ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 162

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. június 21.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2016/983 rendelete (2016. június 20.) az egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 234/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

A Bizottság (EU) 2016/984 végrehajtási rendelete (2016. június 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Krupnioki śląskie [OFJ])

3

 

*

A Bizottság (EU) 2016/985 végrehajtási rendelete (2016. június 7.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Agneau de Pauillac (OFJ)]

4

 

*

A Bizottság (EU) 2016/986 végrehajtási rendelete (2016. június 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Γλυκο Τριανταφυλλο Αγρου [Glyko Triantafyllo Agrou] [OFJ])

5

 

 

A Bizottság (EU) 2016/987 végrehajtási rendelete (2016. június 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

6

 

 

A Bizottság (EU) 2016/988 végrehajtási rendelete (2016. június 20.) a sertéshúságazatra vonatkozóan a 442/2009/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

8

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/989 határozata (2016. június 8.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Franciaország kérelme – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal)

10

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/990 határozata (2016. június 8.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Görögország kérelme – EGF/2015/011 GR/Supermarket Larissa)

12

 

*

A Tanács (EU) 2016/991 határozata (2016. június 9.) a Régiók Bizottsága a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagjának kinevezéséről

14

 

*

A Tanács (EU) 2016/992 végrehajtási határozata (2016. június 16.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK rendelet értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országok listájának összeállításáról szóló 2014/170/EU végrehajtási határozat Srí Lanka tekintetében történő módosításáról

15

 

*

A Tanács (KKBP) 2016/993 határozata (2016. június 20.) az Európai Uniónak a földközi-tengeri térség déli középső részén folytatott katonai műveletéről szóló (KKBP) 2015/778 határozat módosításáról (EUNAVFOR MED SOPHIA művelet)

18

 

*

A Tanács (KKBP) 2016/994 határozata (2016. június 20.) a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2008/109/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről

21

 

*

A Bizottság (EU) 2016/995 határozata (2015. október 26.) a Magyarország által a MOL Nyrt. részére nyújtott SA.24571 – 2009/C (korábbi C 1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2015) 7324. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

22

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/1


A TANÁCS (EU) 2016/983 RENDELETE

(2016. június 20.)

az egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 234/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2008/109/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 20-i (KKBP) 2016/994 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2016. május 25-én a 2288 (2016) sz. határozatával úgy döntött, hogy azonnali hatállyal megszünteti a libériai helyzet tekintetében hozott fegyverembargót.

(2)

2016. június 20-án a Tanács elfogadta a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2008/109/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló (KKBP) 2016/994 határozatot.

(3)

Uniós szintű jogi szabályozásra van szükség,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 234/2004/EK tanácsi rendelet (2) hatályát veszti.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  Lásd e Hivatalos Lap 21. oldalát.

(2)  A Tanács 234/2004/EK rendelete (2004. február 10.) egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről és az 1030/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 40., 2004.2.12., 1. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/984 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Krupnioki śląskie [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Lengyelország kérelmét (2) a „Krupnioki śląskie” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Krupnioki śląskie” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Krupnioki śląskie” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.2. osztályba – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 7-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 67., 2016.2.20., 17. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/985 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 7.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Agneau de Pauillac (OFJ)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely a 637/2004/EK rendelettel (2) módosított 2400/96/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Agneau de Pauillac” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (4) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az „Agneau de Pauillac” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 7-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 2004. április 5-i 637/2004/EK rendelete egyes elnevezéseknek az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzése tekintetében a 2400/96/EK rendelet kiegészítéséről (Agneu de Pauillac és Agneu du Poitou-Charentes) (HL L 100., 2004.4.6., 31. o.).

(3)  A Bizottság 1996. december 17-i 2400/96/EK rendelete egyes elnevezéseknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben előírt „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről (HL L 327., 1996.12.18., 11. o.).

(4)  HL C 61., 2016.2.17., 26. o.


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/5


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/986 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 13.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Γλυκο Τριανταφυλλο Αγρου [Glyko Triantafyllo Agrou] [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Ciprus kérelmét (2) a „Γλυκο Τριανταφυλλο Αγρου” (Glyko Triantafyllo Agrou) elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Γλυκο Τριανταφυλλο Αγρου” (Glyko Triantafyllo Agrou) elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Γλυκο Τριανταφυλλο Αγρου” (Glyko Triantafyllo Agrou) (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 13-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 52., 2016.2.11., 19. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/6


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/987 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

132,7

ZZ

132,7

0709 93 10

TR

137,2

ZZ

137,2

0805 50 10

AR

169,4

BR

92,5

MA

179,9

TR

151,6

UY

147,6

ZA

174,3

ZZ

152,6

0808 10 80

AR

117,9

BR

88,5

CL

125,6

CN

66,5

NZ

156,7

SA

114,4

US

120,4

ZA

115,7

ZZ

113,2

0809 10 00

TR

265,2

ZZ

265,2

0809 29 00

TR

389,4

ZZ

389,4

0809 30 10 , 0809 30 90

TR

143,1

ZZ

143,1

0809 40 05

TR

180,1

ZZ

180,1


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/988 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 20.)

a sertéshúságazatra vonatkozóan a 442/2009/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikke (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 442/2009/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg a sertéshús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet I. mellékletének B. részében felsorolt kontingensek kezelése a kérelmek egyidejű vizsgálatának módszere szerint történik.

(2)

A 2016. június 1. és 7. között a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

(3)

Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Azok a mennyiségek, amelyekre a 442/2009/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  A Bizottság 2009. május 27-i 442/2009/EK rendelete a sertéshúságazatra vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 129., 2009.5.28., 13. o.).


MELLÉKLET

Tételszám

A 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek

(kg-ban)

09.4038

8 516 250

09.4170

1 230 500

09.4204

1 156 000


HATÁROZATOK

21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/10


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/989 HATÁROZATA

(2016. június 8.)

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Franciaország kérelme – EGF/2015/010 FR/MoryGlobal)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2) és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)

Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

(3)

A MoryGlobal SAS vállalatnál történt elbocsátásokat követően, 2015. november 19-én Franciaország EGF/2015/010 FR/MoryGlobal referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítette ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)

Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Franciaország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 5 146 800 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 5 146 800 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba. Ezt a határozatot 2016. június 8-tól kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. június 8-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/12


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/990 HATÁROZATA

(2016. június 8.)

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Görögország kérelme – EGF/2015/011 GR/Supermarket Larissa)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)

Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

(3)

Görögországban a Supermarket Larissa ABEE-nél elbocsátások történtek, amelyeket követően a görög hatóságok 2015. november 26-án„EGF/2015/011 GR/Supermarket Larissa” referenciaszámon kérelmet nyújtottak be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítették ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)

Görögország úgy határozott, hogy az 1309/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti, az EGAA által társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 543 fiatal (NEET-fiatalok) számára is biztosítja.

(5)

Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Görögország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 6 468 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(6)

Az EGAA igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2016. évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 6 468 000 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba. Ezt a határozatot 2016. június 8-tól kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. június 8-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/14


A TANÁCS (EU) 2016/991 HATÁROZATA

(2016. június 9.)

a Régiók Bizottsága a Spanyol Királyság által javasolt egy póttagjának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a spanyol kormány javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot. 2015. október 9-én a Tanács (EU) 2015/1915 (4) határozata értelmében Esteban MAS PORTELL-t Marc PONS i PONS váltotta fel póttagként.

(2)

Marc PONS i PONS hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. január 25-ig, a Régiók Bizottsága póttagjává nevezi ki a következő személyt:

Sra. Pilar COSTA i SERRA, Consejera de Presidencia del Gobierno de las Islas Baleares.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

G.A. VAN DER STEUR


(1)  A Tanács (EU) 2015/116 határozata (2015. január 26.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 20., 2015.1.27., 42. o.).

(2)  A Tanács (EU) 2015/190 határozata (2015. február 5.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 31., 2015.2.7., 25. o.).

(3)  A Tanács (EU) 2015/994 határozata (2015. június 23.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 159., 2015.6.25., 70. o.).

(4)  A Tanács (EU) 2015/1915 határozata (2015. október 9.) a Régiók Bizottsága két spanyol tagjának és három spanyol póttagjának kinevezéséről (HL L 280., 2015.10.24., 26. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/15


A TANÁCS (EU) 2016/992 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. június 16.)

a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK rendelet értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országok listájának összeállításáról szóló 2014/170/EU végrehajtási határozat Srí Lanka tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 34. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

1.   BEVEZETÉS

(1)

Az 1005/2008/EK rendelet létrehozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (a továbbiakban: IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendszert.

(2)

Az 1005/2008/EK rendelet VI. fejezete meghatározza a nem együttműködő harmadik országok azonosításával és a nem együttműködő harmadik országként azonosított országokkal szembeni démarche-okkal kapcsolatos eljárásokat, összeállítja a nem együttműködő harmadik országok listáját, meghatározza a nem együttműködő harmadik országok listájáról való törléssel kapcsolatos eljárást, továbbá rendelkezik a nem együttműködő harmadik országok listájának nyilvánossá tételéről és a sürgősségi intézkedésekről.

(3)

Az 1005/2008/EK rendelet 32. cikkének megfelelően a Bizottság a 2012. november 15-i határozatával (2) (a továbbiakban: 2012. november 15-i határozat) nyolc harmadik országot értesített arról az eshetőségről, hogy nem együttműködő harmadik országként azonosítja őket. Ezen országok között a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság is szerepelt.

(4)

A 2012. november 15-i határozatba a Bizottság belefoglalta az esetleges azonosítás alapjául szolgáló főbb tényeket és megfontolásokat.

(5)

2012. november 15-én a Bizottság ezen túlmenően külön levélben tájékoztatta mind a nyolc országot, így Srí Lankát is arról, hogy mérlegeli annak eshetőségét, hogy nem együttműködő harmadik országként azonosítsa őket. Ezen országok között a Srí Lanka is szerepelt.

(6)

A 2014/715/EU végrehajtási határozattal (3) a Bizottság Srí Lankát az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országként azonosította. A Bizottság az 1005/2008/EK rendelettel összhangban felsorolta azokat az okokat, amelyek miatt úgy véli, hogy Srí Lanka nem tett eleget a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti vagy parti államra háruló azon kötelezettségnek, hogy fellépjen az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében.

(7)

Az (EU) 2015/200 végrehajtási határozattal (4) a Tanács az 1005/2008/EK rendelet 33. cikkével összhangban Srí Lanka felvételével módosította az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országok listáját.

(8)

Az említett módosítást követően a Bizottság lehetőséget biztosított Srí Lankának az 1005/2008/EK rendeletben előírt tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelő párbeszéd folytatására. A Bizottság folytatta valamennyi, általa szükségesnek vélt információ gyűjtését és ellenőrzését, beleértve az írásos és szóbeli észrevételeket, amelyek alapján Srí Lanka orvosolni tudná az azonosítás alapjául szolgáló helyzetet, illetve konkrét lépéseket tehet a feltárt hiányosságok megszüntetésére. E folyamat oda vezetett, hogy a Bizottság elismerte, hogy Srí Lanka orvosolta a helyzetet, és korrekciós lépéseket tett.

(9)

Az 1005/2008/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdése értelmében ezért indokolt, hogy a Tanács módosítsa a 2014/170/EU végrehajtási határozatot (5), és törölje Srí Lankát a nem együttműködő harmadik országok listájáról.

(10)

Ezen határozat elfogadásával, amely az 1005/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdésének megfelelően törli Srí Lankát a nem együttműködő harmadik országok listájáról, tárgytalanná válik a Srí Lankát nem együttműködő harmadik országként azonosító 2014/715/EU végrehajtási határozat.

2.   SRÍ LANKA TÖRLÉSE A NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ HARMADIK ORSZÁGOK LISTÁJÁRÓL

(11)

A 2014/715/EU végrehajtási határozat és az (EU) 2015/200 végrehajtási határozat elfogadását követően a Bizottság folytatta a párbeszédet Srí Lankával. Ennek alapján úgy tűnik, Srí Lanka végrehajtotta a nemzetközi jog értelmében fennálló kötelezettségeit, és megfelelő jogi keretet hozott létre az IUU-halászat elleni küzdelem érdekében. Megfelelő és hatékony nyomonkövetési, ellenőrzési és vizsgálati rendszert vezetett be, amely szerint a fogási adatokat hajónaplóban kell rögzíteni, valamint amelynek keretében a halászhajók rádióhívójelet kaptak és a teljes nyílt tengeri flottát hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) szerelték fel. Srí Lanka továbbá visszatartó erejű szankciókat vezetett be, felülvizsgálta halászati jogi keretét, továbbá biztosította a fogási tanúsítási rendszer megfelelő végrehajtását. Ezenkívül a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés tekintetében folyamatosan javult Srí Lanka teljesítménye, ideértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek ajánlásaiból és határozataiból eredő nemzetközi kötelezettségeket is, mint például a kikötő szerinti államok által hozandó intézkedéseket és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szabályainak a Srí Lanka-i jogba való átültetését, továbbá Srí Lanka – az ENSZ-nek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni nemzetközi cselekvési tervével összhangban – saját nemzeti tervet fogadott el az IUU-halászat elleni küzdelem vonatkozásában.

(12)

A 2012. november 15-határozat, a 2014/715/EU végrehajtási határozat és az (EU) 2015/200 végrehajtási határozat következtetéseivel összhangban, valamint a Srí Lanka által szolgáltatott információk alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy Srí Lanka jelenleg megfelel-e a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti, illetve parti államra háruló kötelezettségeknek. Figyelembe vette továbbá a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedéseket, valamint a Srí Lanka-i illetékes hatóságok által nyújtott garanciákat.

(13)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a meghozott intézkedéseknek köszönhetően Srí Lanka már teljesíti a rá mint lobogó szerinti államra háruló kötelezettségeket, különös tekintettel az ENSZ tengerjogi egyezményének 94., 117. és 118. cikkében, valamint a halállományokról szóló ENSZ-megállapodás 18., 19., 20. és 23. cikkében foglalt rendelkezésekre. A Bizottság megállapította, hogy a Srí Lanka által bemutatottak bizonyítják, hogy az azonosítás alapjául szolgáló helyzetet orvosolták, és Srí Lanka megtette a helyzet tartós javulásának biztosítására alkalmas intézkedéseket.

(14)

A fentiekben említettek alapján, és az 1005/2008/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdése értelmében indokolt a Tanácsnak úgy határoznia, hogy Srí Lankát törölni kell az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országok listájáról. A 2014/170/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Ez a határozat nem zárja ki, hogy a Tanács vagy a Bizottság a jövőben további lépéseket tegyen az 1005/2008/EK rendelet VI. fejezetével összhangban abban az esetben, ha tényekkel alátámasztható, hogy Srí Lanka nem tesz eleget az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása tekintetében a nemzetközi jog értelmében rá mint lobogó, kikötő, forgalomba hozatal szerinti, illetve parti államra háruló kötelezettségeknek.

(16)

A nem együttműködő harmadik országként való azonosítás hátrányos következményeire figyelemmel indokolt előírni, hogy azonnal hatályba lépjen Srí Lankának a nem együttműködő harmadik országok listájáról való törlése,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Sri Lankát törölni kell a 2014/170/EU végrehajtási határozat mellékletéből.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

L.F. ASSCHER


(1)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2)  A Bizottság határozata (2012. november 15.) a Bizottság által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet értelmében nem együttműködő harmadik országként azonosíthatónak tekintett harmadik országok értesítéséről (HL C 354., 2012.11.17., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2014/715/EU végrehajtási határozata (2014. október 14.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK tanácsi rendelet értelmében a Bizottság által nem együttműködő harmadik országnak tekintett harmadik ország azonosításáról (HL L 297., 2014.10.15., 13. o.).

(4)  A Tanács (EU) 2015/200 végrehajtási határozata (2015. január 26.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK rendelet értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országok listájának összeállításáról szóló 2014/170/EU végrehajtási határozat Srí Lanka tekintetében történő módosításáról (HL L 33., 2015.2.10., 15. o.).

(5)  A Tanács 2014/170/EU végrehajtási határozata (2014. március 24.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló 1005/2008/EK rendelet értelmében a jogellenes halászat felszámolásában nem együttműködő harmadik országok listájának összeállításáról (HL L 91., 2014.3.27., 43. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/18


A TANÁCS (KKBP) 2016/993 HATÁROZATA

(2016. június 20.)

az Európai Uniónak a földközi-tengeri térség déli középső részén folytatott katonai műveletéről szóló (KKBP) 2015/778 határozat módosításáról (EUNAVFOR MED SOPHIA művelet)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésére, valamint 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. május 18-án elfogadta (KKBP) 2015/778 határozatot (1).

(2)

A Tanács 2016. május 23-án az EUNAVFOR MED SOPHIA műveletről szóló következtetéseiben egyrészt üdvözölte, hogy a líbiai nemzeti egységkormány elnöki tanácsának elnöke kinyilvánította, hogy az Unióval e következtetések alapján kész együttműködni, másrészt egyetértett abban, hogy az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet megbízatását egy évvel meg kell hosszabbítani, és annak alapvető feladatát továbbra is fenntartva, a műveletet további két támogató feladattal kell megbízni:

a líbiai parti őrség és haditengerészet részére biztosított kapacitásépítés és képzés, valamint a velük való információ-megosztás a legitim líbiai hatóságok kérése alapján, figyelembe véve a líbiai szerepvállalás fontosságát,

az információ-megosztás elősegítése, valamint a ENSZ fegyverembargójának végrehajtása a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren, egy új ENSZ BT-határozat alapján.

(3)

Az ENSZ Biztonsági Tanács az 1970 (2011), az 1973 (2011), a 2009 (2011), a 2040 (2012), a 2095 (2013), a 2144 (2014), a 2174 (2014), a 2213 (2015), a 2214 (2015) és a 2278 (2016) sz. ENSZ Biztonsági Tanács határozataival fegyverembargót vezetett be Líbiával szemben, illetve módosította vagy megerősítette azt.

(4)

Az ENSZ Biztonsági Tanács 2016. június 14-én elfogadta a Líbiával szemben bevezetett fegyverembargóról szóló 2292 (2016) sz. ENSZ-BT határozatot, amelyben különösen kifejezte aggodalmát, hogy az illegális fegyverek és a kapcsolódó felszerelések csempészete tovább súlyosbítja a líbiai helyzetet.

(5)

A Tanács hangsúlyozza, hogy a két támogató feladat műveleti végrehajtását az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet eredeti megbízatásának lejárta előtt mielőbb meg kell kezdeni.

(6)

A (KKBP) 2015/778 határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2015/778 határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Unió katonai válságkezelő műveletet indít, amely hozzájárul a földközi-tengeri térség déli középső részén tevékenykedő embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok üzleti modelljének felszámolásához (EUNAVFOR MED SOPHIA művelet), olyan szisztematikus intézkedések segítségével, amelyek célja az embercsempészek és emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan használt hajóknak és eszközöknek az alkalmazandó nemzetközi joggal, többek között az UNCLOS-szal, valamint az ENSZ Biztonsági Tanács bármely határozatával összhangban történő beazonosítása, elfogása és megsemmisítése. E célból az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet képzést is nyújt a líbiai parti őrség és haditengerészet részére. A művelet ezenfelül a Líbiával szembeni fegyverembargóról szóló 1970 (2011) sz. ENSZ BT-határozattal és az azt követő határozatokkal – ideértve a 2296 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot – összhangban, a jóváhagyott műveleti területén belül hozzájárul a tiltott fegyverkereskedelem megelőzéséhez.”;

2.

A 2. cikk (2) bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az embercsempészettel és emberkereskedelemmel kapcsolatos alapvető feladatai tekintetében az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet egymást követő szakaszokban, a nemzetközi jogi előírásokkal összhangban kell végrehajtani.”;

3.

A határozat a következő cikkekkel egészül ki:

„2a. cikk

A líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítése és képzése

(1)   Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet támogató feladatként segítséget nyújt a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítésében és képzésében a tengeri rendfenntartás terén, különösen az embercsempészés és emberkereskedelem megelőzése érdekében.

(2)   Ha a PBB megállapítja, hogy a szükséges előkészületek, különösen a haderő-generálással és a képzések résztvevőire irányuló ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban befejeződtek, az (1) bekezdésben említett támogató feladatot az EUNAVFOR MED SOPHIA nyílt tengeri műveletének jóváhagyott műveleti területén kell végrehajtani, a vonatkozó tervezési dokumentumokban meghatározottak szerint.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogató feladat Líbia vagy a Líbiával szomszédos fogadó harmadik állam területén is végrehajtható, a parti tengerét is ideértve, ha a PBB Líbia vagy az érintett fogadó állam felkérésére a Tanács általi értékelést követően és a nemzetközi joggal összhangban úgy határoz.

(4)   A különleges műveleti követelmények fényében az (1) bekezdésben említett támogató feladat egy része meghívás alapján valamely tagállam területén is végrehajtható, ideértve a megfelelő képzési központokat.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogató feladat megköveteli, az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet a képzés esetleges résztvevőire irányuló ellenőrzési eljárások céljából információkat, többek között személyes adatokat is gyűjthet, tárolhat és azokat megoszthatja a tagállamokkal, az UNSMIL-lal, az EUROPOL-lal és a FRONTEX-szel, feltéve, hogy az említett személyek ahhoz írásban hozzájárulást adtak. Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet ezenfelül a képzés résztvevőire vonatkozó – azok írásbeli hozzájárulásával – a szükséges egészségügyi információkat és biometrikus adatokat is gyűjtheti és tárolhatja.

2b. cikk

Az információ-megosztás elősegítése, valamint hozzájárulás az ENSZ fegyverembargójának végrehajtásához a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren

(1)   Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet azon támogató feladata keretében, miszerint hozzájárul a ENSZ fegyverembargójának végrehajtásához a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren, információkat gyűjt és oszt meg az érintett partnerekkel és ügynökségekkel a tervezési dokumentumaikban foglalt mechanizmusok útján annak érdekében, hogy átfogó tengeri helyzetismeret kialakításához hozzájáruljon a jóváhagyott műveleti területen, a vonatkozó tervezési dokumentumokban meghatározottak szerint. Ha az ilyen információ „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintig minősített, az megosztható az érintett partnerekkel a 2013/488/EU határozattal összhangban és a főképviselőnek az említett partnerekkel és ügynökségekkel kötött megállapodása alapján, a kölcsönösség és az inkluzivitás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett. A beérkezett minősített adatokat az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet a személyzet tagjai közötti különbségtétel nélkül, kizárólag a műveleti követelményeket szem előtt tartva kezeli.

(2)   Amikor a PBB úgy dönt, hogy a vonatkozó feltételek teljesültek, az érintett ENSZ BT-határozatokkal, többek között a 2292 (2016) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban, a líbiai partokhoz közeli jóváhagyott nyílt tengeri műveleti területeken, a vonatkozó tervezési dokumentumokban meghatározottak szerint, az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet megkezdi az ellenőrzéseket a Líbiából induló és oda tartó hajókon, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az említett hajók a Líbiával szembeni fegyverembargót megsértve fegyvereket és kapcsolódó felszereléseket közvetlenül vagy közvetve szállítanak Líbiába vagy Líbiából, és megfelelő intézkedést tesz az ilyen termékek lefoglalása és megsemmisítése céljából, többek között azáltal, hogy a megsemmisítést megkönnyítendő, az ilyen hajókat a személyzetükkel együtt a kikötő szerinti állam hozzájárulásával egy megfelelő kikötőbe átirányítja.

(3)   Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet az érintett ENSZ BT-határozatokkal, többek között a 2296 (2016) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban a (2) bekezdés szerint végzett ellenőrzések során a Líbiával szembeni fegyverembargó értelmében tiltott termékek szállításával közvetlenül kapcsolatos bizonyítékokat gyűjthet. Az ilyen bizonyítékokat átadhatja a tagállamok megfelelő bűnüldöző hatóságainak, és/vagy az illetékes uniós szerveknek.”;

4.

Az 11. cikk (2) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet közös költségeire vonatkozó pénzügyi referenciaösszeg a 2015. május 18-tól2016. július 27-ig tartó időszakra 11,82 millió EUR. A referenciaösszegre vonatkozó, a (KKBP) 2015/528 határozat 25. cikke (1) bekezdésében említett százalékos arány 70 % a kötelezettségvállalások és 40 % a kifizetések tekintetében.”;

5.

A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet közös költségeire vonatkozó referenciaösszeg a 2016. július 28-tól2017. július 27-ig tartó időszakra 6 700 000 EUR. A referenciaösszegre vonatkozó, a (KKBP) 2015/528 határozat 25. cikke (1) bekezdésében említett százalékos arány 0 % a kötelezettségvállalások és 0 % a kifizetések tekintetében.”;

6.

A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Meghatározott operatív igény esetén a főképviselő felhatalmazást kap arra, hogy a 2013/488/EU határozattal összhangban az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet céljaira létrehozott EU-minősített adatokat „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintig a legitim líbiai hatóságok részére átadja. A főképviselő a líbiai illetékes hatóságokkal ennek érdekében megállapodásokat köt.”;

7.

A 13. cikk (2) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„Az EUNAVFOR MED SOPHIA művelet 2017. július 27-én megszűnik.”.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  A Tanács (KKBP) 2015/778 határozata (2015. május 18.) az Európai Uniónak a földközi-tengeri térség déli középső részén folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED) (HL L 122., 2015.5.19., 31. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/21


A TANÁCS (KKBP) 2016/994 HATÁROZATA

(2016. június 20.)

a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2008/109/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2008. február 12-én elfogadta a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2008/109/KKBP közös álláspontot (1), amely fegyverembargóról rendelkezett.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2016. május 25-én elfogadta Libéria tekintetében a 2288 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot, amellyel azonnali hatállyal megszüntette a korábban az 1521 (2003) sz. ENSZ BT-határozat 2. pontjában foglalt és az 1683 (2006) sz. ENSZ BT-határozat 1. és 2. pontjával, az 1731 (2006) sz. ENSZ BT-határozat 1.b) pontjával, az 1903. (2009) sz. ENSZ BT-határozat 3., 4., 5. és 6. pontjával, az 1961 (2010) sz. ENSZ BT-határozat 3. pontjával, valamint a 2128 (2013) sz. ENSZ BT-határozat 2. b) pontjával módosított, fegyverekre vonatkozó intézkedéseket.

(3)

A 2008/109/KKBP közös álláspontot ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/109/KKBP közös álláspont hatályát veszti.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  A Tanács 2008/109/KKBP közös álláspontja (2008. február 12.) a Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 38., 2008.2.13., 26. o.).


21.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 162/22


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/995 HATÁROZATA

(2015. október 26.)

a Magyarország által a MOL Nyrt. részére nyújtott SA.24571 – 2009/C (korábbi C 1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2015) 7324. számú dokumentummal történt)

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság határozatára, amelyben a Bizottság az SA.24571 (korábbi C-1/09, NN 69/08) támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról határozott (1),

miután a fent hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és tekintettel a benyújtott észrevételekre,

mivel:

1.   HÁTTÉR

1.1.   Az érintett intézkedések

(1)

A magyarországi bányászati tevékenységekre vonatkozó általános szabályokat az 1993. évi bányászati törvény (2) (a továbbiakban: bányászati törvény) határozza meg, A bányászati törvény különbséget tesz két különböző jogi eszköz, nevezetesen i. a koncesszió (3), illetve ii. az engedély (4) alapján folytatott bányászati tevékenységek között. Az ásványi nyersanyagok kitermeléséért mindkét esetben a kitermelt ásványi nyersanyag értékének adott százalékában meghatározott bányajáradékot kell fizetni az állam számára.

(2)

A bányászati törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben az engedéllyel rendelkező bányavállalkozó az engedély időpontjától számított 5 éven belül nem kezdi meg a kitermelést, a bányászati jogot törlik. A bányászati törvény 26/A. cikkének (5) bekezdése értelmében azonban az említett határidő a bányafelügyelet és a bányavállalkozó közötti megegyezés útján meghosszabbítható. Ebben az esetben a bányavállalkozó az eredeti kérelem időpontjában alkalmazottnál magasabb, de legfeljebb az eredeti mérték 1,2-szeresének megfelelő mértékű térítést köteles fizetni.

(3)

A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (a továbbiakban: MOL) több alkalommal is kapott engedélyt szénhidrogének kitermelésére. Mivel a MOL az engedély megszerzését követő öt éven belül nem kezdte meg a szénhidrogének kitermelését, az illetékes miniszter 2005. december 22-én megállapodott a MOL-lal a szerződés meghosszabbításáról (a továbbiakban: a 2005. évi megállapodás). A 2005. évi megállapodás a meghosszabbítás ellenében egy 2020-ig, éves alapon kiszámítandó térítésről rendelkezett, amelynek mértéke az eredeti engedélyben meghatározott 12 %-os bányajáradéknak egy 1,020 és 1,050 közötti szorzóval felszorzott összege.

(4)

A bányászati törvény 2008. január 8-át ól hatályos módosítása (a továbbiakban: a bányászati törvény 2008. évi módosítása) értelmében a szénhidrogén kitermelésére vonatkozó engedélyek kapcsán fizetendő bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyagok (5) értékének 12 %-áról 30 %-ára nőtt. Az emelt járadékmérték nem volt alkalmazandó azokra a gazdasági szereplőkre, akiknek korábban hosszabbították meg a kitermelési engedélyüket.

1.2.   A hivatalos vizsgálati eljárás megindítása

(5)

A Bizottság 2009. január 13-án úgy döntött, hogy a Magyarország által végrehajtott, állítólag a MOL számára előnyt biztosító állami támogatást képező intézkedések tekintetében megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (6) (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Az SA.24571 (korábbi C-1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról szóló, 2009. január 13-i bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának2009. március 28-i számában (7) tették közzé.

(6)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság az irányú aggályainak adott hangot, hogy a Magyarország által tett intézkedéssorozat együttes hatásának eredményeképpen a MOL szelektív előnyben részesült. Az intézkedéssorozat két elemből állt: a 2005. évi megállapodásból és a bányászati törvény 2008. évi módosításából. A Bizottság előzetes értékelése szerint a magyar hatóságok a MOL-t kedvezőbb elbánásban részesítették, mint annak az azonos engedélyezési rendszerben működő versenytársait.

1.3.   A hivatalos vizsgálati eljárás lezárása

(7)

A Magyarország által a MOL részére nyújtott, SA.24571 (korábbi C-1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról szóló 2011/88/EU határozatában (8) (a továbbiakban: a megtámadott határozat) a Bizottság megállapította, hogy a MOL javára hozott intézkedés, nevezetesen a 2005. évi megállapodás és a bányászati törvény 2008. évi módosítása együttesen az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A Bizottság felszólította Magyarországot a támogatás MOL-tól történő visszavételére, és ezáltal a támogatás nyújtása előtt fennálló piaci helyzet visszaállítására (9).

1.4.   A Törvényszék T-499/10. sz., MOL NYRT. kontra Európai Bizottság ügyben hozott 2013. november 12-i ítélete

(8)

A MOL keresete nyomán a Törvényszék a T-499/10. sz. ügyben hozott 2013. november 12-i ítéletével (10) megsemmisítette a megtámadott határozatot arra hivatkozva, hogy az intézkedés szelektív jellege nem tekinthető bizonyítottnak.

(9)

A Törvényszék ítélete szerint a 2005. évi megállapodás nem volt szelektív. A Törvényszék ugyanis kijelentette, hogy a magyar hatóságok mérlegelési jogkörüknél fogva képesek maradtak egyenlő bánásmódot biztosítani a hasonló helyzetben lévő bányavállalkozók számára. Ezért a Törvényszék szerint amennyiben valamely állami támogatást nem képező megállapodáson kívül álló feltételek a későbbiekben oly módon változnak, hogy a megállapodásban részes fél előnyös helyzetbe kerül a hasonló megállapodást nem kötő más gazdasági szereplőkkel szemben, ez önmagában nem elégséges alap ahhoz, hogy a megállapodást és a megállapodáson kívül álló feltételek későbbi változásait együttesen állami támogatási intézkedésnek lehessen tekinteni.

1.5.   A Bíróság C-15/14P. sz., Európai Bizottság kontra MOL Nyrt. ügyben hozott 2015. június 4-i ítélete

(10)

A Bíróság a C-15/14P. sz. ügyben hozott 2015. június 4-i ítéletével (11) helyben hagyta a Törvényszéknek a megtámadott határozatot megsemmisítő ítéletét.

(11)

A Bíróság ítéletében megerősítette a Törvényszék értékelését, miszerint a 2005. évi megállapodás szelektív jellege nem tekinthető bizonyítottnak, és hogy a 2005. évi megállapodásnak és a bányászati törvénynek a társítása jogszerűen nem minősíthető az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

(12)

A Bíróság hangsúlyozta, hogy alapvető különbség áll fenn a mentességeket vagy kedvezményeket biztosító általános programok – amelyek jellegükből eredően automatikusan biztosítanak előnyt –, illetve a további díjak kiszabását előíró fakultatív nemzeti jogi rendelkezések szelektív jellegének vizsgálata között. Abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében kiegészítő díjakat szabnak ki, a puszta tény, hogy e hatóságok bizonyos, törvényben meghatározott – éspedig nem korlátlan – mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, nem elegendő az adott program szelektív jellegének megállapításához.

(13)

A Bíróság szerint a fenti oknál fogva a jelen ügy esetében különbséget kell tenni azokhoz az ügyekhez képest, amelyekben az ilyen mozgástér gyakorlása valamely gazdasági szereplő javát szolgáló előny biztosításához kötődik. (12)

(14)

A Bíróság ezenfelül kijelentette, hogy az arra lehetőséget biztosító jogi keret, hogy a nemzeti hatóságok a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében kiegészítő díjakat szabjanak ki, csak akkor minősülne szelektívnek, ha a magyar hatóságok mérlegelési mozgásterük gyakorlása során objektív indokok nélkül részesítenének kedvezőbb elbánásban bizonyos gazdasági szereplőket.

(15)

A Bíróság rámutatott, hogy a jelen ügyben nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok a kitermelési engedély meghosszabbítása esetén történő járadéknövelésre való joguk gyakorlása során indokolatlanul kedvező elbánásban részesítették volna a MOL-t. (13)

(16)

A Bíróság ennélfogva megállapította, hogy a meghosszabbítási megállapodások megkötését szabályozó jogi keret a jelen esetben nem tekinthető szelektív jellegűnek.

(17)

Ami azt a feltevést illeti, miszerint az intézkedések együttesen egyetlen támogatási intézkedést képeznének, a Bíróság az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva kijelentette, hogy egyetlen támogatási intézkedés abban az esetben állhat több elem társításából, ha ezek az elemek az időbeli sorrendjükre, a céljukra és a vállalkozás e beavatkozások időpontjában fennálló helyzetére tekintettel olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem lehet azokat elválasztani. (14)

(18)

A jelen ügy kapcsán azonban a Bíróság hangsúlyozta, hogy a bányajáradékok 2008. évi hatállyal történő emelésére a kőolaj világpiaci árának emelkedésével összefüggésben került sor, tehát az állam a piaci fejleményeket követve, objektíven igazolt módon gyakorolta a szabályozási hatáskörét. Másfelől semmi nem mutat arra, hogy a 2005. évi megállapodást a 2008. évi módosításra számítva kötötték volna meg. (15)

(19)

A Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a 2005. évi megállapodás és a 2008. évi módosítás között nem volt olyan időbeli és/vagy funkcionális összefüggés, amely miatt azokat egyetlen állami támogatásként lehetne értékelni.

2.   AZ ELJÁRÁS

(20)

Miután a Bíróság megsemmisítette a megtámadott határozatot, a hivatalos vizsgálati eljárás jelenleg is nyitva van. Sem a Törvényszék, sem a Bíróság nem ítélkezett arról, hogy a jelen ügyben az eljárás megindításáról szóló határozat hibás lett volna. A Bizottságnak ezért végső határozatot kell hoznia, amelyben orvosolja az uniós bíróságok által feltárt hiányosságokat.

3.   ÉRTÉKELÉS

(21)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. E feltételek együttesek. Amennyiben egyikük nem teljesül, a vizsgált intézkedés nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak.

(22)

A jelen ügy körülményeire tekintettel az értékelést elegendő a szelektivitás kritériumának értékelésére korlátozni.

3.1.   Szelektív jelleg

(23)

Egy intézkedés csak akkor tekinthető állami támogatásnak, ha egyedi vagy szelektív, vagyis csak bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését részesíti előnyben.

(24)

A fenti (12) és (13) preambulumbekezdésnek megfelelően a bányászati törvény 26/A. cikkének (5) bekezdése nem minősül bizonyos vállalkozásoknak mentességeket vagy kedvezményeket biztosító általános programnak. Ellenkezőleg: a törvény lehetővé teszi a magyar hatóságok számára, hogy a kitermelési engedélyek meghosszabbítása esetén magasabb összegű meghosszabbításért fizetendő térítést számoljanak fel. A többi, hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő gazdasági szereplő esetében ugyanezeket a feltételeket alkalmazzák.

(25)

A fenti (14) és (15) preambulumbekezdéssel összhangban nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok a MOL-t indokolatlanul kedvezőbb elbánásban részesítették volna bármely más olyan gazdasági szereplőhöz képest, amely potenciálisan hasonló helyzetben lehetett volna. Az a puszta tény, hogy a magyar hatóságok bizonyos, törvényben meghatározott – éspedig nem korlátlan – mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a meghosszabbításért fizetendő térítés mértékének megállapítása terén, nem elegendő a bányászati törvény 26/A. cikkének (5) bekezdésében előírt jogi keret szelektív jellegének megállapításához.

(26)

Ami a 2005. évi megállapodásnak és a bányászati törvény 2008. évi módosításának a kombinált hatásait illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egyetlen támogatási intézkedés abban az esetben állhat több elem társításából, ha ezek az elemek az időbeli sorrendjükre, a céljukra és a vállalkozás e beavatkozások időpontjában fennálló helyzetére tekintettel olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem lehet azokat elválasztani (16).

(27)

A jelen ügyben azonban – amint a fenti (18) preambulumbekezdés ismerteti – nincsen bizonyíték arra, hogy a 2005. évi megállapodás megkötése során Magyarországnak már szándékában állt volna a bányajáradék mértékének későbbi, a többi gazdasági szereplő (mind azok, akik a megállapodás megkötésének időpontjában már a piacon voltak, mind pedig az új piaci belépők) számára hátrányos megemelése. A bányajáradékok mértékének a bányászati törvény 2008. évi módosításában előírt emelésére a világpiaci árak emelkedésével összefüggésben került sor.

(28)

Ennélfogva – a fenti (19) preambulumbekezdéssel összhangban – mivel a 2005. évi megállapodás és a 2008. évi módosítás között nem volt időbeli és/vagy funkcionális összefüggés, azok nem értékelhetők egyetlen állami támogatásként.

3.2.   Az értékelés során levont következtetések

(29)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Magyarország által végrehajtott intézkedéssorozat, vagyis a 2005. évi meghosszabbítási megállapodás és a bányászati törvény ezt követő módosítása a MOL vonatkozásában nem volt szelektív jellegű.

(30)

Mivel a 2005. évi meghosszabbítási megállapodásból és a bányászati törvény ezt követő módosításából álló intézkedéssorozat nem szelektív jellegű, nincs szükség annak értékelésére, hogy teljesülnek-e az állami támogatás megléte tekintetében az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek.

4.   KÖVETKEZTETÉS

(31)

A fentiek fényében az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyát képező állítólagos támogatás ismételt értékelése nyomán a Bizottság megállapítja, hogy a MOL javára hozott intézkedés, nevezetesen a 2005. évi megállapodás és a bányászati törvény 2008. évi módosítása, együttesen nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Magyar Állam és a MOL Nyrt. között 2005. december 22-én kötött meghosszabbítási megállapodásban meghatározott, rögzített összegű bányajáradék és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek e megállapodás megkötését követő módosításai együttesen nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a MOL-nak nyújtott állami támogatásnak.

2. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 26-án.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja


(1)  HL C 74., 2009.3.28., 63. o.

(2)  Az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról.

(3)  A koncessziók az úgynevezett – ásványi nyersanyagokban gazdagnak és rendkívül értékesnek tekintett – „zárt területeket” érintik. A koncessziós szerződéseket az illetékes magyar hatóság nyilvános pályázatot követően a pályázat nyerteseinek ítéli oda.

(4)  Engedélyt az úgynevezett – ásványi nyersanyagokban szegényebbnek és kevésbé értékesnek ítélt – „nyílt területek” tekintetében adnak ki. Amennyiben a kérelmező a jogszabályokban foglalt követelményeknek eleget tesz, az illetékes nemzeti hatóság nem tagadhatja meg a kitermelési engedély kiadását.

(5)  Az emelés a termelésbe 1998. január 1. és 2008. január 1. között bevont mezőkre vonatkozott.

(6)  HL C 115., 2008.5.9., 92. o.

(7)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(8)  A Bizottság 2010. június 9-i 2011/88/EU határozata a MOL Nyrt részére nyújtott C 1/09 (korábbi NN 69/08) számú állami támogatásról (HL L 34., 2011.2.9., 55. o.).

(9)  A visszafizetendő összeg 2008 tekintetében 28 444,7 millió HUF-ot és 2009 tekintetében 1 942,1 millió HUF-ot tett ki. 2010-et illetően a már befizetett bányajáradék tekintetében visszafizetendő összeget Magyarországnak kellett volna kiszámítania a 2008-as és 2009-es összegekhez hasonlóan, egészen az intézkedés megszüntetéséig.

(10)  A T-499/10. sz., MOL kontra Bizottság ügy (EU:T:2013:592).

(11)  A C-15/14 P. sz., Bizottság kontra MOL ügy (EU:C:2015:362).

(12)  A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 11. lábjegyzetet) 64., 65. és 69. pontja.

(13)  A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 11. lábjegyzetet) 66. és 69. pontja.

(14)  A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 11. lábjegyzetet) 92. pontja.

(15)  A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 11. lábjegyzetet) 96. és 98. pontja.

(16)  A C-399/10 P. és C-401/10 Pn. sz., Bouygues és Bouygues Télécom kontra Bizottság és társai ügyben hozott ítélet (EU:C:2013:175) 103. és 104. pontja.