19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/1

(1)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 2015. november 30. és december 12. között Párizsban megrendezett 21. konferenciáján (COP 21) a részes felek elfogadták az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre adott határozottabb globális válaszra irányuló Párizsi Megállapodás szövegét. A Párizsi Megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az UNFCCC legkevesebb 55 – és együttesen legalább a teljes becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 %-áért felelős – részes fele letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát. Az Unió és annak tagállamai az UNFCCC részes felei közé tartoznak.

(2)

A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a megállapodás részes felei egymást követő nemzeti hozzájárulásokat dolgoznak ki, tesznek közzé és tartanak fenn.

(3)

Az Unió és tagállamai 2015. március 6-án közzétették tervezett nemzeti hozzájárulásaikat, amelyek értelmében vállalják, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest az Unión belül kötelező jelleggel legalább 40 %-kal csökkenik az üvegházhatású gázok kibocsátását, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. október 23-i európai tanácsi következtetésekkel.

(4)

A megállapodást az UNFCCC részes felei 2016. április 22. és 2017. április 21. között írhatják alá az Egyesült Nemzetek New York-i székházában.

(5)

A megállapodás összhangban áll az EUMSZ 191. cikkében foglalt uniós környezetpolitikai célkitűzésekkel, nevezetesen a következőkkel: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

(6)

E célkitűzések egy részét illetően az Unió már rendelkezik a megvalósításukat szolgáló jogszabályokkal. A megállapodás bizonyos rendelkezéseinek végrehajtása érdekében e hatályos uniós jogszabályok egy részét módosítani kell.

(7)

Ezért a megállapodást – feltételezve annak későbbi megkötését – az Unió nevében alá kell írni,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/3

(1)

A tej és a tejtermékek ágazatában hosszú ideje komoly piaci egyensúlyhiány áll fenn. A 2014. évhez viszonyítva 2015-ben világszinten összességében változatlan maradt a tej és tejtermékek behozatalára vonatkozó kereslet, ugyanakkor az Unióban és más fő exportáló régiókban jelentősen nőtt a termelés.

(2)

A tejkvóta lejártára készülve és a pozitív középtávú világpiaci előrejelzésekre tekintettel az Unióban beruházásokat valósítottak meg a tejtermelési kapacitás fejlesztésére, amely az uniós tejtermelés folyamatosan növekedését eredményezte. A feleslegként termelt tejmennyiséget olyan, hosszú távon raktározható termékekké dolgozzák fel, mint a vaj vagy a sovány tejpor.

(3)

Ennek következtében 2014-ben és 2015-ben az Unióban csökkent a vaj és a sovány tejpor ára, és ez utóbbi árai az állami intervenciós ár szintjére estek vissza. A vaj ára még az állami intervenciós ár fölött van, de leszorító hatásnak van kitéve.

(4)

Az 1370/2013/EU tanácsi rendelet (1) mennyiségi korlátozásokat állapít meg az ugyanazon rendelet szerinti rögzített áron való vaj- és soványtejpor-felvásárlásokra vonatkozóan. Az e korlátozásokat meghaladó mennyiségek tekintetében a felvásárlást pályázati eljárás útján kell lefolytatni a maximális felvásárlási ár meghatározása érdekében.

(5)

Annak érdekében, hogy az állami intervenciós mechanizmus zavartalanul rendelkezésre álljon a tej és a tejtermékek ágazatában fennálló piaci zavarok idején, az (EU) 2015/1549 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) rendkívüli intézkedésként január 1-jére előrehozta a vajra és a sovány tejporra vonatkozóan a 2016. évi állami intervenciós időszak kezdetét.

(6)

A 2016-ra az (EU) 2015/1549 felhatalmazáson alapuló rendelettel megnyitott kiegészítő állami intervenciós időszakban az 1370/2013/EU tanácsi rendelet által a sovány tejpor rögzített felvásárlási áron való felvásárlására vonatkozóan meghatározott mennyiségi korlátozással megállapított mennyiség felét elérték.

(7)

Annak érdekében, hogy a tej és a tejtermékek ágazata új egyensúlyra leljen a jelenlegi nehéz piaci helyzetben, és hogy fennmaradjon az állami intervenciós mechanizmusok hatékonyságába vetett bizalom, helyénvaló a 2016-os évre megnövelni a vaj és a sovány tejpor rögzített árú felvásárlására vonatkozó mennyiségi korlátozások révén megállapított mennyiségeket.

(8)

Abban az esetben, ha e rendelet hatálybalépése előtt pályázati eljárás alkalmazása lépne életbe, az említett eljárás során esetleg felvásárolt mennyiségeket nem kell figyelembe venni a vaj és sovány tejpor azon mennyiségének meghatározásakor, amelyre vonatkozóan sor kerülhet 2016-ban a rögzített áron való felvásárlásra.

(9)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben előírt ideiglenes intézkedések azonnali hatást gyakoroljanak a piacra és hozzájáruljanak az árak stabilizálásához, ennek a rendeletnek a kihirdetése napját követő napon hatályba kell lépnie,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/5

(1)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) értesítést kapott a tőzsdén kívüli hitelderivatívák azon kategóriáiról, amelyek elszámolására valamely központi szerződő fél engedélyt kap. Az ESMA az említett kategóriák mindegyike tekintetében értékelte azokat a kritériumokat, amelyek alapvetőek annak meghatározásához, hogy ezeket a kategóriákat elszámolási kötelezettség alá kell-e vonni, ideértve az egységesítés szintjét, a nagyságrendet és likviditást, valamint az árazási információk rendelkezésre állását. Az ESMA a rendszerszintű kockázatok csökkentésének átfogó céljával meghatározta a tőzsdén kívüli hitelderivatívák azon kategóriáit, amelyeket a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárással összhangban elszámolási kötelezettség alá kell vonni.

(2)

A futamidő a tőzsdén kívüli hitelderivatívák egyik közös és lényegi jellemzője. Ez annak a rögzített időpontnak felel meg, amikor a hitelderivatíva-szerződés lejár. A tőzsdén kívüli hitelderivatívák elszámolási kötelezettség alá vonandó kategóriáinak megállapításakor figyelembe kell venni ezt a sajátosságot.

(3)

A különböző szerződő feleknek eltérő időre van szükségük a tőzsdén kívüli hitelderivatívákra vonatkozó elszámolási kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges intézkedések megtételéhez. Az említett kötelezettség helyes és megfelelő időben történő végrehajtásához a szerződő feleket kategóriákba kell sorolni, hogy a kellően hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződő felekre azonos időponttól kezdődően vonatkozzon az elszámolási kötelezettség.

(4)

Az első kategóriának az olyan pénzügyi és nem pénzügyi szerződő feleket kell tartalmaznia, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában legalább egy elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli hitelderivatívákra vonatkozó kategória tekintetében legalább egy releváns központi szerződő fél klíringtagjai, mivel ezeknek a feleknek már van tapasztalatuk az önkéntes elszámolás terén, és már legalább egy szóban forgó kategória tekintetében kialakították a kapcsolatot az említett központi szerződő felekkel. Az olyan nem pénzügyi szerződő feleket, amelyek klíringtagok, szintén az első kategóriába kell foglalni, mivel tapasztalataik és a központi elszámolásra való felkészültségük tekintetében összehasonlíthatók az ebbe a kategóriába sorolt pénzügyi szerződő felekkel.

(5)

A második és a harmadik kategóriába az első kategóriába nem tartozó pénzügyi szerződő feleket kell besorolni, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel összefüggő jogi és működési kapacitásuk szintje szerint elkülönítve őket. A pénzügyi szerződő felek jogi és működési kapacitásának szintje tekintetében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységük mértéke alapján célszerű differenciálni, ezért a második és a harmadik kategória elkülönítéséhez a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek aggregált hónap végi átlagos névleges összege alapján mennyiségi értékhatárt kell meghatározni. Az említett értékhatárt úgy kell megállapítani, hogy az megfelelő legyen a kisebb piaci szereplők elkülönítéséhez, ugyanakkor jelentős kockázati szintet öleljen fel a második kategória. Az értékhatárt – a szabályozási konvergencia erősítése és a felek megfelelési költségeinek korlátozása céljából – hozzá kell igazítani a nemzetközi szinten elfogadott, a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó letéti követelményekhez kapcsolódó értékhatárhoz is. Bár az értékhatár – a csoporton belüli esetleges megosztott kockázatokra tekintettel – általában csoportszinten alkalmazandó, azt a befektetési alapok esetében az említett nemzetközi standardokhoz hasonlóan az egyes alapokra vonatkozóan elkülönítve kell alkalmazni, mivel egy alap kötelezettségeit többnyire nem befolyásolják más alapok vagy alapkezelőik kötelezettségei. Így az értékhatárt elkülönítve kell alkalmazni az egyes alapokra, amennyiben az alap fizetésképtelensége vagy csődje esetén az egyes befektetési alapok teljesen elkülönített eszközhalmazt (pool) képeznek, amelyet nem fedez, garantál vagy támogat másik befektetési alap vagy maga az alapkezelő.

(6)

A 648/2012/EU rendelet pénzügyi szerződő felekre vonatkozó fogalommeghatározása nem terjed ki egyes alternatív befektetési alapokra (ABA), bár azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a fogalom hatálya alá tartozó alternatív befektetési alapokéhoz hasonló működési kapacitással rendelkeznek. A nem pénzügyi szerződő félként besorolt alternatív befektetési alapokat ezért a szerződő felek ugyanazon kategóriájába kell besorolni, mint a pénzügyi szerződő félként besorolt alternatív befektetési alapokat.

(7)

A negyedik kategóriába kell foglalni a többi kategóriába be nem sorolt nem pénzügyi szerződő feleket, tekintettel arra, hogy a többi kategóriába sorolt szerződő felekhez képest a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és a központi elszámolásra vonatkozó tapasztalatuk és működési kapacitásuk korlátozottabb.

(8)

Az első kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy e feleknek esetleg még nem minden elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kategória tekintetében állnak fenn kapcsolataik központi szerződő felekkel. Emellett az ebbe a kategóriába tartozó szerződő felek jelentik a nem klíringtag szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést, így az ügyfélklíring és a közvetett ügyfélklíring az elszámolási kötelezettség hatálybalépése következtében várhatóan jelentősen megnő. Végül, az első kategóriához tartozó szerződő feleknél van a már elszámolt tőzsdén kívüli hitelderivatívák volumenének jelentős hányada, és az elszámolandó ügyletek nagyságrendje az e rendeletben meghatározott elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjától jelentősen növekedni fog. Ezért az első kategóriához tartozó szerződő felek számára hathónapos ésszerű időtartamot kell megállapítani ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a további kategóriák elszámolására, a megnövekedett ügyfélklíring és közvetett ügyfélklíring kezelésére, valamint az elszámolandó ügyletek megnövekedett nagyságrendjéhez való alkalmazkodásra. Továbbá, az első kategóriához tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy amikor e rendelet hatályba lép, már több központi szerződő fél végzi-e a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyazon kategóriájának elszámolását. Ugyanis amennyiben nagy számú szerződő fél egyetlen központi szerződő féllel kívánna egyidejűleg elszámolási kapcsolatokat kialakítani, akkor ez több időt venne igénybe ahhoz képest, mintha a szerződő felek több központi szerződő fél közül választhatnának. Ezért további három hónapos időszakot kell biztosítani az elszámolási kötelezettség rendezett végrehajtása számára.

(9)

A második és harmadik kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy többségüknek – klíringtag ügyfeleként vagy közvetett ügyfeleként – lesz hozzáférése központi szerződő félhez. Ez a folyamat 12–18 hónapot vesz igénybe a szerződő felek jogi és működési kapacitásától, valamint attól függően, hogy mennyire vannak felkészülve a szerződések elszámolásához szükséges megállapodások létrehozására a klíringtagokkal. Továbbá, a második és harmadik kategóriához tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy amikor e rendelet hatályba lép, már több központi szerződő fél végzi-e a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egyazon kategóriájának elszámolását. Ugyanis amennyiben nagy számú szerződő fél egyetlen központi szerződő féllel kívánna egyidejűleg elszámolási kapcsolatokat kialakítani, akkor ez több időt venne igénybe ahhoz képest, mintha a szerződő felek több központi szerződő fél közül választhatnának. Ezért további három hónapos időszakot kell biztosítani az elszámolási kötelezettség rendezett végrehajtása számára.

(10)

A negyedik kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni jogi és működési kapacitásukat, valamint azt, hogy a többi kategóriához tartozó szerződő félhez képest korlátozottabb tapasztalatokkal rendelkeznek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és a központi elszámolás terén.

(11)

Egy harmadik országban székhellyel rendelkező szerződő fél és egy, az Unióban székhellyel rendelkező és ugyanahhoz a csoporthoz tartozó, ugyanazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont, megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozó másik szerződő fél között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az elszámolási kötelezettség alkalmazásának kezdetére későbbi időpontot kell meghatározni. A későbbi alkalmazásnak biztosítania kell, hogy az említett szerződésekre meghatározott időtartamig ne terjedjen ki az elszámolási kötelezettség hatálya, amennyiben nem került még sor a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási aktusok megalkotására az e rendelet mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és az Unión kívüli szerződő fél székhelyét érintő joghatóságra vonatkozóan. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy a szóban forgó szerződéseket megkötő szerződő felek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak-e és teljesítik-e a 648/2012/EU rendeletben a csoporton belüli ügyletekre meghatározott egyéb feltételeket.

(12)

A nem pénzügyi szerződő felek között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletektől eltérően abban az esetben, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szerződések szerződő felei pénzügyi szerződő felek, a 648/2012/EU rendelet előírja az elszámolási kötelezettség alkalmazását azokra a szerződésekre, amelyeket az ESMA-hoz címzett, a központi szerződő feleknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy bizonyos kategóriájára vonatkozóan megadott engedélyről szóló értesítést követően, de a kötelezettség hatálybalépésének időpontját megelőzően kötöttek, feltéve, hogy e szerződéseknek a kötelezettség hatálybalépésének időpontjában hátralévő futamideje ezt indokolja. Az elszámolási kötelezettség e szerződésekre való érvényesítésének célja a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazásának biztosítása. Hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitáshoz és a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez, valamint egy tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozó kategória elszámolási kötelezettség alá vonása esetén egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a piaci résztvevők számára. A minimális hátralévő futamidőt ezért úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az említett célkitűzések megvalósítását.

(13)

A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardok hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem látják előre, hogy az általuk megkötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség hatálya alá fognak-e tartozni abban az időpontban, amikor a kötelezettség hatályba lép. Ez a bizonytalanság jelentősen befolyásolja a piaci résztvevők azon képességét, hogy pontosan árazzák az általuk kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, mivel a központilag és nem központilag elszámolt szerződésekre eltérő fedezeti szabályok vonatkoznak. Amennyiben az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan előírt utólagos elszámolási kötelezettség független lenne az ügyletek a kötelezettség hatálybalépésének időpontjában hátralévő futamidejétől, ez korlátozná a szerződő felek képességét piaci kockázataik megfelelő fedezésére, és vagy befolyásolná a piac működését és a pénzügyi stabilitást, vagy megakadályozná őket abban, hogy szokásos tevékenységeiket gyakorolják, mivel az ügyleteket más megfelelő eszközökkel kellene fedezniük.

(14)

Emellett helyénvaló, hogy azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően, és az elszámolási kötelezettség alkalmazása előtt kötöttek, addig ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá, amíg ezen ügyletek szerződő felei nem tudják meghatározni azt, hogy az ügylet mely kategóriába tartozik és azt melyik központi szerződő fél számolhatja el, illetve hogy egy adott ügylet – beleértve csoporton belüli ügyleteiket is – esetében elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e, és amíg nem tudják végrehajtani a szóban forgó ügyleteknek az elszámolási kötelezettség figyelembevételével történő megkötéséhez szükséges intézkedéseket. A piac megfelelő működésének és stabilitásának megőrzéséhez, valamint a szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához helyénvaló mérlegelni, hogy ezek a szerződések – hátralévő futamidejüktől függetlenül – ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá.

(15)

Indokolt, hogy az ESMA-hoz címzett, a központi szerződő feleknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy bizonyos kategóriájára vonatkozóan megadott engedélyről szóló értesítést követően, de az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontját megelőzően kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá, ha nem érintik jelentős mértékben a rendszerszintű kockázatot, vagy ha e szerződések elszámolási kötelezettség alá vonása egyéb módon veszélyeztetheti a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazását. A hosszabb futamidejű tőzsdén kívüli hitelderivatívákhoz kapcsolódó partner-hitelkockázat hosszabb ideig érezteti hatását a piacon, mint a rövid hátralévő futamidejű tőzsdén kívüli hitelderivatívákhoz kapcsolódó partner-hitelkockázat. A rövid hátralévő futamidejű szerződések elszámolási kötelezettség alá vonása a kockázatenyhítés szintjéhez képest aránytalan terhet róna a szerződő felekre. Emellett a rövid hátralévő futamidejű tőzsdén kívüli hitelderivatívák a teljes piac viszonylag csekély hányadát jelentik, így ezekből az ügyletekből viszonylag kismértékű rendszerszintű kockázat keletkezik. A minimális hátralévő futamidőt ezért olyan szinten kell megállapítani, amely biztosítja, hogy a legfeljebb néhány hónapos hátralévő futamidejű szerződések ne kerüljenek elszámolási kötelezettség alá.

(16)

A harmadik kategóriába tartozó felek a teljes rendszerszintű kockázatnak viszonylag korlátozott részét képviselik, és az első és második kategóriába tartozó szerződő felekhez képest alacsonyabb szintű a jogi és működési kapacitásuk a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek lényeges elemeit, többek között az elszámolási kötelezettség alá vont és a kötelezettség hatálybalépése előtt megkötött tőzsdén kívüli hitelderivatívák árazását rövid időn belül ki kell igazítani, hogy magukban foglalják azt az elszámolást, amelyre csak több hónappal a szerződés megkötése után kerül sor. Az utólagos elszámolás folyamata az árazási modell szempontjából fontos kiigazításokkal jár, és módosítani kell a szóban forgó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek dokumentációját is. A harmadik kategóriába tartozó szerződő felek csak igen korlátozottan tudják beilleszteni az utólagos elszámolást tőzsdén kívüli származtatott ügyleteikbe. Így az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá vonása korlátozhatja az említett szerződő felek képességét kockázataik megfelelő fedezésére, és vagy befolyásolná a piac működését és a pénzügyi stabilitást, vagy megakadályozná őket abban, hogy szokásos tevékenységeiket gyakorolják, mivel nem tudnák folytatni az ügyletek fedezését. Ezért indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség ne vonatkozzon a harmadik kategóriába tartozó szerződő felek által az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre.

(17)

Emellett annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a csoporton belül kockázatkezelési folyamatok hatékonyságának korlátozása, ami aláásná a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának elérését, mentesíthetők az elszámolás alól azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek kötöttek, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Ezért indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség ne vonatkozzon olyan csoporton belüli ügyletekre, amelyek teljesítenek bizonyos feltételeket és amelyeket az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötöttek.

(18)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(19)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, és konzultált az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

a)

az 1. kategóriába azok a szerződő felek tartoznak, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában a 648/2012/EU rendelet 2. cikke (14) bekezdésének értelmében vett klíringtagok az e rendelet mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó legalább egy kategória tekintetében legalább egy olyan központi szerződő félben, amely e dátumot megelőzően legalább egy szóban forgó kategória elszámolására vonatkozóan engedéllyel vagy elismeréssel rendelkezik;

b)

a 2. kategória az 1. kategórián kívüli olyan szerződő feleket tartalmazza, amelyek olyan csoporthoz tartoznak, amely esetében a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek fennálló bruttó névleges értékének aggregált hónap végi átlagos összege 2016. január, február és március esetében meghaladja a 8 milliárd EUR-t, és amelyek a következők lehetnek:

c)

a 3. kategóriába tartoznak az 1. vagy a 2. kategóriába nem tartozó következő szerződő felek:

d)

a 4. kategóriába tartoznak az 1., a 2. vagy a 3. kategórián kívüli nem pénzügyi szerződő felek.

a)

2017. február 9. az 1. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

b)

2017. augusztus 9. a 2. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

c)

2018. február 9. a 3. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

d)

2019. május 9. a 4. kategóriába tartozó szerződő felek esetében.

a)

2019. május 9., abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan; vagy

b)

abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében elfogadtak a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, a következő időpontok közül a későbbi:

a)

a harmadik országban letelepedett szerződő fél vagy pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél;

b)

az Unióban letelepedett szerződő fél:

c)

mindkét szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti egyazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont;

d)

mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

e)

az Unióban letelepedett szerződő fél írásban értesítette illetékes hatóságát arról, hogy az a), b), c) és d) pontban meghatározott feltételek teljesülnek és az illetékes hatóság az értesítés kézhezvételét követő 30 naptári napon belül megerősítette a szóban forgó feltételek teljesítését.

a)

5 év és 3 hónap a 2016. október 9-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

b)

6 hónap a 2016. október 9-én vagy azt követően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak.

a)

5 év és 3 hónap a 2016. október 9-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

b)

6 hónap a 2016. október 9-én vagy azt követően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak.

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/12

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Franciaország kérelmét, amely a 991/2010/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Olive de Nîmes” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/13

(1)

A 223/2014/EU rendelet értelmében egy élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív program (a továbbiakban: OP I) irányító hatósága 2017-ben és 2022-ben strukturált felmérést készít a végső kedvezményezettekről.

(2)

A végső kedvezményezettekről készített strukturált felmérés a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (a továbbiakban: FEAD) értékelésének egyik eszközéül szolgál. Ahhoz, hogy a felmérés minőségi eredményeket tudjon felmutatni és a FEAD értékelése szempontjából hasznosnak bizonyuljon, az adatok uniós szintű összesítését lehetővé tevő minta felállítására van szükség,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/22

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/24

(1)

A Tanács 2015. április 15-én elfogadta a Peter BURIAN-nak az Európai Unió közép-ázsiai különleges képviselőjévé (EUKK) történő kinevezéséről szóló (KKBP) 2015/598 határozatot (1). Az EUKK megbízatása 2016. április 30-án lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további 10 hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

a)

az Unió és a közép-ázsiai országok közötti jó és szoros kapcsolatok előmozdítása a vonatkozó megállapodásokban meghatározott közös értékek és érdekek alapján;

b)

a régióbeli stabilitás és a régió országai közötti együttműködés erősítéséhez való hozzájárulás;

c)

hozzájárulás a demokrácia, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítéséhez Közép-Ázsiában;

d)

a jelentős veszélyek – különösen az Uniót közvetlenül érintő konkrét problémák – kezelése;

e)

az Unió eredményességének és látható jelenlétének fokozása a régióban, többek között az egyéb érintett partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel – például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) – való szorosabb együttműködésen keresztül.

a)

az Unió átfogó politikai koordinációjának előmozdítása Közép-Ázsiában, valamint hozzájárulás az Uniónak a régióval fennálló külkapcsolatai következetességének biztosításához;

b)

a főképviselő nevében, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és a Bizottsággal együtt a Közép-Ázsiával folytatandó új partnerségről szóló uniós stratégia végrehajtási folyamatának figyelemmel kísérése és a megfelelő tanácsi következtetések, illetve ezt követően a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentések elkészítése, továbbá rendszeresen ajánlások és jelentések készítése a megfelelő tanácsi szerveknek;

c)

a Tanács segítése a Közép-Ázsiára vonatkozó átfogó politika továbbfejlesztésében;

d)

a Közép-Ázsiában bekövetkező politikai változások gondos figyelemmel kísérése a kormányokkal, parlamentekkel, igazságszolgáltatási szervekkel, a civil társadalommal és a médiával való szoros kapcsolatok kialakítása és fenntartása útján;

e)

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán ösztönzése a közös érdekű regionális kérdésekkel kapcsolatos együttműködésre;

f)

megfelelő kapcsolatok és együttműködés kialakítása a régió legfontosabb érintett szereplőivel, továbbá valamennyi érintett regionális és nemzetközi szervezettel;

g)

az emberi jogokért felelős EUKK-val együttműködve hozzájárulás az Unió emberi jogi politikájának, többek között az emberi jogokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) ENSZ Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos uniós politikának – a régióban való végrehajtásához, többek között a fejlemények figyelemmel kísérése és az azokról tett jelentések, valamint az e tekintetben megfogalmazott ajánlások révén;

h)

hozzájárulás – az ENSZ-szel és az EBESZ-szel szoros együttműködésben – a konfliktusmegelőzéshez és -megoldáshoz a hatóságokkal és egyéb helyi szereplőkkel, úgy mint nem kormányzati szervezetekkel, politikai pártokkal, kisebbségekkel, vallási csoportokkal és azok vezetőivel való kapcsolatok kialakítása útján;

i)

hozzájárulás a közös kül- és biztonságpolitika súlyos bűncselekmények – ezen belül a kábítószerek és az emberkereskedelem – elleni küzdelemre vonatkozó, valamint az energiabiztonsági, határbiztonsági, vízkészlet-gazdálkodási, környezetvédelmi és éghajlat-változási elemeinek megfogalmazásához Közép-Ázsia tekintetében;

j)

a regionális biztonság növelése Közép-Ázsia határain belül, az Afganisztánban való nemzetközi jelenlét csökkentésével összefüggésben.

a)

az EKSZ iránymutatása alapján az adott biztonsági terv kidolgozása, amely többek között fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek a hatáskörébe tartozó területre való biztonságos bejutását és az azon belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmaz egy vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervet is;

b)

annak biztosítása, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az adott, a hatáskörébe tartozó területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, és – az elért eredményekről és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében – írásbeli jelentéstétel a Tanács, a főképviselő és a Bizottság számára az ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/29

(1)

A Tanács 2015. április 15-én elfogadta a Fernando GENTILINI-nek az Európai Unió közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjévé (EUKK) történő kinevezéséről szóló (KKBP) 2015/599 határozatot (1). Az EUKK megbízatása 2016. április 30-án lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további 10 hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

a)

az Unió részéről tevékeny és hatékony hozzájárulást nyújt az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldáson alapuló végső rendezésére irányuló fellépésekhez és kezdeményezésekhez, összhangban az idevágó uniós paraméterekkel;

b)

a békefolyamat megerősítése érdekében végzett együttműködés céljából szoros kapcsolatot épít ki és tart fenn a közel-keleti békefolyamatban részt vevő valamennyi féllel, az érintett politikai szereplőkkel, a régió egyéb országaival, a kvartett tagjaival és más érintett országokkal, valamint az ENSZ-szel és egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel, mint például az Arab Államok Ligájával;

c)

adott esetben – és az összes főbb érdekelt féllel, valamint a tagállamokkal egyeztetve – részt vesz egy esetleges új tárgyalási keret előmozdításában, és hozzájárul ahhoz;

d)

aktívan segíti a felek közötti béketárgyalásokat és hozzájárul ezekhez, többek között azáltal, hogy e tárgyalások keretében javaslatokat terjeszt elő az Unió nevében;

e)

biztosítja az Unió folyamatos jelenlétét a releváns nemzetközi fórumokon;

f)

hozzájárul a válságkezeléshez és -megelőzéshez, a Gázai övezet vonatkozásában is;

g)

az arra vonatkozó felkérés alapján hozzájárul a felek között létrejött nemzetközi megállapodások végrehajtásához, és diplomáciai megbeszéléseket folytat a felekkel, amennyiben azok megszegik ezeket a megállapodásokat;

h)

hozzájárul azokhoz a politikai törekvésekhez, amelyek célja, hogy gyökeres változásokra kerüljön sor és azok eredményeként tartós megoldás szülessen a Gázai övezet kérdésében, amely a majdani palesztin állam szerves részét képezi. Ezzel a kérdéssel a tárgyalások keretében is foglalkozni kell;

i)

kiemelt figyelmet fordít a békefolyamat regionális vonatkozásait érintő tényezőkre, az arab partnerekkel való párbeszédre és az arab békekezdeményezés megvalósítására;

j)

a békefolyamat keretében konstruktív párbeszédbe kezd a megállapodások aláíró feleivel a demokrácia alapvető normái – többek között a nemzetközi humanitárius jog, az emberi jogok és a jogállamiság – tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében;

k)

javaslatokat terjeszt elő a békefolyamatba történő uniós beavatkozás lehetőségeiről, valamint az Unió általi kezdeményezések és a békefolyamathoz kapcsolódó jelenlegi uniós erőfeszítések – mint például az Unió által a palesztin reformokhoz nyújtott hozzájárulás, beleértve a kapcsolódó uniós fejlesztési projektek politikai szempontjait is – folytatásának legjobb módjáról;

l)

arra sarkallja a feleket, hogy tartózkodjanak a kétállami megoldás életképességét fenyegető egyoldalú lépésektől;

m)

a kvartetthez delegált megbízottként beszámol a tárgyalások eredményeiről és alakulásáról, valamint az Unió által kialakított álláspontok alapján és a kvartett egyéb tagjaival is együttműködve hozzájárul a kvartetthez delegált megbízottak üléseinek az előkészítéséhez;

n)

az emberi jogokért felelős EUKK-val együttműködve hozzájárul az Unió emberi jogi politikájának, többek között az Unió emberi jogi iránymutatásainak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) ENSZ BT-határozattal kapcsolatos uniós politikának – a végrehajtásához, többek között a fejlemények figyelemmel kísérése és az azokról tett jelentések, valamint az e tekintetben megfogalmazott ajánlások révén;

o)

hozzájárul ahhoz, hogy a régió véleményformálói jobban megértsék az Unió szerepét.

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzet biztonságos bejutását a hatáskörébe tartozó területre és a hatáskörébe tartozó területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmaz egy vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervet;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az adott, a hatáskörébe tartozó területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

biztosítja, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő hatáskörébe tartozó terület EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a hatáskörébe tartozó területre való érkezése előtt vagy érkezésekor;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében írásban beszámol a Tanácsnak, főképviselőnek és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről.

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/34

(1)

A 2009/752/EK bizottsági határozat (2) a 258/97/EK rendelettel összhangban engedélyezte az Euphausia superba krillből származó lipidextraktumnak bizonyos élelmiszerekben felhasznált új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalát.

(2)

Az Aker BioMarine Antarctic AS vállalat 2009. december 11-én értesítette a Bizottságot arról, hogy forgalomba kíván hozni egy, az Euphausia superba krillből származó lipidextraktumot azt követően, hogy Finnország illetékes élelmiszer-értékelő testülete véleményt adott ki arról, hogy a szóban forgó lipidextraktum lényegi egyenértékűséget mutat a 2009/752/EK határozattal engedélyezett Euphausia superba krillből származó lipidextraktummal.

(3)

Az Aker BioMarine Antarctic AS vállalat 2014. szeptember 15-én kérelmet nyújtott be Írország illetékes hatóságaihoz az Euphausia superba krillből származó lipidextraktum új élelmiszer-összetevőként való felhasználásainak kiterjesztése iránt

(4)

Írország illetékes élelmiszer-értékelő testülete 2014. december 23-án közzétette elsődleges értékelő jelentését. A jelentés következtetései szerint az Euphausia superba krillből származó lipidextraktum felhasználásainak kiterjesztése megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésében az új élelmiszerekre előírt feltételeknek.

(5)

A Bizottság 2015. január 22-én továbbította az elsődleges értékelő jelentést a többi tagállamnak.

(6)

A 258/97/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott 60 napos időszak alatt indokolt kifogások merültek fel. A kérelmező következésképpen a javasolt élelmiszer-kategóriák vonatkozásában módosította a kérelmet. E változtatás és a kérelmező által nyújtott kiegészítő információk enyhítették az említett aggályokat a tagállamok és a Bizottság megelégedésére.

(7)

A 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) meghatározza az étrend-kiegészítőkre vonatkozó követelményeket. Az Euphausia superba krillből származó lipidextraktum felhasználását az említett jogszabályban meghatározott követelmények sérelme nélkül engedélyezni kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/37

(1)

Az 549/2004/EK rendelet értelmében a tagállamoknak nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra (továbbiakban: FAB) vonatkozó terveket, és ezen belül kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket vagy FAB-szintű célkitűzéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot. Az említett rendelet előírja továbbá, hogy a Bizottság annak 11. cikke (6) bekezdése d) pontjában említett értékelési kritériumok felhasználásával értékeli a szóban forgó célok összhangját. Az erre vonatkozó részletes szabályokat 390/2013/EU végrehajtási rendelet határozza meg.

(2)

A „biztonság”, a „környezet”, a „kapacitás” és a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületek tekintetében a második referencia-időszakra (2015–2019) vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a 2014/132/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) jelölte ki.

(3)

2015. március 2-án a Bizottság elfogadta az (EU) 2015/347 végrehajtási határozatot (4) az eredeti teljesítménytervekben foglalt bizonyos célok és az uniós szintű teljesítménycélok közötti összhang hiányáról és e célok felülvizsgálatára vonatkozó ajánlások meghatározásáról. Az említett határozat címzettjei Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, és a „kapacitás” és/vagy a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületekre vonatkozó célok felülvizsgálatát írja elő.

(4)

2015. július 2-ig Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia kivétel nélkül nyújtott be felülvizsgált teljesítménycélokat tartalmazó felülvizsgált nemzeti vagy funkcionális légtérblokkokra vonatkozó terveket. Spanyolország és Portugália 2016. február 4-én a funkcionális légtérblokkra vonatkozó tervet érintő módosítást nyújtott be, amely további felülvizsgált teljesítménycélokat tartalmazott.

(5)

A teljesítmény-felülvizsgálati szerv, amely a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke alapján a teljesítményrendszer végrehajtása terén támogatja a Bizottságot, 2015. október 15-én benyújtotta a Bizottsághoz értékelő jelentését.

(6)

A felülvizsgált teljesítménycélok uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangjának értékelése ugyanazon értékelési kritériumok és módszerek alkalmazásával történt, mint az eredetileg benyújtott teljesítménycélok értékelése.

(7)

A „kapacitás” fő teljesítményterületre vonatkozóan a Bizottság – a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. mellékletének 4. pontjában leírt elvnek megfelelően – megvizsgálta az érintett tagállamok által az útvonali légiforgalomáramlás-szervezéssel (ATFM) kapcsolatos késésre vonatkozóan benyújtott felülvizsgált teljesítménycélok megfelelőségét; ehhez a hálózatkezelő által kiszámított és a hálózatműködtetési terv (2014–2018/2019) legújabb, 2014. júniusi verziójában (a továbbiakban: „hálózatműködtetési terv”) rögzített, az egyes FAB-okra vonatkozó kapacitás-referenciaértékeket használta fel, amelyek alkalmazása uniós szinten biztosítja az uniós teljesítménycél elérését. Az értékelés bizonyította, hogy a FAB CE-t illetően a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, az SW FAB-ot illetően Spanyolország és Portugália, valamint a Danube FAB-ot illetően Bulgária és Románia által benyújtott felülvizsgált célok összhangban állnak a vonatkozó uniós szintű teljesítménycéllal.

(8)

A „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozóan a Bizottság – a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. melléklete 1. pontjával összefüggésben értelmezett 5. pontjában leírt elvekkel összhangban – értékelte az érintett tagállamok által benyújtott, az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeiben kifejezett teljesítménycélokat, figyelembe véve az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek alakulását a második referencia-időszakban és az első és második referencia-időszak teljes időszakában (2012–2019), a szolgálati egységek számát (forgalmi előrejelzés) és az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokéhoz viszonyított szintjét. Az értékelés bizonyította, hogy a felülvizsgált FAB CE teljesítménytervben foglalt, Ausztria és Szlovákia által benyújtott, valamint a felülvizsgált Blue Med FAB teljesítménytervben foglalt, Olaszország által benyújtott felülvizsgált célok összhangban állnak a vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokkal.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Egységes Égbolt Bizottság véleményével,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/41

(1)

A 999/2001/EK rendelet értelmében meg kell határozni a tagállamok vagy harmadik országok, illetve azok régióinak (a továbbiakban: országok és régiók) BSE-státusát a következő három kategória egyikébe történő besorolással: elhanyagolható, ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázat.

(2)

A 2007/453/EK bizottsági határozat (2) melléklete tartalmazza az országok és régiók BSE-státus szerinti felsorolását.

(3)

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) vezető szerepet tölt be az egyes országok és régiók BSE-kockázat alapján történő osztályozásában.

(4)

Az OIE Közgyűlése 2014 májusában „A tagállamok BSE-kockázati státusának elismeréséről” című 18. sz. határozatában (3) Romániát „elhanyagolható BSE-kockázatú” országnak ismerte el. Az OIE Állatbetegségekkel Foglalkozó Tudományos Bizottsága az elhanyagolható BSE-kockázatú státust 2014. június 27-én felfüggesztette, mivel Románia 2014. június 20-án egy atípusos BSE-esetről tett bejelentést.

(5)

Az OIE Közgyűlése 2015 májusában módosította a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (a továbbiakban: OIE-Kódex) a BSE-vel foglalkozó fejezetét, a következő mondattal egészítve ki az OIE-Kódex 11.4.1. cikkét: „A BSE-kockázati státus hivatalos elismerésével összefüggésben a BSE fogalmából ki kell zárni az atípusos BSE-t, ez utóbbi ugyanis vélhetően nagyon kis arányban minden szarvasmarha-állományban spontán előfordulhat” (4).

(6)

Mivel az elhanyagolható BSE-kockázatú státus Románia esetében egy atípusos BSE-eset észlelése miatt lett felfüggesztve, és mivel az OIE-Kódex új változata a BSE-kockázati státus hivatalos elismerésével összefüggésben az atípusos BSE-t kizárja a BSE fogalmából, az OIE Állatbetegségekkel Foglalkozó Tudományos Bizottsága úgy döntött, hogy 2015. december 8-i hatállyal Romániát ismét elhanyagolható BSE-kockázatú országnak minősíti.

(7)

A 2007/453/EK határozat mellékletében szereplő országlistát tehát a döntés értelmében módosítani kell.

(8)

A 2007/453/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

a „— Románia” sort be kell illeszteni az „A. Elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országok vagy régiók” részbe, a „— Portugália” sor után és a „— Szlovénia” sor elé;

2.

a „— Románia” sort a „B. Ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országok vagy régiók” részből törölni kell.

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/43

(1)

A 96/23/EK irányelv intézkedéseket állapít meg az I. mellékletben felsorolt anyagok és maradékanyag-csoportok megfigyelésére vonatkozóan. Az említett irányelv előírja, hogy azok a harmadik országok, amelyekből a tagállamok jogosultak az irányelv hatálya alá eső állatokat és állati eredetű termékeket behozni, nyújtsanak be a megkívánt garanciákat biztosító maradékanyag-megfigyelési tervet. A tervnek legalább az I. mellékletben felsorolt maradékanyag-csoportokat és anyagokat tartalmaznia kell.

(2)

A 2011/163/EU bizottsági határozat (2) jóváhagyja a mellékletében felsorolt egyes harmadik országok által benyújtott, a 96/23/EK irányelv 29. cikkében előírt terveket (a továbbiakban: tervek) az említett irányelv I. mellékletében feltüntetett állatok és állati eredetű termékek vonatkozásában.

(3)

Az egyes harmadik országok által a közelmúltban benyújtott tervek és a Bizottság számára küldött kiegészítő információk alapján frissíteni kell azon harmadik országok jegyzékét, amelyekből a tagállamok jogosultak a 96/23/EK irányelvben meghatározott egyes állatokat és állati eredetű termékeket behozni, és amely országok jelenleg szerepelnek a 2011/163/EU határozat mellékletében található felsorolásban (a továbbiakban: jegyzék).

(4)

A Dominikai Köztársaság a mézre vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottságnak. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. Ezért a jegyzéket a Dominikai Köztársaságra és a mézre vonatkozó új bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(5)

A Falkland-szigetek az akvakultúrára vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottságnak. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. Ezért a jegyzéket a Falkland-szigetekre és az akvakultúrára vonatkozóan új bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(6)

A Bizottság kérte, hogy Francia Polinézia adjon tájékoztatást mézre vonatkozó terve végrehajtásáról. Válaszukban Francia Polinézia illetékes hatóságai arról tájékoztatták, hogy a mézre vonatkozóan nem készült maradékanyag-megfigyelési terv, mivel Francia Polinézia nem tervez Európai Unióba irányuló mézkivitelt. Emiatt a szóban forgó harmadik ország esetében a mézre vonatkozó bejegyzést törölni kell a jegyzékből. Francia Polinéziát ennek megfelelően tájékoztatták.

(7)

A Bizottság kérte, hogy Namíbia adjon tájékoztatást vadon élő vadakra vonatkozó tervei végrehajtásáról. Válaszukban Namíbia illetékes hatóságai arról tájékoztatták, hogy a vadon élő vadakra vonatkozóan nem készült maradékanyag-megfigyelési terv, mivel Namíbia nem tervezi vadon élő vadaknak az Európai Unióba történő kivitelét. Emiatt a szóban forgó harmadik ország esetében a vadon élő vadakra vonatkozó bejegyzést törölni kell a jegyzékből. Namíbiát ennek megfelelően tájékoztatták.

(8)

A Koreai Köztársaság a baromfira vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottságnak. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. Ezért a jegyzéket a Koreai Köztársaságra és a baromfira vonatkozóan új bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(9)

Saint-Pierre és Miquelon a baromfira vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottságnak. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. Ezért a jegyzéket Saint-Pierre és Miquelonra és a baromfitermékekre vonatkozóan új bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(10)

A 206/2010/EU bizottsági rendelet (3) engedélyezi Szingapúr számára, hogy Új-Zélandról származó, az Unióba való belépésre alkalmas és az Unióba szánt friss hússzállítmányokat hozzon be az Európai Unióba. Az említett tevékenység engedélyezése érdekében a jegyzékben szereplő, Szingapúrra vonatkozó bejegyzésnek tartalmaznia kell a lóféléket, a vadon élő vadakat és a tenyésztett vadakat, de korlátozódnia kell az Új-Zélandról származó, az Unióba szánt és Szingapúron keresztül – tárolással vagy tárolás nélkül – kirakodott, átrakodott és továbbított friss hústermékekre. Szingapúrt és Új-Zélandot ennek megfelelően tájékoztatták. A Szingapúrra vonatkozó bejegyzéshez az említett korlátozást illetően lábjegyzetet kell fűzni.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/50

1.

A 64. oldalon, a IV. mellékletben az 1. ábra:

2.

A 65. oldalon, a IV. mellékletben a 2. ábra:

19.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 103/55

1.

A 18. oldalon a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában:

2.

A 19. oldalon a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában: