(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) IX. cikkének (3) és (4) bekezdése megállapítja a WTO-egyezmény vagy valamely többoldalú kereskedelmi megállapodás által valamely tag tekintetében előírt kötelezettség alóli mentesség megadásának eljárásait.

(2)

A 2007/2000/EK tanácsi rendeletet (1), amely vámmentességet vagy preferenciális elbánást vezetett be a Nyugat-Balkánról (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (*1), Montenegró és Szerbia) származó termékekre, több alkalommal jelentősen módosították, majd az 1215/2009/EK tanácsi rendelettel (2) kodifikálásra került. Az 1336/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3)2015. december 31-ig meghosszabbította az autonóm kereskedelmi kedvezmények biztosítását.

Az 517/2013/EU tanácsi rendelettel (4) Horvátországot – tekintettel uniós csatlakozására – kivonták az 1215/2009/EK rendelet hatálya alól. Az (EU) 2423/2015 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 2020. december 31-ig meghosszabbítja az autonóm kereskedelmi kedvezmények biztosítását. Az 1215/2009/EK rendelet legutóbbi módosítása az uniós piachoz való szabad hozzáférést biztosít a Nyugat-Balkán országaiból és területeiről származó termékek számára egyes olyan mezőgazdasági termékek kivételével, amelyek korlátozott engedményekben részesülnek a vámmentes vámkontingensek keretében.

(3)

Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) I. cikkének (1) bekezdésében, valamint XIII. cikkében előírt kötelezettségek alóli mentesség hiányában az Uniónak az autonóm preferenciális kereskedelmi rendszer keretében biztosított elbánást ki kellene terjesztenie a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) minden más tagjára.

(4)

Az Unió érdekében áll, hogy a WTO-egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmezze az Unió által a Nyugat-Balkánnak nyújtott autonóm kereskedelmi kedvezményekre vonatkozó WTO-mentesség meghosszabbítását.

(5)

Az Unió köteles ilyen kérelmet benyújtani a WTO-hoz.

(6)

Helyénvaló ezért meghatározni e kérelem kapcsán a WTO Általános Tanácsában az Unió által képviselendő álláspontot,

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdése második albekezdésének első mondatában és ugyanezen albekezdés a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – mint például: hosszú növekedési idények vagy nagy nitrogénfelvételű termények – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

2011. november 3-án a Bizottság elfogadta a 2011/721/EU végrehajtási határozatot (2), amellyel megengedte Olaszországnak, hogy engedélyezze Emilia Romagna, Lombardia, Piemonte és Veneto tartományokban az évente hektáronként legfeljebb 250 kg, szarvasmarhatrágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogén alkalmazását azokban a gazdaságokban, ahol a növénykultúrák legalább 70 %-a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú.

(3)

A 2011/721/EU végrehajtási határozattal biztosított eltérés mintegy 300 gazdaságot és 13 000 ha földterületet érintett, és 2015. december 31-én hatályát vesztette.

(4)

Olaszország Lombardia és Piemonte tartományok vonatkozásában a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdése alapján 2016. január 20-án eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(5)

A kért eltérés Olaszország azon szándékára vonatkozik, hogy engedélyezze Lombardia és Piemonte tartományokban az évente hektáronként legfeljebb 250 kg, szarvasmarhatrágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogén alkalmazását azokban a gazdaságokban, ahol a növénykultúrák legalább 70 %-a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú. Becslések szerint Lombardia és Piemonte tartományokban az eltérés mintegy 600 szarvasmarhatelepet és 60 sertéstelepet érinthet, amely számadatok ugyanezen tartományokban az összes szarvasmarha-, illetve sertéstelep 15 %-ának, illetve 6 %-ának, és ugyanezen tartományokban az összes mezőgazdasági hasznosítású terület 4 %-ának, a teljes tejelő állatállomány 14 %-ának és a teljes sertésállomány 7,4 %-ának felelnek meg. Szántóföldi gazdálkodást folytató gazdaságok is kérelmezhetik az eltérést.

(6)

Elfogadásra kerültek a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó, a Lombardia (2016. május 16-i X/5171. sz. rendelet) és Piemonte (2016. február 29-i 19/2971. sz. rendelet) tartományokban megvalósítandó cselekvési programokat létrehozó jogszabályok, melyek e határozattal együttesen alkalmazandók, és a 2016–2019 közötti időszakra vonatkoznak.

(7)

A cselekvési programok hatálya alá tartozó, kijelölt, veszélyeztetett övezetek a mezőgazdasági hasznosítású területek mintegy 80 %-ára terjednek ki Lombardiában és 44 %-ára Piemonte tartományban.

(8)

A benyújtott vízminőségi adatok tanúsága szerint Lombardia és Piemonte tartományokban a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációja a felszín alatti víztestek 87 %-ában 50 mg/l alatti, 55 %-ában pedig 25 mg/l alatti. A felszíni vizeket illetően a megfigyelési pontok több mint 90 %-ának átlagos nitrátkoncentrációja 25 mg/l alatti, 50 mg/l feletti nitrátkoncentrációjú pont pedig nincs.

(9)

Lombardia és Piemonte tartományokban található az olaszországi állatállomány több mint 35 %-a: a tejelő szarvasmarhák 38 %-a, a sertések 60 %-a és a baromfik 15 %-a. Az állatállomány száma a 2007 és 2013 közötti időszakban csökkenő tendenciát mutatott.

(10)

A 2003 és 2013 közötti időszakban a vegyi nitrogénfelhasználás mintegy 27 %-kal esett vissza, és csökkent az ásványi foszforműtrágyák felhasználása is; az utóbbi csökkenése 57 %-os volt.

(11)

Lombardia és Piemonte tartományok összes mezőgazdasági földterületének körülbelül 65 %-án legelő, szemes kukorica, silótakarmány és őszi gabona található.

(12)

Az eltérés iránti kérelemmel együtt benyújtott igazoló okmányok szerint a javasolt évi 250 kg/ha, szarvasmarhatrágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogénmennyiség alkalmazását olyan objektív kritériumok indokolják, mint a nagy nettó csapadékmennyiség, a növénykultúrák hosszú növekedési időszaka és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas terméshozam.

(13)

A kérelem vizsgálatát követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szarvasmarhatrágyából és a kezelt sertéstrágyából származó hektáronkénti 250 kg javasolt nitrogénmennyiség – bizonyos szigorú feltételek betartása esetén – nem sérti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesítését.

(14)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely a vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése szerves része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(15)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az e határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Olaszország az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(16)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

a)

a gazdaság területének legalább 70 %-án magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrákat művelnek;

b)

az ideiglenes legelőket tavasszal felszántják;

c)

az ideiglenes és állandó legelő nem tartalmaz 50 %-nál nagyobb arányban hüvelyes vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket;

d)

a késői érésű kukoricát (szárával együtt) betakarítják;

e)

az őszi takarmánynövényeket, például az olasz perjét, az árpát, a tritikálét vagy az őszi rozst a kukorica vagy cirok betakarítása után két héten belül elvetik és legkorábban a kukorica vagy cirok vetése előtt két héttel takarítják be;

f)

a nyári takarmánynövényeket, például a kukoricát, a cirkot, a muharféléket (Setaria sp.) vagy kölesféléket (Panicum sp.) az őszi gabonafélék betakarítása után két héten belül elvetik és legkorábban az őszi gabonafélék vetése előtt két héttel takarítják be;

g)

a magas nitrogénigényű növényeket a legelő felszántását követő két héten belül elvetik, és az állandó legelőt a felszántás évében nem trágyázzák.

a)

az eltérési feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok és parcellák, továbbá a trágyaszállítás vonatkozásában elvégzett ellenőrzések alapján, valamint a közigazgatási és szántóföldi ellenőrzések során a feltételeknek meg nem felelőnek minősített gazdaságokra vonatkozó információ;

b)

a trágyakezelésre, a szilárd frakciók további feldolgozására és felhasználására vonatkozó információ, továbbá részletes adatszolgáltatás a kezelési rendszerek jellemzőiről, hatékonyságáról és a kezelt trágya összetételéről, valamint a szilárd frakciók végső rendeltetési helyéről;

c)

az alacsony szervesanyag-tartalmú területeket ábrázoló térképek, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében említett, annak ösztönzése érdekében elfogadott intézkedések, hogy a stabilizált szilárd frakciót alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon használják;

d)

a kezelt trágya összetételét, összetételének változatait és a kezelés hatékonyságát értékelő, az 5. cikk (3) bekezdésében említett módszerek minden egyes, egyedi eltérésben részesülő gazdaság tekintetében;

e)

az ammónia- és egyéb kibocsátásokat tartalmazó, az 5. cikk (4) bekezdés szerinti jegyzék;

f)

az elektromos vezetőképesség mérésére meghatározott protokoll és a 6. cikk (12) bekezdésében említett, a szikesedéssel érintett területeket ábrázoló térképek;

g)

a 8. cikk (1) bekezdése szerinti, az engedélyezett eltéréseknek a trágyakezelő létesítmények kapacitásával való összeegyeztethetőségét igazoló módszerek;

h)

a 8. cikk (2) bekezdése szerinti, az engedélyezett eltéréseknek az eltérésben részesülő gazdaság engedélyezett vízfelhasználásával való összeegyeztethetőségét igazoló módszerek;

i)

a gazdaságok és az állatállományok százalékos arányát, valamint az egyedi eltérésekben részesülő mezőgazdasági földterületek és a helyi földhasználat százalékos arányát feltüntető térképek, továbbá a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, az eltérésben részesülő gazdaságok vetésforgójára és mezőgazdasági gyakorlatára vonatkozó adatok;

j)

a vízmegfigyelés eredményei, beleértve a talajvíz és a (part menti vizeket is magában foglaló) felszíni vizek vízminőségének tendenciáira vonatkozó tájékoztatást, továbbá az eltérés vízminőségre gyakorolt hatását a 10. cikk (3) bekezdése szerint;

k)

a 10. cikk (4) bekezdésében említett, leginkább veszélyeztetett víztestek felsorolása;

l)

a 10. cikk (5) bekezdésében említett megfigyelési pontoktól szerzett adatok összegzése és értékelése.

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 18.1. cikke szerint az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén.

(2)

A forgalomképes eszközöknek az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára fedezetként való elfogadhatóságát meghatározó általános kritériumokat és hitelminőségi küszöbökre vonatkozó minimumkövetelményeket az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60), különösen annak 59. cikke és negyedik részének II. címe rögzíti.

(3)

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a Kormányzótanács az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, instrumentumait, feltételeit, követelményeit és eljárásait bármikor megváltoztathatja. Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 59. cikkének (6) bekezdése értelmében az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítása szempontjából általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek.

(4)

Az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eurorendszer hitelminőségi követelményei nem vonatkoznak azokra a forgalomképes adósságinstrumentumokra, amelyeket az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő euroövezeti tagállam központi kormányzata bocsátott ki vagy garantált teljes mértékben, kivéve, ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy az érintett tagállam nem felel meg a pénzügyi támogatásban és/vagy a makrogazdasági programban foglalt követelményeknek.

(5)

2015. februárban a Kormányzótanács arra a következtetésre jutott, hogy nem feltételezhető az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap Görög Köztársaságra vonatkozó, akkor folyamatban levő programja felülvizsgálatának sikeres befejezése. Következésképpen az (EU) 2015/300 európai központi banki határozat (EKB/2015/6) (4) úgy rendelkezett, hogy az EKB/2014/31 iránymutatás 6. cikke (1) bekezdésének és 8. cikkének alkalmazásában a Görög Köztársaság a továbbiakban nem tekintendő úgy, mint amely megfelel az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjának, valamint, hogy az eurorendszer hitelminőségi követelményei a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok vonatkozásában alkalmazandók. 2015. augusztus 19-én, a Görög Köztársaság pénzügyi támogatására vonatkozó, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) programjának lejártát követően az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kormányzótanácsa Görögországra vonatkozó új hároméves pénzügyi támogatási programot hagyott jóvá.

(6)

Az új ESM-program keretében az első részlet folyósításra került, miután meghozták azon szükséges intézkedéseket és elérték azon mérföldköveket, amelyek elősegítették a görög gazdaság fokozatos stabilizálódását és lehetővé tették a görög bankrendszer feltőkésítését 2015 végén. A program keretében az első felülvizsgálatra kijelölt előzetes intézkedések befejezésekor az ESM igazgatótanácsa 2016. június 17-én jóváhagyta a program második részlete első részének folyósítását. Az ESM-program első felülvizsgálata tehát sikeresen zárult le.

(7)

A Kormányzótanács értékelte az új ESM-program Görögországra vonatkozó hatásait, a program folyamatos végrehajtását és a görög hatóságoknak a program teljes végrehajtása iránt tanúsított elkötelezettségét.

(8)

A fenti értékelés alapján a Kormányzótanács úgy tekinti, hogy a Görög Köztársaság megfelel a program feltételeinek, és úgy határozott, hogy visszaállítja a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumoknak az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára való elfogadhatóságát. Ezért az (EU) 2015/300 határozatot (EKB/2015/6) hatályon kívül kell helyezni.

(9)

A Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok különleges piaci és hitelkockázati feltételeire tekintettel a Kormányzótanács úgy döntött, hogy felülvizsgálja az ezen instrumentumokra az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikkének (3) bekezdése alapján alkalmazandó haircutokat.

(10)

A Kormányzótanácsban folytatott tanácskozásokkal összhangban a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumoknak a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló program (PSPP) keretében történő lehetséges vásárlásai a későbbiekben kerülnek megvizsgálásra, figyelembe véve a görög államadósság fenntarthatóságának elemzése és megerősítése terén elért haladást, valamint egyéb kockázatkezelési megfontolásokat,