MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	203,5
	MA	94,1
	SN	225,9
	TR	84,9
	ZZ	152,1
0707 00 05	MA	83,2
	TR	137,2
	ZZ	110,2
0709 93 10	MA	95,4
	TR	133,6
	ZZ	114,5
0805 10 20	EG	51,1
	IL	84,3
	MA	61,6
	TR	37,1
	ZZ	58,5
0805 50 10	BR	116,1
	MA	135,4
	TR	130,3
	ZA	143,4
	ZZ	131,3
0808 10 80	AR	111,2
	BR	96,0
	CL	114,8
	CN	73,3
	NZ	135,2
	US	225,3
	ZA	97,6
	ZZ	121,9

---

(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN HIVATKOZOTT PARAMÉTEREK

A.   Általános paraméterek

1.

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében a 703–733 MHz és a 758–788 MHz frekvenciasávban a következő frekvenciaelrendezés érvényes: a) a kijelölt blokkok mérete az 5 MHz egész számú többszöröse (1); b) az üzemmód frekvenciaosztásos duplex (FDD); a duplex távolság 55 MHz oly módon, hogy a végfelhasználói állomás adása (felmenő irányú FDD) az alsó, 703–733 MHz frekvenciasávba, a bázisállomás adása (lemenő irányú FDD) pedig a felső, 758–788 MHz frekvenciasávba esik; c) egy kijelölt blokk alsó frekvenciahatára a 703 MHz-es sávhatárral esik egybe, vagy az 5 MHz egész számú többszörösével tér el attól. Nem sérülhet a tagállamok joga arra, hogy a közbiztonság és a nemzetbiztonság céljaira, valamint védelmi célokra szervezzék és használják rádióspektrumukat, de ha PPDR rádiótávközlést valósítanak meg, a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó, e mellékletben szereplő műszaki feltételeket arra is alkalmazni kell.

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a részben vagy egészben a vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerekre használt 738–758 MHz frekvenciasávban a frekvenciaelrendezés a következő: a) a kijelölt spektrumtartomány felső sávhatára vagy 758 MHz, vagy 753 MHz; az utóbbi csak az A.3. pontban leírt frekvenciaelrendezés 753 MHz-től kezdődő alkalmazása esetén alkalmazható; b) a kijelölt spektrumtartomány alsó sávhatára a következők egyike: 738 MHz, 743 MHz, 748 MHz vagy 753 MHz; c) az üzemmód a bázisállomás általi („csak lemenő irányú”) adásra korlátozódik, a B. pontban rögzített műszaki paraméterek szerint; d) a kijelölt spektrumtartományban a kijelölt blokkok mérete az 5 MHz egész számú többszöröse (1); egy kijelölt blokk felső frekvenciahatára a felső sávhatárral esik egybe, vagy az 5 MHz egész számú többszörösével tér el attól.

3.

A 3. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében a részben vagy egészben PPDR rádiótávközlésre használt 698–703 MHz, 733–736 MHz, 753–758 MHz és 788–791 MHz frekvenciasávban a frekvenciaelrendezés a következő: az üzemmód frekvenciaosztásos duplex; a duplex távolság 55 MHz oly módon, hogy a végfelhasználói állomás adása (felmenő irányú PPDR) a 698–703 MHz és a 733–736 MHz frekvenciasávok egyikébe vagy mindkettőbe esik, a bázisállomás adása (lemenő irányú PPDR) pedig a 753–758 MHz és a 788–791 MHz frekvenciasáv egyikébe vagy mindkettőbe esik. A 703–733 MHz és a 758–788 MHz frekvenciasáv vagy ezek valamely része is használható PPDR rádiótávközlésre. Az ilyen felhasználást az A.1. pont szabályozza.

4.

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében az M2M rádiótávközlésre használt 733–736 MHz és 788–791 MHz frekvenciasávban a frekvenciaelrendezés a következő: az üzemmód frekvenciaosztásos duplex; a duplex távolság 55 MHz oly módon, hogy a végfelhasználói állomás adása (felmenő irányú M2M) a 733–736 MHz frekvenciasávba, a bázisállomás adása (lemenő irányú M2M) pedig a 788–791 MHz frekvenciasávba esik.

5.

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok maguk dönthetnek a részben vagy egészben vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések által használt 694–703 MHz és a 733–758 MHz frekvenciasáv frekvenciaelrendezéséről. Annak érdekében, hogy a 694–703 MHz és/vagy a 733–758 MHz frekvenciasávban használt beltéri használatú vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések és a mobil elektronikus hírközlő hálózatok jobban megférjenek egymás mellett, a tagállamoknak, ahol ez megoldható és szükséges, bátorítaniuk kell a zavarás csökkentését szolgáló megoldások alkalmazását.

B.   A 738–788 MHz frekvenciasávban elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek bázisállomásaira vonatkozó műszaki feltételek

Az alábbi, bázisállomásokra vonatkozó, blokkszéli maszk (block edge mask, BEM) néven összefoglalt műszaki paramétereket kell használni az ilyen szomszédos hálózatok együttes működésének biztosítása és a szomszédos sávokat használó más szolgálatok és alkalmazások védelme érdekében. Az érintett üzemeltetők vagy igazgatások megegyezése esetén kevésbé szigorú műszaki paraméterek is alkalmazhatók, feltéve, ha ezek a paraméterek megfelelnek az egyéb szolgálatok és alkalmazások – beleértve a szomszédos sávokban üzemelőket és a határövezeti kötelezettségek által érintetteket is – védelmére vonatkozó műszaki feltételeknek.

A BEM (2) olyan sugárzási maszk, amelyet egy „blokkszél”-hez viszonyított frekvencia függvényében határoznak meg, ahol a blokkszél a használati jogosultsággal rendelkező üzemeltető spektrumblokkjának a frekvenciahatára. A BEM több, bizonyos mérési sávszélességekre meghatározott elemből áll. A „sávhatár” egy bizonyos használatra kijelölt spektrumtartomány frekvenciahatára.

A bázisállomások továbbiakban ismertetett BEM maszkjai mobilhálózatokban használt berendezésekre kerültek kifejlesztésre. Ugyanaz a bázisállomási BEM vonatkozik a 758–788 MHz frekvenciasávon belüli lemenő irányú FDD használatra (az A.1. pontban meghatározottak szerint) és a 738–758 MHz frekvenciasávban opcionálisan működő csak lemenő irányú használatra (az A.2. pontban meghatározottak szerint). A BEM-ek célja az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt más spektrumblokkok (beleértve a csak lemenő irányú használatot is), valamint a szomszédos sávokban működő más szolgálatok és alkalmazások védelme. A berendezések gyártásának méretgazdaságosságát nem korlátozó egyéb intézkedések is alkalmazhatók nemzeti szinten az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a 700 MHz-es frekvenciasáv egyéb felhasználásai együttes működésének előmozdítása érdekében.

A bázisállomási BEM blokkon belüli és blokkon kívüli teljesítmény-határértékeket tartalmaz. A blokkon belüli teljesítmény-határérték az egy üzemeltetőnek kijelölt blokkra vonatkozik. A blokkon kívüli teljesítmény-határértékek a 700 MHz-es frekvenciasávon belüli vagy azon kívüli, az üzemeltetőnek kijelölt blokkon kívül eső spektrumrészre vonatkoznak. Az 1. táblázat a bázisállomási BEM különböző spektrumelemeit tartalmazza; a blokkon belüli elemek kivételével minden BEM-elemhez blokkon kívüli teljesítmény-határérték tartozik. Az opcionális blokkon belüli teljesítmény-határértékek a 2. táblázatban szerepelnek. A különböző BEM-elemek blokkon kívüli teljesítmény-határértékei a 3–8. táblázatban szerepelnek.

A lemenő irányú FDD-sávon vagy a 738–758 MHz frekvenciasávon (annak opcionális csak lemenő irányú használata esetén) belüli valamely adott blokkra vonatkozó bázisállomási BEM meghatározásához a következő BEM-elemeket kell alkalmazni:

a blokkon belüli teljesítmény-határértéket kell használni az üzemeltetőnek kijelölt blokkra,

—

a meghatározott átmeneti tartományokban a megfelelő teljesítmény-határértékeket kell alkalmazni. Az átmeneti tartományok átfedésben lehetnek a védősávokkal, a szomszédos sávokkal és a duplex elválasztó sávval; ilyen esetekben az átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékek alkalmazandók,

—	az (1. táblázatban meghatározott) alapvonalat alkotó fennmaradó kijelölt spektrum esetében az alapvonali teljesítmény-határértékek alkalmazandók,

—	a védősávokba eső fennmaradó spektrum esetében (azaz az átmeneti tartományba nem tartozó, illetve PPDR vagy M2M rádiótávközlésre nem használt spektrum esetében) a védősávokra vonatkozó teljesítmény-határértékek alkalmazandók,

—	a 733–758 MHz frekvenciasávon belüli, csak lemenő irányú adásra, illetve PPDR vagy M2M rádiótávközlésre nem használt spektrum esetében a duplex elválasztó sávra vonatkozó teljesítmény-határértékek alkalmazandók.

1. táblázat

Az A.1. és A.2. pont szerinti blokkokra vonatkozó BEM-elemek meghatározása

BEM-elem	Meghatározás
Blokkon belül	Azt a blokkot jelenti, amelyre a BEM vonatkozik.
Alapvonal	A 703–733 MHz frekvenciasávban (felmenő irányú FDD) és a 758–788 MHz frekvenciasávban (lemenő irányú FDD) használt spektrum, a 738–758 MHz frekvenciasávban csak lemenő irányú adásra használt spektrum (ha van ilyen), a 694 MHz-es sávhatár alatt digitális földfelszíni televízió-műsorszórásra használt spektrum, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerekhez (lemenő és felmenő irányban) használt 790 MHz feletti spektrum, a 700 MHz-es frekvenciasávban PPDR rádiótávközléshez (lemenő és felmenő irányban) használt spektrum, valamint a 700 MHz-es frekvenciasávban M2M rádiótávközléshez (lemenő és felmenő irányban) használt spektrum.
Átmeneti tartomány	Az üzemeltetőnek kijelölt blokk alatt 0–10 MHz-cel és afölött 0–10 MHz-cel található spektrum; abban a frekvenciatartományban, ahol az átmeneti tartomány átfedésben van a felmenő irányú FDD, a felmenő irányú PPDR vagy a felmenő irányú M2M céljára használt spektrummal, akkor az átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékek nem érvényesek.
Védősávok	a) A 700 MHz-es frekvenciasáv alsó határa és a felmenő irányú FDD-sáv alsó határa közötti spektrum (azaz 694–703 MHz), b) A lemenő irányú FDD-sáv felső határa (azaz 788 MHz) és a 2010/267/EU határozat szerinti lemenő irányú FDD-sáv alsó határa (azaz 791 MHz) közötti spektrum. Az átmeneti tartományok és a védősávok átfedése esetén az átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékeket kell alkalmazni. A PPDR vagy M2M rádiótávközlésre használt spektrum esetében az alapvonali teljesítmény-határértékeket vagy az átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékeket kell alkalmazni.
Duplex elválasztó sáv	A 733–758 MHz frekvenciasávba eső spektrum. Az átmeneti tartomány és a duplex elválasztó sáv csak lemenő irányú adásra, illetve PPDR rádiótávközlésre vagy M2M rádiótávközlésre nem használt részének átfedése esetén az átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékeket kell alkalmazni.

Blokkon belüli követelmények

2. táblázat

Bázisállomások blokkon belüli teljesítmény-határértékei

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP (3)	Mérési sávszélesség
Az üzemeltetőnek kijelölt blokk	Nem kötelező. Ha egy igazgatás felső határt kíván meghatározni, antennánként 64 dBm/5 MHz-et meg nem haladó érték alkalmazható.	5 MHz

Blokkon kívüli követelmények

3. táblázat

Bázisállomások alapvonali teljesítmény-határértékei

Frekvenciatartomány	A védett blokk sávszélessége	Legnagyobb átlagos EIRP	Mérési sávszélesség
Felmenő irányú frekvenciák a 698–736 MHz tartományban (4)	≥ 5 MHz	– 50 dBm cellánként (5)	5 MHz
	3 MHz	– 52 dBm cellánként (5)	3 MHz (4)
	≤ 3 MHz	– 64 dBm cellánként (5)	200 kHz (4)
A 2010/267/EU határozat szerinti felmenő irányú FDD-frekvenciák (azaz 832–862 MHz)	≥ 5 MHz	– 49 dBm cellánként (5)	5 MHz
Lemenő irányú frekvenciák a 738–791 MHz tartományban	≥ 5 MHz	16 dBm antennánként	5 MHz
	3 MHz	14 dBm antennánként	3 MHz
	< 3 MHz	2 dBm antennánként	200 kHz
A 2010/267/EU határozat szerinti lemenő irányú FDD-frekvenciák (azaz 791-821 MHz)	≥ 5 MHz	16 dBm antennánként	5 MHz

4. táblázat

A bázisállomások átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékei a 733–788 MHz tartományban

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP	Mérési sávszélesség
A blokk alsó határától számított – 10 MHz-től – 5 MHz-ig	18 dBm antennánként	5 MHz
A blokk alsó határától számított – 5 MHz-től 0 MHz-ig	22 dBm antennánként	5 MHz
A blokk felső határától számított 0 MHz-től + 5 MHz-ig	22 dBm antennánként	5 MHz
A blokk felső határától számított + 5 MHz-től + 10 MHz-ig	18 dBm antennánként	5 MHz

5. táblázat

A bázisállomások átmeneti tartományra vonatkozó teljesítmény-határértékei 788 MHz felett

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP	Mérési sávszélesség
788–791 MHz a 788 MHz felső határú blokk esetében	21 dBm antennánként	3 MHz
788–791 MHz a 783 MHz felső határú blokk esetében	16 dBm antennánként	3 MHz
788–791 MHz a 788 MHz felső határú blokk esetében 3 MHz-nél kisebb sávszélességű rendszerek védelmére	11 dBm antennánként	200 kHz
788–791 MHz a 783 MHz felső határú blokk esetében 3 MHz-nél kisebb sávszélességű rendszerek védelmére	4 dBm antennánként	200 kHz
791–796 MHz a 788 MHz felső határú blokk esetében	19 dBm antennánként	5 MHz
791–796 MHz a 783 MHz felső határú blokk esetében	17 dBm antennánként	5 MHz
796–801 MHz a 788 MHz felső határú blokk esetében	17 dBm antennánként	5 MHz

6. táblázat

A duplex elválasztó sáv csak lemenő irányú adásra, illetve PPDR rádiótávközlésre vagy M2M rádiótávközlésre nem használt részére vonatkozó bázisállomási teljesítmény-határértékek

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP	Mérési sávszélesség
A lemenő irányú FDD-sáv alsó határától vagy a legalsó csak lemenő irányú blokk alsó határától számított – 10 és 0 MHz között, de a felmenő irányú FDD-sáv felső határánál feljebb	16 dBm antennánként	5 MHz
A lemenő irányú FDD-sáv alsó határától vagy a legalsó csak lemenő irányú blokk alsó határától számított legalább 10 MHz-cel eltérve, de a felmenő irányú FDD-sáv felső határánál feljebb	– 4 dBm antennánként	5 MHz

7. táblázat

A védősávok PPDR rádiótávközlésre vagy M2M rádiótávközlésre nem használt részére vonatkozó bázisállomási teljesítmény-határértékek

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP	Mérési sávszélesség
A 700 MHz-es frekvenciasáv alsó határa és a felmenő irányú FDD-sáv alsó határa közötti spektrum (azaz 694–703 MHz)	– 32 dBm cellánként (6)	1 MHz
A lemenő irányú FDD-sáv felső határa és a 2010/267/EU határozat szerinti lemenő irányú FDD-sáv alsó határa közötti spektrum (azaz 788–791 MHz)	14 dBm antennánként	3 MHz

8. táblázat

Bázisállomások alapvonali teljesítmény-határértékei a 694 MHz alatti spektrumban

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos EIRP	Mérési sávszélesség
694 MHz alatti frekvenciák, ahol a digitális földfelszíni televízió-műsorszórás védelmet élvez	– 23 dBm cellánként (7)	8 MHz

C.   A 703–733 MHz frekvenciasávban elektronikus hírközlési szolgáltatások végfelhasználói állomásaira vonatkozó műszaki feltételek

A végfelhasználói állomások továbbiakban ismertetett BEM maszkjai mobilhálózatokban használt berendezésekre kerültek kifejlesztésre.

A végfelhasználói állomásokra vonatkozó BEM blokkon belüli és blokkon kívüli teljesítmény-határértékeket tartalmaz. A blokkon belüli teljesítmény-határérték az egy üzemeltetőnek kijelölt blokkra vonatkozik. A blokkon kívüli teljesítmény-határértékek a következő spektrum-elemekre vonatkoznak: a felmenő irányú FDD-sáv és a lemenő irányú FDD-sáv közötti duplex elválasztó sáv (adott esetben ideértve a csak lemenő irányú adásra használt spektrumot is), a televízió-műsorszórásra használt spektrum felső határa (694 MHz) és a felmenő irányú FDD-sáv közötti védősáv (azaz 694–703 MHz), és a televízió-műsorszórásra használt spektrum (azaz 694 MHz alatt).

A végfelhasználói állomások BEM előírásait a 9–12. táblázat tartalmazza (8). A teljesítmény-határértékek az állandóhelyű és a telepített végfelhasználói állomások esetében kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítményként (EIRP), a mozgó és a nomadikus végfelhasználói állomások esetében pedig teljes kisugárzott teljesítményként (TRP) (9) értendők.

Az igazgatások bizonyos esetekben, például vidéki területeken található, állandóhelyű végfelhasználói állomások esetében enyhíthetik a blokkon belüli teljesítmény-határértéket azzal a feltétellel, hogy nem sérül a más szolgálatok, hálózatok és alkalmazások védelme, és teljesülnek a határokon átnyúló kötelezettségek is.

Blokkon belüli követelmények

9. táblázat

A végfelhasználói állomások blokkon belüli teljesítmény-határértéke

Legnagyobb átlagos teljesítmény

23 dBm (10)

Blokkon kívüli követelmények

10. táblázat

A végfelhasználói állomásoknak a 694–703 MHz védősávra vonatkozó teljesítmény-határértékei

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos blokkon kívüli EIRP	Mérési sávszélesség
694–698 MHz	– 7 dBm	4 MHz
698–703 MHz	2 dBm	5 MHz

11. táblázat (nem kötelező)

A végfelhasználói állomásoknak a duplex elválasztó sávra vonatkozó teljesítmény-határértékei

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos blokkon kívüli EIRP	Mérési sávszélesség
733–738 MHz	2 dBm	5 MHz
738–753 MHz	– 6 dBm	5 MHz
753–758 MHz	– 18 dBm	5 MHz

Magyarázó megjegyzés a 11. táblázathoz

A teljesítmény-határértékek az ETSI EN 301 908-13 v6.2.1 szabvány 4.2.3 pontjában leírt spektrum sugárzási maszkból kerültek levezetésre, ami azt jelenti, hogy az LTE alapú berendezések eleve megfelelnek a 11. táblázatban megadott sugárzási határértékeknek. Az ilyen berendezések fent ismertetett teljesítmény-határértékeknek való megfelelésének ellenőrzéséhez külön teszteljárásra nincs szükség.

12. táblázat

A végfelhasználói állomások teljesítmény-határértékei földfelszíni műsorszórásra használt 694 MHz alatti frekvenciák esetében (nemkívánt sugárzások)

Frekvenciatartomány	Legnagyobb átlagos blokkon kívüli teljesítmény	Mérési sávszélesség
470–694 MHz	– 42 dBm	8 MHz

Magyarázó megjegyzések a 12. táblázathoz

1.

A nemkívánt sugárzások határértéke a DVB-T2 rendszerű DTT-műsorszóráson, illetve 10 MHz sávszélességű vezeték nélküli szélessávú rendszereken alapul, a DTT-műsorszórás és a vezeték nélküli szélessávú rendszerek sávközépi frekvenciájának 18 MHz-es elválasztásával (8 MHz-es TV-csatornát, 9 MHz-es védősávot és 10 MHz-es sávszélességű vezeték nélküli szélessávú rendszert feltételezve). Ha a tagállamok nemzeti jelleggel engedélyezni kívánják a 10 MHz-nél nagyobb sávszélességű vezeték nélküli szélessávú rendszerek bevezetését, és ha ez a 694 MHz alatti sávban – 42 dBm/8 MHz értéknél nagyobb nemkívánt blokkon kívüli teljesítmény leadásával jár, fontolják meg a következőket: a) a nagyobb sávszélességű vezeték nélküli szélessávú rendszerek vagy 703 MHz-nél magasabb frekvenciáról induljanak, hogy a blokkon kívüli teljesítményre előírt határértéknek így is megfeleljenek; b) és/vagy alkalmazzanak a 3. megjegyzés szerinti zavarcsökkentő technikákat.

2.

A nemkívánt blokkon kívüli sugárzások határértéke állandóhelyű DTT vétel alapján került megállapításra. Lehetséges, hogy a hordozható beltéri DTT vételt figyelembe venni kívánó tagállamoknak eseti alapon további intézkedéseket kell foganatosítaniuk nemzeti vagy helyi szinten (lásd a 3. megjegyzést).

3.

A tagállamok által esetlegesen alkalmazható zavarcsökkentő technikák közé tartoznak a következők: további DTT-szűrés, a végfelhasználói állomások blokkon belüli teljesítményének csökkentése, a végfelhasználói állomások adási sávszélességének csökkentése, és a 30. CEPT-jelentésben szereplő potenciális zavarcsökkentő technikák (nem teljes) listáján szereplő technikák alkalmazása.

4.

További megfontolandó kérdések a vezeték nélküli szélessávú rendszerek és a DTT-műsorszórás együttes működésével kapcsolatosan: a DTT-vevők bázisállomások adása miatti blokkolásának elkerülésére további külső szűrés alkalmazható nemzeti szinten a DTT-vevőlánc bemeneténél, különösen az antennaerősítőkben fellépő túlterheléses telítés elkerülése érdekében; továbbá, a bázisállomások vevőinek műsorszóró adók általi zavarása is felléphet, akár az adó sávon belüli teljesítménye, akár nemkívánt sugárzások miatt. Ilyen esetekben eseti alapon, nemzeti szinten lehet megfelelő zavarcsökkentő technikákat alkalmazni.

---

(1)  5 MHz vagy annál több; ez nem akadályozza a kisebb csatorna-sávszélességek alkalmazását egy kijelölt blokkon belül.

(2)  A BEM a minimális kapcsolódási veszteség (minimum coupling loss, MCL) elemzésén és szimulációján alapul; a BEM elemeit cellánként vagy antennánként határozzák meg attól az együttes működési helyzettől függően, amelyből le lettek vezetve.

(3)  A kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény (Equivalent Isotropically Radiated Power, EIRP) a bármely irányban kisugárzott összteljesítmény egy adott helyen, függetlenül a bázisállomás-konfigurációtól.

(4)  Az alkalmazott nemzeti opcióktól függően az igazgatások a 3 MHz-es blokkméret védelmére 3 MHz-es vagy 200 kHz-es mérési sávszélességet választhatnak.

(5)  Több szektoros helyszín esetén a cellánkénti érték az egyik szektor értékének felel meg.

(6)  Több szektoros helyszín esetén a cellánkénti érték az egyik szektor értékének felel meg.

(7)  Több szektoros helyszín esetén a cellánkénti érték az egyik szektor értékének felel meg.

(8)  Az ETSI a harmonizált szabványokban további követelményeket is figyelembe vehet.

(9)  A teljes kisugárzott teljesítmény (TRP) az antenna által ténylegesen kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg. A TRP a tér minden irányába kisugárzott teljesítménynek az integrálja.

(10)  A szélsőséges környezeti feltételek melletti működést és a gyártási szórást figyelembe véve erre az értékre vonatkozóan legfeljebb + 2 dB-es tűrés alkalmazandó.

I. MELLÉKLET

---

(*1)  Közönséges tőkehal (Gadus morhua), sima lepényhal (Pleuronectes platessa), folyami ingola (Lampetra fluviatilis), szajbling (Salvelinus sp.), karikakeszeg (Blicca bjoerkna), európai angolna (Anguilla Anguilla), dévérkeszeg (Abramis brama), érdes lepényhal (Platichthys flesus), sügér (Perca fluviatilis), csuka (Esox lucius), fogassüllő (Sander lucioperca), bodorka (Rutilus rutilus), törpemaréna (Coregonus Albula), tűcsőrű csuka (Belone belone), viaszlazac (Osmerus eperlanus), nagy rombuszhal (Psetta maxima), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), maréna (Coregonus sp.) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus).

II. MELLÉKLET

Információk az egyes, meghatározott földrajzi területen (ICES-övezetben) élő halfajok példányaiban egy bizonyos kortól és mérettől jelen lévő dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k mennyiségéről és különösen arról, hogy ezek teljesítik-e az 1881/2006/EK rendleletben meghatározott felső határértékeket

1.   A halak mérete

Az e mellékletben említett halméreteket az alábbi ábrának megfelelően, a fej csúcsa és a farokúszó vége között kell megmérni.

2.   Egyes halfajok példányainak a Balti-térségre vonatkozóan fenntarthatósági megfontolásból előírt minimális mérete (2187/2005/EK rendelet)

—	Lazac (Salmo salar) (a teljes Balti-térség az ICES 31 övezet kivételével): a minimális méret 60 cm (ebből következően 2 kg-nál kisebb tömegű halak nem foghatók ki)

—	Lazac (Salmo salar) (ICES 31 övezet): a minimális méret 50 cm (ebből következően 2 kg-nál kisebb tömegű halak nem foghatók ki)

—	Tengeri pisztráng (Salmo trutta) (ICES 22, 23, 24 és 25, valamint ICES 29, 30, 31 és 32 övezet): a minimális méret 40 cm (ebből következően 2 kg-nál kisebb tömegű halak nem foghatók ki)

—	Tengeri pisztráng (Salmo trutta) (ICES 26, 27 és 28 övezet): a minimális méret 50 cm (ebből következően 2 kg-nál kisebb tömegű halak nem foghatók ki)

3.   Információk az egyes, meghatározott földrajzi területen (ICES-övezetben) élő halfajok példányaiban egy bizonyos kortól és mérettől jelen lévő dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k mennyiségéről

3.1.   Balti-tengeri hering

Az ICES 22, 23, 24, 25, 26 és 27 övezetben: a feltételezések szerint a balti-tengeri hering mérettől függetlenül teljesíti a felső határértéket.

Az ICES 28-1, 29, 30, 31 és 32 övezetben: a feltételezések szerint a balti-tengeri hering legfeljebb 17 cm méretű példányai teljesítik a követelményeket, míg a 17 cm-nél nagyobb méretűek gyaníthatóan nem.

Az ICES 28-2 övezetben: a feltételezések szerint a balti-tengeri hering legfeljebb 21 cm méretű példányai teljesítik a követelményeket, míg a 21 cm-nél nagyobb méretűek gyaníthatóan nem.

3.2.   Lazac

Az ICES 22 és 23 övezetben élő lazac az Atlanti-tenger északi vizeiről származik, nem pedig a Balti-térségből, ezért erre az állományra a dioxinok és a PCB-k jelenlétével és a kockázatcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos jelen megállapítások nem vonatkoznak.

A feltételezések szerint a lazac 2 kg-nál kisebb tömegű példányai teljesítik a követelményeket (de fenntarthatósági megfontolásból nem foghatók ki – a 2187/2005/EK rendelet szerint a minimális méret általában 60 cm, az ICES 31 övezetben pedig 50 cm).

Az ICES 24, 25 és 26 övezetben:

—

a 2 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 5,5 kg tömegű példányok a külső zsírrétegek eltávolítása után teljesítik a követelményeket (a külső zsírrétegek eltávolítása következtében a dioxinok és a dioxin jellegű PCB-k mennyisége körülbelül 30 %-kal lecsökken – ez a megfigyelés csak az ICES 24, 25 és 26 övezetre vonatkozik),

—	a kisebb méretű (2–4 kg tömegű), a külső zsírrétegek eltávolítása nélküli példányok esetében gyanítható a követelmények nem teljesülése, bár a kifogott példányok többsége megfelelést mutat,

—	a nagyobb méretű (4–5,5 kg) példányokról gyanítható, hogy többségükben nem teljesítik a követelményeket,

—	az 5,5 kg-nál kisebb tömegű példányok a külső zsírrétegek eltávolítása után teljesítik a követelményeket,

—	a 7,9 kg-nál kisebb tömegű példányok a külső zsírrétegek és a hasi rész eltávolítása után teljesítik a követelményeket.

Az ICES 27, 28, 29, 30, 31 és 32 övezetben:

—	a 2 kg-nál nagyobb tömegű (60 cm-nél nagyobb méretű) példányokról gyanítható, hogy nem teljesítik a követelményeket.

3.3.   Pisztráng

A feltételezések szerint a (tengeri) pisztráng 2 kg-nál kisebb tömegű példányai teljesítik a követelményeket (de fenntarthatósági megfontolásból nem foghatók ki – a 2187/2005/EK rendelet szerint az ICES 22, 23, 24, 25, 29, 30, 31 és 32 övezetben a minimális méret 40 cm, az ICES 26, 27 és 28 övezetben pedig 50 cm).

Az ICES 22, 23, 24, 25 és 26 övezetben:

—	a 2 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 4,5 kg tömegű példányok a külső zsírrétegek és a hasi rész eltávolítása után teljesítik a követelményeket,

—	a kisebb (2–4 kg tömegű) példányok esetében gyanítható a követelmények nem teljesülése, bár a kifogott példányok többsége megfelelést mutat,

—	a nagyobb példányokról gyanítható, hogy többségükben nem teljesítik a követelményeket.

Az ICES 27, 28, 29, 30, 31 és 32 övezetben:

—	a 2 kg-nál nagyobb tömegű (40/50 cm-nél nagyobb méretű) példányokról gyanítható, hogy nem teljesítik a követelményeket.

3.4.   Spratt

Az ICES 22, 23, 24, 25, 26, 27 és 28 övezetben: a feltételezések szerint teljesülnek a követelmények.

Az ICES 29, 30, 31 és 32 övezetben: a 12,5 cm-nél kisebb méretű és 5 évesnél fiatalabb példányok a feltételezések szerint teljesítik a követelményeket. A 12,5 cm-nél nagyobb méretű példányok ezzel szemben gyaníthatóan nem teljesítik a követelményeket.

3.5.   Tőkehalmáj

Gyaníthatóan nem teljesülnek a követelmények.

3.6.   Folyami ingola

Az ICES 28 övezetben: gyaníthatóan nem teljesülnek a követelmények.

Az ICES 32 övezetben: a feltételezések szerint teljesülnek a követelmények.

3.7.   Más halfajok

A szajblinggal nem kereskednek, és a helyi fogásokra eltérés vonatkozik (Svédország, Finnország).

A többi halfaj a feltételezések szerint teljesíti a követelményeket.

III. MELLÉKLET

Az illetékes hatóságok számára annak biztosítására ajánlott kockázatkezelési intézkedések, hogy a Balti-térségből származó, az EU-ban forgalomba hozott halak teljesítsék az 1881/2006/EK rendeletben előírt felső határértékeket

1.   Ajánlott általános kockázatkezelési intézkedések

—	A nyomonkövethetőség különösen fontos.

—

A hering, a lazac, a tengeri pisztráng és a spratt más EU-tagállamokba történő értékesítése vagy eltérés hatálya alá nem tartozó belföldi piacon való forgalmazása esetén szerepeljen a kísérő dokumentumokon a fogás helye szerinti ICES-övezet megjelölése. Szükség szerint legyen egyértelműen megemlítve, hogy az árutételből mintát vettek, azt az uniós jognak megfelelően elemezték a dioxinok, a dioxinok és a dioxin jellegű PCB-k összege, valamint a nem dioxin jellegű PCB-k meghatározása érdekében, és megállapították, hogy teljesülnek az uniós jog követelményei. Az elemzésről készült jegyzőkönyv mellékelhető, vagy kérésre álljon rendelkezésre.

—

Ha nincs lehetőség pontos információkat adni arról, hogy a halat melyik ICES-övezetben fogták, akkor a 17 cm-nél nagyobb méretű hering, valamint a 12,5 cm-nél nagyobb méretű lazac, tengeri pisztráng és spratt más EU-tagállamokba történő értékesítése vagy eltérés hatálya alá nem tartozó belföldi piacon való forgalmazása esetén az árutételből ajánlott mindig mintát venni, és azt az uniós jognak megfelelően elemezni a dioxinok, a dioxinok és a dioxin jellegű PCB-k összege, valamint a nem dioxin jellegű PCB-k meghatározása érdekében annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e az uniós jog követelményei. Erre a kísérő dokumentumokban egyértelműen utalni kell. Az elemzésről készült jegyzőkönyv mellékelhető, vagy kérésre álljon rendelkezésre.

—	A követelmények teljesülését biztosító ellenőrzések elvégzése a kirakodási kikötőben működő hatóság feladata.

—	Az emberi fogyasztásra nem forgalmazható halak sorsáról álljanak rendelkezésre dokumentált adatok.

2.   Ajánlott különös kockázatkezelési intézkedések

2.1.   Balti-tengeri hering

—	Az ICES 22, 23, 24, 25, 26 és 27 övezetből származó balti-tengeri hering forgalmazható emberi fogyasztásra.

—

Az ICES 28-1, 29, 30, 31 és 32 övezetből származó balti-tengeri hering: — Svédország és Finnország: — Válogatás nélkül a balti-tengeri hering csak a belföldi piacon forgalmazható. — Értékesítés más EU-tagállamokba: a hering esetében kötelező szétválogatni a forgalomba hozatal előtt a legfeljebb 17 cm méretű és a 17 cm-nél nagyobb méretű példányokat (mivel a válogatás a szélesség alapján történik, ez csak közelítés, de ez nem okoz problémát): — a legfeljebb 17 cm méretű példányok forgalmazhatók emberi fogyasztásra, — a 17 cm-nél nagyobb méretű példányok csak a belföldi piacon forgalmazhatók vagy dolgozhatók fel emberi fogyasztásra, illetve a belföldi piacon kívül csak akkor forgalmazhatók, ha az egyedi tétel elemzése a követelmények teljesítését mutatta. — Németország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország: — A balti-tengeri hering esetében kötelező szétválogatni a forgalomba hozatal előtt a legfeljebb 17 cm méretű és a 17 cm-nél nagyobb méretű példányokat (mivel a válogatás a szélesség alapján történik, ez csak közelítés, de ez nem okoz problémát): — a legfeljebb 17 cm méretű példányok forgalmazhatók emberi fogyasztásra, — a 17 cm-nél nagyobb méretű példányok nem forgalmazhatók és nem dolgozhatók fel emberi fogyasztásra, kivéve akkor, ha az egyedi tétel elemzése a követelmények teljesítését mutatta.

—

Az ICES 28-2 övezetből származó balti-tengeri hering: — Svédország és Finnország: — Válogatás nélkül a balti-tengeri hering csak a belföldi piacon forgalmazható. — Értékesítés más EU-tagállamokba: a balti-tengeri hering esetében kötelező szétválogatni a legfeljebb 21 cm méretű és a 21 cm-nél nagyobb méretű példányokat (mivel a válogatás a szélesség alapján történik, ez csak közelítés, de ez nem okoz problémát): — a legfeljebb 21 cm méretű példányok forgalmazhatók és feldolgozhatók emberi fogyasztásra, — a 21 cm-nél nagyobb méretű példányok csak a belföldi piacon forgalmazhatók vagy dolgozhatók fel emberi fogyasztásra, illetve a belföldi piacon kívül csak akkor forgalmazhatók, ha az egyedi tétel elemzése a követelmények teljesítését mutatta. — Németország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország: — A balti-tengeri hering esetében kötelező szétválogatni a forgalomba hozatal előtt a legfeljebb 21 cm méretű és a 21 cm-nél nagyobb méretű példányokat (mivel a válogatás a szélesség alapján történik, ez csak közelítés, de ez nem okoz problémát): — a legfeljebb 21 cm méretű példányok forgalmazhatók emberi fogyasztásra, — a 21 cm-nél nagyobb méretű példányok nem forgalmazhatók és nem dolgozhatók fel emberi fogyasztásra, kivéve akkor, ha az egyedi tétel elemzése a követelmények teljesítését mutatta.

2.2.   Lazac

—

Az ICES 24, 25 és 26 övezetből származó lazac: — Svédország, Finnország és Lettország: — A lazac a belföldi piacon forgalmazható (eltérés). — Értékesítés más EU-tagállamokba: csak akkor lehetséges, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta. — Németország, Dánia, Észtország, Litvánia és Lengyelország: — A 2 kg-nál nagyobb tömegű példányok emberi fogyasztásra csak akkor forgalmazhatók, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta. — Az 5,5 kg-nál kisebb tömegű példányok a külső zsírrétegek eltávolítása után teljesítik az uniós jog követelményeit (az eljárást csak Dániában és Lengyelországban alkalmazzák az ICES 24, 25 és 26 övezet tekintetében); az 5,5 kg-nál nagyobb, de legfeljebb 7,9 kg tömegű példányok a külső zsírrétegek és a hasi rész eltávolítása után teljesítik az uniós jog követelményeit (az eljárást Lengyelországban alkalmazzák az ICES 24, 25 és 26 övezet tekintetében). — Az 5,5 kg-nál nagyobb tömegű példányok a külső zsírrétegek eltávolítása után, valamint a 7,9 kg-nál nagyobb tömegű példányok a külső zsírrétegek és a hasi rész eltávolítása után emberi fogyasztásra csak akkor forgalmazhatók, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta.

—

Az ICES 27, 28, 29, 30, 31 és 32 övezetből származó lazac: — Svédország, Finnország és Lettország: — A lazac a belföldi piacon forgalmazható (eltérés). — Értékesítés más EU-tagállamokba: csak akkor lehetséges, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta. — Németország, Dánia, Észtország, Litvánia és Lengyelország: — A lazac emberi fogyasztásra csak akkor forgalmazható, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta.

2.3.   (Tengeri) pisztráng

—

Az ICES 22, 23, 24, 25 és 26 övezetből származó (tengeri) pisztráng: — Svédország és Finnország: — A (tengeri) pisztráng a belföldi piacon forgalmazható (eltérés). — Értékesítés más EU-tagállamokba: csak akkor lehetséges, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta. — Németország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország: — A 2 kg-nál nagyobb tömegű példányok emberi fogyasztásra csak akkor forgalmazhatók, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta. — A 4,5 kg-nál kisebb tömegű példányok a külső zsírrétegek és a hasi rész eltávolítása után teljesítik a követelményeket (az eljárást Lengyelországban alkalmazzák az ICES 22, 23, 24, 25 és 26 övezet tekintetében). — A 4,5 kg-nál nagyobb tömegű példányok a külső zsírrétegek és a hasi rész eltávolítása után emberi fogyasztásra csak akkor forgalmazhatók, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta.

—

Az ICES 27, 28, 29, 30, 31 és 32 övezetből származó (tengeri) pisztráng: — Svédország és Finnország: — A (tengeri) pisztráng a belföldi piacon forgalmazható (eltérés). — Értékesítés más EU-tagállamokba: csak akkor lehetséges, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta. — Németország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország: — A (tengeri) pisztráng emberi fogyasztásra csak akkor forgalmazható, ha az egyedi tétel elemzése az uniós jog követelményeinek teljesülését mutatta.

2.4.   Spratt

—	Az ICES 22, 23, 24, 25, 26, 27 és 28 övezetből származó spratt forgalmazható emberi fogyasztásra.

—

Az ICES 29, 30, 31 és 32 övezetből származó spratt: — Kötelező szétválogatni a legfeljebb 12,5 cm méretű és a 12,5 cm-nél nagyobb méretű példányokat. A legfeljebb 12,5 cm méretű példányok forgalmazhatók emberi fogyasztásra. A 12,5 cm-nél nagyobb méretű példányok nem forgalmazhatók és nem dolgozhatók fel emberi fogyasztásra, kivéve akkor, ha az egyedi tétel elemzése a követelmények teljesítését mutatta.

2.5.   Tőkehalmáj

A Balti-régióban fogott tőkehalból nyert tőkehalmáj gyaníthatóan nem teljesíti a követelményeket, ezért az uniós piacon való forgalmazás előtt ajánlott a követelmények teljesülésének kimutatása érdekében minden egyes tételt elemzésnek alávetni.

MELLÉKLET

E megállapodás alkalmazásában:

—	a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lép és annak jogutódja,

—

valahányszor az e mellékletben felsorolt jogi aktusok az Európai Közösség – vagy az annak helyébe lépő Európai Unió – tagállamait vagy a hozzájuk való kötődés követelményét említik, e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy egyúttal Svájcot is, illetőleg a Svájchoz való ugyanolyan kötődés követelményét is említik,

—	az e megállapodás 4., 15., 18., 27. és 35. cikkében a 2407/92/EGK és a 2408/92/EGK tanácsi rendeletre tett hivatkozásokat az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni,

—

e megállapodás 15. cikkének sérelme nélkül az alábbi közösségi irányelvekben és rendeletekben előforduló „közösségi légi fuvarozó” kifejezés – az 1008/2008/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban – egyaránt utal az engedéllyel rendelkező olyan légi fuvarozókra is, amelyek fő tevékenységi helye és – adott esetben – hivatalos székhelye Svájcban van. A 2407/92/EGK rendeletre való valamennyi hivatkozást az 1008/2008/EK rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni,

—	a Szerződés 81. és 82. cikkére vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikkére való valamennyi olyan hivatkozást, amely az alábbi jogi aktusok szövegében fordul elő, e megállapodás 8. és 9. cikkére való hivatkozásként kell értelmezni.

1.   A légi közlekedés liberalizációja és egyéb, a polgári repülésre vonatkozó szabályok

1008/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról

2000/79/EK

A Tanács 2000. november 27-i irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról

93/104/EK

A Tanács 1993. november 23-i irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, az alábbival módosítva:

—	2000/34/EK irányelv.

437/2003/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről

1358/2003/EK

A Bizottság 2003. július 31-i rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak I. és II. melléklete módosításáról

785/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i rendelete a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 285/2010/EU rendelete.

95/93/EGK

A Tanács 1993. január 18-i rendelete a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (1–12. cikk), az alábbival módosítva:

—	793/2004/EK rendelet.

2009/12/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i irányelve a repülőtéri díjakról

96/67/EK

A Tanács 1996. október 15-i irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról

(1–9., 11–23. és 25. cikk)

80/2009/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. január 14-i rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról és a 2299/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

2.   Versenyszabályok

1/2003/EK

A Tanács 2002. december 16-i rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (1–13. cikk; 15–45. cikk)

(Amennyiben ez a rendelet érinti e megállapodás alkalmazását. A megállapodás szerinti feladatmegosztást nem érinti, hogy a rendelet e felsorolásban szerepel.)

773/2004/EK

A Bizottság 2004. április 7-i rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 1792/2006/EK rendelete,

—	a Bizottság 622/2008/EK rendelete.

139/2004/EK

A Tanács 2004. január 20-i rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)

(1–18. cikk; 19. cikk (1)–(2) bekezdés; 20–23. cikk)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdése tekintetében az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni az Európai Közösség és Svájc viszonylatában:

(1)

A 139/2004/EK rendelet 3. cikkének meghatározása szerinti olyan összefonódás tekintetében, amely az említett rendelet 1. cikke értelmében nem közösségi léptékű, és amely legalább három EK-tagállam és a Svájci Államszövetség nemzeti versenyjoga szerint felülvizsgálható, a szóban forgó rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett személyek és vállalkozások – a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál történő bármely bejelentést megelőzően – indokolással ellátott beadvánnyal tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy az összefonódást a Bizottságnak helyénvaló megvizsgálnia.

(2)	A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése és az előző bekezdés szerinti beadványokat az Európai Bizottság haladéktalanul továbbítja a Svájci Államszövetségnek.

(3)	Ha a Svájci Államszövetség az ügy áttételével való egyet nem értését fejezi ki, a hatáskörrel rendelkező svájci versenyhatóság marad illetékes, és az ügy e bekezdés értelmében nem vonható el a Svájci Államszövetségtől.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésében, 9. cikkének (2) és (6) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében említett határidők tekintetében:

(1)	Az Európai Bizottság a 4. cikk (4) és (5) bekezdése, a 9. cikk (2) és (6) bekezdése, valamint a 22. cikk (2) bekezdése értelmében haladéktalanul továbbítja az illetékes svájci versenyhatóságnak a vonatkozó dokumentumokat.

(2)	A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésében, 9. cikkének (2) és (6) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében említett határidőket a Svájci Államszövetség esetében attól kezdve kell számítani, hogy az illetékes svájci versenyhatóság átvette a vonatkozó dokumentumokat.

802/2004/EK

A Bizottság 2004. április 7-i rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (1–24. cikk), az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 1792/2006/EK rendelete,

—	a Bizottság 1033/2008/EK rendelete,

—	a Bizottság 1269/2013/EU végrehajtási rendelete.

2006/111/EK

A Bizottság 2006. november 16-i irányelve a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról

487/2009/EK

A Tanács 2009. május 25-i rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról.

3.   A légi közlekedés biztonsága

216/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 690/2009/EK rendelete,

—	1108/2009/EK rendelet,

—	a Bizottság 6/2013/EU bizottsági rendelete.

Az Ügynökséget Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a rendelet rendelkezései felruházzák.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a rendelet 11. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (5) és (7) bekezdése, 24. cikkének (5) bekezdése, 25. cikkének (1) bekezdése, 38. cikke (3) bekezdésének i) pontja, 39. cikkének (1) bekezdése, 40. cikkének (3) bekezdése, 41. cikkének (3) és (5) bekezdése, 42. cikkének (4) bekezdése, 54. cikkének (1) bekezdése és 61. cikkének (3) bekezdése értelmében hozott határozatok őt felruházzák.

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légiközlekedési megállapodás mellékletének második francia bekezdésében előírt horizontális kiigazítás ellenére nem alkalmazandók Svájcra a „tagállamokra” tett azon utalások, amelyek a rendelet 65. cikkében, illetőleg az 1999/468/EK határozat ott említett rendelkezéseiben fordulnak elő.

E rendelet egyetlen rendelkezésének sem adható olyan értelmezés, amely az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget felhatalmazná, hogy nemzetközi megállapodások keretében Svájc nevében lépjen fel az e megállapodásokból eredő kötelezettségei teljesítéséhez való segítségnyújtástól eltérő céllal.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazításokkal értendő:

a)

Az 12. cikk a következőképpen módosul: i. az (1) bekezdés szövege az „a Közösség” szövegrész után a „vagy Svájc” szövegrésszel egészül ki; ii. a (2) bekezdés a) pontjának szövege az „a Közösség” szövegrész után a „vagy Svájc” szövegrésszel egészül ki; iii. a (2) bekezdés b) és c) pontját el kell hagyni; iv. a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(3)   Amennyiben a Közösség harmadik országgal tárgyalásokat folytat olyan megállapodásról, amely előírja, hogy egy tagállam vagy az Ügynökség bizonyítványokat bocsáthat ki e harmadik ország repülési hatóságai által kibocsátott bizonyítványok alapján, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy az érintett harmadik ország ajánlatot tegyen Svájc részére is egy hasonló megállapodásra. Svájcnak pedig törekednie kell arra, hogy a Közösség megállapodásaihoz hasonló megállapodásokat kössön a szóban forgó harmadik országokkal.”

b)

Az 29. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4)   Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló svájci állampolgárokat az Ügynökség ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja.”

c)	A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Svájc alkalmazza az Ügynökségre az e melléklet A. mellékletében található, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az A. melléklet függelékével összhangban.”

d)	A 37. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Svájc korlátozások nélkül részt vesz az igazgatóság munkájában, s munkája során az Európai Unió tagállamaival azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, kivéve a szavazati jogot.”

e)

Az 59. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(12)   Svájc a következő képlet szerint vállal részt az (1) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásból: ahol: S = az Ügynökség költségvetésének az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett díjak és költségek által nem fedezett része, a = a társult államok száma b = az Európai Unió tagállamainak száma c = Svájc hozzájárulása az ICAO költségvetéséhez C = az EU tagállamainak és a társult államoknak a teljes hozzájárulása az ICAO költségvetéséhez.”

f)	A 61. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „E melléklet B. melléklete tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a Közösség által az Ügynökség tevékenységeiben részt vevők fölött Svájcban gyakorolt pénzügyi ellenőrzésre vonatkoznak.”

g)

A rendelet II. melléklete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet (1) 2. cikke (3) bekezdése a) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartozó termékeknek minősülő következő légi járművekkel bővül:   A/c - [HB-IMY, HB-IWY] – Gulfstream G-IV típus;   A/c - [HB-IMJ, HB-IVZ, HB-JES] – Gulfstream G-V típus;   A/c - [HB-ZCW, HB-ZDF] – MD900 típus.

1108/2009/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i rendelete a 216/2008/EK rendeletnek a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok tekintetében történő módosításáról, valamint a 2006/23/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1178/2011/EU

A Bizottság 2011. november 3-i rendelete a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 290/2012/EU rendelete,

—	a Bizottság 70/2014/EU rendelete,

—	a Bizottság 245/2014/EU rendelete,

—	a Bizottság (EU) 2015/445 rendelete.

3922/91/EGK

A Tanács 1991. december 16-i rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (1–3. cikk; 4. cikk, (2) bekezdés; 5–11. és 13. cikk), az alábbiakkal módosítva:

—	1899/2006/EK rendelet,

—	1900/2006/EK rendelet,

—	a Bizottság 8/2008/EK rendelete,

—	a Bizottság 859/2008/EK rendelete.

996/2010/EU

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i rendelete a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az alábbival módosítva:

—	376/2014/EU rendelet.

104/2004/EK

A Bizottság 2004. január 22-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fellebbezési tanácsának szervezetére és összetételére vonatkozó szabályok megállapításáról

2111/2005/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről

473/2006/EK

A Bizottság 2006. március 22-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról

474/2006/EK

A Bizottság 2006. március 22-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról, legutóbb az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/2322 végrehajtási rendelete.

1332/2011/EU

A Bizottság 2011. december 16-i rendelete a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról

646/2012/EU

A Bizottság 2012. július 16-i végrehajtási rendelete a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról

748/2012/EU

A Bizottság 2012. augusztus 3-i rendelete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 7/2013/EU rendelete,

—	a Bizottság 69/2014/EU rendelete,

—	a Bizottság (EU) 2015/1039 rendelete.

965/2012/EU

A Bizottság 2012. október 5-i rendelete a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 800/2013/EU rendelete,

—	a Bizottság 71/2014/EU rendelete,

—	a Bizottság 83/2014/EU rendelete,

—	a Bizottság 379/2014/EU rendelete,

—	a Bizottság (EU) 2015/140 rendelete,

—	a Bizottság (EU) 2015/1329 rendelete,

—	a Bizottság (EU) 2015/640 rendelete.

2012/780/EU

A Bizottság 2012. december 5-i rendelete a polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének (5) bekezdésével létrehozott, biztonsági ajánlások európai központi adattárához és az ajánlásokra adott válaszokhoz való hozzáférési jogokról

628/2013/EU

A Bizottság 2013. június 28-i végrehajtási rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok végzésével és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai alkalmazásának nyomon követésével kapcsolatos munkamódszereiről, valamint a 736/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

139/2014/EU

A Bizottság 2014. február 12-i rendelete a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról

319/2014/EU

A Bizottság 2014. március 27-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról és az 593/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

452/2014/EU

A Bizottság 2014. április 29-i rendelete a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről

1321/2014/EU

A Bizottság 2014. november 26-i rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/1088 rendelete,

—	a Bizottság (EU) 2015/1536 rendelete.

(EU) 2015/340

A Bizottság 2015. február 20-i rendelete a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EU) 2015/640

A Bizottság 2015. április 23-i rendelete az adott üzembentartási típusra vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírásokról és a 965/2012/EU rendelet módosításáról

(EU) 2015/1018

A Bizottság 2015. június 29-i végrehajtási rendelete a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezően jelentendő polgári légiközlekedési események besorolását meghatározó jegyzék megállapításáról.

4.   A légiközlekedés védelme

300/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i rendelete a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

272/2009/EK

A Bizottság 2009. április 2-i rendelete a polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 297/2010/EU rendelete,

—	a Bizottság 720/2011/EU rendelete,

—	a Bizottság 1141/2011/EU rendelete,

—	a Bizottság 245/2013/EU rendelete.

1254/2009/EU

A Bizottság 2009. december 18-i rendelete a polgári légi közlekedés védelmére irányuló közös alapkövetelményektől való eltérést és alternatív védelmi intézkedések elfogadását a tagállamok számára lehetővé tevő feltételek meghatározásáról

18/2010/EU

A Bizottság 2010. január 8-i rendelete a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról

72/2010/EU

A Bizottság 2010. január 26-i rendelete a légi közlekedés védelmével kapcsolatos bizottsági ellenőrzések eljárásainak megállapításáról

(EU) 2015/1998

A Bizottság 2015. november 5-i végrehajtási rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/2426 végrehajtási rendelete.

(EU) 2015/8005

A Bizottság 2015. november 16-i végrehajtási határozata a 300/2008/EK rendelet 18. cikkének a) pontjában említett információkat tartalmazó, a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról

5.   Légiforgalmi szolgáltatás

549/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”), az alábbival módosítva:

—	1070/2009/EK rendelet.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 6., a 8., a 10., a 11. és a 12. cikk őt felruházza.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

A (2) bekezdésben a „közösségi szinten” szövegrész helyébe a „közösségi szinten, Svájc részvételével” szövegrész lép.

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légiközlekedési megállapodás mellékletének második francia bekezdésében előírt horizontális kiigazítás ellenére nem alkalmazandók Svájcra a „tagállamokra” tett azon utalások, amelyek az 549/2004/EK rendelet 5. cikkében, illetőleg az 1999/468/EK határozatnak a szóban forgó cikkben említett rendelkezéseiben fordulnak elő.

550/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról („léginavigációs-szolgálati rendelet”), az alábbival módosítva:

—	1070/2009/EK rendelet.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 9a., a 9b., a 15., a 15a., a 16. és a 17. cikk őt felruházza.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet rendelkezései az alábbi módosításokkal értendők:

a)	A 3. cikk a következőképpen módosul: Az (2) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után az „és Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

b)	Az 7. cikk a következőképpen módosul: Az (1) és a (6) bekezdésben az „a Közösségen” szövegrész helyébe „a Közösségen és Svájcon” lép.

c)	Az 8. cikk a következőképpen módosul: Az (1) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után az „és Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

d)	Az 10. cikk a következőképpen módosul: Az (1) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után az „és Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

e)	a 16. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3)   A Bizottság a tagállamoknak címezi a határozatát, és annyiban tájékoztatja arról a szolgáltatót, amennyiben az jogilag érintett.”

551/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról („légtérrendelet”), az alábbival módosítva:

—	1070/2009/EK rendelet.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 3a., a 6. és a 10. cikk őt felruházza.

552/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról („átjárhatósági rendelet”), az alábbival módosítva:

—	1070/2009/EK rendelet.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel a 4. cikk, a 7. cikk és a 10. cikk (3) bekezdése felruházza.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet rendelkezései az alábbi módosításokkal értendők:

a)	Az 5. cikk a következőképpen módosul: a (2) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

b)	Az 7. cikk a következőképpen módosul: a (4) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

c)	A III. melléklet a következőképpen módosul: A 3. szakasz második és utolsó francia bekezdésének szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

2150/2005/EK

A Bizottság 2005. december 23-i rendelete a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról

1033/2006/EK

A Bizottság 2006. július 4-i rendelete az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete,

—	a Bizottság 428/2013/EU végrehajtási rendelete.

1032/2006/EK

A Bizottság 2006. július 6-i rendelete az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 30/2009/EK rendelete.

730/2006/EK

A Bizottság 2006. május 11-i rendelete a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepülési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete.

219/2007/EK

A Tanács 2007. február 27-i rendelete az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról, az alábbiakkal módosítva:

—	a Tanács 1361/2008/EK rendelete,

—	a Tanács 721/2014/EU rendelete.

633/2007/EK

A Bizottság 2007. június 7-i rendelete az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljára szolgáló légiforgalmi üzenettovábbítási protokoll használatára vonatkozó követelmények megállapításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 283/2011/EU rendelete.

482/2008/EK

A Bizottság 2008. május 30-i rendelete a léginavigációs szolgáltatók által kialakítandó, szoftverbiztonságot garantáló rendszer létrehozásáról és a 2096/2005/EK rendelet módosításáról

29/2009/EK

A Bizottság 2009. január 16-i rendelete az egységes európai égbolt keretében megvalósuló adatkapcsolat-szolgáltatásokra vonatkozó követelmények megállapításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/310 végrehajtási rendelete.

E megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazítással értendő:

Az I. melléklet A. része kiegészül a következővel: „Svájc UIR”.

262/2009/EK

A Bizottság 2009. március 30-i rendelete az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról

73/2010/EU

A Bizottság 2010. január 26-i rendelete a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 1029/2014/EU végrehajtási rendelete.

255/2010/EU

A Bizottság 2010. március 25-i rendelete a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete.

C(2010)5134

A Bizottság 2010. július 29-i határozata az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szervének kijelöléséről

2014/672/EU

A Bizottság 2014. szeptember 24-i végrehajtási határozata az egységes európai égbolt teljesítmény-felülvizsgálati szerve kijelölésének meghosszabbításáról

176/2011/EU

A Bizottság 2011. február 24-i rendelete a funkcionális légtérblokkok kialakítását és módosítását megelőzően benyújtandó információkról

677/2011/EU

A Bizottság 2011. július 7-i rendelete a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 970/2014/EU végrehajtási rendelete.

C(2011)4130

A Bizottság 2011. július 7-i határozata az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkcióihoz kapcsolódó hálózatkezelő kijelöléséről

1034/2011/EU

A Bizottság 2011. október 17-i végrehajtási rendelete a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról

1035/2011/EU

A Bizottság 2011. október 17-i végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról, az alábbiakkal módosítva:

—	a Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete,

—	a Bizottság 448/2014/EU végrehajtási rendelete.

1206/2011/EU

A Bizottság 2011. november 22-i végrehajtási rendelete az egységes európai égbolton belül légtérellenőrzésre szolgáló légijármű-azonosításra vonatkozó követelmények megállapításáról

E megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazítással értendő:

Az I. melléklet kiegészül a következő szöveggel: „Svájc UIR”.

1207/2011/EU

A Bizottság 2011. november 22-i végrehajtási rendelete az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 1028/2014/EU végrehajtási rendelete.

923/2012/EU

A Bizottság 2012. szeptember 26-i végrehajtási rendelete a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság (EU) 2015/340 rendelete.

1079/2012/EU

A Bizottság 2012. november 16-i végrehajtási rendelete az egységes európai égbolton belüli beszédüzemű kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelmények megállapításáról, az alábbival módosítva:

—	a Bizottság 657/2013/EU végrehajtási rendelete.

390/2013/EU

A Bizottság 2013. május 3-i végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról

391/2013/EU

A Bizottság 2013. május 3-i végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról

409/2013/EU

A Bizottság 2013. május 3-i végrehajtási rendelete a közös projektek meghatározásáról, az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv irányítási struktúrájának létrehozásáról, valamint a főterv kivitelezését támogató ösztönzők megállapításáról

2014/132/EU

A Bizottság 2014. március 11-i végrehajtási határozata a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak és riasztási küszöbértékeinek a 2015–2019. évi második referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról

716/2014/EU

A Bizottság 2014. június 27-i végrehajtási rendelete az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtását támogató kísérleti közös projekt létrehozásáról.

6.   Környezet és zajvédelem

2002/30/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 26-i irányelve a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról (1–12. és 14–18. cikk)

(Az I. mellékleten végrehajtott, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklete 8. fejezete (Közlekedéspolitika) G. szakaszának (Légi közlekedés) 2. pontján alapuló módosítások alkalmazandók).

89/629/EGK

A Tanács 1989. december 4-i irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról

(1–8. cikk)

2006/93/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete II. részének 3. fejezete hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének szabályozásáról.

7.   Fogyasztóvédelem

90/314/EGK

A Tanács 1990. június 13-i irányelve a szervezett utazási formákról

(1–10. cikk)

93/13/EGK

A Tanács 1993. április 5-i irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

(1–11. cikk)

2027/97/EK

A Tanács 1997. október 9-i rendelete a légi fuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről (1–8. cikk), az alábbival módosítva:

—	889/2002/EK rendelet.

261/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i rendelete a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(1–18. cikk)

1107/2006/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i rendelete a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól.

8.   Egyebek

2003/96/EK

A Tanács 2003. október 27-i irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről

(a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése).

9.   Mellékletek:

A.	:	Jegyzőkönyv az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről
B.	:	Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség tevékenységeinek svájci résztvevőit érintő uniós pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó előírások

---

(1)   HL L 243., 2003.9.27., 6. o.