(1)

A 669/2009/EK bizottsági rendelet (2) a 882/2004/EK rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken a 669/2009/EK rendelet I. mellékletében (a továbbiakban: lista) felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatala tekintetében fokozott hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)

A 669/2009/EK rendelet 2. cikke szerint a listát rendszeresen, legalább negyedévente felül kell vizsgálni, legalább az említett cikkben szereplő információforrások figyelembevételével.

(3)

Az elmúlt hat év során szerzett tapasztalatok tanúsága szerint helyénvaló az I. melléklet szerinti felülvizsgálatok alapértelmezett gyakoriságát félévesre csökkenteni, továbbra is biztosítva ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy a Bizottság a listát szükség esetén gyakrabban felülvizsgálja. Az egyszerűsítés – a rendelet fő jellemzőinek és célkitűzéseinek megtartása mellett – várhatóan javítani fogja a hatékonyságot. Indokolt, hogy az I. melléklet szerinti felülvizsgálatok gyakoriságának félévenkéntire való csökkentésével párhuzamosan a tagállamok Bizottság számára történő jelentéstételének gyakorisága is csökkenjen. A tagállamoknak tehát félévente kell benyújtaniuk jelentésüket.

(4)

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentett közelmúltbeli élelmiszer-káresemények előfordulási gyakorisága és jelentősége, a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” igazgatósága által harmadik országokban végzett ellenőrzések megállapításai, valamint a tagállamok által a 669/2009/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott, a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira vonatkozó negyedéves jelentések azt mutatják, hogy a listát módosítani kell.

(5)

A releváns információforrások a Grúziából származó mogyorószállítmányok esetében új kockázatok megjelenését jelzik, ezért ez esetben indokolt a fokozott hatósági ellenőrzések bevezetése. Ezért a listát ki kell egészíteni az ezekre a szállítmányokra vonatkozó bejegyzéssel.

(6)

A lista módosításának ki kell terjednie az azon árucikkekre vonatkozó bejegyzések törlésére is, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy általánosságban véve elegendő mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt biztonsági követelményeknek, és esetükben ezért a fokozott hatósági ellenőrzés a továbbiakban nem indokolt. Ennek megfelelően a listáról el kell hagyni az Afganisztánból származó szárított szőlőre és az Ausztráliából származó mandulára vonatkozó bejegyzéseket.

(7)

A következetesség és érthetőség biztosítása érdekében helyénvaló továbbá a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövegét léptetni.

(8)

A 669/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A 2. cikk második albekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„Az I. mellékletben szereplő listát rendszeresen, legalább félévenként felül kell vizsgálni.”

2.

A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a jelentést félévente, az adott szemesztert követő hónap végéig kell benyújtani.”

3.

A 669/2009/EK rendelet I. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

(1)

Az 1342/2008/EK rendelet értelmében a halászati erőkifejtés korlátozásai az I. mellékletben szereplő halászeszköz-kategóriák és földrajzi területek alapján meghatározott erőkifejtési csoportok szerint kerülnek megállapításra.

(2)

A közös halászati politika fő célkitűzései között szerepel a halak visszadobásából álló pazarló gyakorlat megszüntetése. Egyes tengerfenéken élő, jelenleg az 1342/2008/EK rendelet szerinti halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó fajok halászata tekintetében a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség 2016-tól legkésőbb 2019-ig fokozatosan lép életbe.

(3)

A kirakodási kötelezettség végrehajtásának fényében a jelenlegi halászati erőkifejtési rendszer részéről több rugalmasságra van szükség annak érdekében, hogy a halászok szelektívebb, nagyobb szembőségű halászeszközöket használhassanak. A fentiekre tekintettel szükségesnek tűnt felülvizsgálni, hogy az erőkifejtési csoportok jelenlegi szerkezete a védelmi szükségletekre vonatkozó igazgatási terhek tekintetében még mindig költséghatékonynak tekinthető-e.

(4)

Ezért a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) felkérést kapott arra, hogy adjon szakvéleményt az erőkifejtési csoportok meghatározásához alkalmazott, a merevítőrudas vonóhálókat magukban foglaló BT1. és BT2. halászeszköz-kategóriák összevonásának lehetőségéről. A HTMGB arra a következtetésre (2) jutott, hogy a BT1. és BT2. halászeszköz-kategóriák összevonása esetén a tőkehalállományok körében fennáll a fokozott halászati mortalitás kockázata. A HTMGB azt is megállapította, hogy a kifogott biológiai állományok tekintetében az új összevont kategória heterogénebb képet mutatna, mint a különálló BT1. és BT2. halászeszköz-kategóriák. A HTMGB arra a megállapításra jutott, hogy a tőkehalállományok esetében a fokozott halászati mortalitás esetleges növekedésének ellensúlyozására hozandó kiegészítő intézkedések miatt nem valószínű, hogy a költséghatékonyság fokozódna. A HTMGB ugyanakkor azt is megemlíti, hogy a kategóriák összevonása a halászok számára lehetővé tenné a szelektívebb halászatot. A halászeszköz-kategóriák összevonása révén csökkenhetnek a sima lepényhal és más lepényhal-alakúak nem kívánt fogásai.

(5)

A HTMGB arról számolt be, hogy a BT1. és BT2. halászeszköz-kategóriák együtt az északi-tengeri összes tőkehalfogás csupán 5 %-át teszik ki, és hogy a szóban forgó összevonás csak korlátozott hatást gyakorolna a tőkehalállomány halászati mortalitására.

(6)

Az (EU) 2015/2324 bizottsági végrehajtási rendelet (3) nemrégiben összevonta a fenékvonóhálókat és kerítőhálókat magukban foglaló TR. halászezköz-kategóriákat, ami negatív hatással volt azokra a tagállamokra, amelyek a BT. csoportokból rendszeresen csoportosítottak át halászati erőkifejtést a TR2. csoportba. A BT. csoportok összevonása felszámolja ezeket a negatív hatásokat.

(7)

Az összevonás nyomán, a nemzeti hatóságokra és a halászokra háruló igazgatási költségek mérséklődése révén jelentősen csökkenni fognak az irányítási költségek. Ez különösen azért van így, mivel számos halász különféle, más-más erőkifejtési csoporthoz tartozó eszközöket használ, aminek következtében a rájuk vonatkozó halászati erőkifejtés csak bonyolult számítások alapján határozható meg.

(8)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleménye (4) alapján az Északi-tenger tőkehalállományának védettségi helyzete az ICES IV alterületen, az ICES VIId körzetben és az ICES IIIa körzet (Skagerrak) nyugati részén jelentősen javult.

(9)

Tehát a következő területeken nem indokolt a különálló BT1. és BT2. halászeszköz-kategóriák fenntartása: Skagerrak, az ICES IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része; ICES IV övezet, az ICES IIa övezet uniós vizei; ICES VIId övezet. Mivel a Kattegat területének, az ICES VIIa övezetnek, az ICES VIa övezetnek és a ICES Vb övezet uniós vizeinek tőkehalállománya nincs jó állapotban, a kategória-összevonás nem alkalmazandó ezeken a területeken.

(10)

A Bizottság szorosan nyomon követi a BT1. és BT2. halászeszköz-kategóriák összevonásának a tőkehal halászati mortalitására kifejtett hatását. Szükség esetén megfelelően ki fogja igazítani a halászeszköz-kategóriák rendszerét, ha a halak visszadobása következtében növekedne a tőkehalállomány halászati mortalitása.

(11)

A jelenlegi jelentéstételi rendszert változatlanul kell hagyni annak érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok újabb igazgatási költségek felmerülése nélkül követhessék nyomon a helyzet alakulását.

(12)

Az 1342/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

Az 1187/2009/EK bizottsági rendelet (2) III. fejezetének 3. szakasza meghatározza a Dominikai Köztársaság részére megnyitott kontingens keretében az említett országba exportálandó egyes tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek odaítélésére irányuló eljárást.

(2)

Az 1187/2009/EK rendelet 29. cikke lehetőséget biztosít a gazdasági szereplőknek arra, hogy a május 20-tól 30-ig tartó időszakban kiviteli engedély iránti kérelmet nyújtsanak be a július 1-jétől a következő év június 30-ig terjedő kontingensévben lebonyolítandó kivitelekre vonatkozóan. Az 1187/2009/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdése értelmében meg kell határozni, hogy a kérelmezett mennyiségek mely hányadára bocsátható ki engedély, és a kontingens mindegyik része tekintetében meg kell állapítani az elosztási együtthatót.

(3)

A 2016. május 20. és 30. között benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségekre vonatkoznak. Ezért az 1187/2009/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében indokolt megállapítani azt a fennmaradó mennyiséget, amelyre a 2016. november 1. és 10. közötti időszakban engedélykérelem nyújtható be,

—

1,00 az 1187/2009/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kontingensrészre benyújtott kérelmek esetében,

—

1,00 az 1187/2009/EK rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kontingensrészre benyújtott kérelmek esetében.

(1)

A 2011/65/EU irányelv tiltja az ólom használatát a forgalomban lévő elektromos és elektronikus berendezésekben.

(2)

Az ólmot orvostechnikai, valamint felügyeleti és vezérlő eszközökben lévő kriogén érzékelők elektromos összeköttetéseihez használják, hogy megakadályozzák vastag intermetallikus fázisok, tűkristályok és ónpestis kialakulását. Az említett érzékelők rendkívül alacsony hőmérséklet rövid időtartamig történő mérésére szolgálnak.

(3)

Az ólommentes forraszanyagok nem használhatók kriogén alkalmazásokban, mivel magukban hordják a készülékek megbízhatóságát súlyosan befolyásoló ónpestis kialakulásának kockázatát. Bizonyítást nyert, hogy a szokásosnak megfelelően működtetett kriogén érzékelők esetében nem létezik olyan alternatív összeköttetési technológia, amely mind megbízhatóság, mind hozzáférhetőség tekintetében kedvezőbb megoldást jelentene a forrasztásnál.

(4)

Az időszakonként – 150 °C alatti hőmérsékleten használt hőmérsékletmérő érzékelők külső összeköttetéseiben lévő ólomtartalmú forraszanyagoknak 2021. június 30-ig – a 2011/65/EU irányelv IV. mellékletének 26. pontjában szereplő mentesség mintájára – mentességet kell biztosítani. Az orvostechnikai, valamint a felügyeleti és vezérlő eszközök innovációs ciklusához viszonyítva a fenti időszak ilyetén megállapítása valószínűleg nem jár káros hatással az innovációra.

(5)

A 2011/65/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2011/65/EU irányelv szerint tilos a kadmium használata a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben. A kadmium megtalálható a nagyérzékenységű speciális oxigénérzékelőkben használt Hersch-cellákban. A rendelkezésre álló alternatív technológiákkal nem lehet a rendkívül alacsony koncentrációban jelen lévő oxigén mérésekor ugyanazt az érzékenységű, megbízhatóságú és pontosságú mérési eredményt előállítani, mint Hersch-cellás érzékelőkkel.

(2)

Az ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben használt oxigénérzékelők kadmiumot tartalmazó Hersch-celláinak alternatíváját jelentő technológiák megbízhatósága ezért nem biztosított a 10-nél kevesebb részecske per millió egység mérésekor. Mentesíteni kell a tilalom alól az olyan ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben használt oxigénérzékelők Hersch-celláinak kadmiumanódjait, amelyek esetében a mérési érzékenység 10-nél kevesebb részecske per millió egység.

(3)

Mivel az ilyen mérések céljából nem áll rendelkezésre kellőképpen megbízható kadmiummentes mérőműszer, továbbá mivel a felügyeleti és vezérlő eszközök esetében 7 év viszonylag rövid átmeneti időszaknak tekinthető, és kicsi a valószínűsége annak, hogy ez kedvezőtlen hatással lenne az innovációra, a 2011/65/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a mentességet 7 évre kell megadni.

(4)

A 2011/65/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2009/156/EK irányelv megállapítja az élő lófélék Unióba történő behozatalának állat-egészségügyi feltételeit. Az irányelv többek között úgy rendelkezik, hogy a lófélék Unióba történő behozatala csak olyan harmadik országokból engedélyezett, amelyek legalább hat hónapja mentesek a takonykórtól.

(2)

A 2004/211/EK bizottsági határozat (3) létrehozza azon harmadik országoknak, illetve – régiókba sorolás alkalmazása esetén – a harmadik országok azon részeinek a jegyzékét, amelyekből a tagállamok engedélyezik a törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalát, ideiglenes kivitelt követő újrabehozatalát vagy behozatalát.

(3)

A Bizottság azt követően, hogy 2011-ben Libanonban takonykór megbetegedéseket azonosítottak, a 2011/512/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) elfogadásával felfüggesztette többek között a törzskönyvezett lovak Libanonból történő behozatalát. 2016 májusában a Libanon által benyújtott információk azt bizonyítják, hogy a betegséget sikeresen felszámolták, és a betegség 2011. augusztus 23-án megerősített utolsó előfordulása óta a folyamatos felügyelet során nem mutattak ki újabb megbetegedést az ország lópopulációjában.

(4)

Mivel már több mint hat hónap eltelt a legutóbbi libanoni takonykór-megbetegedés óta, helyénvaló engedélyezni ebből az országból a törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalát, ideiglenes kivitelt követő újrabehozatalát vagy behozatalát. A 2004/211/EK határozat I. mellékletében a Libanont érintő bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A 2004/211/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,