2016.4.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 88/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/522 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. december 17.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére, 12. cikke (5) bekezdésére, 17. cikke (2) és (3) bekezdésére és 19. cikke (13) és (14) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 596/2014/EU rendelet számos, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdés tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásához szükséges hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot. Ezen kérdések az alábbi területeket érintik: egyes harmadik országbeli állami szerveknek és központi bankoknak a rendelet hatálya alóli mentessége, a piaci manipuláció jelei, a bennfentes információk közzététele tekintetében a kibocsátási egységek piacának szereplőire vonatkozó küszöbértékek, a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság meghatározása, a tilalmi időszak alatti kereskedés kibocsátó általi engedélyezéséhez szükséges körülmények, valamint a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai.

(2)

A tagállamok, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, minisztériumok és egy vagy több állam vagy az Unió egyéb szervei vagy különleges célú gazdasági egységei, illetve bizonyos egyéb közjogi szervezetei vagy a képviseletükben eljáró személyek nem korlátozhatók a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika végrehajtása során, amennyiben ezen műveletekre közérdekből és kizárólag e politikák érvényesítése jegyében kerül sor.

(3)

A közérdekből végrehajtott műveletek tekintetében az 596/2014/EU rendelet hatálya alóli mentesség az 596/2014/EU rendelet 6. cikkének (5) bekezdése alapján kiterjeszthető a harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre és a harmadik országok központi bankjaira, amennyiben eleget tesznek a vonatkozó követelményeknek. E célból a Bizottság jelentést készített és terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékelte egyes harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek és a központi bankok nemzetközi helyzetét. A jelentés összehasonlító elemzést adott egyes szerveknek és központi bankoknak a harmadik országok jogi keretén belüli helyzetéről, valamint az ezen állami szervek és központi bankok által az adott joghatóságokban kötött ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési előírásokról. Az összehasonlító elemzésben a jelentés megállapította, hogy a monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika keretében végrehajtott ügylet, kiadott megbízás vagy tanúsított magatartás tekintetében alkalmazott mentességet helyénvaló kiterjeszteni ezen harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira is.

(4)	Meg kell határozni a harmadik országok mentesített állami szerveinek és központi bankjainak listáját, amely szükség szerint bármikor felülvizsgálható.

(5)

A hamis vagy félrevezető jelzésekhez és az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló, az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében szereplő jelek elemeinek pontosítása és a pénzügyi piacok technológiai fejlődésének figyelembevétele céljából elengedhetetlen pontosan meghatározni ezeket a jeleket. Ezért meg kell adni az említett jelek nem kimerítő listáját, benne az alkalmazott gyakorlatok példáival.

(6)

Egyes gyakorlatok esetében kiegészítő jeleket is meg kell határozni, mivel ezek egyértelművé tehetik és jól érzékeltethetik a szóban forgó gyakorlatokat. Ezek a jelek nem tekinthetők se kimerítő jellegűnek, se meghatározó jellegűnek, sem egy vagy több gyakorlati példára korlátozódónak. A gyakorlati példák önmagukban nem elegendők a piaci manipuláció megállapításához, viszont azokat figyelembe kell venni az ügyletek vagy a kereskedési megbízások piaci szereplők vagy illetékes hatóságok általi vizsgálatakor.

(7)

Az érintett pénzügyi eszköz vagy piac jellegét és egyedi sajátosságait figyelembe vevő arányos megközelítést kell követni. A gyakorlati példák a piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében megadott egy vagy több jeléhez is köthetőek, illetve azokat érzékeltethetik. Ennek eredményeképp az adott gyakorlat a piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott jelei közül akár többet is érinthet, attól függően, hogyan alkalmazzák azt, és így akár átfedés is előfordulhat. Ehhez hasonlóan – jóllehet ez a rendelet külön nem foglalkozik ezzel – bizonyos más gyakorlatok esetében akár a rendeletben meghatározott jelek mindegyike is érzékelhető lehet. Ebből kifolyólag a piaci szereplőknek és az illetékes hatóságoknak olyan további, külön nem meghatározott körülményeket is figyelembe kell venniük, amelyek az 596/2014/EU rendeletben meghatározott fogalom szerint piaci manipulációnak minősülhetnek.

(8)

Az e rendeletben ismertetett gyakorlati példák egyes esetekben kimerítik a piaci manipuláció fogalmát, vagy – bizonyos elemeiket tekintve – manipulatív magatartásnak tekinthetők. Más esetekben viszont e gyakorlati példák jogszerűnek tekinthetők, ha például a személy, aki olyan ügyletet köt, illetve olyan kereskedési megbízást ad, amely piaci manipulációnak minősíthető, bizonyítani tudja, hogy az ügylet megkötésére, illetve a kereskedési megbízás adására jogszerű indokai voltak, és az megfelelt az érintett piacon elfogadott gyakorlatnak.

(9)

A piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében megadott jeleire utaló gyakorlati példák felsorolásával összefüggésben az e rendelet II. mellékletében alkalmazott kereszthivatkozások az érintett gyakorlati példát és az adott példához kapcsolódó kiegészítő jelet egyaránt tartalmazzák.

(10)

A manipulatív magatartás e rendeletben meghatározott jeleivel összefüggésben a „kereskedési megbízás” kifejezés a megbízások valamennyi típusát magában foglalja, ideértve a kezdeti megbízásokat, a módosításokat, a frissítéseket és a megbízások visszavonását is, függetlenül attól, hogy a megbízást végrehajtották-e, függetlenül továbbá a kereskedési helyszínhez való hozzáféréshez, az ügylet végrehajtásához vagy a kereskedési megbízás beviteléhez használt eszköztől, valamint függetlenül attól, hogy a megbízást bevitték-e a kereskedési helyszín ajánlati könyvébe.

(11)

A kibocsátási egységek piacának szereplői alatt a kibocsátási egységek piaca résztvevőinek egy meghatározott körét kell érteni. A kibocsátási egységek piacának résztevői közül a bizonyos alsó küszöbértékeket meghaladó szereplők minősülnek a kibocsátási egységek piaca szereplőjének, és a bennfentes információk nyilvános közzétételére vonatkozó követelmények csak ez utóbbiak tekintetében alkalmazandók. Ezért az említett alsó küszöbértékeket egyértelműen meg kell határozni.

(12)

A bennfentes információnak az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti fogalommeghatározását követve, a kibocsátási egységek piaca szereplőjének eseti alapon kell megvizsgálnia, hogy az adott információ megfelel-e a bennfentes információ kritériumainak. Ez azt is jelenti, hogy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nem kell a fizikai műveleteire vonatkozó összes információt nyilvánosan közzétennie. A kibocsátási egységek piaca szereplőjének megfelelően értékelnie kell az adott információt, figyelembe véve a piaci körülményeket és azon külső tényezőket, amelyeknek az információ felmerülésekor hatása lehet a kibocsátási egység árára.

(13)

Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mentesség kizárja a kibocsátási egységek piaca szereplőjének meghatározásából a kibocsátási egységek piacának azon résztvevőit, amelyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vagy a felelősségi körébe tartozó létesítmény vagy légiközlekedési tevékenység kibocsátása az előző évben nem érte el a szén-dioxid-egyenérték alsó küszöbértékét, tüzelőberendezés üzemeltetése esetén pedig a névleges bemenő hőteljesítmény nem érte el az alsó küszöbértéket. Ebből kifolyólag az alsó küszöbértékek minden olyan tevékenységre vonatkoznak, ideértve a légiközlekedési tevékenységeket vagy azokat a létesítményeket, amelyek részben vagy egészben a kibocsátási egységek piacának adott résztvevője, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy amelyek üzemeltetéséért az adott résztvevő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása részben vagy egészben felelős.

(14)

Továbbá a követelmény alóli mentesség alkalmazása érdekében a szén-dioxid-egyenértékre és a névleges bemenő hőteljesítményre vonatkozó éves küszöbértéket együttesen kell figyelembe venni. Ezért az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdése szerinti közzétételi követelményeket már a két küszöbértékek egyikének túllépése esetén is alkalmazni kell.

(15)	A piac integritásának túlzott közzétételi követelmények előírása nélkül történő előmozdítása érdekében helyénvaló olyan szinten meghatározni az alsó küszöbértékeket, amely mellett a bennfentes információval valószínűleg nem rendelkező vállalatok mentességet élveznek.

(16)

Az alsó küszöbértékeket szükség esetén felül kell vizsgálni és értékelni kell működésüket többek között a kibocsátási egységek piaca átláthatóságának javítása tekintetében – ideértve a bejelentett esetek számának és a rendszer működtetésével járó adminisztratív terheknek az értékelését is –, továbbá a kibocsátási egységek piacának fejlődése és érettsége, a kibocsátási egységek piaca résztvevőinek száma és az adott vállalkozásra vonatkozó információk elérhetőségére és az árképzésre, illetve a kibocsátási egységek piacához kapcsolódó befektetési döntésekre gyakorolt hatás tekintetében.

(17)

Tekintettel az 596/2014/EU rendeletnek a pénzügyi eszközök tekintetében kibővített hatályára, továbbá arra, hogy a illetékes hatóság utólagos értesítésére vonatkozó előírás olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek kérték vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik valamely tagállam multilaterális kereskedési rendszerébe történő bevezetését, valamint arra, hogy ezen kibocsátók pénzügyi eszközei több tagállam kereskedési helyszíneire is be lehetnek vezetve, illetve azokkal több tagállam kereskedési helyszínein is kereskedhetnek, biztosítani kell, hogy az értesített egyetlen illetékes hatóság minden esetben a piaci felügyeletben leginkább érdekelt hatóság legyen, és hogy a kibocsátó ne mérlegelhessen. Ez a megközelítés a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalomkörére épül.

(18)

Az illetékes hatóságnak a bennfentes információ közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítésére vonatkozó, az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdése szerinti kötelezettség a kibocsátási egységek piacának szereplőire is vonatkozik. Az 596/2014/EU rendelet hatálya a kibocsátási egységek piacának azon szereplőire terjed ki, akik aktívak a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló aukciós termékek elsődleges piacán (az aukciókon ajánlatot tesznek) vagy a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló származtatott termékek másodlagos piacán.

(19)

Annak érdekében, hogy a kibocsátási egységek piacának szereplői biztosan be tudják azonosítani az egyetlen illetékes hatóságot, az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítések tekintetében illetékes hatóságnak a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságát kell választani az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban, nem pedig a kibocsátási egységek egyes kereskedési helyszíneinek illetékes hatóságát.

(20)

A kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságának kiválasztása olyan megoldás, amely minden esetben biztosan egyazon illetékes hatóság kiválasztását eredményezi, ez pedig korlátozza a kibocsátási egységek piacának szereplőjére háruló adminisztratív terhet, biztosítva azt, hogy ne kelljen párhuzamosan több értesítést is küldenie különböző illetékes hatóságoknak.

(21)

Kivételes körülmények között a kibocsátó engedélyezheti, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy részvényeit a tilalmi időszak alatt értékesítse. A kibocsátó eseti alapon adhat ilyen engedélyt, és az első számú feltétel az, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy a kereskedést megelőzően a kibocsátótól a kereskedésre engedélyt kért és kapott. Annak érdekében, hogy a kibocsátó vizsgálni tudja az egyes esetekben fennálló egyedi körülményeket, a kérelmet meg kell indokolni, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett ügylet leírását, és ismertetnie kell a körülmények kivételes jellegét.

(22)

A kereskedés csak olyan esetben engedélyezhető, ha az ügylet lebonyolításának engedélyezését kivételes okok alapján kérték. A mentességet szűken, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó tilalom alóli mentesség hatályának indokolatlan kibővítése nélkül kell értelmezni. Mentesség kizárólag rendkívül sürgető, ugyanakkor előre nem látható, kényszerítő és a vezetői feladatokat ellátó személy által nem befolyásolható körülmények között adható.

(23)

Amennyiben a vezetői feladatokat ellátó személy igazolni tudja az előre nem látható, kényszerítő és a saját ellenőrzésén kívül eső körülmények fennállását, a részvények eladása csak a szükséges pénzügyi erőforrások megszerzése céljából engedélyezhető. Ezeknek a körülményeknek a vezetői feladatokat ellátó személy által teljesítendő olyan pénzügyi kötelezettségvállalásból, például egy jogi úton érvényesíthető követelésből – ideértve például a bírósági végzéseket is – kell származnia, amelynek a vezetői feladatokat ellátó személy az érintett részvények eladása nélkül ésszerűen elvárható módon nem tud eleget tenni. A körülmények származhatnak olyan helyzetből is, amelybe a vezetői feladatokat ellátó személy a tilalmi időszak kezdete előtt került (például adókötelezettség), és amely olyan összegnek harmadik fél részére történő kifizetését teszi szükségessé, amelyet vagy amelynek egy részét a vezetői feladatokat ellátó személy a kibocsátó részvényeinek eladása nélkül nem tud finanszírozni.

(24)

Az alkalmazotti részvényprogram vagy megtakarítási konstrukció, részvénytartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság keretében vagy azzal összefüggésben végrehajtott ügyletek esetében meg kell állapítani, hogy ezeket az ügyleteket a kibocsátó engedélyezheti-e. Ezért bizonyos ügylettípusokat egyértelműen és részletesen meg kell határozni. Az ilyen ügyletek sajátosságai az ügylet jellegéhez (pl. vétel vagy eladás, opciós jog vagy egyéb jogosultságok gyakorlása), az ügylet időzítéséhez vagy ahhoz kötődnek, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy részt vesz-e az adott konstrukcióban. Az ügylet sajátosságait meghatározza továbbá, hogy az ügyletről és annak feltételeiről (pl. teljesítés napja, összege) ésszerű idővel a tilalmi időszak kezdete előtt állapodtak-e meg, illetve hogy az ügylet lebonyolítását ésszerű idővel a tilalmi időszak kezdete előtt tervezték-e és szervezték-e meg.

(25)

Emellett a vezetői feladatokat ellátó személy kezdeményezhet a vagyoni érdekeltségek megváltozásával nem járó ügyleteket, feltéve, hogy az érintett személy a tervezett ügylet lebonyolítását megelőzően kérte ehhez a kibocsátó engedélyét, és meg is kapta azt. Az érintett ügylet kizárólag az érintett eszköznek a vezetői feladatokat ellátó személy számlái közötti (például különböző konstrukciók közötti) átrendezésére vonatkozhat, és nem járhat az átcsoportosított eszközök árfolyamának változásával. Ez a megközelítés nem vonatkozik pénzügyi eszközöknek a vezetői feladatokat ellátó személy és más személy, különösen a teljes körűen a vezetői feladatokat ellátó személy tulajdonában lévő jogi személy közötti átruházására vagy a közöttük megvalósuló más – például eladási és vételi – ügyletekre.

(26)

Az 596/2014/EU rendelet előírja, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek az adott kibocsátó részvényeire vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközeire, vagy az ezekhez kapcsolódó más pénzügyi eszközökre vonatkozó, saját számlás ügyleteikről értesíteniük kell a kibocsátót és az illetékes hatóságot. A vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek értesíteniük kell a kibocsátási egységek piacának szereplőit a kibocsátási egységekre és az azokon alapuló aukciós termékekre vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott termékekre vonatkozóan kötött minden saját számlás ügyletről.

(27)

A kibocsátónál vagy kibocsátási egységek piacának szereplőjénél vezetői feladatokat ellátó személyek saját számlás ügyleteire, illetve a velük szoros kapcsolatban lévő személyek által kötött ügyletekre vonatkozó értesítések nemcsak a piaci szereplők számára jelentenek hasznos információt, hanem egyben az illetékes hatóságok számára is kiegészítő piacfelügyeleti eszközként szolgálnak. Az ügyletek tekintetében ezen személyekre vonatkozó értesítési kötelezettség nem érinti ezen személyeknek az 596/2014/EU rendelet szerint meghatározott piaci visszaélés elkövetésétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségét.

(28)

A vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végrehajtott ügyletekre vonatkozó értesítési kötelezettség a műveletek széles körére alkalmazandó, és a saját számlás ügyleteik mindegyikére vonatkozik. Következésképp helyénvaló meghatározni az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok általános, nem kimerítő listáját. Az értesítési kötelezettséggel járó konkrét ügylettípusok meghatározásával ez az intézkedés nemcsak, hogy elősegíti a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végrehajtott ügyletek teljes átláthatóságának megteremtését, hanem egyúttal csökkenti az értesítési kötelezettség kijátszásának kockázatát is.

(29)

Mivel az 596/2014/EU rendelet 19. cikke (14) bekezdése szerinti felhatalmazás értelmében szabályozandó ügyletek köre tág, és azt nem lehet kizárólag az e rendelet 19. cikke (7) bekezdésében tételesen felsorolt három ügylettípusra korlátozni, helyénvaló meghatározni az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok általános, nem kimerítő listáját.

(30)

A feltételes ügyletek esetében értesítési kötelezettség az érintett feltétel vagy feltételek teljesülésekor keletkezik, azaz amikor az adott ügylet ténylegesen megvalósul. Ebből kifolyólag nem kell értesítési kötelezettséget előírni mind a feltételes ügylet megkötésére, mind a feltételes ügyletnek – a feltételek teljesülésekor bekövetkező – végrehajtására vonatkozóan, mivel az értesítés ily módon a gyakorlatban félrevezető lehetne, különösen akkor, ha feltételek nem teljesülnek és az ügylet ténylegesen nem valósul meg.

(31)	Az 596/2014/EU rendeletben meghatározott vonatkozó rendelkezések és felhatalmazások csak 2016. július 3-tól alkalmazandók. Ezért fontos, hogy az e rendeletben előírt szabályok ugyanettől a naptól kezdve legyenek alkalmazandók.

(32)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg az alábbiakra vonatkozóan:

1.	az 596/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségek és tilalmak alóli mentességnek harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira történő kiterjesztése a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika végrehajtása tekintetében;

2.	a piaci manipuláció 596/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott jelei;

3.	a kibocsátási egységek piacának szereplőire a bennfentes információk közzététele tekintetében alkalmazandó alsó küszöbértékek;

4.	a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság;

5.	a tilalmi időszak alatti kereskedés kibocsátó általi engedélyezéséhez szükséges körülmények;

6.	vezető feladatokat ellátó személyek által végrehajtott, értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a „tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok” a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) pontjában említett átruházható értékpapírok kategóriáját jelenti.

3. cikk

Harmadik országok mentesített állami szervei és központi bankjai

Az 596/2014/EU rendelet nem alkalmazandó az e rendelet I. mellékletében meghatározott harmadik országbeli állami szervek és központi bankok által a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika keretében végrehajtott ügyletekre, kiadott megbízásokra vagy tanúsított magatartásokra, amennyiben az általuk tett lépésekre közérdekből és kizárólag e politikák érvényesítése jegyében kerül sor.

4. cikk

Manipulatív magatartásra utaló jelek

(1) A hamis vagy félrevezető jelzésekhez és az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló, az 596/2014/EU rendelet I. mellékletének A. szakaszában említett jelekkel összefüggésben az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának a)–g) pontjában meghatározott gyakorlatok e rendelet II. mellékletének 1. szakaszában kerülnek meghatározásra.

(2) A fiktív eszközökhöz vagy a megtévesztés és félrevezetés bármilyen más formájához kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló, az 596/2014/EU rendelet I. mellékletének B. szakaszában említett jelekkel összefüggésben az 596/2014/EU rendelet I. melléklete B. szakaszának a) és b) pontjában meghatározott gyakorlatok e rendelet II. mellékletének 2. szakaszában kerülnek meghatározásra.

5. cikk

A szén-dioxid-egyenértékre és a névleges bemenő hőteljesítményre vonatkozó alsó küszöbértékek

(1) Az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdése második albekezdése alkalmazásában:

a)	a szén-dioxid-egyenértékre vonatkozó alsó küszöbérték évi 6 millió tonna;

b)	a névleges bemenő hőteljesítményre vonatkozó alsó küszöbérték 2 430 MW.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott küszöbértékek csoportszinten alkalmazandók és valamennyi tevékenységre vonatkoznak, ideértve a légiközlekedési tevékenységeket vagy azokat a létesítményeket, amelyek részben vagy egészben a kibocsátási egységek piacának adott résztvevője, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy amelyek üzemeltetéséért az adott résztvevő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása részben vagy egészben felelős.

6. cikk

Az illetékes hatóságok meghatározása

(1) A pénzügyi eszköz kibocsátója által a bennfentes információ közzétételének késleltetése esetén az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) és (5) bekezdése értelmében értesítendő illetékes hatóság a kibocsátó nyilvántartásba vételének helye szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetekben:

amennyiben és ameddig a kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait bevezették azon tagállam kereskedési helyszínére, vagy azokkal a kibocsátó jóváhagyásával kereskednek azon tagállam kereskedési helyszínén, vagy amelyekre vonatkozóan a kibocsátó kérelmezte azon tagállam szabályozott piacára történő bevezetést, amelyben a kibocsátót nyilvántartásba vették;

amennyiben és ameddig a kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait nem vezették be valamely tagállam kereskedési helyszínére, vagy azokkal nem kereskednek a kibocsátó jóváhagyásával valamely tagállam kereskedési helyszínén, vagy amelyekre vonatkozóan a kibocsátó nem kérelmezte valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetést, feltéve, hogy a kibocsátó más pénzügyi eszközét bevezették azon tagállam kereskedési helyszínére, vagy azokkal a kibocsátó jóváhagyásával kereskednek azon tagállam kereskedési helyszínén, vagy amelyre vonatkozóan a kibocsátó kérelmezte azon tagállam szabályozott piacára történő bevezetést, amelyben a kibocsátót nyilvántartásba vették.

(2) Minden más esetben, így harmadik országban alapított kibocsátók esetén is, a pénzügyi eszköz kibocsátója által a bennfentes információ közzétételének késleltetése esetén értesítendő illetékes hatóság azon tagállam illetékes hatósága:

amelyben a kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait valamely kereskedési helyszínre először bevezették, vagy amelynek kereskedési helyszínén a kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaival a kibocsátó jóváhagyásával először kereskedtek, vagy amelyben a kibocsátó a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaira vonatkozóan a szabályozott piacra történő bevezetést először kérelmezte;

amelyben a kibocsátó más pénzügyi eszközét valamely kereskedési helyszínre először bevezették, vagy amelynek kereskedési helyszínén a kibocsátó más pénzügyi eszközével a kibocsátó jóváhagyásával először kereskedtek, vagy amelyben a kibocsátó a más pénzügyi eszközre vonatkozóan a szabályozott piacra történő bevezetést először kérelmezte, feltéve, hogy a kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírját nem vezették be valamely tagállam kereskedési helyszínére, vagy azokkal nem kereskednek a kibocsátó jóváhagyásával valamely tagállam kereskedési helyszínén, vagy amelyekre vonatkozóan a kibocsátó nem kérelmezte valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetést.

Amennyiben a kibocsátó érintett pénzügyi eszközét először több tagállam kereskedési helyszínére, egyszerre vezették be, vagy azzal a kibocsátó jóváhagyásával először több tagállam kereskedési helyszínén, egyszerre kereskednek, vagy amelyre vonatkozóan a kibocsátó a szabályozott piacára történő bevezetést először több tagállamban, egyszerre kérelmezte, a pénzügyi eszköz kibocsátója a közzététel késleltetéséről azon kereskedési helyszín illetékes hatóságát értesíti, amely a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 26. cikke (9) bekezdésének b) pontja alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján likviditás szempontjából a legfontosabb piacnak tekinthető.

(3) Az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdése szerinti értesítésekkel összefüggésben a kibocsátási egységek piacának szereplője a bennfentes információ közzétételének késleltetéséről a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti.

7. cikk

Tilalmi időszak alatti kereskedés

(1) Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (11) bekezdésében meghatározott tilalmi időszak alatt a kibocsátónál vezetői feladatokat ellátó személy a következő feltételek teljesülése esetén kereskedhet:

a)	az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (12) bekezdésében említett körülmények bármelyikének fennállása;

b)	a vezetői feladatokat ellátó személy bizonyítani tudja, hogy az adott ügyletet a tilalmi időszakon kívül nem lehet végrehajtani.

(2) Az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (12) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén, a tilalmi időszakban folytatott esetleges kereskedést megelőzően a vezetői feladatokat ellátó személy indokolással ellátott írásbeli kérelmet terjeszt a kibocsátó elé, amelyben kéri a kibocsátó engedélyét a részvények tilalmi időszak alatti azonnali eladásához.

Az írásbeli kérelem tartalmazza a tervezett ügylet bemutatását, valamint annak magyarázatát, hogy miért a részvények értékesítése jelenti a szükséges finanszírozási források megszerzésének egyetlen ésszerűen megvalósítható módját.

8. cikk

Kivételes körülmények

(1) A részvények tilalmi időszak alatti azonnali értékesítésére vonatkozó engedély megadásának mérlegelésekor a kibocsátó eseti alapon vizsgálja meg a 7. cikk (2) bekezdésében említett, a vezetői feladatokat ellátó személy által benyújtott írásbeli kérelmet. A kibocsátó csak akkor engedélyezheti a részvények azonnali eladását, ha az adott ügylet körülményei kivételesnek tekinthetők.

(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények kivételesnek tekinthetők, ha rendkívül sürgetők, előre nem láthatók és kényszerítők, és előidéző okuk független a vezetői feladatokat ellátó személytől és a vezetői feladatokat ellátó személy által nem befolyásolhatók.

(3) A 7. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli kérelemben részletezett körülmények kivételes jellegének vizsgálatakor a kibocsátó – egyéb tényezők mellett – figyelembe veszi, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy tekintetében teljesülnek-e és milyen mértékben az alábbi feltételek:

a)	a kérelem benyújtásakor jogi úton érvényesíthető pénzügyi kötelezettségvállalás vagy követelés terheli;

olyan helyzetnek kell eleget tennie vagy olyan helyzetben van, amelybe a tilalmi időszak kezdete előtt került, és amely adott összegnek – például adókötelezettségnek – harmadik fél részére történő kifizetését teszi szükségessé, és a pénzügyi kötelezettségvállalás vagy követelés kielégítését a részvények azonnali eladása helyett más módon ésszerűen nem tudja megvalósítani.

9. cikk

A tilalmi időszak alatti kereskedés jellemzői

A kibocsátó a kibocsátónál vezetői feladatokat ellátó személy részére engedélyezheti a saját számlás vagy harmadik fél javára bonyolított kereskedést a tilalmi időszakban, többek között olyan körülmények fennállása esetén, amikor:

a vezetői feladatokat ellátó személy részére alkalmazotti javadalmazási konstrukció keretében ítéltek oda vagy juttattak pénzügyi eszközöket, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

az alkalmazotti javadalmazási konstrukciót és annak feltételeit a kibocsátó előzetesen a nemzeti joggal összhangban jóváhagyta, és az alkalmazotti javadalmazási konstrukció feltételei meghatározzák a pénzügyi eszközök odaítélésének vagy juttatásának időzítését és az odaítélt vagy juttatott pénzügyi eszközök összegét, vagy ezen összeg számításának módját, és nincs mód mérlegelésre;

ii.	a vezetői feladatokat ellátó személy nem mérlegelheti az odaítélt vagy juttatott pénzügyi eszköz elfogadását;

a pénzügyi eszközt a vezetői feladatokat ellátó személy részére olyan alkalmazotti javadalmazási konstrukció keretében ítélték oda vagy juttatták, amely a tilalmi időszakban valósul meg, és amelynek esetében a feltételek, a periodicitás, az odaítélés ideje, a pénzügyi eszközzel történő javadalmazásra jogosult személyek csoportja és az odaítélendő pénzügyi eszköz összege tekintetében előre megtervezett és megszervezett megközelítés érvényesül, továbbá a pénzügyi eszköz odaítélése vagy juttatása olyan meghatározott keretek között történik, amelyek mellett esetleges bennfentes információk a pénzügyi eszköz odaítélését vagy juttatását nem befolyásolhatják;

a vezetői feladatokat ellátó személy a részére alkalmazotti javadalmazási rendszer keretében odaítélt olyan opciós jogot gyakorol, vagy a részére odaítélt olyan opciós utalványt hív le, vagy a részére odaítélt olyan átváltható kötvényt vált át, amelynek lejárati ideje, valamint az ilyen opciós jog gyakorlásával, opciós utalvány lehívásával vagy átváltható kötvény átváltásával szerzett részvények eladásának időpontja tilalmi időszakba esik, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.	a vezetői feladatokat ellátó személy legalább négy hónappal a lejárati idő előtt értesíti a kibocsátót az opciós jog gyakorlására, az opciós utalvány lehívására vagy az átváltható kötvény átváltására vonatkozó döntéséről;

ii.	a vezetői feladatokat ellátó személy döntése visszavonhatatlan;

iii.	a vezetői feladatokat ellátó személy megkapta a kibocsátó engedélyét az ügylet lebonyolításához;

a vezetői feladatokat ellátó személy alkalmazotti megtakarítási konstrukció keretében jut a pénzügyi eszközökhöz, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

i.	a vezetői feladatokat ellátó személy a tilalmi időszak kezdete előtt csatlakozott a konstrukcióhoz, kivéve, ha a foglalkoztatása kezdetének napja miatt máskor nem tudott volna csatlakozni a konstrukcióhoz;

ii.	a vezetői feladatokat ellátó személy a tilalmi időszak alatt nem változtatja meg a konstrukcióban való részvételének feltételeit vagy nem szünteti meg a konstrukcióban való részvételét;

iii.

a vételi műveletek a konstrukció feltételei alapján egyértelműen ütemezettek, és a vezetői feladatokat ellátó személynek nincs joga vagy jogi lehetősége a feltételek tilalmi időszak alatti megváltoztatására, vagy a vételi műveleteket a konstrukció keretei között előírt, a tilalmi időszakba eső időpontban kell végrehajtani;

e)	a vezetői feladatokat ellátó személy közvetlenül vagy közvetve úgy ad át vagy kap pénzügyi eszközöket, hogy a pénzügyi eszközök átadására a vezetői feladatokat ellátó személy két számlája között kerül sor, és ez a művelet nem eredményez változást a pénzügyi eszköz árfolyamában;

a vezetői feladatokat ellátó személy részvénytartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság keretében jogosultságot szerez a kibocsátó részvényeire, és e részvényszerzés végső határideje a kibocsátó alapszabálya vagy jogszabály alapján a tilalmi időszakba esik, feltéve, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy a kibocsátó felé bizonyítja azokat az okokat, amelyek miatt a részvények megszerzésére nem másik napon nem kerülhet sor, és a kibocsátó elfogadja ezt a magyarázatot.

10. cikk

Értesítési kötelezettséggel járó ügyletek

(1) Az 596/2014/EU rendelet 19. cikke alapján és az említett rendelet 19. cikkének (7) bekezdésében említett ügyleteken felül a kibocsátónál vagy kibocsátási egységek piacának szereplőjénél vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek a saját ügyleteikről értesítik a kibocsátót vagy a kibocsátási egységek piacának szereplőjét és az illetékes hatóságot.

Az értesítési kötelezettséggel járó ügyletek közé tartozik a vezetői feladatokat ellátó személyek által – kibocsátó esetében – a kibocsátó részvényeivel vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival, vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott termékekkel vagy más pénzügyi eszközökkel összefüggésben, illetve – kibocsátási egységek piacának szereplője esetében – a kibocsátási egységekkel, az azokon alapuló aukciós termékekkel vagy a hozzájuk kapcsolódó származtatott termékekkel összefüggésben végrehajtott saját számlás ügyletek.

(2) A értesítési kötelezettséggel járó ügyletek közé tartoznak a következők:

a)	az eszköz megszerzése, elidegenítése, rövidre eladása, jegyzése vagy cserélése;

b)	részvényopció elfogadása vagy lehívása, ideértve a vezetők vagy alkalmazottak részére javadalmazási csomagjuk részeként juttatott részvényopciókat is, valamint a részvényopció lehívásából származó részvények elidegenítése;

c)	részvényalapú csereügyletek kötése és végrehajtása;

d)	származtatott termékekkel vagy azokhoz kapcsolódóan végzett ügyletek, ideértve a készpénzben kiegyenlített ügyleteket is;

e)	az érintett kibocsátó pénzügyi eszközéhez vagy kibocsátási egységekhez vagy az azokon alapuló aukciós termékhez kapcsolódó különbözeti ügylet kötése;

f)	jogok – ideértve az eladási és vételi opciókat, valamint az opciós utalványokat is – megszerzése, elidegenítése vagy gyakorlása;

g)	tőkeemeléskor vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor a jegyzésben való részvétel;

h)	az érintett kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjához kapcsolódó származtatott termékkel vagy pénzügyi eszközzel végzett ügyletek, ideértve a hitel-nemteljesítési csereügyleteket is;

i)	feltétel teljesüléséhez kötött feltételes ügyletek kötése és az ügyletek tényleges végrehajtása;

j)	pénzügyi eszköz automatikus vagy nem automatikus átváltása más pénzügyi eszközzé, ideértve az átváltható kötvények részvényekre történő cserélését;

k)	adott, illetve kapott ajándékok és adományok, valamint a kapott örökségek;

l)	indexhez kötött termékekkel, kosártermékekkel és származtatott termékekkel végzett ügyletek, amennyiben azt az 596/2014/EU rendelet 19. cikke megköveteli;

m)	részvényekkel vagy befektetési jegyekkel – ideértve a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 1. cikke szerinti alternatív befektetési alapok befektetési jegyeit is – végzett ügyletek, amennyiben azt az 596/2014/EU rendelet 19. cikke megköveteli;

n)	olyan alternatív befektetési alap kezelője által végrehajtott ügylet, amelyben a vezetői feladatokat ellátó személy vagy a vele szoros kapcsolatban álló személy befektetést eszközölt, amennyiben azt az 596/2014/EU rendelet 19. cikke megköveteli;

o)	harmadik fél által egyéni portfóliókezelési vagy eszközkezelési megbízás alapján a vezetői feladatokat ellátó személy vagy a vele szoros kapcsolatban álló személy nevében vagy javára végrehajtott ügylet;

p)	a kibocsátó részvényeinek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek vagy más pénzügyi eszközök kölcsönvétele, illetve kölcsönbe adása.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról(HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Harmadik országbeli állami szervek és központi bankok

Ausztrália:

—	Ausztrál Központi Bank (Reserve Bank of Australia);

—	Ausztrál Államadósságkezelő Központ (Australian Office of Financial Management);

Brazília:

—	Brazil Központi Bank (Central Bank of Brazil);

—	Brazil Államkincstár (National Treasury of Brazil);

Kanada:

—	Kanadai Központi Bank (Bank of Canada);

—	Kanadai Pénzügyminisztérium (Department of Finance Canada);

Kína:

—	Kínai Központi Bank (People's Bank of China);

Hongkong Különleges Közigazgatási Terület:

—	Hongkongi Monetáris Hatóság (Hong Kong Monetary Authority)

—	Hongkong Pénzügyi Szolgáltatási és Kincstári Hivatala (Financial Services and the Treasury Bureau of Hong Kong);

India:

—	Indiai Központi Bank (Reserve Bank of India);

Japán:

—	Japán Központi Bank (Bank of Japan);

—	Japán Pénzügyminisztériuma (Ministry of Finance of Japan);

Mexikó:

—	Mexikói Központi Bank (Bank of Mexico);

—	Mexikó Pénzügyi és Államháztartási Minisztériuma (Ministry of Finance and Public Credit of Mexico);

Szingapúr

—	Szingapúri Monetáris Hatóság (Monetary Authority of Singapore);

10.

Dél-Korea

—	Koreai Központi Bank (Bank of Korea);

—	Korea Stratégiai és Pénzügyi Minisztériuma (Ministry of Strategy and Finance of Korea);

11.

Svájc:

—	Svájci Nemzeti Bank (Swiss National Bank);

—	Svájc Szövetségi Pénzügyminisztériuma (Federal Finance Administration of Switzerland);

12.

Törökország:

—	A Török Köztársaság Központi Bankja (Central Bank of the Republic of Turkey);

—	A Török Köztársaság Államkincstárának Helyettes Államtitkársága (Undersecretariat of Treasury of the Republic of Turkey);

13.

Egyesült Államok:

—	Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System);

—	Az Egyesül Államok Pénzügyminisztériuma (U.S. Department of the Treasury)

II. MELLÉKLET

Manipulatív magatartásra utaló jelek

1. SZAKASZ

A HAMIS VAGY FÉLREVEZETŐ JELZÉSEKHEZ ÉS AZ ÁRFOLYAMRÖGZÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ MANIPULATÍV MAGATARTÁSRA UTALÓ JELEK (AZ 596/2014/EU RENDELET I. MELLÉKLETÉNEK A. SZAKASZA)

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának a) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

Pénzügyi eszközre, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletre vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékre vonatkozó pozíció megvétele – akár összejátszó felek által is – a másodlagos piacon az elsődleges piaci allokációt követően az árfolyam mesterséges szinten történő rögzítése és más befektetők érdeklődésének felkeltése érdekében, amelynek részvénypiaci, összejátszó felek részvételével megvalósuló esete „összejátszás az első nyilvános tőzsdei bevezetés utáni kereskedésben” néven ismert. Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

i.	ügyletek és/vagy kereskedési megbízások szokatlan koncentrációja, akár általánosan, akár egy vagy több számlát használó egyetlen személyhez vagy korlátozott számú több személyhez köthetően;

ii.	olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek célja nyilvánvalóan nem lehet más, mint az árfolyam vagy a kereskedési volumen megemelése, különösen a kereskedési nap valamely referenciapontjához közel, például közvetlenül nyitás után vagy zárás előtt;

Ügyletek vagy kereskedési megbízások olyan végrehajtási módja, amely akadályozza, hogy a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyama egy bizonyos szint alá vagy fölé menjen, és amelynek célja elsősorban a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamában bekövetkező változás negatív következményeinek elkerülése – közismert nevén „padló vagy plafon képzése az árfolyamalakzatban”. Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy a kibocsátást, az opcionális visszaváltást, a kapcsolódó származtatott termék vagy átváltható értékpapír lejáratát megelőző napokban növelik, csökkentik vagy fenntartják az árfolyamot;

ii.	ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy növelik vagy csökkentik az adott napi vagy a kereskedés egy adott szakaszára vonatkozó súlyozott átlagárfolyamot;

iii.

ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamát a kötési árfolyam vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más érték (pl. korlát) alatt vagy felett tartják;

iv.

bármely kereskedési helyszínen lebonyolított ügyletek, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamát úgy módosítják, hogy az meghaladja vagy ne érje el a kötési árfolyamot vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más értéket (pl. korlátot);

ügyletek, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy módosítják a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék elszámolóárát, amennyiben ezt az árat referenciaértékként vagy meghatározó tényezőként használják különösen a letéti követelmények kiszámítása során.

c)	Kisösszegű kereskedési megbízások bevitele a rejtett megbízások szintjének megismerése és különösen a rejtett platformokon nyugvó megbízások felmérése céljából – közismert nevén „tapogatózó (ping) megbízások”.

d)	Kereskedési megbízások, vagy kereskedési megbízások sorozatának végrehajtása más piaci szereplők megbízásainak megismerése céljából, ezt követően pedig a megszerzett információk előnyeinek kihasználására irányuló megbízások bevitele – közismert nevén „adathalászat (phishing)”.

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának b) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

a)	Az e szakasz 1. pontjának a) pontjában meghatározott gyakorlat, amelynek részvénypiaci, összejátszó felek részvételével megvalósuló esete „összejátszás az első nyilvános tőzsdei bevezetés utáni kereskedésben” néven ismert.

Adott pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék kínálata, kereslete vagy teljesítési mechanizmusa tekintetében meglévő erőfölényes helyzetből származó jelentős befolyás előnyének kihasználása azon árak lényeges torzítása vagy valószínű torzítása érdekében, amelyeken más szereplőknek kötelezettségeik kielégítése érdekében teljesíteniük kell, teljesítést kell elfogadniuk vagy teljesítést kell elhalasztaniuk – közismert nevén „abusive squeeze” („visszaélésszerű nyomásgyakorlás”);

Az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés vagy bevitt kereskedési megbízások (ideértve az érdeklődés jelzését is) célja ugyanazon pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamának egy másik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül történő rosszhiszemű befolyásolása – közismert nevén „kereskedési helyszínek közötti manipuláció” (az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés, amelynek célja egy pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül). Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

i.	ügylet végrehajtása, a vételi/eladási ár módosítása, ha a vételi és az eladási ár közötti árfolyamrés tényezőként szerepel bármilyen más – akár ugyanazon, akár másik kereskedési helyszínen végrehajtott – ügylet árának meghatározásában;

ii.	az e szakasz 1. pontja b) pontjának i., iii., iv. és v. alpontjában meghatározott jelek;

Az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés vagy bevitt kereskedési megbízások (ideértve az érdeklődés jelzését is) célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz, azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamának egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül történő rosszhiszemű befolyásolása – közismert nevén „termékek közötti manipuláció” (pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés, amelynek célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül). Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló, e szakasz 1. pontja b) pontjának i., iii., iv. és v. alpontjában, illetve 2. pontja c) pontjának i. alpontjában említett kiegészítő jelek alapján is érzékelhető.

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának c) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

Pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet, vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék eladására vagy vételére vonatkozó megállapodás kötése vagyoni érdekeltségek vagy piaci kockázat változása nélkül, illetve ha a vagyoni érdekeltségek vagy piaci kockázatok átruházására összehangoltan cselekvő vagy egymással összejátszó felek között kerül sor – közismert nevén „wash trades” („semleges ügylet”). Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

i.	kis számú piaci szereplő között lebonyolított ügyletek meghatározott időszakon belüli szokatlan ismétlődése;

ii.	ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek úgy módosítják, vagy valószínűleg úgy módosítják a pozíció értékelését, hogy közben nem csökkentik/növelik a pozíció méretét;

iii.	az e szakasz 1. pontja a) pontjának i. alpontjában meghatározott jel.

Nyilvános tájékoztató felületen mutatott kereskedési megbízások adása vagy ügyletek vagy ügyletsorozatok kötése a pénzügyi eszközzel, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylettel vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékkel kapcsolatos piaci aktivitásra vagy árfolyammozgásra utaló benyomás keltése céljából – közismert nevén „painting the tape” („vetítés”). Ez a gyakorlat az e szakasz 1. pontja a) pontjának i. alpontjában, illetve 3. pontja a) pontjának i. alpontjában meghatározott jelek alapján is érzékelhető.

Ugyanazon piaci szereplő vagy különböző, de egymással összejátszó felek által egyidejűleg vagy közel egyidejűleg, nagyon hasonló mennyiségre és hasonló árra vonatkozóan adott vételi és eladási kereskedési megbízások eredményeként végrehajtott ügyletek – közismert nevükön„improper matched orders” („rosszhiszeműen párosított megbízások”). Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy általuk a piaci árfolyam olyan helyzetben is meghatározható lesz, amelyben a likviditás vagy a megbízási nyilvántartás mélysége egyébként nem lenne elegendő az árfolyam kereskedési időszakon belüli megállapításához;

ii.	az e szakasz 1. pontja a) pontjának i. alpontjában, illetve 3. pontja a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott jelek.

A pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék tulajdonosi szerkezetének elrejtésére irányuló ügyletek vagy ügyletsorozatok, amelyeket a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék összejátszó fél vagy felek általi birtoklásán keresztül valósítanak meg a közzétételi követelmények megsértésével. A közzétételek félrevezetők a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék valódi mögöttes tulajdonosi szerkezetét illetően – közismert nevén „a tulajdonosi szerkezet álcázása” („concealing ownership”). Ez a gyakorlat az e szakasz 3. pontja a) pontjának i. alpontjában meghatározott jel alapján is érzékelhető.

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának d) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

a)	Az e szakasz 3. pontja b) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „painting the tape” („vetítés”);

b)	Az e szakasz 3. pontja c) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „improper matched orders” („rosszhiszeműen párosított megbízások”);

Hosszú pozíció felvétele pénzügyi eszközben, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletben vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékben, majd ezt követően további vásárlási tevékenység folytatása és/vagy félrevezető pozitív információ terjesztése a pénzügyi eszközről, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletről vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékről azzal a céllal, hogy ily módon további vevők vonzásával felhajtsák a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamát. Amikor az árfolyam elér egy mesterségesen magas szintet, a hosszú pozíciót értékesítik – közismert nevén „pump and dump” („nyomd és szórd”).

Rövid pozíció felvétele pénzügyi eszközben, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletben vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékben, majd ezt követően további eladási tevékenység folytatása és/vagy félrevezető negatív információ terjesztése a pénzügyi eszközről, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletről vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékről azzal a céllal, hogy ily módon további eladók vonzásával leverjék a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyamát. Amikor az árfolyam leesik, zárják a pozíciót – közismert nevén „trash and cash” („szidd és vidd”).

e)	Kereskedési megbízások nagy számban történő bevitele és/vagy visszavonása és/vagy frissítése, amelynek célja a többi piaci szereplő elbizonytalanítása – és ezáltal folyamataik lelassítása – és/vagy a saját stratégia elrejtése – közismert nevén „quote stuffing” („megbízáshalmozás”).

Olyan kereskedési megbízások vagy megbízássorozatok adása, illetve olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, amelyek valószínűleg megindítanak vagy felerősítenek egy trendet, továbbá más piaci szereplőket a trend felgyorsítására vagy kiterjesztésére ösztönöznek valamilyen pozíció kedvező árfolyam melletti nyitásának vagy zárásának lehetővé tétele céljából – közismert nevén „momentum ignition” („kezdőlökés”). Ez a gyakorlat a visszavont megbízások magas aránya alapján (pl. teljesített kereskedési megbízások aránya) is érzékelhető, amely valamely volumenre vonatkozó rátával (pl. a pénzügyi eszközök megbízásonkénti számával) is kombinálható.

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának e) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

a)	Az e szakasz 1. pontja b) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „padló vagy plafon képzése az árfolyamalakzatban”.

Az e szakasz 2. pontja c) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „kereskedési helyszínek közötti manipuláció” (az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés célja a pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű alakítása egy másik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül).

Az e szakasz 2. pontja d) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „termékek közötti manipuláció” (pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés, amelynek célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül).

Pénzügyi eszköznek, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletnek vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós terméknek szándékosan a kereskedési időszak referenciaszakaszában (pl. nyitáskor, záráskor, elszámoláskor) történő megvétele vagy eladása a referenciaár növelése, csökkentése vagy meghatározott szinten (pl. nyitóárfolyamon, záróárfolyamon, elszámolóáron) tartása céljából – közismert nevén „marking the close” („záróár beállítása”). Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

jelentős volument képviselő megbízások bevitele a kereskedési rendszer központi ajánlati könyvébe az aukció ármeghatározási szakasza előtt pár perccel, majd ezen megbízások visszavonása pár másodperccel azt megelőzően, hogy az ajánlati könyvet az aukciós ár kiszámítása céljából befagyasztják, így az elméleti nyitóár magasabbnak/alacsonyabbnak tűnhet, mint egyébként lenne;

ii.	az e szakasz 1. pontja b) pontjának i., iii., iv. és v. alpontjában meghatározott jelek;

iii.	olyan ügyletek végrehajtása vagy olyan kereskedési megbízások adása – különösen a kereskedési nap valamely referenciapontja közelében –, amelyek a piachoz viszonyított méretüknél fogva egyértelműen jelentős hatást gyakorolnak a kínálatra, a keresletre, az árfolyamra vagy az értékre;

iv.	olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek célja nyilvánvalóan nem lehet más, mint az árfolyam megemelése/csökkentése vagy a kereskedési volumen megemelése, különösen a kereskedési nap valamely referenciapontjához közel, például közvetlenül nyitás után vagy zárás előtt;

Nagy számú vagy nagy volumenű, többnyire a piaci ártól távoli valótlan megbízások adása az ajánlati könyv egyik oldalán annak érdekében, hogy elősegítsék az ajánlati könyv másik oldalán adott valós megbízás végrehajtását. A valós megbízás teljesülésekor a valótlan megbízásokat visszavonják – közismert nevén „layering” és „spoofing” („rétegzés” és „svindli”). Ez a gyakorlat az e szakasz 4. pontja f) pontjának i. alpontjában meghatározott jel alapján is érzékelhető.

f)	Az e szakasz 4. pontjának e) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „quote stuffing” („megbízáshalmozás”).

g)	Az e szakasz 4. pontjának f) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „momentum ignition” („kezdőlökés”).

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának f) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

A végrehatásuk előtt visszavont megbízások bevitele, amelyek így azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy félrevezető benyomást keltenek a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék adott ár melletti keresletére vagy kínálatára vonatkozóan – közismert nevén „megbízások bevitele kereskedési szándék nélkül”. Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

i.	olyan árfolyammal bevitt kereskedési megbízások, amelyek növelik a keresletet vagy csökkentik a kínálatot, és azzal a hatással járnak vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy csökkentik vagy növelik a kapcsolódó pénzügyi termék árfolyamát;

ii.	az e szakasz 4. pontja f) pontjának i. alpontjában meghatározott jel.

b)	Az e szakasz 1. pontjának b) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „padló vagy plafon képzése az árfolyamalakzatban”.

A vételi-eladási árfolyam mesterséges különbségének beállítása és/vagy fenntartása a piaci erővel való visszaélés által – közismert nevén „az eladási és vételi árak közötti túlzott különbség”. Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

i.	olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy kijátsszák velük a piacra vonatkozó kereskedési védőintézkedéseket (pl. árfolyamkorlátok, volumenkorlátok, vételi-eladási árfolyam különbségének paraméterei stb.);

ii.	az e szakasz 2. pontja c) pontjának i. alpontjában meghatározott jel.

Olyan kereskedési megbízások bevitele, amelyek az árfolyam növelése (vagy csökkentése) érdekében növelik a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék keresletét (vagy csökkentik kínálatát) – közismert nevén „advancing the bid” („az ajánlatok erősítése”). Ez a gyakorlat az e szakasz 6. pontja a) pontjának i. alpontjában meghatározott jel alapján is érzékelhető.

Az e szakasz 2. pontjának c) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „kereskedési helyszínek közötti manipuláció” (az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés célja a pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű alakítása egy másik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül).

Az e szakasz 2. pontjának d) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „termékek közötti manipuláció” (pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés, amelynek célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül);

g)	Az e szakasz 5. pontjának e) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „layering” és „spoofing” („rétegzés” és „svindli”);

h)	Az e szakasz 4. pontjának e) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „quote stuffing” („megbízáshalmozás”).

i)	Az e szakasz 4. pontjának f) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „momentum ignition” („kezdőlökés”).

Kereskedési megbízások bevitele más, hagyományos kereskedési technikákat alkalmazó piaci szereplők – „lassú kereskedők” – vonzása céljából, majd ezt követően a megbízásokat gyorsan megváltoztatják, kevésbé nagyvonalú feltételeket kínálva abban a reményben, hogy a „lassú kereskedők” által bevitt kereskedési megbízásokkal szemben nyereséges ügyleteket bonyolíthatnak – közismert nevén „smoking” („füstölés”).

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete A. szakaszának g) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

a)	Az e szakasz 5. pontjának d) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „marking the close” („záróár beállítása”).

b)	Az e szakasz 1. pontjának a) pontjában meghatározott gyakorlat, amelynek részvénypiaci, összejátszó felek részvételével megvalósuló esete „összejátszás az első nyilvános tőzsdei bevezetés utáni kereskedésben” néven ismert.

c)	Az e szakasz 1. pontjának b) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „padló vagy plafon képzése az árfolyamalakzatban”.

f)	Árutőzsdei ügylethez kapcsolódó költségek – például biztosítási vagy szállítási költségek – torzítására irányuló megállapodás kötése, amelynek hatására a pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet elszámolóárát abnormális vagy mesterséges szinten rögzítik.

8.	Az e szakasz 2. pontjának c) pontjában meghatározott és e szakasz 5. pontjának c) pontjában, 6. pontjának e) pontjában és 7. pontjának d) pontjában is említett gyakorlat az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében a kereskedési helyszínek közötti manipuláció tekintetében releváns.

Az e szakasz 2. pontjának d) pontjában meghatározott és e szakasz 5. pontjának c) pontjában, 6. pontjának f) pontjában és 7. pontjának e) pontjában is említett gyakorlat az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében a kereskedési helyszínek közötti manipuláció tekintetében releváns, figyelembe véve, hogy a pénzügyi eszköz árfolyama vagy értéke másik pénzügyi eszköz vagy azonnali árutőzsdei ügylet árfolyamától vagy értékétől függhet, illetve befolyásolhatja azt.

2. SZAKASZ

FIKTÍV ESZKÖZÖKHÖZ VAGY A MEGTÉVESZTÉS ÉS FÉLREVEZETÉS BÁRMILYEN MÁS FORMÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MANIPULATÍV MAGATARTÁSRA UTALÓ JELEK (AZ 596/2014/EU RENDELET I. MELLÉKLETÉNEK B. SZAKASZA)

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete B. szakaszának a) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

Hamis vagy félrevezető piaci információk terjesztése a médián – ideértve az internetet is – vagy bármilyen más eszközön keresztül, ami azt eredményezni, vagy valószínűleg azt eredményezi, hogy a pénzügyi eszköz, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termék árfolyama a tartott pozíció szempontjából vagy az információk terjesztésében érdekelt személy vagy személyek által tervezett ügylet szempontjából kedvező irányba mozdul el.

Pozíció nyitása pénzügyi eszközben, kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügyletben vagy kibocsátási egységeken alapuló aukciós termékben, majd a pozíció azonnali zárása a pozíció közzétételét és a befektetés hosszú tartási idejének hangsúlyozását követően – közismert nevén „pozíció nyitása majd azonnali zárása a pozíció nyilvános közzétételét követően”.

Az 1. szakasz 4. pontjának c) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „pump and dump” („nyomd és szórd”). Ez a gyakorlat a piaci manipulációra utaló következő kiegészítő jelek alapján is érzékelhető:

i.	befolyásoló részesedés növelésével (vagy csökkentésével) kapcsolatos hír terjesztése a médián keresztül a pénzügyi eszköz árfolyamában bekövetkező szokatlan mozgást megelőzően vagy röviddel azt követően;

ii.	az 1. szakasz 5. pontja d) pontjának i. alpontjában meghatározott jel.

d)	Az 1. szakasz 4. pontjának d) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „trash and cash” („szidd és vidd”); Ez a gyakorlat az 1. szakasz 5. pontja d) pontjának i. alpontjában, illetve 1. pontja c) pontjának i. alpontjában meghatározott jelek alapján is érzékelhető.

e)	Az 1. szakasz 3. pontjának d) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „a tulajdonosi szerkezet álcázása” („concealing owneship”).

f)	Fizikai áruk olyan mozgatása vagy raktározása, amely félrevezető benyomást kelthet a tőzsdei áru vagy a teljesítendő pénzügyi eszköz vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet kínálatával, keresletével, árfolyamával vagy értékével kapcsolatban.

g)	Üres teherszállító hajtó mozgatása, ami hamis vagy félrevezető benyomást kelthet a tőzsdei áru vagy a teljesítendő pénzügyi eszköz vagy a kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet kínálatával, keresletével, árfolyamával vagy értékével kapcsolatban.

Az 596/2014/EU rendelet I. melléklete B. szakaszának b) pontja szerinti jelet meghatározó gyakorlatok:

Az e szakasz 1. pontjának a) pontjában meghatározott gyakorlat. Erre a gyakorlatra utalhat az is, ha kereskedési megbízásokat azt megelőzően vagy röviddel azt követően visznek be, illetve ha ügyleteket azt megelőzően vagy röviddel azt követően hajtanak végre, hogy a piaci szereplő vagy a köztudomásúlag a piaci szereplőhöz kapcsolódó személy ellentmondó tanulmányt vagy befektetési ajánlást készít vagy tesz közzé.

b)	Az 1. szakasz 4. pontjának c) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „pump and dump” („nyomd és szórd”). Ez a gyakorlat az e szakasz 2. pontja a) pontjának i. alpontjában meghatározott jel alapján is érzékelhető.

c)	Az 1. szakasz 3. pontjának d) pontjában meghatározott gyakorlat, közismert nevén „trash and cash” („szidd és vidd”). Ez a gyakorlat az e szakasz 2. pontja a) pontjának i. alpontjában meghatározott jel alapján is érzékelhető.

2016.4.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 88/19

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/523 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 10.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a vezetők ügyleteire vonatkozó értesítések és nyilvános közzétételek formátuma és formanyomtatványa tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 19. cikke (15) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A vezetők ügyleteire vonatkozó értesítési eljárás hatékonyságának előmozdítása és a nyilvánosság részére biztosítandó összehasonlítható információk érdekében egységes szabályokat kell megállapítani a kért információ egységes formanyomtatvány használatával történő bejelentésének és közzétételének módjára vonatkozóan.

(2)

A formanyomtatványnak valamennyi olyan ügyletre vonatkozó adatot tartalmaznia kell, amelyet a vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek egy meghatározott napon lebonyolítanak. Ahhoz, hogy a nyilvánosság átfogó képet kapjon, a formanyomtatványnak lehetővé kell tennie az ügyletek egyedi és összesített alapon történő bemutatását. Az összesített adatnak az egyes ügyletek volumene matematikai összegének megfelelő egyetlen értékkel kell kifejeznie az adott pénzügyi eszközre vonatkozó azonos jellegű, azonos kereskedési napon és ugyanazon a kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül végrehajtott valamennyi ügylet volumenét. Meg kell adnia emellett a nagyságrenddel súlyozott megfelelő átlagárat. Eltérő jellegű ügyletek, például vásárlás vagy értékesítés esetén a formanyomtatványt nem lehet összesített vagy nettósított adatokkal kitölteni.

(3)	A már benyújtott, helytelen értesítések módosítási eljárásának egyszerűsítése céljából a formanyomtatványnak tartalmaznia kell egy olyan mezőt, amelyet a módosító értesítésben kell használni az eredeti értesítés azonosításához és az abban található pontatlanság ismertetéséhez.

(4)	Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(5)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(6)	A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában: „elektronikus eszközök”: az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak.

2. cikk

Az értesítés formátuma és formanyomtatványa

(1) A vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek biztosítják, hogy az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett ügyletekre vonatkozó értesítésekhez az értesítésekre vonatkozóan a mellékletben meghatározott formanyomtatvány kerüljön alkalmazásra.

(2) A vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett értesítések továbbítására elektronikus eszközök révén kerüljön sor. Az említett elektronikus eszközök biztosítják, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során, valamint bizonyossággal szolgálnak a továbbított információ forrását illetően.

(3) Az illetékes hatóságok a részükre történő adattovábbításra vonatkozóan a weboldalukon meghatározzák és közzéteszik a (2) bekezdésben említett elektronikus eszközöket.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

MELLÉKLET

A vezetői feladatokat ellátó személyek vagy a velük szoros kapcsolatban álló személyek által lebonyolított ügyletekre vonatkozó értesítések és nyilvános közzétételek formanyomtatványa

A vezetői feladatokat ellátó személyekre/a velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó adatok

Név

[Természetes személy esetében: utónév és vezetéknév(nevek).]

[Jogi személy esetében: teljes név, beleértve adott esetben a cégnyilvántartásba vétel szerinti társasági formát.]

Az értesítés indoka

Pozíció/státus

[Vezetői feladatokat ellátó személy esetében: a kibocsátón, a kibocsátási egységek piacának szereplőjén/aukciós platformon/árverezőn/aukcióellenőrön belül elfoglalt pozíciót kell megadni, pl. vezérigazgató, pénzügyi igazgató.]

[Vezetői feladatokat ellátó személlyel szoros kapcsolatban álló személy esetében:

—	meg kell adni, hogy az értesítés egy vezetői feladatokat ellátó személlyel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozik;

—	a vezetői feladatokat ellátó érintett személy neve és pozíciója.]

Első értesítés/Módosítás

[Meg kell adni, hogy első értesítésről, vagy egy korábbi értesítés módosításáról van-e szó. Módosítás esetén ismertetni kell azt a hibát, amelyet a szóban forgó értesítés módosít.]

A kibocsátóra, a kibocsátási egységek piacának szereplőjére, aukciós platformra, árverezőre vagy az aukcióellenőrre vonatkozó adatok

Név

[A szervezet teljes neve.]

LEI

[Az ISO 17442 szerinti LEI-kódnak megfelelő jogalany-azonosító kód.]

Az ügylet(ek) részletei: ezt a szakaszt meg kell ismételni i. az egyes eszköztípusokra; ii. az egyes ügylettípusokra; iii. az egyes időpontokra; valamint iv. azokra a helyekre vonatkozóan, ahol ügyletet bonyolítottak le

A pénzügyi eszköz leírása, az eszköz típusa

Azonosító kód

[—

Az eszköz jellegének megjelölése:

—	részvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, származtatott termék vagy részvényhez, illetőleg hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódó pénzügyi instrumentum;

—	kibocsátási egység, kibocsátási egységen alapuló aukciós termék vagy kibocsátási egységhez kapcsolódó származtatott termék.

—

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott eszközazonosító kód.]

Az ügylet jellege

[Az ügylet típusának leírása adott esetben az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (14) bekezdése szerint elfogadott (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 10. cikkében meghatározott ügylettípusok vagy az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (7) bekezdésében meghatározott konkrét példák használatával.

Az 596/2014/EU rendelet 19. cikke (6) bekezdése e) pontjának megfelelően fel kell tüntetni, hogy az ügylet részvényopciós programhoz kapcsolódik-e]

Ár(ak) és volumen(ek)

Ár(ak)	Volumen(ek)

[Amennyiben egynél több, ugyanazon pénzügyi eszközre vagy kibocsátási egységre vonatkozó azonos jellegű ügylet (vétel, értékesítés, kölcsönzés, kölcsönvétel, …) kerül lebonyolításra azonos kereskedési napon és ugyanazon az ügyleti helyen, ebben a mezőben kell megadni ezen ügyletek árait és volumenét, a fent megadott kétoszlopos formában, a szükséges számú sor beillesztésével.

Az árra és mennyiségre vonatkozó adatstandardokat kell használni, beleértve adott esetben a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben az árra és a mennyiségre vonatkozóan meghatározott pénznemet.]

Összesített információ

—	Összesített volumen

—

Ár

[Több ügylet esetében a volument összesíteni kell, amennyiben ezek az ügyletek:

—	ugyanahhoz a pénzügyi eszközhöz vagy kibocsátási egységhez kapcsolódnak;

—	azonos jellegűek;

—	azonos napon, valamint

—	azonos ügyleti helyen kerültek lebonyolításra.

A mennyiségre vonatkozó adatstandardokat kell használni, beleértve adott esetben a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a mennyiségre vonatkozóan meghatározott pénznemet.]

[Árinformáció:

—	egyedi ügylet esetében az egyedi ügylet ára;

—	több ügylet összesített volumene esetében: az összesített ügyletek súlyozott átlagára.

Az árra vonatkozó adatstandardokat kell használni, beleértve adott esetben a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben az árra vonatkozóan meghatározott pénznemet.]

Az ügylet dátuma

[A bejelentett ügylet adott végrehajtási napjának dátuma.

Az ISO 8601 szerinti dátumformátumot kell használni: ÉÉÉÉ-HH-NN; UTC-idő]

Az ügylet helye

[Azon MiFID szerinti kereskedési helyszín, rendszeres internalizáló vagy az Unión kívüli szervezett kereskedési platform neve és azonosító kódja, ahol ügyleteket bonyolítanak le, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottaknak megfelelően, vagy

amennyiben az ügyletet nem a fent említett kereskedési helyszínek valamelyikén bonyolították le, fel kell tüntetni a „kereskedési helyszínen kívül” megjegyzést.]

(1) A Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendelete az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 88

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. április 5.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2016/523 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a vezetők ügyleteire vonatkozó értesítések és nyilvános közzétételek formátuma és formanyomtatványa tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról ( 1 )	19
	*	A Bizottság (EU) 2016/524 végrehajtási rendelete (2016. március 30.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Miel de Liébana [OEM])	23
	*	A Bizottság (EU) 2016/525 végrehajtási rendelete (2016. március 30.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Ternera de los Pirineos Catalanes/Vedella dels Pirineus Catalans/Vedell des Pyrénées Catalanes [OFJ])	24
	*	A Bizottság (EU) 2016/526 végrehajtási rendelete (2016. március 30.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Poljički soparnik/Poljički zeljanik/Poljički uljenjak [OFJ])	25
	*	A Bizottság (EU) 2016/527 rendelete (2016. április 4.) a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 454/2011/EU rendelet módosításáról ( 1 )	26
		A Bizottság (EU) 2016/528 végrehajtási rendelete (2016. április 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	28
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2016/529 végrehajtási határozata (2016. március 31.) a kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedések vonatkozásában 2007-ben Németországban felmerült kiadásokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2016) 1758. számú dokumentummal történt)	30
	*	A Bizottság (EU) 2016/530 végrehajtási határozata (2016. április 1.) a Németország által a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egy bizonyos típusú áramfejlesztő forgalomba hozatalának betiltásáról hozott intézkedésről (az értesítés a C(2016) 1779. számú dokumentummal történt) ( 1 )	32

Hivatkozás	Címke
B.1. (V1.2)	A nemzetközi vagy külföldi értékesítés során alkalmazott díjszabási adatok számítógépes előállítása és cseréje – nem integrált foglalási jegyek
B.2. (V1.2)	A nemzetközi vagy külföldi értékesítés során alkalmazott díjszabási adatok számítógépes előállítása és cseréje – integrált foglalási jegyek
B.3. (V1.2)	A nemzetközi vagy külföldi értékesítés során alkalmazott díjszabási adatok számítógépes előállítása és cseréje – különleges ajánlatok
B.4. (V1.3)	A menetrendi adatok cseréjével foglalkozó EDIFACT-üzenetek végrehajtási útmutatója
B.5. (V1.3)	Ülő-, illetve fekhelyek elektronikus foglalása, valamint úti okmányok elektronikus kiállítása – üzenetváltás
B.6. (V1.2)	Ülő-, illetve fekhelyek elektronikus foglalása, valamint szállítási okmányok elektronikus kiállítása (RCT2-szabványok)
B.7. (V1.2)	Otthon kinyomtatott nemzetközi vasúti jegy
B.8. (V1.2)	A vasúttársaságokra, a pályahálózat-működtetőkre és a vasúti szállítási láncolatban részt vevő egyéb társaságokra vonatkozó szabványos számkódolás
B.9. (V1.2)	A helyek szabványos számkódolása
B.10. (V1.3)	A mozgáskorlátozott személyeknek nyújtott segítség elektronikus lefoglalása – Üzenetváltás
B.30. (V1.2)	Séma – a vasúttársaságnak és a pályahálózat-működtetőnek a személyszállítási telematikai alkalmazásokra vonatkozó ÁME-vel kapcsolatos kommunikációjához szükséges, üzeneteket, illetve adatállományokat tartalmazó katalógus.”

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	268,0
	MA	96,2
	SN	66,9
	TR	106,7
	ZZ	134,5
0707 00 05	MA	83,3
	TR	134,4
	ZZ	108,9
0709 93 10	EG	44,3
	MA	97,9
	TR	149,6
	ZZ	97,3
0805 10 20	EG	48,3
	IL	83,3
	MA	73,5
	TN	71,4
	TR	72,3
	ZA	51,4
	ZZ	66,7
0805 50 10	MA	85,6
	TR	105,4
	ZZ	95,5
0808 10 80	BR	94,4
	CL	113,5
	CN	124,1
	US	151,8
	ZA	71,2
	ZZ	111,0
0808 30 90	AR	108,8
	CL	132,7
	ZA	110,9
	ZZ	117,5


	(1) EGT-vonatkozású szöveg