2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/957 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. március 9.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a visszaélésszerű gyakorlatok, vagy a gyanús megbízások és ügyletek megelőzéséhez, feltárásához és bejelentéséhez használandó megfelelő intézkedésekre, rendszerekre és eljárásokra, valamint értesítési formanyomtatványokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 16. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Részletesen meg kell határozni az azokra az intézkedésekre, eljárásokra és rendszerekre vonatkozó megfelelő előírásokat, amelyekkel a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplőknek és a befektetési vállalkozásoknak, valamint a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek rendelkezniük kell az olyan megbízások és ügyletek bejelentése céljából, amelyek az 596/2014/EU rendelet szerinti bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek tekinthetők. Ezeknek az előírásoknak hozzá kell járulniuk a piaci visszaélések megelőzéséhez és feltárásához. Emellett segíteniük kell annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságoknak benyújtott értesítések tartalmasak, átfogóak és hasznosak legyenek. A piaci visszaélések eredményes feltárása céljából megfelelő rendszerekre van szükség a megbízások és ügyletek nyomon követéséhez. Ezeknek a rendszereknek biztosítaniuk kell a megfelelően képzett személyzet által végrehajtott humán elemzést. A piaci visszaélés nyomon követésére szolgáló rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy előre meghatározott paraméterekkel összhangban figyelmeztető jelzést adjanak és ezáltal lehetővé tegyék az esetleges bennfentes kereskedelemre, piaci manipulációra, vagy a bennfentes kereskedelem, illetőleg piaci manipuláció kísérletére irányuló további elemzés elvégzését. A teljes eljárás valószínűleg bizonyos szintű automatizálást igényel.

(2)	A piaci visszaélés megelőzésére és feltárására vonatkozó, Unió-szerte következetes megközelítést és gyakorlatokat megkönnyítendő és előmozdítandó, indokolt a gyanús megbízások és ügyletek bejelentésének tartalmát, formanyomtatványát és időzítését összehangoló részletes rendelkezéseket meghatározni.

(3)

A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő, algoritmikus kereskedést folytató és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó személyeknek az e rendeletben és az 596/2014/EU rendeletben említett rendszereket kell bevezetniük és fenntartaniuk és változatlanul a 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerinti előírások hatálya alá tartoznak.

(4)

A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy csoporton belül átruházzák a gyanús megbízások és ügyletek nyomon követésének, feltárásának és azonosításának feladatát vagy – megfelelő feltételek teljesülése esetén – az adatelemzés és a figyelmeztető jelzések generálásának feladatát. Az átruházásnak lehetővé kell tennie az erőforrások megosztását, a nyomonkövetési rendszerek központi kidolgozását és fenntartását, valamint a megbízások és ügyletek nyomon követésével kapcsolatos szakértelem kialakítását. Az átruházás nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy bármikor megvizsgálják, hogy a feladat ellátásával megbízott személy rendszerei, intézkedései és eljárásai hatékonyan teljesítik-e a piaci visszaélés nyomon követésére és feltárására vonatkozó kötelezettséget. A bejelentési kötelezettség, valamint az e rendeletnek és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkének való megfelelés felelőssége a feladatot átruházó személyre hárul.

(5)

A kereskedési helyszíneknek megfelelő kereskedési szabályokkal kell rendelkezniük, amelyek hozzájárulnak a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció, illetőleg az azokra irányuló kísérlet megelőzéséhez. A kereskedési helyszíneknek továbbá rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel visszakövethető a megbízási könyv, hogy az algoritmikus kereskedéssel, többek között a nagysebességű kereskedéssel összefüggésben elemezni lehessen a kereskedési napi tevékenységet.

(6)

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés (suspicious transaction and order report – STOR) elektronikus úton történő benyújtásához használandó egységes és harmonizált formanyomtatványnak meg kell könnyítenie az e rendeletben és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkében meghatározott követelmények teljesítését azokon a piacokon, amelyeken egyre inkább a több országot érintő megbízások és ügyletek jellemzőek. Emellett elő kell mozdítania a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó információk illetékes hatóságok közötti hatékony megosztását a határokon átnyúló vizsgálatok során.

(7)

A formanyomtatványban található releváns adatmezők egyértelmű, átfogó, objektív és pontos kitöltése esetén az illetékes hatóságok azonnal ki tudják vizsgálni a gyanút és kezdeményezik a megfelelő intézkedéseket. A formanyomtatványnak ezért lehetővé kell tennie, hogy a jelentést benyújtó személyek biztosítani tudják a bejelentett gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó relevánsnak tekintett információt és ismertessék a gyanú indokait. A formanyomtatványnak lehetővé kell tennie továbbá azon személyes adatok benyújtását, amelyek révén azonosíthatók a gyanús megbízásokhoz és ügyletekhez kapcsolódó személyek és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a vizsgálatok során gyorsan elemezni tudják a gyanúsított személyek kereskedési magatartását és kapcsolatba tudjanak lépni az egyéb gyanús kereskedésben részt vevő személyekkel. Ezt az információt a vizsgálat kezdetén kell biztosítani, hogy integritását ne veszélyeztesse annak esetleges szükségessége, hogy az illetékes hatóságnak a vizsgálat során ahhoz a személyhez kell fordulnia, aki benyújtotta a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést. Az adatoknak tartalmazniuk kell a személy születési dátumát, címét, a személy foglalkoztatójára és számláira vonatkozó információt és adott esetben az ügyfél-azonosító kódot, valamint az érintett magánszemélyek nemzeti azonosító számát.

(8)

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásának megkönnyítéséhez a formanyomtatványhoz csatolni lehet a bejelentés alátámasztása céljából szükségesnek tekintett dokumentumokat és anyagokat, többek között melléklet formájában, amelyben fel vannak sorolva az adott jelentés szempontjából releváns megbízások és ügyletek, az árak és volumenek részletezésével.

(9)

A kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplőknek és befektetési vállalkozásoknak és a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek nem kell értesítést tenniük valamennyi olyan kapott megbízásról vagy végrehajtott ügyletről, amely belső jelzést váltott ki. Egy ilyen előírás nem lenne összhangban az arra vonatkozó követelménnyel, hogy eseti alapon kell megvizsgálni, vannak-e ésszerű indokai a gyanúnak.

(10)

A gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó jelentéseket haladéktalanul be kell nyújtani az érintett illetékes hatóságnak, amint megalapozott gyanú merült fel, hogy a szóban forgó megbízás vagy ügylet bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhet. Az arra vonatkozó elemzésnek, hogy egy adott megbízás vagy ügylet gyanúsnak tekinthető-e, tényeken kell alapulnia, és nem spekuláción vagy előfeltételezéseken, és a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. A jelentés további gyanús megbízások vagy ügyletek belefoglalása érdekében történő késleltetett benyújtása nem egyeztethető össze azzal a kötelezettséggel, hogy megalapozott gyanú felmerülése esetén haladéktalanul cselekedni kell. A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtását minden esetben eseti alapon kell megvizsgálni annak meghatározásához, hogy több megbízást vagy ügyletet be lehet-e vonni egyetlen jelentésbe. Emellett azt a gyakorlatot, hogy a bejelentés előtt meg kell várni, hogy összegyűljön egy bizonyos számú gyanús ügylet vagy megbízás, nem lehet összeegyeztethetőnek tekinteni a haladéktalan értesítésre vonatkozó követelménnyel.

(11)

Lehetnek olyan körülmények, amelyek között a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megalapozott gyanúja későbbi események vagy rendelkezésre álló információk miatt azt követően merül fel, hogy a gyanús tevékenységre sor került. Ez nem indokolhatja azt, hogy a gyanús tevékenységet nem jelentik be az illetékes hatóságnak. A bejelentési kötelezettség e sajátos körülmények között történő betartásának bizonyítása céljából a bejelentést tevő személynek meg kell tudnia indokolni a gyanús tevékenység végrehajtása és a bennfentes kereskedelemre, a piaci manipulációra vagy az azokra irányuló kísérletre vonatkozó megalapozott gyanú felmerülése közötti időeltérést.

(12)

A piaci visszaélés feltárására irányuló eljárások fontos részét képezi a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan benyújtott jelentés, valamint a jelentés benyújtását nem eredményező gyanús megbízások és ügyletek elemzésének megőrzése és az azokhoz való hozzáférés. A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek és a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások számára a későbbi gyanús megbízások vagy ügyletek megítélése során segítséget jelenthet egy gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan benyújtott jelentés, vagy egy olyan megvizsgált gyanús megbízás vagy ügylet elemzésének lehívása és felülvizsgálata, amellyel összefüggésben azt állapították meg, hogy a gyanú indoka nem volt megalapozott. Az olyan gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó elemzés, amelyek esetében végül nem került sor gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtására, hozzájárul ahhoz, hogy az említett személyek fejlesszék megfigyelési rendszerüket és feltárják az ismétlődő magatartásformákat, amelyek összesített és átfogó vizsgálata a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megalapozott gyanúját eredményezheti. A fent említett nyilvántartások segítik továbbá az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolását és megkönnyítik az illetékes hatóságok számára az 596/2014/EU rendelet szerinti felügyeleti, vizsgálati és végrehajtási feladataik elvégzését.

(13)	A személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.

(14)	Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(15)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(16)	A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés (STOR)”: olyan gyanús ügyletek és megbízások bejelentése, beleértve azok törlését vagy módosítását, amelyek az 596/2014/EU rendelet 16. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek;

b) „elektronikus eszközök”: az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak;

c) „csoport”: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott csoport;

d) „megbízás”: típustól függetlenül minden megbízás, beleértve minden árjegyzést, függetlenül attól, hogy megbízás első benyújtásáról, módosításáról, aktualizálásáról vagy törléséről van szó.

2. cikk

Általános követelmények

(1) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek olyan intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk, amelyek biztosítják:

a)	valamennyi kapott és továbbított megbízás és valamennyi végrehajtott ügylet hatékony és folyamatos nyomon követését az olyan megbízások és ügyletek feltárása és azonosítása céljából, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek;

b)	a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések illetékes hatóságoknak történő továbbítását az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően és a mellékletben levő formanyomtatvány használatával.

(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek bármely pénzügyi eszközhöz kapcsolódó megbízásra és ügyletre alkalmazandók, tekintet nélkül:

a)	arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására milyen minőségben került sor;

b)	az érintett ügyfelek típusára;

c)	arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására kereskedési helyszínen vagy azon kívül került-e sor.

(3) A kereskedési helyszínt működtető piaci szereplőknek és befektetési vállalkozásoknak olyan intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk, amelyek biztosítják:

a)	a kapott megbízások és végrehajtott ügyletek hatékony és folyamatos nyomon követését a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció és azokra irányuló kísérlet megelőzésének, feltárásának és azonosításának céljából;

b)	a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések továbbítását az illetékes hatóságoknak az e rendeletben megállapított követelményekkel összhangban és a mellékletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával.

(4) A (3) bekezdésben említett kötelezettségek bármely pénzügyi eszközhöz kapcsolódó megbízásra és ügyletre alkalmazandók, tekintet nélkül:

a)	arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására milyen minőségben került sor;

b)	az érintett ügyfelek típusára.

(5) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek és a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások biztosítják, hogy az (1) és (3) bekezdésben említett intézkedések, rendszerek és eljárások:

a)	üzleti tevékenységük nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez képest megfelelőek és arányosak;

b)	rendszeresen, legalább évente végrehajtott ellenőrzések és belső felülvizsgálatok keretében értékelésre és szükség esetén aktualizálásra kerülnek;

c)	az e rendeletnek való megfelelés céljából írásban egyértelműen dokumentáltak, ideértve bármely módosításukat vagy aktualizálásukat és a dokumentált adatokat öt évig megőrzik.

Az első albekezdésben említett személyek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó albekezdés b) és c) pontjában említett információt.

3. cikk

Megelőzés, nyomon követés és feltárás

(1) A 2. cikk (1) és (3) bekezdésében említett intézkedések, rendszerek és eljárások:

a)	lehetővé teszik a kereskedési helyszín rendszereiben, valamint a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek esetében a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek és az adott, módosított, törölt vagy visszautasított megbízások egyedi és összehasonlító elemzését;

b)	figyelmeztető jelzést adnak olyan tevékenységek esetében, amelyek a potenciális bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció, illetőleg azokra irányuló kísérlet feltárása céljából további elemzést tesznek szükségessé;

c)	az érintett személyek által végrehajtott kereskedési tevékenységek teljes körére kiterjednek.

(2) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások kérésre benyújtják az illetékes hatóságnak a rendszereik megfelelőségére és üzleti tevékenységük nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez viszonyított arányosságára vonatkozó információt, beleértve a szóban forgó rendszerek automatizáltsági szintjére vonatkozó információt.

(3) A kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások üzleti tevékenységük nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez képest megfelelő és arányos mértékben olyan szoftverrendszereket alkalmaznak, és olyan eljárásokkal rendelkeznek, amelyek segítséget nyújtanak a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció, illetőleg azokra irányuló kísérlet megelőzése és feltárása terén.

Az első albekezdésben említett rendszerek és eljárások magukba foglalnak olyan szoftvert, amely képes a megbízási könyv adatainak késleltetett automatikus beolvasására, lehívására és elemzésére, és kellő kapacitással rendelkezik az algoritmikus kereskedési környezetben való működéshez.

(4) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások olyan intézkedéseket és eljárásokat vezetnek be és tartanak fenn, amelyek megfelelő szintű humán elemzést biztosítanak az olyan ügyletek és megbízások nyomon követése, feltárása és azonosítása során, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek.

(5) A kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások emellett bevezetnek és fenntartanak olyan intézkedéseket és eljárásokat, amelyek megfelelő szintű humán elemzést biztosítanak a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megelőzése során is.

(6) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy jogosult arra, hogy írásbeli megállapodás alapján ugyanazon csoporthoz tartozó jogi személyre ruházza át az olyan ügyletek és megbízások nyomon követésével, feltárásával és azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtását, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek. Az említett feladatokat átruházó személy teljes mértékben felelős marad az e rendeletben és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkében meghatározott összes kötelezettségének teljesítéséért és biztosítania kell a szabályozás egyértelmű dokumentálását, valamint a feladatok és felelősségi körök kijelölését és elfogadását, ideértve a felhatalmazás időtartamát.

(7) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy írásbeli megállapodás útján harmadik félre (szolgáltató) ruházhatja át az adatok, többek között a megbízási és ügyleti adatok elemzésének végrehajtását, valamint az ahhoz szükséges figyelmeztető jelzések generálását, hogy a szóban forgó személy elvégezze az olyan ügyletek és megbízások nyomon követését, feltárását és azonosítását, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek. Az említett feladatokat átruházó személy teljes mértékben felelős marad az e rendeletben és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkében meghatározott összes kötelezettségének teljesítéséért és mindenkor megfelel a következő feltételeknek:

a)	folyamatosan fenntartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltatók szervezeti megfelelésének értékeléséhez, az átruházott szolgáltatások felügyeletéhez és az említett feladatok átruházásához kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat;

b)	közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatelemzéssel és a figyelmeztető jelzések generálásával kapcsolatos valamennyi releváns információhoz.

Az írásbeli megállapodás magában foglalja az első albekezdésben említett, a feladatokat átruházó személy és a szolgáltató jogainak és kötelezettségeinek ismertetését. Meghatározza továbbá azokat az indokokat, amelyek alapján a feladatokat átruházó személy felmondhatja a megállapodást.

(8) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a 2. cikk (1) és (3) bekezdésében említett intézkedések és eljárások részeként öt évig megőrzik azokat az információkat, amelyek dokumentálják az olyan ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan végrehajtott elemzést, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek, valamint a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásának vagy be nem nyújtásának indokait. Ezt az információt kérésre be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

Az első albekezdésben említett személyek biztosítják, hogy a 2. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedések és eljárások garantálják és fenntartsák az első albekezdésben említett információk bizalmas jellegét.

4. cikk

Képzés

(1) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások hatékony és átfogó képzést szerveznek és biztosítanak az olyan ügyletek és megbízások nyomon követésében, feltárásában és azonosításában részt vevő személyzetnek, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek, beleértve a megbízások és ügyletek feldolgozásában részt vevő személyzetet. Ilyen képzéseket rendszeresen kell tartani és azoknak az üzleti tevékenység nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez képest megfelelőnek és arányosnak kell lenniük.

(2) Emellett a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások az (1) bekezdésben említett képzést biztosítanak a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megelőzésében részt vevő személyzetnek.

5. cikk

Bejelentési kötelezettségek

(1) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások hatékony intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat hoznak létre és tartanak fenn, amelyek révén a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásával összefüggésben értékelni tudják, hogy egy ügylet vagy megbízás bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhet-e. Az említett intézkedések, rendszerek és eljárások kellően figyelembe veszik azokat az elemeket, amelyek az 596/2014/EU rendelet 8. és 12. cikkének megfelelően tényleges bennfentes kereskedelemnek vagy piaci manipulációnak, vagy azokra irányuló kísérletnek minősülnek, valamint a szóban forgó rendelet I. mellékletében a piaci manipulációval összefüggésben meghatározott, és az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (6) részletezett, nem kimerítő jellegű indikátorokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett és egy adott megbízás vagy ügylet feldolgozásában részt vevő valamennyi személy felelős annak értékeléséért, hogy be kell-e nyújtani gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést.

(3) Az (1) bekezdésben említett személyek biztosítják, hogy a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés részeként benyújtott információk tényeken és a rendelkezésükre álló információkat figyelembe vevő elemzésen alapuljanak.

(4) Az (1) bekezdésben említett személyeknek rendelkezniük kell olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy az a személy, akire vonatkozóan a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtották és bármely olyan személy, akinek feladataiból vagy a bejelentő személynél betöltött pozíciójából eredően nem kell tudnia a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentésről, ne kapjon tájékoztatást arról a tényről, hogy az illetékes hatóságnak gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést nyújtottak be, illetőleg fognak benyújtani vagy annak benyújtását tervezik.

(5) Az (1) bekezdésben említett személyek úgy készítik el a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést, hogy nem tájékoztatják a jelentés tárgyát képező személyt vagy bármely olyan személyt, akinek nem kell tudnia a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásáról, ideértve az olyan, bizonyos mezők kitöltéséhez szükséges információkérést, amely arra a személyre vonatkozik, akivel összefüggésben a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtották.

6. cikk

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések időzítése

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések, rendszerek és eljárások lehetővé teszik a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó olyan jelentéseket, amelyek múltbeli ügyletekhez és megbízásokhoz kapcsolódnak, amennyiben későbbi események vagy információk alapján gyanú merült fel.

Ilyen esetben a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentésben megindokolják az illetékes hatóságnak a gyanús jogsértés és a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtása közötti, az eset speciális körülményeihez kapcsolódó időeltérést.

(3) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások benyújtanak az illetékes hatóságnak minden olyan további releváns információt, amelyről a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés eredeti benyújtását követően szereznek tudomást és biztosítják az illetékes hatóság által kért adatokat vagy dokumentumokat.

7. cikk

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések tartalma

(1) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával nyújtják be a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben említett, a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtó személyek egyértelműen és pontosan töltik ki a bejelentett megbízások vagy ügyletek szempontjából releváns adatmezőket. A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtó személy személyazonossága és – foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek esetében – annak megadása, hogy a jelentést benyújtó személy milyen minőségben jár el, mindenekelőtt, hogy saját számlára kereskedik-e vagy harmadik fél nevében hajt végre megbízásokat;

a megbízás vagy ügylet ismertetése, beleértve:

i.	a megbízás típusát és a kereskedés típusát, különös tekintettel a részvénycsomagokra, valamint azt, hogy hol került sor a tevékenységre;

ii.	az árat és a volument;

c)	annak indoka, hogy miért merül fel az ügylettel vagy megbízással kapcsolatban a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azok kísérletének gyanúja;

az esetleg bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülő megbízásban vagy ügyletben részt vevő személyek azonosításának módja, beleértve a megbízást adó vagy az ügyletet lebonyolító személy azonosítását, és annak a személynek az azonosítását, akinek a képviseletében adták a megbízást vagy hajtották végre az ügyletet;

e)	bármely más olyan információ és igazoló dokumentum, amelyet az illetékes hatóság relevánsnak tekinthet a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet feltárása, kivizsgálása és a megfelelő jogérvényesítés szempontjából.

8. cikk

A továbbítás módja

(1) A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést az 596/2014/EU rendelet 16. cikke (1) és (3) bekezdésében említett illetékes hatóságnak nyújtják be az igazoló dokumentumokkal és csatolmányokkal együtt a szóban forgó illetékes hatóság által meghatározott elektronikus eszközök útján.

(2) Az illetékes hatóságok közzéteszik weboldalukon az (1) bekezdésben említett elektronikus eszközöket. Ezeknek az elektronikus eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege a továbbítás során fennmaradjon.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(6) A Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendelete az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 88., 2016.4.5., 1. o.).

MELLÉKLET

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés formanyomtatványa

1. SZAKASZ –

A JELENTÉST BENYÚJTÓ SZERVEZET/SZEMÉLY AZONOSÍTÁSA

Foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek/kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások – minden esetben meg kell adni a következőket:

A természetes személy neve

[A benyújtó szervezeten belül a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásáért felelős természetes személy vezetékneve(i) és utóneve(i).]

Pozíció a bejelentő szervezeten belül

[A benyújtó szervezeten belül a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásáért felelős természetes személy pozíciója.]

A bejelentő szervezet neve

[A bejelentő szervezet teljes neve, jogi személyek esetében beleértve:

—	adott esetben a cégnyilvántartásba vétel helye szerinti ország jogának megfelelő társasági formát, valamint

—	adott esetben az ISO 17442 szabvány szerinti LEI-kódnak megfelelő jogalany-azonosító (LEI) kódot.]

A bejelentő szervezet címe

[Teljes cím (pl. utca, házszám, irányítószám, település, állam/tartomány) az ország megnevezésével.]

A szervezet milyen minőségben jár el az esetleg bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülő ügylet vagy megbízás tekintetében

[Annak ismertetése, hogy a bejelentő szervezet milyen minőségében járt el azon megbízás(ok) vagy ügylet(ek) vonatkozásában, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek, például megbízásokat bonyolított le ügyfelek nevében, saját számlára járt el, kereskedési helyszínt működtetett vagy rendszeres internalizáló volt.]

A kereskedési tevékenység típusa (árjegyzés, arbitrázs stb.) és a bejelentő szervezet által forgalmazott eszköz típusa (értékpapír, származtatott termék stb.)

(ha rendelkezésre áll)

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan benyújtott jelentés tárgyát képező személlyel való kapcsolat

[Társasági, szerződéses vagy szervezeti szabályozások, körülmények vagy kapcsolatok ismertetése]

Kapcsolattartó további információkérés esetén

[A bejelentő szervezeten belüli kapcsolattartó személy e jelentéssel kapcsolatos további információkérés esetén (pl. megfelelési vezető) és a releváns kapcsolattartási adatok:

—	vezetéknév(nevek) és utónév(nevek),

—	a kapcsolattartó személy pozíciója a bejelentő szervezeten belül,

—	munkahelyi e-mail cím.]

2. SZAKASZ –

ÜGYLET/MEGBÍZÁS

A pénzügyi eszköz ismertetése:

[Ismertesse a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés tárgyát képező pénzügyi eszközt, megadva a következőket:

—	a pénzügyi eszköz teljes neve vagy leírása,

—	adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott eszközazonosító kód vagy más kódok,

—	a pénzügyi eszköz típusa a pénzügyi eszközök osztályozásához használt taxonómiának megfelelően és a kapcsolódó kód (ISO 10962 szerinti CFI-kód).]

[az OTC-derivatívákhoz kapcsolódó megbízások és ügyletek további elemei

(az alábbi lista nem kimerítő jellegű)

—	Azonosítsa az OTC-derivatíva típusát (pl. különbözeti ügylet (CFD), swapügylet, hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS), vagy tőzsdén kívüli (OTC) opciós ügylet) az 1247/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett típusoknak megfelelően.

—

Ismertesse az OTC-derivatívák jellemzőit, ideértve legalább a következőket (amennyiben az adott derivatívatípus esetében releváns):

—	névleges összeg (névérték),

—	az a pénznem, amelyben az ár denominált,

—	a lejárat időpontja,

—	felár (ár),

—

kamatláb.

—

Amennyiben az adott típusú OTC-derivatíva szempontjából releváns, ismertesse legalább a következőket:

—	árrés, előlegfizetés, az alapul szolgáló pénzügyi eszköz névleges összege vagy értéke,

—	az ügylet feltételei, így a kötési árfolyam, a szerződéses feltételek (pl. különbözetre fogadás nyeresége vagy vesztesége árlépésközönként).

—

Ismertesse az OTC-derivatíva alapul szolgáló pénzügyi eszközét, megadva a következőket:

—	az alapul szolgáló pénzügyi eszköz teljes neve vagy a pénzügyi eszköz leírása,

—	adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott eszközazonosító kód vagy más kódok,

—	a pénzügyi eszköz típusa a pénzügyi eszközök osztályozásához használt taxonómiának megfelelően és a kapcsolódó kód (ISO 10962 szerinti CFI-kód).]

Az esetleg bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülő ügylet vagy megbízás dátuma és időpontja

[Adja meg a megbízás(ok) vagy ügylet(ek) dátumát(dátumait) és időpontját (időpontjait), az időzóna megjelölésével.]

Az a piac, ahol a megbízást vagy ügyletet lebonyolítják

[Adja meg a következőket:

—

azon kereskedési helyszín, rendszeres internalizáló vagy az Unión kívüli szervezett kereskedési platform neve és azonosító kódja, ahol a megbízást adták és az ügyletet lebonyolították, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottaknak megfelelően, vagy

—	amennyiben a megbízást vagy az ügyletet nem a fent említett kereskedési helyszínek valamelyikén adták, illetőleg bonyolították le, fel kell tüntetni a „kereskedési helyszínen kívül” megjegyzést.]

Helyszín (ország)

[Az ország teljes neve és az ISO 3166-1 szabvány szerinti, két karakterből álló országkód.]

[Adja meg, hogy:

—	hol adták a megbízást (ha az információ rendelkezésre áll),

—	hol bonyolították le a megbízást.]

A megbízás vagy ügylet ismertetése

[Adja meg a bejelentett megbízás(ok) vagy ügylet(ek) legalább következő jellemzőit

—	az ügylet hivatkozási száma/megbízás hivatkozási száma; (ha rendelkezésre áll),

—	a teljesítés dátuma és időpontja,

—	vételár/értékesítési ár,

—

a pénzügyi eszközök volumene/mennyisége

[Amennyiben több megbízás vagy ügylet minősülhet bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra irányuló kísérletnek, az ilyen megbízások vagy ügyletek áraira és volumenére vonatkozó részleteket a STOR mellékletében lehet benyújtani az illetékes hatóság számára.]

—

a megbízás benyújtására vonatkozó információk, beleértve legalább a következőket:

—	a megbízás típusa (pl. x EUR-s limitáras vételi megbízás),

—	a megbízás adásának módja (pl. elektronikus megbízási könyv),

—	a megbízás adásának időzítése,

—	a megbízást ténylegesen adó személy,

—	a megbízást ténylegesen átvevő személy,

—	a megbízás továbbításának módja.

—

A megbízás törlésére vagy módosítására vonatkozó információk (adott esetben):

—	a módosítás vagy törlés ideje;

—	a megbízást módosító vagy törlő személy,

—

a módosítás jellege (pl. az ár vagy a mennyiség módosítása) és a módosítás mértéke,

[Amennyiben több megbízás vagy ügylet minősülhet bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra irányuló kísérletnek, az ilyen megbízások vagy ügyletek áraira és volumenére vonatkozó részleteket a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés mellékletében lehet benyújtani az illetékes hatóság számára.]

—	a megbízás módosításának módja (pl. e-mailben, telefonon stb.).]

3. SZAKASZ –

A GYANÚ JELLEGÉNEK ISMERTETÉSE

A gyanú jellege

[Adja meg azon jogsértés típusát, amelynek a bejelentett megbízás vagy ügylet minősülhet:

—	piaci manipuláció,

—	bennfentes kereskedelem,

—	piaci manipuláció kísérlete,

—	bennfentes kereskedelem kísérlete.]

A gyanú indokai

[A tevékenység ismertetése (ügyletek és megbízások, a megbízás adásának vagy az ügylet lebonyolításának módja és a megbízás vagy ügylet azon jellemzői, amelyek gyanússá teszik), valamint annak megadása, hogy az ügy hogyan jutott a bejelentő személy tudomására, továbbá a gyanú indokainak ismertetése.

Nem kimerítő jellegű iránymutató kritériumként a leírás kiterjedhet:

—	olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyeket kereskedési helyszínre bevezettek vagy amelyekkel ott kereskednek, az olyan megbízási könyvi interakciók/ügyletek jellegének ismertetésére, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek,

—	OTC-derivatívák esetében az alapul szolgáló eszközre vonatkozó ügyletek vagy megbízások részleteire, és az alapul szolgáló eszközökkel azonnali piacon végrehajtott kereskedés, valamint az OTC-derivatívával végrehajtott bejelentett kereskedés közötti esetleges kapcsolatra vonatkozó információra.]

4. SZAKASZ –

AZON SZEMÉLY AZONOSÍTÁSA, AKINEK/AMELYNEK A MEGBÍZÁSAI VAGY ÜGYLETEI BENNFENTES KERESKEDELEMNEK, PIACI MANIPULÁCIÓNAK VAGY AZOKRA IRÁNYULÓ KÍSÉRLETNEK MINŐSÜLHETNEK („GYANÚSÍTOTT SZEMÉLY”)

Név

[természetes személy esetében: utónév(nevek) és vezetéknév(nevek).]

[jogi személy esetében: teljes név, beleértve adott esetben a cégnyilvántartásba vétel helye szerinti ország jogának megfelelő társasági formát, és adott esetben az ISO 17442 szabvány szerinti LEI-kódnak megfelelő jogalany-azonosító (LEI) kód.]

Születési idő

[Csak természetes személy esetében.]

[éééé-hh-nn]

Nemzeti azonosító szám (ha rendelkezésre áll)

[Ha az érintett tagállamban alkalmazandó.]

[Szám és/vagy szöveg]

Cím

[Teljes cím (pl. utca, házszám, irányítószám, település, állam/tartomány) az ország megnevezésével.]

A munkaviszonyra vonatkozó adatok

—

Hely

—

Pozíció

A gyanúsított személy munkaviszonyára vonatkozó információ, a bejelentő szervezeten belül rendelkezésre álló információforrások alapján (pl. ügyfelek esetében számladokumentáció, a bejelentő szervezet alkalmazottja esetében a személyzeti információs rendszer).]

Számlaszám(ok)

[A készpénzszámla és értékpapírszámla (számlák), közös számlák számlaszámai vagy a gyanúsított szervezet/személy által tartott számlára vonatkozó meghatalmazás.]

Az ügyletekre vonatkozó, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet szerinti bejelentésnek megfelelő ügyfél-azonosító (vagy bármely más azonosító kód)

[Amennyiben a gyanúsított személy a bejelentő szervezet ügyfele.]

Az érintett pénzügyi eszközök kibocsátójával való kapcsolat (adott esetben és amennyiben ismert)

[Társasági, szerződéses vagy szervezeti szabályozások, körülmények vagy kapcsolatok ismertetése]

5. SZAKASZ –

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A bejelentő szervezet által a jelentés szempontjából relevánsnak tartott háttér- vagy egyéb információk

[A következő lista nem kimerítő jellegű.

—	a gyanúsított személy pozíciója (pl. lakossági ügyfél, intézmény),

—	a gyanúsított szervezet/személy eljárásának jellege (saját számlás, egy ügyfél nevében végrehajtott, egyéb),

—	a gyanúsított szervezet/személy portfóliójának mérete,

—	amennyiben a gyanúsított szervezet/személy a bejelentő személy/szervezet ügyfele, az ügyféllel folytatott üzleti kapcsolat kezdetének dátuma,

—	a gyanúsított szervezet kereskedési részlegénél folytatott tevékenység típusa, amennyiben rendelkezésre áll,

—

a gyanúsított szervezet/személy kereskedésének mintája. Iránymutatásként a következő példák hasznos információt jelenthetnek:

—	a gyanúsított szervezet/személy kereskedési gyakorlata, például tőkeáttétel és short ügylet alkalmazása, valamint az alkalmazás gyakorisága,

—	a bejelentett megbízás/ügylet méretének a gyanúsított szervezet/személy által az elmúlt 12 hónapban benyújtott megbízások/lebonyolított ügyletek átlagos méretével való összehasonlíthatósága,

—

a gyanúsított szervezet/személy által folytatott gyakorlat azon kibocsátók vonatkozásában, amelyeknek az értékpapírjait az elmúlt 12 hónapban forgalmazta, vagy azon értékpapírtípusok vonatkozásában, amelyeket az elmúlt 12 hónapban forgalmazott, mindenekelőtt az, hogy a bejelentett megbízás/ügylet olyan kibocsátóhoz kapcsolódik-e, amelynek az értékpapírjait a gyanúsított szervezet/személy az elmúlt évben forgalmazta,

—

egyéb szervezetek/személyek, amelyekről ismert, hogy részt vettek olyan megbízásokban vagy ügyletekben, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra irányuló kísérletnek minősülhetnek:

—

nevek,

—	tevékenység (pl. például megbízásokat bonyolít le ügyfelek nevében, saját számlára jár el, kereskedési helyszínt működtet vagy rendszeres internalizáló stb.).]

6. SZAKASZ –

CSATOLT DOKUMENTUMOK

[A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentéssel együtt benyújtott igazoló csatolmányok és dokumentumok felsorolása.

Például e-mailek, beszélgetések felvételei, megbízási/ügyleti adatok, visszaigazolások, brókerjelentések, meghatalmazások és adott esetben médiavisszhang.

Amennyiben a megbízásokra/ügyletekre vonatkozó, e formanyomtatvány 2. szakaszában említett részletes információkat külön mellékletben nyújtják be, fel kell tüntetni a szóban forgó melléklet címét.]

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/15

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/958 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. március 9.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési ajánlások vagy befektetési stratégiát ajánló vagy javasló más információk tárgyilagos ismertetésére, valamint a különös érdekek közzétételére vagy az összeférhetetlenség jelzésére vonatkozó technikai szabályokat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezetek tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 20. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A befektetési ajánlásokkal vagy befektetési stratégia ajánlására vagy javaslatára vonatkozó más információkkal (a továbbiakban: ajánlások) kapcsolatosan harmonizált szabályokra van szükség az ilyen információk tárgyilagos, világos és pontos ismertetése, valamint az érdekek és összeférhetetlenségek közzététele érdekében. E szabályokat be kell tartaniuk az ajánlásokat készítő vagy terjesztő személyeknek. Mindenekelőtt a tisztesség, a feddhetetlenség és a piaci átláthatóság legmagasabb normáinak biztosítása érdekében az ajánlásokat tárgyilagosan, és a piaci szereplőket vagy a nyilvánosságot nem félrevezető módon kell ismertetni.

(2)

Az ajánlásokat készítő vagy terjesztő minden személynek ki kell alakítania olyan szabályozásokat, amelyek biztosítják az információ tárgyilagos ismertetését, valamint az érdekek vagy összeférhetetlenségek tényleges közzétételét. Emellett további szabályozásokat kell kialakítani a személyek azon kategóriái számára, amelyek jellegüknél és tevékenységeiknél fogva általánosságban nagyobb kockázatot jelentenek a piac integritása és a befektetők védelme szempontjából. Ebbe a csoportba tartoznak a független elemzők, befektetési vállalkozások, hitelintézetek, olyan személyek, amelyek fő tevékenysége ajánlások készítése vagy terjesztése, és a számukra munkaszerződés alapján vagy más formában munkát végző természetes személyek, valamint a pénzügyi eszközök tekintetében befektetési döntést javasló egyéb személyek, amelyek magukat pénzügyi tapasztalattal vagy szakértelemmel rendelkezőként mutatják be, vagy akiket más piaci szereplők annak tekintenek (a továbbiakban: szakértők). Az ilyen szakértők azonosításával kapcsolatban figyelembe veendő, nem teljes körű jelek közé tartozik az, hogy milyen gyakran készítenek ajánlásokat; hányan követik az általuk tett ajánlásokat; személyes szakmai múltjuk, többek között, hogy a múltban készítettek-e hivatásszerűen ajánlásokat; és hogy korábbi ajánlásaikat közvetítik vagy közvetítették-e harmadik felek, például a média.

(3)	Közzé kell tenni az ajánlásokat készítők személyazonosságát, illetékes hatóságukat és adott esetben az ajánlások elkészítésének és terjesztésének napját és időpontját, mivel ezek értékes információt jelenthetnek a befektetők számára befektetési döntéseikkel kapcsolatban.

(4)

Az értékelések és módszertanok közzététele hasznos információ az ajánlások megértéséhez, valamint annak felméréséhez, hogy az azokat készítő személyek mennyire következetesen alkalmazzák az értékeléseket és módszertanokat. Az ugyanazon személy által készített és az ugyanabba az ágazatba tartozó vagy ugyanabban az országban lévő társaságokhoz kapcsolódó ajánlásokban törekedni kell arra, hogy az egységes közös tényezőket következetesen mutassák be. Ezen okokból a független elemzőknek, befektetési vállalkozásoknak, hitelintézeteknek, olyan személyeknek, amelyek fő tevékenysége ajánlások készítése vagy terjesztése, és a számukra munkaszerződés alapján vagy más formában munkát végző természetes személyeknek, valamint a szakértőknek az ajánlásokban meg kell magyarázniuk az általuk használt értékelésektől és módszertanoktól való bármely eltérést.

(5)

Az ajánlásokat készítő személyek érdekei, és az ezekhez kapcsolódó esetleges összeférhetetlenségek befolyásolhatják az említett személyek által az ajánlásaikban megfogalmazott véleményt. Annak érdekében, hogy értékelhető legyen az információ tárgyilagossága és megbízhatósága, helyénvaló közzétenni minden olyan kapcsolatot és körülményt, amelyről okkal feltételezhető, hogy sérti az információ tárgyilagosságát, beleértve az ajánlást készítő személynek vagy az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó személynek azzal a pénzügyi eszközzel vagy kibocsátóval kapcsolatos érdekeit vagy összeférhetetlenségét, amelyre az ajánlás közvetlenül vagy közvetve vonatkozik.

(6)

Az érdekek és összeférhetetlenségek közzétételének kellően konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy az ajánlás felhasználója megalapozott véleményt alakíthasson ki az érdek vagy összeférhetetlenség mértékéről és jellegéről. A független elemzőknek, befektetési vállalkozásoknak, hitelintézeteknek, olyan személyeknek, amelyek fő tevékenysége ajánlások készítése vagy terjesztése, és a számukra munkaszerződés alapján vagy más formában munkát végző természetes személyeknek, valamint a szakértőknek azt is közzé kell tenniük, hogy rendelkeznek-e egy előre meghatározott küszöbértéket meghaladó nettó hosszú vagy rövid pozícióval azon kibocsátó jegyzett tőkéjében, amelyre az ajánlás vonatkozik. Ebben az összefüggésben a nettó hosszú vagy rövid pozíciót a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti, a pozíciók kiszámítására vonatkozó módszertannak megfelelően kell kiszámítaniuk.

(7)

Az arányosság érdekében az ajánlásokat készítő személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott korlátokon belül kiigazítsák a tárgyilagos ismertetésre és az érdek vagy összeférhetetlenség közzétételére vonatkozó szabályozásaikat, többek között ha nem írásbeli ajánlásokat készítenek olyan módszerek felhasználásával, mint a találkozók, road show-k vagy audio- vagy videokonferenciák, valamint rádiós, televíziós vagy webes interjúk.

(8)

Az ajánlások készítőjén kívüli személy is terjesztheti az ajánlásokat változatlan, megváltoztatott vagy összegzett formában. Az, hogy az ajánlásokat terjesztő személyek milyen módon kezelik az ilyen ajánlásokat, lényeges hatással lehet arra, ahogyan a befektetők azokat értékelik. Mindenekelőtt az ajánlást terjesztő személy személyazonosságának és az eredeti ajánlás módosítása mértékének ismerete szolgálhat értékes információként a befektetők számára befektetési döntéseik meghozatalához.

(9)

Amennyiben az ajánlásokat terjesztő személyek az eredeti ajánlásnak csak néhány elemét extrapolálják, ez az eredeti ajánlás tartalmának lényeges megváltoztatásához vezethet. Az eredeti ajánlás irányultságának megváltoztatása (például egy „vételre ajánlott” megváltoztatása „tartásra ajánlottra” vagy „eladásra ajánlottra”, illetve fordítva, vagy a célárfolyam módosítása) mindig lényeges változtatásnak tekintendő.

(10)	A személyes adatok e rendelet keretében való kezelését a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően kell végezni.

(11)	Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

(13)	A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „szakértő”: az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése 34. pontjának ii. alpontjában említett személy, aki pénzügyi eszközök tekintetében ismétlődően befektetési döntéseket javasol és aki:

i.	önmagát pénzügyi szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkezőként mutatja be; vagy

ii.	ajánlását oly módon terjeszti elő, hogy más személyek okkal hiszik azt, hogy pénzügyi szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkezik;

b) „csoport”: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikke 11. pontjának meghatározása szerinti csoport.

II. FEJEZET

AZ AJÁNLÁSOK KÉSZÍTÉSE

2. cikk

Az ajánlások készítőinek személye

(1) A befektetési ajánlásokat vagy egy befektetési stratégiát ajánló vagy javasló más információkat (a továbbiakban: ajánlások) készítő személyeknek minden általuk készített ajánlásban világosan és feltűnően közzé kell tenniük személyazonosságukat és az ajánlás készítéséért felelős más személy(ek) személyazonosságára vonatkozó következő információkat:

a)	az ajánlás készítésében részt vevő minden természetes személy neve és munkakörének megnevezése;

b)	amennyiben az ajánlás készítésében részt vevő természetes vagy jogi személy szerződés alapján, például munkaszerződés alapján, vagy más formában egy jogi személy számára jár el, ennek a jogi személynek a neve.

(2) Amennyiben az ajánlásokat készítő személy befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy egy olyan természetes személy, aki munkaszerződés alapján vagy más formában egy befektetési vállalkozás vagy egy hitelintézet számára végez munkát, ennek a személynek az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl meg kell neveznie az ajánlásban az érintett illetékes hatóságot is.

(3) Amennyiben az ajánlást készítő személy nem a (2) bekezdésben említett személy, de az ajánlások készítése tekintetében önszabályozás vagy magatartási kódex hatálya alá tartozik, ennek a személynek az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl közzé kell tennie az ilyen szabályokra vagy kódexekre vonatkozó hivatkozást.

3. cikk

Az ajánlások tárgyilagos ismertetésével kapcsolatos általános kötelezettségek

(1) Az ajánlásokat készítő személyek biztosítják, hogy ajánlásaik megfeleljenek a következő követelményeknek:

a)	a tényeket világosan megkülönböztetik az értelmezésektől, becslésektől, a véleményektől és a nem tényszerű információ más típusaitól;

b)	az információk minden lényeges forrását világosan és feltűnően feltüntetik;

c)	minden információforrás megbízható, illetve, ha kétség merül fel a forrás megbízhatóságára vonatkozóan, azt világosan jelzik;

d)	minden becslést, előrejelzést és valószínűsített célárfolyamot világosan és feltűnően ilyenként jelölnek meg, és a készítésük vagy felhasználásuk során alkalmazott lényeges feltételezéseket jelzik;

e)	világosan és feltűnően jelzik a napot és az időpontot, amikor az ajánlás elkészítése befejeződött.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) vagy e) pontjában előírt információ közzététele aránytalan az ajánlás hosszával vagy formájával, többek között olyan, nem írásbeli ajánlások esetében, amelyeket találkozók, road show-k, audio- vagy videokonferenciák, valamint rádiós, televíziós vagy webes interjúk alkalmával fogalmaznak meg, az ajánlásokat készítő személynek meg kell adnia az ajánlásban, hogy az ajánlás felhasználója hol fér hozzá díjmentesen, közvetlenül és könnyen az előírt információhoz.

(3) Az ajánlásokat készítő személyek minden általuk készített ajánlást megindokolnak az illetékes hatóság számára annak kérésére.

4. cikk

Az ajánlások tárgyilagos ismertetésével kapcsolatban az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése 34. pontjának i. alpontjában említett személyekre és a szakértőkre alkalmazandó további kötelezettségek

(1) Az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése 34. pontjának i. alpontjában említett személyeknek és a szakértőknek a 3. cikkben meghatározott információkon túlmenően világos és feltűnő módon bele kell foglalniuk az ajánlásba a következő információkat:

a)	ha az ajánlást közölték a kibocsátóval, amelyre az ajánlás közvetlenül vagy közvetve vonatkozik, és ezt követően módosították, erre vonatkozó nyilatkozat;

az értékelés vagy módszertan bármely alapjának összefoglalása és a pénzügyi eszköz vagy egy kibocsátó értékeléséhez, vagy egy pénzügyi eszköz célárfolyamának meghatározásához felhasznált, alapul szolgáló feltételezések, valamint az értékelésben, módszertanban vagy az alapul szolgáló feltételezésekben tett változtatások jelzése és összefoglalása;

c)	annak megjelölése, hogy hol férhető hozzá közvetlenül és könnyen az értékelésre vagy módszertanra és az alapul szolgáló feltételezésekre vonatkozó részletes információ, amennyiben az ajánlásokat készítő személy nem oltalmazott modelleket használt;

d)	annak megjelölése, hogy hol férhető hozzá közvetlenül és könnyen az oltalmazott modellekre vonatkozó részletes információ, amennyiben az ajánlásokat készítő személy oltalmazott modelleket használt;

az ajánlások jelentésére – például, hogy „vételre”, „eladásra” vagy „tartásra” ajánlott –, és annak a befektetésnek az időtartamára vonatkozó megfelelő magyarázat, amelyre az ajánlás vonatkozik, valamint a feltételezések érzékenységi elemzését is magában foglaló megfelelő kockázati figyelmeztetések feltüntetése;

f)	utalás az ajánlás aktualizálásának tervezett gyakoriságára;

g)	az ajánlásban említett, pénzügyi eszközökre vonatkozó árfolyamok vonatkozó napjának és időpontjának megjelölése;

h)	amennyiben az ajánlás eltér az ugyanazt a pénzügyi eszközt vagy kibocsátót érintő, az előző 12 hónapos időszakban terjesztett korábbi ajánlásoktól, a módosítások és a korábbi ajánlás dátumának feltüntetése; valamint

a bármely pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozó, az előző 12 hónapos időszakban terjesztett összes ajánlásuk listája, amely minden ajánlás tekintetében tartalmazza: a terjesztés dátumát, a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett természetes személy(ek) személyazonosságát, a célárfolyamot és a terjesztés időpontjában érvényes piaci árfolyamot, az ajánlás irányultságát és a célárfolyam vagy az ajánlás érvényességének időtartamát.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b), e) vagy i) pontjában előírt információ közzététele aránytalan az ajánlás hosszával vagy formájával, többek között olyan, nem írásbeli ajánlások esetében, amelyeket találkozók, road show-k, audio- vagy videokonferenciák, valamint rádiós, televíziós vagy webes interjúk alkalmával fogalmaznak meg, az ajánlásokat készítő személynek meg kell adnia az ajánlásban, hogy az ajánlás felhasználója hol fér hozzá díjmentesen, közvetlenül és könnyen az előírt információhoz.

5. cikk

Az érdekek vagy az összeférhetetlenségek közzétételével kapcsolatos általános kötelezettségek

(1) Az ajánlásokat készítő személyeknek közzé kell tenniük ajánlásaikban minden olyan kapcsolatot és körülményt, amelyről okkal feltételezhető, hogy sérti az ajánlás tárgyilagosságát, beleértve a részükről fennálló, vagy a számukra szerződés alapján, például munkaszerződés alapján, vagy más formában munkát végző, az ajánlás készítésében részt vevő természetes vagy jogi személyek részéről fennálló, azzal a pénzügyi eszközzel vagy kibocsátóval kapcsolatos érdekeket vagy összeférhetetlenségeket, amelyre az ajánlás közvetlenül vagy közvetve vonatkozik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett, ajánlást készítő személy jogi személy, az (1) bekezdésnek megfelelően közzéteendő információnak ki kell terjednie az ugyanazon csoporthoz tartozó bármely személy érdekeire vagy összeférhetetlenségeire is, amelyek:

a)	az ajánlás készítésében részt vevő személyek számára ismertek, vagy okkal feltételezhetően ismertek; vagy

b)	ismertek olyan személyek számára, akik, jóllehet nem vettek részt az ajánlás készítésében, hozzáfértek, vagy okkal feltételezhetően hozzáférhettek az ajánláshoz annak befejezése előtt.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett, ajánlást készítő személy természetes személy, az (1) bekezdésnek megfelelően közzéteendő információnak ki kell terjednie a vele szoros kapcsolatban álló bármely személy érdekeire vagy összeférhetetlenségeire is.

6. cikk

Az érdekeknek vagy az összeférhetetlenségeknek az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése 34. pontjának i. alpontjában említett személyek és a szakértők általi közzétételével kapcsolatos további kötelezettségek

(1) Az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése 34. pontjának i. alpontjában említett személynek és a szakértőnek az 5. cikkben meghatározott információkon túlmenően bele kell foglalnia az ajánlásba a következő információkat az azzal a kibocsátóval kapcsolatos érdekeire és összeférhetetlenségeire vonatkozóan, amelyre az ajánlás közvetlenül vagy közvetve vonatkozik:

ha a kibocsátó teljes jegyzett tőkéjének 0,5 %-át kitevő küszöböt meghaladó, a 236/2012/EU rendelet 3. cikkének és a 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) III. és IV. fejezetének megfelelően számított nettó hosszú vagy rövid pozícióval rendelkezik, erre vonatkozó nyilatkozat, pontosítva, hogy hosszú vagy rövid a nettó pozíció;

b)	ha teljes jegyzett tőkéjének 5 %-át meghaladó részesedése van a kibocsátónak, erre vonatkozó nyilatkozat;

ha az ajánlást készítő személy vagy az ezzel a személlyel azonos csoportba tartozó bármely más személy:

i.	árjegyző vagy likviditás biztosítója a kibocsátó pénzügyi eszközei tekintetében, erre vonatkozó nyilatkozat;

ii.	a kibocsátó pénzügyi eszközei bármilyen nyilvános kibocsátásának vezető szervezője vagy társ-vezetőszervezője volt az előző 12 hónapban, erre vonatkozó nyilatkozat;

iii.

a 2014/65/EU irányelv (7) I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a kibocsátóval kötött megállapodás részes fele, erre vonatkozó nyilatkozat, feltéve, hogy ez nem vonja maga után bizalmas kereskedelmi információ közzétételét, és a megállapodás az előző 12 hónapban hatályban volt, vagy ugyanezen időszak alatt kompenzáció fizetésére vagy abban való részesülésre vonatkozó kötelezettséget keletkeztetett;

iv.	a kibocsátóval az ajánlás készítésére vonatkozóan kötött megállapodás részes fele, erre vonatkozó nyilatkozat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy egy olyan természetes vagy jogi személy, aki szerződés, például munkaszerződés alapján vagy más formában egy befektetési vállalkozás vagy egy hitelintézet számára végez munkát, ennek a személynek az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a következő információkat kell belefoglalnia az ajánlásba:

a)	az ajánlások tekintetében az összeférhetetlenségek megelőzésére és elkerülésére általa létrehozott hatékony belső szervezeti és igazgatási megoldások, valamint információs korlátok leírása;

ha a munkaszerződés alapján vagy más formában számára munkát végző, és az ajánlás elkészítésében részt vevő természetes vagy jogi személyek díjazása közvetlenül kapcsolódik a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott befektetési szolgáltatások keretében teljesített ügyletekhez, vagy általa vagy ugyanazon csoporthoz tartozó más jogi személy által teljesített ügyletekhez, vagy kereskedési díjakhoz, amelyet ő maga vagy az ugyanazon csoporthoz tartozó más jogi személy kap, erre vonatkozó nyilatkozat;

a részvények árfolyamára és a vétel időpontjára vonatkozó információ, amennyiben az első albekezdésben említett személy számára munkaszerződés alapján, vagy más formában munkát végző természetes személyek, akik részt vettek az ajánlás elkészítésében, kapnak vagy vásárolnak azon kibocsátó részvényeiből, amelyre az ajánlás közvetlenül vagy közvetve vonatkozik, az ilyen részvények nyilvános kibocsátása előtt.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy egy olyan természetes vagy jogi személy, aki szerződés, például munkaszerződés alapján vagy más formában egy befektetési vállalkozás vagy egy hitelintézet számára végez munkát, ennek a személynek negyedévente közzé kell tennie az összes ajánlásból a „vételre ajánlott”, „tartásra ajánlott”, „eladásra ajánlott” vagy ezzel egyenértékű kifejezések szerinti ajánlások arányát az előző 12 hónapra vonatkozóan, valamint a minden egyes ilyen kategóriának megfelelő kibocsátók arányát azon kibocsátók tekintetében, amelyeknek a szóban forgó személy a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott lényeges befektetési szolgáltatásokat nyújtott az előző 12 hónapban.

(4) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett információ közzététele aránytalan az ajánlás hosszával vagy formájával, többek között olyan, nem írásbeli ajánlások esetében, amelyeket találkozók, road show-k, audio- vagy videokonferenciák, valamint rádiós, televíziós vagy webes interjúk alkalmával fogalmaznak meg, az ajánlásokat készítő személynek meg kell adnia az ajánlásban, hogy az ajánlás felhasználója hol fér hozzá díjmentesen, közvetlenül és könnyen az előírt információhoz.

7. cikk

Az ajánlások terjesztése készítőik által

Amennyiben egy ajánlást az azt készítő személy terjeszt, akkor bele kell foglalnia az ajánlásba azt a napot és időpontot, amikor az ajánlás terjesztésére első alkalommal sor került.

III. FEJEZET

HARMADIK SZEMÉLYEK ÁLTAL KÉSZÍTETT AJÁNLÁSOK TERJESZTÉSE

8. cikk

Az ajánlások terjesztésére vonatkozó intézkedések

(1) A harmadik fél által készített ajánlásokat terjesztő személyeknek a következő információkat kell közölniük az ajánlások felhasználóival:

a)	személyazonosságuk, világos és feltűnő módon;

b)	minden olyan kapcsolat és körülmény, amelyről okkal feltételezhető, hogy sérti az ajánlás tárgyilagos ismertetését, többek között a pénzügyi eszközhöz vagy azon kibocsátóhoz kapcsolódó érdekek vagy összeférhetetlenségek, amelyre az ajánlás közvetlenül vagy közvetve vonatkozik;

c)	az ajánlás első terjesztésének napja és időpontja.

a)	az érintett illetékes hatóság megnevezése;

saját érdekei vagy az összeférhetetlenségek jelzése az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint, kivéve, ha az adott személy az ugyanazon csoporton belül készített ajánlások terjesztési csatornájaként jár el, és nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel a terjesztendő ajánlások kiválasztása tekintetében.

9. cikk

Az ajánlások összefoglalójának vagy kivonatának terjesztésére vonatkozó további intézkedések

(1) A 8. cikkben meghatározott információkon túl a harmadik fél által készített ajánlás összefoglalóját vagy kivonatát terjesztő személynek biztosítania kell, hogy az ilyen összefoglaló vagy kivonat:

a)	világos és nem félrevezető;

b)	összefoglalóként vagy kivonatként azonosított;

c)	egyértelműen megjelöli az eredeti ajánlást.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyeknek azt is biztosítaniuk kell, hogy az ajánlás készítőjével kapcsolatos, a 2–6. cikkben előírt információkat vagy közvetlenül, magában az összefoglalóban vagy kivonatban, vagy arra a helyre való hivatkozás révén tegyék elérhetővé, ahol az említett információ az ajánlás összefoglalóját vagy kivonatát felhasználó személy számára díjmentesen hozzáférhető.

10. cikk

A lényegesen megváltoztatott ajánlások terjesztésére vonatkozó további intézkedések

(1) A 8. cikkben meghatározott információkon túl a harmadik fél által készített, lényegesen megváltoztatott ajánlást terjesztő személynek biztosítania kell, hogy az ajánlás egyértelműen, részletesen jelölje a lényeges változtatást.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyeknek a lényeges változtatás esetében teljesíteniük kell a 2–5. cikkben meghatározott követelményeket, és a lényegesen megváltoztatott ajánlásban hivatkozniuk kell arra a helyre, ahol az eredeti ajánlás készítőjével kapcsolatos, a 2–6. cikkben meghatározott információk a lényegesen megváltoztatott ajánlást felhasználó személyek számára díjmentesen hozzáférhetőek.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(6) A Bizottság 2012. július 5-i 918/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogalommeghatározások, a nettó rövid pozíciók számítása, az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek, a bejelentési küszöbértékek, a korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbértékek, a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése és a káros hatással járó események tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 274., 2012.10.9., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/959 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 17.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásra vonatkozó, az információt közzétevő piaci szereplő által alkalmazandó rendszereket és értesítési formanyomtatványokat, valamint a nyilvántartások formátumát megállapító végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 11. cikke (10) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az információt közzétevő piaci szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük azon információközlésekről, amelyekre a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából köztük és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás minden alanya között sor került. Ezek a nyilvántartások segíthetnek az információt közzétevő piaci szereplőnek, hogy bizonyítékot szolgáltasson az illetékes hatóságnak az eljárás megfelelőségéről, különösen, ha az információ jellege megváltozik a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást követően, vagy ha az illetékes hatóságnak felül kell vizsgálnia az információ kategorizálásának folyamatát. E célból minden ilyen nyilvántartást elektronikus formátumban kell vezetni.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy a közölt információk nyilvántartására következetesen sor kerüljön akkor is, amikor a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás olyan találkozók vagy telefonbeszélgetések során zajlik, amelyekről nem készül felvétel, ki kell dolgozni egy egységes formanyomtatványt az információt közzétevő piaci szereplő által az ilyen találkozókról vagy beszélgetésekről készítendő írásbeli jegyzőkönyv vagy feljegyzések tekintetében.

(3)

A közölt információ következetes nyilvántartásának biztosítása érdekében az információt közzétevő piaci szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük azokról az írásbeli információközlésekről, amelyek tájékoztatják a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyait arról, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során közölt információ mikortól nem minősül már bennfentes információnak.

(4)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(5)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(6)	A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nyilvántartások elektronikus formátuma

Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 6. cikkében említett minden nyilvántartást elektronikus formátumban kell vezetni.

2. cikk

Az írásbeli jegyzőkönyvek vagy feljegyzések nyilvántartásának formátuma

Az információt közzétevő piaci szereplőknek az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett írásbeli jegyzőkönyveket vagy feljegyzéseket elektronikus formátumban kell elkészíteniük a következők használatával:

a)	az I. mellékletben meghatározott formanyomtatvány, amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő úgy véli, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás bennfentes információ közzétételével jár;

b)	a II. mellékletben meghatározott formanyomtatvány, amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő úgy véli, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás nem jár bennfentes információ közzétételével.

3. cikk

A potenciális befektetőkre vonatkozó adatok nyilvántartásának formátuma

(1) Az információt közzétevő piaci szereplőknek az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett információkról a piaci szereplők véleményére vonatkozó minden egyes közvélemény-kutatás esetében külön lista formájában kell nyilvántartást vezetniük.

(2) Az információt közzétevő piaci szereplőknek az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett információkról egyetlen lista formájában kell nyilvántartást vezetniük.

4. cikk

Az arra vonatkozó közlés és nyilvántartás formátuma, hogy az információ már nem minősül bennfentes információnak

(1) Az információt közzétevő piaci szereplőknek írásban kell értesíteniük a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyait arról, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során közzétett információ már nem minősül bennfentes információnak.

(2) Az információt közzétevő piaci szereplőknek az (1) bekezdésnek megfelelően nyújtott információt a III. mellékletben meghatározott formanyomtatványnak megfelelően kell nyilvántartásba vennie.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelete a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásokat végrehajtó, információt közzétevő piaci szereplőket érintő megfelelő szabályozásokra, rendszerekre és eljárásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 29. oldalát)

I. MELLÉKLET

Formanyomtatvány az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett írásbeli jegyzőkönyvekhez és feljegyzésekhez, amennyiben bennfentes információ kerül közzétételre

Adat

Szöveges mező

i.	Az információt közzétevő piaci szereplő személyazonossága

Az információt közzétevő piaci szereplő és azon személy teljes neve, aki az információt közzétevő piaci szereplőnél az információt rendelkezésre bocsátja, valamint a kommunikációhoz használt kapcsolattartási adatok.

ii.	Az információt átvevő személy személyazonossága

Az információt átvevő személy teljes neve és a kommunikációhoz használt kapcsolattartási adatok.

iii.	Az információ átadásának dátuma és időpontja

Az információátadás dátuma és időpontja(i) az időzóna megadásával együtt.

iv.	A beszélgetés jellegének megadása az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően

Azon nyilatkozat rögzítése, hogy a kommunikációra a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából kerül sor.

v.	A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának személyazonosságára vonatkozó megerősítés az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelően

A megkeresett személytől kapott azon megerősítésre vonatkozó információ rögzítése, hogy az információt közzétevő piaci szereplő a potenciális befektető által a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásával megbízott személlyel kommunikál.

vi.	Az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése d) pontjának megfelelően annak tisztázása, hogy bennfentes információ közlésére kerül sor

Az azt egyértelművé tevő nyilatkozat rögzítése, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásába való beleegyezés esetén az információt átvevő személy olyan információt fog kapni, amely az információt közzétevő piaci szereplő szerint bennfentes információnak minősül, valamint hivatkozás az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében előírt kötelezettségre.

vii.	Információ arról a becslésről, hogy az információ mikortól nem minősül bennfentes információnak, az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának megfelelően

Az információ várható nyilvánosságra hozatalának vagy az ügylet elindításának becsült idejére vonatkozóan esetlegesen adott információ rögzítése, annak magyarázatával együtt, hogy ez miért változhat, és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát hogyan tájékoztatják abban az esetben, ha a becsült idő már nem érvényes.

viii.

Az információt átvevő személy kötelezettségeire vonatkozó nyilatkozat az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése f) pontjának megfelelően

Azon nyilatkozat rögzítése, amely tájékoztatja az információt átvevő személyt a bennfentes információ birtoklására vonatkozó kötelezettségekről, az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjával összhangban.

ix.	A jóváhagyás megerősítése az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése g) pontjának megfelelően

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának a bennfentes információ fogadására vonatkozó jóváhagyását érintő információ rögzítése, az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említettek szerint (kérés és válasz).

x.	Információ közzététele az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése h) pontjának megfelelően

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából közzétett információk leírása, azonosítva a bennfentes információnak minősülő információt.

II. MELLÉKLET

Adat

Szöveges mező

i.	Az információt közzétevő piaci szereplő személyazonossága

ii.	Az információt átvevő személy személyazonossága

Az információt átvevő személy teljes neve és a kommunikációhoz használt kapcsolattartási adatok.

iii.	Az információ átadásának dátuma és időpontja

Az információátadás dátuma és időpontja(i) az időzóna megadásával együtt.

iv.	A beszélgetés jellegének megadása az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően

Azon nyilatkozat rögzítése, hogy a kommunikációra a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából kerül sor.

v.	A személyazonosság megerősítése az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően

vi.	Az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (4) bekezdése d) pontjának megfelelően annak tisztázása, hogy bennfentes információ közlésére nem kerül sor

Az azt egyértelművé tevő nyilatkozat rögzítése, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásába való beleegyezés esetén az információt átvevő személy olyan információt fog kapni, amely az információt közzétevő piaci szereplő szerint nem minősül bennfentes információnak, valamint hivatkozás az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében előírt kötelezettségre.

vii.	A jóváhagyás megerősítése az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (4) bekezdése e) pontjának megfelelően

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás folytatására vonatkozó jóváhagyását érintő információk rögzítése (kérés és válasz).

viii.

Információ közzététele az (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (4) bekezdése f) pontjának megfelelően

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából közzétett információk leírása.

III. MELLÉKLET

Formanyomtatvány az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (6) bekezdésének első albekezdésével összhangban adott tájékoztatás rögzítéséhez, amely arról tájékoztatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát, hogy a közzétett információ már nem minősül bennfentes információnak

Adat

Szöveges mező

i.	Az információt közzétevő piaci szereplő személyazonossága

ii.	Az információt átvevő személy személyazonossága

Az információt átvevő személy teljes neve és a kommunikációhoz használt kapcsolattartási adatok.

iii.	Az információ átadásának dátuma és időpontja

Az információátadás dátuma és időpontja(i) az időzóna megadásával együtt.

iv.	Az ügylet azonosítása

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás tárgyát képező ügylet azonosítására szolgáló információ.

Magában foglalhat az ügylet típusára vonatkozó információkat, például első nyilvános tőzsdei bevezetés, másodlagos kibocsátás, összefonódás, nagytételes kereskedés, zártkörű kibocsátás, jegyzett tőke emelése.

v.	A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás dátuma és időpontja

Információ arról a dátumról és időpontról, amikor a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás részeként sor került a bennfentes információ közzétételére.

vi.	Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az információ már nem minősül bennfentes információnak

Nyilatkozat, amely arról tájékoztatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát, hogy a közzétett információ már nem minősül bennfentes információnak.

vii.	Az az időpont, amikortól az információ már nem minősül bennfentes információnak

Az az időpont, amikortól a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás részeként közzétett információ már nem minősül bennfentes információnak.

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/960 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 17.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásokat végrehajtó, információt közzétevő piaci szereplőket érintő megfelelő szabályozásokra, rendszerekre és eljárásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 11. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatási tevékenységek hatékony irányításának és ellenőrzésének biztosításához megfelelő szabályozásokra, eljárásokra és nyilvántartási követelményekre van szükség. Az információkat közzétevő piaci szereplőknek a megfelelő szabályozások részeként eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek meghatározzák a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások végrehajtásának módját. Az ilyen eljárásoknak rögzíteniük kell azon információk standard körét, amelyeket a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának rendelkezésére kell bocsátani, vagy tőle meg kell kérni, biztosítva, hogy ne kerüljön sor szükségtelen, potenciálisan érzékeny információ terjesztésére, és hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás minden alanya ugyanolyan szintű információt kapjon.

(2)

Szükséges a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során közölt információ tartalmát illető bizonyosság biztosítása. Ezért ha a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást telefonon végzik, és az információt közzétevő piaci szereplőnek hozzáférése van rögzítésre alkalmas telefonvonalakhoz, akkor az információt közzétevő piaci szereplőnek célszerű ezeket használnia. Amennyiben a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást a rögzítésre alkalmas telefonvonalaktól eltérő csatornán bonyolítják le, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során folytatott kommunikációt hangfelvétel vagy videofelvétel formájában, vagy írásos formában kell rögzíteni. Amikor a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást rögzítésre alkalmas telefonvonalon végzik, vagy hang-, illetve videofelvételt készítenek, a személyes adatok védelme miatt kérni kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának a felvételkészítésbe való beleegyezését.

(3)

A feltételezett piaci visszaélés illetékes hatóságok általi vizsgálatának megkönnyítése érdekében az információt közzétevő piaci szereplőknek minden, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás esetében nyilvántartást kell vezetniük a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyairól.

(4)

A bennfentes információk helytelen közzététele kockázatának minimálisra csökkentése érdekében az információt közzétevő piaci szereplőnek nyilvántartást kell vezetnie azokról a potenciális befektetőkről, akik arról tájékoztatták, hogy nem kívánnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyai lenni. A potenciális befektetőknek lehetőséget kell biztosítani azon kívánságuk kifejezésére, hogy egyetlen potenciális ügylettel kapcsolatban sem kívánnak a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyai lenni, vagy csak bizonyos típusú ügyetekkel kapcsolatban.

(5)

Az 596/2014/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás végrehajtása során az információt közzétevő piaci szereplők esetében lehetőséget kell biztosítani annak vélelmezésére, hogy a bennfentes információ közzétételére egy adott személy munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatai szokásos teljesítése keretében kerül sor. E tekintetben az információt közzétevő piaci szereplő csak akkor tekinthető úgy, hogy a munkaviszonya, foglalkozása vagy feladatai szokásos teljesítése keretében jár el, ha teljesíti az 596/2014/EU rendelet 11. cikkében és ebben a rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, beleértve a nyilvántartás-vezetési követelményeket.

(6)

Tekintettel arra, hogy bonyolult lehet annak az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint elvégzett megfontolása, hogy mi tekinthető bennfentes információnak, az információt közzétevő piaci szereplőknek nyilvántartást kell vezetniük minden a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásról, beleértve azokat, amelyek az információt közzétevő piaci szereplő szerint nem foglalják magukban bennfentes információ közzétételét. Ezek a nyilvántartások segítenek az információt közzétevő piaci szereplőnek, hogy bizonyítékot szolgáltasson az illetékes hatóságoknak az eljárás megfelelőségéről, különösen, ha az információ jellege megváltozik a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást követően, vagy ha az illetékes hatóság szeretné megvizsgálni az információ kategorizálásának folyamatát.

(7)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(8)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(9)	A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános követelmények

Az információt közzétevő piaci szereplő biztosítja az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (4), (5), (6) és (8) bekezdésének való megfelelés érdekében általa létrehozott szabályozások és eljárások rendszeres felülvizsgálatát és szükség esetén aktualizálását.

2. cikk

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások végrehajtását szolgáló eljárások

(1) Az információkat közzétevő piaci szereplőknek eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek meghatározzák a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások végrehajtásának módját.

Az információt közzétevő piaci szereplők a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások céljára szóban, személyes találkozókon, hanghívások vagy videohívások során, vagy írásban, levélben, faxon vagy elektronikus kommunikáció útján közölhetnek információkat a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások alanyaival.

(2) Az információt közzétevő piaci szereplőknek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások telefonos lefolytatására vonatkozó eljárásokat kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy a rögzítésre alkalmas telefonvonalakat használják, amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő ilyen vonalhoz hozzáfér, és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyai beleegyeztek a beszélgetés rögzítésébe.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett eljárásnak biztosítania kell, hogy az információt közzétevő piaci szereplő számára munkaszerződés alapján vagy más módon munkát végző személyek csak az információt közzétevő piaci szereplő által rendelkezésükre bocsátott berendezéseket használják, amikor a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából indítanak és fogadnak telefonhívásokat és elektronikus kommunikációt.

3. cikk

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyával közlendő információk standard köre

(1) Az információt közzétevő piaci szereplőnek rendelkeznie kell az információk egy standard körének a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyaival való, előre meghatározott sorrendben történő cseréjére vonatkozó eljárásokkal.

(2) Az információt közzétevő piaci szereplő az (1) bekezdésben említett információk standard körét minden egyes, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás esetében a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás elvégzése előtt meghatározza. Az információt közzétevő piaci szereplő a piaci szereplők véleményére vonatkozó adott közvélemény-kutatás minden alanya esetében az információk ugyanazon standard körét használja fel.

(3) Amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő úgy véli, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás bennfentes információ közzétételével jár, az információk (1) bekezdésben említett standard körének a következőkre kell kiterjednie és azokra kell korlátozódnia, az felsorolás sorrendjében:

a)	nyilatkozat, amely egyértelművé teszi, hogy a kommunikációra a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából kerül sor;

amennyiben a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásra rögzítésre alkalmas telefonvonalon, vagy hang- illetve videofelvétel alkalmazásával kerül sor, nyilatkozat arról, hogy a beszélgetés rögzítésre kerül és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás felveendő alanyának beleegyezése;

c)	megerősítés kérése a megkeresett személytől, hogy az információt közzétevő piaci szereplő a potenciális befektető által a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásával megbízott személlyel kommunikál, és az erre a kérésre adott válasz;

nyilatkozat, amely egyértelművé teszi, hogy ha a megkeresett személy beleegyezik a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásába, ez a személy olyan információt fog kapni, amely az információt közzétevő piaci szereplő szerint bennfentes információnak minősül, valamint hivatkozás az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében előírt kötelezettségre;

ha lehetséges, becslés arról, hogy az információ mikortól nem bennfentes információ, az ezt a becslést esetleg megváltoztató tényezők és minden esetben információ annak módjáról, ahogyan a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya tájékoztatást kap az említett becslés bármely módosulásáról;

f)	nyilatkozat, amely tájékoztatja a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyát az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott kötelezettségekről;

g)	jóváhagyás kérése a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyától a bennfentes információ fogadására, az 596/2014/EU rendelet 11. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említettek szerint, és az erre a kérésre adott válasz;

h)	amennyiben megadják a g) pont szerint kért jóváhagyást, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából közzétett információ, azonosítva azt az információt, amely az információt közzétevő piaci szereplő szerint bennfentes információnak minősül.

(4) Amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő úgy véli, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás nem jár bennfentes információ közzétételével, az információk (1) bekezdésben említett standard körének a következőkre kell kiterjednie és azokra kell korlátozódnia, a felsorolás sorrendjében:

a)	nyilatkozat, amely egyértelművé teszi, hogy a kommunikációra a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából kerül sor;

c)	megerősítés kérése a megkeresett személytől, hogy az információt közzétevő piaci szereplő a potenciális befektető által a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásával megbízott személlyel kommunikál, és az erre a kérésre adott válasz;

nyilatkozat, amely egyértelművé teszi, hogy ha a megkeresett személy beleegyezik a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás fogadásába, ez a személy olyan információt fog kapni, amely az információt közzétevő piaci szereplő szerint nem minősül bennfentes információnak, valamint hivatkozás az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (7) bekezdésében előírt kötelezettségre;

e)	a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának jóváhagyása iránti kérés, hogy sor kerülhet a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásra, és az erre a kérésre adott válasz;

f)	amennyiben megadják az e) pont szerinti jóváhagyást, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából közzétett információ.

(5) Az információt közzétevő piaci szereplőnek biztosítania kell, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó ugyanazon közvélemény-kutatás kapcsán a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás minden alanyával ugyanolyan szintű információkat közöljenek.

4. cikk

A piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyaival kapcsolatos adatok

(1) Az információt közzétevő piaci szereplőnek a piaci szereplők véleményére vonatkozóan elvégzett minden egyes közvélemény-kutatás esetében listát kell készítenie a következő információkról:

a)	minden olyan természetes és jogi személy neve, akikhez az információ eljutott a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során;

b)	minden olyan információközlés napja és ideje, amelyre a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során vagy azt követően került sor;

c)	a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljára felhasznált kapcsolattartási adatai.

(2) Az információt közzétevő piaci szereplőknek listát kell készíteniük azon potenciális befektetőkről, akik arról tájékoztatták, hogy nem kívánnak részt venni a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásban, sem az összes potenciális ügylettel, sem a potenciális ügyletek bizonyos típusaival kapcsolatban. Az információt közzétevő piaci szereplő tartózkodik attól, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából ilyen potenciális befektetőkkel információt közöljön.

5. cikk

Értesítési eljárás arra az esetre, ha az információ már nem minősül bennfentes információnak

Amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében említettek szerint úgy értékeli, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során közzétett bennfentes információ már nem minősül bennfentes információnak, a következő információt kell a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának rendelkezésére bocsátania:

a)	az információt közzétevő piaci szereplő személyazonossága;

b)	a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás tárgyát képező ügylet adatai;

c)	a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás napja és ideje;

d)	a tény, hogy az információ már nem minősül bennfentes információnak;

e)	az időpont, amikortól az információ már nem minősül bennfentes információnak.

6. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1) Az információt közzétevő piaci szereplő biztosítja, hogy a következők nyilvántartását tartós adathordozón rögzítsék, amely biztosítja az adatoknak az 596/2014/EU rendelet 11. cikkének (8) bekezdésében meghatározott megőrzési időtartam alatti hozzáférhetőségét és olvashatóságát:

a)	az 1. és 2. cikkben említett eljárások;

b)	a 3. cikknek megfelelően az egyes piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások tekintetében meghatározott információk standard köre;

c)	a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyaira vonatkozó adatok a 4. cikkben említettek szerint;

minden információközlés, amelyre sor került az információt közzétevő piaci szereplő és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás minden alanya között, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás céljából, beleértve azokat a dokumentumokat, amelyeket az információt közzétevő piaci szereplő bocsátott a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyai rendelkezésére;

e)	az ahhoz az értékeléshez vezető információ, hogy a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során közölt információ már nem minősül bennfentes információnak, valamint az 5. cikkben említett megfelelő értesítések.

(2) A 6. cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában az információt közzétevő piaci szereplőnek meg kell őriznie a következőket:

a)	amennyiben az információközlésre rögzítésre alkalmas telefonvonalon került sor, a telefonbeszélgetések felvételei, feltéve, hogy a személyek, akikkel az információt közölték, hozzájárultak az ilyen felvételkészítéshez;

b)	amennyiben az információközlés írásban történt, a levelezés másolata;

c)	amennyiben az információközlésre olyan találkozón került sor, amelyen hang- vagy videofelvételt készítettek, e találkozók felvételei, feltéve, hogy a személyek, akikkel az információt közölték, hozzájárultak az ilyen felvételkészítéshez;

d)	amennyiben az információközlésre olyan találkozón vagy telefonbeszélgetés során került sor, amelyről nem készült felvétel, e találkozók vagy telefonbeszélgetések írásbeli jegyzőkönyvei vagy feljegyzései.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában említett írásbeli jegyzőkönyveket vagy feljegyzéseket az információt közzétevő piaci szereplőnek kell elkészítenie, és azt megfelelően alá kell írnia az információt közzétevő piaci szereplőnek és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának egyaránt, valamint magában kell foglalnia a következőket:

a)	a találkozó vagy telefonbeszélgetés napja és ideje, valamint a résztvevők személyazonossága;

a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatáshoz kapcsolódó információ részletei, amelynek cseréjére a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során az információt közzétevő piaci szereplők és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya közt sor került, beleértve a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya rendelkezésére bocsátott információt, és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyától kért információt, az információk 3. cikkben említett standard körének megfelelően;

c)	az információt közzétevő piaci szereplő által a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás során a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanyának rendelkezésére bocsátott dokumentumok és anyagok.

Amennyiben az információt közzétevő piaci szereplő és a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást követő öt munkanapon belül nem állapodtak meg az írásbeli jegyzőkönyvek vagy feljegyzések tartalmáról, az információt közzétevő piaci szereplőnek nyilván kell tartania az írásbeli jegyzőkönyveknek vagy feljegyzéseknek mind az információt közzétevő piaci szereplő által aláírt verzióját, mind a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya által aláírt verzióját.

Amennyiben a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatás alanya nem bocsátotta az információt közzétevő piaci szereplő rendelkezésére az írásbeli jegyzőkönyv vagy feljegyzések aláírt verzióját a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatást követő öt napon belül, az információt közzétevő piaci szereplőnek az írásbeli jegyzőkönyv vagy feljegyzések információt közzétevő piaci szereplő által aláírt verziójának másolatát kell megőriznie.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyilvántartásokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/961 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 26.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Conwy Mussels [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Egyesült Királyság kérelmét (2) a „Conwy Mussels” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Conwy Mussels” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Conwy Mussels” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.7. osztályba: „Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek” tartozó terméket azonosít.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 26-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 70., 2016.2.24., 3. o.

(3) A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/35

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/962 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 16.)

a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok által azonosítandó és az Európai Bankhatóságnak továbbítandó információk tekintetében alkalmazandó egységes formátumokra, mintadokumentumokra és fogalommeghatározásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy egy intézményre egyszerűsített követelmények alkalmazhatók, amennyiben – tekintettel az abban meghatározott kritériumokra és az Európai Bankhatóság (EBH) által az említett irányelv 4. cikkének (5) bekezdése szerint kidolgozott iránymutatásra – az illetékes és a szanálási hatóságok megállapítják, hogy az intézmény csődje és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően nem jár jelentős negatív hatással a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre vagy a tágabb gazdaságra.

(2)

A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (9) és (10) bekezdésére figyelemmel a 4. cikk (8) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok eltekinthessenek az említett irányelv II. címe 1. fejezete 2. és 3. szakaszának alkalmazásától az olyan, központi szervhez kapcsolódó intézmények esetében, amelyek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben mentesülnek a nemzeti jog szerinti prudenciális követelmények alól. A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (8) bekezdése továbbá előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok eltekintsenek az említett irányelv II. címe 1. fejezete 2. szakaszának alkalmazásától azon intézmény esetében, amely intézményvédelmi rendszer tagja. A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (10) bekezdése konkrétan előírja, hogy az olyan intézményeknek, amelyek az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (3) 6. cikke (4) bekezdésének értelmében az Európai Központi Bank közvetlen felügyelete alatt állnak, illetve az olyan intézményeknek, amelyek – a szóban forgó rendeletben meghatározott kritériumok szerint – jelentős részét képezik egy tagállam pénzügyi rendszerének, a 2014/59/EU irányelv II. címe 1. fejezete 2. szakaszának megfelelően el kell készíteniük saját helyreállítási terveiket, és az említett fejezet 3. szakaszával összhangban egyedi szanálási tervek hatálya alá kell tartozniuk.

(3)

A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (7) bekezdése előírja az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok számára, hogy tájékoztassák az EBH-t arról, milyen módon alkalmazták az említett irányelv 4. cikke (1), (8), (9) és (10) bekezdését a joghatóságuk alá tartozó intézményekre. E rendeletnek meg kell határoznia a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) és (8) bekezdésével kapcsolatos információk benyújtásához használandó mintadokumentumokat, amelyek szükség szerint egy adott intézményre vagy egy-egy kategóriára vonatkozóan tölthetők ki, azokkal a módszerekkel összhangban, amelyeket az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok a hasonló jellemzőkkel rendelkező intézmények – az említett irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumok szerinti – értékelése során alkalmaznak.

(4)	Ez a rendelet az EBH által a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(5)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános szabályok

(1) Annak érdekében, hogy tájékoztassák az Európai Bankhatóságot (EBH) a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (1), (8), (9) és (10) bekezdésének a joghatóságuk alá tartozó intézményekre való alkalmazásáról, az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok továbbítják az EBH számára az e rendelet 2. és 3. cikkének megfelelően meghatározott információkat.

(2) Az információk (1) bekezdés szerinti továbbítása céljából az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok kitöltik az I. mellékletben meghatározott megfelelő mintadokumentumokat, és adott esetben hivatkoznak a II. mellékletben meghatározott opcionális mutatókra.

(3) Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok dönthetnek úgy, hogy az I. mellékletben meghatározott mintadokumentumokat összevont alapon töltik ki a következő módon:

a)	az illetékes hatóságok töltik ki a mintadokumentumok helyreállítási tervezésre vonatkozó megfelelő részeit;

b)	a szanálási hatóságok töltik ki a mintadokumentumok szanálhatósági értékelésekre és szanálási tervezésre vonatkozó megfelelő részeit.

(4) Az e rendelet 2. és 3. cikkének megfelelően meghatározott információknak az EBH számára történő továbbításakor az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok hivatkozhatnak az intézménykategóriára, amennyiben megállapítják, hogy két vagy több intézmény az egyszerűsített kötelezettségek alkalmazása szempontjából a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett kritériumokra tekintettel hasonló jellemzőkkel rendelkezik.

2. cikk

Az illetékes hatóságok által benyújtandó információk

(1) Az e rendelet 4. cikkében meghatározott egyes adatszolgáltatási időszakokra vonatkozóan az illetékes hatóságok benyújtják az EBH-nak az egyszerűsített kötelezettségek alkalmazására vonatkozó, a helyreállítási tervek tartalmával és részleteivel kapcsolatos következő információkat, továbbá megadják az első helyreállítási tervek kidolgozásának határidejét és a helyreállítási tervek aktualizálásának gyakoriságát:

a)	a tagállamban letelepedett hitelintézetek száma és befektetési vállalkozások száma;

azon hitelintézetek száma és eszközeinek összértéke, valamint azon befektetési vállalkozások száma és eszközeinek összértéke, amelyekre a helyreállítási tervezés céljából a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazták, az érintett tagállamban letelepedett összes hitelintézet, illetőleg befektetési vállalkozás számának és eszközei összértékének arányában;

c)	azon intézmények száma és eszközeinek összértéke, amelyek a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (8) bekezdésének megfelelően mentesítést kaptak, az érintett tagállamban letelepedett összes intézmény számának és eszközei összértékének arányában;

azon intézmények vagy intézménykategóriák tekintetében, amelyekre a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazták és az egyes adatszolgáltatási időszakok végéig továbbra is alkalmazzák:

i.	a jogalany-azonosító kód, vagy – amennyiben ez nem áll rendelkezésre – a kategóriához tartozó intézmény vagy intézmények neve;

ii.	ha az adatszolgáltatás intézménykategóriára vonatkozik, annak ismertetése, hogy mi volt az alapja az adott intézménykategória e rendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerinti létrehozásának;

iii.	a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett tevékenységek méretére, kapcsolódásaira, továbbá kiterjedésére és komplexitására vonatkozó kritériumok alkalmazásával kapcsolatos számszerű adatok;

iv.	adott esetben az e rendelet II. mellékletében megadott, a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett egyes kritériumokkal kapcsolatban alkalmazott opcionális mutatók összefoglalója;

v.	az egyszerűsített kötelezettségek ismertetése a teljes körű kötelezettségekkel való összehasonlításban;

e)	azon intézmény vagy intézménykategória esetében, amely a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (8) bekezdése szerint mentesítést kapott, annak ismertetése, hogy mi alapján ítélték meg a mentességet a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (8) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kritériumokra tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben előírt információk benyújtása céljából az illetékes hatóságok kitöltik az e rendelet I. mellékletében található egyes adatszolgáltatási mintadokumentumokat. Amennyiben az illetékes hatóság a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több kritérium tekintetében súlyozást használt úgy, hogy azok különösen meghatározóvá váltak annak megállapításakor, hogy egy intézményre vagy intézménykategóriára indokolt-e egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazni, az illetékes hatóság az adatszolgáltatás során megadja az e kritériumokra vonatkozó súlyozást. Amennyiben az illetékes hatóság a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett kritériumok egyike tekintetében sem alkalmazott súlyozást, az illetékes hatóság az adatszolgáltatás során meghatározza a kritérium viszonylagos jelentőségét annak megállapítása szempontjából, hogy egy intézményre vagy intézménykategóriára indokolt-e egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazni.

3. cikk

A szanálási hatóságok által benyújtandó információk

(1) Az e rendelet 4. cikkében meghatározott egyes adatszolgáltatási időszakokra vonatkozóan a szanálási hatóságok benyújtják az EBH-nak az egyszerűsített kötelezettségek alkalmazására vonatkozó, a szanálási tervek tartalmával és részleteivel kapcsolatos következő információkat, továbbá megadják az első szanálási tervek kidolgozásának határidejét és a tervek aktualizálásának gyakoriságát:

azon hitelintézetek száma és eszközeinek összértéke, valamint azon befektetési vállalkozások száma és eszközeinek összértéke, amelyekre a szanálhatósági értékelések és a szanálási tervezés céljából a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazták, az érintett tagállamban letelepedett összes hitelintézet, illetőleg befektetési vállalkozás számának és eszközei összértékének arányában;

b)	azon hitelintézetek, illetve befektetési vállalkozások száma, amelyek a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (8) bekezdésének megfelelően mentesítést kaptak;

i.	a jogalany-azonosító kód, vagy – amennyiben ez nem áll rendelkezésre – a kategóriához tartozó intézmény vagy intézmények neve;

ii.	ha az adatszolgáltatás intézménykategóriára vonatkozik, annak ismertetése, hogy mi volt az alapja az adott intézménykategória e rendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerinti létrehozásának;

iii.	a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett tevékenységek méretére, kapcsolódásaira, továbbá kiterjedésére és komplexitására vonatkozó kritériumok alkalmazásával kapcsolatos számszerű adatok;

iv.	adott esetben az e rendelet II. mellékletében megadott, az egyes kritériumokkal kapcsolatban alkalmazott opcionális mutatók összefoglalója;

v.	az egyszerűsített kötelezettségek ismertetése a teljes körű kötelezettségekkel való összehasonlításban;

e)	azon intézmény vagy intézménykategória esetében, amely a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (8) bekezdése szerint mentesítést kapott, annak ismertetése, hogy mi alapján ítélték meg a mentességet a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (8) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kritériumokra tekintettel.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk benyújtása céljából a szanálási hatóságok kitöltik az e rendelet I. mellékletében található egyes adatszolgáltatási mintadokumentumokat. Amennyiben a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több kritérium tekintetében súlyozást használt úgy, hogy azok különösen meghatározóvá váltak annak megállapításakor, hogy egy intézményre vagy intézménykategóriára indokolt-e egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazni, a szanálási hatóság az adatszolgáltatás során megadja a szóban forgó kritériumokra vonatkozó súlyozást. Amennyiben a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett kritériumok egyike tekintetében sem alkalmazott súlyozást, a szanálási hatóság az adatszolgáltatás során meghatározza a kritérium viszonylagos jelentőségét annak megállapítása szempontjából, hogy egy intézményre vagy intézménykategóriára indokolt-e egyszerűsített kötelezettségeket alkalmazni.

4. cikk

Adatszolgáltatási időszakok és benyújtási dátumok

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (1) bekezdésében említett információk esetében az első adatszolgáltatási időszak 2015. január 1-jén kezdődik és 2016. április 30-án ér véget. Az első adatszolgáltatási időszakra vonatkozó információkat az e rendelet hatálybalépésének napját követő harmincadik napig kell benyújtani az EBH számára.

(2) A 2. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (1) bekezdésében említett információk esetében a második adatszolgáltatási időszak 2016. május 1-jén kezdődik és 2017. április 30-án ér véget. A második adatszolgáltatási időszakra vonatkozó információkat 2017. június 1-jéig kell benyújtani az EBH számára.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 190. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3) A Tanács 2013. október 15-i 1024/2013/EU rendelete az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

I. MELLÉKLET

Adatszolgáltatási mintadokumentumok

1. MINTADOKUMENTUM

A 2014/59/EU irányelv 4. cikke: Számszerű adatokat tartalmazó mintadokumentum [Az ebben a mintadokumentumban levő megjegyzések célja, hogy útmutatást adjanak a hatóságoknak a mintadokumentum kitöltéséhez, és nem képezik a mintadokumentum részét.]
Tagállam
A jelentést benyújtó illetékes hatóság/szanálási hatóság neve
Referencia-időpont
A tagállamban letelepedett hitelintézetek száma
A tagállamban letelepedett befektetési vállalkozások száma
Azon hitelintézetek száma, amelyekre a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kötelezettségek alkalmazandók	[Az érintett hatóságnak elkülönítve kell megadnia a következőkkel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó számadatokat: helyreállítási tervezés, szanálhatósági értékelések és szanálási tervezés.]
Azon befektetési vállalkozások száma, amelyekre a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kötelezettségek alkalmazandók	[Az érintett hatóságnak elkülönítve kell megadnia a következőkkel kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó számadatokat: helyreállítási tervezés, szanálhatósági értékelések és szanálási tervezés.]
Azon intézmények száma, amelyek a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (8) bekezdésének megfelelően mentesítésben részesültek
A tagállamban letelepedett azon intézmények jogalany-azonosító kódja (LEI) vagy – amennyiben ez nem áll rendelkezésre – neve, amelyek az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (4) bekezdésének értelmében az Európai Központi Bank közvetlen felügyelete alatt állnak, illetve a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (10) bekezdésében meghatározottak szerint egy tagállam pénzügyi rendszerének jelentős részét képezik, és ezért nem jogosultak a 2014/59/EU irányelv 4. cikke (8) bekezdése szerinti mentességre.	[Mivel a mintadokumentum e szakasza a felügyeleti besorolásokra vonatkozik, csak az illetékes hatóságoknak kell kitölteniük.]

2. MINTADOKUMENTUM (1)

A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése: Adatszolgáltatási mintadokumentum

[Az ebben a mintadokumentumban levő megjegyzések célja, hogy útmutatást adjanak a hatóságoknak a mintadokumentum kitöltéséhez, és nem képezik a mintadokumentum részét.]

Tagállam

A jelentést benyújtó illetékes hatóság/szanálási hatóság neve

[Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak adatot kell szolgáltatniuk azon intézményekre vonatkozóan, amelyekre a helyreállítási tervekkel, illetve a szanálhatósági értékelésekkel és a szanálási tervekkel összefüggésben egyszerűsített követelmények alkalmazandók (lásd a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében levő felsorolást).

Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak valamennyi olyan intézményről adatot kell szolgáltatniuk, amelyre egyszerűsített kötelezettségek alkalmazandók. E követelmény teljesítése céljából az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok dönthetnek úgy, hogy ezt a mintadokumentumot az egyes intézményekre vagy olyan meghatározott intézmény-kategóriákra vonatkoztatva töltik ki, amelyek közös jellemzőkkel rendelkeznek, és ezért a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumok tekintetében történő értékelésük azonos.]

Referencia-időszak

A hitelintézet-kategória megnevezése vagy a hitelintézet neve

[Kategóriára vonatkozó adatszolgáltatás esetén a kategóriához tartozó minden egyes intézmény LEI-kódját meg kell adni; amennyiben ez a kód nem áll rendelkezésre, az intézmény nevét kell megadni.]

[Amennyiben a jelentést egy meghatározott intézménykategóriára vonatkozóan nyújtják be, meg kell adni a kategória ismertetését, beleértve az adott kategóriába tartozó intézmények fő jellemzőit (pl. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.) 107. cikkének (3) bekezdése szerinti EBA-iránymutatásoknak megfelelő felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) szerinti besorolásra vagy más alkalmazandó besorolási rendszerre való hivatkozással). Meg kell adni továbbá a LEI-kódok listáját vagy a kódok hiányában az említett kategóriához tartozó intézmények nevét. Amennyiben az intézmény egynél több kategóriába tartozik, az adatokat valamennyi kategóriára meg kell adni.]

A befektetésivállalkozás-kategória megnevezése vagy a befektetési vállalkozás neve

[Mint fent.]

A kategóriához tartozó intézmények száma

[Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltatás intézménykategóriára vonatkozik.]

Azon megállapítás alapja, hogy a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott megfelelő kritériumokra tekintettel [az e kategóriához tartozó intézmények/az intézmény] csődje és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően nem jár jelentős negatív hatással a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, illetve a gazdaság egészére. Ennek a leírásnak lehetőség szerint tartalmaznia kell számszerű információt.

[E szakaszban kell megadni – tekintettel a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumokra – az intézmény vagy intézménykategória értékelésénél alkalmazott, az alábbi mintadokumentumban meghatározott kötelező mutatókat, valamint az e rendelet II. melléklete szerinti opcionális mutatókat, azon intézmény/intézménykategória jellemzőinek ismertetésével, amelyre egyszerűsített kötelezettségek alkalmazandók. A hatóságoknak az adatszolgáltatás során meg kell adniuk az egyes kritériumokhoz rendelt esetleges súlyozást.]

Súlyozás [Itt kell megadni adott esetben az értékeléshez használt egyes kritériumokhoz rendelt súlyozást.]

Kritérium

Mutató

Az intézmény(ek) leírása

[A megjelölt rovatokban számadatokat kell megadni. Ha az adatszolgáltatás intézménykategóriára vonatkozik, a számadatok megadhatók értéktartomány formájában is (például az összes eszköz értéke A–B euro). Egyébként szöveges leírást kell megadni.]

Méret

Eszközök összesen (2)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Eszközök összesen/a tagállam GDP-je

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Csak a befektetési vállalkozások esetében:

Kötelezettségek összesen

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Ügyfelek pénzeszközei összesen

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Ügyféleszközök összesen

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Díj- és jutalékbevételek összesen

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Kapcsolódások

Bankközi kötelezettségek (3)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Bankközi eszközök (4)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Forgalomban lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (5)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Külföldi leányvállalatok és fióktelepek száma

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumban megadott adatok kategóriára vonatkoznak, ezt nem kell kitölteni.]

Intézményeknek és másoknak nyújtott klíring-, fizetési és elszámolási szolgáltatások

[Itt kell megadni az érintett intézmény vagy intézménykategória által nyújtott ilyen szolgáltatás leírását.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

A tevékenységek hatóköre és összetettsége

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek értéke (névleges) (6)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Több joghatóságot érintő kötelezettségek (7)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Több joghatóságot érintő követelések (8)

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Betétek összesen

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Biztosított betétek összesen

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Kockázati profil

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) szerinti összpontszám

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

A tőkemegfelelésre adott SREP-pontszám

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

A likviditás megfelelőségére adott SREP-pontszám

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

A belső irányításra és az intézményi kontrollmechanizmusokra adott SREP-pontszám.

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Jogállás

Hatósági engedélyek, mindenekelőtt a hitel-, piaci és működési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához alkalmazott fejlett modellek használatával összefüggésben.

[Itt kell ismertetni azokat a szabályozott tevékenységeket, amelyek végzésére az intézmény vagy intézménykategória engedéllyel rendelkezik, és meg kell adni, hogy alkalmaznak-e fejlett modellt (amennyiben igen, ismertetni kell az alkalmazott modellt).]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Az üzleti tevékenység jellege

Az üzleti modellre és stratégiára adott SREP-pontszám

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Az intézmény pozíciója a működésének helye szerinti joghatóságban, az egyes joghatóságokban működtetett kritikus funkciók és fő üzletágak, valamint az intézmény piaci részesedése tekintetében

[Itt kell ismertetni a kritikus funkciókat és az egyes joghatóságokban működtetett fő üzletágakat. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, meg lehet adni az e kategóriához tartozó intézmények által az egyes joghatóságokban működtetett kritikus funkciók és fő üzletágak általános leírását.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Részvényesi szerkezet

A részvényesek koncentrációjának mértéke

[Meg kell adni az öt legnagyobb törzsrészvényes részesedésének %-os arányát. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, lehet általános leírást adni az e kategóriához tartozó intézmények részvényesi koncentrációjának mértékéről.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Jogi forma

Az intézmény struktúrája: az intézmény csoporthoz tartozik-e, és amennyiben igen, a csoport összetett, erősen összefonódó struktúrával rendelkezik-e

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, lehet általános leírását adni az e kategóriához tartozó intézmények struktúrájáról.]

Az intézmény társasági formája (például zártkörű részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy a nemzeti jogban meghatározott egyéb típusú társaság)

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, lehet általános leírást adni az e kategóriához tartozó intézmények társasági formájáról.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerben való tagság

Az intézmény rendszerbeli funkciója: résztvevő, központi intézmény vagy a rendszernek kritikus funkciókat nyújtó intézmény

[Ismertetni kell az intézmény által a rendszerben betöltött funkciót (például résztvevő vagy központi intézmény, egyéb résztvevők számára kritikus funkciókat ellátó intézmény, vagy esetleg a rendszer koncentrációs kockázatának kitett fél).]

[Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, lehet általános leírást adni az e kategóriához tartozó intézményekről.]

A garanciaalap relatív mérete az intézmény teljes tőkéjéhez képest

[Itt számszerű adatot kell megadni. Amennyiben a mintadokumentumot egy kategóriára vonatkozóan töltik ki, értéktartomány is megadható.]

Az opcionális mutatók II. mellékletben található listájáról figyelembe vett mutatók

Egyéb megjegyzések

[Itt kell megadni a fent említett meghatározás megállapítása során figyelembe vett bármely egyéb tényezőt.]

Az intézménykategóriára/intézményre alkalmazandó egyszerűsített kötelezettségek leírása

[E szakasz kitöltése során adott esetben a következőket kell figyelembe venni:

—	a 2014/59/EU irányelvnek a táblázat megfelelő sorában meghatározott releváns cikkei [kérjük pontosítani];

—	a 2014/59/EU irányelv és a helyreállítási tervekre vonatkozó követelményekről szóló bizottsági kiegészítő rendelet mellékletének A. szakasza;

—	a 2014/59/EU irányelv és a szanálási tervre vonatkozó követelményekről szóló bizottsági kiegészítő rendelet mellékletének B. szakasza;

—	a 2014/59/EU irányelv mellékletének C. szakasza;

—	ismertetni kell a teljes körű kötelezettségek és az alkalmazandó egyszerűsített kötelezettségek közötti különbségeket.]

A helyreállítási terv tartalmára és részleteire vonatkozó egyszerűsített kötelezettségek ismertetése

[A teljes körű kötelezettségek és az alkalmazandó egyszerűsített kötelezettségek közötti különbségek ismertetése (vagyis melyek azok a pontok, amelyeknek az intézmény nem felel meg vagy nem kell megfelelnie), például hogy a 2014/59/EU irányelv mellékletének A. szakaszában levő listára, valamint a helyreállítási tervek tartalmára vonatkozó bizottsági rendeletre tekintettel mely elemek nem szükségesek az intézményre/intézménykategóriára alkalmazandó egyszerűsített kötelezettségek szerint.]

A szanálási terv tartalmára és részleteire vonatkozó egyszerűsített kötelezettségek ismertetése

Az első helyreállítási terv/szanálási terv kidolgozásának időpontja és az aktualizálás előírt gyakorisága

Az egyszerűsített kötelezettségek ismertetése a 2014/59/EU irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében, 11. cikkének (1) bekezdésében és 12. cikkének (2) bekezdésében, valamint a melléklet A. és B. szakaszában előírt tartalomra és részletezett információra tekintettel

Az egyszerűsített kötelezettségek ismertetése a 2014/59/EU irányelv 15. és 16. cikkében és mellékletének C. szakaszában előírt szanálhatósági értékelésekhez előirt információk részletességének mértékére tekintettel

3. MINTADOKUMENTUM

A 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (8) bekezdése: Adatszolgáltatási mintadokumentum [Az ebben a mintadokumentumban levő megjegyzések célja, hogy útmutatást adjanak a hatóságoknak a mintadokumentum kitöltéséhez, és nem képezik a mintadokumentum részét.]
Tagállam
A jelentést benyújtó illetékes hatóság/szanálási hatóság neve	[Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak jelentést kell benyújtaniuk azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek a 2014/59/EU irányelv I. fejezetének 2. és 3. szakasza szerinti releváns követelményekkel összefüggésben mentesítésben részesülnek. Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak valamennyi mentesítésben részesülő intézményről adatot kell szolgáltatniuk.]
Referencia-időszak
A hitelintézet-kategória megnevezése vagy a hitelintézet neve [Kategóriára vonatkozó adatszolgáltatás esetén a kategóriához tartozó minden egyes intézmény LEI-kódját meg kell adni; amennyiben ez a kód nem áll rendelkezésre, az intézmény nevét kell megadni.]	[Amennyiben a jelentést egy meghatározott intézménykategóriára vonatkozóan nyújtják be, meg kell adni a kategória leírását, beleértve az adott kategóriába tartozó intézmények fő jellemzőit (pl. a SREP-besorolásra vagy más alkalmazandó besorolási rendszerre való hivatkozással). Meg kell adni a LEI-kódok listáját is, vagy – amennyiben LEI-kód nem áll rendelkezésre – a kategóriához tartozó intézmények nevét. Amennyiben egynél több intézménykategória van, az adatokat valamennyi kategóriára meg kell adni.]
A mentesítés megadásának alapja, tekintettel a 2014/59/EU irányelv 4. cikkének (8) bekezdésében meghatározott megfelelő kritériumokra
Egy központi szervhez kapcsolódó intézmények, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben mentesülnek a nemzeti jogban előírt prudenciális követelmények alól	[E szakaszban kell megadni az intézménykategória/intézmény jellemzőinek leírását.]
Olyan intézmények, amelyek intézményvédelmi rendszer tagjai

(1) Amennyiben nem állnak rendelkezésre az e mintadokumentumban előírt fogalommeghatározásoknak megfelelő mutatóértékek, mivel az adatszolgáltatás hatálya alá tartozó érintett szervezetek nem a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentést készítenek, illetve nem alkalmazandók rájuk a pénzügyi információkra vonatkozó táblák (a továbbiakban: FINREP) követelményei, az illetékes és a szanálási hatóságoknak megfelelő helyettesítő értékeket kell használniuk. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak biztosítaniuk kell az említett helyettesítő értékek megfelelő ismertetését és azt, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek az e táblázatban meghatározott fogalmaknak.

(2) E mintadokumentum alkalmazásában az „összes eszköz”-re vonatkozó adatot a FINREP (F 01.01., 380. sor, 010. oszlop) (IFRS vagy az általánosan elfogadott számviteli alapelvek [GAAP]) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

(3) E mintadokumentum alkalmazásában a „bankközi kötelezettségek”-re vonatkozó adatot a FINREP (F 20.06., 020. + 030. + 050. + 060. + 100. + 110. sor, 010. oszlop, Összes ország (z tengely)) (IFRS vagy GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

(4) E mintadokumentum alkalmazásában a „bankközi eszközök”-re vonatkozó adatot a FINREP (F 20.04., 020. + 030. + 050. + 060. + 110. + 120. + 170. + 180. sor, 010. oszlop, Összes ország (z tengely)), (IFRS vagy GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

(5) E mintadokumentum alkalmazásában a „forgalomban lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”-ra vonatkozó adatot a FINREP (F 01.02., 050. + 090. + 130. sor, 010. oszlop) (IFRS vagy GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

(6) E mintadokumentum alkalmazásában a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletek (névleges) értéke” adatot a FINREP (F 10.00., 300. + 310. + 320. sor, 030. oszlop + F 11.00., 510. + 520. + 530. sor, 030. oszlop) (IFRS) vagy a FINREP (F 10.00., 300. + 310. + 320. sor, 050. oszlop + F 11.00., 510. + 520. + 530. sor, 030. oszlop) (GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

(7) E mintadokumentum alkalmazásában a „több joghatóságot érintő kötelezettségek”-re vonatkozó adatot a FINREP (F 20.06., 010. + 040. + 070., sor, 010. oszlop, Összes ország, a székhely szerinti ország kivételével (z tengely)) (IFRS vagy GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani. Megjegyzés: A kiszámított érték nem tartalmazhatja i. a szervezetközi kötelezettségeket, valamint ii. a külföldi fióktelepek és leányvállalatok ugyanazon fogadó országban lévő felekkel szembeni kötelezettségeit.

(8) E mintadokumentum alkalmazásában a „több joghatóságot érintő követelések”-re vonatkozó adatot a FINREP (F 20.04., 010. + 040. + 080. + 140. sor, 010. oszlop, Összes ország, a székhely szerinti ország kivételével (z tengely)) (IFRS vagy GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani. Megjegyzés: A kiszámított érték nem tartalmazhatja i. a szervezetközi eszközöket, valamint ii. a külföldi fióktelepek és leányvállalatok ugyanazon fogadó országban lévő felekkel szembeni eszközeit.

II. MELLÉKLET

Opcionális mutatók listája

Opcionális mutatók (1)

Eszközök összesen (2)

Nemteljesítéskori kitettség összesen

Eszközök összesen/a tagállam GDP-je

Nemteljesítéskori kitettség összesen/a tagállam GDP-je

Kockázattal súlyozott eszközök összesen

Kötelezettségek összesen

Ügyfelek pénzeszközei összesen

Ügyféleszközök összesen

Díj- és jutalékbevételek összesen

Piaci tőkeérték

Letéti őrzésben levő eszközök értéke

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek értéke (névleges) (3)

Bankközi eszközök

Bankközi kötelezettségek

Pénzügyiszektor-közi kötelezettségek

Pénzügyiszektor-közi eszközök

Több joghatóságot érintő kötelezettségek

Több joghatóságot érintő követelések

Forgalomban lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Belföldi fizetési ügyletek értéke

Betétek összesen

Biztosított betétek összesen

Uniós betétesektől származó magánszektorbeli betétek

Magánszektorbeli hitelek értéke, beleérve a lekötött hitelkereteket és a szindikált hiteleket

Magánszektorbeli hitelek száma

Betétszámlák száma – vállalkozások

Betétszámlák száma – lakosság

Lakossági ügyfelek száma

Belföldi leányvállalatok és fióktelepek száma

Külföldi leányvállalatok és fióktelepek száma (az egyéb tagállamokban és harmadik országban letelepedett leányvállalatok és fióktelepek szerinti bontásban)

Pénzügyi piaci infrastruktúrában való tagság

Az intézmény által a csoporthoz tartozó más vállalatoknak vagy a csoporthoz tartozó vállalatok által az intézménynek biztosított kritikus funkciók

Kritikus funkciók és fő üzletágak az egyes érintett joghatóságokban, ideértve az egyéb intézményeknek történő szolgáltatásnyújtást

Piaci szereplőknek vagy másoknak nyújtott klíring-fizetési és elszámolási szolgáltatások, valamint a piacon rendelkezésre álló egyéb szolgáltatók száma

Piaci szereplőknek vagy másoknak nyújtott fizetési szolgáltatás, valamint a piacon rendelkezésre álló egyéb szolgáltatók száma

Az intézmény tevékenységének földrajzi bontása (ideértve azon joghatóságok számát, amelyekben az intézmény vagy leányvállalatai működnek, és a műveletek méretét)

Az intézmény piaci részesedése üzletáganként és joghatóságonként (például betétgyűjtés, lakossági jelzáloghitelek, biztosíték nélküli hitelek, hitelkártyák, kkv-knak nyújtott hitelezés, vállalati hitelezés, kereskedelemfinanszírozás, fizetési tevékenységek és egyéb kritikus szolgáltatások nyújtása)

Hatósági engedélyek típusa (pl. befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, a hitel-, piaci és működési kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámításához alkalmazott fejlett modellek használata)

Belföldi ügyfeleknek nyújtott magánszektorbeli hitelek

Meghatározott régióbeli ügyfeleknek nyújtott magánszektorbeli hitelek

Unióbeli ügyfeleknek nyújtott jelzáloghitelek

Belföldi ügyfeleknek nyújtott jelzáloghitelek

Az Unióban letelepedett ügyfeleknek nyújtott lakossági hitelek

Belföldi ügyfeleknek nyújtott lakossági hitelek

Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás – SREP-összpontszám

A tőkemegfelelésre, a likviditás megfelelőségére, a belső irányításra és az intézmény kontrollmechanizmusára vonatkozó értékelésre adott SREP-pontszám

Az intézmény általános üzleti modellje és annak életképessége, valamint az intézmény stratégiájának fenntarthatósága a SREP keretében végzett üzletimodell-elemzés eredményei alapján, a SREP egységes eljárásaira és módszertanára vonatkozó EBA-iránymutatásoknak megfelelően. E célból a hatóságok használhatják az üzleti modellre és stratégiára adott SREP-pontszámot

A részvényesi struktúra koncentrált vagy széttagolt jellege, figyelembe véve mindenekelőtt a többségi részvényesek számát és azt, hogy a részvényesi struktúra milyen mértékben befolyásolhatja egyes helyreállítási intézkedések rendelkezésre állását az intézmény számára, és a szanálási eszközök rendelkezésre állását a szanálási hatóság számára

Az intézmény struktúrája, azaz hogy az intézmény csoporthoz tartozik-e, és ha igen, a csoport struktúrája összetett vagy egyszerű, tekintettel a kölcsönös pénzügyi és működési függőségekre

Az intézmény társasági formája, például zártkörű részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy a nemzeti jogban meghatározott egyéb típusú társaság

A garanciaalap relatív mérete az intézmény teljes vagyonához képest (csak intézményvédelmi rendszer és egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerek)

A kölcsönös szolidaritási rendszer típusa, valamint kockázatkezelési politikái és eljárásai

Más intézményvédelmi rendszerek résztvevőivel való kapcsolódás mértéke

(1) Amennyiben nem állnak rendelkezésre az e mellékletben előírt fogalommeghatározásoknak megfelelő mutatóértékek, mivel az adatszolgáltatás hatálya alá tartozó érintett szervezetek nem az IFRS szerinti jelentést készítenek, illetve nem alkalmazandók rájuk a FINREP követelményei, az illetékes és a szanálási hatóságoknak megfelelő helyettesítő értékeket kell használniuk (például a nemzeti GAAP alapján). Ebben az esetben az érintett hatóságoknak biztosítaniuk kell az említett helyettesítő értékek megfelelő ismertetését és azt, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek az e táblázatban meghatározott fogalmaknak.

(2) Az „összes eszköz”-re vonatkozó adatot a FINREP (F 01.01., 380. sor, 010. oszlop) (IFRS vagy GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

(3) A „tőzsdén kívüli származtatott ügyletek (névleges) értéke” adatot a FINREP (F 10.00., 300. + 310. + 320. sor, 030. oszlop + F 11.00., 510. + 520. + 530. sor, 030. oszlop) (IFRS) vagy a FINREP (F 10.00., 300. + 310. + 320., 050. oszlop + F 11.00., 510. + 520. + 530. sor, 030. oszlop) (GAAP) szerint, globális alapon kell kiszámítani.

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/50

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/963 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 16.)

a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom alá eső légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK rendelet II. fejezetében említett listáját.

(2)

A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően bizonyos tagállamok és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: EASA) a lista frissítése szempontjából releváns információkat juttattak el a Bizottsághoz. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén szolgáltak releváns információkkal. Ezek alapján a lista frissítésre szorul.

(3)

A Bizottság vagy közvetlenül, vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül értesítette az összes érintett légi fuvarozót azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján döntés születhet az Unión belüli működési tilalom rájuk való alkalmazására vagy a listán szereplő légi fuvarozó kapcsán alkalmazott működési tilalom feltételeinek módosítására.

(4)

A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek a tagállamok által átadott dokumentumokba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 3922/1991/EGK tanácsi rendelettel (3) létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: Repülésbiztonsági Bizottság).

(5)

A Bizottság tájékoztatta a Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK bizottsági rendelet (4) keretében megnyitott, Angola, Botswana, Grúzia, a Guineai Köztársaság, India, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Madagaszkár, Mozambik, Szudán, Tajvan, Thaiföld és Zambia illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folyamatban lévő közös konzultációkról. A Bizottság emellett Afganisztán, Irak, a Kirgiz Köztársaság, Libanon, Nepál, Pakisztán, Ukrajna és Zimbabwe repülésbiztonsági helyzetéről, valamint az Oroszországi Föderációval folytatott technikai egyeztetés fejleményeiről is tájékoztatta a Repülésbiztonsági Bizottságot.

(6)

Az EASA beszámolt a Bizottságnak és a Repülésbiztonsági Bizottságnak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) által az egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrző programja keretében végzett ellenőrzésekről készült vizsgálati jelentések elemzésének eredményeiről. Ezzel összefüggésben a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy kiemelten kezeljék az olyan államokban engedélyezett légi fuvarozók földi ellenőrzését, amelyek esetében az ICAO jelentős biztonsági problémákat (SSC) tárt fel, vagy amelyek biztonságfelügyeleti rendszerének vonatkozásában az EASA jelentős hiányosságokat állapított meg. Így a Bizottság által a 2111/2005/EK rendelet alapján végzett konzultációkon túlmenően a kiemelt földi ellenőrzések további információkkal fognak szolgálni az említett államokban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági teljesítményével kapcsolatban.

(7)	Az EASA a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló SAFA-program keretében végzett, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (5) szerinti földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről is beszámolt a Bizottságnak és a Repülésbiztonsági Bizottságnak.

(8)

Az EASA tájékoztatta továbbá a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet szerinti intézkedések vagy figyelemmel kísérés által érintett államokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Tájékoztatást adott a tervekről, valamint a polgári repülési hatóságok igazgatási és műszaki képességének javítását célzó további technikai segítségnyújtás, illetve további együttműködés iránti kérelmekről, amelyek célja a hatályos nemzetközi polgári repülési előírások be nem tartásának kiküszöbölése. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy ezekre a kérelmekre a Bizottsággal és az EASA-val egyeztetve kétoldalú alapon reagáljanak. E tekintetben a Bizottság hangsúlyozta, mennyire hasznos tájékoztatni a nemzetközi légiközlekedési közösséget – különösen az ICAO SCAN (Safety Collaborative Assistance Network) adatbázisán keresztül – az Unió és tagállamai által biztosított technikai segítségnyújtásról, amely világszerte szolgálja a repülésbiztonság javítását.

(9)	Az Eurocontrol beszámolt a Bizottságnak és a Repülésbiztonsági Bizottságnak a SAFA riasztórendszer státusával kapcsolatos új fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról.

Uniós légi fuvarozók

(10)

Az uniós légi fuvarozók légi járművein végzett földi ellenőrzésekből vagy az EASA szabványosítási vizsgálataiból származó adatok EASA általi elemzése, valamint a nemzeti légiközlekedési hatóságok által végzett specifikus ellenőrzések és vizsgálatok eredményei alapján több tagállam végrehajtási intézkedéseket hozott, amelyekről tájékoztatták a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot. Norvégia az Airwing A/S tekintetében meghozott intézkedésekről tájékoztatta a Bizottságot és a Repülésbiztonsági Bizottságot.

(11)	A tagállamok megerősítették, hogy készen állnak a szükséges módon fellépni, amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy az uniós légi fuvarozók esetében a megfelelő biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn.

Angola légi fuvarozói

(12)

A 474/2006/EK rendelet lehetővé teszi az Angolában engedélyezett TAAG Angola Airlines légi fuvarozó számára, hogy négy Boeing 737-700 típusú, D2-TBF, D2-TBG, D2-TBH és D2-TBJ lajstromjelű, három Boeing 777-200 típusú, D2-TED, D2-TEE és D2-TEF lajstromjelű és három Boeing 777-300 típusú, D2-TEG, D2-TEH és D2-TEI lajstromjelű légi járművével járatokat üzemeltessen az Unióba.

(13)

A TAAG Angola Airlines2016. április 25-én az illetékes angolai hatóság (Instituto Nacional da Aviação Civil, a továbbiakban: INAVIC) közvetítésével arra irányuló kérelmet nyújtott be, hogy a 474/2006/EK rendelet B. melléklete kiegészüljön egy Boeing 777-300 típusú, D2-TEJ lajstromjelű új légi járművel és egy Boeing 737-700 típusú, D2-TBK lajstromjelű új légi járművel.

(14)

A harmadik országbeli üzemeltetőknek a 452/2014/EU bizottsági rendelet (6) szerinti engedélyezésével összefüggésben a TAAG Angola Airlines 2014 novembere óta folyamatosan párbeszédet folytat az EASA-val, és flottájáról, valamint műveleteiről tényszerű, részletes adatokat bocsátott rendelkezésre. A folyamat egy harmadik országbeli fuvarozóknál végzett helyszíni ellenőrzéshez (a továbbiakban: TCO-ellenőrzés) vezetett, amelyre 2016. február 1. és 3. között került sor. Az ellenőrzést végző csoport korlátozott számú 2. szintű hiányosságot állapított meg, és egy TCO-rész szerinti észrevételt tett. A TAAG Angola Airlines javító cselekvési tervet nyújtott be az EASA-hoz, amelyet az elfogadott, és a hiányosságok megszüntetése jelenleg van folyamatban.

(15)

A TAAG Angola Airlines-zal kialakult folyamatos párbeszéd, valamint a TAAG Angola Airlines által a flottájáról és a műveleteiről rendelkezésre bocsátott részletes és pontos adatok, valamint a helyszíni TCO-ellenőrzés kedvező eredménye mind azt jelzi, hogy a TAAG Angola Airlines képes Boeing 737-700, 777-200 és 777-300 típusú légi járműveinek a nemzetközi biztonsági normáknak megfelelő üzemeltetésére. Ezért a Bizottság helyénvalónak ítéli meg – amellett, hogy a TAAG Angola Airlines kérelmének helyt ad – a jelenleg érvényes tilalom részleges enyhítését oly módon, hogy engedélyezi a TAAG Angola Airlines számára, hogy a flottájába tartozó bármely Boeing 737-700, 777-200 és 777-300 típusú légi járművével járatokat üzemeltessen az Unióba.

(16)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját módosítani, és a 474/2006/EK rendelet B. mellékletébe felvenni a TAAG Angola Airlines valamennyi Boeing 737-700, 777-200 és 777-300 típusú légi járművét, melyekkel járat üzemeltethető az Unióba.

(17)	A tagállamoknak továbbra is vizsgálniuk kell, hogy a TAAG Angola Airlines ténylegesen megfelel-e a vonatkozó biztonsági normáknak, és e célból a légi fuvarozó járműveinek ellenőrzése során alkalmazniuk kell a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítását.

Botswana légi fuvarozói

(18)

A Botswanai Polgári Repülési Hatóság (a továbbiakban: CAAB) a Bizottságnak címzett, 2015. december 23-án kelt levelében tájékoztatást nyújtott arról, hogy milyen előrelépést tett a jelentős biztonsági problémák orvoslása és az ICAO egyéb aggályainak megszüntetése terén. Az ICAO-koordinált hitelesítési misszió eredményei szerint a nemzetközi biztonsági normák tényleges végrehajtása 71 %-ra javult. Ezen eredmény alapján az ICAO 2015. december 31-én megerősítette, hogy mindkét jelentős biztonsági probléma megoldódott. A CAAB további információkkal szolgált a Botswanában engedélyezett légi fuvarozók repülésbiztonsági felügyeletéről.

(19)

A nemzetközi biztonsági normák jobb végrehajtása és a rendelkezésre álló biztonsági adatok a CAAB erőteljes fejlődéséről tanúskodnak, és nem utalnak arra, hogy fennállnának még olyan negatív tendenciák a Botswanában engedélyezett légi fuvarozók tekintetében, amelyek repülésbiztonsági szempontból aggodalomra adnának okot.

(20)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját botswanai légi fuvarozók felvételével módosítani.

Grúzia légi fuvarozói

(21)

2016 áprilisában az ICAO felülvizsgálta a Grúziai Polgári Repülési Hatóság (a továbbiakban: GCAA) által az üzembentartási engedélyek kiadásához szükséges engedélyezési eljárással kapcsolatos jelentős biztonsági probléma megoldása érdekében hozott javító intézkedéseket. A jelentős biztonsági problémát a 2013 októberében lezajlott ICAO-koordinált hitelesítési misszió tárta fel. A felülvizsgálat alapján az ICAO úgy találta, hogy a GCAA által hozott javító intézkedések megoldották a jelentős biztonsági problémát.

(22)

A nemzetközi biztonsági normák jobb végrehajtása és a rendelkezésre álló biztonsági adatok a GCAA-nak a biztonsági hiányosságok megszüntetésére irányuló erőteljes elkötelezettségéről tanúskodnak, és nem utalnak arra, hogy fennállnának még olyan negatív tendenciák a Grúziában engedélyezett légi fuvarozók tekintetében, amelyek repülésbiztonsági szempontból aggodalomra adnának okot.

(23)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját grúziai légi fuvarozók felvételével módosítani.

A Guineai Köztársaság légi fuvarozói

(24)

A Bizottsággal 2013 januárjában Brüsszelben tartott technikai ülésen született megállapodás alapján a Guineai Köztársaság illetékes hatósága (Direction nationale de l'aviation civile, a továbbiakban: DNAC) rendszeresen tájékoztatta a Bizottságot az ICAO által 2012 decemberében jóváhagyott javító cselekvési terv folyamatban lévő végrehajtásáról, valamint az ehhez kapcsolódó összes tevékenységről.

(25)

A DNAC által az elért eredményekről benyújtott, a Bizottsághoz 2016. május 3-án beérkezett legutóbbi jelentés beszámol a javító cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos legújabb tevékenységekről és fejleményekről; a javító cselekvési terv jelenleg az ellenőröknek a légi műveletek, a légialkalmasság, a személyzet engedélyezése és a repülőterek témakörében történő képzésére, a légi fuvarozók engedélyezési eljárásának folytatására és a felügyeleti programra irányul. A Konair Guinée légi fuvarozó ICAO-előírásoknak megfelelő, teljes, ötlépcsős engedélyezési eljárása lezárult, és a légi fuvarozó 2015. szeptember 17-én megkapta (a 03/DNAC/2015 számú) üzembentartási engedélyét. Három másik légi fuvarozó, nevezetesen a Sahel Aviation Service Guinée, a Fly Nimba Airlines és az Ijet Aviation folytatja az engedélyezési folyamatot. A DNAC közlése szerint felügyeleti programot alakítottak ki és hajtottak végre.

(26)	A tervek szerint 2016. november 23–29. között ICAO-koordinált hitelesítési misszióra fog sor kerülni.

(27)

A javító cselekvési tervnek az ICAO által 2012 decemberében jóváhagyottaknak megfelelő fokozatos végrehajtása és a rendelkezésre álló biztonsági adatok jelenleg nem indokolnak olyan döntést, mely szerint működési tilalom vagy működési korlátozás alá kellene vonni a Guineai Köztársaságban engedélyezett légi fuvarozókat. Ugyanakkor a Bizottság továbbra is szorosan nyomon szándékozik követni a helyzet alakulását, és a 2016. novemberi ICAO-koordinált hitelesítési misszió eredményeit is figyelembe fogja venni.

(28)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját guineai köztársaságbeli légi fuvarozók felvételével módosítani.

(29)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

India légi fuvarozói

(30)

2016. május 3-án technikai konzultációra került sor a Bizottság, az EASA, egy tagállam és India Polgári Légiközlekedési Igazgatósága (a továbbiakban: indiai DGCA), valamint az Indiában engedélyezett Air India légi fuvarozó képviselőinek részvételével. Az indiai DGCA már korábban belegyezett abba, hogy technikai konzultációt folytasson a Bizottsággal az általa engedélyezett indiai légi fuvarozók tekintetében fennálló engedélyezési és felügyeleti kötelezettségei megvitatása érdekében.

(31)

A konzultáció során az indiai DGCA bemutatta elemzését az indiai légi fuvarozók – köztük az Air India – SAFA-program keretében nyújtott teljesítményéről. Az indiai DGCA beszámolt arról, hogy külön földi ellenőrzési egységet hozott létre, amely támogatást nyújt számára a SAFA irányítási intézkedések végrehajtása kapcsán. Az indiai DGCA a saját földi ellenőrzési tevékenységéből származó adatokat is szolgáltatott a 2016 első negyedévére vonatkozóan. Az indiai DGCA továbbá részletesen beszámolt arról a felügyeleti tevékenységéről is, amelyet bizonyos indiai légi fuvarozók tekintetében folytat. A bemutatott adatok tartalmazták a 2015 során folytatott felügyeleti tevékenységre vonatkozó áttekintést is. Ezen felül az indiai DGCA az általa indított fenntarthatósági kezdeményezésekkel kapcsolatos új fejleményekről is beszámolt. E kezdeményezések közé tartozik a szakképzett személyzet felvétele és képzése, az adatbázis-kezelés fejlesztése és az újraengedélyezési feladatok aktualizálása.

(32)

Az Air India részletesen bemutatta biztonsági menedzsmentrendszerét és minőségirányítási rendszerét. Az Air India bemutatta a 2015-re vonatkozó repülésbiztonsági elemzésének adatait, valamint a repülésbiztonsági információk terjesztésére és SAFA-menedzsmentprogramjára vonatkozó stratégiáját. Az Air India által ismertetett SAFA-adatok tartalmazták a rá vonatkozó SAFA-tevékenység részletes elemzését is. Ezzel kapcsolatosan az Air India áttekintést adott belső eljárásairól és folyamatairól, amely tartalmazta az okfeltáró elemzésre és az az alapján hozott kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtására vonatkozó részleteket is. Az Air India arról is beszámolt, hogy rendszeres párbeszédet folytat az indiai DGCA-val, többek között SAFA irányítási intézkedéseivel kapcsolatosan.

(33)

2016. május 24-én kelt leveleiben a Bizottság több üzenetét ismételten elküldte az indiai DGCA-nak, többek között azt, hogy továbbra is szorosan nyomon kell követnie az indiai légi fuvarozók SAFA-programbeli teljesítményét. A Bizottság közölte az Air Indiával, hogy nyugtázta az Air India által végrehajtott SAFA irányítási intézkedéseket, de azt is megjegyezte, hogy ezeknek az intézkedéseknek következetes és fenntartható javulást kell eredményezniük a SAFA-program keretében. Továbbá a Bizottság mind az indiai DGCA-t, mind az Air India légi fuvarozót ismételten figyelmeztette arra, hogy az 452/2014/EU bizottsági rendelet értelmében az EASA köteles elvégezni a harmadik országbeli üzemeltetők biztonsági értékelését, és hogy a SAFA-programbeli teljesítmény az egyik olyan kulcsfontosságú elem, amelyet az EASA ilyen értékelések során figyelembe vesz.

(34)

A Bizottság nyugtázta az indiai DGCA és az Air India által rendelkezésre bocsátott információkat. Valamennyi rendelkezésre álló információ – a 2016. május 3-i technikai megbeszélésen az indiai DGCA és az Air India által közölt részletes információk, valamint a 452/2014/EU bizottsági rendelet keretében az EASA által az Air Indiánál a közelmúltban végzett ellenőrzés előzetes eredményei – alapján megállapítást nyert, hogy jelenleg nem indokolt működési tilalom vagy működési korlátozás alá vonni Indiában engedélyezett légi fuvarozókat. Ugyanakkor további technikai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy a biztonsági vonatkozású kérdéseket folyamatosan meg lehessen beszélni.

(35)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indiai légi fuvarozók felvételével módosítani.

(36)	A Bizottság a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében folytatni kívánja a hivatalos konzultációt az indiai DGCA-val.

(37)	A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva az Indiában engedélyezett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági normák tényleges betartását.

Indonézia légi fuvarozói

(38)

2016 áprilisában Indonéziában uniós helyszíni értékelő látogatásra került sor, amelyen a Bizottság, az EASA és a tagállamok szakértői is részt vettek. Az értékelő látogatás során a szakértők eljutottak Indonézia Polgári Légiközlekedési Igazgatóságának (a továbbiakban: indonéziai DGCA) az irodáiba és több Indonéziában engedélyezett légi fuvarozóhoz is, nevezetesen a következőkhöz: Citilink, Lion Air, Batik Air, Indonesia Air Asia és Aviastar Mandiri (amely a CASR-135 szerint lett engedélyezve, és regionális valamint charterjáratokat üzemeltet).

(39)

A szakértők megállapították, hogy a légi fuvarozók kezdeti engedélyezésére a megfelelő, öt lépésben történő eljárás szerint kerül sor, és elégséges a koordináció az indonéziai DGCA szervezeti egységei között. Dokumentálják az engedélyezési ellenőrzéseket, megállapításokat tesznek és utólagos intézkedésekre kérik fel kérik fel a légi fuvarozókat, a javító intézkedéseket és az okfeltáró elemzést is beleértve.

(40)

A szakértők azt is megállapították, hogy a felügyeleti tevékenységek – mind az ellenőrzések, mind pedig a vizsgálatok – éves szinten kerülnek meghatározásra, és végrehajtásuk általánosságban a tervek szerint történik. A szakértők azt is lejegyezték, hogy jelentős számú, a járatüzemeltetést és az utastér biztonságát felügyelő ellenőrt vettek fel a közelmúltban, akiket még a vizsgálati módszerekkel és a specifikus rendelkezésekkel foglalkozó képzésben kell részesíteni. Szükség van még azonban az ellenőröknek a jelentésekre, a megállapítások kommunikálására, a javító intézkedések (az okfeltáró elemzést is beleértve) elfogadására és a megállapítások nyomán meghatározott további intézkedések határidőivel kapcsolatos megállapodásra vonatkozó munkamódszereinek egységesítésére.

(41)

Az indonéziai DGCA képes volt bizonyítani, hogy hozott végrehajtási intézkedéseket. Például az Aviastar Mandiri (a CASR-121 szerint engedélyezve; belföldi, nemzeti „zászlós” valamint kiegészítő légi fuvarozói műveletek; üzembentartási engedély száma: 121-043) üzembentartási engedélyét visszavonta a flottát alkotó légi járművek minimális számára vonatkozó előírásnak való meg nem felelés miatt.

(42)

Az uniós helyszíni értékelő látogatáson a Citilink által bemutatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a Citilink képes a nemzeti és a nemzetközi biztonsági normák teljesítésére. A Citilink bizonyította, hogy fejlett biztonsági menedzsmentrendszere és minőségirányítási rendszere, továbbá fejlett folyamatos légialkalmasság-irányító szervezete van, valamint hogy proaktív biztonsági megközelítést alkalmaz.

(43)

A Lion Group hat darab, három különböző államban engedélyezett légi fuvarozóból áll, és tevékenységével, valamint biztonsági menedzsmentrendszerével és minőségirányítási rendszerével kapcsolatosan integrált megközelítést alkalmaz. A Lion Groupban a Lion Air és a Batik Air két olyan AOC-tulajdonos, amelyeket Indonéziában engedélyeztek. A Lion Air és a Batik Air a szakértőcsoport számára hitelt érdemlően bizonyította, hogy mindketten jól működő biztonsági menedzsmentrendszerrel, valamint minőségbiztosítási és -irányítási rendszerrel rendelkeznek. A két légi fuvarozó felső vezetése, valamint a Lion Group vezetése alaposan ismeri ezeket a rendszereket, és a kockázatok azonosításra használja őket, továbbá megfelelő intézkedéseket hoz a legnagyobb kockázatok elfogadható szintre történő csökkentése érdekében. A szakértők megállapították, hogy a Lion Air és a Batik Air hivatásos személyzetet és munkavállalókat alkalmaz, és megfelelő rendszerekkel rendelkezik a különböző műveletek irányítására. A vezetés mind egyéni légi fuvarozói, mind pedig csoportszinten megkapja a biztonsági és minőségi információkat és elemzéseket, és azok alapján cselekszik. Ezenkívül a vezetés elektronikus és egyéb fajtájú belső kiadványokon keresztül terjeszti az információkat és a javító intézkedéseket.

(44)

Az indonéziai DGCA-t, valamint a Citilink, a Lion Air és a Batik Air légi fuvarozót a Bizottság és a Repülésbiztonsági Bizottság 2016. május 31-én hallgatta meg. Az indonéziai DGCA bemutatta jelenlegi szervezeti felépítését, melynek keretében részleteket közölt a Légialkalmassági és Légijármű-üzemeltetési Igazgatóságánál (Directorate for Airworthiness and Aircraft Operations) dolgozó munkaerővel, valamint a biztonságfelügyeleti feladatokra és az ellenőrök képzésére rendelkezésre álló költségvetéssel kapcsolatban. Az indonéziai DGCA részletesen beszámolt a tavalyi évben hozott fontos intézkedésekről, nevezetesen a polgári légiközlekedés-biztonsági jogszabályok naprakésszé tételéről, az ellenőröknek készült ellenőrzési utasítások naprakésszé tételéről, a biztonságiinformáció-kezelő rendszer tökéletesítéséről és a nemzeti légiközlekedés-biztonsági program kidolgozásának megkezdéséről. Prezentációjában a DGCA összefoglalást nyújtott az uniós helyszíni értékelő látogatás során a szakértők által tett észrevételekre reagáló javító intézkedésekről.

(45)

A Citilink bemutatta javító cselekvési tervét, amelyet az uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételek alapján dolgozott ki. Ez a javító cselekvési terv javító, illetve megelőző intézkedéseket tartalmaz, amelyek az említett észrevételek alapos okfeltáró elemzésén alapulnak. A légi fuvarozó továbbá kiemelt a 2015 novembere óta bekövetkezett legfontosabb fejleményeket, egyebek mellett a repülésiadat-elemzési program végrehajtásának fejlesztését, a biztonságra és a minőségre szánt kiegészítő forrásokat és a biztonsági e-jelentéstételi szoftver folyamatban lévő fejlesztését.

(46)

A Lion Air és a Batik Air prezentációjában hangsúlyozottan szerepelt a Lion Group hat légi fuvarozójára vonatkozó stratégia. A piaci fejlemények alapján a csoport stratégiája jelenleg az Indonézián kívüli piacokon való növekedésre összpontosít. A Lion Air és a Batik Air is bemutatta javító cselekvési tervét, amelyet az uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételek alapján dolgozott ki. Ez a terv javító intézkedéseket tartalmaz, amelyek az említett észrevételek okfeltáró elemzésén alapulnak. Ezenkívül a Batik Air ismertette az egyik légi járművét érintő, a közelmúltban történt futópályasértéssel kapcsolatos nyomozását és azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket közvetlenül az eset után hozott.

(47)

A meghallgatáson az indonéziai DGCA arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az elmúlt hat hónapban az ICAO nem helyszíni ellenőrzés során megkezdte az indonéziai DGCA által hozott javító intézkedések validálását. E validálás végső eredménye még nem áll rendelkezésre. Az indonéziai DGCA azt is kifejtette, hogy a Szövetségi Légiközlekedési Hivatallal együtt biztonságfelügyeleti rendszerének tökéletesítésére törekszik. A Szövetségi Légiközlekedési Hivatal 2016 februárjában elvégzett egy nemzetközi repülésbiztonsági értékelést, amely hét hiányosság megállapításával zárult, és amelynek nyomon követésére egy 2016. májusi látogatás keretében került sor. Az indonéziai DGCA szerint valamennyi hiányosságot orvosolták, mindazonáltal a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal azt kérte az indonéziai DGCA-tól, hogy havi rendszerességgel számoljon be az ellenőrök képzésében elért haladásról.

(48)

Minden rendelkezésre álló adatot – köztük az uniós helyszíni értékelő látogatás eredményeit és a meghallgatáson közölt információkat is – figyelembe véve a Bizottság úgy látja, hogy az indonéziai DGCA teljesítménye javult 2014 óta. Ugyanakkor az indonéziai DGCA-nak egyebek között további javulást kell elérnie biztonságfelügyeleti rendszerében, valamint ellenőrei képzésében és azok munkamódszereinek egységesítésében.

(49)

A Bizottság megállapította, hogy a Citilink, a Lion Air és a Batik Air képes volt konkrét részletekkel szolgálni az egyes tevékenységeik biztonságossága tekintetében. A Bizottság megítélése szerint kielégítő bizonyítékok állnak rendelkezésre e légi fuvarozók részéről az alkalmazandó indonéziai légügyi előírásoknak és a nemzetközi biztonsági normáknak való megfelelésre.

(50)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből törölni kell az Aviastar Mandiri (üzembentartási engedély száma: 121-043), Citilink, Lion Air és Batik Air légi fuvarozókat.

(51)	A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva az Indonéziában engedélyezett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági normák tényleges betartását.

(52)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő további intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Irán légi fuvarozói

(53)

Az Iráni Iszlám Köztársaság Polgári Repülési Szervezete (a továbbiakban: CAO-IRI) által engedélyezett Iran Air légi fuvarozó 2010 márciusában került felvételre a 474/2006/EK rendelet B. mellékletébe. Az uniós helyszíni értékelő látogatást követően az Iran Air flottájára vonatkozó működési korlátozás konkretizálására került sor 2010 júliusában.

(54)	2016 májusában újabb uniós helyszíni értékelő látogatásra került sor Iránban, amelyen a Bizottság, az EASA és a tagállamok szakértői is részt vettek. Az értékelő látogatásra az Iráni Iszlám Köztársaság Polgári Repülési Szervezetének irodáiban és az Iran Air irodáiban és létesítményeiben került sor.

(55)

A szakértők azt állapították meg, hogy a CAO-IRI egy jól strukturált polgári repülési hatóság, amely szabályozó szervként a polgári repülés valamennyi aspektusával foglalkozik. A szakértők azt is megállapították, hogy Irán átfogó szabályozási rendszerrel rendelkezik, amelyet rendszeresen korszerűsítenek. Az uniós helyszíni értékelő látogatás során megfigyelt tények alapján a szakértők azt állapították meg, hogy a CAO-IRI részéről nem hiányzik a szándék és a képesség a biztonsági hiányosságok kezelésére.

(56)

A szakértők megállapították, hogy a 2010 júliusában lezajlott előző uniós helyszíni értékelő látogatás óta az Iran Air megoldást keresett az akkor tett észrevételekre. Az Airbus A320 típusú légi járművek folyamatos légialkalmasság-irányítása javult, és most már ugyanolyan szintű, mint az A300 és az A310 légi járműveké. A szakértők megállapították, hogy az Iran Air repülésbiztonsági menedzsmentrendszere javult az évek során, bár még további javulások lehetnének elérhetők, főként a leírt eljárások tényleges alkalmazása, valamint a biztonsági menedzsment és a minőségirányítási funkció vállalati szintű további integrációja terén. A légialkalmasság területén a szakértők egy sor észrevételt tettek, amelyek segíthetik az Iran Air-t műveletei biztonságosságának és minőségének további javításában.

(57)

2016. június 1-jén a Bizottság és a Repülésbiztonsági Bizottság meghallgatta a CAO-IRI-t és az Iran Air-t. A CAO-IRI bemutatta az iráni légiközlekedési tevékenységeket, a CAO-IRI szervezeti felépítését és nagy vonalakban az iráni légiközlekedés-biztonsági jogszabályokat. A CAO-IRI részletesen ismertette az ICAO ellenőrzési jelentését és az általa ennek nyomán hozott javító intézkedéseket. Ezen intézkedések között szerepelnek olyan jogszabálymódosítások, amelyek a CAO-IRI-nek biztosítják a repülésbiztonsági felügyeleti funkciójának ellátásához szükséges elégséges forrásokat és függetlenséget. A prezentáció igazolta az uniós helyszíni értékelő látogatás során általánosan megfigyelt pozitív fejleményeket.

(58)

Az Iran Air széles körű áttekintést adott a társaságról, jelenlegi flottájáról, a rendelkezésére álló erőforrásokról és létesítményekről, és hangsúlyozta, hogy meglátása szerint képes flottájának megújítására és bővítésére. Továbbá az Iran Air bemutatta azokat a javító intézkedéseket, amelyeket a 2010 júliusában lezajlott uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételek alapján hozott meg, és amelyek között szerepel az Airbus A320 flotta légialkalmasság-irányításának, valamint biztonsági menedzsmentrendszerének és minőségirányítási rendszerének a javítása. Az Iran Air bemutatta a 2016. májusi uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételek alapján kidolgozott javító cselekvési tervét. E terv fő elemei a repülésiadat-elemzési program javítása és a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer támogatására szolgáló jobb szoftver bevezetése.

(59)

Az Iran Air prezentáció jelentős részét flottájának megújításával és bővítésével kapcsolatos terveinek szentelte. Az Iran Air a flottájában már szereplő típusú további légi járművek beszerzését, valamint új, a flottájában még nem szereplő típusú légi járművek beszerzését is tervezi. A prezentációjuk szerint külön projektcsoport részvételével átfogó változáskezelő projektet dolgoztak ki azoknak az esetleges biztonsági kockázatoknak a proaktív módon történő azonosítására, kezelésére és mérséklésére, amelyek egy új légijárműtípus bevezetésével járnak. A szabványos dokumentált eljárásokat használják a műveletekben az új légijárműtípus bevezetéséhez kapcsolódóan bekövetkező valamennyi olyan külső és belső változás esetében, amely hátrányosan érintheti a biztonságot.

(60)	Ugyanakkor az Iran Air flottájában már szereplő Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi járművek vonatkozásában nem szolgáltak releváns információkkal a légialkalmasság-irányítás javításával kapcsolatban.

(61)

Valamennyi rendelkezésre álló adat – köztük a 2016. májusi uniós helyszíni értékelő látogatás eredményei és a meghallgatás – alapján a Bizottság úgy látja, hogy az Iran Air tartós javulást ért el az Airbus A320 flotta légialkalmasság-irányításában, és bizonyította, hogy képes új típusú légi járműveknek a flottájába történő bevezetésére.

(62)

Az is megállapításra került, hogy a CAO-IRI és az Iran Air részéről nem hiányzik a szándék a Bizottsággal történő együttműködésre. Megállapítást nyert, hogy általánosságban a CAO-IRI képes ellátni az Iránban engedélyezett légi fuvarozók felügyeletével kapcsolatos feladatait. A Bizottság megítélése szerint kielégítő bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az Iran Air megfelel az alkalmazandó nemzetközi biztonsági normáknak és ajánlott gyakorlatoknak. Ugyanakkor a Fokker F100 és Boeing B747 flotta irányítása továbbra is javításra szorul. Mindezek alapján a Bizottság úgy gondolja, hogy az Iran Air-re jelenleg vonatkozó működési korlátozás törölhető, kivéve az Iran Air flottájában szereplő Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi járművekre jelenleg vonatkozó korlátozást, amelyet fenn kell tartani.

(63)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a 474/2006/EK rendelet B. mellékletében indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók jegyzékét, és az Iran Air-re vonatkozó működési korlátozást a Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi járművekre kell szűkíteni.

(64)	A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva az Iránban engedélyezett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági normák tényleges betartását.

(65)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő további intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Kazahsztán légi fuvarozói

(66)

2009 júliusa óta egy kivételével valamennyi Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozóra teljes működési tilalom vonatkozik, elsősorban azért, mert a Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozók biztonsági felügyeletéért felelős illetékes hatóság (Civil Aviation Committee of Kazakhstan, a továbbiakban: CAC) nem képes végrehajtani és érvényesíteni az alkalmazandó nemzetközi biztonsági normákat. A Kazahsztánban engedélyezett Air Astana légi fuvarozó 2015 decemberében törlésre került a 474/2006/EK rendelet B. mellékletéből, és járatokat üzemeltethet az Unióba.

(67)

2016 áprilisában ICAO-koordinált hitelesítési misszióra került sor Kazahsztánban. A CAC arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az előzetes eredmény szerint a nemzetközi biztonsági normák tényleges végrehajtása 64 %-ról 74 %-ra javult. Az ICAO-koordinált hitelesítési misszió előzetes eredményei alapján az ICAO 2016. április 20-án megállapította, hogy a CAC sikeresen megoldotta a jelentős biztonsági problémát. Az ICAO-koordinált hitelesítési misszió végleges jelentése 2016 júliusában válik elérhetővé.

(68)

A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kazahsztáni polgári repülés szabályozási reformjára irányuló projekt további eredményeket ért el. Azonban a 2016. áprilisi ICAO-koordinált hitelesítési misszió eredményeire vonatkozó részletes információk még nem érhetők el. Bármilyen, a Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozókra vonatkozó működési korlátozás módosítására vonatkozó döntés előtt szükség van a CAC polgári repülésbiztonság-felügyeleti rendszerében bekövetkezett javulás helyszíni vizsgálatára.

(69)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját a kazahsztáni légi fuvarozók tekintetében módosítani.

Madagaszkár légi fuvarozói

(70)

A Madagaszkáron engedélyezett Air Madagascar légi fuvarozóra jelenleg működési korlátozás van érvényben, és szerepel a 474/2006/EK rendelet B. mellékletében. Madagaszkár illetékes hatóságával (Aviation civile de Madagascar, a továbbiakban: ACM) és az Air Madagascar-ral folytatott konzultációra került sor, melynek célja, hogy naprakész információra lehessen szert tenni a javító intézkedések végrehajtása terén elért eredményekkel kapcsolatban.

(71)

2015. október 2-án technikai egyeztetésre került sor a Bizottság és az EASA szakértői, valamint az ACM és az Air Madagascar magas rangú képviselői között. Ezen az ülésen mind az ACM, mind az Air Madagascar információkat bocsátott rendelkezésre az általuk végrehajtott javító, illetve megelőző cselekvési terveinek végrehajtásában elért eredményekről, amelyek a 390/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) (66)–(74) preambulumbekezdésében említett repülésbiztonsági problémák megoldására irányulnak. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó repülésbiztonsági hiányosságokat megszüntették, az ACM és az Air Madagascar kérte az Air Madagascar-ra rótt működési korlátozás felülvizsgálatát.

(72)

Ez a kérelem 2015 novemberében megvitatásra került. A Bizottság elismerte az ACM és az Air Madagascar által elért fejlődést, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az Air Madagascar-ra jelenleg érvényes részleges tilalom bármilyen módosítása előtt szükség van a nemzetközi biztonsági normák tényleges végrehajtásának helyszíni vizsgálatára.

(73)	2016 márciusában az EASA szakértői egy tagállami megfigyelő szakértő kíséretében ellenőrizték az Air Madagascar-t, mivel az Air Madagascar a harmadik országbeli üzemeltetőknek a 452/2014/EU bizottsági rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az EASA-hoz.

(74)

Ezen ellenőrzés során az EASA szakértői és a megfigyelő szakértő az ACM-nél is látogatást tett. A látogatás alatt az ACM bizonyítékkal szolgált a szakértő csoport számára azon javító és megelőző cselekvési tervének hatékonyságával kapcsolatban, amelyet az Air Madagascar működési korlátozását követően dolgoztak ki és hajtottak végre. Bizonyítékokkal szolgált arról is, hogy képes teljesíteni az engedélyezési és felülvizsgálati tevékenységeire vonatkozó ICAO-előírások szerinti kötelezettségeit. Bebizonyosodott az is, hogy a 2014 februárjában lezajlott uniós helyszíni értékelő látogatás óta az ACM sikeresen elvégezte kilenc légi fuvarozó újraengedélyezését, megtagadta egy légi fuvarozó üzembentartási engedélyének megújítását, és megkezdte egy új légi fuvarozó engedélyezését. A szakértő csoport által felülvizsgált engedélyezési dossziék jól szervezettek és az ICAO engedélyezési eljárásának megfelelően strukturáltak voltak. A felügyeleti program négy légi fuvarozó esetében került felülvizsgálatra, és a szakértő csoport úgy találta, hogy az ACM a hagyományos megfelelőségi felügyeleti programról egy kockázatalapú megközelítést alkalmazó felülvizsgálati tevékenységi tervre tért át. A szakértő csoport azt is megállapította, hogy a 2014/2015-ös időszakra tervezett tevékenységek 90 %-a ténylegesen elvégzésre került a műveletek, az engedélyezés és a folyamatos légialkalmasság területén.

(75)

Az Air Madagascar ellenőrzése során bizonyítást nyert a légi fuvarozó által kidolgozott és végrehajtott javító és megelőző cselekvési terv eredményessége. Az Air Madagascar azt is bizonyította, hogy az Airbus A340 flotta irányítása az összes többi flottájának irányításával megegyező, továbbá hogy az Airbus A340 flottát teljes körűen integrálták a repülésbiztonsági menedzsment- és minőségirányítási rendszerükbe. Az Air Madagascar tevékenységéből kiválasztott releváns minták nem szolgáltattak bizonyítékot a nemzetközi biztonsági normáknak való, a biztonság szempontjából kritikus meg nem felelésre.

(76)

A 2016 márciusában lezajlott helyszíni értékelő látogatás azt igazolta, hogy a 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények tekintetében az ACM és az Air Madagascar kész és képes a fennmaradt repülésbiztonsági hiányosságok megszüntetésére. Továbbá az is bizonyítást nyert, hogy az ACM megfelelően képes végrehajtani – és ha szükséges – betartatni a vonatkozó nemzetközi biztonsági normákat és a saját maga által életbe léptetett repülésbiztonsági előírásokat is.

(77)

Minden jelenleg rendelkezésre álló információt – köztük a 2016. márciusi ellenőrzés eredményeit is – figyelembe véve a Bizottság úgy látja, hogy az ACM és az Air Madagascar hosszú időn át folyamatosan képes volt javítani teljesítményén, és hogy ez a javulás tartós. A Bizottság azt is elismerte, hogy az ACM és az Air Madagascar esetében nincs hiány a folyamatos együttműködésre való szándékban. Megállapítást nyert, hogy az ACM képes ellátni a Madagaszkáron engedélyezett légi fuvarozók felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint hogy kielégítő módon bizonyítást nyert, hogy az Air Madagascar megfelel az alkalmazandó nemzetközi biztonsági normáknak és ajánlott gyakorlatoknak.

(78)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet B. mellékletéből törölni kell a Madagaszkáron engedélyezett Air Madagascar légi fuvarozót.

(79)

A tagállamok továbbra is vizsgálniuk kell, hogy az Air Madagascar ténylegesen megfelel-e a vonatkozó biztonsági normáknak, és e célból a légi fuvarozó járműveinek ellenőrzése során alkalmazniuk kell a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítását. Amennyiben ezen ellenőrzések eredménye vagy bármely más releváns biztonsági információ arra utal, hogy a nemzetközi biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő további intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Mozambik légi fuvarozói

(80)

A 2015. áprilisi uniós helyszíni értékelő látogatást követően elindított technikai segítségnyújtási projekt továbbra is támogatást nyújt különböző területeken a mozambiki illetékes polgári repülési hatóság (Instituto de Aviação Civil de Moçambique, a továbbiakban: IACM) számára. Az IACM kiterjesztett hatáskörét és önállóságát bevezető jogszabályt 2016. március 30-án egyhangúlag fogadta el a parlament, és az államfő általi kihirdetésre vár. Egy sor különleges jogi és technikai rendelkezés részletes felülvizsgálatra került, és jelenleg a kidolgozás vagy a jóváhagyás különböző szakaszaiban van. A műszaki személyzet képzése folytatódott a légialkalmasság, a légi műveletek, a személyzet engedélyezése, a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás, a légügyi információkezelés és a légi közlekedés védelme területén. Újabb munkavállalókat vettek fel a műszaki személyzethez a légi műveletek, a légialkalmasság, és a légi közlekedés védelmének területére. A Portugáliával megkötött együttműködési jegyzőkönyv keretében egészségügyi minősítőket képeztek ki. A tényleges végrehajtási arány jelentős javítása érdekében tovább folytatják az ICAO egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrző programja összes lezáratlan megállapításának módszeres feldolgozását és rendezését. Az IACM továbbra is folyamatos kapcsolatban áll minden meglévő légi fuvarozóval, és több körben egyeztetett velük légi műveleteik javításával kapcsolatban. Előzőleg meghatározásra került az IACM minden olyan belső eljárása és folyamata, amely jelentős átalakítást igényel, és azon dolgoznak, hogy jelentős előrelépést érjenek el ezekben.

(81)

A Mozambikban engedélyezett Linhas Aéreas de Moçambique (LAM) légi fuvarozó 2013. november 29-én balesetet szenvedett Namíbiában. A balesetről készült végleges jelentést a Namíbiai Köztársaság Munkaügyi és Közlekedési Minisztériumának a repülőgép-balesetek kivizsgálásával foglalkozó igazgatósága 2016. március 30-án hivatalosan közzétette. A végleges jelentés szerint a balesetet a kapitány szándékosan követte el. A jelentésben szerepel öt, az ICAO-nak és egy, az IACM-nek címzett ajánlás arra vonatkozóan, hogy a repülés minden fázisában legyen jelen a repülőgép-személyzet két tagja a pilótafülkében. Az IACM a 2016 májusában közzétett DOS-02/16 repülésbiztonsági irányelvvel végrehajtotta az ajánlást.

(82)

Mindazonáltal az IACM-nek a mozambiki polgári légiközlekedési tevékenységek felügyeletére vonatkozó képessége jelenleg még nem felel meg teljes mértékben a nemzetközi repülésbiztonsági normáknak. Ezért nem áll rendelkezésre elégendő bizonyíték, amely alátámasztana egy, a Mozambikban engedélyezett összes légi fuvarozóra vonatkozó működési tilalom módosítására irányuló határozatot.

(83)	Bár a javulás még nem elégséges indok a jelenleg érvényes tilalom módosítására, a helyzet elég ígéretes ahhoz, hogy az elkövetkező hónapokban egy további uniós helyszíni értékelő látogatást indokoljon.

(84)

Az IACM által 2016. május 13-án átadott jegyzék szerint Mozambikban két új légi fuvarozó kapott engedélyt, nevezetesen a CHC Helicópteros Lda (üzembentartási engedély száma: MOZ-22) és az Inter Airways Lda (üzembentartási engedély száma: MOZ-24). Az IACM azonban nem tudott bizonyítékot benyújtani arra nézve, hogy e légi fuvarozók biztonsági felügyelete megfelel a nemzetközi biztonsági normáknak. Az IACM az említett jegyzék révén arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Kaya Airlines Lda (üzembentartási engedély száma: MOZ-09) és a Trabalhos e Transportes Aéreos Lda (üzembentartási engedély száma: MOZ-16) légi fuvarozók üzembentartási engedélyét visszavonta.

(85)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe fel kell venni a CHC Helicópteros Lda és az Inter Airways Lda légi fuvarozókat, és az említett mellékletből törölni kell a Kaya Airlines Lda és a Trabalhos e Transportes Aéreos Lda légi fuvarozókat.

Az Oroszországi Föderáció légi fuvarozói

(86)

A Bizottság, az EASA és a tagállamok az utóbbi időszakban is szorosan figyelemmel követték az Oroszországi Föderációban engedélyezett és az Unióba járatokat működtető légi fuvarozók biztonsági teljesítményét, és ennek keretében a 965/2012/EU rendelet szerinti fontossági sorrend figyelembevételével végeztek földi ellenőrzéseket egyes orosz légi fuvarozók járművein.

(87)

2016. március 4-én a Bizottság az EASA támogatásával találkozott az Orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (FATA) képviselőivel. E találkozó célja a 2015. február 21. és 2016. február 20. közötti időszakban tartott SAFA földi ellenőrzésekre vonatkozó jelentések alapján az orosz légi fuvarozók biztonsági teljesítményének felülvizsgálata, valamint a különleges figyelmet igénylő esetek azonosítása volt.

(88)

A találkozó során a Bizottság részletesebben felülvizsgálta az Oroszországi Föderáció négy légi fuvarozójának SAFA-eredményeit. A FATA tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy 2015 decemberében visszavonta e négy légi fuvarozó egyikének üzembentartási engedélyét, valamint azokról az intézkedésekről is, amelyeket e négy légi fuvarozó közül másik kettő maga hozott.

(89)

Ezenkívül a találkozó során a FATA ígéretet tett arra, hogy intenzívebben azon fog dolgozni a negyedik légi fuvarozóval, hogy az javítsa SAFA-nyilvántartását. Mivel ez a légi fuvarozó a harmadik országbeli üzemeltetőknek a 452/2014/EU bizottsági rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelmet is benyújtott az EASA-hoz, a Bizottság megragadta az alkalmat, és a találkozón tisztázta a 2011/2005/EK rendelet és a 452/2014/EU bizottsági rendelet közötti kapcsolatot. A FATA és e negyedik légi fuvarozó közötti további megbeszélések eredményeképpen a FATA törölte a légi fuvarozó üzembentartási engedélyéből az EU-ba irányuló járatok üzemeltetésére vonatkozó engedélyt. Ezt követően a légi fuvarozó úgy döntött, hogy visszavonja az EASA-hoz benyújtott kérelmét.

(90)

A rendelkezésre álló információk alapján megállapításra került, hogy az orosz légügyi hatóságoknak vagy az Oroszországi Föderációban engedélyezett légi fuvarozók képviselőinek nem szükséges a Bizottság és a Repülésbiztonsági Bizottság előtti meghallgatáson megjelenniük. Mindazonáltal megegyezés született arról, hogy a Bizottság és az orosz hatóságok közötti rendszeres – a Repülésbiztonsági Bizottság egyes ülései előtt legalább egyszer megtartott – repülésbiztonsági szakértői találkozókat folytatni kell.

(91)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját módosítani, és arra az Oroszországi Föderációban engedélyezett légi fuvarozókat felvenni.

(92)

A tagállamok továbbra is vizsgálniuk kell, hogy az Orosz Föderáció légi fuvarozói ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó biztonsági normáknak, és e célból a légi fuvarozó járműveinek ellenőrzése során alkalmazniuk kell a földi ellenőrzések fontossági sorrendjének 965/2012/EU rendelet szerinti megállapítását.

(93)

Amennyiben az ellenőrzések eredményei arra utalnak, hogy a vonatkozó biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, az oroszországi föderációbeli légi fuvarozókkal szemben a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Szudán légi fuvarozói

(94)

A Szudáni Polgári Repülési Hatóság (Sudan Civil Aviation Authority, a továbbiakban: SCAA) az utóbbi időszakban rendszeres kapcsolatot tartott a Bizottsággal, különösen a Szudánban engedélyezett légi fuvarozók értékelése tekintetében. A szudáni légi fuvarozóknak az SCAA által 2015. december 22-én megküldött naprakész listája szerint nem engedélyeztek új légi fuvarozókat, és a következő hat légi fuvarozó üzembentartási engedélyét visszavonták: Almajal Aviation Service, Bentiu Air Transport, Dove Airlines, Fourty Eight Aviation, Marsland Company és Mid Airlines. Ugyanebben a levelében az SCAA arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy Szudán kidolgozta nemzeti légiközlekedés-biztonsági programjának kézikönyvét, valamint a szudáni polgári légi közlekedésre vonatkozó szabályozás 19. részét (repülésbiztonság-menedzsment), amely azokat a normákat és szabályozási követelményeket tartalmazza, amelyeket a repülésbiztonság-menedzsmentrendszerek létrehozása és fenntartása során a megfelelő szolgáltatóknak be kell tartaniuk.

(95)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből törölni kell az Almajal Aviation Service, a Bentiu Air Transport, a Dove Airlines, a Fourty Eight Aviation, a Marsland Company és a Mid Airlines légi fuvarozókat.

Tajvan légi fuvarozói

(96)

A Bizottság folytatta a konzultációt Tajvan illetékes hatóságával, a Tajvani Polgári Repülési Hatósággal (Civil Aeronautics Administration, a továbbiakban: tajvani CAA). 2016. május 23-án találkozóra került sor a Bizottság, az EASA, a tajvani CAA és a Tajvanon engedélyezett TransAsia Airways (a továbbiakban: TNA) légi fuvarozó szakértői között.

(97)

E találkozó során a tajvani CAA bemutatta a TNA-t érintő repülési események és légi balesetek után hozott intézkedések végrehajtása terén elért haladást, valamint a TNA-ra vonatkozó felügyeleti program eredményeit. A tajvani CAA arról is beszámolt, hogy a külső szervezetek által – azok 2015-ös helyszíni értékelő látogatásai eredményeként – megfogalmazott valamennyi ajánlást elfogadta és végrehajtotta.

(98)

Továbbá a tajvani CAA arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy csak akkor fogja engedélyezni a TNA számára légi műveletei számának növelését, ha meggyőződött a TNA által hozott kockázatcsökkentő intézkedések eredményességéről. Végezetül a tajvani CAA és a TNA beleegyezett abba, hogy további technikai konzultációkra kerüljön sor annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a vonatkozó javító és megelőző cselekvési tervek végrehajtását, és hogy bármilyen, a biztonsággal kapcsolatos ügyet megfelelően meg lehessen vitatni.

(99)	A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy nem szükséges, hogy a tajvani CAA és a TNA megjelenjen a Bizottság és Repülésbiztonsági Bizottság előtt, és nem szükséges működési tilalmat elrendelni a tajvani légi fuvarozókkal szemben.

(100)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját a tajvani légi fuvarozók tekintetében módosítani.

Thaiföld légi fuvarozói

(101)

2016. május 2-án a Thaiföldi Polgári Repülési Hatósággal (Civil Aviation Authority of Thailand, a továbbiakban: CAAT) folyatott aktív konzultáció részeként technikai ülésre került sor, melynek célja a Bizottság naprakész tájékoztatása volt a 2015 novembere óta elért előrelépésről. A CAAT naprakész információkkal szolgált a kulcsfontosságú repülésbiztonsági garanciák érvényesítésére irányuló tevékenységéről, ezen belül egy légi fuvarozó üzembentartási engedélyének visszavonásáról, biztonsági problémák miatt elrendelt felszállási tilalmakról, a légi járművek engedélyének a légi fuvarozók pénzügyi alkalmatlansága miatti törléséről, valamint a repülési és szolgálati idők ellenőrzéséről. A CAAT ezenkívül tájékoztatást adott az üzembentartási engedélyek megújításában egy külső szervezet támogatása révén elért előrelépésről, a CAAT szervezetének fenntarthatóságáról és kapacitásépítéséről, valamint a CAAT jelenlegi szervezeti felépítéséről.

(102)

A CAAT számos alkalommal kifejtette, hogy a gyorsan végrehajtható megoldások helyett a fenntartható javító intézkedések meghozatalát részesíti előnyben. A CAAT elmondta, hogy megvan a szükséges politikai kötelezettségvállalás ehhez a megközelítéshez, azonban időre van szükség. A külső szervezettel már megkötötték a szerződést, így a légi fuvarozók újraengedélyezése hamarosan meg fog kezdődni, és a nemzetközi légi fuvarozók újraengedélyezése az elkövetkezendő 9 hónapban le fog zajlani. Ez lesz az alapja az ICAO által feltárt jelentős biztonsági problémák megoldásának is.

(103)

Azzal a hosszú távú kapacitásépítési projekttel kapcsolatban, amelyet a CAAT a 2015-ben aláírt egyetértési megállapodás égisze alatt az EASA támogatásával szeretne megvalósítani, a CAAT EASA-szakértőket kér hét, stratégiai szempontból kulcsfontosságú szervezeti egységéhez, akik tanácsadóként segítenék a CAAT vezetőit a nemzetközi biztonsági normák végrehajtásában.

(104)

A thaiföldi kormány és a CAAT egyértelműen elkötelezték magukat a thaiföldi repülésbiztonság-felügyeleti rendszer javítása mellett, és bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy az elmúlt év során ebben jelentős előrelépés történt. Ezenkívül a Thaiföldön engedélyezett légi fuvarozókról rendelkezésre álló repülésbiztonsági információk sem indokolnak olyan döntést, mely szerint működési tilalmat vagy működési korlátozást kellene elrendelni. A helyzet szoros nyomon követése érdekében azonban a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a thaiföldi hatóságokkal folytatni kell a konzultációkat.

(105)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy a jelenlegi állás szerint nem indokolt az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját a thaiföldi légi fuvarozók tekintetében módosítani.

(106)

A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva a Thaiföldön engedélyezett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági normák tényleges betartását.

(107)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy a nemzetközi biztonsági normáknak való megfelelés hiánya miatt közvetlen biztonsági kockázat merül fel, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelő további intézkedések meghozatalára kényszerülhet.

Zambia légi fuvarozói

(108)

2016 áprilisában uniós helyszíni értékelő látogatásra került sor Zambiában. Az értékelő látogatáson a Bizottság, az EASA és a tagállamok szakértői vettek részt. Az uniós helyszíni értékelő látogatásra a Zambiai Polgári Repülési Hatóság (Zambia Civil Aviation Authority, a továbbiakban: ZCAA) irodáiban került sor, valamint a releváns mintaként kiválasztott, Zambiában engedélyezett Proflight Commuter Services (dba Proflight Zambia) és Royal Air Charters légi fuvarozók irodáiban.

(109)

Az uniós helyszíni értékelő látogatáson a ZCAA-val kapcsolatban tett főbb megállapítások a következőképp foglalhatók össze: A ZCAA összességében kész és képes kezelni a repülésbiztonsági hiányosságokat, továbbá megfelelően képes végrehajtani – és ha szükséges – betartatni a vonatkozó nemzetközi biztonsági normákat, valamint a zambiai polgári repülési követelményeket. A ZCAA képes volt bizonyítani, hogy összességében a személyzete elegendően tapasztalt és képzett a felügyeleti feladatok megfelelő ellátásához. Másrészről a szakértők megállapították, hogy a ZCAA-nak érdemes lenne az eddig elért eredményekre építve tovább dolgoznia a felügyeleti tevékenységének egységesítésén, a felügyeletet végző ellenőreinek továbbképzését is beleértve. A ZCAA-nak továbbá hasznos lenne kiemelt figyelmet fordítania a dokumentumok ellenőrzésére és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárásainak és folyamatainak további javítására.

(110)

A Proflight Commuter Services (dba Proflight Zambia) kapcsán az uniós helyszíni értékelő látogatás fő megállapítása az volt, hogy e légi fuvarozó részéről nem hiányzik a szándék és összességében a képesség a biztonsági hiányosságok kezelésére. A szakértők továbbá megállapították, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy általánosságban a Proflight Commuter Services (dba Proflight Zambia) képes megfelelni a vonatkozó nemzetközi biztonsági normáknak és a zambiai polgári repülési követelményeknek.

(111)

A Royal Air Charters kapcsán az uniós helyszíni értékelő látogatás fő megállapítása az volt, hogy e légi fuvarozó részéről nem hiányzik a szándék és a képesség a biztonsági hiányosságok kezelésére. A szakértők továbbá megállapították, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy a Royal Air Charters képes megfelelni a vonatkozó nemzetközi biztonsági normáknak és a zambiai polgári repülési követelményeknek.

(112)

A Bizottság és a Repülésbiztonsági Bizottság 2016. június 1-jén hallgatta meg a ZCAA-t. Ekkor a Proflight Commuter Services (dba Proflight Zambia)-t is meghallgatta.

(113)

A ZCAA bemutatta jelenlegi szervezeti felépítését, az ellenőrök képzését és képesítését is beleértve. Kifejtette, hogy elkötelezett az ellenőri állománya munkamódszerei egységesítésének folytatásában. Engedélyezési és felügyeleti tevékenységével kapcsolatban a ZCAA arról számolt be, hogy jelenleg csupán tíz AOC-tulajdonost kell felügyelnie. A ZCAA tájékoztatást nyújtott az engedélyezésükre vonatkozóan, és összefoglalta a rájuk vonatkozó fő felügyeleti elemeket. A ZCAA hangsúlyozta a folyamatos javulásra irányuló politikája folytatása melletti elkötelezettségét, a repülésbiztonsági felügyelet egységesítésére vonatkozó elsőrendű fontosságú tevékenységét is beleértve.

(114)

Ezenkívül a ZCAA röviden bemutatta a 2016. áprilisi uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételekre válaszul hozott javító intézkedéseit is.

(115)

A Proflight Commuter Services (dba Proflight Zambia) részletesen ismertette szervezeti felépítését, fejlesztési terveit, valamint biztonsági menedzsmentrendszerének és minőségirányítási rendszerének sajátosságait, valamint kitért a biztonsági jelentések kezelésére és értékelésére vonatkozó eljárás részleteire is. Ezenkívül a 2016. áprilisi uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételekre válaszul hozott intézkedésekről is beszámolt.

(116)

A Bizottság megállapította, hogy a Proflight Commuter Services (dba Proflight Zambia) a meghallgatáson megfelelő színvonalról tett tanúbizonyságot, és képes volt konkrét részletekkel szolgálni légi műveleteinek biztonságossága tekintetében.

(117)

Minden rendelkezésre álló információt – köztük az uniós helyszíni értékelő látogatás eredményeit és a meghallgatáson közölt információkat is – figyelembe véve a Bizottság megítélése szerint kielégítő bizonyítékok állnak rendelkezésre a Zambiában engedélyezett légi fuvarozók részéről az alkalmazandó nemzetközi biztonsági normáknak és ajánlott gyakorlatoknak való megfelelésre.

(118)

Minden jelenleg rendelkezésre álló információ – köztük az uniós helyszíni értékelő látogatás eredményei és a meghallgatáson közölt információk – alapján a Bizottság úgy látja, hogy a ZCAA fenntartható javulást ért el. A Bizottság azt is elismeri, hogy a ZCAA esetében nincs hiány a Bizottsággal történő folyamatos együttműködésre való szándékban, valamint egyértelműen látszik, hogy a ZCAA felismerte, hogy tovább kell folytatnia repülésbiztonság-felügyeleti és ellenőrzési eljárásainak fejlesztését. A Bizottság értékelése szerint a ZCAA képes ellátni a Zambiában engedélyezett légi fuvarozók felügyeletével kapcsolatos feladatait. A meghallgatáson a ZCAA beleegyezett a biztonsági szempontokkal kapcsolatosan a Bizottsággal jelenleg zajló párbeszéd folytatásába, és ezen belül – ha és amikor a Bizottság szükségesnek tartja – a további találkozókba vagy látogatásokba.

(119)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát megállapítást nyert, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből törölni kell valamennyi Zambiában engedélyezett légi fuvarozót.

(120)

A tagállamoknak – a 965/2012/EU rendelet szerint prioritást adva a Zambiában engedélyezett légi fuvarozók légi járművein elvégzendő földi ellenőrzéseknek – továbbra is ellenőrizniük kell a megfelelő biztonsági normák tényleges betartását.

(121)

(122)

A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(123)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Repülésbiztonsági Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 474/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	az A. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép;

2.	a B. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Violeta BULC

a Bizottság tagja

(1) HL L 344., 2005.12.27., 15. o.

(2) A Bizottság 2006. március 22-i 474/2006/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.).

(3) A Tanács 1991. december 16-i 3922/1991/EGK rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (HL L 373., 1991.12.31., 4. o.).

(4) A Bizottság 2006. március 22-i 473/2006/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.).

(5) A Bizottság 2012. október 5-i 965/2012/EU rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(6) A Bizottság 2014. április 29-i 452/2014/EU rendelete a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 12. o.).

(7) A Bizottság 2011. április 19-i 390/2011/EU végrehajtási rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról HL L 104., 2011.4.20., 10. o.).

MELLÉKLET I

„A. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI TILALOM ALÁ ESNEK AZ UNIÓBAN (A KIVÉTELEK FELTÜNTETÉSÉVEL) (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)	Az üzembentartási engedély (AOC) száma vagy a működési engedély száma	ICAO-kód	Az üzemben tartó illetősége szerinti állam
BLUE WING AIRLINES	SRBWA-01/2002	BWI	Suriname
IRAQI AIRWAYS	001	IAW	Irak
A szabályozási felügyeletért Afganisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Afgán Iszlám Köztársaság
ARIANA AFGHAN AIRLINES	AOC 009	AFG	Afgán Iszlám Köztársaság
KAM AIR	AOC 001	KMF	Afgán Iszlám Köztársaság
PAMIR AIRLINES	Nem ismert	PIR	Afgán Iszlám Köztársaság
SAFI AIRWAYS	AOC 181	SFW	Afgán Iszlám Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Angolában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a B. mellékletbe felvett TAAG Angola Airlines kivételével), beleértve a következőket:			Angolai Köztársaság
AEROJET	AO 008-01/11	TEJ	Angolai Köztársaság
AIR GICANGO	009	Nem ismert	Angolai Köztársaság
AIR JET	AO 006-01/11-MBC	MBC	Angolai Köztársaság
AIR NAVE	017	Nem ismert	Angolai Köztársaság
AIR26	AO 003-01/11-DCD	DCD	Angolai Köztársaság
ANGOLA AIR SERVICES	006	Nem ismert	Angolai Köztársaság
DIEXIM	007	Nem ismert	Angolai Köztársaság
FLY540	AO 004-01 FLYA	Nem ismert	Angolai Köztársaság
GIRA GLOBO	008	GGL	Angolai Köztársaság
HELIANG	010	Nem ismert	Angolai Köztársaság
HELIMALONGO	AO 005-01/11	Nem ismert	Angolai Köztársaság
MAVEWA	016	Nem ismert	Angolai Köztársaság
SONAIR	AO 002-01/10-SOR	SOR	Angolai Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Beninben felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Benini Köztársaság
AERO BENIN	PEA No 014/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS	AEB	Benini Köztársaság
AFRICA AIRWAYS	Nem ismert	AFF	Benini Köztársaság
ALAFIA JET	PEA No 014/ANAC/MDCTTTATP-PR/DEA/SCS	Nem ismert	Benini Köztársaság
BENIN GOLF AIR	PEA No 012/MDCTTP-PR/ANAC/DEA/SCS.	BGL	Benini Köztársaság
BENIN LITTORAL AIRWAYS	PEA No 013/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS.	LTL	Benini Köztársaság
COTAIR	PEA No 015/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS.	COB	Benini Köztársaság
ROYAL AIR	PEA No 11/ANAC/MDCTTP-PR/DEA/SCS	BNR	Benini Köztársaság
TRANS AIR BENIN	PEA No 016/MDCTTTATP-PR/ANAC/DEA/SCS	TNB	Benini Köztársaság
A szabályozási felügyeletért a Kongói Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kongói Köztársaság
AERO SERVICE	RAC06-002	RSR	Kongói Köztársaság
CANADIAN AIRWAYS CONGO	RAC06-012	Nem ismert	Kongói Köztársaság
EMERAUDE	RAC06-008	Nem ismert	Kongói Köztársaság
EQUAFLIGHT SERVICES	RAC 06-003	EKA	Kongói Köztársaság
EQUAJET	RAC06-007	EKJ	Kongói Köztársaság
EQUATORIAL CONGO AIRLINES S.A.	RAC 06-014	Nem ismert	Kongói Köztársaság
MISTRAL AVIATION	RAC06-011	Nem ismert	Kongói Köztársaság
TRANS AIR CONGO	RAC 06-001	TSG	Kongói Köztársaság
A szabályozási felügyeletért a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR FAST CONGO	409/CAB/MIN/TVC/0112/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR KASAI	409/CAB/MIN/TVC/0053/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR KATANGA	409/CAB/MIN/TVC/0056/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR TROPIQUES	409/CAB/MIN/TVC/00625/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BLUE AIRLINES	106/CAB/MIN/TVC/2012	BUL	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BLUE SKY	409/CAB/MIN/TVC/0028/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BUSY BEE CONGO	409/CAB/MIN/TVC/0064/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
COMPAGNIE AFRICAINE D'AVIATION (CAA)	409/CAB/MIN/TVC/0050/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
CONGO AIRWAYS	019/CAB/MIN/TVC/2015	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
DAKOTA SPRL	409/CAB/MIN/TVC/071/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
DOREN AIR CONGO	102/CAB/MIN/TVC/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
GOMAIR	409/CAB/MIN/TVC/011/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
KIN AVIA	409/CAB/MIN/TVC/0059/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
KORONGO AIRLINES	409/CAB/MIN/TVC/001/2011	KGO	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
MALU AVIATION	098/CAB/MIN/TVC/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
MANGO AIRLINES	409/CAB/MIN/TVC/009/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SERVE AIR	004/CAB/MIN/TVC/2015	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SERVICES AIR	103/CAB/MIN/TVC/2012	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SWALA AVIATION	409/CAB/MIN/TVC/0084/2010	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
TRANSAIR CARGO SERVICES	409/CAB/MIN/TVC/073/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
WILL AIRLIFT	409/CAB/MIN/TVC/0247/2011	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
A szabályozási felügyeletért Dzsibutiban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőt:			Dzsibuti
DAALLO AIRLINES	Nem ismert	DAO	Dzsibuti
A szabályozási felügyeletért Egyenlítői-Guineában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Egyenlítői-Guinea
CEIBA INTERCONTINENTAL	2011/0001/MTTCT/DGAC/SOPS	CEL	Egyenlítői-Guinea
CRONOS AIRLINES	2011/0004/MTTCT/DGAC/SOPS	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
PUNTO AZUL	2012/0006/MTTCT/DGAC/SOPS	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
TANGO AIRWAYS	Nem ismert	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
A szabályozási felügyeletért Eritreában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Eritrea
ERITREAN AIRLINES	AOC No 004	ERT	Eritrea
NASAIR ERITREA	AOC No 005	NAS	Eritrea
A szabályozási felügyeletért a Gaboni Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a B. mellékletbe felvett Afrijet és SN2AG kivételével), beleértve a következőket:			Gaboni Köztársaság
AFRIC AVIATION	010/MTAC/ANAC-G/DSA	EKG	Gaboni Köztársaság
ALLEGIANCE AIR TOURIST	007/MTAC/ANAC-G/DSA	LGE	Gaboni Köztársaság
NATIONALE REGIONALE TRANSPORT (N.R.T)	008/MTAC/ANAC-G/DSA	NRG	Gaboni Köztársaság
SKY GABON	009/MTAC/ANAC-G/DSA	SKG	Gaboni Köztársaság
SOLENTA AVIATION GABON	006/MTAC/ANAC-G/DSA	SVG	Gaboni Köztársaság
TROPICAL AIR-GABON	011/MTAC/ANAC-G/DSA	Nem ismert	Gaboni Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Indonéziában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (a Garuda Indonesia, az Airfast Indonesia, az Ekspres Transportasi Antarbenua, az Indonesia Air Asia, a Citilink, a Lion Air és a Batik Air kivételével), beleértve a következőket:			Indonéz Köztársaság
AIR BORN INDONESIA	135-055	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
AIR PACIFIC UTAMA	135-020	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ALDA TRANS PAPUA	135-056	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ALFA TRANS DIRGANTATA	135-012	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ANGKASA SUPER SERVICES	135-050	LBZ	Indonéz Köztársaság
ASI PUDJIASTUTI	135-028	SQS	Indonéz Köztársaság
AVIASTAR MANDIRI	135-029	VIT	Indonéz Köztársaság
DABI AIR NUSANTARA	135-030	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
DERAYA AIR TAXI	135-013	DRY	Indonéz Köztársaság
DERAZONA AIR SERVICE	135-010	DRZ	Indonéz Köztársaság
DIRGANTARA AIR SERVICE	135-014	DIR	Indonéz Köztársaság
EASTINDO	135-038	ESD	Indonéz Köztársaság
ELANG LINTAS INDONESIA	135-052	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ELANG NUSANTARA AIR	135-053	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ENGGANG AIR SERVICE	135-045	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
ERSA EASTERN AVIATION	135-047	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
GATARI AIR SERVICE	135-018	GHS	Indonéz Köztársaság
HEAVY LIFT	135-042	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
INDONESIA AIR ASIA EXTRA	121-054	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
INDONESIA AIR TRANSPORT	121-034	IDA	Indonéz Köztársaság
INTAN ANGKASA AIR SERVICE	135-019	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
JAYAWIJAYA DIRGANTARA	121-044	JWD	Indonéz Köztársaság
JOHNLIN AIR TRANSPORT	135-043	JLB	Indonéz Köztársaság
KAL STAR	121-037	KLS	Indonéz Köztársaság
KARTIKA AIRLINES	121-003	KAE	Indonéz Köztársaság
KOMALA INDONESIA	135-051	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
KURA-KURA AVIATION	135-016	KUR	Indonéz Köztársaság
MARTABUANA ABADION	135-049	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
MATTHEW AIR NUSANTARA	135-048	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
MIMIKA AIR	135-007	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
MY INDO AIRLINES	121-042	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
NAM AIR	121-058	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
NATIONAL UTILITY HELICOPTER	135-011	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
NUSANTARA AIR CHARTER	121-022	SJK	Indonéz Köztársaság
PEGASUS AIR SERVICES	135-036	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
PELITA AIR SERVICE	121-008	PAS	Indonéz Köztársaság
PENERBANGAN ANGKASA SEMESTA	135-026	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
PURA WISATA BARUNA	135-025	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
RIAU AIRLINES	121-016	RIU	Indonéz Köztársaság
SAYAP GARUDA INDAH	135-004	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
SMAC	135-015	SMC	Indonéz Köztársaság
SRIWIJAYA AIR	121-035	SJY	Indonéz Köztársaság
SURYA AIR	135-046	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
TRANSNUSA AVIATION MANDIRI	121-048	TNU	Indonéz Köztársaság
TRANSWISATA PRIMA AVIATION	135-021	TWT	Indonéz Köztársaság
TRAVEL EXPRESS AVIATION SERVICE	121-038	XAR	Indonéz Köztársaság
TRAVIRA UTAMA	135-009	TVV	Indonéz Köztársaság
TRI MG INTRA ASIA AIRLINES	121-018	TMG	Indonéz Köztársaság
TRIGANA AIR SERVICE	121-006	TGN	Indonéz Köztársaság
UNINDO	135-040	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
WESTSTAR AVIATION INDONESIA	135-059	Nem ismert	Indonéz Köztársaság
WING ABADI AIRLINES	121-012	WON	Indonéz Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Kazahsztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó (az Air Astana kivételével), beleértve a következőket:			Kazah Köztársaság
AIR ALMATY	AK-0483-13	LMY	Kazah Köztársaság
ATMA AIRLINES	AK-0469-12	AMA	Kazah Köztársaság
AVIA-JAYNAR/AVIA-ZHAYNAR	AK-0467-12	SAP	Kazah Köztársaság
BEK AIR	AK-0463-12	BEK	Kazah Köztársaság
BEYBARS AIRCOMPANY	AK-0473-13	BBS	Kazah Köztársaság
BURUNDAYAVIA AIRLINES	KZ-01/001	BRY	Kazah Köztársaság
COMLUX-KZ	KZ-01/002	KAZ	Kazah Köztársaság
EAST WING	KZ-01/007	EWZ	Kazah Köztársaság
EURO-ASIA AIR	AK-0472-13	EAK	Kazah Köztársaság
FLY JET KZ	AK-0477-13	FJK	Kazah Köztársaság
INVESTAVIA	AK-0479-13	TLG	Kazah Köztársaság
IRTYSH AIR	AK-0468-13	MZA	Kazah Köztársaság
JET AIRLINES	KZ-01/003	SOZ	Kazah Köztársaság
KAZAIR JET	AK-0474-13	KEJ	Kazah Köztársaság
KAZAIRTRANS AIRLINE	AK-0466-12	KUY	Kazah Köztársaság
KAZAVIASPAS	AK-0484-13	KZS	Kazah Köztársaság
PRIME AVIATION	AK-0478-13	PKZ	Kazah Köztársaság
SCAT	KZ-01/004	VSV	Kazah Köztársaság
ZHETYSU AIRCOMPANY	AK-0470-12	JTU	Kazah Köztársaság
A szabályozási felügyeletért a Kirgiz Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kirgiz Köztársaság
AIR BISHKEK (korábban EASTOK AVIA)	15	EAA	Kirgiz Köztársaság
AIR MANAS	17	MBB	Kirgiz Köztársaság
AVIA TRAFFIC COMPANY	23	AVJ	Kirgiz Köztársaság
CENTRAL ASIAN AVIATION SERVICES (CAAS)	13	CBK	Kirgiz Köztársaság
HELI SKY	47	HAC	Kirgiz Köztársaság
AIR KYRGYZSTAN	03	LYN	Kirgiz Köztársaság
MANAS AIRWAYS	42	BAM	Kirgiz Köztársaság
S GROUP INTERNATIONAL (korábban S GROUP AVIATION)	45	IND	Kirgiz Köztársaság
SKY BISHKEK	43	BIS	Kirgiz Köztársaság
SKY KG AIRLINES	41	KGK	Kirgiz Köztársaság
SKY WAY AIR	39	SAB	Kirgiz Köztársaság
TEZ JET	46	TEZ	Kirgiz Köztársaság
VALOR AIR	07	VAC	Kirgiz Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Libériában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó.			Libéria
A szabályozási felügyeletért Líbiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Líbia
AFRIQIYAH AIRWAYS	007/01	AAW	Líbia
AIR LIBYA	004/01	TLR	Líbia
BURAQ AIR	002/01	BRQ	Líbia
GHADAMES AIR TRANSPORT	012/05	GHT	Líbia
GLOBAL AVIATION AND SERVICES	008/05	GAK	Líbia
LIBYAN AIRLINES	001/01	LAA	Líbia
PETRO AIR	025/08	PEO	Líbia
A szabályozási felügyeletért a Mozambiki Köztársaságban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Mozambiki Köztársaság
AMBASSADOR LDA	MOZ-21	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CFM – TRABALHOS E TRANSPORTES AÉREOS LDA	MOZ-07	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CHC HELICÓPTEROS LDA	MOZ-22	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
COA – COASTAL AVIATION	MOZ-15	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CPY – CROPSPRAYERS	MOZ-06	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
CRA – CR AVIATION LDA	MOZ-14	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
ETA – EMPRESA DE TRANSPORTES AÉREOS LDA	MOZ-04	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
EVERETT AVIATION LDA	MOZ-18	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
HCP – HELICÓPTEROS CAPITAL LDA	MOZ-11	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
INAER AVIATION MOZAMBIQUE LDA	MOZ-19	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
INTER AIRWAYS LDA	MOZ-24	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
LAM – LINHAS AÉREAS DE MOÇAMBIQUE S.A.	MOZ-01	LAM	Mozambiki Köztársaság
MAKOND, LDA	MOZ-20	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
MEX – MOÇAMBIQUE EXPRESSO, SARL MEX	MOZ-02	MXE	Mozambiki Köztársaság
OHI – OMNI HELICÓPTEROS INTERNATIONAL LDA	MOZ-17	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
SAF – SAFARI AIR LDA	MOZ-12	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
SAM – SOLENTA AVIATION MOZAMBIQUE, SA	MOZ-10	Nem ismert	Mozambiki Köztársaság
A szabályozási felügyeletért Nepálban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Nepáli Köztársaság
AIR DYNASTY HELI. S.	035/2001	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
AIR KASTHAMANDAP	051/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
BUDDHA AIR	014/1996	BHA	Nepáli Köztársaság
FISHTAIL AIR	017/2001	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
GOMA AIR	064/2010	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
HIMALAYA AIRLINES	084/2015	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MAKALU AIR	057A/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MANANG AIR PVT LTD	082/2014	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MOUNTAIN HELICOPTERS	055/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
MUKTINATH AIRLINES	081/2013	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
NEPAL AIRLINES CORPORATION	003/2000	RNA	Nepáli Köztársaság
SAURYA AIRLINES	083/2014	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
SHREE AIRLINES	030/2002	SHA	Nepáli Köztársaság
SIMRIK AIR	034/2000	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
SIMRIK AIRLINES	052/2009	RMK	Nepáli Köztársaság
SITA AIR	033/2000	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
TARA AIR	053/2009	Nem ismert	Nepáli Köztársaság
YETI AIRLINES DOMESTIC	037/2004	NYT	Nepáli Köztársaság
A szabályozási felügyeletért São Tomé és Príncipében felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			São Tomé és Príncipe
AFRICA'S CONNECTION	10/AOC/2008	ACH	São Tomé és Príncipe
STP AIRWAYS	03/AOC/2006	STP	São Tomé és Príncipe
A szabályozási felügyeletért Sierra Leonéban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Sierra Leone
AIR RUM, LTD	Nem ismert	RUM	Sierra Leone
DESTINY AIR SERVICES, LTD	Nem ismert	DTY	Sierra Leone
HEAVYLIFT CARGO	Nem ismert	Nem ismert	Sierra Leone
ORANGE AIR SIERRA LEONE LTD	Nem ismert	ORJ	Sierra Leone
PARAMOUNT AIRLINES, LTD	Nem ismert	PRR	Sierra Leone
SEVEN FOUR EIGHT AIR SERVICES LTD	Nem ismert	SVT	Sierra Leone
TEEBAH AIRWAYS	Nem ismert	Nem ismert	Sierra Leone
A szabályozási felügyeletért Szudánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Szudáni Köztársaság
ALFA AIRLINES SD	54	AAJ	Szudáni Köztársaság
BADR AIRLINES	35	BDR	Szudáni Köztársaság
BLUE BIRD AVIATION	11	BLB	Szudáni Köztársaság
ELDINDER AVIATION	8	DND	Szudáni Köztársaság
GREEN FLAG AVIATION	17	Nem ismert	Szudáni Köztársaság
HELEJETIC AIR	57	HJT	Szudáni Köztársaság
KATA AIR TRANSPORT	9	KTV	Szudáni Köztársaság
KUSH AVIATION CO.	60	KUH	Szudáni Köztársaság
NOVA AIRWAYS	46	NOV	Szudáni Köztársaság
SUDAN AIRWAYS CO.	1	SUD	Szudáni Köztársaság
SUN AIR	51	SNR	Szudáni Köztársaság
TARCO AIR	56	TRQ	Szudáni Köztársaság”

(1) Az A. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem eső fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.

MELLÉKLET II

„B. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI KORLÁTOZÁS ALÁ ESNEK AZ UNIÓBAN (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)	Üzembentartási engedély (AOC) száma	ICAO-kód	Az üzemben tartó illetősége szerinti állam	A korlátozás alá eső légi jármű típusa	A korlátozás alá eső légi jármű lajstromjele és – ha ismert – gyártási sorszáma	Lajstromozó állam
TAAG ANGOLA AIRLINES	001	DTA	Angolai Köztársaság	A teljes flotta, kivéve: a Boeing B737-700 típusú légi járművek, a Boeing B777-200 típusú légi járművek és a Boeing B777-300 típusú légi járművek.	A teljes flotta, kivéve: a Boeing B737-700 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; a Boeing B777-200 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; és a Boeing B777-300 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint.	Angolai Köztársaság
AIR SERVICE COMORES	06-819/TA-15/DGACM	KMD	Comore-szigetek	A teljes flotta, kivéve: LET 410 UVP.	A teljes flotta, kivéve: D6-CAM (851336).	Comore-szigetek
AFRIJET BUSINESS SERVICE (2)	002/MTAC/ANAC-G/DSA	ABS	Gaboni Köztársaság	A teljes flotta, kivéve: 2 Falcon 50 típusú légi jármű, 2 Falcon 900 típusú légi jármű.	A teljes flotta, kivéve: TR-LGV, TR-LGY, TR-AFJ, TR-AFR.	Gaboni Köztársaság
NOUVELLE AIR AFFAIRES GABON (SN2AG)	003/MTAC/ANAC-G/DSA	NVS	Gaboni Köztársaság	A teljes flotta, kivéve: 1 Challenger CL-601 típusú légi jármű, 1 HS-125-800 típusú légi jármű.	A teljes flotta, kivéve: TR-AAG, ZS-AFG.	Gaboni Köztársaság; Dél-afrikai Köztársaság
IRAN AIR	FS100	IRA	Iráni Iszlám Köztársaság	Valamennyi Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi jármű.	Fokker F100 típusú légi járművek az üzembentartási engedélyekben feltüntetettek szerint; Boeing B747 típusú légi járművek az üzembentartási engedélyekben feltüntetettek szerint.	Iráni Iszlám Köztársaság
AIR KORYO	GAC-AOC/KOR-01	KOR	Koreai Népi Demokratikus Köztársaság	A teljes flotta, kivéve: 2 TU-204 típusú légi jármű.	A teljes flotta, kivéve: P-632, P-633.	Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

(2) Az Afrijet az Európai Unión belüli jelenlegi működéséhez csak a külön megnevezett légi járműveket veheti igénybe.”

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/79

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/964 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 16.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	127,9
0702 00 00	ZZ	127,9
0709 93 10	TR	145,6
0709 93 10	ZZ	145,6
0805 50 10	AR	155,0
	BR	92,5
	MA	179,9
	TR	145,5
	UY	147,6
	ZA	156,9
	ZZ	146,2
0808 10 80	AR	124,6
	BR	131,2
	CL	129,7
	CN	102,3
	NZ	156,9
	US	120,4
	ZA	115,0
	ZZ	125,7
0809 10 00	TR	267,7
0809 10 00	ZZ	267,7
0809 29 00	TR	439,0
0809 29 00	ZZ	439,0
0809 30 10 , 0809 30 90	TR	174,9
0809 30 10 , 0809 30 90	ZZ	174,9

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/81

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/965 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 16.)

a baromfihús-ágazatra vonatkozóan az 533/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. június 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. október 1-jétől december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikkére,

mivel:

(1)	Az 533/2007/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2016. június 1. és 7. között a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

A 2016. június 1. és 7. között a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

(4)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 533/2007/EK rendelet alapján a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

(2) Azok a mennyiségek, amelyekre az 533/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2007. május 14-i 533/2007/EK rendelete a baromfihús-ágazatra vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (HL L 125., 2007.5.15., 9. o.).

(3) A Bizottság 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK rendelete az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).

MELLÉKLET

Tételszám	A 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%-ban)	A 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban)
09.4067	1,084598	—
09.4068	0,394321	—
09.4069	0,180147	—
09.4070	—	445 250

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/84

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/966 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 16.)

a baromfihús-ágazatra vonatkozóan az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. június 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. október 1-jétől december 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1385/2007/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

(3)

A 2016. június 1. és 7. között a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek egyes kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

(4)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1385/2007/EK rendelet alapján a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

(2) Azok a mennyiségek, amelyekre az 1385/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozataliengedély-kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez, e rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2007. november 26-i 1385/2007/EK rendelete a baromfihús-ágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek megnyitása és kezelése tekintetében a 774/94/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 309., 2007.11.27., 47. o.).

MELLÉKLET

Tételszám	A 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható (%-ban)	A 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségekhez hozzáadandó, nem kérelmezett mennyiségek (kg-ban)
09.4410	0,157481	—
09.4411	0,15911	—
09.4412	0,163721	—
09.4420	0,164366	—
09.4421	—	420 000
09.4422	0,164366	—

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/87

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/967 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. június 16.)

az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozóan az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. június 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2078 bizottsági végrehajtási rendelet (2) éves vámkontingenseket nyitott meg az Ukrajnából származó baromfihús-ágazati termékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2016. június 1. és 7. között a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmek a 09.4273 tételszámú vámkontingens esetében a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelet alapján a 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2015. november 18-i (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelete az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozó uniós behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 302., 2015.11.19., 63. o.).

MELLEKLET

Tételszám

A 2016. július 1-jétőlszeptember 30-ig tartó alidőszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

09.4273

2,365454

09.4274

—

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/90

A TANÁCS (EU) 2016/968 HATÁROZATA

(2016. június 6.)

az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan képviselendő álláspontról (ISA2 program)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén lépett hatályba.

(2)	Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvének (a továbbiakban: 31. jegyzőkönyv) módosításáról.

(3)	A 31. jegyzőkönyv rendelkezéseket és szabályokat tartalmaz egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésre vonatkozóan.

(4)	Helyénvaló kiterjeszteni az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti együttműködést az (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozatnak (3) az EGT-megállapodásba foglalására.

(5)	Ezért módosítani kell a 31. jegyzőkönyvet annak érdekében, hogy e kiterjesztett együttműködés 2016. január 1-jei kezdettel lehetővé váljon.

(6)	Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyve javasolt módosításával kapcsolatban képviselendő álláspont az EGT Vegyes Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

H.G.J. KAMP

(1) HL L 305., 1994.11.30., 6. o.

(2) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata (2015. november 25.) az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról (HL L 318., 2015.12.4., 1. o.).

TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/2016 HATÁROZATA

(…)

az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 86. és 98. cikkére,

mivel:

(1)

Helyénvaló az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti együttműködés kiterjesztése érdekében az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozatot (1) belefoglalni az EGT-megállapodásba.

(2)	Ezért módosítani kell az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvét annak érdekében, hogy e kiterjesztett együttműködés 2016. január 1-jei kezdettel lehetővé váljon,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvének 17. cikke (Telematikus adatcsere) a következők szerint módosul:

1.	Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „Az EFTA-államok 2016. január 1-jétől kezdődően részt vesznek a (6) bekezdés d) pontjában említett uniós program projektjeiben és tevékenységeiben.”

Az (5) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„5a. Az EFTA-államok a (6) bekezdés d) pontjában említett programban való együttműködés kezdetétől teljes mértékben, szavazati jog nélkül részt vesznek az átjárható megoldások az európai közigazgatások, vállalkozások és polgárok számára elnevezésű bizottságban (ISA2-bizottság), mely a program végrehajtásában, irányításában és fejlesztésében segíti az Európai Bizottságot.”

A (6) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d)

a 2016. január 1-jétől kezdődő részvétel céljából:

—

32015 D 2240: Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2240 határozata az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról (HL L 318., 2015.12.4., 1. o.).

Liechtenstein mentesül a programban való részvétel és az e programhoz való pénzügyi hozzájárulás alól.”

2. cikk

Ez a határozat az azt követő napon lép hatályba, amikor az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt utolsó bejelentést megtették (*1).

Ezt a határozatot 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság titkárai

(1) HL L 318., 2015.12.4., 1. o.

(*1) Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

2016.6.17.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/94

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/969 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. június 15.)

az állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó, az Unióval közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeinek megállapításáról, valamint a 2014/288/EK végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2016) 3615. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 652/2014/EU rendelet többek között az élelmiszerlánccal és az állategészségüggyel kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezéseket állapít meg, és követelményeket határoz meg az állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó nemzeti programok tartalmára és benyújtására vonatkozóan.

(2)	A 652/2014/EU rendelet 14. cikkének első bekezdése értelmében valamennyi jóváhagyott éves vagy többéves nemzeti program esetében a tagállamok minden év április 30. napjáig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak egy, az előző évre vonatkozó részletes technikai és pénzügyi éves jelentést.

(3)	A 652/2014/EU rendelet 14. cikkének második bekezdése értelmében a tagállamoknak minden év augusztus 31. napjáig valamennyi jóváhagyott éves nemzeti programra időközi pénzügyi jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

(4)	A 652/2014/EU rendelet 15. cikke értelmében a tagállamoknak minden év április 30. napjáig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az előző évben végrehajtott nemzeti programokra vonatkozó kifizetési kérelmeket.

(5)

A 2014/288/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) 5. cikke értelmében a tagállamoknak a 2015. január 1-jétől végrehajtott programokra vonatkozó időközi és éves jelentéseket az interneten keresztül, a Bizottság által e célra kifejlesztett elektronikus formanyomtatványok használatával kell benyújtaniuk (kivéve az akvakulturális betegségekhez kapcsolódó programokat).

(6)	A 2014/288/EU végrehajtási határozat 4. cikke meghatározza a jelentésekben benyújtandó információkat.

(7)

Az uniós jogalkotás fejlődésével való összhang biztosítása érdekében az afrikai sertéspestissel, madárinfluenzával, kéknyelv-betegséggel, szarvasmarha-brucellózissal, bárány- és kecske brucellózissal, klasszikus sertéspestissel, veszettséggel, bizonyos baromfiállományokban előforduló szalmonellafertőzéssel, szarvasmarha-gümőkórral és szivacsos agyvelőbántalmakkal kapcsolatos állat-egészségügyi programok időközi és éves jelentéseihez (ideértve a kifizetési kérelmeket is) a Bizottság honlapján található elektronikus formanyomtatványokat kell használni. A Bizottság a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretében az elektronikus formanyomtatványok valamennyi szükséges módosításáról tájékoztatni fogja a tagállamokat, illetve meg fogja vitatni velük azokat. A Bizottság a felülvizsgált elektronikus formanyomtatványokat – azon kívül, hogy honlapján elérhetővé teszi – legkésőbb az adott év júniusának első hetében (időközi jelentések), illetve az adott év márciusának első hetében (éves jelentések és kifizetési kérelmek) valamennyi tagállamnak megküldi.

(8)

Más, az elektronikus formanyomtatványokban nem szereplő állatbetegségek és az akvakultúrás betegségek esetében a nem elektronikus formanyomtatványok használata a megfelelő eszköz a jelentések benyújtására, mivel az utóbbi években kevés ilyen jóváhagyott program került benyújtásra, ezért nem volt szükséges azokhoz specifikus elektronikus formanyomtatványokat készíteni.

(9)	Az egyértelműség érdekében a 2014/288/EU végrehajtási határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e határozatnak kell lépnie.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az uniós hozzájárulásra jogosult nemzeti programok afrikai sertéspestisről, madárinfluenzáról, kéknyelv-betegségről, szarvasmarha-brucellózisról, bárány- és kecske brucellózisról, klasszikus sertéspestisről, veszettségről, bizonyos baromfiállományokban előforduló szalmonellafertőzésről, szarvasmarha-gümőkórról és szivacsos agyvelőbántalmakról szóló időközi és végleges jelentéseiben (ideértve a kifizetési kérelmeket is) az e határozat I. és II. mellékletében található formanyomtatványokban előírt információkat kell tartalmazniuk.

2. cikk

Az 1. cikkben említett időközi és éves jelentéseket az I. és II. mellékletben meghatározott megfelelő elektronikus formanyomtatvány segítségével interneten keresztül kell benyújtani.

3. cikk

Az elektronikus formanyomtatványokban nem szereplő egyéb betegségekre vonatkozó jelentési formanyomtatványokat a Bizottság eseti alapon dolgozza ki és biztosítja az érintett tagállamoknak. A jelentéseket postai vagy elektronikus úton kell benyújtani.

Az akvakultúrás betegségek éves jelentéséhez a tagállamoknak a III. mellékletben meghatározott megfelelő formanyomtatványt kell használniuk és azt postai vagy elektronikus úton kell benyújtaniuk.

4. cikk

A 2014/288/EU végrehajtási határozat hatályát veszti.

5. cikk

A 2016-tól kezdve végrehajtott programok esetében e határozat alkalmazandó az időközi és éves jelentések és a kifizetési kérelmek benyújtására.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. június 15-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 189., 2014.6.27., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. május 12-i 2014/288/EU végrehajtási határozata az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló, az Unióval közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeiről, valamint a 2008/940/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 147., 2014.5.17., 88. o.).

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett nemzeti programokról szóló időközi jelentések vázlatához és benyújtásához használandó specifikus PDF formanyomtatványok az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság honlapján érhetők el:

http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/funding/cff/animal_health/vet_progs_en.htm

II. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett nemzeti programokról szóló éves jelentések (ideértve a kifizetési kérelmeket) vázlatához és benyújtásához használandó specifikus PDF formanyomtatványok az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság honlapján érhetők el:

http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/funding/cff/animal_health/vet_progs_en.htm

III. MELLÉKLET

Szabványkövetelmények a tenyésztett víziállatok betegségeinek felszámolását célzó nemzeti programok éves jelentéseinek beküldésére vonatkozóan

Az érintett tenyésztett víziállatok betegségei a következőek:

—	fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN)

—	lazacok fertőző vérszegénysége (ISA)

—	koi-herpeszvírusbetegség (KHV)

—	pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

—	Marteilia refringens-fertőzés

—	Bonamia ostreae-fertőzés

—	White spot-betegség

Szövege kép

A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK BETEGSÉGEIRE VONATKOZÓ ÉVES JELENTÉSEK ÉS KIFIZETÉSI KÉRELMEK

Tagállam:

A végrehajtás éve:

Betegség/zoonózis (1):

A jelentés tartalma és felépítése:

1. A járványügyi helyzet alakulásának leírása és értékelése, a program keretében tervezett tevékenységek technikai végrehajtása és a programok költséghatékonysága.

2. A jóváhagyott programban kitűzött célok teljesítési szintjére vonatkozó részletek; technikai nehézségek.

3. A fertőzésekről készített járványügyi térképek, valamint a betegségre/tevékenységekre vonatkozó egyéb releváns adatok.

4. További járványügyi információk: járványügyi vizsgálatokkal, érintett típusokkal, vetélésekkel, vágóhídon vagy boncolás során észlelt elváltozásokkal stb. kapcsolatos információk.

A. TECHNIKAI JELENTÉS

1. Betegségek (a)

1.1. Halak

IHN

ISA

KHV

VHS

1.2. Puhatestűek

Marteilia refringens

Bonamia ostreae

1.3. Rákfélék

White spot-betegség

(a) Betegség és szükség esetén állatfaj.

2. A programokra vonatkozó általános információ

2.1. Illetékes hatóság (a)

(*)

2.2. A programban részt vevő érdekelt felek szervezete és felügyelete (b)

(*)

2.3. A program időtartama

(*)

(a) Írja le az illetékes hatóság vagy az illetékes hatóságok szerkezetét, kötelezettségeit és hatásköreit.

(b) Ismertesse a program felügyeletével és koordinációjával megbízott hatóságokat és a programban részt vevő különböző szereplőket.

(1) Betegség vagy zoonózis és szükség esetén állatfaj.

Szövege kép

Szövege kép

4. A mezőgazdasági üzemek és tenyésztőterületek vizsgálatára vonatkozó adatok

Betegség: Év:

Tagállam, zóna vagy területi egység (a)

A mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek száma összesen (b)

A programban részt vevő mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek száma összesen

Az ellenőrzött mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek száma (c)

A pozitív eredményt adó mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek száma (d)

Az új, pozitív eredményt adó mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek száma (e)

A kiürített mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek száma

A kiürített, pozitív eredményt adó mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek %-os aránya

Az eltávolított és megsemmisített állatok száma (f)

CÉLMUTATÓK

A mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek %-os lefedettsége

A pozitív eredményt adó mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek %-os aránya

A mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek időszaki prevalenciája

Az új, pozitív eredményt adó mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek %-os aránya

A mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek incidenciája

8 = (7/5) × 100

10 = (4/3) × 100

11 = (5/4) × 100

12 = (6/4) × 100

Összesen

(a) A jóváhagyott programban meghatározott tagállam, zóna vagy területi egység.

(b) A jóváhagyott programban meghatározott tagállamon, zónán vagy területi egységen belül lévő gazdaságok vagy puhatestű-tenyésztő területek száma összesen.

(c) Az adott betegség program szerinti mezőgazdasági üzem/puhatestű-tenyésztő terület szintű ellenőrzési eszközei a mezőgazdasági üzem/puhatestű-tenyésztő terület egészségügyi státusának javítása céljára. Ebben az oszlopban a gazdaságot/puhatestű-tenyésztő területet akkor sem kell kétszer számolni, ha többször ellenőrizték.

(d) Az időszak során legalább egy pozitív egyedet tartalmazó mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek, függetlenül attól, hogy hányszor ellenőrizték a mezőgazdasági üzemeket vagy a puhatestű-tenyésztő területeket. Az itt jelentett időszakot megelőzően pozitívnak talált, azonban azóta nem kiürített, kitisztított és pihentetett mezőgazdasági üzemek vagy puhatestű-tenyésztő területek is ide számítanak.

(e) Olyan gazdaságok vagy puhatestű-tenyésztő területek, amelyek egészségügyi státusa a megelőző időszakban a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelv (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.) III. mellékletének A. része szerint az I. kategóriába, a II. kategóriába, a III. kategóriába vagy a IV. kategóriába esett, és amelyekben ebben az időszakban legalább egy pozitív állatot találtak.

(f) Állatok száma × 1 000 vagy az eltávolított és megsemmisített állatok össztömege.

Szövege kép

Szövege kép

B. táblázat (a)

A kártalanításra vonatkozó kiegészítő információk (b)

Állatfaj

Kiirtott víziállatok (c)

A kiirtott állatok száma/tömege

Az állatok után nyújtott kártalanítás teljes össze

Kármentésként kapott összeg

Összesen

(a) Csak abban az esetben kell kitölteni, ha a támogatható költségek a levágott vagy leselejtezett/elpusztított állatok vagy termékek tulajdonosainak kártalanítás céljából kifizetett összegeket is tartalmaznak.

(b) Az adatokat nemzeti valutában kell megadni, áfa nélkül.

C. Az éves jelentéshez csatolt aláírt nyilatkozat

Tagállam:

Program:

A végrehajtás éve:

Igazoljuk, hogy:

— a bejelentett tevékenységek ténylegesen végrehajtásra kerültek és a bejelentett kiadások ténylegesen felmerültek, pontosan kerültek elszámolásra, valamint a jóváhagyott program keretében támogatásra jogosultak,

— a tevékenységekkel és kiadásokkal kapcsolatos valamennyi igazoló dokumentum rendelkezésre áll ellenőrzés céljára, különösen az állatok után járó kártalanítás igazolására,

— a program a vonatkozó uniós jogszabályokkal – különösen a versenyjogi és közbeszerzési szabályokkal, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal – összhangban került végrehajtásra,

— ehhez a programhoz más uniós hozzájárulást nem igényeltünk, és a program keretében végzett tevékenységekből származó összes bevételt bejelentjük a Bizottságnak,

— a szabálytalanságok megelőzése, felismerése és kiigazítása érdekében ellenőrzési eljárásokat alkalmazunk, különös tekintettel a tevékenységek száma helyességének és a bejelentett összegek pontosságának vizsgálatára.

Dátum

Az operatív igazgató neve és aláírása

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 160

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. június 17.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/957 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 9.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a visszaélésszerű gyakorlatok, vagy a gyanús megbízások és ügyletek megelőzéséhez, feltárásához és bejelentéséhez használandó megfelelő intézkedésekre, rendszerekre és eljárásokra, valamint értesítési formanyomtatványokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2016/958 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 9.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési ajánlások vagy befektetési stratégiát ajánló vagy javasló más információk tárgyilagos ismertetésére, valamint a különös érdekek közzétételére vagy az összeférhetetlenség jelzésére vonatkozó technikai szabályokat meghatározó szabályozástechnikai standardtervezetek tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	15
	*	A Bizottság (EU) 2016/959 végrehajtási rendelete (2016. május 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásra vonatkozó, az információt közzétevő piaci szereplő által alkalmazandó rendszereket és értesítési formanyomtatványokat, valamint a nyilvántartások formátumát megállapító végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról ( 1 )	23
	*	A Bizottság (EU) 2016/960 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásokat végrehajtó, információt közzétevő piaci szereplőket érintő megfelelő szabályozásokra, rendszerekre és eljárásokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	29
	*	A Bizottság (EU) 2016/961 végrehajtási rendelete (2016. május 26.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Conwy Mussels [OEM])	34
	*	A Bizottság (EU) 2016/962 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok által azonosítandó és az Európai Bankhatóságnak továbbítandó információk tekintetében alkalmazandó egységes formátumokra, mintadokumentumokra és fogalommeghatározásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról ( 1 )	35
	*	A Bizottság (EU) 2016/963 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom alá eső légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról ( 1 )	50
		A Bizottság (EU) 2016/964 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	79
		A Bizottság (EU) 2016/965 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) a baromfihús-ágazatra vonatkozóan az 533/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. június 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	81
		A Bizottság (EU) 2016/966 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) a baromfihús-ágazatra vonatkozóan az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. június 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról	84
		A Bizottság (EU) 2016/967 végrehajtási rendelete (2016. június 16.) az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozóan az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2016. június 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról	87
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2016/968 határozata (2016. június 6.) az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan képviselendő álláspontról (ISA2 program)	90
	*	A Bizottság (EU) 2016/969 végrehajtási határozata (2016. június 15.) az állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, ellenőrzését és felügyeletét célzó, az Unióval közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeinek megállapításáról, valamint a 2014/288/EK végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2016) 3615. számú dokumentummal történt) ( 1 )	94