30.3.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/451 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. december 16.)

az Egységes Szanálási Alap befektetési stratégiájára vonatkozó általános elvek és kritériumok, valamint kezelésére vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 75. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 806/2014/EU rendelet létrehozza az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) tulajdonában álló Egységes Szanálási Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(2)

Az Alap befektetési stratégiájának általános elvei és kritériumai körében meg kell határozni a Testület által elfogadandó befektetési stratégia lényeges és alapvető elemeit. Ezek egyikét képezik a befektetési célkitűzések. Összhangban azzal a követelménnyel, hogy a Testületnek biztonságos és körültekintő befektetési stratégiával kell rendelkeznie, átfogó célként az Alap értékének védelmét és likviditási követelményeinek megvalósítását kell meghatározni. A befektetések természetéből, a változó piaci körülményekből és kamatkörnyezetből adódóan azonban még a legbiztonságosabb és leginkább likvid eszközök is negatív hozamokat eredményezhetnek. Következésképpen a portfólión elszenvedett esetleges veszteség nem jelenti a befektetési célkitűzések megsértését.

(3)

A 806/2014/EU rendelet értelmében az Alapban tartott összegeket tagállamok vagy kormányközi szervezetek által vállalt kötelezettségekbe, vagy nagy hitelképességgel bíró, magas likviditású eszközökbe kell befektetni, figyelembe véve a nagy hitelképességgel bíró és magas likviditású eszközöket, valamint az ezek összetételére vonatkozó követelményeket meghatározó (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2). Ezért a befektetések céljaként választható eszközöket és a portfólió összetételére vonatkozó kritériumokat az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletre hivatkozással kell meghatározni. Az, hogy valamely eszköz befektetési célként választható, nem vonhatja magával a Testület automatikus befektetési döntését. Ilyen döntés előtt ugyanis a Testületnek minden esetben értékelnie kell a befektetési célként választható eszközöket. Minden egyedi befektetés kockázatának mérlegelése során figyelembe kell venni a befektetés teljes eszközportfólióval való interakcióját. Például, jóllehet valamely, a portfólióval negatívan korreláló, volatilis eszköz önmagában túlságosan kockázatosnak ítélhető, ugyanakkor a portfólió egészére pozitív diverzifikációs hatással járhat. Az értékelés céljára a Testületnek választania kell azon különböző szintek (kibocsátó, eszközosztály, biztonság) és információforrások közül, amelyek lehetővé teszik számára a befektetés likviditási és hitelképességi jellemzőinek és a befektetési célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségének megítélését.

(4)

Kritériumokat kell megállapítani az ágazati diverzifikáció pontosabb meghatározása érdekében. Az alkalmazhatóság érdekében az ágazati diverzifikációhoz meg kell határozni az „ágazat” fogalmát. Gyakorlati okokból magas szintű ágazati osztályozást kell használni. Az Alap befektetéseinek a gazdasági szervezet típusa szerinti diverzifikációja céljára a 2223/96/EK tanácsi rendelet (3) által meghatározott szervezeti szektorok alkalmazhatók. Emellett megfelelő diverzifikációs kritériumként használhatja a Testület az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának legmagasabb szintjét (nemzetgazdasági ág). Végül, tekintettel az Alap rendeltetésére, a pénzügyi ágazattal szembeni közvetlen és közvetett kitettségeket egyaránt korlátozni kell.

(5)

Kritériumokat kell megállapítani a földrajzi diverzifikáció pontosabb meghatározása érdekében. Az elegendő mértékű földrajzi diverzifikáció érdekében a Testületnek eleve rendelkezésre álló kritériumokat kell alkalmaznia, nevezetesen a 806/2014/EU rendelet 77. cikkében említett elveket, amelyek szükségessé teszik az egyes részt vevő tagállamokban letelepedett intézmények hozzájárulása részarányainak kiszámítását. Tekintve, hogy e részarányok a hozzájáruló hitelintézetek és befektetési vállalkozások méretén alapulnak, és azok kockázati profiljához igazodnak, pozitívan korrelálnak majd az adott pénzügyi piac méretével és mélységével. Mivel egyéb szempontok kiegészítő befektetéseket indokolhatnak valamely adott tagállamban, a Testület számára további esetleges befektetéseket lehetővé tevő határértéket kell megállapítani, biztosítva eközben az elegendő számú részt vevő tagállam közötti diverzifikáció minimumszintjét. Emellett, mivel az említett részarányok nem állapíthatók meg a részt nem vevő tagállamokban vagy a harmadik országokban megvalósítandó befektetésekre, ezekre vonatkozóan a Testületnek olyan határértékeket kell megállapítania, amelyek – az országok közötti hasonlóságok alapján – arányosak a részt vevő tagállamokra vonatkozó határértékekkel.

(6)

Kritériumokat kell megállapítani az arányok tekintetében történő diverzifikáció pontosabb meghatározása érdekében. A Testület akkor jár el körültekintő módon, ha korlátozza az egyedi kibocsátásokkal vagy kibocsátókkal szembeni kitettséget, és különböző lejáratokat használ befektetési célkitűzései elérésére. Ami az egyedi kibocsátásokat illeti, a kereskedelmi értékpapírok a befektető egy (lejárat, mennyiség és más jellemzők tekintetében) adott befektetésére vonatkozó nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) kerülnek kibocsátásra, így a befektető akkor is 100 %-os tulajdonosa az értékpapírnak, ha nem 100 %-os tulajdonosa a teljes kereskedelmiértékpapír-kibocsátási programnak. Ezt figyelembe kell venni az egyedi kibocsátásokkal szembeni kitettségre vonatkozó korlátok megállapításakor. Emellett, mivel a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalások jelentős részét tehetik ki az Alapba befizetett hozzájárulások teljes összegének, a Testületnek a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokhoz felajánlott biztosítékokat is meg kell vizsgálnia koncentrációs kockázatának átfogó nyomon követésekor.

(7)

Tekintettel arra, hogy körültekintő és biztonságos befektetési stratégiát kell kialakítani, a Testületnek korlátoznia kell a származtatott ügyletek használatát. A partnerkockázat minimalizálása érdekében a Testület csak a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyleteket használhat. A partnerkockázat minimalizálásának céljával összhangban állhatnak egyes központi bankokkal lebonyolított ügyletek is, feltéve, hogy az egyéb kockázatokat – például a hitelkockázatot – megfelelően kontrollálja a Testület. Tekintettel arra, hogy a származtatott termékeket általában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti hitelintézetek és más szervezetek bocsátják ki, az e szervezetek által kibocsátott eszközökbe való befektetésnek az említett rendelkezésben megállapított tilalma nem vonatkozhat a származtatott ügyletek használatára.

(8)

A Testületnek törekednie kell arra, hogy a devizakockázatot az Alapban részt vevő tagállamok devizáiból alkotott kosár vonatkozásában az Alap pénzügyi lehetőségei alapján és a mindenkor rendelkezésre álló információk, feltételezések és stresszforgatókönyvek fényében várható kifizetések alapján fedezze. A fedezet és következésképpen a fennmaradó nyitott devizakitettség mértékét úgy kell kalibrálni, hogy az Alap devizakockázatának mértéke ne haladja meg a megfelelő és az Alap befektetési célkitűzéseivel összhangban álló szintet.

(9)	A kockázatkezelési illetően a Testületnek támaszkodnia kell a bevált módszerekre, és létre kell hoznia az ezek alkalmazását biztosító belső hatásköröket és funkciókat. A kockázat megfelelő mérésének e folyamat elengedhetetlen részét kell alkotnia.

(10)

Jóllehet a befektetések végrehajtására vonatkozó döntés és így a befektetési feladatok egy részének vagy egészének esetleges kiszervezése a Testület előjoga, tekintettel az Alap feladatainak mindenkori ellátására vonatkozó közérdekre, kerülni kell minden a Testület által követendő körültekintő és biztonságos stratégiával és a Testület átfogó befektetési célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen esetleges gyakorlatot. Ezért a Testület csak olyan szolgáltatók számára szervezheti ki a befektetési feladatokat, amelyek nem nyereségérdekelt vállalkozások. Ez nem zárhatja ki azt, hogy a szolgáltatók és a Testület egyéb harmadik feleket teljesítési feladatok végrehajtására szerződtessenek. A Testületnek továbbá a kiszervezésre vonatkozó esetleges döntésektől függetlenül is mindenkor felelősséget kell viselnie, és felügyeletet kell gyakorolnia. A pénzügyi ágazatban megvalósuló kiszervezések bevált üzleti módszereire történő hivatkozáskor a Testületnek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a meglévő bevált módszereket, például az Európai Bankfelügyeleti Bizottság kiszervezésről szóló, 2006. december 14-i iránymutatását.

(11)

Lehetővé kell tenni, hogy első befektetési stratégiájának elfogadásáig a Testület központi banki betétek révén teljesíthesse a 806/2014/EU rendelet 75. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakat. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a földrajzi koncentráció százalékos korlátainak kiszámítását lehetővé tevő tényleges adatok beérkezéséig a Testület becslések alapján határozhassa meg ezeket a korlátokat.

(12)

Tekintettel az Alap egyedi jellegére, előfordulhat, hogy az Alap befektetési stratégiájának e rendeletben megállapított általános elveit és kritériumait, valamint az Alap kezelésének e rendeletben megállapított szabályait ezek hatálybalépését és a Testület általi alkalmazásának megkezdését követően viszonylag rövid időn belül felül kell vizsgálni. Ebből a célból a Testületnek az Alap létrehozását követően egy évvel el kell juttatnia a Bizottsághoz az új szabályok gyakorlati alkalmazására vonatkozó megfelelő információkat, a 806/2014/EU rendelet 99. cikkére is figyelemmel.

(13)	Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől, azaz attól az időponttól kezdve kell alkalmazni, amikor a 806/2014/EU rendelet szerint az Alap megkezdi működését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az Egységes Szanálási Alapban (a továbbiakban: az Alap) tartott összegeknek az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) általi, a 806/2014/EU rendelet 75. cikkének (3) bekezdésében említett befektetésére vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a harmadik felek jogaival nem terhelt, alacsony kockázatú eszközök szabadon értékesíthető, a Testület általi kizárólagos felhasználásra kijelölt, a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésében említett biztosítékaira.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „szervezeti szektor”: a 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletének 1.28 pontjában meghatározott szervezeti szektor;

2. „nemzetgazdasági ág”: az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletében megállapított nemzetgazdasági ág;

3. „közjogi intézmény”: a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 1. cikke (9) bekezdésében meghatározott közjogi intézmény;

4. „a KBER-hez tartozó központi bank”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikke (1) bekezdésének 45. pontjában meghatározott, KBER-hez tartozó központi bank.

3. cikk

Befektetési célkitűzések

(1) A Testület körültekintő és biztonságos befektetési stratégiát követ, melynek célja az Alapban lévő összegek értékének védelme és az Alap likviditási követelményeinek betartása. A Testület figyelembe veszi az Alap pénzügyi lehetőségeit és az Alap a 806/2014/EU rendelet 76. cikkében meghatározott rendeltetéséhez kapcsolódó, várható kifizetéseket. Figyelembe veszi továbbá a rendelkezésre álló összes információt, a megfelelő feltételezéseket és a stresszforgatókönyveket.

(2) A befektetési stratégia tartalmazza a kockázatvállalási hajlandóság meghatározását, amely számszerűsíti az adott időhorizonton belül, meghatározott valószínűség mellett megengedhető maximális veszteséget.

(3) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett összegeket az Alap nemzeti részalapokra történő, a 806/2014/EU rendelet 77. cikke szerinti felosztására tekintet nélkül, összevontan, források egyetlen halmazaként kell befektetni.

4. cikk

A befektetések céljaként választható eszközök

(1) A Testület az eszközök befektetési célként való alkalmasságát az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdésében és 7. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjában a hitelintézetek likvid eszközeire vonatkozóan meghatározott általános követelmények alapján határozza meg.

(2) A Testület az 1. cikk (1) bekezdésében említett összegeket kizárólag olyan eszközökbe fekteti be, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában és 15. cikke (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) A hitelintézetekre vonatkozóan az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése d) pontjának második mondatában, 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának iii. alpontjában, 11. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában, 11. cikke (1) bekezdése d) pontjának v. alpontjában és 12. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelmények nem alkalmazandók a Testületre.

(4) A Testület a befektetések céljaként választható eszközöket a befektetést megelőzően megfelelő értékelésnek veti alá, amelynek során értékeli az eszköz likviditását, hitelképességét és a 3. cikkben meghatározott befektetési célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségét. Minden egyedi befektetés kockázatának mérlegelése során figyelembe kell venni a befektetés interakcióját a teljes eszközportfólióval.

(5) Amennyiben valamely eszköz a továbbiakban már nem tekinthető alkalmas befektetési célnak, a Testület fokozatosan csökkenti az Alap ezen eszközzel szembeni kitettségét. A 3. cikk sérelme nélkül a Testület ezt olyan időkeretben és módon hajtja végre, hogy a művelet a lehető legkisebb hatást gyakorolja a piaci árakra.

5. cikk

A portfólió összetétele

(1) A Testület betartja a portfólió összetételére vonatkozó következő követelményeket:

a)	a portfólió legalább 60 %-át olyan eszközök alkotják, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésében megállapított követelményeknek;

b)	a portfólió legalább 30 %-át olyan eszközök alkotják, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában és g) pontjában megállapított követelményeknek;

c)	a portfólió legalább 15 %-át olyan eszközök alkotják, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában megállapított követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő eszközök az adott befektetési forma alapul szolgáló eszközeivel egyenértékű eszközökként kezelendők.

6. cikk

Ágazati diverzifikáció

(1) Az Alapban tartott összegek befektetését megfelelő mértékben diverzifikálni kell az ágazatok között.

(2) A Testület korlátozza az egyes szervezeti szektorokkal és az egyes nemzetgazdasági ágakkal szembeni kitettségeket.

(3) A Testület figyelembe veszi, hogy a nemzetgazdasági ágak közötti korrelációk csökkenthetik a (2) bekezdés alkalmazásában megvalósított diverzifikáció tényleges szintjét.

(4) Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a Testület az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kibocsátókkal szembeni közvetett kitettségeket is korlátozza.

7. cikk

Földrajzi diverzifikáció

(1) Az Alapban tartott összegek befektetését földrajzilag diverzifikálni kell, figyelembe véve a Testület költségvetése a 806/2014/EU rendelet 60. cikke szerinti II. részének esetleges becsült kiadási struktúráját és összetételét.

(2) Az adott részt vevő tagállamban letelepedett kibocsátók 4. cikkben meghatározott, befektetések céljaként választható eszközeivel szembeni kitettségeknek az Alap teljes kitettségéhez viszonyított részaránya nem haladhatja meg az adott tagállamban engedélyezett intézményektől a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének megfelelően beszedett előzetes hozzájárulások részarányának 1,2-szeresét.

(3) Az egyes részt nem vevő tagállamokban vagy egyes harmadik országokban letelepedett kibocsátók 4. cikkben meghatározott, befektetések céljaként választható eszközeivel szembeni kitettségeknek az Alap teljes kitettségéhez képest kifejezett részarányát földrajzi szempontból megfelelő mértékben diverzifikálni kell, olyan kritériumokat figyelembe véve, mint a gazdaság mérete, a pénzügyi piac mélysége és likviditása és a kiegészítő befektetési lehetőségek.

Az ilyen kitettségek egyetlen esetben sem haladhatják meg a (2) bekezdésben megállapított határértéket.

8. cikk

Kibocsátó és kibocsátás szerinti diverzifikáció

(1) A Testület felső határértéket állapít, amely szerint az Alapban tartott összegekből bármely egyedi kibocsátásnak legfeljebb 30 %-a vásárolható meg. Ez a felső határérték csak akkor haladható meg, ha a befektetés sajátosságaira tekintettel az adott befektetés céljaként választott értékpapír bármely mennyiségének megvásárlása az adott nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) 100 %-ának tulajdonlásával jár.

(2) A Testület felső határértéket állapít meg, amely szerint az Alapban tartott összegekből bármely egyedi kibocsátó összes kibocsátásának legfeljebb 30 %-a vásárolható meg.

9. cikk

További diverzifikációs kritériumok

(1) A 3. cikk sérelme nélkül a Testület törekszik a befektetések lejárat szerinti diverzifikálására.

(2) A diverzifikációval kapcsolatos döntések során a Testület figyelembe veszi az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított elemeket és adott esetben a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésében említett biztosítékok likviditási és egyéb jellemzőit.

10. cikk

Származtatott ügyletek

(1) A Testület származtatott ügyleteket kizárólag kockázatkezelés céljából köt, ideértve a piaci kockázat és a likviditási kockázat kezelését is. A Testület iránymutatást fogad el a származtatott ügyletek használatának lehetőségeiről.

(2) A Testület csak a következők által elszámolt származtatott ügyleteket használhat:

a)	a 648/2012/EU rendelet 14. cikke vagy 15. cikke által engedélyezett, vagy 25. cikke által elismert központi szerződő fél; vagy

b)	központi bank, amennyiben az adott központi bankkal vagy annak központi kormányzatával szembeni kitettségek kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés szerint legalább 1. hitelminőségi besorolás alá tartoznak az 575/2013/EU rendelet 114. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(3) Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmény a származtatott ügyletek Testület általi, e cikk alkalmazásában történő használatára nem alkalmazandó.

11. cikk

Pénznem

(1) A Testület a devizakockázatot az euro vagy a nem eurót használó, részt vevő tagállamok devizáinak vonatkozásában a fennmaradó devizakockázat mértékének korlátozása érdekében fedezi.

(2) Adott esetben az (1) bekezdésben említett devizák közötti devizakockázat kezelése érdekében a Testület figyelembe veszi a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott elemeket.

12. cikk

További általános elvek

(1) A 806/2014/EU rendelet 73. cikkében meghatározott alternatív finanszírozási forrásokra és az azonnal rendelkezésre álló kiegészítő pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésről szóló, az említett rendelet 74. cikkében meghatározott pénzügyi megállapodásokra vonatkozó előjogainak védelme érdekében a Testület minden befektetési döntés során figyelembe veszi az Alap hitelképességére gyakorolt lehetséges hatásokat.

(2) A 3. cikk sérelme nélkül a Testület az Alap befektetéseihez kapcsolódó ügyleteket olyan módon hajtja végre, hogy a művelet korlátozott hatást gyakoroljon a piaci árakra, még piaci stresszhelyzetben is.

(3) Mivel az 1. cikk (1) bekezdésében említett összegek azonnali befektetése vagy kivonása befolyásolhatja a piacot, a Testület megengedhet az Alap befektetési stratégiájának általános elveitől és kritériumaitól való bizonyos mértékű ideiglenes eltérést.

13. cikk

A stratégia felülvizsgálata

A Testület évente felülvizsgálja a befektetési stratégiát.

14. cikk

Igazgatás

(1) A Testület a befektetési stratégia hatékony végrehajtása érdekében kormányzási keretrendszert fogad el, ezen belül meghatározza a feladatok és hatáskörök elosztását és a szükséges felhatalmazásokat.

(2) A Testület elfogadja belsőkontroll-standardjait annak ellenőrzésére, hogy a befektetési stratégia végrehajtása megfelel-e a befektetési stratégiának és az e rendeletben megállapított szabályoknak.

(3) A Testület ügyvezetői testülete tájékoztatja a plenáris testületet a befektetési stratégia végrehajtásának eredményeiről.

(4) A Testület elfogadja az e rendelet alkalmazása céljából szükséges belső szabályokat és eljárásokat.

(5) A Testület a plenáris testületben bizottságot hozhat létre abból a célból, hogy az támogassa a Testület e rendelet alkalmazásával kapcsolatos munkáját.

15. cikk

Kockázatkezelés

(1) A Testület betartja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és kockázatkezelés elveit.

(2) Az adott kockázattípusok kezelése és ellenőrzése céljából a Testület megfelelő mérőszámok használatával minden kockázatot számszerűsít.

(3) A Testület minden kockázattípus esetében több kockázati mérőszámot alkalmaz, megvizsgálja a kockázatok jelenbeli és jövőbeli aspektusait, és mennyiségi és minőségi információkat is felhasznál annak érdekében, hogy elkerülje az egyetlen kockázati mérőszámra való túlzott ráhagyatkozást.

(4) A Testület a rendszeres kockázatelemzést stressztesztekkel és forgatókönyv-elemzéssel egészíti ki a nagy kockázatú területek azonosítása és a pénzügyi sokkok kombinált hatásának értékelése céljából.

16. cikk

Kiszervezés

(1) A Testület ügyvezetői testülete határozhat úgy, hogy a 806/2014/EU rendelet 75. cikkének (3) bekezdése által a Testületre ruházott egyes tevékenységek egészét vagy azok egy részét kiszervezi.

(2) A Testület az (1) bekezdésben említett tevékenységeket csak – egy vagy több – közjogi intézményhez, a KBER-hez tartozó központi bankhoz, a nemzetközi közjog alapján létrehozott nemzetközi intézményhez vagy az uniós jog szerinti intézményhez szervezheti ki, amennyiben ezek bejáratott gyakorlattal rendelkeznek hasonló befektetések kezelésére, és nem sértve a szolgáltatók azon képességét, hogy harmadik felektől vásároljanak szolgáltatásokat.

(3) A Testület által a szolgáltatónak adott befektetési felhatalmazásban egyértelműen meg kell határozni legalább a befektetési időtávot, a lejáratot, a lehetséges befektetési univerzumot és a benchmarking követelményeket, valamint ki kell alakítani a Testület számára a szolgáltató által rendszeresen teljesítendő jelentéstételre vonatkozó kereteket.

(4) A Testület és a szolgáltatók között az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozóan megkötött szerződésben rendelkezni kell a Testület felmondási jogairól, a kiszervezési láncról és a szolgáltató általi szerződésszegésről.

(5) A Testület ügyvezetői testülete a kiszervezésre vonatkozó soron lévő határozatokról tájékoztatja a plenáris testületet.

(6) Amennyiben a Testület egészben vagy részben kiszervezi az (1) bekezdésben említett tevékenységeket, teljes mértékben felelős marad a 806/2014/EU rendeletben és az e rendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítéséért.

(7) Az (1) bekezdésben említett tevékenységek kiszervezése esetén a Testület figyelembe veszi a pénzügyi ágazatban megvalósuló kiszervezések bevált üzleti módszereit.

(8) Amennyiben a Testület egészben vagy részben kiszervezi az (1) bekezdésben említett tevékenységeket, mindenkor biztosítja a következőket:

a)	a kiszervezés nem eredményezi a Testület felelősségének átruházását;

b)	a kiszervezés nem zárja ki sem a Testület a 806/2014/EU rendelet 45. cikke és 46. cikkének (1) bekezdése szerinti elszámoltathatóságát, sem 47. cikke szerinti függetlenségét;

c)	a kiszervezés nem fosztja meg a Testületet a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és kontrollmechanizmusoktól;

d)	a szolgáltató a Testületével egyenértékű üzletmenet-folytonossági intézkedéseket alkalmaz;

a Testület megtartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat, és folyamatosan felügyeli e feladatokat és kezeli e kockázatokat;

f)	a Testület közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó releváns információkhoz;

g)	a szolgáltató a Testületre vonatkozó bizalmas információkat védetten kezeli.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Első befektetési stratégiájának elfogadását megelőzően a Testület az 1. cikk (1) bekezdésében említett összegek egészét elhelyezheti betétként egy vagy több tagállam központi bankjánál.

(2) A 7. cikk (2) bekezdésében említett részarányok meghatározásához szükséges számítások első alkalommal történő elvégzését megelőzően a Testület becsléseket használhat a 7. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazása során.

18. cikk

Jelentés

A Testület e rendelet alkalmazásáról 2016. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 225., 2014.7.30., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.)

(3) A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

30.3.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/10

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/452 RENDELETE

(2016. március 29.)

a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található kaptán, propikonazol és spiroxamin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 49. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A kaptán, propikonazol és spiroxamin tekintetében a 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része megengedett szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) állapított meg.

(2)

A kaptán tekintetében érvényben lévő MRL-ekkel kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a 12. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően indokolással ellátott véleményt (2) adott ki. A Hatóság a növényekre vonatkozóan a szermaradék meghatározásának módosítását javasolta. A Hatóság egyes termékek tekintetében a jelenleg érvényes MRL-ek emelését vagy megtartását ajánlotta. A Hatóság megállapította, hogy az alma, a körte, a birsalma, a naspolya, a japán naspolya, a sárgabarack/kajszi, a cseresznye, az őszibarack, a szilva, a szamóca, a feketeszeder, a málna, a fürtös áfonya, a ribiszke, a köszméte/egres és a paradicsom tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, és hogy a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. A Hatóság megállapította, hogy a mandula, a csemegeszőlő, a borszőlő, a burgonya, az uborka, a dinnye, az endívia, a póréhagyma, a kukorica és a cirok tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A szóban forgó termékekre vonatkozó MRL-eket ezért az egyedi kimutatási határértéknek megfelelő értéken kell megállapítani.

(3)

A propikonazol tekintetében érvényben lévő MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésével a 12. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően indokolással ellátott véleményt (3) adott ki. A Hatóság megállapította, hogy a grapefruit, a citrom, a zöld citrom/lime, a mandarin, az alma, a sárgabarack/kajszi, a csemegeszőlő és borszőlő, a banán, a repcemag, a szemes árpa, a szemes zab, a szemes rizs, a szemes rozs, a szemes búza, a cukorrépa (gyökér), a sertésizom és -zsír, a szarvasmarha-izom és -zsír, a juhizom és -zsír, a kecskeizom és -zsír, a baromfiizom és -zsír, a tehéntej, a juhtej és a kecsketej,valamint a madártojások tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. A Hatóság megállapította, hogy a mandula, a cseresznye, a szilva, a szamóca, a ribiszke (piros, fekete és fehér), a köszméte/egres, a paprika, az uborka, az articsóka, a földimogyoró és a tea tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A szóban forgó termékekre vonatkozó MRL-eket ezért az egyedi kimutatási határértéknek megfelelő értéken kell megállapítani.

(4)

A spiroxamin tekintetében érvényben lévő MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésével a 12. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően indokolással ellátott véleményt (4) adott ki. A növényekre vonatkozóan a szermaradék meghatározásának módosítását javasolta és megállapította, hogy a csemegeszőlő és a borszőlő, a banán, az árpa, a zab, a rozs, a búza, a baromfiizom, -zsír és -máj, valamint a madártojások tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. Mivel az állati eredetű termékek esetében helyénvaló az olyan szermaradék meghatározása, mint a spiroxaminkarbonsav M06 metabolitja, spiroxaminban kifejezve (izomerek összesen), elegendő információ áll rendelkezésre az MRL-ek meghatározására a sertésizom, -zsír, -máj és -vese, a juhizom, -zsír, -máj és -vese, a kecskeizom, -zsír, máj és -vese, valamint a szarvasmarha-, juh- és kecsketej tekintetében. Lévén, hogy az árpára és a zabra vonatkozó 0,4 mg/kg-os MRL egy ma már nem ajánlott helyes mezőgazdasági gyakorlat alapján került megállapításra, az említett termékek tekintetében az MRL-eket 0,05 mg/kg-ra kell csökkenteni.

(5)

Azon termékek tekintetében, amelyeken a szóban forgó növényvédő szer használata nem engedélyezett, és amelyekre vonatkozóan nincs hatályban import tűréshatár vagy CXL (Codex maximum residue limits, a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek), az MRL-eket az adott kimutatási határértéknek megfelelő értéken vagy a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapértéken kell megállapítani.

(6)

A Bizottság konzultációt folytatott a növényvédő szerek szermaradékaival foglalkozó uniós referencialaboratóriumokkal arról, hogy szükséges-e az egyes kimutatási határértékek kiigazítása. Az említett laboratóriumok több anyag tekintetében is arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos áruk vonatkozásában a technikai fejlődés következtében egyedi kimutatási határértékeket kell megállapítani.

(7)	A Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a tárgy szempontjából lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ekkel kapcsolatos megfelelő módosítások megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek.

(8)

Az új MRL-ek kapcsán – a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül – kikérték az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét, és megállapításaikat figyelembe vették. A kaptán borszőlőben való előfordulására vonatkozó új szermaradék-meghatározás és MRL tekintetében több harmadik országtól is érkezett észrevétel. Helyénvaló ideiglenesen fenntartani a jelenlegi szermaradék-meghatározást és MRL-t annak érdekében, hogy az újonnan javasolt szermaradék-meghatározás szerinti adatokhoz lehessen jutni a borszőlőben előforduló szermaradékokra vonatkozóan. Az említett MRL-t felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni.

(9)	A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében a rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően állítottak elő, és amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított.

(11)	A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt ésszerű határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-ipari vállalkozások felkészülhessenek az MRL-ek módosításából fakadó új követelmények teljesítésére.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2016. október 19. előtt előállított termékekre a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 19-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(2) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2014. Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for captan according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény a kaptán szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról). EFSA Journal 2014;12(4):3663, 55. o.

(3) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Review of the existing maximum residue levels (MRLs) for propiconazole according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (A propikonazol szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata). EFSA Journal 2015; 13(1):3975.

(4) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Review of the existing maximum residue levels (MRLs) for spiroxamine according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (A spiroxamin szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata). EFSA Journal 2015; 13(1):3992.

MELLÉKLET

A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

A kaptánra, a propikonazolra és a spiroxaminra vonatkozó oszlopok helyébe a következő szöveg lép:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (1)

Kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve (R) (A)

Propikonazol (izomerek összesen) (F)

Spiroxamin (izomerek összesen) (A) (R)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

0100000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0110000

Citrusfélék

0,03 (*)

0,01 (*)

0110010

Grapefruitfélék

5 (+)

0110020

Narancs

0110030

Citrom

5 (+)

0110040

Zöld citrom/lime

5 (+)

0110050

Mandarin

5 (+)

0110990

Egyéb

0,01 (*)

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0,07 (*)

0,05 (*)

0120010

Mandula

0,01 (*)

0120020

Paradió/brazil dió

0,01 (*)

0120030

Kesu/kesudió

0,01 (*)

0120040

Gesztenye

0,01 (*)

0120050

Kókuszdió

0,01 (*)

0120060

Mogyoró

0,01 (*)

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

0,01 (*)

0120080

Pekándió

0,02 (*)

0120090

Fenyőmag

0,01 (*)

0120100

Pisztácia

0,01 (*)

0120110

Dió

0,01 (*)

0120990

Egyéb

0,01 (*)

0130000

Almatermésűek

10 (+)

0,01 (*)

0130010

Alma

0,15 (+)

0130020

Körte

0,01 (*)

0130030

Birsalma

0,01 (*)

0130040

Naspolya

0,01 (*)

0130050

Japán naspolya

0,01 (*)

0130990

Egyéb

0,01 (*)

0140000

Csonthéjasok

0,01 (*)

0140010

Sárgabarack/kajszi

6 (+)

0,15 (+)

0140020

Cseresznye

6 (+)

0,01 (*)

0140030

Őszibarack

6 (+)

0140040

Szilva

10 (+)

0,01 (*)

0140990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0150000

Bogyósgyümölcsűek

0151000

Szőlő

0,3 (+)

0151010

Csemegeszőlő

0,03 (*)

0,6 (+)

0151020

Borszőlő

0,02 (*) (+)

0,5 (+)

0152000

Szamóca

1,5 (+)

0,01 (*)

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0,01 (*)

0153010

Feketeszeder

20 (+)

0153020

Hamvas szeder

0,03 (*)

0153030

Málna (piros és sárga)

20 (+)

0153990

Egyéb

0,03 (*)

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0,01 (*)

0154010

Fürtös áfonya

30 (+)

0,01 (*)

0154020

Tőzegáfonya

0,03 (*)

0,3

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

30 (+)

0,01 (*)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

30 (+)

0,01 (*)

0154050

Csipkebogyó

0,03 (*)

0,01 (*)

0154060

Faeper (fekete és fehér)

0,03 (*)

0,01 (*)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0,03 (*)

0,01 (*)

0154080

Fekete bodza

0,03 (*)

0,01 (*)

0154990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0160000

Egyéb gyümölcsök

0,03 (*)

0161000

a)	ehető héjúak

0,01 (*)

0161010

Datolya

0161020

Füge

0161030

Étkezési olajbogyó

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

0161050

Karambola/uborkafa

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

0161990

Egyéb

0162000

b)	kisebbek, nem ehető héjúak

0,01 (*)

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

0162040

Fügekaktusz

0162050

Csillagalma

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

0162990

Egyéb

0163000

c)	nagyobbak, nem ehető héjúak

0163010

Avokádó

0,01 (*)

0163020

Banán

0,15 (+)

3 (+)

0163030

Mangó

0,01 (*)

0163040

Papája

0,01 (*)

0163050

Gránátalma

0,01 (*)

0163060

Csirimojó/krémalma

0,01 (*)

0163070

Guáva/guajava

0,01 (*)

0163080

Ananász

0,02 (*)

0,01 (*)

0163090

Kenyérgyümölcs

0,01 (*)

0163100

Durián

0,01 (*)

0163110

Tüskés annóna

0,01 (*)

0163990

Egyéb

0,01 (*)

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0,03 (*)

0,01 (*)

0211000

burgonya

0212000

b)	trópusi gyökér és gumós zöldségek

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb

0213000

c)	egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0213010

Cékla

0213020

Sárgarépa

0213030

Gumós zeller

0213040

Torma

0213050

Csicsóka

0213060

Pasztinák/paszternák

0213070

Petrezselyemgyökér

0213080

Retek

0213090

Bakszakáll

0213100

Karórépa

0213110

Tarlórépa

0213990

Egyéb

0220000

Hagymafélék

0,03 (*)

0,01 (*)

0220010

Fokhagyma

0220020

Vöröshagyma

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0220990

Egyéb

0230000

Termésükért termesztett zöldségek

0,01 (*)

0231000

a)	burgonyafélék

0231010

Paradicsom

1 (+)

0231020

Étkezési paprika

0,03 (*)

0,01 (*)

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

0,03 (*)

0,01 (*)

0231040

Okra/bámia

0,03 (*)

0,01 (*)

0231990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0232000

b)	kabakosok – ehető héjúak

0,03 (*)

0,01 (*)

0232010

Uborka

0232020

Apró uborka

0232030

Cukkini

0232990

Egyéb

0233000

c)	kabakosok – nem ehető héjúak

0,03 (*)

0,01 (*)

0233010

Dinnye

0233020

Sütőtök

0233030

Görögdinnye

0233990

Egyéb

0234000

d)	csemegekukorica

0,03 (*)

0,05

0239000

e)	egyéb termésükért termesztett zöldségek

0,03 (*)

0,01 (*)

0240000

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

0,03 (*)

0,01 (*)

0241000

a)	virágukért termesztett káposztafélék

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0242010

Kelbimbó

0242020

Fejeskáposzta

0242990

Egyéb

0243000

c)	leveles káposzta

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0243990

Egyéb

0244000

karalábé

0250000

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető virágok

0251000

a)	saláta és egyéb salátafélék

0,03 (*)

0,01 (*)

0251010

Galambbegysaláta

0251020

Fejes salátafélék

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0251060

Borsmustár/rukkola

0251070

Vörös mustár

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0251990

Egyéb

0252000

b)	spenót és hasonló levelek

0,03 (*)

0,01 (*)

0252010

Spenótfélék

0252020

Kövér porcsin

0252030

Mangold

0252990

Egyéb

0253000

c)	szőlőlevél és hasonló fajok

0,03 (*)

0,01 (*)

0254000

vízitorma

0,03 (*)

0,01 (*)

0255000

e)	cikóriasaláta

0,03 (*)

0,01 (*)

0256000

f)	fűszernövények és ehető virágok

0,06 (*)

0,02 (*)

0256010

Turbolya

0256020

Metélőhagyma

0256030

Zellerlevél

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050

Zsálya

0256060

Rozmaring

0256070

Kakukkfű

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090

Babérlevél

0256100

Tárkony

0256990

Egyéb

0260000

Hüvelyes zöldségek

0,03 (*)

0,01 (*)

0260010

Bab (hüvelyben)

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0260030

Borsó (hüvelyben)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0260050

Lencse

0260990

Egyéb

0270000

Szárukért termesztett zöldségek

0,03 (*)

0,01 (*)

0270010

Spárga

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

0270030

Szárzeller

0270040

Olasz édeskömény

0270050

Articsóka

0270060

Póréhagyma

0270070

Rebarbara

0270080

Bambuszrügy

0270090

Pálmafa csúcsrügy

0270990

Egyéb

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

0,03 (*)

0,01 (*)

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000

Algák és prokarióta szervezetek

0,03 (*)

0,01 (*)

0300000

HÜVELYESEK

0,07 (*)

0,01 (*)

0300010

Bab

0300020

Lencse

0300030

Borsó

0300040

Csillagfürt/farkasbab

0300990

Egyéb

0400000

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0,07 (*)

0,05 (*)

0401000

Olajos magvak

0401010

Lenmag

0,01 (*)

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0,01 (*)

0401030

Mák

0,01 (*)

0401040

Szezámmag

0,01 (*)

0401050

Napraforgómag

0,01 (*)

0401060

Repcemag

0,05 (+)

0401070

Szójabab

0,07

0401080

Mustármag

0,01 (*)

0401090

Gyapotmag

0,01 (*)

0401100

Tökmag

0,01 (*)

0401110

Pórsáfránymag

0,01 (*)

0401120

Borágó magja

0,01 (*)

0401130

Gomborkamag

0,01 (*)

0401140

Kendermag

0,01 (*)

0401150

Ricinusbab

0,01 (*)

0401990

Egyéb

0,01 (*)

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0,01 (*)

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0402020

Olajpálma magja

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

0402040

Kapok

0402990

Egyéb

0500000

GABONAFÉLÉK

0,07 (*)

0500010

Árpa

0,3 (+)

0,05 (+)

0500020

Hajdina és egyéb álgabonafélék

0,01 (*)

0500030

Kukorica

0,05

0,01 (*)

0500040

Köles

0,01 (*)

0500050

Zab

0,3 (+)

0,05 (+)

0500060

Rizs

1,5 (+)

0,01 (*)

0500070

Rozs

0,04 (+)

0,05 (+)

0500080

Cirok

0,01 (*)

0500090

Búza

0,04 (+)

0,05 (+)

0500990

Egyéb

0,01 (*)

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, KAKAÓ ÉS SZENTJÁNOSKENYÉR

0,1 (*)

0,05 (*)

0610000

Tea

0,05 (*)

0620000

Kávébab

0,02

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

0,05 (*)

0631000

virág

0631010

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb

0632000

b)	levelek és fűszernövények

0632010

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb

0633000

gyökér

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb

0639000

d)	a növény bármely más részei

0640000

Kakaóbab

0,05 (*)

0650000

Szentjánoskenyér

0,05 (*)

0700000

KOMLÓ

0,1 (*)

0,05 (*)

0800000

FŰSZEREK

0810000

Mag

0,1 (*)

0,05 (*)

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb

0820000

Termés

0,1 (*)

0,05 (*)

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Bors-félék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarind

0820990

Egyéb

0830000

Kéreg

0,1 (*)

0,05 (*)

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb

0840000

Gyökér- és rizóma

0840010

Édesgyökér

0,1 (*)

0,05 (*)

0840020

Gyömbér

0,1 (*)

0,05 (*)

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

0,1 (*)

0,05 (*)

0840040

Torma

(+)

0840990

Egyéb

0,1 (*)

0,05 (*)

0850000

Bimbó

0,1 (*)

0,05 (*)

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb

0860000

Virágbibe

0,1 (*)

0,05 (*)

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb

0870000

Magköpeny

0,1 (*)

0,05 (*)

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0,03 (*)

0,01 (*)

0900010

Cukorrépagyökér

0,15 (+)

0900020

Cukornád

0,02 (*)

0900030

Cikóriagyökér

0,01 (*)

0900990

Egyéb

0,01 (*)

1000000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

1010000

Szövetek a következő állatokból

1011000

sertés

0,03 (*)

0,02 (*)

1011010

Izom

0,05 (+)

1011020

Zsírszövet

0,05 (+)

1011030

Máj

0,5

1011040

Vese

0,5

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,5

1011990

Egyéb

0,01 (*)

1012000

b)	szarvasmarha

1012010

Izom

0,09

0,05 (+)

0,03

1012020

Zsírszövet

0,06

0,07 (+)

0,05

1012030

Máj

0,09

0,5

0,3

1012040

Vese

0,09

0,5

0,15

1012050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,09

0,5

0,3

1012990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1013000

juh

1013010

Izom

0,09

0,05 (+)

0,03

1013020

Zsírszövet

0,06

0,07 (+)

0,05

1013030

Máj

0,09

0,5

0,3

1013040

Vese

0,09

0,5

0,15

1013050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,09

0,5

0,3

1013990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1014000

kecske

1014010

Izom

0,09

0,05 (+)

0,03

1014020

Zsírszövet

0,06

0,07 (+)

0,05

1014030

Máj

0,09

0,5

0,3

1014040

Vese

0,09

0,5

0,15

1014050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,09

0,5

0,3

1014990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1015000

lófélék

1015010

Izom

0,09

0,05

0,03

1015020

Zsírszövet

0,06

0,07

0,05

1015030

Máj

0,09

0,5

0,3

1015040

Vese

0,09

0,5

0,15

1015050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,09

0,5

0,3

1015990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1016000

baromfi

0,03 (*)

0,01 (*)

1016010

Izom

(+)

0,05 (+)

1016020

Zsírszövet

(+)

0,05 (+)

1016030

Máj

0,2 (+)

1016040

Vese

0,02 (*)

1016050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,2

1016990

Egyéb

0,02 (*)

1017000

g)	egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010

Izom

0,09

0,05

0,03

1017020

Zsírszövet

0,06

0,07 (*)

0,05

1017030

Máj

0,09

0,5

0,3

1017040

Vese

0,09

0,5

0,15

1017050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,09

0,5

0,3

1017990

Egyéb

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1020000

Tej

0,03 (*)

0,01 (*)

0,015

1020010

Szarvasmarha

(+)

1020020

Juh

(+)

1020030

Kecske

(+)

1020040

Ló

1020990

Egyéb

1030000

Madártojás

0,03 (*)

0,01 (*) (+)

0,05 (+)

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

1030030

Liba

1030040

Fürj

1030990

Egyéb

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek

0,05 (*)

1050000

Kétéltűek és hüllők

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

0,03 (*)

0,01 (*)

0,02 (*)

2.	A III. melléklet B. részében a kaptánra, a propikonazolra és a spiroxaminra vonatkozó oszlopot törölni kell.

(*) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.

(**)	Növényvédőszer-kód kombináció, amelyre a III. melléklet B. részében meghatározott MRL vonatkozik.

(F)

zsírban oldódó

Kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve (R) (A)

(A)

Lábjegyzet a szermaradék meghatározására vonatkozóan: Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a 3-OH THPI és az 5-OH THPI referenciaszabványa kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2017. március 30-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem lesz kereskedelmi forgalomban elérhető, akkor ennek a tényét.

(R)

a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

kód: 1000000, kivéve: 1040000: THPI, 3-OH THPI és 5-OH THPI összesen, kaptánban kifejezve; kód: 0151020: kaptán

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

0130000	Almatermésűek
0130010	Alma
0130020	Körte
0130030	Birsalma
0130040	Naspolya
0130050	Japán naspolya
0140010	Sárgabarack/kajszi
0140020	Cseresznye
0140030	Őszibarack
0140040	Szilva

(+)

Nem állnak rendelkezésre szermaradék-vizsgálatok a szermaradék meghatározására: kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

0151020

Borszőlő

(+)

0152000

Szamóca

0153010

Feketeszeder

0153030

Málna (piros és sárga)

0154010

Fürtös áfonya

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0231010

Paradicsom

(+)

A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.

0840040

Torma

Propikonazol (izomerek összesen) (F)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal – ideértve az eredeti összetevők és a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitok értékelését –, valamint a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

0110010

Grapefruitfélék

0110030

Citrom

0110040

Zöld citrom/lime

0110050

Mandarin

0130010

Alma

0140010

Sárgabarack/kajszi

0151000

Szőlő

0151010

Csemegeszőlő

0151020

Borszőlő

0163020

Banán

0401060

Repcemag

0500010

Árpa

0500050

Zab

0500060

Rizs

0500070

Rozs

0500090

Búza

(+)

0840040

Torma

(+)

0900010

Cukorrépagyökér

(+)

(+) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

1011010	Izom
1011020	Zsírszövet
1012010	Izom
1012020	Zsírszövet
1013010	Izom
1013020	Zsírszövet
1014010	Izom
1014020	Zsírszövet
1016010	Izom
1016020	Zsírszövet
1020010	Szarvasmarha
1020020	Juh
1020030	Kecske
1030000	Madártojás
1030010	Csirke
1030020	Kacsa
1030030	Liba
1030040	Fürj
1030990	Egyéb

Spiroxamin (iomerek összesen) (A) (R)

(A)

Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a spiroxaminkarbonsav M06 metabolitjának referenciaszabványa kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2017. március 30-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem lesz kereskedelmi forgalomban elérhető, akkor ennek a tényét.

(R)

a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

Spiroxamin – kód: 1000000, kivéve 1040000: Spiroxaminkarbonsav M06 metabolitja, spiroxaminban kifejezve (izomerek összesen)

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a növényi metabolitok tárolási stabilitásával és toxikológiai adataival kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

0151010	Csemegeszőlő
0151020	Borszőlő

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a növényi metabolitok toxikológiai adataival kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

0163020

Banán

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

0500010	Árpa
0500050	Zab
0500070	Rozs
0500090	Búza

(+)

0840040

Torma

(+)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a javasolt szermaradék-meghatározásnak megfelelő takarmányozási vizsgálatokra vonatkozó egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.

1016010	Izom
1016020	Zsírszövet
1016030	Máj
1030000	Madártojás
1030010	Csirke
1030020	Kacsa
1030030	Liba
1030040	Fürj
1030990	Egyéb”

(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.

(F)

zsírban oldódó

Kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve (R) (A)

(A)

(R)

a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

kód: 1000000, kivéve: 1040000: THPI, 3-OH THPI és 5-OH THPI összesen, kaptánban kifejezve; kód: 0151020: kaptán

(+)

0130000	Almatermésűek
0130010	Alma
0130020	Körte
0130030	Birsalma
0130040	Naspolya
0130050	Japán naspolya
0140010	Sárgabarack/kajszi
0140020	Cseresznye
0140030	Őszibarack
0140040	Szilva

(+)

0151020

Borszőlő

(+)

0152000

Szamóca

0153010

Feketeszeder

0153030

Málna (piros és sárga)

0154010

Fürtös áfonya

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0231010

Paradicsom

(+)

0840040

Torma

Propikonazol (izomerek összesen) (F)

(+)

0110010

Grapefruitfélék

0110030

Citrom

0110040

Zöld citrom/lime

0110050

Mandarin

0130010

Alma

0140010

Sárgabarack/kajszi

0151000

Szőlő

0151010

Csemegeszőlő

0151020

Borszőlő

0163020

Banán

0401060

Repcemag

0500010

Árpa

0500050

Zab

0500060

Rizs

0500070

Rozs

0500090

Búza

(+)

0840040

Torma

(+)

0900010

Cukorrépagyökér

(+)

1011010	Izom
1011020	Zsírszövet
1012010	Izom
1012020	Zsírszövet
1013010	Izom
1013020	Zsírszövet
1014010	Izom
1014020	Zsírszövet
1016010	Izom
1016020	Zsírszövet
1020010	Szarvasmarha
1020020	Juh
1020030	Kecske
1030000	Madártojás
1030010	Csirke
1030020	Kacsa
1030030	Liba
1030040	Fürj
1030990	Egyéb

Spiroxamin (iomerek összesen) (A) (R)

(A)

(R)

a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző:

Spiroxamin – kód: 1000000, kivéve 1040000: Spiroxaminkarbonsav M06 metabolitja, spiroxaminban kifejezve (izomerek összesen)

(+)

0151010	Csemegeszőlő
0151020	Borszőlő

(+)

0163020

Banán

(+)

0500010	Árpa
0500050	Zab
0500070	Rozs
0500090	Búza

(+)

0840040

Torma

(+)

1016010	Izom
1016020	Zsírszövet
1016030	Máj
1030000	Madártojás
1030010	Csirke
1030020	Kacsa
1030030	Liba
1030040	Fürj
1030990	Egyéb”

30.3.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/456 HATÁROZATA

(2016. március 4.)

az Európai Csalás Elleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól (EKB/2016/3)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.3. cikkére,

tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) és (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet úgy rendelkezik, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül a csalással kapcsolatos igazgatási vizsgálatokat (a továbbiakban: belső vizsgálatok) kezdeményez és folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) hatálya alá.

(2)

Az Európai Központi Bank (EKB) esetében az ilyen hivatali feladatokat és kötelezettségeket, különösen a szakmai magatartásra és titoktartásra vonatkozó kötelezettségeket a) az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, b) az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, c) az alkalmazási feltételeknek a rövid távú alkalmazásról szóló IIb. melléklete, és d) az Európai Központi Banknak a rövid távú alkalmazásra vonatkozó szabályai tartalmazzák, valamint további útmutatást biztosít e) a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe (2), f) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjaira vonatkozó etikai követelmények kiegészítő kódexe (3), és az Európai Központi Bank felügyeleti testülete tagjainak magatartási kódexe (4) (a továbbiakban együttesen: az EKB alkalmazási feltételei).

(3)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével és a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemmel összefüggésben a Hivatal „az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat […] folytat le” a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 4. cikkének (7) bekezdése rögzíti, hogy az egyes intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek határozatot kell elfogadniuk, amelynek „különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését”. Az uniós ítélkezési gyakorlattal összhangban a Hivatal kizárólag kellően megalapozott gyanú alapján indíthat vizsgálatot (5).

(4)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a vizsgálatokat a Szerződésekkel és különösen az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvvel összhangban kell lefolytatni, tiszteletben tartva a személyzeti szabályzatot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, különösen a méltányosság elvét, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekben kinyilváníthassák álláspontjukat, és azt az elvet, hogy a vizsgálat eredményeként levont következtetések kizárólag bizonyító erejű tényeken alapulhatnak, továbbá a tagállamok között közös és az Európai Unió Bírósága által elismert alapelveket, így például a jogi tanácsadás bizalmas jellegét (ügyvédi titok védelme). E célból az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek meg kell állapítaniuk azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek a belső vizsgálatok lefolytatására vonatkoznak.

(5)

Az EKB/2004/11 határozat (6) annak érdekében került elfogadásra, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyeknek megfelelően az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti belső vizsgálatokat az EKB-nél le kell folytatni. Annak figyelembevétele érdekében, hogy az a 883/2013/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezte az 1073/1999/EK rendeletet és annak helyébe lépett, valamint, hogy az EKB/2004/11 határozat elfogadása óta új EKB-szervek kerültek létrehozásra, a jelenlegi jogi keretet felül kell vizsgálni.

(6)

Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (8) az EKB belső szerveként létrehozta a felügyeleti testületet az EKB-ra ruházott, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatok megtervezése és végrehajtása érdekében. Az 1024/2013/EU rendelet 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése alapján az EKB felülvizsgálati testületet (9) és közvetítő testületet (10) hozott létre. Ezenkívül a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (11) 3. cikkének (1) bekezdése és 143. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB közös felügyeleti csoportokat hozott létre minden egyes jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport felügyeletére, továbbá helyszíni vizsgálati csoportokat. Ezt követően az EKB az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának (12) 9a. és 9b. cikke alapján Etikai Bizottságot (13) és Számvizsgáló Bizottságot hozott létre.

(7)

E határozatot alkalmazni kell a közös felügyeleti csoportok és helyszíni vizsgálati csoportok azon tagjaira, akikre nem vonatkoznak az EKB alkalmazási feltételei. Az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének azon tagjai, akik a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjai, az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokra irányuló munkájukkal kapcsolatos kérdésekben az EKB ellenőrzése alá tartoznak. Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. A 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 6. cikkének (1) bekezdése és 146. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjainak követniük kell a csoport koordinátorának utasításait. E rendelkezések az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (7) bekezdésén alapulnak, amely előírja az EKB számára, hogy fogadja el az SSM-en belüli együttműködés végrehajtásának gyakorlati részletes szabályait tartalmazó keretrendszert.

(8)

E határozat elfogadása során az EKB-nak meg kell indokolnia a szerződés 127. és 128. cikke, valamint az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott külön feladatokat és kötelezettségeket érintő belső vizsgálatokra vonatkozó korlátozásokat. Ezeknek a korlátozásoknak biztosítaniuk kell az EKB bizonyos információi tekintetében szükséges titoktartást, és érvényre kell juttatniuk a csalás elleni küzdelem megerősítésére irányuló jogalkotói szándékot. E külön feladatok és kötelezettségek esetétől eltekintve az EKB-t e határozat alkalmazásában is a többi uniós intézményhez és szervhez hasonló közigazgatási intézményként kell kezelni.

(9)

Kivételes esetekben az EKB által feladatai végzése céljából tartott egyes bizalmas információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését. Az ilyen esetekben az Igazgatóságnak kell döntenie arról, hogy hozzáférést biztosítanak-e az információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítják-e az információkat a Hivatal számára. Az olyan területeken, mint például a monetáris politikai határozatok vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletek, illetve a devizapiacokon való beavatkozások, az egy évnél régebbi információkhoz hozzáférést kell biztosítani. Egyéb területeken, például az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos információk, az EKB által az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitására vonatkozó adatok, valamint a jelenlegi és jövőbeni eurobankjegyek biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információk tekintetében indokolt, hogy a korlátozásokra ne vonatkozzon időbeli megszorítás. Bár e határozatnak meghatározott tevékenységi területekre kell korlátoznia azon információk körét, amelyeknek az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését, szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a határozatot ki lehessen igazítani oly módon, hogy kiterjedjen előre nem látható fejleményekre, annak biztosítása érdekében, hogy az EKB folytatni tudja a Szerződés által ráruházott feladatok teljesítését.

(10)

E határozatnak figyelembe kell vennie, hogy az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának azon tagjai, akik nem tagjai az EKB Igazgatóságának is, a Központi Bankok Európai Rendszerében betöltött feladataik mellett nemzeti feladatokat is betöltenek, valamint, hogy az EKB felügyeleti testületének, közvetítő testületének, közös felügyeleti csoportjainak és helyszíni vizsgálati csoportjainak azon tagjai, akik a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak képviselői, szintén ellátnak nemzeti feladatokat is az 1024/2013/EU rendelet alapján ellátott feladataik mellett. Az ilyen nemzeti feladatok ellátását a nemzeti jog szabályozza, amely a Hivatal belső vizsgálatainak körén kívül esik. E határozatot ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB Kormányzótanácsának, Általános Tanácsának, felügyeleti testületének, közvetítő testületének, közös felügyeleti csoportjainak és helyszíni vizsgálati csoportjainak tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában kell alkalmazni.

(11)

E határozatnak tekintetbe kell vennie továbbá, hogy az EKB felülvizsgálati testületének, Számvizsgáló Bizottságának és Etikai Bizottságának külső tagjai megbízatásuk mellett más feladatokat is elláthatnak. Az ilyen feladatok ellátása a Hivatal belső vizsgálatainak körén kívül esik. E határozatot ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB felülvizsgálati testületének, Számvizsgáló Bizottságának és Etikai Bizottságának tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában kell alkalmazni.

(12)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 37.1. cikke értelmében az EKB irányító szerveinek és személyzetének tagjai megbízatásuk megszűnését követően sem fedhetnek fel szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információt. Az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti testület tagjaira és az EKB azon alkalmazottaira, valamint a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el – megbízatásuk lejártát követően is – ugyanezen szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. Az EKB/2014/16 határozat 22. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2015/433/EU határozat (EKB/2014/59) 2. cikkének (4) bekezdése ugyanígy rendelkezik az EKB felülvizsgálati testületének tagjai és póttagjai, illetve az EKB Etikai Bizottságának tagjai tekintetében. A Számvizsgáló Bizottság megbízatásának (14) 6. pontja úgy rendelkezik, hogy a Számvizsgáló Bizottság tagjai feladataik ellátása során semmilyen birtokukba kerülő titkos információt nem adhatnak ki az EKB-n/eurorendszeren kívüli személyeknek vagy szerveknek. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 10. cikke alapján a Hivatalra és annak alkalmazottaira a bizalmas jellegre és a szakmai titoktartásra vonatkozó ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint amelyek a KBER Alapokmánya és az EKB alkalmazási feltételei alapján az EKB személyzetére alkalmazandók.

(13)

A 883/2013/EU, Euratom rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes nemzeti hatóságok a nemzeti szabályozás szerint megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai hatékonyan teljesíthessék feladatukat. A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és az EKB aláírói felei az 1998. szeptember 18-i székhely-megállapodásnak (15), amely az EKB tekintetében végrehajtja az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyvet, és amely rendelkezéseket tartalmaz az EKB helyiségeinek, iratainak és kommunikációjának sérthetetlensége, valamint az EKB Igazgatósága tagjainak diplomáciai kiváltságai és mentességei tekintetében.

(14)	Tekintettel az 1073/1999/EK rendeletnek a 883/2013/EU, Euratom rendelettel történő felváltására és a szükséges módosítások jelentős számára, az EKB/2004/11 határozatot hatályon kívül kell helyezni és e határozattal kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hatály

Ez a határozat az alábbiakra alkalmazandó:

—	az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának tagjai, azoknak az EKB e döntéshozó szerveinek tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—	az EKB Igazgatóságának tagjai,

—	az EKB felügyeleti testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—	az EKB felülvizsgálati testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—	az EKB közvetítő testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—	az EKB Számvizsgáló Bizottságának tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—	az EKB Etikai Bizottságának tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában,

—

a nemzeti központi bankok vagy illetékes nemzeti hatóságok irányító testületeinek vagy személyzetének tagjai, akik helyettesként és/vagy kísérőként vesznek részt az EKB Kormányzótanácsának, Általános Tanácsának vagy felügyeleti testületének ülésein, az ezzel a tisztséggel kapcsolatos kérdések vonatkozásában

(a továbbiakban együttesen: a döntéshozó és egyéb szervek üléseinek résztvevői), és

—	az EKB állandó vagy ideiglenes alkalmazottai, akik az EKB alkalmazási feltételeinek hatálya alatt állnak,

—	azok a személyek, akik nem munkaszerződés alapján dolgoznak az EKB-nél, beleértve az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének azon tagjait, akik a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjai, az EKB részére végzett munkájukkal kapcsolatos ügyekben

(a továbbiakban együttesen: érintett személyek).

2. cikk

A Hivatallal való együttműködés kötelezettsége

A Szerződések, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv, a KBER Alapokmánya és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint az emberi jogok, alapvető szabadságok és a tagállamok között közös alapelvek teljes tiszteletben tartása mellett, és tekintettel a 883/2013/EU, Euratom rendeletben rögzített eljárásokra és az e határozatban rögzített szabályokra, a döntéshozó és egyéb szervek üléseinek résztvevői és az érintett személyek kötelesek együttműködni a Hivatallal és információkat szolgáltatni a Hivatal számára, a belső vizsgálat bizalmas jellegének biztosítása mellett.

3. cikk

A jogellenes tevékenységgel kapcsolatos információk jelentésének kötelezettsége

(1) Azok az érintett személyek, akik olyan információról szereznek tudomást, amely csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit érintő bármely más jogellenes tevékenység lehetséges esetei fennállásának gyanújára ad okot, haladéktalanul kötelesek az ilyen információt a belső ellenőrzésért felelős igazgatónak, az üzleti területük vezetőjének vagy az Igazgatóság azon tagjának rendelkezésére bocsátani, aki elsődlegesen felelős az üzleti területükért. Ez utóbbi személyek kötelesek az információt haladéktalanul továbbítani a titkárságért felelős főigazgatónak. Az érintett személyeket nem lehet méltánytalan vagy hátrányosan megkülönböztető elbánásban részesíteni az ebben a cikkben említett információ közlése miatt.

(2) A döntéshozó és egyéb szervek üléseinek azon résztvevői, akik az (1) bekezdésben említett információról tudomást szereznek, kötelesek tájékoztatni a titkárságért felelős főigazgatót vagy az elnököt.

(3) Amikor a titkárságért felelős főigazgatóhoz vagy adott esetben az elnökhöz az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti információ érkezik, e határozat 4. cikkére tekintettel haladéktalanul továbbítják azt a Hivatal részére, valamint tájékoztatják a belső ellenőrzési igazgatóságot és adott esetben az elnököt.

(4) Olyan esetekben, amikor a döntéshozó vagy egyéb szervek üléseinek résztvevője vagy egy érintett személy az (1) bekezdés szerinti csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység esete lehetséges fennállását alátámasztó konkrét információkkal rendelkezik, és ugyanakkor indokoltan feltételezi azt, hogy a fenti bekezdésekben meghatározott eljárás a konkrét esetben megakadályozná az ilyen információk megfelelő jelentését a Hivatal részére, a 4. cikkre tekintet nélkül közvetlenül jelentheti az információkat a Hivatal számára.

4. cikk

A Hivatallal való együttműködés az érzékeny információkkal kapcsolatban

(1) Olyan kivételes esetekben, amikor bizonyos információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztethetné az EKB működését, az Igazgatóság határoz arról, hogy hozzáférést biztosít-e az ilyen információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítja-e az ilyen információkat a Hivatal részére. Ez a következőkre vonatkozik: a monetáris politikai határozatokra vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletekre és a devizapiacokon való beavatkozásokra vonatkozó információk (amennyiben az ilyen információk egy éven belüliek); az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokra vonatkozó információk; az EKB által az illetékes nemzeti hatóságoktól a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban kapott adatok; valamint az eurobankjegyek biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információk.

(2) Az Igazgatóság ilyen határozatainak meghozatalakor minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, így például a Hivatal által a vizsgálathoz kért információ érzékeny jellegét, az ilyen információ jelentőségét a vizsgálat szempontjából és a Hivatal, a döntéshozó vagy egyéb szervek üléseinek résztvevője vagy az érintett személy által az elnökkel ismertetett gyanú komolyságát, valamint az EKB jövőbeni működését érintő kockázat mértékét. Amennyiben a hozzáférést nem teszik lehetővé, a határozatnak ezt indokolással kell alátámasztania. Azon adatok tekintetében, amelyeket az EKB a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban kap, az Igazgatóság dönthet úgy, hogy azokhoz nem biztosít hozzáférést a Hivatal számára, ha az Igazgatóság vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság megítélése szerint az érintett információ nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitását.

(3) Az EKB tevékenységének valamely meghatározott területét érintő, az (1) bekezdésben említett információkategóriákkal azonos érzékenységű információkat érintő, rendkívül kivételes esetekben az Igazgatóság átmenetileg határozhat úgy, hogy az ilyen információkhoz nem biztosít hozzáférést a Hivatal részére. Az ilyen határozatok esetében a (2) bekezdést kell alkalmazni; ezek a határozatok legfeljebb hat hónapig hatályosak. Ezt követően a Hivatal részére hozzáférést kell biztosítani az érintett információkhoz, kivéve, ha a Kormányzótanács időközben úgy módosította a jelen határozatot, hogy az (1) bekezdés hatálya alá tartozó kategóriákat kiegészítette az érintett információ kategóriájával.

5. cikk

Az EKB által a belső vizsgálatok során nyújtott támogatás

(1) Az EKB belső vizsgálatának megkezdésekor a Hivatal képviselői részére az EKB biztonságért felelős vezetője biztosít bejutást az EKB helyiségeibe, amennyiben azok a Hivatal főigazgatója által kiállított, olyan írásbeli meghatalmazást mutatnak fel, amely feltünteti a következőket:

a)	a Hivatal képviselőinek személyazonosságát és beosztását a Hivatalban;

b)	a vizsgálat tárgyát és célját;

c)	a vizsgálat lefolytatásának jogalapját és az e jogalap által biztosított vizsgálati hatásköröket.

Az elnököt, az alelnököt és a belső ellenőrzésért felelős igazgatót azonnal értesíteni kell.

(2) A Belső Ellenőrzési Igazgatóság segítséget nyújt a Hivatal számára a vizsgálat gyakorlati megszervezéséhez.

(3) A döntéshozó és egyéb szervek üléseinek résztvevői és az érintett személyek kötelesek megadni a kért információkat a Hivatal vizsgálatot lefolytató képviselői részére, kivéve, ha a kért információ a 4. cikk értelmében érzékeny információnak minősülhet, amely az esetben az Igazgatóság dönt arról, hogy az információt rendelkezésre kell-e bocsátani. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság nyilvántartásba veszi az összes átadott információt.

6. cikk

Az érdekelt felek tájékoztatása

(1) Amikor a döntéshozó vagy egyéb szervek ülései résztvevőjének vagy valamely érintett személynek a 3. cikk (1) bekezdése értelmében csalásban, korrupcióban és egyéb jogellenes tevékenységben való érintettsége merül fel, az érdekelt személyt sürgősen tájékoztatni kell, amennyiben ez nem veszélyezteti a vizsgálatot (16). A döntéshozó vagy egyéb szervek üléseinek valamely résztvevőjét vagy valamely érintett személyt név szerint megjelölő következtetések nem vonhatók le anélkül, hogy az érdekelt félnek lehetőséget adtak volna a vele kapcsolatos valamennyi tényre (beleértve az ellene szóló bármely bizonyítékot) vonatkozó álláspontjának ismertetésére. Az érdekelt feleknek joguk van hallgatni, nem kötelezhetők arra, hogy saját magukra nézve terhelő vallomást tegyenek, valamint jogi segítséget kérhetnek.

(2) Az olyan esetekben, amelyek a vizsgálat érdekében teljes körű titoktartást tesznek szükségessé, és/vagy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások igénybevételét kívánják meg, az elnök vagy az alelnök hozzájárulásával korlátozott időre felfüggeszthető azon kötelezettség teljesítése, amelynek értelmében a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevőjét vagy az érintett személyt fel kell hívni álláspontjának ismertetésére.

7. cikk

Tájékoztatás a vizsgálat további cselekmény megtétele nélküli lezárásáról

Amennyiben a belső vizsgálatot követően a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek gyanúsított résztvevője vagy a gyanúsított érintett személy ellen eljárás nem indítható, a Hivatal főigazgatójának határozatával a belső vizsgálatot további cselekmény megtétele nélkül lezárják; a Hivatal igazgatója erről írásban tájékoztatja a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevőjét vagy az érintett személyt.

8. cikk

A mentesség felfüggesztése

A nemzeti bűnügyi vagy igazságügyi szervektől érkező, arra irányuló kérelmeket, hogy csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb jogellenes tevékenység lehetséges eseteiben függesszék fel a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevőjének vagy az érintett személynek a bírósági eljárások alóli mentességét, a Hivatal főigazgatójához kell továbbítani véleményezés céljából. A döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevője tekintetében a felfüggesztésről a Kormányzótanács, az érintett személyek tekintetében pedig az Igazgatóság határoz.

9. cikk

Hatálybalépés és hatályon kívül helyezés

(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az EKB/2004/11 határozat e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik naptól hatályát veszti.

(3) Az EKB/2004/11 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. március 4-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 248., 2013.9.18., 1. o.

(2) Magatartási kódex a Kormányzótanács tagjai számára (HL C 123., 2002.5.24., 9. o.).

(3) Az Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai számára (az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 11.3. cikkével összhangban) (HL C 104., 2010.4.23., 8. o.).

(4) Magatartási kódex az Európai Központi Bank felügyeleti testületének tagjai számára (HL C 93., 2015.3.20., 2. o.).

(5) Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ítélet, C-11/00, ECLI:EU:C:2003:395.

(6) Az Európai Központi Bank EKB/2004/11 határozata (2004. június 3.) az Európai Csalás Elleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 230., 2004.6.30., 56. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(8) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(9) Az Európai Központi Bank EKB/2014/16 határozata (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).

(10) Az Európai Központi Bank 673/2014/EU rendelete (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) (HL L 179., 2014.6.19., 72. o.).

(11) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(12) Az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(13) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/433 határozata (2014. december 17.) az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59) (HL L 70., 2015.3.14., 58. o.).

(14) Elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(15) Szövetségi Hivatalos Lap (Bundesgesetzblatt) 1998., 45. szám (1998.10.27.) és 1999., 12. szám (1999.5.6.).

(16) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) 20. cikke az érintetteknek az adatfeldolgozás esetén adandó tájékoztatást érintő minden korlátozásra vonatkozik.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 79

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. március 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatás az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/451 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 16.) az Egységes Szanálási Alap befektetési stratégiájára vonatkozó általános elvek és kritériumok, valamint kezelésére vonatkozó szabályok megállapításáról	2
	*	A Bizottság (EU) 2016/452 rendelete (2016. március 29.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található kaptán, propikonazol és spiroxamin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	10
		A Bizottság (EU) 2016/453 végrehajtási rendelete (2016. március 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	28
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU, Euratom) 2016/454 határozata (2016. március 22.) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke három bírójának kinevezéséről	30
	*	A Tanács (EU) 2016/455 határozata (2016. március 22.) a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány szövegtervezetének elemeiről szóló, az Európai Unió nevében folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról	32
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/456 határozata (2016. március 4.) az Európai Csalás Elleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól (EKB/2016/3)	34
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2016/457 határozata (2016. március 16.) a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságáról (EKB/2016/5)	41

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	109,3
	IL	136,2
	MA	67,4
	SN	144,4
	TR	94,3
	ZZ	110,3
0707 00 05	MA	77,1
	TR	137,0
	ZZ	107,1
0709 93 10	EG	44,3
	MA	41,8
	TR	159,5
	ZZ	81,9
0805 10 20	EG	51,3
	IL	69,5
	MA	55,6
	TN	69,7
	TR	72,3
	ZZ	63,7
0805 50 10	MA	85,8
	TR	88,5
	ZZ	87,2
0808 10 80	BR	91,0
	CL	130,3
	US	134,5
	ZA	99,3
	ZZ	113,8
0808 30 90	AR	78,4
	CL	163,1
	CN	88,3
	TR	159,2
	ZA	121,7
	ZZ	122,1