmezheti, hogy további nyugdíjjogosultságot szerezzen, feltéve, hogy a vonatkozó járulékok teljes egészét – ideértve a munkáltatóra eső részét is – állja.

(3) Betegszabadság, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság és egyéb külön szabadság

Az éves szabadságon túl külön szabadság jár betegség, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság, illetve kivételes körülmények esetén.

A részleteket és a követendő eljárást a VIII. melléklet tartalmazza.

23. cikk

Hazautazási szabadság

(1) A külföldi munkavégzési támogatásra jogosult szerződéses alkalmazottak minden kétéves szolgálati időszak vonatkozásában hazautazási szabadságra jogosultak.

a)	A hazautazási szabadság nyolc munkanapot jelent.

A hazautazási szabadság legkorábban annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal vehető igénybe, amelyre az vonatkozik. Amennyiben a szerződéses alkalmazott a hazautazási szabadságot nem veszi igénybe annak az időszaknak a végét követő hat hónapon belül, amelyre az vonatkozik, akkor a hazautazási szabadság ezen kétéves időszak vonatkozásában elvész. A valamely adott kétéves időszak vonatkozásában igénybe vett hazautazási szabadság időpontja a következő hazautazási szabadság időpontját nem befolyásolja.

Amennyiben mindkét házastárs vagy bejegyzett élettárs az Intézet alkalmazottja, és mindketten jogosultak hazautazási szabadságra, akkor az a következő feltételekkel vehető igénybe:

i.	amennyiben mindkettejük otthona ugyanabban az országban található, kétévente mindegyikük jogosult hazautazási szabadságra az említett ország viszonylatában;

ii.	amennyiben otthonuk két különböző országban található, kétévente mindegyikük jogosult hazautazási szabadságra a saját országa viszonylatában;

iii.	a pár eltartott gyermekei, illetve adott esetben ezeknek a gyermekeknek a kísérője kétévente csak egy alkalommal jogosult hazautazási szabadságra; amennyiben a szülők otthona két különböző országban található, a hazautazási szabadság bármelyik ország vonatkozásában igénybe vehető.

(2) A hazautazási szabadságot igénybe vevő szerződéses alkalmazott a 18. cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően jogosult saját oda-vissza utazási költségei, gyermekei oda-vissza utazási költségei, illetve amennyiben háztartási támogatásban részesül, házastársa vagy bejegyzett élettársa oda-vissza utazási költségeinek a megtérítésére.

(3) Azon szerződéses alkalmazottak, akik hazautazási szabadságukat nem veszik igénybe, annak ellentételezésére nem jogosultak.

(4) A hazautazási szabadság az alábbi feltételekkel vehető igénybe:

a)	az érintett személynek írásban vállalnia kell, hogy, függetlenül attól, hogy hazautazási szabadságát mikor veszi igénybe, azon időszak végét követő hat hónapon belül, amelyre a hazautazási szabadság vonatkozik, nem mond fel az Intézetnél;

b)	a közvetlen felettesnek igazolnia kell, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakban a szerződéses alkalmazott szolgálataira minden valószínűség szerint nem tart igényt.

Az igazgató határozhat úgy, hogy eltér a fenti rendelkezésektől abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy azok szigorú alkalmazása az érintett szerződéses alkalmazottra nézve igazságtalan volna, vagy különös nehézségeket okozna a számára.

VI. FEJEZET

Értékelések és előléptetés

24. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az igazgató kivételével az Intézet valamennyi szerződéses alkalmazottjának a tevékenységét évente egyszer, legkésőbb szeptember 30-ig értékelni kell.

Az értékelések a szerződéses alkalmazottak relatív szakmai fejlődésének értékelésére szolgálnak, és lehetőséget biztosítanak a szerződéses alkalmazottak teljesítményének elismerésére, illetve arra is, hogy teljesítményük javítása érdekében felhívják a figyelmüket a hiányosságokra.

(2) Az értékelési kritériumokat úgy alakítják ki, hogy azok igazodjanak az A, B vagy C besorolási csoportba tartozó szerződéses alkalmazottak különböző feladataihoz és felelősségi köreihez.

Az alkalmazottak számára minden évben meghatározzák azokat a célokat és kritériumokat, amelyek alapján a teljesítményüket értékelni fogják.

A teljes értékelést az éves értékelési íven kell összegezni, amelyet a szerződéses alkalmazott személyi aktájában kell megőrizni.

(3) Amennyiben az értékelés elégtelen teljesítményt mutat, az igazgató hat hónap elteltével további, időközi értékelést kérhet.

25. cikk

Eljárás

(1) Az igazgató kijelöli azokat a szerződéses alkalmazottakat, akik értékelést készítenek a teljesen vagy részben alájuk beosztott alkalmazottakról.

(2) Az értékeléssel megbízott szerződéses alkalmazott az általa értékelt minden egyes szerződéses alkalmazottal személyes értékelő elbeszélgetést tart. Ez az értékelés kiegészülhet egy magasabb szinten végzett másodlagos értékeléssel. A szerződéses alkalmazottat tájékoztatni kell az éves értékeléséről, és a szerződéses alkalmazottnak alá kell írnia az értékelési ívet.

(3) Az éves értékelés belső használatra szánt igazgatási intézkedés. Ennélfogva az ellen külső szervnél fellebbezésnek helye nincs.

(4) Amikor valamennyi értékelés elkészült, az igazgató, valamint az igazgatási és személyzeti osztály vezetője összeül, hogy döntsön a lehetséges előléptetésekről.

26. cikk

Az értékeléseket követő intézkedések

(1) A jó értékelés alapot szolgáltat a magasabb fizetési fokozatba történő előléptetésre. Ez az előléptetés a szerződéses alkalmazott szerződése megkötésének első évfordulóján, a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező szerződéses alkalmazottak esetén pedig a szerződés megkötésének második évfordulóján lép hatályba.

(2) A különlegesen jó értékelés alapot szolgáltathat a magasabb fizetési fokozatba vagy akár magasabb besorolási fokozatba való soron kívüli előléptetésre, feltéve, hogy a költségvetésből finanszírozott álláshely esetében lehetőség van az ilyen előléptetésre. Ez az előléptetés az értékelést követő év január 1-jén, a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező szerződéses alkalmazottak esetén pedig az értékelést követő második év január 1-jén lép hatályba.

(3) A szerződéses alkalmazottról készült kedvezőtlen értékelés indokolhatja, hogy a szerződéses alkalmazott további egy évig az aktuális fizetési fokozatában maradjon.

(4) Két egymást követő kedvezőtlen értékelés indokolhatja a szerződés meg nem hosszabbítását vagy megszüntetését.

VII. FEJEZET

Fegyelmi eljárás

27. cikk

(1) Az a szerződéses alkalmazott vagy volt szerződéses alkalmazott, aki a személyzeti szabályzat szerinti kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, fegyelmi intézkedéssel sújtható.

(2) Amennyiben az igazgató tudomására jut, hogy bizonyíthatóan az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés történt, az igazgató a kötelezettségszegés megtörténtének ellenőrzése céljából igazgatási vizsgálatot indíthat.

(3) Az igazgatási vizsgálatokra, a fegyelmi eljárásokra és intézkedésekre, vonatkozó szabályokat a IX. melléklet határozza meg.

VIII. FEJEZET

Fellebbezések és fellebbezési tanács

28. cikk

(1) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz, hogy vele kapcsolatban az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó ügyekben határozatot hozzon. Az igazgató a kérelem keltétől számított két hónapon belül közli az érintettel az indokolt határozatát. Amennyiben ezen időszak végéig a kérelemre nem érkezik válasz, ezt úgy kell tekinteni, mint a kérelmet elutasító hallgatólagos határozatot, amellyel kapcsolatban a következő bekezdéseknek megfelelően panasz nyújtható be.

(2) Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be az igazgatónál az őt hátrányosan érintő intézkedéssel kapcsolatban, akkor is, ha az igazgató határozatot hozott, és akkor is, ha az igazgató a személyzeti szabályzat által előírt intézkedés meghozatalát elmulasztotta. A panaszt három hónapon belül kell benyújtani. Ennek az időtartamnak a kezdete:

—	amennyiben általános természetű intézkedésről van szó, a határozat közzétételének napja;

—

amennyiben az intézkedés egy bizonyos személyt érint, az érintett személy határozatról való értesítésének napja, de legkésőbb az a nap, amikor az említett személy kézhez kapta az értesítést; ha azonban az intézkedés a címzettjén kívül egy másik személy elleni panaszt is tartalmaz, e másik személy vonatkozásában az a nap, amikor ez utóbbi személy erről értesítést kap, de semmiképpen sem később, mint a közzététel napja;

—	a válaszadásra előírt határidő lejártának napja, amennyiben a panasz az (1) bekezdés szerinti, a kérelem elutasítását jelentő hallgatólagos határozatot érint.

(3) Az igazgató a panasz benyújtásának napjától számított egy hónapon belül köteles értesíteni az érintett személyt az indokolt határozatáról. Amennyiben ezen időszak végéig a panaszra nem érkezik válasz, azt úgy kell tekinteni, mint a panaszt elutasító hallgatólagos határozatot, amely ellen az (5) bekezdés szerint fellebbezés nyújtható be.

Elutasító válasz esetén az érintett személy közvetítés igénybevételét kérheti. Az ilyen közvetítés igénybevétele nem kötelező.

(4) Közvetítés

A közvetítő képesítéssel rendelkező független jogi szakértő, akit az igazgató nevez ki hároméves, megújítható időtartamra.

Az igazgató és az érintett személy minden olyan dokumentumot köteles átadni a közvetítőnek, amely a közvetítő megítélése szerint az ügy vizsgálatához szükséges.

A közvetítő a megállapításait attól a naptól számított 15 napon belül köteles ismertetni, amely napon az ügyről tájékoztatták.

A közvetítő megállapításai sem az igazgatóra, sem az érintett személyre nézve nem kötelező erejűek.

Abban az esetben, ha a megállapításokat az igazgató utasítja el, a közvetítés költségeit az Intézet viseli; ha azonban a megállapításokat az érintett személy utasítja el, a költségek 50 %-át ő állja.

(5) Vitatott fellebbezések

Amennyiben az érintett személy az első fórum (belső igazgatási fellebbezés) lehetőségeit kimerítette, az ügy eldöntése érdekében jogosult arra, hogy az Intézet fellebbezési tanácsához forduljon.

E testület összetételét, működését és egyedi eljárásait a X. melléklet határozza meg.

(6) A fellebbezési tanács határozatai

a)	A fellebbezési tanács határozatai mindkét félre nézve kötelező erővel bírnak. A határozatok ellen fellebbezésnek helye nincs.

b)	A fellebbezési tanács a kifogásolt határozatokat megsemmisítheti vagy megerősítheti.

c)	A fellebbezési tanács azt is elrendelheti, hogy az Intézet térítsen meg minden olyan anyagi kárt, amelyet az érintett személy a megsemmisített határozat hatálybalépésének napjától kezdődően szenvedett el.

A fellebbezési tanács továbbá határozhat úgy, hogy az Intézet a fellebbezési tanács által meghatározandó összeghatárok között térítse meg a panaszos igazolt költségeit, valamint a meghallgatott tanúk utazási és ellátási költségeit. Ezeket a költségeket e szabályzat 18. cikke és VII. melléklete alapján kell kiszámítani.

IX. FEJEZET

Nyugdíjrendszerek

29. cikk

A szerződéses alkalmazottakra az Intézet nyugdíjrendszeri szabályzatában foglalt szabályok és feltételek alkalmazandók, az Összehangolt Szervezetek nyugdíjrendszeri szabályzatával összhangban. Az Intézet új nyugdíjrendszerét azokra a szerződéses alkalmazottakra kell alkalmazni, akik 2005. június 30-át követően léptek szolgálatba.

X. FEJEZET

Az intézet szerződéses alkalmazottainak kirendelése

30. cikk

A kirendelt szerződéses alkalmazott olyan szerződéses alkalmazott, aki az igazgató döntése alapján a szolgálat érdekében olyan utasítást kapott, hogy ideiglenesen az Intézeten kívüli álláshelyet töltsön be.

A szolgálat érdekében történő kirendelésre az alábbi szabályok vonatkoznak:

a)	a kirendelésről az igazgató az érintett szerződéses alkalmazott meghallgatása után határoz;

b)	a kirendelés időtartamát az igazgató határozza meg. A kirendelés kezdeti időtartama legfeljebb hat hónap lehet, amely további legfeljebb hat hónapos időtartamra megújítható;

a kirendelt szerződéses alkalmazott különbözet kifizetésére jogosult, amennyiben azon álláshely teljes díjazása, ahová a szerződéses alkalmazottat kirendelték, kevesebb, mint amely az intézetbeli besorolási fokozata és fizetési fokozata alapján megilleti; hasonlóképpen a szerződéses alkalmazott minden olyan járulékos költség megtérítésére is jogosult lehet, amely a kirendelésével kapcsolatban merül fel, amennyiben megfelelően igazolja ezeket a költségeket;

abban az esetben, ha a kirendelésről szóló megállapodás kimondja, hogy az Intézet a kirendelés teljes időtartama alatt továbbra is fizetni fogja a szerződéses alkalmazott díjazását, és a szerződéses alkalmazott – amellett hogy külföldi munkavégzési támogatásra jogosult – kirendelése miatt más forrásból származó napidíjat is kap, a külföldi munkavégzési támogatás folyósítását meg kell szüntetni;

e)	a kirendelt szerződéses alkalmazottnak továbbra is olyan nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely az intézetbeli besorolási fokozata és fizetési fokozata szerinti aktív foglalkoztatása alapján megállapított illetményen alapul;

f)	a kirendelt szerződéses alkalmazott megtartja álláshelyét, magasabb fizetési fokozatba lépésre való jogát és az előléptetésre való jogosultságát;

g)	kirendelésének végével a szerződéses alkalmazottat haladéktalanul vissza kell helyezni korábbi állásába, feltéve, hogy a szerződéses alkalmazott a kirendelés végén még érvényes szerződéssel rendelkezik.

III. CÍM

AZ IDEIGLENES ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az ideiglenes alkalmazott általában korlátozott időtartamra felvett kisegítő alkalmazott. Az ideiglenes alkalmazott nem rendelkezik nemzetközi alkalmazotti jogállással.

(2) Az ideiglenes alkalmazott olyan alkalmazott, aki az Intézet költségvetésből finanszírozott álláshelyeket tartalmazó táblázatában meghatározott ideiglenes álláshelyet tölt be.

(3) E cím rendelkezéseire is figyelemmel, az elfogadandó idevágó végrehajtási szabályok alapján az igazgató határozza meg az ideiglenes alkalmazottak alkalmazási feltételeit és azon belül is mindenekelőtt:

a)	felvételük és szerződésük megszüntetésének feltételeit;

b)	szabadságukat; és

c)	díjazásukat.

(4) Az ideiglenes alkalmazottakat kötik az I. cím rendelkezései és a II. cím alábbi rendelkezései:

—	II. fejezet: az 5. cikk (foglalkoztatási korhatár) és a 6. cikk (orvosi vizsgálatok);

—	III. fejezet: a 8. cikk (2) bekezdés, a 14. cikk (3) bekezdésének a) pontja (szociális jóléti ellátások járulékai) és a 15. cikk (illetményelőleg és visszatérítések);

—	IV. fejezet: a 18. cikk (kiküldetés);

—	V. fejezet: a 19. cikk (munkaidő), a 20. cikk (részmunkaidős foglalkoztatás) és a 21. cikk (munkaszüneti napok);

—	VII. fejezet: a 27. cikk (fegyelmi intézkedések);

—	VIII. fejezet: a 28. cikk (fellebbezések és a Fellebbezési Tanács); és

—	az e rendelkezéseken alapuló bármely kiegészítő szabály.

32. cikk

Szerződések

Az ideiglenes alkalmazottakat összesen 24 hónapot meg nem haladó időtartamra lehet alkalmazni. Az Intézet és az ideiglenes alkalmazottak legalább egy hónapos felmondási idő mellett megszüntethetik a szerződést.

33. cikk

Díjazás

(1) Az ideiglenes alkalmazottak díjazását szerződésben kell rögzíteni, a díjazás havi nettó illetményből áll, és az érintett személy családi vagy szociális helyzetétől függetlenül nem tartalmaz további támogatásokat.

(2) Ebből a meghatározott összegből le kell vonni az alkalmazott vagy egy teljes visszatérítést nyújtó magánbiztosítási alapba, vagy – amennyiben az alkalmazott már valamely betegségbiztosítási rendszer tagja – a kiegészítő biztosítási alapba fizetendő szociális jóléti járulékait.

(3) Mivel az ideiglenes alkalmazottak nyugdíjrendszeri ellátásban nem részesülnek, ilyen célú levonásra nem kerül sor.

34. cikk

Különös rendelkezések

(1) Áttelepülési és távozási költségek

Az ideiglenes alkalmazottak nem kérhetik családtagjaik áttelepülési és távozási költségeinek a megtérítését.

(2) Szabadság

Az ideiglenes alkalmazottak minden szolgálati jogviszonyban eltöltött hónap után két és fél nap szabadságra jogosultak.

IV. CÍM

SZAKÉRTŐKRE ÉS GYAKORNOKOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

(1) A szakértők és gyakornokok külső alkalmazotti jogállással rendelkeznek. E személyzeti szabályzat I. címének rendelkezései vonatkoznak rájuk, amelyekkel kinevezésükkor ismerkednek meg.

(2) A szakértők és gyakornokok teljes díjazását az Intézetben folytatott tevékenységük megkezdésekor rögzíteni kell. Azt az igazgató által megállapított egymást követő részletekben kell kifizetni annak a munkának az eredményeivel összhangban, amelyre alkalmazták, illetve fogadták őket.

(3) A kinevezett szakértők kizárólag saját utazási költségeik megtérítésére jogosultak az Intézetbe érkezésükkor és távozásukkor.

V. CÍM

MUNKAVÁLLALÓI KÉPVISELET

36. cikk

(1) A személyzeti bizottság az Intézetnek az 1. cikkben meghatározottak szerinti összes alkalmazottját képviseli.

(2) A személyzeti bizottság feladata, hogy:

a)	megvédje az Intézet összes alkalmazottjának szakmai érdekeit;

b)	javaslatokat tegyen az alkalmazottak jólétének javítására;

c)	javaslatokat tegyen az alkalmazottak társadalmi, kulturális és sporttevékenységeivel kapcsolatosan;

d)	képviselje az alkalmazottakat más nemzetközi szervezetek személyzeti szervezetei előtt.

(3) Az e cikk végrehajtására vonatkozó megbízást az igazgató határozza meg az alkalmazottakkal folytatott konzultációt követően.

I. MELLÉKLET

MUNKAHELY ELVESZTÉSE MIATTI KÁRTALANÍTÁSI IGÉNY

Hivatkozás:

A személyzeti szabályzat 7. cikke.

Munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény:

Munkahely elvesztése miatt kártalanítás azon szerződéses alkalmazott részére ítélhető meg, akinek a munkaviszonya a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjának i–vi. alpontjaiban meghatározott esetek következtében szűnt meg.

Ez a kártalanítás nem azonos a távozási díjjal, amely csupán a nyugdíjjogosultságok rendezését jelenti.

a munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény az alábbi feltételek bármelyikének teljesülése esetén nem jár:

i.	a szerződéses alkalmazott az Intézetben ugyanolyan vagy magasabb besorolási fokozatban másik álláshelyet kapott;

ii.	a szerződéses alkalmazott ugyanabban az országban egy másik nemzetközi szervezetnél új kinevezést kapott;

iii.	a szerződéses alkalmazott a szerződésének az Intézet általi megszüntetését követő harminc napon belül korábbi alkalmazási helyén ismét fizetett szolgálatba lépett;

iv.	a szerződéses alkalmazott szerződése az alkalmazott saját kérésére szűnt meg, vagy ha a szerződéses alkalmazott nem fogadta el a szerződés meghosszabbítására vonatkozó ajánlatot;

v.	a szerződéses alkalmazott szerződése azért szűnt meg, mert elérte az e személyzeti szabályzat alapján engedélyezett maximális időtartamot; vagy

vi.	a szerződéses alkalmazott szerződése fegyelmi eljárás következtében szűnt meg.

A munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény összege a szerződéses alkalmazott havi nettó díjazásának 100 %-a megszorozva az Intézetnél eltöltött szolgálati évek számával, de legfeljebb 20-al.

A munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény összege nem vonatkozhat több hónapra, mint amennyit a szerződéses alkalmazottnak az ezen személyzeti szabályzat 5. cikke szerinti életkor eléréséig még szolgálatban kellene töltenie.

II. MELLÉKLET

KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSI TÁMOGATÁS

A személyzeti szabályzat 10. cikke szerint erre jogosult szerződéses alkalmazottak havi külföldi munkavégzési támogatást kapnak. A támogatás összege:

a) Az e személyzeti szabályzat hatálybalépése előtt felvett szerződéses alkalmazottak esetében:

i.	Háztartási támogatásra jogosult szerződéses alkalmazottak esetében: az első tíz szolgálati évben a referenciailletmény 18 %-a;

ii.	Háztartási támogatásra nem jogosult szerződéses alkalmazottak esetében: az első tíz szolgálati évben a referenciailletmény 14 %-a;

iii.

A referenciailletmény a szerződéses alkalmazott besorolási fokozatának első fizetési fokozatában fizetendő nettó alapilletmény. A tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik évben a 14 %-os, illetve 18 %-os mértéket évente egy százalékponttal kell csökkenteni 11, illetve 15 %-ig, amely érték ezt követően már nem változik.

b) Az e személyzeti szabályzat hatálybalépése után felvett szerződéses alkalmazottak esetében:

i. A támogatás mértéke az első öt szolgálati évben az alapilletmény 10 %-a. A támogatást a felvételhez vagy előléptetéshez tartozó besorolási fokozat első fizetési fokozata alapján kell kiszámítani – függetlenül attól, hogy a szerződéses alkalmazott alapilletménye a fizetési fokozatok skáláján való feljebb sorolással emelkedhet –, és a támogatást ugyanolyan mértékben és ugyanabban az időpontban kell kiigazítani, mint az alapilletményt;

ii. A hatodiktól a tizedig évig a támogatás mértékét évente két százalékponttal csökkenteni kell, hogy az a tizedig évben elérje a 0 %-ot. Ezen időszak alatt a támogatást ugyanolyan mértékben és ugyanabban az időpontban kell kiigazítani, mint az alapilletményt;

iii. Abban az esetben, ha az Összehangolt Szervezetek vagy az Összehangolt Szervezetekkel társult szervezet tisztviselője az Intézetnél lép szolgálatba ugyanabban az országban, vagy ha egy másik nemzetközi szervezet tisztviselője vagy a származási ország köztisztviselője vagy fegyveres erőinek tagja az Intézetnél lép szolgálatba ugyanabban az országban, akkor a fogadó országban teljesített korábbi szolgálatot figyelembe kell venni a fenti b) i. és b) ii. alpontok alkalmazásában.

iv. Abban az esetben, ha a szerződéses alkalmazottat – vagy az Intézeten vagy az Összehangolt Szervezethez vagy az Összehangolt Szervezetekkel társult szervezethez új szolgálati országba helyezik át, ahol a tisztviselő teljesíti a jogosultsági kritériumokat, akkor a támogatás mértékét és időtartamát vissza kell állítani a kiindulási szintre, majd azt követően csökkenteni kell a fenti b) i. és b) ii. alpontokban foglaltak szerint.

v. Házaspárok

Ha egy házaspár vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat mindkét tagja a származási helyétől eltérő ugyanazon országban egyazon Összehangolt Szervezetnél az Összehangolt Szervezetekkel társult szervezetnél áll alkalmazásban, akkor mindketten jogosultak a külföldi munkavégzési támogatásra, az esetnek megfelelően vagy a 10 %-os értéken, vagy a szolgálati éveiknek megfelelő csökkentési skála szerinti értéken számolva azt.

III. MELLÉKLET

GYERMEKEK ÉS MÁS ELTARTOTTAK

1. Eltartott gyermekek

A szerződéses alkalmazott – vagy annak házastársának vagy bejegyzett élettársának – házasságból született gyermeke, házasságon kívül született, de jogilag elismert gyermeke vagy örökbefogadott gyermeke akkor tekinthető a szerződéses alkalmazott eltartottjának, ha a gyermek eltartásáról és nevelésének támogatásáról főként és folyamatosan a szerződéses alkalmazott gondoskodik. A szerződéses alkalmazottnak az a gyermeke, akinek a felügyeleti jogával az elvált vagy jogilag különélő házastárs rendelkezik, akkor minősül a szerződéses alkalmazott eltartottjának, ha a szerződéses alkalmazottat a szóban forgó gyermek vonatkozásában a válási vagy különélési végzés – vagy egy azokhoz kapcsolódó közokirat – gyermektartási díj megfizetésére kötelezi a vonatkozó nemzeti joggal összhangban, és a szerződéses alkalmazott ténylegesen fizeti is ezt a díjat.

b)	A szerződéses alkalmazott – vagy annak házastársának vagy bejegyzett élettársának – fogyatékkal élő gyermeke a gyermek életkorától függetlenül eltartott gyermeknek minősül, ha a gyermek eltartásáról és jólétéről főként és folyamatosan a szerződéses alkalmazott gondoskodik.

A gyermek nem tekinthető a szerződéses alkalmazott eltartottjának abban az esetben:

—	ha betölti 26. életévét;

—	ha 26. életévének betöltését megelőzően önálló fizetésben, jövedelemben vagy honoráriumban részesül.

2. Más eltartottak

Az 1. pontban meghatározott eltartott gyermeken kívüli más személyek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén tekinthetők a szerződéses alkalmazott eltartottjának:

—	a személy szülő vagy más közeli rokon vérségi úton vagy házasság útján;

—	a személy folyamatosan a szerződéses alkalmazottal vagy annak házastársával vagy bejegyzett élettársával él, vagy rendszeresen kezelik egészségügyi szakellátást nyújtó intézményben; és

—	az érintett személy a megélhetésének biztosításához nem rendelkezik megfelelő saját forrásokkal.

IV. MELLÉKLET

FOGYATÉKKAL ÉLŐ ELTARTOTTAK

Az eltartott fogyatékkal élő személynek tekintendő, ha orvosilag bizonyított, hogy a személy olyan súlyos és állandó fogyatékosságban szenved, amely különleges ellátást vagy felügyeletet, illetve különleges oktatást vagy képzést tesz szükségessé.

A támogatás odaítélésére irányuló határozatot az igazgató hozza meg, miután kikérte az általa erre a célra legalább egy orvos részvételével létrehozott eseti bizottság véleményét.

Az igazgató a határozatában meghatározza azt az időszakot, amelyre a támogatás fizetendő; ez az időszak utólag felülvizsgálható.

A személyzeti szabályzatban szereplő rendelkezések szerinti támogatásra való jogosultság feltétele a fizikai vagy szellemi tevékenységek súlyos és tartós károsodása.

Az eltartott személyek ennek megfelelően fogyatékkal élőnek minősülhetnek abban az esetben, ha az alábbiak valamelyikében szenvednek:

—	a központi vagy a vegetatív idegrendszer bármely okból bekövetkezett súlyos vagy krónikus károsodása, pl. agyi károsodás, izomkárosodás és a vegetatív idegrendszer bénulása;

—	a mozgásszervi rendszer súlyos károsodása;

—	egy vagy több érzékszerv súlyos károsodása;

—	krónikus és fogyatékot okozó mentális zavar.

A második albekezdésben szereplő felsorolás csupán tájékoztatásul szolgál és nem tekinthető kimerítő jellegűnek. Nem tekinthető mérvadónak a fogyaték vagy a munkaképtelenség mértékének megállapítására.

A támogatás összege megegyezik az eltartott gyermek után járó támogatáséval, és ahhoz hozzá kell adni.

Azon szerződéses alkalmazott esetében, aki bizonyítékokkal kellően alátámasztva igazolni tudja, hogy a fent meghatározottak szerinti, fogyatékkal élő eltartott gyermekének alapvető fontosságú ad hoc oktatási tevékenységre van szüksége, a támogatás összege megnövelhető az eltartott gyermek után járó támogatás összegének legfeljebb kétszeresére, ami havonta kerül kifizetésre az igazoló dokumentumok bemutatásakor.

Ebben az esetben a megnövelt összegű támogatásra való jogosultság azon hónap első napján kezdődik, amelyben az alapvető fontosságú ad hoc oktatási tevékenység megkezdődik, és vagy azon hónap utolsó napján fejeződik be, amelyben a sürgős ad hoc oktatási tevékenység befejeződik, vagy azon hónap utolsó napján, amelyben a gyermek betölti 26. életévét, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

V. MELLÉKLET

LAKHATÁSI TÁMOGATÁS

A lakhatási támogatás összege a Személyzeti Szabályzat 11. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett rezsiköltséggel csökkentett, ténylegesen fizetett bérleti díj, valamint az alábbiak szerint számított összeg különbözetének adott százaléka:

a)	a C és a B.4 besorolási fokozattal bezárólag a B besorolási csoportba tartozó alkalmazottak nettó alapilletményének 15 %-a;

b)	a B.5 és B.6 besorolási fokozatba tartozó alkalmazottak nettó alapilletményének 20 %-a;

c)	az A.1 besorolási fokozatba tartozó alkalmazottak nettó alapilletményének 22 %-a.

Az első bekezdésben említett százalék:

a)	50 % az egyedülálló, illetve eltartottakkal nem rendelkező házas alkalmazottak esetén;

b)	55 % az egy eltartottal rendelkező alkalmazottak esetén;

c)	60 % a két vagy több eltartottal rendelkező alkalmazottak esetén.

A lakhatási támogatás összege nem haladhatja meg:

a)	a C és a B.4 besorolási fokozattal bezárólag a B besorolási csoportba tartozó alkalmazottak esetén a nettó alapilletmény 10 %-át;

b)	a B.5 és B.6, valamint A.1 besorolási fokozatba tartozó alkalmazottak esetén a nettó alapilletmény 15 %-át.

VI. MELLÉKLET

UTAZÁSI ÉS KÖLTÖZÉSI KÖLTSÉGEK

I. szakasz

A szerződéses alkalmazottak és családtagjaik utazási költségei a lakóhely és a szolgálatteljesítés helye között

Azok a szerződéses alkalmazottak, akiknek a lakóhelye a szolgálatteljesítés helyétől 100 km-nél nagyobb távolságra található, a személyzeti szabályzat 16. cikkére is figyelemmel az alábbiakban felsorolt utazások tényleges költségeinek visszatérítésére jogosultak:

a)	a szolgálatba lépéskor a lakóhelyről a szolgálatteljesítés helyére utazás;

b)	az alkalmazott felvétele szerinti szolgálatteljesítési helyről valamely 100 km-nél nagyobb távolságra található másik szolgálatteljesítési helyre való áthelyezés;

a szolgálatból való kilépés esetén:

—	vagy a szolgálatteljesítés helyéről arra a helyre történő utazás, amely a felvétel idején a lakóhelye volt;

—	vagy a szolgálatteljesítés helyéről valamely, az első francia bekezdésben említettől eltérő lakóhelyre történő utazás, feltéve, hogy ez a hely az Európai Gazdasági Térség területén van, illetve ha azon kívül, akkor feltéve, hogy a visszatérítendő költség az előbbiét nem haladja meg.

Az 1. pontban említett utazási költségek visszatérítését teljesen vagy részben meg kell tagadni az alábbi esetekben:

a)	ha a jogosultságot a szerződéses alkalmazott szolgálatba lépésekor nem állapították meg;

b)	ha a kérdéses költséget vagy annak egy részét valamely kormány vagy más szerv kifizette;

c)	a szolgálatból való kilépéskor abban az esetben, ha az utazásra a szerződéses alkalmazottnak a szolgálatból való kilépését követő három hónapos időtartamon belül nem kerül sor, illetve ha a visszatérítési kérelmet a igazgatási osztály az utazástól számított 30 napon belül nem kapta meg;

d)	ha a szerződéses alkalmazott azt megelőzően lép ki a szolgálatból, hogy az Intézetnél 12 hónapos szolgálati időt letöltött volna.

Azok a szerződéses alkalmazottak, akik eleget tesznek az 1. és 2. pontban felsorolt feltételeknek és háztartási támogatásban részesülnek, az alábbiakra is jogosultak:

a)	a házastársnak vagy a bejegyzett élettársnak és az eltartott gyermekeknek a szerződéses alkalmazott szolgálatteljesítési helyére költözésekor ténylegesen felmerült utazási költségei visszatérítése;

a házastársnak vagy a bejegyzett élettársnak és az eltartott gyermekeknek a szolgálatteljesítési helyről egy 100 km-nél nagyobb távolságra található másik szolgálatteljesítési helyre való költözésekor ténylegesen felmerült utazási költségek visszatérítése, ha az áthelyezés határozatlan, de két hónapot meghaladó időtartamra vonatkozik;

a házastársnak vagy a bejegyzett élettársnak és az eltartott gyermekeknek az alkalmazott szolgálatból való kilépésekor ténylegesen felmerült utazási költségei visszatérítése, azzal a feltétellel, hogy a visszatérítés megtagadható abban az esetben, ha a szerződéses alkalmazott azt megelőzően nyújtja be felmondását, hogy az Intézetnél tizenkét hónapos szolgálati időt letöltött volna.

A házastársakat, a bejegyzett élettársakat és az eltartott gyermekeket vagy a III. és a IV. mellékletben meghatározottak szerinti eltartottakat az érintett alkalmazottak besorolási fokozatával azonos besorolási fokozatba tartozónak kell tekinteni.

II. szakasz

Költözési költségek

Azok a szerződéses alkalmazottak, akiknek a lakóhelye a szolgálatteljesítési helyüktől 100 km-nél nagyobb távolságra található, jogosultak a háztartási ingóságaik költöztetésekor ténylegesen felmerült költségek visszatérítésére a következő esetekben:

a)	szolgálatba lépéskor;

b)	a szolgálatteljesítés helyéről egy 100 km-nél nagyobb távolságra található másik szolgálatteljesítési helyre való áthelyezéskor, amely határozatlan időre szól és a 2 hónapot meghaladja;

c)	az Intézetből való kilépéskor, azzal a feltétellel, hogy a visszatérítés megtagadható abban az esetben, ha a szerződéses alkalmazott azt megelőzően nyújtja be felmondását, hogy az Intézetnél tizenkét hónapos szolgálati időt letöltött volna.

A visszatérítés a háztartási ingóságok költöztetésekor felmerülő költségekre terjed ki, a csomagolási költségeket, valamint a szokásos kockázatok, mint pl. törés, lopás, tűz elleni biztosítás költségeit is beleértve.

A költségek e szakasz rendelkezései szerinti visszatérítésének igényléséhez a szerződéses alkalmazott legalább két árajánlatot köteles benyújtani az igazgatási osztály vezetőjéhez előzetes jóváhagyásra. A két árajánlatnak azonos távolságra szállítandó azonos tömegre vagy térfogatra kell vonatkoznia.

Ha az árajánlatot túlzottan magasnak találja, az igazgatási és személyzeti osztály vezetője más költöztető cégek ajánlatát is bekérheti.

A visszatérítésre az alacsonyabb árajánlat alapján kerül sor.

A szerződéses alkalmazottak e szakasz alapján kizárólag abban az esetben igényelhetnek visszatérítést, ha a kérdéses költség valamely kormány vagy más hatóság által nem visszatéríthető.

VII. MELLÉKLET

KIKÜLDETÉSI KÖLTSÉGEK

Azok a szerződéses alkalmazottak, akik az Intézetből hivatalos kiküldetésbe utaznak, a személyzeti szabályzat 18. cikkében meghatározott rendelkezésekkel összhangban valamennyi utazási költségük visszatérítésére, továbbá napidíjra jogosultak, amely az alkalmazásuk helyétől való távollét során fedezi megélhetési költségeiket.

I. szakasz

Közlekedési eszközök

1. A szerződéses alkalmazottaknak a kiküldetés során a leggazdaságosabb közlekedési eszközöket kell igénybe venniük, tekintettel az ebben a szakaszban felsorolt eltérésekre is.

2. Szokásos közlekedési módnak a légi és a vasúti utazás tekintendő. Az igazgató ugyanakkor engedélyezheti, hogy a szerződéses alkalmazottak hivatalos kiküldetés során magán- vagy szolgálati gépjárművet használjanak.

Az alkalmazottaknak légi utazás során „turistaosztályon” vagy azzal egyenértékű osztályon kell utazniuk, kivéve, ha az igazgató engedélyezi az ettől a szabálytól való eltérést.

Az A besorolási csoportba tartozó alkalmazottak vasúti utazás során első osztályon jogosultak utazni; a B és C besorolási csoportba tartozó alkalmazottak vasúti utazás során másodosztályon jogosultak utazni.

3. A szerződéses alkalmazottak számára az Intézet érdekében engedélyezhető, hogy magángépjárművel utazzanak. Ilyen esetekben kilométeren alapuló támogatásra jogosultak, amelyet a legrövidebb szokásos útvonal alapján kell kiszámítani. A támogatást a szerződéses alkalmazott szolgálatteljesítési helye szerinti országban szokásos ráta szerint kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az utazásra mely országban vagy országokban kerül sor.

A közúti utazásra kifizetett teljes összeg nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az Intézetnek egyébként ki kellett volna fizetnie.

Ezeket a rendelkezéseket az igazgató az ideiglenes alkalmazottakra is kiterjesztheti.

II. szakasz

A szolgálati úton lévő szerződéses alkalmazottak napidíja

1. Az Intézet tevékenységével összefüggő hivatalos kiküldetésben lévő szerződéses alkalmazottak napidíjra jogosultak, amelynek összegét az igazgatótanács évente hagyja jóvá a díjazással foglalkozó összehangolt bizottság javaslata alapján.

2. A napidíjat az alábbiak szerint kell kiszámítani:

a)	Ha a kiküldetés szállodai elhelyezéssel jár: Az ezt igazoló számla hiteles másolatának bemutatása esetén az érintett szerződéses alkalmazott számára a teljes napidíj fizetendő.

Ha a kiküldetés nem jár szállodai elhelyezéssel 4 óránál rövidebb időtartamra nem kell napidíjat fizetni; és 4–8 óra időtartamú kiküldetés esetén a szerződéses alkalmazott a napidíj 25 %-ára jogosult. Legalább 8 órás, de 24 órásnál rövidebb kiküldetés esetén a szerződéses alkalmazott a napidíj 50 %-ára jogosult. A teljes 24 órás időtartamokon felüli részidőtartamokat a fentiek szerint kell elszámolni.

c)	A szolgálatteljesítés helyén vagy két szolgálatteljesítési hely között megtett hivatalos utak nem jogosítanak napidíj folyósítására. Ilyen esetben az utazási költségek, mint pl. parkolási díj és tömegközlekedési díj kifizetése az azokról szóló fizetési igazolás kézhezvételét követően történik.

d)	A napidíj kiszámítása során a pályaudvarra vagy repülőtérre történő utazási idő figyelembevétele érdekében a tényleges utazási időhöz bizonyos időt hozzá kell adni.

3. Csökkentett napidíj

A napidíjat csökkenteni kell:

a)	ha az utazás magában foglalja az étkezéseket vagy éjszakai szállást: 15 %-kal az utazásban szereplő minden főétkezés, illetve 50 %-kal a szállás után;

b)	a napidíj háromtized részével az utazás időtartamára abban az esetben, ha az alkalmazott éjszakai kompon (hálóhelyen vagy hálófülkében), vonattal vagy repülőgéppel utazik;

c)	a napidíj háromnegyed részével abban az esetben, ha a szállást külső szerv biztosítja.

4. Napidíj-kiegészítés

A napidíjnak fedeznie kell a hivatalos kiküldetésben lévő szerződéses alkalmazott valamennyi várhatóan felmerülő költségét, kivéve az alábbi költségeket, amelyekre további visszatérítés igényelhető:

a)	vízumdíjak és a közvetlenül a hivatalos kiküldetéssel kapcsolatos más hasonló költségek;

b)	az igazgató által kifejezetten engedélyezett túlsúlydíj;

c)	hivatalos célból felmerülő és kellően indokolt kommunikációs költségek mint pl. internet, postai és telefonköltségek;

d)	az alkalmazottak részéről felmerülő reprezentációs költségek;

e)	taxiköltségek, az igazgató előzetes jóváhagyása és a bizonylatok bemutatása mellett.

Az igazgatónak végrehajtási szabályokat kell elfogadnia e rendelkezések vonatkozásában.

VIII. MELLÉKLET

BETEGSZABADSÁG, SZÜLÉSI SZABADSÁG ÉS APASÁGI SZABADSÁG, SZÜLŐI SZABADSÁG ÉS EGYÉB KÜLÖNSZABADSÁG

1. Távollét egészségügyi okok miatt és betegszabadság

a) Azok a szerződéses alkalmazottak, akik betegség vagy baleset miatt három egymást követő napnál hosszabb ideig maradnak távol, legkésőbb távollétük harmadik napján kötelesek orvosi igazolást bemutatni.

b) Amennyiben a betegség vagy baleset miatti, legfeljebb háromnapos, orvosi igazolás nélküli távolmaradások valamely naptári évben a kilenc munkanapot meghaladják, az érintett szerződéses alkalmazottat megillető éves szabadságot ennek megfelelő mértékben csökkenteni lehet, illetve, ha a szerződéses alkalmazott már teljes éves szabadságát igénybe vette, akkor illetményét lehet ennek megfelelően csökkenteni.

c) A betegség vagy baleset miatt távolmaradó szerződéses alkalmazottak orvosi igazolás bemutatása esetén legfeljebb tizenhárom egymást követő hétig betegszabadságra jogosultak, teljes illetményezéssel és támogatásokkal.

d) A tizenhárom egymást követő hetet meghaladó, betegség vagy baleset miatti folyamatos távolmaradás, vagy rövidebb idejű megbetegedések gyakori előfordulása esetén a személyzeti szabályzat 6. cikk (4) bekezdése alapján a szerződéses alkalmazott orvosi vizsgálatra küldhető.

e) A szerződéses alkalmazott betegszabadsága alatt az Intézet bármikor kérhet független orvosi központ által végzendő orvosi ellenőrzést.

2. Fertőző betegségek, oltás és balesetek

a) A fertőző betegségben szenvedő szerződéses alkalmazottak kötelesek távol maradni a szolgálatból, és betegségüket haladéktalanul jelenteni az igazgatási és személyzeti osztály vezetőjének. Ha a szerződéses alkalmazott családtagja vagy hozzá közel álló személy fertőző betegségben szenved, az alkalmazott erről haladéktalanul köteles tájékoztatni az igazgatási és személyzeti osztály vezetőjét, és alávetni magát az említett tisztviselő által előírt egészségügyi óvintézkedéseknek. Valamennyi olyan szerződéses alkalmazott, aki fertőző betegségben szenvedő személlyel áll kapcsolatban, és ennek következtében köteles a szolgálatából távol maradni, teljes illetményre jogosult; ez a távolmaradás nem vonható le sem betegszabadságából, sem pedig éves szabadságából.

b) A szerződéses alkalmazottak kötelesek minden megkívánt megelőző védőoltásnak alávetni magukat.

c) A szerződéses alkalmazottak azonnal kötelesek az igazgatási és személyzeti osztály vezetőjének minden olyan balesetet jelenteni – az esetleges tanúk nevének és címének megadásával –, amely a munkahelyen vagy az Intézeten kívül érte őket, függetlenül attól, hogy a baleset az adott időpontban jelentéktelennek tűnik-e.

3. Különszabadság, házasságkötési szabadság, szülési szabadság, apasági szabadság és szülői szabadság

a) Rendkívüli vagy sürgős személyes okokból az igazgató évente legfeljebb tíz munkanapra teljesen vagy részben fizetett vagy fizetés nélküli különszabadságot engedélyezhet.

b) A szerződéses alkalmazott házasságkötése esetén öt nap különszabadságot kap, teljes illetményezéssel.

c) A szerződéses alkalmazottak teljes illetménnyel járó öt nap különszabadságot kapnak, továbbá a házastárs, közvetlen leszármazott vagy közvetlen felmenő családtag halála esetén.

d) A szerződéses alkalmazottak megfelelő orvosi igazolás bemutatását követően szülési szabadságot kapnak teljes illetményezéssel; ez a szabadság a betegszabadságból vagy éves szabadságból nem kerül levonásra. A szülési szabadság időtartama tizenhat hét.

A szülési szabadság legkorábban az igazoláson feltüntetett várható szülési időpont előtt hat héttel kezdhető meg, és legkorábban 10 héttel, legkésőbb pedig 16 héttel a szülés időpontját követően ér véget.

Ikerszülés, koraszülés vagy fogyatékkal születő gyermek esetén a szabadság időtartama 20 hét. E rendelkezés alkalmazásában a koraszülés a terhesség 34. hetének végét megelőzően bekövetkezett szülés.

e) A 18 éves kor alatti gyermeket örökbefogadó női szerződéses alkalmazott szülési szabadságot kap teljes illetményezéssel; ez a szabadság a betegszabadságból vagy éves szabadságból nem kerül levonásra.

A szülési szabadság időtartama tizenhat hét, és ilyen esetben akkor kezdődik, amikor a gyermek megérkezik új otthonába.

Több gyermek egyidejű örökbefogadása vagy fogyatékkal élő gyermek örökbefogadása esetén a szabadság időtartama 20 hét.

f) Apasági szabadság

Férfi szerződéses alkalmazottak 10 munkanapos apasági szabadságra jogosultak, teljes illetménnyel, amennyiben (a személyzeti szabályzat 11. cikk (2) bekezdése szerint) eltartottként elismert gyermekük születik, vagy ilyen gyermeket fogadnak örökbe; örökbefogadás esetén csak akkor, ha a gyermek 18 évesnél fiatalabb. Ikrek születése vagy fogyatékkal születő gyermek esetén az apasági szabadság hossza 12 munkanapra nő.

A szabadság a gyermek születésekor kezdődik, illetve akkor, amikor a gyermek megérkezik új otthonába, de elhalasztható, ha a gyermek kórházban marad.

g) Szülői szabadság vagy családi szabadság

A szerződéses alkalmazott minden gyermek után legfeljebb két hónapig terjedő, alapilletmény nélküli szülői szabadságra jogosult, amelyet a gyermek születését vagy örökbefogadását követő első tizenkét hónap során vehet ki. A kivett szabadság legrövidebb időtartama nem lehet egy hónapnál kevesebb.

A szerződéses alkalmazott tagsága a szociális biztonsági rendszerben a szülői szabadság ideje alatt is folytatódik. Fennmarad a nyugdíjjogosultság megszerzésére, az eltartott gyermek után járó támogatásra és az iskoláztatási támogatásra való jogosultsága is. A szerződéses alkalmazott beosztását megtartja, és továbbra is jogosult magasabb fizetési fokozatba lépésre vagy magasabb besorolási fokozatba történő előléptetésre.

A szülői szabadság ideje alatt a szerződéses alkalmazott havi 800 EUR juttatásra jogosult, más jövedelemszerző tevékenységet azonban nem folytathat.

A szociális biztonsági rendszerbe fizetendő járulékok egészét az Intézet viseli.

h) Az a szerződéses alkalmazott, akit katonai szolgálatra visszahívnak, a kiképzés időtartama alatt évente legfeljebb két hét, illetve kétévente legfeljebb négy hét fizetett különszabadságra jogosult.

Az ennél hosszabb visszahívás időtartamát a szerződéses alkalmazott éves szabadságából kell levonni.

Amennyiben a szerződéses alkalmazott az őt visszahívó nemzeti hatóságtól pénzügyi ellentételezésben részesül, ennek összegét a szerződéses alkalmazott illetményéből le kell vonni.

IX. MELLÉKLET

AZ IGAZGATÁSI ÉS FEGYELMI ELJÁRÁSOKRA ÉS INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. szakasz

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Amennyiben egy belső vizsgálat feltárja, hogy az Intézet egy szerződéses alkalmazottja vagy volt szerződéses alkalmazottja ezen személyzeti szabályzatban foglalt köztelezettségeinek nem tesz eleget vagy megsértette azokat, az érintett személyt erről sürgősen tájékoztatni kell, feltéve, hogy ez a vizsgálat szempontjából nem hátrányos. A szerződéses alkalmazottat név szerint említő következtetéseket semmiképpen nem lehet levonni, ha a vizsgálat anélkül zárult le, hogy a szerződéses alkalmazottnak lehetőséget biztosítottak volna a rá vonatkozó tényekkel kapcsolatban észrevételei megtételére. A következtetésekben hivatkozni kell ezekre az észrevételekre.

(2) A vizsgálat céljából teljes titoktartást igénylő esetekben, amelyek egy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe utalt vizsgálati eljárások alkalmazását követelik meg, az igazgató beleegyezésével el lehet halasztani a szerződéses alkalmazott észrevételeinek kikérésére vonatkozó kötelezettség betartását. Ilyen esetben addig nem indítható fegyelmi eljárás, amíg a szerződéses alkalmazottnak nem biztosítottak lehetőséget észrevételei megtételére.

(3) Amennyiben egy belső vizsgálatot követően nem indítható eljárás azzal a szerződéses alkalmazottal szemben, akiről állításokat tettek, a szóban forgó vizsgálatot további eljárás nélkül, az igazgató határozatával kell lezárni, aki írásban tájékoztatja erről a szerződéses alkalmazottat. A szerződéses alkalmazott kérheti e határozat iktatását személyes aktájában.

(4) A vizsgálat lezárásakor az igazgató köteles tájékoztatni az érintett személyt és közölni vele a vizsgálati jelentés következtetéseit.

2. cikk

(1) Azt követően, hogy az érintett szerződéses alkalmazottat értesítették a vizsgálati anyagban lévő valamennyi bizonyítékról, valamint az érintett szerződéses alkalmazott meghallgatása után, az igazgató a vizsgálati jelentés alapján a következőképpen járhat el:

a)	úgy határozhat, hogy nem indítható eljárás a szerződéses alkalmazott ellen; ez esetben az alkalmazottat ennek megfelelően írásban tájékoztatják;

b)	úgy határozhat, hogy a szerződéses alkalmazott ezen személyzeti szabályzatban foglalt kötelezettségének megszegése vagy annak gyanúja ellenére sem indít eljárást, és adott esetben szóbeli figyelmeztetésben részesítheti a szerződéses alkalmazottat; vagy

a személyzeti szabályzat 27. cikkének értelmében vett kötelességszegés eseteiben:

i.	úgy határozhat, hogy megindítja az e melléklet 4. szakaszában meghatározott fegyelmi eljárást; vagy

ii.	úgy határozhat, hogy a fegyelmi tanács előtt indít fegyelmi eljárást.

3. cikk

Azt a szerződéses alkalmazottat, akinek e melléklet rendelkezései szerinti meghallgatása objektív okokból nem lehetséges, fel lehet kérni arra, hogy írásban tegye meg észrevételeit, vagy egy általa kiválasztott személlyel képviseltesse magát.

2. szakasz

Fegyelmi tanács

4. cikk

(1) Fegyelmi tanácsot kell létrehozni, amelynek tagjait az Intézet vagy más európai uniós intézmény alkalmazottai közül lehet kiválasztani.

(2) A fegyelmi tanács egy elnökből és két teljes jogú tagból áll, akik helyettesekkel helyettesíthetők.

5. cikk

(1) Az igazgató és a személyzeti szabályzat 36. cikkében említett személyzeti bizottság egyaránt egy tagot és egy helyettest nevez ki egyidejűleg. Ha bármely okból a személyzeti bizottság nem nevezett ki tagot és helyettest, az igazgató azok kinevezéséig ideiglenes tagokat nevezhet ki.

(2) A fegyelmi tanács elnöke az Intézet igazgatóságának elnöke. Az elnök helyettesét az igazgató nevezi ki.

(3) Az elnököt, a tagokat és helyetteseiket három évre nevezik ki. Az Intézet azonban a tagok és helyetteseik esetében ennél rövidebb időszakot is meghatározhat, amely nem lehet rövidebb egy évnél.

(4) Az érintett szerződéses alkalmazott a fegyelmi tanács megalakulását követő öt napon belül jogosult a fegyelmi tanács tagjainak egyikét elutasítani. Az igazgató szintén jogosult a tanács tagjainak egyikét elutasítani. Ugyanilyen határidő mellett a fegyelmi tanács tagjai indokolt esetben felmentést kérhetnek a feladat alól, illetve vissza kell lépniük a fegyelmi tanácstól amennyiben összeférhetetlenség esete áll fenn.

6. cikk

(1) A fegyelmi tanács elnöke és tagjai feladataik ellátása során kötelesek teljes mértékben függetlennek maradni.

(2) A fegyelmi tanács tanácskozásai és eljárásai nem nyilvánosak.

3. szakasz

Fegyelmi intézkedések

7. cikk

(1) Az igazgató az alábbi fegyelmi intézkedések valamelyikét alkalmazhatja:

a)	írásbeli figyelmeztetés;

megrovás;

c)	a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztása 1–23 hónapos időszakra;

d)	alacsonyabb fizetési fokozatba sorolás;

e)	hivatalvesztés, amely magában foglalja a munkaszerződés megszüntetését, és amely adott esetben a munkahely elvesztése miatti kártalanítási igény teljes vagy részleges elvesztésével jár.

(2) Ha a szerződéses alkalmazott öregségi nyugdíjban vagy rokkantsági támogatásban részesül, az igazgató határozhat a nyugdíj vagy a rokkantsági támogatás egy adott összegének határozott időszakra történő visszatartásáról. Ezen intézkedés következményei azonban nem érinthetik a szerződéses alkalmazott által eltartott személyeket A szerződéses alkalmazott jövedelme azonban nem lehet kevesebb a C.1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott alapilletményének megfelelő létminimumnak és az esetlegesen fizetendő családi támogatásoknak az összegénél.

(3) Egyetlen kötelességszegés nem vonhat maga után egynél több fegyelmi intézkedést.

8. cikk

A kiszabott fegyelmi intézkedések súlyosságának arányban kell állnia a kötelességszegés súlyosságával. A kötelességszegés súlyosságának megállapításakor, illetve a kiszabandó fegyelmi intézkedés meghatározásakor különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a)	a kötelességszegés jellege és bekövetkeztének körülményei;

b)	milyen mértékben érintette hátrányosan a kötelességszegés az Intézet feddhetetlenségét, hírnevét vagy érdekeit;

c)	milyen fokú szándékosság vagy gondatlanság volt jelen a kötelességszegésben;

d)	a szerződéses alkalmazott kötelességszegésének kiváltó okai;

e)	a szerződéses alkalmazott besorolási fokozata és szolgálati ideje;

f)	a szerződéses alkalmazott személyes felelősségének mértéke;

g)	a szerződéses alkalmazott feladatainak és felelősségeinek szintje;

h)	a kötelességszegésnek minősülő cselekedet vagy magatartás ismétlődő jellege;

i)	a szerződéses alkalmazott pályafutása során tanúsított magatartása.

4. szakasz

Fegyelmi eljárás a fegyelmi tanács bevonása nélkül

9. cikk

Az igazgató a fegyelmi tanáccsal való konzultáció nélkül írásbeli figyelmeztetést vagy megrovást alkalmazhat. Ilyen esetben az érintett szerződéses alkalmazottat meg kell hallgatni azelőtt, hogy az igazgató kiszabja a szóban forgó fegyelmi szankciót.

5. szakasz

Fegyelmi tanács előtt zajló fegyelmi eljárások

10. cikk

(1) Az igazgató jelentést nyújt be a fegyelmi tanácsnak, amelyben egyértelműen megállapítja a kifogásolt tényeket és – adott esetben – azok előfordulásának körülményeit, beleértve az esetleges súlyosbító vagy enyhítő körülményeket is.

(2) A jelentést továbbítani kell az érintett szerződéses alkalmazottnak és a fegyelmi tanács elnökének, aki tájékoztatja arról a fegyelmi tanács tagjait.

11. cikk

(1) A jelentés kézhezvételét követően az érintett szerződéses alkalmazott jogosult a teljes személyi aktájába betekinteni, és az eljárással kapcsolatos összes iratról másolatot készíteni, beleértve a felmentő bizonyítékokat is.

(2) Az érintett szerződéses alkalmazottnak a fegyelmi eljárást elindító jelentés kézhezvételétől számítva legalább 15 nap áll rendelkezésére, hogy védelmét előkészítse.

(3) A szerződéses alkalmazottat egy általa választott személy segítheti.

12. cikk

Amennyiben – a fegyelmi tanács elnökének jelenlétében – az érintett szerződéses alkalmazott saját részéről elismeri a kötelességszegést, és fenntartás nélkül elfogadja az e melléklet 10. cikkében említett jelentést, az igazgató – a kötelességszegés jellege és a mérlegelt fegyelmi intézkedés közötti arányosság elvével összhangban – visszavonhatja az ügyet a fegyelmi tanácstól. Amennyiben egy ügyet a fegyelmi tanácstól visszavonnak, az elnök véleményt nyilvánít a mérlegelt fegyelmi intézkedésről. Ezen eljárás szerint az igazgató az e melléklet 9. cikkétől eltérve kiszabhatja az e melléklet 7. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott fegyelmi intézkedések egyikét.

Az érintett szerződéses alkalmazottat még kötelességszegésének elismerése előtt tájékoztatni kell az elismerés lehetséges következményeiről.

13. cikk

A fegyelmi tanács első ülését megelőzően az elnök a tagok egyikét azzal a feladattal bízhatja meg, hogy készítsen összefoglaló jelentést az ügyről, és erről az elnök tájékoztatja a fegyelmi tanács többi tagját.

14. cikk

(1) A fegyelmi tanács meghallgatja az érintett szerződéses alkalmazottat. A meghallgatáson észrevételeit írásban vagy szóban, személyesen vagy egy képviselőn keresztül teheti meg. Az érintett szerződéses alkalmazott tanúkat is hívhat.

(2) Az Intézetet a fegyelmi tanács előtt az igazgató által ezzel megbízott szerződéses alkalmazott képviseli.

15. cikk

A fegyelmi tanács – a beterjesztett iratok vizsgálatát követően, és figyelembe véve valamennyi szóban vagy írásban tett nyilatkozatot – többségi szavazással indokolással ellátott véleményt ad arról, hogy a kifogásolt tények megalapozottak-e, illetve alapot adnak-e bármilyen fegyelmi intézkedésre. Ezt a véleményt a tanács valamennyi tagjának alá kell írnia. A fegyelmi tanács az igazgató jelentésének kézhezvételétől számított két hónapon belül továbbítja a véleményt az igazgatónak és az érintett szerződéses alkalmazottnak, feltéve, hogy ez a határidő arányban áll az ügy összetettségével.

16. cikk

(1) A szerződéses alkalmazott meghallgatását követően az igazgató a fegyelmi tanács véleményének kézhezvételétől számított két hónapon belül az e melléklet 8. és 9. cikkében foglaltak szerint határozatot hoz. A határozatot indokolni kell.

(2) Amennyiben az igazgató úgy határoz, hogy fegyelmi intézkedés kiszabása nélkül zárja le az ügyet, erről az érintett szerződéses alkalmazottat írásban haladéktalanul értesíti. Az érintett szerződéses alkalmazott kérheti e határozat iktatását személyes aktájában.

17. cikk

(1) Amennyiben a fegyelmi eljárás az e melléklet 7. cikkében meghatározott fegyelmi intézkedések valamelyikének kiszabásával zárul, az érintett szerződéses alkalmazottra háruló az eljárási költségeket – különösen a szerződéses alkalmazott segítésére kiválasztott vagy a védelemével megbízott személy díjazását – a szerződéses alkalmazott viseli.

(2) Az igazgató azonban kivételes esetben – ha az érintett szerződéses alkalmazottra háruló teher méltánytalan lenne – másként is határozhat.

6. szakasz

Felfüggesztés

18. cikk

(1) Amennyiben az igazgató súlyos kötelességszegéssel vádolja a szerződéses alkalmazottat akár szakmai kötelezettségei teljesítésének elmulasztása, akár jogsértés miatt, az igazgató a határozott vagy határozatlan időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti.

(2) Az igazgató ezt a határozatát az érintett szerződéses alkalmazott meghallgatása után hozza meg, kivéve rendkívüli körülmények fennállása esetén.

19. cikk

(1) A szerződéses alkalmazott felfüggesztését elrendelő határozatban meg kell határozni, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a szerződéses alkalmazott megkaphatja-e teljes díjazását, illetve hogy annak mekkora részét tartják vissza. A szerződéses alkalmazottnak kifizetett összeg azonban nem lehet kevesebb a C.1 besorolási fokozat első fizetési fokozatába tartozó alkalmazott alapilletményének megfelelő létminimumnak és az esetlegesen fizetendő családi támogatásoknak az összegénél.

(2) A felfüggesztett szerződéses alkalmazott helyzetét a felfüggesztés hatálybalépésétől számított hat hónapon belül véglegesen rendezni kell. Amennyiben hat hónapon belül nem hoznak ilyen határozatot, az érintett szerződéses alkalmazott ismét jogosult a teljes díjazásra, a (3) bekezdés sérelme nélkül.

(3) A (2) bekezdésben említett hat hónapos határidő letelte után a díjazás részben továbbra is visszatartható, ha az érintett szerződéses alkalmazott ellen ugyanezen cselekményekért büntetőeljárás folyik, és az eljárás eredményeként őrizetbe vették. Ebben az esetben a szerződéses alkalmazott nem kapja meg teljes díjazását addig, amíg az illetékes bíróság el nem rendeli a szerződéses alkalmazott szabadon bocsátását.

(4) Az (1) bekezdés értelmében visszatartott összegeket a szerződéses alkalmazott részére ki kell fizetni, amennyiben a végső határozat alapján a kiszabott fegyelmi intézkedés írásbeli figyelmeztetésnél, megrovásnál vagy a magasabb fizetési fokozatba sorolás elhalasztásánál nem szigorúbb, illetve ha fegyelmi intézkedés kiszabására nem került sor. Ez utóbbi esetben a visszafizetést 3,5 %-os éves kamatos kamattal teljesítik.

7. szakasz

Párhuzamos büntetőeljárás

20. cikk

Amennyiben ugyanezen cselekmények miatt a szerződéses alkalmazott ellen büntetőeljárást indítottak, végső határozat csak az ügyben eljáró bíróság jogerős ítéletének meghozatalát követően hozható.

8. szakasz

Záró rendelkezések

21. cikk

Azon szerződéses alkalmazott, akire a hivatalvesztéstől eltérő fegyelmi intézkedést szabtak ki, az írásbeli figyelmeztetés és a megrovás esetében három év elteltével, bármely más fegyelmi intézkedés esetében hat év elteltével kérelmezheti, hogy személyi aktájából az ilyen intézkedésekre vonatkozó minden utalást töröljenek. Az igazgató dönt arról, hogy helyt ad-e a kérelemnek.

22. cikk

Amennyiben megfelelő bizonyítékkal alátámasztott új tények merülnek fel, az igazgató a fegyelmi eljárást saját kezdeményezésére vagy az érintett szerződéses alkalmazott kérésére újból megindíthatja.

23. cikk

Amennyiben a szerződéses alkalmazottal szemben a fegyelmi tanács véleménynyilvánítását követően az e melléklet 15. cikke szerint semmilyen eljárás nem indult, a szerződéses alkalmazottnak joga van kérni, hogy az igazgató határozatának megfelelő nyilvánosságra hozatalával hozzák helyre elszenvedett sérelmét.

24. cikk

Az igazgatónak végrehajtási szabályokat kell elfogadnia e rendelkezések vonatkozásában.

X. MELLÉKLET

FELLEBBEZÉSI TANÁCS

1. Hatáskör

A fellebbezési tanács hatásköre az e szabályzat, vagy a személyzeti szabályzat 7. cikkében meghatározott szerződések megsértéséből eredő vitás kérdések rendezésére terjed ki. E célból a fellebbezési tanács hatáskörrel rendelkezik a jelenlegi vagy korábbi szerződéses alkalmazottak, azok örökösei vagy képviselői által az igazgató valamely határozata ellen benyújtott fellebbezések vonatkozásában.

2. Összetétel és jogállás

a)	A fellebbezési tanács egy elnökből és két tagból áll. Az elnök és a tagok helyettesíthetők. Az elnöknek, a tagoknak és helyetteseiknek egyaránt megfelelő jogi képesítéssel kell rendelkezniük.

Az elnököt és helyettesét, valamint a tagokat és helyetteseiket az Intézet alkalmazottaitól eltérő személyek közül az Intézet igazgatósága nevezi ki három éves, megújítható időtartamra. Amennyiben bármelyikük bármely időpontban nem tudja ellátni feladatát, a fennmaradó hivatali időre új személyt kell kinevezni.

c)	A fellebbezési tanács ülései csak abban az esetben lehet megtartani, ha az elnök vagy helyettese és a két tag vagy helyetteseik jelen vannak.

d)	A fellebbezési tanács tagjainak feladataik ellátása során teljesen függetlenül kell eljárniuk.

e)	Az elnök, a tagok és a helyettesek illetményét az Intézet igazgatósága határozza meg.

f)	A fellebbezési tanács a szabályzatát e melléklet rendelkezéseire figyelemmel határozza meg.

(3) A fellebbezési tanács titkársága

a)	A fellebbezési tanács titkárát az Intézet alkalmazottai közül az igazgató nevezi ki.

b)	Feladatai ellátása során a tanács titkára jegyzőkönyvvezetőként jár el, és kizárólag a tanács felügyelete alá tartozik.

4. Fellebbezések

a)	A fellebbezési tanácshoz kizárólag abban az esetben nyújtható be fellebbezés, ha a fellebbező fél által az igazgatóhoz benyújtott korábbi belső igazgatási fellebbezésnek nem adtak helyt.

A fellebbező félnek a személyzeti szabályzat 28. cikk (3) bekezdésében említett határozatról szóló értesítéstől, illetve a személyzeti szabályzat 28. cikk (4) bekezdésében említett közvetítő megállapításainak valamelyik fél általi visszautasításától számított húsz nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a fellebbezési tanácshoz az ilyen határozat visszavonására vagy módosítására irányuló írásbeli kérelmet nyújtson be. A kérelmet az Intézet igazgatási és személyzeti osztálya vezetőjének kell címezni, aki ennek kézhezvételét visszaigazolja, és kezdeményezi a tanács összehívására irányuló eljárást.

A fellebbezést a kifogásolt határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül kell benyújtani a fellebbezési tanács titkárságához. Kivételes esetekben azonban, különösen a nyugdíjakkal kapcsolatos kérdésekben, a fellebbezési tanács elfogadhat olyan fellebbezéseket is, amelyeket a kifogásolt határozatról szóló értesítést követő egy éven belül nyújtottak be.

d)	A fellebbezést írásban kell benyújtani. Abban ismertetni kell a fellebbező félnek a fellebbezés alapjául szolgáló valamennyi indokát, és ezzel egyidejűleg az írásos bizonyítékokat is csatolni kell.

e)	A fellebbezésnek a fellebbezéssel érintett határozatok végrehajtására nézve nincs halasztó hatálya.

5. Előzetes eljárás

A fellebbezést azonnal továbbítani kell az igazgatónak, aki azt köteles írásban véleményezni. Az igazgató véleményének másolatát a fellebbezés benyújtását követő egy hónapon belül továbbítani kell a fellebbezési tanács titkárának és a fellebbező félnek, aki erre húsz napon belül írásban válaszolhat, amely válasz másolatát a fellebbezési tanács titkára azonnal továbbítja az igazgatónak.

A fellebbezést, valamint a feljegyzéseket és az írásos bizonyítékokat, az igazgató véleményét és a fellebbező fél esetleges válaszát a titkárság eljuttatja a fellebbezési tanács tagjainak a fellebbezés benyújtását követő három hónapon belül, de legalább tizenöt nappal az előtt az ülés előtt, amelyen ezeket megvizsgálják.

6. A fellebbezési tanács összehívása

A fellebbezési tanácsot az elnök hívja össze. A fellebbezési tanács a benyújtott fellebbezéseket elvben a benyújtást követő négy hónapon belül megvizsgálja.

7. A fellebbezési tanács ülései

a)	A fellebbezési tanács ülései zárt körűek, kivéve, ha a tanács ettől eltérően határoz. A fellebbezési tanács zártkörű tanácskozásokat folytat.

b)	Az igazgató vagy helyettese, valamint a fellebbező fél részt vesznek az eljárásban., Szóban előadhatják a feljegyzésükben már előterjesztett indokolást alátámasztó érveket.

c)	A fellebbezési tanács kérheti minden olyan dokumentum benyújtását, amelyet a fellebbezés elbíráláshoz szükségesnek tart. Az így benyújtott valamennyi dokumentumot az igazgató és a fellebbező fél részére is el kell juttatni.

d)	A fellebbezési tanács meghallgatja a feleket és azokat a tanúkat, akik a tanács megítélése szerint hasznos tanúvallomást tehetnek. A tanúként beidézett alkalmazottak kötelesek megjelenni a fellebbezési tanács előtt, és nem utasíthatják vissza a kért információ közlését.

e)	A fellebbezési tanács ülésén részt vevő személyek semmilyen esetben sem hozhatják más felek tudomására a tudomásukra jutott tényeket, illetve az eljárás során kifejtett véleményeket.

8. A fellebbezési tanács határozatai

a)	Kivételes esetekben a fellebbezési tanács a megfellebbezett határozat végrehajtását felfüggesztő ideiglenes határozatot hozhat arra az időre, amíg a b) és c) pontokkal összhangban végleges határozatát meg nem hozza.

A határozatokat többségi szavazással kell elfogadni. A határozatokat írásba kell foglalni, és azoknak tartalmazniuk kell a határozat alapjául szolgáló indokokat. A határozatok ellen fellebbezésnek helye nincs, és azokat az értesítést követő egy teljes napon belül mindkét fél tekintetében végre kell hajtani.

c)	A fellebbezési tanácshoz mindazonáltal kérelem nyújtható be a meghozott határozatban található elírás vagy véletlen hiba helyesbítése érdekében. A helyesbítésre irányuló kérelmet a hiba észrevételezését követő hat hónapon belül kell benyújtani.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 195

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. július 20.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2016/1177 határozata (2016. július 12.) az Európai Közösség és a Monacói Hercegség közötti, a 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 10.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	3
	*	A Bizottság (EU) 2016/1179 rendelete (2016. július 19.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	11
		A Bizottság (EU) 2016/1180 végrehajtási rendelete (2016. július 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	26
		A Bizottság (EU) 2016/1181 végrehajtási rendelete (2016. július 19.) a baromfihús-ágazatra vonatkozóan a 616/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. július 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben és behozatalijog-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2017. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	28
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2016/1182 határozata (2016. július 18.) Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének személyzeti szabályzatáról	31
	*	A Bizottság (EU) 2016/1183 végrehajtási határozata (2016. július 14.) a szarvasmarhafélék bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázására irányuló, Bulgáriában végrehajtandó program jóváhagyásáról és az (EU) 2016/645 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2016) 4360. számú dokumentummal történt) ( 1 )	75

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2007. december 5-i 1441/2007/EK bizottsági rendelethez ( HL L 322., 2007.12.7. )	82
*	Helyesbítés a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének a halászati termékekben található hisztamin tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. október 23-i 1019/2013/EU bizottsági rendelethez ( HL L 282., 2013.10.24. )	83
*	Helyesbítés a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 102., 2006.4.11. )	83
*	Helyesbítés a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a DENSO hatékony generátor mint a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológia jóváhagyásáról és a 2013/341/EU bizottsági végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2014. július 16-i 2014/465/EU bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 210., 2014.7.17. )	84

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	176,8
0702 00 00	ZZ	176,8
0709 93 10	TR	136,5
0709 93 10	ZZ	136,5
0805 50 10	AR	192,3
	BO	223,6
	CL	165,8
	UY	201,2
	ZA	173,2
	ZZ	191,2
0808 10 80	AR	145,6
	BR	89,8
	CL	133,9
	CN	114,1
	NZ	145,1
	US	117,0
	UY	72,1
	ZA	116,0
	ZZ	116,7
0808 30 90	AR	109,0
	CL	120,7
	NZ	155,4
	ZA	124,7
	ZZ	127,5
0809 10 00	TR	193,0
0809 10 00	ZZ	193,0
0809 29 00	TR	280,8
0809 29 00	ZZ	280,8

Csoportszám	Tételszám	A 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%)	A 2017. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban)
1	09.4211	0,301205	—
2	09.4212	0,611629	—
4A	09.4214	0,345662	—
	09.4251	0,423730	—
	09.4252	—	2 836 412
6A	09.4216	0,308928	—
6A	09.4260	0,341882	—
7	09.4217	—	32 748 800
8	09.4218	—	6 957 600

1.	Annak a földrajzi területnek a kiterjedése, ahol a sürgősségi vakcinázás alkalmazandó	A vakcinázási körzetnek Bulgária e határozat I. mellékletében meghatározott megyéin belül kell lennie. A vakcinázási körzetben alkalmazandó korlátozások az e határozatban és az (EU) 2016/645 végrehajtási határozatban előírt korlátozások, a 92/119/EGK irányelv 10. cikkében foglalt korlátozások mellett.
2.	A vakcinázandó állatok faja és életkora	A vakcinázás 3. pontban említett első körében valamennyi, az (EU) 2016/645 végrehajtási határozat 2. cikkének a) pontjában meghatározott szarvasmarhafélét vakcinázni kell azok nemétől, életkorától és gesztációs vagy produktív státusától függetlenül. A vakcinázott szarvasmarhaféléktől származó utódokat a gyártó utasításainak megfelelően kell vakcinázni, amikor 4 hónaposak vagy idősebbek.
3.	A vakcinázási kampány időtartama	A vakcinázás első körét az érintett területeken 2016. június 30-ig be kell fejezni. Az I. mellékletben meghatározott terület minden fennmaradó megyéjében a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott területen belüli első kitörés megerősítésétől számított két hónapon belül be kell fejezni a vakcinázás első körét.
4.	Az állatokra és a belőlük származó termékekre vonatkozó különös moratórium	Az (EU) 2016/645 végrehajtási határozatban meghatározott korlátozás alá vont körzetben érvényben lévő minden más intézkedéstől függetlenül a 90 naposnál idősebb szarvasmarhafélék nem szállíthatók át más gazdaságba, kivéve, ha a szállítás időpontja előtt legalább 28 nappal vakcinázták és rendszeresen újravakcinázták őket. A vakcinázás időpontjától számított 28 napos időszak elteltével a vakcinázott szarvasmarhafélék szállítására és a vakcinázott szarvasmarhafélékből származó termékek forgalomba hozatalára vonatkozóan az (EU) 2016/645 végrehajtási határozatban megállapított intézkedések alkalmazandók, a 92/119/EGK irányelv 10. cikkében foglaltak mellett. A nem vakcinázott szarvasmarhafélék elszállíthatók azonnali levágásra valamely, a korlátozás alá vont körzetben található vágóhídra. Ha nem kényszervágásról van szó, akkor az állományban végzett vakcinázást követően hét napos várakozási időnek kell eltelnie, mielőtt vakcinázatlan szarvasmarhaféléket küldenek vágásra egy olyan gazdaságból, amelyben vakcinázást végeztek. Az ellés előtt legalább 28 nappal vakcinázott anyaállatoktól származó és azok kolosztrumával táplált, hat hónaposnál fiatalabb vakcinázatlan állatok átszállíthatók a korlátozás alá vont körzeten belüli más gazdaságba.
5.	A vakcinázott állatok különleges nyilvántartásba vétele	A helyi illetékes hatóságnak valamennyi vakcinázott szarvasmarhaféle esetében be kell vezetnie a vakcinázás adatait az erre szolgáló online adatbázisba, amely összeköttetésben áll az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1) megfelelően létrehozott központi adatbázissal. A nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy összekapcsolható legyen a vakcinázott anyaállat a tőle származó utódokkal.
6.	A sürgősségi vakcinázással kapcsolatos egyéb kérdések
6.1.	A vakcinázási körzet körüli bulgáriai megfigyelési terület	Az 1. pontban említett vakcinázási körzet körül egy legalább 10 km-es megfigyelési területet kell kialakítani, amelyben fokozott megfigyelést kell végezni, és amelyben az illetékes hatóságnak ellenőrzéseket kell végeznie a szarvasmarhafélék szállítására vonatkozóan. A vakcinázási körzet körüli megfigyelési területen található gazdaságokban tartott, bőrcsomósodáskór ellen nem vakcinázott szarvasmarhafélék addig nem hagyhatják el azt a gazdaságot, ahol tartják őket, amíg el nem telik egy legalább hétnapos várakozási időszak azt követően, hogy a vakcinázási körzetben található, 10 km-nél közelebb lévő gazdaságokban befejeződött a vakcinázás.
6.2.	A 92/119/EGK irányelv 10. cikkének és az (EU) 2016/645 végrehajtási határozatnak megfelelően létrehozott körzetekben alkalmazott intézkedések fenntartásának időszaka	A vakcinázási körzetben alkalmazott intézkedések addig maradnak hatályban, ameddig azokat a 92/119/EGK irányelv 19. cikke (6) bekezdésének megfelelően meg nem szüntetik.
6.3.	A vakcinázási kampány végrehajtása	A vakcinázást az illetékes hatóság tisztviselőjének vagy egy, az illetékes hatóság által kinevezett és annak felügyelete alatt eljáró magánállatorvosnak kell elvégeznie. A vakcinázás szempontjából elsőbbséget kell biztosítani a védő- és megfigyelési körzeteken belüli gazdaságokban és a bőrcsomósodáskórtól mentes más tagállamokkal és bulgáriai megyékkel határos területeken található gazdaságokban tartott szarvasmarhaféléknek. Meg kell tenni a vírus esetleges terjedésének elkerüléséhez szükséges intézkedéseket. A vakcinából fennmaradó mennyiséget vissza kell küldeni a vakcinaelosztó állomásra, a vakcinázott szarvasmarhafélék számát és a felhasznált adagokat tartalmazó jegyzőkönyvvel együtt.
6.4.	Az alkalmazandó vakcina	Bőrcsomósodáskór (Neethling törzs) elleni homológ élő attenuált vírusvakcina, „Lumpy Skin Disease Vaccine For Cattle”, Onderstepoort Biological Products, Dél-Afrika. Alternatíva: bőrcsomósodáskór (SIS típus) elleni élő attenuált vírusvakcina, „Lumpyvax”, MSD Animal Health, Intervet, Dél-Afrika. A vakcinát a gyártó utasításainak és a 2001/82/EK irányelv 8. cikkének megfelelően kell használni, a használatért a központi illetékes hatóságok felelősek.
6.5.	Az elért haladásról szóló jelentés és a végső jelentés	A 92/119/EGK irányelv 19. cikke (5) bekezdésének megfelelően a sürgősségi vakcinázási program végrehajtására vonatkozóan jelentést kell benyújtani a Bizottság és a tagállamok részére az elért haladásról. Az e melléklet 6.1. és 6.2. pontjában említett korlátozások megszüntetése előtt a 92/119/EGK irányelv 19. cikke (5) bekezdésének megfelelően a sürgősségi vakcinázási program megvalósítására vonatkozó részletes jelentést kell benyújtani a Bizottság és a tagállamok részére.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg