18.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/8

A TANÁCS (EU) 2016/768 HATÁROZATA

(2016. április 21.)

a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 192. cikkének (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	Az Unió szerződő fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ–EGB) égisze alatt létrejött, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezménynek (a továbbiakban: az egyezmény), melyet 1981-ben hagyott jóvá (1).

(2)	Az Unió szerződő fele a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), melyet 2001. április 4-én hagyott jóvá (2).

(3)

A jegyzőkönyv szerződő felei 2009-ben tárgyalásokat kezdtek, melyek körét 2010-ben kiterjesztették, azzal a céllal, hogy tovább növeljék az emberi egészség és a környezet védelmének szintjét egyebek mellett a levegőszennyező anyagokra a kibocsátási forrásoknál alkalmazandó kibocsátási határértékek aktualizálása révén.

(4)	2012-ben az egyezmény végrehajtó szervének 31. ülésén jelen lévő felek konszenzussal elfogadták a 2012/5. és a 2012/6. határozatot, amelyek módosították a jegyzőkönyv szövegét.

(5)	A 2012/6. határozatban foglalt módosítások a jegyzőkönyv 13. cikkének (4) bekezdésében előírt gyorsított eljárásnak megfelelően hatályba léptek és alkalmazandók.

(6)	A 2012/5. határozatban foglalt módosításokat a jegyzőkönyv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv részes feleinek el kell fogadniuk.

(7)	Az Unió már fogadott el a jegyzőkönyv módosításainak hatálya alá tartozó kérdésekről jogi eszközt, köztük a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3).

(8)	Ezért az Unió nevében el kell fogadni a jegyzőkönyvnek a 2012/5. határozatban foglalt módosításait,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) módosítását a Tanács az Európai Unió nevében elfogadja.

A jegyzőkönyv módosításainak – az egyezmény végrehajtó szerve 2012/5. határozatának mellékletében meghatározott – szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) felhatalmazással rendelkezik/rendelkeznek arra, hogy az Unió hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában a jegyzőkönyv (4) 13. cikkének (3) bekezdésében előírt elfogadási okiratot az Unió nevében letétbe helyezze/helyezzék.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. április 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

G.A. VAN DER STEUR

(1) HL L 171., 1981.6.27., 11. o.

(2) HL L 134., 2001.5.17., 40. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(4) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a jegyzőkönyv hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

A jegyzőkönyvnek az egyezmény végrehajtó szerve 2012/5. sz. határozatának mellékletében meghatározott módosításai

a) 1. cikk

A 10. pontban az „i. ennek a jegyzőkönyvnek, vagy ii. az I. vagy a II. melléklet azon módosításának a hatálybalépésétől számított két év elteltével, amely a helyhez kötött forrást a jegyzőkönyv hatálya alá vonta” szöveg helyébe a következő lép: „az e jegyzőkönyv valamely szerződő fél számára történő hatálybalépésétől számított két év elteltével. Egy adott szerződő fél dönthet úgy, hogy nem tekinti új, helyhez kötött forrásnak az olyan helyhez kötött forrást, amely tekintetében a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél számára történő hatálybalépésének időpontjában a megfelelő illetékes nemzeti hatóság már kiadta a jóváhagyást, feltéve, hogy az építés vagy a jelentős módosítások az említett időponttól számított öt éven belül megkezdődtek”.

2.	A 11. pont után a szöveg az alábbi 12. ponttal egészül ki: „12. Az „e jegyzőkönyv”, az „a jegyzőkönyv” és az „ez a jegyzőkönyv” kifejezések a nehézfémekről szóló 1998. évi módosított jegyzőkönyvet jelentik.”

b) 3. cikk

3.	A (2) bekezdésben a „Minden” szó helyébe „A (2a) és (2b) bekezdésre figyelemmel minden” szöveg lép.

4.	A (2) bekezdés a) pontjában az „amelyre a III. melléklet elérhető legjobb technikát határoz meg” szöveg helyébe az „amelyre a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén elfogadott iránymutatás meghatározza az elérhető legjobb technikákat” szöveg lép.

5.	A (2) bekezdés c) pontjában az „amelyre a III. melléklet elérhető legjobb technikát határoz meg” szöveg helyébe az „amelyre a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén elfogadott iránymutatás meghatározza az elérhető legjobb technikákat” szöveg lép.

A (2) bekezdés után a szöveg az alábbi új (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az a szerződő fél, amely egy új forráskategóriákat bevezető módosítás hatálybalépését megelőzően már szerződő fele volt e jegyzőkönyvnek, alkalmazhatja a „meglévő, helyhez kötött forrás” tekintetében alkalmazandó határértékeket az adott új kategória bármely olyan forrására, amelynek építése vagy jelentős módosítása az adott módosítás adott szerződő félre vonatkozó hatálybalépésétől számított két éven belül kezdődött meg, kivéve, ha, és addig, amíg az adott forrás a későbbiekben jelentős módosításon nem esik át.

(2b) Az a szerződő fél, amely egy „új, helyhez kötött forrásra” alkalmazandó új határértékeket bevezető módosítás hatálybalépését megelőzően már szerződő fele volt e jegyzőkönyvnek, továbbra is alkalmazhatja a korábban alkalmazandó határértékeket bármely olyan forrásra, amelynek építése vagy jelentős módosítása az adott módosítás adott szerződő félre vonatkozó hatálybalépésétől számított két éven belül kezdődött meg, kivéve, ha, és addig, amíg az adott forrás a későbbiekben jelentős módosításon nem esik át.”

Az (5) bekezdésben:

A „; ha az EMEP területi hatályán belül esnek, akkor alapkövetelmény, hogy az EMEP irányító szerve által meghatározott módszer szerint, ha az EMEP területi hatályán kívül esnek, akkor a végrehajtó szerv munkatervének megfelelően kialakított módszert használva útmutatóként” szöveget törölni kell, helyébe egy pont „.” lép.

A bekezdés az első mondat után a következő szöveggel egészül ki:

„Az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek az EMEP irányító szerve által összeállított és a szerződő felek által a végrehajtó szerv valamely ülésén elfogadott iránymutatásban meghatározott módszereket alkalmazzák. Az EMEP területi hatályán kívül eső szerződő felek a végrehajtó szerv munkaterve nyomán kialakított módszereket használják útmutatásként.”

8.	A 3. cikk egy új, (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az egyezmény keretében minden szerződő fél aktívan részt vesz a légszennyezés emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását vizsgáló, valamint a légköri nyomonkövetési és modellezési programokban.”

c) 3a. cikk

A szöveg az alábbi 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Rugalmas átmeneti intézkedések

(1) A 3. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltak ellenére az egyezmény azon szerződő felei, amelyek a 2014. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban válnak e jegyzőkönyv szerződő felévé, az ebben a cikkben meghatározott feltételek szerint rugalmas átmeneti intézkedéseket alkalmazhatnak az elérhető legjobb technikák alkalmazása és a meglévő, helyhez kötött forrásokra vonatkozó határértékeknek a helyhez kötött források bizonyos kategóriái esetében való megfelelés tekintetében.

(2) Az e cikk szerinti rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazát választó szerződő feleknek az e jegyzőkönyvet megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy az ahhoz való csatlakozásról szóló okirataikban fel kell tüntetniük az alábbiakat:

a)	A helyhez kötött forrásoknak a II. mellékletben felsorolt azon konkrét kategóriái, amelyek tekintetében a szerződő fél rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazását választotta, azzal, hogy legfeljebb négy ilyen kategória sorolható fel;

Azon helyhez kötött források, amelyek építése vagy legutóbbi jelentős módosítása 1990 vagy egy másik, 1985 és 1995 közé eső év előtt kezdődött (ezeket az éveket is beleértve), ahogy azt az adott szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározta, és amelyek tekintetében alkalmazhatók az (5) bekezdés szerinti rugalmas átmeneti intézkedések; és

c)	A meghatározott rendelkezések teljes körű teljesítésének ütemezését bemutató, a (3) és (4) bekezdéssel összhangban lévő végrehajtási terv.

(3) A szerződő feleknek legalább a II. melléklet 1., 2., 5. és 7. kategóriájába tartozó meglévő, helyhez kötött források tekintetében az elérhető legjobb technikákat kell alkalmazniuk legkésőbb e jegyzőkönyv adott szerződő fél számára történő hatálybalépésétől számított nyolc éven belül vagy 2022. december 31-ig, attól függően, hogy melyik időpont van hamarabb, az (5) bekezdésben leírt eset kivételével.

(4) Az elérhető legjobb technikáknak vagy a határértékeknek a meglévő helyhez kötött forrásokra történő alkalmazása egyetlen fél esetében sem halasztható 2030. december 31. utáni időpontra.

(5) A (2) bekezdés b) pontjának megfelelően jelzett bármely forrás vagy források tekintetében a szerződő felek legkésőbb e jegyzőkönyv adott szerződő fél számára történő hatálybalépésétől számított nyolc éven belül vagy, ha az korábbi időpont, 2022. december 31-ig a forrás vagy források megszüntetése mellett dönthetnek. Az ilyen források jegyzékét az adott szerződő fél (6) bekezdés szerinti következő jelentésébe bele kell foglalni. Az elérhető legjobb technikák és a határértékek alkalmazásával kapcsolatos követelmények nem vonatkoznak az ilyen forrásra vagy forrásokra, amennyiben a forrást vagy forrásokat 2030. december 31-ig megszüntetik. Amennyiben az ilyen forrást vagy forrásokat eddig a határidőig nem szüntetik meg, az adott szerződő félnek azt követően a megfelelő forráskategória szerinti új forrásokra vonatkozó elérhető legjobb technikákat és határértékeket kell alkalmaznia.

(6) Az e cikk szerinti rugalmas átmeneti intézkedések alkalmazását választó szerződő fél a bizottság végrehajtó titkárához három évente jelentést nyújt be az elérhető legjobb technikák megvalósítása terén tett előrehaladásáról az e cikk szerinti forráskategóriákba tartozó, helyhez kötött források esetében. A bizottság végrehajtó titkára ezeket a hároméves jelentéseket eljuttatja a végrehajtó szervhez.”

d) 7. cikk

10.

Az (1) bekezdés a) pontjában:

a)	A bekezdés végén a szöveg a „. Továbbá:” szövegrésszel egészül ki; valamint

A szöveg a következő új i. és ii. alpontokkal egészül ki:

„i.	ha valamely szerződő fél a 3. cikk (2) bekezdésének b), c) vagy d) pontjának megfelelően más kibocsátáscsökkentési stratégiákat alkalmaz, köteles dokumentálni az alkalmazott stratégiákat valamint az adott bekezdésben leírt követelményeknek való megfelelést;

ii.	ha valamely szerződő fél a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti valamely határértéket műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósíthatónak ítéli, azt jelentenie és bizonyítania kell;”

11.

Az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Az EMEP területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a bizottság ügyvezető titkárán keresztül beszámol az EMEP-nek az I. mellékletben felsorolt nehézfémek kibocsátási szintjére vonatkozó információkról, az EMEP irányító szerve által összeállított és a szerződő felek által a végrehajtó szerv valamely ülésén elfogadott iránymutatásban meghatározott módszereket alkalmazva. Az EMEP területi hatályán kívül eső szerződő felek beszámolnak az I. mellékletben felsorolt nehézfémek kibocsátási szintjére vonatkozóan rendelkezésre álló információkról. A Felek továbbá információt szolgáltatnak az I. mellékletben felsorolt anyagok kibocsátási szintjeiről az említett mellékletben előírt referenciaévre vonatkozóan;”

12.

A (1) bekezdés b) pontja után a szöveg az alábbi új pontokkal egészül ki:

„c)

Az EMEP területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a bizottság ügyvezető titkárán keresztül, és a végrehajtó szerv által elfogadott útmutatók alkalmazásával beszámol a végrehajtó szervnek a rendelkezésre álló információkról az egyezmény keretében végzett, a légszennyezés emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatását vizsgáló, valamint a légköri nyomonkövetési és modellezési programjaival kapcsolatban;

d)	A végrehajtó szerv kérésére az EMEP területi hatályán kívül eső szerződő felek is elérhetővé teszik a c) pontban leírtakhoz hasonló információkat.”

13.

A (3) bekezdésben:

a)	Az „A végrehajtó szerv éves ülése előtt elegendő idővel” szöveg helyébe „A végrehajtó szerv kérésére és az általa meghatározott ütemezésnek megfelelően” szöveg lép;

b)	Az „EMEP” szó után a szöveg az „és az egyéb segédszervek” szöveggel egészül ki;

c)	A „tájékoztatást” szó előtt a szöveg a „megfelelő” szóval egészül ki.

e) 8. cikk

14.

„A végrehajtó szerv éves ülése előtt elegendő idővel az EMEP köteles a megfelelő modellek és mérések használatával készített” szöveg helyébe „A végrehajtó szerv kérésére és az általa meghatározott ütemezésnek megfelelően az EMEP és műszaki szervei kötelesek a megfelelő modellek és mérések használatával készített” szöveg lép.

f) 10. cikk

15.

A (4) bekezdésben:

a)	A „ki kell dolgozniuk” szöveg helyébe a „mérlegelniük kell” szöveg lép.

b)	A „munkatervét” szó helyébe a „munkatervének kidolgozását” szöveg lép;

c)	„az I. mellékletben szereplő nehézfémek atmoszférába történő kibocsátásainak csökkentése érdekében szükséges további lépések” szöveget el kell hagyni, és a helyébe „a további lépések” szöveg lép.

g) 13. cikk

16.

A (3) bekezdésben:

a)	A „valamint az I., II., IV., V. és VI. melléklet” szöveg helyébe „a III. és VII. melléklet kivételével a mellékletek módosításait” szöveg lép;

b)	Az „amikor a szerződő felek kétharmada” szöveg helyébe az „amikor a módosítások elfogadásának időpontjában meglévő szerződő felek kétharmada” szöveg lép.

17.	A (4) bekezdésben a „kilencvenedik” szó helyébe „180.” lép.

18.	Az (5) bekezdésben a „90” helyébe „180” lép.

19.

Az (5) bekezdés után a szöveg az alábbi, új (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az azt elfogadó szerződő felek tekintetében az (5b) bekezdés szerinti eljárás irányadó a (3) bekezdésben megállapított eljárással szemben a II., IV., V. és VI. melléklet módosítása során.

(5b) A II., IV., V. és VI. melléklet módosításait a végrehajtó szerv ülésein jelenlévő Felek konszenzussal fogadják el. A bizottság végrehajtó titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést követő egy év elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az a) pont rendelkezéseinek megfelelően:

Ha valamely szerződő fél nem tudja jóváhagyni a II., IV., V. vagy VI. melléklet valamely módosítását, erről írásban tájékoztatnia kell a letéteményest az elfogadás közlésétől számított egy éven belül. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél elfogadásra cserélheti korábbi bejelentését; a szerződő fél tekintetében a melléklet módosítása az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép hatályba;

A II., IV., V. vagy VI. melléklet módosítása nem lép hatályba, amennyiben összesen 16 vagy annál több szerződő fél

i.	az a) pont rendelkezéseivel összhangban bejelentést nyújtott be; vagy

ii.	nem fogadta el az ebben a bekezdésben megállapított eljárást, és még nem helyezett letétbe a (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban lévő elfogadó okiratot.”

h) 15. cikk

20.

A (2) bekezdés után a cikk az alábbi, új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az államoknak vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban kell kinyilvánítaniuk, ha nem kívánják, hogy kötelező erejűek legyenek rájuk nézve a 13. cikk (5b) bekezdésében megállapított eljárások a II., IV., V. és VI. melléklet módosítása tekintetében.”

i) II. melléklet

21.

A II. alcímen belül található táblázatban, az 5. kategória leírásánál, az első sorban az „ólmot vagy cinket” szöveg helyébe az „ólmot, cinket, valamint szilícium-, illetve ferromangán ötvözeteket” szöveg lép.

j) IV. melléklet

22.	Az első pont elé az „1.” sorszámot kell illeszteni.

23.	Az a) pontban a „jegyzőkönyv” szó helyébe a „jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő” szöveg lép.

24.

A b) pontban:

a)	Az első mondatban a „nyolc” szó helyébe a „két” szó lép.

b)	Az első mondatban a „jegyzőkönyv hatálybalépésétől” szöveg helyébe a „jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésétől” szöveg lép, és a szöveg az „év” szó után a „vagy, ha az későbbi időpont, 2020. december 31.” szöveggel egészül ki.

c)	Az utolsó mondatot el kell hagyni.

25.

A melléklet végén a szöveg az alábbi, új 2. és 3. ponttal egészül ki:

„2.

Az 1. pontban foglaltak ellenére, de a 3. pontban foglaltakra figyelemmel, az egyezmény azon szerződő felei, amelyek a 2014. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban válnak e jegyzőkönyvnek is szerződő felévé, e jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehetnek, miszerint e jegyzőkönyv adott fél számára történő hatálylépésétől számított legfeljebb 15 évre meg fogják hosszabbítani a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett határértékek alkalmazására vonatkozó határidőket.

3.	Azon szerződő felek, amelyek a helyhez kötött források adott kategóriájával kapcsolatban az e jegyzőkönyv 3a. cikke szerinti választás lehetőségével éltek, ugyanazon forráskategóriára vonatkozóan nem tehetik meg a 2. pont szerinti nyilatkozatot is.”

k) V. melléklet

26.

Az V. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„V. MELLÉKLET

A nagyobb, helyhez kötött forrásokból származó kibocsátások korlátozására szolgáló határértékek

A nehézfém-kibocsátások korlátozása szempontjából kétféle határértéknek van jelentősége:

a)	egyes nehézfémekre vagy nehézfém-csoportokra vonatkozó határértékek; és

b)	a részecske-kibocsátásokra vonatkozó általános határértékek.

A részecske-kibocsátásokra vonatkozó határértékek alapvetően nem helyettesíthetik a kadmiumra, ólomra és higanyra vonatkozó fajlagos határértékeket, mivel a részecske-kibocsátásokhoz kötődő fémek mennyisége eljárásonként változó. E határértékek betartása ugyanakkor jelentősen hozzájárul az összesített nehézfém-kibocsátás csökkentéséhez. Emellett a részecske-kibocsátások figyelemmel kísérése általában olcsóbb, mint az egyes anyagok megfigyelése, ráadásul az egyes nehézfémek folyamatos megfigyelése általában nem is kivitelezhető. Mindezek miatt a részecske-kibocsátási határértékeknek nagy jelentősége van, és legtöbbször ebben a mellékletben is ilyenek szerepelnek, általában kiegészítve a kadmiumra, ólomra vagy higanyra vonatkozó fajlagos határértékeket.

Az A. szakasz az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre vonatkozik. A B. szakasz az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik.

A. Az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

Csak ebben a szakaszban a „por” bármilyen formájú, szerkezetű vagy sűrűségű, a mintavételi pont körülményei között a gáz fázisban diszpergált állapotban jelen lévő részecskék tömege, mely részecskék meghatározott körülmények között végzett szűréssel gyűjthetők össze az elemezni kívánt gáz reprezentatív mintavételét követően, és amelyek a szűrő feletti részen vagy a szűrőn maradnak a meghatározott körülmények között végrehajtott szárítást követően.

E szakasz alkalmazásában a „kibocsátási határérték” vagy „határérték” a berendezések hulladékgázában lévő por és e jegyzőkönyvben említett nehézfémek azon maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, a szennyező anyag tömegét el kell osztani a hulladékgázok térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását tekintve standard körülményeket feltételezve (térfogat 273,15 K-n és 101,3 kPa). A hulladékgáz oxigéntartalma tekintetében a nagyobb, helyhez kötött források kiválasztott kategóriáihoz tartozó értékek alkalmazandók. A hulladékgázban lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A berendezések indítását, leállítását és karbantartását nem kell figyelembe venni.

A kibocsátásokat minden esetben mérésekkel vagy legalább ugyanolyan pontosságú számításokkal kell ellenőrizni. A határértékeknek való megfelelést folyamatos vagy szakaszos méréssel vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel kell ellenőrizni, beleértve az igazolt számítási módszereket is. A megfelelő nehézfémekre vonatkozó méréseket háromévenként legalább egyszer el kell végezni minden ipari forrás esetében. Figyelembe kell venni a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén a mérések és számítások módszereire vonatkozóan elfogadott iránymutató dokumentumokat. Folyamatos mérések esetén a határértéknek való megfelelés akkor valósul meg, ha az ellenőrzött havi kibocsátási átlag nem haladja meg a kibocsátási határértéket. Szakaszos mérés vagy egyéb megfelelő meghatározási vagy számítási eljárás esetén a kibocsátási határértékeknek való megfelelés akkor áll fenn, ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási szabvány értékét. A mérési módszerek pontatlansága figyelembe vehető az ellenőrzés során. Az anyagok közvetett módon is figyelemmel kísérhetők összegparaméterek/kumulatív paraméterek segítségével (pl. a por mint a nehézfémek összegparamétere). Egyes esetekben a kibocsátásoknak bizonyos technikákkal való kezelése elegendő lehet az értékek/határértékek betartásához.

A megfelelő szennyező anyagok megfigyelését és a folyamatparaméterek mérését, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket a CEN szabványaival összhangban kell végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-szabványokat vagy nemzeti, illetve nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

50 MWth-nál nagyobb bemenő hőteljesítményű égetőművek (kazánok és technológiai fűtőberendezések) (1) (II. melléklet, 1. kategória)

A porkibocsátásra vonatkozó határértékek a biomasszától és a tőzegtől eltérő szilárd és folyékony tüzelőanyagok égetése esetén: (2)

1. táblázat

Tüzelőanyag-típus

Bemenő hőteljesítmény (MWth)

Por-kibocsátási határérték (mg/m3) (1)

Szilárd tüzelőanyagok

50–100

Új üzemek:

20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)

Meglévő üzemek:

30 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)

100–300

Új üzemek:

20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)

Meglévő üzemek:

25 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)

> 300

Új üzemek:

10 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)

Meglévő üzemek:

20 (szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyagok)

Folyékony tüzelőanyagok

50–100

Új üzemek:

Meglévő üzemek:

30 (általánosságban)

50 a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben

Folyékony tüzelőanyagok

100–300

Új üzemek:

Meglévő üzemek:

25 (általánosságban)

50 a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben

> 300

Új üzemek:

Meglévő üzemek:

20 (általánosságban)

50 a nyersolaj finomításából származó desztillációs és átalakítási maradványanyagok saját fogyasztásra szánt elégetéséhez égetőműben

A 8. pontban említett tüzelőberendezésekre vonatkozó speciális rendelkezések:

egy szerződő fél az alábbi esetekben térhet el a 8. pontban előírt kibocsátási határértékeknek való megfelelés kötelezettségétől:

i.	általában gáz üzemanyagot használó égetőművek esetében, amelyek kivételesen kénytelenek egyéb üzemanyagot használni a gázellátásban bekövetkező hirtelen zavar miatt, és amelyeket ezért hulladékgáz-tisztító létesítménnyel kellene ellátni;

ii.	meglévő égetőművek esetében, amelyek legfeljebb 17 500 üzemórát működnek 2016. január 1-jétől kezdődően, és legkésőbb 2023. december 31-ig;

amennyiben egy égetőművet legalább 50 MWth teljesítménnyel bővítenek, a 8. pontban az új létesítményekre meghatározott kibocsátási határérték alkalmazandó a változás által érintett bővített részre. A kibocsátási határérték kiszámítása az üzem meglévő és új része tényleges bemenő hőteljesítményével súlyozott átlagaként történik;

c)	a szerződő felek gondoskodnak a kibocsátás csökkentésére szolgáló berendezések hibás működésével vagy meghibásodásával kapcsolatos eljárásokról;

d)	vegyes üzemű égetőmű esetében, ahol egy időben kettő vagy több tüzelőanyagot használnak fel, a kibocsátási határértéket az egyes tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek súlyozott átlagaként kell meghatározni, az egyes üzemanyagok által biztosított bemenő hőteljesítmény alapján.

Alap- és másodnyersanyagokból történő vas- és acélgyártás (II. melléklet, 2. és 3. kategória)

10.

A porkibocsátásra vonatkozó határértékek:

2. táblázat

Tevékenység	Por-kibocsátási határérték (mg/m3)
Szinterelő üzem	50
Pelletező üzem	20 aprítás, őrlés és szárítás esetén 15 a folyamat minden más lépése tekintetében
Kohó: nagyolvasztó-léghevítők	10
Oxigénes konverteracél-gyártás és öntés	30
Elektroacél-gyártás és -öntés	15 (meglévő) 5 (új)

Vasöntödék (II. melléklet, 4. kategória)

11.

A porkibocsátásra vonatkozó határértékek vasöntödék esetén:

3. táblázat

Tevékenység

Por-kibocsátási határérték (mg/m3)

Vasöntödék:

minden olvasztó (kupoló, indukciós, forgó); minden öntőforma (héj, állandó)

Meleghengerlés

50, ahol nem alkalmazható zsákszűrő a nedves gőzök jelenléte miatt

Vörösréz, cink, valamint szilícium-, illetve ferromangán ötvözetek gyártása és feldolgozása, ideértve az Imperial Smelting kemencéket (II. melléklet, 5. és 6. kategória)

12.

A porkibocsátásra vonatkozó határértékek vörösréz, cink, valamint szilícium-, illetve ferromangán ötvözetek gyártása és feldolgozása esetén:

4. táblázat

	Por-kibocsátási határérték (mg/m3)
Fémkohászati gyártás és feldolgozás	20

Ólomgyártás és -feldolgozás (II. melléklet, 5. és 6. kategória)

13.

A porkibocsátásra vonatkozó határérték ólomgyártás és -feldolgozás esetén:

5. táblázat

	Por-kibocsátási határérték (mg/m3)
Ólomgyártás és -feldolgozás	5

Cementipar (II. melléklet, 7. kategória)

14.

A porkibocsátásra vonatkozó határértékek cementgyártás esetén:

6. táblázat

	Por-kibocsátási határérték (mg/m3) (2)
Cementgyártás létesítményei, kemencék, malmok és klinkerhűtők	20
Hulladék-együttégetést alkalmazó cementgyártó létesítmények, kemencék, malmok és klinkerhűtők	20

Üvegipar (II. melléklet, 8. kategória)

15.

A porkibocsátásra vonatkozó határértékek üveggyártás esetén:

7. táblázat

	Por-kibocsátási határérték (mg/m3) (3)
Új létesítmények	20
Meglévő létesítmények	30

16.

Az ólomkibocsátásra vonatkozó határértékek üveggyártás esetén: 5 mg/m3.

Klór-alkáli ipar (II. melléklet, 9. kategória)

17.

A higanykatódos eljárást alkalmazó meglévő klór-alkáli üzemeknek 2020. december 31-ig át kell térniük a higanymentes technológia használatára vagy be kell zárniuk; az átállás időpontjáig az üzemek által a levegőbe kibocsátott higany tekintetében egy Mg (3) klórtermelési kapacitásra vetítve 1 g higanymennyiség van előírva.

18.

Az új klór-alkáli üzemeket higanymentesen kell működtetni.

Hulladékégetés (II. melléklet, 10. és 11. kategória)

19.

A por-kibocsátásra vonatkozó határértékek hulladékégetés esetén:

8. táblázat

	Por-kibocsátási határérték (mg/m3) (4)
Kommunális, veszélyes, nem veszélyes és kórházi hulladék égetése	10

20.

A higany-kibocsátásra vonatkozó határértékek hulladékégetés esetén: 0,05 mg/m3.

21.

A higany-kibocsátásra vonatkozó határértékek hulladék-együttégetés esetén az 1. és a 7. kategóriában: 0,05 mg/m3.

B. Amerikai Egyesült Államok

22.

A következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó részecske- és/vagy bizonyos nehézfém-kibocsátások korlátozásában alkalmazandó határértékeket és azon forrásokat, amelyekre vonatkoznak, a következő dokumentumok állapítják meg:

a)	Steel Plants: Electric Arc Furnaces – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AA and Subpart AAa;

b)	Small Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart AAAA;

c)	Glass Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CC;

d)	Electric Utility Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart D and Subpart Da;

e)	Industrial-Commercial-Institutional Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db and Subpart Dc;

f)	Municipal Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart E, Subpart Ea and Subpart Eb;

g)	Hospital/Medical/Infectious Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec;

h)	Portland Cement – 40 C.F.R. Part 60, Subpart F;

i)	Secondary Lead Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart L;

j)	Basic Oxygen Process Furnaces – 40 C.F.R. Part 60, Subpart N;

k)	Basic Process Steelmaking Facilities (after 20 January 1983) – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Na;

l)	Primary Copper Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart P;

m)	Primary Zinc Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Q;

n)	Primary Lead Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart R;

o)	Ferroalloy Production Facilities – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Z;

p)	Other Solid Waste Incineration Units (after 9 December 2004) – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EEEE;

q)	Secondary lead smelters – 40 C.F.R. Part 63, Subpart X;

r)	Hazardous waste combustors – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEE;

s)	Portland cement manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart LLL;

t)	Primary copper – 40 C.F.R. Part 63, Subpart QQQ;

u)	Primary lead smelting – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTT;

v)	Iron and steel foundries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEE;

w)	Integrated iron and steel manufacturing – 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFF;

x)	Electric Arc Furnace Steelmaking Facilities – 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYYY;

y)	Iron and steel foundries – 40 C.F.R. Part 63, Subpart ZZZZZ;

z)	Primary Copper Smelting Area Sources – 40 C.F.R. Part 63, Subpart EEEEEE;

aa)	Secondary Copper Smelting Area Sources – 40 C.F.R. Part 63, Subpart FFFFFF;

bb)	Primary Nonferrous Metals Area Sources: Zinc, Cadmium, and Beryllium – 40 C.F.R. Part 63, Subpart GGGGGG;

cc)	Glass manufacturing (area sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart SSSSSS;

dd)	Secondary Nonferrous Metal Smelter (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart TTTTTT;

ee)	Ferroalloys Production (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart YYYYYY;

ff)	Aluminum, Copper, and Nonferrous Foundries (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart ZZZZZZ;

gg)	Standards of Performance for Coal Preparation and Processing Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Y;

hh)	Industrial, Commercial, Institutional and Process Heaters – 40 C.F.R. Part 63, Subpart DDDDD;

ii)	Industrial, Commercial and Institutional Boilers (Area Sources) – 40 C.F.R. Part 63, Subpart JJJJJJ;

jj)	Mercury Cell Chlor-Alkali Plants – 40 C.F.R. Part 63, Subpart IIIII; és

kk)	Standards of Performance Commercial and Industrial Solid Waste Incineration Units for which Construction is Commenced after November 30, 1999, or for which Modification or Reconstruction is Commenced on or after 1 June 2001 – 40 C.F.R. Part 60, Subpart CCCC.”

l) VI. melléklet

27.

Az 1. pontban:

a)	Az „Amennyiben ez a melléklet másként nem rendelkezik, a” szöveget el kell hagyni, és a helyébe az „E” szó lép;

b)	A „számított hat hónapon belül” szöveget el kell hagyni;

c)	A „jegyzőkönyv hatálybalépésétől” szöveg helyébe a „jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépéséig” szöveg lép.

28.	A 3. pontot el kell hagyni.

29.	A 4. pontban az „A” szó helyébe „Az 1. pontban foglaltak ellenére a” szöveg lép.

30.	Az 5. pontban az a) pontot megelőzőbevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép: „Valamennyi szerződő félnek legkésőbb e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépéséig el kell érnie az alábbiakat meg nem haladó koncentrációszinteket:”.

(1) Az égetőmű bemenő hőteljesítménye a közös kéményhez csatlakozó összes egység bemenő teljesítményének összegeként kerülkiszámításra. A teljes bemenő hőteljesítmény kiszámításakor nem kell figyelembe venni a 15 MWth teljesítmény alatti önálló egységeket.

(2) A kibocsátási határértékek különösen a következő esetekben nem alkalmazandók:

—	azokban az üzemekben, amelyek kizárólag biomasszát és tőzeget használnak tüzelőanyag-forrásként,

—	azokban az üzemekben, ahol az égéstermékeket közvetlen fűtésre, szárításra vagy tárgyak, illetve anyagok egyéb kezelésére használják,

—	utóégető berendezések, amelyeket a hulladékgázok égetéssel történő tisztítására terveztek, és amelyek nem önálló égetőműként üzemelnek,

—	a katalitikus krakkolás katalizátorainak regenerálását végző berendezések,

—	a hidrogén-szulfidot kénné konvertáló berendezések,

—	a vegyiparban használatos reaktorok,

—	koksszal üzemelő olvasztók,

—	léghevítők (cowper, kauper),

—	regeneráló kazánok a papírrostot gyártó létesítményekben,

—	hulladékégetők, és

—	dízel-, benzin-, gázmotorral vagy gázturbinával működtetett üzemek, az alkalmazott tüzelőanyagtól függetlenül.

(1) A határértékek szilárd tüzelőanyagok esetében 6 %, folyékony tüzelőanyagok esetében pedig 3 % oxigéntartalomra vonatkoznak.

(2) A határértékek 10 % oxigéntartalomra vonatkoznak.

(3) A határértékek folyamatos olvasztás esetén 8 %, nem folyamatos olvasztás esetén pedig 13 % oxigéntartalomra vonatkoznak.

(3) 1 Mg = 1 tonna.

(4) A határérték 11 % oxigéntartalomra vonatkozik.

18.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/21

A TANÁCS (EU) 2016/769 HATÁROZATA

(2016. április 21.)

a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával együtt értelmezett 192. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	Az Unió szerződő fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsági (ENSZ–EGB) égisze alatt létrejött, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló, 1979. évi egyezménynek (a továbbiakban: az egyezmény), melyet 1981-ben hagyott jóvá (1).

(2)

Az Unió szerződő fele a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) is, melyet 2004. február 19-én hagyott jóvá (2).

(3)	A jegyzőkönyv szerződő felei 2007-ben tárgyalásokat kezdtek abból a célból, hogy – az emberi egészség és a környezet védelmének fokozása érdekében – egyebek mellett aktualizálják az érintett anyagok körét és a bizonyos hulladékégetőkre vonatkozó kibocsátási határértékeket.

(4)	2009-ben az egyezmény végrehajtó szervének 27. ülésén részt vevő felek konszenzussal elfogadták a 2009/1., 2009/2. és 2009/3. határozatot, amelyek módosították a jegyzőkönyvet.

(5)	A 2009/3. határozatban szereplő módosítások a jegyzőkönyv 14. cikkének (4) bekezdésében előírt gyorsított eljárásnak megfelelően hatályba léptek és alkalmazandók.

(6)	A 2009/1. és 2009/2. határozatban szereplő módosításokat a jegyzőkönyv szerződő feleinek el kell fogadniuk, összhangban a jegyzőkönyv 14. cikkének (3) bekezdésével.

(7)	Az Unió már fogadott el a jegyzőkönyv módosításainak hatálya alá tartozó kérdésekről jogi eszközt, köztük a 850/2004/EK európai tanácsi és parlamenti rendeletet (3).

(8)	Ezért az Unió nevében el kell fogadni a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyv módosításait,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) módosításait a Tanács az Európai Unió nevében elfogadja.

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyv módosításainak – az egyezmény végrehajtó szerve 2009/1. határozatának 1. cikkében, illetőleg 2009/2. határozatának 1. cikkében meghatározott – szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) felhatalmazással rendelkezik/rendelkeznek arra, hogy az Unió hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában a jegyzőkönyv (4) 14. cikkének (3) bekezdésében előírt elfogadási okiratot az Unió nevében letétbe helyezze/helyezzék.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. április 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

G.A. VAN DER STEUR

(1) HL L 171., 1981.6.27., 11. o.

(2) HL L 81., 2004.3.19., 35. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).

(4) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a jegyzőkönyv módosításainak hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

A jegyzőkönyvnek az egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/1. sz. határozatának 1. cikkében meghatározott módosításai

A. 1. cikk

A 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„»Új, helyhez kötött forrás« bármely olyan, helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy jelentős átépítését az alábbiaknak valamely szerződő fél tekintetében történő hatálybalépése időpontjától számított két év eltelte után kezdik meg:

a)	e jegyzőkönyv; vagy

b)	e jegyzőkönyv olyan módosítása, amely egy helyhez kötött forrás vonatkozásában a IV. melléklet II. részébe új határértékeket illeszt be, vagy a VIII. mellékletet kiegészíti azzal a kategóriával, amelybe az adott forrás tartozik.

Azt, hogy az átépítés »jelentősnek« minősül-e, az illetékes nemzeti hatóság állapítja meg olyan tényezők figyelembevételével, mint például az átépítés környezeti haszna.”

B. 3. cikk

A POP-jegyzőkönyv 3. cikke (5) bekezdése b) pontjának i. és iii. alpontjában az

„amelyre az V. melléklet meghatározza az elérhető legjobb technikákat”

szöveg helyébe az

„amelyre a szerződő felek által a Végrehajtó Testület ülésén elfogadott iránymutatás meghatározza az elérhető legjobb technikákat” szöveg lép.

Az (5) bekezdés b) pontja iv. alpontjának végén található pontosvessző helyébe pont lép.

Az (5) bekezdés b) pontjának v. alpontját el kell hagyni.

C. 13. cikk

Az „V. és VII. melléklet” szöveg helyébe az „V. melléklet” szöveg lép.

D. 14. cikk

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) E jegyzőkönyv, valamint annak I–IV., VI. és VIII. melléklete módosítását a Végrehajtó Testület ülésén jelen lévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és a módosítás az azt elfogadó szerződő felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az elfogadás időpontjában meglévő szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. A többi szerződő fél tekintetében a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott szerződő fél letétbe helyezi elfogadó okiratát. Ezen bekezdés alkalmazása során figyelembe kell venni az alábbi (5a) és (5b) bekezdésben foglaltakat.”

A (4) bekezdésben az „V. és VII. melléklet” szöveg helyébe az „V. melléklet” szöveg lép, az „ezen mellékletek” szöveg helyébe pedig az „V. melléklet” szöveg lép.

Az (5) bekezdésben a „vagy a VII.” szöveget el kell hagyni, az „adott melléklet” szöveg helyébe pedig az „V. melléklet” szöveg lép.

Az (5) bekezdés után a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(5a) Az azt elfogadó szerződő felek tekintetében az alábbi (5b) bekezdésben megállapított eljárás hatályon kívül helyezi a (3) bekezdésben az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet módosítására vonatkozóan megállapított eljárást.

(5b)

Az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet módosításait a Végrehajtó Testület ülésein jelen lévő szerződő felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság Végrehajtó Titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést követő egy év elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az alábbi b) pont rendelkezéseinek megfelelően;

Ha valamely szerződő fél nem tudja jóváhagyni az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet valamely módosítását, erről írásban tájékoztatnia kell a letéteményest az elfogadás közlésétől számított egy éven belül. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél elfogadásra cserélheti korábbi bejelentését; és a melléklet módosítása az adott szerződő fél tekintetében az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép hatályba;

Az I–IV., VI. és VIII. melléklet módosítása nem lép hatályba, amennyiben összesen tizenhat vagy több szerződő fél:

i.	a fenti b) pont rendelkezéseivel összhangban bejelentést nyújtott be; vagy

ii.	nem fogadta el az ebben a bekezdésben megállapított eljárást, és a fenti (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban még nem helyezett letétbe elfogadó okiratot.”

E. 16. cikk

A (2) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az államoknak vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítő, elfogadási és jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban kell nyilatkozniuk, ha nem kívánják, hogy rájuk nézve kötelezőek legyenek a 14. cikk (5b) bekezdésében megállapított, az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet módosítására vonatkozó eljárások.”

F. I. melléklet

A DDT anyagra vonatkozó bejegyzésnél a termelés megszüntetésére vonatkozó (1. és 2. számú) feltételeket el kell hagyni, és a helyükbe a „Nincs” szöveg lép, a használatra vonatkozó feltételeknél szereplő „, kivéve a II. mellékletben azonosítottat” szöveget pedig el kell hagyni.

A heptaklór anyagra vonatkozó bejegyzésnél a használatra vonatkozó feltételeket el kell hagyni, és a helyükbe a „Nincs” szöveg lép.

A hexaklór-benzol anyagra vonatkozó bejegyzésnél a termelésre és használatra vonatkozó feltételeket el kell hagyni, és a helyükbe mindkét esetben a „Nincs” szöveg lép.

A szöveg az alábbi sorok megfelelő betűrendben történő hozzáadásával a következő anyagokra vonatkozó bejegyzésekkel egészül ki:

„Hexaklór-butadién

CAS: 87-68-3

Termelés

Nincs

Használat

Nincs

Hexaklór-ciklohexánok (HCH) (CAS: 608-731), többek között lindán (CAS: 58-89-9)

Termelés

Nincs

Használat

Nincs, kivéve a HCH gamma izomere (lindán) esetében, amelyet helyi rovarölő szerként használnak közegészségügyi célokra. Az ilyen felhasználásokat e jegyzőkönyv alapján újra kell értékelni 2012-ben vagy, amennyiben az későbbi időpont, a módosítás hatálybalépése után egy évvel.

Hexabrómdifenil-éter (a) és heptabrómdifenil-éter (a)

Termelés

Nincs

Használat

A szerződő felek engedélyezhetik az olyan árucikkek újrahasznosítását, amelyek ezen anyagok bármelyikét tartalmazzák vagy tartalmazhatják, valamint az olyan újrahasznosított anyagokból gyártott árucikkcikkek használatát és végső ártalmatlanítását, amelyek ezen anyagok bármelyikét tartalmazzák vagy tartalmazhatják, feltéve, hogy az újrahasznosítást és a végső ártalmatlanítást környezetkímélő módon hajtják végre, és az nem vezet ezen anyagok visszanyeréséhez újbóli hasznosításuk céljából.

2013-tól kezdve négyévente, majd a fenti feltétel megszűnéséig vagy lejártáig a Végrehajtó Testület értékeli ezen, a különféle árucikkekben megtalálható anyagok kivonására irányuló végső célkitűzés tekintetében elért eredményeket, és megvizsgálja a feltétel fenntartásával kapcsolatos további igényt, mely feltétel azonban legkésőbb 2030-ban megszűnik.

Tetrabrómdifenil-éter (b) és pentabrómdifenil-éter (b)

Termelés

Nincs

Használat

Pentaklór-benzol

CAS: 608-93-5

Termelés

Nincs

Használat

Nincs

Perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) (c)

Termelés

Nincs, kivéve az alábbi a)–c) és a II. mellékletben felsorolt a)–e) felhasználási módokra történő termelést

Használat

Nincs, kivéve a következő, valamint a II. mellékletben felsorolt a)–e) felhasználási módokat

a)	Krómgalvanizálás, krómeloxálás és inverz maratás 2014-ig;

b)	Nikkel politetrafluor-etilénnel történő nem elektrolitikus bevonás 2014-ig;

c)	Műanyag hordozók maratása fémmel történő bevonásukat megelőzően 2014-ig;

d)	Tűzoltó habok, ha 2009. december 18-ig gyártották vagy használták őket

A tűzoltó habok vonatkozásában:

i.	A szerződő felek törekednek arra, hogy 2014-ig megszüntessék a 2009. december 18-ig gyártott és használt PFOS-tartalmú tűzoltó habok alkalmazását, és 2014-ben beszámolnak a Végrehajtó Testület nek az elért eredményekről;

ii.	A szerződő felek jelentései és az i. alpont alapján a Végrehajtó Testület 2015-ben értékeli, hogy a 2009. december 18-ig gyártott és használt PFOS-tartalmú tűzoltó habok használatára kell-e bevezetni további korlátozásokat.”

A PCB anyag bejegyzéseit el kell hagyni, és a helyébe a következő sor lép:

„Poliklórozott bifenilek (PCB-k) (d)

Termelés

Nincs

Használat

Nincs. A végrehajtási határidő időpontjában használatban lévő PCB-k tekintetében a szerződő felek:

Határozott erőfeszítést tesznek:

az azonosítható PCB-k használatának megszüntetésére berendezésekben (vagyis transzformátorokban, kondenzátorokban vagy maradványkészleteket tartalmazó egyéb edényekben), amelyek 5 dm3-t meghaladó térfogatú PCB-ket tartalmaznak, és amelyekben a PCB-k koncentrációja 0,05 % vagy nagyobb, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2010. december 31-ig, vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban 2015. december 31-ig;

Az alábbiak környezetkímélő módon történő megsemmisítésére vagy a szennyezés eltávolítására:

—	az (a) pontban hivatkozott összes cseppfolyós PCB és a nem berendezésben lévő, 0,005 %-nál több PCB-t tartalmazó egyéb cseppfolyós PCB-k, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. december 31-ig, vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban 2020. december 31-ig;

—	a 2. pont (a) alpontjában hivatkozott összes cseppfolyós PCB, legkésőbb 2029. december 31-ig;

c)	az 1. pont (a) alpontjában és a 2. pont (a) alpontjában említett berendezések megtisztítására vagy ártalmatlanítására környezetkímélő módon.

Törekednek:

a)	a 0,005 %-nál magasabb PCB-tartalmú vagy 0,05 dm3-t meghaladó térfogatú berendezések (pl. transzformátorok, kondenzátorok vagy cseppfolyós készleteket tartalmazó egyéb edények) azonosítására és használatból való kivonására 2025. december 31-ig;

b)	a 0,005 %-nál magasabb PCB-tartalmú egyéb árucikkek (pl. kábelköpenyek, vulkanizált tömítések és festett tárgyak) azonosítására és a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelő kezelésére.

3.	Biztosítják, hogy az 1. pont (a) alpontjában és a 2. pont (a) alpontjában leírt berendezéseket kizárólag a környezetkímélő módon történő hulladékkezelés céljára exportálják és importálják.

Előmozdítják a PCB-k használatát szabályozó, az expozíció és a kockázatok csökkentését célzó alábbi intézkedéseket:

a)	a PCB-k kizárólag zárt és nem eresztő berendezésekben és olyan területeken való felhasználása, ahol a környezeti kibocsátások kockázata minimalizálható és gyorsan orvosolható;

b)	a PCB-k élelmiszer- vagy takarmánygyártással és -feldolgozással kapcsolatos területeken lévő berendezésekben való alkalmazásának mellőzése;

Lakott területeken való alkalmazás esetén, beleértve az iskolákat és kórházakat, minden lehetséges intézkedést megtesznek a tüzet okozó elektromos hiba megelőzésére és rendszeresen ellenőrzik a berendezés szivárgásmentességét.”

Az I. melléklet végén található (a)/lábjegyzetet el kell hagyni.

Az I. melléklet végére a következő lábjegyzeteket kell illeszteni:

„(a)

»A hexabrómdifenil-éter és a heptabrómdifenil-éter« a 2,2′,4,4′,5,5′- hexabrómdifenil-étert (BDE-153, CAS-szám: 68631-49-2), a 2,2′,4,4′,5,6′- hexabrómdifenil-étert (BDE-154, CAS-szám: 207122-15-4), a 2,2′,3,3′,4,5′,6 heptabrómdifenil-étert (BDE-175, CAS-szám: 446255-22-7), a 2,2′,3,4,4′,5′,6- heptabrómdifenil-étert (BDE-183, CAS-szám: 207122-16-5) és más, a kereskedelmi forgalomban levő oktabróm-difenil-éterben megtalálható hexa- és heptabrómdifenil-étereket jelenti.

(b)

»A tetrabrómdifenil-éter és a pentabrómdifenil-éter« a 2,2′,4,4′-tetrabrómdifenil-étert (BDE-47, CAS-szám: 40088-47-9), a 2,2′,4,4′,5-pentabrómdifenil-étert (BDE-99, CAS-szám: 32534-81-9) és más, a kereskedelmi forgalomban levő pentabróm-difenil-éterben megtalálható tetra- és pentabrómdifenil-étereket jelenti.

(с)	A perfluoroktán-szulfonát (PFOS) a C8F17SO2X kémiai képlettel meghatározott anyagokat jelenti, ahol X = OH, fémsó, halogenid, amid vagy más származékok, beleértve a polimereket is.

(d)	A »poliklórozott bifenilek« azok az aromás vegyületek, amelyek úgy képződnek, hogy a bifenil molekulán (két benzolgyűrű összekapcsolódva egy egyszeres szén-szén kötéssel) a hidrogénatomok közül legfeljebb 10 klóratommal cserélődik ki.”

G. II. melléklet

A II. melléklet első bekezdése után található táblázatban a DDT, HCH és PCB anyagokra vonatkozó bejegyzéseket el kell hagyni.

A szöveg a következő sor megfelelő betűrendben történő hozzáadásával az alábbi anyagra vonatkozó bejegyzéssel egészül ki:

„Anyag

Végrehajtási követelmények

Korlátozott felhasználások

Feltételek

Perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) (1)

a)	Fotoreziszt vagy visszaverődés-mentes bevonatok fotolitográfiai folyamatokhoz;

b)	Filmekhez, papírokhoz vagy nyomdaipari klisékhez alkalmazott fotográfiai rétegek;

c)	nem dekoratív, kemény króm (VI) bevonathoz alkalmazott párátlanítószerek, és a szabályozott galvanizáló rendszerekben alkalmazott nedvesítőszerek

d)	Légi közlekedésben használt hidraulikus folyadékok;

e)	Bizonyos orvostechnikai eszközök (például etilén-tetrafluor-etilén (ETFE) kopolimer rétegek és sugárátlátszatlan ETFE gyártása, in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök és CCD színszűrők).

A szerződő felek intézkedéseket hoznak e felhasználási módok megszüntetésére, amint rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák.

Legkésőbb 2015-ben, majd azt követően négyévente az ezen anyagokat használó valamennyi szerződő fél jelentést készít az anyagok kivonása terén elért eredményekről, és azokról tájékoztatja a Végrehajtó Testület et. A jelentések alapján a korlátozott felhasználási módokat újra kell értékelni.

H. III. melléklet

A „Referenciaév” cím alatti szöveget a III. mellékletben felsorolt valamennyi anyag esetében el kell hagyni, és a helyébe a következő sor lép:

„1990 vagy egy másik, 1985 és 1995 közötti év (ezeket az éveket is beleértve), vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országok esetében egy másik év 1985 és a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének éve között, ahogy azt az adott szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározta.”

A hexaklór-benzol anyag bejegyzéseinél az anyag neve alá a következő szöveget kell illeszteni: „CAS: 118-74-1”.

A melléklet a PCB anyagra vonatkozó bejegyzéssel egészül ki a következő sornak a táblázat végére történő beillesztésével:

„PCB-k (c)

2005 vagy egy másik, 1995 és 2010 közötti év (ezeket az éveket is beleértve), vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országok esetében egy másik év 1995 és a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének éve között, ahogy azt az adott szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározta.”

A (b) lábjegyzet után be kell illeszteni a következő lábjegyzetet:

„(c)	Az I. mellékletben meghatározott poliklórozott bifenilek, ha képződésük és antropogén forrásokból történő kibocsátásuk nem szándékos.”

I. IV. melléklet

A 2. pontban a zárójelen belül el kell hagyni az „és” szót, a pont végére pedig az „és adott oxigéntartalomra” szöveget kell beilleszteni.

A 3. pontot el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A határértékek rendes üzemi állapotra vonatkoznak. Adag-üzemű működés esetén a határértékek a teljes szakaszos folyamat során rögzített átlagos szintekre vonatkoznak, beleértve például az előmelegítést, a fűtést és a hűtést.”

A 4. pontban a „standard eljárások” szöveg elé be kell illeszteni az „alkalmazandó” szót, „az Európai Szabványügyi Bizottság” szöveg elé pedig be kell illeszteni a „például” szót.

A 6. pontot el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg és lábjegyzet lép:

„6.

A PCDD/F-kibocsátás teljes toxicitási egyenértékben (TEQ) van megadva (1). A toxicitási egyenérték e jegyzőkönyv céljaira használt tényezőértékeinek összhangban kell lenniük a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, beleértve az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben kiadott, az emlősökre vonatkozó PCDD/F toxicitási egyenérték-tényezőket.

(1) A teljes toxicitási egyenérték (TEQ) az operatív meghatározás szerint az egyes vegyületek koncentrációjának és toxicitási egyenérték-tényezőjének (TEF) a szorzata, és a keverék teljes 2,3,7,8-TCDD-szerű aktivitásának a becslését adja meg. A teljes toxicitási egyenérték korábbi rövidítése TE volt.”"

A 7. pontot el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg és lábjegyzet lép:

„7.

A következő határértékeket – amelyek a füstgáz 11 %-os O2 koncentrációjára vonatkoznak – kell alkalmazni a következő hulladékégető-típusokra:

Kommunális szilárd hulladék (óránként 3 tonnánál többet elégető meglévő, helyhez kötött forrás és minden új helyhez kötött forrás)

0,1 ng TEQ/m3

Kórházi szilárd hulladék (óránként 1 tonnánál többet elégető meglévő, helyhez kötött forrás és minden új helyhez kötött forrás)

Új, helyhez kötött forrás:	0,1 ng TEQ/m3
Meglévő, helyhez kötött forrás:	0,5 ng TEQ/m3

Veszélyes hulladék (óránként 1 tonnánál többet elégető meglévő, helyhez kötött forrás és minden új helyhez kötött forrás)

Új, helyhez kötött forrás:	0,1 ng TEQ/m3
Meglévő, helyhez kötött forrás:	0,2 ng TEQ/m3

Nem veszélyes ipari hulladék (2) (3)

Új, helyhez kötött forrás:	0,1 ng TEQ/m3
Meglévő, helyhez kötött forrás:	0,5 ng TEQ/m3

(2) Beleértve az esetleg, például a fa fakonzerváló szerekkel való kezelése, illetve a bevonás révén halogénezett szerves vegyületeket vagy nehézfémeket tartalmazó, valamint az építkezési és bontási hulladékból származó biomassza-hulladékot kezelő hulladékégetőket, de nem ideértve a csak más biomassza-hulladékot kezelő hulladékégetőket."

(3) Az átalakuló gazdasággal rendelkező országok kizárhatják a nem veszélyes ipari hulladékok együttégetését olyan ipari folyamatokban, amelyekben az ilyen hulladékokat az energia legfeljebb 10 %-át adó kiegészítő fűtőanyagként használják.”"

A 7. pont után a szöveg a következő új pontokkal egészül ki:

„8.	A következő határértéket – amely a füstgáz 16 %-os O2 koncentrációjára vonatkozik – kell alkalmazni a szinterező üzemekre: 0,5 ng TEQ/m3

9.	A következő határértéket – amely a füstgáz tényleges O2 koncentrációjára vonatkozik – kell alkalmazni a következő forrásra: Másodlagos acélgyártás – Óránként több mint 2,5 tonna, további feldolgozásra szánt olvasztott acél előállítására képes elektromos ívkemencék: 0,5 ng TEQ/m3”

J. VI. melléklet

A melléklet meglévő szövegét 1. pontként kell megjelölni.

Az a) pontban az „e jegyzőkönyv” szöveg helyébe az „e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő” szöveg lép.

A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„meglévő, helyhez kötött forrásokra:

i.	e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után nyolc évvel. Amennyiben szükséges, ez az időtartam meghosszabbítható egyes meglévő, helyhez kötött források esetében a nemzeti jogszabályok által előírt amortizációs időszaknak megfelelően; vagy

ii.	ha a szerződő fél átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező ország, e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után legfeljebb tizenöt évvel.”

A melléklet végére a következő új pontot kell illeszteni:

„2.

Az e jegyzőkönyv módosítása nyomán aktualizált vagy bevezetett határértékek és elérhető legjobb technikák alkalmazására vonatkozó időbeli ütemezés a következő:

a)	új, helyhez kötött forrásokra: két évvel a szóban forgó módosításnak az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után;

meglévő, helyhez kötött forrásokra:

i.	nyolc évvel a szóban forgó módosításnak az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után; vagy

ii.	ha a szerződő fél átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező ország, legfeljebb tizenöt évvel a szóban forgó módosításnak az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után.”

K. VIII. melléklet

Az I. rész második mondatában az „V. mellékletben” szövegrész után a szöveg kiegészül az „említett iránymutató dokumentumban” szöveget.

A II. részben szereplő táblázatból az 1. kategória leírását el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg lép: „Kommunális, veszélyes, nem veszélyes és kórházi hulladék, valamint szennyvíziszap égetése, beleértve az együttégetést is.”

A II. részben szereplő táblázat a következő új kategóriákkal egészül ki:

„13	Nem szándékosan képződött, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat kibocsátó egyes vegyipari folyamatok, különösen a klórfenolok és a klóranil gyártása.
14	Termális eljárások a kohászatban, klóralapú módszerek.”

(1) A perfluoroktán-szulfonát (PFOS) a C8F17SO2X kémiai képlettel meghatározott anyagokat jelenti, ahol X = OH, fémsó, halogenid, amid és más származékok, beleértve a polimereket is.”

A jegyzőkönyvnek az egyezmény Végrehajtó Testülete 2009/2. sz. határozatának 1. cikkében meghatározott módosításai

A. I. melléklet

Az alábbi sorok megfelelő betűrendben történő hozzáadásával a szöveg kiegészül a következő anyagokra vonatkozó bejegyzésekkel:

„Poliklórozott naftalinok (PCN)	Termelés	Nincs
„Poliklórozott naftalinok (PCN)	Használat	Nincs
Rövidláncú klórozott paraffinok (d)	Termelés	Nincs, kivéve a II. mellékletben meghatározott felhasználási módokra történő termelést
Rövidláncú klórozott paraffinok (d)	Használat	Nincs, kivéve a II. mellékletben meghatározott felhasználási módokat”

Az I. melléklet végére a következő lábjegyzetet kell illeszteni:

„(d)	A rövidláncú klórozott paraffinok olyan klórozott alkánok, amelyeknek a szénlánchosszúsága 10–13 szénatom, klórozottsági foka pedig súly alapján több mint 48 %.”

B. II. melléklet

A következő sor megfelelő betűrendben történő hozzáadásával a szöveg kiegészül az alábbi anyagra vonatkozó bejegyzéssel:

„Rövidláncú klórozott paraffinok (b)

a)	A bányászatban használt szállítószalagok gumijában lévő égésgátlók;

A szerződő felek intézkedéseket hoznak e felhasználási módok megszüntetésére, amint rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák.

b)	Tömítőanyagokban lévő égésgátlók.

Legkésőbb 2015-ben, majd azt követően négyévente az ezen anyagokat használó valamennyi szerződő fél jelentést készít az anyagok kivonása terén elért eredményekről, és azokról tájékoztatja a Végrehajtó Testületet. A jelentések alapján a korlátozott felhasználásokat újra kell értékelni.”

A II. melléklet végére a következő lábjegyzetet kell illeszteni:

„(d)	A rövidláncú klórozott paraffinok olyan klórozott alkánok, amelyeknek a szénlánchosszúsága 10–13 szénatom, klórozottsági foka pedig súly alapján több mint 48 %.”

18.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/32

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/770 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. április 14.)

a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárások végrehajtására vonatkozóan benyújtandó információk egységes formátumának meghatározásáról

(az értesítés a C(2016) 2068. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésére,

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 133. cikkével létrehozott bizottsággal való konzultációt követően,

mivel:

(1)	Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által szolgáltatott információk benyújtása azonos normák szerint történjen, helyénvaló egységes formátumot meghatározni a tagállamok számára a 649/2012/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez.

(2)	Az egyértelműség és az egységesség érdekében helyénvaló megállapítani a jelentéstételi időszakok pontos hosszát, mivel a 649/2012/EU rendelet előírja, hogy a tagállamoknak háromévente kell továbbítaniuk az eljárások végrehajtására vonatkozó információkat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 649/2012/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében előírt információk tagállamok általi benyújtására szolgáló egységes formátumot e határozat melléklete rögzíti.

2. cikk

A tagállamok által a 649/2012/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtandó információkat tartalmazó első jelentésnek a 2014., 2015. és 2016. naptári évekre kell vonatkoznia. Az ezt követő jelentéseknek a soron következő hároméves időszakokra kell vonatkozniuk.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 14-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 201., 2012.7.27., 60. o.

(2) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

MELLÉKLET

KÉRDŐÍV

1. rész: Általános információk

1. Melyik tagállam nevében nyújt be jelentést?

2. Elsődleges kapcsolattartó személy neve:

3. Kérjük, adja meg az elsődleges kapcsolattartó személy e-mail címét:

4. Jelentéstételi időszak:

2. rész: A kijelölt nemzeti hatóságra vonatkozó információk (a 649/2012/EU rendelet 4. cikke)

5. Hány kijelölt nemzeti hatóság létezik az Ön tagállamában?

6. Ha egynél több, kérjük, ismertesse a felelősségi köröknek a hatóságok közötti elosztását.

7. Kérjük, adja meg a kijelölt nemzeti hatóság(ok) nevét.

8. Kérjük, adja meg a kijelölt nemzeti hatóság(ok) azon munkatársainak számát (teljes munkaidős egyenértékben), akik az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról (PIC) szóló rendelet végrehajtásával foglalkoznak.

Ha több kijelölt nemzeti hatóság van, kérjük, minden egyes hatóságra vonatkozóan adja meg a munkatársak számát.

9. Részt vesz(nek)-e a kijelölt nemzeti hatóság(ok) más, vegyi anyagokkal kapcsolatos uniós/nemzetközi jogszabály/egyezmény/program végrehajtásában?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, adja meg, milyen jogszabályról/egyezményről/programról van szó, és ismertesse, hogy az Ön országában miként valósul meg az egyéb illetékes hatóságokkal való koordináció.

10. A kijelölt nemzeti hatóság évente hány kiviteli bejelentést és különleges azonosító hivatkozási szám iránti kérelmet fogadott el (és továbbított az ECHA részére további feldolgozásra)?

	Kiviteli bejelentés	Különleges azonosító hivatkozási szám iránti kérelem
1. év
2. év
3. év
Összesen

3. rész: Az exportőrök és az importőrök támogatása

11. A kijelölt nemzeti hatóság(ok) folytattak-e figyelemfelhívó és tájékoztatási tevékenységeket annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak az exportőrök és az importőrök számára a PIC-rendeletnek való megfeleléshez?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, jelölje meg, melyek ezek a tevékenységek (több válasz is megjelölhető):

☐	Online technikai és tudományos iránymutatás (az ECHA által nyújtott iránymutatásokon kívül)

☐	Hivatkozás a PIC-kel és az ePIC-kel foglalkozó ECHA-weboldalakra

☐	Külön a PIC-rendelettel foglalkozó tájékoztató weboldal

☐	Figyelemfelhívó kampány

☐	Közösségi médiában való megjelenés

☐	Látogatások üzemeltetők telephelyén

☐	Külön e-mail cím tájékoztatás nyújtására

☐	Nemzeti információs szolgálat

☐	Műhelytalálkozók és hasonló képzések

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

Ha nem, kérjük, fejtse ki, miért nem volt szükség ilyen jellegű támogatásra.

12. Úgy véli, hogy a figyelemfelhívó és tájékoztatási tevékenységek hozzájárultak ahhoz, hogy az exportőrök és az importőrök jobban meg tudjanak felelni a 649/2012/EU rendelet előírásainak?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

13. Mely témákkal kapcsolatban kérnek leggyakrabban támogatást az exportőrök és az importőrök a kijelölt nemzeti hatóság(ok)tól? Kérjük, két témát jelöljön meg.

☐	Kiviteli bejelentés

☐	Kifejezett hozzájárulás

☐

Mentesség

☐	Különleges azonosító hivatkozási szám

☐	A 10. cikk szerinti jelentéstétel

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

14. Kérjük, adja meg, hogy becslése szerint a kijelölt nemzeti hatóság(ok) mennyi időt fordított(ak) az ilyen jellegű támogatás nyújtására.

☐	A munkaidő legfeljebb 10 %-át

☐	A munkaidő 20 %-át

☐	A munkaidő 30 %-át

☐	A munkaidő 40 %-át

☐	A munkaidő 40 %-ánál többet

☐	Nem számszerűsíthető

4. rész: A kijelölt nemzeti hatóságok/az ECHA és a Bizottság közötti koordináció

15. Elégedett-e az Ön tagállamának kijelölt nemzeti hatósága(i) és a Bizottság közötti koordinációval?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

16. Kérjük, jelölje meg azokat a területeket (ha van ilyen), amelyeken javítani lehetne a koordinációt (több válasz is megjelölhető).

☐	A 8. cikk (5) bekezdése: kivitel veszélyhelyzet esetén

☐	A 8. cikk (7) bekezdése: kérelem esetén további információk átadása az exportált vegyi anyagra vonatkozóan

☐	A 11. cikk (6) bekezdése: a tagállam azon kötelezettsége, hogy segítse a Bizottságot az információk összeállításában

☐	A 11. cikk (7) bekezdése: annak felmérése, hogy szükséges-e uniós szintű intézkedéseket javasolni

☐	A 11. cikk (8) bekezdése: közvetlenül alkalmazandó nemzeti jogszabály tagállami elfogadása esetén követendő eljárás

☐	A 13. cikk (6) bekezdése: annak felmérése, hogy szükséges-e uniós szintű intézkedéseket javasolni

☐	A 14. cikk (1) bekezdése: a Titkárságtól kapott információk továbbítására vonatkozó kötelezettség

☐	A 14. cikk (5) bekezdése: kérésre tanácsadás és segítségnyújtás az importáló részes feleknek

☐	A 14. cikk (6) bekezdése: a tagállam döntése arról, hogy el lehet tekinteni a kifejezett hozzájárulástól

☐	A 14. cikk (7) bekezdése: a tagállam döntése arról, hogy a kivitelre sor kerülhet

☐	A 14. cikk (7) bekezdése: az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt lehetséges hatások tagállam általi megfontolása

☐	A 14. cikk (8) bekezdése: a kifejezett hozzájárulás érvényességének rendszeres felülvizsgálata

☐	A 18. cikk (1) bekezdése: a Bizottság, a tagállam és az ECHA azon kötelezettsége, hogy ellenőrizzék a rendeletben előírtak exportőrök általi betartását

☐	20. cikk: információcsere

☐	21. cikk: technikai segítségnyújtás

☐	23. cikk: a mellékletek aktualizálása

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

17. Elégedett-e az Ön tagállamának kijelölt nemzeti hatósága(i) és az ECHA közötti koordinációval?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

18. Kérjük, jelölje meg azokat a területeket (ha van ilyen), amelyeken javítani lehetne a koordinációt (több válasz is megjelölhető).

☐	A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja: segítségnyújtás, valamint technikai és tudományos útmutatás és eszközök biztosítása az ágazat számára

☐	A 8. cikk (7) bekezdése: kérelem esetén további információk átadása az exportált vegyi anyagra vonatkozóan

☐	A 11. cikk (6) bekezdése: a tagállam azon kötelezettsége, hogy segítse a Bizottságot az információk összeállításában

☐	A 11. cikk (7) bekezdése: annak felmérése, hogy szükséges-e uniós szintű intézkedéseket javasolni

☐	A 13. cikk (6) bekezdése: annak felmérése, hogy szükséges-e uniós szintű intézkedéseket javasolni

☐	20. cikk: információcsere

☐	21. cikk: technikai segítségnyújtás

☐	23. cikk: a mellékletek aktualizálása

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

5. rész: A részes felekhez és egyéb országokhoz továbbított kiviteli bejelentések

(Csak azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek dolgoztak fel a jelentéstételi időszakban kiviteli bejelentéseket.)

19. A kiviteli bejelentési űrlapon kért tájékoztatási követelmények közül melyeknél jelent nehézséget az információ megadása az exportőrök számára? (több válasz is megjelölhető)

☐	A kivitelre szánt anyag azonosítása

☐	A kivitelre szánt keverék azonosítása

☐	A kivitelre szánt áru azonosítása

☐	A kivitelre vonatkozó információk (pl. az importőrök kapcsolattartási adatai)

☐	A vegyi anyaggal kapcsolatos veszélyekre vagy kockázatokra és az óvintézkedésekre vonatkozó információk

☐	A fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzők összefoglalása

☐	Az Európai Unió által hozott közvetlenül alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó információk

☐	Az exportáló részes fél által közölt további információk

☐	A KN-kódok vagy CUS-számok rendelkezésre állása

☐	A vegyi anyag tervezett felhasználása az importáló országban

☐	A közvetlenül alkalmazandó jogszabály összefoglalása és indoklása, valamint hatálybalépésének napja

☐	Nincs ilyen

Kérjük, szükség esetén fejtse ki bővebben válaszát.

20. Az alábbi táblázatban felsorolt indokok miatt hány kiviteli bejelentést küldtek vissza az exportőrökhöz?

Indok/ Éves szám	1. év	2. év	3. év
A kiviteli bejelentés ismételt benyújtását írták elő
A kiviteli bejelentést elutasították

Adott esetben kérjük, adja meg az ismételt benyújtás előírásának és a kiviteli bejelentések elutasításának leggyakoribb okait:

Az ismételt benyújtás előírásának okai:

Az elutasítás okai:

21. Jelentett-e nehézséget a bejelentések ECHA részére való továbbítására előírt időkeret betartása?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, fejtse ki bővebben válaszát (szükség esetén további megjegyzésekkel is kiegészítheti azt).

A 8. cikk (5) bekezdése: vegyi anyag veszélyhelyzettel összefüggő kivitele

22. Előfordult-e, hogy a 8. cikk (5) bekezdése szerinti veszélyhelyzetet kellett kezelniük?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse a legfontosabb eseteket (pl. az érintett vegyi anyag, az importáló ország, a tervezett felhasználás, a veszélyhelyzet jellegének megadásával).

23. Tapasztaltak-e nehézségeket a veszélyhelyzetre vonatkozó eljárás végrehajtása során?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem volt ilyen helyzet

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

A 8. cikk (7) bekezdése: az exportált vegyi anyagokra vonatkozóan rendelkezésre álló további információk átadása

24. Kérték-e Önöktől, hogy az exportált vegyi anyagokra vonatkozóan nyújtsanak további információkat az importáló részes feleknek és egyéb országoknak?

☐

Igen

☐

Nem

Amennyiben igen, kérjük, ismertesse, milyen esetekben kaptak ilyen kérést (pl. a vegyi anyag nevének, az importőr kapcsolattartási adatainak, az importáló országnak, a további információk jellegének megadásával).

25. Ha kaptak ilyen kérést, jelentett-e bármilyen nehézséget a további információnyújtás?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

A 8. cikk (8) bekezdése: a kiviteli bejelentésekhez kapcsolódó igazgatási díj

26. Az Ön országának kijelölt nemzeti hatósága(i) alkalmaz(nak)-e igazgatási díjat a kiviteli bejelentésekre vonatkozóan?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Az adott kijelölt nemzeti hatóságtól függ

„Az adott kijelölt nemzeti hatóságtól függ” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

Amennyiben alkalmaznak igazgatási díjat, kérjük, válaszoljon a 27–30. kérdésekre. Ha nem, folytassa a 31. kérdéssel.

27. Milyen összegű az igazgatási díj? (ha az összeg nem euróban van, kérjük, adja meg a pénznemet)

28. Mikor lépett hatályba az igazgatási díj fizetésére vonatkozó előírás?

29. Érkeztek-e panaszok az exportőröktől az igazgatási díjak összegével kapcsolatban?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, adja meg a panaszok típusát és éves számát.

30. Véleménye szerint az igazgatási díj alkalmazása hatással volt-e a bejelentések számára? (opcionális)

☐

Igen

☐

Nem

☐

Nem tudom

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

31. Az Ön országának kijelölt nemzeti hatósága(i) alkalmaz(nak)-e igazgatási díjat kifejezett hozzájárulás iránti kérelem benyújtása esetén?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Az adott kijelölt nemzeti hatóságtól függ

„Az adott kijelölt nemzeti hatóságtól függ” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

Ha alkalmaznak igazgatási díjat, kérjük, adja meg annak összegét (és pénznemét, ha nem EUR-ban számítják).

6. rész: Tájékoztatás a vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról

Exportőrök (10. cikk)

32. Előfordult-e, hogy a jelentéstételi időszak során az exportőrök késve nyújtották be az arra vonatkozó információkat, hogy egyes részes felek vagy egyéb országok területére az előző évben milyen mennyiséget szállítottak valamely vegyi anyagból, magában és keverékek vagy áruk összetevőjeként?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható

Ha igen, kérjük, fejtse ki bővebben válaszát.

Importőrök (10. cikk)

33. Előfordult-e, hogy a jelentéstételi időszak során az importőrök késve nyújtották be az arra vonatkozó információkat, hogy az előző évben milyen mennyiséget importáltak valamely vegyi anyagból, magában és keverékek vagy áruk összetevőjeként?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható

Ha igen, kérjük, fejtse ki bővebben válaszát.

34. Felhasználja-e az Ön országának kijelölt nemzeti hatósága, vámhatósága vagy egyéb végrehajtó hatósága a behozatalra vonatkozó adatokat vagy információkat?

☐

Igen

☐

Nem

☐

Nem tudom

Ha igen, kérjük, írja le, hogyan használják fel az információkat.

Tagállami jelentéstétel az ECHA részére

35. Tapasztaltak-e nehézségeket az összesített információknak a III. melléklettel összefüggésben értelmezett 10. cikk alapján történő, az ePIC-en keresztül való bejelentése során?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse a felmerült nehézségeket.

36. Előfordult-e, hogy a III. melléklet szerinti összesített információkat késve nyújtották be az ePIC-en keresztül?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse a késedelem okait.

7. rész: A vegyi anyagok kivitelével kapcsolatos, a kiviteli bejelentésen kívüli kötelezettségek

Az információk és határozatok közlése az Ön tagállamának joghatóságán belüli érintettekkel (a 14. cikk (3) bekezdése)

37. Milyen eszközök révén közölték a határozatokra vonatkozó információkat és/vagy az importáló országra vonatkozó feltételeket az Ön tagállamának joghatóságán belüli érintettekkel? (több válasz is megjelölhető)

☐

E-mail

☐

Weboldal

☐	Hírlevelek

☐	Egyéb eszközök

Az „Egyéb eszközök” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

Az exportőrök megfelelése az egyes behozatali válaszokban foglalt határozatoknak (a 14. cikk (4) bekezdése)

38. Találkoztak-e olyan problémákkal, melyek az exportőrökkel szemben megkövetelt, a részes felek által adott behozatali válaszoknak való megfelelést érintették?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

Támogatásnyújtás az importáló részes feleknek (a 14. cikk (5) bekezdése)

39. Adtak-e tanácsot és/vagy nyújtottak-e segítséget az importáló részes felek kérésére olyan további információk beszerzéséhez, amelyek egy adott vegyi anyag behozatalát illetően a Titkárságnak adandó válasz összeállításához szükségesek?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse a részleteket.

Olyan anyagok, amelyek csak bizonyos feltételek teljesülése esetén exportálhatók (a 14. cikk (6) bekezdése)

40. A jelentéstételi időszak során alkalmazták-e a 14. cikk (6) bekezdésének a) pontja szerinti kifejezett hozzájárulási eljárást?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, adja meg a kifejezett hozzájárulásra vonatkozó kérelmek és a kapott válaszok éves számát.

	Kérelmek száma	Válaszok száma
1. év
2. év
3. év
Összesen

41. Alkalmazták-e a 14. cikk (6) bekezdésének b) pontja szerinti kifejezett hozzájárulási eljárást?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, adja meg azon különleges azonosító hivatkozási szám iránti kérelmek éves számát, amelyek esetében az importáló részes fél a PIC-körlevélben közzétett behozatali válasz révén hozzájárult a behozatalhoz.

1. év
2. év
3. év
Összesen

42. Tapasztaltak-e nehézségeket a kifejezett hozzájárulásra vonatkozó eljárás végrehajtása során?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

43. Kellett-e határozniuk arról, hogy az I. melléklet 2. részében szereplő, OECD-országokba való kivitelre szánt vegyi anyagok esetében nincs szükség kifejezett hozzájárulásra a kivitelhez?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható, mivel a kijelölt nemzeti hatóság nem kapott ilyen kiviteli bejelentést

Ha igen, kérjük, adja meg az esetek éves számát.

1. év
2. év
3. év
Összesen

44. Tapasztaltak-e nehézségeket azon határozat meghozatala során, hogy az I. melléklet 2. részében szereplő, OECD-országokba való kivitelre szánt vegyi anyagok esetében nincs szükség kifejezett hozzájárulásra a kivitelhez?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható, mivel nem volt ilyen eset

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

A kijelölt nemzeti hatóság határozata arról, hogy a kifejezett hozzájárulás iránti kérelem benyújtása után 60 nappal sor kerülhet a kivitelre (a 14. cikk (7) bekezdése)

45. Kaptak-e a 14. cikk (7) bekezdése szerinti mentességi kérelmeket?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható, mivel a kijelölt nemzeti hatóságnak nem kellett kifejezett hozzájárulást kérelmeznie

Ha igen, kérjük, adja meg az esetek éves számát.

1. év
2. év
3. év
Összesen

46. Tapasztaltak-e nehézségeket a 14. cikk (7) bekezdése szerinti eljárás végrehajtása során?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható, mivel nem volt ilyen eset

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

A kifejezett hozzájárulás érvényessége (a 14. cikk (8) bekezdése)

47. Előfordult-e olyan eset, amikor a kivitel a 14. cikk (8) bekezdésének második albekezdése szerint folytatódhatott, amíg válasz nem érkezett a frissen benyújtott kifejezett hozzájárulás iránti kérelemre?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható, mivel a kijelölt nemzeti hatóság nem kapott kifejezett hozzájárulást igénylő kiviteli bejelentést

Ha igen, kérjük, adja meg az esetek számát.

1. év
2. év
3. év
Összesen

8. rész: A vegyi anyagok behozatalával kapcsolatos kötelezettségek

A behozatali határozatok hozzáférhetővé tétele az érintettek számára (a 13. cikk (5) bekezdése)

48. Milyen eszköz révén teszik hozzáférhetővé az európai uniós behozatali határozatokat az Önök hatáskörén belüli érintettek számára? (több válasz is megjelölhető)

☐

E-mail

☐	A kijelölt nemzeti hatóság weboldala

☐	Hírlevelek

☐	Egyéb eszközök

Az „Egyéb eszközök” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

9. rész: A tranzitforgalomra vonatkozó tájékoztatás

Az első átszállításra vonatkozó információk és a határidőkkel kapcsolatos követelmények (16. cikk)

49. A jelentéstételi időszak során alkalmazták-e a 16. cikket?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, adja meg az esetek számát, a Rotterdami Egyezményben részes érintett feleket és a kért információkat.

50. Van-e tudomása arról, hogy az exportőrök nehézségeket tapasztaltak a 16. cikk végrehajtása során?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható, mivel nem volt ilyen eset

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát.

10. rész: Az exportált vegyi anyagokkal kapcsolatos követelmények és a hozzájuk mellékelendő tájékoztatás

51. Tapasztaltak-e az Ön tagállamának nemzeti végrehajtó hatóságai megfelelési problémákat az exportált vegyi anyagokhoz mellékelendő tájékoztatás terén?

☐

Igen

☐

Nem

☐

Nem tudom

Ha igen, kérjük, válaszoljon az 52-54. kérdésekre, és jelölje meg, hogy a megfelelési problémák az alábbiak közül mely témákhoz kapcsolódtak:

52. Az alábbi jogszabály szerinti csomagolási és címkézési követelmények alkalmazása:

☐	Az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (növényvédő szerek)

☐	Az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a biocid termékekről szóló rendelet)

☐	Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (CLP-rendelet)

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

53. Az alábbi jogszabály szerinti, a biztonsági adatlappal kapcsolatos követelmények alkalmazása:

☐	Az 1907/2006/EK rendelet (REACH)

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

54. A következő tájékoztatási kötelezettség:

☐	Tájékoztatás a címkén a rendeltetési ország egy vagy több hivatalos nyelvén/főbb nyelvén

☐	Tájékoztatás a biztonsági adatlapon a rendeltetési ország egy vagy több hivatalos nyelvén/főbb nyelvén

55. Tapasztaltak-e megfelelési problémákat az exportált termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és csomagolási követelmények terén?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem alkalmazható

Ha igen, kérjük, jelölje meg, hogy ezek a megfelelési problémák a következők közül mely témákhoz kapcsolódtak:

☐	Az Unió jogszabályaiban megállapított tisztasági előírások alkalmazása (pl. növényvédő szerek vagy biocid termékek esetében)

☐	A tárolóedények/konténerek optimalizálása a lejárt készletek felhalmozódásával kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében

☐	A szavatossági határidő

☐	A címkén szereplő tárolási feltételek

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

11. rész: Technikai segítségnyújtás (opcionális)

Együttműködés

56. Részt vettek-e fejlődő országokkal, átalakulóban lévő gazdaságú országokkal vagy nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködésben a vegyi anyagok megfelelő kezelésének javítása és különösen a Rotterdami Egyezmény végrehajtása érdekében?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, mire irányult az együttműködés? (több válasz is megjelölhető)

☐	Technikai információk átadása

☐	Szakértőcserék ösztönzése

☐	Új kijelölt nemzeti hatóságok felállításának vagy a meglévők fenntartásának támogatása

☐	A veszélyes peszticidkészítmények azonosításához szükséges technikai szakismeret átadása

☐	A Titkárságnak készülő bejelentések előkészítéséhez szükséges technikai szakismeret átadása

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

Kérjük, adja meg az együttműködés kedvezményezett országainak nevét.

Kapacitásépítés

57. Részt vettek-e a vegyi anyagok kezelését szolgáló kapacitásépítési projektekben/nemzetközi tevékenységekben, illetve támogattak-e ilyen tevékenységekben részt vevő nem kormányzati szervezeteket?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, részletezze ezeket a tevékenységeket.

12. rész: A 649/2012/EU rendelet végrehajtása

Általános információk

58. Mely végrehajtó hatóságok vesznek részt a 649/2012/EU rendelet végrehajtásában az Ön tagállamában?

☐	Vámhatóság

☐	Egyéb végrehajtó hatóságok

Az „Egyéb végrehajtó hatóságok” lehetőség megjelölése esetén kérjük, nevezze meg őket.

59. Adott esetben kérjük, adja meg, hogy a (vámhatóságtól eltérő) végrehajtó hatóságok mely egyéb uniós jogszabály végrehajtásával foglalkoznak:

☐	Az 1907/2006/EK rendelet

☐	Az 1272/2008/EK rendelet

☐	Az 528/2012/EU rendelet

☐	Az 1107/2009/EK rendelet

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

60. Megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek a végrehajtó hatóságok? (opcionális)

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

61. Részt vesznek-e az ellenőrök vagy a végrehajtásért felelős egyéb személyek rendszeres képzéseken a 649/2012/EU rendelet tárgyában?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, fejtse ki válaszát bővebben (pl. a képzés típusának, az érintett témáknak, a képzés gyakoriságának megadásával).

Ha nem, kérjük, fejtse ki, miért nem részesülnek az említett személyek rendszeres képzésben.

Végrehajtási stratégia

62. Rendelkezik-e az Ön által képviselt hatóság (vagy egyéb más érintett hatóság) a 649/2012/EU rendelet végrehajtására vonatkozó stratégiával?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, adja meg a következőket:

62. a) Ha igen, sor került-e már a végrehajtási stratégia alkalmazására?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

62. b) Ha nem, tervezik-e végrehajtási stratégia kidolgozását?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

Jelentéstétel a végrehajtási tevékenységekről

63. Kérjük, adja meg az Ön tagállamában zajló végrehajtási tevékenységeket (több válasz is megjelölhető).

☐	Megfelelőségi ellenőrzések

☐	Helyszíni látogatások

☐	Mintavétel

☐

Egyéb

Az „Egyéb” lehetőség megjelölése esetén kérjük, fejtse ki válaszát.

64. Kérjük, adja meg a kivitelre vonatkozó összes olyan hivatalos ellenőrzés (pl. vizsgálat vagy más végrehajtási intézkedés) számát, amelyet a végrehajtó hatóságok a 649/2012/EU rendelet hatálya keretében végeztek a jelentéstételi időszak alatt.

	Vámhatóság	Ellenőrök	Egyéb
1. év
2. év
3. év
Összesen

Kérjük, szükség esetén fejtse ki bővebben válaszát.

65. Kérjük, adja meg a behozatalra vonatkozó összes olyan hivatalos ellenőrzés (pl. vizsgálat vagy más végrehajtási intézkedés) számát, amelyet a végrehajtó hatóságok a 649/2012/EU rendelet hatálya keretében végeztek a jelentéstételi időszak alatt.

	Vámhatóság	Ellenőrök	Egyéb
1. év
2. év
3. év
Összesen

Kérjük, szükség esetén fejtse ki bővebben válaszát.

A végrehajtó hatóságok hatásköre

66. Kérjük, ismertesse, milyen intézkedéseket hozhatnak a végrehajtó hatóságok a 649/2012/EU rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából (pl. lefoglalás, hivatalos felszólítás, a tevékenység felfüggesztése).

A jogsértésekre vonatkozó adatok

67. A 649/2012/EU rendelet alapján a következő hatóság/személyek által megállapított jogsértések száma:

	Vámhatóság	Ellenőrök	Egyéb
1. év
2. év
3. év
Összesen

68. A vámhatóság által megállapított jogsértések típusa és száma évente:

Feltárt jogsértések	1. év	2. év	3. év
Címkézési követelmények
Biztonsági adatlapok
A vegyi anyag lejárati ideje
Olyan vegyi anyagok, amelyek nem felelnek meg a kiviteli bejelentésnek
Az egyéb esetek megadására kérjük, használja az üres sorokat

69. Az ellenőrök által megállapított jogsértések típusa és száma évente:

Feltárt jogsértések	1. év	2. év	3. év
Címkézési követelmények
Biztonsági adatlapok
A vegyi anyag lejárati ideje
Olyan vegyi anyagok, amelyek nem felelnek meg a kiviteli bejelentésnek
Az egyéb esetek megadására kérjük, használja az üres sorokat

Szankciók

70. Kérjük, ismertesse a 649/2012/EU rendelet megsértése esetén alkalmazott szankciórendszert (pl. büntetőjogi/közigazgatási szankciók, átfogó jellegű rendelkezések vagy konkrét szankciók konkrét jogsértések esetén).

71. A 649/2012/EU rendelet megsértése hány esetben vezetett szankció kiszabásához a jelentéstételi időszak alatt?

	Szankciók száma
1. év
2. év
3. év
Összesen

Együttműködés

72. Van-e rendszeres információcsere a kijelölt nemzeti hatóság(ok) és a végrehajtási hatóságok között?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

73. Kérjük, amennyiben van, fejtse ki arra irányuló javaslatát, hogy hogyan lehetne javítani a kijelölt nemzeti hatóság(ok) és a végrehajtó hatóságok közötti együttműködést.

74. Van-e rendszeres információcsere a kijelölt nemzeti hatóság(ok) és a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumba (a továbbiakban: fórum) az Ön országa által delegált tag(ok) között?

☐

Igen

☐

Nem

Kérjük, fejtse ki válaszát.

75. Elégedett-e a kijelölt nemzeti hatóság a fórum tagjaival folytatott együttműködéssel?

☐

Igen

☐

Nem

Ha nem, kérjük, ismertesse az okokat.

76. Kérjük, amennyiben van, fejtse ki arra irányuló javaslatát, hogy hogyan lehetne javítani a kijelölt nemzeti hatóság(ok) és a fórum tagjai közötti együttműködést.

A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum szerepe; a 18. cikk (2) bekezdése

77. Elégedett-e a kijelölt nemzeti hatóság a fórum tevékenységével? (opcionális)

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nincs tapasztalatom a fórum tevékenységével kapcsolatban

Ha nem, kérjük, ismertesse az okokat.

78. Kérjük, amennyiben van, fejtse ki arra irányuló javaslatát, hogy hogyan tudna a fórum jobban hozzájárulni a 649/2012/EU rendelet végrehajtásához. (opcionális)

13. rész: Informatikai vonatkozások

A kijelölt nemzeti hatóságok és az ePIC rendszer

79. A kijelölt nemzeti hatóságok könnyen tudják-e alkalmazni az ePIC rendszert a következő eljárások során:

Kiviteli bejelentések (8. cikk)?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nincs erre vonatkozó tapasztalatom

Ha nem, kérjük, részletezze a tapasztalt problémá(ka)t.

Kifejezett hozzájárulás iránti kérelmek (14. cikk)?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nincs erre vonatkozó tapasztalatom

Ha nem, kérjük, részletezze a tapasztalt problémá(ka)t.

Különleges azonosító hivatkozási szám iránti kérelmek (a 19. cikk (2) bekezdése)?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nincs erre vonatkozó tapasztalatom

Ha nem, kérjük, részletezze a tapasztalt problémá(ka)t.

Mentességek (a 14. cikk (6) és (7) bekezdése)?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nincs erre vonatkozó tapasztalatom

Ha nem, kérjük, részletezze a tapasztalt problémá(ka)t.

A 10. cikk szerinti jelentéstétel?

☐

Igen

☐

Nem

Ha nem, kérjük, részletezze a tapasztalt problémá(ka)t.

Egyéb PIC-eljárások?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nincs erre vonatkozó tapasztalatom

Ha volt(ak), kérjük, ismertesse az eljárást és a tapasztalt problémá(ka)t.

Az exportőrök és az ePIC rendszer

80. Amennyiben lehetséges, kérjük, adja meg, hogy visszajelzéseik alapján az exportőrök mennyire tartják felhasználóbarátnak az ePIC rendszert a következő területeken: (opcionális)

Kiviteli bejelentések

☐	Felhasználóbarát

☐	Nem felhasználóbarát

A „Nem felhasználóbarát” lehetőség megjelölése esetén kérjük, ismertesse a tapasztalt problémá(ka)t.

Különleges azonosító hivatkozási szám iránti kérelmek

☐	Felhasználóbarát

☐	Nem felhasználóbarát

A „Nem felhasználóbarát” lehetőség megjelölése esetén kérjük, ismertesse a tapasztalt problémá(ka)t.

Mentességek (a 14. cikk (6) és (7) bekezdése)

☐	Felhasználóbarát

☐	Nem felhasználóbarát

A „Nem felhasználóbarát” lehetőség megjelölése esetén kérjük, ismertesse a tapasztalt problémá(ka)t.

A 10. cikk szerinti jelentéstétel

☐	Felhasználóbarát

☐	Nem felhasználóbarát

A „Nem felhasználóbarát” lehetőség megjelölése esetén kérjük, ismertesse a tapasztalt problémá(ka)t.

A keverékek/áruk kezelése az ePIC rendszerben

☐	Felhasználóbarát

☐	Nem felhasználóbarát

A „Nem felhasználóbarát” lehetőség megjelölése esetén kérjük, ismertesse a tapasztalt problémá(ka)t.

Az ePIC rendszer általánosságban

☐	Felhasználóbarát

☐	Nem felhasználóbarát

A „Nem felhasználóbarát” lehetőség megjelölése esetén kérjük, ismertesse a tapasztalt problémá(ka)t.

A vámhatóság, az egyéb végrehajtó hatóságok és az ePIC rendszer (opcionális)

81. Az Ön országában használja-e a vámhatóság az ePIC rendszert?

☐

Igen

☐

Nem

Ha nem, kérjük, ismertesse, hogy a vámhatóság miként követi nyomon a PIC-eljáráshoz kötött vegyi anyagok kivitelét.

82. Tudomása szerint a vámhatóság felhasználóbarátnak ítéli-e az ePIC rendszert?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem áll rendelkezésre információ

83. Tudomása szerint a vámhatóság megfelelő támogató eszköznek tartja-e az ePIC rendszert a 649/2012/EU rendelet alkalmazásának ellenőrzésére?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem áll rendelkezésre információ

84. Tudomása szerint használja-e egyéb végrehajtó hatóság az ePIC rendszert?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem áll rendelkezésre információ

85. Tudomása szerint az egyéb végrehajtó hatóságok felhasználóbarátnak tartják-e az ePIC rendszert?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem áll rendelkezésre információ

86. Tudomása szerint az egyéb végrehajtó hatóságok megfelelő eszköznek tartják-e az ePIC rendszert a 649/2012/EU rendelet alkalmazásának ellenőrzésére?

☐

Igen

☐

Nem

☐	Nem áll rendelkezésre információ

14. rész: További megjegyzések

87. Itt adhat meg a 649/2012/EU rendelet szerinti eljárások végrehajtásával kapcsolatos minden olyan további információt vagy megjegyzést, amelyet a 22. cikk szerinti jelentéstétel szempontjából fontosnak ítél.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

18.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/55

A KORMÁNYZÓTANÁCS HATÁROZATA

(2016. január 20.)

az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatának az EBB megerősített irányítására tekintettel történő módosításáról [2016/772]

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

TEKINTETTEL

1.	az alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének h) pontjára, amelynek értelmében a Kormányzótanács jóváhagyja a bank eljárási szabályzatát,

2.	az alapokmány 11. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében az Igazgatási Bizottság tagjait az Igazgatótanács javaslata alapján a Kormányzótanács nevezi ki, valamint

3.	az alapokmány 11. cikkének (2) bekezdésére, amelynek értelmében a Kormányzótanács minősített többséggel az Igazgatási Bizottság bármely tagját felmentheti hivatalából,

MIVEL a bank meg kívánja erősíteni etikai és törvényességi bizottságának szerepét, és erősíteni kívánja a bank Igazgatási Bizottsága tagjainak kinevezésére és esetleges felfüggesztésére vonatkozó belső szabályait;

MIVEL az etikai és törvényességi bizottság szerepét meg kell erősíteni, bevezetve annak lehetőségét, hogy e bizottság az Igazgatási Bizottság vagy az Igazgatótanács tagjait érintő bármely etikai kérdésben véleményt nyilváníthasson;

MIVEL a Kormányzótanács mint a bank Igazgatási Bizottsága tagjainak felmentése tekintetében az alapokmány szerint illetékes testület határozhat úgy is, hogy ideiglenesen felfüggeszti tisztségéből az Igazgatási Bizottság valamely tagját;

MIVEL kívánatos, hogy az Igazgatási Bizottság tagjainak felfüggesztésével kapcsolatos e hatáskör meghatározott, egyedi körülmények esetén és korlátozott időre átruházható legyen annak érdekében, hogy a bank gyorsan reagálhasson a rendkívüli helyzetekre; a javasolt mechanizmus értelmében a hatáskör a Kormányzótanács elnökének egyetértésével a bank elnökére, vagy – a bank elnökét érintő ügyekben – a Kormányzótanács elnökére ruházható át;

MIVEL a felfüggesztésről szóló határozat meghozatala előtt konzultálni kell az etikai és törvényességi bizottsággal;

MIVEL az ennek vonatkozásában alkalmazandó eljárásokat a bank eljárási szabályzatának új 23b. cikke rögzíti;

MIVEL a fent említett szabályok által megszabott keretek között a felfüggesztéssel és a hivatalból való felmentéssel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó további végrehajtási szabályok elfogadásának hatáskörét az Igazgatótanácsra kell ruházni;

MIVEL a fent említett szabályokat a Kormányzótanácsnak – az eljárási szabályzat 11. cikkének (2) bekezdésére tekintettel – minősített többséggel kell elfogadnia;

MIVEL a bank Kormányzótanácsának az igazgatási bizottsági tagok kinevezésével kapcsolatos döntéshozatalban való támogatása céljából eseti kinevezési tanácsadó bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata nem kötelező erejű vélemények kiadása;

MIVEL az e kinevezésekkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése és a legjobb banki gyakorlat tekintetében bekövetkezett legújabb fejleményekre való reagálás érdekében a bank eljárási szabályzatába fel kell venni bizonyos, a kinevezésekkel kapcsolatos döntéshozatalnál alkalmazandó kritériumokat;

MIVEL az Igazgatótanácson belül létrehozott különféle bizottságok, köztük a kockázati politikával foglalkozó bizottság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében technikai változtatásokra van szükség az eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdésében,

MINŐSÍTETT TÖBBSÉGGEL ELJÁRVA AZ ALÁBBIAK SZERINT HATÁROZOTT:

1.	A 16/01. számú dokumentumban foglaltaknak megfelelően a bank eljárási szabályzata 11. cikkének (3) és (4) bekezdése módosul, és a bank eljárási szabályzata két új cikkel, a 23a. és a 23b. cikkel egészül ki.

2.	A módosított eljárási szabályzat az e határozat elfogadásának napját követő 120. napon vagy 2016. szeptember 1-jén lép hatályba, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

3.	A módosított eljárási szabályzatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

a Kormányzótanács részéről

az elnök

H.-J. SCHELLING

a titkár

K. TRÖMEL

MELLÉKLET

Az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzata, az EBB Kormányzótanácsa által 1958. december 4-én elfogadott, majd 1973. január 15-én, 1981. január 9-én, 1986. február 15-én, 1995. április 6-án, 1995. június 19-én, 1997. június 9-én, 2000. június 5-én, 2002. március 7-én, 2004. május 1-jén, 2010. május 12-én, 2012. április 25-én, 2013. április 26-án és 2016. január 20-án módosított változatban

I. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉV

1. cikk

A bank pénzügyi éve minden évben január 1-től december 31-ig tart.

II. FEJEZET

A KORMÁNYZÓTANÁCS

2. cikk

1. A Kormányzótanács akkor ülésezik, ha a Kormányzótanács elnöke saját vagy valamelyik tag kezdeményezésére azt összehívja. A bank elnöke saját vagy az Igazgatótanács kezdeményezésére kérheti a Kormányzótanács elnökét, hogy hívja össze a Kormányzótanács ülését.

2. A Kormányzótanács évente egyszer közgyűlést tart, amelyen áttekinti a bank éves jelentését és meghatározza a bank általános irányelveit.

3. A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy a pénzügyi kimutatásokat (a pénzügyi mérleget, az eredménykimutatást, a „speciális fejezet” kimutatásait, az éves kimutatások és azon belül a konszolidált kimutatás függelékeit, illetve a bank pénzügyi helyzetének vagy eredményeinek értékeléséhez esetlegesen szükségesnek ítélt egyéb kimutatásokat) tartalmazó éves jelentést az éves közgyűlésen kívül, akár írásbeli eljárás útján fogadja el.

4. A Kormányzótanács ülésein meghívottként részt vehetnek az Igazgatási Bizottság tagjai is. Az Igazgatótanács, az Igazgatási Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság tagjai részt vesznek a Kormányzótanács éves közgyűlésén.

3. cikk

1. A Kormányzótanács üléseit legkésőbb az ülés kitűzött időpontja előtt harminc nappal kell meghirdetni.

2. A Kormányzótanács tagjainak legkésőbb az ülés időpontja előtt húsz nappal meg kell küldeni az ülés napirendjét és valamennyi vonatkozó dokumentumot.

3. A Kormányzótanács bármelyik tagja kérheti új pont felvételét az ülés napirendjébe, amennyiben kérését legkésőbb az ülés előtt tizenöt nappal a Kormányzótanács elnökéhez írásban eljuttatja.

4. A fenti határidők érvényesítésétől el lehet tekinteni, amennyiben ehhez a Kormányzótanács összes tagja, illetve vészhelyzet esetén – a bank elnökének kérésére – a Kormányzótanács elnöke hozzájárult.

4. cikk

A Kormányzótanács határozathozatali eljárásaira az Európai Beruházási Bank alapokmánya (a továbbiakban: alapokmány) 8. cikkének rendelkezései irányadók.

5. cikk

1. A Kormányzótanács elnöke és az Igazgatótanács elnöke a határozati javaslatokról írásban vagy elektronikus úton is kérhet szavazást.

2. Ezekben az esetekben a határozat akkor minősül elfogadottnak, amikor a Kormányzótanács titkárságára a határozatot támogató megfelelő számú szavazat beérkezett.

3. Alapesetben az írásban vagy elektronikus úton történő szavazás, illetve a hallgatólagos hozzájárulásos eljárás alkalmazandó az Igazgatótanács, az Igazgatási Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság tagjainak kinevezésekor.

4. Az egyhangú vagy minősített többségi szavazatot igénylő kérdések kivételével a Kormányzótanács határozatait – az Igazgatótanács előterjesztése alapján – hallgatólagos hozzájárulásos eljárás keretében hozza. A hallgatólagos hozzájárulásos eljárás keretében a határozatot a határozati javaslat közlésének időpontjától számított hat héten belül elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben a Kormányzótanács tagjainak fele, vagy a jegyzett tőke több mint felét képviselő tagok nem jelezték egyet nem értésüket.

A hallgatólagos hozzájárulásos eljárás felfüggesztését a Kormányzótanács bármelyik tagja kérheti.

6. cikk

A Kormányzótanács bármelyik tagja legfeljebb egy másik tagtól fogadhat el írásos meghatalmazást, hogy a Kormányzótanács ülésén nevében eljárjon és helyette szavazzon.

7. cikk

1. A Kormányzótanács elnöki tisztjét a Kormányzótanács tagjai felváltva látják el, a tagállamoknak az Európai Unió Tanácsa által megállapított protokolláris sorrendje szerint.

2. A soros tag elnöki mandátuma vagy az éves közgyűlés napjának végén, vagy a megelőző pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatások jóváhagyásának napja végén jár le, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Az új elnök mandátuma a következő napon kezdődik.

8. cikk

A Kormányzótanács eljárásairól jegyzőkönyv készül, melyet a Kormányzótanács elnöke és titkára hitelesít aláírásával.

9. cikk

A Kormányzótanács minden tagja jogosult az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvét használni, és kérheti, hogy a Kormányzótanács elé terjesztett bármely dokumentumot az általa választott nyelven készítsék el.

10. cikk

A Kormányzótanácsot érintő levelezést a Kormányzótanács titkárságának kell címezni, mely a bank székhelyén működik.

III. FEJEZET

AZ IGAZGATÓTANÁCS

11. cikk

1. Az Igazgatótanács évente legalább hat alkalommal ülésezik, és minden egyes alkalommal dönt a következő ülés időpontjáról.

2. Az Igazgatótanács ülését az Igazgatótanács elnöke a tervbe vett időpontokon kívül is összehívhatja, amennyiben erre a szavazattal rendelkező tagok legalább egyharmada felkéri, vagy ezt ő maga szükségesnek ítéli.

3. Általános kötelezettségeivel és jelen eljárási szabályzat 18. cikkével összhangban az Igazgatótanács az alkalmazottak javadalmazásának és a költségvetésnek a megvitatására külön bizottságot alakít, mely előre meghatározott ügyekben, nem kötelező érvényű véleményekkel segíti az Igazgatótanács általi döntéshozatalt.

Általános kötelezettségeivel és jelen eljárási szabályzat 18. cikkével összhangban az Igazgatótanács külön bizottságokat állíthat fel a kockázati politikával és a tőkerészesedési politikával kapcsolatos kérdések megvitatására, mely bizottságok tagjait és eljárási szabályzatát a bizottságok felállításakor kell kinevezni, illetve megállapítani. A bizottságok adott esetben együttes üléseket tarthatnak, és ülésükre meghívhatják a Számvizsgáló Bizottságot. A bizottságok ajánlásokkal és nem kötelező érvényű véleményekkel segítik az Igazgatótanács döntéseit.

Az e bekezdésben hivatkozott bizottságok tagjai az Igazgatótanács tagjaiból vagy helyetteseikből kerülnek ki.

Az említett bizottságok elnöki teendőit a bank elnöke látja el, aki az elnöki teendőket átruházhatja az Igazgatótanács valamely tagjára vagy valamely alelnökre. Az említett bizottságok számára titkársági támogatást a bank főtitkára nyújt.

4. Etikai és törvényességi bizottság alakul, melyben az Igazgatótanács négy leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja önkéntes alapon, valamint a Számvizsgáló Bizottság elnöke vesz részt. A bizottság elnöki teendőit a leghosszabb ideje hivatalban lévő igazgatótanácsi tag látja el, bizottsági elnöki mandátumának időtartama pedig három év, amely a bizottság működési szabályzatában rögzített feltételekkel meghosszabbítható. Az etikai és törvényességi bizottság az alábbi feladatokat látja el:

—	dönt az Igazgatótanács és az Igazgatási Bizottság bármely jelenlegi vagy korábbi tagjával, vagy – önkéntes bejelentés alapján – a Számvizsgáló Bizottság valamely tagjával kapcsolatban esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi kérdésekben,

—	véleményt nyilvánít az Igazgatótanács vagy az Igazgatási Bizottság valamely tagját érintő etikai kérdésekben,

—	gyakorolja az e szabályzatban meghatározott valamennyi hatáskört.

A bizottság döntésekor a Kormányzótanács által meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazza. A bizottság határozatairól tájékoztatja az Igazgatótanácsot és a Kormányzótanácsot.

A bizottság ülésein – szavazati jog nélkül – a bank törvényességi főellenőre is részt vesz.

A csalással kapcsolatos – például az EBB időről időre módosított, csalás elleni politikáját érintő – kérdések tárgyalása esetén a bizottság ülésein szavazati jog nélkül a főfelügyelő is részt vesz.

Az etikai és törvényességi bizottság működési szabályzatát a Kormányzótanács határozza meg.

12. cikk

1. Az Igazgatótanács üléseit alapesetben legkésőbb az ülés kitűzött időpontja előtt tizenöt nappal meg kell hirdetni, a részletes napirenddel együtt.

2. Az Igazgatótanács tagjainak legkésőbb az ülés időpontja előtt tíz nappal hozzáférést kell biztosítani valamennyi vonatkozó dokumentumhoz. A hozzáférés elektronikus úton is biztosítható.

3. Az Igazgatótanács bármely tagja kérheti új pont felvételét az Igazgatótanács ülésének napirendjébe, amennyiben kérését legkésőbb az ülés előtt öt nappal az Igazgatótanács elnökéhez írásban eljuttatja.

4. Sürgős esetben az Igazgatótanács ülését az Igazgatótanács elnöke haladéktalanul is összehívhatja. Az Igazgatótanács határozatai írásban és elektronikus úton is szavazásra bocsáthatók. Az Igazgatótanács elnöke az Igazgatótanács által meghatározott feltételek teljesülése esetén a hallgatólagos hozzájárulással történő határozathozatalt is alkalmazhatja.

13. cikk

Az Igazgatótanács minden tagja jogosult az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvét használni, és kérheti, hogy az Igazgatótanács elé terjesztett bármely dokumentumot az általa választott nyelven készítsék el.

14. cikk

1. Az igazgatótanácsi tagok helyettesei részt vehetnek az Igazgatótanács ülésein. A valamely állam által, több állam által közösen vagy a Bizottság által jelölt helyettesek az őket jelölő állam, a jelölő államok egyike, illetve a Bizottság által jelölt tagokat helyettesíthetik. A helyettesek szavazattal nem rendelkeznek, kivéve, ha egy vagy több igazgatótanácsi tag képviseletében járnak el, vagy ha erre a jelen cikk (5) bekezdésével összhangban külön felkérést kaptak.

2. Minden olyan esetben, amikor az alapokmány 9. cikkének (2) bekezdése értelmében egy állam egy igazgatótanácsi tagot és két helyettest jelölt, a kinevezett igazgatótanácsi tag meghatározza, hogy akadályoztatása esetén helyettesei milyen sorrendben képviselhetik őt; ennek hiányában az alábbi bekezdésben foglalt szabályok lépnek életbe.

3. Minden olyan esetben, amikor az alapokmány 9. cikkének (2) bekezdése értelmében több tagállam egy-egy igazgatótanácsi tagot önállóan és több helyettest közösen jelölt, a kinevezett igazgatótanácsi tag akadályoztatása esetén fellépő helyettes személyét – kifejezett hatáskör-átruházás hiányában – az alábbi sorrend szerint kell meghatározni:

a)	ahelyettesek jelölésekor vagy kinevezésekor meghatározott helyettes;

b)	a leghosszabb ideje hivatalban lévő helyettes;

c)	a korban rangidős helyettes.

4. Amennyiben egy igazgatótanácsi tag felhagy feladatai ellátásával vagy elhalálozik, helyettesítését az előző bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott szabályokat alkalmazva kell megoldani mindaddig, amíg a Kormányzótanács a helyére új igazgatótanácsi tagot nem választ.

5. Amennyiben egy igazgatótanácsi tag nem tud helyettest felkérni, hogy akadályoztatása esetén őt képviselje, szavazati jogát írásban az Igazgatótanács egy másik tagjára ruházhatja át.

6. Az Igazgatótanács egyetlen tagja sem rendelkezhet kettőnél több szavazattal.

15. cikk

1. Az alapokmány 10. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott határozatképességhez legalább tizennyolc szavazó tag jelenléte szükséges.

2. Az Igazgatótanács határozatait az alapokmány 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban hozza.

3. Az alapokmány 19. cikkének (5) és (6) bekezdésében hivatkozott egyhangú határozathoz a jelenlévő vagy képviselt tagok összes támogató szavazata szükséges.

16. cikk

1. Az alapokmány 9. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban az Igazgatótanács hat, szavazattal nem rendelkező szakértőt választ, hármat tagnak és hármat helyettesnek.

2. A teljes jogú tagként és helyettesként működő szakértők személyére a bank elnöke tesz jelölést az Igazgatótanács felé, megbízatásuk az Igazgatótanács tagjainak mandátumával együtt jár le.

3. A jelölteket a bank tevékenységével összefüggő szakterületeken igazolt tapasztalattal és végzettséggel rendelkező személyek közül kell kiválasztani.

4. A bank elnöke által felterjesztett jelöltekről az Igazgatótanács az alapokmány 10. cikke (2) bekezdésének első mondatában foglalt eljárás szerint határoz.

5. A választott szakértőkre az Igazgatótanács szavazattal nem rendelkező tagjait megillető jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

17. cikk

Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az érintett ülést levezető elnök, a jegyzőkönyvet jóváhagyó ülés levezető elnöke, valamint az érintett ülés titkára írják alá.

18. cikk

1. Az alapokmány 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az Igazgatótanács jogköre az alábbiakra terjed ki:

—

az Igazgatási Bizottság előterjesztése alapján lefekteti a bank finanszírozási, garanciavállalási és forrásbevonási ügyleteinek általános kereteit meghatározó feltételrendszert, elsősorban az alkalmazandó kamatok, jutalékok és további díjak megállapítására vonatkozó szempontrendszer jóváhagyása révén,

—	az Igazgatási Bizottság előterjesztése alapján meghozza a bank igazgatásával kapcsolatos szükséges politikai döntéseket,

—	gondoskodik az EBB-csoport politikái és tevékenysége közötti összhangról,

—	jóváhagyja az Igazgatási Bizottság által felterjesztett finanszírozási és garanciavállalási ügyleteket,

—	az általa meghatározott globális forrásbevonási programok keretében felhatalmazást ad az Igazgatási Bizottságnak forrásbevonási műveletek és ezzel összefüggésben treasury és derivatív ügyletek lebonyolítására,

—	felügyeli a bank pénzügyi egyensúlyát és kockázatkezelését,

—	dönt az Igazgatási Bizottság által felterjesztett legfontosabb banki igazgatási dokumentumokról, különösen a bank ügyviteli tervéről, éves költségvetéséről és pénzügyi kimutatásairól (ideértve azok konszolidált változatát), illetve adott esetben az azokban foglaltak végrehajtásáról,

—	megtárgyal az Igazgatási Bizottság által a Kormányzótanács elé terjesztett minden előterjesztést,

—	megalkotja a bank dokumentumaihoz való hozzáférést szabályozó különös rendelkezéseket,

—	meghatározza a választott szakértőkre vonatkozó szabályokat,

—	a Számvizsgáló Bizottság véleményét kikérve dönt a bank pénzügyi kimutatásaival kapcsolatban alkalmazandó számviteli alapelvekről.

2. Általánosságban az Igazgatótanács kötelessége gondoskodni arról, hogy a bank mindenkor a Szerződéssel, az alapokmánnyal, a Kormányzótanács által lefektetett irányelvekkel és a bank működésére és a Szerződésben meghatározott feladatainak teljesítésére vonatkozó egyéb rendelkezésekkel összhangban működjön. Feladatai ellátása során az Igazgatótanács felkérheti az Igazgatási Bizottságot, hogy lépjen fel kezdeményezőleg és terjesszen elő javaslatokat.

3. Az Igazgatótanács – minősített többséggel hozott határozatban – egyes feladatainak ellátását az Igazgatási Bizottságra ruházhatja. Az Igazgatótanács rendelkezik a hatáskör-átruházás feltételeiről és módjáról, valamint felügyeli annak végrehajtását.

4. Az Igazgatótanács az alapokmányban ráruházott egyéb jogokkal élve, az általa elfogadott szabályok és határozatok keretében végrehajtási jogosítványokkal ruházza fel az Igazgatási Bizottságot; ennek értelmében és az alapokmány 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban a bank folyó ügyeinek intézéséért – a bank elnökének felügyelete alatt és az Igazgatótanács ellenőrzése mellett – az Igazgatási Bizottság felel.

19. cikk

1. Az Igazgatótanács tagjai az igazgatótanácsi üléseken való részvételük idejére utazási és tartózkodási költségtérítésre jogosultak.

2. Az Igazgatótanács tagjait és a helyetteseket megillető részvételi juttatások összegét a Kormányzótanács határozza meg.

IV. FEJEZET

AZ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

20. cikk

1. Az Igazgatási Bizottság – az alapokmány rendelkezéseinek sérelme nélkül – a bank állandó képviseleti és döntéshozó szerve.

2. Az Igazgatási Bizottság ülésezési rendjét a banki ügymenet alapján határozza meg.

21. cikk

1. Határozathozatalhoz, illetve vélemény elfogadásához az Igazgatási Bizottság legalább öt tagjának jelenléte szükséges.

2. Az Igazgatótanács, a jelen eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban létrehozott bizottságok és az Igazgatási Bizottság üléseit a bank elnöke vezeti. Akadályoztatása, betegsége vagy összeférhetetlenség fennállása esetén az elnököt a leghosszabb ideje hivatalban lévő alelnök helyettesíti. Ha két vagy több alelnök ugyanolyan hosszú ideje van hivatalban, közülük az elnököt a korban rangidős alelnök helyettesíti.

3. Az Igazgatási Bizottság határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségi szavazatával fogadja el. Az Igazgatási Bizottság minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a döntő szavazat a bank elnökét illeti.

4. Az Igazgatási Bizottság egyes irányítási vagy igazgatási intézkedések elfogadásának jogkörét átruházhatja az elnökre, illetve egy vagy több alelnökre, az átruházásról szóló határozatban foglalt korlátozásokkal és feltételekkel. Az így hozott határozatokról az Igazgatási Bizottságot késedelem nélkül tájékoztatni kell.

Az Igazgatási Bizottság egyéb intézkedések elfogadásának jogkörét átruházhatja együttesen az elnökre és egy vagy több alelnökre, az átruházásról szóló határozatban foglalt korlátozásokkal és feltételekkel, amennyiben bizonyos körülmények fennállása miatt döntés az adott kérdésben az Igazgatási Bizottság ülésén nem hozható. Az így hozott határozatokról az Igazgatási Bizottságot késedelem nélkül tájékoztatni kell.

5. Az Igazgatási Bizottság írásban és elektronikus úton is szavazhat, illetve határozhat. Az Igazgatási Bizottság a hallgatólagos hozzájárulásos eljárást is alkalmazhatja, és kivételes esetekben – az általa meghatározott feltételek mellett – élhet a telekonferencia lehetőségével.

22. cikk

Az Igazgatási Bizottság eljárásait a titkár jegyzőkönyvben foglalja össze, melyet az Igazgatási Bizottság hagy jóvá, és a bank elnöke és a főtitkár hitelesít aláírásával.

23. cikk

1. Az alapokmány 11. cikkének (3) és (7) bekezdésével összhangban az Igazgatási Bizottság hatáskörébe tartozik a bank szervezeti egységeinek szervezetével és működésével kapcsolatos adminisztratív előírások elfogadása és végrehajtása, ideértve – a személyzeti szabályzat sérelme nélkül – a személyzeti igazgatásra, valamint az alkalmazottakat érintő szabályokra és a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket. Az Igazgatási Bizottság minderről tájékoztatja az Igazgatótanácsot.

2. Az Igazgatási Bizottság hatáskörébe tartozik továbbá, hogy – a fent hivatkozott feltételek mellett – a bank alkalmazottaival a vonatkozó megállapodásokat megkösse.

3. A fent hivatkozott kereteken belül a bank elnöke személyzeti kérdésekben önállóan jogosult dönteni, kompromisszumos megoldásokkal élni, vitás kérdésekben egyeztetni, megállapodásra jutni és általánosságban minden olyan intézkedést meghozni, mely az alapokmány 11. cikkének (7) bekezdésével összhangban a bank érdekeinek védelmében hasznos vagy szükséges.

23a. cikk

1. Az Igazgatási Bizottság tagjai pénzügyi, banki és/vagy európai uniós kérdésekben tapasztalattal rendelkező független szakemberek, akik mindenkor rendelkeznek az alábbiakkal:

—	nagyfokú feddhetetlenség és jelentős tekintély,

—	a feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretek, készségek és szakértelem.

Az Igazgatási Bizottság összetétele összességében kellően széles körű szakértelmet és nemi sokszínűséget hivatott tükrözni.

2. Kinevezési tanácsadó bizottságot kell létrehozni, amely az alapokmány 11. cikkének (1) bekezdése szerinti, Kormányzótanács általi kinevezéseket megelőzően nem kötelező erejű véleményt ad ki arról, hogy az előző bekezdésben meghatározott és az e bizottság működési szabályzatában tovább részletezett kritériumok alapján alkalmasak-e a jelöltek az Igazgatási Bizottság tagjaiként rájuk háruló feladatok ellátására.

A tanácsadó bizottságot öt, a bankon kívüli szakértő alkotja, akiket az elnök javaslatára a Kormányzótanács nevez ki, és akik függetlenek, messzemenően feddhetetlenek, valamint szakértelemmel és jelentős tekintéllyel rendelkeznek. A tanácsadó bizottság tagjai a magán- vagy a közszférában szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek, különösen banki területen, ideértve a bankfelügyeleti és/vagy pénzügyi szakértelmet, és/vagy alaposan jártasak európai uniós ügyekben. A tanácsadó bizottság összetétele összességében kellően széles körű szakértelmet és nemi sokszínűséget hivatott tükrözni. A tanácsadó bizottság tagjait hat évig terjedő időtartamra nevezik ki; kinevezésük egy alkalommal megújítható.

A tanácsadó bizottság számára a bank szervezi meg a titkársági szolgáltatásokat. A kinevezési tanácsadó bizottság működési szabályzatát a Kormányzótanács fogadja el.

23b. cikk

1. Amennyiben az Igazgatási Bizottság valamely tagja ténylegesen vagy állítólagosan súlyos kötelességszegést követ el – akár szakmai kötelezettségei teljesítésének súlyos elmulasztása, akár jogsértés révén, vagy egyéb olyan módon, amely súlyosan érintheti a bank hírnevét és/vagy azzal a következménnyel jár, hogy az érintett tag többé nem képes feladatainak megfelelő ellátására –, az elnök az érintett igazgatási bizottsági tagot a Kormányzótanács elnökének jóváhagyásával, e 23b. cikk rendelkezéseivel összhangban felfüggesztheti tisztségéből.

Az elnököt érintő ügyek esetén a Kormányzótanács elnöke felfüggesztheti tisztségéből az elnököt.

2. A felfüggesztésről szóló határozatot:

—	az etikai és törvényességi bizottsággal folytatott konzultációt követően, az érintett igazgatási bizottsági tag esetleges vonatkozó észrevételeinek kézhezvétele után kell elfogadni,

—	haladéktalanul közölni kell az Igazgatótanáccsal és a Kormányzótanáccsal,

—

időben három hónapra kell korlátozni, amelynek során a minősített többséggel eljáró Kormányzótanács szavaz a határozat további, legfeljebb kilenc hónapos időszakra történő megerősítéséről. Ennek céljából a Kormányzótanács kézhez kapja az etikai és törvényességi bizottság véleményét és az érintett igazgatási bizottsági tag vonatkozó észrevételeit. A Kormányzótanácsot a három hónapos felfüggesztési időszak végéig kérik fel szavazásra, ezt követően a szavazást lezárják.

3. Amennyiben a Kormányzótanács három hónapon belül úgy határoz, hogy további időszakra megerősíti a felfüggesztést, az Igazgatási Bizottság érintett tagját a további felfüggesztési időszak végéig felfüggesztik, kivéve, ha:

—	a Kormányzótanács minősített többséggel eljárva határoz a tisztségbe való visszahelyezésről,

—	a Kormányzótanács minősített többséggel eljárva, az alapokmány 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felmenti hivatalából az érintett tagot.

4. Amennyiben a Kormányzótanács három hónapon belül nem határoz úgy, hogy további időszakra megerősíti a felfüggesztést, az Igazgatási Bizottság érintett tagját automatikusan visszahelyezik hivatalába.

5. A felfüggesztési időszak elteltével az érintett igazgatási bizottsági tagot automatikusan visszahelyezik tisztségébe, kivéve, ha az alapokmány 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felmentik hivatalából.

6. Az alapokmány 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felmentési eljárás esetén konzultálni kell az etikai és törvényességi bizottsággal. Az etikai és törvényességi bizottság véleményét az érintett igazgatási bizottsági tag vonatkozó észrevételeivel együtt továbbítják az Igazgatótanácsnak.

7. A felfüggesztési és a felmentési eljárás részleteit az Igazgatótanács határozza meg.

V. FEJEZET

A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

24. cikk

1. Az alapokmány 12. cikkének értelmében a bank műveleteinek és könyveinek szabályszerűségét évente a Számvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: bizottság) ellenőrzi.

2. A bizottság felel továbbá a bank elszámolásainak auditálásáért, ellenőrzéséért.

3. A bizottság feladata ellenőrizni, hogy a bank tevékenysége megfelel-e a vonatkozó legjobb banki gyakorlatnak.

25. cikk

1. A bizottság évente legalább egyszer az Igazgatási Bizottsággal közös ülésen vitatja meg a megelőző pénzügyi évben végzett munkájának eredményeit és a folyó pénzügyi évre irányuló munkaprogramját.

2. Minden pénzügyi év végén és a Kormányzótanácshoz történő beterjesztés előtt legkésőbb két héttel a bizottság megkapja az Igazgatótanács éves beszámolójának tervezetét, mely tartalmazza a bank pénzügyi kimutatásainak tervezetét is.

3. A dokumentumok kézhezvételét követő három héten belül, miután a szükséges ellenőrzési feladatokat elvégezte, az Igazgatási Bizottságtól megkapta a szükséges biztosítékokat a belső ellenőrzési rendszerek, a kockázatkezelés és a belső igazgatás hatékonyságáról, valamint a független ellenőrök (könyvvizsgálók) jelentését áttekintette, a bizottság nyilatkozatot juttat el a bank elnökének arról, hogy legjobb ismerete és megítélése szerint:

—	a bank tevékenységét, különösen a kockázatok kezelése és nyomon követése terén, szabályszerűen végzi,

—

a bizottság meggyőződött arról, hogy a vizsgált időszakban a bank műveleteit szabályszerűen végezte és könyveit előírásszerűen tartotta nyilván, illetve hogy ezzel összefüggésben ügyleteit az alapokmányban és az eljárási szabályzatban rögzített rendelkezésekkel és előírásokkal összhangban bonyolította,

—

a bizottság igazolja, hogy a bank pénzügyi kimutatásai és az Igazgatótanács által elkészített éves beszámolókban található pénzügyi adatok az eszközök és források, a műveletek eredményei, valamint a vizsgált pénzügyi évben bonyolított pénzforgalom tekintetében megbízható és valós képet adnak a bank helyzetéről, és ugyanígy nyilatkozik a pénzügyi kimutatások konszolidált változatáról is.

4. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot nem tud kiadni, köteles az eredeti határidőn belül erről részletes indoklást is tartalmazó nyilatkozatot küldeni a bank elnökének.

5. A bizottság nyilatkozatát az Igazgatótanács éves beszámolójához csatolt mellékletként kell a Kormányzótanács elé terjeszteni.

6. A bizottság a megelőző pénzügyi évben végzett munkájának eredményeiről részletes beszámolót terjeszt a Kormányzótanács elé, mely tartalmazza nyilatkozatát arról, hogy a bank tevékenységét a vonatkozó legjobb banki gyakorlat szerint végzi; a beszámoló egy-egy példányát az Igazgatótanács és az Igazgatási Bizottság tagjainak is meg kell küldeni. A bizottság beszámolóját az Igazgatótanács éves beszámolójával együtt kell a Kormányzótanács elé terjeszteni.

26. cikk

1. A bizottság hozzáférhet a bank valamennyi könyvéhez és elismervényéhez és betekintést kérhet bármely más olyan dokumentumba, amelynek vizsgálatát feladatainak teljesítéséhez szükségesnek ítéli. A bank szervezeti egységei a bizottság rendelkezésére állnak.

2. A bizottság ezenkívül független ellenőröket (könyvvizsgálókat) is alkalmazhat, akiket az Igazgatási Bizottság véleményét kikérve maga választ ki, és akiket a bank pénzügyi kimutatásainak ellenőrzésével kapcsolatos mindennapi teendők elvégzésével bízhat meg. E célból a bizottság a javasolt független vizsgálat és az alkalmazandó ellenőrzési eljárások jellegét és hatályát évente egyszer felülvizsgálja, valamint áttekinti az elvégzett vizsgálat eredményeit és következtetéseit, ideértve az ellenőrök (könyvvizsgálók) észrevételeit és ajánlásait. A független ellenőrök (könyvvizsgálók) megbízólevelét a bank – a bizottság által megállapított feltételekkel – késedelem nélkül kiállítja.

3. A bizottság évente áttekinti a bank belső ellenőrzési feladatait ellátó szervezeti egység munkaprogramját, hatáskörét és eredményeit.

4. A bizottság gondoskodik a belső és külső ellenőrök (könyvvizsgálók) közötti megfelelő egyeztetésekről. Szükség esetén a bizottság más szakértőket is felkérhet.

5. A bizottság eljárásai csak akkor érvényesek, ha a bizottsági tagok többsége jelen van. A jelen eljárási szabályzat 25. cikkében hivatkozott nyilatkozat és beszámoló kivételével, melyek elfogadásához egyhangú szavazás szükséges, a bizottság határozatait a tagok többségi támogató szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntő szavazat a bizottság elnökét illeti.

6. A bizottság elnöke a határozati javaslatokat írásban és elektronikus úton is szavazásra bocsáthatja.

7. A bizottság a működésével kapcsolatos egyéb szabályokat saját maga alkotja meg.

8. A bizottság tagjai a feladataik teljesítése során tudomásukra jutott információkat és adatokat a bankon kívül semmilyen személlyel vagy szervezettel nem oszthatják meg. Ez a tilalom a bizottság által a jelen cikk (2) bekezdése alapján felkért független ellenőrökre (könyvvizsgálókra) is vonatkozik.

27. cikk

1. A bizottság tagjait a Kormányzótanács nevezi ki. Megbízatásuk hat egymást követő pénzügyi évre szól és nem megújítható. Évente a bizottság egy-egy tagját kell váltani.

2. A bizottság tagjait független, hozzáértő és feddhetetlen személyek közül kell kiválasztani. A tagok a magán- vagy a közszférában szerzett pénzügyi, ellenőrzési vagy bankfelügyeleti szakismerettel kell, hogy rendelkezzenek úgy, hogy egymás között az összes szükséges szakterületet teljes körűen lefedjék.

3. A bizottság tagjainak megbízása vagy az ezen eljárási szabályzat 2. cikkének (2) bekezdésében említett éves kormányzótanácsi közgyűlés napjának végén, vagy a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának napja végén jár le, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. Az új tagok mandátuma a következő napon kezdődik.

4. Amennyiben a Kormányzótanács úgy ítéli meg, hogy valamely bizottsági tag feladatait nem képes tovább ellátni, a Kormányzóbizottság a tagot minősített többségi szavazással hivatalából felmentheti.

5. A bizottság elnöki tisztségét felváltva, egyéves időtartamra az a bizottsági tag látja el, akinek a mandátuma vagy a 2. cikk (2) bekezdésében említett éves kormányzótanácsi közgyűlés napjának végén, vagy a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának napja végén jár le, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

6. A bank elnökének és a Számvizsgáló Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a Kormányzótanács maximum három megfigyelőt nevezhet ki hatéves, nem megújítható mandátummal. A megfigyelőket sajátos képesítésük, különösen bankfelügyeleti jártasságuk alapján kell kiválasztani. A megfigyelők feladata, hogy a bizottság munkájában részt véve segítsék azt feladatai ellátásában, kötelezettségei teljesítésében. A bizottság teljes jogú tagjai a megfigyelőket meghatározott feladatok ellátására kérhetik fel, például a bizottság üléseire felkészítő tanulmányok készítésére.

28. cikk

Elhalálozás, lemondás, hivatalból való felmentés vagy a tagság bármely más okból bekövetkező megüresedése esetén a Kormányzótanács három hónapon belül új bizottsági tagot nevez ki a mandátumból fennmaradó időre.

29. cikk

A bizottsági tagok és megfigyelők járandóságát a Kormányzótanács határozza meg. A tagok igényt tarthatnak a feladataik ellátása során felmerült utazási és tartózkodási költségek visszatérítésére, az Igazgatótanács tagjaival megegyező módon.

VI. FEJEZET

A TITKÁRSÁG

30. cikk

A bank főtitkára titkársági szolgáltatást nyújt a Kormányzótanács, az Igazgatótanács, az Igazgatási Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság számára, valamint az Igazgatótanács által felállított bizottságok, és az Európai Unió vagy más szervek által adott megbízásokkal összefüggésben létrehozott testületek számára, amennyiben a bank felkérést kap a titkársági szolgáltatások biztosítására.

VII. FEJEZET

A BANK SZEMÉLYZETE

31. cikk

A bank személyzetével kapcsolatos rendelkezéseket az Igazgatótanács határozza meg. A rendelkezések végrehajtásához szükséges eljárásokat a jelen eljárási szabályzat 23. cikkével összhangban az Igazgatási Bizottság fogadja el.

32. cikk

1. A Kormányzótanács köteles a bank alkalmazottai jogainak védelméről gondoskodni a bank felszámolása esetén.

2. Vészhelyzet esetén az Igazgatási Bizottság köteles haladéktalanul megtenni minden általa szükségesnek ítélt intézkedést, majd ezekről késedelem nélkül értesíteni az Igazgatótanácsot.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

1. Az eljárási szabályzat rendelkezései, valamint ezek esetleges módosításai elfogadásuk napján lépnek életbe.

2. Az eljárási szabályzat rendelkezései semmilyen tekintetben nem csorbítják az Európai Unió működéséről szóló szerződés vagy az alapokmány rendelkezéseit.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 127

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. május 18.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/765 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 11.) a 606/2009/EK rendelet egyes borászati eljárások tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2016/766 rendelete (2016. május 13.) az Európai Unió bármelyik tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3M területen folytatott, vörös álsügérekre irányuló halászat ideiglenes tilalmáról	4
		A Bizottság (EU) 2016/767 végrehajtási rendelete (2016. május 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	6
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2016/768 határozata (2016. április 21.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról	8
	*	A Tanács (EU) 2016/769 határozata (2016. április 21.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyv módosításainak elfogadásáról	21
	*	A Bizottság (EU) 2016/770 végrehajtási határozata (2016. április 14.) a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárások végrehajtására vonatkozóan benyújtandó információk egységes formátumának meghatározásáról (az értesítés a C(2016) 2068. számú dokumentummal történt)	32
	*	A Bizottság (EU) 2016/771 végrehajtási határozata (2016. május 13.) az 1999/105/EK tanácsi irányelvben meghatározott azonosítási és címkézési követelményeknek nem megfelelő, Új-Zélandból importált Pinus radiata D. Don fajok vetőmagja és az e magból előállított ültetési anyagok forgalmazásának engedélyezése tekintetében Spanyolországnak biztosítandó ideiglenes felhatalmazásról (az értesítés a C(2016) 2784. számú dokumentummal történt)	52
	*	A Kormányzótanács határozata (2016. január 20.) az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatának az EBB megerősített irányítására tekintettel történő módosításáról [2016/772]	55

Szám	01/TQ72
Tagállam	Európai Unió (minden tagállam)
Állomány	RED/N3M
Faj	Vörös álsügérek (Sebastes spp.)
Övezet	NAFO 3M
Tilalmi időszak	2016.2.23.–2016.6.30.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	107,7
	TR	71,0
	ZZ	89,4
0707 00 05	TR	116,3
0707 00 05	ZZ	116,3
0709 93 10	TR	138,6
0709 93 10	ZZ	138,6
0805 10 20	EG	47,3
	IL	89,1
	MA	55,2
	TR	31,5
	ZA	81,4
	ZZ	60,9
0805 50 10	ZA	161,1
0805 50 10	ZZ	161,1
0808 10 80	AR	109,2
	BR	100,8
	CL	117,3
	CN	95,4
	NZ	153,4
	US	163,7
	ZA	95,5
	ZZ	119,3